4 TÉL HUNGARIAN MUSEUMS Volume 9 Number 4 WINTER Évfordulóink Our Anniversaries

magyar múzeumok 2003/4 TÉL HUNGARIAN MUSEUMS Volume 9 Number 4 WINTER Évfordulóink Our Anniversaries

Ismeretlen mûvész: Kuruc vitéz. XVIII. század. Olaj, vászon. Magyar Nemzeti Múzeum – Unknown artist: Kuruc warrior. 18th century. Oil, canvas. Hungarian National Museum Fotó – Photo: Képessy Bence

Georg Philipp Rugendas (1666-1742) köre: Csatajelenet. XVIII. század. Olaj, vászon. Magyar Nemzeti Múzeum – The circle of Georg Philipp Rugendas (1666-1742): Battlescene. 18th century. Oil, canvas. Hungarian National Museum Fotó – Photo: Kardos Judit

A söjtöri Deák-kúria festett szobája – Painted Room of the Deák Mansion in Söjtör

A szondázó feltárás során elõkerült virágfüzér Sibrik Erzsébet szobájában The garland from Erzsébet Sibrik’s room found during the investigations Fotók – Photos: Mazur Ildikó

Hans Temple (1857-1931): Pulszky Károly arcképe. 1884. Olaj, vászon. Magyar Nemzeti Múzeum – Hans Temple: Portrait of Károly Pulszky. 1884. Oil, canvas. Hungarian National Museum Fotó – Foto: Képessy Bence Kiállítási képek – Exhibition images

A Múzsák Temploma Sárospatakon. Nagyterem – Kass János kiállítás The Temple of Muses in Sárospatak. Assembly Hall – János Kass Exhibition Foto – Photo: Váradi László

Hadtörténeti Múzeum. Hazatért gyûjtemények – a Torontó-terem Military History Museum, Budapest. Collections returned – the Toronto Hall Foto – Photo: Szikits Péter

Matyóhímzéses egyházi textilek a mezõkövesdi múzeum 50 éves jubileumi kiállításán Church textiles with Matyó embroidery at the museum’s exhibition celebrating its 50th anniversary in Mezõkövesd Fotó – Photo: Marozsán Zsolt

Óbudai Múzeum. Békásmegyeri enteriõr részlete Óbuda Museum. Detail of an enterior from Békásmegyer Fotó – Photo: Sárospataki György

A Savaria Múzeum idõszaki kiállításának részlete Detail of the temporary exhibition in the Savaria Museum, Szombathely Fotó – Photo: Illés Péter Évfordulóink magyar Ez az esztendõ ismét fontos megemléke- múzeumok zések alkalmait teremtette meg a múze- umok számára: a Rákóczi szabadságharc 2003/4. Tél kezdetének háromszázadik, Deák Ferenc születésének kétszázadik évfordulója MÛHELY kapcsán. Noha az évfordulós ünnep- Basics Beatrix: „Nemzetünkért összefogván”. Az elsõ Rákóczi emlékévrõl ...... 3 lések országos méretû eseményeknek Megyeri Anna: Deák Ferenc szülõháza Söjtörön ...... 5 számítottak, súlyuk jobbára a múzeu- mokra hárult, mégpedig túlnyomóan a Béres Katalin: Deák Ferenc nyomában – Kehida ...... 9 vidéki intézményekre. A Rákóczi évfor- Basics Beatrix: A kiegyezés építõmestere. Deák évforduló Magyarországon duló legjelentõsebb helyszíne a Magyar és külföldön ...... 12 Nemzeti Múzeum idõszaki kiállításán Jósvainé Dankó Katalin – Vámosi Katalin: A megvalósult álom. túl elsõsorban Sárospatak volt, ugyanis A Múzsák Temploma Sárospatakon ...... 14 ez alkalomból nyílt meg – a közel egy Vándor László: Bajcsa vára az ásatástól a kiállításig ...... 17 évtizede folyó épületfelújítási munká- Horváth Ferenc: A csengelei kun vezéri sír ...... 20 latok befejezését követõen – a Rákóczi Majcher Tamás: Debercsény középkori temploma ...... 24 Múzeum új állandó kiállítása. A Deák-év pedig nagyobb részben Zala megyéhez, a szülõföldhöz kapcsolódott, melyben VISSZATEKINTÉS a zalaegerszegi Göcseji Múzeum vál- Papp Katalin: 125 éve született Pulszky Károly ...... 25 lalt oroszlánrészt, nemcsak az életutat Villangó István: Emlékezés Apáczai Csere Jánosra ...... 26 végigkísérõ jelentõs idõszaki kiállítá- Makai Ágnes – Szoleczky Emese: 85 éves a Hadtörténeti Múzeum ...... 27 sával, hanem az ünnepelt személyéhez Viszóczky Ilona: Ötven éves a Matyó Múzeum ...... 32 fûzõdõ vidéki tájházak (Söjtör, Kehida) Újj Írisz: 30 éves az Óbudai Múzeum ...... 34 gondozásával, helyi kiállítások és ren- Székely Ferenc: Tíz év a sport történelmének templomában ...... 37 dezvények szervezésével is. E számunkban más évfordulókról is szót ejtünk, nevezetesen Pulszky Károly SZÁMVETÉS születésének 125. évérõl és a magyar Veress Ágnes: Szent Miklós ajándéka. Múzeumpedagógia a Magyar Nemzeti mûvelõdéstörténet jeles eseményérõl: Galériában ...... 39 Apáczai Csere János magyarnyelvû Vajdai Ágnes Viktória: Kápolnát építettünk ...... 41 enciklopédiája megjelentetésének 350. Fûköh Levente: A kismúzeumok szerepe, feladata, helyzete ...... 42 évfordulójáról. Ebben az esztendõben több múzeumunk is kisebb-nagyobb ju- NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK bilálást mondhatott magáénak, melyet megünnepelt, ill. lapszámunk hasábjain Kalmár Ágnes: Betlehemek Selmecbányáról. Kiállítás és szimpozium közreadott beszámolóval ünnepel. a Szórakaténusz Játékmúzeum és Mûhelyben ...... 45 Szándékunk szerint a muzeológiai tevé- Klug Ottó: Az Öntödei Múzeum vándorkiállítása Szlovákiában ...... 48 kenység minél szélesebb horizontját sze- Ébli Gábor: Transzparens múzeum. A berlini Német Történeti Múzeum új épülete . . . . . 49 retnénk Olvasóink elé tárni. Ez alkalommal három régészeti cikket adunk közre a KIÁLLÍTÁSOK legújabb kutatási eredményekrõl. Hason- Molnár András: Becsület és kötelesség – Deák Ferenc emlékezete. lóképpen több kiállításról is hírt adunk az A Göcseji Múzeum emlékkiállításáról ...... 50 évfordulós rendezvényeken kívül. Gondunk változatlanul a megfelelõ meny- Békési Éva: Az idõ hangja. Kiállítás az Iparmûvészeti Múzeumban ...... 52 nyiségû kézirat hiánya. Ezúton is kérjük Rapcsányi László: „Bár csak szende szûz vagyok, egy kosárkát tarthatok”. kollégáinkat, hogy a közérdeklõdésre szá- XIX. századi lövésztáblák a bajai Türr István Múzeumban ...... 55 mot tartó kutatási eredményekrõl, kiállí- Illés Péter – Vig Károly – Balogh Lajos: A száz éve született vasi nótárius feljegyzései. tási, gyûjteményi munkákról, jelentõsebb Csaba József tudósi és képi hagyatéka. Idõszaki kiállítás a Savaria Múzeumban . . . . . 57 múzeumi eseményekrõl – felkérés nélkül is – küldjenek írásokat lapszámainkba! KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE

F. Dózsa Katalin: A Gödöllõi Mûvésztelep ...... 59 Szerzõinkhez Selmeczi Kovács Attila: Szegek világa. Múzeumi kiadvány Göcsej néprajzáról ...... 60 A Pulszky Társaság szûkös adminiszt- Kerékgyártó Imréné: A Himalája magyar remetéje ...... 61 rációs kapacitása miatt az ötezer forint Holló Szilvia Andrea: Megjelent Budapest térképeinek katalógusa ...... 62 alatti honoráriumokat – számlaadással nem rendelkezõ szerzõinknek – csak A PULSZKY TÁRSASÁG HÍREI ...... 63 megfelelõ példányszám biztosításával áll Museum.hu hírek ...... 63 módunkban kiegyenlíteni. E számunk szerzõi ...... 64 A címlapon David Richter: II. Rákóczi Ferenc. 1704. HUNGARIAN MUSEUMS Olaj, vászon. Magyar Nemzeti Múzeum On the Cover 2003/4 WINTER David Richter: Ferenc Rákóczi II. 1704. Oil, canvas. Hungarian National Museum Fotó – Photo: Képessy Bence WORKSHOP A hátsó borítón Beatrix Basics: About the Events of the First Rákóczi Year ...... 3 Györgyi-Giergl Alajos: Deák Ferenc. 1861. Anna Megyeri: Ferenc Deák’s Birthplace in Söjtör ...... 5 Olaj, vászon. Magyar Nemzeti Múzeum Katalin Béres: Kehida – In the Footsteps of Ferenc Deák ...... 9 On the Back Cover Beatrix Basics: The Architect of the Compromise. Ferenc Deák Anniversaries Alajos Györgyi-Giergl: Ferenc Deák. 1861. in Hungary and Abroad ...... 12 Oil, canvas. Hungarian National Museum Katalin Jósvai Dankó – Katalin Vámosi: A Realised Dream. The Temple of Muses Fotó- Photo: Gottl Egon in Sárospatak ...... 14 László Vándor: The Fortress in Bajcsa – from Excavations to Exhibition ...... 17 Ferenc Horváth: The Tomb of a Cumanian Chieftain near Csengele ...... 20 MAGYAR MÚZEUMOK A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Tamás Majcher: The Medieval Church in Debercsény ...... 24 Egyesület folyóirata Lapalapító: Éri István RETROSPECTIVE Megjelenik évente négyszer Katalin Papp: Károly Pulszky was Born 150 Years Ago ...... 25 IX. évfolyam 4. szám, 2003. tél István Villangó: Commemorating János Apáczai Csere ...... 26 Ágnes Makai – Emese Szoleczky: The Military History Museum is 85 Years Old . . . . . 27 Fõszerkesztõ: Selmeczi Kovács Attila Ilona Viszóczky: The Matyó Museum in Mezõkövesd is Fifty Years Old ...... 32 Írisz Újj: The 30-Year-Old Óbuda Museum ...... 34 Szerkesztõségi titkár: Gönczi Ambrus Ferenc Székely: Ten Years at the Temple of Sports History ...... 37 A szerkesztõség tagjai: Basics Beatrix, Cséve Anna, Holló Szilvia Andrea, RECKONING Kriston Vízi József, Wollák Katalin Ágnes Veress: St. Nicholas’ Gift. Museum Education at the Hungarian A szerkesztõbizottság elnöke: Pintér János National Gallery ...... 39 A szerkesztõbizottság tagjai: Ágnes Viktória Vajdai: We Built a Chapel ...... 41 Bencze Géza, Dercsényi Balázs, Levente Fûköh: The Role, Tasks and Position of Smaller Museums ...... 42 Draveczky Balázs, Kócziánné Szentpéteri Erzsébet, Kovács Péter, Vándor László, Vukov Konstantin INTERNATIONAL RELATIONS Ágnes Kalmár: Christmas Cribs from Selmecbánya. Exhibition and Symposium Fordítások: Gönczi Ambrus, Basics Beatrix at the Szórakaténusz Toy Museum and Workshop ...... 45 Ottó Klug: The Travelling Exhibition of the Foundry Museum in Slovakia ...... 48 Szerkesztõség: Gábor Ébli: A Transparent Museum. The New Building of the German 1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 40. History Museum, Berlin ...... 49 Telefon: 210-1330/155, fax: 210-1336 E-mail: [email protected] www.museum.hu/pulszkytarsasag EXHIBITIONS Felelõs kiadó: Matskási István András Molnár: Honesty and Duty – Ferenc Deák’s Memory. Exhibition Nyomdai elõkészítés: Stúdió 12 Bt. Mûszaki szerkesztõ: Németh János in the Göcsej Museum, Zalaegerszeg ...... 50 Színes feldolgozás: Stúdió 12 Bt. Éva Békési: The Sound of Time. An exhibition in the Museum of Applied Arts ...... 52 Nyomdai munkálatok: Prospektkop Bt. László Rapcsányi: „Although I am only a simple blushing maiden, I can hold Felelõs vezetõ: Racskó József Elõfizethetõ a kiadónál your little basket”. Rifle-shots’ pictures from the 19th Century at (levélcím: 1476 Bp. 100. Pf. 206.), the István Türr Museum, Baja ...... 55 illetve postautalványon, csekkel vagy Péter Illés – Károly Vig – Lajos Balogh: The Records of a Clerk Born átutalással az alábbi számlaszámon: ABN-AMRO Bank 10200830–32323599 a Hundred Years Ago. The Legacy of the Scientist and Photographer József Csaba. Elõfizetési díj számonként: A Temporary Exhibition at the Savaria Museum, Szombathely ...... 57 egyéni elõfizetõknek 700 Ft, közületeknek 1000 Ft. HUISSN1219–4662 BOOK AND PERIODICAL REVIEW Katalin F. Dózsa: The Artists’ Colony of Gödöllõ ...... 59 Megjelenik a Nemzeti Kulturális Örökség Attila Selmeczi Kovács: The World of Sporadic Settlements. Museum Publication Minisztériuma és about the Ethnography of Göcsej ...... 60 a Nemzeti Kulturális Alapprogram Imréné Kerékgyártó: The Hungarian Hermit of the Himalaya ...... 61 támogatásával Szilvia Andrea Holló: The Catalogue of the Maps of Budapest ...... 62

NEWS OF THE PULSZKY SOCIETY ...... 63 News of the museum.hu ...... 63 Autors of this issue ...... 64 Mûhely „Nemzetünkért összefogván” Az elsõ Rákóczi emlékévrõl

Basics Beatrix egymás mondandóját. Bár a rendelkezésre álló anyag zavarba ejtõen hatalmas volt, a rendezõk a „kevesebb több” elvét követve Az évfordulók gyakran válnak egy-egy a legjelentõsebb, leghangsúlyosabb tár- év kulturális életének meghatározóivá. gyakat, dokumentumokat, fegyvereket, Különösen igaz ez, ha egyszerre két olyan grafikákat, festményeket használták föl, jelentõs eseményre is mód nyílik emlékez- így a kiállítás önmaga is egyfajta történeti ni, mint 2003-ban a Rákóczi szabadság- forrássá vált, informatív értékét nem ká- harc 300 évvel ezelõtti kezdetére és Deák rosította a történeti kiállítások esetében Ferenc születésének 200. évfordulójára. még mindig gyakori kultuszhely-teremtõ Egy ideje szokássá vált, hogy az ünnepsé- szándék. A kronologikus elrendezés, a gek, konferenciák, kiállítások, kiadványok kupolatér kihasználása az ikongráfiai ös- szervezésére bizottság jön létre – így tör- szeállítás céljából, a gondos válogatás és tént ez most is. pontos értelmezés hasznos és tanulságos A maradandó emlékek legfontosabbjai kiállítást eredményezett. a kiállítások, a konferenciák, tudományos Kár, hogy ezúttal sem sikerült a Nemzeti ülésszakok és az olykor ezekhez kapcso- Múzeumnak katalógust készítenie, s jólle- lódó könyvek. A Rákóczi-év esetében a het, a vezetõ szép kiállítású és tartalmilag nyitó kiállítás szervezõje a Magyar Nem- ügyes összefoglaló, azonban nem pótolhat- zeti Múzeum volt. A tavasztól õszig látható ja a múzeumi bemutatók ma már nem ok történeti bemutató a múzeum kupolater- nélkül elmaradhatatlannak vélt kellékét: mében és a hozzá kapcsolódó díszterem- a tárgyakat leíró, adataikat, forrásokat, ben, kisebb egységekben foglalta össze szakirodalmat, tanulmányokat közlõ ka- Mányoki Ádám (1673-1757): II. Rákóczi Ferenc. a szabadságharc történetét, valamint a talógust, amely az utókor számára az 1707. Olaj, vászon. Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi család tevékenységét, jelentõségét egyetlen – használható – rekvizituma egy Ádám Mányoki (1673-1757): Ferenc Rákóczi II. is. A kupolatérben a Rákóczi ikonográfia tárlatnak. Nem említve azt a tényt, hogy 1707. Oil, canvas. Hungarian National Museum legjelentõsebb mûveit tekinthette meg nélküle szinte hiábavaló a rendezõk fárad- a közönség, köztük olyan portrék sorát, ságos és olykor küzdelmes munkája, hiszen Dankó Katalin és Tamás Edit – hibája, hogy amelyek eddig a raktár mélyén rossz álla- a kiállítás lebontásával eltûnik, a semmibe erre meglehetõsen kevés idõ jutott. Kivé- potban hevertek, s talán árnyaltabbá tették vész – s marad egy kis füzet emlékeztetõül. teles szerencse, hogy tárgyismeretükre és azt a Rákóczi képet, amely eddig jórészt a A kiállításrendezés klasszikus muzeológiai gyakorlati tapasztalataikra támaszkodva késõbbi Mányoki portréból és a historiz- munka, rengeteg kevéssé látványos fel- mégis a lehetõségekhez képest a legjobban mus Benczúr Gyula-féle édesbús elfogatás- adattal, amelyrõl nemcsak a látogatónak, tudták nehéz feladatukat megoldani. Nem jelenetébõl állt. de olykor még a szakmabélinek sincsen szabad azonban elfeledkeznünk arról, hogy A díszterem kiállítás céljára igencsak tudomása; bûnös könnyelmûség tehát, ebben muzeológus és restaurátor munka- nehezen alkalmazható terét sikerült jól akár anyagi, akár egyéb okból ennek írásos társak sokasága segítette õket a Magyar áttekinthetõvé tenni a tematikus egysé- eredményét, a katalógust kihagyni a mun- Nemzeti Múzeum fõigazgató-helyettese, gekre való tagolással – a család, a gyer- kafolyamatok sorából. Pintér János irányításával. mek- és ifjúkor, a szabadságharc története, Nem sokkal a Nemzeti Múzeum tárla- A történeti kiállítás rendezésének hagyo- az emigráció és a kultusz értelemszerûen tának bezárását követõen, októberben a mányos gyakorlata szerint Sárospatakon is adódó fejezetei lettek a bemutatónak. A múzeum filiáléja, a sárospataki Rákóczi idõrendben ismerheti meg a látogató a Rá- rendezõk (Kovács S. Tibor irányításával Múzeum, egy kiemelkedõen fontos regi- kóczi család históriáját, a szabadságharc Aczél Eszter, Basics Beatrix, Orgona Ange- onális kulturális központ nyithatta meg eseményeit. A család a XVI. században lika és Szvitek Róbert) számos olyan tár- az 1996-2003 közötti idõszakban zajló vált országos jelentõségûvé, ugyanekkor gyat, ábrázolást, dokumentumot, relikviát helyreállítás és felújítás után újrarende- lett Sárospatak a magyarországi refor- sorakoztattak fel, amelyek eddig nem sokat zett állandó kiállítását a Rákócziak dicsõ máció egyik jelentõs központja. Rákóczi szerepeltek a közönség elõtt. Egy-egy kora címmel. A bemutató a Perényi-szárny Zsigmond 1588-ban kapott bárói címet, kiemelkedõ jelentõségû mûalkotás önma- termeivel kezdõdik, és a XIX. században országbíró, majd Erdély gubernátora, gában is képes korszakok illusztrálására, a Bretzenheim család által átalakított késõbb fejedelme. A család felemelkedé- az események, politikai viszonyok meg- épületrészen fejezõdik be. Tekintettel sének története, kiemelkedõ jelentõségû értetésére, amint ez jól érzékelhetõ volt arra, hogy a magyarországi gyakorlatnak személyiségeinek bemutatása egyúttal az ilyen céllal kiállított, az árpási római megfelelõen elõreláthatóan évtizedekig Magyarország és Erdély XVI-XVII. szá- katolikus plébániatemplomból származó ezt a kiállítást nézik majd meg várhatóan zadi történetének ismertetését is jelenti. fõoltár esetében is. A kiállított tárgyak és remélhetõen látogatók milliói, különö- A birtokok, az ezeken folyó építkezések, és a magyarázó szövegek, feliratok sze- sen fontos volt a tárgyak kiválogatása, az gazdálkodásuk, kereskedelmi tevékeny- rencsésen egészítették ki, támogatták elõkészítés. Nem a rendezõk – Jósvainé ségük illusztrálására értékes és fontos mûtárgyak álltak rendelkezésre, gyakran Nádasdy Ferencet és Frangepán Ferencet olyanok, amelyek eddig ismeretlenek vol- kivégezték, I. Rákóczi Ferenc pedig csak te- tak a közönség számára, olykor azért, mert temes váltságdíj fejében kapott kegyelmet, állapotuk nem tette ezt lehetõvé. Ásatás váraiba pedig császári õrség került. során elõkerült öltözékek, ötvöstárgyak, A negyedik, legnagyobb méretû terem II. ékszerek, személyes használati tárgyak, Rákóczi Ferenc gyermek- és ifjúkorának lett amelyek egyúttal a kor iparmûvészetének szentelve. Thököly Imre mozgalma ismét jeles emlékei és õsgaléria-portrék se- Erdély történetéhez, annak egyik leginkább gítségével rekonstruálták a rendezõk a eseménydús idõszakához vezeti a látogatót. Rákócziak várbéli környezetét. A fia születése után néhány hónappal özve- A második terem a Rákócziak egyház- gyen maradt Zrínyi Ilona 1682-ben kötött és iskolatámogató tevékenységének lett házasságot Thököly Imrével. 1685-ben szentelve, s elsõsorban I. Rákóczi György kezdõdött a munkácsi vár császári ostroma, és Lorántffy Zsuzsanna patrónusi szerepét ahol Zrínyi Ilona gyermekeivel tartózkodott. hangsúlyozza. A református egyháznak A két és fél éves ostrom során hiába várt adományozott kegytárgyak, a templom- bárhonnan Európából segítséget, bár cso- építkezések bõkezû támogatása, majd dálták bátorságát, de egyedül maradt. Buda az iskolahálózat kialakítása egyaránt a 1686-os visszafoglalásakor még tartott fejedelmi pár nevéhez kötõdik. Számos Munkács ostroma, s csak 1688 januárjában, remek egyházi ötvöstárgy látható a tárlók- az I. Lipóttal kötött megállapodást követõen ban és vitrinekben, a pataki nyomda XVII. adta át Zrínyi Ilona a várat a császári kato- századi mûködését különleges kiadványai náknak. Ez egyben a család szétszakadását illusztrálják. A könyvkiadás pártolása jelentette, Rákóczi Ferenc csehországi je- révén ekkor vált a város és a vár az észak- zsuita iskolában nevelkedett, míg édesanyja kelet-magyarországi régió legjelentõsebb és nõvére Bécsben éltek egy kolostorban. kulturális központjává. A fejedelemas- Életének további eseményei ismertek, s szony által segített és letelepített habánok alaposabb megismertetésükrõl a kiállítás kerámiamûvészetét jellegzetes edényeik bõségesen gondoskodik. Házasságkötése révén ismerhetjük meg. A Rákóczi család után a sárospataki várban berendezett ud- XVII. század végi katolizálása már a sza- var gazdagságát augsburgi ötvöstárgyak, badságharcot közvetlenül megelõzõ ese- bútorok, ékszerek, szõnyegek, valamint a Aranyozott ezüst díszserleg a Rákóczi mények fontos elõzménye. fejedelmet és feleségét ábrázoló grafikák és kincsbõl. Augsburg, XVII. század. Magyar A harmadik terem témája a Rákócziak festmények révén érzékelheti a látogató. Nemzeti Múzeum szabadságküzdelmei, ezen belül a Zrínyi- Az ötödik teremben a Rákóczi szabadság- Gilded silver chalice from the Rákóczi Nádasdy-Frangepán összeesküvésként is- harc története a várbéli állandó kiállítás két- treasure. Augsburg, 17th century. Hungarian mert Habsburg-ellenes mozgalom bemuta- ségtelenül legizgalmasabb fejezete. A fegyve- National Museum tása. A helyszín adott: az úgynevezett Sub rek s azok használói, a közkatonák – kurucok Rosa sarokszoba volt a hagyomány szerint és labancok egyaránt -, valamint hadvezéreik megerõsített, majd máskor lerombolt vára- az a titkos hely, amelyet a „házigazda”, I. képei láthatók grafikákon és festményeken kat. A tárgyi emlékek, dokumentumok, ér- Rákóczi Ferenc a fõurak rendelkezésére egyaránt. A szabadságharc nyolc évének mék, pénzek egészen a legutolsó hónapokig bocsátott. A rövid ideig tartó fegyveres fel- minden fontosabb szereplõje megjelenik, de segítenek felidézni az eseményeket. kelés szomorú vége ismert: Zrínyi Pétert, megismerhetjük a helyszíneket is, az olykor A hatodik terem a számûzetés és a kultusz helyszíne, s újdonsága, hogy mindkét témá- G. P. Rugendas: Kuruc rajtaütés. XVIII. század. Mezzotinto. Magyar Nemzeti Múzeum ban huszadik századi emlékeket is elénk tár. G. P. Rugendas: Suprise attack by the Kuruc. 18th century, Mezzotinto, Hungarian National Museum Különösen érdekes a kultusz egy 1976-os, sajátos évfordulós megemlékezése, a II. Rá- kóczi Ferenc születése alkalmából készült, a hetvenes évek magyar képzõmûvészetének jellegzetes munkáit felsorakoztató együt- tese. A befejezõ öt teremhez csatlakozó köralakú szobácska falain a Rákóczi iko- nográfia eddig ismeretlen XIX. századi em- lékeit láthatjuk: Jakobey Károly 1861-ben festette meg David Richter 150 évvel ko- rábbi portré-párjának sajátos, historizáló változatát. Nem nevezném ezeket a képeket másolatoknak, inkább újraértelmezések, a mûvész nemzeti panteon-teremtõ portré- sorozatának kiegészítései. Az öt, egy tengelyre felfûzött terem módot adott arra, hogy a XVI-XVII. szá- zadi várbelsõt, a lakóhelyet megidézzék a rendezõk. A bútorok, kályhák, festmények, berendezési tárgyak, öltözékek a várban élõ családok idejének hangulatát igyekez- MÛHELY nek elénk varázsolni, hozzájuk illõ rekonst- rukció-jellegû kiegészítésekkel. A két utolsó teremben pedig a XVII. század vége, XVIII. század eleje jeles csataképfestõjének, Georg Philipp Rugendasnak, valamint a családjából ál- ló mûhelynek ma is igen kedvelt katonai életképeibõl – festményekbõl, de fõleg festõi hatású mezzotintóiból – kapunk válogatást. A kiállítás – talán az ismertetésbõl is kitûnik – gazdag anyagot mutat be, mégsem tûnik zsúfoltnak. A kivitelezés talán kissé túl hagyománytisztelõre sikerült, ez azonban kevéssé zavaró a mûemlékfalak között, amennyiben ezt a stílust következetesen kép- viseli. Ez azonban olykor megtörik, egy-egy sikerületlenebb részlet disszonanciája révén. A mûtárgyakkal sem sikerült mindig méltó módon „bánni” – ennek legfájdalmasabb jele a különlegesen értékes grafikák rajzának, feliratainak bántó betakarása a paszpartuval. Az az érzésünk, hogy a kivitelezés során fontosabb volt a berendezés összképe, mint maga a mûtárgy. A festménykeretek bizon- nyal költséges uniformizálása sem biztos, hogy a legszerencsésebb megoldás. Ez ismét azt sugallja, hogy a kiállítás látványtervezõi – bár jó ízléssel, de mégis – lakberendezõként mûködtek, holott ennél többet érdemelt volna mind a helyszín, mind pedig a kiválogatott tárgy-együttes. A két nagy Rákóczi kiállítás között – ugyancsak Sárospatak múzeuma „gazdáinak” A Sub Rosa terem a sárospataki várban – The Sub Rosa hall in the Sárospatak castle köszönhetõen – háromnapos konferenci- ával is megemlékeztek a korszak és téma a korszakkal és a fejedelem személyével. A beginning of the freedom fight led by prince legkiválóbb kutatói az évfordulóról. A IX. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Ferenc Rákóczi II has been one of the central themes of memorial celebrations this year. In the Sárospataki Reneszánsz Mûvelõdéstörténeti a Nemzeti Kulturális Alapprogram, Vaja Hungarian National Museum a commemorative Konferencia szervezõi és helyszínadó gazdái: Nagyközség Önkormányzata és a Szabolcs- exhibition was organized showing the history a Magyar Nemzeti Múzeum, annak Rákóczi Szatmár-Bereg Megyei Közgyûlés által of the Rákóczi family, the freedom fight and its Múzeuma és a Vay Ádám Múzeum és Baráti támogatott konferencia a Rákóczi év legem- international context, and a part of it displayed Köre volt, ezúttal A Rákóczi szabadságharc lékezetesebb szakmai megemlékezése volt, a great variety of the portraits of the prince. Another important event was the opening és Közép-Európa címmel emlékeztek meg a amelynek elõadásai kötetben is megjelennek. of the permanent exhibition in the Rákóczi 300. évfordulóról. 2003. október 2-4-e között Museum, Sárospatak, in North-Eastern Hunga- 37 elõadás hangzott el a magyar és külföldi Lásd még – See also: Címlap – Cover; ry, an ancient seat of the family. The hundreds kutatók legújabb eredményeit ismertetve. Borító 2 – Cover 2 of objects, documents, weapons, jewels, furniture, graphic works and paintings try to Közben volt könyvbemutató, valódi és vir- reflect to the visitors the two hundred years tuális kiállítás megnyitója és koszorúzás. A period of the family’s rise and importance politika, diplomácia, hadtörténet, vallástör- About the Events of the First Rákóczi Year in Hungarian history. Parallelly with the ténet, történettudomány, mûvészettörténet exhibitions, an international conference was organized with the participation of the most tárgyköreibõl szekciónként, témacsoportok The celebrations of anniversaries are usually important events in the history of a country outstanding experts from Hungary and outside szerint összeállított elõadások a lehetõ leg- – books, conferences, exhibitions remind the country, the material of which will be szélesebb összefüggésekben foglalkoztak us to the personalities and events. The 1703 published.

Deák Ferenc szülõháza Söjtörön

Megyeri Anna vármegye közönsége által készíttetett emlék- méltó keretet szolgáltasson az ünnepsé- tábla – Wapper Ignác zalaegerszegi kõfaragó gekhez, s az emlékhely a környék nevezetes munkája – hirdeti: e helyen született Deák látnivalója lehessen. Deák Ferenc Zaláról így írt egy 1861-ben Ferenc 1803. október 17-én. A robusztus, egyemeletes kúriát egykor a kelt levelében: „szülõföldem, politikai életem A szülõházat 2002-2003-ban kívülrõl fel- megye kezdte építtetni katonai szállásház- bölcsõje, legszentebb visszaemlékezéseim újították, s elkészült belsõ rekonstrukciója ként. Már álltak falai, amikor Deák Ferenc színhelye”. A söjtöri Deák-kúria bejárata fö- is, lehetõvé téve, hogy az épület Deák Ferenc nagyapja, Deák Gábor 1768-ban megvásá- lött 1897-ben a millennium alkalmából Zala születésének 200. évfordulója alkalmából rolta, majd befejezte a félkész épületet. A

egy sem került elõ, csak a jellegzetes süve- gek részletei látszanak, s az egyikük alatt Keve neve olvasható. E falképek ikonográfiai elõzményeinek a XVII. században Nürnberg- ben megjelent metszetes könyv, a Nádasdy Mausoleum vezéralakjai tekinthetõk, melyek ábrázolásai két évszázadon át hatottak a magyar történelem alakjait megjelenítõ mûvészekre. Az északkeleti sarokszobában kilenc táj- képi jelenet nyomai tûntek elõ, gazdag orna- mentális, architektonikus keretezések rész- leteivel, ám a figurális képek közül csak kettõ megfejthetõ. A könnyed, a tavasz-nyár színe- ivel megfestett jelenetek, üde rózsás virágfü- zérek bizonyossá teszik, hogy ez volt Sibrik Erzsébet szobája. Az elõzõ szoba lehetett a

A söjtöri Deák-kúria a XIX. század második felében The Deák Mansion in Söjtör in the late 19th century boltozatok, a tetõ elkészíttetése, a belsõ va- Sibrik Antal Gyõr megyei elsõ alispán 21 kolás, meszelés, az asztalos-, lakatos-, üve- esztendõs leányát. gesmunkák, a cserépkályhák elkészíttetése Bár erre írott forrás nem áll rendelkezé- rá várt, végül az építési kiadások legalább sünkre, a mûemléki feltárás sem adhatott kétszeresét tették ki a vásárlás költségei- választ a falfestések elkészültének pontos nek, a számadások szerint a vételár – 1447 idejére, de valószínû, hogy már kettejük meg- forint – utolsó részletét 1774-ben fizette ki. rendelésére készülhettek a ház szobáinak Az átépítés nem várt felette magas költségei festett díszítései. Hazánkban különleges rit- és a feleségével, Hertelendy Annával történt kaságnak számít, hogy a XVIII. századi világi vagyonmegosztás miatt Deák Gábornak lakóépületekben ilyen típusú falkép-együttes anyagi nehézségei támadtak, ezért négy év fennmaradjon. Még akkor is, ha a szondázó múltán kérte a megyét, hogy vásárolja vissza feltárás során elõkerült részletek (Készítette tõle az épületet. Ám a söjtörivel egy idõben a Lángi József, Állami Mûemlékhelyreállítási megye több kvártélyházat is eladott, köztük és Restaurálási Központ) nagyobb remé- az ugyancsak Deák Gábor által megvett tófe- nyekre jogosították fel a kutatókat, mint a Deák Ferenc (1761-1808), az édesapa. jit és tárnokit, így az átépített, új kúriára sem végleges feltárás eredménye, amely szerint Vasárnapi Újság 1903. tartott igényt. a reméltnél jóval töredékesebb kép tárult fel Ferenc Deák (1761-1808), the father Végül Deák Gábor idõsebbik fia, Ferenc elõttünk. (A feltárást és restaurálást Pintér vette birtokba a nemesi kúriává alakított Attila restaurátor és munkatársai végezték.) épületet, Söjtört kapva osztályrészül. Tár- Az egyik szoba figurális falfestésérõl Deák vendéglátás helyszíne, ezért is maradt fenn nokról költözött a dombokkal ölelt, a Válicka Ferenc gyámleánya, Széll Kálmánné Vörös- a családtagok emlékezetében, míg utóbbi a által határolt településre az 1780-as évek marty Ilona is megemlékezett: „E háznak is magánélet színtere volt. A középsõ szobában elsõ felében. A falu 1785-ben 225 házat és meg volt a »nagy szobája« vagy »terme«, mely rózsaszín–zöld–szürke plasztikus vonalazás- 1447 lakost számlált. Itt haladt végig az or- kisebb curiákban is feltalálható, s a söjtöri sal, gyöngysorral keretezett tükrös osztások szágút Letenyétõl Bakra, amely beletorkollt ház termének falait freskók fedték, a család vettek körül figurális vagy ornemantális de- a Nagykanizsától Zalaegerszegig vezetõ pos- állítása szerint, azok a hét vezért ábrázolták”. korációt. A mellette lévõ helyiség színvilágát taútba. Postaállomása legközelebb Hahóton A délnyugati sarokszobában, ha töredékesen hideg zöld betétmezõk és szürke plasztikus volt ugyan, de az aprófalvas Zala megyében is, valóban vezérek portréi kerültek elõ, igaz, vonalazások határozzák meg. Az elõtérbõl akkor is a legnagyobb lélekszámú települések a kutatók csak hat arckép helyét azonosítot- fûthetõ, sarkokban álló egykori cserépkály- közé tartozott. ták. Tükrös keretezések, szürke, rózsaszín hák helyét márványos festés jelzi. Deák Ferenc – az évfordulós sávok és sárga szívsoros lécek övezik a Az al secco technikával készült falfestmé- elõkészületek során elõkerült – kéziratos falmezõk zöld alapszínû felületeit. Ezekben nyek készülhettek akár 1791-ben is. Az év feljegyzése szerint feltehetõen Nagy- szalagra fûzött vonalas és gyöngyözött februárjában ugyanis a söjtöri kúria belsõ szombatban jogot végzett, mûvelt ifjúként keretû medalionba foglalták a portrékat. Az telkén az összes épület, sõt a nagy ház födele a családi hagyományt követve megyei hi- ablakbélletekben, a keskenyebb falsíkokon is nagyobb részt „porrá s hamuvá lettek”. Id. vatalt vállalt: négy éven át a kapornaki mitológiai ábrázolások voltak, mint azt az Deák Ferenc akkor az épületeket felesége járás fõszolgabírója volt, majd 1791-ben egyetlenként elõbukkant, szintén ovális ke- hozományából származó készpénzen épít- Zala megye táblabírájává nevezték ki. retbe foglalt Vénusz ábrázolás sejteti. Sajnos tette újjá s javíttatta ki a károkat. Pár évvel 1788-ban vette nõül Sibrik Erzsébetet, a feltárás során a vezérek arcvonásai közül késõbb, az édesanyjával, Hertelendy Anná- MÛHELY val kötött szerzõdés értelmében átvállalta megfelelõ puhafa bútorok, azok kevés száma födémcsere során tûnt el végleg a mennye- a könnyelmû anya hatalmas adósságának arra utal, hogy az értékesebb, örökölt búto- zetek eredeti festése. törlesztését, melynek fejében jelentõs birto- rokat valószínûleg elszállították, mert Deák Eötvös Károly leírása szerint az udvarház kokat örökölt, valamint a Tárnokon élõ József Ferenc elköltözése, majd halála után a söjtöri földszintjén az 1900-as évek elején posta testvérével kötött osztályos egyezség szerint kúriát bizonyára csak alkalmilag lakták. mûködött, de ír arról is, hogy korábban a az „õsi javakból” nekik jutott a „söjtöri és tó- Az árvák sorsát a gyámként kinevezett zsidó hitközség imahelyként használta egyik feji határokban levõ nemesi udvarhely, a ma- Hertelendy György vigyázta. 1811-tõl a 21 szobáját. A két világháború között körorvosi jorságbeli és jobbágyülések azokhoz tartozó éves Antal, immár a kapornaki járás szolga- lakásnak és rendelõnek adott otthont. 1946- szántóföldekkel, rétekkel, szõlõkkel.” bírója, egyedül gazdálkodott a haszonbérbe ban a Zalavármegye Földbirtokrendezõ Ta- A Deák házaspárnak alig másfél évtize- vett osztatlan – kehidai, koppányi, söjtöri nácsa a kastélyt körorvosi lakásnak, a kertet des együttlétük alatt hét gyermeke szüle- – családi birtokon, majd 1823 után társra lelt községi célra adta át, míg az ún. kiskastélyt, tett, boldog házasságukba csak hármuk az ügyvédi vizsgája után hazaköltözõ Ferenc melyben akkor két söjtöri család élt, az elvesztése hozott gyászt és bánatot. Ezek öccsében. 1842-ben, Antal halála után Deák iparoskörnek juttatta. A korabeli ábrázolások az érzések idõs Deák Ferenc szívében legki- Ferencre hárultak a gazdálkodás terhei. mindegyikén, közvetlenül a kastély mellett sebb gyermeke, Ferenc születésekor örökre Ennek súlyáról árulkodik Kossuth Lajoshoz álló földszintes, az összeírások és falusiak megmaradtak. A nehéz szülés következtében 1845-ben írt levelének egy fél mondata. „…a emlékezetében is kiskastélyként emlegetett elhunyt a rajongásig szeretett ifjú felesége. sors engem ezen földnek göröngyeihez kötött”. épületet csak az 1940-es évek végén bon- A késõbbi osztozkodások során Söjtör tották le, boltozatos pincéjében gyümölcsöt Deák Klára, majd férje, a szomszéd faluban, tároltak, majd 1965 után ezt is életveszé- Pusztaszentlászlón birtokos Oszterhueber lyessé nyilvánították. Használható tégláiból József révén a Tarányi-Oszterhueber család gépszínt építettek a termelõszövetkezet tulajdonába került. A kúria néhány helyiségét számára, maradványait betemették. bizonyára bérbe adták. A késõbbiekben a Deák-kastély a falu közös- Az épületrõl készült egyik XIX. századi ségét szolgálta, könyvtárként, klubként, múze- ábrázoláson homlokzatát vízszintes pár- umi kiállítóhelyként is mûködött, Deák Ferenc kányok és függõleges lizénák tagolják, életútját felidézõ két teremmel. Földszintjén köztük szalagkeretes ablakokkal. Ezt az kapott helyet egy ideig a méhészeti egyesü- ábrát vették figyelembe az épület felújítá- let is, az õ kezdeményezésükre jött létre a sának tervezõi. Északi falához a XIX. szá- „Méhészet és a méz feldolgozása Zalában” zadban egy félsátortetõs toldaléképületet címû kiállítás. E két kiállítást a rekonstrukció ragasztottak, melyet az 1975-ös mûemléki megkezdésekor költöztették át az egykori Fes- rekonstrukció során lebontottak. Az akkori tetics-kastélyban mûködõ általános iskolába.

