A Szikszói Kistérség Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programja

Készítette: Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás, Regio Partner Vidékfejlesztési Kutató- és Tanácsadó Kft, Kompolt

Szikszó, 2004. A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Tartalom

Tartalom...... - 2 - Bevezeto...... - 4 - Helyzetfeltáró munkarész...... - 5 - 0. A felülvizsgálatot végzo munkacsoport bemutatása ...... - 5 - 1. A kistérség általános jellemzése...... - 6 - 1.1. A KSH kistérség és a vidékfejlesztési kistérségek összevetése ...... - 6 - 1. 2. Természeti adottságok és viszonyok...... - 8 - 1.3 Vízkészlet, vízgazdálkodás ...... - 14 - 1.4. Gazdaságföldrajzi leírás ...... - 17 - 1. 5. Településszerkezet ...... - 20 - 1.6. Infrastruktúra...... - 22 - 1.7. Demográfiai helyzet és folyamatok...... - 33 - 1.8. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet, termelés és értékesítés...... - 34 - 1.9. Erdosültség jellemzoinek területi elhelyezkedése. Erdogazdálkodás...... - 39 - 1.10. Mezo és erdogazdasági termékek feldolgozása ...... - 39 - 1. 11. Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése...... - 40 - 1. 12 Alapveto szolgáltatások...... - 40 - 1. 13. Foglalkoztatottság, munkanélküliség...... - 41 - 1. 14. Hiányok és többletek a térség gazdaságában...... - 44 - 1. 15. Jóléti, jövedelmi viszonyok...... - 45 - 1.16. Idegenforgalom, agroturizmus, kézmu, kisipar és egyéb alternatív jövedelemszerzési lehetoségek...... - 49 - 1.17. Kulturális örökség: épített környezeti értékek, régészeti lelohelyek...... - 51 - 2. A kistérség környezeti állapota ...... - 58 - 2.1. A természeti környezet állapota ...... - 58 - 2.2. A települési környezet változásának fontosabb tendenciái...... - 59 - 3. A kistérség a megyében és a régióban...... - 59 - 4. Érintettek elemzése ...... - 64 - 4. 1. Az érintettek célcsoportjai...... - 64 - 4. 2. A program várható hatásai a célcsoportokra...... - 66 - 4. 3. Konfliktusok...... - 67 - 4. 4. A konfliktusok kezelésének lehetoségei ...... - 67 - 5. Stratégiai elemzés...... - 67 - 5. 1. SWOT analízis/ Lehetséges stratégiai irányok...... - 67 - 7. Tervezési környezet...... - 73 - 7. 1. Megvalósult programok ...... - 73 - 7. 2. Eredmények, hatások ...... - 73 - 7. 3. Tanulságok ...... - 73 - Stratégiai felülvizsgálat munkarész...... - 74 - 1. Földrajzi összefüggések ...... - 74 - 1. 1. Vidékfejlesztési és KSH kistérség eltérései...... - 74 - 1. 2. Speciális célkituzések hatókörei a kistérségen belül...... - 74 - 2. Prioritások ...... - 74 - 3. Célkituzések ...... - 75 - 3. 1. Általános célkituzések...... - 75 - 3. 2. Speciális célkituzések...... - 75 - 4. Alprogramok ...... - 75 - 5. Intézkedések...... - 76 -

- 2 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

5.1. A jövedelemszerzés és a foglalkoztatás javításának programja –Alprogram keretében: ...... - 76 - 5.2. Szolotermesztés és feldolgozás, borpalackozás, borturizmus fejlesztése –Alprogram keretében: ...... - 76 - 5.3. Gyógynövénytermesztés kistérségi bevezetése, csomagolás, értékesítés megszervezése –Alprogram keretében:...... - 77 - 5.4. Helyi kézmuves termékek eloállítása, marketing tevékenység végzése –Alprogram keretében: ...... - 77 - 5.5. Turizmus fejlesztése –Alprogram keretében:...... - 77 - 5.6. Épített környezeti értékek rekonstrukciója, hasznosítása –Alprogram keretében:- 77 - 5.7. Helyi szervezetek erosítése, készségfejleszto tréningek helyi szereplok számára – Alprogram keretében:...... - 77 - 5.8. Kistérségi iroda fejlesztése, kistérségi menedzsment megerosítése –Alprogram keretében: ...... - 77 - 6. Intézkedések ütemezése ...... - 78 - 7. A stratégiai program jövoképe ...... - 78 - Operatív munkarész...... - 79 - 1. Az operatív program szöveges összefoglalása...... - 79 - 2. Összefoglaló ido és pénzügyi táblázat ...... - 79 - 3. Az operatív program menedzsment struktúrája ...... - 80 - 4. Intézkedések...... - 80 - A települések természeti és fizikai környezetének rekonstrukciója a roma és a tartós munkanélküliek foglalkozatása által...... - 80 - Agrártermelok tevékenységének diverzifikációja (szolgáltatás, vendéglátás, termék- eloállítás) ...... - 81 - A mezogazdaságból kiszorulók foglalkoztatási lehetoségeinek bovítése...... - 82 - Szolofeldolgozó és borpalackozó mintaüzem építése...... - 83 - Aszaló-Szikszó pincefalu kialakítása...... - 84 - Gyógy- és fuszernövények termesztési ismeretinek átadása...... - 85 - Gyógy- és fuszernövény termesztok termeloi csoportjának felállítása...... - 87 - Népmuvészeti lakberendezési tárgyak készítése...... - 88 - Hagyományorzo központ kialakítása ...... - 89 - Hernád parti vízi turizmus fejlesztése ...... - 90 - Kistérségi kerékpáros turizmus fejlesztése ...... - 91 - Lovas turizmus fejlesztése ...... - 92 - Idegenforgalmi marketing fejlesztése ...... - 93 - Népi lakóházak és egyéb muemlék jellegu épületek felújítása, idegenforgalmi hasznosítása...... - 94 - Épített környezeti értékek elérhetoségének javítása...... - 95 - Közösségfejlesztés, készségfejleszto tréningek helyi szereplok számára...... - 96 - Kistérségi civil szervezetek megerosítése...... - 97 - Vezetok, projektszemélyzet képzése, felkészítése ...... - 98 - Mellékletek...... Hiba! A könyvjelzo nem létezik. 1. Melléklet: Problémafa...... Hiba! A könyvjelzo nem létezik. 2. Melléklet: Célfa ...... Hiba! A könyvjelzo nem létezik. 3. Melléklet: A stratégai felülvizsgálata során végzett kistérségi felmérés kivonatos anyaga ...... Hiba! A könyvjelzo nem létezik. 4. Melléklet: A stratégai felülvizsgálata során tartott kistérségi fórumok, munkamegbeszélések jelenléti ívei...... Hiba! A könyvjelzo nem létezik.

- 3 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Bevezeto

Az FVM támogatásával 1999-ben elkezdodött a kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programok összeállítása. E folyamat elso elemeként a helyzetfeltáró munkarészek, majd a stratégiai programok, ezt követte az operatív programok kidolgozása.

A Szikszói Kistérségben, az akkori elképzelések szerint két vidékfejlesztési kistérség, homrogdi és szikszói központtal külön-külön készítette el ezeket a programokat. Ezek az anyagok a késobbi évek folyamán alapját képezték a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás munkájának.

A programok felülvizsgálata most több okból is idoszeru. Mivel az eltelt évek során, az operatív programok egy része megvalósításra került, a stratégia követéséhez következo operatív lépések szükségesek, másrészt a bekövetkezett változások miatt, a stratégia bizonyos területeit érdemes újragondolni. Az elkészítésük óta eltelt ido tapasztalatait (pl. VFC, SAPARD) érdemes érvényesíteni, de mindenekelott a csatlakozás után várható EU-s politikák által képviselt új szempontok és források, miatt jogos és szükségszeru a jövokép és a választott kitörési irányok újabb meghatározása. A felülvizsgálat során tekintetbe kell venni a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (továbbiakban: NFT, AVOP) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (továbbiakban: NVT) kínálta lehetoségeket, az ezekhez való kapcsolódás esélyeit, és ennek várható hatásait a kistérségre.

A felülvizsgálat az 1999-2000-ben elkészült agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program alapján készül, és egyetlen kötetben tartalmazza a helyzetelemzést, a stratégiát és az operatív programot. A felülvizsgálat során az eredeti programok rövidítésére és az új szempontok, új elemzési módszerek alkalmazására, megjelenítésére kerül sor.

- 4 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Helyzetfeltáró munkarész

0. A felülvizsgálatot végzo munkacsoport bemutatása

A programot készíto munkacsoport –szerencsés módon- azonos az elozo, átdolgozásra kerülo programokat készíto munkacsoporttal. Ezt a tényt azért tartjuk szerencsésnek, mert munkánk során támaszkodhatunk az átdolgozásra kerülo kistérségi program megírásakor követett gondolatmenetek, logikai láncolatok hiteles újragondolására, felelevenítésére, továbbá az elmúlt évek változásait végigkövetve, megfelelo „rálátással” foghatunk hozzá a program átdolgozásához. Az elozo programozási szakaszban megszületett két tervdokumentum (Szikszói Kistérség vidékfejlesztési terve, Közép-Cserehát Vidékfejlesztési Kistérség vidékfejlesztési terve) egyesítését tette szükségessé a területfejlesztés reformja eredményeként létrejött statisztikai kistérségi rendszer megerosítése. Következésképpen a területfejlesztés legkisebb alapegységének a statisztikai kistérségeket tekintik, a tervnek is ezt a lehatárolást kell követnie.

A jelenleg készülo terv a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás koordinálásával, a Régió Partner Vidékfejlesztési Kutató- és Tanácsadó Kft szakmai irányításával és a térségben dolgozó térségmenedzserek (Gaál Szilárd Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás, Magyar Tünde, Község Önkormányzata) közremuködésével készül. A Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás a Szikszói Statisztikai Kistérséget alkotó települések önkormányzatainak szövetsége. Úgy véljük, hogy a legpontosabban és leghitelesebben az érintett települések, az érintett lakosság érdekeit képviselo települési önkormányzatok képesek megfogalmazni az adott kistérség problémáit, és a közremuködésük nélkülözhetetlen a kitörési pontok, kiutak meghatározásához. Ékes bizonyítéka ennek, hogy a 2000. év során elkészített stratégiai, majd a késobbi operatív program jó néhány eleme megvalósult, igen szuk az a terület, amelyen nem igazolódtak be akkori elképzeléseink. Úgy gondoljuk, a siker feltétele volt az is, hogy a Regio Partner Vidékfejlesztési Kutató- és Tanácsadó Kft. jóvoltából, egy komoly tapasztalatokkal és szaktudással rendelkezo munkacsoport álhatott össze. A Regio Partner Vidékfejlesztési Kutató- és Tanácsadó Kft jelentosebb megyei referenciái, jelesül Borsod-Abaúj-Zemplén megye vidékfejlesztési stratégiai programja, 1999; - Az agrárstruktúrák helyzete, a fejlesztés lehetoségei és konfliktusai Észak-Magyarországon az ezredforduló után – 2002.-2003.; - Gazdasági-társadalmi együttmuködés megalapozása és a jószomszédi viszony javítása magyar-szlovák határtérségekben, 2003. c. projectek eredményei jelen munkánk során is hasznosult.

- 5 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

1. A kistérség általános jellemzése

1.1. A KSH kistérség és a vidékfejlesztési kistérségek összevetése

1. ábra. A Szikszói Kistérség (510-es KSH körzet) sárga színnel, a Szikszói Vidékfejlesztési Kistérség világoskékkel satírozva. A sárga vonalon belüli többi terület a Közép-Cserehát Vidékfejlesztési kistérség.

- 6 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

A szikszói kistérség az ország 167 mikrorégiójának egyike. Magyarország északkeleti részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található.

Történelmileg nagyrészt az 1962-ben megszüntetett szikszói járás településeit foglalja magába. A szikszói járás eredetileg - az Osztrák-Magyar Monarchia - idején ennél lényegesen nagyobb területre terjedt ki. Majdnem teljesen lefedte azt a csonka Abaúj vármegyét, amely Trianon után az ország része maradt, és amelynek Szikszó 1920-1938, illetve 1945-1950 között székhelye volt. Az egykori szikszói járás soha nem nyúlt túl a trianoni határon. Történelmi léptékkel nézve a jelenlegi Szikszói Kistérség a középkorba nyúló hagyományokkal rendelkezo földrajzi egység Magyarország területén. A Monarchia idején nem volt a szikszói járás része a Gagybátor (Tornai járás), Gagyvendégi (Csereháti járás), valamint Szentistvánbaksa, Nagykinízs, Hernádkércs és Felsodobsza (Gönci járás). A járás része volt viszont Onga, a Szárazvölgy települései Baktakékig, illetve a Hernád völgy valamennyi települése Hernádszurdokig, illetve , Hernádvécse és Hernádpetri. A központi település, Szikszó város a kistérség déli peremén található. A kistérség többi települése község.

A Szikszói Kistérséget az 510-es KSH körzet települései (24) alkotják. E települések hozták létre a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulást. A kistérség BAZ megye középso részén fekszik és Szikszó város vonzáskörzetét foglalja magába. A 2000. évben, a stratégiai programok elkészítése idején, az 510-es KSH körzet területén két vidékfejlesztési kistérség alakult meg, így két fejlesztési program készült. Homrogdi központtal, a Közép-cserehát települései, míg szikszói központtal nagyrészt a Hernád-völgy települései alkottak egy-egy vidékfejlesztési kistérséget.

A Közép-Cserehát Kistérség túl nyúlik a szikszói statisztikai körzeten, annak északi, észak- keleti települései (, Pamlény, , Kány, Büttös, Alsógagy, Felsogagy, Gagyapáti, Baktakék, Beret, ) az encsi statisztikai körzetbe tartoznak.

Mindezek figyelembevételével, a vidékfejlesztési programok készítése során szem elott tartottuk a majdani programok egyeztetését és „összefésülésének” lehetoségét.

- 7 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

település külterület lakás- népesség (hektár) állomány Abaújlak 706 84 113 Abaújszolnok 865 71 160 Alsóvadász 2291 440 1567 Aszaló 2536 629 2011 Csobád 1185 254 766 Felsodobsza 1519 345 970 Felsovadász 1864 187 554 809 84 279 Gagybátor 1877 116 278 Gagyvendégi 1232 110 218 1259 588 1802 Hernádkércs 742 151 362 Homrogd 1343 326 1023 Kázsmárk 1248 253 1061 Kiskinízs 718 125 351 Kupa 784 77 194 Léh 843 152 493 1153 106 305 Nagykinízs 657 141 367 Nyésta 689 37 72 Rásonysápberencs 912 196 581 1664 183 485 Szentistvánbaksa 656 140 292 Szikszó 3620 2159 6255 Kistérségi összes 31172 6954 20559

1. Táblázat. A kistérség települései, terület és lakásállomány (család), népességszáma

1. 2. Természeti adottságok és viszonyok

A kistérség településeinek mindegyike hegy és dombvidéki településnek számít. Ugyanakkor Szikszótól délre már az Alföld síkja kezdodik. A kistréség tehát az Északi Középhegységben helyezkedik el, de annak déli vége határos a Magyar Alföld síkjával. Ez a kettosség a kistérség viszonyaira minden szempontból jellemzo. Domborzati viszonyait tekintve végül is a Szikszói Kistérség három kistáj területén foglal helyet. Ezek a Cserehát dombvidék délkeleti része, a Hernád folyó völgye, és a Szerencsi dombvidék nyugati nyúlványai. Maga a dombvidék az Os-Bódva és az Os-Hernád homokos-kavicsos hordalékkúpja. A pliocén földtörténeti korban a pannóniai beltenger öble volt. A hordalékkúp, melynek fo alkotója pliocén pannóniai kavics, homok és agyag és nyirok, a tenger eltunte után borult a tájra. Késobb kiemelkedett, és szerkezeti vonalak mentén feldarabolódott. Egyes részeken féloldalasan emelkedett meg, s ilyen módon aszimmetrikus völgyek jöttek létre. Ilyen a Vadász patak völgye is. A dombvidék nyugati pereme a Bódva (Sajó) kavicsterasza. Ez a Szikszótól nyugatra fekvo dombsor vonulata (I. számú terasz). A kistérség nyugati határa Szikszó-Homrogd között nagyjából követi ezen terasz fo gerincét. A II. terasz a szikszói Magyar hegynél kezdodik, a III. a Vasonca patak völgyétol keletre emelkedik. A IV. terasz melyet a Hernád folyó, illetve annak mellékvizei töltöttek fel, a kistérséget már nem érinti. A dombvidék „csúcsainak” magassága 200-300 méter között van, 300 méter felé csak ritkán emelkednek.

- 8 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

A kistérség csereháti települései: Szikszó (részben), Alsóvadász, Homrogd, Monaj, Selyeb, Nyésta, Abaújszolnok, Gagyvendégi, Gagybátor, Kupa, Felsovadász, Gadna, Abaújlak (Szanticska), Kázsmárk, Léh, Rásonysápberencs.

A Hernád völgye

A Hernád árkos süllyedékét tektonikus mozgások alakították ki a harmad-negyedkor határán. A Cserehát felol érkezo patakok – a kistérség területén a Bélus patak (Kis Hernád, vagy másik nevén Csíkos), a Galambos patak, Vasonca, és a Vadász patakok a Hernádot a völgy keleti szegélyére szorították. A Hernád folyó völgye emiatt valójában földrajzi értelemben a Cserehát része. A völgy igazából a Cserehát dombjait választja el a -Eperjesi hegylánctól (Zempléni hegység). Szélessége a kistérség déli végén, Szikszónál 8-9 km, az északi végén, Csobádnál hozzávetoleg 6 km. Tengerszint feletti magassága 120 méter körül van, de a szikszói Nagyréten 115, 4 méter, illetve a csobádi Tilalmas duloben a Bársonyos patak közelében 128, 2 m.

Egykor a Hernád völgyében haladt a középkori Via Magna (Nagy Út) amely az észak és dél közötti (nemzetközi és belföldi viszonylatú) személy és áruforgalom egyik fo lebonyolítója volt. Lengyelország, Krakkó felé vezetett egykor, és vezet ma is ez a nagy fontosságú út.

A kistérség Hernád völgyi települései: Szikszó (részben), Aszaló, Halmaj, Csobád, Kiskinízs, Nagykinízs, Szentistvánbaksa, Hernádkércs, Felsodobsza.

Szerencsi dombvidék

A dombvidék a Tokaj Eperjesi hegylánc (Zempléni hegység) önálló kistája. A legkeletibb, 3-6 kilométeres szélességu sávját, amely a Zempléni hegyek második lépcsojének is tekintheto, Mezodulonek hívják. Ez egy denudáció által kialakított pliocén kori hegylábfelszín.

2. ábra. A kistérség Hernád-völgyi részének domborzatárnyékolásos térképe, a teljes Szerencsi dombvidékkel. A kék vonal a kistérség hozzávetoleges határa. (Forrás: ELTE Lazarus honlap.)

- 9 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Az elso lépcso maga a Hernád völgy, átlagban 120 méteres tengerszint feletti magassággal. Igen meredek lejtokkel efelé magasodik a Mezodulo, közel 300 méteres csúcsokkal jellemezheto hegylába. A kistérség déli pontján a Baksi halom 272, 7 m, az északi ponton a perei Háromhalom 273,4 m. Mind a két halom osgyep borította „kunhalom”, s egyben a szikszói kistérség határát is jelzik. A hegylábak agyag és homok alkotta meredek falait a Hernád sokfelé alámossa, és jellegzetes földcsuszamlásokkal (suvadásokkal) tarkított magas partfalak jönnek létre. A nyugati peremvidék vad, szakadékos, meredek lejtoivel szemben a Mezodulo tetején lankás dombvidéki táj látható. Szántóföldjein egykor forgalmas utakon (Borút, Hajcsár út) nagy áruforgalom zajlott. Az utak maradványai ma is megvannak. Szentistvánbaksa és Hernádkércs határa felkúszik a részben vulkáni tufából álló Tetétlen hegy nyugati oldalára is. A vidék opál valamint faopál elofordulásairól nevezetes. A kistérség négy településének, Szentistvánbaksa, Nagykinízs, Hernádkércs, Felsodobsza keleti határrészei esnek a Szerencsi dombvidék, illetve a Mezodulo területére.

A kistérség Szerencsi dombvidékre eso területének megnevezése nem egyértelmu, ugyanis Harangodnak is hívják. Ezen mikrotáj határai Boros L. szerint a Hernád, valamint a Takta és a Gilip patakok. Északi határa Szentistvánbaksa, Hernádkércs, és irányában bizonytalan. Ezen meghatározás alapján Felsodobsza már nem tartozik a Harangod vidékéhez, melynek területe mintegy 150 négyzetkilométer.

A Cserehát keleti részét 57%-ban agyagbemosódásos barna erdotalajok borítják, melyek kedvezo térszíni elhelyezkedésük miatt többségében mezogazdasági területek. E talajokat dél felé haladva barnaföldek (23%), majd csernozjom barna erdotalajok (11%) váltják fel, túlnyomóan szántóterületeket alkotva. A Hernád völgye felszínének 60%-át holocén képzodmények (ártéri iszap, agyag, futóhomok) borítják. Jelentos mennyiségu betonkavics-készlettel rendelkeznek a terület kavicsbányái (pl. ). A kistájat jó termoképességu csernozjom barna erdotalajok (11%), a folyóvölgyben réti öntéstalajok (66%) borítják. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy a kistérség Hernád-völgyi területei kedvezobb, míg a csereháti települései kedvezotlenebb talajadottságokkal jellemezheto.

- 10 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

3. ábra. A talajok kémhatása a kistérségben. (Forrás: Megyei környezet állapot felmérés)

4. ábra. A talajok szervesanyag készlete a kistérségben. (Forrás: Megyei környezet állapot felmérés)

- 11 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

5. ábra. Talajalkotó kozetek a kistérségben. (Forrás: Megyei környezet állapot felmérés.)

6. ábra. Talajértékszám a kistérség területén. (Forrás: Megyei környezet állapot felmérés.)

- 12 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

7. ábra. A talajok vízgazdálkodása a kistérség területén.(Forrás: Megyei környezet állapot felmérés.)

Az éghajlat mérsékelten huvös, mérsékelten száraz. Az évi napfény tartam 1900 óra körül alakul. A fagymentes idoszak 165-170 nap, általában április 25. és október 10. között. Az éves csapadék 580 mm körüli, az ariditási index 1, 2. Uralkodó szélirány É-i, ÉK-i. Az éghajlat és a talajviszonyok kevésbé fagyérzékeny szántóföldi- és zöldségkultúrák, illetve gyümölcsfajok termesztésének kedveznek.

Az erdosültség alacsony. A csereháti kisebb erdofoltokban elsosorban a tölgy és az akác jelenik meg. A patak völgyét kevés erdo kíséri, ezek túlnyomó részét cser illetve tölgy alkotja, de itt is található telepített fenyves és foként akác. A Hernád-völgyben az erdok az ártéri részeken találhatók, jellemzo fáik a nemes nyár és a fuz.

- 13 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Az ártéri ligeterdok, nedves rétek számtalan botanikai és zoológiai értéket rejtenek, ezért védettségük helyenként indokolt lehet.

Jellemzo ásványkincs az Aszaló és Alsóvadász térségében megjeleno jó minoségu, az építkezésekhez és esetleg üveggyártáshoz is használható homok, valamint a Csobád térségében található sóder, illetve Kiskinízs határában a betonkavics.

Alsóvadász és Szikszó térségében melegvíz található, melynek feltárása 2000-ben kezdodött el, Szikszón 42C0-os melegvizet szolgáltató termálkút üzemel.

A kistérségben több növényritkaság és védett növény, illetve állat fordul elo.

1.3 Vízkészlet, vízgazdálkodás

Mivel a kistérség foleg csereháti része völgyekben bovelkedik, azok mindegyikében vízfolyás is található. Ezen apró erecskék nyáron többnyire szárazak. A vidék egyetlen igazi folyója a Hernád, jelentos még a Bársonyos csatorna, és a Vadász illetve a Vasonca patakok. Ezek a vizei a Hernádba folynak.

Hernád folyó A Hernád folyó az Alacsony Tátrában ered és Tornyosnémetinél lép Magyarország területére. Ónodnál ömlik a Sajóba. Magyarországi hossza 108 kilométer és a folyó esése a hazai szakaszon 43 méter. Emiatt a Hernád nagy esésu folyó, mely sok hordalékot szállít. Árvíz estén a szállított lebego hordalék mennyisége a kisvízi érték százszorosa is lehet. A nagy esésu folyó árvíz esetén oldalazó és mélyíto eróziót egyaránt végez. A folyó átlagos szélessége 50-70 méter, sebessége 2,1-6 km/óra. A víz általában 1-3 méter mély, de kisvíz esetén, július-augusztusban 0,2 méter is lehet.

A vízszint ingadozása igen nagy. FRISNYÁK (1992) szerint a hazai folyók közül a Hernádon tapasztalható a legnagyobb vízhozam ingadozás. A kis és nagyvíz közötti különbség több mint százszoros lehet. A hirtelen jelentkezo árvizek nagy tömegu vize, a szeszélyes vízjárás, és a szabályozatlan meder miatt gyakran az egész széles völgyet elönti. Az elöntött területekbol elszigetelten emelkednek ki a néhány méterrel magasabb homokszigetek. A települések ezekre épültek, így az árvizek azokat közvetlenül nem veszélyeztetik.

A Folyó vizét egy keresztgát (Hernádszurdoknál, a Bársonyos csatorna kivezetésénél), és három kis eromu szabályozza. Ez utóbbiak közül egy - Felsodobsza – a kistérség területén található. A víz homérséklete gyorsan változik. Nyáron 20-25C0. Turisztikai könyvek is említik (FÜLEP és KISS 1997), hogy a folyó körüli táj igen szép, változatos, maga a víz majdnem vadvíz jellegu. Mindez nyilván összefügg azzal is, hogy a Hernád csak részben szabályozott folyó. Medrének szabályozására nemigen került sor. Emiatt a folyó mentén holtág csak kevés van (Hernádszurdok, Novajidrány, Pere). Ezek is új keletuek, a legrégebbi 1936-ban keletkezett, még a legfiatalabb csak 1971-ben (VITUKI 1973) A folyó nagyon sok természetes kanyarulata megvan, ezért sokfelé vadregényes megjelenésu. A kistérségre eso partvidékét árvízvédelmi töltés nem védi. A folyóban gyakoriak a homok és kavics szigetek. Ezeket többnyire bokorfüzes növénytársulások borítják be. A Hernád folyó a kistérséget Felsodobszánál éri el, és Szikszónál hagyja el.

- 14 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Bársonyos (Malom) csatorna, teljes hossza 68 km. Régebben természetes vízfolyások voltak a helyén. Onga honlapján olvasható, hogy a Bársonyosról az elso írásos emlék 1411-bol való. Állítólag nem eldöntött, hogy a Hernádból eredo természetes vízfolyás, vagy a középkorban ásott malomárokról van-e szó. E sorok írója az 1784-ben készült 1. katonai felmérés térkép anyagát ismerve a természetes eredet híve. Nem valószínu, hogy annyira kanyargós, helyenként sok ágra szakadó csatornát bárki is ásott volna. Esetleg egyes kis szakaszai lehetnek ásottak és középkori eredetuek, amelyek az egykori mederrészeket köthették össze. Ma jórészt ásott, nyílegyenes meder kialakításával létrehozott mesterséges csatorna a Bársonyos. A Hernád folyóból a hernádszurdoki keresztgátnál lép ki. A vizsgálat alá vont területet Halmaj község keleti határán hagyja el, hogy Bocsnél újra a Hernádba torkolljon. Viszonylag gyors folyású, szabályozható de többnyire kis vízállású csatorna. A partját közönséges sásfajokból, nádból, és gyékény fajokból álló vegetáció övezi.

