Tacitus Összes Művei

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Tacitus Összes Művei TACITUS ÖSSZES MŰVEI FORDÍTOTTA BORZSÁK ISTVÁN TARTALOM IULIUS AGRICOLA ÉLETE GERMANIA BESZÉLGETÉS A SZÓNOKOKRÓL KORUNK TÖRTÉNETE I. KÖNYV II. KÖNYV III. KÖNYV IV. KÖNYV V. KÖNYV TÖREDÉKEK ÉVKÖNYVEK I. KÖNYV II. KÖNYV III. KÖNYV IV. KÖNYV V-VI. KÖNYV (TÖREDÉK) XI. KÖNYV XII. KÖNYV XIII. KÖNYV XIV. KÖNYV XV. KÖNYV XVI. KÖNYV JEGYZETSZÓTÁR IULIUS AGRICOLA ÉLETE (1.) Hírneves férfiak tetteit és jellemét az utódokra hagyományozni ősrégi szokás, melyet még a mi időnkben sem mellőzött a magáéival nem gondoló század, valahányszor csak valamely nagy és nemes érdem győzedelmeskedett és felülkerekedett kis és nagy államok közös hibá- ján, a helyes nem ismerésén, sőt irigylésén. De elődeinkben megvolt a hajlam s a tágabb lehe- tőség emlékezetes cselekedetekre, ugyanúgy a legünnepeltebb tehetségeket sem kedvezés vagy önös érdek, csupán a jó tudatának jutalma vonzotta az érdem megörökítésére. Sőt sokan még saját életük megírását is inkább erkölcsi értékeikben való bizakodásnak, semmint elbizakodottságnak tekintették, és ez nem csökkentette Rutilius vagy Scaurus hitelét, gáncs sem érte őket miatta: annyira igaz, hogy az érdemeket azokban az időkben méltányolják a legjobban, mikor a legkönnyebben teremnek. Nekem pedig most, hogy egy elhunyt ember életét szándékozom elmondani, mentegetőznöm kellett - bezzeg nem kellene, ha vádolni akarnám: oly kegyetlen ellensége az érdemnek korunk. (2.) Olvashattuk, hogy Arulenus Rusticusnak Thrasea Paetus, Herennius Seneciónak Helvidius Priscus magasztalása az életébe került, és ez a dühöngés nemcsak a szerzőkre, hanem könyveikre is kiterjedt: háromtagú bizottságnak tették kötelességévé, hogy e kiváló szellemek műveit a comitiumon és a forumon égessék el. Nyilván azt hitték, hogy az a tűz a római nép szavát, a senatus szabadságát, sőt még az emberi nem lelkiismeretét is elnémítja; kikergették ráadásul a filozófia tanítóit is és egyáltalán minden szép művészetet száműztek, hogy becsületes törekvés sehol ne állja útjukat. Valóban nagy bizonyságát adtuk türelmünk- nek, és amiképpen a régi kor láthatta, meddig terjedhet a szabadság, mi is láthattuk, meddig a szolgaság: a figyelők miatt még beszélni, egymást meghallgatni sem lehetett. Hangunkkal együtt az emlékezést is elvesztettük volna, ha a feledés ugyanúgy rajtunk múlnék, mint a hallgatás. (3.) Most tér vissza belénk végre a lélek: de, jóllehet Nerva Caesar mindjárt a boldog század hajnalán egyesítette az egymással annak idején társíthatatlan princepsi rendszert és a szabadságot, és Nerva Traianus napról napra gyarapítja korunk boldogságát, a közbiztonság pedig nem remény és óhaj immár, hanem szilárdan bízhatunk is az óhaj beteljesülésében, emberi gyengeségünknél fogva mégis késedelmesebben hatnak az orvosszerek, mint a bajok, és amiképpen testünk lassan növekszik, de gyorsan pusztul, úgy a szellem törekvéseit is könnyebb elnyomni, mint feléleszteni; mert belénk lopódzik a semmittevésnek is bizonyos gyönyörűsége, és az eleinte gyűlölt tétlenséget végül már szeretjük. Hát még ha tizenöt év alatt - nagy idő az emberi életben - sokan a véletlennek estek áldozatul, a legderekabbak pedig az uralkodó őrjöngésének! Kevesen maradtunk, és - hogy úgy mondjam - nemcsak másokat éltünk túl, hanem magunkat is, hisz annyi évet vettek