DOCSLIB.ORG

Adatok a Közép-Tiszavidék És Az Északalföldi-Hordalékkúpsíkság Templomépületeinek Denevérállományairól

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Adatok a Közép-Tiszavidék És Az Északalföldi-Hordalékkúpsíkság Templomépületeinek Denevérállományairól A Puszta 1998. 1/15, pp. 204-209. ADATOK A KÖZÉP-TISZAVIDÉK ÉS AZ ÉSZAKALFÖLDI-HORDALÉKKÚPSÍKSÁG TEMPLOMÉPÜLETEINEK DENEVÉRÁLLOMÁNYAIRÓL ENDES MIHÁLY, DEBRECEN – HARKA ÁKOS, TISZAFÜRED 1988* KIVONAT A mezőgazdaságban használatos mérgező vegyi anyagok - egyebek között - a denevéreket is veszélyeztetik. A veszélyeztetettség mértékének meghatározására a szerzők a templomépületek denevérállományainak vizsgálatát javasolják. Jelen dolgozatukban elsősorban azzal a céllal teszik közé a tiszai Alföld északi és középső részén végzett felméréseik eredményét, hogy ezzel összehasonlítási alapot szolgáltassanak a további populációdinamikai vizsgálatokhoz. BEVEZETÉS Az 1970-es évek végétől a tiszai Alföld számos, zoológiai szempontból kevésbé ismert vidékén folytattunk vizsgálatokat a gerincesfauna feltárása céljából (Endes, 1983, Endes – Harka, 1985, Harka, 1985, Endes – Harka, 1988). E munka során a templomépületek denevérállományait is számba vettük, s a felhalmozódott trágya mennyiségéből és állapotából a kolóniák korábbi egyedszámára is következtetni próbáltunk. Számos esetben azt tapasztaltuk, hogy az egykor gazdag tanyahely szinte teljesen elnéptelenedett. Ebben az állatok pusztulása mellett az is szerepet játszik, hogy a tetőzet renoválása vagy cseréje miatt olykor áttelepülésre kényszerülnek. De hogy melyik tényező milyen mértékben hat, s hogy miként változik a populációk összlétszáma, arra csak a további kutatások adhatnak választ. Itt közölt adataink – amellett, hogy képet adnak egy jelentős nagyságú alföldi körzet leggyakoribb denevérfajainak elterjedéséről – alapul szolgálhatnak a további, populációdinamikai vizsgálatok számára is. *Az évkönyvünk elődjének megszűnése miatt egy évtizeden át asztalfiókban pihenő kéziratot most azzal a céllal tesszük közzé, hogy adatait az újabb kutatók is megismerhessék. A MEGFIGYELÉSEK HELYE, IDEJE ÉS MÓDJA Adatgyűjtéseinket 1979-87 között a tiszai Alföld következő területein végeztük: 1. Taktaköz, 2. Sajó-Hernád-hordalékkúpsíkság, 3. Heves-Borsodi-síkság (beleértve a Laskó- Eger-hordalékkúpsíkságot, a Borsodi-mezőséget, a Hevesi-árteret és a Borsodi árteret) 4. Gyöngyös-Tarna-hordalékkúpsíkság, 5. Galga-Zagyva-Tarna-hordalékkúp-síkság, 6. Jászsági-sík (Alsó-Zagyva-sík), 7. Nagykunság, 8. Tiszazug. E kistájak két földrajzi középtájnak, a Közép- Tiszavidéknek és az Északalföldi-hordalékkúpsíkságnak a részei (Marosi – Szilárd, 1969). Felméréseinket nyaranta, főként július és augusztus hónapokban végeztük. Ezek során az említett tájak valamennyi települését fölkerestük, s néhány kivételtől eltekintve minden templom épületét átvizsgáltuk. Az állatokat kézbe véve határoztuk meg (a határozás befejeztével a példányokat sértetlenül szabadon engedtük), de felhasználtuk e célra a helyszínen talált elhullott példányokat is. A fajok azonosításához Topál (1969) és Hackethal (1974) munkáit használtuk. A fellelt példányok számát igyekeztünk minél pontosabban meghatározni, de nagyobb kolóniák esetében