Fejér Megye Számokban, 2013 Fejér Megye

FEJÉR MEGYE SZÁMOKBAN

2013

Tartalom

Főbb jellemzők...... 2 1. Népesség, népmozgalom...... 4 2. Munkaerőpiac ...... 6 3. Egészségügy, baleset ...... 8 4. Szociális ellátás ...... 10 5. Oktatás, kultúra ...... 12 6. GDP, kutatás-fejlesztés ...... 14 7. Gazdasági szervezetek, beruházás ...... 16 8. Mezőgazdaság ...... 18 9. Ipar, építőipar ...... 20 10. Lakás ...... 22 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás ...... 24 12. Környezet, infrastruktúra ...... 26 Fejér megye i portré ...... 28 Adottságok ...... 28 Társadalom...... 30 Gazdaság...... 33 Kiemelt értékünk...... 35 A Velencei-tó...... 35

Jelmagyarázat –A megfi gyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. 0 A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad. .. Az adat nem ismeretes. + Előzetes adat. ... Nem közölhető adat.

Megjegyzések A 2013. évi adatok általában előzetesek. A kiadványban felhasznált adatok csoportosítása mindig az adott év január 1-jei állapotának megfelelő területi beosztás szerint történt. A részadatok összegei a kerekítések miatt eltérhetnek az összesen adatoktól. A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A módszertani információk és a fogalmak magyarázata megtalálható a Köz- ponti Statisztikai Hivatal honlapján.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 Megyelista Főbb jellemzők

Fejér megye BP Budapest Megyeszékhely Székesfehérvár Terület, km2 4 358 BÁ Bács-Kiskun Települések számaa) 108 BA Baranya Ebből: városa) 17 Népesség, ezer főa) 420 BÉ Békés Városi népesség aránya, %a) 60,8 Borsod- BO Abaúj- Népsűrűség, fő/km2 96 Zemplén Foglalkoztatási arány, %b) 53,5 CS Csongrád Munkanélküliségi ráta, %b) 9,7 Alkalmazásban állók havi nettó átlag- FE Fejér 144 821 keresete, forintb) Győr- Öregségi átlagnyugdíj, forinta) 119 179 GY Moson- Sopron Tízezer lakosra jutó működő kórházi 60 ágyb) HA Hajdú-Bihar Középiskolai tanulók száma a nappali 15 836 oktatásban, főb) HE Heves Felsőfokú alap- és mesterképzésben 10 873 Jász- részt vevők száma, főb) c) JÁ Nagykun- d) Szolnok Egy főre jutó GDP, ezer forint 2 657 Komárom- A kutatás-fejlesztés ráfordításai a GDP KO 0,70 Esztergom százalékáband) Ezer lakosra jutó regisztrált 135 NÓ Nógrád vállalkozások számae) Egy főre jutó beruházás, ezer forintd) 346 PE Pest Termőterület, ezer hektárf) 349 Egy főre jutó ipari termelés, SO Somogy 4 476 ezer forintb) Szabolcs- b) SZ Szatmár- Tízezer lakosra jutó épített lakás 4 Bereg Kereskedelmi szálláshelyen eltöltött b) 347 TO Tolna vendégéjszaka, ezer Ezer lakosra jutó személygépkocsie) 317 VA Vas Ezer lakosra jutó internet-előfi zetésb) 242 Autópályák, autóutak, kmb) 144 VE Veszprém Működtetett vasútvonalak, kmd) 450

ZA Zala a) 2014. január 1-jei adat. d) 2012. évi adat. b) 2013. évi adat. e) 2013. december 31-ei adat. Magyar- c) A megyében állandó lakóhellyel f) 2013. május 31-ei adat. HU ország rendelkezők adata. 2 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megye

1. ábra A megye települései, 2014. január 1.

Község Város

2. ábra A városok és a városi népesség aránya, 2014. január 1.

% 80 60 40 20 15,7 60,8 11,0 70,4 0 Város Városi Város Városi népesség népesség Fejér megye Ország

3. ábra A települések megoszlása népességnagyság-kategóriák szerint, 2013. január 1.

Fejér megye Főbb jellemzők Főbb

500 fő alatti 3 % 500– 999 fős 19 % 1 000–1 999 fős 31 % 2 000–4 999 fős 35 % 5 000 fő és afeletti 12 %

Ország

500 fő alatti 35% 500– 999 fős 20% 1 000–1 999 fős 20% 2 000–4 999 fős 15% 5 000 fő és afeletti 9%

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 3 1. 1. Népesség, népmozgalom

1.1. tábla A lakónépesség* alakulása és a főbb nép- SZ –1,7 mozgalmi események PE –1,8 Megnevezés 2011 2012 2013 Lakónépesség, január 1., ezer fő Férfi 206 204 204 HA –2,3 Nő 220 218 217 Összesen 426 422 421 Ebből: 102 100 99 megyeszékhelyen többi városban148 147 147 BP –3,0 községekben176 175 175 A lakónépesség korösszetétele, január 1., % 14 évesek és fi atalabbak 15 14 14 FE, GY –3,6 15–64 évesek70 70 69 65 évesek és idősebbek 16 16 16 HU –3,9 Főbb népmozgalmi adatok

VE –4,1 Élveszületés, fő 3 631 3 741 3 729 Halálozás, fő 5 262 5 249 5 236 BO –4,4 Házasságkötés, eset 1 530 1 592 1 653 KO –4,5 Belföldi vándorlási 688 123 – 253 különbözet, fő BÁ, CS, TO –4,8 HE, JÁ –5,0 1.2. tábla A születéskor várható átlagos élettartam (év)

BA –5,4 Nem 1990 2001 2012 Férfi 65,37 68,54 71,47 NÓ –5,7 Nő 73,81 76,41 78,36

VA –6,0 1.3. tábla Átlagéletkor ZA –6,1 SO –6,2 (év) Nem 1990 2001 2013 Férfi 33,9 36,3 39,3 Nő 37,0 39,8 43,3

* A 2011. január 1-jei lakónépesség a 2001. évi népszámlálás alapján, a 2012. és 2013. január 1-jei lakónépesség a 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett adat.

1. Ezer lakosra jutó természetes fogyás, 2013 (‰) BÉ –7,3 4 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megye

1.1. ábra A népességszámot alakító népmozgalmi események arányszámai

Ezer lakosra 4 3 2 1 0 –1 –2 –3 –4 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Természetes szaporodás, fogyás (–) Belföldi vándorlási különbözet Nemzetközi vándorlási különbözet

1.2. ábra A népesség száma nem és életkor szerint, 2013. január 1.

Férfi Nő 90– 85–89 Nőtöbblet 80–84 75–79 1. Népesség, népmozgalom 1. Népesség, 70–74 65–69 60–64 55–59 50–54 45–49 40–44 35–39 30–34 25–29 20–24 15–19 10–14 Férfitöbblet 5– 9 0– 4 Korév 20 10 0 01020 Ezer lakos Ezer lakos

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 5 2. 2. Munkaerőpiac

2.1. tábla A 15–74 éves népesség gazdasági aktivitása* BP 56,9 Megnevezés 2011 2012 2013 Foglalkoztatott, ezer fő 170,8 170,0 173,3 GY 56,3 Ebből: középfokú végzettségű 110,8 111,8 113,7 diplomás 33,6 36,1 37,9 férfi 93,5 93,1 98,2 Munkanélküli, ezer fő 18,1 19,5 18,6 KO 54,7 Ebből: VA 54,3 legalább egy éve munkát 8,7 9,4 9,7 keres PE 53,7 férfi 8,4 9,9 8,6 FE, VE 53,5 Gazdaságilag nem aktív, ezer fő 137,1 135,4 132,1 Ebből: ZA 52,7 szeretne dolgozni 11,7 10,2 11,1 nappali tagozatos tanuló 32,2 32,8 31,6 Aktivitási arány, % 58,0 58,3 59,2 HU 51,6 Foglalkoztatási arány, % 52,4 52,3 53,5 Munkanélküliségi ráta, % 9,6 10,3 9,7

TO 50,5 2.1. ábra A foglalkoztatottak megoszlása összevont BÁ 50,4 CS 50,3 nemzetgazdasági ágak szerint, 2013*

BA 49,7 Fejér megye

JÁ 49,0 Ország BÉ 48,8 0 20 40 60 80 100% Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások HA 47,9

HE 47,4 2.2. ábra A 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája*

SZ 46,7 % SO 46,6 20 15 10 5 9,4 9,5 9,6 10,3 9,7 10,0 11,2 10,9 10,9 10,2 BO 45,0 0 2009 2010 2011 2012 2013 Fejér megye Ország

* A KSH munkaerő-felmérése alapján.

