14 MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1848-1849 Hermann Róbert HERMANN RÓBERT Forradalom és szabadságharc 1848-1849 Főszerkesztő Romsics Ignác KOSSUTH KIADÓ Írta: Hermann Róbert Főszerkesztő: Romsics Ignác Sorozatszerkesztő: Nagy Mézes Rita Képszerkesztő: Demeter Zsuzsanna A térképeket készítette: Nagy Béla A kötetet tervezte: Badics Ilona Kiadói programvezető: Szuba Jolanta Kiadói programkoordinátor: Winter Angéla A képek válogatásában részt vett: Vajda László Közreműködő intézmények: Budapesti Történeti Múzeum, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Országos Levéltár, Országos Széchényi Könyvtár, amelyek a sorozat képanyagát a rendelkezésünkre bocsátották. Egyéb források: Bencés Főapátság (Pannonhalma), Civertan, Hermann Róbert gyűjteménye, Magyar Képek Archívuma, MTI Fotók: Bakos Ágnes, Dabasi András, Kocsis András Sándor, László János, Mudrák Attila, Nagy Ferenc, Nagy Zoltán, Soós Ferenc, Szalatnyay Judit, Szelényi Károly, Szikits Péter, Tihanyi Bence ISBN 978-963-09-5692-5 Minden jog fenntartva © Kossuth Kiadó 2009 © Hermann Róbert 2009 Felelős kiadó Kocsis András Sándor a Kossuth Kiadó zRt. elnök-vezérigazgatója A kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Műszaki vezető Badics Ilona Nyomdai előkészítés Veres Ildikó Korrektor Török Mária Képkidolgozás GMN Repró Stúdió A nyomtatás és a kötés a debreceni nyomdászat több mint négy évszázados hagyományait őrző Alföldi Nyomda zRt. munkája Felelős vezető György Géza vezérigazgató www.kossuth.hu / e-mail: [email protected] Tartalom A FORRADALOM ÉS AZ ÁTALAKULÁS Az utolsó rendi országgyűlés és az európai forradalmak • 8 Pozsony és Pest márciusa • 12 A törvényesített forradalom - az áprilisi törvények rendszere • 16 A BATTHYÁNY-KORMÁNY MŰKÖDÉSE, 1848. ÁPRILIS 1 l.-SZEPTEMBER 11. A kormány • 22 A kormány belpolitikája • 24 A kormány külpolitikája • 27 A kormány katonapolitikája • 30 A nemzetiségek mozgalmai • 33 AZ ÖNVÉDELMI HÁBORÚ Jellacic támadása • 42 A katonai ellenforradalom és az ellenállás megszervezése • 48 Az Országos Honvédelmi Bizottmány működése • 54 Windisch-Grätz támadása • 60 A FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ 1849 tavasza • 72 A Szemere-kormány működése • 82 Az orosz intervenció • 88 Az emigráció és a megtorlás • 106 Utószó • 111 Ajánlott irodalom • 112 A forradalom és az átalakulás Az utolsó rendi országgyűlés és az európai forradalmak • 8 Pozsony és Pest márciusa • 12 A törvényesített forradalom - az áprilisi törvények rendszere • Az utolsó rendi országgyűlés és az európai forradalmak agyarország 1848-ban a Habs- közvetlenül Bécsből irányították. Az or- burg Birodalom korlátozott ön- szág közigazgatási szempontból megyékre állóságú részét képezte. Az oszt- és ezektől független szabad vagy kiváltsá- Mrák császár egy személyben magyar király golt kerületekre oszlott. A megyék terüle- is volt, de trónra lépésekor meg kellett es- tén található szabad királyi városok füg- küdnie a magyar törvények tiszteletben getlenek voltak a megyéktől. tartására. A Magyar Korona országai al- Az országban politikai jogokkal csak kották a Habsburg Birodalom közel felét. a nemesség, a papság és a szabad királyi vá- A Magyar Korona országai közé a szűkebb rosok polgársága rendelkezett. A törvény- értelemben vett Magyarország, Erdély, Hor- hozás két táblából - kamarából - állt: az al- vátország és Szlavónia tartozott, önálló só- és a felsőtáblából. Az alsótáblán a megyék igazgatás alatt állott a Katonai Határőrvi- és a városok követei foglaltak helyet. Min- dék, amelynek ezredei az ország déli és ke- A Magyar Korona országai den megye két-két követet küldött, ők ket- 1848-ban leti határszélein helyezkedtek el. Ezeket ten rendelkeztek egy-egy szavazattal. A vá- Jelenet a párizsi forradalomból, 1848. február 24. Fametszet a Képes Újságból, 1848 rosok szintén két-két követtel képviseltet- vetként az országgyűlésen Kossuth Lajos. ték magukat, de a városi követek összesen Az ellenzék célja a polgári alkotmányos egy szavazattal rendelkeztek. A felsőtáblán Magyarország megteremtése volt. Bécsben a bárók, grófok, érsekek, püspökök, az or- azonban nem akartak engedni az ellenzék szág főméltóságai vehettek részt. Erdély- követeléseinek. A felsőtáblai konzervatív nek saját, egykamarás országgyűlése volt. többség segítségével egészen 1848. feb- Ezen a főtisztviselők, a királyi meghívóle- ruár végéig sikerrel akadályozták meg azt, véllel rendelkező regalisták, valamint a há- hogy az országgyűlés érdemi eredménye- rom nemzet (magyarok, székelyek, szá- ket érjen el. A birodalom külpolitikai hely- szok) és a Partium követei vettek részt. zetének megrendülése azonban csakhamar Horvátországnak szintén saját rendi gyű- megteremtette annak esélyét, hogy a ma- lése (sabor) volt, amely három követet kül- gyar ellenzék létrehozhassa