Balázs Béla 51 Letört Büszkeség

A ~~ IRODALMI SZERKESZTŐSÉGÉNEK HANGLEMEZAJÁNLATA

KALÁKA EGYÜTTES

NÁLATOK LAKNAK-E ÁLLATOK?

Megzenésített versek az állatvilág legkülönfélébb lakóiról, köztük a zsiráfról és a medvéről, a kengururól és a páviánról valamint az emberről, többek között Tandori Dezső, Weöres Sándor, Csukás István, Tamkó Sirató Károly és Kányádi Sándor tollából • FILM KULTÚRA XXV. évfolyam

A MAGYAR FILMINTÉZET FOLYÓIRATA 89/1

Szerkeszt6ség: Erdélyt Ágnes (szerkeszt6) • Fraunhoffer Péter (tervez6szerkeszt6) Marxjózsef (fe1e16s kiadó) • Urbán Mária (szerkeszt6)

Tartalom

Hungarica 48 Lukács György: A film poétíkéja (Erdélyi 3 Balogh Gyöngyi: A festői történelmi film Ágnes fordítása) . . mestere Kertész Milufly p41yake;:dise Reflektor 18 Czakó Ágnes: Forgatókönyvíró: Balázs Béla 51 Letört büszkeség . (Berlin, 1926-31) Besdlgetis Bereményi G/d.'Oal (Pintér judit) 30 Petjési Zsuzsa: Székely jános (1901-1958) 62 Hirsch Tibor: Történelem felül-, alul- és 01- útja a néinet hangosfilmig dalnézetból Bereményi GIQl: Eldor4d6 Magyarul - Idilf"öldön

36 Veress józsef: Noteszlapok a Bécsi M,agyar FUm-Múzeum of . Újságból • 70 Bergendy Péter: Fesd falra az ördögöt! Ps~chol6giai esettanulm4ny at Ördögűző ról Te6ria , 42 jörg Schweinitz: Lukács György: A film 80 Contents poétikája című cikke és az 1913-asév német 'filmirodalma (fordította: Czakójudit és Ma- gyar Róza)

• • I Számunk munkatársai

Balogh Gyöngyi. 1950-ben született Öcsödön. végzett 1983-ban, népművelés-pedagógia 1971-ben a debreceni Tanítóképzőn, majd 1975- szakon. A Magyar Filmintézet filmtárosa. ben az ELTE BTK népművelési szakán szerzett diplomát. Humphrey Bogartrólírt kismonográ- Pintér judit. 1950-ben született Gyöngyösön. fiát. A Magyar Filmintézet filmtárosa. 1976-ban végzett az ELTE BTK magyar-olasz szakán. A Magyar Filmintézet munkatársa. Bergendy Péter. 1964-ben született Budapesten. Az ELTE BTK pszichológia szakának végzős Schweinitz,jörg, dr. 1953-ban született Potsdam- hallgatója. A televízió gyermekosztályának kül- ban. A lipcsei Karl Marx Egyetem bölcsészka- sős szerkesztője, a Magyar Filmintézet tudomá- rán tanult, 1981-ben írta meg disszertációját nyos gyakornoka. filmesztétikából. Az NDK Tudományos Akadé- miáján dolgozik, a Filmelméleti Intézet igazgató Czakó Ágnes. 1959-ben született Budapesten. Az helyettese. ELTE Bölcsészkarán végzett 1983-ban, történe- lem-levéltár-általános germanisztika szakon. A Veressfoesef 1934-ben született Miskolcon. 1956- Magyar Filmintézet filmtárosa. ban végzett a KLTE magyar-orosz szakán, Kö- zépiskolában tanított, majd a KLT'E oktatója Hirsch Tibor. 1955-ben született Budapesten. Az volt (legutóbb docensként). 1978-ban került a ELTE BTK-n végzett 1979-ben magyar-angol- Moképhez főosztályvezetőként, majd igazgató- összehasonlító irodalomtörténet szakon. A Ma- helyettes lett. 1984-től a Magyar Filmintézetnél gyar Filmintézet tudományos kutatója. van, beosztása: a Filmarchívum vezetője, igaz- gatóhelyettes, illetve - jelenleg is - tudományos Perjési Zsuzsa: 1952-ben született Budapesten. Az igazgató. Az irodalomtudományok kandidátusa egri Tanárképző Főiskola levelező tagozatán (1976), SZOT-díjas (1977). A Népszabadság kri- tikusa.

Szerkesztőbizottság

Berkes Ildikó Czakó Ágnes Forgács Iván Györffy Miklós Hirsch Tibor Kőháti Zsolt (elnök) Réz András

A címlapon: Lucy Doraine Kertész Mihály Szodoma és Gomorra cimü, 1922-es filmjében

2 HUNGARICA . \

A Filmkultúra jelen számában a Magyar Filmintézet tudományos programjai kö- zül a Hungarica összefoglaló néven futó kutatás mutatkozik be. Az írások, tanulmá- nyok többsége az intézetben 1988 október 19-20-án tartott konferencián hangzott el; s az ott felmerült kiegészítések, viták után kapták meg azt a formájukat, amelyek véleményünk szerint a szélesebb közönség érdeklődését is kielégíthetik. Hangsú- lyozni kívánjuk azonban, hogy a Magyar Filmintézet Hungarica-kutatása szakítani kíván azzal a közkeletű felfogással, amely nem csekély önteltséggel állítja: "A magyarok teremtették meg Hollywoodot" , és elsősorban azokra a jelenségekre kíván összpontosítani, ahol a magyarság a külföldön dolgozó filmeseinket illetően nem csupán etnikai adalék, hanem mérhető és vizsgálható a mentalitások és kulturális környezetek egymással viaskodó, egymást megtermékenyítő hatása is. Ugy gon- doljuk, hogy a Hungarica-kutatás ebben az értelemben kettős haszonnal járhat, egyfelől pontosabban elemezhet jük a kulturális átadás-befogadás szituációit, más- felől határozottabb tényanyaghoz jutunk a századik születésnapja felé közelítő mozi nemzeti és internacionális jellegzetességeinek feltárásában.

A festői történelmi film mestere Kertész Mihály pályakezdése l. Kertész Mihály Budapesten rint 1892.szentestéjén született. A Budapesti Iz- raelita Hitközség Anyakönyvi Hivatalának nyil- A Magyar Filmintézet - néhány filmlexikon vántartása szerint 1886 december 24-én szüle- adataiból kiindulva - 1988-ra tervezte Kertész tett Kertész Kaminer Manó, aki minden valószí- Mihály születése századik évfordulójának meg- nűség szerint azonos Kertész Mihállyal. Kertész ünneplését. Az évfordulóra készülve ellentmon- eredeti családi neve Kaminer volt, s 1888 de- dásos adatok merültek fel születésével kapcso- cember 25-én nincs bejegyezve Kertész Kami- latban. A források többsége 1888 december ner nevű újszülött. 24-ét jelöli meg. A Schöpflin Aladár által szer- Családjáról, gyermekkoráról is ellentmondá- kesztett Magyar Színművészeti Lexikon 1886 sosan szólnak a források. Egyesek szerint jómó- december 24-ét adja meg születési dátumként. dú polgári család gyermeke. l Más változatok, Egy amerikai adatokon alapuló mű szerzője sze- melyeket valószínűleg maga Kertész terjesztett,

3 self made mán-ként jellemzik. 1. változat: Kő- res rendező még a húszas évek elején sem alkal- műves fiaként született a Nagykorona utcában. mazott segedrendezőt vagy segédoperatőrt." II Kisgyermekként az ebédet hordta apjának, aki a Kertész mindössze néhány hónapig volt Dániá- Bazilika építésén dolgozott. Később vizet árult a ban, ami mégis elég volt, hogy átsugározzék rá a N épszínházban. Sörért és cigarettáért szaladt a dán film tekintélye. Szándékai, eszményei színészek küldönceként. Tizennégy' éves korá- szernszögéböl értékelte a dániai tapasztalatokat: hall felcsapott vándorszínésznek. \,pg-ül a szini- "nem használják ki a film lehetőségeit" - mond- akadérniára került." 2. változat: Budapesti ipa- ta. A dán filmet, melytől az expresszionizmus és ros műhelyben látta meg a napvilágot. Ellenáll- a német kamarajáték csúcspont jaihoz is út ve- hatatlan művészi hivatottság ébredt benne, mi- zet, Kertész szinte már hollywoodi szemmel közben édességet árult Budapest legszegényebb nézte: " ... a színpad sohasem tud teljes illúzió- színházaiban." 3. változat: Színházakban statisz- val nagyobb tömegeket mozgatni, akármennyi tált mint kis gyermek, amire a nyomor késztette, statisztát zsúfolnak is össze. A filmnek megvan nem művészi ambíciók. Tizenhat évesen ván- erre minden módja. Itt kellene a dánoknak is dorcirkuszhoz szegődött, artistaként járta be irányt mutatni. Nekik ilyenekre még bőséges tő- Európát, így gyűjtött kis alaptőkét, hogy beirat- ke is rendelkezésükre állt."12 Kertész a Nordisk 4 kozhassék a "K. U.K. Színiakadémiára" . o iskoláját járta ki, de az amerikai mintát tartetra Bálint Lajos, a pécsi albérleti szobatárs így követésre méltónak. "Igyekeztem a sablontól el- emlékezik: ,,l907-ben Pécsen színészkedett, térően, igazi amerikai stílben elkészíteni a fil- már akkor világosan látta, hogy nem jó színész. met." - nyilatkozik a Fekete szivárvány ról. 1:1 »Hiányzik belőlem valami, s úgy látom, hogy Kertész olyan városban él, ahol ekkor Balázs csak töredékét tudom megcsinálni annak, amit Béla és Lukács György gondolkoznak a művé- érzek és képzelek. Szeretnék inkább rendező szetről, az új művészetről, a filmről is. A fiatal lenni. Ott talán megvalósíthatom azt, amit ma- rendező, amerikai példaképeitől eltérő en, tuda- gamban elgondolok. De van itt valami, ami tos alkotó. A szaklapok hasábjain rendszeresen mindennél jobban érdekel. N em t~dom mi a vé- kifejti nézeteit a születő új művészet problémái- leményed a filmről. Én csodálatos távlatokat lá- ról. Cikkei a filmrendezés profizmusát hangsú- tok benne. Olyan lehetőségeket ad, amire a lyozzák: "kifejezetten szakszerűséget és hosszas színpad szűk keretei sohasem képesek ... "; gyakorlatot igényel." 14Irásait az esztétikai és ke- 190H-ban Szegedre került, itt aratta első színpadi reskedelmi terminológiának a mai olvasó szá- sikereit." mára érdekes egysége jellemzi. A hazai film- WIl-ben Beöthy László szerződtette a Ma- g\ürtást megalapozó "Ielkes kis csapat" célja, gyar Színházhoz. Valószínű, hogy a Magyar hogy ,:a magyar filmet művészivé és exportké- Színház tagjaként került kapcsolatba a filmmel. pessé tegye."!" A magas művészi színvonal egy- 19l2-ben összebarátkozott Siklósi Ivánnal, aki ben lukratív üzlet. If; Ha a nagytőke megérti az új ismert filmfeliratíró volt. A Siklósi által írt Ma és művészetben rejlő üzleti lehetőségeket, "a ma- holnap Kertész első rendezése, melybe színész- o gyar filmmárka is diadalmas fénnyel fog ragyog- ként is közreműködött. Bálint Lajos emlékezése ni a kultúrvilágban helyet foglaló előkelő filmek szerint nagyon elégedetlen volt az eredmény- sorában."!' A Mozihétben máig is érvényes mó- nyel: "Ez még kezdetnek is kevés - mondta -, don fejti ki a populáris akciófilm esztétikai alap- sem én, sem a technikusaim nem tudnak eleget. elvét: "az egyik akciónak, az _:g-vikjelenetnek Én mindenesetre meg fogom tanulni."? 191:1 magyarázni kell a másikat. .. Igy lehet csak el- nyarán Kertész az akkori legjelentősebb európai kerülni azt, hogy a színész aláhúzza, eljátssza a filmközpontba, Koppenhágába ment tanulni. jeleneteket."!" Már Kertész is rájön arra, amit Statisztaként, asszisztensként, vágóként és szí- később Kulesov is felfedez: nem a kamera előtt, nészként dolgozott. Koppenhágai színészi rnun- hanem a montázs összefüggésében jön létre az kájáról így ad hírt a Mozgóf/nykép-Híradó: érzelemkifejezés. Ha tehát az ábrázolt alak vala- "Waldeniar Psylandernak, a Nordisk eddigi fér- milyen érzeimét akarjuk megjeleníteni, "akkor fisztárjának minden nimbusz a veszedelemben ezt az érzését ott nem játszhat ja már meg, ha- forog.?" Egyes életrajzírók szerint filmet is ren- nem az e~őző jelenet vagy jelenetek kell hogy ... dezett Dániában, amelyet állítólag Londonban megismertessék velünk."!" Kertész "a való élet rnegtaláltak." Charles Francisko azt állítja, hogy megható és meleg közvetlenségének hatását"!" Kortesz Stockholmba is elkerült, ahol Stiller és akarja kiváltani. Eszménye a film gyerekkorára Sjöströrn mellett dolgozott. I" Ezt a Chaplin című jellemző vad gesztikulálással szemben és a naiv svéd folyóirat nem tartja valószínűnek: "a két hí- "művészfilm" formák színpadias "érzelemkife-

4 jezésével" is ellentétben a "nyugodt filmjáték. "~I geiről beszél a festőnek; hatalmas mezőn, pom- ... A mai napig meg nem fakul t nagyszerű gondo- pás leány-virágok kelnek életre ... "26 Molnár lat! Ferenc elégedett az eredménnyel: "Kij~lentette: Dániaból hazatérve az Uher gyárnál forgatta látott a télen egy amerikai Ördög filmet és hatá- e.Rablélek círnű filmet, mely közönségsikert ara- rozottan az amerikai film fölött áll az, amelyet a tott. 1914-bEm Kolozsvárott,janovicsjenő film- Phönix filmgyár készített. "27 Kertész utolsó ma- vállalatánál készíti el a Bánk bán filmváltozatát, gyarországi éveiben az operett műfaja segítségé- mellyel kritikai elismerést arat. A következő je- vel hozta összhangba a látványosság iránti igé- lentősebb állomás a Kinoriport vállalat, ahol fő- nyeit a hazai filmgyárak anyagi lehetőségeível. leg színvonalas irodalmi adaptációkat készít. Ez számára egyelőre a nagyszabású kosztümös Magyarországi pályájának csúcspontja a Phönix .történelmi filmek pótléka. A Tatárjárás sikere filmgyárnál töltött időszak, melynek főrendező- után elkészítette a Vará;:;keringót és a Víg jeként 1917 -18-ban húsz filmet készített. Az özvegyet. Filmjei eljutottak Bécsbe, Berlinbe,

1912-től 1919-ig készített 44 filmből ma már Prágába. • l csak aJön az öcsém (1919) látható, valamint né- A Tanácsköztársaság idején tagja a Művészeti hány méter töredék A szentjóbi erdő titká ból Bizottságnak és a SzínGszvizsgáló zsűrinek. El- (1917) és Az ezredesből (1918). Fennmaradt egy készíti aJön az öcsémcímű agitációs filmet. V ál- részlet a Farkas (1916) forgatókönyvéből és A to- lalja a május l-ji ünnepségekről szóló híradófel- lonc (1914) forgatókönyve. A korabeli filmismer- vételek legfőbb felügyeletét. Propaganda mííso- tetésekből kibontakozik a máris nagy tekintélyű rokban személyesen is fellép. Mindezek után ifjú rendező alakja. A Mozgófénykép Híradó így meglepő hirtelen távozása 1919 májusában. "A kezdi három filmjének bemutatását: "tulajdon- Tanácsköztársaság alatt az egyetlen feltünést képpen elegendő, ha ezekről' megírjuk, hogy keltő távozás Kertész Mihályé volt ... " - írja Kertész Mihály rendezte ... "~~A Senkifiáról ír- Magyar Bálínt." Egyes életrajzírók az államosí- ják 1917-ben: "Minden jeleneten meglátszik, tással magarázzák hirtelen távozását." A direk- hogy ezt csak Kertész Mihály rendezhette ."n tórium müvészetpolitíkája nem kedvezett a Ker- Filmjeit gyakran hasonlítják dán és amerikai fil- tészt érdeklő műfajoknak: "A magyar filmgyá- mekhez. Ez a dicséret felső fokának számított. rakban jelenleg készülő burzsoá-stílusú filmek Különösen kedvelte a fordulatos melodrama- készítése abbabagyandó, és a mai kor szellemé- tikus és bűnügyi történeteket, de a komoly am- nek megfelelő filmek készítendők." - írta Radó biciójú irodalmi adaptációtól az újságcikkekre István 'egy beadványában." Kertész Mihály alapozott aktuális történetig és a burleszk ele- ezeknek a halálra ítélt "burzsoá-stílusú" filmek- mekkel dolgozó bohózatig, vagy a forradalmi nek a mestere volt. Lehetséges, hogy minden- propaganda filmig mindent -megpróbált. "Kü- képpen elment volna: a Sascha-film ajánlatától lön elismerés illeti meg Kertész Mihályt, a ren- régi vágyának, a monumentális kosztümös fil- dezőt, aki minden új filmben új oldaláról mutat- meknek megvalósítását remélhette. Gál Ernő kozik be ... "11 - írja róla a Mozihét. már 1917-ben előre látta a feltartóztathatatlan Kezdettől fogva és mindvégig nagy jelentősé- világkarrierre rendelt Kertész jövőjét: "Hol vég- get tulajdonít a látvány szenzációjának. A tolone ződik Korda Sándor karrierje, nem tudom; azt esetében a forgatókönyvtől eltérve pompás fel- hiszem, ott, ahová vágya vezeti, a hírnév, va- vonulássá formálta az esküvői jelenetet, felhasz- gyon, munkátlan boldog élet, fiatal öregség, nálva a torockói templomba vasárnapi istentisz- nagy-nagy szivarok társaságában. Kertész Mi- teletre összegyűlt, ünnepi népviseletbe öltözött hály pedig az első lesz, akit a külföld felismer, és híveket. Az utolsó hajnalban egzotikus helyszín a kit a megnyíló sorompókon keresztül nyugatra látványosság forrása. A Senkifia méltatóikieme- visz az expresszvonat, olyan hírnév felé, ame- lik a kerti ünnepély látványos megrendezését." lyet nálunk senki sem érhet el."!' Kertész már Molnár Ferenc Ördögéből is látványos filmet itthon is perfekt hollywoodi stílű mester. N e- csinál. A Mozivilágírja: "Olyan rendezői boszor- meskürty István írja: "Az amerikai stílus ez: kányságok vannak benne, aminők párjukat rit- megadni a témát az írónak, felvázolni, ő majd ki- kítják ... Van egy jelenet, ahol jános, a festő al- dolgozza. N em véletlen tehát, hogy Kertész bumát forgatja. Egymásután jelennek meg a meggyökeresedett Hollywoodban, s 1962-ben legismertebb képek boszorkányos életszerűség- bekövetkezett haláláig ott is maradt, Korda vi- gel beállítva. Munkácsy, Böcklin stb. művei - s szont mindig is vendég maradt Amerikában, s valamennyi megelevenedik a végén, mint egy London lett a főhadiszállása. "n élőkép ... Avagy amikor az ördög az élet szép sé-

5 2. Kertész Mihály Bécsben difikálták. Az olaszok már a tízes években végig- játszották a tipikus témák skáláját. A műfaj még a.) A Szodoma és Gomorra a némafilm idején megérett, elérte a tökély t, Az osztrák filmipar és játékfilmgyártás alapítási azóta sem változott. Rajta kívül ez talán csak a idejének nagy producere Sascha Kolowrat. A burleszkről mondható még el. Igaz, hogya wes- mozi- és autó bolond gróf, a cseh főnemesség ternt is korán sztenderdizálták, de a western ké- sarja, finom szimattal bírt a tehetségek iránt. N á- sőbb még többször radikális an átalakult. "Az la indultak a világsiker felé Korda, Kertész, ilyen filmeknek sem a tartalma, sem a formája Willi Forst, Marlene Dietrich és Paula Wessely. azóta sem sokat változott." - írják épp a Sascha- Kolowrat vállalata, a Sascha Film 1911 és 1927 filmek kapcsán egy modern filmenciklopédia között 140 játékfilmet produkált." Az Első Köz- szerzőr." A kosztümös szuperfilm műfaja nem társaság szakadatlan krízisektől rázkódtatott azért statikus, mert rosszabb másoknál. Másról éveiben Kolowrat cége igazi világfiimeket ké- van szó. Ősi látványosságok triviális struktúráit szített. Amerikai útja során látta a producer-gróf őrzi. Legfeljebb egy szempontból látszott fejlőd- Griffith Türelmetlenségét. Miután Griffith átvette ni a műfaj az elmúlt évtizedekben: több erősza- a kezdeményezést, melyet az olaszok a kot és erotikát fogadott be, ám ezzel sem tett Cabiriával magukhoz ragadtak, Kolowrat euró- mást, csupán csak utolérte azt a szintet, ahol a pai választ akart adni Hollywocdnak." Kolow- történelmi-fantasztikus regény száz évvel ko- rat és a magyar film kapcsolatai nagyon jók. rábban tartott. Jókai Bar Noémija például két Korda Sándor írja 1917-ben: "aki a magyar film- kardcsapással egyértelműen legyőzi ellenfelét gyártás háborús történetét megírja, feltétlenül de azért nem tartóztatja meg magát a harmadik- sokat kell, hogy foglalkozzék Kolowrat Sándor tól : "Az óriás térdre bukott a csapástól, s csak gróffal, mert ha a magyar filmipar a háborúban nagy, erős karját bírta maga elé tartani még; de minden technikai eszköz, minden nyersanyag Bar Noémi megragadta öklét egyik vaskezével, híján mégis csak valahogy fel tudott növekedni, hogy csontjai ropogtak bele, s egy végső rettentő az nagyrészben az ő érdeme.v" Kolowrat Ame- csapást mért ellenfele sisakjára. A lesújtó acél rikából importálta a filmmodelleket és Buda- alatt szikrát hánytak a gyémántok és top ázok , pestről a kreativitást. A vállalat Korda: Prinz und mintha villám sújtott volna. S mintha villámsúj- Bettelknabe (Koldus és királyfi) (1920) című film- tott volna, úgy esett le holtan, hanyatt az ara- jével tett szert nemzetközi tekintélyre." A ma- nyos emelvényről il nagy rengeteg óriás, holt gyar film inkább az amerikai filmhez kapcsoló- szemeit szétmeresztve a nagy halálos éjszaká- dott, az osztrák inkább a némethez. A magyar ban.?" Mint Conan vagy Rambo! Jókai ezt rendezők osztrák filmjei sajátos, a későbbi fejlő- 1856-ban írta; filmen még 1956-ban sem lehet déstől eltérő vonalakat képviseltek Ausztria ilyet csinálni, csak a nyolcvanas évektől. A mű- filmtörténetében. »Ezeket a filmeket mindenek faj hajlamai kezdettől fogva változatlanok. előtt a külföldnek szán ták, feladatuk az volt, Sadoul például megbotránkozva írja, hogy hogy devizabevételeket hozzanak." - írja Cecil B. de Mille "a Bibliából vett témákat eroti- Walter Fritz." kával és szadizmussal füszerezte."" A történel- Kertész már idehaza erre készült, a világpiac- mi szuperfilm tárgya az erőszak és az erotika ra akart betörni. A kosztümös film müfaját rnél- szerepe a történelemben. tatva írta 1918-ban a Mozihétben: "Sajnos ná- Az 1!J22-ben bemutatott Szodoma és Gomorra lunk egyelőre még gondolni sem lehet arra, egy évig készült." A nagy tömegeket mozgató, hogy ilyen filmek készítéséhez fogjunk. Mert monumentális film statisztái között ott van Willi hát milyen magyar kosztümös filmekrőllehetne Forst és Balázs Béla.43 A Bécs mellett felépített szó?" A falu rosszátés a Bánk bánt veszi elő példa- Astarte temploma minden idők egyik legna- ként. "Az ilyen filmek mondhatni hatás nélkül gyobb fílmdíszlete." maradnak az internacionális filmpiacon. A ma- A jelentéktelen műnek csak a korabeli élmé- gyar történelmi kultúrát a külföld nem tudja ér- nyekre vonatkoztatva van valamilyen értelme, a tékelni. Már pedig egyik magyar gyár vagy ma- jelentékeny mű a későbbi nemzedékek számára gyar rendező célja sem lehet az, hogy egy kis ér- is friss marad. A jelentéktelen rnű egy eltúnt vi- dekközösség számára dolgozzék, alkosson, ami- lág tanusága, a jelentékeny mű saját sorsunké. A kor a filmnek éppen az a nagyszerű sajátossága, jelentéktelen mű a múltra nyíló ablak, a jelenté- hogy általánosan élvezhető minden náció szá- keny mű örök tükör. A történész, a filológus szá- rnára.":" mára a jelentéktelen mű is jelentős, de mint kor- A kosztümös történelmi filmet igen korán ko- tünet és nem mint esztétikum. A klasszikus

6 műalkotás zárt jelkészletű, képzeletszerű nyel- tott börze az első színhely. Harber bankár vet bocsát az utókor rendelkezésére, melybe bi- (Georg Reimers) spekulációi százezreket tesz- zonyos szinten teljességigénnyel és hamisítás nek. tönkre. "Rabló!" - kiáltja az autóra felka- nélkül belefogalmazhatók a mindenkori jelen paszkodó tönkrement ember, akit Harber a ke- gondjai: minden nemzedéknek segít megfogal- rekek alá lök. Hatásos száguldó premier plant mazni magát. A filmművészet akkor születik, látU:nk az autózó milliomos kíméletlen arcáról. amikor ilyen, minden társadalmi összeomlásból A szociális vonatkozások jelzésével indító film és újjászületésből újra feltámadó műveket képes koncepciója szerint a gazdagok könyörtelensé- létrehozni. Az autentikus műalkotás ebben az ge és cinizmus a váltja ki a történelmi katasztró- értelemben akkor is örökkévaló, ha ezen belül fákat. A film a megosztott világ egyik régiójáról vannak is kifáradási periódusai: egy-egy nemze- szól, a fölül levőkről, de alulról jött figurát figyel dék számára semmit sem jelent, ha az előző túl meg közöttük. A felül levők a társadalmon élös- sokat beszélt róla, lestrapálta, kompromittálta, ködnek, a mondén világ a felül levökön. f\ szto- rossz ügyek szekere elé fogta. (A nem autentikus ritípus, amelyre Kertész filmje épül, a Kaméliás interpretáció az értelem megszüntetésének mű- hölgy megfordítása. Dumas hősnőjétől, aki jó, azt vészete.) Kertész filmjében meglepőerr sok követelik, hogy rossz legyen. Mary t (Lucy Do- olyan érzést, problérnát, konfliktust találunk, raine) sem hagyják belátása szerint élni, de tőle, amelyek aktualitása változatlan. Eredeti, élő, aki élvezi aroszat, azt követeleik, hogy jó le- meglepő, meghökkentő feldolgozásuk azonban" gyen. Dumas hősnőjét azért tiltja el fiától az apa, hiá,nyzik. A film ma sem teljesen élettelen és kö- mert félti tőle a fiát. A Srodoma és Gomorra tilal- zönyös, de keletkezése idején sem nyújtott ka- ma fordított: itt a nőt félti a fiától. Az utóbbi szto- tartikus élményt. rit talán úgy is tekinthetjük, hogy kibeszéli az Az amerikai filmek dinamikájával bemuta- előbbi mű apafigurájának álszent racionalizá- • 7 ciói, önigazoló öncsalásai mögött rejlő mélylé- Nagyon jó Lucy Doraine jelmeze. Csápok, ro- lektani titkot. Az érzelmes melodrámák nemes varszárnyak remegnek körülötte. "Most minden gesztusai mögött a Totem és tabu ban leírt barbár jó meghalt bennem és minden rossz felébredt" - harc folyik, harc a nőstényért. A XX. századi tö- mondja Mary, miután cinizmusával és frivolitá- megkultúra a körmönfont és patetikus XIX. szá- sával öngyilkosságba hajszolta a rajongó mű- zadi racionalizációkból kihámozza a nyersebb, vészt. Hősnőnk borzas hajú, kifordult szernű, ősibb, mitológiai struktúrákat. intrikus fúriává változik, sátáni arccal, görbe fél- A súlyos bájakkal megáldott Lucy Doraine mosollyal élvezi rnűvét, a zűrzavart és pusztu- ígézöen, vidáman korrumpált rubensi erővel, lást. Lucy Doraine melodráma-hősnőként több hetyke szecessziós frivolitásba oltott barokk báj- véres bűnt és áruló pálfordulástprodukál, mint jal gurul végig a filmen. Az imádók önpusztítás- egy modern thriller hősnője. Ongyilkosságba sal zsarolják Mary t, ők veszik át a szűzlány sze- hajszolja egyik udvarlóját, a niasikkal megilleli a repét. A pislogó, tipegő nő lelkében tombolnak harmadikat, fiúval az apát, aztán a fiút, aki csak Szodoma és Gomorra kísértései. Harber bankár eszköze volt, gyilkosként feljelenti. Közben ma- feleségül kéri megunt szeretője lányát, a lány pe- gát sajnálja, mint megrontott ártatlanságot. A dig kérője fiát, az ifjabbik Harbert csábítja el. halálos ítélet sem töri meg, a siralomházban is Mary mindkét viszonya majdnem-vérfertőzés. kísérletet tesz a pap elcsábítására. Minduntalan A kettős szinte-vérfertőzés eredménye Mary to- rossz útra akarja vinni jó útra vezetőjét. tális perverziója: az egyik férfi szinte az apja, a A Szodoma és Gomorra szerkezete olyan, rnint- másik szinte a fia. A kettős abnormitással, a ha Antonioni Éjszakájába, beékelnénk Pasolini mondén élet mindenoldalú perverzitásával egy filmjét vagy Fellini Edes életébe Fellini másik viszonyt állít szembe a film, a szegény Satyriconját. Kertész ekkor még minden lehet. művész ideális szer~mét. Igy persze a jó is csak Elemzett filmjéből még a későbbi európai rnű- a rosszat növeli, Mary szerelmeinek számát. Az vészfilm felé is vezetnek utak. De az amerikai tö- érzelmek választottja a művész. az érzékeké a megfilm felé is. Eduard (Walter Slezak) és Mary bankár fia, az érdekeké az öreg bankár. Hős- kettőse a klasszikus komédia felé mutat. A ko- nőnk az előbbit sajnálkozva lekezeli, a második- lostorból érkező fiút elcsábító dörzsölt 'szalon- kal feketemisézik a pincében, a harmadikhoz bestia története például Preston Sturges The feleségül akar menni. A palotában és nagy park- Lady Eve (Lady Éva) című filmjére emlékeztet, jában ünnep az élet, s ha Mary elviseli az öreget, Mary és Eduard sétája az esti parkban, a vízesés akkor élvezheti az összes többi férfit. A film előtt, a sodró fények által szédítövé varázsolt szerkezete a posztneorealista filmekére hason- légyott a Platinum Blonde (Platinaszőke) (Capra) lít. A hétköznapok kíméletlenségét és a kisem- parkjelenetét vetíti elő. Bár a harmincas és ber nehéz sorsát csak jelzi. Figyelme a felsőbb negyvenes években Kertész Sturges és Capra körök hivalkodó fogyasztása, anyagi és szellemi nagy versenytársa, ebből itt még nem sok lát- pazarlása, cinikus erkölcse felé fordul. Bemutat- szik, a klasszikus komédia lélektani finomságai ja a kultúra kallódó képviselőit, a szellemi pa- nem bontakozhatnak ki a moralizáló világdrá- zarlás és az értékek hitelvesztésének áldozatait. ma álsúlyokkal, ideológiai ballasztokkal terhelt A cselekmény kerete a high society mulatsága, kereteiben. Mary légyottra hívja két konkurens egy nagy party, akárcsak az Édes életben vagy az udvarlóját a japán pavilonba, majd három álmot Ejszakában. Egy nőalak konfliktusa, választása lát. Első álmában az ifjabb Harber társaságában áll a középpontban, akárcsak az Antonioni-fil- megöli az idősebbet. Második álmában 11Il'g- mekben. Szembetünő a jazzkorszak és a hatva- csalja Lótot egész Szodomával. A harmadikban nas évek narratív struktúráinak rokonsága. A fi- diktátornőként romlásba dönti Gomorrát. Meg- tos orrú, kerek arcú, élveteg, szemtelen moso- javult, jó lányként ébred, ami nem is olyan ne- lyú Lucy Doraine kezdettől ösztönösen nem héz, mert a film minden vágykiélést az álom sí- vesz senkit és semmit komolyan. Később az álta- kokra helyezett. Rossz lányként álmodunk, jó la okozott tragédiából vonja le életszabályként, lányként ébredünk: jó lány és rossz lány a film közepén meg is fogalmazza. hogy semmit Wolfenstein és Lcites':' könyvében vizsgált sem szabad komolyan venni. A frivol estélyen, a konfliktusának sajátos megoldasát kapjuk. Az cselekményelőrehaladásával egyszerre mintha amerikai film csak az 1929-es válság után állít a átlépnénk Fellini vagy Antonioni motívumai jazzkorszak frivol női helyére Harnupípökéket. közül Pasolini Sade-filmjébe, vagy egyenesen Kertész itt Herczeg és Molnár frivol nőit közvet- Sade világába, a hősnő itt már Juliette rokona, lenül, egy éjszakán akarja átalakítani Hamupí- erkölcstelensége programszerűvé, profi vá válik. pökévé. Mary élő, többdimenziós alak_ A többi

8 • figura egy-egy életlehetőséget képviselő elvont mai találmány. A tömeg bálványt cipel és az ide- szimbólum. Mary a különböző életlehetőségek gen istennek semmi sem drága; el nem jött örö- között önmaga számára kérdésessé váló ember. möket ünnepel a bódult nép. Szodomában obsz- Az aranyifjú kritikátlanul imádja a nőt, a művész cén mulatságok, Gomorrában ahadseregek vo- krtikusan imádja, a pap ellenkezve kívánja, a nulása a középponti motívum; előbb a nép bankár megvásárolja. Különféle törekvések és vonul, utóbb a nép ellen vonulnak; Szodomá- viszonyok kereszttüzében virágzik ki Lucy Do- ban féktelen ünnep, Gomorrábanholocaust. A raine szenvtelen csábossága. Ez a nagy női erő gomorrai szín úgy válaszol a szodomaira, ahogy feladatot keres és a film végén ugyanúgy átvál- a szodomai és gomorrai színek a londonira és a tozik mint Justine az Alexandriai négyesben. londonin belül is az előbb látott köznapi Lon- Azon a ponton, ahol az élvezetekben nem talá- donra, ahol Mary csak kacérkodik, az álom- lunk már semmi örömöt, éppúgy belevethetjük London, ahol öl és halálra ítéltetik. i~\ áll elő magunkat az élvezetek ellentétébe is; csak az a a cselekmény négy síkja, két jelen- és' két múlt baj, hogy ami az Alexandriai négyesben nyugtala- sík, melyek lépcsőzetesen vezetnek el az egyéni nító átváltozás, itt konvencionális megjavulássá frivolitástól az egyéni destruktivitásig és a töme- laposodik. Harry (Kurt Ehrle) kő-nővel vívódik ges frivolitástól a tömeges desrtuktivitásig. Így a műtermében, félkész szobor-asszonnyal küzd egyenes út vezet egy frivol nő könnyelmű és si- a vésője. Szerelme kőszívű immoralitása is a fél- kamlós gesztusaitól a világhalálig. A szodomai kész nő ridegsége. A film végén a kész nő már szín lényege a vad örömnek vad terrorba való nem kő, a lélektelen szex-bálvány élő, érző asz- átcsúszása. A tömegek ösztöneit felszabadító fő- szonyként ébred magára. pap rendjébe belépő Lia már egyfajta állambiz- Lucy Doraine (eredeti nevén Kovács Ilonka) tonsági kéjnőként nyomoz a városba leszállt an- a film készítésekor Kertész felesége. A film eről- gyal után. A funkcionárusnő és a kéjnő azonosí- tetett politikai dimenziója nem áll erős lábakon, tása inkább a James Bond-filmek pikantériája mélylélektani dimenziója koherensebb. Mintha felé mutat, mint a XX. századi diktatúrák való- az egész emberiséget és világtörténelmet azért sága felé. Liát szerelme feljelentése és likvidálá- sorakoztatná fel egy féltékeny ifjú férj túldimen- sa után előléptetik, főpapnői rangot kap. A szo- zionált vágyálma, hogy megfékezzen egy - ta- domai színben még zászlót lobogtató nép a lán, ki tudja - megbízhatatlan feleséget. A piet y- gomorrai színben fellázad; addig lobogtatták, kalapoknak hálás témát szolgáltató botrányok amíg végül betevő falat sem jut. A "hajlíthatatla- után Kertész és Lucy Doraine még Bécsben nokat" (ez az önállóan gondolkodók neve Go- . elváltak. Maradt a Szodoma és Gomorra, egy sze- morrában) kényszermunka vagy máglyahalál mélyes lidércnyomás kivetítéseként, egy rossz várja. Az elit a kutyáknak veti a dőzsölés mara- házasság emlékműveként. dékát. Az éhezőket elűzik a kutyák koncától. A gazdaság, a piac kegyetlenségét a jelen-szí- Halálbüntetés terhe mellett tartozik beszolgál- nekben mutatja be Kertész filmje, a politika ke- tatni értéktárgyait Gomorra népe. "Megfojta- gyetlenségét a múlt- és álom-színekben, melyek nak bennünket a magas adók!" - mondja Aga- szintén megkettőződnek: a szodomai történetbe memnon, az ellenállás vezére. Előbb Lia légío- úgy iktatja be a gomorrait, mint a szodomait a je- náriusai pusztítanak, utóbb a lázadó nép megfé- lenbe. A Seodoma és Gomorrában ajelen adja fel a kezésére Lia által behívott Ammonitos seregei problémát, ez a főcselekmény miliője, a döntés folytatják művüket. Végtelen mező hemzsegő színhelye. A múltképek felidézik, hogyan lehet hangyanépe hömpölyög a szürkületben. Grif- elrontani a döntést. A hamis döntés a múltba lök fith filmjéből. a Türelmetlenségből kölcsönzött ví- vissza, minél hamisabb, annál barbárabb múlt- zió. ba. A szodomai színt az éljenző, ünneplő, zászlót A Srodoma és Gomorra, írta az akkori Illustrierte lengető tömeg képe uralja, aki a pillanatban ga- Kronen-Zeitung; meg akarja mutatni, hogy "a ka- rázdálkodó felelőtlenséget téveszti össze a sza- pitalizmusnak a kereszténység szelleme ellen badsággal. "N em akarlak mások karjában lát- vétkező gőgje hogyan vonta maga után bünte- ni!" - mondja Lót, de Lia rohan ki az utcára, tésként a háborút és a bolsevízrnust.":" Valóhan egyesülni a felajzott tömeggel. Szodoma kollek- a Tanácsköztársaság ellen irányul Kertész film- tív káoszában eltűnnek a privátszférák. Új, ideje? Ammonitos serege előbb ötágú csillagokat gen, pogány istennek hódolnak "atyáink leron- tartó oszlopok alatt vonul, utóbb azonban ke- tott oltára helyén" - panaszolja Lót Vajda Lász- reszteket látunk a csapatok fölött. Vajda László ló filmregényében," mely a Genius kiadónál filmregényében csak a Liát kéjnőként bemutató jelent meg; a sikerfilmek regényváltozata nem szodomai sík van meg. A gomorraí, melyben Lia

