Valósághoz (Vagy Az Esetleg Változatlan Valóságváltozó Felfo- Gásához)
BÁNHEGYI GYÖRGY A módszer tényleg halott? Szubjektív reflexiók a gondolkodás posztmodern válságára (Bevezetés) Manapság újult ervel vetdik fel a kérdés, hogy van-e jövje az európai kultúrának és civilizációnak, mködnek-e globális méretekben gondolati sémáink, a tudo- mány terén mködik-e a multikulturalizmus, vagy a mai nagy erjedésben minden, amire korábban építettünk, és számítottunk, felolvad és eltnik? Ebben a kis írásban (amelyben annak szubjektív és reflektív jellege miatt tudatosan kerültem a széleskör bibliográfia használatát, éppen csak jelzésszeren utaltam egy-két forrásra) e hatalmas témakör né- hány aspektusát szeretném felvillantani, és nem „vagy-vagy”, hanem inkább „nemcsak – hanem – is” típusú válaszokat próbálok adni rá. (Pozitivizmus, dekonstrukció, destrukció) A XX. század vége felé közhellyé vált általános válságról beszélni az európai kultúrával kapcsolatban, amelynek része a tudomány(termé - szet- és társadalomtudomány) válsága. Ehhez a XXI. század elején hozzájárul a gazdaság és a tradicionális értékek egész komplexumának válsága. Ha eszmetörténetileg zzük,né a középkor nagy szellemi szintézise1 után igen hamar repedések mutatkoztak a teológiailag megalapozott, univerzális és szintetikus világképen2, st azt mondhatjuk, hogy a(z eleinte forradalminak -szá mító, és gyanakvással szemlélt) tomista Summában és hasonló átfogó mvekbenmegjelen rendszer szinte azonnal meg is kövesedett, és éppen az lett a funkciója nem(ha is megalkotói, de felhasználói részérl) hogy sziklaszilárd alapot, bástyaszer védelmetlentsen je minden felforgató gondolattal szemben. Márpedig ami kkemény, az már nem él, nem növekszik, és nem alkalmazkodik a változó valósághoz (vagy az esetleg változatlan valóságváltozó felfo- gásához). A kés középkor dekadenciájával szemben, amelyet Huizinga3 és mások olyan ér- zékletesen mutatnak be, eleinte búvópatak-szeren jelenik meg, majd egyre erteljesebben és diadalmasabban növekszik az emberi, a racionális, a tudományos gondolat, a megfigyelhet és megérthet tényekre, és nem a (teológiai) spekulációra alapuló filozófia.
[Show full text]