T Ö R T É N E

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE

FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1848-1849

Hermann Róbert HERMANN RÓBERT Forradalom és szabadságharc 1848-1849

Főszerkesztő Romsics Ignác

KOSSUTH KIADÓ Írta: Hermann Róbert

Főszerkesztő: Romsics Ignác

Sorozatszerkesztő: Nagy Mézes Rita Képszerkesztő: Demeter Zsuzsanna A térképeket készítette: Nagy Béla A kötetet tervezte: Badics Ilona Kiadói programvezető: Szuba Jolanta Kiadói programkoordinátor: Winter Angéla A képek válogatásában részt vett: Vajda László

Közreműködő intézmények: Budapesti Történeti Múzeum, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, amelyek a sorozat képanyagát a rendelkezésünkre bocsátották.

Egyéb források: Bencés Főapátság (Pannonhalma), Civertan, Hermann Róbert gyűjteménye, Magyar Képek Archívuma, MTI

Fotók: Bakos Ágnes, Dabasi András, Kocsis András Sándor, László János, Mudrák Attila, Nagy Ferenc, Nagy Zoltán, Soós Ferenc, Szalatnyay Judit, Szelényi Károly, Szikits Péter, Tihanyi Bence

ISBN 978-963-09-5692-5

Minden jog fenntartva

Felelős kiadó Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó zRt. elnök-vezérigazgatója A kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Műszaki vezető Badics Ilona

Nyomdai előkészítés Veres Ildikó Korrektor Török Mária Képkidolgozás GMN Repró Stúdió

A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat több mint négy évszázados hagyományait őrző Alföldi Nyomda zRt. munkája Felelős vezető György Géza vezérigazgató

www.kossuth.hu / e-mail: [email protected] Tartalom

A FORRADALOM ÉS AZ ÁTALAKULÁS Az utolsó rendi országgyűlés és az európai forradalmak • 8 Pozsony és Pest márciusa • 12 A törvényesített forradalom - az áprilisi törvények rendszere • 16

A BATTHYÁNY-KORMÁNY MŰKÖDÉSE, 1848. ÁPRILIS 1 l.-SZEPTEMBER 11. A kormány • 22 A kormány belpolitikája • 24 A kormány külpolitikája • 27 A kormány katonapolitikája • 30 A nemzetiségek mozgalmai • 33

AZ ÖNVÉDELMI HÁBORÚ Jellacic támadása • 42 A katonai ellenforradalom és az ellenállás megszervezése • 48 Az Országos Honvédelmi Bizottmány működése • 54 Windisch-Grätz támadása • 60

A FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ 1849 tavasza • 72 A Szemere-kormány működése • 82 Az orosz intervenció • 88 Az emigráció és a megtorlás • 106 Utószó • 111

Ajánlott irodalom • 112

A forradalom és az átalakulás

Az utolsó rendi országgyűlés és az európai forradalmak • 8

Pozsony és Pest márciusa • 12

A törvényesített forradalom - az áprilisi törvények rendszere • Az utolsó rendi országgyűlés és az európai forradalmak

agyarország 1848-ban a Habs- közvetlenül Bécsből irányították. Az or- burg Birodalom korlátozott ön- szág közigazgatási szempontból megyékre állóságú részét képezte. Az oszt- és ezektől független szabad vagy kiváltsá- Mrák császár egy személyben magyar király golt kerületekre oszlott. A megyék terüle- is volt, de trónra lépésekor meg kellett es- tén található szabad királyi városok füg- küdnie a magyar törvények tiszteletben getlenek voltak a megyéktől. tartására. A Magyar Korona országai al- Az országban politikai jogokkal csak kották a Habsburg Birodalom közel felét. a nemesség, a papság és a szabad királyi vá- A Magyar Korona országai közé a szűkebb rosok polgársága rendelkezett. A törvény- értelemben vett Magyarország, Erdély, Hor- hozás két táblából - kamarából - állt: az al- vátország és Szlavónia tartozott, önálló só- és a felsőtáblából. Az alsótáblán a megyék igazgatás alatt állott a Katonai Határőrvi- és a városok követei foglaltak helyet. Min- dék, amelynek ezredei az ország déli és ke- A Magyar Korona országai den megye két-két követet küldött, ők ket- 1848-ban leti határszélein helyezkedtek el. Ezeket ten rendelkeztek egy-egy szavazattal. A vá- Jelenet a párizsi forradalomból, 1848. február 24. Fametszet a Képes Újságból, 1848

rosok szintén két-két követtel képviseltet- vetként az országgyűlésen Kossuth Lajos. ték magukat, de a városi követek összesen Az ellenzék célja a polgári alkotmányos egy szavazattal rendelkeztek. A felsőtáblán Magyarország megteremtése volt. Bécsben a bárók, grófok, érsekek, püspökök, az or- azonban nem akartak engedni az ellenzék szág főméltóságai vehettek részt. Erdély- követeléseinek. A felsőtáblai konzervatív nek saját, egykamarás országgyűlése volt. többség segítségével egészen 1848. feb- Ezen a főtisztviselők, a királyi meghívóle- ruár végéig sikerrel akadályozták meg azt, véllel rendelkező regalisták, valamint a há- hogy az országgyűlés érdemi eredménye- rom nemzet (magyarok, székelyek, szá- ket érjen el. A birodalom külpolitikai hely- szok) és a Partium követei vettek részt. zetének megrendülése azonban csakhamar Horvátországnak szintén saját rendi gyű- megteremtette annak esélyét, hogy a ma- lése (sabor) volt, amely három követet kül- gyar ellenzék létrehozhassa a Habsburg Bi- dött a magyar országgyűlésre. rodalmon belül önállósággal rendelkező, Magyarországon a közigazgatás ügyeit polgári alkotmányos Magyarországot. a Helytartótanács, a pénzügyi igazgatást 1848 első európai forradalma január a Magyar Kamara, az uralkodóház és a bi- 12-én a szicíliai Palermóban tört ki az ab- rodalmi kormányszervek közötti kapcso- szolutisztikus uralkodói gyakorlat ellen, lattartást a bécsi Magyar Udvari Kancellária s ez már jelezte, hogy Európa újabb forra- intézte. Ezek elvileg független kormányszé- dalmi hullám előtt áll. A január 27-i ná- kek voltak, gyakorlatilag azonban a Magyar- polyi forradalom, az észak-itáliai nyugta- országra vonatkozó legfontosabb döntések lanságokról érkező hírek mind-mind azt a Habsburg Birodalom központi kormány- vetítették előre, hogy küszöbön áll az euró- szerveinél születtek. pai hatalmi viszonyok újabb átrendező- Amikor 1847 novemberében összeült dése. a magyar rendi országgyűlés, az alsótáb- Mozgolódásokról érkeztek hírek Cseh- lán immáron az ellenzék volt többségben. országból és az osztrák tartományokból is. Az ellenzék soraiban először vett részt kö- Az okok sokrétűek voltak. A kapitalizáló- Kossuth Lajos képmása válság és az éhínség, sokkal inkább a politikai elégedetlenség öltött testet. A sors fintora, hogy Lajos Fülöp 1830-ban maga is a forradalom révén került hatalomra. Ideiglenes kormány alakult, amelynek valamennyi politikai árnyalat képviselői tagjai voltak. A franciák forradalmát he- teken belül követte a többi európai fővá- ros és központ megmozdulása is. Csupán a kontinens két - politikai értelemben is szélső - pontja, a polgári alkotmányos Nagy-Britannia és az önkényuralmi Orosz- ország maradt szinte érintetlen a forradalmi hullámtól. Batthyány Lajos és Kossuth Lajos - az alsó- és felsőtáblai ellenzéknek a cselekvés dó kontinens ekkor érte át az első világ- időszerűségét tekintve radikálisabb néze- gazdasági válságot, az előző évek rossz teket valló vezetői - úgy látták, a Habsburg termése miatt éhínség söpört végig Nyu- Birodalom megrendült külpolitikai hely- gat-Európán. Az európai áttörést azon- zetét fel kell használni a reformellenzék ban csak a február 22-én, Párizsban ki- programjának megvalósítására. Már feb- tört forradalom hozta meg. A párizsi nép ruár végén arra akarták kérni az uralko- elűzte Lajos Fülöpöt, a „polgárkirályt", dót, hogy „békét szerezzen a kormány, s kikiáltotta a köztársaságot. A párizsi mert erre szükségünk van; ezt másképp forradalomban nem annyira a gazdasági nem érheti el, mint ha népeinek alkot-

Forradalom Bécsben, 1848. március 13-án. Litográfia mányt ád; és a jó magyar vért ne áldozza fel az olasz szabadság elnyomására." „Igenis erős meggyőződésem, hogy dinasztiánk jövendője a biroda- Olyan követelés volt ez, amely egyszerre lom különbféle népeinek egy szívben-lélekben egyesüléséhez van tükrözte az ellenzék széles külpolitikai lá- csatolva, ezen egyesülést nemzetiségeik respektálása mellett csak tókörét és józanságát. Batthyány és Kos- az alkotmányosság érzelemrokonító forrasztéka teremtheti meg. suth tudták, hogy Magyarország szabadsá- Büró és bajonett [bürokrácia és szurony] nyomorú kapocs." ga csak akkor áll majd biztos alapokon, ha az örökös tartományokban is alkotmányos Részlet Kossuth Lajos 1848. március 3-i felirati beszédéből lesz a kormányzás, mert a birodalom két felének eltérő érdekei csak azonos politikai cárja fegyveres segítségére. Ám Kossuth rendszer és kölcsönös partnerség mellett Bécsben német nyelvre azonnal lefordí- egyeztethetők össze. Kossuthék indítvá- tott és kinyomtatott beszéde olyan erjedést nyát ekkor még - 1848. február végén - az indított meg a császárvárosban, amely le- ellenzék többsége sem támogatta. Megér- hetetlenné tette az erőszakos reagálást. zésük helyességét azonban bizonyította, (Ebben szerepe volt annak is, hogy a fordí- hogy néhány nap múlva, március l-jén tásban az örökös tartományoknak adandó befutott Pozsonyba a párizsi forradalom alkotmány sokkal hangsúlyosabban szere- híre. Ekkor már az ellenzék egésze a fellé- pelt, mint az eredeti beszédben.) Március pés mellett döntött. 13-án Bécsben kitört a forradalom, Kle- Március 3-án Kossuth az ellenzék ne- mens Metternich herceg, a gyűlölt állam- vében történelmi jelentőségű indítvánnyal kancellár kénytelen volt lemondani és el- lépett fel az alsótábla kerületi ülésében, fel- menekült, az uralkodó pedig alkotmányt szólítva az országgyűlést, „emeljük fel po- ígért Ausztria népeinek. litikánkat a körülmények színvonalára". Ügy vélte, a birodalom vezetőinek válasz- taniuk kell az államalakulat jövendő ér- deke és egy korhadó rendszer fenntartá- sa között. Részben nyíltan, részben a sorok közé rejtve, követelte Magyarországon a közteherviselés, a politikai jogegyenlő- ség, a népképviselet és a független nemzeti kormány megteremtését. Ám ezzel nem elégedett meg, s annak tudatában, hogy e követelések elhangozhatását is a külpo- litikai helyzet változásai tették lehetővé, a sorok közé rejtve, egyszersmind alkot- mányt követelt a Habsburg Birodalom örökös tartományainak is. A párizsi forradalom híre megrettentet- te ugyan a hatalom birtokosait, s a birodalom pénzügyi helyzete - nem először és Gúnykép Metternich nem utoljára - válságos volt, de továbbra meneküléséről. Színezett litográfia is számíthattak I. Miklós, minden oroszok Pozsony és Pest márciusa

ehéz lett volna megmondani 1848 a polgári átalakulás eszményeit. És itt volt márciusában, hogy hol is „csinál- az ország egyetlen egyeteme a maga több Nják" a magyar politikát. Az ország- száz hallgatójával. gyűlés Pozsonyban ülésezett, de az érdemi E fiatal értelmiség egyik jelentős, radi- döntések nem ott, hanem Bécsben szület- kális csoportja a Pilvax kávéházban tar- tek. A magyar főváros Pest-Buda volt - totta összejöveteleit. Egy részük tagja volt vagy ahogy már ekkor is emlegették, a liberális ellenzék egyesült szervezeté- Budapest. De Pesten csak a legfel- nek, az Ellenzéki Körnek is. Közülük ke- sőbb bíróság, a Kúria, Budán csak rült ki Irinyi József, aki 1848. március a Magyar Királyi Helytartótanács 11-én megfogalmazta azokat a rövid és a Magyar Királyi Kamara székelt, pontokat, amelyek Kossuth március 3-i a maga unalmas hivatalnokaival. beszédének szellemében, attól némileg Március 15-én azonban kiderült, eltérő hangsúlyokkal, a polgári átalakulás hogy a város az elmúlt évek során következetes keresztülvitelét követelték. mégiscsak az ország egyik politikai köz- A Pilvax ifjai - Kossuthékkal egyeztetve - pontjává vált. Itt tömörült a nemesi és szerették volna e „Tizenkét pontot" több Kokárda 1848-ból polgári értelmiség elitje; azok a költők, ezer pesti polgár aláírásával eljuttatni Po- írók, publicisták, színészek, festők, akik zsonyba, hogy így támogassák a reform-

A Pilvax kávéház. Preiszler munkásságukkal néha a hivatásos poli- ellenzék megrekedéssel fenyegető ország- József színezett tollrajza tikusoknál is nagyobb hatással képviselték gyűlési küzdelmét. mondta Landerer. A fiatalok megdöbben- Petőfi Sándor arcképe tek. Landerer azonban a segítségükre sietett, s odasúgta nekik: „Foglaljanak le egy sajtót." - Erre Irinyi odalépett az egyik gép- hez és kijelentette: „E sajtót a nép nevében lefoglaljuk." Mire Landerer csak annyit mondott: „Erőszaknak ellent nem állha- tok". A nyomdászok pedig lelkesen meg- kezdték a „Tizenkét pont" és a Nemzeti dal kiszedését és kinyomtatását. A nyomda A Tizenkét pont

Mindezért március 19-ére, a József-napi országos vásár napjára - francia mintára - a fiatalok Rákos mezején nagygyűlést és bankettet akartak szervezni, aláírásgyűjtés- sel. Az Ellenzéki Kör idősebb vezetői orszá- gos, gondosan előkészített akciót akartak. A bécsi forradalom hírének megérkezte után azonban a Pilvax ifjai úgy döntöttek, hogy önállóan cselekszenek. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Vidats János, Sükey Károly, Bulyovszky Gyula, Vajda János, Jókai Mór elhatározta, hogy másnap érvényt szerez a „Tizenkét pont" közül az elsőnek, a sajtó- szabadság követelésének, s a többinek ép- pen ezáltal: cenzori engedély nélkül ki- nyomtatják a „Tizenkét pontot" és Petőfi lelkesítő költeményét, a Nemzeti dalt. Március 15-én reggel Petőfi és társai a szemerkélő esőben indultak el a Pilvaxból a közeli egyetem felé. Előbb az orvoskar, majd a politechnikum (mérnöki intézet) hallgatói, végül a jogászok csatlakoztak tömegesen a menethez. Az ifjúság egybe- gyűjtése után immáron mintegy kétezren folytatták útjukat a Hatvani (ma: Kossuth Lajos) utcába, Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához. Petőfi, Vasvári, Jókai, Irinyi, Degré Alajos és Vidats János köve- telte Landerer Lajostól, a nyomda tulajdo- nosától, hogy nyomtassa ki a „Tizenkét pontot" és a Nemzeti dalt. - „Lehetetlen, nincs rajta a cenzori engedélyezés" - előtt összegyűlt sokaság boldogan kapkod- ta szét a több ezer, még nyomdafestékes és az esőtől nedves példányt. Délután három órakor a Nemzeti Mú- zeumnál nagygyűlést tartottak, majd a tíz- ezres tömeg a pesti Városházához vonult (ez a mai Petőfi tér helyén állott), s rábírta a tanács tagjait is a „Tizenkét pont" köve- teléseihez történő csatlakozásra. Forradal- mi választmány alakult, majd a még nagyobb tömeg a hajóhídon át megindult Budára, hogy az országos végrehajtó hatalom legfontosabb kormányszékével is elfo- gadtassa követeléseit, s kiszabadítsa várbeli börtönéből a jobbágyfelszabadítás egyik legkövetkezetesebb szószólóját, a röpiratai miatt bebörtönzött Táncsics Mihályt.

A délután folyamán elterjedt hírek elle- Táncsics Mihály képmása. Barabás Miklós nére a Helytartótanács nem mert katonai litográfiája erőszakot alkalmazni, hanem elfogadta a „Tizenkét pontot", totta, s eltörölte a cenzúrát. A rab Tán- Táncsicsot szabadon bocsá- csicshoz maga a felesége lépett be először az örömhírrel: „Nincs többé cenzúra!" A börtönt elhagyó írót a kapunál bérkocsi várta, amelyet ezúttal nem lovak húztak át Pestre, hanem maga a rabszabadító tömeg. Este a Nemzeti Színház díszelőadása ün- nepelte a forradalom győzelmét. Bécs forradalma kétségkívül a legjobbkor jött a magyar liberális ellenzéknek. A Kos- suth beszéde alapján formulázott felirati in- dítványt ugyanis a felsőtáblán elfektették, s az udvarhű arisztokraták tömegesen utaz- tak Bécsbe, hogy lehetetlenné tegyék a felső- tábla összehívását. A Kossuth kíméletlen el- lenfelének számító Széchenyi ekkor még arra is felajánlkozott, hogy teljhatalmú ki- rályi biztosként katonai erővel lép fel a re- formellenzék ellen. A bécsi forradalom azonban megváltoztatta a helyzetet. Már- cius 14-én a főrendek elfogadták Kossuth felirati javaslatát, s másnap, március 15-én országgyűlési küldöttség vitte azt Bécsbe. Pest forradalma - ellentétben Párizséval, Bécsével és Berlinével - vértelen forradalom volt. Maga a forradalom azonban még kevés Nyomdagép a Landerer lett volna az átalakulás keresztülviteléhez. és Heckenast nyomdából Az eredmények rendszerré formálásához, törvényesítéséhez a Kossuth felirati javasla- niszterelnökké Batthyányt. Ez március Pest-Buda 1848. március tával Bécsbe utazó országgyűlési küldöttség 17-én megtörtént, s István nádor még azt 15-én sikerére volt szükség. A március 15-e regge- is elérte, hogy a király rögtön jóváhagyja lén, a pesti eseményekről még mit sem tud- e lépését. Az országgyűlési küldöttség bé- va elinduló küldöttség egyik legfontosabb csi útjának sikerét már a pesti forrada- célja az volt, hogy az uralkodó nevezze ki lomról érkező hírek is elősegítették. teljhatalmú helytartóvá unokaöccsét, István nádort, miniszterelnökké pedig Batthyány A vidék forradalma Lajos grófot; illetve, hogy tegyen ígéretet az országgyűlésen alkotandó reformtörvény- cikkek szentesítésére. A március 17-én ki- Az ország forradalma nem korlátozódott Pestre és Budára. Mint ami- adott királyi leirat azonban csak István nádor kor a vízbe követ hajítanak, s az általa keltett hullám egyre nagyobb kinevezését tartalmazta, Batthyányét egye- átmérőjű köröket rajzol a víz tetejére, olyan módon terjedt az ország- lőre nem, s csak arra szólította fel a nádort, ban a pesti és pozsonyi események híre. Március 16-án Győr, 17-én hogy a felelős minisztérium hatásköréről Pápa, Székesfehérvár és Eger, 18-án Temesvár, Nagybecskerek, szóló és más törvénycikkeket terjessze fel. Pécs, Debrecen, Arad, majd Erdély volt lelkes hangulatú népgyűlé- Kossuth és Batthyány azonban ekkor sek színhelye. A pesti forradalom sikerét kezdetben nemcsak rávették a nádort, hogy megkapott hely- a magyar, hanem a nemzetiségi lakosság is örömmel fogadta. tartói teljhatalmával élve nevezze ki mi- A törvényesített forradalom - az áprilisi törvények rendszere

atthyány miniszterelnöki megbízatá- zed eltörléséről szóló törvényjavaslatokat sának híre megnyugtatta a magyar (VIII., IX., XIII. törvénycikkek). Ezekkel országgyűlési küldöttség tagjait, s így másnap, 19-én Batthyány személyesen uta- Bazok e hírrel térhettek vissza Pozsonyba, zott Bécsbe. Miután a követek és a főren- s megkezdődhetett a törvényhozó munka. dek többsége aggódott a - szerintük elsie- E munka minél gyorsabb és következete- tetten elfogadott - törvénycikkek, illetve sebb keresztülvitelét elősegítették a pesti amiatt, hogy milyen módon kap kárpót- és vidéki városok megmozdulásairól érke- lást az elvesztett úrbéres jövedelmekért, ző hírek, s az olyan rémhírek is, mint az, a miniszterelnök március 20-án beterjesz- hog)' Petőfi Sándor, a „nagy nap" vezére tette, s az alsótábla még aznap elfogadta 40 000 kaszás paraszt élén tanyázik a Rá- a földhitelintézetről szóló törvényjavasla- kos mezején. tot (XIV. törvénycikk). Ez volt az 1848. március-áprilisi törvények közül az egyet- Az országgyűlés március 18-án elfogad- len, amely Batthyány nevéhez kötődik. ta a közteherviselésről, az úrbéri szolgálta- tások utólagos állami kárpótlással történő Batthyány, annak érdekében, hogy az azonnali megszüntetéséről és az egyházi ti- udvar ne támaszthasson akadályokat a job- bágyfelszabadítást megvalósító törvények elé, körlevélben tudatta a megyékkel az úrbéri szolgáltatások utólagos állami kár- pótlással történt megszüntetését, s felszó- lította őket azok kihirdetésére. Ugyanezen a napon az alsótábla elfogadta az éven- ként Pesten tartandó népképviseleti ország- gyűlésről szóló (IV.) törvénycikket, illetve Szemere Bertalan sajtótörvény-javaslatát (XVIII. törvénycikk). Ennek még a forradalom előtt készített változata a napilapok kiadóitól 20 000, az időszaki lapok kiadói- tól 10 000 forint biztosíték (kaució) leté- telét kívánta meg; a sajtóvétségeket 4 évig terjedő börtönnel, illetve pénzbírsággal bünteti. A Pesten emiatt támadt felhábo- rodás következtében Szemere átdolgozta a tervet, s a kauciót a felére szállította le. Március 21-én fogadta el az alsótáb- la a szabad királyi városokról, a Jászkun és a Hajdú kerületekről, illetve a közsé- gi választásokról szóló törvényjavasla- tot (XXIII-XXV1. törvénycikkek). Március 22-23-án került sor a nemzetőrségről Batthyány Lajos gróf. (XXII.), illetve a független felelős magyar Than Mór olajfestménye minisztériumról szóló (III.) törvénycikk A leirat igazi fordulópontot jelentett az or- vitájára és elfogadására. Március 23-án az szággyűlés történetében. Noha az Állami „Hű magyar nem- alsótábla elfogadta az úrbéri megszűnt ja- Konferencia más törvényjavaslatokkal kap- zetemnek szívből vadalmak államadóssággá való átváltozta- csolatban is emelt kifogásokat, a változá- óhajtom boldogsá- tásáról (XII.), az ősiség eltörléséről (XV.), sokat ezek után már nem lehetett meg gát, mert abban a Fiuméről és Buccariról (XXVII.), a ma- nem történtté tenni. találom föl a maga- gyar egyetemről (XIX.), a nemzeti színről Március 30-án terjesztette fel az ország- mét is. Amit tehát és az ország címeréről (XXI.) és a színhá- gyűlés az eddig a földesúri hatóságok (azaz ennek elérésére zakról (XXXI.) szóló törvényjavaslatokat. a jogszolgáltatást ellátó úriszékek) által in- tőlem kívánt: nem- A független felelős kormányról szóló tör- tézett ügyekről (XI.) szóló törvénycikket. csak teljesítettem, vénycikket 24-én Batthyány és az időközben Március 31-én történt meg a népképvise- hanem királyi sza- Pozsonyba érkezett Deák Ferenc vitték letről (V.) szóló törvényjavaslat alsótáblai vammal erősítve, Bécsbe. Miután István nádortól megtudták, elfogadása. Batthyányék - tekintette] a már- ezennel át is adom hogy az Állami Konferencia mind az úrbéres cius 31-i leiratra - maguk is készek voltak neked,kedves szolgáltatások eltörléséről, mind a független a kompromisszumra. így például a népkép- öcsém, s általad felelős minisztériumról szóló törvényeket viseleti országgyűlési választásokkal kap- az egész nemzet- érdemben kívánja módosíttatni, Batthyányék csolatos törvénycikk esetében beleegyeztek nek, úgy mint aki- tárgyalásokat kezdeményeztek a készülő ki- abba, hogy az addig közvetlenül Bécsből nek hűségében szí- rályi leiratok módosításáról. igazgatott Katonai Határőrvidék belszer- vem legfőbb A március 29-én megérkező, 28-án kelt kezetébe a kormány nem avatkozik bele vigasztalását és királyi leirat azonban nem teljesítette be (azaz fennmarad a katonai közigazgatás). boldogságát leli." a hozzá fűzött várakozásokat, hiszen a fe- Április 2-án kezdte tárgyalni az alsótáb- V. Ferdinánd szavai az áp- lelős minisztérium mellett ragaszkodott la a Magyarország és Erdély uniójáról szóló rilisi törvények átadásakor, a magyar királyi kancellária fenntartásá- Pozsony, 1848. április 11. hoz, a hadsereg alkalmazása és a katonai hivatalokra történő kinevezések felségjog- ként való fenntartásához. A kijelölt mi- niszterelnök és miniszterjelöltjei erre be- nyújtották lemondásukat, mire a nádor megígérte, hogy keresztülviszi Bécsben a leirat megváltoztatását. Március 30-án távirat érkezett Bécsből, hogy Batthyányt, illetve a miniszterek kö- zül Deákot, Széchenyit és Eötvöst Bécsbe várják. A március 30-án tartott tanácsko- zás eredménytelen maradt, a 30-áról 31-ére virradó éjszaka folyamán Eötvös és Szé- chenyi kihallgatást kért a főhercegektől, s a várható veszélyek ecsetelése révén, valamint lojális nyilatkozataikkal mégis elérték a leirat módosítását. így a március 31-i ki- rályi leirat jóváhagyta a mindenkori nádor teljhatalmát, elejtette a kancellária fenn- tartását, a hadsereg határon túli alkalma- zásának és a katonai hivatalokra való kine- vezésnek a jogát pedig az uralkodónak tartotta fenn, azonban a király szemé- István nádor képmása. Hora János Alajos olajfestménye lye körüli miniszter ellenjegyzése mellett. (VII.) törvényjavaslatot, amelyet 7-én fo- utolsó törvényeket is szentesítette, s 11 -én gadott el. Április 3-án terjesztette fel az Pozsonyban átadta a harmincegy szentesí- országgyűlés az összesítésről (azaz a tago- tett törvénycikket a nádornak, a miniszte- sításokról), a legelő-elkülönözésről és fai- rek pedig letették előtte az esküt. zásról szóló (X.) törvénycikket. Április 6-án Államjogi szempontból legfontosabb fogadta el az alsótábla az ország közhi- a „független magyar felelős minisztérium vatalnokairól (XXIX.), az 1836. évi XXI. alakításáról" szóló III. törvénycikk volt, (a Partium visszacsatolásáról szóló) tör- amely szerint az uralkodó „minden polgá- vénycikk foganatosításáról (VI.), a megyei ri, egyházi, kincstári, katonai és általában tisztválasztásról (XVII.) és a vallásügyről minden honvédelmi tárgyakban" kizáró- (XX.) szóló törvényjavaslatokat. Másnap, lag a független magyar felelős miniszté- 7-én történt meg a József nádor emlékének rium útján fogja gyakorolni a végrehajtó V. Ferdinánd képmása törvénybe iktatásáról (I.), István főherceg hatalmat. Az uralkodói önkénynek gátat nádorrá választásáról (II.), a nádori méltó- szabott az a rendelkezés, amely valamelyik sághoz kötött hivatalokról (XXVIII.), a fe- Budapesten tartózkodó magyar miniszter lelős miniszterségnek a közlekedési tárgyak ellenjegyzéséhez kötötte az uralkodói ren- iránti teendőiről (XXX.) szóló törvényja- delkezések érvényességét. A magyar kor- vaslatok alsótáblai elfogadása. mány mozgásterét jelentősen megnövel- E törvénycikkek elfogadása nem ment te az, hogy az uralkodó távollétében - és vita nélkül. Batthyány és miniszterjelölt- rendszerint ez volt a helyzet, hiszen Bécs- társai határozottan visszautasították az ben élt - a nádor mint királyi helytartó ha- államadósság egy részének elvállalását, tározhatott az uralkodói döntések körébe s Batthyány határozottan ragaszkodott az tartozó ügyek nagy részéről. utolsóként felterjesztett, Magyarország és AIV-V. törvénycikk rendelkezett a nép- Erdély uniójáról szóló törvénycikk elfoga- képviseleti alapon választandó országgyű- dásához is. Április 8-9-én az uralkodó az lés évenkénti és immár pesti ülésezéséről. A választójog széles körű kibővítése mellett Az osztrák alkotmány fontos volt az a rendelkezés, amely szerint az uralkodó csak az előző évi zárszámadás és a következő évi költségvetés elfogadása Március 15-én I. Ferdinánd császár azt is megígérte, hogy alkotmányt után oszlathatja fel e testületet. A VI-VII. ad birodalma nyugati felének is. Ez az alkotmány a mai Ausztriára, törvénycikk a Partium (Részek) visszacsa- azután Csehországra és Galíciára vonatkozott, Magyarországra és az tolásáról, valamint Magyarország és Er- itáliai, a lombard-velencei tartományokra nem. Az 1848. április 25-én dély uniójáról rendelkezett. kiadott alkotmány általános része szerint „minden népfajok számára A feudális rendszer felszámolása szem- biztosíttatik nemzetiségük és nyelvük sérthetetlensége". A császár pontjából döntő fontosságúak voltak a számára teljhatalmat adott a miniszteri, katonai és főtisztviselői kine- közteherviselésről, az úrbéres szolgáltatá- vezéseknél, s a hadüzenet, a békekötés és a külhatalmakkal való tár- sok, a papi tized, illetve az ősiség eltörlésé- gyalás joga mellett az uralkodó vétójoggal rendelkezett a törvények ről szóló törvénycikkek. Ezek a magyar la- szentesítését illetően is. Az alkotmány kétkamarás törvényhozást kosság 90 százalékát érintették, s juttatták hozott létre, ahol a követek kamaráját a tartományok lakosságának polgári tulajdonhoz. A XVIII. törvénycikk arányában választották volna, a szenátust az uralkodóház főherce- - néhány formaságot megkövetelve - ér- gei, az uralkodó által meghívottak és a nagyobb földbirtokosok vényesítette a sajtószabadságot. Fontos által választott 150 tag alkotta volna. Az alkotmánynak a császári rendelkezés volt a „bevett" vallások (gya- túlhatalmat biztosító passzusai és a második kamara létesítése miatt korlatilag a keresztény egyházak) egyenjo- Bécsben tüntetések törtek ki, s május közepén egy új osztrák minisz- gúsításáról és végül a belső rendfenntartó térium már egy egykamarás törvényhozó és alkotmányozó parlament összehívására tett ígéretet. erő, a nemzetőrség létrehozásáról szóló törvénycikk. A törvények által megalkotott rendszer dalmi különbségek megszüntetése volt. ugyan nem volt tökéletes (így elmaradt az Ebből a szempontból a legnagyobb jelen- Ausztriával közös ügyek rendezése, hiá- tőségű a jobbágyrendszer felszámolása nyos volt a hadsereg feletti rendelkezés jo- volt. Az úrbéres szolgáltatások azonnali, gának törvényi szabályozása; nem történt kötelező eltörlése révén megszűnt az a le- meg a zsidó vallás emancipációja), de le- hetőség, hogy a paraszti népességet ki le- hetővé tette a polgári Magyarország meg- hessen játszani a nemesség ellen. A volt alkotását. Ahogy Kossuth fogalmazott kö- jobbágyok a társadalom 80 százalékát al- vetjelentésében, „nem minden ez, mi az kották, s az úrbéres szolgáltatások eltör- egész nemzet jövendőjét magában foglalná, lésével az általuk használt földek szabad hanem alapja jövendő kifejlődésünknek..." tulajdonosaivá váltak. Megszűnt a föl- A törvényekkel olyan polgári állam jött desúrral szembeni robotkötelezettségük, a földesúri bíróságok eltörlésével pedig létre, amely rendelkezett az önállóság leg- Az áprilisi törvények fontosabb kellékeivel. A rendkívüli körül- megszűnt személyes alávetettségük is. címlapja Batthyány Lajos mények miatt, előbb jött létre a felelős A földesurak kármentesítését az állam vál- arcképével kormány, mint az a népképviseleti parla- lalta magára. A jobbágyfelszabadítás révén ment, amely ezt a kormányt ellenőrizte. a paraszti népesség nem minden rétege ju- A reformellenzék egyik legfontosabb tott polgári tulajdonhoz, a nem úrbéres szolgáltatások eltörléséről az országgyűlés célja a társadalmi rétegek és osztályok ér- A Habsburg Birodalom dekeinek egyesítése, illetve a feudális társa- nem intézkedett. 1848-ban

A Batthyány-kormány működése, 1848. április 11.-szeptember 11.