csak becsült adatokat tudunk közölni, mivel az összes példány befogására nem volt módunk. EREDMÉNYEK Felméréseink eredményét az I.táblázatban tüntetjük fel, melyben az ugyanazon település különböző templomépületeiben észlelt példányok száma összevontan szerepel. Megjegyezzük azonban, hogy Tiszafüreden a tanácsháza, Borsodivánkán a szociális otthon, Kenderes- Bánhalmán pedig az állami gazdaság központi épületének padlásán is kutattunk denevérek után, s táblázatunk adatai az e helyeken talált példányok számát is magukba foglalják. Lelőhelyeink földrajzi fekvéséről – az I.táblázatban megadott sorszámok feltüntetésével – az 1.ábra térképvázlata nyújt tájékoztatást. ÉRTÉKELÉS Vizsgálataink során három szélesebb körben elterjedt fajt találtunk. Leggyakoribbnak a kései denevér (Eptesicus serotinus) mutatkozott, melynek 41 településen összesen 397 példányát észleltük. Elterjedése eléggé egyenletes, csupán a Nagykunság déli részéről nem került elő. Hegyesorrú denevért (Myotit blythi oxygnathus) csupán 25 településen találtunk. Ritkaságnak számít az Északalföldi-hordalékkúpsíkságon, a Tiszazugban pedig egyetlen példányával sem találkoztunk. Ugyanakkor viszont jelentős populációi élnek a Jászsági-síkon és a Nagykunságban, így a kimutatott példányok száma viszonylag nagy: 256. A legegyenletesebb eloszlást a szürke hosszúfülű denevérnél (Plecotus austriacus) tapasztaltuk, de sehol nem él nagyobb kolóniákban, így észlelt példányainak száma csupán 160 volt. A mezőgazdaságban egyre nagyobb mennyiségben alkalmazott mérgező vegyi anyagok a táplálékul szolgáló rovarvilág közvetítésével – egyebek között – a denevéreket is veszélyeztetik. A jelek szerint – s ez nem csupán hazai tapasztalat – különösen az intenzív gazdálkodású agrárterületeken csökken a számuk. Arról, hogy mennyire fenyegető ez a veszély, a populáció- dinamikai vizsgálatok adhatnak számot, s e célra a templomépületek említett denevérfajai különösen alkalmasak. Részben széles körű elterjedésük és viszonylagos gyakoriságuk miatt, részben pedig azért, mert állományaik nagyságát – ellentétben az odúlakókéval – nem korlátozza a tanyahelyek szűkössége. Előnyt jelent az is, hogy a templomépületek – szemben az odvas fákkal – időt állóak, így az újabb állományfelvételek akár évtizedek múltán is elvégezhetők. Végül pedig az sem elhanyagolható szempont, hogy ezek az épületek általában kevéssé zavartak, könnyen azonosíthatók és könnyűszerrel megközelíthetők. IRODALOM ENDES M. (1983): A Nagykunság gerinces faunájáról. – Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv, 285- 301. ENDES M. – HARKA Á. (1985): A Jászsági-sík gerincesállat-világa. – Jászsági Füzetek 14. – Jászberény ENDES M. – HARKA Á. (1988): A Heves-Borsodi-síkság gerincesfaunája. – Tiszai Téka 2. – Eger HACKETHAL, H. (1974): Fledermäuse – Chiroptera. – in Stresemann, E. (ed.): Exkursionsfauna für die Gebiete der DDR und der BRD. – Wirbeltiere, 291-306. – Berlin HARKA Á. (1985): Tiszafüred növény- és állatvilága. – Tiszafüredi Tanulmányok 1. 