A magyar Országgyűlés képviselőházi elnökeinek arcképcsarnoka

Portrait Gallery of the Speakers of the Hungarian Parliament

A magyar Országgyűlés képviselőházi elnökeinek arcképcsarnoka

Portrait Gallery of the Speakers of the Hungarian Parliament

Országház Könyvkiadó  , 2020 Nemzet Főtere Kézikönyvek  KOSSUTH SQUARE HANDBOOKS

Sorozatszerkesztő  Series editor Bellavics István, Pelyach István

A szöveget írták  Contributors Cieger András, Dévényi Anna, Feitl Írisz, Feitl István, Horváth Attila, Kerekes Margit, Palasik Mária, Smuk Péter, Soltész István

A kötetet szerkesztette  Editor Gödölle Mátyás

A szerkesztésben közreműködött  aSSistant editor Kerekes Margit A tartalomhoz hozzájárult  Further contributors Kelecsényi Kristóf, Molnár Márta, Villám Judit Fordító  Translation EDIMART Nyelvi lektor  Peer review of the English version Vajda Zoltán Képszerkesztő  Photo editor Csengel-Plank Ibolya, Kerekes Margit Szöveggondozó  text editor Lajkó Sára Korrektor, névmutató  Copy Editor, index of names Macskássy Zsuzsa A kötetet tervezte és tördelte  design and layout Fodor Gábor, Szigligeti Mária

A bevezető tanulmány a Tisza Kálmán Program szakmai kutatásaira épül. The introductory essay is based on the research of the Kálmán Tisza Programme.

A borítón a képviselőházi ülésterem elnöki pulpitusa látható. (Bencze-Kovács György felvétele, 2020) The cover shows the Speaker's podium in the Lower House chamber of the House of Parliament. (Photograph by György Bencze-Kovács, 2020)

A kötetben lévő mintás oldalak a Házelnöki Arcképcsarnok termének eredeti faldekorációját követik. The patterned pages in this volume are styled on the original wall decoration of the hall of the Spekers’ gallery.

www.orszaghazkonyvkiado.hu

© Szerzők, 2020  © Authors, 2020 © Országgyűlés Hivatala, 2020  © Office of the Hungarian National Assembly, 2020

Minden jog fenntartva. Bármilyen másoláshoz, All rights reserved. Any copying, duplication sokszorosításhoz, illetve adatfeldolgozó rendszerben való or storage in a data processing system requires tároláshoz a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. the prior written consent of the publisher.

A kiadásért felel  PUBLISHER Such György

A kiadvány az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi The book was published as part of the professional és Közművelődési Igazgatósága programmes of the Office of the Hungarian National szakmai programjai keretében készült. Assembly’s Directorate of Cultural Affairs.

Igazgató  DIRECTOR Bellavics István Az Igazgatóság könyvprogramjának koordinátora  Coordinator of the directorate’s book programme Pelyach István Tartalom  Table of Contents

Feitl Írisz – Kerekes Margit A képviselőházi elnöki arcképcsarnok története  A History of the Gallery of Speakers of the Lower House 7

Horváth Attila A rendektől a rendfenntartásig: a választójog és a parlamentek története dióhéjban  From the estates to the establishment of order: the history of suffrage and parliaments in a nutshell 57

Cieger András A képviselőház elnökei a polgári parlamentarizmus első hét évtizedében (1848–1918)  Speakers of the Lower House in the first seven decades of the modern parliamentary system (1848–1918) 77

Dévényi Anna A parlament és elnökei a Horthy-korszakban (1920–1945)  The Parliament and its Speakers in the Horthy era (1920–1945) 149

Palasik Mária Az Országgyűlés elnökei a második világháború végétől a kommunista hatalomátvételig (1944. december – 1949. május)  The Speakers of the National Assembly, from the end of World War II to the Communist takeover (December 1944 – May 1949) 201

Feitl István Az Országgyűlés és elnökei az államszocializmus idején (1949–1990)  The National Assembly and its Speakers during the Era of State Socialism (1949–1990) 235

Smuk Péter – soltész István Az Országgyűlés elnökei a rendszerváltoztatás után (1990–2018)  Speakers of the National Assembly after the regime change (1990–2018) 261

Függelék  Appendix 317

A magyar Országgyűlés képviselőházi elnökei – áttekintő táblázat  Speakers of the Lower House of the Hungarian Parliament – synoptic table 318

Névmutató  Index of Names 320

Képjegyzék  List of Illustrations 324 Feitl Írisz — Kerekes Margit A képviselőházi elnöki arcképcsarnok története

A History of the Gallery of Speakers of the Lower House Feitl Írisz — Kerekes Margit A képviselőházi elnöki arcképcsarnok története

