Az Oszmán Birodalom És a Rzeczpospolita Határán: Kantemir Mirza Felemelkedése És Katonai Pályafutásának Első Szakasza (1621-1629)
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
View metadata, citation and similar papers at core.ac.uk brought to you by CORE provided by ELTE Digital Institutional Repository (EDIT) EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR Katkó Gáspár Az Oszmán Birodalom és a Rzeczpospolita határán: Kantemir mirza felemelkedése és katonai pályafutásának első szakasza (1621-1629) Történelemtudományi Doktori Iskola Dr. Erdődy Gábor, DSc., tanszékvezető egyetemi tanár a Történelemtudományi Doktori Iskola vezetője Az Oszmán Birodalom, a magyarországi török hódoltság és a Török Köztársaság története Doktori Program Dr. Dávid Géza, DSc., egyetemi tanár Az Oszmán Birodalom, a magyarországi török hódoltság és a Török Köztársaság története Doktori Program vezetője A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk: Dr. Vásáry István, CMHAS., professor emeritus, a bizottság elnöke Dr. Gebei Sándor, DSc., egyetemi tanár, opponens Dr. Ivanics Mária, DSc., egyetemi tanár, opponens Dr. Péri Benedek, PhD., a bizottság titkára Dr. Fodor Pál, DSc. Dr. Kovács Nándor Erik, PhD. Dr. Sudár Balázs, PhD. Témavezető és tudományos fokozata: Dr. Dávid Géza, Dsc., egyetemi tanár Budapest, 2015 ADATLAP a doktori értekezés nyilvánosságra hozatalához I. A doktori értekezés adatai A szerző neve: Katkó Gáspár MTMT-azonosító: 10034293 A doktori értekezés címe és alcíme: Az Oszmán Birodalom és a Rzeczpospolita határán: Kantemir mirza felemelkedése és katonai pályafutásának első szakasza (1621-1629) DOI-azonosító: 10.15476/ELTE.2015.210 A doktori iskola neve: Történelemtudományok Doktori Iskola A doktori iskolán belüli doktori program neve: Az Oszmán Birodalom, a magyarországi török hódoltság és a Török Köztársaság története A témavezető neve és tudományos fokozata: Dr. Dávid Géza DSc. A témavezető munkahelye: ELTE BTK, Török Filológiai Tanszék II. Nyilatkozatok 1. A doktori értekezés szerzőjeként a) hozzájárulok, hogy a doktori fokozat megszerzését követően a doktori értekezésem és a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban. Felhatalmazom az ELTE BTK Doktori és Tudományszervezési Hivatal ügyintézőjét, Manhercz Mónikát, hogy az értekezést és a téziseket feltöltse az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba, és ennek során kitöltse a feltöltéshez szükséges nyilatkozatokat. b) kérem, hogy a mellékelt kérelemben részletezett szabadalmi, illetőleg oltalmi bejelentés közzétételéig a doktori értekezést ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban; c) kérem, hogy a nemzetbiztonsági okból minősített adatot tartalmazó doktori értekezést a minősítés (dátum)-ig tartó időtartama alatt ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban; d) kérem, hogy a mű kiadására vonatkozó mellékelt kiadó szerződésre tekintettel a doktori értekezést a könyv megjelenéséig ne bocsássák nyilvánosságra az Egyetemi Könyvtárban, és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban csak a könyv bibliográfiai adatait tegyék közzé. Ha a könyv a fokozatszerzést követőn egy évig nem jelenik meg, hozzájárulok, hogy a doktori értekezésem és a tézisek nyilvánosságra kerüljenek az Egyetemi Könyvtárban és az ELTE Digitális Intézményi Tudástárban. 