Arshungarica 42
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
arshungarica 42. évfolyam 2016 | 3 Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet folyóirata Törékeny érték. A gipsz a 19-20. századi múzeumi és oktatási gyakorlatban. II. 22016-3016-3 bbeliv.inddeliv.indd 220707 22016.016. 112.2. 009.9. 111:00:501:00:50 22016-3016-3 bbeliv.inddeliv.indd 220808 22016.016. 112.2. 009.9. 111:00:511:00:51 Tartalom Törékeny érték. A gipsz a 19-20. századi múzeumi és oktatási gyakorlatban Katona Júlia–Székely Miklós Előszó 211 Tervezési segédlet és látványosság Sisa József „Főszminták” az Országházhoz – tervezési segédlet és látványosság 213 Farbakyné Deklava Lilla Gipszműhely egy építkezés szolgálatában 223 A gipsz szerepe a Mátyás-templom 19. századi helyreállításában Módy Péter Schulek Frigyes Mátyás-templom makettjének restaurálása 237 Dokumentum Havasi Krisztina–Végh András A budavári Nagyboldogasszony-templom középkori kőfaragványainak gipszmásolatai 245 A Nagyboldogasszony-templom és a Budapesti Történeti Múzeum gyűjteményei Állapotfelmérés és katalógus, 20061 Papp Júlia Gipszgyűjteményt cserélünk szakácsnőre 283 Források az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola gipszgyűjteményének történetéhez Szemle Lővei Pál „Pillanatnyi építészet” 295 Ephemeral Architecture in Central-Eastern Europe in the 19th and 20th Centuries. Ed. by Miklós Székely. [Paris], L’Harmattan, 2015. 337 p. Közlemények Bubryák Orsolya Intézeti események 2015 299 22016-3016-3 bbeliv.inddeliv.indd 220909 22016.016. 112.2. 009.9. 111:00:511:00:51 22016-3016-3 bbeliv.inddeliv.indd 221010 22016.016. 112.2. 009.9. 111:00:511:00:51 Előszó Az MTA BTK Művészettörténeti Intézet és a Scho- mény kialakulását mutatja be Rózsavölgyi Andrea és la Graphidis Művészeti Gyűjtemény (MKE – Kép- Bognár Zsófi a tanulmánya, Szőcs Miriam pedig egy eset- ző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium) tanulmányon keresztül világítja meg a gyűjteményépí- közös konferenciát rendezett 2016. február 19-én Tö- tés mechanizmusait. A gyűjtemény jelenlegi helyzetét, rékeny érték: a gipsz a 19–20. századi múzeumi és okta- az ország több intézményében szétszóródott állomá- tási gyakorlatban címmel. Az egynapos tanácskozás nyát veszi számba Andó Géza és Baku Eszter kitekintése. célja a gipsz sokrétű felhasználásának és szerepének A jövő útjait, a múzeum felújítását és a külső raktárak bemutatása volt a 19–20. századi magyar múzeumi és elkészülte utáni lehetőségeket a kurátor Szőcs Miriam oktatási gyakorlatban. A gipsz művészeti és múzeumi és az építész Vasáros Zsolt írása mutatja be. alkalmazásának kutatása az utóbbi évek erősödő A tanulmányok másik csoportja a gipszek oktatá- jelensége a nemzetközi tudományosságban, számos si felhasználását tárgyalja. Katona Júlia tanulmánya tudományos szimpózium tárgyalja a témát különféle a magyar művészeti oktatás intézményeiben őrzött nézőpontokból. Csatlakozva a külföldi konferenciákhoz, gipszanyag elemzését a Képző- és Iparművészeti Szak- a gipszmásolatok, gipszgyűjtemények iránti fokozódó gimnázium és Kollégium muzeális gyűjteményében, a érdeklődéshez, a Törékeny érték konferencia szervezé- Schola Graphidis Művészeti Gyűjteményben található sekor egyik fő