Avarok Avarok a Szkíták Hihető Története
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Avarok Avarok A szkíták hihető története Ádám László Budapest, 2021 Ádám, L. (2021): Avarok. A szkíták hihető története. Budapest. E munka – kizárva a haszonszerzés bármilyen fajtáját – változatlan formában szabadon terjeszthető. This work, excluding any use generating profitt, may be freely distributed as long as the content remains unchanged. Tartalom Avarok ..................................................................................................................................... 7 Nevük ....................................................................................................................................... 7 Az írott történelem előtti idők ................................................................................ 8 Parthava és Parthia ......................................................................................................... 9 A makedón görögök Közép-Ázsiában ............................................................................. 10 A parthusok birodalma ....................................................................................................... 13 A hunok Közép-Ázsiában és Kelet-Európában ..................................................... 22 Kitörő országa .................................................................................................................... 23 Hét tarka ló ............................................................................................................................. 28 Vörös hunok, avagy jászik ................................................................................................. 32 A heftaaliták virágkora ......................................................................................................... 37 A heftaaliták bukása ............................................................................................................. 43 Kelet-Európa pusztáin ..................................................................................................... 50 Az avarok Kárpát-medencei birodalma ................................................................... 56 Előretörés ................................................................................................................................ 57 Hanyatlás ................................................................................................................................. 60 Összeomlás .............................................................................................................................. 61 Székelyek ................................................................................................................................. 66 Magyarok ............................................................................................................................... 69 A bibliai eredet; az ősszülők .............................................................................................. 69 Közép-Ázsiából Kelet-Európába ....................................................................................... 69 Euilath földje .......................................................................................................................... 71 A Maeotis ingoványai .......................................................................................................... 72 Scythia országa ...................................................................................................................... 74 Besenyő közjáték .................................................................................................................. 82 Ó-Magyarországtól Magyarországig .............................................................................. 84 Attiila népe-e a magyar? ..................................................................................................... 86 Összegzés ................................................................................................................................. 87 Kiegészítések ........................................................................................................................ 88 Hesykhios szkítának mondotti szavai .............................................................................. 88 Griffeek hegyei ........................................................................................................................ 88 Források ................................................................................................................................. 