A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja
Lezárva: 2011.
Jóváhagyva: 77/2011.(XII.13.) KTKT határozattal Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás
Készült a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás 7400 Kaposvár, Szántó u. 5. (: 82/320-542 Fax: 82/510-633 e-mail: [email protected] megbízásából.
Készítették a Paktum Iroda Munkatársai
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 2 Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék
Bevezetés 6 Koncepció 11 1. A Kaposvári kistérség elhelyezkedése 12 2. Külső tényezők vizsgálata 18 3. Belső tényezők vizsgálata 34 3.1. A belső erőforrások elemzése 34 3.1.1. Humán erőforrások 34 3.1.2. Gazdasági bázis 40 3.1.3. A környezet adottságai 47 3.1.4. Infrastruktúra 53 3.1.5. Településhálózat 69 3.1.6. Társadalmi környezet 70 3.2. A területi egységet érintő különféle fejlesztési koncepciók értékelése 74 3.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 76 4. A Kaposvári kistérség stratégiai elemzése (SWOT) 79
Program 82 STRATÉGIAI PROGRAM 83 1. Hosszú távú területfejlesztési alapcél 86 2. Általános célok 87 2.1. A kistérségben élők életminőségének, életkörülményeinek javítása 87 2.2. A térségen belüli jelentős területi különbségek csökkentése 87 2.3. A térségi gazdaság modernizációja 87 2.4. Információs társadalom követelményeinek való megfelelés 88 2.5. Környezetfejlesztés 89 2.6. A kistérség területén található Vidékfejlesztési Egyesületek 90 3. Közvetlen célok (prioritások) 95 3.1. Gazdaságfejlesztési program 95 3.2. Turizmusfejlesztési program 95 3.3. Infrastruktúra-fejlesztési program 97 3.4. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program 98 3.5. Környezetfejlesztési program 98 3.6. Intézményrendszer-fejlesztési program 99 4. A program indoklása 100
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 3 Tartalomjegyzék
5. A program leírása, főbb komponensek 101 Gazdaságfejlesztési program 101 1.1. alprogram: Munkahelyteremtés 101 1.2. alprogram: Feldolgozóipar fejlesztése 101 1.3. alprogram: Megújuló energia hasznosítása 101 Turizmusfejlesztési program 102 2.1. alprogram: Gyógy- és termálturizmus fejlesztése 102 2.2. alprogram: Lovas turizmus fejlesztése 102 2.3. alprogram: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése 103 Infrastruktúra-fejlesztési program 103 3.1. alprogram: Szennyvízkezelés 103 3.2. alprogram: Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció 103 3.3. alprogram: Információs és kommunikációs technológia fejlesztése 104 3.4. alprogram: Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése 104 Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program 104 4.1. alprogram: Mezőgazdasági termelés fejlesztése 104 4.2. alprogram: Állati és növényi termékek feldolgozása 104 4.3. alprogram: Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása 105 Környezetfejlesztési program 105 5.1. alprogram: Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja 105 5.2. alprogram: Hulladékgazdálkodási programok 106 Intézményrendszer-fejlesztési program 106 6.1. alprogram: Önkormányzati intézményfejlesztés 106 6.2. alprogram: Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése 106 6.3. alprogram: Közszolgáltatások fejlesztése 107 6. A program várható hatásai és eredményei 108 7. Összefoglaló idő és pénzügyi táblázat 111
OPERATÍV PROGRAM 113 1. Az operatív program célja 113 2. Az alprogramok kiválasztásának indoklása 114 3. A projektek bemutatása 117 Gazdaságfejlesztési program 117 1. alprogram: Munkahelyteremtés 117 2. alprogram: Feldolgozóipar fejlesztése 118 3. alprogram: Megújuló energia hasznosítása 119 Turizmusfejlesztési program 121 1. alprogram: Gyógy- és termálturizmus fejlesztése 121
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 4 Tartalomjegyzék
2. alprogram: Lovas turizmus fejlesztése 122 3. alprogram: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése 123 Infrastruktúra-fejlesztési program 124 1. alprogram: Szennyvízkezelés 125 2. alprogram: Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció 126 3. alprogram: Információs és kommunikációs technológia fejlesztése 129 4. alprogram: Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése 130 Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program 134 1. alprogram: Mezőgazdasági termelés fejlesztése 134 2. alprogram: Állati és növényi termékek feldolgozása 135 3. alprogram: Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása 136 Környezetfejlesztési program 137 1. alprogram: Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja 137 2. alprogram: Hulladékgazdálkodási programok 138 Intézményrendszer-fejlesztési program 139 1. alprogram: Önkormányzati intézményfejlesztés 140 2. alprogram: Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése 141 3. alprogram: Közszolgáltatások fejlesztése 141 Mellékletek 146
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 5 Bevezetés
Bevezetés
A 2005. és 2011. év között történt gazdasági, szervezeti, és jogi változások szükségessé tették a 2005. évben elkészült Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Koncepciója és Programja felülvizsgálatát. 2008. január 1-jével a 77 település által létrehozott Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulásból kivált 23 település, és megalkotta a Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulást. A Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás jelenleg az alábbi 54 településből áll: Alsóbogát, Baté, Bodrog, Bőszénfa, Büssü, Cserénfa, Csoma, Csombárd, Ecseny, Edde, Felsőmocsolád, Fonó, Gadács, Gálosfa, Gölle, Hajmás, Hetes, Igal, Juta, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposvár, Kazsok, Kercseliget, Kisgyalán, Magyaratád, Magyaregres, Mernye, Mezőcsokonya, Mosdós, Nagyberki, Orci, Osztopán, Patalom, Polány, Ráksi, Sántos, Simonfa, Somodor, Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyjád, Somogysárd, Somogyszil, Szabadi, Szentbalázs, Szentgáloskér, Taszár, Újvárfalva, Várda, Zimány, Zselickislak, Zselicszentpál. A Területfejlesztési Koncepciót és Programot ennek megfelelően a Kaposvári kistérség új összetételét figyelembe véve szükséges átdolgozni. Az adatgyűjtés a 2011. év elején kezdődött területfejlesztési kérdőívek kitöltésével mind az 54 érintett településen. A kérdőívek kiértékeléséből nyerhettünk információt a települések helyzetét meghatározó belső és külső tényezőkre, valamint a tervezett fejlesztésekre vonatkozóan. A koncepció elkészítésének első lépése a helyzetelemzés, -értékelés, amelynek lényegében előkészítő, megalapozó jellegét emeljük ki. Ennek során a következő vizsgálatokat végeztük el: - Külső tényezők vizsgálata (jogi környezet, EU orientálás, a társadalmi-gazdasági fejlődés elemzése), - Belső tényezők vizsgálata (gazdasági bázis, humán erőforrások, infrastruktúra, környezeti adottságok, településhálózat), - A kistérséget érintő különféle tervek, koncepciók értékelése, - A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere.
A helyzetelemzés a SWOT-analízissel zárul, amely röviden, áttekinthetően felvázolja a Kaposvári kistérség belső adottságait és kitörési lehetőségeit, illetve a fejlesztést gátló belső hiányosságokat és a külső hatásokat.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 6 Bevezetés
A belső adottságokat és a fejlesztési lehetőségeket mérlegelve kerül kidolgozásra a stratégiai (középtávú) és az operatív (rövidtávú) program, amelyek tartalmazzák a Kaposvári kistérség szereplőinek projekt ötleteit.
Területfejlesztési koncepció
A területfejlesztési koncepció célja a kistérség számára egy jövőkép felvázolása, továbbá annak megvalósításához szükséges kitörési pontok, fejlesztési szükségletek meghatározása, illetve átfogó fejlesztési célok rendszerének kidolgozása. A jövőkép hosszú távon elérhető állapotot tükröz, egy olyan statikus, időhorizonttal nem rendelkező célállapotot, amely az adott területi egység adottságaira, potenciáljaira épül, és figyelembe veszi annak fejlődését befolyásoló külső tényezők összességét is. A jövőképet a fejlesztési forgatókönyvek „hozzák mozgásba”, adnak számára időbeliséget, amennyiben a fejlesztési forgatókönyvek a jövőkép elérését, megvalósulását elősegítő, illetve akadályozó belső és külső tényezők, körülmények számbavételével, és azok alapján megfogalmazott elvek, feltételek, illetve a közöttük lévő interakciók függvényében a fejlesztési célok között relatív súlyozást, sorrendiséget alakítanak ki, valamint meghatározzák a programozhatóság kereteit, peremfeltételeit, és ezeket mind a megfelelő idősíkban helyezik el. A területfejlesztési koncepció tehát egy általános keretjellegű társadalmi-gazdasági tervdokumentum, mely fejlesztési elveket, kereteket, kitörési pontokat, fejlesztési irányokat, prioritásokat, azok megvalósításának peremfeltételeit és várt hatásokat fogalmaz meg, és ezeken keresztül egy jövőképet ad a térség számára. A koncepció meghatározza továbbá a jövőkép eléréséhez szükséges hosszú és középtávú fejlesztési célok rendszerét és a célok megvalósításának módját. A területfejlesztési koncepció által meghatározott jövőkép elérésének, a meghatározott fejlesztési célok (prioritások) megvalósításának tervét a területfejlesztési program tartalmazza. A jogszabály a programnak két szintjét, a stratégiai és operatív programot határozza meg. A stratégiai program célja kettős, egyrészt azon fejlesztési célrendszer meghatározása, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, illetve a fejlesztési prioritások, másrészt az egyes céloknak a térség szereplői által történő megvalósíthatóságának, a megvalósítás feltételeinek vizsgálata. Az operatív program, a tulajdonképpeni cselekvési szint, azokat a programokkal (esetleg projektekkel) kapcsolatos feltételeket határozza meg, amelyeknél a feltételek elvben adottak a megvalósíthatás megkezdésére. Ezen feltételek között meghatározó a kezdeményező, a későbbi gesztor, illetve kedvezményezett személye, az adott program előkészítettségi foka, a végrehajtás személyi és pénzügyi feltételei, valamint a megvalósítandó programtól várt hatások verifikálása. A kistérségi programmal szembeni általános elvárás az ágazati és funkcionális szintű komplexitás, kapcsolódási pontjaiban, illetve tartalmában a megyei és a regionális
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 7 Bevezetés programokkal való összhang, továbbá a projekt-centrikusság, időben ütemezettség és részletes költségkalkulációkra alapozottság.
A regionális politika alapelvei, melyeket a területfejlesztési koncepció és program készítésekor figyelembe vételre kerültek, az alábbiak:
Szubszidiaritás A döntések lehetőleg ott szülessenek, ahol a problémák, társadalmi, gazdasági és környezeti konfliktusok jelentkeznek, továbbá ahol a kellő információk rendelkezésre állnak, és ahol a különböző feladatok közötti fontossági sorrendben a leghivatottabb szereplők vannak jelen. Magasabb területi szinten nem érdemes és nem is hatékony intézkedni olyan esetben, amikor az adott célt az alacsonyabb szinten lehet elérni. Ráadásul a magasabb szinten nincsenek is meg azok a motivációk, melyek az optimális, hatékonyan és költségtakarékosan végrehajtható döntések meghozatalára ösztönöznek.
Decentralizáció Az európai területfejlesztési politika kardinális eleme a területfejlesztési döntések decentralizálására, a területi döntéshozók eszközrendszerének megerősítésére. A területfejlesztés intézmény- és eszközrendszerével szemben reális igénynek tűnik az, hogy a kistérségi szintű programok megvalósítására is megfelelő forrásokat biztosítanak. Ugyanakkor decentralizáció a kistérségek számára a program- és projekttervező, illetve végrehajtó, monitoring és értékelő kapacitások kiépítésének és fenntartásának feladatát jelöli ki.
Nyilvánosság és részvétel A nyilvánosság és részvétel szerepe növekszik a fejlesztési politikában, amelynek újszerűsége – többek között – éppen a helyi erőforrások bevonásában és a nagyobb társadalmi támogatottságban rejlik. A legmagasabb színvonalú terv, illetve program sem valósulhat meg, ha a helyi társadalom nem azonosul a célokkal.
Partnerség A területfejlesztési tanácsokban nem kaphatott képviseletet minden érintett társadalmi csoport, ezért a területfejlesztéshez kötődő érdekegyeztetés nem szűkülhet le a tanácsban képviseltek körére. A területfejlesztési tanácsok működésének sikere a tagok és nem tag érintettek közötti együttműködési és kompromisszum készségétől is függ. A jelenleg is futó programozási periódusban folyamatosan erősödnek a partnerségi kapcsolatok, mind a magán-, a közszféra és szociális partnerek vonatkozásában, mind pedig az egyes területi szintek, elsősorban a nemzeti és regionális, illetve a regionális és helyi szintek között. A
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 8 Bevezetés
partnerségi együttműködés növeli a programoknak, projekteknek a komplexitását, és adott terület egészére, illetve az ott élő népesség nagyobb részesedésére vonatkozó relevanciáját, innovatív ötletek felszínre kerülését és nem utolsó sorban a forrásabszorpciós kapacitást az önerő komponensnek több szereplő közötti megosztása révén.
Koncentráció A koncentráció elve, mely folyamatosan visszaköszön az elmúlt több mint másfél évtized során, „kódoltan” utal a forrásfelhasználás hatékonyságára, pontosabban arra, hogy a támogatási forrásokat azokra a helyekre és olyan mennyiségben kell koncentrálni, ahol érdemi gazdasági-társadalmi hatást tud kifejteni. A kistérségi szint sok tekintetben a rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználását képes biztosítani, ez a tény a kistérségi szintű program megvalósítás elsődleges indoka. A források koncentrációjánál mindig ésszerű egyensúlyt kell tartani a versenyképesség és a méltányosság között. A koncentráció elve felhívja a figyelmet a hatásvizsgálatok fontosságára, valamint az értékelési folyamatokra épülő korrekciós visszacsatolás jelentőségére.
Programozás A programozás elve az Európai Unió regionális politikájában azt jelenti, hogy a támogatásokat nem egyedi létesítményekhez, hanem komplex fejlesztési programokhoz adják, amelyhez egyben részletes költségvetés is járul. Fontos célkitűzés, hogy az egyes területi szinteken a tervek között egyértelmű kapcsolatok legyenek, a felesleges ismétlődések kiküszöbölésre kerüljenek, a fejlesztések ne semlegesítsék egymás hatását, hanem erősítsék. A programozás elve egyben következménye annak, hogy a fejlesztési támogatási források pályázati rendszereken keresztül érhetők el a kedvezményezettek számára.
Addicionalitás A fejlesztések pénzügyi forrásait az Európai Unió teljes egészében nem biztosítja, ahhoz a területi szinteknek, vagy éppen a területfejlesztés szereplőinek hozzá kell járulnia, azaz saját forrásokra is szükség van. A közösségi támogatás nem a nemzeti támogatási eszközök helyettesítésére, hanem azok kiegészítésére szolgál. A tagországoknak legalább a korábbi szinten kell tartaniuk a területfejlesztési támogatásaikat, és követelmény, hogy az adott program, beruházás költségeinek bizonyos részét a tagország, illetve a közvetlen kedvezményezett vállalja.
Monitoring A projekteket közvetlenül az illetékes országos és regionális szerveken keresztül lehet benyújtani, viszont az elfogadás után már az illetékes országos, vagy regionális, helyi
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 9 Bevezetés
szervek vesznek részt a megvalósításban. A monitoring bizottság ellenőrzi a végrehajtást, ebben a régió, az országos szervek és az EU Bizottság képviselői vesznek részt. A monitoring bizottság dönt a szükséges módosításokról, az egész programra vonatkozóan, nem egy projektre. Visszaélés, hanyagság esetén visszafizetést vagy más szankciót indítványozhatnak.
Mindezen elvek, illetve az említett jogszabályok figyelembe vétele mellett jelen dokumentáció arra törekszik, hogy a Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás megbízásából felvázolja a Kaposvári kistérség középtávú területfejlesztési koncepcióját, illetve programját.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 10 Koncepció
Koncepció
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 11 Koncepció
1. A Kaposvári kistérség elhelyezkedése
A Kaposvári kistérség Somogy megye közepén található. Nyugati irányban kiterjedésének határa az Osztopán-Újvárfalva-Kaposvár háromszög, délről és keletről a megyehatár, északról pedig az Igal-Polány-Felsőmocsolád vonal. A kistérség 54 településből áll, területe 2011. év elején 1 041,14 km2, lakónépessége 100.941 fő, népsűrűsége pedig 96,95 fő/km2. Ezen adatok megoszlása azonban jelentős eltérést mutat a megyeszékhely és a vidék között. A Kaposvári kistérség lakossága Kaposvár nélkül 32.134 fő, területe 927,55 km2, népsűrűsége pedig 34,64 fő/km2. Az 500 fő alatti települések száma 31, az 500-1000 fő közötti települések száma 13, az 1000 fő feletti települések száma 10, és a zsáktelepülések száma 14. A kistérségre tehát az aprófalvak túlsúlya jellemző, amelyek a legtöbb feladatot csak egymással társulva képesek gazdaságosan megoldani.
A Kaposvári kistérség területe, népessége, népsűrűsége 2011. január 1-jén
Terület Település Lakosság (fő) Népsűrűség (fő/km2) (km2) Alsóbogát 12,01 259 22,81 Baté 10,28 834 79,28 Bodrog 14,78 432 29,50 Bőszénfa 42,95 575 12,67 Büssü 17,19 331 22,51 Cserénfa 17,75 199 12,23 Csoma 8,43 437 54,09 Csombárd 8,99 288 31,70 Ecseny 12,92 217 17,26 Edde 8,51 195 23,50 Felsőmocsolád 16,51 428 26,65 Fonó 10,61 292 27,33 Gadács 3,86 81 25,91 Gálosfa 19,76 295 14,98 Gölle 44,69 940 21,73 Hajmás 11,11 251 22,86 Hetes 26,63 1 153 41,91 Igal 36,15 1 282 35,93 Juta 19,23 1 240 64,07 Kaposgyarmat 11,07 99 9,49 Kaposhomok 11,48 503 42,42 Kaposkeresztúr 19,80 332 16,46 Kaposvár 113,59 67 979 605,75
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 12 Koncepció
Kazsok 10,71 312 29,97 Kercseliget 19,47 359 21,52 Kisgyalán 9,41 184 22,10 Magyaratád 18,82 843 45,70 Magyaregres 14,40 662 45,69 Mernye 25,93 1 433 55,84 Mezőcsokonya 30,78 1 251 40,35 Mosdós 16,95 1 007 57,64 Nagyberki 21,74 1 442 65,27 Orci 9,97 562 56,37 Osztopán 22,83 803 35,39 Patalom 6,68 344 49,55 Polány 12,87 237 19,97 Ráksi 15,09 453 30,15 Sántos 11,38 521 46,22 Simonfa 11,00 363 32,64 Somodor 19,91 405 21,25 Somogyaszaló 22,12 715 32,96 Somogygeszti 21,71 478 22,80 Somogyjád 25,06 1 569 63,37 Somogysárd 36,36 1 250 35,12 Somogyszil 38,45 719 19,53 Szabadi 8,23 287 36,57 Szentbalázs 12,14 321 27,10 Szentgáloskér 27,25 526 20,18 Taszár 17,29 1 995 114,40 Újvárfalva 12,22 312 24,39 Várda 10,36 497 47,30 Zimány 12,97 597 45,95 Zselickislak 10,39 318 30,51 Zselicszentpál 10,35 394 39,52 Kistérség összesen: 1041,14 99 801 95,85 Kaposvár nélkül 927,55 31 822 34,30 Forrás: KSH
Somogy megye 2008. év elejétől az eddigi 10 helyett immár 11 tervezési-statisztikai kistérséget foglal magába. Ezek a Balatonföldvári, a Barcsi, a Csurgói, a Fonyódi, a Kadarkúti, a Kaposvári, a Lengyeltóti, a Marcali, a Nagyatádi, a Siófoki, illetve a Tabi kistérségek. A megye kistérségei közül a Kaposvári kistérség területe, településszáma és lakónépessége messze a legnagyobb. Népsűrűségben egyedül a Siófoki kistérség múlja felül, amely viszonylag kis területen és közvetlen a Balaton-parton helyezkedik el. Somogy megye kistérségeinek főbb összehasonlító adatait az alábbi táblázat szemlélteti:
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 13 Koncepció
Népesség Népsűrűség Kistérség Település Terület (km2) (fő) (fő/km2) Balatonföldvári 13 255 11 790 46 Barcsi 26 696 25 427 36,5 Csurgói 18 496 17 970 36 Fonyódi 11 372,84 23 785 64 Kadarkúti kistérség 23 531,96 21 021 39,5 Kaposvári 54 1 041,14 101 309 97,3 Lengyeltóti 10 273 11 658 43 Marcali 38 922,5 36 358 39,4 Nagyatádi 18 647 27 434 42,4 Siófoki 10 373 38 042 102 Tabi 24 427,24 13 864 32,45 Összesen 245 6 036 328 658 54,45 Forrás: KSH, 2007.
A kistérség összességében az ország többi kistérségével összevetve átlagos, vagy annál jobb helyzetűnek minősíthető, így nem szerepel a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. Rendelet alapján a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett kistérségek jegyzékében a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között. A Kaposvári kistérség gazdasági, infrastrukturális, foglalkoztatási, társadalmi és szociális helyzetét tekintve hátrányos helyzetű besorolást kapott. A társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Kormány rendelet 1. sz. melléklete alapján azonban a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékében szerepel a Kaposvári kistérség alábbi 26 települése:
Ssz. Település Ssz. Település 1. Alsóbogát 14. Kaposhomok 2. Bőszénfa 15. Kaposkeresztúr 3. Büssü 16. Kercseliget 4. Csombárd 17. Kazsok 5. Ecseny 18. Osztopán 6. Edde 19. Polány 7. Felsőmocsolád 20. Simonfa 8. Fonó 21. Somodor 9. Gadács 22. Somogygeszti 10. Gálosfa 23. Somogyszil 11. Gölle 24. Szabadi 12. Hajmás 25. Szentgáloskér 13. Kaposgyarmat 26. Újvárfalva
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 14 Koncepció
Mikrokörzetek:
A Kaposvári statisztikai kistérség területén 3 db önszerveződés alapján létrejött ún. vidékfejlesztési kistérség vagy más néven mikrokörzet található. · Keleti (Mosdósi) mikrokörzet: Kaposvártól keletre helyezkedik el. Északról a Somogyi-dombság, délről és nyugatról a Kapos-völgye határolja. A mikrokörzet települései között Igal az egyetlen város, dél-keleti határán Kaposvár közelsége meghatározó. A 21 településből álló térség legfontosabb adottsága a táji- természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó. Jelentős része alatt termálvízkincs húzódik, amely eddig egyedül Igalban került feltárásra. A térség legfontosabb stratégiai erőforrásait a termőföld és az idegenforgalmi adottságok jelentik.
