Ars Hungarica Inlay Layout
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
arshungarica 45. évfolyam 2019 | 1 Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet folyóirata Tartalom Tanulmányok Alföldy Gábor Újabb adatok a dégi Festetics-kastélyegyüttes történetéhez, II. 5 Bernhard Petri és a dégi park Bara Júlia Károlyi Alajos pesti palotájának belső kialakítása és gyűjteménye, II. 57 Székely Miklós Iparfejlesztés az iparművészet és háziipar metszetében: kísérlet a kőcsiszolás magyarországi meghonosítására 1894–1914 között 103 Monika Wucher Bauhaus-Kritik von innen: Ernst Kállai 119 Gosztonyi Ferenc Vajda Lajos művészete 1936-ban 127 Szempontok a „konstruktív szürrealista tematika” és a Felmutató ikonos önarckép értelmezéséhez In memoriam Marosi Ernő Dávid Ferenc (1940–2019) 143 Alföldy Gábor Újabb adatok a dégi Festetics-kastélyegyüttes történetéhez II. Bernhard Petri és a dégi park Hajós Géza emlékének Tézis és bevezetés hogy a parkot az ő életének, munkásságának kontex- tusában elhelyezzem. A dégi park kompozíciójának megalkotásában meg- Ahogy a korábbi közleményben is, e helyütt ismét el- határozó szerepet játszott Bernhard Petri (1767–1853), kerülhetetlenül a művészettörténettől látszólag mesz- korának európai szinten is egyik legkiemelkedőbb táj- sze álló mezőgazdaság területére kalandozunk. A park kertésze és mezőgazdásza.1 szerzőségére vonatkozó utalás közlésén és elemzésén E tanulmány legfőbb célja, hogy ezt a tézist – ame- túl is érdemes megtenni ezt az elsőre talán meglepőnek lyet lehetőségként már többször is fölvetettem2 – több látszó kirándulást. Ennek során válik ugyanis nyilvánva- oldalról alátámassza, és ezáltal új kontextusba helyez- lóvá, hogy a Magyarországon a 18. század végétől kezdve ze a dégi park építéstörténetét. Az állítás bizonyításá- lezajlott mezőgazdasági modernizáció művészettörté- ra néhány eddig ismeretlen, meghatározó jelentőségű neti összefüggésben nem csupán a hazai művészeti (és említést használok fel, amelyeket a 19. század elején általában kulturális) mecenatúra egyik legfontosabb tevékenykedő Bartosságh József különböző írásaiból anyagi bázisát jelentette. Az antik res rusticae ideája a gyűjtöttem össze. fiziokrata eszmékkel és a modernizált agrikultúra mód- Az előző közleményben közzétettem egy eredetileg szereivel párosulva nemcsak gazdasági modellként volt az Oekonomische Neuigkeiten und Verhandlungen című fo- meghatározó, hanem döntő hatást gyakorolt a táj- és lyóiratban megjelent leírást, amely az addig ismertek- természetszemléletre, az embernek a természethez nél korábban, még a kastély és a park építésének idején való eszmei és gyakorlati kapcsolatára, a tájalakítási keletkezett. E leírás a korábbi ismereteinkhez képest attitűdre, valamint az életmód és a közízlés átformá- számos lényeges új adatot tartalmaz a dégi birtokról, lódására is.4 kastélyról, parkról és melléképületekről, rávilágítva egy- E korszakban, amikor az antikvitás vált a kortársi úttal a külföldön megjelent, német nyelvű kertészeti és művészet mintaképévé, a kert (Árkádia ideális újra- gazdasági folyóiratok művészettörténeti, különösen alkotásaként) e vonzások és választások által vezé- kerttörténeti forrásértékére is.3 Most további, ugyan- relt, forradalmi jelentőségű szemléletbeli változások ezen forráskörből származó adatok, illetve más kora- kifejezésének egyik legfontosabb terrénumává vált. beli írások alapján teszek kísérletet arra, hogy Bernhard A földbirtokosok mintaszerű gazdálkodás keretében Petrit a dégi kastélypark tervezőjeként és egyúttal az megvalósított nagyszabású birtokfejlesztő (moderni- említett leírás szerzőjeként is azonosítsam, valamint záló és szépítő) tevékenysége a gazdasági és kulturális 1 A jelen tanulmány az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola Jutta Schwan és Hartmut Troll segítségéért. Művészettörténet Programjában készülő, „Hasznost a széppel: Fes- 2 Alföldy 2009. 54; Alföldy 2015. 23; Alföldy 2016. 136. tetics Antal dégi kastélyparkja” című doktori disszertációm kapcsán 3 Alföldy 2018. végzett kutatásaim egy részét összegzi. E helyütt szeretném kifejezni hálás köszönetemet Galavics Gézának és Ecsedy Annának azért, 4 Ennek angliai példáiról: ‘Utility and Beauty’ in Williamson 1995. hogy e tanulmány kéziratát elolvasták, és hasznos tanácsaikkal se- 119–140. A kontinensen Girardin márki Rousseau hatására létreho- gítettek. Köszönettel tartozom továbbá Demeter Zsófia, Charlotte zott, hazánkban is jól ismert ermenonville-i parkgazdasága és kert- Glück, Hargitainé Vári Éva, Dick Knight, Přemysl Krejčiřik, elméleti értekezése kontinensszerte példaként szolgált. Buttlar 1999. 22, 109–110. ars hungarica 45. 