A kormány • 22

A kormány belpolitikája • 24

A kormány külpolitikája • 27

A kormány katonapolitikája • 30

A nemzetiségek mozgalmai • 33 A kormány

A leendő kormány tagjairól már 1848. lag belügyminiszter akart lenni, de előbb március elején megindultak a talál- Deákot kínálta meg a tárcával, Batthyány gatások. Az egyértelmű volt, hogy és Deák viszont azt akarták, hogy Szemere e kormánynak csak Batthyány Lajos, az El- Bertalan legyen az. Batthyány ezen a na- lenzéki Párt elnöke lehet a vezetője, az pon kérte fel írásban a Pesten lévő Klauzál egyes tárcák várományosaival kapcsolat- Gábort a földművelés-, ipar- és kereske- ban azonban már több jelölt neve is felve- delemügyi és az Itáliában lévő Mészáros tődött. Lázár ezredest a honvédelmi, s másnap, Valószínűleg március 22-én délután 23-án pedig szóban Széchenyit a közmun- vagy este került sor Pozsonyban arra az el- ka- és közlekedésügyi és Esterházy Pál lenzéki konferenciára, melyen a kormány- herceget a király személye körüli vagy kül- alakítás kérdéseit tárgyalták. Ekkor négy ügyi tárca vezetésére. jelölt (Deák, Kossuth, Eötvös és Szemere Batthyány a fővárosból érkező hírek ha- Bertalan) fogadta el a neki felajánlott tárcát, tására - amelyek szerint a Pest megyei így Deák az igazságügyit, Kossuth a pénz- Rendre Ügyelő Választmány szinte kor-

A Batthyány-kormány. ügyit, Eötvös a vallás- és közoktatásügyit, mányzati szerepet készül játszani, illetve Tyroler József rézmetszete Szemere pedig a belügyit. Kossuth állító- a sajtótörvény keltette izgalmak hatására - március 23-án úgy döntött, hogy bejelenti kormánya névsorát, s hogy a kormány képviseletében ideiglenes bizottmányt (Mi- niszteri Országos Ideiglenes Bizottmány) nevez ki a fővárosba. Ennek tagjává már- cius 23-án nevezte ki Szemere Bertalant, a miniszterjelöltek közül a fővárosban tar- tózkodó Klauzál Gábort, valamint Nyáry Pált és Pulszky Ferencet. Az új kormányban döntően a reformko- ri ellenzéki elit kapott esélyt arra, hogy megvalósítsa elképzeléseit. A kormány tagjai közül a baloldali liberálisokhoz tartozott Kossuth Lajos pénzügyminiszter és Szemere Bertalan belügyminiszter. Deák Ferenc igazságügyi miniszter és Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskede- lemügyi miniszter képviselte a mérsékelt li- berálisokat. Az ellenzék középutas, az udvar szemében is tárgyalóképes(ebb) tagjai közé tartozott a centralisták egyik vezetője, Eötvös József báró. Széchenyi István gróf pártállását nehéz meghatározni: talán pár- tok közöttiként, konzervatív-liberálisként A kormány

jellemezhetnénk, akit az 1820-1830-as években játszott szerepe miatt az ellenzéki Batthyány Lajos (1807-1849) oldalon is nagyra becsültek, ugyanakkor - miután az 1840-es évek második felében Batthyány 1844-ben az országgyűlé- kormányhivatalt is vállalt - Bécs számára is sen elsőként követelte: a birodalom elfogadható személy volt. A konzervatívok vezetése a kormányzásban a magyar közül egyedül Esterházy Pál herceg, a király alkotmányosságot vegye politikájának személye mellé rendelt külügyminiszter mértékéül, s ne az örökös tartomá- került a kormányba. Pártonkívüli volt, de nyokkal szemben követett abszolu- jó kapcsolatokat ápolt Batthyányval, Szé- tisztikus metódust próbálja meg Ma- chenyivel, Kossuthtal és Deákkal a kine- gyarországon is érvényesíteni. Olyan vezésekor még Itáliában lévő honvédelmi, államférfiú volt, aki következetesen utóbb hadügyminiszter, Mészáros Lázár képviselte az ország érdekeit a dinasz- huszár ezredes is. Ily módon a kormány tiával szemben is. Arra törekedett, „nagykoalíciós" testület volt, amelyből hogy Magyarország 1848 tavaszán csupán az ellenzék legradikálisabb, illet- elért helyzetét megőrizze, s a vitás ve a konzervatívok leglojálisabb árnyalata kérdéseket oly módon rendezze, hogy Batthyány Lajos. Friedrich a birodalom súlypontja Magyarország- hiányzott. Lieder vízfestménye, 1839 ra kerüljön. A magyar alkotmányosság A kormány tagjai közül Batthyányt ki- érdekében nem riadt vissza radikális lépésektől sem, de a törvényesség mondottan baráti kapcsolat fűzte Deák- betartását és betartatását mindvégig politikája zsinórmértékének tar- hoz, akit igen nagyra becsült. Kossuthtal totta. Batthyány nem volt jó szónok, s személyiségjegyei sem tették őt az 1840-es évek közepe óta szorosan alkalmassá a népvezér szerepére. Zárkózott magatartásával inkább együttműködtek. Klauzál az 1839-1840-es, tisztelőket, mint barátokat szerzett. Jelmondata: „A magam útját járom" illetve az 1843-1844. évi, Szemere az híven fejezte ki emberi és politikai magatartását. 1843-1844. és az 1847-1848. évi ország- gyűléseken játszott fontos szerepet. Széchenyi a Helytartótanács közleke- szeként, Esterházy a monarchia egykori „ désügyi osztályának veze- londoni követeként, Mészáros egy huszár- tőjeként, Szemere ezred parancsnokaként, Kossuth az ellen- Borsod megye zék gazdasági vállalkozásainak tényleges alispánjaként, irányítójaként saját szakjukban már ko- Deák Zala me- moly gyakorlattal rendelkeztek; Eötvös pe- gye tiszti ügyé- dig szakmai elméleti munkásságával bizo- nyította, hogy ért az általa irányítandó tárcához. A kabinet tagjai között természetesen voltak személyi rokon- és ellenszenvek, működőképességét azonban alapvetően nem ezek, hanem az ország kiil- és belpolitikai adottságai határozták meg. A kormány megkezdte az egyes szakmi- nisztériumok kiépítését, intézkedett a volt kormányszékek megszüntetéséről, a ko- rábban a megyékbe küldött főispáni hely- tartók (adminisztrátorok) visszahívásáról, a Felvidéken mutatkozó éhínség csillapítá- sáról, a törvények lefordításáról és közzé- Miniszteri bársonyszék, tételéről. 1848 A kormány belpolitikája

A függetlenség fontos biztosítéka volt az önálló pénzügy megteremtése, amely Kossuth Lajos pénzügymi- niszter nevéhez fűződött. Kossuth szinte teljesen üres államkincstárat vett át 1848 áprilisában, ám csakhamar úrrá lett a hely- zeten. Előbb kamatos kincstári utalványok kibocsátásával próbálta stabilizálni az or- szág pénzügyi helyzetét, majd az önálló bankjegykibocsátás eszközéhez folyamodott. E pénztelenség volt az egyik magyará- ötforintos bankjegy zata annak, hogy a kormány nem volt haj- landó részt vállalni a csillagászati összegekre közigazgatás alkotása volt. 1848 szeptem- rúgó osztrák államadósságból, mondván, beréig a végrehajtó hatalom és a helyi köz- hogy az adósságokat az ország megkérdezése igazgatási szervek közötti kapcsolattartást nélkül csinálták, s nem reá költötték. Ez az szolgálta, a Batthyány-kormány lemondá- érv azonban azt is eredményezte, hogy Bécs- sa után pedig - a végrehajtó hatalom átala- ben a polgári erők is Magyarország önállósá- kulásából következően - a törvényhozó és gának felszámolásában kezdték látni a biro- a végrehajtó hatalom egyaránt részt vett dalom stabilizálásának egyetlen lehetőségét. kialakításában. A kormánybiztosokat egy- A forradalom és szabadságharc sajátos egy törvényhatóság vagy országrész élére intézményei közé tartozott a kormánybiz- nevezték ki, s olyan feladatokat láttak el - tosság rendszere. Az intézmény végigkísér- közrend fenntartása, hadseregszervezés, te a másfél év történetét, s a forradalmi újoncozás, népfelkelés szervezése -, amelyek meghaladták egy-egy törvényhatóság hivatalnokainak erejét. A sajtó A Batthyány-kormánynak már műkö- dése kezdetén rengeteg gondja akadt. 1848 A március 15-i pesti forradalom legfontosabb dokumentuma, a Tizen- tavaszán és nyarán a jobbágyfelszabadí- két pont első pontja a cenzúra eltörlését és a sajtó szabadságát tás továbbfejlesztését célzó megmozdulá- követelte. 1848 márciusa után óriási mennyiségű sajtótermék látott sok bontakoztak ki az ország területén. napvilágot. 1848 előtt 65,1848-1849-ben összesen 152 időszaki lap A jobbágyfelszabadítás ugyanis csak az úr- jelent meg Magyarországon. Ezek között volt olyan, amelyik csak béres területeket érintette, a maradvány- néhány számot élt meg, de volt olyan is, amely több mint egy éven át földeket, az irtásföldeket, a szőlőbirtokokat megjelent. A kormány hivatalos lapja kezdetben a Pesti Hirlap, 1848 és az egyéb, vitatott jogállású területeket júniusától a Közlöny volt. A mértékadó lapok közül kiemelendő még Kossuth saját lapja, a Kossuth Hirlapja; a radikális baloldal lapja, nem. Márpedig voltak olyan települések, a Marczius Tizenötödike; 1849-ben az úgynevezett békepárt közlö- ahol a paraszti népesség alig vagy egyálta- nye, az Esti Lapok, valamint Szemere Bertalan saját lapja, a Respub- lán nem rendelkezett úrbéres földekkel, lica. A forradalmi lapokat a császári-királyi megszállás időszakában s így az ott lakók némi joggal érezték úgy, betiltották, de ez a sors érte például a konzervatív Figyelmezőt is. hogy az átalakulástól nem kaptak semmit. Ezek a mozgalmak főleg azokon a területe- ken voltak veszélyesek, ahol a társadalmi Képviselő-választás Pesten feszültséghez nemzetiségi ellentétek is tár- 1848 nyarán. Vincenz sultak. A magyar, a német és a szlovák pa- Katzler litográfiája, 1850 raszti lakosság megmozdulásait részben megbékítéssel, részben katonai erő alkal- mazásával a nyár végére sikerült lecsillapí- tani. Különleges volt az erdélyi helyzet, ahol korábban nem volt úrbérrendezés, azaz, nagyon nehéz, sőt szinte lehetetlen volt eldönteni, hogy milyen földek kerülje- nek a volt jobbágyok birtokába. A társadalmi súlyát tekintve sokkal gyengébb városi munkásság szintén meg- mozdult, s petíciókkal, tüntetésekkel pró- bált magasabb munkabért, rövidebb mun- kaidőt és könnyebb előrejutást kiharcolni magának. Az áprilisi törvények ugyanis nem számolták fel a céhrendszert, s így a mesterlegények mesterré válása előtt továbbra is komoly akadályok állottak. A Klauzál Gábor ipar- és kereskedelemügyi miniszter által június 9-én kibocsátott céh- re, Jellaőic horvát bán ellenszegülésére, a dél- rendelet a követelések nagy részét teljesítet- vidéki szerb lázadásra is. Megállapítot- te, s így a nyár közepétől már nem kellett ta, hogy az ország veszélyben van, s ezért újabb mozgalmaktól tartani. 200 000 katona és 42 millió forint megaján- Július 4-én ült össze az első népképvise- lását kérte a képviselőktől. A képviselőház leti országgyűlés, amelyben biztos többsége ezt egyöntetű felállással meg is szavazta. volt Batthyány kormányának A korábbi- A népképviseleti országgyűlés legfonto- nál sokkal kiterjedtebb választójog ellenére sabb feladata az 1848. áprilisi törvények (a választók száma négy-ötszörösére nö- továbbfejlesztése és kiegészítése lett volna. vekedett) az országgyűlési képviselők há- A törvényhozó testület azonban augusztus romnegyedét továbbra is nemesek alkot- végéig mindössze három törvényt alkotott ták. Ezek a képviselők azonban szinte kivétel nélkül a korábbi reformellenzékhez A zsidók 1848 tavaszán és nyarán tartoztak. Alacsony volt a nemzetiségi kö- vetek számaránya is, többek között a hor- Az 1848. március-áprilisi időszakban egyes, főleg dunántúli és felvi- vát mozgalmak és a Délvidéken kitört déki városokban antiszemita zavargásokra került sor. Az átalakulást szerb lázadás miatt is, mert e vidékeken a polgárság egy része arra akarta felhasználni, hogy megszabaduljon nem került sor választásra. a zsidó iparűzőktől. Pogromok és kitiltó határozatok jelezték ezt a tö- 1848. július 11-én Kossuth többórás be- rekvést. A kormány kemény kézzel lépett fel e törvényhatóságok és szédet tartott a képviselőházban. Beszédé- csoportok ellen, s április végére sikerült felszámolni e mozgalmaikat. ben összefoglalót adott a kül- és belpolitikai Ugyanakkor a kormány a feszültségek csökkentése érdekében felmen- helyzetről. Megállapította, hogy a nagyha- tette a zsidókat a nemzetőri szolgálat alól, s nem kaptak szavazójogot talmak egyikétől sem várható komoly se- sem. A nemzetőrség nyári mozgósítása során azonban a legtöbb tör- vényhatóság nemzetőri szolgálatra kötelezte a zsidó lakosságot is. gítség, szólt a német egységmozgalomhoz Kállay Ödön már 1848 augusztusában indítványozta a zsidók egyen- fűződő reményekről, valamint az orosz csa- jogúsítását, de a javaslatot az országgyűlés nem tárgyalta. patok megjelenéséről a román fejedelemsé- gekben. Kitért a horvátországi események- Kísérlet a feudális maradványok eltörlésére

Deák Ferenc igazságügyi miniszter 1848 tavaszán hozzákezdett a feudális maradványok eltörlésére vonatkozó törvényjavaslat kidolgozásához. Ez a ma- radványföldek és irtások nagy részét állami kárpót- lás mellett parasztbirtoknak ismerte el, a szőlőket, a majorsági házhelyeket, a kertészségek belső ré- szeit pedig a parasztok által megválthatónak dekla- rálta. A tervezet szeptember 19-25. közötti vitája so- rán a képviselőház a szőlődézsmát eltörölte, s mind a negyed teleknél kisebb birtokú szőlősgazdák, mind a saját tulajdonú házban lakó majorsági zsellérek megváltását állami feladattá tette. A tervezet Deák Ferenc képmása. Benes Pál további vitáját Jellacic támadása miatt elnapolták. vízfestménye

a kincstári birtokokon eszközlendő ma- ségét a magyar-horvát viszályban. Augusz- gyar telepítésekről, a magyar hadseregről tus végén Batthyány és Deák a vitás kérdé- és a bankjegykibocsátásról. E törvényeket sek rendezésére Bécsbe utazott. A magyar az uralkodó nem szentesítette, ám az or- kormány tárgyalási ajánlataira csattanós vá- szág fenyegetett helyzetére való tekintettel lasz volt az osztrák kormány által Budapest- az országgyűlés ez utóbbi kettőt 1848 re küldött államirat, egy ultimátum, amely őszén részlegesen életbe léptette. az önálló magyar pénz-, had- és kereske- Radetzky észak-itáliai győzelmeit köve- delemügyi minisztériumok megszüntetését tően kiéleződött az osztrák-magyar viszony. követelte. Kiderült, hogy Bécsben elérke- Az osztrák kormány már korábban kinyil- zettnek látják az időt az áprilisi törvények vánította, hogy kész felmondani semleges- egyoldalú, s ha kell, erőszakos módosítására.

Az országgyűlés megnyitása, 1848. július 5. Litográfia A kormány külpolitikája

Az 1848. áprilisi törvények tökéletesíté- gyar kormány meg akarta várni, hogy séhez és továbbfejlesztéséhez időre és előbb egy monarchikus nagyhatalom is- nyugalomra lett volna szükség, s a merje el Magyarországot, s csak ezután Batthyány-kormánynak nemigen jutott ki szándékozott követet cserélni Franciaor- e kettőből. A kormány sikere azon múlt, szággal. Amint a német központi hatalom hogy Béccsel szemben és az országon be- hivatalosan fogadta Magyarország küldöt- lül stabilizálni tudja-e helyzetét. Bécsben tét, Batthyány aláírta Teleki László párizsi nemcsak a császári udvar, a birodalmat megbízó levelét. Teleki azonban már csak eddig irányitó hivatali és katonai arisztok- akkor érkezett meg Párizsba, amikor az rácia nem mondott le arról, hogy visszaál- osztrák politika határozottan fellépett lítsa Magyarország 1848 előtti alárendelt minden magyar diplomáciai törekvés el- helyzetét, hanem ezt a célt tűzték maguk len. így az ő elismertetésére már nem is ke- Teleki László képmása elé az egymást meglehetősen gyakran váltó rült sor, csak nem hivatalos ügyvivőként osztrák polgári kormányok is. működhetett. A külpolitikai körülmények azonban Franciaországot lekötötte saját belső egyelőre nem nagyon kedveztek e törek- helyzetének stabilizálása; a magyarnál fej- véseknek. Lombardiában a Radetzky ve- lettebb társadalmát súlyos belső konfliktu- zette cs. kir. hadsereg harcban állt az ot- sok osztották meg, s ezek végül a júniusi tani fölkelőkkel s az őket támogató munkásfelkelésben csúcsosodtak ki. Hiába Szárd-piemonti Királyság reguláris csa- hirdette meg a széplelkű Lamartine kül- pataival. A nyugati nagyhatalmak közül ügyminiszter az európai rab nemzetek fel- Anglia nem bánta volna, ha a Habsburg szabadítását, a hivatalos francia politika Birodalom elveszíti itáliai tartományait, stabilitásra és elismerésre vágyott, s ezért mert így jobban megfelelhet igazi felada- nem volt hajlandó támogatni a mégoly tának, Oroszország feltartóztatásának. Az törvényes magyar kormányzatot sem. egyre mélyebb belső társadalmi válságba süllyedő Francia Köztársaságnak sem volt Az olasz segély ügye ellenére Itália egyesítése. A Batthyány-kormány elsőként Angliá- Batthyány kormánya rokonszenvezett az olasz egységmozgalommal, val kívánta felvenni a diplomáciai kapcso- de a Pragmatica Sancf/'óból következő kölcsönös védelmi kötelezett- latot. Az angol nagyhatalom azonban sokkal ség miatt rokonszenvét nyíltan nem mutathatta ki. Sőt az ország- fontosabbnak tartotta Ausztria fennállá- sát, mintsem hogy diplomáciai érintke- gyűlés a kormány indítványára megszavazta, hogy a kormány ígérjen zésbe lépjen annak egyik országával. így katonai és pénzsegélyt az uralkodónak az itáliai háború befejezésére, a - többnyire kereskedelmi előnyökkel is ha „a belháborúnak", azaz a szerb lázadásnak sikerül véget vetni. kecsegtető - magyar ajánlatokra udvarias, Ez lényegében persze a segély megtagadását jelentette. A kormány de kitérő válaszok érkeztek. azonban nem volt könnyű helyzetben, hiszen az olasz háború bármi- A belső bajaival, szociális ellentéteivel lyen befejezése után számolnia kellett a Radetzky seregében harcoló küzdő Francia Köztársaság - a monarchis- horvát és szerb határőrzászlóaljak hazatérésével. Radetzky custozzai ta Európában - 1848 tavaszán senkinek győzelme után a kérdés lekerült a napirendről. sem látszott kívánatos partnernek. A ma- A frankfurti német nemzetgyűlés

Az 1848 tavaszán kibontakozó német mészetes vonzásának köszönhetően a du- egységmozgalom következtében fennállt nai szerb és román fejedelemségek is kap- az a lehetőség, hogy a Habsburg Biroda- csolódnának a Magyar Koronához. Ezért lomnak a Német Szövetséghez tartozó hívták a kormány tagjai 1848 májusában, tartományai beolvadnak a létrejövő egysé- az újabb bécsi forradalom után Budára az ges német államba. Ebben az esetben Innsbruckba menekült uralkodóházat (saj- megkezdődhetett a birodalom Ma- nos, sikertelenül), s ezért támogatták olyan gyarország központú átszervezése. lelkesen a német egységmozgalmat. E „nagymagyar" elképzelés lényege így 1848 júniusában Szalay László és Batthyány az volt, hogy nemcsak a birodalom Pázmándy Dénes személyében követeket pecsétje, 1848 Németországból kimaradó területei küldtek a frankfurti össznémet parlament- kerülnének magyar vezetés alá, hanem hez. Júliusban a magyar kormány katonai az új, Buda központú államalakulat ter- szövetséget ajánlott a német központi hatalomnak. Augusztus 3-án a magyar parla- A schleswig-holsteini háború ment nyilatkozatban jelentette ki, hogy ha Ausztria és a német központi hatalom a né- met egység ügyében háborúba keverednék, 1848 áprilisában háború tört ki Dánia és a Német Szövetség államai Magyarország segítségére nem számíthat. között. A tét a dán király birtokához tartozó, német lakosságú Schles- Augusztus végén a német birodalmi kor- wig és Holstein függetlensége volt. A háborút csapatokkal támogatta mány hivatalosan is fogadta Szalayt mint a porosz király is. Anglia és Oroszország nyomására a porosz király egy önálló állam követét. Októberben azon- visszavonta csapatait, majd augusztus 26-án fegyverszünetet kötött ban - hivatkozva az időközben beállott vál- Malmőben a dánokkal. A döntésről a frankfurti német nemzetgyűlés tozásokra - visszavonták az elismerést. felháborodással értesült, s szeptember 5-én előbb elvetette, majd A német egységmozgalommal és a Habs- 16-án megszavazta a fegyverszünetet. A hírre tüntetések kezdődtek Frankfurtban, majd kitört a forradalom. A rendet szeptember 18-án burg Birodalom átalakításával szorosan a mainzi erőd osztrák csapatai állították helyre. A fegyverszünet el- összefüggött a független Lengyelország fogadása jelentősen csökkentette a frankfurti parlament tekintélyét. feltámasztásának kísérlete. Fennállt ugyan- (A háború 1849 februárjában újra kezdődött, s júliusban fegyverszü- is annak lehetősége, hogy a három részre nettel, majd 1850-ben békével ért véget. A két tartomány a dán király szabdalt Lengyelország osztrák és porosz birtokában maradt.) fennhatóság alatti területei függetlened- nek és egyesülnek. Ez nyilván kihívta vol- A Batthyány-kormány külpolitikai szá- A custozzai csata mításai nem teljesültek. Az Ausztria nagy- 1848. július 25-én hatalmi állásának megmaradását az európai egyensúly szempontjából nélkülözhetetlen- nek tartó Anglia kormánya nem volt haj- landó érintkezésbe lépni a magyar kor- mányzattal. A túlzottan sokféle érdeket demokratikusan egyeztetni próbáló frankfurti német parlament munkája sem hozta meg az egységes Németországot. A német egységmozgalom kudarca egyszersmind a porosz és osztrák főség alatt lévő lengyel te- rületek forradalmi mozgalmainak kudarcát is hozta. Az itáliai helyzet sem alakult ked- vezően.

Az orosz veszély

Magyarországon a politikusok többsége tisztában volt azzal, hogy elvileg bármikor bekövetkezhet a cári Oroszország fegyveres interven- ciója. A dunai román fejedelemségek orosz megszállása után a Bat- na Oroszország intervencióját, s ezáltal a thyány-kormány egyik első dolga az volt, hogy megkérdezze a bécsi megszülető német nagyhatalom és Orosz- orosz követet a lépés indokairól. A válasz megnyugtató volt: a lépésre ország háborúját. Magyarország ebben a az Orosz Birodalom belső nyugalma érdekében kényszerült, s nem háborúban természetesen a demokratikus lép fel Magyarország ellen, amíg „a magyar nemzet kebelében vala- Németország oldalán szándékozott részt mely oly összecsoportozásokat s fegyvergyűjtéseket nem fogna látni, venni. melyek által ő magát fenyegetve érezné." (Az utalás a lengyelek esetleges szervezkedésére vonatkozott.) A bécsi orosz követ 1848. július végéig némi szolid elismeréssel írt a stabilitást óhajtó magyar törek- vésekről, s csupán Jellacic rehabilitációja után változott meg a véle- ménye.

Az észak-itáliai osztrák tartományok- ban kitört felkelés nehéz helyzetbe hozta a cs. kir. hadsereget, főleg azután, hogy Károly Albert piemonti-szárd király is hadat üzent. Ezután Radetzky tábor- nagy a Verona-Peschiera-Mantua-Legnago közötti úgynevezett várnégyszögbe vonta vissza csapatait. Május 6-án Santa Luciá- nál visszaverte a szárd csapatokat, majd a hónap végén támadásba kezdett. E kísér- lete azonban még kudarccal végződött. A szárd-piemonti csapatok július 23-25-én súlyos vereséget szenvedtek Custozzánál, kénytelenek voltak kiüríteni Lombardiát

és fegyverszünetet kötni az osztrákokkal. Radetzky szobra Bécsben A kormány katonapolitikája

A Batthyány-kormány 1848 áprilisában úgy került hatalomra, hogy gyakorlatilag nem volt fegyveres ereje. Az 1848 március-áprilisában megalkotott tör- vénycikkek között nem akadt olyan, amely az ország fegyveres erejéről külön is rendelkezett volna. A III. törvénycikk megfo- galmazása nem volt elég egyértelmű, hiszen ez határozott formában csak azokat a tárgyakat utalta a magyar kormány hatás- körébe, amelyek korábban a Magyar Udvari Kancellária, a Helytartótanács és a Kamara köréhez tartoztak, vagy „azokhoz tartoz- niok kellett volna". A törvénycikk szövege csak általában szólt a minisztériumhoz Az első honvédzászlóalj megtépett zászlója tartozó „katonai és általában minden hon- védelmi" tárgyakról. Lederer báró lovassági tábornok által veze- A korábbi kormányszékek azonban tett budai, egyáltalán nem törődtek a kor- legfeljebb a Magyarországon állomásozó mány utasításaival, mondván, hogy az irán- cs. kir. (császári-királyi) hadseregellátásá- ta gyakorlandó engedelmességre nézve még ban, illetve a katonai és polgári hatóságok nem kaptak utasítást Bécsből. közötti kapcsolattartásban játszottak sze- Batthyány miniszterelnök határozott fel- repet. A katonaság ügyeinek nagy részét lépésének köszönhetően május 7-én az a birodalom egész területére kiterjedő rend- uralkodó királyi kéziratban a négy magyar- szerben a főhadparancsnokságok intézték. országi főhadparancsnokságot, a budait Ezekről azonban nem intézkedtek az 1848. (a szűkebb értelemben vett Magyarország), évi törvénycikkek, ahogy arról sem, hogy a temesvárit (Bánság), a péterváradit (Szla- mit jelent a magyar katonaság; az ország- vónia és Szerémség) és a zágrábit (Horvát-

Sorgyalogsági tiszti csákó ban állomásozó, nagyobbrészt oszt- ország) a Batthyány-kormány rendelkezé- rák, lengyel, cseh, morva, ukrán ki- sei alá rendelte. A nagyszebeni (Erdély) egészítésű alakulatokat, vagy pedig főhadparancsnokságot csak június 10-én, az ország területén toborzott és so- az erdélyi unió szentesítésekor utasította rozott, ámde sokszor külföldre vezé- a magyar kormányzat rendeleteinek teljesí- nyelt katonaságot? tésére. E hatóságok engedelmessége azon- E kérdéseket azért is rendezni kel- ban sok kívánnivalót hagyott maga után. lett, mert a főhadparancsnokságokra Vezetőik az uralkodó iránti feltétlen hűség a XXII. törvénycikk értelmében felállí- és a birodalmi egység gondolatának jegyé- tandó belső rendfenntartó erő, a nem- ben nőttek fel, s a rendelkezésük alá tartozó zetőrség felfegyverzésében is fontos csapatok többsége idegen lévén, ezeket sem feladat várt. E főhadparancsnok- fűtötte valami elsöprő lelkesedés a birodal- ságok pedig, köztük az Ignaz von mat veszélyeztető magyar politikusok iránt. Batthyány fontosnak tartotta, hogy az idegen alakulatokat minél előbb kicseréljék a külföldön állomásozó magyar ezredekre. A Galíciában, Csehországban és Ausztriá- ban állomásozó magyar huszár- és gyalog- ezredek tekintetében még volt némi re- mény. Az itáliai hadszíntéren harcoló cs. kir. hadseregben szolgáló magyar alakulatok hazahozataláról azonban szó sem lehetett. Törvényes módon került haza a 4. (Sándor), a 6. (Württemberg), a 9. (Mik- lós) huszárezred nagy része, kivéve a 6. hu- szárezred egy századát, amely 1848. május végén hazaszökött Galíciából.

Az 1848. március 15-i pesti forradalom legfontosabb dokumentuma, a Ti- zenkét pont ötödikként „Nemzeti őrsere- get" követelt. Ez az intézmény a polgári forradalmak jellegzetes vívmánya volt, s 1848-1849 Magyarországán különle- ges jelentőségre tett szert. A nemzetőr- Erdélyben csak 1848 nyár vé- ség olyan keretet jelentett, amelyben gén kezdődött meg két önkén- a lakosság jelentős része elsajátíthatta tes honvédzászlóalj szervezése; a fegyverforgatás alapismereteit, s ezt a ezek csak 1848 október-novem- reguláris hadsereg megszervezésénél ka- jcrében váltak bevethetővé. matoztathatta. A nemzetőrség egy részét A nemzetőrség alapegysége a zászlóalj 1848 júniusától a Dráva mentére, illetve a Huszártiszti mente (egy városban általában egy, egy megyében szerb hadszíntérre vezényelték. Ezek az egy-négy) volt. A zászlóaljakat századokba, alakulatok kettő-nyolc hetet töltöttek a tá- ezeken belül szakaszokba szervezték. Az borban, s mire belejöttek volna a szol- összeírt nemzetőrség létszáma 1848 nyará- gálatba, már indultak is haza. Batthyány ra elérte a 350 000-380 000 főt, de ebben augusztus közepén ezért kezdeményezte a számban nincs benne Erdély, illetve a ha- újabb, önkéntes mozgó nemzetőr-alakula- tárőrvidék és Horvátország nemzetőrsége. tok szervezését. Ezek többsége aztán az ősz Ebből a jelentős létszámból mindössze 6000 volt lovas nemzetőr, az is meglehető- A honvédsereg tisztikara sen egyenetlen területi eloszlásban.

A külföldön lévő katonaság hazahozata- Az első tíz honvédzászlóalj tisztikarának többségét olyan nyugalma- la lassan haladt, a kormánynak pedig mi- zott, kilépett vagy aktív cs. kir. tisztek alkották, akik legfeljebb a szá- előbb fegyveres erőről kellett gondoskod- zadosi rangig vitték a hadseregben. Komoly csábítást jelentett, hogy nia. Ezért már április 26-án határozott egy az előzőnél eggyel magasabb rangban vették át őket, s fizetésük is önálló, 10 000 főből álló önkéntes vagy jócskán meghaladta sorezredi társaikét. Az 1848 őszén szervezett mozgó nemzetőrség létrehozásáról. Ezeket honvédzászlóaljak tisztikarában már az első tíz honvédzászlóalj tag- az alakulatokat rövidesen honvédzászlóal- jait is megtaláljuk. A honvédsereg felső vezetésének mintegy 70 szá- jaknak kezdték nevezni. Az első tíz hon- zaléka szolgált korábban a cs. kir. hadseregben. A többiek külföldi védzászlóalj szervezése május közepén kez- önkéntesekből, a magyar nemesség és értelmiség tagjaiból kerültek ki. A tisztikar átlagéletkora 35-45 év között volt. dődött meg, s többségük július végétől már a Délvidéken harcolt a szerb fölkelők ellen. Nemzetőr. Borsos Miklós niszter terve az volt, hogy a kiállítandó olajfestménye újoncokból újabb sorezredi zászlóaljakat hoznak létre. Ezt a tervezetet az országgyűlés többsége elutasította. A képviselők jelentős része újabb honvédzászlóaljak szervezé- sét indítványozta. Végül kompromisszumos megoldás született. Az újoncokból kiegészí- tették volna a Magyarországon állomásozó, magyarországi sorezredeket és lovasezrede- ket, a fennmaradó újoncokból pedig újabb honvédzászlóaljakat szerveztek volna. Az országgyűlés augusztus 26-29-én fogadta el a katonaállítási törvényjavaslatot, de az ural- kodó ezt nem szentesítette. Jellaéic betörése miatt az országgyűlés szeptember 12-én határozatot hozott a ka- tonaállítási törvénycikk életbeléptetéséről, s Batthyány e parlamenti határozat alapján folyamán szintén honvédzászlóaljjá ala- rendelte el szeptember 14-én az újabb hon- kult át. védtoborzást, majd a sorozást. Az újoncok- Ezekből az alkotóelemekből, a cs. kir. ból csak honvédzászlóaljakat szerveztek. hadsereg magyar alakulataiból, honvéd- és Szeptember 16-án az országgyűlés Nyáry önkéntes mozgó nemzetőri zászlóaljakból Pál indítványára úgy határozott, hogy a jött létre végül az a fegyveres erő, a hon- törvényhatóságoknak minden 127 fő után védség, amelynek feladata 1848 őszétől az 2 újoncot kell kiállítaniuk. A szabadság- ország önállóságának megvédése volt. harc hadseregének nagyobbik felét tehát A népképviseleti országgyűlés 1848 au- már nem önkéntes, hanem sorozott ala- gusztusában kezdte meg a katonaállítási tör- kulatok tették ki. Az év végére a honvéd- vénycikk vitáját. Mészáros Lázár hadügymi- zászlóaljak száma elérte a 66-ot.