A mikrokörzethez az alábbi települések taroznak:
Baté Mosdós Orci Zimány Patalom Fonó Igal Kazsok Somogyszil Büssü Gadács Kaposhomok Kercseliget Csoma Szabadi Gölle Kaposkeresztúr Kisgyalán Nagyberki Ráksi
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 15 Koncepció
Taszár
· Nyugati (Somogyjádi) mikrokörzet: A 22 településből álló térség Kaposvártól északra, a 67-es főközlekedési út két oldalán fekszik. A települések főútvonalak mentén jellegzetes észak-dél irányú völgyekben helyezkednek el. A térség belső szerkezete erősen heterogén, magába foglalja a megyei jogú várost, azonban a települések többsége az aprófalvak kategóriájába tartozik, közülük, pedig 8 zsáktelepülés. A térség jelentős erdőterülettel is rendelkezik. A térségben meghatározó a megyeszékhely szerepe, amely gazdasági, kulturális és tudományos központként is említhető, egyes vonatkozásokban a megyén túlmutató regionális szerepkört is betöltve. A térség ipara döntően a városra koncentrálódik, továbbá idegenforgalmi szempontból is a megyeszékhely szerepe domborodik ki.
A mikrokörzethez az alábbi települések taroznak:
Alsóbogát Ecseny Hetes Magyaregres Polány Somogygeszti Szentgáloskér Bodrog Edde Juta Mernye Osztopán Somodor Somogyjád Újvárfalva Csombárd Felsőmocsolád Magyaratád Mezőcsokonya
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 16 Koncepció
Somogyaszaló Somogysárd Várda
· Surján-Zselici (Simonfai) mikrokörzet: A 10 települést magába foglaló térség a Zselic északnyugati részét fogja át. Maga a Zselic a Dunántúl délkeleti területén fekszik. A legfőbb értékek a táji-természeti adottságokban rejlenek, a táj szépsége, az erdők, rétek, a jó levegő, a tiszta vizű patakok, tavak, a csend, a nyugalom. A zselici táj völgyes, dombos területeinek nagyobb része erdővel borított, erdei és turista utakkal minden irányban átjárható. A térség szerves fejlődése részben a helyben feltárt lehetőségeken, a kaposvári agglomerációhoz való szorosabb kapcsolódásra, azzal való együttlétezésre ad reális esélyt.
A mikrokörzethez az alábbi települések taroznak:
Hajmás Kaposgyarmat Zselicszentpál Bőszénfa Gálosfa Sántos Szentbalázs Cserénfa Simonfa Zselickislak
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 17 Koncepció
Külső tényezők vizsgálata
2.1. A regionális fejlődés nemzetközi meghatározottságai, illetve azok lehetséges hatása a területi egységre
Az Országgyűlés A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint az azt módosító 1999. évi XCII. Törvény, illetve a 2004. évi LXXV. Törvény elfogadásával megteremtette a magyar regionális fejlesztési politika jogi alapjait, továbbá elvégezte a regionális politikai modellváltás magas szintű normában való megalapozását, a legkorszerűbb EU-konform alapelveket követve. Ezek alapján a területfejlesztési politika országos céljait és irányelveit – figyelembe véve a regionális fejlődés nemzetközi meghatározottságait – az alábbi csoportosításban lehet összefoglalni: a) A környezetvédelem területén - a területfejlesztés egyik legfontosabb célja a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapotjellemzők fenntartása és javítása különösen a környezetszennyezéssel veszélyeztetett térségekben, - a környezeti állapot optimális megtartása érdekében rendszeresen vizsgálni és értékelni kell a közlekedési folyósoknak, a pénzügyi és kereskedelmi hálózatoknak, a multinacionális cégeknek, az energiaszállító-rendszereknek, a tranzitforgalomnak az egyedülálló Kárpát-medencei ökoszisztémára gyakorolt hatását, - a területfejlesztés a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, a bioszféra sokszínűségének megtartása mellett menjen végbe, - a területfejlesztési terveket ésszerű és harmonikus környezet-igénybevétellel kell kialakítani és megvalósítani, ennek feltétele a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásnál a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése, valamint a lételemnek tekintett környezeti tényezők (levegő, víz, termőföld) és ezek állapotjellemzői esetében a szükséges állapot hosszú távú fenntartása.
b) A humán infrastruktúra területén - az egészségügyi fejlesztés főbb irányai a háziorvosi és házi gyermekorvosi rendszer továbbfejlesztése, a járóbeteg-szakellátás megerősítése és a lakossághoz közelebb történő telepítése, az egészségügyi ellátás elérhetőségének javítása, az akut, valamint az ápolási feladatok intézményes
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 18 Koncepció
elkülönítése, a betegellátás esélyegyenlőségének javítása, az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés intézményrendszerének fejlesztése, - a szociális ellátó rendszer fejlesztése során elsődleges feladat az egységes színvonalú, országos szintű és széles körű szociális alapellátás kiépítése, ami a rászorulók számára lehetővé teszi a közvetlen lakókörnyezetben, illetve a lakóhelyhez elérhető közelségben történő problémakezelést, - a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben, az aprófalvas térségekben továbbra is támogatni kell a szociális válságkezelő programok, a szociális földprogramok, valamint a falugondnoki hálózat működését és kiterjesztését, - a közoktatási rendszernek biztosítania kell az esélyegyenlőséget. Nem fordulhat elő, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott alapvető szolgáltatások ne legyenek hozzáférhetők annak következtében, hogy az adott településen nem működik óvoda vagy iskola, - a kulturális és műveltségi színvonal emelése érdekében a kulturális intézményrendszer fejlesztése, - a regionális egyetemi központokban az innováció teljes vertikumának (alap- és alkalmazott kutatások, termék- és folyamatfejlesztés, termelési innováció, értékesítési szolgáltatások) fejlesztése szükséges az intézményi széttagoltság csökkentésével és az egyetemi integrációval, - a fejlett térségekben is támogatni szükséges a képzési, szakképzési és utánképzési kezdeményezéseiket a korszerű technológia átvételének intézményes rendszerét, - a lakáspolitika feladata a lakásépítés és –felújítás élénkítése, önfinanszírozó lakásrendszer kialakítása a lakástakarékossági formák támogatásával, és a saját erőből nem piacképes rétegek és csoportok támogatása.
c) Az ipar területén - legfontosabb az ipari térségekben szükséges szerkezetváltás elősegítése, a fejlett, korszerű technológiák gyors elterjesztésével, az innováció és a kutatásfejlesztési tevékenység a külső tőkebevonás ösztönzésével és a humán erőforrások célirányos képzésével, átképzésével, - az ipar korszerűsítése érdekében az elmaradt beruházásokat pótolni kell, ezért a beruházási rátát évi 20-25 százalék körüli értéken szükséges tartani, - állami eszközökkel segíteni kell az ipar beszállítói kapcsolatrendszereinek kialakítását és a feldolgozóipar modernizációját a versenyképesség javítása érdekében,
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 19 Koncepció
- kiemelten kell támogatni az ipari együttműködéseket a szomszédos országokkal, - az északkelet-magyarországi régióban szükséges további szerkezetváltás megvalósítását a nemzetközi szerződésekkel és kötelezettségvállalásokkal összhangban állami – és helyi – eszközökkel kiemelten kell támogatni, - kiemelten támogatni kell a közép- és kisvállalkozások elterjedését.
d) Az agrárgazdaság területén - az ország kiemelkedően jó mezőgazdasági adottságainak kihasználása, - az agrár- és vidékfejlesztési politikában kiemelt szerepet kell kapnia az Európai Unió és a Vidéki Térségek Európai Kartája elvei érvényesítésének, - a különböző adottságú térségekben a terület- és vidékfejlesztési célok megfogalmazásakor különös figyelmet kell fordítani a vidéki népesség agrárgazdasághoz kötődő foglalkoztatására és életszínvonalának javítására a népesség helyben tartása céljából, - a vidéki népesség képzése, oktatása, általában a szellemi színvonal emelése, a vidéki életközösségek hagyományainak újraélesztése a fejlesztési programok hatékony megvalósítása érdekében, - a falvak és tanyák megújítása, figyelemmel arra, hogy a külterületi fejlesztések feleljenek meg a mezőgazdaság termelési funkciójának is, - a természeti erőforrások hasznosításában érvényesüljön a fenntartható fejlődés elve, a környezetkímélő, környezetbarát technológiák és eljárások elterjesztése, különösen a környezetileg érzékeny területeken, - az agrárgazdaság versenyképessége érdekében erősítendő a termőhely adottságaihoz jobban igazodó földhasznosítás, a kedvező adottságú területeken meg kell teremteni a profitorientált termelés feltételeit, - a történelmi borvidékek térségfejlesztési szempontú rekonstrukciója, - az egyedi termékek előállításához kapcsolódó feldolgozás és értékesítés, az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése a teljes termékpályát átfogó fejlesztési programok szerint, - a kedvezőtlen adottságú területeken kiemelten kell támogatni az adottságokhoz illeszkedő földhasznosítást, különösen az erdőtelepítést és talajvédő gyepesítést, továbbá a nagy élőmunka igényű, de egyébként versenyképes ágazatok fejlesztését, a falusi népesség számára alternatív foglalkoztatási lehetőségek elterjesztését.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 20 Koncepció
e) Az idegenforgalom területén - az idegenforgalmilag frekventált, bevezetett „kiemelt üdülőkörzetek”-ben fokozott állami szerepvállalással a minőségi turizmus komplex fejlesztése, - a kiváló adottságokkal, idegenforgalmi vonzerővel rendelkező, de elmaradott térségek általános, valamint idegenforgalmi infrastruktúra- és szolgáltató hálózatának gyorsított ütemű fejlesztése állami támogatással és preferenciák biztosításával.
f) A műszaki infrastruktúra területén · A közlekedés területén - fel kell gyorsítani a gyorsforgalmi úthálózat építését és a vasúthálózat korszerűsítését, a dunai és tiszai vízi út fejlesztését a régiók elérhetőségének javítására és az ország kedvező földrajzi elhelyezkedése előnyeinek kihasználására, - nagyobb szerepet kell kapnia a regionális szerepkör ellátására alkalmas repülőterek részben vállalkozási alapú fejlesztésének, - a környezetszennyezés mérséklése céljából a kombinált fuvarozás, a vízi és vasúti szállítás részarányát növelni kell; az alkalmas, a nemzetközi forgalomban meghatározó jelentőségű határátkelők térségében logisztikai központokat kell kialakítani, - folytatni kell a településeket tehermentesítő és elkerülő útszakaszok létesítésének programját, - tovább kell javítani a tömegközlekedés minőségét és színvonalát, - az Európai Unió közlekedéspolitikájával összhangban a Magyarországon áthaladó európai közlekedési folyosókhoz (IV., V., V/C., VII., X/B. számú) kapcsolódó közlekedési útvonalak fejlesztése. · A vízgazdálkodás területén - a vízkár-elhárítási létesítmények fejlesztése, - a vezetékes ivóvíz minőségének javítása, - az EU ajánlásainak megfelelő szennyvíz-elvezetési, -tisztítási színvonal elérése, - a víziközmű infrastruktúra területi aránytalanságainak csillapítása, - az ivóvízbázisok hatékonyabb védelme, - az Alföld vízgazdálkodási problémáinak megoldását elősegítő intézkedések meghozatala, a talajvízszint-süllyedés megállítása és vízvisszatartás megoldása a Duna-Tisza közi homokhátságon.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 21 Koncepció
· Az energiaellátás területén - az energiaellátás biztonságának megőrzése, ezen belül az egyoldalú importfüggés mérséklése, a primer és szekunder energiahordozói beszerzés diverzifikálás gazdasági technikai feltételeinek megteremtése, valamint a stratégiai készletek növelése, - az energiatakarékosság növelése az abszolút energiafelhasználás csökkentése érdekében, - az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a GDP-re vetített fajlagos energiafelhasználás csökkentése a nemzetgazdaság versenyképességének javítása érdekében, - a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztése, - a környezetvédelmi és területhasználati szempontok érvényesítése, - a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok dolgozzák ki a régiók, illetve a megyék hosszú távú energiaellátási koncepcióját a Magyar Energiapolitika hosszú távú koncepciójának, valamint a területfejlesztés és területrendezés követelményeinek figyelembevételével.
2.2. Az Országos Területfejlesztési Koncepció területi egységet érintő meghatározottságai
Közel két évvel A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatályba lépését követően az Országgyűlés az összehangolt nemzeti területfejlesztési politika kialakítása, a térségi – regionális, megyei, kistérségi – és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek összhangja, az egyes térségek fejlesztési koncepcióinak, programjainak kidolgozásához szükséges információk biztosítása, az Európai Unió regionális politikájához való illeszkedés elősegítése, valamint a határmenti együttműködésekben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása érdekében a 35/1998. (III. 20.) Országgyűlési határozatával kihirdette az Országos Területfejlesztési Koncepciót. Később a 97/2005. (XII. 25.) Országgyűlési határozattal egy megújított Országos Területfejlesztési Koncepció lépett életbe. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) Magyarország átfogó, távlati fejlesztését megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza országunk hosszú távú területfejlesztési céljait, a területfejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információt biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és területfejlesztés szereplői számára. Az új OTK célja, hogy kijelölje az ország közép- és hosszú távú területfejlesztési politikai célkitűzéseit és prioritásrendszerét, valamint a területi
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 22 Koncepció szempontok következetes érvényesítésének feltételeit, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos, regionális, térségi programok kidolgozásához. Az OTK hosszú távú, 2020-ig tartó időszakra határozza meg a fejlesztéspolitika átfogó céljait: Az ország területi jövőképében megfogalmazott területi harmónia eléréséhez, illetve a kiegyensúlyozott területi fejlődés biztosításához öt átfogó célkitűzés érvényesítése szükséges: 1. Térségi versenyképesség 2. Területi felzárkózás 3. Fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem 4. Területi integrálódás Európába 5. Decentralizáció és regionalizmus A dokumentum 2013-ig a középtávú országos területi célokat határozza meg a jövőkép és az átfogó célok megvalósulása érdekében, valamint felvázolja a fejlesztési programokat és a pénzügyi eszközrendszert, a források ágazati és területi allokációjának kereteit.
„Az OTK az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval (OFK) szoros összhangban készült, a két tervdokumentum egymást kiegészíti. Az OTK elsősorban a területi jelenségekre és folyamatokra vonatkoztatva értelmezi az OFK fejlesztési elveit, ahol szükséges, ott speciális területi elveket is bevezet. Továbbá földrajzilag orientálja az OFK célkitűzéseit, és sajátos területi megfontolásokkal gazdagítja azokat „1
Az ország hét tervezési-statisztikai régiójához tartozó regionális fejlesztési tanácsok fejlesztési terveikben, programjaikban az OTK-ban megfogalmazott célok, mint kötelező keretek következetes figyelembevétele mellett jelölik ki fejlesztési céljaikat, illetve határozzák meg a prioritásokat és intézkedéseket.
Az Országos Területfejlesztési Koncepció a Dél-dunántúli régió átfogó céljait az alábbiakban határozta meg: Magas környezeti minőségű modellrégió kialakítása - Természeti környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása - Kiegyensúlyozott térszerkezet és térségi munkamegosztás kialakítása Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság - Innovatív környezeti ipar és energetika - Piacorientált kreatív és kulturális ipar - Élettudományi bázisra épülő egészségipar - Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok és a turisztikai kínálat által termelt hozzáadott érték növelése. Stabilizálódó népességszám és erős társadalmi szolidaritás
1 97/2005. (XII.25.) OGY határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról 10. oldal
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 23 Koncepció
- A lakosság egészségi állapotának javulása - Hátrányos helyzetűek és inaktívak munkaerőpiaci reintegrációja - Piacképes tudásszint
A Dél-dunántúli régió területi céljai: „- Fejlesztési pólus (Pécs és agglomerációja) közigazgatási, egészségügyi, tudományos, oktatási, kulturális, idegenforgalmi funkcióinak megerősítése, valamint az innováció fogadására és terjesztésére képessé tétele; - A regionális növekedési zónák (Kaposvár és Szekszárd térsége valamint a Balaton- part) innováció befogadására, az innováció-vezérelt fejlődésre és specializációra képessé tétele, illetve a régióban hagyományosan jelen lévő iparágak és a turizmus versenyképességének erősítése; - Karakterisztikus fejlődési pályára állítandó vidékies térségek (a régió többi térsége) gazdaságának stabilizálása, foglalkoztatási helyzetének javítása; - Duna-völgy komplex fejlesztése (magaspartok, ökológiai rendszerek, vízminőség és az ivóvízbázisok védelme, a Duna átjárhatóságának biztosítása hídépítéssel, integrált turisztikai fejlesztések megvalósítása, az árvízvédelem és ártéri gazdálkodás feltételeinek megteremtése, a szennyvíztisztítás és a hulladékgazdálkodás fejlesztése).”
2.3. A térséget érintő, nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési, ágazati koncepciók, programok hatásainak értékelése
A térséget érintően az elmúlt években az alábbi nagyobb térségre vonatkozó területfejlesztési és ágazati koncepciók, illetve programok készültek:
Dél-Dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája Készítette: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. MTA RKK Dunántúi Tudományos Intézet Yorhshire & Humber Regional Technology Network Ltd Shannon Development Készítés éve: 2004.
Dél-Dunántúli Régió Komplex Fejlesztési Programja Készítette: AACM Konzorcium Készítés éve: 1999.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 24 Koncepció
Dél-dunántúli stratégiai célrendszer Készítette: Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Készítés éve: 2005.
Somogy Megye Területfejlesztési Programja Készítette: DHV Magyarország Kft. Készítés éve: 1998.
Somogy Megye Területfejlesztési Programjának felülvizsgálata Készítette: Kaposvári Egyetem Készítés éve: 2002.
A jól kidolgozott programok és koncepciók rendkívül fontos szerepet töltenek be az adott térség fejlesztési elképzeléseinek megvalósításában. Használható stratégia csak egy körültekintően elvégzett helyzetfeltárásra építhető eredményesen, hatékony és kivitelezhető operatív program pedig csak helyesen kidolgozott stratégiára építhető. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással a fejlesztési programok szerepe még hangsúlyosabbá vált, felhívva a figyelmet a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Európa terv fontosságára a közösségi támogatások elnyerésével kapcsolatosan. Az új típusú magyar területfejlesztési programozás országos szinten 1998-ban kezdődött meg az Országos Területfejlesztési Koncepció elkészítésével. Ezen dokumentum a hazai és nemzetközi trendeknek megfelelően azon általános fejlesztési irányvonalakat vázolta fel, amelyek az országot átfogóan érintették. 2005-ben az Európai Unió fejlesztési célrendszerét figyelembe véve új Országos Területfejlesztési Koncepció készült. A speciális, helyi adottságokra épülő fejlesztések térségenként, decentralizáltan kerültek meghatározásra, az országos talpkövekhez illeszkedve.
Így készült el Somogy megye, valamint a Dél-Dunántúli Régió fejlesztési programja 1998-ban, illetve 1999-ben. A programok hasznossága nem vitatható, azonban az eltelt évek tapasztalatai rávilágítottak azok hibáira. Ennek megfelelően került sor a megyei program aktualizálására 2002-ben, amelynek az operatív programrészben szereplő fejlesztések jelentős része meg is valósult, bizonyítva ezzel a munka hasznosságát. A regionális program az Európa Tervhez kapcsolódóan a 2005. év során került átdolgozásra. Külön megemlítendő a 2004. évben elkészült Dél-Dunántúli Régió Regionális Innovációs Stratégiája, amely megadja a régió fejlesztési stratégiájának alapköveit, így hatással van a kistérségi programozásra is.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 25 Koncepció
2.4. A területi egység domináns gazdasági szektorainak nemzetközi és nemzeti fejlődési irányai
Feldolgozóipar - Növekvő minőségi követelmények, - külföldi versenytársak fokozottabb jelenléte, - erősödő verseny.
Turizmus - Világviszonylatban tovább nő a turizmus nemzetgazdasági súlya, - tovább nő a réteg- és a speciális szolgáltatásokat biztosító turizmus jelentősége, - tovább nő a belföldi és a falusi turizmus súlya az ágazatokon belül, - a turisztikai célpontok versenye tovább erősödik, nő az ágazat szolgáltatás, illetve tőke igényessége.
Mezőgazdaság, élelmiszergazdaság: - Tovább nő a mező- és élelmiszergazdasági integrációk súlya, - az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya változatlan marad, - tovább nő a biotermékek és készítmények iránti igény, - erősödik a mezőgazdaság multifunkcionális jellege, amely a családi munkaerőre alapozott árutermelő birtokot tekinti a termelés alapegységének és fokozottabban összepontosít a vidék gazdasági fejlődésére, a környezet és a táj védelmére, - nő a mezőgazdaság szociális és vidékfejlesztési jelentősége, - erősödik az agrárágazat településformáló ereje, - nőnek a mezőgazdaság környezetmegóvó jellegével szemben támasztott elvárások, - nő az erdő- és vadgazdálkodás súlya, - az EU a jövőben más-más ösztönzési, támogatási programokat kínál a versenyszféra szereplőinek, ill. a hagyományokra épülő, nem árutermelő orientált gazdálkodást folytatóknak, - a földtulajdonszerzés jogszabályi hátterét várhatóan újra szabályozzák, - vélhetőleg megindul a birtokterületek koncentrációja, - a nagyüzemek tőkehasznosító társasági jellege nő, - tovább nő az ágazat tőkeigényessége és termelékenysége.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 26 Koncepció
Oktatás, kutatás - Világviszonylatban erősödik a kutatási bázisok, intézmények közötti kapcsolat, a következő évtized kutatásainak súlypontjai az alábbiak szerint alakulnak: · az élet minőségének javítása és az élő környezeti forrással való gazdálkodás · a felhasználóbarát információs társadalom létrehozása · versenyképes és fenntartható növekedés támogatása · ökoszisztéma megőrzése - a felsőoktatás, valamint a K+F tevékenység további felértékelődésével lehet számolni, - tovább nő a posztszekunderi képzés jelentősége.
2.5. A területfejlesztés szereplőinek elvárásai és igényei a területi egység fejlesztéséről
A területi egység fejlesztésével kapcsolatos elvárások megismeréséhez szükséges volt a megfelelő helyismerettel rendelkező szakemberek és szervezetek megkérdezésére. Az interjúkon elhangzottak alapján területfejlesztési kérdőíveket töltöttünk ki. Az egyes szereplők a fejlesztési prioritásokat természetesen eltérő súllyal értékelik, azonban a fő irányvonalak találkoznak.
