BREFFORT - MONNOT

IRMA, TE ÉDES

,. ,f""

NYí REGYHÁZA, 1987. MÁJUS 3. ",.

ALEXANDRE BREFFORT-MARGUERITE MONNOT

Irma, te édes Zenés komédia 2 részben Fordította : UNGVÁRI TAMÁS' és MÁGORI ERZSÉBET Versek: BLUM TAMÁS

Irma ------Varjú Olga Nestor ------Schlanger András Bob ------Bárány Frigyes Jászai-díjas Jojo ------Juhász György Robi ------Farkas Ignác Mimóza a banda ------Mátrai Tamás Pe pi ------Horváth L. Attila Pingpong ------Stettner Ottó Achille ügyész ------Vajda János Utazó Elnök ------Hetey László Hekus Or Gados Béla Adószedő Magyar Éva Irma hasonmásai ------Gedai Mária IPitz Katalin 1. Zsaru, őr ------Katona Zoltán 2. Zsaru, őr ------Dévai Péter

Díszlet, jelmez: BENEDEK MARI m. v. Zenei vezető: TÖRÖK GÉZA m. v. KAZÁR PÁL Dramaturg: TELIHAY PÉTER f. h. Koreográfus: GAJDOS JOZSEF m. v. Koreográfus asszisztens: MAGYAR ÉVA

ED tipikus párizsi terasz, kis asztalokkal, thonett székekkel Segédrendező: F'üLÖP ANGÉLA és a fa.l tövében "pihenő" clochard-dal. Rendező: NAG Y VI K TOR. f. h, Alexandre Breffort

1904-ben született Párizsban. Azok közül való, akik legjob- ban ismerték a fény városában a sötét negyedeket, Párizs gyomrát, a szűk sikátorokat, a füstös kiskocsmákat, a le- pusztult bárokat, a bordélyházakat, az alvilágót. Volt taxi- sofőr, ügynök és utcai árus, mindig ugyanott: a - on és a Pigalle környékén, ahol az "Irma, te édes" is ját- szódik. 40 éves elmúlt már, amikor írni kezdett. Eleinte kis krokikat, karcolatokat a Can ard Enchainé című hetilap (a párizsi Lu- das Matyi) számára. Az "Irma, te édes" is ilyen kis írás volt, s csak később készült belőle szkeccs, majd Iibrettó. Még két zenés komédiát és két vígjátékot írt, de az "Irma la Douce" sikerét nem tudta megismételni. 1971. február 23-án, 70 éves korában halt meg ott, ahol rnin- dig élt: a Montmartre-on.

Marguerite Monnot

,,~s hogy beszélhetnék a zenéről úgy, hogy ne fejezném ki hódolatomat az iránt, aki számomra a zene élő és sugárzó megtestesülése? Marguerite Monnot iránt, aki jó barátnőm és az a nő, akit a világon leginkább bámulok. Marguerite Monnot nagyon szép, nagyon finom és kulturált, egyetlen hibája van csak, az, hogy nem törődik a népszerúségével, és annyira önzetlen, hogy [utalmául az ember legszívesebben valamíféle bírósági döntést hozatna, amely eltiltaná saját ügyeinek intézésétől és helyette azzal valaki más törődne. Három és fél éves korában már Mozartot játszott nyilváno- san egy hangverseny teremben, ahol első fellepti díja egy kis plüss cica volt. Klasszikus zenén nevelkedett ... és ragyogó előadóművészi karrierről mondott le, hogy sanzonszerző le- gyen ... Büszke vagyok arra, hogy én is együttműködhettern Marguerite-tal, meg kell emIítenem néhány sanzont, amit volt olyan kedves, hogy velem írt meg. Ezek a KIS MARIE, az ÖRDÖG KÖZEL VAN HozzAM és a HIMNUSZ A SZE- RELEMHEZ. Marguerite Monnot dalait éneklik a legtöbbet a világon. Csak Benedek Mari díszletterve annyit mondhatok, hogy ez így igazságos." (Edit Piaf)