9 nak nincs cselekvő szerepe. Látjuk, hogy az im- morális világhoz alkalmazkodó. amoralitás még nagyobb katasztrófákhoz vezet, de a film nem tudja meggyőzően bemutatni, hogy lehet élni a morállal. A kegyetlen világgal szembeállított át- kozódó és fenyegetőző, gyűlölködő és lemon- dást követelő, elvont és savanyú erény sem ke- vésbé kegyetlen és sivár. A lányát áruba bocsátó anya ugyanolyan rideg és panaszos, mint a nőt erkölcsileg megmentő hősszerelmes. A két figura, a jóra illetve rosszra csábító, akaratlanul egy- más karikatúrája lett. A megoldás nem a populá- ris mitológiák megoldása, hanem a felsőbbség fegyelmező ideáljait közvetítő propaganda- filmé. Szerelmi mámor helyett önfeláldozó be- tegápolás. A házasság mint betegség. A mono- gámia mint magánklinika. A hódító és birtokló, féltékeny és odaadó, romantikus szerelem szá- mára érzelmi követelés a promiszkuitás elutasí- tása, és nem morális követelmény. De még a .kö- vetelés" szó is túl sokat mond; a tömegkultúra klasszikusai által idealizált romantikus szere- Smdoma 'és Gomorra (7922) Lucy Doraine lemnek még csak elutasítania sem kell, sor sem kerül a csábításokra, mert a szerelem kifacsar és diktátornóként lép fel, és-a politikai motívumok leköt. A film moralizáló szólamok nélkül is bol- dominálnak, valószínűleg Kertész ötlete lehet. dogulhatna, ha hitelesen megelevenítené a lány Feltéve, hogy voltak is ötletének aktuálpolitikai és a szobrász szerelmét, s vonzóvá tudná tenni konnotációi, a mű aktualizáló tendenciájával Harryt, mint férfit, Ez nem sikerül, Harry épp- szembefordul a motívumok logikája. A felhasz- úgy nem vonzó, mint a Casablancában Laszlo nált motívumok közkeletűek, kultúránkban is Victor. De a Casablancában van hiteles ellenfi- jól ismertek.jókai Óceániacímű katasztrófaregé- gura, aki mind az aljassággal (ez Casablancában nyében Bar Noémi és társai a dolgozók, Triton a feketepiac, Szodomában a tőzsde), mind a ke- város mulatozó lakói pedig ingyenélők. A mun- gyetlenséggel (ez Casablancában a fasizmus, ka világa és az öröm városa szembeállítás ában a Szodomában az ősi, ázsiai despotizmus) szem- polgár megbotránkozása fejeződik ki, a feuda- ben áll, mind pedig az örömtelen kötelességgel lizmus gazdaságellenes, pazarló és immorális (melyet Casablancában Laszlo Victor, Szodo- világának elítélése. Ha Kertész tényleg a forra- mában Harry szobrász képvisel). Itt még nem dalmat bírálja, akkor ezt olyan motívumokkal látja Kertész ezt az alternatívát, úgy látszik teszi, amelyek inkább alkalmasak egy gazdag, ehhez át kell hajóznia az óceán túlsó oldalára. fogyasztói társadalom bírálására. Eizenstein is, Harry dicstelen szerep ének van valami logikája. Balázs is az általánosítás eszközeként méltatták Minthogy egy gonosz apa vőlegényí szerepet a párhuzamos montázst. A moralizáló világdrá- játszik Mary mellett, aki majdnem a lánya, Mary ma minden nép és kor számára érvényes tanul- igazi párja, a hozzáillő kérő kell hogy nevelő vé- ságokat akar kimondani. Ez is hozzájárul az ak- dő, óvó, rovó apai funkciókat betöltsön, követ- tuálpolitikai utalások elhomályosulásához. kezésképpen ő sem lehet igazi szerető. Az irná- Hozzájárul továbbá a kultúripar szükséglete. dókkal, a moralizáló művésszel és a rajongó fia- Egy vevőkörről. fogyasztó rétegről sem akar le- talkorúval szemben a pap szerepét játszó V árko- mondani, ezért célozgatásai nem egyértelműen nyi Mihály _erős, karakteres, domináns férfit tes- rajtakaphatók, nem világosan beazonosíthatók, tesít meg. O lenne az ideális szeretö, Várkonyi az aktualizáló alkalmazás lehetőségei bizonyos azonban nem szerethet, így a női beteljesülésre határig nagyon hajlékonyak. a Mary t körülvevő sok férfi egyike sem nyújt al- Mary amorális, mégis szimpatikus, mert amo- kalmat. Várkonyi juttatja a cselekmény második ralitása az ész parancsa, jól akar élni. A morali- (álmodott) síkján vérpadra a hősnőt (mint záló figurák, az erényes szobrász és a kolostori Bogart a Máltai sólyomban). Lucy Doraine ha- paptanár, élettelenek maradnak, mert moráljuk- tásosan birkózik Várkonyi Mihállyal, ragadozó

10 kezeivel a férfi mellébe váj, a falfehéren megin- madik (a babyloni) rnúlt-sík mitikus keretet ad a gó szentre tapasztja villamos hatású kezét. Jó a cselekménynek. Egy világhatalom története, két ember birkózása, erejük, szenvedélyük fel- mely lecsúszik, szétesik, nem tudja felépíteni az élénkíthetné a filmet, ha komolyan megküzd- ígért pompás várost, a világcsodát, amelyről hetnének egymással. Várkonyi Mihály Rick Baltazár álmodozik, mert nem tudja alárendelni előképe is lehetne, a film koncepciója azonban az ideológiát a szükségleteknek, a tant az ész- Harryt rninősíti "igazivá", nem Várkonyit. A nek: a főpap legyőzi a világi hatalmat, a kor- női sztárszerep mellé nem sikerül hasonló súlyú mányzó uralkodót. "Amikor Babylon világhata- férfiszerepet felépíteni, így a férfiak kisszerűsé- lom volt. .. " - e szavakkal vezet be a film a ge akaratlanul a nő promiszkuitását igazolja. A cselekmény végső dimenziójába. Itt ér csúcs- Szodoma és Gommorrát majd a Casablanca teszi pontjára a kompozíció, az idők hajnalán. A jóvá. hölgyegylet és a munkások, a katolikusok és a protestánsok, a farizeusok és Jézus ellentétének b.) A Smdoma és GOmorraösszehasonlítása a Tü- megfelelője a végső síkon Baál és Istár híveinek relmetlenséggel ellentéte. Baál bálványarcú sötét főpapja magas Griffith egységben látja a hit és az életmód plu- tornyából figyeli a szerelem városát. Baltazár a ralizmusa elleni írtóhadjáratot az örömök elleni türelem és vallásszabadság apostola. Griffith el- támadással. Igy fohászkodnak a jeruzsálemi kényeztetett és kifinomult, züllött és dekadens színben a városba bevonuló farizeusok: "Hálát városként mutatja be Baltazár városát. De Balta- adok neked Uram, hogy különb vagyok a többi- zár bírósága a gyengéket védi az erősektől míg nél!" Az emberek mozdulata megakad. Griffith Baál főpapja attól fél, hogy Istár kultuszának en- legambíciózusabb és még hazájában is korál) gedélyezése "megtöri a nép feletti feltétlen ha- jött művének tárgya a kényszerkultúra sokba ke- talmat". Griffith filmjében minden síkon a ter- rülő diadala a történelemben. A film egyik fel- ror dominál, csak a babyloni síkon látunk kez- irata így szól: "A hölgyek megbotránkozva lát-, detben szabad világot. A babyloni sík a többi ják, hogy az emberek táncolnak." A tánc, a rnu- történet fejére nőtt. Önállósítani kellett, külön latság az alkohol betiltásától, amit a jelen-szín forgalmazni. Ennek volt sikere. A leányvásáron tisztogató hölgyei művelnek, a máshitűek kiirtá- látjuk Baltazárt, amint uralkodói funkcióját gya- sáig (Szent Bertalan éjszakája) és az egész népet, korolja, ami nem más, mint - mai szóval - ér- kultúrát elnyelő katasztrófáig (babyloni szín) dekegyeztetés. Baltazár pecsétje a szabad vá- vezet a cselekmény logikája. A vénkisasszonyok lasztás lehetőségét biztosítja a Hegyek Lányá- erkölcsvédő kultúrterrorja, az e_wetemes ellen- nak (Constance Talmadge). Eizenstein, aki for- őrzés, a belső gyarmatosítás a munkásoktól vonja mailag csodálta a Türelmetlenséget, tartalmi kéte- el a "megjobbításukra", boldogításukra szánt lyeket nyilvánított: "A jelentéktelen közös anyagi eszközöket. Nyomor, munkanélküliség, vonás - a nagy betűvel írt Türelmetlenség meta- lázongás, a felkelés leverése és végül az embe- fizikus és nem átgondolt általános külső jegye - rek elvándorlása a következmény. Griffith meg- aligha kovácsolhat össze tudatunkban olyan, mutatja, hogy a javaktól és jogoktól megfosztot- történelmileg nyilvánvalóan nem összehangol- taknak nincs hazájuk. Idegenben kallódnak hő- ható jelenségeket, mint a Szent Bertalan éjsza- seink. Az erőszakos világboldogítök minden tö- kájának vallásos fanatizmusa és a sztrájkolők rekvése visszájára fordul. A Türelmetlenség egyik harca egy nagy kapitalista országban! Az Azsia figurájából gengszter lesz, a másikból kurva, feletti hegemóniáért vívott harc véres lapjai és a csak a kis Mae Marsh marad tiszta. Az elnyo- római birodalom rabságában sínylődö zsidó mott társadalmat korrumpálja a kényszerkultú- nép belső harcának bonyolult folyamata. ".K Ma ra ráépített álvilága. A jelen-sík akultúrterror a Türelmetlenség frissebb, mint valaha, mert ma története, az első múlt-sík (a Szent Bertalan éj- már látni lehet, hogy a fanatikus és abszolutisz- szakája) az ideológiailag motivál t tömeggyilkos- tikus mentalitások tették a XX. századot a népek ságé, a második űeruzsálemi) múlt-sík teológiai életével játszadozó lelkiismeretlenség botra- keretbe állítja a történteket, jó és rossz, szeretet nyává. és gyűlölet, üdvösség és kárhozat harcaként. A Constance Talmagde is felcsap a szerelem jeruzsálemi szín a film legvázlatosabb, de legna- papnőjének mint Lót felesége. Baltazár felesége, gyobb gyengédséggel és áhitattal megcsinált ré- a nagylelkű és szelíd, lágy és telt, lassú és ábrán- sze.jézus kereszthalálának üzenete, hogy a vilá- dos kéjnő a pornográfia királynője. Kertész szin- got alulról lehetne megjavítani, hogy a megfe- te egy az egyben veszi át Griffith babyloni orgia- szítettek a javítók és nem a megfeszítök. A har- képeit, az elomló, bágyadt testeket, a felvilágító

II meztelenséget, a buja összefonódást. De el- nelmet. A csúcsponton véres 'káoszb an egyesül- lenkező előjellel. A Kertész-filmben az örömök nek a felgyorsult filmben váltakozó korok, me- az erkölcstelenség szimbólumai, és a világjavítók lvc-kbr-n mindig az ostobák túlereje söpörte el a legyőzik az örömünnepet. Griffith filmjében a vi- jövőt és a kultúrát. A Türelmetienségoen alulról lágjavítök viszik romlásba a világot, és az örö- harcolják ki a megoldást, a szegénynegyed lakói mök felszabadulása áll szemben velük. A Szodo- segítenek egymásnak, szomszédok, ismerősök, ma 'és Gomorrában a szex a rossz szimbóluma és sőt, a dolgok állására, a helyzet komolyságára az igehirdetés a jóé. A Türelmetlenségben a szex ráébredt egykori ellenfelek, mai szóval: az ál- pozitívum, akárcsak az emberek minden spon- lampolgári iniciatíva teszi lehetövé az igazság tán megnyilvánulása, és a világot toronybástyá- győzelmét és nem a fent levők ajándékoznak a ja magasából figyelő álarcos főideológus a leg- társadalomnak <'gY [obb rendet: h;1 i).!' volna. il főbb rém. Griffithnél minden züllöttség jobb a társadalom továbbra is az ő játékszerüle lenne, gyűlöletben fogant főhatalom rendcsináló ter- még ha a játék jobb is, mint a korábbi. Ez az rorjánál. Kertész filmjében ugyanúgy ostorozza "alulról" szerveződő dramaturgia hitelesíti a zá- a társadalmat az előbb papként fellépő. utóbb róképet: lehetséges az emberiség megbékélése. égi angyali á előléptetett pozitív hős, ahogy Grif- Nem a párkák szövik az örök háború és szolga- fith filmjében az egyleti hölgyek, a farizeusok ság sorsát: Az emberiség ellen összeesküvő ha- vagy a város kapuit. megnyitó babyloni főpap. A talmak tépik szét az emberi formájú sors fonalát. földig lerombolt város pusztulása Griffithnél a A Türelmetlenség végén az emberiség leteszi a zsarnokság g"\"(lzelmét fejl'zi ki, Kertésznél isten fegyvert s az emberek virágzó kultúrtájakon büntetését. A szerelmi ünnep örvénylésének és egymáshoz lépnek. A múltban későn érkezik az ázsiai puszták szürkületét megelevenítő kato- Constance Talmadge az árulás hírével, a jelen- navilág egyirányú áradás ának ellentéte mindkét ben Mae Marsh az utolsó pillanatban, mégjókor filmben megvan. Balázs Béla A látható emberben érkezik. Egyszer utolérni magunkat: Griffith méltatja a Türelmetlenség híres beállítását: utópiájának ez a lényege. Griffith filmjén mérve "Cyrus király hadai Babylon felé tartanak. A Kertész filmje a hamis alternatívák hálójában filmvásznon először csak végtelen, vészterhesen marad. Ezért vált ki feszengést a későbbi i ők sötét rnezőt látunk, egészen messziről, teleob- néző jében. jektívvel fényképezve. Ennek a térnek nincsen "Aldott legyen a kéz, amely elsöpri ezt a vilá- határa, nincsenek körvonalai. Kozmikus táj ez: a got!" - szaval Várkonyi Mihuly, a Smdoma és Go- Földgolyó felülete. Osztatlan, egyenletes felüle- morra föídeolögusa, irgalmatlan beavatkozást, ten enyhe szellő borzol alig észrevehetően vala- büntető és intézkedő főhatalmat követelve az mi vékonyszálú sötét füvet. Egyszer csak elindul l'gtiil. "Örök a bún, és arculata örök C'g-\': az asz- ez a fú. A föld felülete mozdul, csúszik előre. A szony!" - panaszolja a pap Vajda László filmre- fú: hegyes lándzsák tömkelege. Emberek sűrű gényében." Az erényes férfi "nagy mélt!,>sággal:' raja borítja a végtelen mezőt. Ennek a tömegnek eltolja magától a szerelemre vágyó asszonyt." , nincsen határa, nincsenek körvonalai ... "49 A Egy puritán erotikus film csak erotika-ellenes Kertész-filmben az invázió az örömöket felsza- film lehet, me ly abból él, ami ellen agitál és így badító hatalom müve, Griffith filmjében az örö- önmagát cáfolja.]ókai katasztrófa-fantáziái mé- möket elnyomó hatalorné. A Smdoma és Gomor- lyebben és közvetlenebbül hatottak Vajda Lász- rában az emberek szörnyetegek, ha nincsenek ló filmkoncepciójára, mint a Biblia. Kertész gyámság alá helyezve, a Türelmetlenségben ször- szemmel láthatólag jobban ki van szolgáltatva a nyetegekké válnak, ha gyámság alá vannak he- forgatókönyvírónak mint az auteur-típusú ren- lyezve. dezők. Ezért is tesz neki jót Hollywood. A Bécs- A Szodoma és Gomorrában Kertész még nem ben, Berlinben is jó névnek számító Vajda még tudja a múlt-sík kollektív történéseit együttér- Budapesten nyolc filmet írt Kertésznek, ezek zést keltő személyes tragédiákra felbontani. A voltak a Phönix nagy sikerei, vadromantikus. jelen-síkon látott könnyű nő sem ébreszt együtt- 'melodramatíkus, komplikált szüzsék. Vajda érzést, legfeljebb érdeklődést. Griffith filmjében mindig is hajlamos volt a sztori túlkomplikálásá- csupa kis tragédiákból áll a kollektív tragédia. A ra, ráadásul ezúttal, talán az ügy nagyságára va- hősnőtől elveszik a kisfiát, a feleséget megfosztják ló tekintettel, több ideológiai önmegtagadást férjétől, az élet minden magától értetődő közna- vitt bele koncep iójába.Jókai már idézett regé- pi dolgáért harcolni kell. Griffith filmje a kése- nyében öt "tiszta férfi" elmegy, hogy jelenlété- delmeskedő segítség nagy hajszával kombinált vel megmentse a bűnök városát. Aztán mintha motívumaival vezeti csúcspontra a világtörté- elfelednék eredeti szándékukat, megátkozzák és

12 elpusztítják. Jókainál ez a tisztogató- agresszivi- tás nem zavar annyira, mint Kertésznél. A XIX. század türelmetlensége nem azonos a XX. szá- zadéval; az még kultúrát is exportál, ez csak el- maradottságot. A Casablanca rendezőjeként már Kertész is világosan érzi és látja, hogy nem az er- kölcsökön kell felháborodni, hanem az embereket kétségbeesett megoldásokra, önleértékelés- re késztető viszonyokon. Már-a Seodoma és Go- morra idején jellemzi Kertészt az Umberto Eco által a Casablanca kapcsán méltatott módszer." Filmjébe gátlástalanul belegyömöszöl mindent, vallási pátoszt és pornográfiát, inváziót és sza- badságharcot, keleti egzotikumot és nyugati szkepszist, divatos stílust és archetípusokat, - de a belegyömöszölt dolgok itt még nem találnak egymásra. Miért? Mert a Srodoma és Gomorra ké- szítői mégjobban figyelnek a felsőbbség ideoló- giáira mint a nézök érzéseire. A Szodoma és Go- morrát nem műalkotásként kell vizsgálni. Azt kell kutatni, hogy milyen ideológiai konstellá- fiók nem engedtek létrejönni egy műalkotást t'gv ambíciózus vállalkozás ból, annak ellenúro. Srodoma és Gomorra (7922) LuC) Doraine h~gy l.) sem a film technikai és forrnanyelvi fej- lődésstádiuma nem archaikus már, nem tenné egyéni szükségletek megbélyegzése. A német, már a műalkotást lehetetlenné, 2.) sem a szemé- az orosz, a cseh és a magyar nép mély és úttörő- lyes tehetség nem hiányzik. Kertész filmjében européer kultúrával rendelkezve érte meg a pe- olyan korszellem nyilvánul meg, melyből meg- rifériák visszaszívó hatását." A visszaesés követ- érthetjük az eme régióra, Közép- ésKelet-Euró- keztében azután problematikus struktúrákat pára váró kríziseket és visszaeséseket. kell bepótolni, rekonstruálni, miután megjavítá- A felülről jött, késedelmes, kompromisszu- suk helyett egyszerűen lerombolták őket és a mos reformok kelet-európai világában a gazda- társadalmi részrendszerek - az erkölcs, a jog, az sági kényszereknek feszengve engedő, a gazda- illem, az udvariasság, az esztétikum stb. - műkö- sáp; és társadalom stabilitását, az előjogokat, 1ii- dő struktúra nélkül maradtak. Végül a bepótlan- váltságo kat szavatoló, elavult intézmények sta- dó struktúrákat jobbnak hiszik, mint amilyenek, bilitásának feláldozó hatalom a modernizációt és így kegyetlenebb formákban valósulnak meg, a destabilizációval és az erkölcstelenséggel azo- mint szükséges. Fejlődő korokban és moderni- nosította. Az érintkezést bénító kötöttségek egy- zált társadalmakban, melyekben mindazonáltal séges rendszert alkotnak a piacot és az informá- "a gazdasági fejlődéssel nem tartott lépést a kul- ciócserét korlátozó tilalmaktól a szexuális turális, főként a nevelésben játszott és játszik tabukig. A kisnemzeti lét kiszolgáltatottságából szerepet a rendszerezett álvalóság, mely arra és a nemzetiségi kérdés össz-regíonálís megol- kondicionál, hogy az emberek ne vegyék észre, datlanságából fakadt a nemzeti veszélyeztetett- mi is történik, mit tesznek velük. A defektes kul- sfog érzése; a nem az eredmények, hanem a ku- túrákat az álvalóság eszkalációja jellemzi, az darcok által tüzelt nacionalizmus a türelmetlen- egész felnőtt társadalomra kiterjesztett "fekete ség további forrásává vált. A kelet-európai társa- pedagógia". Az álvalóság átfogó kulturális típus- dalmak nem specifikusan türelmetlenek, a nyu- sá és "megismerési" stílussá válása az egész kul- gatiak sem lényegileg türelmes társadalmak, túra infantilizációját fejezi ki, "A népet alattva- máskülönben Griffíth-nek nem lett volna oka el- lói tudatba sodró politikai szervezeteknél és in- készíteni filmjét. De kétségtelen, hogy Kelet-Eu- fantilis kultúránál nem nehezedett nagyobb te- rópában lemaradtak a türelmetlenség felismeré- her egy nemzet életére." - mondta Pozsgay sében, leépítésében, felduzzasztották a korábbi Imre." Az álvalóság egyúttal - a partikuláris ér- századoktól örökölt türelmetlenség készletet, a dekeket általánossá nyilvánítva - jó lelkiismere- kényszerkultúrát, melyben a lgfőbb érték az en- tet biztosít az elnyomóknak, az általános érde- gedelmesség, az egyéni akarat megtörése és az ket pedig - a változást! - "kriminális", "áruló"

13 vagy "idegen" elemek partikuláris érdekévé sti- felülmúló elegáns megoldások "a legközönsége) lizálja. Az infantilis kultúra álvalósága által mű- sebb fajta mozigiccset" látják el rnegtévesztő, veletlenségben tartott tömegektől fokozottan nemes megjelenéssel : "Egyeseket, akiknek a elszigetelt, távoli kultúrcentrumok felé tekintő vérbeli giccs alig nyújtana valamit, az előkelő magányos kelet-európai értelmiségi önmagasz- öltözék által, melyben itt fellép, magához édes- taló sznobizmusa a hatástalanság és tehetetlen- get és ezek fokozatosan hozzá is szoknak. Még ség kisebbrendűségi érzését kúráló, önmagasz- az ízlésromlás a legártatlanabb következmény. taló felsőbbrendűségi tudathoz menekül. A fej- De az ízléstelenség tévedhetetlenül maga után lődés antidemokratikus fékezésének és a fenye- vonja a valóság megítélésének képtelenségét és getettség nemzeti szorongásainak együtthatása az ítélőképesség hiánya az uralkodó kapitalista szintén túlkompenzációs felsőbbrendűségi tu- hatalmak rabszolgájává tesz.":" A korabeli cikk- datot eredményez. Az elmaradottság következ- író rámutat, hogy a jelen-Síkon bemutatott rom- ménye az esztétikum hisztérikus túlértékelése, lott világ bűnhődése csak az álom-síkon követ- ami egyáltalán nem használ neki. A felsőbbsegí kezik be: az ábrázolt valóságban így a hősnő tudat nem engedi a műalkotás átgondolását, túl javulása motíválatlan." Miután a cselekmény nagy teret kap az ihlet miszticizmusa, s ez gya- tragédiához vezet, kiderül, hogy onnantól, ahol korlatilag ad hoc rögtönzésekhez vezet, végső rosszra fordult, csak álom volt. Csak álom a baj, soron dilettantizmushoz. A szellemi légüres tér- álom a benyújtott számla és az élet komolysága. ben nyomorgó értelmiség a hatalommal akart Egy társadalomkritikai igénnyel fellépő film szövetkezni a tömegek "megjavítására" és nem számára valóban nem túl jó fogás. Másrészt az a tömegekkel szövetkezett a hatalom megjavítá- idézett kritika is az agresszív kor türelmetlen, sára. A művészet a felsőbbség nevében vagy rendcsináló közhelyeire épül. Fenti analízisünk még nála is felsőbbségesebb felsőbbségként lép értelmében a türelmetlen rendcsinálás álom- fel. A művész nem partnernek tekinti közönsé- síkra helyezése épp a film agresszív tendenciáját gét, hanem felvilágosítandó, megtérítendő. ve- mérsékli. Mindent egybevetve a kortársak össz- zetendő hívek tömegének. A Griffith-film egyik benyomása nem jó. Balázs Béla egy későbbi hőse, Rapsod a költő, a félelmes főpap embere: Sascha-film kritikájában tér vissza a Szodoma és a kényes elitértelmiségi a totalitárius hatalom Gomorrá ra: "A Szodoma és Gomorra nevetségessé- mecenatúrájára alapozza boldogulását. Inkább gig túlfeszített pompaőrülete után ez az új vesszen a világ, csak éljen a művészet? Sascha-film az ízlés örvendetes fordulatával lep A Smdoma és Gomorra idején Kertész még nem me~." - írta 1922-ben a Fraulein Frau című film- döntött el két dolgot: l.) hogy presztizsművésze- ről: 7 A fejlett társadalmak szellemi életének ha- tet akar csinálni vagy kultúripart, 2.) hogy neve- tékonyságát egyrészt annakfelismerése, megér- lő és propagandista akar lenni vagy mesélő és tése garantálja, hogy a valóság kutatása és ki- szórakozjató. Kertész _filmje olyan bajokban mondása nem viseli el az óvatosságot, a tapinta- szenved, amelyekből a régió átlagos filmjei a mai tot, a komprornisszumot, másrészt az a felisme- napig sem gyógyultak ki. Ez a régió a századvé- rés, hogy az ernbereknek joguk van a fantáziára, gen már az érett európai kultúra méltó képvise- álomra, ábrándra. Az amerikai filmek Caprától lője volt, már elfoglalta helyét a művelt nemze- a napjainkban a pesti mozikban futó Vissza a jö- tek kulturális közösségeben. Kelet-Európa nem vőbe círnű filmig szakadatlanul és fáradhatatla- élt a homogén despotizmus kontinuitásában és nul hangsúlyozzák és komolyan gondolják: az nem annak mértékével méri magát, azért ível- ábrándbóllesz a valóság, az álmok megvalósul- nek fel itt az emberiség számára fontos életpá- nak, ha hagyják őket kitalálni és megvalósulni. lyák, ha hosszabb utat kell is megtenni az érvé- A fejletlenségen élősködő, az elmaradottságot nyes eredményig. manipuláló és a manipulált társadalmat önrombo- A Seodoma és Gomorra művészileg sem, üzleti- lásba hajszoló terméketlen, konzervatív hatal- leg sem lett olyan áttörés, amilyenre készítői mak mind a valóságkutatást, mind az ábrándot számítottak. A sikert mérsékelte a bojkott, a for- tiltják, létrehoznak a kettőből egy harmadikat, gatásnál történt halálos balesetek és az őket kö- egy életképtelen keverék alakulatot: az álvaló- vető per következménye. De bukás sem lett - ságot. Már Kertész Szodoma és Gomorrája az álva- másként Kertész nem készíthetett volna 1926-ig lósággal küzd és annak áldozata. Egész szellemi még nyolc filmet a Sascha-cég számára. Az életünk az álvalósággal küzd, Kertész indulását Illustrierte Kronen-Zeitung korabeli cikke a filmet vizsgálni nem pusztán filológiai öncélúság. "nagyszerűen" megcsinált, de ideológiailag "hazug" műnek tartja. Az igénytelen tucatterméket

14 A Rabszolgakirálynó (1924) Korda Mária és Adelqui Millar c.) Amerika, Amerika ... Kertész tanulni tudott kudarcaiból. N em a közön- nagy totál októl és döbbenten hajol fölé: mennyi- ség vagy a kritika ócsárlásával és nem módsze- vel, nagyobb dolog egy kis női láb. A rabszolga- re megmerevítésével reagált a kudarcra, el- város porában. ismerjük meg Korda Mária láb- lenkezőleg, módszere korrigálásával. Kertész szárát, később egy nádasban megfigyelhetik a munkásságát pályája mindhárom - magyar, férfinézők feszülő combjait. Amellét 1924-ben osztrák és amerikai - szakaszában a műfaji gaz- még nem lehet megmutatni, de Kertész megmu- dagság jellemezte. Minden műfajt kipróbált, tatja helyette egy statisztanőét a leányvásáron. egyikben sem lép fel a műfajnak új arculatot adó Teljessé válik az erotikus testiség, de csak a női újítóként, de mindegyikben versenyképes az újí- nem oldalán, a férfiakat mindvégig páncélok tókkal. Mintha minden nagy világsiker feléb- borítják. Korda Mária titokzatosan pillog, nagy resztette volna benne a versengesi vágyat, meg- elánnal veti magát a férfi lábaihoz, ahol a későb- mutatni, hogy ő is tud olyat. A Rabszolgakirálynó bi Vargas-görlök méltöságát megszégyenítö te- Cecil B. de Mille Tízparancsolatának-konkurens hetséggel fetreng. Fiús, kemény, rövid hajú puri- verziója. A Srodoma és Gomorrában Kertész még tán nő. Intellektuális arca puritánságát a kifes- túlságosan Lucy Doraine kacérságára hagyatko- tett nagy szemek hangsúlyozott talányossága el- zott, A rabszolgakirálynooen jobban megfigyeli, lensúlyozza. Lucy Doraine még Asta NieIsen kézben tartja Korda Máriát, testét ügyesebben utóda, KordaMária már Gréta Garbo elődje. analizálja és kiszámítottabban adagolja. Karcsú Az ifju Medardus és A rabszolgakirálynóis dup- női lábat látunk, mel átlósan uralja a filmvász- lán nehezített szerelemről szól. Az előbbit fran- nat, s az óriás távolképek, hangyatörnegek ára- cia-osztrák plusz arisztokrata-polgár ellentét, A dását megszakítva idegen elemként furakodik rabszolgakirálynó szerelmét egyiptomi-zsidó bele az idegenül áradó nagyvilágba. Kertész ka- plusz szabad-rabszolga ellentét nehezíti. Két- merája elfordul a felvonulásoktól, a nyüzsgő szeres ellentét van a két tábor között és mindkét

15 tábor megduplázott türelmetlenségével kell küzdenie a párnak. Kiélezett konfliktusszituácíó ellenfelei között jön létre szerelmi kapcsolat. Korda Mária még külsőleg is hasonlít Emmanuele Rivára, a két szerep is hasonló: a francia nő a Szerelmem, Hiroshimában megszálló katona szeretője. A Szerelmem, Hiroshima japán, A rabszolganő egyiptomi egzotikummal húzza alá a szerelem tulajdonságát, azt, hogy az érzések túllépik az adott világot, életformákat kezdemé- nyeznek. Almási Miklós utalt rá, hogya Szerel- mem, Hiroshima mélystruktúrája egy nagyon tri- viális, konvencionális melodráma. Seti menyasszonya Userti, de Seti Merapit szereti. Merapi Lábán menyasszonya, de Setit szereti. A két "bűn" hozza érintkezésbe a két né- pet, a "bűnösök" egymás népét is megértik. A társadalom a tények világa, mely a múltra nyí- lik, a szerelem a személyes szándékoké. mely a jövőre nyílik. Nem egy apa követeli vissza a sze- relmest imádójától, hanem egy isten és egy nép. Az egész nagyvilág a szerelem hátráltató mozza- nata. Két nő között folyik a vita: kinek az istene Rabsrolgakiráiyn» (7924) Korda Mária az igazi isten? Merapi istenét nem sikerül sza- badságistenként bemutatni, mint Cecil B. de Hoppe." (A rabszolgakirálynő angol címe Moon Mille filmjében, így az istenek párbaja. a csodák of Israel.) Az alakok ábrázolása érzékeny, a tö- mérkőzése inkább egy westernpárbajhoz hason- megek mozgatása természetes, az építmények lít. Nem használ a filmnek Kertész józansága, a hatása sem díszletszerű, A Moon ofIsraelhatására spiritualizmus hiánya. A nép engedményeket szerződtetik Kertészt a Warner testvérek. Már követel a hatalomtól: "hogy véget érjenek a csa- nagy név ként, sztárrendezőként hajózik át Ame- pások." A hatalom engedményeket ad, majd a rikába. Jack Warner My First Hundred Years in palotában folyó belső harc fordulata után az Hollywood (Első száz évem Hollywoodban) círnű uralkodók meggondolják magukat. Ez az inga- könyvében mesél egy anekdotát Kertészről. dozás határozza meg a cselekményt, ez okozza a Harry Warner megígérte Kertésznek, hogy gá- katasztrófákat, s csak mindent elveszítve, a csőd lafogadás várja New Yorkban. Warner valami- romjain és üres kézzel, megvetéssel és gyásszal lyen házi ünnepségre gondolt üdvözlő szavak- eltöltve, hit nélkül kerülhet végül hatalomra a kal és svédasztallal. Amikor a hajó befutott New film hőse, az új fáraó, a rabszolgalány szerelmé- Yorkba, föl volt zászlózva a város, és a parton fú- nek neveltje. A film a haldokló nőtől való búcsú- vószenekar szólt. New York népe konfettit szórt jával és nem a trón elfoglalásával zárul. A Seodo- az utcán. Kertész könnyezett: "Milyen nagy fel- ma és Gomorra és Az ifjú Medardus bonyolultabb hajtás! Igazán nem kellett volna!" Nem merték narratív struktúrákkal kísérletezik, az előbbi a neki megmondani, hogy július 4-e van, az USA Türelmetlenséget utánozva, mely szintén túl bo- nemzeti ünnepe. nyolult volt a nézők számára, az utóbbi az alapul A Casablanca előkészítéséről szólva mondja a szolgáló Schnitzler-darab nyomán. A rabszolga- filmről szóló monográfia szerzője: "Mindenki királynő visszatér a, Cabiria modelljéhez, mely a azt gondolja, Michael Curtiz jó rendező, mint filmregény formáját a regényesség alapforrásai- sokan mások. Hal B. Wallis tudja: ő a legjobb!"?" ból, az Odüsszeiából és a hellenisztikus kalandre- Ingmar Bergman szavai következnek. Pálya- gény tradíciójából merítette. Az ifjú Medardust kezdéséről beszél. "A film-noir-rendezők voltak méltató Balázs Béla "romantikus pittoreszk- akkoriban a háziistenek. Még van valaki, aki so- ként"!" határozta meg Kertész stílusát. Ez A rab- kat jelentett számomra: Kertész Mihály. Emlék- szolgakirálynőre is áll. szem, hogy akkoriban Lars-Eric Kjellgren és én A rabszolgakirálynő megpecsételte Kertész si- - egy időben kezdtünk a Swensk Fimindustrinál kerét. "Moon of Israel című eposza, mely a tízpa- és akkoriban nagyon jó barátok voltunk - egy- rancsolatról szól, a sorsává válik." - írja Ulrich más után néztük a Curtiz-filmeket, estéről-esté-

16 .'. re ugyanazt a filmet, tanulni', és ez átkozottul rom filmet csinált. Soha nem tanult meg ango- hasznos volt. Megvolt neki az a képessége, hogy lul. Vendégmunkás nyelven beszélt. Sokat ne- egyszerűen és becsületesen előadj on egy törté- vettek rajta. Kemény, goromba, magányos netet, pont úgy mint Raoul W~lsh."'d ember volt. Nem szerétték. A filmjeit szerétték. Kertész Mihály mindent elért. Össze lehet Két rendezői Oscart kapott. A Casablanca több számolni, hány államelnök nevét felejtette el a mint egy film, olyan mint Donald kacsa vagy a világ, mióta az övére emlékszik. Hidegzukany- Szabadság szobor, mint a Kínai Nagyfal vagy a nyal kezdte a napot. A munkájának élt. Evi há- gizehi piramisok. Balogh Gyöngyi

SZODOMA ÉS GOMORRA' (Sodom und Gomorrha), W22 r: Kertész Mihály; i: Vajda László és Kertész Mihály; o: Gustav Ucicky; d-j:Julius von Borsody, Hans Rouc, Stefan Wessely; sz: Georg Reimers, Várkonyi Mihály, Lucy Doraine, Erika Wagner, Walter Slezak, Kurt Ehrle, Paul Askonas. Sascha-Film

RABSZOLGAKIRÁLYNÓ (Die Sklavenköniginj.l'I'he Moon of IsraITI), WU . .' r: Kertész Mihály; i: H. Rider Haggard The Moon ofIsrael című regényéből Vajda László; o: Gustav Ucícky, Max Nekut, Alexander Kolowrat; d: Artur Berger, Emil Stepanek;j: Remigius Geyling; sz: AdolfWeisse, Arlet Marchall, Beregi Oszkár, Adelquí Millar, Ferdinand Onno, Reinhold Hausserrnann, Hans Marr, Korda Mária. Boris Baranoff. Sascha-Film

\ I \ JEGYZETEK

A tanulmány az Eötvös Alapítvány támogatásával ké- I:~ Pék Dezsűr Fekete szivárvány. In. Mozgöfény- szült. Külön köszönettel tartozom Nemeskürty Ist- kép Híradó. I!Jllil2;;. vánnak, a bátorításáért és tanácsaiért. Köszönet illeti I·J Kertész Mihály: A filmrendezés. In. Mozgó- az Osztrák FilmarchívunlOt a ~unkámhoz nyújtott se- fénykép Híradó. Wlli/:lí. gítségért. Felhasználtam Király Jenő Frivol múzsa cí- 1.1 Kertész Mihály: A rendező. a színész, a drama- mű művének Cecil B. de Mille-fejezetét és A neosztáli- turg. In. Mozihét. WI iI;; I. nista restaurációs müoészgiccs című írását. Ili Kertész Mihály: A rendező. Mozgöfénykép Hí- radó WI:V.'i I. I Christian Viviani: Michael Curtiz - ln. Antholo- 1i Kertész Miháiy: A magyar film jövője. In. Mozi- gil' au Cinema VIII. köt. Paris. WH: Illi. o. hét. I!J1li/5;~. 2 Pesti Futár W29 karácsonyi száma III Kertész Mihály: A rendező, a színész, a drama- :~ Yves Boisset: Goodbye Mr. Curtiz - In. Cinema turg. In. Mozihét. Wli/;'jl. No. Iii. 191i2.jún. 211.o. 19 uo. . -l Ulrich Hoppe: Casablanca. München, I!lll:~. !J:~. 20 Kertész Mihály: A film rendezés. In.' Mozgó- o. fénykép Híradó .. I!Jlli12i. :í Bálint Lajos: Kertésztől Curtizig. In. Filmvilág 21 Kerté z Mihály: A rendező. a szinész. a,drama- Wlili. V. I. 2~J. o. turg. In. Mozihét. 1!J1i1.11. liJenö István: Búcsúzunk M. Curtiztól az egykori 22 Három Semper film. In. Mozgófénykép Híradó. szegedi színésztöl.ln. Délmagyarország. l!Jli2.IV. 2i. 1!J1!J/:~.' • i Bálint Lajos: Kertésztől Curtizig. In. Filmvilág 2:~ Senki fia (Az újság kritikája). In. Mozihét. WI,li. V. I. 2!J. o. 1!J1iI4:~. II Kertész Mihály mozi színész. In. Mozgófénykép 2-! A föld embere. In. Mozihét. 1!J1il-!ll. Híradó 1!J1:V:~:~.:n. o. 2:í Senki fia (A Színházi élet kritikája). In. Mozihé. 9 Kingsley Canham: Michael Curtiz. In. The' 1!J17/-l:i. . Hollywood Professionals I. köt, London, Wí:1. ;;;;. o. 26 Vécsey Leó: A sikerek három napja. In. Mozivi- .r' és Christian Viviani: Michael Curtíz. In. Anthologie lág. Will/37. 2H. o. du Cinerna VIII. köt. Paris. Wi·t. II i. o. 27 Boross Elemér: A Phönix-fiImek bemu~tója. In. 10 ld. Karcsai Kulcsár István: Kertész Mihálv - A Mozgófénykép Híradó. 19111/37. . . { ,~ világsikeres. Film Színház Muzsika 1911;;.jan. 5. 12. o. 211Magyar Bálint: A magyar némafilm története • _... •• - - .• __ o .___ ,.. } II Chaplin I!Jll,ul. és KertészMihály Sjös't,rpm' asz- 11l91i-HJlll. Bp. Wlili.'lil. o. szisztense volt? ln. Neritzétközi Fllmtjékoztató 29 Christian Viviani: Michael Curtiz. In. Anthelo- . I!Jll·V:{. . gie du Cinema. VIII. köt. Paris, 1974. 118. o. 12 Bálint Lajos: Kertésztől Curtizig. In. Filmvilág. 30 Részletek Radó István beadványából. In. Mozi- Wlili. V. I. 29. o. . hét. Wl!J120

( , '. 31 Gál Ernő, Mozihét. 1917/~1. 46 Vajda László: Szodoma és Gomorra. Filmre- 32 Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő. Bp. gény. Bp. én. 84. o.· . 1983. 134. o.' 47 Traum und Wirklichkeit des Filmkapitals. Illust- 33 Josef Navratil: Die Rekonstruktion des Filmes rierte Kronenzeitung. 1922. Nr. 7782. 3. o. "Sodom und Gomorrha. In. Walter Fritz - Götz Lach- 48 Sz. M. Eizenstein: A filmrendezés művészete. mann (Red.): Sodom und Gomorrha - Die Legeride Bp. 1963. 314-315. o. von Sünde und Strafe. Schriftenreihe des Österrei- 49 Balázs Béla: A látható ember. A film szelleme. chischen Firnarchivs. Folge 18. Wien, 198~. 12. o. Bp. 1!58. 66. o. , 34 Walter Fritz: "Sodom und Gomorrha" oder ein 50 Vajda László: Szodoma és Gomorra. Bp'. én. Beispiel für Filmarcheologie. In. Fritz - Lachmann 3. 80.0. o. 51 uo. 95. o. 35 Korda Sándor: A magyar, osztrák és német film- 52 Umberto Eco: Casablanca. In. B.Gy. (szerk.): gyártás. Mozihét. 1917. nov. 18. Tömegfilm. Bp. 1974.53-54. o. 36 Götz Lachmann: Graf Alexander Kolowrat und 53 BerendT. Iván: Válságos évtizedek. Bp. 1987. seine Sascha-Film. In. Fritz-Lachmann, l O. o. 23-27. o. 37 Walter Fritz: Kino in Österreich. Der Stumm- 54 Reformpárti esték. Demokratikus szocializ- film 1896-1930. Wien, 1981. 93. o. must! Reformer. 1988. szept. 17. 1. o. 38 Kertész Mihály nyilatkozata a kosztümös film- 55 Traum und Wirklichkeit des Filmkapitals. In. ről. Mozihét. 1918/1 7. Illustrierte Kronenzeitung. 1922. Nr. 7782. 3. o. 39 Albert Wilkening - Heinz Baumert - Klaus Lip- . 56 uo. pert (Hg.): Film. Leipzig, \966. 536. o. _ 57 Balázs Béla: Fraulein Frau. In. Der Tag. Nr. 28. 40 Jókai Mór: Oceánia. In. Délvirágok - Oceánia 1923. IX. 7. 7. o. (Centenáriumi kiadás). Bp. 1928. 216. o. 58 Béla Balázs: Der junge Medardus. In. Balázs: 41 Georges Sadoul: A filmművészet története. Bp. Schriften zum Film. Bd. 1. Berlin, 1982. 226. o. 1959.231. o. 59 Ulrich Hoppe: Casablanca. München, 1983. 42 Walter Fritz: "Sodom und Gomorrha, oder ein 93.0. Beispiel für Filmarcheologie. In. Fritz - Lachmann. 3. 60 uo. 90. o. ·0. 61 S·tigBjörkman - Torsten Manns - Jonas Sima: 43 Walter Fritz: Kino in Österreich. Der Stumrn- Bergman über Bergman. Frankfurt am Main-Berlin- film 1896-1930. Wien, 1981. 90-94. o. Wien, 1978. 39. o. 44 uo. 9."!. o. 45 Maria Wolfenstein - Nathan Leites: Movies. Glencoe, 1950.

