Acsillagos Égbolt Térk

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Acsillagos Égbolt Térk HERTZSPRUNGRUSSELL-DIAGRAM északi égi pólus A CSILLAGOK ÉLETE Jobbra: a Nap látszólagos égi útja egy- delelési magas- zenit O B A F G K M színképosztály 10 egy nap során Budapest földrajzi széles- ság: 66° I 6 10 25 szuperóriások ségén a nyári napfordulókor (fenn), a N (Star Map) 4a CSILLAGHALÁL kék óriások M¤ 3b yá tavaszi/õszi napéjegyenlõségkor (közé- ri DENEB POLARIS BETELGEUZE delelési magas- n N a Sarkcsillag ¬szupernóva-robbanás CSILLAGSZÜLETÉS pen) és a téli napfordulókor (lenn) ap p 2 15 M 5 ság: 43,5° I é f 4 ) ® RIGEL ¤ j o (magasság: 47,5°, 1 szupernóva- e r 10 óriások ANTARES csillagközi gáz- és gy d 3a en u deklináció: +90°) Szabad szemes maradvány + neutron- porködök összesûrûsödõ l ló õ k CANOPUS sé o Sarkcsillag csillag v. fekete lyuk + felmelegedõ anyagából g r 4 0 k 7 magassága A REGULUS CAPELLA ARCTURUS i napf o és távcsöves (protocsillag / körülötte Lenn: a Föld különféle Tél ord r , 100 delelési ma- uló 5 = földrajzi ALTAIR k ° 4b protoplanetáris korong) szélességein az égbolt más o PROCYON gasság: 19°I r nyugat szélesség (ledobva külsõ rétegét) ® SIRIUS A (pl. az Orion-ködben) része látható. Az északi- l megfigyelésekhez ¤ fõsorozat +5 sarkon a Sarkcsillag épp a 1 planetáris köd + fehér törpe a CENTAURI B 1 M¤ 2 NAP megfigyelõ zenitjében van, 1 M 1 míg az egyenlítõn a hori- B 5 ¤ 0,01 dél megfigyelõ észak feh M¤ +10 zontot érinti. Az Orion az TÉRKÉPEK csillagos ér t 0,01 tör Abszolút vizuális fényesség (magnitúdó) egyenlítõn van zenitben, a n pék rizo A Magyarországról látható csillagok sarokról nézve viszont a ho vörös törpék 0,001 M¤ s horizonton. l 40 mély-ég objektum ok barna törpék +15 kelet -4 m túl kis tömegûek ahhoz 10 illiá a Nap évi égi útja M =naptömeg rd é hogy csillaggá váljanak Sarkcsillag 2 é ¤ v al gi att kihûlve e A déli félteke csillagai Luminozitás (összenergia-kibocsátás) (Nap= gázbolygók (pl. Jupiter) g 6 (fekete törpék) +20 ye nl égbolt észak ítõ A Mars és a Föld pályaelemei 40000 30000 20000 14000 10000 7000 5000 3500 2500 1250 500 325 d= Skorpió 0° A Naprendszer méretarányos modellje Felszíni hõmérséklet (K) 2 w 2 Orion a kisbolygó-családokkal FÕSOROZATI CSILLAGOK KÖZELÍTÕ TULAJDONSÁGAI 2 2 2 Sz T Fény Lum Lum1 m R RFöld Élettartam METEORRAJOK LIBRÁCIÓS PONTOK 2 2 A Hold térképe K mabsz W/s W/s mNap rNap Cs. E. millió év 2 k 2 Meteor (hullócsillag): fényjelenség 22 nadir O 30e 50e 9 400e 200e 40 12 650 5 az égen: a légkörbe belépõ, felizzó térképe × L4 ü B5 20 000 2 1000 1500 10 4 30 60 porszemcse nyoma; Meteorit: le- 2 A3 10 000 1,5 20 55 2,5 2 4,5 700 hullt kõzet (összetétele lehet kõzet, 2 A csillagtérkép a Magyarországról egy év folya- MAGYARÁZATOK F2 6890 3 4 6 1,5 1,6 2 1760 vas vagy keverékük); Tûzgömb: a B dél L A mán megfigyelhetõ csillagképek +5 magni- Csillagképek mitológiája F8 6200 3,9 2,1 2,5 1,2 1,2 1,45 6800 Vénusznál fényesebb meteor; Boli- 3 × L1× × L2 2 2 ` túdósnál fényesebb csillagait mutatja poláris G2 5860 4,6 1,1 0,7 1 1 1 10 000 da: útja végén felrobbanó meteor; 2 2 Dél Keresztje vetületben. A térképen ábrázolt égterület egy- A csillagok életútja G8 5570 5,2 0,6 0,5 0,8 0,8 0,8 18 000 Meteorraj: azonos forrásból szár- K3 4000 6,2 0,2 0,3 0,7 0,7 0,5 