A Hernád jobb oldali partján – a munkaterületünkön – a terasz felszínem sorakozó falvak szinte mindegyikét érinti a Bársonyos csatorna. Vize a háború elott 14 kis vízimalmot hajtott. Innen ered a régi neve – Malomárok.

Vadász patak A kistérség legnagyobb patakja. A Vadász patak egyben a Cserehát egyik leghosszabb vízfolyása. A dombvidéket Szikszó térségében hagyja el. Három fo ága Homrogdnál egyesül. A Vadász patak vízgyujto területe mintegy 220 négyzetkilométer, ebbol 63,4 a Mohó, és 40,4 a Felsovadászi patakokra esik.

Vízhozama rendkívül szeszélyes. Nyári aszályok idején sem szárad ki, de alig folyik víz benne. Esos idoben, hóolvadáskor igen gyorsan sokszorosára no a vízhozama. Ilyenkor árvízveszélyt jelent. A belterületi mederrendezés – koburkolás - következtében 1963 tavasza óta árvizet nem okozott, bár 1999 nyarán ez kis híján bekövetkezett. A Vadász patak Szikszó határában, az úgynevezett „hármas zsilip” mutárgyainak segítségével keresztezi a Bársonyos csatornát. A Bársonyos vize buktatók révén, a patak medre alatt folyik át. A Vadász patak a város közigazgatási területétol délre, Ócsanálos határában a Hernád folyóba ömlik.

Bélus patak (Kis Hernád, Csíkos) A Bélus patak, melyet Hernádszentandráson és Ináncson a népnyelv inkább Csíkos néven ismer, a vizsgált területnek a Hernád folyó mellett a legjelentosebb ökológiai szempontból is fontos vízfolyása. A patak Fáj és Fulókércs községek határában több kis ér formájában ered. Víz mindig van benne, még a legszárazabb nyári napokon is. A patak a Hernád völgyét a Mérai Csárdánál éri el, és itt keresztezi a 3. sz. utat. Méra belterületén a vize „bukó” mutárgyon keresztezi a Bársonyos csatornát, és egészen Kiskinízs határáig a Bársonyos és a Hernád folyók között folyik. A kistérség területén néhány kilométeres szakasza található, s északi határának közelében, Kiskinízsnél torkollik a Hernádba.

Galambos patak A kis vízhozamú idoszakos vízfolyás Forrótól délre keresztezi a 3. számú foutat, és belép a kistérség területére. Szántóföldek között kanyarog egészen Csobád határáig, ahol a csobádi patakot keresztezve áthalad azon a gyepterületen, melyet a következokben Halmaj-csobádi gyepek néven fogok tárgyalni. Ásott medre igazából vízlevezeto árok, de összeköttetésben áll azokkal az osi vízfolyásokkal, vízjárta területekkel, melyek növényzete a Halmaj-ináncsi

- 15 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja gyepeket értékessé teszi. Medre végig ásott, így botanikai szempontból érdektelen lenne. Ennek ellenére Halmaj elott a patakocska szántóföldekkel övezett töltésén szép gyep vegetáció alakult ki, védett növényekkel. A Galambos patak a vizsgálati terület déli szegélyén a Bársonyos csatornába torkollik.

Csobádi patak Csobádtól kissé északra lép a Hernád völgy és a kistérség területére. Néhány kilométer megtétele után botanikai szempontból érdektelen ásott mederben haladva „bukón” átlép a Bársonyos csatornán, és a Bélus patakba torkollik.

Vasonca patak A patak a Cserehát középso részén, a kistérségen túl, Felsogagy, Csenyéte és Gagyapáti községeknél ered. Számos igen rövid, nyáron többnyire kiszáradó, apró erecske táplálja még a Cserehát egy jellegzetes kistájának, a Szárazvölgynek patakját. A kistérséget vagy 15-20 kilométer megtétele után Rásonysápberencsnél éri el, és itt soha nem szárad már ki. A halmaji útelágazásnál lép a Hernád völgyébe. Ásott medre keresztezi Halmajt, a Bársonyoson buktató mutárgy révén átfolyik, és Halmaj határában a Hernádba ömlik.

Harangod patak A Szerencsi dombvidék egyik jelentosebb vízfolyása, a Harangod patak Szentistvánbaksa határában két ágból ered, de mielott igazi patakká duzzadhatna, Megyaszó irányában kilép a kistérség területérol.

Gilip patak Az ugyancsak két ágból összefolyó Gilip patak Hernádkércs és Felsodobsza határában ered, de a Harangod patakhoz hasonlóan elhagyja a kistérséget.

Bátor patak A kistérségen kívül, Felsogagy határában, a Daruszállás nevu tanya közelében ered. Az erecske pár kilométer megtétele után belép a kistérségbe, és Gagyvendégi valamint Gagybátor falvakat érintve vagy 10 kilométer hosszan a kistérségen át folyik. Átlépve határába újra elhagyja a kistérséget, hogy azután néhány kilométer után a Rakaca patakba torkolljon. Ez a kistérség egyedüli vízfolyása, amelynek vize végül nem a Hernádba, hanem a Bódvába jut. Gagyvendégi térségében kevéske víz a legszárazabb idoben is van benne. A kistérség területén 8-10 apró erecske táplálja.

Tavak A szikszói kistérség területén természetes tó nem található. A Hernád völgyében ugyanakkor vannak kavicsbánya tavak. Csobád határában a Galambos patak közelében két régebbi bányató van, a botanikai szempontból érdekes legelok területén. A szikszói Malomtó régebben a Vadász patak része volt. Többnyire szárazon álló mélyedés. Vagy két évtizede kis völgyzáró gátas halastó létesült Selyeb határában. Vízellátását a gyakorlatilag csak tavasszal nem száraz erecske a Kuza patak lenne hivatva biztosítani, amely vagy 5 kilométer hosszú mellékvölgyével a falutól délre éri el a Vadász patakot. Régi folyómedrek, vízjárta területek A Hernád völgy és a kistérség területén nagyszámban találhatóak osi folyómedernek látszó alakzatok, mélyedések. Ezeket ma sem muvelik, hanem gyepterületek részei, vagy szántóföldekkel körülvett többé-kevésbé természetes növénytakaróval fedett helyek. Legtöbbjüket sajnos „meliorálták”, vagy kiszáradnak, így állandó, vagy az év nagyobb részében víz alatt álló területek nincsenek közöttük.

- 16 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

1.4. Gazdaságföldrajzi leírás

A kistérség településeit a szocialista iparosítás nem érintette, így az egészében megorizte a rurális jelleget. A kistérség elhelyezkedése és Miskolchoz való közelsége miatt a rendszerváltást megelozoen a foglalkoztatásban meghatározó szerepe volt a megyeszékhelynek. A miskolci nagyipari központok összeomlásával az eljáró dolgozók köre jelentosen csökkent, de napjainkban is a foglalkoztatottak több mint fele ingázik. A helyben foglalkoztatottak száma a kistérség településeiben

Helyben foglalkoztatottak A A száma foglalkoztatott foglalkoztatott Település összesen férfiak száma nok száma ABAUJLAK 9 12 5 LÉH 83 62 48 GAGYVENDÉGI 38 25 17 KISKINIZS 16 53 31 ASZALO 125 234 184 NYÉSTA 4 4 4 GADNA 12 6 9 SZENTISTVÁNBAKSA 8 19 9 MONAJ 8 16 7 FELSÖDOBSZA 80 119 78 KÁZSMÁRK 93 104 67 KUPA 14 16 6 HOMROGD 128 140 92 SZIKSZO 1445 953 847 HERNÁDKÉRCS 113 41 24 FELSÖVADÁSZ 96 51 32 SELYEB 57 54 33 ABAUJSZOLNOK 8 6 2 19 31 27 HALMAJ 357 289 209 GAGYBÁTOR 16 11 15 ALSOVADÁSZ 128 163 136 RÁSONYSÁPBERENCS 30 74 54 CSOBÁD 55 97 65 ÖSSZESEN 2942 2580 2001 2. táblázat, Forrás: Népszámlálás, 2001 A gazdaság teljesítményét mutató hozzáadott érték szerint a kistérség a megyében az utolsó helyen áll. A muködo vállalkozások 96%-a 10 fo alatti létszámot foglalkoztat és 250 fot meghaladó üzem nincs a kistérségben.

- 17 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Vállalkozások megoszlása a foglalkoztatottak száma alapján a kistérség településein száma vállalkozások müködo foglalkoztató számú fot 0 vagy ismeretlen száma vállalkozások müködo foglalkoztató 1 száma vállalkozások muködo foglalkoztató 10 száma vállalkozások muködo foglalkoztató 20 száma vállalkozások muködo foglalkoztató 50 száma vállalkozások muködo foglalkoztató 250 - 9 fot - - - 19 fot 49 fot 249 fot - és több fot

ABAUJLAK 5 3 0 0 0 0 LÉH 5 1 0 0 1 0 GAGYVENDÉGI 6 2 0 1 0 0 KISKINIZS 8 2 0 0 0 0 ASZALO 36 20 1 0 0 0 NYÉSTA 1 0 0 0 0 0 GADNA 4 0 0 0 0 0 SZENTISTVÁNBAKSA 4 1 0 0 0 0 MONAJ 3 2 1 0 0 0 FELSÖDOBSZA 12 4 0 0 0 0 KÁZSMÁRK 9 3 0 0 0 0 KUPA 4 0 0 0 0 0 HOMROGD 15 7 0 1 0 0 SZIKSZO 233 119 2 3 2 0 HERNÁDKÉRCS 9 4 3 0 1 0 FELSÖVADÁSZ 10 6 1 0 0 0 SELYEB 4 4 0 1 0 0 ABAUJSZOLNOK 1 0 0 0 0 0 NAGYKINIZS 5 6 0 0 0 0 HALMAJ 34 19 3 1 1 0 GAGYBÁTOR 3 0 0 0 0 0 ALSOVADÁSZ 24 11 0 1 0 0 RÁSONYSÁPBERENCS 12 1 0 0 0 0 CSOBÁD 5 3 0 0 0 0 ÖSSZESEN 452 218 11 8 5 0 3. táblázat, Forrás: KSH T-STAR adatbázis

A vállalkozások gazdasági struktúrájában természetszeruleg a szolgáltatások (kereskedelem, gazdasági szolgáltatások) dominálnak (54%), de az átlagnál nagyobb szerepe van a mezogazdaságnak (12%) is. Ha csupán a jogi személyiséggel rendelkezo (nagy) vállalkozásokat vizsgáljuk, a mezogazdaság súlya megno.

- 18 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

A vállalkozások ágazati megoszlása a szikszói kistérségben nemzetgazdasági ágakban (%) villamosenergia, gáz bányászat, feldolgozóipar, Muködo vállalkozások száma a ágban (%) kereskedelem, javítás nemzetgazdasági Muködo vállalkozások szá nemzetgazdasági ágakban (%) erdogazdálkodás, halászat mezogazdaság , vadgazdálkodás, Muködo vállalkozások száma a nemzetgazdasági ágban szálláshely Muködo vállalkozások száma a nemzetgazdasági ágban (%) raktározás, posta, távközlés Muködo vállalkozások száma a szállítás, építoipar nemzetgazdasági ágban (%) Muködo vállalkozások száma az nemzetgazdasági ágba ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás Muködo vállalkozások száma az

- szolgáltatás, vendéglátás - , goz n (%) (%) - ma a ,vízellátás

10 31 12 7 7 11 23 4. táblázat A kistérségben a feldolgozóipari üzemek betelepedése a rendszerváltást követoen sem gyorsult fel, a szikszói fehérje feldolgozó az egyetlen nagyobb feldolgozóipari vállalkozás. Az elmúlt évek során a kis- ill. középüzem formájában környezetre érzékeny vegyipari ágazatok települtek az Alsó-Hernád völgyébe. Hernádkércsen kohászati segédanyagok gyártása, Halmajon és térségében iskolai eszközök, tinta, vízfesték és flakonok gyártása folyik. Bizakodásra adhat okot a Szikszón létesített ipari park, amely új lendületet adhat a vállalkozások fejlodésének és a hozzáadott érték eloállításának a kistérségben. A mezogazdaság szinte valamennyi településen meghatározó tevékenység maradt, amely a felvevopiacok közelségének, a hagyományoknak, valamint a természeti és humán adottságoknak köszönheto. A helyben foglalkoztatott lakosság 15%-át foglalkoztatja az agrárium, de településenként vizsgálva a kistérséget megállapíthatjuk, hogy vannak olyan települések (Hernádkércs, Halmaj, Homrogd, Léh, Selyeb), ahol a helyben foglalkoztatottak 50-90%-a mezogazdaságból él. Ezek azok a települések, ahol mezogazdasági nagyüzemek muködnek. További említésre méltó tény az is, hogy a mezogazdasági kis- és középüzemek nagyon sok ember számára nyújtanak részmunkaidos foglalkoztatást.

- 19 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Helyben foglalkoztatottak ágazati megoszlása a szikszói kistérség településein

Iparban, Mezogaz - Szolgál- helyben építo- daságban tatásban foglalkoztatottak iparban település összesen foglalkoztatott Alsóvadász 128 29 13 86 Aszaló 125 14 15 96 Felsodobsza 80 1 13 66 Halmaj 357 108 28 221 Hernádkércs 113 79 5 29 Kiskininizs 16 6 0 10 Nagykinizs 19 1 3 15 Szentistvánbaksa 8 0 1 7 Szikszó 1445 23 367 1055 Abaújlak 9 1 0 8 Abaújszolnok 8 4 0 4 Felsovadász 96 15 16 65 Gadna 12 1 0 11 Gagybátor 16 2 1 13 Gagyvendégi 38 8 2 28 Homrogd 128 41 6 81 Kázsmárk 93 8 5 80 Kupa 14 2 0 12 Léh 83 55 2 26 Monaj 8 2 0 6 Nyésta 4 0 3 1 Rásonysápberencs 30 3 3 24 Selyeb 57 27 0 30 Összesen 2887 430 483 1974 5. táblázat

1. 5. Településszerkezet

Az épített környezet az ember által mesterségesen kialakított struktúrarendszer, amelyben a mindennapi élet társadalmi, gazdasági történései zajlanak. A településkép legidotállóbb tényezoje a településszerkezet; az utcák, illetve a házak egymáshoz való viszonya, a telkek elrendezése, formája.

Falvak

A kistérség falvainak többsége tipikus apró-falu, ahol a népesség 500 fo alatt van. Ezeken a területeken a népsuruség 25 fo/km2, amely jelentosen alatta van a megyei és országos átlagoknak. Ezek a települések magukon hordozzák az aprófalvakra jellemzo tipikus problémákat, amely a lakossági szolgáltatások alacsony színvonala, a gazdasági funkciók szinte teljes hiánya, folyamatos elvándorlás, népességfogyás.

- 20 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

A falvak többsége átalakulóban van, ahol a hagyományos épületet és portát felváltják a kertvárosias jellegu beépítések. Ez a megállapítás és az átalakulás a szikszói kistérségben elsosorban a Hernád völgy településeire, vagy az ahhoz közeli falvakra (Alsóvadász, Homrogd) igaz, vagy részben igaz. Az elzártabb kistelepülésekre a kistérségben nem (sem) jellemzo a faluszerkezet drasztikus átalakulása. Ezekre a ma is fokozottan hátrányos helyzetu falvakra évtizedek óta nem jellemzo az építkezés, azaz alkalom sem igen nyílt a hagyományos települési viszonyok megváltozására. Itt még ma is többségében hagyományos népi lakóházakat láthatunk, „modern” „szocreál” épületnek többnyire nyoma sincs. Igaz, a népi lakóházak, parasztházak többsége lakó nélkül maradt, vagy lakói idos emberek. Itt inkább a gondozatlanság miatt a régi paraszti épületek pusztulása, néhol egész településrészek teljes leromlása, romba dolt vert és vályogfalú épületek szomorú látványa fogad. Pedig ezek a falvak éppen „elmaradottságuk” miatt orizték meg azt osi településszerkezetet és településképet, amely ma már egyre inkább értéket képvisel. Igen jó példa erre Szanticska üdülofalu. Az Európai Falufelújítási Díj pályázatra Magyarországról másodikként 1992-ben Borsod- Abaúj-Zemplén megyébol, az Abaújlak településhez tartozó Szanticska községrész kapott alkalmat. A zsuri kiemelte "az elnéptelenedo település megmentése érdekében kifejtett egyéni erofeszítést". A falu ugyanis 1989-re elnéptelenedett, csak egy házában maradt lakos. Az o óriási erofeszítése révén azonban három év múlva a nemzetközi zsuri már 20 lakott épületet talált. Szanticska a Cserehát szép völgyében fekszik, Miskolctól 50 km-re északra. (ÖNKÖRKÉP honlap). Szanticska helyzetének rendezésében nagy szerepet játszott Pál István, aki több mint 15 éve kezdte a kistelepülés megmentésének programját. A kistérség területén, illetve a Belso Csereháton, vagy Halmaj környékén, több potenciális üdülofalu is van még, bár egyesek romlása belátható idon belül jóvátehetetlen lehet. Homrogtól északra, a kistérség majd minden falva népi építészeti emlék lehetne, s a legelzártabbak (Abaújlak, Nyésta, Abaújszolnok, Gagyvendégi, Gagybátor) vannak ebbol a szempontból a legjobb helyzetben.

Városok

A kistérség egyedüli városa, Szikszó, maga is sokáig község volt. viszonylagos közelsége és Szikszó kisvárosi jellege miatt a központi funkciók a településen csak részben érvényesülnek. Ez építészetileg, viszont elonyt jelentett a város számára, ugyanis emiatt a fenti tendenciák itt csak részben figyelhetok meg. Az '50-es években megindult dinamikus iparfejlesztés szükségessé tette a lakás- és az ehhez kapcsolódó felépítményi és vonalas infrastruktúra fejlesztését. Kezdetben a hagyományos építési módnál termelékenyebb, középblokkos és öntött technológiájú házakkal igyekeztek biztosítani a lakásigények kielégítését, de az igazi tömegtermelést a házgyári, kisebb mértékben az alagútzsalus szerkezetu lakásépítések jelentették. Szikszót a szocialista iparosítás, és a blokk technológia nem, vagy alig érintette, így a településen nincs rehabilitációra szoruló panel technológiával készült építmény. A városmag polgári épületei azonban rehabilitációra szorulnak.

Az uniformizált házak miatt már nem lehet megkülönböztetni egymástól a települések nagy részét. Az emberek gyökértelenné váltak, megszunt a helyi identitástudat, kötodésük egymáshoz és a helyi hagyományokhoz. Elmaradt ugyanakkor a megmaradt történelmi városmagok felújítása, rehabilitációja. Szikszón is elmaradt a belváros rehabilitációja, de nem bontották le azt. Bizonyos kisvárosi stílusú épületeket viszont (például az egykori bank épülete) építészeti jellegeitol megfosztották.

- 21 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

1.6. Infrastruktúra

1.6.1. Ivóvíz ellátás Az ivóvízellátással kapcsolatos egyes adatok – vezetékes vízzel ellátott lakások száma, és a vízvezeték hossza – az alábbi táblázatban van feltüntetve, a KSH 2001 évi adataira alapozva. A kistérség minden településén van vezetékes ivóvíz, de a bekapcsolt lakások száma esetenként az 50%-ot sem éri el. Az alábbi táblázat a 2001. évi KSH adatok alapján településenként sorolja fel a közüzemi vízellátásra csatlakozó lakások számát.

lakás- vezetékes vizvezeték vízfogya. állomány víz/lakás (km) Köbméter Abaújlak 84 21 1,1 1000 Abaújszolnok 71 37 2,5 2000 Alsóvadász 440 233 8,4 33000 Aszaló 629 551 14,8 38000 Csobád 254 198 7,8 14000 Felsodobsza 345 295 5,1 16000 Felsovadász 187 75 5,3 5000 Gadna 84 58 2,2 2000 Gagybátor 116 75 4,5 2000 Gagyvendégi 110 44 2,3 2000 Halmaj 588 393 14,7 35000 Hernádkércs 151 97 2,9 6000 Homrogd 326 168 11,2 19000 Kázsmárk 253 147 7,1 26000 Kiskinízs 125 77 4,2 6000 Kupa 77 30 1,4 2000 Léh 152 127 3,2 25000 Monaj 106 93 2,5 4000 Nagykinízs 141 45 4,7 3000 Nyésta 37 10 1,9 1000 Rásonysápberencs 212 196 4,4 27000 Selyeb 183 107 4,5 17000 Szentistvánbaksa 140 45 3,8 3000 Szikszó 2159 1549 44,6 165000 6. Táblázat Települések vízellátása. Kérdoívekre adott válaszok

A kistérségi települések vízellátásával kapcsolatban kérdoíven kerestünk választ a helyi önkormányzatoktól. A kapott válaszokat a következokben foglalhatjuk össze.

1. Van-e saját víztermelo kútjuk? Igen: 11 válasz: Abaújlak, Abaújszolnok, Gagybátor, Gagyvendégi, Halmaj, Monaj, Nyésta, Selyeb, Kázsmárk, Kupa, Csobád, Szikszó, Nagykinízs, Szentistvánbaksa. Felsovadász, Nem: 4 válasz.

2. Ha nem, honnan kapják a vizet? Homrogd, Aszaló, Alsóvadász: Szikszóról Hernádkércs: Felsodobszáról. Szikszó: saját kutak mellett az ÉVIZIG Hernádkaki telepérol is kap vizet. Felsodobsza:-

- 22 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

3. Van-e a kútjuknak kijelölt védoterülete? Igen: 12 válasz igen Nem válaszolt: 1 önkormányzat. Nincs: Abaújlak. Felsodobsza,

4. Ki a víz szolgáltatója? Az önkormányzat: Kázsmárk, Csobád, Halmaj Borsod Víz Kft: Abaújlak, Hernádkércs, Kupa, Gagyvendégi, Gagybátor, Szentistvánbaksa, Nagykinízs, Felsovadász, Felsodobsza. Szikszó Víz Kft. Homrogd, Aszaló, Alsóvadász, Szikszó Cser Közmu Kf, : Monaj, Selyeb, Abaújszolnok, Nyésta,

5. Vannak-e vízminoségi problémák és mik azok? Nincs: Halmaj, Gagybátor, Nyésta, Gagyvendégi, Abaújszolnok, Monaj, Kupa, Csobád, Hernádkércs, Abaújlak, Magas vastartalom: Selyeb Magas nitrát tartalom: Aszaló, Szikszó, Homrogd, Alsóvadász, Magas ammónia tartalom: Kázsmárk Nem válaszolt: Szentistvánbaksa, Nagykinízs, Felsodobsza, Magas gáz és vastartalom: Felsovadász.

6. Mellékelje az utolsó ÁNTSZ vízvizsgálati eredményt. Ha nincs, hol szerezheto be? Mellékelte: Kázsmárk, Halmaj Jelezte, hol szerezheto be: Aszaló, Kupa, Selyeb, Gagyvendégi, Nyésta, Gagybátor, Felsovadász, Felsodobsza,

Ivóvíz minoség problémák a kistérség területén A települési polgármesteri hivatalok a kérdoíves felmérés során az elozoekben felsorolt vízminoségi problémákat jelezték. A kistérségre vonatkozó adatok a térképen jól követhetoek. Az Országos Vízgazdálkodási Koncepció szerint említett vízminoségi probléma csoportok mindegyike elofordul a kistérségben, és olyan település is van, ahol gongokról nem tudunk. Az ivóvíz a kistérségben a következo okok miatt jelenthet egészségügyi kockázatot: nitrát (nitrit) tartalom, vas és mangán tartalom, ammónia, bór, fluorid, jodid tartalom, arzén tartalom.

8. ábra. EU szabványoknak nem megfelelo vízellátású települések. (Forrás: Vízgazdálkodási Országos Koncepció.)

- 23 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Nitrát és nitrit okoz gondot Szikszó, Aszaló, Alsóvadász, Homrogd, és Kiskinízs területén. Halmaj a szikszói rendszerrol leválva ilyen gonddal nem küzd. A térkép tanulsága szerint Szentistvánbaksán és Nagykinízsen a víz arzénes.

Mindezek ellenére ezeket a településeket nem sorolták a nitrátérzékeny települések közé. Igaz ez a besorolás a mezogazdasági eredetu nitrát szennyezésre való érzékenységet jelzi. Ebbe a csoportba sorolták viszont a kistérségben Abaújlak község területlét. (Forrás: 49/2001 (IV.3.) Kormányrendelet a vizek mezogazdasági eredetu nitrátszennyezéssel szembeni védelmérol.)

9. ábra. Nitrátérzékeny települések a kistérségben. (Forrás: NKAP, NTKSZ)

Vas és mangán tartalom Gadna, Abaújlak és Nyésta ivóvizében magasabb ezen fémek tartalma a megengedett határértéknél. Az ilyen ivóvizek mesterséges vas és mangán-mentesítésére lehetoség van.

Ammónium, bór fluorid vagy jodid A kistérségben a következo településeken magasabb ezen összetevok valamelyikének tartalma az ivóvízben: Gagyvendégi, Gagybátor, Felsovadász, Selyeb (vasat jelzett), Kázsmárk, Léh, Rásonysápberencs.

EU szabványoknak megfelel az ivóvíz minosége: Abaújszolnok, Monaj, Csobád, Hernádkércs és Felsodobsza településeken.

- 24 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

1.6.2. Háztartási folyékonyhulladék-kezelés a kistérségben

A halmaji rendszer 2002. évben Halmaj és az agglomerációjába tartozó települések szennyvíz tisztítási és elvezetési gondja megoldódtak. Az alábbi felsorolás a 25/2002 (II. 27) kormányrendeletbol való, amely immár tényként kezeli, hogy a kistérség északi részének települései 6979 lakossal egy rendszer keretében megoldották szennyvízgyujtési és tisztítási gondjaikat.

Halmaj D156/1 6979 Kiskinízs D156/2 Léh D156/3 Hernádkércs D156/4 Felsodobsza D156/5 Kázsmárk D156/6 Rásonysápberencs D156/7 Csobád D156/8 Nagykinízs D156/9 Szentistvánbaksa D156/10

A halmaji szennyvíz telep a térség községeinek szennyizét tisztítja. Kapacitása 1000 köbméter/nap. Átadására 2002. évben került sor. A tisztított szennyvíz közvetlen befogadója a Vasonca patak. Mind a Vasonca, mind a Vadász patak végso soron a Hernádba szállítja a tisztított szennyvizeket.

Aszalói rendszer Közismert tény, hogy a Szikszói vízmu talajvíz kútjainak minoségét nagyban befolyásolja Aszaló község csatornázottságának mértéke is. Aszaló község 2000. évben pályázott szennyvízcsatorna hálózat kiépítésére. Szikszó város képviselotestülete támogatta, hogy a község szennyvíz tisztító telepe a szikszói szennyvíz telepen épüljön fel.