Forgatókönyvíró: Balázs Béla (Berlin, 1926-1931)

"Ki jegyzi meg azonban (ha egyáltalán megemlítik) a filmíró nevét? ... A dolog úgy áll, hogy a filmrendező és a filmszínész a film tulajdonképpeni alkotója." • . (Balázs Béla: A látható ember avagy a filmkultúra. 7924.)

1926 májusában Bécsből Berlinbe érkezett egy Tanácsköztársaság emigránsaként, álszakállal házaspár. A féfí eredeti neve Bauer Herbert, de és hamis papírokkal érkezett Bécsbe, egy dunai már régóta a Balázs Béla nevet használja. Az út- gőzös szeneskamrájának potyautasaként.' Nem levélvizsgálat gyorsan és rutinosan folyt a hatá- valószínű, hogy ez lett volna az első gondolata, ron, minden okmányt rendben találtak, nem amikor avenat befutott a nyüzsgő világváros pá- kellett tartaniuk a letartóztatástól, vagy a vissza- lyaudvarára. Sokkal inkább foglalkoztathatták toloncolástól. Emigránsként érkeztek, de nem jövendő tervei, feladatai. menekültként, mint hét évvel azelőtt Bécsbe. A húszas évek közepének Berlinje egyébként Eszébe jutottak-e vajon Balázs Bélának az 1919 sem a csendes merengések színtere volt, hanem decemberi emlékek? Az a hideg nap, amikor a a jelen és a jövő városa. A gazdasági válságot ki-

18 heverve, a weimari köztársaság fővárosa egyre ' inkább Európa gazdasági, tudományos és kultu- rális központjává vált.A Der Sturm 'galéria meg- nyitása óta a művészetben újdonságnak számító jelenségeknek Berlin lett a jelképe. Egész Euró- pából, sőt Amerikából ésJapánból is ide áramla- nak az új iránt fogékony művészek." Berlin föld- rajzilag is Európa közepe, a kontinens "órajárá- sának" egyik főtengelye volt, amint azt a spanyol Arconada szellemesen megfogalmazta: "Az óramű súlya Itália, a kis csillogó spirálok Párizsban vannak, de az a tengely, ami körül az óramű forog, Berlinben van, és a kultúra szám- lapját az Unter den Lindenen lehet leolvasní.t" Herwarth Walden, a Sturm kiadója, Berlint az "Európai Egyesült Államok" fővárosának nevezi,' Martin Andersen Nexö pedig egy zsiliphez hasonlítja a várost, amelyen keresztül egész Eu- rópa "átfolyik" :5 Berlin európa filmcentrumá- nak is számított a húszas évek közepéri. Az UF A hatalmas, korszerű műtermeiben, hagyományo- san jól képzett rendezői, operatőri és színészi gárda dolgozott. A expresszionizmus művészi- leg is világszínvonalra emelte a német filmet. A húszas évek közepén több, mint háromszáz mozi üzemelt Berlinben. Hatalmas mozipaloták épültek, és 1927-ben már negyven millió jegyet Balars Béla adtak el a fővárosi filmszinházak." Egy-egy film európai sikerének előfeltétele a berlini elisme- érkezett Berlinbe, hanem kifejezetten azzal a rés volt, és ez nyithatta meg az Amerikába veze- céllal, hogyafilmkészítés gyakorlati résztvevő- tő utat is. A berlini siker tett világhírűvé például jeként teremtsen magának egzisztenciát." Egy két olyan különbözö filmet, mint Eizenstein író legkézenfekvőbb módon forgatókönyvíró- Patyomkin páncélasa, és Stiller Gösta Berlingje. ként, vagy dramaturgként kapcsolódhat a film- Berlinen keresztül vezetett az útja Hollywoodba gyártáshoz. Balázs Béla csak Bécsben szerezte a húszas évek közepén a legjobb skandináv film- meg első gyakorlati tapasztalatait, hiszen sok művészeknek, de ezidőtájt szerződött oda az el- neves írótársától eltérően ő Magyarország0It sővonalbeli német filmművész-gárda néhány egyáltalán nem foglalkozott forgatókönyv-írást képviselője is. Balázs Bélával közel egy időben sal. Naplójából viszont megtudjuk, hogy Bécs! érkezett viszont Berlinbe a bécsi magyar filmes ben több film írásában közreműködött, igaz, emigráció néhány tagja, akik közül a legtehetsé- hogy minden különösebb ambíció nélkül, in- gesebbek szintén Hollywoodban, illetve Angliá- kább csak keresetkiegészítésként. Három filmje ban váltak világhírűvé. (Korda Sándor, Kertész el is készült, valamennyi Hans Otto Löwenstein Mihály, Vajda Laszfü, Biró Lajos, Bánk)' Vilma). rendezésében, aki az osztrák filip ar 1913 óta dol- Balázs Bélának nem volt ismeretlen a német gozó, veterán rendezője volt," főváros, hiszen húsz évvel azelőtt egy évet töl- Balázs Bélát nagy szeretettel fogadták Berlin- tött itt el ösztöndíjasként az egyetem elvégzése ben. Az újonnan alakult Német Operatörök után. Berlinben sem volt ismeretlen a neve, hi- Klubjának első előadására őt hívták meg, ahol a szen az 1924-ben megjelent Der siehtbare Menseh hallgatóság állva köszöntötte. 1926. június 9-én (A látható ember) nagy feltűnést keltett a német Filmes tradíció és filmes jövő címmel tartott elő- nyelvterületen. Többek között ezért hívták meg adást. A tekintélyes Film-Kurier és a Die Literari- Berlinbe. Karl Freund, a majdan híres német sehe Weltcímű folyóiratok első oldalukon mél-

operatőr hívta meg.egyébként, aki elsőként mu- tatták Balázs Bélát és előadását. J() Négy hónap- tatott érdeklődest Balázs filmötletei iránt.' pal később pedig már be is mutatták első filmjét. Balázs Béla nem kritikusi, nem is szakírói, és az Egy tízmárkás bankjegy kalandjait. Ezt követte éppenséggel nem főiskolai tanári ambiciókkal két hónap múlva az Őnagysága nem akar gyereket

19 bemutatója. Mindkét film nagy közönségsikert mint a drámával és a regénnyel egyenrangú új aratott, és megalapozta német film írói hír- irodalmi míífajnak. I: nevét." 1926. október 2M-án tartották az Egy tízmárkás A berlini évek alatt több tucat film létrejötté- bankjegy kalandjai című film díszbemutatóját, a ben vett részt Balázs Béla. Nemcsak filmíró volt: Kurfüstendamm-i hatalmas UFA-filmpalotá- dramaturg, tanácsadó, elrontott forgatóköny- ban.' H Balázs Béla forgatókönyvét az osztrák író, vek átírója, vágó, feliratszerkesztő sőt, félig- Berthold Viertel rendezte. Nehezen ítélhetjük meddig még rendező is. Filmíróként tizenegy be meg ma a filmet, mert egy kópiája sem található is mutátott filmet jegyzett: Ezek az alkotások meg a világ archívumában, és forgatókönyve is I meglehetősen különbözö színvonalúak, ami ter- elkallódott. Balázs Béla viszont részletesen fog- mészetesen a rendezők érdeme, vagy hibája is. lalkozik vele a nálunk 1948-ban kiad ott Filmkul- Az Egy_tiemárkás bankjegy kalandjaii, a Narkoeis: túrájában. Ebben, az ún. keresztmetszet, vagy és aKoldusoperát filmtörténetileg jelentős alko- hősnélküli filmek első kísérleteként emlegeti az tásnak tartjuk, a többi film vagy a tisztes közép- alkotást. Az ötletet, Tolsztoj Hamis szelvény círnű szer kategóriájába tartozik, vagy még ezt a szín- elbeszélése adta számára. Afiimnek egy tízmár- vonalat sem éri el. Meg kell különböztetnünk, kás bankjegy volt a főszereplője. amely kézről- hogy eredeti forgatókönyvről van-e szó vagy kézre vándorolt, összekapcsolva az egymástól irodalmi adaptációról. és hogy egyedül vagy pe- független jelenteket. "Az ilyen keresztmetszet- dig társszerzőként írta-e. Az is fontos szempont. filmek jelentei éppúgy kigondoltak, mint bármi- hogy az író mennyire érezte sajátjának, saját lyen szigorúan komponált dráma jelenetei, és szellemi termékének ezeket. sorrendjük és kapcsolásuk még bonyolultabb, A forgatókönyv mai formája körülbelül a mert finomabban konstruált, mint a legirodal- hangosfilm elterjedésekor alakult ki. Manapság mibb regenyé. De az ilyen film jelentsorának a világon minden filmes szakember tisztában nincsen eleve megszabott iránya, drámai emel- van a' film szerűség figyelembevételével készi- kedése, egy határozott vég felé irányítottsága " -

tett, jól dramatizált forgatókönyv fontos- írja filmjéről a szerző. ,!I ságával." Más volt a helyzet a némafilm idején. Egy korabeli filmismertetőből kiderül. hog\ A tizes évek elejétől - amióta forgatókönyv a bankjegy első tulajdonosa egy fiatal gyári var- egyáltalan létezett - a húszas évek végéig rend- rónő, akinek első fizetését jelenti a pénz, és akit kívül sokat változtak a nézetek a szcenárium az ugyanott szabóként dolgozó vőlegénye aján- szereperől és formájáról. l!)~ l-ben Bolvárv Gé- )ott be a gyárba. Miközben a bankjegy az inflá- za úgy vélekedett, hogy "a film meséje egyszerű ciós kor Berlinjének különböző helyszínein - és tiszta legyen, mert nem szabad a cselekmény gyárakban, éjszakai mulatókban, zálogházak- túlságos komplikálásával a nézőt fárasztan i." , . ban, bordélyokban - vándorol, a szerelmi szál Hét év múlva viszont már azt tartották, hogy "a többször is felbukkan a szokványos, lineáris dra- szcenárium akkor jó, ha lüktet benne a cselek- maturgia szerint, különbözö konfliktusokon ke- mény, és mindig történik benne valami."! A hú- resztül eltávolítja egymástól a szerelmeseket, szas évek középén egész Európában fellángol- hogy a történet végére ismét egymásra találja- tak a viták a forgatókönyvről. Balázs Béla a Lát- nak. Boldogságukat az egyik berlini előváros er- ható emberben úgy vélte, hogy a filmek rossz dei kunyhójában találják meg, és végül a bank- cselekményük, gyenge forgatókönyvük ellenére jegy is visszakerül hozzájuk. Kracauer azt bírálta is lehetnek remekművek.': Keserűséggel állapít- Balázs forgatókönyvében, hogy a bankjegy ván- ja meg, hogy a szcenárium írójának nevét nem dorlásával nem az inflációt megélő főváros min- jegyzi meg senki. Pedig ebben az időben már dennapjait mutatja be, hanem az együgyű sze- olyan híres forgatókönyvírók működtek, miht a relmi történetet próbálja színesebbé tenni. Sze- német Karl Mayer, Hans Kraly, Thea von rinte az egyes filmepizódok egymással teljesen Harbou, a francia Abel Gance, Marcel ellentétes irányban haladnak, csak az egyik kö- L'Herbier, az olasz Ferri-Pisani, vagy az ameri- .veti a keresztmetszet alapelvét, a másik mindig kai Frank Lloyd. ". Ebben az időben folyt Pudov- elzárja előle az utat. Ez eredményezi azt, hogy a kin és Eizenstein vitája a forgatókönyv formájá- tízmárkás kalandjainak véletlensége sokszor ról. mesterkéltnek tűnik." Sajnos nem tudjuk meg- Balázs.Béla korábbi felfogása a hangosfilm el- , ítélni, hogy Kracauer vádjai igazak-e, mert a for- terjedése után annyira megváltozott, hogya har- gatókönyvbőlcsak két rövid, egymás után kö- mincas évek végén - immár Moszkvában - kü- vetkező jelenet ismert, amely a Betliner Tageblatt lön tanulmányt szentelt a forgatókönyvnek. 1926. október 16-i számában jelent meg, Hogyan

20 írjunk forgatókönyvet címmel. A cikk szerzője Ba- irányzatait: a feminizmust, a spirítizmust, a ve- lázs Béla, a film eimét azonban szokatlan mó- geterianizmust gúnyolja., Groteszk figurák: ho- don nem adták meg, amiből arra lehet következ- moszexuális férfiak, laposmellű, harcias femi- tetni, hogy ez a két -: egyébként erősen társada- nisták bukkannak fel többször is it regényben,. lombíráló -, gyárban játszódó jelenet, később akik az anyaságot szolgaságnak tartják, és addig' kimaradt a filmből. ' a rövid ideig, amíg nézeteik szerint a nemek kü- Az 6nagysága nem akar gyereketforgatókönyvé- lönbözősége örökre el nem tűnik, a tudatos és nek megírására Balázs már közvetlenül Berlin- szervezett nemzésről folytatnak vitákat. . be érkezése után kapott megbízást a rcndezritűl. Balázs Béla forgatókönyvébe semmi sem ke- Korda Sándortól." Balázs Béla itt (·lsiiízbl'll 11111 rült át ebből a társadalmi háttérből. Ő tipikusan tathatta meg vígjátékírói erényeit. Kordának ez korabeli, tehát a húszas évek közepére jellemző a film volt az utolsó rendezése a kontinensen; történetet írt, középpontban a föszereplö- pár zsebében volt már az amerikai szerződés, ezért életmód. és temperamentumbeli különbözösé- nagyon sietett a forgatás sal. Tizenhárom nap ~pböl származó konfliktussal. A húszas éve-k alatt készült el a film, és hatalmas közönségsi- közepére utal a vad charleston-láz, ami lényeges kert aratott." A kritikák is jól fogadták ezt a dramaturgiai elemként az egész filmen végigvo- "könnyű társasági vígjátékot", és külön kiemel- nul. A regényben szintén főszerepet játszó többi ték Balázs ötletes és humoros forgatókönyvét. A figurából egyedül csak a fiatalos, és lányához . kommunista Rote Fahne círnű lap ironikusun hasonló elfoglaltságoknak hódoló mama alakját így foglalta össze a film tartalm át: "Egy szóra- hozta át a forgatókönyvbe az író. Kettejük össze- koznivágyó luxusnőcskét férje anyává tesz, és , tartozását megerősítette még a feleségnek a re- ezáltal az értelmes életre vezeti." Ugyanakkor gényben nem szereplő hugával. Érdekes, hogy elismerte a film parodisztikus vonásait is: :\ vi l, néhány apró momentumot Balázs átnémetesí- vánvalóan a pikáns téma is hozzájárult a nagy si- tett, annak ellenére, hogy a cselekmény színhe kerhez. Balázs Béla Moszkvába érkezésekor, te- lyét Párizsban hagyta (macska helyett bulldog, hát 1931. novemberében, csodálkozva tapasz- saláta helyett sárgaborsö}, Nem került át viszont talta, hogy ott a film még mindig műsoron volt. ~,; a forgatókönyvbe az egész nap a kondicionáló A forgatókönyv a tízes és húszas évek francia tornának hódoló nagybácsi alakja, ami pedig bestsellerírójának, Clejnent Vautelnek azonos nagyon alkalmas lett volna a porosz fegyelem című (1925-ben magyarul is megjelent) regénye kífigurázására. Ez azért is feltűnő, mert Balázs' alapján készült. Ha a közvetlenül az első világ- következő filmvígjátékában éppen egy ilyen háború után Párizsban játszódó regényt, és a hú- alakot parodizál: egy zord atyát, aki szigorú szag évek közepén, szintén Párizsban játszódó rendszerességgel tornáztat ja hat lányát. filmet összevetjük, a fő cselekrnénj'szállaza kö- Az 1927-es évben négy újabb forgatókönyvet vetésén kívül semmi hasonlóságot nem találunk írt. Egyik sem emelkedik ki a kor átlagszínvona- köztük. A maga korában pikánsnak, sőt merész- lából, legfeljebb egy-egy mozzanatban.' nek számító, a fiatal pár szexuális problémáit is , Az 1 + 1 =3 című film forgatókönyvét, a ké- nyiltan tárgyaló regény fő mondaniválójá nem sőbb Amerikában Henry Koster néven híressé elsősorban az anyaság és a nyugodt polgári élet- vált Hermann Kosterlitz-cel együtt írta, a balol- forma dicsőítése volt, mint a filmé. Vautel regé- dali Prornetheus Filmtársaságnak. A szokvá- nyében nemcsak azokat a középosztálybeli asz- nyos vígjátéki dramaturgiával készült film arról szonyokat gúnyolta ki, akik alakjuk deformálá- szól, hogy hogyan talál egymásra egy fiatal sze- sa, és korábbi életmódjuk kényszerű feladása relmespár, különbözö bonyodalmak után. A miatt irtóznak a gyermekszüléstől, hanem azo- forgatókönyv ~alapján nehéz kideríteni, hogy kat a családokat is, amelyek, bár a családfőnek egy-egy geg Balázs Béláé-e, vagy a sziporkázó jól fizetett állása van, a sok gyerek miatt nyo- ötleteiről híres Kosterlitzé. A filmet a szerzők a morban élnek. A regényt erősen determinálja hagyományos filmvígjáték paródiájának is szán- továbbá a kor és a cseh-kmónv Iwh 'Zillt', Illi!.:a hatták. Erre utainak mindenesetre az ilyen stílu- film a húszas évekbármelyik civilizált országá- sú insertek: "Ahol a gond a legnagyobb, ott van ban játszódhatna. A regényből az első világhá- legközelebb egy filmes csoda." Vagy: "Ilyen er- ború utáni Párizs közép- és nagypolgári világa kölcstelenül nem végződhet a történet, találjunk tárul elénk, a kor gazdasági és szociálís nehézsé- neki egy megnyugtató véget." Lehet, hogy Ba- geivel, az inflációval, és a - még ezt a társadalmi ' lázs Béla ötlete volt a filmet nyitó, rövid animá- osztályt is sújtó - nehéz lakáshelyzettel. A re- ciós rész is, amelyben a felvevőgép először a fil- gény egyúttal éles szatíra is, amely akor divatos met falja be, azután pedig az egész stábot. A jele-

, 21 Paul Ceinner: Donnajuana (1927) Elisabeth Bergner

22 netről mindenesetre eszünkbe juthat Balázs Bé- későbbiekben ezért teljesen el is tűnt a neve a la Vigyázat! Felvétel! című zenés egyfelvonásos film fŐCÍméről. tragikomédiája, amelyet a frankfurti színház A shakespeare-i Granadában játszódó törté- mutatott be 1929-ben, és amely a filmkészítést net főhőse elszegényedett nemesi család lánya: parodizálja. lii juana, aki egy félreértés folytán azt hiszi, hogy A filmnek van még egy említésre méltó moz- Kedvese hűtlen lett hozzá. Bosszúból férfiruhát zanata. Az egyik szereplő e szavakkal bíztat ja az ölt, és megpróbálja elcsábítani a vetélytársnőt. elcsüggedt társaságot: "Hopplá, élünk!". Ez Terve, hogy ezáltal térítse vissza magához vőle- nyilvánvalóan Ernst Toller ebben az évben írt gényét, sikerül is, és a szerelmesek újra egymás- expresszionista drámájára utal. Piscator ennek a ra találnak. Az elkészült film valójában nem Ba- darabnak a rendezése során épített be először lázs Béláé, nem is Czinneré, de nem is a kitűnő rövid filmrészleteket - baloldali filmesek alko- operatöré, Karl Freundé, hanem a főszerepet tásait - színpadi rendezéseibe." Balázs Béla te- alakító Elisabeth Bergneré, Czinner feleségéé. hát ezidőtájt kerülhetett kapcsolatba Piscator- A Reinhardt-iskolát végzett Bergner több szín- ral, és a német munkásszínjátszással. padi sikerrel és három filmfőszereppel a háta A Kurt Bernhardt rendezte A lány öt nullával mögött Európa egyik legjobb színésznőjének című film meglehetősen gyenge, vértelen vígjá- számított már ebben az időben." Filmszínész- ték volt. A kritíkák egyhangúlag elítélték, és Ba- ként, Asta Nielsenhez és Greta Garbóhoz ha- lázs Béla "felszínes-Iapályos" forgatókönyvét sonlóan, a mimika- és gesztus-rendszer sajátos szidták, nem értették, hogy foghat ennyire mellé stílusát teremtette meg. A film főmotívumának, ilyen rutinos író. a férfiruhának az ötletét, nyilván előző filmjé- Ugyanilyen elutasítás fogadta a johannes nek, a Firenzei hegedúsnek a sikere adta Czinner- Guter rendezésében készült Grand Hotel című nek. Feltűnő mindenesetre, hogy milyen ha- filmet, habár azt az UF A annyira megvágta, sonló jelenetsorokat és beállításokat tartalmaz a hogy az eredeti forgatókönyvre rá sem lehetett két film. A fiús lány, illetve lányos fiú motívu- ismerni. A Rate Fahne felháborodottan tiltako- mára Bergner fiús alakja és vibráló lénye miatt is zott, mert mint Pabst ugyanekkor készült filmjé- predesztinálva volt, az álruha és az abból szár- ből ajohanna Ney szerelméből, ebből is az."erköl- mazó pikantéria pedig rendkívül közkedvelt csi és politikai mérgező anyagokat" iktatták ki, . volt a weimari Németországban. így vették el társadalombíráló élét.", Egyfajta Magáról a történetről. a díszletekről. és a keresztmetszet-filmnek szánta ezt a művet is a fényképezésről is elmarasztaló kritikák jelentek szerző, amely az öt évvel később készült azono~ meg. "D~a.Juani!_~gynÉi~őtsem érdekel.csak című amerikai filmhez hasonlóan, egy nagy Bergnerre, figyel mindenki." Egy másik kritika szálloda különböző foglalkozású és társadalmi szerint kár voltGranadába utaznl a felvétele- helyzetű lakóiról szól. Akárcsak a Tízmárkás kért, hogyha a tájból semmit sem mutat a karne- bankjegyben, itt is egy szerelmi szál vonul végig a ra, vagy amit mutat, az is használhatatlan. "A cselekményen. Maga a film a krimi, a vígjáték, a német kameratechnika presztizse szenved csor- pszichológiai dráma és a szatíra rendkívül sze- bát ezzel a filmmel" - fűzi hozzá a krítíkus." rencsétlen keveréke lett. A kritikák most is a Az egyre élesebbé váló kritikák miatt Balázs film íróját marasztalták el, amiért rutinos filmíró Bélának elment a kedve a forgatókönyvírástól, létére ilyen sablonos és vértelen figurákat alko- egész 1929-ig. 1928-ban ikább a színház kötötte tott; nem is gondoltak arra, hogy a rendező is le. Kapcsolatba került a munkásszínjátszókkal, a tartozott némi felelősséggel a figurák élettelen- szövetség művészeti vezetőjévé is választotta. ségéért. Több egyfelvonásost írt számukra. A Német A következő filmet az akkor lhár neves rende- Prolétarírók Szövetsége is tagjai sorába válasz- zővel, Paul Czinnerrel készítették. A Donafuana totta. Am a filmtől sem szakadt el. Esztétikai című film forgatókönyvét . együtt írták, egy előadásokat tartott, élénk publicisztikai tevé- XVII. századi spanyol szerző darabjából. Sokat kenységet fejtett ki a Weltbuhneés az Arbeitbühne vitáztak a munka során; a meglehetősen makacs című folyóiratokban. . írót Czinner nehezen tudta meggyőzni egy-egy 1929-oen ismét filmforgatókönyvet írt, me- filmes fogás gyakorlati hasznáról. Balázsnak any- gint Czinner számára, Arthur Schnitzler Elza ki- nyira nem tetszett a kész forgatókönyv, hogy a sasszony című regénye nyomán. Czinner ismét bemutató napján, 1928. január 24-én megjelent Bergnerre bízta a főszerepet a Poetic Film nevíí, Film-Kurierben kijelentette, hogy szerepe csak a kis cég számára forgatott filmben. Schnitzler forgatókönyv elkészítésére korlátozódott." A Hofmannstahl és Stefan Zweig mellett a XX.

23 század első negyedének legjelentősebb osztrák gül még hosszasabban szenved a várható ősz- írója volt, aki kitűnően ábrázolta egy hanyatló szeomlás előtt, üres, unalmas percekre leállít ja a osztály végnapjainak hangulatát. Fő témája álta- cselekményt. A szeptember eleji időpontot - , "Iában a szerelern volt, ,amelyben bevallottan az amikor a regény játszódik - nyilvánvalóan sem- "én" az első személy. Nem egy.művét, például a mitmondónak ítélte BalázsBéla, ezért változtat- militarista becsületfogalom szigorát elítélő ta télre, gondolván, hogy az éppen zajló téli \ Liebeleit, többször is megfílmesítették." Néhány olimpia képeivel kissé feldobhatja a vértelen regényének - így az Elm kisasszony nak is - saját- cselekményt. A film unalmas tempóján. hosszú, ságos formája a monológ. Ezt csak néha szakítja funkciótlan kamerabeállításain azonban ez sem meg egy-egy párbeszéd, de tulajdonképpen segíthet. . , ezek is egymás mellett haladó monológok. Egy Valószínűleg az Elza kisasszony forgatásán is- délután és egy este történéseit látjuk Elza mono- merkedett meg Balázs személyesen is az egyik lógjainkeresztül. A jónevű. de időnként g~·"nú~ .. szerepet játszó színésszel, Alfred Abellal. Igy, üzletekbe keveredő ügyvéd húsz éves lánya St. amikor Abel 1929 nyarán filmvállalkozásba fo- Morítz-ban nyaral egy gazdag nagynéni meghí- gott, őt kérte meg egy általa rendezendő film vására. Anyja levélben könyörög neki, hogy ott forgatókönyvének megírására. Az írót ekkor nyaraló, gazdag műkereskedő ismerősüktől prö- már egy ideje az önálló rendezés gondolata is bálja kölcsön kémi azt a nagy összeget, amivel foglalkoztatta, Megerősítette ebben a vágyában apját meg lehetne menteni az adósok börtöné- az 1929 szeptemberében a svájci La Sarrazban től. Az idősj)dő műkereskedő azonban a pénzért rendezett filmművész-konferencia, amelyre őt cserébe Elzát szeretné megkapni. A lány sokáig is mint filmkészítőr hívták meg, és amelyen töpreng, hogy rnitévő legyen, és mivel sehogy résztvettek ai európai avantgard filmművészet sem lát kiutat, öngyilkos lesz. legjelesebb. képviselői." Azért is fogadta el Balázs Béla láthatóan nem tudott mit kezdeni örömmel Abel felkérését, mert fantáziát látott Schnitzler monológ-formájával, amely a re- az irodalmi alapanyagban (Stefan Zweig: Egy is- gényben .kiválóan alkalmas volt Elza ernlékké- meretlen asszony levelei című novellája), és mert peinek, belső vívódásainak, ideges lényének áb- úgy gondolta, hogy egy kezdő, tapasztalatlan rázolására. A képközi insertek erre természete- rendező mellett ő is jobban beleszólhat af érde- . sen alkalmatlanok voltak. A regény kulcsrésze mi munkába. Bizonyára így is történt, mert a az a körülbelül ötven oldalas, összefüggő mono- Narkózjst később mindenhol saját filmjeként em- lóg, amelyben Elza az ellenszenves rnűkereske- legeti. " dö ajánlatát fontolgatja. Schnitzler el tudja hitet- A hangosfilm megjelenésének évében készült ni az olvasóval, hogy Elza, csakugyan kénytelen film mintha összegezni, felmutatni akarná az életből elmenekülni, mert az előzmények mindazokat a művészi kifejezőeszközöket, ame- után világossá válik, hogy ha nem szerzi meg a Iyeket a némafilm fejlődése során elért. Az iro- pénzt, apját börtön, családját nyomorúság fe- dalmi alapanyagtól ennél a filmnél távolodott el nyegeti. Az is csak ideig-óráig oldja meg a bajt, legjobban az író, inkább csak a novella alapmo- ha odaadja magát. Egy húszéves, tanult, de való- tívumait használta fel. Zweig meglehetősen jában semmi hasznos dologhoz sem értő, jó csa- szentimentális novellaja egy egész életében ládból való, ~ kelleténél felvilágosodottabb lány egyetlen egy férfi után vágyódó asszonyról szól, vádolja az egész életet. Mert nincs kedve sem a akivel - bár gyereke is születik tőle - mégsem férjhajszoláshoz, sem a tanítónősködéshez,. és kötodik össze az élete. Csak közös gyermekük ahhoz. sem, hogy kitartassa magát egy idősödő, halála után írt levelében vallja be a férfinak gazdag úrral. . szenvedélyes szerelmét, majd öngyilkos lesz. A Mivel a filmben utalás sem történik ezekre a novella maga a tevéI. körülményekre, Elza öngyilkossága rendkívül "Reszkető kézzel tette le a levelet. Azután so- erőltetettnek, és motiválatlannak tűnik. Elza káig elgondolkozott ... árnyékok tódultak közel hosszas tépelődését. vívódásait ideges járkálás- és távolodtak el, de nem alakult ki belőlük vala- sal, ide-oda szaladgálással, jellegzetes mimiká-, mi kép. Me~sejtett egyes érzés-emlékeket, de jával fejezi ki Bergner, de valahogy végig kívül mégsem emlékezett rájuk. Ugy tűnt neki, mint- marad az eseményeken, nem tud azonosulni ez- ha mindezekről az alakokról álmodott volna, zel a kidolgozatlan figurával. A filmnek külön- gyakran, és mély álomban látta volna őket, de az ben sem ő a főszereplője-sokkal inkább az apa. mégis csak álom volt csupán." Ezekkel a mon- Hosszasan látjuk készülő tranzakcióit, tőzsdei datokkal fejeződik be a novella, és lehet, hogy

,i üzelmeit, hasztalan tárgyalásait hitelezőível. vé- éppen ezek a Zweigre annyira jellemző sorok

24 adták Balázs Bélának a film dramaturgiai alap- kiforgatása miatt, és 1930. szeptemberében be- ötletét. A cselekményt, vagyis a nő életének ese- perelték a gyártókat. Weil megnyerte a pert, ményeit úgy adja elő, ahogy azt az operációja Brecht elvesztette, a forgatókönyvet pedig ismét alatti narkózis hatására átéli. Ezáltal a néző ré- átíratták, ezúttal Balázs Bélával. Ih Az általa átírt szese lesz a narkotizált tudatalattijából szárma- végső változat nagy vonalakban követi a darab zó rémképeknek is. A filmben nincs hangsúlyos cselekményét, ahol eltér tőle, ott inkább Brecht vágás, a képek lágyan olvadnak egymásba. Az szándékainak kedvezett. Egyszerűsített a törté- egyes helyszínek, idősíkok, tárgyak, fokozato- neten, mert kihagy ta Lucyt, a rendőrfelügyelő san kopírozódnak át egymásba, úgy, hogy sok- lányát. A másik lényeges változtatás Polly bank- szor a szereplők nem változnak, csak környeze- alapítási ötlete volt, amellyel szintén Br cht tár- tük. Balázs Béla szerint ezzel a módszerrel lehet sadalomkritikai szándékát erősítette, hiszen a legjobban visszaadni az álom lényegét, hiszen rablással szerzett vagyon így vált a i.törvényes az álomban elképzelhetetlenek az éles képi vá- rablás" eszközévé. A darab félig énekes, félig gások. Erősen expresszionista hatású a film. Az prózai formájú, ez a jellege a filmen is megma- egymásból kiszakadó, egymáson átörvénylő ké- radt, ám a zene funkciója teljesen kifordult a lé- pek és képzetek hasonló áradása jellemzi nyegéből. Nem is annyira az irók, mint inkább Murnau Nosferatuját és Dupont Varietéjét. A lép- Pabst hibájából. Operaáriákat csinált a songok- csőházi jelenetben - ahol az író és Angelique ta- ból, az utcai énekes-kommentár alakjával pedig lálkozik - a hansúlyozott árnyék, sok korábbi és láthatóan nem tudott mit kezdeni. Idegen és za- későbbi német filmhez hasonlóan, itt is a sor varó te tként hat az alkotásban, feltűnésével ál- jelképévé válik, amelytől senki sem menekül- landóan lefékezi a cselekmény menetét. Pabst, het. az új tárgyiasság, a Neue achlichkeit apostola A Narkózis volt Balázs Béla utolsó némafilm- korábbi, realista stílusától eltérő módon most forgatókönyve. 1929 júniusa óta játszottak már mester éges, elidegenített színházi világot épí- amerikai hangosfilmeket a berlini mozikban, de tett fel. Ebben nagy segítségére voltak Andrej a hazai hangosfilmgyártás még mindig techni- Andrejev expresszív, irreálisba hajló szeenikai k,II 1l"h"I,t,~t,kk,,1 kil'/"od,'ll KlIlllllli,t'll" dia megoldásai és F.A. Wagner különleges világítá- lógusok ok~ztak nehézségeket, a német nyelv si effektusokkal, például sok üvegtükröztetéssel keménysége miatt." A különböző hangeffektu- dolgozó felvételei. ,,,",,t. I.t·l1<'t ,., liil't·jt·",·t IIg\ <111••1..",,1' a It'gjllbh rendezők már korai hangosfilmjeikben is ha- A berlini filmek közül, két égtelenül a Kékfényt tásosan alkalmazták (Sternberg: Kék angyal; tekinthetjük leginkább Balázs Béla saját szelle- Fritz Lang: Mi. mi produktumának. A Leni Riefenstahllal Balázs Bélának ebben az időbenjelent meg A együtt írt és rendezett film ugyanis híven tükrözi film szelleme cimű munkája, amelyben intuitívan az író fiatalkori műveinek misztikus világát. A reagált a hang nyújtotta izgalmas lehetőségekre. Balázs-Riefenstahl együttműködést az életrajzi A hangosfiImmel való első gyakorlati kapcsola- irodalom korábban rendkívül óvatosan kezelte. ta Brecht Háromgarasos operájának filmre alkal- Legtöbbször éppencsak megemlítik a filmet, at- mazása volt. A színművet 1928. augusztus 31-én tól félve, hogy Riefenstahl személye rossz szín- mutatták 'be a berlini Theater am chiffbauer- ben tüntetné fel a berlini évei alatt kommunista- damrn-ban. A nagy siker hatására kezdett tár- vá váló írót. Pedig a film készítésének idején gyalni másfél év múlva egy amerikai producer Riefenstahl Hitlernek még a nevét sem ismerte, és a német Nero Filmgesellschaft a darab meg- és több barátja, ismerőse került ki a zsidó szár- filmesítéséről. A rendezés el Georg Wilhelm mazású, baloldali értelmiség köreiből is. Pabstot bízták meg. Brecht és közeli barátja, Leo 1.'·l1i·Ri,·I'·lht"hllll·\ ,·t 111.11B,·. ,111'11" i"""1 Lania dolgozták át a darabot, Weil dalokat is hette Balázs Béla, hiszen az újságok tele voltak a komponált hozzá, ezekben még erősebb volt a tehetséges és rendkívül vonzó fiatal táncosnő társadalomkritika. Ez a változat azonban mind a méltatásával. "Vékony, érzéki teste áttetsző tüll- gyártók, mind a rendező részéről éles ellenállás- ben különösen alkalmas a modern tánc kifejezé- ba ütközött, ezért Pabst kedvenc forgatókönyví- sére. Rendkívüli lény, ilyen szépséggel ezer róját, Vajda Lászlót kérte fel a forgatókönyv átí- évben egyszer találkozunk" - írta a Berliner rására." Vajda a dramaturgiai elveknek megfe- Tageblau 1923. december 21-iki számában. lelően néhány jelenetet megváltoztatott, és a da- Riefenstahl a táncosnői karriert 1925-től a film- lok egy részét is elhagyta. Brecht és Weil felhá- színésznővel cserélte fel: Arnold Franek hegyi- borodottan tiltakoztak a darab lényegének filmjeinek sztárja lett. Ez az előzmény fontos a

25 Leni Riefenstahl: Kék fény (1932) Leni Riefenstahl

26 "

Kék fény szempontjából is. A csodálatos termé- rikai szerző, feltételezhetően szerelmi félté- szetfelvételeket bemutató hegyifilmek rendkí- kenységi drámát ít volna; egy elsüllyedt arany- vül sikeresek voltak azokban az években, ami- bánya felfedezésével összekötve. De Riefen- kor a német filmeket szinte kizárólag műterern- stahl Balázs Bélában ideális közreműködőre ta- ben forgatták." Riefenstahl idővel belefáradt lált elképzelései végrehajtásában. egyoldalú szerepkörébe, ami állandó hegymá- Riefenstahl saját vállalkozásban fogott hozzá szásból és síelésből állt, és amint egy 1!f.72-ben a film forgatásához, mert egyik, céget sem tudta készült interjúban elmondta, olyan filmre vá- megnyerni a finanszírozásra. Ovatosak voltak, gyott, amelyikben végre ő játszhat ja a főszere- nem bíztak a színésznő rendezői képességeiben. pet, és nem a hegyek. 38 Régóta érlelődött már A Dolomitok egyik kis falujában kezdett forgat- benne egy filmterv. Egy misztikus hegyi legen- ni hét fös stábjával, amelynek kulcsember dát szeretett volna filmre vinni, középpontban Hans Schneeberger, az operatőr volt. A falusia- egy magányos és titokzatos pásztorlánnyal, akit kat kezdetben nehezen tudták rávenni az természetesen ő játszott volna. Filmtervével Ba- együttműködésre. Többségük még soha életé- lázs Bélához fordult, akit nagyon jó forgató- ben nem volt moziban, a felvevőgépet pedig könyvírónak tartott. Ehhez az ítéletéhez nyilván egyáltalán nem ismerték. Az első felvételek hozzájárult az is, hogy Balázs Béla dicsérő kríti- azonban annyira megtetszettek nekik, hogy haj- kát írt az akkoriban bemutatott Vihar a Mont- landóak voltak saját mindennapjaikat elját- Bianc-on című filmjéről, kiemelve Riefenstahl szaní." Hamarosan kiderült azonban, hogy a ta- játékát." A színésznő filmterve nagyon tetszett pasztalat hiányában Riefenstahl sehogysem bol- az írónak, aki gyerekkora óta szinte misztikusan dogult azokkal a felvételekkel, amelyekben ő vonzódott a magashegyekhez. Gyermekkora maga is játszik. Ezért megkérte Balázst, aki szin- egy részét Lőcsén töltötte, ahol képzeletét állan- térrelutazott a Dolomitokba, hogy segítsen neki, dóan izgatták a Kárpátok közeli hegycsúcsai." és ő a továbbiakban átvette a rendezés irányítá- 1930 nyarán Balázs Arlbergbe utazott, az Oszt- sát. Technikai újítással is szolgált. Egy nemrégi- rák Alpokba, ahol Riefenstahl éppen a Fehér má- ben kikísérletezett AGF A-negatívval dolgoztak, morcímű filmjét forgatta, és közösen dolgoztak a és az optikára szerelt vörös-zöld szűrő segítségé- forgatökönyvön." Riefenstahl életrajzi irodal- vel az égnek és a lombo knak még misztikusabb mának utalásaiból nyilvánvalóvá válik, hogy ér- hatása lett. A műteremben készült felvételek zelmi kapcsolat, szerelmi viszony is kialakult mesterkélt beállításai viszont gyengítették a sza- köztük. Ez magyarázhatja meg Balázs jelentős badtéri felvételek frissességét. Amint a későbbi szerep ét a rendezésben is. évek bebizonyították, a műterem soha nem vált A·Dolomitokban játszódó történet hangulata, Riefenstahl művészetének életterévé, annál in- jelképei sok rokonságot mutatnak az író fiatal- kább lett az a szabad tér. kori műveivel, Meséinek, verseinek, táncjáté- A film külföldön hatalmas sikert aratott, ott- kainak meghatározó eleme a misztika, korai lí- hon azonban hűvösen fogadták. Londonban rájának és esztétikájának kulcsszava a halál volt. nyolc éven keresztül egyfolytában műsoron Fiatalkori Halálesztétikája a német romantikus volt, Amerikában évenként felújították. Min- költészet alapeszméjének hatását tükrözi, azt, denhol a "legnémetebb német film"-ként emle- hogy csak a halál élménye teremtheti meg a ma- gették. Chaplin levélben gratulált Riefenstahl- gasabb szintű, eszményi létet. A megformált rnű nak. Egyes filmtörténészek szerint a Riefenstahl és a halállal lekerekített, bevégzett élet egymás által alakított pásztorlány figurája ihlette a' csa- rokonaivá válnak esztétikai fejtegetéseiben. A vargó lány alakját-a- Modern idők ben. 43 Így járult Kék fény kristálvbarlangja, Novalis Heinrich von hozzá mindenesetre egy m~ar író a háború Ofterdingenjének kék virágához hasonlóan a fel- elötti német film legnagyobb külföldi sikeréhez. fedezni vágyott, de elérhetetlen dolgok szimbó- Balázs Béla" még a film bemutatója előtt há- lurna, mert a tudás halált és pusztulást okoz. A rom hónappal,· 1931. novemberében elhagyta történet végén, miután a kék fény titka megfejtő- N émetországot, hogy moszkvai meghívásának dik, a filmbeli pásztorlánynak le kell vetnie ma- tegyen eleget. Riefenstahlt is hívta magáva], gát a szikláról, mert belső világát a külvilág bru- megszerezte számára a szükséges papírokat. O tálisan szétrombolta. A kék szín Balázs költésze- azonban, a film folyamatban lévő vágására hi- tének, egyébként is visszatérő motívuma volt, (A vatkozva, Berlinben maradt. Maradásának nyil- Kékszakállú herceg vára, Az igazi égszínkék) vánvalóbb oka azonban az lehetett, hogy Balázs Riefenstahl filmötletét nyilvánvalóan nagyon a feleségével együtt utazott Moszkvába." Soha sokféleképpen meg lehetett volna írni. Egy ame- többé nem találkoztak, életük végletesen külön-