.$ Alexandre Breffort: A darab első nagy sikere: Peter Brook rendezése Londonban Darabomhoz a Lyric Theatre-ban

"Az Irma la Douce c. zenés darab 900 előadást ért meg a londoni Lyric Theat·re-ben." Nemigen merészelnék valamilyen rám szálló "ihletről" beszél- (Mykenae, 1960. XI. 38.) ni Önöknek, de egy este - jobban mondva éjszaka - egy történet lopta be 'magát konokul agytekervényeimbe és elra- "Az Irma la Douce c. niusictü Londonban már bolta álmom. Ez a kis történet a következő éjszakák folya- régen túl van az ezredik előadáson és a főszere- mán jelentősen felduzzadt (horizontálisan születnek a leg- pet már a 11. színésznő játssza. Elisabeth Seat, jobb ötleteim) . Valósággal buzogva tört elő, egyszerűen és a londoni "Édes Irma", most a Broadwayn játsz- sza a főszerepet és alakításáért "Tony"-díjjallett természetesen, s alakokat hívott életre, amelyek a menny kitüntetve." előszobájában kétségtelenül csak mint "zárt társaság" képzel- (Mykenae, 1961. 28. sz.) hetők el. Úgy vélem, történeteket önmagunknak kell mesélni. Ez meg- könnyíti, hogy a történetnek valahogy a végére járjunk, egy * "Peter Brook adaptálása annyira sikerűlt, amennyire csak történetnek, amely - folyton ismétlődő aktualitásaival - angolul vissza lehet adni a francia humor és szatíra finom egy türelmetlen atomkutató számára túl hosszadalmas örök- árnyalatait. De így se biztos, hogy a siker ekkora lenne-e, kévalóság peremén játszódik. Ebben az esetben egy egészen a jó rendezés, a remek díszlet, világítás nélkül. Nagy sze- rencse volt, hogy Brook, aki rendezte is a darabot, Elisabeth egyszerű történetecskéről van szó, amely Párizsban naponta Seal személyében olyan fiatal angol színésznőt talált, aki megeshet, már csak azért is, hogy csillogó rafináltságának és lendülettel és temperamentumosan tudta megteremteni a kis szemtelenül csiklandozó bájának régi hírét ne hagyja meg- párizsi prostituáltnak, a darab egyetlen nőszereplőjének lon- fakulni. doni változatát. A zenés vígjáték vékony sztorija arról szól, hogy szeret bele Irma egy nincstelen [oghallgatóba, aki ti- Embereim egészen egyszerűek, híján minden metafizikus pikusan francia módon különíti el Irmát a klienseitől." hátsó gondolatnak. Még annál is egyszerűbbek, mínt aho- gyan magukról gondolják. Egyikük ugyanis istennek hiszi (Theatre World, 1958 augusztus) magát. S ha barátunk ilyen grandiózus magaslatokíg szár- nyalhatott. ezt csupán egy érzelmi véletlen ugyancsak baná- * lis útjainak köszönheti, s nem a Sorbonne-i kerülőnek, s ha UNGVARI TAMAS: a sarki dohánybolt felé igyekszik, akkor nelJ} azért, hogy a szerzőnek alkalmat adjon arra, hogy homályos fölénnyel, ra- vaszul zsonglőrködjön, hanem hogyegyszerűen rágyújtsen A világjáró Jrma Budapesten egy kék Gauloise-ra. Boldog lennék, ha éreznék illatát, az- "A 2000. előadásnál tart Londonban. Párizsban is esztendők zal a veszéllyel is számolva, hogy megköhögteti Önöket. óta játsszák az Irma la Douce c. zenés játékot. A művet tehát Igy, és most elég. Minden, amit- egy darabról bemutatása előtt eddigi pályafutása során a siker igazolta. Címszerepe pedig mondhatunk, végső soron csak szószaporítás. A bizonyítás a a különböző országokban mindenütt nagy színészbr svúrokra színházban a csengőszóval kezdődik. adott alkalmat: Párizsban a varázslatos Colette Renard, Lon- donban a táncos Shani Wallis, Berlinben Ferrari Violetta töl- tötte meg vidámsággal, élettel, temperamentummal ezt a bo- (Az 1966-05 bécsi előadás műsorfiizetéből) nyolult, összetett alakot.

