23. Szám 67/1999

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Budapest, TARTALOMJEGYZÉK Oldal 1999. március 19., péntek 6/1999. (III. 19.) BM r. A rend´órkapitányságok illetékességi területének megállapításáról szóló 11/1991. (IX. 6.) BM rendelet módosításáról ...... 1665 9/1999. (III. 19.) GM r. A lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók részére szolgál- tatott villamos energia árának megállapításáról ...... 1666 10/1999. (III. 19.) GM r. A lakossági fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árá- nak megállapításáról ...... 1674 11/1999. (III. 19.) GM r. A földgáz díjának megállapításáról ...... 1677 23. szám 67/1999. (III. 19.) KE h. Bírák felmentésér´ól és bírák kinevezésér´ól ...... 1683 A Magyar Köztársaság Legfels´óbb Bírósága jogegységi határozata 1684 1/1999. (MK 23.) MNB hird. Az 50 filléres érmék bevonásáról ...... 1687 2/1999. (MK 23.) MNB hird. Az 5000 forintos címlet´ú bankjegyek bevonásáról ...... 1687 3/1999. (MK 23.) MNB hird. Az 5000 forintos címlet´ú bankjegyek kibocsátásáról ...... 1688 Az Illyés Közalapítvány Alapító Okirata ...... 1689 Ára: 180,– Ft Helyesbítés ...... 1695

1. § II. rész JOGSZABÁLYOK Az R. mellékletében a Bács-Kiskun Megyei Rend´ór-f´ó- kapitánysághoz tartozó: a) a Rend´órkapitányság Kalocsa felsorolásnál az ,,Ér- A Kormány tagjainak sekhalma’’ szövegrész hatályát veszti; rendeletei b) a Rend´órkapitányság Baja felsorolás kiegészül az ,,Érsekhalma’’ szövegrésszel.

A belügyminiszter 2. § 6/1999. (III. 19.) BM Az R. mellékletének Veszprém Megyei Rend´ór-f´ókapi- rendelete tányság címe az alábbiakkal egészül ki: ,,Rend´órkapitányság Balatonalmádi a rend´órkapitányságok illetékességi területének Alsóörs megállapításáról szóló 11/1991. (IX. 6.) BM rendelet Balatonf´ókajár módosításáról Balatonf´úzf´ó Balatonkenese A Rend´órségr´ól szóló 1994. évi XXXIV. törvény Balatonvilágos 101. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatal- Csajág mazás alapján a rend´órkapitányságok illetékességi terü- Fels´óörs letének megállapításáról szóló 11/1991. (IX. 6.) BM ren- Küngös delet (a továbbiakban: R.) módosítására a következ´óket Litér rendelem el: Lovas’’ 1666 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám

3. § 4. §

Az R. mellékletének a Veszprémi Rend´órkapitányság (1) Ez a rendelet — az 1. § kivételével — a kihirdetése illetékességi területébe tartozó települések felsorolása ha- napján lép hatályba. tályát veszti, helyébe az alábbi felsorolás lép: (2) E rendelet 1. §-a 1999. június 30-án lép hatályba. ,,Rend´órkapitányság Veszprém Bakonybél Dr. Pintér Sándor s. k., Bakonygyirót belügyminiszter Bakonynána Bakonyoszlop Bakonypéterd Bakonyszentkirály Bakonyszentlászló A gazdasági miniszter Barnag 9/1999. (III. 19.) GM Bánd rendelete Borzavár a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók Csesznek részére szolgáltatott villamos energia árának Csetény megállapításáról Dudar Eplény A villamos energia termelésér´ól, szállításáról és szolgálta- Feny´óf´ó tásáról szóló, az 1995. évi LXXI. törvénnyel módosított 1994. Gic évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) 4. §-ának Hajmáskér c) pontjában és 55. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatal- Hárskút mazás alapján a következ´óket rendelem el: Herend Hidegkút A rendelet hatálya Jásd Királyszentistván 1. § Lázi Lókút (1) E rendelet hatálya a) a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók, Márkó valamint Mencshely b) az ezen rendelet szerinti elszámolást választó — a 2. § Nagyesztergár (1) bekezdésben leírtakat teljesít´ó — lakossági fogyasztók Nagyvázsony részére szolgáltatott villamos energia legmagasabb árai- Nemesvámos nak és az árak alkalmazási feltételeinek megállapítására Olaszfalu terjed ki. Papkeszi Pénzesgy´ór (2) A fogyasztó és a szolgáltató egyedi közüzemi szerz´ó- Porva dés keretében az e rendeletben foglaltaktól eltér´ó áralkal- mazási feltételekben állapodhatnak meg, de az e rendelet- Pula ben kihirdetett legmagasabb árakat nem léphetik túl. A Románd 100 GWh/év villamos energiánál többet vételez´ó fogyasztó Sikátor kezdeményezése alapján kötend´ó egyedi közüzemi szerz´ó- Sóly désben az e fogyasztói csoport vonatkozásában a szolgál- Szápár tató üzletszabályzatába beépítend´ó, illetve már abban sze- Szentgál repl´ó irányelveket kell figyelembe venni. Amennyiben az Szentkirályszabadja egyedi közüzemi szerz´ódés nem jön létre, az általános Tótvázsony szerz´ódéses feltételek szerint kell eljárni. Az egyedi köz- Veszprém üzemi szerz´ódésben nem érintett áralkalmazási feltételek Veszprémfajsz és ár(ak) tekintetében e rendelet el´óírásait kell alkal- Veszprémvarsány mazni. Vilonya (3) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakra a Vöröstó VET, a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Zirc’’ 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. számú mellékleteként 1999/23. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1667 kiadott Villamos Energia Közüzemi Szabályzat (a továb- Teljesítménydíjas árszabás biakban: VKSZ), valamint a kapcsolódó jogszabályok1 fogalmai az irányadóak. 3. §

(1) A mért villamos energia vételezés elszámolására Általános rendelkezések — a fogyasztó igénybejelentése alapján kötött közüzemi szerz´ódés szerint — teljesítménydíjas árszabást lehet 2. § alkalmazni, amennyiben a fogyasztó 20 kW-nál nem kisebb teljesítményt köt le csúcsid´ószakban vagy csúcs- (1) A szolgáltató nem tagadhatja meg e rendelet szerinti id´ón kívüli id´ószakban, legalább 12 hónapi id´ótartamra. szerz´ódés kötését olyan lakossági fogyasztóval, akinél a Erre az id´ótartamra a fogyasztó a csatlakozási pont fe- fogyasztási mér´óhely, illetve a fogyasztási sajátosságok szültségszintjét´ól függ´óen az 1. számú melléklet A) feje- megfelelnek a fogyasztó által választott árszabás (díjsza- zetének 1. a) pontjában felsorolt díjszabásokat választ- bás) követelményeinek. hatja. (2) A fogyasztónak szolgáltatott villamos energia elszá- (2) Ha a legalább 12 hónapra kötött szerz´ódésnek a VKSZ molására e rendelet intézkedései szerint vagylagosan 2. § (7) bekezdése b)—h) pontjainak megfelel´ó részeit a a) teljesítménydíjas, fogyasztó meg kívánja változtatni, akkor a közüzemi szerz´ó- b) alapdíjas, déses id´ószak lejárta el´ótt a VKSZ 3. és 4. §-ában meghatá- c) ideiglenes, rozottak szerint igénybejelentést kell tennie a következ´ó d) közvilágítási 12 havi szerz´ódéses id´ószakra. A közüzemi szerz´ódésben rög- árszabást kell alkalmazni. Az árszabások díjtételeit és az zített teljesítmény értékek újabb 12 hónapra meghosszab- áralkalmazási feltételeket e rendelet 1. számú melléklete bodnak, amennyiben a szerz´ódéses id´ószak lejárta el´ótt leg- tartalmazza. alább 30 nappal egyik fél sem tesz javaslatot a módosításra. (3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti közvilágítási ársza- (3) A teljesítménydíj a szerz´ódéses id´ószakban napsza- bás csak közvilágítási célra választható. A közvilágítási konként (zónaid´ónként) lekötött teljesítmény díja, az célra vételez´ó fogyasztók a (2) bekezdés a) és b) pontjában áramdíj az egyes napszakok (zónaid´ók) alatt elfogyasztott foglalt árszabásokat is választhatják. hatásos villamos energia díja. Az 1. számú melléklet A) fe- jezetének 1. pontja szerinti díjtételek abban az esetben is (4) Az ezen rendelet szerint szolgáltatott villamos energia kizárólag az áramszolgáltatás ellenértékét tartalmazzák, elszámolásánál alkalmazandó egyes napszakok meghatáro- amennyiben a teljesítménydíjas árszabást a fogyasztó köz- zását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. világítási célra választja. (5) E rendelet alkalmazása szempontjából (4) A teljesítménydíj a szerz´ódés szerint a) nagyfeszültség´ú a vételezés, ha a csatlakozási pont — a csúcsid´ószakra havonkénti bontásban lekötött tel- 120 kV, vagy nagyobb névleges feszültségen van, jesítmények után fizetend´ó csúcsidei díj, és b) középfeszültség´ú a vételezés, ha a csatlakozási pont — a csúcsid´ón kívüli id´ószakra lekötött teljesítmény 1 kV, vagy 1 kV-nál nagyobb, de 120 kV-nál kisebb névle- után fizetend´ó csúcsid´ón kívüli díj ges feszültségen van, összege. c) kisfeszültség´ú a vételezés, ha a csatlakozási pont 1 kV-nál kisebb névleges feszültségen van. (5) A teljesítménydíj éves díj, amelynek megfizetése 12 havi részletben — a szerz´ódésben rögzített módon — (6) Ha a fogyasztó — a VET 43. § (2) és a 46. § az év minden hónapjának els´ó munkanapján esedékes. (2) bekezdései alapján — szerz´ódés keretében ad tovább Ugyanezen id´ópontban esedékes a (7) bekezdésben fel- villamos energiát további felhasználó részére, akkor a sorolt díjak megfizetése is. továbbadó és a további felhasználó az e rendeletben közzétett árakon felül a szerz´ódés keretében a villamos (6) Amennyiben a fogyasztó új igénybejelentést nem energia szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb díjakban is tesz — és a szerz´ódés változatlan tartalommal marad ér- megállapodhat. vényben a következ´ó szerz´ódéses id´ószakra —, a továb- biakban az el´óz´ó szerz´ódés lejártakor érvényes állapot (7) A villamos energia közvilágítás céljára történ´ó véte- szerint kell a havonként lekötött teljesítményeket figye- lezése, illetve ideiglenes vételezése esetén a szolgáltató a lembe venni az új szerz´ódéses id´ószak azonos hónapjaira. fogyasztásmér´ó felszerelését´ól — a VET 48. § (1) bekez- dése szerint — a fogyasztóval történ´ó megállapodás alap- (7) A teljesítménydíjas árszabással elszámolt fogyasztó ján eltekinthet. a szerz´ódés szerint a) tartalék teljesítmény, b) növekv´ó teljesítmény, 1 Jelenleg a közvilágításról szóló — a 22/1992. (IX. 3.) IKM rendelet- c) hétvégi többletteljesítmény, tel módosított — 11/1985. (XI. 30.) IpM rendelet. d) kisegít´ó teljesítmény, 1668 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám

e) operatív teljesítmény, vagy eseti többletteljesítmény, megkötni, amennyiben a fogyasztó a szerz´ódést legalább f) többirányú ellátás, 12 hónapra így kéri. g) tartalék csatlakozó berendezés, valamint (2) Nagyfeszültségen az a fogyasztó választhatja az alap- h) éjszakai többletteljesítmény (a 2. számú melléklet- díjas árszabást, ben szerepl´ó éjszakai völgyid´ószakra) a) akinek a fogyasztását a rendelet kihirdetését meg- igénybevételére jogosult, ha azokat a hálózati viszonyok el´óz´ó szerz´ódéses id´ószakban vontatási árszabással szá- lehet´óvé teszik. molták el, vagy (8) A (7) bekezdésben felsoroltakhoz kapcsolódó díjak b) akinek a szerz´ódött teljesítménye nem haladja meg megfizetése — a szerz´ódésben rögzített módon — el´óre, a 3 MVA-t. általában az egyes elszámolási id´ószakok els´ó munkanap- (3) Középfeszültségen az a fogyasztó választhatja az ján esedékes. alapdíjas árszabást, (9) A szerz´ódésben lekötött teljesítmények túllépése a) akinek a fogyasztását a rendelet kihirdetését meg- esetén a VET 52. § (2) bekezdés a) pontja alapján pótdíjat el´óz´ó szerz´ódéses id´ószakban vontatási árszabással szá- kell fizetni. molták el, vagy (10) A (9) bekezdés szerinti pótdíjat a VKSZ 2. § b) akinek a szerz´ódött teljesítménye nem haladja meg (7) bekezdésének b), d), g), h), i) és j) pontja szerinti a 300 kVA-t. teljesítményfajták havi legnagyobb túllépése után ha- (4) Az alapdíjas árszabás alkalmazása esetén választ- vonta külön-külön — a 2. számú melléklet szerinti id´ó- ható díjszabásokat és az azokhoz tartozó díjtételeket az szakonként — kell felszámítani. A pótdíj mértéke a 1. számú melléklet B) fejezetének 1. pontja tartalmazza. túllépés minden megkezdett kW-jára Az alapdíjas árszabás díjtételei akkor is csak az áram- — csúcsid´ószakban történ´ó teljesítmény túllépés ese- szolgáltatás ellenértékét tartalmazzák, ha az alapdíjas tén a tárgyhavi csúcsidei teljesítmény túllépés éves szint´ú árszabást a fogyasztó közvilágítási célra választja. csúcsidei díjának, (5) Az alapdíjas árszabáson belül a 2. § (5) bekezdésének — csúcsid´ón kívüli id´ószakban történ´ó teljesítmény- a) és b) pontjában meghatározott feszültségszintre csak túllépés esetén a csúcsid´ón kívüli teljesítmény túllépés kéttarifás díjszabások alkalmazhatók. éves szint´ú csúcsid´ón kívüli díjának 1/4 része. (6) Az alapdíjas fogyasztó a kisfeszültség´ú egy- és két- tarifás díjszabás mellé a vezérelt külön mért díjszabást is (11) A szerz´ódésben lekötött, illetve igénybe vett telje- választhatja. Ezen díjszabás díjtételeit az 1. számú mellék- sítmények értékének mérésére olyan mér´óeszközt kell al- let B) fejezetének 1. b) pontja tartalmazza. kalmazni, amely negyedórás átlagteljesítmény méréssel képes az elszámolási id´ószakon belül a legnagyobb értéket (7) Vezérelt külön mért vételezés díjszabása szerint rögzíteni. A nagyvasúti és közúti vontatás céljára igénybe számolható el a szolgáltató és az alapdíjas fogyasztó között vett teljesítmény mérésére a fogyasztó választása alapján létrejött általános közüzemi szerz´ódés alapján a fogyasztó félórás átlagteljesítmény mérés is alkalmazható. által meghatározott bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethet´ó — a vezérelt áramkörre nem dugaszolha- (12) A szerz´ódéses id´ószakon (12 hónapon) belül egy tóan csatlakoztatott — fogyasztói berendezés fogyasztása. alkalommal a fogyasztó a teljesítménydíjas árszabáson be- lül az 1. számú melléklet A) fejezetének 1. a) pontjában (8) A (7) bekezdés szerinti fogyasztói berendezések ré- felsorolt díjszabások közé tartozó új díjszabást választhat. szére naponta összesen minimum 8 óra id´ótartamra kell a A díjszabás megváltoztatása esetén a teljesítménydíjat a villamos energia ellátást biztosítani. A vezérelt id´ószakot módosítás utáni elszámolási id´ószakra újból meg kell álla- a szolgáltató az általa felszerelt berendezéssel biztosítja. pítani. (9) Az alapdíjat az elszámolási id´ószaknak megfelel´ó ha- (13) A nagyfeszültség´ú díjszabásokat a közcélú er´óm´ú vonkénti részletekben 12 hónapra kell megfizetni, figyelem- 1 kV-nál nagyobb névleges feszültség´ú gy´újt´ósínére csatla- mel a (11) bekezdésben foglaltakra. Az alapdíjat a szolgáltató kozó fogyasztó is választhatja, a generátor(ok) által a gy´új- az elszámolási id´ószakban külön is számlázhatja. t´ósínre betáplált villamos energia mértékéig. (10) Az alapdíjas árszabással elszámolt fogyasztó a szer- z´ódés szerint a) tartalék teljesítmény Alapdíjas árszabás b) tartalék csatlakozó berendezés 4. § igénybevételére jogosult, ha azokat a hálózati viszonyok lehet´óvé teszik. (1) A fogyasztó igénybejelentése alapján a közüzemi (11) Az alapdíj megfizetése a (10) bekezdésben felso- szerz´ódést a (2) és (3) bekezdésekben leírtak figyelembe- rolt, fogyasztástól független szolgáltatások díjával együtt vételével alapdíjas árszabás szerinti elszámolással kell havonként — a szerz´ódésben meghatározott módon — az 1999/23. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1669 elszámolási id´ószakok els´ó munkanapján esedékes. Ha az (4) Az áramdíj megfizetése alapdíjas árszabással elszámolt fogyasztási helyen (csatla- a) fogyasztásmér´ó berendezés alkalmazása esetén az kozási ponton) a fogyasztó teljesítménydíjas árszabásra annak leolvasását követ´óen benyújtott számla alapján, kíván szerz´ódést kötni, az erre vonatkozó igénybejelenté- b) fogyasztásmér´ó berendezés hiányában a számított sében meghatározhatja a teljesítménydíjas szerz´ódés általa villamos energia fogyasztásnak megfelel´óen kívánt érvénybelépésének id´ópontját. Ett´ól az id´óponttól a szerz´ódésben rögzített módon esedékes. alapdíjat a fogyasztónak nem kell fizetnie. Egy elszámolási id´ószakon belül kétféle árszabás nem alkalmazható. (12) A kisfeszültségen vételez´ó fogyasztó az alapdíjas A medd´ó villamos energia elszámolása árszabáson belül évente legfeljebb egy alkalommal változ- tathat díjszabást. A díjszabás megváltoztatása esetén az 7. § alapdíjat id´óarányosan kell elszámolni. (1) A medd´ó villamos energia elszámolását a fogyasztó által közcélú hálózatból vételezett (induktív), illetve be- Az ideiglenes vételezés árszabása táplált (kapacitív) medd´ó villamos energia elszámolására kell alkalmazni a 2. § (5) bekezdés szerinti bármely feszült- 5. § ségszint´ú vételezés esetén. (2) A szolgáltató (1) Ha a fogyasztó a csatlakozási ponton 12 hónapnál a) a fogyasztó által vásárolt hatásos villamos energia rövidebb id´ótartamra, határozott id´óre igényel villamos mennyisége és a medd´ó villamos energia méréséhez szük- energiát, annak elszámolására az ideiglenes vételezés ár- séges feltételek m´úszaki és gazdasági vizsgálata, és/vagy szabását kell alkalmazni. A határozott id´ótartamú szolgál- b) a fogyasztóval kötött megállapodás tatás nem hoz létre határozatlan idej´ú rendelkezésre állási kötelezettséget. alapján eltekinthet a medd´ó villamos energia mérését´ól és elszámolásától. (2) Az ideiglenes vételezés árszabásának alkalmazása esetén kisfeszültségen a túláramvédelem névleges vagy be- (3) E rendelet hatálybalépését követ´óen két évig — a állított áramer´ósség értékével (amper) meghatározott fogyasztónak a medd´ó villamos energia gazdálkodásra való alapdíjat és áramdíjat kell fizetni. Közép- és nagyfeszült- felkészülése érdekében — a szolgáltató nem élhet a medd´ó ségen az els´ó túláramvédelem beállított értékével számí- villamos energia mérésének el´óírásával és a medd´ó villa- tott látszólagos teljesítmény alapján kell az alapdíjat és mos energia ennek alapján történ´ó elszámolásával áramdíjat felszámítani. a) a villamos energia vontatási célú felhasználása ese- tén, (3) A fogyasztásmérés feltételeinek hiányában a szolgál- b) a villamos energia közvilágítási célú felhasználása tató és a fogyasztó az áramdíjra vonatkozóan átalányösszeg esetén, fizetésében is megállapodhat. c) ha a múltban az akkor illetékes hatóság a fogyasztó- (4) Az ideiglenes vételezés árszabását azonos módszer- nál kompenzátorok vagy statikus kondenzátorok felszere- rel kell alkalmazni a 2. § (5) bekezdés szerinti feszültség- lését nem engedélyezte. szintekre. Ezen rendelet hatálybalépését követ´ó két év után az a), b) és c) pontokban felsorolt fogyasztók csak az indokolt mértékig kötelezhet´ók kompenzálásra, illetve a medd´ó Közvilágítási árszabás villamos energia utáni díjfizetésre. A kompenzálás indokolt mértékér´ól az adott fogyasztási helyen a szerz´ód´ó 6. § felek közösen állapodnak meg. (4) A medd´ó villamos energiát — egyéb jogszabályi (1) Közvilágítási árszabás választása esetén a szolgálta- el´óírás vagy külön megállapodás hiányában — az 1. számú tás tárgya maga a közvilágítás, ezért a közvilágítási ársza- melléklet E) fejezete szerint kell elszámolni. bás szerinti díjak a közvilágítási berendezések m´úködteté- sével kapcsolatos valamennyi költséget hivatottak fedezni. (5) Amennyiben a medd´ó villamos energia elszámolás céljára a fogyasztási helyen mér´óhely kiépítése szükséges, (2) A közvilágítási árszabás választása esetén a beépített a fogyasztó azt a szolgáltató el´ózetes tájékoztatójában kö- teljesítményért teljesítménydíjat, a fogyasztott villamos zölt feltételekkel — eltér´ó megállapodás hiányában — energia mennyiségért áramdíjat kell fizetni. a tájékoztató kézhezvételét´ól számított 90 napon belül (3) A teljesítménydíj a beépített teljesítmények után köteles saját költségén elkészíteni. Alapdíjas fogyasztók- számolt éves (12 havi) díj. A díj 1/12-ed részének megfize- nál a medd´ó villamos energia külön mér´óvel történ´ó mé- tése havonként, az elszámolási id´ószak els´ó munkanapján rése esetén a szolgáltató a tulajdonában lév´ó, hiteles fo- — a szerz´ódésben rögzített módon — esedékes. gyasztásmér´ót díjmentesen köteles biztosítani. A medd´ó 1670 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám villamos energia forgalmat az elszámolási id´ószak alatt a sítmény mértékéig a szolgáltató köteles a bejelentést´ól fogyasztásmér´ó által mért értékek alapján kell elszámolni. számított 30 napon belül szerz´ódést módosítani a rendelet (6) Ha az (5) bekezdés szerinti mérés a fogyasztó mu- hatálybalépését követ´ó id´ószakra. Az igénybejelentés el- lasztása miatt nem valósítható meg, akkor a szolgáltató mulasztása esetén a jogosult a határid´ó id´ó után vételezett villamos energia — nagy- vagy középfeszültségen vételez´ó fogyasztók- mennyiségének elszámolásakor az áramdíjakban 10% fel- nál alapdíjas kéttarifás, árat érvényesíteni. — kisfeszültségen vételez´ó fogyasztóknál alapdíjas egytarifás díjszabást kell alkalmazni a rendelet hatálylépését köve- A transzformátorveszteség elszámolása t´óen. (2) Az (1) bekezdésben leírtak megvalósítása érdekében 8. § a rendelet kihirdetését követ´óen az áramszolgáltató hala- déktalanul köteles az új tarifarendszert a rendelkezésére Ha a mérési pont és a csatlakozási pont névleges feszült- álló eszközök (röplap, sajtó, ügyfélszolgálati iroda stb.) sége nem azonos, akkor a teljesítménydíjas, az alapdíjas és útján a fogyasztókkal megismertetni. Az ismertetésnek az ideiglenes árszabással elszámolt fogyasztók villamos els´ósorban a tarifarendszer új elemeire és az eddigi tarifa- energia vételezésének mért teljesítményét és energia- rendszert´ól való eltérésekre kell kiterjednie. fogyasztását növelni, illetve csökkenteni kell a vételezési adatok csatlakozási pontra történ´ó meghatározása érdeké- ben az 1. számú melléklet F) fejezetében foglaltak szerint. Záró rendelkezések