A History of the• Gallery of Speakers of the Lower House Archív felvétel a képviselőházi elnöki dolgozószobáról, Archived photograph of the Speaker’s study with the portraits két nemzetgyűlési elnök képével, 1930 körül of two Speakers of the National Assembly, around 1930 A képviselőházi galériák kezdete a 19. század közepéig, az első The history of the galleries of the Lower House dates back to népképviseleti országgyűlésekig nyúlik vissza. Történetük nagy the mid-19th century, that is, to the first parliaments by popular fordulata azonban az 1902-re megépült új Országházhoz köt- representation. Their story takes a major turn in 1902, how- hető, amely új korszakot jelentett a törvényhozás épülete és a ever, when the new House of Parliament was completed. This képzőművészet viszonyában. Az intézmény önálló, nagyobb defined the beginning of a new era in the relations between szabású reprezentációja ekkor valósult meg, immáron a saját há- visual arts and the legislative building. This is also when the zában. A törvényhozás épülete nem csupán hivatali helyiségek gallery, this grand celebration of the institution of Speakers sora, nemcsak könyvtár lett, hanem reprezentatív termei tekin- finally found its home in the House of Parliament, the place tetében a nemzeti múltra visszatekintés historikus-eszmei szelle- where the Speakers did their work. The parliament building miségének kifejeződése is. Jelenlegi tudásunk szerint 1935-ben became so much more than a series of offices and a library. közel hatvan darabból álló, négy különböző arcképcsarnok Its ceremonial rooms also came to represent a historical and díszítette az Országház termeinek falait. A 21. századra ebből conceptual approach to looking back on our national history. csupán tizennyolc – ma is nemzeti kincsként tisztelt – festmény In 1935, to the best of our knowledge, four galleries with a maradt fenn, s az egykori galériában szereplő képviselőházi total of approximately sixty paintings graced the rooms of the háznagyok portréiból is ismert néhány, ám az alkotások jelentős House of Parliament. By the 21st century, only eighteen of the része megsemmisült vagy ismeretlen helyen van. paintings remained, all of which are now considered national treasures. Some portraits of the First Officers of the Lower House, once housed in the gallery, were also preserved. How- Előzmények ever, the majority of the paintings have either been destroyed, or are in an unknown location. A magyarországi arcképcsarnokok gyökerei – a főúri családi reprezentációtól eltekintve – a reformkorra nyúlnak vissza,1 de a közéleti portré műfajának igazi aranykora az 1850-es évektől Background a század végéig tartó időszakban jött el. Ekkor vált rendkívül népszerűvé a politikusok és közéleti szereplők megörökítése a The origins of Hungarian portrait galleries (with the excep- festészetben, a szobrászatban és a grafikában is. A 19. század- tions of portraits depicting distinguished noble families) can ban kialakított galériák feladatukat tekintve köszönetnyilvánító, be traced back to the Reform Period.1 However, the golden age tiszteletadó, valamint kegyeleti jelleggel bírtak. Céljuk az volt, of public portraits commenced with the period from the 1850s hogy a politikai elit tagjai az eljövendő generációk előtt példa- to the end of the 19th century. That was when the portraits of ként díszelegjenek.2 politicians and public actors became a highly popular subject Külföldön, más országok parlamentjeiben is számos párhu- in painting, sculpture and graphic art. The galleries created in zama volt az elnöki és más tisztségviselők portréiból kialakított the 19th century were intended to express gratitude, tribute galériáknak. Ilyen házelnöki arcképcsarnok létezett már a 19. and commemoration. They were meant to show the mem- század közepétől az Egyesült Királyságban, Spanyolország- bers of the political elite as examples for future generations ban és az Amerikai Egyesült Államokban is.3 Ezeket a magyar to follow.2 képviselők és képviselőházi elnökök legkésőbb az 1889 óta The parliaments of many foreign countries house galleries fennálló Interparlamentáris Unió (IPU) tevékenysége révén of their own Speakers and other dignitaries that are, in some ismerhették.4 respects, similar to those in . Galleries of Speakers ex- A magyar törvényhozó testület jogszabályi alapjai, a jogalko- isted as early as the mid-19th century in the United Kingdom, tás folyamata az 1848-as törvények elfogadásától kezdve formá- Spain and the Unites States of America.3 They would have been lódtak, az országgyűlés épületei, szervezeti keretei a kiegyezést known to the Hungarian MPs and Speakers of the Lower House követően rögzültek. Ezzel a folyamattal párhuzamosan alakult by 1889 at the latest, due to the efforts of the Inter-Parliamentary ki a törvényhozó testület vezető tisztségviselői megfestésének Union (IPU), established at that time.4 a gyakorlata, amely a képviselőházi elnöki és háznagyi, illetve a The legislative basis for Hungarian legislature, as well as főrendiházi elnöki és a háznagyi hivatalokat érintette. A négy ga- the legislative process itself, began its evolution from the adop- léria közül a képviselőházi elnöki és a háznagyi arcképcsarnok tion of the acts of 1848. The buildings and the organisational rekonstruálható a legteljesebben. Jelen tanulmány a képviselő- framework of the National Assembly came to be firmly estab- házi elnökök galériájának történetét kíséreli meg bemutatni. lished after the Austro-Hungarian Compromise. The practice of

