HERTZSPRUNG–RUSSELL-DIAGRAM északi égi pólus A CSILLAGOK ÉLETE Jobbra: a Nap látszólagos égi útja egy- delelési magas- zenit O B A F G K M színképosztály 10 egy nap során Budapest földrajzi széles- ság: 66° I 6 – 10 25 szuperóriások ségén a nyári napfordulókor (fenn), a N (Star Map) 4a CSILLAGHALÁL kék óriások M¤ 3b yá tavaszi/õszi napéjegyenlõségkor (közé- ri DENEB POLARIS BETELGEUZE delelési magas- n N a Sarkcsillag ¬szupernóva-robbanás CSILLAGSZÜLETÉS pen) és a téli napfordulókor (lenn) ap p 2 15 M 5 ság: 43,5° I é f 4 ) ® RIGEL ¤ – j o (magasság: 47,5°, 1 szupernóva- e r 10 óriások ANTARES csillagközi gáz- és gy d 3a en u deklináció: +90°) Szabad szemes maradvány + neutron- porködök összesûrûsödõ l ló õ k CANOPUS sé o Sarkcsillag csillag v. fekete lyuk + felmelegedõ anyagából g r 4 0 k 7 magassága A REGULUS CAPELLA ARCTURUS i napf o és távcsöves (protocsillag / körülötte Lenn: a Föld különféle Tél ord r , 100 delelési ma- uló 5 = földrajzi ALTAIR k ° 4b protoplanetáris korong) szélességein az égbolt más o PROCYON gasság: 19°I r nyugat szélesség (ledobva külsõ rétegét) ® SIRIUS A (pl. az Orion-ködben) része látható. Az északi- l megfigyelésekhez ¤ fõsorozat +5 sarkon a Sarkcsillag épp a

1 planetáris köd + fehér törpe a CENTAURI B 1 M¤

2 NAP megfigyelõ zenitjében van, 1 M 1 míg az egyenlítõn a hori- B 5 ¤ 0,01 dél megfigyelõ észak feh M¤ +10 zontot érinti. Az Orion az TÉRKÉPEK csillagos ér t 0,01 tör Abszolút vizuális fényesség (magnitúdó) egyenlítõn van zenitben, a n pék rizo – A Magyarországról látható csillagok sarokról nézve viszont a ho vörös törpék 0,001 M¤ s horizonton. l – 40 mély-ég objektum ok barna törpék +15 kelet -4 m túl kis tömegûek ahhoz 10 illiá – a Nap évi égi útja M =naptömeg rd é hogy csillaggá váljanak Sarkcsillag 2 é ¤ v al gi att kihûlve e – A déli félteke csillagai

Luminozitás (összenergia-kibocsátás) (Nap= (összenergia-kibocsátás) Luminozitás gázbolygók (pl. Jupiter) g 6 (fekete törpék) +20 ye nl égbolt észak ítõ – A Mars és a Föld pályaelemei 40000 30000 20000 14000 10000 7000 5000 3500 2500 1250 500 325 d= Skorpió 0° – A Naprendszer méretarányos modellje Felszíni hõmérséklet (K) 2 w 2 Orion a kisbolygó-családokkal FÕSOROZATI CSILLAGOK KÖZELÍTÕ TULAJDONSÁGAI 2 2 2 Sz T Fény Lum Lum1 m R RFöld Élettartam METEORRAJOK LIBRÁCIÓS PONTOK 2 2 – A Hold térképe

K mabsz W/s W/s mNap rNap Cs. E. millió év 2 k 2 Meteor (hullócsillag): fényjelenség 22 nadir O 30e 50e 9 400e 200e 40 12 650 5 az égen: a légkörbe belépõ, felizzó térképe – – × L4 ü B5 20 000 –2 1000 1500 10 4 30 60 porszemcse nyoma; Meteorit: le- 2 A3 10 000 1,5 20 55 2,5 2 4,5 700 hullt kõzet (összetétele lehet kõzet, 2 A csillagtérkép a Magyarországról egy év folya- MAGYARÁZATOK

F2 6890 3 4 6 1,5 1,6 2 1760 vas vagy keverékük); Tûzgömb: a B dél

L A mán megfigyelhetõ csillagképek +5 magni- – Csillagképek mitológiája F8 6200 3,9 2,1 2,5 1,2 1,2 1,45 6800 Vénusznál fényesebb meteor; Boli- 3 × L1× × L2 2 2 ` túdósnál fényesebb csillagait mutatja poláris G2 5860 4,6 1,1 0,7 1 1 1 10 000 da: útja végén felrobbanó meteor; – 2 2 Dél Keresztje vetületben. A térképen ábrázolt égterület egy- A csillagok életútja G8 5570 5,2 0,6 0,5 0,8 0,8 0,8 18 000 Meteorraj: azonos forrásból szár- K3 4000 6,2 0,2 0,3 0,7 0,7 0,5 100 000 mazó porszemek raja, melynek szerre nem figyelhetõ meg, éjszakánként csak – Egyéb égi jelenségek M5 3000 9,6 0,01 0,01 0,1 0,3 0,1 100 000+ pályája egymáshoz hasonló. × L5 egy-egy része látható. Nem szerepelnek a Meteorrajok térképen az égi helyzetüket gyorsan változtató – Holdfázisok Sz: színképosztály T: felszíni hõmérséklet Fény: fényesség; abszolút Raj Maximum égitestek: a bolygók, a Nap és a Hold. A Lagrange-féle (librációs) pontokban két magnitúdó (10 parszek távolságból) Lum: luminozitás (adott idõ alatt Quadrantidák jan. 3–4. égitest (pl: A=Nap, B=Föld vagy A=Föld, A vetületbõl adódóan a térkép a látóhatár kibocsátott összenergia) Lum1: kezdeti luminozitás (a csillag élete Lyridák ápr. 21–22 HASZNÁLATI ÚTMUTATÓ B=Hold) gravitációs hatása kölcsönösen ki- déli részén lévõ csillagképeket (a térkép külsõ elején, becsült adat) m: tömeg (1=Nap) R: sugár (1=Nap) R : A Föld h Aquaridák máj. 5–6. egyenlíti egymást: egy ide helyezett test a pereméhez közeledve) már torzítva ábrázolja. csillagtól mért azon távolság, ahol egy bolygó annyi energiát kap, mint a Perseidák aug. 11–13. két égitesthez képest nem mozdul el. Az A TÉRKÉP Ha a Göncölszekeret megtaláltuk, kocsijának A csillagok évtízezredek alatt lassan elmoz- Föld. Élettartam: a csillag élettartama (becslés) Orionidák okt. 21. L (vezetõ), L (követõ) pontokba tett KOORDINÁTARENDSZERE hátsó két csillagát kössük össze, és Rövidítések: e=ezer Cs.E.=csillagászati egység 4 5 dulnak. Az égi pólus szintén lassan elmozdul. Tauridák nov. 3., 13. test e képzeletbeli pontok körül stabil A térképen a II. egyenlítõi koordinátarendszer hosszabbítsuk meg a szekérhez viszonyítva Mivel a csillagok a térben helyezkednek el, a Színképosztály-mondóka: Oly Barátságos A Fénylõ Göncölszekér, Leonidák nov. 17–19. halo-pályán kering. (pl: trójai kisbolygók). szerinti beosztás látható. Legfontosabb „felfelé”. Ha erre az egyenesre az elõbbi két Galaxis más pontjairól más elrendezésben és Az L és L pontok elnevezése a csilla- Keresd Meg! (Hédervári Péter); Oh, Be A Fine Girl, Kiss Me (Annie Geminidák dec. 13–14. 2 1 elemei: gászati szakirodalomban fordítva használt. csillag távolságát 5-6-szor felmérjük, a fényességûnek látszódnak. Csillagtérképünk a Jump Cannon) – égi egyenlítõ: a földi Egyenlítõnek a Göncölszekér csillagaihoz hasonló fényességû Föld bolygóról látható csillagképeket ábrázolja képzeletbeli éggömbre vetített megfelelõje. csillag közelébe érkezünk: ez a Sarkcsillag úgy, ahogy i. sz. 2000-ben látszódtak. – égi pólusok: a Föld forgástengelyének két (Polaris). pólusa az égboltra vetítve. Az északi és déli 2. Ha a Sarkcsillag irányát függõlegesen A FÖLD PÁLYÁJA A NAP KÖRÜL égi pólust összekötõ képzeletbeli tengely levetítjük a látóhatárra, megkapjuk az északi Milyen csillagképeket látunk? Éjszaka a Hol látszik a Nap a csillagképekhez (pl. tavaszi napéjegyenlõségkor a Pisces körül (a Föld forgása miatt) az összes égitest irányt. Arccal észak felé állva jobbra van KÉPLETGYÛTEMÉNY csillagászati és planetológiai számításokhoz Föld a Nappal ellenkezõ irányba fordul. képest? Ha a Föld aktuális helyzetébõl a [Halak] csillagkép irányában). Ezek a naponta körbefordulni látszik. A térkép kelet, balra nyugat, és a hátunk mögött dél. Télen pl. a Gemini (Ikrek) csillagképet Nap felé nézünk, és az ábrán továbbhaladunk csillagképek nappal a Földrõl nem látszanak, centrumában az északi égi pólus található. A Sarkcsillag (Polaris, d=89°) mindig észak – deklinációs körök: a földi szélességi Adatok láthatjuk késõ éjszaka, amit nyáron nem, az ekliptika vonalára, ott megtaláljuk, hogy de pl. napnyugta után nyugaton láthatjuk a felé látszik. A Sarkcsillag horizont feletti 1 fényév = 9,46053 billió (1012) km körökhöz hasonlóan, az égi egyenlítõvel mivel akkor épp ebben az irányban áll a Nap. épp milyen csillagkép elõtt látszódik a Nap Naphoz közeli állatövi csillagképeket. magassága megegyezik a megfigyelõ földrajzi 1 parszek = 3,2616 fényév párhuzamosan futó körök, fehér színnel, a szélességével, azaz Magyarországon mindig fénysebesség vákuumban = 299 792 km/s térkép centruma körül koncentrikusan lát- kb. 47° (kb. félúton az égbolt teteje felé). Az 1 csillagászati egység = 149,598 millió km A SARKCSILLAG IRÁNYA hatók. A deklináció (jele: d) az égi egyenlítõtõl égbolt látszólag e körül forog. VASZI C SILLAGKÉP (AZ URSA MINOR CSILLAGKÉPBEN) az egyenlítõre merõlegesen mért szögtávol- . A Sarkcsillag és a Göncölszekér helyzete Betûjelzések magyarázata: TA EK 3 r: égitest (általában egyenlítõi) sugara ság, az egyenlítõtõl északra 0 és +90 fok, RA=180° után már az évszaknak megfelelõen is m: felszín feletti magasság délre 0 és –90 fok között változik, az északi Virgo = 12h betájolhatjuk a térképet. Ezt megtehetjük a t: a keringõ test keringési ideje Leo égi pólus deklinációja +90 fok. Sarkcsillag és a Göncölszekér helyzete a: keringõ test pályájának fél nagytengelye a C – rektaszcenziós körök: a térképet alapján is. (átlagos távolsága) Libr anc TAVASZI NAPÉJEGYENLÕSÉG er egyenesen átszelõ fehér vonalak, amelyek 4. További segítséget nyújtanak a térkép d: távolság MÁRC 20. m: a központi égitest tömege NAPKÖZELPONT G keresztezik a pólust. Ezek a földi hosszúsági peremén olvasható feliratok, amelyek –8 3 2 em G gravitációs állandó: 6,67·10 cm /g·s us RA=103°, JAN. 3. i körökhöz hasonló égi fõkörök (jele: RA), ame- megmutatják, hogy a térkép mely részének –13 3 2 pi IV. ni = 4,97·10 km /g·d (a d itt egy földi nap) K r V. III. –8 o T lyek mindkét égi póluson áthaladnak, és az égi kell déli irányba néznie az adott s = 5.67·10 (Stefan–Boltzmann áll.) E c II. S É P VI. egyenlítõt merõlegesen metszik. Ezek idõszakban. A felirat helye a déli horizonthoz [Kapcsos zárójelben a képlet egyes elemeihez L