A települési önkormányzatoknak sajátos és változásokkal teli időszakot jelent a megalakulásuktól eltelt 21 év. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény számos, az önkormányzatok által kötelezően ellátandó, illetve még több fakultatívan ellátandó feladatot határoz meg. Ezen tevékenységeknek a kistelepülési önkormányzatok forráshiányos költségvetésük révén egyre nehezebben tudnak eleget tenni. Nem aratott osztatlan sikert ugyanakkor a többcélú társulási folyamat sem, amely pontosan azt célozta, hogy a kötelezően ellátandó feladatokat társult formában, térségi szinten lássák el a települési önkormányzatok, növelve ezáltal a közszolgáltatások forráshiány miatti romló színvonalát.
A gazdasági szervezetek elsősorban a stabilabb és komplexebb kistérségi gazdasági háttérhez szükséges feltételek megteremtését igénylik. Ennek keretei között a humán- erőforrás fejlesztése, valamint az infrastruktúra-fejlesztés jelenik meg a legmarkánsabban. A nonprofit szervezetek a térségi szerveződés, erősebb összefogás
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 27 Koncepció
és együttműködés iránti elkötelezettségüket hangsúlyozzák, a háztartások pedig az „élhetőbb települések” megfogalmazás jegyében a munkalehetőségek bővülését, a bérszínvonal emelkedését, a települési infrastruktúra-fejlesztést, valamint a közszolgáltatások magasabb színvonalra emelését fogalmazták meg.
2.6. A fejlesztés lehetőségeit meghatározó törvényi, szabályozási feltételek és követelmények.
A térségi fejlesztési programok, illetve koncepció kidolgozása az alábbi jogszabályok figyelembe vétele mellett történt: - 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről - 1997. évi CXXXV. Törvény a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről - 1999. évi XCII. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról - 2004. évi LXXV. Törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról - 2004. évi CVII. törvény a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól - 244/2003. (XII. 18.) Kormány rendelet a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről - 97/2005. (XII. 25.) Országgyűlési határozat az Országos Területfejlesztési Koncepcióról - 16/2010. (II. 5.) Korm. Rendelet. A területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról. - 218/2009. (X.6.) Korm. Rendelet. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól.
2.7. Új Magyarország Fejlesztési Terv (2007-2013)
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 28 Koncepció
Magyarország az Európai Unió tagjaként 2007 és 2013 között az EU kohéziós politikája keretében (2004-es árakon számolva) 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészít. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) folyó áron 3,8 milliárd euró és az Európai Halászati Alapból (EHA) folyó áron 34,3 millió euró fejlesztési forrás áll majd a rendelkezésünkre. Az uniós források igénybevételéhez el kellett készíteni a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet, melynek alapjául egyrészt az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció valamint az Országos Területfejlesztési Koncepció szolgált másrészt az EU által készített Közösségi Stratégiai Iránymutatások dokumentum. A stratégiai dokumentumokkal párhuzamosan készülnek az Európai Unió alapjainak - Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Kohéziós Alap (KA), Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) szabályozásáról szóló tervezetek is, amelyek meghatározzák, hogy az EU milyen célokat és beavatkozási területeket támogat a 2007- 2013 közötti időszakban. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, mint Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét, a Kormány az 1103/2006. (X. 30.) Kormány határozattal fogadta el.
Az Európai Unió által, a fejlett országokhoz való felzárkózáshoz biztosított 22,4 milliárd euró az uniós adófizetők pénze, „amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint. E hatalmas összeg sikeres felhasználásával megerősíthetjük meglévő adottságainkat, és felszámolhatjuk azokat az akadályokat, amelyek visszahúzó-erőként gátolták fejlődésünket. Néhány éven belül soha nem látott mértékben növekedhet a gazdaság, ha megtaláljuk versenytársainkra figyelve saját kitörési pontjainkat. A legtehetségesebbek kiugró teljesítménye közös jólétünk feltétele. Ha támogatjuk a társadalom megújulását, bővülni fog a foglalkoztatottak száma és számottevő mértékben csökken a szegénység. Egyre többen lesznek képesek arra, hogy előbbre lépjenek, és saját jövedelmükből tartsák el családjukat. A méltányos közteherviselés pedig megteremti majd a forrásokat arra, hogy az öngondoskodásra képtelenek számára a szolidáris társadalom méltányos életfeltételeket biztosítson.”
A 2007-2013 közötti programozási időszakra vonatkozó stratégiai dokumentum 8 nemzeti szintű ágazati operatív program és 7 regionális szintű operatív program megvalósítását tervezi. A tematikus és területi prioritásokat kibontó és tartalmilag összetartozó prioritástengelyek jelölik ki az egyes fejlesztési (operatív) programokat. Az operatív programok az átfogó és specifikus célok megvalósítására megtestesülő beavatkozásokat az alábbi tematikus és területi prioritásokat tartalmazzák: 1. Gazdaságfejlesztés 2. Közlekedésfejlesztés 3. Társadalmi megújulás 4. Környezeti és energetikai fejlesztés
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 29 Koncepció
5. Területfejlesztés 6. Államreform
„Az Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket.”
„Az egyes operatív programokban a 15 %-os hazai nemzeti társfinanszírozással együtt indikatív jelleggel, a 2004-es árakon számolva az alábbi források állhatnak rendelkezésre:
1. táblázat Operatív programok forrásai 265 Ft/euró, 2004-es árak Összesen Operatív programok milliárd forint Gazdaságfejlesztés OP 690,0 Közlekedés OP 1703,2 Társadalmi megújulás OP 966,0 Társadalmi infrastruktúra OP 538,9 Környezet és energia OP 1140,0 Nyugat-dunántúli OP 128,3 Közép-dunántúli OP 140,5 Dél-dunántúli OP 195,0 Dél-alföldi OP 207,1 Észak-alföldi OP 269,6 Észak-magyarországi OP 249,9 Közép-magyarországi OP 419,0 Államreform OP 40,9 Elektronikus közigazgatás OP 99,8 Végrehajtás OP 87,2 Új Magyarország Fejlesztési Terv 6875,4 Összesen Európai területi együttműködés* 106,8
A közösségi támogatásokra való jogosultság feltételeit a Tanács 1083/2006 számú rendeletének 5-7. cikkelye szabályozza, mely szerint a „konvergencia” célkitűzés alá az a NUTS-II szintű régió tartozik, amelynek a 2000—2002-es időszakra vonatkozó, közösségi adatok alapján számított egy főre jutó GDP-je kevesebb a közösségi átlag 75%-ánál. Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 23-án kihirdetett 1059/2003/EK rendeletének 2005. évi kiegészítése rögzítette, hogy hazánk területe hét NUTS-II régióra oszlik. Az egy főre számított GDP közösségi átlaga a 2000–2002-es időszakra: 20.478 euró volt. Ennek alapján a „konvergencia” célkitűzés alá tartozik a Dél-dunántúli Régió mellett további öt régió. A konvergencia régiók regionális programjai az országosnál alacsonyabb területi szinten – regionálisan – eldöntendő fejlesztési célokat, programokat és integrált kistérségi, települési léptékű fejlesztéseket
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 30 Koncepció finanszíroznak. A prioritási tengelyek minden egyes regionális operatív program esetében a helyi sajátosságok és problémák kezelésére irányulnak.
2.8. Dél-dunántúli operatív program (2007-2013)
„A Dél-dunántúli régió hosszú távú jövőképeként egy, otthonos, természet- és emberközeli déli régió víziója rajzolható meg, ahol íze van az életnek.”
A Dél-dunántúli operatív program hosszú távú átfogó célja (2020-ig) a Dél-dunántúli régió felzárkóztatása az ország fejlettebb térségeihez. A 2007-2013 közötti programozási időszakban reális célként a fejlettségi differenciák növekedésének megállítása fogalmazható meg. Ennek megfelelően jelen program stratégiai célkitűzése (2013-ig) a Dél-dunántúli régió leszakadásának megállítása, azaz a régiónak az országos növekedési pályán tartása, annak érdekében, hogy a későbbiekben elindulhasson egy felzárkózási folyamat. A stratégiai cél elérése érdekében három specifikus cél került meghatározásra: - A természeti- és épített-környezet megóvása a régióban - Helyi adottságokra épülő versenyképes gazdaság - A régión belüli társadalmi különbségek növekedésének megállítása
„A lisszaboni stratégia céljait összefoglaló Integrált Iránymutatások makro- és mikro, valamint foglalkoztatási céljai tekintetében a makrogazdasági iránymutatások közül: a növekedés; a tíz mikrogazdasági iránymutatások közül pedig három: az üzleti környezet, közép-és kisvállalkozások és infrastruktúra kerül közvetlen támogatásra. A foglalkoztatási célok tekintetében a rugalmasság, a humán-tőke befektetés és az oktatás jelenik meg az operatív programban. Az anyag összhangban van az ÚMFT horizontális céljaival. Beépíti a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság és a kohézió elvét stratégiájába, s azok elérését közvetlenül is szolgálja. ” Az operatív programok beavatkozásainak hatékonyságát növelik, az egymást erősítő fejlesztések integrált megvalósítását elősegítik az ún. zászlóshajó programok, melyekben a DDOP is részesedik, így például: - Versenyképességi pólus, - A XXI. század iskolája, - A „Nem mondunk le senkiről!” (Leszakadó térségek felzárkóztatása), - A Gyermekesély, és - Az „Akadálymentes Magyarország” zászlóshajó program - Európa Kulturális Fővárosa 2010.
A Dél-dunántúli operatív program az alábbi prioritások megvalósítását célozza: 1. A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 31 Koncepció
2. A turisztikai potenciál erősítése a régióban 3. Humán közszolgáltatások fejlesztése 4. Integrált városfejlesztési akciók támogatása 5. Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés 6. Technikai segítségnyújtás
Az egyes prioritások szakmai tartalma összhangban van a hat Dél-dunántúli Stratégiai Fejlesztési Programban foglaltakkal, melyek az alábbi témákban jelölik ki a régió 2007 utáni fejlesztési irányait: 1. Üzleti szolgáltatások, 2. Barnaövek rehabilitációja, 3. Turizmus, 4. Környezetfejlesztés, 5. Közlekedésfejlesztés, 6. Humán közszolgáltatások fejlesztése – egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatások, oktatásügy, kulturális és szabadidős szolgáltatások, komplex szolgáltatási lehetőségek.
A Dél-dunántúli OP által meghatározott prioritási tengelyek céljai és a hozzájuk tartozó intézkedések: 1. prioritás: A városi térségek fejlesztésére alapozott versenyképes gazdaság megteremtése - A gazdasági, társadalmi és intézményi szereplők hatékony együttműködésének elérése, a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésének fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével; - A gazdasági infrastruktúra fejlesztése elsősorban a meglévő ipari park struktúrára alapozva, valamint az ipari termelés alól kivont és volt katonai, hasznosítatlan, illetve alulhasznosított barnaövek gazdasági hasznosítása, funkcióváltásának elősegítése. 1.1.1. Üzleti infrastruktúra fejlesztése 1.1.2. Vállalkozói tanácsadás igénybevételének támogatása 1.1.3 A vállalkozások közötti együttműködések erősítése 1.1.4 Kísérleti akciók, programok 2. prioritás: A turisztikai potenciál erősítése a régióban - A régióba látogató turisták számának növelése - A régióba érkező vendégek tartózkodási idejének növelése 2.1.1. Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása 2.1.2. Szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások fejlesztése 2.1.3. Turizmusban érintett szereplők együttműködésének ösztönzése 3. prioritás: Humán közszolgáltatások fejlesztése
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 32 Koncepció
- A humán szolgáltatások minőségének és elérhetőségének javítása - kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzetű térségekben - komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával, - A bevont hátrányos helyzetű személyek számának növelése a fenntartható szociális foglalkoztatásban, - Közintézmények akadálymentesítésének és az önkormányzatok informatikai fejlesztéseinek támogatása. 3.1.1. Akadálymentesítés 3.1.2. Oktatásfejlesztés / LHH konstrukció 3.1.3. Egészségügyi és szociális ellátás fejlesztése 3.1.4. E-közigazgatás fejlesztése 4. prioritás: Integrált városfejlesztési akciók támogatása - A régió városhálózatának erősítése a városok üzleti és szolgáltatási funkcióinak erősítésével - A leértékelődő városi területek és főképp romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával, - Pécs és a régió vonzerejének javítása a gazdaságilag hasznosítható kulturális vonzerők fejlesztésével az Európa Kulturális Főváros 2010 programhoz kapcsolódóan 4.1.1. Városfejlesztési akciók támogatása 4.1.2 Leromlott városi területek közösségi célú integrált rehabilitációja 4.1.3 Pécs EKF 2010 program kiemelt projektjeinek megvalósítása 5. prioritás: Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés - A régió belső vonzáscentrumainak (mikro- és kistérségi központok, nagyvárosok) elérhetőségének javítása, - Az egyéni gépjármű-közlekedés térhódításának lassítása a közforgalmú közlekedéssel szemben, - A környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság és a környezetbiztonság javítása, környezeti kockázatok csökkentése. 5.1.1. A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése (kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése) 5.1.2. A közösségi közlekedés színvonalának a javítása 5.1.3. A hálózati jelentőségű mellékúthálózat fejlesztése 5.1.4. A kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesztése 5.1.5. Környezeti veszélyelhárítás
A fejlesztési dokumentumban meghatározott célkitűzések és prioritások regionális szinten egységesen értelmezhetők. A fejlesztési irányok vonatkozásában meg kell határozni a területi sajátosságokból következő egyedi fejlesztési célokat, így a
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 33 Koncepció nagyvárosokra és közvetlen agglomerációjukra megfogalmazott fejlesztési sajátosságokat; a nagyvárosokon kívüli kistérségekre vonatkozó fejlesztési irányokat, ezen belül a kistérségi központok és falvak, valamint az aprófalvak egyedi problémáinak kezelését. A fenti prioritások és operatív intézkedések adják jelen kistérségi programozás közvetlen stratégiai keretét és hivatkozási alapját – helyi sajátosságokat is tükröző követésük tehát indokolt.
2. Belső tényezők vizsgálata
3.1. A belső erőforrások elemzése
3.1.1. Humán erőforrások
A Kaposvári kistérség lakónépessége a 2006. és 2011. évek között eltelt időszakban csökkent, mintegy 1,75% körüli mértékben. A térség 54 települése közül 48-ban népességcsökkenés következett be, mely a legmagasabb mértékű Gadácson, Kercseligeten, Taszáron, és Kaposgyarmaton volt. Ez a mutató Taszáron jelenti a legtöbb embert, 389 fővel. A kistérség össznépessége az elmúlt öt év során 102 744-ről 100 941-re esett vissza.
A Kaposvári kistérség népességének változása
Település 2006 2011.01.01. Változás (%) Alsóbogát 317 259 81,70 Baté 850 834 98,12 Bodrog 473 432 91,33 Bőszénfa 547 575 105,12 Büssü 455 331 72,75 Cserénfa 256 199 77,73 Csoma 493 437 88,64 Csombárd 292 288 98,63 Ecseny 262 217 82,82 Edde 226 195 86,28 Felsőmocsolád 514 428 83,27 Fonó 342 292 85,38 Gadács 139 81 58,27 Gálosfa 318 295 92,77 Gölle 1 155 940 81,39 Hajmás 264 251 95,08
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 34 Koncepció
Hetes 1 114 1 153 103,50 Igal 1 306 1 282 98,16 Juta 1 246 1 240 99,52 Kaposgyarmat 129 99 76,74 Kaposhomok 560 503 89,82 Kaposkeresztúr 387 332 85,79 Kaposvár 67 813 67 979 100,24 Kazsok 379 312 82,32 Kercseliget 509 359 70,53 Kisgyalán 234 184 78,63 Magyaratád 973 843 86,64 Magyaregres 637 662 103,92 Mernye 1 597 1 433 89,73 Mezőcsokonya 1 235 1 251 101,30 Mosdós 1 054 1 007 95,54 Nagyberki 1 509 1 442 95,56 Orci 557 562 100,90 Osztopán 854 803 94,03 Patalom 388 344 88,66 Polány 251 237 94,42 Ráksi 507 453 89,35 Sántos 587 521 88,76 Simonfa 392 363 92,60 Somodor 443 405 91,42 Somogyaszaló 808 715 88,49 Somogygeszti 557 478 85,82 Somogyjád 1 648 1 569 95,21 Somogysárd 1 360 1 250 91,91 Somogyszil 877 719 81,98 Szabadi 321 287 89,41 Szentbalázs 356 321 90,17 Szentgáloskér 593 526 88,70 Taszár 2 367 1 995 84,28 Újvárfalva 342 312 91,23 Várda 545 497 91,19 Zimány 637 597 93,72 Zselickislak 335 318 94,93 Zselicszentpál 434 394 90,78 Összesen 102 744 99 801 97,13 Forrás: KSH
A lakosság számának változását a születések, halálozások és a vándorlások szabják meg. Mindhárom esetben a változások egyik összetevője a népesség korösszetétele, a másik összetevő az adott demográfiai jelenségek (termékenység, halandóság, vándormozgalom) intenzitása. A természetes szaporodást az élve születés és a halálozás alakítja. Az elmúlt öt évben a kistérség népességváltozásában a természetes
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 35 Koncepció népmozgalom és a vándorlás az egyes településeken különböző irányban és mértékben hatott. A legtöbb kistelepülésen gondot okoz az alacsony születési szám, és az idős népesség nagy aránya. Ezen túlmenően a helyi munkalehetőségek hiánya arra késztette a lakosság egy részét, hogy elvándoroljon az adott településről.
A munkaerő-piaci helyzet az 1990-es évtizedben – a megváltozott társadalmi- gazdasági körülmények függvényében – jelentősen átalakult. Ez a folyamat a számottevően csökkenő foglalkoztatotti létszám és ezzel egyidejűleg az erősödő munkanélküliség megjelenésében nyilvánult meg. A változás a keresőképes korú aktív népességet a Kaposvári kistérség településeiben különbözőképpen érintette. Legkedvezőbb helyzetben a megyeszékhely, illetve vonzáskörzetének lakói voltak, ugyanakkor jelentős létszámleépítés történt a válságba került mezőgazdaság miatt. Az ezen területen dolgozók meghatározó hányada – a megváltozott körülmények miatt – állás nélkül maradt, vagyis munkanélkülivé vált.
