KORALL KORALL 48. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT 13. évfolyam • 2012. 2012. Az oszmán világ Közép-Európa peremén Kármán Gábor, Lovro Kunčević, Domagoj Madunić, Radu G. Păun és Nedim Zahirović tanulmányai Tóth G. Péter Egy 17. századi természetfeletti jelenség recepciója Ára 1250 Ft 48. A KORALL Korábbi számaink korlátozott számban, eredeti áron, Társadalomtörténeti Folyóirat a szerkesztőség címén még megrendelhetőek: előfizetői felhívása a 2012. évre 3–4: Iskola: intézmény – esély – érvényesülés (600 Ft) 5–6: A munkától a szociálpolitikáig (600 Ft) Kedves Olvasóink! 7–8: Sport és testkultúra (600 Ft) 10: Divat – Fogyasztás – Anyagi kultúra (600 Ft) Szerkesztőségünk 2012-ben a következő témájú számokat kívánja megjelentetni: 11–12: A város és társadalma (950 Ft) 13: Női karrierek: lehetőségek és elvárások (800 Ft) 49. Ipari munkások a 19–20. században 14: Vállalkozók – Cégek – Piacok (800 Ft) 15–16: Historiográfia: az eseménytől az időig (1400 Ft) 50. Kapcsolatok – hálózatok 17: Politika és hatalom a társadalomban (800 Ft) 18: A kisebbségi magyarság társadalomfejlődése 1920–2000 (800 Ft) 19–20: Rurális társadalmak (1400 Ft) 21–22: Clio és Psyche (1400 Ft) 23: Kulturális minták és kölcsönhatások Európában (1000 Ft) Kérjük, segítse előfizetésével folyóiratunkat! 24–25: Nemzetépítés és régészet (1500 Ft) Előfizetés esetén a terjesztői jutalék megmarad a lap számára. 26: Utazók és utazások (1000 Ft) 27: Vallás, felekezet, társadalmi stratégiák (1000 Ft) A kedvezményes előfizetési díj 4500 Ft, egy szám ára 1250 Ft. 28–29: Közép-Európa összehasonlító perspektívában (1500 Ft) 30: Demográfiai viselkedés és lokális társadalom (1000 Ft) Az előfizetési díj a KORALL Társadalomtörténeti Egyesület 31: Történeti földrajz, a tér története (1000 Ft) 1113 Budapest, Valkói u. 9. 32: Távolság – közelség (1000 Ft) UniCredit Bank: 10918001–00000028–60920003 33: A háború állapota (1000 Ft) számú bankszámlájára utalható át. 34: Házasság, honosság és öröklés Európában (1000 Ft) 35: Társadalomnéprajz: a textustól a sűrű leirásig (1000 Ft) A postaköltséget a szerkesztőség átvállalja. 36: Kollektivizálás és agrártársadalom (1000 Ft) 37: Nemzet és nemzetépítés a 19. században (1000 Ft) 38: A Magyar Királyság európai szemmel (1000 Ft) 39: Kontroll alatt – könnyűzene a szocializmusban (1000 Ft) *** 40: Lak-hatás a 20. században (1000 Ft) 41. Történetírás és emlékezet (1000 Ft) 42. Mesterségem címere… Hivatás és professzionalizáció (1000 Ft) Nonprofit szervezetként lehetőségünk van 43. A könyvtől az olvasóig (1250 Ft) 44. Életút -értelmezések (1250 Ft) az adóbevallások 1%-os felajánlásainak fogadására. 45. Városi terek – Városi térhasználat (1250 Ft) Kérjük, ha úgy ítéli, tiszteljen meg minket támogatásával. 