91 5 Avarok Az avarok a szkíták – esküdtek, esküdöttiek – szövetségéhez, a közép-ázsiai szkíták, vagyis a szakák csoportjához tartoztak. Írotti történelmük hajnalán (i. e. 6. század) a Kopet-dag vidékén laktak, és a perzsák hűbéres szövetségesei voltak. Később (i. e. 4. század) a makedón görögök fennhatósága alá jutottiak, majd (i. e. 3. század) kiharcolták függetlenségüket, és megalapítottiák a Parthusok or- szágát, mely hatalmának csúcspontján, az i. e. 1. században, az Eufrátesztől az In- dus völgyéig, illetve az Amu-darjától az Indiai-óceánig terjeszkedetti. Az avarok uralma nagyjából 470 éven át tartotti. Hosszabb ideig, mint bármely más uralmi időszak Irán történelmében. Parthia bukása után, az i. sz. 3. században az avarok újra szolgasorsra jutot- tak: az Újperzsa Birodalom hűbéresei lettiek. A perzsákat legyőzvén, a 4. század- ban új birodalmat alapítottiak. Elvettiék a perzsáktól Baktriát; a kusánok örökébe léptek. A forrásokban ez idő tájt jüecse, kidaritai ounnoi, euseni (cuseni) stb. né- ven is szerepelnek. Amikor a hunok megszállták Közép-Ázsiát és Kelet-Európát, az avarok is – valószínűleg a 441. évben – a hun szövetség részesei lettiek. Nevüket, és függet- lenségüket is – ellentétben a közép-ázsiai jászikkal és kankarokkal – megőriz- ték. Főembereik neve – pl. Apsikh, Baian, Ermitzis, Kandikh, Kokh, Samur, Solakhos –, méltóságaik címe (pl. bookolabras, jugurrus, kagán, tarkán, tudun) viszont többségében mongol, ótörök eredetű, ami az új kapcsolatokat, a szoká- sok fordulatát jelzi. Avarjaink nagyobb része a 6. század közepén a kelet‐európai pusztára költö- zötti, majd a Kárpát-medencében telepedetti le. Ez idő tájt abaroi, pseudo-abaroi, uarkhonitai stb. néven szerepelnek a forrásokban. Államuk a 9. század elejéig ál- lotti fenn. Birodalmuk bukása után a magyarokhoz csatlakoztak, s nevüket szé- kelyre (székhelyire, azaz helyben lakóra) változtattiák. Nevük Nevüket – avar szakák, görögösen és elferdítve pausikai, egyes kéziratokban pausoi – első alkalommal Herodotos (i. e. kb. 484–425.) említi a perzsáknak adózó népek sorában. A perzsák által rájuk ragasztotti daha név i. Khsajarsa (i. e. 486–465.) Daiva-feliratán jelenik meg először. 7 Ókori források tucatnyi különböző néven említik avarjainkat: abioi, aparnoi, apasiakai, aspasiakai, aspisioi, attiasioi, augasioi, daai, daoi, hephthalitai, kidari- tai, parnoi, pasianoi, pausikai, pausoi; abii, paesicae, pestici; hua: 滑 , jentajji- lito: 厌带夷栗陁, jeta: 嚈噠; ; ; ;stb. Avar szavunk – az ó (ősi, ősöreg) kifejezés képzetti alakja – manapság a tala- jon felhalmozódotti, elöregedetti növényi részek tömegét jelenti (pl. Czuczor és Fogarasy 1862). Képzetti származékaiban ó szavunk vagy átalakul, vagy a kiej- tést megkönnyítendő segédhangzót vesz maga mellé, pl. avas, avítt, avult, ócska, ósdi. Az ‐ar képző a tőből főnevet, melléknevet alkot. Avarjaink népi nevüket az esküdtek egyik istenségétől – Avi földanyácska – kölcsönözték. Avi neve ó szavunk kicsinyítve becézetti alakja. Földanyánkat mai szóhasználattial Ómamácska, Ősanyácska, kötetlen beszédben Ómami névvel is illethetnénk. Az írott történelem előtti idők A kelet-európai szkíták egyes csoportjai a bronzkor kezdeti szakaszában, i. e. 2200–1800. közötti, az Urál hegység nyugati oldaláról, illetve a Volga mellékéről a hegység keleti oldalára költöztek, s az Urál, a Tobol és az Isim folyó vidékén telepedtek le. E népesség a bronzkor középső szakaszában, i. e. 1800–1500. kö- zötti, széttierjedt Közép- és Belső-Ázsia, valamint Dél-Szibéria pusztaságain. Bir- tokaikat északon a tajga, nyugaton a Déli-Urál vidéke, keleten az Altaj, a Szajá- nok és a Bajkál-tó, illetve a Nagy-Hingan hegység és Belső-Mongólia határolta, délen pedig a Kopet-dag, a Pamír, a Tien-san és a Csilien-hegység. A szaka néven ismert népek a bronzkor késői szakaszában telepedtek meg a Turáni-alföld vidékén, egyebek közötti Khorasmia területén. Az Amu-darja deltá- jánál felfedezetti tárgyaik korát régészek az i. e. 12–11. századra teszik. A helyszí- nen feltárt sírhalmokból a szkíta népekre jellemző lószerszámok, nyílhegyek, va - lamint állatalakokkal díszítetti tárgyak kerültek elő (Rapoport 1991). A szkíták közép-ázsiai csoportja (része, szaka) magát – összefoglaló néven – szaka névvel illettie. Kötelékükbe több szkíta nép tartozotti, nevezetesen a jászik, az avarok, a kankarok, a szakaurak, és alighanem ide számíthatjuk még az izzí- tókat, és talán még az aranyőrzőket is. A jászik a Szir-darja és az Amu-darja alsó szakaszánál laktak, az avarok a Kopet-dag északi előterében, a kankarok a Szir-darja középső szakaszát, vala- mint a Talasz és a Csu folyó lapályát birtokolták, a homorogi szakák – talán a 8 szakaurakhoz tartoztak – a Fergánai-medencét, a szakaurak pedig az Ili folyó és az Iszik-köl vidékén telepedtek le. Az izzítók az Urál hegység keleti oldalán, az aranyőrzők pedig az Altaj vidékén éltek. Meglehet, az avarok – s talán több szaka felekezet is – a jászik közül szakad- tak ki. Ez ügyben feltevésekre, illetőleg igen bizonytalan és ellentmondásos uta- lásokra, nevezetesen