-5- -4- Ne szépítsünk: Irrna utcalány. De azt is mondhatnánk, csak foglalkozására nézve az. Mert ezzel a tiszta lélekkel az a A zenés színházról csoda történik, hogy bokáig jár a sárban, de a cipője maku-

látlan marad, szakmája a tisztességtelenség, de ő maga naiv és ártatlan. Ez a ritka kettősség adja a mű varázsát és egy- szersmind a címszerep belső lehetőséget is. Alkalmam volt néhány külföldi előadást látni. A párizsi a mű pikantériáját "Szó szerint venni, amit a zene mond" emelte ki, és Irma naivitását csak ví llanásokban engedte ér- vényesülni. A szolidabb London erkölcsösebb. s ezzel ellent- mondásosabb lelki képet festett: báj és ártatlanság, tiszta érzés és tapasztalatlanság vegyülékéből mintázta ki a cím- "Az élmény hordozója kízárólag a muzsikáló és színjátszó szerep figuráját. Az ilyen többsíkú játék, melyben egyéb ként ember ... Fel kell ismerni a zene és az ének drámai funkció- a férfi főszereplő két alakban is megjelenik - az átöltözéses ját. Ez a zenés színjátszás. Fő feladata: hiteles, meggyőző, komédiák hagyományát felelevenítve - akkor hatásos, ha eszközeiben is sokrétű, változatos. Az Irma, te édes a zené- igaz és nélkülözhetetlen emberi megnyilatkozássá emelni a jével teljes, Marguerite Monnot dallamaival . " azokkal a színházi zenét és éneket ... Az emberi hang szép zengése, a melódiákkal, melyek egy varázslatos álomvilágot tárnak fel tánc mozgalmassága, a zenés revü látványossága - olyan a reális történés mögött, s így mindaz, ami a hétköznap szá- nemzetközileg elterjedt örömök és élvezetek forrása, ame- mára elképzelhetetlen, a zene távlatából egyszerre valószínű- vé, életszerűvé válik .. ." lyeknek megvan a teljes Iétjogosultságuk ... "

"Az egyetlen színházi vívmány. amit teljes bizonyossággal " ... a zenés színház képes és hivatott arra, hogy közremű- amerikainak nevezhetünk, a gazdag kiállítású, lármás, fék- ködjék az ember új arcuIntának és egy új emberi közösség- telen, vulgáris és kommersz musical show. Azt hiszem, Ame- nek a kialakításában." rikán kívül egyetlen ország sem rendelkezik kellő szeruezö- (Walter Felsenstein) készséggel, technikai felszereléssel és közönséggel ezekhez a behízelgő bolondságokhoz, amelyeknek robbanóan agresszív muzsikája szinte kiemeli az embert' az ülésből és varázs- vesszejével megbizsergeti az ellustult tagokat."

(Brooks Atkinson) Az amerikai zenés színház hosszú utat tett meg, és közben hol az operától, hol a revütől, egyszer az operettől, másszor a vaudeville-tól vett át valamit. Mindebből aztán valami merőben új született ... A sok különféle formát jelölhetjük a "musical" szóval, mert hiszen egy valami míndegyikben közös: a művészetnek ahhoz az ágához tartoznak, amely meg- "Az európai kontinensről kevés olyan színpadi mű indult el, felel nyelvünknek, ritmusunknak, magatartásunknak, élet- amely a saját musical megalkotására irányuló kezdeménye- formánknak." zésnek tekinthető. Ezek közé tartozik a Párizsban született (Leonard Bernstein) Irma la Douce (1956), ... amelyet Franciaországban három évig, Londonban pedig 1500-szor játszottak, s a Broadwayn 524 előadást ért meg. Hollywoodban megfilme- síttte Shirley MacLaine-nel és Jack Lemmonnal a főszere- pekben,V- (Siegfried Schmidt-Joos)

-6- ... -7- • I .~ Bob: "Én mindenkit ismerek ..• " Nagy Viktor rendező és Bárány Frigyes, mint Bob.