célkitűzésünk volt, hogy átfogó képet középfokú művészeti oktatást támogató, az utóbbi kapjunk a hazai gyűjteményekben őrzött gipsztárgyak- években rendszerezett és számba vett gipsztárgyak ról, állapotukról, helyzetükről, feldolgozottságuk mér- elemzésével kezdi. A gipszek oktatási célú felhaszná- tékéről, jövőjükről, illetve kirajzolódjanak a vakfoltok, lásának elterjedtségéről és oktatásban betöltött válto- hiányos területek mind a múzeumi, mind az oktatá- zatos lehetőségeiről szól Székely Miklós tanulmánya a si gipszgyűjtemények esetében. A konferencia szek- zalatnai egykori Kőfaragó és Kőcsiszoló Ipariskola pár cióiban a gipszmásolatokat múzeumi környezetben, a évvel ezelőtt megmentett gipszgyűjteménye kapcsán. gipszmásolatok és -modellek útját a középítkezésektől Salamon Gáspár tanulmánya a gipsz oktatási és épü- a közgyűjteményekig, valamint a gipszmintákat okta- letplasztikai lehetőségeinek határait feszegető Maróti tási környezetben vizsgáló előadások szerepeltek. Géza teoretikus és gyakorlati tevékenységét mutatja be. Albert Ádám, Káldi Richárd és Pusztai Barbara a Ma- Az Ars Hungarica 2016. évi második és harmadik száma gyar Képzőművészeti Egyetem mindeddig feltáratlan a konferencián elhangzott előadásokból szerkesztett oktatási gipszmintagyűjteményét elemzik. tanulmányokat és korábban még nem publikált, gipsz- A múzeumi és oktatási szerep mellett a gipszhasz- emlékekkel kapcsolatos forrásközléseket tartalmaz. nálat az építészet területén vált különösen jelentőssé, A múzeumi és oktatási témájú második lapszám tanul- ezt a szerepet mutatják be a harmadik lapszám írásai mányainak első egysége az ország legjelentősebb kép- a korszak két jelentős fővárosi középítkezése köré szer- zőművészeti gyűjteménye, a Szépművészeti Múzeum vezve. Sisa József a budapesti Országházhoz készült gipszmásolatainak beszerzését, azok későbbi sorsát, gipszmodellek történetét és szerepét elemzi részlete- valamint jövőjük alakulását tárgyalja. A szobrászat tör- sen. Az előzőekben bemutatott új középület után egy ténetének bemutatását szolgáló gipszmásolat-gyűjte- egyházi épület felújításának ismertetése következik ars hungarica 42. 2016 | 3 211 22016-3016-3 bbeliv.inddeliv.indd 221111 22016.016. 112.2. 009.9. 111:00:511:00:51 ELŐSZÓ két, egymásra épülő tanulmányon keresztül. Farbaky- adják közre. Papp Júlia az Országos Magyar Királyi Ipar- né Deklava Lilla a budavári Nagyboldogasszony-temp- művészeti Iskola gipszgyűjteményének történetével lom (Mátyás-templom) Schulek-féle átépítésének do- kapcsolatos forrásokat közli. kumentumain és tárgyi emlékein keresztül értelmezi A meglévő eredmények bemutatásával és a hiányos- a gipszminták felhasználását. Módy Péter a templom ságokat körvonalazva, bízunk benne, hogy ezzel a dupla építkezése során az Országházhoz hasonlóan felhasz- tanulmánygyűjteménnyel lendületet adhatunk a gipsz- nált és szerencsésen fennmaradt gipszmodell restaurá- másolatok, gipszminták történeti kutatásához és res- lásának tapasztalatait mutatja be. A középítkezésekről taurálásuk mellett a hazai gipszgyűjtemények muzeo- a korszak gyakorlata alapján a gipszmodellek és -min- lógiai szempontú feldolgozásához. ták gyakran oktatási és közgyűjteményekbe kerültek. A konferencia tanulmányait két forrásközlés egészíti ki. Havasi Krisztina és Végh András a Mátyás-templom középkori kőfaragványainak gipszmásolatainak és a Schulek Frigyes-féle helyreállításból historizáló gipsz- mintáinak 2006-os állapotfelmérését és katalógusát Katona Júlia, Székely Miklós 212 ars hungarica 42. 