Viaszpecsét Deák Ferenc egyik levelén a család címerével, a Zala Megyei Levéltár tulajdona The wax seal with the family’s coat-of arms on one of Deák’s letters, Zala County Archives Fotók – Photos: Zóka Gyula

Sibrik Erzsébet (1771-1803), az édesanya portréja a Vasárnapi Újságból The portrait of Erzsébet Sibrik (1771-1803), the mother

Édesapja a kis Ferencet zalatárnoki roko- naira bízta, majd Kehidára, a család õsi birtokára költözött, s hamarosan követte feleségét. A halála után, 1808-ban készült hagyatéki leltár, mely csak véletlenül maradt fenn a megye levéltárában, némi támpontot ad a kúria akkori beosztására vonatkozóan, ám csak vázlatos képet nyújt annak egykori berendezésérõl. Az emeleti négy szoba közül az egyiket szenelõ szobaként jelzi, a föld- szinten két szoba berendezését sorolja fel. E szerint a konyha melletti szoba meglehetõsen zsúfoltnak tûnik, több asztal, 14 szék mellett almáriumok, köztük „Aufszatz almárium” állt benne, tehát valószínûleg ebédlõként hasznosították, jóllehet ágyat és mosdót is említ, természetes módon, mert akkor még nem különültek el egymástól élesen a külön- féle funkciójú szobák. A többi szoba beren- dezésének összeírása, a kor újabb ízlésének

A söjtöri Deák-kúria 2003 októberében – The Deák Mansion in Söjtör in October 2003 Fotó – Photo: Megyeri Anna

A felújított kúria emeleti szobái, festett téglából, balról tüzelõpadkával, jobbról egy középbirtokos család gazdálkodása a 19. század falai a zalai köznemesség életmódjának, kisebb kemencével. A középkemence elõtt elsõ felében. In: Zalai Gyûjtemény 34. 41-76. p. Zalaegerszeg, 1993. gondolkodásmódjának egyedülálló tanúi. A beálló gödör volt. (Az épület mûemléki Eötvös Károly: Deák Ferenc és családja, 1-2. köt. megnyitóra elkészült ideiglenes berendezés feltárását Koppány Tibor régész, a konyha Budapest, 1905. néhány XVIII-XIX. századi bútordarabbal, rekonstrukciós tervét Sabján Tibor muze- Ferenczi Zoltán: Deák élete 1-3. köt. Budapest, valamint a köznemesség olvasmányaiként ológus készítette.) Berendezése, néhány 1903. Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim Deák szolgáló mûvek válogatásával gazdagítja ezt rekonstrukciót kivéve, a zalai múzeumok Ferenc politikai és magánéletébõl. Budapest, én. a képet. néprajzi és történeti gyûjteményeinek tár- T. Mérey Klára: Zala megye útjai és a mellettük Három földszinti helyiségét az évfordulóra gyaival történt, olyan eszközökkel, melyek fekvõ települések. In: Zala megye a XVIII–XIX. múzeumi kiállítóhelyként rendeztük be. A készítési módja, formája, használata hosszú században két korabeli leírás alapján. Zalai konyha bal oldalán lévõ boltíves szobában De- idõ alatt sem változott. Gyûjtemény 46. Zalaegerszeg, 1999. ák család és Deák Ferenc emlékezete címmel A konyhából nyíló, egykor talán kam- készül kiállítás. (Ferenczi Zoltán és Eötvös rának is használt helyiségben Zala mezei Lásd még – See also: Borító 2 – Cover 2 Károly leírása szerint ebben a helyiségben, gazdái címmel a Deák család és a zalai a vendégszobában született Deák Ferenc. köznemesség gazdálkodását, háztartását Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona visszaem- bemutató tárlat nyílt. Kiállításaink a zalai Ferenc Deák’s Birthplace in Söjtör lékezésében arról ír, hogy a nagy házban zajló múzeumokban õrzött tárgyak, dokumentu- kisebb felújítás miatt Deák Ferenc a kúria mok, a Zala Megyei Levéltár és a fõváros Ferenc Deák a leading political figure of the 19th melletti kisebb házban született.) közgyûjteményeiben õrzött emlékek repro- century was born in Söjtör on 17 October 1803. A folyosóról nyíló konyha rekonstrukciója dukcióinak, másolatainak felhasználásával The mansion where he was born, had several owners during the centuries, has been rebuilt and a XVIII. század végi, XIX. század eleji álla- készültek. damaged, while in 2002-2003 the exterior of potnak, azaz a feltárás elsõ periódusának building was renovated and reconstructed. The megfelelõen készül. Ekkor a ház konyhájá- interior reconstructions are in progress. The Irodalom nak járószintje mélyebben volt, mint a többi speciality of the place is , among other things, the several seccos on the walls, probably made in the helyiségé, három sor téglából rakott lépcsõn Deák Ferenc emlékezete. Levelek 1822-1875. 18th century, with a variety of topics: scenes from lehetett megközelíteni. A szabadkéményes, Összegyûjtötte és jegyzetekkel ellátta Váczy Já- mythology, portraits, landscapes, unfortunately dongaboltozatos teret egy füstgerenda és a nos. Budapest, 1890. destroyed or decayed by now. The new exhibition fölé emelt fal választotta két részre. Köze- Molnár András: A fiatal Deák Ferenc, Budapest, area is dedicated to the memory of Deák as well 2003. as to the lifestyle and thinking of the social class pére egy nagyobb méretû kemencét raktak Molnár András: Deák Ferenc birtokai. Egy zalai which his family belonged to. MÛHELY Deák Ferenc nyomában – Kehida

Béres Katalin

„Oh Kehida! Lehetett-e feledni nevedet!? Újra és felejthetetlenül lettél történelmi hellyé. Éljen neved, mint kegyelet tárgya, s legyen kedves emlékében a nemzetnek, … mint kedves volt annak a nemes nagyság- nak, kire minden idõben büszkén tekinthet a magyar.” – Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona írta e gondolatokat Deák Ferencre emlékezve. Valóban, a Zala folyó észak-déli folyása mentén, a jobb parton található kis zalai település kétszeresen írta be nevét a magyar történelembe. Az 1232-bõl szár- mazó kehidai oklevél tanúsága szerint innen, azaz „Ketud hida”-ról indult ki a zalai szervienseknek az a szervezkedése, amelyben engedélyt kértek és kaptak a királytól, hogy saját peres ügyeikben maguk ítélkez- zenek. Ezt az eseményt a nemesi vármegye kialakulásának egyik fontos állomásaként tartjuk számon. Hatszáz évvel késõbb Deák Ferenc személye tette nevezetessé a községet, aki 1808-tól 1854-ig, 49 éven keresztül tekintette állandó lakhelyének Kehidát, otthonnak, menedéknek, a feltöltõdés és a megpihenés helyszínének a falu közepén A kehidai kastély környéke Eszenyi Sámuel földmérõ térképén, 1795 emelkedõ kis dombra épült kúriát, ahonnan The surroundings of the Kehida mansion, a map made by surveyor Sámuel Eszenyi, 1795 szemet gyönyörködtetõ, lelket nyugtató kilátás nyílik a folyó völgyére, a dombok gyakoribbá váló török támadásoktól tartva elpusztult, de falainak maradványait még övezte, erdõ koszorúzta pannon tájra. erõdítménnyé alakítottak át, ami magába Deák is látta, õ maga mesélte el Vörösmar- Ezen a dombon már a középkorban ne- foglalta a falu Szent Péter tiszteletére ty Mihálynak és feleségének egyik látoga- mesi udvarház állott – a Háshágyi családé emelt templomát is. A kehidai végvár 1588- tásuk alkalmával, hogy „a följáró út mellett –, amelyet az 1540-50-es években az egyre ban, egy török támadás következtében egy darab régi falról azt állíták, hogy az a kehidai régi várnak megmaradt fala, vagy A kúria épülete. Vasárnapi Újság 1876. – The mansion building, 1876 omladéka volt”. Fotók – Photos: Zóka Gyula A török kiûzése után – leányági örö- kösödés révén – Kehida egy másik igen régi zalai nemesi család, a Hertelendyek tulajdonába került. A nemzetség legte- kintélyesebb tagja, a falut újjáalapító Hertelendy Gábor az egykori végvár helyén „residentionális házot” építtetett magának az 1740-es években. Tõle egyetlen leánya, a szépséges Hertelendy Anna örökölte a domíniumot és a kúriát, amelynek 1757-tõl új tulajdonosa – Hertelendy Annával kötött házassága révén – a Tárnokon birtokos Deák Gábor lett. A frigy azonban rosszul sikerült, a házaspár külön költözött. 1768- ban szétválasztották a birtokrészeket is, az osztozás után Kehida Hertelendy Anna kezelésében maradt. Tõle idõsebbik fia, a Söjtörön élõ Deák Ferenc (1761-1808) örökölte az anyai birtokot a hetvenkétezer forintnyi adóssággal együtt. Idõsebb Deák Ferencet 1803. október 17- én súlyos családi tragédia érte. Szeretett 10

Az épület mindkét szárnya alatt hatalmas mosdóeszközök, kétajtós ruhaszekrény s egy pince húzódik, az északi szárny alatti min- zsöllyeszék” alkották a háló berendezését. den valószínûség szerint középkori eredetû Belõle nyílt a könyvszekrényekkel, „bõrrel az egykori kúria, majd a végvár pincéje bevont, kissé fakó, kissé kopott” pamlaggal volt. Deák Antal és Ferenc idejében a ház és székekkel, valamint pipatartóval beren- átépítésére nem került sor, csak a XIX. dezett dolgozó- és fogadószoba, melynek század végén végeztek rajta kisebb átala- híres kandallója mellett vitatták meg Deák kítást, amikor a keleti homlokzaton trapéz és vendégei a vármegye és az ország sor- alakú kiszögelléssel új bejáratot nyitottak, sát. Gyakran megfordultak itt zalai barátai, valamint a régi oromfalakat újakra cse- birtokos társai: Csányi László, Zalabéri rélték. Az északi szárny nyugati végéhez, Horváth János, Csuzy Pál és mások. Felke- az 1920-as években végzett hozzátoldás resték a reformkor jelesei: Wesselényi Mik- módosította csak jelentõsebben az épület lós, Széchenyi István, Vörösmarty Mihály, külsõ képét. Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Eötvös A kúria belsõ elosztásáról, az egyes he- József, hogy csak a legnevesebbeket em- lyiségek funkciójáról, berendezésérõl rész- lítsük. Az önkényuralom idején is fogadta letes leírást olvashatunk Deák életrajzírói, mindazokat, akik tõle vártak tanácsot a Ferenczi Zoltán és Eötvös Károly mûveiben. túlélésre, az ellenállásra. Eötvös kétszer is járt Kehidán, egyszer A következõ két szobában – Eötvös sze- 1854-ben még pápai diákként, majd az rint – a rokonokat és vendégeket szállásol- életrajz megírására készülve 1903-ban újra ták el. Ferenczi úgy tudja, hogy a harmadik felkereste Deák Ferenc lakóhelyét. Az elsõ szoba a kúria ebédlõje volt. Az utolsó, alkalommal – a „tekintetes úr” távollétében nagyméretû helyiséget egykor Hertelendy – a szakácsnõ vezette és mutatta meg a há- Anna díszteremnek használta, szép kilátás zat az ifjú, megilletõdött vendégnek. nyílt belõle a Zala völgyére és az úrilak A keleti szárnyon, mely a földesúr lakré- parkjára is. Késõbb Antal lakott benne, Fe- Zala György Deák szobra az épület elõtt sze volt, öt egymásba nyíló szoba található. renc idejében már csak kivételes alkalmak- The sculpture of Ferenc Deák by György Zala, Közülük a déli végen a falura nézõ volt egykor: családi összejöveteleken vagy elõkelõ outside the mansion kor Deák Ferenc hálószobája. Belõle nyílt vendégek fogadásakor nyitották ki. a már emlegetett házikápolna, melyben A Deák lakta épületszárny berendezése felesége, Sibrik Erzsébet belehalt hetedik Hertelendy Anna idején kis házioltárt és nem maradt meg az utókor számára. 1854- gyermekük születésébe. A búskomorságba egy keresztet helyeztek el, Deák korában ben, Pestre költözésekor ingóságait eladta. esett apa látni sem kívánta az újszülöttet, már csak a fekete, nagyméretû feszület Tudomásunk szerint bútorai közül csak azonnal tárnoki rokonságára bízta neve- maradt. „Egyszerû terítõs ágy a szoba déli a nagyanyjától, Hertelendy Annától örö- lését, õ maga pedig elhagyta a szomorú sarkában,…fölötte valami szentkép-féle, költ hatfiókos szekrényt vitte magával. A emlékû söjtöri kastélyt, és idõsebb gyer- a család elhalt tagjait ábrázoló kettõ nõi Kehidán maradt darabok sorsa ismeretlen mekeivel, Antallal, Jozefával és Klárával arczkép. Asztal, négy ülõszék a fal mellett, elõttünk, bár a Göcseji Múzeumban õrzünk együtt Kehidára telepedett át. Legkisebbik fia, Ferenc csak az apa 1808-ban bekövet- A kehidai kúria a Deák szoborral – The mansion with the sculpture of Deák kezett halála után költözhetett bátyjához és nõvéréhez a kehidai kúriába, ahol Klára férjhez meneteléig, 1821-ig élt együtt a há- rom testvér. Majd 1842-ig, Antal haláláig kettesben élték agglegény életüket. Antal halála után Ferenc lett a kúria egyetlen lakója. (Jozefa – még Ferenc gyermekko- rában, Nemeskéri Kiss Józseffel kötött házassága révén – Paksra került.) A Hertelendy Gábor építtette L alakú, északi és keleti szárnyból álló földszintes, bolthajtásos épület „Régi szabású… kas- tély. Nem fõurak, hanem falusi elõkelõ ne- mesek szokott kuriája”, viszonylag alacsony belmagassággal, mivel abban az idõben „nem volt tanácsos magas szobákat építeni. Télen át folyton didergett volna bennük az ember” – írta róla Eötvös Károly. Udvari folyosója eredetileg nyitott, árkádíves tor- nácú volt, amelyet késõbb, az 1790-es évek körül befalaztattak, és ablakokkal láttak el. A befalazás tette lehetõvé, hogy Hertelendy Anna a keleti szárny déli szobájából nyíló házikápolnát alakíttasson ki, ahol – a legenda szerint – botrányoktól sem mentes, nagyvilági élete végén gyakran órákon át imádkozott. MÛHELY 11 néhány korabeli bútordarabot: kétajtós melyeket a haza bölcse naponta használt. szocializmus idõszakában a kúria belsõ copfstílusú ruhásszekrényt, biedermeier Szívbaja miatt orvosai izgalmaktól mentes szerkezetét alaposan megváltoztatták, át- vitrint, késõ biedermeier ülõgarnitúrát stb., életmódot, a szabad levegõn való gyakori építették, az iskola pedagógusai számára melyet a hagyomány Deáknak tulajdonít. tartózkodást, sok sétát javasoltak neki, szolgálati lakásokat alakítottak ki benne. Sõt, még napjainkban is fel-felbukkan egy- amit õ meg is fogadott. Napirendjének Hosszú évtizedekig csak az épület elõtt álló egy bútordarab, melyrõl eladóik, tulajdono- elmaradhatatlan része lett a séta, s ezt szobor és a ház falára helyezett márvány- saik meggyõzõdéssel állítják, hogy egykor esõben is mindig megtette. Hogy cipõje sá- tábla utalt az egykori neves lakóra. 1982-tõl Deák kúriájának berendezési tárgyai közé ros ne legyen, a park útjait kideszkáztatta. dr. Bencze Géza jóvoltából már – a hajdani tartozott. A kúria keleti szárnyának Zalára tekintõ ebédlõben berendezett – állandó kiállítást Az északi szárny helyiségei a kúria ki- oldala elõtt volt kedvenc pihenõhelye, ahon- is láthattak a haza bölcse emléke elõtt tisz- szolgáló terei voltak. Itt helyezkedett el a nan messze elláthatott. Az épület késõbbi telegni kívánó látogatók. konyha, a gazdasági iroda, a cselédszoba, tulajdonosai nagyrabecsülésük jeléül Az épület jelenleg a Deák kúria Közala- valamint az éléskamra. Az épület déli kõasztalt és kõpadokat állítottak e helyre, pítvány tulajdonában van, s végre – poli- udvarra beforduló végében lakott a belsõ az asztal lapján téves felirattal: „Deák Fe- tikai felhangoktól sem mentes viták után hajdú, s itt kapott helyet a padlásfeljáró és renc kedvencz hüsselõje 1827-1855”. (Helye- – gõzerõvel folyik felújítása. Az elkészült a pincébe vezetõ lépcsõ is. Mindkét szárny sen: 1808-1854.) épület keleti szárnyában Deák Ferenc em- elõtt széles, zárt folyosó futott végig, mely- 1854-ben Deák barátai unszolására, lékkiállítás, az északi szárny összenyitott nek a lakószobák elõtti részén Deák Ferenc s hogy Jozefa testvére leszármazottai helyiségeiben konferencia- és idõszaki faragómûhelyt alakított ki magának. „Itt örökségét kifizethesse, megvált Kehidától, kiállítóterem kap majd helyet, az 1920- állottak faragó szerszámai. Vonószék, esz- Pestre költözött. Az osztozáskor készült as években készült hozzátoldásban pedig terga; fúró, faragó, fûrészelõ eszközök. A vagyonfelmérés szerint „Az uri lak, apartman kerül kialakításra. A tervezett nappali munkához elég világos volt a folyosó, mellynek falai és boltozatjai ugyan jók, de kiállítás forgatókönyvét dr. Körmöczi Ka- sok és nagy ablak volt rajta” – írta Eötvös ajtai, ablakjai középszerûek, teteje pedig talin, a Magyar Nemzeti Múzeum Újkori fasindöllel fedett és általjában rossz kar- Fõosztályának vezetõje, valamint e sorok ban vagyon ide értvén a pinczéket is...” A szerzõje készíti. Reményeink szerint Deák birtok és a kúria új tulajdonosa Széchenyi Ferenc születésének 200. évfordulójára Ödön lett, aki helyett édesanyja, Seilern elkészül az épület és a park teljes rekonst- Crestentia grófnõ intézte az ügyeket. rukciója, s 2004. január 28-án, halála év- 1866-ban Kollár János kehidai lakosnak, fordulóján megnyílhat a XIX. század egyik gazdatisztjének adta bérbe az uradalmat, legnagyobb politikus egyéniségéhez méltó aki azonban nemcsak rosszul gazdál- állandó kiállítás. kodott, hanem az egykori lakószobákat magtárnak használva tovább rontotta azok Felhasznált irodalom állapotát. Ezek után Széchenyiék 1872-ben Kehida. Szerk. Molnár András. Budapest, 2000. megváltak a birtoktól, eladták azt a zsidó Száz magyar falu könyvesháza kereskedõcsaládból származó, nemességet Vándor László: Kehidakustány. Mûemlékek. nyert testvérpárnak, Baronyi Edének és Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára 449. Bu- Benedeknek, akik 1910-ig gazdálkodtak dapest, 1992. Eötvös Károly: Deák Ferenc és családja I-IV. Kehidán. Tõlük a nagymágocsi Károlyi csa- Budapest, 1932. lád vásárolta meg, akik a birtok maradékait Ferenczi Zoltán: Deák élete I-III. Budapest, 1904. 1925-ben értékesítették. A vevõ, a magyar Széll Kálmánné Vörösmarty Ilona: Emlékeim államkincstár azzal a céllal vette meg a Deák Ferenc politikai és magánéletébõl. Buda- pest, é.n. területet, hogy ott egy mezõgazdasági szakoktatási intézményt hozzanak létre. A Földmûvelési Minisztérium által szervezett szakiskola 1927-ben nyitotta meg kapuit. A kúria parkjában épült fel a kétemeletes Kehida – In the Footsteps Ferenc Deák iskola, mellette egy-egy tanári lakással. A kúria keleti homlokzata Az úri lak az oktatási intézmény minden- One of the greatest Hungarian politicians of the The eastern facade of the building kori igazgatójának otthona lett. 1928-ban, 19th century was Ferenc Deák, who was born Fotók – Photos: Bencze Géza in Söjtör, but he spent 49 years of his life, from az új épületek avatásakor került sor Deák 1808 to 1854, in the mansion of Kehida in the Ferenc szobrának felállítására is. A Za- Zala Hills region is South-West Hungary. The Károly. E kis mûhelyben gyakran idõzött, la György által készített mellszobor az Deák-mansion was built in the 1740s. From számtalan apróbb-nagyobb faragványt egykori akácfák helyén áll, talapzatának the end of the 18th century until 1854, when Deák sold it and moved to Pest, it was a part készített saját örömére, barátai, ismerõsei elõlapján egy Deáktól vett idézet olvasható: of the Deák Family’s possession. The building megajándékozására. Az itt készült da- „Minden jó hazafinak naponkint reggeli s is L-shaped, vaulted, consists of a northern rabokból, levélnehezékekbõl, különféle esteli imádsága: Isten áldja meg a hazát”, and an eastern wing, a large network of cellars gyümölcsökbõl, botokból, papucsokból stb. hátoldalán az állíttatóra és készítõre uta- and only one level above them. There is a park ma is jó néhányat õriznek múzeumaink. around the mansion. Deák sold the furniture of ló felirat van: „A magyar földmûvelésügyi his apartment when he left the village. After a Deák Ferenc otthonát fákkal sûrûn be- miniszter õnagyméltósága Mayer János úr short period when different noble families pos- ültetett, kb. másfél hektáros park övezte, megbízásából Zala György szobrász 1928. sessed the place, it functioned as a school, and melyben rózsák voltak „a nem nagy kert önt. Ficzek K.” finally from 1982 a memorial exhibition can be egyetlen virágai.” Az udvar felõli oldalon A mezõgazdasági szakiskola 1977-ig seen. The building is under reconstruction, and hopefully the new permanent exhibition will be akácfa csoport állt, körben hársak, bükkök, mûködött Kehidán, attól kezdve a községi opened in 2004, upon the anniversary of Deák’s szilfák, szederfák. A fák között sétáló utak, általános iskola költözött az épületbe. A death. 12 A kiegyezés építõmestere Deák évforduló Magyarországon és külföldön

Basics Beatrix még felállványozott épület védõborítása is hordozta arcmását. Ennek ellenére – eltérõen Rákóczi személyétõl és szabad- A Rákóczi évfordulóval összehasonlítva ságmozgalmától – Deák életmûvét nem a Deák Ferencrõl való megemlékezés lát- mutatta be a közönségnek Magyarorszá- szólag jóval kevesebb látványos eseményre gon jelentõsebb kiállítás. A szülõház és szolgáltat alkalmat, hiszen egy szerény, a neveltetés színhelye – Söjtör és Kehida minden külsõséget elvetõ és mellõzõ jog- kúriái – mûemléképületek ugyan, hely- tudós-politikus életpályája kerülhetett ez reállításuk, rekonstrukciójuk azonban évben az érdeklõdés középpontjába. Ismert csak az év vége felé készült el, a Kehidán azonban, hogy Deák XIX. századi történel- tervezett állandó kiállítás megnyitása így münk csaknem minden jelentõs korsza- a jövõ esztendõre maradt. Egy változatos kának és eseményének fõszereplõi közé témákat összegyûjtõ, érdekes és Deák te- tartozott, sõt, az egyiknek – amint a cím is vékenységének minden oldalát felölelõ kon- sugallja – a létrehozója, megteremtõje. ferencia helyszínéül szolgálhatott október Az események választéka hasonló volt végén a kehidai épület, csupasz falaival, a Rákóczi évéhez, azzal a különbséggel, nyers hajópadlójával, utolsó pillanatban hogy Deák alakja, tevékenysége köré több felszerelt lámpáival. A zalaegerszegi Gö- konferenciát, tudományos ülésszakot szer- cseji Múzeum volt a szervezõ házigazda, veztek. Ennek fõ oka jogtudósi munkássága és lehetõségeihez képest kiválóan végezte – számos fõvárosi és vidéki elõadássorozat dolgát: a két nap elõadásait meghallgató foglalkozott a téma különbözõ szempon- közönség az általános és helyi témák iz- tok szerinti feldolgozásával. A hivatalos galmas ötvözetét kaphatta. Szó esett Deák rendezvények is Deákot állították a kö- személyisége megítélésének változásairól, zéppontba, mintegy politikusi mintaként; a hagyaték sorsáról, a Deák ikonográfiáról, zászlók, óriásplakátok, emlékbélyegek, sõt a Deák-mauzóleum és a budapesti emlék-

Rudolf von Alt (1812-1905)-Franz Sandmann (1805-1856): Az angol királyné szálloda, Deák lakóhelye. 1853. Színes litográfia Rudolf von Alt (1812-1905)-Franz Sandmann (1805-1856): The Hotel Queen of England, dwelling place of Deák. 1853. Colour lithograph Foto – Photo: Képessy Bence

Vastagh György (1834-1922): Deák Ferenc. 1895. Olaj, vászon György Vastagh (1834-1922): Ferenc Deák. 1895. Oil, canvas

szobor történetérõl, majd a zalai és gyõri Deák-kultuszról, a zalaegerszegi Deák-szo- borról, és Deáknak a magyar irodalomban betöltött szerepérõl. Két olyan jelentõs kötetrõl számolhatunk be eddig, amelyek szakmai érdeklõdésre is számot tarthatnak ugyan, de a nagyközön- séget is megcélozták – az egyiket néhány nappal a kehidai konferencia elõtt mutatták be az olvasóknak, a másikat éppen Kehidán vehették elõször kézbe az ott elõadó szerzõk is. Az elõbbi a Pannonica, az utóbbi a Kossuth Kiadó gondozásában, vonzó kivitelben, nagyszámú illusztráció segítségével tárja elénk az életmûvet. Mindkettõ több szerzõ tanulmányát közli, a lehetõ legtöbb szempont szerint megközelítve a témát. MÛHELY 13

dagítva a tudományos feldolgozást, olykor meglepõ, egymás munkáját elõremozdító adalékokkal szolgálva a két országban folyó kutatásokhoz. A nagy érdeklõdéssel kísért konferencia igazolja, jó ötlet, helyes és támogatandó elgondolás közös kutatást és feldolgozást végezni olyan korszakok, történelmi események és személyiségek esetében, akik több nemzet közös múltjá- nak fontos szereplõi.

The Architect of the Compromise Ferenc Deák Anniversary in Hungary and Abroad

The 200th anniversary of Ferenc Deák’s birth was celebrated by a series of conferences, many of them focusing on his activity as an expert of law. The reconstructions of the buildings of the major scenes of his life – the mansions of Söjtör and Kehida in Zala county – has been finished quite recently. The latter was the scene for one of the most interesting conferences organized by Göcsej Museum of Zalaegerszeg. Among the lecturers were authors of one of the albums

A Városliget, Deák kedvelt sétahelye. 1853. Színes litográfia The city park, the favourite walking place of Deák. 1853. Colour lithograph Fotók – Photos: Gottl Egon

Várható még az év végéig további kiadvány is a választékot bõvítendõ. Meglepõ talán, de mindenképpen örven- detes, hogy a több mint száz mûtárgyat és nagyszámú kéziratot és dokumentumot bemutató egyetlen jelentõs kiállítást nem Budapesten, még csak nem is Ma- gyarországon, hanem Bécsben nyitották meg. Az Österreichisches Staatsarchiv, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Collegium Hungaricum közös szervezése révén a Bécs Erberg kerületében álló modern le- véltár-épület kiállítótermében szokatlanul sokan voltak kíváncsiak az osztrák-magyar kiegyezés „építõmesterének” életét és munkásságát illusztráló tárlatra. Meg- jelent itt Habsburg és Esterházy herceg egyaránt, és a fõigazgató bevezetõ szavait követõen a magyar nagykövet üdvözölte Ludwig Rohbock (1824-1893): Balatonfüred látképe. 1850-es évek. Akvarell az egybegyûlteket, majd Gergely András Ludwig Rohbock (1824-1893): The view of Balatonfüred. The 1850’s. Watercolour történészprofesszor szellemes és izgalmas Fotó – Photo: Dabasi András elõadásában ismertette a deáki életutat a megnyitóbeszéd elõtt. A kiállítás egységekre bontva csoporto- szintén nem egy elõször szerepelt kiál- published on the occassion of the anniversary sította a mûtárgyakat és dokumentumokat: lításon. A német nyelvû katalógus is ezt with studies reflecting the life and career of the „architect of the Austro-Hungarian Compro- a megyei élet és a reformkor idõszaka, a szerkezetet követte, a kiállított anyag mise” of 1867. An exhibition was organized by Deák 1848-49-es igazságügy miniszteri pontos adataival, leírásukkal és sok eset- the National Archive of Austria, the Hungarian tevékenysége, a passzív ellenállás és a ben képükkel is. A kiállítás koncepciójának National Museum and the Hungarian Cultural kiegyezés, végül pedig Deák utolsó évei és kidolgozói, az anyagválogatás és rende- Institute in Vienna in the gallery of the National Archive, Vienna. It displayed more than hundred kultusza voltak az egymástól érzékelhetõen zés munkájának elvégzõi Basics Beatrix, works of art and several documents and manu- elkülönülõ periódusok. Mindegyiket a tár- Fazekas István és Fónagy Zoltán voltak. scripst that have never been seen and shown lókban elhelyezett ritkán, vagy soha nem Ugyancsak Fónagy Zoltán volt a másnapi before. As an example of cooperation between tudományos ülésszak szervezõje, ahol countries of common history the exhibition and látott dokumentumok, kéziratok, kötetek the conference following it proved that this type illusztrálták, illetve a falakon elhelyezett egyenlõ számban adtak elõ jeles magyar és of work could be very useful for experts of both grafikák és festmények, amelyek közül osztrák tudósok, újabb szempontokkal gaz- countries. 14 A megvalósult álom A Múzsák Temploma Sárospatakon

Jósvainé Dankó Katalin – Vámosi Katalin

Megszentelt örökségünk címmel a Múzsák Templomában, az egykor volt trinitárius kolostor templomterében és pincegalériá- jában nyílt kiállításokkal adta át a felújított épületet dr. László Csaba pénzügyminisz- ter és Kocsi László politikai államtitkár – a NKÖM-hoz tartozó kulturális intézmények gazdasági igazgatóinak konferenciája kere- tében – április 3-án. Patak földje valóban szent, hiszen atyáink vére szentelte meg, a honfoglalóinktól eredeztetve. Valójában szentet is adott a város. 1207-ben, a pataki erdõispánság központjában, a királyi udvarházban született, és itt, a körtemp- lomban keresztelhették meg II. András és Gertrúd leányát, Erzsébetet, akit 1235-ben avattak szentté. De szent ez a föld, mert itt tanyáztak „a szabadság oroszlánjai” – írja Petõfi útinap- lójában, s emlékezik Patakon járva a sza- badságért életüket ontott Rákócziakra. Mi a szabadság oroszlánjaihoz ma már az 1848- as szabadságért harcoló pataki diákokat is hozzásoroljuk. 1734-ben a trinitáriusok A Múzsák Temploma fõhomlokzata – The facade of the Temple of Muses templomukat szentelték fel itt, mely 1783- ig, a rend feloszlatásáig mûködött. Maga az építéstörténet sokkal összetet- választófejedelem lányának, Henriettának indította meg. Az Annalesban olvashatjuk, tebb, amelyre mind a levéltári források, esküvõjére lakodalmas háznak rendezte be hogy az addigra már kiépült egri trinitárius mind pedig a régészeti feltárások utal- Lorántffy Zsuzsanna, itt szállásolták el a kolostor egyik szerzetese, aki gyakran járt nak. Az építéstörténetet áttekinthetjük a hercegné német udvartartását. Ezen a he- Patakra, találkozott Kõrössy Györggyel középkori pincében bemutatott tablókon. lyen zajlott le a lakodalom, de a tragikusan – Rákóczi egyik tisztségviselõjével –, aki Az épület kezdeteirõl a régészeti feltá- elhunyt Henrietta, majd Zsigmond halála kérdõre vonta, hogy miért hagyja a rend rások vallanak, melyek Árpád-kori tele- miatt rövidesen kiköltözött az udvartartás a pataki házát eddig lakatlanul, és juttat- pülésnyomokat (1965-ben Lovag Zsuzsa az épületbõl. Új rendeltetése számvevõház, ja ezzel végsõ romlásra? Miután az atya folytatott leletmentést a konyha építését frumentária, és egy késõbbi összeírás az elmúlt idõk viszontagságaira, fennálló megelõzõen) és a mostani helyreállítást õfelsége magtáraként, kincstári tulajdon- szûkös viszonyokra és pénzhiányokra megelõzõ feltárás késõ középkori lakó- ként említi. hivatkozott, Kõrössy erejéhez mért támo- épület pincéjét hozták felszínre. A XVII. Az épület történetében 1693-ban, II. Rá- gatást ígért. Ennek birtokában a rendtar- századi forrásokon kívül az épület megjele- kóczi Ferenc hazatérésével újabb fordulat tomány egyik fõnökét megnyerve, Bécsben nése, kialakítása, a fõtömege, bástyaszerû állt be. Ekkor teszik lehetõvé adományozá- Trautson hercegnél közbenjárva, az új kiugrásai, kõfaragók monogramjaival sukkal Rákóczi Ferenc és testvére Julian- földesúri engedéllyel elkezdték a felújítást. ellátott armírozó kövei egyértelmûen a na, hogy a trinitárius rend kolostort alapít- Ennek eredményeként az 1728. évi pataki várkastély történetéhez, nevezetesen I. son Patakon. Buzgóságuk ellenére három összeírás már a trinitárius atyák reziden- Rákóczi György és felesége, Lorántffy Zsu- évtizedig mégsem került sor a kolostor ciájának nevezi az épületet. Valójában a zsanna építkezéseihez kapcsolják. Az ura- és a templom építésére. A tokaji felkelés, kolostor újjáépítése indult el, és a templom dalmi épületek felsorolásában, 1631-ben Rákóczi Ferenc fogsága, majd a szabad- bejárati kapujának szemöldökkövébe vésett jelenik meg a „nagy új kõház”, amelyben ságharc és a bukást követõen birtokainak kronosztichonból kiolvasható – az 1734-es I. Rákóczi György prefektusa, Királyda- elkobzása, eladományozása megakadá- évszám alapján –, hogy ebben az évben róci Debreczeni Tamás is szállást kapott lyozta ezt. A rend képviseletében legfeljebb fejezték be építkezésüket. Az elkészült ko- 1632-ben. A szomszédságában hamarosan egy-két szerzetes tartózkodott Patakon, s lostort és templomot alig három évig hasz- istálló, majd a továbbiakban fegyvertár és az osztrák rendtartomány így próbálta a nálhatta a tizenhárom helyett beköltözött ágyúöntõház is épült. birtokjogokat fenntartani 1716-ig. öt-hét szerzetes, mert a tûzvész a templom 1651-ben jelentõsebb szerephez jutott A kolostor benépesítését és kiépítését és a rendház tetõzetét 1737 tavaszán el- az épület. Rákóczi Zsigmond és a pfalzi a rendtörténet szerint véletlen esemény pusztította. MÛHELY 15

1776-ban kihalt a kegyúri Trautson-csa- elkészítette az átalakítási tervezetet is. A a Pénzügyminisztérium támogatásával lád, és az uradalom kezelésébe került az terv szerint a templom mellett plébániahi- sokat tett az épület megmentéséért. Meg- épület. A gótikus plébániatemplom újjáépí- vatal, a földszinten és az emeleten egy-egy teremtették a feltételeit, hogy ismét állami tése miatt a hívek kiszorultak a plébánia- lakás jutott volna a plébánosnak és a kán- tulajdonba s a Magyar Nemzeti Múzeum templomból, s a trinitáriusok szûk temp- tortanítónak. kezelésébe kerüljön a mûemléképület. Az lomocskájában tartották az istentisztelet. 1824-ben újabb árverésre került sor, s Önkormányzattal kötött együttmûködési Az újból helyreállított plébániatemplom ekkor az uradalom ötezer forintot aján- megállapodás alapján már két éve az épü- 1787-ben nyílt meg. Ekkor már II. József lott az épületért, mivel állapota nagyon letben mûködik a Farkas Ferenc Mûvészeti rendeletével 1783-ban a szerzetesi ren- leromlott. Az épület végül Bretzenheim Iskola. deket feloszlatta, a pataki sem kerülhette Ferdinánd herceg birtokába került, aki A mûemléki helyreállítást megelõzõen el sorsát. 1784-ben Oratschek András sá- fõbb tisztviselõinek lakás és hivatal cél- két ütemben folyt régészeti feltárás, ame- toraljaújhelyi építõmester készítette el a jára hasznosította, a templomszárnyat lyek eredménye mind az épület, mind pedig rendház felmérését, melynek eredetijét a pedig gerendás fafödémmel két részre a középkori Patak története szempontjából Magyar Országos Levéltárban, másolatát osztva magtárnak rendezték be. Ilyen célra igen jelentõs. Az épület alatt egy középkori a pincegaléria építéstörténeti kiállításán használták a Windischgraetzek is 1875-tõl lakóház pincéjére bukkantunk, élszedett láthatjuk. Ez az alaprajzi felmérés azért 1945-ig. kõkeretes bejárattal, helyreállított geren- fontos, mert meghatározó volt mind a kö- A XIX. században az északi szárnyon új dafödémmel, melynek bemutatása a most zelmúlt Makovecz-féle, mind pedig a jelen, bejáratot nyitottak a lakásokhoz. 1945 után lezárult felújítás egyik nagy eredménye. A Juhász Ágnes tervezési munkáinak készí- államosították az épületet, és szükséglaká- múlt rétegeit feltárva a mai ember másfaj- tésekor. Letisztult az alaprajz, a templom sokat alakítottak ki benne (a közelmúltban ta tartalommal tölti meg ezt az épületet; és mellékterei. Az épület bejárata, a két elhunyt Lázár István író, a Kiált Patak vára természetesen egységben a várkastéllyal, sarokkiugrással közrefogott utcai homlok- címû szociográfia szerzõje gyermekéveit a benne mûködõ Rákóczi Múzeum kívánja zat közepén nyílt egy elõtérbe, az elõtértõl itt töltötte), a templomtér pedig raktár hasznosítani, az önkormányzattal közösen. balra a kolostorból a templomba vezetõ át- maradt. Karbantartás hiányában az épület Bízunk abban, hogy ez a közös hasznosítás, járó, jobbra két szoba következett az utcai egyre jobban tönkrement és a teljes pusz- új formájú együttmûködés, Patak hagyo- oldalon, az északi oldalon rendezték be az tulás küszöbén állt. mányainak megõrzésén, fenntartásán túl egykori ebédlõt, a refektóriumot, a tágas Az 1950-es években felmerült az a megújítására is képes. konyhát és az éléstárat. Az északi szárny kézenfekvõ gondolat, hogy az idegenforga- A Múzsák Temploma elnevezés némi végénél a folyosó oldalából közelíthették lom, a turizmus adottságait figyelembe vé- magyarázatra szorul. Az elnevezést Rácz meg a háromfülkés árnyékszéket. Az eme- ve szállodát és éttermet rendezzenek be az Istvánnak A Semmi partján címû önéletírá- let alaprajzi beosztása megegyezett a föld- épületben. 1965-tõl kezdõdött el a munka, sa inspirálta, aki 1949-ben a várkastélyban szintivel, a lépcsõérkezéstõl átjáró vezetett s 1968-ban nyílt meg a Makovecz Imre által mûködõ alkotóház igazgatójaként olyan a templom karzatára és oratóriumára. A megálmodott Borostyán Szálló és Étterem. múzeum megteremtésérõl álmodozott, leltárak öt szerzetes celláját sorolják fel, az Az ÁFÉSZ tulajdonlását követõen üze- amely minden mûvészetet befogad, s a északkeleti sarokhelyiség volt a könyvtár. meltetési, fenntartási gondok miatt elõbb Múzsáknak Temploma lesz. Ennek a hagyo- A kolostorszárnyakkal körülvett udvarban magánvállalkozásba, majd az önkormány- mányból való építkezésnek s a folytonosság virágoskertecske volt. Az épület nagyon zat tulajdonába került. 1997-ben a Magyar okán rendeztük meg az elsõ kiállítást, s szerény megjelenésû, egyetlen dísze az Nemzeti Múzeum és a Rákóczi Múzeum nyitottuk meg május 23-án Kass János Kos- utcai kolostorszárny tetõgerince feletti kar- csú fa harangtornyocska, barokk sisakkal, A Farkas Ferenc Emlékszoba részlete – Detail of Ferenc Farkas Memorial Room mely idõvel elpusztult. Tartozékaival együtt az épületet 11 320 forintra becsülték. Az épület hasznosítására a XVIII. század végén több javaslat született. Az elsõ ja- vaslatot, hogy plébániát és templomot rendezzenek be, elvetették, mert a templomtér kicsi volt, a plébániának a kolostortér meg túl tágas. A második alternatíva „nemzeti iskola” létesítése a kolostorszárnyban. Két tanítói lakás ugyan elfért volna, de miután három iskolai osztály felállítását tervezték, a harmadik tanítónak már nem maradt hely. Három tanterme a templomszárny- ba csak annak két szintre osztásával lett volna elhelyezhetõ, de a boltozat miatt ez nem volt megvalósítható. Harmadikként a Kamarának, az uradalom tiszttartójának, provizorának és számvevõjének hivatalát és szállását javasolta a kolostorrészben elhelyezni, a templomi részben pedig mag- tár kialakítását, amihez csak egy födémet kellett behúzni. 1787-ben a pataki görög katolikusok kér- ték a Kamarától, hogy a fatemplomuk pót- lására szánt épület helyett juttassák nekik a kolostort. Bossy Jakab újhelyi építõmester 16

katalógus Tandi Lajos irodalomtörténész összefoglaló, korszakoló írásaival áttekinti az elmúlt évtizedek legjelentõsebb mun- káit. Az idõszaki kiállítás 2003. december 31-ig tekinthetõ meg. A Múzsák Templomában állandó ki- állításként látogatható a Farkas Ferenc Emlékszoba. Farkas Ferenc a XX. századi magyar komponista nemzedék egyik kiváló képviselõje, s a fiatal generáció jelentõs nevelõje. Számos mûvet komponált, mintegy 12 nyelven. A gazdag és sokrétû életmû hetvennél több filmzenét, száznál több népdalfeldolgozást, kétszáznál több kórusmûvet, zenekari-, szóló- és kama- radarabokat, ötvennél több magyar költõ megzenésített mûvét, rádiójátékokat, szín- padi kísérõzenéket, operákat, operetteket, daljátékokat foglal magába. A zeneszerzõ fia, Farkas András adományozta közel 200 darab tárgy szûk keresztmetszetét adja a mûvész munkásságának. Ebbõl válogatott anyag jelenik meg a kiállításon enteriõr környezetben. A tárlaton láthatók szemé- lyes tárgyai – kedvelt fotelje, zongoraszéke, Pincegaléria – Vault Gallery kézzel írott kottái, levelezései, dedikált Fotók – Photos: Váradi László könyvei, koncertplakátjai –, mûvei bake- litlemezeken, videokazettákon, a Csínom suth-díjas grafikusmûvész tárlatát (Olasz A tárlat anyaga a legjelentõsebb mûveket Palkó, a Rákóczi hadnagya, Emberek a Sándor irodalomtörténész nyitotta meg) prezentálva, az elmúlt fél évszázad mun- havason, Egri csillagok, A kõszívû ember és adtuk át a Farkas Ferenc Emlékszobát kásságát hivatott érzékeltetni. Két fõbb fiai filmzenéi. (Batta András zenetudós avatta fel), mely egység követhetõ nyomon, egyrészt az il- Úgy tartja a régi közmondás, „fegyverek a Kossuth-díjas zeneszerzõ Patakhoz, a lusztrációk nagyobb tömbjét alkotó Biblia-, között hallgatnak a múzsák”. A pataki vár Rákóczi-korhoz való szellemi kötõdésének Tragédia-, Hamlet-lapok, a Cantata Profa- gyakran volt hangos csatazajtól, de ha tárgyi emlékeivel ismerteti meg, s örven- na lapjai, a Faludy-fejek és a Kékszakállú elhallgattak a fegyverek, megszólaltak a dezteti meg a látogatókat. herceg várához készített szitanyomatai. múzsák, szavuk ide vonzotta a mûvészet Kass János grafikusmûvész tárlata „A Másrészt az oratóriumi részen kissé elkü- és tudomány jeles képviselõit. Ez az épület mûvész ötvenkét év után újból Patakon” cí- lönülve az egyedi grafikák láthatók, az Új a Múzsák Temploma. Kívánjuk, hogy ódon met is kaphatta volna, mivel a Várban egy év- mutáció sorozata, a Szent Ferenc, a Noé, és falaival befogadja a mûvészeteket, a tudo- tizedig mûködõ Képzõmûvészeti Alap I. szá- Narcissus alakját megörökítõ ábrázolások, mányt. Változatos idõszaki kiállításaival, mú Alkotó Otthonának mûvészvendégeként valamint a Fejek-sorozat. A fehér, poliszti- hangversenyeivel, tudományos konferenci- tartózkodott huzamosabb ideig városunk- rol egyenfejek egyénített darabjai – Örkény áival nemcsak az északkeleti régió, hanem ban, az ötvenes években. A magyar grafika István, Juhász Ferenc, Karinthy Ferenc ver- az egész ország közmûvelõdését szolgálja. történetében meghatározó jelentõséggel seivel és Kass saját elgondolásaival. Tech- bíró kassi munkásság új korszakot nyitott nikáját tekintve a toll-, kréta és tusrajztól Lásd még – See also: Borító 3 – Cover 3 az illusztráció mûfajában – fogalmának kezdve a sokszorosított grafikai eljárások megújításával hozzájárult a szöveg melletti közül, a nagy mesterségbeli tudást igénylõ rajzok autonómmá válásához. Illusztrációi színes rézkarc, aquatinta mellett a szita- önálló lapokként is teljes értékû alkotások, nyomatok és a legújabb elektrografikai A Realised Dream kvalitásos darabok. Az ötvenes években eljárás – a xerox – is helyet kapott. The Temple of Muses in Sárospatak induló mûvész olyan pályatársakkal együtt A kiállítás maga is mûalkotáshoz hason- The Temple of Muses is now an exhibition hall kezdte az alkotói munkát, mint Kondor Béla, latos, eredeti ötletekkel tarkítva látványos, and an art school, otherwise, a real temple Feledy Gyula, Reich Károly, Gross Arnold, attraktív térszervezést mutat. A Kékszakáll for all kinds of arts, as it was formulated by Würtz Ádám, Raszler Károly, Csohány vörös és kék színei drapériákon futnak végig István Rácz, the founder and initiator of the Kálmán. Sorolhatjuk a neveket a mûvészet a boltíveken, a volt templomhajó terében. museum. The building had been a Trinitarian monastery, which was built in the 17th century más területeirõl is, nevezetesen az iroda- A pilaszterek által lehatárolt íves falsza- and its history is closely connected with the lom világából említve Juhász Ferenc, Ör- kaszok, mint mellékoltárok hordozzák az history of the Sárospatak castle, the home of kény István, Karinthy Ferenc, Nagy László oltárképszerûen elhelyezett grafikákat. A the Rákóczi family. After the order had been nevét, akikhez szoros barátság fûzte, s fõoltáron a szárnyasoltárokhoz hasonlóan dissolved, the building had several functions and owners, until 1945 when it was national- mûvészetük szimbiózisban élte fénykorát. A Kékszakállú herceg vára címû sorozat há- ised, transformed into a hotel and restaurant, Kass és az irodalom elválaszthatatlanságát rom megfestett alakja – A herceg, Judit és and finally, today it hosts wonderful exhibi- szimbolizálják mûvei, illusztrációi. a Régi asszonyok – magasodik. A kiállítási tions and events. MÛHELY 17 Bajcsa vára az ásatástól a kiállításig

Vándor László Maga a kanizsai vár a hasonló nevû folyócska majd a stájer, karinthiai, krajnai és görzi kül- széles mocsarainak közepén, a Zala folyótól döttek Bruck an der Murban tartott gyûlésén a Muráig húzódó völgy déli végében feküdt. új védelmi koncepciót fogadtak el. Ennek a A ma közigazgatásilag Nagykanizsához tar- Fõ véderejét a mocsár alkotta, de 1578-tól korszerûsített védelmi koncepciónak a lénye- tozó Bajcsa délkeleti határában, a hajdani megkezdõdött nagyszabású új-olasz bástyás ge az volt, hogy a Kanizsa patak mocsaras Kanizsa patak (ma Principális csatorna) erõddé való kiépítése, melynek teljes munká- völgyére támaszkodva kisebb várak, palánkok mocsaras völgyének peremén egy magasabb, latai a török kézre kerüléséig sem fejezõdtek és õrházak rendszerével, valamint az átkelõk környezetébõl 10-12 méterre kiemelkedõ be. A fõkapitányság több kisebb vára védte a és az utak elzárásával akadályozzák meg a domb található. A hajdan itt állt vár emlékét a völgy átkelõjét, de voltak erõsségek ennek a törökök zsákmányszerzõ betöréseit. határ földrajzi elnevezése („Törökvári-dûlõ”) vonalnak a hátában is. A bonyolult végvár- Ugyanekkor a Kanizsa várától a Muráig napjainkig megõrizte, magából az erõsségbõl rendszer fenntartása katonailag és pénz- terjedõ területet leválasztották a kanizsai a XX. századra már nem sok látszott. A ügyileg is problematikus volt, a kanizsai vár fõkapitányságról, és a stájer rendek költsé- helye mára gyakorlatilag eltûnik, a domb építésével kapcsolatos problémák megoldása gére Stájerország és a Mura-vidék védelmére ugyanis jelenleg mûködõ homokbánya. A is meghaladta a mindenkori fõkapitányok új végvárláncot kezdtek kiépíteni. A terüle- bányamûveléssel 1994-ben érték el a vár te- erejét. tet a kanizsaival délrõl szomszédos vend rületét, így 1995-tõl Vándor László vezetésé- 1577-ben a bécsi nagy haditanácskozáson, fõkapitánysághoz csatolták, és kialakították vel nagyobb méretû leletmentõ ásatás indult a maradványok minél teljesebb feltárására A bajcsai vár ásatásának összesítõ alaprajza, a délnyugati palánkbástyára vetítve. Alaprajz: és dokumentálására. A munkálatok 1996-tól MTA Régészeti Intézet, Göcseji Múzeum Kovács Gyöngyi (MTA Régészeti Intézete) The total plan of the excavation of the Bajcsa castle, projected to the south-western palisade részvételével folytak, és 2001-ben fejezõdtek bastion. Plan: Archaeological Institute of the Academy of Sciences, Göcsej Museum be. A régészeti kutatásokat jelentõs össze- gekkel támogatta a bányát üzemeltetõ Dráva- Kavics Kft és 1997-2000 között a Steierische Historische Landeskomission (Graz) is. Tömören összefoglalva ennyi egy ásatási jelentés, amely az utóbbi évek egyik XVI. századi feltárását foglalja össze. Ez az ása- tás azonban sok vonatkozásában eltér, és jelentõségében kiemelkedik a korszak hason- ló témájú kutatásai közül. Egyrészt elõször sikerült a Nyugat-Dunántúlon egy XVI. szá- zadi, a török ellen emelt erõdítményt teljes egészében feltárni, másrészt ez az egyetlen olyan törökellenes erõdítmény, melyet Stá- jerország építtetett és tartott fenn magyar területen, s amelynek szinte teljes levéltári anyaga napjainkig fennmaradt. A vár rövid fennállása (1568-1600) egy konkrét idõszak megismerésére adott lehetõséget a régész számára. Mindezek elõvezetésével érthetõ csak, hogy miért fordítottunk kiemelt figyelmet erre a kutatásra. A bajcsai vár története szorosan összekap- csolódik a XVI. század második felének dél- nyugat-dunántúli törökellenes küzdelmeivel. A törökök fokozatos terjeszkedése a Dunántúl ezen térségében Szigetvár eleste után a vég- vári vonal teljes átrendezését követelte meg. Az Udvari Haditanács 1566-ban létrehozta az elõször Balaton-Dráva köztinek, majd késõbb székhelye után kanizsainak nevezett fõkapitányságot, amely a térségben húzódó észak-déli irányú mocsaras völgyekre tá- maszkodó, újonnan kiépített végvárrendszer központjaként 1600 õszi elestéig védelmezte a megmaradt országot. A kanizsai végvidék mélységben tagolt védelmi láncot alkotott. Legelõretoltabb várai a Balaton nyugati végére támaszkodtak, több kisebb erõdítmény védte a fõvár elõterét. 18 a teljesen újonnan felépített Bajcsa központtal 1587-tõl sürgeti a kapitányi székhely átte- megtámasztották, a többi oldalon téglafalak a bajcsavári kapitányi körzetet, melynek a ka- lepítését Murakeresztúrra. Ez évben Károly építésére nem került sor. Ezeken a részeken pitányi váron kívül Fityeháza, Szentmiklós és fõhercegnek jelentik, hogy Bajcsavár tovább a védmûvek mindenütt palánkból készültek, a Murakeresztúr voltak a tagjai. nem állhat, hadinép nem tud benne állomá- palánkbástyák a téglabástyákhoz hasonlóan A bajcsai várat Kanizsától délre, mintegy 8 sozni. Attól tartanak, hogy a vár nem bírja ki ó-olasz rendszerûek voltak. Az egész várat kilométerre egy, a Kanizsa patak mocsarának a telet. Az 1580-as évek végétõl a kapitányi V alakú szárazárok vette körül, átlagosan peremén fekvõ magaslaton 1578 áprilisában székhely már Keresztúron van, de Bajcsának 20 m szélességben, és 5 m mélységben. Az kezdték építeni. Az építõmunkások zömmel továbbra is van õrsége, 1599-ben a bajcsai lo- írásos forrásokban felsorolt belsõ épületek Stájerországból érkeztek, a velük jött nagy- vasok részt vesznek Ibrahim nagyvezér dunai közül sikerült azonosítani a vár felsõ teraszán számú favágó az itt végzett munkán túl a mo- szállítmányának megtámadásában Tolna kö- a kapitányi lakhelyet, a kovácsmûhelyt, a csarat kísérõ erdõk fáinak összeborogatásá- zelében. Írásos forrásokból nem lehet nyomon lõporraktárt, a sütõházat és több barakkot. val, a terület járhatatlanná tételével, korabeli követni, hogy mikor hagyta el az õrség végleg Az épületek egy nagy belsõ udvar körül szóhasználattal gyepûsítéssel is foglalkozott. a bajcsai várat. Ezt legvalószínûbben Kanizsa helyezkedtek el. Sajnos a vár területének a A munkálatokat a stájer katonaság mellett a várának 1600. évi török általi elfoglalásához késõbbi mûvelés folytán bekövetkezõ nagy- magyar fõurak csapatai is biztosították. Az építkezést a törökök szeptember közepén megtámadták, de szeptember 18-án csúfos vereséget szenvedtek. Annak ellenére, hogy késõ õszre sem készült el teljes egészében a vár, 1578. november 9-én átadták Zrínyi György fõkapitánynak, aki november 11-én a várkörzet kapitányának Malakóczy Miklóst nevezte ki. A vár õrségét ekkor 200 horvát lovas, 192 német gyalog és mintegy 200 „haramia” alkotta. Az átadás során megál- lapították, hogy a tágasra tervezett vár már ekkor kicsinek bizonyult a hadinép számára, a benne lévõ gabonatároló gerendaház befedet- len, a katonák szállásai szalmával fedettek, az õrszobák a falakon nincsenek készen...

