DOCSLIB.ORG

A Messianizmus Történetfilozófusa

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
A Messianizmus Történetfilozófusa ARCHÍVUMI FÜZETEK — MŰHELY Mesterházi Miklós A MESSIANIZMUS TÖRTÉNETFILOZÓFUSA MTA FILOZÓFIÁI INTÉZET LUKÁCS ARCHÍVUM 1987 ARCHÍVUMI FÜZETEK MŰHELY ARCHÍVUMI FÜZETEK MŰHELY Mesterházi Miklós A messianizmus történetfilozófusa — Lukács György- munkássága a húszas években MTA FILOZÓFIAI INTÉZET LUKÁCS ARCHÍVUM 1987 Sorozatszerkesztő: Sziklai László Szerkesztő: Lenkei Júlia Lektorálta: Sziklai László © Mes .erházi Miklós ISBN 963-7065-008 ISSN 0230 7081 ELŐSZÓ „Aki semmi, kint sem talál rá semmire. S különösen aminek lennie kell, azt nem láthatjuk önmagunk nélkül", fogalmazta meg, még a 20-as évek elején Ernst Bloch, német filozófus, Lukács György közeli barátja azt a csak látszólag hibás körben mozgó gondolatalakzatot,1 amelyre oly sokat bízott filozófiájában, és amelyet magunk is, Bloch és Lukács nyomán, alapvető módszertani gondolatként fogadunk el. Ami Blochtól, akkor, provokációként hatott, ma már, a hermeneutika üjabb színrelé- pése után, nem sérti logikai érzékünket. Nyugodtan idézhetjük — azzal a szándékkal, hogy az előszavak „régi szép szokását" követve, tárgy vá- lasztásunk és módszerünk apológiáját adjuk. A tárgyválasztás apológiáját — hiszen nem kell különös érzékenység ahhoz, hogy észrevegyük: Lukács nem „in". Mintha holt nyelvet beszél- ne. S nemcsak ahol tiltás, illem, kötelező idézet törik meg dikcióját. Mintha az archívumok pora áradna merész megfogalmazásaiból is: senki sem kapja fel a fejét. S porszagúak a magyarázatok arról, miért kellene vonzónak látnunk a műben, ami riasztó, felkavarónak, ami száraz — de hiszen milyen szagot árasszon a porolás? S csak ront a dolgon, hogy nemrég még „in" volt. Nincs nevezetsé- gesebb, mint az utolsó előtti divat. S különösképp mulatságosnak tűnik a 20-as évek Lukácsának divatja (a 60-as-70-es évek fordulóján viselték, bármily hihetetlen!), mely harsány volt, csak épp előbb ért véget, mint- sem megkezdődhetett volna. Lekerült az átkötőszalag, melyre a The Golden Twenties reklámszlogan- ja volt írva. Már nem viszi az árut. Az évtized, mely korábban a szabad- ság, a forradalom, az avantgarde évtizedének tűnt, most inkább ügy je- lenik meg, mint az a kor, amely a kritikátlanságot, a racionális kontroll feladását, a hit arcátlan magabiztosságát tenyésztette ki, talán gyanút- lanul, ám következetesen. És e bizonytalan évtized inkább elkerülendő kiállítótermében, valamikor előkelőnek számító helyen, ott áll Lukács 1922-23-as műve, a Történelem és osztálytudat, egyfajta technikai ré- giségként, vagyis — szemben a művészeti régiségekkel — nem várva fel- támadást. Mert, mondják, átlátni már a szerkezetén. Otromba, az „ész vallásának" korában gyártott csápok és karok hadonásznak benne, s pró- bálják egy mégiscsak jól olajozott világgépezet illúzióját kelteni. A 20-as évek Lukácsát a gyanú övezi, hogy műve: a forradalom fi- 5 lozófiája, a marxi gondolat „egyetemességének" és „historizmusának rekonstrukciója, amely a későbbiekben többször is inspirálója volt a 20. század „vissza Marxhoz"-jainak, nem inkább kísértője-e a gondolkodás- nak, mintsem jószelleme. Kísértője, tehát: minél jobb, annál rosszabb. Minél jobb, annál rosszabb. Akik látják Lukács korai marxista mű- vének nagyságát, csak még inkább ki vannak téve veszélyes vonzásának, tudniillik a „Lukács (...) által újra felfedezett dialektika szuggesztiójá- nak, amely voltaképp egy világtörténelmi totális tudás dogmájának szug- geszciója, amely totális tudás szolgálatában minden eszköz megenge- dett".3 A 20-as évek Lukácsa talán kísértője az elméletnek, hogy az önmagába zárkózzék, és merőben belső és pusztán így nézve támadhatat- lan argumentációval szigetelje el magát a történelem kételyeivel szemben; kísértője a morálnak, hogy az helyet adjon egy jezsuita gátlástalanság- nak és kísértője a politikai gondolkodásnak, amely