A Rövidpályás Gyorskorcsolyázás Hazai Története
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
A RÖVIDPÁLYÁS GYORSKORCSOLYÁZÁS HAZAI TÖRTÉNETE Bevezetés A rövidpályás gyorskorcsolyázás, közismert megnevezéssel a short track első hivatalos világ- bajnokságát 1978-ban rendezték az angliai Solihullban, majd 1988-ban Calgaryban, a Téli Olimpiai Játékokon szerepelt bemutató versenyszámként. A következő olimpián, 1992-ben: Albertville-ben már teljes jogú sportágként szerepelt az olimpiai programban, s ahol már magyar versenyzők (Kaszala Tamara és Kun Bálint Tibor) is rajthoz álltak. Azonban micsoda fejlődésen ment keresztül ez a sportág. Hiszen, ha a sportág első világbajnokságán az 500 méteres döntő eredményeit és a 2016. évi világbajnokság döntőjét összehasonlítjuk, akkor láthatóvá válik ez az óriási fejlődés: 1978 2016 1. Alan Rattray (USA) 47.090 1. Liu Shaolin Sándor (HUN) 41.485 2. Harry Spragg (GBR) 47.420 2. Dajing Wu (CHN) 41.550 3. Jim Lynch (AUS) 47.610 3. Liu Shaoang (HUN) 41.994 4. Hirosi Toda (JPN) 1:02.270 4. Yi Ra Seo (KOR) 42.157 Ezzel összegezhetnénk a rövidpályás gyorskorcsolyázás szenzációs karrierjét a nemzetközi porondon és Magyarországon is. Idehaza 1985-től számoljuk a short track-es "időszámítást", amikor a Magyar Jégsport Szövetség megbízta Martos Györgyöt, a legsikeresebb és legered- ményesebb volt nagypályás gyorskorcsolyázót - tizenötszörös magyar bajnokunkat - az új szakág megszervezésével. Ezek után a rövidpályás gyorskorcsolyázás hazai fejlődését ugyancsak "szenzációs"-nak kell titulálnunk a nemzetközi short track élethez viszonyítva. Hiszen a semmiből született meg az új szakág, először a budapesti iskolás-sportra építve, majd egyre jobban bevonva a vidék dinamikusan fejlődő korcsolyasportját. Vagyis Martos György a volt nagypályás gyorskorcsolyázókkal karöltve kitűnő munkát végzett. Magyar Bajnokságot a rövidpályás gyorskorcsolyázásban csak 1989-ben bonyolították le először, mert ezt megelőzően bár 1986-tól több verseny volt, de ezek közül egyik sem volt a sportág bajnoksága. 1987-ben Pécsett, Märcz Robert által rendezett verseny már színvona- lasnak tekinthető, ez volt az első „Baranya Kupa” elnevezésű short track verseny, amelyen már nagyobb számban jelentek meg a vidéki versenyzők is. Ezt követően a legnagyobb eseménynek egy évvel később, 1988. január 15-17. között a Budapest Sportcsarnok adott otthont, a Short Track Európa Kupa rendezvénynek, amelyre 11 nemzet küldte el a versenyzőit és ahol 10 világcsúcs született. Többek között Orazio Fagone, az olaszok klasszis versenyzője az 500 méteres távon 44.46 másodpercre javította a világcsúcsot. Ez hatalmas sikernek számított nemcsak a fejlődő magyar rövidpályás gyorskorcsolyázásnak, hanem a nemzetközi rövidpályás versenyzésnek is. Ezért érdemes megemlíteni az Európa Kupán résztvevő magyar versenyzők névsorát, hiszen ők indították el ezt a sportágat: lányok – Botos Eszter, Egyed Krisztina, Mogyoró Hedvig, Gaál Ildikó, Kaszala Tamara; fiúk – Simó Ferenc, Temesi Imre Simon Sándor, Ballai György, Kun Bálint Tibor, Novreczky Lajos. Edzőként megjelent Görgényi András az eseményen és a csapatvezető Martos György volt. Ezzel egy időben vidéken is beindult short track korcsolyázás, ennek eredményeként számol- hatunk be arról, hogy