12. § Felemelt díj (1) E rendelet a 11. § kivételével — és a (9) bekezdésben 9. § foglaltak figyelembevételével — 1999. július 1-én lép hatály- ba. E rendelet 11. §-a a kihirdetés id´ópontjában lép hatályba. (1) A fogyasztó a VET 50. § (2) bekezdésének d), e), f), (2) E rendelet hatálybalépésével egyidej´úleg a 11/1996. i), j) és k) pontjaiban meghatározott szerz´ódésszegés, va- (II. 27.) IKM rendelet (a továbbiakban: R.), valamint az lamint a VET 50. § (3) bekezdésében meghatározott sza- ezt módosító bálytalan vételezés esetén felemelt díjat fizet. A felemelt — 46/1996. (X. 4.) IKM rendelet, díj mértéke megegyezik a fogyasztó által szerz´ódés kereté- — 57/1996. (XII. 20.) IKIM rendelet, ben választott díjszabás (szerz´ódött) csúcsidei áramdíjá- — 13/1997. (III. 24.) IKIM rendelet, nak — ennek hiányában (egész napos) áramdíjának — — 28/1997. (VI. 25.) IKIM rendelet, hatszorosával. — 56/1997. (IX. 23.) IKIM rendelet, (2) A felemelt díj alkalmazása esetén további díjtételek — 76/1997. (XII. 21.) IKIM rendelet, nem számíthatók fel. — 1/1998. (VII. 23.) GM rendelet, — 23/1998. (XII. 19.) GM rendelet hatályát veszti. Forgalmi adó (3) Az e rendeletben foglalt áralkalmazási feltételeket, továbbá az e rendelet 1. számú mellékletében szerepl´ó 10. § teljesítménydíjas és közvilágítási árszabás teljesítménydí- jait, valamint alapdíjas árszabás és ideiglenes vételezés Az 1. számú mellékletben közzétett díjak az általános árszabásának alapdíjait 1999. július 1-jét´ól kell alkalmaz- forgalmi adót nem tartalmazzák. ni. Az e rendelet szerinti áramdíjakat — a fogyasztásmér´ó leolvasásának szerz´ódésben rögzí- tett id´ópontjától, vagy Átmeneti rendelkezések — 1999. július 1-jét követ´ó — a szerz´ódést´ól eltér´ó id´ópontban végzett — egyszeri külön mér´óleolvasás utáni 11. § fogyasztás alapján kell megállapítani és számlázni. (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó fogyasztóknak a rendelet hatálybalépését legalább 30 nappal megel´óz´óen (4) Éves számlázás esetén a VKSZ 14. §-a (4) bekezdé- igénybejelentést kell tenniük, hogy melyik árszabás szerint sének b) pontja szerint kell eljárni. kívánnak a szolgáltatóval szerz´ódést kötni (módosítani). (5) A kisfeszültség´ú alapdíjas kéttarifás díjszabást (vezé- A fogyasztó igénybejelentésére a rendelkezésre álló telje- relt külön mért díjszabással vagy nélküle) a fogyasztóval 1999/23. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1671 kötött szerz´ódésben meghatározott id´óponttól kezd´ód´óen, b) Egyéb árak ennek hiányában a lehet´ó legrövidebb id´ón belül, de legké- ba) A tartalék teljesítmény rendelkezésre tartásának díja s´óbb a fogyasztó igénybejelentését´ól számított hat hónap a csatlakozó berendezés feszültségszintjének megfelel´ó — eltelte utáni fogyasztás elszámolására kell alkalmazni. Eddig berendezésenként számított — csúcsid´ón kívüli díj 5%-a. az id´ópontig az alapdíjas egytarifás díjszabást kell alkalmazni. bb) A többirányú ellátás díja valamennyi feszültség- (6) Az e rendeletben közzétett árakat (díjakat) — a szinten a csúcsid´ón kívüli díj 10%-a. fogyasztó és a szolgáltató ett´ól eltér´ó, alacsonyabb árban, bc) A tartalék csatlakozó berendezés díja — ha a be- díjban történt megállapodásának hiányában — az érvényes rendezés az áramszolgáltató tulajdonát képezi — a fo- általános közüzemi szerz´ódések részének kell tekinteni. gyasztó által választott díjszabás berendezésenként számí- tott csúcsid´ón kívüli díjának 5%-a. (7) A medd´ó villamos energia elszámolásának kezdeti bd) A fogyasztónak a ba)—bc) pontokban felsorolt díja- id´ópontja az e rendelet hatálybalépésekor kat a lekötött teljesítményeinek megfelel´óen kell megfizetni. a) már mért fogyasztók esetén az áramdíjak elszámolá- sánál — a (3) bekezdés szerint — figyelembe veend´ó, be) A hétvégi többletteljesítmény napi id´óarányos díja b) nem mért, de a szolgáltató által mérni kívánt fo- az éves csúcsid´ón kívüli díj 1/250-ed része. gyasztók esetében a fogyasztó és a szolgáltató közötti szer- bf) A kisegít´ó teljesítményért havonta a szerz´ódés sze- z´ódésben meghatározott rinti csúcsid´ón kívüli díj 1/12 részének 25%-át kell fizetni. A vételezés id´ótartamára napi id´óarányos teljesítménydí- id´ópont. jat is fizetni kell. (8) A szolgáltató a lakossági fogyasztókon kívüli bg) Operatív teljesítményért vagy eseti többletteljesít- egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia ményért árának megállapításáról szóló, többször módosított — csúcsid´ószakban igénybe vehet´ó többlet esetén a csat- R. 3. § (6) bekezdése alapján beszedett és még vissza lakozási pontra vonatkozó éves csúcsidei díj 1/12 részét, nem fizetett rendelkezésre állási díjat a szerz´ódéses id´ó- — csúcsid´ón kívüli id´ószakban igénybe vehet´ó többlet szak lejáratakor az id´óarányos jegybanki alapkamattal esetén a csatlakozási pontra vonatkozó éves csúcsid´ón növelt értéken köteles visszafizetni. kívüli díj 1/12 részét (9) Az e rendeletben foglalt áralkalmazási feltételek, to- kell fizetni a megállapodás minden hónapjára. vábbá az e rendelet 1. számú mellékletében szerepl´ó díjak bh) A csúcsid´ón kívüli éjszakai többletteljesítmény díja alkalmazásának kezd´ó id´ópontjáig az R. szerint kell eljárni. az éves csúcsid´ón kívüli díj 1/24-ed része, a csúcsid´ón kívüli éjszakai többletigény minden hónapjában. Dr. Chikán Attila s. k., gazdasági miniszter 2. Áralkalmazási feltételek a) Az 1. a) ponthoz: 1. számú melléklet aa) A fogyasztó a szerz´ódésben a csúcsid´ószakra és a a 9/1999. (III. 19.) GM rendelethez csúcsid´ón kívüli id´ószakra eredetileg lekötött teljesítmé- nyeket a szerz´ódéses id´ószakon (12 hónapon) belül két alkalommal megváltoztathatja úgy, hogy ebb´ól legfeljebb A) Teljesítménydíjas árszabás az egyik módosítás eshet november 1. és március 31. közé. ab) A csúcsidei díja(ka)t, a csúcsid´ón kívüli díjat, a 1. Árak (díjtételek) tartalék teljesítmény díját és a tartalék csatlakozó beren- a) Díjtételek dezés díját az e módosítás utáni id´ószakra újból meg kell állapítani. Teljesítménydíjak Áramdíjak Sor - Ft/kW/év Ft/kWh ac) Ha a fogyasztó a szerz´ódés id´ótartamán belül a Díjszabások szám csúcsidei csúcsid´ón csúcsidei csúcsid´ón csúcsid´ószakra és/vagy csúcsid´ón kívüli id´ószakra lekötött díj kívüli díj díj kívüli díj teljesítményt a rendelkezésre álló teljesítményen felül nö- Nagyfeszültség velni kívánja, akkor az áramszolgáltatónak meg kell vizs- 1. Teljesítménydíjas I. 11 880 8 016 7,75 4,85 gálnia, hogy a megnövekedett igényt hogyan tudja kielégí- teni. A vizsgálat eredménye alapján a külön jogszabályban2 2. Teljesítménydíjas II. 9 012 5 688 8,45 5,50 foglalt feltételek teljesítése után az áramszolgáltató a Középfeszültség csúcsidei és/vagy a csúcsid´ón kívüli díjat a szerz´ódésmódo- 3. Teljesítménydíjas I. 11 796 7 812 9,05 6,00 sítás id´ópontjától növeli. A módosítás — a m´úszaki lehe- t´óségek határain belül a szerz´ódésmódosításban rögzített 4. Teljesítménydíjas II. 8 940 5 376 9,80 7,05 módon — vonatkozik a tartalék teljesítmény, a tartalék Kisfeszültség csatlakozó berendezés és a többirányú ellátás díjára is. 5. Teljesítménydíjas I. 11 196 7 248 9,60 6,50 2 Jelenleg a villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulásról szóló 26/1995. 6. Teljesítménydíjas II. 8 508 5 160 11,20 7,80 (VII. 25.) IKM rendelet. 1672 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám

ad) Ha a szolgáltató az érvényes szerz´ódés szerint f´ófo- c) Egyéb árak gyasztónak szolgáltat villamos energiát, akkor a szolgálta- — A tartalék teljesítmény rendelkezésre tartásának dí- tóval közüzemi szerz´ódéses jogviszonyban álló alfogyasz- ja a csatlakozó berendezés feszültségszintjének megfelel´ó tó(k) napszakonkénti teljesítmény és energia igénybevéte- alapdíj 5%-a. lét az áramszolgáltató és a f´ófogyasztó között létrejött — A tartalék csatlakozó berendezés díja — ha a beren- szerz´ódésben foglaltak szerint kell figyelembe venni. dezés az áramszolgáltató tulajdonát képezi — a fogyasztó által választott díjszabás berendezésenként számított alap- b) Az 1. b) ponthoz: díjának 5%-a. ba) A tartalék teljesítmény a szerz´ódés érvénytartamá- ra azonos értékkel köthet´ó le. A fogyasztási helyen vétele- 2. Áralkalmazási feltételek zett teljesítmény összege a tartalék teljesítmény igénybe- vétele esetén sem haladhatja meg a szerz´ódésben a fogyasz- aa) Kisfeszültségen a fogyasztónál a fogyasztó által igé- tási helyre üzemszer´ú vételezésre összesen lekötött telje- nyelt névleges áramer´ósség behatárolása kismegszakító- sítményt [az 1. ba) ponthoz]. val, késes olvadóbiztosító betéttel vagy állítható túláram- bb) A díjszámítás alapja a fogyasztási helyre üzemszer´ú védelemmel történik. vételezésre lekötött teljesítmény. Ha a fogyasztási helyre ab) Kisfeszültségen az elszámolás alapját képez´ó áram- üzemszer´ú vételezésre lekötött teljesítmény meghaladja a értéket tartalék csatlakozó berendezésen keresztül szolgáltatható — kismegszakító és késes olvadóbiztosító betét alkal- rendelkezésre álló teljesítményt, a díj számítási alapja az mazása esetén a névleges áramer´ósségek fázisonkénti utóbbi érték [az 1. bc) ponthoz]. összegzésével, — beállítható túláramvédelemmel ellátott megszakító bc) A napi id´óarányos teljesítménydíj számítási alapját alkalmazása esetén a fogyasztó által meghatározott és a a kisegítésre lekötött teljesítmény képezi. A napi id´óará- szolgáltató részér´ól elfogadott (de 1 óránál nagyobb) kiol- nyos teljesítménydíj dó áram fázisonként beállított érték összegével — csúcsidei vételezés esetén az éves csúcsidei díj, — csúcsid´ón kívüli vételezés esetén az éves csúcsid´ón kell figyelembe venni. kívüli díj ac) A kismegszakítók névleges áramának ajánlott ér- 3 1/250-ed része. A számítást naptári napok szerint kell tékei az érvényes szabvány szerint az alábbiak: 6 A, 8 A, végezni úgy, hogy minden megkezdett nap — a díjfizetés 10 A, 13 A, 16 A, 20 A, 25 A, 32 A, 40 A, 50 A, 63 A, 80 A, szempontjából — egész napnak számít [az 1. bf) ponthoz]. 100 A, 125 A. A késes olvadóbiztosító betét névleges áramának aján- lott értékei az alábbiak: 30 A, 32 A, 35 A, 40 A, 50 A, 63 A, 80 A, 100 A, 125 A, 160 A, 200 A, 250 A, 315 A, 400 A, B) Alapdíjas árszabás 500 A, 630 A, 800 A, 1000 A. ad) Ha a fogyasztási hely üzemszer´ú ellátására több, 1. Árak (díjtételek) önálló túláramvédelemmel ellátott vezeték, illetve transz- a) Nagyfeszültség és középfeszültség formátor — ide nem értve az egyidej´úleg nem üzemeltet- het´ó tartalék transzformátort — szolgál, akkor az egyes Alapdíj Áramdíj Ft/kWh Díjszabások túláramvédelmek névleges vagy fázisonként beállított csúcsid´ón Ft/kVA/év csúcsidei kívüli áramer´ósség értékeinek összege alapján kell az alapdíj Nagyfeszültség 8028 9,60 6,50 mértékét megállapítani. Alapdíjas kéttarifás ae) Közép- és nagyfeszültségen — az af) pontban leírta- Középfeszültség 7848 12,90 9,15 kon kívüli esetekben — az alapdíjat a fogyasztó által kért és Alapdíjas kéttarifás szerz´ódésben rögzített látszólagos teljesítmény (kVA) érté- kével kell meghatározni. Ez a teljesítmény nem lehet nagyobb b) Kisfeszültség a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítménynél. A szerz´ódésben rögzített teljesítmény igénybevételét az Alapdíj Áramdíj Ft/kWh fázisonként áramszolgáltató folyamatos méréssel ellen´órzi (1/4 órás Díjszabások átlagteljesítmény). A mérés során a ténylegesen igénybe csúcsid´ón egész Ft/Amper/év csúcsidei kívüli napos vett látszólagos teljesítmény (kVA), legnagyobb (1/4 órás Kisfeszültség 1644 14,40 10,55 — átlag) értéke kerül megállapításra. A szerz´ódésben rögzí- Alapdíjas kéttarifás tett teljesítmény túllépése esetén a fogyasztó pótdíjat fizet. Kisfeszültség 1144 — — 13,70 A pótdíj mértéke a túllépés minden megkezdett kVA-jára Alapdíjas egytarifás az éves alapdíj 1/4 része. Kisfeszültség 336 — 8,70 — Alapdíjas vezérelt külön mért 3 Jelenleg az MSZ IEC 898:1991 szabvány. 1999/23. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1673

af) A nagyvasúti és közúti vontatásnál elszámolt látszó- b) Átalányelszámolás esetén a fogyasztó az áramdíjat, lagos teljesítmény (kVA) alapja a havonkénti elszámolási ha a villamos energia vételezés várható id´ótartama id´ótartamban az arra alkalmas fogyasztásmér´óvel mért — 2 naptári hónapnál rövidebb, legkés´óbb a hálózatra félórás átlagteljesítmény. A mérés feltételeinek kialakítá- kapcsolás id´ópontjában, sáig az áramszolgáltató köteles elfogadni a vontatási fo- — ha 2 naptári hónapnál hosszabb, havonként gyasztók által mért — a látszólagos teljesítmény érték el´óre köteles megfizetni. meghatározáshoz szükséges — villamos adatokat. Az érin- tett áramszolgáltató jogosult az átadott mérési eredmé- nyeket ellen´óriztetni. A vontatási fogyasztók szerz´ódésé- D) Közvilágítási árszabás ben rögzíteni kell csatlakozási pontonként a rendelkezésre álló teljesítmény értékeket, mely értékek — egyéb megál- lapodás hiányában — az üzemviteli megállapodásokban 1. Árak közölt, a terhelés által behatárolt áramer´ósség értékek Teljesítménydíj: 35 940 Ft/kW/év figyelembevételével határozhatók meg. Ezek a teljesít- Áramdíj: 13,70 Ft/kWh mény értékek azonosak az üzembiztos teljesít´óképessé- gekkel. A rendelkezésre álló teljesítmény túllépése esetén 2. Áralkalmazási feltételek a fogyasztó pótdíjat fizet. A pótdíj mértéke a túllépés minden megkezdett kVA-jára az éves alapdíj 1/4 része. A a) A teljesítménydíj havi összege a hónap els´ó napjáig pótdíj megfizetésével kapcsolatban e rendelet 3. §-ának üzembe helyezett (beépített) fényforrásoknak az el´ótétek- (9) bekezdésében foglaltak az irányadóak. kel együtt számított névleges teljesítmény felvétele (kW) után számított éves díj 1/12-ed része. b) Ha a fogyasztó a fogyasztási hely névleges csatlako- zási teljesítményét meghatározó túláramvédelem áram- b) Az áramdíjat a vételezett villamos energia mennyi- er´ósségét (amper) vagy a szerz´ódésben rögzített teljesít- ségének (kWh) ményét növelni kívánja, a növelt érték rendelkezésre állá- — fogyasztásméréssel, vagy sát követ´ó elszámolási id´ószaktól kezd´ód´óen kell az alap- — a fényforrásoknak az el´ótétekkel együtt számított díjat a nagyobb érték után felszámítani. hatásos névleges teljesítményfelvétele és a szerz´ódésben az c) Ha a fogyasztó a fogyasztási hely névleges csatlako- egyes hónapokra megállapított világítási id´ótartam szor- zási teljesítményigényét meghatározó túláramvédelem zata áramer´ósségét (amper) csökkenteni kívánja, az írásbeli alapján kell kiszámítani. igényének bejelentését követ´ó elszámolási id´ószaktól kez- d´ód´óen a csökkentett érték után kell az alapdíjat felszámí- c) A m´úködésképtelenné vált fényforrás teljesítmény- tani. díja és — mérés hiányában — áramdíja nem számítható fel a számlázási id´ószakra, ha annak cseréjét a szolgáltató az d) A b) és c) pontban meghatározott módosítási igé- üzletszabályzatában meghatározott id´ótartamon belül nyek kielégítését követ´óen a fogyasztó újabb módosítást nem végezte el. csak legalább három hónap elteltével kezdeményezhet.