É b I. I használt mértékegységek (példaként)] K l beosztása 0-tól 24 óráig terjed, egy óra 60 közel esik, ha arccal dél felé, azaz a NYÁRI TÉLI C G 149 millió km ívpercbõl, egy ívperc pedig 60 ívmásodpercbõl S Sarkcsillagnak háttal állunk. A Föld forgása

A NAPFORDULÓ Horizonttávolság NAPFORDULÓ 90° I

L áll. A kezdõ fõkör az égi egyenlítõ egyik

L 270° 154 millió km miatt a dél felé látható égrész az éjszaka L = Ö (2rm+m·m) [m] = [m] [m] L L JÚN. 21. VII. DEC. 22. h I = 6 pontján halad át, ahol az égi egyenlítõt az

=18h l XII. A elõrehaladtával változik. (A térkép akkor S

G ekliptika síkja keresztezi, ez a tavaszpont. Keringési idõ C helyes tájolású, ha azt fejünk fölé tartjuk.)

VIII. XI. K 2 2 3 3 I Orion – égi ekliptika: a Nap látszólagos éves A Nap helyzete: A Nap látszólagos égi t 1 : t 2 = a 1 : a 2 (Kepler III) illetve

IX. X. É 5. 2 3 R f

öld P (tehát nem napi) útja az égen. A valódi útját az égi ekliptika rajzolja ki. Utóbbi az t = a ha [év]-et és [CsE]-t használunk Á p

álya E t = 2p Ö (a3/G·m) K

Y S NAPTÁVOLPONT s ekliptika a Földnek a Nap körüli keringési ekliptika síkjának (azaz a Föld Nap körüli