Egyébként Aszaló és Szikszó is fokozottan sérülékeny vízbázison terül el. A 3/1984 (II. 7.) OVH rendelet (2003-ban új épl a helyére) szerint mindkét település a Sajó-Hernád völgy kiemelt vízminoség védelmi területén fekszik. Emiatt mindkét település csatornázása kiemelt jelentoséggel bír. A közelmúltban megfogalmazott Vízgazdálkodási Országos Koncepció szerint Aszaló község területe az I/a, Szikszó város területe a II/b prioritási kategóriába tartozik. Az aszalói szennyvíz telep 300 köbméter/nap kapacitású, amelyet 2002. évben adtak át. A tisztított szennyvíz közvetlen befogadója Szikszón a Vadász patak.

A Vadász patak völgyének lehetséges rendszerei Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyeloség szorgalmazza, hogy a Vadász patak völgyének települései is a szikszói regionális szennyvízcsatorna rendszerre csatlakozzanak. A Vadász völgyben jelenleg (2003. oszén) több kezdeményezés ismert a szennyvíz csatornázás megoldására.

Az egyik Homrogd község gesztorsága mellett a teljes völgyrendszer csatornázását tuzte ki célul, amelynek szennyvíz tisztító telepe Szikszón, a jelenlegi telep bovítésével jönne létre.

- 25 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Szikszó város képviselotestülete 2002. tavaszán olyan döntést hozott, hogy támogatja a kezdeményezést, amennyiben az új tisztító mu zárt lesz, és abból szag nem szivároghat ki.

A másik kezdeményezés Alsóvadászon indult el, és Alsóvadász községet érinti mindössze. A szennyvíztisztító telep (160 köbméter/nap kapacitású) is itt épülne. Szikszó város önkormányzata ezt a megoldást nem támogatta. Az a képviselo testület álláspontja, hogy nem szerencsés, ha a kis vízhozamú Vadász patak akár tisztított szennyvízzel is terhelve lesz. Az alsóvadászi megoldás a többi belso csereháti települést is arra kényszerítené, hogy a csatornázás megoldása után a Vadász patakot terhelje a tisztított szennyvízzel. Emiatt a patak erosen szennyezett formában érné el Szikszó belterületét. Jelenleg a szikszói tisztított szennyvíz is jelentosen rontja a Vadász patak vízminoségét, de ez a város belterületén túl következik be. A patak vízhozama a szikszói szennyvíz teleptol 1-1,5 kilométerre a Hármas zsilip mutárgynál megno, mivel a Bársonyosból vizet kap. Lakott település belterületét már nem érintve néhány kilométer után a Hernádba ömlik. Annak vízminoségén nem igazán ront, mivel az eleve rossz.

A 2003. évben megfogalmazott új kormányzati koncepciók, és pályázati lehetoségek arra is alkalmat adnak, hogy olcsóbb, alternatív víztisztító rendszerek akár minden településen külön-külön is létrejöjjenek. Ez arra ösztönzi a kis településeket, a Vadász patak völgyében is, hogy önálló szennyvíz tisztító egységek létrehozásával elkerüljék a regionális rendszerre való csatlakozást.

Ezzel szemben a megyei szennyvíz elvetési és tisztítási keretterv, amelyet az ÉVIZIG dolgozott ki 1997-ben azt szorgalmazza, hogy a Vadász patak völgyében keletkezett szennyvizeket a szikszói szennyvíz telepre kell vezetni, és ott kell tisztítani. Mivel a Vadász patak vízhozama aszályos idoben igen kicsi, Szikszó város képviselotestülete minden ettol eltéro megoldások esetén attól tart, hogy az a szikszói szennyvíztelephez hasonló esetenként drasztikus vízminoség romlás léphet fel. Ez a város belterületén áthaladó Vadász patak esetében jogos lakossági panaszokra, adhat okot, mint arra a SZATEV szennyvíz bevezetésének idején már volt példa.

A Vadász patak völgyében mielobb meg kell találni a megoldást, hogy a jelenlegi kedvezotlen közmu olló bezáruljon, és az érintett 14 település szennyvíz csatornát építhessen.

Az biztos, hogy a Vadász patakon jelenleg hivatalos vízminoség adatgyujtés, és vízhozam vagy vízállásmérés nem történik. Az Országos Vízgazdálkodási Kerettervben a patak torkolatvidékére becsléssel a következo adatokat adták meg:

KÖQ95% 0,1 köbméter/ sec, KÖQ 0,44 köbméter/ sec NQ10% 28 köbméter/sec. 7. Táblázat

- 26 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Kérdoívre adott válaszok a szennyvíz témakörében

Szennyvíz ellátás (ahol van)

1. Hány lakás van rákötve? Halmaj: 419 lakás, 10 közület. A halmaji rendszer 10 településén összesen: 1436 lakás, 32 közület Csobád: 105 Hernádkércs: 55 Aszaló: 570 Kázsmárk: 127 Szentistvánbaksa: 56 Nagykinízs: 51 Nem válaszolt: Felsodobsza Nincs ellátás: Gagybátor, Nyésta, Gagyvendégi, Abaújszolnok, Monaj, Selyeb, Kupa, Homrogd, Abaújlak, 2. A szennyvíztelep kapacitása? Halmaj: 1000 köbméter/nap 2X500 köbméteres medence Szikszó: 1000 köbméter/nap Aszaló: 250 köbméter/nap (A szikszói szennyvíztelep területén)

Szippantott szennyvíz

1. Ki végzi a szolgáltatást? Önkormányzat: Homrogd, Vasonca Kft, Halmaj: Kázsmárk, Hernádkércs, Szentistvánbaksa, Nagykinízs, Felsodobsza, Szikszó víz Kft. Aszaló, Szikszó, Abaújszolnok, Nyésta, Felsovadászért Közalapítvány: Kupa, Felsovadász Nem megoldott: Monaj, Gagybátor, Gagyvendégi, Halmaj Községért Szolgáltató Közalapítvány: Halmaj.

2. Hová kerül a szippantott szennyvíz? Szikszó szennyvíz telep: Homrogd, Aszaló, Abaújszolnok, Nyésta, Szikszó Halmaj szennyvíz telep: Kázsmárk, Hernádkércs, Halmaj? Felsodobsza, Kiskinízs, Szentistvánbaksa. Illegális leeresztokbe: Kupa, Felsovadász Nem megoldott: Gagyvendégi, Gagybátor, 3. Van-e a településen illegális szippantott szennyvíz elhelyezés? Igen: Kupa, Felsodobsza, Felsovadász Nem: Halmaj, Gagybátor, Nyésta, Gagyvendégi, Abaújszolnok, Monaj, Hernádkércs, Aszaló, Kázsmárk, Homrogd, Nagykinízs, Szentistvánbaksa A szippantott szennyvízzel kapcsolatos kérdésekre nem válaszolt Csobád.

- 27 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

1.6.3. Gáz, elektromos és távközlési infrastruktúra

A földgáz és elektromos energia ellátásra vonatkozó néhány adatot az alábbi táblázat tartalmazza, a KSH 2001 évi adatai nyomán. A táblázatban az éves gázfogyasztás, a gázhálózatra kötött lakások száma, az elektromos hálózatra kötött lakások száma, és az éves villanyáram fogyasztás adatai láthatók.

évi gáz gáz villany villany 1000 m3 háztart. háztart MWh Abaújlak 75 147 Abaújszolnok 73 144 Alsóvadász 391 274 471 931 Aszaló 607 380 734 1451 Csobád 218 144 265 524 Felsodobsza 136 91 418 826 Felsovadász 194 383 Gadna 75 148 Gagybátor 119 235 Gagyvendégi 115 227 Halmaj 641 317 598 1182 Hernádkércs 91 68 159 314 Homrogd 305 206 328 648 Kázsmárk 174 111 260 514 Kiskinízs 114 70 136 269 Kupa 87 172 Léh 108 65 152 300 Monaj 31 45 103 204 Nagykinízs 41 32 145 287 Nyésta 37 73 Rásonysápberencs 117 86 206 407 Selyeb 180 356 Szentistvánbaksa 62 49 157 310 Szikszó 2529 1416 2369 5641

8. Táblázat. (A Megyei környezet állapot felmérés alapján) A kistérség közmuellátottsági színvonalát a vezetékes földgázhálózat kialakítása változtatta meg a legjelentosebben. A megvalósítás pénzügyi finanszírozásához az önkormányzatok, a lakosság, cél- és címzett támogatások, a Területi Kiegyenlíto Alap, a Céljellegu Decentralizált Alap járult hozzá. A kistérség területén jelentosen javult a gázellátás.

Távközlés

1990. év végén, a megye területén üzemelo központok kapacitása 97.936 volt, ebbol manuális 6.951 A települések 21,8 %-a volt automatizálva. A 100 lakosra jutó foállások száma, azaz a foállomás-suruség 8,4 % volt. Míg a nagyvárosokban és közvetlen környezetükben mind mennyiségben, mind minoségben a szolgáltatás színvonala azonos volt az országos átlaggal, addig a kis településeken a század elejének megfelelo, alacsony színvonalú, korlátozott ideju, manuális szolgáltatás volt a jellemzo. Az 1992-93. években vissza nem térítendo állami támogatásból 202 településen kezdték meg a fejlesztést. 1992. évben megkezdodött a rurál optikai program keretében a települések automatizálása. A megyében több mint 700 km optikai kábel épült. A megye területén 4

- 28 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja primer központban üzemel primer központ, és ezekhez csatlakoznak az analóg és digitális központok. Ahol nem épült ki megfelelo hálózat, ott 1996. évben megkezdodött a fixen telepített, vezeték nélküli eszközök alkalmazása. Ezen technika segítségével 1996. évben 4.300, 1997. évben 12.000 vezeték nélküli állomás bekapcsolására nyílt lehetoség. A telefonvonal-ellátottság fo mutatói a megyében 1998. év végén az alábbi táblázatban tekinthetjük át, a megyei környezet állapot felmérés alapján. A kistérség települései a miskolci körzetbe tartoznak.

Primer lakosság Lakás- Bekapcsolt 100 lakosra 100 lakásra digitalizált- terület szám Fovonal jutó fovonal jutó telefonok ság %-ban száma Miskolc 321.825 122.138 99.012 30,76 81,06 23,0 Mezokövesd 94.961 36.749 27.241 28,68 74,12 30,9 131.181 49.745 32.745 24,96 65,82 100,0 Ózd 194.661 70.977 41.205 21,67 58,05 56,71 Borsod 742.628 279.609 200.203 26,96 71,60 megye

9. Táblázat Az alábbi táblázat a kistérség településeiben a vezetékes telefon állományát mutatja be, 2001 évben a KSH szerint.

Abaújlak 39 Abaújszolnok 34 Alsóvadász 236 Aszaló 335 Csobád 160 Felsodobsza 173 Felsovadász 81 Gadna 31 Gagybátor 45 Gagyvendégi 62 Halmaj 369 Hernádkércs 81 Homrogd 181 Kázsmárk 139 Kiskinízs 89 Kupa 37 Léh 96 Monaj 58 Nagykinízs 77 Nyésta 20 Rásonysápberencs 99 Selyeb 96 Szentistvánbaksa 54 Szikszó 1461

10. Tábl ázat

A KSH adatai szerint 2000. év végén a Szikszói Kistérség távbeszélo fovonal ellátottság szempontjából a legelmaradottabbak között volt.

- 29 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

1.6.4. Közlekedési infrastruktúra A kistérség úthálózatára jellemzo, hogy az a fo patakvölgyek hálózatát követi. Ezért, foleg a Csereháton nagy szükség lenne a szomszédos patakvölgyekben fekvo településeket összeköto utak építésére. Olyanokra, mint amely néhány évvel ezelott a kistérség egyik legelzártabb települését, Szentistvánbaksát a Megyaszó, és a zempléni tájak felé nyitottá tette.

Az 1784-tol rendelkezésre álló térképek tanulsága szerint a mai úthálózat a történelmileg kialakult helyzet eredménye. A korábbi utak egy része az, amely ma fo közlekedési út, vagy egyáltalán, valamilyen minoségu burkolt út lett.

10. ábra. Kistérségi közúthálózat ma. (Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás)

- 30 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Szikszó városa lobbizik azért, hogy a 3. számú út települést elkerülo szakasza a vasútvonal keleti oldalán valósuljon meg, a településhez minél közelebb. Az elkerülo szakaszok a kistérség területén Aszaló és Csobád településeket érinti majd.

11. ábra. Útfejlesztési elképzelések Szikszó környékén.

5./ Elkerülo út Szikszó déli vége és a SZATEV között. Ez az út az Alsóvadász felé irányuló forgalom vonatkozásában tehermentesítené a város belterületét. A SZATEV szállítmányai elkerülhetnék a várost. 6.1/ Szikszó és Aszaló között, Szikszó, Bártfai út meghosszabbításával. (Az út 2003 oszén megépült.) 6.2/ Szikszó és Alsóvadász között, Szikszó, Esze T. út meghosszabbításával. 7.1./ Szikszó-Sajóvámos A Szikszó, Szapolyai út meghosszabbításával, és a Sajóvámos felol futó mezogazdasági út felújításával. Az út a Sajó völgy elérését jelentosen lerövidítené. 7.2./ Szikszó-Alsódobsza A Szikszó, Malom utcából kiindulva jelentosen lerövidítené az utat Szerencs-Tokaj felé. A háború elott már voltak tervek ennek az útnak a kiépítésére. Szikszó „Vízimalom”-ig jelenleg is aszfalt burkolatú az út. 7.3./ Szikszó-Aszaló Részben mezogazdasági feltáró útnak is felfogható a Szikszó, Aba S. térrol induló összeköto út. Az út a késobbiekben Ináncs irányába bovítve Encsen át Méráig vezeto út lehetne, mely a 3.sz. utat tehermentesítené.

- 31 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

A kistérségben, a közeljövoben megoldandó feladatok: - településeken belüli csapadékvíz elvezetés - állami beruházásként megvalósítandó feladatok: a./ a gyorsforgalmi út részeként a Szikszó-Halmaj települések elkerülo szakaszának megépítése, ezen belül a Szikszói Ipari Park és a gyorsforgalmi út közötti kapcsolat megteremtése b./ a tervezett -, illetve Encsnél a gyorsforgalmi útra történo rácsatlakozás folytatásaként a Belso-csereháti Edelény város és a 27 sz. út összekötése c./ a Közútkezelo KHT. Kezelésében levo, a kistérségen átvezeto utak mindegyikére érvényesen szükséges a felújítás.

Hidak a kistérségben A kistérségben a Hernád folyón egy híd található, Kiskinízs térségében. Foleg Szikszó, vagy Aszaló környékén lobbizni kellene egy másik híd és összeköto út építéséért. A Hernádon való átkelésnek Zemplén megye irányába ezen e helyen történelmi hagyománya van. A XIX. században Szikszóról, Aszalón át Tállya felé összeköto út vezetett.

A Bársonyos csatornán egy közúti híd vezet át Halmajnál. A többi hidak Szikszó, Aszaló, és Kiskinízs határában önkormányzati vagy magán utak mentén vannak. Több közülük igen rossz állapotban van. Jármuvel használhatatlan Szikszónál a „robbantott híd”, és teljesen leromlott hídroncsok vannak Aszaló-Halmaj közigazgatási határán, valamint Csobád külterületén.

A Vadász patakon a szikszói öt híd mellett Alsóvadásznál, Homrogdnál, Monajnál, Selyeben, Nyéstán, Felsovadásznál. Vannak hidak, esetenként több is. A külterületi utak hídjai sokszor igen rossz állapotban vannak.

A Vasonca pataknak Halmajnál öt hídja van, ezenkívül közúton Léh területén van egy híd. A külterületi utak hídjai sokszor itt is igen rossz állapotban vannak.

A Bátor patakon Gagyvendéginél és Gagybátornál van közúti híd. Gagybátor határában a láprétek térségében egy használaton kívüli rossz híd is van.

Vasúti közlekedés A kistérséget a MÁV 90-es számú vonala érinti. Négy vasútállomás és egy megállóhely van a kistérségben. A vonatok többsége Miskolc és Hidasnémeti állomásig közlekedik. Nemzetközi járatokon Budapest, Kassa, Bukarest, Krakkó, és Poprád (Tátra) érheto el.

- 32 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

1.7. Demográfiai helyzet és folyamatok A kistérség lakónépessége az elozo népszámláláshoz viszonyítva kismértékben nott. Ez a növekedés a pozitív vándorlási egyenlegnek köszönheto. A legnagyobb népességszám gyarapodás Halmajon és Aszalón figyelheto meg, mindkét település a Hernád völgyében a gyorsforgalmi foútvonal mentén fekszik. A születések és halálozások száma alapján a kistérségre a természetes fogyás a jellemzo. A természetes fogyás azonban nem minden települést egyformán érint. A kistérség területén vannak fogyó és szaporodó települések. A természetes szaporodás nagysága és a roma népesség arány között eros pozitív korreláció figyelheto meg. Szinte minden településen jelentos szociális és kulturális problémát jelent a cigány népesség nagy száma és aránya. A Csereháton, Alsóvadászon közel 500 fo (33 %) él ,a közép-Hernád-völgyben a cigányok legnagyobb, 200 fo körüli létszámban Felsodobsza (22 %) és Halmaj (15 %) Nagykinizs esetében az össznépességen belüli arányuk meghaladja a 30 %-ot, de Csobád (15 %) esetében is megközelíti ez az érték a 100 fot. A többi településen népességszámuk kisebb. A településeken jelenlétük -szociálisan halmozottan hátrányos helyzetük miatt- egyre erosödo társadalmi-gazdasági problémát jelent. Legkevésbé Kiskinizs és Szentistvánbaksa településeken érezheto ez a probléma. Az átlagnál nagyobb különbség figyelheto meg a férfi és noi lakosság számában, a nok javára.

Demográfiai jellemzok a szikszói kistérség településeiben

Vándorlás A A Természetes különbözete az A lakónépesség lakónépesség lakónépesség szaporodás ill. elozo Település száma száma férfi száma no fogyás 1990-2001 népszámlálás óta ABAUJLAK 98 47 51 -24 -21 LÉH 511 237 274 29 7 GAGYVENDÉGI 240 100 140 -40 -4 KISKINIZS 354 166 188 -24 12 ASZALO 2008 959 1049 7 133 NYÉSTA 70 35 35 -15 8 GADNA 243 124 119 21 -22 SZENTISTVÁNBAKSA 297 132 165 -49 -3 MONAJ 295 148 147 6 57 FELSÖDOBSZA 939 451 488 -29 43 KÁZSMÁRK 1002 498 504 114 -3 KUPA 183 89 94 -2 -11 HOMROGD 1002 492 510 2 24 SZIKSZO 6007 2897 3110 -100 1 HERNÁDKÉRCS 347 160 187 -18 25 FELSÖVADÁSZ 530 265 265 -19 3 SELYEB 479 231 248 -9 -22 ABAUJSZOLNOK 151 67 84 -4 12 NAGYKINIZS 350 167 183 0 -40 HALMAJ 1892 915 977 8 181 GAGYBÁTOR 283 133 150 -8 -4 ALSOVADÁSZ 1532 742 790 66 12 RÁSONYSÁPBERENCS 563 279 284 3 -24 CSOBÁD 705 346 359 20 -23 ÖSSZESEN 20081 9680 10401 -65 341 11. táblázat, Forrás: Népszámlálás

- 33 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

1.8. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet, termelés és értékesítés

1.8.1. Birtokstruktúra alakulása Kis és közepes gazdaságok birtokstruktúrájának megoszlása a szikszói kistérség településeiben

TELEPÜLÉS gazdaságok száma 10 ha alatt 10-50 ha 50-100 ha 100-300 ha Alsóvadász 308 5 0 0 Aszaló 379 20 2 0 Felsodobsza 197 1 0 0 Halmaj 319 5 0 0 Hernádkércs 97 1 0 0 Kiskininizs 99 3 0 0 Nagykinizs 84 2 0 0 Szentistvánbaksa 80 2 0 0 Szikszó 937 27 2 3 Abaújlak 35 2 0 0 Abaújszolnok 20 0 0 0 Felsovadász 81 4 1 0 Gadna 24 3 0 0 Gagybátor 60 4 0 2 Gagyvendégi 57 8 0 0 Homrogd 223 4 2 0 Kázsmárk 110 2 0 1 Kupa 43 4 0 0 Léh 57 0 0 0 Monaj 78 0 0 0 Nyésta 11 0 0 0 Rásonysápberencs 116 7 1 0 Selyeb 103 1 0 1 12. táblázat

A kistérség birtokstruktúrájára nagymértékben jellemzo az elaprózottság. A tulajdoni viszonyok rendezetlen állapota, a földkimérések elmaradása miatt a birtokkoncentráció akadozik. A földtulajdonlás és földhasználat szétválása miatt a földhasználat birtokstruktúrája koncentráltabb. Földbérlés útján több, 1000 ha-t is meghaladó gazdaság muködik a kistérségben. A birtokhasználat polarizáltsága az országos átlagot is meghaladja, az életképes (50 ha feletti )családi kisbirtokok száma igen alacsony.

1.8.2. A mezogazdaság foglalkoztatásban betöltött szerepe A mezogazdasági szektor a kistérség legjelentosebb térhasznosítója, a terület 84 százalékát használja, 1990-ben a keresok 11,6 százalékát foglalkoztatta. Ez településenként változó volt, Felsodobszán, Kiskinizsen elérte a 22 százalékot, Alsóvadászon, Hernádkércsen 18-20% között alakult, Szikszón azonban csak 7,3% volt. Azóta ez az arány csökkent, azonban a szektor változatlanul fontos maradt, a tájadottságok piaci realizálása, a fo- és részmunkaidos egyéni magángazdaságok, s az átalakult szövetkezetek meghatározó szerepköre miatt, de fontos a kényszervállalkozások és munkanélküliek kiegészíto jövedelem forrása és önellátási biztosítékaként is.

- 34 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

1.8.3. Szántóföldi növénytermesztés

búza árpa kukorica Borsó k növénye olajos a cukorrép a bur ok pillangós élék zöldségf faiskola parlagter

gony

TELEPÜLÉS Alsóvadász 27,69 13,85 8,23 4,64 19,42 0,00 0,45 6,81 0,09 0,12 18,70 Aszaló 36,03 13,15 22,75 0,02 8,89 0,00 2,05 4,28 1,94 0,00 10,89 Felsodobsza 34,47 15,35 11,56 0,11 9,47 0,15 26,12 2,55 0,15 0,00 0,06 Halmaj 38,48 16,83 20,26 0,01 12,31 3,82 0,46 7,65 0,01 0,00 0,16 Hernádkércs 31,63 27,86 8,02 0,00 31,96 0,00 0,41 0,11 0,02 0,00 0,00 Kiskininizs 29,13 35,58 18,99 0,00 0,60 0,00 6,29 8,67 0,00 0,00 0,74 Nagykinizs 24,80 18,99 39,91 0,00 1,57 0,00 5,67 7,16 0,00 0,00 1,90 Szentistvánbaksa 31,56 21,41 24,78 0,20 8,43 0,02 6,78 6,81 0,00 0,00 0,00 Szikszó 38,89 27,23 5,85 0,00 18,40 1,01 1,26 0,76 0,11 0,00 6,48 Abaújlak 10,97 8,59 2,78 0 0 0 0,94 0 0 0 76,72 Abaújszolnok 26,42 26,42 30,21 0 0 0 14,63 0 0 0 2,32 Felsovadász 36,94 25,05 1,47 0 26,2 2,43 0,4 0 0 0 7,5 Gadna 14,62 6,32 0,55 0 1,98 0 0,13 2,77 0 0 73,63 Gagybátor 15,74 14,02 6,21 0 4,34 0 0,54 2,07 0 0 56,99 Gagyvendégi 26,71 33,99 0,84 0,01 21,23 0,02 0,34 1,08 0,04 0 15,59 Homrogd 32,02 7,03 15,14 0 29,68 0 0,83 15,3 0 0 0 Kázsmárk 62,41 2,37 5,07 0 28,95 0 0,67 0,43 0 0 0,1 Kupa 44,84 27,72 11,46 0 6,76 0 0,59 4,73 0,09 0 2,29 Léh 32,91 14,39 20,34 3,26 27,75 0 0,67 0,37 0 0 0 Monaj 50,29 2,88 25,8 0,08 0 0 10,09 10,87 0 0 0 Nyésta 0,49 0 1,42 0 97,64 0 0,24 0 0 0,21 0 Rásonysápberencs 40,87 34,54 12,84 0,04 4,69 0 2,65 3,92 0,26 0 0,18 Selyeb 26,75 10,32 4,17 0 15,62 0 0,24 2,7 0 0 40,21 403,9 314,4 Összesen 714,66 1 298,64 8,38 375,88 7,46 82,46 89,03 2,72 0,33 7 13. táblázat

A vetésszerkezet az elmúlt években lényegében nem változott. Meghatározó szerepet a gabona félék és az olajos növények (napraforgó) játszanak. A gabonafélék közül legnagyobb vetésterülettel a búza rendelkezik, az árpa és a kukorica vetésterülete ettol elmarad. Kisebb területen, de nem elhanyagolható mennyiségben termesztenek a kistérségben burgonyát és pillangós növényeket (lucerna). A növénytermesztés hatékonysága a kistérség területén igen különbözo. A különbség kisebb mértékben az eltéro természeti adottságokból ered, nagyobb mértékben viszont befolyásolja a birtokméretbol és eszközellátás hiányosságából fakadó agrotechnikai hibák, amely szélsoséges idojárással párosulva a kisbirtokokon gyakran minimális termésátlagokat eredményez. Ezzel szemben viszont a gépekkel jobban ellátott nagybirtokokon a növénytermesztés hatékonyan folyik. Mivel a kistérségben várhatóan a jövoben is nagy szerepe lesz a mezogazdaságnak (ezen belül elsosorban a szántóföldi növénytermesztésnek) a jövedelem-kiegészítésben, kis területen hatékonyabban termesztheto, kézimunka-igényesebb kultúrák bevezetése indokolt lehet. A kistérségben az elmúlt években több-kevesebb sikerrel történtek próbálkozások a vetésszerkezet diverzifikálására. Ezek közül legnagyobb területen olajtök termesztése valósult meg (kb. 100 ha). Az olajtök felvásárlása külföldi (olasz) piacokra történik, amely a

- 35 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja felvásárlásban bizonytalanságokat eredményez. Azokban az években, amikor szükség van a magyar tökmagra, a termelok jelentos bevételekhez jutnak, az elmúlt évben viszont, más országokból történt a felvásárlás, a térség kistermeloi nem tudták értékesíteni a tökmagot. További próbálkozások voltak mák és kender termesztésének elterjesztése, amelyek azonban a próbálkozás stádiumában maradtak. Sikeresen folyik a kistérség területén spárga termesztése, ezzel azonban egyetlen vállalkozó foglalkozik, a szándék ellenére a spárgatermesztést nem sikerült szélesebb körben bevezetni. Hagyományai vannak a dohány és sörárpa termesztésének, ezekkel jelenleg is foglalkoznak a kistermelok. A háztáji gazdaságokban például Alsóvadászon jellemzo a dohány termesztése. Az értékesítést felvásárló hálózaton keresztül ki-ki egyénileg végzi. A Hernád völgyben a folyó közelsége miatt az öntözéses zöldségtermesztéshez nagyon jó adottságai vannak a területnek, de ezt még ma sem használják ki teljesen a helyi gazdálkodók. Aszalón dinnyét és brokkolit is termesztenek. 1996-tól indult el -elsosorban a kistermelok körében- a Budapesti Biokultúra Egyesület gesztorálásával muködtetett biotermesztés. Partnerei foleg Alsóvadászon, Szikszón és Halmajon vannak.