NÓ 43,5 2. A 15–74 éves népesség foglalkoztatási aránya, 2013 (%) 6 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megye

2.2. tábla Havi bruttó átlagkereset állománycsoportok szerint* Állománycsoport 2011 2012 2013 Forint/hó Fizikai foglalkozású 151 995 166 672 173 071 Szellemi foglalkozású 275 067 290 073 303 044 Összesen 198 725 213 022 221 100 Előző év=100,0 Fizikai foglalkozású 101,4 109,7 103,8 Szellemi foglalkozású 110,2 105,5 104,5 Összesen 104,4 107,2 103,8

2.3. ábra A teljes munkaidő ben alkalmazásban állók számának megoszlása állománycsoportonként, 2013*

Fizikai 63 % Szellemi 37 % 2. Munkaerőpiac 2.4. ábra A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlag keresete a minimálbér százalékában állománycsoportonként, 2013*

% 400 350 300 250 200 150 100 50 177 309 226 0 Fizikai Szellemi Összesen

* Az évközi intézményi munkaügy-statisztikai adatgyűjtési rendszer alapján. Központi Statisztikai Hivatal, 2014 7 3. 3. Egészségügy, baleset

3.1. tábla Háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátottság TO 23,0 Megnevezés 2000 2011 2012 Háziorvos és házi gyermek - orvos összesen 261 255 254 BÉ 20,3 Egy háziorvosra és házi BA 19,8 gyermekorvosra jutó 1 640 1 669 1 658 lakos, fő NÓ 18,6 Egy háziorvosra jutó beteg- forgalom 11 343 12 992 12 969 Egy házi gyermekorvosra 7 255 7 523 6 763 jutó betegforgaloma) CS 16,1 a) Tanácsadás nélkül.

3.2. tábla Fekvőbeteg-ellátás Megnevezés 2000 2012 2013 Működő kórházi ágyak száma 2 908 2 343 2 514 HE 11,5 Működő kórházi ágyak tízezer lakosra jutó száma 69 56 60 Elbocsátott betegek száma, ezer 89 95 95 Ápolás átlagos tartama, nap 977 FE 7,1 PE 6,8 Ágykihasználás, % 73 77 73 BP 6,6 BÁ 6,2 Egynapos kórházi ellátás, .. 10 10 HU, SZ 5,6 ezer eset HA 5,1 3.3. tábla A járóbeteg-szakellátás leglátogatottabb rendeléseinek főbb adatai, 2012* KO 2,3 (ezer) JÁ 2,1 SO 1,3 Megjelenési Teljesített GY 1,0 Megnevezés Beavatkozás szakorvosi VE 0,7 eset munkaóra Belgyógyászat 129 293 58 Sebészet 92 222 25 Képalkotó diagnosztika 284 568 63 Laboratóriumi diagnosztika 458 5 809 13 BO –4,0 Fizioterápia 305 1 888 4 Reumatológia 88 465 25 Tüdőgyógyászat 69 218 17 Fül-, orr-, gégegyógyászat 86 225 22 Szemészet 82 341 23 * A MÁV adataival együtt. Az adatok csak a magyar biztosítás alapján végzett ellátásokat tartalmazzák. VA –9,3 ZA –10,1 3. A balesetet szenvedett személyek számának változása 2012 és 2013 között (%) 8 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megye

3.4. tábla Személysérüléses közúti közlekedési balesetek és a balesetet szenvedett személyek Megnevezés 2000 2012 2013 Balesetek Halálos 63 31 27 Súlyos sérüléses 317 179 204 Könnyű sérüléses 332 438 416 Összesen 712 648 647 Balesetet szenvedett személyek Meghalt 73 33 27 Súlyosan megsérült 397 208 253 Könnyen megsérült 603 647 671 Összesen 1 073 888 951

3.1. ábra A közlekedési balesetek számának alakulása

% (előző év = 100,0) 120

100

40 3. Egészségügy, baleset 3. Egészségügy,

20 119,2 87,1 71,6 114,0 94,6 95,0 0 Halálos Súlyos sérüléses Könnyű sérüléses 2012 2013

3.5. tábla Munkabalesetek Megnevezés 2000 2012 2013 Összesen 1 517 1 026 906 Ebből: halálos 15 7 6 csonkulásos 13 16 11 súlyos 21 13 13

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 9 BA, CS VA, VE KO, JÁ HU NÓ HA BO BÁ GY HE BP SO ZA BÉ TO PE SZ FE 4. 20,6 15,4 17,8 19,0 19,2 19,9 20,1 20,2 20,5 20,8 20,9 21,0 21,3 21,5 21,6 22,0 22,3 22,7 10 4. Öregségi nyugdíjasok anépességszázalékában,2014.január Nevelőszülőnél nevelt kiskorú étkeztetésSzociális Kisgyermeknevelő férőhely Működő Ebből: Ebből: 18 éves és idősebb gondozott ésidősebb 18 éves Ápolást, gondozást nyújtó in- Gyermekotthonban nevelt Házi segítségnyújtás Idősek nappali ellátása Működő bölcsőde Összesen Összesen Összesen Összesen 4.4. táblaGyermekvédelmi szakellátásban részesülők öregségi nyugdíj öregségi nyugdíj tézményben nevelttézményben kiskorú kiskorú megváltozott munkaképes- megváltozott munkaképes- 4.3. táblaAlap- ésnappali ellátásban részesülők 4.1. táblaAnyugdíjban, ellátásban, járadékban ségűeknek járóségűeknek ellátás járóségűeknek ellátás é s egyéb járandóságban részesülők, január részesülők, járandóságban egyéb s Bölcsődei ellátás, 31. december 4.2. táblaBölcsődei envzs21 022013 2012 2011 Megnevezés 2013 2012 2011 Megnevezés envzs21 022013 2012 2011 Megnevezés envzs21 032014 2013 2012 Megnevezés Havi teljes ellátás átlagos összege, forint/fő 4. Szociális ellátás4. Szociális Ellátottak száma,fő Fejér megye számokban, 2013 16 3 1 63 13 325 113 683 115 939 116 17 2 1 76 19 179 119 706 115 029 107 9 86 15 4 0 002 109 742 105 846 97 6 13 7 49 7 863 72 419 72 113 68 986 12 469 13 624 84 282 14 570 82 942 78 4 057 4 114 1 2 892 2 763 122 407 228 671 216 21 6 3 0 850 3 901 3 162 1 150 1 2 2 064 2 129 2 70 751 730 14 105 114 449 189 413 195 61 735 691 216 219 2 22 21 8 8 8

xxx Fejér megye

4.1. ábra A nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma, január*

Ezer fő 140 120 100 80 60 40 20 75 115 74 117 79 116 83 113 85 0 117 2010 2011 2012 2013 2014 Nyugdíjasok, járadékosok összesen Öregségi nyugdíjasok

4.2. ábra Átlagnyugdíjak, január*

Ezer forint/fő 140 120 100 80 60 40 20 0 88 100 93 106 98 107 106 116 109 119 2010 2011 2012 2013 2014 Átlagnyugdíj Öregségi átlagnyugdíj 4. Szociális ellátás 4.3. ábra A tartós és az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények főbb adatai Működő férőhelyek száma Ellátottak száma Férőhely Fő 4 500 4 500 4 000 4 000 3 500 3 500 3 000 3 000 2 500 2 500 2 000 2 000 1 500 1 500 1 000 1 000 500 500 3 669 3 913 3 927 4 022 4 083 3 434 3 677 3 702 3 806 3 893 0 0 2009 2010 2011 2012 2013 2009 2010 2011 2012 2013

* A nyugdíjrendszer 2012. évi átalakítása miatt a 2012 előtti és utáni időszak adatainak össze- hasonlíthatósága erősen korlátozott.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 11 5. 5. Oktatás, kultúra

5.1. tábla A köznevelési intézmények főbb adatai SZ 88 a nappali oktatásban, 2013/2014 Egy Egy Feladat- gyermek- pedagógus- Intézmény ellátási Gyermek, csoportra/ ra hely tanuló osztályra jutó gyermek, tanuló BO 86 Óvoda 172 14 239 22 11 Általános iskola 158 31 531 19 10 Szakiskola, speciális szakiskola 43 5 452 20 11 HA 83 Gimnázium 42 6 447 28 11 Szakközépiskola 63 9 389 26 12

5.1. ábra Óvodai nevelésben, iskolai oktatásban PE 81 részesülők a nappali oktatásban

JÁ 80 % (2009/2010 = 100) 120 110 100 HE 78 90 80 KO, NÓ 77 2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014 Óvodás gyermek Általános iskolai tanuló HU, BÁ, 76 SO Szakiskolai, speciális Gimnáziumi tanuló szakiskolai tanuló FE 75 Szakközépiskolai tanuló

GY 74 5.2. ábra A felsőfokú alap- és mester képzésben részt vevő hallgatók száma* BA, BÉ 73 Ezer fő CS, TO, 72 14 VE 12 10 VA 71 8 6 4 2 0 13 8 12 8 12 8 12 8 11 8 2009/2010 2010/2011 2011/1012 2012/2013 2013/2014 Összes képzés Nappali képzés ZA 68 * A megyében állandó lakóhellyel rendelkezők. A főiskolai szintű, az egyetemi szintű és az osztatlan képzésben részt vevőkkel együtt.