100 000 mazó porszemek raja, melynek szerre nem figyelhetõ meg, éjszakánként csak Egyéb égi jelenségek M5 3000 9,6 0,01 0,01 0,1 0,3 0,1 100 000+ pályája egymáshoz hasonló. × L5 egy-egy része látható. Nem szerepelnek a Meteorrajok térképen az égi helyzetüket gyorsan változtató Holdfázisok Sz: színképosztály T: felszíni hõmérséklet Fény: fényesség; abszolút Raj Maximum égitestek: a bolygók, a Nap és a Hold. A Lagrange-féle (librációs) pontokban két magnitúdó (10 parszek távolságból) Lum: luminozitás (adott idõ alatt Quadrantidák jan. 34. égitest (pl: A=Nap, B=Föld vagy A=Föld, A vetületbõl adódóan a térkép a látóhatár kibocsátott összenergia) Lum1: kezdeti luminozitás (a csillag élete Lyridák ápr. 2122 HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ B=Hold) gravitációs hatása kölcsönösen ki- déli részén lévõ csillagképeket (a térkép külsõ elején, becsült adat) m: tömeg (1=Nap) R: sugár (1=Nap) R : A Föld h Aquaridák máj. 56. egyenlíti egymást: egy ide helyezett test a pereméhez közeledve) már torzítva ábrázolja. csillagtól mért azon távolság, ahol egy bolygó annyi energiát kap, mint a Perseidák aug. 1113. két égitesthez képest nem mozdul el. Az A TÉRKÉP Ha a Göncölszekeret megtaláltuk, kocsijának A csillagok évtízezredek alatt lassan elmoz- Föld. Élettartam: a csillag élettartama (becslés) Orionidák okt. 21. L (vezetõ), L (követõ) pontokba tett KOORDINÁTARENDSZERE hátsó két csillagát kössük össze, és Rövidítések: e=ezer Cs.E.=csillagászati egység 4 5 dulnak. Az égi pólus szintén lassan elmozdul. Tauridák nov. 3., 13. test e képzeletbeli pontok körül stabil A térképen a II. egyenlítõi koordinátarendszer hosszabbítsuk meg a szekérhez viszonyítva Mivel a csillagok a térben helyezkednek el, a Színképosztály-mondóka: Oly Barátságos A Fénylõ Göncölszekér, Leonidák nov. 1719. halo-pályán kering. (pl: trójai kisbolygók). szerinti beosztás látható. Legfontosabb felfelé. Ha erre az egyenesre az elõbbi két Galaxis más pontjairól más elrendezésben és Az L és L pontok elnevezése a csilla- Keresd Meg! (Hédervári Péter); Oh, Be A Fine Girl, Kiss Me (Annie Geminidák dec. 1314. 2 1 elemei: gászati szakirodalomban fordítva használt. csillag távolságát 5-6-szor felmérjük, a fényességûnek látszódnak. Csillagtérképünk a Jump Cannon) égi egyenlítõ: a földi Egyenlítõnek a Göncölszekér csillagaihoz hasonló fényességû Föld bolygóról látható csillagképeket ábrázolja képzeletbeli éggömbre vetített megfelelõje. csillag közelébe érkezünk: ez a Sarkcsillag úgy, ahogy i. sz. 2000-ben látszódtak. égi pólusok: a Föld forgástengelyének két (Polaris). pólusa az égboltra vetítve. Az északi és déli 2. Ha a Sarkcsillag irányát függõlegesen A FÖLD PÁLYÁJA A NAP KÖRÜL égi pólust összekötõ képzeletbeli tengely levetítjük a látóhatárra, megkapjuk az északi Milyen csillagképeket látunk? Éjszaka a Hol látszik a Nap a csillagképekhez (pl. tavaszi napéjegyenlõségkor a Pisces körül (a Föld forgása miatt) az összes égitest irányt. Arccal észak felé állva jobbra van KÉPLETGYÛTEMÉNY csillagászati és planetológiai számításokhoz Föld a Nappal ellenkezõ irányba fordul. képest? Ha a Föld aktuális helyzetébõl a [Halak] csillagkép irányában). Ezek a naponta körbefordulni látszik. A térkép kelet, balra nyugat, és a hátunk mögött dél. Télen pl. a Gemini (Ikrek) csillagképet