E) A medd´ó villamos energia elszámolása C) Az ideiglenes vételezés árszabása 1. Az induktív medd´ó villamos energia elszámolása (kü- 1. Árak (díjtételek) lön megállapodás hiányában) Alapdíj Áramdíj Sor - Feszültségszint (egész napos) a) Az elszámolási id´ószakhoz tartozó induktív villamos szám Ft/Amper/nap Ft/kVA/nap Ft/kWh energiának a hatásos villamos energia százalékában figye- 1. Nagyfeszültség 27 7,70 lembe veend´ó határértékei: 2. Középfeszültség 26 10,60 Nagyfeszültség Középfeszültség Kisfeszültség 3. Kisfeszültség 4 13,70 40% 30% 20% ba) Nagyfeszültségen az elszámolási id´ószakban véte- 2. Áralkalmazási feltételek lezett hatásos villamos energia 40%-át meg nem haladó induktív medd´óenergia díjmentes. a) A napi id´óarányos alapdíjat a fogyasztó a villamos bb) Középfeszültségen az elszámolási id´ószakban véte- energia vételezés várható id´ótartamára lezett hatásos villamos energia 30%-át meg nem haladó — ha annak id´ótartama 2 naptári hónapnál rövidebb, induktív medd´óenergia díjmentes. legkés´óbb a hálózatra kapcsolás id´ópontjában egy összegben, bc) Kisfeszültségen az elszámolási id´ószakban vétele- — ha két naptári hónapnál hosszabb, havonként zett hatásos villamos energia 20%-át meg nem haladó el´óre köteles megfizetni. induktív medd´óenergia díjmentes. 1674 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám

c) Az a) pontban meghatározott határértékeket meg- Napszakok (zónaid´ók) Nyári id´ószámítás Téli id´ószámítás haladó medd´óenergia esetén a 3. pont szerinti medd´óener- Csúcsid´ószak gia díjat kell fizetni az összes medd´óenergia után. nappali 08—14 óra között 07—13 óra között

2. A kapacitív medd´ó villamos energia elszámolása (kü- esti 18—21 óra között 17—20 óra között lön megállapodás hiányában) Csúcsid´ón kívüli id´ószak (völgyid´ószak) A kapacitív medd´ó villamos energia esetén a 3. pont éjszakai 21—08 óra között 20—07 óra között szerinti díjat kell fizetni az összes medd´óenergia után. nappali 14—18 óra között 13—17 óra között 3. A medd´ó villamos energia díja A fogyasztónak szolgáltatott villamos energia elszámolá- 2. A szombat és a vasárnap egész nap (24 óra) csúcson sára a fogyasztó által választott adott díjszabás Ft/kWh-ban kívüli id´ószaknak (völgyid´ószaknak) min´ósül. megadott csúcsidei áramdíj értékének a 15%-a, Ft/kVArh- 3. Az 1. és 2. pontban leírtak érvényesek akkor is, ha ban kifejezve. — a szombat vagy a vasárnap munkanapnak számít, vagy — a munkaszüneti nap szombattól vagy vasárnaptól eltér´ó napra esik. F) A transzformátorveszteség elszámolása 4. Azon fogyasztóknál, ahol a mérést vezérl´ó berende- Áralkalmazási feltételek zéssel a szombati és vasárnapi napok zónaid´ói még nem a) A terhelt állapotú transzformátor hatásos veszte- vezérelhet´ók, a zónaid´óket átmenetileg minden nap az ségét alábbiak szerint kell figyelembe venni: — 500 kVA transzformátor névleges teljesít´óképessé- gig a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény 2,5%-ával, Napszakok (zónaid´ók) Nyári id´ószámítás Téli id´ószámítás — 501—1000 kVA transzformátor névleges teljesít´ó- Csúcsid´ószak képesség között a mért fogyasztás, illetve a mért teljesít- nappali 08—12 óra között 07—11 óra között mény 1,5%-ával, esti 18—21 óra között 17—20 óra között — 1001 kVA transzformátor névleges teljesít´óképes- Csúcsid´ón kívüli id´ószak ség felett a mért fogyasztás, illetve a mért teljesítmény (völgyid´ószak) 1%-ával éjszakai 21—08 óra között 20—07 óra között kell számításba venni. nappali 12—18 óra között 11—17 óra között b) A hálózatra kapcsolt terheletlen transzformátor ese- tén a transzformátor típusának megfelel´ó mérési lapokon feltüntetett, az általános közüzemi szerz´ódés mellékleté- ben szerepl´ó üresjárási hatásos veszteségét (kWh/hó), az üresjárási hatásos veszteségnek megfelel´ó teljesítmény ér- A gazdasági miniszter tékét (kW), valamint — a transzformátor egyedi fázisjaví- 10/1999. (III. 19.) GM tása hiányában — a medd´óenergiáját (kVArh/hó) is el kell rendelete számolni a csatlakozási ponthoz tartozó szerz´ódött tarifa díjszabás díjtételeivel. a lakossági fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról

2. számú melléklet A villamos energia termelésér´ól, szállításáról és szol- a 9/1999. (III. 19.) GM rendelethez gáltatásáról szóló, az 1995. évi LXXI. törvénnyel módo- sított 1994. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: VET) 4. §-ának c) pontjában és 55. §-ának (3) bekezdésében Az egyes napszakok (zónaid´ók) id´ótartama kapott felhatalmazás alapján a következ´óket rendelem el: 1. Az egyes napszakok (zónaid´ók) id´ótartamát — a mindenkor érvényes (közép-európai) id´ószámítás A rendelet hatálya (a továbbiakban: téli id´ószámítás), illetve — a külön jogszabály4 szerint elrendelt nyári id´ószá- 1. § mítás tartama alatt a következ´óképpen kell figyelembe venni: (1) E rendelet hatálya — a (2) bekezdés figyelembevé- telével — a lakossági fogyasztók részére szolgáltatott vil- 4 Jelenleg a nyári id´ószámítás alkalmazásáról szóló 39/1996. (III. 13.) lamos energia legmagasabb árainak és az árak alkalmazási Korm. rendelet. feltételeinek megállapítására terjed ki. 1999/23. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1675

(2) Nem terjed ki ezen rendelet hatálya azon lakossági (4) A fogyasztó az ,,A’’, illetve ,,C’’ díjszabás mellé a ,,B’’ fogyasztók villamos energia felhasználásának elszámolá- díjszabást is választhatja. sára, akik a lakossági fogyasztókon kívüli egyéb fogyasztók (5) A ,,B’’ díjszabás szerint számolható el a szolgáltató részére szolgáltatott villamos energia árának megállapítá- 1 és a lakossági fogyasztó között létrejött általános közüze- sáról szóló rendelet szerint kívánnak általános közüzemi mi szerz´ódés alapján a fogyasztó által meghatározott bár- szerz´ódést kötni. mely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethet´ó — a (3) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakra a vezérelt áramkörre fixen, nem dugaszolhatóan csatlakoz- VET, valamint a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtá- tatott — fogyasztói berendezés fogyasztása. sáról szóló 34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet 1. számú mel- (6) Az (5) bekezdés szerinti fogyasztói berendezések lékleteként kiadott Villamos Energia Közüzemi Szabály- részére naponta összesen minimum 8 óra id´ótartamra kell zat (a továbbiakban: VKSZ) fogalmai az irányadóak. a villamos energia ellátást biztosítani. A vezérelt id´ószakot a szolgáltató az általa felszerelt berendezéssel biztosítja. Fogalommeghatározások (7) Amennyiben a fogyasztó villamos energia fogyasztá- sának elszámolása a rendelet hatálybalépését megel´óz´óen 2. § kéttarifás fogyasztásmér´ó alkalmazásával történt, akkor a fogyasztást a továbbiakban is — változatlan feltételekkel E rendelet alkalmazásában — ezen mérés alapján kell az ,,A’’, illetve ,,B’’ díjszabás a) áramdíj: a fogyasztási helyen felhasznált villamos díjtételeivel elszámolni. energia elszámolására alkalmazandó díj (egységár); b) tiszta áramdíjas díjszabások: a felhasznált villamos (8) A lakossági fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia ellenértékét kizárólag áramdíj alkalmazásával energiának az (1) bekezdésben meghatározott díjszabá- meghatározó díjszabások; sokhoz tartozó legmagasabb díjait e rendelet 1. számú c) vezérelt id´ószak: az a korlátozott id´ószak (napszak), melléklete tartalmazza. Ezen díjszabások egyéb alkalmazá- amelyre az áramszolgáltató köteles lehet´óvé tenni az adott si területeit e rendelet 2. számú melléklete részletezi. fogyasztói berendezések villamos energia felhasználását.

Felemelt díj Általános rendelkezések 3. § 4. §

(1) A lakossági fogyasztó által felhasznált villamos ener- (1) A VET 52. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meg- gia elszámolására — az 1. § (2) bekezdésének figyelembe- határozott esetekben alkalmazható felemelt díj mértéke vételével — a (2)—(8) bekezdésekben foglaltak szerint a megegyezik az ,,A’’ díjszabás áramdíjának négyszeresével. következ´ó, tiszta áramdíjas díjszabásokat kell alkalmazni: (2) A felemelt díj alkalmazása esetén további díjtételek — lakossági általános díjszabás (,,A’’ díjszabás), nem számíthatók fel. — lakossági vezérelt vételezés díjszabása (,,B’’ díjszabás), — villamosenergia-ipari díjszabás (,,C’’ díjszabás). (2) A fogyasztó — az 1. § (2) bekezdésének figyelembe- Forgalmi adó vételével — évente legfeljebb egy alkalommal kérheti a korábban általa választott díjszabásnak más árszabásra 5. § (díjszabásra) történ´ó változtatását. Az új árszabás (díjsza- bás) a szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott fel- Az e rendelet 1. számú mellékletében közzétett díjak az tételek teljesülése után alkalmazható. általános forgalmi adót nem tartalmazzák. (3) A ,,C’’ díjszabással kell elszámolni a villamosenergia- ipari társaságok munkavállalói és nyugdíjasai által2 vételezett villamos energiát évi 20 000 kWh-t meg nem haladó fogyasz- Átmeneti és vegyes rendelkezések tás esetén. Az e feletti fogyasztást — a (4) és (5) bekezdések- ben leírtak figyelembevétele mellett — az ,,A’’ díjszabás díj- 6. § tételével kell elszámolni. (1) A szolgáltató — a kihirdetés után 30 napon belül — 1 Jelen rendelet hatálybalépése után a lakossági fogyasztókon kívüli köteles a fogyasztó részére a rendelet 3. számú melléklete egyéb fogyasztók részére szolgáltatott villamos energia árának megállapí- tásáról szóló 9/1999. (III. 19.) GM rendelet [új nem lakossági tarifaren- szerinti tartalommal tájékoztatást nyújtani. delet]. (2) Amennyiben a fogyasztó máshogy nem rendelkezik, 2 A jogosultak körét, a vételezés feltételeit és szabályait a munkaügyi miniszter határozatával az ágazatra kiterjesztett Villamosenergiaipari Kol- és e rendelet hatálybalépését megel´óz´óen villamos energia lektív Szerz´ódés, valamint a szolgáltatók üzletszabályzatai határozzák meg. fogyasztását a lakossági fogyasztók részére háztartási célra 1676 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám szolgáltatott villamos energia díjának megállapításáról (7) Az e rendeletben foglalt áralkalmazási feltételek és szóló, többször módosított 38/1995. (VIII. 25.) IKM ren- díjak alkalmazásának kezd´ó id´ópontjáig az R. rendelkezé- delet (a továbbiakban: R.) 1. számú mellékletének sei szerint kell eljárni. a) ,,A’’ díjszabása szerint számolták el, akkor az e rendelet szerinti ,,A’’ díjszabást, Dr. Chikán Attila s. k., b) ,,B’’ díjszabása szerint számolták el, akkor az e ren- gazdasági miniszter delet szerinti ,,B’’ díjszabást, c) ,,C’’ díjszabása szerint számolták el, akkor az e rendelet szerinti ,,C’’ díjszabást 1. számú melléklet kell alkalmazni a fogyasztás elszámolására. a 10/1999. (III. 19.) GM rendelethez

A lakossági fogyasztók részére szolgáltatott Záró rendelkezések villamos energia legmagasabb díjai forgalmi adó nélkül

7. § Díjszabások Áramdíjak Ft/kWh ,,A’’ (lakossági általános) 18,70 (1) Ez a rendelet — a (6) bekezdés figyelembevételével ,,B’’ (lakossági vezérelt) 8,70 — 1999. július 1-jén lép hatályba. ,,C’’ (villamosenergia-ipari) 5,10 (2) E rendelet hatálybalépésével egyidej´úleg a 38/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet, valamint az azt módosító — 12/1996. (II. 27.) IKM rendelet, 2. számú melléklet — 56/1996. (XII. 20.) IKIM rendelet, — 12/1997. (III. 24.) IKIM rendelet, a 10/1999. (III. 19.) GM rendelethez — 27/1997. (VI. 25.) IKIM rendelet, — 55/1997. (IX. 23.) IKIM rendelet, Az e rendeletben közzétett szabályoknak megfelel´óen — 75/1997. (XII. 21.) IKIM rendelet, lehet elszámolni a lakossági fogyasztókon kívül — a fo- — 2/1998. (VII. 23.) GM rendelet, gyasztó igénybejelentése esetén —: — 22/1998. (XII. 19.) GM rendelet a) a lakóépületek közös helyiségeiben a lakók által hatályát veszti. közösen használt lakossági célú készülékek (villamos for- róvíztároló, mosógép, centrifuga stb.) és az épület közös (3) Az e rendeletben foglaltakat els´ó alkalommal a ha- üzemeltetéséhez (pl. lift, lépcs´óház világítás stb.) felhasz- tálybalépést követ´ó els´ó leolvasás utáni fogyasztás elszá- nált villamos energiát, ha annak árát a lakók fizetik, molásánál kell alkalmazni. Éves számlázás esetén a VKSZ b) a tulajdonosok által lakott lakásokból álló, vagy a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerint kell eljárni. tulajdonosok és a bérl´ók által vegyesen lakott (ideértve a (4) A hatálybalépést követ´óen az áramszolgáltató (vagy kizárólag bérl´ók által lakott) lakóépületek olyan külön megbízottja) a szerz´ódésben foglaltaktól eltér´ó id´ópont- mért villamos energia felhasználását is (pl. központi f´út´ó- ban is jogosult egyszeri külön mér´óleolvasást végezni. berendezés villamos energia fogyasztása), melynek ellen- értéke közvetlenül a bérl´ók között kerül felosztásra, (5) Amennyiben a hatálybalépés után tervezett els´ó leolvasás a fogyasztónak felróható okból kétszeri kísérlet- c) magánszemély, lakás- és garázsszövetkezet tulajdo- tel nem hajtható végre, vagy írásbeli fogyasztói bejelentés- nában lév´ó vagy általuk bérelt gépkocsitároló külön mért b´ól nem állapítható meg a számlázás alapjául szolgáló villamos energia felhasználását, mér´óállás, a számlázásnál az árváltozás hónapjának utolsó d) a lelkiismereti és a vallásszabadságról, valamint az napjával mint osztónappal lehet az árváltozást megel´óz´ó egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 8. §-ának (1) be- és követ´ó leolvasási adatok különbségét áralkalmazás kezdésében meghatározott és ugyanezen törvény 9. §-a szempontjából id´óarányosan megosztani. szerint a bírósági nyilvántartásba felvett egyházak — hité- leti tevékenység folytatására szolgáló — épületeinek, he- (6) A lakossági díjszabásokkal elszámolt fogyasztók R. lyiségeinek villamos energia felhasználását, szerinti éves fogyasztási tömbjeinek végelszámolását — az 3 e) a diplomáciai rendeltetés´ú, lakás céljára is szolgáló R. 1. § (7) bekezdésének figyelembevételével — a hatály- épületek villamos energia felhasználását, balépés el´ótti utolsó, éves elszámolás id´ópontját követ´ó f) azoknak a nem nyereségorientált, szociális jelleg´ú id´ószakra soron kívül el kell végezni. intézményeknek (pl. szociális otthon, rendház, szeretet- otthon, gyermekotthon stb.) a teljes villamos energia fel- használását, amelyek a gondozottak vagy más min´óségben 3 Az 1. számú mellékletben szerepl´ó díjakhoz tartozó éves fogyasztási ott lakók állandó bejelentett lakásául szolgálnak, ideértve tömböket a számlázás során id´óarányosan kell alkalmazni, és egy év elteltével végelszámolást kell készíteni. Az éves fogyasztási tömbök igazolt az átmeneti szállást és a menekültek elhelyezésére szolgáló társbérl´ónként külön-külön alkalmazandók. intézményt. 1999/23. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1677

3. számú melléklet b) földgáz f´út´óértéke: az MSZ 2373 szabvány szerinti a 10/1999. (III. 19.) GM rendelethez gáztechnikai normál állapotú, köbméterben mért száraz földgáz f´út´óértéke; c) gáztechnikai normál állapot: a földgáz olyan állapota, A 6. § (1) bekezdésében el´óírt tájékoztatás tartalma amikor az abszolút nyomása 101,325 kPa, a termodinami- kai h´ómérséklete 288,15 K; A 6. § (1) bekezdésében el´óírt tájékoztatásnak legalább d) téli fogyasztási id´ószak: a november 1-jét´ól március az alábbi ismereteket és adatokat kell tartalmaznia: 31-ig terjed´ó id´ószak; 1. Minden fogyasztónál: e) alapdíj: éves díj, melyet a fogyasztó a szolgáltatás Az új lakossági tarifarendszer közérthet´ó leírása. A rendelkezésre állásáért, teljes naptári évre vonatkozóan szolgáltató által a ,,B’’ díjszabást igénybe vev´ó fogyasztók- fizet; nál alkalmazott vezérlési módszer, stratégia ismertetése. f) teljesítménydíj: éves díj, melyet a fogyasztó a téli fo- 2. Ezenkívül azon fogyasztóknál, akiknek az R. A) díj- gyasztási id´ószakban lekötött legnagyobb teljesítmény szabása szerinti éves fogyasztása elérte az 5000 kWh-t: után — annak rendelkezésre állásáért — teljes naptári évre Tájékoztató (példákkal illusztrálva) a lakosságon kívüli vonatkozóan fizet; egyéb fogyasztók által [és a jelen rendelet 1. §-ának (2) be- g) gázdíj: az a díj, amelyet a fogyasztó (vásárló) az átvett kezdése szerint a lakossági fogyasztók által is] választható földgáz h´ómennyisége után fizet; árszabásokról, azok jellemz´óir´ól, áralkalmazási feltételei- h) id´ószakos (alternatív) fogyasztó: a földgázt más ener- r´ól, a választás feltételeir´ól és szempontjairól. giahordozóval bármikor helyettesíteni tudó azon fogyasz- tó, aki a téli fogyasztási id´ószakban a szerz´ódés szerint legalább 2500 m3/h teljesítmény tényleges vételezését ké- pes megszakítani; i) kiegyenlít´ó (puffer) fogyasztó: a földgázt a földgázfel- használás egyenletessé tétele érdekében egyedi közüzemi A gazdasági miniszter szerz´ódés alapján csak id´ószakonként vételez´ó és a vétele- 11/1999. (III. 19.) GM zést a gázszolgáltató (gázértékesít´ó) által rendelkezésre rendelete bocsátott mindenkori teljesítménynek megfelel´óen változ- tató fogyasztó. a földgáz díjának megállapításáról (2) Az e rendeletben használt viszonteladói ár fogalma megegyezik a GSZT 31. §-ában használt viszonteladói ár A gázszolgáltatásról szóló 1994. évi XLI. törvény fogalmával. (a továbbiakban: GSZT) 31. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — figyelemmel a GSZT (3) Az e rendeletben használt szállítóvezetéki, lakossá- 31. §-ának (1) bekezdésére — a következ´óket rendelem gi, nem lakossági ár fogalmak a GSZT 31. §-ában használt el: szolgáltatási ár fogalma alá tartoznak. (4) Az e rendeletben külön meg nem határozott fogalmak- A rendelet hatálya ra a GSZT, a GSZT végrehajtásáról szóló 3/1995. (I. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VHR), a bányászatról szóló 1. § 1993. évi XLVIII. törvény, az ,,MSZ 1648 Közszolgáltatású, vezetékes földgáz’’ szabvány és a gázüzem´ú járm´úvek üzem- A rendelet hatálya a gázértékesít´ó és a gázszolgáltató által anyagellátó berendezéseir´ól szóló 6/1993. (V. 12.) IKM ren- vezetéken értékesített, valamint a földgázüzem´ú járm´úvek delet meghatározásai vonatkoznak. üzemanyagaként felhasznált földgáz (BTO 111020 00 00; VTSZ 2711 21 00 00) hatósági legmagasabb díjainak és áralkalmazási feltételeinek megállapítására terjed ki. Általános rendelkezések