5. Az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban, 2013/2014 BP 66 12 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megye

5.2. tábla A kulturális intézmények főbb adatai Megnevezés 2011 2012 2013 Közművelődési intézmények Száma 88 96 136 Rendezvények száma 4 344 4 180 6 425 Látogatók száma, ezer 817 842 1 028 Muzeális intézmények Száma 38 37 36 Kiállítások száma 93 111 125 Látogatók száma, ezer 188 172 206 Települési könyvtárak Szolgáltatóhelyek száma 109 109 89 Beiratkozott olvasók száma, ezer 53 51 50 Könyvtári egységek száma, ezer 2 040 2 041 2 017 Kölcsönzött könyvtári egységek 1 019 957 900 száma, ezer

5.3. ábra Közművelődési intézmények rendezvényeinek és látogatóinak megoszlása, 2013

% 100 80 60 40 20 0 kultúra 5. Oktatás, Rendezvény Látogató Kiállítás Művészeti esemény Szórakoztató rendezvény Közösségi rendezvény Ismeretterjesztő rendezvény

5.4. ábra A múzeumok leltározott tárgyi állományának megoszlása gyűjtemények szerint, 2013

Régészet 96 % Történet, agrár-, ipar- és technikatörténet 2 % Ipar- és képzőművészet 0 % Irodalomtörténet, néprajz 0 % Egyéb 1 %

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 13 6. 6. GDP, kutatás-fejlesztés

6.1. tábla A bruttó hazai termék alakulása BP 144,6 Megnevezés 2000 2005 2011 2012+ GDP piaci beszer zési áron, 638 900 1 096 1 120 milliárd forint Egy főre jutó GDP Ezer forint 1 493 2 100 2 573 2 657 Az országos átlag százalékában 116 96 93 94

GY 81,0 6.1. ábra A bruttó hozzáadott érték megoszlása főbb nemzetgazdasági ágak szerint, 2012+

Fejér megye

Ország HU 66,5 KO 66,1

0 20 40 60 80 100% FE 62,5 VA 61,3 Mezőgazdaság Ipar Építőipar Szolgáltatások

6.2. ábra A kutatás-fejlesztés ráfordításai PE 55,2 a GDP százalékában ZA 54,7 % TO 52,0 1,50 CS 50,5 HA 49,5 1,25

BÁ, VE 47,1 1,00

0,75 BA, HE 44,0 JÁ 42,5 0,50 SO 42,2 BO 40,7 0,25 0,64 0,76 0,65 0,59 0,70 0,00 1,00 1,17 1,17 1,22 1,30 BÉ 37,5 + SZ 36,4 2008 2009 2010 2011 2012

Fejér megye Ország

+ NÓ 29,0 6. Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson az EU-27 átlagának százalékában, 2012 14 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megye

6.3. ábra A kutató-fejlesztő helyek száma

100

20 69 79 79 80 85 0 2008 2009 2010 2011 2012

6.4. ábra A kutató-fejlesztő helyek számának megoszlása szektorok szerint, 2012

Vállalkozási kutatóhely 64 % Felsőoktatási kutatóhely 29 % Kutató-fejlesztő intézet és egyéb kutatóhely 7 %

6.2. tábla A kutató-fejlesztő helyeken dolgozók létszáma 6. GDP, kutatás-fejlesztés 6. GDP, Megnevezés 2010 2011 2012 Tényleges létszám 1 023 1 038 1 330 Ebből: kutató-fejlesztő 698 678 837 segédszemélyzet 177 202 271 Az MTA tagja és a tudomány doktora vagy kandidátusa, PhD-, 232 178 287 DLA-fokozattal rendelkező Számított létszáma) 661 710 1 016 Ebből: kutató-fejlesztő 447 453 610 segédszemélyzet 144 162 237 a) A kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított munkaidő arányában teljes munkaidejű dolgozókra átszámított adatok.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 15 7. 7. Gazdasági szervezetek, beruházás

7.1. tábla A regisztrált gazdasági szervezetek száma, december 31. BP 226 Megnevezés 2011 2012 2013 Társas vállalkozás 19 429 19 394 18 899 Ebből: korlátolt felelősségű társaság 12 268 12 718 12 677 részvénytársaság 143 148 145 betéti társaság 6 419 5 950 5 483 Önálló vállalkozó 37 321 36 818 37 601 SZ 204 Ebből: főfoglalkozású 13 070 12 861 13 136 mellékfoglalkozású 17 046 17 257 17 791 Vállalkozás összesen 56 750 56 212 56 500 CS 190 BÁ 189 Nonprofi t szervezet 3 915 4 012 4 051 Költségvetési és egyéb BÉ 185 szervezet 620 592 508 Összesen 61 285 60 816 61 059 SO 178 HA 176 ZA 175 7.1. ábra A regisztrált társas vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint, 2013. december 31. HU 171 Mezőgazdaság 3 % Ipar 11 % Építőipar 12 % Kereskedelem 22 % HE 157 Vendéglátás 5 % GY 156 Ingatlanügyletek 5 % PE 154 BA 153 Tudományos és műszaki VA 152 tevékenység 15 % TO 151 Többi nemzetgazdasági VE 148 ág 26 %

7.2. tábla A regisztrált társas vállalkozások száma létszám-kategória szerint, december 31. FE, JÁ 135 Létszám-kategória, fő 2011 2012 2013 KO 132 0– 9 18 231 18 223 17 732 10– 49 1 009 983 970 50–249 144 144 151 250– 45 44 46 NÓ 118 Összesen 19 429 19 394 18 899

7. Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás, 2013. december 31. BO 111 16 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megye

7.3. tábla A beruházások* teljesítményértéke és volumenindexe a kiemelt nemzetgazdasági ágakban, 2012 Nemzetgazdasági ág Milliárd forint Előző év = 100,0 Mezőgazdaság 10,7 100,2 Ipar 68,3 72,1 Kereskedelem 10,8 110,3 Szállítás és raktározás 26,6 79,1 Információ és kommunikáció 4,4 83,4 Ingatlanügyletek 5,1 82,4 Adminisztratív szolgáltatás 2,6 143,5 Közigazgatás 4,9 145,5

7.2. ábra A beruházások megoszlása* gazdálkodási forma szerint, 2012

Fejér megye

Ország

020406080 100%

Belföldi érdekeltségű Külföldi érdekeltségű

vállalkozás vállalkozás 7. Gazdasági szervezetek, beruházás Költségvetési és társadalom- Nonprofit szervezet biztosítási szervezet

7.3. ábra A beruházások megoszlása* anyagi-műszaki összetétel szerint, 2012

Épület, egyéb építmény 44,1 % Gép, berendezés, jármű 54,1 % Egyéb 1,8 %

* A beruházás helye szerint. Központi Statisztikai Hivatal, 2014 17 8. 8. Mezőgazdaság

8.1. tábla A földterület művelési ágak szerint, május 31. BÉ 16,8 2000 2013 Művelési ág hektár 2000=100,0 Szántó 253 595 251 637 99,2 Konyhakert 7 134 7 140 100,1 Gyümölcsös 2 162 2 350 108,7 Szőlő 3 097 3 128 101,0 Gyep 34 598 22 081 63,8 Mezőgazdasági terület 300 586 286 336 95,3

SO 11,8 Erdő 54 548 54 324 99,6 BÁ 11,4 HA 11,3 Nádas 5 936 6 953 117,1 TO 10,8 BA, CS 10,6 Halastó 1 409 1 133 80,4 Termőterület 362 479 348 746 96,2 SZ 9,8 Művelés alól kivett terület 102 406 107 562 105,0 JÁ 9,1 Összesen 464 885 456 308 98,2

8.1. ábra A főbb szántóföldi növénycsoportok aránya a vetésterületből, 2013. május 31. VA 7,4

ZA 6,8 HE 6,6 VE 6,3 FE 6,2 KO 6,1 Fejér megye

BO, GY 5,2 HU, NÓ 4,7 Ország

0 20 40 60 80 100%

Gabonafélék Olajos magvak Szálas takarmányok PE 2,7 Zöldségfélék Egyéb növények

8. A mezőgazdaság aránya a bruttó hozzáadott értékből, 2012 (%) BP 0,2 18 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megye

8.2. ábra A főbb szántóföldi növények betakarított területe, 2013

Ezer hektár 100

20 71 95 33 17 5 0 Búza Kukorica Napraforgó Repce Lucerna- széna

8.3. ábra A főbb szántóföldi növények termésátlaga, 2013

Kilogramm/hektár 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 4 630 5 360 2 480 2 590 4 430 0 5 060 4 450 2 420 1 960 5 640 Búza Kukorica Napraforgó Repce Lucerna- széna Fejér megye Ország Mezőgazdaság 8.

8.2. tábla Az állattenyésztés főbb mutatói, 2013. december 1. Szarvas- Megnevezés marha Sertés Juh Tyúk Főbb gazdasági haszonállatfajok állománya Fejér megye, ezer egyed 41 78 33 888 Az országos százalékában 5,3 2,7 2,7 3,1 Száz hektár mezőgazdasági területre jutó egyed Fejér megye 14 27 12 310 Ország 14 55 23 536

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 19 9. 9. Ipar, építőipar

9.1. ábra Az ipari termelés értéke és volumenindexe* KO 7 351 Milliárd forint % 2 500 125

2 000 100

GY 5 859 1 500 75

1 000 50

500 25 2 075 1 939 1 880 FE 4 476 0 0 2011 2012 2013 Termelési érték, milliárd forint Volumenindex, előző év = 100,0 VA 3 208 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján. BO 3 076 9.2. ábra A főbb feldolgozóipari ágazatok termelési JÁ 2 984 volumenének változása az előző évhez képest, 2013* HE 2 821 BÁ 2 807 Feldolgozóipar

Élelmiszeripar

HU 2 391 Fa-, papír- és nyomdaipar

Gumi-, műanyag és VE 2 157 építőanyag-ipar BP 2 044 ZA 2 023 Kohászat, fémfeldolgozás

Számítógép, elektronikai, PE 1 713 optikai termék gyártása CS 1 641 TO 1 592 Gép, gépi berendezés gyártása

SO 1 379 Járműipar HA 1 287 –40 –30 –20 –10 0 10 20%

* A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján. BÉ 1 010 SZ 980 9. Egy főre jutó ipari termelés értéke, 2013* (ezer forint)

NÓ 845 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján. BA 841 20 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megye

9.1. tábla A feldolgozóipar főbb ágazatainak jellemzői, 2013* (%) Alkalmazás- Export Termelés ban állók részaránya Ágazat az összes megoszlása értékesítésből Feldolgozóipar 100,0 100,0 77,6 Ebből: élelmiszeripar 11,3 7,1 41,9 fa-, papír- és nyomdaipar 6,4 2,9 83,0 gumi-, műanyag és építőanyag- ipar 13,1 14,4 78,2 kohászat, fémfeldolgozás 29,9 26,5 80,2 számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 11,0 8,9 98,0 gép, gépi berendezés gyártása 8,1 10,7 85,2 járműipar 17,9 24,1 84,8 * A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.