Ólomplombák Németországból és Angliából Lead seals from Germany and England

lehet kötni, bár a stájer levéltárosok felté- fokú pusztulása miatt az azonosítások csak telezik ottlétüket ezen idõpont után is még részben voltak lehetségesek. néhány évig. Az ásatások során elõkerült leletanyag, Visszatérve a feltárásokra, a legnagyobb amellett, hogy teljes tárgyi keresztmetszetet segítség az lett volna, ha a levéltárban az nyújt a várbeli életrõl, kronológiai helyzete és erõdítmény építési tervei és alaprajzai is földrajzi kapcsolódásai révén is különleges Ezüst pecsétgyûrû megmaradtak volna. Sajnos ezeknek nyoma helyet foglal el a Délnyugat-Dunántúlon. A Silver signet-ring veszett, így a vár megismerését csak a teljes várban együtt jelennek meg a különbözõ Mu- régészeti feltárás tudta biztosítani. Ha az ra-vidéki, így a stájer, a horvát és a magyar A bajcsai várat stratégiailag elég jó helyen alaprajzot nem is, de a vár formáját egy XVIII. áruk, mellettük pedig felbukkannak egyedi – Kanizsa vára és a Mura közötti térség századi uradalmi térkép megõrizte. – olykor még Európában is ritka – német, legmagasabb pontján –, de a talajviszonyok A vár területének 1995-1996. évi osztrák (fõként stájer) és észak-itáliai ké- szempontjából rendkívül rossz részen, egy felmérése során ezt megerõsítve egy nagy- szítmények is. Ezek egyszeri szállítmánnyal, laza homokdombon építették fel. Ezt már jából szabályos ötszögû erõdítmény kör- talán egy-egy nagyobb fogadásra, várszemlé- menet közben felismerték, de a munkát nem vonalazódott, melynek belsõ területe közel re, ünnepségre, esetleg személyes tárgyként hagyták abba. Az építési és javítási munká- 1 hektár. Az építési módról, az építészeti vagy ajándékként kerültek a helyszínre, nyil- latok a következõ években folyamatosak, de részletekrõl a feltárások nyomán szereztünk ván az õrség etnikai sokfélesége (osztrákok, a gyors munka és a rossz helykiválasztás pontosabb képet. Az erõdítések során az németek, horvátok, magyarok), de fõképp miatt a problémákat nem sikerült megoldani. árokkal a várhelyet tulajdonképpen „kivág- a stájerországi kötõdés eredményeképpen. A vár romlását elõsegítették az 1586, majd ták” az északnyugat felé lejtõ dombból. Az Fontos hangsúlyozni, hogy a Stájerországból az 1590. évi földrengések. Zrínyi György északi oldalt téglafallal is erõdítették, illetve történõ ellátás és a bajcsai erõsségnek szánt MÛHELY 19 státus következményeként a felszínre került tárgyi emlékanyagban a külföldi áru aránya és mennyisége jóval magasabb, mint az egy ilyen végvárban várható lenne. A leletanyag gazdagon tartalmazza a legkülönfélébb szerszámokat, munkaeszközöket, fegyver- és épület-alkatrészeket, viseleti tárgyakat, asztali készleteket, edényeket, pénzeket és további ritkaságokat, nem is beszélve a rendkívül nagy mennyiségû állatcsont- anyagról. A tárgyak egy részét felfedezhetjük a várinventáriumokban, vagy a szállítási jegyzékekben. A leletanyag azonban önma- gában is egyértelmûen árulkodik arról, hogy Stájerország révén a vár építõi-építtetõi, valamint védõi meglehetõsen jó ellátásban részesültek. Mindezek alapján kibontakozik a bajcsai vár feltárásának jelentõsége. A várat 1578- ban teljesen újonnan a stájer rendek költsé- gén építették, elsõsorban a Mura-vidék és Stájerország védelmére, majd 1600-ban, Ka-

Enteriõr és a fegyverleleteket bemutató vitrin a Göcseji Múzeum kiállításán Interior and showcase of weapon findings in the exhibition of the Göcsej Museum Fotó – Photo: Mazur Ildikó

munkát, mely a magyar és az osztrák kutatók között a bajcsai vár feltárása során kialakult. Bartosiewicz László, Gál Erika, Gyöngyössy Márton, Kovács Gyöngyi, Peter Krenn, Pálffy Géza, Leopold Toiffl, Vándor László tanulmányain keresztül az érdeklõdõ megismerkedhet a vár történetével, a régészeti kutatás eredményeivel, a várban élt katonák életmódjával. A tárgyleírásokat kísérõ rajzok és fényképek segítségével látható a XVI. szá- Sárgarézbõl készült tolltartó, melyben tinta- és tolltartót, illetve csepegtetõtálcát alakítottak ki zad utolsó negyedének mindennapi és katonai Pen case made of brass, in which pen and pencil holder and a dropping tray were made tárgykultúrája, a szakember pedig mindeddig Fotók– Photos: Bicskei József hiányzó fogódzót talál ezen idõszak leleteinek meghatározásához. nizsa török kézre kerülése kapcsán ürítették A bajcsai vár minden eddigi feltárásnál A kiállítás a budapesti bemutatót követõen ki. Bajcsavár tehát nagyon rövid ideig, 22-23 átfogóbb képet ad a XVI. századi palánkvár- látható lesz Ausztriában, Szlovéniában és évig állt (ezen belül is nagy létszámú õrség építések technikai megoldásainak megisme- Horvátországban is. még kevesebb ideig, csak 10-12 évig volt falai résére. Az olaszbástyás típusú palánképítés, között), így a helyén elõkerült emlékanyag rö- a rossz talajadottságokból adódó nehézségek Lásd még – See also: Képmelléklet II. vid és pontosan ismert idõszakra keltezhetõ. mûszaki áthidalásának nyomai, a tégla tám- Az erõsségnek mindvégig szoros kapcso- fal ill. védmûrendszer építésmódja a korszak várépítéseinek megismerését számos új The Fortress in Bajcsa – from Excavations to lata volt Stájerországgal, így építésére, épü- Exhibition leteire, õrségére, felszerelésére vonatkozóan adattal egészíti ki. komoly levéltári anyag maradt fenn a grazi és A bajcsai vár teljes belsõ területének fel- The fortress was erected on Styrian initiative to bécsi levéltárakban, az írásos dokumentumok tárását követõen egy kiváló csapatmunka protect the region from the Turks. It was built pedig jól összevethetõk a régészeti jelensé- keretében megkezdõdött az anyag restaurá- in the 1570s and due to the unfavourable soil conditions, poor construction and earthquakes gekkel, tárgyi leletekkel. lása és feldolgozása. Mindez lehetõvé tette, it ceased to function in 1600. Excavations were A várat a Kanizsától a Muráig terjedõ védel- hogy 2002 nyarán (május 31 – október 31) carried out between 1995 and 2001. They were mi szakasz, az ún. bajcsavári kapitányi körzet a zalaegerszegi Göcseji Múzeumban a nagy- rather successful as the whole construction was fõerõsségének szánták, aminek következté- közönség elé tárhassuk elsõ eredményeinket. discovered, and the whole archival documentation was found. The finds, coming from a variety of ben kiemelt ellátásban részesült. Különösen A kiállítás 2002. november 21-én tovább geographical areas, give a thorough picture of gazdag, horvát-magyar-stájer összetételû bõvített formájában nyílt meg a budapesti that short period. Tools, arms, building structures, emlékanyaga nem kis számban tartalmaz Hadtörténeti Múzeumban, ahol 2004. ja- clothes, everyday objects, and a rich selection osztrák, német és itáliai készítményeket, amit nuár 31-ig látható. A budapesti kiállításhoz of animal bones were presented at a temporary exhibition at the Göcsej Museum, Zalaegerszeg, a stájerországi ill. a Habsburg Birodalommal tanulmányokat is magába foglaló, a teljes which was completed and taken to the Museum of való kapcsolat, valamint a várõrség etnikai anyagot bemutató katalógus készült. A kata- Military History in Budapest, and next year it will összetétele magyaráz. lógus szerzõi reprezentálják azt az együttes be shown in Austria, Slovenia and Croatia as well. 20 A csengelei kun vezéri sír

Horváth Ferenc kun vezéri sír szerteágazó históriája. Elõtte hanem a kunok lányait és fiait is sejthetjük, tizenkét hasonló – különféle földmunkák köz- ami a szokványos leletekbõl semmiképp sem ben vagy szõlõtelepítõ gazda ásója nyomán következett magától értetõdõen. De errõl árul- A régészeti lelet gyakorta különös vargabetût innen-onnan elõkerült, s az elõkerülés pilla- kodott egy itt lelt bronz buzogányfej: tizenkét kanyarít az idõben. Többnyire nem is akkor natában máris „szórványleletté” vált – sírt tüskéje azt sejtette, hogy a fegyvert annak ide- bukkan elõ, amikor szakavatott ismerõje vett lajstromba a kutatás. De még ezek is a jén igen valószínûen egy kun harcos forgatta. ásóval, lapáttal lesben állva – vagy ha ennél „szerencsésebb” esetekhez tartoztak, mivel Persze forgathatta volna akár besenyõ vitéz igényesebb – mindenféle apró szerszámmal a nyomtalanul, maradéktalanul szétdúlt kun is. Csakhogy Csengele neve és a török elõtti és csalhatatlan mûszerrel felszerelve igyek- elõkelõ sírok számát még csak felbecsülni oklevelek egyaránt kunokról regélnek ezen a szik tõrbe csalni. Így aztán gyakran a ritka sem tudjuk, ha leleményes megtalálójuk – ép- tájon. Emellett egy árva állatcsont is feléjük és fontos lelet még a legelszántabb múltbúvár pen a bennük lelt tetszetõs, aranyos-ezüstös terelte a gyanút, amit egy kislány temetése- éberségét is alaposan próbára teheti. Csakis holmikba túlzottan belehabarodván – örökre kor titkon, vagy legalábbis az egyház tilalma azért, hogy újra meg újra figyelmeztesse: aki megõrizte a felfedezés titkát. ellenére csempésztek a sírba – természetesen az elmúlt világot fürkészi, ne lepõdjön meg a Ám a csengelei sírt végre régészek igyeke- az akkor még a rajta levõ túlvilági útra szánt legmeglepõbb fordulatokon sem, és készül- zete hozta hosszú, hétszázegynéhány éves falatokkal együtt. A nyilvánvaló pogány szo- jön fel a zsákutcák és kiúttalan labirintusok érintetlenségébõl újra a fényre. A csengelei kást bizonyára a kunok tartották fönn, hisz a útvesztõjére is. Ha pedig nagy ritkán mégis kunok ura és népe pedig az elsõ írott histó- magyarság akkor, Mátyás király korában már felvillan valami halovány, vérszegényen riájuk megjelenése után éppen kétszáz évvel, távolról sem állt ilyen hadilábon a keresztény derengõ pont a kivezetõ ösvény sötétjében, 2001-ben került a könyvpiac gyékényére egy, vallás kívánalmaival. az rögvest igazolja a konok nyomkövetés ér- a legelsõ kunkutatóval – újabb különös egybe- telmét és cserébe a vele járó, sokszor sziszifu- esés folytán – csaknem azonos nevû szerzõ szinak tûnõ hangya-igyekezetért is valamiféle tollából. Ennek egyik fejezetében „A kunok elégtétellel szolgál. nem tágítanak” cím alatt, a véletlen esetek De ugyanennek a fordítottja is igaz. Az ama láncszemeit igyekeztem egybefûzni, újonnan felbukkant régészeti lelet vagy elsõre melyek évtizedek óta szinte észrevétlen terel- megszületett felismerés azután már ritkán ték figyelmemet abba az ismeretlen irányba, marad magában. Megszaporodnak a hason- amerre puszta szándékom szerint a kezdet ló esetek, felismerhetõvé válnak az addig kezdetén aligha indultam volna el. megátalkodott némasággal lapuló nyilvánva- lóságok. A tudományos világ szóhasználata mindezt szikár tõmondattal nyugtázza: új irányt vett a kutatás. Az oda vezetõ út azonban különféle lehet. Sokszor az évtizedekig szorgosan gyûjtögetett adathalmaz sem hozza meg az áhított választ: a várt vagy a már-már megsejtett eredményt. Máskor a véletlen önmaga kínálja a megoldást. Csengele középkori temploma és a feltárt hár- Mindössze annyi kell hozzá, hogy valaki – ép- mas erõdítés-árok a sír helyével pen vevõként – szembejöjjön vele és ráismer- The medieval church of Csengele and the triple jen. Ettõl azután már értelmet kap az addig moat with the grave site csak nehezen, vagy csak nagyjából érthetõ adatok kuszának tetszõ szövevénye is. Ilyen „véletlen” találkozásba keveredtem A valódi bizonyosságra azonban ezúttal legutóbb, amikor a kunok fõembere felbukkant is várni kellett. Mégpedig éppen huszonhá- Csengelén. A végtelen türelmû régészvilág A csengelei kun vezér sisakja rom esztendõt, amíg a Kiskunság homokját éppen kétszáz évet várt rá, mialatt kitartóan The helm of the Cumanin chief in Csengele átszelõ autópálya betonszalagja – legalábbis követte a már-már végképp eltûnni látszó nép Fotó – Photo: Dabasi András a tervekben – el nem érte a homokdomb alig-alig lelhetõ nyomait. Az elsõ lépést ugyan- lábát. Akkorra már a helyi igyekezet helyre- is az addig járatlan ösvényen – pontosan 1801- Elõször 1975-ben, amikor még egyebek állította a templomalapot is, aminek éppen ben – Horváth Péter tette meg ékes deák nyel- mellett középkori templomokat és kora a tövében vezetett a megépítendõ út vonala. ven írott munkájával, amikor a jászokról és bronzkori leleteket gyûjtögettem a szegedi Alig indultak meg az erõgépek – amelyek kunokról szóló értekezését, a Commentatio de tájon, a csengelei határban kerültem szembe szorításában a múlt kutatását sohasem lehet initiis ac majoribus Jazygorum et Cumanorum akarva-akaratlan a keleti sztyeppék immáron olyan aprólékossággal mûvelni, amint azt eorumque constitutionibus címû munkáját kereszténnyé lett fiaival. Kicsi, szinte miniatûr a tudomány megkívánná – a sárga homok megjelentette. Õ vette számba elõször a templom fundamentuma körül, szorosan egyik alig derengõ elszínezõdése csakhamar kunok eredetét és történetét, akik a keleti egymáshoz szoruló sírjaikban, ünnepi dísz- egy lovával együtt eltemetett kun elõkelõség füvespuszták, a sztyeppék világából utolsó- ben eltemetve várták a feltámadást. Ehelyett sírjának bizonyult. ként vetõdtek a Duna-Tisza tájára – világ- és kisebb felfedezés következett: megkockáztat- Az elsõ döbbenet után nem volt nehéz rá- pokoljárásuk végállomására. tam ugyanis a vakmerõ feltevést, miszerint jönni, kihez is volt szerencsénk. Igaz, kétkedõk A csengelei történet a legelsõ, háborítatlan soraikban nem csak a középkori magyarok, – mint mindig – ezúttal is akadtak, ám ez nem MÛHELY 21 lehetett akadálya annak, hogy egy álló hónapot ni, hiszen semmiféle sérülés sem árulkodott Ezek árulkodnak a korabeli leírásokkal és szánjunk a nem mindennapi lelet feltárására. errõl. Ha viszonylag fiatal korát tekintjük, még más ábrázolásokkal együtt arról is, hogy a Meg a rajzolásra, fényképezésre, s arra, hogy az is lehetséges, hogy az akkor szinte évente kun elõkelõk viseletéhez a díszes kaftán is a talajvíztõl közben egyre inkább fenyegetett ismétlõdõ valamelyik ausztriai vagy morvaor- elválaszthatatlanul hozzá tartozott. Bizonyá- leleteket óvatosan kiemeljük. Különféle föld- szági harc során szerezte halálos sebét. Hogy ra ilyen ünnepi díszbe öltöztetve fektették és egyéb vizsgálati mintákat gyûjtöttünk, elõkelõ harcos lehetett, arról jól tanúskodnak történetünk fõhõsét is selyemfényû jávorfa hogy természettudományos laboratóriumok vele eltemetett harci felszerelései: a páncél- koporsójába, ám öltözékébõl csak az övcsat pártatlan mûszerei és lombikjai döntsenek a sisak, amelynek homloklemezén mandula- rozsdája õrzött meg egy parányi darabot. perdöntõ kérdésekrõl: a halott és a vele teme- formájú, vastagon domborított szemöldökkel Nos, ebbõl tudjuk, ingét a mai lenvászonhoz tett lova koráról, nemérõl, ember- és állattani koronázott elrettentõ szempár meredt egykori hasonló anyagból varrták. S nemcsak az öltö- besorolásáról. Emellett a sírban megmaradt, viselõje ellenfelére. Apró vasgyûrûkbõl szõtt zék, hanem az elõkelõ halott háza, a sírgödör sokszor tenyérnyi vagy körömhegynyi fa- és páncélingével együtt ez önmagában is igen egyik felébe fából ácsolt sírkamra is szinte nagy gazdagságot jelentett. Az átlag szabad nyom nélkül elenyészett. Hogy mégis valamit A vezéri ló csontváza. Dr. Sótonyi László kun harcos ugyanis legfeljebb bõrpáncéllal, sejtünk róla, az a vegyészek aprólékos munká- rekonstrukciója nemezsisakkal indult a harcba. Az pedig, hogy jának köszönhetõ, akik a sír alján és oldalán The skeleton of the chief’s horse. Reconstruction elõkelõ harcos létére szablya nélkül fogott szerves anyag, azaz fa maradványait mutatták by dr. László Sótonyi neki a másvilági útnak, korántsem jelenti azt, ki a homokban. hogy a kun társadalmi és katonai ranglétra Ezek után nem is csoda, hogy a mintegy hét valamely alsó fokán keressük a helyét. A és félszáz éve háborítatlan temetkezés a gon- tegezében magával vitt hét, vascsúcsú mogyo- dos és aprólékos bánásmódot további részle- rófa-nyílvesszõ jelképezte kiemelkedõ rangját. tekkel is meghálálta. Kiderült ugyanis, hogy A mellé tett csont és igen nagyméretû vas nyíl- a temetési szertartás két részbõl állt. Miután csúcsok ugyancsak hasonló, ma már nehezen az elõkelõ halottat a széles és mély sírgödör megfejthetõ jelképes velejárói a közösségben északi felére eltemették, alacsony kõfalat elfoglalt hely – akkor természetesen magától emeltek a sír közepén abból a málékony, gyen- értetõdõ – kifejezésének. ge minõségû réti mészkõbõl, amit a közeli A sírban megmaradt tárgyak azonban csak mélyedésben bányásztak ki a gyep alól. Ezek részletekrõl szólnak. A sok száz éven át talaj- után félig betemették a sírt. víz áztatta homok ugyanis meglehetõs mosto- Nem tudni mennyi idõ múltán került sor a szertartás második felvonására. Csak annyi bizonyos, hogy valamivel a temetést követõen. A keleti sztyeppék világából számos forrás és emlékezés beszéli el az egykori szertartások menetét. Ezekbõl jól kiderül, miszerint a gyász és a vele járó szertartás nem zárult le akkor, amikor a megboldogultat átadták a földnek. Hét nap, negyven nap, hat hónap és egy év múltán a rokonság újra összegyûlt a sírnál és további áldozati szertartásokra került sor. Olyan esetrõl is tudunk, amikor a kedvenc harci ménjét negyven nappal a temetés után áldozták föl a sír fölött. Valami hasonló történhetett Csengelén is, hiszen a feltárás során a föld rétegzõdése ma- gától vallott errõl. A csengelei kunok ura mellé temetett ló sírgödrét ugyanis egyértelmûen a korábban már betemetett sír egymásra rétegzõdött betöltését átvágva ásták meg. Igaz, ilyen egyértelmû esetrõl máig sem beszél a korszak régészete. Egy ilyen észrevétel azonban a jövõben hozzásegíthet más hasonló eset felis- meréséhez is. Régebben feltárt sírok pontosan A sír képe a feltárás után – The view of the grave after uncovering készített ábrázolásain találkozunk is hasonló helyzetekkel, csak éppen az értelmezés, az utó- szövetmaradványokat is összegyûjtöttük, sõt hán bánt a kevésbé idõtálló ruhadarabokkal. lagos temetés felismerése váratott magára. a sírgödör különbözõ pontjáról földmintákat Elenyészett hosszú, finom, puha bõrbõl varrt De térjünk vissza a feláldozott harci mén- is eltettünk. Ezek vizsgálata a késõbbiek során lovaglócsizmája, de megmaradt az a két vas- hez. Vörös István, a történeti állattan neves ugyancsak sok apró részletre derített fényt. karika, amellyel a szárát egy-egy bõrszíjjal kutatója szerint a hazai „lótörténetben” Mire mindezzel elkészültünk, néhány napszú- az övéhez erõsítették. Hasonlót csak nagyon meglehetõsen ritka a hasonló középkori, rásos eset, és napi tíz óránál sohasem keve- ritkán figyeltek meg még azokban a sírokban arab típusú jószág. Olyannyira, hogy máig ez sebb folyamatos munka, majd a rákövetkezõ is, amelyeket a kelet-európai sztyeppéken a legkorábbi arab típusú ló Magyarországon, kétévnyi szerteágazó igyekezet árán egybeállt tártak föl a kutatók. Ezzel szemben a sajátos aminek maradványait szakember vizsgálhat- a kép. viseletet százszámra látjuk viszont a keleti ja. Lábra állított csontváza pedig egyenesen A harmincas évei elején járó kun fõemberünk sztyeppék õsszobrain, a kamennaja babákon, egyedülálló egész Eurázsia szerte. A szakértõ valamikor 1246 és 1253 között lelte halálát, amik megbízhatóan vallanak a rég elfeledett szerint a középkorban a legjobb muszlim lovak aminek okát biztosan nem lehetett kideríte- hajdani kun viselet legapróbb részleteirõl is. közé tartozott. Bár feláldozásakor, hét és fél 22

éves korában már több sérülést is elszenve- a szállás és a kiemelkedõ rangú halott sírja – ugyanúgy, mint Csengelén – feltehetõen egy- dett, és a belõlük szerzett gyógyíthatatlan be- csupán néhányszáz méteres körön belül for- egy õskultusz-hely és vezéri sír is tartozott. De tegségek miatt napjai már emiatt is meg voltak dult elõ. A többi sír esetében nem ismerjük a lehetséges az is, hogy maga a „cserjés, tüskés, számlálva. Ennek ellenére gyanítható, hogy a pontos lelõhelyet, így azok összefüggései már szúrós” jelentésû Csengele szó sem rejt mást, rangos halott kedvenc hátasa lehetett. Fel- nehezen vizsgálhatók. mint elõkelõ halottunk, Csengele-vezér nevét, nyergelve, felszerszámozva fektették gazdája A biztosan ellenõrizhetõ esetek száma is amelyrõl a betelepülõk szállását elnevezték. A baljára. Igaz, a nyeregnek mára nem maradt elegendõ annak a feltevésnek a megkockázta- rejtélyes kör közepén kun és oguz-uz törzs és nyoma, csak a hevederszíj csatja árulkodott tásához, hogy a kunok elõkelõiket nem magá- nemzetségnevek találhatók (Kötöny, Tázlár, róla, amivel a hátára felerõsítették. Szájában nyosan, nem a pusztában elrejtve, nem a szál- Bodoglár). vasból kovácsolt csikózabla és két oldalán fe- lásaiktól távol rejtették sírba, úgy, amint azt a Ha ez a feltevésünk beigazolódik, a kunok lemás, ezüstözött kengyelpár és talán egy kor- régészeti kutatás feltételezte. Ellenkezõleg: a korai településrendje új megvilágításba kerül. bácsnyél vaspálcája volt minden szerszámja. szállástól nem messze, az õseik tiszteletére lé- Egyrészt a kör-alakzat északi sávján újabb Ki is lehetett a gazdag halott? Sisakja, pán- tesített „szent liget” mellett emelték sírjaik fölé célinge önmagában kiemelkedõ rangot sejtet. az alacsony sírdombot. Csengelén közvetlenül Korabeli feljegyzésekbõl tudjuk, hogy egy a sír mellett ennek a „szent körzetnek” is sike- lovagi páncél ára mintegy tíz márka lehetett, rült nyomára lelni, hiszen azt egy kör alakban a hasonló arab mént pedig legkevesebb száz megásott mély árok vette körül. Az árok osz- márka körüli összegért lehetett csak besze- lopokra font sövénykerítés ágya lehetett, errõl rezni. Nem csoda, hogy a kunok közül is csak árulkodtak az alján elõ-elõbukkanó oszlopok a legelõkelõbbek engedhették meg maguknak kerek foltjai. A körárkon belül feltárt két faépü- a fényûzést, hogy mindezt magukkal vigyék a let maradványai pedig magukért beszéltek. másvilágra. Emellett ezüstözött kengyele, vele A különös nyomok, amiket itt megfigyeltünk, temetett méltóságjelvénye, a tegez is azt su- különös szertartásokról vallanak. gallja, hogy életében a kun nemzetségi-katonai Hasonló esetekkel csak a távoli, keleti no- vezetõk vékony, felsõ rétegébe tartozott. mád világban találko- Egészen a csengelei sír elõkerüléséig zunk, amikor a kõvel úgy tudtuk, hogy a kelet-európai fü- kerített kultuszhelye- ves pusztákról hazánkba menekült ku- ken a hevenyészett nok elõkelõ, magas rangú halottaikat a kõoltárokon áldozati pusztában elrejtve, magányosan állatokat égettek el az A sisak rajza. Czabarka Zsuzsa grafikája helyezték örök nyugalomra. õsök tiszteletére ren- The outline of the helm. Graphic by Zsuzsa dezett szertartások al- Czabarka A történet fõhõse: Csengele kalmával. Ott állították (?) vezér. Dékány András és föl az õsök halotti szob- Lacza Márta grafikája rait, a kamennaja babá- vezéri sírok elõkerülésével számolhatunk, The hero of the story: Chief kat, azaz az õssé, a nem- másrészt láthatóan megjelenik elõttünk a Csengele. Graphic by András zetséget segítõ szellemmé kunok sajátos, védelemre és támadásra egy- Dékány and Márta Lacza változott, különösen tisz- aránt ugrásra kész településrendje. Ebbõl jól telt halott képmását, a érzékelhetõ a korai kun közösségnek eddig Itt azonban azt láttuk, hogy a kõbábukat (a baba szó ez csupán a kor politikatörténetébõl ismert po- gazdag harcos végsõ nyughe- esetben törökbõl apa, il- litikai-katonai súlya, amellyel önálló nemzet- lyét a kis templom „cintermét”, letve õsként értendõ). közi kapcsolattartásra, királyok trónigényének azaz a sírokat kerítõ legbelsõ Hogy ilyeneket a Magyar- érvényre juttatására is jutott erõ. Közismert, kerítõárok közvetlen közelé- országra vetõdött kunok is hogy IV. (Kun) László kun-magyar dinasztikus ben ásták meg, attól mind- állítottak – legalábbis a bete- házasságból született, és Róbert Károlyt is õk össze tíz méternyire. Azaz a lepülésüket követõ elsõ évtize- segítették a magyar trónra. templomban és körülötte elteme- dekben – arról késõi, XVIII. századi Márpedig a legújabb kutatások támogatni tett köznép szoros szomszédságában. utalások vallanak. Ilyenek lehet- látszanak a rejtélyes kör valós létét. Mun- Pedig a templom köré gyaníthatóan már tek ugyanis a határleírásokban fel- katársam, Kürti Béla egy régóta elfelejtett az 1200-as évek második felétõl folyamatosan bukkanó „kunképek”, amelyeket feltehetõen leletegyüttesre hívta föl a figyelmemet. A temetkeztek az újonnan érkezett nomádok. a kõben gazdagnak aligha mondható Alföl- Szegedi Egyetem gyûjteményében ugyanis Eredeti szálláshelyükre, sajátos építményeik dön bizonyára fából faragtak. De elõfordul a még 1934-ben kerültek be egy kun vezéri sír nyomaira a hármas árokgyûrû keleti felén, a „Kõkun kép” félreérthetetlen megnevezés is. leletei Kiskunmajsa-Kuklis-tanya lelõhelyrõl. domb lábánál folyó egykori vízjáráson túl ta- Mindenesetre a csengelei tanulság szerint Az elõkelõ kun sírok száma ezzel 14-re nõtt, de láltunk rá, a templomtól és a sírtól mindössze meggondolkodtató kép rajzolódik ki elõttünk. ami még ennél is fontosabb, a jól azonosítható mintegy ötszáz méternyire. Ha térképre vetítjük az eddig ismert kun lelõhely Csengele és Csólyos között jól beleillik Mindezt látva, újra szemügyre vettük a vezéri sírok lelõhelyeit, azok egymástól a megsejtett kör-alakzatba. Ugyancsak egy régebben véletlenszerûen elõkerült elõkelõ mintegy 10-15 kilométer távolságban, egy további sír létét feltételezi a közelben található kun temetkezések helyrajzi adatait. Talán ötven kilométeres átmérõjû, szabályos kör Kömpöc helységnév, ami nem más, mint a korai nem a véletlen mûve, hogy a csólyosi sírra is déli szeletén rajzolódnak ki. Az északi kör- Kömpöcszállása rövidült változata. A török egészen hasonló körülmények között, a kun íven néhány biztosan korai, archaikus kun (kun) szó többek között kupola, halom, sírhely falu egykori helyétõl ugyancsak 500 méterre, személynévi eredetû helynév sorakozik, mint jelentéssel bír. egy vízjárta terület túlsó felén bukkantak Kaskantyú, Orgovány és Bugac. Ugyanúgy, Folytatva a sort: egyik frissen szakdolgozó rá a szõlõtelepítõk. De nagyon hasonló a mint a déli körívre esõ vezéri sírok: Balota, régészhallgatóm, Rosta Szabolcs régészeti helyzet a balotapusztai, a bánkúti és a ho- Csólyos és talán Csengele esetében is. Ezek terepbejárással azonosította Jakabszállás, mok-óvirághegyi sírokkal is, ahol a templom, mindegyike korai kunszállást jelöl, amelyhez Zomokszállás és Ferencszállás korai kun te- MÛHELY 23 lepülések helyeit. Kitûnõ szemmel vette észre, A csengelei történet itt megszakad. A szetünk mértékadó körei, az Ásatási Bizottság hogy azok pontosan a kör északkeleti, vezéri bizonyosságok, amelyek a feltárás során és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal még síroktól egyelõre mentes sávján sorakoznak. kiderültek, újabb kérdések sorozatát is fel- idõben keresztülhúzta a sanda és etikátlan Nos, a „kör” lassanként bezárul. Aligha lehet a vetették. Ezek megválaszolása azonban már szándékot: a közlekedési szabályokat a tudo- fantázia szüleménye. egy következõ felfedezés, egy újabb vezéri sír mányban is illik betartani. De térjünk vissza a csengelei sírhoz. A elõkerülése után lehetséges. Kérdés, kell-e különös temetkezési szokás, amely során a újabb kétszáz év az elõkerüléséhez. harcost lovától alacsony kõfallal választották Mindenesetre a kunok továbbra sem tá- el, idõben és térben messze, a VIII-IX. századi gítanak mellõlem. Nem kis háborúsággal Belsõ- és Közép-Ázsiába vezet vissza ben- sikerült kivívnom, hogy huszonnyolc évvel nünket. Különösen fontos, hogy kelet-európai ezelõtt megkezdett, majd negyedszázad után sztyeppén ez a temetkezési mód csak a XII. váratlan eredményeket hozó ásatásomat században jelent meg, a kunok elõl kijevi szol- most újra folytathatom. Fiatal munkatársaim gálatba szegõdött oguz-uz, besenyõ, berendi – valamikori és éppen felcseperedett egykori néptöredékekbõl összeállt „feketesüvegesek” régészhallgatóim – ugyanis nagy önbiza- szövetsége körében, akikhez késõbb kunok is lommal, ám minden tisztesség nélkül máris csatlakoztak. Majd a XIII. században tûntek föl szemet vetettek a Bogárhátra. Munkámban, hasonlók, mégpedig a mindent elsöprõ mon- a megszületett eredményekben „úton-útfélen”,

A csengelei feltárásokat bemutató könyv címlapja The cover of the book presenting the uncoverings in Csengel

Újra zajlik a mentõ ásatás a csengelei Bogár- hát mellett. Máris új, fontos eredmények szület- tek, ezúttal a „szent körzet” további részleteirõl. Pontosan a várható helyen, az elõrejelzés szerint elõkerült a harmadik, déli szertartási ház is. Méreteiben, elhelyezésében, jellegében egyaránt beleillik a „szent körzet” korábban feltárt jelenségei sorába. A feltárásra váró területet sûrûn és sokat sejtetõen borítják a kun-történet apró mozzanatait rejtõ beszédes elszínezõdések a csengelei homokon.

The Tomb of a Cumanian Chieftain near Csengele

The history of the Cuman people was first described A kunok településrendje a Kiskunságban az eddig elõkerült, és még várható vezéri sírok elhelyezkedé- by Péter Horváth in 1802. Since then 12 tombs have se szerint been discovered in South-East Hungary which are The Cumaninans’ structure of settlement according to the position of chiefs’ graves both known and supposed to contain the remains of several Cuma- yet to be uncovered nians. Unfortunately, several pieces of the treasure have been stolen or simply have not been reported to the authorities. A mediaeval church was found in 1975 surrounded by a lot of graves and some of the gol invázió elõl menekülõ közép-ázsiai eredetû pusztán a „szerencsét” látták meg. Hiszen a people in them seemed to belong to the Cumanian néptöredékek körében. A csengelei vezér hasz- könnyû siker, a „szenzáció”, a meghökken- tribe. 23 years later, during the motorway construc- nálati tárgyainak egy része is azokhoz hasonló, tés türelmetlenül áhított célja egyre inkább tions, another tomb was discovered, containing the remains of a rich warrior, probably one of the amelyeket a kijevi vazallus szövetség harcosai megfertõzi az autópálya-ásatások kényszerû, leading class of the Cumans, from around the használtak. Ezért még az is megkockáztatha- de korszerûnek korántsem nevezhetõ megre- middle of the 13th century. Several analyses and tó, hogy a kiskunsági kunok egy része ebbõl az kedt és eltorzult gyakorlati módszerein felnövõ investigations have been carried out to identify as oguz-uz jellemzõket is hordozó közegbõl csat- ifjú „tudósok” némelyikét. Meggondolkodtató, many details as possible. New theories have been set up according to the new evidences which hope- lakozott Köten kán a mongolok elõl menekülõ súlyos jelzés ez egy tudomány egészségi fully lead to new discoveries and the completion of népéhez. Erre egyébként nyelvészeti adatok is állapotának alakulásáról. De még mindig jól the theory about the history and traditions of the beszédesen utalnak. mõködû immunrendszerérõl is. Ugyanis régé- Cumanian people. 24 Debercsény középkori temploma

Majcher Tamás

A Nógrád megyei Debercsény török háborúk idején elpusztult templomának ma helyét is alig találni. Sokáig csak dûlõnév õrizte em- lékét, s egyetlen látható részlete a Varga-féle ház istállójába befalazott gótikus szentségtar- tó fülke volt. E pastofórium ma Szente templo- mában van, ismét eredeti funkciójában. Magáról a településrõl sem sok adat áll ren- delkezésünkre. Elsõ említése csak 1335-bõl való, de újabb kutatások szerint valószínûleg azonos az 1260-ban említett Csabád faluval. Egyházát a források a XV. századtól datálják s eredetileg az esztergomi érsekséghez tar- tozónak mondják. A templom pusztulását egyesek 1573-ra, mások 1663-ra teszik. A sokáig templom nélküli település Árpádházi Szent Erzsébetet tekintette védõszentjének, a középkorban feltehetõen az õ tiszteletére szentelték a templomot. A feltárás helyszínrajza The ground plan of the uncovering

A templom elvi rekonstrukciója The theoretical reconstruction of the church Rajzok – Design: Majcher Tamás Ha a feltételezett karzat és a Szentén látható szentségtartó egy idõben készült, akkor az átépítés a XIV. századra tehetõ. A templom pusztulását tûzvész okozta valamikor a XVII. században. További ku- tatások pontosíthatják az épület történetét, és bõvebb információt adhatnak a temetõ vizsgálatán keresztül eleinkrõl. A Magyar Millennium zárásaként a község feszülettel jelölte meg egykori templomának helyét, míg a jelenlegi katolikus templomban kis kiállítás mutatja be az ásatás eredményeit. A 2000- ben elfogadott új településcímerben is hang- súlyosan jelenik meg a középkori templom, mint a múltat a jelennel összekötõ elem. A régészeti kutatás Debercsény község Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Nemzeti Örökség Program 1999. évi támogatásából történt. A munkát számos intézmény és magánszemély segítette.

The Medieval Church in Debercsény Az 1999-ben végzett régészeti kutatás kapcsolódott. Az elõkerült freskótöredékek eredményeként elõkerültek a templom míves belsõ festésrõl tanúskodnak. Az The church in Debercsény was demolished during the Turkish wars in Hungary. Thanks alapfalainak árkai. A falak kõanyagát az épület bejárata feltehetõen a déli oldalon to the archaeological excavations the ditches évszázadok során a környékbeliek építke- helyezkedett el. A templomot körbevette a of the church’s ground walls were exposed. zésekhez kibányászták. Az alapárkokból falu temetõje. Az épület a késõbbiekben ki- According to the latest researches the church, rekonstruálható alaprajz egy, valószínûleg which supposedly was built in the 13th century in sebb átalakításon eshetett át. A hajó szentély th a XIII. században, román stílusban épült Romanesque-style was ruined in the 17 century. felõli harmadában futó alapárok egy késõbb As the last event of the Millennial program-series, kis falusi templomot mutat. A kis négyzetes épült karzat meglétére utal. Talán e karzat the community of the village erected a cross on hajóhoz enyhén patkó ívû félkörös szentély oszlopának helye a hajó közepén talált gödör. the spot of the church. 25 Visszatekintés 150 éve született Pulszky Károly

Papp Katalin tó felkorbácsolta a közhangulatot, az orszá- megírja, hogy azért is volt annyira fontos a gos politika ellene fordult. A Pulszky-ügy, a kép megvétele Pulszky számára, mert a re- parlament politikai csatározásaitól kísérve, neszánsz portréban valamiképp önmagá- 1853. november 9-én Londonban született több mint két éven át volt napirenden. Az ügy ra ismert. a kiváló mûvészettörténész, Pulszky Károly, és a körülötte keletkezett hangulat Pulszky Születésének 150. évfordulója alkalmából ahol apja, Pulszky Ferenc – Kossuth egyik kö- Károlyt az ország elhagyására késztette. a Szépmûvészeti Múzeum reneszánsz kör- zeli munkatársaként – a számûzetés éveit töl- A következményeket életrajzából tudhatjuk folyosóján „A hónap mûtárgya” sorozat ke- tötte. Pulszky Ferenc, a kitûnõ mûértõ és régi- meg. Herczeg Ferenc így írt a történtekrõl retében együtt állítottuk ki Sebastiano del ségbúvár, a magyar politikai emigráció londoni (A gótikus ház, 256. p.): „A legmegrázóbb Piombo remekmûvét azzal a 31 éves Pulszky rezidense Solferino (1859) után kiábrándultan és mondhatnám: a legmagyarabb halált Károlyról készített portréval, amely Temple hazatért, és 1867-ben elfogadta a Nem- János munkája. A bemutatás kezdetének zeti Múzeum fõigazgatói állását. Jeles idõpontja, november 11-e, a festmény közéleti szereplõként, többek között, 108 évvel ezelõtti megvásárlásának az mint országgyûlési képviselõ, egyike évfordulója. volt azoknak, akik megalapozták az új A mûtárgyak adatai: Magyarország kivezetését a „szellemi Sebastiano del Piombo (Velence, 1485 rabszolgaságból”. Külföldön folytatott körül – Róma, 1547): Férfiképmását, ál- tanulmányai után ekkoriban tért haza talában korai római éveire, 1511-15 kö- fia, Károly, az alapos felkészültségû és zé datálják. Nyárfa, olaj, 115 x 94 cm. széles látókörû mûítész. Magas szintû Szépmûvészeti Múzeum, Ltsz.: 1384. szakértelemmel párosult aktivitása Vétel 1895. november 11-én Milánó- bõven kapott kibontakozási lehetõséget. ban a Sambon cégnél tartott árverésen Szerencsés korszakban kezdhette 141.750 líráért. „A modenai hercegi kép- meg mûködését. Még báró Eötvös Jó- tárba Aresi gróf tulajdonából került. Ott zsef minisztersége alatt, 1870-ben, Sebastiano del Piombónak tulajdonítot- az Esterházy Képtár megvásárlásá- ták, amikor I. Francesco d’Este megval az országos közgyûjtemények ala- szerezte. Késõbb a modenai képtárban, pításának nagy fellendülése vet- mint Raffaello önarcképét tartották nyil- te kezdetét. Közöttük említendõ a ván. Aztán 1797-ig Luigi Cerretti mo- Rómer-Xántus-féle gyûjtemény meg- denai íróhoz, 1808-ban pedig Antonio vásárlása (1873), az 1873. évi bécsi vi- Scarpa tanárhoz, Páviába került; ennek lágkiállításon egy kollekció Pulszky örökösei Motta di Livenziában õrizték. A Károly nevéhez fûzõdõ megvétele, Scarpa-gyûjteménybõl, mint Raffaellónak amely a leendõ Iparmûvészeti Múzeum Antonio Tebaldeo római költõrõl készült gyûjteményeinek alapját képezte, továb- arcképe került aukcionálásra. Pulszky bá a késõbbi Természettudományi Mú- Sebastiano del Piombo: Férfi képmás, 1515 Károly e kép Magyarországra hozata- zeum gyûjteményének jelentõs részét alkotó körül, Szépmûvészeti Múzeum lával betöltötte a maga történelmi küldeté- Lobkowicz-féle ásványgyûjtemény megszer- Sebastiano del Piombo: Male portrait, circa sét. Az ábrázolt nem Tebaldeo, sejtelmünk 1515. Museum of Fine Arts, Budapest zése Pulszky Ferenc által. sincs, ki lehet. Talán az segíthet valamit, Pulszky Károly tevõleges részese volt hogy Aresi gróf tulajdonában volt; talán a hát- két jelenlegi országos közgyûjtemény, az Pulszky Károlynak rendelte a sors. 1896- tér lovasa alapján, vagy a hídból asszociálha- Iparmûvészeti Múzeum és a Szépmûvészeti ban a kultuszminisztérium büntetõ följelen- tó neveken el lehet indulni (Cavalli, Da Ponte). Múzeum alapításának. Mûködésének fény- tést tett ellene. Azzal gyanúsították, hogy Mindez azonban spekuláció. Nincsenek »szár- korában, az 1890-es évek elején még min- hûtlenül kezelte az állami pénzt, melyet rá- nyas szavaink«, hogy a kép csodájához, Mona den esély megvolt arra, hogy Magyarorszá- bíztak, hogy mûtárgyakat vásároljon Olasz- Lisa e szellemi fivéréhez méltók lehessenek.” gon európai rangú közgyûjtemény jöjjön létre. országban. Mivel a Pulszkyak rendületlen és (Mravik László) Az ország európai státusa emelésének álta- harcias hatvanhetesek voltak, a közjogi el- Hans Temple (Littau, 1857 – Bécs, 1931): lános szándéka kedvezett a reprezentatív in- lenzék részérõl olyan embervadászat indult Pulszky Károly arcképe, 1884. Vászon, olaj, tézmények születésének. A fellendülés lég- meg, amely ritkaságszámba ment a híres 67,5 x 55,5 cm. Magyar Nemzeti Múzeum körében magasratörõ terveihez Pulszkynak a magyar vadászterületen is... A képviselõház Történelmi Képcsarnok, Ltsz.: 58.8. Szerzés kormány támogatását is sikerült megszerez- tudós esztétikusai fõleg azt vették zo- magántulajdonból, 1958-ban. nie. Szakértelemmel párosult ösztönös meg- kon, hogy Pulszky az állam pénzén valami Pulszky Károly egyéniségét csak a közel- érzései segítségével, virtuóz gyûjtõként jó és Piombo nevezetû festõtõl is szerzett képet. múlt érdeklõdése ragadta ki a feledésbõl. kiváló mûveket vásárolt Magyarországnak A magyar politika szótárában Piombónak Szerepét a mûtörténetírás érdemben az az európai mûtárgypiacon. E mûködésének olyan hangzása lett, mint Franciaországban 1980-as években kezdte értékelni és reha- koronája volt a Szépmûvészeti Múzeum ál- a Panama szónak...” bilitálni. 1988-ban Mravik László és Szigethi landó kiállításáról ez alakommal kiemelt Thomas Shapcott Számûzött fehér szar- Ágnes mûvészettörténészek rendeztek em- Sebastiano del Piombo festmény. A vásár- vas címû életrajzi regényében (Európa Ki- lékkiállítást tiszteletére, amelyhez Mravik lás megítélésének kapcsán a korabeli saj- adó, 1988), dokumentumokra támaszkodva László, máig autentikus tudományos tanul- 26 mányokkal tisztelgõ kötetet szerkesztett. E Károly Pulszky was Born 150 Years Ago Museum of Fine Arts, since he, with the sup- katalógusból a Szépmûvészeti Múzeum ál- port of the government, visited Europe’s best landó kiállításain ma is követhetõ Pulszky vá- antiquities markets and bought works-of-art The great art historian Károly Pulszky was for the Hungarian museums. Probably his sárlásainak aránya és súlya. born in 1853 in London, where his father, most significant purchase was the painting A kötetbõl idézem Mravik László meg- Ferenc Pulszky spent his years of exile after by Sebastiano del Piombo but it caused his állapítását, amely rádöbbent szakmai the defeat of the Hungarian war of independ- downfall also. He was accused of misusing the felelõsségünkre: „… az is tanulság, hogy ence. In 1859 he returned to Hungary and governmental fund and though the succeeding took part in the political events leading to Pulszky Károly emlékét jobban kellett vol- generations acquitted of the accusations, he the 1867 reconciliation. The same year be- was forced to leave Hungary and died in Aus- na õriznünk”. A két festmény ezúton történõ came the director general of the National tralia by his own hands. The Museum of Fine együttes közlésével is a nagy múzeumgyara- Museum. His son Károly returned also and Arts celebrates the 150th anniversary of his pító emlékének kívánunk adózni. started working for Hungarian museology. His birth by displaying the Piombo painting and name is closely linked with the establishing his portrait and by presenting the volume of Lásd még- See also: Borító 2 – Cover 2 of the Museum of Applied Art and that of the essays on his life and activity.