2. A doktori értekezés szerzőjeként kijelentem, hogy a) az ELTE Digitális Intézményi Tudástárba feltöltendő doktori értekezés és a tézisek saját eredeti, önálló szellemi munkám és legjobb tudomásom szerint nem sértem vele senki szerzői jogait; b) a doktori értekezés és a tézisek nyomtatott változatai és az elektronikus adathordozón benyújtott tartalmak (szöveg és ábrák) mindenben megegyeznek. 1 3. A doktori értekezés szerzőjeként hozzájárulok a doktori értekezés és a tézisek szövegének Plágiumkereső adatbázisba helyezéséhez és plágiumellenőrző vizsgálatok lefuttatásához. Kelt: a doktori értekezés szerzőjének aláírása 2 Tartalomjegyzék Bevezetés 3‒7 I. Az oszmán állam fennhatóságának kiépítése a Fekete-tenger medencéjében I.1. A Fekete-tenger vidéke az Oszmán Birodalom felemelkedése előtt 8‒17 I.2. Az Fekete-tenger oszmán birtokbavétele 1453 és 1538 között 18‒35 I.3. Az Oszmán Birodalom fekete-tengeri öröksége 36‒52 I.4. A lengyel‒oszmán határvidék két oldala I.4.1. A lengyel-litván állam délkeleti határa 1492‒1621 között 53‒79 I.4.2. Az Oszmán Birodalom északkeleti határvidéke 1538 és 1628 között 80‒111 II. A budzsaki tatárok a lengyel‒oszmán határvidéken 112‒128 III. Mehmed Giráj és Sáhin Giráj lázadása a Porta ellen 129‒146 IV. Kantemir mirza felemelkedése 147‒172 Összegzés 173‒177 Bibliográfia 178‒194 2 Bevezetés A budzsaki tatárokkal számtalanszor találkozhatunk az a XVI–XVIII. századi, angol, német, francia, krími tatár, lengyel, olasz, orosz, oszmán-török, román nyelvű forrásokban, valamint az egykorú útleírásokban. Egy-két kósza levéltől eltekintve saját írásbeliséggel nem rendelkeztek, a velük kapcsolatos feljegyzéseket mind kívülállók írták. Ebből eredően nagyon kevés modern feldolgozás született róluk. Gyökereik szo- rosan kötődnek az Al-Duna vidékétől több száz kilométer távolságra, a Volga folyó mentén, a XIV. század végén létrejött Nogaj Hordához, hiszen a Prut, a Dnyeszter és az Al-Duna között megtelepedett nomádok többsége a Krími Kánság érintésével erről a vidékről költözött be. Egyik leghíresebb vezérük, a Mangit nembeli Kantemir mirza a XVII. század húszas-harmincas éveiben a Prut–Dnyeszter, és az ahhoz szorosan kapcso- lódó Dnyeszter‒Dnyeper menti régió egyik vitathatatlan irányítója volt. Személye gyak- ran felbukkan a lengyel‒oszmán, a krími‒oszmán és a lengyel‒krími kapcsolatok törté- netét bemutató munkákban. A relatív forrásbőség és a jó szakirodalmi adottságok elle- nére mindezidáig senki nem vállalkozott arra, hogy célzottan az ő életét feldolgozza, ami két tényezőre vezethető vissza. Az egyik magukból a forrásokból adódik. Ahogy néhány sorral fentebb írtam, a budzsaki tatárok nem rendelkeztek saját írásbeliséggel, mindazt, amit róluk tudunk, úgy kell kihámozni a lengyel, a latin, az oszmán-török, az angol és a francia nyelvű iratokból, amelyek nemcsak nyelvükben térnek el egymástól, hanem sokszor szemléletmódjukban is. Nincs ez másként Kantemir mirza esetében sem, akitől mindössze két olyan levelet ismerünk, amelyek közvetlenül tőle származnak. A másik ok, amely hátráltatta ezt a kezdeményezést, hogy sokáig nem született a budzsaki tatárokról semmilyen összefoglaló. Ezt a hiányt kívánta