A ~~ IRODALMI SZERKESZTŐSÉGÉNEK HANGLEMEZAJÁNLATA KALÁKA EGYÜTTES NÁLATOK LAKNAK-E ÁLLATOK? Megzenésített versek az állatvilág legkülönfélébb lakóiról, köztük a zsiráfról és a medvéről, a kengururól és a páviánról valamint az emberről, többek között Tandori Dezső, Weöres Sándor, Csukás István, Tamkó Sirató Károly és Kányádi Sándor tollából • FILM KULTÚRA XXV. évfolyam A MAGYAR FILMINTÉZET FOLYÓIRATA 89/1 Szerkeszt6ség: Erdélyt Ágnes (szerkeszt6) • Fraunhoffer Péter (tervez6szerkeszt6) Marxjózsef (fe1e16s kiadó) • Urbán Mária (szerkeszt6) " Tartalom Hungarica 48 Lukács György: A film poétíkéja (Erdélyi 3 Balogh Gyöngyi: A festői történelmi film Ágnes fordítása) . mestere Kertész Milufly p41yake;:dise Reflektor 18 Czakó Ágnes: Forgatókönyvíró: Balázs Béla 51 Letört büszkeség . (Berlin, 1926-31) Besdlgetis Bereményi G/d.'Oal (Pintér judit) 30 Petjési Zsuzsa: Székely jános (1901-1958) 62 Hirsch Tibor: Történelem felül-, alul- és 01- útja a néinet hangosfilmig dalnézetból Bereményi GIQl: Eldor4d6 Magyarul - Idilf"öldön 36 Veress józsef: Noteszlapok a Bécsi M,agyar FUm-Múzeum of . Újságból • 70 Bergendy Péter: Fesd falra az ördögöt! Ps~chol6giai esettanulm4ny at Ördögűző ról Te6ria , 42 jörg Schweinitz: Lukács György: A film 80 Contents poétikája című cikke és az 1913-asév német 'filmirodalma (fordította: Czakójudit és Ma- gyar Róza) • • I Számunk munkatársai Balogh Gyöngyi. 1950-ben született Öcsödön. végzett 1983-ban, népművelés-pedagógia 1971-ben a debreceni Tanítóképzőn, majd 1975- szakon. A Magyar Filmintézet filmtárosa. ben az ELTE BTK népművelési szakán szerzett diplomát. Humphrey Bogartrólírt kismonográ- Pintér judit. 1950-ben született Gyöngyösön. fiát. A Magyar Filmintézet filmtárosa. 1976-ban végzett az ELTE BTK magyar-olasz szakán. A Magyar Filmintézet munkatársa. Bergendy Péter. 1964-ben született Budapesten. Az ELTE BTK pszichológia szakának végzős Schweinitz,jörg, dr. 1953-ban született Potsdam- hallgatója. A televízió gyermekosztályának kül- ban. A lipcsei Karl Marx Egyetem bölcsészka- sős szerkesztője, a Magyar Filmintézet tudomá- rán tanult, 1981-ben írta meg disszertációját nyos gyakornoka. filmesztétikából. Az NDK Tudományos Akadé- miáján dolgozik, a Filmelméleti Intézet igazgató Czakó Ágnes. 1959-ben született Budapesten. Az helyettese. ELTE Bölcsészkarán végzett 1983-ban, történe- lem-levéltár-általános germanisztika szakon. A Veressfoesef 1934-ben született Miskolcon. 1956- Magyar Filmintézet filmtárosa. ban végzett a KLTE magyar-orosz szakán, Kö- zépiskolában tanított, majd a KLT'E oktatója Hirsch Tibor. 1955-ben született Budapesten. Az volt (legutóbb docensként). 1978-ban került a ELTE BTK-n végzett 1979-ben magyar-angol- Moképhez főosztályvezetőként, majd igazgató- összehasonlító irodalomtörténet szakon. A Ma- helyettes lett. 1984-től a Magyar Filmintézetnél gyar Filmintézet tudományos kutatója. van, beosztása: a Filmarchívum vezetője, igaz- gatóhelyettes, illetve - jelenleg is - tudományos Perjési Zsuzsa: 1952-ben született Budapesten. Az igazgató. Az irodalomtudományok kandidátusa egri Tanárképző Főiskola levelező tagozatán (1976), SZOT-díjas (1977). A Népszabadság kri- tikusa. Szerkesztőbizottság Berkes Ildikó Czakó Ágnes