az általánosság ha- mis fénye mögé rejtheti gondolattalanságát. Nem itt a helye, hogy a gyanút - ha eloszlatható - eloszlassuk. Csu- pán arra akartunk utalni, hogy, többek közt, épp ez a probléma - hogy ti. a 20-as évek Lukácsa (úgymond) egy „részvétlen történelem" apoló- giáját,4 vagy, más szempontból, egy „marxista mítosz"5 metodologiáját teremtette meg („rekonstruálta") - az oka, hogy a 20-as évek és benne Lukács maga, elméleti intenciói és történeti dilemmái: gyorsan távolodó múlt. „Többek közt", mert persze beváltatlan remények, bevallatlan bűnök és kudarcot vallott prognózisok együtt a kiváltói annak, hogy a korszak, pontosabban a 20-as évek „messianizmusa" sokak szemében zsákutca, vagy, „legjobb" esetben ama bizonyos skeleton in the cup- board. A 20-as évek gyorsan távolodó múltja után a jelen, mint egy végre távozó kellemetlen vendég vonata után, megkönnyebbülten integet. És épp ez az, amiért Hochot idéztük, aki „csak" kiélezetten fogal- mazta meg, amit máshonnan is tudunk: a történeti tudás önismeret, mely tárgyában, elkerülhetetlenül, önmagát definiálja. Márpedig a reflexív gondolatalakzat súlyát aligha bírja el a megkönnyebbült integetés frivo- litása. A 20-as évek lukácsi fejlődéstörténetének színe és visszája a forra- dalmi szakítás elméleti kifejeződésének és a visszavonulásoknak olyan problématörténete, amely történeti kritikával kezelve a problémák törté- netévé válik, ahogy azzá válik a nagyságok és bukások történe másoknál (Korschnál például), és így esély nyílhat arra, hogy „az irodalomtörté- neti problémakezelés (...) a legtisztábban fejezheti ki a történelmi fo- lyamat problematikáját". Egy hozzánk vezető út szakaszaként felfogva, 6 vagyis belátva, hogy mégsem egészen archaikus problémák történetéről van szó, filozófia története történetfilozófiává alakul" (-hat).6 Talán e szempontból mégsem megnyugtató az ásító unalom, mely e könyv tárgyát övezi, mégsem oly szellemes a frivolitás, mellyel be- jelentetik, hogy nincs kártékonyabb a messianizmus oly ártatlannak látszó költőiségénél, mégsem oly vidám a tréfa, mely szerint „a filozó- fusok a világot csak különbözőképpen változtatták meg; a feladat, hogy megmentsük".7 Az „önismeret" „magába visszatérő" gondolatalakzata megfontolások- ra késztet a visszatekintés (az eszmetörténet) eljárásmódjának tekinteté- ben is. Mert problematikus a visszatekintő helyzete, ha fenntartásai van- nak azzal szemben, hogy a 20-as évek Lukácsa és müvei körül folyt és mára az eszmetörténetbe bevonult viták egykori pro és contráit közvet- lenül (dogmatikusan) saját álláspontjához mérje, ez utóbbit fenntartás nélkül a ,helyes", a „korszerű" álláspontnak tekintve. Még ha ilyen vagy olyan módon igaznak bizonyulna is a jelen állásfoglalása, hátramaradna és öntudatlanságba süppedne az igazságának jogosultságára irányuló kér- dés, amely, tudjuk, több mint pusztán „ismeretszociológiai" probléma. A jelennek ez a dogmatizmusa akkor is tarthatatlan, ha nem az egyolda- lúságokat diadalmasan magába olvasztó abszolút ész formájában jelentke- zik, hanem pusztán annak a pozitivsta előítéletnek a képében, amely tár- sadalomelméleti tételek igazságát olyasféleképpen véli mérhetni, miként azét a kijelentését, hogy odakünn esik az eső. A történelem mégsem hagyható ki az elméleti tartalmak megítéléséből, hiszen ha más nem, annyi könnyen belátható, hogy gondolatok, melyek izoláltan nézve, tartalmilag azonosak, az egyik korban éretlenek és fantasztikusak, egy másikban meghaladottak és érdektelenek lehetnek, és mégis egy meg- határozott történelmi pillanatban tényezői egy hatalomnak, mely meg- változtatja a világot".8 A visszatekintő helyzetének ez a problematikus- sága nem egyszerűen abból adódik, hogy az eszmetörténeti nézőpont nem annyira igaz és hamis kijelentésekkel dolgozik, mint inkább fejlődésívek- kel, alakváltozatokkal, háttérösszefüggésekkel. Kiutat ugyanis az sem je- lent, ha arra az álláspontra