9.3. ábra Az építőipari termelés értéke és volumenindexe, 2013*

Milliárd forint % 35 175 30 150 25 125 20 100 15 75 10 50 25 5 14 16 30 0 0 Épületek építése Egyéb építmények Összesen

építése építőipar 9. Ipar, Termelési érték, milliárd forint Volumenindex, előző év = 100,0

* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján.

9.4. ábra Az építőipari termelés volumenének változása az előző évhez képest* % 30 20 10 0 –10 –20 –30 2011 2012 2013 Épületek építése Egyéb építmények építése Összesen

* A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai alapján. Központi Statisztikai Hivatal, 2014 21 10. 10. Lakás

10.1. tábla Lakásállomány, laksűrűség, január 1. GY 21,3 Megnevezés 2012 2013 2014 Lakásállomány 174 872 175 167 175 342 Ebből: 1 szobás 12 739 12 741 12 740 2 szobás 74 265 74 281 74 290 3 szobás 51 002 51 090 51 148 4 és több szobás 36 866 37 055 37 164 PE 11,6 Száz lakásra jutó személy 241 241 240

10.1. ábra Az épített lakások és a kiadott építési engedélyek számának alakulása BP 10,2 3 000 2 500

2 000 1 500

1 000 VA 7,9 500 CS 7,6 HU, SO 7,4 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

BÁ 6,5 Épített lakás Kiadott új lakásépítési engedély

HA 6,0 10.2. tábla Az épített és a megszűnt lakások Megnevezés 2011 2012 2013 BÉ 4,8 Épített lakások száma 435 317 188 FE, SZ, JÁ 4,5 Ebből: ZA 4,4 természetes személy 389 289 166 VE 3,8 által BO 3,7 KO 3,5 vállalkozás által 46 24 20 BA, HE 3,4 TO 3,3 Átlagos alapterület, m2 125 128 133 Megszűnt lakások száma 46 22 13

NÓ 1,7 10. Tízezer lakosra jutó épített lakás, 2013 22 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megye

10.2. ábra Az épített lakások megoszlása építési forma szerint

2013

2012

2011

0 20 40 60 80 100% Családi ház Csoportház Többszintes többlakásos épület Lakóparki Egyéb

10.3. ábra Az épített lakások megoszlása szobaszám szerint

2013

2012

2011

0 20 40 60 80 100% 1234+4 és több 10. Lakás

10.4. ábra Az épített lakások átlagos alapterülete

m2 150

120

30 114 115 125 128 133 89 92 107 101 0 103 2009 2010 2011 2012 2013 Fejér megye Ország

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 23 11. 11. Turizmus, kereskedelem, vendéglátás

11.1. tábla A szálláshelyek kapacitása és vendégforgalma BP 45,0 Megnevezés 2011 2012 2013 Kereskedelmi szálláshelyek Egységek számaa) 104 102 82 Férőhelyek számaa) 11 570 10 971 7 697 Vendégek száma 161 660 161 336 157 119 Ebből: külföldi 34 879 40 500 32 500 Vendégéjszakák száma 368 078 364 458 347 457 Ebből: külföldi 98 654 116 026 86 525 VA 31,5 Egyéb szálláshelyek Vendéglátók számab) 610 590 550 Férőhelyek számab) 3 757 3 693 3 529 Vendégek száma 12 900 12 656 13 072 Ebből: külföldi 2 351 2 344 839 GY 28,6 Vendégéjszakák száma 39 362 39 575 32 613 Ebből: külföldi 8 773 8 749 3 220

a) Július 31-én. b) December 31-én. HU 26,7 ZA 26,3 HA 26,0 11.1. ábra A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakái- nak szálláshelytípusok szerinti összetétele, 2013 SO 25,0 VE 24,9 Belföldi

HE, PE 23,5 71,7 % 28,3 %

Szálloda Többi szállás- Panzió 10,5 % Üdülőház 3,8 % BÉ 20,1 helytípus Közösségi szállás8,4 % Kemping 5,6 % BA 19,5 Külföldi

19,4 %

80,6 % FE 17,0

TO 16,0 CS 15,8 Szálloda BÁ, JÁ 15,6 Többi szállás- Panzió 12,9 % Üdülőház 0,1 % KO 14,9 helytípus Közösségi szállás0,5 % Kemping 5,9 % BO 14,4

SZ 13,7 11. A férőhelyek kapacitáskihasználtsága a kereskedelmi szálláshelyeken, 2013 (%) NÓ 13,3 24 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megye

11.2. tábla A kiskereskedelmi üzletek adatai az év végén Megnevezés 2011 2012 2013a) Száma összesen 5 241 5 152 4 971 Ebből: bevásárlóközpontban működő 100 92 98 hipermarketben működő 109 107 103 Alap terület összesen, ezer m2 704 699 682 Átlagos alapterület, m2 134 136 137 a) A 2013. július 1-jétől alakult nemzeti dohányboltok adatai nélkül.

11.2. ábra A bevásárlóközpontok és hipermarketek számának alakulása

10 8 6 4 2 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Bevásárlóközpontok Hipermarketek

11.3. ábra A kiskereskedelmi üzletek megoszlása üzlet- típusonként, 2013. december 31.

Élelmiszer kiskereskedelmi üzlet 30 % Könyv-, újság-, papíráru- és egyéb iparcikk-szaküzlet 26 %

Textil-, ruházati és lábbeliüzlet 12 % vendéglátás kereskedelem, 11. Turizmus, Bútor-, műszakicikk- és vasáruüzlet 13 % Gépjárműüzlet, üzemanyagtöltő állomás 9 % Használt cikkek üzlete 5 % Iparcikk vegyesüzlet és áruház 4 % Illatszerüzlet, humán- és állatgyógyászati termékek üzlete 2 %

11.3. tábla Vendéglátóhelyek üzlettípusok szerint Megnevezés 2011 2012 2013 Étterem, büfé 833 842 878 Cukrászda 124 131 138 Italüzlet és zenés szórakozóhely 773 742 681 Munkahelyi, rendezvényi és köz- étkeztetést végző vendéglátóhely 243 267 297 Összesen 1 973 1 982 1 994

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 25 12. 12. Környezet, infrastruktúra

12.1. tábla Környezetvédelmi beruházások és folyó PE 356 környezetvédelmi ráfordítások* (millió forint) Megnevezés 2010 2011 2012 VA 348 Közvetlen beruházások 1 442 5 231 4 768 Integrált beruházások623 375 444 GY 343 Összesen2 065 5 606 5 212 Szervezeten belüli, folyó ráfordítások 7 326 7 211 11 779 Külső szolgáltatóknak 4 175 5 268 4 943 ZA 332 fi zetett díjak VE 330 BP, BÁ 329 * A 99 főnél többet foglalkoztató gazdálkodó szervezetek esetében, a beruházó székhelye szerint.

KO 324 12.1. ábra A tisztított szennyvíz megoszlása tisztítási fokozat szerint, 2012

FE 317 Fejér megye TO 314

Ország HU 308 SO 307 0 20 40 60 80 100% BA 304 Csak mechanikai Biológiai is III. (legkorszerűbb) tisztítási fokozat

12.2. ábra A hulladék kezelése, ártalmatlanítása, 2013

HE 290 Fejér megye

CS 285 Ország

0 20 40 60 80 100% Újrafeldolgozással Égetéssel Lerakással

NÓ 271 12.3. ábra Az erdőterület megoszlása tulajdoni jelleg szerint, 2013 BÉ 267

Fejér megye HA 261 Ország

SZ 254 0 20 40 60 80 100% JÁ 252 Állami Közösségi Magán

12. Ezer lakosra jutó személygépkocsi, 2013 BO 245 26 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megye

12.4. ábra Az országos jelentőségű védett területek össze tétele, 2013

Fejér megye Ország

– Nemzeti park 57% 87 % Tájvédelmi 40% körzet 13 % Természet- védelmi terület 4%

12.2. tábla Információ, kommunikáció Megnevezés 2011 2012 2013 Postai szolgáltatóhelyek száma124 124 124 Távbeszélő fővonalak 117 927 118 076 123 874 Ezer lakosra jutó távbeszélő fővonal 279 280 295 Kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás 91 922 91 644 94 767 Ezer lakosra jutó kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakás 218 218 228 Internet-előfi zetések száma 94 098 96 659 101 663

12.3. tábla Személygépkocsi-állomány Megnevezés 2011 2012 2013 Személygépkocsi 129 236 130 406 132 991 12. Környezet, infrastruktúra Ebből: benzinüzeműek aránya, % 78 76 75 Ezer lakosra jutó személygépkocsi 306 310 317

12.5. ábra Országos közutak megoszlása útjelleg szerint, 2013

Autópálya, autóút 10 % Elsőrendű főút 11 % Másodrendű főút 16 % Egyéb országos közúta) 64 %

a) Összekötő, bekötő-, állomáshoz vezető, autópályára és autóútra fel-, illetve levezető út.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 27 Fejér megyei portré