27 bözö irányba fejlődött. Balázs Béla legközelebb mentum-irányzattal. Amint A látható emberből csak 1947-ben tért vissza BerIinbe, hogy a kiderül, ő nem tudósként, hanem költőként jel- DEFA-nál előkészítse új filmje forgatókönyvét. lemezte és értékelte a filmeket. Elsősorban az érzelmi, a költői kifejezés lehetőségeit vizsgálta Összegezve Balázs Béla forgatókönyvírói mű- a filmalkotásokban, t:. amit sem a proletárfilm- ködését, felmerül a kérdés, hogy a Berlinben ben, sem a dokumentumszerű történetben sem kommunistává váló író, aki szinházi működését talált meg. Az ilyen müfajú filmektől azonban tekintve a legprogresszívebb irányzatokhoz tar- nem remélhetett sem erkölcsi, sem anyagi el- tozott, miért nem kereste a kapcsolatot egy film ismerést. erejéig sem a proletárfilmesekkel vagy a doku- Czakó Ágnes

.JEGYZETEK

IBerIiner Begegnungen. Auslandisebe Künstler in 2:-1uo. 7H. o. Berlin I!JlH-l!J:-U. Aufsatze - Bilder - Dokumente. :.14Berliner Begegnungen. Id. mű: 32H. o. Dietz Verlag. Berlin, I!JHi. :-1:.15.o. 2S K. Nagy Magda: Balázs Béla világa. Kossuth. :.1Szilágyi Gábor: Balázs Béla időszerűsége. In: A I!Jí:-!. film költészete. Az útkereső Balázs Béla. Magvar :.1(i Magyarul megjelent: Filmtudományi Szemle Filmintézet - Múzsák I!JH.!. :.15.o. :.1i. szám Balázs Béla IHH4-1!J49. Magyar Filmtud. Int. ; Id,·/i: (''''11.:':1'1\ IlIdil (;11'1" (;.111,,,. /t'lll'lllll~i;t I!J7!J. ciII Bp. I ~)KII 1-, " :.17Kracauer: Id. mű: o . .! Herliner Begegnungen. Id. mű: n. D. :.1HKracauer: Id mű: 164. o. ;i uo . .!:.1i. o. 2!J Berliner Begegnungen. Id. mű: 329. o. li Film. Stadt. Kino. Berlin. Argon Verlag. 19Hi. .!H. 30 Hevesy Iván: Elisabeth Bergner a filmen. Bp. U. I!J27. H. o. i Nemeskürty István: A mozgókép mint költészet. 31 Staatliches Filmarchiv der DDR. Dokumenta- ln: Balázs Béla: A látható ember. A film szelleme. tionsabteilung. Kritikák a film dossziéjából. Gondolat. 19H.!. :.1!Ji. o. 3:.1Kracauer: Id. rnű: o. H uo. :.1!Jli.o. :-U Nemeskürty István: Id. mű: 302. o. !J uo. :.1!Jli.o. :-14Lotte H. Eisner: Démonikus filmvászon. A né- 10 Betliner Begegnungen. Id. rnű: :-I:.1i. o. met film virágkora. Ford.: Schultz Katalin. Magyar II uo. :-I:.1H.o. Filmintézet kézirattára. W7H. 1:.1Féjja ' Sándor: A forgatókönyvírás gyakorlati :-ISJohn Ralmon: Balázs Béla német emigrációban. dramaturgiája. In: Pergö képek. !!JiO. .!. sz. :.10.o. In: Filmtudományi Szemle 27. szám. 1979. IH4. o. 1:-1Bolváry Géza: A filmszinész. Bp. I!J:.11.9. o. :-16uo. l.! Pánczél Lajos: Az én mozim. Bp. I!J:.1H.:.1:.1.o. 37 Kracauer: Id. mű: 9H. o. IS Bíró Yvette: A film formanyelve. Gondolat. :-IHFilmkritik W72. H. sz. 'Interjú Leni Riefenstahl- l !IIi.!. 1H4. o. lal. :-I!)6.o. lIi Pánczél Lajos: Id. mű: 31. o. :-19Staatliches Filmarchiv der DDR. Dokumenta- l i Balázs Béla: Új irodalmi műfaj: A filmszcená- tionsabteilung. Kritika a film dossziéjából. rium. In: Balázs Béla: Válogatott cikkek és tanulmá- 40 K. Nagy Magda: Id. mű: 26. o. nyok. Kossuth. l!J6H. 232. o. 41 Filmtudományi Szemle 27. sz. IIlS. o. IH Berliner Begegnungen. Id. rnű: 327. o. 4:.1Filmkritik 1972. H.sz. Interjú Leni Riefenstahllal 19 Balázs Béla: Filmkultúra. Bp. Szikra. 1!J4H. :-I!Ji. o .. :.10 Film-Kurier 1!J26. No: Staatliches Filmarchiv 43 A film dossziéjából. (Dokumentationsabteilung) der DDR Dokumentationsabteilung. 1!J:-IH-bankészült interjú Leni Riefenstahllal. 21 Kracauer: Caligaritól Hítleng. Magyar Filmtud. 44 Nemeskürty István: Id. mű: 304. o. Int. és Filmarchívum. 196:-1. 4S Gró Lajos kritikája a Film Szelleme német ki-

22 Paul Tabori: Alexander Korda. London. W5!). ;1<1:1,:11'1"1. :\\ 1I.:.:;tl.1!1:l1. ~dilh .. i 1-'-,.:. II. 7H. o. ~

28 KÖZLEMÉNY

A Magyar Filmintézetben 1988. december 13-án filmkutatók szélesebb körének bevonásával megtartott tanácskozás tapasztalatai alapján az alábbiakat kívánjuk közzétenni:

A FILMKUTATÓK KÖRÉ-nek létrehozásával a Magyar Filmintézet támogatn i kívánja mindazon kutatókat, akik behatóan, tudományos igénnyel foglalkoznak a filmelmélet, a filmtörténet kér- déseivel, általában véve a filmmel. A Filmkutatók Köre lehetöséget kíván nyújtani mindezen kutatóknak, hogy idöközönként ki- cseréljék nézeteiket, hangot adjanak sajátos érdekeiknek, s közösen képesek legyenek ezeket érvényesíteni. A Magyar Filmintézet információkkal, bizonyos szolgáltatásokkal, esetenként meghirdetett pályázatokkal kívánja elösegíteni a magyarországi film kutatók munkáját; egyben igényt tart a Kör tagjainak véleményére, tanácsaira és információira.

A Filmkutatók Köré nek bárki tagja lehet, akinek nyomtatásban már megjelent filmtárgyú írása, és írásban kéri felvételét a Filmkutatók Körébe (feltüntetve publikációit).

A Magyar Filmintézet az alábbiakkal kivánja segíteni a Kör tagjainak tudományos tevékenysé- gét:

- rendszeresen tajékoztatja a Kör tagjait a Magyar Filmintézet rendezvényeiröl, tudomá- nyos szemináriumairól, tanácskozásairól, s biztosítja az ezeken való részvétel lehetöségét; - tájékoztatja a Kör tagjait az Intézet könyvtárának új szerzeményeiröl; - évente nemzetközi konferencianaptárt állit össze, melyet meg küld a Kör tagjainak; - tájékoztatja a Kör tagjait friss kiadványairól, s megrendelés esetén postai utánvéttel eljut- tatja hozzájuk a kért példányokat; - a szakkönyvek és -lapok használatát megkönnyitendö a Magyar Filmintézet önköltségi áron biztosít fénymásolást az Intézeten belül a Kör tagjai számára; - a Kör tagjainak a nemzetközi tudományos életbe való belapcsolódását az intézet ajánlóle- véllel kivánja elömozditani. Ezt a tagok a külföldi utazásuk, tanulmányuk esetén kaphatják meg a Magyar Filmintézettöl. ~

A Magyar Filmintézet meg akarja könnyíteni a Filmkutatók Köre tagjainak a filmekhez való hoz- záférést:

- filmnézési lehetöséget biztosit a Magyar Filmintézet vetitöiben minden olyan vetítésre, amelyet az Intézet kutatóinak, munkatársainak tartunk. A Kör tagjai a vetitések pontos prog- ramjáról telefonon kaphatnak felvilágositást; - speciális vetítést a Magyar Filmintézet két esetben tud biztosítani a Kör tagjainak - kutatá- si tervük és vetítési tervük elözetes benyújtása után: 1. Ha a Kör tagja tudományos fokozat megszerzése érdekében folytat kutatást. 2. Ha a Kör tagja, monografikus igénnyel fog kutatásba, azzal a szándékkal, hogya kutatás könyv tormaban is megjelenjen.

A Magyar Fílmintézet idöközönként tudományos pályázatokat kíván meghirdetni a Kör tagjai számára, a legjobb pályamunkák szerzöinek publikációs lehetöséget biztosít. Kellö számú jelentkezö esetén a Filmkutatók Köre mOködését önkormányzati rendszerben folytatja.

MAGYAR FILMINTÉZET 1143 Budapest, Népstadíon út 97. Székely János (1901-1958) .útja a német hangosfilmig

Decemberben volt harminc esztendeje, hogy a szépirodalmi munkássága révén is ismert film- Író súlyos betegségben Berlinben elhunyt. Külö- nös "játéka" a véletlennek, hogy éppen abban a városban fejezte be életét;ahol karrierje elkez- dődött és ahonnan Hitler hatalomra kerülése után Amerikába, majd Mexikóba került. Berlin volt a tengerentúlon eltöltött két évtized múltán hazafelé tartó író utolsó állomása. Életútja egyelőre csak részben feltárt, pályá- ját tényszerűen csak bizonyos kihagyásokkal tudjuk nyomon követni. Itthon élő özvegye nemrégiben a Petőfi Irodalmi Múzeumnak ado- mányozta hagyatékát, amely a hányatott évek során sajnos eléggé. megfogyatkozott. A filmes vonatkozású anyagok kevés konkrétummal szolgálnak, túlnyomórészt "'pusztán kiinduló- pontot adnak a további kutatáshoz. Archívu- munk is csak egyetlen Székely-filmet őriz német- országi korszakáb ól, az Asifaltot (Asphalt). Az akkori berlini emigráció visszaemlékezései sem szentelnek elég figyelmet személyének. Példa erre Gertler Viktor, aki - noha bizonyíthatóan több film is összefűzte kettőjüket - 1942-es könyvében "az UFA tehetséges háziírójaként'" említi, egy arató dal szövegfrójaként emeli ki an- . nál a filmnél, amelynek éppen Székely János ír- ta a történetét (Magyar rapszódia). . Szerepének ez a háttérbe kerülése bizonyos Székely János fokig érthető. Szerződése révén ugyanis mint az UF A dramaturgia névtelenül vett részt számos tifasiszta film írójaként átvehette az Oscar-díjat. filmforgatókönyv átdolgozásában. Vannak A ma Budapesten őrzött és nagy becsben tartott azonban olyan kiemelkedő filmjei is, amelyek szobor alján az eredeti véset: ACADEMY elválaszthatatlanul hozzá kötődnek, és a maguk FIRST AWARD TO JOHN S. TOLDY FOR idejében nagy kasszasikertis jelentettek. Szemé- . WRITING ORIGINAL STORY OF ARISE lyes sorsának alakulása is magyarázza, hogy az MY LOVE~b-CAQEMY OF MOTION PIC- író mára kikerült a szakma "emlékezetéből" . Ki- TURE ARTS AND SCIENCES FIRST ugró könyvsikereit John Pen néven jegyezte AWARD, 1940. (Az Akadémia első díjajohn S. Amerikában, a filmnél pedigjohn S. Toldy volt Toldynak a Vágyak a viharban forgatóköny- az, aki híressé lett forgatókönyveket írt. A mind véért - Az amerikai Filmakadémia első díja, .erősebben baloldali beállítottságú művész 1940.) ugyanis Magyarországon maradt édesanyja vé- Az Oscart nyert film és Székely Jánof első, delmében akkor már álnéven dolgozott, ez az 1926-ban készült filmje között közvetlea kap- egyik oka a Székely János név elhomályosulásá- csolat van - a háborúellenesség, amely mindket- nak. Nem feladatunk most a tengerentúli film- tő mondaniválójának lényegi meghatározója. jeinek bemutatása, annyit azonban mégsem A Névtelen hősök (Namenlose Helden) című hallgathatunk el, hogy itt is eljutott a csúcsra, I film ma dokumentárisnak minősíthető eszkö- minden filmes álmának beteljesüléséhez: 1941- zökkel nyomatékosítja a "Soha többé háborút!" ben a Vágyak a viharban (Arise my love) című an- gondolatát. A korabeli tartalmi ismertetőből ki-

30 3i 1926 Székely jános számára termékeny esz- tendőnek bizonyult. Bekerült a foglalkoztatott filmtrők körébe, felfigyelt rájoe May, a monu- mentális filmekkel népszerűvé vált rendező. Valószínűleg az ő révén vezetett Székely útja az UFA-hoz, az Amerikából akkortájt hazatért sztárproducer, Erich Pommer alkotócsoport já- ba. Tény csupán az, hogy az 1928-ban valóságos diadalutat befutott Magyar rapszódia (Ungarische

" . Rhapsodie) sikerében már jelentős része volt az ő forgatókönyvének. A film a hangosfilm egyik előfutára, amelyről akkortájt már annyi vita folyt. A rendező, Hanns Schwarz a film felépíté- sében döntő jelentőséget tulajdonított a ritmus- nak, amely "a lendületet és a magával ragadó erőt" volt hivatott megadni. A Magyarországon felvett képek, a ringó búzatáblák, a népviseletbe öltözött falusiak, a cigányok megkapó költőiség- gel szőtték át a cselekményt. A Magyar rapszódia olyan némafilm lett, amelyet "elejétől végig ze- neileg építettek fel". A budapesti premier att- rakciója a cigányzenészek versenye volt. Három moziban egy időben került sor a bemutatóra: "Az UFA Vörösjancsit szerződtette az igazi magyar hangulat megteremtésére. a Fórumban :\Iurzik Ell'l1wr hl';':I'diijl'l1 cWl1diiltwk lúl a hal hatatlan magyar melódlák, az Omniában pedig .Ha,!{,·arm/lJ?tidia (1928) l.il Dagorcr járóka Feri gondoskodik a nagy aratóünnep ze- nei aláfestéséről. " (A filmet később Amerikában tűnik, hogy a film alkotógárdája híradókból ki- hangos részekkel látták el.) vágott felvételekkel. kevés színésszel és háborús E munka során került össze először Székely \,''''r.illllkkal. Illq~nl/.ll c~.d;idi dr.imún ken-sztul azzal a Hanns Schwarz-cal, akivel egy évvel ké- szándékozott emléket állítani a "világháború sőbb elkésgítették az UF A első valódi hangos- milliónyi halottjának"; a fronton elesetteknek filmjét, A szív melódiáját (Melodie des Herzens), éppúgy, mint a háború által közvetve megnyo- legkiemelkedőbb sikerfilmjüket. Ahhoz azon- morítottaknak; a éhező hátországbelieknek. az ban, hogy ennek a filmnek a jelentőséget érzé- elgyötört, férfi munkát felvállaini kényszerült asz- keltessük, utalnunk kell az 1929-es év német szonyoknak, és a sok magára maradt árvának. filmgyártására. Ez az esztendő filmtörténeti fon- Valódi harcos agitáció volt ez az értelmetlen öl- tosságú az ország számára, ez a váltás kora, a 21 O döklés és a kiszolgáltatottság ellen. Nem vélet- némafilm mellett ekkor kerülnek a mozikba az len, hogy éppen a Prometheus cég gyártásában első hangosfilmek.januárban mutatták be Ber- jöhetett létre (ne felejtsük el, hogy Székely jános linben az Ich küsse Ihre Hand, Madame-ot (Csóko-

a film világában akkoriban még ismeretlennek lom a k,'l.l'l. ""1.011\ ti III , \1'I11"film volt. aZUI1' számított, mindössze egy irodalmi pályadíjat ban igazi meglepetéssel is szolgált: Harry Liedt- mondhatott a magáénak). A Prometheus GmbH ke (Richard Tauber hangján) valóban hangosan W2S-ben alakult meg Willi Wünzenbergnek, a énekelte el a címadó slágert. Szenzáció volt már Reichstag kommunista képviselőjének a kezde- az előprogram két rövid hangosfilmje is, a Ra- ményezésére. A cég fontos szerepet töltött be az mona és a 383 méter hosszú Das letzte Lied (Az agitációs és propagandamunka területén. rész- utolsó dal) - mely különben az első, cenzúralis- ben azzal, hogy terjesztői hálózatán keresztül tán hivatalosan is bejegyzett és regisztrált han- dokumentumfilmek tucat jait juttatta el a párt- és gosfilm. A március 12-én bemutatott A világ me- tömegszervezetek tagságához, részben pedig az- lódiája (Melodie der Welt), Ruttmann doku- zal, hogy itt gyártották azokat az ún. kontingens- mentumfilmje már egész estét betöltő hangosfilmeket, amelyekért cserébe szovjet filmeket filmnek számított. Hallani a hajó kapitányát, mutathattak be az országban. amint parancsot ad az indulásra, csikorognak a

32 hajóláncok, bőgnek a szirénák, zakatolnak a gé- ga it cselekmény bájosan egyszerű, egy baka és pek. Időrendben ezután Bolváry Géza Der egy faluról városba került cselédlány tragikusan Würgerje következik, egy bűnügyi film, amelyet végződő szerelmi története. A korabeli értékelé- angol-német koprodukcióban, Londonban ké- sekből idézünk: "Minden remény beteljesült: szítettek. Némafilmként forgatták, de utólag né- pompás fényképezés, mesteri képbeállítások, az hány jelenetet német szinkronnal és zajeffektu- ismeretlen, képzeletben élő Magyarország gyö- sokkal láttak el. Októberben három film is meg- nyörű tájai; beszéd, zene, zörejek, Willy Fritsch, jelent, közülük kettőt némán,' illetve nagyrészt Dita Pado - mindenki énekel és beszél A sri» me- némán forgattak és utólag szinkronizáltak Das lódiájában." "A dialógusok tömörek, egyetlen Land ohne Frauen (Föld asszonyok nélkül), Wer felesleges szó sem hangzik el. Annál gyakrab- wird dann weinen, wenn man auseinandergeht (Ki ban alkalmazzák az aláfestő zörejeket, hangha- sír majd a váláskor). A harmadik, az Atlantik tásokat. utcai lármát, a vásári forgatag zaját, ál- Londonban készült, angol-német koprodukció lathangokat, mindenfajta hangszert." német verziójaként. Novemberben mutatták be Az UF A számítása bevált. A film elkápráztat- az első Németországban gyártott hangosfilmet ta az egész világot. Igaz, a reklámszakemberek Dich hab 'ich geliebt (Téged szeretlek) címen. is jól dolgoztak. A film forgatókönyvét könyv Ezek után a várkozás a tetőpontra hágott. A alakban is megjelentették, a berlini Robinson .szakma és a közönség figyelme egyaránt az UF A kiadó már 1930-ban tízezer példányban adta ki. felé irányult.. hiszen akkoriban ez a vállalat volt A német eredeti mellett sietve elkészítették a Németország legnagyobb apparátussal műkö- film angol, francia és magyar verzióját is: a Va- dő, legjobban felszerelt filmgyártó cége, á'film- sárnap délutánt. Ez utóbbival - amely egyben az és moziipar nagy reménysége. A gyár azonban első magyarul beszélő hangosfilm - nyílt meg még mindig nem állt elő saját első hangosfilm- Pesten 1930-ban az UFA-érdekeltségbe került, mell 1929. december Ifi-én mutatták be végre az újonnan átépített Uránia-filmszínház. A könyv Erich Porrimer-csapat munkáját, a Székelyjános is megjelent magyar nyelven. (Székely János: forgatókönyvéből készült A szi» melódiáját. Ma- Vasárnap délután, Bp. Singer, 1930.)

33 N oha Székely ezzel a filmmel befuott filmíró FILMOGRÁFIA lett, hamar eljött az az idő, amikor már nem lép- Székely János Németországban készült filmjei hetett a nyilvánosság elé. Németországban be- következett -a fordulat, 1933-as filmjén már fel 1. NAMENLOSE HELDEN (Névtelen hősök) 1926. sem tüntetik a nevét, pedig a KaZandorok kiráZy- gy: Prornetheus Film nőjét (Die schönen Tage in Aranjuez) az ő novel- r: Kurt Bernhardt lájából forgatták. f: Hans Székely Székelyekkorra már az egész világon ismert- o: Marius Holdt té vált, és szerződés várta Amerikában. Elké- sze: Edwin Kalser, Lili Schönborn, Heinz Hílpert, szült ennek az utolsó német filmjének is az át- Hermann Hoffman dolgozott, amerikai változata, amelyben Brigit- A Klassiker des Deutschen Stummfilms ötletadóként Stephan Lorandt nevét isfeltünteti. te HeIm és Gustaf Gründgens szerepét Marlene Dietrich és Gary Cooper játszotta. Ezt az 1936- 2. DAGFIN (Dagfin) 1926. os filmet Vágy (Sehnsucht) címen a fasiszta Né- gy: Phobeus film metország is bemutatta, és az Illustrierter Film- r:joe May Kurierismertetőjében - bármennyire hihetetlen i: Werner Sch eff - közlik az író nevét is. "Dagfin, der Schneeschuhlaufer (regény) Székely Jáno::--:s=--=n-::e=m,----"v""'a~r-r:ta-m,,-,--eg=,-niígbezárul f:Joe May, Adolf Lantz,jane Bess, Hans Székely előtte minden lehetőség német földön, elhagyta o: Carl Drews, Edgar Zi esem er, Hjalmar Larski, az országot, majd 1938-ban Európát is. Az elkö- Karl Puth sze: Paul Richter, Alfred Gerasch, Marcella Alba- vetkező években egy másik kontinensen kedve- ni, Paul Wegener zöbb körülmények között - és egy ideig valóban teljes álkotói szabadságot élvezve - dolgozhatott. 3. DER HERR DES TODES (A halál ura) 1926. Egyetlen alkalom adódott még életében, amikor gy: Maxim Film részt vállalt német film gyártásában. A háború r: Hans Steinhoff után Erich Engel kérésére a DEFA szerződést i: Karl Rosner (regény) kínált a szülőhazájába visszatérni szándékozó f: Hans Székely művésznek a Denevérraj (Geschwader Fleder- o: Hans Theyer, Willy Gaebel maus) círnű film forgatókönyvének megírására. sze: Fritz Sohn, Eduard von Winterstein, Simone Vaudry, Heinrich Pe er Ez a vietnami háború ellen szóló film volt Szé- kely utolsó alkotása, amelynek nagysikeru pre- 4. GEF ÁHRDETE MÁDCHEN (Lányok veszélyben) mierjét ő maga már nem érhette meg, a nívódí- 1926/27. jat özvegye vette át helyette. gy: Koop-Film CO. Perjési Zsuzsa r: Hans Székely (?) i: Rudolf Lothar f: Helene Lackner, Karl Vogt JEGYZETEK o: Paul Holzki sze: Nina Vanna, Margarete Kupfer, Harry Hardt, l Gertler Viktor: Az én mozim, Budapest, 1942. Kurt Gerron 2 Christa Bandmann/joe Hembus: Klassiker des A Gerhard Lámpredu-féle katalógusban és a hagyatékban Deutschen Tonfilms 1930-1969, München, 1980. talált adatok (Lichtbühne, 7926. okt. 27. 283. szám) eltér- 3 Oskar Kalbus: Vom Werden deutscher Film- nek egymástól. A korabeli híradás valószínűsíti, hogy kunst, 1935. ugyanarról a filmrál van ugyan szó, a forgatókönyvíró és a gyártó cég is megegyezik, a rendezést Lamprecht azonban _ Forrásul használtuk még: Heinz Schali-nak tulajdonítja. Megjegyzésként azonban a hagyaték anyagát, valamint: hoa.áfúzi, hogy az erre vonatkozó értesülést Karl Vogt révén szerezték csuPán. Gerhard Lamprecht: Deutsche Stummfilme, Ber- lin 5. EINLADUNG ZUM NACHTESSEN (Meghívás Alfred Bauer: Deutscher Spielfilm Almanach vacsorára) 1928. 1929-1950, München, 1976. gy: Ring Film Lajta Andor: A tízéves magyar hangosfilm r: Hans Székely 1931-1942. Budapest, 1942. f: Alexander Esway (ötlet: Szőke Szakáll, Hans Szé- Ilona Brennicke/joe Hembus: Klassiker des kely) Deutschen Stummfilms 1910-1930, München, 1983. o: Herbert Körner Abel Péter: A négynevű ember hat élete, Mozgó sze: Paul Heidemann, Susanne David Képek, 1987. május III. évf. 5. szám

34 6. UNGARISCHE RHAPSODIE (Magyar rapszódia) ll. DIE SINGENDE STADT (CITY OF SONG) (A 1928. forróvérű város) 1930. gy: UFA/Erich Pommer gy: UFA (D) - Asfi (GB) r: Hanns Schwarz r: Carmine Gallone i: Hans Székely f: Hans Székely (ötlet: Carmine Gallone) f: Hans Székely, Fred Mayo o: Curt Courant, Arpad Viragh o: Carl Hoffmann z: Emesto Tagliaferri, Philipp Braham, Paul Áb- sze: Dita Parlo, Willy Fritsch, Lil Dagover, Gisella rahám Bathony sze: Jan Kiepura, Brigitte Heim, Walter Jansen, (Hangos változat: 1930) Gertrude Berliner (A milánói Scala világhírű hóstenorjának,Jan Kispurdnak 7. ASPHALT (Aszfalt) 1929. e: volt az első[ilmszerepe) gy: UFA/Erich Pommer r:Joe May 12. GLORIA (Glória) 1931. i: Rolf E. Vanloo gy: Matador Film (D) - Pathé (F) f: Rolf E. Vanloo, Fred Mayo, Hans Székely r: Hans Behrendt o: Günther Rittau f: Franz Schulz (ötlet: Hans Székely, Georg C. sze: Gustav Fröhlich, Else Heller, Betty Amann, Klaren) Albert Steinrück ·0: Frederik Fuglsang z: Hans J. Salter 8. DIE WUNDERBARE LÜGE DER NINA PET- sze: Brigitte Heim, Gustav Frölich, Fritz Karn- ROWNA (Nina Petrovna szomorú szerelme) 1929. pers, Rolf Drucker gy: UF A/Erich Pommer r: Hanns Schwarz 13. ICH BEI TAG UND DU BEI NACHT (Nappal f: Hans Székely én, éjjel te) 1932. o: Carl Hoffmann gy: UFA/Erich Pom mer sze: Brigitte Heim, Franz Lederer, Warwick Ward, r: Ludwig Berger Harry Hardt . f: Hans Székely, Robert Liebmann (A film Viktor Tourjansky rende;césében,7937-ben hangos o: Friedl Behn-Grund válto;catbanis elkés;cült- Franciaorsmgban. Címe: Le men- z: Wemer Richard Heymann songe de N. P.) sze: Kathe von Nagy, Willy Fritsch, Amanda Lindner,Julius Falkenstein 9. MANOLESCU (Der König der Hochstaplers) (Manolescu, a végzetes asszony) 1929. 14. DIE SCHÖNEN T AGE IN ARANJUEZ (Kalan- gy: UFA dorok királynője) 1933. r: Viktor Tourjansky gy: UFA/Max Pfeiffer i: Hans Székely (novella) r: Johannes Meyer f: Robert Liebmann i: Hans Székely (novella) o: Karl Hoffmann f: Peter Francke, Walter Wassermann sze: Ivan Mosjukin, Brigitte Heim, Heinrich Geor- o: Friedl Behn-Grund ge, Dita Parlo z: Hans-Otto Borgmann sze: Brígítte Heim, Gustaf Gründgens, Wolfgang 10. MELODIE DES HERZENS (A szív melódiája) Liebeneiner, Kurt Vespermann 1!}29. • gy: UFA/Erich Pom mer 15. GESCHWADER FLEDERMAUS (Denevérraj) r: Hanns Schwarz 1958.

I f: Hans Székely gy: DEFA o: Günther Rittau, Hans Schneeberger r: Erich Engel z: Wemer Richard Heymann, Paul Ábrahám, i: Rolf Honold Viktor Gertler f: Hans Székely, Rolf Honold sze: Dita Parlo, Willy Fritsch, Gerő Míhály, Mar- o: Karl Plintzner, Erwin Anders csa Simon z: Hanns Eisler sze: Wolfgang Heinz, Christine Laszar, Günther Simon, Kurd Pieritz

35 MAGYARUL KÜLFÖLD ÖN

, \

Noteszlapok a Bécsi Magyar Újságból

Közismert, hogy az 1919 október 31-e és 1923 még az apró információkból is kirajzolódik. Már december 16-a között megjelent napilap a kife- a nevek és a címek is árulkodnak. A filmről meg- jezés igazi értelmében politikai orgánum szere- szólaló szerzők listája szintén. pét töltötte be. Kultúrával és művészettel csak ritkán foglalkozott, noha - alkalmi jelleggel - K~z~jük a beszámolót az apróbb hírekkel. A volt ilyen rovata, s a szellemi élet Ausztriába Becs'_.Ma~ar f!jság közleményei tömörek, tény- kényszerült kiválóságai viszonylag sűrűn vállal- szeruek, altalaban nyoma sincs bennük a bulvár koztak bizonyos jelenségek magyarázatára. szenzációhajhászásnak. Mikor először merültem el alaptengerben, 1919. december 28.: Filmre kerül H. G. Wells őszintén elborzasztott egy hír (1920. április 15.). híres regénye, Az idógép.A Vienna-filmgyár vál- A Bécsi Magyar Ujság beszámol arról, hogy lakozik az átültetésre, rendező "Zirner Ákos, a Maurice Maeterlinck a filmrendezők sorába lé- vállalat főrendező je" . pett. A bejelentéshez fűzött kommentár fölöt- 1920, Ja~u,ár 10.: H,íradás a németországi tébb alkalmasnak látszott arra, hogy lehíítse for- filmcenzurarol: "A filmek előadását csak olyan ró ambícióimat: "Maeterlinck művészetének lé- esetekben szabad betiltani, ha azok veszélyezte- nyege: a szavak zenéje. Hogy míkép [síel) akarja tik a közbiztonságot, ha a vallásos érzületet sér- elérni a nagy költő lírai elképzeléseit a filmbe tik, vagy pedig, ha az erkölcsbe ütköznek és al- varázsolni, az az ő titka. Kár érte." Sapienti sat: a kalmasak arra, hogy aljas ösztönöket ébressze- "kár érte" oldalvágás rossz koncepeiét sejtetett, nek fel." - az akkoriban még csak születö művészeti ág le- 192Ö:február 24.: Terjed az expresszionista .kezeléséről árulkodott. film, mellyel kapcsolatban a lap álláspontja a Ahogy haladtam előre a kutatásban, öröm- következő: "Ha az expresszionizmust a kifeje- mel tapasztaltam, hogy s~ó nincs tudatos negli- zés fokozásának tekinthetjük, akkor ez a kísérlet gálásról. A Bécsi Magyar Ujsághasábjain gyakran épp olyan forradalmi átalakulás kezdetét jelen- -felbukkan a "film" szó. Igaz, nem a volt császár- tené, mint amilyen a stilizált függönyökkel dol- városba menekült egykori magyar nagyságok gozó színpad bevezetése volt a naturalista dísz- vállalkozásaira koncentrál tan, nem is emigrá- letekkel szemben." ciós műhelyek gondjait taglalóan - de azért fon- 1920. március 12.: Hatvannyolc esztendő táv- tos, hasznos, tartalmas információkat szelgáltat- latából is megszívlelendő morfondírozás: "A va azoknak, akik szerétnék annak a bizonyos bé- dollár mostanában Budapesten is sok színészt és csi őrhelynek a szellemét felidézni. Közvetett artistát csábít el és nincsen nap, hogy egy-egy ér- választ kapunk arra a kérdésre, hogy milyen tár- demes művészünk távozásáról ne kelljen hírt sadalmi légkör vette körül az emigráció képvise- adnunk." Ehhez a bejelentéshez praktikus ta- lőit, míképpep változtak az ideálok, milyen volt nács társul: a távozóknak kell a beutazási enge- a kapcsolat - volt-e kapcsolat egyáltalán - az dély, csak ebben az esetben írják alá számukra a anyaországgal. A szemlélet, a felfogás, az irány szerződéseket. A Bécset csak ideiglenes állo-

36 . másnak tekintő magyar film-emigránsok (Ker- izraelitának hittek, s ezért rnegtámadtak (1923. tész és mások) feltehetően alaposan figyelték az február 23.). eseményeket és a körü1ményeket. Április 13-1panasz - megint Budapestre ad- 1920. március 23.: Naiv nacionalizmus hatja resszálva: 56 fővárosi mozit a Kurzus táborno- át azokat a sorokat, melyben a magyar filmesek kai és víg özvegyei között osztogattak el. Ez volt amerikai térhódításáról esik szó: Egy New a híres "mozirablás" ... York-i filmkereskedő meséli: "Az egész földke- S most barangoljunk egy keveset 1922 esemé- rekség legtekintélyesebb filmgyári cége a nyei és számai között.január 3L:Visszaélések Cukor-testvéreké, három magyar fivéré, akik történtek a ceazűránál a magyar fővárosban. Pi- egy tizenöt hatalmas gyárból álló trösztnek az kirt kommentár: "pénzzel mindent el lehet ér- egyedüli tulajdonosai. " "A Cukor-trösztnek leg- Dl."••• komolyabb ellenfele a Williem Fox-filmtröszt, a Március 17.: V égre egy magyar filmes ese- világ második legkolosszálisabb mozivállalko- mény - igaz, megint Berlinből. de a magyar zása, megnyugtató azonban, hogy főrészvénye- terjeszkedés és térhódítás bizonyítékaként: "A se a Fox-nak is - magyar ember." "A Cukor- Berlini Unió Vállalat, Németország egyik leg- tröszt legüjabb remeke egy ötvenfelvonásos kí- . előkelőbb filmgyára, évi egymillió márka hono- nai dráma, amelyet tizennyolc hónapig vettek ráriummal kötelezte Bíró Lajost, Lengyel fel a helyszínen, s előállítási költsége nyolc mil- Menyhértet és Fazekas-Frey rendezőt, hogy lió dollár volt. A dráma főszereplője Tedda Ba- évenként három filmet írjanak, illetve rendezze- ra, akiről még azt kell feljegyezni, hogy igazi ne- nek a vállalatnak." vén Ella Goldsteinnek hívják és egy Budapest- 1!122.május 10.: Bulvár-szenzáció: budapesti ről Amerikába származott magyar família lá- jelentés szerint vérátörnlesztéssel mentették nya." , meg Pásztory Móric, a Corvin filmgyár rende- 1920. október 15.: A Bécsi Magyar Ujságmun- . zője életét (vérmérgezésben szenvedett). Az ál- katársait élénken foglalkoztatja, hogy mi újság dozatot Fejős Pál, a Mobile-filmgyár főrendező- otthon. És ha valami nem tetszik nekik, nem rej- je és Liedl Gyula, Pásztory másik barátja vállal- tik véka alá véleményüket. Felháborodott han- ta. Manninger Vilmos professzor végezte a mű- gú cikkben ostorozzák azokat, akik eladták egy tétet. Két nappal később Pásztory meghalt. A amerikai pénzcsoportnak a Vígszínházat (A V(g- lap megírja, hogy "az úttörök közé tartozott", s~(nhtki k6tya-vetye). Természetesen nem a teát- nevéhez fűződik A s~ökött katona, melyet az em- rumot sajnálják, amiatt dühöngenek, hogy" ... lékező a legelső magyar mozi darabnak mond. A a magyar kultúra rothad tovább". Lehet-e őrizni Bécsi Magyar Újság szerint ő alapította a Corvin t a tüzet? Van-e remény arra, hogy a haladó tö- 8000 korona alaptőkével. Legutóbbi beosztása rekvések idegen talajban is megfoganjanak. A főrendező volt. Három hónappal a tragikus ese- válasz: igen. G. A. szerint (nem valószínű, hogy mények előtt kilépett a Corvinból és Berlinbe Gábor AndorraI azonos, hiszen a jeles költő és utazott. Itt érte utol a halálos betegség. humorista mindig aláírta a nevét) az 1920-as 1922. június ll-én A film rendezés múvésQte helyzet egyszerre dermesztő és reménykeltő címmel érdekes beszélgetés olvasható Kertész (dec. ll.): " ... a magyar kultúra Budapesten el- Mihállyal, a Sascha-filmgyár főrendezőjével. halt. .. az otthon katonacsizmákkal széttaposott Dr. Aczél Benőnek fejti ki az immár befutott magyar kultúra még mindig van olyan erős és művész kikristályosodott nézeteit (éppen a életrevaló, hogy vendég-talajon is kikel, fölsar- Sodoma és Gomorra forgatásakor). Néhány meg- jad és kalászba szökken." A lap jogos büszkeség- állapítása eligazít az uralkodó felfogásról (bár a gel nyugtázza, hogy Bécs valóságos magyar kul- mondatok egy része reklárnízű) : "A filmrende- túrközponttá nőtte ki magát s nem egészen más- zés! ... Ebben minden benne van: a világ min- fél év alatt "kezdett a magyar kultúra centruma- den művészete, költészet, festészet, építészet, képpen kialakulni." zene és amit akar. A film egy repülőgép, egy Két jellemző hír 1921-ből: márc. 15.: Antisze- üstökös sebességével halad a jövő felé!" "Téve- mita tüntetésre került sor Bécsben. A budapesti dés azt hinni, hogy a film természeténél fogva ébredők vezették. Fedák Sárit, a népszerű Zsa- kénytelen realisztikus irányba fejlődni. Mond- zsát, aki elég sokszor megfordult osztrák szorn- hatnám, hogy éppen az ellenkezője áll. A film szédainknál, megverték, prémesbundáját elvet- lehetőségei közé tartozik a fantasztikum, a stili- ték. Holott ő nem is zsidó ... Ugy járt, mint né- záltság." "Az osztrák filmnek ma már híre van a hány esztendővel később Mály Gerő, a népsze- világpiacon. Némi büszkeséggel mondhatom, rű komikus - Budapesten: akit görbe orra miatt hogy ezt a hírét nem utolsósorban a magyarok-

37 nak is köszönheti." Kertész az interjúban hivat- ben a művészek - rendezők, írók, színészek - kozik Korda Sándorra és Várkonyi Mihályra, a megmelegedtek ugyan, de mindnyájuknak nem Berlinben dolgozó Somlaira és Huszár Károly- jutott munka, tovább kellett rnénniök, ha tehet- ra. ségüket ki akarták bontakoztatni. Július 15.: Berlinből érkezett a hír: Hessen A Bécsi Magyar Újság harcos elkötelezettségét szabad állam javasolja, indítsanak eljárást a Fri- - ízelítőül - néhány szalagcím is jelzi. "Horthy dericus Rex ellen (Cserépy Arzén, a majdani megint akasztatott", "Budapesten 11 ember hal Földindulás rendezője készítette), mert "alkal- meg naponta tüdővészben", "Héjjas Iván gyil- mas arra, hogy veszélyeztesse a közrendet és kos", "Spiclirendszer Magyarországon" - és így biztonságot" . tovább, szinte lángolnak a lázító sorok. De mi- November 11.: "Intim Pista" is betette a lábát vel Bécs az Bécs és a portékat el kell adni, nem Bécsbe. Íme, a szcnzació: a bécsi polgári bíró- szabad csodálkoznunk azon, hogy két Horthy- ság tárgyalja Kovács Ilona filmszínésznő (Lucy ellenes kirohanás között a reklámnak is jut hely: Doraine) válókeresetét - a férj, Kertész Mihály "Már alig van magyar ember Bécsben, aki ne ellen. Még Budapesten házasodtak össze. A férj tudná, hogy csak egy igaz magyar szórakozó- féltékeny, veszekedik, veri az asszonyt. A tudó- hely van Bécsben, a Renaissance-Bar 1. Singer sító epés megjegyzése: "Féltékenysége dacára Stro 9, Stefansplatztól 5-ik ház." Kertész Mihály nem tartotta meg a házastársi Ami a szerzőgárdát illeti - csak a kultúra ré- hűséget, hanem többször megcsalta őt." Kertész gióiban maradva -, sűrűn szerepel a lapban Gá- Mihály jogi képviselője szerint viszont az asz- bor Andor (pulicisztikával és verssel), Kassák szony léha, sőt részeges. Igazán sohasem szeret- Lajos (szintén költeménnyel és heves esztétizá- te az urát. A tárgyalást egyébként elnapolták. lással: több levelet tesz közzé a művészetről s 1923. január 6-án ismertetést olvashatott az ezekben kifejti közismert álláspontját: "És mi érdeklődő a "zengő filmről" New York-i forrás művészek vagyunk! Es mi politikusok vagyunk! nyomán: "a legközelebbi jövő eseménye a be- Es mi munkások vagyunk!"), Bölöni György szélő film lesz." (elvi cikkekkel), Dénes Zsófia (különbözö műfa- Május 16-án a lapban cikk jelenik meg arról - jokban), és természetesen Balázs Béla. sajnos, a jövo nem igazolta a jóslatot -, hogy "szakértők szerint a filmégés a jövőben teljesen Balázs és a Bécsi Magyar Újság kapcsolatáról részle- kiküszöbölhető". Egy bizonyos Ernst Qeser tesebbe-n szólunk. A-teljes életmű feltárásakor operatőr készülékétől várták a csodát. A talál- bizonyára nem feledkeznek meg róla a tudós ku- mány bizonyára érdekes lehetett, de tökéletes tatók, néhány érdekes adalékkal azonban mi is garanciát nem biztosított minden vetítőterem szeretnénk gazdagítani a Balázs Béla nyomo- réme, a tűz ellen. Még egy technikai vonatkozá- zást. Három általános megjegyzés - elöljáróban. sú információ. Mihály Dénes "telehórja", a kép- A publikációkból kitetszik későbbi híres film- közvetítés ígéretes stádium ba érkezett. Berlin- esztétánk univerzális érdeklődése. Harcos szo- ben- isiniútettek atalálinányt (július 6.). cialista szellemiséget képvisel. Már megérintet- Szeptember 12.: A színes mozi körvonalai te a film varázsa, hiszen egyre gyakrabban hó- már kibontakozóban vannak, de egyelőre drá- dol kedvenc művészetének - jegyzettel, kritiká- ga. A londoni Alhambrában folytatott kísérlet val, elméleti meditációval. Kétségkívül készül szerint egy méter színes nyersanyag többezer leendő nagy küldetésére. méter fekete-fehér (! ! !) árának felel meg. Szep- Ezúttal csak néhány lapot emelünk ki a Bécsi tember 17.: Készül Bíró Lajos Rudolf trónörökös Magyar Újság Balázs Béla dossziéjából. Főkép- círnű filmje Beregi Oszkárral és Huszár Károly- pen filmtárgyú cikkeket (bár a többi is érdekes, lyal. Szeptember 28.: Darvas Lili New Yorkba mert motiválja a társadalmi hátteret, a szerző készül. Október 3.: Tudósítás a magyar film el- közérzetét, érdeklődésének irányultságát stb.). sorvadásáról: "A magyar filmgyártás az utóbbi Az első nyomra az 1920. februát 28-i számban években teljesen lezüllött. (Magas nívót soha- bukkantam - ez a Karácsonyi ének 1919 círnű sem ért el.)" A Bécsi Magyar Újság szerint az álla- vers. Két sora sok mindent elmond: "Ne nézz mi filmgyártás meghonosodása, amiről beszél- vissza, szegény párom, Túl vagyok már hét hatá- nek - kifejezett hátrányt jelent majd a szabad ron." Ugvanezen esztendő augusztus 28-án lát versenyben. December 12.: Várkonyi Mihály napvilágot a Látható poézis címu cikk, melynek befejezte a Sascha-filmgyárnál a Kurueslo című józan helyzetfelismerése prológusnak tekinthe- filmet és elutazott Los Angelesbe, egy amerikai tő egy új kulturális médium vizsgálatához: " ... filmgyárhoz. Ez a tipikus folyamat, hiszen Bécs- most kezdődő művészetről van szó, szűz talaj-