1.8.4. Szolo- és gyümölcstermesztés A szikszói és a halmaji termeloszövetkezet területén is nagyobb gyümölcsösök vannak. Ezek a területek a 80-as években tovább növekedtek, több intenzív telepítés valósult meg (alma, szilva Aszalón). Szikszó határában nagy hagyományai vannak a szolo- termesztésének. A tokaji szolokkel egyidoben telepített szoloskerteket a filoxéra pusztította el a múlt században. Ezután ellenállóbb, de kevésbé jó minoségu szoloket ültettek, s a szolo mellett minél inkább elotérbe került a gabona és takarmány-termesztés, valamint az állattartás. A kilencvenes évek végén a kistérségben 735 ha szolo és gyümölcs területet tartottak nyilván. Az elmúlt években kiterjedt gyümölcsös (alma és csonthéjasok) telepítés folyt Alsóvadász határában is. Napjainkban a szikszói és aszalói szolotermo területek felértékelodtek, mivel bekerültek a Bükkaljai Borvidékbe.

1.8.5. Állattenyésztés

Az 1930-as években, a kistérségben jelentos állatállomány és magas állatsuruség volt a jellemzo. 100 hektár szántóra és gyepterületre 48 állategység jutott ebben az idoszakban. Sajnos az elmúlt évtizedekben itt is az állattenyésztés lett a mezogazdasági átalakulás egyik legnagyobb vesztese. A nagyüzemi állattartó telepek gyors felszámolását a piaci bizonytalanságok, és az alacsony jövedelmezoség miatt nem ellensúlyozhatta az egyéni magángazdaságok állatállományának növekedése.

- 36 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Állatállomány alakulása a szikszói kistérség településeiben

Szarvasmarha sertés Juh db db db Alsóvadász 49 472 325 Aszaló 69 390 538 Felsodobsza 37 298 Halmaj 1255 1573 832 Hernádkércs 40 232 Kiskininizs 86 225 2 Nagykinizs 26 142 Szentistvánbaksa 27 92 Szikszó 240 737 688 Abaújlak 18 42 3 Abaújszolnok 7 13 Felsovadász 9 117 22 Gadna 31 38 Gagybátor 72 93 2 Gagyvendégi 31 116 16 Homrogd 308 260 20 Kázsmárk 31 196 Kupa 28 120 1 Léh 881 130 756 Monaj 81 159 10 Nyésta 2 11 4 Rásonysápberencs 40 169 166 Selyeb 255 154 576 Összesen 3623 5779 3961 14. táblázat

Az elmúlt években az állatállomány nagysága tovább csökkent. A homrogdi „Új Élet” MgTsz felszámolta a tejelo marha állományát, a Charolais Rt pedig a juhászatát. A kistérségben legjelentosebb állatállománnyal továbbra is a Charolais Rt rendelkezik, amely húsmarha (Charolais) tartással foglalkozik. Meghatározó a térségben továbbá Magyar Tarka és Limuzin keresztezésébol eloállított húsmarha állomány is. Nagyüzemi tejhasznú tehenészet egyetlen településen, Halmajon üzemel. A tejcsarnokok bezárásával a kistermelo tehéntartók értékesítési lehetoségei beszukültek. A kistermeloket összefogó szövetkezés a térségben nem jött létre. A saját huto és tároló kapacitással rendelkezo kis tehenészetek száma elenyészo. A kistermeloi tehéntartásnál sikeresebb a térségben a kistermeloi juhtartás. Juh tartással kb. 10 család foglalkozik, átlagosan 50-150 db állománnyal. Az értékesítés évek óta stabil, integrátoron keresztül olasz exportra történik. A 60-as években jelentos baromfi kelteto és csibenevelo telep muködött Szikszón és a halmaji szövetkezetben, azóta ezt a tevékenységet beszüntették. Ma a Abaúj Charolais Rt. aszalói telepén van broiler csirketartás. Jelentos a mikrokörzetben folyó méztermelés. A tágabb térség 67 méhésze egy egyesületet hozott létre, melynek központja Alsóvadászon található.

- 37 - 1.8.6. ökológiai gazdálkodás és farmdiverzifikáció A mezogazdasági ágazat ismertetett nehézségei ráirányítják a figyelmet a tevékenység diverzifikációjának fontosságára. Az egyes településekre jellemzo helyzetet a …táblázatban foglaljuk össze:

- -

TELEPÜLÉS és en ökológiai varozás egyéb egyéb ésben i szándék gyümölcs fu élelmiszer kézmuipar zöldség, és feldolgozás borkészítés feldolgozás áttérés alatt tevékenység fafeldolgozás állók gazdálkodásra tejfeldolgozás kereskedelem borpalackozás húsfeldolgozás vendégfogadás takarmánykever növénytermeszt ökogazdálkodás ökogazdálkodás állattenyésztésb ökogazdálkodás Abaújlak Léh 1 1 Gagyvendégi Kiskininizs 2 Aszaló 2 2 1 Nyésta Gadna Szentistvánbaksa Monaj Felsodobsza Kázsmárk Kupa 1 2 Homrogd Szikszó 1 3 1 4 8 1 1 13 Hernádkércs 1 1 Felsovadász Selyeb 1 Abaújszolnok Nagykinizs Halmaj 1 1 1 1 Gagybátor 1 1 1 Alsóvadász 1 1 1 Rásonysápberencs ÖSSZESEN: 0 0 0 1 0 1 2 0 0 8 4 0 8 9 2 3 19

15. táblázat, Forrás: Regio Partner Kft, 2004. A táblázatból jól látható a diverzifikáció alacsony szintje. Ezen belül is:

- a kistérség adottságai, jelenlegi termékszerkezete alapján kívánatos hús-, tej- és fafeldolgozással, illetve vendéglátással, kézmuipari tevékenységgel egyáltalán nem foglalkoztak a kis és közepes agártermelok 2000-ben;

- 16 településen egyetlen agrártermelo sem nyitott a mezogazdaságon kívüli diverzifikáció irányában;

- az ökológiai gazdálkodás iránt is elsosorban csak Szikszón tapasztalható érdeklodés (3 további településen csak 1-1 gazda folytat ilyen tevékenységet.). Az áttérést fontolgatók zöme is Szikszón található.

1.9. Erdosültség jellemzoinek területi elhelyezkedése. Erdogazdálkodás Az erdoterületek kevésbé jellemzoek, a csereháti kisebb erdofoltokban elsosorban a tölgy és az akác jelenik meg. A patak völgyét kevés erdo kíséri, ezek túlnyomó részét cser illetve tölgy alkotja, de itt is található telepített fenyves és foként akác. A Hernád-völgyben az erdosültség igen alacsony (2-3 %). Az erdok az ártéri részeken találhatók, jellemzo fáik a nemes nyár és a fuz. Az ártéri ligeterdok, nedves rétek számtalan botanikai és zoológiai értéket rejtenek, ezért védettségük helyenként indokolt lehet. Az erdosültség Aszaló, Alsóvadász kivételével alacsony a térségre az erdogazdálkodás, fafeldolgozás nem jellemzo. A kilencvenes évek végén a kistérség erdoterülete 3.300 ha volt.

1.10. Mezo és erdogazdasági termékek feldolgozása A kistérségben két nagyobb élelmiszeripari ill. élelmiszeripar jellegu üzem muködik, mindketto a kistérség központjában Szikszón. Állati fehérje feldolgozással foglalkozik, és állati fehérjetakarmányokat állít elo a SzATEV Rt., illetve malomipari tevékenységet folytat a tarcali Futura Malomipari Rt. szikszói üzeme. A nagyüzemi, sertéshús-feldolgozására alkalmas húsfeldolgozó kapacitás 1989-ben épült ki Szikszón. A korábbi hatósági vágóhíd önkormányzati tulajdonból magánkézbe került. Kenyérgyára is van a városnak. Pékség muködik még Alsóvadászon. Az elmúlt idoszakban svájci-magyar vegyesvállalati formában 30 fot foglalkoztató marcipánkészíto üzem létesült Szikszón. (Bombasei Decor Kft.)

A kistérségben megtermelt mezogazdasági termékek TERMÉKEK FELDOLGOZÁS 1. gabonafélék Részben kistérségen belül, Futura Malomipari Rt 2. napraforgó Térségen kívül 3. Olajtök Országon kívül 4. spárga, brokkoli - 5. gyümölcs (alma, csonthéjasok) Térségen kívül 5. húsmarha Országon kívül 6. pecsenyebárány Országon kívül 7. vágósertés Kistérségen belül, szikszói vágóhíd 8. tehéntej Térségen kívül 9. szolo Kistérségen belül, szolosgazdák 16. táblázat

A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

1. 11. Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése Az élelmiszer-feldolgozó kapacitás a kistérségben igen alacsony. A termékek jelentos része feldolgozatlanul hagyja el a térséget. A meglévo feldolgozó-kapacitás koncentrált, kizárólag Szikszón található.

1. 12 Alapveto szolgáltatások

1.12.1. Kereskedelemi szolgáltatások Általánosságban elmondható, hogy a kistérség kereskedelmi szolgáltatási ellátása hiányos. A nagyobb településeken több kereskedelmi és szolgáltató egység található, az apró településeken nem megfelelo az ellátottság.

A vendéglátás, szolgáltatások és kereskedelem Szikszón 2001-ben a KSH adatai alapján a következoképpen alakult:

A városban, 2001-ben a kiskereskedelmi boltok száma a következo volt:

Bútor, háztartási cikk: 2 Elektromos háztartási cikkek: 4 Könyv, újság, papír szaküzlet: 2 Kocsma: kb. 40 Cipo, borárú szaküzlet: 3 Gyógyszertár (2002) : 3 (2 közforgalmú) Étterem (2002): 2 Cukrászda (2002): 2 Benzinkút (MOL): 1 Autógáz töltoállomás (2002): 1 17. Táblázat

A kistérség néhány jellemzo adata 2001-ben:

Kiskereskedelmi üzlet 216 Ebbol: Élelmiszer 82 Ruházati 17 Vas, festék, üveg 5 Elektromos, háztartási 3 Gyógyszertár 3 Vendéglátó: 77 Ebbol: étterem, cukrászda 29 Bár, borozó 47 Kereskedelmi szálláshely 128 Magán szálláshely: - Benzinkút 3 18. Táblázat

- 40 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi egységek száma 11, a megye kistérségei közül a legalacsonyabb (11-15 között ingadozik, és 11 még az Ózdi kistérségben).

Üzletek száma élelmiszerüzlet gyógyszertár Vendéglátó hely Abaújlak 0 0 0 0 Abaújszolnok 0 0 0 0 Alsóvadász 4 1 0 5 Aszaló 15 9 0 5 Csobád 4 2 0 4 Felsodobsza 12 8 0 2 Felsovadász 3 2 0 1 Gadna 0 0 0 0 Gagybátor 3 2 0 1 Gagyvendégi 5 3 0 1 Halmaj 23 6 1 11 Hernádkércs 3 2 0 3 Homrogd 6 3 1 2 Kázsmárk 5 4 0 1 Kiskinízs 4 2 0 2 Kupa 3 2 0 1 Léh 3 3 0 1 Monaj 2 1 0 1 Nagykinízs 3 1 0 1 Nyésta 0 0 0 0 Rásonysápberencs 3 3 0 2 Selyeb 3 1 0 1 Szentistvánbaksa 3 2 0 2 Szikszó 108 23 2+1 33 19. táblázat

1.12.2. Egyéb szolgáltatások

A postai szolgáltatásban az elmúlt évben gyökeres átalakítások történtek. Néhány nagyobb településtol eltekintve, szinte az egész kistérség területén mobil postai szolgáltatás épült ki, amely jelentosen csökkenti a posta szolgáltatások igénybevételének lehetoségét.

A kistérség államhatárral nem rendelkezik nemzetközi határátkelohelyen. Nem nemzetközi határátkelohelyen Tornanádaska-Hídvégardó felé lehet Szlovákia irányába közlekedni. A kistérség északi határához néhány kilométerre található a Kány és Buzita közötti kiépített, de jelenleg nem üzemelo átkelohely. Az átkelohelyek mindegyike, a nem üzemelo buzitai is szlovák területen van.

1. 13. Foglalkoztatottság, munkanélküliség

A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele az elmúlt évtizedben, alapjaiban átrendezodött, a foglalkoztatottak száma lényegesen visszaesett, ugyanakkor a munkanélkülieké megnott. A népességen belül a foglalkoztatottak aránya 1990-2001 között a megyében 41,6%-ról 28,1%-ra; országosan 43,6%-ról 36,2%-ra csökkent, a munkanélkülieké pedig a megyében 1,5%-ról 6,9%-ra; országosan 1,2%-ról 4,1%-ra emelkedett. Ez a folyamat foleg 1990 után

- 41 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja gyorsult fel, amikor is a munkanélküliség tömegessé vált, továbbá az aktív keresok jelentos rétegei visszavonultak a munkaeropiacról, és a gazdaságilag inaktívak csoportját gyarapították. Statisztikai kistérségenként vizsgálva a gazdasági aktivitást megállapítható, hogy a foglalkoztatottak hányada a három legutóbbi népszámlálás alkalmával egyaránt a miskolci és a tiszaújvárosi kistérségben volt a legmagasabb, a szikszóiban, az edelényiben és az encsiben a legalacsonyabb. A foglalkoztatottak aránya 1980 és 2001 között a miskolci és a tiszaújvárosi kistérségekben egyaránt 48%-ról 32%-ra; az edelényi és encsi kistérségekben ennél nagyobb mértékben, 18-19 százalékponttal csökkent. 1990-ben az encsi és a sátoraljaújhelyi kistérségekben volt a legmagasabb a munkanélküliek aránya, mindkét esetben a népesség 2%-át tették ki. 2001-ben változatlanul az encsi kistérséget jellemezte a legnagyobb munkanélküliség (9%), de a szikszói kistérségben is megközelítette ezt az értéket (8,7%).

Százalék 1980 1990 2001 foglal- foglal- mun- foglal- mun- Kistérségek inak- eltar- inaktí eltar- inaktí eltar- kozta- kozta- kanél- kozta- kanél- tív tott v tott v tott tott tott küli tott küli Edelényi 40,6 17,8 41,6 37,7 1,6 24,3 36,4 22,0 7,9 38,2 31,9 Encsi 39,3 19,7 41,0 37,3 2,0 26,2 34,5 20,8 9,0 37,6 32,6 Kazincbarcikai 46,7 14,1 39,2 43,0 1,4 21,4 34,2 28,0 7,7 34,7 29,6 Mezokövesdi 45,4 22,9 31,7 40,6 1,3 30,0 28,1 28,3 4,5 40,4 26,8 Miskolci 48,0 17,1 34,9 43,7 1,3 23,0 32,0 31,7 6,2 32,7 29,4 Ózdi 43,3 18,6 38,1 39,4 1,7 26,4 32,5 24,4 7,6 38,4 29,6 Sárospataki 44,5 18,8 36,7 39,6 1,6 26,0 32,8 27,8 6,1 34,9 31,2 Sátoraljaújhelyi 44,1 20,5 35,4 38,8 2,0 26,9 32,3 26,9 6,2 36,9 30,0 Szerencsi 45,5 19,1 35,4 39,9 1,7 25,7 32,7 24,3 8,5 36,3 30,9 Szikszói 42,3 18,4 39,3 40,0 1,4 24,7 33,9 22,8 8,7 36,4 32,1 Tiszaújvárosi 47,9 14,0 38,1 45,5 1,4 19,2 33,9 31,8 7,4 30,3 30,5 Megye összes 45,7 17,8 36,5 41,6 1,5 24,2 32,6 28,1 6,9 35,0 29,9 20. Táblázat. A népesség gazdasági aktivi tás szerinti megoszlása kistérségenként, 1980–2001 (KSH)

1990-ben a munkaképes korú népesség 2/3-a, mintegy 5600 fo volt aktív kereso. 1998-ban 1289 fo volt a regisztrált munkanélküliek száma. A munkanélküliek száma az ingázási lehetoségek beszukülése, az állami gazdaság, a tsz-ek létszámleépítései, a melléküzemági tevékenységek felszámolása következtében mára jelentosen növekedett. A térség nagyobb településein a munkanélküliség az Abaúj-Cserehát-Hernád-Bódva vidék többi területéhez képest mérsékeltebben növekedett. A legelmaradottabb településeken a foglalkoztatottak aránya az aktív népességen belül a 20%-ot sem éri el, tehát a munkaképes korú lakosság négyötöde inaktív. A munkanélküliek jelentos része nem regisztráltatja magát, ilyen formában már nem is keresnek munkát. A munkanélküliek másik, szintén jelentos része a munkanélküliség elöl szociális ellátásba menekült (GYES, rokkant nyugdíjas).

- 42 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

A foglalkoztatottak és munkanélküliek aránya az aktív népességen belül a szikszók kistérség településein

Regisztrált Inaktív Foglalkoztatott munkanélkülie népesség ak aránya az k aránya az aránya az aktív aktív aktív népességbol népességbol népességbol (%) (%) (%) Abaújlak 27 8 66 Léh 41 8 51 Gagyvendégi 34 12 54 Kiskininizs 43 2 56 Aszaló 37 8 55 Nyésta 18 7 76 Gadna 12 10 78 Szentistvánbaksa 18 12 70 Monaj 18 15 67 Felsodobsza 36 8 56 Kázsmárk 31 10 59 Kupa 22 16 61 Homrogd 40 9 51 Szikszó 49 3 47 Hernádkércs 41 8 51 Felsovadász 29 7 64 Selyeb 34 9 58 Abaújszolnok 10 9 81 Nagykinizs 32 7 61 Halmaj 46 6 48 Gagybátor 22 3 75 Alsóvadász 35 6 59 Rásonysápberencs 43 6 50 21. táblázat, Forrás: T-STAR adatbázis

Sajnos a munkanélküliek számában az elmúlt években csökkenés nem, csupán stagnálás figyelheto meg. A regisztrált munkanélküliek kétharmada tartós munkanélküli. A regisztrált munkanélküliek között a férfiak száma közel duplája a nok számának.

Munkanélküliség adatai az elmúlt években a szikszói kistérségben

Regisztrált Regisz trált Regisztrált Regisztrált munkanélkülie Regisztrált munkanélkülie Regisztrált munkanélkülie munkanélkülie k száma 180 munkanélkülie k száma 180 munkanélkülie k száma 180 k száma napon túl Év k száma, no napon túl, no k száma, férfi napon túl, férfi összesen összesen 2002 786 558 1273 715 2059 1273 2001 688 484 1216 719 1904 1203 2000 761 479 1352 764 2113 1243 22. táblázat, Forrás: T-STAR adatbázis

- 43 - A Sziikszóii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

1. 14. Hiányok és többletek a térség gazdaságában

A kistérség gazdasági szerkezetére a tercier és primer szektor- azon belül a mezogazdaság- dominanciája a jellemzo. Ebbol a struktúrából hiányzik a- általában a gazdaság alapját képezo- szekunder szektor, a feldolgozóipar. Így a kistréség gazdasági szerkezete labilis, nem „egészséges”, ami a kereskedelem és szolgáltatások további fejlodésének is gátat szab. A kistérségben megtermelt mezogazdasági alapanyagok szinte kivétel nélkül, feldolgozatlanul hagyják el a térséget. Következésképpen a kistérségben mezogazdasági alapanyag- termelésbol többlet, mezogazdasági termékek feldolgozásából pedig hiány van. Fejlett, a minoségi követelményeknek megfelelo feldolgozóipar egyre inkább igényli a jól képzett, pontos munkára képes munkaerot. Ebbol a megközelítésbol a kistérségben egyszerre van hiány és többlet. A munkanélküliek nagy száma lehetové tesz foglalkozatás-bovíto beruházásokat, a munkanélküliek végzettsége és munkakultúrája azonban a behatárolja a térségben beindítható vállalkozások körét. A kistérség szinte teljesen ismeretlen az idegenforgalom kínálati piacán. A kistérség természeti adottságai és kulturális értékei a megfelelo szolgáltatások kiépítésével a jelenleginél több látogatót is idecsalogathatna. Az idegenforgalmi szolgáltatások alacsony színvonala, a térségi gazdaság hiányának tekintheto.

- 44 - 1. 15. Jóléti, jövedelmi viszonyok

Összes Összes Összes Összes Összes Összes Munkaviszon Mezogazdaság Összes Összes jövedelem jövedelem adófizeto foállású társas egyéni yból i ostermelésbol NEV belföldi jövedelem társas egyéni darabszá darabszá vállalkozás vállalkoz származó származó jövedelem foállásból vállalkozás vállalkozás ma ma darab ó darab jövedelem jövedelem ból ból

ABAUJLAK 36 26 0 0 21047942 17481834 0 0 18367164 0 ABAUJSZOLNOK 24 16 0 0 9182020 7022778 0 0 7478755 0 ALSOVADÁSZ 426 334 3 8 273545095 226462799 1989964 3199557 241808151 0 ASZALO 535 423 4 10 392073334 327954977 7391227 4093403 353569152 453714 CSOBÁD 235 190 0 0 165125766 135731511 0 0 150809558 0 FELSÖDOBSZA 275 197 3 6 215562933 159345567 1003722 2280205 195004656 0 FELSÖVADÁSZ 113 91 0 0 72628581 60247481 0 0 65493173 0 GADNA 44 32 0 0 19591391 14924695 0 0 14930885 0 GAGYBÁTOR 56 37 0 0 37340375 30057200 0 0 31343411 0 GAGYVENDÉGI 85 56 0 3 38859968 24416665 0 1467112 30608840 149756 HALMAJ 659 500 14 17 482061938 384713529 7060966 6469353 430638656 0 HERNÁDKÉRCS 88 63 3 0 54929191 35919863 1057259 0 47812709 0 HOMROGD 304 248 0 7 217500575 192975744 0 3425297 200332928 0 KÁZSMÁRK 244 182 0 0 177070129 134092139 0 0 161514051 0 KISKINIZS 124 95 0 3 75138031 60518533 0 880961 66581301 0 KUPA 56 32 0 0 20963886 16420744 0 0 18893607 0 LÉH 134 113 0 0 102581510 87063377 0 0 94794792 0 MONAJ 63 40 0 0 23468487 15547141 0 0 18956177 0 NAGYKINIZS 114 79 0 4 94043192 73335802 0 2166680 82535534 0 NYÉSTA 24 20 0 0 9819599 8817848 0 0 9158077 0 RÁSONYSÁPBERENCS 182 139 0 4 122847068 101556000 0 1573699 111775828 67285 SELYEB 126 101 0 0 75632662 64695760 0 0 69953679 0 SZENTISTVÁNBAKSA 77 43 0 0 37096715 23376463 0 0 29000534 0 SZIKSZO 2329 1796 36 76 1915927335 1563457427 23331568 29594803 1679705014 0 23. Táblázat. 2001. évi adatok (VÁTI) 1000 lakosra jutó személygépkocsi száma 1997.

1000 lakosra jutó személygépkocsi

450,0 db 381,0 db 400,0 db 350,0 db 300,0 db 250,0 db 200,0 db 174,0 db 143,0 db 150,0 db 107,0 db 125,0 db 78,0 db 82,0 db 100,0 db 65,0 db 50,0 db 16,0 db 26,0 db 25,0 db 0,0 db

ASZALÓ CSOBÁD HALMAJ SZIKSZÓ KISKINIZS NAGYKINIZS ALSÓVADÁSZ FELSODOBSZA HERNÁDKÉRCS

KISTÉRSÉGI ÁTLAG SZENTISTVÁNBAKSA

A lakások nagysága, a lakás helyiségei (Forrás: KSH) „A lakott lakások közül a kétszobások száma és aránya 1980-ban volt a legmagasabb (51%). A következo, 1990. évi népszámláláskor arányuk 46%-ra, majd 2001-ben 43%-ra csökkent. Hasonló a helyzet az egyszobás lakásoknál, melyek esetében az 1980. évi 24%-os arány 1990-ben már csak 14%-ot tett ki, a legutóbbi népszámláláskor pedig az egytizedet sem érte el. A háromszobás lakott lakások száma folyamatosan no; arányuk 1980-tól a legutóbbi cenzusig 22%-ról 33%-ra emelkedett. A négy és annál több szobás lakott lakások aránya 1980-ban még csak 2,5% volt, 2001-ben már elérte a 14%-ot. Ez az 5,6-szeres növekedés leginkább a községekben építoknek tudható be, akik 2,3%-ról 16%-ra növelték a nagy szobaszámú lakott lakások arányát.”

„A kistérségek közül a kétszobás lakott lakások 43%-os megyei arányát négy kistérség átlaga (miskolci, ózdi, tiszaújvárosi, kazincbarcikai) haladja meg, leginkább a kazincbarcikai, ahol a lakások (köztük a lakatlanok is) és lakott üdülok több mint fele tartozik ebbe a kategóriába. A kétszobás lakások aránya legalacsonyabb (37,4%) az edelényi kistérségben. A négy és több szobás lakások esetében öt kistérség haladja meg a 14%-os a megyei átlagot; legjobban a mezokövesdi kistérség (17%). Ennek oka, hogy a gyógyturizmus miatt télen-nyáron üzemelo üdülok-panziók nagy számban lelhetok fel e térségben. Hasonlóan magas a sárospataki (16,8%) és az edelényi (16,6%) kistérségben a négy és több szobás házak, üdülok aránya, de a szerencsiben is eléri a 16%-ot, az encsiben pedig meghaladja a 14%-ot. Az egyszobás lakások és üdülok hányada legalacsonyabb a szikszói kistérségben, ahol az összes lakás és lakott üdülo 7,5%-át teszik ki, amely nem éri el a 10,2%-os megyei átlagot. Bár a megyében a lakott lakások száma 1990 és 2001 között mindössze 0,8%-kal nott, a szobáké több mint 9%-kal emelkedett. Ennek magyarázata, hogy sokan házuk bovítését választották lakhatásuk kényelmének növelésére. A lakószobák 13%-kal, a fél- és kisszobák csekély (0,2%-os) mértékben gyarapodtak. 1990-ben és 2001-ben egyaránt a lakott lakások 95%-ában volt konyha, a fozofülkével rendelkezo lakások 10,7%-os aránya 2001-re másfél százalékponttal mérséklodött – e két adat együtt így azt is jelenti, hogy jelenleg minden lakott lakásban van lehetoség a fozésre.” A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

A lakott lakások szobaszáma településtípus szerint, 1970–2001 (Forrás: KSH)

1 2 3 4–X 100 lakásra Településtípus Összesen szobás jutó lakó 1970

Megyeszékhely 49 698 22 652 21 452 4 834 760 340 Többi város 55 468 23 604 26 005 5 274 585 348 Községek, nagyközségek 109 110 47 088 54 610 6 732 680 353 Összesen 214 276 93 344 102 067 16 840 2 025 349

1980 Megyeszékhely 63 975 15 417 32 638 14 459 1 461 305 Többi város 67 607 15 920 35 139 14 633 1 915 327 Községek, nagyközségek 111 176 27 683 56 868 24 027 2 598 327 Összesen 242 758 59 020 124 645 53 119 5 974 321

1990 Megyeszékhely 69 463 10 232 34 845 19 674 4 712 271 Többi város 74 926 9 707 36 098 21 720 7 401 292 Községek, nagyközségek 113 720 16 481 48 570 37 040 11 629 296 Összesen 258 109 36 420 119 513 78 434 23 742 288

2001 Megyeszékhely 69 524 8 290 34 082 20 104 7 048 254 Többi város 75 719 7 297 34 828 22 603 10 991 277 Községek, nagyközségek 115 004 9 818 43 595 43 192 18 399 296 Összesen 260 247 25 405 112 505 85 899 36 438 279

24. Táblázat.

- 47 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Egészségügyi ellátás a kistérségben

Háziorvosok és házi gyermekorvosok száma a kistérségben a táblázat adatai szerint alakul. Abaújlak 0 Abaújszolnok 0 Alsóvadász 1 Aszaló 1 Csobád 0 Felsodobsza 0 Felsovadász 1 Gadna 0 Gagybátor 0 Gagyvendégi 0 Halmaj 1 Hernádkércs 1 Homrogd 1 Kázsmárk 0 Kiskinízs 0 Kupa 0 Léh 1 Monaj 0 Nagykinízs 0 Nyésta 0 Rásonysápberencs 0 Selyeb 0 Szentistvánbaksa 0 Szikszó 4 25. Táblázat Az egy háziorvosra és gyermekorvosra, orvosra jutó lakosok száma (2001): 1848 Járóbeteg szakellátás rendelési órái: 26 000

Kórház A kistérség egészségügyi ellátásának központja a II. Rákóczi Ferenc Kórház és Rendelointézet. Alkalmazottainak száma 450 körül van. A II. Rákóczi Ferenc Kórház és Rendelointézet a megyei önkormányzat irányítása alatt áll. A szikszói kórházat 1930-ban adták át. Az ágyak száma eredetileg 60 volt. Az intézményt 1974-76-ban és 1986-ban bovítették, s ezzel az ágyak száma 330-ra emelkedett. 1995-96-ban a rosszemléku Bokros csomag hozadékaként szóba került a szikszói kórház bezárása, illetve radikális „átszervezése”. Ez szerencsére nem járt sikerrel, de az intézmény ágyainak számát 294-re redukálták. A hét osztályon folyik a gyógyító munka. Ezek a következok: Belgyógyászat, sebészet, szülészet – nogyógyászat, klinikai onkológia, intenzív osztály, és két belgyógyászati utókezelo osztály. Van központi laboratórium és röntgen (ultrahang) részleg is.

