A Barcsi Ó-Dráva Holtág Élőhelyei És Élővilága
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
A Barcsi Ó-Dráva holtág élőhelyei és élővilága Habitats and wildlife of the Old-Drava oxbow near Barcs A Barcsi Ó-Dráva holtág élőhelyei és élővilága Habitats and wildlife of the Old-Drava oxbow near Barcs A kiadvány létrejöttét a LIFE13/NAT/HU388 Old-Drava pályázat támogatta The production of this publication was financed from the LIFE13/NAT/HU388 Old-Drava project Recenzensek / Reviewers ORTMANN-né AJKAI Adrienne, TALLÓSI Béla Technikai szerkesztő / Technical editor WALTER Szilárd - www.waltercreatures.hu Angol fordítás / English translation TRÓCSÁNYI Balázs (DDNP) ISBN 978-615-81245-0-8 A kiadvány illetve részeinek másolása, sokszorosítása, adatfeldolgozó rendszerben való tárolása a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához van kötve. Neither this publication nor any part of it may be reproduced in any form or distributed without the prior written permission of the publisher. Címlap / Front cover A Barcsi Ó-Dráva 2016. július 8-án / The Old-Drava oxbox near Barcs on 8th July 2016 (fényképezte / photo by: PURGER J. J.) Kiadó / Publisher BioRes Bt. Pécs Felelős kiadó / Responsible publisher PURGER J. Jenő A Barcsi Ó-Dráva holtág élőhelyei és élővilága Habitats and wildlife of the Old-Drava oxbow near Barcs Szerkesztők / Editors PURGER Dragica, PURGER J. Jenő Szerzők / Authors CSABAI Zoltán, CSETE Sándor, FENYŐSI László, MARJAINÉ SZERÉNYI Zsuzsanna, MÓRA Arnold, PARRAG Tibor, PERNECKER Bálint, PURGER Dragica, PURGER J. Jenő, SALLAI Zoltán BioRes Pécs, 2019 Tartalomjegyzék Contents Mit tehetünk a Barcsi Ó-Dráva holtág megőrzése érdekében? .......................................... 5 What can be done to protect the Old-Drava oxbow near Barcs? PARRAG Tibor A Barcsi Ó-Dráva holtág tájtörténete ............................................................................... 11 Landscape history of the Old-Drava oxbow near Barcs PURGER Dragica, PURGER J. Jenő Élőhelyek és növényzet a Barcsi Ó-Dráva holtág területén ............................................. 23 Habitats and vegetation in the area of Old-Drava oxbow near Barcs CSETE Sándor, PURGER Dragica Hínár monitorozása a Barcsi Ó-Dráva holtágban ............................................................ 47 Monitoring of aquatic vegetation along the Old-Drava oxbow near Barcs PURGER Dragica, CSETE Sándor Puhafaligetek monitorozása a Barcsi Ó-Dráva holtág területén ...................................... 67 Monitoring of forests along Old-Drava oxbow near Barcs CSETE Sándor, PURGER Dragica A Barcsi Ó-Dráva holtág makroszkopikus vízi gerinctelen együttesei ........................... 89 Aquatic macroinvertebrate assemblages of the Old-Drava oxbow near Barcs MÓRA Arnold, PERNECKER Bálint, CSABAI Zoltán A Barcsi Ó-Dráva holtág szitakötő faunája (Odonata) .................................................. 107 The Odonata fauna of the Old-Drava oxbow near Barcs MÓRA Arnold A Barcsi Ó-Dráva holtág halai ....................................................................................... 123 Fish species of the Old-Drava oxbow near Barcs SALLAI Zoltán, PURGER J. Jenő A Barcsi Ó-Dráva holtág kétéltű és hüllő faunája ......................................................... 141 The amphibian and reptile fauna of the Old-Drava oxbow near Barcs PURGER J. Jenő Madarak monitorozása és állománybecslése a Barcsi Ó-Dráva holtágon ..................... 155 Monitoring and population estimation of the avian fauna along the Old-Drava oxbow near Barcs PURGER J. Jenő, FENYŐSI László A Barcsi Ó-Dráva holtág és környékének emlősfaunája ............................................... 189 Mammalian fauna of the Old-Drava oxbow near Barcs and its surroundings PURGER J. Jenő Mit nyújthat a Barcsi Ó-Dráva holtág az emberek számára? ........................................ 203 What can the region of Old-Drava oxbow near Barcs provide for people? MARJAINÉ SZERÉNYI Zsuzsanna Purger D., Purger J. J. szerk. 2019: A Barcsi Ó-Dráva holtág élőhelyei és élővilága / Habitats and wildlife of the Old-Drava oxbow near Barcs BioRes, Pécs, 222 pp. • ISBN 978-615-81245-0-8 Mit tehetünk a Barcsi Ó-Dráva holtág megőrzése érdekében? PARRAG Tibor Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, 7625 Pécs, Tettye tér 9. E-mail: [email protected] A nagyobb léptékű folyószabályozások megindulása előtt a holtágak természetes keletkezése, lefűződés és feltöltődése ciklikusan ismétlődő folyamat volt az olyan középszakasz jellegű, meanderező folyók eseté- ben, mint a Dráva vagy Duna is. Ennek a folyamatnak az eredményét a mai napig láthatjuk a folyók egy- kori árterén: van ahol még nyílt vízfelületet látunk, van ahol mocsarak és lápok mutatják az egykori meder helyét és van, hogy csak a tavasszal a szántókon kanyargó belvízfoltok alapján rajzolhatjuk meg az egy- kori folyó kanyarulatait. A