BALATONUDVARI TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK KÉSZÍTÉSE
ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
VÉLEMÉNYEZÉSI ANYAG VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
MEGRENDELŐ
BALATONUDVARI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 8242 BALATONUDVARI ADY ENDRE U. 16. képviselője:
Szabó László polgármester
Dr. Panyi Szilvia Orsolya aljegyző
GENERÁL TERVEZŐ: VÁROS‐TEAMPANNON kft. képviselője:
Koszorú Lajos építészmérnök, vezető településtervező (TT/1 01‐1346)
VÁROS-TEAMPANNON KFT. MUNKATÁRSAI
Dr. Laposa József Kertészmérnök, Tájterv Műhely Kft. vezető településtervező (TK/1 19‐0384)
Tokai Gábor Tájépítészmérnök Város‐Teampannon Kft.
Tábori Attila Településtervező Város‐Teampannon Kft. okl. környezetgazdálkodási agrármérnök
Imre Diána Tájépítészmérnök
Koszorú Bálint Településmérnök Város‐Teampannon Kft.
Heckenast Judit Közlekedéstervező Heckenast&Heckenast Bt. (TRk‐T: 01‐5295)
Hanczár Zsoltné Közmű tervező KÉSZ Tervező Kft. (01‐2418)
Dr. Belényesy Károly Régész, örökségvédelmi szakértő (Nysz: 15‐016)
2019
2 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
TARTALOMJEGYZÉK
1. Környezetalakítás terve 6
1.1. JAVASOLT TELEPÜLÉSSZERKEZET 6 1.2. SZERKEZET MEGHATÁROZÓ NYOMVONALAS ÉS TAGOLÓ ELEMEK 7 1.3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE 8 1.3.1. A zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslata 8 1.4. TERÜLETRENDEZÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEK 8
2. Szabályozási koncepció 12
2.1. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK 12 2.1.1. Lakóterületek (L) 12 2.1.2. Vegyes területek (V) 12 2.1.3. Üdülőterületek (Ü) 12 2.1.4. Különleges területek (K) 12 2.2. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 13 2.2.1. Zöldterületek (Z) 13 2.2.2. Erdőterületek (E) 14 2.2.3. Mezőgazdasági területek (M) 14 2.2.4. Vízgazdálkodási terület (V) 15 2.2.5. Különleges beépítésre nem szánt területek (Kb) 15 2.3. VÁLTOZÁSOK 16
3. Szakági javaslatok 18
3.1. TÁJRENDEZÉS 18 3.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet 19 3.1.2. A tájszabályozás, tájképvédelem feladatai 21 3.1.3. Tájvédelmi, tájképvédelmi javaslatok 21 3.1.4. Biológiai aktivitásérték változása 21 3.2. TERMÉSZETVÉDELEM 22
4. Közlekedési javaslatok 23
4.1. KÖZÚTI HÁLÓZATI KAPCSOLATOK, FŐBB CSOMÓPONTOK 23 4.2. BELSŐ ÚTHÁLÓZAT 23 4.3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS 24 4.3.1. Közúti 24 4.3.2. Kötöttpályás 24 4.4. KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS 24 4.5. PARKOLÁS 24
3 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
4.6. VÍZI KÖZLEKEDÉS 24
5. Közműellátás és elektronikus hírközlés fejlesztési javaslat 25
5.1. VÍZELLÁTÁS 27 5.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS 28 5.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS 29 5.4. ENERGIAELLÁTÁS 29 5.4.1. Villamosenergia ellátás 30 5.4.2. Földgázellátás 30 5.4.3. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség 31 5.5. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 32 5.6. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS 32
6. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK 33
6.1. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALLATTI VÍZ, TALAJVÉDELEM 33 6.2. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME 33 6.3. HULLADÉKKEZELÉS 34 6.4. ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM 34
7. Környezeti értékelés 35
7.1. BEVEZETÉS – ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI PARAMÉTEREK 35 7.2. ELŐZMÉNYEK – A KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA 35 7.2.1. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása 35 7.2.2. A környezeti értékelés során tett javaslatok hatása a terv alakulására 36 7.2.3. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása 36 7.2.4. Adatok forrása, módszertan korlátai 37 7.2.5. A terv kidolgozásakor vizsgált változatok 37 7.2.6. Balatonudvari új településrendezési eszközei 37 7.3. KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK 37 7.3.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) 37 7.3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben 38 7.3.3. Célok konzisztenciája 38 7.4. ADOTTSÁGOK, JELENLEGI KÖRNYEZETI ÁLLAPOT 38 7.4.1. Táji, természeti adottságok 38 7.4.2. Környezeti elemek és veszélyeztetettségük 39 7.4.3. Fennálló környezeti konfliktusok 42 7.5. HATÓTÉNYEZŐK 42 7.6. VÁRHATÓ HATÁSOK 43 7.7. AZONOSÍTHATÓ KÖRNYEZETI IGÉNYBEVÉTELEK VAGY TERHELÉSEK 43 7.8. HATÁSCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEK 45 7.9. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ 46
4 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
8. Örökségvédelmi hatástanulmány 48
8.1. BEVEZETŐ 48 8.2. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET 48 8.3. ÖRÖKSÉGVÉDELMI VIZSGÁLAT 51 8.3.1. Településtörténet, régészeti örökség 51 8.4. ÉRTÉKLELTÁR 52 8.5. A RENDEZÉS SORÁN TERVEZETT VÁLTOZÁSOK HATÁSELEMZÉSE 54 8.5.1. Az ismert változások hatásai a régészeti örökségre 54 8.6. AZ ÉRTÉKVÉDELMI TERV 56 8.7. AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK 57 8.8. NYILATKOZAT 57
9. Az előzetes tájékoztatási szakasz során beérkezett államigazgatási vélemények 69
10. Lakossági kérések 71
5 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
1. KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE
1.1. JAVASOLT TELEPÜLÉSSZERKEZET
Balatonudvari történeti szerkezetét a geomorfológiai jellemzők által meghatározott termelési és beépítési adottságok határozták meg. A „magassági övezetes” tájhasználat a következő rétegek szerint oszlik meg:
Balaton vízfelülete parti nádasok területe (a strandok is ebben a zónában találhatók, illetve egy‐egy üdülőterület is kialakult az elmúlt 50 évben) vasútvonal települési terület és két mezőgazdasági terület: Kiscseri‐dűlő, Keresztfa‐dűlő országút átalakuló, nagyrészt felhagyott mezőgazdasági területek (ide tartozik a golfpálya, a napelem‐park és Dongó‐mező is) erdő szőlőhegyek A szőlőhegyek fölötti erdős terület a tájkép része, de már Balatonudvari közigazgatási területén kívül esik.
A Balaton és a nádasok területe a védelmi jogszabályok miatt kialakultnak tekinthető, jelen terv sem tartalmaz változásokat. A vasút és a Balaton közötti területen csak kisebb változásokat javasol a terv.
A települési terület a két országos közlekedési infrastruktúra között lassan növekszik. A növekedés mértékét visszafogja a fejlesztési területek tulajdonosi szerkezetének összetettsége. A terv csak kisebb módosításokat
6 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT tartalmaz a két fejlesztési területtel kapcsolatban. A Kiscseri‐dűlő területén a tervezett zöldfelület máshol (és megnövelt mértékben) került kijelölésre, módosult a tervezett út nyomvonala is. A Keresztfa‐dűlő javasolt telekhatárai törlésre kerültek a tervből a szabadabb alakíthatóság – hatékonyabb területfelhasználás lehetősége érdekében. A terv két helyen meglévő, beépítésre szánt terület kismértékű intenzitásnövelését tartalmazza. Így felhagyott üdülőterületeken ki lehet elégíteni a piac építési telek‐igényének egy részét
Az átalakuló mezőgazdasági területek egy része gazdasági‐üdülő hasznosítás alatt áll. Mivel a terület nagy része a főbb rálátási irányok felől takarva van, alkalmas kisebb léptékű fejlesztésekre is, a terv két ilyet tartalmaz. A terv turisztikai fejlesztési területet jelöl ki a Vászolyi út mellett (csak 5 ha feletti telken, beépítésre nem szánt terület jelölhető ki – 10% a beépítettség legnagyobb mértéke).
Az infrastruktúrával (víz, villany, út) ellátott, szép kilátással rendelkező szőlőhegyi részek tájhasználata is fokozatosan átalakul. A vélt ingatlanpiaci helyzet miatt a telkek kínálati ára megnőtt, az elmúlt években az Öreg‐hegyen 6 telket osztanak fel 2‐4 részre. Ez a szőlőterületek visszaszorulását és a beépítés növekedését eredményezheti. A terv fenntartja a felsőbbrendű tervek (ismert) korlátozásai alapján kialakított hatályos szabályozást.
1.2. SZERKEZET MEGHATÁROZÓ NYOMVONALAS ÉS TAGOLÓ ELEMEK
‐ szerkezetalkotó és tagoló közlekedési elemek, ‐ szerkezetet meghatározó, tagoló egyéb nyomvonalas elemek, ‐ szerkezetalkotó zöldfelületi rendszerek, vízfolyások.
Balatonudvari tájszerkezetének meghatározó elemei a mesterséges, ember alkotta elemek, mint az utak, beépített területek, művelt felszínek, árkok, csatornák, valamint a természeti, természetközeli felületek, a domborzat elemei dombok, völgyek, geológiai adottságok.
Alapvető szerkezeti elemként kiemelendő a település jelenlegi életét meghatározó, a Balatonfüred (Budapest) ill. a Tapolca (Keszthely) felé vezető országút, a 71. sz. főút. A település és a Balaton között húzódó (Budapest)‐Székesfehérvár‐Tapolca vasútvonalat is kiemelten kell említenünk. Fontos elem még a termőföldek megközelítését szolgáló észak felé (szőlőhegyek és a Balaton‐felvidéki települések – Vászoly, Pécsely – vezető aszfaltút és a szőlőhegyi dűlőutak rendszere, nyomvonala.
A természeti adottságok, a táj domborzati adottságai, vízfolyások is alapvető szerkezetformáló elemek. A belterülettől északra eső erdők, szőlőhegyek a táj sajátos, az ember által hol kevésbé, hol jobban igénybevett szerkezeti elemei. Az utak, völgyek, erdők, szántók, gyepek, szőlők, azaz döntően a mezőgazdasági és erdő területek határozzák meg a mozaikos jellegű tájhasználatot, tájszerkezetet.
Balatonudvari jelenlegi szerkezetének és további fejlődésének legmeghatározóbb vonalas elemei, különös tekintettel arra, hogy a terv nem tartalmaz új, jelentősebb beavatkozást, változtatást az alábbiak:
‐ az előbb felsorolt utak, azaz a 71‐ Lepsény‐Fenékpuszta másodrendű főút, illetve a Vászoly felé vezető aszfaltút, a 29. sz. vasúti fővonal, ‐ a külterületi mezőgazdasági dűlőút hálózat ‐ a belterület két része között lévő, beépítetlen Kiscseri dűlő ‐ a vízfolyások közül a település keleti részén a golfpályán keresztül Örvényes felől átfolyó patak ‐ egyéb szerkezeti jelentőségű területhasználati elemek. ‐ művelt szőlőterületek, a két szőlőhegy (Les‐hegy, Öreg‐hegy) ‐ a mozaikos tájszerkezetet alkotó erdő és gyepterületek ‐ A tájszerkezet alakításánál is alapvető cél az adottságokhoz alkalmazkodó és ugyanakkor a változatosságot is megőrző mozaikos tájszerkezet erősítése.
7 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
1.3. ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE
1.3.1. A zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslata Egy település zöldfelületi rendszere több elemből áll össze. Balatonudvari sajátos adottsága, hogy határának jelentős része szőlőhegyi, kertes mezőgazdasági terület és erdőterület illetve különböző övezetekbe tartozó fásodott terület. Emellett a külterület kb. 10%‐án, ahol felhagytak a mezőgazdasági műveléssel, megindult a cserjésedés, bozótosodás folyamata. Az egyre jelentősebb fás növényzettel rendelkező területek meghatározó elmei a rendszernek és a kondicionáló hatásuk is számottevő. A külterület megközelítőleg 20%‐ a az, amely gyep, szántó vagy szőlőültetvény, azaz mezőgazdasági művelés jellemez, jóval jelentősebb a védett erdőterületek kiterjedése. Így Balatonudvari zöldfelületi rendszere egy ökológiai szempontból kedvező, természetközeli hálózathoz csatlakozik.
A belterületre jellemző, hogy a kertes lakótelkekből áll, így a lakóházak kertjeiben lévő növényzet kifejezetten gazdagítja a település zöldfelületi rendszerét. Az újabb építésű, illetve egészen kis méretű (hétvégiházas üdülőterületi) telkek növényállománya szegényes, de összességében jó zöldfelületi ellátást biztosít.
A levegő minősége Balatonudvariban kifejezetten jó, és a biológiai aktivitásérték is kedvezőbb az országos átlagnál. Mindezek ellenére szükség lenne a belterületen, a hatályos tervekben kijelölt zöldfelületek megvalósítása elsősorban használati, funkcionális szempontból. Kevés kiépített közpark, közkert van a településen.
A zöldfelületi rendszer elemei a település területén lévő kertségek, zöldséges, gyümölcsös és díszkertek is. Ezeket változatlan mértékben megtartásra javasolja a terv. A zöldfelületi rendszer meglévő értékeit, elemeit azért is fontos megőrizni, mert a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetbe tartozó Balatonudvari vonzereje, tájképi megjelenése, levegőminősége tovább javul, ha a zöldfelületi rendszer gazdagodik.
1.4. TERÜLETRENDEZÉSI ÖSSZEFÜGGÉSEK
Balatonudvari területét Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. Törvény alapján az alábbi térségi övezetek érintik.
Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő Tómeder övezete (kék – BKÜ TrT, forrás: 4TR) terület övezete (zöld – BKÜ TrT, forrás: 4TR)
8 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
Kertes mezőgazdasági terület övezete (okkersárga Borszőlő termőhelyi kataszteri övezet területe – BKÜ TrT, forrás: 4TR) (magenta – BKÜ TrT, forrás: 4TR)
Ökológiai hálózat magterületének (zöld), ökológiai Erdők övezete (zöld, OTrT, forrás:4TR) folyosójának (narancs) és pufferterületének (sárga) övezete (OTrT, forrás: 4TR)
Balatonudvari területét nem érinti a „Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete”, a „Világörökségi és világörökségi várományos terület által érintett települések övezete” és a „Honvédelmi és katonai céló terület övezete”.
Tervezett területfelhasználások nagysága a TSZT alapján: területfelhasználás terület (m2) kisvárosias lakóterület 37 766 kertvárosias lakóterület 54 852 falusias lakóterület 459 835 településközponti vegyes terület 32 487 hétvégiházas üdülőterület 138 774 üdülőházas üdülőterület 109 825
9 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT területfelhasználás terület (m2) különleges beépítésre szánt terület 49 984 általános mezőgazdasági terület 1 185 393 kertes mezőgazdasági terület 880 208 erdőterület 1 787 909 vízgazdálkodási terület 13 685 631 zöldterület 68 171 különleges beépítésre nem szánt terület 143 221 kötöttpályás közlekedési terület 43 022 közúti közlekedési terület 193 899
Balatonudvari területét a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozásáról szóló 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet alapján:
Nem érinti „Jó termőhelyi adottságú szántók övezete”, „Erdőtelepítésre javasolt terület övezete”, „Nagyvízi meder övezete”, „VTT‐tározók övezete”; A település egésze „vízminőség‐védelmi terület övezetébe” tartozik, így erről a HÉSZ rendelkezik. „Rendszeresen belvízjárta terület övezete” egyes partmenti területeken érinti a települést; A „Vízeróziónak kitett terület övezete” kis mértékben változott, ez a szabályozási terven átvezetésre került. Az „Általános mezőgazdasági terület övezete” építési feltételeit az MVM rendelet a hatályos HÉSZ‐ től eltérő logika mentén határozta meg, a HÉSZ tervezetbe is az új, művelési ág szerinti szabályrendszer épült be, a hatályos HÉSZ egyedi, alövezetekre vonatkozó szabályaival kiegészítve.
Vízeróziónak kitett terület övezete Balatonudvarin Rendszeresen belvízjárta terület övezete Balatonudvarin
Tervezett területfelhasználások nagyságának összevetése Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény által meghatározott, térségi területfelhasználási kategóriák Balatonudvarira eső területnagyságaival kiemelt térségi területfelhasználások terület (m2) TSZT (m2) eltérés települési térség 1218755 1117822 ‐8,3% vízgazdálkodási térség 13702152 13685631 ‐0,1% általános mezőgazdasági térség 1314010 1185393 ‐9,8% kertes mezőgazdasági térség 473243 880208 +86,0% erdőgazdálkodási térség 1490120 1787909 +20,0% sajátos területfelhasználású térség 601906 143221 ‐76,2%
Balatonudvari tervezett településrendezési eszközei összahangban vannak a területrendezési tervekkel.
10 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
Zöldterület pótlása
Földrészlet Hatályos zöldterület Tervezett zöldterület Változás 567/1 6347 5379 ‐968 576/3 0 204 204 568 0 111 111 590 0 86 86 591 0 1130 1130 710/21 1805 1382 ‐423 717/1 308 168 ‐140 ÖSSZESEN 0
Új beépítésre szánt terület nagysága: 968 m2 – az 567/1 hrsz‐ú telek rovására. Pótolva a szomszédos 576/3 hrsz‐ú telken 204 m2 és a 568 hrsz‐ú telken 111 m2 nagyságban, ami 32,5%‐os arány.
11 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
2. SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ
2.1. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
A belterület jórészt a 71 sz. főút és a vasút között nyúlik el, csak egy‐egy kisebb településrész található a 71 sz. főúttól északra, illetve a Balaton és a vasút közötti parti sávban. Balatonudvari sajátossága ugyanakkor, hogy a főút és a vasút közötti terület is – a két vasútállomástól meghatározottan – két különálló településrészből áll, melyeket kb. 25 hektárnyi mezőgazdasági terület választ el egymástól.
2.1.1. Lakóterületek (L) A területtakarékos fejlesztés fontos településfejlesztési elv. A terv készítése idején beépülő kisvárosias lakóterület (Lk) Fövenyes nyugati határán értékteremtő, magas zöldfelületi arányú, de egyszerre intenzív beépítést tett lehetővé.
A Kiscseri‐dűlő területén (már a hatályos tervben is) kijelölt kertvárosias lakóterület (Lke) túllép a falusias intenzitáson, megfontolandó – amennyiben a fejlesztés lehetősége reális közelségbe kerül – kertvárosias lakóterületbe sorolni ezt a területet is. Így magas minőségben épített és fenntartott, igényes lakóterület jöhet létre, ami a magasabb lakásszám ellenére nagyobb zöldfelületi aránnyal alakítható ki.
A beépítésre szánt területek nagy része azonban továbbra is falusias lakóterület (Lf), melynek fenntartása elsősorban az Ófalu területén indokolt.
2.1.2. Vegyes területek (V) Balatonudvari területén csak településközponti vegyes terület (Vt) található. Településközponti vegyes területek 6 csoportban helyezkednek el, kijelölve Balatonudvari igazgatási, közlekedési, kulturális és szolgáltatási sűrűsödéseit.
2.1.3. Üdülőterületek (Ü) Üdülőházas üdülőterületen (Üü) az OTÉK 22.§ szakasza alapján „olyan ‐ általában ‐ kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el, amely túlnyomóan változó üdülői kör több napos tartózkodására szolgál, és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.” Balatonudvari területén ilyen üdülőterületek Fövenyesen vannak. Maga a településrész is elsősorban ilyen, üdülőházas rendeltetés céljára épült, azonban az ilyen építési jelleget igénylő turisztikai szegmens évtizedek óta visszaszorulóban van. Ennek megfelelően az üdülőházas üdülőterületek száma is egyre kevesebb.
Hétvégiházas üdülőterület (Üh) ezzel szemben kisléptékű nyaralóépületek számára létesült. Három ilyen területfelhasználási egység van a település területén, az Ófalu nyugati határán, Fövenyes központjában, illetve a két településrész között, a vasút és a Balaton közötti ún. Üdülőtelepen. A kisméretű telkek beépültek, középtávon csak korlátozott léptékű fejlesztés képzelhető el ezeken a részeken, nem várható jelentős átalakulás.
2.1.4. Különleges területek (K) Balatonudvarin 5, különleges, beépítésre szánt területet jelöl ki a terv, azonban ezek közül 3 esetében a beépítés maximális mértéke nem haladja meg a 10%‐ot.
Különleges strand terület (Kst)
Az övezetbe a két strand (hrsz. 02/9‐13, 096/5‐7, 560/2‐3; 720/6) tartozik, a strand funkcióhoz közvetlenül kapcsolódó rendeltetések helyezhetők el.
Különleges vízi‐közlekedési, sport és turisztikai célú kikötő terület (Kki)
A Fövenyesi strandtól nyugatra lévő kikötő tartozik ide, ami a stranddal egy helyrajzi számon (720/6) található. A kikötő funkcióhoz és a kikötő fenntartásához szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
12 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
Különleges bungalow kemping terület (Kbk)
A terület a fövenyesi strandtól keletre található a 710/16‐os hrsz‐ú telken. A hatályos szabályozásnak megfelelően, kulturális, sport, szállásférőhely és szórakoztatási, valamint oktatási, ill. egészségügyi intézmények épületei és építményei helyezhetők el.
Különleges szabadidőközpont területe (Kszk)
A 096/1 hrsz‐ú terület használata inkább a balatonakali villaparkhoz kapcsolódik. A jelenlegi – sportpálya – használata megfelel a hatályos tervből fenntartott szabadidőközpont övezeti besorolásnak.
2.2. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
A 253/1997 (XII.20.) Kormányrendelet szerint a beépítésre nem szánt területek fő jellemzője, hogy az ide sorolt övezetek megengedett beépítettsége legfeljebb 10%.
A beépítésre nem szánt területek:
közlekedési és közműterületek zöldterületek erdőterületek mezőgazdasági területek vízgazdálkodási területek különleges beépítésre nem szánt területek
2.2.1. Zöldterületek (Z) A település beépítésre nem szánt területén részben vagy egészben állandóan növényzettel fedett, más területfelhasználási egységbe nem tartozó közterületek vagy kivételesen közhasználat céljára átadott területek. A település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét és a település kedvezőbb esztétikai megjelenését szolgálják. A zöldterületek a település lakosságának pihenési, játék és mozgás, testedzési igényeinek kielégítését biztosítják.
Balatonudvari belső területén csekély mennyiségű park található. A hatályos tervben szereplő közkertek, közparkok kialakítása még nem minden kijelölt elemnél kezdődött meg, a kijelölt zöldterületek mindössze harmada használatos közkertként.
A hatályos tervben szereplő zöldterületek arányosan helyezkednek el a településen és megfelelő méretű közösségi zöldfelületet jelentenek.
Közkert (Zk)
1 hektárnál kisebb, legalább 15 méter oldalméretű közterületi zöldterület.
Zöldfelület‐közkert Balatonudvariban:
‐ a Munkácsy és az Egressy utca háromszöge ‐764 hrsz, ‐ a Kossuth Lajos utca melletti zöldterület 803/2 hrsz, ‐ A vízparti hosszú parttal párhuzamos zöldfelület 570/21, 710/21, 710/23 hrsz egy része, ‐ a vasútvonal feletti hosszú, vékony területrész 073/46‐61, 073/81‐87, 962/2 hrsz, ‐ a csárdával szemben a Vitorlás u. mellett 253 hrsz, 352/1‐2 hrsz, ‐ Ady Endre u mellett 331 hrsz, ‐ A Sirály u. közelében a 512/5, 560/4 egy része, ‐ a Keresztfa dűlő parti sávja 511/10 hrsz, illetve az 511/2 hrsz tervlapokon meghatározott része, ‐ Séd‐patak 71. sz . főút alatti környezete 455‐461, 506‐508 hrsz, ‐ vízmű terület 936 hrsz délkeleti része, ‐ Strand nyugati határa 096/5‐6, 560/1‐2, 561/1 hrsz,
13 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
‐ és a sportpálya és templomkert 2, 3 hrsz;
Közpark(Zkp)
Legalább 1 hektár nagyságú közhasználatú közterületi zöldfelület.
Balatonudvariban három helyen van lehetőség 1 ha‐nál nagyobb zöldterület, közpark kialakítására. A területek fás illetve gyepes, bozótos jellegűek, a közparkok kertészeti kialakítása még nem történt meg.
‐ a Halkeltető és a strand közötti részen 567/1, 562, 563, 564, 565, 566, 02/17, 02/18 hrsz‐ú telkeken ‐ valamint a Kiscseri‐dűlő középső részén, a 073/ 79, 073/80 és a965/8 hrsz‐ú telek meghatározott részén van lehetőség közpark létesítésére
2.2.2. Erdőterületek (E) Erdő az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület.
Az erdők az élővilág fennmaradása, a települési környezet minősége szempontjából meghatározó jelentőségűek. A táj‐, és tájképvédelem, a táji értékek, a turisztikai vonzerő fennmaradása szempontjából is elsődleges fontosságúak. Az erdők védelmi funkciója miatt szükséges a minél nagyobb összefüggő erdőterület megőrzése és létrehozása, valamint a zömmel mezőgazdasági hasznosítással jellemezhető területeken a mozaikos tájhasználatot biztosító kisebb‐nagyobb erdőterületek megtartása, bővítése. A Balaton‐felvidéki Nemzeti Park közelében fontos, hogy tájhonos, azaz a tájra jellemző fafajok kerüljenek telepítésre.
