Disszertáció Tóth Erzsébet Mongol–Tibeti Nyelvi Kölcsönhatások 2008
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
+ DOKTORI (PHD) DISSZERTÁCIÓ TÓTH ERZSÉBET MONGOL–TIBETI NYELVI KÖLCSÖNHATÁSOK 2008 TothErzsebet_PhD-dissz.doc i 2008.10.02. + Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Nyelvtudományi Doktori Iskola Mongol Nyelvészeti Program Vezetője: Vezetője: PROF. DR. BAŃCZEROWSKI JANUSZ DR. BIRTALAN ÁGNES egyetemi tanár habil. egyetemi docens DOKTORI (PHD) DISSZERTÁCIÓ TÓTH ERZSÉBET MONGOL–TIBETI NYELVI KÖLCSÖNHATÁSOK Témavezető: DR. SÁRKÖZI ALICE, kandidátus A bíráló bizottság Elnöke: PROF. DR. FODOR SÁNDOR, egyetemi tanár Titkára: DR. SZILÁGYI ZSOLT, PhD Tagja: DR. PORCIÓ TIBOR, PhD Póttagja: DR. BALCHIG KATUU, akadémiai doktor Hivatalosan felkért bírálók: PROF. DR. KARA GYÖRGY, akadémikus DR. FEHÉR JUDIT, kandidátus 2008 TothErzsebet_PhD-dissz.doc ii 2008.10.02. + Tartalom Köszönetnyilvánítás ....................................................................................................... iii 1. Bevezetés ..................................................................................................................... 1 2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere ....................................................... 2 2.1. A mongol–tibeti politikai kapcsolatok áttekintése ................................................ 2 2.1.1. A mongol kor előtt .............................................................................................. 2 2.1.2. A mongol birodalom idején (12–14. sz.) ............................................................ 3 2.1.3. A mongol széttagoltság idején (15–17. sz.) ........................................................ 4 2.1.4. A mandzsu uralom idején (18–20. sz.) ............................................................... 4 2.2. A buddhizmus elterjedése Mongóliában ............................................................... 5 2.2.1. A legkorábbi hatások .......................................................................................... 5 2.2.2. A mongolok első megtérése ............................................................................... 6 2.2.3. A második megtérés ........................................................................................... 7 2.3. A mongóliai buddhizmus történetének tibeti nyelvű forrásai és kutatásuk ........... 8 2.3.1. A buddhizmus mongóliai elterjedésére vonatkozó tibeti nyelvű irodalom 2.3.1. kutatásának története .......................................................................................... 8 2.3.2. A tibeti nyelvű vallástörténeti források .............................................................. 10 3. A mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásai .................................................. 13 3.1. A mongol nyelv hatása a tibetire ........................................................................... 15 3.2. A tibeti nyelv hatása a mongolra ........................................................................... 34 3.2.1. A mongol egyházi nyelv szókincse .................................................................... 38 3.2.1.1. Ujgurból átvett szavak ..................................................................................... 38 3.2.1.2. Tibeti buddhista kölcsönszók .......................................................................... 39 3.2.2. A tibeti nyelv jelentősége a mongol egyházi életben ......................................... 137 3.2.3. A mongol köznyelv tibeti elemei ........................................................................ 138 3.2.3.1. A tibeti névadási hagyományok átvétele ......................................................... 138 3.2.3.2. Tibeti szavak a mongol köznyelvben .............................................................. 139 3.2.3.3. A tibeti egyházi nyelv szavai a mongol köznyelvben ..................................... 180 4. Összegzés .................................................................................................................... 188 5. Bibliográfia ................................................................................................................. 189 6. Függelék ...................................................................................................................... 201 TothErzsebet_PhD-dissz.doc iii 2008.10.02. + Köszönetnyilvánítás Köszönet tanáraimnak, munkatársaimnak, családomnak és barátaimnak, hogy mindvégig kitartottak mellettem és segítették munkámat. TothErzsebet_PhD-dissz.doc iv 2008.10.02. 