Csurgói Kistérség Tervdokumentum
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Gazdasági helyzet A Csurgói kistérség gazdasági helyzetképének meghatározó vonása a modern feldolgozóipari ágazatok lényegében teljes hiánya. A kistérség agrárhagyományai igen jelentősek: mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés bizonyos ágazatai számottevő tradíciókra tekintenek vissza. A gazdasági tevékenység intenzitását meghatározó vállalkozói szféra még dél-dunántúli viszonylatban is a legkevésbé fejlettek közé tartozik. 2004-ben az 1000 lakosra jutó működő vállalkozások száma a kistérségben 36, ennél az értéknél a régióban csak a Sellyei kistérség értékei rosszabbak. Egy másik, 2006-os összevetésben a regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó aránya a kistérségben 65, ami már nem mutat olyan nagy leszakadást, és lényegében megegyezik Somogy megye Kaposvár és a Balaton-part nélkül számított „vidéki” átlagával. Kedvezőnek mondható ugyanakkor az is, hogy 1999 és 2004 között a működő vállalkozások száma mintegy 20%-os emelkedést mutatott, a legtöbbet a régió leghátrányosabb helyzetű kistérségei között. 2006-ban az 1213 regisztrált vállalkozásból 324 volt társas, ez a 27%-os arány szinte pontosan megegyezik Somogy megye átlagával. 1. ábra. 1000 lakosra jutó vállalkozások száma a Csurgói kistérség településein A vállalkozások tevékenységi kör szerinti megoszlását a mezőgazdasági jellegű viszonylag magas, a szolgáltató jellegűek viszonylag alacsonyabb részesedése jellemzi. Ez szám szerint (2006-ban, a regisztrált vállalkozások tekintetében) 23%-ot jelentett a mezőgazdaság, 13%-ot az ipar, és 64%-ot a szolgáltatások tekintetében. Az első érték mind megyei, mind regionális összevetésben magasnak számít, ami jelzi a térség agrárjellegének továbbélését, az ipar igen gyenge pozícióit, valamint a településhálózati sajátosságok (a városias településeken élők alacsony száma) miatt a szolgáltató szektor viszonylagos gyengeségeit is. A vállalkozás- sűrűség tekintetében nincsenek igazán jelentős eltérések az egyes mikrotérségek, vagy települések között (1. ábra) A különbségek inkább az egyes települések jelentőségéből fakadnak, hiszen a központi funkciók a térségben Csurgón és Berzencén koncentrálódnak, de a nagyobb vállalkozás-intenzitással rendelkező települések közül Zákány és Iharosberény is a jelentősebb községek közé tartozik. A térség fejlődését a múltban és a jelenben is igen erőteljesen meghatározta és meghatározza az agrárszektor, annak ellenére, hogy az agráradottságok inkább csak átlagosnak mondhatóak, némely település esetében azonban a talajviszonyok meglehetősen kedvezőtlenek, Inke és Somogybükkösd határában például az átlag a 11 AK értéket sem éri el, míg a maximum Csurgó esetében 25,78 AK. Összesen hét olyan település van, ahol a 17 AK alatti talajok a teljes szántóterület több mint felét teszik ki. Napjainkban a mezőgazdaság ágazatai közül a bogyós gyümölcsök termesztése, a burgonyatermesztés és néhány más termék (például méz, szelídgesztenye) előállítása emelhető ki. Ezen belül is fontos a málna (széleskörűen elterjedt), a szederfélék és az eper. A megtermelt áru jórészt helyi hűtőházakba (Csurgó) került, de viszonylag alacsony feldolgozottsági szinten hagyja el a kistérséget, így az ágazat jövedelem-termelő képessége alacsony. Hasonló a probléma a burgonyával is, amely ágazatban a berzencei Solanum Kft. az ország legnagyobb és legeredményesebb szaporító gazdasága, és maga Berzence és környéke (Inke, Somogyudvarhely) a hazai burgonyatermesztés egyik központja, de az erre irányuló törekvések LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. ellenére a feldolgozó-kapacitás kiépítése mindezidáig nem sikerült. Megemlítendő még a méhészet, amellyel elsősorban Csurgón és szűkebb környezetében 100 család is foglalkozik. A térség ipara gyengén fejlett, Csurgó és környéke, részben határ menti helyzete miatt is kimaradt a vidék iparosítását célzó, az 1960-as és 70-es évekre jellemző programokból is. Csak néhány könnyűipari, azon belül is textil-, illetve faipari vállalatnak volt itt telephelye. 1990 után sem valósultak meg jelentős tőkebefektetések a térségben, legalábbis olyanok nem, amelyek képesek lettek volna a korábbitól eltérő irányt adni a kistérség fejlődésének. 