Toborzás. Munkácsy Mihály rajza után készült színezett fametszet, 1868 A nemzetiségek mozgalmai

Az utolsó rendi országgyűlés résztvevői abban reménykedtek, hogy az ápri- „Hazánk határai között sokféle nyelvű népek laknak, de van egy alap, lisi törvényekben az ország lakos- melyen, ha a monarchia hatalmának feltételét - mely Magyarország ságának egészére kiterjesztett polgári sza- erejében áll - elismerve, nemzetünket új viszonyai megszilárdításá- badságjogok, a népesség többségét érintő ban őszintén gyámolítandja: és álbuzgalmú bujtogatások veszélyes jobbágyfelszabadítás olyan alapot fog ké- zavarokat nem készítenek, ezen különböző nyelvű népek érdekeit ta- pezni, amelyen az ország népei egymással lán egyesíteni lehet: ez az alkotmányos szabadság, mely a különböző összefogva építhetik fel a polgári Magyar- nyelvű népfajokat a polgárzati közös nemzetiségben egymás között országot. A magyar liberálisok ideálja a egyesítheti; ez alapon egyek lehetünk az Adriai tengerig." polgári nemzetállam volt, egységes piaccal Részlet Kossuth Lajos és Szentkirályi Móric 1848. április 10-i követjelentéséböi és egynyelvű közigazgatással. Ezért tehát érthető, hogy amikor 1848 tavaszán az or- szág nemzetiségei is önálló követelésekkel tározottan követelték a határőrvidéki feu- léptek fel, a kormányzat ingerülten reagált. dális viszonyok felszámolását is. Amikor A leggyengébb s rendészeti eszközökkel azonban küldötteik megjelentek Pozsony- is kezelhető mozgalomnak a szlovák bizo- ban, Kossuth meglehetős egyértelműséggel nyult. A jobbágyfelszabadítás a szlovák pa- adta értésükre, hogy önálló nemzetként rasztság többségét kielégítette. A szlovák történő elismertetésükre nem számíthat- lakosság tekintélyes részét katolikusok al- nak, mert Magyarországon politikai szem- kották, s a nagyobbrészt evangélikus lelké- pontból csak egy nemzet van, a magyar - szekvezette szlovák nemzeti mozgalomnak értsd: a különböző nyelvűeket egybefog- nem sok esélye volt a vallási identitását laló „magyarországi" nemzet. (Kossuth a nemzetinél többre tartó szepességi szlo- ugyanis - a magyar politikusok többségé- vák lakosság között. E mozgalom vezetői május 10—11-i liptószentmiklósi gyűlésükön A Határőrvidék szerepe nemzeti egyenjogúságot, önálló nemzeti gyűlést és arányos országgyűlési képvisele- A horvát, a szerb és a román mozgalmak közös jellemzője volt, hogy tet, s emellett a korábbi földesúri túlka- komoly fegyveres bázissal is rendelkeztek. A 18. században az or- pások orvoslását, a majorsági jobbágyok szág déli és keleti végein létrehozott Katonai Határőrvidék lakosságát felszabadítását és a földesúri regálejogok többségében horvátok, szerbek és románok alkották, s a magyar (kocsmáitatás, mészárszék, szeszfőzés) el- kormánynak ígéretet kellett tennie, hogy egyelőre nem változtatják törlését követelték. A Batthyány-kormány azonban nemsokára elrendelte e tanácsko- meg a Határőrvidék katonai belszerkezetét. E határőrlakosság olyan zás résztvevőinek mint pánszláv izgatók- fegyveres erőt alkotott, amely már nyomatékkal képviselhette e nem- nak a letartóztatását, s azok kénytelenek zetiségek követeléseit. A határőrezredek vezetői az uralkodó és a bi- voltak Csehországba menekülni. rodalom egysége iránt elkötelezettek voltak, akik kitűnően ki tudták használni e paraszti lakosságnak a „jó császárhoz" fűződő illúzióit. A szerb nemzeti mozgalomnak 1848 ta- vaszán még több központja volt. Mind A három helyett azonban igazában csak két nemzetiségről beszél- a pesti, mind az újvidéki szerb gyűlés kö- hetünk, hiszen a horvátokat a magyar országgyűlés is önálló, tehát vetelte a szerbek nemzetként történő elis- testületileg is különálló nemzetnek tekintette. merését. Az újvidéki gyűlés résztvevői ha- A karlócai szerb nemzetgyűlés. Litográfia

hez hasonlóan - úgy vélte, hogy a nemzet- tét, s miután korabeli hiteles forrással nem ként való elismerés feltételezi a területi kü- rendelkezünk róla, valóban bizonytalan, lönállás tudomásulvételét is.) A küldöttség hogy megtörtént-e? Nem zárható ki, hogy egyik tagja, Djorde Stratimirovic erre állító- a történetet - a magyar politikusok rugal- lag kijelentette, hogy akkor követeléseik tel- matlanságát, illetve a szerb követelések jo- jesítését másutt fogják keresni, mire Kos- gosságát bizonyítandó - maguk a szerb po- suth, szintén állítólag így válaszolt: „Akkor litikusok találták ki és terjesztették el.) a kard fog dönteni közöttünk." (Maga Kos- A délvidéki szerbek röviddel ezután már suth később cáfolta a találkozó megtörtén- önálló Szerb Vajdaság létrehozását követel-

A tervezett Szerb Vajdaságba részben vagy egészben beolvasztandó megyék nemzetiségi összetétele 1848-ban

Megye Magyar Német Román Szlovák Szerb Horvát Összesen

Baranya 132480 76 834 1 479 41 000 251 793 Bács 186102 98 408 189 991 474 501 Temes 5 827 93 920 194 564 3213 14 260 311 784 Arad 36 061 18107 180 268 1 789 1 406 237 631 Krassó 2 500 11 650 194 361 2 725 10 040 221 276 Torontál 54 869 88 039 61 086 5 809 124 447 334 250

Összesen 417 839 386 958 630 279 15015 371 104 10 040 1 831 235

Az adott megyében legnagyobb lélekszámú nemzetiséget dőlt számmal /elöltük A tervezett Szerb Vajdaság 1848-ban

ték (egy olyan területen, ahol a lakosság re- A délvidéki hadműveletek első magyar latív többségét sem alkották), s a május sikerét a Béga partján található perlaszi 13-15-i karlócai szerb nemzeti gyűlésen szerb tábor ostroma hozta. Kiss Ernő ezre- immár fegyverkezésre szólították fel a szerb des csapatai szeptember 2-án több ponton lakosságot. A délvidéki helyzet elmérgese- is megtámadták a tábort. A magyar tüzér- désébe az is belejátszott, hogy a török fenn- ség elhallgattatta a szerbeket, majd a sorez- hatóság alatt álló Szerbiából ezrével érkez- redi és honvédgyalogság bevette a tábort. tek a „szerviánus" önkéntesek testvéreik A magyar fél azonban nem használta ki megsegítésére. Részvételük döntő befolyás- a sikert, s a dunántúli horvát támadás sal volt a karlócai gyűlés hangulatára, s arra miatt a magyar csapatok védelmi állásokba is, hogy a június közepétől megkezdődő húzódtak vissza. fegyveres küzdelem népirtó kegyetlenség- gel folyt. A szerviánusok és a határőrök Szenttamás ostromai erődített táborokat hoztak létre, s ezekből megtámadták a Bácska és a Bánság német, A Bácskában létrehozott legfontosabb szerb tábor, Szenttamás, román és magyar településeit, s részben el- űzték, részben kiirtották, részben meghó- a Ferenc-csatorna partján feküdt. A természeti körülmények kihasz- doltatták lakosságukat. Az itt állomásozó nálásával a szerbek komoly sáncrendszert hoztak létre 1848. június cs. kir. katonaság egyrészt túlzottan kis lét- végére a település környékén. A titeli sajkás zászlóalj katonái három- számú volt, másrészt vezetői sem igazán fontos ütegekkel látták el a sáncokat. A tábor első ostromára 1848. törekedtek e felkelés felszámolására. A bé- július 14-én került sor, amikor a Philipp Bechtold altábornagy vezette kekísérletek szinte a fegyveres harc kitöré- magyar erők három órán keresztül lőtték a tábort, rohamot azonban sével egy időben megkezdődtek. Elsőként nem indítottak. Bechtold augusztus 19-én megismételte a támadást, a királyi biztossá kinevezett (egyébként szerb de a támadóoszlopok működését nem sikerült összehangolni. származású) Csernovits Péter lépett érint- A szerbek ismét visszaverték a támadást. Szeptember 21 -én kezésbe a szerb fölkelők vezetőivel, azon- Mészáros Lázár hadügyminiszter kísérelte meg a sáncok bevételét. ban a június 24-én megkötött fegyverszü- A támadóoszlopok egy része elkésett, a szerbek erősítést kaptak, netet a szerbek erőgyűjtésre használták fel, s így a sáncok bevétele ismét elmaradt. s nem hagytak fel az ellenállással. A délvidéki „kis háború" 1848 márciusa után a horvát liberálisok szág közvéleményét a horvát-magyar fegy- 7 848 nyarán és őszén lényeges követelése volt Horvátország, veres konfliktus elfogadása felé. Zágrábba Szlavónia, Dalmácia és a Magyar Tenger- érkezése után megszakított minden kap- mellék, illetve a horvát és szlavón Határ- csolatot Magyarország és Horvátország őrvidék Háromegy Királyságként történő között. Miután a magyar országgyűlés által egyesítése, s a magyar hatóságokkal horvá- hozott törvények csak a bán által történt tul történő érintkezés joga. A horvát-ma- kihirdetésük után váltak érvényessé Hor- gyar nemzeti konfliktus már 1848 előtt is vátországban, Jellacic az áprilisi törvé- többször eljutott az egyelőre csak megye- nyeket nem hirdette ki, viszont a job- gyűlésekre korlátozott tettlegességig. bágyfelszabadításról saját hatáskörében A horvát nemzeti mozgalom újdonsült intézkedett. Április 19-én a magyar kor- vezetője, a március 23-án bánná, majd rö- mány Pestre hívta Jellacicot, hogy a báni videsen zágrábi főhadparancsnokká is ki- beiktatás és a horvát tartományi gyűlés nevezett Josip Jellacic báró, a bécsi udvari kérdéseit megbeszéljék, de a bán erre el- Kiss Ernő pisztolya körök embere tudta, hogyan terelje az or- utasítóan válaszolt. Amikor az uralkodó június 10-én magyar követelésre felfüggesztette őt báni tisztéből, Jellacic az uralkodói kéziratot is félredobta, mondván, hogy az nem lehet őfelsége műve, vagy ha igen, úgy kénysze- rítették ki tőle. Az általa összehívott horvát tartományi gyűlés (szábor) ülését Jellacic július 9-én előbb permanenssé nyilvání- de ő a pártütéssel szemben ettől sem riad A perlaszi ütközet, az első totta, majd rögtön el is napolta, s a továb- vissza." A tárgyalások egyeden eredménye az komoly magyar győzelem biakban teljhatalmú diktátorként alkot- volt, hogy Batthyány és a bán megállapod- a Délvidéken 1848. mányos ellenőrzés nélkül tevékenykedett tak: a feszültségek csökkentése érdekében szeptember 2-án. A. Strohmayer litográfiája Horvátországban. mindkét fél visszavonja csapatait a Drávától. A július végén Batthyányval Bécsben tar- Augusztus elejéig Jellacic nem gondolt tott tárgyalásokon kijelentette: „egy polgár- komolyan a Magyarország elleni támadás háború minden rossz legrosszabbja ugyan, megindítására. A határra ekkor még csu-

A zágrábi horvát nemzeti gyűlés 1848. július 4-én. Rézmetszet szág számára a perszonális uniót, sőt az el- A Dráva-vonal szakadást is, Jellacic számára azonban ez nem volt elég; ő egyáltalán nem akart már A horvát fenyegetés miatt István nádor és Szemere Bertalan belügy- tárgyalni. Továbbra is ugyanazt követelte, miniszter június 2-án Csány Lászlót Zala, Somogy, Baranya és Tolna mint Bécs: vagyis az önálló magyar pénz-, megyék királyi biztosává nevezte ki, s megbízta, hogy a Dráva-vona- had- és kereskedelemügy feladását. lán összevonandó sorkatonasággal és nemzetőrséggel tartsa figye- lemmel a túlparton történteket. A 250-290 kilométer hosszú szakaszon ez az erő csak határőrizeti feladatokat láthatott el, s nem volt alkalmas még helyi támadó akciókra sem. A teljes létszám valamivel meghaladhatta a 35 000 főt. Ez az erő azonban csak július végéig volt ilyen jelentős. Ekkor két sorezredi zászlóaljat és több ezer nemzetőrt a bácskai hadszíntérre vezényeltek át. A későbbiekben újabb huszár- századok, egy honvédzászlóalj és két század önkéntes érkezett az őrvonal erősítésére. A létszám szeptember elejére a július közepihez képest mintegy 10 000 fővel csökkent.

pán néhány zászlóaljat vonultatott fel, így június elején megszállta Varasdot. Július- ban Jellacic körutat tett Szlavóniában és a Szerémségben, és sorra megnyerte ma- gának az itteni határőrezredeket. Csapatai augusztus 8-10-e között megszállták Verő- ce, majd augusztus közepén Szerém me- Josip Jellació táborszernagy. Josef Kriehuber gyét. Vukovár, majd Verőce horvát meg- színezett litográfiája szállása után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a horvát támadás csak napok kérdése. Amíg a birodalom külpolitikai helyzete A magyar kormány augusztus 27-én bizonytalan volt, az udvari körök hajlan- úgy határozott, hogy felajánlja Horvátor- dóak voltak támogatni a magyar felet. Erre mutatott a június 10-i, a bánt felfüggesztő királyi kézirat. Amint azonban az itáliai Nemzetiségek a szabadságharc hadseregében hadszíntéren rendeződött a helyzet, nem volt többé szükség a bán visszatartására. A magyarországi nemzetiségek közül csak a horvátok és a szerbek A rehabilitáció sem váratott sokáig. Szep- voltak azok, akik szinte teljes egészében a magyar forradalom ellen tember 4-én az uralkodó visszavonta Jel- foglaltak állást. Ugyanakkor a katonai felső vezetésben több horvát lacic június 10-i felmentését, s kijelentette: és szerb tiszttel is találkozunk. A III. hadtest első parancsnoka szerb elvárja, hogy „az egyetemes monarchia ja- (Damjanich János), második parancsnoka horvát (Knezic Károly), vára, a magyar korona épségének fenntartá- harmadik parancsnoka birodalmi német (Karl Graf von Leiningen- sára s a magyar mellékországok viszonyai- Westerburg) volt. A magyar hadseregben tucatnyi, szinte teljesen nak jótékony kifejlődésére működend". szlovák és román legénységű zászlóalj harcolt; igaz, nem feltétlenül Erdély és Magyarország uniója a ma- önkéntesként, hanem sorozott alakulatként. (Ennek megfelelően a gyar közvélemény régi követelése volt. szökések is gyakoribbak voltak körükben.) A németek (az erdélyi Szerepelt a Tizenkét pontban is, s az áprilisi szászok kivételével) szintén a magyar hadsereget támogatták, törvények VII. törvénycikke intézkedett az s a bácskai és bánsági német (sváb) lakosság, a szepesi szászok unióról. Az unió kimondását a magyar és (cipszerek) több ezer katonát adtak a honvédseregnek. az erdélyi politikusok azért is sürgették, mert indokoltan tartottak attól, hogy a kü- lönálló Erdély az ellenforradalmi törekvé- Kari Urban ezredes, sek bázisává válhat. Az unió kimondásá- majd vezérőrnagy. Josef Kriehuber hoz szükség volt az erdélyi országgyűlés litográfiája beleegyezésére is. A május 29-én Kolozs- várott összeült erdélyi országgyűlés május 30-án megszavazta az uniót, s ezt június 10-én V. Ferdinánd szentesítette is. Az unióval szemben a szászoknak és a romá- noknak komoly fenntartásaik voltak. Erdélyben a társadalmi szerkezetet rész- ben lefedte a nemzetiségi szerkezet. Az óriási paraszti tömegek nagy része román nemzetiségű volt; a nemesség többsége pedig magyar. Az erdélyi románok május 15-17-i balázsfalvi gyűlése az áprilisi törvé- Sorgyalogság nyeknél jóval radikálisabb jobbágyfelsza- döföszuronya badítást követelt, ugyanakkor azt igényelte, hogy a románokat - a magyarok, székelyek és szászok mellett - ismerjék el (feudális ér- telemben vett) erdélyi „negyedik nemzetnek", s amíg ez nem történik meg, az erdélyi országgyűlés ne tárgyaljon a Magyaror- szággal való unióról. A gyűlés vezérszóno- ka, Simion Barnu{ pedig azt is kifejtette, hogy nincs értelme a magyarokkal történő Erdély) román határőrezred parancsnoka, összefogásnak, mert a magyar szabadság illetve az erdélyi főhadparancsnokság pedig asztalán „minden falat mérgezett". mindent megtett annak érdekében, hogy a A május 29.-július 18. között ülésező er- román parasztság a császári hatalomtól re- Az erdélyi unió allegóriája. délyi országgyűlés azonban arra hivatkozva, mélje kívánságainak teljesülését. Tyroler József acélmetszete hogy az unió létrejöttével eltűnnek a feudá- lis értelemben vett nemzetek, s Erdély népei egyaránt részesülnek a polgári szabadság- jogok áldásaiban, elutasította a románok negyedik nemzetként történő elismerését. A nyár folyamán összeült magyar nép- képviseleti országgyűlés unióbizottsága hiá- ba dolgozta ki a román nemzetiségi igénye- ket is figyelembe véve törvényjavaslatait, ezek tárgyalására időben nem került sor. Ez pedig lehetővé tette, hogy az erdélyi romá- nok körében egyre inkább a magyarellenes irányzat kerekedjék felül. A román paraszt- ság elégedetlen volt a jobbágyfelszabadítás módjával. A mozgalmait letörő katonaság nagyobbrészt magyar nemzetiségű lévén, a hatalom és a nép közötti konfliktus egyben nemzetiségi konfliktusként is jelentke- zett. Karl Urban ezredes, a naszódi (Észak-

Az önvédelmi háború

Jellacic támadása • 42

A katonai ellenforradalom és az ellenállás megszervezése • 48

Az Országos Honvédelmi Bizottmány működése • 54

Windisch-Grätz támadása • 60 Jellacic támadása

A bécsi tárgyalások kudarca miatt niszter szintén nem adta be lemondását. - a fenyegető horvát betörésről Az országgyűlés a végrehajtó hatalom gya- már tudva - 1848. szeptember korlását Szemerére és Kossuthra bízta. 11-én beadta lemondását a Batthyány- A kormány lemondásával előállt válság kormány. A kormány tagjai közül már azzal rendeződött, hogy a nádor szeptem- korábban lemondott Esterházy Pál kül- ber 12-én megbízta Batthyányi a végre- ügyminiszter, és idegösszeomlása miatt hajtó hatalom ideiglenes vitelével és az új távozni kényszerült Széchenyi István köz- kormány megalakításával. Batthyány meg- lekedésügyi miniszter is. A többiek kezdte az új kormány megalakítását, amely- közül Klauzál Gábor visszavonult ben többnyire mérsékelt politikusok sze- a közügyektől, Eötvös József pedig repeltek volna. A volt miniszterek közül szeptember végén külföldre távozott. csak Eötvös József és Mészáros Lázár ke- Nem mondott le Szemere Bertalan bel- rült volna az új kormányba, de Batthyány ügyminiszter, annak érdekében, hogy le- Deáknak is tárcát szánt. A nagy kérdés az gyen olyan hivatalban lévő miniszter, aki volt, hogy az uralkodó megerősíti-e a fel- ellenjegyzi a következő kormány kinevezé- terjesztett névsort, s így megadja-e a lehe- sét. Ezek után Kossuth pénzügyminiszter tőséget arra, hogy Magyarország a tör- Tajtékpipa az 1848-as is visszavette lemondását. A délvidéki had- vényesség talaján állva szálljon szembe kormány tagjainak seregnél lévő Mészáros Lázár hadügymi- Jellacic betört hadaival? ábrázolásával 1848. szeptember 11-én ugyanis a hajnali órákban közel 50 000 horvát határőr és népfölkelő kezdte meg az átkelést a magyar-horvát határt képező Dráva folyón. A Muraköz megszállását követően a hor- vát csapatok szeptember 14-15-én átkel- tek a Murán is, és megindultak észak- nyugati irányba. Jellacic már a kezdet kezdetén egyértelművé tette, hogy nem a horvát-magyar viszályt rendezendő lépte át a Drávát. Csapatai nem horvát, hanem császári (fekete-sárga) zászlók alatt hatol- tak be Magyarországra. A nem magyar ki- egészítésű cs. kir. alakulatok értettek a jel- zésből, s csatlakoztak a bán seregéhez. Teleki Ádám tábornok, a drávai magyar hadsereg parancsnoka kijelentette, hogy a Batthyány-kormány lemondása miatt je- Magyar küldöttség lenleg nincs törvényes hatóság az ország- Schönbrunnban, ban, tehát ő nem hajlandó szembeszállni 1848. szeptember 9. Vincenz Katzler színezett Jellaőié seregével. A helyzetet a magyar ki- litográfiája egészítésű cs. kir. alakulatok tisztjeinek fel- Jellacic hadserege

A bán hadseregének csak száma volt jelentős. Csapatainak közel felét teljesen használhatatlan, csak rabolni tudó, kaszával-lándzsával felszerelt népfölkelők alkották. Frissen szervezett báni huszárezrede csakhamar kiérdemelte a „Jézus-Mária huszárok" elnevezést; általá- ban ugyanis így fohászkodott, valahányszor az „igazi" huszárokkal került szembe. A lovasság hiányát a Dunántúlon állomásozó, nem magyar kiegészítésű cs. kir. lovas alakulatok csatlakozásával sikerült pótolni. A magyar tüzérség nagyobb űrméretű lövegekkel rendelkezett, s jobban lőtt, mint a horvát.

még azt is megengedheti magának, hogy így megalázzon egy cs. kir. főherceget. Mi- után V. Ferdinánd arra utasította, hogy fegyveres összeütközésben semmi esetre sem vegyen részt, elhagyta a tábort, vissza- tért Pestre, majd Bécsbe távozott, ahol lemondott nádori tisztéről. (Ő volt Magyar- ország utolsó nádora.) A horvátok betörése Magyarországra, 1848. Szeptember 25-én az uralkodó minden szeptember 11 után. Vincenz Katzler litográfiája, Magyarországon található fegyveres erő 1850 - tehát mind a magyar, mind a horvát - lépése mentette meg. Küldöttségük szep- főparancsnokává nevezte ki Lamberg Fe- tember 16-án felkereste Jellacicot, s kérte, renc gróf, magyar altábornagyot. Batthyány hogy mutassa meg a Magyarország elleni abban reménykedett, hogy Lamberg meg támadásra vonatkozó uralkodói rendele- tet. Mivel a bán ilyennel nem tudott szol- gálni, kijelentették, hogy fegyverrel fogják útját állni. Bizonytalan volt azonban, sike- rül-e ehhez elegendő erőt biztosítani? A magyar kiegészítésű cs. kir. alakulatok és a nyár folyamán felállított honvédzászlóal- jak többsége ugyanis a Délvidéken harcolt a szerb fölkelők ellen. Batthyány és mun- katársai megfeszített szervezőmunkájának köszönhetően azonban szeptember végén a magyar hadsereg a siker reményében vehette fel a harcot. A tisztikar hűségét biztosítandó, Bat- thyány szeptember 15-én elérte, hogy István nádor vállalja el a magyar sereg parancs- nokságát. A nádor megpróbált érintkezés- be lépni a bánnal, de az szeptember 21-én István nádor és Jellaőic nem volt hajlandó megjelenni a tárgyalá- elmaradt találkozója sok színhelyéül szolgáló Kisfaludy gőzös Balatonszemesnél. Vincenz fedélzetén. A nádor látta, hogy Jellacic Katzler litográfiája, 1850 Lamberg meggyilkolása, küldetését - szeptember 28-án a hajóhí- 1848. szeptember 28. don a felbőszült tömeg áldozatául esett. Vincenz Katzler színezett Szeptember végén a közel 18 000 főt litográfiája számláló dunántúli magyar sereg a Velen- cei-tó északi partjára vonult vissza. Móga János altábornagy, a magyar fővezér to- vábbra sem érezte magát elég erősnek az el- lenálláshoz, s a fővárost fedezendő, Mar- tonvásárig akart hátrálni. A szeptember 28-i sukorói haditanácson, szenvedélyes vita után, Batthyány javaslatára Móga vál- lalta, hogy ha Jellaéic másnap támadna, fegyverrel veri vissza a horvát sereget. Az est folyamán megérkezett Lamberg meg- gyilkolásánakhíre. Batthyány erről értesül- ve, szeptember 29-én hajnalban Sukoróról Székesfehérvárra utazott, hogy Jellaciccsal tárgyaljon. Miután nem sikerült támadási szándékának megváltoztatására bírni a bánt, Bécsbe utazott, ahol október 2-án beadta lemondását. Jellacic szeptember 29-én megindította fogja állítani Jellacicot, s mivel úgy tudta, csapatait a pátkai és sukorói dombokon fel- hogy a gróf a táborba megy, maga is eléje állított magyar sereg ellen. A bán, serege sietett. A kinevezett fővezér azonban a fő- kétszeres létszámfölényben lévén, azt remél- városba utazott, ahol - miután Batthyány te, hogy egy átkaroló támadással szétzúzza távollétében az országgyűlés Kossuth in- a magyar jobbszárnyat, majd a Velencei-tó- dítványára törvénytelennek nyilvánította ba szorítja az egész sereget. Rohamoszlopait

A pákozdi csata emlékműve Kossuth toborzóútja

1848 őszén Kossuth két toborzóútja so- rán végigjárta az Alföld városait, s beszé- deiben népfelkelésre és a honvédújoncok mielőbbi kiállítására hívta fel a népet. Első toborzóútján, szeptember 24-28. között Cegléden, Nagykőrösön, Kecskeméten, Abonyban és Szolnokon járt. Szeptember 29. és október 4. között Csongrádon, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Szegvárott és Szegeden mondott beszé- det. Gyújtó hatású szónoklatai hatására több tízezer népfelkelő indult a Duna bal partjának őrzésére és egy esetleges hor- vát átkelési kísérlet megakadályozására.

Kossuth toborzóbeszédet mond Szegeden, 1848. október 3-án. Fametszet azonban sorra visszaverték a magyar hon- (erre az időközben Martonvásárig visszavo- védek és önkéntes nemzetőrök, lovasságá- nult, s a visszavonulás közben szinte fel- nak támadása pedig összeomlott a többnyi- bomlott magyar seregnek is szüksége volt). re frissen kiképzett magyar tüzérek pontos A bán - főleg ellátási nehézségek miatt - Az ozorai diadal 1848. október 7-én. tüzében. Egyik hadosztálya csak a csata vé- október l-jén elhagyta állásait, s megindult (A művész a horvát gén érkezett meg, amikor Jellacic már félbe- Győr felé. csapatok fegyverletételéből szakította a támadást. A két fél szeptember Batthyány a horvát betörés után nép- látványos ütközetet 30-án háromnapos fegyverszünetet kötött felkelést rendelt el az egész Dunántúlon. varázsolt.) Litográfia Hadmüveletek Nyugat- Magyarországon A népfelkelés szerepe az ellenséges utánpót- Perczel Mór vezérőrnagy lás és kommunikáció meggátlásában volt képmása jelentős. Népfelkelők fogták el 1848. szeptember végén Jellacic postáját is, amelyből kiderült, amit sejteni már eddig is lehetett: a bánt az osztrák hadügyminiszter, Latour táborszernagy tettlegesen támogatja. A nép- felkelés nem volt más, mint a nemzetőri erők teljes mozgósítása, s ezek kiegészítése a nemzetőrségbe fel nem vett, de fegyver- forgatásra alkalmas személyekkel. Jellacic Székesfehérvárott hátrahagyott helyőrségét október 3-án a városi népfelke- lés, Baranya és Tolna megyéken át felfelé vonuló 9000 főnyi mellékoszlopát a Görgei Artúr, majd Perczel Mór ezredesek által ve- Szeptember végén a Szlovák Nemzeti zényelt nemzetőri, önkéntes és szabadcsa- Tanács által osztrák pénzen szervezett lé- patok kényszerítették fegyverletételre októ- gió is betört Észak-Magyarországra, de ber 7-én Ozoránál. Ez volt a szabadságharc a felvidéki magyar hatóságok rövide- egyetlen olyan győzelme, amely az ellensé- sen, a helyi szlovák nemzetőrség és nép- ges haderő egészének elfogásával végző- felkelés mozgósításával kiszorították on- dött. A horvát hadifoglyok egy részét haza- nan. Decemberben a tanács vezetői már engedték Szlavóniába, de előtte meg kellett a császári-királyi hadsereghez csatlakozva esküdniük, hogy nem harcolnak a magya- próbálták meg felkelésre bírni a szlovák rok ellen. A többi hadifoglyot a Tisza-sza- lakosságot, azonban komolyabb sikert ek- bályozás munkáinál alkalmazták. kor sem arattak. A többnyire prágai cseh Rövidesen a Dunántúl többi területe is diákokból szervezett, alig egy zászlóaljnyi felszabadult. Szeptember végén a nyugat- szlovák légió létszáma nem haladta meg dunántúli megyék Vas megyében összpon- az ezer főt, ugyanakkor a magyar honvéd- tosított nemzetőrsége indult meg Vidos Jó- seregben legalább 20 000 szlovák katona zsef vezetésével a Zalát megszálló horvát harcolt. csapatok ellen. Október 3-án a nagykanizsai lakosság megtámadta az ottani horvát hely- őrséget, s Vidosnak a város közelében állo- másozó csapatai is beavatkoztak a küzde- lembe. Noha a horvát helyőrség komoly veszteségek árán átvágta magát a Murá- hoz, illetve a Drávához, Zala megye területe - a muraközi járást leszámítva - ezzel sza- baddá vált. Október közepén Zala megyébe érkezett Perczel Mór ezredes hadosztálya. Október 17-én átkelt a Murán, s 18-ára a Muraközből is kiűzte a horvát csapatokat. November 8-án Friedaunál megtámadta a stájerországi cs. kir. erőket, majd a sikeres tá- madás után 11-én kiürítette a Muraközt. Ezt

követően december közepéig sakkban tar- A szlovák légió tagjai. totta a horvát és stájerországi cs. kir. erőket. Színezett litográfia, 1848 A katonai ellenforradalom és az ellenállás megszervezése

amberg meggyilkolásának híre már meg- érkezett Bécsbe, a pákozdi magyar győzelem (vagy inkább horvát ku- Ldarc) híre még nem, amikor az uralkodó október 3-i, de csak 4-én megjelent mani- fesztumában Jellacicot a magyarországi fegyveres erők teljhatalmú parancsnokává és az ország királyi biztosává nevezte ki. Az október 3-i manifesztum következtében az erdélyi és a bánsági főhadparancsnokság felmondta az engedelmességet a magyar országgyűlésnek és kormánynak. Jellacid csapatai Móron át Győr felé vonultak, s október 3-án érték el a várost. A bán csupán egy napig maradt itt, majd folytatta útját Moson és Magyaróvár felé. Itt kapta meg az október 3-i manifesztu-