Emlékezés Apáczai Csere Jánosra

Villangó István jelentõsek azok a hatások sem, amelyek a hollandiai egyetemeken eltöltött fél évtizednyi idõbõl fakadnak. A tanulmány szerzõje rész- Háromszázötven évvel ezelõttrõl datálódik letesen taglalja a karteziánusok befolyását mûvelõdéstörténetünk jeles dokumentuma Apáczai gondolkodására, Enciklopediájának és eseménye a Magyar Encyclopaedia, azaz tartalmára. A gyulafehérvári és kolozsvári minden igaz és hasznos bölcsességnek szép évekre térve a szerzõ a Magyar Enciklopedia rendbe foglalása és magyar nyelven világra tartalmának, iskolaszervezési rendszerének, bocsátása Apátzai Tsere János által. gyakorlati megvalósításának bemutatásá- A korabeli tudományokat magyar nyelven val lényegesen módosítja, és új vonásokkal elõször összefoglaló, a szerzõ által is iskolai gazdagítja, tisztábbá teszi az Apáczai Csere használatra szánt mû megjelenésének évfor- Jánosról korábban kialakított ellentmondá- dulójára emlékeztek hazánkban és a hatá- sos képünket. rokon túl. Ezt tette az Országos Pedagógiai Mûvein és hatásán kívül kevés maradt utá- Könyvtár és Múzeum is, amikor újra kiadta na. Nincs például egyetlen portré sem, amely Apáczai Csere János válogatott pedagógiai hitelt érdemlõen ábrázolná. A jól vagy kevés- mûveit. Nem csak az ünnepi alkalom indokol- bé sikerült képeket és szobrokat a fantázia ta ezt a vállalkozást, hiszen az 1956-ban és szülte. A személyéhez kötõdõ, korát hitelesen 1976-ban kiadott válogatás már elfogyott, el- használódott. Nem a régi újranyomtatásáról van szó, hanem javított, bõvített változatról. Az összeállítást, a latin szövegek fordítását Orosz Lajos végezte. A szövegeket ugyancsak õ látta el a tájékozódást és a további tudo- mányos kutatást egyaránt szolgáló bõséges jegyzetapparátussal. Õ írta azt a bevezetõ megjelenítõ tárgyak különösen hiányosak. tanulmányt, amely egy korszerû Apáczai Nem csoda hát, hogy az Országos Pedagógiai Csere kismonográfiának is tekinthetõ Könyvtár és Múzeum nem mert vállalkozni már csak terjedelme (3 nyomdai ív), de még egy múzeumi kamarakiállításra sem. méginkább tartalma, a legújabb kutatási Helyette a kiadványt választotta, azt ami eredmények közlése miatt. A tanulmánynak – a könyvet bemutató Vajda Kornél (a Könyv a gyermek- és diákévekrõl szóló fejezete nem – Könyvtár – Könyvtáros címû folyóirat egyszerûen életrajzi leírás, hanem alapos fõszerkesztõje) szerint is – „Apáczaiból a elemzése a XVII. századi Erdély társadal- legnagyobb és a legfontosabb: írásai. Hogy mának, gazdasági helyzetének, szellemi remek válogatásban, hogy minden lényeges törekvéseinek, elsõsorban és hangsúlyosan a írást felmutatva, hogy épp azokat a részeket magyar puritánus mozgalomnak. A nevelés- emelve ki, hogy a levelekbõl és versekbõl is történet szempontjából különösen figyelemre azt nyújtva, ami a messze legfontosabb. Akár méltóak azok a megállapítások, amelyek a természetesnek is vélhetné, aki nem ért a dol- korszerûtlen felsõoktatásra, az oktatás és gokhoz, és nem tudja, amiként persze a kötet az iskolarendszer általános elmaradottsá- összeállítója, Orosz Lajos tudja, hogy a hatal- gára vonatkoznak. Ezekbõl bontakoztak ki mas Apáczai irodalom is mennyire tanácsta- ugyanis azok a pedagógiai reformtörekvések lan sokszor, mennyire félrevezetõ, mennyire (Porcsalmi, Keresztúri, Tolnai), amelyek nem a lényegre koncentráló. Nézzük akár Bán meghatározták Apáczai késõbbi elméleti Imre alapjában irodalomtörténeti, és épp és gyakorlati tevékenységét. Nem kevésbé ezért a lényegtõl egy kissé mindig messze visszatekintés 27 járó monográfiáját, akár – mondjuk – Mátrai Kremer Dezsõ, Neményi Imre, Tavaszy Sán- 2003-ban az OPKM két erdélyi kirándulást László filozofikus, de épp ezért egy rossz dor nevével jegyzett válogatások, monográfi- is szervezett, amelyben – az évfordulóra való koncepcióban megrekedt, az igazi Apáczaitól ák a XIX. századból és a századfordulóról. tekintettel – hangsúlyosan szerepeltek az az indulás után egyre távolodó esszéit. Orosz Itt olvashatjuk többek között Apáczai Apáczai Csere emlékhelyek: Apáca, Gyulafe- Lajos igazi nagy teljesítménye a ma lehet- Csere kolozsvári beszédének másolatát: „Az hérvár, Kolozsvár, Házsongárdi temetõ. séges legigazibb, legjelentõsebb, leghívebb iskolák fölöttébb szükséges voltáról...” és Apáczai felmutatása, épp írásaiban, írásaival. benne szenvedélyes intelmét: „Ideje hát, hogy De persze bámulat és hódolat illeti kismono- felébredj, te álmos, te mámoros, te hályogos Commemorating János Apáczai Csere gráfia méretû és alaposságú bevezetését is, szemû magyar nép! Végre, végre ébredj fel az amelynek a történelmi filológiai, filozófiai és álomkórból, leheld ki magadból Bakkhoszt, The first encyclopaedia written in Hungarian was persze pedagógiai akríbián túl az elsõszámú kinek folyton áldozol, oszlasd el gyógyírral published 350 years ago. The collection of the sci- Apáczai-szakértõk közé emeli a szerzõt.” tömérdek nyomorúságod, melynek súlya alatt ences of the time was written by János Apáczai Csere, the first great Hungarian educator. The Na- A közgyûjteményben lévõ – a félszáznyi görnyedsz. Drága gyermekeid, hazánk remé- tional Pedagogical Library and Museum celebrates közönség elõtt zajló – könyvismertetõhöz ter- nyei már bölcsõjüktõl fogva a tudatlanság the anniversary by republishing the collected mészetes módon kapcsolódott az a néhány feneketlen örvényébe merülnek, és így felnõtt pedagogical works of Apáczai. Unfortunately tabló és tárló is, amelyben Apáczai eredeti korukban sem látják meg soha a világossá- there is no authentic image preserved of the great mûvei (köztük az Enciklopaedia elsõ utrechti, got, sem saját javukat, sem a haza javát. Még educator, no material relics connected with his life. His only bequeath are the works, the written s az 1803-as gyõri kiadása), illetve a címlap egyszer mondom hát, serkenj fel, és állíts alsó text, which non the less draw a highly detailed and kópiák láthatóak, továbbá Horváth Cyril, iskolákat!” colourful picture of János Apáczai Csere.

85 éves a Hadtörténeti Múzeum

Makai Ágnes – Szoleczky Emese

A magyar Hadtörténelmi Múzeum létesítésé- re irányuló törekvések a kiegyezést követõen meg-megújuló követelésként jelentkeztek. Bécsben ugyanis volt már egy hadtörténeti múzeuma a Monarchiának, s ezért a magyar relikviák jó része odakerült. Az önálló magyar hadimúzeum megalapításának érdekében az MTA Hadtudományi Bizottsága 1888 decem- berében a Nemzeti Múzeum hadtörténelmi gyûjteményének fokozatos fejlesztését indít- ványozta. Az országgyûlés is támogatta a hadtörténelmi gyûjtemény kialakítását. 1896- ban a millenniumi kiállítás hadtörténelmi csoportbizottsága azzal fordult az illetékes szervekhez, hogy az országosan feltérképe- zett hadtörténelmi anyagot tartsák együtt. Az ezredéves kiállításrész nagy sikerétõl indíttatva az akkori vallás- és közoktatásügyi miniszter támogatásáról biztosította a felállí- tandó magyar hadimúzeum ügyét, sõt, a Nem- zeti Múzeum hadtörténelmi gyûjteményének átadását is kilátásba helyezte számára. Az ügy azonban különféle okokból holtvágányra került. Az összegyûjtött anyag egybentartása is csorbát szenvedett. Az elsõ világégés új helyzetet teremtett. A jórészt már tudatosan összegyûjtött háborús relikviák sokasága, valamint a hadizsák- mány elhelyezésére a Heeresgeschichtliches Museum nem volt képes. Emiatt a közös hadügyminiszter tervet dolgoztatott ki egy

Az egykor tüzér-, ma márványterem részlete Vágó Pál huszár-képével Detail of the former artilleryman-, now marbled hall with the Hussar-picture by Pál Vágó 28

új bécsi múzeumépület létesítésére. Nem zárkózott el a másodlagos anyagnak a „fi- ók-hadimúzeumokban” való elhelyezésétõl sem. A kínálkozó lehetõséget Szurmay Sándor magyar honvédelmi miniszter egy önálló budapesti hadimúzeum alapításának elõmozdítására használta ki. 1918 nyarára az uralkodó elõzetes jóváhagyásával a Miniszter- tanács elfogadta az elképzelést, és hozzájárult ahhoz, hogy a fõváros által a Gellérthegyen ingyen átengedendõ területen építsék fel az új múzeumot. A Monarchia összeomlása miatt végleges döntés már nem született. Mindez azonban alapot teremtett arra, hogy 1918 november közepén a Honvédelmi Minisztérium 1/a osztályának munkatársai, Gabányi János és Aggházy Kamil megteremtsék a Hadtörténel- mi Levéltárat és a Hadtörténelmi Múzeumot. A tényleges munka – a Magyar Országos Levéltár épp csak elkészült épületének he- lyiségeiben – azonnal megindult, hiszen a világháborús anyagon túl a két nagy politikai átalakulás tárgyainak és dokumentumainak szisztematikus gyûjtésével sem lehetett kés- lekedni. Múzeumunk 1920 júniusában már az Üllõi úti Mária Terézia laktanya egy részében kapott helyet a mintegy 5400 muzeális tárgya számára. Noha a súlyos gazdasági viszonyok a szakszerû múzeumi munka lehetõségeit a minimumra csökkentették, itt került sor a késõbbi országos közgyûjtemény szervezeti és mûködési rendjének kidolgozására, itt kris- tályosodott ki a késõbbi munkatársi gárda. A Gubacsi úton létrehozták a nagytechnika befogadására alkalmas raktárt. Az immár önállóvá szervezõdött múzeum elsõ igazgató- ja Lucich Károly lett. Az 1848/49-es szabadságharcot bemutató kiállítás részlete A múzeum kialakításában és felvirágozta- Detail of the exhibition presenting the 1848-49 War of Independence tásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Aggházy Kamil (1881-1954), akinek élete másodikon a szakgyûjtemények kaptak he- szerzett az intézmény a hõsi sírok kataszteré- autodidakta hadtörténészként, tudomány- és lyet. A megnyitót Horthy Miklós kormányzó is nek összeállításával, a különbözõ temetõkben intézményszervezõként elválaszthatatlanul megtisztelte jelenlétével. nyugvó jeles katonák emlékének ápolásával. egybefonódott e közgyûjtemény sorsával. A múzeum az 1920-30-as években egy- 1924-ben megalakította az Országos Magyar Rendkívül szerencsésen választotta meg re növekvõ számú és értékû nemzeti kincs Hadimúzeumi Egyesületet, ennek útján szak- munkatársait: a numizmatikus Karny Rezsõt birtokosa lett. Közülük kiemelkedett a és népszerûsítõ cikkeket, múzeumi és bajtársi (?-1958), a mûvelõdéstörténész Borsody- Heeresmuseum által 1926-ban az oszt- híreket közlõ újságot – Hadimúzeumi Lapok Bevilaqua Bélát (1885-1962), Hochwärter rák szövetségi kormánnyal kötött badeni – adott ki, megszervezte a vidéki fiókegyesü- Ivánt, az ügyeskezõ fegyvermestert vagy ép- egyezménynek megfelelõen átadott, 2000 leteket (Debrecen, Nyíregyháza, Szeged stb.). pen Görgey Aladárt (1883-1945), a könyvtár darabot meghaladó magyar vonatkozá- A Magyar Nemzeti Múzeummal való vezetõjét, aki 1945 õszén bekövetkezett halá- sú tárgyegyüttes hazakerülése. Ugyanakkor kapcsolatunknak sajátos története van. A lának pillanatáig mentette a mûtárgyakat. magánszemélyektõl, testületektõl szárma- Hadimúzeum „honfoglalása” után a honvé- A múzeum a budai várban lévõ Nándor lak- zó adományok, letétek, vásárlások, kül- és delmi miniszter elrendelte az intézmény és tanya 1926-1929 között átépített, Vérmezõre belföldi aukciós vételek révén a gyûjtemény gyûjteményei tíz esztendõs tevékenységének nézõ szárnyában lelt végsõ otthonra. A volt számos kiemelkedõ, pl. 1848/49-es nemze- felülvizsgálatát. A Nemzeti Múzeum szak- kaszárnya korszerû múzeumépületté ala- ti ereklyével, a Habsburg-család több tagjá- embereinek bevonásával végzett átvilágítás kítása, a törzsgyûjtemény átszállítása, és nak egyenruháival, csapattestektõl begyûjtött tanulságai mellett arra is alkalmat nyújtott, az állandó kiállítási koncepció kimunkálása emlékanyaggal is gazdagodott. Múzeumunk hogy 1935 októberében a két intézmény egy- azonban csak 1937-ben fejezõdött be. Így ez ezekben az években építette ki országos mást óhatatlanul átfedõ gyûjtõkörét elhatá- év május 29-én, a Hõsök Napján nyílhatott gyûjtõhálózatát, kapcsolatait más hazai és rolják egymástól: határkõül 1715 – az állandó meg az elsõ kiállítás, 36 kiállítóteremben és külföldi társintézményekkel. hadsereg megteremtésének éve – szolgált. 260 méternyi folyosón. Az épület földszintjén 1920-ban indította el a múzeum a budavári Ennek alapján megtörtént az érintett anyagok az 1686-1914 közti idõszak történetét tekint- honvédünnepek sorát. Kezdeményezõ sze- kölcsönös átadása. hették meg a látogatók, az elsõ emeleten a repet játszott a mohácsi emlékünnep (1926) 1943 nyarán még a múzeumi kiállítások „Nagy Háború” emlékeit helyezték el, míg a megrendezésében. Elévülhetetlen érdemeket mindegyike látogatható volt, sõt újabb lát- visszatekintés 29 ványosságokkal – mint pl. az „orosz terem” októberben Budapestre szállították. Közben az 1848-as zászlók második hazahozatala bõvült. – A kiemelt nemzeti gyûjtemény a Hadimúzeumban is folyt a romeltakarítás: 1948 szeptemberében. megóvása érdekében a honvédelmi miniszter a hazahozott ládákat nyolc, úgy-ahogy hely- A Hadtörténeti Múzeum csupán Budavár 1944 októberében elrendelte az intézmény reállított földszinti teremben zsúfolták össze. visszavívásának századik évfordulóján, 1949. személyzetének és anyagának kitelepítését. A helyzetet nehezítette, hogy az 1918 óta az május 21-én nyithatta meg saját épületét a A menteni kívánt gyûjtemények a Veszprém Országos Levéltárban mûködõ Hadilevéltár nyilvánosság elõtt. A korábbiakhoz mérten megyei Doba községhez tartozó somlóvári anyagainak biztonságba helyezésére is csak szerény, hat terembõl álló kiállítás négy ter- Erdõdy-kastélyig jutottak el. Ma már nem a múzeum épen maradt helyiségeit használ- me az új néphadsereget és a kor szellemében állapítható meg, hogy pontosan mi került hatták. elõdjének tartott 1848/49-es honvédsereget, evakuálásra. A fennmaradt kimutatás 883 1949-ig a múzeum – kevés kivétellel tel- az 1919-es Vörös Hadsereget és az 1936-1945 ládát sorol fel, amelyet 10 vagonban szállítot- jes egészében kicserélõdött – munkatársai közti idõszak magyar antifasisztáit mutatta tak el. – Somlóvárott Turányi (Thurner) Géza lsõsorban az épület tatarozására, illetve be, további két helyiségben pedig a fegyver- (1892-?), 1920 óta a múzeum titkára megaka- a gyûjteményi munka újraindítására kon- és a levéltári anyagból kaptak a látogatók dályozta a gyûjtemény megsemmisítését vagy centráltak. Minden anyagcsoportnak külön ízelítõt. külföldre vitelét. 1945 márciusában a kastélyt szakelõadója lett, aki a hadtörténelem egy Az Elnöki Tanács 1949. évi 13. számú, no- a közeledõ szovjet csapatok elõl menekül- meghatározott korszakáról is referált. Be- vember 16-án megjelent törvényerejû rendele- ve mindenki elhagyta, utóbb a személyzet vezették a szakgyûjtemények szerinti leltá- te létrehozta az állami tulajdonú nemzeti mú- szovjet fogságba került; a muzeális értékek rozást, ezzel párhuzamosan elkülönítették a zeumokat, valamint az állam által fenntartott így õrizetlenül maradtak, mintegy 80%-uk fõbb gyûjteménycsoportokat. Megkezdõdött közületi múzeumok hálózatát, utóbbiak közé tönkrement. Késõbb a szovjet parancsnokság a háború elõtti „régi” anyag megmaradt ré- szakmúzeumként a Hadimúzeum is bekerült. egy részüket – köztük a zászlógyûjteményt szének újraleltározása. Meg kell emlékeznünk A kiállítási tematikát egyértelmûen a politikai – elszállíttatta. Csillag Ferencrõl (1907-1989), aki a szovjet elvárások szabták meg. Ebbe azonban jól 1945-ben a bombázások, s különösen a hadifogságból hazatérve 1947-tõl 1971-ig illeszkedett 1950-ben a Bem József halálá- Várnegyedért vívott harcok során a múzeum fegyvertörténészként, majd parancsnokként nak 100. évfordulójáról való megemlékezés, épülete súlyos károkat szenvedett. Délnyugati meghatározó alakja volt az intézménynek; és valamint 1953-ban a Történeti Múzeummal közösen megvalósított Rákóczi-kiállítás, amelynek létrehozásába az Országos Levéltár és a Széchényi Könyvtár is bekapcsolódott. 1955-ben megnyílt a felszabadulás tizedik évfordulójára rendezett látványos kiállítás, amely négy teremben és egy folyosórészen mutatta be az országos gyûjtés eredménye- ként újólag összeállt emlékanyagot. Az 1952 után felgyorsult épületrekonst- rukció fontos állomása volt, hogy a múzeum északi szárnyában kialakítottak egy két szint belmagasságú, mintegy 300 m²-es termet, amely lehetõséget kínált a tekintélyes tüzér- ségi anyag bemutatására. A hat ló vontatta tü- zérfogat, több mint 30 löveg, lövegcsõ, mûszer jelenítette meg a XV. századi bombardától a XX. századi 120 mm-es aknavetõig a tüzérség fejlõdését. Az 1963. évi 9. sz. Elnöki Tanácsi törvényerejû rendelet a Hadtörténeti Múzeu- mot országos hatáskörû intézménnyé emelte. Ez nemcsak annak elismerését jelentette, hogy a múzeum gyûjteménye nemzeti kultu- rális örökségünk szerves része, hanem széles körû jogok biztosításával kötelezettségeket Hazatért gyûjtemények – a Ludovika-terem is rótt a múzeumra, például az országos Collections returned – the Ludovika Hall szakfelügyelet vagy a gyûjteményfeldolgozás minõsége tekintetében. sarka földig rombolódott, az északi szárny utódjáról, a hasonlóan méltatlanul eltanácsolt A kultúrpolitikai elvárások a korábbi közepén hatalmas ék alakú rés tátongott; de egyenruha-gyûjtemény-vezetõrõl, a régészet- gyûjtõköri fegyelem fellazulásához vezettek. a megmaradt részek is használhatatlanná vál- tel, katonazenével ma nyugdíjasan is foglalko- Így került sor a honvédelmi nevelés irányel- tak. A hadiállapot megszûnte után a múzeum zó Galván Károlyról. veinek tükrözõdéseként a magyar hadtörté- különféle katonai, polgári és pártszervek ré- A háború utáni elsõ ideiglenes kiállítását nelem 1848-at megelõzõ kilenc évszázadát vén azonnal igyekezett lehetõséget teremteni saját romos falain kívül a vármegyeházán nyi- bemutató állandó kiállítás létrehozására. A a megmaradt muzeális anyagok felmérésére, totta meg: a közigénynek megfelelõen 1947. honfoglalástól Magyarország felszabadításáig illetve a széthordott tárgyak összegyûjtésére. március 15-én a magyar partizánemlékeket terjedõ korszak hadtörténelmét 10 terembõl 1945 õszére viszonylagos képet nyertek a és 1848-49-es anyagát tárta a látogatók elé. álló, 1960-1968 között rendezett állandó kiál- pusztulás mértékérõl, s keserves körülmények 1948-ban összes megmaradt 48-as relikviáját lítás reprezentálta. közt megteremtették a kitelepített múzeumi felvonultatta a Magyar Nemzeti Múzeumban Az 1963-1964-ben létrehozott Haditechnikai anyag hazahozatalának személyi, anyagi és megrendezett központi centenáriumi kiállítá- Park a Hadtörténeti Múzeum udvarán generá- szállítási feltételeit: a megmaradt tárgyakat son. Kiemelkedõ nemzeti eseményt jelentett ciók számára emlékezetes módon mutatta be 30 a gyûjtemény újabb részét képezõ haditech- kor színvonalán álló installációs körülmények Szolgálattal közösen készített „Dávid-csillag nikai eszközeit, harckocsikat, repülõgépeket, között a második világháború eseménytörté- és kétfejû sas – Zsidó katonák a császári és lokátorokat, lövegeket. Ezt követte a vidéki netét és a demokratikus hadsereg létrejöttét királyi szolgálatban 1788-1918” címû idõszaki parkok kiterjedt hálózatának megteremté- tárgyaló állandó kiállításrész. tárlat. Országos viszonylatban elsõként mú- se, majd a hadseregben kampányszerûen Állami és katonai ünnepségeken állandó zeumunk vállalkozott 1956 múzeumi eszkö- létrejövõ csapatmúzeumok szakmai támoga- szükségletként merül fel a magyar hadimúlt zökkel történõ méltó, szélsõségektõl mentes tása. 1969-tõl az egész országot bejárta elsõ zászlóinak szerepeltetése. Annak kiküszöbö- megörökítésére („13 nap…” – Forradalom vándorkiállításunk, a páncélvonat. lésére, hogy az eredeti lobogókat lengessék és szabadságharc Magyarországon 1956. Az elsõ fegyvernemi múzeum felavatására – sajnálatos példa erre a 48-as zászlók sorsa október 23. – november 4.). A kiállítás 1991. 1977-ben került sor Várpalotán, az e célra – egyetlen megoldás kínálkozott: egy olyan október 23-án nyílt meg. – Elsõ, komolyan felújított Zichy-kastélyban, és gondozott kör- történelmi zászló-sor elkészíttetése, amely szponzori támogatással készült szakkiállítá- nyezetében átfogó tüzérségtörténeti kiállítást teljes vagy részleges rekonstruciók alkalma- sunk a bútorkönyvek varázslatos világából és parkot nyitottunk meg. zásával, valamint másolatokkal eleveníti fel ízelítõt adó „Könyvszalon” volt 1991-ben. Az 1970-es évek óta múzeumunk ad históriánk fényes eseményeit, és utal jeles A rendszerváltást követõen felélénkült a otthont a Fegyverbarátok (ma: Magyar alakjaitra. A történelmi zászlósor elõször nyugati magyar emigrációval tartott kap- Fegyvergyûjtõk és Fegyverbarátok Országos 1985 folyamán szerepelt díszszemlén. csolatunk. Ennek eredményeként az álta- Egyesülete) találkozóinak, akiknek szakmai 1986-tól egyre közelebb került a megvaló- luk nagy becsben megõrzött hadtörténeti fejlõdését elõadásokkal, filmvetítésekkel, suláshoz a mûemléképület rekonstrukciója. emlékgyûjtemények sorra hazakerültek, és konzultációs lehetõségekkel segítjük. Emiatt költözött el – mostohább körülmények szervesen beilleszkedtek a múzeum kiállítási A szakkiállítások közül a tüzérség-történeti közé – a Haditechnikai Park. Ezt a bíztató rendjébe („A hazáért mindhalálig – a m. kir. bemutató mellett 1973-ra elkészült a pisztoly, folyamatot akasztotta meg az intézmény ud- Ludovika Akadémia története 1808-1944”, - illetve a szálfegyver-történeti, majd 1974-re varán a XIII. századi városfal, patkótorony és 1992.; „Magyar Aero Múzeum, Oshawa”, az elsõ nagy, héttermes kézifegyver-történeti egyéb XIII. századi régészeti leletek megtalá- 1992.; „A Magyar Királyi Fegyveres Erõk Mú- kiállítás. Megélénkült a tudományos kutatás lása. A feltárás miatt a rekonstrukciós munka zeuma Torontó”, 2000). Az anyagegyüttes ma is: 1971-tavaszán megjelent a múzeum 1. szá- halasztást szenvedett, majd anyagiak híján közös kiállításként: „Hazatért gyûjtemények” mú Értesítõje. 1973 márciusában nívódíjjal végképp elmaradt. címmel tekinthetõ meg. tüntették ki az „1848-49-es forradalom és sza- A kihelyezett Haditechnikai Park eszközei Ugyancsak a rendszerváltás szentesítette badságharc” címû kiállítást; ugyanebben az közben a látogathatatlan telephelyen pusztu- azt a hangsúly-eltolódást, amely a mai napig esztendõben nyílt meg az elsõ átfogó idõszaki lás közeli állapotba kerültek. Ebben a helyzet- jellemzi intézményünket. Az alapkövetel- egyenruhatörténeti kiállítás: „A magyar kato- ben sikerült a keceli Pintér József vállalkozót ménynek számító korszerû állandó kiállítások naviselet száz évé”-nek látványos bemutatója. ügyünknek megnyerni: régiónkban egyedülál- megteremtésének anyagi háttere hiányzik, vi- 1976-ra elkészült az új állandó kiállítás-sor ló mecénási tevékenységének eredményeként szont megszaporodott a kisebb anyagi erõvel következõ eleme, „Az Osztrák-Magyar Monar- 2000. május 18-ától látogatható a Pintér létrehozható idõszaki bemutatóink száma. Így chia és az elsõ világháború”. Rendszeressé Mûvek területén a Hadtörténeti Múzeum már megbomlott a harmónia a gyûjtés, feldolgozás váltak a kortárs mûvészek hadseregrõl ké- elsõ rátekintésre is hatalmas területû, gondo- és bemutatás között. szült képzõmûvészeti alkotásaiból, másfelõl zott, katonás rendet mutató és napjainkban is 1993-ban, a magyar királyi honvédség a múzeum új szerzeményeibõl évente meg- állandóan bõvülõ Haditechnikai Parkja. létrejöttének tiszteletére készült el a „Híre- rendezett idõszaki bemutatók. 1979-ben az Ugyanebben az esztendõben még két tek együtt él velünk…” évfordulós idõszaki állandó kiállítások sora újabb, 1918-19-es jelentõs évfordulós kiállítást adtunk át a lá- kiállítás. 1994-ben szintén az emlékezés adta eményeit tárgyaló részlete nyílt meg. Érdekes togatóknak: a sort a „Budavár 1686” nyitotta a keretet az „…és Magyarország hadszíntér, újdonságnak számított 1980-ban a szovjet- meg, egy hónapon belül pedig elkészült a 1944. ” kiállításhoz. Ugyanekkor a „Kitünteté- magyar ûrrepülés tárgyi emlékeit, mûszereit, látványos és hihetetlen anyaggazdagsággal sek mûvészete” a Nemzetközi Éremszövetség sõt a Szojuz-35 visszatérõ egységét elsõ ízben ismereteket nyújtó, négy termes „Kézifegy- XXIV. kongresszusa alkalmából a szakma fi- a nagyközönségnek bemutató tárlat. Majdnem verek története” címû tárlat. Az intézmény gyelmét más szempontból is intézményünkre fél évtizedig vándorolt 1981-tõl országszerte 70 éves fennállása alkalmából reprezentatív irányította. iskolákban, helyõrségi és „civil” mûvelõdési bemutató készült „Évtizedrõl évtizedre” Életmód-kiállításaink sorában, intézmény- otthonokban az „Elõdeink fegyverei – fegyve- címmel, amely jórészt még soha vagy csak közi kapcsolatainkban mérföldkõnek bizonyult reink elõdei” kiállítás. a második világháború elõtt bemutatott az „Ember az embertelenségben – emlékezés 1984 óta folyamatosan nyújtunk lehetõséget muzeális tárgyainkból nyújtott válogatást. A az elsõ világháborúra” címû anyaggazdag tár- a vakok és gyengénlátók különbözõ kor- múzeum támogatását élvezõ Haditechnikai lat, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár- osztályai számára, hogy tapintással meg- Makettezõk Klubja „Évszázadok, huszárha- ral közösen, a nemzeti gyûjtemény falai közt ismerhessék múzeumunk anyagát. Rend- dak” címmel rendezte meg elsõ önálló be- készítettünk. szeresen fogadunk – fõleg általános iskolás mutatkozó kiállítását, melyet több-kevesebb 1996-ban a honfoglalás 1100. évfordulóját – mozgássérülteket is, akikkel foglalkozá- rendszerességgel további idõszaki kiállítások „Huszárok – egy könnyûlovas csapatnem sokon, kiállításnézéseken, elõadásokon túl követtek (A második világháború haditechni- évszázadai” címmel a legmagyarabbnak vetélkedõk rendezésében, lebonyolításában is kája, 1989; Napóleon-kori seregszemle, 1991; tartott fegyvernem történetébõl rendezett együttmûködünk. E munkálkodásunkkal vív- Öbölháború 1991). bemutatóval ünnepelte múzeumunk. A vis- tuk ki a Zsótér Pál Alapítvány által alapított „Ármádia, fotográfia – 150 éves a kato- szafoglaló háborúk idõszakát három egymást díjat, amelynek közösségi elismerésként va- nafotózás” címû tárlatunk 1989-ben egy követõ évben az OSZK-val közösen rendezett ló adományozását elsõ ízben a Hadtörténe- szakgyûjtemény átfogó ismertetésére vállal- szakkiállításokon idéztük fel („Buda eliberata ti Intézet és Múzeum érdemelte ki 1999-ben. kozott. 1991 folyamán két olyan kiállítás is 1686” [1996]; „Hungaria eliberata 1683-1718” Az esélyegyenlõségi törvény értelmében ezért készült, amely addig érinthetetlennek tartott [1997]; „Theatrum Europaeum 1648-1748” tervezzük intézményünk minél elõbbi aka- témát dolgozott fel: a „Megfogyva bár… [1998]). A Széchényi Könyvtárban volt látható dálymentesítését. – katonai lelkészek és egyházaik 1945-51” egyik legnagyobb szakmai és közönségsikert 1980 folyamán készült el, 1985-ben pedig idõszaki kiállítás megnyitásával szinte egy arató, széles anyagkölcsönzésen alapuló be- anyagában bõvült és átrendezésre került a idõben nyílt meg a bécsi Hadtörténelmi mutatkozásunk, a „Táncról táncra – Bálok és visszatekintés 31

zös elismerésében, az országos múzeumok számára kiírt kategóriában „Az év múzeuma 1999” fõdíjban részesültünk. A 2000. évben a millenniumi megemlékezés a konferenciával és kötettel kísért „Kard és koszorú – ezer esztendõ katonai jelképeibõl” címû kiállítás jegyében zajlott. 2001 folyamán intézményünk bekapcsolódott a Magyar Mil- lennium bécsi megünneplésébe (Der Eiserne Vorhang; Kaiser und König. Eine historische Reise Österreich und Ungarn 1526-1918). – A katonamesterség generációkon át történõ „átörökítését” szemléltettük egy család histó- riáján át („Katonaapák, katonafiúk”). „Vitézsé- gért…” címû tárlatunk a második világháború alatt Tiszti Arany Vitézségi Éremmel kitünte- tettek hõstetteinek állított emléket. 2002-ben került megrendezésre a mú- zeum elsõ régészeti kiállítása (Bajcsavár – egy stájer erõdítmény Magyarországon). A vízi régészet speciális lehetõségeit egy horvát vendégkiállítás, a Szent István cirkáló leleteinek tükrében ismerhették meg látogatóink. 2003. január 12-én nyílt meg a „Don-kanyar – A magyar királyi 2. honvéd hadsereg a keleti harctéren 1942-43”, amely a doni katasztrófá- nak állít újszerû látásmóddal emléket. Ennek elõzményét jelentette az a 2001. október 31-én megnyílt kegyeleti kiállítás, amely mú- zeumunk, a Központi Irattár, valamint a Hadi- sírgondozó Iroda együttmûködésében készült el „Béke poraikra…” címmel, és a hasonló témakört felölelõ kötetek megjelenéséhez kapcsolódott. A helyszûke miatt nem szólhatunk rész- letesen külföldi kapcsolatrendszerünkrõl, amely a múzeum megalapításától jellemezte A hegyivadász-kiállítás enteriõrje – Interior of the exhibition on mountain infantrymen intézményünket. Európa szerte, Isztambultól Fotók – Photos: Szikits Péter Helsinkiig, Moszkvától Brüsszelig prezentál- juk a magyar hadtörténelem korszakait és táncvigalmak a kiegyezéstõl a 40-es évekig”. ünnepségekkel kapcsolja össze az aktív és tárgyi emlékeit. Az 1980-as évek végétõl kü- A múzeum két világháború közti életéhez egykori kollégák körét. lönösen az elsõ világháborús emlékhelyekkel szervesen hozzátartozott a halottak napi Újabb nívódíjunkat az 1848-49-es forra- – a szicíliai Vittoriával, a szlovéniai Caporetto- megemlékezés, amelynek hagyományát dalom és szabadságharc 150. évfordulójára Kobariddal, az ausztriai Oberdrauburggal és szintén a rendszerváltást követõen felújítot- rendezett, országos szinten elismert, nagy- Kötschach-Mauthennel, valamint a lengyelor- ta. Kamarakiállítással, gyertyagyújtással szabású „Fényesebb a láncnál a kard” címû szági Przemysllel és Gorlicével élénkült meg emlékezünk az elesett hõsökre, a háborúk tárlat – amelyet a múzeum elsõ reprezentatív kapcsolatunk. áldozataira úgy, hogy ezt már legmagasabb katalógusa kísért – hozta meg 1998-ban. állami szerveink és a diplomáciai testüle- Külön sikerként könyvelhettük el, hogy a Lásd még – See also: Borító 3 – Cover 3 tek is hivatalos programjukba illesztik. szabadságharcot bemutató kiállítás kapcsán A katona és polgár együttélését az 1997- sikerült korrekt szakmai kapcsolatot terem- es „Budapest Helyõrség 1868-1997” kiállí- teni az aradi ereklyéket õrzõ aradi Városi tás érzékeltette a Széchényi Könyvtárban. Múzeummal. The Military History Museum is 85 Years Old 1998-ban „A honi hadiipar története” címû Az Alapítvány és a Múzeum szerepet The Museum, the collector and preserver of the kiállítás szintén a hadtörténeti kutatás ed- vállalt több emlékmû-felújításban is: pl. material heritage of Hungarian military history, dig mostohán kezelt területére irányította a a hûvösvölgyi katonai objektum területén was established in November 1918. Due to prob- figyelmet. elhelyezett Hentzi-emlékmû maradványát lems of storing, its first independent exhibition was 1997 tavaszán magánkezdeményezésbõl, – a Budavár 1849-es ostroma során elesett opened only in 1937, at the Palatine Barracks on de a legmesszebbmenõkig közcéllal múze- császári katonák közös nyughelyét – 1999. the Buda Castle Hill, which is still the museum’s permanent home. During World War II significant umunk pártfogolására, erkölcsi és anyagi május 21-ére részben helyreállította, részben parts of the collections were destroyed or dis- támogatására létrehoztuk a Hadimúzeum új emlékjellel látta el. persed. From 1945 up to our time the institution Alapítványt. Kiadványokkal, mûhelyfelsze- A sokoldalú, áldozatos tevékenységet became an integral part of the Hungarian museum relések gyarapításával, rendezvények, követelõ múzeumi munka 2000-ben hozta network, although structurally had not always been independent, and as the Military History Institute kiállítási költségek részbeni átvállalásával meg gyümölcsét: május 18-án a Nemzeti Kul- and Museum is still part of a multi-component cul- segíti a mindennapi ténykedést, ugyanak- turális Örökség Minisztériuma és a Pulszky tural establishment. The museum collects mainly kor emlékérmek alapításával és évfordulós Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület kö- the material heritage of the 18th-19th-20th centuries. 32 Ötven éves a mezõkövesdi Matyó Múzeum

Viszóczky Ilona a szabad felületeket egyre inkább beborító a múzeumba, melybõl 1910-ben egy nagysza- szabadrajzú hímzésvilágukat. A XX. század bású kiállítást rendeztek. A gyûjtemény textil- második felében a magyar néphagyományt, jeinek bemutatására Mezõkövesden 1911-ben 2003. november 3-4-én, a Magyar Tudomány népi kultúrát világszerte a matyó népviselettel, Izabella fõhercegnõ látogatása teremtette meg Napjához kapcsolódó néprajzi konferenciával népmûvészettel azonosítják. A lakástextileken, az alkalmat. ünnepelte a Matyó Múzeum fennállásának a hímzett lepedõvégeken, az ünnepi lobogós Az állandó néprajzi kiállítás létrehozásának félszázados évfordulóját Mezõkövesden a Bor- ujjú ingeken, valamint a nõi és férfi surcokon gondolata is megfogalmazódott már az 1900- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Igazga- (kötények) alkalmazott matyó minták a XIX-XX. as évek elsõ évtizedeiben, a gimnázium új tósága és a Néprajzi Múzeum. A tanácskozás század fordulóján már nem csupán a népcso- épületének elkészülésekor. A polgárosodással elõadásai két fõ téma köré rendezõdtek. Az port jellemzõjeként voltak ismertek, hanem együttjáró változások, az 1910-es évektõl elsõben a tájmúzeumok feladatrendszerének a magyar nemzeti kultúra, a közös történeti fellendülõ idegenforgalom a matyóság élet- változásait, az intézménytípussal szembeni gyökerek kifejezésére kiválasztott reprezenta- formájának átalakulását, a hagyományok és a újabb elvárásokat vették számba az elõadók. tív magyarságkép megjelenítõivé is váltak. A díszítõmûvészet eredeti formáinak fellazulását A második tematikai egységben a matyóság XX. század idegenforgalma pedig világszerte is magával hozta, ami az értékes népmûvészeti kutatásának évszázada volt a téma, hangsú- elterjesztette a matyó hímzõk alkotásait, mint darabok magángyûjtõkhöz kerülésével, és a lyosan érintve a néprajzi csoportok korszerû a magyar népmûvészet jellemzõjét. kereskedõk kezére jutásával járt. A település múzeumi reprezentációjának elvi, módszertani Az elsõ, matyó népmûvészetet ismertetõ vezetõi és a helyi értelmiség számára így és gyakorlati feladatait. múzeumi kiállítás 1903-ban Miskolcon készült egyre égetõbb kérdésként fogalmazódott meg A matyóság a késõn, a XVIII-XIX. században el a Borsod-Miskolczi Múzeumban. A „Ma- az, hogy Mezõkövesd hagyományos eredeti megformálódott néprajzi csoportjaink közé tar- tyó szoba” néven bemutatásra került anyag értékeit miként tudja megõrizni? Az elsõ tozik. Elsõsorban Mezõkövesdet értjük alatta, a Mezõkövesd városától ajándékba kapott világháborút követõen ismét megerõsödött bár a helybeliek ide sorolják a két szomszédos teljes matyó szobaberendezésbõl és viseleti a múzeumalapítási törekvés, és 1925-ben falut, Tardot és Szentistvánt is. Maga a matyó darabokból állt. A kiállítást Morvai János felvetõdött a Mezõkövesdi Múzeumi Egyesület elnevezés – a viselõik által preferált, a Mátyás mezõkövesdi fõjegyzõ és felesége rendezte, megalakítása, amelynek célja „az egymást túlli- személynév becézõ formájából való származ- amit a nagyközönség hatalmas érdekõdéssel citálás, az álmatyó munka meggátlása, a matyó tatással ellentétben – vélhetõen a református fogadott. A néprajzi gyûjteményt megalapozó népmûvészet megmentése”. A miskolci múze- tömbbe ékelõdött, az ellenreformáció hatására tárgyegyüttes további fejlesztésére a Borsod- um igazgatójával, Leszih Andorral elõzetesen katolikussá lett csoport megjelölésére szolgált. Miskolczi Közmûvelõdési és Múzeum-Egyesü- egyeztettek a miskolci gyûjtemény matyó A csoport megformálódásában a török kiûzését let Múzeumi Bizottsága ezt követõen felkészült anyagának kölcsönzésérõl, a mezõkövesdi követõ gazdasági reorganizáció, az erõteljes néprajzos munkatársat bízott meg ifj. Kóris bemutatás lehetõségérõl. A helyi lelkesedés demográfiai növekedés, valamint a XIX. század Kálmán személyében, amihez jelentõs anyagi odáig jutott, hogy a gimnázium igazgatója, elejétõl érvényesülõ mezõgazdasági konjunk- forrást biztosított. Az 1904-tõl elindított ma- Bayer Róbert nyilvánosan, újságcikkben köve- túra játszott alapvetõ szerepet, amit erõsített tyó kutatás eredményeként több száz tárgy telte vissza a két évtizeddel korábban Miskolcra Mezõkövesd mezõvárosi jogállása is. Ekkor a és üvegnegatívra készített fotófelvétel került adományozott tárgyakat. még hagyományos, jobbára önellátó földmûvelõ gazdálkodás mellett jelentõsnek tekinthetõ a Ti- A Matyó Múzeum állandó kiállításának részlete, a tisztaszoba berendezése sza menti legelõkön folyó extenzív állattartás. A Detail of the permanent exhibition of the Matyó Museum, the furnishings of the so-called Clean Room nagyhatárú, alföldi jellegû gazdálkodást folytató Fotó-Photo: Kulcsár Géza mezõváros tradicionális jellegét minden vonat- kozásban a XIX. század második felének válto- zásai formálták át. Mezõkövesd népessége az országos vidéki átlagnál gyorsabb ütemben nõtt, ami a lakosság erõs differenciálódásához, nagy tömegek elszegényedéséhez vezetett. 1883-ban a mezõváros lélekszámának növe- kedése kikényszerítette a dél-borsodi legelõk egy részének feltörését és kiparcellázását, s jellemzõvé vált az 1880-as évek második felétõl a summás munkavállalás. A XX. század elejére Mezõkövesd agrárnépességének több mint a fele nincstelen, mezõgazdasági cseléd volt, és többnyire a summásmunka biztosította megélhetését. A közismert matyó népmûvészet kivi- rágzása a XIX. század derekán kezdõdött, elsõsorban a szépmíves szûcsök kezén, akik a báránybõr bundákon, különösen a kuzsunak nevezett, rövid nõi kisbundák hátán teremtet- ték meg színes selyemcérnáikkal a térkitöltõ, visszatekintés 33