2. ábra. Számottevő iparűzési adóbevétellel rendelkező helyi önkormányzatok A kistérség ipara meglehetősen koncentrált: erről árulkodik – ha közvetetten is – az önkormányzatok helyi iparűzési adó bevételeinek területi eloszlása (2. ábra). A kistérség iparának meghatározó szereplője a Csurgói Faipari Kft. A vállalkozás jelentős hagyományokra tekinthet vissza, az 1990-es években a privatizált telephely jelentős korszerűsítésére és bővítésére is sor került. Jelenleg Magyarország egyik legnagyobb lombosfa- feldolgozó üzemeként 280 főt foglalkoztatnak, termékskálájukon a legfontosabb szerepet a különböző parkettafélék játsszák, amelyek jelentős részben exportra is kerülnek. Szintén jelentős helyi szereplőnek számít az Aero Élelmiszeripari Kft., amely ugyancsak csurgói székhellyel foglalkoztat mintegy 70 embert, különböző konzervipari termékek gyártásával, illetve csomagolásával foglalkozik. Ezeken kívül alig-alig találunk kiemelésre érdemesebb gazdasági szereplőt. A Metallux Rt. Csurgón galvanizálással és szennyvízkezelő berendezések gyártásával foglalkozik. A már említett hűtőházakon kívül kiemelhető még egy jelentősebb csurgói vágóhíd is. A kisebb települések ipara lényegében elhanyagolható: nem haladja meg a kisipari szintet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az egyetlen 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozáson (ld. fent) kívül csak 6 csurgói, és 1-1 berzencei, illetve gyékényesi cég alkalmaz legalább 50 embert. A térség iparának fejlesztése érdekében hozták létre Csurgón az ipari parkot (Csurgói Ipari, Logisztikai és Innovációs Park), amely 2000-ben nyerte el az ipari park címet. A park létesítése azonban gyakorlatilag egyetlen, olasz befektető reménybeli beruházáshoz kötődött, és annak meghiúsulásával érdemi tevékenység annak területén nem folyt. A tercier szektor fejlettségét az általános gazdasági és települési, valamint földrajzi adottságok határozzák meg. 2004-ben a kereskedelemben 166, az idegenforgalomban 58, a gazdasági szolgáltatásokban 121 vállalkozás működött. A kiskereskedelemre jellemző adat, hogy 2005-ben 1000 lakosra 12,8 kiskereskedelmi egység jutott, amely érték az egyik legrosszabb a régióban. Ez részben a központi funkciók fejletlenségével is magyarázható. Feltételezhető, hogy ennek révén a kistérségben megtermelt jövedelem jelentős részét más térségekben költik el a lakosok. Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet az idegenforgalomban: 2005- ben 1000 lakosra mindössze csak 455 vendégéjszaka jutott, amely a 20. helyet jelenti a régióban. A KSH 2006-ban 434 kereskedelmi és 47 magánszálláshelyet tartott számon, az összes vendégéjszaka száma ekkor 7900 volt. A gazdaságfejlesztés terén az utóbbi idők legtöbb sikeres pályázata elsősorban a tágabb értelemben vett agrárgazdasághoz kapcsolódik. A Nagy-Hús Kft. 2003-ban a csurgói vágóhíd korszerűsítésére 30 millió Ft-ot, a Hegedűs Rt. hűtőtároló építésére 21 millió Ft-ot, málnaültetvény telepítésére 20 millió Ft-ot, a Rév-Sil Kft. takarmányszárítóra iharosberényi helyszínnel szintén 21 millió Ft-ot, a Müszol Kft. szárítóüzem létrehozására Somogyudvarhelyen 20,5 millió Ft támogatást nyert el. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Csurgói Faipari Kft. környezetkímélő technológiai fejlesztéseit 40%-os arányban 200 millió Ft-tal támogatta a GOP 2007 októberében. 3 LHH módszertani útmutató, 2008.09.05. Infrastrukturális helyzet A Csurgói kistérség közlekedési elérhetőségi viszonyai kétarcúak. Közúton a kistérség nehezen megközelíthető, perifériális jellegét erősíti az a tény, hogy egyetlen főközlekedési út érinti, a 61- es, amely Iharosberényen, vagyis a kistérség északi részén keresztül kapcsolja össze Kaposvárt Nagykanizsával. A kistérség belső területeit, így Csurgót is csak mellékutakon lehet megközelíteni, amelyek közül a 6801-es számú, Barcsot Berzencén és Csurgón át Iharosberénnyel összekötő út a legfontosabb. Csurgót a 6808-as út kapcsolja össze Gyékényessel és Zákánnyal. Fontos közlekedési csomópont még Berzence, ahol a nagyatádi irányból a 6809-es, a horvát határ (Góla) felől pedig a 6815-ös utak találkoznak. A gólai határátkelő jelentősége inkább csak helyi, tranzitforgalom nem jellemző. Klasszikus értelemben vett zsáktelepülés mindössze három található a kistérségben, Porrogszentpál, Somogycsicsó, illetve Somogynagymarton. Előbbi kettőtől keletre jelentős lakatlan, részben természeti-, illetve tájvédelem alatt álló erdőterületek húzódnak, így az újabb közúti kapcsolat kiépítése nem tűnik célszerűnek vagy különösen indokoltnak. A kistérség tervei között szerepel az Iharosberényt északi irányban Sanddal összekötő út kiépítése, de ennek nem annyira az érintett települések, hanem az egész kistérség szempontjából van jelentősége, jelentősen lerövidítené ugyanis az M7 autópálya megközelítési idejét. A vasúti infrastruktúra szempontjából a kistérség jobban ellátott. A 41-es, Dombóvár- Gyékényes vonal egyvágányú villamosított fővonal, Intercity és nemzetközi gyorsvonati forgalommal. Ez Gyékényesen találkozik a 60-as számú, Nagykanizsa-Pécs (egyvágányú, nem villamosított) vasútvonallal, amely elvileg szintén fővonal, bár műszaki állapota helyenként inkább az elhanyagoltabb mellékvonalakat idézi. A kistérség települései közül Csurgó, Szenta (41-es vonal), valamint Somogyudvarhely, Berzence, Zákány, Őrtilos (60-as vonal), továbbá a csomóponti Gyékényes rendelkezik saját vasútállomással, de ezek közül Őrtilos és Szenta vasútállomása több kilométerre