A járóbeteg ellátó rendelointézetek gyakorlatilag az egészségügy összes fontos szakágát lefedik. Az Szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórház területi feladatokat is ellát.

A Magyar Köztársasság polgári kormányának egy 2000. évi döntése nyomán a szikszói kórház 1 milliárd 540 millió Ft. címzett támogatást kapott a kórház bovítésére és modernizálására.

- 48 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

A szikszói kórház tevékenységét jellemzo néhány adat (KSH):

Ágyak száma tényleg muködo ágy elbocsátott beteg ápolási nap 1996 334 314 7928 90 000 1999 294 294 7477 85 000 Járóbeteg ellátás: orvosi munkaóra gyógykezelési eset 1996 16 900 113 100 1999 22 600 401 900 26. Táblázat Mentoszolgálat Szikszón az Országos Mentoszolgálat egy állomása muködik. Emellett egy magán mentoállomás is van Szikszón. Az Országos mentoszolgálat a sürgosségi ellátás keretében helikopter leszálló pálya építését tervezi a mentoállomás és a kórház szomszédságában. A kistérség betegei az encsi mentoállomás szolgáltatásait is igénybe vehetik.

1.16. Idegenforgalom, agroturizmus, kézmu, kisipar és egyéb alternatív jövedelemszerzési lehetoségek

Szanticska üdülofalu A közigazgatási szempontból Abaújlak részének számító Szanticska az elmúlt másfél évtized során kihaló abaúji kistelepülésbol a falusi túrizmus, ezen belül is elsosorban a gyermek turizmus minta településévé vált.

A falu eredeti állapotait megorizve teljesen megújult. A mintegy 30 házát városi értelmiségiek vásárolták meg, és újították fel. Volt középületei - a templomai – ugyancsak elkerülték a pusztulást. A falu elso számú gazdája, Pál István törekvései nyomán a fenntartható falu mintája lehet Szanticska. A település történelmi távlatokban 120 lakó eltartására alkalmas. Ennél több vendég, nyaraló, és üdülo gyermek sem tartózkodhat egyszerre a területén. A tartalmas idotöltést tanösvények, kiállítások, rövidebb és hosszabb túra lehetoségek, és a hagyományos falusi élettel, foglalatosságokkal való ismerkedés teszi lehetové. A gyermekek a régi kézmuvesség, gazdálkodás egyes fogásait maguk is kipróbálhatják (kovácsmuhely, fazekasmuhely, a szövöde, a pékség, gyertyamártó, batikoló muhelyek). Megtekinthetik a mezogazdasági gépgyujteményt, a kozetkiállítást és az istállógalériát.

Szanticska mindenképpen példa értéku vállalkozás a kistérség turisztikai életében is.

Védett természeti értékek A kistérség még nem igen gazdag védett természeti értékek, területek tekintetében. Ezek száma ma még kevés. A jövoben jön létre a Csereháti Tájvédelmi Körzet, amely Gagybátor határát érinti majd. A Hernád Zöldfolyosó Tájvédelmi Körzet a Hernád mentének minden települését érinteni fogja. Országosan védett területek ma még Szikszó és Csobád határában vannak. A helyi önkormányzatok tehetnének róla, hagy számos helyi látványosság legalább helyi védelmet kapjon a jövoben.

Gyógy- és termálvizek A gyógy és termálvíz turizmus a jövoben Szikszón jelentose fellendülhet, ha a helyi termálvíz program megvalósul. A térképen a hazai termálvíz kinccsel kapcsolatos adatok láthatók. Szikszó még nem szerepel rajtuk.

- 49 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

12. ábra. 1. Karsztosodott mezozóos képzodmények 2. Nem karsztos mezozoikum (Penninikum, homokkövek, márgák és vulkanitok)3. Karsztosodott ópeleozóos képzodmények (Bük, Polgárdi, Szendroi- hg.)4. Nem karsztos paleozóos és prekambriumi képzodmények a: felszíni b: fedett elofordulások 5. Termálkarsztvizes hévízkút vagy kútcsoport 6. Alaphegységi geotermikus energiahasznosítási projekt 7. Nagyobb termális karsztforrás 8. Koncentrált hideg-karsztvíz-kitermelés Helyi rendezvények A kistérség adottságaiból következik, hogy a rendezvények, programok széles és színes palettáját kínálja majd a turistáknak. Különösen jelentosek a nyári nagy rendezvénysorozatok, melyek hagyományteremto módon, minden évben, azonos idoszakban kerülnek megrendezésre. Ilyen kulturális és hagyományorzo rendezvények ma is nagy sikerrel zajlanak Szanticskán, és Szikszón is kísérletek történtek új keletu hagyományok felelevenítésére. Ha más nem a búcsú minden katolikus település hagyományába beleillik.

Borturizmus Jelenleg a Bükkaljai Borvidékhez tartozó Aszaló és Szikszó tesz erofeszítéseket a hagyományos dél-csereháti borkultúra felélesztésére. A Hegyalja peremén található falvaink, Szentistvánbaksa, Nagykinízs, Hernádkércs és Felsodobsza is rendelkezik ilyen hagyományokkal.

Lovaglás A kistérség települései mind jó adottságokkal rendelkeznek. Homrogdon történtek ilyen irányú fejlesztések.

Vadászat Foleg a középso és az északi Csereháton lehet jelentosége a turizmus ezen formájának.

Egyéb lehetoségek Szinte nincs olyan település, ahol ne lenne legalább egy focipálya, mely idonként különféle versenyeknek, kulturális rendezvényeknek is helyszínül tud szolgálni.

Kerékpározás Egyre nagyobb az igény a kerékpározási lehetoségek, kerékpártúrák iránt. Az utóbbi években igen sok, idegenforgalmilag fontos és kedvelt helyen épült központi támogatással kerékpárút. Ilyen kerékpárút épült Aszaló és Halmaj között, és a 3. szám,ú út mentén korábban Szikszó és Aszaló között is. A kistérség kevéssé forgalmas alsóbbrendu útjai ma is kedveltek a kerékpárosok táborában. Foleg a Csereháton az észak-déli lefutású völgyek között nagyszámú földút található. Ezek, száraz idoben kerékpárral jól járhatók. Eligazító táblákkal lehetne jelölni, hol juthat át a kerekezo egyik településbol a másikba, sokkal rövidebb úton, mint ha

- 50 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja muúton közlekedne. Az viszont igaz, hogy ez a fajta terepkerékpározás védett területeken, alkalmanként összeütközésbe kerül a természetvédelmi érdekekkel. Jelzett turistautak. Gyalogtúrázás A kistérség területén két jelzett turistaút található. Ezek rendszeres karbantartása és újrafestése megoldott, a Természetjáró Szövetség gondoskodik róla. Kiemelkedo jelentoségu, hogy megyénken teljes szélességében végigvezet az országos Kék Túra, mely a Zemplénben, a Nagy-Milicnél ér véget. A kistérséget csak érinti, Nyésta, és Abaújszolnok térségében. Ugyanazon a vidéken halad át a „Cserehát turistája” piros jelzés is. A jelzett turistautak számát, hosszát bovíteni kellene.

Muemlékek látogatása Felsovadász Rákóczi kastély, görög katolikus templomok, illetve az épített környezet fejezetben felsorolt kisebb muemlékek.

Vízparti turizmus Nagy vonzerot jelentenek a vizek. Ezek szinte valamennyi „fajtája” megtalálható a kistérségben. Természetes vizeink közül a bányatavak (Csobád, Aszaló) alkalmasak horgászásra, mely szintén nagyon kedvelt idotöltés. Fejlesztési feladat, hogy e vizeink körül megfelelo infrastruktúra és szolgáltatások épüljenek ki. Kihasználatlan kis víztározó tó van Selyeb határában. Korábban horgásztónak használták, és erre ma is alkalmas lenne. A Hernád folyó partja ma is a horgászok kedvelt célpontja. Sajnos a Kassa okozta vízminoségi problémák miatt a halállománya nem igazán jó. Romantikus ligeterdeiben rendszeres a „vadkempingezés”. A folyó vízi túrázásra alkalmas, a teljes hazai szakaszán. A kistérség területén a Hernád partja az aktív földmozgások miatt igen vadregényes, szakadékokkal, apró forrásokkal tarkított, a nagyközönség számára még ismeretlen világ. Kiépített pihenohely a Hernád parton csak kiskinízsi hídnál van. Ugyancsak a természetes vizek kínálnak speciális programlehetoségeket az ornitológusok és más különleges érdeklodésu látogatók számára. Erre kifejezetten alkalmas lehet a Hernád mente, amely újabban kiemelt madárrezervátum lett. Evezés, vízi túrázás. A Hernád folyó teljes Magyarországi szakaszát útikönyvek is ajánlják vízitúrázás céljaira, mivel a folyó alig szabályozott, kanyargós, szinte vadvíz jellegu. A Legszebb szakaszok éppen a kistérségen és környékén átvezeto részek, ahol a meredek magaspartok néhol a víz széléig érnek.

Útszéli pihenohelyek Egy kiépített pihenohely van Felsodobsza határában, ahonnan szép kilátás nyílik a Hernád völgyre.

1.17. Kulturális örökség: épített környezeti értékek, régészeti lelohelyek

1.17.1. Szálláslehetoségek A kistérség területén, a következo településeken vannak szállás lehetoségek Szikszó, Garbóczi panzió Abaújlak, turistaház Abaújszolnok, turistaház Gagyvendégi. Csereháti Településszövetség vendégszobái. Szanticska (120 férohely falusi szálláshelyek) Homrogd Kiskinizs

- 51 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Vendéglátás A kistérség vendéglátását tekintve kissé ellentmondásos kép rajzolódik ki. Míg Szikszón viszonylag jó az ellátás, (étterek, presszók, stb.) addig a kisebb településeken gyakran egy vegyesbolt és egy italbolt jelenti a lehetoségeket. Étterem a kistérség legkisebb településén, Szanticskán is van.

1.17.2. A kistérség muemlék és muemlék jellegu épületei (A mellékelt képek a www. borsod-kozoktatas. hu honlapról lettek kölcsönözve.)

Rásonysápberencs Csoma-Farkas kúria A 18. század második felében, barokk stílusban építtette a Rásonyban 1734 óta birtokos Csoma család. Domboldalban, a falu szélén szabadon álló épület, mely a fohomlokzat felol magas-földszintes, hátul földszintes.

13. ábra. Csoma-Farkas kúria Téglalap alaprajzú, a fohomlokzaton oromzatos középrizalittal, elotte pilléreken késobbi beton tornácfeljáróval. A timpanon erosen csonkolt párkányokkal keretezett orommezejében ovális oromzati ablak nyílik. A középrizalit két ablaka, egyenes záródású ajtaja feletti tükrökben stukkóból leveles ágakkal közrefogott rozetta díszek. Az épület alápincézett. Az 1820-as klasszicista átalakítás idején és a 19. század további folyamán a Csoma család maradt a birtokos, végül a Farkasházi Farkas család beházasodás útján kapta meg a birtokot és a kúriát. A kastélypark nagy része elpusztult, csak a délnyugati oldalon maradt meg annak egy része. Az épületet a helyi termeloszövetkezet használja.

Felsovadász Rákóczi kastély Felsovadász már 1517-ben Rákóczi birtok és a család több ágának udvarházai álltak itt. 1713- ban a II. Rákóczi Ferenctol elkobzott kastély királyi adomány útján báró Meskó Jakab tulajdonába ment át. A Meskó családtól a 19. század elején gróf Vay Ádám vásárolta meg, s utódai birtokában volt 1945-ig. Minkét család bovítette és alakítgatta a 16-17. századi eredetu kastélyt. Mai alakjára romantikus stílusban 1860 körül építették át.

- 52 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

14. ábra. Rákóczi kastély, ma iskola. Parkban szabadon álló, összetett alaprajzú, egyemeletes, részben alápincézett épület. Földszintjén több 17. századi, fiókos-dongaboltozatos helyiség található. A kastély sávos vakolású homlokzatait választópárkány tagolja. Az ablakok félköríves záródását rusztikázott vakolatsáv és az emeleten íves szemöldökpárkány is kíséri. Utóbbiak könyöklo párkányai alatt stukkódíszes tükrök. A kastélyban általános iskola muködik.

Selyeb Tiszta Kúria 18. századi barokk épület hátsó homlokzatának közepén beépített három kronosztikonos márványtábla latin disztichonjai szerint a kúriát 1758-ban Tiszta Pál építtette, tuzvész után 1771-ben újjáépítették.

15. ábra. Tiszta kúria, Selyeb

16. ábra. Selyeb, vadászkastély

- 53 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Domboldalban, kertben szabadon álló, téglalap alaprajzú, kétszintes épület, kontyolt nyeregtetovel fedve. A középtengelyben a két szintet egyesíto teru kápolna, amelynek íves szentélyzáródása a lejto feloli oldalon mutatkozik. Kétoldalt árkádnyílásokban íves lépcsokarok fogják közre, amelyek a felso szint középfolyosójára vezetnek. A két ablak osztású címeres középrizalit két oldalán egy-egy árkád alatt van a lépcsofeljárat és a bejárat. A homlokzatot falsávok és ablakkeretelések, s a középrizaliton két falpillér tagolja. Az épület helyiségei fiókos donga- és csehsüveg-boltozatosak. A volt kúriában általános iskola, görög katolikus kápolna és plébánia muködik.

Kázsmárk, Péchi kúria Az alsó szint ajtajának kokeretén azonban "1678 PGBR" feliratot találtak. Az évszám mellett Péchy Gábor és Bornemissza Róza monogramja.

17. ábra. Péchy kúria

Domboldalban, elpusztult parkban szabadon álló, alápincézett, magasföldszintes, téglalap alaprajzú épület. A völgy feloli, két szinttel mutatkozó hosszanti homlokzatán két-két ablakos oldalrészek között háromablakos, oromzatos középrizalit, az orommezoben nagyméretu címerpajzs elmosódott nyomai. A hátsó - domboldali - homlokzaton hatoszlopos folyosó, s innen van a fobejárat is. A rövidebb oldalon 1 + 1 + 1 tengelyes megoldás, a középso rész erosen kilépo oromzatos rizalittal, s a három tengelyt követoen a tornác végzodésével. A folyosóról nyíló bejárat felülvilágítójának vasrácsában van a korábbi kúria átépítését tanúsító 1802-es évszám. Az alsó szint helyiségkialakítása és térrendszere teljesen megfelel a felso szintnek; a hajdani lakószinti használatra utalnak a belmagasságok, a mindkét szinten egyenlo nagyságú nagyterem stb. Az alsó szinten valamennyi helyiség dongaboltozatos, de boltozatosak a felso szint helyiségei is. Az alsó szint fekvo ablakait kokeretek határolják, a felso szint ablaknyílásainál ugyancsak szemöldök- és könyöklopárkányok, a falsíkokat párkányok és tagoló falsávok díszítették és osztották meg, de ezek dönto többsége a karbantartás hiányában és a gondatlan kezelés során az elmúlt négy évtized alatt csaknem teljesen elpusztult, miként a kúria belso kiképzése, s berendezése is. Ugyancsak pusztulás lett a sorsa az egykori tulajdonos, Péchy Tamás országgyulési képviselo, majd elnök, miniszter birtoklása idején ismert és 1896.-ban monográfiákban le is írt berendezésnek, képen bemutatott nagyméretu, gondosan ápolt parknak is.

- 54 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Alsóvadász református paplak A hangulatos parókiaépület az egyházi jegyzokönyvek szerint 1773-ban épült.

18. ábra. Református parókia Alsóvadász. Eredeti beosztása oldalszoba-szoba-konyha-szoba volt. 1830-ban nagyobb átépítés és bovítés során hosszoldalához boltíves tornácot, végéhez mellékhelyiségeket toldottak. A vályogfalazatú, deszkafödémes épületet kontyolt nyeregteto fedi. A konyha eredetileg bolthajtásos volt. Az épület dísze az északkeleti oldalon végighúzódó boltívsoros, mellvédes tornác. Az utcai homlokzatot lizénák és a három ablak szalagkerete tagolja és profilos párkányzat zárja le. Az épületet a helyi református egyház gyülekezeti teremként használja.

Gagyvendégi Vendéghy kúria Az 1828-ban épült klasszicista kastélyban kapott helyet a Csereháti Településszövetség központja. Több hektáros parkja botanikai ritkaságokban is bovelkedik.

19. ábra. Vendéghy kúria

- 55 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Felsodobsza, Szilágyi (?) kastély

20. ábra. A romos Szilágyi kastély.

Csobád, Kovács kúria, ma tájház. 2003-ban szépen felújították.

21. ábra. Csobád, Kovács kúria tájház.

(A Megyei környezet állapot felmérés alapján). Az állami tulajdonban lévo muemlék ingatlanokról az 1991. évi XXXIII. Törvény rendelkezett, így a kastélyok nagy része önkormányzati tulajdonba került. A muemlékvédelemrol szóló 1997. évi LIV. Törvény értelmében, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az állami tulajdonból ki nem adható muemlékek száma 18.

- 56 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

1.17.3. Régészeti lelohelyek a kistérségben

Az oskori kereskedelemre utaló lelohelyek észak-magyarországi áttekinto térképén több is a kistérség területére eshet. Közéjük tartozhattak az Alsó és Felsovadász földvárak egykori lakói is. Szinte minden településünk történelme úgy kezdodik: „Már az oskor embere is…” Sok régészeti lelet kerül elo az autópályák építése elotti leletmento munkák során. A 3. számú út kistérségi átvezeto szakaszán is számítani kell ilyenekre. Elokerült fo régészeti leletek:

Abaújlak: kokorszaki leletek Alsóvadász: földvár, több korszak leletei az oskorból Csobád: Bronzkor Felsodobsza: várdomb (Háromhalom?) bronzkori lelet, osmagyar temetkezés Felsovadász: Balmazdomb pogányvár, neolit és bronzkor Hernádkércs: jelentos bronzkori telep Kiskinízs : kokori leletek a Hernád közelében Monaj: osmagyar temetkezési hely Selyeb: selyebi halom, neolitkor Szentistvánbaksa: (Baksi halom?) neolitkor, bronzkori leletek Szikszó: Bársonyos környéke ko, bronz és avar kori leletek Az ábra térkép vázlatán Észak Magyarország és a kistérség oskori kereskedelemre utaló régészeti lelohelyeit mutatjuk be.

22. ábra. Oskori kereskedelemre utaló leletek észak-Magyarországon. és a kistérségben.

(Forrás: Bíró K.)

Halomsírok A kistérségben négy halomsír található. Ezek közül ketto a Szerencsi dombvidék Hernád felé eso hegylábfelszínének tetején, Szentistvánbaksa és Felsodobsza határában. Az elso a Baksi halom, a másik, mivel három halom egymás mellett található, a Perei Háromhalom vagy hármas halom nevet viseli. Mindkét helyen jól látható, jellegzetes halmok vannak, amelyek amellett, hogy régészeti lelohelyek, osgyeppel borítottak, és pusztai növényvilág élohelyei. A másik két halomsír nem annyira feltuno. Mindketto a Csereháton található, az egyik az alsóvadászi, a másik a felsovadászi várdomb. Fontos régészeti lelohelyek.

- 57 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

2. A kistérség környezeti állapota

2.1. A természeti környezet állapota A levego A Zempléni-hegységet a Csereháttól elválasztó Hernád-folyó ÉK – DNy-i irányú völgyében és a betorkolló patakok (Vasonca, Mánta stb..) völgyeiben VÉDETT 1. kategóriájú lakott és külterületek fekszenek. Jelentos légszennyezo emissziójú termelo cég nem muködik a régióban. A völgy É-i részéhez legközelebbi ipari létesítmények Szlovákiában, a Torna völgyében és a Hernád völgyében Kassától D-re muködnek, légszennyezo hatásukat a domborzati viszonyok gátolják. A kelet-szlovákiai ipari (kohászat, papírgyár, hulladékégeto stb..) emisszió a Hernád- völgy magyar területének É-i részén okozhat eseti légszennyezettséget. A potenciális veszélyre jó példa a ‘90-es évek elején, a kassai vasmuben bekövetkezett szén-monoxid-ömlés. A katasztrófa a magyar oldalon is a határérték felét eléro szén-monoxid- szennyezettséget eredményezett. A kistérség területén ezt észlelni nem lehetett.

A vizek A Hernád A folyó hasznosítása: ipari vízkivétel, csapadékvizek és szennyvizek fogadója, horgászat, halászat, fürdozés, vízi sportok, öntözés, villamosenergia termelés. Terhelés: Jelentos szennyezettséggel lépi át a határt, mivel Kassa város kommunális szennyvizeinek, és a kelet szlovákiai vasmu ipari szennyvizének befogadója. A Hazai szakaszon csak Encs és Szikszó tisztított kommunális szennyvizei szennyezik. A szennyvíz tisztítók kiépülésével Halmaj és térségének szennyvize is belép. Ez elsosorban a kémiai oxigén igény (KOIcr) vízkémiai paraméterben értékelheto. A határszelvényt átlépo víz Hernádszurdoknál az oxigén háztartási mutatók alapján általában II-III osztályú, a tápanyag háztartási mutatók alapján IV-V osztályú. A hazai szakaszon, a vízminoségen lényegesen nem változik. Egyéb kisvízfolyások A Vadász patak, Vasonca, és a Bátor patak jellegzetes kisvízfolyások. Ezek általános állapotát az alábbiakban lehet összefoglalni: A kisvízfolyások, egyrészt természetes eredetu állandó és idoszakos patakok, erek, másrészt mesterséges csatornák és árkok. A kisvízfolyások jelentosége felbecsülhetetlen a helyi vízellátásban, a tájkép, a mikroklíma, a települési környezet és a természetes élohelyek megorzésében és alakulásában. A kisvízfolyásokkal kapcsolatos jelentosebb trendek a következok: - Jelentos feliszapolódás a vízgyujto területen történo erdo- és mezogazdálkodási hatások miatt. - A forrásfoglalások és a szárazság miatt sok vízfolyás kiszáradt, vagy idoszakossá vált. Szabályozás, mederburkolás miatt megszunik a természetes jelleg, csökken az öntisztuló képesség. Sok esetben a települések "mostohagyermekei", szemétteleppé, házi és állattartási szennyvizek elvezeto csatornájává degradálódnak. Felszín alatti vizek A talajvizet a kistérségben csak Szikszón, és a szikszói rendszerrol ellátott Aszaló, és Alsóvadászon illetve Homrogdon (?) használják ivóvízforrásul, itt is parti szurésu (Borsodvíz, Hernádkaki kutak), illetve a saját rétegvíz kutak vizével keverve. A többi településen, így a Csereháti kis falvakban is elsosorban a saját rétegvíz kutak szolgáltatják a vizet

- 58 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

A talaj A kistérségben két fo talajtípus az uralkodó. Ezek az erdei talajok, amelyek a dombvidékeken jellemzoek, illetve a réti talajok, amelyek a sík területek talajai. A talaj szennyezettségének, illetve pusztulásának, azaz a talaj degradáció mértékérol a kistérségben mérési adat nem állrendelkezésre. Legalább közepesen erodáltak a Cserehát és erosen a Szerencsi dombság kistérségre eso területei. Az utóbbi esetben a Hernád irányába nézo meredek lejtokre vonatkozik a megállapítás. A folyó és patakvölgyek a szedimentációs területet adják. A korábban végrehajtott, hegyvidéki komplex melioráció során kivitelezett lejtomegszakító táblásítás méretezése a környezethez idomult, nem felelt meg a nehéz Claas- és Rába- gépek gazdaságos üzemeltetési feltételeinek. A táblásítást módosították a gépekhez, ezzel a talajvédelmi beruházást felszámolták. A területaprózódás a lejtos vidékeken - miután aranykorona-értékben mérték ki a földet, nem a szintvonalaknak megfeleloen történt, hanem hegy-völgy irányban. A földet szerzett termelonek jusson az alji, jobb termékenységubol éppen úgy, mint az erodált gyengébbol. Ez a tény maga után vonta a muvelés irányának megváltozását.

2.2. A települési környezet változásának fontosabb tendenciái Az épített környezet minoségére, struktúrájára napjainkban a gazdasági meghatározottság jellemzo. A hétköznapi ember számára idegen, rideg, elidegeníto struktúrák jelennek meg és válnak értékké, otthonná, mintává. Az országos vagy megyei fejlodési trendeket megvizsgálva, egyre kevésbé fedezheto fel az emberközpontúság. - Kisebb mértékben falun, dominánsan városokban fedezheto fel a gazdag és szegény rétegek településeken belüli, lakóhelyi differenciálódása a különbözo adottságú településrészek között. A még meglevo cigánytelepek hagyományosan ilyen településrészek. Ahol magas az etnikum aránya, a cigánysorokon kívül eso falurészeken is megfigyelheto ez a jelenség. Az elhagyott, romlásra ítélt falusi porták látványa is ilyen benyomást kelthet.

- Jelentos települési és környezetvédelmi probléma, késobbi környezeti konfliktusforrás az ipari területek közvetlen környékének lakóövezetekkel történo beépítése. Szikszón az Ipari Park környékén felléphet a jelenség.

- A legtöbb városi, családiházas terület nem alkalmas ipari, szolgáltatási jellegu tevékenység végzésére. Sokan lettek az utóbbi idoszakban kényszerbol vállalkozók, akik tevékenységüket garázsban, vagy kis melléképületekben kénytelenek végezni. Ennek okán gyakoriak a szomszédsági konfliktusok. Szikszóra jellemzo a jelenség.

