1. Megvédjük Erdeinket, Élővilágunkat
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
A környezetvédelem általában Történet PPKE JÁK 2019 Bándi Gyula Greenpeace felhívás 2019 • Követelem, hogy a kormány védje meg Magyarország lakosságát, és cselekedjen a klímavészhelyzetnek megfelelően. • Csak akkor van esélyünk a klímaválsággal szemben, ha: 1. Megvédjük erdeinket, élővilágunkat. Védjük és növeljük a természetes erdőket, gyepeket és vizes élőhelyeket. 2. Átalakítjuk a vízgazdálkodásunkat. Teret adunk a folyóknak és az aszály ellen vizes élőhelyekben tároljuk a vizet. Fejlesztjük a víztakarékosságot, és úgy bánunk az édesvízzel, mintha kincs lenne, mert az. 3. Átalakítjuk a mezőgazdaságunkat. Olyan ökológiai mezőgazdaságra állunk át, amely a klímaválságban is garantálja élelmiszerbiztonságunkat. A káros vegyszereket kivezetjük, termőföldjeinket megóvjuk. Csökkentjük hús- és tejtermékfogyasztásunkat. 4. Átalakítjuk városainkat, falvainkat. Településeinket felkészítjük a klímaválság hatásaira, hogy védelmet nyújtsanak az embereknek, és biztosítsák élelmezési, egészségügyi, víz- és energiaszükségleteinket. Növeljük a városi zöldterületek arányát, és korlátozzuk a zöldmezős beruházásokat. 5. Átalakítjuk az energiagazdálkodásunkat. Átállunk energiatakarékos üzemmódra és a fenntartható módon megtermelt megújuló energiaforrásokra, és elbúcsúzunk a fosszilis energiahordozóktól. 6. Átalakítjuk a közlekedésünket. Ahol csak lehet, csökkentjük a kilométereket. Gyalogolunk, kerékpározunk, közösségi közlekedést és vasutat használunk, és rugalmas közlekedési rendszerre váltunk. 7. Átalakítjuk gazdaságunkat és fogyasztási szokásainkat. Takarékosan bánunk a természeti erőforrásokkal, a cégeket rávesszük a felelős viselkedésre. Erősítjük a fenntartható helyi gazdaságot és kereskedelmet. Kevesebbet és tudatosabban vásárolunk, féktelen szeméttermelés helyett újrafelhasználunk, megjavítunk, újrafeldolgozunk, és amit lehet, megosztunk. 8. Minden erőnkkel támogatjuk a nemzetközi klímavédelmi erőfeszítéseket. Az Európai Uniós és globális klímavédelmi folyamatokban támogatóan, sőt kezdeményezően lépünk fel, hiszen enélkül nem tudunk hatékonyan tenni az országunk fennmaradása érdekében. 9. Felkészítjük közösségeinket. Az oktatás és a média segítségével minden tudást megadunk az embereknek, hogy fel tudjanak készülni a klímavészhelyzetre. Erős, szolidáris közösségeket építünk, amelyek képesek alkalmazkodni a klímaválság kihívásaihoz. Chief Seattle's 1854 oration: • “This we know: the earth does not belong to man, man belongs to the earth. All things are connected like the blood that unites us all. Man did not weave the web of life, he is merely a strand in it. Whatever he does to the web, he does to himself. ... • Your destiny is a mystery to us. What will happen when the buffalo are all slaughtered? The wild horses tamed? What will happen when the secret corners of the forest are heavy with the scent of many men and the view of the ripe hills is blotted with talking wires? Where will the thicket be? Gone! Where will the eagle be? Gone! And what is to say goodbye to the swift pony and then hunt? The end of living and the beginning of survival. ... • We love this earth as a newborn loves its mother's heartbeat. So, if we sell you our land, love it as we have loved it. Care for it, as we have cared for it. Hold in your mind the memory of the land as it is when you receive it. Preserve the land for all children, and love it, as God loves us.” The 1948 Donora smog It was a historic air inversion resulting in a wall of smog that killed 20 people and sickened 7,000 more in Donora, Pennsylvania, a mill town on the Monongahela River, 24 miles (39 km) southeast of Pittsburgh. Hydrogen fluoride and sulfur dioxide emissions from U.S. Steel's Donora Zinc Works and its American Steel & Wire plant were frequent occurrences in Donora. What made the 1948 event more severe was a temperature inversion, a situation in which warmer air aloft traps pollution in a layer of colder air near the surface. The pollutants in the air mixed with fog to form a thick, yellowish, acid smog that hung over Donora for five days. London smog 1952 The Great Smog of '52 or Big Smoke was a severe air- pollution event that affected London during December 1952. A period of cold weather, combined with an anticyclone and windless conditions, collected airborne pollutants mostly from the use of coal to form a thick layer of smog over the city. It lasted from Friday 5 to Tuesday 9 December 1952, and then dispersed quickly after a change of weather. Government medical reports in the following weeks estimated that up until 8 December 4,000 people had died prematurely and 100,000 more were made ill because of the smog's effects on the human respiratory tract. More recent research suggests that the total number of fatalities was considerably