a u [nap] = [km] [km3/g·d2] [g] N r gi JÚL. 5. u síkja, ami egyben a Naprendszer fõsíkja. keringési síkjának) metszete az éggömbön, tt a a ÕSZI NAPÉJEGYENLÕSÉG T Mindennek az égi vetülete az égi ekliptika. amelyet a térképen egy excentrikus fehér riu Geostacionáris pálya magassága (ahol a s SZEPT. 23. Mivel a Föld forgástengelye nem merõleges a kör jelöl. A kör mentén feltüntetett hónapok keringési idõ megegyezik a bolygó sziderikus C pályasíkjára (tehát az ekliptika síkjára), ezért a és napok azt mutatják, hogy az év egyes (csillagokhoz mért) forgási idejével): ap es a3/t2 = Gm/4p2 [km][perc] = [m/s2] ric Ekli lete) Ari földi és az égi egyenlítõ síkja sem esik egybe részein a Nap az égbolt mely vidékén látható. orn ptik etü A Föld esetében a = 331,53 Öt2 ius a síkja (földpálya égi v az ekliptikával. Emiatt változik egy év során a Természetesen ekkor az égboltnak ez a [km az égitest középpontjától] = [perc] Aqu Nap deleléskor mért horizont feletti magas- arius 0°=0h Pisces része nappal van felettünk, amelynek csillagait sága. A Nap hazánkból nyáron látszik magasan ^ ezért nem látjuk. Ekkor éjszaka az égboltnak Központi test tömegének kiszámítása egy az égen, az égi ekliptika körének ez a része nagyjából a térképen ezzel szemben lévõ körülötte keringõ test adatai alapján: ÕSZI CSILLAGKÉPEK közelebb van az északi égi pólushoz. felét figyelhetjük meg. m = 4p2 · a3 / G · t2 3 2 – tavaszpont: az ekliptika és az égi egyenlítõ 6. A bolygók helyzete: A bolygók, mint [g] = [km] [km /g·d ] [d] egyik metszéspontja, ahol a Nap a tavaszi azt nevük is mutatja, vándorolnak az égen a Sûrûség napéjegyenlõségkor halad át. A másik távoli csillagok alkotta égi háttér elõtt a r=m/V=6m/pD3 [g/cm3] = [g][cm] A MARS PÁLYÁJA A NAP KÖRÜL metszésponton: az õszponton az õszi Naprendszer fõsíkjában, tehát az égi ekliptika napéjegyenlõségkor található látszólag a Nap. közelében. Mivel a bolygók elég fényesek, Bolygófelszín területe A Mars pályáján a hónapnevek helyett napéjegyenlõség idején. A marsi évszakok A Föld tengelyének döféspontja (mai 2 2 alkalmanként a csillagképeket látszólag Gömb felszíne: A=p D [km ] = [km] az Ls (Solar Longitude) fokok jelzik az év- változásában a tengelyferdeség mellett a északi pólusa) nem ugyanarra mutat, mint a A TÉRKÉP HASZNÁLATA „átalakítva” megtréfálhatnak bennünket. CSILLAGTÉRKÉP szakok változását. Az Ls azt mutatja, hogy a naptávolság is meghatározó tényezõ a Marsé: így a két bolygó tavaszpontjának Bolygó egyenlítõjének hossza A csillagos eget lehetõleg olyan helyrõl Legegyszerûbb, ha a csillagászati évkönyv K=2pr [km] = [km] Nap épp milyen szögre távolodott a helyi marspálya elliptikussága miatt. Ez befolyásolja iránya között jelenleg 97° eltérés van: a Mars figyeljük meg, ahol minél távolabb vagyunk a vagy számítógépes planetárium program tavaszponttól, azaz 0° értékû a tavaszi pl. a sarki sapkák kiterjedését is. tengelye tehát más irányba mutat. városi fényektõl. Ha kivilágított (fényszennye- segítségével az észlelés elõtt megtudjuk Nehézségi erõ © Térkép: Hargitai Henrik; Szöveg: zett) helyekrõl próbálunk a térképpel g= G·m/r2 [cm/s2] = [cm3/g·s2] [g] [cm] A MARSI SARKCSILLAG IRÁNYA közelítõ helyzetüket. Ezt koordinátáik alapján Hargitai Henrik és Kereszturi Ákos tájékozódni, kicsit kevesebb csillagot látunk is rávezethetjük a térképekre, avagy elég, ha NAPTÁVOLPONT (A CYGNUS CSILLAGKÉPBEN majd szabad szemmel az égen, mint a tér- Napállandó Kiadja az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat csak a csillagképet azonosítjuk, ahol éppen A Föld naptávolságában egységnyi felületen ÉSZAKON TAVASZI képen. Sötét egû, vidéki helyrõl figyelve Ls=73° tartózkodnak. egységnyi idõ alatt áthaladó energiamennyiség Vizsgáló Ûrkutató Csoport Planetológiai EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM NAPÉJEGYENLÕSÉG É: rövid, hideg tél viszont sokkal több csillagot pillanthatunk meg 7. A Hold helyzete: A Hold viszonylag E = sT4 [W/m2] = [W/m2K4] [K] ° 2 0° (–90 — –120 C) szabad szemmel, mint amennyi a térképen gyorsan mozog a csillagos háttérhez képest. Napállandó = E(Nap)·[r(Nap)/d(Nap–Föld)] Köre 2003–2006. Kozmikus Anyagokat Vizsgáló 30° 330° D: rövid, meleg nyár szerepel. [W/m2] = [km][km] s Ha figyelmesen követjük, elmozdulását akár Ûrkutató Csoport kiterjedt déli L A fenti ábrán az égi tájékozódás alapfogalmai egyetlen éjszaka is észrevehetjük. sarki sapka 60° Egy bolygó felszínét elérõ energia láthatók: a horizont (látóhatár), a zenit 8. Cirkumpoláris csillagképek: ide azok E = Napállandó·cos Z° [W/m2] = [W/m2] [°] A CSILLAGOS ÉG. l földi tavaszpont felsz 249 millió km tél a Földön 300°p (égbolt tetõpontja), az északi égi pólus, az a csillagképek tartoznak, amelyek mindig az or Z°: (Nap távolsága a zenittõl adott helyen és b vih iránya Ls=97° II. egyenlítõi koordináta-rendszerben. PLANETOLÓGIAI KÖR a égtájak és az égi egyenlítõ. Az alábbiakban idõpontban). Ez az érték a felszínig a légkör és ro égen tartózkodnak Magyarországról nézve, k egyszerû használati útmutató olvasható. felhõk szûrõ hatása miatt akár felére–harmadára Készült szabad szemes és távcsöves 90° ÉSZAKON NYÁRI ÉSZAKON TÉLI év- és napszaktól függetlenül. HTTP://PLANETOLOGIA.ELTE.HU 206 millió km 270° 1. Elsõ lépésként tájoljuk be a térképünket. A cirkumpoláris csillagképek olyan közel is csökkenhet. NAPFORDULÓ NAPFORDULÓ megfigyelésekhez. f Ehhez keressük meg a térkép közepét, az vannak az égi pólushoz, hogy az égbolt látszó öl Égitest maximális energiakibocsátási dpá északi égi pólust az égbolton. Ebben a napi mozgása révén sosem érik el a hori- 1 lya 1 év=365 nap l hullámhossza (Wien-törvény) m összehúzódott déli Sarkcsillag (Polaris) segít, amely majdnem zontot, ezért sosem nyugszanak le és nem l max = 2897 / T [mm] = [K] ar sarki sapka pont az északi égi pólusnál helyezkedik el. ISBN 963 463 793 0 CM si a kelnek fel. Azok a csillagképek tartoznak ide, 120° év ály A Sarkcsillag felkeresésében a legnépszerûbb amelyek közelebb mutatkoznak az égi Csillag fõsorozati élettartama = üzemanyag- : 66 rsp 9 sol ma 240° NAPKÖZELPONT csillagkép: a Nagy Medve közismert alakzata: pólushoz, mint a megfigyelõ földrajzi készlet / fogyasztási sebesség = (Naphoz képesti KÉP: HEVELIUS CSILLAGATLASZA NYOMÁN L = 687 nap tömeg / Naphoz képesti luminozitás) · 10 É: hosszú, hûvös nyár s 210° Ls=253° a Göncölszekér nyújt támpontot. Ez az év szélessége. ° 150° milliárd év. (–30 — –80 C) 180° minden derült éjszakáján látható, igaz néha 10 naptömegig: ~ 10 milliárd év / m3 D: hosszú, hideg tél feje tetején állva mutatkozik magasan az égen. ÉSZAKON ÕSZI NAPÉJEGYENLÕSÉG ÉGI MITOLÓGIA HOLDFÁZISOK KIALAKULÁSA 2 GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A teljes égbolton 88 csillagkép van. A csillagképek A HERKULES-CSALÁD KEYSER, HOUTMAN ÉS PLANCIUS CSILLAGKÉPEI, 1. Nincsenek csillagok az égen! keverd össze a távoli városok halvány- eredetét az ókori Mezopotámia népeiig tudjuk HERKULES (Héraklész): Nagyerejû hõs, aki 12 munkát JOHANN BAYERnél Hold a Föld körül kering. Tengelyforgása van a Hold a Naphoz képest. Amikor a Földrõl A csillagok mindig fenn vannak az égen, de vöröses fényével. visszakövetni. Aratosz 44-et sorol fel Phaenomena címû végzett el: áldozatai vagy segítõi egy része az égen (holland hajósok ill. csillagász, 1598 ill. német csillagász; kötött, egy tengely körüli fordulat nézve a Nap felé mutatkozik, felénk árnyékos 8. Az égen egy új, egyenletes sebes- látható. Eredetileg egyszerûen (térdelõ) hõs, aki a Uranometria, 1603) nem mindig láthatók, mert nappal a légkör- (i.e. 270 k.) munkájában, Ptolemaiosz Almagesztjében idõtartama megegyezik egy Föld körüli oldalát mutatja. Emiatt és a Naphoz közeli égi séggel gyorsan mozgó csillag tûnt fel. 48-at (i.sz. 150 k.). A déli égboltot elõször holland Sárkány fején tapos, azaz „fejjel lefelé” van az égen. Hydrus, Dorado, Volans, Apus, Pavo, Grus, Phoenix, ben szétszóródó napfény túlragyogja õket. hajósok (P. Keyser és F. de Houtman ill. adataik alapján ÉSZAKI VÍZIKÍGYÓ: Az eredetileg kilenc fejû lernéi Tucana, Indus, Chamaeleon, Triangulum Austr., Musca keringésével,A 27,3 nappal – ezért mindig ugyanazt helyzete miatt ekkor nem látjuk a Holdat, mely Ha derült az ég, egy csillagot nappal is Pár perc alatt végigvonult az égen, a csillagász P. Plancius) népesítették be új hidra, akivel Herkules megküzdött. az oldalát fordítja a Föld felé. Mivel a Hold a ekkor újhold fázisban van. Ahogy tovább mozog 4 láthatsz: a Napot. Ha egy légkör nélküli majd eltûnt a horizont közelében. csillagképekkel. A lengyel J. Hevelius (Ulugh bég adatai KENTAUR: Félig ember, félig ló lény. Kheirón, akit Her- TYCHO BRAHE / MERCATOR CSILLAGKÉPE Repülés közben kifényesedett majd kules véletlenül lelõtt a hidra vérével mérgezett nyilá- (1551) Coma Berenices tengelye körül is forog, ezért felszínén pályáján, egyre többet látunk megvilágított égitesten, pl. a Holdon állnál, vagy a segítségével) és francia L. de Lacaille töltötték ki az elhalványult. Ez valószínûleg egy alacsony égbolt többi részét. A 17–18. sz-ban számos olyan val, és Pholosz, szintén Herkules barátja, aki ezen el- váltakoznak a napszakok, amelyek együttes hossza oldalából, amely egyre kövérebb D betût formáz, világûrben lennél, akkor nappal is NICOLAS LOUIS DE LACAILLE CSILLAGKÉPEI csillagkép is született, melyek idõvel eltûntek a csodálkozott, lábára ejtette a nyilat és õ is meghalt. látszódnának a csillagok. pályán, kb. 300–400 km magasságban A Lófej-köd az Orionban NYÍL: Herkules nyila, mely a Prométheusz máját tépõ (francia csillagász; Coelum Australe Stelliferum 1763) a Hold fényváltozásának idõtartamával egyezik azaz dagad. Amikor a Földrõl nézve a Hold és a térképekrõl. J. Bayer jelölte a fényes csillagokat elõször A csillagtérképen sokkal több / keringõ mûhold vagy a Nemzetközi Sasra mutat. Norma, Circinus, Telescopium, Microscope, Fornax, meg. Eszerint a Hold felszínén a nappal és az Nap derékszöget zár be, a holdfázis az elsõ negyed 2. görög betûkkel Uranometriájában (1603). A NYILAS: Kheirón kentaur. Caelum, Horlogium, Octans, Reticulum, Pictor, Antlia kevesebb csillag látható, mint az ég Ûrállomás. Ahogy mozog, más szögbõl látunk legpontosabb szabad szemes katalógust Tycho Brahe éjszaka együtt 29,5 napig tart. (a teljes fényváltozási ciklus negyede). A dagadó OROSZLÁN: A Herkules által legyõzött híres nemeai SCULPTOR Szobrászvésõ alatt. A települések, különösen városok rá napelemtábláira, ezért változik fényessége. készítette (1602). Korábban a csillagképeket mitológiai oroszlán. MENSA A Table Mountain Dél-Afrikában A Nap mindig csak az egyik felét világítja Holdat az esti, illetve még a délutáni égen is ábrázolásukkal jelölték; az elsõk között Charles Dien közelében az utcai világítás fénye szóródik a Ha a mozgó fénypont villogó fényû, akkor RÁK: Óriás rák, mely Herkulesre támadt, mikor az a meg a Holdnak: aktuális helyzetétõl függõen ez a megfigyelhetjük. 