A Kaposvári kistérségben 2011. év eleji adatok szerint a regisztrált munkanélküliek száma 7.762 fő volt. A munkanélküliségi ráta átlagos értéke a térség egészére vonatkozóan 7,69%. Kaposvárt nem számítva az átlagos munkanélküliség 10,92% a kistelepüléseken. A községek körében a munkanélküliség szintje 5,34% (Orci) és 26,49% (Kercseliget) között változott. Különösen a megyeszékhelytől, Kaposvártól távolabb eső kistelepüléseken, és a zsáktelepüléseken okoz gondot a magas arányú munkanélküliség, mert a mezőgazdaság csak kevés embert képes foglalkoztatni, és a legtöbb kistelepülésen ipari vagy szolgáltató vállalkozás nem működik helyben. A térség foglalkoztatásának centruma főleg Kaposvár. A környező települések lakosságának többségénél a megélhetési forrást ma is a megyeszékhely munkahelyei jelentik. A települések egy részében helyben is van munkalehetőség (erdészetben, élelmiszeripari üzemben, önkormányzatnál), bár ez csak egy szűkebb rétegnek elegendő.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 36 Koncepció
Munkaerő- piaci adatok a Kaposvári kistérségben 2011. szeptemberi adatok szerint Településszintő munkaerő-piaci adatok 2011. szeptember 20. Település Lakó- Nyilvántartott Foly. Járadék Segély Rendsz. RÁT + 25 év 50 éves Pályakezdő Legfeljebb Gazd. Mutató Munkavállalói Relatív Arány- megnevezése népesség álláskereső nyilv. tip. ell. tip. szoc bérpótló alatti és (fő) 8 aktív 20111 korú népesség mutató2 szám3 2010 (fő) > 365 (fő) ell. seg. (fő) jutt. (fő) (fő) idősebb általános népesség % (fő) % nap (fő) (fő) (fő) (becsült) (fő) (fő) Alsóbogát 263 38 13 4 1 0 12 6 12 5 27 96 39,6 210 18,10 2,26 Baté 813 65 16 14 2 0 20 11 11 7 30 372 17,5 556 11,69 1,46 Bodrog 443 39 7 5 4 0 13 8 11 6 12 177 22,0 292 13,36 1,67 Bőszénfa 581 42 14 5 4 0 10 9 8 4 23 217 19,4 376 11,17 1,39 Büssü 346 37 16 2 2 0 22 7 5 7 34 102 36,3 241 15,35 1,91 Cserénfa 203 23 6 5 6 0 5 1 4 1 7 87 26,4 149 15,44 1,93 Csorna 440 45 15 5 0 0 21 7 14 5 17 192 23,4 316 14,24 1,78 C sombárd 294 32 8 6 0 0 14 7 4 4 13 112 28,6 193 16,58 2,07 Ecseny 217 25 3 3 1 0 11 6 5 5 10 51 49,0 152 16,45 2,05 Edde 199 34 10 3 2 0 12 7 9 3 20 99 34,3 160 21,25 2,65 Felsőmocsolád 446 37 7 3 1 0 16 8 7 5 20 173 21,4 280 13,21 1,65 Fonó 303 46 8 8 4 0 10 5 8 2 18 121 38,0 201 22,89 2,85 Gadács 82 10 1 4 0 0 2 3 1 2 4 45 22,2 82 12,20 1,52 Gálosfa 303 47 7 11 7 0 12 4 12 3 20 126 37,3 207 22,71 2,83 Gölle 967 81 16 13 4 0 18 7 18 5 50 352 23,0 636 12,74 1,59 Hajmás 243 33 12 1 4 0 12 6 5 3 22 103 32,0 171 19,30 2,41 Hetes 1 161 85 27 11 3 0 25 12 23 6 29 507 16,8 808 10,52 1,31 Igal 1 290 56 20 4 4 0 22 6 14 4 31 471 11,9 828 6,76 0,84
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 37 Koncepció
Juta 1 246 84 22 16 3 0 32 10 28 10 25 742 11,3 864 9,72 1,21 Kaposgyarmat 102 13 6 2 0 0 4 1 5 1 7 54 24,1 81 16,05 2,00 Kaposhomok 490 58 17 9 4 0 26 8 15 4 31 211 27,5 333 17,42 2,17 Kapó 340 52 17 5 4 0 26 8 7 4 35 120 43,3 226 23,01 2,87 skeresztúr Kaposvár 68 018 3 804 960 755 214 0 914 499 929 396 1 072 30 182 12,6 43 949 8,66 1,08 Kazsok 311 48 12 1 1 0 26 10 13 10 42 109 44,0 233 20,60 2,57 Kercseliget 381 88 47 3 4 0 55 18 21 16 55 158 55,7 306 28,76 3,59 Kisgyalán 191 15 2 0 0 0 4 4 5 3 8 76 19,7 135 11,11 1,39 Magyaratád 863 50 12 13 4 0 12 13 11 6 10 408 12,3 591 8,46 1,06 Magyaregres 657 63 22 7 3 0 23 6 12 8 27 305 20,7 470 13,40 1,67 Mernye 1 469 103 25 18 4 0 19 13 26 11 34 633 16,3 1 045 9,86 1,23 Mezőcsokonya 1 252 143 37 29 8 0 46 22 34 18 62 515 27,8 844 16,94 2,11 Mosdós 1 012 66 15 14 6 0 20 9 23 6 27 427 15,5 634 10,41 1,30 Nagyberki 1 453 130 55 11 9 0 63 24 28 16 60 638 20,4 997 13,04 1,63 Orci 570 28 5 8 1 0 4 1 5 1 9 260 10,8 389 7,20 0,90 Osztopán 841 104 33 7 1 0 55 15 29 10 63 357 29,1 573 18,15 2,26 Patalom 352 18 4 6 0 0 4 1 4 1 10 112 16,1 194 9,28 1,16 Polány 252 13 4 0 0 0 5 2 3 1 5 58 22,4 144 9,03 1,13 Ráksi 476 41 8 3 4 0 20 1 16 2 21 213 19,2 336 12,20 1,52 Sántos 532 46 12 11 0 0 10 1 14 0 15 245 18,8 383 12,01 1,50 Simonfa 366 48 13 6 3 0 13 7 10 5 18 172 27,9 254 18,90 2,36 Somodor 429 39 10 5 3 0 11 6 9 4 21 186 21,0 312 12,50 1,56 Somogyaszaló 702 69 30 9 5 0 33 10 17 6 23 348 19,8 532 12,97 1,62 Somogygeszti 479 57 22 3 2 0 28 13 14 5 36 207 27,5 339 16,81 2,10 Somogyjád 1 589 122 47 16 3 0 30 14 38 10 57 697 17,5 1 099 11,10 1,38
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 38 Koncepció
Somogy sárd 1 267 134 25 15 3 0 66 20 31 13 62 519 25,8 859 15,60 1,95 Somogy szil 735 60 34 5 1 0 22 8 11 8 37 287 20,9 501 11,98 1,49 Szabadi 289 32 15 4 1 0 19 3 10 3 17 123 26,0 210 15,24 1,90 Szentbalázs 316 21 7 3 0 0 0 7 4 3 6 140 15,0 204 10,29 1,28 Szentgáloskér 530 48 10 4 7 0 8 7 11 5 32 213 22,5 375 12,80 1,60 Taszár 2 003 105 23 20 4 0 32 16 23 8 21 1 192 8,8 1 425 7,37 0,92 Újvárfalva 317 49 15 2 0 0 31 7 13 4 29 99 49,5 209 23,44 2,92 Várda 509 31 6 5 2 0 10 1 9 0 11 211 14,7 340 9,12 1,14 Zimány 605 45 15 4 1 0 11 8 11 7 26 261 17,2 404 11,14 1,39 Zselickislak 330 28 11 7 2 0 7 5 7 2 12 168 16,7 241 11,62 1,45 Zselicszentpál 393 23 6 6 1 0 8 3 7 4 4 185 12,4 293 7,85 0,98 Összesen 100 261 6 653 1 810 1 139 357 0 1 954 921 1 624 688 2 417 44 234 15,0 66 182 10,05 1,25
1 Nyilvántartott álláskeresık száma / a gazdaságilag aktív népesség becsült száma. 2 Nyilvántartott álláskeresık a munkavállalói korú népesség %-ában. 3 A relatív mutatónak az országos relatív mutatóhoz viszonyított aránya.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 39 Koncepció
Az emberi erőforrások tekintetében Somogy megye az országos átlagnál gyengébb pozíciókkal rendelkezik. Ez az iskolai végzettség és a tudományos kutatás mutatószámaira egyaránt érvényes. Az általános- közép- és felsőfokú végzettségűek megyei aránya elmarad a régió átlagától. A kistérség a legtöbb mutató tekintetében a megyei átlag alatt helyezkedik el a humánerőforrás területén, az általános iskolai végzettség tekintetében hasonló mutatókkal rendelkezik, mint a megye és a régió. A jelentősebb elmaradás a közép- és felsőfokú végzettségűek számában mutatkozik, akik hajtóerejét képezhetnék a megújulásnak. A legnagyobb gond azonban nem a mennyiséggel van, hanem azzal, hogy a munkaerő-piac által igényelt végzettségek és a rendelkezésre álló végzettségű emberek között óriási különbség mutatkozik, ami egyszerre eredményez nagy arányú munkanélküliséget, és bizonyos mértékű munkaerő hiányt is.
3.1.2. Gazdasági bázis
A vállalkozások száma a Kaposvári kistérségben 2009-ben 15.431 db volt, ebből 4.568 db társas vállalkozás, 10.863 db pedig egyéni vállalkozás volt. A vállalkozások 73%-a Kaposváron, a megyeszékhelyen van bejegyezve. Ezen vállalkozások 97%-a mikrovállalkozás, vagyis 0-9 fő alkalmazotti létszámmal rendelkezik. A településsoros adatok alapján a vállalkozások aktivitása változatos képet mutat. A vállalkozások száma alapján Ecseny, Kercseliget, Hajmás és Gadács településeken a vállalkozói aktivitás nagyon alacsony.
Működő vállalkozások megoszlása (2010)
Települések Regisztrált Társas vállalkozás egyéni vállalkozás vállalkozás Kaposvár 11 655 3 341 7 672 Alsóbogát 26 9 17 Baté 102 27 73 Bodrog 74 6 67 Bőszénfa 48 9 39 Büssü 59 2 57 Cserénfa 22 5 17 Csoma 37 5 31 Csombárd 46 5 39 Ecseny 17 2 15
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 40 Koncepció
Edde 24 1 23 Felsőmocsolád 35 9 25 Fonó 60 13 42 Gadács 14 1 13 Gálosfa 34 9 23 Gölle 205 20 183 Hajmás 17 4 13 Hetes 153 14 135 Igal 241 41 197 Juta 224 42 180 Kaposgyarmat 24 3 21 Kaposhomok 48 14 33 Kaposkeresztúr 35 6 29 Kazsok 76 5 69 Kercseliget 17 5 5 Kisgyalán 68 3 63 Magyaratád 197 15 179 Magyaregres 75 8 67 Mernye 209 34 169 Mezőcsokonya 106 13 92 Mosdós 88 14 73 Nagyberki 198 26 168 Orci 78 19 58 Osztopán 124 8 114 Patalom 25 1 24 Polány 23 6 16 Ráksi 70 6 63 Sántos 76 22 52 Simonfa 41 7 33 Somodor 32 7 25 Somogyaszaló 122 18 103 Somogygeszti 22 11 11 Somogyjád 212 21 188 Somogysárd 146 10 132 Somogyszil 144 7 137 Szabadi 31 7 23 Szentbalázs 60 7 50 Szentgáloskér 48 8 39 Taszár 216 46 147 Újvárfalva 36 3 32 Várda 77 6 71 Zimány 60 8 52 Zselickislak 42 2 39 Zselicszentpál 70 10 60 Kaposvár nélkül 4 334 610 3 626 Kistérség összesen 15 989 4 561 11 298 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 41 Koncepció
A régebben számos településen működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek mára átalakultak részvénytársasággá, vagy korlátolt felelősségű társasággá, vagy szétdarabolódva kisebb vállalkozások folytatják tovább a mezőgazdasági tevékenységet. A mezőgazdasági területeket nagyobb arányban egyéni gazdaságok (53,5%), illetve kisebb részben gazdasági szervezetek (46,5%) művelik. A terület teljesítménye az egy adófizetőre jutó jövedelem alapján mérhető, ha összevetjük a megyei értékekkel. A Kaposvári kistérség az „egy adófizetőre jutó jövedelem” értékének vizsgálata alapján a megyei átlag felett áll Kaposvár város kedvezőbb mutatói miatt.
Jövedelemviszonyok a kistérségben 2009-ben
Terület Az ezer lakosra Egy adófizetőre jutó Egy adófizetőre jutó jutó adózók száma személyi személyi jövedelemadó-alapot jövedelemadó (Ft) képező jövedelem (Ft) Kaposvári kistérség 436 1 646 356 303 234 Somogy megye 421 1 486 473 246 035 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Ipar, szolgáltatás:
A kistérségben az ipari szektor szinte kizárólag Kaposvárra koncentrálódik, a térségközponton kívül ipari tevékenység csak néhány településen folyik. Így például megemlíthető az igali székhelyű Pek-Snack Kft., a mezőcsokonyai Csányi Pékség, Nagyberki - Schreiber Ipari és Kereskedelmi Kft. fémmegmunkálás, Várda- Biogázüzem, Csoma - VTS Fémtömegcikkgyártó és Forgalmazó Kft. A szolgáltató szektor ágazatai közül a kereskedelemnek van a legnagyobb jelentősége, amelynek terén azonban a kistérség vegyes képet mutat. Kaposvár város, illetve a nagyobb települések helyzete mind az alapellátás, mind pedig a szakellátás terén jó, esetenként átlagon felüli, azonban a kistérség egyes elmaradott területein az alapellátást szolgáló üzletek jelentik a lakossági ellátás kizárólagos forrását.
A szolgáltató szektor ágazatai közül a kereskedelemnek van a legnagyobb jelentősége, amelynek terén azonban a kistérség vegyes képet mutat. Kaposvár és Igal városok, illetve a nagyobb települések helyzete mind az alapellátás, mind pedig a szakellátás terén jó, esetenként átlagon felüli, azonban a kistérség egyes elmaradott területein az alapellátást szolgáló üzletek jelentik a lakossági ellátás kizárólagos forrását.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 42 Koncepció
Kiskereskedelmi üzletek, gyógyszertárak és vendéglátóhelyek száma 2009-ben
Település Ebből: Kiskereskedelmi élelmiszerüzlet Gyógyszertár Vendéglátóhely és járműüzlet és áruház összesen Kaposvár 1 269 291 23 432 Alsóbogát 1 1 – 2 Baté 7 2 – 3 Bodrog 3 1 – 3 Bőszénfa 3 2 – 6 Büssü 2 1 – 2 Cserénfa 1 1 – 2 Csoma 3 1 – 2 Csombárd 2 1 – 1 Ecseny 3 1 – 1 Edde 2 2 – 1 Felsőmocsolád 2 1 – 3 Fonó 2 2 – 2 Gadács – – – – Gálosfa 3 2 – 2 Gölle 10 6 1 4 Hajmás 2 1 – 1 Hetes 8 4 – 4 Igal 39 9 1 28 Juta 17 12 – 4 Kaposgyarmat 1 1 – – Kaposhomok 2 2 – 1 Kaposkeresztúr 2 2 – – Kazsok 2 2 – 1 Kercseliget 3 2 – 3 Kisgyalán 3 2 – 1 Magyaratád 13 8 – 6 Magyaregres 3 2 – 3 Mernye 20 10 1 5 Mezőcsokonya 5 4 1 2 Mosdós 8 3 – 2 Nagyberki 21 9 1 10 Orci 5 1 – 2 Osztopán 4 4 – 2 Patalom 2 2 – 1 Polány 2 1 – 1 Ráksi 6 3 – 2 Sántos 4 2 – 3 Simonfa 7 3 – 1 Somodor 4 3 – 2 Somogyaszaló 9 4 – 5 Somogygeszti 5 2 – 5
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 43 Koncepció
Somogyjád 20 8 1 8 Somogysárd 11 7 – 7 Somogyszil 5 5 – 2 Szabadi 2 2 – 1 Szentbalázs 3 2 – 3 Szentgáloskér 5 3 – 3 Taszár 9 4 – 5 Újvárfalva 2 2 – 2 Várda 4 2 – 4 Zimány 2 1 – 2 Zselickislak 5 5 – 3 Zselicszentpál 2 2 – 2 Kaposvár nélkül 311 165 6 171 Kistérség összesen 1 580 456 29 603 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
A Kaposvári kistérség kiemelkedően fontos erőforrásai a táji-természeti adottságok. A természeti erőforrásokon belül a földterület és az erdőállomány a meghatározó. A kistérség gyakorlatilag semmilyen művelésre alkalmas érckészlettel nem rendelkezik, azonban jelentős része alatt termálvízkincs húzódik, amely eddig csupán Igalban, és Kaposváron került feltárásra. A természeti erőforrásokon belül az átlagosnál nagyobb súllyal van jelen a termőföld, ami a térség idegenforgalmi adottságai mellett az egyik legfontosabb stratégiai erőforrása. A kistérség gazdaságföldrajzában történelmileg is meghatározó az erdő. Ebből adódóan a vadgazdálkodás, a környezet és a természetvédelem, illetve a rekreációs és turisztikai célú hasznosítás nagyobb figyelmet érdemel. A szántó és az erdőterület mellett számottevő még gyepterület is. A kistérség további elhanyagolt ágazata a korábban nagy hagyományokkal rendelkező szőlő-, illetve gyümölcstermesztés. Jelenleg a használatban lévő szőlő- és gyümölcsterület alig néhány száz hektár.
Valamennyi nemzetgazdasági ágazat közül az agrárgazdaság kötődik legszorosabban a vidékhez, különösen azért, mert a vidék az agrárgazdaság – elsősorban a mező- és erdőgazdaság – működésének tere és munkaerő-szükségletének forrása, de az agrárgazdaság nem csak a mező- és erdőgazdasági foglalkoztatottak, hanem általában a vidéki családok és a vidéki települések jövedelemszerzési lehetőségét is döntően befolyásolja, így közvetlen településformáló erő is. Termelő tevékenysége során szükségszerűen nagyon szoros és közvetlen kapcsolatban áll az élő környezettel és a megújuló természeti erőforrásokkal, tehát befolyásolja a természeti környezet (leginkább a talaj, az élővizek, növény és állatvilág) állapotát. Az agrárgazdaság tehát sokoldalú, sokcélú (multifunkcionális) társadalmi tényező és ezt a szerepét hosszú távon
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 44 Koncepció is megtartja. Kimagasló az agrárgazdaság nemzetgazdasági szerepe a népesség foglalkoztatásában, a vidéki népesség megélhetésében is, habár a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma és aránya fokozatosan csökken. Ennek ellenére a mezőgazdasági foglalkoztatás hazánkban a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokéhoz képest majdnem kétszeres, mindenekelőtt a mezőgazdasági terület és a munkaigényes ágazatok magas aránya miatt.
A Kaposvári kistérség földterületének több mint 70%-a mezőgazdaságilag hasznosított. A szántóföldi növénytermesztés napjainkra is a mezőgazdasági termelés meghatározó színtere maradt. Egyebek mellet erre utal az a tény, hogy az elmúlt tíz év során nem változott érdemleges mértékben a térség szántóterülete. A kistérség mezőgazdasági területének hosszú évek óta mintegy 90%-a szántó, ez magasabb, mint a megyei átlag (79%). A kert, a szőlő, valamint a gyümölcsös a csekély, egy-egy százalék körüli részarányával sem a Kaposvári kistérségben, sem Somogy nem tekinthető meghatározó súlyú művelési ágnak, ám gazdasági értelemben mégis fontos tényező, amelyet igazol az, hogy a lakosság zöldség-gyümölcs ellátásán túl számos élelmiszeripari szervezet alapanyag-beszerzését is lehetővé teszik. A legeltetésre alapozott állattenyésztés számára nélkülözhetetlen (7%-ot elérő) gyepterület jelentősége napjainkra fokozatosan háttérbe szorult, de mivel a külterjes állattenyésztésnek a térségben nagy hagyományai vannak, ezért továbbra is kellő figyelmet kell fordítani az állattenyésztésre.
A Kaposvári kistérségben – háttérbe szorítva a kalászos gabonaféléket – a legnagyobb mennyiségben termesztett szántóföldi növénnyé a kukorica lépett elő. Évek óta rekordmennyiségű kukorica terem a térségben, ugyanakkor az állatállomány csökkenéséből adódóan a takarmányszükséglet rég nem látott mélypontra zuhant. A kukorica után kistérség szántóterületének legnagyobb hányadát gabonatermesztésre hasznosítják, a legelterjedtebb növények a búza, az árpa, illetve a triticale. Az utóbbi évek jelensége, hogy a talajadottságokhoz viszonyítva jelentősen megemelkedett az olajos növények (napraforgó, repce) aránya. Adottak a kedvező termelési feltételek és a megfelelő szaktudás, termelési tapasztalat. A termelési biztonság fokozása további feldolgozó kapacitással javítható lenne, másrészt a feldolgozó bázisán új típusú beszerző-értékesítő szövetkezet szerveződhetne a teljes termékpályára. A kistérség természeti és talajadottságai, éghajlata alapján kiválóan alkalmas gyógynövények termelésére. A vadon termő gyógynövények gyűjtésének régóta megvannak a hagyományai, de a gyógynövények termesztését szükséges volna újra meghonosítani. A kistérség ökológiai adottságai elsősorban speciális növénykultúrák termesztésére,
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 45 Koncepció valamint organikus és biogazdálkodás megvalósítására alkalmasak. A zöldségtermesztés a kistérségben nem számottevő, többnyire saját fogyasztásra, kismértékben közvetlen piaci értékesítésre kerül. A gyümölcstermesztésnek ezzel szemben nagy hagyományai vannak. A jelentősebb gyümölcsfajok a térségben az alma, a szilva, a körte, a barack, a meggy és a cseresznye. Szőlő termesztése csak családi gazdaságokban folyik. A térség nem számít kiemelt termőtájnak ezen ágazatban, a termésértékesítésre igen csekély hányadban kerül, a saját szükséglet (borkészítés) megtermelése a fő cél. Művelési formája kisparcellás művelés.
A kistérségben az állattenyésztés jelentősen visszaesett. Az állatállomány drasztikus csökkenése az 1980-as években kezdődött, amikor is a támogatási rendszer változása és az export lehetőségének beszűkülése nagymértékben gátat szabott a jövedelmezőségnek. Annak ellenére, hogy a kistérség potenciális adottságai az állattenyésztés tekintetében a korábbi évtizedekhez képest alapvetően nem romlottak, a rendszerváltást követő években tovább folytatódott az állatállomány nagymértékű fogyása. A legjelentősebb állattenyésztési ágazat a sertésállomány hanyatlását jól tükrözi, hogy az 1998. évre az 1980. évi létszámnak közel a felére csökkent, majd azóta ez az arány tovább romlott. A sertésállomány nagysága mindig is változó volt, mivel érzékenyen reagált a takarmányárak piaci alakulására, amelyek elsősorban a kistermelőket érintették érzékenyen. A mezőgazdasági termelés általános nehézségei, az agrárollóban megmutatkozó jövedelem-elvonás, a jövedelmezőségi problémák, a tulajdonosi és szervezeti átrendeződés, a feldolgozó-felvásárló szervezetek tulajdonosváltása, megszűnése különösen érzékenyen érintette a szarvasmarha- ágazatot. Ennek következtében a térségben jelentősen lecsökkent a szarvasmarha- állomány. A szervezett tejátvétel nem jellemző, a kisgazdaságokból a tejet a községekben igény szerint értékesítik. A baromfitartás csak az elhagyott, régi istállókban folyik. Új beruházású, vagy kimondottan erre a célra épült telep nincs.
A mező- és erdőgazdasági termékek feldolgozásával foglalkozó vállalkozások száma a térségben viszonylag alacsony. Ennek megfelelően a kistérséget zömmel feldolgozatlanul hagyják el a megtermelt mező- és erdőgazdasági termények. A gabonafélék, a takarmánygabona és a kukorica feldolgozása többnyire a térségen kívül történik. Az olajos növények (napraforgó, repce) feldolgozása teljes mértékben a kistérségen kívül történik. Ellenben az egész ország egyetlen cukorgyára a Kaposvári kistérségben található. További jellegzetes terméke a kistérségnek a méz. A kedvező adottságok miatt régebben nagy hagyománya volt a gyümölcstermelésnek, mára
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 46 Koncepció azonban ez az ágazat visszaszorulóban van. Szőlőtermesztés jelentősebb összefüggő területeken nem folyik, így a feldolgozása is csak helyi jelentőségű, saját fogyasztásra történik. Zöldségtermeléshez a kistérség talajadottságai kevésbé alkalmasak, termelése csak szűk körben folyik. A húsfeldolgozási kapacitások a kistérségben jók, amely nagyobb térség ellátását is meg tudná oldani.
3.1.3. A környezet adottságai
A kistérség két nagy, egymástól jellegében jelentősen különböző természetföldrajzi tájegységet foglal magában: a Kapos folyó völgyétől délre, az Észak-Zselic dombvidéke terül el, északra a Külső-Somogynak Kaposra leereszkedő lankái húzódnak. A megyeszékhelyet is kettéválasztja a folyó: déli részén dombok emelkednek - legnagyobb közülük a 212 m magas Ivánfa-hegy -, északi felén csak kisebb magasságkülönbségek figyelhetők meg. A domborzati formák főként a jégkorszak második felében és az ún. jelen korban keletkeztek. E tájegység évi középhőmérséklete 10 Celsius fok, a csapadék mennyisége 700-750 mm. Fő talajformája lösz és agyag. A Kapos völgyéig húzódó területet három nagy dombvonulat képezi: a Bárdi- és a Berki-, a Berki- és a Zselic- és a Surján-patakok közti dombsorok (Surján-völgye). A Zselic e részét is sűrű völgyhálózat tagolja. A kistáj mérsékelten meleg és nedves éghajlatú. Az erős tagoltságból eredően nagy mértékű klimatikus eltérés tapasztalható e vidéken. A térség északi fele a Dél-Külső-Somogyhoz tartozik. Felszíne a Kapos-völgy felé lejt, ezért e terület egésze a Kapos vízgyűjtőjéhez tartozik. A Dunántúli-dombság egyik legjelentősebb folyója Kiskorpád határában ered, több ágból. Hossza a Tolnanémedinél levő torkolatig 111 km. Jelentősebb vízfolyásai: a Hetesi-, a Jutai-, a Deseda- az Orci-, a Hársas-berki/Nagyberki/és az Inám-patak, illetve a Baté-Magyaratádi vízfolyás. Évi középhőmérséklete nagyjából megegyezik az észak-zseliciével. Az átlagos csapadékmennyiség valamivel kevesebb. A táj legnagyobb részét lösztakaró borítja.