38 ról, melynek megértéséhez semmiféle művelt- látni tanulunk"- vélekedik a kritikus. Aprilis 2-i ség nem kell, hiszen nincsen még múltja, mely- bejelentés: Balázs Béla néhány nap mülva a bé- nek ismeretével számolt." Az előbb említett csi magyarok számára felolvasást tart kiadatlan Kassák-kinyilatkoztatást Balázs Béla nem hagy- művei ből - az orosz éhezők javára, az Oster- ta válasz nélkül. Beleszólás címmel reagált. Két reichische Künstlerhilfe für die Hugernden in mondat a disputából. Balázs felrója a költőnek, Russiand felkérésére. Április 9-én már be is szá- hogy "nemjó prókátorajó ügyének". Mire Kas- molnak az akcióról : "Az intonáció tiszta és a me- sák: "az én szempontom nem esztétikai, hanem lódia, amely nem egyszerű és ritkán elért magas- világszemléleti". A pozíciók helyi értékét mu- ságokba visz fel, végig töretlen." Május 7-e: a tatja, hogy Balázsnak újra fórumot biztosítanak, Napló keretében Balázs Béla levelet intéz N é- hogy kifejthesse: Kassák "forradalmi-barbár- . meth Andorhoz. Idézzünk belőle: "minden ságban" szenved. Sűrűn sorjáznak 1920-ben Ba- nagy művész szeme »élesre van beállítva« ... lázs Béla naplójegyzetei a Bécsi Magyar nézni ugyan mindent lehet, de látni csak a beál- Újságban. Ezek egyikében - december 12-én - a lított szem tud. Ebben már választás van." majdani filmesztéta, irodalomkritikusi talárban 1922. május 17-én és 19-én két folytatásban nekiront Babits Mihálynak abból az alkalom- hozza az újság Balázs Béla A látható ember című ból, hogy az Era tót kiadták Bécsben. A befejező . esszéjét, alkalmasint a későbbi esztétikai alap- tézis - a megsemmisítő konklúzióval: "Hidd el munka vázlatát. "Ujra láthatóvá lesz az ember", Mihály, hogy még sikere d sem lesz. (Ez fogja be- hangsúlyozza a szerzö: " ... a mozi vásznán ma csületedet megmenteni.) Mert a te legújabb eleven emberlélek válik láthatóvá. Nem csak a publikumod jobb szereti a pornografikus foto- koncerttermek felső tízezrei számára. Az egész gráfíákat," A december 28-i számban rendha- civilizált emberiség szokja és tanulja most a fi- gyó hirdetésre bukkanunk. Az áll benne, hogy ziognomia újra keletkező nyelvét." napvilágot lát Karin Michaelis és Balázs Béla Május 21-i bejegyzés a Naplóból: Balázs Béla Túl a testen című munkája, műfajára nézve "egy .abból a alkalomból fogott tollat, hogy sor került férfi és egy nő naplója". Az ismertetésből meg- 'Bartók Béla első külföldi premierjére (a frank- tudhat juk, hogy a regény egy orosz forradalmár furti Operában). Kicsit dohog amiatt, hogy és egy előkelő nagyvilági asszony erotikus sze- "Bartók Horthynál teázik", ugyanakkor huma- relmi története - napló formában. A férfi napló- nista nagyvonalúsággal kijelenti: "Az ilyen nagy ját Balázs Béla, az asszony feljegyzéseit a világ- muzsikusnál a muzsikát tekintsük, ne az em- népszerűségnek örvendő dán írónő írta. A kö- bert". Szinte minden számra jut valamilyen Ba- vetkező év február 4-i számában ízelítőt adnak a lázs Béla-vonatkozás ebben az időben. Május könyvből s a lap néhányszor még visszatér a vál- 23-án például átveszik azt a recenziót, melyet a lalkozásra. Az április 24-i recenzió rendkívül el- Neue Freie ,Pressében Thomas Mann írt Balázs ismerő, ...... ~unkáiár~l, 'Az_álmokköntöséről:~ !1~me~író mi- 1922. január 25-én közlúiBécsiMagyar Oj~ág, nösítése hízelgő: a könyv szép, állapítja meg s hogy Balázs Bélának megjelent az első könyve úgy találja: Balázs prózája civilizált, a költői német nyelven. Ez a Hét mese, Stephanie Elza ügyesség dícséretet érdemel. fordította. Franz Blei a következőket írta róla a Balázs Béla sűrűn megjelenteti a Bécsi Magyar berlini Tagebuchban (a bécsi átvétel nyilvánvaló Újságban meditációit (az egyiknek, mely Freu- gesztus): "Ezeknek a mély parabolaknak mese- dot választja kiindulópontként, a "tudományta- alakja távolról sem ügyes kéz mesterfogása, lan elmélkedés" alcímet adja, s ilyen konkluzió- amely mélyebb értelmet akar hazudni valami val zárja: "A világ történik. Továbbtörténik. Es jelentéktelenség mögé és nem is gyáva kibúvás a nekünk is részünk van benne" - július 30.). To- világnak nem eléggé lebírt realitása alól nem . vábbi témái: egy gyerek-nyaralóban beszélget a mérhető distanciák ellenőrizhetelen égszínkék- tanítónővel s majdnem egymás vállán sírják ki jébe. " Az ítélet félreérhetetlen: a könyv "egé- magukat, mivel "máma nem lehet embert ne- szen rendkívüli". A február l-i számban megje- velni" - A kis szabadok, augusztus 6.; "nézem, lent N émeth Andor-kritíka szintén elismerő (az hallgatom a vasárnapi estét", Ének, augusztus Isten tenyerén című Balázs Béla-kötetről), de a re- 13.; Robert Musilról, a "démonikus határkere- cenzens dohog a sajtőhibák nagy száma miatt. sőről" augusztus 27 és 29.; Hauptmannról és Március 9-én újabb Balázs mű méltatását olvas- Maeterlinckről, a "rezignáció költőiről", szep- hatják a lap barátai - az A színjáték elmilete (az tember 13.; a számkivetettségről; Szólok anyám- Európa Ismeretterjesztő Könyvtár 2-dik száma- hoz, október l, a temetkezés drágaságáról; Kol-

ként adták ki Bécsben). "Balázs szempontjaiből I dusok indexe ésa házmesterné koporsója,október 24.

39 - és ez csak válogatás. Kuriózumjellegű a szep- ért meg annak a lehetősége, hogya fontosabb tember 17-i híradás: Kísértetek Bécsbena címe an- mozidarabokat megközelítő rendszerességgel nak a cikknek, melyben a majdani esztéta el- figyelemre méltathatta a lap - addig a recen- büszkélkedik azzal, hogy "mozirendezést ta- ziók, beharangozók, kommentárok meglehető- nult" (ezek szerint technikai stúdiumokat is foly- sen esetlegesek (mint ahogyan az emigráció fil- tatott, mielőtt téziseit papírra vetette). A film, mes köreihez sem nagyon jutott el ez a sajtóor- melynek forgatásában Balázs Béla részt vett, gánum). Villantsunk fel két-három mozaikot: Habsburg Károlyról szólt. Hátborzongató a tör- néhány címből és véleményből is megítélhet- ténet. Otven volt katonatisztet kértek fel statisz- jük, mi tetszett és mi tetszhetett a munkatársak- tának. A nyugdíjasok annyira átélték a szerepet, nak és az olvasóknak a húszas évek legelején. hogy "elvesztették a valóságot", s a munka min- Ketten írtak 1922. november 12-én az első bé- den pillanatában kísértett Ll régi K.u.K. hadse- csi orvosi filmről (Hygienie in der Ehe) - egy férfi, reg szelleme: "Ez már nem színjátszás volt, ha- Halmijózsef és egy nő, Dénes Zsófia. A vetítés nem kísértet járás" - fűzi hozzá Balázs, aki tehát szervezési újítása az volt - manapság aligha le- drága tanulópénzt fizetett a rendezői alapisme- hetne bevezetni -, hogy külön ültették a férfia- retekért.jellemző - bár nem filmes vonatkozású kat és a nőket: legalább ne szégyenkezzenek a december 31-i ismertetés. A tárgya az Isten te- együtt, ha már az alkotók szókimondó merész- nyerén, Balázs Béla nagy regénye. A második kö- séggel részletezik a nemiség diszharmóniáit. tet egyelőre még kéziratban vár kiadásra, kézről (Zárójelben említem, jellemző gyakorlat ekkori- kézre adják az emberek. Az újság véleménye le- ban, hogy a filmek rendezőinek nevét nem szo- hangolóan tárgyilagos: "Németül hamarabb fog kás kötelezően feltüntetni. A "nagyoknak" kijár megjelenni, mint magyarul. Magyar költő, ma- ez a gesztus, egy Hygienie in der Ehe esetében a gyar sors, magyar regény, magyar élet ... " szerzö' neve mellckcs.j Halmi véleménye:" film 1923-ban Balázs Béla csak áprilisban veszi fel üzleti vállalkozás. Dénes Zsófia kevésbé elutasító. a tollat, de attól kezdve gyakran. Film és erotika 1923-ban "előfordul" a Bécsi Magyar Újság ha- című tanulmányában Asta Nielsenről Ír Lulu sábjain a Lessing-ihlette Bölcs Náthán (a mozi- Wedekind Erdgeistjének moziváltozatát méltat- változatról N émeth Andor mondja el benyomá- va. Figyelmet érdemel az egyik mellékgondolat: sait - január 18-án); a Polikuska (a cikk szerzője, "A szókincs nagysága költők nagyságának egyik Alfred Kerr Sztanyiszlavszkij-filmnek minősítí a mértéke. Shakespeare-t tisztelik érte, hogy Lev Tolsztoj-átültetést, kétfrontos kritikát ad 15.000 szóval dolgozott. Hogy Asta Nielsen közre: hangsúlyozza, hogy naturalizmus "nyü- mennyi kifejezéssel dolgozik egyetlenegy dolog zsög a filmben a maga bőségében", ugyanakkor megmondására, azt felmérni is csak akkor lehet, elismeri, hogy "ebben a filmben a valódiság ha a kinematográfia segítségével meg lesz már idáig ismeretlen fokát éri el" - január 21-én); a csinálva (sic!~z emberi mimika nagy lexikona, Nóra Olga Csehova főszereplésével (februá~_ \ melyre várunk (ápr. H.). Csak úg) mcllckcsen án, a' szerzö megnevezése nélkül); az Inlo[erance szólva: ez a nagy lexikon, de még a kicsi is, fél- (február 25-én, megint Dénes Zsófia látogatott évszázaddal később is várat magára. A Film és el a moziba: az a véleménye, hogy Griffith a gícs- munka círnű eszmefuttatás a gép, a munka és a cse s Krisztusképet is felhasználta a közönség munkás motivumainak megjelenését veszi megnyerése céljából); a My Boyjackie Coogan- számba a vásznon (ápr. 15.). Meglepő címre nel (ugyanebben a számban); a Fridericus Rexjú- bukkanunk az ápr. 29-i számban: Charlie Chap- lius 7-én: az ismeretlen recenzens a Nagy Fri- lin, a forradalmár. Hogyan született ez a furcsa gyes porosz királyról szóló filmet, melyet Cse- képzettársítás? Egyszerű a magyarázat: " ... csú- répy Arzén "írt, rendezett, fényképezett, gyár- fondáros lázadás ez ellen az egész gép- és szer- tott és adott el többszáz példányban" (gyilkos szám civilizáció ellen: ebben rejlik Charlie irónia!); nacionalista, bár jól megcsinált műnek Chaplin forradalmisága." tartja s megsuhogtat ja fölötte az ostorát: "A film rendkívül alkalmas arra, hogy fenntartsa és nö- És most nézzük: milyen filmek felé fordult a Bécsi velje a németek elleni gyűlöletet; az Egy szép asz- Magyar Ujságerősnek aligha nevezhető reflekto- szony négy éjszakája Beregi Oszkárral a főszerep- ra? Tanulmányok, mint láthattuk, a kiemelkedő ben és a Kertész Mihály-rendezte A lavina, mely alkotásokról, még Balázs Béla jóvoltából sem többszörös Hungarica, hiszen meséjét Vajda születtek. Rendszeres filmkritika ekkoriban László írta, főszereplője pedig V árkonyi Mihály még nem létezett - ,sha igen, ez semmiképpen (utóbbi két filmről október 23-án tudósítanak). sem a Bécsi Magyar Ujságprofilja. Csak 1923-ban Anonymus, a kritikus a vadromantikus históriát

40 mentegeti, mert szerinte ; ... nem fontos a film egyetlen komolyabb hirdetője ·maradt meg Pes- drámai problémája. A felvétel viszont annyira ten: Hevesy Iván, aki a Nyugatban írt cikkeivel szép és tökéletes volt, a színészek is elsörangúak, legalább napirenden igyekezett tartani a művé- úgyhogy másfélórai moziban ülésért bőségesen szet és irodalom újabb fejlődésének egyes etap- megjutalmazta nézőit. " Október 24-én Komlós jait. . Aladár méltatja figyelemre A velencei kalmár Tudósítós a filmforgatásról (1922. március 15- adaptációját (rendező: FeIner Péter Pál), majd én): Munkácson filmfelvételek készülnek a ru- november ll-én (n) szignóvval a hét újdonsá- szinság történetéről. mert "egy élelmes és ügyes gait ajánlja az olvasó figyelmébe a Pathé Jour- mozitulajdonos megtanulta a filmfotografálás nal. mesterségét és ugyanúgy tesz, mint a magyar filmcsinálás őskorában (ami nem is volt olyan Végül - szintén nem a teljesség igényével - sze- rég). Fröhlichjános szalad a gépjével mindenü- melgessünk az egyébpublikációk (cikkek, hírek, vé, ahol csak valami érdekes történik." Nem de- riportok stb.) között. Az deriil ki belőlük, hogy a rül ki, hogy ezt a szaladgálást erénynek, vagy film egyelőre még csak tétova lépéseit teszi a bűnnek tartja a hír megfogalmazója. művészet felé vezető úton, bár azok között, akik Még egy külföldi jelentés, mely mai hangula- az irányt megszabják, hazánkfiai is szép szám- tokkal és gyakorlatokkal rímel össze (március mal akadnak. 24.):JanovicsJenő, a kolozsvári Magyar Nem- 1920. március 25. Beszélgetés Bíró Lajossal. zeti Színház igazgatója, az erdélyi magyar film- Bármennyire is meglep ő, a későbbi nagy szce- gyártás egyik úttörője Bukarestben járt, ahol fel- narista egy szót sem szól a filmről. Lehet, hogy tűnő tartózkodással fogadták, mivel - Mavrodi csak kényszerből vagy szükségből horgonyzott színészeti vezérigazgató szerint - "nem a román le a technikai találmány mellett? Sűrűn kap he- állam érdekében folyó munkát végezn ek (t.i. a lyet a Bécsi Magyar l.ijságban V értes Marcell, aki magyarok), hanem darabjaikat és egész reper- nem par excellence filmes, "mindössze" képző- toárjukat tendenciózusan állítják össze." művész, boszorkányos ügyességű rajzoló, aki 1922. november 23. Drámai jelentés a lapban, azonban - mint közismert - meglehetősen kötő- felér egy gyászjelentéssel: "Vége a német film- dött a stúdiók világához. Emigrációjában baráti nek". Ha bizonyos folyamatokra és mozgásokra kapcsolatokat alakított ki a lappal. Egy ízben gondolunk, nem nevezhetjük elkapkodottnak a (1922. június 4-én) már Párizsból nyilatkozik, nagyobb távlatokat is felismerő következtetést: • ahová áttette rnűködése színhelyét: " ... mi csak " ... a film - üzlet, s ha a német filmipar, amely hálásak lehetünk Pekár Gyulának, hogy nekünk legerősebb volt eddig Európában, üzletet akar el kellett jönni; itt kint legalább tamilhatunk és még csinálni Amerikával, akkor át kell térnie dolgozhatunk. " egy más stílusra, mert s ez az érdekes, az ameri- 1920. december 25-én, tehát a karácsonyi kai közönség nem is aka már grandiozus díszle- számban Z. L. Karriérem a filmbörzén címmel teket és tömegfelvonulásokat, hanem inkább megosztja hányattatás ainak sztoriját az olvasó- akar emberi sorsokat és összeütközéseket látni." val. Arról számol be, hogy statisztált az álom- Ugyanebben a hangnemben íródott az 1923. gyárban (természetesen magyar emigránsként). február 21-i dörgedelem: "Az energiák megvan- Hogy nem fenékig tejfel a Bécsbe vetődörtek -nak ·afliinben, -de nincs, aki Őket eirögúi3:tianul,- élete, egyáltalári nem meglepő, s az sem hat a vaskézzel összefogja. Ezért beteg a film." (A nóvum erejével, hogy még a statisztáláshoz is diagnózis megállapítója ezúttal sem írta alá a ne- protekció szükséges. Az erőviszonyokat bizo- vét.) nyára jelzi, hogy Z. L. először Kertész Mihály- A Bécsi Magyar l.ijság nem filmes jelentései, hoz fordult, aki viszont Korda Sándorhoz utasí- cikkei, híradásai révén vált az emigráció fontos totta a kétszáz koronáért ácsingózó segédszí- őrhelyévé, mégis kijelenthetjük summázó gon- nészt. dolatként: a lap tudósított a "kor érzeményei- Pillantás Magyarországra 1922. január 31-én ről" és a kutató számára lényeges adalékokat kí- (Az új művészet ismét tért hódít Budapesten) : nál a magyar filmes emigráció történetének hi- "Amióta a maisták, Kassák és köre, kényszerű- teles rekonstruálásához. ségből elhagyták Budapestet, irányuknak csak Veress József TEÓRIA

Lukács György: A film poétikája című cikke és az 1913-as év német filmirodalma

Lukács György életművének nem központi té- - főként az előkelő mozipaloták látogatása - a mája a mozi. A filmmel legátfogóbban Az esztéti- polgári és a polgárokhoz hasonulni vágyó réte- kum sajátossága című művének idevágó fejezeté- gekben társadalmilag elfogadottá vált. Az értel- ben foglalkozik. Ezen kívül életének utolsó évei- miség körében ha-szímpátíát nem is, de legalább ben nyilatkozott még a filmről, részben a vele érdeklődest váltott ki az új médium. Ha eddig készült interjúkban. Majd félévszázaddal hama- előkelő tartózkodással viseltettek is a durva "ka- rabb azonban már leírta gondolatait a mozi esz- kasülő-atmoszférával" szemben, mostantól még tétikájáról. az olyan neves írók, mint pl. Gerhardt Haupt- Ez a rövid tanulmány áll az alábbi fejtegeté- mann is elfogadták egy olyan filmipar pénzaján- sek középpontjában. N em a cikk helyét szerét- latát, amely presztizsét irodalmi művek megfil- nénk meghatározni a lukácsi életművön belül, mesítésével is növelni szándékozott. Neves szín- nem is akarjuk összehasolítani a szerző későbbi házi színészek, mint Eleonore Duse, Albert filmes nézeteivel, hanem azt vizsgáljuk meg, Bassermann először 1913-ban jelentek meg a hogy a cikkben kifejtett nézetei hogyan viszo- filmvásznon. Még Max Reihardt is filmezni kez- nyulnak a kortárs német mozi vitákhoz, a kor dett. És végül Paul Wegener Prágai diákjával eb- esztétikai trendjéhez. Hiszen Lukács részt vett ben az évben született meg az első művészinek 1913-ban a német értelmi ségnek a moziról foly- nevezett németjátékfilm. tatott vitáiban, ugyanis ekkor publikálta a Az 1913-as év azért is nagyon érdekes, mert a Frankfurter Zeitungme ékletében a Moziesnétika gyakorlati eredmények hatására erősen megsza- című cikkének bővített változatát, amely már porodott a filmes publicisztika és elmélet:' Eb- 1911-ben megjelent a PesterLlyodban (de a nem- . ben az évben írta és védte meg egy német egye- zetközi filmelméleti szakirodalom ismeretlen).' temen Emilie Altenloh az első moziról írott Ez pedig éppen abban az évben történt, mely diszertációt," az újságokban ekkor jelentek meg Kurt Pinthus szerint "a német filmgyártásban az első fíknrecenziök;" 1913-ban már számos nagy fordulatot hozott."! Németországban vég- könyvlapot, brosurát, újságot és újságrovatot érvényesen megvetette a lábát egy komoly, tő- töltöttek meg olyan alapvető tanulmányok, keerős filmipar, nagy, modern műtermek épül- amelyek a kínernatográfia mellett vagy ellen tek, költséges, "egész estés"! filmeket gyártottak írödtak." Lukács mozi-esszéje a neves Frankfur- sorozatban, a moziférőhelyek száma egyre ter Zeitung szept. 1O-i számában sem különleges nőtt! esemény. A szerkesztöség már 1912-ben vitát in- Ahogyan a mozi gazdasági és kulturális szere- dított a mozi értékéről és értéktelenségéről," és pe nőtt, úgy változott meg lassan a nyilvánosság . 1913 júliusában már me~elent egy cikk a mozi viszonya is az új médiumhoz. A meglehetősen esztétikájáról Max Beeri tollából. széles, de előkelőnek nem mondható közönség Ernst Bloch egyik megjegyzése Lukács körében egyre nagyobb népszerűségnek örven- Györgynek írott levelében világosan mutatja ezt dett a groteszk, a bűnügyi történeteket és az eg- a hirtelen megnőtt intellektuális érdeklődést.'!' zotikus kalandokat, a borzongató effektusokat Bloch is írt egy rövid értekezést a film kísérőze- és a szentimentalizmust gazdagon ígérő, szenzá- néjéről. 12 Arról, hogy miért utasította vissza ezt a cióhajhász filmkínálat. A moziba járás azonban munkát a Frankfurter Zeitung, azt írja levelében:

42 " ... Simon azért adta vissza a moziról szölö cik- mozi, amely mind genetikailag, mind funkcio- kemet, mert a tiédet már elfogadta, és állítása nálisan oly szorosan látszott kötődni a techniká- szerint már egész fiókja tele van hasonló külde- hoz, iparhoz, árutermeléshez, a tömegekhez és a ményekkel. ,,13 nagyvároshoz, a civilizáció legkonzekvensebb Az 1913-as év filmes publikációit áttekintve kifejeződésévé. majd a civilizáció ~zimbólumává szembeszőkö, hogy a publikációk megnöveke- vált. dett száma nem jelentett megértöbb hozzáállást A konzervatív gondolkodás számára - mely a az új médiumhoz, de egy új művészet meghirde- . századforduló túlzó szocializációs folyamatai tését sem. A film ekkor ml'~ túlságosan is el- láttán kifejezte reakciósan motivált nemtetszé- -lentmond a magas művésút~ől vall~tt elképze- sét - alapjában gyanúsnak tűnt a populáris mozi, léseknek, különösen a drámai színpaddal össze- hiszen felismerte a benne rejlő civilizációs szim- hasonlítva. bölumot. A mozi kelendő termékei gyors, szellemileg "A tömegszerűség maga - gyakran és lénye- sekélyes szórakozást, nagy izgalmakat ígértek. gében - csupán egy kitalálás", 14 amire a kinema- A gazdaságosság logikája szerint ismételten fel- tográfia épül, vélte Herman Hafker, a mozire- használtak olyan kipróbált, könnyen érthető former, aki ebből a szempontból érvényes eszté- sztereotípiákat, amik legszórakoztatóbbnak bi- tikai ellenérveit a következőképpen fogalmazta .zonyultak. Sorozatban készültek az állandó fi- ; meg 1913-ban megjelent kis kötetében, a Mozi és guratípusok, a szetereotip konfliktusok és a ha- művészetben: a populári mozi a sekelyes kikap- tásos szörakoztatö effektusok - feszültség, csolódás szokásával helyettesítette a "nagy érzé- melodramatikus hangvétel, komikum - megbíz- seket", amik "mélyen megindították, és a min- ható vezérfonalán felépített darabok. Tudato- dennapi szemvedélrektől eltávolodva" a néző san hasonultak a széles tömegek míndennapi "lelkét eltöltötték". I Az az élmény, amit a popu- igényéhez. Ezek a sztereotípiák, az érzelgősség . láris mozi ad, " ... nem tiszta, hanem olyan ösz- és populáris szórakoztatás, a kikapcsolódás tönök felgerjesztésén alapul, ami a kutyákat is vagy ahogy akkor mondták, az "időtöltés" - a elfogja minden sarokkő láttán: nemi izgalmak, rnűvészetről vallott uralkodó nézetek tökéletes félelem, sóvárgás, hiúság, csiklandös nevetés, ellentétét jelentették. A kor igénye az "erős indi- részegítő, könnyű és mértéktelen édes lelkese- vidualizmus", "a bensőségesség", a metafizika déssel teli érzelmesség. ",Ili. _ . kérdései, mindenekelőtt a lélekvolt. Az elmélye- Ehhez járult még a mozireformerek többsé- dés számított az egyetlen befogadói attitüdnek, :gének attól való félelme, hogy a monopölíumok a "nemesebb é vá~ás" volt a conditio sin e qua előtti film egyben a nem hivatalos tömegpszi- non. cholögia, a plebejus önkényuralom-ellenes A mozíröl - függetlenül attól, hogy elfogad- helyzetfelismerés csíráját hordja magában. A ták vagy megkérdőjelezték - másképp véleked- . "hazafiasan" gondolkodó reformereket meg- tek. Az, hogy mozi és művészet között antago- ijesztette a "tömegek ösztöneivel" való játék, a nizmust láttak, nemcsak a filmgyártás rutinta- film "veszélyes szuggesztiója", 17 amihez még az lanságával vagy a médium viszonylag fejletlen is hozzáj árult, hogy különböző tömegpszicho- technikai színvonalával magyarázható. A gyári- lógiai elméletek terjedtek el. Ezért azt követel- lag előállított film - a hagyományos művésze- ték a kultúrpolitikátől, hogy vezessen be szigorú teknél sokkal nyilvánvalóbban, direktebb és cenzúrát, sőt tiltsa be a populáris játékfilmek közvetlenebb mödon a kapitalista árutermelés- gyártását, és hogy ezt a médiumot kizárólag tu- nek, tehát "anyagi érdekeknek" volt alárendel- dományos és tanulmányi célokra használják fel, ve, és egyértelműen tömegszórakoztató igények ami ~akran "tudatos nacionalista népneve- szerint szabályozták - lényegileg, principiuma- lést'" jelentett. Esztétikai szempontból a "tö- ban jelentett antinómiát az uralkodó idealista megszórakoztató hatás" funkcionális összefüg- művészetfelfogással szemben. géseinek elutasítása a film dokumentáris lehető- A metafizikai irányultságú művészetfelfogás ségeinek egyoldalú, kizárólagos értékelésében és a profán, a tömegekre jobban ható érzékiség .fejeződött ki. Azt, hogy a mozidráma "összebo- dualizmusa annak a gondolkodási modellnek a ronálja" a kinematográfiát és a színjátékot, szellemi. rokona, amely a kultúra és civilizáció Hafker az "ízléstelenség" forrásának "a kor szé- történeti antagonizmusán alapul. Egykor ez a gyenének'l'" tekintette, a trükköket és a mese- modell is alapstruktúrájának megfelelően álta- szerűséget pedig "botrányosnak"20 tartotta. Sze- lánosította a polgári gondolkodásmód egyéb- rinte a mozi valódi művészi lehetősége egyedül ként meglehetősen különböző szempontjait. A abban van, hogy "hamisítatlanul" megjeleníti "a

• 43 . természeti jelenségek szabad, érintetlen világát szörakoztatás elfogadása, amit a kortárs mozi kí- és részletgazdagságát. ,,21 nált - az igazi művészetre való sajátos igény Az avantgarde-mozgalmakra is hatással volt a mellett - jellemzi az 1913-ban megjelent legtöbb kultúra és civilizáció megkülönböztetésének írást az avantgard kör szerzőinek tollából. Ber- gondolati modellje - a mozi a civilizáció szim- told Viertel úgy vélte: "Nem szimpatikus ne- bőlurna lett. Az expresszionisták mozihoz való kem, hogy a hazug emberbaráti pátoszt a nép" viszonya legalább annyira heterogén volt, egyszeru örömei fölé helyezik, csak azért, hogy ahogy azt rólukJost Hermand egy másik civili- magukat fölényben érezhessék.v" Walter Ha- zációs szimbólummal, a nagyvárossal kapcso- senelever megkérdezit .Kí az közülünk, aki nem latban megállapítja: a csaknem apologetikus elutazott még a Holdba (a moziban), mint ragadtatás és paradox ambivalencia mellett Münchhausen báró! Kit nem támadtak meg megvolt bennük "egy éppoly problematikus ra- még közülünk a prérin az aranyáért? ... Ki az, dikalitás is, amely minden ellen, ami városi, ha- aki lázas gyermekkorában nélkülözni tudná tártalan gyűlöletet táplált. "22 Karl May-t vagy Nick Cartert? ... Nem szabad Jó példa erre az expresszionista Aktion első a naivitásunkat valamely nemes művészet ke- füzetében Franz Pfemfert programadó cikke: netteljes papolásával megkeseríteni. ,,30És hoz- ,,»Edison« - a kultúrgyilkos kor csatakiáltása. A záteszi: "A kinematográfia nem művészet szín- barbárság harci üvöltése. A léleknélküliség ko- házi értelemben, nem stilizált szellemiség ... runk ismertetőjele. Lélek - azt jelenti: személyi- Ezért nem is lehet a szférák zenéjével beoltani: ség.,,23Es: "Nick Carte r, a mozi és a berlini bér- úgyis megkapná a himlőt, "31 házak, ez a triviális hármasság egyet jelent." " ... Ugyanebben az értelemben érvel végül Kurt még akkor is eltiltanám a népet ettől a lélekte- Pinthus is a mozi speciálís, az attrakción alapuló len, fantáziagyilkos tápláléktól, ha lennének va- esztétikai bája mellett, amit azonban nem lehet lóban jó filmek is."24Az ezzel ellentétes nézete- a művészet mércéjével mérni, hiszen azzal ép- ket is ugyanannak a dualista gondolkodási pen ellentétes, bár megvan a maga értéke: struktúrának alapján fogalmazták meg. Az ifjú "Ezért hisszük. mí, fiatal írók és költők, hogy az Egon Friedell 1913-ban publikálta Filmprológus élet felmagasztalása (és talán a műélvezet is) ab- című cikkét, ami mintha egyenesen válaszoIna ban áll, hogy a végsőkig megrendüljünk, hogy Pfemfert téziseire:' Friedell is párhuzamba álli- feléb~esszi!k magunkban 3:~_!!~berit_és _atermé- totta a mozit és a ciViGzádóiiiáSik'szimbolumá( szetfölöttit, - ezért' sem győzhetjük le a rnozit, a nagyváros t, példának hozva a berlini "csodá- bármennyire is a magas művészet ellensége. A latos modem gépcsarnokot": "Igaz, hogy ennek mozi a mozgalmasságával bűvöli meg a töme- a gépnek még' nincs lelke. Talán Berlin sem get. Valami sohanemvolttal nyűgöz le bennün- egyéb, mint egy kinematográf-színház, er,: vir- ket. Kitágítja a horizontot. "32 tuózan megkonstruált homme machíne"." Min- A populáris film ellenében felhozott érvek- den léleknélkülisége és "modern ízléstelensége" ben is érzékelhető a mozinak és a művészetnek a ellenére azonban pátosszal szól a civilizációról, bevezetésben már vázolt kettőssége, ami a po- a profán világ szférájáról. Hiszen: " ... még min- puláris szórakozás és a művészet közötti antago- dig jobb, mint egy ízléses korszerűtlenség, mert nizmust jelenti. Itt is a művészet hagyományos, megvan benne a fejlődés lehetősége. Ilyen fejlő- idealista felfogása érvényesül. Fel sem merült az dési lehetőségek rejlenek, úgy hiszem, a hírhedt a kérdés, milyen jelentősége van annak, hogy a moziban is."26 tömegek meghatározott reproduktív és eszmei Friedell már utal az arc finom mimikájára is, igényük.kel recipiens státuszba kerültek, és hogy mint filmi kifejezőeszközre, a moziban azonban ez milyen következményeket jelent magára az mindenekelőtt a gyorstempójú, a technikai ha- alkotói folyamatra a kapitalista módon szerve- ladás meghatározta lét arculatának megkapó, zett rnűvészi ipar értékrendjében - a mozin kí- újszerű esztétikai kifejezését látja: " ... a mozi lé- vül és belül. Ezen természetesen nem csodálkoz- nyege a vázlatszerűség, a váratlan, a hiány, a tö- hatunk, hiszen hiába uralkodott ezekben az redékesség. Ezek a modern ízlés szerint elsőren- években az esztétikai gyakorlatban egyfajta dű művészi eszközök.'?" Es végül semmi kifogá- dualizmus a mozit és a művészetet illetően, a sa sincs az olyan mozi ellen, ami "ügyes haszná- művészet és a populáris szórakoztató műfajok lati tárgyként hozzásegíti az embert ahhoz, hogy közötti kulturális dialektika csak a 20. században néhány órára kissé kikapcsolódjon. ,,28 - különösen az audiovizuális médiák ösztönzé- Éppen ez az utóbbi aspektus, az egyszeru, sére - tört utat magának. Azt azonban lehetett gyakran triviálisnak és giccsesnek érzett tömeg- érezni (és ez valóban produktív a populáris rno- zival szemben felsorakoztatott korabeli dualista lés határozta meg, amely megkülönbözteti a érvekben), hogy a film mint tömegmédium nem magas művészetet és a filmet, s az utóbbit kizá- a hagyományos polgári művészeti esztétika tör- rólagosan populáris szórakoztató médiumnak vényei szerint fejlődik. Ezért keresni kezdték a fogja fel. Lukács is, mint Kurt Pinthus, Hasen- populáris film speciális minőségét, olyan minő- clever, Friedell, Viertel és a többiek, jogosnak ségi értékeket, amelyekkel meg lehetett hatá- ítélte a szórakozást, és úgy vélte, hogy az a rnozi- rozni a médium különös esztétikai hatását, spe- ban találja meg esztétikailag adekvát formáját, ciális lehetőségeit és korlátait, olyan értékeket, "leginkább illik hozzá, még akkor is, ha a ma amelyeket a magas művészet követelményein mozijában nagyon ritka is." A film esztétikai túl véltek megtalálni. specifikumát, az "új szépséget" a populáris szö- A különleges mozi-minőség keresésének alfá- rakozás oldaláról közelíti meg. "A színházban, a ját és omegáját a feszültséggel teli, esztétikai nagy drámák nagy színpada előtt" - írja - "befe- kreativitásra orientált naív szernlélői és befoga- lé fordulunk és eljutunk a legmagasztosabb pil- dói vágy, az érzéki attrakciók és 'a sikeres szte- lanatokig: a moziban el kell felejtenünk ezeket a reotípiák jelentették. Ez a törekvés jellemzi az csúcspontokat és felelőtlenné kell válnunk: a 1913-ban Kurt Pinthus által Lipcsében kiadott minden emberben élő gyermek szabadul fel ek- Kinobuch ca," amely neves (·'pn·"l.ifJllisla irók, kor. és lesz a néző lelkének urává." többek között Walter Hasenclever, Frantisek Ennek a felfogásnak az elvi ellentmondásai, Langer, Else Laske-Schüler, Max Bord, Ludwig és az, hogy ennek ellenére elbűvöli a mozi, a Rubiner forgatókönyveit tartalmazza. A filmter- szerző általánosabb esztétikai alapállásával ma- vek nagy része az akkoriban populárisnak tar- gyarázható. tott (pl. melodramatikus) mozisztereotípiákat Amikor a fiatal Lukács a színház sajátosságai- alkotó módón használja fel, a mindenkori szerző ról ír, világosan érzékelhető az a szellemi közel- művészi kézjegye világosan látható. Amit Kurt ség, ami az uralkodó idealista - elsősorban új- Pinthus bevezető tanulmányában a mozi leg- kantiánus gondolkodás hatására kialakult - rnű- főbb tartalmaként programezerűen felvázol, je- vészetfogalomhoz kapcsolja. A "sors", "lélek", len van a szcenáriumok többségében is: "az ele- metafizika, és a "nemesebbé válás" a legfonto- ven természet, idegen milf ő, meglepő trükkök, sabb fogalmakként szerepelnek nála. Az a rnisz- mozgalmas jelenetek. "34 Es: "Tüzdeljük meg tikus szubjektivizmus ölt itt testet, amiről ké- (akár a vasárnapi sülthúst) kalandokkal és kü- sőbb Lukács s~át korai munkásságával kapcso- lönlegességekkel a világot, a történetnek legyen latban beszél." elfogadható logikája és szabadítsuk meg a dol- Amikor azonban a film kiváltotta esztétikai gokat a súlyuktól és a kauzalítástöl.?" élményről és annak hatásáról ír, inkább az elra- Lukács György is a mozi esztétikai specifiku- gadtatás komplementer moziá.nataÍr-ÓI van szó, mát keresle cikkében, amely Kurt Pinthus Mozi- amit belőle a modem élet "puszta felszíne", és a könyvének bevezetője mellett minden bizonnyal mese mondás naivitása kivált. az 1913-ban külföldön publikált legjelentősebb V égül a Georg Simrnel-kör életfilozófiája ál- filmesztétikai tanulmány. tal inspirált érdeklődése, gondolkodásmódja és Lukács axiómaként fogadja el, hogy a mozi preferenciái is befolyásolhatták ezt a tenden- "új szépséget" teremtett, amit nem lehet "régi, ciát. Hiszen Simmelolyan civilizációs jelensé- nem megfelelő kategóriák" közé sorolni. A kor geket tett meg a filozófiai vizsgálódások tárgyá- filmesztétikai gondolkodására jellemzően a film vá, mint a nagyváros, a divat, a társasági élet, "új szépségének", tehát esztétikai specífíkumá- stb., és eközben - ahogy Siegfried Kracauer fo- nak koncepcióját a színházzal - a hagyományos galmaz - csupán "a jelenségek felszínén haladt esztétikai kategóriák érvényességi területével, a végig. ,,37 Hasonló értelemben nevezte Lukács klasszikus tragédia és komédia refugiumával - később Simmelt, akit tanítómesterének tartott, való összehasonlítása alapján, attól való külön- az impresszionizmus fílozöfusanak." "Impresz- bözősége meghatározásával dolgozza ki. Ti- szionista mozzanatok" jelennek meg Lukács pikus az is, hogy Lukács 1913-ban a mozi lénye- esztétikai elragadtatásában is, amit a mozi 1913- gét abban látja, hogy az "a kikapcsolódás szín- ban kiváltott belőle. pada, szórakozóhely, a legagyafurtabb és legra- Hogyan határozza meg tehát a film "új szép- fináltabb, a legdurvább és egyben a legprimití- ségét? vebb, és sohasem az épülés vagy a nemesebbé Azt a tézist, hogy a színház maga a rnűvészet válás eszköze." helye, amit hermetikusan el kell választani a Tehát az ő szemléletét is az a dualista elképze- szórakoztatótól, ez utóbbi a rászabott esztétikai