46. Migráció – Emigráció (1250 Ft) Adószámunk: 18255030-1-43 47. Nemzet és gazdaság (1250 Ft) Nevünk: KORALL TÁRSADALOMTÖRTÉNETI EGYESÜLET KORALL TÁRSADALOMTÖRTÉNETI FOLYÓIRAT „Minden, ami emberi alkotás õsidõktõl fogva, anyagi formákban maradt ránk, velük, rajtuk építkezünk tovább. Anyagi szerkezetekre rakódik rá jelen életünk, mint valami korallképzõdmény, úgy tenyészik az emberi társadalom.” (Hajnal István) SZERKESZTÕSÉG CZOCH GÁBOR fõszerkesztõ GRANASZTÓI PÉTER KÁRMÁN GÁBOR KLEMENT JUDIT KOLTAI GÁBOR LENGVÁRI ISTVÁN MAJOROSSY JUDIT TANÁCSADÓ TESTÜLET Bácskai Vera, Beluszky Pál, Benda Gyula Faragó Tamás, Gyáni Gábor, Kovács I. Gábor, Kövér György, Tóth Zoltán, Valuch Tibor A lipcsei Geisteswissenschaftliches Zentrum Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas Az oszmán világ és Kelet-Közép- Európa címû projektjében folyó kutatásokat bemutató blokkunkat Kármán Gábor szerkesztette és fordította. Olvasószerkesztõ: Jung Eszter A szám megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap, és olvasóink adóforintjainak 1%-os felajánlásai támogatták. Címlapon: Jakováli Haszán pasa dzsámija, Pécs Fotó: Lengvári István Kiadja a KORALL Társadalomtörténeti Egyesület Felelõs kiadó: az Egyesület elnöke Szerkesztõség: 1113 Budapest, Valkói u. 9. [email protected], www.korall.org Terjesztés: [email protected] Nyomdai elõkészítés: Kalonda Bt. Készült az OOK-Press Kft. nyomdájában Vezetõ: Szathmáry Attila ISSN 1586-2410 3 TARTALOM AZ OSZMÁN VILÁG KÖZÉP-EURÓPA PEREMÉN Lovro Kunčević Janus-arcú szuverenitás. A kora újkori Raguzai Köztársaság nemzetközi státusza 5 Kármán Gábor Szuverenitás és reprezentáció. Erdély a Porta 17. századi diplomáciai rendszerében 33 Radu G. Păun Belső ellenségek. Hatalmi kapcsolathálók és oszmánellenes katonai lázadások a 16–17. századi Havasalföldön és Moldvában 62 Domagoj Madunić Csengizáde Ali pasa és az Oszmán Birodalom határmenti elitje a krétai háború alatt (1645–1669) 90 Nedim Zahirović A Memibégovicsok Magyarországon, Szlavóniában és Horvátországban a 17. század első felében 121 Tóth G. Péter Esemény, biográfi a, nyilvánosság. Adalékok egy 17. századi természetfeletti jelenség kortárs recepciója és a Báthory-klán biográfi ájának összefüggéseihez 133 4 KÖNYVEK Papp Gábor – Szijártó M. István (szerk.): Mikrotörténelem másodfokon. – Móré Tünde 167 Pozsonyi polgárok családi stratégiái Tóth Árpád: Polgári stratégiák. Életutak, családi sorsok és társadalmi viszonyok Pozsonyban 1780 és 1848 között. 171 – Kosárkó László Dupcsik Csaba: A magyarországi cigányság története. Történelem a cigánykutatások tükrében, 1890-2008. 176 – Bodovics Éva Judit Lakva ismerszik meg… Branczik Márta – Keller Márkus: Korszerű lakás. 1960: az óbudai kísérlet. 181 – Magos Gergely Kósa László: Művelődés, egyház, társadalom. Tanulmányok. 187 – Szatmári Judit Szerzőink 191 Contents 193 Abstracts 195 5 Lovro Kunčević Janus-arcú szuverenitás: a kora újkori Raguzai Köztársaság nemzetközi státusza „Mélyen tisztelt uraim, tényleg a raguzaiaknak akarunk beszámolni az ügyeinkről? […] E hitvány emberek- nek, egy olyan népnek, akikről nem tudom, szabadok-e vagy rabszolgák? A raguzaiaknak, akiket a Porta alatt- valóiként kezel és említ az irataiban?” Bernardo Nani velencei patrícius (1753)1 Tanulmányom kísérlet arra, hogy választ adjon Bernardo Nani raguzaiak sza- badságával kapcsolatos fenti dilemmájára. Pontosabban kísérlet arra, hogy meg- vizsgáljuk, milyen következményekkel járt a kora újkori Raguzai Köztársaság jogi státusza és saját függetlenségével kapcsolatos jogigényei szempontjából az Oszmán Birodalmon belül elfoglalt adófi zetői helyzete. Az erre a nyugtalanító kérdésre adott válaszok az elmúlt ötszáz évben meglehetősen drasztikusan