A településrendezési terv szempontjából erdőnek a fás növényekből és társult élőlényekből kialakult életközösségét tekintjük. Területfelhasználás szempontjából erdőterületnek az erdő által elfoglalt 5.000 m2 vagy annál nagyobb kiterjedésű földterületet tekintjük a benne található nyiladékokkal együtt, valamint az erdőtelepítésre kijelölt területeket. Erdőnek minősül a meghatározott terület akkor is, ha átmenetileg a faállomány vagy az életközösség más eleme hiányzik.
Meglévő erdők
‐ a belterülettől Északra a vékony termőrétegű köves talajon kialakult molyhos tölgyes‐cseres származékerdők, valamint az egykori szőlőhegyen, az Öreg‐hegy területén kialakult virágos kőrises‐molyhos tölgyes származékerdő terület. ‐ ezeken kívül a felhagyott mezőgazdasági területeken találhatók kisebb‐nagyobb erdőfoltok.
Tervezett erdők
A hatályos településrendezési eszközök több, tervezett erdőterületet jelöltek ki. Ezek közül kiemelendő a Kiscseri‐dűlő északi és déli határán, a közlekedési hálózati elemek (71. sz. főút, vasútvonal) mentén kijelölt zajvédelmi erdő sáv.
Balatonudvari erdői természetvédelmi védettségük következtében védelmi erdőként tervezettek.
2.2.3. Mezőgazdasági területek (M) A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattartás, állattenyésztés továbbá az ezekkel kapcsolatos saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló területek.
A mezőgazdasági területek a szerkezeti terven általános mezőgazdasági területként –gyep, szántó ill. szőlő művelés‐, valamint kertes mezőgazdasági terület területfelhasználási egységként kerültek kijelölésre.
14 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
Általános mezőgazdasági terület (Má)
Az általános mezőgazdasági területből szántóként használt terület Balatonudvari határában csak igen kis területen található. Az erdők ill. gyepterületek közé ékelődő, korábban szántónak használt területeket a terv éppúgy az általános mezőgazdasági területbe sorolja mint a borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó területeket illetve a szintén kevés gyepterületet. Az általános mezőgazdasági terület övezetében szántó művelési területen a terv épületek építését nem tartalmazza, szőlő és gyümölcsművelés esetén lehet az övezeteknél meghatározott feltételekkel építeni.
A meglévő gyepterületek a tájképvédelem, az ökológiai és a környezetkimélő gazdálkodás és az erózióvédelem szempontjából is megőrzendők. A terv, csak a már erősen bozótos, illetve az erdőkhöz közel eső egykori gyepterületeket sorolja erdőbe. A gyepek fenntartása – annak ellenére, hogy jelenleg a gyepek szakszerű legeltetése csak részben, egyes területrészeken megoldott – a mozaikos tájszerkezet, a kedvezőbb tájképi megjelenés és az állattenyésztés megtartása érdekében fontos.
Balatonudvari közigazgatási területének jelentős része a borszőlő termőhelyi kataszterében tartozó jó és kiváló minőségű termőhely, ezért a településrendezési terv ezekre a területekre elsődlegesen szőlő, ill gyümölcstermesztést javasol és a szabályozással is igyekszik az adottságok optimális hasznosítását segíteni.
A szabályozás lehetőséget ad pincészetek, feldolgozók, borturizmust kiszolgáló építmények létesítésére.
Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
Balatonudvarin a hagyományos szőlőhegyi tájhasználatból megmaradt egykori szőlőhegyeken – Öreg‐hegy, Les‐hegy – jelöltek ki a zártkerti, majd kertes mezőgazdasági területeket. Itt nagyjából fennmaradt a szőlőkultúra, a kialakult beépítésre, a jelenlegi telekméretekre, a területek meredekségére, tulajdoni viszonyokra tekintettel a terv három övezetet jelölt ki a kertes mezőgazdasági területeken.
2.2.4. Vízgazdálkodási terület (V) Vízgazdálkodási terület, a vízfolyás medre, Balaton tómedre, források környezete, valamint a vízgazdálkodással kapcsolatos építmények területe tartozik ebbe az övezetbe.
2.2.5. Különleges beépítésre nem szánt területek (Kb) A különleges beeépítésre nem szánt területek olyan funkciók elhelyezésére szolgálnak, amelyek beépítettsége a 10%‐ot nem haladhatja meg.
Különleges temető terület – temető (Kb‐te)
A temető terület a temetkezés kegyeleti színhelye. A temetőben a temetkezést és a kegyeletet szolgáló építmények, épületek elhelyezése lehetséges. (8/1, 8/2, 06/ 15‐19 hrsz szabályozási terven meghatározott része)
Különleges rekultiválandó terület (Kb‐r)
Az egykori bánya területe – rekultiváció részeként, illetve azt követően – jól hasznosítható, elsősorban a golfpályához kapcsolódó funkciókkal.
Különleges beépítésre nem szánt terület településüzemeltetési terület (Kb‐tel)
A terület a település üzemeltetéséhez, gondozásához szükséges gépek, berendezések tárolására, karbantartására szolgál (078/16, 082/8, 082/9 hrsz)
Különleges beépítésre nem szánt terület – turisztikai terület (Kb‐tur)
A terület – a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének megfelelően – magas zöldfelületi ellátású közösségi jellegű turisztikai fejlesztési terület. (019/1‐30), 017/2‐8 hrsz)
15 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
Különleges beépítésre nem szánt terület – naperőmű (megújúló energiaforrás) területe (Kb‐nap)
A terület az alacsony szerkezeteken elhelyezett napelemek és a napelempark működéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, a növényborítottság kötelező megtartásával.
2.3. VÁLTOZÁSOK
A településrendezési eszközök változásai:
HÉSZ
1. Igazodás a hatályos OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) előírásokhoz – fogalmak változása, egyes, a felsőbb jogszabályokban már szereplő előírások ismétlésének törlése, megváltozó OTÉK szabályozásnak való megfelelés. 2. A hatályos építési szabályok felülvizsgálata a településképi rendelet megjelenésének megfelelően – ez elsősorban a településképi rendeletben szabályozható előírások kivétele, vagy átfogalmazása, HÉSZ szerkezetének átalakítása. 3. Az övezetek rendszerének felülvizsgálata, jelölésének javítása. 4. A részmódosítás során kijelölt Lf‐5 övezet visszaalakítása Lf‐3 övezetté, az Lf‐5 övezet épületmagassági értékének megőrzésével és kiterjesztésével az Lf‐3 övezet egészére. 5. A szabályozási tartalomban alig különböző zöldterületi övezetek összevonása. 6. 71. sz. főút – Munkácsy M. utca – Erkel F. utca Bartók Béla u. által közrezárt tömbben a tereprendezés lehetőségeinek bővítése a horhos területének feltöltésére. 7. A 17. ponttal összefüggésben a HÉSZ bevezette a kialakítható legkisebb telekszélesség fogalmát, hogy az átsorolások után se tudjanak a telkek túl sok részre darabolódni.
SZABÁLYOZÁSI TERV
1. A magasabb rendű jogszabályok által lehatárolt (különböző szempontok szerinti) védelmi területek feltűntetése, pontosítása, régészeti területek frissítése az adatszolgáltatások alapján. 2. Pontosítás az új, pontosabb alaptérkép szerint, a megváltozott telekszerkezet alapján (a hatályos szabályozási terv megvalósult elemei már nem szerepelnek az új tervben). 3. Zöldterületek, OTÉK szerinti (méret alapján történő) elkülönítése közkertre és közparkra. 4. HÉSZ módosításainak átvezetése (övezetek rendszere, Lf‐5 övezet megszűntetése, stb.). 5. Tervhibák, tervi elemek inkoherenciáinak javítása (övezethatárok, szabályozási vonalak alkalmazása, helye stb.). 6. Turisztikai fejlesztési terület kijelölése a Vászolyi út mellett (csak 5 ha feletti telken, beépítésre nem szánt terület jelölhető ki – 10% a beépítettség legnagyobb mértéke). 7. Különleges beépítésre nem szánt településüzemeltetési terület kijelölése Kövesdomb területén. 8. Kiscseri‐dűlő tervezett zöldterület áthelyezése a vízgazdálkodási területre, vasút felől új zöldterület kijelölése (a kerékpárúttal összhangban). 9. Csárda kiszolgálóterét kettévágó tervezett út áthelyezése: a vasút felől kerüli meg a területet, illeszkedve a tervezett kerékpárúthoz. 10. Vitorlás utcai park, Temető, sportpálya és a Vászolyi út, 71. sz. főúti kereszteződés környezetének kisebb mértékű változtatása a tervezett közlekedésfejlesztési elképzeléseknek és a kerékpárút terveinek megfelelően. 11. 71. sz. főút – Munkácsy M. utca – Erkel F. utca Bartók Béla u. által közrezárt tömb egészének Lf‐3 övezetbe sorolása. 12. 937 hrsz‐ú telek (volt ÁNTSZ üdülő) közúti feltárása, falusias lakóterület kijelölése. 13. Halkeltető telkén gazdasági helyett vegyes terület kijelölése (a csárdához hasonlóan) és a területfelhasználás területének növelése. A zöldterület pótlása a Kölcsey F. utca végén történt.
16 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
14. Az egykori bungalow (betonalapos) terület keleti oldalán az út a valós használatnak megfelelően kiszabályozásra került a vízgazdálkodási területig. 15. A Keresztfa‐dűlő javasolt telekhatárai törlésre kerültek a szabadabb alakíthatóság – hatékonyabb területfelhasználás lehetősége érdekében. 16. 1033/7 és 1033/11 hrsz‐ú telkek megközelítésének, határának rendezése 17. 1052/12 és 1052/16 hrsz‐ú telkek átsorolása (Mk‐2 helyett a szomszédos Mk‐1 alövezetbe), hogy a tulajdonosok a jelenleg megoldatlan megközelítési kérdéseket csoportos telekhatár‐rendezéssel megoldják.
17 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
3. SZAKÁGI JAVASLATOK
3.1. TÁJRENDEZÉS
Az I. katonai felmérés a XVIII. század második felében (1782‐1785) készült. Balatonudvari – akkor Udvary – területén már abban az időben jelentős nagyságú erdő volt. A falu történelmi magja a mai Ófalu már akkor kialakult a mai helyén és mindössze a templom helyezkedett el az út felett. A falutól északra szántók és gyepes területek feküdtek, majd a köves talajú részeken alakultak ki az erdők. Az Öreg‐hegy és a Les‐hegy területén már a 18. században is szőlők voltak, a Les‐hegyen a mainál nagyobb kiterjedésben. A közlekedési utak részben a parttal párhuzamosan haladtak, részben pedig északi irányba a szőlőhegyek, valamint Vászoly és Nemes‐Pécsöl felé.
A kb. 80 év múlva az 1800‐as évek közepe táján készített II. katonai felmérésen a falu kiterjedése nem nagyobb, mint az első felmérésen. A Balaton parton, az Örvényes felöl érkező patak völgyében, valamint a falu felett gyepes területeket ábrázol a térkép, szántó területekkel egyetemben. Ezt követően következnek Észak felé az erdők, amelyeken áthaladva érhetők el a szőlőhegyek. Az Öreg‐hegy és a Les‐hegy szőlővel jelölt területei a művelés folyamatos meglétére is utalnak. Az Észak felé tartó utak főleg a szőlőkbe vezetnek, de határozott vonallal jól látható a Vászoly felé vezető út. Ezen a térképen már feltűnően sok présház látható a szőlőhegyekben.
A III. katonai felmérés, amely a XIX század vége felé készült, már csaknem a mai nyomvonalon jelzi az Akali felé, illetve Balatonfüredre menő országutat. A falu területe még ekkor sem növekedett meg érzékelhetően, ezen a térképen is kb. 30 házat számolhatunk meg. E térkép sokkal kevésbé szemléletes, mint az előzőek, a különböző művelési ágakat nehéz megkülönböztetni.
Leghitelesebb és legpontosabb forrás a tagosítás előtt készült – 1858‐as – kataszteri térkép, amely részletesen, telkenként helyrajzi számmal ellátva mutatja be a területet. A külterületi földrészleteken szerepelnek a művelési ágak jelei, sőt a helyrajzi számok mellett a tulajdonosok nevei is jól olvashatóak.
A Les‐hegyen az 1821‐ben épült, most Németh Miklós kezelésében lévő műemlék pince a XIX. század közepén Fodor Ferencz tulajdonában volt, a mai Skrabski birtokra pedig Leutold Lőrincz vöröstói lakos nevét jegyezték fel birtokosként. Érdekes, hogy az Öreghegyi műemlék pince – 1033 hrsz – szintén vöröstói lakos Berger Sebastián tulajdonában volt. E két példa is jelzi, hogy a szőlőhegyek jelentős részét, különösen az Öreghegy felső, magasabban fekvő telkeit a hátsó falvakban ‐ Vöröstó, Barnag, Nagyvázsony ‐ élők birtokolták.
A tájhasználatra ezen kataszteri térképen ugyanaz a jellemző, mint a II. katonai felmérésen. A szőlőhegyekre akkor még a nagyobb, kb. 1‐3 ha nagyságú telkek voltak a jellemzők, de ennél nagyobb terület csak erdőben volt, azaz a szőlőhegyek alapvetően paraszti birtoklásúak voltak. Ugyanez elmondható a szántó és gyepterületekre is, ott sem voltak nagyobb, földesúri területek.
Az erdők egy része Udvari község, a másik része a Veszprémi püspökség birtokában volt.
Az 1941‐es térképen, amely már a mai 71‐es út nyomvonalát dupla vonallal ábrázolta, még mindig csak a temető és a mellette lévő templom található az út felett, a falu az út és a Balaton (vasút) között helyezkedik el. A vasút 1909‐ben épült, a Balaton‐part azóta kissé független a település mindennapi életétől.
Ezen a térképen a Les‐hegyre vezető út mentén, a Templom dűlőben már két pincét és szőlőparcellákat is ábrázol a térkép. A Les‐hegy és az Öreg‐hegy a présházakkal együtt változatlanul szőlőműveléssel hasznosított terület.
A vászolyi út vastag folyamatos vonallal, a Les‐hegyre, valamint a vászolyi Öreghegyen keresztül Pécselyre vezető út szaggatott vonallal ábrázolt. Az erdők a mainál kisebb helyet foglaltak el.
1959‐ben a falu több száz éves belső magja még intakt. Az Ófalutól közvetlenül nyugatra, egy új utca megnyitásával ekkor kezdődtek az építkezések. 1959 szeptemberében 6 ház volt épülőben, illetve félig kész állapotban. A tó és a vasút között ebben az időben még a hagyományos tájhasználat szerint szántók, kertek,
18 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT gyepes területek voltak és Fövenyesen is csak két épület állt. A hatvanas években egyre több telket alakítottak ki és 1976‐ra már csaknem beépült a Fövenyes településrész is. Bővült az Ófalu melletti új beépítés is, és a hetvenes években már öt(!) új utca mellett álltak házak.
A 71.‐es út északi oldalán is a hetvenes évek elején kezdtek el épülni a házak és alig egy évtized múlva már számos ház állt ezen a területen is. A vasút és a Balaton között a korábbi mezőgazdaságilag használt területen is a hatvanas évek végén történhetett a parcellázás, mindenestre az építkezés itt is a hetvenes évek elején kezdődött, és bámulatos gyorsasággal épült be üdülőházakkal a terület, 1975‐ben már a telkek több mint felén épület állt.
A szőlőhegyeket az 1950‐es évek végén még művelték, és alig volt új épület. Az ismert folyamat, a szocialista mezőgazdaság létrehozása jelentősen visszavette a szőlőhegyek művelését. A hatvanas évek végén a zártkertek létrehozása tette lehetővé 3000 m2 nagyságig a személyi földtulajdon szerzését. Ekkor épült be hihetetlen gyorsasággal a Balaton‐parti szőlőhegyek nagy része. Szerencsére Udvariban a Les‐hegyet elkerülte ez a folyamat. Itt 1858‐ban 7 db, 1985‐ben 9 db, 2018‐ban 10 db épület állt.
Az Öreg‐hegyen nagyobb volt az építkezési kedv. Az elmúlt 40 évben kifejezetten nagyméretű, egyértelműen üdülő funkciójú épületek épültek általában a szőlőművelés mellőzésével. Itt megkétszereződött az épületek száma és az utóbbi években megjelent a panzió jellegű üdültetés is.
Az Öreg‐hegy és a Les‐hegy mellett Udvariban még két területet soroltak a szőlőkataszterbe. Az egyik az a terület, amelyről említettük, hogy már az 1940‐es években két pince volt és a pincék mellé telepítettek szőlőt is. A másik a temető fölötti rész, amelyet az előzőhöz hasonlóan a szocialista időkben – az 1970‐es évek második felében – nagyüzemi szőlőültetvényekkel telepítették be. A Les‐hegyi út mellett, a szőlőkkel szemben a 70‐es években gyümölcsöst is telepítettek, amely azonban a kárpótlást követően lassan erdővé alakult.
A köves talajú Dongó‐mező az 1980‐as években még egyszerű gyep volt, ahol a kőfejtő gödör volt az egyetlen látható beavatkozás a környezetbe. A kárpótlást követően azonban ügyvédi rafinéria segítségével sokan azt hitték, hogy üdülőtelekhez jutottak, és elkezdődött az infrastruktúra nélküli terület különböző, de többnyire alkalmi, bódé jellegű épületekkel való beépítése. A Balaton törvény egyértelműen tiltotta e terület beépítésre szánt területté való átminősítését. A tájképi tájszerkezeti szempontok mellett kiemelendő az is, hogy a terület déli része nyílt karsztterület.
3.1.1. Tájhasználat, tájszerkezet A tájrendezés, a táj elemeinek alakítása ökológiai, műszaki, gazdasági és esztétikai elvek, szakismeretek alapján annak érdekében, hogy a táj élettani, kondicionáló hatása, termőképessége, használati‐ és vizuális értéke kedvezőbb legyen, növekedjen.
Cé, a természetes és az épített tájelemek összehangolása, a tájban lévő értékek és potenciál minél nagyobb mérvű hasznosítása úgy, hogy ez hosszú távon fenntartható tájhasználatot eredményezzen. A külterületi szabályozás során a cél a jelentősebb tájelemek, a főbb tájhasználati jellemzők megtartása volt, amelyek által a táj jellege, lényege megőrizhetők és a problémák megismerhetők. A tájrendezés sajátossága, hogy minden tájegység egyedi, ezért nem szabványosíthatóak a javasolt megoldások. Alapelv, hogy mindig a táji értékeket előtérbe helyező, a tájjelleget erősítő megoldásokat kell a tájrendezőnek megfogalmaznia.
Az elmúlt évtizedekben a társadalmi, gazdasági folyamatok felgyorsították a tájváltozás folyamatát, Balatonudvariban is a hagyományos szőlőhegyi tájhasználat fokozatosan zsugorodik, és az elmúlt két évtizedben a korábbi nagyüzemi szőlőterületek is gyakorlatilag majdnem megszűntek – ezért a külterületi szabályozásban a táj jellegének védelme még fontosabb szempont lett. A szőlőtermelés gazdaságossága nem a településrendezési eszközöktől függ, a szabályozás eszközeivel viszont el kell hárítani a szőlőművelés előttii akadályokat.
A településrendezési eszközök készítése során fő feladat a kialakult tájhasználat és tájszerkezet főbb elemeinek megtartása, erősítése. Ez elsődlegesen az optimális, a táj adottságaihoz alkalmazkodó tájhasználatra való törekvéssel érhető el, ezért rendkívül fontos az adottságokkal összhangban lévő,
19 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
ökologikus tájhasználat felé történő tudatos elmozdulás. A meglévő fő szerkezeti elemekben a településrendezési terv visszafogott, csekély változtatásokat javasol, tudomásul véve azt, hogy a nagyüzemi gazdálkodás megszűntével a „szántóföldi szőlőtermelés” kisebb területre terjed ki, a másodosztályú szőlőkataszteri termőhelyeken megszűnőben van. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a szőlőhegyek jelentős nagyságú I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozó jó adottságú területekkel rendelkeznek, ahol a szőlőművelés lenne az optimális, de amellett, hogy a szabályozás támogatja a szőlőtermesztést, egyúttal lehetőséget ad gyümölcs, gyep és más mezőgazdasági hasznosításra is, hiszen az EU által korlátozott, 1%‐nyi új szőlőtelepítési lehetőség hosszútávon sem teszi lehetővé a régi szőlőhegyi területek betelepítését. Változatlanul cél az erdők nagyságának kismértékű növelése, a dombsági határrész tájhasználati jellemzőinek megtartása.
A tájrendezési tevékenység fő területei:
a természeti adottságok védelme a termelési adottságoknak, a termőhely minőségének megfelelő művelési ág alkalmazása a mozaikos tájhasználati jelleg megőrzése
1. A Természeti adottságok védelme
Balatonudvari határában nemzeti park, Nemzeti Ökológiai Hálózat, Natura 2000 hálózat területébe tartozó határrészek, természetközeli területek is vannak, amelyek természetvédelmi, génmegőrzési szempontból jelentenek kiemelkedő értéket és szervesen kapcsolódnak a szomszédos települések határában lévő hasonló adottságú területekhez.
A meglévő domborzati, növénytani, élővilágbeli állapotokat a kialakult természetközeli jellegnek megfelelően változatlanul kell hagyni, és az erdő, gyep, szőlőültetvények megőrzésével, növelésével támogatni szükséges.
2. A termelési adottságoknak, a termőhelyi minőségnek megfelelő művelési ág alkalmazása
A Balaton‐felvidék védett domblejtői kiválóan alkalmasak szőlő‐ és gyümölcstermesztésre, az alacsonyabban fekvő, kedvezőbb termőképességű területek pedig gyep vagy erdőhasznosításra.
Alapvető stratégiai cél ezeken a kiváló termőhelyeken a szőlőművelés, gyümölcstermesztés megőrzése, esetleges fejlesztése. A művelt területek esztétikailag kedvezőbbek a felhagyott, műveletlen területeknél és a szőlőtelepítés gazdasági szempontból előremutató. A szőlőkataszterbe sorolt, kiváló termőhelyeket ezért a településrendezési eszközökben úgy szabályoztuk, hogy a szőlő termőhelyi kataszterbe tartozó legkiválóbb területeket elsősorban szőlő‐ és gyümölcstermelésre vegyék igénybe, de nem zárhattuk ki az egyéb kertészeti, mezőgazdasági hasznosítást.
A gyümölcstermesztésnek is komoly hagyományai vannak a Balaton‐felvidéken.
A terv támogatja a szőlőtermesztéssel nem hasznosított területeken, valamint az egyéb kedvező adottságú területeken a gyümölcsösök – elsősorban csonthéjasok – telepítését.
Mind a szőlő, mind a gyümölcsös telepítéseknél fontos a telepítendő terület illetve a birtok mérete. Feltétlenül szem előtt kell tartani a méretgazdaságossági szempontokat is.
Állattartás fejlesztése
Balatonudvari adottságai, a vékony termőrétegű gyepterületek nem igazán kedveznek a hagyományos állattartás fejlesztésének. A védett természeti területeken a gyepterületek legeltetése azonban kifejezetten szükséges lenne a védett fajoknak otthont adó társulások fenntartása érdekében.
20 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
3.1.2. A tájszabályozás, tájképvédelem feladatai
A gazdálkodás segítéséhez szükséges szabályozási feltételek kidolgozása; A hagyományos tájkarakter védelme, a tájjelleg erősítése; A táj esztétikai adottságainak fenntartása, az építmények, műtárgyak tájbaillesztése; Az egyedi tájértékek, jellegzetes tájelemek feltárása, megóvása; A tájképet, látványt zavaró elemek korlátozása, takarás, bontása.
(A hatályos jogszabályok szerint a településkép védelméről a HÉSZ‐től független településképvédelmi rendelet gondoskodik.)
3.1.3. Tájvédelmi, tájképvédelmi javaslatok A tájrendezési javaslatoknál részletesen említettük a tájvédelem fontosságát. A védett területek lehatárolása, az adottságokhoz alkalmazkodó tájhasználatra ösztönző külterület szabályozás egyértelműen a tájvédelmet szolgálja. A tájhasználatra tett övezeti javaslatokkal, az adottságoknak megfelelő tájhasználattal, a táji jellegzetességeket, a mozaikos tájjelleget és tájképet is fejlesztésre javasoljuk.
Az OTRT teljes külterületi határrészt tájképvédelmi terület övezetként jelöli, a Balaton törvény kisebb határrészeket von tájképvédelem alá.
A magasabb rendű tervek kötelező figyelembevétele következtében a településrendezési tervben érvényesítjük a tájképvédelmi szempontokat, de a jogszabályi változások következtében a tájképvédelmi előírások nagyobb része, ahogy azt már említettük, a településkép‐védelmi rendelet részét képezik.