 9  Feitl Írisz – Kerekes Margit  A képviselőházi elnöki arcképcsarnok története

painting the portraits of senior officers of the legislative body A képviselőházi elnöki galéria (Speakers of the Lower House, First Officers of the House and kezdetei the Speakers of the Upper House) grew to become popular at the same time. Of the four galleries, those of the Speakers of A képviselőházi elnökök és a háznagyok megfestésének gyakor- the Lower House and those of the First Officers are the ones lata a 19. század utolsó harmadára vezethető vissza. Ezekből az that can be most fully reconstructed. This study attempts to időkből töredékes forrásanyag áll rendelkezésre, ám ezek egy- offer insight into the history of the gallery of the Speakers of más mellé helyezéséből rajzolódik ki a galéria első darabjainak the Lower House. vázlatos története. Pázmándy Dénes, az első elnök portréjának létezését csak kései cikkek említéseiből ismerjük,5 éppen ezért elképzelhető, hogy a festmény6 későbbi tisztelet­adás, és nem a galéria számára készült munka. Első komoly forrásként Szmre- The beginnings of the csányi Miklós miniszteri tanácsos levele említhető, melyből az Speakers’ Gallery 1861-es országgyűlés képviselőházi elnökének, Ghyczy Kálmán- nak az 1865 utáni megfestetéséről értesülhetünk.7 A befejezés The practice of painting the portraits of Speakers and First Of­ dátumát a fennmaradt olajfestményen szereplő évszám jelöli. ficers of the Lower House dates back to the last third of the 19th A datálást megerősíti Szegedy-Maszák Hugónak a Művészet című century. Only fragmentary sources remain from this period, folyóiratban megjelent cikke, amely szerint Kovács Mihály port- but together, they outline a schematic history of the very first réfestő 1872-ben festette Ghyczy Kálmánt és Somssich Pált a works in the gallery. As only later articles make reference to the képviselőház elnöki tanácsterme számára.8 Ez utóbbi portréról portrait of Dénes Pázmándy, the first Speaker5, it is possible tájékoztat a legkorábbi hivatalos említés is a képviselőház Gaz- that the painting6 is a later tribute, not specifically made for dasági bizottsága 1872. szeptember 15-i jegyzőkönyvéből, amely the gallery. The first reliable source is a letter from ministerial az előző, 1872. szeptember 3-ig hivatalban lévő elnök, Somssich advisor Miklós Szmrecsányi, confirming that the portrait of Pál arcképének megörökítéséről hozott határozatot.9 Ugyanak- Kálmán Ghyczy, Speaker of the Lower House of the National kor a Somssich előtti elnök, Szentiványi Károly megfestetéséről Assembly in 1861, was painted after 1865.7 The year indicated egyáltalán nem értesülünk. A következő fellelhető cikk három on the extant oil painting marks its year of completion. This évvel később, 1875-ben tudósított a Fővárosi Lapok hasábjain date is confirmed by an article written by Hugó Szegedy-Maszák két házelnök: Bittó István és Perczel Béla portréjának megfeste- and published in the journal Művészet (Art), which specifies that téséről.10 Barabás Miklós saját műjegyzékében Bittó arcképének portrait painter Mihály Kovács created the portraits of Kálmán elkészítését 1874-re teszi.11 Ekkoriban a festmények a képviselő- Ghyczy and Pál Somssich in 1872 for the presidential council ház új, 1865-ben átadott Sándor utcai épületébe készültek. hall of the Lower House.8 The first official reference to the latter Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a képviselőházi portré- portrait can be found in the 15 September 1872 minutes of the galéria korai darabjairól kevés adatunk maradt fenn, a lapok Economics Committee of the Lower House, which references a és a források főként az alkotókról és az ábrázolt személyekről decision regarding the portrait of Pál Somssich, the Speaker who tudósítanak. Az újságok tanúsága szerint ekkoriban a korábbi held the position until 3 September 1872.9 However, we have elnökök költségén készültek a képek.12 A Fővárosi Lapok 1875- no information whatsoever on the portrait of Speaker Károly ben megírta, hogy bizonyos képviselők tiltakoztak az ország Szentiványi, Somssich’s predecessor. The next relevant article pénzének ilyen célú herdálása ellen, de a méltatlankodókat was published in Fővárosi Lapok (News from the Capital) in 1875, rögtön fel is világosították, hogy a portrékat az elnökök költsé- three years later, and gives an account of the completion of gén festették.13 Ugyanerről a gyakorlatról tudósít egy 1880-as two Speakers’ portraits: István Bittó and Béla Perczel.10 In the cikk is Szlávy József portréját illetően,14 melynek megfestetését list he kept of his own work, Miklós Barabás dates his creation Péchy Tamás, az újonnan megválasztott házelnök fogja intézni. of Bittó’s portrait to 1874.11 At the time, these paintings were 1890-ben szakítottak ezzel a hagyománnyal: a képviselőház intended for the new Lower House building in Sándor Street, Gazdasági bizottsága kimondta, hogy a korábbi szokástól eltér- commissioned in 1865. ve az elnökök és háznagyok arcképeit a Ház költségvetéséből All in all, we have only fragmentary information on the early fedezik majd. Ugyanakkor megmaradt a szokás, hogy mindig pieces of the portrait gallery of the Lower House, as contempo- az aktuális házelnök intézte az előző ciklus elnöke portréjának rary newspapers and other sources mostly focus on the artists megfestetését. Tudjuk, hogy Péchy Tamásról15 és Szilágyi Dezső- and the individuals depicted. According to the newspapers from

 10  Írisz Feitl – Margit Kerekes  A History of the Gallery of Speakers of the Lower House

ről16 is készült festmény, és mivel ezek szerencsésen átvészelték that time, the former Speakers were the ones who paid for the a világháborúk időszakait, így alkotóikról és készülési idejükről portraits.12 In 1875, Fővárosi Lapok reported that some MPs katalóguscédulák, valamint a képeken szereplő szignók árul- objected to frittering away the nation’s funds in this manner, kodnak, és valószínűsítjük, hogy ebben az időben is a korábbi but they were swiftly informed that it was the Speakers who had hagyományok uralkodtak a megfestetést illetően. A 19. század paid for the portraits.13 An article written in 1880 discusses the végi portrék megrendeléseinek történetében az utolsó adatunk, same practice regarding the portrait of József Szlávy14, which amely a korábban említett szokást támasztja alá a Pesti Naplóban was to be financed byT amás Péchy, the newly elected Speaker. olvasható: Szilágyi Dezső megrendeli Moretti Rezsőtől Bánffy This tradition was abandoned in 1890, when the Economics Dezső, az előző elnök portréját.17 Committee of the Lower House ruled that – in a departure from their earlier practices – the expenses of the portraits of the Speakers and First Officers were to be funded from the budget of the National Assembly. Nonetheless, part of the tradition A galéria története az új Országház remained: the incumbent Speaker was always the one to make felépítése után arrangements for the portrait depicting the previous term’s Speaker. It is known that portraits were also made of Tamás A galéria sorsának második szakasza már az új Országházba Péchy15 and Dezső Szilágyi16. Fortunately, these paintings made készült festmények történetét öleli fel. A régi, Sándor utcai épület it through both world wars unharmed, and index cards – as well rövid ideig volt alkalmas a politika és a hivatali apparátus kiszol- as the artists’ signatures on the paintings themselves – provide gálására, 1880-ban az Országgyűlés új épület létesítéséről dön- us with information on the artists and the dates of completion. tött. 1903-tól kezdve állnak rendelkezésre a képviselőháznak Presumably, the old traditions continued to govern the creation azok a gazdasági iratai, amelyek a festmények megrendeléseit, a of such portraits. The last piece of information available to us művészekkel folytatott levelezést és a kifizetéseket tartalmazzák. regarding the history of commissions in the late 19th century Ekkortól precízebben rekonstruálható a festmények keletkezé- comes from Pesti Napló (Pest Diary) and provides further evi- sének ideje is. 1903 és 1917 között a képviselőház nyolc elnöki dence for the existence of the practice detailed above: Dezső portrét rendelt meg 32 000 korona értékben: Apponyi Albert Szilágyi commissions Rezső Moretti to produce a portrait of (1903), Justh Gyula (1910) és Bánffy Dezső második portréját former Speaker Dezső Bánffy.17 (1911), valamint Gál Sándor (1911), Berzeviczy Albert (1912), Návay Lajos (1913), Tisza István (1916) és Beöthy Pál (1917) arcképét.18 The history of the gallery A datálások pontosításához adalékul szolgálhat néhány új- ságcikk, valamint a festők életrajzai, jegyzékei is. Az első ciklusát after the construction of the new 1901. október 26-ig töltő házelnök, Perczel Dezső portréjáról House of Parliament mind ez ideig nem sokat tudtunk. Valószínűsíthetjük, hogy Balló Ede képjegyzékében a képviselőház számára festett Perczel The second era in the history of the gallery encompasses the Dezső-kép 90 × 70 cm-es méretben, 1902-es festési dátummal a paintings produced specifically for the new House of Parlia- galériába készült festményt jelentheti. Sajnos a portré ma csak ment. As the old building in Sándor Street was only briefly egy, a festő műtermében készült fotóról19 ismert. suitable for serving the needs of politicians and administrators, Az őt követő elnök, Apponyi Albert képét szintén a híres in 1880, the National Assembly opted in favour of having a portréfestőtől, Ballótól rendelték 1903-ban, a festményen a fest- new building constructed. From 1903 onwards, the financial mény befejezésének 1904-es évszáma szerepel. A megrendelők documents of the Lower House are available to us. They include meg lehettek elégedve az alkotással, mert Justh Gyula portréját the orders for portraits, correspondence with the artists, and is Balló festette meg 1910 utolsó negyedében,20 2000 korona the payment receipts, allowing us to more precisely date the tiszteletdíjért.21 Az 1910-es években azután Stetka Gyula kapott portraits. Between 1903 and 1917, the Lower House commis- bizalmat a megrendelőktől, az évtized hat házelnöke közül ötöt sioned eight portraits of its Speakers, for a total cost of 32,000 ő festett meg (az egy kivétel a Benczúr Gyula által jegyzett Tisza koronas: the portraits of (1903) and Gyula Justh István-portré).22 Gál Sándor arcképének megfestéséért Stetka (1910), the second portrait of Dezső Bánffy (1911), as well as Gyula tiszteletdíját 1911-ben utalta át a képviselőház Gazdasági the portraits of Sándor Gál (1911), (1912), bizottsága.23 A festő munkájáért feltehetőleg 2000 koronát ka- Lajos Návay (1913), István Tisza (1916) and Pál Beöthy (1917).18