2019 | 1 5 ALFÖLDY GábOR fejlődésnek alappillére és egyúttal leképeződése is volt. újuló régebbi vidéki rezidenciák keretét adó kertművé- Ahogy a korabeli építészetben, úgy a kertművészet- szeti alkotás jellege, stílusa, mérete, eszmei tartalma ben is a klasszicista szépségeszmény: a Kazinczy által és tájjal való kapcsolata mintegy idealizált formában Winckelmann ihletésére megfogalmazott „nyugodal- képezte le a birtokon folyó gazdálkodást, utalva a táj mas nagyság” karaktere jutott érvényre a 18. század átfogó fizikai átalakulásának szellemi hátterére is. A föld végétől kezdve, s ennek egyik első elterjesztője éppen korszerű művelése, az okszerű gazdálkodás ugyanúgy Bernhard Petri volt hazánkban.5 Bár az eszmei alapo- reprezentálta a földesúr műveltségét és orientációját, kat részben az antikvitás szolgáltatta, a megvalósítás mint a kastély könyvtára és gyűjteményei. praktikus mintáját Anglia jelentette (közvetlenül vagy A 18. század utolsó évtizedeiben földesuraink jelleg- francia, német, osztrák–morva, olasz közvetítéssel). zetes új generációja lépett színre, amelynek az apáktól E példa éppúgy érvényesült a korszerű mezőgazdasági örökölt, elavult társadalmi és gazdálkodási szisztémá- módszerek és eszközök meghonosításában, mint a táj- val, adósságokkal és a birtokok szó szerint parlagon kert övezte korszerű rezidencia és a felvilágosult, erő- heverő mezőgazdasági potenciáljával kellett szembe- forrásaival mintaszerűen gazdálkodó, művelt földesúr sülnie. A bécsi, budai, váci Theresianumban nevelke- eszményképének elterjedésében.6 dett, esetenként külföldi egyetemeken is továbbképzett A 18. század végétől kezdve néhány évtized alatt ifjak tanulmányaik során az angol és német gazdasági végbement agrárreform során a rendszerszemléletű, szerzőket és Rousseau műveit egyaránt megismerték.9 tudományos alapokon nyugvó, modern módszereket A kiművelt és tettre kész, a fejlesztés szükségét érző, alkalmazó, nyereségorientált, vagyis (korabeli kifeje- felvilágosult földesurak számára a francia háborúk kon- zéssel) „okszerű” mezőgazdaság terjedt el hazánkban. junktúrája adta meg annak lehetőségét, hogy a szemük Az alapvetően kapitalista szemléletű mintagazdaságok előtt lebegő angol mintát gazdasági és esztétikai érte- fiziokrata szellemisége teljesen megfosztotta a mező- lemben is gyakorlatra váltsák.10 Ahogy hirtelen érdemes gazdaságot hagyományos ethoszától.7 A bevezetett új lett növelni a termésátlagokat, megváltozott a terme- gazdálkodási módszerek alaposan megváltoztatták a lési mód és a nagybirtokok összképe is. E fejlesztések mezőgazdasággal kapcsolatos feladatokat, s ezáltal a egyik legkitűnőbb példáját nyújtotta Festetics Antal dé- birtokosok attitűdjét is: immár érdekeltté váltak ab- gi birtoka, amelyről így írt Fényes Elek: „Az ide tartozó ban, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak birtokaikra, roppant pusztákon nagy fontosságú gazdaság űzetik. amelyekhez az intenzív gazdálkodás teendői révén jel- Van itt kitűnő merino juhtenyésztés, gulya, telivér-mé- lemzően jobban kötődtek elődeiknél.8 Az új vagy meg- nes, és schweiczi tehenészet. A haszonvehetetlen mo- 5 Rapaics Rajmund (1940) Petrit a szentimentális kertművészet jele- 9 Ebből a szempontból sem hanyagolható el a korszak felvilágo- seként méltatja (156, 186); Kazinczy 1806-ban kelt, hotkóci utazása sult elitképző intézményeinek: a bécsi, majd a budai, illetve a váci kapcsán írt híres kertesszéjét pedig két külön korszak és gondolko- Theresianumnak a hatása. Kurucz György (2013) kiemeli a bécsi dásmód példájaként osztja meg (186–188; 196–197); Zádor 1973. 16. Theresianum, különösen Michael Denis és Mitterpacher Lajos pro- jegyzet; Galavics 1999. 56. fesszorok jelentőségét e generáció e téma iránti érzékenységének 6 A kertművészet szempontjából erre a kérdésre kontinentális szem- és érdeklődésének, valamint kiművelésének tekintetében. Denis szögből Adrian von Buttlar összefoglaló műve nyújt összképet, szá- természetszemlélettel és kertművészettel kapcsolatos alapvető ha- mos példával (Buttlar 1999). A korszak hazai kertművészeti ösz- tásáról: Hajós 1989. 69, 104. Mitterpacher később Budára került, s szefüggésében, elsősorban művészettörténeti szemszögből Zádor ott Festetics Antalt is tanította. Anna (1973), Sisa József (1990–1992) és Galavics Géza (1999) össze- 10 Elsősorban a szász mezőgazdász-professzor, Albrecht Thaer, az foglalásai nyújtanak konkrét példákat, illetve érzékeltetik a hatások angol mezőgazdaság német szakértője gyakorolt döntő hatást a sokféleségét és összetettségét. A korszak gazdasági szempontú kontinens agrárreformjára a 18–19. század fordulóján és a 19. század áttekintése gazdag irodalommal rendelkezik, de a hazai gazdasági első felében. Művei nem hiányozhattak a magyar földbirtokosok reformok és a kertművészet közvetlen és közvetett összefüggései könyvtáraiból sem. Az általa közvetített modern angol mezőgaz- ma még komplexebb feltárásra várnak. dasági módszerek többek közt a keszthelyi Georgikont alapító Fes- 7 Gergely–Pajkossy 2003. 42. tetics György számára