helyezkedünk, hogy a maga helyén és korá- ban, a neki rendelt nézőpont egyoldalúságában mindenkinek igaza volt. Hiszen minden ,jó okkal" történt úgy, ahogy történt. Erről a fajta rela- tivizmusról, amelyik ugyan képes olajozottan gördülékennyé tenni a tör- téneti leírást, ha a látszólagos ellentétek összetartozásának dialektikus „griff'-jével közelítünk hozzá, valóban kitűnhet, hogy a „mára felhalmo- 7 zott igazság" dogmatizmusának nem annyira ellentéte, mint inkább kiegészítője. A visszatekintőt szorult helyzetéből feltehetőleg csak a tár- gyának történeti szemléletéhez való menekülés szabadíthatja meg, s a fentiekből kitűnhet, e történeti szemlélet aligha lehet azonos a mindent megbocsájtással. Érvényessé, kötelező erejűvé akkor válhat, ha reflektál- ja a tárgya és a jelen közé eső történelmi tapasztalatot. Vagyis ha tu- domásul veszi, ami különben „köztudott": hogy „a megismerés folya- mata éppúgy magában foglalja a valóságos történelmi akaratot és cselek- vést, mint a tapasztalatot és a megértést".9 A megismerés történetiségé- nek belátásával ugyan kialszik a kozmikus (vagy kozmikusán pozitivis- ta) ész fölénye, cserébe viszont megoldódik (elvileg, persze) a visszate- kintő dilemmája. Álláspontja elveszti a szubjektív „hozzátétel" kellemet- len mellékízét (és, persze, a hamis objektivitásét is). Az egykori kritikus, aki Lukácsot „primitív logikai és marxista hibá- kon" vélte rajtakaphatni, nem pusztán abban marasztalható el, hogy a művet egy primitívebb elmélet fogalmi konstrukcióinak keretei közül kipislantva, csak töredékesen recipiálta. Amit nem, vagy csak alig érzékel- hetett, az nem pusztán a Történelem és osztálytudat fogalmi kifinomult- sága volt, hanem történeti szituáltsága, aminthogy a spontaneitás jóté- kony homálya borította előtte saját „megbízatását" is. A kritikus — Ru- das László, később még lesz róla szó —, nemcsak nyers ítéletét hagyta hátra, hátrahagyta problematikus
Load more

Recommended publications
  • THE DIALECTICAL IMAGINATION a History of the Frankfurt School and the Institute of Social Research 1923-1950
    THE DIALECTICAL IMAGINATION A History of the Frankfurt School and the Institute of Social Research 1923-1950 MARTIN JAY HEINEMANN • LONDON Heinemann Educational Books Ltd LONDON EDINBURGH MELBOURNE AUCKLAND TORONTO HONG KONG SINGAPORE KUALA LUMPUR IBADAN NAIROBI JOHANNESBURG LUSAKA NEW DELHI KINGSTON ISBN 0 435 82476 7 © Martin Jay I973 First published in treat Britain 1973 . Reprinted as a Paperback Edition 1974, 1976 Published by Heinemann Educational Books Ltd 48 Charles Street, London WIX 8AH Printed in Great Britain by Biddies. Ltd, Guildford, Surrey The author is grateful for permission to quote from the following previously copy- righted works: The Authoritarian Personality by T. W. Adorno et al. Quotations from pages vii, ix, 15, 18, III, 176, 228, 359, 371, 671, 676, 747, 759 and 976. Published by Harper & Row, 195o. Reprinted by permission of the publisher. Prisms by Theodor W. Adorno. Published by Neville Spearman Limited, 1967, Lon- don. Reprinted by permission of the publisher. Illuminations by Walter Benjamin, edited with an introduction by Hannah Arendt. Translated by Harry Zohn. Published by Harcourt Brace Jovanovich, Inc. Copyright © 1955 by Suhrkamp Verlag. Translation Copyright © 1968 by Harcourt Brace Jovanovich. Reprinted by permission of the publisher. Politics, Law and Social Change: Selected Essays of Kirchheimer edited by Frederic S. Burin and Kurt L. Shell. Quotations from pages 15, 3 2, 79, 86 and xvi published by Columbia University Press. Copyright © 1969 by Columbia University Press. Re- printed by permission of the publisher. Material reprinted from pages 93, 99, 108, 131, 155, 158-9 of this volume was originally published on pages 264-289 and 456-- 475 of Studies in Philosophy and Social Science, IX (1941), a periodical formerly published by the Institute of Social Research.