ki életünk javából, amennyi alatt ifjú fejjel az öregségig, öregesen pedig - néma tengődésben - szinte az emberi kor végső határáig vergődtünk el. Mégsem fogom bánni, ha cicomátlan, sőt faragatlan nyelven megírom korábbi szolgaságunk emlékezetét, valamint a jelenkor áldásainak bizonyságát. Addig is ez a könyv, melyet apósom, Agricola tiszteletére szántam, a rokoni kegyelet megvallásával vagy dicséretre, vagy elnézésre számít. (4.) Gnaeius Iulius Agricola Forum Iuliiban, e régi és híres coloniában született; mindkét nagyatyja császári procurator, vagyis lovagrendű nemes volt. Atyja, a senatori rangú Iulius Graecinus, szónoki és bölcseleti tanulmányaival vált ismertté s éppen ezekkel az erényeivel érdemelte ki Gaius Caesar haragját: parancsot kapott ugyanis Marcus Silanus bevádolására, és mivel megtagadta, megölték. Anyja a példásan tiszta életű Iulia Procilla volt. Az ő féltő 2 gondozásában nevelkedvén, gyermekkorát és serdülőéveit mindvégig tisztes tanulmányokkal töltötte. A vétkek csábításaitól jóravaló és romlatlan természetén kívül távol tartotta az is, hogy már kicsiny korában Massilia volt lakóhelye és tanulmányainak irányítója, az a város, melyben a görög szívélyesség és a vidéki igénytelenség keveredik és szerencsésen egyesül. Emlékszem, nemegyszer beszélt arról, hogy ifjúkorában mohóbban - a római embernek és senatornak megengedett mértéken túl - szívta volna magába a filozófiát, ha anyjának előrelátása féken nem tartja lángra lobbant és izzó lelkét. A fennkölt és magasra törő szellem nyilván több hévvel, mint óvatossággal igyekezett a nagy és kiemelkedő dicsőség szép eszményét elérni. Később lecsillapította az értelem és a kor, s megtartotta a legnehezebbet: a bölcsességből a mértéket. (5.) Első tábori szolgálatát Britanniában, Suetonius Paulinus, e lelkiismeretes és mértéktartó vezér megelégedésére teljesítette, aki becsülésből őt választotta, hogy vele egy sátorban lakjék. Agricola, a könnyelmű ifjaktól eltérően, nem kicsapongásra használta katonaidejét, sem tribunusi címét s járatlanságát ürügynek a tunya élvhajhászásra és eltávozásokra, hanem megismerte a tartományt, megismertette magát a sereggel, tanult a tapasztaltakból, követte a legkülönbeket, semmire sem vállalkozott kérkedésből, semmitől sem húzódozott félelemből, egyszerre volt óvatos és tettrekész, amikor cselekedni kellett. Csakugyan, Britannia még soha nem volt szorongatottabb és válságosabb helyzetben: veteránokat öldöstek le, coloniákat gyújtottak fel, seregeket semmisítettek meg; ők akkor életükért, nemsokára a győzelemért harcoltak. Mindez, bár más tervei szerint s vezetése alatt ment végbe, továbbá minden siker és a tartomány visszaszerzésének dicsősége a vezért illette, mégis gyarapította az ifjú tudását, tapasztalatát, fokozta lelkesedését, és szívébe költözött a katonai dicsőség vágya, hálátlan dolog olyan időkben, mikor a kiválók szándékait balul magyarázzák, és nem csekélyebb veszély származik a hírnévből, mint a hírhedtségből. (6.) Innen hivatalok elnyerése végett a városba távozott, és feleségül vette az előkelő családból származó Domitia Decidianát; ez a házasság dísz és szilárd támasz volt a magasabbra törekvőnek. Csodálatos egyetértésben, kölcsönös szeretetben éltek, mindegyikük a másikat tartotta előbbre valónak, csak éppen a jó feleség annyival dicsérendőbb, amennyivel több hibát rónak fel a