Adottságok

Fejér megye területe 4358 km², az ország területének 4,7%-a, ha- zánk egyik legváltozatosabb felszínű, legváltozatosabb földrajzi adottságokkal rendelkező térsége. Északról Komárom-Esztergom megye, délről Tolna megye, keletről Pest és Bács-Kiskun megye, nyugatról Veszprém és Somogy megye határolja. A megye nagyobbik részét a Mezőföld uralja, amely átmenetet képez az Alföld és a Dunántúli-középhegység között, de a Bakony, Vér- tes és Gerecse hegység nyúlványai, valamint hazánk legidősebb hegysége a Velencei-hegység és a Velencei-tó térsége is színesítik a felszínét. Keleti részén természetes határa a Duna. Fejér megye páratlan természeti értékekkel, fajgazdagsággal és különleges ter- mészeti területekkel rendelkezik. Ezek az ökológiai szempontból különösen értékes, biológiai sokféleséget hordozó természetes és természetközeli területek jelentős része a megye északi, hegyvidé- ki erdős vidékeire koncentrálódik. A megyében négy tájvédelmi körzet (Vértes, Sárrét, Sárvíz-völgye, Dél-Mezőföld), valamint tíz országos jelentőségű természetvédelmi terület található. A megye középső és déli területeinek löszdombjait már birtokba vette a mezőgazdaság, így a természeti értékek csak mozaikosan tud- tak fennmaradni. Fejér megye a Dunántúl legszárazabb éghajla- tú tája. Ebben meghatározó tényező, hogy nyugati-északnyugati irányból a Dunántúli-középhegység esőárnyékában fekszik. Klí- mája kontinentális vonásokat mutat, a Mezőföldön melegebbek a nyarak, az időjárás csak az északi vidékeken hűvösebb. A településhálózat fejlődésében a természet- és gazdaság- földrajzi adottságok játszottak meghatározó szerepet. Fejér megye településszerkezete változatos, 108 települése közül 2013-ban 24 népessége nem érte el az 1000 főt, közülük 3 községé az 500 főt sem. Igazi nagyvárosnak – bár népessége már nem éri el a 100 ezer főt – a megyeszékhely, Székesfehérvár tekinthető. Telepü- léshálózatát Székesfehérvár mellett még egy megyei jogú város (Dunaújváros), 15 további város (Aba, Adony, Bicske, Bodajk, Csákvár, Enying, Ercsi, Gárdony, Martonvásár, Mór, Polgárdi, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Sárbogárd, Velence), 10 nagyközség és 81 község alkotja. Fejér megyében több száz műemléket tartanak nyilván. A műemlékek javarészt egyházi jellegűek (templom, kápolna, plébá- nia, rendház, kálvária, szentek szobrai), de a nagyobb városokban

28 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megyei portré jelentős a középületek és polgári lakóházak száma is. A megyére különösen jellemzőek a vidéki barokk és klasszicista kastélyok, illetve kúriák, mellettük az igen értékes kertekkel, kastélyparkokkal. Legszebb közülük a Festetics család Pollack Mihály tervei alapján épült egykori klasszicista stílusú rezidenciája Dégen. Az angolpark által körbeölelt sziget igazi érdekessége a Hollandi-ház. A megyében egymás után újulnak meg és kelnek életre ezek a pompás épületek: a Nádasdyak nádasdladányi kasté- lya kulturális központként működik, a lovasberényi Cziráky- kastélyban időszaki kiállításokat, opera előadásokat szerveznek, a móri Lamberg-kastély könyvtárnak ad otthont, a martonvásári Brunszvik-kastélyban rendezett koncertekkel pedig Beethoven emlékét őrzik, aki a grófi család vendégeként többször megfor- dult itt. Kultúrtörténeti szempontból is centrumnak számít a magyar államiság egyik legfontosabb központját képviselő Szé- kesfehérvár, az egyik legnagyobb múltú, hajdani királyi székhely és koronázó város. Székesfehérvár már az ókorban is virágzó múltjának egyik legékesebb bizonyítéka, a város határában feltárt ókori település, Gorsium. Találunk itt hajdan volt városfalat, kövezett utcákat, oszlopokat, templomokat, teret és házakat, de az ókor csodái mellett egy hamisítatlan római jellegű kőszínház is várja a tör- ténelemre és kultúrára éhezőket. Az ásatásoknak köszönhető- en folyamatosan bővülő Gorsium Régészeti Park már jelenleg is Közép-Európa egyik legnagyobb régészeti parkja. Hírnevét csodálatos műkincsei mellett az itt tartott megannyi ókort idéző rendezvény (pl.: Floralia, antik színdarabok, ókori bemutatók, gladiátor viadalok) tovább öregbíti.

Ezer 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 1. kép Gánt – Vértes Tájvédelmi Körzet Fényképezte: Mucsné Madar Katalin dr.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 29 Társadalom

Fejér megye területe már az őskorban is lakott volt, amire a Csákvári-barlangban talált, jégkorszakban készült eszközök és ékszerek mellett bizonyíték a Nadap község melletti kőbányában fellelt őskőkori településmaradvány, valamint a Dunaújváros tér- ségében talált csontvázak is. Az I. században területe Pannónia provincia része lett, a Duna vonalával a tartomány keleti hatá- rává vált, olyan településekkel, mint Floriana (Csákvár), Osones (Bodajk), Gorsium (Tác). A honfoglaló magyarság 895-900 kö- rül szállta meg a térséget, amit – központi elhelyezkedése miatt – Géza fejedelem a fejedelmi törzs szálláshelyéül választott, és ami az államalapítás után a királyi vármegye székhelyévé vált. Az államszervezetben kiemelkedő szerepet töltött be: a XVI. század közepéig az uralkodók koronázási és temetkezési helye volt. A XIV. században a honfoglaló magyarság mellé besenyők (nevü- ket ma is őrzi Besnyő, de a mai Aba, Alap és Cece is besenyő települések voltak), a XV.században pedig kunok települtek. Ko- rabeli feljegyzések szerint a Hunyadiak idején a megyében 5 vár, 7 város, 422 helység terült el, a birtokosok száma 696 volt. Egy 1494-ből fennmaradt adóösszeírás 3090 portát és 6180 adófi ze- tőt jegyzett fel, ami alapján – a nem jobbágylakosságot, illetve Székesfehérvárt is beleértve – a családok száma a XVI. század elején 8300-ra, a lakosoké 41,5 ezerre tehető. A török uralom nagy törést – jelentős népességcsökkenést és falvak pusztulását – okozott a megye településeinek, népeinek történetében, a XVI. század végén (1580 körül) a Székesfehérvárat és környékét ma- gában foglaló fehérvári szandzsákban alig 12-13 ezer lakost és 2500 házat (családot) számoltak össze. A törökök visszaszorítá- sát követően 1692-ben a vármegye közigazgatását újjászervezték, a megfogyatkozott lakosság helyére jelentős számban magyar, német, szlovák, szerb és horvát telepesek érkeztek. (A korábban magyar lakosságú dunamenti községek, mint Ercsi, Adony és Rácalmás 1696 körül már mint rácközségek szerepelnek az ösz- szeírásokban.) Az 1720. évi összeírás adatai szerint a megye 53 községében a lakosságszám még a 18 ezer főt sem érte el. Az ezt követő viszonylag békésebb időszak a térség népességfejődésére is hatással volt: 1787-ben a II. József által elrendelt összeíráskor már mintegy százezer, az 1836-os cenzus idején már 165 225 la- kosa volt a megyének, de a szabadságharc eseményeit követően

30 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megyei portré is körülbelül 150 ezren éltek itt. A megye nagysága és kiterje- dése a XVIII. század végétől szinte azonos a jelenlegivel, a XIX. század végén Székesfehérvár mellett 16 mezőváros, 77 falu, 188 puszta, illetve lakott település tartozott a megyéhez, 1890-re la- kosainak száma 231 548-ra emelkedett. A lakosság gyarapodása a XX. században tovább folytatódott, 1970-re a századelő népes- sége másfélszeresére, 389 415 főre nőtt. De míg korábban főként természetes szaporodás révén nőtt a népesség, addig az 1960-as és az 1970-es években a nagyfokú iparosítási folyamatok hatására sokan vándoroltak ide, mivel ekkor már az ipar munkaerő-szük- séglete vonzotta a tömegeket. A Közép-Dunántúl legnépesebb, a Dunántúl második legné- pesebb megyéjében 2014. január 1-jén mintegy 420 ezren éltek. A megye lakosságának többsége községben él. A falvak átlagos mérete nagy, megközelíti a kétezer főt (az országos átlag ezer fő), csupán Pest, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye közsé- gei nagyobbak. A megye települései között az országos átlagnál magasabb a városok aránya, Pest megyét leszámítva a Dunán- túl megyéi közül a legtöbb város itt található. Minden harmadik lakó a két megyei jogú városban, Dunaújvárosban, illetve Székes- fehérváron, további egynegyedük a többi 15 városi rangot kapott település valamelyikén él. A megye az ország legsűrűbben lakott területei közé tartozik, csak a fővárosban, Pest, Komárom-Esztergom, valamint Győr- Moson-Sopron megyében magasabb az egy négyzetkilométerre jutó lakosok száma. Az ország egészéhez hasonlóan Fejér megye lakónépessége is fogy. A népességszám alakulását a természetes népmozgalom és a vándorlási egyenleg befolyásolja. A 2001 és 2013 között eltelt 13 évben Fejér megye településein több mint 51 ezer gyermek született, és 67 ezren haltak meg, így a kettő egyenlegéből adódó természetes népességfogyás 16 ezer fővel csökkentette a lakossá- got. A megyét – a legtöbb megyével ellentétben – bevándorlási többlet jellemzi, több mint 5 ezer fővel többen telepedtek le a térségben, mint ahányan más megyébe költöztek, és külföldről is ugyanennyien választották Fejér megye valamelyik települését lakhelyül. A megye lakossága – az ország többi területéhez hasonlóan – nem csak fogy, de öregszik is, korösszetétele hasonló az or- szágoshoz. A gyermekkorúak (15 év alattiak) aránya hasonló az országoshoz, azonban az aktív korúaké (15–64 évesek) valamelyest magasabb, az időskorúaké (65 évesek és idősebbek) pedig némileg alacsonyabb. Így a térségben élő aktív korúakra háruló