    [Show full text]
  • Dialectic of Solidarity Studies in Critical Social Sciences
    Dialectic of Solidarity Studies in Critical Social Sciences Series Editor DAVID FASENFEST Wayne State University Editorial Board JOAN ACKER, Department of Sociology, University of Oregon ROSE BREWER, Afro-American and African Studies, University of Minnesota VAL BURRIS, Department of Sociology, University of Oregon CHRIS CHASE-DUNN, Department of Sociology, University of California-Riverside G. WILLIAM DOMHOFF, Department of Sociology, University of California-Santa Cruz COLETTE FAGAN, Department of Sociology, Manchester University MATHA GIMENEZ, Department of Sociology, University of Colorado, Boulder HEIDI GOTTFRIED, Department of Sociology, Wayne State University KARIN GOTTSCHALL, Zentrum für Sozialpolitik, University of Bremen BOB JESSOP, Department of Sociology, Lancaster University RHONDA LEVINE, Department of Sociology, Colgate University JACQUELINE O’REILLY, Department of Sociology, University of Sussex MARY ROMERO, School of Justice Studies, Arizona State University CHIZUKO URNO, Department of Sociology, University of Tokyo VOLUME 11 Dialectic of Solidarity Labor, Antisemitism, and the Frankfurt School By Mark P. Worrell LEIDEN • BOSTON 2008 Cover design: Wim Goedhart This book is printed on acid-free paper. Library of Congress Cataloging-in-Publication Data Worrell, Mark. Dialectic of solidarity : labor, antisemitism, and the Frankfurt School / by Mark Worrell. p. cm. — (Studies in critical social sciences) Includes bibliographical references and index. ISBN 978-90-04-16886-2 (hbk. : alk. paper) 1. Working class—United States— Attitudes. 2. Antisemitism—United States. 3. Frankfurt school of sociology. I. Title. II. Series. HD8072.W83 2008 301.01—dc22 2008011351 ISSN: 1573-4234 ISBN: 978 90 04 16886 2 Copyright 2008 by Koninklijke Brill NV, Leiden, The Netherlands. Koninklijke Brill NV incorporates the imprints Brill, Hotei Publishing, IDC Publishers, Martinus Nijhoff Publishers and VSP.
    [Show full text]
  • Der Argentinische Krösus
    jeanette erazo heufelder Der argentinische Krösus Kleine Wirtschaftsgeschichte der Frankfurter Schule BERENBERG Vorwort 7 1898–1930 Ein Reich aus Weizen 12 Vom Kronprinzen zum Vertrauten des Vaters 18 Plötzlich Revolutionär ! 27 Doppelleben in Buenos Aires 33 Der Institutsstifter 39 Im Visier der politischen Polizei 53 Krach mit Moskau 63 Das Mausoleum 69 Das Wesen von Freundschaft 74 Stiller Teilhaber im Malik-Verlag 78 Der Kaufmann von Berlin 84 Panzerkreuzer Potemkin 88 Letzte Tage in Berlin 91 1930–1950 Ende der Getreide-Ära 96 ROBEMA in Rotterdam 100 Zwischen politischen Emigranten und Berufsrevolutionären 108 Auf der Suche nach einer sinnvollen Aufgabe 111 Ausflug in die Realpolitik 117 Ein Zeppelin am Himmel über Buenos Aires 123 Der Erbstreit 125 Eine für alle Beteiligten schauerliche Geschichte 130 Wachsende Abhängigkeiten 139 Die Finanzen 141 Jakobowicz und der polnische Oberst 144 Fietje Kwaak 145 Das New Yorker Institut 148 Das argentinische Rätsel 155 Zum Abschied ein Geschenk 162 1950–1975 Die letzten 25 Jahre 168 Die Memoiren 172 Ein glückliches Leben oder nur Glück gehabt ? 177 Anmerkungen 181 Nachlässe und Archive 196 Bibliografie 197 Dank 204 … aus London, Rotterdam oder Antwerpen kommen Telegramme mit den Notierungen für die Gebietsvertreter von, etwa, Weil Brothers, deren Gewinne über Jahre die Forschungen der Frankfurter Schule finanzierten, die das orthodoxe ökonomische und mechanistische Trugbild von Basis und Überbau zu überwinden trachtete. Sergio Raimondi, Weil Brothers »Seit gestern ist der 16jährige Frank Weil, einziger Sohn von Felix, aus seiner ersten Ehe hier. (…) Er erinnert in vielem an seinen Vater in dessen Jünglingszeit, als ich ihn sehr gern leiden mochte. Leider fehlt das beste, die Leidenschaft für die Enterbten und die Revolution.