41-57. – Tiszafüred MAROSI S. – SZILÁRD J. szerk. (1969): A tiszai Alföld. Magyarország tájföldrajza 2. – Budapest TOPÁL GY. (1969): Denevérek – Chiroptera. – Magyarország Állatvilága 22. – Budapest SUMMARY Datas to the bat-stocks living in churches in the midle - Tisa region and North-Hungary Chemicals used in adriculture are dangerous for the bats too. The authors were researching the effects of the chemicals for the bats. In this study they publish their results. (Endes Mihály, Debrecen and Harka Ákos, Tiszafüred) 1. TÁBLÁZAT: A lelőhelyek denevérfajai a megfigyelés évének és az észlelt példányok számának feltüntetésével Fajok Lelőhely Myotis blythi Plecotus Eptesicus oxygnathus austriacus serotinus Taktaköz 1. Mezőzombor - 1984: 4 1984: 5 2. Taktaszada - 1984: 5 - 3. Tarcal - 1984: 15 1984: 20 4. Prügy 1984: 15 - - 5. Taktabáj 1984: 4 1984: 4 - 6. Csobaj 1984: 4 1984: 4 - 7. Taktakenéz - - 1984: 25 Sajó-Hernád-hordalékkúpsíkság 8. Gesztely - - 1985: 40 9. Berzék - 1985: 6 - 10. Köröm 1985: 1 - 1985: 3 11. Sajószöged - - 1985: 3 12. Tiszapalkonya - - 1985: 3 13. Hejőkürt - - 1985: 6 Heves-Borsodi-síkság 14. Mezőkeresztes 1981: 2 1981: 4 - 15. Mezőnagymihály 1981: 15 - - 16. Mezőcsát - 1981: 10 - 17. Mezőkövesd - 1981: 3 - 18. Füzesabony - 1981: 2 - 19. Mezőtárkány - - 1981: 1 20. Mezőszemere - - 1981: 10 21. Egerlövő - 1981: 3 - 22. Borsodivánka - 1981: 2 - 23. Négyes - - 1981: 3 24. Tiszabábolna - 1981: 2 - 25. Tiszadorogma 1981: 4 - - 26. Ároktő - 1981: 9 - 27. Erdőtelek 1981: 3 - - 28. Besenyőtelek - - 1981: 1 29. Újlőrincfalva - - 1981: 1 30. Poroszló 1981: 11 1981: 7 1981: 1 31. Tiszanána - - 1981: 10 32. Kisköre 1981: 5 - - Fajok Lelőhely Myotis blythi Plecotus Eptesicus oxygnathus austriacus serotinus Gyöngyös-Tarna-hordalékkúpsíkság 33. Gyöngyöshalász - - 1985: 1 34. Karácsond - - 1985: 1 35. Ludas - - 1985: 2 36. Nagyút - 1985: 1 1985: 2 37. Kápolna - - 1985: 18 38. Kál - - 1985: 2 39. Tarnaörs - - 1985: 10 40. Heves - - 1985: 1 Tápió-Galga-Zagyva-hordalékkúpsíkság 41. Hatvan - - 1985: 12 42. Boldog - - 1985: 10 43. Zsámbok - - 1985: 15 44. Tápiószecső - - 1985: 30 45. Szentmártonkáta - 1985: 1 1985: 8 46. Nagykáta - 1985: 1 1985: 5 47. Tápióság - - 1985: 20 48. Tápióbicske - - 1985: 8 Alsó-Zagyva-sík 49. Jászárokszállás 1981: 2 - - 50. Pusztamonostor - - 1981: 10 51. Jászdózsa 1981: 50 - - 52. Jászberény 1981: 10 - 1981: 1 53. Jászapáti 1981: 8 - - 54. Jásztelek 1981: 2 1981: 5 - 55. Jászkisér - 1981: 7 - 56. Alattyán - - 1981: 35 57. Portelek 1981: 30 - - 58. Jászboldogháza 1981: 1 1981: 1 - 59. Tápiószele - 1981: 2 - 60. Tápiógyörgye - - 1981: 1 Nagykunság 61. Tiszafüred 1981: 70 1979: 15 1979: 4 62. Tiszaszőlős 1979: 1 - - 63. Tiszaigar - 1983: 1 1979: 20 64. Tiszaörs - 1979: 2 - 65. Abádszalók 1979: 20 - - 66. Tiszaszentimre - 1979: 5 1979: 3 67. Tomajmonostora 1979: 1 - - 68. Kunmadaras - - 1979: 2 69. Tiszaroff 1979: 2 - - Fajok Lelőhely Myotis blythi Plecotus Eptesicus oxygnathus austriacus serotinus 70. Karcag 1979: 25 1981: 1 - 71. Fegyvernek 1979: 40 - - 72. Kenderes-Bánhalma - 1979: 1 - 73. Kenderes - 1979: 12 - 74. Kisújszállás - 1979: 1 - 75. Szolnok - 1987: 1 - 76. Törökszentmiklós 1987: 40 - - 77. Túrkeve - 1987: 1 - 78. Kengyel - 1982: 1 - Tiszazug 79. Tiszaföldvár - 1982: 7 1982: 45 80. Tiszaug - 1982: 10 - 81. Tiszasas - 1982: 1 - 82. Csépa - 1982: 4 1982: 1 1. ÁBRA: A vizsgált terület térképvázlata a lelőhelyek feltüntetésével. A számok az I. táblázat megfelelő sorszámú lelőhelyeit jelzik. .