45 formáját a moziban nyerheti el, a film és a szín- nis". - írja. Ezért a mozinak ezekből a sajátossá- ház specifikumait tárgyaló két gondolatmenet- gaiból indul ki arról szóló fejtegetéseiben, hogy be sűrítve bizonyítja. mi is a moziesztétika, miben áll esztétikai ha- Elós~ör: Lukács szerint a színház adekvát ha- tása. tása egy misztikus jelenen alapul, ennek értel- Lukács a mozi esztétikai jelentőségét először mezése nagyon hasonlít ahhoz az aura-fogalom- abban látja, hogy felfedezte a mindennapi vi- hoz, amit később Walter Benjamin használ."A zuális környezet poézisét. Ezért a moziban drámai sorsszerűség szükséges korrelátuma és "poézissé válhat mind az élő természet", mind érzékelhető kifejezése" a színpadi színész alakí- pedig azok a "technikai vívmányok, amelyek a tásának közvetlensége és mulandósága az "a ha- magas művészet számára közömbösek" - mint talom, amit egy ember, egy élő ember akarata pl. a "romantikus, izgalmas" üldözési jelenetek- közvetlenül és akadályoztatás nélkül éppoly ele- ben az autómobil. ven tömegen gyakorol." "Egy valóban jelentős Említi a filmtrükköt is, amely hozzájárul ah- színész (pl. Duse) megjelenése a színpadon már hoz, hogy a lehetséges és a valóságos egyenérté- önmagában, nagy dráma nélkül is a sors által fel- kűvé váljék a filmben. Szerinte ezek a technikai szentelt, már tragédia, misztérium, istentiszte- megoldások segítették és teljesítették be a filmi let." A nagy drámák metafizikai hatása az ilye- megjelenítésben eleve adott fantasztikum ki- tén megjelenítéssel már az "abszolút jelenben" bontását. Hiszen a mozi azzal, hogy elveszítette kell, hogy kulmináljon. Továbbá: "jelen lenni a "jelent", máris megteremtette a fantasztiku- azt jelenti, hogy valóban, kizárólagosan és in- mot. A mozi lényege az életnek ez az "új aspek- tenzíven élni, és ez már önmagában a sors ... " tusa", amit fantasztikumnak nevezünk. Lukácsnak az a gondolata, hogy a "jelen" elvesz- ,,- Lukács a fantasztikum jelentőségének mélta- tése a kinematográfikus rögzítés következmé- : tásával a kor kedvelt esztétikai problémáját nye, nagyon közel áll Benjamin későbbi gondo- ' érinti. Anton Kaes irodalomtörténész beszél ar- latmenetéhez, aki szerint a film technikai repro- ról a századfordulón kialakult érdeklődésről. dukciós mechanizmusa szükségképpen lerom- ami a nem-ábrázoló és experimentális irodalom bolja az "aurát".39 "Nem azért, mert a filmek tő- iránt megnyilvánult, a naiv mese iránti újro- kéletlenek, nem azért, mert ma még némán mantikus vonzódásról, és azokról a mágikus-ok- mozognak az alakok, hanem éppen azért, mert kult tendenciákról, amik a mozi trükktechniká- csak az emberi mozgást és cselekvést ábrázol- jának segítségével utat találtak a filmhez." Max ják, nem magát az embert." Brod azt írta: " ... csodálkozom, hogy éppen en- Másodszor: a színházi kompozíció" ... tisztán nek az Edison-féle találmánynak a segitségével, metafizikus, távol áll tőle minden empíria ... A ami eddig csupán a józan élet másolása akart színpaaa-mezteltm léleKoliödalma, ... és leg: lenni, most valamiféle fantasztikus színház jött belső lényege görög: absztrakt ruházatú embe- létre.?" A már említett Mozikö'nyv legtöbb forga- rek lépnek be a hatalmas, üres, absztrakt oszlop- tökönyvében is észrevehető a fantasztikus - me- csarnokba, ahol előadják sors-játékukat." - írja. sei jelleg. Míg tehát az ifjú Lukács szerint az ideális szín- A fantasztikum, ami ennek a médiumnak kez- ház "az empirikus életből" a magas szellemiség dettől fogva jellemzője volt, még hangsúlyosab- javára absztrahál, addig a mozi éppen ezt az bá vált a korabeli gyakorlati filmkészítésben. A "empirikus életszerűt" nyújtja nagy vizuális művészí ambícióval készített filmekben (Az ide- pontossággal, és éppen ezért "kizárólagosan ge!,: lány, 1913, Hugo von Hoffmannstahl nyo- empirikusan életszerű, nem metafizikus." Ezért mán) is, de legels?sorba~ \\"pgpnpr Prágai korlátozódik szükségszerűen a felszínre, a min- diákjában megjelent a fantasztikum. A fantasz- dennapi élet változó jelenségeire. Az a dolga, tikus film Kracauer szerint 1913-ban kezdett hogy "egy harmadik, belső dimenzió nélküli, hi- "német intézménnyé" válni, és majd a húszas hető életszerúséget" ábrázolj on. "A mozi világa évek némafilmjeiben érte el csúcspontját. háttér és perspektíva nélküli világ ... mérték és Ma elolvasva Lukácsnak ezt a rövid tanulmá- rendszer nélkül, lényeg és érték nélkül, a lélek- nyát, az a legfőbb benyomásunk, hogy egybe- nélküli élet, ami csak a puszta felszínt mutatja." vág a gyakorlati filmművészet fejlődésének ak- A "jelenvalóság" hiánya, a "puszta felszín" kor még csak kialakulóban lévo trendjével. uralma azonban éppoly kevéssé jelent Lukács Akár idegenkedünk a film poétikájának esztéti- számára elvi negatívumot, akárcsak a naiv szó- kai-elméleti fejtegetéseitől, akár inspirál ben- rakozásra való hajlam. "ez nem hiányossága a nünket, érzékelnünk kell benne a fantasztikus mozinak, hanem határa, a principium stilisatio- némafilm "intézményének" poétikai vázlatát. Jörg Schweinitz 46 (Fordította Gzakójudit is Magyar Róza) JEGYZETEK bergben egy olyan társaságot alapítani, amelynek az lett volna a feladata, hogy tudatosítsa a film művészi l Georg von Lukács: Gedanken ZU einer Aesthetik. des igényeit. Ennek a kis társaságnak a létrejöttéta film .Kino" (Eredeti helyesírás szerint), in: Pester Lloyd, fejlődése lehetövé tette akkoriban, de nem sokkal ké- 16. Apri11911, 58.Jahrg. Nr. 90, 45 kk (Erre a nemzet- sőbb feloszlott." közi filmelméleti szakirodalomban ismeretlen forrás- 12 Bloch: Die Melodie im Kino eder immanente und ra BendlJúlia, a budapesti Lukács-archívum vezetője transzendente Musik círnű cikke végülis a Die Argonau- hívta fel a figyelmemet.) Egy fejezettel kibővítve ten c. Iap 1914. l. sz-ban jelent meg a 82. o. és kk. Georg von Lukács aláírással a Frankfúrter Zeitung 13 Ernst Bloch: Brieft 1903-1975. Hg. v. Karola 1913 szeptember lO-i számának reggeli kiadásában je- Bloch, Frankfurt a.M. 1985, I. köt. 122. o. lent meg a cikk az első oldal "Keller"-rovatában. 14 Hermann Hafker: Kino und Kunst, M. Gladbach, . Magyarul a Filmkultúr~ 1972/5. száI1!ában Erdélyi 1913. 6. o. Agnes fordításában jelent meg először. 15 Lm. 5. o. 2 Kurt Pinthus (Hg.): Das Kinobuch; Frankfurt a.M. 16 Lm. 8. o. 19H:~,14. o. Itt az 1963-as kiadás előszavából idézünk. 17 Vö: Robert Gaupp, Konrad Lange: Der Kinema- 3 1913 júniusában a Projektion-Aktien-Gesell- tograph als Volksunterhaltungsmiuel; München, 1912. schaft "Union" Berlin-Tempelhof-ban saját filmgyá- 18 Karl Brunner: Der Kinematograph von heute - eine rat alapítottVö: Victor Noack: Das Kino. Etwas über Volksgefahr, Berlin, 1913, ll. o. sein Wesen und seine Bedeutung, Gautzsch bei Leipzig 19 Hermann Hafker: Kino und Kunst, 1913. 43. o. 1913, 19. o. . ~O l.m. 45. o. 4 Vö: AlexanderJason: Der Film inZiffern und Zah- 21 Lm. 14. o. len 1895-1925, Berlin, 1925, 22. o. 22 Richard Haman,Jost Hermand: Expresszioniz- 5 Nemeskürty István hasonlóan látja a magyaror- mus, Berlin, 1975. 32. o. szági helyzetet: ,,1912-től kezdve méginkább megsok- 23 Franz Pfemfert: Kino als Erzieher, in: Die Aktion szorozódott a filmtanulmányok száma. Nem volt Nr. l. 1911. 6. 19. olyan jelentős vagy híres író, aki nem pozitívan nyilat- 24 I.m. 61. o. kozott volna a filmművészetről. " Wort und Bild; 25 Egon Friedell: Prolog vor dem Film, in: Blatter des Frankfurt a.M. 1980. 45. o. deutschen Theaters, Nr. 32. Berlin 1912/13, 509. o. 7 Vö: Emilie Altenloh: Zur Sozioligi« des Kino,Jena 26 Lm. i.h. 1914. 27 Lm. 510. o. 7 Kurt Pinthus tollából származik az első, német na- 28 Lm. 512 .0. pilapban megjelent filmrecenzió, Q_uoVadis - Kino 29 Bertold Viertel: Das Kino, in: Der Storm, Nr. 2. címmel jelent meg a Leipziger Tageblatt 1913. április 1912/13. 25-i számában, a Sienkiewicz regény éből készült mo- 30 Walter Hasenclever: Der Kintopp als Erzieher. numentális olasz filmet méltatja. Eiene Apologie, in: Revolution, Nr. l. 1913. 10. 15. 8 A máridézetteken kívül megjelent még 1913-ban: 31 I.m. i.h. Richard A. Bermann: Gedrucktes Kino, in: Die Schau- 32 Kurt Pinthus: Das Kinobuch; 24. o. bühne, Nr. 9, 1913. 33Pinthus az 1963-as kiadás előszavában azt Karl Ettlinger: Klassischer Kientopp, in: Rampe, Alma- mondja, hogy a Kinobucb 1913-ban jelent meg a lip- nach des Verbandes Deutscher Bühnencshriftsteller, csei Kurt W olff Kiadónál, valószínűleg antedatálták Berlin, 1913. 1914-re. Oscar Geller: Kino und Pantomime, in: Bühne und 34 Kurt Pinthus: Das Kinabudi 20. p. Welt, 15. 1913. 35 I.m. 22 kk. Heinz Herald: 'vom Kino, in: Blatter des deutschen 36 Vö: Georg Lukács: Schriften zur Ideologie und Po- Theaters, Nr. 31 (1912-13.) litik. Neuwied und Berlin 1967,324. o. valamint: Dia- SiegfriedJacobson: Kulturfaktor Film, in: Die Schau- log und Kontrouerse mit Georg Lukács. Hg. von Werner bühne, Nr. 9. 1913. Mittenzwei, Leipzig 1975. 10-17. o. H. Reichenberger: Der Kinematograph, in: Der Sturm, 37 Siegfried Kracauer: Georg Simmel (1920). in: Nr. 4. (1913-14). S.K.: Das Ornament der Masse. Essays. Frankfurt Herbert Tannembaum: Probleme des Kinodramas, in: a.M. 1977. 233. o. Bild und Film, Nr. 3-4. (1913-14) 38 Vö: Georg Lukács: Georg Simmel Ein Nachruf. Kurt Tucholsky: VerboteneFilme, in: Die Schaubühne, in: Pester Lloyd, 1918. 10.2. Nr. 9. 1913. Vö: Walter Benjamin: Das Kunstuierk im Zeitalter seiner 9 Vom Werte und Unwerte des Kino, in: Frankfurter technischen Reprudueierbarkeit. in: W.B. Allegorien kul- Zeitung, 1912.5.31. turteller Erfahrung. hg. von S. Kleinschmidt Leipzig 10 Vö: Max Beer: Film, Theater und Roman. Zur 1984, különösen lásd a 419. és kk Asthetik des Films, in: Frankfurter Zeitung, 1913. 7. l. 40 Anton Kaes (Hg.): Kino-Debatte, Teste zum Ver- II Lukács egy francia televíziónak adott interjújá- haltnis von Literatur und Film 1909-1929. Tübingen ban (megjelent: Filmkultúra, 1971. l. sz.) úgy emléke- 1978. Einführung. 23. kk. zett, hogy "akkoriban, tehát a század második évtize- 41 Max Brod: Der Kinematografentheater. in: Die dében Ernst Bloch-hal együtt megpróbáltunk Heidel- Neue Rundschau, Nr. 20. 1909. 42 Siegfried Kracauer: Von Caligari zu Hitler. Eine (A német film történetéhez.) Budapest, Filmtudomá- psychologische Geschichte des deutschen Films. Hg. v. K. nvi Intézet, 1963. Witte, Frankfurt a.M. 24. o. , Itt hivatkozik Kracauer három korábbi tanuim á- Magyarul: Siegfried Kracauer: Caligaritól ,Hitlerig. nyára a fantasztikus filmröl, de nem említi Lukács 1913-as eikkét.

Lukács György: A film poétikája

A fogalmi zavarok állapotából soha nem keve- sem, akkor az többé nem ismerne olyan fogal- redünk ki: valami új és szép született napjaink- makat, mint "expozíció", "kifejlődés" stb.) Ajö- ban, ám ahelyett, hogy olyannak fogadnánk el, vő pedig a sors számára teljesen irreális és jelen- amilyen, minden lehetséges eszközzel régi, al- tőség nélküli: halál, amely a tragédiákat lezárja, kalmatlan kategóriákba akarják besorolni, meg ennek legmeggyőzőbb szimbóluma. A dráma akarják fosztani valódi értelmétől és értéké től. A megjeleníttetése révén a metafizikai érzés na- "mozit" ma hol a szemléletes oktatás eszköze- gyon -közvetlenné és kézzelfoghatóvá fokozó- ként, hol a színház új és olcsó konkurrenseként dik: az embernek és az ember kozmoszban el- fogják fel; egyfelől tehát pedagógiai, másfelől foglalt helyének legmélyebb igazságából magá- ökonómiai eszközként. Arra azonban, hogy egy tól értetődő valóság lesz. A "jelenlét", a színész új szépség éppen szépség, hogy meghatározása és ittléte, a legkézzelfoghatób_~_~e.z~rt legmé- értékelése az esetetikát illeti meg, ma csak na- lyebb kifejeződes a dráma embereinek a sors ál- gyon kevesen gondolnak. tal felszentelt voltára. Mert jelenlevőnek lenni, Egy ismert drámaíró újabban arról fantáziált, azaz valóságosan, kizárólagosan és legintenzí- hogy a "mozi" (a technika tökéletesedésével, a vebben élni, már önmagában véve sors - csak az beszéd tökéletes reprodukálhatóságával) pótol- úgynevezett "élet" soha nem ér el olyan életin- hatná a szinházat. Ha ez sikerül - nem lesz többé tenzitást, ami mindent a sors szférájába emel- nem tökéletes együttes: a színház nem lesz töb- hetne. Ezért a sors által megszentelt már tragé- bé a jó színészi erők helyi szétszóródottságához dia, misztérium; istentisztelet egy igazán jelen- kötve; csak a legjobb színészek fognak a dara- tős színész megjelenése a színpadon (mondjuk bokban játszani, mivel olyan előadásokról, ahol Dusé-é) önmagában is, nagy dráma nélkül. Duse valaki indiszponált, nem csinálnak felvételeket. a teljes jelenlévő ember, akinél - Dante szavai A jó előadás azonban valami örök lesz; a színész szerint - az "essere" azonos az "operazione"- elveszít minden pusztán pillanatnyit, valameny- val. Duse a sors zenéjének dallama, melynek nyi valóban a tökéletes tejlesítmény nagy mű- hangzania kell, bármilyen legyen is a kíséret. zeumává lesz. E "jelenlét" hiánya a "mozi" lényegi ismerte- E szép álom azonban nagy tévedés. Figyelmen tőjegye. Nem azért, mert a filmek nem tökélete- kívül hagyja a színpadi hatások alapfeltételét: a sek, nem azért, mert az alakoknak ma még né- ténylegesen jelenlevő emberek hatását. Mert a mán kell mozogniok, hanem azért, mert az ala- 'saínházi effektusok gyökere nem a színészek kok csupán emberek mozgásai és tettei, de nem szavaiban és taglejtéseiben, vagy a dráma ese- emberek.Ez nem hiányossága a "mozinak" , ez ha- ményeiben van, hanem abban a hatalomban, tára, principium, stilisationis-a, Ezért a "mozi- mellyel egy ember, egy eleven ember eleven nak" a természethez nemcsak technikájukban, akarata közvetlenül a gátló átvitel nélkül árad ki hanem hatásukban is lényegileg hasonló, félel- egy éppolyan eleven tömegre. A színpad abszo- metesen élethű képei semmiképpen sem lesz- lút jelenlét. Teljesítményének múlandó volta nek kevésbé organikusak és elevenek, mint a nem sajnálatraméltó gyengeség, sokkal inkább színpadkép ek, csak egy egészen másfajta életet produktív hafár: -szükségszerű korrelátuma és őriznek meg; ezek egyszóval - fantaszukusak kézzelfogható kifejezése a sorsszerűnek a drá- lesznek. A fantasztikus azonban nem ellentéte mában. Mert a sors maga a jelenvaló. A múlt az eleven életnek, csak annak új aspektusa: je- puszta váz, metafizikai értelemben valami telje- lenlévőség nélküli élet, élet sors nélkül, okok sen céltalan. (Ha lehetséges volna a dráma tiszta nélkül, motívumok nélkül; egy olyan élet, ame- metafizikája, amelyiknek már nem lenne szük- lyikkel lelkünk legbensőbb rétege soha nem sége egyetlen pusztán esztétikai kategóriára akar és nem is tud azonosulni, és ha - gyakran -

48 mégis emez élet után vágyakozik, úgy e vágy minden valóra válhat, amit a romantika a szín- csupán valamiféle idegen mélység, valami távo- háztól - hiába - remélt: a alakok nagyon nagy li, bensőleg distanciált utáni vágy. A "mozi" vi- fokú, minden gátlás nélküli mozgékonysága, a lága háttér és perspektíva nélküli élet, súlyo k és háttér, a természet és az interieur, a növények és kvalitás ok különbsége nélkül. Mert csak a jelen- az állatok teljes elevenné válása; olyan eleven- lévőség ad a dolgoknak sorsot és súlyt, fényt és ség azonban, amelyik semmiképpen sem kötött könnyedséget: a mozi mérték és rend, lényeg és a közönséges élet tartalm ához és határaihoz. A érték nélküli élet; lélek nélküli élet, tiszta fel- romantikusok ezért kísérelték meg világérzésük színből. fantasztikus tzermészetközelségét a színpadra A szinpad időrendjé, az események egymásu- rákényszeríteni. A színpad azonban a mezítelen tánja a színpadon mindig valami paradox: a lelkek és sorsok birodalma; minden színpad leg- nagy pillanatok időrendje és egymásutánja, va- bensőbb lényegében görög: elvontan öltözött lami belsőleg mélyen nyugodt, csaknem der- emberek lépnek a színpadra, és elvontan nagy- medt, örökkévaló - éppen a kínzóan .közeli szeru, üres oszlopcsarnokok előtt adják elő játé- "jelenlét" következtében. A "mozi" időrendje és kukat a sorsról. Kosztüm, dekoráció, miliő, a egymásutánja azonban egészen tiszta és zavarta- külső események gazdagsága és váltakozása a lan: a "mozi" lényege a magábanvaló mozgás, színpad számára puszta kompromisszum; a va- az örök változékonyság, a dolgok soha nem lóban döntő pillanatokban ezek mindig felesle- nyugvó átalakulása. E különböző időfogalmak- gessé és ezért zavaróvá válnak. A "mozi" puszta nak a kompozíció különböző alapelvei felelnek cselekvéseket ábrázol, e cselekvések okát és ér- , meg a színpadon és a "moziban": az egyik tisz- telmét azonban nem, alakjainak csupán mozdu- tán metafizikai, magától minden empirikusan lataik vannak, de nincsen lelkük, és ami velük elevent távoltartó. a másik erős, -oly kizárólago- megtörténik, az pusztán esemény, de nem sors. san empirikus-eleven, nem-metafizikai, hogy e Ezért - és csupán látszólag a technika mai, nem legvégső kiélezés által megint csak egy új, telje- tökéletes volta miatt - némák a "mozi" jelentei: sen különböző metafizika keletkezik. Egyszó- a kimondott szó, az elhangzott fogalom a sors val: az összekapcsolódás alaptörvénye a színpad közvetítői; csak bennük és általuk keletkezik a és színjátszás számára a kérlelhetetlen szükség- drámai hős pszichéjében lévő kötelező konti- szerűség, a "mozi" számára pedig a semmi által nuitás. A szó és vele együtt az emlékezet, a köte- nem korlátozott lehetőség. Az egyes mozzana- lesség és hűség megvonása önmagával és önmaga tok, melyeknek egymásba folyását a "mozi"-je- mivoltának eszméjével szemben - amikor a lenetek időbeli sorrendje hozza létre, csak azál- szótlan totalitássá kerekedik - mindent könnyű- tal kacsolódnak egymáshoz, hogy közvetlenül vé, szárnyalóvá és röppenövé. frivollá és táncos- és átmenet nélkül egymásra következnek. Nincs kedvűvé tesz. Ami az ábrázolt eseményekben semmiféle kauzalitás, ami őket egymáshoz kap- jelentős, azt kizárólag történéseken és taglejté- csolná; vagy pontosabban: kauzalitásukat sem- seken keresztül fejezi ki, és íg-\ is kell kifejezni: mi tartalmi jelleg nem gátolja vagy köti. "Minden a szóra való minden hivatkozás kiesés ebből a lehetséges": ez a "mozi" világnézete, és mivel világból, e világ lényegi értékének szétrombolá- technikája minden egyes pillanatban a pillanat sa. Ezáltal azonban mindaz, amit a sors abszt- abszolút (bárha csak empirikus) valóságát fejezi rakt-monumentalitás súlya mindig elnyomott, ki, megszűnik a "lehetőségnek" mint a "valóság- gazdag és burjánzó életté virágzik: a színpadon gal" szembeszegezett kategóriák egyikének ér- még az sem fontos, ami történik, oly lenyűgöző vénye; a két kategória egyenlő lesz egymással, a történés sorsértékének hatása; a "moziban" a azonossággá lesznek. "Minden igaz és valósá- történés "hogyanja" a minden egyebet uraló gos, minden egyformán igaz és egyformán való- erő. A természet elevensége itt nyer először mű- ságos": ezt tanítják a "mozi" képsorai. vészi formát: a víz csobogása, a szél zúgása a fák Igy a "moziban" egy új, homogén és harmó- között, a naplemente csöndje és a zivatar tom- nikus, egységes és változatos világ keletkezik, bolása itt mint természeti folyamatok lesznek melynek a költészet és az élet világában körül- művészetté (nem pedig - miként a festészetben belül a mese és az álom felel meg: nagyon nagy - egy másik világból kapott, festői értékek ré- elevenség - belső, harmadik dimenzió nélkül; vén). Az ember elvesztette lelkét, elnyerte azon- szuggesztív összekapcsolódás a puszta sorrend ban érte testét; nagysága és poézise abban a révén; szigorú, természet kötötte valóság és vég- módban rejlik, ahogyan erejével vagy ügyessé- sőkig vitt fantasztikum; a nem-patetikus, a kö- gévellegyűri a fizikai akadályokat, a komikum zönséges élet dekoratívvá válása. A "moziban" pedig abban van, ha elbukik velük szemben. A

49 modern technika minden nagy művészet szá- pihenésének színpadát, a szörakozás színhelyét, a mára közömbös vívmányai itt fantasztikusan és _legsz!_lbtilisabb _é_~__legrafináltabb, s egyúttal a poétikus módon, megkapóan fognak hatni. Elő- legbárdolatlanabb és legprimitívebb szórakozá- ször a "moziban" vált - hogy csak egy példát sét, és soha nem valamiféle épülés és felülemel- hozzunk - az automobil poétikussá, teszem azt: kedés színpadát. De éppen ezáltal teheti a való- ·száguldó autók üldözésének romatikus feszült- ban kifejlesztett, ideájának megfelelő "mozi" a ·ségében. Így kap itt vaskos és ősi erőtől duzzadó dráma számára (megint: a valóban nagy dráma, s költészetet az utca és a piac közönséges kavargá- nem annak számára, amit ma "drámának" ne- sa; a gyermek naiv, szinte állati boldogságérzé- veznek) szabaddá az utat. A szórakozás utáni le- sét egy sikerült csíny, vagy egy szerencsétlen győzhetetlen vágy csaknem teljesen kiszorította ·gyámoltalan tévelygése fölött felejthetetlenül a drámát a színpadról: dialogizált ponyvaregé- formálják meg. A színházban, a nagy drámák nyektől a belső-vérszegény novellákig, koronás nagy színpada előtt magunkba nézünk, és meg- fők vagy államférfiak kérkedően üres tevékeny- ·értjük legnagyobb pillanatainkat; a "moziban" e ségéig mindent láthatunk a mai színpadon - tetőpontokat el kell felednünk, és felelőtlenek- csak drámát nem. A "mozi" itt végre tudja hajta- nek kell lennünk: a minden emberben eleven ni a világos elválasztást: megvan benne az a ké- gyermeket engedik itt szabadjára, s az urrá lesz a ·pesség, hogy mindent, ami a szórakozás kategó- néző pszichéj én. riájába tartozik, és amit érzékelhetővé lehet ten- A "mozi" természethűsége azonban nem kötő- ni, hatékonyabban és mégis finomabban • dik a mi valóságunkhoz. A bútorok mozognak formáljon meg, mint ezt a szószék-színpad tehe- egy részeg szobájában, az ágya kirepül vele - ti. Nem lehet olyan feszültsége egy színdarab- utolsó pillanatban még meg tudott fogódzkodni nak, ami a lélekszakadt tempó tekintetében ver- _az ~gy széléberi.fnge pedig; iüíiifégyzaszló, lo- senyezni tudna az itt lehetségessel, a színpadra bog körülötte - a város fölé. A golyók, melyek- . vitt természet minden természetközelsége alig · kel egy társaság tekézni akart, fellázadnak, és ül- árnyékaaz itt -éléiliétőnék és ilieikek elnagyolt dözik a társaságot hegyeken és mezőkön át, fo- jelzései helyett, melyeknek a szónoki dráma for- lyókon átúszván, hidakra felugrálván és magas mája miatt mégis akaratlanul a lélekre szabott- lépcsökre felfelé hajszolván, míg végül a bábok nak és ennélfogva visszataszítóaknak kell mu- is elevenné válnak, és a golyókért mennek. Tisz- tatkozniok, megszületik az akart és létében tán mechanikusan is fantasztikussá válhat a · kívánt lélektelenségnek világa, a tisztán külsőle- "mozi": ha a filmeket fordított sorrendben for- ges világa: ami a színpadon brutalitás volt, az itt gatják, és 'emberek felállnak a száguldó autók : gyerekességgé, magábanvaló feszültséggé vagy _elől, ha egy szivarvég, miközben szívják, mindig groteszkké válhat. Es ha egyszer - itt egy nagyon nagyobb lesz, amíg végül a rágyújtás pillanatá- tá~oli, de annál mélyebben óhajtott céljáról be- , ban az érintetlen szivart visszahelyezik a doboz- szélek mindazoknak, akik a dráma ügyét komo- , ba. Vagy megfordít ják a filmeket, és sajátságos · ly an veszik - a színpad szórakoztató irodalmát e , élőlények ténykednek rajta, kik a mennyezetről _konkurencia agyonvágja, akkor -- a színpad hirtelen a mélybe lendülnek, és ott hernyóként kényszerítve lesz újiaazt művelni, ami valódi : újra elbújnak. Képek és jelenetek ezek; egy hivatása: a nagy tragédiát és a nagy komédiát. A · olyan világból, amilyen E. T A. Hoffmann vagy , szórakozás pedig, ami él. színpadon nyereségre : Poe világa volt, amilyen Arnim vagy Barhey volt kárhoztatva, mivel tartalmai ellentmonda- d'Aurevilly világa - csak e világ nagy költője nem nak a dráma-színpad forFáinak, a "moziban" ;jött még el, aki értelmezte és elrendezte volna, adekvát formára találha mely belsőleg megfe- · aki pusztán technikailag a véletlen fantasztiku- lelő és így valóban műveszi7 lehet, még akkor is, : mát a mélyértelmű metafizikába, a tiszta stí1us- ha a "moziban" nagyon ritkán az. És ha a finom, , ba mentette volna. Amit eddig elértek, az naiv ·novellisztikus tehetséggel megáldott pszícholó- módon, gyakran az emberek akarata ellenére, ·gusokat mindkét színpadról kiszorítjuk. úgy az csupán a "mozi" technikajanak szelleméből szü- mind számukra, mind a színház kultúraja sza letett: napjaink Arnimja vagy Poe-ja itt már oly szára csak üdvös és tisztázó hatású lehet. gázdag és annyira belsőleg adekvát eszközt ta- lálna színpadi vágyai számára, amilyen mond- (Frankfurter Zeitung. 7973. szept. 70.) juk a görög színpad volt egy Szophoklész számára. Persze: azönmagűtól megszabadult ember (Erdélyi Ágnes fordítása)

.> 50 REFLEKTOR

Letört büszkeség Beszélgetés Bereményi Gézával

- Az Eldorádó a másodikfilmed. Volt-e kűlonbség az első és a második film készítése között? - Lényeges különbség volt. A második film készítőjének már nincs mentsége, most már ér- tenie kell a dolgát. Az elsőnél még lehet tévedni, lehet megzavarodni, a másodiknál nem. A második filmben már sokkal kevesebb volt -a vaktában tö~tént választás. Azt pédául már sokkal jobban tudtam, hogyan lehet a munkatár- sakra rábízni a feladatokat, miben, meddig vagyok én az illetékes. Lehet, hogy egy külső szemlélőnek úgy tűnhetett, mintha hajbókolnék a munkatársaim előtt, ajnároznám őket. Ez a lát- szat úgy alakult ki, hogy eleinte nem tudtam pontosan, ki mit csinál. A második filmnél már sokkal jobban átláttam a stábon belüli hatáskö- röket. Szinte ugyanazokkal az emberekkel dol- goztam, mint előzőleg. Ismertem a szokásaikat, a rigolyáikat, sőt még a hibalehetőségeket is ki tudtam számítani. Elég nagy szabadságot hagytam nekik. Olyan munkalégkör alakult ki, amelyben mindenki a lehető legjobban akarta végrehajtani a feladatát, s szégyellte, ha valami nem sikerült. Amelyik részleg jobban végezte a dolgát, az nagyobb szerepet játszott a film létre- jöttében. Az Eldorádóban például nagyon jók voltak a bereridezök. Valóban fontos szerepük volt, kicsit jutalomjátéknak tartották ezt a mun- kát. Egy piacot berendezni tárgyakkal. Renge- teg ötletük volt, s szinte mindegyiket tudtam használni, ezért nagy kedvvel dolgoztak. Ami egészen biztosan hiányzott ebből a film- ből, az a fölösleges rendezői akadékoskodás. A Bereményi Géza megértés és az empátia mozgatott, ami ettől a

51 Zsoldos Valéria és Sóth Sándor munkatársaimban is föltámadt. Emlékszem ket, így pontosan tudtam, milyennek kell len- olyan munkatársaimra, akiknek a figyelő szeme niük. De ez a világ majdnem mindenki számára előtt egyfolytában vizsgáztam. Láttam, hogy ismerős volt. A film piacon játszódik, piacon pe- rendkívüli módon érdekli őket, hogy csakugyan dig már mindenki megfordult. Ráadásul Ma- igaz-e, amit a magatartásommal, aszavaimmal gyarországon az üzletelés sok ember számára is- magamról állítok. Hogy minden részletre figye- merős. Még a 'statisztáknak sem kellett hosszan lek, s hogy a film életbevágóan fontos nekem. magyaráznom. hogy milyen volt ~ feketepiac. I Szerettem ezt a vizsga-hangulatot. Önmagamat Az emberek azt tették, ami jólesett, a kamera is vizsgáztattam és a környezetem is vizsgázta- pedig járkált közöttük. _ tott. Még a kimondatlan véleményük is befolyá- - A színészeT kiválasztásánál is ez volt az elved? solt. Minden forgatási napra úgy mentem el, - Igen, ugyanaz mint a tárgyak kiválasztásá- hogy merő figyelem leszek. És valóban merő fi- nál. Hogy ne legyenek idegenek az elképzelt gyelemmé változtam. Közben még magamról is alakoktól. Azt tudtam, hogy tökéletes választás sikerült megfeledkeznem, arról az állítólag na- nem lehetséges. Eperjes Károly volt ,az egyetlen, gyon fontos személyről. aki a rendező. Ez az ön- .aki helyett nem jöhetett szóba más. Es még talán feledtség és feloldódás volt az egyetlen igazi sze- Andorai Péter. 'Neki ez a szerep ajándék volt. melyes élvezet, a többi kín és fáradtság. Biztos, nagy karakter, és ő azzal töltötte meg, - A Tanítnyokban megjelenített világ számodra amivel akarta. Mindent rábíztam, ő pedig a vak- i is ismeretlen volt. Az Eldorádó ban bemutatott közeg- repülő biztonságával oldott meg mindent. Azt ről ezzel szemben nagyon pontos elképzeléseid voltak. hiszem, mindkettőjüknek volt az életében min- Nem volt-e nehéz ezt a vil~g_o!.úgy r~kons!ruáLn.t_ tájuk a szerephez. ahog)' az emlékeidben élt? - Eperjesnek akoránál jóval idősebb embert kellett - Nem, mert nem akartam pontosan rekonst- eljátszania. Mit mondtál .eki a Nagyap,áról? ruálni az emlékeimet, csak megvédeni a tévedé- - Eleinte, még jóval a forgatás kezdete előtt sektől. eltávolítani a diszletből. a színészi játék- sokat beszéltem neki róla. Az előzetes tervezés- ból az emlékeimtől idegen tárgyakat, oda nem be is beavattam, mert nyilvánvaló volt számom- illő magatartásokat. Az adott nekem biztonsá- ra, hogy csakis ő jatszhatja ezt a szerepet. ~ztán got, hogy belülről ismertem q film világát (egy eljött a pillanat, amelyben kiderült, már nem piacon nevelkedtem), a tárgyakat, az embere- kell sokat beszélni.

1\ Eszenyi Enikő és Eperjes Károly

Amikor megkérdezte, hogy miért éppen őt ni. Nagyon egyszerű dolgom volt, mert a~zal a választottam, azt mondtam neki, hogy azért, bizonyossággal kezdtem a forgatást - ezt már az mert kevés olyan színész van, aki nála jobban is- első filmnél tapasztaltam -, hogy egy-egy jele- merné ezt az embertípust. Eperjes vidéki volt, net felvételekor a színész tud a legtöbbet, vele futballista, hasonló emberek között élt, mint történik a legtöbb. Mert a színész átéli a szerep ét akikről én írtam. Az a fajta városi élet, amely a én pedig, mint rendező, a kamera mögül nem filmben van, akkoriban nem sokban különbö- láthatok mindent. Kívülről látom a jelenetet, az zött a vidéki élettől. Ajózsefvárosban is ugyan- összkép lebeg a szemem előtt. A színész viszont olyan kis közösségekben éltek az emberek, mint benne van, olyan finomságokat érez és mutat, falun. A másik dolog, amit Eperjesnek mond- amelyeket az első pillanatban észre sem lehet tam, hogy a főszereplő nomád, pogány, ázsiai venni.jobb, ha hagyom, hadd csinálja a munká- ember, aki az uralmat, a hatalmat, a gazdagságot ját, nem szakítom félbe, nem térítem el folyton, és erőszakot ismeri a legjobban az életben. Az nem értelmezem, amit csinál. Csak azt a pontot életfölösleg bálványait imádja. Tettei fő mozga- kell megtalálni, ahonnan már mindent rábízha- tójának az utódnemzést, az utódnevelést tartja. tok. Attól kezdve szabadjára lehet, sőt kell en- A családja, a kísérete - mely békében dísz, harc- gedni, mert ő másképp építkezik, mást lát, mint ban védelem -, a klánvezérség a legfontosabb én vagy az operatőr. Annak, amit ő érez a sze- neki. Azt hiszem, ezt mondtam el röviden, és lát- repből, végig benne kell lennie a filmben. Ettől tam, hogy Eperjes innentől tudja, mit kell csinál- nem szabad megfosztani a színészt - és a filmet nia. De ajó színész már a forgatókönyv elolvasá- sem. Azt hiszem, vakon bíztam bennük. És ezt sa után sokat tud a szerepről. Csak a félreértése- nincs okom megbánni. ket kell tisztázni. - A filmkészitésné! nagy a véletlen ek szerepe. Nem - A többieknél is találtál olyan sajátosságot, amire zavart, hogy nem rajtad múlik minden? felépítheUék a szerepüket? - Nem, mert tudom, hogy - legalábbis bizo- - A többieknél tapogatóztunk, együtt találtuk nyos pillanataiban - a filmezésnek sok köze van meg azt a pontot. Emlékszem, Pogányjuditnak az aljas blöffhöz. Az az érzésem, hogy már az volt egy meghatározhatalan pillanata, amikor előkészítésnél eldől majdnem minden. Amikor látni lehetett, hogy onnantól az övé a szerep. Et- az ember a helyszínt és a színészeket kiválasztja, től kezdve már csak a fölösleget kellett lefarag- előre eltervezi a film elemeit. Es már akkor meg-

53 felelő terepet kell biztosítani a véletlennek. ,teret, hogy minden más lesz, egyszerre több ar- Hogy alkotó erővé válhasson. Aztán már az em-' ca lesz mindenkinek. N em azt tudom egy ember társául szegődik. Meg kell tanulni örülni ne- .. berről, hogy magas-e. vagy alacsony, hanem va- ki, úgy mint a szerencsejátékban. Mert ha a ru- lami mást. Egyetlen személyiségjegye kimelke- lettező ellenkezik, nem hisz a véletlennek, vagy dik írás közben, és eltakarja az egészet. Tökéle- ha visszaél vele, minden esetben bekövetkezik a tesen leírni egy embert nem lehet. Csak a megje- megtorlás. Ismerni kell a véletlen természetét - lenését, a kisugárzás át lehet leírni. A film ezt ez hozzátartozik a filmezéshez. Lehet, hogy egy pontosabban tudja közvetíteni. Vékony, száraz véletlen miatt a jelenet a tervezetthez képest arcú fiatalember. Azt hiszem, ilyesmit írt Tolsz- más irányt vesz. De nem kell rá haragudni, s toj Andrej hercegről. Sokkal többet nem tudunk nem kell feltétlenül az előzetes tervet végrehaj- meg a kinézéséről, mégis nagyon lehet látni az tani. Hagyni kell, hogy ez a szerenesés véletlen egész alakot. Hogy barna-e a szeme vagy kék, lé- megmutatkozzék és megtermékenyítse ajelenetet. nyegtelen. Egyszóval, hála az írásnak, el tudok - Ez azonnaTrátTntlst iglnYCl. . - -- - szakadni a fiirii'beli Ionk-;étság't61. -Es ha -feiidé- - Azt hiszem, reflex kérdése az egész. ződne a filmből például Eperjes, akkor sem ő, - Mi a különbség egy regényalak és mondjuk afilm hanem mondjuk egy mozdulata, vagyis szemé- egyjelenetének megteremtése között? lyiségének egy fontos jegye. Látszólag a film je- - Amikor az ember ír és papír fölé hajolva ki- lenít meg pontosabban, de az írás pontossága és találja az alakot, nincsenek határozott elképze- fölénye m~~_móc!2I!.érvényesül. Mert az írás azt lései róla, legalábbis nem' úgy határozottak, sugallja, azt feltételezi, hogy aki ír, azt érzi, azt mint rendezéskor. Irás közben inkább a cseleke- érezteti az olvasóval, hogy egy szernélyiség kül- detek gyökerei a fontosak, ezért másképp szö- ső tulajdonságain túl, ami csak külsőség, van va- vődnek a szálak. A film más. Hatalmas meglepe- lami sokkal lényegesebb, amelyet sokfélekép- tés, amikor egy jelenet elkészül, összeáll. Megle- pen lehet nevezni, léleknek vagy egzisztenciá- petés meglepetést követ, mert az ember külön nak. Ezen a lényegen a külső tulajdonságaink írja meg a jelenetet, aztán kitalálja ~ díszletet szinte csak élősködnek, véletlenül tapadtak rá. hozzá, kiválasztja a ruhákat, külön találja meg a Az irodalom nagy titka, ahogy ezt a lényeget szereplőket. Aztán a jelenet felvételenél egy- megragadja. A film ezzel szemben eltakar vala- szercsak ott látja a sok külön-külön dolgot mit az ~gzisztenciából, nem tudja megmutatni. együtt. Es hát ez hatalmas meglepetés. Ott már N agyon nagy színész meg tud valamit mutatni csak a jelenet van, nem pedig az előzetes elkép- belőle, de valójában csak éreztetni tudja. Az iro- zelések. Valójában senki nem tudja kiszámítani. dalom a lélek, az egzisztencia felől közelíti meg N agyon fontos, hogy a részletek külön-külön jók az alakot, ez a nagyszerű képessége. , legyenek, de a forgatási napon akkora megdöb- - Írásaid egyik sajátossága, hogy egyetlen szóval, benést okoz, hogy mindez hogy néz ki, hogy vi- kifejezéssel rendkívül eróteljesen tudsz hangulatokat, . selkedik együtt, hogy egyetlen lehetőség mal ad: képeket, embereket megragadni. Segít ez a képességed . úrrá kell lenni a meglepetésen és csak a jelenetre a filmlCészítésben? kell figyelni. El kell feledkezni az előfeltételezé- - N em tudom, mert tulajdonképpen nincs sekről. A külön-külön hiteles részletek együtte- igazán közöm a képekhez. Vagyis nem a kinézé- se már egészen más, maga a film, amit nem is- sük felől közelítem meg a dolgokat, hanem in- mertem pontosan előre. Nem tudtam pontosan kább a megérzésük felől. Lehet, hogy ez a rövi- kiszámítani a természetét. Saját életet kezdett él- debb Út a képekig, nem tudom. De abban, hogy ni. egy képből mi a fontosabb, az egész vagy egy - A regényt, melynek egyesmotívumaiból afilm ké- részlete, azt hiszem, soha nem teremtünk ren- szűlt, még nemfejezted be. Tudod-e majd írás közben det. Szerintem a lényeg a megérzés, ami a kép függetleníteni magad a film látványvilágától? minden részletében megvan, ugyanakkor egyik Igen, mert mit mondtam, az írás egészen más pontján sem található meg. Hogy hogyan lehet dolog. Egyszer már mindent láttam magam előhívni, felidézni? Csak a részletekben. A film előtt. De írás közben az ember furcsa árnyala- egyben hasonlít az irodalomhoz: mindkettő tokkal foglalkozik. Ha valakiről írok, nem látom részletek egymásutánja. Vagyis nem térbeli mű- pontosan az arcát. Furcsa árny játék az írás. Köz- vészet, mint például a szobrászat, hanem mind-" beiktatódik a szó, az a közvetítő. és az egészen kettőben részlet részletet követ, mert a dolgok más értéktartomány, mint a film a pontossága- időben is egymás után vannak. A részleteket val, a primitívségével. Egészen más a hatása is. kell kidolgozni, egymáshoz illeszteni, azok ír- A szó annyira eltávolít, annyira besötétíti a szín- nak le egy utat. Most kezdek valamit nagyon ér-