pótolni Alper Bașer 2010-ben megvédett, de mindmáig kiadatlan doktorti disszertációja.1 Munkájában Bașer elsősor- ban az oszmán-török nyelvű, javarészt kiadatlan levéltári anyagokra, a nyugat-európai követjelentésekre, s a török mellett az angol, francia és orosz nyelvű szakirodalom eredményeire támaszkodik. A budzsaki tatárok történetét kronologikusan tárgyalja, s csak a dolgozat végén szakít ezzel a megközelítéssel, s foglalkozik pl. had-, gazdaság- és társadalomtörténetükkel. Külön fejezetet szentel Kantemir mirza pályafutásának ala- kulására, amelyben számos érdekes részletre hívja fel a kutatók figyelmét. A munka részletgazdasága ellenére nem mehetünk el amellett, hogy a levéltári forrásokból merí- 1 Alper Başer, Bucak Tatarları (1550–1700). T. C. Afyon Kocatepe Üniversitesi Sosyal Bilimler Enstitüsü Tarih Anabilim Dalı. Doktora tezi. Afyonkarahisar, 2010. 3 tett adatai sokszor nincsenek rendesen egybefogva, s azok nem egyszer csak önmaguk- ban állnak, illetve alig használt fel lengyel nyelvű forrásokat és szakirodalmat. Márpe- dig ezek nélkül nem egy helyen nehezen értelmezhető a mirza tevékenysége. A budzsaki tatárok és a Mangit nemzetség történetét nehezen lehetne megérteni a nogajok és a Nogaj Horda alaposabb ismerete nélkül. Róluk V. V. Trepavlov tollából született egy hosszabb, közel nyolcszáz oldalas összefoglaló.2 Bár ez a munka alig érinti Kantemir mirza tevékenységét, mivel a budzsaki tatárok döntő hányada a Nogaj Horda területéről jött, a Mangit nemzetség pedig nemcsak a Krím, de a horda irányításában is vezető szerepet játszott, mégis jó hátteret nyújt a Krími Kánság és a Mangitok, valamint a budzsaki tatárok történetének jobb megismeréséhez. Kantemir mirza felemelkedése szinte egybeesett az Oszmán Birodalom és a Krími Kánság közös történetének legviharosabb szakaszával, Mehmed Giráj és Sáhin Giráj 1624-től 1628-ig tartó lázadásával. A két testvér küzdelmével eddig a legrészlete- sebben Bohdan Baranowski3 és Victor Ostapchuk4 foglalkozott. Baranowski 1948-ban megjelent munkájában elsősorban a lengyel levéltárak kiadatlan anyagaira, az addig megjelent orosz, ukrán kiadott forrásokra és szakirodalomra, valamint Musztafa Naima és Ibrahim Pecsevi krónikáira támaszkodott. Könyvében a Krími Kánság és a lengyel- litván állam 1624‒1629 kapcsolatát mutatta be. Baranowski műve után, több mint húsz évvel ezelőtt megírt, de azóta még min- dig publikálatlan disszertációjában Victor Ostapchuk akkor még kiadatlan török, lengyel és ukrán levéltári források bevonásával igyekezett bemutatni az 1621‒1628 közötti eseményeket. Dolgozatában nemcsak az eseménytörténet rekonstruálására vállalkozott, hanem a korábbi munkáktól eltérően, az isztambuli Miniszterelnökségi Levéltárban (Bașbakanlık Osmanlı Arșivi) őrzött nyolcvanhármas számú szultáni tanácsi jegyző- könyv alapján Haszán pasa 1628‒1629-es hadjáratának megszervezését, pénzügyi, ka- tonai és adminisztratív hátterét is tárgyalta. E két feldolgozáson kívül számtalan olyan, a lengyel–oszmán, lengyel–krími tatár, orosz–oszmán és orosz–krími tatár kapcsolatok történetével foglalkozó munka jelent meg, amelyek feltétlenül érintik Mehmed Giráj és Sáhin Giráj, valamint Kantemir mirza között dúló küzdelmek történetét. Lengyelor- szágban Bohdan