A Matyó Múzeum hagyományosan a nyilvá- nos bemutatkozást, az elsõ állandó kiállítása létrejöttének idõpontját tekinti mûködése kez- detének. Félszázados jubileuma megünneplé- séhez nemcsak a több évtizedes eredményes munkálkodás adhatott alapot, hanem a múze- um megújuló lehetõségei is bizakodásra adnak okot, örömtelivé tették a megemlékezést. A jelentõsen megnõtt muzeális anyag raktá- rozási gondjainak megoldására, a megfelelõ mûtárgyraktárak kialakítására és megújuló állandó kiállítás létrehozására, idõszaki kiál- lítótér kialakítására lesz lehetõsége intézmé- nyünknek: 2001 folyamán Mezõkövesd Város Önkormányzata 100 milliós központi támo- gatás segítségével a múzeum új, méltó elhe- lyezésére vásárolta meg a város központjában álló ingatlant. A Matyó Népmûvészeti és Házi- ipari Szövetkezet fõépülete, a XIX. század má- sodik felében épült egykori Korona Szálló lesz Mezõkövesdi család – Family from Mezõkövesd a múzeum otthona a felújítási munkák elké- Fotó-Photo: Kóris Kálmán, 1906. szültével, az az épület tehát, melyben 1953- ban az elsõ kiállítását megnyitotta a Matyó Az 1920-as évek második felében végül létre- ban megõrzött matyó népmûvészeti tárgya- Múzeum. A város részérõl az idei évben elké- jött a gimnázium „Szülõföldgyûjteménye” az is- kat, emlékeket. szíttették az épület mûemléki jellegû, múze- kola alapító igazgatójának és fiatal munkatársá- Jelenlegi helyét 1964 elején foglalta el a múze- umi funkciónak megfelelõ felújítási tervét, és nak, Dala József rajztanárnak az irányításával. A um a Járási Mûvelõdési Központ földszinti szár- hozzáláttak a kivitelezési munkák elsõ lépése- gimnázium két emeleti nagytermében került be- nyában, külön bejárattal megközelíthetõen. A ihez. Reményeink szerint az elkövetkezõ évek- mutatásra a gazdag anyag, mely a matyó népi nagyterem matyó szobája és viselettörténeti ki- ben ezen a régi–új helyen méltó módon tudjuk kultúra sok területét reprezentálta, nem csupán állítása 1965 januárjában nyílt meg, majd októ- elhelyezni gyûjteményi egységeinket, meg- a hímzett viseleti darabokat és lakástextileket berben készült el két teremben a szentistváni és szüntethetjük a külsõ raktárt és az új állandó sorakoztatta fel. A második világháború végére a tardi szoba. Tovább bõvült a múzeum kiállítá- kiállítással, valamint az idõszaki tér megúju- az évtizedek alatt lelkesen összegyûjtött anyag- sa 1967 októberétõl, amikor a folyosón öt vitrin- ló bemutatkozási lehetõségével XXI. századi nak azonban csak töredéke maradt meg. be került a múzeumi anyag. Ezt a közel egy évti- korszerû múzeumban fogadhatjuk a látogató- A mezõkövesdi múzeum újbóli megalakí- zedig mûködõ bemutatást 1975-ben váltotta fel kat és a kutatókat. tásának gondolatát Dala József 1947 nyarán a ma is látható Matyó élet — ünnepek és hétköz- Irodalom vetette fel. A létrehozandó múzeum céljai- napok címû állandó kiállítás. Az anyag megfor- ra a XIX. század második felében épített, egy- málása Fügedi Márta forgatókönyve alapján ké- Fügedi Márta: Múzeumalapítási törekvések Mezõ- kori Korona vendéglõ és szálloda épületének szült el, a munkák során sok segítséget nyújtott a kövesden, a század elsõ felében. A Miskolci Herman emeletét bocsátotta rendelkezésre a község gyûjtemény akkori igazgatója, Lukács Gáspár is. Ottó Múzeum Közleményei (továbbiakban HOM Közl.) 20. Miskolc, 1982. vezetése. A földszinti épületrészben a Matyó A múzeumi leltárkönyvek bejegyzései 1953- Fügedi Márta: Mítosz és valóság: a matyó nép- Népmûvészeti és Háziipari Szövetkezet kezd- tól a múzeum elsõ évtizedeiben az igazgatók, mûvészet. Officina Musei 6. Miskolc, 1997. te meg mûködését. A Matyó Múzeum 1952-ben Dala József és Lukács Gáspár kézírását õrzik, Fügedi Márta: Reprezentáns népcsoportok a 19- kapott mûködési engedélyt, s ekkor kezdte meg akik nagyformátumú tanáremberekként igazi 20. század fordulójának népmûvészetképében. Mis- kolc, 2001. a múzeumi gyûjtemény létrehozását Dala Jó- ügyszeretettel vállalták a múzeumi gyûjtemény Hankóczi Gyula: A Matyó Múzeum múltjából. Be- zsef, az intézmény elsõ igazgatója Fél Edit szak- vezetését. A Matyó Múzeum 1962-ben lett a szélgetés Dala Józseffel. HOM Közl. 22. 158-160. mai megerõsítése mellett. Az állandó kiállítás Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok Miskolc, 1984. Barabás Jenõ forgatókönyve alapján, Balassa Igazgatósága tagintézménye. Ebben az évben Lukács Gáspár: 30 éves a Matyó Múzeum. HOM Kö- zl. 22. 151-153. Miskolc, 1984. Iván közremûködésével készült el, amely a ma- a Matyó Múzeum néprajzi anyaga 1202 db tyó népviselet és hímzés fejlõdését mutatta be. tárgyat és könyvtára 200 db kötetet tartalma- Lásd még – See also: Borító 3 – Cover 3 A kiállításrendezés munkálatai során a miskol- zott. Szakképzett néprajzos-muzeológus és ci és az egri múzeum néprajzos muzeológusai, gyûjteménykezelõ munkatárs csak az 1980-as Lajos Árpád és Bodgál Ferenc is sok segítséget évek elején került az intézményhez. Ekkor The Matyó Museum in Mezõkövesd is Fifty nyújtott. A textilanyag elõkészítésében a Nép- került kialakításra az adattári gyûjtemény és Years Old rajzi Múzeum munkatársa, Dajaszászyné Dietz a fotótári anyag elkülönített nyilvántartása. A Vilma is részt vett. 1953. július 26-án nyílt meg 2002-es év végi statisztikai adataink szerint a The museum of Mezõkövesd, situated in Borsod- Abaúj-Zemplén county, celebrated the 50th anniver- a kiállítás, melyhez a tárgyakat a Néprajzi Mú- Matyó Múzeum néprajzi tárgyi anyaga 4 635 sary of its foundation. The museum preserves the zeum, valamint a miskolci és az egri múzeum db tárgyat jelent, a fotótár 2 483 bejegyzett most important collections of the cultural heritage of kölcsönözte. A továbbiakban azonban a sa- tételen tartalmaz negatívokat, diapozitívokat the ethnic group Matyó. The group, evolving during ját múzeumi anyag folyamatos gyarapodásá- és pozitív nagyításokat vegyesen, az adattár the 18th-19th centuries, turned well-known for its characteristic, colourful wear and embroidery. From val a Matyó Múzeum tárgyai kerülhettek a kiál- 430 tétele mintegy 9 000 lapnyi, a múzeumi the turn of the 19th-20th centuries Matyó handicraft lítási vitrinekbe, így lehetõvé vált a kölcsönzött szakkönyvtár 1060 kötetbõl áll. A múzeum became one of the most famous representatives of tárgyak visszaadása. A múzeumi anyag kez- látogatottsága az 1990-es évek derekáig még Hungarian folk art. Its characteristic textile culture deti jelentõs gyarapodásához hozzájárult a közel 27 000 fõt jelentett évente, azonban nap- developed in a contradictory social environment and this was one of the reasons why Hungarian ethnog- mezõkövesdiek érdeklõdése és támogatása, jainkra jelentõsebben visszaesett és 15-20 000 raphy and anthropology have always been deeply sokan a múzeumnak ajándékozták a család- fõ közötti létszámban ingadozik. interested in the Matyó traditions. 34 30 éves az Óbudai Múzeum

Újj Írisz az évente hozzánk látogatók száma is pár százról közel tízezerre nõtt, de a látoga- tottság nem minden. Még biztosítanak A fõváros egyik legszebb mûemléki környe- bennünket szûkebb pátriánk nagy öregjei, zetében, a III. kerületi Fõ tér 1. és 4. szám hogy milyen fontos ez a múzeum, amely alatti, XVIII. századi mûemléképületekben: megmentett az õ emlékükben élõ világból a Zichy kastély délnyugati szárnyán, illet- valamit, de felmerül a kérdés, hogy vajon ve a Kórház utca Fõ téri sarkán láthatóak milyen küldetése lesz a múzeumunknak a ma az Óbudai Múzeum gyûjteményei. most felnövekvõ generáció életében, lesz-e, Születésünkrõl, amely Pest-Buda-Óbuda lehet-e idõben és térben távolabbi hatása városok egyesítésésének századik évfordu- annak az igyekezetnek, rengeteg munká- lóján, 1973. november 16-án történt, egy fe- nak, amit az itt dolgozó muzeológusok a hér márványtábla aranybetûi tanúskodnak. helyi értékek mentése, bemutatása ügyé- A sors furcsa fordulata, hogy miközben ké- ben kifejtettek. szülünk a születésnapunk megünneplésé- Az intézményünk három évtizedes élet- re, akkor kísérjük utolsó útjára, az Óbudai története röviden, négy tételben: Temetõbe azt a Kurilla Józsefet, aki mint I. 1973-1989 között a helytörténeti kiál- lelkes pedagógus és tanácselnökhelyettes lításból helytörténeti gyûjtemény lett. Az a legtöbbet bábáskodott a helytörténeti intézményi mûködés kereteit a mûvelõdési gyûjtemény megszületése körül. ház, majd az Óbudai Társaskör biztosította. Az elmúlt 30 év a városrészünk kétezer Janek Beregi Éva muzeológusnak, az akko- éves történelméhez képest csak egy pilla- ri egyszemélyes vezetõnek köszönhetõ, nat, a kétszáz éves magyar muzeológiában hogy a múzeum törzsanyagát, a hely- és a csak egy rövid periódus, a múzeumunk játéktörténeti gyûjteményt, Kun Zsigmond számára viszont maga a teljes élet, amely- népmûvészeti gyûjteményényébõl a Lakás- Üvegpadló alatt a 2000 éves múlt nek minden napja eseményekkel teli, múzeumot, múzeumunk bázisát létrehozta. The 2000-year-old past under glass floor meghatározó jelentõségû. Innen, közelrõl Ez az a hõskorszak, amikor a lokálpatrióták nézve a három évtized történéseit, a vál- lelkesen, önzetlenül gyarapították a múze- 1992-ben kaptam itt állást, mint népraj- tozások nagyok voltak, tele a lét-nemlét um anyagát. zos-muzeológus azzal a megbízással, hogy gyötrõdéseivel, miközben egy szobányi II. 1990-93 között zárva tartott a az éppen nyugdíjba készülõdõ elõdömmel irodalomtörténeti kiállításból mintegy gyûjtemény, és a lét-nemlét kétségei között keltsük életre újra a gyûjteményt, aztán nyolcszáz négyzetméteresre növekedett, a vergõdött. A rendszerváltást követõ idõszak vegyem át a stafétabotot. mûtárgyak száma pár százról tízezerre, a a helytörténeti gyûjtemény számára a vég- III. A megszûnés veszélye 1993-ban, egy munkatársak létszáma egyrõl tizenötre, az leges bezárás veszélyét hozta. A túlélés komolyabb átalakítás-felújítás után, az ál- éves költségvetési támogatásunk az utóbbi Merényi Judit Társaskör-igazgató és Janek landó kiállítások megnyitásával múlt el. A tíz évben a húszszorosára. Igaz, ugyanígy Beregi Éva gyûjteményvezetõ érdeme. folyamatos mûködés, a sikeres idõszaki ki- A királyi vár makettje állítások és a pénzt hozó pályázatok készí- The model of the royal castle tették elõ, hogy 1996-tól önállóvá váljon az intézmény, Óbudai Múzeum néven, amelynek Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a fenntartója. IV. Az 1997-tõl napjainkig tartó idõ- szakban az önálló intézményi léttel járó elõnyökkel és hátrányokkal terhes hétköz- napok következtek. Ezt az idõszakot szá- mos kiállításrendezés, kiadvány-gondozás és rendezvény-szervezés mellett a rogya- dozó és korszerûtlen mûemeléképületekkel való folyamatos foglalatosság jellemezte. 1998-tól 2000-ig a Fõ tér 1. szám alatt, a Zichy kastély délnyugati szárnyépület- ének felújítása közben, épületkutatásra és leletmentõ régészeti ásatásra kényszerül- tünk, amihez a Nemzeti Örökség Program keretében jelentõs pályázati támogatásban részesültünk. Kovács Gábor, az akkori kul- turális alpolgármester kezdeményezésének köszönhetõ, hogy létrejött a kerület költ- ségvetésében az ún. „Millenniumi keret”, visszatekintés 35 amely lehetõvé tette, hogy a múzeumban kísérõ Tarlós István, Óbuda-Békásme- a Zichyek, az 1659–1766 közötti korszak a nemcsak a leletmentõ régészeti ásatás, gyer polgármestere felhívta a sorozat kiállításban még nicsenek kellõképpen rep- hanem annak eredményeit méltón bemu- szerzõinek a figyelmét arra, hogy a lokál- rezentálva, saját anyag hiánya miatt. Ez a tató lapidárium és régészeti bemutató is patriotizmus megerõsítéséhez nem elég a közeljövõ feladatai közé tartozik. létrejött, éppen a tervezett középkori Óbu- száraz történelmi tények ismerete. Ahhoz, A rendezvényeinknek is helyet adó fo- dát bemutató millenniumi kiállítással egy hogy az utóbbi évtizedekben ideköltözött gadóban újkori téglák, árvízjelzõ táb- idõben. Ekkor, 2000-ben nyerte el a fenn- polgárok is megszerethessék szûk pátriá- lák, épülettöredékek, metszetek és tartónk a „Múzeumpártoló önkormányzat” jukat, meg kell ismerniök a helyi „ízek” és fényképek idézik meg az utóbbi évszá- III. díját. Három éve az Óbudai Múzeum „illatok” világát is. zadok hangulatát. Jól megférnek egy- Közalapítvány is segíti a mûködésünket. Budapest III. kerületének múzeuma más mellett a római kori sírkert falá- 2001-2002-ben a Fõ tér 4. szám alatti alapvetõen arra hivatott, hogy a helytör- nak szõlõindákkal behálózott töredékei, mûemléképület felújítása következett, ahol ténet újkori évszázadait hozza a képzelet egy szintén szõlõfürttel díszített, de kö- a korábbi 150 m2-es kiállítótérhez további számára közelebb. A helytörténeti anyagon zépkori zárókõfaragvány, s a közelmúlt 50 m2–es lakást adott át múzeumi hasz- kívül azonban számos, kuriózumot jelentõ Óbudájának házairól megmentett ková- nálatra az Önkormányzat, Csire János és gyûjteménnyel is rendelkezünk, ami nö- Pokorádi Gizella alpolgármesterek köz- veli vonzerejét, mint pl. a helytörténeti, csoltvas kapuk, ajtó- és ablakvasalások. benjárásának köszönhetõen. Itt is meglepõ játéktörténeti gyûjtemény, a Földes Andor Kollár István 1812-ben készített felnagyí- eredménnyel járt Nándori Klára, Ybl-díjas Emlékszoba, a Magyar Millennium évé- tott tusrajza és Kunike metszete 1852- építész kutatása. A megtalált szabadké- ben megnyílt Lapidárium és Birkl László, bõl, amely a Margitszigetrõl láttatja ményes konyha a kialakított múzeumi ven- óbudai magángyûjtõ 1848-49-es szabad- Óbudát. Szintén itt kapott helyet a békás- déglakás konyharészeként megcsodálható. Szóval az elmúlt években folyamatosan építési törmelékben jártunk, pályáztunk és nyertünk, elköltöttük a pénzt, majd elszá- moltunk, majd újra és újra, és még mindig nincs vége, mert jövõre fûtés korszerûsítés és invalidus bejárat kerül kialakításra, a belsõ kert felé esõ külsõ fal lábánál feltárt régészeti feltárás bemutatásával. Egyrészt örvendetesnek mondható ez a páratlan gyarapodás, másrészt szo- morú-tanulságosnak, mert nagy árat fizetett ezért a város. A régi Óbuda, az „ódonságok városa”, a régi Békásmegyer pusztult el, hogy mi megszülethessünk. Az 1970-80-as évek nemcsak a régi épü- letek szanálását, új lakótelepek felépítését hozta magával, hanem a tradicionális helyi társadalom szétesését is, párhuzamosan a nagylétszámú, csekély kohéziójú új lakos- ság betelepedésével. Így múzeumunkra kettõs feladat hárult: menteni a menthetõ tárgyi világot, és menteni a hozzá kapcso- lódó, az emlékezet labirintusában tovább A 100 éves Kun Zsiga bácsi még a gyûjteményében elõ hagyományokat. The 100-year-old Zsigmond Kun with his collection Az elsõ feladatunknak folyamatos tárgygyûjtéssel, kiállításainkkal és a helyet ságharchoz kapcsolódó hagyatéki anya- megyeri Herhoff szikvízgyártó kétszár- adó mûemléképületek gondozásával igyek- ga, illetve Kun Zsigmond népmûvészeti nyú kovácsoltvas kapuja, a századfordu- szünk megfelelni, a másiknak az 1996-ban gyûjteménye lakásmúzeumként berendez- lón készült, mégis barokk stílusjegyeket útjára indított Helytörténeti Füzetek peri- ve, amihez múzeumi vendéglakás kapcso- magán viselõ útszéli kereszt, öntöttvas odikával. Az elsõ füzet a kerület történeti lódik. Helytörténeti kiállításaink része lett corpussal és a Hableány vendéglõnél álló kronológiáját tekintette át. A rákövetkezõ a múzeum zegzugos elõterében A kõbezárt Schuster-malom modellje. évben az aquincumi víziorgona újabb re- múlt – Lapidárium címû kamarakiállítás, Jelenleg a folyosón, kicsit zsúfoltan konstrukciójáról számoltunk be, és két 100 amellyel csak érzékeltethetjük a kétezer csak egy tárlót kapott Radl szíjjártó éve alapított intézményre emlékeztünk, éves városi múltat, a helyben, illetve a mester eszközkészlete, az Óbudai Ha- a Szent Margit Kórházra és a Kisfaludy környéken talált régészeti leletek bemuta- jógyár egy-két eredeti emléktárggyal, Színházra. 1999-ben a Volt egyszer egy tásával. Térképen és légi felvételen mutat- hajógyár... és az Asztali örömök a régi juk be az õskori, római, népvándorlás- és és méltatlanul kevés hely jutott – igaz, Óbudán címû helytörténeti füzetek jelentek középkori régészeti lelõhelyeket. csak a jelenlegi elrendezésnél – a Birkl meg, majd a Csúcshegy története, késõbb A középkori Óbuda, a fejedelmi, királyi László rendkívül gazdag, 1999-ben át- Budapest templomai / III. kerület, ebben az központ, királynék otthona (896–1242) vett hagyatékából összeállított Óbuda évben pedig a Németföldrõl gyalogszerrel korabeli oklevelek nemes másolataival, a szabadságharc idején 1848–49 címû tutajjal…/ a Braunhaxlerek 300 éve Óbu- a Képes Krónika képeivel, a feltárt, de a kamarakiállítás számára, amely eredeti dán és az Ódonságok városában / Krúdy valóságban betemetve maradt királyi, ki- numizmatikai, írott és tárgyi emlékeket Gyula írásai Óbudáról címû kiadványok. rálynéi vár forgó makett rekonstrukciójával tartalmaz. A sorozatot útjára indító és figyelemmel került bemutatásra. Az óbudai uradalom és Régi kiállításaink küzül felújítva újra 36

múzeumunk jövõbeni helyének, szerepé- nek, küldetésének megtalálása, mert ez mindennek a fundamentuma. Ha sikerül a helyi társadalomban és a fõvárosban a fontosságunkat bizonyítani, csak akkor tudunk minden elõbbi feladathoz támogatókat találni. A látogatóbarát és vendégszeretõ attitûd szinte kötelezõ, de mindig újabb és újabb ötletekkel kell ezt a látogató és a támogató számára is bi- zonyítani. Ez a rugalmas, alkalmazkodó, mégis az örök értékeket, a nemzeti kul- turális örökség mentését, védelmét prio- ritásként kezelõ magatartás reményeink

Birkl László gyûjteménye a folyosón The collection of László Birkl in the corridor látható a „Szecessziós enteriõr – Köszegi fotókkal, angol- és németnyelvû méltatá- István hagyatéka, Lajos utca 38.”, amely sokkal követhetjük az egész Földet bejá- egy óbudai család polgári lakása az ró mûvész életútját Óbudától – minden 1910–es években. Korabeli datált tárgyak kontinensen át – Zürichig. Közben Földes a vitrinben, kávépörkölõ és morzsaseprõ zongorajátéka szól és videófelvételen is a konyhában, a hálószobában pedig még megtekinthetõ. A külföldi látogatóink A játéktörténeti kiállítás részlete az éjjeliedény is szecessziós festésû számára ez a kiálítás a legnépszerûbb. Detail of the toy-history exhibition porcelán. Ugyanebbõl az idõbõl, szinte A Fõ tér 4-ben Kun Zsigmond nép- Fotók – Photos: Sárospataki Györgyi összehasonlításképpen, megtekinthetõ mûvészeti gyûjteményét kedvezményes a „Békásmegyeri szoba–konyha–kamra jeggyel ajánljuk a látogatóinknak, ha- és tapasztalataink szerint alkalmas lesz enteriõr”, amely az önellátó paraszti ré- sonló módon onnan meg ide, a Fõ tér arra, hogy a „változó világban” is bizto- teg életmódját reprezentálja. Sok, a mai 1-be irányítjuk õket. A Kárpát-medence sítsa múzeumunk számára a túlélés és fiatalok számára rácsodálkozást kiváltó XVIII–XX. századi népmûvészetét bemu- megélés esélyét. tárgy került itt elhelyezésre, a csizma- tató kiállítás egyedülálló a fõvárosban, Magunkról többet és friss híreket az elekt- húzótól a jégcsákányon át a kézi mosó- talán országos összehasonlításban is. ronikus sajtó útján kívánunk az idén megújí- gépig. A német feliratú falvédõ hitelesíti, Különleges ez azért is, mert ebben a tott honlapunkon közölni. Cím: H-1033 Buda- hogy ez a miliõ egy német nemzetiségû gyûjteményben sikerül az év végére pest Fõ tér 1. Tel/fax: 250-1020, 437-8682. özvegyasszonyé volt. Ebben a helyiség- egy digitális és tárgyfotókkal is ellátott e–mail: [email protected]. 2003. de- ben, a kamra egy sarkába szorult Tóbiás mintaszerû nyilvántartást létrehoznunk. cember 20-tól: www.obudaimuzeum.hu. Simon kádármester mûhelyének egy Kresz Mária TKM sorozatban megjelent részlete is, helyhiány miatt. ismertetõje mellett, ez a múzeumrész Lásd még – See also: Borító 3 – Cover 3 Múzeumunk mintának tekinti a Nürn- teljesebb kiállításvezetõt érdemel. István bergi Városi Múzeumot, ahol a történeti Erzsébet közeljövõben megjelenõ, csak a kiállításokat, mintegy mézesmadzagként butellákról szóló írását ajánljuk figyel- The 30-Year-Old Óbuda Museum a játéktörténeti gyûjtemény követi. Ta- mükbe. A többségük feliratos, ezért kü- pasztaljuk, hogy e nélkül a gyûjteményünk lönleges néprajzi értéket képvisel. Óbuda, the third district of Budapest, with its nélkül sokkal kisebb lenne a múzeumunk Minden születésnap, kerek évforduló Roman Age background has a history of 2 thou- sand years. The Óbuda Museum was established iránti érdeklõdés. A játéktörténeti anya- arra készteti az embert, hogy számvetést 30 years ago with the intention of researching, gunk olyan mértékben gyarapodott, végezzen, mit tett meg eddig. Abban a collecting and preserving both the material and hogy már két kiállítóteremben sem fér pillanatban, ahogy némi elégedettséggel intellectual heritage of the town. The history of the museum has its own periods also. From el. Csak részben tudtuk megvalósítani nyugtázza, hogy rengeteget, rögtön ri- the opening of the first local history exhibition a kronológikus bemutatást, inkább a adtan észreveszi, hogy mennyi minden in 1973 a real museum evolved, supported by látványosságra, érdekességre, a mobil hiányzik, mennyi van még hátra. A ki- the local cultural centre and the Óbuda Social Club. Unfortunately in 1990 the museum had to játékokra kívánjuk a figyelmet felhívni. állító és közösségi területek, a raktárak be closed and its gates stayed locked till 1993, Ahogyan az idõskálán haladunk, úgy a bõvítése, a digitális adatfeldolgozás when, after a significant reconstruction they folyosón is az utolsó helyiségben került végeláthatatlan folyamata, a helytörté- were opened again to the public with the inau- bemutatásra Óbuda szülötte, Földes neti kutatás és publikálás szinte kime- guration of the permanent expositions. In 1996 the museum became independent, its up-keeper Andor (1913–1992) zongoramûvész ha- ríthetetlen lehetõségei, és így tovább. being the municipality of Óbuda-Békásmegyer gyatéka. Az emlékszobában elsõsorban Ugyanakkor a legfontosabb feladat a (3rd district of Budapest). visszatekintés 37 Tíz év a sport történelmének templomában

Székely Ferenc

Tíz év egy ember életében a gyermekkor. Tíz év egy múzeum életében reménykeltõ pillanat. Tíz év, és az azt megelõzõ 40 éves gyûjtõi és alkotói idõszak már kornak tekinthetõ. Egy múzeum korát sokfélekép- pen lehet megközelíteni. Ha mindezt egy sporttörténeti gyûjtemény tekintetében, az összefogás szellemében értékeljük, az már nemcsak idõ, hanem eseménysorozat is. Különlegesnek tekinthetõ, ha egy megye, egy város, és talán kimondható, hogy egy ország e téren jegyzett nemzetközi érték- rendjébe is beépült. Különleges azért is, mert Magyarorszá- gon a sporttörténelem értékeinek védelme aligha került eddig elõtérbe, múzeumi rend- szerezése is kevésbé ismert. Országosan egy központi és néhány vidéki város küzd a XX. század egyik legnagyobb, leggazda- gabb és legértékesebb sportereklyéinek megmentéséért. Küzd, mert létezni akar, és küzd, mert anyagi támogatása messze elmarad bármely más humán múzeumi szakterülettõl. Hogy miért? Arról érdemes elmélkedni. Részlet a kiállításból – Detail of the exhibition Egy sportág – az úszás és a vízilabdázás – különleges körülmények között és módon nál, az otthon falai között is szolgálják a Közben keresve a kiállítás helyét, hat indulhatott el nemzetközi sikerei felé már dicsõ emlékeket, mégsem láthatóak mind- épületegységre nyújtottunk be pályázatot. az 1910-es években. A sportág történel- azok számára, akik egykor e sikerekhez A küzdelem és az akarat kudarcait is meg- mi fejlõdésének feltételei az uszodák, személyes jelenlétükkel, az uszodákban élve, bekövetkezett az a két reménykeltõ amelyekben megszülettek a sportsikerek, drukkolva hozzájárultak. pillanat, amely alapjaiban elõrevetítette a kényszerítõen hatottak és lehetõvé tet- Ez vetette fel a múzeumi kiállítóhely megvalósulás lehetõségét. Ez az 1988-89. ték annak múzeumi körülmények közötti létrehozását. Mert ennek hiányát igazán évekhez, a rendszerváltás idõszakához bemutatását. A tíz év rögös útján végig azok érezték, akik valamiképpen kötõdtek kapcsolható. Ennek egyik momentuma, kellett menni. Meg kellett küzdeni azért, a sporthoz, a sport sikereihez, mindahhoz hogy az uszodák építésének történeti soro- hogy értékeket menthessünk, és meg kel- a dicsõ múlthoz, mely minden idõben a zatát folytatva, elõtérbe került az új fedett lett küzdeni nemcsak a hivatalokkal, de a himnusz hangjaival tette maradandóvá az uszoda megépítése. Az akkori vezetés bi- kincseiket féltve õrzõ, egykor a hazának ország hírnevét, egyben Heves megyéét és zonyításként olyan sporttörténeti kiállítást dicsõséget szerzõ, kiemelkedõ sportolók Eger városáét. Felismerve ezt, 1983-ban az igényelt, mely igazolta az uszoda megvaló- szemléletével is, akik sokszor így véleked- akkori politikai, közigazgatási és sportveze- sulásának szükségességét a város polgárai tek: „úgysem lesz abból semmi!” tés magáénak vallotta a sporttörténeti kiállí- és a választott testület elõtt. Tulajdonképpen honnan is indultunk el? tóhely megvalósításának gondolatát. Mindez Az úszás és vízilabdázás három ge- A spontaneitás alapozta meg azt az elvet, 1984. január 2-i dátummal okmányszerûen nerációs sporttörténetét dokumentáló hogy a sport sikereit megjelenítõ relikviák is rögzõdött. Ezzel megindulhatott egy látványos kiállítás megalapozta nemcsak legalább olyan értéket képviselnek, mint a olyan szervezõmunka, ami a világ minden az uszoda építését, de a múzeumalapítás humán kultúra bármely szakterülete. Ez szegmensét elérte. A ma már történelminek igényét is, amely az illetékesek részérõl mondható el itt, Egerben is. Az idõk során is tekinthetõ „Nyílt levél” – aláírva az akkori akkor ki is mondatott. Isten malmai azon- nyíltak ugyan idõleges sportkiállítások, elsõ számú vezetõk által – eljutott több mint ban lassan õrölnek, de õröltek. A kész terv amelyek már akkor is visszaigazolták a 126 világhírû egykori egri úszó és vízilab- és elgondolás alapozta meg azt, hogy a sport múzeumi igényét. Már csak azért is, dázó sportolóhoz, sportvezetõhöz és sport- megyeház börtönépülete a sportkultúra mert megvoltak – és szerencsére még ma diplomatához Ausztráliától Brazílián át az igényeit szolgálja. Ha ez a terv akkor nem is megvannak – azok a relikviák, amelyek- Amerikai Egyesült Államokon keresztül Eu- lett volna, lehet, hogy az épület ma más- re büszkén, de féltve néztünk, kérdezvén, rópa majd minden országába. Itthon – a nyílt ként funkcionálna. Mindez végül is meg- meddig maradnak még meg köztünk. Azt levéllel együtt – személyes baráti tárgyalá- fogalmazódott a 111/1991. számú megyei is tudtuk, hogy a magyar sport világsikereit sokat kezdeményeztünk. Megkezdõdött a közgyûlési határozatban. 1993. április 16- visszatükrözõ érmek, serlegek a sportolók- tudatos, megalapozott gyûjtõmunka. án nyitottuk meg a Heves megye úszó- és ví- 38 zilabdasportjának története címû kiállítást. Létrejött a „soha nem hitt sportmúzeum”, ugyan az eredetileg ígért két emelet helyett csak egy szinten, de létrejött. Az úszás és vízilabdázás egri történe- te mellett – két országos sportszövetség elnökségének döntése értelmében – a válogatottak sikereit reprezentáló díjak is a kiállításba kerültek. Késõbb, felkutatva és feldolgozva az egri sportdiplomácia nemzetközi sikereit, országosan is elismert sportdiplomaták relikviáit mutathattuk be. A harmadik idõszakban az olimpia szelle- misége is elõtérbe került. A megvalósított olimpiai emlékmû, az olimpiai park, a Heves megyei olimpikonokat megörökítõ

Részlet a kiállításból – Detail of the exhibition Fotók – Photos: Székely Ferenc

perc videofelvételt. Van 5440 méter archív és hazai sportmúzeummal építettünk ki filmanyagunk, 1550 perc interjú hang- kapcsolatot, köztük a (svájci) Lausanne-i anyag, 8720 db fotónegatív és 326 olyan NOB olimpiai múzeummal, vagy éppen az archív fotó, amely a sporttörténelem amerikai halhatatlanok múzeumával, ahol szemszögébõl az 1920-30-40-es évek két egri sportnagyság is megtalálható. eseményeit örökíti meg. Értékét tekintve Az egri Sporttörténeti Kiállítóhely nem- felbecsülhetetlen, de a kötelezõ értékelés csak létezik, de él is. A napi sportesemé- alapján pénzben is kifejezve százmillió nyekkel együtt fejlõdik és bõvül, hiszen forintot jóval meghaladó értéket mondhat alapvetõ feladata, hogy a múlt sikerei magáénak a gyûjtemény, amely alig száz mellett napjaink eseményeit, eredményeit négyzetméteren, önkéntes alapon, az ös- is megõrizze. A tízéves kiállítás falai kö- szefogás szellemében valósult meg. zé egy világnagyság, Bárány István földi Ezzel együtt vált ismertté nemzetközileg maradványait is befogadtuk, relikviáival, is, hiszen a tíz év alatt a hivatalos külföldi szellemi alkotásaival együtt, s végsõ aka- delegációk száma meghaladta az ötvenet, rataként elõtte is tiszteleghet az ifjúság. Ez nem számolva a külföldi látogatókat, akik a gyûjtemény nemcsak kiállítóhely, hanem az idegenforgalom keretei között tekin- a megye, a város társadalmi életével együtt Részlet a kiállításból tették meg. Elmondhatjuk, hogy a föld lélegzik, alkotói munkájában részt vesz. Te- Detail of the exhibition minden pontjáról fogadtunk látogatókat: heti, mert létét, megvalósítását alapítványi Ázsiából, Japánból, Szaúd-Arábiából, a rendszer támogatja. Politikamentes. Igyek- egység újabb kiállítási résszé vált. Mindezt Fudzsi szigetekrõl, de jártak itt Kínából, szik az alárendeltségtõl távol tartani ma- lehetõvé tette dr. Kemény Ferenc neve és Koreából, Ausztráliából, Új-Zélandból, gát, és a törvények tiszteletben tartásával az újkori olimpia megvalósításáért Egerben Dél-Afrikából, Egyiptomból, Kaliforniából, küzdeni felvállalt célkitûzéseiért. végzett alkotói munkája, aki még ma is a Floridából, Kanadából, és természetesen NOB protokoll listáján – száz év multával Európa majd minden országából hivata- is – a nyolcadik helyet foglalja el. Mindeh- los olimpiai, sportegyesületi, nemzetközi hez hozzájárult 158 olimpiai részvétel és sportszövetségi küldöttségek, vagy éppen Ten Years at the Temple of Sports History olimpikon – az 1896-os Athéni olimpiától válogatott csapatok játékosai. Megtisztelt a 2000. évi sydney-i olimpiáig – 14 olim- látogatásával Göncz Árpád, a Magyar The Heves County Sports Museum, Eger piai bajnoki aranyéremmel, 13 ezüst- és Köztársaság volt elnöke, akinek a NOB was opened 10 years ago, but it had been in preparation for a long time before that. Eger has 8 bronzéremmel, a több mint 19 olimpiai által adományozott olimpiai Arany Ér- always been famous for its swimmers and water pontot érõ helyezéssel. Ez a kiállítórészleg demrendjét is õrzi a gyûjtemény. 1995-ben polo teams and the idea to establish a museum – ismereteink szerint elsõként az ország- felkereste a kiállítást Freddy Serpieris, a to commemorate them had long been raised, and ban – „paraolimpiai” érmet is bemutat. Nemzetközi Olimpiai Akadémia Elnöke, had been met with scepticism and reluctance. There had been temporary exhibitions before, E három fejlesztési idõszakot és téma- vagy például Deák Sándor, Puskás Ferenc, but the new museum is something different: kört áttekintve ma már elmondhatjuk, Szusza Ferenc, Puhl Sándor. Számtalan it keeps the memory of the famous sportsmen hogy több mint 2674 leltározott szobor, államtitkár és miniszter volt a vendégünk. from the region, celebrates the national serleg, érem, oklevél, okmány és egyéb re- Mégis legfontosabbnak a magyar és külföl- teams and Olympic medal-winners as well as di ifjúság több tízezer látogatóját tekintjük, remarkable figures in sports diplomacy and the likvia van kiállítva. A gyûjtemény száznál Olympic movement. It focuses not only on the több sporttörténeti könyvet õriz, köztük mert a jövõ nemzedékét a sportra, az past, but also the present, and a very important országosan is egyedülálló példányokat, olimpiai eszmére, szellemiségre nevelõ thing, the future of our generations, to show an ma már archív anyagnak tekinthetõ 9260 eszközzé vált az intézmény. Több külföldi example and to offer a perspective. 39 Számvetés Szent Miklós ajándéka Múzeumpedagógia a Magyar Nemzeti Galériában

Veress Ágnes ezelõtt, s azt is, hogy kik és hogyan készí- gyelhetjük meg a finom részleteket is, pont tették: találgatják a mesterségeket, hogy úgy, mint a középkori imádkozó ember, aki milyen mesteremberek dolgozhattak rajta. letérdelve az oltár elé, Szent Miklós segedel- Frissességet hoz magával a múzeumba Mindvégig mesterségbeli tudásról beszé- mét kérve bajában, az ima alatt nézegette a beözönlõ vidám gyerekhad. Kipirultak a lünk, hiszen a középkor céhmûhelyeinek képeket. Figyelmét vezette a legenda fonala, hidegben az emelkedõktõl, míg eljutottak a világa elevenedik meg képzeletünkben. s hosszabb idõzésre megkötötte a tetszetõs, a kapuig. Végül is õk most megmászták Látjuk az asztalost tervrajz alapján deszkát gazdag részletezés. A gyerekek pedig szem- a várhegy oldalát azért, hogy eljussanak mérni, fõrészelni, gyalulni; a képíró mestert, füles megfigyelõk, s az apró részletek sok hozzánk. Máris tele vannak élményekkel, aki talán a legtöbb tudással és mûvészi ér- érdekességet rejtenek: az aranyozó mes- hiszen a föléjük magasodó várfalak, bástyák zékkel vezeti, összefogja a munkákat: figyel terek csillogó hátterei már nekik is jelzik meglódították képzeletüket: egészen a kö- a még festékkészítést tanuló egyik segédre, a csodákat, de találnak égszínkék eget is. zépkorban járnak, királyok útját tapossák. eligazítja a fatáblák, faragott faszobrok ala- Akkor itt hol a csoda? Tanító nénijük úgy mozdul közöttük, mintha pozását végzõ többi segédet, majd elvonul, Itt másképp találunk csodát: a termé- tartozékai lennének a gyerekek: öten-hatan és saját munkájával foglalkozik; keze alól szetre terelõdött figyelem sok új tapaszta- mindig feléje irányulnak, kérdezik; hol színes alakok kelnek életre. Fiatalasszony lása tudományos ismerethalmazba gyûlt, itt, hol ott megérintik, hogy aminek nem állhatott ellen még a magukra hívják figyelmét: az régi széphez szokott alkotó ember õ kérdésüket válaszolja meg sem! Meg kellett mutatni a világ- hamarabb. Õket nézve rajtam is nak az újonnan szerzett tudást, elhatalmasodik valami izgalom: hol nyíltan és büszkén, ahogy itt csak megõrizni ezt a lendüle- a távolodás, a perspektíva tör- tet, sikerüljön továbbvinni az vényeinek megtalált jelenségei érdeklõdést a múzeumi témára, tûnnek elénk, vagy máskor akár amely talán nem sokat jelentett örök titoknak szánva, de már biz- eddig számukra, s az én felada- tosan nekifeszülve a régi felfogás tom bevezetni õket rejtelmeibe. tilalmainak. Nincs könnyû dolgom. Hiába A figyelõ szemek felfedezik számos megtartott foglalkozás, a fallal védett várost, benne a mindig van bennem izgalom, soktornyú csipkés kõfaragásos mert minden gyerekcsoport templomot, a hegycsúcsok tete- más; különbözõ alapokkal jön- jén ülõ lovagvárat csapóhíddal, a nek, más és más a pillanatnyi lajtos kocsit. A hajó vitorláján a szellemi és lelkiállapotuk attól színes hímzés öltése még ma is függõen, hogyan készítette föl õket a peda- Részlet a foglalkozásból, 2002 használatos az erdélyi nénik eladásra kínált gógus a foglalkozásra. Fontos, hogy az elsõ Detail of the children program, 2002 abroszain, megbámuljuk a kardok, lán- percekben megtaláljuk a jó hangot, hogy haj- dzsák, páncélok formáját, a drága kelmék landóak legyenek utánam jönni a nagy szel- ül a mûhely sarkában, karjában ringatgatja aranyhímzéses mintáját, a büszke férfinép lemi kalandra, a középkori templomok vilá- kicsinyét, míg a mester rá-rápillantva keresi kalpagjait, hegyes orrú fûzött cipõit, s a gába, ahol idõsíkok váltják majd egymást: a a legszebb mozdulatot egy kép szentjelene- köpönyegeket, palástokat minden rangúnál biblia, a szentek világa elevenedik meg kö- téhez. és minden formában. Utánozzák az embe- zépkori díszletek között. A szárnyasoltárok Megismerkedünk Szent Miklós szemé- rek mozdulatait, lenyûgözi õket, hogy men- ábrázolásain, a csillogó aranyfelületeken lyével: a Keresztény Lexikon és a „Szentek nyire kifejezõek, majd az arcoknál idõzünk: pedig összetalálkozik apostol és középkori élete” címû könyvek segítenek ebben. A méltóságteljes öregemberek, bánatos nõi mesterember, istenanya és városi polgár- középen álló nagyméretû püspök-szoborra alakok, kevés mosoly, sokféle gesztus a asszony, szent és profán. Mindezt a mából szegezõdnek a tekintetek. Nézzük a békés kétségbeesésre, a felháborodásra, a meg- nézzük, otthonról hozott világnézettel vagy arcot, az õsz szakállat, a gyönyörû magas nyugvásra. anélkül, tudományos alapokon még a 9-10 süveget, az arannyal átszõtt palástot, keres- Rövid egyeztetés a képek és a leírások éves gyermek számára is. S hogy felfogható, sük a hiányzó kezet. Vajon miért emeli? Fel- között, s mindjárt világossá válik, hogy az beilleszthetõ legyen korábbi ismereteikbe, ismerjük a tárgyat, amit a képeken mindig a egyszerû bemutatáson túl az oltár képei segít az átélés, az alkotómunka során pedig kezében tart: egy díszes pásztorbotot. különleges válogatás alapján kerültek egy- az újrateremtés csodája. Közelebb húzódva, hogy jobban lássunk, más mellé: mindegyik üzenetet hordoz. De A Szent Miklós-oltár elõtt letelepedve az oltárszárnyak képei mesélnek emberi kiknek szól a tanító üzenet? Fel-felhangzik tekintetük sokszor végigpásztázza az egész furfangról, kapzsiságról, önzetlen emberi egy-egy ötlet, majd csönd, hosszú csönd oltárt: hamarosan megértik, hogy egy kis segítségrõl, gonosz erõk felkorbácsolta következik. Mindenki érzi, fontos kérdéshez templom névadó védelmezõ szentjének viharról, kétségbeesésrõl, lopásról és érkeztünk. A válaszhoz újra a képzeletünket tiszteletére készült sok-sok évszázaddal csodásan érkezõ igazságtételrõl. Innen fi- kell elõhívni: a középkori régi idõk világát 40

Máskor az egyházi mûvészetre koncent- rálunk, hogy színes üvegablakok kerüljenek ki a gyerekkezek alól, bár lehet, hogy az ábrázolások mai témájúak lesznek, de a használt színek mutatják a középkori szo- kást és lehetõségeket; vagy akár fél éven keresztül szárnyasoltárokat készítünk, persze céhes keretek között. De építettünk már kis és nagy templomot agyaglapokból, miután kipróbáltuk a gótikus katedrálisok faragott köveiben feszülõ erõviszonyok cso- dáját, saját testünket állítva a pillérkötegek helyébe, s felemelt karjaink futtatták le mint bordák az oldalnyomást a boltozatról, ös- szekulcsolt kezeink képezték a záróköveket, s hátulról hátunkat támasztva alacsonyabb Részlet a foglalkozásból, 2002 – Detail of the children program, 2002 gyerekek ferdén felfelé tartott karjai képez- ték a támíveket és támoszlopokat. Így az is kell felidézni: az élet ridegségét, a kiszolgál- a három szegény lány megsegítésére – így átélhetõvé vált, hová kerültek az oltárok a tatottságot, a tanulás lehetõségét, a tudás lesz a keresztény családok számára év- templombelsõben, melyik térrésznek mi- mértékét, a templomok és a vallási nevelés századok multával is az önzetlen szeretet lyen szerepe volt, milyen szerkezeti megol- jelentõségét. Mindjárt érthetõvé válik, hogy kinyilvánításának, az örömszerzésnek a dásokkal építették meg. Ha a szerkezet nem miért nevezték a szárnyasoltárokat a szegé- visszatérõ ünnepe. is utánozható teljességgel, modelljeink így is nyek képes bibliájának. S hogy mi jöhet még ezután? A mûhelyben lehetõséget adnak a megértéshez. A terem- Egy pillanat alatt újra végigpásztázzuk sokféle alkotómunka: felszabadult lélekkel, tés minden fajtája nagy boldogságot nyújt a képeket, már csak a tanító üzenetekre sok-sok új ismerettel, kitágult szellemi kicsinek és nagynak egyaránt. figyelve. Ez a csúcspont. Mindenki úgy érzi, horizonttal újrateremtve a látottakat és az A múzeumpedagógia felelõssége nagy az már mindent tud, sõt azt is, miért mondtam eddigi élményeket: színes pasztell-képeken, ifjúság iránt. A tudományok és mûvészetek nekik az elején, hogy õk, a kilenc-tízéves nagyméretû, több színnel nyomtatott kar- talán legnagyobb hatású közvetítõjeként gyerekek szinte tudósoknak számítanak a ton-metszeteken, finomrajzú monotypiákon, eredeti mûvek, tárgyak atmoszférájával se- középkoriakhoz képest. Felszabadult be- maguk színezte-mintázta hengerelt-nyom- gíti az érdeklõdés felkeltését és fokozását. szélgetés, majd elkerekedik a tekintetük, tatott papír-kollázsokon, agyagreliefeken. E páratlan hatás pedig a megfelelõ idõben amikor azt javaslom, menjünk az oltár mö- Ennyi lenne hát, amivel távoznak? Ennyi kialakít egy belsõ érdekeltséget, melynek gé. Más világ, más üzenet, amely egy újabb sem kevés. Bár minden gyerek kaphatna hajtóereje semmi mással nem mérhetõ rejtelembe vezet: a húsvét elõtti nagyböjt alkalmasint Szent Miklós csodájából ennyi össze. Múzeumaink pedagógiai törekvései templomi szokása tárul elénk. Felfigyelünk érzelmi töltést, s a szárnyasoltár megis- évtizedek óta, különbözõ formákban en- Júdás sárga ruhájára, Jézus köpönyegének merése kapcsán ennyi alapozó ismeretet a nek a belsõ érdekeltségnek a kialakítását változó színezésére, vagyis a színek szim- keresztény szentek világáról, a középkor- célozzák. Partnernek várjuk az iskolák pe- bolikájára. Már megszokták, hogy folyama- ról: világképrõl, mûvészetrõl, ábrázolási dagógusait, akik nemcsak a nehézségeket tosan a jelenbõl kutakodva ugrunk a nagyon módokról, szokásokról. Viszik az alkotá- sorolják, hanem tájékozódva, céltudatos régi múltba: Szent Miklós korába, onnan a saikat, s már tervezik, hogy hová helyezik, fellépéssel megkeresik az órarendi-idõbeli középkori életbe. Ha újabb probléma merül ha hazaérnek az iskolába. Visznek egyebet lehetõségeket a múzeumpedagógia kitel- föl, már maguktól járják végig gondolatban is. Feladatlapot, melyen képek emlékeztetik jesedéséhez, hogy minél több gyerekhez, ezeket az utakat. S milyen érdekes! Oly õket a látottakra, hogy tudjanak válaszolni ifjúhoz minél többször juthasson el az okta- sok tudás összegzõdik, olyan sok hallott, a feltett kérdésekre, hogy még ezáltal is tás-nevelés e speciális lehetõsége. olvasott, filmen látott ismeret tolakszik elõ, megerõsítést nyerjen a feldolgozott téma, kerül rendszerbe, világosodnak meg össze- s a pedagógusnak is lemérhetõ legyen a függéseik, amennyire senki sem gondolna múzeumlátogatás hatékonysága. korábban. Sokoldalú feldolgozásra és élménynyúj- St. Nicholas’ Gift Már rég úgy érzem, hogy tartozékaim a tásra törekszünk. De el kell mondani, hogy Museum Education at the Hungarian National Gallery gyerekek: lógnak rajtam, egymás szavába minden foglalkozás más és más, attól vágva kérdeznek, mutogatnak, egymást függõen, hogy milyen korosztály mennyi The National Gallery offers a series of lectures figyelmeztetik, hogy ne menjenek túl közel idõt szán a múzeumi tartózkodásra. A góti- for schoolchildren, choosing different topics in a mûalkotásokhoz, mert már tudják, miért kus szárnyasoltárok bemutatásakor számos order to be a medium of sciences and arts, to raise and maintain their interest in culture, and pótolhatatlanok, s kezdik érteni: miért fel- helyre tehetjük a hangsúlyt. Hol a középkori thus establishing an inner interest or motiva- becsülhetetlen az értékük. életre, s az ábrázolások ilyenkor segítenek tion. This objective is supported by the prox- Pedig még csak most jön az igazi csoda! tetten érni a hiteles valóságot a városok ipa- imity and atmosphere of the original objects Kezdem felemlegetni Szent Miklós ünnepét, ros-kereskedõ polgári miliõjében, amikor is or works of art. The schoolteachers and the schools must be partners in this process. In amely a naptárakban ma is és régen is agyagból várat építünk, amellyel otthon, az this case the children learn about a mediaeval december 6-ára van jelölve. Azonnal kap- iskolában el lehet játszani várvédelmet és altarpiece which depicts the story of St. Nicho- csolnak: ez a Mikulás-várás napja. Sorolják támadást; vagy viseleteket rajzolgatunk a las, who is also known by them as Santa Claus. a tennivalókat: tiszta csizmák az ablakba, kiállításban, hogy készüljön egy szép tab- They are given a lot of new information, they can ask questions and in many cases they have to s várni a reggelt. Jelentõségteljes csönd ló a középkori társadalom minden fontos find out the answers themselves, they do tests után teszem fel nekik az utolsó kérdésem: rétegérõl; vagy élményfeldolgozó festményt and workbooks, and they are engaged in artistic Találnak-e valami hasonlóságot a legenda- készítünk egy-egy meghatározó jelenségrõl, activities as well – which they seem to enjoy jelenetekkel? Szent Miklós titkos ajándéka mint pl. a lovagi tornákról. very much. számvetés 41 Kápolnát építettünk