greater, at about 12,000. MKPK 2008 körlevél – Felelősségünk a teremtett világért • 22. Egész gazdasági berendezkedésünk a korlátlan növekedésen és az ezt megteremtő kíméletlen piaci versenyen alapul. A növekedési kényszer egy véges térben, amilyen a Föld is, óhatatlanul problémákhoz vezet. Mivel a gazdasági, pénzügyi logika diktálja a politikai döntéseket és gyakran társadalmi értékítéleteinket is, ezért hajlamosak vagyunk eltekinteni a gazdasági növekedés azon közvetett költségeitől, amelyek más területeken, a természeti környezetben vagy a szociális szektorban hosszú távon jelentkeznek. • 28. Ha azonban az eszköz öncéllá válik, ha elfogadjuk a gazdasági logika kizárólagos érvényességét az élet egyre több területén, és a társadalom megszervezését az emberi élet értéke helyett a gazdasági teljesítmény által képviselt értékekre alapozzuk, akkor ez a magatartás kiszolgáltatottá tesz bennünket. A természeti környezettel fenntartható egyensúlyban élő ember javának előmozdításához elengedhetetlenül szükséges a megfelelő gazdasági modell, a szankciókat is tartalmazó jogi szabályozás, de ezek végső alapját és jó működésének garanciáját az ember egyre nagyobb környezettudatossága, megváltozott szemlélete és magatartása jelenti. A környezeti válság gyökere ugyanis – ahogyan azt II. János Pál pápa 1990-ben, a Béke Világnapjára írt Üzenetében is megfogalmazta – legnagyobbrészt erkölcsi természetű. • 169. ... A környezet megóvása több, mint a jelen és a jövő generációk méltó életkörülményeinek biztosítása, hiszen az ember Istennel, az emberekkel és a teremtett világgal való kapcsolata egységet alkot. A természeti környezet megóvása nem más, mint a közjó, vagyis az emberi méltóság védelme és előmozdítása. ... • 175. ... A teremtésről szóló keresztény gondolkodás középpontjában az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember és annak hivatása áll. Az ember hivatása itt a földön az emberi méltóság védelmében és előmozdításában fejeződik ki, amelynek eszköze a közjó szolgálata. 16/2015. (VI. 5.) AB határozat • [69] 1. Bár a természeti környezet egyes gazdasági- vagy létfenntartási szempontból fontos elemeinek (erdők, vizek, vadászat, halászat) törvényi védelme évezredes múltra tekint vissza, a mai értelemben vett átfogó környezetvédelmi szemléletről, gondolkodásról és értékrendről csak a 20. század 70-es éveitől beszélünk. Ennek kiváltó okai: a népességrobbanás, a gyors ipari termelésbővülés és fogyasztásnövekedés, a szennyezőanyag- kibocsátás és hulladéktermelés, természetidegen vegyi anyagok használata, a természeti javak visszafordíthatatlan károsítása illetve felélése. Összefoglalóan: a biológiai értelemben vett élet (az élővilág) - részeként az emberi élet - természeti alapjainak veszélyeztetése és károsítása. • [70] A környezetvédelem fontosságának először a civil mozgalmak és a független értelmiségi (tudós) társaságok adtak hangot. 1970. április 22-én tartották meg az Egyesült Államokban a Föld Napja rendezvényt, ami ma már globális mozgalom. • [71] 1972-ben jött létre a Római Klub, melynek „A növekedés határai” című jelentése felrázta a világot. A jelentés a 21. század közepére globális környezeti katasztrófa veszélyére figyelmeztetett, de már egy egyensúlyi koncepciót is kidolgozott. • [72] 1972. június 5-én (ez ma a Környezetvédelmi Világnap) ült össze Stockholmban az ENSZ Emberi Környezet Konferenciája. A Stockholmi Nyilatkozat tartalma és ajánlásai nyomán nemzeti jogalkotási hullám indult, ami később felért az alkotmányozás szintjére is. Magyarországon az 1976. évi II. törvény példaértékű és korszerű volt. A környezetvédelem alapelvei és általános szabályai mellett külön védett tárgyakként kezelte a levegőt, vizet, talajt, élővilágot, a tájat és a településeket (a természeti és az épített környezetet). • [73] 1984-ben az ENSZ Közgyűlés létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságát, elnöke Gro Harlem Brundtland, Norvégia miniszterelnök- asszonya lett. A Világbizottság 1987-ben adta ki „Közös jövőnk” című jelentését, ami új lendületet adott a civil mozgalmaknak és előkészítette az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciáját. • [74] A Rio de Janeiróban 1992-ben tartott „Környezet és fejlődés” Konferencia Nyilatkozata már 27 alapelvet tartalmazott, feladatokat adott a 21. századra (AGENDA-21). Keretegyezményt fogadott el az Éghajlatváltozásról és a Biológiai Sokféleségről, melyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a biodiverzitás megőrzése terén az aláíró országokra nézve jogilag kötelezőek. • [75] A riói elhatározásokból azonban csak kevés valósult meg, ezért az ENSZ újabb Világkonferenciát hívott össze 2002-ben Johannesburgban, amely elfogadta a Nyilatkozatot a Fenntartható Fejlődésről (32 pont) és a Végrehajtási Tervet (153 pont), de ezek sem hoztak újabb sikereket. • [76] Bár az átütő siker elmaradása önmagában még nem