6 csak egy 10 km magasságban elhúzó (1851) készített olyan csillagtérképet, ahol a csillag- lernéi hidrával viaskodott. PETRUS PLANCIUS /JAKOB BARTSCH levegõben, így fényszennyezi az eget. képeket csak vonalak jelezték. A mai 88 csillagképet a SÁRKÁNY: A Heszperidák aranyalmáit õrizte, míg CSILLAGKÉPE megvilágított félteke lehet a Föld felé nézõ oldal Újabb negyed ciklus után már a Hold teljes Amelyik csillag halványabb, mint a repülõgépet láttál. Nemzetközi Csillagászati Unió szabványosította 1922- Herkules le nem lõtte nyilával. (holl. térképész/ném. csillagász, 1612/1624) Camelopardalis (teliholdkor), a Földtõl elforduló oldal (ekkor van megvilágított oldalát látjuk, ekkor van telihold, fényszennyezett égi háttér fényessége, az 9. Az égen hirtelen feltûnt egy ben, a pontos határait 1930-ban húzta meg. újhold), és minden köztes állapot. amely látszólag a Nappal közel ellentétes irányban fénycsík, majd eltûnt, és még egy ZEUSZ ÉS KALANDJAI ELAVULT CSILLAGKÉPEK (válogatás) nem látható. Minél távolabb vagyunk a A NAGY MEDVE CSALÁDJA J. Bode, 1801, csillagképei: Officina Typographica A Hold tengelyforgási iránya megegyezik a van az égen. Ezért a telihold este kel és reggel városi fényektõl, minél tisztább az ég, annál halvány nyomot is hagyott maga után. BIKA: Zeusz fehér bika alakjában szöktette Krétára a DAGADÓ HOLDTELIHOLDFOGYÓ HOLDÚJHOLD NAGY MEDVE: Zeusz egyik alkalmi szerelme, Kallisztó szépséges Európét. A Bika kultusza Kréta szigetére (Puppis É-i része); Quadrans Muralis (Falikvadráns): keringési irányával, azaz észak felõl nézve az nyugszik. Telihold után, amint kísérõnk tovább- több csillag látható. A legfényesebb éjszakai Az égen gyorsan kifényesedõ csíkot húzó nimfa, akin Héra úgy állt bosszút, hogy medvévé került Minósz udvarába, ahol a Minótaurusz született. az Ökörhajcsártól északra; Machina Electrica jelenséget meteornak vagy hullócsillagnak változtatta. A görögöknél neve Arktosz (medve). Hét óramutató járásával ellentétes. Ha tehát a halad pályáján, egyre kisebb részét látjuk meg- csillag, a Sirius –1,4 magnitúdós (minél ÉSZAKI KORONA: Dionüszosz nászajándéka Ariad- (Fornax és Sculptor között), Globus Aerostaticus nevezik. Ezek apró porszemek, melyeket fényes csillaga szekérként is ismert a görögök óta, a nénak, akit Theseus hagyott ott, miután megölte a Hevelius 3 csillagképe: Cerberus (Herkules kezében), világûrbõl, a Föld északi pólusa fölül néznénk a világított oldalának. A Hold „fogyni kezd”, és 7 nagyobb pozitív értékû, annál halványabb). rómaiaknál Hét nyomtató Ökör, akik körbe járnak üstökösök szórtak szét, s rajokban Minótauruszt. Mons Maenalus (Az Ökörhajcsár áll rajta), Hold Föld körüli keringését (mint az alsó ábrán további negyed ciklus múltán ismét látszólag a fele A leghalványabb, szabad szemmel is látható NGC 2237 és 2244 Rozetta-köd az Egyszarvúban (Septemtrio, mely szó az északot is jelentette) (Ang- IKREK: A halandó Kasztor és Zeusz fia, a halhatatlan Triangulum Minus (a É-i Háromszög alatt); csillagok kb. +6 magnitúdósak. Ez az érték mozognak a Naprendszerben. A Föld liában ma: The Plough [szántás]), a középkorban a Pollux, aki féltestvére halálakor azt kérte, hogy Musca (A Kosban) (Planciusnál Apes (méh), Bartschnál látható), akkor az bolygónkat az óramutató (ezúttal a másik fele) látszik megvilágítva az égen. légkörébe érve felizzanak és elégnek. Csak mindig utazó Nagy Károlyról Károly szekere (Karls- hidegfront után, tiszta levegõben, várostól követhesse az alvilágba; végül Zeusz Kasztornak adta Vespa (darázs), Heveliusnál Musca, késõbb Musca járásával ellentétes irányban kerüli meg. Ezt a Ekkor érkezünk el az utolsó negyed holdfázishoz. vonala wagen). napkelte távol és magas hegyen zenitben +7, míg nagyon kevés éri el a felszínt. Akkor látható Pollux fele életét, így hol az égben, hol az alvilágban Borealis, egy idõben francia Liliom.) Nem azonos a Föld felszínérõl is észrevehetjük: kísérõnk minden A továbbiakban egyre kisebb részét látjuk a meg- ÖKÖRHAJCSÁR / BOÓTÉSZ A görögöknél a Medve élhetnek. mai Muscával! városi égen +3–4. Az aktuális határ- sok ilyen hullócsillag, mikor a Föld II õrzõje (Arctophylax), a rómaiaknál Venator Ursae, a BERENIKÉ HAJA: Az egyiptomi hercegnõ áldozati Robur Carolinum ( . Károly Tölgye) E. Halley, 1678; nap valamivel keletebbre mutatkozik a távoli világított oldalnak, és az egyre inkább a C betû- keresztülhalad egy meteorrajon. Az adott Medve Vadásza. Késõbb Boótész=Ökörhajcsár (lásd: magnitúdó (vagyis a leghalványabb szabad fürtjei férje asszírok feletti gyõzelméért. A fürtöket Argo Navis: felosztva a Carina, Puppis, Vela csillagokhoz képest (ugyanez még feltûnõbb len- höz hasonló alakot ölt, ekkor fázisa csökkenõ. rajhoz tartozó meteor látszólag a radiáns Nagy Medve). azonban a papok elvesztették. Úgy menekültek meg a csillagképekre. 9 szemmel látható csillag fényessége) a Kis- VADÁSZEBEK: A sarok körül forgó Nagy Medvét haláltól, hogy kijelentették: Aphrodité elfogadta az Psalterium Georgianum (Harpa Georgii): Hell Miksa ne, ha a Föld nem forogna a tengelye körül). A További negyed ciklus után megint újhold lesz. göncöl csillagai segítségével könnyen meg- csillagképének az irányából fut az égen (a üldözõ Ökörhajcsár kutyái, Asterion és Chara. áldozatot, és a fürt felkerült az égre. Egy idõben az csillagképe (1789) a Bika lábánál Hold legfeltûnõbb égi mozgása azonban nem ez, Mivel a Hold Föld körüli pályasíkja nem esik becsülhetõ: csillagai a rajok adatait lásd külön táblázatunkban!). Ha A Pegazus-négyszög AZ ÉGI ÓCEÁN Oroszlán farka. Antinous: Hadrianus római császár fiúszeretõje. A fiú hanem a napi mozgása, amely viszont a Föld egybe a Föld Nap körüli pályasíkjával, ezért az legfényesebbtõl az puskaropogáshoz hasonló hangot is hallasz, ERIDÁNUSZ: Az Alvilág folyója. Phaeton, Héliosz fia halálakor a császár emlékére alapította a csilllagképet csillagai BAK: Pán, az erdõk és a pásztorok kecskepatájú és (db=határmagnitúdó) ami rendkívül ritka, érdemes lehet erõsködésére apja megengedte, hogy hajtsa a Napot (a Sas karmai között vitte). Ez (volt) az egyetlen égbe tengelyforgása miatt elõálló látszólagos mozgás. újhold a Földrõl nézve általában nem pontosan a óramutatóval meg- kecskeszarvú istene, aki Tüphón elõl menekülvén más m m az égen keresztülszállító kocsit. A lovak azonban emelt létezõ személy. 5 db=5,0 6 db=5,5 egyezõ irányban ha- meteoritdarabok után is kutatni. istenekhez hasonlóan hal alakot akart ölteni, ám túl Miközben a Hold a Föld körül kering, a Nap Nap elõtt halad el, a telihold pedig nem pont a m m megbokrosodtak, és a Nap hol túl közel, hol túl 11 db=6,0 18 db=6,3 Bár majdnem újhold van, a hold- késõn ugrott a vízbe, ezért az alsó fele halfarokká MAGYAR CSILLAGKÉPNEVEK 29 db=6,5m 42 db=6,7m ladva: +2, +3, +5, +4 10. messze került a Földtõl. A földlakók fagy- és hõhalálát mindig csak az egyik felét világítja meg. A Nappal ellentétes irányban van az égen. Ezek változott, a feje azonban kecskévé. Így lett vízi-bak magnitúdósak. sarló egészen vékony, mégis látom a elkerülendõ, Zeusz kénytelen volt lelõni Phaetont, aki A honfoglaláskori magyar csillagképnevek nem õrzõdtek meg. (Sea Goat). holdfázis attól függ, hogy a Földrõl mekkora miatt nincs teljes napfogyatkozás minden 11 az Eridánuszba esve lelte halálát. A paraszti életformához illetve kereszténységhez kötõdõ Hasonló módszer a Pegazus-négyszögben Hold sötét oldalát is halványan M45 Fiastyúk (Pleiadok) nyílthalmaz a Bikában DELFIN Poszeidón az õ közremûködésével kérte csillagképnevek többsége is bizonytalan. részét látjuk a megvilágított oldalnak – utóbbi újholdkor, és teljes holdfogyatkozás minden derengeni. Ez a hamuszürke fény feleségül Amphitritét. (égi téglalap) levõ csillagok megszámlálása AZ ORION-CSALÁD Tejút: Hadak Útja, Szalmahullajtó, Részegek útja. pedig attól, hogy a Földrõl nézve milyen irányban teliholdkor. CET: tengeri szörny, késõbb bálna (lásd táblázat). A Kisbéres (Alcor) a Gön- (földfény). Ilyenkor a Holdról nézve ORION: Szép vadász, akibe Artemisz beleszeretett, de Androméda + Pegazus: Halászcsillag. Bereniké haja: Tatárdúlás. HALAK: Két, szalaggal összekötözött hal: Aphrodité és majdnem teliföld van: a Föld visszavert fénye mivel õ inkább hét társnõje, a Pleiadok után ment Cassiopeia: Korcsma, Szentkút. Göncölszekér (Göncöl: magyar cölszekérben +4,0 magnitúdós. Este a szür- Erosz halakként menekült Tüphón elõl a Níluson, Számmal jelöltük azokat az volna, skorpiót küldött rá, mely megölte. táltos): Kincsõ, Illés Szekere. É-i Korona: Rózsáskert, Sarló A kületben egyre több csillag jelenik meg az világítja meg a Hold felszínét. mikor az megtámadta az isteneket. alakzatokat, melyek KIS ill. NAGY KUTYA: Orion (Vadász) kísérõi, akik a Hattyú: Keresztcsillag (mert kereszt alakú). A Hattyú szárnya: MA A Hold tegnap még egy másik HÁROMSZÖG: Nílus-delta, eredeti nevén Deltoton. RE FR H bizonyos holdfáziskor már égen: naplemente után kb. fél órával válnak 11. Nyulat (vagy a Bikát) üldözik. Három hadnagy. Orion: Vadász, Kaszás (mert reggel aratás IG VÍZÖNTÕ: 1, Ganümédész, az istenek pohárnoka. A PLATO A ORIS kis nagyítással is láthatók a láthatóvá a +1 fényrendû, kb. másfél órával csillag mellett látszott. Mi történt? PLEIÁDOK: Atlasz hét leánya, akiket Orion üldözött, idején kelt fel). Az Orion öve: Három Kaszás, Jákob botja. ra lp 13 lakomákon õ töltögette a nektárt az isteneknek. 2, u es o nappal-éjszaka határvonal J A Hold minden nap kb. 13°-kal keletebbre míg Zeusz fel nem tette õket az égre Mérleg + Skorpió feje: Kilenccsillag. Triangulum: Szögletcsillag. 11 s a +3 fényrendû objektumok. Az égbolt nap- Nyáron, mikor éjjel zenitben látható, kezdõdik a Nílus su (a terminátor) közelében. SKORPIÓ: Orion gyilkosa. Az égen akkor kel, amikor Pegazus: Táltos. Praesepe: Méhkas, Jászol. a l lemente után kb. 2 órával lesz igazi éjszakai látható az égbolton (a háttércsillagokhoz áradása, ezért a Vízöntõ szerencsét hozott (csillagai c d Ezek többsége kráter, Orion lenyugszik. CSILLAGOK: ANTARES: Szépasszony. ALBIREO: MARE IMBRIUM u neve mind Szerencsés). a T melyek sáncát megvilágítja sötétségû. A fényrend értékek a Földrõl ta- képest), mint elõzõ nap, mivel kering a Föld Sereghajtó. ALCOR: Kisbéres. ALDEBARAN: Bujdosók C MARE a ARISTARCHUS u az akkor épp kelõ vagy körül. Látszólagos mérete (szögátmérõje) az A PERSEUS-CSALÁD lámpása. ALTAIR: Tévelygõ juhász. CAPELLA: Fényescsillag. SERENI- r pasztalható látszólagos fényességek: a csillag TOVÁBBI CSILLAGKÉPEK s u s nyugvó Nap.