A térség kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik Éghajlatában szubmediterrán hatások érvényesülnek. Az országosnál enyhébb tél, mérsékelten melegebb nyár, az országos átlagnál több csapadék, magasabb páratartalom a jellemző. A napfénytartam a többi időjárási elem alakításában a legfontosabb tényező. A mezőgazdaság szempontjából igen fontos a napfényes órák száma és azok megoszlása a különböző
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 47 Koncepció
évszakokban. A napsütéses órák száma évenként 1950-2000 óra körül alakul. A hőmérséklet nem csak az éghajlat, időjárás szempontjából fontos, hanem a mezőgazdasági termelést nagymértékben befolyásoló tényező is. Az évi középhőmérséklet 10,0-10,5 °C közötti értéket mutat a térség területén. A táj hőmérsékleti jellemzéséhez hozzátartozik a hőmérsékleti gyakorisági értékek ismerete is. A terület maximális évi középhőmérséklete 13,0 °C, a minimális pedig 9,4 °C. A kistérségben az évi átlagos csapadék 700-750 mm, a zivataros napok száma 15-20/év. A legcsapadékosabb hónapok a május, a június és az október. A kistérség csapadékviszonyait – ha nem is bőséges, de – jó csapadékellátottság jellemzi. A nyári maximum nem kedvező, mert a csapadék sok esetben felhőszakadás formájában kerül a talajra, mely nagyfokú a talajerózióhoz vezet. Télen a keleti (kontinentális), a többi évszakban a nyugati (óceáni) szelek az uralkodóak, de jelentős az észak-nyugati a dél- nyugati irányú légmozgások aránya is. A ködös napok száma évente kb. 30-35.
Gyógyvíz jelenléte A gyógyító víz örömét az egykori krónikák is megörökítették. A XVI. században időszakosan itt megtelepülő török hódítók is ismerték vizeinket, több településen török fürdő nyomainak maradványaira bukkantak. (pl. Magyaregres határában). Hévizek tekintetében a kistérség gazdag. Az 1930-as években kezdett szénhidrogén- kutatásoknak köszönhetően a kutatófúrások eredményeként kirajzolódott, hogy a kistérség teljes területe alatt termálvíz kitermelésére alkalmas réteg húzódik. Ezek további hasznosítása azonban még várat magára. A Kaposvári Kistérség két legnagyobb fürdője Kaposváron, valamint Igalban található.
Tavaink: Fontos említést tennünk vizeinkkel kapcsolatban tavainkról is. Ezek a vízfelületek a kikapcsolódást, pihenést, a nyüzsgő hétköznapok utáni teljes feltöltődést szolgálják a vizet kedvelők számára.
Deseda Kaposvártól északra található hazánk leghosszabb mesterséges tava a Deseda. A tavat a hasonló nevű patak völgyzáró gáttal történő elgátolásával duzzasztották fel 8 km hosszúságban, 1975-ben. A tó és erdővel tarkított környezete a kirándulóknak és a vízi sportok szerelmeseinek egyaránt kellemes időtöltést nyújt.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 48 Koncepció
Halállománya – melyben a magyarországi őshonos halfajok találhatók – elismert horgászparadicsommá tette a tavat. A Deseda-tó mellett egy tájidegen akácos területen 28,7 hektáron arborétumot telepítettek 1978-ban. Az arborétumban szinte minden hazai fafaj megtalálható, a telepített lombos fák fajszáma 73, a tűlevelűeké 38, utóbbiak főleg exóták. mellett a hazai lombhullató fáink – ezüsthárs, bükk, nyír – is helyet kaptak.
Hársasberki-halastó A Hársasberki-tó a Hársasberki-halastó északi, befolyó végén található, a halászat céljára használt "nagytótól" - ami 255 ha - a Kisgyalán-Gölle közút választja el. Eredetileg víztározó céljára épültek a tavak az 1980-as évek közepén, majd halászati, ill. horgászati hasznosítást is kaptak 1995-től, amikor is megalakult a Hársasberki HE (a jelenlegi Tógazda HE jogelődje). A nagytavon a Tógazda Zrt. folytatja az intenzív halászatot, a horgásztavon annak "fiók" egyesülete a horgászatot.
Pogányvölgyi-víztározó Pogányvölgyi-víztározó: Hetes. A tó 1962-ben épült. Nagy harcsáiról híres!
Fehérvári-tó A Fehérvári-tó Somogysárdon található. Két tó várja a horgászni vágyókat, egy 3 Ha-os és egy 0.5 Ha-os horgásztó, folyamatos haltelepítéssel. A Fehérvári-tó alkalmas kempingezésre, kirándulásra és grillezési, sátorozási lehetőségeket is tud nyújtani. A kisgyermekes családokról sem feledkeztünk meg, hiszen homokozási lehetőség várja a csöppségeket!
Húskombinát HE halastava Kaposvár felől a 610 sz. úton a 610-es Tüzépnél kell letérni és végig kell menni az úton, majd ott található a horgásztó. Fogható halak: ponty, amur, csuka, süllő, harcsa, keszeg, kárász, busa A tó tavasszal reggeltől estig látogatható. Az őszi nagy telepítés után csak hétvégén fogható nemes békés hal, hét közben viszont ragadozó is fogható. A tó telepítése rendszeres, és bőséges. A tó partján főzési és sátorozási lehetőség van, gyerekeknek játszótér. Előzetes egyeztetés alapján horgászversenyek és rendezvények is lebonyolíthatóak. A tó partján kis házak és stégek várják a látogatókat. Szállási és
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 49 Koncepció tisztálkodási lehetőség rögtön a tó partján. Rossz idő esetén a vendéghorgászokat fedett stégek várják az eső ellen.
További tavak Továbbá Alsóbogát, Baté, Bodrog, Bőszénfa, Fonó, Igal (Igali víztározó), Juta(Újmalomi víztározó), Mernye, Mezőcsokonya (Úrtava-halastó), Orci, Osztopán, Polány, Ráksi (Ráksi víztározó), Simonfa, Szentbalázs, Szentgáloskér, Töröcskei-tó, Újvárfalfa (Szentkirályi- halastó) tavai említésre méltóak.
Folyó vizeink: Tiszták a kistérség folyóvizei is, ez is erőssége a térségnek. Legjelentősebb vízfolyásunk a Kapos. A Kapos a Sió mellékfolyója, vízgyűjtője része a Duna vízgyűjtőjének, Magyarország délnyugati részén helyezkedik el Somogy és Tolna megyében, a Mecsek és a Somogyi- dombság között. A folyó Somogy megyében ered Kiskorpád környékén. Kaposvár érintésével kelet felé folyik, Attalánál Tolna megyébe lép át, Dombóvártól már északkeletre folyik. Tolnanémedinél egyesül a Balaton lefolyását képező Sióval. A hossza 112,7 km, átlagos vízhozama 4,4 m3/s. szélessége 12-15 méter, közepes mélysége 1,4 méter. A Kapos legjelentősebb mellékvize a Koppány, mellyel Regöly közelében egyesül. Jelentősebb mellékvizei: Deseda-patak, Orci-patak, Baranya- csatorna. A Kapos vízgyűjtő területe három megyére terjed: Somogy (a megye középső része), Baranya (a megye északi, északnyugati része) és Tolna (a megye nyugati és középső része). A területen öt város és 203 falu található. A vízgyűjtő terület nagysága 3170 km2. A Kapos folyó csaknem egésze szabályozva van, ez a Kapos-csatorna vagy Zichy- csatorna, melyet 1820-ban építettek a vizenyős vidék lecsapolására.
A kistérség felszíni vizeinek minőségét leginkább a helyi eredetű szennyeződések befolyásolják. A felszíni vizek állapotát alapvetően az egyes vízgyűjtőkön található települések infrastrukturális adottságaiból következő környezeti terhelések, a kibocsátott szennyeződések, a keletkező hulladékok tisztítása és azok tárolásának színvonala határozza meg. Ehhez járul hozzá a mezőgazdaságban alkalmazott technológiák környezetkárosító hatása. A vízminőségi komponensek vizsgálata során az elmúlt tíz év átlagához viszonyítva a Kapos kivételével érzékelhető javulás tapasztalható. A Kapos a megyeszékhely területén még III. osztályú vízminőséggel rendelkezik, de Kaposvárt
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 50 Koncepció
elhagyva – az ipari és kommunális eredetű szennyvizek bevezetése következtében – IV- V. osztályúvá degradálódik. A vízminőség-romlást okozó komponensek közül kiemelkedik az oldott oxigén, az ammónia és az oldott reaktív foszfor és összfoszfor tartalom.
Felszíni vizek terhelése 2010
Másodlagos- Szv. menny. KOI SZOE NH -N Össz.lebegő Össz. só Település elsődleges 4 m3/év t/év t/év t/év t/év t/év befogadó Juta/Szennyvíztelep Jutai árok-Kapos 9067 0,29 0,018 0,002 0,118 7,85 Mosdós/Kórház Kapos 21042 0,63 0,042 0,001 0,231 16,81 Igal/Szennyvíztelep Hársasberki-Kapos 68604 2,06 0,127 0,178 0,84 46,5 Kaposvár/Szennyvíztelep Kapos 4269234 285,18 8,538 25,06 77,914 4175,31 Kaposvár/Cukorgyár- kampány Kisgáti-Kapos 934422 63,07 0 6,784 37,37 498,98 Kaposvár/Cukorgyár- vésztározó Ivánfai-Kapos 19300 0,5 0 0,009 0,29 7,84 Kaposvár/Cukorgyár- Sántosi tavak Kapos 0 0 0 0 0 0 Kaposvár/Kapos Volán Kisgáti-Kapos 7560 0,284 0,019 0,007 0,146 0 (Az adatokat a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szolgáltatta.)
A felszín alatti vizek (0-20 m-ig terjedő) első vízadó réteg vízkészlete, a talajvíz. Az első vízzáró réteg a kistérségben mindenütt három méternél mélyebben helyezkedik el. A kistérség talajvizei a nem megfelelő agrotechnika, illetve a települések által kibocsátott szennyvizek és egyéb hulladékok ártalmatlanításának hiányában elszennyeződtek, ivóvízként való fogyasztásra így már nem használhatók fel. További szennyezése súlyos következményekkel járhat, tekintve, hogy a rétegvizek jelenleg még biztosnak mondható vízzáró rétegekkel borítottak ugyan, de hosszabb távú károsításuk befolyásolja a rétegvizek állapotát. A kistérség ivóvízellátás szempontjából leginkább hasznosított vízkészlete a rétegvíz. A felszínhez közeli jó vízadó réteg és a fő vízadó 100 m-nél kisebb mélységben a kistérségen belül jelentős területet foglal magában. A fő vízadó réteg a kistérségben határértéket meghaladó vas-mangántartalmú vízkészlettel rendelkezik, így vízkezelés szükséges. A felszíni és felszín alatti vízkészletek szennyezettsége a Kaposvári kistérségben nem csupán környezetvédelmi kérdés. A térségben sok külterületi lakott helyen nincs vezetékes ivóvízhálózat, a talajvízre alapozott ásott kutak tehát ivóvízbázisként szerepelnek. A kistérség lankás domboldalain fokozottan érvényesül a műtrágyázás és a növényvédő szerek vízszennyező hatása. A szántóföldi kultúrákra kijuttatott műtrágya és egyéb vegyszerek a szivárgó vízzel bemosódva, a felületi lefolyás által és az erózióval a felszíni és felszín
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 51 Koncepció alatti vizekbe kerülnek, teljes táplálékláncokat s közvetve az ember egészségét veszélyeztetve ezáltal.
A művelésre alkalmas területek aránya a kistérségben kiemelkedően magasnak mondható. A kistérség talajainak kémhatását elemezve kiderül, hogy azok savanyúak, vagy savanyodásra hajlamosak. A talajsavanyodás oka az intenzív, a kistérség ökológiai adottságaihoz nem illeszkedő mezőgazdasági termelés, mely folyamatot a szennyvíz és egyéb hulladékok elhelyezési módja csak erősítenek. A mezőgazdasági termelés, a nagy hozamra szelektált növényfajták nagy mennyiségű szerves anyagot vonnak ki a talajból. A kistérségben a mezőgazdálkodás nem juttatja vissza ezt a szervesanyag-mennyiséget.
A kistérség megyeszékhelytől távolabb eső területeinek viszonylagos gazdasági elmaradottságából következően a helyhez kötött légszennyező források emissziójának döntő többsége az energiahordozók eltüzeléséből származik. Az energia felhasználásán belül a lakossági és a szolgáltatásokkal összefüggő energiafelhasználás nő. A mezőgazdaságban ez a folyamat már nem tapasztalható. A kistérségben gyakorlatilag jelentősebb légszennyező telephely nincs. Az éves szilárd anyag kibocsátás nagy része a lakossági tüzelésből származik. A közúti közlekedés emissziója a kistérségen átvezető két főútvonal mellett, valamint Kaposváron számottevő. A gépjárművek számának növekedése, a járműpark elöregedése nyomán a közlekedési eredetű emisszió növekvő tendenciát mutat. A kommunális hulladék összegyűjtése a kistérség minden településében szervezett keretek között, a Kaposvári Városgazdálkodási Részvénytársaság közreműködésével zajlik. Emellett azonban a települések környékén szinte mindenütt található illegális, de mindenki által használt szeméttelep. A helyi önkormányzatok évenkénti lomtalanítási akciói segítséget jelentenek a felhalmozódott hulladékok összegyűjtésében. A hulladékok összetételében a csomagoló anyagok növekedése mellett kevesebb salakot és hamut szállítanak a lerakókba. Ma is kerülnek ki lakossági fogyasztásból származó veszélyes anyagok, használaton kívüli akkumulátor, szárazelemek, olajos hulladékok, növényvédő szerek-, vegyszerek csomagolóanyagai.
A kistérségben a közlekedési eredetű zaj közúti, illetve a vasútvonalak mentén a vasúti közlekedésből származik. A nehéz gépjárművek Balaton-partól történő elterelése miatt a 61-es főútvonal környezetében nőtt a zajterhelés. Az ipari eredetű és a szórakoztatóipari zajterhelés a kistérség vidéki területein jelentéktelen, ám a megyeszékhelyen sem ölt túl magas mértéket.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 52 Koncepció
3.1.4. Infrastruktúra
Az infrastrukturális helyzet értékelésénél előre kell bocsátani azt a tényt, hogy a statisztikai mutatók tekintetében Kaposvár Város helyzete torzítja (javítja) a kistérség ellátottságát. Részben ennek köszönhető, hogy a kistérség általános infrastrukturális helyzete némileg kedvezőbb képet mutat az országos átlagnál. A Kaposvári kistérségben a 2010. évi felmérés időpontjában összesen 40.890 otthont tartottak nyilván. A laksűrűség, azaz a száz lakásra jutó lakosok száma 244-et mutatott. A lakások 69%-a Kaposváron, a megyeszékhelyen található. A lakások száma a kistérségben folyamatosan bővül, 2010-ben mintegy 89 új lakás létesült. A lakóingatlanok számának növekedésben egyértelműen Kaposvár (74 új lakóingatlan épült) dominál.
Lakásállomány 2010-ben
Települések Lakásállomány az év végén 2010-ben épített lakások Kaposvár 28 143 74 Alsóbogát 96 – Baté 301 1 Bodrog 172 1 Bőszénfa 196 – Büssü 160 – Cserénfa 90 – Csoma 185 1 Csombárd 115 – Ecseny 179 – Edde 98 – Felsőmocsolád 253 – Fonó 155 – Gadács 63 – Gálosfa 119 1 Gölle 436 – Hajmás 85 – Hetes 392 – Igal 583 4 Juta 410 1 Kaposgyarmat 35 – Kaposhomok 155 – Kaposkeresztúr 137 – Kazsok 123 – Kercseliget 182 – Kisgyalán 103 – Magyaratád 371 – Magyaregres 212 1
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 53 Koncepció
Mernye 566 1 Mezőcsokonya 456 – Mosdós 331 1 Nagyberki 530 – Orci 174 – Osztopán 302 – Patalom 93 – Polány 152 – Ráksi 187 – Sántos 187 – Simonfa 142 1 Somodor 178 – Somogyaszaló 287 1 Somogygeszti 209 – Somogyjád 568 – Somogysárd 514 – Somogyszil 369 – Szabadi 128 – Szentbalázs 118 – Szentgáloskér 248 – Taszár 800 – Újvárfalva 137 – Várda 198 – Zimány 200 – Zselickislak 116 – Zselicszentpál 151 1 Kaposvár nélkül 12 747 15 Kistérség összesen 40 890 89 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A térség országos közúthálózaton jól megközelíthető. Észak-déli irányban a Balatonlelle-Szigetvári 67. sz. főközlekedési út, kelet-nyugati irányban pedig a 61. sz. főközlekedési út (Nagykanizsa-Dunaföldvár) szeli át. Valamennyi település szilárd burkolatú úton elérhető. Az utak minősége változó, a főútvonalak kivételével jellemzően gyenge, sok helyen padka nélküli, hullámos és kátyús. Szélessége a helyi forgalomhoz képest ma megfelelő, de teherszállítás és tömegszállító járművek együttes forgalmát csak lassan képesek átvezetni. A településeket összekötő országos útvonalakon menetrend szerinti autóbuszjáratok közlekednek. A térségben lévő települések nagy része azonban csak Kaposváron keresztül kerülhet egymással közúti kapcsolatba, amelyen csak kismértékben javított a kaposvári 61-es elkerülő út kiépítése. A kistérséget átszeli a Gyékényes-Dombóvár-Budapest, vasútvonal, valamint végállomása a Kaposvár-Siófok, illetve a Kaposvár-Fonyód vasútvonalaknak. Az infrastrukturális ellátásban a vezetékes gázellátás volt az a terület, ahol az 1990-es évek végén a legnagyobb és egyben a legkedvezőbb változás ment végbe. E fejlődés
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 54 Koncepció mögött többek közt a földgáz-program állt, valamint a lakosság azon törekvése, hogy a gázfűtés váljon elterjedté.
A Kaposvári kistérség valamennyi települése rendelkezik közüzemi vízhálózattal. A vezetékes vízellátásba bekapcsolt lakások aránya a kistérségben az elmúlt években jelentősen növekedett.
Kommunális ellátás 2009-ben
Terület Vezetékes gázt Közüzemi Közüzemi fogyasztó háztartások ivóvízvezeték- szennyvízcsatorna- a lakásállomány hálózatba bekapcsolt hálózatba bekapcsolt százalékában lakás % lakás % Kaposvári kistérség 76,2 99,0 76,1 Somogy megye 71,5 96,4 63,3 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Közüzemi szennyvízcsatorna az 54 település közül csupán tizenhatban (Kaposvár, Hetes, Magyaratád, Magyaregres, Mernye, Orci, Patalom, Simonfa, Somogyaszaló, Somogyjád, Taszár és Várda, Zimány, Zselickislak, Zselicszentpál, Juta) található. Részben kiépült Igalban. A kivitelezés folyamatban van: Sántos, Szentbalázs településeken. Sajnos még mindig kistérség településeinek többsége (35 település) nem rendelkezik szennyvíz-csatornahálózattal. A szippantott szennyvíz szervezett és ellenőrzött elhelyezése és ártalmatlanítása csak a nagyobb lélekszámú településeken valósult meg. A szennyvíz-elvezetés és iszapkezelés, -elhelyezés hiánya a kistérségben a környezetvédelem egyik legakutabb gondja.
A térség elektromos energia ellátása egységesen kiépített, azonos kapacitású hálózattal biztosított. Műszaki megoldásai azonban több helyütt korszerűtlenek, a kapacitás leterhelt, nagyobb arányú fejlesztést csak jelentős többlet ráfordítással lehet megoldani. A biztonság és energia-felhasználás növelésének is korlátjai az elavult transzformátorállomások, és szakaszkapcsolók.
A kistérség általános egészségügyi ellátása kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak. Külön ki kell emelni a két évvel ezelőtt megvalósított háziorvosi ügyeleti rendszert. A kistérség háziorvosi hálózata átlagos kiépítettségű. A települések mintegy harmadában rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. A háziorvosok működési területe általában megegyezik az
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 55 Koncepció igazgatás (körjegyzőség) székhelyével, aminek következtében főleg a térségbe tartozó, de helyenként a térségen kívüli községek egészségügyi ellátását is biztosítják. A szakellátás, valamint a fekvőbeteg-ellátás a megyeszékhelyen, valamint a Mosdós településen található megyei fenntartású kórházban vehető igénybe.
Egészségügyi alapellátás 2009-ben
Települések Háziorvos és házi A rendelésen megjelentek és meglátogatottak száma, gyermekorvos eset háziorvosi ellátásban házi gyermekorvosi ellátásban Kaposvár 47 358 246 115 517 Baté 1 9 471 – Gölle 1 10 911 – Hetes 1 14 293 – Igal 1 11 886 – Magyaratád 1 17 379 – Mernye 2 24 366 – Mezőcsokonya 1 12 691 – Mosdós 1 9 741 – Nagyberki 1 13 300 – Osztopán 1 8 264 – Simonfa 1 9 711 – Somogyjád 1 27 934 – Somogysárd 1 14 254 – Somogyszil 1 9 914 – Szabadi 1 11 582 – Szentbalázs 1 17 470 – Taszár 1 19 124 – Kaposvár nélkül 18 242 291 0 Kistérség összesen 65 600 537 115 517 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
A kistérség elöregedése miatt az idősellátás, szociális otthonba helyezés kiemelt kérdés, amelynek megoldása nem kielégítő. A Kaposvári kistérség területén az 54 település közül mindössze ötben ( Kaposvár, Mosdós, Patalom, Somogyjád, Várda) működik idősotthon. Indokolt a térséget érintő otthonoknál a kapacitásbővítés és az ellátási színvonal javítása.