    [Show full text]
  • Struggling for Objectivity Theory And
    Struggling for Objectivity Theory and Empirical Research in the Early Frankfurt School Bas de Boer Supervisor: Dr. Jaap Bos Second Reader: Dr. Paul Ziche Master Thesis in History and Philosophy of Science Utrecht University, The Netherlands 1 Table of Contents Introduction: ............................................................................................................................. 4 History, Sociology and Contemporary Relevance……………………………………………12 Chapter I: An Institute for Social Research in Frankfurt ................................................. 17 1.1 The Dream of Felix Weil .............................................................................................. 17 1.2 Carl Grünberg and the Archive for the History of Socialism and the Labor Movement 20 1.3 Socialism, War and Revolution ..................................................................................... 23 1.4 Grünberg’s Archive after the War ................................................................................. 27 1.5 Carl Grünberg as Director of the Frankfurter Institut für Sozialforschung ................... 30 1.6 Grünberg’s Marxism ..................................................................................................... 34 Chapter II: Max Horkheimer and Interdisciplinary Research ......................................... 37 2.1 From Carl Grünberg to Max Horkheimer ..................................................................... 37 2.2 The Journal for Social Research and a Theory of Interdisciplinary Research
    [Show full text]
  • The Transatlantic Development of Social Science and Critical Theory, 1930-1950
    Experiments in Theory: The Transatlantic Development of Social Science and Critical Theory, 1930-1950 The Harvard community has made this article openly available. Please share how this access benefits you. Your story matters Citation Clavey, Charles H. 2019. Experiments in Theory: The Transatlantic Development of Social Science and Critical Theory, 1930-1950. Doctoral dissertation, Harvard University, Graduate School of Arts & Sciences. Citable link http://nrs.harvard.edu/urn-3:HUL.InstRepos:42029484 Terms of Use This article was downloaded from Harvard University’s DASH repository, and is made available under the terms and conditions applicable to Other Posted Material, as set forth at http:// nrs.harvard.edu/urn-3:HUL.InstRepos:dash.current.terms-of- use#LAA Experiments in Theory: The Transatlantic Development of Social Science and Critical Theory, 1930-1950 A dissertation presented by Charles H. Clavey to The Department of History in partial fulfillment of the requirements for the degree of Doctor of Philosophy in the subject of History Harvard University Cambridge, Massachusetts April 2019 © 2019 Charles H. Clavey All Rights Reserved. Dissertation Advisor: Professor Peter E. Gordon Charles H. Clavey EXPERIMENTS IN THEORY: THE TRANSATLANTIC DEVELOPMENT OF SOCIAL SCIENCE & CRITICAL THEORY, 1930-1950 ABSTRACT From its foundation in 1923, the Institute for Social Research conducted empirical studies of the social forms, cultural products, and psychological effects of advanced capitalism. Adapting methods from social- and human-scientific fields as diverse as experimental psychology and industrial sociology, Institute affiliates fashioned a research methodology they termed “experiments in theory.” In this dissertation, I recover the history of these experiments. To do so, I reconstruct the debates that led to the creation of the method and document its application in a variety of projects between 1930 and 1950.