DENEB: Vezércsillag. ETAMIN: Sárkány koronája. SIRIUS: u H TATIS valódi fényességétõl és távolságától függe- égbolton 0,5°. Elõrenyújtott kezünkön egy HOLLÓ, SERLEG: A holló Apolló számára viszi O ANDROMÉDA: Cefeusz (Képheusz) és Kassziopeia in a Sánta Kata (aki viszi az ebédet a Kaszásoknak, de mivel nn e magával a serleget, hogy vízzel töltse meg C e arasz távolsága kb. 20°. szépséges lánya, akit apja kénytelen volt kiláncolni a Carp. Ap MARE mu MARE 1 Proclus nek. Ez a csillagtérkép minden tõlünk lát- sánta, nem tudja elérni õket). VEGA: Csõsz. E s tengerpartra, a vérengzõ tengeri szörny (Cet) martalé- LANT: Hermész, majd Orpheusz teknõspáncél lantja. 1 CRISIUM 2 Petavius 12. Látok egy nagyon fényes csillagot A KEPLER VAPORUM MARE 16 ható, +5 magnitúdósnál fényesebb csillagot kául, mert az anyja hiú kérkedése miatt haragra ger- MÉRLEG: Eredetileg a Skorpió ollói, késõbb Hádész BOLYGÓK: VÉNUSZ: Esthajnalcsillag, Vacsoracsillag. M31 az Androméda-galaxis N TRANQUILLI- 3 Langrenus az égen, mely nincs a csillagtérképen! jedt Poszeidónt csak így tudta kiengesztelni. Perzeusz arany kocsija, melyen fel szokott jönni az alvilágból, s MARS: Hadakozócsillag. ábrázol. U COPERNICUS TATIS 4 Janssen Mielõtt bejelentenéd, hogy szupernovát menti meg, annak fejében, hogy feleségül veheti. melyen a tavasz kezdetével Perszephoné is feljön. S 3. Bár teljesen tiszta az ég, mégis csak MARE 5 Theophilius CEFEUSZ: Etiópia királya (Képheusz), Kassziopeia férje, Mérlegként a tavaszi napéjegyenlõséget jelzi. [Héphaisztosz a pajzsra] P a legfényesebb csillagok láthatók! Mi fedeztél föl, nézd meg, nem az ekliptika vo- Ráremekelte a földet, rá az eget meg a tengert R FECUNDI- 6 Cyrillicus Androméda királylány apja. SZÛZ: Védnöke Démétér (Ceres), a földmûvelés O 7 Maurolycus nalában látható-e. Ha igen, és fénye nem pis- és a sosempihenõ napot is meg a szép teleholdat. C 8 P TATIS történt? Valószínûleg épp telihold van. A KASSZIOPEIA: Hiú királynõ, aki azt állította hogy õ és istennõje (a csillagkép tavasszal jelenik meg) E y GRIMALDI L r 8 Hipparchus log (nem szcintillál), mint a csillagoké, való- lánya szebbek Poszeidón mind az 50 leányánál, a KOS: Az aranygyapjas kos, amelyik átvitte Phrixost és S minden csillagot is, mely az ég peremét koszorúzza, LA e 3 Hold erõs fénye megnöveli az éjszakai ég RUM n 9 Egyenes Fal

