BELVEDERE Titus Annius Milo Védelmében1
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
2009/XXI. 3–4. BELVEDEREMERIDIONALE 65 SZemTanú MARCUS TULL I US CI C E RO Titus Annius Milo védelmében1 Fordította és jegyzetekkel ellátta Nótári Tamás I. (1) Noha attól tartok, bírák, hogy tolong körülöttünk, azon őrségek, amelyeket szégyenteljes, hogy egy hős férfi védelmé- minden templom előtt láttok – noha ezeket ben félve kezdjek beszélni,2 és legkevésbé erőszak elhárítására állítottak fel, mégis sem helyénvaló, hogy magát az állam sorsa olyan hatást keltenek, hogy mind a forumon, jobban aggasztja T. Anniust, mint a sajátja, mind a törvényszék előtt, ha hasznos és én azonban nem tudok ezen ügyhöz kellően szükséges, hogy az őrség oltalma vett körül, emelkedett lélekkel viszonyulni – eme szo- valamiképpen félelemmel szabadulunk meg katlan jellegű bíráskodás szorongással tölt félelmünktől. Ha úgy gondolnám, hogy el, hiszen bármerre is fordítsam tekintetemet, Milo ellen állították fel őket, meghajolnék a hiába keresem a régi forumi hagyományokat körülmények előtt, bírák, mert nem hinném, és a bíráskodás ősi rendjét. (2) Ugyanis – a hogy ilyen nagy fegyveres erő mellett helye szokástól eltérően – nem a polgárok gyűrűje volna a szónoklásnak. Bátorít, és megerősít öleli körül üléseteket, nem a szokott sokaság azonban a bölcs és igazságos Cn. Pompeius Szemtanú 66 BELVEDEREMERIDIONALE 2009/XXI. 3–4. döntése, hiszen nem tartaná összeegyeztet- erényetek és bölcsességetek által végre meg- hetőnek sem igazságérzetével, hogy egy bírói szabaduljunk a gyalázatos polgárok hosszas ítélet alatt álló vádlottat kiszolgáltasson a ka- zaklatásaitól. (5) Lehet-e mondani, vagy el tonák fegyverének, sem bölcsességével, hogy lehet-e képzelni kettőnk számára aggasztóbb, állami tekintéllyel fegyverezze fel a felbőszí- keservesebb és gyötrőbb lehetőséget,4 bírák, tett tömeget. (3) Ezért e centuriók és csapa- mint hogy – ámbár a legfőbb jutalom remé- tok nem veszedelmünk, hanem védelmünk nyében merültünk bele a közéletbe – mégsem hírnökei, nemcsak megnyugtatnak, hanem menekülhetünk a legkegyetlenebb bünteté- bizakodásra buzdítanak, védőbeszédem szá- sek rémétől? Ugyanis mindig úgy véltem, mára pedig nemcsak segítségről, hanem a hogy Milónak is fel kell vállalnia azon viha- csendről is gondoskodnak. A tömeg többi rokat és veszélyeket, amelyek a népgyűlések része pedig, azaz a polgárság, teljességgel a hullámai között érik, mivel mindig is a derék mi pártunkon áll: mindnyájan – bárhol lát- polgárok oldalán állt a gazokkal szemben;5 hatjátok őket, ahonnan a forumnak akár csak a bíróságon pedig, és azon tanácsban, ahol egy kis darabjára is rá lehet látni – ezen eljárás az összes rend legjelesebb tagjai ítélkeznek, végkifejletét várják Milo bátorsága mellett sosem hittem, hogy Milo ellenségeinek a állnak, és meg vannak győződve arról, hogy legkisebb reményük is legyen, nemcsak arra, itt ma értük, gyermekeikért, hazájukért és hogy életét elragadják tőle, de még arra sem, vagyonukért harcolok. hogy remek férfiak segítségével dicsőségét II. Egyetlen emberfajta viseltetik ellen- megtépázzák. (6) Azonban a vádakat eb- ségesen és ádázul velünk szemben; az, akiket ben az ügyben megcáfolandó nem veszem felbátorítottak