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 31 eltartási teher (azaz, hogy társadalmi értelemben mennyi gyer- mekkorú és mennyi 65 éves és idősebb lakost kell eltartaniuk) az országos átlaghoz képest kisebb. Az egyes településtípusok korösszetétele eltérő képet mutat. A két megyei jogú város népessége a megyei átlaghoz képest valamelyest idősebb, és az átlagosnál kisebb az itt élő gyermekkorúak aránya. A többi város helyzete ennek épp az ellenkezője, legtöbbjüket a 15 év alattiak magasabb és a 64 év felettiek alacsonyabb hányada jellemzi. Martonvásáron, Gár- donyban és Velencén azonban az átlagnál valamivel kevesebb fi atal él, az utóbbi két városban és Adonyban pedig az idősek aránya magasabb, mint a megyében. A településtípusok közül arányaiban a községekben él a legtöbb gyermekkorú, és a leg- kevesebb időskorú. A lakosság iskolázottságának színvonala országosan és Fejér megyében is jelentősen javult az elmúlt évtizedekben, teljes körű felmérésére legutoljára a 2011. évi népszámlálás adott lehetősé- get. A megyében élők iskolázottsága az országos átlaghoz hason- ló, a csak 8 osztályt végzettek és a szakmai oklevelet szerzettek aránya némileg meghaladja azt, az érettségizetteké és a diplomá- soké kissé elmarad tőle. Az iskolázottságról pontosabb képet akkor kapunk, ha az adott képzettséggel rendelkezők számát a megszerzéshez szüksé- ges életkorhoz viszonyítjuk. Eszerint a 10 éves és idősebbek kö- zül szinte mindenki elvégezte az általános iskola első osztályát, a 14 év felettiek döntő többsége (96%) pedig elvégezte a 8 osztályt. Az idősebbek számára az ő iskoláskorukra jellemző viszonyok kevesebb lehetőséget nyújtottak a tanulásra, mint napjainkban. Ezt jól jelzi, hogy míg a 75 évesek és idősebbek héttizede végezte el az általános iskolát, addig a 15–19 éveseknél ez az arány meg- közelíti a 97%-ot. A 18 éves és idősebb népesség közel felének volt érettségije 2011-ben, arányuk tíz év alatt több mint 10 szá- zalékponttal növekedett. A diplomások aránya 2001-hez képest 5,5 százalékponttal nőtt, a 25. életévüket betöltöttek 16%-ának volt felsőfokú végzettsége a népszámlálás időpontjában. A me- gyeszékhelyen és Dunaújvárosban egyaránt a megyei átlagon fe- lüli az érettségizettek és a diplomások aránya, de a legmagasabb érték mégsem ezt a két települést, hanem Sukorót jellemzi. Az itt élő 18 év felettiek kétharmadának van érettségije, és a 25 évesek és idősebbek 35%-a diplomás. A térségben élők munkaerő-piaci részvétele az országos át- lag feletti. A KSH munkaerő-felmérése szerint 2013-ban a Fejér megyében élő 15–74 évesek 59,2%-a gazdaságilag aktív (foglal-

32 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megyei portré koztatott vagy munkanélküli) volt, ez országos viszonylatban (holtversenyben Pest megyével) az 5. legmagasabb arány, főként a foglalkoztatottak magas hányadának köszönhető. A felmérés alapján a megye munkanélküliségi rátája elmarad az országos- tól, az aktív népesség 9,7%-a nem dolgozott, de keresett állást, és munkába is tudna állni. Az országos átlaghoz képest a megye lakossága kedvezőbb jövedelmi helyzetben van. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatai alapján 2012-ben Fejér megye száz lakójából 47, ugyanennyi munkavállalási korú lakosából 71 fi zetett személyi jövedelem- adót (országosan ez az arány 44, illetve 68 fő). Egy megyei adózó átlagosan közel 2 millió forint éves jövedelmet szerzett, ami után évi 305 ezer forint adót fi zetett (az országos átlagnál 64 ezer, illetve ezer forinttal többet).

Gazdaság

A területi gazdasági teljesítmények jellemzésére, összehasonlítá- sára leggyakrabban használt mérőszám a bruttó hazai termék, a GDP. Fejér megye 2012. évi GDP-je 1120 milliárd forintot tett ki, ami Magyarország bruttó hazai termékének 4,0%-át jelentette. Az egy főre jutó GDP alapján felállított országos rangsorban a megye a 4. helyet foglalta el Budapest, Győr-Moson-Sopron- és Komárom-Esztergom megye után. A térség gazdaságának leg- főbb motorja az ipar, amely a hozzáadott érték legnagyobb, 46%- os hányadát képviseli, így alapvetően meghatározza Fejér megye egészének teljesítményét. Az agrárium 6,2%-os hozzájárulása a bruttó hozzáadott értékhez viszonylag alacsony, de az országos átlagot így is meghaladja, és azonos a három közép-dunántúli megye együttes átlagával. Fejér megye ipari jellegből adódóan a szolgáltató ágak részaránya jóval kisebb az országosnál. Az ipari tevékenységet folytató vállalkozások a megye foglal- koztatásában is jelentős szerepet töltenek be. 2013-ban a megyei székhelyű ipari szervezetek az összes alkalmazásban álló közel 40%-ának, 43 ezer főnek biztosítottak munkalehetőséget. A megye több ezer fős létszámú ipari nagyfoglalkoztatói az acélipar fellegvárának számító dunaújvárosi ISD DUNAFERR Dunai Vasmű ZRt., a Székesfehérváron létesült autóipari beszállító DENSO Magyarország Kft ., valamint a minőségi gumiabroncsok gyártására Rácalmáson alapított HANKOOK TIRE Magyar- ország Kft ., de 1500 főnél több alkalmazottja van az ALCOA- KÖFÉM Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft .-nek is.

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 33 A termelő tevékenységhez szükséges infrastrukturális és lo- gisztikai feltételek biztosítására 11 ipari park létesült Fejér me- gyében, ebből 7 Székesfehérvár körzetében. A megye iparválla- latai 2013-ban Magyarország teljes ipari termelésének 8,2%-át adták: gyártósoraikon összesen 1769 milliárd forint értékű ter- méket állítottak elő. Az ipar húzóágazatai a fémfeldolgozás és a járműalkatrész-gyártás, amelyek túlnyomó részben külföldi megrendeléseket teljesítenek, belföldi eladásaik az összes érté- kesítés alig ötödét teszik ki. Az élelmiszergyártás kivételével a feldolgozóipar erősen exportorientált: a termékek több mint há- romnegyede kerül a külföldi piacokra. Budapest közelsége, a megye területén áthaladó három au- tópálya, illetve több meghatározó közúti és vasúti közlekedési pályavonal – ezeknek köszönhetően a kiváló megközelíthető- ség – jelentős gazdaságélénkítő hatással bír. Székesfehérvárt az M7-es autópálya (és a 7-es főútvonal) köti össze a fővárossal, to- vábbá a Balatonnal, Dunaújvárost pedig az M6-os autópálya (és a vele párhuzamos 6-os számú főút) kapcsolja be a közlekedési vérkeringésbe. Fejér megyét északi peremén az M1-es autópálya is érinti, és a megyeszékhelyről indul a 8-as számú főút Körmen- den át Graz felé. A vasúti fővonal Horvátországgal és Szlovéniá- val, míg a komáromi szárnyvonal Szlovákiával, valamint Auszt- riával biztosít összeköttetést a megye számára. Fejér megye mezőgazdasági területeinek közel kilenctizede szántó. Termékeny talajú tájegységén, a Mezőföldön, kiváló- ak az adottságok a szántóföldi növénytermesztéshez. Országos viszonylatban is meghatározó a megye cukorrépa-termelése: 2013-ban 156 ezer tonnát takarítottak be a gazdálkodók, ami a magyarországi termésmennyiség 18%-a. Több évszázados ha- gyományai vannak Fejér megyében a szőlészetnek, borászatnak is, területén két borvidék található: a Móri és az Etyek-Budai. 2012-ben 23,5 ezer vállalkozás működött Fejér megyében, amelyek 44%-a volt egyéni vállalkozás. A szervezetek háromne- gyedét szolgáltatás nyújtására alapították, egyötödük folytatott ipari, vagy építőipari, alig néhány százalékuk pedig mezőgazda- sági tevékenységet. A 453 külföldi érdekeltségű vállalkozás révén a Magyarországon működő külföldi tőke 3,1%-a, 572 milliárd forintnyi külföldi befektetés összpontosul Fejér megyében. A megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2013 folyamán 139 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, ezek legnagyobb része a feldolgozóiparban (főként a fémalapanyag- gyártásban, a gumi-, a jármű-, valamint az élelmiszeriparban) valósult meg. Fejér megyében lakosonként 332 ezer forintnyi

34 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megyei portré beruházási összeg jutott, amely a megyék között – Győr-Mo- son-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas megye után – a ne- gyedik legmagasabb érték. A 83 működő kereskedelmi szálláshelyet 2013-ban 160 ezer vendég vette igénybe, 354 ezer vendégéjszakára. A kereskedelmi szálláshelyi forgalom döntő része öt településhez kapcsolódott: a megyeszékhely mellett Velencére, Gárdonyba, Dunaújvárosba és Mórra érkezett a legtöbb látogató.