3. § Fogalommeghatározások (1) A gázértékesít´ó és a gázszolgáltató által értékesített 2. § földgáz esetében alkalmazható árszabásokat és az áralkal- mazás feltételeit a 4—8. §-ok tartalmazzák. (1) E rendelet alkalmazásában (2) Az e rendeletben szerepl´ó áralkalmazási feltételeket a) szállítóvezetékr´ól ellátott fogyasztó: a gázértékesít´ó és díjakat kell alkalmazni a felek eltér´ó (díjak tekintetében országos szállítóvezeték rendszerér´ól közvetlenül vételez´ó a rendeletben szerepl´ónél alacsonyabb díjakban történ´ó) fogyasztó; megállapodásának hiányában. 1678 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám

(3) A földgáz vásárlója által fizetend´ó gázdíj összegét désszegés, valamint a GSZT 26. § (3) bekezdésében — a szolgáltatott (átvett) földgáz köbméterben mért és meghatározott szabálytalan vételezés esetén a fogyasztó gáztechnikai normál állapotra átszámított térfogatának, a GSZT 27. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felemelt — a mérési id´ószakra hiteles mér´óeszközzel meghatá- díjat köteles fizetni a gázszolgáltató részére. A felemelt rozott átlagos f´út´óértéknek, valamint díj mértékét ezen rendelet 1. számú mellékletének — az egységnyi h´ómennyiségre vonatkozó gázdíjnak G) fejezete tartalmazza. A felemelt díj alkalmazásánál a az összeszorzásával kell megállapítani. mennyiséget a Gázszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (VHR 1. számú melléklete) 14. §-ának (4) bekezdése (4) A gáztechnikai normál állapotra történ´ó térfogatát- szerint kell megállapítani. számítás okán a gázmér´ón leolvasott és a számlán szerepl´ó fogyasztás m3-ben kifejezett mennyisége egymástól eltér- (15) A gázszolgáltatásból szerz´ódésszegés miatt kikap- het. csolt fogyasztó a kikapcsolás id´ótartamára is köteles az alapdíjat vagy teljesítménydíjat megfizetni. (5) Ha a gázszolgáltató, illetve a fogyasztó rendelkezik a gázmennyiség és a gázmin´óség mérésére alkalmas hiteles (16) A 21—27,2 MJ/m3 f´út´óérték´ú földgázok teljesít- mér´óeszközzel, az érintett felek a h´ómennyiség elszámo- ménydíjából, alapdíjából és gázdíjából a f´út´óérték minden lására külön megállapodást köthetnek. megkezdett 0,4 MJ/m3 csökkenése után legalább 0,2% en- (6) Az elszámolás alapja a hitelesített mér´óm´úszeren gedményt kell adni. mért — a gázértékesít´ó, illetve a gázszolgáltató által a (17) A 21,0 MJ/m3 f´út´óértéket meg nem haladó földgáz mérési id´ószakra meghatározott — átlagos f´út´óérték, amit 3 esetében, az el nem éghet´ó rész (inerttartalom) minden kéttizedes MJ/m értékre kell kerekíteni. megkezdett térfogatszázaléka után (7) Üzemi állapotról gáztechnikai normál állapotra tör- — 17,01—21,0 MJ/m3 f´út´óérték között legalább 41 kJ/m3, tén´ó átszámításnál a jelen rendelet 2. számú mellékletében — 13,01—17,0 MJ/m3 f´út´óérték között legalább 54 kJ/m3, felsorolt hitelesítési el´óírásokban foglaltak az irányadóak. — 13,0 MJ/m3 f´út´óérték alatt legalább 69 kJ/m3 (8) A fogyasztó a 6. és 7. §-okban szerepl´ó alapdíjat havi vagy a szerz´ódésben rögzített id´ószaki ütemezés szerint, f´út´óérték engedményt kell adni. fogyasztási helyenként köteles megfizetni. (18) Amennyiben az 1. számú mellékletben közzétett (9) Az 5. és 7. §-okban szerepl´ó teljesítménydíj összegét díjakkal elszámolt fogyasztóknál a hatálybalépés után ter- — a téli fogyasztási id´ószakban MJ/h-ban megállapí- vezett els´ó gázmér´ó leolvasás a fogyasztó hibájából nem tott (lekötött) legnagyobb teljesítmény, és hajtható végre, és a számlázás alapjául szolgáló mér´óállás — az egységnyi teljesítményre vonatkozó teljesítménydíj fogyasztói bejelentésb´ól sem állapítható meg, a gázszolgál- összeszorzásával kell megállapítani. tató vagy annak megbízottja a gázszolgáltató Üzletszabály- zatában rögzített módon — a szolgáltató rendelkezésére (10) A (8) bekezdés szerinti alapdíj és a (9) bekezdés álló bázisadat alapján — jogosult a fogyasztást megállapí- szerinti teljesítménydíj havi vagy szerz´ódés szerinti hánya- tani. Amennyiben bázisadat nem áll rendelkezésre (pl. új da minden hónap els´ó napján, vagy a szerz´ódésben rögzí- fogyasztó), vagy a fogyasztó a bázisadat ellen bizonyítottan tett megfelel´ó id´ószak els´ó napján esedékes. A földgázszol- jogos kifogást emel, — a gázszolgáltató Üzletszabályzatá- gáltatásba év közben bekapcsolódó új fogyasztó az alapdíj ban rögzített feltételek mellett — a fogyasztóval történt vagy a teljesítménydíj id´óarányos részét fizeti. A megkez- megállapodás szerint kell eljárni. dett hónap vagy id´ószak egész hónapnak vagy id´ószaknak számít. (11) A tárgyhóra es´ó — az 5—7. §-okban szerepl´ó — alapdíjakat, illetve teljesítménydíjakat hóközi fogyasz- Viszonteladói árszabás tóváltozás esetén a korábbi fogyasztó, hó elsejével tör- tén´ó fogyasztóváltozás esetén az új fogyasztó köteles 4. § megfizetni. (12) Ha a fogyasztó egy telephelyén több gázmér´ó talál- (1) Ezt az árszabást kell alkalmazni a gázértékesít´ó által ható, az adott árszabáson belüli szabályokat a gázmér´ók a gázszolgáltató részére történ´ó földgázértékesítés ellen- névleges teljesítményének összege alapján kell alkalmazni. értékének meghatározására. (13) Az egyes árszabások esetén alkalmazható legmaga- (2) A gázszolgáltató az általa átvett földgázért a (3) bekez- sabb díjakat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A dés szerinti viszonteladói teljesítménydíjat (Ft/MJ/nap), és a díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. 3. § (3) bekezdés szerinti gázdíjat fizet. A viszonteladói telje- (14) A GSZT 26. §-a (2) bekezdésének c) pontjában sítménydíj havi vagy szerz´ódés szerinti hányada minden hó- említett — gázmér´ó befolyásolásával — való vételezés, nap els´ó napján vagy a szerz´ódésben rögzített megfelel´ó az f) , g) , h) , i) és j) pontjaiban meghatározott szerz´ó- id´ószak els´ó napján esedékes. 1999/23. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1679

(3) A viszonteladói teljesítménydíj éves összegét (3) Ezen árszabás egyéb áralkalmazási feltételei érte- — a téli fogyasztási id´ószakra a gázszolgáltató által lemszer´úen megegyeznek a nem lakossági árszabásról lekötött legnagyobb napi teljesítmény, és szóló 7. § (6)—(12) bekezdéseiben szerepl´ó áralkalma- — az egységnyi teljesítményre vonatkozó viszonteladói zási feltételekkel. teljesítménydíj (4) Ezen árszabás díjtételeit e rendelet 1. számú mellék- összeszorzásával kell megállapítani. letének B) fejezete tartalmazza. (4) A gázszolgáltató az általa ellátott kiegyenlít´ó fo- gyasztók éves, valamint az id´ószakos fogyasztók téli fo- gyasztási id´ószakon kívüli — igazolt — fogyasztása után Lakossági árszabás viszonteladói díjkedvezményre jogosult. A viszonteladói díjkedvezmény összegét 6. § — az ezen fogyasztók által ily módon vételezett h´ó- mennyiség, (1) Ezt az árszabást kell alkalmazni a gázszolgáltató által a lakossági fogyasztó részére, háztartási célra szolgál- — az egységnyi h´ómennyiségre vonatkozó viszont- tatott földgáz elszámolására. eladói díjkedvezmény összeszorzásával kell megállapítani. (2) E rendelet alkalmazása szempontjából háztartási célnak min´ósül: (5) Ha a gázértékesít´ó a téli fogyasztási id´ószakban a a) a természetes személyek háztartási, f´ózési, sütési, földgáz átadásának szünetelését rendeli el a gázszolgáltató f´útési, használati melegvíz-szolgáltató (konyhai, fürd´ószo- által ellátott id´ószakos fogyasztó esetében és a gázszolgál- bai) és h´útési berendezéseinek, tató által lekötött legnagyobb napi teljesítményben ezen b) a lakóépületben a lakások rendeltetésszer´ú haszná- fogyasztó lekötött teljesítménye is — a gázértékesít´ó és a latához tartozó helyiségek (pl. lépcs´óház, folyosó, mosó- gázszolgáltató közötti szerz´ódés szerint igazoltan — sze- konyha, szárító, gyermekkocsi-tároló, gépkocsitároló, ka- repel, a gázszolgáltató a (4) bekezdésen túl további, napon- pualj, központi berendezések helyiségei) f´útését szolgáló ként számítandó díjkedvezményre jogosult. Ezen kedvez- berendezések, mény értékét c) a lakóépület f´útésére (h´útésére) és használati meleg- — a gázszolgáltató és az érintett fogyasztó közötti szer- víz el´óállítására engedélyezett központi f´út´óberendezés z´ódésben lekötött teljesítmény (MJ/h) 24-szerese, földgázfogyasztása. — a gázszolgáltató által lekötött napi teljesítmény (MJ/nap) hányadosa (3) A lakossági fogyasztó — a (8) bekezdés kivételével — a háztartási célra elfogyasztott földgázért a 3. § alapján kell kiszámítani oly módon, hogy az el´óbbi hánya- (3) bekezdése alapján meghatározott gázdíjat, a szolgál- dost meg kell szorozni az éves viszonteladói teljesítmény- tatás rendelkezésre állásáért pedig fogyasztási helyen- díj 365-öd részével. ként a 3. § (8) bekezdése szerinti alapdíjat fizet. (6) A h´ómérséklet miatti, illetve attól független napi (4) Ha a fogyasztó fogyasztását mér´ó gázmér´ó(k) névleges teljesítmény túllépés eseteit és feltételeit a felek közötti (össz)teljesítménye eléri vagy meghaladja a 20 m3/h értéket, szerz´ódésben kell meghatározni. a fogyasztó az alapdíjat a gázmér´ó(k) névleges (össz)teljesít- (7) A viszonteladói árszabás díjai a gázszagosítás ellen- ménye alapján köteles fizetni. Az ebben az esetben a földgáz értékét nem tartalmazzák. fogyasztás elszámolásához újonnan beépíthet´ó gázmér´ók (8) Ezen árszabás díjtételeit e rendelet 1. számú mellék- névleges teljesítményét e rendelet 4. számú melléklete tartal- letének A) fejezete tartalmazza. mazza. (5) Ha a (4) bekezdés szerinti alapdíjat fizet´ó fogyasztó gázmér´ójének névleges teljesítménye a beépített gázüzemi Szállítóvezetéki árszabás berendezések névleges teljesítményeinek összegéhez vi- szonyítva 15%-nál nagyobb, a fogyasztó kezdeményezheti 5. § a gázmér´ó cseréjét a gyártási méretsorozatnak megfelel´ó típusú és teljesítmény´ú gázmér´óre. A fogyasztói kezdemé- nyezést a gázszolgáltató, a rendelkezésére álló m´úszaki (1) Ezt az árszabást kell alkalmazni a gázértékesít´ó által adatok figyelembevételével (beépített gázmér´ó névleges szállítóvezetékr´ól ellátott fogyasztók részére szolgáltatott teljesítménye, üzemel´ó berendezések száma, teljesítmé- földgáz elszámolására. nye, éves gázfelhasználás stb.) köteles 30 napon belül fe- (2) Az (1) bekezdés szerint szolgáltatott földgázért a lülvizsgálni. A mér´ócserére vonatkozó jogos fogyasztói fogyasztó az e rendelet 3. § (3) bekezdése alapján megálla- kezdeményezés esetén a gázszolgáltató a mér´ócserét nem pított gázdíjat és a 3. § (9) bekezdése alapján megállapított tagadhatja meg, és köteles a felülvizsgálat id´ópontját kö- teljesítménydíjat fizet. vet´ó 3 hónapon belül elvégezni. A fenti mér´ócserével kap- 1680 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám csolatos gázmér´ókötés kialakításának költsége a fogyasz- az e rendelet 4. számú mellékletének a) pontja tartal- tót terheli, kivéve, ha a gázszolgáltató az indokolt gázmé- mazza. r´ócserét határid´ón belül nem hajtja végre. A felülvizsgálat (4) Ha a nem lakossági fogyasztó fogyasztását mér´ó után a szolgáltató a fogyasztást a m´úszakilag indokolt gázmér´ó(k) névleges (össz-)teljesítménye telephelyenként gázmér´ó teljesítményének megfelel´ó tarifával köteles el- 100 m3/h-nál nagyobb, a fogyasztó a 3. § (3) bekezdése számolni. Az új gázmér´ó beszerzésnek költsége a gázmér´ó szerint meghatározott gázdíjat és a 3. § (9) bekezdése tulajdonosát terheli. szerinti teljesítménydíjat köteles fizetni. Ezen fogyasztók (6) Ha a gázszolgáltató egy naptári napnál hosszabb teljesítménylekötése nem lehet kisebb 101 m3/h-nál. üzemzavar miatt földgázt nem szolgáltat, az alapdíjat a (5) Ha a gázmér´ó(k) 100 mbar-nál nagyobb üzemi nyo- kies´ó napok arányában nem kell megfizetni. Ez a rendel- mású szakaszba van(nak) beépítve, a gázmér´ó(k) névleges kezés nem vonatkozik a tervszer´ú karbantartás miatti ki- (össz-)teljesítményét gáztechnikai normál állapotra át kell esésre. számítani. Az átszámításnál üzemi értékként a gázmé- (7) Ha a lakóépületben és a vegyes rendeltetés´ú (rész- r´ó(k)nél mért üzemi nyomás átlagát, illetve a szolgáltatott ben lakás, részben egyéb célra használt) épületben (a to- gáz h´ómérsékletének éves átlagát kell figyelembe venni. vábbiakban együtt: lakóépület) a lakossági fogyasztók és a (6) Ha a gázszolgáltató a (2) és (3) bekezdésben megha- lakossági fogyasztókon kívüli fogyasztók szükségletét kö- tározott fogyasztó esetében egy naptári napnál hosszabb zös kazánból elégítik ki, és a szükséges földgázt közös üzemzavar miatt földgázt nem szolgáltat, az alapdíjat a mér´óberendezésen mérik, a földgázfogyasztást a lakossági kies´ó napok arányában nem kell megfizetni. Ez a rendel- árszabással kell elszámolni. kezés nem vonatkozik a tervszer´ú karbantartás miatti ki- (8) Azokban a lakóépületekben, amelyekre nem vonat- esésre. kozik a (7) bekezdés és a szolgáltatott földgáz mérése (7) Ha a gázszolgáltató a (4) bekezdésben meghatáro- lakásonként nem megoldott, a fogyasztott földgázért laká- zott fogyasztó esetében a lekötött teljesítményt 24 óránál sonként hosszabb ideig üzemzavar miatt nem szolgáltatja, a telje- — az 1. számú melléklet D) fejezetében szerepl´ó egy- sítménydíjat a kies´ó — az évi lekötött mennyiség és a ségárnak, és lekötött teljesítmény arányában számított — teljesítmény- — a 3. számú mellékletben a lakás típusa és a beépített órákra nem kell megfizetni. Ez a rendelkezés nem vonat- gázfogyasztó készülék(ek) által meghatározott fogyasztásnak kozik a tervszer´ú karbantartás miatti kiesésre. az összeszorzásával meghatározott átalánydíjat kell fizetni. (8) Ha a fogyasztó a szerz´ódésben lekötött teljesít- (9) Ezen árszabás díjtételeit e rendelet 1. számú mellék- ménynél legalább egy órán keresztül folyamatosan töb- letének C) és D) fejezete tartalmazza. bet vételez, ez a GSZT 26. §-ának (2) bekezdés a) pontja alapján szerz´ódésszegésnek min´ósül, és a fogyasztónak a GSZT 27. §-a (1) bekezdés a) pontjában említett pót- Nem lakossági árszabás díjat kell fizetnie. A pótdíj a jogosulatlanul igénybe vett többletteljesítmény éves teljesítménydíjának 1,25-szö- 7. § röse. Ismételt túllépés esetén a teljesítmény túllépés pótdíját a gázszolgáltató a havi legnagyobb túllépés után havonta külön-külön újra felszámíthatja. (1) Ezt az árszabást kell alkalmazni a gázszolgáltató által ellátott azon fogyasztók földgázfogyasztásának elszá- (9) Az id´ószakos fogyasztó olyan egyedi vagy általános molására, akik számára nem a lakossági (6. §) vagy üzem- közüzemi szerz´ódést köthet, amelynek alapján a téli fo- anyag (8. §) árszabást kell alkalmazni. gyasztási id´ószakban csak azokra a napokra fizet teljesít- ménydíjat, amely napokon földgázt vételez. A teljesít- (2) Ha a nem lakossági fogyasztó fogyasztását mér´ó ménydíj összegét gázmér´ó(k) névleges (össz-)teljesítménye telephelyenként 3 — a id´ószakos fogyasztó által a téli fogyasztási id´ószak- nem éri el a 20 m /h értéket, a fogyasztó a 3. § (3) bekezdése ban lekötött legnagyobb teljesítmény alapján számított szerint meghatározott gázdíjat és a 3. § (8) bekezdése teljesítménydíj 365-öd részének, és szerinti alapdíjat köteles fizetni. — a téli fogyasztási id´ószak tényleges fogyasztási nap- (3) Ha a nem lakossági fogyasztó fogyasztását mér´ó jainak gázmér´ó(k) névleges (össz-)teljesítménye telephelyen- 3 az összeszorzásával kell megállapítani. ként 20—100 m /h érték között van, a fogyasztó a 3. § (3) bekezdése szerint meghatározott gázdíjat és a 3. § (10) A gázszolgáltató (szállítóvezetéki árszabás esetén (8) bekezdése szerinti — a gázmér´ó névleges (össz-)tel- a gázértékesít´ó) a 2. § (1) bekezdés h) pontjában szerepl´ó jesítményét´ól függ´ó — alapdíjat köteles fizetni. Az teljesítménylekötést el nem ér´ó fogyasztó esetében is köt- ebben az esetben a földgázfogyasztás elszámolásához het a (9) bekezdésben említett szerz´ódést, de erre nem újonnan beépíthet´ó gázmér´ók névleges teljesítményét kötelezhet´ó. 1999/23. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1681