P. Clodius rablásai, gyújto- tekintetbe T. Annius tribunusi működését gatásai és nyilvánosan elkövetett gaztettei, s az államért véghezvitt összes tetteit. Ha akiket a tegnapi népgyűlésen arra uszítottak, saját szemetekkel nem veszitek észre, hogy hogy rátok erőszakolják, miként ítélkezzetek. Milónak Clodius állított csapdát, akkor nem Éppen az ő kiabálásuknak, még ha mindjárt fogok azért könyörögni, hogy számos jeles, fel is hangzik, kell arra figyelmeztetnie ben- a közéletben szerzett érdem fejében bocsás- neteket, hogy megőrizzétek azt a polgárt, aki sátok meg nekünk e bűnt, s azt sem fogom a ti érdeketeket szem előtt tartva mindig is követelni, hogy ha hasznotok is származik semmibe vette sem ezen emberfajtával, sem P. Clodius halálából, azt inkább Milo bá- rettenetes hangoskodásával. (4) Ezért hát, torságának, s ne a római nép szerencséjének bírák, bátorság, s szabaduljatok meg félelme- tudjátok be.6 Ha azonban e csapdák napnál tektől, ha van bennetek. Mert ha bármikor világosabbak, akkor könyörögök és esedezem is hatalmatokban állt, hogy derék és bátor hozzátok, bírák, hogy ha mindent el is vesz- férfiak, érdemdús polgárok felett ítélkezze- tettünk, legalább arra legyen lehetőségem, tek, ha a legjelesebb rendekből3 kiválasztott hogy ellenfeleink elvetemültsége és fegyverei férfiaknak bármikor is lehetőségük nyílt rá, ellen életét büntetlenül védhessem.7 hogy a bátor és derék polgárok iránti ro- III. (7) Azonban mielőtt beszédem- konszenvüket – amit tekintetük és beszédük nek azon részére rátérnék, mely vizsgálat mindig nyilvánvalóvá tett – tetteikben és, lényegét érinti, szerintem azon vádakat kell ítéletükben is világossá tegyék, akkor most eloszlatnom, amelyeket ellenfeleink gyakor- valóban hatalmatok van dönteni afelől, hogy ta a senatusban, a gonoszok a népgyűlésen, mi, akik mindig is tiszteletben tartottuk nemrégen pedig a vádlók hoznak fel, hogy tekintélyeteket, örökké nyomorult gyászban az ügyet, amelyben ítéletet kell hoznotok, éljünk-e, vagy pedig általatok, becsületetek, világosan, minden tévedés kizárásával lássá- Szemtanú 2009/XXI. 3–4. BELVEDEREMERIDIONALE 67 tok.8 Azt állítják, hogy az isteni törvény tiltja, el, az szúrta le, akivel erőszakoskodott; a hogy a nap világát lássa, aki beismeri, embert derék ifjú ezzel inkább vállalta a veszedelmet, ölt. De melyik városban és milyen rettentően mintsem hogy a gyalázatot eltűrje. Ama ostoba emberek ragaszkodnak ehhez? Nem kiváló férfiú meg is mentette őt e veszede- egyebütt, mint ahol a főbenjáró ügyek sorát lemtől, hiszen nem követett el bűntettet. (10) a bátor M. Horatius pere nyitotta meg, akit Útonállót vagy rablót pedig hogyan ölhetünk még nem a szabad államban, de mégis a ró- meg jogellenesen? Mire való kíséretünk, mai népgyűlés mentett fel, noha bevallotta, mire valók kardjaink? Hiszen nyilván nem is hogy húgát saját kezével ölte meg!9 (8) Akad viselhetnénk őket, ha minden körülmények bárki is, aki nem tudja, hogy amikor gyilkos- között tilos volna használatuk. Létezik te- ság miatt folyik vizsgálat, vagy teljességgel hát, bírák, olyan – nem írott, hanem velünk tagadni szokták a tettet, vagy pedig azzal született – törvény, amelyet nem tanultunk, védik, hogy igazoltan és jogszerűen történt? örököltünk