 11  Feitl Írisz – Kerekes Margit  A képviselőházi elnöki arcképcsarnok története

A képviselők csoportképén látható az elnöki galéria Certain newspaper articles, along with various biographies néhány darabja, 1910 körül or painters’ inventories, also contribute to a more precise dating. Thus far, very little information has been found regarding the In this group photograph of MPs some paintings of the Speakers’ gallery are visible, around 1910 portrait of Dezső Perczel, who was Speaker until 26 October 1901. It appears likely that an item in Ede Balló’s inventory of paintings (a portrait of Dezső Perczel, with dimensions of pott,24 és a képet 1911. július 22-én helyezték el az Országház- 90 × 70 cm, created for the Lower House in 1902) is in fact ban.25 Forrásaink tudósítanak továbbá arról, hogy – mintegy the portrait produced for the gallery. Unfortunately, our only az előzőek folytatásaként – 1911-ben rendelték meg Berzeviczy source for the portrait itself is a single photograph19 made in Albert, majd 1912-ben Návay Lajos arcképét. Mindkét esetben the artist’s studio. 2000 korona volt a tiszteletdíj.26 A festmények elhelyezésére Balló, the famous portrait painter, was commissioned in valószínűleg 1913. november 24-én került sor.27 A képeken a 1903 for painting the portrait of the next Speaker, Albert Ap- képviselőházi elnököket díszmagyarban örökítették meg. ponyi. The painting indicates its year of completion as 1904.

 12  Írisz Feitl – Margit Kerekes  A History of the Gallery of Speakers of the Lower House

A házelnöki arcképek vételára 1892–1939 között1

A festés éve Összeg Házelnök Művész 1892 kb. 250 forint Péchy Tamás Ábrányi Lajos 1910 2000 korona Justh Gyula Balló Ede 1911 2000 korona Bánffy Dezső Endrey Sándor 1911 2000 korona Gál Sándor Stetka Gyula 1912 2000 korona Berzeviczy Albert Stetka Gyula 1913 2000 korona Návay Lajos Stetka Gyula 1916 16 000 korona Tisza István Benczúr Gyula 1917–1918 6000 korona Beöthy Pál Stetka Gyula 1920 30 000 korona Szász Károly Stetka Gyula 1921 72 100 korona Rakovszky István Karlovszky Bertalan 1923 242 100 korona Gaál Gaszton Glatz Oszkár 1929 2000 pengő Gaál Gaszton Gábor Móric 1929 1500 pengő Szlávy József Rottmann Mozart 1929 1000 pengő2 Bánffy Dezső Tatz László 1929 5000 pengő Scitovszky Béla Karlovszky Bertalan 1929 2500 pengő Zsitvay Tibor Héjja Zoltán 1935 2500 pengő Almásy László Sárkány Gyula 1937 800 pengő Almásy László Boldizsár István 1939 2000 pengő3 Sztranyavszky Sándor Szemerey Zoltán 1939 2500 pengő Kornis Gyula Szemerey Zoltán 1 MNL OL K 2 B III. 10. 718. cs. A magyar Országgyűlés képviselőházának gazdasági iratai. 1896–1944. 2 összehasonlításképp: az Újság 1930. június 8-i cikke említi, hogy 1-1 miniszteri arckép elkészítésének az ára kb. 1000 pengőt tesz ki, ami „nem nagy pénz”. 3 1938-ban egy Horthy Miklós-portréért is ennyit fizettek. Lásd: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye hivatalos lapja, 1938. szep- tember 29. 469.