Load more

Recommended publications
  • Preliminary Report on the Research of Early Holocene Period in the Nwpart of Great Hungarian Plain KERTÉSZ Róbert Damjanich János Múzeum, Szolnok
    Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 16: 29-44, 1991 Preliminary report on the research of Early Holocene period in the NWpart of Great Hungarian Plain KERTÉSZ Róbert Damjanich János Múzeum, Szolnok ABSTRACT? In this paper the author publishes a material collected from the surface during a field survey at Jászberény I, a recently discovered Mesolithic site in the Zagyva basin in the NW part of the Great Hungarian Plain. This microlithic industry belonging to the Late Mesolithic period may throw a new light upon the Early Holocene history of the above-mentioned region. On the basis of the assemblage of typical implements found at Jászberény I the theory of a hiatus between the Paleolithic and the Neolithic in Hungary can be rejected. This site makes us to suppose that even the Great Hungarian Plain participated with equal importance in those processes which took plane in the marginal areas of the Carpathian Basin at the end of the Boreal an at the beginning of the Atlantic period. PREFACE In spite of continuously made intensive topographic surveys in the country the Hungarian Mesolithic could be defined with great difficulties. The emergence of hypotheses often contradictory to each other, the pros and cons on the question of cultural continuity and general uncertainty itself in this matter are due first of all to the fact that this period is represented mostly by less charac­ teristic find assemblages originated usually from surface collection therefore lacking stratigraphie data. The dating of these finds is different also because at certain sites prehistoric pottery was found together with the chipped stone implements.
    [Show full text]
  • Evaluation of Wetlands and Floodplain Areas in the Danube River Basin Final Report May 1999
    DANUBE POLLUTION REDUCTION PROGRAMME EVALUATION OF WETLANDS AND FLOODPLAIN AREAS IN THE DANUBE RIVER BASIN FINAL REPORT MAY 1999 Programme Coordination Unit UNDP/GEF Assistance prepared by WWF Danube-Carpathian-Programme and WWF-Auen-Institut (Germany) DANUBE POLLUTION REDUCTION PROGRAMME EVALUATION OF WETLANDS AND FLOODPLAIN AREAS IN THE DANUBE RIVER BASIN FINAL REPORT MAY 1999 Programme Coordination Unit UNDP/GEF Assistance prepared by WWF Danube-Carpathian-Programme and WWF-Auen-Institut (Germany) Preface The "Evaluation of Wetlands and Flkoodplain Areas in the Danube River Basin" study was prepared in the frame of the Danube Pollution Reduction Programme (PRP). The Study has been undertaken to define priority wetland and floodplain rehabilitation sites as a component of the Pollution reduction Programme. The present report addresses the identification of former floodplains and wetlands in the Danube River Basin, as well as the description of the current status and evaluation of the ecological importance of the potential for rehabilitation. Based on this evaluation, 17 wetland/floodplain sites have been identified for rehabilitation considering their ecological importance, their nutrient removal capacity and their role in flood protection. Most of the identified wetlands will require transboundary cooperation and represent an important first step in retoring the ecological balance in the Danube River Basin. The results are presented in the form of thematic maps that can be found in Annex I of the study. The study was prepared by the WWF-Danube-Carpathian-Programme and the WWF-Auen-Institut (Institute for Floodplains Ecology, WWF-Germany), under the guidance of the UNDP/GEF team of experts of the Danube Programme Coordination Unit (DPCU) in Vienna, Austria.
    [Show full text]
  • GWP 'Meet Our Partners' Initiative Tisza Office Presentation
    GWP ’Meet Our Partners’ initiative Tisza Office presentation The Tisza Office of the Middle Tisza Water Directorate (KÖTIVIZIG) was ceremonially inagurated on 4th November 2014 by the participation of Mr. Ivan Zavadsky, Executive Secretary of the International Commission for the Protection of the Danube River (ICPDR), Mr. István Joó, Danube Region Strategy Ministerial Commissioner (Ministry of Foreign Affairs and Trade), Mr. István Láng, Deputy Director-General of the General Directorate of Water Management. As a background of the opening of the Tisza Office, in the period of the Hungarian EU Presidency in the first semester of 2011, a Tisza Conference was held in Szolnok Town Hall and a Tisza Declaration was adopted containing the relevant objectives and instruments. The main task of the Tisza Office is the coordination of Tisza issues at national level in partnership with the ICPDR, the Secretariat of the Danube Region Strategy Ministerial Commissioner of the Ministry of Foreign Affairs and Trade, the River Basin Management and Water Protection Department of the Ministry of Interior, the General Directorate of Water Management, different departments of KÖTIVIZIG and with other Hungarian and foreign partners. 4th November 2014, Szolnok Official opening of the Tisza Office The 7180 km2 operating area of the Middle Tisza District Water Directorate in Szolnok (briefly KÖTIVIZIG) is located in the middle part of the Hungarian Tisza section. Almost all of the area is plain at the Great Plain, including the majority of the county of Jász-Nagykun-Szolnok, the southern part of the Pest and Heves counties and the north-eastern corner of Bács-Kiskun County.