- A vidéki települések többsége átalakulóban van, a hagyományos faluszerkezetet megbontják az újonnan emelt épületek. Az újabb településrészek kertvárosias jelleguek, nem alkalmasak a falusi életformához kapcsolódó tevékenységek végzésére. Az elzárt településeink kivételével a kistérségünkben is ez a helyzet.

3. A kistérség a megyében és a régióban

A szikszói kistérség az ország 167 újonnan kialakuló mikrorégióinak egyike. Észak- Magyarországon, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Történelmileg nagyrészt az 1962-ben megszüntetett szikszói járás településeit foglalja magába. A szikszói járás eredetileg - az Osztrák-Magyar Monarchia - idején ennél lényegesen nagyobb területre terjedt ki. Majdnem teljesen lefedte azt a csonka Abaúj vármegyét, amely Trianon után az ország része maradt, és amelynek Szikszó 1920-1938, illetve 1945-1950 között székhelye volt.

- 59 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

A kistérség nagyobb része az észak magyarországi nagytájon belül a Hernád-völgyi kistájon (Aszaló, Csobád, Felsodobsza, Halmaj, Kiskinízs, Nagykinízs, Szentistvánbaksa) a Nyugat – Csereháton (Alsóvadász), a Közép-Csereháton (Homrogd, Monaj, Selyeb, Nyésta, Kupa, Felsovadász, Abaújlak, Abaújszolnok, Gadna, Gagyvendégi, Gagybátor, Rásonysápberencs, Léh, Kázsmárk ), a Szerencsközben (Hernádkércs), valamint a Sajó-Hernád síkon (Szikszó) helyezkedik el. Északról az Encsi Kistérség mikrokörzettel, nyugaton az Alsó-Bódva völgy, keleten a Harangod és a Hegyalja településeivel, délen pedig a miskolci agglomeráció településeivel határos.

23. ábra A kistérség elhelyezkedése a megyében.

24. ábra. A kistérség települései

- 60 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

A kistérség településeinek, társadalmi, gazdasági és infrastrukturális fejlettségét a 25. ábrán tekinthetjük át. A KSH adatai szerint a településeinek fejlettsége alacsony, legfejlettebb Szikszó, de ez a város sem éri el csak a második kategóriát ebben az összehasonlításban.

25. ábra. (Forrás: KSH. 2001)

A foglalkoztatottság tekintetében a kistérség egésze szinte minden szempontból a legkedvezotlenebb besorolást kapja (26-29 ábrák).

26. ábra

- 61 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

27. ábra.

28. ábra.

29. ábra.

A szikszói kistérség egyike a legkisebb lakosú mikro-régióknak, ahol az elvándorlás is eléggé jelentos (30. és 31. ábra).

- 62 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

30. ábra.

31. ábra.

A statisztikai mutatók alapján elmaradott kistérségrol van szó, mivel igen fejletlen, és igen elmaradott kategóriába eso, lemaradónak ítélt országrész. (32-34. ábra)

32. ábra.

- 63 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

33. ábra.

34. ábra.

4. Érintettek elemzése

4. 1. Az érintettek célcsoportjai

Nemek és korösszetétel A második világháború utáni magas notöbblet (1949-ben ezer férfira 1065 no jutott) az ezt követo két évtizedben jelentosen csökkent (1970-ben ezer férfira 1028 no jutott). Ez a folyamat az 1970-es években megállt, sot fokozatosan ellenkezo irányba fordult. Borsod- Abaúj-Zemplén megyében, 2001-ben ezer férfira 1102 no jutott, azonos az országos átlaggal. A huszonegyedik század elejének notöbblete már jelentosen meghaladja a második világháború utáni években tapasztalt magas notöbbletet is. A nemek arányának változásából is hasonló következtetéseket vonhatunk le: mindig is a nok voltak többségben, de részarányuk korábban nem volt ilyen nagy, mint a 2001-ben. A megyében a 2001. évi népszámlálás adatai alapján a népesség átlagos életkora 38,2 év volt, egy évvel kevesebb az országos átlagnál. A férfiak átlagos életkora 36 év, a noké 40,2 év (mindkét nem esetében alacsonyabb az országos átlagnál).

Iskolázottság A népesség iskolázottsági szintjének alakulásában huzamos ideje az a legjellemzobb tendencia, hogy folyamatosan növekszik a középfokú és a felsofokú iskolai végzettséggel rendelkezok népességen belüli aránya, és egyre kisebb azoknak a hányada, akiknek az

- 64 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

általános iskola nyolc osztályánál alacsonyabb a végzettségük. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a népesség iskolai végzettsége – az utóbbi tíz évben bekövetkezett jelentos javulás ellenére – kedvezotlenebb az országosnál. A lemaradás különösen a középiskolai és a felsofokú végzettségnél szembetuno. Az elmúlt tizenegy évben a megyében jelentosen - 10 százalékponttal - csökkent az általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb végzettséguek aránya, ennek ellenére 2001-ben meghaladta az országos átlagot. Nemenként jelentos eltéréseket figyelhetünk meg: a férfiak egyötöde, a nok több mint egynegyede tartozik ebbe a csoportba, az elmúlt egy évtizedben arányuk 8,4 illetve 11,1 százalékponttal mérséklodött.

Etnikai hovatartozás A megyében a nemzetiségi hovatartozást meghatározó kérdésre a megye népességének 96,4%-a (országosan 94,4%-a) adott a népszámlálás idején értékelheto választ. Közülük több mint 49 ezer fo (6,7%) vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak, ez az országos arány (3,4%) kétszerese. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a cigány nemzetiség a legnagyobb létszámú: a 49 ezer fos hazai kisebbség 93,1%-a cigány, emellett 2,4-2,4%-ot tesz ki a német és a szlovák nemzetiséguek aránya, a többieké 0,6% alatt marad.

Gazdasági aktivitás A népesség gazdasági aktivitás szerinti összetétele az elmúlt évtizedben alapjaiban átrendezodött, a foglalkoztatottak száma lényegesen visszaesett, ugyanakkor a munkanélkülieké megnott. A népességen belül a foglalkoztatottak aránya 1990-2001 között a megyében 41,6%-ról 28,1%-ra; országosan 43,6%-ról 36,2%-ra csökkent, a munkanélkülieké pedig a megyében 1,5%-ról 6,9%-ra; országosan 1,2%-ról 4,1%-ra emelkedett. Ez a folyamat foleg 1990 után gyorsult fel, amikor is a munkanélküliség tömegessé vált, továbbá az aktív keresok jelentos rétegei visszavonultak a munkaeropiacról, és a gazdaságilag inaktívak csoportját gyarapították.

1980 1990 2001 foglal- foglal- mun- foglal- mun- inak- eltar- inaktí eltar- inaktí eltar- kozta- kozta- kanél- kozta- kanél- tív tott v tott v tott tott tott küli tott küli Szikszói 42,3 18,4 39,3 40,0 1,4 24,7 33,9 22,8 8,7 36,4 32,1 Megye összesen 45,7 17,8 36,5 41,6 1,5 24,2 32,6 28,1 6,9 35,0 29,9

A 2001. évi népszámlálás külön vizsgálta a mezogazdasági munkavégzést a foglalkoztatottak és a nem foglalkoztatottak körében egyaránt. A 14 éves és idosebb, nem mezogazdasági foglalkozású 206 ezer foglalkoztatottból közel 50 ezren végeztek mezogazdasági munkát, ezen belül 41 ezren 90 napnál kevesebbet, 9 ezren pedig 90 napot vagy többet. A mezogazdasági munkát kiegészíto tevékenységként végzok kilenctizede foglalkozási viszonyát tekintve alkalmazásban álló volt.

Az elmúlt 20 év a foglalkoztatottak nemzetgazdasági ág szerinti összetételében is gyökeres változásokat hozott. 1980-1990 között egynegyedével csökkent a mezogazdaságban dolgozók száma, az iparban és építoiparban foglalkoztatottaké 22%-kal fogyott, ugyanakkor a szolgáltatási jellegu ágakban dolgozóké 2%-kal emelkedett. A társadalmi-gazdasági változások 1990-tol felgyorsították a már korábban is érvényesülo tendenciákat. Tovább csökkent a foglalkoztatottak száma, amit jelentosen befolyásolt a

- 65 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja mezogazdaság válsága, az ipari termelés visszaesése. 1990-2001 között a mezogazdaságban nyolctizeddel csökkent, az iparban pedig felére esett vissza a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatotti létszám csökkenésével és átalakulásával gyökeresen megváltoztak az ágazati szerkezet arányai: 1980-2001 között a mezogazdaság részesedése 15%-ról 4%-ra, az ipar-, építoipar részaránya 50%-ról 34%-ra csökkent, a szolgáltatásokban viszont jelentos aránynövekedés jelentkezett. Míg a tercier jellegu ágazatok 1980-ban a foglalkoztatottak 35%-át kötötték le, 2001-ben már 62%-át.

A foglalkoztatottak összevont foglalkozási focsoport és legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 1980–2001 Százalék 1980 1990 2001 Közép Általán Közép Egyete Általán Egyete Általán - Egyete Összevont foglalkozási os - m, os Közép- m, os iskolab m, focsoport iskolaa) iskolab) foiskola iskolaa) iskolab) foiskola iskolaa) ) foiskola Vezeto, értelmiségi foglalkozású 11,3 42,1 46,6 4,3 36,5 59,2 1,1 29,2 69,7 Egyéb szellemi foglalkozású 23,4 73,3 3,3 12,9 81,9 5,2 6,9 83,6 9,5 Szolgáltatási foglalkozású 66,7 33,1 0,2 43,5 55,5 1,0 17,7 79,2 3,1 Mezogazdasági foglalkozású 92,4 7,4 0,2 75,4 23,6 1,0 40,2 55,2 4,6 Ipari, építoipari foglalkozású 59,1 40,8 0,1 42,9 56,6 0,5 20,8 78,6 0,6 Egyéb foglalkozású 94,3 5,6 0,1 79,8 17,9 2,3 51,6 43,7 4,7 Összesen 55,3 38,3 6,4 38,4 51,5 10,1 16,9 66,1 17,0 a) Általános iskola 8. évfolyam vagy annál alacsonyabb. b) Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel, valamint érettségivel.

Célcsoport képzés

A fenti adatokból arra a következtetésre juthatunk, hogy a program által érintett népességet elsodlegesen etnikai (kulturális, részben képzettségi) szempontok szerint, illetve gazdasági aktivitás szerint célszeru csoportokba rendezni.

4. 2. A program várható hatásai a célcsoportokra

Képzettségi és kulturális lehatárolás alapján képzett célcsoportot a roma etnikum és a térségben élo tartós munkanélküliek alkotják. Mindét esetben a foglalkoztatottság növelését célozzuk meg. A gazdasági aktivitás alapján képzett célcsoportot a mezogazdasági termelok alkotják, az o esetükben a bevételek, ill. a megtermelt jövedelem eloállítása a cél, a tevékenységük diverzifikálásával, kis volumenu feldolgozóipar létrehozásával.

- 66 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

4. 3. Konfliktusok

Konfliktusra ad lehetoséget a passzivitás, a közömbösség, a folyamatos munkavégzésre való képesség hiánya. Konfliktus forrása továbbá a szükséges saját ero hiánya.

4. 4. A konfliktusok kezelésének lehetoségei

A konfliktus kezelése a kistérségi menedzsment feladatát alkotja. Folyamatos motiválással, reintegrációval csökkentheto a konfliktus. A saját ero csökkentésére hitel felvétele ad lehetoséget. 5. Stratégiai elemzés

5. 1. SWOT analízis/ Lehetséges stratégiai irányok

SWOT-Analízis Társadalmi-szociális-kulturális helyzet

EROSSÉGEK GYENGESÉGEK TÁRSADALMI-SZOCIÁLIS: TÁRSADALMI-SZOCIÁLIS: - Szociális ellátórendszer kiépültsége - Alacsony népesség koncentráció - Idoskorúak szociális ellátásának viszonylagos - Aprófalvas településszerkezet megoldottsága - Felgyorsuló népességcsere (a magyar népesség - Egészségügyi ellátás megfelelo kiépültsége és elöregszik, a cigány népesség bevándorol és eroteljesen színvonala szaporodik, aminek következtében no a hátrányos KULTÚRA: helyzetu családok gyermekeinek száma - Kulturális örökségek ápolása - nagy mértéku elöregedés - Elsosorban történelmi egyházi emlékek magas száma - az elcigányosodó falvakban az egyre fiatalabb népesség HUMÁN EROFORRÁS: eltartása jelent problémát - Értelmiségi koncentráció és képzo kapacitások Szikszón - magas az alulképzett, nagyrészben nem is képezheto munkaképes népesség aránya - magas a szociális támogatásokból élo, erre az életmódra tartósan berendezkedok aránya - magas, az országos átlagot jóval meghaladó munkanélküliségi ráta - alkoholizmus - romló közbiztonság - az oktatási, egészségügyi ellátás hiányosságai az aprófalvakban - a szociális segélyezés egyre növekvo terhe - Civil szervezetek hiánya KULTÚRA: - Passzivitás, közömbösség - Vállalkozói és költségvetési források hiánya - Veszélybe kerülhet az oktatás színvonala, nevelo hatása HUMÁN EROFORRÁS: - az értelmiség elenyészo számban és arányban van jelen a területen - elvándorlás, különösen az értelmiségiek körében

- 67 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

LEHETOSÉGEK VESZÉLYEK TÁRSADALMI-SZOCIÁLIS: TÁRSADALMI-SZOCIÁLIS: - közmunkaprogram és a szociális földprogram - természeti és társadalmi környezet romlásával a - Európai Uniós támogatási programok a cigány lakosság végleges leszakadás elkerülhetetlenné válhat életmódjának megváltoztatása, asszimilálása (pl.: ESZA, - a fokozódó szociális feszültségek és a megélhetési EQUAL Program) bunözés az ország más területei számára is - Állami pénzekhez való hozzáférés, a HOSPICE ellátás veszélyforrást jelenthet megvalósításához - az emberi kulturális, erkölcsi értékeknek háttérbe - Egyházak és társadalmi szervezetek bevonása a szorulása társadalmi szociális problémák megoldásában KULTÚRA: - Családi pótlék megszüntetése - az emberi kulturális, erkölcsi értékeknek háttérbe KULTÚRA: szorulása - térségi hagyományok, értékek felkutatása az HUMÁN EROFORRÁS: identitástudat erosítése - a leszakadás növekedése - Az oktatási pályázatok a cigány népesség hatékony - a fejlodés alapjainak elvesztése formálására - Távoktatási képzésformák HUMÁN EROFORRÁS: - Képzési kapacitások térségen belüli további bovítése - Értelmiségiek térségbe csábítása és megtartása

Gazdasági helyzet, infrastruktúra, turisztika

EROSSÉGEK GYENGESÉGEK - Ipari park kialakítása, megvalósítása Szikszón - Viszonylag sok a kényszervállalkozás - Nemzetközi határátkelohely jelenléte - A természeti adottságokhoz nem igazodó - Kialakítható raktározási kapacitások mezogazdasági ágazati struktúra - erdo és gyümölcstelepítési lehetoségek - Alacsony feldolgozási fok, alacsony jövedelmezoség - jelentos gyepterületek, juhászati fejlesztési lehetoségek - Munkahelyek hiánya - üresen álló viszonylag olcsón megszerezheto épületek és - Gazdasági szolgáltatások hiánya építmények - Hulladék elhelyezés és a szennyvíztisztítás - Hernádmenti táj, vizes élohelyek megoldatlansága - A Hernád vízisport lehetoségei - Rossz állapotú közutak - Szikszói pincesor idegenforgalmi vonzereje - Vezetékes gáz hiánya a belso területeken - Tradicionális falusi életvitel ápolása - Szuk választékú lakossági szolgáltatások - Természeti értékekre alapozott gazdálkodás megjelenése - Tömegközlekedés alacsony járatközlekedése (kivétel - Versenyképes termékek (gyógynövény, állati fehérje Szikszó) takarmány, marcipán) - Feldolgozó-ipar hiánya - Kiépülo idegenforgalmi kapacitások Szanticskán, - Külföldi befektetok hiánya Szikszón, Felsodobszán - Általános tokehiány - Alapinfrastruktúra gerincvezetékeinek kiépítése - Parlagterületek magas aránya - Internetes térségi megjelenés - Az állattenyésztés elégtelen fejlettségi szintje és - Több éves területfejlesztési intézményrendszer és összetétele gyakorlat - A piac és feldolgozói integráció hiánya - Vállalkozói övezetek megléte - lakosság tokeszegénysége - Kitermelheto jó minoségi homok (Aszaló, Alsóvadász) - alacsony színvonalú a lehetoségektol elmaradó - Közlekedési foútvonalmentén való fekvés szolgáltatások az idegenforgalomban - Nemzetközi vasúti fovonal - megfelelo marketing, piackutatás hiánya a gazdasági - Összeköttetés a Hegyalja felé szféra minden területén - A települések által közösen muködtetett mikrokörzeti - az ingatlanok romló állapota fejlesztési iroda - a vonalas infrastruktúra romlása - Az országban egyedülálló tinta és krétagyártás - a kereskedelmi és vendéglátóipar hiányosságai - Futura Rt-ben malomipari örlemények - az elvadult mezogazdasági területek jelentosen meggátolhatják a szomszédos körzetek mezogazdasági fejlodését is

- 68 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

LEHETOSÉGEK VESZÉLYEK - Miskolc közelsége - Kelet-Magyarország leszakadása fokozódik, a - M3-as autópálya építése felzárkózás elmarad - EU források hatékony bevonása - A Kelet-magyarországi fejlodés tengelye Tiszaújváros- - a körzethez közel eso városok ellátottsága és Kisvárda tengely irányba tolódik, a Szikszói Kistérség vonzásközponttá fejlesztésük lehetosége perifériális helyzete fokozódik. - A csatlakozást követoen az elmaradott térségeknek - Nyugat-magyarország tokevonzó képességének juttatott támogatások folyamatos csökkenése, a telítodésével egyre több befekteto keresi fel Kelet- területfejlesztésre szánt pénzösszegek mérséklése. Magyarországot

Környezeti állapot

EROSSÉGEK GYENGESÉGEK - A Hernád-folyó öntözovíz készlete, halállománya - gyenge termoképességu talajok - Viszonylag szennyezetlen környezet - falvak gondozatlansága - Vadontermo gyógynövények - SZATEV buzhatása - Helyenkénti biotermelés - Hernád vízminosége - A talaj, víz, levego minosége helyi szennyezo források - A közlekedési foútvonal menti környezeti ártalmak hiányában viszonylag jó - Térségi hulladéklerakó hiánya - A meglevo kapacitások környezetvédelmi szempontból elégtelen állapota

LEHETOSÉGEK VESZÉLYEK - Környezeti értékekre alapozott Szabadidoparkok - az ár – és belvízvédelmi veszélyeztetettség kialakítása - ÖKO, Agro és Bioturizmus meghonosítása - A több térséget érinto, határon átnyúló Natur park kialakítása

- 69 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Stratégiai fejlesztési irányok

LEHETOSÉGEK

Váltásorientált stratégiát támogató Offenzív stratégiát támogató helyzetek helyzetek -Hernádparti turizmus fejlesztése -Tradícionális népi lakóházak védelme -A kistérség gazdasági struktúrájának és idegenforgalmi hasznosítása megváltoztatása, a feldolgozóipari -Szikszó-Aszaló borvidék fejlesztése ágazat fejlesztése

GYENGESÉGEK EROSSÉGEK

Defenzív stratégiát támogatató Diverzifikált stratégiát támogató helyzetek helyzetek -Szántóföldi növénytermesztés -Szikszói Ipari Park fejlesztése vetésszerkezetének diverzifikációja -Mezogazdasági termelok között -Mezogazdasági kistermelok termeloi csoportok létrehozása tevékenységének diverzifikációja

VESZÉLYEK

- 70 - PROBLÉMAFA

Alacsony jövedelmek

(„kevés a pénzünk”)

Jövedelemszerzési lehetoség kevés, Jövedelemszerzési képesség gyenge nem hatékony

Kedvezotlen Vállalkozási A kistérség „menedzselése” gyenge Kedvezotlen Helyi ipar, alt. lakosságszerkezet, készség mezogazd.-i jövedelemszerzé kor és etnikai gyenge adottságok si lehetoség összetétel Létszám kevés Képzettség, kevés készség kevés

Lehetoségek Forrás kevés Kevés szolgáltatás ismeretének hiánya Kedvezotlen birtokméretek, Helyi termékek alacsony bérleti és tulajdonviszonyok Közömbösség Tájékoztatás értéku, feldolgozatlan gyenge értékesítése

Infrastruktúra hiánya, meglévo állapota Helyi marketing hiánya Kevés munkahely Település népességmegtartó

képessége gyenge Kevés szolgáltatás Feldolgozók hiánya Leromlott településkép A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

CÉLFA

Jövedelmek növelése

Gazdasági diverzifikáció, A Kistérség Munkahely termékek értéktartalmának Menedzsmentjének erosítése teremtés, helyi növelése foglalkoztatás

Készségfejlesztés Munkaigényesebb Feldolgozók Szolgáltatások termékek eloállítása Hátrányos helyzetu Élelmiszer Szolo-Bor csoportok Operatív munka tárgyi foglalkoztatása feltételeinek javítása Szántóföldi Egyéb Helyi lehetoségre növénytermesztés mezogazdasági alapozott diverzifikációja (gyógynövény, Képzés településkép gyapjú, stb.) fejlesztés Speciális, nem szokványos Idegenforgalom, Helyi lehetoségekre állattenyésztés falusi turizmus alapozott kézmuvesség

- 72 - 7. Tervezési környezet

7. 1. Megvalósult programok

A Közép-Cserehát kistérségben a 2000-ben elkészült Vidékfejlesztési Operatív Program részben valósult meg, ill. megvalósítás alatt áll. Általánosságban elmondható, hogy azok a projektek, amelyek a vállalkozói szférára épültek, többségében nem valósultak meg, amely oka a vállalkozói szféra tokeszegénysége, fejlesztési kezdeményezésektol való tartózkodás. Kizárólag az idegenforgalom területén, szálláshely bovítés és az idegenforgalmi programlehetoségek bovülésében volt elorelépés. Az önkormányzatok hatáskörében lévo programok részben megvalósultak, ill. jelenleg is folyamatban vannak. Folyamatban van a falusi épületek rekonstrukciója és idegenforgalmi hasznosítása. Megvalósult a folyómedrek tisztítása, ill. tovább bovült a szociális ellátást segíto zöldségtermesztés. A Szikszói Kistérség operatív programjai közül sok megvalósult, néhány program megvalósítása jelenleg is folyamatban van, részben volumene miatt. Megépült az uszoda, elkezdodött a termálvizes program, hegyközség alakult Aszalón és Szikszón, közel 70 ha új szolo telepítése valósult meg, megépült a Borok Háza, új mezogazdasági feltáró utak épültek, elkezdodött a vincellér képzés, kerékpárút épült Halmaj és Aszaló között. Kiadvány, demonstrációs anyag készült a kistérség természeti, környezeti értékeirol, idegenforgalmi tájékoztató táblarendszer készült, szennyvíz hálózat épült a Hernád-völgy egy részében. Szelektív hulladéklerakó és tömöríto udvar építési programja elindult. A Szikszói Ipari Park fejlesztése folyamatban van, a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás irodájának fejlesztése megtörtént, a szikszói muemlék református templom körüli fotér rekonstrukciója folyamatban van.

7. 2. Eredmények, hatások

Az operatív program pozitív hatása elsosorban a programban gondolkozás, a szemléletformálásban érzodik. A helyi szereplok is elsajátították a programozás alapismereteit, a projekt készítés gyakorlatát.

7. 3. Tanulságok

A Közép-Cserehát kistérségben az általános tokehiány mellett a helyi szereplok (polgármesterek, helyi vállalkozók) motiváltsága igen alacsony. A kistérségi menedzsment megerosítése szükséges ahhoz, hogy az egyre bonyolultabb pályázati követelményeknek megfelelo, eredményeket is felmutatni képes pályázatok, ill. projektek valósuljanak meg. A Szikszói Kistérség lehetoségei a 3. sz. foközlekedési út mentés elhelyezkedo települések és különösen Szikszó város tekintetében jobbak, mint a csereháti területeken. A Szikszói Ipari Park és a Hernád Völgyi Vállalkozási Övezet megfelelo kialakítása komoly elorelépést jelenthet az itteni települések fejlodése szempontjából. A Hernád-menti települések számára a folyó nyújtotta vízi túrázási lehetoségek és a helyi kézmuvességre alapozott idegenforgalom jelentheti a kitörési irányt.

A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Stratégiai felülvizsgálat munkarész

1. Földrajzi összefüggések

1. 1. Vidékfejlesztési és KSH kistérség eltérései

Jelen vidékfejlesztési stratégia a KSH besorolás szerint megalakult Szikszói Kistérség területére készül, tehát a vidékfejlesztési és a KSH kistérség fedik egymást.

1. 2. Speciális célkituzések hatókörei a kistérségen belül

A kistérség gazdasági sem a természeti, sem a társadalmi és gazdasági adottságok szempontjából nem homogén, de általánosságban mégis igen hasonló problémákkal és adottságokkal rendelkeznek a települések. Ezért a speciális célok minden településre érvényesek. Térségi megkülönböztetések az alprogramok szintjén jelennek meg. 2. Prioritások

I. A kistérségben élo emberek életszínvonalának emelése, a kistérségben képzodo jövedelmek növelése a helyi gazdaság fejlesztésével.

Indoklás

A szikszói kistérség az ország egyik legkevesebb jövedelmet eloállító kistérsége, az egy fore jutó SZJA az alacsonynak számító BAZ megyei értéknél is jelentosen kisebb. Az itt élo lakosság életszínvonala, életkörülményei, és ebbol következoen lehetoségei messze elmaradnak az ország számos más területén élo lakosságétól. Az alacsony jövedelmek, a munkalehetoségek hiánya a térség elhagyására kényszeríti a képzett fiatalokat. A térség kívülrol származó tokevonzó képessége ugrásszeruen a jövoben sem fog javulni, a kitörés elso lépéseit helyben kell megtalálni a lehetoségek jobb kihasználásával, a helyi gazdaság fejlesztésével.