folyószabályozással, a kanyarulatok levágásával és a meder kiegyenesítésével a természetes, mondhatni egyensúlyi helyzet megváltozott, és a folyókon már nem tudnak új holtágak le- fűződni, viszont a szukcesszió tovább halad mind a természetesen létrejött, mind a folyószabályozás során kialakult holtágakon. Továbbá meg kell említeni azt is, hogy a szabályozások során komoly árvízvédelmi töltésrendszerek is létrejöttek ott, ahol a településeket, termőföldeket nem védte természetes magaspart. A Dráva esetében Tótújfalutól lefelé védi töltés az egykori árteret, sajnos – például a Gemenccel ellentétben – ez a töltés szinte közvetlenül a folyó mellett épült meg, csak pár száz méter széles hullámteret hagyva, és az egykori holtágak kivétel nélkül a mentett oldalra kerültek. Meg kell említeni a folyószabályozások még egy következményét, ami szintén jelentős hatással van a holtágak természetes állapotára, ez pedig a főmeder süllyedése. A lerövidített folyó vízsebessége megnőtt, ami elragadja a korábban felhalmozott hor- dalékot, a meder és ezzel együtt a közepes vízállások szintje pedig folyamatosan csökken olyan mértékben, hogy ez például Barcsnál már a két métert is elérte. Az alacsonyabb vízszintek azt eredményezik, hogy a sok évtizeddel korábban kialakult holtágak a főmederhez képest függő helyzetbe kerülnek, és egyre ritkáb- ban kapnak elárasztást. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy folyóink árterei gyakorlatilag egy egyirányú ut- cába kerültek, ahol a főmeder folyamatosan mélyül, a hullámtéri, ártéri vizes élőhelyek pedig feltöltődnek. A Duna és a Dráva hullámtere 1995 óta, mint a Duna-Dráva Nemzeti Park része élvezi a legmaga- sabb természetvédelmi oltalmat, valamint 2004 óta része az Európai Unió Natura 2000 hálózatának is. A jogi védelem azonban önmagában nem elégséges ahhoz, hogy a természeti értékeket, élőhelyeket, fajokat hosszú távon is meg tudjuk őrizni, sok esetben ehhez – a természetes viszonyokba való korábbi beavatko- zások miatt – cselekvő, aktív természetvédelemre van szükség. Ide tartoznak a holtágak megőrzését célzó beavatkozások is, amelyek azonban nem előzmény nélküliek. Az ártereken élő emberek is foglalkoztak a holtágak kezelésével, mivel ezek a vizek kiváló halászhelyek voltak, tehát gazdasági érdek fűződött a megőrzésükhöz. A fokgazdálkodás részeként a folyót a holtággal összekötő csatornát, „fokot” rendszeresen tisztították, karban tartották, ezzel biztosítva a holtág vízellátását és az ívóhelyekre vonuló halak mozgását is. Bár akkor ezt még senki nem fogalmazta meg, egyfajta természetvédelmi kezelő tevékenységet végeztek ezzel. És bár mára a természetes vizeken a halászat szinte eltűnt és csak a horgászat maradt fenn, a termé- szetvédelem megjelenésével ismét előtérbe került a holtágak megőrzése és állapotuk javítása. Egyes esetekben, ott ahol a holtág a hullámtéren található, még ma is elindulhat egy élőhely- rehabilitáció azzal, hogy helyreállítjuk a kapcsolatot a folyó és a holtág között, de a fentebb említett meder- süllyedés vagy az időközben felépített töltés jóval bonyolultabbá teszi a beavatkozásokat. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság már több mellék- és holtág-rehabilitációs projektben is szerzett tapasztalatot, mi- előtt kezdeményezte a Barcsi Ó-Dráva rehabilitációs projektjét. Ezek egyike volt a Dráván a Dél-Dunántúli 5 Vízügyi Igazgatóság által megvalósított, a Cún-Szaporcai holtág állapotának javítását célzó projekt. A Cún- Szaporcai holtág a legnagyobb ilyen jellegű vizes élőhely a Dráva Barcs alatti, már töltéssel védett árterén. Maga a holtág már a mentett oldalon helyezkedik el és egy zsilipen keresztül összeköttetésben áll a Drává- val, de a medersüllyedés miatt onnan már csak igen ritkán kapott olyan mennyiségű betáplálást, hogy az a teljes holtágrendszert feltöltötte volna. A vízutánpótlás megoldására itt a holtágtól északra futó Fekete-víz kínálkozott, ahonnan egy kisméretű, időszakosan üzemeltett duzzasztó beépítésével lehetővé vált a holtág feltöltése egy tavaszi és egy koraőszi időszakban a természetes árhullámokat imitálva. A Barcsi Ó-Dráva esetében annyiban kedvezőbb helyzettel találkozunk, hogy itt még nincs balparti árvízvédelmi töltés, mivel a holtág bal partját magaspart alkotja. A holtágat morfológiai szempontból két részre lehet osztani, magára a Barcsi Ó-Drávára, ami egy tipikus, a szukcesszió különböző szakaszaiban lévő állóvízi élőhely (1. ábra), valamint a Dráva és a holtág közötti kapcsolatot biztosító Fekete-árokra (2. ábra), ami egy sebes vizű csatorna képét mutatja. A Dráva medrének berágódása miatt a lejtésviszonyok úgy alakultak, hogy az év nagy részén a víz a holtágból áramlik kifelé, és csak árhullámok idején fordul meg az áramlás iránya és folyik be a Dráva vize a holtágba. Az Ó-Dráva ma már nem is a főmederből kapja vízellátásának döntő részét, hanem a korábbi vízrendezések eredményeképp