Jelenet az 1848. október 6-i bécsi forradalomból

mot, s az erről szóló rendeleteket szét is küldte a környékbeli törvényhatóságok- nak. Itt várta be a Felvidékről és a Nyugat- Dunántúlról érkező erősítéseket. Ezek bir- tokában újabb támadásra készült. Október 6-án viszont újabb forradalom tört ki Bécsben, amelynek áldozatul esett Jellacié legfőbb támogatója, Latour osztrák hadügyminiszter is. Jellacié így támasz nél- kül maradt, ezért seregének értéktelenebb részét Sopron és Vas megyén keresztül Horvátországba indította, a többiekkel pedig Ausztria felé vette útját. Az október 3-i királyi manifesztum híre - Jellaéic mene- külésének pillanatában - elősegítette, hogy a volt cs. kir. tisztek többsége vállalja a ma- Josip Jellacic szobra gyar ügy további szolgálatát. A bécsi forra- Zágrábban dalom pedig a lehető legjobbkor jött, hiszen hetekre megbénította a kibontakozó Az október 3-i manifesztum és a törvényesség katonai ellenforradalom „agyközpontját". Pákozd után Móga János altábornagy, A manifesztum feloszlatta a magyar országgyűlést, annak eddigi ha- a magyar parancsnok megindította csapa- tározatait és rendeleteit törvénytelennek nyilvánította. Felfüggesztette tait Jellacic üldözésére. Miután azonban az önkormányzatok működését, s Magyarországon ostromállapotot a horvát haderő még mindig túlerőben volt, rendelt el. A királyi kézirat formai szempontból törvénytelen volt, hi- az üldözés meglehetősen óvatosan történt. szen nem volt rajta magyar miniszteri ellenjegyzés. Tartalmi szem- Alapvető fordulatot a bécsi forradalom hí- pontból az tette érvénytelenné, hogy az országgyűlés még nem fejez- rének megérkezése hozott. A magyar sereg te be a költségvetési törvény vitáját, s az 1848:4. törvénycikk szerint ennek befejezése és az előző évi zárszámadás elfogadása előtt ezután előnyomult a Lajtáig, s ott várta a te- az országgyűlést nem lehetett berekeszteni. endőkkel kapcsolatos politikai döntést. A bécsi forradalom után természetes- nek látszott, hogy a magyar hadsereg Bécs sában a prágai forradalom leverésével tette megsegítésére siet. A határátlépés ellen magát nevezetessé. Windisch-Grätz Prá- azonban komoly katonai és politikai érvek gában október 7-én kapta az első híreket szóltak. Jellacic serege október elején je- a bécsi forradalomról s a vasút igénybe- lentősen kicserélődött. Lovassága megerő- vételével október 23-ára átcsoportosította södött, értéktelen csapatai visszatértek seregeit Bécs alá. Közel 80 000 főnyi had- Horvátországba. A határ átlépése a magya- sereget összpontosított Bécs alatt, s ezzel rok számára azzal a veszéllyel járt, hogy szemben a magyar hadseregnek nem vol- a hadseregnek nemcsak a horvát, hanem tak győzelmi esélyei. a Bécsből kiszorított cs. kir. csapatokkal is Október végén maga Kossuth is a ma- szembe kell szállnia. Ez - az ellenség túl- gyar táborba érkezett, s elérte, hogy a sereg ereje mellett - komoly erkölcsi konfliktust még egy utolsó kísérletet tegyen Bécs fel- okozott volna a közös uralkodóra feleskü- mentésére. Október 27-én, aznap, amikor dött magyar sorezredi és a cs. kir. hadse- regből jött honvédtiszteknek. A magyar országgyűlés október 10-én úgy döntött, hogy ha Bécs segítségül hívja a magyar sereget, az köteles menni. Bécsben azonban sem a Birodalmi Gyűlés, sem annak bizottmánya, de még a városi tanács sem volt hajlandó hivatalosan segítséget kérni, noha tagjaik többsége magánember- ként helyeselte a magyar hadsereg bevonu- lását. Jellacic sem viselkedett egyértelműen, s a császárváros politikusainak többsége naiv módon bízott abban, hogy sikerül vala- milyen módot találni az udvarral való meg- egyezésre. A közös fellépéshez tehát mind- két oldalon hiányzott a politikai akarat. Közben az ellenforradalom erői nem tétlenkedtek. A Bécsből Olmützbe mene- kült uralkodó október 16-án tábornaggyá és az Itálián kívüli valamennyi cs. kir. had- erő főparancsnokává nevezte ki Alfred Windisch-Grätz herceget, aki 1848 júniu- Honvédtiszti atilla A bécsi forradalom sorsát megpecsételő schwechati csata 1848. október 30-án. Franz Xavér Zalder litográfiája

a magyar haditanács elfogadta e javas- A csata kezdetén Guyon Richárd őr- latot, Windisch-Grätz kiadta az utasítást nagy önkéntesei megrohanták és bevették a Bécs elleni általános támadásra. Október Mannswörth falut. Ezt követően Görgei 28-ára a cs. kir. csapatok a belváros kivé- Artúr ezredes csapatai megszállták a Schwe- telével egész Bécset megszállták. A bécsi chat előtti magaslatokat, majd tüzérsége el- városi tanács küldöttsége október 29-én kezdte lőni ezt a falut. Görgei már támadni elfogadta Windisch-Grätz feltételeit a vá- akart, amikor Mógától azt a parancsot kap- ros megadásáról, s a cs. kir. csapatok meg- ta, hogy álljon meg, s várja be a balszárnyat. kezdték a város megszállását. Amikor A magyar lovasság jelentős részét egyesítő azonban a védők értesültek a magyar csa- dandár ugyanis lemaradt, s Móga attól tar- patok előnyomulásáról, október 30-án is- tott, hogy a cs. kir. csapatok benyomulnak mét fegyverhez nyúltak. Windisch-Grätz az így keletkezett résbe. Ezután a nyilt tere- így nem fordíthatta egész erejét a magyar pen az ágyútűznek kitett csapatok meg- hadsereg ellen. Kénytelen volt katonai inogtak és megfutottak. Ugyanez történt erővel elfoglalni Bécset. a centrum második sorában álló nemzet- Az 1848. október 28-án kezdődő tá- őrökkel és önkéntesekkel is. A visszavo- madás során a magyar csapatok egészen nulókat a tüzérség és a huszárok fedezték. a Schwechat folyócskáig nyomultak előre. A visszavonulás során tanúsított magatar- Október 30-án a Bécs melletti Schwechat tásuk Windisch-Grätzet is elismerésre kész- folyócska, Schwechat és Mannswörth köz- tette: „Ez nem egy szedett-vedett lázadó ségek vonalán az előnyomuló magyar csa- csorda. Ez egy hadsereg" - mondta. patok Jellacic horvát erőibe ütköztek. Móga a csata során leesett a lováról, A mintegy 27 000 főnyi magyar hadsereg 82 és lemondott. Kossuth a hadsereg vezetését löveggel rendelkezett, Jellacicnak 30 000 ka- a harmincéves fiatalemberre, Görgei Artúr- tonája és 99 lövege volt. Az erőegyensúly ra bízta, akit egyben kinevezett tábornokká azonban csak látszólagos volt. Jellacic se- is. Görgei - mint láttuk - fontos szerepet regének nagy részét harcedzett csapatok játszott az ozorai sikerben, Schwechat előtt alkották, a magyar csapatok fele pedig pedig egyike volt azoknak, akik a határátlé- most szagolt először puskaport. pés ügyében Kossuthot támogatták. A schwechati csatát követő napon, ok- tóber 31 -én Bécs is a császáriak kezére ke- Görgei Artúr (1818-1916) rült. A bécsi forradalom leverését súlyos megtorlás követte, a hadbírósági ítélettel A feldunai hadsereg parancsnoka kivégzettek száma 25 fő volt. ősi magyar nemesi család sarjaként A szerb felkelést szeptemberben sem si- a Szepes megyei Toporcon látta került elfojtani, s előbb Arad, majd az ok- meg a napvilágot. 1832-1845 kö- tóber 3-i manifesztumnak és Latour utolsó zött a cs. kir. hadseregben szolgált, utasításainak köszönhetően a hónap köze- ahonnan főhadnagyi rangjának pétől a Bánság legfontosabb erődje, Te- megtartása nélkül lépett ki. A prágai mesvár vára is felmondta az engedelmessé- egyetemen kémiát tanult, doktori get a magyar hatóságoknak. A környéken értekezését a kókuszdió illóolajaiból állomásozó magyar haderő azonban rövid írta. 1848 tavaszán tért haza Ma- időn belül egyenlő ellenfélnek bizonyult. gyarországra, júniusban lett az 5. Október 13-án a Bácskában visszaverték honvédzászlóalj századosa. Külön- a Törökbecse ellen támadó szerb csapato- böző lőszer- és fegyvervásárlási ki- kat. Novemberben a magyar csapatok Görgei Artúr. Barabás Miklós küldetések után augusztus 27-én olajfestménye a Bánságban elfoglalták Ördöghídját, de- lett őrnagy, s a tiszáninneni önkén- cemberben Tomasevácot, Károlyfalvát és tes mozgó nemzetőrség, majd szeptember végén a Csepel-sziget, Alibunárt, Jarkovácnál pedig súlyos veresé- illetve a dunamelléki népfelkelés parancsnoka. Országos hírnevét get mértek a szerb csapatokra. az ozorai diadal, illetve az alapozta meg, hogy rögtönítélő eljárással kivégeztette az ellenséggel való összejátszással vádolt Zichy Ödön A bánsági erődök ellen a magyar csapa- grófot, Fejér megye volt főispáni helytartóját. Görgei sokszor a ke- tok már sokkal kisebb sikerrel működtek. gyetlenségig keménykezű katona volt, aki azonban megosztotta Máriássy János alezredes, az aradi ostrom- a hadjárat minden fáradalmát csapataival. Katonái ugyanúgy istení- sereg parancsnoka december 3-4-én meg- tették, mint Bemet vagy Damjanichot. Az 1849. augusztus 13-i fegy- próbálta rajtaütéssel bevenni az erődöt, de verletétel után kegyelmet kapott, a karinthiai Klagenfurtba internálták, a támadás sikertelen maradt. December ahonnan csak 1867-ben térhetett haza Magyarországra. Miután 14-én a Temesvárról érkező cs. kir. csapa- a közvélemény jelentős része árulónak tartotta, semmilyen állami tok feltörték az aradi ostromzárat, s több szolgálatot nem vállalhatott; honvédtábornoki nyugdíját is titokban hétre elegendő élelemmel látták el a várőr- folyósította Tisza Kálmán kormánya. 99. életévében, Buda vissza- séget. Az év végére azonban Aradot is laza vételének 67. évfordulóján, 1916. május 21 -én halt meg Budapesten. ostromzár vette körül. A Bácskában hallgattak a fegyverek, itt november végén békekísérletekre is sor ke- nő kiterjesztését, s elhatározta a román la- rült, ám ezek sikertelenek maradtak. Ahogy kosság felfegyverzését és mozgósítását. Kossuth fogalmazott, amikor a szerbek A hónap végén megkezdődött a román pa- rosszul álltak, „tetszettek ajánlataink", ami- rasztság és határőrség fegyveres lázadása kor a magyar fél szénája állt rosszul, akkor a magyar kormányzat ellen. A felkelők elvetették őket. A szerb felkelők vezeté- azonban nem elégedtek meg a magyarok lefegyverzésével, hanem szabályos irtó sét megkaparintó konzervatív politikusok hadjáratot indítottak. A mészárlásokban ugyanis úgy látták, hogy a magyar szabad- több ezren lelték halálukat. ságharc napjai meg vannak számlálva, nincs tehát értelme a tárgyalásoknak. Október 16-18-án Agyagfalván a szé- kelység is nemzeti gyűlést tartott, s elhatá- 1848 őszén Erdély is lángba borult. rozta a tömeges felkelést. Hiányzott azon- A szeptember 16-28. között összeülő má- ban a szervezett fegyveres erő. A székely sodik balázsfalvi román gyűlés követelte határőrzászlóaljak egy része Magyarorszá- a nemzetiségek egyenjogúságát elvileg ki- gon harcolt, s a román fölkelőket megker- mondó osztrák alkotmány Erdélyre törté- Erődök és várak a szabadságharcban

A magyarországi katonai ellenforradalom kibontakozását re került. Budát május 21-én foglalta vissza, Aradot egyes területeken meggyorsította, másutt viszont jelen- pedig 1849. július 1-jén vehette birtokba a magyar tős mértékben akadályozta a várőrségek magatartása. hadsereg. Az ország elsőrangú erődjei közül Komárom 1848. szeptember végén, Pétervárad október 15-én került a magyar csapatok kezére. Ezzel egy időben a felvidéki Lipótvár, a szlavóniai Eszék, illetve az északkelet-magyarországi Munkács is a magyar kormányzat ellenőrzése alá került. A bánsági főhadparancsnokság két erődjének, Temes- várnak és Aradnak a helyőrsége viszont 1848 októbe- rében felmondta az engedelmességet, s ugyanígy tett Erdélyben a gyulafehérvári várőrség is. Azaz, a Tiszától nyugatra valamennyi fontos erődítmény magyar, attól ke- letre viszont cs. kir. ellenőrzés alatt állott. (Buda értelem- szerűen magyar kézen volt 1849 januárjáig; a szlavóniai Bród és Gradiska helyőrségei pedig már 1848 augusztu- sában Jellacic rendelkezései alá adták magukat.) 1849

telén Buda, Lipótvár és Eszék is a cs. kir. csapatok kezé- Pétervárad erődje

gető székelyek november elején Marosvá- rultak vissza. Csak a távoli, körülzárt Há- sárhelynél súlyos vereséget szenvedtek. romszék maradt magyar kézen. Itt a forra- A magyar csapatok november végére már dalmi közigazgatás révén a társadalom Erdély határára, Csúcsa környékére szo- egészét sikerült mozgósítani, s egy furfan-

Józef Bem (1794-1850)

A Jókai által „kis szürke embernek" nevezett Bem a galíciai Tarnów- ban született. A napóleoni háborúkban a francia hadsereg oldalán har- coló lengyel haderőben szolgált, ott volt az oroszországi hadjáratban, majd Gdansk védelmében. Katonai hírnevét az 1830-1831. évi lengyel szabadságharcban alapozta meg, amikor a lengyelek számára ka- tasztrofális vereséggel végződő ostrolgkai csatában ütegével megállí- totta az orosz főerők előretörését. A szabadságharc végén a lengyel haderő tüzérparancsnokaként ment emigrációba. 1848. október köze- pétől végéig ő volt a bécsi forradalom mozgó csapatainak parancsnoka. A vereség után kalandos úton jutott Pozsonyba, ahol felajánlotta szolgálatait Kossuthnak. Miután azonban ellenezte önálló lengyel légió szervezését, 1848 novemberében egy lengyel ifjú merényletet kísérelt meg ellene. Az erdélyi hadsereg parancsnokaként kitűnő, szel- lemes és rendíthetetlen hadvezérnek bizonyult. Vesztes helyzetet nem ismert, s mind a téli és a tavaszi, mind a nyári hadjáratban sikerrel kényszerítette rá ellenfeleire akaratát. Az emigrációban áttért a moha- medán hitre, s Murát pasa néven, Aleppó (Haleb, Szíria) kormányzója- ként halt meg. Józef Bem. Tyroler József színezett litográfiája gos székely ezermester, Gábor Áron még mazni, de tudok büntetni is. Aki engedel- Erdély 1848 nyarán-öszén ágyút is öntött. Háromszék 1849. január meskedik, azt megjutalmazom, aki ellensze- elejéig kitartott, s ezzel lekötötte az erdélyi gül, azt főbe lövetem." A kemény szavakat császári csapatok jelentős részét. Amikor az elkövetkező hetek tettei hitelesítették. végül békekötésre kényszerült, a helyzet A katonák a rajongásig szerették, s maguk immáron a magyarok javára változott. között csak Bem apónak nevezték. Bem December elején egy jelentéktelen kül- előbb visszaverte a Magyarország felé tá- sejű idős úr vette át az erdélyi csapatok pa- madó császáriakat, majd karácsonyra visz- rancsnokságát. Józef Bem lengyel tábor- szavette Kolozsvárt. Az újév elejére egész nok beköszöntője rövid volt: „Uraim! Észak-Erdély magyar kézre került, a csá- A kormány engem ennek a hadseregnek szári csapatok pedig Bukovinába vagy Dél- a parancsnokává nevezett ki. Tudok jutal- Erdélybe futottak. Az Országos Honvédelmi Bizottmány működése

atthyány lemondása után az ország riumokat a korábbi államtitkárok és az ismét végrehajtó hatalom nélkül ma- OHB tagjai - képviselők és felsőházi tagok- radt. A helyzetet azonban megol- vezették. E kormányzati rendszerben Kos- Bdotta, hogy a képviselőház már szeptember suth honvédelmi szempontból nagyon is 16-án egy bizottmány létrehozásáról hatá- indokolt egyszemélyi, korlátozottan ellen- rozott, amelynek feladata egyrészt az volt, őrzött vezetést gyakorolt. hogy ellenőrizze Batthyány védelmi intéz- kedéseit, másrészt, hogy segítse ezekben az intézkedésekben. A bizottmány tagjainak „A képviselőház az ország kormány- megválasztását szeptember 21-én jelentet- zatát mind a két ház részéről kiküldött ték be, ám Batthyány távozásáig komoly honvédelmi bizottmány kezébe mind szerepet nem játszott. Szeptember 28-a után azon hatalommal, mellyel egy ország előbb ideiglenesen, majd október 8-ától or- teljhatalmú kormányának bírnia kell, letévén, a honvédelmi bizottmányt szággyűlési határozat alapján véglegesen is mindaddig, míg az ország normális ez a testület, az Országos Honvédelmi Bi- állapotba jővén, törvényesen elismert zottmány (OHB) gyakorolta a végrehajtó kormánya nem lesz, az ország teljha- hatalmat. A kormányként működő testület talmú kormányának, Kossuth Lajos elnökévé Kossuth Lajost választották. honpolgárt és képviselőt pedig egye- Kossuth november végén megpróbálta temes felállássali kijelentéssel e kor- Kossuth és a nép. szabályos minisztériummá átszervezni a mány elnökének nyilvánítja, kire egy- Vidéky János rézmetszete testületet, de sikertelenül. A szakminiszté- szersmind azon hatóságot is ruházza, hogy az ország kormányzatára megalkotott honvédelmi bizottmányt önbe- látása szerint rendezze, s egyes tagjainak teendőit jelölje ki."

A képviselőház határozata a végrehajtó hatalomnak az Országos Honvédelmi Bizottmány általi gyakorlásáról, Pest, 1848. október 8.

Az ellenséges támadás miatt a magyar társadalmon belüli feszültségek egy időre csökkentek, azonban a katonai helyzet időleges konszolidációja után, 1848. októ- ber-novemberében újabb parasztmozgal- makra került sor Békés, Csanád és Pest megyékben, illetve a Dunántúl egyes terü- letein. Ezek hangadói főleg a földesurak ál- tal korábban elvett legelők és földek visz- szaadását, illetve az irtásföldeknek a feudális szolgáltatások alól történő mentesítését kö- Kossuth Lajos (1802-1894)

Kossuth elszegénye- sége, majd a reformellenzék gazdasági és egyesületi éle- dett felvidéki nemesi tében játszott szerepe. Az 1847-1848. évi reformország- család sarjaként 1832- gyűlésen Pest megye követeként az alsótáblai ellenzék ben került az országos egyértelmű vezetője volt. Az átalakulásban szerzett érde- politikába. Országgyű- mei miatt bizonyos volt, hogy Batthyány kormányának lési Tudósítások című tagja lesz. Pénzügyminiszterként sikeresen stabilizálta kéziratos lapja a ma- az ország pénzügyi helyzetét; politikusként viszont gyar sajtótörténetben komoly szerepet játszott a Batthyány-kormány destabi- korszakfordulót jelzett, lizálásában. 1848 októberétől a szabadságharc végéig hiszen rést ütött a kor- az ország első számú politikai vezetőjeként működött. mányzat tájékoztatási Ellenfelei később gyakran vádolták diktátori hajlamokkal, monopóliumán. Az en- Kossuth azonban mindvégig vigyázott arra, hogy parla- nek folytatásaként ki- menti háttérrel és felhatalmazással kormányozzon. adott Törvényhatósági Az emigrációban 1867-ig újabb és újabb kísérleteket tett Kossuth Lajos. Barabás Miklós Tudósítások miatt elle- arra, hogy a különböző nemzetközi válságokat kihasznál- olajfestménye ne indított felségsérté- va, visszaállítsa Magyarország függetlenségét. A kiegye- si per, illetve 1837-1840 között elszenvedett fogsága után zés után sem tért haza, a nemzet élő lelkiismereteként népszerűsége jelentősen megnövekedett, s ezt tovább bírálta a dualista kormányzati rendszer hibáit és követ- növelte a Pesti Hírlap szerkesztőjeként kifejtett tevékeny- kezetlenségeit. vetelték. Az OHB e követelésekre statá- őszén és telén állították fel. Ezeket azon- riummal felelt. ban - a cs. kir. hadsereggel ellentétben - Az OHB 1848 októberében elrendelte, ezredekbe, ezeken belül osztályokba osz- hogy a magyar hadsereg valamennyi alaku- tották. Többségük szintén önkéntesként Lovas nemzetőr csákója lata vegye fel a magyar színeket; november került a honvédseregbe. 27-én pedig Kossuth rendeletben közölte, A honvédsereg lovassága az itthon állo- hogy miután valamennyi alakulat letette az másozó és a külföldről hazaszökött, va- esküt az alkotmányra, s felvette a magyar lamint az újonnan szervezett huszár- színeket, „a hajdani sorezredek s újon állí- ezredekből, illetve a külföldi légiók tott honvédzászlóaljak közötti különbség lovasságából állt. A honvédseregnek ezennel megszűntnek, s a magyar hadsereg - ellentétben a cs. kir. hadsereggel - oszthatlan egységűnek jelentetik ki, mely- nem volt nehézlovassága. nek minden osztályait a Magyar honvéd A tüzérség megszervezését sereg dicső nevezete egyaránt megilleti." még a Batthyány-kormány kezd- A honvédgyalogság a volt sorezredek- te meg. A cs. kir. hadsereggel ből, a honvédzászlóaljakból, az önkéntes ellentétben a honvédütegek mozgó nemzetőri zászlóaljakból és más nem hat, hanem nyolc löveg- önkéntes csapatokból jött létre. (1849. jú- ből álltak. A későbbiekben nius elején Görgei elrendelte, hogy a volt ez nagyobb tűzerőt bizto- sorezredi zászlóaljak is honvédzászlóalji sított a honvédseregnek. számot kapjanak.) Speciális alakulatok A tüzérek részben a cs. kir. hadseregből, rész- voltak a vadászok. Az első vadászalakula- ben különböző mű- tot Mieczyslaw Woroniecki herceg szer- szaki tanulmányokat vezte meg 1848 nyarán. A többieket az év zetőri táborok utászosztagainak felállításá- A huszárszökések val kezdődött, de az első műszaki zászlóal- jakat csak novemberben állították fel. Az 1848 őszétől a külföldön állomásozó magyar huszárezredek megpró- utász zászlóaljaknak komoly szerep jutott báltak hazaszökni. Galíciából indultak útnak a 8. (Coburg) és a 10. az 1849 téli hadjáratban, amikor gyakran (Vilmos) huszárezred katonái. Ausztriából szökött haza a 4. (Sándor) embertelen körülmények között kellett le- huszárezred két százada. A legsúlyosabb harcokat a 12. (Nádor) hetővé tenniük a csapatok továbbhaladá- huszárezred katonái vívták, akik Cseh- és Morvaországból próbáltak sát. A szabadságharc végéig összesen négy meg hazajutni. Az utolsó szökésekre 1849 júniusában került sor. A ha- utász zászlóaljat szerveztek meg. zatérő alakulatokat a magyar kormányzat kiegészítette és felszerelte. Az önkéntes alakulatok közé tartoztak - az első tíz honvédzászlóaljon, illetve az önkéntes mozgó nemzetőrökön kívül - a szabadcsapatok. Ez utóbbiakat arra szánták, hogy az ellenség háta mögött ge- rilla-hadviselést folytassanak. Többségük azonban ugyanolyan reguláris egységgé vált és a hadsereg kötelékében harcolt, mint a sorkatonák, a honvédek vagy az folytató diákok közül kerültek ki. A tüzér- önkéntes nemzetőrök. Egy részük szabá- ség talán a honvédsereg legjobb fegyver- lyos honvédzászlóaljjá szerveződött át. Az nemévé vált. A cs. kir. és az orosz tisztek 1848-1849 telén létrejött szabadcsapato- meg voltak győződve arról, hogy a magyar kat többnyire a nemzetiségi fölkelők ellen, seregnek francia tüzérei vannak, s igencsak Erdélyben és a Délvidéken alkalmazták. csodálkoztak, amikor kiderült, hogy 16-18 Felszereltségük és fegyelmük egyaránt éves ifjak leckéztették meg őket. rossz volt. Mind a polgári lakosság, mind A műszaki csapatok megszervezése 1848 a katonai hatóságok gyakran és indokkal szeptemberében az önkéntes mozgó nem- panaszkodtak reájuk.

Az új huszárezredek

Az új huszárezredek többségét önkéntes lo- vasokból alakították meg. A szabadságharc végéig hat teljesen új huszárezredet szerveztek meg. A13. (Hunyadi) huszárezredet a Hu- nyadi-szabadcsapat lovasságából, a 14. (Lehel) huszárezredet jászsági önkéntesek- ből, a 15. (Mátyás) huszárezredet Erdélyben, a Kossuth-lovagokból, a 17. (Bocskai) hu- szárezredet a Bocskai-szabadcsapat lovas- ságából a Hajdú-kerületben, a 18. (Attila) huszárezredet pedig komáromi és Heves megyei önkéntesekből. A 16. (Károlyi) hu- szárezred szervezésére Károlyi István gróf ajánlotta fel a számára járó úrbéri kárpótlási összeg egy részét. Újoncokból alakították újra az Itáliában harcoló 5. (Radetzky) és 7. (Reuss-Köstritz) huszárezredeket. Táborozó Károlyi-huszárok. Than Mór vízfestménye Vadászgyalogság vágószuronya

az 1848-1849 téli harcokban többször is egy-egy lengyel század önfeláldozó utő- védharcai mentették meg a visszavonuló magyar csapatokat. Bécsi légiós kard Magyarországon 1848 előtt nem folyt fegyvergyártás. így a magyar kormány egyik fontos feladata volt ennek beindítása is. Batthyány miniszterelnök április 29-én kötött szerződést a Pesti Gép- és Vasöntő- gyári Társasággal, amelynek értelmében a kormány kamatmentes kölcsönt nyújtott a gyárnak, és megrendelt 100 000 darab szuronyos fegyvert. Cserébe a társaság vál- lalta, hogy november 15-étől naponta 500

Móricz Samu főhadnagy mint Hunyadi-huszártiszt fegyvert fog előállítani. A gyár szeptember végéig csak régi fegyverek javításával és át- Az ősztől szerveződő külföldi légiók, alakításával foglalkozott, s a későbbiekben a lengyel, a német, a bécsi, majd az 1849 is a fegyvertárak készleteinek felhasználá- tavaszán felállított olasz légió részben ön- sával gyártott puskákat. November 14-én kéntesekből, részben a cs. kir. hadsereg Kossuth intézkedett a gyár államosításáról. átállt katonáiból állottak. Összlétszámuk Ezt követően Állami Országos Fegyvergyár körülbelül 6000 fő lehetett. Közülük kü- néven működött. A gyár mellett 1848 lönösen a lengyelek tettek ki magukért: őszétől mintegy 20, 1849 tavaszán mintegy 40 kisebb-nagyobb üzem foglalkozott fegyver- és alkatrészgyártással. Ezek főleg A lengyel légiók az ország hagyományos iparvidékein helyezkedtek el, de 1848 őszétől kialakuló- A lengyel légiók szervezése 1848 no- ban volt egy székelyföldi fegyver- és lő- vemberében Pesten kezdődött meg. szergyártási bázis is. 1849. január elején A légiók a lengyel területekről, illetve a Fegyvergyárat Nagyváradra telepítették nyugatról érkező lengyel önkéntesek- át, s 1849 július-augusztusáig itt működött. ből, valamint a cs. kir. hadsereg lengyel A fegyverzet biztosításának további for- katonáiból álltak. A több hadszíntérre szétosztott lengyel légiókat 1849 máju- rását a külföldi vásárlások jelentették. sában és júniusában Miskolcon egyesí- Sztankó Soma főhadnagy közel 25 000 kor- tették, Józef Wysocki parancsnoksága szerű puskát vásárolt és küldött haza 1848 alatt. A magyarországi lengyel légió há- októberéig. A fegyvergyártáshoz szükséges rom gyalogos zászlóaljjal, négy dzsidás gépek egy részét is külföldről csempészték századdal és két félüteggel rendelke- be az országba 1848-1849 telén. zett. összlétszáma mintegy 2300 fő A honvédsereg ellátását a parancsno- lehetett. Erdélyben Bem is szervezett kok mellé rendelt és a területileg illetékes egy lengyel légiót, ez egy gyalogos kormánybiztosok végezték. Nekik kellett zászlóaljból, két dzsidás századból szerződéseket kötniük, ők irányították a be- és egy félütegből állt. szerzést, intézkedtek a szállítások folyama- tossága erdekében. 1848. december 9-én több kisebb-nagyobb vállalat, kisüzem, céh munkáját fogta össze, amelyektől félkész Görgei javasolta Kossuthnak, hogy hozzák termékeket szerzett be. A szükséges felsze- létre a hadseregnél az intendantúrát, amely reléseket már a Bizottmánynál állították Elöltöltő Augustln-rendszerű, hivatásos személyzettel végzi az ellátás szer- össze. A felszerelési cikkekből raktári kész- gyutacsos kamrás puska vezését és irányítását. A testületet az in- leteket igyekeztek felhalmozni. A csapatok tendáns vezeti, aki közvetlenül a fővezér igényei alapján összeállított szállítmányok alárendeltségében tevékenykedik. Kossuth útba indításáról szintén a Bizottmány gon- engedélyezte az intendantúra felállítását. doskodott. December végétől az intendantúra megkezdte működését. 1849 tavaszától a magyar fősereg egészének ellátását ez a szervezet in- tézte. A többi hadseregnél az ellátás tovább- ra is a kormánybiztosok feladata volt, bár szinte mindegyik hadtestparancsnok nevezett ki élelmezési vagy főhadbiztost. A katonák általában csak a kenyéradag- jukat kapták meg, a többit a zsoldjukból vásárolták. Ahhoz azonban, hogy ez mű- ködjön, folyamatosan biztosítani kellett a vásárlási lehetőséget. Ezt a markotányo- sok segítségével érték el. A hadsereg mű- ködőképessége érdekében fontos volt a fel- szerelés és a ruházati cikkek folyamatos biztosítása. Ezt kétféleképpen igyekeztek elérni. Egyrészt a megyei törvényhatósá- gok intézkedtek a helyben alakuló, illetve az áthaladó csapatok igényeinek kielé- gítéséről, másrészt pedig megszervezték a központi ellátást is. A fővárosban a cs. kir. óbudai katonai ruhabizottmányból szervezték meg az Or- szágos Ruházati Bizottmányt. A Bizottmány Nemzetőr-egyenruha

A hírszerzés A szállításokat általában az útba eső tele- pülések előfogataival végezték. Az előfogati rendszerben az egyes helységeket kötelez- A magyaroknak nem volt kiépített kémrendszerük, néhány „hiva- ték, hogy díjazás ellenében hadi szállítá- tásos" hírszerzőn kívül főleg külföldről érkező utazók, kereskedők, sokat végezzenek. Ez azonban egyszeri illetve a nagy ritkán bejutó hírlapok híreire voltak utalva. Nem műkö- kötelezettség volt, korlátozott távolságra dött sokkal jobban a nagyobb múltra visszatekintő osztrák és orosz és időre szólt. A szállított készleteket így hírszerzés sem. A tavaszi hadjáratban Windisch-Grätz napokig, sőt többször kellett átrakodni, várakoztatni. Ez hetekig nem tudta, merre vonul a magyar fősereg, 1849 nyarán pedig a rendszer sokszor okozott késést, elmara- Paszkevícsnek volt része hasonló élményben. A szembenálló felek dást, felesleges várakozást. Mindehhez já- egyike sem tudott hírszerzőket beépíteni a másik politikai vagy kato- rult még az ország alacsony színvonalú út- nai vezetésébe, s a más forrásból nyert adatok nagyon esetlegesek hálózata is. Felhasználták az utánpótlás és pontatlanok voltak. céljaira a rendkívül kedvező szállítási lehe- tőséget biztosító Vác-Pest-Szolnok vasút- Sebesültellátás a szabadságharcban

A szabadságharc folyamán a kormányzat és a polgári lakosság igye- kezett a legnagyobb mértékben gondoskodni a sebesültekről. A hon- védseregben minden zászlóaljnak vagy ezrednek külön orvosa és alorvosa volt (ez utóbbi gyakran a lovasságnál és tüzérségnél szük- séges állatorvosi teendőket is ellátta). A hadseregen belül külön sebesültszállító osztag nem létezett, a sérülteket bajtársaik vitték a kötözőhelyre. A katonákat tábori kórházakban ápolták, a lába- dozókat és a könnyebb sérülteket a nagyobb városokba küldték. Kötszerrel (tépéssel) a lakosság látta el a hadsereget. 1849. április 16-án Kossuth kinevezte húgát, Zsuzsát országos főápolónővé, de az ápolónői szolgálat országos kiépítésére már nem került sor. A kormány pénzjutalmat, illetve földet ígért a megrokkantaknak. Honvédorvosi sebészkészlet vonalat, de használták csapatszállításra a Franciaországtól aligha lehet aktív külpoliti- Nagyszombatot Szereddel összekötő, ló- kát várni a közeljövőben, mert a politikusok vontatású vasutat is. (A vasút katonai célú energiáit az elnökválasztás köti le. Ügy vélte, alkalmazására egyébként Európában elő- ha már elismerésre nem számíthat, meg kell ször 1848-ban került sor.) Ugyancsak próbálnia a közvéleményen át nyomást gya- gyors és megbízható szállítást jelentett a fo- korolni a kormányra. Érintkezésbe lépett a lyami hajók igénybevétele is. párizsi lengyel, román és cseh emigránsok- Az Országos Honvédelmi Bizottmány kal. Komoly szerepet játszott abban, hogy megörökölte a Batthyány-kormány kül- a pánszláv eszméket pengető párizsi lengyel A lengyel ügyi testületét. Teleki László mellett Pá- emigránsok nem Magyarország feldarabo- emigráció rizsban tartózkodott Szalay László, a kor- lásában, hanem a magyarok és nemzetiségek szerepe mány volt frankfurti megbízottja is. együttműködésében kezdték keresni a Habs- burg Birodalom átalakításának útját. Igye- Kossuth még novemberben őt bízta meg A lengyel emigráció kezett fegyvert szerezni és hazaszállíttatni. Magyarország angliai képviseletével. Sza- nem csupán önkén- Lengyel tisztekkel tárgyalt magyarországi lay átküldte megbízólevelét Palmerston tesek toborzásával szolgálatvállalásukról. Az Ausztria és Ma- külügyminiszternek, de december 13-án és Magyarországra gyarország közötti szakítás után újabb és azt a választ kapta, hogy „a brit kormány- juttatásával segítet- újabb memorandumokban fejtette ki a ma- nak Magyarországról csak mint az Osztrák te a szabadságharc gyar álláspont történeti és jogi alapjait a Birodalom részéről van tudomása", ha te- ügyét. Adam Czar- francia kormánynak. Október végétől Párizs hát Szalaynak közlendője van, azt az oszt- toryski herceg pári- lett a magyar diplomácia központja. Teleki rák nagykövet útján tegye meg. Az angol zsi központú diplo- küldte ki Torinóba Splény Lajost, vele tár- magatartást két dolog magyarázza. Egy- máciai hálózata gyalt Szalay László is újabb küldetéséről. Kos- részt a napóleoni háborúkat lezáró béke- 1848 telétől komoly suth és az OHB hozzá küldte megbízottait. rendszer az Osztrák Császárság részének erőfeszítéseket tett ismerte el Magyarországot, másrészt Ang- 1848 novemberében Kossuth közvetí- a magyarok és nem- lia Oroszország feltartóztatásában és az tésre kérte fel az Amerikai Egyesült Álla- zetiségek kibékíté- európai egyensúly fenntartásában számí- mok bécsi nagykövetét a magyar-osztrák sére. Küldöttei tott Ausztriára. Hasonlóan járt Teleki is konfliktusban. Felix Schwarzenberg oszt- érintkezésbe léptek Franciaországban. Szalayt 1849 tavaszán rák miniszterelnök és Windisch-Grätz a szerb kormánnyal Pulszky Ferenc váltotta fel Londonban. azonban elhárították az ajánlatot, mond- és a román emig- Teleki László, 1848-1849-ben a magyar ván, hogy Magyarországot fegyverrel fog- ránsokkal is. kormány párizsi megbízottja jól látta, hogy ják meghódítani. Windisch-Grätz támadása

A fegyveres támadást megelőzte az új mondott a trónról, s helyét unokaöccse, uralkodó trónra lépése. V. Ferdi- I. Ferenc József foglalta el. Az ifjú császár nánd uralkodói alkalmatlansága vallásos buzgalommal hitte, hogy küldeté- már régóta nyilvánvaló volt, ezért a Windisch-Grätsez aherce birodalog vezettm emegmentés „katonapárte "é s egységes ál- I. Ferenc József már 1848. szeptember elején megkezdte lammá formálása. Miután I. Ferenc József beköszöntője a trónváltozás előkészítését. Az október 6-i nem tett esküt a magyar törvényekre, tá- bécsi forradalom inkább sürgette, mint za- mogatói úgy vélték, nagyobb cselekvési varta ezeket a lépéseket. A forradalom el- szabadsággal rendelkezik a magyar alkot- Az ifjú császár bemu- nyomása, majd az egységes Ausztria prog- mányosság felszámolásában. tatkozó kiáltványá- ramját képviselő Schwarzenberg herceg A trónváltozás híre december 5-én ér- ban a birodalom november 21-i kormányalakítása után csak kezett meg Budapestre. Kossuth röviden népeinek egyenjogú- hetek kérdése volt Ferdinánd lemondása. lemondási komédiának nyilvánította, és az ságát, a polgárok általa javasolt országgyűlési nyilatkozat törvény előtti egyen- úgy foglalt állást, hogy „Magyarország ki- lőségét, a népképvi- A trónváltozás egyik indoka az volt, rályi széke, a nemzet előleges megegyezése seleti törvényhozást hogy Ferdinánd esküt tett a magyar alkot- nélkül csak az emberiség közös törvénye ígérte, de hozzátette: mányra, s ezért a magyar országgyűlés következtében, a koronás király halála ál- csorbítatlanul fenn- a formális törvényesség betartását kérhette tal ürülhet meg". Amíg ez nem történik tartja az összbirodal- rajta számon. Az önkényuralmi központo- meg, „a magyar királyi szék birtokával sen- mat, s végső célja sítást képviselő udvari és a katonai párt ki egyoldalúlag nem rendelkezhetik". Csak „a monarchia vala- fellépésének hatására december 2-án le- mennyi tartományát és néptörzsét egy nagy államtestben" egyesíteni. Egy másik kéziratban pedig felhatalmazta Windisch- Grátzet Magyarorszá- gon a közcsend- és rend helyreállítására.