    [Show full text]
  • Analysis of the Tisza River Basin 2007 Initial Step Toward the Tisza River Basin Management Plan – 2009
    4 Analysis of the Tisza River Basin 2007 Initial step toward the Tisza River Basin Management Plan – 2009 ///////////////////////////////////////////////////////////////// ///////////// ///////// / ìÍ ‡ªÌ‡ //// Ro mâ nia // // Sl ov en sk o // // M a g /// ì͇ªÌ‡ / y ///// /// a ///// R r //// om o //// â rs /// n z /// i á //// a g /// /// // / /// // // /// / /// S S // l r /// o b /// v // e ij /// a //// n / /// s // //// k // /// o / // // // / / // / / // / // /// / / // // /// M /// ///// //// ///// a /// ///// g //// ////// y ////// /////// a /////////////////// r o r s z á g / / / / S r b i j a / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / / // // // // // // // // // /// /// /// //// //// ///// ///////////////////////////////// //////////////////////////////// //////// 6 This document has been produced with the financial assistance of the European Union. The views expressed herein can in no way be taken to reflect the official opinion of the European Union. IMPRINT Published by: ICPDR – International Commission for the Protection of the Danube River © ICPDR 2008 Contact ICPDR Secretariat Vienna International Centre / D0412 P.O. Box 500 / 1400 Vienna / Austria T: +43 (1) 26060-5738 / F: +43 (1) 26060-5895 [email protected] / www.icpdr.org V 7 ACKNOWLEDGEMENTS Many people contributed to the successful preparation of this report, in particular: The chairman of the ICPDR Tisza Group Mr Joachim D’Eugenio The ICPDR Tisza Group experts and observers from the five Tisza countries contributed comprehensive data and text as well as comments
    [Show full text]
  • The Effect of Linear Infrastructures on Habitat Fragmentation
    European Co-operation in the Field of Scientific and Technical Research COST 341 The effect of linear infrastructures on habitat fragmentation Hungarian State of the Art Report European Commission Directorate General Transport Commissioned by the Technical and Information Services on National Roads (ÁKMI) Compiled by the Environmental Management Institute on the basis of co-operation between the National Authority for Nature Conservation of the Ministry for Environment and of the Ministry for Transport, Communications and Water Management Compiled from the materials of the following authors: Botond Bakó Ferenc Németh Attila Bankovics Orsolya Pallag Dénes Bartha Attila Pellinger Tamás Berg Miklós Puky András Bidló László Pásztor Attila Csemez Tibor Seregélyes Sándor Faragó Ágnes Simonyi Gábor Kovács Hortenzia Szombathy András Kun Gábor Takács Viktor Mártha Tibor Tóth Ottó Merkl Katalin Török Zsolt Molnár Editor: Orsolya Pallag Project manager: Ágnes Simonyi Project co-ordinator: Angéla Kovács Photo credits: Zoltán Alexay, Péter Farkas, Geleta & Geleta, Zsolt Kalotás, Tibor Seregélyes, Hortenzia Szombathy, József Zsidákovits Consultants on behalf of the for National Authority for Nature Conservation of the Ministry for Environment: András Demeter, Gábor Duhay, Rozália Szekeres, Ödön Ráday Revised by Tibor Seregélyes Translated by Réka Aszalós, Réka Könczey and Gabriella Pászty Published by Technical and Information Services on National Roads (ÁKMI), Budapest, Hungary June, 2000 Type-set Pars Ltd., Budapest Table of Contents Chapter 1. Introduction .....................5 Objectives of the IENE programme................5 General information about COST 341 ...............6 Chapter 2. Ecological concepts ...................7 2.1. Introduction ...........................7 2.2. Ecological networks .........................7 2.3. Habitat fragmentation ........................8 2.4. Summary .......................10 Chapter 3. Effects of infrastructure on nature ..............11 3.1.