Vajdai Ágnes Viktória A bizonytalanságok ellenére ügyeltünk foglalkozáson a tanulók el tudták helyezni arra, hogy a 2000-2001-es tanévben elkez- azt a kort, amelybõl merítettük ötletünket, dett szakmai program folytatódjék az isko- vagyis a lorettói kápolnák létrejöttét és A templomépítészeti foglalkozás sorozat lai oktatás keretén belül. A templomépí- történeti-hitéleti hátterüket. A honisme- elsõ gondolatát egy német múzeumpedagó- tészeti foglalkozás három fõ részbõl állt: reti órához természetesen kapcsolódtak giai kezdeményezés keltette életre. A bonni elméleti oktatás (honismeret, múzeum- Máriabesnyõn tett templomlátogatások is. múzeum munkatársai könnyûszerkezetes látogatás, mûvészettörténeti ismeretek); Az egyházi iskolákban a tantárgyak kö- alapvázra szerelt hungarocell táblákból kézmûves oktatás (rajz és technika órák ke- zött szerepel a hittanóra, melyben a ke- egy román kori templomot készítettek retén belül); építkezés és templomdíszítés reszténység létrejöttét, hitünk alapját érdeklõdõ múzembarát diákokkal. Indítta- (rajz és technika órák, valamint szabadidõ (szeplõtelen fogantatás) is tanítják. A hit- tásukat az 1985-ös „Román kori tanórák azonban nem csak templomok” éve adta meg, melyet egyházi történetekrõl szólnak, a gyerekekkel ily módon ünnepel- hanem betekintést adnak a pél- tek meg. E német ötlet nyomán damutató emberi cselekedetek kaptam azt a feladatot a Gödöllõi motivációiba és a viselkedés Kastélymúzeumot megalapító és kultúrájába is. Mindehhez nagy egyben vezetõ munkatársától, vizuális-ikonográfiai segítséget hogy adaptáljam e programot nyújtott a Magyar Nemzeti Ga- hazai keretek között. léria Gótikus szárnyas oltárké- Mivel Gödöllõn nem maradt pek címû állandó kiállítása. A ránk sem román kori, sem góti- diákok a rajzóra keretein belül kus templom, ezért a városban tanulnak a különbözõ mûvészeti ma is fellelhetõ történelmi és stílusokról, irányzatokról, a vi- mûemléképületek jöhettek csak lági és egyházi építészetrõl, to- szóba. Így esett a választás a vábbá kõfaragással, agyagozás- XVIII. században a Grassalkovich sal és festészettel, rajzolással is I. Antal kegyúr által Máriabesnyõn foglalkoznak. Ezekre az órákra építtetett lorettói Szent Ház alapozódott a templom beren- másaként ismert kápolnára. A dezési tárgyainak elkészítése. A program kidolgozása 1999-ben technika órán a tantervben sze- kezdõdött el. Az eredeti tervek repelteknek megfelelõen tanul- alapján Máriabesnyõn épült volna nak a házépítésrõl az alapozás- fel a kis kápolna az épp akkor tól kezdve a tetõfedésig, amely készülõ Mária Múzeum mellett. ismeretek, szerszámfogások, Nagy Tamás rendfõnök 2000- egyéb manuális tevékenységek ben bekövetkezett halála miatt szintén nélkülözhetetlenek vol- azonban mind a Mária Múzeum, tak. Ehhez a munkakörhöz kap- mind a kápolna terve meghiúsult. csolódik a rézlapok megmun- A kápolnának végül egy gödöllõi kálása, amelyhez az anyag- és általános iskola biztosított helyet eszközigény mellett szakmai se- a saját udvarán, s partner volt ah- gítséget kaptunk Kovács László hoz is, hogy a templomépítészeti kecskeméti iparmûvésztõl. foglalkozás sorozatnak otthont A programsorozat Templom- adjon. Idõközben a kastélymúze- építés címszó alatt zajlott, jólle- um is átalakításra került, így a programot A kápolna bejárata het az elkészült építmény méreteit tekintve az intézmény keretein belül tovább folytat- The entrance of the chapel inkább a kápolna megnevezés illik rá. Így ni nem lehetett. keresztelõdött el (mind a nevében, mind a A hosszasan magára maradt kezdemé- keretén belül). A foglalkozás összeállítása- tartalmában) a templomépítészeti foglal- nyezésnek aztán a pártfogója és szponzora kor ügyeltünk arra, hogy az érintett témák kozássorozat eredménye Mária Nagyas- az Architekton Építõ és Mûemlékfelújító kapcsolódjanak az iskolában folyó elméleti szonyunk Kápolnájává, ahol egyedülállóan Rt. lett, amelynek köszönhetõen 2002- és gyakorlati oktatáshoz, valamint a diákok jött létre a hét Mária ünnepeinek megjele- ben felépítették a kápolnát Pomozi István életkori sajátosságaihoz. Ehhez magyar- nítése. (Ehhez munkáink során Molnár V. vezetõ tervezõ és Gergely Zsolt marketing hittan, valamint rajz-technika szakos taná- József kutatótól kaptunk segítséget.) Hos- igazgató irányításával. A program tehát új roktól kaptam a segítséget. szú utat tett meg Mária Nagyasszonyunk intézményi keretek között, a Mûemlékek A felsõtagozatos tanulók a történelem Kápolnája, amely a lorettói Szent Ház má- Állami Gondnoksága (MÁG) égisze alatt órákon tanulnak a XVII-XVIII. századi saként, vagy ahogyan a XVIII. századi kor folytatódott, és a felmerülõ költségeket, Magyarország uralkodóiról, kultúrájáról, nevezte, lorettói kápolnaként készült el, és kiadásokat, amelyek a foglalkozásokra for- hitéletérõl, gazdaságáról, politikájáról és lett belõle az, amivé válni akart a gyerekek dítódtak, az intézmény vállalta. mûvészetérõl. Így a templomépítészeti csodálatos munkái által. 42

Az oltár a gyerekek alkotásaival A gyerekek által festett üvegablakok – The stained-glass window, stained by the children The altar with the children’s works Fotók – Photos: Vajdai Ágnes Viktória

Köszönettel tartozom mindazoknak, pedagógiai-nevelési munkával, mert ezzel We Built a Chapel akik segítették e kápolna létrejöttét. Külö- az élmény erõsebb, maradandóbb lesz. An interesting church-building educational program nösen nagy tisztelettel és köszönettel tar- Ehhez persze olyan nyitottságot mutató for children started in 2000, organised by the Gödöl- tozom azoknak a kisdiákoknak, akik lelkü- intézményekre és pedagógusokra is szük- lõ Castle Museum. The program consisted of three ket megnyitva oly csodálatos alkotásokat ség van, mint ahogy a gödöllõi Szent Imre main parts: the teaching of local history and art hoztak létre, hogy újabb erõt és kitartást Általános Iskola és tanárai támogatták a history with the help of visiting museums, handicraft education during art lessons and finally building and adtak és adnak a múzeumi szakmának. S munkánkat. church ornamenting. The outcome of the program- annak is, hogy érdemes a múzeumpeda- series is the Our Lady Chapel, which is the replica of gógiát összekapcsolni az iskolában folyó the Saint House of Loretto, or the Loretto Chapel.

A kismúzeumok szerepe, feladata, helyzete

Füköh Levente sorolandónak érzi magát. A meghatározás, formálniuk – az adott lehetõségek figye- jobb híján egy munkacímnek az átültetése a lembevételével – mûködésük tartalmát. hazai gyakorlatba. Az elmúlt években sike- Sarkosan fogalmazva „gyûjteményi rak- Igen nehéz helyzetben vagyok, amikor a ma- resen zajlottak a holland-magyar nemzet- tárból” kultúrateremtõ intézménnyé kellett gyarországi kismúzeumokról, szerepükrõl, közi együttmûködés keretében (Matra Pro- válniuk. Megállapíthatjuk, ezt a változást kell beszélnem, mert pontosan az sincs jekt) azok a tréningek, melyeknek célja volt, eredményesen hajtották végre. definiálva, mit értünk a kismúzeumok hogy a napjainkban zajló változások okozta A kismúzeumok hagyományos szerepe gyûjtõnév alatt. Egy nem szakmai megfo- kihívások elõtt álló intézmények vezetõ Magyarországon elég speciális, hiszen min- galmazás szerint azok az intézmények tar- munkatársaiban egyfajta közös szemléletet denki elõtt köztudott, hogy évtizedeken ke- toznak ide, melyeknek az elmúlt években alakítsanak ki, az intézmények feladatköre- resztül ide jobbára a városokban mûködõ, meg kellett tanulniuk zsákban futni. Ko- inek átalakulásából adódó tennivalók meg- nem egy esetben „kis nemzeti múzeumként” molyra fordítva a szót, a Pulszky Társaság oldásában nyújtsanak segítséget. Ennek az megjelenõ intézményeket sorolták. Ezek – Magyar Múzeumi Egyesület ugyan ren- együttmûködésnek a keretében akkor úgy a múzeumok – kevés kivételtõl eltekintve delkezik kismúzeumok tagozattal, de ez a határoztunk a holland kollégákkal, hogy megyei szervezetekbe vannak tömörítve, tagozat neve ellenére igen heterogén. Meg- az ún. kis intézmények, vagy ahogyan a s ez messze nem a legideálisabb struktúra találhatók benne a tényleges kis intézmé- tréning angol nyelvén ezt meghatároztuk – elsõsorban helytörténeti jellegûek, s egy nyek, mint például Budapest egy-egy kerü- a „smaller museums” alkalmazottai vegye- meghatározott gyûjtõterületen belül szinte letéhez kötõdõ gyûjtemények, ugyanakkor nek részt. Ennyi a név eredetérõl! A névnél mindent raktáraikba zsúfoltak, zsúfolnak. vannak köztük a jelenlegi besorolás szerint talán fontosabb a funkció, mert leginkább Ugyanakkor, s ez nem vitatható el egyik országos gyûjtõkörû múzeumok, s még az ezek azok az intézmények, amelyeknek intézménytõl sem, a mai szóhasználat- is elõfordul, hogy megyei intézmény is ide az elmúlt években leginkább át kellett tal élve regionális intézményekként is számvetés 43 mûködtek, s ennek megfelelõen mûködési gi lét tipikus színtere. Ez a helyiség biztosít or perish!” (publikálj vagy pusztulj) elve, s engedélyükben legtöbbször a tájmúzeum teret a múzeumot mûködtetõ helyi lakos- ez alól a kutatóhelyként mûködõ múzeu- meghatározás szerepelt. A legspeciálisabb ságnak közös rendezvényeihez, melyek mok sem tudják kivonni magukat. Ennek az jellemvonásuk ezeknek az intézményeknek között a múzeumi gyûjtõmunkán alapuló ellentmondásnak a feloldása két irányból az, hogy egy-egy jól körülhatárolható föld- élõ népmûvészet kiemelt szerepet játszik. képzelhetõ el, egyrészt a helyi kezdemé- rajzi körzetben a tudományos intézmények Itt gyûlnek össze azok, akik a gyûjteményi nyezésekkel, amire itt Jászberényben igen szerepét is betöltötték, betöltik. háttérre támaszkodva készítik az ünnepe- jó példákat láthatunk, másrészt egy átfogó Fõleg a rendszerváltást követõen sza- ken, fesztiválokon ma is viselt tradicionális intézményi struktúra átalakítással, mely porodott meg azoknak az intézményeknek öltözéket, de itt találkoznak a helyi népze- határozottan körülhatárolja a tudományt a száma, melyek e körbõl kitörve egy-egy ne, népdalkincs ápolásával foglalkozók is. magas fokon mûvelõ, klasszikus értelem- helyi önkormányzat fenntartása alá kerül- Mint alkalmunk volt tapasztalni, ezáltal ben vett múzeumokat. tek. Hogy ez szerencsés-e, arról az utóbbi lesz élõ az intézmény, s nem azzal, hogy Ha már a tudománynál tartunk, nézzük években megoszlanak a vélemények, az a távoli vidékek kicsit kívülálló látogatóit meg, milyen egy holland múzeum szakmai itt dolgozó munkatársak szerint jelentõs szolgálja elsõdlegesen. Érdemes ezt figye- felépítése. Elöljáróban leszögezhetjük, pozitív változást hozott az intézmények lembe venni akkor, amikor a hazai felfogás csak nagyon ritka esetben, s csak az igazán életében. Ugyancsak említeni kell azokat szerint a muzeális intézményekre, mint az nagyok mûködnek tudományos intézmény- a múzeumokat, melyek az utóbbi évtized- idegenforgalom legfõbb letéteményeseire ként. Számos intézmény található a kismú- ben elvesztették korábbi fenntartójukat, s számítanak sok helyen. Magyarországon zeumok kategóriában (ezt a kategóriát ott ma alapítványi intézményként mûködnek. a hagyományos intézményben a kiállítást is ismerik, csak sokkal körülhatároltabban Talán ezek a magyar muzeológia legmos- helyi és többnyire nem helyi szakemberek használják). Ezeknek az intézményeknek tohább gyermekei. Szerencse azonban állítják össze, melynek aztán a látogatói az élén álló vezetõ ritka esetben fõállású a szerencsétlenségben, hogy ezek az között a legkisebb létszámmal a település muzeológus, többnyire volunteer, amit intézmények többnyire egy-egy kiemelt lakossága található meg, s az éves statisz- nem szívesen fordítanék társadalmi mun- gyûjtõkör mentén szervezõdtek, s így a tikák összeállításánál sok esetben az arc- kásként. Ha azonban az intézmény vezetõje szakkuratóriumok létrehozása nem okozott nélküli látogató elõrébb való, mint a ren- fõállású muzeológus, a többi munkatárs olyan nagy nehézséget. dezvényeket mûködtetõ helybéli. Nálunk a már biztosan a volunteer-ek közül kerül Az utóbbi idõben egyre több olyan muze- múzeum még mindig az az intézmény, ahol ki. A már korábban is példaként szereplõ ális intézmény alakul, melynek fenntartója csendben kell szemlélõdni, mert a teremõr múzeumban, s más intézményekben is volt ún. közalapítvány, melyben igen jelentõs szigorúan ügyel a rendre. alkalmunk a szakmai, muzeológiai munkát szerepet játszanak a helyi önkormányza- Szerencsére az elmúlt években ez a tanulmányozni, megtekinteni a raktára- tok. Ezeknek a táborához csatlakozott a merev rend már lazulni látszik, de ez nem kat, a nyilvántartást, a mûtárgyvédelmet. „Hamza Múzeum és Jász Galéria Közala- általános. Sokan a múzeum „múzeum jel- Irigylésre méltó állapotokat találtunk, a pítvány”, melynek mûködési engedélyét legét” féltik a változástól. Az intézmények tárgyegyüttesek csoportosításával kiala- Hamza Gyûjtemény és Jász Galéria néven popularizálása nem tesz jót a tudomány- kított szakraktárak szinte mindenütt meg- adta ki a minisztérium. Itt jegyzem meg nak, vélik, s sajnos az esetek túlnyomó találhatók, a raktárak a mûtárgyvédelmi zárójelben, hogy a hazai muzeális intéz- többségében nem járnak messze az igaz- követelmények messzemenõ figyelembe- mények körében uralkodó kissé zavaros ságtól. A hazai tudományban is, mint min- vételével kerültek kialakításra, s a nyilván- helyzetet jól példázza a két név közötti denütt a világon, érvényben van a „Publish tartás mindenütt elektronikus adathordo- különbség, melyet ugyan a törvényt ismerõ szûk szakma helyén tud kezelni, de a köz- A Hamza Gyûjtemény és Jász Galéria állandó kiállításának részlete vélemény – beleértve nem egy esetben az Detail of the permanent exhibition of the Hamza Collection and Jazygian Gallery írott és elektronikus sajtót is – igencsak Fotó – Photo: Faragó László heterogén módon használ. Mielõtt a Hamza Gyûjtemény és Jász Galéria szerepét ele- mezném, érdemes rövid kitekintést tenni, hogyan is mûködnek másutt az ún. kismú- zeumok. Mivel a fentebb említett holland-magyar együttmûködés következtében a legjobban a holland intézményeket ismerem, a pél- dákat innen hoznám. Úgy vélem, nem egy esetben tanulságul szolgálhatnak a hazai muzeális intézmények számára. Hollan- diában a kismúzeumok sajátosan a helyi közösség által létrehozott és mûködtetett kulturális intézmények. Talán hazai viszonylatban igazán analóg példát nem is tudunk felhozni, mert ezek az intézmények, mint ezt a Katwijks Museum példája is igen jól tükrözi, a mi felfogásunk szerint ötvözik a tájház és a mûvelõdési intézmény funk- cióját. A Katwijks Museum központi osztatlan tere, igaz szinteltolással, magába foglalja az állandó kiállítás egy részét, és a közösségi teret, mely egyszerre étterem, elõadóterem és társalgó, szóval a közössé- 44 zókon, nem egy esetben, a raktári térben hogy az alapító szándéka szerint õrzi és egy település, egy tájegység, egy olyan elhelyezett számítógépen futtatható. A feldolgozza a Hamza hagyatékot, másrészt erõs identitással rendelkezõ etnikum, mint munkákban részt vevõk minden esetben azzal, hogy a terület képzõmûvészeti múlt- a Jászság. volunteer-ek, akik messzemenõ szakmai jának és jelenének alkotásait, dokumentu- (Elhangzott a Hamza Gyûjtemény és Jász ismeretekkel rendelkeznek. Itt kell megje- mait gyûjti. Teszi ezt 18 jász településre Galéria mûködési engedélyének ünnepélyes gyezni, hogy a szakfelügyelõknek, ill. a Hol- kiterjedõ gyûjtõkörrel. átadásán 2002. december 14-én.) landiában honos szaktanácsadóknak igen Az intézmény életében – s ez már nem nagy a szerepük és felelõsségük ezekben a hagyományos magyar múzeumi modell – a munkákban. A regionálisan szervezett, igen jelentõsek a közösségi tevékenységek, de központosított fõállású szaktanácsadók rendezvények, melynek alátámasztására The Role, Tasks and Position of Smaller rendszeresen látogatják az intézményeket, legyen elegendõ megemlíteni a gyûjtemény Museums s ezek a látogatások jobbára nem protokol- körül kialakult Képzõmûvészet-barátok It is rather difficult to determine what makes a lárisak, hanem kézzelfogható eredményeik Klubját, a Hamza Stúdió tevékenységét és museum small. Even though there is the Small- vannak. Elõírásaikat, pl. a mûtárgyvédelem a nyári képzõmûvészeti gyermektáborokat. er Museums’ Section of the Pulszky Society, területén, maximálisan végrehajtják. Ez Ugyanakkor annyiban õrzi a magyar spe- among the members one can find really small museums dealing with the history of a certain ma Magyarországon még nem általános, cialitásokat is, hogy rendszeresen jelentet district of the capital and country museums de egyre több pozitív példa említhetõ meg kiadványokat, melyek nagymértékben with a nation-wide collection interest. Actually nálunk is, amelyet mint szakfelügyelõ a épülnek az intézmény tevékenységi körére. the name of these institutions are naturally not saját tapasztalataim alapján is meg tudok Végezetül meg lehet és kell állapítani, hogy as significant as the role they have to play in our ever changing cultural and social environ- erõsíteni. Megfontolandó lenne esetleg a Jászberény város önkormányzata igen ment. Most of the smaller museums’ collections jövõben nálunk is a szakfelügyelõi hálózatot jelentõs kulturális missziót teljesített az are connected to local history, functioning as megerõsíteni megfelelõ jogi környezettel. intézmény létrehozásával, vállalva azt a regional institutions and a great number of A külföldi kitérõ után tekintsük át röviden kötelezettséget, hogy a közalapítványon ke- them have scientific and scholarly importance. After the transformation of the political system a helyi lehetõségeket. Maradva Jászberény resztül rendszeres anyagi támogatást nyújt in Hungary many small museums lost their példájánál, azt kell mondani, hogy a város azokhoz a feladatokhoz, melyeknek végsõ original up-keepers and with the necessity of számára adott egy több évtizedes múltra célja a Jászsághoz kötõdõ képzõmûvészek finding supporters these institutions had to visszatekintõ intézmény, mely ugyan a állandó kiállításának létrehozása. reconsider the role they are to play. There are many examples from abroad, especially from megyei szervezet tagja, azonban igen ha- Úgy vélem, a város a Hamza Gyûjtemény Holland, where small museums have a clear tékonyan vesz részt a szûkebb környezete és Jász Galéria fenntartásával s a Jász image of themselves and work accordingly. kulturális életében. Tevékenységét itt nem Múzeum rendezvényeinek támogatásával These museums are for the local community tisztem méltatni, de aki kicsit is ismerõsen olyan modellt mutat a hazai múzeumi élet- and although they are run mostly by volunteers, thanks to the system of consultants registra- mozog a hazai múzeumi életben, annak ben, amely más önkormányzatok számára tion, preventive conservation and storing are of számára ez a megállapítás egyértelmû. Ho- is példaértékû lehet. Mind a Pulszky Tár- very high quality. Regarding to Jászberény it is gyan kapcsolódott, kapcsolódhat be ebbe saság – Magyar Múzeumi Egyesület, mind easy to point out that the Hamza Collection and a munkába a Hamza Gyûjtemény és Jász a magam nevében kívánom, hogy a Hamza Jazygian Gallery Public Foundation effectively Galéria? Egyrészt azzal, hogy az alapítói Múzeum a jövõben is folytassa azt az utat, takes part in the cultural life of the town by tending the Hamza bequest and collecting the szándéknak megfelelõen olyan tevékenysé- melyet az alapítása óta jár, mert ezzel works of the locality’s contemporary art, react- get folytat, mely korábban nem tartozott a olyan értékteremtõ mûhellyé válik, melyet ing to the demands and cultural interest of the Jász Múzeum feladatai közé. Nevezetesen, ma joggal vár el muzeális intézményétõl public in the region. 45 Nemzetközi kapcsolatok

Betlehemek Selmecbányáról Kiállítás és szimpozium a Szórakaténusz Játékmúzeum és Mûhelyben

Kalmár Ágnes

A Szórakaténusz Játékmúzeum és Mûhely kiemelt figyelmet fordít a Kárpát-medence kul- túrájának megismerésére és közvetítésére. Az itt élõ népekkel szervezett közös rendezvények, kiállítások és szakmai találkozók végigkísérik az intézmény fennállása óta eltelt bõ két évti- zedet. Mindennek nyomán különlegesen szép és ritkaságnak mondható muzeális értékû játékokkal, sõt tárgyak nagyszabású együtte- seivel gyarapodott a gyûjtemény a környezõ országok szinte mindegyikébõl. Olyanokkal, amelyek a készítés különbözõ helyszíneinek eltérõ mûveltségét õrzik tartalomban, megfor- málásban és díszítésben egyaránt. A Szlovák Bányászati Múzeum Selmecbánya (Banska Štiavnica) és környékének páratlanul gazdag és sokféle tárgyi emlékét õrzi. Mind- ezek nehéz és szorgalmas munkáról, számos mesterségrõl, szegénységrõl és gazdagságról szólnak. A Szórakaténusz Játékmúzum és Mûhely a Fából faragott betlehemek Selmecbányáról címû kiállítással köszönti az ünnepek köze- ledtét 2003. október 25. – 2004. február 2. Fából faragott betlehem, festett. Ismeretlen szerzõ, XIX. század második fele, között, mely a szlovák Bányászati Múzeum Úrvölgy (Špania Dolina) egyik szép gyûjteményét tárja a látogatók elé. Christmas crib carved of wood, painted. Unknown maker, second half of 19th century, Ezzel egy idõben együtt jelent meg a muzeá- Úrvölgy (Špania Dolina)

Fából faragott betlehemi figurák, festett. Ondrej Zorvan, 1900 körül, Tópatak lis intézmény idõszaki kiállításait bemutató (Banský Studenec) többnyelvû, új kiadványsorozat elsõ kötete Nativity figures carved of wood, painted. Ondrej Zorvan, circa 1900, Tópatak a kiállítást rendezõ Eva Lovásová asszony (Banský Studenec) tanulmányával, számos fényképes illusztrá- ciójával. Mindennek alapján megismerhetjük az érintett környék bányászembereinek ezen bibliai ihletésû naiv mûvészeti alkotásait, melyek többnyire a XIX. század közepétõl a XX. század derekáig terjedõ idõszakban készültek, s amelyek az itt élõ emberek életét, annak fontos és meghatározó eseményeit sûrítik. A többnyire hársfából faragott, színesre festett betlehemek szorosan kötõdtek a kará- csonyi ünnepekhez, melyeket gyakran éppen ilyenkor ajándékoztak egymásnak. Karácsony- kor a betlehemek nem csak a templomokban és a bányászok otthonaiban voltak felállítva, hanem a bányák azon földalatti helyiségeiben is, ahol a bányászemberek az ércek kifejtése elõtt és a mûszakból visszaérkezve találkoz- tak. Az itt lévõ földalatti falmélyedésekbe ugyanis gyakran helyeztek el egyszerûen faragott figurákat. A Szlovák Bányászati Múzeum gyûjtemé- nye mintegy negyven fából faragott belehemet 46

Fából faragott betlehem, festett. J. Macho, 1950 körül, Szentantal (Svätý Antol) Christmas crib carved of wood, painted. J. Macho, circa 1950, Szentantal (Svätý Antol) tartalmaz, mellettük kõzetdarabokkal és legeltetését és õrzését, a fejést, a sajtfõzést, a Bane) – az Osztrák-Magyar Monarchia ide- ásványi ércekkel díszített vagy textilbe öltöz- vajköpülést és a gyapjúvágást, de megfestet- jén a gyermekjátékok gyártására alapított tetett figurákat, valamint papírból kivágott ték a szórakozó pásztorokat is hangszereikkel, tanmûhelyt, ahol hivatalosan 1887. április betlehemeket is. Mindebbõl 19 együttes látha- a tûz körül iszogatva. 18-án kezdõdött el a tanítás. A sokalakos bet- tó most Kecskeméten 6 festménnyel kísérve, A fából faragott betlehemek, valamint a lehemekben megjelenõ kicsinyített világ rend- mely utóbbiak egyes betlehemek kiegészítõ-, pásztorszállások festményei között egyaránt kívül közel áll a játékokhoz, de a betlehemet díszítõrészei voltak. A két-három méter hos- találhatóak ismeretlen szerzõk és ismert faragó bányász is gyakorta fabrikált különbözõ szú, húsz-hatvan centiméter széles akvarellek, alkotók mûvei. Készítésük hagyománya alakocskákat a gyermekek számára. tempera- vagy olajfestmények Hont megye napjainkban is él Selmecbányán és a kör- Az iskola története több nemzet történeté- északi térségének helyi sajátosságai közé nyék kisebb településein egyaránt. A vidék nek szerves része. Éppen ez indított engem, a tartoznak, és a környékbeli pásztorok életének faragóhagymányai hozták létre a közeli Hegy- magyarországi játékok történetének kutatóját jeleneteit ábrázolják. Megfestették a bárányok bánya-Szélaknán – ma Hegybánya (Štiavnické arra, hogy a kiállítás megnyitójának napján (2003. október 25-én) elõadások keretében Papírbetlehem. Štefan Knopp, 1921, Úrvölgy (Špania Dolina) ismertessük egymás számára az érintett te- Paper Christmas crib. Štefan Knopp, 1921, Úrvölgy (Špania Dolina) rületen folytatott tanulmányainkat, és ehhez fûzõdõ gondolatainkat. Ennek keretében Eva Lovásová történész a kiállított betlehemekrõl szólt bõvebben, valamint a Hegybánya-Szél- aknai Gyermekjátékkészítõ Tanmûhely 1921 utáni történetérõl. Az ezt követõ elõadások a szlovák vendégszakemberek számára nyújtottak sok újdonságot. Magam egy kö- zelmúltban folytatott levéltári kutatásról számoltam be, melynek témája szintén a pjerg-szélaknai játékfaragás oktatásának története volt. A kivételes mûvelõdéstörténeti anyag mind szlovák, mind magyar nyelven kiadásra kerül a közeljövõben. Tészabó Júlia mûvészettörténész az említett tanonciskolát a korabeli magyar sajtó tükrében mutatta be. Miszory Franciska szakfordító, a selmec- bányai tudós Péch Antal, az utolsó felvidéki bányagróf és egykori országgyûlési képviselõ dédunokájaként közvetlen élmények alapján beszélhetett dédapjáról, aki az Osztrák-Ma- gyar Monarchia idején alapított faragóiskola elsõ pártfogója volt, s akitõl nemzedékeken át fennmaradt selmecbányai játékfaragványokat nemzetközi kapcsolatok 47

magyar történelemben betöltött szerepérõl szólt, Kéthely Nagy Sándor földmérnök pedig az egykori selmeci diákszokások Magyar- országon való továbbélésérõl tájékoztatta a résztvevõket. Mindezzel nem zárult le az érintett intézmé- nyek közötti együttmûködés, hiszen 2003. november 11-én a Szórakaténusz Játékmúzeum és Mûhely játékgyûjteményébõl nyílt kiállítás

Papírbetlehem. Ismeretlen szerzõ, Hegybánya (Štiavnické Bane) Paper Christmas crib. Unknown maker, Hegy- bánya (Štiavnické Bane)

„Pásztorszállás”, festmény. Ismeretlen szerzõ, XX. század eleje, Hegybánya (Štiavnické Bane) „Shepherd’s shelter”, painting. Unknown artist, early 20th century, Hegybánya Štiavnické Bane)

örökölt. A mívesen faragott, jó állapotban lévõ, kerekes talpakra rögzített, 110-120 éves festett állatfigurák megléte igazi meglepetést jelentett a jelenlévõknek, mivel más fennmaradt tárgyat nem ismerünk az egykori iskola készítményei közül, melyek a XIX. század végének szinte minden iparmûkiállításán si- kerrel szerepeltek. A kiállítás megnyitását követõ szakmai rendezvényt még két körültekintõ és izgalmas elõadás tett teljesebbé. Bihar Mária néprajz- kutató és történész a felvidéki bányavárosok

„Pásztorszállás”, festmény. Osvald, XX. század eleje, Hegybánya (Štiavnické Bane) „Shepherd’s shelter”, painting. Osvald, early 20th century, Hegybánya (Štiavnické Bane) Fotók – Photos : Ing. Lubomír Lužina (Szlovák Bányászati Múzeum) Selmecbányán, a Szlovák Bányászati Múzeum egy intézményében, az Óvár egyik hatalmas termében, melyet a kecskeméti munkatársak hagyományos játékok készítésének tanításá- val kísértek. Ez a kiállítás 2004. január 6-ig látható.

Lásd még – See also: Képmelléklet I.

Christmas Cribs from Selmecbánya Exhibition and Symposium at the Szórakaté- nusz Toy Museum and Workshop

The Slovakian Mining Museum preserves the material cultural heritage of Selmecbánya (Banska Stiav-nica) and its vicinity. One of the most interesting group of its objects is the collection of Christmas cribs, which were closely connected to the lives of the miners, since these cribs, usually carved from lime, were given as presents and were set up not only in churches or in the homes of the miners but in the mines as well, in underground galleries where the miners met before or after working. In the exhibition opened at the Szórakaténusz Toy Museum and Workshop in Kecskemét in October 2003 19 cribs are displayed, along with 6 paintings, which were supplementary parts of the cribs. The tradition of crib making exists even today in Selmecbánya and the surrounding settlements. 48 Az Öntödei Múzeum vándorkiállítása Szlovákiában

Klug Ottó mûvészöntéssel. A mûvészi tárgyakat kiállítás, ahol a Szlovák Mûszaki Múzeum készítõk közül is kiemelkedik a két munká- ugyancsak fõtéri szárnyában közel három csi, továbbá az aninai (Erdély) és a Kassa- hónapig lehetett látogatni. Itt is bõ ezer Az Országos Mûszaki Múzeum Öntödei hámori öntöde. látogatót regisztráltak. Múzeuma 2002-ben vendégkiállítást ren- A vándorkiállítássá alakított anyagot 2003 márciusában áttelepítettük az anya- dezett mûvészi igényû öntöttvas tárgyai- elõször Magyarországon Zalaegerszegen, got Tõketerebesre, ahol a volt Andrássy- ból. A kiállítás tematikáját Lengyelné Kiss Barcson, majd Tamásiban és Dunaújvá- kastély (most Honismereti Múzeum) Katalin dolgozta ki, mely felöleli az 1860- rosban mutattuk be, ez volt a felkészülés a emeletén kaptunk helyet. Április végén 1920 közötti magyar öntöttvasmûvesség Nagymihályiban mutattuk be újabb két hó- fénykorában Magyarországon gyártott napig anyagunkat. A Sztáray-család ré- fûtésre, háztartási célra és lakásdísz- gi kastélyában, két teremben állítottuk ki ként szolgáló tárgyakat. A közel száz da- a kályhákat, és az ablakmélyedések üveg- rabból álló kiállítási anyag 15 mûvészi lapokkal való igen ügyes lezárása révén ki- igényû öntöttvas kályhát tartalmaz, közöt- alakított vitrinekben helyeztük el a kisebb tük az „energiatakarékos” ún. Bólyai-kály- tárgyakat. Ezt követõen meghívást kap- hát, a felvidéki és erdélyi vasöntödékben tunk a Szlovák Nemzeti Múzeumtól pozso- készült kisebb-nagyobb töltõkályhákat, nyi bemutatásra. A Szlovák Nemzeti Múze- néhány ún. fõzõkályhát, melyek étel- um vándorkiállításunkhoz csatlakoztatta a melegítésre is alkalmasak voltak. A kassai Szlovák Mûszaki Múzeum részérõl díszítõmotívumok e tárgyaknál igen válto- átadott mintegy 40, ugyancsak öntöttvas zatosak: vadászjelenetektõl szecessziós vi- tárgyakból álló gyûjteményét, ezzel tema- rágokig, bányászjelvénytõl solymászat áb- tikailag sokszínûbbé téve a közös bemuta- rázolásáig terjedtek. Több kályhán mûvészi tót. A két múzeum hosszú évek óta baráti, keretben jelenítették meg a gyártás helyét szakmai együttmûködést folytat, mindket- (pl. Kassa, Dolha, Anina). ten tagjai a Közép-európai Mûszaki Múzeu- A kiállítás másik kollekciója a 16 darab- mok Uniójának (MUT). A közös kiállítás jú- ból álló lépcsõházi korlátelem- és erkély- lius 7-én nyílt meg a fõváros központjában korlát-díszítmény, amelyek egy része ve- álló épületben, ahol szeptember 21-ig fo- tekszik a kovácsoltvasból készült hasonló gadta a nagyszámú érdeklõdõt. tárgyakkal. A korlátelemek díszítése vala- Az eddigiek alapján megállapíthattuk, mivel egyszerûbb, mint a kályháké, hiszen hogy az Öntödei Múzeum anyaga mind ezeknél a funkciónak meg kellett elõznie kivitelében, mind összeállításában és elhe- a látványt. A háztartási eszközöket egy lyezésében sikeres, vonzotta a látogatókat, öntöttvas elemekbõl készült kétkarú kony- és az emlékkönyvi bejegyzések szerint a hamérleg, két faszénnel hevített vasaló, két látottak maradandó élményt nyújtottak mozsár, egy áttört mintázatú vasalóalátét mindazoknak, akik megtekintették az és egy szarvasbogarat utánzó csizmahúzó öntöttvas dicséretét. Ezzel a kiállítással, képviseli. Ezek a „konyhai eszközök” min- amelyet Lengyelné Kiss Katalin rendezett dig önálló vitrinben nyertek elhelyezést. Huszics György, Géczi Dezsõ, Kakas Géza A lakószobadíszek közül a gyertyatartók és Káplán György közremûködésével, sike- és a petróleumlámpák mellett a tinta- és rült az Öntödei Múzeum nevét a határon túl íróeszköztartók (kalamárisok), asztali le- Szekrény alakú kályha. Kassa, 1880 körül is ismertté tenni. vélnehezékek és szobrocskák sora érzékel- Boot stove. Kassa, circa 1880 Fotó – Photo: Hajdú József teti, hogy milyen sokféle célra használták az öntöttvasat. A szobadíszek között külön The Travelling Exhibition of the Foundry helyet foglalnak el a tálak, pl. a levélmotí- külföldi kiállításra. Az öntöttvas dicsérete Museum in Slovakia vumos, áttört gyümölcsöstál, vagy a páf- címû vándorkiállításunk elsõ szlovákiai ránylevél alakú tál, továbbá a mûvészi fa- helyszíne Selmecbánya volt, ahol a Szlovák In 2002 the Foundry Museum organised a travelling exhibition, presenting a selection of the litányérok, amelyek már súlyuk miatt sem Bányászati Múzeum az állandó kiállítása artistic cast-iron objects of its collections. The voltak alkalmasak asztali használatra. melletti gótikus teremben mutatta be anya- works displayed were made between 1860 and Az öntöttvas tárgyak mûvészi kivitele- gunkat. A közel négy hónapos kiállítást sok 1920, the golden period of Hungarian cast-iron zése nehéz, mert igen precíz formázást és százan nézték meg. A selmecbányai kiál- industry, used as household utensils, tools of lítást más múzeumok képviselõi is meg- heating, or as ornaments of interiors. Probably öntést igényel. Az öntöttvas maga rideg és the most spectacular pieces of the collection törékeny, ezért öntés után már nem lehet tekintették, így jöttek sorra az ajánlatok are the 15 cast-iron stoves with sumptuous megmunkálni, csak tisztítani. Ez a tény Szlovákia más városaiban való bemutatás- decoration, varying from scenes of hunting to megnehezíti a formázást, pontosabban ra. A Rozsnyói Bányászati Múzeum fõtéri flower-shaped ornaments. The exhibition was nagyobb követelményeket jelent a forma- kiállítótermében kaptunk két hónapra he- first opened in Zalaegerszeg and other Hungarian towns, then in three Slovakian venuesû, includ- készítésnél. Tulajdonképpen ez az oka lyet, ahol 2002 õszén több mint 800 látoga- ing the Slovakian Technical Museum in Kassa annak, hogy a történelmi Magyarorszá- tója volt az öntöttvas dicséretének. Innen (Kosice) and the Slovak National Museum in gon nem minden vasöntöde foglalkozott 2002 decemberében Kassára vándorolt a Bratislava. nemzetközi kapcsolatok 49 Transzparens múzeum A berlini Német Történeti Múzeum új épülete

Ébli Gábor

Berlinben megnyílt a Deutsches Histo- risches Museum új, idõszaki kiállítások- nak otthont adó épületszárnya. A négyeme- letes épület az Unter den Linden-re nézõ Zeugheus kibõvítése a hátsó front felé, a Múzeum-sziget irányában. Belsõ folyosó köti össze a Zeugheus barokk fõépületével, ahol 2004 végére várható az állandó kiállí- tás megnyitása. A Német Történeti Múzeumot eredetileg a Reichstag mellé tervezték; 1988-ban az olasz Aldo Rossi terve kapta az elsõ helyet a pályázaton. Az újraegyesítést követõen azonban megszûnt a volt kelet-német Museum für Deutsche Geschichte, s ennek fõépületét az immáron közös történeti mú- zeum kapta meg. Ekkor kérték fel a kínai származású amerikai építészt, I. M. Pei-t a Zeugheus átalakítására és kibõvítésére. Pei 1917-ben született Kantonban, s a Massachusetts Institute of Technology-n végzett építészként. Ezután Breuer Marcel tanítványa volt a Harvardon, majd Walter Gropiushoz nyújtotta be mestermunkáját 1947-ben. Pályáját azóta számos középü- üvegtetõvel fedik be. Mind az állandó, mind is feleleveníti. Így születik meg az építésze- let fémjelzi, amelyek közül önálló csopor- az idõszaki bemutatók otthona építészeté- ti kapcsolat Berlin legelsõ, százhetven év- tot alkotnak múzeumi projektjei. Stíluso- ben szinte parancsolóan arra utal, hogy a vel ezelõtti és mai, legújabb múzeumi épü- san ezeknek dokumentációjából nyílt meg a történelem múzeumi reprezentációja ide- lete között. berlini épület egyik elsõ idõszaki tárlata. ológiai misztifikációtól mentes, lehetõleg A két legismertebb Pei-féle múzeumi mindenki számára áttekinthetõ és befo- Irodalom átépítés a washingtoni National Gallery gadható legyen. Kretzschmar, Ulrike ed.: I. M. Pei – Der Ausstel- és a párizsi Louvre. Az elõzõ világos Pei munkája szorosan kapcsolódik a né- lungsbau für das Deutsche Historische Museum szerkezetérõl, nemesen egyszerû anyag- met felvilágosodás hagyományához és az Berlin. München, Prestel, 2003. 96 p, 160 re- használatáról lett híres, míg az utóbbi kö- annak aktualitásáról folyó filozófiai vitához produkció. zéppontjában az üvegpiramis áll. A Ber- is. Hitvallása Jürgen Habermas gondolatai- linben most elkészült megoldás e két val rokon, amennyiben a maguk eszközeivel koncepció ötvözete, amely egyértelmûen mindketten azt sugallják, a felvilágosodás magán viseli Pei „építészi aláírását”. és a modernitás célkitûzései nem a törté- A Transparent Museum Nagyvonalúan tervezett, világos, ám neti múlthoz tartoznak, hanem ma is érvé- The New Building of the German History matt lapokkal borított az épület fõ szerke- nyesek, s ebben a németek kezdeményezõ Museum, Berlin zetének külseje és belseje. Ezt óriási üveg- szerepe nem vitatható el, a huszadik szá- felületek egészítik ki, a bejárat egy három- zad minden szörnyûsége ellenére sem. Ezt A new wing of the Deutsches Historisches Mu- seum has been opened, to host the new tempo- szintes üvegspirálban csúcsosodik ki. Az jelképezi a spirál, a haladásba vetett hit rary exhibitions of the museum. The Zeughaus, üzenet nyilvánvaló: Pei átlátható múzeu- szimbóluma, amelynek révén az új múze- the main building was rebuilt and enlarged as mot tervezett, amelynek formái programot umi épület olyan központi fontosságú épí- a result of a large project initiated in 1988, led adnak az intézmény tartalmi munkájának. tészeti alkotásokkal rokonítható, mint a by the famous Chinese-American architect I. M. Pei, who has been well-known for his other, Hiszen aligha van kényesebb muzeológiai Harmadik Internacionálé emlékmûve vagy similar achievements, including the rebuild- kihívás ma Európában, mint új nemze- éppen a New York-i Guggenheim Museum. ing of the National Gallery in Washington and ti történeti múzeumot létrehozni, különö- Külön jelentõséget tulajdonít e program- the Louvre in Paris. A lot of transparent, glass sen Németországban. Nem véletlen, hogy nak, hogy az új épület a Schinkel-féle Altes structures were incorporated into the building, which bears a symbolic meaning as well, a fõépület világosan tagolt, késõ barokk, Museum tõszomszédságában található, s namely, the importance of the simple, conceiv- erõsen klasszicizáló szerkezete is érin- így annak klasszicista, arányosságában a able, transparent representation of history by tetlenül megmarad, s udvarát csupán egy rációt hangsúlyozó tervezõi koncepcióját the museum. 50 Kiállítások

Becsület és kötelesség – Deák Ferenc emlékezete A Göcseji Múzeum emlékkiállításáról

Molnár András

A Deák évforduló legszínvonalasabb emlék- kiállítását dr. Hiller István, a nemzeti kultu- rális örökség minisztere nyitotta meg 2003. szeptember 19-én Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeum idõszaki kiállítótermében. A haza bölcsének, illetve a kiegyezés szülõatyjának alakját, magánéletét és közéleti tevékeny- ségét egyaránt felidézõ, november 16-ig megtekinthetõ idõszaki kiállítás címét te- kinthetjük akár Deák Ferenc hitvallásának is. Becsület és kötelesség parancsolt kitartást és állhatatosságot a pozsonyi országgyûlésen eluralkodott pártoskodástól viszolygó fiatal Deáknak; az 1840-es évek derekán, amikor pesszimizmus lett rajta úrrá, szintén a be- csület és kötelesség tartotta meg az ellenzéki mozgalom élén, végül 1848 tavaszán ugyancsak a becsület és kötelesség kényszerítette, Deák Ferenc Angol Királynõ-beli lakosztályát idézõ enteriõr hogy vállaljon szerepet Batthyány kormányá- Enterior evoking the suit of Deák Ferenc in the Queen of England Hotel ban. A zalaegerszegi kiállítás elegáns és mér- téktartó, ugyanakkor kellõképpen ünnepélyes egészét: a pályakezdõ fiatal zalai jogászt, a fûzõdõ eredeti, éppen ezért egyedi és értékes színvilága Zala megye õsi címerének zöld- reformkor ellenzéki vezéregyéniségét, a ’48- relikviák. A kiállítás törzsanyagát a zalai arany színeit idézi. Az installáció alapszíne as minisztert, az önkényuralommal szembeni közgyûjtemények – a Göcseji és a Balatoni azonban leginkább azért lett a zöld, mert az kitartásra buzdító politikust, és természete- Múzeum, a Zala Megyei Levéltár és a Deák a reménység színe, és Deák Ferenc számos sen a rendkívül rokonszenves magánembert Ferenc Megyei Könyvtár – Deák emlékei alkalommal – kiváltképp ellenzéki helyzetben is. Az életút egyes állomásainak hátterében adják. Mellettük láthatók a Magyar Nemzeti – a reményt testesítette meg az ország közé- megjelenik a család, rokonság és baráti kör, Múzeumban és a Budapesti Történeti Mú- letében. Deák töltötte meg a szíveket hittel és az a szûkebb vagy tágabb környezet, melyben zeum Kiscelli Múzeumában õrzött Deák reménnyel, amikor az 1830-as években a fel- élt, és amely hatással volt Deákra. hagyaték válogatott darabjai, valamint más ségárulással vádolt politikai foglyok kiszaba- Az évfordulós rendezvények sorába közgyûjtemények, továbbá több magánsze- dításáért küzdött az ellenzék; 1840-ben fejet illeszkedõ, és a helyi önkormányzatok (Zala mély (köztük a Deák család tárnoki ágának hajtott elõtte az egész reformtábor, néhány Megye, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város) leszármazottai) féltve õrzött, becses emlékei. évvel késõbb, a pártalakítások idõszakában mellett a Nemzeti Kulturális Alapprogram, A kiállítás külön érdekessége, hogy Deák Fe- õt tekintették a szabadelvûek lehetséges valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Mi- renc tárgyi és írásos hagyatékának számos, vezérének, továbbá Batthyány Lajos is tõle nisztériuma Nemzeti Évfordulók Titkársága mindeddig rejtve maradt darabja most kerül remélt támaszt és segítséget miniszterelnöki által is támogatott zalaegerszegi kiállítás a elõször a szélesebb nyilvánosság elé. munkájához. Deákra figyelt, õbenne bízott az valaha létrejött egyik legjelentõsebb Deák em- A kiállítás kronológiai rendben, Deák ország az önkényuralom idején, és a meg- lékkiállításnak tekinthetõ. Deák Ferenc egész életútját követve mutatja be az alapos békélés reményében tõle várt útmutatást az életmûvét ilyen teljességgel és részletesség- elõkészületek után, olykor több évi kuta- 1860-as években is. gel, lehetõség szerint eredeti dokumentumok tómunkával összegyûjtött relikviákat. Az Az emlékkiállítás természetesen nem vál- segítségével bemutató tárlatot – tudomásunk elõtérben Deáknak 1861-ben a zalaegersze- lalkozhatott Deák gazdag életmûvének, ma- szerint – még soha, sehol nem rendeztek, gi vármegyeház számára megfestett egész radandó értékû szellemi örökségének teljes- csupán a fõvárosi közgyûjtemények Deák em- alakos képmása (Györgyi Alajos impozáns ségre törekvõ bemutatására, csupán az életút léktárgyait állították ki néhány alkalommal, alkotása), valamint a Deák család címerének azon állomásait, a történelmi személyiség és leginkább csak a kiegyezésre emlékeztetve. és családfájának rekonstrukciója látható. Itt a magánember azon vonásait jeleníthette A kiállított festmények, metszetek, kõnyo- kapott helyet a fiatal Deák Ferenc arcvonásait meg, amelyek leginkább megragadhatóak matok és fotók, sajátkezû kéziratok, térképek, elefántcsontlapon megörökítõ kis miniatûr, voltak a fennmaradt tárgyi, képi vagy írásos könyvek, hírlapok és más nyomtatványok, Johann Clarot különleges festménye is, ame- relikviák segítségével. A tárlat nem pusztán a ruhadarabok, személyes használati tárgyak lyet a gyõri Xántus János Múzeum bocsátott a kiegyezést létrehozó Deák Ferencet igyekszik és bútorok, valamint szerszámok és farag- kiállítók rendelkezésére. bemutatni, hanem arányosan az életpálya ványok zömében mind Deák személyéhez A családi indíttatással, az iskolákkal és kiállítások 51 ifjúkori barátokkal foglalkozó elsõ részben látható többek között a Deák család címeré- vel díszített ezüst cukortartó, és a Kisfaludy Sándornak – költõi nevén Himfynek – ajándé- kozott, Deák Ferenc által 1830-ban faragott bot. Az ezt követõ reformkori szobabelsõ a nevezetes kehidai kúria egykori berendezé- sét idézi. Az üveges vitrinben Deák Ferenc ifjúkori olvasmányai, ill. mindazok a könyvek láthatók, amelyek egykor megtalálhatók voltak Deák könyvtárában. Az enteriõr hátteréül szolgáló paraván túloldalán egy ritkaság rejtõzik: a felravatalozott Deák Antalt ábrá- zoló litográfia (az egyetlen ismert kép Deák Ferenc bátyjáról), és ennek eredeti kõ nyo- módúca. Deák Ferenc Zala megyei politikai pálya- kezdetét, a vármegyei tisztségeket, azután pedig a reformkori országos közélet és a pozsonyi országgyûlési tevékenység idõszakát elsõsorban eredeti kéziratok jelenítik meg,