tengeri nimfáknál (Néreidák). Az égen mellette (félútig) Hellét a Hellészpontoszon, majd gyapját az Óríónt s a Fiastyúkot, meg a Hûaszokat mind, 6 5 MARE a háttérfényességét és elnyomja akár a +3–4 színûleg egy bolygót látsz. A bolygók aktuális

e (Rupes Recta)

található lánya, Androméda és férje, Cepheus is. Argonauták szerezték vissza. vélük a Medvét is – más néven híva Szekér ez – 12 MARE NECTARIS u s 10 Clavius 20 magnitúdós csillagok fényét is. helyzetét pl. számítógépes planetárium-prog- SZEKERES mint forog egy helyben, míg Óríónt lesi egyre, MARE PERZEUSZ: Zeusz fia, kalandos életû hõs, aki Hátán cipel egy anyakecskét (Capella) és két NUBIUM 11 Sinus Iridium s egymaga nem fürdik csak meg soha Ókeanoszban. HUMORUM 4. Nem találom az égen a ramokban is leellenõrizheted. megmentette Andromédát. Az Algol csillag egyben a gidáját (Haedi: Haedus A és B). 9 12 Gassendi (Homérosz: Íliász. Ford.: Devecseri Gábor) csillagtérképen bejelölt M és NGC jelû 13. Az egyik fényes csillag össze- Medúsza gorgó feje is, akit õ vágott le. 13 Schickard PEGAZUS: JAN (JOHANNES) HEVELIUS CSILLAGKÉPEI 2 vissza pislog, és még a színét is A Perzeusz által megölt gorgó, Medusza 13 alakzatokat. A Messier- (M) és New Ge- vérébõl támadt szárnyas ló, akinek patája nyomán (lengyel csillagász, Uranographia, 1690) Állatövi mondóka 7 neral Catalogue (NGC) katalógusok szerinti változtatja! fakadt a költõk forrása a Múzsák hegyén. Az égen Kis Oroszlán, Kis Róka, Gyík, Szextáns, Vadászebek Kis Kos után Bika V-je, Mérleg-olló a Skorpión 4 majd az Ikrek két személye A holdi alakzatok magyar nevei számokat viselõ csillaghalmazok, ködök le- A horizonthoz közel egyre vastagabb levegõ- „fejjel lefelé” nézendõ. PAJZS Eredetileg a Bécsbõl törököt kiûzõ lengyel király, A Nyilassal a Tejúton TYCHO 15 CSIKÓ Az égen Pegazus elõtt felkelõ ló. Sobieski Pajzsa (aki Hevelius pártfogója volt mellesleg). Sötét Rákot Oroszlán ûz Bak, Vízöntõ mind mögötte Mare Frigoris Hidegség tengere hetnek akár a teliholdnál is nagyobb látszó- rétegen halad át a csillagok fénye. A levegõ HIÚZ: „Hiúzszemûek” által látható csillagok Õt követi hosszan a Szûz A Halak az állatövnek vége. 10 Mare Imbrium Esõk tengere 22 lagos méretûek, de annyira halványak, hogy egyenetlen hõmérsékletû és sûrûségû, azaz M13 gömbhalmaz a Herkulesben Mare Serenitatis Derültség tengere egyenetlen törésmutatójú. Ezen tulajdonságai M. Tranquillitatis Nyugalom tengere csak távcsõvel vagy hosszú expozíciójú kb. 0 óra, tehát amikor ez delel, akkor a csillagidõ Mare Crisium Válságok tengere fényképen válnak láthatóvá. A halvány ob- folyamatosan változnak. Miközben a levegõ 0 óra. A Caphot össze kell kötni képzeletben a M. Fecunditatis Termékenység tengere jektumokat akkor látjuk jól, ha kicsit mel- mozog, a csillag fénye mindig más Sarkcsillaggal, ekkor megkapjuk a 0 h-s rektaszcen- LATIN–MAGYAR–ANGOL NÉVMUTATÓ Mare Nectaris Méz tengere tulajdonságú légrétegen halad keresztül, A megadott koordináták a csillagképek Cap 21h –20° Capricornus Bak The Goat Eri 4h –10° Eridanus Eridánusz Eridanus Mon 7h 0° Monoceros Egyszarvú Unicorn A FÖLD–HOLD RENDSZER LÁTVÁNYA ÉSZAKI IRÁNYBÓL Mare Nubium Felhõk tengere léjük nézünk, ezt nevezik elfordított látás- ziójú csillagok vonalát (mely tovább a tavaszpont- körülbelüli helyét jelölik, hogy azok könnyen Car 9h –60° Carina Hajógerinc The Keel For 3h –30° Fornax Kemence The Furnace Mus 13h –70° Musca Légy The Fly Mare Humorum Nedvesség tengere nak. Szemünk ideghártyájának centrumában ezért ezek megváltoztatják a rajta áthaladó hoz vezet a Halakban). Ez az égi csillagóra mutató- megtalálhatóak legyenek a térképen. Cas 1h +60° Cassiopeia Kassziopeia ~ Gem7h +20° Gemini Ikrek The Twins Nor 16h –50° Norma Szögmérõ The Level Mare Vaporum Párák tengere fény tulajdonságait is. NAPFÉNY Oceanus Procellarum Viharok óceánja a színlátásért felelõs csapokból van több, míg ja. A Caph március 21-én 12 órakor, szeptember röv. RA d latinul magyarul angolul Cen 13h –50° Centaurus Kentaur Centaur Gru 23h –50° Grus Daru The Crane Oct 22h –80° Octans Oktáns The Octant 24 14. Bár szép, tiszta éjszaka van és sok And 1h +40° Andromeda Androméda ~ Cep 22h +70° Cepheus Cefeusz ~ Her 17h +30° Hercules Herkules Hercules Oph 17h 0° Ophiuchus Kígyótartó The~ Montes Carpatus Kárpátok ha kissé a célpont mellé nézünk, a fény ak- 23-én 0 órakor delel, azaz van 0 óra csillagidõben. Montes Apenninus Appenninek Ant 10h –30° Antlia Légszivattyú Air Pump Cet 1h –10° Cetus Cet The Whale Hor 3h –60° Horologium Ingaóra Clock Ori 6h 0° Orion Orion The ~ kor esik a kizárólag a fény intenzitását érzé- csillag látható, mégsem látom az 17. Hogy követhetem az égbolt éves Montes Caucasus Kaukázus Aps 16h –80° Apus Paradicsommadár Cha 10h –80° Chamaeleon Kaméleon ~ Hya 12h –30° Hydra Északi Vízikígyó részei: Orion öve Orion’s Belt Androméda-galaxist. Ez a szabad szem- Montes Pyrenaeus Pireneusok kelõ pálcikákban gazdagabb részre, amellyel elfordulását a csillagtérképen? A térkép pere- Bird of Paradise Cir 15h –60° Circinus Körzõ Compasses The Sea Serpent Orion kardja Orion’s Sword halványabb objektumokat is láthatunk. mel látható legtávolabbi galaxis. Ha nem mén feltüntettük, hogy adott hónapban mely Aqr 21h –10° Aquarius Vízöntõ Water Bearer Col 6h –40° Columba Galamb The Dove Hyi 2h –70° Hydrus Déli Vízikígyó Hydrus Pav 20h –65° Pavo Páva The Peacock vonala A HOLDREGGELIÉGEN(ÉJJELKEL,NAPPALNYUIGZIK) látod, menj sötétebb helyre, és nézz kicsit Aql 20h 0° Aquila Sas The Eagle Com13h +20° Coma Berenices Bereniké haja Ind 21h –50° Indus Indián The Indian Peg 23h +20° Pegasus Pegazus A HOLD A NAPPALI ÉGEN napnyugta 5. Az égen látható egy halvány, csillagképek látszanak déli irányban este 8–9 óra- Ara 17h –50° Ara Oltár The Altar Berenice’s Hair Lac 22h +50° Lacerta Gyík The Lizard The Flying Horse (REGGEL KEL, ESTE NYUGSZIK) 26 A számok az világosan derengõ sáv. Ez a Tejút, annak mellé: a szemed sarkában levõ receptorok kor. Ugyanekkor kelnek a 6 óra RA-val nagyobb Ari 3h +20° Aries Kos The Ram CrA 19h –40° Corona Australis Déli Korona Leo 10h +20° Leo Oroszlán The Lion Per 4h +50° Perseus Perzeusz ~ újhold óta eltelt a spirálgalaxisnak a fõsíkja, amelyben mi is érzékenyebbek. De így se a galaxis ismert értékû csillagok keleten, és ekkor nyugszanak a 6 Aur 6h +40° Auriga Szekeres Charioteer The Southern Crown része: Sarló Sickle Phe 1h –50° Phoenix Fõnix The Phoenix napok számát 26 benne vagyunk. Átmérõje kb. 100 ezer fényképét várd, hogy megjelenjen: az csak órával kisebb RA-jú csillagok nyugaton. Azonos Boo 15h +30° Bootes Ökörhajcsár Herdsman CrB 16h +30° Corona Borealis Északi Korona LMi 10h +30° Leo Minor Kis Oroszlán Pic 6h –60° Pictor Festõ The Painter ÚJHOLD mutatják, tehát azt,