vagy olvastunk, hanem magából Vagy azt gondoljátok, hogy P. Africanus a természetből vettünk, merítettünk és ittuk őrült volt, amikor C. Carbo néptribunusnak magunkba; nem oktattak vagy tanítottak a népgyűlésen feltett lázító kérdésére, hogy rá, hanem hozzáidomultunk és áthatott mi a véleménye Ti. Gracchus haláláról, azt bennünket.16 Eszerint ha az orgyilkos, a tá- válaszolta: szerinte jogosan ölték meg?10 madó, a rabló vagy az ellenség fegyverrel tör És nem tarthatnák teljességgel ártatlannak az életünkre, akkor minden eszközt igénybe sem Servilius Ahalát,11 sem P. Nasicát, sem vehetünk életünk védelmében. L. Opimiust,12 sem C. Mariust,13 sem a (11) Hiszen a fegyverek között hall- consulságom idején döntő senatust, ha a gatnak a törvények, és nem kívánják azt, bűnös polgárokat megölni jogellenes vol- hogy várjuk ki döntésüket, ugyanis azt, aki na!14 Továbbá a tudós férfiak nem ok nélkül várni akarna, hamarabb szenvedne jogta- hagyták az utókorra, bírák, azon költött lanul büntetést, mint nyerne jogos elégté- történeteket, amelyben valaki anyja megölé- telt. Ugyanakkor igen bölcsen és mintegy sével apjáért állt bosszút, minthogy az emberi hallgatólagosan maga a törvény is feljogosít szavazatok megoszlottak, azért azt az embert az önvédelemre, amikor nem csupán az nem is akármelyik isten, hanem a bölcsesség emberölést tiltja, hanem az ölési szándékkal istennőjének szavazata mentette fel! történő fegyverviselést is,17 ezért tehát nem (9) Ha még a tizenkéttáblás törvény a fegyverviselést magát, hanem annak okát úgy rendelkezik, hogy az éjszaka besurranó vizsgálva így ítél: aki a fegyvert önvédelem- tolvajt minden körülmények büntetlenül meg ből használta, az nem gyilkos szándékkal lehet megölni, nappal azonban csak abban az hordott magánál fegyvert. Ez maradjon esetben, ha a tolvaj fegyverrel védekezik15 – tehát, bírák, az egész ügyre nézve érvényben, akkor ki követelne mindenképpen büntetést, ugyanis biztos vagyok benne, hogy védő- ha látja, hogy olykor maguk a törvények beszédem bebizonyítja számotokra is, ha adnak kezünkbe kardot az emberöléshez? IV. emlékezetetekben tartjátok, amit sohasem Ha tehát van olyan körülmény, mely jogossá merülhet feledésbe: nevezetesen hogy az teszi az emberölést – és sok ilyen van –, akkor orgyilkos joggal megölhető. az, amikor erőszakos támadást hárítanunk V. (12) Most pedig az követezik, amit el erőszakkal, bizonyosan jogossá, mi több, Milo ellenségei gyakran mondogatnak, hogy szükségszerűvé teszi. Mikor C. Marius se- a szenátus azon véres összecsapást, melyben regében egy katonán a katonai tribunus – a P. Clodiust megölték, államellenesnek ítélte. hadvezér egyik rokona – erőszakot követett Azt azonban a szenátus nem csupán szavaza- Szemtanú 68 BELVEDEREMERIDIONALE 2009/XXI. 3–4. tával, hanem egész hozzáállásával jóváhagyta. fegyveres lázadását elfojtották, annak elle- Hiszen hányszor tárgyaltuk már a szenátus- nére, hogy mindez az állam javát szolgálta. ban ezt az ügyet, és e rend nek minden tagja VI. Úgy döntöttem tehát – mivel tény, hogy nyíltan és világosan kifejezte egyetértését! a Via Appián gyilkosság történt –, hogy Akadtak egyáltalán akár a legnagyobb szá- aki védekezett, nem követett el államellenes mú ülésen négy, vagy összesen talán