rossznak. A sorshúzás quaestori provinciául Asiát, proconsuli helytartóul Salvius Titianust juttatta neki. Egyik sem rontotta meg, bár a tartomány is gazdag és bűnökre csábító, a mindenféle kapzsiságra hajlamos proconsul pedig ugyancsak készséggel vásárolta volna meg a visszaélések kölcsönös eltitkolását. Itt tette boldoggá leányának születése: támasz, egyszersmind vigasztalás számára, mert korábban született fiát hamar elvesztette. Majd a quaestura és a néptribunusi hivatal között eltelt esztendőt, sőt még a tribunusi évet is csendben és félrevonultan töltötte, ismervén Nero korát, midőn a tétlenség bölcs magatartásnak számított. Ugyanilyen csendben folyt le praetorsága is, mert nem volt kötelezve igazság- szolgáltatásra. A játékokban és a tisztével járó hiú kötelezettségekben megtalálta a középutat a józanság és a túlzás között, korántsem tékozolt, így annál nagyobb hírnévre tett szert. Mikor ezután Galba a templomi javak felülvizsgálatára jelölte ki, szorgos vizsgálataival elérte, hogy az állam senki más templomrablását nem érezte meg, csak Neróét. (7.) A következő évben súlyos csapás érte őt és háza népét. Miközben ugyanis Otho garáz- dálkodva kószáló tengerészei a Liguriához tartozó Intimiliumot ellenség módjára pusztítják, Agricola anyját tulajdon birtokán meggyilkolták, a birtokot és az apai jószág nagy részét pedig kifosztották: a gyilkosságnak is ez volt az oka. Agricola tehát, mikor a kegyeletes szertartásra indulván kapta a hírt, hogy Vespasianus igényt tart a főhatalomra, tüstént az ő pártjára állott át. Az új uralkodás kezdetén a várost Mucianus kormányozta, mivel Domitianus még nagyon fiatal volt és apja méltóságát csak kicsapongásokra bitorolta. A sorozásokra kiküldött Agricolát, aki feddhetetlenül és ügybuzgón járt el tisztében, Mucianus a csak vonakodva 3 engedő huszadik legio élére állította, ahol a távozó előd hír szerint a zendülőkkel fújt egy követ: a legio mindenesetre még consuli rangú helytartóknak is épp elég gondot és aggodal- mat okozott, és a praetori rangú legatus nem tudta kézben tartani - csak az kérdéses, hogy ez rajta vagy katonáin múlt-e. Így Agricola, akit nemcsak utódlásra, hanem egyszersmind meg- torlásra is választottak, ritka mértéktartással inkább azt a látszatot keltette, hogy jó katonákat vett át, nem ő tette őket olyanná. (8.) Britannia élén akkor Vettius Bolanus helytartóskodott, enyhébb kézzel, mint ahogy az még dacos tartományhoz illik. Agricola mérsékelte tettvágyát s fékezte buzgalmát, hogy föléje ne nőjön, hisz járatos volt az engedelmeskedésben, és megtanulta, miképpen kell a hasznosat összeegyeztetni a tisztessel. Röviddel ezután Britannia Petilius Cerialist kapta consuli rangú helytartóul: az érdemek előtt megnyílt a tér példamutató tettekre. De Cerialis eleinte csak a munkát és a veszélyt osztotta meg vele, később már a dicsőséget is: kísérletképpen többször a sereg egy részének, néha - az eredmény láttára - nagyobb egységeknek a vezetését is rábízta. Agricola mégsem kérkedett soha tetteivel a maga hírének
Recommended publications
  • The Vestal Virgins' Socio-Political Role and the Narrative of Roma