Purchase prices of the Speakers’ portraits between 1892 and 19391

Year of completion Amount Speaker Artist 1892 approx. 250 forints Tamás Péchy Lajos Ábrányi 1910 2,000 koronas Gyula Justh Ede Balló 1911 2,000 koronas Dezső Bánffy Sándor Endrey 1911 2,000 koronas Sándor Gál Gyula Stetka 1912 2,000 koronas Albert Berzeviczy Gyula Stetka 1913 2,000 koronas Lajos Návay Gyula Stetka 1916 16,000 koronas István Tisza Gyula Benczúr 1917–1918 6,000 koronas Pál Beöthy Gyula Stetka 1920 30,000 koronas Károly Szász Gyula Stetka 1921 72,100 koronas István Rakovszky Bertalan Karlovszky 1923 242,100 koronas Gaszton Gaál Oszkár Glatz 1929 2,000 pengős Gaszton Gaál Móric Gábor 1929 1,500 pengős József Szlávy Mozart Rottmann 1929 1,000 pengős2 Dezső Bánffy László Tatz 1929 5,000 pengős Béla Scitovszky Bertalan Karlovszky 1929 2,500 pengős Tibor Zsitvay Zoltán Héjja 1935 2,500 pengős László Almásy Gyula Sárkány 1937 800 pengős László Almásy István Boldizsár 1939 2,000 pengős3 Sándor Sztranyavszky Zoltán Szemerey 1939 2,500 pengős Zoltán Szemerey 1 MNL OL K 2 B III. 10. 718. cs. Financial documents of the Lower House of the Hungarian National Assembly. 1896–1944 2 For comparison: an 8 June 1930 article of Újság (The News) mentions that the ministers’ portraits cost appro­ ­ximately 1,000 pengős each, which “is hardly an exorbitant sum.” 3 in 1938, the same amount was paid for a portrait of Miklós Horthy. See: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye hivatalos lapja (The official journal of Pest-Pilis-Solt-Kiskun county), 29 September 1938, 469.

 13  Feitl Írisz – Kerekes Margit  A képviselőházi elnöki arcképcsarnok története

A galériáról 1914-ben a Népszava már mint hagyományról It seems that the clients were satisfied with the work, as Balló ír: „a képviselőház szokása, hogy az elnökökről az elnöki foga- was once again commissioned to paint Gyula Justh’s portrait dóterembe portrékat készíttet.”28 Ha hihetünk a korabeli na­ in the last quarter of the 1910s20, for a fee of 2000 koronas.21 pi­lapoknak, akkor 1914 januárjában Tisza István portrét ült Afterwards, in what remained of the 1910s, the clients chose Benczúrnak.29 Ezt a tényt a levéltári források is megerősítik: Gyula Stetka, who painted five of the six Speakers of the decade 1914 januárjában a képviselőház Gazdasági bizottsága dönté- (the only exception being Gyula Benczúr’s portrait of István se alapján rendelték meg a portréfestményt Tiszáról. Benczúr Tisza).22 The Economics Committee of the Lower House dis- Gyula kiemelkedően magas honoráriumot kapott:30 míg a többi bursed the fee for Sándor Gál’s portrait to Gyula Stetka in 1911.23 művész átlagosan 2000 korona tiszteletdíjért festett meg egy- It appears that Stetka received a sum of 2,000 koronas24, and egy portrét, Benczúr 16 000 koronát kapott ezért a képért. 31 the painting was transferred to the House of Parliament on 22 A dualizmus országgyűlésének utolsó házelnökeiről készült July 1911.25 Moreover, relevant sources indicate that, falling in festményeket újfent Stetka nevéhez köthetjük. Beöthy Pál arc- line with established practice, Stetka was commissioned with képét 1917 novemberében rendelte meg a képviselőház Gaz- painting the portrait of Albert Berzeviczy in 1911, followed by dasági bizottsága, és a munka elkészítése fejében 6000 korona that of Lajos Návay in 1912. In both cases, he received a fee of tiszteletdíjat ajánlottak a művésznek.32 Szász Károly portréjának 2,000 koronas.26 In all likelihood, the paintings were installed megrendelése és kifizetése már az első világháború utánra esett. on 24 November 1913.27 The portraits depict the Speakers of the A sajtóhírek és levéltári források szerint 1920 februárjában ren- Lower House wearing traditional Hungarian ceremonial attire. delték meg, majd a festmény beszállítása után, 1920 novembe- In 1914, Népszava (People’s Voice) describes the gallery as a rében fizették ki a portrét.33 long-standing tradition: “it is customary for the Lower House to commission portraits of the Speakers for the Speaker’s re- ception hall.”28 If contemporary newspapers are to be believed, A galéria története István Tisza posed for Benczúr in January 1914.29 This is also corroborated by sources from the Archives, which indicate that a két világháború között in January 1914, a portrait of Tisza was commissioned, as per the decision of the Lower House Economics Committee. Gyula Az első világháború és az azt követő véres hatalomváltások pusz- Benczúr received an extraordinarily high fee:30 while, other art- títása után, 1920-ban újra megtartották a választásokat, s a nem- ists received a fee of 2,000 koronas per portrait on average, he zetgyűlés megalakulása után helyreállt a polgári törvényhozás. was paid 16,000 koronas for his work. 31 Ennek köszönhetően a házelnökök és háznagyok már 1920-tól The portraits of the last Speakers of the era of dual mon- kezdve folytatták a portrék megfestetésének hagyományát. A két archy were once again painted by Stetka. The Lower House világháború közötti időszak festményeit illetően pontos képet Economics Committee commissioned Pál Beöthy’s portrait in kaphatunk a megrendelések menetéről és a galériák elhelyez- November 1917. The artist was offered a fee of 6,000 koronas kedéséről is. Az 1920-as évektől – amennyiben szükséges volt – for his work.32 Károly Szász’s portrait was only commissioned a képviselőház megállapított költség-előirányzatában a dologi and paid for after . According to contemporary kiadások terhére szerepeltek az elnöki és a háznagyi arcképek news and document archives, it was commissioned in February megfestésének költségei. 1920 and paid for in November 1920, after it was completed Az 1920. február 18. – 1921. július 30. közötti házelnök, and handed over.33 Rakovszky István arcképét 1921-ben rendelte meg a nemzetgyű- lés Gazdasági bizottsága Karlovszky Bertalantól.34 A művészek kiválasztásának módjáról nincs forrásunk, ugyanakkor tudható, hogy néhány esetben az ábrázolás tárgyát képező politikus The history of the gallery between the maga állapodott meg a festővel portréja megfestéséről, ahogyan two world wars például Lukovich Aladár Karlovszky Bertalannal. Ez az ügy azért okozott kellemetlenséget, mert a pénzügyi előirányzat nem After World War I and the devastating impacts of the violent fedezte a művész tiszteletdíját.35 A költségvetésben a nemzet- regime changes that ensued, general elections were held once gyűlés volt elnöke és háznagya (Rakovszky István és Lukovich again in 1920. The National Assembly was set up, and the pro- Aladár) arcképének megfestésére 160 000 koronát irányoztak cess of civil legislation was restored. Accordingly, the Speakers elő, de ezen felül még 72 000 koronát elköltöttek. Indoklásként and First Officers resumed the tradition of portrait painting