54 teni abból, hogyhogyan kapcsolódnak egymás- ahol anyámrnal és a nevelőapámmal jártam. hoz a részletek. Ugy valahogy, miként a babo- Csak akkor éreztem azt, hogy megtaláltam a Pa- .

nás ember észleli az élet eseményeinek egymás- radicsomot, ha a piacon voltam. Ez már az ötve- I ra következését. Oka van mindennek, célja már nes években volt. ,; annál kevésbé. Igy bomlik ki a míívészi hatás is - A picon élőkre nem hatott mindaz; ami az ötvenes az időbeli műfajokban. A részletek egymást át- évekbeTJ.lörtént? . . ._...... ható sorrendiségében. Es ennek megértésében -Ai. életmÓdjukban megpróbálták fÜggetle- . egyaránt segített nekem az irodalom és a film. níteni magukat az eseményektől, noha pédául az ipar sokat elragadott közülük. A fiatalabbak - Az Eldorádó önéletrajzi elemekre éPül? már nem vették át a stand okat a szüleiktől. És - Igen, a piacon születtem, a piacon nevelked- aztán lassan már csak öregasszonyok és öregem- tem hat éves koromig,. és aztán is visszajártam berek vezették a zöldséges stand okat. Főleg szombat-vasárnap. Egy jómódú kereskedő uno- öregasszonyok. mert ok élték túl ezeket az idő- kája voltam, ők neveltek. 1919 óta éltek -'a .pi-=--ket. Szürke zöldséges piaccá züllött a Teleki tér. acon, mindig a legjövedelmezöbb üzletággal : I Teljesen ki voltak szolgáltatva a piacfelügyelő- foglalkoztak. Gazdagságuknak én már csak a ,ségnek. maradványait láttam. 1946-ban születtem, s - Milyen ember volt a nagyapád? nagyapám '48 után egyszerű zöldség-gyümöl- - Az élete t~le volt pofonokkal, amelyeket ka- csös volt. Csak úgy mellékesen csinált néha egy- pott és adott. Allandóan összeütközésbe került a két nagyobb üzletet. Jól kerestek, de ehhez ak- hatóságokkal, mert a pénzszerzésben mindig az kor már robotolni kellett, Nagyapámnak nagy illegalitás határán járt. Gyakran sértette meg a tekintélye volt a piacon. En, mint az o utódja ki- törvényt, de mindig megúszta, mert az ot ellen- vételes jogokkal rendelkeztem, mindenki ismert őrzőket korrupt gazembereknek tartotta. És ál- és kényeztetett. talában tényleg sikerült is megvesztegetnie - Kisgyerekként milyennek láttad a piacot? őket. - Természetes lételemern volt. Rengeteg em Nagyon sokat látott, tapasztalt az életben. Az bert ismertem, nagyon sok mindent láttam. Lát- elso világháborúban akkor került ki az olasz tam egy nőt kiugrani a harmadik erneletről. Lát- frontra, fiatalon, amikor már elkezdődött az ősz- tam, hogy vasárnaponként zsebkendőből cso- szeomlás. Az élete egy hiábavaló háborúval kez- mózták ki az ékszereket. A lakásban állandóan dődött, Már csak a visszavonulásban vett részt, tanácskoztak, értékek cseréltek gazdát. Sok ré- amikor mindenki az életét próbálta menteni. szeg embert, verekedést láttam. Meg ahogy haj- Később is folyton résen kellett lennie, mert - nalban a hatóságok összeszedték az embereket. mint gyakran mondta - elég egy rossz mozdulat, A nagyszüleim rázziának nevezték. Az egyik és a legnagyobb politikai zűrzavarba kevered- férfi el akart menekülni, utána rohantak, leütöt- hetett, vagy megtorlásba ütközhetett volna. ték és visszahurcolták. Öt éves lehettem akkor, - Felnéztél a nagyapadra. tisztelted az erejéért? ez.tehát 1950-51 körül történt. - Tulajdonképpen o volt az apám. Családfő, ··A nagyszüleimnek nagy kísérete, házanépe eltartó volt. Bíztam benne, mert láttam, hogy : volt. Sok ember függött tőlük, sok embernek ad- mindent el tud intézni. O engem szelíd, mulya, . tak munkát. _N~ámhoz zsokék is jártak, álmodoző gyereknek tartott, akire vigyázni kell. mert nagyban lóversenyezett. Sok nyomorék Elhetetlen voltam a szemében. Sokszor nagyon élt a piacon. A filmbeli Bercinekjs vanelöképe. haragudott rám, mert biztos volt benne, hogy el- O vitt sétálni, s folyton az olvasmányairól me- kallódom, vagy valami bajom esik ebben a vi- sélt. Arra biztosan emlékszem, hogy Az ember lágban. Tulajdonképpen o volt az egyetlen em- tragédiáját olvasta. Sokat jártunk a Kerepesi te- ber a családomban, aki érintetlen maradt a poli- metőbe. Rendszeresen elmentünk Görgey sírjá- tikától, holott az mindig keményen beleszólt az hoz, és mint hazaárulónak a sírját, leköptük. életébe. A többiek, a következő nemzedék már Nagy gyűlölettel beszélt Görgeyről, mintha az teljesen ki volt szolgáltatva a politikának. A saját egész életét o rontotta volna el. egzisztenciájukat az ötvenes években próbál ták A piachoz a falusiak is hozzátartoztak, a töm- megteremteni, és ez nagyon nehezen ment. Ők keleg, a csalások. Minden ember vidámnak mu- mindig hazahozták a politikát, a nagyapám és a tatkozott és kínálta az áruját. Ez az egész nagy Teleki tér pedig megóvott attól, hogy túlságosan színjáték nekem természetes volt. belelássak. - A picon tehát otthonosan érezted magad. - Mit jelentett n_ek_e_dnagyapad magatartása? - Igen, ellentétben a város többi részével, - Viszonyítást adott. "füle megtanultam vala-

55 Eperjes Károly mit a tömeg, a plebs erejéből és érintetlenségé- biek. A filmben az ő ereje menti át az környeze- ből. Akik a szélárnyékban. a romok közt is gyö- tét is a bajokon. A sok halálba rohanó, önmaga keret vertek, mint a gyom. Valamit meg tudtak pusztulását okozó ernber közöttő az, aki mindig őrizni magukból, meg tudtak maradni. Nagy- tudja, mit kell tennie. O a védelem, a menedék, apám és a piac lényegében mindig megpróbált a vezető. A saját életét azért nem tudta megmen- alkalmazkodni a helyzethez, az apák nemzedé- teni, mert az arany nem volt mérték többé, nem ke pedig a helyzet sérüléseit viselte, belegaba- különböztette meg a többiektől. De ez inkább a lyodott a korszakba. Hiába volt meg róla a véle- helyzet zűrzavarából ered, amely eltiporja őt is. ményük, nem tudtak elmenekülni előle, nem Ennek nem tud ellenállni. Ez azonban az esemé- tudták függetleníteni magukat tőle. Megpróbál- nyeket rninősíti, nem őt. Valami olyan pusztul el tak visszahúzódni a családba, de a rosszindula- vele, aminek még lett volna létjogosultsága. Ha- tú, sanda, kemény és idegen világ utánuk nyúlt. lála olyan, mint a hősöké. Mert ő azért kiemel- - Bizonyára apiac, mint összeforrott közösségsegí- kedik a környezetéből. más minőséget képvisel, tett ebben a "megmaradásban". mint a többi. Ennyiben hős. Legalábbis ennek a - Igen, nagyapáméknak még valamelyest se- filmnek a hőse. gített megőrizni az életformájukat. A szüleim- - A piacon élők politika okozta torzulásai közül nek ez már nem sikerült. Kétségbeesetten ra- mit tartasz a legsúlyosabbnak ? gaszkodtak a régi bútorokhoz, a régi tárgyak- - Eletem egyik legnagyobb élménye a büsz- hoz, de a régi életformájukat nem folytathatták. keség letörése, a büszkeség eltűnése a piacon. Nekik csak Kalauzjutka, a kávézás, a kabaré, a Ezt nagyapámon és a többieken is észrevettem. felvonulások - az ötvenes évek életformája ju- Mert lassanként az ő életükből is eltűnt mindaz, tott. Kívülállók voltak, de nem tudták megvéde- amit a sajátjuknak mondhattak, amiben bizton- ni magukat - és engem sem. ságosan, otthonosan mozoghattak. Maradt he- - A filmbeli Nagyapa tehát elsősorbanhozzájuk ui- lyette egy olyan világ, amelyben nem tudták szonyí~va pozitív hős? többé önmagukat és környezetüket képviselni. - O a meghatározója a filmnek, ő a főhős. Azelőtt büszkén, önmagukat vállalva, eredmé- Mindvégig róla szól a film, az ő normái szerint nyeiket és gazdagságukat fitogtatva éltek, vala- játszódik le minden. Miközben írtam, és forga- milyenek, sajátosak voltak. Aztán mindez meg- tás közben sem értékeltem soha. Ertékelődik ő szűnt. A büszkeségüket letörték, eltűnt az életük- magától is. Más minőség szerint él, mint a töb- ből. Számomra ez a piac és az ott élők történeté-

56 ben a leglényegesebb. Az Eldorádó egyik legfon- sokkal inkább érzékeli, mint egy felnőtt, mert el- tosabb hatóanyaga a barbársá:g~- Olvasmá- fogulatlanabb. Az alatt a pár nay alatt a felnőt- nyaimból és a saját életemből is nagyon jól isme- tek rengeteg döntését láttam. Es mintha ők is rem. Es folytatódik ez a barbár, kegyetlen törté- rámbíztak volna valamit. Sok megszakított, tor- net, amely mindig isjellemző volt itt, Magyarcr- konvágott esemény folytatódása vagyunk - ezt szágon, ahol majdnem minden élet a büszkeség kell éreznem mindig és mindenben. Így van. letörésének története. - A piac jelképes színhely? - Több műfajban is maradandó értékeket hoztál létre. - Tág jelentésű. Az ország barbarsága ismét- Mikor mi indokolta lz műfaji választása idat ? lődő, állandóan visszatérő dolog. A letörések, - Ha a választásaimra visszagondolok, egy az igába hajtások vadállatisága konzerválja itt dologban hasonlítanak egymásra: abban, hogy szerintern a barbárságot és a dvilizálatlansüg()(, egy ideje már foglalkoztatott a pálfordulásként amit ma is bárhol lehet tapasztalni, utcán, villa- választott műfaj. Mielőtt például dalszövegeket moson. A büszkeségüket, a sajátosságaikat elve- kezdtem írni, már akartam dalszövegeket írni. szített emberek esnek itt egymásnak Gyakran -Csak nem találtam hozzá partnert. Néhány pró- mondják panaszosan, hogy ez civilizálatlan or- bálkozás után találkoztam Cseh Tamással, és at- szág, amelyet még a keteszténység sem hatott át tól kezdve magától ment minden. Mindig több eléggé. Azonnal lepattog róla a kereszténység tervern volt egyszerre, s azzal kezdtem el foglal- máza, s megmutatkozik mögötte az évezredes kozni, amire lehetőség adódott. Ez akkor volt, barbárság. Nos, én abban a rövid ciklusban, ami amikor egy időre abbahagytam az írást. Felkere- az életem, láttam elpusztulni azokat a lehetősé- sett egy filmrendező, aki olvasta a novelláimat, s geket, amelyek biztosíthatták volna a magatar- én elvállaltam, hogy forgatókönyvet írok neki. tás és a személyes élet civilizáltságát. Hogy csak Sokat jártam amatőrszfnházakba, s amikor az olyan rövidtávú dolgokat említsek, mint hogy az egyik társulat vezetője felajánlotta, hogy írjak ember megteremthesse az életéhez a hátteret, s neki darabot, megpróbáltam. Mindenre kiván- büszke lehessen rá. Erre nem nyílott lehetősége, csi voltam, ami addig még nem volt az életem- a szemem láttára fosztották meg ettől. A szüleim ben. Fiatalkori kalandozások voltak ezek. Az al- nem tudtak rendes házaspár lenni, mert még az kalom, az időpont és a szándék szinte véletlenül otthoni menedékükbe is beleszólt a külvilág, esett egybe. Azt csináltam, amire a korszak mó- amely mindenáron meg akarta fosztani őket a dot adott. Nem találtam fel műfajokat, nem is méltóságuktól. És lassan otthon, négyszemközt akartam feltalálni. Valószínűleg nem véletlen, is elveszítették a méltóságukat. Mintha rámbíz- hogy egy adott korszak egy adott műfajt kínált tak volna valamit. fel nekem. Az érdeklődésem legtöbbször talál- - Műveid, így a film is tanúsítja, hogy ezek a ta- kozott a lehetőségekkel. Ma már ez nem fordul pasztalatok mélyen a lelkedbe vésődtek. elő. Illetve utoljára akkor volt ilyen, amikor Ne- - Mert leginkább egy gyerek érti meg ezeket meskürty István felajánlotta, hogy csináljak fil- a dolgokat. Meg azok az emberek, akikről a film met, jóllehet nem végeztem hozzá iskolát. szól. Olyan környezetben éltem, ahol az embe- - A véletlennek is részevolt abban, hogyfilmrende- reket nem zavarta meg akorszakváltás. Megtör- ző lettél? tént velük. Nem ők intézték, nem ők találták ki. - Hát, nagyon nehéz meghatározni, hogy hol Velük mindezt megcsinálták. Az olyan ember- kezdődik és hol végződik a véletlen. Véletlen nek, akivel ezt csinálják, nagyon eredeti a szem- volt, hogy Nemeskürty István elment a stúdió- lélete. Az pontosabban lát, mint az ügyek elfo- ból? Azt hiszem, nem. Véletlen volt, hogy utol- gult intézői. Akiknek a kezéből kivették az jára azt a csíny t eszelte ki, hogy velem rendez- ügyek intézését, a saját életük intézését, azok na- tessen filmet? Azt hiszem, nem, ez rá jellemző. gyon-nagyon tudnak valamit. V életlen volt, hogy éppen nekern ajánlotta fel - 1956-ban milyennek láttad az embereket? ezt a lehetőséget? Nem, mert észrevette rajtam, ':" A legfontosabb élményem éppen az embe- hogy kapható vagyok rá-.-szóval ez így együtt tu- rek, a város változása volt. Minden megválto- lajdonképpen már nem véletlen, hanem inkább zott, és nemcsak azért, mert felfordulás volt, tö- aim ak az időszaknak egy jellegzetes esem~nye. megharc és tömegmozgás. Az volt a rendkívüli, Az életemben sokszor ragadtam meg az ilyen . ahogy az emberek egyszerre kiléptek a saját kis pillanat-adta lehetőségeket. Én is azok közé tar- életükből, hatalmas izgalommal és elragadtatás- tozom, akiknek a kezéből kivették az ügyeik in- sal vetették bele magukat abba a lehetőségbe, tézését. Nem is gondoltam, hogy filmet fogok hogy változtatni tudnak. Es ezt egy gyerek talán csinálni. Adódott. Az ügyeimet továbbra sem én

57 Bereminyi Gi~a

58 intéztem, én legfeljebb megtagadok valamit, Egy másik korszak kezdődött, amely-ről már vagy vállalok valamit. A lényeg: a döntésem. A nem tudtam mit mondani a dalokkal. Tulajdon- . döntésem pedig belső sugallat eredménye. És képpen az időpontok és a korszakok játszanak amíg tehetem, addig nagyon szeretek dönteni. az emberrel. Ez az enyém egyedül. Semmi más. - Sokak által értetlenül, iói ellineizésselfogadoit - A fentieken kívül miben látod "pálfordulásaid" sajátos szemléletedet tehát a korral magyarázod, mélyebben gyökerező okait? melyben élünk? - Szőts István az mondta-egy interjúban: »És - 1946-ban születtem, egyidős vagyok ezzel a akkor bevitték ezt a szerencsétlen, nagy port fel- korszakkal. Számomra természetellenes, hogy vert filmet a pártközpontba. Az első jelenetnél, az ember egy lapra tegye föl az életét. Tudom, amikor az imádkozó körmenet látható, Rákosi hogy ezt nem engedhetem meg magamnak. felkelt és tüntetően kiment a teremből. Ezután Mert ebből még csak szépség sem származik. lefoglal ták a kőpiát." Ez szívszorító dolog, de azt Mert én így vagyok formabontó. Ráadásul még hiszem, velem ilyen nem történhet meg. Szőts a műfajokban sem hiszek. Különbözöm a forma- István az egész életét arra tette fel, hogy filmren- bontóktól is, például az avantgardtól. Csodálko- dező lesz. En már úgy születtem, hogy igazából zom rajtuk, hogy annyira becsülik a formát, semmire sem szabad az életemet feltenni. Eb- hogy bontsák. Nem az a kérdés, ogy létezik-e ben különbözörn az elődöktől. Hiába a példaké- még egy műfaj vagy sem. A kérdés sokkal na- peim, az igaziak. Az én életemben már nem volt gyobb és máshol van. A műfaj létezését bármi- becsülete egyetlen szakmának sem, soha. Azt kor adottnak féltételezem, és a múlékonyságát is láttam, hogy ha az ember belemerül a szaksze- ismerem. De nem hiszem, hogy éppen most fog- rüségbe. belemerül egyetlen műfajba, egyetlen nak elmúlni a létező műfajok. Hígabb ez az idő dologba, akkor feltétlenül kudarc lesz az élete. annál, hogy benne most formabontással felmu- Mert talán a müfajok, a szakmák nem üdvözí- tathassunk valamit. Egy szabálytalanságot és tőek már. Ezért nem teszem fel az életemet sem- egy új szabályt, ami most következne. Én még. mire. Ez óvatosságnak tűnhet, holott nagyon . csak formát sem bontok, mert annyira nem hi- sok kockázatot vállaltam mindig. Azonnal bele- szek a formában. Létezik valamilyen értékrend, merülök bármibe, ha kell, akkor íróból filmes amely szerint vonzódom és választok. De azt leszek, filmesból író, dalszövegíróból színházi , nem ismerem jól. Arra vagyok a legkíváncsibb. szerző. Akármi, mert a titkos szállítmány, ami- Valami mindig, gyermekkoromtól azt súgta nevel szeretnék túljutni a útvonalakon, amit sze- kem, hogy van ilyen. Valahonnan jön, és az nem retnék eljuttatni a céljaihoz, az nem műfajokban a tízparancsolat, a munka törvénykönyve, vagy található meg. mondjuk Thomas Mann összes művei alapján - Csak a múfajokat váltogatod, az értékrend, áll. Ez mindig is adott volt bennem. A természe- amely alapján bármit csinálsz, állandó. tét nem ismerem, de. ez játszik velem, ez késztet - Ha van, akkor ennek a konstans étékrend- mindenre. Így vagyok fatalista. Bármi megtör- nek olyan a természete, hogy nem követeli meg ténhet velem, feltételezem, hogy mindig ugyan- tőlem, hogy egy dologra bízzam rá. Az évtize- az az ember lesz, akivel megtörténik. Az élet a. dekig tartó szívós munka, anagyregényhez változatok sokaságát hozza, a brutalitás külön- szükséges bezárkózás, elragadtatás, türelem és böző fokozatait. A büszkeség letörése az én éle- hosszú meditáció úgy látszik, nem szükséges tem is, ezt már tudom. És így is esz. N em rerné-. számomra. En már nem tartom érdemesnek, lek, nem bánom és nem örülök ennek. Ez rám- hogy egy céhnek a tagja legyek, mert a céhek fel- mért dolog. Mert mindegy, hogy mi van a sze- oszlását láttam állandóan. Egyetlen szakma sem mélyigazolványomba írva, a lényeg az, hogy író vonz igazán, mert az én titkos szállítmánvom túl vagyok. van a szakmákon. Lehet, hogy ez az 'utolsó - A változtatások nem emésztenekfel túl nagy ener- mentsvára egy embernek a mai világban, aki giát? . ··egyedül vim.tuiá.jao~képpen vakrepülést vég- - A változtatás egyelőre természetes szá- zek. Ami az utamba kerül, azzal felruházom, momra, nem jelent megerőltetést. Az, hogy ami- ami benne van. Csak az érdekel, amit el akarok kor a kitérők után visszatérek az irodalomhoz, a mondani, ehhez keresek műfajt, Ebben is lehet, szavak eleinte nem engedelmeskednek nekem meg abban is lehet. N a, ebben nem sikerült any- igazán, hogy bűntudatom van, hogy az irodalom nyira, de még megérdemli, hogy tovább vi- megbüntet, hogy kínlódnom kell, egyáltalán gyem. A dalírást is azért hagytam abba, mert nem árt. Remélem, hogy aztán megtalálom a úgy éreztem, abban már minden megtörtént. szavakat, kiengesztelem az irodalmat.

59 • I

Kardos Sándor és Bereményi Géza

60 •

Eperjes Károly és Hegedús D. Géza

- Nem bánt a bizalmatlanság, ami abból snirma- sanak, hogy nem akarok részt venni benne. Ne- Zik, hogy valójában egy céhhez sem tartozol? kem nem sürgős filmet csinálnorn, inkább-visz- - Ez a rossz oldala annak, hogy mindent a ma- szamegyek az irodalomhoz. Nem való nekem gam módján, a magam élete szerint csinálok, De az, amibe most a filmezés kerülne. Ha filmren- az asoi< jó, az a szabadság, arriüigy nyerek, bő- dező volnék, vadul harcolnék azért, hogy dol- ven kárpótol érte. Ha most egy futballcsapat gozhassak. És olyan méltatlan helyzetekbe ke- tagjának tekinteném magam, azt mondhatnám: verednék, amilyenekbe nem akarok. Számomra jó kezdőember vagyok. Tudok másokat szöktet- a filmcsinálás nem szent ügy. Szeretnék jó filme- ni, jóelőre belelátok a még csak alakulóban lévő ket csinálni, de csak a magam módján. Megvá- helyzetekbe. És szeretek kezdő lenni. A végre- rom, míg olyan helyzet alakul ki, amelyben a hajtás, az egyszerű, célszerű befejezés a gyen- magam módján tudok filmet csinálni. Az irodal- gém. Azt sokszor bíztam másokra. Dehát ideje mi "helyzet" állandóan adott nekem. Már rég- felnőni. óta szeretnék megírni valamit, s most itt van rá a - Mi lesz a következő "választásod"? jó alkalom. És ez talán majd az eljövendő filme- - Ebben a pillanatban olyan taposás, birkózás zésbe is beleszól. Nem tudom. folyik azért, hogy az emberek filmet csinál has- - Köszönöm a beszélgetést. Pintér Judit 7988 június

61 Történelem: felül-, alul- és oldalnézetből Bereményi Géza: Eldorádó

Említésre méltó magyar filmben a hős és a törté- magától értetődő, újra végig kell gondolnunk, a nelem mindig szoros testközelségben léteznek. gyanús kivételek felől erősítve meg magunkban A korábbi évtizedek film-meséiben számtalan a szabályt. Kivétel, ha hős és történelem még- változatot lelhetünk fel: a történelem lassú mél- sem találkoznak. Kivétel, de egyben csoda is: tósággal halad előre, esetenként, amikor a forra- mintha a gravitációt kapcsolnák ki a tér vala- dalmakat - sokat emlegetett mozdonyait - elé- mely pontján, mintha a zuhanó tárgyak a leve- fogják, ijesztő rántással meglódul. A filmhős gőben maradnának. vagy nem tudja, de teszi a dolgát, vagy tudja is, Az Eldprádó története 1956 októberében ér teszi is. Ha különféle meghatározottságai miatt véget. A film hőse, a nagyapa vakbélgyulladás- épp az a dolga, hogy kerékkötő legyen, hogy sal haldoklik, a földön kuporog, hátát egy kórhá- igyekezzen feltartóztatni a közismerten feltar- zi folyosó csempés falának támasztja. Mellette tóztathatatlant, akkor ezt a dolgát teszi. De a tör- arany tömbök: szó szerint egy "zsák arany" - ténelemmel - a világ rejtett, korszak-nyitó, kor- akár a mesében. A kórházban apokaliptikus fel- szakzáró ritmusával, az Idővel (ami nem áll fordulás: sebesült civilek és katonák, dacosan meg) - mindenképpen rendezett kapcsolata dolgozó orvosok, futkosó ápolónők. A nagyapa van. nem képes beindítani az egyszerű üzletet: ara- A történelem sok mindent tehet a szerencsét- nyat adna egy közönséges vakbélműtétért. Az lennel: magával ragadhatja és megváltoztathat- alig tizenéves unoka kezébe nyom tehát arany- ja, megváltoztathatja és félresöpörheti, vagy fél- tömböt: hozzon segítséget. Az unoka dolgavé- resöpörheti, mert képtelen változtatni. Tragé- gezetlenül tér vissza: "Melyik orvosnak?" Ide- diába sodorhat ja változtatásra kényszerítve gesen csúsztatja vissza a sárgásan csillogó téglát vagy merevsége következményeként. Nevetsé- a halott nagyapa tenyerébe. Csinálja ő, aki min- gessé teheti, megtáncqltatva ugyanebben a kör- denre képes. ben: az előre-hátra mozgás lehetőségeit, a gyors A nagyapa körül az emberek eddig is ripacs- és lassú százféle fokozatát, a jó-rossz kompro- kodhattak, mellébeszélhettek, érzelmeket ha- misszumok áttekinthetetlen tömegét egyszerre zudhattak, hamis hangulatokba hergelhették villantva fel az útkereső hős előtt. Ezt mind meg- magukat: a nagyapa, a Teleki téri zsibárus, a piac teheti. De hogy megtegye, ahhoz a hősnek és a királya erős tüdejével egyetlen lélegzetvételre történelemnek mindenekelőtt találkoznia kell. elfújta az embereket körülvevf2_,_álcázó-rnegté- Ehhez a találkozáshoz itt Kelet-Európában vesztő ködöt, a pszichológikum fölösleges felhő- általában nincs szükség erőltetett forgatókönyv- pamacsait. Aztán, ahogy a kép kitisztult - meg- írói leleményekre. Ami Berernényi Gézánál más-- szólította mindenkiben a világos, értelmes érde- képp van: írásaiban és filmjeiben a történelem ket: üzletet ajánlott nekik, és azok elfogad ták annyira fontos, hogy még mint absztrakció is ké- ajánlatait. A nagyapa csak a történelem korlátait pes megjelenni. Ez a hideg életellenes fogalom tisztelte. Tudta, ezek nem felhőből, ködből épül- úgy áll a háttérben mint valamilyen pogány bál- tek: ezek vas és acél akadályok. Okosan abban a vány, melyhez hús-vér emberek imádkoznak. térben kell üzletelni, ami a szigorú falak közé Vagyis az absztrakció filmszerűtlen korlátai kö- szorul. Talpalatnyi helyen is meg lehet élni, ha zött tartott történelem azért nem hiba, azért az emberi érdek, a potenciális üzletfelek érdeke nem eredményez tézisregényt, tézisfilmet, mert kellő bizonyossággal kiviláglik a ködből: ennyi az az ember-sereglet, mely ezt a történelem-bál- elég is, hogy az erős ember ura maradjon sorsá- ványt körültáncolja, nagyon is élő, nagyon is va- nak. lóságos. Ez az ember a történelmen kívül nem ismert Bereményi sokkoló bizonyossággal hívja föl a el urat maga fölött: diftériás unokáját már a hul- néző figyeimét a történelem létezésére azzal, laházból hozta vissza, ugyancsak arany tömbbel hogy nem feltétlenül, nem minden esetben en- bírta rá az orvost a halottfeltámasztó beavatko- gedi hőseit a történelem közelébe. Az a közhely, zásra. Vagyis a történelem falai kemény falak, a hogy a történelmet emberek csinálják, nála nem halálé csak papírmasé tákolmányok, melyeket

62 •

Papesik András és Eperjes Károly

63, •

Eperjes Károly

64 lamentáló nagyanyák, hisztiző anyák és fontos- vagy legalábbis a valóságos dolgok helyébe lép- kodó egészségügyiek akarat-zsibbasztó ködbe is nek: az emberek ide-oda szaladgálnak, és elfe- vonnak, ismétcsak a lelkizés, az érdektelen lejtik érdekeiket. Nincs akkora arany tömb, pszichologikum megtévesztő burkába. Ezt az mely eszükbe idézné. ártalmas gomolygást el kell, és lehet fújni, aztán Így látja - láthatja - a történelemmel való keményen odacsapni, és a papírmasé falak be- kapcsolatvesztés pillanatát a nagyapa. Meg kell szakadnak: mögöttük ismét ott a meztelen ér- halnia, mert a minden porcikájában "történe- dek: Hadész is csak azt lesi, hogy a sok hókusz- lembe vetett" ember egyszercsak lehetetlen és pókusz közepette ki kínál biztos értéket cserébe mégis létező történelmietlen valósággal találko- az alvilágnak szánt áldozatért. A történelem zik, melyben képtelen segíteni magán. persze más. A halált nem, a történelmet tisztelni A másik, ezzel egyenértékű magyarázat: a kell. nagyapának azért kell meghalnia, mert az uno- Aztán eljön a pillanat - amúgy a história ki- ka nem tud segíteni rajta. tüntetett pillanata, ötvenhat ősze -. és ez az ízig- Innen is nézhet jük ezt a történetzáró pillana- vérig történelemben élő ember egyszer csak tot, és máris minden a fordítottját jelenti. Esze- hiába keresi a történelmet, amihez igazodhatna. rint ötvenhat októbere éppen nem történelmen Ez a történelmi pillanat ugyanis a film egyik su- kívüli zárvány, hanem maga a szabadon tom- gallata szerint kívül van a történelmen: fekete boló történelem, melyben akarat és szándék lyuk, ugrás egy másik dimenzióba. A nagyapa nyiltan mutatja magát: mindenki zászlóra, falra, második veje kinéz az utcára, és azt mondja: "Ez röpcédulára írja, fennhangon kimondja, hogy nem lehet!" Aztán azt mondja: "De van!" A számára éppen mi fontos. Aki körülnéz, bősé- nagyapa ezzel a létező lehetetlenséggel találko- ges, könnyen szemrevételezhető magatartás-kí- zik a kórházi folyosón: kihúnyó tekintete rosz- nálatából választhat: eliridulhat Bécs felé, vagy szallóan figyel egy olyan világot, a világ olyan harcolhat orosz tankok ellen. Szónokolhat ezt is, múló pillanatát, amikor a történelem vasbeton azt is, vagy kivárhat, meglapulhat. Adakozhat és falai sehol sem láthatók, viszont a köd, az egyén fosztogathat. Talán üzletelhet is. és tömeg lebecsült lelki dekorációi maguk vál- A kisfiú számára, akit eddig a történelem ki- nak fallá: csüggedés és lelkesedés, pánik és pá- számítható hétköznapjaiba zártak el a világtól, tosz egyszercsak valóságos dolgokká lesznek bizonyosan éppen ezek a napok jelentik a része-

65 gítő valóságot. Csakhogy őt úgy, olyan évek kö- felismert érdek tartósságához képest. A történet vetelményeihez igazodva nevelték, hogy vélet- egy pontján a nagyapa szembekerül a vehemens lenül se tudjon mit kezdeni kikiabált indítékok- lendülettel hatalomra törő párttal. Becsapják és kaI, világos érdekekkel, vagy bármilyen kínál- megverik. Pontos, világos felütéssel megkez- kozó üzlettel, melyet a valósággal, a történelem- dődnek az ötvenes évek. A nagyapa - Sanyi bá- mel lehetne kötni. csi - hazamegy j és néhány tömör mondattal ösz- Vagyis Bereményi filmjében egy időben két- sze foglalja a helyzetet és a teendőket. Melléke- Iólr-képpen hiúsulhat meg ember és történelem sen ráparancsol a feleségére: "Ettől kezdve sen- találkozása, ugyanabban a pillanatban - egy- kinek a szemébe nem nézel, megértetted?" mást kizáró, mégis egyszerre érvényes értelme- Hogy az ötvenes években az emberek nem zések szerint. A forradalom a történelembe ve- néztek egymás szemébe, ez sokak által megerő- tett hős számára semmiben lebeg-ő-történelmiet- sített jelenség, mely bizonyára észrevétlenül, len csoda. Aki viszont nagyon is történelmen be- lassú folyamat eredményeként alakult ki. A lülinek láthatná, azt történelmen kívül nevelték nagyapa megfordítja a sorrendet: ő tudja, miért fel, és most sután ácsorog, kezében az arany- érdeke, hogy ettől kezdve ne nézzen mások sze- tömbbel, örökre elszalasztva a nagy találkozást. mébe, tehát viselkedését feladatként jelöli ki, A két ellentétes közelítés, a nagyapa és az egyáltalán nem várja meg, amíg öntudatlan szo- unoka szempontjai általános kulcsokat adnak kásként hatalmasodik el rajta. Bereményi történelemkezeléséhez. Az első vi- Azért az érdek-álcázó, pszichologizáló köd szonyrendszerből kisejlik a tiszta deskripció, a állandóan jelen van, örök ellenség, melyet a történelemírás Bereményi-féle módszertana, a nagyapa kezdetben épp azért becsül, mert nin- másikban már benne vannak a következtetések. csen benne érték és érdek, tehát fenyegetés sincs A nagyapa köre a diagnózis, az unokáé a prog- benne. A lokálban a zsidó fiú banális kis dalocs- nózis. kát énekeltet a dizőzzel. hogy adaI olcsó érzel- Ime az első kör: Az üzletember-nagyapa mességében megfürödhessen, meghatódhas- nemcsak hisz abban, hogy a háborúk és a politi- son, és aztán elszántan és szabadon végezzen ka által állandóan átgyúrt, rideg kelet-európai magával. Különös, látszólag sehova se tartozó valóság megtanít ja az embereket arra, hogy fel- jelenet, mely mégis előrevetíti a veszélyt: a nem ismerjék érdekeiket, és ezáltal jó üzleti partne- valóságos, "lelki" felhőpamacsok, az egyszerű rek legyenek, hanem normának is tekinti ezt. Ez giccs és a nagyon is valóságos halál között az érdekfelismerés - mint előfeltevés és követel- mégiscsak van összefüggés. Nemsokára mások mény - egyben az író-rendező saját, történelem- is dalra fakadnak. Sanyi bácsi egyetlen, örökre mel kapcsolatos normái közt is szerepel. Bere- hűséges falábú alkalmazottja a gyöngyhalászról ményi hősei indítékaikban és cselekedeteikben gajdol és Amerikáról; rosszféle hangulatok, kivételesen valószerű figurák. Gesztusaik, indu- használhatatlan vágyképek úsznak be a semmi- latkitöréseik, és minden olyan mondatuk, mely- ből; növekszik a köd. lyel nem magukra, és nem a dolgok állására ref- Aztán a nagyapa kénytelen észrevenni, hogy lektálnak, hasonlóképpen valóságosak. Ami az a világból tűnedezik az érték. Erdekek egyelőre alkotó szándéka szerint valószerűtlen vagy leg- vannak, felkínálni lenne mit, csakhogy hiányzik alábbis sajátos, csak Bereményire jellemző stili- az általános egyenértékes, az érdekek nem ké- zációt feltételez, az a szereplők tudatossága. pesek találkozni, tehát üzletet kötni is lehetet- Gazdag, sokfelől ábrázolt személyiségekről len. Nincs piaca az aranynak, az árunak, a mun- van szó, gazdagabbakról, mint amit egy indíté- kának, a képességeknek. kait harsogva magyarázó brechti figura-séma Aztán egy pillanatra az ötvenes évekből a hat- feltételez, de ennek ellenére érezhető, hogy vanas-hetvenes évekbe kirándulunk: egy óriási akárcsak a nagyapa, maga az író-rendező sem kocsma-termet betölt a füst, a gőz. A csapos sze- becsüli sokra azt a lelki álcaréteget, mely az em- rint a kapcsolatok fontosabbak az aranynál, a ber elől saját érdekeit is képes elrejteni, tisztán- kapcsolatokat pedig az ital teremti. Nem mond- látását összezavarni. A nagyapa szerint ezt a ja ki, de tovább gondolhatjuk: ha a kapcsolato- megfoghatatlan köd-burkot üzletkötéskor nem kat az ital teremti, azok már nem is kapcsolatok. érdemes számításba venni: úgyis szertefoszlik, Pontosabban már nem az ötvenes évek kapcso- amint a valóság a maga ajánlataival-követelései- latai. Hiszen akkor nem születnek fegyelmezett vel_a rejtőzködő 'érdekekig hatol. Bereményi szövetségek, nem fenekednek egymásra érde- szerint pedig nem érdemes ábrázolni, hiszen ez keiket felismerő, ellenséges embercsoportok. a lelkiző máz úgyis csak pillanatokig létezik a Időutazást teszünk a filmen belül: ha az alkohol

66 gőze mindent ködbe képes vonni, akkor ennél a Az Eldorádóban már nem arról van szó, hogy söntésnél biztos nem ávósok és kulákok isznak az adott jelen - apák és nagyapák kudarcának együtt: ez már a konszolidáció kocsmája, mely- következménye - kiábrándítaná a fiatal altere- ből nemcsak a nyilvánvaló érték, hanem a hasz- gö-höst, A legújabb magyar filmek nem egysze- navehető érdek is hiányzik. • ruen elrontott világban játszódnak. Pontosab- Most már kiderül: végig az arannyal vagy ban: nem a világ selejtes volta a fontos, hanem a bármi mással mérhető valóság hadakozott a fel- hős hasznavehetetlensége. Gothár Péter Tiszta hőpamacsok megfoghatatlan világával. És az Amerikájától Tarr Béla Kárho<:/ltánkeresztül az utóbbi győzőtt. A kocsma gőze bár előjáték }S, Eldorádóig - a hősöket egyenesen a Nagy Lehe- időben a forradalmi pátosz nemes párája után tőség örvényébe löki a történet. De már késő. következik. Késő valamennyiüknek. Ez a rövid életű, színes felhő lenne az, amely Ott pusztulnak vagy kimásznak, eloldalog- az unokák inverz látása szerint éppenhogy meg- nak vagy tovább ácsorognak: kezükben akár fogható valóság, történelem. Csak hiányzik az arany tömbbel is. 1956 így lehet egyenértékű ember, aki kezdeni tudna vele valamit. Beremé- 1988-cal: változatos attitüd-bazár, melynek hir- nyi prognózisa nem egyszeruen pesszimista: telen támadt gazdag kínálatát az önmegtartözta- arisztokratikusan konzervatív. tásba merevedett - amúgy kiválasztott - nemze- A Tanítványokban a dühös világjobbító apá- dékek, az Eldorádó riadt és fegyelmezett kisfíúja, kat a kudarcot regisztráló, ajakbiggyesztő fiúk N agy és Mégnagyobb generációk - már nem ké- követték. pesek kihasználni. Hirsch Tibor

ELDORÁDÓ színes, magyar, 1988 r: Bereményi Géza; i: Bereményi Géza; o: Kardos Sándor; z: Darvas Ferenc; d-j: Pauer Gyula; sz: Eperjes Ká- roly, Pogány Judit, Tóth Barnabás, Papesik András, Eszenyi Enikő, Sztarenki Pál, Balkay Géza, Andorai Péter. Hunnia Filmstúdió Vállalat