    Krakowskie Studia z Historii Państwa i Prawa 2021; 14 (2), s. 127–151 doi:10.4467/20844131KS.21.011.13519 www.ejournals.eu/Krakowskie-Studia-z-Historii-Panstwa-i-Prawa Zeszyt 2 Karolina WyrWińsKa http:/orcid.org/0000-0001-8937-6271 Jagiellonian University in Kraków The Vestal Virgins’ Socio-political Role and the Narrative of Roma Aeterna Abstract Roman women – priestesses, patrician women, mysterious guardians of the sacred flame of goddess Vesta, admired and respected, sometimes blamed for misfortune of the Eternal City. Vestals identified with the eternity of Rome, the priestesses having a specific, unavailable to other women power. That power gained at the moment of a ritual capture (captio) and responsibilities and privileges resulted from it are the subject matter of this paper. The special attention is paid to the importance of Vestals for Rome and Romans in various historic moments, and to the purifying rituals performed by Vestals on behalf of the Roman state’s fortune. The study presents probable dating and possible causes of the end of the College of the Vestals in Rome. Keywords: Vesta, vestals, priesthood, priestesses, rituals Słowa kluczowe: Westa, westalki, kapłaństwo, kapłanki, rytuały Vesta and her priestesses Plutarch was not certain to which of the Roman kings attribute the implementation of the cult of Vesta in Rome, for he indicated that it had been done either by the legendary king- priest Numa Pompilius or even Romulus, who himself being a son of a Vestal Virgin, according to the legend, transferred the cult of the goddess from Alba Longa,1 which was contradicted by Livy’s work that categorically attributes the establishment of the Vestal Virgins to Numa by removing the priesthood structure from Alba Longa and providing it with support from the state treasury as well as by granting the priestesses numerous privileges”.2 Vesta, the daughter of Saturn and Ops became one of the most important 1 Plut.
    [Show full text]
  • Asellius Sabinus: Culture, Wit, and Power in the Golden Age of Gastronomy
    AsELLIUs SaBINUs: CULTURE, WIT, aND POwER IN THE GOLDEN AgE OF GasTRONOMY Abstract: A highly speculative biography of a man about whom we know almost nothing might read as follows. Asellius Sabinus was born some- time in the latter half of the first century BC and he died in the 30s AD. His family was senatorial, they and he flourished under and through the patronage of Augustus and Tiberius, and he moved easily in aristocratic circles. He was wealthy. His culture was that of the intellectual and social elite of his day. His aristocratic wit was considered the height of sophis- tication by a most knowledgeable critic. He was committed to real ora- tory, even to the point of teaching it, but indulged as well in the contem- porary craze for the imaginary, that is, in competitive declamation. He had a sincere interest in food and its preparation, another passion of the day. And he conveyed that interest in a gastronomic poem replete with epic overtones, a clever parody which both satirized and enshrined that passion. The poem (not a word of which survives) was a serious literary creation with a long pedigree, a work both refined and erudite, and it was handsomely rewarded by another most knowledgeable critic. In person he was charming and urbane, a Noel Coward avant la lettre. “Variegated by origin, habits, and style, the declaimers formed a noisy menagerie. … For some, declamation became a way of life, not a train- ing for the law courts, where a paladin of the schools might fail miser- ably.