3.1.4. Biológiai aktivitásérték változása
BA hatélyos terv tervezett területfelhasználás hatályos BAÉ tervezett BAÉ érték (m2) (m2) kisvárosias lakóterület 1,2 37766 37766 4,5 4,5 kertvárosias lakóterület 2,7 48166 54852 13,0 14,8 falusias lakóterület 2,4 401784 460015 96,4 110,4 településközponti vegyes terület 0,5 31653 32487 1,6 1,6 hétvégiházas üdülőterület 3 112920 138774 33,9 41,6 üdülőházas üdülőterület 2,7 107611 109825 29,1 29,7 különleges beépítésre szánt terület 3 49984 49984 15,0 15,0 általános mezőgazdasági terület 3,7 1300231 1185393 481,1 438,6 kertes mezőgazdasági terület 5 875741 880208 437,9 440,1 erdőterület 9 1630687 1787909 1467,6 1609,1 vízgazdálkodási terület 6 13691104 13685631 8214,7 8211,4 zöldterület 6 68171 68171 40,9 40,9 különleges beépítésre nem szánt 3,2 9715 143221 3,1 45,8 terület kötöttpályás közlekedési terület 0,6 43022 43022 2,6 2,6 közúti közlekedési terület 0,5 462602 193899 23,1 9,7 ÖSSZESEN 18871157 18871157 10864,4 11015,9
A biológiai aktivitásérték a terv hatására nem csökken.
21 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
3.2. TERMÉSZETVÉDELEM
Balatonudvari vízparti elhelyezkedése folytán természetvédelmi szempontból sajátos helyzetben van. Területén több helyen országosan védett természeti terület, a Balaton‐felvidéki Nemzeti Park található. A közvetlen vízparti nádasok, valamint a magasabb részeken lévő erdők, gyepes területek és a történelmi szőlőhegyek tartoznak a Nemzeti Park területébe.
A védett terület helyrajzi számait Balatonudvari vonatkozásában a 31/1997 (IX.‐23.) KTM rendelet határozza meg. A rendelet szerint Balatonudvariban a következő ingatlanok tartoznak a Nemzeti Parkba: 02/7‐8, 02/16‐ 19, 04/1‐7, 022, 028/1, 060/3‐ 063, 074/1‐10, 076/1‐3, 095/3‐4, 567/2, 569/2, 570/2, 571/2‐4, 710/5‐9, 711/1‐2, 717/1‐2, 718/2, 1001‐1100, 1101‐1208/2 hrsz.
A vízparton és a golfpálya területén jelentős mértékben megváltoztak a telkek és a helyrajzi számok, így nem lehet a KTM rendelet alapján hiteles nemzeti parki lehatárolást elkészíteni. A BfNPI adatszolgáltatása alapján a védett terület kiterjedése a településen 136,13 hektár, amiből 127,56 ha üzemtervezett erdő.
A BFNP mellet Balatonudvari területén az OTrT alapján a Balaton törvény kijelölte a Nemzeti ökológiai hálózat területeit. Magterületbe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek, és számos védett fajnak adnak otthont.
E legszigorúbb és leginkább védendő magterületbe Balatonudvari nagy kiterjedésű erdeit, valamit az erdő és a település közé eső, zömmel mezőgazdasági területeket sorolták be a Les‐hegyi út két oldalán.
A puffer területek övezetébe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák, vagy mérséklik azoknak a tevékenységeknek a negatív hatását, amelyek a szigorúbban védett területek állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják. Balatonudvariban a puffer területet az Öreg‐hegy történelmi szőlőhegyén jelölték ki, a környező települések természeti értékeinek védelmét is szem előtt tartva. Több erdőterülettel határos az említett terület.
Balatonudvari területét az említett nemzeti védelmi kategóriákon túl nemzetközi, európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek, Natura 2000‐es területek is érintik, így a Balaton (HUBF 30002) különleges madárvédelmi terület és kiemelt jelentőségű természet‐megőrzési terület 04/1,095/3‐4, 096/9 hrsz és az Öreghegyi Riviera (HUBF 20016) kiemelt jelentőségű természet‐megőrzési terület 022, 023, 024/2‐4, 051/2,4,5‐26, 060/5‐7, 062, 063/ 3‐31, 076/2‐11, 077 hrsz.
A felsorolt Natura 2000‐es területek az Európai Unió ökológiai hálózatának részei, amely hálózat azon élőhelyek összefüggő láncolata, amelyek az eredeti élővilágot őrzik. A Natura 2000‐es területek közé több olyan mezőgazdasági és erdőterület is bekerült, ahol gazdálkodás folyik vagy folyt. E területeken nem a szigorú védelem, hanem a természetvédelmi és a termelési célok összehangolása a feladat.
A Balatoni Riviéra ezen részén jellemző a köves, karsztos terület. Balatonudvari közigazgatási területének jelentős részére kiterjed a nyílt karszt terület, amelyet a szabályozásnál figyelembe kell venni. A természetvédelmi törvény tiltja a nyílt – fedetlen – karsztos kőzetből álló felszínen a kőzet illetve a karsztvíz szennyezését és állapotának jogellenes megváltoztatását.
A 8002/2005 (Mk 138) KvVM tájékoztató tartalmazza a nyílt karszt területbe tartozó ingatlanok helyrajzi számait:
05; 06/ 6‐8, 13‐41, 43‐45, 47‐48, 51, 61‐62; 011/3‐4; 013/3‐4; 014; 015/2,4, 5‐9, 13, 33‐34, 41; 016; 017/1; 022; 023; 024/2‐4; 051/2, 4‐8, 13‐26; 056/3,5; 057; 058/9‐10; 059; 060/5‐7; 062; 063/3‐22, 24‐30; 073/1,5,9,12,15,26‐28, 31‐ 33,38; 074/1‐10; 075; 076/2‐9,11; 077; 083/2‐8;
A karsztjegyzék nem teljesen pontos, vannak teljesen körbefogott ingatlanok, amelyek feltételezhetően hiba folytán, vagy a földhivatali ingatlan‐nyilvántartásban bekövetkezett változások miatt kimaradtak a jegyzékből.
22 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
4. KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK
4.1. KÖZÚTI HÁLÓZATI KAPCSOLATOK, FŐBB CSOMÓPONTOK
A magasabb rendű tervek a községet érintő közúthálózat‐fejlesztést nem tartalmaznak.
Balatonudvari főúthálózati kapcsolatait a távlatban is a közigazgatási területet kelet‐nyugati irányban átszelő 71sz. Lepsény‐Fenékpuszta másodrendű főút biztosítja. Az út átlagos kapacitáskihasználtsága csak 33%‐os, de mivel az éven belüli forgalomeloszlás nem egyenletes, főidényben az átmenő forgalom zavaró. Az út a belterület északi szélén halad át, elvágva a központi lakott részt a kiterjedt külterülettől. Az út elválasztó szerepét forgalomtechnikai beavatkozásokkal lehet, célszerű mérsékelni, egyúttal a keresztező (gyalogos) forgalom biztonságát is növelve. A főút területigénybevétellel járó fejlesztése nem tervezett.
Változatlanul fontos kistérségi kapcsolati szerepe van a Balaton felvidékre vezető Vászolyi útnak, ami továbbra is helyi út. Az út területigénybevétellel is járó fejlesztése javasolt, többek között azért, hogy kerékpárral is biztonságosabban lehessen rajta közlekedni. Az út vonalvezetése nem változik.
Részlet az új BKÜTrT‐ből
4.2. BELSŐ ÚTHÁLÓZAT
Balatonudvari kialakult utcahálózata lényegesen a távlatban sem változik. Továbbra is javasolt a fejlesztések által nem érintett, történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, ill. értékes beépítéssel szegélyezett úthálózatnak, mint helyi jellegzetességnek a megőrzése.
A település belterületén a szerkezeti tervlapon jelölt helyi gyűjtőutak teremtik meg a településrészek (jelenleg hiányzó) belső összeköttetését. A helyi gyűjtőúthálózat létrehozásához a Kiscseri dűlőnél és a Keresztfa dűlőnél új közterület‐kialakításra van szükség. Az új útszakaszok szabályozási szélessége az adottságokhoz és lehetőségekhez igazodik, jellemzően 12‐16m közötti, a közparkkal határos részen kb. 8+18m.
A helyi kiszolgáló úthálózat bővítése többségében a területfejlesztésekhez, illetve az új telekosztásokhoz kapcsolódik. Új közterület‐kialakítás biztosítja a vasúttól délre eső területek közúti megközelíthetőségét, mindkét strand környezetében. Az új utcák szabályozási szélessége általában 12m. A parti sávban, ahol csak
23 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT gyalogos/kerékpáros forgalom, illetve korlátozott célforgalom lehetséges, ennél keskenyebb közterületeket (is) szabályoztunk.
A helyi külterületi úthálózatnak továbbra is fontos szerepe van. Mivel az utak többnyire keskenyek, nem mindig jól járhatóak, és sok zsákút is van, a fontosabb helyi külterületi feltáróutak területigénybevétellel járó szélesítése javasolt. A többi külterületi útnál a járművek akadálymentes közlekedését, valamint a későbbiekben esetleg szükségessé váló útszélesítés lehetőségét az út menti beépítés szabályozása biztosítja.
A települést érintő utak javasolt tervezési osztályba sorolása (az Út 2‐1.201:2008 (e‐UT_03_01_11) Útügyi Műszaki Előírás szerint): 71. sz. főút: K.III., B.III. helyi gyűjtőutak: B.V. d‐D. Vászolyi út: K.V. helyi kiszolgáló (lakó) utak: B.VI. d‐D. önálló kerékpárutak: K.VII., B.VII. önálló gyalogutak: K.VIII., B.VIII. helyi külterületi utak: K.VI.
4.3. KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS
4.3.1. Közúti A közúti tömegközlekedést továbbra is az országos főúton közlekedő helyközi autóbusz viszonylatok biztosíthatják. Szükség szerint, az üzemeltetővel történő megegyezés szerint, új megállók is létesíthetőek.
4.3.2. Kötöttpályás A településen áthaladó Székesfehérvár–Tapolca vasútvonalnak napirenden van a vasúti területen belüli korszerűsítése, villamosítása, első ütemben Balatonfüredig, II. ütemben Tapolcáig, sőt tovább. Balatonudvarin továbbra is a meglévő két vasúti megállóval lehet számolni, a központi részen, illetve a Fövenyesen lévő megállóval. Várhatóan a távlatban is a meglévő három fénysorompós útkeresztezésen, és három gyalogos keresztezésen lehet átkelni a síneken.
4.4. KERÉKPÁROS ÉS GYALOGOS KÖZLEKEDÉS A kerékpáros kapcsolatok szempontjából fontos, hogy Balatonudvarin is áthalad a Balatoni Bringakör (8A országos törzshálózati kerékpárút). A településrendezési eszközökben a kerékpárút a múlt év végén elkészült engedélyezési terveknek megfelelő nyomvonallal és területigénnyel jelenik meg.
A helyi kerékpáros forgalom számára a kisforgalmú utcák, és az erdei/szőlőhegyi utak is használhatóak.
A központi belterületen a gyalogos közlekedést a jövőben is többnyire vegyeshasználatú utcák szolgálják. A parti sávban lévő strandok, közparkok, gyalogos felületek további fejlesztését segíthetik az összeköttetésüket a vasút déli oldalán biztosító új közterületek. Továbbra is javasolt a parti sétány kialakítása.
4.5. PARKOLÁS A községben a parkolás, rakodás a lakó‐, és üdülőterületeken jellemzően nem okoz gondot, általában telken belül megoldott. A parti sávban (a kikötőnél, a vasúti megállóknál, és a strandoknál) közterületi parkolók is létesültek. Jelentősebb telken kívüli parkolási igény, az általános balatoni helyzetnek megfelelően, főleg a rövid főidényben, helyileg a központban, és a strandok környékén jelentkezik. Nagyobb, új közterületi parkolót a javaslat nem jelöl ki. A parkolást, rakodást továbbra is az OTÉK és a HÉSZ előírásai szerint kell megoldani.
4.6. VÍZI KÖZLEKEDÉS
Balatonudvarinak Fövenyesen van hajóállomása. A hajóállomásról jelenleg főként sétahajók, rendezvényhajók indulnak, közösségi közlekedési lehetőségként kevésbé használatos. A magasabb rendű tervek a kikötőt meglévő térségi kikötőként ábrázolják.
24 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
5. KÖZMŰELLÁTÁS ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS FEJLESZTÉSI JAVASLAT
Balatonudvari kiemelt üdülő‐település, a település közigazgatási területét érintő golfpálya megvalósításával jelentős turisztikai központtá vált. A település Balaton‐parti elhelyezkedéséből adódóan meghatározó szerepet tölt be a pihenés, az üdülés és az idegenforgalom.
A településen a lakó és az üdülő ingatlanok száma folyamatosan növekszik. A településen az elmúlt évtizedben megvalósított csatornázásnak az eredményeként, a település beépített területén, a lakó, az aprótelkes üdülő és nagytelkes üdülők számára is a teljes közműellátás lehetősége biztosított.
Az utóbbi években közműveket érintő érdemi fejlesztés nem történt.
A település fejlődéséhez szükséges területhasznosítási változtatás meghatározását, a településszerkezeti tervet meghatározó övezetek kialakítását korlátozzák a közműves szempontú adottságok. Közműves szempontból adottságként kell kezelni azokat a közműhálózatokat és létesítményeket, amelyek adottságukból eredően helyhez kötöttek, ilyenek pl.: vízmű kutak, vizes élőhelyek, stb., illetve továbbá azok, amelyek kiváltásának költsége meghaladná a felszabaduló hely értéknövekedését. Ez utóbbi csoportba a gerinchálózatok és létesítmények tartoznak.
Területfejlesztés tervezésénél, területfelhasználás módosításánál korlátozó adottságként kell kezelni:
1. Vízellátás szolgáltatási területén o Vízmű kutak és azok védőterületei o Vízgépészeti létesítmények és műtárgyak területei o Ivóvíz gerincvezeték
2. Szennyvízelvezetés o Szennyvíz gerinc nyomóvezeték o Szennyvízátemelő műtárgyak és védőterületei
3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés o Balaton és parti sávja o Önkormányzati kezelésben levő csapadékvíz elvezetést szolgáló árkok 3‐3 m‐es karbantartó sávval
4. Energiaellátás Villamosenergia o 22 kV‐os villamosenergia elosztóhálózat nyomvonala, külterületen oszloptengelytől mért 7‐7 m‐es biztonsági övezettel o 22 kV‐os villamosenergia földkábel 1‐1 m‐es biztonsági övezettel o 22/0,4 kV‐os transzformátor
Földgázellátás o Nagyközép‐nyomású földgáz elosztóhálózat a csőpalásttól mért 7‐7 m‐es biztonsági övezetével o Gázfogadó, gáznyomáscsökkentő
5. Elektronikus hírközlés o Vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatók létesítményei
A településtervező figyelembe véve a település természeti adottságát, valamint a közművek helyfoglalása okozta korlátozásokat a település területén új fejlesztési területeket jelölt ki, amelyen új területfelhasználási fejlesztést javasolt.
25 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
A település 5 területrészén javasolt a településtervező, területhasznosítás módosítást. Ezek a területhasznosítást módosító fejlesztések döntő hányada a betelepülők és üdülők fogadására, valamint a helyiek igényesebb elhelyezésére lakó‐üdülőtelkek kialakítását szolgálják. Sportolási lehetőség bővítését, új turisztikai célú hasznosítású területek kialakítása is javasolt. A javaslatok között szerepel olyan is, amely a munkahelyteremtés lehetőségét szolgálja, erre kereskedelmi, szolgáltatási gazdasági területbővítés javasolt.
A javasolt funkcióváltással új, vagy módosított beépítésre szánt területhasznosítású területeken a teljes közműellátását kell megoldani, akár a település belterületén, vagy külterületén javasolt a változtatás, az arra vonatkozó, a helyi építési szabályzatban rögzített előírások betartásával.
A beépítésre szánt fejlesztésre javasolt területek vagy már jelenleg is teljes közműellátással rendelkező területen, vagy ahhoz kapcsolódó területen fekszenek. Ezeknél a fejlesztésre javasolt területeknél, a közműellátás biztosításához teljes közműellátás esetén biztosítani kell a villamosenergia, a vezetékes ivóvíz ellátást, a közcsatornás szennyvízelvezetést és a földgázellátást, valamint a csapadékvíz elvezetést. Ezeknek a fejlesztésre javasolt területeknek így a közműellátása vagy közvetlenül csatlakozva a már üzemelő hálózati rendszerekhez megoldható, vagy a meglevő hálózatok kisebb‐nagyobb továbbépítésével biztosítható.
A beépítésre nem szánt területen javasolt használati mód megváltoztatás elméletileg, közművesítési kötelmet nem jelentene, csak elvárásokat. Emberi tartózkodást szolgáló építmény számára a villamosenergia ellátás kiépítése, illetve annak a kiépítési lehetősége célszerű. Egyéb közműigény közműpótlóval, közhálózat fejlesztés igénye nélkül is kielégíthető, így elvárás, hogy ellátására rendelkezésre álljon a közegészségügyi hatóság által is elfogadott vízellátás, valamint a szennyvíz kezelése‐elhelyezése a környezet veszélyeztetése nélkül megoldható és a csapadékvíz elvezetése is biztosított legyen. Egyes speciális esetben, ilyen az országos vízminőség védelmi területen fekvő fejlesztési terület, amelyre eltérő közművesítési feltételt kell meghatározni, amely a helyi építési szabályzatban rögzítendő.
A helyzetfeltáró vizsgálatok alapján Balatonudvari a felszín alatti víz szempontjából a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik, a település közigazgatási területe az Országos vízminőség‐védelmi területek övezetén fekszik, így az OTrT‐ben az Országos vízminőség‐védelmi terület övezetére rögzített szigorúbb előírást kell betartani:
15. § (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.
Az országos vízminőség védelmi területen fekvő fejlesztési területek esetén a beépítésre nem szánt területeken a beépítésre szánt területekhez hasonlóan a szennyvíz elvezetését elsődlegesen közhálózati csatlakozással – a teljes közműellátást igénylő területekhez hasonlóan – kell megoldani. Ha a keletkező szennyvíz mennyisége nem éri el az 5 m3‐t, vagy meghaladja és a közhálózati csatlakozás 200 m‐en távolabbi, akkor szigorú feltételekkel, a helyi építési szabályzatban előírtak betartásával közműpótló alkalmazható.
Érdemes megemlíteni, hogy az OTrT tervezetben az Országos vízminőség‐védelmi területek övezetének felülvizsgálata történik, aminek következtében várhatóan Balatonudvari közigazgatási területét nem fogja érinteni ez a korlátozás.
Meg kell említeni, hogy a többször módosított 7/2006 TNM rendelet előírásának megfelelően, új épületek esetén 2019. január 1. napjától már a 6. mellékletben szereplő közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjét kell alkalmazni. Ezen követelményszintek fontos új eleme lesz majd, hogy a 6. melléklet IV. pontja szerint az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%‐os mennyiségben, helyben termelt megújuló energiaforrásból kell biztosítani. Ennek az energiahatékonysági elvárásoknak megfelelően új épületet energiatakarékosan kell kivitelezni és az energiaszükséglet legalább 25%‐át megújuló energiaforrás hasznosításával kell megoldani. Erre általánosan az országban a napenergia hasznosítása kínál kedvező lehetőséget. A továbbtervezés során ennek kielégítését is biztosítani kell.
26 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
Bár az energiaigények 25%‐át megújuló energiahordozó hasznosításával kell kielégíteni, figyelembe kell venni a megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőségének időjárás függőségét. Így a hagyományos vezetékes energiahordozókkal ki kell tudni elégíteni a csúcs energiaigényeket, a megújuló energiahordozó hasznosításával a hagyományos vezetékes energiahordozók éves fogyasztása csökkenthető.
A településtervező által javasolt területhasznosítás módosítások közműellátásának kielégítésére a következő közműigények prognosztizálhatók:
Víz‐igény Keletkező Villamos‐ Termikus Földgáz igény (m3/nap) szennyvíz energia igény energia‐igény (nm3/h) (m3/nap) (kW) (kW) Fejlesztési 282 282 5191 7089 985 terület új távlati közhálózatról kielégítendő igénye Meglevő 100 100 2482 425 59 beépítés távl igénynövekedés Összes távlati 382 382 7673 7514 1044 közhálózatról kielégítendő igény Ebből: a 76 76 1535 1503 209 tervezés távlatáig várható igény
A megengedett fejlesztések megvalósítása esetén prognosztizált igények csak előzetes tájékoztatásul szolgálnak. Tervezői tapasztalatok szerint, távlatra prognosztizált, a megengedett beépítés teljes megvalósítását követően jelentkező többlet igényekből a tervezés távlatáig ténylegesen kielégítendő igényként reálisan kb. 20%‐ának a jelentkezése várható. Így a közműfejlesztési javaslat készítése szempontjából kielégítendő igényként a tervezés távlatáig reálisan jelentkező igények kielégíthetőségét kell figyelembe venni.
A közmű‐üzemeltetők a továbbtervezés során egy‐egy ténylegesen jelentkező beruházáshoz, annak az igénybejelentésére határozzák majd meg az igénynövekedés kielégítési lehetőségének műszaki‐gazdasági feltételeit. Az igények felfutásának várható üteméhez igazítva kell az ágazati fejlesztési feladatokat megvalósítani.
Reálisan a már meglevő, kiépített hálózatokkal rendelkező területeken, a település jelenlegi belterületén, a már beépített területeken belül jelentkező igények ellátása különösebb külső hálózatfejlesztési igény nélkül ki lehet elégíteni, vagy a már meglevő elosztóhálózatokról, vagy az elosztóhálózatok helyi továbbépítésével, új bekötések kiépítésével.
Meg kell említeni, hogy az új igények kielégítésének feltétele egyrészt a közhálózat megléte, vagy kiépítése az új igénylő telkéig és arról közművenként a bekötések, a fogadó helyek és mérőhelyek megépítése, másrészt vízi közműveknél, energiaközműveknél és az elektronikus hírközlésnél is a szolgáltatókkal való megállapodás megkötése, amelyben a szolgáltatók a szolgáltatás műszaki‐gazdasági feltételeit rögzíthetik.
5.1. VÍZELLÁTÁS
A helyzetfeltáró vizsgálat szerint, Balatonudvari vízellátását a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.) biztosítja a kiépített kistérségi vízellátó rendszerén keresztül. A település bár saját vízmű kúttal is rendelkezik, a település közüzemi vízellátása jelenleg a szolgáltató Nyirád‐Ajka Regionális Vízmű rendszeréről megoldott.
27 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
A község vízellátó rendszere a DRV Észak‐balatoni Fenntartási Üzemvezetősége kezelésében van, ez a rendszer látja el Keszthelytől Balatonfüredig az Észak‐Balaton‐parti településeket. A rendszer vízbázisai a Nyírádi karsztvíz bázis és a különböző kutak. A Nyírádi vízbázis kapacitása több mint 3800 m3/nap. A rendszer nagy tartalék kapacitással rendelkezik.
A kiépített ivóvízellátó hálózatban a megfelelő hálózati víznyomást a településen üzemelő víztározó medence biztosítja.
A településrendező által javasolt fejlesztések megvalósulása esetén a tervezés távlatában 76 m3/nap többlet vízfogyasztás fellépése várható. Ezt a vízigényt a jelenlegi meglevő vízbázisokról ki lehet elégíteni.
A település kiépített vízelosztó hálózatára az előírásoknak megfelelően a tűzcsapok is felszerelésre kerültek, biztosítva ezzel a megfelelő tűzivíz ellátást. A vízhálózat fejlesztésénél a tűzivíz ellátás biztosítása érdekében 100‐as paraméterű vezetéknél kisebb átmérőjű vezeték építése nem javasolható és az új hálózatra is az ágazati előírások szerinti sűrűségben a föld feletti tűzivíz csapok elhelyezéséről is gondoskodni kell.
Meg kell említeni, hogy építési engedély csak a tűzivíz ellátás biztosításával kapható. Amennyiben a tűzivíz igény meghaladja a közhálózatról vételezhető vízmennyiséget, akkor a helyi pótlásról, helyi tűzivíz tározó medence létesítéséről is gondoskodni kell.
A település vízellátásában korábban is jelentős szerepet töltött be a házi kutak használata. A házi kutakkal a településen talajvíz, illetve az első vízadó rétegből vételezett vizet elsődlegesen locsolási célra hasznosítják. Erről rendelkezésre álló nyilvántartás nincs. A közmű szolgáltatási törvényben rögzítettek szerint ma már új házi kút csak engedéllyel létesíthető. A települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges: olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítő házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint ‐ parti szűrésű vagy rétegvíz készlet igénybevétele, érintése nélkül‐ kizárólag a talajvíz felhasználásával működik. Az engedélyben rögzíteni kell, hogy a víz nem ivóvíz minőségű. Az ezt meghaladó vízkivételi igény, vagy házi vízigénytől eltérő vízhasználati cél, továbbá rétegvíz készlet igénybevétele esetén az engedélyező a Vízügyi Hatóság.
5.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS
A helyzetfeltáró vizsgálat alapján, Balatonudvari felszín alatti víz szempontjából a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő települések közé tartozik, továbbá a település közigazgatási területe az országos vízminőség védelmi területek övezetén fekszik. A felszín alatti és a felszíni vizek, továbbá a Balaton vízminőség védelme érdekében is a településen a szennyvíz közcsatornás elvezetésének a kiépítése és tisztító telepen történő kezelésének megoldása kiemelt feladat volt, amelyet település szintűre fejlesztettek.
A helyzetfeltáró vizsgálatok szerint 2003‐ig a településen csak a campingben keletkező szennyvizek kezelését oldották meg. A camping számára létesítettek szennyvíztisztító kisberendezést, amelyből a tisztított vizet a Balatonba vezették. A Balaton vízminőség védelme érdekében a kisberendezést üzemen kívül helyezték. A településen 2003‐ban építették ki a szennyvízgyűjtő közcsatorna hálózatot, amely ma már településszintű kiépítettségű. A hálózat gravitációs rendszerrel épült ki, rajta a szükséges helyeken átemelő berendezések és nyomóvezetékek üzemelnek.