Szociális ellátás 2009-ben
Tartós Tartós bentlakásos bentlakásos Időskorúak Nappali és átmeneti és átmeneti Szociális Házi nappali ellátásban elhelyezést elhelyezést Települések étkeztetésben segítségnyújtásban intézményeinek részesülő nyújtó nyújtó részesülő részesülő férőhelyei időskorúak szociális szociális intézmények intézményben férőhelyei gondozott Kaposvár 1 162 107 120 137 352 283 Alsóbogát 9 1 – – – – Baté 8 10 42 31 – – Bodrog 3 13 – – – – Bőszénfa 17 – – – – –
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 56 Koncepció
Büssü 15 8 30 25 – – Cserénfa 5 – 25 27 – – Csoma 7 6 – – – – Csombárd 25 7 – – – – Ecseny 18 – – – – – Edde – – – – – – Felsőmocsolád 6 – – – – – Fonó 13 13 20 20 – – Gadács – – – – – – Gálosfa 6 – – – 55 53 Gölle 42 14 30 30 – – Hajmás 4 – 28 28 – – Hetes 56 6 30 19 42 44 Igal 31 – 30 31 – – Juta 12 15 25 28 – – Kaposgyarmat 2 – 25 19 – – Kaposhomok 4 7 – – – – Kaposkeresztúr 12 12 25 25 – – Kazsok – – – – – – Kercseliget 22 8 35 35 – – Kisgyalán 11 – – – – – Magyaratád 12 6 – – – – Magyaregres – 8 – – – – Mernye 46 19 50 56 – – Mezőcsokonya 33 7 – – – – Mosdós 22 12 25 25 66 62 Nagyberki 41 15 35 35 – – Orci – – – – – – Osztopán 14 7 – – – – Patalom 2 6 – – 138 138 Polány 16 10 – – – – Ráksi 7 – – – – – Sántos 56 2 30 47 – – Simonfa 8 10 – – – – Somodor 12 – 40 37 – – Somogyaszaló – 10 – – – – Somogygeszti 19 – – – – – Somogyjád 30 9 25 27 20 24 Somogysárd 29 13 – – – – Somogyszil 13 – – – – – Szabadi 8 2 – – – – Szentbalázs 7 – – – 34 35 Szentgáloskér 21 6 – – – – Taszár 21 13 60 61 58 38 Újvárfalva 8 – – – – – Várda 17 14 – – 22 17 Zimány – – – – – – Zselickislak 4 3 – – – – Zselicszentpál 5 4 – – – – Kaposvár nélkül 779 296 610 606 435 411 Kistérség összesen 1 941 403 730 743 787 694 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
A szociális ellátás jelentős területe az idősekről, a tartósan betegekről és a mentális problémákkal küzdőkről való gondoskodás. Ennek keretében a kistérségben tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó, nappali ellátást biztosító intézmények igénybevételére, valamint étkeztetésre és házi segítségnyújtásra van lehetőség. Az idősotthonok szükségességét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a férőhelyek kihasználtsága a kistérségben az elmúlt évek tendenciáit figyelembe véve megközelíti, illetve eléri a 100%-ot. A népesség elöregedésével párhuzamosan (az intézményi kereteken túl)
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 57 Koncepció
egyre nagyobb terhet ró az önkormányzatokra a szociális étkeztetés, valamint a házi segítségnyújtás megszervezése.
Szociális ellátó rendszer a Kaposvári kistérségben 2010-ben
Társulás neve Székhely Működési terület Ellátott feladat
"Esély" Taszár Baté, Bőszénfa, Étkeztetés Alapszolgáltatási Kaposhomok, Simonfa, Központ Taszár, Zselickislak, Házi segítségnyújtás Zselicszentpál Baté, Bőszénfa, Fonó, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Simonfa, Családsegítés Taszár, Zselickislak, Zselicszentpál Baté, Bőszénfa, Csoma, Gyermekjóléti Fonó, Kaposhomok, szolgálat Kaposkeresztúr, Kercseliget, Mosdós, Nagyberki, Simonfa, Nappali ellátás Szabadi, Taszár, Zselickislak, Zselicszentpál
Társulás neve Székhely Működési terület Ellátott feladat Igal és Környéke Igal Igal, Büssü, Felsőmocsolád, Gadács, Alapszolgáltatási Gölle, Kazsok, Kisgyalán, Központot Magyaregres, Orci, Ráksi, Somodor, Étkeztetés Fenntartói Somogyaszaló, Somogygeszti, Társulás Somogyszil, Zimány
Gadács, Somogyszil Házi segítségnyújtás
Igal, Büssü, Felsőmocsolád, Gadács, Gölle, Kazsok, Kisgyalán, Magyaregres, Orci, Ráksi, Somodor, Családsegítés Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyszil, Zimány Igal, Büssü, Felsőmocsolád, Gadács, Gyermekjóléti Gölle, Kazsok, Kisgyalán, szolgáltatás Magyaregres, Orci, Ráksi, Somodor,
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 58 Koncepció
Somogyaszaló, Somoyggeszti, Somogyszil, Zimány Igal, Felsőmocsolád, Gadács, Kazsok, Kisgyalán, Magyaregres, Igal Orci, Ráksi, Somodo, Nappali ellátás Somogyaszaló, Somogygeszti, Somogyszil, Zimány Büssü Büssü Gölle Gölle
Társulás neve Székhely Működési terület Ellátott feladat Integrált Kercseliget Szociális Szabadi, Csoma, Kercseliget, Nagyberki, Étkeztetés Központ Mosdós, Kaposkeresztúr, Fonó
Szabadi, Csoma, Kercseliget, Nagyberki, Házi Mosdós, Kaposkeresztúr, Fonó segítségnyújtás
Kercseliget, Nagyberki, Mosdós, Nappali ellátás Kaposkeresztúr, Fonó
Kercseliget, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Családsegítés Mosdós Kercseliget, Nagyberki, Szabadi, Csoma, Mosdós, Kaposkeresztúr, Fonó, Taszár, Jelzőrendszeres Kaposhomok, Baté, Bőszénfa, Simonfa, házi Zselickislak, Zselicszentpál, Somogyszil, segítségnyújtás Nak
Társulás neve Székhely Működési terület Ellátott feladat
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 59 Koncepció
Mernyei Mernye Integrált Szociális Házi segítségnyújtás Központ
Mernye, Polány, Ecseny, Családsegítés Magyaratád, Patalom, Szentgáloskér
Étkeztetés
Nappali ellátás
Társulás neve Székhely Működési terület Ellátott feladat Alapszolg Somogy- Somogyjád, Edde, Alsóbogát, áltatási jád Várda, Osztopán, Bodrog, Közpon- Szentbalázs, Cserénfa, Gálosfa, tot Hajmás, Kaposgyarmat, Családsegítés fenntartó Pálmajor, Újvárfalva, Társulás Mezőcsokonya, Somogysárd, Juta Somogyjád, Edde, Alsóbogát, Várda, Osztopán, Bodrog, Szentbalázs, Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Kaposgyarmat, Pálmajor, Újvárfalva, Gyermekjóléti szolgálat Mezőcsokonya, Somogysárd, Juta, Mernye, Polány, Ecseny, Szentgáloskér, Magyaratád, Patalom Somogyjád, Edde, Alsóbogát, Várda, Juta, Mezőcsokonya, Szociális étkeztetés Somogysárd Somogyjád, Nappali ellátás Edde, Alsóbogát, Várda, Somogyjád Osztopán, Bodrog, Cserénfa, Hajmás, Juta, Kaposgyarmat Hajmás Hajmás
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 60 Koncepció
Cserénfa Cserénfa Juta Juta Kaposgyarmat Kaposgyarmat Somogyjád, Edde, Alsóbogát, Osztopán, Bodrog, Várda, Szentbalázs, Cserénfa, Gálosfa, Hajmás, Házi segítségnyújtás Kaposgyarmat, Újvárfalva, Mezőcsokonya, Somogysárd, Juta, Mernye, Polány, Ecseny, Szentgáloskér, Magyaratád, Ráksi, Patalom, Igal, Büssü, Kisgyalán, Gölle, Kazsok, Magyaregres, Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Orci, Somodor, Somogyaszaló, Somogygeszti, Zimány
Bölcsőde a Kaposvári kistérség 3 településén (Kaposvár, Hetes és Taszár) üzemel, melyek minisztériumi felügyelet alatt állnak. Óvoda a kistérség 27 településén található, általános iskolával pedig 16 település rendelkezik. A többi településen élő kisdiákok számára az alapfokú oktatást a szomszédos települések általános iskolái biztosítják. A gyermekek utaztatása megoldott a naponta többször közlekedő autóbuszjáratokkal. A kistérségben – ugyanúgy, mint a megyében – a tanulók száma az 1985/1986. tanévi létszámcsúcs óta napjainkig folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami demográfiai okokkal magyarázható. Középfokú oktatás Kaposváron folyik, szakképzés keretében. Felsőfokú oktatási intézmény a kistérségben a megyeszékhelyen található (Kaposvári Egyetem), Állattudományi, illetve Pedagógiai Főiskolai és Művészeti Karral, valamint a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Kaposvári Képzési Központja.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 61 Koncepció
Óvodák adatai 2011-ben a Kistérségben ű ű ű aránya aránya
település 2011 hátrányos helyzet gyermekek létszáma gyermekek sajátos nevelési igény nevelési sajátos kapacitás kihasználtság kapacitás óvodai csoportok száma csoportok óvodai óvoda átlagos csoportlétszáma átlagos óvoda halmozottan hátrányos helyzet hátrányos halmozottan
1. Gölle Göllei Napközi 25 1 25 78% 19 76% 9 36% 0 otthonos Óvoda 2. Igal Igali ÁMK - 85 3 28 94% 16 19% 5 6% 1 Margaréta Óvoda Igal 3. Büssü Tarkabarka 28 1 28 93% 28 100% 24 86% 0 Tagóvoda Büssü 4. Somogyszil Tagóvoda 30 1 30 100% 24 80% 11 37% 0 Somogyszil 5. Zimány Tagóvoda 18 1 18 60% 10 56% 3 17% 0 Zimány 6. Nagyberki Szász Endre 71 2 36 108% 27 38% 25 35% 0 Általános Iskola, Napköziotthonos Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 7. Mosdós Tagóvoda 38 1 38 115% 14 37% 9 24% 0 Mosdós 8. Kercseliget Tagóvoda Kercseliget 2011/2012. nevelési évben szüneteltetve 9. Baté Szivárvány 34 2 17 68% 25 74% 15 44% 0 Tagóvoda 10. Simonfa Zselici Vadvirág 44 2 22 88% 16 36% 4 9% 0 Óvoda 11. Somogyaszaló Lurkó-kuckó 15 1 15 60% 7 47% 1 7% 0 Óvoda 12. Somogygeszti Tagóvoda 14 1 14 56% 11 79% 7 50% 0 Somogygeszti 13. Somogyjád Illyés Gyula 75 3 25 92% 10 13% 3 4% 0 Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 62 Koncepció
Szolgáltató Intézmény
14. Mernye Mernyei 69 3 23 85% 38 55% 14 20% 1 Tagóvoda 15. Magyaratád Mernyei 17 1 17 56% 8 47% 0 0% 1 Tagóvoda Magyaratádi Telephelye 16. Somodor Mernyei 20 1 20 80% 17 85% 5 25% 0 Tagóvoda Somodori Telephelye 17. Szentgáloskér Mernyei 18 1 18 55% 11 61% 4 22% 0 Tagóvoda Szentgáloskéri Telephelye 18. Mezőcsokonya Mezőcsokonyai 59 2 30 79% 34 58% 5 8% 1 Tagóvoda 19. Juta Jutai 23 1 23 70% 7 30% 0 0% 1 Tagóvoda 20. Osztopán Osztopáni 28 1 28 85% 18 64% 10 36% 0 Tagóvoda 21. Somogysárd "Hétszínvirág" 45 2 23 81% 32 71% 10 22% 0 Óvoda 22. Hetes Somssich Imre 32 1 32 91% 18 56% 2 6% 0 Tagintézménye 23. Szentbalázs Körzeti 23 1 23 92% 12 52% 0 0% 2 Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda 24. Gálosfa Napközi 21 1 21 84% 18 86% 6 29% 0 Otthonos Tagóvoda Gálosfa 25. Taszár Általános Iskola, 98 4 25 98% 46 47% 6 6% 1 Óvoda és Bölcsőde összesen 930 38 24,1 82% 466 50,1% 178 19% 8 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 63 Koncepció
Óvodák adatai 2011-ben Kaposváron ű ű ű aránya aránya
intézmény hátrányos helyzet gyermekek létszáma gyermekek sajátos nevelési igény nevelési sajátos kapacitás kihasználtság kapacitás óvodai csoportok száma csoportok óvodai óvoda átlagos csoportlétszáma átlagos óvoda halmozottan hátrányos helyzet hátrányos halmozottan
Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó 19 2 9,5 82% 16 84,2% 4 21,1% 19 Bajcsy-Zs. Utcai Központi Óvoda 90 4 22,5 82% 6 6,7% 0 0,0% 0 Béke Utcai Tagóvoda 100 4 25,0 91% 66 66,0% 5 5,0% 1 Arany János Tagóvodája 147 6 24,5 89% 34 23,1% 1 0,7% 1 Jutai Úti Tagóvoda 49 2 24,5 89% 18 37% 0 0% 1 Festetics Karolina Központi Óvoda 144 6 24,0 96% 33 23% 3 2% 3 Temesvár Utcai Tagóvoda 82 3 27,3 109% 9 11% 0 0% 2 Tallián Gyula Utcai Tagóvoda 73 3 24,3 97% 11 15% 0 0% 4 Damjanich Utcai Tagóvoda 75 3 25,0 100% 13 17% 0 0% 0 Nemzetőr Sori Központi Óvoda 197 8 24,6 90% 28 14% 0 0% 0 Honvéd Utcai Tagóvoda 98 4 24,5 89% 7 7% 0 0% 0 Kaposfüredi Tagóvoda 78 3 26,0 94% 8 10% 0 0% 5 Petőfi Sándor Központi Óvoda 184 8 23,0 84% 51 28% 5 3% 0 Búzavirág Tagóvoda 124 6 20,7 75% 32 26% 1 1% 2 Rét Utcai Központi Óvoda 103 4 25,8 94% 27 26% 5 5% 1 Szigetvár Utcai tagóvoda 44 2 22,0 80% 40 91% 18 41% 2 Madár Utcai Tagóvoda 120 5 24,0 88% 46 38% 12 10% 2 Tar Csatár Központi Óvoda 86 4 21,5 78% 35 41% 0 0% 0 Szántó Utcai Tagóvoda 87 4 21,8 79% 29 33% 1 1% 1 Szentjakabi Tagóvoda 92 4 23,0 84% 92 100% 4 4% 1 Kaposvár összesen 1992 85 23,4 89% 601 30% 59 3% 45
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 64 Koncepció
Általános iskolák adatai 2011-ben a Kistérségben Évfolyamok Település Intézmény 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felvehető Kihasz- évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Össz. létszám náltság Somssich Imre Általános Hetes Iskola 6 6 8 8 19 23 24 30 124 220 56,4% Somssich Imre Általános Iskola Noszlopy Gáspár Somogysárd Tagintézménye 16 11 3 9 0 0 0 0 39 220 17,7% Igali ÁMK Batthyány Károly Körzeti Általános Igal Iskola 41 29 36 24 33 25 37 33 258 300 86,0% Igali ÁMK Speciális Igal Spec. Általános Iskola 8 3 7 2 10 10 4 1 45 90 50,0% Szász Endre Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészetoktatási Nagyberki Intézmény 24 19 36 36 27 34 24 30 230 300 76,7% Illyés Gyula Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Somogyjád Szolgáltató Intézmény 25 20 17 20 18 22 35 26 183 250 73,2% Mernye Mernyei Tagiskola 30 30 30 37 31 24 39 45 266 290 91,7% Mernyei Tagiskola Magyaratád Magyaratádi Telephelye 3 4 10 9 0 0 0 0 26 76 34,2% Mernyei Tagiskola Somogygeszti Somogygeszti Telephelye 6 4 6 7 0 0 0 0 23 33 69,7% Mezőcsokonya Mezőcsokonyai Tagiskola 15 18 18 11 19 14 19 20 134 145 92,4% Juta Jutai Tagiskola 11 7 8 6 0 0 0 0 32 45 71,1%
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 65 Koncepció
Osztopán Osztopáni Tagiskola 11 8 9 4 8 8 0 0 48 68 70,6% Szentbalázsi Körzeti Általános Iskola és Szentbalázs Napközi Otthonos Óvoda 15 15 10 20 24 20 15 18 137 224 61,2% Taszári Általános Iskola, Taszár Óvoda és Bölcsőde 23 34 34 18 32 25 37 35 238 360 66,1% Gölle Tagiskola Gölle 8 12 11 5 0 0 0 0 36 100 36,0% Összesen 242 220 243 216 221 205 234 238 1819 2721 63,5%
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 66 Koncepció
Általános iskolák adatai 2011-ben Kaposváron Évfolyamok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Felvehető Kihasz- Intézmény évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam Össz. létszám náltság Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Kodály Zoltán Központi Általános Iskola 80 83 87 87 90 85 77 71 660 670 98,5% Kisfaludy Utcai Tagiskola 56 62 60 72 66 88 55 41 500 520 96,2% Berzsenyi Dániel Tagiskola 54 54 49 49 58 49 60 46 419 430 97,4% Gárdonyi Géza Tagiskola 44 34 46 49 42 37 40 44 336 400 84,0% Honvéd Utcai Tagiskola 51 55 54 49 56 60 57 59 441 460 95,9% II. Rákóczi Ferenc Tagiskola 39 30 36 40 45 57 54 50 351 400 87,8% Kinizsi Lakótelepi Tagiskola 30 22 26 25 40 34 45 38 260 350 74,3% Zrínyi Ilona Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Tagiskola 55 57 62 63 52 56 53 58 456 460 99,1% Pécsi Utcai Tagiskola 21 13 16 20 19 17 19 15 140 200 70,0% Toponári Tagiskola 27 32 32 49 35 38 42 48 303 350 86,6% Benedek Elek Tagiskola 25 13 10 16 0 0 0 0 64 100 64,0% Toldi Lakótelepi Tagiskola 54 61 57 48 56 59 57 61 453 460 98,5% Összesen 536 516 535 567 559 580 559 531 4383 4800 87,7%
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 67 Koncepció
A lakossági szolgáltatások terén a kistérség vegyes képet mutat. Az alapellátást biztosító üzletek minden településen adottak, azonban bizonyos településeken ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását. Kaposvár, illetve a nagyobb települések az alapellátás, valamit a szakellátás terén is elfogadható helyzetben vannak, azonban a kisebb települések és ezeken belül is főleg a zsáktelepülések kedvezőtlenebb ellátottságúak. Az alapellátást biztosító üzletek itt is minden településen adottak, azonban bizonyos településeken ezek jelentik a lakossági szolgáltatások kizárólagos forrását.
Turizmus: A Kaposvári kistérségre jellemző a gazdag erdő- és vadállomány, ami kedvez a vadász-, és bakancsos turizmusnak, mégis csupán kevés település rendelkezik vadászházzal, vagy turistaszálláshellyel. A települések több mint fele rendelkezik halastóval, vagy dísztóval. Hévizek tekintetében a kistérség gazdag, de csupán Igalban és Kaposváron működik termálvizes fürdőhely, a vendéglátás is e két városban összpontosul. A többi településen csak kevés falusi magánszálláshely, panzió, szálloda, és önkormányzati fenntartású vendégház üzemel. A kastélyok nagy része kihasználatlan, és felújításra szorul.
Kereskedelmi és magánszálláshelyek adatai a kistérségben 2009-ben
Település Kereskedelmi szálláshely Magánszálláshely Férő- Vendég Vendégéjszaka Férő- Vendég Vendégéjszaka helyek összesen külföldi összesen külföldi helyek összesen külföldi összesen külföldi Bőszénfa 24 … – … – – – – – – Cserénfa – – – – – 7 … – … – Felsőmocsolád 14 … – … – – – – – – Gálosfa – – – – – 4 … – … – Hajmás – – – – – 8 – – – – Igal 437 1 395 293 4 899 1 898 845 2 132 877 25 584 10 525 Kaposgyarmat – – – – – 14 223 48 471 189 Kaposhomok – – – – – 6 … – … – Kaposkeresztúr 16 … … … … – – – – – Kaposvár 953 17 837 3 296 35 380 7 823 87 999 17 2 394 60 Mernye – – – – – 9 … … … … Mezőcsokonya – – – – – 2 – – – – Mosdós – – – – – 24 132 – 765 – Ráksi – – – – – 16 – – – – Somogyaszaló 95 … … … … 4 … … … … Somogygeszti 60 … … … … 8 … … … … Somogyjád – – – – – 8 … … … … Szentbalázs 34 … … … … – – – – – Taszár – – – – – 10 – – – – Zselickislak – – – – – 8 … … … … Összesen 1 633 19 232 3 589 40 279 9 721 1 060 3 486 942 29 214 10 774 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 68 Koncepció
3.1.5. Településhálózat
A Kaposvári kistérség településhálózatát 54 község alkotja. A települések népességnagyság-kategóriák szerinti megoszlása nem egyenletes. A települések több mint felében, 31 községben a lélekszám nem éri el az ötszáz főt. E törpefalvakban él a kistérség lakosságának 10%-a. További 13 település az 500-999 fő népességnagyságú aprófalvak kategóriájába tartozik, ahol az összlakosság 9,26%-a lakik. Az aprófalvak problémái a térségben hatványozottabban jelentkeznek. A kistérségben 10 település népességszáma haladja meg az 1 000 főt, ebből 2 város (Kaposvár és Igal) található, ahol a lakónépesség több mint kétharmada (69,45%) él. A települések részben a közlekedési főutak mentén, részben azoktól 6-8 km-es távolságra helyezkednek el. Az infrastrukturális hiányosságok a településszerkezetet kisebb, 3-5 községes csoportokra tagolják, amely településcsoportoknak egy-egy falu képezi a kialakult természetes központját. A települések több mint egynegyede (14 község) zsáktelepülés.