Nap felé nézünk, és az ábrán továbbhaladunk csillagképek nappal a Földrõl nem látszanak, centrumában az északi égi pólus található. A Sarkcsillag (Polaris, d=89°) mindig észak deklinációs körök: a földi szélességi Adatok láthatjuk késõ éjszaka, amit nyáron nem, az ekliptika vonalára, ott megtaláljuk, hogy de pl. napnyugta után nyugaton láthatjuk a felé látszik. A Sarkcsillag horizont feletti 1 fényév = 9,46053 billió (1012) km körökhöz hasonlóan, az égi egyenlítõvel mivel akkor épp ebben az irányban áll a Nap. épp milyen csillagkép elõtt látszódik a Nap Naphoz közeli állatövi csillagképeket. magassága megegyezik a megfigyelõ földrajzi 1 parszek = 3,2616 fényév párhuzamosan futó körök, fehér színnel, a szélességével, azaz Magyarországon mindig fénysebesség vákuumban = 299 792 km/s térkép centruma körül koncentrikusan lát- kb. 47° (kb. félúton az égbolt teteje felé). Az 1 csillagászati egység = 149,598 millió km A SARKCSILLAG IRÁNYA hatók. A deklináció (jele: d) az égi egyenlítõtõl égbolt látszólag e körül forog. VASZI C SILLAGKÉP (AZ URSA MINOR CSILLAGKÉPBEN) az egyenlítõre merõlegesen mért szögtávol- . A Sarkcsillag és a Göncölszekér helyzete Betûjelzések magyarázata: TA EK 3 r: égitest (általában egyenlítõi) sugara ság, az egyenlítõtõl északra 0 és +90 fok, RA=180° után már az évszaknak megfelelõen is m: felszín feletti magasság délre 0 és 90 fok között változik, az északi Virgo = 12h betájolhatjuk a térképet. Ezt megtehetjük a t: a keringõ test keringési ideje Leo égi pólus deklinációja +90 fok. Sarkcsillag és a Göncölszekér helyzete a: keringõ test pályájának fél nagytengelye a C rektaszcenziós körök: a térképet alapján is. (átlagos távolsága) ibr anc L TAVASZI NAPÉJEGYENLÕSÉG er egyenesen átszelõ fehér vonalak, amelyek További segítséget nyújtanak a térkép d: távolság 4. m: a központi égitest tömege MÁRC 20. NAPKÖZELPONT keresztezik a pólust. Ezek a földi hosszúsági peremén olvasható feliratok, amelyek Ge G gravitációs állandó: 6,67·108 cm3/g·s2 s m körökhöz hasonló égi fõkörök (jele: RA), ame- 13 3 2 iu IV. RA=103°, JAN. 3. in megmutatják, hogy a térkép mely részének = 4,97·10 km /g·d (a d itt egy földi nap) K rp V. III. i 8 o T lyek mindkét égi póluson áthaladnak, és az égi kell déli irányba néznie az adott s = 5.67·10 (StefanBoltzmann áll.) E II. c É P S VI. egyenlítõt merõlegesen metszik. Ezek idõszakban. A felirat helye a déli horizonthoz [Kapcsos zárójelben a képlet egyes elemeihez L É b I. I használt mértékegységek (példaként)] K l beosztása 0-tól 24 óráig terjed, egy óra 60 közel esik, ha arccal dél felé, azaz a NYÁRI TÉLI C G 149 millió km ívpercbõl, egy ívperc pedig 60 ívmásodpercbõl S Sarkcsillagnak háttal állunk. A Föld forgása A NAPFORDULÓ Horizonttávolság NAPFORDULÓ 90° I L áll. A kezdõ fõkör az égi egyenlítõ egyik L 270° 154 millió km miatt a dél felé látható égrész az éjszaka L = Ö (2rm+m·m) [m] = [m] [m] L L JÚN. 21. VII. DEC. 22. h I = 6 pontján halad át, ahol az égi egyenlítõt az =18h l XII. A elõrehaladtával változik. (A térkép akkor S G ekliptika síkja keresztezi, ez a tavaszpont. Keringési idõ C helyes tájolású, ha azt fejünk fölé tartjuk.) VIII. XI. K 2 2 3 3 I Orion égi ekliptika: a Nap látszólagos éves A Nap helyzete: A Nap látszólagos égi t 1 : t 2 = a 1 : a 2 (Kepler III) illetve IX.