    [Show full text]
  • The Romans: an Introduction
    The Romans: An Introduction The Romans: An Introduction 2nd edition is a concise, readable, and comprehensive survey of the civilization of ancient Rome. It covers more than 1,200 years of political and military history, including many of the famous, and infamous, personalities who featured in them, and describes the religions, society, and daily life of the Romans, and their literature, art, architecture, and technology, illustrated by extracts in new translations from Latin and Greek authors of the times. This new edition contains extensive additional and revised material designed to enhance the value of the book to students especially of classical or Roman civil- ization, Roman history, or elementary Latin, as well as to general readers and students of other disciplines for whom an understanding of the civilization and literature of Rome is desirable. In particular, the chapter on religions has been expanded, as have the sections on the role of women and on Roman social divisions and cultural traditions. There is more, too, on the diversity and administration of the empire at different periods, on changes in the army, and on significant figures of the middle and later imperial eras. New features include a glossary of Latin terms and timelines. Maps have been redrawn and new ones included along with extra illustrations, and reading lists have been revised and updated. The book now has its own dedicated website packed full of additional resources: www.the-romans.co.uk. Antony Kamm is a former lecturer in publishing studies at the University of Stirling. His other publications include Collins Biographical Dictionary of English Literature (1993), The Israelites: An Introduction (Routledge 1999), and Julius Caesar: A Life (Routledge 2006).
    [Show full text]
  • Boninu, Antonietta
    Boninu, Antonietta; D'Oriano, Rubens; Mastino, Attilio; Panciera, Silvio; Satta, Maria Chiara (1987) Turris Libisonis: la necropoli meridionale o di san Gavino: intervento di scavo 1979-1980. Sassari, Chiarella. 176 p., ill. (Quaderni, 16). http://eprints.uniss.it/6181/ Documento digitalizzato dallo Staff di UnissResearch GUGLIELMO MAETZKE DICATUM MINISTERO PER I BENI CULTURALI E AMBIENTALI SOPRINTENDENZA AI BENI ARCHEOLOGIOI PER LE PROVINCIE DI SASSARI E NUORO OOLLANA DIRETTA DA F. LO SCHIAVO QUADERNI - 16 A. BONINU. R. D·ORlANO. A. MASTINO. S. PANCIERA. M. CH. SATTA OON IL CONTRIBUTO DI F. GUIDO E C. TUVERI TURRIS LIBISONIS LA NECROPOLI MERIDIONALE O DI SAN GAVINO INTERVENTO DI SOAVO 1979 - 1980 OHIARELLA - SASSARI 1987 Allo scavo hanno partecipato: M. Biddau, G. Canu, A. Derudas, F. Desole, P. Fara, G. Fois, M. Gaspa, M. Ghisu, G. Idini, C. Paradisi, G. Pilo, G.B. Pinna, C. Pischedda, G. Puggioni, E. Putzu, A. Ruiu, A. Sanciu, G.A. Sanna, A.G. Sec­ chi, A. Spano. La documentazione grafica si deve a: R. Accorrà (tavv. VIII, IX, XV, XXI, XXII), D. Capula (tavv. XVII, XVIII, XIX, XX, XXI), F. Deliperi (tavv. III VI, XII, XIII), F. Desole (tavv. X, XI), A. Piccinnu (tavv. III, V), G. Sedda (tavv. IV, XVI), L. Serio (tavv. XII, XIII). G. Granara ha curato la veste tipografica delle tavv. I, II, III. La documentazione fotografica è di: C. Carta (figg. 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 14,20,21,22), S. Fiore (fig. lO), S. Pirisinu (figg. 15, 16, 17, 18,19), Archivio Fotografico della Soprintendenza Archeologica per le Province di Sassari e Nuoro (figg.
    [Show full text]
  • The Cult of Vesta in the Roman World Thesis
    Open Research Online The Open University’s repository of research publications and other research outputs The cult of Vesta in the Roman world Thesis How to cite: Cobb, Jennifer Mary (1984). The cult of Vesta in the Roman world. MPhil thesis The Open University. For guidance on citations see FAQs. c 1983 The Author https://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/4.0/ Version: Version of Record Link(s) to article on publisher’s website: http://dx.doi.org/doi:10.21954/ou.ro.0000f956 Copyright and Moral Rights for the articles on this site are retained by the individual authors and/or other copyright owners. For more information on Open Research Online’s data policy on reuse of materials please consult the policies page. oro.open.ac.uk UNRESTS !CTED MISS JENNIFER MARY COBB B.A.(LONDON) THE CULT OF VESTA IN THE ROMAN WORLD SUBMITTED FOR THE DEGREE OF M.PHIL FACULTY OF ARTS : CLASSICAL STUDIES DATE OF SUBMISSION : 27 D4AY 19 83 i ) a - C L crf^ ; / 4 - M<3>cA/ J P ro Q u e st N um ber: 27777207 All rights reserved INFORMATION TO ALL USERS The quality of this reproduction is dependent on the quality of the copy submitted. in the unlikely event that the author did not send a complete manuscript and there are missing pages, these will be noted. Also, if material had to be removed, a note will indicate the deletion. uest ProQuest 27777207 Published by ProQuest LLC (2020). Copyright of the Dissertation is held by the Author. Ail Rights Reserved.