(11) A kiegyenlít´ó fogyasztó jogosult olyan szerz´ódés Vegyes rendelkezések kötésére, amely szerint teljesítménydíjat az ezen szerz´ódés alapján elfogyasztott földgáz után nem fizet. 9. § (12) Az id´ószakos vagy a kiegyenlít´ó fogyasztóval kötött (1) A gázszolgáltató a gázellátásba bekapcsolt települése- szerz´ódésnek tartalmaznia kell azt a fogyasztói vállalást, ken a mérési id´ószakra meghatározott átlagos f´út´óértéket hogy a gázszolgáltató kérésére az id´ószakos fogyasztó leg- köteles rendszeresen, a helyileg szokásos módon közzétenni. feljebb 2, a kiegyenlít´ó fogyasztó legfeljebb 1 órán belül vételezését befejezi. Amennyiben a megjelölt határid´ón (2) Az a gázszolgáltató, amely a lakossági árszabású belül az id´ószakos vagy a kiegyenlít´ó fogyasztó a földgáz- fogyasztóknál nyomáskorrekciót alkalmaz, a szolgáltatási vételezést nem fejezi be, a gázszolgáltató jogosult a korlá- területére hiteles mér´óeszközzel mért légköri (barometri- tozás alá es´ó teljesítmény alapján számított teljesítménydíj kus) nyomásértékeket köteles rendszeresen, a helyileg szo- 365-öd részét felszámítani minden, a megjelölt határid´ó kásos módon közzétenni. után megkezdett órára. (3) A gázértékesít´ó és a gázszolgáltató köteles lehet´óvé (13) Ha a (3) bekezdés szerinti fogyasztó gázmér´ójé- tenni, hogy a gázellátásba bekapcsolt település önkor- nek névleges teljesítménye a beépített gázüzemi beren- mányzata, valamint a területileg illetékes fogyasztóvédel- dezések névleges teljesítményeinek összegéhez viszo- mi szervezetek az (1)—(2) bekezdések szerinti méréseket nyítva 15%-nál nagyobb, a fogyasztó kezdeményezheti a és számításokat ellen´órizhessék, vagy ellen´óriztethessék. gázmér´ó cseréjét a gyártási méretsorozatnak megfelel´ó (4) Ha a fogyasztó a szolgáltatott földgáz ellenértékét típusú és teljesítmény´ú gázmér´óre. A fogyasztói kezde- el´óre megfizeti (pl. mágneskártyás gázmér´ó esetében), át- ményezést a gázszolgáltató, a rendelkezésére álló m´ú- lagos f´út´óértéknek a fogyasztási helyre vonatkozóan a vá- szaki adatok figyelembevételével (beépített gázmér´ó sárlás napját megel´óz´ó hat naptári hónap tényleges f´út´ó- névleges teljesítménye, üzemel´ó berendezések száma, értékének kéttized MJ/m3-re kerekített számtani átlagát teljesítménye, éves gázfelhasználás stb.) köteles 30 na- kell tekinteni, és a gázdíjat pon belül felülvizsgálni. A mér´ócserére vonatkozó jogos — az így számított átlagos f´út´óérték, fogyasztói kezdeményezés esetén a gázszolgáltató a mé- — a vásárolt földgáz köbméterben mért mennyiségé- r´ócserét nem tagadhatja meg, és köteles a felülvizsgálat nek, és id´ópontját követ´ó 3 hónapon belül elvégezni. A fenti — a vásárlás id´ópontjában az egységnyi h´ómennyiségre mér´ócserével kapcsolatos gázmér´ókötés kialakításának vonatkozó díjnak költsége a fogyasztót terheli, kivéve, ha a gázszolgáltató az összeszorzásával kell megállapítani. Az alapdíj fizetése az indokolt gázmér´ócserét határid´ón belül nem hajtja a következ´ó vásárlás alkalmával utólag történik, az el´óz´ó végre. A felülvizsgálat után a szolgáltató a fogyasztást a vásárlás óta eltelt id´ószakban érvényes alapdíjak összegzé- m´úszakilag indokolt gázmér´ó teljesítményének megfe- sével. A megkezdett hónap egész hónapnak számít. lel´ó tarifával köteles elszámolni. Az új gázmér´ó beszer- zésének költsége a gázmér´ó tulajdonosát terheli. (14) A közvilágítási célú fogyasztás elszámolása esetén Átmeneti rendelkezések a közterületeket megvilágító berendezések karbantartási és fenntartási költségeinek megfizetése tekintetében kü- 10. § lön megállapodást kell kötni (beleértve a világítótestek pótlásának és cseréjének a költségeit is). (1) E rendelet kihirdetését követ´óen, de még a hatály- balépés el´ótt a gázszolgáltató köteles az új tarifarendszert (15) Ezen árszabás díjtételeit e rendelet 1. számú mel- a rendelkezésére álló eszközök (röplap, sajtó, ügyfélszol- lékletének E) fejezete tartalmazza. gálati iroda stb.) útján a fogyasztókkal megismertetni. Az ismertetésnek els´ósorban a tarifarendszer új elemeire és a hatálybalépés el´ótt érvényes tarifarendszert´ól való eltéré- Üzemanyag árszabás sekre kell kiterjednie. (2) A rendelet kihirdetésekor az 1. számú melléklet a 8. § díjakat az 1998. július 1-jei árszinten tartalmazza. (3) A 20 m3/h névleges (össz-)teljesítménynél kisebb gáz- mér´óvel rendelkez´ó fogyasztók által fizetend´ó alapdíj(ak) (1) Ezt az árszabást kell alkalmazni annak a földgáz árváltozások utáni nagysága legfeljebb olyan %-os mértékkel mennyiségnek az elszámolására, amelyet a gázüzem´ú jár- haladja meg az e rendelet kihirdetésekor az 1. számú mellék- m´úvek üzemanyagaként közforgalmú autógáz tölt´óállo- letben közzétett alapdíj(ak) nagyságát, amilyen mértékben az máson kereskedelmi céllal értékesítenek. átlagár árváltoztatások utáni nagysága haladja meg az e ren- (2) Ezen árszabás díjtételét e rendelet 1. számú mellék- delet kihirdetésekor az 1. számú mellékletben közzétett díj- letének F) fejezete tartalmazza. tételek alapján számított átlagárat. 1682 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám

Záró rendelkezések B) Szállítóvezetéki árszabás

11. § Éves szállítóvezetéki Szállítóvezetéki gázdíj teljesítménydíj (Ft/MJ/h) (Ft/MJ)

(1) E rendelet a 10. § kivételével — és a (3) bekezdésben 386 0,532 foglaltak figyelembevételével — 1999. július 1-jén lép ha- tályba. E rendelet 10. §-a a kihirdetés id´ópontjában lép C) Lakossági fogyasztás árszabása hatályba. Éves Éves (2) Az e rendelet mellékletében szerepl´ó díjat a rendelet Gázmér´ó(k) névleges lakossági lakossági Gázdíj hatálybalépését követ´ó els´ó mér´óleolvasás utáni fogyasz- (össz-)teljesítménye (m3/h) alapdíj alapdíj* (Ft/MJ) tás elszámolásánál kell hatósági legmagasabb árként alkal- (Ft) [Ft/(m 3/h)] mazni. 20-nál kisebb 1800 — 0,819 (3) Az e rendeletben közzétett ár (díj) a hatálybalépés 20 és 20-nál nagyobb — 3182 0,714 el´ótt kötött szerz´ódések részévé válik, kivéve, ha a felek az eredeti szerz´ódés változatlan fenntartásában, vagy az * m3/h a gázmér´ó(k) névleges (össz-)teljesítményére vonatkoztatva. e rendeletben foglaltaknál alacsonyabb ár (díj) alkalmazá- sában állapodtak meg. D) Mér´óvel nem rendelkez´ó lakások árszabása (4) Az e rendeletben foglalt áralkalmazási feltétele- Fogyasztás egységára (Ft/MJ) 0,849 ket, továbbá a rendelet 1. számú mellékletének B) és E) fejezeteiben szerepl´ó teljesítménydíjakat és kiegészí- t´ó díjakat, valamint F) és G) fejezeteiben szerepl´ó díja- E) Nem lakossági árszabás kat 1999. július 1-jét´ól, az A) fejezetben szerepl´ó vi- Éves szonteladói teljesítménydíjat és gázdíjat 1999. július 10- Gázmér´ó(k) névleges Éves alapdíj Gázdíj alapdíj* (össz-)teljesítménye (m3/h) (Ft) (Ft/MJ) t´ól kezd´ód´óen, a B)—E) fejezetekben szerepl´ó alapdí- [Ft/(m 3/h)] jakat és gázdíjakat az 1999. július 1-je utáni els´ó leolva- sást követ´ó fogyasztás elszámolásánál kell alkalmazni. A 20-nál kisebb 1800 — 0,819 szállítóvezetéki, a lakossági és a nem lakossági árszabás 20—100 — 3182 0,714 alap- és teljesítménydíját a hatálybalépés utáni els´ó ki- bocsátott számlában kell alkalmazni. Gázmér´ó(k) névleges (össz-)teljesítménye Éves teljesíténydíj Gázdíj (5) Az e rendeletben foglalt áralkalmazási feltételek, nagyobb 100 m3/h-nál (Ft/MJ/h) (Ft/MJ) továbbá a rendelet 1. számú mellékletében szerepl´ó díjak Teljesítménylekötés alkalmazásának kezd´ó id´ópontjáig a 43/1994. (XII. 27.) és 101—500 400 0,573 13/1993. (VII. 6.) IKM rendeletek mellékleteiben szerepl´ó díjakat kell alkalmazni. 500-nál nagyobb 386 0,534

(6) A rendelet hatálybalépését követ´óen a gázértékesít´ó * m3/h a gázmér´ó(k) névleges (össz-)teljesítményére vonatkoztatva. és a gázszolgáltató (vagy megbízottja) a szerz´ódésben fog- laltaktól eltér´ó id´ópontban is jogosult minden árváltozást F) Üzemanyag árszabás követ´óen egyszeri külön mér´óleolvasást végezni. Üzemanyagdíj (Ft/nm3) 90,2 Dr. Chikán Attila s. k., gazdasági miniszter G) Felemelt díj

Felemelt gázdíj (Ft/MJ) 2,00 1. számú melléklet a 11/1999. (III. 19.) GM rendelethez

2. számú melléklet A földgáz legmagasabb díjai ÁFA nélkül a 11/1999. (III. 19.) GM rendelethez A) Viszonteladói árszabás Üzemi állapotról gáztechnikai normál állapotra történ´ó Éves viszonteladói Viszonteladói Viszonteladói átszámításnál teljesítménydíj gázdíj díjkedvezmény (Ft/MJ/nap) (Ft/MJ) (Ft/MJ) a) sz´úkít´óelemes (mér´óperemes) mér´ók esetén az Or- szágos Mérésügyi Hivatal HE 64/1989. számú hitelesítési 7,44 0,526 0,0466 el´óírásában foglaltakat, 1999/23. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1683

b) turbinás, forgódugattyús, valamint örvényleválá- sos elven m´úköd´ó mér´ók esetén az Országos Mérésügyi III. rész HATÁROZATOK Hivatal HE 75/1992. számú hitelesítési el´óírásában foglaltakat, c) lemezes (membrános) mér´ó esetén az Országos A Köztársasági Elnök Mérésügyi Hivatal HE 2/1996. számú hitelesítési el´óírásá- ban foglaltakat határozatai kell alkalmazni. A Köztársaság Elnökének 67/1999. (III. 19.) KE 3. számú melléklet határozata a 11/1999. (III. 19.) GM rendelethez bírák felmentésér´ól és bírák kinevezésér´ól

Gázmér´óvel nem rendelkez´ó lakások földgáz fogyasztása Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács el´óterjesz- az átalánydíj meghatározásához tésére dr. Kárpáti Zoltánné dr. Iváncsics Máriát, MJ/hó dr. Ondok Lászlót és

4 lángú Végs´óné dr. Juhász Évát Gáz 2 lángú 3-4 lángú gázt´úzhely Garzon Lakás típusa h´út´ó- gázt´úzhely gázt´úzhely elektromos gázt´úzhely 1999. március 31-i hatállyal — lemondásukra tekintettel szekrény süt´óvel — bírói tisztségükb´ól felmentem; 1 szobás 210 300 240 250 454 dr. Barkasz Lászlót, 1,5 szobás 300 370 310 310 454 dr. Buzás Zoltánné dr. Czakó Margitot, 2 szobás* 350 450 390 390 454 dr. Csapó Barnát, dr. Hajnal Mihályt, 2,5 szobás** 410 520 460 450 454 dr. Hegedüs István, 3 szobás*** 470 600 540 520 454 dr. Hornyák Kálmánt, 3,5 szobás 530 690 630 600 454 dr. Ignáczné dr. Balogh Rozáliát, dr. Szurasenkó Istvánt és 4 szobás 610 750 690 660 454 dr. Tordai Ferencet

* Az 1+ 2 és 1/2 szobás lakás is ide tartozik. 1999. március 31-i, ** Az 1+ 3 és 1/2 szobás lakás is ide tartozik. dr. Szigeti Lajost *** A 2+ 2 és 1/2 szobás lakás is ide tartozik. 1999. október 4-i, Az ebédl´ó az átalánydíj-fizetés szempontjából félszobának min´ósül. dr. Tóth Aladárnét 1999. október 11-i hatállyal — a fels´ó korhatár elérése miatt — bírói tisztségükb´ól felmentem; dr. S´óth Lászlónét 4. számú melléklet 1999. december 31-i hatállyal — nyugállományba helyezés a 11/1999. (III. 19.) GM rendelethez iránti kérelmére — bírói tisztségéb´ól felmentem; dr. Hirtling Ibolyát, Az újonnan beépíthet´ó gázmér´ók Koblenczné dr. Kocsis Noémi Andreát, dr. Madarász István, Méretsor Névleges teljesítmény (m3/h) dr. Mártonyi Krisztinát, dr. Mile Szilviát, a) dr. Molnár Istvánnét, G—25 25 Szabó Sándorné dr.-t és dr. Turcsányi Bernadettet G—40 40 az 1999. április 1. napjától 2002. március 31. napjáig terje- G—65 65 d´ó id´ótartamra bíróvá kinevezem. G—100 100 Budapest, 1999. évi március hó 18. napján b) Göncz Árpád s. k., G—160 160 a Köztársaság elnöke 1684 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám

Az irányadó tényállás szerint 1993-ban az I. rend´ú ter- IRÁNYMUTATÁSOK, helt az élettársát és annak barátn´ójét üzletszer´ú kéjelgésre szólította fel. A szexuális szolgáltatásokért kapott pénzt a IV. rész JOGEGYSÉGI n´ókt´ól elvette. A pénzen megosztozott két terhelttársával, akik a sértetteket gépkocsival a helyszínre szállították. A HATÁROZATOK megyei bíróság ítéletében kifejtett álláspont szerint a tény- leges jogvédte érdeket és a cselekmény él´ósdi jellegét szem A Magyar Köztársaság Legfels´óbb Bírósága el´ótt tartva nem eredményez halmazatot az, ha valaki lé- jogegységi határozata nyegében azonos id´óben nem egy, hanem több n´óvel tartatja ki magát egészben vagy részben. A Fejér Megyei 3/1999. BJE szám Bíróság döntését a Bírósági Határozatok 1997. évi 1. szá- mában 6. sorszám alatt közzétették. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 2. A Berettyóújfalui Városi Bíróság az 1997. május 23-án A Magyar Köztársaság Legfels´óbb Bíróságának büntet´ó kelt 10.B.159/1995/76. számú ítéletével — többek között jogegységi tanácsa a legf´óbb ügyész indítványa alapján az — több rendbeli társtettesként elkövetett kitartottság 1999. évi február hó 15. napján tartott nem nyilvános b´úntettében állapította meg a jövedelemmel nem rendel- ülésen meghozta, és február hó 23. napján kihirdette a kez´ó terheltek b´únösségét. (Annyi rendbelinek min´ósítet- következ´ó te a cselekményt ahány üzletszer´ú kéjelgést folytató n´óvel tartatták ki magukat.) jogegységi határozatot: A tényállás lényege szerint az 1994. évben a terheltek A kitartottság (Btk. 206. §) akkor is természetes egy- arra kényszerítették a sértetteket, hogy üzletszer´ú kéjel- ség, és nem létesül b´únhalmazat, ha az elkövet´ó több gést folytassanak és a szolgáltatások ellenében kapott olyan személlyel tartatja ki magát, aki üzletszer´ú kéjel- pénzt átadják nekik. Az összegeket a terheltek a saját gést folytat. megélhetésükre fordították. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság a 2.Bf.927/1997/3. számú, 1998. január 28. napján kelt INDOKOLÁS ítéletével a cselekmények jogi min´ósítését érint´óen az el- s´ófokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A határozat indo- A legf´óbb ügyész az 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) kolása rámutat: a kitartottság elkövetésénél a rendbeliség 29. §-a (1) bekezdése a) pontjának II. fordulatára hivat- a kitartók száma szerint min´ósül. B´únhalmazatot eredmé- kozva jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határo- nyez, ha valaki akár azonos id´óben vagy folyamatosan, zat meghozatalát indítványozta. egymást felváltva nem egy, hanem több üzletszer´ú kéjel- Az indítvány szerint a bírói gyakorlat a nemi erkölcs gést folytató személlyel tartatja ki magát. Az ilyen elköve- elleni b´úncselekmények körében nem egységes abban a t´ók, akik több személyt ,,futtatva’’, több személyen él´ós- kérdésben, hogy amennyiben az elkövet´ó egészben vagy ködve munkakerül´ó életmódot élnek, fokozottan veszé- részben több üzletszer´ú kéjelgést folytató személlyel tar- lyesek. Rámutatott a megyei bíróság arra is, miszerint nem tatja ki magát, természetes egység avagy halmazat való- tekinti követend´ónek a BH 1997. évi 1. számában 6. sor- sul-e meg. szám alatt közzétett eseti döntést.