    [Show full text]
  • Pannonian Basin Province, Central Europe (Province 4808)—Petroleum Geology, Total Petroleum Systems, and Petroleum Resource Assessment
    Pannonian Basin Province, Central Europe (Province 4808)—Petroleum Geology, Total Petroleum Systems, and Petroleum Resource Assessment Bulletin 2204–B U.S. Department of the Interior U.S. Geological Survey Pannonian Basin Province, Central Europe (Province 4808)—Petroleum Geology, Total Petroleum Systems, and Petroleum Resource Assessment By Gordon L. Dolton Bulletin 2204–B U.S. Department of the Interior U.S. Geological Survey U.S. Department of the Interior P. Lynn Scarlett, Acting Secretary U.S. Geological Survey P. Patrick Leahy, Acting Director U.S. Geological Survey, Reston, Virginia: 2006 For product and ordering information: World Wide Web: http://www.usgs.gov/pubprod Telephone: 1-888-ASK-USGS For more information on the USGS--the Federal source for science about the Earth, its natural and living resources, natural hazards, and the environment: World Wide Web: http://www.usgs.gov Telephone: 1-888-ASK-USGS Any use of trade, product, or firm names is for descriptive purposes only and does not imply endorsement by the U.S. Government. Although this report is in the public domain, permission must be secured from the individual copyright owners to reproduce any copyrighted materials contained within this report. Suggested citation: Dolton, G.L., 2006, Pannonian Basin Province, Central Europe (Province 4808)—Petroleum geology, total petroleum systems, and petroleum resource assessment: U.S. Geological Survey Bulletin 2204–B, 47 p. iii Foreword This report was prepared as part of the U.S. Geological Survey World Petroleum Assessment 2000 (U.S. Geological Survey World Energy Assessment Team, 2000). The primary objective of World Petroleum Assessment 2000 is to assess the quantities of conventional oil, natural gas, and natural gas liquids outside the United States that have the potential to be added to reserves in the next 30 years.
    [Show full text]
  • A Tápió-Galga-Zagyva Hordalékkúp-Síkság Gerincesállat-Világa
    Fol. Hist.-nat. Mus. Matr., 12: 119-127, 1987 A Tápió-Galga-Zagyva hordalékkúp-síkság gerincesállat-világa ENDES Mihály Debrecen ABSTRACT: (Vertebral animals of the Tápió-Galga-Zagyva alluvial cone flat- land) This paper deals with the vertebrata fauna of Tápió-Galga-Zagyva alluvial cone flatland from oecological and faunistical points os view.190 species had been found there or could be got data concerning of them. The theoretical methods of the treatment is the same as in the quoted former paper of author. During the examination of the fauna zoogeographical ques­ tions come up too. Az Észak-alföldi hordalékkúp-síkság legnyugatabbra fekvő kistájcsoportja a a címben szereplő vidék, amelyen három megye: Heves, Pest és Szolnok osztozik. A Gödöllői-dombságtól és a Mátra-aljától jól észrevehető tereplépcső választja el Tápióbicske-Tápióság-Tura-Hatvan-Hort vonalában. Délen Tápióbicske és Tápió- szőlős között húzható meg a határ. Ez keleten a legkevésbé éles, s a Gyöngyös- Tárna hordalékkúp-síkság, alatta pedig a Jászsági-sík szomszédosak vele, Csány- Jászárokszállás-Pusztamonostor-Szentlőrinckáta-Tápiószele között. É-ÉNY-ról D- DK felé 130 m körüli magasságról 100 m-re alacsonyodik. A terület a kialakító folyók hordalékkúpjainak megfelelően genetikailag további kistájakra, majd újabb részekre osztható /SZÉKELY/. Ez elsősorban geo­ morfológiai adatok alapján indokolt, ám mint később látni fogjuk, a recens bio- geográfiai elemzések eredménye ebbe nem teljesen illeszthető bele. Az éghajlati viszonyokra utaló adatokat csak az egész középtáj vonatkozásában találtam, s a- zokat a szomszédos kistáj ismertetésekor már felhasználtam /ENDES/. Annyit a- zonban tudnunk kell, hogy a Mátra áramlásmódosító hatása itt már nem érvényesül, s így az éghajlat csak mérsékelten száraz és a hóréteg is többnyire vastagabb /PÉCZELY/.