I. Ferenc József trónra lépése. Litográfia az minősül Magyarország királyának, aki nem mutatkozott; csupán az volt a kérdés, Hadmüveletek a föhadszin- megesküszik a törvényekre, s szabályosan hogy a cs. kir. csapatok mikor indítanak téren, 1848. december- megkoronáztatja magát. Minden más eset döntő támadást Magyarország ellen. 1849. február trónbitorlásnak minősül. Hasonló módon 1848 őszén Nyugat-Magyarország vé- nyilatkozott a Görgei vezette feldunai had- delmét két, egymástól meglehetősen távol sereg is. lévő sereg látta el. Görgei Artúr körülbe- Az országgyűlési határozat tehát eluta- lül 28 000 főnyi feldunai hadserege a Kis- sította a trónváltozást, s továbbra is a jog- Kárpátoktól a Fertő tó déli partjáig állt gyakorlásában nyilvánvalóan korlátozott fel. Perczel Mór mintegy 9000-10 000 V. Ferdinándot tekintette Magyarország katonája a Mura mentén állomásozott. királyának. Nem zárkózott azonban el Görgeivel szemben egy közel 55 000 főnyi I. Ferenc József későbbi elismerése elől, ha hadsereg készült betörni Alfred zu Win- az hajlandó betartani az alkotmányos já- disch-Gratz tábornagy vezetésével. Per- tékszabályokat. Erre azonban semmi esély czeit délről és nyugatról egy-egy, köriil- Mészáros Lázár hadügy- reménykedett, hogy a cs. kir. fősereg tá- miniszter képmása. madása elmarad, hiszen egy téli hadjárat Olajfestmény viszontagságai a támadó félnek is komoly gondokat okozhatnak. E remények ellené- re a támadás bekövetkezett. December elején megindult a cs. kir. csapatok támadása. A Galíciából a Felvi- dékre betöri Schlik altábornagy elfoglalta Eperjest és Kassát, s december 11 -én Budamérnél szétszórta Pulszky Sándor ezredes frissen összeszedett seregét. A hónap végén maga a hadügyminiszter, Mészáros Lázár sietett Schlik ellen, de 1849. január 4-én Kassánál az ő támadása is csúfos ku- darcba torkollott. A magyar csapatok Mis- kolcig vonultak vissza. December közepén a főhadszíntéren is megindult a támadás. December 14-én Simunich altábornagy csapatai törtek be a Nádasi-szoroson, és 16-án Nagyszom- batnál megverték Guyon Richárd ezredes belül 6000 főnyi sereg támadása fenye- csapatait. Ugyanezen a napon a Windisch- gette. Grátz vezette cs. kir. fősereg a Lajta men- Az ellenséges betörésről 1848 novembe- tén lendült támadásba, és szinte elsöpörte re óta folyamatosan érkeztek a hírek. Mi- maga elől Görgei feldunai hadseregét. után mindegyik álhírnek bizonyult, a ma- Görgei Győrnél kísérelte meg feltartóztat- gyar politikai és katonai vezetés már abban ni az ellenséges főerőket, de a kemény tél-

A móri ütközet, 1848. december 30. ben a város körüli folyók és mocsarak csapatokat felhozzák a Közép-Ti- olyan keményre fagytak, hogy ágyúval is át szához. lehetett kelni rajtuk. így aztán az utolsó 1849. január 3-án Görgei pillanatban kivonta csapatait a győri sán- huszárai Téténynél visszaver- cokból, s megindult velük a főváros felé. ték Jellaéid csapatait, majd Windisch-Grätz gyönyörűenátkelte előkészítettk a Dune a bal partjára. Görgei seregének bekerítését, ám a Győrbe Az utolsó magyar csapatok bevonuló cs. kir. csapatok csak néhány ita- január 5-én hagyták el Pes- lozó huszárt találtak az egyik csapszékben tet, s a cs. kir. csapatok még - a magyar fősereg már távol járt. aznap megszállták a fővárost. Kossuth abban reménykedett, hogy leg- Budapest feladása előtt Gör- alább a főváros előtt sikerül megállítani gei feldunai hadtestét tömegesen a császári ármádiát. Ezért a Délvidékről hagyták el a volt cs. kir. tisztek. erősítéseket rendelt fel a fővárosba, Perczel Görgei ezért 1849. január 5-én Vácott Mór tábornokot pedig arra utasította, nyilatkozatot bocsátott ki, amelyben köz- Nemzetőri jelvény, 1848 hogy egyesüljön Görgeivel. Perczel még az zétette azokat a politikai elveket, amelye- egyesülés megtörténte előtt, december 30-án kért a hadsereg hajlandó harcolni. Mórnál megütközött Jellaciccsal, s az üt- Budapest bevétele után Windisch-Grätz közetben súlyos vereséget szenvedett, csa- azt hitte, hogy megnyerte a háborút. Gör- patainak egyharmada a csatamezőn ma- gei csapatai a főváros feladása után a hadi- radt vagy fogságba esett. tervnek megfelelően megindultak Lipót- A móri vereség után többé nem volt re- vár felé. Mivel attól lehetett tartani, hogy mény arra, hogy a főváros előtt meg lehes- az előtte álló és az őt üldöző császári csa- sen állítani az ellenséges támadást. Az or- patok gyűrűjébe kerül, január közepén szággyűlés és az Országos Honvédelmi északra, a bányavárosokba vonult, majd Bizottmány december 31-én úgy döntött, hogy átteszi székhelyét Debrecenbe. Előtte Görgei váci nyilatkozata, 1849. január 5. egy békekövetséget küldött Windisch- Grátzhez, de a herceg válasza, az „Unbe- „1-ször. A feldunai hadsereg letett esküjéhez hű marad s Magyaror- dingte Unterwerfung" (feltétlen alávetés) szágnak V. Ferdinánd király által szentesített alkotmánya érdekében, semmi jót nem ígért. Ahogy az sem, hogy minden külső ellenséggel határozottan szembeszáll. a küldöttség egyik tagját, Batthyány Lajost a cs. kir. csapatok fővárosi bevonulása 2-szor. Nem kisebb határozottsággal azonban fel fog lépni mindazok után letartóztatták. ellen, kik az ország belsejében az alkotmányos királyságot idő előtti köztársasági izgatásokkal felforgatni megkísértenék. Január 2-án, a főváros kiürítése előtt tartott haditanács határozott a magyar erők 3-szor. Az alkotmányos királyság fogalmából - melyért a feldunai tiszántúli összpontosításáról. Az elfogadott hadsereg utolsó emberig harcolni kész - önként következik, miszerint haditerv úgy intézkedett, hogy a felső-tiszai a hadsereg csak azon parancsoknak fog engedelmeskedni, melyeket és a Perczel-hadtest pedig a Tisza vonalán hozzá a felelős magyar hadügyminiszter, vagy helyettese (jelenleg foglal állást. Az összpontosítás sikere érde- Vetter tábornok) törvényes alakban bocsát ki. kében Görgei tábornok feldunai hadteste 4-szer. A feldunai hadsereg szem előtt tartva Magyarhon alkotmá- egy északnyugati irányú elterelő műveletet nyára letett esküjét, s a katonai becsületet: tökéletesen tudja, mit hajt végre az ostromlott Lipótvár felmen- akar s mit kell tennie; - kinyilatkoztatja, miképp az ellenséggeli bár- tésére, majd a bányavárosokon át vonul mily alkudozásnak eredményét csak úgy fogja elismerni, ha ezen vissza a Felső-Tiszához. A felső-tiszai had- alkudozás egyrészt Magyarország azon alkotmányformáját, melyre test január 4-ei kassai veresége miatt né- a hadsereg megesküdött, másrészt pedig magának a hadseregnek hány nap múlva a tervet azzal egészítették katonai becsületét biztosítandja." ki, hogy a Délvidéket is feladják, az ottani csapatai a kassai ütközet után a Felvidék Lipótvár szerepe pacifikációjával foglalkoztak, s az így nyert idő elegendő volt a magyar csapatok meg- Görgei üldözését jelentős mértékben akadályozta a korszerűtlen erősítéséhez és újjászervezéséhez. Schlik lipótvári erőd, amelynek őrsége többszöri felszólítás és az erőd löve- csak január 19-én kezdett újabb támadás- tésének megkezdése után csak február 2-án kapitulált. Az erőd alatt ba. Január 22-23-án Klapka csapatai Tár- lekötött cs. kir. csapatok pedig hiányoztak mind a Görgei elleni had- műveletben, mind Komárom körülvételénél. cáinál és Bodrogkeresztúrnál megállították a támadást. Schlik január végén erősíté- seket kapott Windisch-Grätztől, s újabb több kisebb vesztes ütközet után a Szepes- támadásba kezdett. Klapka ezért feladta ségen át megindult a Felső-Tisza felé. Gör- a Bodrog vonalát, s a Tisza vonalára vonult gei felvidéki hadjáratának következtében vissza. Január 31-én Tokajnál ismét visszaverte Schlik csapatait. Ezután Schlik meg- Windisch-Grätz nem mert elmozdulni Bu- dapestről, s az így nyert két hét elegendő kezdte visszavonulását Kassa felé. Miután volt ahhoz, hogy megszilárduljon a ma- Görgei csapatai 1849. február 5-én a Bra- gyar védelem. nyiszkói-hágónál áttörtek a szembenálló A Közép-Tisza védelmét ellátó Perczel cs. kir. csapatok védelmén, s megjelentek január 22-25-én Franz Ottinger tábornok Schlik háta mögött, végre eljött az ellentá- lovas dandárját űzte egészen Pest határáig, madás ideje is. s ezzel annyira megrémítette Windisch- Egy ideig a Délvidéken is folytatódott Grátzet, hogy az a Görgeit üldöző erők te- a cs. kir. csapatok sikersorozata. Január 2-án kintélyes részét is visszarendelte. Pancsovánál a Kiss Ernő vezette bánsági A főváros feladása után átvezényelt erő- magyar hadtest súlyos vereséget szenve- sítések birtokában a Mészáros helyére ki- dett. A hónap végén a magyar csapatok nevezett Klapka György ezredes a Felső-Ti- feladták a Bácskát és a Bánságot, s a délvi- szánál megállította Schlik csapatait. Schlik déki szerb és cs. kir. erők megkezdték elő-

Franz Schlik altábornagy rohamra vezényli csapatait Tárcáinál 1849. január 22-én. Litográfia nyomulásukat Szeged és Arad felé. Ezzel februárjában a Nugent vezette cs. kir. csa- Erdély 1848. december- egy időben a Dél-Dunántúl is a Laval patok megkezdték Pétervárad körülzárá- 1849. február Nugent táborszernagy vezette cs. kir. csa- sát, de komoly ostrommal nem próbál- patok kezére került. A szlavóniai cs. kir. koztak. csapatok már 1849. január végén meg- A magyar csapatok a Maros vonalá- kezdték Eszék körülvevését, majd az erőd ra vonultak vissza. A szerbek a Bácska és rövid ostrom után, február 14-én a vár- a Bánság nagy részének meghódoltatása őrség büntetlensége fejében kapitulált. után megkísérelték birtokukba venni ezt 1849 januárjában a Délvidék kiürítésekor a vonalat, s érintkezésbe lépni a Duna-Ti- a magyarok öt hónapra elegendő élelem- sza közén előnyomuló cs. kir. főerőkkel. mel látták el a pétervárad i várőrséget. 1849 Február 8-án Joseph Glaeser altábornagy Henryk Dembihski közben Puchner kérésére orosz csapatok altábornagy képmása szállták meg Nagyszebeni és Brassót. Bem a piski győzelem után bámulatos gyorsasággal Észak-Erdélyben termett. Urban ezredes csapatai ugyanis Bukoviná- ból ismét betörtek, s Királynémetinél meg- verték Riczkó Ignác ezredes csapatait. Bem február 26-án ismét megverte az amúgy is visszavonulóban lévő ellenséget, s ezt kö- vetően ezen a szakaszon 1849 júniusáig hallgattak a fegyverek. Március elején Bem ismét Nagyszeben ellen fordult. Nem volt könnyű dolga, hiszen Puchner megsegítésére, a Szászföld biztosítására február elején körülbelül 7000 orosz katona érkezett Havasalföldről. (Ez volt az első orosz intervenció.) Bem március 2-3-án Medgyesnél megütközött Puchner- rel, majd a vereség után Segesvárra vonult vissza. Puchner úgy látta, végre eljött az ő ideje. Csapatait több úton indította meg Se- csapatai feltörték az aradi magyar ostrom- gesvár felé, hogy Bem seregét teljesen beke- zárat, s több hétre elegendő élelmiszerrel rítse. Egyedül a Segesvárról Nagyszebenbe és lőszerrel látták el a várőrséget. A magyar vezető út maradt fedezetlenül. csapatok ugyan visszafoglalták a várost, de Bem rögtön felismerte a nagy esélyt, hetekbe telt, mire az ostromzárat ismét si- csapataival március 11-én erőltetett me- került teljessé tenni. Február 11-én egy netben Nagyszeben előtt termett. Megver- szerb különítmény elfoglalta Újszegedet, te az elé siető helyőrséget, majd az égő vá- és lövette Szegedet. A magyar csapatok ros fényénél az éjszaka folyamán bevette Hadik Gusztáv vezetésével visszafoglalták a várost. Nagyszeben bevételével szinte ösz- Újszegedet, a szerbeket pedig Szőregre űz- szeomlott a császári és orosz erők ellenál- ték vissza. lása. Március végére Bem egész Erdélyt Válságos napok sorát élte át az erdélyi megtisztította tőlük. Csak a gyulafehérvári hadsereg is. 1849. január közepén Bem be- erőd és a dévai sziklavár maradt a cs. kir. vonult a Székelyföldre, majd a Szászföld csapatok és az erdélyi Érchegység egy része felé, Nagyszeben ellen fordult. Január 21-én a román felkelők kezén. itt súlyos vereséget szenvedett. Az ezt kö- A Debrecenbe érkező, megfogyatko- vető kéthetes visszavonulásban egyik ku- zott létszámú országgyűlés január 8-án darc érte a másik után. „Négy nap dörgött tartotta első ülését, s azután rendszeresen az ágyú Vízakna és Déva között" - írta ülésezett. Az országgyűlésen a baloldal és a visszavonulásról a sereggel tartó Petőfi. a jobboldal, az úgynevezett békepárt vi- A Magyarországról kapott erősítések szonylagos egyensúlyban volt. A képvi- birtokában Bem a piski hídnál megállítot- selőház radikális határozatokat hozott ta Puchner csapatait. „Ha ez a híd elvész, a harcban gyáván viselkedő tisztek, a ha- egész Erdély elvész" - lelkesítette katonáit. zaárulók ellen, de ezek alkalmazása ritkán A február 9-én vívott ütközetben Puchner követte a határozatok betűit. súlyos vereséget szenvedett, s kénytelen A Debrecenben összeülő képviselőház volt visszavonulni Nagyszeben felé. Idő- létszáma igencsak hiányos volt. Több tucat képviselő maradt távol, vonult el birtoká- közé. Helyükre a szabadságharc végéig ösz- Erdély 1849. február 9.- ra, hogy ott várja ki a hadiszerencse fordu- szesen 45 főt választottak meg. 1849. március vége latát. A borúlátóbbak Windisch-Grätznél 1849. január végén a Tisza mögött meg- vagy valamelyi cs. kir. biztosnál jelentkez- kezdődött a magyar csapatok összevonása. tek. A képviselőház ezért határozott a tá- Klapka és Perczel sikerei, Görgei branyisz- vollevő képviselők igazolásáról. Azokat kói áttörése után eljött az ellentámadás a képviselőket, akik nem rendelkeztek va- ideje, ez azonban késedelmet szenvedett. lamilyen kormányzati megbízással, vagy A koncentrált fősereg vezérévé Kossuth nem tudták igazolni távollétük okát, meg- a Franciaországból érkezett lengyel tábor- fosztották képviselői mandátumuktól. Ösz- nokot, Henryk Dembinskit nevezte ki. El- szesen 81 képviselő került a nem igazoltak határozásába az is belejátszott, hogy félre- A kápolnai csatát követő visszavonulás A gyémántper során Dembinski ismét tanújelét adta hadvezéri alkalmatlanságának, s így az Az országgyűlésben kemény küzdelem folyt a radikálisok és az úgy- elégedetlen tisztikar Szemere Bertalan or- nevezett békepárt között. A radikálisok egyik vezetője, Madarász szágos biztos közreműködésével, március László az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja is volt. Madarász 3-án Tiszafüreden letette őt a fővezérség- egyben az Országos Rendőri Hivatalt is vezette. Ez a hivatal őrizte ről. A döntést március 4-én a táborba ér- és kezelte a Görgei által kivégzett Zichy Ödön gróf ékszereit. 1849 kező Kossuth is jóváhagyta. márciusában kiderült, hogy az ékszerek egy része eltűnt, s ezért a képviselőház vizsgálatot rendelt el az ügyben. A vizsgálat megállapí- Dembinski haditerve arra épült, hogy totta, hogy Madarász valószínűleg hűtlenül kezelte a vagyontárgya- Szolnoknál Damjanich János és Vécsey kat. Madarász kénytelen volt lemondani képviselőségéről, s buká- Károly vezérőrnagyok hadosztályai eltere- sával a radikálisok is visszaszorultak. lő támadást indítanak, s ezzel lehetővé te- szik a magyar főerők észrevétlen előnyo- mulását. A kápolnai csata áthúzta ezt a értette Görgei váci nyilatkozatát, s azt hitte, számítást. Damjanich és Vécsey csak már- hogy a tábornok fel akarja mondani az en- cius 5-én támadták meg a Szolnokot védő gedelmességet az Országos Honvédelmi Bi- Karger-dandárt, és súlyos vereséget mér- zottmánynak. Dembinski kinevezése rossz tek rá. A cs. kir. csapatok körülbelül 500 választásnak bizonyult. A lengyel tábornok embert veszítettek. már kinevezése után összeveszett szinte valamennyi alárendeltjével. A józan észnek el- lentmondó intézkedéseivel elszalasztotta Schlik elszigetelten álló hadtestét, és szétta- golta a rendelkezésére álló erőket. így az- után, amikor február végén Windisch-Grätz végre felébredt téli álmából, és megindult Debrecen felé, a február 26-27-i kápolnai csatában a magyar főseregnek alig fele vett részt, s szenvedett vereséget.

A megszállt területek közigazgatása

A magyar főváros elfoglalása után Windisch-Grätz kinevezte a volt alkancellárt, Szőgyény Lászlót a „Magyarországi királyi ideiglenes polgári közigazgatás" elnökévé, s feladatává tette Magyarország ideiglenes igazgatási tervezetének kidolgozását. Az ideiglenes pol- gári közigazgatás tagjai a magyar konzervatív arisztokráciából és az 1848 előtti hivatalnoki karból kerültek ki. Szőgyény László közigazga- tási tervezete alapján az új hatóság nyelve a magyar lett. Az elfoglalt Alfred zu Windisch-Grätz. Színezett litográfia területeken kezdetben három katonai kerületet állítottak fel Pozsony, Buda és Sopron székhellyel. A kerületekben lévő megyék tisztikara A kápolnai csatát követően Windisch- tovább működhetett a kompromittáltak eltávolítása után. Ugyanez Grätz túlzott optimizmusról tanúskodó vonatkozott a városi tanácsokra. A megyék és a szabad királyi váro- hadijelentést küldött az Olmützben tartóz- sok élére Windisch-Grätz királyi biztosokat nevezett ki. Az ostromál- lapotra hivatkozva, a főispánok nem gyakorolhatták hatáskörüket, kodó császári udvarba. E jelentés hibás kö- és a törvényhatósági bizottmányok helyett az alispánok és a polgár- vetkeztetésekre ragadtatta az udvari körö- mesterek vitték az ügyeket. ket, amelyek elérkezettnek látták az időt az alkotmányosság és abszolutizmus között A kápolnai csata 1849. február 27-én. Than Mór vízfestménye

folyó küzdelem végleges rendezésére. Már- sított, megszüntette az eddigi területi kü- cius 4-én az uralkodó feloszlatta a Krem- lönbségeket, emellett (mellékesen) részek- sierben ülésező, a saját, demokratikus al- re osztotta és beolvasztotta Magyarorszá- kotmánytervével éppen elkészülő Birodalmi got is. Ez az alkotmány soha nem lépett Gyűlést, s maga adott alkotmányt népeinek. életbe; egyelőre a háború végéig, majd az Ez az úgynevezett oktrojált alkotmány, utolsó ítéletig halasztották el bevezetését; amely a császárnak szinte teljhatalmat bizto- 1851-ben hatályon kívül helyezték.

A szolnoki magyar győzelem 1849. március 5-én: a lengyel légió dzsidásainak küzdelme a 3. (Ferenc József) dragonyosezreddel. Színezett litográfia

A függetlenségi háború

1849 tavasza • 72

A Szemere-kormány működése • 82

Az orosz intervenció • 88

Az emigráció és a megtorlás • 106

Utószó • 111 1849 tavasza

embinskiGrátz is megindította csapatai leváltást aCibakház után 1849a . már- cius 8-án Kossuth Vetter Antal ve- felé. Amikor március 17-én este a magyar zérőrnagyot nevezte ki a magyar fősereg táborba szállt, Vetter még mit sem Dfősereg fővezérévé. Vetter haditerve az tudott erről a hadmozdulatról. A seregnek volt, hogy Görgei VII. hadtestét Miskolc másnap, 18-án kellett volna megindulnia felé indítja, ő maga pedig a főerőkkel Ci- Nagykőrös felé. Közben azt a hírt kapta, bakházánál átkel a Tiszán, majd igyekszik hogy Nagykőrösön 40 000 cs. kir. katona állomásozik. Vetter ezért haditanácsot Tavaszi hadjárat az ellenség oldalába kerülni. A magyar fő- a főhadszintéren, sereg március 16-17-én kelt át a cibakhá- hívott össze, amelyen azt javasolta, hogy 1849. március-május zi hídon a Tiszán. Időközben Windisch- a sereg forduljon Abony felé, s az ott álló A tavaszi hadjárat kezdetén a hadszín- Vetter Antal képmása. tér egészét tekintve, Windisch-Grätz erői Olajfestmény voltak fölényben, 55 000 császári katona állt szemben 47 000 honvéddel. Ám az Egerben Klapka György által kidolgozott és Gyöngyösön véglegesített magyar haditerv kiegyenlítette ezt a hátrányt. A terv szerint a sereg egyharmada Hatvannál áll- va, magára vonja a cs. kir. fővezér figyel- mét, s ezalatt a többiek egy délnyugati ke- rülővel igyekeznek az ellenséges fősereg hátába kerülni. A terv kockázatos volt, hiszen ha a császáriak felfedezik, hogy Hat- vannál csupán a magyar sereg kisebb ré- sze áll, könnyen megsemmisíthetik azt, s egyben elvághatják a többiek utánpótlá- si vonalait.

A tavaszi hadjárat nyitányaként egy magyar különítmény március 25-én kikerget- ellenséges balszárnyat támadja meg. A ha- te Losoncról az osztrák helyőrséget. Április ditanács a Cibakházán át történő visszavo- 2-án Hatvannál került sor az első komoly nulás mellett döntött. Március 18-19-én összecsapásra. A félszemű Schlik, a császá- a magyar főerők visszatértek a Tisza bal ri sereg legjobb tábornoka „egy kis nyúlva- partjára, s a fővezér észak felé indította dászatra" hívta katonáit, de a vadászat vé- csapatait. gén a vadász futott a nyúl elől. Gáspár Március 18-án egy kereskedő közölte András ezredes csapatai alaposan megker- a cs. kir. csapatokkal, hogy előző nap óriási gették az osztrákokat. magyar erők keltek át a Tiszán, s nyomul- Közben Damjanich János, Klapka György tak előre Nagykőrös felé, majd visszatértek és Aulich Lajos csapatai a Jászságon át meg- Franz Schlik altábornagy. a Tisza mögé. Windisch-Grätz nem értette indultak Pest felé. Április 4-én Klapka csa- Színezett litográfia a dolgot, mindenesetre letett a cibakházi áttörési kísérletről. Március 20-án pedig befutottak az első hírek Görgei tokaji átke- léséről, s a cs. kir. fővezér megkezdte csapatai északi irányú átcsoportosítását. Az átcsoportosítás közben Vetter megbetege- dett, s újabb fővezérről kellett gondoskodni. Kossuth először arra gondolt, hogy ő maga látja el ezt a tisztet, azonban a tábor- nokok lebeszélték erről. A hadsereg több- sége Görgei kinevezését tekintette termé- szetesnek, s ezért Kossuth március 30-án ideiglenesen őt bízta meg a fővezérséggel. (A kinevezés véglegesítésére nem került sor, de miután Görgei 1849 májusában el- vállalta a hadügyminiszterséget, egészen 1849. július 1-jéig ő volt a magyar hadsereg fővezére is.) A tápióbicskei ütközet. Színezett litográfia

patai Tápióbicskénél ütköztek bele Jellacic Windisch-Grätz azt sem tudta, hol áll utóvédjébe. Klapka csapatai megfutottak, a feje. Először Hatvan ellen akart támadni, ám a helyszínre érkező Görgei helyreállította de az utolsó pillanatban jobbik eszére hall- a rendet Damjanich honvédjei szuronyro- gatva kivonta csapatait a gyűrűből. Ha- Az isaszegi csata 1849. április 6-án. hammal foglalták vissza a Tápió hídját, majd tározottsága azonban odáig nem terjedt, Színes olajnyomat űzték ki a faluból a határőröket. hogy lemondjon akár egyetlen megszállt pontról is. Így azután, amikor április 6-án Damjanich János Isaszegnél a magyar fősereggel került vezérőrnagy képmása szembe, mindössze csapatainak felét moz- gósíthatta. A császári sereg így is komoly ellenfélnek bizonyult. Klapka ingadozó csapatait megint Görgeinek kellett meg- állítania, s csak Damjanich honvédjeinek kitartásán és Aulich Lajos öntevékeny fel- lépésén múlt, hogy a csata magyar győzel- met hozott. A támadás második szakaszában a fővá- ros előtt álló magyar csapatok Aulich Lajos vezetésével ismét megtévesztették az ellensé- ges fősereget, amely tíz napig nem tudta, hol vannak a magyar főerők. Ezalatt a Görgei vezette magyar főoszlop észak felé tartott. Április 10-én Damjanich katonái bevették főhadiszálláson közvetlen közelből volt ta- Vácot. Az ütközetben maga az ellenséges núja a honvédsereg sikereinek. Kossuth parancsnok, Götz tábornok is elesett. Debrecenbe visszatérve, április 12-én az Április 19-én Nagysallónál a magyarok OHB-nak terjesztette elő tervét a függet- egy újonnan szervezett császári hadtest- lenség kimondásáról és a Habsburg-Lo- tel találták szemben magukat. A győzelem tharingiai uralkodóház trónfosztásáról. ízét már többször megízlelő honvédek A testület tagjai nem különösebben lelke- előtt azonban nem volt akadály, az ellensé- sedtek az ötletért. get szinte szétzúzták. A Windisch-Grätz A fontos azonban nem ez, hanem az or- utódjául kinevezett Welden táborszernagy szággyűlés állásfoglalása volt. Április 13-án kénytelen volt kiüríteni a fővárost, csupán Kossuth országgyűlési zárt ülést hívott ösz- a budai várban hagyott őrséget. Jellacic sze, s ezen indítványozta az ország függet- hadtestét leküldte a Délvidékre, ő maga lenségének és a Habsburg-ház trónfosztá- pedig a főerővel a nyugati határszélre vonult vissza. A gödöllői haditerv Közben a magyar fősereg elérte Komá- romot. Az erődöt 1849 januárjában körül- Gödöllőn a magyar hadvezetés újabb megkerülő hadművelet tervét zárták, március óta pedig ostromolták és dolgozta ki április 7-én. Ennek lényege az volt, hogy a főváros előtt bombázták a császári csapatok. Görgei hátrahagyják Aulich Lajos II. hadtestét és a 12. hadosztályt. Ehhez csapatai előbb a Duna bal partján lévő az erőhöz észak felől a VII. hadtest Kmety-hadosztálya csatlakozik, osztrák állásokat számolták fel, majd ápri- amely fedezi az I. és III. hadtest, illetve a VII. hadtest két hadosztálya lis 26-án egy frissen eszkábált tutajhídon elvonulását. Az I. és III. hadtest beveszi Vácot, majd a VII. hadtest két átkeltek a jobb partra. A hajnali órákban hadosztályával a Garamhoz vonul. AII. hadtest és a 12. hadosztály elfoglalták az osztrákok sáncait, majd feladata ezután az, hogy tüntető támadásokkal elhitessék: a magyar megütköztek a visszavonuló császári főse- főerők továbbra is Pest előtt állnak. Közben a magyar főerők átkelnek reggel. A csata lényegében döntetlen ma- a Garamon, majd észak felől felmentik Komáromot. Ezt követően át- radt, Welden csapatai Győr felé vonultak kelnek a Duna jobb partjára, s dél felől is felszámolják az ostromzárat. vissza, Komárom viszont felszabadult. Kossuth a tavaszi magyar győzelmek Ezután az ellenség vagy kiüríti a fővárost, s visszavonul Bécs felé, után látta elérkezettnek az időt arra, hogy vagy annak a veszélynek teszi ki magát, hogy a magyar fősereg válaszoljon az olmützi alkotmányra. A ta- bekeríti a főváros környékén. vaszi hadjárat első szakaszában a magyar A debreceni nagytemplom belső tere