A legf´óbb ügyész a joggyakorlat megosztottságát az 3. A Szolnoki Városi Bíróság a 7.B.1151/1994/112. szá- alábbi példákkal mutatta be: mú, 1996. szeptember 12-én kelt ítéletével a foglalkozás nélküli I. rend´ú terhelt b´únösségét — egyéb b´úncselek- 1. A Székesfehérvári Városi Bíróság a 7.B.1309/1995/8. mények mellett — 11 rendbeli kitartottság b´úntettében, a számú, 1995. november 21-én kelt ítéletével a három ter- VI. rend´ú, jövedelemmel szintén nem rendelkez´ó terhelt helt b´únösségét folytatólagosan elkövetett üzletszer´ú ke- b´únösségét pedig 11 rendbeli b´únsegédként elkövetett ki- rítés b´úntettében állapította meg. Az ítélet a II. rend´ú tartottság b´úntettében állapította meg. terhelttel szemben — perorvoslat hiányában — els´ó fokon A fellebbezés folytán eljárt Jász-Nagykun-Szolnok Me- joger´óre emelkedett. gyei Bíróság az 1.Bf.507/1997/9. számú, 1997. november 19. A II. és III. rend´ú vádlottak és véd´óik fellebbezése foly- napján kelt ítéletével az els´ófokú ítéletnek a szóban lév´ó tán másodfokon eljárt Fejér Megyei Bíróság az 1996. feb- cselekmények jogi min´ósítésével kapcsolatos rendelkezé- ruár 8. napján hozott Bf. 4/1996. számú ítéletével a terhel- sét helybenhagyta. tek cselekményeinek jogi min´ósítését megváltoztatta, és A megállapított tényállás lényege szerint az I. rend´ú azokat egy-egy rendbeli kitartottság b´úntettének min´ósí- terhelt az üzletszer´ú kéjelgést folytató tizenegy n´ót a saját tette. lakásán helyezte el. Az ügy VI. rend´ú terheltjével szállít- 1999/23. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1685 tatta oket´´ különböz´ó szórakozóhelyekre, ahol prostitúciót heltnek adták át. A házaspár a megélhetését a prostitúciót folytattak. A terheltek a megélhetésüket az üzletszer´ú ké- folytató személyekt´ól kapott pénzb´ól biztosította. jelgést folytató személyekt´ól kapott pénzb´ól biztosították. A másodfokon eljárt Baranya Megyei Bíróság az Az ügyben lefolytatott felülvizsgálati eljárás során a 1.Bf.474/1995/4. számú, 1995. október 25-én kelt végzé- Legfels´óbb Bíróság sem kifogásolta a b´únhalmazat megál- sével az els´ófokú ítéletet helybenhagyta. lapítását (Bfv.III.1494/1998/2. számú, 1998. július 17. nap- A legf´óbb ügyész a jogegységi eljárás lefolytatására és ján kelt határozat). jogegységi határozat hozatalára irányuló indítványában hi- Hivatkozott a továbbiakban a legf´óbb ügyész arra, hogy vatkozott az 1955. évi 34. tvr.-rel kihirdetett, az emberke- a BH 1997. évi 1. számában megjelent eseti döntés közzé- reskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomá- tétele el´ótt a bíróságok a már jelzett módon megvalósított sa tárgyában New Yorkban, 1950. március 21. napján kelt kitartottság b´úntettét több rendbelinek értékelték, amint Nemzetközi Egyezményre (a továbbiakban: Egyezmény). azt az alább felsorolt határozatok is jelzik: Az indítvány idézi az Egyezmény 1. Cikkének 2. pontját, mely szerint az Egyezményben részes Felek kötelezik ma- 4. A Szolnoki Városi Bíróság a 7.B.710/1995/20. számú, gukat arra, hogy mindazokat megbüntetik, akik más sze- 1995. október 17-én kihirdetett ítéletével az I. rend´ú ter- mély prostitúcióját kizsákmányolják, akár annak beleegye- helt b´únösségét — egyebek mellett — 6 rendbeli, míg a zésével is. A legf´óbb ügyészi álláspont szerint az 5. Cikk II. rend´ú terhelt b´únösségét 2 rendbeli kitartottság b´úntet- szövegéb´ól félreérthetetlenül kit´únik, hogy az Egyezmény tében állapította meg. a prostitúció kizsákmányoltjait sértetteknek tekinti. Az irányadó tényállás szerint az I. rend´ú terhelt 1994. A legf´óbb ügyész azt a jogértelmezést tartja helyesnek, évben 6 üzletszer´ú kéjelgést folytató n´ót fogadott be a amely b´únhalmazatot állapít meg olyan esetekben, amikor lakásába, akiknek szállást és élelmet biztosított. A sértet- az elkövet´ó több üzletszer´ú kéjelgést folytató személlyel tek a közösülésért kapott pénzt minden esetben átadták az tartatja ki magát. Miután a b´úntett sértettje az üzletszer´ú I. rend´ú terheltnek, aki a saját és a családja megélhetését kéjelgést folytató személy, a Btk. 12. §-ának (1) bekezdése is ebb´ól biztosította. A II. rend´ú terhelt hosszabb id´ón értelmében több kitartó esetében valóságos anyagi b´ún- keresztül két prostitúciót folytató személlyel tarttatta ki halmazat jön létre. magát és családját. * A másodfokon eljárt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bí- A Legfels´óbb Bíróság jogegységi tanácsa a legf´óbb róság az 1996. március 13-án kelt, 1.Bf.105/1996/3. számú ügyész indítványát a fentebb felsorolt eseti döntések, a végzésével az els´ófokú ítéletet helybenhagyta. kitartottság b´úntettére az alább felsorolt törvényekben található rendelkezések, a törvényhelyekhez f´úzött mi- 5. A Soproni Városi Bíróság az 1996. május 20. napján niszteri indokolás és magyarázat, továbbá az e b´úncse- kelt, B.298/1996/13. számú ítéletével a terhelt b´únösségét lekményhez kapcsolódó jogi irodalom figyelembevéte- — több b´úncselekmény mellett — 2 rendbeli kitartottság lével vizsgálta: b´úntettében állapította meg. A közveszélyes munkakerülésr´ól szóló 1913. évi XXI. A Gy´ór-Moson-Sopron Megyei Bíróság mint másod- törvénycikk 4. §-ának (2) bekezdése a következ´óképpen fokú bíróság az 1997. március 4. napján hozott, rendelkezett: közveszélyes munkakerülést követ el, aki Bf.311/1996/7. számú ítéletével az els´ófokú bíróság ítéle- kéjn´óvel vagy tiltott kéjelgésb´ól él´ó n´óvel tartatja ki magát. tének a cselekmények jogi értékelésével kapcsolatos ren- Az említett törvénycikk a kitartottságot közveszélyes mun- delkezését helybenhagyta. kakerülésként értékelte, mely b´úncselekmény természetes Az ítéleti tényállásból kit´ún´óen a terhelt 1993. évben két egység. n´ót foglalkoztatott az általa vezetett bárban, akiknek az Dr. Angyal Pál ,,A Magyar Büntet´ójog Tankönyvében’’ volt a feladata, hogy férfiakkal ismerkedjenek meg, és a nemi erkölcs elleni b´úncselekmények vizsgálata kapcsán velük ellenszolgáltatás fejében szexuális kapcsolatot ala- utalt arra, hogy bár a kitartottság és a lánykereskedelem kítsanak ki. A bevétel egy részét a terheltnek kellett átad- bizonyos fokig rokon b´úncselekmény az ott vizsgált b´ún- niuk. cselekményekkel — így a kerítéssel is —, a kitartottság azonban jellegénél fogva a magyar jogrendszerben a köz- 6. A Pécsi Városi Bíróság az 1995. április 28. napján kelt, veszélyes munkakerülés min´ósített eseteként szerepel 4.B.50/1995/18. számú ítéletével a két terhelt b´únösségét (tankönyv 116. oldal). 3 rendbeli társtettesként elkövetett kitartottság b´úntetté- A Hatályos Anyagi Büntet´ójogi Szabályok Hivatalos ben állapította meg. Összeállítása (BHÖ), az el´óbbihez hasonlóan, a munkafe- A tényállás rögzítette, hogy a munkanélküli életmódot gyelem elleni b´úncselekmények körében helyezte el a szó- folytató házaspár 1993-ban és 1994-ben a lakásába foga- ban lév´ó magatartást. A BHÖ 260. §-ának b) pontja értel- dott három üzletszer´ú kéjelgést folytató n´ót, akik a kere- mében közveszélyes munkakerülést követ el, aki tiltott setük felét — kés´óbb a teljes összeget — az I. rend´ú ter- kéjelgésb´ól él´ó n´óvel tartatja ki magát. 1686 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám

Az 1961. évi V. törvény (Btk.) már a nemi erkölcs elleni lényegesen módosult, hogy a b´úncselekmény törvényi b´úncselekmények között szabályozza a kitartottság b´ún- tényállását meghatározó rendelkezések, amelyek több tör- tettét. A Btk. 286. §-ának (1) bekezdése lényegében a vénybe is bekerültek, 1913 óta — a stiláris változtatásokat jelenleg hatályos Btk. 206. §-ával azonosan határozza meg nem tekintve — lényegében nem változtak. a kitartottság b´úntettének törvényi tényállását. Az e tör- A kitartottság büntet´ójogi megítélésének módosítását vényhelyhez f´úzött kommentár kiemeli, hogy a b´úntett jogi különösen a következ´ó jogszabályi változások teszik szük- tárgya els´ósorban a nemi kapcsolatok társadalmi rendje, ségessé: bár az ilyen cselekmény általában a munkaerkölcsöt is sérti — A közveszélyes munkakerülés az 1989. évi XXIII. (1968. évi Btk. Kommentár II. kötet 1410. oldal). A b´ún- törvény hatálybalépése óta nem b´úncselekmény, ezért a cselekmény a nemi erkölcs irányában azért veszélyes, mert kitartottság büntet´ójogi értelemben már nem tekinthet´ó a a kitartottak az üzletszer´ú kéjelgésb´ól él´óket az ilyen élet- közveszélyes munkakerülés egyik formájának. mód folytatására ösztönzik. — Az Egyezmény szerint büntetni kell azt, aki más Sem a törvényhez f´úzött Kommentár, sem a miniszteri személy prostitúcióját, akár annak beleegyezésével is, ki- indokolás nem veti fel a halmazat kérdését, amib´ól az zsákmányolja. Az Egyezmény 5. Cikke a prostituáltat ,,sér- következik, hogy a kitartottság b´úntettét természetes egy- tettként’’ jelöli meg. ségnek tekintették. — Az 1961. évi Btk. a kitartottságot a nemi erkölcs Ezt a megállapítást er´ósíti meg az a tény, hogy a nemi elleni b´úncselekmények közé helyezte el, és ott található a erkölcs elleni egyéb b´úncselekmények esetében — így a kerí- hatályos Btk. szerint is. tés b´úntetténél is — a Kommentár kimondja: annyi rendbeli b´úntett megállapítására kerül sor, ahány a passzív alanyok — Az üzletszer´ú kéjelgés az 1993. évi XVII. törvény száma (1968. évi Btk. Kommentár II. kötet 1417. oldal). hatálybalépése óta nem b´úncselekmény. Az Sztv. 92. §-a szerint a tiltott kéjelgés szabálysértés. Az 1978. évi IV. törvény (az új Btk.) ugyancsak a nemi erkölcs elleni b´úncselekmények között tartja számon a Ezekb´ól a rendelkezésekb´ól következik, hogy a hatályos kitartottság b´úntettét, melynek jogi tárgya változatlanul a jogi szabályozás szerint a kitartott már nem általában a nemi kapcsolatoknak társadalmunkban elfogadott rendje. munkakerül´ó életviteléért, hanem azért tartozik büntet´ó- A Magyar Büntet´ójog Kommentár a gyakorlat számára jogi felel´ósséggel, mert üzletszer´ú kéjelgést folytató sze- cím´ú kiadvány sem veti fel a halmazat kérdését a kitartott- mély tevékenységéb´ól, s ezzel a nemi erkölcsöt sértve biz- ság esetében, holott más nemi erkölcs elleni b´úncselekmé- tosítja eltartását. nyeknél részletesen kifejti a halmazatra vonatkozó néze- B´óvebben kell elemezni hogy ,,az üzletszer´ú kéjelgést teit. Magyarázatot ad arra is, hogy a kitartottság b´úntette folytató személy’’ mint kitartó milyen helyet foglal el a Btk. mellett mely nemi erkölcs elleni b´úncselekmények értékel- 206. §-ában meghatározott b´úncselekmény törvényi tény- het´ók önálló b´úncselekményként. A törvényhelyhez f´úzött állásában. indokolás kiemeli, hogy a kitartott gyakran munkátlan életmódot folytat. A juttatások rendszeres elfogadásával A legf´óbb ügyészi indítvány szerint — az Egyezményre megvalósuló elkövetési magatartás folyamatos jelleg´ú. tekintettel — a kitartót a b´úncselekmény sértettjének kell tekinteni. Els´ósorban ebb´ól vezethet´ó le — az indítvány * szerint — hogy a kitartók száma határozza meg, hány Az ismertetett eseti döntések valóban azt mutatják, rendbeli b´úncselekménynek min´ósül a kitartottság. hogy a bírói gyakorlat nem értelmezi egységesen a kitar- A bírói gyakorlat szerint ,,a b´úncselekmények egy részé- tottság b´úntettének a min´ósítését azokban az esetekben, nél — különösen a személyiségi jogokat sért´ó cselekmé- amikor az elkövet´ó egészben vagy részben több üzletszer´ú nyek esetében — kiemelked´ó jelent´ósége van a sértettek kéjelgést folytató személlyel tartatja ki magát. Ezért a számának, minthogy a Btk. 12. §-ának (1) bekezdésében a jogegységi tanács a bírósági jogalkalmazás egységének biz- b´únhalmazatra adott fogalommeghatározás és az ennek tosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását és jog- értelmezése nyomán kialakult ítélkezési gyakorlat általá- egységi határozat meghozatalát szükségesnek találta. ban azt az elvet követi, hogy a több sértett sérelmére Ennyiben egyetértett a legf´óbb ügyész álláspontjával. ugyanazon vagy több elkövetési magatartással véghezvitt Nem értett ellenben egyet azzal, miszerint több rendbeli cselekmény annyi rendbeli b´úncselekmény megállapításá- b´úncselekmény valósul meg abban az esetben, ha az elkö- hoz vezet, ahány sértettet a cselekmény érintett (a Legfel- vet´ót több üzletszer´ú kéjelgést folytató személy tartja ki, s´óbb Bíróság Büntet´ó Kollégiuma BK 128. sz. kollégiumi mert ok´´ a b´úncselekmény sértettjei, a rendbeliség pedig állásfoglalásának 2. pontjából). A sértettek száma számos ilyen esetekben a sértettek számához igazodik. b´úncselekménynél valóban meghatározza, hogy b´úncse- * lekményi egység vagy többség létesül-e. De ez csupán a ,,f´ószabály’’, amely alól kivételek is vannak. Minden egyes A jogegységi tanács a következ´ókre mutat rá: b´úncselekménynél külön-külön kell vizsgálni, egyáltalán Helyesen indul ki a legf´óbb ügyész indítványa abból, van-e sértettje, és ha van, a sértettek száma befolyásolja-e hogy a kitartottság büntet´ójogi megítélése annak ellenére a b´úncselekményi egység vagy többség megállapítását. 1999/23. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1687

Rá kell mutatni arra, hogy a kitartó, aki maga is jog- ellenes tevékenységet folytat (bár az jelenleg csupán sza- KÖZLEMÉNYEK, bálysértés), csak tágabb, kiriminológiai értelemben tekint- V. rész het´ó a kitartottság mindenkori sértettjének. Büntet´ójogi HIRDETMÉNYEK szempontból azonban, a magyar Btk. szerint, a sértetti min´ósége a kitartottság törvényi tényállásának nem szük- A Magyar Nemzeti Bank ségszer´ú eleme. A kitartó és a kitartott rendszerint közös 1/1999. (MK 23.) MNB megegyezéssel folytatja b´únös tevékenységét, amelyb´ól nem feltétlenül csak a kitartottnak származik haszna, ha- hirdetménye nem kölcsönös el´ónyökkel jár (a kitartó ,,védelmet’’ bizto- az 50 filléres érmék bevonásáról sít a kitartottnak stb.). Ezért csak az adott ügy körülmé- nyeihez képest bírálható el, hogy a kitartó sértettnek te- 1. A Magyar Nemzeti Bank az 1991. évi LX. törvény kinthet´ó-e. Azokban az esetekben egyébként, amikor 37. §-ának (1) bekezdésén alapuló jogkörében az 5/1967. egyértelm´ú, hogy sértett vagy sértett is, nem csupán kitar- (V. 12.) PM rendelettel, valamint az 1/1990. (MK 20.) tottságot, hanem azzal b´únhalmazatban más b´úncselek- MNB hirdetménnyel ,,MAGYAR KÖZTÁRSASÁG’’ ményt is meg kell állapítani a kitartott terhére [pl. a kerítés felirattal kibocsátott, ötvözött alumíniumból készült min´ósített esetét: 207. § (3) bek., az 1998. évi LXXXVII. 50 filléres érméket a forgalomból bevonja. tv. 43. §-ával beiktatott emberkereskedelmet: 175/B. §]. A kitartó (esetleges) sértetti min´ósége tehát nem dönt´ó 2. A jelen hirdetménnyel bevont 50 filléres pénzérmék a b´úncselekményi egység vagy többség megállapítása szem- 1999. szeptember 30-ig magyar törvényes fizet´óeszközök, pontjából. ezt követ´óen senki sem köteles azokat fizetésül elfogadni. A b´úncselekményi egység vagy többség kérdésének elbí- 3. A Magyar Nemzeti Bank a jelen hirdetménnyel be- rálása során mindenekel´ótt azt kell tisztázni, hogy az elkö- vont 50 filléres érméket 2000. március 31-ig magyar törvé- vet´ó az adott b´úncselekmény törvényi tényállását hányszor nyes fizet´óeszközre névértéken átváltja, ha az átváltani valósította meg. Egyetlenegy törvényi tényállás egyszeri kívánt érmék össznévértéke legalább a forgalomban lév´ó megvalósítása mindig egység; a többszöri tényállásszer´ú- legkisebb névérték´ú pénzérmével kifizethet´ó. Ezt köve- ség azonban nem feltétlenül eredményez b´únhalmazatot. t´óen ilyen igénynek nem ad helyt. A kitartottság törvényi tényállását az valósítja meg, aki ,,üzletszer´ú kéjelgést folytató személlyel egészben vagy Magyar Nemzeti Bank részben kitartatja magát’’. A törvényi tényállás megvalósí- tása már akkor teljes, ha az elkövet´ó akár részben és csak egy ilyen személlyel tartatja ki magát. Ebb´ól a szempontból közömbös, hogy az elkövet´ó hány személlyel tartatja ki magát (rövidebb vagy hosszabb id´ón át, egészben vagy A Magyar Nemzeti Bank részben). Ett´ól függetlenül a cselekmény a természetes 2/1999. (MK 23.) MNB egység keretében marad, mivel a kitartók (akik nem feltét- lenül sértettek) száma nem eredményezi a törvényi tényál- hirdetménye lás többszöri megvalósulását. Annyiban azonban jelent´ó- az 5000 forintos címlet´ú bankjegyek bevonásáról sége lehet, hogy a több kitartó külön-külön részben, de együttesen esetleg már ,,egészben’’ tartja ki az elkövet´ót. 1. A Magyar Nemzeti Bank az 1991. évi LX. törvény Végül a kitartók számát a büntetés kiszabása során is 37. §-ának (1) bekezdésén alapuló jogkörében az 1/1991. figyelembe lehet venni. (III. 18.) MNB hirdetménnyel kibocsátott 5000 forintos címlet´ú bankjegyeket a forgalomból bevonja. A jogegységi tanács a Bszi. 32. §-ának (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi a döntését. 2. A jelen hirdetménnyel bevont 5000 forintos címlet´ú bankjegyek 2000. április 1-jéig magyar törvényes fizet´óesz- Budapest, 1999. február 23. közök, ezt követ´óen senki sem köteles azokat fizetésül elfogadni. Dr. Berkes György s. k., a tanács elnöke 3. A Magyar Nemzeti Bank a jelen hirdetménnyel bevont 5000 forintos címlet´ú bankjegyeket 2002. április 1-jéig ma- Dr. Kiniczky Anna s. k., Dr. Belegi József s. k., el´óadó bíró bíró gyar törvényes fizet´óeszközre névértéken átváltja. Ezt köve- t´óen ilyen igénynek nem ad helyt. Dr. Demeter Ferencné s. k., Dr. Szabó Péter s. k., bíró bíró Magyar Nemzeti Bank 1688 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám

A Magyar Nemzeti Bank A szövegtükörben: 3/1999. (MK 23.) MNB ,,5000 hirdetménye ÖTEZER FORINT az 5000 forintos címlet´ú bankjegyek kibocsátásáról MAGYAR NEMZETI BANK’’ feliratok, 1. A Magyar Nemzeti Bank az 1991. évi LX. törvény Surányi 4. §-ának (2) bekezdésén alapuló jogkörében 5000 fo- Kovács Álmos Riecke Werner rintos címlet´ú bankjegyeket bocsát ki. névaláírások, 2. Az 1999-es évszámmal kibocsátásra kerül´ó 5000 fo- ,,ELNÖK rintos bankjegyek forgalomba hozatalát a Bank 1999. áp- ALELNÖK ALELNÖK rilis 1-jén kezdi meg. BUDAPEST 1999’’ feliratok, valamint a büntet´ó záradék szövege: 3. Az 5000 forintos címlet´ú bankjegy leírása a következ´ó: a) A fehér szín´ú bankjegypapírra nyomtatott bank- ,,A BANKJEGYHAMISÍTÁST jegy hossza 154 mm, szélessége 70 mm. A papír anyagá- A TÖRVÉNY BÜNTETI!’’ ban a bankjegy rövidebb szélével párhuzamosan futó olvasható. biztonsági szál található, amelyen a ,,MAGYAR NEM- A névaláírások mellett balra található a Magyar Köztár- ZETI BANK’’ felirat olvasható. A bankjegyen található saság címere. vízjelmez´óben gróf Széchenyi Istvánt ábrázoló árnyala- A szövegtükör képnyomati elemeinek színe sötétkék. tos vízjelkép látható. A képnyomat jobb oldali részén gróf Széchenyi István b) A bankjegy el´óoldala többszín´ú, széléig kifutó alap- arcképe, jobbra fölötte ,,GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN’’ nyomattal és háromszín´ú képnyomattal készült, amelynek felirat, jobbra alatta ,,5000’’ értékjelzés látható. E képnyo- összhatása zöld és lila. Az írisszer´úen nyomtatott alapnyomat elemeinek színe lila. matok a bal oldalon található vízjelmez´ó körül szürke, a szövegtükör körül halványkék és zöld, a bankjegy jobb A bankjegy piros szín´ú sorszáma két helyen — a bal oldalán szürke és zöld színhatásúak. A bankjegy alsó, fels´ó, oldalon a vízjelmez´ó alatt vízszintesen, valamint a jobb illetve jobb oldalán található szegélyek hullámvonalas oldalon az arckép mellett függ´ólegesen elhelyezve — talál- mintáiban mikroírással ,,ÖTEZER FORINT’’ ismétl´ód´ó ható. A sorszám két bet´úb´ól és hét számjegyb´ól áll. felirat látható. Az alapnyomat jobb fels´ó részén az átnéz´ó- A szövegtükör és a vízjelmez´ó között a bankjegy rövidebb jel el´óoldali eleme található. oldalával párhuzamosan hologramhatású fémcsík található. A képnyomat része a vízjelmez´ó fölött lév´ó, tagolt for- Ezen a ráes´ó fényt´ól függ´óen, ismétl´ód´ó elemként a határo- májú világoszöld szín´ú rozetta, amelynek ellipszis rajzola- zott rajzolatú ,,MNB’’ felirat, illetve a finomabb rajzolatú tú részében található a rejtett kép, amelyben megfelel´ó köztársasági címer látható. A fémcsík bal oldalán ismétl´ód´ó helyzetben az ,,MNB’’ felirat látható. — kisméret´ú számmal írt — ,,5000’’ értékjelzés található.