A helyzetfeltáró vizsgálatokban rögzítésre került, hogy Balatonudvarin a közcsatorna hálózat üzemeltetője a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV Zrt.) A településen elválasztott rendszerű csatornahálózat üzemel, amely a keletkező szennyvizek jelentős részét regionális hálózaton keresztül a balatonfüredi szennyvíztisztító telepre szállítja.
A településrendező által javasolt fejlesztések megvalósulása esetén várható 76 m3/nap keletkező többlet elvezetendő szennyvíz a jelenlegi hálózati rendszeren keresztül, annak szükséges helybeni műszaki fejlesztésével, a hálózat továbbépítésével a befogadó tisztítótelepig továbbszállítható lesz.
A beépítésre nem szánt területen fekvő ingatlanokban keletkező szennyvizeket még ma is előfordulóan telkenként elhelyezett tárolókba gyűjtik, amelyek jellemzően szikkasztóként üzemelnek, ezek tekinthetők a
28 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT település egyik szennyező forrásának, amelyek különösen veszélyeztetik a felszín alatti vizek vízminőségét és az élővizek, a Balaton vízminőségét.
A felszín alatti és felszíni vizek védelmére a település beépítésre szánt, illetve beépítésre nem szánt területhasznosítású területein keletkező szennyvizek kezelésére a helyi építési szabályzatban rögzítendő szigorú szabályozását kell meghatározni.
5.3. CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS, FELSZÍNI VÍZRENDEZÉS
A helyzetfeltáró vizsgálatok szerint a település a Balaton vízgyűjtőjén, közvetlen a Balaton mentén, az első település gyűrűjében fekszik. A település egyetlen élő vízfolyása a forrásokból táplált Udvari‐Séd‐patak, amely keletről érkezik a település beépített területére, majd kisebb árkok‐folyókák vizét befogadva halad tovább déli irányba a Balaton felé.
A helyzetfeltáró vizsgálatok szerint a település területén a csapadékvíz elvezetésére a központban és a főút víztelenítésére zárt csapadékcsatornát építettek ki, a település döntő hányadán nyílt árkos csapadékvíz elszállító rendszert alakítottak ki. Elmondható, hogy a felszíni vízelvezetés rendszerének kiépítettsége és karbantartása is hiányosnak tekinthető.
A településen a jövőben is nyílt árkos vízelvezetési rendszer fenntartása és továbbépítése javasolt, amelynek szakszerű és folyamatos karbantartásával, hidraulikai rendezettségével biztosítani lehet a zavarmentes felszíni vízrendezés megoldását.
A megvalósításra kerülő fejlesztések következtében a burkoltság és azzal együtt az elvezetendő vizek mennyisége nő, a lefutása csökken, ezt a többlet vízelvezetést a rendelkezésre álló csapadékvíz elvezető hálózat zavarmentesen biztosítani nem tudja. Ezért minden beruházásnál, a többlet csapadékvizek elvezethetőségét vizsgálni kell. A vízelvezető hálózat túlterhelésének megakadályozása érdekében a csapadékvizek helyi visszatartását valamennyi építési tevékenységnél meg kell oldani. A vízvisszatartást helyi záportározó létesítésével lehet biztosítani, abba tárolva a vizet és abból csak olyan vízhozammal a befogadó akár zárt csapadékcsatornába, akár árokba‐vízfolyásba vezetni, amelyet a szállítás útján a vízelvezető rendszer kiöntésmentesen fogadni tud. A fogadóképességnél alapelv, hogy vélelmezhetően annyit fogadni tud, amennyi a tervezett építési tevékenységet megelőzően a területről elfolyt, ezért a méretezésnél a helyi záportározó méretének a meghatározásánál és az abból való késleltetett és fékezett kivezetésnél, csak úgy folyhat ki a víz, amilyen mennyiség eddig is elfolyt a területről.
A nyílt árok feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz‐visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Ezért annak lefedett szakaszainak, a kocsi behajtóknak kialakítását korlátozni, szabályozni kell.
A település bel‐ és külterületén egyaránt mindig az útépítéshez, útrekonstrukcióhoz csatlakozóan szükséges a felszíni vízrendezés kiépítését, tervezett átalakítását, átépítését megoldani.
5.4. ENERGIAELLÁTÁS
A vizsgálatok szerint a település energiaellátására a villamosenergia ellátáson kívül a település belterületén a földgázellátás áll rendelkezésre, amelynek segítségével a korszerű vezetékes termikus energiaellátás lehetősége biztosított. A településen a nem vezetékes, hagyományos energiahordozók használata is előfordul.
Az üdülés, pihenés számára alapvető követelmény a jó környezeti állapot és a levegő tisztasága. Az energiaellátás terén a környezetbarát energiaellátás biztosításával lehet ehhez hozzájárulni.
A település hosszabb távú energiaellátási struktúrájának meghatározásánál alapvető szempont a várható fenntartás kérdése. Az energiaellátással szemben elvárt igény, annak környezetbarát, minél kisebb környezet terhelésű megoldása mellett, hogy automatikus üzemvitelre alkalmas legyen, miközben az egyes ingatlanok fenntartási költségeiben az energiára fordítandó költségek jelentős hányadot jelentenek. Ezért meg kell
29 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT vizsgálni, hogy a közhálózatról történő energiafogyasztást hogyan lehet takarékosabban megoldani. Az elvárható emberi takarékosságon és a takarékosabb energiafogyasztású műszaki‐háztartási berendezések alkalmazási igényén kívül a költségek csökkenthetők helyi beszerzés, termelés alkalmazásával.
Helyi energia beszerzésre, környezetterhelés növelésének elkerülésével történő energiatermelésre a megújuló energiahordozók alkalmasak. A megújuló energiahordozók közül a település földrajzi adottsága alapján a nap‐ , és a föld energiájának hasznosítási lehetőségét érdemes figyelembe venni.
A föld energiáját épületgépészeti szinten lehet hasznosítani, alkalmazása telkenkénti megoldású, egyéni gazdasági lehetőségek alapján lehet igénybe venni. Lényegesen csökkenti hasznosításával a közhálózati energiahordozó felhasználást, beruházási költségei azonban lassan térülnek meg.
A reálisan, energetikailag eredményesen hasznosítható megújuló energiahordozó a nap energiája lehet, annak passzív és aktív hasznosításának az igénybevételével.
5.4.1. Villamosenergia ellátás A helyzetfeltáró vizsgálat alapján, Balatonudvari villamosenergia igényeit az E.ON Észak‐dunántúli Áramhálózati Zrt. biztosítja. A település villamosenergia ellátásának bázisa az Aszófő 132/22 kV‐os alállomás, amely nagyfeszültségű betáplálása a főelosztó hálózati rendszer vezetékéről megoldott.
Az alállomásról induló 22 kV‐os középfeszültségű hálózat képezi a község villamosenergia ellátásának gerinc elosztóhálózatát. Az alállomásról egy 22 kV‐os középfeszültségű hálózati vezeték érkezik településre, amely jellemzően oszlopokra telepítve, földkábeles kiegészítésekkel üzemel és fűzi fel a fogyasztói transzformátor állomásokat. A fogyasztói transzformátor állomásokról táplált kisfeszültségű hálózatról történik közvetlen a fogyasztói igények kielégítése.
A villamosenergia ellátás tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a megújuló energiahordozók hasznosításának térnyerésével, a terjedő magáncélú naperőművek alkalmazásával a villamosenergia ellátás jelentős hányadát az ad‐vesz rendszer igénybe vételével, napenergiával lehet majd kielégíteni.
A megújuló energiahordozóval a villamosenergia termelés időjárás függő, ezért a villamosenergia ellátást a közhálózatról is tudni kell teljes mértékig biztosítani. A villamosenergia szolgáltatási törvény (VET) értelmében a villamosenergia ellátáshoz szükséges közhálózat fejlesztést a szolgáltatónak saját beruházásként kell megoldani, a fogyasztóval szolgáltatási megállapodást köthet, amelyben rögzítheti a szolgáltatás feltételeit.
A fejlesztési területeken a villamosenergia ellátáshoz szükséges közép‐ és kisfeszültségű hálózatfejlesztés, összhangban a hatályos VET módosításban előírtakkal, mint új hálózatépítés a belterületen már csak földalatti elhelyezéssel építhető.
A település már beépített így már ellátott területein a tervezés távlatáig várhatóan a hálózatok föld feletti elhelyezése fennmarad. Ezeken a területeken arra kell törekedni, hogy legalább egy oszlopsorra kerüljön fektetésre valamennyi, az utcában haladó vezetékes villamosenergia és elektronikus hírközlési hálózat, hogy újabb oszlopsor ne kerüljön elhelyezésre.
A település belterületén új házi bekötést már csak földalatti csatlakozással szabad kivitelezni, hogy a távlati hálózatfektetési mód átalakítási lehetőségét majd a bekötések minél kisebb aránya korlátozzák.
A település vonzásának növelése érdekében a közvilágítás további fejlesztése is szükséges. A közlekedés, a vagyon és a személyi biztonság fokozott védelmén túl esztétikai igényeket is ki kell elégíteni a közvilágításnak.
5.4.2. Földgázellátás A helyzetfeltáró vizsgálatok szerint a település földgázellátásának szolgáltatója a NKM Földgázszolgáltató Zrt, a hálózat üzemeltetője az E.ON Közép‐dunántúli Gázhálózati Zrt.
30 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
A település gázellátásának bázisa a Veszprém I. jelű gázátadó állomás, amelynek betáplálása az FGSZ Földgázszállító Zrt. kezelésében levő Papkeszi – Devecser között üzemelő DN 400‐as nagynyomású földgázszállító vezetékről épült ki.
A fogyasztók ellátására az elosztóhálózatot szinte valamennyi belterületi utcában kiépítették. A kiépített gázelosztó hálózat középnyomású, a fogyasztói igényeket közvetlen kielégítő kisnyomású gáz előállítása telkenként elhelyezett egyedi nyomásszabályozókkal megoldott.
A községben kiépített vezetékes földgázellátással a teljes lakásállomány számára biztosított az automatikus üzemvitelű termikus célú energiaellátás komfortja.
A településrendező által javasolt fejlesztések megvalósításának és a meglévő lakások komfortnövekedésének hatására a tervezés távlatáig prognosztizált igénynövekedés 209 nm3/h‐ra becsülhető. Ezt a többletigényt várhatóan a kiépített nagyközép‐nyomású gerinchálózatról ki lehet elégíteni.
A belterületre, illetve ahhoz közvetlen kapcsolódó területre javasolt fejlesztések gázellátása a már kiépített hálózatról, részben arról kivitelezhető közvetlen bekötéssel, részben a meglevő elosztóhálózat továbbépítésével biztosítható.
A villamosenergia ellátás fejezetében leírtakhoz hasonlóan a földgázellátás tervezésénél is meg kell jegyezni, hogy a prognosztizált termikus energiaigény meghatározásánál a teljes igény földgázzal történő kielégítésével került figyelembe vételre, amely jelentősen csökkenthető egyéb megújuló energiaforrások igénybe vételével. Mivel a megújuló energiahordozók hasznosítási lehetőségét az időjárás is és a termelt energia‐tárolási lehetősége is befolyásolja, így célszerű a hálózatfejlesztést a csúcsigény kielégítésére alkalmasan megvalósítani, a megújuló energiahordozóval pedig az éves földgázfogyasztás csökkenthető. E kettőséggel az ellátás biztonsága is növelhető.
5.4.3. Megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőség A helyzetfeltáró vizsgálatok szerint reálisan a napenergia hasznosítására van lehetőség. Balatonudvari természeti adottsága, hogy 2000 körüli napos órák száma, ennek aktív hasznosításával hagyományos energiahordozó megtakarítás érhető el. Az aktív hasznosítás a napkollektorok és a naperőmű panelek alkalmazásával érhető el. Ezek gondos elhelyezéséhez szükséges az építész esztétikai igényessége is, ennek nem szabad arculatrontóvá válni.
Balatonudvarin a helyzetfeltáró vizsgálatok szerint napenergia közcélú energiatermelésre való hasznosítására a közelmúltban pályázati támogatással, 594 kW‐os névleges teljesítményű naperőmű‐parkot létesítettek. A naperőmű‐parkot a település külterületén, a 082/7 hrsz‐ú telken telepítették, közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatással. A területen termelt villamosenergia hálózatba táplálására az Aszófő‐Zánka 22 kV‐os hálózatig építettek ki földkábeles bekötést.
A napenergia hasznosításának kiemelt szerepe van, mivel a település szezonális kihasználtsága a kirándulók, üdülők idegenforgalmának a hatására jelentősebb a nyári időszakban, s az azzal járó többlet energiaigény így egybe esik a nyári napsütötte időjárással. Akkor maximális az energiaigény, a klímaberendezések használata, amikor a leggazdaságosabban lehet a napenergiáját hasznosítani. A használati melegvíz termelésre a napkollektorok, a klímaberendezések energiaellátására a naperőmű panelek alkalmazásával lehet a napenergiát hasznosítani.
A napenergia aktív hasznosítása mellett a passzív napenergia‐hasznosításra is van lehetőség. Ezt nagyon jól lehet hasznosítani új épületek elhelyezésénél, az új épületek jól megtervezett telepítésével. Az épület kedvezőbb tájolásán kívül egyéb építészeti elemek alkalmazásával, tudatos növénytelepítéssel fokozni lehet a hasznosítható napenergia mennyiségét. Jelentős vezetékes energiafogyasztás takarítható meg, ha az új fejlesztési területeken az új épületek tervei a passzív napenergia hasznosítására törekedve készülnek. Nagyon fontos a továbbtervezés során ennek a szemléletnek az alkalmazása, az erre vonatkozó állami előírások is ezt szorgalmazzák.
31 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
Egyéb megújuló energiahordozó hasznosítása, így a föld energiájának hőszivattyúval történő hasznosítására telkenként épületgépészeti szinten, az egyéni gazdasági lehetőségek függvényében van lehetőség, de ennek mértéke a település szintű energiagazdálkodási mérlegben szerepet nem játszik. Egyéb megújuló hasznosítása legfeljebb reklám célra, vagy csak egyéni igény kielégítésére fordulhat elő, mert gazdaságos megtérülése csak hosszabb távon realizálható és energetikai szempontból település szinten befolyásoló hatása nem várható.
5.5. VEZETÉKES ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
A helyzetfeltáró vizsgálatok alapján Balatonudvari vezetékes távközlési ellátását jelenleg a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. biztosítja. A település a 87‐es távhívó számon csatlakozik az országos, illetve nemzetközi távhívó hálózathoz.
A településen belül kiépített vezetékes hálózat a település belterületét teljes mértékben lefedi, az igények kielégítettek.
A vezetékes hírközlési (táv és műsorelosztási) szolgáltatás bár műszaki megjelenésében közmű jellegű, szolgáltatása alanyi jogon történik. Ezért az igénylők ellátása is egyéni elbírálással, egyéni szerződéskötés alapján történik. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját beruházásként valósítja meg. A tervezett fejlesztési területek ellátása is ennek igénybevételével történhet.
A hálózatfejlesztés közterületen valósítható meg, külön helybiztosítás nem szükséges. A hálózatfejlesztés új fejlesztési területen már csak földalatti kivitelezéssel valósítható meg. Már ellátott területen ahol a gyengeáramú elosztóhálózat föld feletti elhelyezésű, ott, az elektronikus hírközlési hálózat is haladhat föld felett, ha a gyengeáramú elosztóhálózattal közös oszlopsorra fektethető. Amennyiben a közös oszlopsoron történő elhelyezésbe nem tudnak megállapodni, akkor az újabb építésű hálózat már csak földalatti elhelyezéssel építhető.
5.6. VEZETÉK NÉLKÜLI ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS
A megfelelő vételi viszonyokhoz szükséges antennák –részben a településen, részben a környező településeken– rendelkezésre állnak, de a vételi minőség javítása és a várható további igények kielégítésére és a modernebb műszaki berendezések megjelenésével további antennák telepítési igénye nem zárható ki. Az antenna elhelyezésének szabályozásával biztosítani lehet, hogy a lakosságban ne keltsen félelmet és a település arculatát se befolyásolja, de az ellátás minőségét javítsa, az elérhetőségét pedig kiterjessze.
Az antenna elhelyezési lehetőségét a településkép védelmi rendelet a (TKR) szabályozza.
32 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
6. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK
/ Részletesebb leírás ebben a témakörben a Környezeti értékelés fejezetben található!/
A településrendezési terv készítésekor fontos a meglévő környezeti elemek és értékek védelme, valamint az ezeket az értékes elemeket életben tartó mozaikos tájhasználat megőrzése.
6.1. FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALLATTI VÍZ, TALAJVÉDELEM
Balatonudvari területén a termőtalajok minősége, a szőlőtermesztés szempontjából kedvező. A szántóföldek az átlagnál kedvezőtlenebb minőségűek. Mutatja ezt az is, hogy itt elhanyagolható a szántóföldi műveléssel hasznosított terület nagysága. Nagy kiterjedésű a növényzettel borított terület nagysága – erdőterületek, gyepes felszínek‐, ahol a vízerózió kártétele elhanyagolható.
A tájhasználatot értékelő fejezetben is kiemeltük, hogy Balatonudvari ökológiai adottságai kiválóan alkalmasak szőlő‐és gyümölcstermesztésre. A régi szőlőhegyek a mai kertes mezőgazdasági területek meredek oldalai erózió veszélyesek és elsősorban itt van a talajvédelemnek nagy jelentősége.
Balatonudvari területén feltehetőleg a nyílt karsztterület következtében igen kevés a forrás és csak egy, többnyire időszakos vízfolyás található.
A külterületi tájhasználat ismeretében csak egy‐két helyen fordulhat elő talaj és vízszennyezés, túlzott szervesanyag‐terhelés.
Balatonudvari karsztos jellege miatt a felszíni vizek védelme rendkívül fontos.
A település belterületén és közvetlen környezetében a kommunális szennyvizek szennyezték a felszín alatti vizeket, az elmúlt évtizedekben megvalósított beruházással, a csatornahálózat kiépítésével ez a szennyezés jelentős mértékben csökkent, de egyes szőlőhegyi részeken ahol van vezetékes víz ez a talajszennyezés ma is fennáll.
Balatonudvari a 27/ 2004.(XII.25.) KvVM rendelet alapján a felszíni víz szempontjából fokozottan érzékeny települések közé tartozik illetve a 27/2006 (II.7.) Kormányrendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szerint nitrát érzékeny terület.
A vizek szennyezésének megakadályozása a fenti körülmények miatt is alapvető fontosságú. A különleges beépítésre nem szánt területek tervezett fejlesztéseknél, a gazdasági tevékenységek során a szennyvízelvezetés és tisztítás szakszerű megoldását meg kell valósítani, a szerves anyagok, vegyszerek talajba, vízbe való bejutását meg kell akadályozni.
6.2. A LEVEGŐ TISZTASÁGÁNAK VÉDELME
Balatonudvari területén nem található jelentős légszennyező létesítmény. A település a 4/2002(X.7.) KvVM rendelet alapján a 10. légszennyezettségi zónába tartozik.
A különböző irodalmi adatok alapján a levegő minősége kifejezetten jó, a belterületen légszennyezés a közlekedésből és a fűtésből származik, amely szennyezés időnként, elsősorban az üdülési szezonban és kisebb részt a fűtési szezonban a levegő minőségét veszélyeztetik. A gépjármű közlekedésből korom, por, szénhidrogének, ólom, kén‐ és széndioxid jut a környezetbe. Az átmenő forgalom a 71‐es főúton kifejezetten erős és egyes időszakokban jelentős gondot, határérték túllépést okoz. A Balaton környékén tervezett közlekedési fejlesztések nem valószínű, hogy csökkentik a településen áthaladó átmenő forgalmat.
A gázhálózat teljesen kiépült, de a magas üzemelési költségek következtében a lakosság egy része fával is fűt. A közeli nagy kiterjedésű erdők ismeretében ez teljesen természetes, azonban a fatüzelés a levegő nagyobb mértékű szennyezésével jár mint a gázfűtés és növeli a levegő korom, kéndioxid széndioxid és nitrogéndioxid
33 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT tartalmát. Ez a szennyezés azonban a téli időszakban közel sem olyan nagymérvű, hogy megközelítené a jogszabályban rögzített határértékeket.
6.3. HULLADÉKKEZELÉS
Balatonudvari hulladékkezelés szempontjából is Balatonfüred hatáskörzetébe tartozik. A település tisztaságáról az önkormányzat a kommunális hulladék rendszeres elszállításával gondoskodik. A szolgáltatást a balatonfüredi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft ‐ egykoron Pro Bio ‐ végzi. A heti rendszerességgel ‐ üdülési szezonban heti kétszer‐ történő hulladék elszállítás megakadályozhatja az illegális hulladéklerakást, amely a település egészsége, esztétikai állapota szempontjából igen fontos.
Az építési, bontási hulladék Veszprém közeli lerakóba kerül. Lomtalanítást évente egyszer végeznek és ekkor történik a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása is.
6.4. ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM
A zajterhelés általában a közlekedésből, esetleg nagyobb ipari, mezőgazdasági feldolgozó üzem működése során kibocsátott zajokból jöhet létre.
A levegőtisztaság védelmi bekezdésben említettük, hogy nincs jelentősebb ipari, mezőgazdasági üzem. A közlekedésből eredő zajterhelés elsősorban a 71‐es főút átmenő forgalmából adódik, amely terhelés időnként számottevő.
A közlekedésből származó zajterhelési határértékeket a területen, a 27/2008. (XII.3.) KvVM‐EüM rendelet melléklete alapján az alábbi táblázat tartalmazza:
34 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
7. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS
Balatonudvari község településrendezési eszközeinek környezeti értékelése a 2/2005 (I.11.) Kormányrendelet alapján.
7.1. BEVEZETÉS – ÁLTALÁNOS TERVEZÉSI PARAMÉTEREK
Tervezési feladat megnevezése: Balatonudvari község Településrendezési Terve
Típusa: Településrendezési eszközök készítése
A településendezési eszközök módosítása magában foglalja:
A Településszerkezeti tervet a község teljes közigazgatási területére;
A Helyi Építési Szabályzatot és mellékletét képező Szabályozási Tervet, a község teljes közigazgatási területére.
Tervezési terület: Balatonudvari község közigazgatási területe.
7.2. ELŐZMÉNYEK – A KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA
Balatonudvari Község Önkormányzata a Város‐Teampannon Kft. részére adott megbízást a település településrendezési eszközeinek elkészítésére. A megbízott tervező a Tájterv Műhely Kft.‐t kérte fel a környezeti értékelés elkészítésére.
A tervezés a település teljes közigazgatási területét érinti ezért a településrendezési terv részeként, a 2/2005 (I.11.) Kormányrendelet értelmében környezeti vizsgálat készítése kötelező.
A környezeti értékelés az említett rendeletben rögzített tematika tartalmi követelményei szerint került kidolgozásra, a település léptékének, adottságainak és a fejlesztési, változtatási szándékoknak megfelelő részletezettségben.
A terv a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7‐13. § szakaszaiban és a 314/2012.(XI.8) Kormányrendeletben előírt szakmai szempontok és tartalom szerint készül el.
7.2.1. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódása A környezeti értékelés szervesen kapcsolódik a tervezési folyamatba. A településrendezési eszközök készítését megelőzte a településfejlesztési koncepció elkészítése, amelyhez el kellett készíteni a Megalapozó Vizsgálatokat.
Így a tervezők már a koncepcióalkotás idején megfelelő ismeretekkel rendelkeztek a környezet értékeiről, állapotáról és ez alapvetően meghatározta a közös munkát. A településtervezés több szakági tervező közös munkájának eredménye és a terv, a többszöri egyeztetés révén alakult.
Megállapítható, hogy a tájhasználati, környezet‐ és természetvédelmi javaslatok kidolgozásánál a környezeti értékelés javaslatai meghatározóak voltak, azaz a tervezés folyamán a környezeti értékelésben kiemelt célok, értékek figyelembe lettek véve és csak jelentéktelen mértékben tértek el a változtatási javaslatok. A terv
35 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT gyakorlatilag nem jelölt ki új beépítésre szánt területet, így ezek várható környezeti hatásaival sem kell számolni.
7.2.2. A környezeti értékelés során tett javaslatok hatása a terv alakulására A környezeti értékelés eredményeként, figyelembe véve az eljárásban résztvevő államigazgatási szervek előzetes véleményét, a hatályos tervet, azokkal összhangban, az alábbi tervezést befolyásoló javaslatok születtek.
A település teljes területére tájképvédelmi szempontból kiemelt figyelemmel tekintettünk, azonban ezeket a javaslatokat nagyobb részt a településképvédelmi rendelet tartalmazza. A kiváló termőhelyi adottságú szőlő‐ és gyümölcs termőhelyeken elsősorban a szőlő‐ és gyümölcstermesztést kell támogatni és erre a HÉSZ szabályozásával is ösztönöz a terv A meglévő erdőterületeket, illetve beerdősödött területeket erdőként kell szabályozni A természeti, táji értékek megőrzését, fejlesztését kiemelt szempontként kell érvényesíteni a tervezés folyamán.