sának kimondását. A kortársi beszámolók Kossuth a Nagytemplomban, egy inkább szerint Kossuthnak nem sikerült meggyőz- népgyűlésre emlékeztető ülésen terjesztet- nie a képviselők mindegyikét e lépések cél- te elő a Magyarország függetlenségének ki- szerűségéről. Kossuth két dologgal érvelt. mondásáról és a Habsburg-Lotharingiai Amíg Magyarország nem független ország, uralkodóház trónfosztásáról szóló hatá- nem számíthat diplomáciai elismerésre rozattervezetét. A tömeg elvette az esede- sem. Márpedig az olasz ügyek rendezésére ges ellenzők bátorságát. Kossuth javaslatát összeülő brüsszeli kongresszuson így köny- a képviselők közfelkiáltással, s nem szava- A fiatal Ferenc József. nyen Magyarország nélkül hozhatnak ha- zással fogadták el. Az országgyűlés egyben Olajfestmény tározatot az ország jövőjéről. Másrészt az- kormányzóelnökké, tehát ideiglenes állam- zal érvelt, hogy a sereg sürgeti a választ, fővé választotta Kossuthot. A döntéseket s inkább „mi tegyünk, nehogy a sereg te- formulázó Függetlenségi Nyilatkozatot, amely gyen". A zárt üléseken nem volt szavazás, nagyobbrészt Kossuth munkája volt, április s Kossuth azzal zárta azt le, hogy „ha 19-én fogadta el az országgyűlés. sok ellenvéleményűt talált volna, visz- Ez a lépés azt jelentette, hogy a Magyar- szahúzza vala indítványát". ország és Ausztria közötti konfliktus csak Másnap, április 14-én összeült a nyílt valamelyik fél teljes győzelmével érhet vé- ülés. Ennek kezdetén loan Drágos biha- get. Az osztrák politikusok ezt már eddig is ri román képviselő javasolta, hogy a nap így gondolták, s Kossuth csupán levonta az ünnepélyességére való tekintettel azt ne ebből fakadó következtetéseket. Ezzel a lé- a református kollégium nagytermében, péssel egyrészt az országgyűlésen belül hanem a Nagytemplomban tartsák. A kép- erősödő „békepártot" akarta lehetetlenné viselőház elfogadta az indítványt. Ezután tenni, másrészt számított a nyugati nagyhatalmak Magyarország oldalán történő A Függetlenségi Nyilatkozat beavatkozására, vagy legalábbis az ország függetlenségének elismerésére. Számításai azonban nem igazolódtak. A békepárt ugyanis nem volt olyan erős, s főleg, Kos- suthtal szemben nem tudott olyan ellenje- löltet felléptetni, hogy megfordíthatta volna az ország politikai hangulatát, s elvtelen kiegyezésbe hajszolhatta volna a nemzetet (amit egyébként nem is akart). A külföldi magyar ágensek kötelesség- szerűen közzétették a Függetlenségi Nyi- latkozat némileg átstilizált szövegét a kü- lönböző világnyelveken. Ám a nyugati nagyhatalmak sokkal szükségesebbnek tartották Ausztriát az európai egyensúly szempontjából annál, hogysem Magyar- ország kedvéért felhagytak volna eddigi politikájukkal. A döntésnek tehát nem voltak kedvező külpolitikai következmé- nyei, de kedvezőtlenek sem. Az oroszok segítségül hívását már a hír megérkezte sül a cs. kir. fősereggel, illetve, hogy a Dél- előtt elhatározták Bécsben. A függetlenség Dunántúlon állomásozó cs. kir. csapatok kimondása és a trónfosztás tehát egysze- is ezt tehetik. rűen fölösleges volt, semmi több. A függetlenség kimondását a külpoliti- „1-ör. Magyarország a vele törvényesen egyesült Erdéllyel és hozzá kai fejlemények sem igazolták. Károly Al- tartozó minden részekkel és tartományokkal egyetemben szabad, bert piemonti-szárd király még 1849. önálló és független európai státusnak nyilváníttatik, s ezen egész március 12-én felmondta az 1848 augusz- státus területi egysége feloszthatatlannak s épsége sérthetetlennek tusában Ausztriával kötött fegyverszüne- kijelentetik. tet. A Habsburg Birodalom ezzel ismét kétfrontos háborúra kényszerült. A erővi- 2-or: A Habsburg-Lothringeni ház, a magyar nemzet elleni árulása, szonyok kiegyenlítettek voltak. Radetzky hitszegése és fegyverfogása által, nem különben azon merény által, azonban március 23-án Novaránál szét- miszerint az ország területi épségének eldarabolását, Erdélynek, Horvátországnak, Szlavóniának, Fiúménak és kerületének verte a szárd hadsereget. Károly Albert le- Magyarországtóli elszakitását s az ország önálló státuséletének el- mondott, a felek fegyverszünetet kötöttek, törlését, fegyveres erőszakkal megkísérteni, evégett idegen hatalom amelyet augusztusban, Milánóban béke- fegyveres erejét is a nemzet legyilkolására használni nem iszonyo- kötés követett. dott, saját kezeivel szaggatván szét úgy a pragmatica sanctiót, mint A magyar fősereg vezetőinek Komá- általában azon kapcsolatot, mely kétoldalú kötések alapján közötte rom felszabadítása után dönteniük kellett s Magyarország között fennállott, - ezen hitszegő Habsburgi s utóbb az újabb hadműveletek irányáról. Bayer Habsburg-Lothringeni ház Magyarország, a vele egyesült Erdély József vezérkari főnök terve az volt, hogy és hozzá tartozó minden részek és tartományok feletti uralkodásból a Duna bal partján törjön előre a hadse- ezennel a nemzet nevében örökre kizáratik, kirekesztetik, a magyar reg, mivel ott csak kis erőkbe ütközik, koronához tartozó minden címek használatától megfosztatik s az or- s könnyedén elérheti Pozsonyt. Görgei szág területéről s minden polgári jogok élvezetéből számkivettetik." a jobb parti támadás híve volt, s Bécsúj- hely felé kívánt támadni. Ezt az aggoda- A Magyar Nemzet Függetlenségi Nyilatkozata, Debrecen, 1849. ápnlis 14-19. lom magyarázta, hogy Jellacic hadteste egye- Velük szemben Klapka tábornok, a ta- Buda osztrák kézen van, sem a Duna vo- vaszi hadjárat tervének kidolgozója Buda nalát, a legfontosabb vízi közlekedési utat, felszabadítása mellett érvelt. Klapka két sem pedig a Dunán átvezető egyetlen ál- fő érvet sorakoztatott fel. Az első volt, landó hidat, a Lánchidat nem használhatja hogy a magyar fősereg a Buda alatt hagyott a magyar sereg. Ez utóbbi komoly fenn- erők nélkül nem elég erős egy újabb táma- akadásokat okozhat az utánpótlás szállítá- dásra. Másodszor azzal érvelt, hogy amíg sában.

Budavár ostroma, 1849. május 4-21. Az erőviszonyok ismeretében az ostrom kétségkívül indokolt volt. A Bécs előtt álló A frankfurti parlament kudarca cs. kir. hadsereg közel kétszeres túlerővel rendelkezett. Görgei tehát Buda alá vonult. 1849. március 28-án került sor Frankfurtban az egységes Németor- Május 4-én megadásra szólította fel a várat szág alkotmányának elfogadására. A frankfurti parlament a császári védő, svájci származású, de debreceni szü- koronát IV. Frigyes Vilmos porosz királynak ajánlotta fel, de az vissza- letésű Heinrich Hentzi tábornokot. Hentzi utasította a demokratikus választás eredményét. A német egység elutasította az ajánlatot, sőt az elkövetkező tehát továbbra sem jött létre, s a demokratikus erők 1849. májusi felkelései sem fordíthatták meg ezt a folyamatot. Ausztriának tehát napokban többször is indokolatlanul lö- nem kellett egy újabb nagyhatalom létrejöttétől, s annak a birodalom vette Pestet, pedig Görgei csapatai onnan német területeire való vonzásától tartania. nem intéztek támadást a vár ellen. Május 21-én a hajnali órákban indult meg a dön- tő roham, s reggel 6-kor már magyar zászló Közben a Délvidéken is kedvezően ala- lobogott a pesti oldalon. A harcban maga kult a katonai helyzet. 1849. március 15-én Hentzi is halálos sebet kapott. A vár bevé- Perczel Mór vette át a bácskai csapatok, tele egyike volt 1848-1849 legrövidebb és a IV. hadtest parancsnokságát. Perczel elő- legsikeresebb ostromműveleteinek: mind- ször Péterváradot mentette fel észak felől össze 17 napig tartott, s 248 ágyú és több az ostromzár alól, majd sikertelen kísérle- Budavár bevétele. Jakobey ezer puska jutott a magyarok kezére. tet tett a déli ostromzár áttörésére. Ezután Károly olajfestménye Az aradi cs. kir. várőrség 1849. Július 1-jén kivonul az erődből. Fametszet

visszafordult, és Szegedről újabb erősítése- kat, majd május 10-én bevonult Pancso- ket vont magához. Április 3-án megtámad- vára. A délvidéki szerb hadtest részekre sza- ta és bevette a szenttamási szerb tábort, kadt. Bem villámgyorsan Malkowski had- amelyet korábban háromszor hiába ostro- testének oldalába küldte dandárjait, mire moltak a magyar csapatok. Április 7-én át- az - a bekerítéstől tartva - elhagyta az or- tört a római sáncokon. Április 12-én meg- szágot. kísérelte a titeli szerb fennsík elfoglalását, Ezzel egy időben az itteni erődök záro- de visszaverték. Újabb erősítéseket vont lásában is komoly változások álltak be. magához, majd április 22-én Zentánál át- Április elején Vécsey Károly vezérőrnagy

Józef Bem díszszablyája kelt a Tiszán. Április 29-én Nagybecskerek vette át az aradi ostromsereg parancsnok- II. Rákóczi György és Melence között döntetlen ütközetet ví- ságát, s egy csatornával április 25-ére el- címerével, vott Kuzman Todorovid csapataival, amely vágta a várőrséget a külvilágtól. A készle- 19. század után mindkét fél visszavonult. Másnap tek kimerülése után a várőrség július l-jén első fele Perczel bevonult Nagybecskerekre. kapitulált. Közben Bem is elhagyta Erdélyt, s áp- Április végén, ezzel egy időben először rilis 16-án áttört a Vaskapu-szoroson, és Bem csapatai foglaltak el megfigyelő állást benyomult a Temesközbe. Elfoglalta Ka- a temesvári erőd környékén. Bemtől Vé- ránsebest és Lúgost, majd Zsombolyán ta- csey csapatai vették át az erőd megfigyelé- lálkozott Perczellel. Közben az Erdélyből sét, s Vécsey szabályos ostromzár alá vette kiszorított cs. kir. hadtest Malkowski altá- az erődöt. 1849. augusztus elején már csak bornagy vezetésével Orsovánál ismét betört napok kérdése volt, hogy az őrség rákény- Magyarországra. Bem és Perczel megálla- szerüljön az erőd feladására. podtak, hogy Perczel Todorovic üldözését Az észak-magyarországi hadszíntér leg- folytatja, Bem pedig Matkowski ellen for- keletibb szakaszán, Ung, Bereg és Má- dul. Perczel május 7-én Tomasevác és Uz- ramaros megyék területén csak kisebb din között ismét megverte a szerb csapato- honvédcsapatok látták el a galíciai határ védelmét. Ezek állandó előőrsi harcokat Vécsey Károly vezérőrnagy folytattak a határ túloldaláról be-betörő képmása. Litográfia cs. kir. csapatokkal. A cs. kir. hadvezetés a magyarországi hadi helyzet kedvezőtlen alakulása miatt úgy döntött, hogy a Galí- ciában nélkülözhető erőket Gustav Vogel altábornagy parancsnoksága alatt a ma- gyarországi hadszíntérre irányítja. Az egyik dandár Joseph Barco vezérőrnagy vezény- letével Munkács, a másik kettő Eperjes és Lőcse felé nyomult előre. Komolyabb har- cokra csak az első dandárnál került sor. Április 22-én Podheringnél a magyar csapatok egy lényegében tüzérségi összecsa- pásra korlátozódó ütközetben visszavonu- lásra kényszerítették Barcót. A másik két dandárnak Kassán át Miskolc felé kellett bornagyot. Dembinski azonban jó szokása volna előnyomulnia, ám Windisch-Grätz szerint meg sem kísérelte üldöztetni a lét- tábornagy április 10-i utasítása következ- számban gyengébb cs. kir. erőket, hanem tében ezek Rimaszombat felé indultak, inkább védőállást foglalt el, s azzal a gon- majd május közepén csatlakoztak a cs. kir. dolattal foglalkozott, hogy betör Galíciába, fősereghez. A visszavonulókat Görgey Ár- ám ettől a minisztertanács Klapka javasla- min és Beniczky Lajos őrnagyok különít- tára eltiltotta. Május elején ebbe a térségbe ményei üldözték. Barco Galícián átvonul- irányították a lengyel légió különböző egy- va csatlakozott a főerőkhöz. ségeit is, Józef Wysocki vezérőrnagy veze- A hasonló betörések megakadályozására tésével. Május végén Dembinski lemondott Kossuth április 19-én a felső-magyarorszá- a vezérségről, de csak június 18-án adta át gi csapatok, a későbbi IX. hadtest parancs- a parancsnokságot az azzal megbízott Wy- nokává nevezte ki Henryk Dembinski altá- sockinak.

Kossuth Lajos és tábornokai: Klapka György, Perczel Mór, Henryk Dembinski, Józef Bem és Aulich Lajos. Színezett rajz A Szemere-kormány működése

ájus 2-án Szemere Bertalan veze- tésével megalakult az új magyar kormány. Tagjai között a reform- Mkor és az önvédelmi harc jelentős alakjait találjuk. Szemere kapta a miniszterelnök- ség mellett a belügyi tárcát. A hadügymi- nisztérium vezetését Kossuth Görgeinek ajánlotta fel. (1849. július 14-től Aulich Lajos töltötte be c posztot.) A külügyeket a volt délvidéki országos biztos, Batthyány Kázmér gróf, az igazságügyet a fősereg kormánybiztosa, a szerb származású Vu- kovics Sebő irányította. A közlekedés- és közmunkaügyi minisztériumot Erdély or- szágos biztosa, az ősz Csány László kapta. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a ne-

ves történetíró, Horváth Mihály, a pénz- Lovassági honvédzászló címerrel ügyminiszter a Kossuth lemondása óta a pénzügyeket irányító Duschck Ferenc lett. A földművelés-, ipar- és kereskede- lemügyi miniszterséget nem töltötték be, a minisztert itt Batthyány Kázmér helyet- „Először: a minisztérium magát forradalmi kormánynak vallja be. Éppen tesítette. azért nem irtózik semmi eszköztől, mi a haza megmentésére megkí- Szemere miniszterelnök az új kormány vántatik, semmitől, saját felelőssége alatt. Amint a béke helyreáll, meg- beiktatásakor forradalmi, respublikái és szűnik forradalmi kormány lenni; mert rendkívüli szabályokhoz vég- demokráciái irányúnak mondta kormá- szükség nélkül nyúlni polgári bűn volna. Másodszor: a minisztérium nyát, s megállapította, hogy a függetlenség magát respublikái irányúnak vallja. Minden törekvésnek ellene lesz, ml kimondása „a dinasztia s az ország közti a monarchiára visszavezethetne; de ellene lesz minden respublikának kérdést európai kérdéssé tette". A rövid is, mely a községi rendszer, családi élet s munkabiztosságon túl, a tu- beszéd azért is érdekes volt, mert a magyar lajdonjogon s ennek rovására alkottatnék. Oly respublikát akar - ha Is- országgyűlés ugyan kimondta az ország ten megsegít -, mely inkább boldogítson, mint fényljék. Harmadszor: függetlenségét, de államformát nem vál- a minisztérium magát demokratai irányúnak vallja. Demokratal értelem- toztatott. Magyarország továbbra is meg- ben kíván és fog minden törvényeket formuláztatni, A népfelségnek maradt alkotmányos monarchiának, csak elvét minden, de minden következményeiben elfogadja. A népszabad- éppen a trónt nem töltötték be. ság rovására, mely minden hatalomnak örök kútfeje, [senjkinek nem ád A Szemere-kormány a törvényalkotói kezébe túlhatalmat, amennyiben azt meggátolhatja; és ha a kormányzó munkát, a polgári állam megteremtését és országgyűlés közti helyzetből ilyesmit venne észre: el fogja hagyni tartotta fő feladatának. Folytatódott a nem helyét; s ha szükség, az országgyűlést, ha szükség, a kormányzót, úrbéres szolgáltatások eltörléséről és állami és ha szükség, a nemzetet fogja fölébreszteni." megváltásáról szóló törvény előkészítése, Részlet Szemere Bertalan miniszterelnöki programbeszédéböl, Debrecen, ÍS49. inójull. elkészültek az első tervezetek a törvényho- zás rendszerének átalakításáról, a nemzeti- Szemere Bertalan (1812-1869)

A második független felelős magyar kormány miniszterel- nöke a Borsod megyei Vattán született egy, magát Huba vezérig visszavezető köznemesi család sarjaként. Orszá- gos hírnevét nyugat-európai utazása után kiadott útinap- lója, valamint az 1843-1844. évi országgyűlésen Borsod egyik követeként játszott szerepe alapozta meg. Az or- szággyűlés után elsőként javasolta az ellenzék párttá szervezését, s 1847-ben egyike volt az Ellenzéki Nyilat- kozat megfogalmazóinak. Börtönügyi és büntetőjogi elméleti munkássága, illetve Borsod megyei alispáni működése révén is komoly tekintélyt szerzett. Batthyány kormányának egyik legtevékenyebb minisztere volt, elnöki iratainak jelentős részét ő maga fogalmazta. Politikai nézeteiben Kossuthhoz állt közelebb, azonban Szemere Bertalan képmása. a kormányválság alkalmával mindig Batthyányi támogat- Kozina Sándor olajfestménye ta. Október elejétől az OHB tagja volt, december közepétől 1849 májusáig pedig Felső- Magyarország teljhatalmú országos biztosaként jelentős szerepet játszott a terület védelmének, illetve az itt állomásozó honvédcsapatok ellátásának megszervezésében. Miniszterelnökként mindvégig másodhegedűs volt Kossuth mellett, s július végén lemon- dását is felajánlotta a kormányzó elnöknek. Az emigrációban szembekerült Kossuthtal, s ellene irányuló állandó és dühödt támadásai miatt lassan elszigetelődött. 1860-ban örömmel üdvözölte az Októberi Diplomái, 1862-ben pedig nyílt levélben bírálta Kossuth Duna-konföderációs tervezetét. 1862-től kezdve rohamosan romlott fizikai és szellemi állapota, 1864 végén amnesztiáért folyamodott. 1865. január 24-én hazatért, de bomlott elmeállapotára való tekintettel rövidesen elmegyógyintézetben helyezték el, itt élt haláláig.

ségek jogainak törvényi szabályozásáról, a zsidók emancipációjáról. E munkát azonban csakhamar a hadszervezésé vál- totta fel, s ismét a katonák jutottak szerephez. A parasztkérdés újabb rendezésére még a trónfosztás után került sor. 1849. április 19-én Kossuth rendeletben közölte, hogy a vitás státusú majorsági földek esetében ezután a földesúrnak kell bizonyítania, hogy azok nem úrbéres földek voltak, s mindaddig, amíg ez nem történik meg, azokat volt úrbéres, tehát paraszti tulaj- donú földnek kell tekinteni. A rendezést szolgálta volna Vukovics Sebő igazságügyi miniszter 1849. júniusi tervezete. Ez a ma- jorsági jobbágyok állami kárpótlással tör- Harc a szerbekkel Villovánál, ténő felszabadítása és a földesurak kocs- 1849. május 26. Vincenz máltatási kiváltságának kárpótlás nélküli Katzler litográfiája, 1850 A magyar álláspont

Batthyany Kázmér külügyminiszter június 10-én körlevelet intézett az összes magyar diplomáciai ügynökhöz és a határszéli katonai parancsnokok- hoz. A körlevél kiadását azzal indokolta, hogy az ügynökök és katonai parancsnokok a nemzetiségi konfliktus rendezése érdekében sokszor túlzó ígé- reteket tesznek szerb és román tárgyalópartnereik- nek, s ez zavart okoz. A megbékülés alapjának a következő elvek tiszteletben tartását tekintette: A magyar állam egysége és területi integritása, a magyar elem szupremácíája, azaz a magyar hivatalos nyelv elismerése az országgyűlési tárgya- lásokban, a közigazgatásban, a törvényszékeken, a főiskolákban, az anyakönyvek vezetésében. A magyar kormány minden egyéb, ezen elvekkel nem ütköző kívánságot kész elfogadni. A körlevél tehát meglehetősen intranzigens álláspontot kép- Batthyány Kázmér képmása. viselt, ugyanakkor két tétel kifejtése érdekes. Barabás Miklós olajfestménye Az egyik: elfogadta a szomszédos államokat (különösen Szerbiát) az azonos nyelvet be- szélő magyarországi nemzetiség képviselőjének. A másik: lehetségesnek tartotta konföde- ráció létrehozását Magyarország és szomszédjai között, de úgy, hogy a szövetségre lépő államok megtartják belső önállóságukat. Ami egyrészt azt mutatta, hogy a magyar külpoliti- ka továbbra sem mondott le arról, hogy a térségben egy Magyarország-központú államszö- vetséget hozzon létre; másrészt viszont előre mutatott a Duna-konföderációs ten/ irányába.

eltörlése mellett foglalt állást. A tervezet A magyarok és nemzetiségek viszonyá- tárgyalását a hadiesemények ismét meg- ban alapvető változást hozott az 1849. akadályozták. március 4-ei olmützi oktrojált alkotmány kihirdetése. Kiderült, hogy a birodalom ve- zetőinek eszük ágában sincs teljesíteni a nemzetiségek területi és önkormányza- ti igényeit, hanem a birodalmi közpon- tosítást tekintik kívánatos megoldásnak. Mindez felerősítette a magyarok és nemze- tiségek közötti megbékélés gondolatát. A megegyezést 1849. március-májusban reális eséllyé tette a szerbiai önkéntesek visz- szahívása, illetve a délvidéki magyar sikerek kijózanító hatása. A tárgyalások so- rán azonban áthághatatlan akadályt jelentett a szerbek részéről az autonóm Vajdaság iránt támasztott igény. Jellacic délvidéki megjelenésével aztán ismét a fegyveres megoldás hívei jutottak szerephez. 1849 jú- Avram lancu képmása. niusában Djordje Stratimirovic, a szerb fel- Litográfia kelők egyik vezetője felajánlotta, hogy ha havasalföldi forradalom vezető politiku- tábornoki rangot kap, hajlandó csapatai sai egyaránt veszélyesnek tartották a ro- élén átállni a magyar oldalra. Szemere mi- mán egységmozgalomra nézve az orosz niszterelnök ki is dolgozta az átállás felté- és az osztrák nagyhatalmat, s ezért közve- teleit, ám a magyar válasznak nem volt títésre ajánlkoztak a magyar és a román folytatása. fél között. A magyar kormánnyal közösen 1849 tavaszán jó esély mutatkozott a kidolgozott megbékélési tervezetük ké- magyar-román megbékélésre is. A nemzet- pezte az alapját a magyar országgyűlés gyűlés román nemzetiségű képviselői a ma- 1849. július 28-án elfogadott határoza- gyar sikerekből azt a következtetést vonták tának. A 17 paragrafusból álló, Szeme- Djordje Stratimirovic re miniszterelnök által előterjesztett tör- le, hogy a románoknak meg kell egyezniük képmása a magyarokkal, mert különben mozgalmuk vényjavaslat ugyan továbbra sem adott teljes vereséget szenvedhet. Egyikük, loan területi autonómiát az egyes nemzetisé- Drágos érintkezésbe lépett Avram Iancuval, geknek, de elismerte jogukat a szabad a felkelők vezetőjével. A tárgyalások jól ha- nemzeti fejlődésre, s ennek érdekében ladtak, s az 1849. május 5-i topánfalvi nép- a községi, egyházi és törvényhatósági életben gyűlésen a felkelők többsége a béke mellett kiterjedt nyelvhasználati jogokat bizto- nyilatkozott. Másnap azonban egy magyar sított számukra. Ezzel a magyar kor- szabadcsapatvezér meggondolatlanul tá- mány elfogadta az országban élő nemze- madást indított Abrudbánya ellen. A kiúju- tiségek azon igényét, hogy ne csupán ló harcokban százak veszítették életüket, kulturális és vallási, de politikai közösség- maga Drágos is a románok áldozatául esett. ként is létezzenek. A törvényt Kossuth és A részleges megoldást, bár későn, végül Szemere aláírásával kinyomtatták és köz- külső erők hozták el. Az 1848. évi levert zétették.

„2. Országlati, közigazgatási, törvénykezési, hadi ügyek- 7. Az elemi tanodákban tanítási nyelvül mindig a községi ben, mint diplomatikai nyelv a magyar használtatván, vagy illetőleg az egyházi nyelv fog használtatni.

az országban divatozó minden más nyelvek használa- (...) tára nézve kimondatik: 9. Folyamodványát mindenki anyanyelvén is bárhová 3. A községi tanácskozásokban mindenki akár magyar, benyújthatja. akár anyanyelvén szólhat, a jegyzőkönyv pedig a község- (•••) ben divatozó nyelvek közül azon nyelven fog vezettetni, 14. A hivatalra s tisztségekre alkalmazás, nyelv és vallás mely szabad választás szerint megállapíttatik. figyelembe vétele nélkül, általában az érdem és képesség 4. A törvényhatósági mindenféle ülések tanácskozásaiban szerint fog történni. mindaz, ki szólásra feljogosítva van, véleményét és szavát (...) akár magyar, akár anyanyelvén előadhatja. 16. A kormány felhatalmaztatik, különösen a románok Mely törvényhatóságban valamely népfaj az összes lakos- és rácok előadandó jogszerű kívánatainak eleget tenni, ság számának felét túlhaladja, ott a jegyzőkönyv, ha kíván- sérelmeiket orvosolni, rendelet, vagy a nemzetgyűlés által tatik, annak nyelvén is szerkesztendő. hozandó törvény által. De a levelezések a nemzetgyűléssel, kormánnyal és minden 17. A kormány felhatalmaztatik mindazoknak, kik az általa más törvényhatóságokkal mindig magyarul vezetendők. kitűzendő idő alatt fegyvereiket letévén, megtérnek és (-) a függetlenségi esküt leteszik, a nemzet nevében meg- 6. Amely nyelv községi nyelvül meg van állapítva, azon bocsátani." községben a nemzetörök ugyanazon nyelven fognak vezényeltetni. Résilelek az 1849. július 28-1 nemzetiségi tőrvényből A zsidóemancipáció

A szabadságharc folyamán a zsidó- ság jelentős szerepet játszott a honvédsereg felszerelésében és a hírszerzésben. A hadseregben a zsidók országos számarányukat meghaladó számban harcoltak. Előrejutásuknak ugyan nem volt jogi akadálya, de törzstiszti rangot csak kevesen értek el közülük. A honvédseregnek zsidó tábori rab- bija is volt. A zsidók egyenjogúsítá- sáról szóló törvényjavaslatot 1849. július 28-án terjesztette be Szemere Bertalan miniszterelnök, s fogadta el közfelkiáltással a parlament. Az óbudai zsinagóga. Franz Weiss színezett litográfiája, 1837

A törvény alapjául szolgáló magyar-ro- kulását látva csak annyit ígért, hogy nem mán megbékélési tervezet a román fölke- támadja meg a magyar csapatokat, ha azok lők táborába is eljutott, s bár ezt elfogadva sem támadják őket. Avram Iancu szívesen együttműködött vol- A törvény nem akadályozhatta meg a Olmütz látképe na a magyarokkal, a hadiesemények ala- szabadságharc katonai összeomlását, de le- hetővé tette, hogy az abszolutizmus idősza- venciót előkészítő tárgyalások már már- kában az országban lakó népek politikusai cius végén megkezdődtek, s a hivatalos se- ne egymás ellenében, hanem egymással ösz- gítségkérés április 21-én történt meg. szefogva próbálják meg felvenni a harcot a Az osztrák fél csak néhány tízezer főnyi, mindegyikük nemzeti kifejlődését veszé- osztrák parancsnokság alatt működő se- lyeztető hatalom ellen. Annyi közvetlen hasz- géderő küldését kezdeményezte. I. Miklós na kétségkívül volt, hogy az olmützi alkot- cár azonban úgy vélte, olyan erős hadsereg- mányban és a győztes császári hatalomban gel kell fellépnie, amely önmagában is ké- csalódott nemzetiségek rokonszenvvel te- pes eltiporni a forradalmat. Ezért 200 000 kintettek a magyarokra. Nem egy honvéd- katona küldését határozta el, további tiszt és politikus köszönhette e frissen kelet- 80 000 főt pedig készültségbe helyezett; te- kezett rokonszenvnek megmenekülését. hát hadseregének mintegy egynegyedét kész I. Miklós orosz cár képmása Magyarország megpróbált szövetségi vi- volt Magyarországon alkalmazni. A 170 000 szonyra lépni az európai államokkal, tény- fős honvédseregnek tehát ezzel - az ugyan- leges szerződést azonban csak a Piemonti- csak 170 000 főnyi cs. kir. hadsereggel Szárd Királysággal kötött 1848. december együtt - 370 000 főt számláló haderővel végén. Ezt a szerződést az 1849. március kellett megmérkőznie. 23-i novarai vereség semmissé tette. A magyar kormány megpróbálta rábírni Az ország a többi európai államban csak Törökországot semlegességének feladására. nem hivatalos ügynökökkel képviseltette Abban reménykedett, hogy ha a törökök le- magát. Torinóban Splény Lajos báró, Pá- fegyverzik a területükön tartózkodó osztrák rizsban Teleki László gróf, Londonban és orosz erőket, ezzel háborús helyzet áll elő Szalay László, majd Pulszky Ferenc mű- a Balkánon. A kormány célja az volt, hogy ködtek. Splény a piemonti-szárd csapatok Törökország, s általa Anglia és Franciaor- novarai veresége után kénytelen volt el- szág, a keleti kérdéssel összefüggésben, Ma- hagyni Torinót, s ezután Isztambulba ment. gyarország oldalán avatkozzanak be a há- 1849 áprilisa után Kossuth, majd a Sze- borúba. A kísérletek azonban semmilyen mere-kormány több ügynököt küldött ki. sikerrel nem jártak. Anglia és Franciaország Kossuth április l-jén bukaresti konzullá mindent megtett annak érdekében, hogy nevezte ki Beöthy Ödönt, és a függetlenség a Portát visszatartsa egy háborútól. kimondása után, de a kormány megala- kulása előtt küldte Sztambulba Frederick Anglia és az orosz intervenció Browne őrnagyot. Májusban Svájcba küld- ték Draskovich Tivadart, a hónap végén pedig Isztambulba Andrássy Gyulát. Oroszország ezzel egy időben diplomáciai szempontból is biztosí- totta magát. Május 1-jén Baltalimánban szerződést kötött Török- 1849 júniusában a Szemere-kormány országgal, amely egyenrangú szerepet biztosított számára a dunai megbízottja, Bratich János (Giovanni Bra- fejedelemségekben, amelyek az erdélyi hadjárat felvonulási terepéül tich) a Velencei Köztársasággal kötött szolgáltak. E szerződés éppúgy aggasztotta a brit politikusokat, mint szerződést, ennek azonban tényleges hasz- a Habsburg Monarchia megmentésére indítandó hadjárat, mivel na egyik fél számára sem volt. az oroszok közép-európai benyomulásának tartósságától féltek. Ausztria - az 1833. évi münchengrátzi „Végezzenek velük gyorsan" - mondta Palmerston angol külügy- szerződés értelmében - számíthatott miniszter a brit reagálásról érdeklődő londoni orosz nagykövetnek. Oroszország hadseregének segítségére, de (Vagyis mielőbb az orosz határok mögött akarta tudni a cári haderőt.) az osztrák kormány nem szívesen vette Anglia számára ugyanis az volt a fontos, hogy Oroszország a Balká- volna igénybe e segítséget. 1849. március non ne tudjon előrenyomulni, s ehhez szüksége volt az erős Auszt- végére azonban egyre nyilvánvalóbbá vált, riára. Ezért egyezett bele abba, hogy Ausztriát éppen Oroszország hogy a császári ármádia önmagában kép- mentse meg a felbomlástól. telen leverni a magyar „lázadást". Az inter- Az orosz intervenció

