Hargita Megye, Románia)
Total Page:16
File Type:pdf, Size:1020Kb
Acta Siculica 2016–2017, 23–33 Domokos Tamás ADATOK CSÍKRÁKOS ÉS KÖRNYÉKE PUHATESTŰ FAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖZPONTI-HARGITA KELETI LEJTŐJÉRE (HARGITA MEGYE, ROMÁNIA) A vizsgált terület rövid földrajzi jellemzése Anyag és módszer A Hargita-hegység a Keleti-Kárpátok belső vul- A Központi-Hargita fenyvesekkel borított keleti kánikus ívének déli részén, a Nagy-Küküllő és az Olt oldalán vett, a molluszkák diszperziójának megisme- folyó között található. Nyugati lejtője az Erdélyi-, rése céljából nyert tájékozódó minták meggyőztek ar- a keleti pedig a Csíki- és a Gyergyói-hegyközi me- ról, hogy akkor hatékony az adott terület mintázása, dencével határos. A hegységet eruptív kőzetek (ande- ha az elsősorban a patakpartokat kísérő, mikroklíma zitek, piroklasztikumok) építik fel. szempontjából kompenzációs élőhelyekre (Alnetum, Amíg a hegység magasabb régióiban az évi át- Salicetum, magas kórós, elszórt vagy rendezett holt- laghőmérséklet +2 °C, a januári pedig –10 °C, ad- farakás, kő-talaj komplex stb.) irányul. dig a hegyközi medencében januárban elérheti akár Az esetek többségében egyeléses időgyűjtést a – 38 °C-ot is. Júliusban az átlaghőmérséklet a Har- (60 perc/gyűjtőhely) alkalmaztam, hiszen a gyűjtésre gita-fennsíkon 21 °C, a Hargita-gerincén 8 °C, a Csí- kiszemelt vizenyős patakpartok vagy kőfolyásos bi- ki-hegyközi medencében pedig alig éri el a 18 °C-ot. otópok nem voltak alkalmasak a rutinszerű tömegy- A klímának megfelelően a Ny-i oldalon, a Hargi- gyűjtésre. ta-fennsíkon és Központi-Hargitán (a Fertő-nyereg és Az Olt-partjától 2,5–6,0 km-re terjedő mezőgaz- a Tolvajos-tető közé eső hegylánc) 1200 m-ig hatolnak dasági hasznosítású területet (szántó, legelő) követő fel a lombos erdők, a K-i oldalon pedig megközelítően erdőrengeteg 11 patakparti biotópjában, Csíkrákos 600 m-től 1700 m-ig a fenyőerdők uralkodnak.1 (Racu) környékén pedig hat különböző karakterű és kitettségű (nyitott: mezsgye, löszgyep; zártabb: erdő- Előzmények sült kőrakás, kőfolyás, várrom) helyen vettem min- tát. Oltfalunál (Satu Olt) pedig közvetlenül az áradó Mivel a malakológusok gyűjtéseik célpontjául Olt partján 3 dm³ uszadék gyűjtésével (14. minta) az inkább a nagyobb sikerrel kecsegtető közeli mészüle- volt a célom, hogy némi betekintést nyerjek az Olt dékes hegyeket választották, továbbá a közlekedés itt hullámterében adaptálódó malakofaunába. nehézkesebb volt, mint a mészhegyek szurdokaiban, A meghatározásnál, a rendszerezésnél a következő a Hargita sokáig elkerülte a gyűjtők rohamát. forrásokat használtam: Deli & Subai, Grossu, Kerney Csiki, Wagner, Soós, Grossu2 publikációit átte- et alii, Nordsieck, Sîrbu, Soós, Welter-Schultes.3 kintve, számomra nyilvánvaló vált, hogy a Hargita keleti oldalának jelentős részét a malakológiai kuta- Gyűjtőhelyek leírása (1. ábra) tások még nem, vagy alig érintették; ezért feladata- im közé soroltam a hegység meredekebb, napkeletre A gyűjtőhelyeket a gyűjtés kronológiájának sor- néző, a nyugati oldalánál hűvösebb részének a tanul- rendjében – megadva azok rövid jellemzését, tenger- mányozását. Ennek lehetősége 2013 és 2016 közötti szint feletti magasságát (tszfm.) – sorolom fel. évek májusában, illetve júniusában teremtődött meg számomra, mikor Csíkrákos környékén hét napot 1. Csíkrákos (Racu), Csíkrákosi pogány vár (Ce- tudtam gyűjtésre fordítani. Csíkrákos fekvéséből tatea Racului), ~ 1200 m tszfm., a településtől meg- adódóan, csupán a Központi-Hargita K-i oldalának közelítően 10 km-re, Ny-ra (kék kereszttel jelzett er- elérésére volt lehetőségem. dei út és kék háromszöggel jelzett turistaút). Gyűjtés kőrakás, kőfolyás andezit lapjai és talajjal keveredett 1 ZSIGMOND Enikő 2014. 1981, 1983,1993; KERNEY, Michael P. et alii 1983; NORD- 2 CSIKI Ernő 1906; WAGNER János 1942, 1943, 1944; SOÓS SIECK, Hartmut 2006, 2007; SÎRBU, Ioan 2006; SOÓS Lajos Lajos 1943; GROSSU, Alexandru V. 1983, 1993. 1943; WALTER-SCHULTES, Francisco 2012. 3 DELI Tamás – SUBAI Péter 2011; GROSSU, Alexandru V. 23 DOMOKOS Tamás növényi detritusz, erdei holt fa mikrohabitátok alól. ban (Petasites, Urtica). 2013. 05.18. 2015. 06. 04.; 2016. 06. 09. 2. Csíkrákos (Racu), az Olt jobb oldalán, a híd 11. Csíkmadaras (Mădăraş), andezit bánya, közelében található hullámtéri kis Salicetum, a tele- ~ 900 m tszfm., amely ca. 8 km-re (kék kereszt) pülés központjától ca. 1 km-re, ~ 700 m tszfm. Vi- Ny-ra a településtől. A gyűjtés sziklafal lábát és szik- szonylag nyílt és száraz mohás biotóp, amelyet árvízi lapárkányt borító gyepből történt. Tipikusan napos uszadék eredményezett (hidrochor elterjedés). és száraz biotóp. 2013. 05. 18. 2015. 06. 04. 3. Göröcsfalva (Satu Nou), Rákos-patak (pârâul 12. Csíkmadaras (Mădăraş), Nagy-Madaras-völgy Racu) csalános és szedres bal partja a híd közelében, (Valea Mădăraşul Mare), ca. 8 km-re a településtől, ~ 700 m tszfm. Viszonylag nyílt és nedves biotóp a patak bal oldalán található kis fűzes magaskóró- elszórtan uszadék csomókkal. sa, ~ 900 m tszfm. Ez a gyűjtőhely megközelítően 2014. 06. 04.; 2015. 05. 23. a 11.-kel szemben található. 4. Csíkrákos (Racu), Bogát tető (dealul Bogat), 2015. 06. 04. felhagyott, begyepesedett DK-re néző szántó, ~ 13. Csíkmadaras (Mădăraş), a településtől 750 m tszfm. 8,5 km-re, DNy-ra, a kék háromszöggel jelzett erdei 2014. 06. 04. út mellett, a Szénhely-patak (pârâul Singal) bal olda- 5. Göröcsfalva (Satu Nou), megközelítően 1 m lán, 950–1000 m tszfm., pusztuló, ritkuló fenyves, széles homokos, köves sáv az épület és a műút között, amelyben elszórtan páfrány, Petasites, Vaccinium ko- a Z-alakú kettős kanyar szár részénél, ~ 700 m tszfm. lóniák tarkálnak. A mintát tuskókról, kéregről és ké- Tipikusan nyílt és száraz biotóp. reg alól, valamint moha környezetéből gyűjtöttem. 2015. 05. 23 2015. 06. 04. 6. Göröcsfalva (Satu Nou), ca. 1 km-re, DK-re 14. Oltfalu (Satu Olt), az Olt jobb oldalán, a híd a településtől, a Szépvíz-patakot (pârâlul Frumoa- közelében, 700 m tszfm., attól D-re található 0,1–1,0 sa) kísérő meredek durva kavicsos4 partfalat borító, méter széles uszadék5 sáv, amely holt fából, mollusz- itt-ott leégetett löszgyep, > 700 m tszfm., a köves út kumból6 és rengeteg ásványvizes és üdítős flakonból (Nr. 124A) első hídjának közvetlen közelében. állt. 2015. 05. 23. 2016. 06. 08. 