vál- toztak annak függvényében, hogy kihez és mikor szólt a kérdés. Alapvetően azonban két megközelítés kristályosodott ki: jogi értelemben Raguza vagy úgy tűnt fel, mint a szultán főhatalma alatt élő, függő államalakulat, vagy mint egy független állam, amely csak azért fi zette az adót, hogy biztosítsa a békét és a biro- dalomban elnyert kereskedelmi előjogait. Célom az, hogy a raguzai jogi státusz új értelmezését nyújtsam, amely túllép ezen a hagyományos dichotómián. A kora újkori nemzetközi jog működésének újragondolása révén megpróbálom bemutatni, hogy a jogi függőség és független- ség közötti szokásos ellentét felállítása ebben az esetben anakronisztikus. A tanul- mány elején azt vizsgálom, hogy az oszmán dokumentumok szerint Raguzának milyen kötelezettségei és privilégiumai voltak és az önkormányzatiság milyen fokát élvezhette. A második részben rekonstruálom az adófi zetői státusznak azt a különleges interpretációját, amelyet a raguzai kormányzat pártolt és szembe- állítom azt a tőle meglehetősen eltérő oszmán megközelítéssel. E két, összeegyez- tethetetlen értelmezés „objektivitás”-igényét a kölcsönösen idegen jogi kultúrák, az oszmán és a raguzai párbeszédére alapuló történelmi kontextusba helyezve az eredmény a raguzai jogi státusz némileg heterodox interpretációja lesz. Tanul- mányomat végül néhány általánosabb gondolattal zárom azzal kapcsolatban, 1 Nani egy Raguza és Velence közötti, a 18. század közepén játszódó diplomáciai vitával kapcso- latos beszédének részlete: Ljubić 1880: 146. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy hálás köszö- netet mondjak kollégámnak és barátomnak, Vesna Miovićnak, aki nagy segítséget nyújtott az oszmán labirintusban való eligazodáshoz. Korall 48. 2012. 5–32. 6 KORALL 48. hogyan működtek az államok közötti szerződések és a nemzetközi jog a kora újkori iszlám és kereszténység között húzódó civilizációs határon. A RAGUZAI KÖZTÁRSASÁG JOGI STÁTUSZA ÉS ÖNKORMÁNYZATA Az Oszmán Birodalom és a Raguzai Köztársaság közötti viszonyt szabályozó alapvető jogi dokumentumok az ahdnámék (capitulatiók) voltak, amelyeket min- den új szultán megerősített és újra kiadott Raguza számára. Hosszú tárgyaláso- kat és két rövidtávú (1430-ban és 1442-ben kelt) megegyezést követően Raguza az 1458-as ahdnámével vált végleg oszmán adófi zető állammá és ezen státuszát egészen addig megtartotta, amíg Napóleon 1806-ban el nem foglalta.2 Néhány kisebb, későbbi módosítástól eltekintve a köztársaság alapvető kötelezettségeit és előjogait a szultán már ekkor, 1458-ban meghatározta és utódai a következő századok folyamán csupán megerősítették azokat. A capitulatiók szerint a város- államnak meglehetősen kevés kötelezettsége volt: a ködösen megfogalmazott „hűségen”, „megbízhatóságon” és „engedelmességen” kívül a szultánnak csak évi adó (harádzs) fi zetésével tartozott, amelynek összegét 1481-ben 12 500 aranyban rögzítették. Cserébe a szultán védelmet ígért a városnak, garantálta, hogy alatt- valói nem bántják a raguzaiakat és birodalma területén belül széleskörű keres- kedelmi privilégiumokat adományozott nekik. Tulajdonképpen bármely raguzai ahdnáme legnagyobb része egy aprólékos kereskedelmi szerződés benyomását kelti. Szabályozza a raguzai kereskedők