II. A kistérség természeti és kulturális értékeinek védelme

Indoklás

A kistérség természeti környezete az iparosítás elmaradása miatt viszonylag érintetlen, az egyedüli tájalakító és természetet befolyásoló tényezo a mezogazdaság. A kistérség természeti környezete, flórája és faunája fajokban gazdag. A természeti értékek védelme nem csupán öncélú tevékenység. Megfelelo átgondolással a gazdaság egyes szektorainak fejlodését is meghozhatja. A kistérség lakókörnyezete szinte minden településen megorizte hagyományos arculatát, a házak jelentos része a XX. század elején épült népi lakóház. A kistérség számos más építészeti, kulturális értékkel rendelkezik, amelyek többsége elhanyagolt állapotban, az idegenforgalom szempontjából kihasználatlanul áll. (kúriák, muemlék templomok, múzeumok)

- 74 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

3. Célkituzések

3. 1. Általános célkituzések

1. Munkanélküliek számának csökkentése, a foglalkoztatottság növelése

2. A helyi gazdaság diverzifikálása, a hozzáadott érték növelése

3. A kistérség menedzsmentjének megerosítése

3. 2. Speciális célkituzések

1. Munkahelyteremtés a hátrányos helyzetuek számára

2. Mezogazdasági alapanyagra épülo kis volumenu feldolgozóipar kialakítása

3. Szántóföldi növénytermesztés diverzifikációja

4. Helyi kézmuves termékek eloállítása

5. Kistérségi idegenforgalmi szolgáltatások, attrakciók fejlesztése

6. A kistérség kulturális értékeinek védelme, azok hasznosításra alkalmassá tétele

7. Szemléletformáló tréningek a helyi szereplok számára

8. Kistérségi menedzserek megerosítése

4. Alprogramok

1. A jövedelemszerzés és a foglalkoztatás javításának programja,

Támogatás forrása: AVOP, GVOP, ROP, EQAUL Program Megvalósítás célterülete: A kistérség egész területén

2. Szolotermesztés és feldolgozás, borpalackozás, borturizmus fejlesztése

Támogatás forrása: AVOP Megvalósítás célterülete: Szikszó-Aszaló települések

3. Gyógynövénytermesztés kistérségi bevezetése, csomagolás, értékesítés megszervezése

Támogatás forrása: AVOP, NVT Megvalósítás célterülete: Közép-Cserehát települései

- 75 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

4. Helyi kézmuves termékek eloállítása, marketing tevékenység végzése

Támogatás forrása: AVOP Megvalósítás célterülete: Kistérség egész területe

5. Turizmus fejlesztése

Támogatás forrása: AVOP, ROP Megvalósítás célterülete: A kistérség egész területén

6. Épített környezeti értékek rekonstrukciója, hasznosítása

Támogatás forrása: ROP, AVOP Megvalósítás célterülete: A kistérség egész területén

7. Helyi szervezetek erosítése, készségfejleszto tréningek helyi szereplok számára

Támogatás forrása: AVOP, ROP Megvalósítás célterülete: A kistérség egész területén

8. Kistérségi iroda fejlesztése, kistérségi menedzsment megerosítése

Támogatás forrása: ROP, AVOP Megvalósítás célterülete: Szikszó, Homrogd, illetve a kistérség önkormányzatai

5. Intézkedések

5.1. A jövedelemszerzés és a foglalkoztatás javításának programja –Alprogram keretében:

1. A települések természeti és fizikai környezetének rekonstrukciója a roma és a tartós munkanélküliek foglalkozatása által 2. Agrártermelok tevékenységének diverzifikációja (szolgáltatás, vendéglátás, termék- eloállítás) 3. A mezogazdaságból kiszorulók foglalkoztatási lehetoségeinek bovítése

5.2. Szolotermesztés és feldolgozás, borpalackozás, borturizmus fejlesztése – Alprogram keretében:

1. Szolofeldolgozó és borpalackozó mintaüzem építése 2. Aszaló-Szikszó pincefalu kialakítása

- 76 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

5.3. Gyógynövénytermesztés kistérségi bevezetése, csomagolás, értékesítés megszervezése –Alprogram keretében:

1. Gyógy- és fuszernövények termesztési ismeretinek átadása 2. Gyógy- és fuszernövény termesztok termeloi csoportjának felállítása

5.4. Helyi kézmuves termékek eloállítása, marketing tevékenység végzése – Alprogram keretében:

1. Népmuvészeti lakberendezési tárgyak készítése 2. Hagyományorzo központ kialakítása

5.5. Turizmus fejlesztése –Alprogram keretében:

1. Hernád parti vízi turizmus fejlesztése 2. Kistérségi kerékpáros turizmus fejlesztése 3. Lovas turizmus fejlesztése 4. Idegenforgalmi marketing fejlesztése

5.6. Épített környezeti értékek rekonstrukciója, hasznosítása –Alprogram keretében:

1. Népi lakóházak és egyéb muemlék jellegu épületek felújítása, idegenforgalmi hasznosítása 2. Épített környezeti értékek elérhetoségének javítása

5.7. Helyi szervezetek erosítése, készségfejleszto tréningek helyi szereplok számára –Alprogram keretében:

1. Közösségfejlesztés, készségfejleszto tréningek helyi szereplok számára 2. Kistérségi civil szervezetek megerosítése

5.8. Kistérségi iroda fejlesztése, kistérségi menedzsment megerosítése – Alprogram keretében:

1. Vezetok, projektszemélyzet képzése, felkészítése

- 77 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

6. Intézkedések ütemezése

Alpr. Intézk. 2004 2005 2006 indoklás 5.1.1. Az intézkedés folyamatosan szükséges, nem idoszakos jellegu 1. 5.1.2. Konkrét projekt még nincs, elokészítendo 5.1.3. Konkrét projekt még nincs, elokészítendo 5.2.1. Az üzem építése elke zdheto, áthúzódik a jövo évre is 2. 5.2.2. Részben folyamatban van, aszalói megv. tanulmány jövo évben 5.3.1. Projekt ötlet van, elokészítést igényel a beindítása 3. 5.3.2. Projekt ötlet van, elokészítést igényel a beindítása 5.4.1. Proje kt ötlet van, az intézkedés elindítható 4. 5.4.2. Pályázati szakaszban van, települési program része 5.5.1. Elképzelések vannak, további elokészületek szükségesek 5.5.2. Több projekt kapcsolódik hozzá, folytatáshoz elokészületek szük. 5. 5.5.3. Projekt ötlet van, ez éven elkezdheto, elokészített állapotban 5.5.4. Projekt ötlet van, további elokészületeket igényel 5.6.1. Folyamatos, több éven át tartó, idén elkezdheto 6. 5.6.2. Konkrét projekt ötlet van, kivitelezése több évre kihat 5.7.1. Az intézkedés folyamatosan szükséges, nem idoszakos jellegu 7. 5.7.2. Az intézkedés folyamatosan szükséges, nem idoszakos jellegu 8. 5.8.1. Konkrét projekt ötlet van, elkezdheto elokészítettséggel

7. A stratégiai program jövoképe

A stratégiai programunkban, az érintettekkel egyeztetve, közösen meghatározott általános és speciális célkituzések hivatottak arra, hogy megoldást találjunk a problémafa segítségével szemléltetett, s talán ez idáig nem, vagy csak részben feltárt problémáink megoldására.

Úgy hisszük, hogy alprogramjaink és a hozzájuk kapcsolódó intézkedések egyrészt konkrét javulást eredményeznek közvetlen módon, másrészt kapcsolódási pontul szolgálnak más, még konkrét formában nem megfogalmazott projekt ötletek számára. Az intézkedések részletes bemutatásánál kívánjuk megjeleníteni azokat az indikátorokat, amelyek érzékelhetové teszik a kistérség érintett szektoraiban, illetve érintett társadalmi csoportjaiban azokat a pozitív változásokat, melyek elképzelésünk sikereit igazolhatják.

Biztosak vagyunk abban, hogy a stratégiai programban megfogalmazott agrár- és vidékfejlesztési elképzeléseink, intézkedéseink következetes és felelosen átgondolt végrehajtása, közös munkálkodásunk, meghozza majd gyümölcsét.

- 78 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

Operatív munkarész

1. Az operatív program szöveges összefoglalása

Az elozoekben megfogalmazott problémák, az elérendo célok, és a hozzájuk vezeto intézkedések, a már meglévo és a most fogalmazódó projektötletek egyaránt világosan mutatják, hogy a kistérség problémái, s a problémák megoldása nem különítheto el tisztán bizonyos szektorok vagy gazdasági, esetleg társadalmi csoportok által képezett halmazok körébe. A problémáinkat csak összefüggéseikben, egymásra gyakorolt hatásaik figyelembevételével kezelhetjük. Az alprogramok kapcsán megfogalmazott intézkedések szorosan kapcsolódnak egymáshoz, olykor egy nagyobb, komplex program összetartozó, de másként csoportosított részei. Ezekre a kapcsolódásokra az intézkedések részletes ismertetésében külön-külön kitérünk.

2. Összefoglaló ido és pénzügyi táblázat Költségek ezer Ft-ban Alprogramok Intézkedés 2004 2005 2006 5.1.1. 50 000 50 000 50 000 1. 5.1.2. 430 000 5.1.3. 100 000 1.alprogram össz. 50 000 580 000 50 000 5.2.1. 200 000 220 000 2. 5.2.2. 50 000 150 000 2.alprogram össz. 250 000 370 000 5.3.1. 1 500 3. 5.3.2. 3 500 3.alprogram össz. 5 000 5.4.1. 13 000 4. 5.4.2. 30 000 4.alprogram össz. 43 000 5.5.1. 15 000 5.5.2. 100 000 30 000 5. 5.5.3. 35 000 5.5.4. 10 000 5.alprogram össz. 135 000 55 000 5.6.1. 6 000 6 000 206 000 6. 5.6.2. 50 000 100 000 200 000 6.alprogram össz. 56 000 106 000 406 000 5.7.1. 6 000 6 000 6 000 7. 5.7.2. 50 000 100 000 10 000 7.alprogram össz. 56 000 106 000 16 000 8. 5.8.1. 12 000 8.alprogram össz. 12 000 Mind összesen 602 000 1 222 000 472 000

- 79 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

3. Az operatív program menedzsment struktúrája

Az operatív program menedzsment struktúrája két elembol tevodik össze. Egyrészt a programot kidolgozó team, a Szikszó és Térsége Fejlesztési Társulás munkaszervezetének tagjaival és a munkaszervezet technikai hátterével, mely képes a szakmai és igény esetén egyéb szakértoi segítséget megadni, másrészt a konkrét projekt ötletek gazdái, mint pályázók és ötletgazdák, a szükséges helyi ismeretek birtokában. A menedzsment struktúrában szereplo két komponens együtt munkálkodásának idotartama, az együttmuködés jellege, tartalma mindig az adott munka függvénye kell, hogy legyen.

4. Intézkedések (A továbbiakban, a stratégiai munkarészben alkalmazott számozást követve szerepeltetjük az egyes intézkedéseinket!)

5.1.1. Az intézkedés címe

A települések természeti és fizikai környezetének rekonstrukciója a roma és a tartós munkanélküliek foglalkozatása által

2. Az intézkedés szükségességének indoklása A kistérség egész területén a foglalkoztatási lehetoségek alacsony száma jelenti a legnagyobb problémát. A munkahelyek hiánya különösen sújtja a térségben élo roma népességet, amely aránya egyes településeknél meghaladja a lakosság 30-50%-át. A tartós munkanélküliek esetében a foglalkoztatási lehetoségek számát nem bovíti Miskolc város viszonylagos közelsége sem, hiszen az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezok körében itt is igen magas a munkanélküliek száma. Mindezekbol szükségszeruen következik a tartós munkanélküliek (alacsony végzettséguek) helyi, non-profit foglalkozatási programok által történo képzése és alkalmazása. A helyi önkormányzatok és a lakosság tokeszegénysége miatt a települések épületeinek és települési környezet (terek, parkok) állapota elhanyagolt, leromlott. Különösen igaz ez a tartós munkanélküliek, ezen belül is a romák lakáskörülményeire. A lepusztult településkép akadályozza a természeti értékek adta idegenforgalmi lehetoségek kihasználását és még inkább elvándorlásra készteti a képzett fiatalok.

3. Az intézkedés célja A kapcsolódó stratégiai cél munkanélküliek számának csökkentése, a foglalkoztatás ezzel együtt a jövedelmek növelése, ezen belül speciális cél a munkahelyteremtés a hátrányos helyzetuek számára.

4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés során 50 fo roma munkanélküli képzésére és foglalkoztatására kerül sor. A képzés eredményeként a következo munkák elvégzésére vállnak alkalmasság a résztvevok:

- kertészeti munkák (faültetés, virágültetés, palántanevelés) - épület felújítási munkák (alapveto komuves ismeretek) - vályogvetés (vályogból épült házak renoválásához, és új házak építéséhet)

- 80 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok Roma és egyéb tartós munkanélküliek.

6. Támogatandó tevékenységek köre

A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósításának település költség helyszíne (ezer Ft) 1. Képzés Kázsmárk, Kertészeti, komuves és Csereháti Gagyvendégi 5 000 Homrogd, Monaj, vályogvetési oktatás (50 Település- Gagyvendégi fo) szövetség 2. Foglalkoztatás Kázsmárk, Kertészeti munkák Csereháti Gagyvendégi 100 000 Homrogd, Monaj, (faültetés, virágültetés, Település- Gagyvendégi palántanevelés), szövetség középületek felújítása, vályogvetés (50 fo)

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai Olyan ismeretek átadására kerül sor, amely a települések számára szükséges szolgáltatásokat biztosítanak. A vályogtégla készítés hosszútávon új lakóházak építését is szolgálja.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Az intézkedés a térség leghátrányosabb rétegét a roma munkanélkülieket, célozza meg.

5.1.2. Az intézkedés címe

Agrártermelok tevékenységének diverzifikációja (szolgáltatás, vendéglátás, termék- eloállítás)

2. Az intézkedés szükségességének indoklása A kistérség legjelentosebb termelo csoportja az agrártermeloké, ugyanakkor a termelési adottságok jóval alatta maradnak az országos átlagnak. Ebbol rögtön következik az a probléma, hogy a lakosság jó része olyan tevékenységbol próbál megélhetéshez jutni, ami önmagában, jelen adottságok mellett nem képes ezt biztosítani számára. Az agrártermelok mezogazdasági tevékenységének diverzifikálása, kiegészíto tevékenységek, szolgáltatások bevezetése szükséges.

3. Az intézkedés célja A kapcsolódó stratégiai cél a helyi gazdaság diverzifikálása, speciális cél a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés diverzifikációja ideértve az ökológiai gazdálkodásra átállást is, valamint új, nem mezogazdasági tevékenységek szervezése.

4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés során be kell mutatni az agrártermeloknek, hogy tevékenységüket milyen új szegmensekkel kell kiegészíteniük ahhoz, hogy termelési tevékenységük biztosabb alapokra kerüljön, ugyanakkor jövedelmük emelkedjen. - Tájékoztatás, lehetséges szolgáltatások felkutatása, helyben eloállítható termékek behatárolása - A tevékenység diverzifikáció feltételrendszerének, hátterének megteremtése

- 81 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok Agrártermelok, mezogazdasági tevékenységbol élok köre.

6. Támogatandó tevékenységek köre

A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósításának település költség helyszíne (ezer Ft) Ökológiai A kistérség Szántóföldön átállás, Ökológiai Léh 100 000 gazdálkodás települései beruházás speciális gazdálkodók gépekbe, tároló és feldolgozó helyekbe Alternatív A kistérség Alternatív növény-és Agrártermelok - 80 000 növények és települései állatfajok bevezetéséhez állatok beruházás gépekbe, épületekbe Agrártermelok A kistérség Termékfeldolgozó, Agrártermelok - 250 000 mezogazdaságon települései szolgáltató kapacitások kívüli kiépítése tevékenysége

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai Az intézkedés által közvetlenül érintettek eddig is agrártermelésbol éltek, az intézkedés hatására jövedelmük és az általuk végzett tevékenység biztonsága no meg.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Az intézkedés a térség ma még hátrányos helyzetben lévo rétegét az agrártermeloket célozza meg, e csoportban nagy létszámmal vannak jelen azok az alacsonyan képzett nok, akiknek nincs más alternatívájuk jövedelemszerzo tevékenység folytatására.

5.1.3. Az intézkedés címe

A mezogazdaságból kiszorulók foglalkoztatási lehetoségeinek bovítése

2. Az intézkedés szükségességének indoklása A kistérség lakosságának nagy többsége közvetve vagy közvetlenül a mezogazdasági tevékenységekbol képes jövedelmet szerezni. A birtokszerkezet átalakulása és a TSZ-ek, nagyobb termelo üzemek megszunése magával hozta, hogy ezek az emberek egyre nagyobb arányban kiszorulnak még a mezogazdaságból is. Részben ez a jelenség okolható a kistérségben tapasztalható, s különösen a kisebb településeken drasztikus méretu munkanélküliségért. Meg kell keresni azokat a foglalkoztatási lehetoségeket, melyek megoldást jelenthetnek.

3. Az intézkedés célja A kapcsolódó stratégiai cél a munkanélküliek számának csökkentése, foglalkoztatottság növelése, mezogazdasági alapanyagra épülo kis volumenu feldolgozóipar kialakítása.

- 82 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés során fel kell mérni az érintettek létszámát, települési eloszlását. Az így kapott adatok alapján meg kell találni azokat a foglalkoztatási lehetoségeket, amelyek a helyi sajátosságoknak megfelelnek, a helyben eloállított mezogazdasági alapanyagok feldolgozásának lehetoségeit is figyelembe véve. - Az érintettek felmérése, tájékoztatás, feldolgozási lehetoségek felkutatása, helyben eloállítható termékek behatárolása - A tevékenységek feltételrendszerének, hátterének megteremtése

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok Mezogazdasági tevékenységbol kiszorulók, munkanélküliek köre.

6. Támogatandó tevékenységek köre

A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósításána település költség k helyszíne (ezer Ft) Rugalmas munka A kistérség Távmunka, részmun- 100 000 lehetoségek települései kaidos elfoglaltság, bovítése bedolgozó munkák szervezése

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai Az érintett csoport létezik, jelenleg is a kistérségben él, segélyeken tengodik. A tervezett intézkedés végrehajtása szükségszeru és elkerülhetetlen, fenntartása a kistérség apróbb településein szinte létkérdés.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Az intézkedés a térség hátrányos helyzetu rétegét a munkanélkülieket és a mezogazdaságból kiszorulókat célozza meg. Ebben a csoportban szintén nagy létszámmal vannak jelen azok az alacsonyan képzett nok, akiknek nincs más alternatívájuk jövedelemszerzo tevékenység folytatására.

5.2.1. Az intézkedés címe

Szolofeldolgozó és borpalackozó mintaüzem építése

2. Az intézkedés szükségességének indoklása Szikszó Városban, 1997-ben a dél-csereháti szolészetet-borászatot újraéleszteni kívánó folyamat indult meg, melynek eredményeként napjainkra a szikszói szoloterületek a Bükkaljai Borvidék részét képezik. A településen hegyközség alakult, mintegy 50 ha új ültetvényt telepítettek ez idáig a helyi gazdák. Szikszóhoz hasonlóan Megyaszón és Aszalón is végbement ez a folyamat, így a területen több mint 350 ha, a Bükkalja közeli területein potenciálisan további 150 ha szoloterület található. Ez a termoterület jelenleg nem rendelkezik megfelelo kapacitású és a kor követelményeinek megfelelo feldolgozóval. Palackozó üzem a területen nincs.

3. Az intézkedés célja A kapcsolódó stratégiai cél a helyi gazdaság diverzifikálása, a hozzáadott érték növelése.

- 83 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

4. Az intézkedés rövid tartalma A fejlesztés eredményeként egy 1428,86 m2 alapterületu, pince, -1, földszint és emeleti szintekbol álló borászati üzem épül meg. Az üzem teljes kiépítettségében 15 000 hl kapacitású, s ezzel a teljesítményével képes feldolgozni a szikszói, aszalói, megyaszói és részben a bükkaljai szoloültetvények termésének egészét. A feldolgozási folyamaton túl, a késztermék végso, palackozott, címkézett állapotban teljesen piacképes megjelenését teszi lehetové.

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok Szikszó és Aszaló településeken és környékükön szoloültetvénnyel rendelkezok köre.

6. Támogatandó tevékenységek köre

A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósításának település költség helyszíne (ezer Ft) Szolofeldolgozó és Szikszó, pincés Az érintett ültetvények Szikszó Város Szikszó 420 000 borpalackozó terület termésének teljes Önkormányzata mintaüzem építése feldolgozására képes üzem létesítése

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai Szikszó városban több éve folyik a szolész-borász hagyományok és a borkultúra felelevenítésének programja. A település több egyéb helyi és turisztikai fejlesztése kapcsolódik az intézkedéshez. Az üzem megvalósíthatósági tanulmánya elkészült, jogeros építési engedéllyel rendelkezik, az energiaellátásához szükséges transzformátor állomás telepítésének pályázata folyamatban van. A szomszédos Aszaló településsel közös pincefalu program megvalósítása szintén kezdetét vette.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Az intézkedés a térség hátrányos helyzetu rétegét a munkanélkülieket és a mezogazdaságból élok egy részét egyaránt érinti, hiszen 16 új munkahelyet teremt, ugyanakkor lehetoséget biztosít a szolotermeloknek, hogy termékeiket kedvezobb áron értékesíthessék.

5.2.2. Az intézkedés címe

Aszaló-Szikszó pincefalu kialakítása

2. Az intézkedés szükségességének indoklása Aszaló és Szikszó településeken a szolészet-borászat évszázados hagyományokkal rendelkezik. Aszalón 230, Szikszó Városban 200 borospince található. A településeken hegyközség alakult, új szoloültetvényeket telepítettek. Mindkét település adottságai erosítik azt az elképzelést, hogy a szikszói termálfürdo vendégeire és a kistérségen áthaladó turistaforgalomra alapozva, új idegenforgalmi szolgáltatások és attrakciók jöjjenek létre. Ezen attrakciók fontos elemét képezi a két település összefogásával kialakítandó pincefalu.

3. Az intézkedés célja A kapcsolódó stratégiai cél a kistérségi idegenforgalmi szolgáltatások, attrakciók fejlesztése.

- 84 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

4. Az intézkedés rövid tartalma Aszaló településen, az érintett pincés terület feltárását követoen egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, majd az abban foglaltak következetes végrehajtása. Szikszó esetében ez a tanulmány már elkészült, a pincés terület infrastruktúrájának kiépítése folyik. Itt ezen munkálatok elvégzése és a pincés terület zöldfelületeinek kialakítása jelenti a feladatot.

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok Szikszó és Aszaló településeken és környékükön pincével rendelkezok köre.

6. Támogatandó tevékenységek köre A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósításának település költség helyszíne (ezer Ft) Szikszói pincefalu Szikszó, pincés Infrastruktúra kiépítése, Szikszó Város Szikszó 100 000 terület zöldfelület kialakítása, Önkormányzata parkosítás Aszalói pincefalu Aszaló, pincés Megvalósíthatósági Aszaló Község Aszaló 150 000 terület tanulmány elkészítése, Önkormányzata abban foglaltak végrehajtása

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai Szikszón több éve folyik a szolész-borász hagyományok és a borkultúra felelevenítésének programja. A település több egyéb helyi és turisztikai fejlesztése kapcsolódik az intézkedéshez. A szomszédos Aszaló településsel közös pincefalu program megvalósítása beleillik ebbe a folyamatba, melynek fontos eredménye a két település pincés területeit összeköto aszfaltozott út. További fontos állomás a szolofeldolgozó és borpalackozó mintaüzem megépítése.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Az intézkedés a térség hátrányos helyzetu rétegét a munkanélkülieket és a mezogazdaságból élok egy részét egyaránt érinti, hiszen lehetoséget biztosít a szolotermeloknek, turisztikai szolgáltatásokat nyújtsanak, és termékeiket kedvezobb áron értékesíthessék.

5.3.1. Az intézkedés címe

Gyógy- és fuszernövények termesztési ismeretinek átadása

2. Az intézkedés szükségességének indoklása A kistérségben – a jövedelemforrások hiánya ill. a munkahelyek alacsony száma miatt - igen nagy szerepe van a szántóföldi növénytermesztésnek a jövedelemszerzésben. A növénytermesztok jelentos része kényszervállalkozó ostermelo, vagy jövedelem kiegészítés céljából gazdálkodó. Mindkét esetben a gazdálkodás elaprózott (1-5 ha) birtokokon valósul meg, ezeken a területeken gabonatermesztés folyik igen alacsony hatékonysággal. Mivel feltételezhetoen a közeljövoben a tradíciók és a munkalehetoségek korlátozott száma miatt a térségben élok megélhetésének egyik alapveto forrása továbbra is a szántóföldi növénytermesztés marad, szükséges a termesztett növények módosítása, diverzifikálása. Ennek egyik lehetosége gyógy- és fuszernövények termesztése, amely tevékenység nem rendelkezik hagyományokkal a térségben, ilyen irányú speciális ismeretekkel a gazdálkodók nem rendelkeznek.

- 85 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

3. Az intézkedés célja A kapcsolódó stratégiai cél a helyi gazdaság diverzifikálása, a hozzáadott érték növelése, ezen belül speciális célkituzés a szántóföldi növénytermesztés diverzifikálása.

4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés során a gyógy- és fuszernövények termesztéstechnológiájának valamint piaci sajátosságainak megismertetésére kerül sor. A talajadottságokat figyelembe véve a következo növények termesztése valósulhat meg a térségben, így az oktatás ezekre a növényekre irányul:

Mária tövis Olajlen Citromfu Mustár Ezerjófu Pohánka Mórmályva Körömvirág Kakukkfu Koriander Édeskömény

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek köre) A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó ostermelok és egyéb kisbirtokosok, valamint mindazok, akiknek szükségszeru a termesztett szántóföldi kultúrák diverzifikálása.

6. Támogatandó tevékenységek köre

A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósításának település költség helyszíne (ezer Ft) 1. Gagyvendégi A felsorolt növények Csereháti Homrogd 500 Termesztéstechnol termesztéstechnológiai Település- ógiai képzés ismeretinek átadása 20 szövetség órából álló képzéssorozat során. (40 fo) 2. Tanulmányút Sikeres Tanulmányút során az Csereháti Homrogd 1000 gyógynövényter- érdeklodok választ Település- mesztést folytató kaphatnak a gyógynövény- szövetség üzemek termesztés és értékesítés napi gyakorlati kérdéseire (20 fo)

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai Olyan ismeretek átadására kerül sor, amely életképes vállalkozások létrejöttét alapozhatja meg.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Az intézkedés elsosorban a kisbirtokokon gazdálkodó, alacsony jövedelmuek helyzetében hozhat változást.

- 86 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

5.3.2. Az intézkedés címe

Gyógy- és fuszernövény termesztok termeloi csoportjának felállítása

2. Az intézkedés szükségességének indoklása A kistérségre jellemzo elaprózott birtokstruktúra szükségesség teszi a gyógy- és fuszernövény termesztésbe kezdo vállalkozók összefogását, a közös feldolgozás és értékesítés, a piac diktálta folyamatokhoz történo jobb alkalmazkodás érdekében.

3. Az intézkedés célja A kapcsolódó stratégiai cél a helyi gazdaság diverzifikálása, a hozzáadott érték növelése, ezen belül speciális célkituzés a szántóföldi növénytermesztés diverzifikálása.

4. Az intézkedés rövid tatalma Az intézkedés során a termeloi csoport létrehozásának jogi, személyi és infrastrukturális (épület, eszközök) feltételeinek megteremtésére kerül sor.

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek köre) A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó ostermelok és egyéb kisbirtokosok, valamint mindazok, akiknek szükségszeru a termesztett szántóföldi kultúrák diverzifikálása.

6. Támogatandó tevékenységek köre

A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósításának település költség helyszíne (ezer Ft) 1. Szaktanácsadás Homrogd Komplett szakmai irányítás Alapítvány a Homrogd 500 Termeloi csoport és segítségnyújtás (jogi, Regionális felállításához szervezési, pályázat Vállalkozói készítés) a termeloi csoport Készségek létrehozása érdekében a Fejlesztésért Észak- helyi gazdálkodók számára Magyarországon 2. Termeloi csoport Homrogd A termeloi csoport Csereháti Település- Homrogd 3000 létrehozása muködési feltételeinek szövetség megteremtése (ügyintézo alkalmazása, épület kialakítása, eszközök beszerzése)

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai Olyan ismeretek átadására kerül sor, amely életképes termeloi csoport létrejöttét alapozhatja meg.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Az intézkedés elsosorban a kisbirtokokon gazdálkodó, alacsony jövedelmuek helyzetében hozhat változást.