7.2.3. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A településrendezési eszközök egyeztetése, megvalósítása, érvényesítése következtében, a várható környezeti hatások vizsgálatát és értékelését összegző környezeti értékelés egyeztetési folyamatába a 2/2005 (I.11.) Kormányrendelet mellékletében meghatározott államigazgatási szerveket vontuk be.
A környezeti értékelés tartalma szempontjából fontos véleményt az Állami Főépítész, a környezet védelméért felelős VMKH Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya, a Balaton‐ felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a VMKH Földhivatali Osztály, és a VMKH Veszprém járási Hivatal Erdészeti Osztály adott.
Az Állami Főépítész felhívta a figyelmet a hatályos, a tervkészítés során figyelembe veendő jogszabályokra.
Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály véleménye hivatkozik a Balaton törvényre és az OTrT 12/A § szakaszra, amely szerint ±5% ‐al változhat a térségi övezetek területe. Kéri övezet‐pontosítás esetén a részletes indoklást és a térképi bemutatást.
Közli a BfNP –ba tartozó területek helyrajzi számait, a védetté nyilvánítás célját, a Natura 2000‐es hálózatba tartozó területeket, valamint tájékoztat arról, hogy vannak ex lege védett természeti értékek is Balatonudvari területén.
A környezetvédelmet érintő tájékoztatásban kéri a zajvédelmi követelmények maradéktalan betartását, valamint felhívja a figyelmet, hogy Balatonudvari a 10. légszennyezettségi zónába tartozik.
Megállapítja, hogy a településrendezési eszközök készítésére vonatkozóan környezeti vizsgálat lefolytatása kötelező.
A Balaton‐felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményében tájékoztat, hogy a település egy része a nemzeti park része, s ezen kívül találhatóak a Nemzeti Ökológiai Hálózatba, valamint a Natura 2000‐es hálózat területébe tartozó határrészek, illetve a teljes terület az OTrT szerint tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete. Felsorolja a figyelembe veendő jogszabályokat és a környezeti értékelés javasolt tematikáját úgy értékeli, hogy az alapján a környezeti vizsgálat elvégezhető.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Osztály véleményét a termőföld védelmével kapcsolatosan fogalmazta meg és kéri, hogy az esetleges fejlesztések a gyengébb minőségű és a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjenek meg. Megadja a községi aranykorona átlagokat és nem tartja indokoltnak a beépítettség növelését az átlagot meghaladó aranykorona értékű területeken.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály hivatkozik a tervkészítés során figyelembe veendő jogszabályokra, megadja az adatok elérhetőségét, a környezeti értékelés tematikáját elfogadja.
36 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
7.2.4. Adatok forrása, módszertan korlátai Balatonudvari község környezeti állapotának jellemzésekor, a környezeti értékelés készítésekor felhasználtuk az államigazgatási szervek véleményét, adatait, a Megalapozó vizsgálat környezettel, tájjal, természetvédelemmel foglalkozó munkarészeit. Az adottságok értékelése további helyszíneléssel történt és gyűjtöttünk adatokat a településen is, elsődorban az Önkormányzattól.
Konkrét mérési adatok sajnos nem állnak rendelkezésünkre, így a fő gond és az alkalmazott módszer korlátja az, hogy a környezet állapotát egyes időszakokban illetve folyamatában bemutató adatok nem állnak a tervező rendelkezésére.
7.2.5. A terv kidolgozásakor vizsgált változatok A terv kidolgozása során elkülönített változatok nem készültek. A tervezés az elkészített és minden érdekelt által megismert településfejlesztési koncepció, a hatályos településrendezési terv, a hatósági vélemények és a felmerült igények mérlegelésével folyt. Az egyeztetések alatt csak egy‐egy terület esetében merült fel többféle, különböző célú hasznosítás, ez azonban az egyeztetés során letisztult és a terv egyértelmű használatot szabályoz.
7.2.6. Balatonudvari új településrendezési eszközei A településrendezési eszközök készítésének célja: Balatonudvari község ésszerű területfelhasználásának és infrastruktúra‐hálózatának alakítása illetve továbbfejlesztése, az építés helyi rendjének szabályozása, a környezet természeti, táji és épített értékeinek fejlesztése és védelme, a köz‐ és a magánérdekek értékközpontú összhangjának megteremtése, az erőforrások hosszú távú hasznosításának elősegítése A jelenlegi tervezés során az érvényes rendezési tervhez képest több változás történt, ám ezek az elmúlt évek alatt bekövetkezett gazdasági változások következményei.
7.3. KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK
A településrendezési eszköz egyrészt olyan célokat irányoz elő, amelynek megvalósításával hozzájárul az országos és regionális szinten prioritásnak tekintett környezeti problémák megoldásához, a természeti értékek megőrzéséhez, mint a Balaton‐felvidéki Nemzeti Park, Balatoni kiemelt üdülőkörzet környezeti állapot minőségének javítása.
Másrészt hatékony eszköz az adott település által legfontosabbnak tekintett helyi problémák kezelésére, a település környezetének kedvezőbb fenntartására és az üdülési funkciót erősítő fejlesztések megvalósítása.
A kiemelt országos környezet‐ és természetvédelmi célok a vonatkozó törvényekben és országos koncepciókban, stratégiákban fogalmazódnak meg.
Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) szabályait és övezeteit a településrendezési eszköz és a környezeti vizsgálat készítésekor figyelembe vettük, de egyértelmű, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére a Balaton törvény és az OTrT együttesen érvényes.
7.3.1. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) A Magyar Országgyűlés 2014‐ben fogadta el a „Nemzeti Fejlesztés 2030 OFTK” koncepciót, a fenntartható fejlődés, a jövő nemzedékeinek védelme és a nemzeti erőforrásokkal való hosszú távú felelős gazdálkodás érdekében. Ebben az OFTK‐ban megfogalmazott Nemzeti Jövőkép alapján Magyarország 2030‐ban Közép‐ Kelet Európa egyik központja lesz, biztonságos megélhetést biztosító versenyképes gazdasággal, megerősödött közösségekkel, javuló életminőséggel és környezeti állapottal.
A környezeti értékelés szempontjából különösen a hosszú távú életfeltételeinket és a gazdasági potenciálunkat biztosító természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése, az élővilág sokféleségének, értékeinek megőrzése, az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása elsődleges fontosságú.
37 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
A vidéki térségek, tájak értékeinek, erőforrásainak megőrzése a sokszínű és életképes agrárgazdaság megteremtése és Balaton térségének kiemelt kezelése céllal is összhangban van a településfejlesztési koncepció és a településrendezési terv.
7.3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben Környezetvédelmi célként fogalmazható meg a települési élet‐ és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság növelése, a természeti erőforrások és értékek fenntartó, megőrző használata, a fenntarthatóság kiemelt figyelembe vétele.
Balatonudvariban az emberhez méltó, egészséges élet feltételeinek biztosítását jelenti az erdőterületek növelése, a beépítésre szánt területek növekedésének megakadályozása, a megújuló energiatermelés szabályozás általi támogatása, az adottságoknak megfelelő tájhasználatra való ösztönzés.
A településrendezési eszközök nem tartalmaznak olyan változtatásokat, amelyek ellentétesek lennének a takarékos anyag‐, víz‐ és energia használat elveivel. A településendezési eszközökben szereplő csekély változtatások is nagy részben a települési környezet minőségének javítását segítik ‐ pl.: településüzemeletési telephely – és a településszerkezeti tervben meghatározott területfelhasználás is a környezetvédelmi célok és elvárások figyelembe vételével került meghatározásra.
7.3.3. Célok konzisztenciája A településfejlesztési koncepció, a településszerkezeti terv és a szabályozási terv felülvizsgálata során a hatályos tervhez képest az új tervben szereplő változtatások – az adottságoknak megfelelő tájhasználat ösztönzése, a kiváló termőhelyi adottságú szőlő és gyümölcs termőhelyek figyelembe vétele, a külterületi építési lehetőségek újragondolása, a beépítésre szánt területek növekedésének megakadályozása, a szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés kötelezettsége, településrendezési és környezetvédelmi szempontból is összehangolt változtatások együttese, amelyek a területrendezési tervekkel, az ágazati fejlesztési tervekkel és a Veszprém megyei programokkal is összhangban vannak.
7.4. ADOTTSÁGOK, JELENLEGI KÖRNYEZETI ÁLLAPOT
7.4.1. Táji, természeti adottságok
Földrajzi adottságok Balatonudvari község – Európa legnagyobb sekély vizű tava – a Balaton északi partján, a Dunántúl közepén helyezkedik el. A Balatoni Riviéra Balatonudvarinál kiszélesedik. A dombok, hegyoldalak, a szőlőhegyek (Leshegy, Öreghegy) a vízparttól 2‐2,5 km távolságra találhatók. A vízpart és a hegyoldalak közötti viszonylag sík terület lassan, egyenletesen emelkedik a hegyek felé. Ezen az enyhén emelkedő felszínen többnyire csekély termőtalaj található. Több helyen a terméskő (mészkő) egész közel van a felszínhez, ezért ez a terület a mezőgazdasági termelés szempontjából kevésbé értékes.
A két nagyobb beépített tömbből álló belterület a vízparthoz közel 105‐120 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A szőlőhegyek felé emelkedő területen gyep, szőlő és legfőképp erdők találhatók.
éghajlati adottságok Éghajlata szélsőségektől mentes, kontinentális klímájú. A Balaton nagy vízfelülete kedvezően hat a part menti területek mikroklímájára, ahol a tóra néző lejtőkön szubmediterrán éghajlati hatás is érzékelhető. Az évi középhőmérséklet 10,0‐10,5 C° között változik, az évi napfénytartalom pedig kissé meghaladja a 2000 órát.
A csapadék – hosszú évek átlagában – viszonylag kevés, Balatonudvari és környéke egyike a Dunántúl legszárazabb területeinek. Az évi csapadékmennyiség 550‐600 mm között mozog. Leggyakoribbak az északi, északnyugati szelek, amelyektől a Bakony, illetve a Veszprémi‐plató letörése részben megvédi a települést.
38 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
Talaj A Balaton‐felvidék ókori és középkori kőzetekből, vörös homokkőből, werfeni palából, márgából, dolomitból álló, erősen töredezett felszínű területe.
Balatonudvari környékén a mészkő alapkőzeten a kalcium és magnézium karbonátok a szerves savakat kicsapják megakadályozva ezzel a kilúgozási folyamatot. E kőzeteken az ún. rendzina talaj keletkezett, amely egy vékony, feketésbarna vagy fekete humuszos kőtörmelékes talajréteg. Ez a vékony rendzina talaj közvetlenül a kőzet felszínén fekszik, ezért rendkívül kedvezőtlen vízgazdálkodású, gyors kiszáradásra hajlamos. A talajok minőségi osztályozása szerint csaknem a legrosszabb IX. osztályba tartozik. Szántóföldi művelésre nem alkalmas!!
A Balaton‐felvidék a Balaton szintjétől egykoron 8‐10 méter magas lejtővel emelkedett ki. Balatonudvari belterülete ezen lejtő tóhoz közeli alsó részén fekszik. A belterülettől észak felé haladva kb. 2,0‐2,5 km széles, enyhén emelkedő lejtő van, ahol az említett rendzina talajjal borított területek fekszenek. A lejtő felett a Veszprémi‐fennsík: rögös, egyenetlen felszínű dolomit platója található, amelynek barna erdőtalajjal borított lejtőin alakultak ki egykor a szőlőhegyek.
Felszíni vizek Balatonudvari vízparti település. Közigazgatási területének jelentős része, csaknem 3/4‐e tómeder, vízfelület. Ugyanakkor feltehetőleg a mészköves, karsztos jelleg következtében állandó felszíni vízfolyás Balatonudvari területén egyedül a keleti részén – Örvényes felől – a temető mögötti árokban alakult ki. Ezen patakmeder helyén a Golf‐pálya tavakat – tófüzért – létesített és így a vízfolyás időszakos jellegűvé vált. A 10 tó közül egy esik Balatonudvari közigazgatási területére, a többi tó a Golf‐pálya területével átnyúlik Örvényesre.
Felszín alatti vizek A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről szóló 2000. évi CXII. törvény szerint Balatonudvari területe felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület, ezért itt csak a jó gazda gondosságával szabad a területeket művelni, korlátozott vegyszer és műtrágya használattal.
Balatonudvari község területe a 27/2006. (II.7.) kormányrendelet szerint nitrátérzékeny terület, amely kormányrendelet értelmében állattartó telep nem létesíthető és tilos a trágya felszíni vizekbe eresztése.
7.4.2. Környezeti elemek és veszélyeztetettségük
Levegőtisztaság védelem A levegő védelmével kapcsolatos szabályokat a 306/2010. (XII. 23.) kormányrendelet tartalmazza, míg a levegőterheltségi szint határértékeket a 4/2011. (I.14.) VM rendelet mellékletei szabályozzák.
A település levegőminőségi helyzetét a környezeti levegőbe kerülő szennyezőanyagok mennyisége minősége, a légkörben zajló folyamatok, a meteorológiai és domborzati viszonyok befolyásolják. Légszennyező anyagok az alábbi tevékenységi körökből kerülnek a környezeti levegőbe, amelyek pontszerű és diffúz légszennyező források:
Ipari, Mezőgazdasági, Szolgáltató tevékenységből Közlekedés, Szállítás Intézményi és lakossági
A környezeti vizsgálat során a légszennyező anyagok kibocsátása és a levegőminőség értékelésekor az alábbi jogszabályokban foglaltakat vettük figyelembe.
306/2010.(XII.23.)Kormányrendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 4/2011.(I.14.)VM rendelet a levegőterheltségi határértékeiről 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről.
Balatonudvari a 10 számú légszennyezettségi zónába tartozik.
39 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
A jogszabályi követelmények és szempontok alapján vizsgálva a község környezeti levegőjének állapotát, megállapítható, hogy a községben folytatott tevékenységek szolgáltató jellegűek, üzemelésük során káros légszennyező anyag kibocsátásával nem kell számolni. A településen és tágabb környezetében sem található olyan létesítmény, amely a település levegőjének minőségét befolyásolná.
A telephelyek között bejelentésre kötelezett légszennyező pont és diffúz forrás nem üzemel.
A nyári hónapokban a közlekedésből származó szennyezés jóval nagyobb, mint az év többi időszakában, tekintettel arra, hogy országos főút (71. sz.) érinti, szeli át a települést. Ez a forgalom döntően az északi part üdülő‐, személy‐ és teherforgalma. A forgalomszámlálási adatok alapján, figyelembe véve a fajlagos légszennyező anyag kibocsátásokat, valamint a transzmissziót a település útjai középvonalától számított 15 m‐es sávon belül a levegő szennyezőanyag koncentrációját érzékelhető mértékben befolyásolja. A gépkocsik működése során keletkező kipufogó gázok (nitrogéndioxid, széndioxid, szénmonoxid stb.), valamint a korom és a szálló por terheli az utak menti lakó‐ és üdülőterületeket.
A községben a lakások, üdülők 95%‐a vezetékes gázzal ellátott. Emellett a községben a lakossági fűtés szénnel és fával is történik. A fűtés során szén‐monoxid, nitrogén oxidok, kén‐dioxid, és szilárd (korom) légszennyező anyag kibocsátásával kell számolni. Figyelembe véve a tüzelőanyagok fajlagos kibocsátási értékeit, az új épületek a gázellátó hálózatra történő csatlakozást is szorgalmazni kell.
Kerti és avar hulladékok nyílt téri égetésével is kerülhetnek légszennyező anyagok a légtérbe. A jogszabály a nyílt téri égetést tiltja, ezért a hulladékok égetésével szemben a komposztálást kell előtérbe helyezni és önkormányzati rendeletben szabályozni.
A mezőgazdaságból származó porterhelés alacsony tekintettel a kevés szántóterületre, a jelentős erdőterületre, a szőlő‐ és gyümölcskultúrára. Állattartásból származó légszennyező hatásokkal (bűzhatás) is kell számolni, amennyiben az állattartás, trágyakezelés nem megfelelő, de egyre kevesebb az állattartás ezért ez egészen ritka, egyedi, szűkkörű probléma. Helyi rendeletben történő szabályozással és ezek betartásával kiküszöbölhető a bűzhatás.
A szennyvízátemelők – kemping, volt halkeltető, strand – közelében a nagy melegben jellemző bűzhatás érzékelhető. A szagmentesítés feltétlenül megoldandó.
Összességében Balatonudvari levegőminősége – a nagyobb forgalmú nyári üdülőszezon kivételével – a nagykiterjedésű erdőterület és a megfelelő irányú levegőáramlás következtében kedvezőnek minősíthető.
Vízellátás Az ivóvíz ellátás az Északkelet Balatoni Regionális Vízmű rendszeréből történik, az üzemeltetést a DRV Rt. Siófok végzi. A belterületen a vezetékes ivóvízellátás teljes körű. A volt zártkerti területeken külön vezetékes vízellátó rendszer működik.
Szennyvízkezelés Balatonudvari település szennyvize a balatoni regionális szennyvízelvezető rendszeren keresztül kerül elvezetésre, a tisztított szennyvíz befogadója a Séd vízfolyás. A községben a mélyebben fekvő településrészekről átemelő segítségével, a magasabban lévő területekről pedig gravitációs úton kerül a szennyvíz a csatornahálózatba. A településen keletkező szennyvizek kommunális jellegűek, ipari szennyvíz nem keletkezik.
Az ingatlanok 98%‐a a csatornahálózatra csatlakozott. A rákötések folyamatosan történnek. A regionális hálózatra nem csatlakozott ingatlanokon a keletkező szennyvizet zárt gyűjtőben gyűjtik és szippantás után a balatonfűzfői szennyvíztelepre szállítják. A szennyvízkezelő rendszert a DRV Rt. üzemelteti. Belterületen a kiépített csatornahálózat megfelelő a keletkezett szennyvizek elvezetésére. A vezetékes vízzel ellátott külterületi részeken a szennyvízkezelés megoldatlan, ami a karsztos jellegű területeken potenciálisan jelentős szennyező tényező.
40 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
Felszín alatti és felszíni vizek minősége A karsztos területen fekvő felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (V11.25.) KvVM rendelet alapján Balatonudvari fokozottan érzékeny település a felszín alatti vizek állapota szempontjából, és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen lévő község. A településen a felszín alatti vizek állapotát befolyásoló tevékenységet nem folytatnak. A tevékenységek engedélyezése során a felszíni vizek védelméről szóló rendeletben foglaltakat figyelembe kell venni.
A felszíni vizek állapota szempontjából Balatonudvari község az érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén, a Balaton vízgyűjtőjéhez tartozik, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII.23.) Kormányrendelet alapján. A kijelölt érzékeny felszíni vizek vízgyűjtő területén a települési szennyvizek elvezetésével és tisztításával kapcsolatos követelményeket és határértékeket külön jogszabályok határozzák meg.
A szennyvíz a Balatoni Regionális hálózatba kerül.
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet szerint a község a nitrát szennyezés szempontjából érzékeny területbe sorolt. A községben működő állattartó tevékenységet folytató lovas udvaroknál és a mezőgazdasági tevékenységeknél figyelembe kell venni a fenti jogszabályban foglaltakat.
A csapadékvíz elvezetése nyitott árokrendszeren keresztül történik, amely a Balatonba torkollik. A településen az Északkelet Balatoni Regionális Vízmű rendszeren keresztül történik a vízellátás.
Hulladékgazdálkodás A község hulladékgazdálkodási helyzetének bemutatása során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII törvényben foglaltak alapján végeztük.
Veszélyes hulladékok
A veszélyes hulladékok az Önkormányzat települést gondozó tevékenysége során elsősorban a gépek tárolását végző telephelyén keletkezhetnek. Keletkezett mennyiségük a végzett gondozás, szolgáltatás mennyiségének függvényében változik, gyűjtésük üzemi gyűjtőhelyen történik, ártalmatlanításukról a jogszabályi előírásoknak megfelelően gondoskodnak. A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok (gyógyszer, göngyöleg, elem) a kommunális hulladékkal együtt kerülnek a hulladéklerakóra. A veszélyes hulladékokra a 98/2001. (VI.2.) Kormányrendelet előírásai vonatkoznak, a hulladékok gyűjtésére, ártalmatlanítására a rendelet előírásait figyelembe kell venni.
Kommunális hulladékok
A települési folyékony hulladék a szennyvíz elvezető hálózaton keresztül, valamint szippantott formában a regionális szennyvíz tisztítóba kerül.
A települési szilárd hulladékok gyűjtését és elszállítását a balatonfüredi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. végzi. A gyűjtőedények a lakosság tulajdonában vannak.
A vegyesen gyűjtött hulladékok szállítása nyáron heti két alkalommal, téli időszakban pedig heti egy alkalommal történik. Évi egy alkalommal a településen a lomtalanítási akció keretében a lom hulladék is elszállításra kerül. Évi két alkalommal, tavasszal és ősszel, a kerti és zöld hulladékok gyűjtését is megszervezi a szolgáltató. A szolgáltató havonta, igény szerint, biztosítja a szelektív hulladék gyűjtését is.
Egyéb hulladékok
Az építési és bontási tevékenységből keletkező hulladékok elhelyezése a balatonfüredi, illetve a veszprémi hulladéklerakón történik, a településen törmeléklerakó nem üzemel.
41 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
Zaj‐ és rezgésvédelem A község belterülete zajvédelmi szempontból a 2000. évi CXII. törvény és a 27/2009 (XII.3.) KvVM‐EÜM rendeletek alapján 1. sorszámú területi besorolásba tartozik, „Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület kijelölt része".
A település területein kialakuló zajterhelés az alábbi zajforrások kibocsátásaiból tevődik össze: ipari‐ mezőgazdasági‐szolgáltató tevékenységek, szórakozóhelyek, közlekedés, egyéb (építési, bontási, lakossági tevékenység).
A zaj‐ és rezgésterhelés legnagyobb hányadát a közlekedés okozza. A közúti forgalom zajterhelése Balatonudvari belterületén az előbb említett nyári időszak kivételével elhanyagolható a kis forgalom és a korlátozás eredményeképp az alacsony sebesség miatt.
A vasút (Budapest – Tapolca) is a belterületén halad keresztül és a vasúti pályához közel fekvő ingatlanokon a zajterhelés időnként meghaladja a megengedett terhelést. A zaj és rezgésvédelemmel a 27/2008 (XII. 3.) KvVM‐EüM együttes rendelet foglalkozik. A létesítményekről, tevékenységekről műszeres zajmérési eredmény nem áll rendelkezésre, bejelentés, panasz a lakosság részéről nem volt.
A község területén működő vendéglátó egységek, ABC bolt tevékenységével kapcsolatban zajvédelmi szempontból kifogás, panasz nem érkezett a Hivatalhoz.
7.4.3. Fennálló környezeti konfliktusok Balatonudvariban kiemelendő, tájhasználati, környezeti konfliktus a mezőgazdaságilag, kertészetileg hasznosítható területek műveltségének csökkenése, a kiváló termőhelyek alulhasználatának kérdése. A határ több pontján találhatók felhagyott, bokrosodó egykori szőlő és gyümölcs parcellák. Ugyanez vonatkotik a gyep és szántó területekre, alig van művelt terület a határban.
Porbléma a bódék lakókocsik és alkalmi épületek változatlanul nagy száma. Közvetlenül a 71‐es főút mentén a 074/1‐10 hrsz‐ú telkek egy részén már két évtizede ott állnak a lakókocsik. Ehhez hasonlóan egy több, mint egy tucat található a Dongó‐mezőn is. Kirívóan bántó a 082/3 –as hrsz.‐útelken felhalmozott hulladék, használt építőanyag és a belőlük összetákolt néhány bódé.
Jelentős és komolyabb gond a panziók terjedése a szőlőhegyekben, amelyekre a Balaton törvény alapján nem adható ki működési engedély. Különösen bántó, hogy a nyílt karszt területen csatorna, a szennyvíz kezelése nélkül szennyezik a talajt a környezetet, tekintettel arra, hogy az Öreg‐hegy felső részén van vezetékes víz. Csatorna nélkül ezért sem támogatja a terv a szőlőhegyeken a kereskedelmi szállásférőhelyek létesítését.
7.5. HATÓTÉNYEZŐK
A természeti erőforrás közvetlen igénybevételét vagy környezetterhelést előidézhető tényezők:
mezőgzdasági területek művelésből történő kivonása, ez több javasolt fejlesztésnél, mint a napelem park, vagy a település üzemeltetését szolgáló gazdasági terület, a turisztikai fejlesztési területlétesítésénél bekövetkezik. Ezeken a területeken gyakorlatilag már nem folyik mezőgazdasági termelés, ezért ilyen típusú kárról itt nem ehet beszélni, inkább a környezet egyéb elemeire való hatás vizsgálandó, de ezeket a feltételezett káros hatásokat a szabályozási előírások szigorúan megakadályozzák.
a fejlesztések, az erősödő gazdaság, a fejlődő turizmus, a növekvő lakónépesség következtében növekvő vízfelhasználás, szennyvízkezelés, gépjármű forgalom növekedés.
42 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
A fentiek hatásaival számol a terv ezért csak mértéktartó fejlesztés illetve a település üzemelésének, gondozásának segítése szerepel a tervben.
A természeti erőforrásokat erősítő, kedvezőbb környezeti hatást előidéző tényezők a külterületek, a mezőgazdasági területek beépíthetőségének szakszerű, a műveléshez, alaprendeltetéshez kötött szabályozása.