Ahogy a magyar hadsereg 1849. tavaszi madásba kezd. Perczel csapatai három íz- sikersorozatát a mellékhadszínterek ben, május 22-én, 24-én és 26-án meg- eseményei vezették be, úgy az próbálták elfoglalni a szerbek legerősebb orosz intervenció kezdetén is először e had- támaszpontját, a titeli fennsíkot, de a mo- színtereken vált kedvezőtlenné a hadi csaras terület előnyeit kihasználó szerbek helyzet. 1849 áprilisában Jellacid csapatai mindannyiszor visszaverték a támadást. a Délvidékre indultak, s májusban megje- Május 31-én azonban a bán csapatai lentek a hadszíntéren. Ezzel a délvidéki a fennsík közelébe érkeztek, mire Perczel szerb és cs. kir. erők pozíciói megszilárdul- visszavonta csapatait Újvidékre. Június 4-én tak, s attól lehetett tartani, hogy a bán ki- megkísérelte áttörni a Péterváradot délről használja a kedvező alkalmat, s Pétervárad körülvevő ostromzárat. A támadást Jella- ostromzárának megszilárdítása után tá- cic csapatainak beavatkozása hiúsította meg. Amikor Perczel arról értesült, hogy Jellacic Julius Haynau (1786-1853) csapatai megkezdték a titeli fennsíkról a Bácskába való átkelést, elhatározta, hogy megtámadja őket. Június 7-én Kátynál üt- I. Ferenc József 1849. május között meg a bán csapataival, s az ütközet- 30-án a magyarországi cs. kir. ben az ellenséges nehézlovasság elsöprő hadsereg főparancsnokává rohama következtében katasztrofális vere- Julius Haynau táborszerna- séget szenvedett. A magyar veszteség közel gyot nevezte ki. Haynau igen hosszú katonai tapasztalattal 1500 fő, a cs. kir. veszteség 2 halott és 12 rendelkezett. Immár 48 éve sebesült volt. szolgált a cs. kir. hadsereg- A június 7-i kátyi vereség után Per- ben, s a napóleoni és az itáliai czel átadta csapatai parancsnokságát Tóth forradalmi háborúkban egy- Ágoston ezredesnek. Tóth visszavonta csa- aránt jó katonának bizonyult. patait a Ferenc-csatorna védelmére. Jellacid Kegyetlenségig menő erélye, azonban egyelőre nem követte a rossz álla- jó szervezőkészsége, határo- potban lévő magyar csapatokat, hanem Új- zottsága egyaránt alkalmassá vidékre sietett. Megkísérelte elfoglalni a vá- tették e tiszt betöltésére. rost és az itt lévő Duna-hídfőt, s ezáltal Haynaut hajtotta a bosszú- észak felől is elvágni a péterváradi erődöt. vágy is, hiszen 1848 tavaszán Az őrség azonban visszaverte a támadást. a magyar átalakulással szem- A bán ezután Tóth ellen vonult, s június beni kíméletlen kitörései miatt 25-én Óbecsénél a Tisza bal partjára űzte távolították el Temesvárról. a magyar csapatokat. Immáron nem volt Julius Haynau táborszernagy Magyarországon egyébként is előtte komoly akadály Szegedig. Ám Jellaíic megelőzte már rossz híre. 1849 tavaszán kíméletlenül verte le az megelégedett eddigi sikereivel, s visszahú- észak-itáliai Brescia lakosainak fegyveres felkelését, s a város lakói zódott a Ferenc-csatorna vonalára. Csak jú- közül tucatnyi embert végeztetett ki, s sokakat - köztük nőket - lius közepén kezdett újabb támadásba. vesszőztetett meg. A főhadszíntéren csak június közepén kezdődtek meg a hadműveletek. Az oszt- rák-orosz túlerő következtében az ellenál- így amikor Asbóth „ Szabadság a szlávságnak." lás nem kecsegtetett győzelemmel. De nem Lajos ezredes II. had- Az előlapon volt mindegy, hogy a magyar hadsereg tel- teste június 16-án Jellacic mellképe. jesen szétverve, vagy valamifajta sikert pro- Zsigárd és Királyrév Érem dukálva, esetleg alkudozás után fejezi be térségében támadás- a küzdelmet. Erre egy mód mutatkozott: az ba kezdett, a másik erők összpontosítása. Görgei úgy látta, csak két hadtestparancs- akkor remélhet sikert, ha még a lassan nok passzivitása miatt mozgó orosz főerők beérkezte előtt képes kezdeti sikerek után kény- vereséget mérni a cs. kir. főseregre. telen volt visszavonulni. Gör- A Délvidékről remélt erősítések azonban gei a kudarcról értesülve elhatározta, hogy nem érkeztek meg, így a Vág menti magyar június 20-án megismétli a támadást. As- ellentámadási kísérlet eleve kedvezőtlen bóth ismét kiválóan teljesítette feladatát. helyzetből indult. A haditerv is meglehe- Csapataival elfoglalta Királyrévet, Zsigár- tősen bonyolult volt: a Vág mentén felso- dot, majd több roham után Peredet is. rakozott magyar hadtestek pontos együtt- Knezic azonban késve jelent meg a csata- működését feltételezte, s ha valamelyikük téren. Nagysándor tábornok az I. hadtest- parancsnoka nem viselkedett kellő határo- tel csupán egy erőtlen tüntetést intézett zottsággal, az egész vállalkozást kudarc fe- Sempte ellen, majd visszavonult állásai- nyegette. A tavaszi hadjárat után ugyanis ba. A Csallóközben Klapka tábornok a a jól bevált hadtestparancsnoki kar teljesen VIII. hadtest csapataival Vásárút ellen nyo- kicserélődött. Damjanich április végén lábát mult, de Nyárasdnál vereséget szenvedett, törte, Klapka előbb helyettes hadügymi- s kénytelen volt visszavonulni. Görgei ek- niszter, majd Komárom parancsnoka lett, kor már értesült arról is, hogy másnapra Az orosz Panyutyin- hadosztály beavatkozása Aulich pedig betegsége miatt vált meg csa- a cs. kir. csapatok támadása várható. a peredi csata második pataitól. A helyükbe lépő parancsnokok Június 21-én a Szerednél álló cs. kir. csa- napján, 1849. június 21-én. (Knezic Károly, Nagysándor József és Asbóth patok lerombolták a Sempte és Szered kö- B. Bachmann-Hohmann Lajos) pedig nem nőttek fel a feladathoz. zötti hidat, s a főoszlop támogatására siet- litográfiája, 1849 Nyári hadjárat nagy vezette II. és IV. hadtest június 17-19. között lépett magyar földre. Az észak-magyarországi hadsereg ekkor a IX. hadtestből, a lengyel légióból és Ka- zinczy Lajos ezredes önálló hadosztályá- ból állott. Az északi hadsereg élén álló Józef Wysocki vezérőrnagy az egyetlen le- hetséges taktikát alkalmazta az orosz ára- Orosz katonai trombita dattal szemben: időről időre megállította tek. A cs. kir. fősereg mellé kirendelt orosz csapatait, s ezzel az orosz fővezért csapatai Panyutyin-hadosztálynak a cs. kir. tartalék szétbontakoztatására kényszerítette, s így Ivan Fjodorovics Paszkevics hadtest balszárnyán kellett előnyomulnia. lassította előnyomulását. Az utóvédi ütkö- herceg, tábornagy képmása Wohlgemuth altábornagynak, a cs. kir. tar- zetekben rendre vereséget szenvedett, de talék hadtest parancsnokának fő célja a így is két hétig tartott, amíg az oroszok el- magyar visszavonulás elvágása volt, s ezért érték az Alföld északi peremét, ahol aztán csapatai egy részével elfoglalta Királyrév ellátási nehézségek miatt meg is álltak, községet. A magyar II. hadtest csapatainak majd nyugat felé indultak. sikerült visszavenniük a községet, de közben Az 1849. június 26-án összeült minisz- az orosz és osztrák erők bevették Peredet, tertanácson Görgei javaslatára a következő majd Zsigárd kiürítésére kényszerítették haditervet fogadták el: mivel nincs lehető- a magyar III. hadtestet. Zsigárd feladása ség arra, hogy minden fronton támadja- után Görgei elrendelte a visszavonulást. nak, illetve sikeresen védekezzenek, kétfelé Rüdiger orosz lovassági tábornok III. had- kell osztani a csapatokat. Az egyik csopor- teste még június 15-én, a Paszkevics tábor- tosítást, a fősereget Komárom környékén Orosz katonák I. Ferenc József az 1849. június 28-i győri ütközetben

kellene egyesíteni. A Wysocki-féle IX. had- Közben Haynau átcsoportosította erőit test feladata továbbra is az orosz főerő fel- a Duna jobb partjára. Június 26-án csaknem tartóztatása lett volna. A másik csoportosí- egész ereje, közel 66 000 fő lendült támadás- tást a bácskai és bánsági magyar erők, ba a Rába-vonalon, s előbb, június 27-én az erdélyi hadsereg és Kazinczy Lajos ön- a Kmety-hadosztályt űzte Pápa felé, majd álló hadosztálya alkotta volna. Ennek a Ti- június 28-án Győr feladására kényszerítette sza mentén kellett volna állást foglalnia, Poeltenberg Ernő tábornok VII. hadtestét és Nagyvárad központtal. Feladata a Tisza- a segítségére küldött csapatokat. vonal védelme és a Bánság megtisztítása 1849. június 29-én a minisztertanács fe- lett volna. A határozat tehát egy kétköz- lülbírálta a június 26-i döntést. Ügy dön- pontú koncentrációt irányzott elő. A leglé- tött, hogy feladja a komáromi összponto- nyegesebb az Ausztria elleni támadás volt. sítást, Görgei és Bem csapatait és Wysocki hadtestét Szegedre rendeli, hogy ezáltal a Jellacic elleni hadműveletek sikerét bizto- sítsa. Komáromban csak egy körülbelül 15 000 főnyi helyőrséget kell hátrahagy- ni. A Dembinskitől származó haditerv ér- telmében a Kmety-hadosztályt Baján át a Délvidékre indították. Katonai szempontból a komáromi haditerv volt a jobb. Amíg Komárom, a Habs- burg Birodalom egyik legjobb erődítése magyar kézen volt, a cs. kir. hadsereg nem hagyhatta azt figyelmen kívül. A komáro- mi összpontosításnál a magyar erőknek két hetük lett volna arra, hogy megpróbáljanak

Poeltenberg Ernő képmása döntő vereséget mérni Haynau seregére. A Szeged környéki összpontosítással viszont a magyar hadsereg egyszerre vonta Egy félreértés és következményei - Görgei leváltása volna magára az orosz és a cs. kir. hadsereg támadását. Görgei, még mielőtt a szegedi összpontosítás tervéről értesült volna, 1849. július 2-án Haynau túlerőben lévő június 30-án levélben tudatta Kossuthtal, hogy továbbra is a komáro- főserege megtámadta a Duna jobb partján mi összpontosítás szellemében kíván működni, tehát a győri vereség állomásozó magyar csapatokat, s az ottani miatt nem változtatta meg elhatározását. Amikor azonban ugyanezen sáncrendszerbe szorította vissza őket; emel- a napon megérkezett az új haditervet hozó küldöttség, szóban meg- lett elfoglalta a monostori sáncokat, illetve ígérte, hogy engedelmeskedni fog a távollétében hozott határozatnak. Ószőny községet, amely a Budára vezető A küldöttség érkezése előtt írott levél azonban a küldöttség visszaér- út kulcsa volt. Görgei elhatározta a sáncok kezése után került Kossuth kezébe. A kormányzó azt a küldöttségnek adott szóbeli ígéret visszavonásának tekintette, s leváltotta Görgeit és Ószőny visszafoglalását. Az órákon át a fővezérségről. (Görgei június 30-án, a küldöttség elutazása után tartó küzdelemben a magyar fővezér maga írott, a levonulást megígérő levelét pedig valószínűleg csak azután is életveszélyesen megsebesült, azonban kapta meg, hogy meghozta a leváltásról szóló döntést. Miután Görgei Ószőnyt sikerült visszafoglalni. Miután a ebben sem ígérte meg az azonnali levonulást, Kossuth valószínűleg csatát követően nem volt, aki levezesse a se- ennek alapján sem látta indokoltnak a döntés visszavonását.) reget, Görgei pedig napokig eszméletlenül feküdt, a sereg levezetése elmaradt. 1849. július 11-én a fősereg Klapka ve- azonban, Vác térségében már az orosz fő- zetésével ismét megkísérelte az áttörést a erők egységeibe ütköztek. Duna jobb partján. A magyar csapatok Görgei csapatai július 15-én érték el Vá- hiányos együttműködése miatt a cs. kir. cot, s kiűzték innen a várost megszállva csapatok visszaverték a támadást. Július tartó kozákokat. Délután újabb orosz csa- 12-13-án Görgei csapatai a Duna bal part- patok jelentek meg Vác előtt, amelyeket a ján megindultak Pest felé, hogy a Délvi- magyarok visszavertek. Görgei ekkor már Az orosz tüzérség dékre vonulva csatlakozzanak az ott össz- tudta, hogy Váctól délre és délkeletre je- az 1849. július 2-i pontosítandó magyar erőkhöz. Útközben lentős orosz erők állnak, amelyeken szinte komáromi csatában Görgei Artúr vezérkarával reménytelen az áttörés, ezért elhatározta, oldalba kapta az oroszokat, s bár az ütkö- a váci csata idején. Than hogy csapatait északkeletnek indítva, nagy zet az orosz túlerő miatt magyar visszavo- Mór vízfestménye kerülővel megkísérli elérni a Tiszát, s egy- nulással végződött, e támadásnak is szere- ben magára vonni az orosz fősereget. Az pe volt abban, hogy Paszkevics nem merte elvonulás július 16-án este kezdődött meg, teljes erejével Görgeit üldözni. s a magyar csapatok súlyos harcokban Görgei nagy kerülővel elérte a Tiszát. küzdötték ki a továbbjutást. Minden egyes pontra előbb ért, mint az Görgei levonulása közben Perczel Mór oroszok, s a magyar hadsereg egyhatodá- tábornok lovassága július 20-án Túránál val lekötötte az intervenciós erők egyhar-

Ütközet a Tömösi- szorosnál, 1849. június 20. Erdély 1849 nyarán

madát, saját erőinek négyszeresét. Maga gyelés alatt, Gyulafehérvárat ostromolták a cár is csodálkozott azon, hogyan lehetsé- vagy a Bánságban állomásoztak. A határ- ges, hogy Görgei 30 000 embere a bolond- szélen álló csapatok többsége rosszul fel- ját járatja Paszkevics 120 000 katonájával. szerelt újoncokból állott. A román felkelés Ebben persze volt némi szerepe az orosz elnyomására indított havasi hadjárat si- fővezérnek is. Óvatos ember lévén, meg- kertelenül végződött. A felkelők az orosz próbált mindenütt egyformán erős lenni. intervenció előestéjén az erdélyi magyar Ennek következtében mindig onnan vont haderő jelentős részét kötötték le. A ro- el csapatokat, ahol azokra éppen szükség mán fölkelők elleni harcban veszítette éle- lett volna, s oda küldte őket, ahol egy fia tét július 6-án a márciusi ifjak egyike, Vas- magyar huszár nem mutatkozott. Így az- vári Pál is. tán némelyik orosz alakulat háromszor Bem tudta, hogy ha nagy csatát vállal, se- tette meg a Miskolc és Kápolna közötti rege könnyen megsemmisülhet. Ezért min- utat, s a közbeeső falvak lakói egy idő után dig más és más hadosztálynál jelent meg, már ismerősként üdvözölték a mindig más hogy állandó támadásokkal megakadályoz- irányból érkező orosz csapatokat. za az orosz-osztrák erők kijutását az Al- Erdélyben Bem közel 40 000 emberrel földre, illetve hogy megóvja fő hadműveleti rendelkezett, az orosz és osztrák erők pár bázisát, a Székelyföldet az elözönléstől. ezer fővel többel. Ám Bem legjobb katonái Június 19-20-án Lüders főereje áttört a románok havasi állásait tartották megfi- a Tömösi-szoroson, szétverte a szorost A Vöröstoronyi-szoros. Színezett litográfia

védő brassói hadosztályt, s még aznap állomásozó török csapatok előtt tette le megszállta Brassót. Brassó elfoglalását a fegyvert. követően Lüders egy 9000 főnyi dandárt Június 21-én a Borgói- és a Radnai- küldött a Székelyföldre, amely június 23-án szorosokon át megindult a Grotenhjelm meg is verte a székelyföldi hadosztály egy vezette orosz hadosztály támadása. A vé- részét. Lüders ezután megindította csapa- delmet irányító Dobay József alezredes két tait Nagyszeben felé, hogy a várost, s ve- vereség után Besztercét is feladta, s egészen le a Vöröstoronyi-szorost megszerezze. Désig vonult vissza. Június 24-én azonban A Clam-Gallas vezette cs. kir. hadtest Bem átvette a hadosztály parancsnokságát. ugyanis ezen a szoroson készült betörni Megszállta Besztercét, majd június 27-én Erdélybe. Lüders július 13-án Fogarasnál, Jádnál megtámadta Grotenhjelmet. Gro- 18-án Fenyőfalvánál megverte a nagysze- tenhjelm visszaverte a támadást, majd 28-án beni hadosztály egy-egy dandárját, mi- Szeretfalváig űzte a magyar sereget. A győ- re a hadosztály kiürítette Nagyszebent és zelem után azonban visszatért a Borgói- a Székelyföldre vonult vissza. Egyedül a Vö- szoros előterébe, s így Bem július l-jén is- röstoronyi-szorost védő különítmény tanú- mét megszállhatta Besztercét. sított komoly ellenállást. Ezt július 20-án Július 10-én Grotenhjelm Besztercénél Lüders csapatai megtámadták és Havasal- megtámadta a magyar csapatokat, de a győ- földre szorították. A különítmény az itt zelem után ismét visszavonult a Borgói-

Elöltöltő Augustin-rendszerű lovassági karabély szoros előterébe. Bem átadta a besztercei testét, majd július 23-án az Ojtozi-szoro- hadosztály parancsnokságát Damaszkin son át betört Moldvába. A diverzióra mint- György ezredesnek. Grotenhjelm július egy 2000 főnyi sereget fordított, s ezzel a 16-án Szeretfalvánál megtámadta és Szász- csekély erővel megverte a Moldvában hát- régen felé űzte a besztercei hadosztályt, de rahagyott orosz erőket, s One?tiig és Tírgu- aztán visszatért Besztercére. Július 21-én Ocnáig tört elő. Betörése során kiáltvány- Damaszkin ezredes tett ugyan egy erőtlen ban hívta fel a román lakosságot az orosz támadási kísérletet, de aztán ismét vissza- megszállás elleni felkelésre - eredményte- vonult Szászrégenig. Július 23-án itt tá- lenül. Július 25-én visszaindult Erdélybe, madta meg Grotenhjelm serege, ám az s csupán egy kisebb különítményt hagyott orosz bekerítő oszlop késése révén Da- hátra Grozestiben. Ez a különítmény július maszkin komolyabb veszteség nélkül hagy- 30-án a török hatóságok felszólítására szin- hatta el a harcmezőt. tén visszatért Erdélybe, s a székelyföldi had- osztályhoz csatlakozott. Július 2-án a Gál Sándor ezredes vezette székelyföldi hadosztály Kökös és Uzon Bem július 31-én Segesvárnál került között megütközött Hasford orosz tábor- szembe Lüders orosz főseregével. A több- nok csapataival, s bár győzni nem tudott, szörös túlerővel folytatott küzdelemben Lüders a támadás hírére visszafordult súlyos vereséget szenvedett, s maga is Brassó felé. Az ütközetben esett el Gábor majdnem az üldözők kezére került. Áron őrnagy, a székelyföldi hadosztály A menekülők között volt a forradalom tüzérparancsnoka. Lüders a július 2-ai költője, Petőfi Sándor. Valahol Fehér- kökös-uzoni ütközet után visszafordult egyháza és Héjjasfalva között dzsidától Nagyszeben alól, s benyomult a Székely- találva esett el. földre. Július 5-én Sepsiszentgyörgynél Másnap a székelyföldi hadosztályt érte megtámadta Gál Sándor ezredes hadosz- el a végzet. Augusztus l-jén Clam-Gallas cs. tályát. A magyarok visszavonultak Csík- kir. hadteste szétverte Gál Sándor 6000 fő- Csavaros háromkrajcáros szeredára. nyi seregét, majd augusztus 2-án elfoglalta Petőfi Sándor arcképével Bem július 20-21-én több ütközetben Csíkszeredát, Grotenhjelm pedig Maros- kiűzte a Székelyföldről Clam-Gallas had- vásárhelyt. Gál 1100 főre leapadt seregével

A sepsiszentgyörgyi döntetlen ütközet a székely- földi magyar hadosztály és a cs. kir. csapatok között 1849. július 23-án. Eduárd Weixlgártner litográfiája A nagyszebeni ütközet 1849. augusztus 6-án

Székelyudvarhelyre, majd onnan Kolozs- Kishegyes után a kezdeményezés ismét vár felé vonult vissza. a magyarok kezébe került. Július 17-én Bem közben, Segesvár után néhány Vetter főhadiszállása már Péterváradon nappal már Nagyszeben felé tartott, s Lü- volt. Itt döntöttek a további hadművele- ders háta mögött - megismételve 1849. tekről. Vetter előbb Pétervárad teljes fel- márciusi bravúrját - ismét elfoglalta a vá- mentésére gondolt, mert ez lehetővé tette rost. Ezzel arra kényszerítette a Székely- volna Karlóca és Szalánkemén bevétele föld felé tartó oroszokat, hogy visszafor- után a titeli fennsík kiéheztetését. A had- duljanak. Augusztus 6-án Nagyszeben ügyminisztérium azonban arra utasította, és Nagycsűr között vívta utolsó erdélyi hogy ne a Pétervárad előtti sáncrendszer ütközetét. Lüders csapatai valósággal szét- nehezen keresztülvihető áttörésével kísér- szórták Bem hősiesen küzdő honvédéit. letezzen, hanem próbálja meg a fennsík rohammal történő megszerzését. Guyon Richárd képmása A megmaradt csapatok Déva felé szállin- góztak, Bem pedig Magyaror- Július 23-án Guyon Richárd IV. hadteste szágra sietett, mert Kossuth őt több ponton is támadást indított a fennsík bízta meg a fővezérséggel. bevételére. A védők azonban a terepadottsá- Az egyre nyomasztóbb kato- gok felhasználásával visszaverték a rohamo- nai helyzet ellenére mégis volt kat. Ezen a napon a hadügyminisztérium olyan hadszíntér, ahol sikerült utasította Vettert, hogy a IV. hadtestet indít- fordítani a hadiszerencsén. Jú- sa Szegedre, s a Duna-vonal védelmére és lius 14-én Vetter Antal és Guyon Titel megfigyelésére egyedül Kmety hadtes- Richárd magyar csapatai Kis- tét hagyja hátra. Július 25-én a IV. hadtest hegyesnél olyan vereséget mér- megindult Szeged felé. Július 31-én a had- tek Jellacic'ra, hogy. az jobb- ügyminisztérium utasította Vettert, hogy nak látta a Duna jobb partjára Kmetyt rendelje át a Tisza bal partjára. Au- visszavonulni, s egészen augusztus 3-án, e parancs teljesítésével a bács- kai hadműveletek lényegében véget értek. gusztus közepéig nem merte kidugni az orrát a titeli fenn- Kossuth - Görgei leváltása után - a fő- síkról. vezéri posztot Mészáros Lázár altábor- nagyra bízta. Mészáros azonban nem tudta ratban kitűnően szereplő Vettert, hanem gyakorolni fővezéri hatóságát. Komáromba Mészáros eddigi vezérkari főnökét, Hen- nem jutott el, a Cegléd környékén össze- ryk Dembinski altábornagyot bízta meg vont közép-tiszai hadsereg parancsnoka, a fővezérséggel. Perczel Mór tábornok pedig gyakorlatilag 1849. július végén a sáncokkal megerő- felmondta neki az engedelmességet. Ezért sített szegedi táborban több tízezres ma- Mészáros július végén lemondott. Kos- gyar sereg várta, hogy végre megütközzön suth ismét saját fővezérségét tervezte, de ezt a Szeged felé közeledő császári csapatok- a kormány többsége ellenezte. Ezért fel- kal. A magyar fővezér, a szegedi összpon- ajánlotta a fővezérséget Bemnek, de a jelöl- tosítást kiötlő Dembinski azonban úgy tek között szóba került Görgei és Perczel is. találta, Szeged mégsem alkalmas arra, A képviselőház július végén Görgei fővezéri hogy ott vívja meg a döntő csatát Haynau kinevezését követelte, ám miután a tábor- létszámban kisebb erőivel. Ezért feladta nok a Felvidéken harcolt, kinevezésére vi- a várost, s az augusztus 3-5. között vívott szonylag kevés esély mutatkozott. szeged-szőregi csata után visszavonult A július 20-ai turai ütközetet követően a Bánságba. A kormány hiába rendelte Perczel csapataival a Duna-Tisza közén Aradra, Dembinski - a török határ felé Szeged felé sietett, ahová július 29-én érke- vezető út biztosítása érdekében - az oszt- zett meg. A július 29-éről 30-ára virradó rák kézen lévő Temesvár irányába indí- éjjel tartott minisztertanács úgy döntött, totta csapatait. Haynau csapatai elfoglalják hogy a lemondott Mészáros utódjának ki- Szegedet 1849. augusztus Dembinski augusztus 9-én Temesvár választását Kossuthra bízza. Kossuth - ért- alatt éppen kiadta a parancsot a Lúgos felé 3-án. B. Bachmann- hetetlen módon - nem a délvidéki hadjá- történő visszavonulásra, amikor a táborba Hohmann litográfiája érkezett a Kossuth által fővezérré kineve- kezésbe lépett az orosz fősereg vezényleté- zett Bem tábornok. Bem Aradra akart vo- vel. Az oroszok célja a tárgyalásokkal az nulni, de úgy látta, a visszavonulás által volt, hogy mielőbb fegyverletételre bírják lehangolt csapatoknak jót tenne egy a legeredményesebb magyar hadsereget. győztes csata. Ezért megállította a vissza- Görgei felvette a tárgyalások fonalát, mert vonuló sereget, és támadást parancsolt. abban reménykedett, hogy sikerül éket Bemnek - a temesvári ostromsereget is verni az osztrák és orosz szövetséges közé. ideszámítva - több mint 50 000 embere A tárgyalásokról a kormányt is értesítette, volt, Haynaunak a temesvári várőrséggel és folytatásukra Görgei táborába küldte együtt mintegy 38 000; igaz, tüzérsége je- Szemere Bertalan miniszterelnököt és Bat- lentős fölényben volt a magyarral szemben. thyány Kázmér külügyminisztert. A két A támadás jól indult, a magyar jobb- miniszter emlékiratban foglalta össze Ma- szárny visszavetette az ellenséget, ám gyarország sérelmeit, s ezt eljuttatták az ekkor elhallgattak a magyar ágyúk. orosz táborba. Az irat az 1848-as alkotmány Dembinski ugyanis nem közölte Bem- alapján magyar-orosz szövetségi viszony mel, hogy a lőszertartalékot már el- létrehozására tett ajánlatot. A következő küldte Lúgosra. Bem személyesen államirat kézbesítésekor a két miniszter akart fordulatot adni a csatának, de felhatalmazta a követeket, hogy „az auszt- amikor az első vonalba lovagolt, leesett riai házon kívüli király elfogadását meg- a lováról. A csapatok megkezdték a visz- említhetik". szavonulást Lúgos felé. A visszavonulás 1. Miklós cár többször is megtiltotta közben pánik tört ki, s Lúgoson az 50 000 Paszkevicsnek, hogy politikai jellegű tár- Érem az orosz hadjárat fős seregből alig 20 000 gyűlt össze. gyalásokat folytasson a magyar féllel, s az emlékére A katasztrófa napján a Görgei vezette orosz fővezér is csupán a háború befejezé- feldunai hadsereg első egységei megérkez- se, tehát a magyar fegyverletétel érdekében tek az összpontosítás új helyszínére, Arad- tartotta lehetségesnek az alkudozást. így ra. Görgei a felvidéki hadjárat során érint- aztán a két hadikövetet nem is bocsátotta

A cs. kir. lovasság rohama a temesvári csatában 1849. augusztus 9-én. Vincenz Katzler litográfiája A minisztertanács ülése Aradon 1849. augusztus 10-én

maga elé, hanem levélben közöltette Gör- Éjjel megérkezett a jelentés a temesvári geivel: az orosz hadsereg rendeltetése az, vereségről. Augusztus 11 -én Kossuth és a hogy harcoljon, s ha Görgei „a törvényes kormány tagjainak nagy része lemondott. uralkodó előtti meghódolásról óhajt alku- dozni", forduljon Haynauhoz. Ez a válasz A korona 1848-1849-ben augusztus 9-én kelt; ugyanazon a napon, amikor a magyar fősereget Temesvárnál katasztrofális vereség érte. Magyarország koronáját és a koronázási ékszereket 1790 óta rövid megszakításokkal Budán, a várban őrizte a koronaőrség. Az 1848. ta- Augusztus 10-én - a csatavesztésről vaszi átalakulás után az ékszerekkel nemigen foglalkozott a közvéle- még mit sem tudva - a magyar miniszter- mény, egészen a szakításig. A koronaőri tisztet 1848-ban Örményi tanács elhatározta, hogy felajánlja a koro- Ferenc és Vay Miklós töltötték be. A koronázási ékszereket 1849 ja- nát a cári család valamelyik tagjának, ha az nuárjában Debrecenbe szállították, s ezután itt őrizték 1849 májusáig, hajlandó biztosítani az 1848. áprilisi törvé- amikor visszaszállították őket Budára. Július elején, Pest újabb kiönté- nyeket. A minisztertanács egyben kijelen- sekor Szemere Szegedre szállíttatta, s július 29-ig saját szállásán őriz- tette, hogy ha az orosz fél nem hajlandó te. Ekkor Görgei táborába utazván, a ládákat egyenesen Nagyváradra, erről tárgyalni, sem pedig Ferenc József fe- majd onnan Aradra vitette. Augusztus 11 -én magával vitte a koronázási lé közvetíteni, a magyar hadsereg a döntő ékszereket rejtő ládát Lúgoson és Karánsebesen át Orsovára. Augusz- csata után hajlandó letenni fegyverét az tus 23-án társaival együtt a Havasalföldre vezető út mellett egy füzes- oroszok előtt. ben elásták a koronázási ékszereket rejtő ládát. 1853 májusában 1849. augusztus 10-én este Kossuth és Wargha István, az 1848-as magyar külügyminisztérium volt titkára, ek- Görgei még utoljára találkozott az aradi kortájt rendőrügynök, felajánlotta Johann Kempen von Fichtenstamm várban. Kossuth megkérdezte Görgeit, mit rendőrminiszternek, hogy segítségére lesz a korona felkutatásában. tenne, ha Temesvárnál a magyarok győz- Kempen elfogadta az ajánlatot, Wargha Londonban tisztázatlan körül- nek, s ő kapja a fővezérséget. „Akkor tá- mények között megszerezte a rejtekhely leírását. Kempen ennek alap- madni fogok minden erőm megfeszítésé- ján újabb kutatásokkal bízta meg Titus Karger hadbíró századost. Vé- vel, de egyedül csak az osztrákok ellen" - gül is 1853. szeptember 8-án akadtak rá a ládára. Szeptember 11 -én mondta a tábornok. „És ha Temesvárnál Orsováról az „Albrecht főherceg gőzösön" Pestre, majd onnan vonaton az osztrákok győznek?" - kérdezte a kor- Bécsbe vitték tovább az ékszereket. Szeptember 20-án a császár is mányzó. „Akkor leteszem a fegyvert" - megtekintette, majd másnap vasúton visszaszállíttatta őket Budára. hangzott a válasz. A szőlősi fegyverletétel 1849. augusztus 13-án

Kossuth diktátorrá nevezte ki Görgeit, sorsnak, s a nemzetet ellenségei bosszú- majd elhagyta Aradot. Kossuth lemondá- vágyának kiszolgáltatni. Majd hadita- sának vétele után Görgei kiáltványban kö- nácsra hívta össze tisztjeit. Ismertette a zölte a kormányzó és a kormány lemon- katonai helyzetet, felolvasta a Rüdigerhez dását, s azt, hogy ő vette át a katonai írott levelet, s az oroszok előtti fegyverle- főparancsnokságot és a polgári főhatal- tételt javasolta. A haditanács elfogadta in- mat. „Mit Istennek megfejthetlen végzése dítványát. reánk fog mérni, tűrni fogjuk férfias el- Augusztus 13-án a csapatok megindul- szántsággal s az öntudat azon boldogító tak a szőlősi síkra. Itt, a világosi vár alatti reményében, hogy az igaz ügy örökre vesz- szőlősi mezőn a Görgei vezette feldunai ve nem lehet" - fejezte be kiáltványát. magyar hadsereg, 29 494 fő, 144 löveggel, Temesvár után Görgei feldunai hadse- megadta magát Rüdiger orosz tábornok- rege maradt az egyetlen harcképes had- nak. A fővezér még utoljára ellovagolt erő, s ebben körülbelül 5000 fegyvertelen a hadsorok előtt, s amikor a III. hadtest újonc szolgált. A seregnek utánpótlásra katonái elé ért, azok megéljenezték. Ez nem volt lehetősége. Katonai szempont- már a vasidegzetű tábornoknak is sok volt, ból Görgei hadseregének helyzete sokkal zokogva borult lova nyakára. rosszabb volt, mint Temesvár előtt. Az A fegyverletétel után Görgeit Paszkevics oroszok pedig már akkor is csak a feltétel főhadiszállására kísérték. Itt tudta meg, nélküli fegyverletételről voltak hajlandók hogy Paszkevics csak az ő életét tudja ga- tárgyalni. rantálni. A legénységet szintén Nagyvárad- Görgei levelet írt Rüdiger orosz tábor- ra irányították, a tiszteket pedig Gyulára nokhoz, amelyben közölte a kormány le- szállították, ahol átadták őket az osztrá- mondását, s azt, hogy hajlandó feltétel koknak. nélkül letenni a fegyvert az oroszok előtt. A fegyverletétel hírét véve, Haynau A cár nagylelkűségétől reméli, hogy a volt megindította csapatait a déli hadsereg cs. kir. tiszteket nem fogja bizonytalan maradványai ellen. Augusztus 15-én a cs. kir. csapatok Lúgosnál megtámadták, és zérőrnagyvezette csapatok augusztus 19-én Facsét felé űzték a magyar utóvédet. Karánsebesnél letették a fegyvert. A megmaradt csapatok tábornokai au- Augusztus 21-én a többnyire a IV. had- gusztus 16-án Facséton haditanácsot tar- test alakulataiból álló dandár tette le tottak. Bem a rendelkezésére álló erőkkel a fegyvert Hátszegnél. A délvidéki erők Erdélybe akart vonulni, a többiek azon- alakulatainak nagy része egyszerűen fel- ban reménytelennek mondták a további oszlott. Kivételt a Kollman József ezredes küzdelmet. A sereg egy része Bem vezeté- vezette bánsági helyőrségi hadosztály csa- sével Déva felé indult, Vécsey Károly az patai, illetve a lengyel és olasz légiók ké- V. hadtest maradványaival Borosjenőnek peztek. Ezek rendezetten hagyták el az or- vette útját. A IX. és X. hadtest egyes ré- szágot, s Orsovánál léptek török területre. szei Karánsebes felé vonultak. A Bemtől A Josef Fockner őrnagy vezette csapatok Facsétnál elszakadt Vécsey Károly vezér- augusztus 23-án Mehádiánál még visz- őrnagy az V. hadtest jelentős részével, szaverték a cs. kir. csapatok támadását, a tüzérséget és a poggyászt hátrahagyva s csak másnap hagyták el végleg Magyar- augusztus 19-én Borosjenőre ért, s más- országot. nap, augusztus 20-án itt adta át fegyve- Bem távollétében Stein Miksa ezredes reit az orosz csapatoknak. (Vécsey és tisz- augusztus 12-én Szászsebesnél súlyos vere- tikara Nagyváradra ment, s itt adta meg séget szenvedett, s Dévára vonult. Augusz- magát.) tus 14-én az őrség gondatlansága következ- Haynau erői a déli határszél felé szorí- tében felrobbant a dévai vár, ezután Stein tották a IX. és X. hadtest maradványait. Dobráig vonult vissza. Bem elérte Dobrát, A cs. kir. csapatok felszólítására a Lázár átvette a parancsnokságot, s Déváig nyo- Vilmos ezredes és Dessewffy Arisztid ve- mult előre. Ám meg kellett győződnie ar-