Forgács Iván Györffy Miklós Hirsch Tibor Kőháti Zsolt (elnök) Réz András A címlapon: Lucy Doraine Kertész Mihály Szodoma és Gomorra cimü, 1922-es filmjében 2 HUNGARICA . \ A Filmkultúra jelen számában a Magyar Filmintézet tudományos programjai kö- zül a Hungarica összefoglaló néven futó kutatás mutatkozik be. Az írások, tanulmá- nyok többsége az intézetben 1988 október 19-20-án tartott konferencián hangzott el; s az ott felmerült kiegészítések, viták után kapták meg azt a formájukat, amelyek véleményünk szerint a szélesebb közönség érdeklődését is kielégíthetik. Hangsú- lyozni kívánjuk azonban, hogy a Magyar Filmintézet Hungarica-kutatása szakítani kíván azzal a közkeletű felfogással, amely nem csekély önteltséggel állítja: "A ma- gyarok teremtették meg Hollywoodot" , és elsősorban azokra a jelenségekre kíván összpontosítani, ahol a magyarság a külföldön dolgozó filmeseinket illetően nem csupán etnikai adalék, hanem mérhető és vizsgálható a mentalitások és kulturális környezetek egymással viaskodó, egymást megtermékenyítő hatása is. Ugy gon- doljuk, hogy a Hungarica-kutatás ebben az értelemben kettős haszonnal járhat, egyfelől pontosabban elemezhet jük a kulturális átadás-befogadás szituációit, más- felől határozottabb tényanyaghoz jutunk a századik születésnapja felé közelítő mozi nemzeti és internacionális jellegzetességeinek feltárásában. A festői történelmi film mestere Kertész Mihály pályakezdése l. Kertész Mihály Budapesten rint 1892.szentestéjén született. A Budapesti Iz- raelita Hitközség Anyakönyvi Hivatalának nyil- A Magyar Filmintézet - néhány filmlexikon vántartása szerint 1886 december 24-én szüle- adataiból kiindulva - 1988-ra tervezte Kertész tett Kertész Kaminer Manó, aki minden valószí- Mihály születése századik évfordulójának meg- nűség szerint azonos Kertész Mihállyal. Kertész ünneplését. Az évfordulóra készülve ellentmon- eredeti családi neve Kaminer volt, s 1888 de- dásos adatok merültek fel születésével kapcso- cember 25-én nincs bejegyezve Kertész Kami- latban. A források többsége 1888 december ner nevű újszülött. 24-ét jelöli meg. A Schöpflin Aladár által szer- Családjáról, gyermekkoráról is ellentmondá- kesztett Magyar Színművészeti Lexikon 1886 sosan szólnak a források. Egyesek szerint jómó- december 24-ét adja meg születési dátumként. dú polgári család gyermeke. l Más változatok, Egy amerikai adatokon alapuló mű szerzője sze- melyeket valószínűleg maga Kertész terjesztett, 3 self made mán-ként jellemzik. 1. változat: Kő- res rendező még a húszas évek elején sem alkal- műves fiaként született a Nagykorona utcában. mazott segedrendezőt vagy segédoperatőrt." II Kisgyermekként az ebédet hordta apjának, aki a Kertész mindössze néhány hónapig volt Dániá- Bazilika építésén dolgozott. Később vizet árult a ban, ami mégis elég volt, hogy átsugározzék rá a N épszínházban. Sörért és cigarettáért szaladt a dán film tekintélye. Szándékai, eszményei színészek küldönceként. Tizennégy' éves korá- szernszögéböl értékelte a dániai tapasztalatokat: hall felcsapott vándorszínésznek. \,pg-ül a szini- "nem használják ki a film lehetőségeit" - mond- akadérniára került." 