    [Show full text]
  • Introduction
    Cambridge University Press 978-0-521-51375-3 - The Frankfurt School, Jewish Lives, and Antisemitism Jack Jacobs Excerpt More information Introduction There is already a very large – and impressive – literature focused on the Frankfurt School, the Institute of Social Research (the institutional frame- work within which the Frankfurt School developed), or on particular members of the Institute. Key figures associated with the Frankfurt School, such as Theodor W. Adorno, Erich Fromm, Max Horkheimer, and Herbert Marcuse, have been the subject of any number of full-scale 1 monographs. Groundbreaking histories of the Frankfurt School, includ- ing books by Helmut Dubiel, Martin Jay, Rolf Wiggershaus, and Thomas Wheatland, have described and analyzed the School’s genesis and 2 development. There is a significant body of scholarly literature centered not on the history of the Institute or on the lives of its members but on the sources, content, and importance of the Western Marxist–influenced approach that they created and embraced, which has come to be known 3 as Critical Theory. Why, then, write yet another work on these thinkers and their thought? It is the intent of this book to demonstrate that the Jewish origins of key members of the Frankfurt School, and the differing ways in which the Critical Theorists related to their origins, shed light on the development of the School, on specific works written by its leading figures, and even on differences that emerged among these figures over time. It is mani- festly the case that Critical Theory has multiple roots. I vigorously reject any attempt to explain Critical Theory per se solely, or even primarily, via biography.
    [Show full text]
  • The Frankfurt School, Jewish Lives, and Antisemitism
    The Frankfurt School, Jewish Lives, and Antisemitism The history of the Frankfurt School cannot be fully told without examining the relationships of Critical Theorists to their Jewish family backgrounds. Jewish matters had significant effects on key figures in the Frankfurt School, including Max Horkheimer, Theodor W. Adorno, Erich Fromm, Leo Lowenthal, and Herbert Marcuse. At some points, their Jewish family backgrounds clarify their life paths; at others, these backgrounds help to explain why the leaders of the School stressed the significance of antisemitism. In the post–Second World War era, the differing relationships of Critical Theorists to their Jewish origins illuminate their distinctive stances toward Israel. This book investigates how the Jewish backgrounds of major Critical Theorists, and the ways in which they related to their origins, affected their work, the history of the Frankfurt School, and differences that emerged among them over time. Jack Jacobs is a professor of political science at John Jay College and the Graduate Center, City University of New York. He is the author of On Socialists and “the Jewish Question” after Marx (1992) and Bundist Counterculture in Interwar Poland (2009), and the editor of Jewish Politics in Eastern Europe: The Bund at 100 (2001). Professor Jacobs was a Fulbright Scholar at Tel Aviv University in 1996–1997, and was also a Fulbright Scholar at the Vilnius Yiddish Institute in 2009. Dr. Jacobs’s work has been translated into French, German, Hebrew, Italian, Japanese, Polish, Russian, and Yiddish. The Frankfurt School, Jewish Lives, and Antisemitism JACK JACOBS John Jay College and the Graduate Center City University of New York 32 Avenue of the Americas, New York, NY 10013-2473, USA Cambridge University Press is part of the University of Cambridge.
    [Show full text]
  • Es Kommt Die Nacht:1 Paul Massing, the Frankfurt School, and the Question of Labor Authoritarianism During World War II
    Critical Sociology 35(5) 629-635 http://crs.sagepub.com Es Kommt Die Nacht:1 Paul Massing, the Frankfurt School, and the Question of Labor Authoritarianism during World War II Mark P. Worrell SUNY Cortland, New York, USA Abstract During World War II, Paul Massing, a research assistant at the Institute of Social Research (the famous ‘Frankfurt School’), helped conduct one of the most important research projects in the history of Marxist sociology. Following on the Institute’s earlier work on family and authority dynamics as well as the Weimar proletariat study, the wartime American labor anti-Semitism study resulted in a massive report that was never published. This article introduces Paul Massing, his role in the labor study, and some important findings regarding the effect of union affiliation and other key variables in regard to working-class authoritarianism. Keywords anti-Semitism, Frankfurt School, labor, Paul Massing, solidarity Paul W. Massing (1902–79) was an associate of the wartime Institute of Social Research (ISR), the author of Rehearsal for Destruction, and is perhaps best remembered by stu- dents of Cold War politics as the husband of Hede Massing, Soviet agent and star in the Whittaker Chambers/Alger Hiss drama (Massing, 1987 [1951]; Worrell, 2006a). When Rehearsal was published in 1949 Massing had just ended his association with the ISR, where he had been employed for several years, and was embarking upon his new career as an academic sociologist at Rutgers University.2 Massing’s formal ties to the ‘Frankfurt School’ stretched back 20 years to when he was one of Carl Gruenberg’s students.3 After graduating in 1928 Paul briefly accepted a position at the Agrarian Institute in Moscow4 and, in the spring of 1931, returned to Berlin to teach and resist the Nazis as a member of the KPD.
    [Show full text]