Cae 5h –40° Caelum Vésõ Graving-tool The Northern Crown The Little Lion Psc 1h +10° Pisces Halak The Fishes hosszú expozíciójú fényképen tûnik föl. 1 hogy „hány napos” fényév, 200 milliárd csillaggal, körülöttünk. irányba nézve egy óra múlva az h RA-val nagyobb

Cam 4h +60° Camelopardalis Zsiráf Giraffe Crv 12h –20° Corvus Holló The Crow Lep 5h –20° Lepus Nyúl The Hare része: Criclet Szabad szemmel csak egy halvány, elmosódó / A Nap a Tejútrendszer centruma körül 225 értékû csillagok láthatóak. Cnc 9h +20° Cancer Rák The Crab Crt 11h –20° Crater Serleg The Cup Lib 15h –20° Libra Mérleg The Balance PsA 22h –30° Piscis Austrinis Déli Hal a Hold.

millió év alatt tesz meg egy keringést. Mivel folt látható.

CVn 13h +40° Canes Venatici Vadászebek Cru 12h –60° Crux Dél Keresztje Cross Lup 15h –50° Lupus Farkas The Wolf The Southern Fish 4 18. Mely csillagképben jár a Nap? The Hunting Dogs Cyg 20h +40° Cygnus Hattyú The Swan Lyn 8h +50° Lynx Hiúz The Lynx Pup 8h –40° Puppis Hajófara The Stern / 27 mi is benne vagyunk, ha körbenézünk, min- 15. Az égen egy kicsi, halvány, Ezt a térképrõl az ekliptika mellé írt dátumok

CMa 7h –20° Canis Maior Nagy Kutya Del 21h +20° Delphinus Delfin The Dolphin Lyr 19h +40° Lyra Lant The Lyre Pyx 9h –30° Pyxis Tájoló The Compass Az emberke a elmosódott folt látható szabad 29,5 / den irányból körülvesz minket; befelé, a alapján tudatod meg. A saját szemeddel pedig úgy, Dor Men Ret 4h –60° Reticulum Háló The Net / Hold Föld felé The Great Dog 5h –60° Dorado Aranyhal Goldfish 6h –80° Mensa Táblahegy magja irányában a legfényesebb. Ez a szemmel, de nincs a térképen. Idõrõl CMi 8h +10° Canis Minor Kis Kutya Dra 16h +60° Draco Sárkány The Dragon The Table Mountain Sge 20h +20° Sagitta Nyíl The Arrow nézõ oldalának ha megfigyeled, hogy melyik csillagkép nyugszik The Little Dog Equ 21h +10° Equuleus Csikó The Colt Mic 21h –30° Microscopium Mikroszkóp ~ Sgr 19h –30° Sagittarius Nyilas The Archer F Sagittarius (Nyilas) csillagképben van, mely idõre a Naphoz közel kerülnek pályájukon utána (vagy kel elõtte) az égen, amelyiktõl nincs túl D app O közepén áll, 29,5 Sco 16h –20° Scorpius Skorpió Scorpion L n al olyan kis égitestek, melyek jeges felszínét a UTOLSÓ NEGYED G illusztrálván a Hold tõlünk legmagasabban is csak a horizont kö- messze a Nap. Scl 0h –30° Sculptor Szobrász Sculptor O r Y zelében látható. A nyári csillagképeken áthú- Nap melege fölmelegíti és így gázburkot Mi az ekliptika és a galaxis pólusa? H kötött keringését. 19. Sct 19h –10° Scutum Pajzs The Shield e Ó / 7 g

NÉHÁNY NAGYOBB BOLYGÓTEST ÉS A NAP TULAJDONSÁGAI Ser 16h +10° Serpens Kígyó The Serpent e zódó Tejút jóval fényesebb, mint a télieken. (kómát) és csóvát is növeszt. Ezek az t Ezek a földpálya síkjára ill. a Galaxis fõsíkjára g

Ó

H tulajdonság keringési forgási egy nap nap- egyenlítõi átl.felsz. fényrend fényrend átlagos tengely- e s

Sex 10h 0° Sextans Szextáns The Sextant /

l üstökösök, jó részüknek csak legfényesebb e Este a naplemente irányában

1 Cs.E.-rõl D É 6. merõleges irányok. Ezen irányokban „kifelé” idõ idõ hossza távolság átmérõ hõmérs. sûrûség ferdeség O 3 Tau 5h +20° Taurus Bika The Bull része: ELSÕ

név [nap/év] [d/h/m] [d/h/m] [millió km] [km] [C°] [magn.] [magn.] [g/cm ] [°] A része, a kóma látható szabad szemmel, L halvány ködszerû fénysáv látható. Ez az nézünk a Naprendszerbõl ill. Galaxisunkból.