Recommended publications
  • Prehistory of Transit Searches Danielle BRIOT1 & Jean
    Prehistory of Transit Searches Danielle BRIOT1 & Jean SCHNEIDER2 1) GEPI, UMR 8111, Observatoire de Paris, 61 avenue de l’Observatoire, F- 75014, Paris, France [email protected] 2) LUTh, UMR 8102, Observatoire de Paris, 5 place Jules Janssen, F-92195 Meudon Cedex, France [email protected] Abstract Nowadays the more powerful method to detect extrasolar planets is the transit method, that is to say observations of the stellar luminosity regularly decreasing when the planet is transiting the star. We review the planet transits which were anticipated, searched, and the first ones which were observed all through history. Indeed transits of planets in front of their star were first investigated and studied in the solar system, concerning the star Sun. The first observations of sunspots were sometimes mistaken for transits of unknown planets. The first scientific observation and study of a transit in the solar system was the observation of Mercury transit by Pierre Gassendi in 1631. Because observations of Venus transits could give a way to determine the distance Sun-Earth, transits of Venus were overwhelmingly observed. Some objects which actually do not exist were searched by their hypothetical transits on the Sun, as some examples a Venus satellite and an infra-mercurial planet. We evoke the possibly first use of the hypothesis of an exoplanet transit to explain some periodic variations of the luminosity of a star, namely the star Algol, during the eighteen century. Then we review the predictions of detection of exoplanets by their transits, those predictions being sometimes ancient, and made by astronomers as well as popular science writers.
    [Show full text]
  • Apus Constellation Visible at Latitudes Between +5° and -90°
    Apus Constellation Visible at latitudes between +5° and -90°. Best visible at 21:00 (9 p.m.) during the month of July. Apus is a small constellation in the southern sky. It represents a bird-of-paradise, and its name means "without feet" in Greek because the bird-of-paradise was once wrongly believed to lack feet. First depicted on a celestial globe by Petrus Plancius in 1598, it was charted on a star atlas by Johann Bayer in his 1603 Uranometria. The French explorer and astronomer Nicolas Louis de Lacaille charted and gave the brighter stars their Bayer designations in 1756. The five brightest stars are all reddish in hue. Shading the others at apparent magnitude 3.8 is Alpha Apodis, an orange giant that has around 48 times the diameter and 928 times the luminosity of the Sun. Marginally fainter is Gamma Apodis, another ageing giant star. Delta Apodis is a double star, the two components of which are 103 arcseconds apart and visible with the naked eye. Two star systems have been found to have planets. Apus was one of twelve constellations published by Petrus Plancius from the observations of Pieter Dirkszoon Keyser and Frederick de Houtman who had sailed on the first Dutch trading expedition, known as the Eerste Schipvaart, to the East Indies. It first appeared on a 35-cm diameter celestial globe published in 1598 in Amsterdam by Plancius with Jodocus Hondius. De Houtman included it in his southern star catalogue in 1603 under the Dutch name De Paradijs Voghel, "The Bird of Paradise", and Plancius called the constellation Paradysvogel Apis Indica; the first word is Dutch for "bird of paradise".