 14  Írisz Feitl – Margit Kerekes  A History of the Gallery of Speakers of the Lower House

azt fűzték hozzá, hogy csupán az egyik arckép készült el (az el- in 1920. For the time period between the two world wars, we nöké), mégis túlkiadás állt elő, mert a rendelkezésre álló összeg have more accurate information available regarding the com- a pénz romlása folytán még erre sem nyújtott fedezetet. Lehet, missioning process for the paintings, as well as the location of hogy a festő épp Lukovich háznagy portréjával volt elfoglalva, the galleries. From the 1920s onwards, all necessary expenses de a Rakovszkyt követő házelnök, Gaál Gaszton portréját már related to the portraits of the Speakers and First Officers were nem Karlovszky, hanem Glatz Oszkár festőművész készítette listed in the material expenses chapter of the Lower House el 1923-ban 200 000 korona tiszteletdíjért.36 Még ugyanebben draft budget. az évben írta a Pesti Napló, hogy aktuálissá vált Scitovszky Béla The portrait of István Rakovszky, Speaker from 18 Febru- arcképének megfestése, s a képet László Fülöp világhírű magyar ary 1920 to 30 July 1921, was commissioned from Bertalan portréfestővel kívánják megfestetni.37 Mivel László Fülöp a ké- Karlovszky by the National Assembly’s Economics Committee résnek nem tudott eleget tenni, ezért azt a portrét is Karlovszky in 1921.34 No information is available on how the artists were Bertalan festette meg.38 selected, but we do know that in some cases, it was actually the A művészeknek gyakran utaltak előleget a munka során politician as subject of the painting who came to an agreement felmerült költségek fedezésére. Az összeg a művészek igényei­ től­ with the painter. For example, Aladár Lukovich chose Bertalan is függött, de az 1930-as években előfordult, hogy ez a teljes Karlovszky himself. As it happened, that case proved to be em- tiszteletdíj közel felét tette ki. Az elkészült festményeket a hiva- barrassing, as the earmarked funds proved insufficient to cover tal, a képviselőház Gazdasági bizottsága, illetve az elnök szem- the artist’s fee.35 The budget allocated a sum of 160,000 koronas revételezte, majd vette át, és amennyiben nem emeltek ellene for the portraits of former Speaker István Rakovszky and former kifogást, kifizették a tiszteletdíj maradékát. Előfordult olyan First Officer Aladár Lukovich, but the actual expenses exceeded eset is, hogy a festményen változtatásokat kellett eszközölni. Ez that by 72,000 koronas. The justification was that even though történt Tatz László Bánffy Dezső portréjával is, amelyet Hollós only a single portrait (that of the Speaker) was completed, the al- Bálint elnöki tanácsos, az Országgyűlési Múzeum vezetője csak located sum did not even end up covering the fee for that, due to módosításokkal fogadott el. Miután a művész végrehajtotta the debasement of the currency that occurred in the meantime. a változtatásokat, tiszteletdíja utolsó részét is utalványozták The portrait of Gaszton Gaál, successor of Rakovszky, was not számára.39 produced by Karlovszky, but by painter Oszkár Glatz in 1923 A képviselőház Gazdasági albizottsága 1929-es előirányzatai- for a fee of 200,000 koronas.36 The reason for this might have ban szerepelt két további nemzetgyűlési elnök portréjának meg- been that the painter was already busy working on the portrait festése is: Héjja Zoltán Zsitvay Tibor arcképe, valamint Gábor of First Officer Lukovich at the time. In the same year, Pesti Napló Móric festménye Gaál Gasztonról,40 melyet a korábbi „polgári ru- (Pest Diary) reported that Béla Scitovszky’s portrait was to be hás” Glatz Oszkár-kép helyett rendeltek. 1929-ben összesen öt painted by Fülöp László, the world-famous Hungarian portrait elnöki portrét fizettek ki, köztük Scitovszky házelnök 1929-ben painter.37 As Fülöp László declined the request, that portrait elkészült arcképét, melyért Karlovszky Bertalan festőművész also ended up painted by Bertalan Karlovszky.38 5000 pengő tiszteletdíjban részesült.41 Héjja Zoltánnak Zsit- Artists often received advance payments to cover their vay Tibor arcképéért 2500 pengőt adtak.42 A megrendelőben work costs. The amount depended on the artists’ requests. In kikötötték: „A kép megadott méreteihez és az elnöki szoba új the 1930s, the advance was occasionally nearly half the total berendezésének stílusához köteles Művész úr alkalmazkodni.”43 fee. The completed paintings were inspected and received by Ekkor rendelték el további néhány portré újrafestését, mert a the Office, the Lower House Economics Committee, and the meglévőket kvalitásukban nem találták megfelelőnek. Így példá- Speaker. If no objections were raised, the outstanding amount ul Szlávy József házelnök portréjának újrafestetésénél kikötötték was then disbursed. At times, changes had to be made to the Rottmann Mozartnak, hogy a kép – stílusát tekintve – a leendő painting like in the case of the portrait of Dezső Bánffy by szomszédságában függő festményekhez igazodjon.44 László Tatz, when Bálint Hollós, Chief Advisor to the Speaker A képcserék már említett történetéhez hozzátartozik az az and Head of the Museum of the National Assembly accepted érdekes esemény, melyről 1927-ben a Pesti Napló tudósított: a it only with a number of alterations. The last instalment of képviselőház elnöki fogadóterméből Rakovszky István és Gaál the fee was then disbursed to the artist once all the necessary Gaszton arcképét átviszik a könyvtárba, azon a jogcímen, hogy modifications were made.39 a nemzetgyűlés nem jogfolytonos a képviselőházzal, és a nem- The 1929 draft budget of the Lower House Economics zetgyűlés elnökeinek nincs köze a házelnökökhöz.45 Ugyanezen Sub­committee included commissions for portraits depicting év májusában felmerült, hogy a „művészi szempontból rossz two more Speakers of the National Assembly: a portrait of