    [Show full text]
  • Adatok a Tízlábú Rákok (Decapoda) Magyarországi Elõfordulásáról, Különös Tekintettel a Cifrarák (Orconectes Limosus) Terjedésére
    04_Tizlaburakok_Szepesi_Harka.qxd 2012.02.10. 7:52 Page 15 FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2011 35: 15–20 Adatok a tízlábú rákok (Decapoda) magyarországi elõfordulásáról, különös tekintettel a cifrarák (Orconectes limosus) terjedésére SZEPESI ZSOLT & HARKA ÁKOS ABSTRACT: (Data on the Hungarian Decapoda fauna with special respect to the distribution of the Spinycheek Crayfish (Orconectes limosus)) Collected between 2003–2011. The invasive O. limosus first records from the watersystem of Tisza river in 2005. By 2011 it has spreaded the middle section of the River Tisza’s small tributaries and in high density occurs many more places. Bevezetés Halfaunisztikai vizsgálataink során elkerülhetetlen, hogy halak mellett egyéb élõlények is hálónk- ba kerüljenek. Közülük a halakon kívül a tízlábú rákok elõfordulását és egyedszámát jegyeztük fel. Atízlábú rákok a legveszélyeztetettebb állatcsoportok közé tartoznak (PUKY & SCHÁD 2006a), azonban õshonos rákjaink pontos elterjedési térképe nem kellõen ismert (FORRÓ 1997, HEGE- DÛS 2007). Az elterjedési térkép és állománynagyság ismerete többek közt azért is fontos, hogy az utóbbi évtizedekben megjelent invazív rákfajok hatása a késõbbiekben mérhetõ le- gyen. Az invazív rákfajok közül a cifrarák (Orconectes limosus) jelentõs területet hódított meg a Dunántúlon (KOVÁCS et al. 2005, JUHÁSZ et al. 2006, HORVAI et al. 2010), napjainkra pedig a Tisza vízrendszerének több vízfolyásában is sûrû állománya alakult ki. Anyag és módszer Adataink két kivétellel 2003 és 2011 közötti idõszakból származnak. Amintavételi helyek a Zagyva-Tisza-Hernád által köz- bezárt területen, valamint a Marcal mellékpatakjain voltak. Mintavételeink eltérnek a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszerben (FORRÓ 1997) megadott egyelés-csapdázás módszertõl, ugyanis az elsõdleges cél a halfauna feltérképezése volt. Mintavételi eszközként 1,6 m, ill.
    [Show full text]
  • Relationships Between Competitiveness in the Northern Great Plain and the Organisational Culture of Local Authorities
    Applied Studies in Agribusiness and Commerce – AP ST RACT Agroinform Publishing House, Budapest SCIENTIFIC PAPERS RELATIONSHIPS BETWEEN COMPETITIVENESS IN THE NORTHERN GREAT PLAIN AND THE ORGANISATIONAL CULTURE OF LOCAL AUTHORITIES Andrea Emese Matkó 1 & Prof. Dr. Csaba Berde 2 1University of Debrecen, Faculty of Engineering Department of Technology Management and Entrepreneurship 2University of Debrecen, Centre of Agricultural Science Department of Leadership Science [email protected] Abstract: One of the five basic factors in the Lengyel-type pyramid model – institutions and social capital – is essential in the economic growth of the region. Economic success however, does not only depend on participants in the economy, but on social factors such as the roles played by local authorities, including their functions, operation and organisational culture, all of which are crucial factors. Based on the results obtained regarding organisational culture it can be stated that performance orientation, dominant motivation based on calculated risk, forward planning and regular feedback are expected values at local authorities in all three counties. All local authorities emphasise the importance of the need for forecasting. Respondents find it important that organisations encourage and reward individual action and contributions as expected values. The degree of human orientation expected by local authorities reflects the fact that respect for colleagues and attention to their well-being should be at the highest level. Reinforcing these organisational culture values (dimensions) is the basis for the efficient and successful operation of organisations (local authorities). The study examines the organisational culture of local authorities in the Northern Great Plain, looking for any relationships it might have with the competitiveness of the region.