A bankjegy el´´ooldalának képe: 1999/23. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1689

c) A bankjegy hátoldala többszín´ú, széléig kifutó alap- ZETI BANK’’. A jobb szélen a vakok és csökkent látóképes- nyomattal és kétszín´ú képnyomattal készült, melynek össz- ség´úek számára a címlet felismerhet´óségét el´ósegít´ó jel talál- hatása világoszöld és lila. Az írisszer´úen nyomtatott alap- ható, amelynek színe lila. nyomatok a jobb oldalon található vízjelmez´ó körül szür- A képnyomat f´ó motívuma a nagycenki Széchenyi-kastélyt ke, középen világoszöld, a bal oldalon szürke színhatásúak. ábrázoló metszet, amelynek jobb alsó részén ovális alakú A bankjegy alsó, fels´ó és bal oldali szegélyének hullámvo- rozettában az ,,5000’’ értékjelzés látható. A metszet alatt bal nalas mintáiban mikroírással ,,ÖTEZER FORINT’’ is- oldalon ,,A NAGYCENKI SZÉCHENYI KASTÉLY’’ fel- métl´ód´ó felirat látható. Az alapnyomat bal fels´ó részén az irat olvasható. E rajzolatok színe lila. átnéz´ójel hátoldali eleme található. A bankjegy fels´ó részén az ,,5000’’ értékjelzés és az A képnyomat része a vízjelmez´ó felett és alatt több sorban ,,ÖTEZER FORINT’’ felirat látható, melyek színe sötét- ismétl´ód´ó mikroírás, amelynek szövege ,,MAGYAR NEM- kék.

A bankjegy hátoldalának képe:

d) A bankjegy grafikai terve és el´óoldalának metsze- 5. Az 1991. évi LX. törvény 37. §-ának (2) bekezdése te — amely F. Amerling festménye alapján készült — értelmében a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott Vagyóczky Károly grafikusm´úvész alkotása. A bankjegy bankjegyeket a magyar törvényes pénznemben teljesí- hátoldalán látható metszetet a grafikai terv alapján Boj- tend´ó fizetéseknél mindenki köteles névértékben elfo- tos Károly grafikusm´úvész készítette. gadni. 4. A kés´óbbi nyomtatással kibocsátandó bankjegyeknél az évszám és a névaláírások változhatnak. Magyar Nemzeti Bank

Az Illyés Közalapítvány 2. A Közalapítvány alapítója Alapító Okirata* A Magyar Köztársaság Kormánya.

1. Az alapítvány elnevezése 3. A Közalapítvány székhelye Illyés Közalapítvány. 1054 Budapest V., Akadémia u. 3., Az Illyés Közalapítvány a Polgári Törvénykönyv 74/G. §-a Levélcím: Bp. Pf. 2. 1357 szerinti jogi személyiséggel rendelkez´ó közalapítvány. 4. A Közalapítvány célja * A módosításokkal egységes szerkezetben. A F´óvárosi Bíróság 13.Pk.62358/1990/22. számú végzésével kiemelke- A Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. Cikkelye d´óen közhasznú szervezetnek min´ósítette az Illyés Közalapítványt. 3. bekezdésében rögzített, a határainkon kívül él´ó magya- 1690 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám rok sorsáért érzett felel´ósségéb´ól adódó állami közfeladat c) a Kuratórium döntése alapján elfogadott felajánlá- folyamatos ellátása érdekében a határainkon túl él´ó ma- sok összege, azon, elfogadott céltámogatások összegének gyar közösségek és a szórványmagyarság támogatása, sajá- kivételével, amelyek felhasználása a támogatott feladat tos gondjai megoldásának el´ósegítése. Az Alapító szándé- megvalósítására nem közvetlenül a Közalapítvány által, kainak megfelel´óen támogatni kívánja: hanem a Kuratórium határozatával megjelölt más (ked- a) a határainkon túl él´ó magyarság önazonosságának vezményezett) szervezet által történik; meg´órzését, fejl´ódését és meger´ósödését célzó kezdemé- d) az alapítványi tevékenység eredménye. nyezéseket; A közalapítványi vagyon b) az anyanyelv ápolását, fejlesztését szolgáló kezde- — a Közalapítvány m´úködési költségeinek fedezésére, ményezéseket; — a Közalapítványnak az Alapító Okirat 4. pontjában c) a határainkon túl él´ó magyarságot érint´ó tudomá- rögzített céljai megvalósításának finanszírozására nyos munkát; használható fel. d) az anyanyelv´ú hitélet tárgyi és személyi feltételeinek A Közalapítvány m´úködési költségeinek összege éves szin- javítását; ten nem haladhatja meg a tárgyévi költségvetési törvényben e) a határon túli magyar kisebbségek hazai kulturális meghatározott támogatás 8%-át. Kivételt képez ez alól az a bemutatóit. naptári év, amelynek folyamán a Közalapítvány a m´úködésé- hez szükséges, saját tulajdonú ingatlant vásárol; ebben az 5. Csatlakozás a Közalapítványhoz esetben a m´úködési költségek összege — ideértve az ingatlan A Közalapítvány nyílt, ahhoz pénzbeli vagy más va- megvásárlására fordított kiadást is — a tárgyévi költségvetési gyonrendeléssel, illetve egyéb, vagyoni érték´ú felajánlással törvényben meghatározott támogatás legfeljebb 13%-áig ter- bárki csatlakozhat, akinek adományát az alapítvány elfo- jedhet. A Közalapítvány által megvásárolt saját tulajdonú gadja. A csatlakozás elfogadásáról a Kuratórium dönt. ingatlant a Közalapítvány törzsvagyonaként kell nyilvántar- Ennek során a Kuratórium a csalatkozni kívánó szervezet- tani, s az az Alapító hozzájárulása nélkül nem idegeníthet´ó r´ól, intézményr´ól vagy magánszemélyr´ól rendelkezésre el, és nem terhelhet´ó. álló információkat és — célhoz kötött felajánlások esetén — a megjelölt célt mérlegeli. Elnapolhatja a felajánlások 8. A Közalapítvány vagyonának kezelése elfogadására vonatkozó döntést, ha a csatlakozni kívánó jogi vagy magánszemélyr´ól további információk bekérését A Közalapítvány vagyonának felhasználásáról az Ala- tartja szükségesnek. Elutasíthatja azon célhoz kötött fel- pító Okiratban, a Szervezeti és M´úködési Szabályzatban, ajánlások elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél az annak mellékletét képez´ó Elszámolási Szabályzatban, a nem, vagy csak részben illeszkedik a Közalapítvány Alapí- jelen Alapító Okirat mellékletét képez´ó Vagyon- és Pénz- tó Okiratában rögzített célokhoz. A Kuratórium köteles kezelési Szabályzatban, valamint a Vagyon- és Pénzkeze- elutasítani azon felajánlások elfogadását, amelyek eseté- lési Szabályzat mellékletét képez´ó Befektetési Szabályzat- ben a csatlakozni kívánó jogi vagy magánszemélyt erre ban részletezett módon a Kuratórium gondoskodik. A méltatlannak ítéli, továbbá azon célhoz kötött felajánlások Kuratórium a Közalapítvány vagyonának kezelésével kap- elfogadását, amelyek esetében a megjelölt cél ellentétes a csolatos technikai feladatok ellátásába küls´ó pénzügyi Közalapítvány Alapító Okiratában rögzített célokkal. szervezetet, szakért´ót vonhat be. A konvertibilis devizában, valutában történ´ó befizeté- 6. A Közalapítvány vagyona sek a devizajogszabályokban foglaltaknak megfelel´óen de- Az állam a mindenkori költségvetési törvényben meg- vizaszámlán helyezhet´ók el, és használhatók fel. határozott összeg´ú támogatással biztosítja az alapítványi célok megvalósulását. 9. A Közalapítvány vagyonának felhasználása A Közalapítvány vagyona növekedhet az alapítványi va- A Közalapítvány céljainak megvalósítására a Közalapít- gyon hozadékával, valamint — azon, elfogadott céltámo- vány vagyona, valamint annak hozadékai és a céltámoga- gatások összegének kivételével, amelyek felhasználása a tások használhatók fel. támogatott feladat megvalósítására nem közvetlenül a Közalapítvány által, hanem a Kuratórium határozatával A Kuratórium a Közalapítvány vagyonának a közalapít- megjelölt más (kedvezményezett) szervezet által történik ványi célok megvalósítására irányuló hasznosítására vo- — a csatlakozás során felajánlott vagyon elfogadásával is. natkozó javaslatokat, kezdeményezéseket nyilvános pályá- zati rendszer keretében gy´újti össze, s az Alapító Okirat- Mind az alapítványi vagyon, mind pedig annak hozadéka ban rögzített célok szellemében összegszer´úen is dönt a 100 000 Ft maradványösszegig felhasználható. támogatások odaítélésér´ól, azok mértékér´ól és formájáról. A pályázati feltételek meghirdetésébe, a támogatások oda- 7. A Közalapítvány vagyonának szerkezete ítélésér´ól történ´ó döntés el´ókészítésébe és a megítélt tá- a) a Közalapítvány induló vagyona; mogatások rendeltetésszer´ú felhasználásának ellen´ór- b) a mindenkori költségvetési törvényben meghatáro- zésébe intézményesen bevonja a határon túli magyarság zott állami támogatás; szervezeteit. 1999/23. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1691

A Kuratórium a támogatások rendeltetésszer´ú felhasz- A Közalapítvány kiadásai: nálásának ellen´órzése céljából a támogatásban részesített a) az alapítványi célú tevékenység közvetlen költségei; pályázat jellegét´ól függ´óen megállapítandó, konkrét ha- b) a Közalapítvány kezel´ó szervének költségei és az tárid´ó megjelölésével, tételes elszámolás megküldését írja egyéb közvetett költségek (a Közalapítvány m´úködési el´ó a támogatásban részesített pályázóknak. költségei). Az elszámolásokkal szemben támasztott követelménye- A Közalapítvány bevételeit és kiadásait a fentiek szerin- ket a Szervezeti és M´úködési Szabályzat mellékletét képe- ti részletezésben, elkülönítetten, a számviteli el´óírások z´ó Elszámolási Szabályzat tartalmazza. Az Elszámolási szerint tartja nyilván. Szabályzatot a támogatás folyósítása el´ótt a támogatásban részesített szervezeteknek és személyeknek az abban fog- 10.3. A Közalapítvány beszámolási kötelezettsége laltak betartására vonatkozó kötelezettségvállalási nyilat- A Közalapítvány egyszer´úsített éves beszámolót készít kozattal kell ellátniuk. a 157/1992. (XII. 4.) Korm. rendelet 12. §-ának (5) bekez- A Kuratórium a Közalapítvány vagyoni helyzete és be- désében és 5. számú mellékletében foglaltak szerint. vételei ismeretében, az Alapító Okirat 7. pontjának utolsó 10.4. A Közalapítvány könyvvezetési kötelezettsége pontjában foglaltak figyelembevételével minden év elején A Közalapítvány kett´ós könyvvitelt vezet a 157/1992. dönt: (XII. 4.) Korm. rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében fog- — a Közalapítvány m´úködési költségeinek fedezésére, laltak szerint. — a Közalapítványnak az Alapító Okirat 4. pontjában 10.5. A Közalapítvány gazdálkodásának értékelése rögzített céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához A Közalapítvány gazdálkodásának értékelése során kü- felhasználható pénzeszközök mértékér´ól. lön kell választani az alapítványi célú tevékenység közvet- A Közalapítvány vállalkozási tevékenységet nem végez. len költségeit és bevételeit, valamint a Közalapítvány m´ú- A Közalapítvány átmenetileg szabad — a kuratóriumi ködési költségeit. döntéseket megel´óz´óen befolyó bevételekb´ól, valamint a már megítélt, de technikai okokból még ki nem fizetett 11. A Közalapítvány m´úködése támogatásokból adódó — készpénzvagyona els´ósorban ál- lamkötvénybe, másodsorban kamatozó banki betétbe he- 11.1. Az Alapító dönt: lyezhet´ó, a Közalapítvány Befektetési Szabályzatában fog- — a Kuratórium tagjainak megbízásáról és visszahívá- laltakkal összhangban. sáról; Gazdálkodása során elért eredményét a Közalapítvány — a Kuratórium elnökének és titkárának a kuratóriu- nem osztja fel, azt kizárólag a jelen Alapító Okiratban mi tagok közül történ´ó kijelölésér´ól és visszahívásáról; meghatározott tevékenységre — az Alapító Okirat 4. pont- — a Közalapítvány Alapító Okirata és az Alapító Ok- jában rögzített célok között felsorolt feladatok végrehaj- irat mellékletét képez´ó Vagyon- és Pénzkezelési Szabály- tására és a Közalapítvány m´úködési költségeinek fedezé- zat módosításáról. sére — fordíthatja. 11.2. A Kuratórium A Közalapítványt a Kuratórium kezeli, az ezzel kapcso- 10. A Közalapítvány vagyona nyilvántartásának és a gaz- latos technikai feladatok ellátásába megfelel´ó küls´ó pénz- dálkodása eredményér´ól történ´ó beszámolás alapvet´ó szabá- ügyi szervezetet, szakért´ót bevonhat. lyai A Kuratórium 14 tagból áll, megbízatásuk — az 1998. 10.1. A Közalapítvány az Alapító által a Közalapítvány május 16-tól 1998. szeptember 30-ig terjed´ó id´ószakra céljára rendelt pénzeszközt induló t´ókeként köteles kimu- megbízott Kuratórium kivételével — négy évre szól. Nem tatni. lehet a Kuratórium tagja olyan személy, aki T´ókeváltozásként kell kimutatni: a) alkalmazotti vagy érdekeltségi viszonyban áll az Ala- — az alapítványi célú tevékenység eredményét; pítóval; — az Alapító rendelkezése szerint vagyonként átadott b) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívüli más tevé- pénzeszközt. kenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy mun- 10.2. A Közalapítvány bevételei: kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; a) az alapítványi célú tevékenység bevételei [minden c) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül; olyan bevétel, amely nem vállalkozási célú tevékenységhez d) az a)—c) pontokban meghatározott személyek hoz- kapcsolódó befizetés, ideértve a Kuratórium döntése alap- zátartozója; ján elfogadott felajánlásokat, azon elfogadott céltámoga- e) a megel´óz´ó két éven belül megsz´únt, olyan közhasz- tások összegének kivételével, amelyek felhasználása a tá- nú szervezetnél az annak megsz´úntét megel´óz´ó két évben mogatott feladat megvalósítására nem közvetlenül a Köz- legalább egy évig vezet´ó tisztséget betöltött személy, amely alapítvány által, hanem a Kuratórium határozatával meg- az adózás rendjér´ól szóló törvény szerinti köztartozását jelölt más (kedvezményezett) szervezet által történik]. nem egyenlítette ki. 1692 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám

A Kuratórium tagjai 1998. október 1-jét´ól: alapítványi forrásoknak az egyes szomszédos országok ma- a) állami szervek: gyar közösségei támogatására szolgáló keretösszegekre Külügyminisztérium, való felosztásáról történ´ó döntéshez. Határozatképtelen- Oktatási Minisztérium, ség esetén a Kuratórium ülését 14 napon belül, változatlan Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma; napirenddel ismét össze kell hívni azzal, hogy a megismé- b) természetes személyek: telt ülés a megjelentek számára tekintet nélkül határozat- Balczó Zoltán, képes. A kuratóriumi ülések nem nyilvánosak, azokon a Halzl József, testület elnökén, titkárán és tagjain kívül — állandó meg- Illyés Mária, hívottakként, tanácskozási joggal — a Felügyel´ó Bizottság Kávássy Sándor, elnöke és tagjai, valamint a Külügyminisztérium politikai Kelemen András, államtitkára (az Alapító képviseletében) vehetnek részt. Komlóssy József, Eseti meghívottakként ugyancsak tanácskozási joggal ve- Laborczi Géza, hetnek részt a Kuratórium ülései vonatkozó napirendi Lázár Mózes, pontjainak megvitatásán azok a személyek — mindenek- Pomogáts Béla, el´ótt a Közalapítvány alkuratóriumainak képvisel´ói —, Sz´úrös Mátyás, akiknek az adott napirendi pontok megvitatásán történ´ó Zalatnay István. részvételét a testület elnökének vagy titkárának kezdemé- A Kuratórium elnöke 1998. október 1-jét´ól: nyezésére a Kuratórium jelen lév´ó tagjai egyszer´ú szótöbb- séggel jóváhagyják. Halzl József. A Kuratórium titkára 1998. október 1-jét´ól: A Kuratórium ülésén született döntésekr´ól mindig írá- Lázár Mózes. sos emlékeztet´ó készül, amelynek 8 napon belüli elkészí- téséért az elnök és a titkár együttesen felel. Az emlékezte- A kuratóriumi tisztség megsz´únik a kuratóriumi tagság t´ót minden kuratóriumi tag egyidej´úleg megkapja. Az em- megsz´únésével, a tisztségr´ól történ´ó lemondással és a ku- lékeztet´ók — amelyekben fel kell tüntetni a kuratóriumi ratóriumi tisztségb´ól való visszahívással. döntések tartalmát, elfogadásuk id´ópontját és (amennyi- A kuratóriumi tagság megsz´únik a Közalapítvány meg- ben a döntés meghatározott id´ótartamhoz köt´ódik) hatá- sz´únésével, a megbízatás lejártával, a tag halálával — álla- lyukat, továbbá a döntést támogatók, a tartózkodók és mi szerv esetében annak megsz´únésével —, lemondásával, ellenz´ók számarányát, illetve a tartózkodók és ellenz´ók illetve a tag visszahívásával. személyének megjelölését is — a Közalapítvány döntései- A Kuratórium tagjai a munkájuk során felmerült és nek nyilvántartásául szolgálnak, ennek megfelel´óen egy- igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. A Kuratórium egy példányuk a Közalapítvány irattárában id´órendi sor- elnöke és titkára számára a Kuratórium tiszteletdíjat álla- rendben lerakva folyamatosan meg´órzend´ó. píthat meg, amelynek mértékér´ól ugyancsak a Kuratórium dönt. A Kuratórium titkára két kuratóriumi ülés között két A Kuratórium szükség szerinti gyakorisággal, de leg- kuratóriumi tag egyetértésével soron kívüli kifizetéseket alább negyedévenként ülésezik. engedélyezhet 300 000 Ft összeg erejéig forintban és devi- Az ülést az elnök egyetértésével a titkár hívja össze, de zában, err´ól azonban köteles a Kuratórium elnökét hala- a testület bármely 3 tagja is kezdeményezheti az elnök déktalanul, a Kuratóriumot pedig a legközelebbi ülésén egyidej´ú értesítése mellett. Az ülés összehívásáról a Kura- tájékoztatni. tórium tagjait legalább 8 munkanappal az ülés tervezett A Kuratórium ülésein született döntésekr´ól, valamint a id´ópontja el´ótt, írásban kell értesíteni, s abban körvona- két kuratóriumi ülés között engedélyezett soron kívüli lazni kell az ülés tervezett napirendjét is. Az ülés részletes kifizetésekr´ól az érintett pályázók értesítése írásban törté- napirendi javaslatát az ülés tervezett id´ópontja el´ótt leg- nik, az üléseket, illetve a soron kívüli kifizetések engedé- alább 3 munkanappal ugyancsak írásban kell eljuttatni a lyezését követ´ó, technikailag lehetséges legrövidebb id´ón Kuratórium tagjaihoz. A napirendi javaslathoz a testület belül. Az adott kuratóriumi ülésen megítélt, továbbá az tagjai az ülésen szóban kiegészítéseket f´úzhetnek, s az ülés adott kuratóriumi ülést megel´óz´óen soron kívüli eljárással napirendjét a tagok egyszer´ú szótöbbséggel fogadják el. engedélyezett támogatások támogatási célok, valamint re- A kuratóriumi ülés határozatképes, ha azon a Kurató- lációk szerinti megoszlásáról az ülést követ´ó 10 munkana- rium tagjainak többsége jelen van. A döntéshozatal általá- pon belül táblázatos kimutatás készül, amelyet a Közala- ban egyszer´ú szótöbbséggel történik, szavazategyenl´óség pítvány a Magyar Távirati Iroda útján hozzáférhet´óvé tesz esetén az elnök szavazata dönt. Min´ósített, 2/3-os szótöbb- az írott és elektronikus sajtó számára. ségre van szükség a Közalapítvány Szervezeti és M´úködési A Közalapítvány m´úködésével kapcsolatos iratokba a Szabályzatának, Elszámolási Szabályzatának, az éves ala- Kuratórium elnökén, titkárán és tagjain kívül korlátozás pítványi beszámolónak és közhasznúsági jelentésnek az nélkül betekinthetnek: a Külügyminisztérium politikai ál- elfogadásához, továbbá az éves szinten a Közalapítvány lamtitkára (az Alapító képviseletében); a Felügyel´ó Bi- m´úködési költségeinek fedezésére szolgáló közalapítványi zottság elnöke és tagjai; a Közalapítvány könyvvizsgálója; források és az éves szinten támogatásra el´óirányzott köz- továbbá ellen´órzési tevékenységük során az illetékes adó- 1999/23. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1693 hatóság, az Állami Számvev´ószék és az ügyészség megbí- sebb nyilvánosságának biztosításában. Tevékenységük zólevéllel ellátott képvisel´ói. A konvertibilis valutában ugyanakkor semmilyen tekintetben sem korlátozza a Ku- folyósított támogatások elszámolási dokumentációjába el- ratórium — mint az alapítvány kezel´ó szerve — jogkörét len´órzési tevékenységük során korlátozás nélkül betekint- és felel´ósségét. hetnek a Magyar Nemzeti Bank megbízólevéllel ellátott A Kuratórium köteles a Közalapítvány m´úködésér´ól az képvisel´ói. Korlátozás nélkül bárki betekinthet a Kurató- Alapítónak évente beszámolni, valamint az Alapító Okira- rium üléseir´ól felvett emlékeztet´óknek a testület által ta szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfonto- megítélt támogatásokat, továbbá az elnapolt és elutasított sabb adatait az országos sajtó útján is nyilvánosságra hozni. pályázatokat tartalmazó kivonataiba, ezekr´ól azonban A Kuratórium köteles továbbá az éves beszámoló jóváha- nem készít(tet)het másolatot. A Közalapítvány m´úködé- gyásával egyidej´úleg közhasznúsági jelentést készíteni, az sével kapcsolatban keletkezett iratokba történ´ó betekin- 1997. évi CLVI. törvény III. fejezet 19. §-a (3) bekezdésé- téssel összefügg´ó, a fentiekben nem szabályozott igények- nek a)—g) pontjai szerinti tartalommal. A Közalapítvány r´ól és kérdésekr´ól a Kuratórium kizárólagos jogkörrel, az éves közhasznúsági jelentését önálló kiadvány formájá- esetenként dönt. ban közzéteszi, s azt eljuttatja a Magyar Távirati Irodához, valamint az országos írott és elektronikus sajtó szerkesz- 12. A Kuratórium feladata és hatásköre t´óségeihez is. A Kuratórium gondoskodik az alapítvány céljainak A Kuratórium a Közalapítvány gazdálkodását érint´ó megfelel´ó m´úködésér´ól, biztosítja az alapítványi vagyon minden lényegi kérdésr´ól, valamint a Kuratórium határo- gondos kezelését. zatairól köteles az Alapítót tájékoztatni. A Kuratórium dönt: — a Közalapítvány Szervezeti és M´úködési Szabályza- 13. A Közalapítvány képviselete táról, Elszámolási Szabályzatáról, továbbá a Vagyon- és A Közalapítványt a Kuratórium elnöke és titkára önál- Pénzkezelési Szabályzat mellékletét képez´ó, kiegészít´ó lóan, vagy az elnök által a Kuratórium tagjai közül írásban szabályzatoktól és rendelkezésekr´ól, így mindenekel´ótt az felhatalmazott személy(ek) képviseli(k). Felkérés esetén a utalványozási joggal rendelkez´ó személyek jegyzékér´ól, a képviselet együttes vagy önálló voltáról nyilatkozni kell. A bel- és külföldi kiküldetések elszámolási szabályairól, va- bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két lamint a Közalapítvány Befektetési Szabályzatáról; képviseletre jogosult személy együttes aláírása szükséges. — a csatlakozási kérelmek elbírálásáról; A Közalapítvány m´úködésének technikai segítésére a — a pályázatok kiírásáról, azok feltételeir´ól, a támoga- Kuratórium közalapítványi irodát hoz létre, meghatározza tások odaítélésér´ól; annak szervezetét, m´úködését, és ellen´órzi tevékenységét. — a könyvvizsgáló személyér´ól és megbízási díjáról. A közalapítványi irodát a Kuratórium által kinevezett iro- A Kuratórium javaslatot tehet az Alapítónak a kurató- davezet´ó irányítja. Nem lehet a közalapítványi iroda veze- riumi tag visszahívására. t´óje vagy munkatársa az a személy, aki A Közalapítvány könyvvezetésének, vagyonkimutatásá- a) alkalmazotti vagy érdekeltségi viszonyban áll az Ala- nak és a vagyonkezeléssel összefügg´ó egyéb technikai fel- pítóval; adatoknak az ellátása érdekében külön szerz´ódés szerint küls´ó pénzügyi szervezetet, szakért´ót bízhat meg, térítés b) a Kuratórium elnöke, titkára vagy tagja; ellenében. c) a Felügyel´ó Bizottság elnöke vagy tagja; A Kuratórium gondoskodik a pályázati feltételek meg- d) a Közalapítvány könyvvizsgálója; hirdetése teljes kör´ú nyilvánosságának, továbbá a határon e) a Közalapítvány cél szerinti jutatásából részesül; túli magyar közösségek alapvet´ó érdekeinek veszélyezte- f) az a)—e) pontokban meghatározott személyek hoz- tése nélkül a megítélt támogatások minél teljesebb kör´ú zátartozója; nyilvánosságának biztosításáról. g) a megel´óz´ó két éven belül megsz´únt, olyan közhasz- A Kuratórium a határon túli magyar közösségek de- nú szervezetnél az annak megsz´úntét megel´óz´ó két évben mokratikusan megválasztott vezet´óséggel rendelkez´ó, or- legalább egy évig vezet´ó tisztséget betöltött személy, amely szágos hatáskör´ú képviseleti és szakmai szerveit a Kurató- az adózás rendjér´ól szóló törvény szerinti köztartozását rium munkáját segít´ó testületek (alkuratóriumok) létre- nem egyenlítette ki. hozásával bízhatja meg. E testületek ajánlási joggal bírnak, javaslataik erkölcsi érték´úek, a döntési jog a Kuratóriumot 14. Felügyel´ó Bizottság illeti meg. A határon túli magyar szervezetek által létrehozott tes- Az Alapító a Közalapítvány m´úködése és gazdálkodása tületek (alkuratóriumok) segítik a Kuratóriumot a pályá- törvényességének és célszer´úségének ellen´órzésére 3 tagú zati feltételek nyilvános meghirdetésében, a megítélt tá- Felügyel´ó Bizottságot hoz létre. mogatások rendeltetésszer´ú felhasználásának ellen´ór- A Felügyel´ó Bizottság tagjait, továbbá a bizottsági tagok zésében, valamint az érintett közösségek érdekeinek sérel- közül annak elnökét a Kormány — az 1998. május 16-tól me vagy veszélyeztetése nélkül a támogatások minél telje- 1998. szeptember 30-ig terjed´ó id´ószakra megbízott Felügye- 1694 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám l´ó Bizottság kivételével — négyéves id´ótartamra kéri fel. Nem valamint szükség szerint — jelentést tesz, a Kuratóriumot lehet a Felügyel´ó Bizottság tagja olyan személy, aki err´ól tájékoztatja. a) alkalmazotti vagy érdekeltségi viszonyban áll az Ala- pítóval; 15. Könyvvizsgáló b) a Kuratórium elnöke, titkára vagy tagja; A Kuratórium a Közalapítvány pénzügyeinek és a szám- c) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevé- vitel ellen´órzésére könyvvizsgálót bíz meg. kenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy mun- A könyvvizsgáló megbízatása 2 éves id´ótartamra szól. Nem kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; lehet a Közalapítvány könyvvizsgálója olyan személy, aki d) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül; a) alkalmazotti vagy érdekeltségi viszonyban áll az Ala- e) az a)—d) pontokban meghatározott személyek hoz- pítóval; zátartozója; b) a Kuratórium elnöke, titkára vagy tagja; f) a megel´óz´ó két éven belül megsz´únt, olyan közhasz- c) a Felügyel´ó Bizottság elnöke vagy tagja; nú szervezetnél az annak megsz´úntét megel´óz´ó két évben d) a Közalapítvánnyal a megbízatásán kívül más tevé- legalább egy évig vezet´ó tisztséget betöltött személy, amely kenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy mun- az adózás rendjér´ól szóló törvény szerinti köztartozását kavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; nem egyenlítette ki. e) a Közalapítvány cél szerinti juttatásából részesül; A Felügyel´ó Bizottság tagjai a munkájuk során felme- f) az a)—e) pontokban meghatározott személyek hoz- rült és igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. zátartozója; A Felügyel´ó Bizottság tagjai 1998. október 1-jét´ól: g) a megel´óz´ó két éven belül megsz´únt, olyan közhasz- Báthory János, nú szervezetnél az annak megsz´úntét megel´óz´ó két évben Ghyczy Tamás, legalább egy évig vezet´ó tisztséget betöltött személy, amely Nahimi Péter. az adózás rendjér´ól szóló törvény szerinti köztartozását A Felügyel´ó Bizottság elnöke 1998. október 1-jét´ól: nem egyenlítette ki. Báthory János. A könyvvizsgáló köteles egynegyed évente a Közalapít- A Felügyel´ó Bizottság szervezeti és ügyrendjét maga vány könyveit megvizsgálni és ennek, továbbá az éves m´ú- határozza meg. ködés vizsgálatának eredményér´ól a Kuratóriumnak jelen- A Felügyel´ó Bizottság ellen´órzi a Közalapítvány m´úkö- tést készíteni. dését és gazdálkodását. Ennek során a vezet´ó tisztségvise- A könyvvizsgáló javadalmazásának mértékét a Kurató- l´ókt´ól — a Kuratórium elnökét´ól, titkárától és tagjaitól, rium állapítja meg. valamint a közalapítványi iroda vezet´ójét´ól — jelentést, a Közalapítvány munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy 16. Záró rendelkezések felvilágosítást kérhet, továbbá a Közalapítvány könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja. 16.1. A Közalapítvány — célja megvalósítása érdeké- A Felügyel´ó Bizottság tagjai a Közalapítvány kurató- ben — együttm´úködik a hasonló közfeladatot ellátó riumi ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek. állami, társadalmi szervezetekkel és alapítványokkal. A Felügyel´ó Bizottság köteles a Kuratóriumot tájékoz- 16.2. A Közalapítvány gazdálkodásának törvényességét tatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról sze- és célszer´úségét az Állami Számvev´ószék ellen´órzi. rez tudomást, hogy 16.3. A Közalapítványnak az 1993. évi XCII. törvény 8. § a) a Közalapítvány m´úködése során olyan jogszabály- (9) bekezdése szerinti megsz´únése esetén a Közalapítvány sértés vagy a Közalapítvány érdekeit egyébként súlyosan vagyona az Alapítót illeti meg, s azt a Közalapítvány cél- sért´ó esemény (mulasztás) történt, amelynek megszünte- jaihoz hasonló célokra kell fordítani, amir´ól a nyilvános- tése vagy következményeinek elhárítása a Kuratórium ságot megfelel´óen tájékoztatni kell. döntését teszi szükségessé; 16.4. A jelen Alapító Okiratban nem szabályozott felté- b) a vezet´ó tisztségvisel´ók — a Kuratórium elnöke, tit- telekre a Polgári Törvénykönyvnek az alapítványról szóló kára és tagjai, valamint a közalapítványi iroda vezet´óje — rendelkezései (74/A—74/G. §-ok), az egyéb alapítványi felel´óségét megalapozó tény merül fel. tárgyú jogszabályok és kapcsolódó polgári jogi rendelke- A Kuratóriumot a Felügyel´ó Bizottság indítványára — an- zések az irányadóak. nak megtételét´ól számított harminc napon belül — össze kell 16.5. A Közalapítvány közvetlen politikai tevékenységet hívni. E határid´ó eredménytelen eltelte esetén a vezet´ó szerv nem folytat; az 1996. évi CXXVI. törvény 4. § (2) bekezdés összehívására a Felügyel´ó Bizottság is jogosult. c) pontjának megfelel´óen pártoktól független, azoktól tá- Ha a Kuratórium a törvényes m´úködés helyreállítása mogatást nem kaphat, és azoknak anyagi támogatást nem érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Fel- nyújthat; országgy´úlési, megyei, f´óvárosi önkormányzati ügyel´ó Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvé- választáson képvisel´ójelöltet nem állíthat, és nem támo- nyességi felügyeletet ellátó szervet. gathat. Tevékenységének eredményér´ól és a Közalapítvány m´ú- 16.6. Az Alapító képviseletét a Közalapítvány tekinte- ködésér´ól a Felügyel´ó Bizottság az Alapítónak évente — tében a Külügyminisztérium politikai államtitkára látja el 1999/23. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1695

és gyakorolja — az Alapító Okirat, valamint az annak Helyesbítés: A Magyar Közlöny 1999. évi 5. számában kihirdetett, a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. ren- mellékletét képez´ó Vagyon- és Pénzkezelési Szabályzat delet módosításáról rendelkez´ó 9/1999. (I. 27.) Korm. rendelet melléklete kivételével — az Alapítót megillet´ó jogosultságokat, ide- 1.1.2. pontjának bevezet´ó része helyesen a következ´ó: értve a Közalapítvány éves beszámolójának és közhasznú- ,,1.1.2. A munkaügyi központ, valamint a szakképz´ó intézmény által — sági jelentésének értékelését is. eltér´ó megállapodás hiányában — fizetend´ó díjak: A munkaügyi központ, valamint a szakképz´ó intézmény által beutalt személy’’ Németh Zsolt s. k., külügyminisztériumi politikai államtitkár (Kézirathiba) 1696 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 1999/23. szám

Tisztelt Elõfizetõk!

TájékoztatjukÖnöket ,hog ya kiadón kterjesztésébe nle vo´´ lapokr aszól óe lofizetésüket´´ folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük az 1999. évre vonatkozó elofizetésre´´ , ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elofizetni´´ (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Azesetlege smódosítás tszíveskedjene klevélbe nvag yfaxo nmegküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elofizetési´´ díj beérkezésétköve toe´´ nintézkedünk .Fontos, hogy az elofizetési´´ díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kikül- dött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Közlönyboltban (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6.) lehetséges.( Levélcím: Magyar Hiva- talos Közlönykiadó, 1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Fax: 318-6668.) Az 1999. évi lapárak Magyar Közlöny 38 304 Ft/év Nemzeti Kulturális Alapprogram Hírlevele 2 016 Ft/év Az Alkotmánybíróság Határozatai 8 064 Ft/év Önkormányzatok Közlönye 2 688 Ft/év Belügyi Közlöny 10 080 Ft/év Pénzügyi Közlöny 12 432 Ft/év Cégközlöny 40 656 Ft/év Pénzügyi Szemle 9 072 Ft/év Egészségügyi Közlöny 9 744 Ft/év Sport Értesíto´´ 2 016 Ft/év Földmu´´ velésügyi és Vidékfejlesztési Értesíto´´ 7 056 Ft/év Statisztikai Közlöny 5 712 Ft/év Határozatok Tára 9 744 Ft/év Turisztikai Értesíto´´ 5 040 Ft/év Hivatalos Értesíto´´ 6 384 Ft/év Ügyészségi Közlöny 2 688 Ft/év Igazságügyi Közlöny 6 384 Ft/év Vízügyi Értesíto´´ 5 376 Ft/év Bányászati Közlöny 2 016 Ft/év Ipari és Kereskedelmi Közlöny 10 416 Ft/év Légügyi Közlemények 672 Ft/év Környezetvédelmi Értesíto´´ 6 048 Ft/év Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Értesíto´´ 9 408 Ft/év Élet és Tudomány 4 368 Ft/év Kulturális Közlöny (a Mu´´ velod´´ ési Közlöny jogutódja) 7 728 Ft/év Ludové Noviny 896 Ft/év Külgazdasági Értesíto´´ 8 736 Ft/év Neue Zeitung 1 848 Ft/év Magyar Közigazgatás 3 696 Ft/év Természet Világa 2 352 Ft/év Szociális és Munkaügyi Közlöny 7 056 Ft/év Valóság 2 688 Ft/év Oktatási Közlöny (a Mu´´ velo´´ dési Közlöny jogutódja)9 408 Ft/év Az árak a 12%-os áfát is tartalmazzák.

CD-JOGÁSZ számítógépes jogszabálygyu´´ jtemény, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó hivatalos kiadványa 1999. évi éves hatályosítási díjak Önálló változat 36 000 Ft + 25% áfa 25 munkahelyes hálózati változat 72 000 Ft + 25% áfa 5 munkahelyes hálózati változat 48 000 Ft + 25% áfa 50 munkahelyes hálózati változat 84 000 Ft + 25% áfa 10 munkahelyes hálózati változat 60 000 Ft + 25% áfa 100 munkahelyes hálózati változat 96 000 Ft + 25% áfa Rendszerbe lépés díjtalan. Az elo´´ fizeto´´ k a kiadó online szolgáltatásait kedvezményesen vehetik igénybe.

A Házi Jogtanácsadó címu´´ lapot kiadja a Házi Jogtanácsadó Könyv- és Lapkiadó Kft. (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.). Éves elo´´ fizetési díja 2016 Ft áfával. Elo´´ fizetésben megrendelheto´´ : a szerkeszto´´ ségben (1101 Budapest, Salgótarjáni út 20.), a Magyar Hivatalos Közlönykiadó címén, a hírlapkézbesítoknél,´´ vidéken a postahivatalokban, Budapesten a Magyar Posta Rt. HI kerületi ügyfélszolgálati irodáiban, valamint a Hírlapelo´´ fizetési Irodában (1089 Budapest, Orczy tér 1., tel.: 303-3441). A kiadó az elo´´ fizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja.

Szerkeszti a Miniszterelnöki Hivatal, a szerkesztobizottság´´ közremuködésével.´´ A szerkesztobizottság´´ elnöke: dr. Bártfai Béla. A szerkesztésért felelos:´´ dr. Müller György. Budapest V., Kossuth tér 1–3. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó. Felelos´´ kiadó: Nyéki József vezérigazgató. Szerkesztoségi´´ iroda: Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. Telefon/Fax: 266-5096. Elof´´ izetésben megrendelheto´´ a Magyar Hivatalos Közlönykiadónál, Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62. Pf. 357, vagy faxon 318-6668. Elofizetésben´´ terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a FÁMA Rt. közremuködésével.´´ Telefon/fax: 266-6567. Információ: Tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 246 mellék. Példányonként megvásárolható a kiadó Budapest VIII., Somogyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alatti közlönyboltjában. Éves elo´´ fizetési díj: 38 304 Ft. Egy példány ára: 90 Ft 16 oldal terjedelemig, utána +8 oldalanként +45 Ft. A kiadó az elofizetési´´ díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 0076—2407 99.0451 — Nyomja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelos´´ vezeto:´´ Burján Norbert.