 15  Feitl Írisz – Kerekes Margit  A képviselőházi elnöki arcképcsarnok története

Tibor Zsitvay by Zoltán Héjja, and a portrait of Gaszton Gaál by Móric Gábor,40 the latter having been commissioned to replace a previous painting showing Oszkár Glatz in “civilian attire.” In 1929, fees were disbursed for a total of five Speak- ers’ portraits, including a portrait of Scitovszky completed in 1929, for which the painter Bertalan Karlovszky received a fee of 5,000 pengős.41 Zoltán Héjja was paid 2,500 pengős for their portrait of Tibor Zsitvay.42 The commission specified that: “The Artist shall be obliged to prepare a work of the spec- ified dimensions, and one that harmonizes with the style of the new furniture of the Speaker’s room.”43 Additional orders were placed for re-painting a number of other portraits that were felt to be substandard. For example, Mozart Rottmann was instructed to produce a portrait of Speaker József Szlávy that, would stylistically better complement the paintings ad- jacent to it, already on the wall.44 In 1927, Pesti Napló reported an interesting event related to the aforementioned alterations of the paintings. The portraits of István Rakovszky and Gaszton Gaál were transferred from the Gaál Gaszton elégedetten szemléli a róla készült polgári ruhás presidential reception hall of the Lower House to the Library, képet. Gáspár Antal karikatúrája a Pesti Hírlap 1940. december 25-i on the grounds that there was no legal continuity between the számából National Assembly and the Lower House, and that Speakers Gaszton Gaál, looking satisfied with a portrait of himself in civilian of the National Assembly shared no common ground with the 45 clothes. Caricature by Antal Gáspár from the 25 December 1940 Speakers of the Lower House. In May 1927, there were ideas issue of Pesti Hírlap (Pest News) of replacing “artistically substandard pieces” with new ones, including, for example, “Gaszton Gaál’s portrait by Oszkár Glatz to be repainted to depict Gaszton Gaál wearing traditional Hun- darabokat” újakkal pótolják, például „Gaál Gaszton Glatz Osz- garian ceremonial attire”.46 By contrast, it was noted in August kár képe díszmagyarban újrafestessék”.46 Ugyanakkor 1929 1929 that although the portrait depicting Gaszton Gaál, former augusztusában arról hallunk, hogy habár Gaál Gaszton volt Speaker of the National Assembly in civilian attire was rejected, nemzetgyűlési elnök polgári ruhában megfestett képét nem it was nonetheless installed in the Speaker’s study. According to fogadták el, az mégis az elnöki dolgozószobában van kifüggeszt- the press, the reason was that “it would have looked unseemly ve. Indoklásul azt írta a sajtó, hogy „bajosan illeszthető a többi among the others”. However, the rumours were mistaken in közé”, ugyanakkor a korábbi híresztelésekkel ellentétben nem that jacket was not “scraped off” and replaced with an atilla, the „vakartatták le” a zsakettet és festettek oda atillát.47 Azt tudjuk, traditional Hungarian short coat.47 Several newspapers reported hogy az újrafestetéshez megbízás is társult, hiszen erről több that a separate order was issued for repainting,48 and in 1929 a lap is beszámolt,48 illetve 1929-ben Gaál Gaszton arcképére fee of 1,000 pengős was disbursed to Móric Gábor for Gaszton 1000 pengőt kifizettek Gábor Móricnak (a források szerint ez Gaál’s portrait (which, according to the sources, was half of a teljes összeg fele volt).49 Érdekesség, hogy egy portrét Gábor the entire fee).49 An interesting fact is that by 1921, Gábor had már 1921-ben majdnem elkészített, amely Gaál Gasztont „ülő almost finished a portrait depicting Gaszton Gaál “in a sitting helyzetben” ábrázolta „amint összekulcsolt kezeit a térdére fek- posture, lost in a pensive mood, with folded hands resting on teti és elgondolkozik”. Ez akár annak a festménynek a leírása is his knees”. This could well be a description of the painting for lehet, amelyet 1929-ben fizettek ki a művésznek.50 which the artist was paid in 1929.50 A nemzetgyűlési elnökök portréinak viharos évtizede után, After a turbulent decade for the portraits of Speakers of the Almásy László hatéves elnöki ciklusa után lett aktuális a kö- National Assembly, the next portrait was ordered after the end vetkező arcképrendelés. Sárkány Gyula festő 1935-ben 2500 of László Almásy’s six-year term. The painter Gyula Sárkány pengőért készítette el Almásy portréját, de a képpel nem le- produced Almásy’s portrait for 2,500 pengős in 1935. It seems hettek maradéktalanul elégedettek, mivel 1937-ben Boldizsár that the painting failed to give uniform satisfaction, however,

 16  Írisz Feitl – Margit Kerekes  A History of the Gallery of Speakers of the Lower House

Gábor Móric Gaál Gasztont ábrázoló festményének egyik változatáról készült fotó a festő hagyatékából

Photograph of a version of Móric Gábor’s painting of Gaszton Gaál, from the artist’s estate

István festőművész megbízást kapott Almásy arcképének újbóli as in 1937, the painter István Boldizsár was commissioned to megfestésére. Boldizsár tiszteletdíja 800 pengő volt.51 Ma egyik paint another portrait of Almásy. Boldizsár received 800 pengős portrét sem ismerjük, Boldizsártól csak egy félbehagyott portrét as his fee.51 Both portraits have been lost to time. We have only azonosítottunk.52 managed to identify a single half-finished portrait by Boldizsár.52 A házelnöki hivatalban soron következő Sztranyavszky Sán- The portrait of the next Speaker, Sándor Sztranyavszky was dor arcképének megfestésével 1939-ben bízták meg Szemerey commissioned in 1939, from Zoltán Szemerey. The agreed-upon Zoltánt. A tiszteletdíjat 2500 pengőben állapították meg, és a fee was 2,500 pengős, with 500 pengős paid in advance in May munkára 1939 májusában 500 pengő előleget fizetett ki a hiva- 1939.53 While the piece in the gallery today can be attributed to tal.53 A galériában jelenleg szereplő darabot is ugyanennek az the same artist, it is highly unlikely that this portrait – painted alkotónak a nevéhez köthetjük, ám mégis kevésbé valószínű, on a wooden panel – was the one originally installed in the hogy ez a falemezre készült festmény az egykori képviselőházi one-time gallery of the Speakers of the Lower House. Copy- elnöki galéria portréja lett volna. Mivel a festői gyakorlatban a ing pictures or reworking portraits is far from unprecedented képek saját kezű másolása, portréátdolgozása nem példa nél- among painters; therefore, the existence of a painting of similar küli, ezért egy hasonló beállítású, de technikájában eltérő (olaj, composition and dimensions (95 × 79 cm) but using a differ- vászon az olaj, falemez helyett), valamint hasonló méretarányú ent technique (oil on canvas instead of oil on wood) is by no (95 × 79 cm) kép létezése egyáltalán nem kizárt. means inconceivable.