    [Show full text]
  • VIRTUAL CONCEPT > REAL PROFIT
    B K C L OZE ULKA OE M > K , VIRTUAL CONCEPT REAL PROFIT S , [ed.] AWSKI with Digital Manufacturing and Simulation IR E , S , , , O VIRTUAL CONCEPT In our highly competitive industrialized world of lean production TT O and fast innovation, it comes as no surprise that customers demand CASA Yves Coze instantaneous delivery of individualized products at the best price- , , > performance ratio. For manufacturing companies, vast product REAL PROFIT ranges of high quality and complexity mean that flexible develop- with Digital Manufacturing and Simulation VIRTUAL CONCEPT ment and ramp-up across supply chain networks is crucial to survive with Digital Manufacturing and Simulation and thrive. Global competition, economic pressure, environmental and energy issues demand state-of-the-art capabilities and, above all, timely action. Such formidable challenges can only be met by Nicolas Kawski tightly interwoven lifecycle-oriented engineering and manufactur- ing technologies and processes. To date more than ever, the ongoing development and integration of digital manufacturing and simu- lation is critical to eliminate the waste of time and money in the physical world, and to ensure product success as much and as early as possible. Torsten Kulka Digital manufacturing and simulation clearly constitute contempo- rary extensions of the train of thought and practice that Frederick Winslow Taylor started a century ago. The evolution from “Taylor- > made” to “tailor-made” is in perfect concert with the ongoing REAL PROFIT customization that customers have learned not only to demand but to even co-create. Apart from lowering cost and improving time- to-market, digital manufacturing and simulation are targeted at Pascal Sire intensifying the intimacy, efficiency and effectiveness of co-creation feedback loops, fostering the collaboration of manufacturers, cus- tomer communities, independent R&D institutes and individuals.
    [Show full text]
  • JO HANNESKEPLER Johannes Kepler Wurde Am 27
    Natura scritta in lingua matematica Galilei. JOHANNES KEPLER Johannes Kepler wurde am 27. Dezember 1571 in der freien Reichsstadt Weil der Stadt (Bezirk Leonberg) in Württemberg geboren. Ein Ahne Keplers war 1433 von Kaiser Sigismund auf der Tiberbrücke in Rom zum Ritter geschlagen worden, so daß sich unser Johannes zu altem Adel rechnen durfte. Sein Großvater Sebald war Bürgermeister der Stadt gewesen. Aus dessen Ehe entstammten 12 Kinder, darunter der Vater Heinrich unseres Johannes. Heinrich Kepler heiratete am 15. Mai 1571 die Bürgermeisterstochter von Eltingen, Katharina Guldenmann und schon am 27. Dezember des gleichen Jahres erblickte ein schwaches Siebenmonatkind das Licht der Welt, deren Himmelsgesetze es später ergründen sollte. Eine sorg­ same Pflege in ruhiger Familie fand der junge Kepler freilich nicht. Im Vater Heinrich steckte die Abenteuerlust der Ahnen; so zog er immer wieder als Söldner des Herzogs Alba in die Ferne. Und die unbe­ herrschte Mutter verzichtete gerne auf den häuslichen Herd, folgte dem tatenfrohen Mann in den Krieg und überließ den Großeltern gerne den kleinen Johannes, der zu aller Schwächlichkeit noch eine schwere Pockenerkrankung durchmachen mußte. Reichtümer sammelten die Eltern in der Ferne nicht, ja sie verloren ihr ganzes Vermögen, das in einer gepachteten Wirtschaft nicht mehr zurückgewonnen werden konnte. Schließlich zog der Vater als spanischer Hauptmann in den Krieg gegen die Portugiesen und starb auf der Heimreise in der Nähe von Augsburg. Die Jugend Keplers war also alles andere als glücklich und sorgenfrei, zumal er auch während seines Schulbesuches im der Volksschule zu Weil und der Lateinschule von Leon­ berg zu allen möglichen Arbeiten in Haus und Feld herangezogen wurde.
    [Show full text]
  • Jan/12/2006 Star Maps and Constellations Page SC- 1 Practical
    Jan/12/2006 Star Maps and Constellations Page SC- 1 Practical Astronomy ©Jan2006, W. Pezzaglia Winter 2006 Jan/12/2006 Star Maps and Constellations Page SC- 2 Star Maps and Constellations Except for the last 400 years, all observations of the "universe" were done by naked eye. Surprisingly, there is a great deal that can be learned by simply "stargazing". In fact, until you've become visually familiar with the sky, a telescope will not be of much use, as you won't know where to point it. The first stage of any exploration is making a map. The science of mapping is called Cosmography, where the Greek root word cosmos refers to describing the order and harmony of the universe. The focus of this chapter is to learn about maps of the celestial sphere, how we identify and name stars (and how to find them in the sky). A. Asterism & Constellations On a dark clear night, the sky seems to be a random jumble of stars. One of the most basic human traits however, is to make order out of chaos. We look for patterns. The analytic will see symbolic or geometric grouping (e.g. looks like a "W" or a triangle), the poetic will see epic heroes. These "groupings" of stars are called asterisms. Many are "natural" as evidenced by divergent cultures having many of the same stars grouped together (in some cases, even with similar interpretations). 1. Ancient History: The first recorded names for asterisms come from the Babylonians about 3000 B.C. There were originally just four "signs", associated with the position of the sun for the four seasons: Taurus the Bull (spring), Leo the Lion (Summer), Scorpius the Scorpion (fall) and Aquarius the water bearer (winter).