    [Show full text]
  • Integrated Report Flood Issues and Climate Changes
    Flood issues and climate changes Integrated Report for Tisza River Basin Deliverable 5.1.2 May, 2018 Flood issues and climate changes - Integrated Report for Tisza River Basin Acknowledgements Lead author Daniela Rădulescu, National Institute of Hydrology and Water Management, Romania Sorin Rindașu, National Administration Romanian Water, Romania Daniel Kindernay, Slovak Water Management Interprise, state enterprise, Slovakia László Balatonyi dr., General Directorate of Water Management, Hungary Marina Babić Mladenović, The Jaroslav Černi Institute for the Development of Water Resources, Serbia Ratko Bajčetić, Public Water Management Company “Vode Vojvodine”, Serbia Contributing authors Andreea Cristina Gălie, National Institute of Hydrology and Water Management, Romania Ramona Dumitrache, National Institute of Hydrology and Water Management, Romania Bogdan Mirel Ion, National Institute of Hydrology and Water Management, Romania Ionela Florescu, National Institute of Hydrology and Water Management, Romania Elena Godeanu, National Institute of Hydrology and Water Management, Romania Elena Daniela Ghiță, National Institute of Hydrology and Water Management, Romania Daniela Sârbu, National Institute of Hydrology and Water Management, Romania Silvia Năstase, National Institute of Hydrology and Water Management, Romania Diana Achim, National Institute of Hydrology and Water Management, Romania Răzvan Bogzianu, National Administration Romanian Romanian Water Anca Gorduza, National Administration Romanian Romanian Water Zuzana Hiklová, Slovak
    [Show full text]
  • The Great Flood in the Tisza Basin in 1970
    THE GREAT FLOOD IN THE TISZA BASIN IN 1970 M. ANDO and I. VÁGÁS Department of Natural Geography Attila József University, Szeged; Water Anthorily, Szeged (Received January 15, 1972) Abstract In May and June 1970 an extraordinary flood passed through the Tisza and all the left-side tributaries of the Tisza. The highest flood levels recorded so far were overstepped at least in half metre order and in the tributaries in metre order and even in the order of more metres by the flood level. The inundation devastated in some regions, as known; causing catastrophic disasters. The paper is establishing that the extraordinary hydrome teorological situtaions and the orographic data of the watershed area can be considered as a primary effect exerting the flood situa- tion. The series of current waves that developed in 1970 were characterized by that the water- movement of the rivers of the water system arid the common order of the inundation periods differed from the regular ones accustomed to under average circumstances. The movement of water in the Tisza js generally, characterized by three flood waves a year. 1970 all that happened in another way. Until the end of April, five flood waves passed through the Tisza from the winter precipitation and thaw waters. The effect of that· was still more increased by the influence of flood waves coming from further extraordinary rainfalls between May 11th and 14th and between May 22nd and 24th and later, in the course of June, by the influence of a last considerable flood wave. In the first third of 1970, in the water system of the Tisza a fundamental hydrological situation came about the water loading of which could only disastrously increased in the months May and June.
    [Show full text]
  • Evaluation of Water Demand Supply on Tisza River Basin
    3rd World Irrigation Forum (WIF3) ST-1.1 1-7 September 2019, Bali, Indonesia W.1.1.54 EVALUATION OF WATER DEMAND SUPPLY ON TISZA RIVER BASIN JánosTamás1, Bernadett Gálya1, Erika Buday Bódi1, Tamás Magyar 1, and Attila Nagy1 ABSTRACT Water scarcity and drought are becoming increasingly challenging for water management, in Europe including Hungary. According to the forecasts, the climate of our country is shifted to the Mediterranean, it becomes warmer and drier, which means that the drought and the water demand of agriculture can increase, impacting the usable water supply. The Great Hungarian Plain (and within this the Tisza- KőrösValley) is the most vulnerable area of the country from a hydrometeorological point of view. The number of drought years are becoming more frequent (2000, 2003, 2007, 2009, 2012, etc.) due to many reasons such as the soil conditions and uneven precipitation distribution. As a result, locally generated surface and ground water and their retention and preservation (storage, water retention, near-natural water management) becomes more important. At the same time, the role of water transfer to water scarcity areas is also increasing. The Tisza-Körös Valley Co-operative Water Management System is one of the largest water management systems in Europe with the aim of replacing water resources in water-scarce areas and reducing the impact of hydrometeorological extremes. The project consists of two parts: the Tisza Lake and the Tisza-Körös Valley Co-operative Water Management project. The project covers all the areas concerned (agriculture, rural development, land use, water management, nature protection, etc.) and takes into account natural conditions and the effects of changes in them because of the climate.
    [Show full text]