Az osztrákok előtti fegyverletétel kilátásai

A magyar hadsereg az osztrák fővezér- séggel is érintkezésbe léphetett. Görgei és tisztjei azonban csak annyit tudtak, hogy Haynau kezdettől a kíméletlen leszámolás hívének mutatkozott. Ha Görgei Haynau előtt teszi le a fegyvert, a cs. kir. fővezér a honvédseregben szolgálatot vállalt több száz volt cs. kir. tisztet gyorsított eljárással elítéltette és kivégeztette volna. Görgei tehát a ki- sebbik rosszat választotta az oroszok előtti fegyverletétellel. Erre mutat, hogy a cs. kir. csapatok előtt kapituláló Dessewffy Arisztid tábornok és Lázár Vilmos ezredes ugyanúgy hadbíróság elé került, mint az oroszok fogságába esett tábornokok; s csupán annyi „ked- vezményben" részesültek, hogy golyó, nem pedig kötél általi halálra ítélték Ausztria és Oroszország legyőzi a forradalom őket. hidráját, 1849 ról, hogy a dél-erdélyi csapatoktól és a A hadosztály augusztus 15-én érkezett IV. hadtest maradványaitól további ellen- Désre, majd 20-án Zsibón egyesült Gál állást remélni nem lehet. Ezért Steinnel csapataival. Itt kapta meg Görgei fegy- együtt elhagyta a sereget, s török területre verletételre felszólító levelét. A hadi- menekült. A parancsnokságot Beke József tanács az oroszok előtti fegyverleté- ezredes vette át, s augusztus 18-án Dévánál tel mellett döntött. A csapatok többsége letette a fegyvert Lüders erői előtt. azonban egyszerűen hazament. így au- A Gál Sándor vezette háromszéki had- gusztus 24-25-én alig pár száz katona és osztály maradványai augusztus 9-én ér- tiszt tette le a fegyvert Grotenhjelm csa- keztek Kolozsvárra, s itt egyesültek Ke- patai előtt. Ezzel az utolsó mozgó haderő mény Farkas kolozsvári hadosztályával. is kapitulált. „Magyarország Felséged lá- Grotenhjelm csapatai augusztus 14-én bai előtt fekszik" - jelentette I. Miklósnak már a város közelébe értek. A magyar csa- Paszkevics. patok kiürítették a várost, s augusztus 16-án A mozgó csapatok példáját rövidesen és 17-én Bánffyhunyadnál ütköztek meg követték az erődök is. Augusztus 17-én az osztrák és orosz csapatokkal. A két üt- Arad, 26-án Munkács őrsége kapitulált közet után Gál Csúcsára, majd onnan feltétel nélkül. Pétervárad körülvételére Zilah felé vonult vissza. Itt értesült arról, csak 1849. augusztus 17. után került sor. A komáromi magyar hogy Dés felé közeledik Kazinczy Lajos A várőrség tárgyalásokba bocsátkozott a cs. várőrség csapatai 1849. ezredes hadosztálya. kir. parancsnoksággal, s szeptember 7-én október 2-4. között kiürítik az erődöt. Vincenz Katzler Kazinczy augusztus 5-én kapta Bem feltétel nélkül átadta az erődöt az ost- litográfiája parancsát, amellyel az Erdélybe rendelte. romlóknak. Klapka György (1820-1892)

A szabadságharc egyik legfiatalabb tábornoka a bánsági Temesvárott látta meg a napvilágot. (Apja egy ideig a város polgármestere volt.) 1838-1847 között a cs. kir. hadseregben szolgált, s főhadnagyi rangban lépett ki. 1848 júniusától honvéd százados, szeptember végétől Komárom várának erődítési és tüzérségi igazgatója volt, október közepétől őrnagyi rangban. November végétől a bánsági hadtest vezérkari főnöke volt, december végétől a hadügyminisztérium vezérkari osztályán szolgált; nevéhez fűződik az 1849. ja- nuár 2-i haditerv kidolgozása is. Január közepétől volt ezredesi rangban a felső-tiszai, majd az I. hadtest parancsnoka. A védelmi harcokban jól meg- állta a helyét, s remek tervező volt, amint ezt a tavaszi hadjárat haditerve is bizonyította. A kivi- Klapka KlapkaGyörgy GyÖr9y vezérőrnagy ™érő™9y Képmásaképmása felezésben néha kevésbé jeleskedett. Májusban Görgei helyettesítette a hadügyminiszté- rium élén, majd Komárom erődjének és őrségének parancsnoka volt. Az emigrációban eleinte a maga útját járta, 1859-1862 között azonban a Magyar Nemzeti Igazgatóság tag- jaként együttműködött Kossuthtal. Nevéhez fűződik az emigráció utolsó katonai akciója, a Klapka-légió 1866. augusztusi felvidéki betörése. 1867-ben hazatért, s a Deák-párt tag- jaként képviselő volt. 1868-ban a honvédegyletek elnökévé választották. Gazdasági vállal- kozásai kevésbé voltak sikeresek.

Egyetlen kivétel volt, a „szűz vár", Ko- kezdték Komárom körülvételét, s Klapkát márom. Görgei elvonulása után Komá- fegyverletételre szólították fel. A várőrség rom erődjében közel 18 000 főnyi őrség a megadás feltételeként eredetileg az álta- maradt, Klapka György tábornok vezeté- lános amnesztiát szabta, de a cs. kir. és sével. Július 25-én a várőrség egy különít- orosz csapatok felvonulása után, szeptem- ménye rajtaütött a tatai osztrák helyőrsé- ber 14-én a haditanács elejtette ezt a felté- gen, s megszerezte a cs. kir ostromsereg telt. Szeptember 27-én a várőrség küldött- létszám- és elhelyezési kimutatását. Klapka sége és Haynau megállapodtak az erőd ezután kidolgozta az ostromsereg szétzú- átadásáról. Az egyezmény alapján a várőr- zását célzó hadművelet tervét. Július 30-án ség tagjai és a várban lévő polgári szemé- előbb a Duna bal partján űzte el az ellensé- lyek amnesztiát kaptak, a katonák és poli- get, majd augusztus 3-án a jobb parti erők tikusok szabadon külföldre távozhattak. következtek. A cs. kir. csapatok mintegy Az erőd birtoka megért annyit az osztrá- 1500 főt, 30 löveget és több ezer lőfegyvert koknak, hogy a védők szabad elvonulását veszítettek a szabadságharc utolsó győz- és büntetlenségét biztosítsák. Az erőd át- tes ütközetében. Az ostromzár szétzúzása adására október 2-4-én került sor. A felté- után Klapka egészen Győrig nyomult elő- teleket utólag kiterjesztették a péterváradi re. Augusztus 13-14-én kénytelen volt ki- várőrség tagjaira is, így ők is büntetlensé- üríteni Győrt, s visszatérni Komáromba. get kaptak; noha a legénység nagy részét Augusztus 19-én a cs. kir. csapatok meg- így is besorozták a cs. kir. hadseregbe. Az emigráció és a megtorlás

öbb ezren hagyták el az országot 1849 nyarán. Ott volt közöttük Kossuth Lajos kormányzó, több Tminiszter, képviselők, kormánybiztosok, honvédtisztek, alispánok, s egyszerű hon- védek és polgárok tömegei. Csupa olyan ember, aki úgy vélte, hogy a győztes oszt- rák hatalom kíméletlenül le fog számolni 1848-1849 résztvevőivel. A többség Orso- vánál lépett török földre, s Kossuth, Bem és mások vezetésével szeptember elején a bulgáriai Vidinbe került. Kossuth és társai abban reménykedtek, hogy a magyar menekülteket befogadó Törökország nemsokára háborúba fog ke- veredni Oroszországgal és Ausztriával. A török hatóságok azt ajánlották, hogy a száműzöttek térjenek át a muszlim hitre, Kossuth Lajos a török határon mert így biztosan nem adják ki őket Oroszországnak és Ausztriának. Ezért tu- szolgálatot vállalt a török hadseregben. catnyi honvédtiszt, köztük Bem József, Mások úgy gondolták, hogy mindent meg Guyon Richárd, Kmety György áttért és kell tenniük a nyugati közvélemény meg- nyerésére és felvilágosítására. így talán egy A vidini levél újabb magyar szabadságharc esetén Anglia és Franciaország nem nézi tétlenül Ma- gyarország küzdelmét. Kossuth szeptember 12-én levelet fogalmazott meg az angliai és A közel 5000 menekültből több mint franciaországi magyar követekhez és diplomáciai ügynökségekhez. 3000 tért vissza 1849. október végén. Ebben az iratban, a vidini levélben fejtette ki részletesen nézeteit A többieket a török hatóságok novem- a szabadságharc vereségének okairól, s nevezte meg a bukás egy- ber elején Vidinből Sumlába költöztet- személyi felelőseként Görgeit. A levél lényege azonban nem ez volt. ték. A sumlai tartózkodás 1849. novem- Kossuth ugyanis abban reménykedett, hogy az új világpolitikai hely- ber 21-étől 1850. február 15-ig tartott. zetben Magyarország ügye az európai hatalmak érdeklődési körébe Sumlában már csak 492 fő volt az emigrá- kerülhet - ha sikerül bebizonyítani, hogy a magyar szabadságharc ció létszáma. Itt már arról lehetett híreket vereségének oka nem a magyar állam belső gyengeségében kere- hallani, hogy a Porta a nevezetesebb me- sendő, hanem egy esetleges tényezőben, a magyar fővezér árulásá- nekültek internálására készül. Kossuth és ban. A levél végén azt is kifejtette, hogy az 1849. év tanúsága szerint emigránstársai határozottan tiltakoztak Ausztria képtelen egyedül fenntartani nagyhatalmi állását, s a centra- ez ellen, de a nagypolitikai érdekek ezút- lizált Ausztria nem más, mint „az orosz szatellisze". Kossuth úgy vél- tal is erősebbeknek bizonyultak. Az 1850 te, hogy Angliának és Franciaországnak ezért is érdeke Magyaror- szág önállóságának fenntartása. januárjában megszülető megegyezés szerint a legveszélyesebbnek ítélt, át nem tért menekülteket a kis-ázsiai Kütahyába in- ternálták. „A magyarok háromszáz év óta mindig lázadók, csaknem valamennyi A menekültek másik csoportja nyugat Habsburg király idején törtek ki forradalmak. Én vagyok az az ember, felé vette útját. A nyugati emigráció leg- aki rendet fog teremteni. Nyugodt lelkiismerettel lövetek agyon szá- fontosabb központja Párizs és London zakat is, mert szilárd meggyőződésem, hogy ez az egyetlen mód volt. Az emigrációt a magyar külügyi intő példát szolgáltatni minden jövendő forradalomnak." apparátus tagjai, a komáromi várőrség külföldre távozott tagjai, valamint olyan Haynau levele Joseph Radetzky tábornagyhoz, Arad. 1849. augusztus 18. személyek alkották, akiknek sikerült Ma- gyarországról Ausztrián át kijutniuk. letően - megváltozott utasítások miatt A nyugati emigráció legnevezetesebb tag- azonban kénytelen volt elállni szándéká- jai Pulszky Ferenc, Teleki László, Klapka tól. 1849. augusztus második felében így György, Vetter Antal, Czetz János, Hor- is három honvédtiszt esett áldozatául. váth Mihály, Vukovics Sebő voltak. A me- Szeptemberben mindössze két, a pol- nekültek demokratikus önkormányzati gári lakossághoz tartozó személyt végez- testületeket hoztak létre. tek ki. A megtorlás legerősebb hulláma A megtorlás nem 1849 augusztusában, 1849. október 6-án kezdődött. Ezen a na- hanem már a fegyveres harc időszakában pon végezték ki Pesten gróf Batthyány megkezdődött. Windisch-Grätz már 1848. Lajos miniszterelnököt és Fekete Imre ge- őszi-téli kiáltványaiban haditörvényszékkel rillatizedest. Aradon a honvédsereg há- fenyegette meg az OHB tagjait, a kormány- rom tábornoka és egy ezredese, Kiss Er- biztosokat, a honvédseregben szolgáló volt nő, Schweidel József, Dessewffy Arisztid cs. kir. tiszteket. Windisch-Grätz azonban és Lázár Vilmos lőpor és golyó, kilenc tá- csak 1849 januárjától válthatta be fenyege- bornoka, Poeltenberg Ernő, Török Ignác, tőzéseit, s tetteit nem jellemezte a prokla- Láhner György, Knezic Károly, Nagysán- mációiban megígért szigor. 1849. január- dor József, Leiningen-Westerburg Károly Batthyány Lajost április között húsz, a Windisch-Grätzet kö- gróf, Aulich Lajos, Damjanich János, a kivégzéshez vezetik. vető Welden fővezérsége idején mindössze Vécsey Károly gróf kötél általi halálra Olajnyomat Jankó János öt embert végeztek ki a császáriak. ítéltetett. festménye után Az őt felváltó Haynau sokkal kemé- nyebb kezű volt elődeinél. Működését azzal kezdte, hogy Pozsonyban felakasztatta Mednyánszky László honvéd őrnagyot és Gruber Fülöp honvéd századost, akik az 1849 februárjában kapitulált lipótvári vár- őrséghez tartoztak, s a megadás ellen szavaz- tak. Velük együtt 1849. augusztus végéig, összesen 58 főt végeztek ki. A megtorlás irányelveit Haynau július l-jén kiáltvány- ban tette közzé. Eszerint bárki, aki a magyar kormánnyal és hadsereggel kapcsolat- ban állt, büntethető volt. A fegyveres harcok befejeztével Hay- nau eredeti szándéka az volt, hogy a hon- védseregben szolgált volt cs. kir. tiszteket rögtönítélő eljárással halálra ítélteti és ki- végezteti. A - nem a hozandó ítéletek szi- gorát, hanem az eljárások alaposságát il- A magyar vértanúk Október 25-ig még további tizennégy külföldi: Mieczystaw Woroniecki alez- emléklapja. Litográfia személy kivégzéséről tudunk. A kivégzet- redes, Peter Giron alezredes és Karol d'Aban- tek között volt hat tiszt (Pesten három court de Franqueville százados; Kolozsvá-

„A gyermekeket áldd meg és csókold meg az én nevemben, ne szégyelljék, nem kell szé- gyellniük atyjukat, az én halálomnak a gyalá- zata előbb vagy utóbb azokra hull vissza, akik engem igazságtalanul és hálátlanul meggyil- koltak. Ebben az ünnepélyes órában meges- küszöm, hogy a király és a monarchia elleni árulásnak soha egyetlen gondolata nem férkő- zött lelkemhez, és hogy a hazához nem kevés- bé hű voltam; ugyan ki hiszi el ezt most! És ezért halok meg; a törvény, a király esküje volt vezérfonalam, és sem jobbról, sem balról nem hagytam, hogy visszaéljenek velem. Viam meam persecutus sum [a magam útját jártam - H. Ft.], ezért ölnek meg engem."

Részlet Batthyány Lajos feleségéhez, Zichy Antónia Batthyány Lajos mellénye, melyet grófnőhöz Intézett búcsúleveléből, Pest, 1849. október 5. kivégzésekor viselt Kiss Ernő, Schweidel rott Tamás András nemzetőr alezredes és József, Dessewffy Arisztid Sándor László nemzetőr százados, Aradon és Lázár Vilmos kivégzése Kazinczy Lajos ezredes), Csány László kor- Aradon. Litográfia mánybiztos és miniszter, Jeszenák János báró kormánybiztos, Szacsvay Imre képvi- selőházi jegyző, Perényi Zsigmond báró fel- sőházi elnök, Gonzeczky János lelkész és Csernyus Emmán uel tisztviselő; valamint Pécsett két katonaszökevény. E kivégzések miatt akkora európai felháborodás támadt, hogy az osztrák kormány kénytelen volt mérsékletre inteni Haynaut. Az eljárások te- hát tovább folytak, s jócskán születtek még halálos ítéletek, de ezek közül az év hátralé- vő részében egyet sem hajtottak végre. 1850 január-februárjában tizenöt sze- mélyt végeztek ki. Közülük csupán Ludwig Hauk alezredes tartozott a szabadságharc katonai elitjéhez: őt a bécsi forradalomban őket főleg a magyar kormány rendeletei- való részvételéért ítélték halálra. A többiek nek kihirdetéséért végezték ki. A cs. kir. között gerillákat, a kőszegi horvát foglyok hadbíróságok keményen torolták meg a 1848. októberi legyilkolásában vétkesnek népfelkelésben való részvételt is: a székesfe- talált személyeket, a Lamberg gyilkosának hérvári népfelkelés résztvevői közül 1849 tekintett Kolossy György honvédszázadost, augusztusában 6 főt végeztek ki Pesten. tehát köztörvényesként kezelt személyeket A cs. kir. vagy az orosz csapatokat találunk. Összesen körülbelül 144 főt vé- megtámadó települések jó esetben meg- geztek ki 1848-1849-es magyarországi cse- úszták egyszerű hadisarccal, rosszabb lekedeteiért. (Ezek között ott van az a 13 esetben felgyújtották és feldúlták őket, magyar huszár is, akiket osztrák területen mint a cs. kir. csapatok Bősárkányt és fogtak el és végeztek ki 1849 június-júliu- Csongrádot, az oroszok Losoncot és Me- sában, amikor Magyarországra akartak szökni; illetve ott vannak az egyes ütköze- A besorozások tek után a cs. kir. és orosz katonák által le- kaszabolt vagy más módon megölt polgári A honvédsereg állományának körülbelül 25-30 százalékát sorozták be személyek is.) A bécsi megtorlásnak is volt a cs. kir. hadseregbe, méghozzá úgy, hogy egy-egy századba legfel- három magyar áldozata: 1848 novembe- jebb egy-két volt honvédtiszt kerüljön. A besorozás csak részben volt rében s decemberében, illetve 1849 máju- megtorló jellegű rendszabály. A cs. kir. hadseregnek a huszárezredek sában; Horváth Jánost nemzetőr parancs- újjászervezéséhez és feltöltéséhez szüksége volt a magyar hadsereg- noki ténykedéséért, egy másik, ugyanezt ben szolgált huszárokra. A magyar oldalon szolgált volt cs. kir. sorka- a nevet viselő személyt fegyverrejtegeté- tonákat is újra besorozták. Emellett a háborúban megfogyott cs. kir. sért, Melko Ferencet pedig cs. kir. katonák alakulatok feltöltéséhez is szükség volt újoncokra, s a magyar hadse- (állítólagos) átállásra csábításáért. regben a fegyverforgatást elsajátító katonák kiválóan alkalmasak vol- A megtorlás során kivégzett vértanúk tak az elesettek és sebesültek pótlására. 1852-től a fegyelmi problé- közel egyharmada tartozott a katonák közé mák miatt a volt honvédtisztek egy részét tartósan szabadságolták, (29 fő), 7 fő a politikai elit különböző cso- s engedélyezték a katonai szolgálat pénzbeli megváltását is. Ám így is portjaihoz. A megtorlás igazából a társada- több tízezer fő volt kénytelen letölteni a - szerencséjükre békés - hét lom alsóbb rétegeit sújtotta. A kivégzettek esztendőt, kitéve a goromba altisztek kíméletlen bánásmódjának. között több lelkészt és jegyzőt találunk, Bankóégetés Pesten, 1849. október 18. Színezett litográfia

zőcsátot. A pesti és óbudai zsidó közös- csülhetjük, s ezek alapján a magyar veszte- ségre a szabadságharc támogatása miatt ség is legalább 40 000 főre tehető. Haynau óriási hadisarcot vetett ki. A háború áldozatául esett Bácska, a Bán- A megtorlás természetesen kiterjedt a ság és Erdély több tucat faluja. A jelen- szabadságharc egyszerű résztvevőire is. A ki- tősebb városok közül komoly károkat sebb vétségek elkövetőit többféle büntetés- szenvedett Budapest, Komárom, Losonc, sel sújtották, a pénzbírságtól, néhány hetes Csongrád, Szeged, Arad, Temesvár, Gyu- fogságtól a többéves sáncmunkáig. lafehérvár, Zenta, Nagyenyed és Zalatna. Az osztrák kormányzat elrendelte a ma- A magyar társadalom elveszített 66 mil- gyar bankjegyek, a Kossuth-bankók beszol- lió forintnyi Kossuth-bankót. (Ebből 500 000 gáltatását is. A társadalom többsége abban forintot váltottak be az osztrákok Komá- reménykedett, hogy a bankjegyeket bevált- rom feladása után.) Több százezer forint ják, a cs. kir. hatóságok azonban kárpótlás értékben kobozták el vagy zárolták az elítél- nélkül semmisítették meg a bankjegyeket. tek vagyonát. Az osztrák félnek a tervezett Ilyen módon az átalakulás és a háború árát 55 millión felüli hadi kiadásai 102 887 369 szinte teljes egészében a magyar társadalom forintra rúgtak. Nem csoda, hog)' az I. Mik- fizette meg. lós cár által az orosz intervenció fejében A polgárháború és a hadjáratok magyar nagylelkűen kért 3 483 236 1/2 rubelnyi ösz- áldozatait egy kerekített becslés 24 000 főre szeget az osztrák pénzügyminiszter csak teszi. A cs. kir. csapatok 10 173, az oroszok részletekben tartotta kifizethetőnek, s a 3 mil- 856 főre becsülik elesett vagy sebesüléseik- lió rubelre leszállított összeg ellenértékét be belehalt katonáik számát. Az oroszok csak 1853. július 31-ére egyenlítette ki. Az precíz veszteségkimutatása szerint a nyári oroszok tényleges költségeiről sokat elárul, intervenció során összesen 13 554 halottat hogy 38,5 millió rubelnyi deficitet mutatott tartottak nyilván. Az elesetteken kívül több a katonai költségvetés, s az orosz állam már mint 11 000 fő volt a kolerában vagy más 1849. júliusban 31 millió rubelnyi kölcsönt betegségekben elhaltak száma. Némileg vett fel a londoni Baring's bankháztól. arányosítva a számokat, az osztrák csapa- (A bank egy évtizeddel ezelőtti csődje a bi- tok összveszteségét legalább 30 000 főre be- zonyíték arra, hogy Isten nem ver bottal.) Utószó

i járt jól 1848-1849 történéseivel? Mégis, nem lett volna-e jobb, Ha a forradalmat tekintjük, volta- ha a magyar fél 1848 szeptem- képpen a birodalom minden népe. berében vagy decemberében KHiszen a forradalom hozta meg a jobbágy- felhagy az ellenállással? A kér- felszabadítást, a polgári átalakulást. Ha az dés történelmietlen, hiszen 1848 májusa utáni eseményeket tekintjük, az ellenállás még oly cse- szinte mindenki rosszul járt. A birodalom kély eszközeivel rendelkező ál- önnön alattvalói ellen megnyert egy ön- lamok is többnyire vállalják maga által provokált háborút, de a győze- a fegyveres konfliktust, hacsak lemmel olyan terheket vállalt magára, nem nehezedik rájuk nemzetkö- amelyek végső soron magát a győzelmet zi nyomás az ellenkező érdekében tették semmissé. A magyarok elveszítették (például Csehszlovákia, 1938-1939- 1848 előtti korlátozott önállóságukat is. ben). A katonai ellenállás mindig esélyt ad A nemzetiségek nem kaptak szinte sem- a diplomáciai megoldásra, még ha ez Az Osztrák Monarchia címere érmen, 1849 mit, csupán azt a jogot, hogy a magyarok- 1848-1849-ben nem is következett be. kal együtt németté legyenek. Oroszország Hozzáteendő, hogy az európai politikai megsegített egy vele hosszú távon ellenér- események, az olasz háború, a német egy- dekelt nagyhatalmat, amely aztán 1853-1856 ség ügye 1849 tavaszáig némi mozgásteret között a krími háborúban nemcsak cser- biztosítottak a magyar politika számára, benhagyta, de rosszindulatú semlegességé- s egyáltalán nem volt törvényszerű, hogy vel még rontott is helyzetén. a piemonti-szárd hadsereg katasztrofális vereséget szenvedjen, illetve, hogy a né- Érdemes volt-e belekezdeni 1848-ba met egység ügye meghiúsuljon. s nem volt-e törvényszerű az 1849-es ka- tasztrófa? Azaz, nem lett volna-e cél- A katonai erőviszonyok ismeretében ele- szerűbb a birodalommal együttműködő ve reménytelen vállalkozás volt-e a magyar gazdasági-társadalmi modernizáció prog- szabadságharc? Ha a teljes függetlenség ol- ramját követni a közjogi önállóságot és daláról vizsgáljuk a kérdést, csak igennel vá- a gazdasági-társadalmi átalakulást össze- laszolhatunk. Csakhogy a küzdelem 1848 kötő program helyett? Nos, 1848 márciu- szeptemberétől nem a függetlenségért, ha- sát a magyar politikai elit olyan óriási nem a birodalmon belüli önállóságért folyt. esélynek tekintette, amelyet hiba és bűn Ez pedig nem volt reménytelen vállalkozás. lett volna kihasználatlanul hagyni. Lehet A Habsburg Birodalom hiába nyerte meg vitatkozni azon, hogy a birodalom meny- - idegen segítséggel - a háborút, ha katonai nyire volt működőképes az önálló magyar győzelmét nem tudta politikaivá változtat- állammal, hogy ez utóbbi nem veszélyez- ni. 1867-ben el kellett ismernie Magyaror- szág korlátozott önállóságát, el kellett fo- tette-e a birodalom reagáló képességét. gadnia az önálló magyar pénz-, had- és Ám tény, hogy a magyar politikai elit a vi- kereskedelemügyet - még ha nem is az tás kérdéseket nem a csatamezőn, hanem 1848-as formában; tehát el kellett ismernie a tárgyalóasztalok mellett akarta rendezni, a magyar felfogás érvényességét azokban s a fegyveres konfliktusba a másik fél ker- a kérdésekben, amiért a háborút folytatta. gette bele. Ajánlott irodalom

Forrásközlések Deák István: Kossuth Lajos és a magyarok 1848-1849-ben. Beér János-Csizmadia Andor (szerk.): Az 1848-1849. évi Budapest, 1983. népképviseleti országgyűlés. Budapest, 1954. Egyed Ákos: Erdély 1848-1849. Csíkszereda, 1998-1999. Deák Imre: 1848, ahogy a kortársak látták. A szabadságharc I—II. köt. története levelekben. Budapest, 1942. Erdődy Gábor: A magyar kormányzat európai látóköre Görgey Artúr Életem és működésem Magyarországon 1848-ban. Budapest, 1988. 1848-ban és 1849-ben. Sajtó alá rendezte: Katona Tamás. F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849-es magyar minisztériumok. I—II. köt. Budapest, 1988. Budapest, 1987. F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849. évi minisztertanácsi Gergely András: 1848-ban hogy is volt? Tanulmányok jegyzőkönyvek. Budapest, 1989. Magyarország és Közép-Európa 1848-49-es történetéből. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetöri Budapest, 2001. iratai. A dokumentumokat válogatta, a jegyzeteket készítet- Hajnal István: A Batthyány-kormány külpolitikája. Sajtó alá te, az előszót írta Urbán Aladár. Budapest, 1999.1—II. köt. rendezte: Urbán Aladár. 2. kiadás. Budapest, 1987. Károlyi Árpád: Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar Hermann Róbert: 1848-1849. A szabadságharc katonai miniszterelnök főbenjáró pöre. I—II. köt. Budapest, 1932. története. Budapest, 2001. Katona Tamás (szerk.): Az aradi vértanúk. I—II. köt. Budapest, Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1979., 1983., 2004. 1823-tól 1848-ig. 2., javított, bővített kiadás. I—III. köt. Pest, 1868. Kossuth Lajos összes munkái. XI. Kossuth Lajos az utolsó Horváth Mihály: Magyarország függetlenségi harczának rendi országgyűlésen. Sajtó alá rendezte: Barta István. története 1848 és 1849-ben. 2. kiadás. Budapest, é. n. Budapest, 1951.; XII. köt. Kossuth Lajos az első magyar Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története. Budapest, felelős minisztériumban. Sajtó alá rendezte: Sinkovics 1994.1—II. köt. István. Budapest, 1957.; XIII-XIV. köt. Kossuth Lajos Kosáry Domokos: Magyarország és a nemzetközi politika az Országos Honvédelmi Bizottmány élén. I—II. köt. Sajtó 1848-1849-ben. Budapest, 1999. alá rendezte: Barta István. Budapest, 1952-1953.; XV. köt. Kossuth Lajos kormányzóelnöki iratai. Sajtó alá rendezte: Kovács István: „...mindvégig veletek voltunk." Lengyelek Barta István. Budapest, 1955. a magyar szabadságharcban. Budapest, 1998. Kossuth Lajos és Görgei Artúr levelezése, 1848-1849. Sajtó alá Körmöczi Katalin (szerk.): A márciusi ifjak nemzedéke. „Nem rendezte: Hermann Róbert. Budapest, 2001. küzdénk mi sem dicsőség-, sem díjért." Budapest, 2000. Steier Lajos: A tót nemzetiségi kérdés 1848-1849-ben. Miskolczy1849-ben Ambrus:. Budapest A zsidóemancipáci, 1999. ó Magyarországon I—II. köt. Budapest, 1937. Spira György: 1848 Széchenyije és Széchenyi 1848-a. Budapest, Szemere Bertalan: Politikai jellemrajzok. - Okmánytár. Sajtó 1964. alá rendezte: Hermann Róbert és Pelyach István. Budapest, Steier Lajos: A szabadságharc revideált története I-IV. köt. 1990. I. köt. Görgey és Kossuth. II. köt. Az 1849-iki trónfosztás Szószék és csatatér. Politikusi visszaemlékezések és naplók előzményei és következményei. Ill—IV. köt. Haynau és 1848—1849-ből. Sajtó alá rendezte: Hermann Róbert. Paskievics. I—II. Budapest, é. n. Budapest, 2000. Szabad György (szerk.): A magyar országgyűlés 1848-1849- V. Waldapfel Eszter: A forradalom és szabadságharc ben. Budapest, 1998. levelestára. I-IV. köt. Budapest, 1950-1965. Urbán Aladár: Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöksége, fogsága és halála. Budapest, 2007. Szakirodalmi feldolgozások Urbán Aladár: A nemzetőrség és honvédség szervezése 1848 Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848-1849. évi nyarán. Budapest, 1973. szabadságharcban. 3., átdolgozott, bővített kiadás. Varga János: A jobbágyfelszabadítás kivívása 1848-ban. Budapest, 2000. Budapest, 1971. MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE Főszerkesztő Romsics Ignác

1. Őstörténet és honfoglalás 2. Államalapítás 970-1038 3. Válság és megerősödés 1038-1196 4. Nagy uralkodók és kiskirályok a 13. században 5. Az Anjouk birodalma 1301-1387 6. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387-1437 7. A Hunyadiak kora 1437-1490 8. Mohács felé 1490-1526 9. A három részre szakadt ország 1526-1606 10. Romlás és megújulás 1606-1703 11. A Rákóczi-szabadságharc 1703-1711 12. Megbékélés és újjáépítés 1711-1790 13. A nemzeti ébredés kora 1790-1848

15. Polgári átalakulás és neoabszolutizmus 1849-1867 16. A dualizmus kora 1867-1914 17. Világháború és forradalmak 1914-1919 18. A Horthy-korszak 1920-1941 19. Magyarország a második világháborúban 20. Demokráciából a diktatúrába 1945-1956 21. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 22. A Kádár-korszak 1956-1989 23. A Harmadik Magyar Köztársaság 1989-2009 24. Időrendi áttekintés

KOSSUTH KIADÓ www.kossuth.hu