A Kaposvári kistérség 54 települése közül 4 rendelkezik önálló jegyzőséggel, a fennmaradó 50 település közigazgatási feladatait pedig 17 körjegyzőség látja el, az alábbiak szerint:
Település A helyi igazgatás struktúrája Baté körjegyzőség központja Fonó körjegyzőség Kaposkeresztúr körjegyzőség Felsőmocsolád körjegyzőség Mernye körjegyzőség központja Ecseny körjegyzőség Polány körjegyzőség Gölle körjegyzőség központja Büssü körjegyzőség Kisgyalán körjegyzőség Hetes körjegyzőség központja Csombárd körjegyzőség Várda körjegyzőség Igal körjegyzőség központja Kazsok körjegyzőség Ráksi körjegyzőség Juta önálló jegyzőség Kaposvár önálló jegyzőség Magyaratád körjegyzőség központja Patalom körjegyzőség Orci körjegyzőség
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 69 Koncepció
Zimány körjegyzőség Mezőcsokonya körjegyzőség Mosdós önálló jegyzőség Nagyberki körjegyzőség központja Csoma körjegyzőség Kercseliget körjegyzőség Szabadi körjegyzőség Osztopán körjegyzőség központja Bodrog körjegyzőség Simonfa körjegyzőség központja Bőszénfa körjegyzőség Zselickislak körjegyzőség Zselicszentpál körjegyzőség Somogyaszaló körjegyzőség központja Magyaregres körjegyzőség Somogygeszti körjegyzőség Somogyjád körjegyzőség központja Alsóbogát körjegyzőség Edde körjegyzőség Somogysárd önálló jegyzőség Somogyszil körjegyzőség központja Gadács körjegyzőség Szentbalázs körjegyzőség központja Cserénfa körjegyzőség Gálosfa körjegyzőség Hajmás körjegyzőség Kaposgyarmat körjegyzőség Szentgáloskér körjegyzőség központja Somodor körjegyzőség Taszár körjegyzőség központja Kaposhomok körjegyzőség Sántos körjegyzőség Újvárfalva körjegyzőség
3.1.6. Társadalmi környezet
A kistérség műemlékekben, illetve épített örökségben való gazdagsága az országos átlagnak megfelelő. Az egyes településen található műemlék épületek felsorolása az alábbiakban következik:
Település Műemlék Helyszín Levédési szám Nepomuki Szent János szobor Külterület 9610 Alsóbogát Festetics Kastély és park Szabadság u. 4. 4459 Kiskastély Vörösmarty u. 47. 4460 Baté Gyula-Gaál-féle kastély (1796) Fő u. 23. 4451
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 70 Koncepció
Római katolikus templom Petőfi u. 4452 Harangláb Bodrog Őskohó Bőszénfa Magtár, istálló Külterület 10210 Református templom (1788) Jókai u. 2/B. 4454 Büssü Római katolikus kápolna (1764) Kossuth u. 4455 Csombárd Pongrácz-kúria Petőfi u. 14. 4457 Ecseny Evangélikus templom Templom u. 4458 Református templom Hősök tere 9. 4461 Felsőmocsolád Volt Erőss-kúria és Kacskovics-kúria Rákóczi u. 6. 4462 Fonó Római katolikus templom Petőfi u. 4463 Gadács Evangélikus templom (1850) Nepomuki Szent János szobor (1795) Petőfi u. 2. 9222 Római katolikus templom Zöldfa u. 1. 4464 Gálosfa Nepomuki Szent János szobor (1795) Zöldfa u. 1. 9223 Volt Festetics-kastély Zöldfa u. 20. 9417 Gölle Római katolikus templom (1756) Hősök tere 4466 Római katolikus templom (1769) Ady Endre u. 4468 Hetes Református templom Vikár Béla u. 14. 4469 Igal Római katolikus templom (1756) Szent István u. 102. 4470 Juta Római katolikus templom Kaposhomok Római katolikus templom Kaposkeresztúr Római katolikus templom Kaposvár Lakóház, üzletek Ady Endre u. 1. 4336 Lakóház, üzlet Ady Endre u. 3. 4337 Volt zárda, Katolikus Gimnázium Zárda u. 4. 4338 Vaszary János szülőháza Zárda u. 9. 9224 „Gugyuló Jézus” szobor Béla Király u. – Csalogány u. 8892 Mária oszlop Kossuth tér 4500 Volt polgári fiúiskola Kossuth tér 2/A. 4340 Nepomuki Szent János Szobor Kossuth tér 9878 Lakóház Kontrássy u. 3. 6772 Lakóház Kontrássy u. 4. 8463 Dorottya-ház, Csokonai fogadó Fő u. 1. 4341 Volt vármegyeháza, múzeum Fő u. 10. 4342
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 71 Koncepció
Aranyoroszlán patika, lakások Fő u. 19. 4343 Lakóház Fő u. 34 4344 Kórház anyaépülete Fő u. 65/B. 4345 Szent Rókus szobor Arany János tér 8670 Csiky Gergely Színház Rákóczi tér 9048 Rippl-Rónai kút Rippl-Rónai tér 4349 Volt levéltár és börtön Rippl-Rónai tér 1. 4348 Kálvária-kápolna Kálvária u. 15. 4347 Volt téglagyár Szigetvári u. 117-119. 9482 Vízmű épület Guba Sándor u. 9414 Vár-maradványok Vásártéri út. 4351 Szent Donát kápolna Ivánfahegy 9225 Római katolikus kápolna Géza u. 8671 Szent Jakab bencés apátság romjai Kaposszentjakab-Várdomb 4339 Fa harangláb és kőkereszt Ózaranypuszta 9629 Rippl-Rónai József lakóháza, múzeum Fodor J. u. vége 4346 Római katolikus templom Toponári út 47. 4499 Szent Flórián szobor Toponári út 4501 Nepomuki Szent János szobor Kemping u. – Gém u. 8717 Lakóház Somssich Pál u. 17. 10602 Kazsok Református templom (1732) Kercseliget Volt Maár-kastély Fő u. 22. 9059 Római katolikus templom (1786) Kossuth u. 4476 Kisgyalán Volt Festetich-kastély Gázlópuszta 9135 Református templom (1845) Hősök tere 6. 4478 Magyaratád Nepomuki Szent János szobor (1794) Szent István u. 4479 Magyaregres Református templom Vöröshadsereg u. 4. 4480 Római katolikus templom (1760) Kossuth tér 4481 Mernye Kálvária a templomkertben (1824) Kossuth tér 9612 Nepomuki Szent János szobor Petőfi u. 8721 Mezőcsokonya Lakóház Kossuth u. 17. 10383 Rómaikatolikus templom (1843) Kossuth u. 1. 4482 Mosdós Volt Pallavicini-kastélyegyüttes (1892) Petőfi u. 4. 9418 Nagyberki Magyarok Nagyasszonya Szoborcsoport Fő u. 10208 Volt Vigyázó-kastély (1760) Vöröshadsereg útja 11. 4484
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 72 Koncepció
Várrom Szalacskahegy 4483 Orci Római katolikus kápolna Petőfi u. 5. 4485 Római katolikus templom (1788) Osztopán Nepomuki Szent János szobor Hunyadi u. 9060 Présház Szőlőhegy 10586 Patalom Gyulai-Gaál-kastély Ráksi Római katolikus templom (1872) Somogyaszaló Református templom Kossuth u. 101. 4488 Somogygeszti Volt Jankovich-Bésán-kastély Dózsa György u. 2. 9857 Somogyjád Református templom Kálvin u. 12. 4489 Betyárcsárda Szabadság tér 1. 9058 Somogysárd Római katolikus templom Szabadság tér 7. 4490 Somssich-kastély Fő u. 14. 4491 Római katolikus templom (1726) Szabadság u. 4492 Somogyszil Evangélikus templom (1859) Római katolikus templom (1782) Fő u. 34. 4494 Szentbalázs Fa harangláb Fő u. 34. 9631 Lakóház Fő u. 47. 10206 Szentgáloskér Római katolikus templom Akácfa u. 4495 Nepomuki Szent János szobor (1812) Széchenyi u. 58. 4498 Taszár Római katolikus templom (1782) Széchenyi u. 67. 4497 Újvárfalva Noszlopy Gáspár szülőháza Vöröshadsereg u. 2. 8725 Zimány Római katolikus templom Zselickislak Római katolikus templom (1796)
A civil szerveződések, egyesületek, alapítványok szerepe a települések életében jelentős. A civil szervezeteknek jelentős szerepe van a kistérségben, mivel alulról jövő szerveződésekről van szó. Számukra a legfőbb érték az ember, ezért szerepük az érdekvédelem, a közvetítés és a társadalmi kontroll területén testesül meg. Igyekeznek a helyi közösségek érdekeit szem előtt tartva együttműködni az önkormányzatokkal és a gazdasági élet helyi szereplőivel. A vidéki életre is sajnos az a jellemző, hogy a régi hagyományok egyre inkább eltűnőben vannak. Meghalnak azok az idősek, akik még fel tudnának eleveníteni régi népszokásokat, hagyományokat, énekeket, játékokat. Vannak települések, ahol törekvések mutatkoznak ezen negatív tendencia megállítására, több-kevesebb sikerrel.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 73 Koncepció
A megyeszékhely aktív kulturális élettel rendelkezik, amelyet számos civil szerveződés ápol és folytat. A Kaposvári kistérség területén 368 civil szervezetet tartanak nyilván, ebből 237 Kaposváron működik. A kistelepüléseken csak elvétve fordul elő komolyabb hagyományőrzést, és kulturális tevékenységet folytató civil szerveződés, leginkább nyugdíjas-, sport-, és polgárőr egyesületek működnek náluk. A kultúra terjesztésében kiemelkedő szerepe van a különböző kulturális, gasztronómiai, és hagyományőrző rendezvényeknek. A kistelepüléseken különösen a falunapoknak, szüreti vigasságoknak, és búcsúknak erős a tradíciójuk, amelyeken megmutatják magukat a helyi és környékbeli népi hagyományőrző csoportok. Ezeknek köszönhetően a kistérség ismertebbé válik, bővül a vendégeknek nyújtható programkínálat, illetve a helyi identitástudat és közösségi kohézió erősítéséhez is hozzájárulnak.
3.2. A területi egységet érintő különféle fejlesztési koncepciók értékelése
A területi egységet érintően az elmúlt években az alábbi fejlesztési koncepciók, illetve programok készültek:
Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program – Kaposvári kistérség Készítette: Kaposvár és Környéke Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás Készítés éve: 2004.
Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program – Igali kistérség Készítette: Igal és Környéke Kistérségi Területfejlesztési Egyesület Készítés éve: 2000.
Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program – Somogyjádi kistérség Készítette: Kaposvár és Környéke Kistérségi Önkormányzati Területfejlesztési Társulás Készítés éve: 2000.
Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Program – Zselica kistérség Készítette: Zselica Kistérségi Területfejlesztési Szövetség
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 74 Koncepció
Készítés éve: 2000.
Kaposvári kistérség területfejlesztési koncepciója Készítette: Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Készítés éve: 2000.
Kaposvári kistérség területfejlesztési koncepciója és Programja Készítette: BUSINESS '97 KFT. Készítés éve: 2005.
A kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programozás első lépése a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szorgalmazására és támogatásával 1999-ben indult és 2000-ben zárult le. A programozás legfőbb pozitívuma az egyes kistérségek tudatos fejlesztési koncepciójának felépítésében, valamint a térségi szerveződés erősítésében rejlett. A gyakorlati munka megmutatta, hogy a kistérség összehangolt fejlesztéséhez meg kell nyerni az önkormányzatokat, a vállalkozókat, a befektetőket, a civil szervezeteteket, továbbá a tanácsadókat és szakértő cégeket egyaránt. A programkészítés során megvalósuló érdekintegráció akkor jelent előrelépést, ha azok – a munka következő fázisában – helyben megvalósítható projektekben jeleníthetők meg. 2004. évben megtörtént a programok felülvizsgálata, illetve KSH besorolás szerinti egységes szerkezetbe foglalása.
A Kaposvár és Környéke Kistérségi Területfejlesztési Társulás 1998. szeptemberében kötött megállapodást a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal a kistérség térségfejlesztési programjának elkészítésében való közreműködésre. A megállapodás szerint az alapítvány elsődleges feladata a munka módszertani segítése, a programkészítésben résztvevő helyi szakemberek felkészítése, illetve az általuk biztosított adatok, részanyagok, résztanulmányok alapján a koncepció összeállításában való közreműködés. A munka a tervezetnek megfelelően el is indult, 1998. október elején megtörtént a helyi közreműködők felkészítése. A kistérségi társulás 1998. december 2-i ülésén a résztvevők tájékoztatást kaptak a programkészítés módszeréről, folyamatáról, illetve megtörtént az önkormányzati információgyűjtést szolgáló adatlapok kiosztása, értelmezése, amelyek 1999. január közepére feldolgozásra, összesítésre kerültek. Az elkészült helyzetértékelés 2000. májusában került bemutatásra a kistérségi társulás közgyűlésén, kérve az abban megfogalmazottak véleményezését, esetleges pontosítását. A közgyűlés döntött arról is, hogy a végleges dokumentum
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 75 Koncepció elfogadásával egy e célra létrehozott, a három mikrotérség képviselőiből álló bizottságot hatalmaz fel. Ezt követően az egyes mikrotérségek is véleményezték a helyzetértékelést, illetve a megfogalmazott főbb fejlődési irányokat, melyet 2000. júniusában a végleges dokumentum elkészítése követett. A program stratégiai célként a turizmusfejlesztést, a vállalkozásfejlesztést, az infrastruktúra-fejlesztést, az intézményfejlesztést, a mezőgazdaság fejlesztését, valamint a humán erőforrások fejlesztését határozta meg. A kistérségi programozás fontos mérföldkövet jelentett a 77 települést érintő, átfogó és komplex fejlesztési célok kialakításában, illetve összefogásában. A Kaposvári Többcélú Kistérségi Társulás 2004-ben döntött egy, a Kaposvári kistérségre vonatkozó területfejlesztési koncepció, valamint operatív program kidolgozásáról. A munka 2005. elején kezdődött, amely során kiemelt figyelmet kapott a minél szélesebb körű társadalmi egyeztetés követelménye. A társadalmi egyeztetések lefolytatása után, a javasolt módosítások elvégzésével a koncepció és program jelenlegi, végleges változata 2005. augusztus 12-én készült el, melynek elfogadása a 2005. szeptember elején tartott társulási ülésen történt meg. A program tartalmazza a kistérség összes települési önkormányzatának, illetve több mint 40 helyben működő vállalkozásának a projekt ötleteit megvalósítási időszakkal és forrásigénnyel megjelölve.
3.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere
A területfejlesztés és a területrendezés fogalmát A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 5. §-a határozza meg. A rendelkezés értelmében a területfejlesztés az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása, továbbá rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. A területfejlesztés célja: - az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása, - a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti – az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló – jelentős különbségek
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 76 Koncepció
mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében, - az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése, - valamint a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.
A területfejlesztés egy olyan komplex, sokszereplős folyamat, amely csak akkor lehet sikeres, hatékony, ha jelentős és sokoldalú támogatottságot élvez, ha a központi kormányzaton és a különböző területi, települési önkormányzatokon kívül aktívan részt vesznek benne a gazdaság szereplői, illetve képviselőik, különböző társadalmi-szakmai és civil szervezetek, sőt a helyi lakosok is. A területfejlesztésnek olyan intézményrendszert kell tehát létrehoznia kistérségi szinten is, amely biztosítja a szükséges szereplők aktív részvételét, folyamatosan bővíti a résztvevő partnerek körét, továbbá biztosítja számukra kapcsolattartás és véleménynyilvánító- és formáló egyeztetések lehetőségét. Csak ezen intézményrendszer létrehozása után válik lehetségessé a területfejlesztés forrás- és eszközrendszerének hatékony felhasználása, működtetése. A területfejlesztés eszközei közül a területi tervezés, a területi fejlesztési menedzsment, a területi információs rendszer együttese a leendő intézményrendszer működésének olyan alappillérei, amelyek nem nélkülözhetők, s hiányuk esetén a források optimális és eredményes felhasználása sem lehetséges. A térségi területfejlesztést szolgáló eszköz- és intézményrendszer már ma is megteremhető alapja a professzionális menedzsment, az együttműködésre és koordinációra alkalmas kistérségi irodahálózat. A megvalósítása éppen csak elkezdődött, de szükségességét mindenki elismeri. A koncepciókban és programokban elfogadottakat csak egy rugalmas, hivatásos, önkormányzati-társulási alapon működő, szakmai kérdésekben részbeni önállósággal is rendelkező tervező, fejlesztő, menedzser irodahálózat viheti sikerre.
A kistérségi program az Európai Unióban alkalmazott, valamint a hazai regionális politika gyakorlatának is megfelelő legfontosabb alapelveket követi. Olyan programokat próbál felvázolni, amelyek lehetőséget kívánnak adni a területfejlesztési szereplőknek önálló mozgásterük kihasználására (szubszidiaritás), feltételezik a hatáskörök decentralizációját, erőteljesen ösztönzik a közreműködő szervezetek összetételében, működésében, a szereplők kapcsolatrendszereiben érvényesíteni kívánt partnerséget, illetve a tervezés és megvalósítás nyilvánosságát, demokratizmusát, valamint követik a fenntartható fejlődés elvét. A program alapvetően az önerőre támaszkodó területi fejlődést támogatja, ami megvalósíthatatlan a kistérségi fejlesztési
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 77 Koncepció társulás, a helyi szervezetek, helyi önkormányzatok, gazdasági szereplők, civil szervezetek és a lakosság aktív közreműködése nélkül. A program elő kívánja segíteni az újdonságok gyorsabb beáramlását a gazdaságba, javítva a szereplők adaptivitását, ezért az innováció orientált területi tervezés elemeit is felhasználja. Végezetül alkalmazza azokat a technikákat, melyek a gazdaság belső struktúrájának átalakítását kívánják előmozdítani, építkezve a szerkezetváltást célul kitűző területi tervezés eredményeire. A koncepció kibontásának, a stratégiai és az operatív programok megtervezésének és gyakorlati megvalósításának a folyamatában természetesen a tennivalók konkrét feladatok formájában fogalmazódnak meg. Ennek érdekében kísérletet kell tenni annak meghatározására, hogy hol, mi, mennyi, illetve milyen szereplőkkel valósuljon meg. A helyzetértékelés alapján először az ezt meghatározó alapvető keretek kerülnek összefoglalásra, majd ez alapján kijelölésre kerülnek a térség fő fejlődési irányai, illetve prioritásai.
A területfejlesztés forrásainak elemzése
Az önkormányzatok számára a fejlesztéshez szükséges források megteremtése a legnehezebb feladat. Belső felhalmozási és fejlesztési források hiányában főként a központi vagy a decentralizált pályázati támogatások jelenthetnek olyan anyagi mozgásteret, amelyek révén a települési feladatellátás infrastrukturális feltételeit biztosítani, illetve javítani lehet. Ebben segíthetnek a pályázatok, amelyek nagyobb volumenű fejlesztések esetén – nem egyszer több település összefogásával – állami céltámogatások és/vagy európai uniós források elnyerésével, kisebb volumenű fejlesztések esetén pedig a Megyei Területfejlesztési Tanács decentralizált forrásai megszerzésével valósíthatók meg. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megjelent pályázati lehetőségek révén a Kaposvári kistérség összesen 4,34 milliárd forint vissza nem térítendő Európai Uniós támogatásban részesült. A megvalósult projektek között a gazdaságfejlesztési (Gazdasági Versenyképesség OP), valamint az agrár és vidékfejlesztési beavatkozások (Agrár és Vidékfejlesztés OP) dominanciája volt jellemző.
Európai Uniós támogatások 2004-2011 évben a Kaposvári kistérségben
Támogatott Megítélt Támogatott Megítélt Támogatott Megítélt projektek támogatás projektek támogatás projektek támogatás Fejlesztési cél 2004-2006 (Mrd. Ft) 2007-2011 (Mrd. Ft) 2004-2011 (Mrd. Ft) (db) 2004-2006 (db) 2007-2011 (db) 2004-2011 Gazdaságfejlesztés 70 0,61 237 6,05 307 6,66 Humán fejlesztés 42 3 114 23,19 156 26,19 Környezetfejlesztés 2 0,6 50 8,47 52 9,07 Közigazgatás- 0 0 1 0,04 1 0,04
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 78 Koncepció fejlesztés Közlekedésfejlesztés 0 0 6 9,26 6 9,26 Településfejlesztés 0 0 1 1,1 1 1,1 Turizmusfejlesztés 1 0,13 7 2,94 8 3,07 Összesen 115 4,34 416 51,05 531 55,39 Forrás: http://www.nfu.hu/terkepter
A 2007-2013 közötti költségvetési időszak 2011.08.31-ig felmért adatai alapján a kistérség hét Operatív Program keretében 51,05 milliárd forint összegű támogatás nyert el.
4. A Kaposvári kistérség stratégiai elemzése (SWOT)
A SWOT analízis a fejlesztéseket meghatározó kedvező és kedvezőtlen tényezők minőségi állapotának meghatározására szolgál. A térségi fejlesztési politikának alapvetően ezen fejlődést befolyásoló tényezőkre kell hatnia, építeni a kistérség komparatív előnyeire, erősíteni a gyenge elemeket, kihasználni a lehetőségeket és számításba venni, illetve lehetőség szerint közömbösíteni a társadalmi-gazdasági folyamatokat kedvezőtlen irányba terelő veszélyeket.
A koncepció nem csupán az aktuális állapot statikus rögzítését jelenti, hanem egyben a fejlesztéseket determináló kedvező és kedvezőtlen tényezők minőségi állapotának meghatározására is szolgál. A térségi fejlesztési politikának alapvetően ezen fejlődést befolyásoló tényezőkre kell hatnia, építeni a kistérség komparatív előnyeire, erősíteni a gyenge elemeket, kihasználni a lehetőségeket és számításba venni, illetve lehetőség szerint közömbösíteni a társadalmi-gazdasági folyamatokat kedvezőtlen irányba terelő veszélyeket.