1. Bevezetés + 1. Bevezetés A buddhizmus történetének új szakasza kezdődött, amikor a mongol nemzetségek uralta területeken elterjedt Buddha tanítása. A több évszázad alatt, több hullámban lezajlott folyamat során egyre erősödött Mongólia buddhizmus iránti elkötelezettsége, és ebben fontos szerepet játszottak az egyes tibeti rendek (pl. sa-skya-pa, kar-ma-pa), az utóbbi több mint 300 évben pedig főképp a dge-lugs-pa rend. A tibeti és mongol szerzetesek, kolosto- rok közti szoros kapcsolat a buddhizmus egyetemes története szempontjából is egyedülálló eredményeket hozott a vallásos kultúra minden területén. Mérföldkövet jelentett a tibeti buddhista kánon lefordítása mongolra, s az, hogy éppen a tibeti gyűjteményeket vették alapul, egyértelműen jelzi, hogy Buddha tanai döntő mértékben a tibeti nyelv közvetítésé- vel jutottak Mongóliába. Kialakítva a megfelelő buddhista terminológiát, a mongol nyelv is bekerült a buddhiz- mus szent nyelveinek sorába. A mongol tudós-szerzetesek nagy mennyiségű és magas szín- vonalú vallásos irodalmat hoztak létre minden tudományágban. Emellett megmaradt az a törekvés is, hogy a nagy tisztelettel övezett tibeti nyelven is maradandó művek szülessenek. Nem ritka, hogy a mongol szerzetesek, akik hosszú évtize- deken keresztül tibeti kolostor-egyetemeken végezték tanulmányaikat és magas képzettsé- get szereztek, műveiket tibetiül írták. A szellemi gyarapodás kölcsönös: a mongol buddhizmus gazdagodott a tibetiből lefordított könyvek által, és viszont: a mongol szerzők tibeti nyelven megírt összes művei a tibeti vallásos irodalomnak is javára váltak. Kutatásom tárgya a Mongólia és Tibet között ily módon létrejött különleges kapcso- lat vizsgálata két különböző szemszögből: egyrészt a buddhizmus mongóliai elterjedésének áttekintése, melyhez kiváló forrásul szolgál a 17–19. század folyamán íródott nagyszámú tibeti nyelvű vallástörténeti mű, másrészt annak tanulmányozása, hogy a vallási–egyházi, illetve világi kapcsolatok milyen hatást gyakoroltak a két nyelvre, különösképpen azok szókészletére. Az értekezés szerkezeti felépítése követi a téma kettősségét: – a buddhizmus mongóliai történetének áttekintését a főbb vallástörténeti művek is- mertetése követi (2. fejezet); – a mongol–tibeti kapcsolatok nyelvi vonatkozásainak vizsgálata magában foglalja a szókészlet változásának, a mongol, illetve tibeti kölcsönszóknak a tanulmányo- zását, valamint a tibeti nyelvnek a mongol egyházi életben betöltött szerepének bemutatását (3. fejezet). TothErzsebet_PhD-dissz.doc 1 2008.10.02. 2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere + 2.1. A mongol–tibeti politikai kapcsolatok áttekintése 2. A mongol–tibeti kapcsolatok történeti háttere 2.1. A mongol–tibeti politikai kapcsolatok áttekintése 2.1.1. A mongol kor előtt A mongolok és tibetiek közötti kapcsolatot egészen a 7. századig lehet visszavezetni, a tibeti királyság, a tibeti birodalom virágkoráig. Srong-btsan-sgam-po (629–650), a tibeti állam megalapítója arra törekedett, hogy uralmát északkelet felé is kiterjessze. Seregeivel meghódította a kínai határvidéken élő – a feltételezések szerint tibetivel rokon – kiang tör- zset, majd távolabb, a Kuku-nor vidékén uralma alá vonta a tuyühunokat (tibeti források- ban a-zha) is, akiket mongol nyelvet beszélő nemzetségnek tartanak. Később Mang-srong- mang-btsan király (650–676) meg-megújuló harcok során megerősítette hatalmát ezen a vi- déken. Khri-srong-lde-btsan (755–797) is folytatta a terjeszkedő politikát, kihasználva a Kínában kitört belháborút (An Lu-san felkelés), immár szövetségben a tuyühunokkal el- foglalta a nyugat-kínai Kanszu tartományt, sőt még a kínai fővárost, Csangant is. A Kuku- nor környéke és az attól délre fekvő terület Kelet-Tibet Amdo tartománya lett, mely az év- századok során számos alkalommal diplomáciai és vallási szempontból egyaránt fontos szerepet játszott köszönhetően annak, hogy mint kínai–mongol–tibeti határterület több nemzetiség – köztük mongol és tibeti – együttélésének helyszíne.1 Tibetben az államalapítással egy időben megkezdődött a világi hatalom és a vallás összefonódása. Ettől az időtől kezdődően szinte lehetetlen szétválasztani a politikát a val- lástól, s ez érvényes Tibet kapcsolataira is – legyen szó a mongolokról, a kínaiakról vagy később a mandzsukról. Amint Srong-btsan-sgam-po megteremtette az erős központi hatal- mat és megkezdte a birodalom kiépítését, egyrészt saját tibeti írást készíttetett, másrészt a birodalomhoz csatolt különféle törzsek, törzsszövetségek egységesítésére és a bönt követő riválisok háttérbe szorítására felvette a buddhizmust, s ezzel kiérdemelte a „tankirály” (chos-rgyal) titulust. Khri-srong-lde-btsan, a 2. tankirály államvallássá emelte a buddhiz- must (775), ezáltal Buddha tanításának – addigi történetéhez képest – sajátos és egyedülálló szerepe lett. A szerzetesek ellátásáról Ral-pa-can, a 3. tankirály törvényben gondoskodott, s ez gyökeresen megváltoztatta a tibeti szerzetesek életét és társadalmi rangját egyaránt. A virágkornak 836-ban a Glang-dar-ma megölésével kezdődő bön-restauráció vetett véget, az ő meggyilkolása (842) pedig megpecsételte a tibeti állam sorsát. Az uralkodó