2. változat: Budapesti ipa- ta. A dán filmet, melytől az expresszionizmus és ros műhelyben látta meg a napvilágot. Ellenáll- a német kamarajáték csúcspont jaihoz is út ve- hatatlan művészi hivatottság ébredt benne, mi- zet, Kertész szinte már hollywoodi szemmel közben édességet árult Budapest legszegényebb nézte: " ... a színpad sohasem tud teljes illúzió- színházaiban." 3. változat: Színházakban statisz- val nagyobb tömegeket mozgatni, akármennyi tált mint kis gyermek, amire a nyomor késztette, statisztát zsúfolnak is össze. A filmnek megvan nem művészi ambíciók. Tizenhat évesen ván- erre minden módja. Itt kellene a dánoknak is dorcirkuszhoz szegődött, artistaként járta be irányt mutatni. Nekik ilyenekre még bőséges tő- Európát, így gyűjtött kis alaptőkét, hogy beirat- ke is rendelkezésükre állt."12 Kertész a Nordisk 4 kozhassék a "K. U.K. Színiakadémiára" . o iskoláját járta ki, de az amerikai mintát tartetra Bálint Lajos, a pécsi albérleti szobatárs így követésre méltónak. "Igyekeztem a sablontól el- emlékezik: ,,l907-ben Pécsen színészkedett, térően, igazi amerikai stílben elkészíteni a fil- már akkor világosan látta, hogy nem jó színész. met." - nyilatkozik a Fekete szivárvány ról. 1:1 »Hiányzik belőlem valami, s úgy látom, hogy Kertész olyan városban él, ahol ekkor Balázs csak töredékét tudom megcsinálni annak, amit Béla és Lukács György gondolkoznak a művé- érzek és képzelek. Szeretnék inkább rendező szetről, az új művészetről, a filmről is. A fiatal lenni. Ott talán megvalósíthatom azt, amit ma- rendező, amerikai példaképeitől eltérő en, tuda- gamban elgondolok. De van itt valami, ami tos alkotó. A szaklapok hasábjain rendszeresen mindennél jobban érdekel. N em t~dom mi a vé- kifejti nézeteit a születő új művészet problémái- leményed a filmről. Én csodálatos távlatokat lá- ról. Cikkei a filmrendezés profizmusát hangsú- tok benne. Olyan lehetőségeket ad, amire a lyozzák: "kifejezetten szakszerűséget és hosszas színpad szűk keretei sohasem képesek ... "; gyakorlatot igényel." 14Irásait az esztétikai és ke- 190H-ban Szegedre került, itt aratta első színpadi reskedelmi terminológiának a mai olvasó szá- sikereit." mára érdekes egysége jellemzi. A hazai film- WIl-ben Beöthy László szerződtette a Ma- g\ürtást megalapozó "Ielkes kis csapat" célja, gyar Színházhoz. Valószínű, hogy a Magyar hogy ,:a magyar filmet művészivé és exportké- Színház tagjaként került kapcsolatba a filmmel. pessé tegye."!" A magas művészi színvonal egy- 19l2-ben összebarátkozott Siklósi Ivánnal, aki ben lukratív üzlet. If; Ha a nagytőke megérti az új ismert filmfeliratíró volt. A Siklósi által írt Ma és művészetben rejlő üzleti lehetőségeket, "a ma- holnap Kertész első rendezése, melybe színész- o gyar filmmárka is diadalmas fénnyel fog ragyog- ként is közreműködött. Bálint Lajos emlékezése ni a kultúrvilágban helyet foglaló előkelő filmek szerint nagyon elégedetlen volt az eredmény- sorában."!' A Mozihétben máig is érvényes mó- nyel: "Ez még kezdetnek is kevés - mondta -, don fejti ki a populáris akciófilm esztétikai alap- sem én, sem a technikusaim nem tudnak eleget. elvét: "az egyik akciónak, az _:g-vikjelenetnek Én mindenesetre meg fogom tanulni."? 191:1 magyarázni kell a másikat. .. Igy lehet csak el- nyarán Kertész az akkori legjelentősebb