2016 | 3 22016-3016-3 bbeliv.inddeliv.indd 221212 22016.016. 112.2. 009.9. 111:00:511:00:51 Sisa József „Főszminták” az Országházhoz – tervezési segédlet és látványosság Az Országház tervezése sok évre elnyúló folyamat volt. lett, mégpedig oly módon, hogy az Országház mintája 1882–1883-ban zajlott le a pályázat, amelyet Steindl Imre belehelyezhető legyen, sőt a házak – melyek a lehető nyert meg (1. kép). Pályatervét utána alaposan át kellett legnagyobb, négyemeletes magasságúak – a modell- dolgoznia, ami 1884-re megtörtént. Az elhúzódó építési ben ugyancsak elmozdíthatók legyenek a helyükről. előkészületek, a betonalapozás elkészítése időt adott Vagyis a makettel nemcsak azt akarták megvizsgálni, arra, hogy Steindl a tervét tovább érlelje és módosítsa. hogy nézne ki az Országház, illetve milyen változtatá- Így született meg az épület 1886-os, majd 1888-as terv- sokat kell rajta végrehajtani, hanem legalább annyira változata. A több menetben lezajlott tervezési eljárást fontos volt annak tanulmányozása, hogyan viszonyulna gipszmakettek egész sora segítette. Közülük kettőt, a a környezetéhez, milyen átcsoportosítást kell esetleg teljes épületet ábrázolókat, a nagyközönségnek is be- végrehajtani. A gipszmakettet – melyet egyébként „fősz- mutatták. Készítettek további négy makettet az Or- mintá”-nak, majd utóbb gyakrabban „gipszmintá”-nak szágház nagyobb tereihez, amelyek közül többnek a neveztek – Marchenke Vilmos díszítőszobrász készítette bemutatása az Ezredéves kiállítás kapcsán merült fel. el.2 (Marchenke pecsétjén „szobrász” megjelölést hasz- Az elkövetkezőkben áttekintjük mindezeket a modelle- nált.) A makett léptéke 1:200 volt.3 ket, fi gyelemmel arra, hogyan befolyásolták vagy éppen A terv átdolgozása nem egészen kilenc hónapot vett tükrözték a tervezés összetett folyamatát, illetve hogy igénybe, tehát 1884 februárjáig tartott. A folyamat rész- milyen módon reagáltak rájuk a kortársak. Ezt annak letei nem ismertek, mindössze apró utalások állnak ren- tudatában kell megtennünk, hogy a makettek mára delkezésre. Egy ilyen fontos megjegyzés épp a modellre elpusztultak vagy eltűntek, és mindössze egyről – sze- vonatkozik: báró Lipthay Béla, az átdolgozásért felelős rencsére a legnagyobbról – áll rendelkezésre archív fotó. albizottság tagja a végleges terv elfogadásáról szóló A tervpályázatot követően az „állandó országház főrendi házi vitában számolt be arról, hogy az eljárás építése érdekében működő országos bizottság” 1883. során az eredeti pályaterv szerint készült gipszmakett május 27-én ülést tartott, amelyen határoztak Steindl alapján tudták megállapítani, hogy az eredeti elképzelés tervének további sorsáról, alapos átdolgozásáról.1 A bi- szerint túl alacsony lenne az épület, amit egy félemelet zottság az ülésen egyebek mellett megbízta rangidős közbeiktatásával kell orvosolni.4 Amikor pedig az építész építész tagját, Ybl Miklóst egy gipszmakett elkészítte- a kívánalmak