- 10- -11- Irma: "Iszik valamin tn fizetem!" Irma: " ... a barátaim, csupa rendes ember."

-12- - 13-

• Nestor: "Igaza van, modortalan, tapintatlan hólyag vagyok..:' " ••• Párizs a lábad előtt ..• "

-14- - 15- ~".. or , j \ í

KEMÉV GÉPKÖLCSÖNZO ÉS SZOLGALTATO LEANYVALLALAT Épitkezők! NYfREGYHAZA, VÖRÖSMARTY TÉR 7. Telefon: 10-814, 11-044 Épittetők! Telex: 73359

Figyelmükbe ajánljuk, hogy egy helyen vásárolhatják meg az építkezéshez szükséges Vállalatok, magánszemélyek, közületek építkezési, földmunkái megoldására, megkönnyítésére ajánljuk gépe-inket kötcsönbéT- HÚZOTT, HENGERELT VASARUT let be, szolgáltatásainkat igénybevételre. (idomok, lemezek, rudak, csövek, huzalok stb.)

ÉPÜLETSZERELVÉNY-TERMÉKEKET - Kis és nagy tömegű földmunkák végzéséhez kis-, és közép- (tolózárak, csőkapcsoló idomok, Iürdőkádak, egészség- kotrókat, földgyalukat. földtolókat, rakodógépeket aján- ügyi berendezések, gáz-, vízrnelagítök, Iűtőkészülékek, lunk. fadansz áruk stb.)

ÉPÜLETGÉPÉSZETI TERl\IÉREKET - Betonozási munkáit betonszállító mixerekkel, autóbeton- (ventillátorok, kazánok, bojlarek, tartályok, hídrotorok, szivattyúval, emelésí feladatait darukkal könnyítjük meg. radiéítcrok, bordáscsövek stb.)

- Szak-szerelőipari, befejező rnunkák végzéséhez ajánljuk az VIzSZERELÉSI CIKREKET (külső és belső téní v,ilJ:ágítótestek, rnegszakító kapcsolók, ÉGV -vel közösen üzemeltetett "Kölcsönzőboltban" talál- vezetékek, el os ztók, kábelek, izzók, fényesövek stb.) ható kisgépeket (ütvefúrók, falhoronymarók, parketta- csiszolók stb.) Nyíregyháza, Arany János u. 4/b. VEGYI ÉS SZILIKATIPARI ANYAGOKAT (festékek, r agasztók, hő- és vizszigetelő anyagok,

- Konszignáclós raktárunkból beszerezhetik, megrendelhetik homlokzacépít ő anyagok stb.) szocialista relációjú gépeinkhez szükséges alkatrészeiket, PADLÚ-ÉSFALBURKOLÚK Nyíregyháza, Tünde u. 10/A. (szőnyeg- és műpadlók, kerámiaburkclók, fehér. színes és mintás esempék. tapéták stb.) - Selejtezésre váró gépelt ajánlja fel utolsó üzemeltetési ál- ÉPÍTÉSI ANYAGOK lapotban megvételre. A gépeket bontjuk, fődarabjait fel- (tégla, homok, cement stb.) újítjuk, értékesítjük.& ÉP1TKEZŐ BOLTJAINK: - Várjuk megrendeléseiket. igénybejelentéseiket.

NYIREGYHÁZA, MÁTÉSZALKA, NYfREGYHAZA, VÖRÖSMARTY TÉR 7. Tünde u. 10 A Tel.: 12-14418 Nyírmeggyesi út. Tel.: 472 Telefon: 10-814, 11-044 KISVÁRDA, FEHÉRGY ARMA T, Telex: 73359 Gyár út 2. Tel.: 405 Kossuth tér 34. Tel.: 325