1. tábla Összehasonlító fajlagos mutatószámok, 2013 Megnevezés Fejér megye Közép-Dunántúl Ország összesen Egy lakosra számított mutatók, ezer forint GDPa) 2 657 2 485 2 827 Ipari termelésb) 4 465 4 518 2 391 Építőipari termelés 72 83 128 Beruházás 332 385 368 Ezer lakosra számított mutatók Működő vállalkozás c) 56 59 65 Regisztrált vállalkozás 135 138 171 Kereskedelmi szállásférőhely 19 46 37 a) 2012. évi előzetes adat. b) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai telephely szerint. c) 2012. végén. Kiemelt értékünk A Velencei-tó A fürdőkultúra megvalósulásának évtizedei

A földtörténeti korát tekintve fi atal – becsülten 12–15 ezer éves – Velencei-tó Székesfehérvárhoz közel, a Mezőföld északi pe- remén, a Velencei-hegység lábánál helyezkedik el. Az 1920-as évekig nem tartozott a kedvelt magyarországi fürdőhelyek közé: hagyományos halászati hasznosítása mellett partján nád- és gyepgazdálkodás, valamint szántóföldi művelés folyt. A tó az évezredek folyamán többször kiszáradt, az írások tanúsága szerint utoljára 1863 és 1866 között, amikor aszályos évek követték egymást. Esős időszakban ugyanakkor a megemelkedő vízszint veszélyeztette a déli part településeit. Részben emiatt, részben a

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 35 2. kép A tó látképe a Bence-hegyről Fényképezte: Berta Györgyné mezőgazdasági hasznosítás érdekében többször felmerült az in- gadozó vízjárású tó lecsapolásának terve, amit évtizedekig tartó vita után végül elvetettek. A velencei-tavi fürdőkultúra az első világháborút követő időszakban indult fejlődésnek. A felbomlott Osztrák-Magyar Monarchia korábban kedvelt fürdőterületei helyett újakat ke- restek, és a Velencei-tóra a Balatonhoz hasonló adottságai révén – északi oldalán szőlővel betelepített napsütötte, lankás hegy- oldal, délen fürdőzésre alkalmas, sekély víz –, valamint a fővá- roshoz viszonylag közeli fekvése miatt egyre nagyobb fi gyelem irányult. A folyamatot a kiépített Déli Vasútvonal gyorsította; a tó melletti első két vasútállomás Dinnyésnél és Kápolnásnyéken létesült. Az 1920-as évek első felében Agárd és Velence térségé- ben fürdőtelepeket alakítottak ki. Létrejöttek a tónál az első für- dőegyesületek, amelyek igyekeztek a fürdőtelepeket fejleszteni, komfortosabbá tenni. Az idegenforgalom fejlesztése további lendületet kapott, amikor a Velencei-tó déli oldalán, a vasútvonallal párhuzamo- san megépített, úgynevezett balatoni műutat 1931-ben átadták a forgalomnak. „A harmincas években (…) olyan jelentős turista- forgalom volt a tó déli partján, hogy a vasútállomás és a strand- fürdők közötti szakaszon az őrült tempóban száguldozó autósok és motorosok a napi négyszeri kötelező útlocsolás ellenére is áthatolhatatlannak tűnő porfelhőbe burkolták a fürdőzni vágyó városi csoportokat.”1) A déli part néhány évtized alatt beépült.

1) Lukács László – Ambrus Lajos – L. Simon László: Édes szőlő, tüzes bor. A Velencei-tó környé- kének szőlő- és borkultúrája. Budapest-Pázmánd, 2005.

36 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megyei portré

A velencei-tavi tájkép az 1960-as évektől kezdett – elsősor- ban az üdülési célú hasznosítás szempontjai szerint – erőteljesen megváltozni. A nádas részbeni visszaszorítása, a part- és me- derszabályozási, iszapkotrási munkák, a vízszintszabályozás, a szennyvízcsatorna-hálózat bővítése egyfelől a tó vízminőségének javítását, az elöregedési folyamat megállítását, másfelől a parti te- rületek beépíthetővé válását, üdülésre alkalmas nyílt vízfelületek létrehozását, csónak- és hajókikötők, új strand és kiszolgáló épü- letek kialakítását célozta. A turisztikai vonzerőt tovább erősítette, hogy az agárdi Bika- völgyben feltörő 58 C˚-os gyógyvízre 1984-ben fürdő épült. Az Agárdi Gyógy- és Termálfürdőt 2004-re gyógyászati centrummá fejlesztették.

A víz és élővilága

A Velencei-tó Magyarország második legnagyobb természetes tava, a Vértesig felnyúló vízgyűjtő területe 602 km2. Fő táplálója a Császár-víz, amelynek vonalán az aszályos időszakokban szük- séges vízpótlásra az 1970-es években két víztározó, a Zámolyi és a Pátkai létesült. Vízfelületének a szabályozás utáni kiterjedése 25 km2, ebből 12 km2-t nádas fed. A több mint 40 millió m3-nyi víz- mennyiség átlagos mélysége mindössze 1,5 méter. A tó két mester- séges szigete a Cserepes- és a Velencei-sziget, ezeket a mederkotrá- si munkálatokkal kitermelt iszapból, illetve nádból „építették fel”. A Velencei-tó egykori délnyugati medencéjét, a Nádas-tavat a XIX. század végén a Dinnyés-Kajtori csatornán keresztül lecsapol- ták. Ebből maradt vissza a közel 540 hektáros, nagyrészt nádassal borított Dinnyési-fertő, amely 1966 óta védett. A tó másik termé- szetvédelmi területe az 1957-ben létesített, 420 hektáros Velencei Madárrezervátum. A teljes Velencei-tó, így mindkét természetvé- delmi területe a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó nemzet- közi jelentőségű vadvíz. A tómederben elszaporodott zöld növénytömeg is jól mutatja, hogy a tó sekély vizű. A Velencei-hegység magaslati pont- jairól kitűnően látszódnak a tófelszín jelentős hányadát elfoglaló nagyobb kiterjedésű, összefüggő nádasok, és a jellegzetes, szét- szórt nádszigetek. A nádas körülbelül ötödét egy különlegesség, az úszóláp alkotja. Kialakulása kezdetén a nádgyökerek felúsznak a víz felszínére, összekapcsolódnak, majd a vízfelületet fokozato- san benövik. Létrejön egy vízen lebegő, gyepszerű növénytakaró, amely hosszú idő alatt megvastagszik, különösen ott, ahol fény éri. A lebegő gyepszőnyeget semmi nem köti a meder aljához, ezért

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 37 folyamatosan mozog, változtatja a helyét. A rajta megtelepedett növényfajok közül a fokozottan védett hagymaburok orchidea és a tőzegpáfrány igazi kuriózum – előbbi Magyarországon csak a Ve- lencei-tavon lelhető fel. Az úszóláp megóvása víztisztító szerepe miatt igen fontos.

a térség vonzerői és turizmusa

Az idelátogatók számára a legfőbb vonzerő természetesen maga a sekély, nyáron meglehetősen rövid idő alatt akár 26 C˚-ra is felme- legedő tóvíz. Velence, Gárdony, Agárd partvonalán a fürdésre 17 strand kínál lehetőséget, ebből 10 szabad strand. A gárdonyi Sport Beach ÖKO-szemléletű fürdőhely, 2012-ben a világ legjobb 66 strandja közé is beválasztották. Itt fontos a környezettudatosság: a meleg víz és az áram előállításához napkollektort és szélgenerátort használnak, a hulladékgyűjtés szelektíven történik, a fürdőzőket kiszolgáló létesítményekben pedig törekednek az energiatakaré- kos megoldásokra. 2014 májusában Velence Korzó és Szabad Strand néven átad- ták a Velencei-tó legújabb turisztikai komplexumát. Velence város szabad strandja a korábbinál sokkal modernebb külsőt kapott: partvonala homokos tengerpartot idéz, és több pontjáról közvetle- nül besétálhatnak a vízbe a fürdőzők. A Korzón zárt passzázs, fe- dett és nyitott sétányok, körpanorámás fogadóépület, rendezvény- tér, üzlethelységek, kávézók kaptak helyet, és folyamatban van egy szolgáltatóház építése is a területen.

3. kép Alkonyati látkép az északi partról Fényképezte: Mucsné Madar Katalin dr.