Pleiades Fiastyúk Seven Sisters NEGYED d G

NAP csillag – 26–34 – 1 400 000 5500 -26,7 -26,7 1,41 0 24 D állatövi fény: a Naprendszer síkjában elmosódott, elnyúlt foltként. A Mi a különbség a latin és magyar

MERKÚR kõzetbolygó 88d 58d 176d 57,9 4878 179 -1,9 -0,42 5,43 0 Tel 19h –50° Telescopium Távcsõ Telescope 20. D Mi a csillagidõ? VÉNUSZ kõzetbolygó 224d 243d* 116d 108,2 12104 464 -4,6 -4,4 5,24 177 Tri 2h +30° Triangulum Háromszög éjj el található por szórt fénye. Tavasszal látható 16. A csillagidõ azt csillagképnevek között? FÖLD kõzetbolygó 365,2d 23h56 24h 149,6 12756 15 – -3,86 5,52 23,45 The Triangle A HOLD este naplemente után, õsszel pedig hajnalban mutatja meg, hogy épp mely rektaszcenziójú A csillagászok az égi objektumokat általában latinul 27d7h 27d7h 29,5d (0,384) 3476 -20 -12,7 +0,21 3,34 6,6 TrA 16h –70° Triangulum Australe Déli Há- Hold hold / LÁTVÁNYA A napkelte elõtt az ekliptika síkjában. A hal- csillagok delelnek (megfordítva: egy csillag nevezik meg, így ugyanis minden nyelven egyér- MARS kõzetbolygó 687d 24h37m 24h39m 227,9 6787 -63 -2,9 -1,5 3,93 25,19 romszög The Southern Triangle / 1 Ceres kisbolygó 4,6 év 9,07h 413,9 909×975 -106 +6,7 +3,3 2,08 4 Tuc 0h –60° Tucana Tukán The Toucan FÖLDRÕL vány derengés fényessége a Nap horizont rektaszcenziója megmondja, hogy csillag- telmû, hogy mirõl beszélnek. Vannak csillagászok, 11,88 év 9h55m 9h56m 778 142984 -121 -2,9 -9,4 1,33 3,13 UMa 12h +60° Ursa Maior Nagy Medve 19 Jupiter gázbolygó 11 NÉZVE alatti pozíciójához közeledve növekszik. idõben mikor delel). A rektaszcenzió a földi akik szeretik a saját nyelvükön is megnevezni õket, Io hold 1d18h 1d18h 1d18h (0,412) 3632 -155 +5 3,53 The Great Bear része: Göncöl- / hosszúsági körök égi változata; ezt az égen Europa hold 3d13h 3d13h 3d13h (0,670) 3138 -170 +5,3 2,97 szekér Big Dipper (The Plough) 15 Csak városi fényektõl távoli sötét égbolton mások kevésbé: õk valószínûleg azért ragaszkod- Ganymedes hold 7d3h 7d3h 7d3h (1,070) 5276 -160 +4,6 1,93 UMi 15h +70° Ursa Minor Kis Medve É figyelhetõ meg. nem fokban, hanem órákban mérik. Tehát ha nak a latin nevekhez, hogy a csillagképek neveit így h m h m Szaturnusz gázbolygó 29,4 év 10 39 10 39 1427 120536 -130 -0,3 -8,8 0,69 25,33 The Lesser Bear / Little Dipper 7. Alig látok csillagokat, mert északi pl. 17 óra a csillagidõ (lásd a csillagidõ-órát a egyértelmûen elkülönítsék a horoszkópokban Titan hold 21d6h 21d6h 21d6h (1,222) 5150 -180 +8,4 1,9 Vel 10h –50° Vela Vitorla The Sails h m h m HOLDTÖLTE túloldalon), akkor a 17 óra rektaszcenziójú Uránusz gázbolygó 84 év 17 14 17 14 2869 51118 -205 +5,6 -7,2 1,29 97,86 Vir 10h 0° Virgo Szûz The Virgin irányban valami zöldes-pirosas, lassan használt azonos alakú nevektõl, melyeknek a ho- h m h m AVAGY Neptunusz gázbolygó 164 év 16 6 16 6 4496 49572 -220 +7,6 -6,8 1,64 28,31 Vol 8h –70° Volans Repülõhal Flying Fish mozgó derengés elnyomja fényüket. csillagok delelnek (azaz ekkor vannak aznap roszkópok szövegkörnyezetében semmi közük 5d21h* 5d21h 5d21h (0,354) 2705 2,05 TELIHOLD Triton hold Vul 20h +20° Vulpecula Kis Róka The Fox legmagasabban az égbolton). A csillagidõ A HOLD AZ ESTI ÉGEN (NAPPAL KEL, ÉJJEL NYUGSZIK) Gyorsan hívd ismerõseid, mert ez a tõlünk nincs ezen szavak csillagászati tartalmához. Min- Plútó Kuiper-objektum 248 év 6d9h 6d9h 5900 2274 -229 +13,6 -1,0 2,03 122,5 A holdfáZisok könnyen meghatározható a b Cassiopeia forgási idõ: sziderikus tengelyforgási idõ, egy nap nap hossza: a Nap két delelése közti idõ az égitesten, Naptávolság: közepes naptávolság, ~ a latin és angol alak megegyezik. A HOLD ÉJSZAKA LÁTHATÓ nagyon ritkán látható sarki fény (auróra). denesetre mindkét névalak hivatalos és használható. z ábra nem méretarányos) (holdaknál a központi bolygótól mért közepes távolság) átl. felsz.hõmérs: átlagos felszíni vagy gázgolygóknál jellemzõ légköri hõmérséklet Az angol nevek mindig tartalmazzák a névelõt (Caph) segítségével, melynek rektaszcenziója (A (ESTE KEL, REGGEL NYUGSZIK) Heves napkitörések után fordul elõ. De ne fényrend: max. látszólagos fényrend a Földrõl nézve, tengelyferdeség: az égitest forgástengelyének a keringési síkra merõlegessel bezárt szöge (The) is; ezt nem mindig tüntettünk fül. rövidítések: m=perc h=óra d=nap *retrográd (a földivel ellentétes irányú)

MERKÚR VÉNUSZ FÖLD MARS JUPITER SZATURNUSZ URÁNUSZ NEPTUNUSZ A Z ÉGITEST NEVE MELLÉ ÍRT SZÁM AZ ÁTMÉRÕJÉT MUTATJA KM-BEN 4879 12104 12756 6794 142984 120536 51118 49572 NAP

BOLYGÓK ...... 0...... FELÉ . 1,200 1,300 1,400 1,500 1,600 1,700 1,800 1,900 2,000 2,100 2,200 2,300 2,400 2,500 2,600 2,700 2,800 2,900 3,000 3,100 3,200 3,300 3,400 3,500 3,600 3,700 3,800 3,900 4,000 4,100 4,200 4,300 4,400 4,500 millió km 100 HOLD 200 300 400 500 600 700 800 900 1,000 1,100 4 VESTA 1 CERES 940 3476 PHOBOS 26 IO 3630 TITAN 5150 2060 CHIRON TITANIA 1578 TRITON 2705 DEIMOS 16 576 2 PALLAS 580 EUROPA 3120 RHEA 1530 150 OBERON 1523 PROTEUS 436 HOLDAK APOLLÓK GANYMEDES 5268 IAPETUS 1436 UMBRIEL 1169 NEREID 340 TOVÁBB A KUIPER-ÖV ATÉNEK AMOROK HUNGARIÁK FLÓRÁK FÕ KISBOLYGÓ-ÖVEK CYBELÉK HILDÁK TRÓJAIAK > DIONE 1120 ARIEL 1162 LARISSA 208 KISBOLYGÓK CALLISTO 4806 Z ...... A Naprends er ...