A kehidai dolgozószobát idézõ szobabelsõ – Interior evoking the study in Kehida Fotók – Photos: Zóka Gyula

Ilonának ajándékozott, dedikált imakönyv koszorúval záruló kiállítás anyagát Székely – már az 1850-es éveket, a kehidai birtokel- Bertalan és Than Mór Deákról festett arc- adást és a Pestre költözést idézik. képei, valamint a terem közepén elhelyezett A kiállítás egyik fõ látványossága a Deák vitrinekben látható személyes használati Ferenc Angol Királynõ szállodabeli lakosz- tárgyak (kalap, esernyõ, nyakkendõ, sétabot, tályát megjelenítõ enteriõr, ahol az asztalon kulacs, erszény és pohár), faragószerszámok Deák nappali szobájának eredeti használati és Deák saját kezû fafaragványai (levélnehe- tárgyai láthatók. Egykorú arcképek mutatják zékként használható gyümölcsök és papu- be Deák neves pesti vendégeit, azokat a köze- csok, címer és bûvös kocka) teszik teljessé. li barátokat, akik szinte naponta megfordul- A tablók feletti frízben látható képek Deák Fe- tak az Angol Királynõ szállodában. Közöttük renc életének egyes helyszíneire utalnak, és a látható Eötvös József báró, Csengery Antal, Zala Megyei Levéltárban készülõ emlékalbum Szalay László, Kemény Zsigmond, vagy Hor- anyaggyûjtésébõl származnak. váth Boldizsár képmása. A továbbiakban az A tartalmas, gazdag és ízléses emlékkiál- 1861-es országgyûlés, majd pedig az 1854 lítást a Göcseji Múzeum muzeológusa, Béres után Deák második otthonának tekintett Katalin tervezte és rendezte, a reprodukci- Pusztaszentlászlóval kapcsolatos emlékek ókat és a fényképnagyításokat Zóka Gyula Zala megye hölgyeitõl a „Haza Attyának” következnek. Közülük feltétlenül említést készítette, a kivitelezésben pedig mintegy ajándékozott karosszék a hagyatékból szár- érdemel „A Haza Attyának Zala megye húszfõnyi, zömében múzeumi szakembergár- mazó kisasztallal hölgyeitõl” 1866-ban ajándékozott, és a Deák da mûködött közre. Armchair given as a gift to the “Father of család címerével díszített, gyönyörûen hím- the Nation” by the ladies of Zala county, with zett bõr karosszék, valamint a híres arany Lásd még – See also: Hátsó borító – Back Cover side-table from the bequest óralánc, amelyet Deák Batthyány Lajostól kapott, az 1863-as nevezetes betyárkaland- de itt látható Deák elsõ, 1836-ból szárma- ban még megmenekült, késõbb azonban zó, Szakmáry József-féle arcképe, valamint a múzeumból ellopott órájának tartozéka. Honesty and Duty – Ferenc Deák’s Memory az 1840-ben tisztelõi által készíttetett Természetesen e kiállításból sem hiányoznak Exhibition in the Göcsej Museum, Zalaegerszeg országgyûlési díszalbum is. Eredeti litográ- a kiegyezés elõkészítésére és megalkotására fiákból és metszetekbõl álló arcképcsarnok vonatkozó dokumentumok, így látható pl. a In the framework of the celebration of the 200th jeleníti meg a kehidai kúria neves vendégeit, Húsvéti cikk, a kiegyezési törvények és Kos- Deák-anniversary a temporary memorial exhibi- köztük Széchenyi István grófot, Wesselényi suth Kasszandra-levelének egy-egy eredeti tion was dedicated to his personal and public life in the Göcsej Museum, Zalaegerszeg. Zala County Miklós bárót, Kossuth Lajost és Vörösmarty példánya is. had a special place in the life of the Deák family; Mihályt. A következõ vitrinben és tablón Deák utolsó éveit, betegeskedését és halá- the colours of their coat-of arms are dominant in fõként az igazságügyi miniszterség kéziratos lát idézi többek között a homeopátiás gyógy- the exhibition design, anyway, green is the colour vagy nyomtatott dokumentumai, valamint az szerkészlet, az utolsó szivar, és a cipruság, of hope, another concept which determined Deák’s activities throughout his life apart from those two egyik miniszteri pecsétnyomó kaptak helyet. amelyet az emigráns Kossuth küldött Deák quoted in the title of the exhibition, which can be A Vörösmarty árvákkal kapcsolatos levelek koporsójára. A Deák kultuszra utaló tárgyak- considered the most complete of all the shows that és más dokumentumok – így pl. a Vörösmarty kal, köztük a tisztelõi nevét megörökítõ ezüst have been set up until now. 52 Az idõ hangja Kiállítás az Iparmûvészeti Múzeumban

Békési Éva és mozgásban tartja a hajtóerõ kimerüléséig. Az idõmérésre alkalmas egyenletes változást fogaskerék-rendszer alkotja, melynek kerekei Az Iparmûvészeti Múzeum Ötvös Osztálya a rajtuk lévõ fogak különbözõ száma követ- 2002 decemberében a gyûjtemény különleges keztében áttételt alkotnak. Valamely kerék óraszerkezeteibõl rendezett kiállítást. tengelyére erõsített mutató szög elfordulásából Az idõmérés történetét több szakaszra oszt- következtethetünk az eltelt idõ tartamára. Ez az hatjuk. Egykor az idõ múlását a természetben elv mûködteti a kerekes órákat, és a legkorábbi lejátszódó, periodikusan ismétlõdõ jelenségek hajtóerõ, a súly még ma is használatos az inga- alapján mérték. Az elsõ ilyen megfigyelhetõ óráknál. Mivel azonban az állandó erõ hatása jelenség, a nappal és az éjszaka, a világosság gyorsuló mozgást idézne elõ, az egyszerû ke- és a sötétség változása volt. Az idõ természe- rékáttétel nem alkalmas egyenletes mérésre. tes egysége a nap, melyet két részre, nappalra Ezért volt szükség az ún. gátlószerkezet alkal- és éjszakára osztottak. A kétszer tizenkét órás mazására, amely a gyorsulást megakadályozta napfelosztás eredete a Kr.e. XVI. századra és a mozgást egyenletessé tette. vezethetõ vissza. Az ókorban három különbözõ Az óraszerkezet története, szûkebb értelem- elven mûködõ óratípust használtak: a napórát, ben véve, a gátszerkezet fejlõdésének története. a vízórát és a homokórát. Ezeket nevezik Az órások – feltalálásának mintegy öt évszázada egyszerû idõmérõknek, amelyek azonban fo- alatt – különbözõ rendszerek tökéletesítésére lyamatos idõmérésre alkalmatlanok voltak. törekedtek, amelyek között gyakran igen szelle- Változást a kerekes óra feltalálása jelentett. mes megoldásokat találunk. Mindannyiukat az Az európai hagyomány II. Szilveszter pápának a cél hajtotta, hogy minél pontosabb szerkeze- (930-1003) tulajdonítja a gépóra feltalálását. tet készítsenek. A középkori órakészítés sokáig Más források szerint ugyanekkor Kínában az ókor hagyományait folytatta. A kezdetekben már vízierõvel meghajtott kerékgátlású órák a nap-, a víz- és a homokórákat alkalmazta, Kereszt alakú függõóra hegyikristály tokban. mûködtek. Kerékgátlású órának azt a szerke- gyakran pompás mûvészi köntösbe öltöztetve. Német, XVIII. század eleje zetet nevezték, amelynél a szabályozó (lengõ Minõségi változást a kerekes óra feltalálása Cross-shaped pendentive watch in mountain rendszer) mozgása során energiát veszít, jelentett, de pontos adat arról, hogy ki készí- crystal case. German, early 18th century amelyet folyamatosan pótolni kell. Az elsõ tette az elsõ mechanikus szerkezetet, nincs. keréken alkalmazott forgató erõ (súly vagy Írásos források szerint az elsõ európai gépórát Ugyancsak írásos források említik a londoni Do- rugó) az egész rendszert mozgásba hozza, (toronyórát) Londonban állították fel 1288-ban. ver kastély 1348-ból származó óráját. 1354-bõl származik a strassburgi Münster elsõ kerekes Falióra. Schwarzwald, 1741 – Wall clock. Schwarzwald, 1741 órája, 1356-ban készült a nürnbergi Sebaldus templom déli tornyának órája. Viszonylag ép- ségben megmaradt a salisbury-i (Anglia 1386) toronyóra szerkezete. A toronyórák egy évszá- zad alatt egész Európában elterjedtek. Az idõmérõ szerkezetek páratlan fejlõdése a XIV. században kezdõdik. Név szerint alig néhány mestert ismerünk e korból, azt tudjuk, hogy szerzetesek voltak. Egy 1329-bõl szárma- zó adat szerint Niclaise de Bruges órakészítõ mesterrõl értesülünk egy szerzetesi levéltár anyagából. A túlnyomó részben nagy méretû toronyóra szerkezetek már tartalmazzák napjaink óraszerkezetének lényeges elemeit, ener- giatárolót, fogaskereket, gátszerkezetet, szabá- lyozót és ütõszerkezetet. Számlapjukon csak óramutató volt. Mivel ezek elhelyezésükbõl adódóan a nagy nyilvánosság számára ké- szültek, már elsõ megrendelõik kifogásolták, hogy sötétben, illetve köd esetén nem látták a számlapot. Ezért kezdetben csak óránként, egy hangjelzéssel jelezték a múló idõt. Ebbõl adódóan, ha hosszabb idõtartamot akartak mérni, különbözõ bonyolult módszerekkel kellett kiszámolniuk a hangjelzések számát. A megoldás hamarosan megszületett a lyukkár- tya „õsének”, a tapintó illetve felsikló tárcsának kiállítások 53 az alkalmazásával. Ez mindig annyi ütést ugyancsak helyet kaptak az órák díszei között. alakú változatai. Ugyanekkor terjedt el a perc- vezérelt, amennyit az óra mutatott. Pontosság Ezek a különleges értékû tárgyi emlékek gyak- mutató használata is. Az óratervezõk között szempontjából elmaradtak a napóráktól, ezért ran asztronómiai számlapokkal jelentek meg. képzõmûvészeket is ismerünk, köztük az egyik gyakran együtt alkalmazták õket. Így ha sütött Az európai fejedelmi udvarok elõszeretettel legkiválóbb ifjabb Hans Holbein, akinek álló óra a nap, korrigálni lehetett az idõeltérést. Az támogatták azokat a tudósokat, akik csillagá- tervrajzait a British Museumban õrzik. ekkor készült órák egyedi készítésûek voltak. szattal, geográfiával vagy matematikával fog- A XVII. század második felében – Galileo Megrendelõik uralkodók, fõurak és fõpapok; lalkoztak. A német reneszánsz óramûvesség Galilei (1564-1642) 1583-ban felfedezett elmé- mestereik a korai reneszánsz mûvészideáljának egyik leghíresebb asztronómiai órája, amelyet lete alapján – Christian Huygens (1629-1696) megfelelõen polihisztorok. Többségük orvos- a P. Imser csillagász tervei alapján Gerhard németalföldi matematikus, csillagász, jogász ként, csillagászként mûködött. Emmoser augsburgi mester készített 1565-ben 1685-ben készítette el az új, ún. ingás típusú A XV. század díszórái torony formájúak, al- Miksa császár (1527-1576) részére. Szerkezete órát, amely felváltotta az addig általánosan kotóik a korabeli inventáriumok tanúsága sze- egyedülálló, az órák mellett a napok, hetek és használt foliot típusút. Ezáltal az eddig negyed- rint – éppúgy mint a toronyóráknál – a laka- hónapok múlását, az égitestek pályáját, vala- óra eltéréssel mûködõ órák perc-pontossággal tos mesterek közül kerültek ki. A XVI. század mint a holdfázisok változásait is jelzi. Figurális mérték az idõt. Huygens újabb szabadalma, elejéig csak helyhez kötött, súlyhajtású konzol- díszei az évszakok allegóriái, oldallapjain Kelet- az 1674-tõl alkalmazott hajszálrugó lehetõvé és faliórák készültek, amelyek foliot szabályo- és Nyugat-Európa térképe. tette a hordozható órák további elterjedését, zóval mûködtek. A XVI. század az óratörténet A XVI. század második felének manierista amelyeket vésett ábrázolásokkal vagy festett szempontjából jelentõs elõrelépést mu- zománc jelenetekkel díszítettek. Témájuk tat. Még ekkor is készülnek gótikus ke- általában híres személyiségek portréi, rekes órák, de mellettük új típusok is mitológiai vagy zsánerjelenetek. megjelennek, amelyek hamarosan ki- A hosszú inga következtében kiala- szorították elõdeiket az új találmány, a kult új forma, a lábasóra hamarosan hajtórugó alkalmazásával. A szakiro- népszerûvé vált. Az óraszekrény eleinte dalom korábban Peter Henlein nürn- az órát meghajtó súlyok védelmére szol- bergi lakatosmester nevéhez fûzte a gált, majd az ún. Graham-gátszerkezetû, hajtórugó felfedezését, késõbb kide- hosszúingás óráknál a tok az ingát is véd- rült, hogy már 1430 körül ilyen típusú, te. Az ilyen típusú órák legtöbbje London- rugóval hajtott, kéttornyú gótikus dísz- ban készült Daniel Quare (1649-1724) és órát rendelt Jó Fülöp burgundiai her- Johann Arnold (1744-1799) mûhelyében. ceg (Germanisches Nationalmuseum, Utóbbi mester 1776-ban mahagóni bo- Nürnberg). A készítõ neve ismeretlen. rítású órát készített az egri Csillagvizs- Az óra nyitott szerkezetû, áttört orom- gáló („Specula”) részére. A XVII-XVIII. zattal, baldachinos fülkékkel, támívekkel század során az órák külsejükkel, díszí- és fiálékkal díszített. Felépítése a kor- tésük stílusával egyre nagyobb rokon- szak díszes ereklyetartóinak architek- ságot mutattak az enteriõr egyéb búto- túráját követi. raival. Hangsúlyosabb szerepet kaptak Henlein nevét a hordozható, rugós a különleges fafajták, mint nyersanyag, zsebóra tette ismertté, amelynek legelsõ bõven alkalmazott berakásokkal, bronz- példányát 1511 táján készítette el. veretekkel és figurális díszekkel. E tí- Henleint tévesen az ún. nürnbergi tojás pus csúcspontját a Boulle és követõi feltalálójaként szokták emlegetni, pedig mûhelyébõl kikerült darabok képviselik, a különleges tojásformájú függõórákat csak a Zsebóra zenélõ- és ütõszerkezettel. Perrin amelyek Franciaországon kívül hamarosan el- Frères, Neuchâtel (Svájc), XIX. század elsõ fele XVI. század végén, illetve a XVII. század folya- terjedtek Európa-szerte is. Pocket watch with musical and striking mán készítették. Munkái közül egyetlen hiteles Az órás mechanika ugrásszerû fejlõdése apparatus. Perrin Frères, Neuchâtel darab sem ismert. A korai zsebóra nagyságú (Switzerland), early 19th century lehetõvé tette a nagyobb mennyiségû órakészí- órákat – csüngõ óraként – rangos fõurak ünnepi tést, az óragyártást. Mindezt újabb felfedezé- alkalmakkor díszruhájuk kiegészítéseként lán- sek kísérték: Robert Hooke (1635-1703) ötletét con, nyakba akasztva viselték. Tokjuk legtöbb stílusú díszóráit, ún. fantáziaóráit különleges, felhasználva, 1680-ban William Clement, angol esetben dupla fedelû, áttört mûves, hogy az bizarr hatást keltõ plasztikai megoldások jel- órásmester új típusú hajszálrugós billegõkkel ütések hangja is hallható legyen. lemzik. Rendszerint talapzatuk foglalja magába ellátott gátszerkezetet készített, amely min- A XVI. században az asztali órák egyik a szerkezetet, az óra számlapja pedig figurákon den további gátszerkezet alapjának tekinthetõ. érdekes változata a reneszánsz típusú, áttört – emblematikus állatalakok, olykor a mitológia Az elsõ hajszálrugós zsebórák készítõi közé kupolás, négyoldalú hasábforma, másikuk szereplõi – került elhelyezésre. Változatos sorolható az angol Thomas Tompion (1639- négy-, hat- vagy többszögletû órák, amelyek formájú és gazdag díszítésû kereszt- és monst- 1713). Tanítványa Georg Graham (1673-1751) fennmaradt eredeti bõr tokjai után az elsõ ranciaalakú órák is készültek ekkor. A hordoz- legjelentõsebb alkotása a róla elnevezett útióráknak is tekinthetõek. Ezeken az emlé- ható órák csoportja is két új variánssal bõvült. hengeres gátszerkezet. A rendkívül termékeny keken tûnnek fel az elsõ mester-szignatúrák: Az elsõbe a doboz és a könyv formájú órák mester munkái a világ számos múzeumában a szerkezet, illetve a díszes óraház készítõé. tartoznak. Elõbbiek közé ébresztõszerkezettel megtalálhatók. Az óraházak ornamentális dekorációja mellett is ellátott, ágyúcsõvel felszerelt, leleményes A belsõ terek díszítésére szolgáló nagy- bibliai tárgyú, fõként ószövetségi ábrázolások szerkezetû órák tartoznak, utóbbiak biblia- méretû órák számos variánsa alakult ki. Sze- szerepelnek ikonográfiai programként. Mellet- vagy breviárium-óra néven is szerepelnek. repel közöttük harangjátékkal ellátott, vagy tük profán témájú – leggyakrabban asztronó- A második csoporthoz különleges formájú, bronzból készült épületplasztikai elemekkel miai figurák, hónapok és évszakok allegorikus ún. ékszerórák tartoznak. A nyakban viselt díszített szekrényóra és Charles André Boulle alakjai – vésések is szerepelnek. Az antikvitás ékszerórák között nemegyszer a szerkezetet (1642-1732) asztalosmester mûködése nyo- istenei – Fontuna, Venus, Kronosz – mellett a mutató hegyikristályba foglalt darabokkal is mán békateknõccel, fémberakásokkal, aranyo- keresztény erények megszemélyesített figurái találkozunk, sõt léteznek gyûrû, illetve koponya zott bronz veretekkel díszített fali-, illetve kon- 54 zolóra. Az empire mellett a rokokó stílus sajátos ezért felhasználhatók kvarcórák vezérlésére, a nyelvû feljegyzésében szerepel a kolostor órá- óratípusa a keret- és a kartusóra. Az 1800-as kvarckristály rezgésszámának állandó értéken jának készítõje „Petro Orajartho”. A segesvá- évektõl kezdve az órák gyakran a kor jelentõs tartására is. A molekulaóra nukleáris alapon ri városháza 1648-ban készült toronyóráját szobormûvei után készültek. Mellettük az ún. mûködik, 1958-ban mutatták be elõször Brüs- már harangjátékkal és mozgó figurákkal is ki- képórák divatja terjedt el gyakran zenélõ szer- szelben. Napjainkban már lézeróra is létezik, egészítették. A kerekes órák megjelenésérõl kezettel ellátva. Témáik közé városképek, ro- segítségével meg lehet állapítani a fényterjedés egyetlen ismert adat a XVI. századból szár- mantikus tájak és a történelembõl ismert topo- sebességét hat tizedes pontossággal. mazik: Dobó István Körmöcrõl kért órásmes- szok (Hunyadi) tartoznak. A XIX. század tert az egri vár toronyórájának felsze- második felében a historizáló tendenci- relésére. Ugyancsak a Felvidékhez, ák hatására a legkülönfélébb óratípusok Kassához köthetõ egy 1632-bõl szár- együttélése jellemzõ. A szecesszió új for- mazó adat, amelyben a kassai laka- mavilágot teremt, különösen az asztali tos- és puskamûvescéh mesterei között díszórák megformálásában, de szerkeze- Órajártó Tóbiás nevét említik, több más tileg nem sok újdonságot hozott. magyar nevû órásinas mellett. 1643- Már a XVIII. században erõsen ban készítette Hans Schmidt a leg- megnövekedett az idõmérõ eszközök régebben ismert jelzett órát Kassán, iránti igény. A schwarzwaldi órakészítõk akinek neve viszont nem szerepel a céh- fából készítették egyszerû szerkezetû, könyvben. olcsó falióráikat. Ez a típus 1750 körül A török kiûzése után eleinte még egész Európában elterjedt. A faóra ké- más mesterségekkel közös óráscéhek szítés munkafázisainak családonkénti alakultak: Székesfehérváron (1692), szakosodása miatt a XIX. század köze- Budán (1696), Pesten (1701). Önálló pére már kb. ötvenezer darab készült óráscéh csak a XVIII. század elejétõl is- Schwarzwaldban. Az elsõ óragyárak mert: a pesti (1767), a soproni (1776), a Svájcban és Schwarzwaldban a XIX. temesvári (1815), a budai (1833). A töb- század közepén alakultak (Patek 1838, bi – Kismarton (1639), Trencsén (1663), OMEGA 1848, Eterna 1856, IWC 1868), Cegléd (1774), a szepesi városok (1777) ahol az alkatrészeket már úgy készí- – társascéh formájában mûködött. A tették, hogy csereszabatosak legyenek. Magyarországon készült órák tokjainak Ezzel a korábbi faliórakészítõ háziipar jellemzõje a mértéktartó egyszerûség, gyáripari jelleget öltött, amellyel az egye- szerkezetminõségben a pesti és budai di vagy kis sorozatú órakészítés már nem órakészítõk jártak az élen. A XVIII. konkurálhatott. Hamarosan megindult a század végétõl a XIX. század közepé- tömegtermelés, amelynek során egyre olcsóbb Asztali óra („Atmos”). Jaeger-le-Coultre, ig már modernebb, rövid ingás ún. „bécsi” órákat készítettek a piaci igények szerint. A Svájc, 1997 órák készültek az európai divatnak megfelelõ karóra megjelenése az 1850-es évekre tehetõ, Table top clock (”Atmos”) Jaeger-le-Coultre, kivitelben. 1896-ban a szombathelyi cégbíró- de általános használata a XX. század elsõ Switzerland, 1997 ságnál jegyezték be az Elsõ Magyar Óragyár évtizedeire esik. A karórákat az elsõ világhá- Fotók – Photos: Kolozs Ágnes Részvénytársaságot Szentgotthárd telephel- borúban harcoló katonák használták elõször lyel. Az itt elõállított zsebórák túlnyomó több- bõrszíjra fûzve. Az elsõ világháború után a A magyar órakészítés kezdete ismeretlen. sége nagy méretû vasutas zsebóra volt, de legdivatosabb típussá vált, 1960-tól a teljes A legkorábbi, napórára vonatkozó adatot az az elsõ világháborút követõ gyáripari válság óratermelés 95 %-át adták. 1420-as évekbõl a bártfai számadáskönyv idején a piac- és tõkehiány miatt termelését A XX. század közepére a világ óratermelése bejegyzése õrzi. Korai épületnapóráink közé megszüntették. 1900-ban külföldi példákat elérte az évi 40 milliót. Kialakult az óragyártás sorolhatjuk a szentendrei római katolikus követve megalapították az Állami Mechanikai szakosodása, amely szerint vannak egyedi óra- templom XV. század végén készített pajzsfor- és Órásipari Szakiskolát, majd az Országos gyárak, ahol az órák legtöbb részegységét önál- májú, kõbõl készült napóráját. XVI. század végi Iparegyesület kezdeményezésére 1904-ben az lóan maguk állítják elõ, beleértve a tervezést, a kõszegi vakolatba karcolt aszimmetrikus Órásipari Szövetkezetet. az alkatrészek gyártását és összeszerelését, elrendezésû napóra. A hordozható, iránytûvel illetve tokba helyezését. Más gyárak egy-egy felszerelt napórák magyarországi korai példá- Lásd még – See also: Képmelléklet III. alkatrész gyártására rendezkedtek be, vagy nya az 1576-ban Wolf és Fennich nagyszebeni csak az összeszerelésre szakosodtak. Ezzel a órás és ötvös által készített könyvóra fedelé- szervezéssel, majd a nagymértékû automatizá- ben lévõ napóra. The Sound of Time lással sikerült az elõállított órák árát mérsékel- Az elsõ magyarországi homokórák a XV. szá- An exhibition in the Museum of Applied Arts ni. A karóragyártó ipar az 1950-es évek elejétõl zad elejérõl ismertek, a század végén Mátyás kísérelte meg a gombelemek energiaforrásként király udvarában allegorikus ábrázolásával ta- A new exhibition was set up by the Gold and Silver- smith’s Work Department from the special pieces való felhasználását. Az 1960-as évek közepén lálkozunk. Népszerûségét a Dans macabre il- selected from the collection of the time measuring megjelenõ még pontosabb kvarcórák kezdetben lusztrálására szolgáló metszetek elterjedésé- devices in December 2002. The history of measur- digitális, majd a mozgó alkatrész nélküli analóg ben találjuk, ahol a Halált megszemélyesítõ ing time can be divided into several main parts: kvarc karórák terjedtek el. Készítenek világidõt csontváz attribútumaként szerepelt. Ugyan- first there were the simple chronometers; change was brought about by the invention of clockwork. jelzõ ébresztõvel, sõt miniatûr számológéppel ebben a században a városi számadásköny- Efforts have been made to create the most punc- egybeépített digitális kvarcórákat is. Külön- vek bejegyzései szerint mintegy tíz-tizenöt vá- tual machines, later completed by the demands for leges, új óratípusnak számítanak az atom- és rosban mûködhetett már toronyóra. Köztük a artistic, visually appealing pieces which were parts molekulaórák. Az atomórák mûködésének legkorábbiak Besztercebányáról (1390 körül), of the furniture in certain cases. Development was alapja az atomok rezgése következtében kibo- Pozsonyból (1410 körül), Bártfáról (1420 körül) speeding up from the 14th century. Clock manufac- ture turned into mass production during the 19th csátott elektromágneses hullámok szigorúan és Sopronból (1450 körül). A kolozsmonostori century, so prices were reasonable for the major part állandó rezgésszáma vagy hullámhossza, épp bencés kolostor 1470-bõl származó latin of the population. kiállítások 55 „Bár csak szende szûz vagyok, egy kosárkát tarthatok” XIX. századi lövésztáblák a bajai Türr István Múzeumban

Rapcsányi László a magyar és német ifjúság táncvigalom alkal- melyek százados elõítéleteket emeltek. Baja mával cívódott afelett, vajjon kör[magyarral], város polgárai a Lõkertben az izraelitákat már vagy pedig német keringõvel kezdõdjenek a 1842-ben emancipálták, míg ez eszme az egész „Baja fõ dísze a Lövõház, mely a városerdõvel vasárnaponkénti táncmulatságok. A bizottmányi ország területén 1867-ben érte el az érettség szemközt, jó ízléssel megtervezett angol kert gyûlés akként intézkedett, hogy ezentúl minden azon fokát, hogy azt törvényileg szentesítse.” közepén, két épületben szórakoztatja sokol- táncmulatság magyar tánccal kezdõdjék, miáltal „1853-ban ünnepelte a Lõkerti Társaság dalúan a polgárságot. Az egyik épületben a a Lõkert magyar jellege kérdésen kívüli lett.” fennállásának ötven éves jubileumát. A kert céllövészet folyik, a másik pedig a táncterem, és épületei fényesen voltak kivilágítva. A ven- melynek hangászkarzatán a polgárõrség rezes- dégek és társulati tagok 150 terítékû asztalnál bandája muzsikál. Miközben a városerdõben a vigadtak... 1858-ban dr. Ivanovics Pál omnibusz köznép mulat, a Lövõházból pedig puskaropo- felállítását javasolta, hogy így a közlekedés a gás hallik, a fiatalság és a szépnem a díszes város és Lõkert között megkönnyíttessék. Ez nagyteremben táncnak hódol. A nap örömeit irányban kísérlet is történt, de a költséges vál- végül a társasági lakoma teszi teljessé.” lalat nem virulhatott fel. Ma már sikerülhetne, 1845-ben közölte ezt a tudósítást a Jelen- de nincs ki vállalkozzék.” kor címû hírlap melléklete, a Társalkodó. A Major Máté, az építészettörténet professzo- Széchenyi István kezdeményezésére létrejött ra Baján született, és ifjúkorának huszonegy Jelenkor volt az elsõ magyar újság, mely ívrét esztendejét a fél várost átszelõ Szent Antal ut- alakban, három hasábosan tördelve jelent cában élte. Egy gyerekkor és egy kisváros em- meg. A bajai Lõkertet bemutató hírlapíró volt léke (Magvetõ kiadó, 1973) címû nosztalgikus az elsõ, aki eldúdolta a jeles intézmény társa- visszapillantásában szóba kerül a Szent Antal sági hangulatát. Minden késõbbi emlékezõ ezt utca végétõl mintegy 800 méterre fekvõ Lõkert a melódiát, a város régi jókedvének szép nap- is: „Itt volt a Bajai Polgári Czéllövész Egyesület, jait adta tovább. A céllövészetrõl kevesebb szó itt voltak a lõhelyek, ahonnan állva vagy fekve esik, csak a táncterem homlokzatán csillogó a szemközti céltáblákra lõttek. A Lõkertben, felirat emlékeztet arra a honfiúi buzgalomra, Lövésztábla, 1805. (Ltsz: 82.2.2) fõleg nyáron, mindenféle rendezvények, bálok, mely 1803-ban létrehozta a bajai Czéllövész Rifle-shot, 1805 mûkedvelõ elõadások és sportversenyek vol- Társulatot: „Polgár légy hazavéd, e szép tak. Egy-egy ünnep vagy vasárnap délután czélt elérni tanuld itt!” szabad téren fellépett a szabadkai garnizon Margalits Ede irodalomtörténész az katonazenekara, és valódi tamburmajor 1870-es években középiskolai tanár volt dirigálta. Operetteket meg népszerû opera- Baján. Az állami tanítóképzõben szláv nyitányokat játszott és pezsdítõ indulókat, de nyelveket, a fõgimnáziumban irodalmat ta- Strauss-keringõket is, meg olyasmiket, mint nított. A zágrábi születésû tanár otthonosan az andalító Herkulesfürdõi emlék. Ilyenkor érezte magát a magyar-német-bunyevác egy kis zenehallgatásra mindenki kicsõdült a nemzetiségû városban. 1875-ben Egy lap Lõkertbe mûélvezni, és persze az ott kapható Baja szabad királyi város történetébõl címû finomságokat enni-inni melléje.” munkájának jövedelmét „A bajai lõkerti Nagy András építészmérnök 1929-tõl társaság” javára ajánlotta. Dolgozatában 1961-ig Baja fõépítésze, Körséta a város- figyelmet érdemlõ epizódokat mesél el ban címû, 1934-bõl származó írásában olvasóinak: „Az új Lõkert ünnepélyes meg- egy kedves pesti barátjával folytatott fiktív nyitása az 1835-ik év június 8-ára, pünkösd beszélgetésben a Lõkertet is bemutatja ven- második napjára volt kitûzve. A nap felkeltét dégének. „Van itt a Szent Antal utca külsõ és a delet 24 taracklövés üdvözölte. Délután 4 végén egy hatalmas, õsi nyárfákkal és más és 5 óra között, szûnni nem akaró üdvlövések növényzettel beültetett régi park, mely Baja közt a város minden rendû rangú lakosa az város egyszerû és kedves mulatságok után új Lõkert felé hullámzott. Kétszáz terítékû vágyó régi polgárságának legkedvencebb Lövésztábla, 1820. (Ltsz: 82.2.3) asztal kínálkozott a vendégeknek. A sûrû fel- kisétáló- és kirándulóhelye volt. Ott folytak a Rifle-shot, 1820. köszöntések sorát a fõlövõ mester nyitotta meg, nagy bácskai polgári lõversenyek, és az ezekkel éltetvén V. Ferdinánd magyar királyt, ki nemrég kapcsolatos nagy murik. Ott udvaroltak apáink foglalta el uralkodói székét, kinek nemes szíve az „1842-ben szóba hozatott, lehetnek-e az és nagyapáink a krinolinos és puffos ujjú szívük egész nemzetet szebb, boldogabb jövõ reményé- izraeliták társasági tagokká. Hosszabb vitat- választottjának... Ma ez mind a múlté, a mai vel árasztotta el.” kozás után azon javaslat lett elfogadva, hogy fiatalság a Duna felé orientálódott, a Lõkert „1842-ben a Lõkert Társaság elhatározta, minden tisztességes izraelita a tagdíj lefizetése elhagyott, és csak néha-néha keresik fel a vál- hogy jegyzõkönyveit s minden hivatalos ira- után akadálytalanul részt vehet a társulat tozatosságot keresõ sétálók.” tát ezentúl csakis magyar nyelven irandja, mulatságaiban. Ismét egy bizonyíték arra, mily Dr. Rapcsányi Jakab orvos Baja és Bács- minthogy a tagok a magyar nyelvben annyira jó hatású a társulati szellem. Az ember ember- Bodrog vármegye községei címû, 1934-ben jártasak, hogy a német oldalfordítás még kom- hez közeledvén egymást tisztelni tanulja. Itt megjelent monográfiája már a teljesen elha- mentárképen is felesleges.... 1842. július 12-én omlanak össze lassanként a kínai válaszfalak, nyagolt, elhagyott Lõkertrõl számol be: „Vi- 56

Lövésztábla, 1858. (82.2.44) Lövésztábla, 1829. Rifle-shot, 1858. (Ltsz: 82.2.15) Fotók – Photos: Rifle-shot, 1829. Gyulavári József rágzó idejében nagy látogatottsága miatt egy Maradhatnék még tovább, Most rá sem gondoltam, idomtalan nagy faszerkezetû tánchelyiséget Csinálhatnék táblát eleget. Azon nyomban eltrafáltam. ragasztottak hozzá. Ma csend honol itt, ahol (Ltsz.: 82.2.3.) (Ltsz.: 82.2.25.) a régi polgári világ annyi kedves, vidám-zajos napot töltött. Nem építészeti, de muzeális érté- 1823: 1835: kek azok a biedermeier kori emlék- és jutalom- A szerencse olyan kerek, Mi nyomja a hátadat, szép Húgom? képek, melyek a lakóház raktárában vannak az Mint a körök eme táblán, Még semmi, de ott vár Fridolin, enyészetnek átadva, s melyeket szöglövésekkor Más szóval: forgandó és kerek. megtölti a puttonyom. a legjobb lövõk kaptak.” Ragadd meg jó szorosan, (Ltsz.: 82.2.35.) Gesztes (Gebhardt) Jenõ bajai órás- és ék- Kit egészen magadénak akarsz tudni: szerészmester édesapja, Gebhardt Dezsõ órás Közepénél kell azt megragadni. 1852: és aranymûves, fõlövészmester volt a céllövõ (Ltsz.: 82.2.9.) Jó kedv, nyájasság, Vendégszeretés, társulatban. Az õ elbeszélései és a saját élmé- s egyenesség! nyei nyomán írt emlékezéseiben megemlíti a 1825: Nyíltság Bátorszív – jegyzik örökre lõtáblákat is. „Régebben a céllövõk festményt A bajai gránátosok elsõ díszszemléje Magyart! ajándékoztak a Lõkertnek szeglövésük emléké- Zomborban Perlaky élj s’ egyenest Tettidben tartva re. A nagyon régieken német szövegû pár soros gróf Gyõry fõispán úr beiktatásán. lövöldözz írás vagy vers volt. A szöveg és a festmény rend- Emlékül 1825. május 30. S’ a’ Sors durva baján Károly így adj ki szerint a céllövészettel kapcsolatos, néha egy (Ltsz.: 82.2.11.) Baján. kis sikamlóssággal fõszerezve. Ezen emléktáb- Kinek körében most leg elõször e’ lák megmaradt része a bajai múzeumban van.” 1829: Lövõhelyen Hõs Hunnia nyelve lõn (Ártér 1990/1) Én mindig csak arra vágytam, Tolmácsa szív érzéseiknek A mai Magyarországon mintegy száz darab Hogy a szeget eltaláljam. Honni virány piperézte Téren... maradt fenn a XIX. századi lövésztáblákból, Édes az én találmányom, (Ltsz.: 82.2.30.) ebbõl negyvenhetet a bajai Türr István Mú- Lövésben a szögem bátor. zeum õriz. Ezekbõl rendezett hangulatos (Ltsz.: 82.2.15.) 1858: kamarakiállítást Merk Zsuzsa a kétszáz évvel Ezt a gonosz tréfát! ezelõtt létrejött bajai Czéllövész Társulat em- 1829: Rám hozta búgó disznaját! lékezetére. A mindig lokálpatrióta közönséget Más lányok magukat megfesthetik, (Ltsz.: 82.2.44.) már a belépéskor megnyerte a hajdani lövész- Fáradságunkat is megfizetik. mondás, a „Czélra Tarts!” felirat. Hosszan Ám hogy a táblát eztán is tartsuk, Lásd még – See also: Képmelléklet IV. böngészték a német nyelvû táblák sorait, és jól A’ szöget közepére kell kapjuk. mulattak az édeskés erotikájú versikék csinta- Mit ér nekünk üres tábla, „Although I am only a simple blushing maid- lan szövegén. Telitalálat volt ez a kis bemutató. Hiszen a szeg lányok álma. en, I can hold your little basket” Egy romantikus muzeológus életre keltette a (Ltsz.: 82.2.16.) Rifle-shots’ pictures from the 19th Century at the István Türr Museum, Baja régi Baja jókedvét. 1831: The Rifle Club in Baja was founded in 1803. From A lövésztáblák (magyar nyelvû) szövegei: Itt láthatod 1835 they could organise different shooting con- A divatot, tests in their new garden which was the centre of social life for the whole multicultural town. The 1820: Mely 400 éves. winners of these contests were given funny painted Bár csak szende szûz vagyok, Hogy milyen lesz még pictures, usually connected with shooting, and Egy kosárkát tarthatok. E föld kerekén, sometimes there was a rhyme printed on it, quite Ha lövész vagy, ne szégyelld, Az kérdéses. often with slightly erotic allusions. At present there are about 100 such pictures in Hungary, 47 of them Rózsáimat is tépd el. held in the Türr Museum. A new, hilarious tem- Idegenként küldöm e táblát, Lõttem én már eleget, porary exhibition was designed to represent this Kívánnám, szerezzen sok örömet. Nem találtam el a szöget. interesting collection. kiállítások 57 A száz éve született vasi nótárius feljegyzései Csaba József tudósi és képi hagyatéka Idõszaki kiállítás a Savaria Múzeumban