7.6. VÁRHATÓ HATÁSOK
A terv a hatályos tervhez képest több változást tartalmaz:
1. Külterületen a 082/7 hrsz.‐ú telken megújuló energiaforrás szabályozása.
A településrendezési terv a nevezett területet megújuló energiaforrás övezetként szabályozza, tekintettel arra, hogy itt megépült egy kisebb, napenergiát hasznosító napelem park. A különleges beépítésre nem szánt területként történő szabályozás a kialakult állapotnak megfelelően előírja a meglévő növényzet – gyep‐ megtartását és csak a működéshez szükséges építmények létesítését engedélyezi. Összességében nézve a napelem park műtárgyai mesterséges elemek, de megmarad az élő növényborítottság és a környezeti értékeket legkevésbé sértő energiatermelés valósul meg. Esztétilakilag sem bántó a létesítmény, mert elhelyezkedésénél fogva csak szinte közvetlen közelről látható ezért a csillogó felület csak kevés helyen okoz zavart.
2. Közvetlenül a napelempark szomszédságában a 078/16, 082/8 és a 082/9 hrsz.‐ú ingatlanokat javasolja a terv különleges beépítésre nem szánt településüzemeltetési területként hasznosítani.
Önkormányzati igény, hogy elsősorban a település üzemeltetését, gondozását végző gépeket, eszközöket megfelelő, a környezetet kevésbé zavaró és megfelelő nagyságú telephelyen tárolhassák, ahol megoldható egyéb anyagok tárolása és a gépek karbantartása is.
Három ingantlant tartalmaz a terv erre a funkcióra. A környezeti értékelés eredménye az, hogy a három területből kettőt, a napelem parktól közvetlenül nyugatra eső volt mezőgazdasági területeket javasolja különleges beépítésre nem szánt területként gazdasági telephelynek, az északra eső, és az elmúlt évtizedekben részben beerdősödött 078/16‐os hrsz.‐ú földrészletet azonban nem. Itt a gazdasági terület kialakítás jelentős fakivágással járna, illetve nem bizonyított, hogy ilyen nagyságú gazdasági területre van szükség. A településrendezési eszközök készítői ez alapján a 078/13‐16‐os hrsz‐ú telkek északnyugati részén, illetve a meglévő erdőterület mellett 10 m‐es, be nem építhető telekrészt jelöltek ki.
3. A harmadik jelentős változtatás a korábban szintén mezőgazdasági területebe sorolt 017/2‐8, valamint a 019/1‐ 31 hrsz.‐ú telkek turisztikai fejlesztési területbe sorolása. A Balaton törvény lehetőséget ad 5 ha‐nál nagyobb telken turisztikai funkció létesítésére. A terv ezért tartalmazza ezt a lehetőséget. A jelenleg műveletlen, gyepes, az északi szélén enyhén bozótosodó terület, különleges beépítésre szánt területként magas zöldfelületi kialakítással a mainál kedvezőbb ökológiai állapotba kerül, de nem könnyű a vékony termőrétegű köves altalajú területen értékelhető fás növényzetet létesíteni.
A turisztikai terület, megvalósulása esetén a jelenleginél nagyobb forgalmat és ezáltal nagyobb környezetterhelést fog jelenteni, de ezt ellensúlyozhatja a magas fás növényzetű, kialakítandó zöldfelület. Ezt a területet is a terv különleges beépítésre nem szánt területként szabályozza, azaz a beépítés mértéke a 10% alatt marad. Összességében biztos, hogy nőni fog a környezetterhelés, de több ember számára teremtődik meg egészséges környezetben pihenési, üdülési lehetőség.
7.7. AZONOSÍTHATÓ KÖRNYEZETI IGÉNYBEVÉTELEK VAGY TERHELÉSEK
Föld A terv a hatályos településrendezési tervhez képest nem növeli a beépítésre szánt területeket, a különleges beépítésre nem szánt területeknél azonban valószínűsíthető, fejlesztés, építés. A beépítésre kerülő területekről a humuszos termőréteget a tényleges vastagságának megfelelően össze kell gyűjteni, meg kell
43 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT menteni, a majdani felhasználásig deponálni kell és meg kell védeni a szél kártételétől. A kivitelezési munkák a környező termőterületek hasznosíthatóságát nem zavarhatják és semmilyen módon nem lehetnek a környező termőterületekre káros hatással.
Levegő A levegőminőséget befolyásoló jeletős diffúz légszennyező forrás a közúti közlekedés, illetve a belőle származó gáz és porszennyezés. A meglévő és tervezett erdősítések, útfásítások, az előírt telken belüli magas zöldfelületi arány javítják a levegő minőségét, a lakótelkeken belül kötelezően megtartandó, kialakítandó zöldfelületek is jótékonyan befolyásolják a mikrokörnyezet állapotát, a levegőminőséget.
Élővilág A terv a csekély mértékű erdősítéssel, az utak menti fásítással, az adottságoknak megfelelő tájhasználatra ösztönző szabályozással, a mozaikos tájszerkezet továbbfejlesztésével, a természeti területek, az ökológiai hálózatba, Nemzeti Parkba tartozó területek védelmével, a környezetkimélő mezőgazdasági termelésre történő ösztönzéssel a jelenleginél kedvezőbb helyzetet teremt az élővilág számára. Természetesen csak akkor, ha betartják az előírásokat és egyszer az életben valaki ellenőrzi és számonkéri pl. a lakótelkeken belüli zöldfelületek előírások szerinti meglétét.
Épített környezet Az elkészült településrendezési eszközök Balatonudvari tudatos fejlesztését szolgálják a település egyedi szerkezetéhez igazodva. A terv részét képező örökségvédelmi tanulmány foglalkozik részletesen a régészeti lelőhelyekkel, az épített értékeket pedig a településképvédelmi rendelet tartalmazza.
A környezeti elemek rendszerereire gyakorolt hatás Balatonudvari külterületét az BKÜ területrendezési terve jelentős részben tájképvédelmi övezetbe sorolta. Ennek megfelelően a z OTrT‐ben szereplő szabályokat is be kell tartani. Ezek az előírások védik a táj jellegét, a táj szerkezetét, a meglévő természeti rendszereket.
A külterület szabályozás során a tájképvédelem érdekében is hangsúlyoztuk az adottságokhoz igazodó tájhasználat és a tájjelleg erősítésének fontosságát.
Balatonudvari egyes területeinek a BfNP, a NÖH‐ba illetve Natura 2000‐es területekbe sorolása – amely területeket tartalmazza a szabályozási terv – is elősegíti a természeti rendszerek megőrzését, a mozaikos tájszerkezet, tájhasználat fennmaradását. Ennek megfelelően a terv a tájra, az ökológiai rendszerekre, a biodiverzitásra kifejezetten kedvezően hat.
Az erdőterületek megőrzése, kismértékű növelése, illetve az ültetvény jellegű kertészeti termelésre – szőlő, gyümölcs – való ösztönzés pedig a klímaváltozás elleni védekezés szempontjából is rendkívül fontos, mert ezek vízvisszatartó és hőmérséklet‐szabályozó szerepe csökkenteni tudja a mikrokörnyezetben a globális klímaváltozás káros hatásait.
Az érintett emberek egészségi állapotában, társadalmi, gazdasági helyzetében várhatóan fellépő változások A településrendezési terv az eddigiekben részletesen bemutatott javaslatai a változtatásokkal együtt, az erdőterületek megőrzése, kismértékű növelése, a borturizmus fejlesztése, a beépítésre szánt területek növelésének megakadályozása, a megújuló energiaforrás hasznosítása, az adottságoknak megfelelő tájhasználat, stb. kedvező változásokat eredményezhet a lakosság életében, a környezet minőségében.
A javuló környezetminőség feltehetően javítja az emberek egészségi állapotát, ám nehezen bizonyítható, hogy az egészségi állapot milyen mértékben függ a településrendezési tervtől. Az bizonyos, hogy a terv javaslatainak nagy része azt célozza, hogy jobb legyen az életminőség, amely áttételesen kedvezőbb üdülési és gazdasági lehetőségeket is teremhet.
Indirekt hatótényezők Új környezeti konfliktusok, problémák megjelenése, meglévők felerősödése nem várható.
44 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
Az előzőkben bemutatott és értékelt nem jelentős hatású környezeti konfliktusokon kívül egyéb környezeti problémák megjelenése nem vetíthető előre és a tervben kidolgozott szabályozás eredményeként a meglévő problémák erősödése sem várható.
Az optimális térszerkezettől, területfelhasználási módtól való eltérés. A településrendezési terv az adottságoknak megfelelő tájhasználatra ösztönző szabályozást tartalmaz. A beépítésre szánt területeken csak egészen csekély mértékű változtatás történt, épp a két nagyobb tömbből álló belterület szerkezetének javítása, egységesítése céljából, azaz a meglévő térszerkezet erősítésére.
A kialakult területfelhasználástól való eltérés, – lásd a változtatási javaslatokat – egyrészt a korszerű, megújuló energia hasznosítás céljából, másrészt az üdülőterület minőségi környezetének javítása céljából, kizárólag beépítésre nem szánt övezetek kijelölésével történt.
A táj eltartó képességéhez alkalmazkodó, helyi társadalmi‐kulturális gazdálkodási hagyományok gyengítése A terv biztosítja a meglévő mezőgazdasági területek, létesítmények megmaradását és ösztönöz a korábbi szőlészet‐borászati hagyományok magasabb szintű újrateremtésére. A terv az optimális területhasználatot, az adottságoknak megfelelő fenntartható tájgazdálkodást kívánja segíteni, ezzel ellentéte javaslatot nem fogalmaz meg. Azt viszont meg kell említenünk, hogy a gazdálkodási hagyományok fennmaradása, újjá teremődése legkevésbé a településrendezési terv, hanem elsősorban a társadalmi és gazdasági feltételek függvénye.
Természeti erőforrások megújulásának korlátozása A terv a természeti erőforrások megújítását és azok fenntartható használatát tartalmazza. A kialakult tájhasználatot figyelembe véve a természeti erőforrások megújítására ösztönöz.
Nem helyi erőforrások jelentős mértékű használata, vagy a helyi természeti erőforrások más területen való hasznosítása Balatonudvari esetében ez a pont nehezen értelmezhető, mert üdülőtelepülésről, nagy kiterjedésű erdőterületekkel és kevés jó minőségű mezőgazdasági területtel rendelkező településről van szó, gyakorlatilag az anyag‐, energia, technológia mind máshonnan érkezik és a település erőforrása a Balaton, az üdülési feltételek és a kiváló szőlő termőhelyek.
A terv értékelése A korábban ismertetett környezeti következmények alapján megállapítható, hogy Balatonudvari módosított településrendezési tervében tervezett területhasználat, valamint a helyi építési szabályzat biztosítja a környezet értékeinek megtartását, a fenntartható gazdálkodás megvalósítását.
A tervben szereplő változtatások közül a környezeti értékelés alapján nem javasoljuk a különleges beépítésre nem szánt településüzemeltetési terület övezetének kiterjesztését a 078/16 hrsz.‐ú területre elsősorban a kialakult fás, erdő jellege következtében.
A terv megvalósítása esetén, miután a terv számos olyan elemet tartalmaz amelyek minőségi változást jelentenek, a települési környezet minősége kifejezetten javulhat.
7.8. HATÁSCSÖKKENTŐ INTÉZKEDÉSEK
A terv megvalósulása folyamatosan és hosszú évek, évtizedek alatt következik be. Ez idő alatt általában előfordulnak előre nem várt események, virágzások és válságok, amelyek az egész folyamatot megváltoztatják, sőt módosíthatják, átírhatják az új mostani tervet is.
Mindenesetre reméljük, hogy a megindult gazdasági fejlődés nem törik meg és valóban megvalósul, az adottságoknak megfelelő fenntartható tájgazdálkodás, fejlődik tovább a turizmus és megvalósulnak a környezet minőségét javító fejlesztések.
45 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
A terv megvalósulása esetén, mint azt korábban is kiemeltük nem számolunk semmiféle környezetre jelentős mértékű káros hatás kialakulásával, ezért e nem várt hatások elkerülésére, csökkentésére vonatkozó javaslatokat sem fogalmaztunk meg.
7.9. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ
Általános településszerkezeti, településrendezési célok A településfejlesztés és a településrendezés célja a lakosság életminőségének és település versenyképességének javítása érdekében a fenntartható fejlődést szolgáló településszerkezet és a jó minőségű környezet kialakítása, a közérdek érvényesítése az országos, a térségi, a települési és a jogos magánérdek összhangjának biztosításával.
A tervezés során többek között figyelembe kellett venni a népesség megélhetését biztosító gazdasági érdekeket, a környezet‐, a természet‐ és a tájvédelem szempontjait, a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást, a tájhasználat, a tájszerkezet és a tájkép formálásának összehangolt érdekeit, különös tekintettel a víz, a levegő, a talaj, a klíma és az élővilág védelmére.
Balatonudvari terve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, az Országos Területrendezési Terv, a Balaton KÜ területrendezési terve, a településrendezésre vonatkozó rendeletek szellemében, a településfejlesztési koncepció alapján, a környezet védelmére, az ország, a Balaton üdülőkörzetre fejlesztésére kidolgozott koncepciók, stratégiák figyelembe vételével készült.
A terv elenyésző mértékben növeli a beépítésre szánt területeket, kismértékben növeli az erdőterületet, a szabályozással az adottságoknak megfelelő, mozaikos tájhasználat kialakítására törekszik a mezőgazdasági hasznosítású területeken, amely egyformán segíti a gazdálkodást és az élővilág védelmét.
A védett területeket a törvényeknek megfelelően szigorúan szabályozza, és kiemelten érvényesíti a környezetvédelmi és tájvédelmi szempontokat.
A tervezők meggyőződése, hogy a terv megvalósulása kedvezőbb állapotokat eredményez.
Az új Településrendezési Eszközökben a meglévő településszerkezeti rendszeren belül nem történik jelentős változás. Az Ófalu, a központi településrész jellege megmarad, csak rekonstrukciós fejlesztések lehetnek. A kiscseri részen változhatnak az övezetek a kedvezőbb településszerkezet kialakítása érdekében.
Új lakótelkek a Balaton‐törvény által biztosított keretek között, a régi rendezési terv szerinti övezetek átalakításával jönnek létre.
Iparterület kialakításával a terv nem számol. A szolgáltató, gazdasági jellegű tevékenységekre a lakó‐ és üdülőterületektől távolabb javaslunk telephelyet. Így az üdülő‐ és a lakóterületek mentesülnek a zavaró környezeti hatásoktól.
A településrendezési tervvel párhuzamosan a környezet védelmének szabályozására alkotott helyi rendeleteket felül kell vizsgálni és a rendezési tervvel összhangba kell hozni.
Levegőtisztaság‐védelmi célkitűzések A jelenlegi helyzetet értékelve megállapítható, hogy a településen a levegő minőségét jelentősen befolyásoló légszennyező forrás nem működik.
Szabályozni szükséges helyi rendeletben a légszennyező anyagok kibocsátásával járó tevékenységeket különös tekintettel az avar és kerti hulladékok égetésére. Szorgalmazni kell a helyben történő komposztálást. A tüzelőanyagok felhasználása során előtérbe kell helyezni a földgáz használatát. Az állattartás és trágyakezelés szabályait meg kell határozni az esetlegesen jelentkező a lakosságot zavaró bűzhatás miatt.
46 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
Hulladékgazdálkodási célkitűzések Aktualizálni szükséges a jogszabályi előírásoknak megfelelően:
A helyi hulladékgazdálkodási tervet. Közterületek tisztán tartásáról és a települési szilárd hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatásra vonatkozó előírásokat.
Az építési és a bontási tevékenységek során szabályozni szükséges a keletkező hulladékok kezelésének és ártalmatlanításának követelményeit.
Vízminőség‐védelmi célkitűzések Az ivóvíz ellátás területén a belterületi ellátottság 100%‐os, a külterületi ingatlanok vízellátása csak zárt szennyvízgyűjtő létesítése esetén lehetséges, melyet a jövőben is meg kell követelni. Az Öreghegyi részen a volt zártkert vezetékes vízzel való ellátása megoldott!
A szennyvízcsatornára történő csatlakozást szabályozni kell. Folyamatosan, összhangban az építésekkel törekedni kell a 100%‐os csatornázottságra. Meg kell akadályozni, hogy a csapadékvíz‐elvezető árkokba a hulladék, trágya vegyszer bemosódjon. A bel‐ és külterületi vízelvezető árkok állapotát rendszeresen felül kell vizsgálni.
Zajvédelemi célkitűzések A községre a helyi zajvédelmi szabályozást el kell készíteni, az üzemi létesítmények, a szórakoztató és vendéglátó egységek, rendezvények zajterhelési határértékeit meg kell határozni. Egyedi esetekben a zajterhelési határérték túllépését is szabályozni szükséges.
Új tervezésű, vagy megváltozott területfelhasználású területeken a meglévő közlekedési zajforrástól származó zajterhelési határértékeknél az érvényes rendeletben előírtakat figyelembe kell venni, a zajvédelmi előírásokat érvényre kell juttatni. A lakóövezetekben szabályozni kell az engedélyezhető tevékenységeket. Meglévő létesítményeknél szabályozni kell a zajkibocsátást.
Zöldterület‐gazdálkodás Balatonudvari gazdag közterületi növényállományát meg kell őrizni.
A Balaton‐törvénnyel összhangban biztosítani kell a zöldterületeket és a tervezett zöldterületeket meg kell valósítani.
A Terv összefüggése magasabb szintű területrendezési tervekkel A tervezés során – amint erre többször utaltunk‐ figyelembe vettük az OTrT és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére készült területrendezési terv szabályozási övezeteit, előírásait.
Összességében megállapítható, hogy Balatonudvari településrendezési tervének javaslatai, ‐ a környezeti értékelésben említett 078/16 hrsz.‐ú telekre javasolt fejlesztésen kívül– megvalósulásuk esetén többek között a település környezetminőségének javulását eredményezik. Javul a lakókörnyezet környezeti állapota, a természeti környezet minősége és kiteljesedhet az adottságokhoz igazodó táj‐, és területhasználat.
47 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
8. ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY
8.1. BEVEZETŐ
Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészének tárgya Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészének tárgya, Balatonudvari község településrendezési tervének felülvizsgálatához szükséges örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarészének elkészítése a település teljes területén. A tanulmány a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztály (1054 Budapest, Báthory utca 12.) Örökségvédelmi Nyilvántartási Osztálya által a település területén található régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatszolgáltatására és a 2019. június 6.‐án végzett helyszíni szemle eredményeire épül (a bejáráson részt vettek: dr. Belényesy Károly régész, Wolf Ernő régész technikus).
8.2. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET
A kulturális örökségvédelem általános elvei: A régészeti lelőhelyek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban Kötv.) 11. § alapján általános védelmet élveznek. A törvény szelleme és a védelem logikája szerint a régészeti lelőhelyek épségét meg kell őrizni. A Kötv. 3. § ‐a szerint a kulturális örökség védelme érdekében a köz‐ és magáncélú fejlesztéseket ‐ így különösen a terület‐ és településfejlesztés, terület‐ és településrendezés, környezet‐, természet‐ és tájvédelem és az ezzel kapcsolatos beruházások tervezését ‐ e védelemmel összhangban kell végezni.
A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége. Tilos a kulturális örökség védett elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása. A kulturális örökség elemeit tudományos módszerekkel kell felkutatni, számba venni, értékelni, az utókor számára megőrizni és hozzáférhetővé tenni. (Kötv. 4. § (1.‐2.) bek.)
A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok számára. (Kötv. 5. § (1.) bek.)
A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő vagy onnan előkerülő régészeti lelet állami tulajdon. (Kötv. 8. §(1.) bek.)
A régészeti lelőhelyeket ‐ a fenntartható használat elvének figyelembevételével ‐ csak olyan mértékben lehet igénybe venni, hogy azok állománya számottevően ne csökkenjen, illetve eredeti összefüggéseik jelentősen ne károsodjanak. (Kötv. 9. §)
A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti lelőhelyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. (Kötv10. § (1)‐ (2) bek.)
A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. (Kötv. 11. §.)
Ezért egy‐egy beruházási területen, a földmunkával járó fejlesztések esetében régészeti lelőhelyek védelme érdekében a fentiek alapján kell eljárni.
Örökségvédelemmel, régészeti lelőhelyek védelmével kapcsolatos alapvető jogszabályok jegyzéke. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről (Kötv.); 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról;
48 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, különösen a kunhalmok és földvárak törvényi védelméről (23. § (2) bek.); 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről; 439/2013. (XI. 20.) Korm. rend. A régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről 13/2015. (III. 11.) MvM rend. A régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról
A kulturális örökség védelemével kapcsolatos különleges jogszabályok jegyzéke: 1954. évi Hágai Egyezmény'' [1957. évi 14. törvényerejű rendelet a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelme tárgyában, Hágában, 1954. évi május hó 14. napján kelt nemzetközi egyezmény, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyv (a kulturális javak háború idején megszállott területről való kivitelének tilalma tárgyában) kihirdetéséről]; 149/2001 (VIII. 31) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és az Európa Tanács tagállamai között 1992. január 16‐án kelt, Vallettában aláírt, a régészeti örökség védelméről szóló Európai Egyezmény kihirdetéséről 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről. 357. § (1) Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása
A régészeti területek típusai: A régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. (Kötv. 11. §.) A Kötv. a régészeti területeket három típusba sorolja be:
Régészeti lelőhely (7. § 35. pont) Fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelőhely (13. § (3) bek) Régészeti érdekű területek (7. § 29. pont)
Régészeti lelőhely Régészeti lelőhely az a földrajzilag körülhatárolt terület, amelyen a régészeti örökség elemei eredeti történeti összefüggéseikben megtalálhatóak. A régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni, ezért a védelmükre irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenni (Kötv. 10. § (1)‐(2) bek). A régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel el kell kerülni (Kötv. 19. § (1) bek).
Ha a régészeti lelőhely elkerülése a fejlesztések, beruházások költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a fejlesztés, beruházás másutt nem valósítható meg, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni (a továbbiakban: megelőző feltárás).
A megelőző feltárás részeként a régészeti lelőhelyen ‐ a hatóság eltérő rendelkezésének hiányában ‐ próbafeltárást kell végezni. A régészeti érintettség mértékétől függően ‐ külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén ‐ a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő.
A megelőző feltárásra vonatkozóan a feltárásra jogosult intézmény és a beruházó írásbeli szerződést köt. A szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézmény által végzendő régészeti feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban meghatalmazott egyéb szakmai feltételeket. A (10) bekezdés szerinti szerződést a feltárásra jogosult intézménynek és a beruházónak a jogszabályban
49 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT meghatározott adattartalomnak a beruházó által történő rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül kell megkötni (Kötv.22§ (10) és (11) bekezdés)
Nagyberuházás (Kötv. 7§ (20) bekezdés) esetén a Kötv. 23/E‐F § szerint kell eljárni.
Azt a természetes vagy jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki (amely) az e törvényben engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérő módon végzi, illetve a védetté nyilvánított, vagy e törvény erejénél fogva védelem alatt álló kulturális örökség elemeit jogellenesen megsemmisíti, vagy megrongálja, illetve a védett kulturális örökségi elemet kötelezettségének elmulasztásával veszélyezteti, örökségvédelmi bírsággal (a továbbiakban: bírság) kell sújtani. Az örökségvédelmi bírság kiszabása nem mentesít egyéb, építésügyi eljárásban kiszabható bírság alól.
Bírsággal sújtható az, aki a jogszabály által előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.” (Kötv. 82. § (1) (2))
A 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet alapján (2. § (2) bek.) A bírság megállapítása szempontjából a Kövt. 46. § ‐ ban meghatározott kulturális javak és a nem védett kulturális javak a IV., a nyilvántartott régészeti lelőhelyek és a kulturális örökség ideiglenes védelem alatt álló elemei az I. kategóriába tartoznak. 2. § (4) bek.) A kulturális örökségnek a Kövt. hatálybalépése előtt védetté nyilvánított elemei közül a régészeti lelőhelyek és kulturális javak e rendelet alapján mindaddig az I. kategóriába tartoznak, amíg a védettségükre vonatkozó rendelet, illetve határozat másképp nem rendelkezik.
Ezzel párhuzamosan a szabálysértési jog és a büntetőjog is védelembe részesíti a régészeti lelőhelyeket.
A régészeti lelőhelyek védelme a tulajdonos rendelkezési jogát is korlátozza. A Btk. 357. § büntetni rendeli a régészeti jelentőségű földterületeken elkövetett rongálást:
(1) Aki a tulajdonában álló, a kulturális javak körébe tartozó és védett tárgyat megrongálja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (c) bekezdés szerinti tárgyat megsemmisíti, vagy annak helyrehozhatatlan károsodását idézi elő, öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Fokozattan védett, vagy kiemelten védett régészeti lelőhely A régészeti lelőhelyek a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. Erejénél fogva védelem alatt állnak, illetve miniszteri rendelettel, vagy hatósági eljárás során lettek kiemelten védetté nyilvánítva. Kiemelten védett az a régészeti lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír. Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, melynek tudományos jelentősége megállapítható, és nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír.
A Kövt. 13. § (1) bekezdése értelmében a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely annak akár részleges állapotromlását eredményezheti. A (2) bekezdése értelmében védetté nyilvánított régészeti lelőhelyhez védőövezetet lehet kijelölni.