67 Akit érdekel a film, a Magyar Filmintézet régi és új kiadványaiból tájékozódhat

FILMTÖRTÉNET Zalán Vince: Fejezetek a dokumentumfilm történetéből (Történeti áttekintés a doku- mentumfilmröl, Dziga Vertov, Flaherty, a cinéma direct és az angol dokumentumfilm- iskola müveiröl) 1983. 350 o. 85 Ft A latin-amerikai filmművészet antológiája (Egy ismeretlen földrész filmmüvészete. Tanulmányok az argentin, a brazil, a kubai, a chilei filmröl.) 1983. 584 o. 90 Ft Hevesy Iván: A filmjáték esztétikája és dramaturgiája (A neves filmesztéta 1925-ben, az Athenaeum gondozásában megjelent könyvének hasonmás kiadása.) 1985. 217 o. 36 Ft Nemes Károly: A filmtörténet alapjai, 1971. 206 o. 27 Ft A magyar film három évtizede (Az 1948-1978 közötti magyar filmmel foglalkozó ta- nulmányok; a "felnötté vált" magyar film fejlödéstörténete.) 1978. 224 o. 20 Ft Kabos Gyula (A népszerü müvész születésének 100. évfordulójára megjelentetett reprezentatív kötet új vonásokkal gazdagítja a müvész portréját.) 1987. 520 o. 60 Ft

FILMELMÉLET Király Jenő: Film és szórakozás (Antológia a népszerü filmmüfajokról, a westernröl, a sci-firöl - a kommerszfilmröl.) 1981. 334 o. 34 Ft Szilágyi Gábor: Film és cselekmény (Antológia filmtörténeti és müfaji kérdésekröl, a képzömüvészeti, szociálpszichológiai, néprajzi, népszerü-tudományos filmekröl.) 1981. 575 o. 49,50 Ft Szilágyi Gábor: A népszerű-tudományos film, 1981. 576 o. 73 Ft Nemes Károly: A szovjet filmelmélet története, 1983. 297 o. 50 Ft

LEXIKON, FILMOGRÁFIA Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben? (Életrajzi adatok és ismertetések rende- zökröl, színészekröl, operatörökröl stb.) 1983. 400 o. 50 Ft Filmévkönyv (Minden megtalálható benne, ami egy-egy év magyar filmelméletével kapcsolatos: filmográfiák, díjak, forgalmazási adatok stb.) 1981 324 o. 40 Ft 1982 330 o. 60 Ft 1983 415 o. 80 Ft 1986 426 o. 80 Ft 1987 480 o. 96 Ft Magyar Filmográfiák (Évenkénti bontásban tartalmazzák a filmek alkotóit, bibliográ- fiáját, a részletes tartalmat, név- és cimmutatóval.) Játékfilmek 1970-1974 30 Ft 1975-1979 50 Ft 1980-1984 50 Ft Rövidfilmek 1945-1960 64 Ft 1961-1970 100 Ft Heti filmhíradók I-II. 200 Ft Szovjet já tékfilmek katalógusa (A Magyar Filmintézet archivumában található szovjet játékfilmek összes adata.) 1977. 160 o. 24 Ft

FILMKLUBOKNAK Filmklub - filmkultúra (Elméleti és gyakorlati kérdések a filmklubmozgalomról.) 1970. 107 o. 14,50 Ft A budapesti tizenkettő (A legjobb magyar film elemzése) 1971. 79 o. 11 Ft Filmízlés - filmműveltség (Elméleti kérdések, áttekintés a filmklubmozgalomról, film- elemzések) 1971. 100 o. 11 Ft Filmalkotók műhelyében (Részletek Bergman, Zanussi, Romm, Kurosava interjúkból) 1973. 94 0.12 Ft Filmkörkép I. (Tanulmányok az olasz filmröl a neorealizmus után, a svéd filmművé- szetröl, az amerikai, japán, nyugatnémet stb. új filmes törekvésekröl.) 1973. 200 o. 26 Ft Filmkörkép II. (Tanulmányok a szovjet, a cseh, a lengyel új hullámról, a többi szoci- alista ország filmművészetének helyzetéröl) 1973. 188 o. 23 Ft Filmkörkép III. (Jelentös amerikai, francia, német, szovjet filmek és alkotóik ismerte- tése, elemzése) 1973. 388 o. 49 Ft

LEGUJABB KIADVÁNYAINK ZSivágó doktor (A film magyarországi bemutatása alkalmából készült füzet a film ke- letkezésének és forgatásainak körülményeiröl.) 1988. 24 o. 15 Ft Pier Paolo Pasolini (A Pasolini-életmű Filmmúzeum-beli bemutatójára készült füzet a rendezö összes filmjeinek adataival.) 1988. 32 o. 14 Ft Bereményi Géza: Eldorádó (Forgatókönyv) 1988. 122 o. 46 Ft Simonyi Lia: Ennyi! (Az elsö magyar filmrendezönö visszaemlékezései) 1988. 182 o. 75 Ft

A könyvek megrendelhetök utánvéttel vagy megvásárolhatók elmünkön (Magyar Filmintézet, Budapest,1143 Népstadion út 97.), valamint megvásárolhatók a Filmmú- zeum Szervezési Irodájában (Budapest, 1075 Dohány u. 1Ic). FILM-MÚZEUM'

Fesd falra az ördögöt! Pszichológiai esettanulmány Az ördögűző ről

"Távozzál tőlem, sátán, mert nem az Isten dolgaival törődsz, hanem az emberekével. " Márk evangéliuma 8,33.

l. Kórelőzmény mennyi nemzedékét. Ez az ellentmodásokkal teli időszak számos ördögi megszállottság (ör- Páciensünk, Az ördögúzó (The Exorcist) című ame- _ döngösség) témájú film kulturális energiaforra- rikai film születéséneKeseményei 1949-ig nyúl- sa volt. Derry is hangsúlyozza a kor világszemlé- nak vissza.jezsuitá dokumentumok és hangfel- leti változásait." Úgy tűnik, hogy keleti kultú- vételek őriztek meg egy 14 éves olasz fiún végre- r~kkal való· ismerkedés (koreai és vietnami hajtott, órákon át tartó ceremóniát. Megszállott- háború] erőteljesen befolyásolta a módosult tu- sága ennek a kitalált témájú filmnek lett az alap- datállapotokhoz és a tudattalan folyamatokhoz esete.' .való viszonyulást, a tudatos én elvesztésének A film 1973cban született a Warner Brothers igényét.' Az a korszak volt ez, amelyet a külön- 'cég bábáskodásával.' A két évvel korábban ki- féle vallási szekták felvirágzása, a Manson-ban- adott bestseller megalapozta eljövendő világhír- da kegyetlenkedése, az asztrológia és a horosz- nevét. 10 millió dolláros költségvetéssel 10 hó- kóp divatossága (gondoljunk csak a Hair musi- napig tartott a.forgatása (nehéz születés volt). A cal Vízöntő dalára), a .reínkarnácíö és la zen bemutatóra 1973 karácsonyán került sor. A ha- buddhizmus eszméj ének elterjedése, valamint a talmas tömegigény kielégítésére New Yorkban drog-kultusz kialakulása jellemzett. Az esti tévé- és Los Angelesben egyre több moziban kellett híradók mindennapi közleményei vietnami har- műsorra tűzni a filmet. "Azokban a kisvárosok- cokról, diákmegmozdulásokról és növekvő szá- ban, ahol már este fél nyolckor mindenki nyu- mú rablótámadásokról számoltak be. A halál lé- . govóra szokott térni, még az éjszakai előadás is tezése a köztudatba került. Derry szerint Az ör- telt házzal ment. Az ország két hónapra a meg- dögúzómegtekintése ennek a köznapi élmény- szállottság állapotába került" - írja Stephen nek a feldolgozását szolgálta. "A nézők hányása King a horror műfajáröl írott könyvében." King és elájulása az őket körülvevő világra adott érvé- más igényes horror-rajongókhoz hasonlóan tár- nyes művészi válasznak tekínthető.?" A pácien- sadalmi horrornak nevezi a filmet. Szerinte ha sünkről írott korábbi esetelemzések is elsősor- az NSZK-ban.mutatták volna be, ahol a szociális ban a társadalmi-generációs vonalat emelték ki, félelmeknek nagyobb tere van, mint az Egyesült ha egyáltalán elemzésre méltónak tartották ezt a Államokban, akkor a művet-nern c,sak üzleti- "nem más, mint véres mocskos sokksorozat" fil- filmnek tartanák. Tanulmányában elemzi a film met." A római katolikus cgvház elfogadta a fil- .társadalmi előzményeit. Szól a rock-zene elsöp- met, akárcsak a filmszakma (10 ()scar-dijra je- rő diadaláról, a kábítószer-fogyasztásról, a ho- lölték, igaz csak kettő jutott neki.) moszexulaitásról, Vietnamról és azokról a gene- Carroll filminterpretálása a szociális megkö- rációs ellentétekről. melyek alaposan megráz- zelítés mellett már pszichoanalitikus vonásokat ták a késő hatvanas és kora hetvenes évek vala- is kutat a filmben" Összefoglaló tanulmánya-

70 •

Linda Blair

ban a személyes énazonosság, az identitás dettbe kívánnánk belepillantani. Felmerül az elvesztését tételezi, s az önkontroll elvesztésé- igény, a vágy arra, hogy leássunk az archaikus nek rémségét tartja a film fő mozgatórugójának. emlékek mélyére. Felkel a Nap, s talán megvilá- Hardy enciklopédiájában rámutat arra, hogya . gítja a titkos régmúltat, az ásatás tényleges cél- film a szülők tudattalanját mozgatta meg a saját ját. Egy kamasz (!) fiú szalad, s közli a hírt az gyermeikkel kapcsolatban, a gyerekek pedig sa- öreggel (talán a jungi Bölcs Oreggel?), hogy ta- ját tudattalan fantáziáik képi (jelképi) megjele- láltak valamit. Egy eldugott hasadékból előbuk-

nítését határtalan lelkesedéssel fogadták. H Nem kan az ördög szoborfeje és egy titokzatos érme, véletlen, hogy (nem hivatalos közlések szerint) a melynek szerepe mindvégig megmagyarázha- film nézőinek átlagéletkora 15 év volt, hiszen ez tatlan marad. Az öreg, Merrin atya, ráismer a . a korosztály az, amelyre a mű elsöprő hatást gonoszra, s tudja, hogy elfojtott ördögi erőket gyakorolt. Ugyanakkor King hangsúlyozza: »ez szabadított fel fáradhatatlan kutatásával. Alvilá- a mozi azokhoz a szülőkhöz szól, akik rettegnek gi hatalmak megjelenésére és egyben későbbi attól, hogy elvesztik gyermeküket, és képtele- feltűnésük megelőlegezésére utalnak a további nek megérteni, hogy mindez miért és hogyan képsorok is. A fehér szemű kovács a lány önkí- történik. ,,!l Kísérletet teszünk arra, hogy ezt a rej- vületében fennakadó szemére figyelmeztet, a télyt, ezt a titkot pszichológiai terminusokkal kovácsműhely lángoló tüze megidézi a gyerek megközelítsük, még ha ez a szemléletmód nem bensőjét égető, pusztító, pokoli erejű tüzet, azt a is képes teljes egészében Ieltárni páciensünk tüzet, aminek a fellobbanása és mindent porrá mély tudattalan tartalmait. égető energiája egy új élet kibontakozását segíti • majd elő. A halál tehát megidéztetett. Hintóján 2. Kórtörténet átrobog a szűk iraki utcákon, Merrint is majd- Keleten ,·agy!,.nk. Ősi templomok, romok kö- nem halálra gázolva. Arab katonák puskái jel- zött, mintha az emberiség múltjába, az Ellele- zik: itt van köztünk a gonosz. Az ördög eltakarja

71 .fason Miller a Napot, az értelmet adó fényt, és haragvó, ördö- washingtoni jezsuita főiskola területén egy filrii- gi hangokat morgó-vícsorgö kutyák képében forgatáson vesz részt MacNeil, a színésznő- köszönti az Embert. A Nap ieáldozóban van ... " anya. Hamarosan felcsendülnek Oldfield ártat- Nyugaton vagyunk. Chris MacNeil, az anya lan, de baljóslatú harangjai, hogy megtörjék a felkapcsolja lámpáját a sötétedésben. Ekkor kertvárosi idilIt. Ősz van. Hullanak a haldokló még nem tudhatja, hogy ez nem lesz elegendő a falevelek, hosszabbodnak az éjszakák, s egyre Sötétség Birodalmának, az ösztön-énnek legyő- hosszabbak az árnyak is. Elérkezett Halloween zéséhez. Azonosíthatatlan hangok törik meg a halálünnepe. Az utcán rémálarcba öltözött békés ház csendjét, s ezzel a horror leghatáso- gyermekek szaladgálnak. A háttérben egy feke- sabb eszközét, a suspense, az izgatott feszültség te bőrruhás motoros is feltűnik, mintha egy het- állapotát teremtik meg. Az ablak nyitva van. venes évek eleji rock-bandábóllépett volna elő. Hiába takarja be lányát, hiába csukja be az abla- Világias apácák vonulnak át a képen, szoknyá- kot, a lány, Regan a védtelenséget és sebezhető- jukat a szél szemérmetlenül fel-fellebbenti. Za- séget már képtelen elkerülni. Talán a halál hír- varos világ ez. Nem csodálkozhatunk azon, nökei, a pestis gyermekei a patkányok okozzák a hogy a túlságosan is jó képű Karras atya kétel- zajt? Újabb, s erősebb fényű lámpa gyullad fel, kedni kezd saját hitében. Végre bemutatkozik hogy megvilágítsa azokat az eseményeket, me- Regan, a szép és egészséges bakfis. Gyermek lyek a divatos diákmozgalmak mögött húzód- még, hiába is meséli áttüzesedve találkozását nak. A hallgatók jogokat és autonómiát követel- egy gyönyörű lóval és férfi lovasával. (Gondol- nek. Jogot az élethez és jogot a tanuláshoz l Egy junk az Equus szexualizált lovaira!) Anya és lánya

72 kapcsolata látszatra harmonikus. Lehet, hogy anyjára. Az elidegenedés rácsai között élünk a más erők is aktiválódnak kettejük között? Túl saját autisztikus világukba beburkolózott, reali- korai még erre választ adni. tást vesztett emberek társaságában. Karras lekö- Karras anyjához indul New York nyomorne- tözött anyja mintha az átölelés lehetőségétől gyedébe, a koldusok és utcagyerekek világába. lenne megfosztva. Magányos és tehetetlen. A A férfi ugyanúgy félrerakta anyját, mint a társa- feláldozásért és megmentésért könyörgő kizár- dalom a szegény rétegeket. Hiába csúsztat pénzt tak közül kiáltja fiának az anya: "Miért tetted ezt a terítő alá, ezzel a szeretetet és gondoskodást velem?" Kit is szállt meg valójában az ördög? nem tudja megváltani. A szexualitás és agresszió szellemidézésével Lassan újabb dolgokat tudhatunk meg ("szeméremszőrzet az italban!" és "te náci disz- Reganről is. A tudattalanhoz való közelséget és nó!") elszabadul a pokol. A gyermek infantilis szenzitív médiumi tulajdonságát mutatja az, tünetképzéssel válaszol a kavargó ösztönkaval- hogy egy szekrény félreeső zugában talált ok- kádra, Az enuresis nocturna, az éjszakai bevize- kult táblával képes a túlvilággal kapcsolatot lé- lés és a rövid szóbeli közlése, miszerint "meg tesíteni. (Sok médium ebben az életkorban is- fogsz halni odafent!" , a halálfélelmét látszik iga- merte fel természetfeletti képességeit!) zolni. A bevizelés jelképezi a szeretet/gondos- Regan tehát a serdülőkorba lépett. Ezt anyja 'kodás utáni vágyat (törődni kell vele, hiszen is érzi már, és szemlátomást nem örül neki, hi- még kisgyerek), de egyben az érzékletek szint- szen egy közös képüket nézve azt mondja: jén primitív szexuális kielégülést is jelent. Ter- "Nem tetszik ez a kép. Olyan érettnek nézel ki . mészetesen a kognitív-értelmi fejlődés lemara- rajta!" dása miatt az ébredő szexualitás és az anyától Előbb-utóbb kiderül, hogy a csonka család- való elszakadási-szeparációs szorongás még ban a felszíni idill mögött súlyos elfojtott konf- nem feldolgozható a kora pubertás éveiben járó liktusok húzódhatnak meg. Ezt sejteti az is, hogy kamasznak. "Mi van velem?" - kérdezi Regan, s az apa nem képes lányát 12. születésnapján fel- talán anyja sem fogja fel, hogy lánya miféle vál- • köszönteni. A film dramaturgiájában a lány tozások előtt áll. mentális védekezési mechanizmusát jelképezi A világ remeg meg alapjaiban, a~ikor az ágy az, hogy apját "eltávolítja" magától, Hiszen ő rázkódni kezd alattuk, az az ágy, amely koráb- most Rómában él. Ez egyben az apa szexuális ban a biztonságot jelentette számukra, most a tu- tárgyként való elháritását is szimbolizálja. Mi- dattalan folyamatok szimbólumát testesíti vel az inceszt kapcsolat tabu alá esik, ezért a ró- meg.'? mai (tehát szent városi) apaimágó egyfajta de- A testi feszültség levezetése és a szorongás al- szexualizálást is jelent. Ez a deszexualizált apa- kohollal való csökkentése sem segít Karrasnak kép áttételesen a pap szerepében többször feltű- abban, hogy' tehetetlenségét és bűntudatát nik a filmben. Ekkor indul be igazán a filmbeli eloszlassa. Alma sem képes kompenzálni és fel- horror cselekménye. A lány úgy érzi, remeg dolgozni a történteket. Anyja az ördög vigyázó alatta az ágy, az anya pedig - gyermeke ijedsé- tekintete mellett az aluljáró lépcsőjén a pokolba gére - kutató útra indul. A gyerek rémült tekin- távozik. ' tete azt sugallja, ho~ ez a kutatómunka éppen Hirtelen képvágással a tiszta lány trágár sza- az ó elrejtett szemeyiségrészében történik. S v'akat öpköd. Talán egyikőjük sem tiszta már? mit találunk? Elfogadhatatlan fantáziákat a Megoldásként az orvos gyógyszert ad, a pap pe- szexualitásról, az agresszióról. dig szentmiseáldozatot mutat be, hatástalanul. A kápolnában a szűzet megszentségtelenítve Az orvosok Regannél a temporális lebeny zava- találják. A szűznek mellei nőttek, és lábai között rára gyanakodnak. A többszörös személyiségza- fallosz van. (Gyermekkorban a lányok gyakran var helyett, mely ténylegesen ehhez az agyterü- fantáziálnak saját péniszről.) Véres az ágyék, vé- lethez köthető, inkább a konfliktus analógiás ér- res a kéz, ami menstruációt, maszturbációt és telmezésénél maradunk. A vizsgálatok, az agy- deflorálást sejtet. Az első átütő erejű képi kon ta- röntgen, a dobhártyaszaggató géphangok, a minációban a prepubertáskori krízis egyik dön- sokk, a narkotikum ok olyan belső faktorok tő, szorongást okozó momentumát véljük felis- szimbólumai, melyekre a pszichének szüksége merni: az infantilis ösztönök felerősödése, a van, s ezeken keresztül a tudattalan manifesztá- bontakozó szexualitás és annak kavargó érzelmi lásával belső változás történik Gung).11 Ez akon- következményei. De ne menjünk elébe a törté- vulzív terápia a nézökre is hasonló hatással van. néseknek. N ern ez az egyetlen anya-gyerek kap- Egy látványos nagyroham során Regan meg- csolat a filmben. Karras az őrültházban talál rá kezdi harcát az ismeretlen tüzes megszállóval.

73 Elemészti a tűz ("Éget!"), a vágyakozás tüze. A bőrbetegség az átváltozás iránti vágy szimbölu- szexuális tartalmat Regan androgün ördög- ma, akárcsak a kígyónál a kinőtt bőr levedlé- hangja nyilatkoztatja ki ("Basszál meg!"). Az or- se.)" Az animális ösztöntendenciák testi kifeje- vosok kábítőszerre is célozgatnak (lásd: drog- ződésének analógtájaként értelmezhetők a pu- kultusz!). A család és ezen belül Regan átmeneti bertás elváltozásának olyan jellemzői, mint a állapotát jelképezi az is, hogy régi házukat (gye- gyermeki szépség és ártatlanság elvesztése, és az rekkor?) elad ták, és most egy új házat építenek elállatiasodás (Hajdú). A serdülőkor velejárója (serdülőkori krízis?), ezért még nem költöznek az agresszió felerősödése, amit csak tovább fo- vissza a városukba. A szexuális jelképet színesíti koz az apai tekintély hiánya. (Regan felbomlott Denningsnek, az anya szeretőjének halála. Fejét családjal) 360 fokkal tekerte el az ördögi gyermek. (Elcsa- A serdülő infantilis szorongását és elszakadá- varta a férfi fejét.) A teológiában ez egy olyan si szorongását sokszor nagyzulásos fantáziákkal meghatározott technika, amit a Sátán használ a próbálja csökkenteni. ui A mágikus gondolkodás boszorkányokkal való szodómiájakor. 11 olyan infantilis hiedelmet is magában foglal, Az ablak ismét nyitva van, a hideg kezd elvi- mint az omnipotencia, a mindenhatóság érzése. selhetetlenné válni. Orvosságok után hipnózis Regan pusztán akaratával ajtót, mennyezetet tör következik: Regan serdülőkori önvallomását be, ágyat emel fel és bútorokat mozgat meg. Ko- halljuk. Néha van benne valaki, de nem tudja, runk nárcisztikusari sérült neurotikus személyí- hogy ki az, és fél tőle. Az ismert serdülőkori vál- ségének a fantázia-cselekedetekbe való mene- ság hangulati axiómája ez. Hipnózisban Regan külése is hasonló mechanizmussal zajlik. úgy látszik kezdi felfedezni önmagát.Jobb kezét (Lasch)." A nárcizmus a frusztráló környezet el- pontosan úgy emeli fel, mint a prológusban lá- leni védekezés (Bálint Mihály);'" tott ördögszobor. Az első azonosulási igény. Az anya sok mai szülőhöz hasonlóan értetle- Fontos alapkategória a filmben a szorongás nül áll gyermeke önállósodási vágyai előtt. ("Az mellett a bűntudat megjelenése, melyet szintén a valami odafent nem a lányom !"),jóllehet min- az érzelmi ambivalencia aktivál. Maga az egy- den tőle telhetőt megtesz lánya beavatási szer- ház szerepeltetése a bűnösség érzését implikál- tartásának - nevezzük nevén - újjászületésének ja, de a nyomozónak, mint a felettes-én letéte- érdekében. Karras elhivatásá sorsszerűnek tű- ményesének szerepeltetése is a bűntudat meg- nik. Míg Reagant tudattalan fantáziái gyötrik, nyilvánulását jelképezi. Ez konkrétan megjele- addig Karras képes lesz anyjához fűződő kap- nik az anyánál ("a lányom gyilkos"), Karrasnál csolatát tudatosan szemlélni. V égre találkozik ("gyilkos vagyok"), de áttételesen a gyermek tu- egymással a két gyermek. Karras, aki nem talált datát lassan elöntő anyjától való elszakadási tö- vissza anyjához és Regan, aki egyelőre nem akar rekvéseinek, valamint saját elfojtott szexuális és és nem tud "újraközeledni" (Mahler). Regan le- agresszív késztetéseinek következménye a bűn- kötözött kezei ősi emberi ösztöne kiélésének tudat érzése. Ez az elszakadási igény a bűntudat frusztrációját szimbolizálják. 19 A hermanni mellett tárgyvesztést, s ezáltal gyászreakciót is megkapaszkodást, mint az anya-gyerek duál- magában foglal. A pubertás halálfélelmének unióját fenntartó ösztöntörekvést mind a kör- okozója a "serdülő gyász" (Anna _!reud), amely Ey~zet, mind pedig Regan eltávolodása akadá- tehát az anya afálát jelenti. z anyától való me- lyozza. (CarrolI szerint ez a lekötözés a masztur- nekülés - Mahler terminológiájával differencia- báció tiltás ának régi módszerét jelképezí.)" Ér- I 1 ciÓ : - a testi önállóság próbálgatását eredmé- demes megjegyezni, hogy a duális gondolkodás nyezi. Ez a melegkerülés és a hidegre edzés fo- - az ősi anya-gyermek kapcsolat felidézésének lyamata." (Emlékezzünk a filmben tendencia- gondolkodás beli kifejeződése - jellemzi a film ként végigvonul ó lehűlésre!) A pubertás tehát valamennyi elemét, hogy csak néhányat említ- retteg a gyengéd testi kapcsolattól. A szexualitás sünk közülük: anya-lánya, anya-fia, öreg pap- titka a felnőttek világától is elzárja őt. Kínokkal fiatal pap, éjjel-nappal, kelet-nyugat, fekete-fe- küzd, gyötri a szégyen és a vágy (Nemes). Meg- hér, lila-zöld, jó-gonosz stb. változását, átváltozását fizikai történések is erő- Regan tehát találkozik aszexuális apaimágó- sítik. Változnak a test arányai, megváltozik a jával, Karrassal (vagy talán saját animusának hormonműködés. A nemi váladék, a menstruá- megtestesülésével?), és Karras olyan problé- ció fájdalmas görcsei, a fokozott izzadás, a szőr- mákkal szembesül (elszakadás és visszatérés az zetnövekedés, a haj zsírosodása és a pattanások anyához), amelyek gyerekkorából még mindig megjelenése a serdülő énképének gyökeres át- ismerősek számára. strukturálódását követelik. (Erdekes, hogy a Regan Karrasra hány. Ez egyfajta projekciés

74 foson Miller elhárító mechanizmust jelent Regannek:nem én detét veszi a katartikus hatású sokk-terápia. A vagyok a bűnös, a mocskos, hanem te, és ezzel a beavatási szertartásnak (gondolom már nem tettével szinte kézzelfoghatóan is bizonyította meglepö) szexuális konnotációi is vannak. A há- Karras tisztátalanságát. Karras az Oltáriszent- rom személy részvétele (2+l) a hármas szám séghez folyamodik. A mise, amely az újjászüle- szexuális jelképét sejteti a tudattalanban." A tés, a remény és megifjodás szimbóluma, a hitét lány nyelvnyújtogatásai, az ágy ütemes dönge- vesztett papnak nem nyújthat feloldozást. Áldo- tése, a kísérteties hangok és nyögések infantilis zása csak a hit birtokában adhat engesztelést. szexuális fantáziák szülöttei. Az ágylevitáció az Regan utolsó segélykiáltása (mely a pszicho- erekció jelképe, alány lebegése a szexuális tevé- szornatikából jól ismert bőrbetegségek szimbo- kenység álomértelmezéséből ismert megfelelője. likus testbeszédének módszerével történik) az A harc ajó és gonosz között a fények és színek utolsó érv az beavatási/ördögűzési eljárás vég- világára is kiterjed. A hányadék zöld színe és a rehajtásának szükségessége mellett. papi stóla lilája a film elhidegült fényei ben fur- Ejszaka van. Köd homályosítja el MacNeilék csa módon próbál egymással megküzdeni. A hideg házát. Merrin a pislákoló lámpafényben zöld szín Regannél a természet, és így az élet, va- vár bebocsátásra. A lány értetlenül néz beszű- lamint a bomló hulla, a halál színe. A születés és kült pupilláin át. a halál körforgása az állandó újjászületést jelen- Két pap vállalta el a feladatot. Egy idős őszes- ti. A zöld a katolikus jelképrendszerben az áldás, fehér hajú és egy megrendült fekete fiatal. Kez- a krisztusi újjászületés és ezért a remény és meg-

75 Jason Miller ifjodás színe. A lila az egyházi rend, a papság szí- nyékszemélyisé ét), amC egyben spirituális ha- ne." Ugyanakkor a kék és_piro~~gye~lé~ével: Jiilát lsfeíeiii:i. Az identitás mtegrac16jának meg-:- az anyag és szellem szintézisével-egyTajta erő- teremtésével felül tudja bírálni az anyjával való forrásként szolgál, s ezzel belső spirituális ér- kapcsolatát. Mivel korábban nem tudott az any- tékeket fejez ki.23 Ezek az értékek konfrontálód- jához visszatérni, nem tudta kapcsolatát tisztáz- nak a természet törvényeivel. A stóla lehányása ni, ezért egyetlen megoldásként az áldozás leg- az örök és feloldhatalan harc képi metafórája. nemesebb és legfőbb fajtáját választja, a halál ál- A hosszan tartó ördögűzés a végéhez közele- Lali hálaadást. Halálával a gyermek életét is dik. szentesíti, aki így képes lesz megtalálni a maga Merrin az életét áldozza Istennek. Ezzel Kar- helyét a világban. ras számára demonstrálta saját hitét és elkötele- Regan nem emlékszik semmire, de mi érez- zettségét. A feladat a stafétabot átvétele, a végső .ük, hogy a szertartás során elaborálta, feldol- mise, a végső áldozat bemutatásának felvállalá- .~ozta prepubertáskori válságának konfliktusait. sa és beteljesítése. Karras saját azonosságtudatát Igaz, nem lehetünk biztosak a dolgunkban, hi- képes így hitéQ_e.!lkialakítani. A beavatási szer- szen az érme még mindig kézről kézre jár. (Mi tart~s csúcspontjára hág. A túl~ágosan is férfias az ördög ez az érme?) külsejű, immár po ens Karras ne iront a lány- A város ismét csendes, béke honol. Azonban nak, s egyfajta ventrális helyzetű koituszban bir- Oldfield felcsendülő angyali muzsikáját Henze kóznak meg egymással. A pap szexuális felszólí- hegedűfantáziájának feszes staceatói és ponto- tó jellegű szavakat kiált Regannak, mire a lány zott ritmusai taglózzák le. A nyugalom csak idő- letépi a titokzatos érmét Karras nyakáról (ejaku- leges lehet, mivel újabb élethelyzeti krízisek kö- lációs szimbólum?). Karrasban tudatosul, hogy zelednek, melyeket újabb horror filmek fognak az ördög benne is lakozik, tudatosan felvállalja ábrázolni. saját háttérbe szorított tudattalanját uungi ár-

76 Linda Blair

77 Ellen Burstvn

3. Kórlefolyás életközösségre, a kollektívumra jellemző tartal- makat él át, s ezáltal részesül az egységélmény- Azok a szimbolikus folyamatok, melyek a pá- ben. Ez a archetipikus esemény mitológiailag ciensünkben lezajlanak analógiás módon érvé- mély feladatot jelent az űjjászületőnek. nyesítik erejüket a nézők tudattalanjában. A megszállottság, mely gyakran jelentkezik a A filmben közös nevezőre talál Erikson iden- beavatás során, az elsajátítandó szereppel vagy titás koncepciója és Jung individuáció elmé- az adott helyzettel való teljes azonosulást jelen- lete." A serdülőkori átváltozás/átalakulás a ko- ti. Az egyén saját magát haladja meg úgy, hogy rábbi kognitív - értelmi struktúrák összeomlását az énhatárok feloldásával valamilyen eszm ével eredményezi. Ez az alapja a szorongást keltő azonosnak éli meg magát. A transzcendens álla- identitásvesztésnek. Az integritás elvesztése a potba való kerülés (amelyet a drogfogyasztás, a halálfélelmet, a halállal való konfrontálódást, a zenehallgatás és a filmnézés is fokozhat) elősegí- halálélményt facilitálja. A halál egy az újjászüle- ti a primer analógiás gondolkodást, és ezen ke- téssel. resztül meg tudja élni a személy az archetípust. Az áldozati halál, az újjászületés mindig egy- Az archetípusok tudatba hívása feszültség- szeri, eredeti és örök aktus, ezzel a személy ké- csökkentéssei jár. Az ősképek megjelenítése pes átlépni a tér/idő kontinuum korlátait, és így gyógyító, helyreállító hatású. Az adekvát szirn- találkozhat az örökkévalósággal. bólum előhívásával tehát tudattalan gyógyító Az átváltozás gyötrelmei, a katartikus élmény erőket lehet mozgósítani, és ezzel egy emelke- archetípusokat, ősképeket mozogtatnak meg. dett tudatállapotba, a szétesett állapotból egy in- Az ősképek átélése során az egyén képes lesz teger, új fejlődési stádiumba juthat az egyén. A osztozni az örök emberiben, a közös sorsban. A krízisállapot csúcsán az akut identitásérzés (a közösségi élmény megteremtésére szolgálnak a Maslow-i csúcsélmény) következik be. Az iden- beavatási szertartások is. A szertartás során a titás integrációja és megszilárdulása, valamint beavatandó személy az egész emberiségre, az az individuációs folyamat lezárása (a bennük le-

78 vŐ pozitív és negatív értékek felvállalása és az megterhelés és ingerlés, tehát a horror film né- önmagunkba való beépítése) az egészséges sze- zése is elvezethet) egy újabb lépcsőfokot jelent- mélyiségalakulás célja. Az extrém tudatállapo- het a személyes kiteljesedés felé. tok elérése (melyhez az életveszély, a nemi gyö- Regan kálváriája a néző újjászületését is segí- nyör, a fájdalom, a gyász, a szélsőséges fizikai ti. Bergendy Péter

AZ ÖRDÖGŰZŐ (The Exorcist), színes, amerikai, 1973. Rendezte: William Friedkin. Saját regényébólírta: William Peter Blatt y (Oscar-díj). Kép: Owen Roizman. Vágás: Jordan Leondopoulos. Maszk: Dick Smith és Rick Baker. Hang: Robert Knudson és Chris Newman (Oscar-díj). Zene: Krzysztof Penderecki, Hans Werner Henze, George Crum, Anton Web ern, Mike Oldfield és Jack Nitzsche. Szereplők: Ellen Burstyn (Chris MacNeil), Max von Sydow (Merrin atya), LeeJ. Cobb (Kinderman felügyelő), Jack MacGowran (Burke Dennings), Jason Miller (Karras atya), Linda Blair (Regan MacNeil), Mercedes McCambridge (az ördög hangja) Gyártó: Warner Bros., 122 perc.

JEGYZETEK

l (Murf.): The Exorcist. in: Variety, Dec. 26. 1973. 14 Nemes Lívia: Klinikai megfigyelések a pubertás 2 King, Stephen: Danse Macabre. Berkely Books, kezdetének időszakából. in: Gerő Zs. (szerk.): Klini- New York, 1985. 169. old. kai gyermekpszichológiai tanulmányok. Akadémiai 3 Derry, Ch.: Dark Dreams. Barnes, New York, Kiadó, Budapest, 1988. 1977. 15 Chetwynd 4 Bányai Éva: A tudat és tudattalan pszichológiája- 16 Nemes előadások. ELTE Pszichológiai Intézet, 1988. 17 Carroll 5 Derry 104. old. 18 Lukács Dénes: Ösztön, narcizmus és primer ob- 6 a filmről lásd bővebben: jektkapcsolat. ELTE, Budapest, 1987. Byron, S.: The Exorcist - part of a phenomenom. 19 Hermann Imre: Az ember ősi ösztönei. Magve- in: Firn Comment, May-June 1974. tő, Budapest, 1984. Dempsey, M.: The Exorcist. in: Film Quarterly, 20 CarrolI Summer 1974. 21 Bettelheim, B.: A mese bűvölete és a bontakozó Dixon, W.: The Child as Demon in films since gyermeki lélek. Gondolat, Budapest, 1985. 1961. in: Films in Review, Febr. 1986. 22 Glasenapp, H.: Az öt világvallás. Gondolat, Bu- Farber, S.: The Exorcist - a unique freak show. in: dapest, 1987. Film Comment, May-June 1974. 23 Chetwynd Milne, T.: The Exorcist. in: Monthly Film Bulletin, 24 Erikson, E. H.: Pszichoszociális személyiségeI- Apr. 1974. mélet. in: Szakács-Kulcsár (szerk.): Személyiséglé- Mitchell, R.: The Exorcist. in: Magill's Survey of lektani szöveggyűjtemény II. Tankönyvkiadó, Buda- Cinerna Vol. 2. Salem Press, Englewood Cliffs, 1980. pest, 1985. Reilly, C. P.: The Exorcist. in: Films in Review, Jung, C. G.: Concerníng Itebirth. in: C. G.Jung: Febr. 1974. Four Archetypes. Ark Paperbacks; London, 1986. Solomon, J.: Beyond Formula - American Film Jung, C. G.: Emlékek, álmok, gondolatok. Európa, Genres. Harcourt BraceJovanovich Inc., New York, Budapest, 1987. 1976. Kulcsár Zsuzsanna: Bevezetés a klinikai pszicholó- 7 Carrol, N.: Nightmare and the Horror Film - The giába. ELTE, Budapest, 1987. Symbolic Biology of Fantastic Beings. in: Film Quar- Kulcsár Zsuzsanna: Személyiségpszichológiai terly, Spring 1981. előadások. ELTE Pszichológiai Intézet, 1986-1987. 8 Hardy, Ph.Ied): The Aurum film Encyclopedia Kulcsár Zsuzsanna: Pszichoszomatika előadások. Vol. 3. - Horror. Aurum, London, 1985. ELTE Pszichológiai Intézet, 1988. 9 King u.o. Kulcsár Zsuzsanna: A tudattalan nyelve. (kézirat), 10 Chetwynd, T.: A Dictionary of Symbols. Pala- 1987. din Books, London, 1982. . Lukács Dénes: Személyiségpszichológiai előadá- II Chetwynd sok. ELTE Pszichológiai Intézet, 1987. 12 CarrolI 13 RanschburgJenő: Fejlődéspszichológiai előadá- sok. ELTE Pszichológiai Intézet, 1987.

79 Contents Hungarica -lH György Lukács: The Poetics of Film _ Selection from the lectures at the Hunga- The study describes the spiritual back- rica conference held between 19-20 octo- ground of György Lukács's article written in ber, 1988 in the Hungarian Film Institute. 1913 analysing the beginning of thinking about film in Germany 3 Gyöngyi Balogh: Master of the Picturesque On this occasion we repulish the abovemen- Period Drama • tioned article by Lukács first appeáred in Michael Curtis' Start of Career Hungarian in our periodical in 1972. The author of the study depicts the beginning of career of the creator of the later Reflector excellent enormous American historical iSI Broken-down Pride film-tableaus with the analysis of Sodoma and AInterview with Géza Bereményi made byjudit Gomorra (1922) and The Moon of Israel (1924) Pintér both made in Wienna. The writer and dramatist Géza Bereményi's 18 Ágnes Czakó: Scriptwriter: Bél~ Balázs second feature film entitled Eldorado is Berlin, 1926-31 about his childhood, his grandfather whom One ofthe spiritual fathers of the Hungarian he considered heroicly and who was called filmaesthetics, Béla Balázs who in his study the "king of Teleki Square" as well as about entitled The Visable Man or the Filmculture history. He speaks about film, literature and celebrated the possibility of folk art in film our presentday life with Judit Pintér. earned his living in his forsed emigration as 62 Tibor Hirsch: History from view from a scriptwriter in Berlin between 1926-31. above, from under and from side 30 Zsuzsa Perjési: János Székely (1901-1958) Géza Bereményi: Eldorado and the German Sound-film The filmcritic writes about Bereményi's spe- It is thirty years now that the Hungarian-. cial view of history, about the dying out horn ,l

Theory Jörg Schweinitz: György Lukács: The Poe- tics of Film and German film-literature in 1913

Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza

ISSN 0015-1580 Index: 25 306 Felelős kiadó a Magyar Filmintézet igazgatója: Szerkesztőség: 1143 Budapest, Népstadion út 97. Telefon: 429-599. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethetőbármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítők- nél, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR). Budapest, XTTL. I.dl('! út lO/a - 1900 - közvetlenül vagy postautálványon, valamint átutalással a HELIR :215-96162 pénzforgalmi jelző- számlára, Előfizetési díj egy évre 120 Ft, fél évre 60 Ft, - NOVOTRANS Nyomda 89.009 Budapest 1125 Szamóca u. 6/b. Felelős vezető: Várlaki Imre 20,-

A FESTŐI TÖRTÉNELMI FILM MESTERE: KERTÉSZ MIHÁLY Az elmaradottság következménye az esztétikum hisztérikus túlér- tékelése. A felsőbbségi tudat nem engedi a műalkotás átgondolá- sát, túl nagy teret kap az ihlet miszticizmusa, s ez gyakorlatilag ad hoc rögtönzésekhez vezet, végső soron dilettantizmushoz. A szellemi légüres térben nyomorgó értelmiség a hatalommal akart szö- vetkezni a tömegek "megjavítására" és nem a tömegekkel szövet- kezett a hatalom megjavítására.

LUKÁCS GYÖRGY CIKKE ÉS AZ 1913-AS ÉV NÉMET FILM- IRODALMA Bertold Viertel úgy vélte: "Nem szimpatikus nekem, hogy a hazug emberbaráti pátoszt a nép egyszerű örömei fölé helyezik, csak azért, hogy magukat fölényben érezhessék." Walter Hasenelever megkérdezi: "Ki az közülünk, aki nem utazott még a Holdba (a moziban), mint Münchhausen báró? Kit nem támadtak meg még közülünk a prérin az aranyáért? ... N em szabad a naivitásunkat valamely nemes művészet kenetteljes papolásával megkese- ríteni ... A kinematográfia nem művészet színházi értelemben, nem stilizált szellemiség ... Ezért nem is lehet a szférák zenéjével beoltani : úgyis megkapná a himlőt."

ELDORÁDÓ A történelem falai kemény falak, a halálé csak papírmasé tákolmá- nyok, amelyeket lamentáló nagyanyák. hisztiző anyák és fontos- kodó egészségügyiek akarat-zsibbasztó ködbe is vonnak, ismét- csak a lelkizés, az érdektelen pszichológikum megtévesztő burká- ba. Ezt az ártalmas gomolygást el kell, és el is lehet fújni, aztán keményen odacsapni, és a papírmasé falak beszakadnak: mögöt- tük ismét ott a meztelen érdek: Hádész is csak azt lesi, hogy a sok hókusz-pókusz közepette ki kínál biztos értéket cserébe az alvilág- nak szánt áldozatért. A történelem persze más. A halált nem, a tör- ténelmet tisztelni kell.