    [Show full text]
  • EDITORIAL a Matter of Quality of Life “Baloney!” the Word
    Organizations, People and Strategies in Astronomy 2 (OPSA 2), 1-14 Ed. A. Heck, © 2013 Venngeist. EDITORIAL A Matter of Quality of Life “Baloney!” The word actually used was a ruder one. My neighbor had jumped on his feet, shouting at the orator. We were on the French Riviera attending, in one of the local top-class hotels, a seminar where I had been sent as a young executive of an international organization. The purpose was to initiate the attendees to the latest theories for the best management of human resources (MHR). My neighbor had shaken hands with me the day before: an American- educated executive of an oil company from the Persian Gulf, and privately an obviously brillant and urbane gentleman. Hence his violent reaction and his utterance were all the more unexpected. But I had been myself increasingly irritated by the speaker of that morning. That lecturer had been introduced to us as having an evening tantric orgasm every time he could claim his regular work and schedule had been optimized better than the day before, allowing him to achieve more than his colleagues. And, of course, the greenhorns we were in his views were supposed to get the same from ourselves and the people we were managing. You can easily imagine him, full of his own importance, arrogantly deliver- ing thousand and one tricks to save time. As if we had been waiting for his advice to be as efficient as possible in our own context ... “Baloney!”, repeated my neighbor, having successfully interrupted the flow of words from the speaker.
    [Show full text]
  • UT114 Heavens Above Bklt.Qxp
    HEAVENS ABOVE : STARS , C ONSTELLATIONS , AND THE SKY COURSE GUIDE Professor James B. Kaler UNIVERSITY OF ILLINOIS AT URBANA-CHAMPAIGN Heavens Above: Stars, Constellations, and the Sky Professor James B. Kaler University of Illinois at Urbana-Champaign Recorded Books ™ is a trademark of Recorded Books, LLC. All rights reserved. Heavens Above: Stars, Constellations, and the Sky Professor James B. Kaler Executive Producer John J. Alexander Executive Editor Donna F. Carnahan RECORDING Producer - David Markowitz Director - Matthew Cavnar COURSE GUIDE Editor - James Gallagher Design - Edward White Lecture content ©2007 by James B. Kaler Course guide ©2007 by Recorded Books, LLC 72007 by Recorded Books, LLC Cover image: Medieval astronomical clock in Prague, Czech Republic © Fribus Ekaterina/shutterstock.com #UT114 ISBN: 978-1-4281-8572-2 All beliefs and opinions expressed in this audio/video program and accompanying course guide are those of the author and not of Recorded Books, LLC, or its employees. Course Syllabus Heavens Above: Stars, Constellations, and the Sky About Your Professor ................................................................................................... 4 Introduction ................................................................................................................... 5 Lecture 1 Sky and Stars ........................................................................................ 6 Lecture 2 Constellations ...................................................................................... 11
    [Show full text]
  • Renaissance Star Charts Anna Friedman Herlihy
    4 • Renaissance Star Charts Anna Friedman Herlihy Between the early fifteenth and the early seventeenth cen- of their predecessors for both technical data and artistic turies, star charts progressed from imprecise, often deco- style, with certain works reflecting moments of break- rative illustrations based on medieval manuscripts to through and the founding of new traditions. sophisticated map projections with systematized nomen- clature for the stars. The reimportation into Europe of Historiography technical classical texts such as Ptolemy’s Almagest, as well as Islamic works such as Abu¯ al-H. usayn Abd al- Despite the recent publication of a number of lavish illus- 3 Rah.ma¯n ibn Umar al-S.u¯fı¯’s constellation maps, appears trated books intended for a general public audience, the to have played a significant role in this transformation. By study of Renaissance star charts (and indeed star charts the early sixteenth century, with the publication of Al- in general) has been largely neglected by the scholarly brecht Dürer’s pair of maps in 1515, the most popular format for small celestial maps was definitively set: two hemispheres, north and south, on some sort of polar pro- jection. Around the turn of the seventeenth century, when Johannes Bayer published his 1603 Uranometria, the ba- I would like to thank Elly Dekker for her invaluable feedback and comments on the draft of this chapter, especially regarding the Hip- sic star atlas format was solidified, with one page for each parchus rule, and for several additional references of which I was un- constellation and perhaps a few hemispherical charts aware.