38 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megyei portré

További különlegesség Velencén: a Tóbíró Szabad Strandon wakeboard pálya működik. A vízisí rokonának aposztrofált sport kedvelői áprilistól októberig 800 méter hosszú, ötszög alaprajzú kábelpályán, 30 km/órás sebességgel szelhetik a Velencei-tó vizét. A nyílt víz időjáráshoz nem kötött alternatívája az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő. A gyógyászati részleg 32–36 C˚-ra visz- szahűtött, ásványi anyagokban gazdag vize gyógyír mozgásszervi megbetegedések, reumatikus panaszok és nőgyógyászati prob- lémák esetén. A fürdőben, az évszázados gyógymódot tovább folytatva, iszapkezelést – iszappakolást és iszapos masszázst – is alkalmaznak az ízületi bántalmak enyhítésére. A létesítmény a 2008-ban és 2009-ben lezajlott fejlesztések során élményelemekkel bővült, ennek köszönhetően családi fürdőhellyé vált. A termálvíz jótékony hatása Velencén is élvezhető, a 2008-ban megnyílt Velence Resort & Spa szálloda- és fürdőkomplexumban. A közvetlenül a tó partjára épült, és a nem szállóvendégek számára is nyitva álló kétszintes fürdő alsó szintjén élmény- és gyógyvizes medencék, felső emeletén szaunák, gőzkabin, Kneipp- és merülő medencék szolgálják a vendégek testi-lelki felfrissülését. A velencei termálfürdőt a 2002-ben több mint ezer méterrel a földfelszín alatt feltárt, 72 C˚-os hévíz táplálja.

Vonzerők és látogatók a tó körül

A tó mindkét természetvédelmi területe látogatható, a szigorúan védett területrészek azonban csak külön engedéllyel, szakveze- téssel tekinthetők meg. A Dinnyési Templomkert Hagyomány- őrző Turisztikai Központból induló Madárdal Tanösvény egyik szakaszán eljuthatunk a Dinnyési Fertőhöz, és a parton emelt ki- látóból fi gyelhetjük a lenyűgöző élővilágot. A legszebb látvány a tavaszi és őszi madárvonulás időszakában tárul a kirándulók elé. A Velencei-tavi madárvilágot neves ornitológusok, termé- szettudósok tanulmányozták: Herman Ottó, Chernel István, Radetzky Dezső és fi a, Radetzky Jenő. Az érdeklődő természet- barátok ma is felkereshetik Magyarország első madártani kutató- házát, a világháború pusztítása után Gárdony agárdi településré- szének határán újjáépült Chernel István Madárvártát. A tavi tájképhez szorosan hozzátartozik a geológiai ritka- ságokban gazdag Velencei-hegység, Magyarország „legalacso- nyabb”, de az egyik legrégebben kialakult kőzetekből álló hegy- sége. Alapkőzete a gránit, amely a hegy déli oldalán több helyütt közvetlenül a felszínen van, sziklacsoportokat alkotva. A gránit-

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 39 4. kép Ingó-kő Pákozdnál Fényképezte: Berta Györgyné tömböket a szél, valamint az esővíz formálta: sarkaik legömbö- lyödtek, a tömbök elváltak egymástól, és úgynevezett ingókö- vek, majd a további erózió során tömött zsákokra emlékeztető – „gyapjaszsákok”-nak hívott – képződmények jöttek létre. Ezek a különleges alakzatok Pákozdról indulva az Ingókövek Termé- szetvédelmi Területen tett körsétán, illetve Sukoró határában, turistautat követve tekinthetők meg. A Pákozd-Sukorói Arborétum és Szabadidő Park kilátójából rálátás nyílik a velencei-tavi térségre. A Mészeg-hegy oldalában kialakított növénygyűjteményt a látogatóközönség 1990-ben ve- hette birtokba. Látnivalóit kőzetbemutató, tájházában pedig ter- mészetismereti kiállítás és halászati múzeum színesíti. A tó körüli települések gazdag történelmi, irodalmi, nép- rajzi örökségéből e hasábokon csupán ízelítőt tudunk adni. A Gárdony közigazgatási területéhez tartozó Agárdon, a Nádasdy család uradalmában született 1863-ban Gárdonyi (Ziegler) Géza. Szülőházában, az egykori háromlakásos cselédházban emlékmú- zeum működik, amely mellé 2012-ben rönkfából felépítették az egri vár kicsinyített mását, a Gárdonyi Rönkvárat. Kápolnásnyék Vörösmarty Mihály szülőfaluja, s bár szü- lőháza már nem áll, a gazdatiszti házban, ahol gyermekkorát töltötte múzeumot rendeztek be. A kiállított értékek között szerepelnek a család használati és dísztárgyai, Vörösmarty egykori íróasztala és a Szózat kéziratának több változata is. A költőt Nadapon keresztelték meg, a keresztelőmedence ma is megte- kinthető a község templomában. Vörösmarty Mihály egykori présháza Velence ismert műemlékeinek egyike. Velence város legkorábban épült kastélya a Hauszmann-Gschwindt-kastély,

40 Fejér megye számokban, 2013 Fejér megyei portré már az 1700-as évek második felében készült térképeken is lát- ható. Az épületet – ami napjainkban üdülőként működik – 5 hektáros gyönyörű park veszi körül, több száz éves védett fafaj- tákkal. Különleges néprajzi emlék Sukorón a nádfedeles, fehér- re meszelt, sárfalú házak sora, a Szilvás-sor. Az egykor zsellérek lakta házak egyikéből alakították ki Fejér megye első szabadtéri néprajzi múzeumát, az 1967-ben megnyitott Néprajzi Házat. A falu református temploma történelmi eseményről nevezetes: itt tartották 1848. szeptember 28-án, a győztes pákozdi csata elő- estéjén az utolsó haditanácsot. Azon a helyen, ahol a csata zaj- lott, civil kezdeményezésre, 11 szervezet összefogásával 2002- re felépült a Pákozdi Katonai Emlékpark, amely a magyar hadtörténelem 1848-tól napjainkig terjedő időszakát mutatja be tematikus állandó kiállításokkal és emlékművekkel. Euró- pai Uniós támogatással 2008–2009-ben az emlékparkot tovább bővítették, 2013. január 12-én pedig Nemzeti Emlékhellyé nyil- vánították. Az aktív kikapcsolódást kedvelők számára örömhír, hogy immár a teljes Velencei-tavat autósforgalomtól elkülönített út- vonalon kerékpározhatják körbe. 2014 áprilisára átadták ugyanis a több mint 800 millió forintos ráfordítással Dinnyés és Velence között kiépített, 12 kilométer hosszú kerékpárutat. Az útvonal része lesz a tervezetten 2020-ig megvalósuló, a fővárost a Bala- tonnal összekötő kerékpáros közlekedési útnak. A Velencei-tó körüli településeken működő kereskedelmi szálláshelyek és magán szobakiadók együttesen 6500 férőhelyet biztosítanak az ide érkező vendégeknek. Ez azt jelenti, hogy a

5. kép Gárdonyi Géza szobra a szülőházánál, Fényképezte: balra a Gárdonyi Rönkvár Sinkovics Katalin

Központi Statisztikai Hivatal, 2014 41 teljes Fejér megyei szállásférőhely-kapacitás közel 60%-a ebben a térségben összpontosul. A tó vendégforgalmában a hazai ven- dégek dominálnak, a legtöbb külföldi vendéget pedig Német- országból, Ausztriából, Szlovákiából fogadják.

2. tábla A szálláshelyek vendégforgalmi adatai, 2013 Velencei-tó Ebből: Megnevezés a) együtt Velence Gárdony Kereskedelmi szálláshelyek Férőhelyb) 4 125 1 007 3 006 Vendég 75 101 40 224 34 248 Ebből: külföldi 3 702 1 567 2 118 Vendégéjszaka 161 097 85 076 74 875 Ebből: külföldi 11 800 4 142 7 621 Átlagos tartóz- kodási idő, 2,1 2,1 2,2 éjszaka/vendég Egyéb (magán-)szálláshelyek Férőhelyb) 2 469 850 1 308 Vendég 4 299 966 1 455 Ebből: külföldi 400 190 60 Vendégéjszaka 12 578 3 960 4 105 Ebből: külföldi 2 112 1 148 60 Átlagos tartóz- kodási idő, 2,9 4,1 2,8 éjszaka/vendég a) Gárdony, Velence, Kápolnásnyék, Pázmánd, Nadap, Sukoró, Pákozd adatai. b) Július 31-én.

42 Fejér megye számokban, 2013 Források:

www.kempp.hu www.ramsar.hu/teruletek/teruletek.htm www.visitvelenceito.hu

Kupi László: Város volt, város lett – Velence története. Kornétás Kiadó, 2004.

Dr. Polgár Iván: A Velenczei tó. Közgazdasági tanulmány, Székesfehér- vár, 1914.

Lukács László–Ambrus Lajos–L. Simon László: Édes szőlő, tüzes bor. A Velencei-tó környékének szőlő- és borkultúrája. Budapest-Páz- mánd, 2005.

Schmidt Egon: Kócsagok birodalma – A Velencei-tó állatvilága. Dénes Natur Műhely, 2000.

Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz. Cartographia, Budapest, 2014.

Dr. Boromissza Zsombor: Tájváltozás a Velencei-tó partján. Tájvé delmi füzetek 2., 2012.

Velencei-tó, természetesen közel! Gárdony Város és Térsége Turisztikai Egyesület, 2013.

Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök

Készült a Tájékoztatási főosztályon, a Veszprémi főosztály közreműködésével

Főosztályvezetők: Freid Mónika, Szántó Balázs

Felelős szerkesztő: Retz Tamás

Szerzők: Baunok László, Cserta Orsolya, Domonkos Ágnes, Dr. Mucsné Madar Katalin, Fiauschné Rákóczi Erzsébet, Lanszkiné Magyar Csilla, Sinkovics Katalin

Technikai előkészítés: Némethné Csehi Tünde

Kiadványterv: Gyulai Katalin

Kézirat lezárva: 2014. szeptember

Internet: http://www.ksh.hu

Borítóterv: Lounge Kft .

Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft . – 2014.083