először Pécs és Debrecen után Kazincbarcika, Szombathely és Tatabánya, majd Székesfehérvár és Jászberény állította fel saját short track szakosztályát, illetve gyorskor- 1 csolyázó klubját. Így a Magyarországon rendezett első országos bajnokságokon jelentős szerepet kaptak a vidéki klubok is, amelyeken elsősorban Pécs és Debrecen versenyzői jeleskedtek, majd Jászberény és Szombathely versenyzői kapcsolódtak be az élbolyba. Az első lépés A rövidpályás gyorskorcsolyázásban a következő jelentős fejlődést a Világbajnokságokon való részvétel jelentette. Először 1989-ben, az angliai Solihullban megrendezett Short Track Világbajnokságon jelentek meg a magyar versenyzők. Botos Eszter és Kun Bálint Tibor képviselték hazánkat. Sajnos a felszerelés és a megfelelő technikai tudás hiánya még nagyon korlátozta a versenyzőink eredményességét. Majd ezt követően 1990-ben Hollandiában rendezett "Egyéni Világbajnokság"-on a női versenyzők között Kaszala Tamara, illetve a férfiak versengésében Kun Bálint Tibor és Ballai György képviselte hazánkat. Az edző Csizmadia Ferenc és a tartalék Gellért Gábor volt. Állnak: Gellért Gábor, Kun Bálint Tibor, Ballai György elől guggol: Kaszala Tamara A magyar versenyzők eredményei közül talán Kaszala Tamara 1500 méteres versenyzését emelhetjük ki, amikor futamából harmadikként ért a célba, s ezzel megelőzött két versenyzőt. Nagyon nagy dolgok voltak ezek a dolgok akkoriban, hiszen a hiányos felszerelésben megjelenő magyar versenyzőkről már anekdotákat meséltek. Ilyen eset volt az, amikor Simó Ferenc és Botos Eszter 1987-ben csak egy pár versenykorcsolyával utaztak ki Hollandiába az Open Dutch Bajnokságra, majd ott egymás lábáról cserélgetve versenyeztek a különböző távokon. Azonban ezt követően már jelentős változásokról számolhatunk be. Mert a legjelentősebb lökést a sportág hazai fejlődésének az a "szövetségi" döntés adta, amikor 50 pár speciális short track gyorskorcsolyát osztottak szét a vidéki klubok között, s e pillanattól kezdve elhárult az akadály a vidéki versenyzők felzárkózása elől. A nemzetközi porondon 2 ugyancsak folyamatos előrelépés mutatkozott, hiszen a világversenyeken felnőtt és junior sportolóink 6-8 évvel a kezdetek után már egyaránt a középmezőny közelében korcsolyáztak. Kun Bálint Tibor 1990-ben a VB-n Miközben 1989-ben az első magyar rövidpályás bajnokságot a hölgyeknél Botos Eszter nyerte, a férfiaknál pont egyenlőség alakult ki Simó Ferenc és Kun Bálint Tibor között, s a harmadik távon elért jobb helyezés döntött Kun Bálint Tibor javára, így ő lett az első short track-es orszá- gos bajnokunk. Botos Esztert Kaszala Claudia váltotta a bajnoki dobogón 1990-ben, míg a férfiaknál Ballai György volt a rövidpályás gyorskorcsolyázás bajnoka. 1991-ben a pécsi Tarnai Krisztina győzött a nők között, a férfiaknál újra Kun Bálint Tibor jeleskedett, s ezzel már másodszor nyerte el a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázás bajnoki címét. 