    [Show full text]
  • The Vestals – Women’S Empowerment
    Working Paper CEsA CSG 167/2018 ANCIENT ROMAN POLITICS THE VESTALS – WOMEN’S EMPOWERMENT Maria SOUSA GALITO Abstract Vestals had political and religious power in ancient Rome. Their peaceful presence at the forum was one of the first attempts (if not the first) in favor of gender equality or women’s empowerment in the public sphere. Vestals were virgin priestesses of a goddess that protected the walls of Rome with her perpetual fire, which was pure and had no statue. Their rituals were based on legends such as Amata or Rhea Silvia that, regardless of being true or not, were religious and cultural references for people's lives and should not be neglected, because they contain information that explains why the State respected the vestals and punished them so severely. Keywords Vestals, Roman Antiquity, Politics, Religion. Sumário Na antiguidade romana, as vestais tinham poder político-religioso. A sua presença pacificadora, no fórum, foi uma das primeiras tentativas (se não a primeira) das mulheres alcançarem algum tipo de igualdade de género ou autoridade na cena pública. As vestais eram sacerdotisas virgens de uma deusa que protegia os muros de Roma com o seu fogo perpétuo, que era pura e não tinha estátua. Os seus rituais eram baseados em lendas, tais como de Amata ou de Reia Sílvia, que independentemente de terem existido ou não, eram referências religiosas e culturais. As suas histórias influenciavam a vida das pessoas e não devem ser negligenciadas, pois contêm informações que explicam as razões pelas quais o Estado respeitava tanto as vestais e as punia tão severamente.
    [Show full text]
  • The Annals: the Reigns of Tiberius, Claudius, and Nero (Oxford World's
    oxford world’s classics THE ANNALS Gaius (or Publius: the evidence is ambiguous) Cornelius Tacitus is widely regarded as the greatest of all Roman historians. We know relatively little about his life. He was born around ad 56, and is known to have engaged in the standard political career of a young Roman aristocrat, holding the offices of quaestor (in 81 or 82), prae- tor (in 88), and consul (in 97), along with a variety of other admin- istrative and military posts, including (by 88) membership of the college of priests known as the quindecimviri sacris faciundis. He was governor of Asia (a province of the empire consisting of part of modern Turkey) 112–13. In a high-profile trial in 99–100 he and his friend Pliny the Younger successfully prosecuted Marius Priscus for corruption while governor of Africa. Tacitus probably lived beyond 117; but his precise date of death is unknown. He was betrothed in 77 to the daughter of Julius Agricola, later governor of Britain, and married her shortly afterwards: her name, however, is unknown. Tacitus’ writings include the Agricola and the Germania, both published in 98. The date of a third work, the Dialogue on Orators, is disputed; some have thought it his first work, but it may well post- date both the Agricola and the Germania. All three of these survive complete. His major works were the Histories (published around 109) and the Annals (published some time after 117); only about a third of the former and just over half of the latter survive. J.