    [Show full text]
  • KGW CONTENTS Johannes Kepler, Gesammelte Werke, Munich
    KGW CONTENTS Johannes Kepler, Gesammelte Werke, Munich, 1937 – 2012. [Each volume contains a discussion following the text (Nachbericht) and detailed Notes (Anmerkungen) written by the named Editor. In the case of the major works the discussion is extended.] KGW I (1938) Ed. M. Caspar Mysterium cosmographicum (Tübingen, 1596) – pp.1-80 [Containing reprint of G. J. Rheticus, Narratio prima (second edition, 1596) – pp.81-131, and Appendix by Mästlin, De dimensionibus orbium … pp.132-145] De stella nova (published originally in four parts): De stella nova in pede Serpentarii (Prague, 1606) – pp.147-292; De stella Cygni (Prague, 1606) – pp.293-312; De stella nova in pede Serpentarii, pars altera (Frankfurt, 1606) – pp.313-356; De Jesu Christi vero anno natalitio (Frankfurt, 1606) – pp.357-390 Bericht vom neuen Stern (Prague, 1604) – pp.391-399. KGW II (1939) Ed. F. Hammer Ad Vitellionem paralipomena quibus astronomiae pars optica traditur (Frankfurt, 1604) – pp.5- 391. KGW III (1937) Ed. M. Caspar Astronomia nova (Heidelberg, 1609) – pp.5-424. KGW IV (1941) 'Short Works 1602 - 1611' ('Kleinere Schriften 1602 - 1611') Ed. M. Caspar, F. Hammer De fundamentis astrologiae certioribus (Prague, 1602) – pp.5-35 De solis deliquio epistola (Prague, 1605) – pp.37-53 Bericht vom Kometen (Halle, 1608) – pp.55-76 Phaenomenon singulare seu Mercurius in Sole (Leipzig, 1609) – pp.77-98 Antwort auf Roeslini Discurs (Prague, 1609) – pp.99-144 Tertius interveniens (Frankfurt, 1610) – pp.145-258 Strena seu de nive sexangula (Frankfurt, 1611) – pp.259-280 Dissertatio cum nuncio sidereo (Prague, 1610) – pp.281-311 Narratio de observatis a se quatuor Iovis satellitibus erronibus (Frankfurt, 1611) – pp.313-325 Dioptrice (Augsburg, 1611) – pp.327-414.
    [Show full text]
  • 3. Obloha a Súhvezdia
    Po západe Slnka – zoznámenie sa s nočnou oblohou Mgr. Patrik Čechvala [email protected] Univerzita tretieho veku, 10:00, 24.10.2019 Čo môžeme vidieť na oblohe? Zdroj: Stellarium Koľko hviezd je možné vidieť voľným okom? Tisíce, Státisíce, Milióny, Miliardy, Trilióny, Kvadrilióny, Nekonečno, ...? Zdroj: Wikipedia Ako sa zorientovať? - Svetové strany – juh, západ, východ, sever - Ako určiť svetové strany? Zdroj: Wikipedia http://www.dailymail.co.uk/sciencetech/article-2552530/The- mystery-North-Star-Astronomers-baffled-Polaris-getting- BRIGHTER.html Kde sa s uhlami stretávame? Prečo o tom hovoríme? Azimut - Obyčajne v astronómii je zvyk azimut A merať od juhu (geografického) smerom k západu - Od severu (0°) – východ (90°), juh (180°), západ (270°) - Od juhu (0°) – západ (90°), sever (180°), východ (270°) Kde sa s uhlami stretávame? Prečo o tom hovoríme? - Jednotlivé objekty, ktoré vidíme na oblohe sú v skutočnosti rôzne ďaleko - My na oblohe však tieto vzdialenosti priamo nevieme vnímať - Objekty sa nám zobrazujú na myslenú sféru - Pre túto sféru nemá zmysel merať vzdialenosti objektov na nej vo vzdialenostiach ale v uhloch – hovoríme o tzv. uhlových vzdialenostiach - Hovoriť takisto môžeme aj o rozmeroch jedného objektu tzv. uhlová veľkosť - V uhloch zadávame súradnice objektov na oblohe - Z dôsledných pozorovaní je možné určiť/vypočítať súradnice objektu dopredu (pre konkrétny čas) – takéto súradnice následne nazývame tzv. efemeridy - Podľa týchto súradníc následne vieme namieriť teleskop na oblohu tak, aby sme mali objekt v poli ďalekohľadu 21.6.2019 La Laguna, Tenerife História Aratos (-270) – zmienka v básni (45 súhv.) Eratostenes – 42 Hipparchos – katalóg 1080 hviezd = 49 súhvezdí Gaius Plinius (29-79) – 1600 hviezd = 79 skupín Klaudios Ptolemaios (Megale syntaxis) – 48 súhvezdí (21 sev., 15 juž., 12 zodiak) Almagest – arabský preklad Megale syntaxis (stredovek) antické súhvezdia sa nezachovali...snaha rekon.