a Habsburg Bi- dött a magyar országgyűlésre. rodalmon belül önállósággal rendelkező, Magyarországon a közigazgatás ügyeit polgári alkotmányos Magyarországot. a Helytartótanács, a pénzügyi igazgatást 1848 első európai forradalma január a Magyar Kamara, az uralkodóház és a bi- 12-én a szicíliai Palermóban tört ki az ab- rodalmi kormányszervek közötti kapcso- szolutisztikus uralkodói gyakorlat ellen, lattartást a bécsi Magyar Udvari Kancellária s ez már jelezte, hogy Európa újabb forra- intézte. Ezek elvileg független kormányszé- dalmi hullám előtt áll. A január 27-i ná- kek voltak, gyakorlatilag azonban a Magyar- polyi forradalom, az észak-itáliai nyugta- országra vonatkozó legfontosabb döntések lanságokról érkező hírek mind-mind azt a Habsburg Birodalom központi kormány- vetítették előre, hogy küszöbön áll az euró- szerveinél születtek. pai hatalmi viszonyok újabb átrendező- Amikor 1847 novemberében összeült dése. a magyar rendi országgyűlés, az alsótáb- Mozgolódásokról érkeztek hírek Cseh- lán immáron az ellenzék volt többségben. országból és az osztrák tartományokból is. Az ellenzék soraiban először vett részt kö- Az okok sokrétűek voltak. A kapitalizáló- Kossuth Lajos képmása válság és az éhínség, sokkal inkább a poli- tikai elégedetlenség öltött testet. A sors fintora, hogy Lajos Fülöp 1830-ban maga is a forradalom révén került hatalomra. Ideiglenes kormány alakult, amelynek va- lamennyi politikai árnyalat képviselői tagjai voltak. A franciák forradalmát he- teken belül követte a többi európai fővá- ros és központ megmozdulása is. Csupán a kontinens két - politikai értelemben is szélső - pontja, a polgári alkotmányos Nagy-Britannia és az önkényuralmi Orosz- ország maradt szinte érintetlen a forra- dalmi hullámtól. Batthyány Lajos és Kossuth Lajos - az alsó- és felsőtáblai ellenzéknek a cselekvés dó kontinens ekkor érte át az első világ- időszerűségét tekintve radikálisabb néze- gazdasági válságot, az előző évek rossz teket valló vezetői - úgy látták, a Habsburg termése miatt éhínség söpört végig Nyu- Birodalom megrendült külpolitikai hely- gat-Európán. Az európai áttörést azon- zetét fel kell használni a reformellenzék ban csak a február 22-én, Párizsban ki- programjának megvalósítására. Már feb- tört forradalom hozta meg. A párizsi nép ruár végén arra akarták kérni az uralko- elűzte Lajos Fülöpöt, a „polgárkirályt", dót, hogy „békét szerezzen a kormány, s kikiáltotta a köztársaságot. A párizsi mert erre szükségünk van; ezt másképp forradalomban nem annyira a gazdasági nem érheti el, mint ha népeinek alkot- Forradalom Bécsben, 1848. március 13-án. Litográfia mányt ád; és a jó magyar vért ne áldozza fel az olasz szabadság elnyomására." „Igenis erős meggyőződésem, hogy dinasztiánk jövendője a biroda- Olyan követelés volt ez, amely egyszerre lom különbféle népeinek egy szívben-lélekben egyesüléséhez van tükrözte az ellenzék széles külpolitikai lá- csatolva, ezen egyesülést nemzetiségeik respektálása mellett csak tókörét és józanságát. Batthyány és Kos- az alkotmányosság érzelemrokonító forrasztéka teremtheti meg. suth tudták, hogy Magyarország szabadsá- Büró és bajonett [bürokrácia és szurony] nyomorú kapocs." ga csak akkor áll majd biztos alapokon, ha az örökös tartományokban is alkotmányos Részlet Kossuth Lajos 1848. március 3-i felirati beszédéből lesz a kormányzás, mert a birodalom két felének eltérő érdekei csak azonos politikai cárja fegyveres segítségére. Ám Kossuth rendszer és kölcsönös partnerség mellett Bécsben német nyelvre azonnal lefordí- egyeztethetők össze. Kossuthék indítvá- tott és kinyomtatott beszéde olyan erjedést nyát ekkor még - 1848. február végén - az indított meg a császárvárosban, amely le- ellenzék többsége sem támogatta. Megér- hetetlenné tette az erőszakos reagálást. zésük helyességét azonban bizonyította, (Ebben szerepe volt annak is, hogy a fordí- hogy néhány nap múlva, március l-jén tásban az örökös tartományoknak adandó befutott Pozsonyba a párizsi forradalom alkotmány sokkal hangsúlyosabban szere- híre. Ekkor már az ellenzék egésze a fellé- pelt, mint az eredeti beszédben.) Március pés mellett döntött. 13-án Bécsben kitört a forradalom, Kle- Március 3-án Kossuth az ellenzék ne- mens Metternich herceg, a gyűlölt állam- vében történelmi jelentőségű indítvánnyal kancellár kénytelen volt lemondani és el- lépett fel az alsótábla kerületi ülésében, fel- menekült, az uralkodó pedig alkotmányt szólítva az országgyűlést, „emeljük fel po- ígért Ausztria népeinek. litikánkat a körülmények színvonalára". Ügy vélte, a birodalom vezetőinek válasz- taniuk kell az államalakulat jövendő ér- deke és egy korhadó rendszer fenntartá- sa között. Részben nyíltan, részben a sorok közé rejtve, követelte Magyarországon a közteherviselés, a politikai jogegyenlő- ség, a népképviselet és a független