Illés Péter – Vig Károly – Balogh Lajos tályának fotótára hétszázharminc felvételt, a kiemelt életnagyságú emberalakok tettek Természetrajzi Osztály több mint háromszáz, még „elevenebbé”. A vasi népi építészet em- a Helytörténeti Osztály pedig harminckilenc lékei közül a szülõföld jellegzetes épületeit A Nyugat-Dunántúl XX. századi kulturális fotóját õrzi. A képi hagyaték, és azok tárgyi rögzítõ fényképekbõl egy kisebb válogatás és természeti értékeit feltáró gyûjtõk kö- illusztrációval való megjelenítése jelölte ki a készült, valamint a XX. század elsõ felébõl zül kiemelkedõ Csaba József (1903-1983) kiállítás vezérfonalát. A felnagyított felvéte- való és korábbi vasi viseleteket megõrzõ életmûve. Mind az életpálya, mind a tudo- lek közül kerültek válogatásra azok a sztereó- portréfelvételek szerepeltek. A képek felirato- mányos forrásértékû gyûjtött anyag fontos- képek is, melyek Szelényi Károly fotómõvész zását több helyen Csaba Józseftõl származó sága indokolta, hogy a Vas Megyei Múzeumok szellemes szerkezeteivel váltak térhatású szövegközlések és kéziratos dokumentációk Igazgatóságának muzeológusai 2003. május varázslatokká. másolatai egészítették ki, a fotókat napjaink 15 – október 3. között nagyszabású idõszaki A Savaria Múzeum dísztermébe lépve, az távolából idegenül szemlélõ számára így téve kiállításon emlékezzenek meg az életútról, oldalsó tárlóban a személyes tárgyi emlékek a látványt megérthetõbbé, befogadhatóbbá, Csaba József születésének századik, halá- és a kutató szerteágazó levelezésének doku- élvezhetõbbé. lának huszadik évfordulója alkalmából. A mentumait ismerhették meg a látogatók. Az A dísztermet Csaba József két kedves ku- bemutatott, meglepõen sokoldalú munkás- életút értelmezésében segített az a térkép tatási területének emlékei töltötték ki, ezek a ság, illetve annak tárgyi és képi emlékei a is, amely a fényképes dokumentációk készí- vasi népi méhészkedéssel és a Rába népi ha- szombathelyi Savaria Múzeumban mûködõ tésének helyszíneit a néprajzi, természet- lászatával kapcsolatosak. A felnagyított fotók osztályok által képviselt minden szakterüle- tudományi és helytörténeti témák szerinti zsinóron függtek, ennek következtében elhe- tet érintették. Az ennek hátterében lévõ, a vi- rendben jelölte. A Savaria Múzeumban õrzött lyezésükben osztották megfelelõ léptékûvé a lágot összetettségében szemlélõ magatartás felvételeinek több mint egy tizede, kilenc fõ kiállítótermet. A kapcsolatos tárgyi illusztrá- szellemisége a különféle tudományterületek téma köré csoportosítva került bemutatás- ciók is a térben helyezkedtek el, pontosabban képviselõit közös kiállítás megrendezésére ra. A falak mentén elhelyezett paravánokon posztamenseken, akárcsak maguk a képek. ösztönözte. tematikus rendben követték egymást a régi A termet bejárva különleges idõutazásban le- Csaba József a Rábaparton fekvõ egykori vasi temetõket, a lenfeldolgozást, a népi hetett része a látogatónak, lépésrõl-lépésre Csákány vagy Nagycsákány (ma Csákány- vad- és madárfogást, a helyi népszokásokat tárult fel elõtte az akkor harmincas éveiben doroszló) községbõl származott, lényegében bemutató képek; a múzeumban õrzött, nép- járó fiatal kutató érzékeny természet- és tár- mûkedvelõ, de rendkívül szorgalmas és rajzi tárgyakkal téve jobban megismerhetõvé sadalomszemléletét, szociális érzékenységét alapos dokumentarista volt. A javarészt a látottakat. A következõkben a vendvidéki dokumentáló kép- és tárgyegyüttes. vasi vonatkozású természettudományos, és Rába menti fazekasok, vásárosok min- A kiállítás másik blokkjában Csaba Jó- nyelvészeti, tudománytörténeti és nem utol- dennapjaiba nyertünk bepillantást. Itt volt zsef természettudományos munkásságából sósorban etnográfiai megfigyeléseivel, azok látható a több négyzetméteresre felnagyított, kaptunk ízelítõt. A szó szoros értelmében alapján készített különféle publikációival a 1931-ben készült csákányi vásárjelenet, ízelítõt, hiszen az e téren létrehozott szellemi hazai tudományos élet meglehetõsen széles amelyet egy megrakott szekér, továbbá a kincs az életmû önálló részeként is bemu- köreiben váltott ki elismerést. Írásai többek Savaria Múzeum és a szentgotthárdi Pável tatásra, kiadásra méltó! Munkásságának között az Aquila, a Természettudományi Ágoston Múzeum gyûjteményeinek részét állattani vonatkozásai joggal keltenek cso- Közlöny, az Ethnographia, a Néprajzi Közle- képezõ eredeti kerámiák és más fényképbõl dálatot az utókorban. Hogyan tudott életébõl mények, a Magyar Nyelvõr, a Vasi Szemle és Részlet a kiállításból – Detail of the exhibition a Savaria, a Vas megyei Múzeumok Értesítõje Fotó – Photo: Illés Péter oldalain láttak napvilágot. Polgári foglalkozása szerint hivatalnok volt. 1926-tól 1941-ig Csákányban, mint segédjegyzõ talált megélhetést, majd 1941- tõl 1945-ig Péterhegyen (ma Gornji Petrovci, Szlovénia) lett körjegyzõ, 1945-tõl a taná- csok megalakulásáig Csákánydoroszlón körjegyzõként, majd tanácstitkárként, illetve 1953-tól 1963-ig a nárai állami gazdaságban adminisztrátorként dolgozott. Az egykori Vasvármegye 1921 után Ma- gyarország, Jugoszlávia (1991-tõl Szlovénia) és Ausztria területeire került falusi közös- ségeiben és természeti élõhelyein mintegy fél évszázadon át végzett rendszeres gyûjtéseket. Az írásos feljegyzéseit, tárgyi gyûjtéseit kiegészítve rajzokat, fényképfel- vételeket is készített. A fényképes dokumen- tációk remek sorozatainak forrásértéke már csak pótolhatatlanságuk miatt is jelentõs. A képek közül a Savaria Múzeum Néprajzi Osz- 58 minderre idõt szakítani, hogyan tett szert csokorba szedte munkásságának ez irányú egyik Batthyány az elfogott török tiszteknek arra az imponáló fajismeretre, amely birto- termékeit. csak akkor kegyelmezett meg és engedte õket kában össze tudta kapcsolni a múlt állattani A szomszédos vitrinben egyik kedvenc szabadon, ha a foglyok megbízottja ritka virágo- vonatkozású népi megfigyeléseit a jelen, a kutatási témáját jelképezték a bõrbe tömött kat hozott Törökországból növénytudós barátja „csabajózsefi jelen” már akkor szegényedõ dolmányos varjak (Corvus corone cornix), részére«. Él az itteni nép száján a »töröktulipán« állatvilágának elõfordulási adataival. Bár a hajdani preparátor kezenyomát büszkén név is; igaz, hogy most már egy másik növény- szinte mindent gyûjtött, különös módon, viselõ, majd százéves kormos varjú (Corvus re: a császárkoronára (Fritillaria meleagris) legszeretettebb madaraiból nem állított fel corone corone) példánya és a különös vonatkoztatva használják. Ezek az emlékek is kollekciót, pusztán tojásgyûjteményének színezetû hibridalakok. A különbözõ fajokhoz, sejtetik, hogy talán mégiscsak van valami kap- maradt fent kisebb töredéke. Talán mert alfajokhoz tartozó állományok egyedei között csolat a csákánydoroszlói erdei tulipán és a 330 testi-lelki barátjának, Molnár Lajosnak olyan keresztezõdések nyomán létrejövõ hibridek év elõtt elhalt Clusius között” – írja. szemet gyönyörködtetõ madárgyûjteménye nagy fontosságúak a fajkeletkezés hosszú, Csaba József a Rábavidék régészeti, nép- volt? Itt azonban érdemes megjegyezni, evolúciós folyamatában. Ennek egyik klas- rajzi és helytörténeti tárgyi emlékeit, történeti Csaba József nélkül ma Molnár Lajosról is szikus esete, amikor különbözõ szétterjedésû dokumentumait is gyûjtötte az általa tervezett sokkal kevesebbet tudnánk! De nemcsak ró- alfajok elõfordulása egy keskeny sávban csákánydoroszlói falumúzeum számára. Ez la, hanem mindazokról a Nyugat-Magyaror- átfedi egymást, ahol egy változó szélességû a terve a megfelelõ kiállítóhelyiségek hiá- szágon tevékenykedõ ornitológusokról is, így hibridizációs övezet jön létre. A kormos varjú nyában meghiúsult, ezért 1953-ban egész Fászl Istvánról, Almásy Györgyrõl, Chernel és a dolmányos varjú esetében ez a hibridi- gyûjteményét az akkor alakuló körmendi Istvánról, Dabasy Fromm Gézáról, Vönöczky- zációs öv hazánk nyugati határvonalára esik. múzeumnak adományozta. Lényegében ez Schenk Jakabról, akikrõl soha nem felejtett el A hibridizációs övben gyakoriak lehetnek a a mozzanat lett a késõbb, 1980-ban létrejött megemlékezni. két alfaj egyedei által alkotott vegyes párok, Rába Helytörténeti Múzeum törzsanyagának A hagyaték kiállításban legnehezebben illetve az ilyen költésekbõl származó hibri- megalapítása. Legszebb darabjai Körmenden, bemutatható, kéziratos részének egyik legna- dek. Csaba József kiemelt figyelmet fordított a múzeum állandó kiállításának külön vitrinjei- gyobb értékét a múlt század húszas éveitõl ve- minden rendellenes színezetû és viselkedésû ben csodálhatók meg. Ez alkalommal e tárgyak zetett madártani naplók jelentik. Az évenként példány dokumentálására, így természetes, a Savaria Múzeum kamaratermébe költöztek, egyre vastagabb füzeteket megtöltõ feljegy- hogy éles szemét a két varjúalfaj hibridegye- megjelenítve a lelkes amatõr „muzeológus” zések nemcsak ornitológiai megfigyeléseket dei sem kerülhették el. Számos írásában adta álmát, hiszen most „önálló”, „saját” tárlatban rögzítenek, hanem számtalan meteorológiai közre megfigyeléseit a vegyes költõpárok szerepelt gyûjteményének legjava. tényt, nyelvészeti-, növénytani jegyzetet, a és a hibridalakok (vagy ahogyan õ nevezte Azok számára, akik lemaradtak az élvezetes hétköznapok fontos pillanatait is megörökí- korcsok, illetve basztardok) elõfordulásával és tanulságos anyag megtekintésérõl, a kiállí- tik. Amellett, hogy egy több évtizedet felölelõ kapcsolatban. tás részletes írott és fényképes bemutatásából idõintervallumban a térség madárvilágának Naplóiban és publikációiban florisztikai és megismerhetik a fontosabb tudnivalókat. A változásait is nyomon követhetjük, bepillant- etnobotanikai adatokkal is találkozunk. Ilyenek Nagy Zoltán muzeológus által írt és szerkesz- hatunk a mindennapok szikár világába is, azok is, amelyek a ritka és gyönyörû sárgaliliom tett, induló „Testis temporis – Az idõk tanúja” amelyet csak néha színez emlékezetessé egy- (Hemerocallis lilio-asphodelus) Nárai melletti sorozat elsõ füzete a Csaba József ornitológus, egy vendég, barát érkezése, egy-egy koncert újrafelfedezésérõl, majd az állományok rend- néprajzkutató élete és munkássága (1903- vagy kulturális esemény. Ezek a naplók sokkal szeres fenológiai megfigyelésérõl számolnak 1983) címet viseli. A kiállítás fõrendezõi Illés többek madártani naplóknál! Feldolgozásukkal be. „A sárgaliliom igaz történetének” felvillan- Péter és Nagy Endre voltak, társrendezõként és kiadásukkal méltó módon fogunk tiszteleg- tásával párhuzamosan a kiállításban megeleve- közremûködött még Nagy Zoltán, Balogh ni Csaba József madártani munkássága elõtt. nedett e szépséges virágra a Németújvár mel- Lajos, Dankovics Róbert, Vig Károly, Csák A természetet járó ember számára mindig letti réteken négyszáz éve elsõként rábukkant Zsófia és Dabóczi Dénes. Kivitelezés: Jóba Éva, külön izgalmat jelent, ha ritka elõfordulású Carolus Clusius alakja is. A németalföldi tudós Kaczmarski László. állat- vagy növényfaj példányát pillanthatja Batthyány Boldizsár gróf németújvári várának meg. A madarász öröme hasonló, egy-egy rit- vendégeként és támogatásával Pannónia növé- Lásd még – See also: Borító 3 – Cover 3 ka madárfaj meglesése, költésének megfigye- nyeinek és gombáinak elsõ tudományos leírója, lése a legszürkébb napjait is emlékezetessé valamint Beythe Istvánnal, Batthyány udvari teheti. Csaba József azonban a puszta doku- lelkészével azok népi neveinek összegyûjtõje The Records of a Clerk Born a Hundred Years mentálással nem elégedett meg: megfigyelé- volt. Kultuszuk értõ ápolójaként, nyomdokaikon Ago seit közkinccsé tette, részben hogy öröme így járva Csaba József is gyûjtötte a vasi nép száján The Legacy of the Scientist and Photographer mindenkié is lehessen, illetve, hogy adataival forgó gomba-, növény- és állatneveket. Kiállí- József Csaba A Temporary Exhibition at the Savaria Mu- hozzájárulhasson egy-egy faj elterjedésérõl, tásunk e nyelvkincsbõl is ízelítõt adott. Nap- seum, Szombathely állománynagyságáról, annak változásairól jaink – falvakba is eljutó – életmódváltásának akár évszázadok óta gyûjtött tudásanyag felgyorsulása, nyelvünk szegényedése miatt József Csaba’s legacy is one of the very important növekedéséhez. Cikkek, kisebb adatközlõ írá- Csaba József ez irányú munkássága is különös achievements in the western part of Hungary in the 20th century. He came from a village which tosok tükrözik, hogy mennyire élt és munkált jelentõséggel bír! Sokszínû érdeklõdésének szép day is a part of Csákánydoroszló, where he spent benne a késztetés, hogy észleleteit másokkal példája az a közleménye is, amelynek tárgyában most of his life. Despite his being a clerk, he was is megossza. Ritka madárfajokkal kapcsola- a tudománytörténet és a florisztika tudomány- a very enthusiastic collector of natural, linguistic tos írásaiban beszámolt a siketfajd (Tetrao területei ölelkeznek. Lelkesen és nosztalgikus, and ethnographic rarities in Vas County and the urogallus) vas megyei „tündöklésérõl” majd de a valóságalapot nem nélkülözõ hittel tudósít Western Transdanubian Region. His observations, records and photographs represent an invalu- kiveszésérõl, a fekete gólya (Ciconia nigra), a Batthyányak Csákánydoroszló községben lévõ able resource for several disciplines. The value a reznek (Otis tetrax), a túzok (Otis tarda) egykori kastélyának kertjében elvadulva virító of his records on the tradition and everyday-life elõfordulásáról, vagy éppen a sárgafejû erdei tulipánról (Tulipa sylvestris). Feltételezi a practices of Hungarians, Slovenians and Germans királyka (Regulus regulus regulus) fészkelé- grófi család korabeli németújvári és szalónaki living in the region as well as their environment in Hungary, Slovenia and Austria give enough rea- sének elsõ nyugat-dunántúli megfigyelésérõl. kertjével – vagyis Clusius virághonosító tevé- sons to remember József Csaba in this year, on the A díszterem egyik tárlója e szépséges mada- kenységével – való kapcsolatot. Kutatásai sze- 100th anniversary of his birth and 20 years after rak egy-egy példányának kiállítása mellett rint „a községben tudni vélik, hogy »régi idõben his death. 59 Könyv- és folyóiratszemle

A Gödöllõi Mûvésztelep

F. Dózsa Katalin ták ideáljait, csoportjának történetét hasonlít- élõ utódok. Életrendjük ugyanis sokkal köze- ja össze a gödöllõiek életmódjával, eszméivel. lebb áll mai felfogásunkhoz, mint az akkori A kitûnõ erdélyi mûvészettörténész, Murádin elõírásokkal szabályozott középosztálybeli Gödöllõ nevét belföldön és külföldön két Jenõ az elõzmény, a diódi telep történetét norma. dolog teszi ismertté: a királyi kastély és a ismerteti, amit Szinyei Merse Anna szubjektív Hasonlóképpen egy eddig kevésbé hang- mûvésztelep. Jól teszi tehát Gödöllõ, ha fog- élményeivel egészít ki. Az utóbbit különösen súlyozott, de nagyon fontos aspektusról ír lalkozik a hírességeivel, s úgy tûnik, hogy ez izgalmassá teszi, hogy a gyermekkori, családi Nagy Beáta, aki a mûvésztelep felfogását és történt, amikor a rangos, látványos és súlyos emlékek a kutató szûrõjén keresztül jelennek valóságát ütközteti a nõi szerepekkel kap- (hogy a kötet szerkesztõjét, G. Merva Máriát meg. csolatban. Ne felejtsük el, a nõk jog és tár- idézzem a könyv bemutatójáról: sadalmi egyenlõségének kérdése, két és fél kilós) kiadványt létre- a leányok, asszonyok kilépése hozták. a „babaotthonból”, ekkor csak Elsõsorban G. Merva Máriát, néhány évtizede vetõdött fel, s a gödöllõi múzeum igazgatóas- több évszázados hagyomány szólt szonyát illeti a dicséret, hogy a ellene. Néhány nagyformátumú kiadás nehéz terhét felvállalta. uralkodónõ, néhány kellemes (Manapság egyre gyakrabban tehetségû mûvésznõ emelkedett a múzeumok kénytelenek egy- csak ki a férfiak által vezérelt egy fontos mûvet kiadni, mert a világban, így azon sem csodálkoz- kiadók ódzkodnak a szakmai di- hatunk, ha olyan széles látókörû cséretet, esetleg közönségsikert, férfi (ritkán fontos egy kérdésnél de a magas elõállítási árak miatt ennyire a megszólaló neme!), anyagi ráfizetést ígérõ munkától). mint Lyka Károly is, enyhén A Nemzeti Kulturális Örökség szólva értetlenül áll a kérdéshez, Minisztériuma és a Nemzeti Kul- és a kézimunka, jobb esetben turális Alapprogram mellett a fi- iparmûvészet világába toloncolná nanszírozásba nem csak Gödöllõ a mûvészetet élethivatásul vá- Város Önkormányzata szállt be, lasztó nõket. A telep férfiai ezen a de hat gödöllõi cég is, sõt három téren is korszerûbben gondolkod- intézmény – a köszönetnyilvání- tak kortársaiknál, és elfogadták a tásból sejthetõen – valószínûleg mûvészasszonyok alkotótehetsé- munkával, ami a mostanában gét. A tanulmány ismerteti az egy- (lassan) kialakuló helyi öntudatra korú ellenérveket is (hosszabban a vall. baráti Lyka Károly ellenvetéseit), G. Merva Mária ugyanakkor amelyek meglehetõsen mulatsá- nem kívánt saját maga a kutatás- gosnak hatnak ma. Nagy Beáta ba, írásba beszállni. A szerkesz- ugyanakkor szembesíti az elvek- tési munkálatokba munkatársát, kel a kolónia valóságát, amelybõl Õriné Nagy Ceciliát és a téma kiderül, mégiscsak megmaradnak talán legszakavatottabb kutató- a nõk családon belül a hagyo- ját, Gellér Katalint vonta be, az mányos szerepekben, kivéve a õ koncepciója alapján készült el fiatalokat, mert az Undi testvérek, a kötet. Így sikerült nagyon széles Mariska és Carla már az új elvek spektrumú írógárdát toborozni, szerint, szabadon éltek. akiknek a segítségével az izgal- Jurecskó László Koronghi Lip- mas témát a lehetõ legsokolda- pich Elek tevékenységét elem- lúbban mutatták be. Szabó Krisztina Anna a gödöllõi mûvészek zi, a népies szecesszió elméletének meg- A Gödöllõi Mûvésztelep 1901-tõl, Körösfõi életmódját és mentalitását vizsgálja, olyan születését, azaz a telep fõ támogatójának Kriesch Aladár letelepedését követõen folya- szegmensét ismertetve a telep életének, gondolatmenetét, hogyan ölt benne testet az matosan jött létre. Történetüket, eszméiket, amelyrõl mindig is tudtuk, hogy nagyon fontos az elképzelés, hogy a kormánynak kell bizto- eredményeiket Gellér Katalin bevezetõ tanul- volt az alkotók számára, de feldolgozására sítania a Gödöllön alakulófélben lévõ, nem- mánya foglalja össze, azzal a tudással, ami csak most került sor. Ennek a kérdésnek a zeti mûvészetre törekvõ mûvésztelep anya- a több évtizednyi kutatómunka eredménye. kifejtése abból a szempontból is érdekes, mert gi bázisait. Hiszen 1976-ban jelent meg Gellér Katalin amilyen mértékben egészséges életmódjuk, A kötet brit szerzõje, Nicola Gordon Brown elsõ cikke a mûvészteleprõl, és 1987-ben a reformtörekvéseik a kortársak körében meg- Ruskin, a Morris és a preraffaleliták által be- Keserû Katalinnal együtt írt elsõ, összefoglaló botránkoztatást, de minimum csodálkozást folyásolt gödöllõi üvegmûvészetet ismerteti, monográfia a mûvészteleprõl. keltett, olyannyira magától értetõdõnek és Körösfõi Kriesch, Nagy Sándor és Thoroczkai Péteri Éva az egyik mintakép, a preraffaeli- korszerûnek érezzük mi, az ezredfordulón Wigand mûveit elemezve. A cikknek a hazai 60 mûvészetet jól ismerõ magyar olvasó számára nek eredményeit, az ezeket kevésbé ismerõ fényképeket ismerteti, s a gödöllõi életmódot külön érdekessége, hogy megismerkedhet egy olvasó számára is világossá téve. a fényképek alapján idézi fel. A cikket 101, a külsõ szemlélõ, egy glasgow-i, az ottani mo- Horváth Hilda az Iparmûvészeti Múzeum Gödöllõi Múzeumban õrzött fénykép ismer- dern art-ot követõ üvegmûvészetet jól ismerõ, vásárlásait mutatja be évrõl évre leltárkönyvi tetése és közlése követi, jó néhányat most a magyar alkotókat felfedezõ kutató ítéleteivel adatokkal gazdagítva tanulmányát. A következõ publikálva elõször. A fotókat az Iparmûvészeti is. Hozzá kell tennünk, hogy nem a cikk írója az cikket is õ írta, a kisgrafikákat ismertetve, ame- Múzeumban és a Gödöllõi Városi Múzeumban egyedüli, aki felfedezte Gödöllõ értékeit, mint lyet Széles Klára Nagy Sándor Komjáthy Jenõ egyidejûleg 2001-ben megrendezett emlékki- Gellér Katalin a könyv ismertetésén elmondta, illusztrációiról szóló cikke egészít ki. Lábadi állításokon bemutatott mûtárgyak jegyzéke abban a kellemes helyzetben voltak, hogy a felké- Károly a népmûvészettel való találkozásukat követi, valamint a nagyon gazdag, színes réskor válogathattak a telep üvegmûvészetével idézi fel, függelékben közölve Zichy István Nap- képanyag. foglalkozó brit kutatók között. lójának részletét, amely a kalotaszegi viseletet, A kötet végén Gellér Katalin és Nicola Gor- A telephez kapcsolódó két építész, szokásokat ismerteti, illetve Juhász Árpád ta- don Brown cikkének, a többi cikk összefogla- Thoroczkaí Wigand Ede és Medgyasszay Ist- lálkozását a matyókkal. Sáfrány Zsuzsa a Nép- lása és a kiállított mûvek jegyzékének angol ván munkásságát vázolja a telep munkássá- rajzi Múzeumban õrzött Juhász Árpád rajzokat nyelvû változata olvasható. Ezzel is segítve a gával – Gellér Katalinhoz hasonlóan – régóta és festményeket ismerteti a matyó viseletrõl. G. Gödöllõi Mûvésztelep külföldi megismerését, foglalkozó Keserû Katalin pontosan, velõsen, Szabó Zoltán a sajnálatosan kevéssé értékelt, és elõkészítve a tervezett angliai bemutatót is. hangsúlyozva a gödöllõi alkotói mentalitással kissé elfeledett Zichy István tudományos és A kötet a 2001-es jubileumi év alkalmával való rokonságukat. Sümegi György Maróti mûvészi pályáját vázolja fel. rendezett kiállítások katalógusának készült, Géza velencei alkotását, Magyarország ál- Révész Emese a gödöllõi mûvésztelep mes- de sajnálatos módon, jócskán elkésett. Sajnos landó mûcsarnoka, illetve annak a gödöllõi tereinek mûvészeti nevelését, illetve nézeteit a finanszírozás nehézségei és a megfelelõ ki- mesterek, Körösfõi és Nagy Sándor által és azok gyakorlati megvalósítását elemzi. adói háttér hiánya miatt a kiállítások zárása alkotott, hun- magyar mondakört ábrázoló Nagy Ildikó Moiret Ödön pályáját taglalja és utáni megjelenés egyáltalán nem szokatlan. dekorációjának létrejöttét, történetét ismer- kapcsolatát Gödöllõvel, részletesen foglal- Ezekben az esetekben különösen fontos teti és elemzi. kozva utópisztikus elképzelésével, „Az új élet felismerni azt, hogy a kiállítás idõhöz kötött Prékopa Ágnes az iparmûvészet, ornamen- városá”-nak terveivel, amelynél tagadhatatlan alkotás, de a könyv bármikor elõvehetõ. – S tika kérdéseit veti fel, a jellegzetes szeces- a gödöllõi telep életfelfogásának hatása. ha hiszünk abban, hogy évtizedek multán is sziós összmûvészetre való törekvésrõl ír, a Plesznivy Edit a KÉVE és Gödöllõ szellemi elõveszik a kötetet, akkor nem sokat számít, gödöllõiek képzõ és iparmûvészeti szemléle- közösségét ismerteti, elsõsorban a KÉVE hogy késõbb készült el a szép, gondos munka, tének kölcsönhatásáról. Õriné Nagy Cecilia kötetekbõl és a Ház címû folyóiratból idézve, mely az utódok számára megõrzi az új kutatá- a szövõmûhely történetét idézi fel a növényi hangsúlyozva egy, a számunkra különösen si eredményeket és a kiállítás szellemiségét. fonalfestés problémáival is foglalkozva. Ifj. fontos kérdést, a mûtárgyak kiállítási módsze- Bóna István a felhasznált festészeti technikák rét, az összmûvészetre törekvés tárlatokon (A Gödöllõi Mûvésztelep 1901-1920. Szer- ismertetését vállalta világos, jól érthetõ mon- való megjelenésének módját. kesztette: Gellér Katalin, G. Merva Mária, datokba fogalmazva, így a telep mûvészeinek Farkas Zsuzsa a telep mûvészeirõl, az ott Õriné Nagy Cecilia. Gödöllõi Városi Múzeum, különleges szakmai tudását, kísérletezései- élõ családokról, illetve a mûtárgyakról készült Gödöllõ, 2003. 425 p.)

Szegek világa Múzeumi kiadvány Göcsej néprajzáról

Selmeczi Kovács Attila jellegzetessége a kiadvány címeként is szereplõ szétszórt településforma, a szór- ványok, szegek megléte. Az egymástól Deák Ferenc szülõföldjének néprajzi mo- kisebb-nagyobb távolságra szabálytalanul nográfiáját a közelmúltban jelentette meg a elhelyezkedõ házak, lakóporták egy-egy Zala Megyei Múzeumok Igazgatósága, ezzel összetartozó család szerint oszlanak meg, is hangsúlyozva az évforduló jelentõségét, mely elsõrendûen az õsi irtásgazdálkodás sokrétû hatását. Bíró Friderika legújabb emlékét konzerválta. Ugyanis a túlnyomó- könyve kellõen reprezentálja a múzeumi an erdõs vidéket égetéses irtással hasz- tudományos kutató- és feldolgozómunkát. nosították, rendszeresen megtelepedve Noha a szerzõ a szentendrei Szabadté- az irtásföldek közelében. A szórványok ri Néprajzi Múzeum munkatársa, és a másik kiváltó tényezõjeként a nagyszámú nyugat-dunántúli tájegység szakavatott kisnemességnek a birtokaprózódással já- kutatója, jelen monográfiája egyértelmûen ró kirajzási kényszere vehetõ számításba. Zala megye néprajzi feldolgozásainak sorát Az irtásföldeken folyamatosan gabonát, gyarapítja. kölest, hajdinát termesztettek, majd kime- Ez a jellegzetes néprajzi tájunk, melynek rülésük után újabb irtásterületet fogtak fel. lakossága a honfoglalás óta kontinuus, A kedvezõtlen talajadottság magyarázza a meglehetõsen mostoha természetföldrajzi táj megnevezését, mely a göcsörtös, göcsös adottságok miatt számos archaikumot utakból veszi eredetét. õrzött meg életmódjában, településformájá- A tájegység már a XIX. század eleji ban és gazdálkodásában. Legszembeötlõbb népleírások között szerepel (Plánder Fe- könyv- és folyóiratszemle 61 renc novai plébános 1832-ben adta közre alapján rekonstruálja a nagyszámú kisne- az ökörtartás dominanciájával, az erdõélés a Tudományos Gyûjteményben Göcseinek mesi réteg és a jobbágyparaszt társadalom sokrétûségével, valamint a kézmûvesipar esmérete címû értekezését). Majd Gönczi XVIII-XIX. századi életformáját. Az átdolgo- és a népmûvészet fontosabb területeivel Ferencnek 1914-ben megjelent monográfiá- zott, jelentõsen bõvített kiadványban nagy foglalkozik egy-egy fejezet. Jelentõs helyet ja (Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének teret kap a múzeumi anyag (tájházak, épü- kapott a falu és a társadalom ismertetése, és népének összevontabb ismertetése) letrekonstrukciók, felmérési adatok, stb.), a kisnemesek mellett a pásztorok jellegze- adott átfogó képet a táj hagyományos továbbá impozáns méretû fotódokumentá- tes világa, valamint a hegyközségek élete, anyagi és szellemi kultúrájáról. Mivel ez ció és színes képanyag teszi szemléletessé mûködése. Az 1700-as évekbeli rajzok a munka éppen a nagy életmódváltozás a feldolgozást. segítségével lehetõség nyílt a korabeli nép- elõtti tradicionális, statikus állapotot rög- A könyv tematikája követi a megszokott viselet rögzítésére, idõbeli alakulásának zíti, szükségessé vált vizsgálat alá venni monografikus felépítést: elsõként a táj- és végigkövetésére. Hétköznapok és ünne- a XX. században végbemenõ életmódbeli története, majd a névadó településmód pek címszó alatt veszi számba a szerzõ a változásokat, a hagyományok, szokások ismertetése következik. Régészeti ada- különbözõ népszokásokat, az emberi élet átalakulásának folyamatát. Ezt a sokrétû tokkal támasztja alá, hogy a törökkorig fordulóihoz kötõdõ hagyományokat, a val- feldolgozást Bíró Friderika 1988-ban a elsõsorban a domboldalak szolgáltak lási élet sajátosságait. A kötetet szómagya- Gondolat Kiadónál megjelent néprajzi kis- megtelepedésre. Ez a vidék tipikusan Alpok rázat és irodalomjegyzék zárja. Kár, hogy a monográfiájában elvégezte. Az azóta eltelt alji, dombvidéki szórványtelepekkel rendel- reprezentatív kiállítású, gazdag tartalmú közel negyed század szakkutatásai számos kezik. A ház és udvar részletes ismertetése kötethez nem kapcsolódik idegennyelvû új eredményt hoztak a régészet, a néprajz, során képet kapunk a boronaépítkezés táji összefoglalás és képjegyzék. de a történettudomány és nyelvtudomány jelentõségérõl, hagyományos technikájáról, területén is. A szerzõ ezen újabb eredmé- sajátos objektumairól (torkos pajta, kástu, (Bíró Friderika: A szegek világa. Göcsej nyeket hasznosítva rajzolja meg a tájegység pince, bodonkút). A házbelsõ ismertetése néprajza a 18-20. században. Zala Megyei középkori kialakulásának, fejlõdésének fo- és a családi munkamegosztás elemzése Múzeumok Igazgatósága. Zalaegerszeg, lyamatát, vázolja fel Göcsej társadalmának után az irtásmûvelés archaikus eljárás- 2003. 140 p. 166 szövegközi ábrával és 8 történeti formálódását, levéltári források módjaival, hagyományának továbbélésével, oldal színes képmelléklettel.)

A Himalája magyar remetéje

Kerékgyártó Imréné gosan felkereste Kõrösi Csoma sírját, hogy elhintse rajta a Csomakõrösrõl magával vitt hazai földet. Kubassek János, e sok 2003 nyarán megjelent dr. Kubassek János benyomástól inspirálva, már egyetemi geográfus, tudománytörténész, az érdi hallgatóként elindult, hogy végigjárja a Földrajzi Múzeum igazgatójának tollából A különös vándorutat a bölcsõhelytõl a sí- Himalája magyar remetéje címû mû máso- rig, Dardzsilingig (1980-81-ben). Késõbb dik kiadása. A szerzõ Kõrösi Csoma Sándor e nagy vállalkozást 1997-98-ban megis- székely világvándor utazásait és munkás- mételte. Így új élményekkel gazdagodva, ságát mutatja be, saját színes fényképfelvé- bõvebb forrásanyag birtokában írta meg teleivel illusztrálva. Az életrajzi monográfia könyve második változatát. negyedszázados kutatás gyümölcse. A Himalája magyar remetéje – több mint Kubassek János már gimnazista korában útirajz. Kubassek János megszállottan felfigyelt múltunk legendás alakjára, aki kutatja ennek a székely embernek a titkát, a feltételezett õshazát, az ujgurok földjét, cselekedeteinek mozgatórugóit. Jó pszicho- Dzsungáriát akarta felkeresni, s végül lógiai érzékkel korabeli jegyzetekbõl feltár- állhatatos tevékenysége eredményeként a ja azt a hátteret, mely õt ily nagy tettekre tibeti-angol szótár megalkotója lett. Baktay sarkallta. Hunfalvi János Csoma ember- Ervin: A világ tetején címû könyve adta a feletti teljesítményekre képes adottságait, szerzõnek az elsõ impulzust Kõrösi Csoma gondolkodásmódját székely mivoltában Sándor mélyebb megismerésére. Ettõl az látta. Amint írta „a székely nép kitûnõ jel- idõtõl kezdve a nagy világjáró nyomába lemvonásai: a harcias vitézség, az õszinte szegõdött. Tanulmányozta Duka Tivadar szívesség és vendégszeretet, vallásosság, Csomáról írt életrajzi kötetét. Örömmel munkásság és szorgalom. Értelmes, ko- fedezte fel példaképének markáns férfi- moly, nagyratartó, büszke emberek”. Kor- módjára is kitért megemlékezésében. „Ele- arcát Balázs Dénes íróasztala fölött egy társai hasonló tulajdonsággal jellemezték dele kolegyom, cipó, gyümölcs, túró, vagy fametszeten, majd képét debreceni pro- Csoma Sándort. Hegedûs Sámuel profes- öntött saláta. Hússal ritkán, nyalánksággal fesszora, Kádár László dolgozószobájá- szor kiemelte tanítványának szelídségét: vagy hevítõ itallal sohasem élt. Rendesen a ban. Nála ismerkedett meg Jakabos Ödön „igen nyájas beszédû volt, akárhová ment, kopasz földön hált, deszkapadozaton. Beteg kézdivásárhelyi fiatalemberrel, aki gyalo- szeretetre talált”. Újfalvi Sándor az élet- soha, még kornyadozó sem volt.” 62

A késõbbiekben is megõrizte tiszteletre „Kubassek János mindenekelõtt geográfus. hetében rendezett lármás ünnepségrõl méltó magatartását, bár idõvel ázsiai szo- A tájak bemutatására csak szakavatott föld- a téli napforduló alkalmából. Megtudjuk, kásokat vett fel – nevét Szkander bégre vál- rajztudós alkalmas, s közülük is csupán az, hogyan készül a „tszampa”, e tápláló, toztatta, öltözetét a helyiekéhez igazította. aki maga is járt a Csoma rótta hegyi ösvé- de ehetetlen étel, mely Kõrösi Csoma fõ Jacquemont Victor természettudós szem- nyeken, maga is átkapaszkodott a himalájai tápláléka volt. Számos egyéb néprajzi tanú megjegyezte, hogy nagyon vissza- hágókon, megtapasztalta a hegyi folyókon vonatkozású jelenséggel is megismer- vonultan élt kicsiny kanami kunyhójában. való átkelés nehézségeit, a monszunesõk kedhetünk, pl. a házépítés technikájával, Európai emberrel beszélgetve soha nem ült áztatta indiai síkságok fullasztó hõségét” a ruházattal, az ázsiai mentalitással, az le, bár szerényen, alázatosan viselkedett, – állapítja meg Nemerkényi Antal a könyv egymást segítõ, anyagi érdekektõl men- mégis öntudatos, büszke embernek tûnt, elõszavában. tes életmóddal. aki tisztában van saját képességeivel és Kubassek János életre kelti számunk- „Kõrösi Csoma Sándor mérhetetlen teljesítményével. Jellemének fejlõdéséhez ra Mezopotámia, Perzsia, Afganisztán, mûveltsége, enciklopedikus tudása, szer- bizonyosan hozzájárult a hazai környezete Pandzsáb, Kasmír, Ladak, Zanszkár és teágazó felkészültsége, tizenhat élõ és holt is: a munkás falusi életrend, a háromszéki Bengália vidékét. Megismerteti ezen or- nyelv ismerete a polihisztorok körében zord idõjárás, a hegyek felõl süvítõ nemere. szágok kulturális, gazdasági, társadalmi egyedülállóvá tette” – állapítja meg végsõ A hosszú gyaloglások megedzették testét, a keresztmetszetét. Különösen érdekes tanulságul a szerzõ. A világszerte elismert szegénység volt tanítómestere. a Zagla és Phouktal buddhista kolosto- tudós sohasem tagadta meg székely erede- Mérhetetlen tudásvágyát a nagyenyedi rok világa, ahol a bölcs láma, Szangje tét és református hitét. Eredményes élete kollégium elégítette ki, ahol a klasszikus Punsztog oktatta a keleti tudományokra példakép lehet minden magyar számára. nyelveket tanulta meg, majd Göttingen az európai tanítványt, Csilengi Dászát. szabad szellemû egyetemén a keleti Betekinthetünk a vörös süveges és sár- (Dr. Kubassek János: A Himalája magyar nyelveket sajátította el. Így felkészülve, ga süveges lámák hiedelemvilágába, az remetéje. Kõrösi Csoma Sándor életútja, a máramarosszigeti tanári állásajánla- ördögûzés, a démonkergetés szertartása- kortörténeti és földrajzi háttérrel. Második tot visszautasítva indult nagy célja felé. iba, az orvoslás, a gyógyfüvek hatásának átdolgozott és bõvített kiadás. Panoráma. Kalandos útját követi nyomon a szerzõ. titkaiba. Hírt kapunk a december utolsó Budapest, 2003. 335 p.)

Megjelent Budapest térképeinek katalógusa

Holló Szilvia Andrea két kötet az 1873-1949 közötti, az utolsó kötet pedig az 1950 után keletkezett térképek leírá- sát tartalmazza, a nagyobb területi egységtõl Tíz esztendõn keresztül tartó kutatómunka (a város egészétõl) haladva a kisebbek (a eredménye a Budapest Fõváros Levéltára városrészek, kerületek) felé. kiadásában nemrégiben megjelent öt köte- Egy-egy térképrõl megtudható: – mikor ke- tes térképkatalógus, mely a korábban meg- letkezett? ki(k) készítetté(k)? milyen techni- szokott gyakorlattal szakítva nem egyetlen kával? mi a címe? mekkora a mérete? szí- gyûjtemény térképállományát rendszerezi, nes-e? mi a méretaránya? mi a témája? mit hanem a fõvárosban található mindazon ábrázol? hol található? (A pontos jelzet segít közgyûjtemények, felsõfokú oktatási in- abban, hogy a kutató mielõbb kézbe vehes- tézmények, tudományos intézetek – szám se a térképet. Ha több helyen is megtalálha- szerint 55 gyûjtemény, közte 30 múzeumi tó egy térkép, akkor az is kiderül, hogyha az gyûjtemény – anyagát összesíti, ahol a mai egyik helyen hiányos vagy színezetlen térké- Budapest területét ábrázoló térképek talál- pet õriznek.) hatók. A köteteket rövid térképtörténeti átte- Az eddigi tudományos szempontok szem kintés, ajánlott irodalom, valamint név- és elõtt tartása mellett a gyakorlati felhasz- tárgymutató teszi teljesebbé. nálást is középpontba állítva, közérthetõ Újdonság: az intézmények címjegyzéke, va- formában, idõrendben, területileg csoporto- lamint az intézményenként a budapesti vo- sítva a legfontosabb ismertetõjegyeket közli, natkozású térképanyag jellemzése. tó, megrendelhetõ, illetve cserepéldányként megkönnyítve a térképekben való eligazodást A könyvet a szerzõk ajánlják az építészek- kérhetõ az alábbi címen: Budapest Fõváros mindazoknak, akik kutatnak, kiállítást ren- nek, mûvészettörténészeknek, régészeknek, Levéltára 1052 Budapest, Városház utca 9-11. deznek, könyvillusztrációt keresnek, hely- történészeknek csakúgy, mint a pedagógu- történetet tanítanak, vagy egyszerûen csak a soknak és tanítványaiknak, fõiskolásoknak (Fabó Beáta – Holló Szilvia Andrea: Bu- város múltja iránt érdeklõdnek. és egyetemistáknak, de haszonnal forgathat- dapest térképeinek katalógusa I-V. Budapest Az öt kötet 5221 tételszám alatt 6989 tér- ják amatõr városvédõk és a közigazgatásban Fõváros Levéltára. Budapest, 2003. 337+ kép adatait rögzíti, melyek 1660-2000 között dolgozó tisztviselõk is. 324+ 461+ 269+ 282 p.; illusztrált, 33 készültek. Idõrendben két kötet az 1873 elõtti, Az öt kötet ára: 4500 Ft. Megvásárolha- térkép). 63 A Pulszky Társaság hírei

Együttmûködési megállapodás követelményrendszert és életpálya normákat; tatását a tagság és a fenntartók által. 4. múzeumi normatívára vonatkozó ajánlást Budapest, 2003. 06. 25. mely létrejött egyrészrõl a Pulszky Tár- tesz a NKÖM felé; saság Magyar Múzeumi Egyesület (1088 5. megvizsgálja egy „múzeumi kamara” Matskási István Cseri Miklós Budapest, Könyves Kálmán krt. 40.; létrehozásának körülményeit; PT MME ICOM MNB képviselõje Matskási István elnök), továb- 6. a régiók kialakítása során részt vállal a mú- elnök elnök biakban: Pulszky Társaság, zeumi területet érintõ szakmai tervezésben; másrészrõl az ICOM Magyar Nemzeti Bi- 7. összehangolja nemzetközi kapcsolatait, Pályázat zottsága (1014 Budapest, Szent György tér 2.; tagsága számára a külföldi és hazai nem- képviselõje Cseri Miklós elnök), továbbiakban: zetközi szakmai fórumokon való részvételt A Miniszterelnöki Hivatal, a Magyar Turiz- ICOM MNB között elõsegíti; mus Rt és a Nemzeti Kulturális Örökség a magyar múzeumügy szakmai színvona- 8. kezdeményezi hazai szakmai-muzeológiai Minisztériuma közösen pályázatot hir- lának emelése, európai normákhoz felzár- konferenciák rendezését. detett a „Vendégbarát Múzeum/Muzeális kóztatása, a NKÖM elvárásainak való meg- A Pulszky Társaság és az ICOM MNB fenti intézmény Díj 2003” kitüntetõ cím elnye- felelés, valamint a magyar múzeumi terület célok érdekében résére. A kiírás három kategóriára szólt az elvárásai, feladatai érdekében végzendõ közös 1. elõkészítõ csoportokat hoz létre; alábbi díjazás szerint: tevékenységrõl. 2. szakmai elõkészítést, szakanyagok fordí- 1. 10 000 látogató/év alatt 0,5 millió Ft, A Pulszky Társaság és az ICOM MNB az tását, fordíttatását követõen vitaanyagot tesz 2. 10 000 – 100 000 látogató/év 1,5 millió Ft, Európai Unióhoz való csatlakozás kulturális közzé; 3. 100 000 látogató/év fölött 3,0 millió Ft. területet érintõ változásaira való felkészü- 3. szakmai vitafórumokon megtárgyalja az Összesen 13 intézmény pályázott. A bíráló lés, a szakmai harmonizáció érdekében a elõterjesztéseket; bizottság az elsõ kategóriában nem adott ki következõkben fejti ki tevékenységét: 4. kiadványokat jelentet meg; díjat, a második kategóriában a Nagytétényi 1. kiadja a Magyar Múzeumi Etikai Kódexet; 5. pályázatokon való közös részvétellel segí- Kastélymúzeumot díjazta, míg a 3. kategória 2. kidolgozza és elfogadtatja a Magyar Mú- ti a finanszírozást; díját a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Mú- zeumok Akkreditációjának rendszerét; 6. szakmai súlyával mindkét szervezet segí- zeum nyerte el. A zsûri különdíját a soproni 3. kidolgozza a Magyar Múzeumi Szakmai ti az etikai kódex, a szakmai normák elfogad- Központi Bányászati Múzeum kapta meg.

Museum.hu hírek Múzeumi rovat a Magyar Turizmus Rt honlap- továbbra sem kizáró ok a honlap(ok)on történõ Amennyiben viszont az Önök múzeuma ján, a Museum.hu szerkesztésében szereplésre, mivel szerkesztõségünk az angol még nem élt a Museum.hu-ra való csatlako- fordítókban „hiányt szenvedõ” múzeumoknak zás lehetõségével, az idei kérdõív kiküldése Szeptemberben új rovat indult Magyaror- elkészítteti a kiállítás-ismertetõk fordítását). megfelelõ alkalmat nyújthat a jelentke- szág hivatalos turisztikai honlapján, mely a Az új rovat tehát Magyarország turiszti- zésre, hogy ezentúl Önök is élvezhessék a www.itthon.hu, ill. www. hungarytourism.hu kai honlapján (www.itthon.hu), a „Kultúra” szerkesztõségünk által felkínált ingyenes címeken érhetõ el. A Museum.hu szerkesztõ- menüpont alatt, a „Múzeumok” címszónál on-line megjelenési lehetõség (immár havi ségét érte az a megtisztelõ feladat, hogy a keresendõ. 250.000 letöltött oldal!) nyújtotta elõnyöket. Magyar Turizmus Rt múzeumi rovatát szer- kessze, mindig új, izgalmas kiállításokkal Éves adatfrissítés 2003 decemberétõl a A Tulipán Pedagógia Mûhely múzeumpeda- ellátva e rovat olvasóit. A magyarul és angolul Museum.hu-n gógiai gyermekfoglalkozásai a Museum.hu megjelenõ kiállítás-ismertetõket a belföldi tu- oldalain rizmus iránt érdeklõdõ magyar és a hazánkba A Magyar Múzeumok elõzõ (õszi) számá- látogatást tervezõ külföldi turisták egyaránt ban felhívtuk a figyelmet arra, hogy 2003 Októbertõl új rovat olvasható a Magyar Múzeu- olvashatják. decemberében ismét kézhez vehetik a mok Honlapján. A Múzeumok Majálisán közön- A rovat keretében hetente 4-5 aktuális szerkesztõségünk által kipostázott adatla- ség díjjal kitüntetett Tulipán Pedagógia Mûhely idõszaki kiállítás jelenik meg. A szerkesztési pokat, melyek az éves adatszolgáltatásra, „Muzeománia” gyermekprogramja ezentúl szempontok megegyeznek a Magyar Múze- frissítésre szolgálnak. minden héten friss információkkal szolgál umok Honlapján már kialakult gyakorlattal: Amennyiben az Önök múzeuma már múzeumpedagógiai foglalkozásairól a Magyar minden alkalmat megragadunk arra, hogy a csatlakozott a Museum.hu-hoz, kérjük, hogy Múzeumok Honlapján: www.museum.hu/ szükséges 15-20 soros szöveges ismertetõvel az idén se szalasszák el az adatfrissítés muzeomania/index.asp és képpel ellátott kiállításokat propagáljuk lehetõségét, mert az adatlap visszaküldése, A Muzeománia program a „látogatóbarát – mostantól fogva nemcsak a Magyar Múzeu- s ezzel a jövõ évi árakról, a nyitvatartási múzeumok számára nevel múzeumbarát láto- mok Honlapján, hanem – a Magyar Turizmus idõpontokról, eseményekrõl, ill. az idõszaki gatókat”. A Tulipán Pedagógia Mûhely munka- Rt portálján is. A „Múzeumok” rovatban való kiállításokról való tájékoztatás (akkor is, ha társai egyedülálló módszerrel, 4-6 fõs csopor- szereplés feltétele a fent említett szöveges és a programok idõpontjai még nem minden tokban, egy-egy választott témát dolgoznak képi ismertetõ megléte; elõnyt jelent azon- esetben tisztázottak) nagy segítséget nyújt fel nyolc különbözõ múzeumban. A program ban, ha a múzeum angol nyelven is elküldi szerkesztõségünk munkájában, hogy minél élményszerûen egészíti ki a közoktatási rend- szerkesztõségünknek a kiállítás sajtóanyagát, hatékonyabban, és fõként hitelesen tudjuk szer által közvetített alapmûveltségi anyagot. hogy hamarabb felkerülhessen az ajánlatok Önöket propagálni 2004 folyamán is a Ma- közé. (A sajtóanyag magyarul történõ küldése gyar Múzeumok Honlapján. (Kotzián Orsolya) 64 E számunk szerzõi

Balogh Lajos (1962) Horváth Ferenc dr. (1948) Megyeri Anna (1956) Vajdai Ágnes Viktória (1972) botanikus régész történész múzeumpedagógus fõmuzeológus kandidátus muzeológus Mûemlékek Állami Savaria Múzeum fõmuzeológus Göcseji Múzeum Gondnoksága Szombathely egyetemi docens Zalaegerszeg Budapest Móra Ferenc Múzeum Basics Beatrix dr. (1956) Szeged Molnár András (1962) Vámosi Katalin (1966) mûvészettörténész levéltáros mûvészettörténész fõosztályvezetõ Illés Péter (1977) igazgató kulturális menedzser Magyar Nemzeti Múzeum kulturális és vizuális Zala Megyei Levéltár Magyar Nemzeti Múzeum Budapest antropológus Zalaegerszeg Rákóczi Múzeuma muzeológus Sárospatak Békési Éva dr. (1953) Savaria Múzeum Papp Katalin (1952) mûvészettörténész Szombathely mûvészettörténész Vándor László dr. (1949) PhD. muzeológus régész, történész fõosztályvezetõ Jósvainé Dankó Katalin dr. Szépmûvészeti Múzeum kandidátus Iparmûvészeti Múzeum (1945) Budapest igazgató Budapest régész, történész Zala Megyei Múzeumi igazgató Rapcsányi László dr. (1925) Igazgatóság Béres Katalin (1960) Magyar Nemzeti Múzeum újságíró Zalaegerszeg történész Rákóczi Múzeuma Budapest muzeológus Sárospatak Veress Ágnes (1954) Göcseji Múzeum Selmeczi Kovács Attila dr. tanár Zalaegerszeg Kalmár Ágnes (1956) (1942) múzeumpedagógus mûvészettörténész etnográfus Magyar Nemzeti Galéria F. Dózsa Katalin dr. (1942) igazgató fõtanácsos Budapest mûvészettörténész Szórakaténusz Játékmúzeum Néprajzi Múzeum fõigazgató-helyettes és Mûhely Budapest Vig Károly (1960) Budapesti Történeti Múzeum Kecskemét zoológus Budapest Székely Ferenc dr. (1934) fõmuzeológus Kerékgyártó Imréné dr. (1924) tanár Savaria Múzeum Ébli Gábor dr. (1970) tanár nemzetközi versenybíró Szombathely mûvészettörténész Érd igazgató PhD. Sporttörténeti Kiállítóhely Villangó István (1940) tudományos fõmunkatárs Klug Ottó dr. (1934) Eger könyvtáros MTA Mûvészettörténeti Intézet vegyészmérnök igazgató Budapest könyvtárvezetõ Szoleczky Emese (1960) Országos Pedagógiai Múzeum Országos Mûszaki Múzeum történész muzeológus és Könyvtár Fûköh Levente dr. (1951) Öntödei Múzeuma osztályvezetõ, Budapest paleontológus Budapest tanácsos kandidátus Hadtörténeti Múzeum Viszóczky Ilona (1967) igazgató Majcher Tamás (1962) Budapest etnográfus Mátra Múzeum régész igazgató Gyöngyös igazgató Újj Írisz dr. (1957) Matyó Múzeum Kubinyi Ferenc Múzeum etnográfus Mezõkövesd Holló Szilvia Andrea dr. (1964) Szécsény igazgató történész Óbudai Múzeum NKÖM szakfelügyelõ Makai Ágnes dr. (1943) Budapest Budapest régész, történész, numizmatikus fõtanácsos Hadtörténeti Múzeum Budapest

Támogatóink

Társaságunk mûködésének javára az alábbi szerzõink lemondtak honoráriumukról: 2003/3. szám: Frisnyák Zsuzsa, Hajdú Ráfis János, Kovács Gergelyné, Simonffy Krisztina, S. Nagy Anikó, Vámos Éva, Váczi Piroska

Köszönjük! 65 Magyar Múzeumok