    [Show full text]
  • Johannes Kepler*
    OpenStax-CNX module: m11962 1 Johannes Kepler* Albert Van Helden This work is produced by OpenStax-CNX and licensed under the Creative Commons Attribution License 1.0 Figure 1: Johannes Kepler Johannes Kepler was born in Weil der Stadt in Swabia, in southwest Germany. His paternal grandfather, Sebald Kepler, was a respected craftsman who served as mayor of the city; his maternal grandfather, Melchior Guldenmann, was an innkeeper and mayor of the nearby village of Eltingen. His father, Heinrich Kepler, was "an immoral, rough and quarrelsome soldier," according to Kepler, and he described his mother in similar unattering terms. From 1574 to 1576 Johannes lived with his grandparents; in 1576 his parents moved to nearby Leonberg, where Johannes entered the Latin school. In 1584 he entered the Protestant seminary at Adelberg, and in 1589 he began his university education at the Protestant university of Tnx{00FC}bingen. Here he studied theology and read widely. He passed the M.A. examination in 1591 and continued his studies as a graduate student. Kepler's teacher in the mathematical subjects was Michael Maestlin (1580-1635). Maestlin was one of the earliest astronomers to subscribe to Copernicus's heliocentric theory, although in his university lectures he taught only the Ptolemaic system. Only in what we might call graduate seminars did he acquaint his students, among whom was Kepler, with the technical details of the Copernican system. Kepler stated later that at this time he became a Copernican for "physical or, if you prefer, metaphysical reasons." *Version 1.2: May 25, 2004 11:13 am -0500 http://creativecommons.org/licenses/by/1.0 http://cnx.org/content/m11962/1.2/ OpenStax-CNX module: m11962 2 In 1594 Kepler accepted an appointment as professor of mathematics at the Protestant seminary in Graz (in the Austrian province of Styria).
    [Show full text]
  • In This Issue: Astrophysical Journal Letters and He Is the Author of Six Books and More Than 230 Articles on Theoretical 1….General Meeting Astrophysics
    The Rosette Gazette Volume 26,, IssueIssue 1 Newsletter of the Rose City Astronomers January, 2013 The Cosmological Spacetime Professor Fulvio Melia The "golden age" of relativity, from 1960 to 1974, was a period during which black holes were closely studied and understood. Cosmology today finds itself at a similar stage of development, with breathtaking observations now making it possible to more fully grasp the role played by general relativity in shaping our view of the origin and evolution of the cosmos as a whole. The Universe has much in common with black holes, and appears to be far simpler than once thought. Fulvio Melia is Professor of Physics and Astronomy at the University of Arizona and Associate Editor of The In This Issue: Astrophysical Journal Letters and he is the author of six books and more than 230 articles on theoretical 1….General Meeting astrophysics. 2….Club Officers He is especially known for his work on the galactic center, particularly developing a theoretical understanding of the central supermassive black hole, known as Sagittarius A*. With his students and collaborators, he was the first to propose imaging this object with millimeter-interferometry, which should be feasible within a few years, proving …...Magazines beyond any doubt that it possesses an event horizon, as predicted by Einstein's theory of general relativity. …...RCA Library Professor Melia is also a well-respected and popular publicist of astronomy and science in general, delivering many lectures at public venues, including museums and planetariums. His books have won several awards of distinction, 3.....RCA Board Minutes including the designation of Outstanding Academic Books by the American Library Association, and selection as worldwide astronomy books of the year by Astronomy magazine.
    [Show full text]