Régészeti érdekű terület: Régészeti érdekű területnek számít valamennyi olyan terület, természetes vagy mesterséges üreg és a vízmedrek azon része, amelyen, illetve amelyben régészeti lelőhely előkerülése várható vagy feltételezhető. (Kötv.7. § 29.) pont) „A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. (Kötv. 19. § (2) bek.) A fentiek alapján, ezért fokozott figyelemmel és óvatossággal kell eljárni minden földmunkával járó beruházás, területfejlesztés esetén. A beruházás megtervezése előtt, a beruházás megvalósíthatóságának érdekében a tervezett beruházás helyszínét ezért célszerű kulturális örökségvédelmi szempontból megvizsgálni.
„A régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el.” Ennek alapján fokozott figyelemmel és óvatossággal kell eljárni és minden
50 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT tervezett földmunka előtt célszerű a Hatósággal, a Járási építésügyi és örökségvédelmi hivatallal (hatóság) egyeztetni.
Amennyiben régészeti érdekű területen földmunkák során addig ismeretlen régészeti lelőhely kerül elő, abban az esetekben a végzett tevékenységet abba kell hagyni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett haladéktalanul értesíteni kell a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjét, aki a területileg illetékes múzeum (jelen esetben: Laczkó Dezső Múzeum, 8200 Veszprém, Török Ignác utca 7.) és a hatóság szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A bejelentési kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli, elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után (Kötv. 82. § (2) bek.) A múzeum 24 órán belül írásban köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, amennyiben „a múzeum nyilatkozata alapján a régészeti emlék vagy a lelet veszélyeztetése nélkül a tevékenység még részlegesen sem folytatható, a tevékenység jellege szerint illetékes hatóság köteles annak folytatását azonnali hatállyal megtiltani és legfeljebb 30 napra felfüggeszteni, és intézkedéséről a hatóságot értesíteni”. Mentő feltárás esetén a szükséges beavatkozás költségeit a feltárásra jogosult intézmény (múzeum) köteles állni.
A lelet, illetve a lelőhely bejelentőjét jutalom illeti meg. A régészeti lelőhely és a lelet megtalálójának elismerését a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 55§ részletesen szabályozza. A nyilvántartásban nem szereplő régészeti lelőhelyben vagy az onnan származó leletekben okozott kár, illetve ezek megsemmisítése ugyancsak büntetendő cselekmény, a Btk. 357 § (1) és (2). pontja alapján
Kunhalmok, földvárak természetvédelmi oltalma: 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 2§ 11. pont szerint, a tájképi jelentőségű régészeti lelőhely: olyan régészeti lelőhely, amely megjelenésével környezetének meghatározó tájképi eleme (így különösen erőd, erődítés, vár, templom maradványai, földvár, halomsír, kunhalom, a domborzatból kiemelkedő, többszörösen rétegzett tell‐település).
A táji értékek kiemelt természetvédelmi oltalmáról a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezik. 23. § (2) bekezdése szerint: a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. § (1) bekezdés] minősülnek.
A 28. § (5) bekezdése szerint: a 23. § (2) bekezdése alapján védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül, így a 28. § (1) bekezdés szerint védett természeti területnek minősül.
8.3. ÖRÖKSÉGVÉDELMI VIZSGÁLAT
8.3.1. Településtörténet, régészeti örökség Balatonudvari község a Balaton északi partján, a Tihanyi‐félsziget közvetlen közelében fekszik, Balatonakali és Örvényes között, a tó feletti kisebb magaslaton. Az észak felé teraszosan emelkedő területet, a település szövetét is meg ‐megszakító szántóterületek tagolják.
A régészeti források szerint a mai község története egyértelműen illeszkedik a Balaton északi partján megfigyelhető történeti településhálózati rendszerekhez. A zömében a Magyarországi Régészeti Topográfiájának szisztematikus leletgyűjtéseinek köszönhetően előkerült leletek, a tó feletti, a mai településnek is helyet adó teraszosan kisélesedő plató folyamatos lakottságáról árulkodnak (Magyarország régészeti topográfiája 2, A veszprémi járás, Budapest, 1969, 58.). Az első, újkőkori telepeseket (azon.: 7502, 93721; Öreg‐rét; Örvényesi út) követően az őskorban (feltehetően a késő bronzkorban) újabb település(ek) jönnek létre a mai Balatonudvari területén (azon.: 7501, 7503, 42861; Kis‐Cser, Kiliántelep, Kis‐Cseri‐dűlő). Ez a lelőhelylánc, a mai 71‐es út vonalában, nagyjából annak a déli oldalán, húzódik, és egyértelműen a plató vonalát követi, látszólag szigorúan igazodva a terület környezeti adottságaihoz. A római időszakban ez a települési rendszer gyakorlatilag alig változik, a mai főút nyomvonala feltehetően azonos az egykori kelet, nyugat irányú római út vonalával. E mellet jön létre a fő települési övezet, amelytől délre, a településekhez szorosan kapcsolódó gazdasági egységek, villagazdaságok laza hálózatát lehet megfigyelni a Balaton partjához közeli sávban, részben a tó által már visszafoglalt területeken is.
51 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
Ezzel párhuzamosan az úttól északra húzódó kisebb, kedvező adottságú, forrással rendelkező kiemelkedéseken létrejön egy reprezentatív villákból álló „rendszer” is, amelynek az egyik védett épületegyütteséhez tartozó régészeti lelőhely átnyúlik a mai község területére is (azon.: 8836, Hosszú‐rétek).
Ettől kissé elkülönül a Perémi Ágota 2002‐es, illetve 2009‐es ásatásai során előkerült 233 síros késő avar kori illetve honfoglalás kori temetőrészlet (azon.: 34694, Fövenyes‐Burka), amely a római településhálózat környezetében megtelepedő népvándorláskori csoportokra utal.
A mai település korai, Árpád‐korra datálható előzményeit, a szórvány leletek mellett, egyértelműen a mai római katolikus plébánia templom közelében kell keresnünk (azon.: 7500, Római katolikus templom). A korábbi épületet falait feltehetően mai napig magában őrző épület lehet az először, a 1092‐re keltezhető hamis tihanyi oklevélben feltűnő Vduory (Udvari) egyháza. A középkor és az újkor folyamán a legjelentősebb birtokosai a Tihanyi apátság, illetve a veszprémi püspökség voltak. A középkori településmag szerkezetét a mai község keleti oldala, a plébánia felől a Balaton irányába futó Kerkápoly, illetve az azzal párhuzamos Balaton, illetve Árpád utcák részben megőrizték. Feltehetőn az itt fekvő épületek, és telkek alatt kell keresnünk az egykori középkori falu további maradványait is.
Balatonudvari modern története egybenőtt a balatoni üdülőturizmus kialakulásával, a nyugati oldalon, részben beépítve az őskori lelőhelyekkel szegélyezett magaslatot, üdülőtelepet létesítettek (Kiliántelep), amely a mai településkép máig meghatározó eleme (1‐3. kép).
8.4. ÉRTÉKLELTÁR cc) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket és a nyilvántartott régészeti lelőhelyek A Kötv 11. § szerint: A nyilvántartott régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.
Balatonudvari település területét a hatósági adatközlés szerint 8 nyilvántartott régészeti lelőhely érinti (4‐10. és 15‐18. képek).
Lelőhely Helyszín, Jelleg Kora HRSZ megjegyzés azonosító elnevezés 7500 Római katolikus ‐ telepnyom ‐ római kor 1, 2, 3, 06/22, 06/27, 06/28, templom ‐ templom ‐ középkor 06/29, 06/30, 12/1, 12/2, ‐ templom körüli ‐ középkor 12/4, 055, 336/7, 333/1, 383, temető 384, 385, 387/1, 387/2, 388/1, ‐ település ‐ középkor 388/2 7501 Kis‐Cser ‐ telepnyom őskor, bronzkor, késő 966/9, 966/10, 966/11, bronzkor (urnasíros 966/12, 966/13, 966/14, kultúra) 966/15, 966/16, 966/17, ‐ telepnyom Árpád‐kor 966/18, 966/19, 966/20, 966/21, 966/22, 966/23, 966/24, 073/74, 966/38, 073/70, 969/2, 968/2, 967/2, 92, 93, 94, 156, 157, 158, 159, 160, 161, 162, 163, 164, 966/1, 965/8, 073/18, 170, 168, 169, 171, 172, 244, 966/25, 966/26, 966/27, 966/28, 966/29, 966/30, 966/33, 966/34, 966/37, 965/11, 965/10, 173, 965/3, 245, 966/35, 966/36, 966/8, 966/32, 966/31, 966/4, 966/5, 966/6, 966/7, 073/72
52 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
Lelőhely Helyszín, Jelleg Kora HRSZ megjegyzés azonosító elnevezés 7502 Öreg‐rét ‐ telepnyom ‐ őskor 073/27, 073/28, 073/29, 073/30, 073/31, 073/32, 073/33, 073/34, 073/35, 073/36, 073/37, 073/66, 073/67, 073/76, 073/77, 073/78, 073/5, 936, 729/12, 073/18, 965/9, 073/72, 729/7, 073/26, 073/39, 073/59, 073/43, 073/42, 073/41, 073/40, 073/60, 073/61 7503 Kiliántelep ‐ telepnyom ‐ őskor 910, 911, 912, 920, 926, 927, ‐ telepnyom ‐ késő középkor 928, 929, 930, 931, 932, 933, 934, 935, 936, 812, 729/12, 730, 747, 749, 750, 751, 752, 765/2, 765/7, 765/8, 765/9, 765/10, 765/11, 765/13, 765/14, 765/16, 765/17, 765/18, 766, 778, 779, 780, 781, 782, 783, 784, 785, 786, 787, 788, 789, 790, 791, 793/1, 793/2, 794, 795, 796/1, 796/2, 796/3, 796/4, 797, 799, 880, 881, 893, 902, 903, 904, 905, 906, 907, 908, 909, 792, 942, 887, 886, 885, 884, 883, 882, 901, 900, 899, 889, 888, 923, 952, 953/8, 953/11, 951, 953/10, 939, 940, 924, 898, 897, 896, 895, 894, 954, 955/3, 955/1, 921, 919, 918, 917, 916, 915, 914, 913, 941, 922, 953/6, 953/7, 953/9, 938, 925, 956 34694 Fövenyes‐Burka ‐ temető ‐ népvándorlás kor, 063/3, 074/7, 076/4, 075, avar kor (késő avar) 074/1, 074/8, 063/27, 063/28, ‐ honfoglalás kor 063/29, 073/1 ‐ temető 42861 Kis‐Cseri‐dűlő ‐ telepnyom ‐ őskor 073/5, 073/69, 073/70, légi fényképezés alapján 073/78, 073/67, 966/1, 965/8 azonosított régészeti lelőhely 8836 Hosszú‐rétek ‐ szórvány ‐ őskor 031/11, 027/5, 05 kiemelten védett: ‐ épület ‐ római kor A régészeti lelőhely ‐ mozaik nagyobb, védett része ‐ műhely Örvényes területén ‐ vízmű fekszik. ‐ villagazdaság Balatonudvari érintettség: 05. hrsz. 93721 Örvényesi út ‐ telepnyom ‐ őskor 06/6, 06/34, 12/2, 511/10, ‐ telepnyom ‐ középkor 511/11
A Kötv 11. § szerint: A nyilvántartott régészeti lelőhelyek e törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak.
Balatonudvari község közigazgatási területen belül 1 kiemelten védett régészeti lelőhely található: lelőhely helyszín, elnevezés jellege kora HRSZ Védés azonosító 8836 Hosszú‐rétek ‐ szórvány ‐ őskor 031/11, 027/5, 05 kiemelten védett: ‐ épület ‐ római kor 30/2005 (XII.7.) NKÖM ‐ mozaik rendelet ‐ műhely 44/2003 (VIII.9.) BM ‐ vízmű rendelet ‐ villagazdaság Bírság kategória I Balatonudvari Területét csak a 05 hrsz. érinti
53 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
Balatonudvari régészeti öröksége a kis kiterjedésű település határ ellenére igen gazdag és összetett, egyértelműen a terület folyamatos lakottságáról tanúskodik. A terület adottságait figyelembe véve a talajbolygatás jellemzően a mezőgazdasági munkákkal, kisebb részben beépítésekkel, közművezetékek fektetésével függ össze, így az in situ emlékeken kívül (római villa környezete, középkori templom) egyes lelőhelyekről, lelőhelycsoportokról csak szórványos, pontszerű (a leletek előkerülésének helyét rögzítő) információkkal rendelkezünk. Ezek alapján a lelőhelyek kora és intenzitása részben meghatározható, de a valódi kiterjedésekről nincs biztos információnk. A jelenlegi településhatáron belül, elsősorban a 71.‐es út mentén, Balatonnal párhuzamosan emelkedő platón, több fontos, régészeti örökség szempontjából is kiemelkedő településtörténeti, csomópont alakult ki, de ezek lehatárolása bizonytalan. Tulajdonképpen a Balaton parttól északi, északkeleti irányba emelkedő terep határozza meg a történeti településhálózat helyét és kiterjedését.
A lelőhely állománynak jelentős részének állapota változatlan. De a fenti környezeti tényezők és a topográfiai adottságok miatt érdemes figyelembe venni, hogy a Balaton vonalával párhuzamosan húzódó platón azonosított, sokszor egymáshoz közeli régészeti lelőhelyek legtöbbször nagy kiterjedésű, több korszakot is magában foglaló régészeti lelőhelyeket, összefüggő lelőhelykomplexumot alkotnak, így a nyilvántartott kontúrokkal nem érintkező területek régészeti érintettségét nem lehet kizárni. Ezért a 71‐es út északi és déli oldalának 200 méteres sávját, a településtörténeti adatok és a topográfiai adottságok alapján, Régészeti Érdekű területnek kell tekinteni.
8.5. A RENDEZÉS SORÁN TERVEZETT VÁLTOZÁSOK HATÁSELEMZÉSE
8.5.1. Az ismert változások hatásai a régészeti örökségre Balatonudvari község régészeti öröksége, kivéve az egykori településközponthoz és az északi platón fekvő római villához tartozó épített környezet egyes elemeit, legnagyobbrészt általános mezőgazdasági területen, kisebb részt beépített területen fekszik. A település közigazgatási területén belül nem ismert a régészeti örökséget veszélyeztető nagyobb kitettség. Általánosságban megállapítható, hogy a rendezési és területfejlesztési elképzelések, így különösen az újonnan kijelölt beépítésre szánt területek régészeti lelőhelyek elhelyezkedésének figyelembevételével kerültek meghatározásra, a beépítésre szánt területek átsorolása a már eleve beépített területeket érint.
Ezért az alábbiakban csak azokat a területeket emelem ki, ahol a rendezés befolyással van az ismert lelőhelyállomány fenntarthatóságára (új beépítésre szánt területek sárgával kiemelve, 11‐20. képek).
54 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
1
2
3
1. Vászolyi út melletti terület
A terület a főút mentén, illetve a golfpálya irányába pályára vezető Vászolyi út keleti oldalán található. Jelenleg szántó terület, észak felé néhány sor szőlővel tagolt. A golfpálya bekötőútjának északi oldalán egy véderdősáv nyúlik el egészen az egykori, ma a pálya területbe foglalt kőfejtőig. Bejárására, a lefedettség miatt nem volt lehetőség. A terület északnyugati végének közelében található a védett ún. Hosszú‐rétek (azon.: 8836) régészeti lelőhely, míg a déli parcellák egyértelműen érintik a középkori településközpontot (azon.: 7500, Római katolikus templom). A római villa közelsége miatt az északi északnyugati területrészeket Régészeti Érdekű területként kell kezelni és valós beavatkozás ismeretében tisztázni kell a régészeti lelőhelyek közelében fekvő parcellák esetleges régészeti érintettségét.
Ugyanakkor a déli, 7500 azonosító számú lelőhelyet érintő bármilyen talajbolygatással járó tevékenység előtt, a bolygatásnak kitett lelőhelyszakaszokat fel kell tárni, az ezen kívül eső területet pedig Régészeti érdekű Területként kell kezelni és a további régészeti feladatokat Régészeti megfigyelés keretében kell tisztázni!
Új, eddig ismeretlen régészeti lelőhelyrészletek előkerülése esetén, 2001. évi LXIV. törvény 24. § (2) alapján kell eljárni:
Ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy a kivitelező köteles a) az általa folytatott tevékenységet azonnal abbahagyni, b) a jegyző útján a hatóságnak azt haladéktalanul bejelenteni, amely arról haladéktalanul tájékoztatja a mentő feltárás elvégzésére jogosult intézményt, valamint c) a tevékenységet szüneteltetni, továbbá a helyszín és a lelet őrzéséről ‐ a felelős őrzés szabályai szerint ‐ a feltárásra jogosult intézmény intézkedéséig gondoskodni (továbbiakban: a 2001. évi LXIV. törvény 24. § (2) bekezdés alapján kell eljárni)
55 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
2. Egykori halkeltető
A terület a vasútvonal, illetve a Gesztenye sor északi oldalán fekszik. Jelenleg kisebb fa, illetve bozót csoportokkal tagolt rét. Bejárására, a vegetáció lefedettség miatt nem volt lehetőség. A kijelölt földrészletek ugyanakkor nagy kiterjedésű, összetett lelőhelyzóna peremén fekszenek (azon.: 7501, 7502, 7503, 42861; Kis‐ Cser, Öreg‐rét, Kiliántelep, Kis‐Cseri‐dűlő). Területüket közvetlenül érinti az ún. Öreg‐rét (azon.: 7502) régészeti lelőhely. Ezért bármilyen talajbolygatással járó tevékenység előtt, a bolygatásnak kitett lelőhelyszakaszokat fel kell tárni, az ezen kívül eső területet pedig Régészeti érdekű Területként kell kezelni és a további régészeti feladatokat Régészeti megfigyelés keretében kell tisztázni. Új, eddig ismeretlen régészeti lelőhelyrészletek előkerülése esetén, 2001. évi LXIV. törvény 24. § (2) bekezdés alapján kell eljárni
3. Kiscseri‐dűlő
A vasúti átjáró közelében lévő halkeltető állomás keleti és északi oldalán kijelölt területen belül a tereprendezés már megtörtént, a felszínen tőzeges altalaj, az épületek és a vasúti töltés környezetében, modern törmelékkel szennyezett talaj látszik. Régészeti érintettsége nem valószínű.
Új, eddig ismeretlen régészeti lelőhelyrészletek előkerülése esetén, 2001. évi LXIV. törvény 24. § (2) bekezdés alapján kell eljárni:
8.6. AZ ÉRTÉKVÉDELMI TERV
Az értékleltárban szerepeltetett értékek megőrzését biztosító szempontok és követelmények A vizsgált területen belül 8 nyilvántartott régészeti lelőhelyről vannak ismereteink. Ahogy erről korábban szó esett, ezek legnagyobbrészt általános mezőgazdasági területen, illetve beépített területen helyezkednek el. Így jellemzően nem ismert, a jelenlegi, alapvetően mezőgazdasági tevékenységből adódó, általános kockázatoknál nagyobb, a lelőhelyek állapotát veszélyeztető kitettség.
A településtervezés során egyértelműen figyelembe kell venni azonban, a területet tagoló domborzat egyedi, településtörténeti adottságait. Továbbá azt, hogy a régészeti lelőhelyek lehatárolására vonatkozó információkat, a megfigyelés változatos körülményei és a környezeti adottságok miatt legtöbbször csak tájékoztató jellegűnek lehet tekinteni. Az adatok mögött, több esetben összefüggő, nagy kiterjedésű történeti települések, települési rendszerek sejthetőek, így az ismert és közhiteles nyilvántartásban szereplő lelőhelyeken kívül újabb régészeti jelenségek, esetenként újabb régészeti lelőhelyek előkerülését akkor sem lehet kizárni, ha ott nincs ismert, nyilvántartott lelőhely.
A középkori Udvari településközpontja, és egykori plébániája a mai község belterületen fekszenek. A jelenlegi hasznosítás nem áll ellentétben a komplex, részben műemléki védelem alatt is álló régészeti lelőhelyek hosszú távú fenntarthatóságával, ugyanakkor az ebben történő bármilyen, jövőbeni változás, talajbolygatással járó beavatkozás esetén számítani kell az egykori épített környezet (esetleg falak) és a templom körüli temetőhöz tartozó sírok megjelenésére, akár a jelenlegi felszínhez igen közel is. A beépített területen lévő ismert, illetve ismeretlen lelőhelyrészleteket elsősorban az újabb beépítések és az ehhez kapcsolódó közműfejlesztések talajbolygató tevékenysége veszélyeztethetik.
A védett római villa környezetének rendezése a Balaton golfpálya kialakításakor részben megtörtént, a villa központi épületcsoportja, és a közelében azonosított halomsír egyértelműen Örvényes területén fekszenek (azon.: 8836, Hosszú‐rétek). A Balatonudvari területére átnyúló lelőhelyszakasz feltehetően a nem tartalmaz a védelmet szükségszerűvé tevő in situ maradványokat.
A települési adottságok miatt egyértelmű, hogy a község lakóterületeinek és infrastruktúrájának fejlesztése nem képzelhető el egyes ismert, illetve még ismeretlen lelőhelyszakaszok bolygatása nélkül. Így az üdülőtelep
56 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
és a településközpont összekötése a két terület közötti déli út mentén óhatatlanul érinti a településrészek közötti beépítetlen területen fekvő, nagy kiterjedésű, központi lelőhelykomplexumot (azon.: 7501, 7502, 7503, 42861; Kis‐Cser, Öreg‐rét, Kiliántelep, Kis‐Cseri‐dűlő). Hasonló a helyezt az Árpád‐, illetve középkori településközpont közelében tervezett beépítési változásokkal, amelyek egyértelműen érintik a Római katolikus templom régészeti lelőhelyet és annak közvetlen környezetét (azon.: 7500).
A régészeti lelőhelyek fenntarthatóságának biztosítása szempontjából javasolt a 1., illetve a 2. számú, új beépítésre szánt területek átgondolása, esetleges megváltoztatása, ellenkező esetben számolni kell azok teljes megelőző feltátásával.
8.7. AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK
A régészeti lelőhelyeket érintő tervezett besorolási változtatásokhoz kapcsolódó tervezés és a földmunkával járó kivitelezés során fenti megfigyeléseket, az értékvédelmi tervben tett megállapításokat és javaslatokat figyelembe kell venni, a régészeti lelőhelyek védelme érdekében a 2001. évi LXIV. törvény, illetve a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet rendelkezései alapján kell eljárni.
Új, eddig ismeretlen régészeti lelőhely előkerülése esetén, 2001. évi LXIV. törvény 24. § (2) bekezdésének rendelkezései az irányadóak.
8.8. NYILATKOZAT
Nyilatkozat a tervezett megoldásokról és kulturális örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésre való jogosultságról Alulírott, Dr. Belényesy Károly, régész, nyilatkozom, hogy a 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet 84. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti előírásnak megfelelően szerepelek az adott örökségvédelmi területre vonatkozó szakértői névjegyzékben, valamint a 439/2013. (XI. 20.) Korm. rendeletben foglalt előírásnak megfelelően rendelkezem régész szakirányú felsőfokú végzettséggel.
Régész diploma száma: 660/99 (ELTE‐BTK) Szakértői engedély száma: 15‐016
A településrendezési tervben szereplő megoldások megfelelnek az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak.
Budapest, 2019. június 6.
Dr. Belényesy Károly régész, örökségvédelmi szakértő
57 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
KÉPEK
kép 1 Balatonudvar település az Első Katonai Felmérés (1763‐1787) térképlapján, forrás: Arcanum, http://mapire.eu/hu/
kép 2 Balatonudvari település a Második Katonai Felmérés (1806‐1869) térképlapján, forrás: Arcanum, http://mapire.eu/hu/
58 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
kép 3 Balatonudvari regisztrál lelőhelyei az MRT 2. Után, forrás: MRT 2. 58. o.
kép 4 Hosszú rétek régészeti lelőhely (azonosító: 8836) Háttérben a római villa központi épületének helyet ó facsoport a golfpályába foglalva
59 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
kép 5 Római katolikus templom (azonosító: 7500)
kép 6 Római katolikus templom (azonosító: 7500)
60 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
kép 7 Fövenyes‐Burka régészeti lelőhely (azonosító: 34594)
kép 8 Kiliántelep régészeti lelőhely (azonosító: 7503)
61 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
kép 9 Örvényesi út régészeti lelőhely (azonosító: 93721)
kép 10 Örvényesi út régészeti lelőhely (azonosító: 93721)
62 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
kép 11 1. számú beépítésre kijelölt terület déli szakasza a 71‐es út felől fotózva
kép 12 1. számú beépítésre kijelölt terület északi, északnyugati szakasza a Golfpálya bekötőútja felől fotózva
63 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
kép 13 1. számú beépítésre kijelölt terület, északi véderdősáv északról
64 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT kép 14 1. számú beépítésre kijelölt területkőfejtő északról, előtérben a Golfpálya kerítése
kép 15 2. számú beépítésre kijelölt terület a Kis‐Cser, Öreg‐rét, Kiliántelep, Kis‐Cseri‐dűlő lelőhelykomplexum déli oldalán (azon.: 7501, 7502, 7503, 4286)
kép 16 2. számú beépítésre kijelölt terület a Kis‐Cser, Öreg‐rét, Kiliántelep, Kis‐Cseri‐dűlő lelőhelykomplexum déli oldalán (azon.: 7501, 7502, 7503, 4286)
65 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
kép 17 2. számú beépítésre kijelölt terület a Kis‐Cser, Öreg‐rét, Kiliántelep, Kis‐Cseri‐dűlő lelőhelykomplexum déli oldalán (azon.: 7501, 7502, 7503, 4286)
kép 18 2. számú beépítésre kijelölt terület a Kis‐Cser, Öreg‐rét, Kiliántelep, Kis‐Cseri‐dűlő lelőhelykomplexum déli oldalán (azon.: 7501, 7502, 7503, 4286)
66 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
kép 19 3. számú beépítésre kijelölt terület a Halkeltető környezetében
kép 20 3. számú beépítésre kijelölt terület a Halkeltető környezetében
67 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
68 VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
9. AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI SZAKASZ SORÁN BEÉRKEZETT ÁLLAMIGAZGATÁSI VÉLEMÉNYEK
69
VESZPRÉM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
Ügyiratszám: 10.019/2/2018. Tárgy: Balatonudvari település- hJ\LQWp]Ę: Tóth Katalin fejlesztési koncepció és Szerv. egység: Földhivatali Osztály településrendezési eszközök átfogó Telefonszám: 88/577-026 módosítása- HOĘ]HWHV WiMpNR]WDWy anyag Ügy. szám: 4/48-1/2018
Balatonudvari Község Önkormányzat Szabó László polgármester
Balatonudvari Ady E. u. 16. 8241
Tisztelt Polgármester Úr!