    [Show full text]
  • Rome's Vestal Virgins
    Rome’s Vestal Virgins Rome’s Vestal Virgins examines one of the most important state cults in ancient Rome and the role of the virgin priestesses in ancient Roman religion and society. It analyses the rituals these priestesses enacted, both the public rituals performed in connection with official state rites and festivals, and the private rites associated only with the order itself. Wildfang argues that the Vestals did not participate in Rome’s family structure and that this was done to ensure that the Vestals could represent Rome as a whole in the religious sphere without any risk of pollution from a family cult. She contends that the rituals the Vestals performed on behalf of the Roman state were neither fertility rites nor reflections of traditional female activities. Instead they were rites concerned with purification, storage and the preparation of harvested grain for food use, or sometimes a combination of all three areas at once. This exploration of the function of the Vestal Virgins in the changing Roman world, exposed to new and different cultures through the expansion of the Roman Empire, provides a new and penetrating investigation of a cult which was at the very centre of ancient Roman religion. Robin Lorsch Wildfang is Project coordinator for Studenterkurset i Sønderjylland. Rome’s Vestal Virgins A study of Rome’s Vestal priestesses in the late Republic and early Empire Robin Lorsch Wildfang First published 2006 by Routledge 2 Park Square, Milton Park, Abingdon, Oxon OX14 4RN Simultaneously published in the USA and Canada by Routledge 270 Madison Ave, New York, NY 10016 Routledge is an imprint of the Taylor & Francis Group, an informa business © 2006 Robin Lorsch Wildfang This edition published in the Taylor & Francis e-Library, 2006.
    [Show full text]
  • The Vestal Virgins and Power –Tradition and Change in Third
    Tampere University Dissertations OUTI SIHVONEN The Vestal Virgins and Power Tradition and Change in Third Century Rome ACADEMIC DISSERTATION To be presented, with the permission of the Faculty of Social Sciences of Tampere University, for public discussion in the auditorium K 103 of the Linna building, Kalevantie 5, Tampere, on the 29 August 2020, at 12 o’clock. i ACADEMIC DISSERTATION Tampere University, Faculty of Social Sciences Finland Responsible Christian Krötzl supervisor Tampere University or/and Custos Finland Supervisor(s) Katariina Mustakallio Tampere University Finland Pre-examiner(s) Maijastina Kahlos Arja Karivieri University of Helsinki Stockholm University Finland Sweden Opponent(s) Helène Whittaker University of Gothenburg Sweden The originality of this thesis has been checked using the Turnitin OriginalityCheck service. Copyright ©2020 author ISBN 978-952-03-1670-9 (pdf, Trepo) http://urn.fi/URN:978-952-03-1670-9 PunaMusta Oy – Yliopistopaino Vantaa 2020 ii Abstract This dissertation studies the social influence of the Vestal virgins, virgines Vestales, in the third century Rome. The cult of Vesta, goddess of the hearth, was an essential part of the Roman state religion and the six Vestal virgins were the only female priesthood of the pontifical college. They were trained to the profession of the priestesses from the early years on of their childhood, and they were required to stay for thirty years in the cult’s service. For that term they achieved an independent status receiving great privileges. However, remaining chaste was obligatory under penalty of death – an unchaste Vestal was buried alive within the city walls. Although the Vestals are profoundly studied in the earlier research, their capacity as the influential women is a neglected theme.
    [Show full text]
  • The Works of Tacitus, Vol. 1 - Gordon’S Discourses, Annals (Books 1-3) [120 AD]
    The Online Library of Liberty A Project Of Liberty Fund, Inc. Publius Cornelius Tacitus, The Works of Tacitus, vol. 1 - Gordon’s Discourses, Annals (Books 1-3) [120 AD] The Online Library Of Liberty This E-Book (PDF format) is published by Liberty Fund, Inc., a private, non-profit, educational foundation established in 1960 to encourage study of the ideal of a society of free and responsible individuals. 2010 was the 50th anniversary year of the founding of Liberty Fund. It is part of the Online Library of Liberty web site http://oll.libertyfund.org, which was established in 2004 in order to further the educational goals of Liberty Fund, Inc. To find out more about the author or title, to use the site's powerful search engine, to see other titles in other formats (HTML, facsimile PDF), or to make use of the hundreds of essays, educational aids, and study guides, please visit the OLL web site. This title is also part of the Portable Library of Liberty DVD which contains over 1,000 books and quotes about liberty and power, and is available free of charge upon request. The cuneiform inscription that appears in the logo and serves as a design element in all Liberty Fund books and web sites is the earliest-known written appearance of the word “freedom” (amagi), or “liberty.” It is taken from a clay document written about 2300 B.C. in the Sumerian city-state of Lagash, in present day Iraq. To find out more about Liberty Fund, Inc., or the Online Library of Liberty Project, please contact the Director at [email protected].