- 87 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

5.4.1. Az intézkedés címe

Népmuvészeti lakberendezési tárgyak készítése

2. Az intézkedés szükségességének indoklása A kistérségben a legnagyobb problémát a munkahelyek hiánya jelenti. A munkaeropiacról teljesen kiszorult rétegek mellett, a kistérségben a munkanélküliek közül többen középfokú végzettséggel és jó kézügyességgel rendelkeznek. Jelenleg a „country” stílusú lakberendezési tárgyak (pl.: házi szottesek, hímzett vásznak, kerámia használati tárgyak) divatosak, széles piaccal rendelkeznek. A népmuvészeti használati tárgyak készítése szorosan kapcsolódik az idegenforgalmi fejlesztéshez, azáltal, hogy „látvány” muhelyként is funkcionálnak és a termékek helyben is megvásárolhatók. A kistérségbol többen (20 fo) részt vettek a Csereháti Településszövetség által szervezett és az OFA támogatásával megvalósított keramikusképzésen. A képzés során a kerámiakészítés alapveto ismereteit sajátíthatták el a résztvevok. a képzés iránt nagy volt az érdeklodés és több résztvevo jelezte, hogy amennyiben lehetosége lesz, hosszútávon is szeretne kerámiakészítéssel foglalkozni. A piaci igényeknek is megfelelo kerámiák készítéséhez azonban népmuvészeti ismeretekre is szükség van,

3. Az intézkedés célja A kistérség stratégiai célja a helyi gazdaság diverzifikálása, ezen belül speciális célkituzés a helyi kézmuves termékek eloállítása.

4. Az intézkedés rövid tartalma Keramikus „haladó” képzés, amely népmuvészeti ismeretek átadására, népi formák, népmuvészeti díszíto motívumok, hagyományos eszközök készítésére koncentrál. A képzés végén a Csereháti Településszövetség szakmai segítséget nyújt önálló vállalkozások létrehozásához a képzésben résztvevok körében. Az 1900-as évek elején épült lakóház felújításával megvalósuló homrogdi kézmuves ház beindításával két fo keramikus és egy fo népi szövo foglalkoztatására van lehetoség. A kézmuves ház programja szerint a népi szövés technikájának betanítására is sor kerül. A kézmuves házrészben idegenforgalmi attrakcióként, látogatható „látvány muhelyként” funkcionál, másrészt a kistérség idegenforgalmi pontjait látja el népmuvészeti ajándéktárgyakkal.

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek köre) A kistérségben élo munkanélküli nok.

6. Támogatandó tevékenységek köre

A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósításának település költség helyszíne (ezer Ft) 1. Népmuvészeti Homrogd Népi használati tárgyak Csereháti Homrogd 1000 ismeretekkel készítése, népi díszíto Településszövetség bovített keramikus elemek, tájjellegu képzés mintázatok megismertetése (40 óra, 20 fo) 2. Kézmuves ház Homrogd Használaton kívüli népi Homrogd község Homrogd 12 000 kialakítása lakóház kézmuves házzá önkormányzata Homrogdon alakítása

- 88 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai Népmuvészeti használati tárgyak széles felvevopiaca áll rendelkezésre.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Az intézkedés megvalósulása esetén munkanélküli nok foglalkoztatására nyílik lehetoség.

5.4.2. Az intézkedés címe

Hagyományorzo központ kialakítása

2. Az intézkedés szükségességének indoklása A kistérségben a legnagyobb problémát a munkahelyek hiánya jelenti. A munkaeropiacról teljesen kiszorult rétegek mellett, a kistérségben a munkanélküliek közül többen középfokú végzettséggel és jó kézügyességgel rendelkeznek. A népmuvészeti használati tárgyak készítése szorosan kapcsolódik az idegenforgalmi fejlesztéshez, azáltal, hogy „látvány” muhelyként is funkcionálnak és a termékek helyben is megvásárolhatók. Az ilyen muhelyek otthonául szolgálnak a kézmuves házak, megteremtve a munka hátterét, kapcsolódva a kulturális értékek védelmét szolgáló tájházakhoz, táncpajtákhoz. Az intézkedés össze kívánja fogni eme célok megvalósítását, s a hatékonyabb muködtetés reményében egy „intézménybe” integrálni.

3. Az intézkedés célja A kistérség stratégiai célja a helyi gazdaság diverzifikálása, ezen belül speciális célkituzés a helyi kézmuves termékek eloállítása, továbbá a kistérség kulturális értékeinek védelme.

4. Az intézkedés rövid tartalma Nagykinizs községben Hagyományorzo Központ létrehozása, mely kézmuves házat, tájházat és táncpajtát foglal magában. Az elozo intézkedéshez kapcsolódóan, de azt kiegészítve, a termékek eloállításán túl a kistérség kulturális értékeinek védelmét is szolgálja

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek köre) A kistérségben élo munkanélküliek, hagyományorzok, népmuvészek.

6. Támogatandó tevékenységek köre A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósításának település költség helyszíne (ezer Ft) Hagyományorzo Nagykinizs Olyan többfunkciós Nagykinizs Nagykinizs 30 000 központ központ, mely kézmuves település létrehozása házat, tájházat és táncpajtát önkormányzata foglal magában

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai A központ turisztikai attrakcióként, kézmuves termékeket eloállító központként és hagyományorzo központként egyaránt funkcionál, így muködtetése jóval költséghatékonyabban megoldható, ugyanakkor több bevételi forrás lehetoségét biztosítja.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Az intézkedés megvalósulása esetén munkanélküli nok foglalkoztatására is lehetoség nyílik.

- 89 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

5.5.1. Az intézkedés címe

Hernád parti vízi turizmus fejlesztése

2. Az intézkedés szükségességének indoklása A Hernád, hazánk egyik olyan, vadregényes tájakon kanyargó folyója, mely vízi túrázásra, vadvízi evezésre alkalmas. A Hernád, kistérségünkön ökológiai folyosót alkot, olykor érintetlen ártéri ligeterdokkel, szakadozó partfallal. Olyan természeti értéke ez kistérségünknek, melynek turisztikai hasznosítása nagyon ígéretes lehetoségeket rejt. A Hernád parti kis településeken élo lakosság számára vállalkozási és alternatív jövedelemszerzési lehetoséget is teremt a vízi turizmus fejlesztése.

3. Az intézkedés célja A kistérség stratégiai célja a helyi gazdaság diverzifikálása, ezen belül speciális célkituzés az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése.

4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés nyomán vízitúra bázis alakul ki Nagykinizs településen, mely csónakkikötot, szálláshelyeket, vizesblokkokat, étkezési lehetoség kialakítását foglalja magában.

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek köre) Idegenforgalmi szolgáltatások végzését (élelmiszer boltok, vendéglok, cukrászdák, boros pincék tulajdonosai, falusi szálláshelyek szolgáltatói) ellátó lakosság az érintett területeken.

6. Támogatandó tevékenységek köre

A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósításának település költség helyszíne (ezer Ft) Vízitúra bázis Nagykinizs Csónakkiköto, kemping, Stiegelmayer Nagykinizs 15 000 kialakítása vizesblokkok, étkezési Sándor lehetoség, szálláshely kialakítása

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai Piacképes idegenforgalmi szolgáltatás létrehozása, Nagykinizs önkormányzatának támogatása. Kapcsolódás az Encsi Kistérség hasonló programjához.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Az intézkedés megvalósulása esetén munkanélküliek és nok foglalkoztatására nyílik lehetoség.

- 90 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

5.5.2. Az intézkedés címe

Kistérségi kerékpáros turizmus fejlesztése

2. Az intézkedés szükségességének indoklása A Szikszói Kistérség bovelkedik természeti értékekben, az iparosítás itt nem hagyott „nyomokat” a tájon. Nagyon sok érintetlen, még a turisták által felfedezetlen, számos növényritkaságot rejto terület található itt. A turizmusnak egy speciális, a sport dinamizmusát és a tájban való gyönyörködést összeköto eleme a kerékpározás, melyre az elobbiekben vázolt értékek és a kistérség kellemes domborzati viszonyai jó lehetoséget kínálnak. Ugyanakkor a településeken élo lakosság számára vállalkozási és alternatív jövedelemszerzési lehetoséget is teremt a kerékpáros turizmus fejlesztése.

3. Az intézkedés célja A kistérség stratégiai célja a helyi gazdaság diverzifikálása, ezen belül speciális célkituzés az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése.

4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés nyomán kerékpáros túra útvonalak, kerékpárutak alakulnak ki, továbbá a vendégek pihenését, étkezését, elszállásolását lehetové tevo szolgáltatások.

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek köre) Idegenforgalmi szolgáltatások végzését (élelmiszer boltok, vendéglok, cukrászdák, boros pincék tulajdonosai, falusi szálláshelyek szolgáltatói) ellátó lakosság az érintett területeken.

6. Támogatandó tevékenységek köre

A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósításának település költség helyszíne (ezer Ft) Kistérségi Hernád völgy Halmaj-Nagykinizs, Halmaj Közs ég Halmaj 130 000 kerékpáros települései Halmaj-Csobád Önkormányzata turizmus fejlesztése kerékpárutak, kiegészíto szolgáltatások kialakítása

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai A projekthez kapcsolódóan megépült a Szikszó-Aszaló-Halmaj kerékpárút szakasz, mely számos kiegészíto program lehetoségét kínálja a kerékpáros turisták számára. Piacképes idegenforgalmi szolgáltatás jön létre a megvalósítás nyomán.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Az intézkedés megvalósulása esetén munkanélküliek és nok foglalkoztatására nyílik lehetoség.

- 91 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

5.5.3. Az intézkedés címe

Lovas turizmus fejlesztése

2. Az intézkedés szükségességének indoklása Az intézkedés megvalósítását a térség idegenforgalmi szempontból ez idáig kiaknázatlan vagy alulhasznosított lehetoségei indokolják. A kistérség csendes környezete, tiszta természeti elemei lehetoséget adnak arra, hogy a turizmus nagyobb szerepet töltsön be a kistérség gazdasági struktúrájában. A kistérségben az elmúlt évek során több szálláshely is kialakításra került, hiányoznak azonban a színvonalas programok ill. szolgáltatások. A Közép-Cserehát lankás dombjai, gazdag flóra és faunája kiválóan alkalmasak hosszabb távú túralovaglásra. A lovas turizmus bevezetése már elindult a kistérségben, annak bovítése és továbbfejlesztése szükségszeru.

3. Az intézkedés célja A kistérség stratégiai célja a helyi gazdaság diverzifikálása, ezen belül speciális célkituzés az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése.

4. Az intézkedés rövid tartalma Már meglévo lovas turizmus szolgáltatás tovább fejlesztése, bovítése, amely 13 ló vásárlását és az ehhez szükséges kapacitások (istálló bovítés, 10 ha legelo telepítése) kialakítását és eszközök (nyereg, kantár, izzasztó, lábvédo) beszerzését jelenti. ill. túralovaglás útvonalának kialakítása (mezogazdasági utak lovaglásra alkalmassá tétele, piheno helyek kialakítása). A túra útvonala két irányba ágazik el. A „hosszú” túra Homrogd kiindulási ponttal a térség egyik ismert üdülo területéig a Rakacai tóig (Homrogd, Felsovadász, Gagyvendégi, Krasznokvajda, Rakacai-tó) tart, a „rövid” túra Homrogd kiindulási ponttal a Szikszóig tart, ahol a szikszói turisztikai programokhoz (pincelátogatás, cukrászda) nyílik csatlakozás (Homrogd, Alsóvadász, Szikszó, Aszaló). A lovaglás mellett lehetoség nyílik lovas kocsizásra is ugyanezen útvonalakon.

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek köre) Idegenforgalmi szolgáltatások végzését (élelmiszer boltok, vendéglok, cukrászdák, boros pincék tulajdonosai, falusi szálláshelyek szolgáltatói) ellátó lakosság az egész kistréség területén.

6. Támogatandó tevékenységek köre

A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósításának település költség helyszíne (ezer Ft) 1. Lovas turizmus Homrogd Lovak vásárlása, istálló Juhász Imre Homrogd 30 000 bázishely bovítés, eszköz beszerzés fejlesztése, (nyereg, kantár, izzasztó, bovítése lábvédo), 10 ha legelo telepítése 2. Lovas Homrogd, Mezogazdasági utak Közép-Cserehát Homrogd 5 000 túraútvonal Felsovadász, alkalmassá tétele, piheno vidékfejlesztési kialakítása Gagyvendégi, helyek kialakítása kistérség Alsóvadász, Szikszó, Aszaló

- 92 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai Piacképes idegenforgalmi szolgáltatás létrehozása

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Az intézkedés megvalósulása esetén munkanélküli nok foglalkoztatására nyílik lehetoség.

5.5.4. Az intézkedés címe

Idegenforgalmi marketing fejlesztése

2. Az intézkedés szükségességének indoklása Az intézkedés megvalósítását a térség idegenforgalmi szempontból ez idáig kiaknázatlan vagy alulhasznosított lehetoségei indokolják. A kistérség csendes környezete, tiszta természeti elemei lehetoséget adnak arra, hogy a turizmus nagyobb szerepet töltsön be a kistérség gazdasági struktúrájában. A kistérség ismertsége és népszerusége a hazai turizmus kínálatában igen alacsony, amelyet jól mutat az eltöltött vendégéjszakák száma. Mivel az elnéptelenedo aprófalvak rekreációra alkalmas közeget biztosítanak, az idegenforgalom fejlesztésének hosszú távon van realitása. A kistérség idegenforgalmi imázsának javítása érdekében nem csupán a szolgáltatások körének bovítése szükséges, hanem célszeru azok között kapcsolat, koherencia és egy egységes imázs kialakítása. Ennek eredményeként egy adott célterületre érkezo turista megismerhet egyéb látnivalókat, és igénybe vehet más szolgáltatásokat is, ezáltal növelve a térségben eltöltött ido hosszát. Színes reklám-kiadványok által felkeltheto azok érdeklodése is a térség iránt, akik számára ismeretlen ez vidék.

3. Az intézkedés célja A kistérség stratégiai célja a helyi gazdaság diverzifikálása, ezen belül speciális célkituzés az idegenforgalmi szolgáltatások fejlesztése.

4. Az intézkedés rövid tartalma Egységes idegenforgalmi imázs megteremtése, idegenforgalmi marketing koncepció kidolgozása, a már meglévo, egységes tájékoztató rendszerhez illeszkedoen. Az idegenforgalmi szolgáltatások közötti koherencia megteremtésének egyik alapeszköze az idegenforgalmi célterületek (pl.: benzinkutak, múzeumok, szálláshelyek) olyan információs füzetekkel, szórólapokkal történo ellátása, amely a kistérség valamennyi látnivalóját tartalmazzák. Ezek a tájékoztató füzetek távolabbi turinform irodákba (pl.: megyeközpont) és idegenforgalmi szakkiállításokon is bemutatásra kerülhetnek.

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek köre) Idegenforgalmi szolgáltatások végzését (élelmiszer boltok, vendéglok, cukrászdák, boros pincék tulajdonosai, falusi szálláshelyek szolgáltatói) ellátó lakosság az egész kistérség területén.

- 93 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

6. Támogatandó tevékenységek köre A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósításának település költség helyszíne (ezer Ft) 1. Idegenforgalmi Szikszó Egységes imázs Szikszó és térsége Szikszó 4 000 marketing kidolgozása fejlesztési társulás koncepció 2. Idegenforgalmi Szikszó Prospektusok, tájékoztató Szikszó és térsége Szikszó 6 000 kiadványok füzetek, szórólapok fejlesztési társulás készítése készítése

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai Piacképes idegenforgalmi szolgáltatás létrehozása

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Az intézkedés megvalósulása esetén munkanélküli nok foglalkoztatására nyílik lehetoség.

5.6.1. Az intézkedés címe

Népi lakóházak és egyéb muemlék jellegu épületek felújítása, idegenforgalmi hasznosítása

2. Az intézkedés szükségességének indoklása A kistérségben évtizedek óta jellemzo az országos átlagnál alacsonyabb jövedelmek, amely következtében a lakó és középületek állaga leromlott, felújításra szorul. Az alacsony jövedelmek következménye, hogy igen nagy számban találhatók az 1900-as évek elején épült népi lakóépületek. Sok olyan épület található, amely átalakítások nélkül, szinte teljes egészében megorizte a közel száz évvel ezelotti formáját. Mindez sajátos karaktert ad a településeknek, felújításukkal, pedig idegenforgalmi célokat szolgálhatnak. A kistérségben számos egykori nemesi kúria található, amelyek gazdagítják a kistérség épített örökségét. Ezek egy része jelenleg is funkcióval rendelkezik (pl.: múzeum, polgármesteri hivatal, iskola…stb.), más részük kihasználatlanul, a pusztulásnak kitéve áll. A nemesi kúriák többsége szintén felújításra, korszerusítésre szorul.

3. Az intézkedés célja A kistérség kiemelt fejlesztési prioritása a természeti és kulturális értékek védelme, ezen belül speciális cél a kulturális érékek felújítása és idegenforgalmi hasznosítása.

4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés során népi lakóépületek felújítására, eredeti karakterének helyreállítására, valamint kisnemesi kúriák felújítására kerül sor. Az intézkedés tartalmazza még kistérségünk kiemelkedo múltú emlékének a Felsovadászi Rákóczi Kastélynak a felújítását is. Azok az épületek, amelyek jelenleg kihasználatlanul állnak, a felújítással együtt új funkciót is kapnak. Több olyan település van a kistérségben, ahol egymás szomszédságában (blokk szeruen) helyezkednek el muemlék jellegu népi lakóépületek. Mindez utcarészek felújítására ad lehetoséget.

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek) Idegenforgalmi szolgáltatásokat jelenleg ill. a jövoben ellátó helyi lakosok (élelmiszer boltok, cukrászdák, vendéglok, falusi turizmussal foglalkozók). Népi lakóépületekben élo lakosok.

- 94 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

6. Támogatandó tevékenységek köre

A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósításának település költség helyszíne (ezer Ft) 1. Népi lakóépület Homrogd, A nép lakóépület felújítása, Homrogd Község Homrogd 12 000 felújítása és Kossuth u. 168. az eredeti jellegét Önkormányzata tájházzá alakítása megorizve, és berendezése tájházzá. 2. Kupai Kupa A múzeum Kupa Község Kupa 6 000 Mezogazdasági tetoszerkezetének Önkormányzata Múzeum felújítása és külso épületének tatarozás. felújítása 3. Felsovadászi Felsovadász A kastély épületének Szikszó és Térsége Felsovadász 200 000 Rákóczi Kastély felújítása Fejlesztési Társulás Felújítása

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai Az épületek felújítása hosszútávon javítja a településképet, az új funkciók a kistérség idegenforgalmi szolgáltatásainak körét bovíti.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Az intézkedés megvalósulása esetén munkanélküli férfiak foglalkoztatására nyílik lehetoség (épület-felújítások során).

5.6.2. Az intézkedés címe

Épített környezeti értékek elérhetoségének javítása

2. Az intézkedés szükségességének indoklása A kistérségben számos épített környezeti érték található, melyek megközelíthetosége nem felel meg korunk követelményeinek. Nem választhatjuk el a turisztikai fejlesztési programokat, a kialakított turisztikai attrakciókat a közlekedési infrastruktúrától. A kistérségi turisztikai programok csak úgy lehetnek sikeresek, ha megfelelo minoségu utakon közelíthetik meg oket az ide látogatók.

3. Az intézkedés célja A kistérség kiemelt fejlesztési prioritása a természeti és kulturális értékek védelme, ezen belül speciális cél a kulturális érékek felújítása és idegenforgalmi hasznosítása, idegenforgalmi szolgáltatások, attrakciók fejlesztése.

4. Az intézkedés rövid tartalma Az intézkedés során épített környezeti értékek, kiemelt jelentoségu turisztikai attrakciók jobb megközelíthetoségét szolgáló utak fejlesztésére kerül sor.

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek) Idegenforgalmi szolgáltatásokat jelenleg ill. a jövoben ellátó helyi lakosok (élelmiszer boltok, cukrászdák, vendéglok, falusi turizmussal foglalkozók). Népi lakóépületekben élo lakosok.

- 95 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

6. Támogatandó tevékenységek köre

A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósításának település költség helyszíne (ezer Ft) 1. Szikszó Szikszó A világörökség részét Szikszó Város Szikszó 200 000 mu emlék ref. képezo ref. templom jobb Önkormányzata templom jobb megközelíthetoségét megközelíthetosé- szolgáló úthálózat ge kiépítése 2. Turisztikai Szikszói A kiemelt turisztikai Szikszó és Térsége - 150 000 attrakciók jobb Kistérség attrakciók jobb Fejlesztési Társulás megközelíthetosé- megközelíthetoségének ge kiépítése

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai Az idegenforgalmi attrakciók által nyújtott új funkciók a kistérség idegenforgalmi szolgáltatásainak körét bovítik, megközelíthetoségük javulásával sikeresebben muködhetnek. A felújításra kerülo megközelíto utak az adott települések teljes lakosságának javát szolgálják, így fenntartásuk települési érdek is.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Az intézkedés megvalósulása esetén munkanélküli férfiak foglalkoztatására nyílik lehetoség (építési munkák során, késobbi fenntartásban).

5.7.1. Az intézkedés címe

Közösségfejlesztés, készségfejleszto tréningek helyi szereplok számára

2. Az intézkedés szükségességének indoklása A kistérségben bár az elmúlt évekhez viszonyítva pozitív irányban változott a helyzet, továbbra is igen alacsony azok száma, akik aktív szerepet képesek vállalni a kistérség fejlesztési irányának, jövoképének kidolgozásában, fejlesztési programok készítésében, fejlesztési elképzelések megfogalmazásában. A közösségi összefogás szintje olyan kérdésekben, amely a kistérség egészének egységesen fejlesztési érdeke, igen alacsony.

3. Az intézkedés célja A kistérség stratégiai célja a kistérség menedzsmentjének megerosítése, speciális cél a helyi szereplok szemléletformálása.

4. Az intézkedés rövid tartalma Közösségfejlesztési módszerek alkalmazása, motivációs tréningek a helyi szereplok számára.

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek köre) Potenciálisan aktív helyi szereplok.

- 96 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

6. Támogatandó tevékenységek köre

A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósí- település költség tásának helyszíne (ezer Ft) 1. Szikszó Közösségfejlesztés, Szikszó és térsége Szikszó 9 000 Közösségfejlesztoi párbeszéd, kommunikáció fejlesztési társulás munka elindítása a térség egészét érinto fejlesztési elképzelésekkel kapcsolatban. 2. Tréningek Szikszó Motivációs, Szikszó és térsége Szikszó 9 000 kommunikációs, fejlesztési társulás problémamegoldó tréningek

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai Helyi fejlesztés aktív magjának létrehozása.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Hatékonyabb helyi fejlesztés a hátrányos helyzetben lévok számára is eredményeket hozhat.

5.7.2. Az intézkedés címe

Kistérségi civil szervezetek megerosítése

2. Az intézkedés szükségességének indoklása A kistérségben sajnos napjainkig nem alakult ki olyan eros, tisztán civil szervezeti rendszer, amely a fejlett európai országokra jellemzo. Ennek okai között dönto szerep jut a megfelelo anyagi, technikai háttér hiányának. A kistérségünkben nem túl nagy létszámmal jelenlévo civil szervezetek, hatékony támogatás nélkül nem életképesek, nem tudnak megfelelni olyan követelményeknek, amelyet adott esetben egy számukra kiírt pályázat megírása jelent.

3. Az intézkedés célja A kistérség stratégiai célja a kistérség menedzsmentjének megerosítése, speciális cél a helyi szereplok szemléletformálása.

4. Az intézkedés rövid tartalma Civil ház építése Halmajon, mely teret és eszközöket biztosít civil szervezetek muködéséhez. A térségben lévo aktív civil szervezetek felkutatása, muködési feltételeik javítása.

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek köre) Potenciálisan aktív helyi civil szervezetek, szereplok.

- 97 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

6. Támogatandó tevékenységek köre

A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósí- település költség tásának helyszíne (ezer Ft) 1. Civil ház Halmaj Civil ház építése, Halmaj Község Halmaj 110 000 Halmajon eszközökkel ellátása Önkormányzata Halmajon 2. Kistérségi civil Szikszói Civil szervezetek Szikszó és térsége - 50 000 szervezetek Kistérség felkutatása, muködési fejlesztési társulás megerosítése feltételeik javítása

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai Helyi civil szervezetek önfenntartóvá tétele.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Hatékonyabb helyi fejlesztés a hátrányos helyzetben lévok számára is eredményeket hozhat, több lehetoség nyílik az érdekvédelemre, a szubszidiaritás elvének érvényesülésére.

5.8.1. Az intézkedés címe

Vezetok, projektszemélyzet képzése, felkészítése

2. Az intézkedés szükségességének indoklása A Szikszói Kistérség elmaradott, perifériára került kistérség, melyben a munkanélküliség egyre no, a települések lakosságmegtartó képessége csökken. A kistérség szakemberei elszigetelodnek, munkacsoportok felbomlanak, szakmai fejlodésük megáll. A kiégett, elkeseredett kulcsemberek nem képesek a térség hátrányos helyzetébol eredo problémák kezelésére, nem tudnak megfelelni a kihívásoknak. Ez a helyzet csak romolhat, megfelelo projekteket végrehajtani képes szakemberek híján.

3. Az intézkedés célja A kistérség stratégiai célja a kistérség menedzsmentjének megerosítése, speciális cél a helyi szereplok szemléletformálása.

4. Az intézkedés rövid tartalma A projektet megvalósító szervezetek közötti partnerség fejlesztését segíto program kidolgozása, végrehajtása. A munkatársak szakmai fejlodését, kiégésüket megelozo szolgáltatások nyújtása. Célcsoport specifikus tananyagfejlesztés, képzési programok adaptálása, szakértok felkészítése, továbbképzése.

5. Az intézkedés által közvetlenül érintett célcsoportok (kedvezményezettek köre) Potenciálisan aktív helyi szervezetek vezetoi, polgármesterek, a kistérség fejlesztésében közremuködo szereplok.

- 98 - A Sziikszóii Viidékffejjlleszttésii Kiisttérrség Agrrárrsttrrukttúrra-- és Viidékffejjlleszttésii Prrogrramjja

6. Támogatandó tevékenységek köre

A projekt A projekt Projekt rövid leírása Projektgazda Gesztor Hozzávetoleges megnevezése megvalósí- település költség tásának helyszíne (ezer Ft) 1. Abaúji vezetok, Szikszói és Encsi Abaúji vezetok, Szikszó és Térsége Szikszó 12 000 projektszemélyzet Kistérség projektszemélyzet képzése, Fejlesztési Társulás képzése, felkészítése felkészítése

7. Az intézkedés fenntarthatóságának biztosítékai A projekt megvalósulása önmagát gerjeszto, önfenntartását automatikusan megteremto folyamatként értékelheto. A projektben partnerként részt vesz az Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség is.

8. Az intézkedés hatása az esélyegyenloségre Hatékonyabb helyi fejlesztés a hátrányos helyzetben lévok számára is eredményeket hozhat, több lehetoség nyílik az érdekvédelemre, a szubszidiaritás elvének érvényesülésére.

- 99 -