Hivatkozással a Balatonudvari Község Önkormányzata polgármesterének 4/48- 1/2018. számú vélemény kérésére a Veszprém Megyei Kormányhivatal (eljáró szervezeti egysége: Élelmiszerlánc-biztonsági és )|OGKLYDWDOL)ĘRV]WiO\)–mint ingatlanügyi hatóság - az alábbi tájékoztatást adja:
A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról pVDWHOHSOpVUHQGH]pVLHV]N|]|NUĘOYDODPLQWHJ\HVWHOHSOpVUHQGH]pVLVDMiWRV joginté]PpQ\HNUĘOszóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) foglaltak alapján a véleményezési eljárásban a Veszprém Megyei .RUPiQ\KLYDWDODWHUPĘI|OGYpGHOPpYHONDSFVRODWRVDQYHV]UpV]W.
A Veszprém Megyei Kormányhivatal a megküldött dokumentációkat a hatáskörébe tartozó szempontra – DWHUPĘI|OGYpGHOPpUĘOV]yOy&;;,;. törvény (a WRYiEELDNEDQ 7IYW pUWHOPpEHQDWHUPĘI|OGPHQQ\LVpJLYpGHOPpUH– figyelemmel vizsgálja meg az alapján, hogy a tervezet tartalmaz-eolyan ingatlanokat, melyek a Tfvt. 2. § 19. pontja szerint WHUPĘI|OGQHNWHNLQWKHWĘk.
Élelmiszerlánc-EL]WRQViJLpV)|OGKLYDWDOL)ĘRV]WiO\ 8200 Veszprém, Vörösmarty tér 9. Telefon: 88/577-010, Fax: 88/550-825, e-mail: [email protected] 2 10.019/2/2018 3 10.019/2/2018 LJpQ\EHYHYĘWD]HW|UYpQ\EHQIRJODOWMRJN|YHWNH]PpQ\HNDOyO$]LQJDWODQJ\L Balatonudvari község településfejlesztési koncepciójának és településrendezési hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek WHUYpQHN PyGRVtWiViYDO NDSFVRODWEDQ HOĘIRUGXOKDW, hogy a módosítások megszerzésének kötelezettsége alól.” WHUPĘI|OGHWLVpULQWHQHN Valamint a (3) bekezdés rendelkezik arról, hogy a „$ WHUPĘI|OG PiV FpO~ A Tfvt. az aliEELDN V]HULQW UHQGHONH]LN WHUPĘI|OGGHO NDSFVRODWRV LJpQ\EHYpWHO hasznosításával járó engedélyezési, jóváhagyási vagy tudomásulvételi (a esetében: továbbiakban együtt: eQJHGpO\H]pVL HOMiUiVEDQpUGHPLG|QWpVDWHUPĘI|OGPiV 6/B. § (1) Ha az ingatlanügyi hatóság a településrendezési eszközök, a FpO~ KDV]QRVtWiViQDN HQJHGpO\H]pVpUĘO V]yOy YpJOHJHVVp YiOW LQJDWODQJ\L településfejlesztési koncepció, illetve az integrált településfejlesztési stratégia hatósági határozat figyelembevételével hozható. Az ingatlanügyi hatóság elkészítése vagy azok módosítása tekintetében az egyeztetési eljárásban határozatának hiánya esetén az eljáró hatóság az engedélyezési eljárását YpOHPpQ\H]Ę KDWyViJNpQW PĦN|GLN N|]UH D WHUPĘI|OG YpGHOPpQHN felfüggeszti.” érvényesítése érdekében érvényre kell juttatnia, hogy a beépítésre szánt WHUOHWHN NLMHO|OpVH OHKHWĘVpJ V]HULQW D J\HQJpEE PLQĘVpJĦ A Balatonudvari község vonatkozásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló WHUPĘI|OGHNHQ D OHKHWĘ OHJNLVHEE PpUWpNĦ WHUPĘI|OG LJpQ\EHYpWHOpYHO pYL &;/, W|UYpQ\EHQ PHJKDWiUR]RWW W|U]VN|Q\YEHQ V]HUHSOĘ D] DGRWW történjen. A vélemény kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, WHOHSOpV D]RQRV PĦYHOpVL iJ~ WHUPĘI|OGMHL KHNWiUUD YHWtWHWW DUDQ\NRURQD KRJ\ D] HJ\H]WHWpVL HOMiUiV WiUJ\iW NpSH]Ę I|OGUpV]OHWHNNHO V]RPV]pGRV értékeinek területtel súlyozott átlagának értékeit az alábbi táblázatban foglaltuk WHUPĘI|OGHN PHJIHOHOĘ PH]ĘJD]GDViJL KDV]QRVtWiViW D] |Yezeti átsorolás össze: szerinti területfelhasználás ne akadályozza. (2) Az egyeztetési eljárásban az ingatlanügyi hatóságnak - a (3) bekezdésben 0ĦYHOpVLiJ Községi átlag feletti .|]VpJLiWODJDODWWLPLQĘVpJL meghatározott eset kivételével - kifogást kell emelni, ha a településrendezési PLQĘVpJL RV]WiO\RN osztályok felsorolása eszköz készítése, vagy módosítása alapján kijelölt beépítésre szánt területek felsorolása a) W|EEVpJpEHQ iWODJRVQiO MREE PLQĘVpJĦ WHUPĘI|OGHNHW pULQWHQHN pV D gyümölcsös 4, 5 6, 7 EHpStWpVUHV]iQWWHUOHW|YH]HWLEHVRUROiViQDNPHJIHOHOĘWHUOHWIHOKDV]QiOiVUD kert 2 6, 7, 8 hasonló körülmények és feltételek esetén átlagosnál gyengébb vagy átlagos szántó 3, 4 5, 6, 7 PLQĘVpJĦWHUPĘI|OGHNHQLVVRUNHUOhet, vagy V]ĘOĘ 2, 3 4 b) |YH]HWL EHVRUROiViQDN PHJIHOHOĘ WHUOHWIHOKDV]QiOiVUD NHOOĘ QDJ\ViJ~ OHJHOĘ 23 WpUPpUWpNEHQOHKHWĘVpJYDQDWHOHSOpVPiUEHpStWpVUHNLMHO|OWGHPpJIHOQHP rét 3, 4 5, 6, 7, 8 használt területén is.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a zártkerti ingatlan A fentiek szerint és a vonatkozó jogszabályok alapján az eljáró hatóság nem esetében, ha a településrendezési eszköz készítése vagy módosítása a WDUWMD LQGRNROQDN D]RQ LQJDWODQRNRQ D EHpStWKHWĘVpJ Q|YHOpVpW PHO\HN ]iUWNHUWL LQJDWODQ WHUOHWpQHN EHpStWpVUH V]iQW WHUOHWEH W|UWpQĘ iWVRUROiVD PLQĘVpJLRV]WiO\DPHJKDODGMDDN|]VpJLiWODJDUDQ\korona értéket. érdekében történik.
Ugyanakkor a Tfvt. 10. § (1) bekezdése kimondja „Az ingatlanügyi hatóság A Veszprém Megyei Kormányhivatal a község településfejlesztési HQJHGpO\pYHOOHKHWWHUPĘI|OGHWPiVFpOUDKDV]QRVtWDQL Az engedély hiánya koncepciójának és településrendezési tervének módosítása ellen kifogást nem esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az 4 10.019/2/2018 emel, de az egyeztetési eljárásában a fent megjelölt jogszabály érvényre juttatása érdekében a továbbiakban is részt kíván venni.
Az eljáró Megyei Kormányhivatal hatáskörét és illetékességét a I|OGPĦYHOpVJ\L KDWyViJL pV LJD]JDWiVL IHODGDWRNDW HOOiWy V]HUYHN NLMHO|OpVpUĘO szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése, valamint ugyanezen jogszabály 1. melléklet 19. pontja alapozza meg.
Kérem Önt, hogy az elfogadott tervdokumentáció egy példányát a Rendelet 43. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében szíveskedjen a Veszprém Megyei Kormányhivatal (8200 Veszprém, Vörösmarty tér 9.) címére megküldeni! Segítségét köszönöm!
Veszprém, 2018. február 9.
Tisztelettel:
Takács Szabolcs kormánymegbízott nevében és megbízásából:
dr. Bita József IĘRV]WiO\YH]HWĘ
Veszprémi Járási Hivatala
Ügyiratszám: VEG/001/00521-2/2018 Tárgy: Balatonudvari településfej- lesztési koncepció és telepü- lésrendezési eszközök átfogó módosítása hJ\LQWp]Ę: Linczmayer Veronika Hiv. szám: 4/48-1/2018 Telefon: 88/576-010 Melléklet: 6 db táblázat e-mailben
Balatonudvari Község Önkormányzat Polgármestere 8242 Balatonudvari Ady E. u. 16.
Szabó László polgármester
Tisztelt Polgármester Úr!
$] 2UV]iJRV (UGĘiOORPiQ\ $GDWWiUEDQ Q\LOYiQWDUWRWW HUGĘNHWpULQWĘ iOOiVIRJODOiVRP iOWDOiQRVViJEDQ $] HUGĘUĘO D] HUGĘ YpGHOPpUĘO pV D] HUGĘJD]GiONRGiVUyO V]yOy 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) hatálya kiterjed a 4. § (1) bekezdés értelmébeQ D] HUGĘUH DQQDN pOĘ pV pOHWWHOHQ DONRWyHOHPHLUH D] HUGHL életközösségre, a külterületen található fásításra, az erdészeti létesítményre, az HUGĘJD]GiONRGiVLWHYpNHQ\VpJHWN|]YHWOHQOV]ROJiOyI|OGWHUOHWUH
(UGĘWHUOHWHWLJpQ\EHYHQQLFVDNN|]pUGHNNHOösszhangban lehet, ezért fontos, hogy DWHOHSOpVUHQGH]pVLWHUYHNEHQLVU|J]tWYHOHJ\HQHND]HUGĘWHUOHWHNHWpULQWĘWiYODWL elképzelések. Az esetleges igénybevételeknél a közérdeket sok esetben csak a WHOHSOpVUHQGH]pVL WHUY LJD]ROMD $] HUGĘWHUOHWHNHW pULQWĘ igénybevételeket az Evt. 77-85. §, és a végrehajtásárról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 54-55. §, valamint az egyes erdészeti hatósági eljárások, bejelentések, valamint hatósági nyilvántartások eljárási szabályairól szóló 433/2017. (XII. 21.) Korm. rendelet 10- V]HULQW D] HUGpV]HWL KDWyViJ HQJHGpO\H]L $] HVHWOHJHV YpGHUGĘ
Agrárügyi )ĘRV]WiO\ Erdészeti Osztály 8200 Veszprém, Szent Margit park 2., levelezési cím: 8210 Veszprém, Pf. 1122 telefon: 88/576-000, fax: 88/428-111, e-mail: [email protected] OpWHVtWpVVHO NDSFVRODWRVDQ IHOKtYRP D ILJ\HOPHW D] HUGĘWHOHStWpVVHO YDODPLQW Benczik Zsolt IiVtWiVVDO NDSFVRODWEDQ N|YHWHQGĘ KDWyViJL Hljárásra (Evt. 44-50. §; Vhr. 30. §), járási KLYDWDOYH]HWĘ YDODPLQW D WHOHStWHQGĘ HUGĘ UHQGHOWHWpVpQHN PHJiOODStWiViUD YRQDWNR]yDQ D] (YW nevében és megbízásából 23. §-EDQHOĘtUWDNUD
Balatonudvari község településfejlesztési koncepciójának elkészítéséhez a Major László Q\LOYiQWDUWiVRPEDQV]HUHSOĘDGDWRNDWGLJLWiOLVIRUPiEDQa [email protected] RV]WiO\YH]HWĘ e-PDLOFtPUHHONOG|P$V]iPV]HUĦDGDWRNDWD]2UV]iJRV(UGĘiOORPiQ\$GDWWiUEyO NpV]OWWHPDWLNXVVWDWLV]WLNiNV]ROJiOWDWMiND]HUGĘWHUYH]pVDGDWDi alapján. Kapják: Balatonudvari WHPDWLNXV HUGĘWpUNpS 1e%,+ DGDWiOORPiQ\ DODSMiQ NpV]OW PHO\ D] 1. Címzett, tértivevénnyel alábbLOLQNHQpUKHWĘNHO 2. Irattár http://erdoterkep.nebih.gov.hu/
$] HOMiUiVEDQ pV YpJUHKDMWiViQDN IRO\DPDWiEDQ D NOWHUOHWL HUGĘN pV IiVtWiVRN HVHWOHJHV HUGĘ LJpQ\EHYpWHOHN pV HUGĘWHOHStWpVHN YRQDWNR]iViEDQ D NpVĘEELHNEHQ részt kívánok venni.
A véleményezési dokumentációt elektronikus adathordozón kérem.
$ YpOHPpQ\H]pVUH PHJNOG|WW .|UQ\H]HWL pUWpNHOpV MDYDVROW WDUWDOPD FtPĦ dokumentációt áttanulmányoztam. A környezeti értékelés tematika tervezetével egyetéUWHNpVUpV]OHWH]HWWVpJpWHOHJHQGĘQHNWDUWRPNLIRJiVWQHPHPHOHN
Az Önkormányzat véleményemet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált WHOHSOpVIHMOHV]WpVLVWUDWpJLiUyOpVDWHOHSOpVUHQGH]pVLHV]N|]|NUĘOYDODPLQWHJ\HV településrendezési sajáWRVMRJLQWp]PpQ\HNUĘOV]yOy ;, 8.) Korm. rendelet 30. §-a és 32. §-a, valamint a az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005 (I.11) Korm. rendelet alapján kérte.
ÈOOiVIRJODOiVRPDW D I|OGPĦYHOpVJ\L KDWyViJL pV LJD]gatási feladatokat ellátó szervek kijHO|OpVpUĘO V]yOy ;,,. 2.) Korm. rendelet (továbbiakban Korm. rend.) 10. § c) pontjában biztosított hatáskörben eljárva, a Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerinti illetékességi szabályok figyelembevételével hoztam meg.
Veszprém, 2018. január 30.
2 3
ǣ ǣƴƴƴƴƴƴƴƴƴ
Tárgy:Fwd:Fwd:részvételiszándékvéleményezésieljárásban Feladó:TáboriAƫla(Teampannon)
ͲͲͲͲͲͲͲͲTovábbítoƩüzenetͲͲͲͲͲͲͲͲ Tárgy:Fwd:részvételiszándékvéleményezésieljárásban Dátum:Mon,29Jan201815:55:04+0100 Feladó:BalatonudvariPolgármesteriHivatal
KedvesAƫla,továbbítomalevelet.PanyiSzilviaaljegyzƅ
ͲͲͲͲͲͲͲͲTovábbítoƩüzenetͲͲͲͲͲͲͲͲ Tárgy:részvételiszándékvéleményezésieljárásban Dátum:Mon,29Jan201814:31:57+0000 Feladó:FintaͲSarkadiBeáta
TiszteltCím!
Szervezetünkrészére4/48Ͳ1/2018.ügyiratszámon,„Balatonudvaritelepülésfejlesztésikoncepcióés településrendezésieszközökáƞogómódosítása–elƅzetestájékoztatóanyag”tárgybanküldöƩmegkeresésük kapcsánezútonkívánjukjeleznirészvételiszándékunkatatelepülésfejlesztésikoncepcióra,atelepülésrendezési eszközökfelülvizsgálatáraésakörnyezeƟvizsgálatravonatkozóvéleményezésieljárásoktovábbiszakaszában.A véleményezésidokumentációkatelektronikusadathordozónszíveskedjenekrendelkezésünkrebocsátani.
KöszöneƩel:
Lukács György pályavasúti területi igazgató
megbízásából:
Finta-Sarkadi Beáta területi mĦködéstámogatási koordinátor
MÁV Magyar Államvasutak Zrt. Üzemeltetési Vezérigazgató-helyettesi Szervezet
ͳȀʹ ʹͲͳͻǤͲǤʹͺǤͳͶǣͶͳ ǣ ǣƴƴƴƴƴƴƴƴƴ
Pályavasúti Területi Igazgatóság Szombathely
9700 Szombathely, Széll Kálmán u. 2. Tel.: 00361 517 1532; Fax: 00361 517 1005 Mobil: 003630 329 3518 Email: [email protected] Honlap: www.mav.hu
A jelen levélben kézbesített információ kizárólag a címzettnek szól, és bizalmas üzleti, illetve személyes adatokat tartalmazhat. Amennyiben nem Ön a levél címzettje, a levélben található információ felhasználása, vagy bármilyen módon történĘ közzététele, másolása vagy megosztása tilos. Amennyiben jelen levelet tévedésbĘl kapta meg, kérem lépjen kapcsolatba a levél feladójával és az üzenetet haladéktalanul törölje a számítógépérĘl. A levél feladójának e-mail címe kifejezetten vállalati felhasználásra szolgál, a biztonsági szervezet – vezetĘi ellenĘrzés céljából – betekinthet tartalmába, kérem erre a címre magánjellegĦ küldeményt, reklámanyagot ne küldjön! cid:image0
Kérem, óvja a természetet, ha nem szükséges, ne nyomtassa ki ezt az e-mailt!
ʹȀʹ ʹͲͳͻǤͲǤʹͺǤͳͶǣͶͳ
ǣ ǣ ǣDž ƴǣƴƴƴƴDžǤǤǤ ǣ ǣ ǣDž ƴǣƴƴƴƴDžǤǤǤ
'XQiQW~OL5HJLRQiOLV9t]PĦ=iUWN|UĦHQ0ĦN|GĘ5pV]YpQ\WiUVDViJ Tárgy:Fwd:Fwd:FW:Küldés:adatszolgáltatáskéréseBalatonudvariKözségÖnkormányzata &pJEtUyViJ 6RPRJ\0HJ\HL%tUyViJPLQW&pJEtUyViJ &pJMHJ\]pNV]iP Feladó:TáboriAƫla(Teampannon)
ͲͲͲͲͲOriginalMessageͲͲͲͲͲ From:BalatonudvariPolgármesteriHivatal[mailto:[email protected]] Sent:Wednesday,January17,201810:27AM ͲͲͲͲͲͲͲͲTovábbítoƩüzenetͲͲͲͲͲͲͲͲ To:[email protected];[email protected];[email protected];[email protected];[email protected];DRV Tárgy:Fwd:FW:Küldés:adatszolgáltatáskéréseBalatonudvariKözségÖnkormányzata Zrt.
TiszteltSzolgáltatók! MellékeltenküldömSzabóLászlópolgármesterúrmegbízásábólazadatszolgáltatáskérelmezƅlevelünket. BalatonudvariközségÖnkormányzataáƞogórendezésitervimódosítástindítoƩela2017Ͳesévvégén,kérjük,hogy KedvesAƫla,továbbítom.Szilvi illetékeskollégájukhoztovábbítsákakérelmet.
Arendezésitervmódosításhozazadatszolgáltatásukrafeltétlenülszámítunk.
ͲͲͲͲͲͲͲͲTovábbítoƩüzenetͲͲͲͲͲͲͲͲ KérdéseseténkészséggelállunkrendelkezésükrealevélbenmegadoƩelérhetƅségeken. Tárgy:FW:Küldés:adatszolgáltatáskéréseBalatonudvariKözségÖnkormányzata TiszteleƩel:dr.PanyiSzilviaaljegyzƅ Dátum:Mon,5Feb201810:07:14+0000 Feladó:VölgyinéKissKornélia
Önkormányzatukrészéreacsatoltnyilatkozatbirtokábantudjuktérítésmentesenbiztosítaniatelepülés közmƾtérképét. Kérem,hogyanyilatkozatkitöltésétvalamintaláírásátkövetƅenaztdigitálisformábaneͲmailcímemre visszaküldeniszíveskedjenek.
Egyébkérdéseseténisállokszívesenrendelkezésükre.
TiszteleƩel:
9|OJ\LQp.LVV.RUQpOLD |QNRUPiQ\]DWLUHIHUHQV IgazgatásiésKommunikációsOsztály FLG LPDJHJLI# 6LyIRN7DQiFVKi]X3I 7HO 0RELO (PDLO YROJ\LQHNRUQHOLD#GUYKX KWWS ZZZGUYKX
ͳȀʹ ʹͲͳͻǤͲǤʹͺǤͳͶǣ͵ͻ ʹȀʹ ʹͲͳͻǤͲǤʹͺǤͳͶǣ͵ͻ VÁROS-TEAMPANNON BALATONUDVARI TRE - ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT
10. LAKOSSÁGI KÉRÉSEK
71
1. TERVEZŐI VÁLASZOK
1.1. GÖNCZ KLÁRA – TŰZOLTÓ UTCA KÖRNYEZETE
Az építési telek fogalmát a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 1. melléklete határozza meg:
„30. Építési telek: az a telek, a) amely beépítésre szánt területen fekszik, b) az építési szabályoknak megfelelően kialakított, c) a közterületnek gépjármű‐közlekedésre alkalmas részéről az adott közterületre vonatkozó jogszabályi előírások szerint, vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról gépjárművel közvetlenül, zöldfelület, illetve termőföld sérelme nélkül megközelíthető, és d) amelynek a közterülettel vagy magánúttal közös határvonala legalább 3,00 m.”
Ez alapján annak érdekében, hogy a 339/5 hrsz‐ú telek építési telek maradhasson, a közúti kapcsolatot fenn kell tartani. A26. § alapján a közút legkisebb szélessége:
„(2) A közút, a vasút elhelyezése céljára ‐ más jogszabályi előírás hiányában ‐ legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani a vonalvezetési jellemzők figyelembe vételével: … e) kiszolgáló út esetén 12 m,…”
A terven ettől eltérő módon, csupán 8 m széles út lett kiszabályozva a hatályos településrendezési eszközök készítése során érkezett hatósági iránymutatások alapján.
A kiszabályozás a 338‐as hrsz‐ú telek beépíthetőségét elenyésző mértékben korlátozza.
1.2. HORVÁTH SZABOLCS – KERKÁPOLY U 3.
Az Értékvizsgálat javaslati részében megfogalmazott javaslatoknak és a tervkészítésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően a településrendezési eszközök következetesen műemlékként tűntetik fel az épületet. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (TFR rendelet) 2018‐as módosítása nyomán az Ófalu településszerkezetét, építészeti karakterét őrző előírások egy része átkerült a településképi rendeletbe. A helyi építési szabályzat javaslata tartalmazza azokat a – a jogszabályi keretek között előírható – szabályokat, amik arányos korlátozás mellett, biztosítják az Ófalu építészeti örökségének fennmaradását.
A település értékvédelmi leltára szintén a településképi rendelet része.
1.3. NYULASI ATTILÁNÉ – HRSZ. 015/4
A Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény 10. melléklete alapján a tárgyi ingatlan „sajátos területfelhasználású térség” térségi területfelhasználási kategóriába esik. A törvény 46. § (2) 2. pontja alapján beépítésre szánt terület (üdülőházas üdülőterület) a területen nem jelölhető ki.
1.4. RÁCZ GYULA RÓBERT – HRSZ. 1052/16
A kért módosítást a tervezet tartalmazza. 1.5. VARGA GÁBOR – HRSZ. 1007/2, 1007/3, 1007/8, 1010
A kérés célja nem ismert, valószínűsíthető, hogy a beépíthető legkisebb telekméretre vonatkozó előírás mértékének csökkentése. A hatályos terv Mk‐4 övezete olyan területeken került kijelölésre, ahol a magasabb rendű jogszabályok (Balaton törvény) általános mezőgazdasági terület területfelhasználást jelöltek ki, de a terület jellege inkább kertes mezőgazdasági. Az Mk‐4 övezet ezért tartalmaz szigorú minimális beépíthető telekméretre vonatkozó előírásokat. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet új, hatályos területrendezési terve szigorúbb, így erre nincs lehetőség, általános mezőgazdasági terület övezetébe lehet sorolni a kérdéses telkeket.
1.6. MEILINGER GÉZÁNÉ ‐ HRSZ. 1100/1
A telektömböt részben Mk1 övezet veszi körbe. Az átsorolás egy beépítetlen telek beépíthetőségét tenné lehetővé, 100 m2 alapterületig. A beépítés az erdő mellett, tájkép szempontjából nem exponált területen válna lehetővé. A tervezet a kérésnek megfelelően módosul.