    [Show full text]
  • Annals Tacitus
    Annals Tacitus TRANSLATED BY ALFRED JOHN CHURCH AND WILLIAM JACKSON BRODRIBB ROMAN ROADS MEDIA Classical education, from a Christian perspective, created for the homeschool. Roman Roads combines its technical expertise with the experience of established authorities in the field of classical education to create quality video courses and resources tailored to the homeschooler. Just as the first century roads of the Roman Empire were the physical means by which the early church spread the gospel far and wide, so Roman Roads Media uses today’s technology to bring timeless truth, goodness, and beauty into your home. By combining excellent instruction augmented with visual aids and examples, we help inspire in your children a lifelong love of learning. Annals by Tacitus translated by Alfred John Church, William Jackson Brodribb This text was designed to accompany Roman Roads Media's 4-year video course Old Western Culture: A Christian Approach to the Great Books. For more information visit: www.romanroadsmedia.com. Other video courses by Roman Roads Media include: Grammar of Poetry featuring Matt Whitling Introductory Logic taught by Jim Nance Intermediate Logic taught by Jim Nance French Cuisine taught by Francis Foucachon Copyright © 2015 by Roman Roads Media, LLC Roman Roads Media 739 S Hayes St, Moscow, Idaho 83843 A ROMAN ROADS ETEXT The Annals Tacitus TRANSLATED BY ALFRED JOHN CHURCH AND WILLIAM JACKSON BRODRIBB BOOK 1 1 Rome at the beginning was ruled by kings. Freedom and the consulship were established by Lucius Brutus. Dictatorships were held for a temporary crisis. The power of the decemvirs did not last beyond two years, nor was the consular jurisdiction of the military tribunes of long duration.
    [Show full text]
  • Roman History (14 - 70 A.D.) by Publius Cornelius Tacitus
    Tacitus - Introduction Roman History (14 - 70 A.D.) by Publius Cornelius Tacitus The Annals ● Book 1 --- 14-15 A.D. ● Book 2 --- 16-19 A.D. ● Book 3 --- 20-22 A.D. ● Book 4 --- 23-28 A.D. ● Book 5 --- 29-31 A.D. ● Book 6 --- 32-37 A.D. ● Book 11--- 47-48 A.D. ● Book 12--- 48-54 A.D. ● Book 13--- 54-58 A.D. ● Book 14--- 59-62 A.D. ● Book 15--- 62-65 A.D. ● Book 16--- 65-66 A.D. The History ● Book 1 --- 69 A.D. January - March ● Book 2 --- 69 A.D. March - August ● Book 3 --- 69 A.D. September - December ● Book 4 --- 70 A.D. January - November ● Book 5 --- 70 A.D. Tacitus grew up during a the reign of Nero, and may have been a teenager when Nero died and the Roman empire was plunged into civil war. In his later years he became interested in writing an unbiased account of those times, starting his account just before Tiberius came to the throne. We do not have a complete account of either the Annals or the Histories, but what has been preserved provides an interesting look at Roman life, written by one who lived close http://mcadams.posc.mu.edu/txt/ah/tacitus/ (1 of 2) [5/16/2008 4:04:44 PM] Tacitus - Introduction to those times. The electronic text of Tacitus was originally provided by Virginia Tech as an ASCII text file at gopher://gopher.vt.edu:10010/10/33, but it is no longer available there and no link update is known.
    [Show full text]