Szerbia Államiságának Kezdetei
HEKA LÁSZLÓ Szerbia államiságának kezdetei A déli szlávok A szláv törzsek az Elba-folyótól a Donyecig, az Okáig és a Felső-Volgáig, valamint a Balti-tengertől a Közép- és Al-Dunáig, valamint a Fekete-tengerig terjedő nagy területen éltek. Később három csoportot alkottak: a keleti, a nyugati és a déli szlávokat. A 6. században veneti néven emlegetik azokat a szláv törzseket, amelyek nyugat felé az Elba-folyóig nyomultak előre és ott összekeveredtek a lug törzsekkel. Ezekből lettek a lengyelek, az Elba menti szlávok és a balti szlávok. Mindezek alkotják a szlávok nyu- gati ágát. A 6. században a Közép- és Al-Duna mentén, valamint a Kárpátok lejtőin élő törzse- ket sz/c/avini néven különböztették meg a többi szláv törzsektől. Ezek egy része a szlá- vok nyugati csoportjába tartozott (csehek és szlovákok), másik részből a déli szlávok alakultak ki. Az anti néven ismert szlávok alkották a keleti szlávok magvát. A déli szlávok legnagyobb részben a Balkán-félszigeten telepedtek le. Ide tartoznak a bolgárok, macedónok, szerbek, montenegróiak, bosnyákok, horvátok, szlovénok. Nyelvük a legrégibb időtől ismert szláv nyelv (ószláv), amely megmaradt Cirill és Me- tód Biblia-fordításában, valamint az egész középkorban az ortodox egyház használatá- ban és az írásokban. Már a fenti mondatból is kitűnik, hogy a déli szlávok nagy többségben görögkeleti vallásúak, kisebb részben (horvátok, szlovénok, részben montenegróiak) római katoliku- sok, amíg a bosnyákok, más néven muzulmánok, iszlám vallásúak. A Kelet-Római Birodalom és a szlávok A 3. század végétől a Római Birodalom keleti területei egyre inkább elkülönültek a nyugatiaktól, nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is. Ezeket a területeket a sokszázados történeti fejlődés során a gazdasági élet magasabb színvonala jellemezte, és így a birodalom gazdasági és politikai központja folyamatosan keletre helyeződött át.
[Show full text]