 17  Feitl Írisz – Kerekes Margit  A képviselőházi elnöki arcképcsarnok története

Darányi Kálmán lehetett az utolsó elnök, akiről portré ké- Kálmán Darányi was most likely the last Speaker who had a szült a képviselőházi arcképcsarnokba. Darányi földművelés- portrait produced for the Lower House portrait gallery. He was ügyi miniszter, belügyminiszter, majd miniszterelnök volt, ezt Minister of Agriculture, Minister of the Interior, later the Prime követően haláláig töltötte be a képviselőház elnöki posztját. Minister and finally the Speaker of the Lower House until his A portré megfestésével Szemerey Zoltánt bízták meg, aki 1940 death. The portrait was commissioned from Zoltán Szemerey októberére készítette el a festményt. Tiszteletdíja 1000 pengő and was completed in October 1940. His fee was 1,000 pengős.54 volt.54 Szemerey Zoltán Darányi Kálmánt már korábban, felte- Zoltán Szemerey had produced a portrait of Kálmán Darányi hetően 1933-ban, miniszteri tisztségében is megfestette. Egy before (possibly in 1933), during Darányi’s term as minister. Szemerey által készült Darányi-képet ma is ismerünk, amely- Currently, there is one known portrait of Darányi by Szemerey. ről tudható, hogy 1949-ben a Földművelésügyi Minisztérium It was “donated” by the Ministry of Agriculture to the National „ajándékozta” a Nemzeti Múzeumnak, illetve hogy jóval ko- Museum in 1949, and it had actually been painted much earlier rábbra datálható, mint az a forrásból kiderül.55 Ugyanakkor than noted by the source.55 In addition, it is established that a 1945 novemberében egy fatáblára készült Darányi-kép (szintén portrait of Darányi, also painted by Szemerey on a wooden pan- Szemerey műve) bizonyíthatóan az Országházban volt: mindkét el, was located in the House of Parliament in November 1945. alkotást mint az „elnöki fogadó képei” tüntették fel.56 Máig nem Sources indicate that both could be found among the “portraits ismert, hogyan és miért került a festmény a minisztérium épüle- in the presidential reception hall”.56 It remains unknown how tébe, és hogy ez a kép lehetett-e valaha a házelnöki galéria része. and when the painting was moved to the ministry building, or A szisztematikusan kialakított elnöki galériák festményeinek if it had ever been included in the Speakers’ gallery. sorát a második világháború és az Országgyűlés két házának World War II saw the last tumultuous days of the two hous- végjátéka törte meg. A nyilas hatalomátvételt követően a képvi- es of the National Assembly and put an end to the unbroken selőház és a felsőház is Sopronba költözött.57 Az Országgyűlés chain of portraits depicting their Speakers. After the Arrow apparátusából a kijelölt személyek kötelesek voltak Sopronba Cross Party’s rise to power, both the Lower and the Upper települni a hivatali teendők ellátására. A képviselőház a jegyző- House moved to Sopron.57 Selected officers of the National könyvek szerint 1944. december 7-én tartotta első ülését, és a Assembly were also obliged to move to Sopron to perform their csonka testület csak 1945. március elején oszlott fel. Tasnádi official duties there. As evidenced by the minutes, the Lower Nagy András, a korszak utolsó házelnöke ugyancsak Sopron- House – now operating in a severely crippled form – held its ba távozott. Róla feltételezhetően nem készült elnöki portré, first sitting on 7 December 1944 and dissolved in early May a források nem tesznek róla említést. Arról viszont szólnak, 1945. András Tasnádi Nagy, the last Speaker of the era also hogy „helyet készítenek” neki a főfalon, az addigi négy sorban moved to Sopron. Contemporary sources make no mention of elrendezett huszonhét portré utolsó helyére, huszonnyolcadik- a Speaker’s portrait for him, and presumably none were paint- ként.58 Ám a terv megvalósulásáról nincs tudomásunk. Az bizo- ed. However, they did note the fact that “a place was prepared” nyos, hogy ekkor megszakadt az elnöki portrék megfestésének for it on the main wall. It would have been in the last (28th) hagyománya, a szocialista időszakban nem tartottak igényt a position among the 27 portraits arranged in four rows.58 But nemzetgyűlési és országgyűlési­ elnökök megörökítésére, sőt there is no evidence that this plan ever came to fruition. What a 19. század óta fennálló galéria darabjaira sem. is certain is that the tradition of commissioning portraits of the Speakers was broken. In the new socialist era, there was no demand for immortalising the Speakers of the National Assembly, nor was there much interest in preserving the gallery Az elnöki galériák sorsa dating back to 19th century. a második világháború után

A képviselőházi galéria átvészelte Budapest ostromát, törté­nete 1944-ben vett újabb fordulatot. Az Országgyűlési Mú­zeum levél- The fate of the Speakers’ gallery tári anyagai között talált dokumentum arról tanúskodik, hogy after World War II a képeket – a háborús károsodástól védve – dr. Lukács Gyula elnöki osztályfőnök lakásából nyíló helyiségekbe vitték. Itt ös�- The gallery of the Lower House survived the siege of Budapest, szesen nyolcvanegy festményt és tizenkilenc szobrot helyeztek and in 1944, a new page was written in its history. A document el. A gyűjtemény részét képezték az Országgyűlési Múzeum, az preserved in the archives of the Museum of the National Assem-

 18 