7. Oltfalu (Satu Olt) településtől ca. 6,5 km-re, 15. Csíkmadaras (Mădăraş), jelölt erdei úton (kék Ny-ra, a kék pont jelű erdei úton és 1 km-re, DK-re kereszt) ca. 12 km-re a településtől és megközelítő- a Kulcsosháztól (Casă de înch.) a Vár-patak (pârâul en 1 km-rel Ny-ra a Császár-patak (pârâul Ciasarok) Cetate) hídjának közvetlen közelében, ~ 950 m völgyétől. A gyűjtőhely tipikus zöld folyosó (Rubus, tszfm. Magaskórós, holtfás patakpartok. Salix, valamint Petasites), amely a Nagy-Madaras-pa- 2015. 06. 03. tak (Mădăraşul Mare) hídjának közelében található, 8. Csíkrákos (Racu), a településtől ca. 9,5 km-rel ~ 1050 m tszfm. (erdei út) Ny-ra, a Vár-patak partján (pârâul Cetăţii) 2016. 06. 08. fekvő magaskórós (Urtica, Petasites), málnabokros 16. Csíkrákos (Racu), Bogát dombvonulat (de- Salicetum, ~ 1100 m tszfm. alul Bogat), ~ 800 m tszfm., keletre néző oldalán 2015. 06. 03. található sziklagyeppel borított tufakibúvás. Nyílt, 9. Csíkrákos (Racu), ca. 9 km-rel (erdei út) Ny- napos biotóp, amelyben talált fajokra a „törpe” nö- ra a Vár-patak (pârâul Cetăţii) hídjánál (~ 1050 m vekedés a jellemző. tszfm.). A gyűjtés a betonhíd É-i lábazatának Ny-i 2016. 06. 09. oldalán található, mohás és talajjal kevert, viszonylag 17. Csíkrákos (Racu), lucfenyves erdőszél a Kecs- nedves betontörmelékből történt. kés kőbánya alatti Súgó-patak (pârâul Şugău) köze- 2015. 06. 03. lében, ~ 1075 m tszfm. 60 perces egyeléses gyűjtést 10. Csíkmadaras (Mădăraş), a Szederjesi borvíz- folytattam, építés alatt álló házhoz előkészített desz- forrás, ~ 950 m tszfm., a Nagy-Madaras (Mădăraşul kák átforgatásával. Mare) völgyében ca. 9,5 km-re a településtől, a kék 2016. 06. 09. kereszttel jelzett erde út mellett, a patak bal oldalán 18. Oltfalu (Satu Olt), Csicsói-várszikla (Vf. Ci- található füzes-égeres nedves és párás magaskórósá- ceu),~ 966 tszfm., a településtől ca. 5 km-re, a kék 4 ATTERBERG, Albert M. 1905. 6 Molluscum = Élő és elpusztult puhatestű egyedek, valamint ép 5 DOMOKOS Tamás – VARGA András 1994. vagy sérült mészvázak és néhány mm-esre aprózódott, elsősorban magaskórós detritusz halmaza. Jelen esetben ez 3dm³-t tett ki. 24 Adatok Csíkrákos és környéke puhatestű faunájához kereszt jelű erdei úton DNy-ra. Andezit lapok és Feltehetően a jelentős fragmentálódással és a kis a földön fekvő faágak alól gyűjtöttem. abundanciával hozható kapcsolatba, hogy 30%-os 2016. 06. 09. konstanciával már be lehetett kerülni az első 7 közé. Jelentősebb konstanciával rendelkező fajok: 55,5% Eredmények – Chilostoma faustina; 44,4% – Balea fallax; 38,8% – Aegopinella pura; 33,3% – Cochlicopa lubrica, A vizsgált 18 lelőhelyről 73 puhatestűt sikerült Oxychilus draparnaudi, Vestia elata,Vitrea transsylva- kimutatni (Fajlista, 1. A és 1. B táblázat). A szárazföl- nica. Ha csak a Központi-Hargita keleti lejtőjének diek száma 68, a vízicsigáké 4, a kagylók száma pedig 11 lelőhelyét vesszük górcső alá, akkor a követke- egy. A Helicopsis hungarica és a Planorbis planorbis ző rangsort kapjuk: 72,7% – Campylea faustina, csupán fosszilis állapotban került elő. Balea fallax; 54,5% – Aegopinella pura, Oxychilus A listában sorolt fajok morfológiai leírásával, draparnaudi, Vestia elata, Vitrea transylvanica; földrajzi elterjedésével /areájával, ökológiai igényével 45,4% – Ena montana, Perforatella dibothrion; jelen dolgozatban alapvetően nem kívánok