1991-ben a távoli Ausztráliában rendezték a short trackes világbajnokságot, ezért oda magyar csapat nem utazott ki. Helyette viszont egy nagyon jó versennyel kárpótoltuk magunkat, hiszen 1991-ben ismét Budapest adott otthont egy rangos nemzetközi short trackes versenynek. Ez pedig a Csapat Világbajnokság Európai Kvalifikáló versenye volt, amelyet a BS-ben rendezett meg a magyar szövetség. Ezen a versenyen egészen kitűnően versenyzett Kaszala Tamara, akinek sikerült 1500 méteren az időrangsor 3. helyét megszerezni, de ugyancsak 5. volt ebben a rangsorban az 1000 méteres eredményével is. Így a magyar női csapat a 7. helyen végzett. A női csapatunk összeállítása: Kaszala Tamara, Vincze Petra, Kaszala Claudia, Csizmadia Ágnes, Tapolcsányi Krisztina volt. A férfi csapatunk versenyzésénél talán Kun Bálint Tibor egyetlen 10. helyezését emelhetjük ki az 1000 méteres versenyeknél. Bár meg kell említeni, hogy a budapesti versenyzők mellett két vidéki fiút is először válogattak be a csapatba, mégpedig a debreceni Becsky Gábort és a pécsi Telegdi Attilát. A férfi csapatunk a 11. helyen végzett, és a csapat összeállítása a következő volt: Kun Bálint Tibor, Ballai György, Gellért Gábor, Becsky Gábor, Telegdi Attila. A férfi váltó az 5000 méteres váltó versenyen 8 perc 20,18 másodperces eredményt ért el, s innen kezdődött minden. 3 A 90-es évek elejére volt jellemző a különböző short track-es „műhely munkák” kialakulásának kezdete. Nem kerülhetjük meg azt a tényt, hogy vidéki short trackes „műhelyek” nélkül a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázás nem juthatott volna ilyen gyorsan ilyen magas szintre. Bár azt kell mondanunk, hogy a fővárosi Csizmadia Ferenc is kiemelkedő munkát végzett, azonban ugyan így kiemeljük a szombathelyi Mesterházi Imre által irányított csoport munkáját; a debreceni Kövérné Fejes Anikó csoportját; a pécsi short trackes csoportot Märcz Robert irányításával; a jászberényi short track-esek csoportját Belovai József irányításával, amelyek a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázás jövőjének alapjait fektették le. Az ezt követő időszak bajnokságai a rövidpályás gyorskorcsolyázás történelmébe a következő képen alakultak: a MOKSZ 1992-től egy hosszabb időszakon keresztül Székesfehérváron rendezte a short track szakág bajnokságait. Ennek megfelelően ebben az évben a női bajnok Pádár Beáta volt Debrecenből, míg a férfiaknál Kun Bálint Tibor volt a bajnok. 1993-ban a junior korú Szabolcsi Szilvia volt a női bajnok, a férfiaknál a debreceni Becsky Tibor lett az új bajnok. Ezt követően 1994-ben Székesfehérváron Vincze Petra volt a női bajnok és a férfiaknál újra Kun Bálint Tibor nyerte a bajnokságot. 1995-ben Vincze Petra ismételt és újra megnyerte a női short track bajnokságot. A férfiaknál Kun Bálint Tibor ötödik alkalommal lett a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázás bajnoka. Az 1992-es versenyszezon egy kissé zsúfolt volt a téli olimpia miatt. Mindjárt januárban két fontos eseményre utaztak a magyar rövidpályás gyorskorcsolyázók. Groningenben (NED) a Csapat Világbajnokság Európai Kvalifikáló versenyére került sor és ezt követően zajlott az Európa Kupa versenye Belgiumban, Liederkerkeben. A kvalifikáló versenyre teljes női és férfi csapattal utaztak ki, de mint az közismert a hatalmas érdeklődés miatt versenyzőink a közép- mezőny végére szorulta, s ráadásul megint módosították a verseny lebonyolítási rendszerét, több csoportba osztva a megjelent országokat. Így a magyar csapat a „B” csoportba került a francia, holland, olasz, svájci és az angol csapattal közösen.