Erősségek Þ Értékes ökopotenciál áll rendelkezésre. Adottak a hal-, vad-, fa- és gyógynövény- gazdálkodás feltételei. Þ A megyeszékhely térségi központ-jellege, kiemelkedő oktatási-kulturális funkciók Þ Kaposvári Egyetem kutatási-fejlesztési szerepe Þ Rendelkezésre álló helyi munkaerő Þ Taszári repülőtér polgári célú hasznosítása Þ Kedvező adottságokra építhető idegenforgalmi fejlesztések
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 79 Koncepció
Þ Egyedülálló és változatos táji-természeti adottságok Þ Termálvíz-kincs a kistérség jelentős része alatt Þ A kiemelt idegenforgalmi területekhez viszonyított alacsonyabb árszínvonal Þ Kiépült infrastruktúra a településeken
Gyengeségek Þ A kistérség gazdasági-társadalmi fejlettséget mérő mutatói Kaposvár nélkül az országos átlag alattiak Þ A gazdaság minden szektorát a gyenge tőkekoncentráció, a tőkehiányos gazdálkodás, valamint az innovációs fogadóképesség alacsony szintje jellemzi Þ Hazai és külföldi tőke csekély érdeklődése Þ Korszerű technológiák hiánya Þ Iskolázatlanok, illetve a munkaerőpiacon nehezen értékesíthető szakmával rendelkezők nagy aránya Þ A képezhető munkaerő nem megfelelő szemlélete Þ A tőkeszegény vállalkozások nem képesek fejlesztésekre, így munkahelyteremtésre sem Þ Alacsony térségi bérszínvonal Þ Turisztikai vonzerők nem megfelelő kihasználtsága Þ Aprófalvas településhálózat Þ Települési önkormányzatok anyagi forrásainak szűkössége Þ Összekötő és átkötő utak hiánya, rossz állapotú közlekedési infrastruktúra Þ A megyeszékhelyen is kevés a munkahely, a kistelepüléseken ez hatványozottan probléma
Lehetőségek Þ A felsőoktatás alkalmassá tehető a térség innovációs potenciáljának erősítésére, a K+F szféra jelentős fejlesztése esetén növelhető a gazdaság versenyképessége Þ Egymáshoz jól illeszthető gazdasági ágak komplex fejlesztése a természeti erőforrásokhoz igazodva Þ A közlekedési hálózat fejlesztésével, és a taszári reptér kihasználásával
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 80 Koncepció
logisztikai központ kialakítása Þ Befektetés-ösztönző kistérségi gazdasági környezet kialakítása Þ Munkahelyteremtő támogatások, ágazati támogatások jobb kihasználása Þ Emberi erőforrások fejlesztése a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően Þ Táji-természeti adottságok hatékonyabb kihasználása, az ökogazdálkodás irányába való elmozdulás Þ Idegenforgalmi lehetőségek hatékonyabb kihasználása
Veszélyek Þ Kedvezőtlen demográfiai folyamatok eredményeként az elöregedés és a gazdasági aktivitás csökkenése. Þ A befektetési kedv csökkenése miatt a helyi gazdaság hanyatlása Þ Folytatódik az aprófalvas, elmaradott periférikus térségek leszakadása Þ A szervező erő nélkül maradt mezőgazdaság helyzete tovább romlik Þ A települési önállóság túlzott hangsúlyozása gátja lehet a térségi együttműködés- nek, az ésszerű partneri kapcsolatok hiánya az erőforrások szétforgácsolását kényszeríti ki, nem érvényesül megfelelően a koncentráció elve Þ A települési önkormányzatok forráshiánya következtében az épített környezet állagának romlása Þ Egyes településeken a munkanélküliség magas szintjének állandósulása
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 81 Program
Program
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 82 Program
STRATÉGIAI PROGRAM
A stratégiai program célja kettős, egyrészt meghatározza azon fejlesztési célrendszereket, amelyek révén megvalósítható a jövőkép, illetve a fejlesztési prioritások, másrészt pedig vizsgálja az egyes célok a térség szereplői által történő megvalósíthatóságát, illetve a megvalósítás feltételeit. A célok szükségszerűen részcélokra bomlanak fel. A stratégiai program tartalmát a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Kormány rendelet az alábbi pontokban foglalja össze: - közép-, illetve rövid távú célpiramis kialakítása, a végrehajtandó közép- és rövid távú feladatok meghatározása, rangsorolása; - a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése, a megvalósítás mechanizmusának bemutatása; - a fejlesztéshez szükséges lehetséges források feltárása, a finanszírozás átfogó rendszerének kialakítása; - a program és alprogramok eredményessége kritériumainak, illetve mutatóinak meghatározása, a társadalmi, gazdasági és környezeti beavatkozások hatásainak bemutatása; - a program végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; - a program egészének, illetve az egyes részprogramoknak végrehajtásáért felelős operatív szervezetek megjelölése; - a fejlesztési programok megvalósítását, a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követését, hatékonyságelemzését és a források felhasználását követő monitoring rendszer meghatározása.
A stratégiai program általános céljai annak megfogalmazását jelentik, hogy a kistérség egészének fejlődése szempontjából a programnak mi a jelentősége, a megvalósítása miért célja a kistérségnek. Az általános céloknak feleltethetők meg a várható hatások, melyeket a tervezett program megvalósítása kistérségi szinten eredményez. A közvetlen célok a program megvalósítása során – a program leírásában részletezett és a meghatározott célcsoportot érintő – tevékenységek konkrét céljai. A közvetlen célok megvalósítása révén a célcsoport számára keletkező hozzáadott érték tekinthető a program eredményének.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 83 Program
Horizontális szempontok
A horizontális szempontok tartalmazzák mindazokat a fejlesztési irányelveket, amelyek jelen koncepció prioritásainak és intézkedéseinek összeállítása, illetve végrehajtása során feltétlenül szükséges, hogy érvényesüljenek.
Fenntarthatóság
A fenntartható fejlődés célja, hogy a gazdasági fejlesztések oly módon valósuljanak meg, hogy azok biztosítsák a környezeti értékek maximális védelmét, a természeti erőforrások megőrzését, és figyelembe vegyék a társadalom érdekeit. A fenntartható fejlődésnek ezért három, egyenrangú pillére a gazdaság, a társadalom és a környezet harmonikus fejlesztése. Mindez jelenti a rendelkezésre álló erőforrások jövőorientált, hatékony felhasználását, ugyanakkor a megvalósításra kerülő projektek hosszú távú, a költségvetés forrásait kímélő, költséghatékony működtetését is. A regionális fejlesztéspolitika támogatja mindazon prioritást élvező szektorokba történő beavatkozásokat, melyek célja, hogy a gazdasági szektorok terheit környezetvédelmi szempontból fenntartható irányba vezesse. A fenntarthatóság ugyanakkor a biztonság integrált felfogásán alapul, amelyben kifejezésre jut a jelen értékeinek megőrzése, az írott és íratlan demokratikus elvek és jogok tiszteletben tartása és a fenyegető kockázati tényezők mérséklése is. A gazdaság fejlesztése során a fenntarthatóságot biztosítja a barnamezős beruházások előnyben részesítése, az információs kommunikációs technológia elterjesztése, alkalmazása, infrastruktúrájának és tartalmának fejlesztése a hozzáférés széleskörű biztosítása által. A stratégia keretében meghatározott célok elérését szolgáló beavatkozások rendszere úgy kell hogy kialakításra kerüljön, hogy a beavatkozások megvalósulása a lehető legnagyobb mértékben elősegítse a térség környezeti-, gazdasági-, társadalmi szempontból hosszú távon fenntartható fejlődését. A fejlesztések tervezése és végrehajtása során felmérjük és lehetőség szerint csökkentjük a társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatok fenntarthatóságát veszélyeztető külső és belső kockázatokat. A gazdaságfejlesztés keretében megfogalmazott fejlesztési célkitűzések direkt módon hivatottak a környezeti szempontok integrált érvényesítését, a környezettudatos innovatív fejlesztések támogatását, a fenntartható fejlődés biztosítását szolgálni. Ezzel lehetőség nyílik a kistérség társadalmi-gazdasági fenntarthatóságának megteremtésére. A fejlesztések során minimalizálni kell a turizmus által okozott környezeti terhelést, figyelembe kell venni az adott terület ökológiai rendszereinek eltartó képességét, valamint az élhető környezeti állapot, a természeti és épített környezeti értékek, illetve a kulturális örökség megőrizhetőségét, állapotának javíthatóságát. A fenntartható fejlődés elve a környezeti biztonság és a környezettudatosság mellett hozzájárul a sajátos településhálózat fenntarthatóságához, annak fejlesztése és újrastrukturálása révén, ezáltal csökkenti a kistelepülések jövőjét veszélyeztető elvándorlás mértékét. Az innováció és minőség támogatása a termelés területén, valamint a humán erőforrások fejlesztése a fenntarthatóság kulcsfontosságú aspektusát jelentik.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 84 Program
A közlekedés fejlesztésénél előnyben kell részesíteni a közösségi közlekedés szolgáltatási színvonalát javító fejlesztéseket. Ezzel biztosítható a gépjárművel nem rendelkezők esélyegyenlősége. Bár a regionális közúthálózat fejlesztése önmagában nem járul hozzá a környezet megóvásához, az új útszakaszok megépítése összességében az úthosszak rövidülését eredményezi, aminek következtében a fejlesztések környezetterhelési szempontból is előnyösnek bizonyulnak. Fontos az élhető városi környezet megteremtéséhez, hogy az egyéni gépjármű közlekedéssel szemben előnyt élvezzenek a közforgalmú közlekedés járművei, hiszen ennek a közlekedési módnak mind gazdasági hatékonysága, mind fajlagos környezetterhelése jóval kedvezőbb.
Esélyegyenlőség
A 1083/2006 EK rendelet IV. fejezete 16. cikke biztosítja a nők és férfiak közötti egyenlőségnek, valamint a nemek közötti esélyegyenlőség elve érvényesülésének elősegítését a fejlesztési tervek tervezésének, végrehajtásának, nyomon követésének, és értékelésének különböző szakaszai során. A térség fejlesztését elősegítő regionális operatív program biztosítja a megfelelést a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, koron vagy szexuális irányultságon alapuló bármilyen megkülönböztetés megakadályozására, különösen az alapokhoz való hozzáférés tekintetében. Figyelmet kell fordítani továbbá a megváltozott munkaképességű emberek, a gyermekek társadalmi esélyegyenlőségének horizontális érvényesítésére is. A fenti elvek érvényesülésével járó jelentős mértékű társadalmi és gazdasági előnyöket jelentő változás csak akkor érhető el, ha mindezen elvek a fejlesztéspolitika összes területén, átfogóan betartásra és ösztönzésre kerülnek. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kiemelt figyelmet kell fordítani a regionális különbségek kiegyenlítésére, vagyis hogy az érintett társadalmi csoportok életesélyeit ne befolyásolja az, hogy az ország mely területén élnek. A horizontális szempontok figyelembevétele azt jelenti, hogy az operatív program, illetve prioritási tengelyeinek, műveleteinek tervezése, megvalósítása, értékelése és nyomon követése folyamán különös figyelmet kell fordítani az esélyegyenlőség szempontjaira, és biztosítani kell azok tényleges érvényesülését. A nemek közti egyenlőség szempontjait szem előtt tartva aktívan támogatni kell azon intézkedéseket, amelyek segítenek fölszámolni a nőket vagy a férfiakat érintő egyenlőtlenséget a társadalmi élet valamennyi területén, beleértve a foglalkoztatást, a képzést, a gazdasági életet, a közéletet, a javakhoz és szolgáltatásokhoz (pl. egészségügy, közlekedés) való hozzáférést is. A romák társadalmi integrációjának elősegítése érdekében érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód, a szegregáció felszámolása, a komplexitás, az integráció, a pozitív megkülönböztetés, a kulturális identitás megőrzése, a társadalmi tolerancia, a modernizáció, valamint a szociális és etnikai dimenzió szétválasztásának elveit. Kiemelt figyelmet kell fordítani a romák és a roma közösségek összetett hátrányainak enyhítésére, integrációjuk elősegítésére nem egyszeri akciókkal, hanem komplex társadalom- és gazdaságpolitikai beavatkozásokkal.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 85 Program
A projektkiválasztás során előre meghatározott kritériumok alapján vizsgálni kell, hogy a tervezett fejlesztés csökkenti-e a romák kirekesztettségét, valamint biztosítja-e a romák egyenlő hozzáférését a forrásokhoz. A fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok ne fokozzák a romákkal szembeni előítéletet. A fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége érdekében figyelembe kell venni a „semmit rólunk, nélkülünk”, az egyenlő esélyű hozzáférés, az egyetemes tervezés, az integráció, a mainstreaming, az egyenlő bánásmód és az előnyben részesítés kötelezettsége, valamint a szubszidiaritás elveit. Minden fejlesztés az akadálymentesítés szempontjait figyelembe véve kell megvalósítani, ezáltal biztosítva a minél szélesebb körű hozzáférést. Azért, hogy a fejlesztéspolitika a jövő generációk erőforrásaira is a legnagyobb mértékben építhessen a gyermek politika érvényesítése során figyelembe veendő elvek: gyermeki jogok érvényesítése, a szubszidiaritás, az egyenlő esélyű hozzáférés, a részvétel, a komplexitás, az integrált megközelítés, a stratégiai szemlélet, a prevenció önkéntesség.
1. Hosszú távú területfejlesztési alapcél
A programkidolgozás során a problémák különböző szintű okok és hatások láncolataként való vizsgálata fokozottan előtérbe lett helyezve. Erőteljes volt törekvés a különböző gyengeségek közti kapcsolatok feltárására és azok integrált problémaként való kezelésére. Kiemelten fontos szempontként került figyelembe vételre, hogy mind a „soft” (humán erőforrás jellegű fejlesztések), mind pedig a „hard” (beruházási és infrastrukturális jellegű fejlesztések) tényezők megfelelően, egymással egyensúlyban érintve legyenek. A programozás minden fázisában kiemelt szerepet kapott a helyi emberek és a helyi szervezetek minél szélesebb körű bevonása. A területfejlesztési programnak a kistérség fenntartható fejlődését kell szolgálnia. A program során csak olyan fejlesztési folyamatok prognosztizálására kerülhet sor, amelyek végrehajtása során elsődleges szempont a természeti környezet megóvása, illetve a terület adottságaival való összhang. Szükséges, hogy a program erősítse tovább a kistérségben beindult helyi térségfejlesztő kezdeményezéseket, érvényesüljön a szubszidiaritás, a partnerség és a programozás elve. Cél, hogy a program eredményeként javuljon a kistérség versenyképessége, továbbá diverzifikált fejlesztés valósuljon meg. A fenti elvek figyelembe vételével a Kaposvári kistérség területfejlesztési stratégiájának általános célkitűzéseként a javuló életminőség került meghatározásra.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 86 Program
2. Általános célok
2.1. A kistérségben élők életminőségének, életkörülményeinek javítása
A területfejlesztési program legfontosabb általános célkitűzése – a hosszú távú területfejlesztési alapcéllal összhangban – a kistérségben élők életminőségének javítása. Ezen folyamat természetesen függ a népesség jövedelmének szintjétől, és még számos más körülménytől, mint például a környezet állapota, a közszolgáltatások minőségi szintje, továbbá az is, hogy a fejlesztéspolitika mennyire sikeresen éri el az egyes településeket és a társadalom különböző csoportjait. A lakosság életkörülményeinek javítását célzó programok segítségével csökkenthető a térség gazdasági és társadalmi elmaradottsága. Ezen cél megvalósulása érdekében kiemelten támogatandóak a foglalkoztatottság emelése és a munkanélküliség csökkentése, a gyenge infrastrukturális ellátottság javítása, a helyi lakosságnak magasabb jövedelem megszerzésének biztosítása, az idegenforgalmi kínálati elemek bővítése, programcsomagokba szervezett értékesítés, továbbá a humán-erőforrás képzését szolgáló programok.
2.2. A térségen belüli jelentős területi különbségek csökkentése
A Kaposvári kistérségben az egyes települések között jelentős eltérések mutatkoznak, melyek a koncepcióban is megjelentek. A megyei jogú város, illetve annak a közvetlen vonzáskörzetében elhelyezkedő települések lényegesen kedvezőbb gazdasági mutatókkal rendelkeznek, mint a perifériákon elhelyezkedő kistelepülések, leghátrányosabb helyzetben azonban a zsáktelepülések vannak. Ezen területi különbségek mérséklése, illetve a hátrányos helyzetű települések élhetőbbé tétele a program egyik elsőrendű feladata.
2.3. A térségi gazdaság modernizációja
A gazdaság fejlődése elsőrendűen a működő tőke piac által vezérelt – de tudatos munkával, ráhatással alakítható, terelhető – mozgástól függ, az üzleti szféra belső folyamatai, amelyek a külső szereplők által nem helyettesíthetők, de bizonyos hatókörön belül befolyásolhatók, alakíthatók, ösztönözhetők. A területfejlesztési politika funkciója ezen téren a gazdasággal összefüggő térségi érdekek érvényesítése, azaz: - a helyi munkamegosztás és kapcsolatrendszer kialakulása, komplex és diverzifikált, a térség erőforrásaira építő és a komparatív előnyeit optimálisan hasznosító gazdasági bázis létesítése, a térségi gazdasági és piaci viszonyok kibontakozása,
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 87 Program
- a helyi piaci szereplők versenyképességének erősítése, ezáltal a jövedelemtermelő képességük erősítése, az optimális erőforrás-gazdálkodás biztosítás és a helyi gazdaság növekedésének elősegítése, - a közösségi és egyéni jövedelemforrások gyarapítása révén a népesség életminőségének javítása, - a térség, a települések népességének hatékony foglalkoztatása.
A versenyképes, minőségi termelés alapvető feltétele a folyamatos technikai-technológiai korszerűsítés. Ezen célkitűzés keretében kiemeltem támogatandóak a versenyképesség növelését, illetve a kistérség termékeinek piacképességét javító programok. A tudásigényes ipari ágazatok perspektivikus piaccal rendelkeznek, versenyképes termékeket eredményeznek. Ennek megteremtését a szellemi potenciált és a gazdaságot – ezen belül elsősorban a korszerű feldolgozóipart – szervesen összekapcsoló intézmények létrehozásával lehet elősegíteni. Az exportképesség fokozása a hagyományos gazdasági bázisnál is elsőrendű feladat. Általános feladat a meglévő és fejlődőképes vállalkozások fejlesztésének támogatása, hiszen a modern gazdasági szerkezet létrejötte döntően a kis- és középvállalkozások továbbfejlődésén múlik. A gazdasági szervezetek működése általában három stratégiailag fontos ponton hiányos. Az egyik a szűkebben vett innovációs rendszer (a gyártmány- és gyártásfejlesztés, és a háttérben szükséges K+F tevékenység), a másik a gazdasági koordinációs, menedzsment és marketing feladatokat ellátó piaci szervezet, a harmadik pedig tőkeszegénység és a finanszírozási rendszer elégtelensége. A kis- és középvállalkozásokon nyugvó szervezet hosszabb távon üzleti-gazdasági szolgáltatások formájában veszi (majd) ezeket igénybe. Ma még ezek a pontok elsőrendű területfejlesztési beavatkozási területeknek tekinthetők
2.4. Információs társadalom követelményeinek való megfelelés
Ezen alprogramban a területfejlesztési részvétel az alábbi öt meghatározó elemhez kötődően valósítható meg: - a közfigyelem ráirányítása az információs társadalom előnyeire, hasznaira és széleskörű felkészítés az infokommunikáció vívmányainak befogadására, - az informatika, kommunikáció és adatátvitel műszaki-infrastrukturális feltételeinek fejlesztése, - az információs társadalom oktatási, képzési és K+F feltételrendszerének kiépítése, - a közigazgatás elektronikus alapokra helyezése (digitális és on-line közigazgatás), - a tudásalapú gazdaság fejlődésének támogatása (elektronikus kereskedelem, tartalomipar, távmunka, stb.).
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 88 Program
Annak érdekében, hogy információs társadalom rendszerszerűen kiépüljön a térségben szükséges, hogy átfogó és egységes stratégia mentén történjenek a fejlesztések, melyeket indokolt esetben a területfejlesztés eszközrendszere is támogathat. Az információs társadalom vívmányainak hatékony átvétele feltételezi, hogy biztosítva legyen az információs társadalom fejlesztési stratégia végrehajtásának kistérségi szintű koordinációja, biztosítva legyenek ezen a területen a hatékony forrásbevonás intézményi feltételei, továbbá az információs társadalom fejlesztésének széles spektrumában olyan programok és projektek kerüljenek meghatározásra és végrehajtásra, melyek területfejlesztési eszközök részvételét igénylik.
2.5. Környezetfejlesztés
Sajnálatos módon a fenntarthatóság elveit nélkülöző gazdálkodás következményei egyre gyakrabban okoznak maradandó károkat a régióban és a Kaposvári kistérségben egyaránt. A tiszta, egészséges környezet megfizethetetlen érték, megóvása és védelme az a közös érdek, amelynek elérése érdekében komplex összefogáson alapuló fellépés szükséges. A környezetgazdálkodás nem képzelhető el a térség szereplőinek aktív részvétele nélkül. A területfejlesztés szerepvállalása környezetvédelmi célú beruházásokban elsősorban a kiemelten kezelendő kommunális folyékony- és szilárdhulladék gyűjtésében, kezelésében és elhelyezésében jelenik meg programfeladatként. Annak figyelembevételével, hogy a kistérségben a települések, illetve a lakosság összessége a legjelentősebb hulladéktermelő, tekintettel továbbá a hulladékgazdálkodás térségi összefüggéseire és a korábban vázolt gazdasági versenyképességi és életminőségi okokra, a térség kommunális hulladékainak kezelése operatív szintű területfejlesztési beavatkozást igényel.
A kistérség vonatkozásában feltétlenül meg kell említeni a 2004. évben indult Kapos-menti Hulladékgazdálkodási Programot, amely Somogy, illetve Tolna megyék mintegy 165 települését foglalja magában, ezen belül a Kaposvári kistérség teljes területét. A program legfőbb előnye, hogy a hulladékgazdálkodási rendszert a környezetvédelmi, műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően korszerűsíti, a műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók rekultiválásával és a korszerűtlen gyűjtőjárművek lecserélésével csökkenthető a talaj, víz és a levegő szennyezése, a lerakásra kerülő hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szerves anyagok) mennyisége az EU követelményeknek megfelelően lecsökkenthető. A programmal hosszú távon, mintegy 15-20 éves távlatban kívánják megoldani az érintett települések környezetvédelmi normáknak megfelelő hulladékkezelési és hulladékgazdálkodási kötelezettségét, az európai uniós támogatási lehetőségek felhasználásával.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 89 Program
2.6 A kistérség területén található Vidékfejlesztési Egyesületek: 1. Zselici Lámpások Vidékfejlesztési Egyesület Helyi vidékfejlesztési stratégiájuk főbb célkitűzései: A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A ZSELICI Lámpások Cselekvő Program gazdasági diverzifikációját a „termékarc filozófia” települési, majd térségi kiterjesztésével, a „termékarcot” hordozó helyi mikro vállalkozások humánerőforrásainak és fizikai infrastruktúrájának fejlesztésével, a lakosság életminőségének javításával, a térségi turizmus helyzetbe hozásával, a turisztikai alapú gazdaságfejlesztéssel, az egymásra épülés és szinergia erősítésével, együttműködési hálózatok létrehozásával kívánjuk elérni. Szeretnénk, ha minden településnek jellemző terméke lenne. A stratégia célja nem egyszerűen az, hogy valamiféle értékes szigetet hozzon létre, öncélúan megőrizze elődeink életmintáját. A mélyebb és értékesebb célja az, hogy fenntartható, élhető globális világ egy helyi alternatíváját létrehozza, bemutassa, sőt, életmódját is ahhoz igazítsa. A célkitűzések megvalósítása kapcsán, a partnerségen alapuló LEADER megközelítést érvényesítjük, továbbá felkarolunk minden olyan helyi kezdeményezést, (önkormányzati, civil, vállalkozói) melynek pozitív hatása van településeinkre és biztosítja a fenntartható fejlődést. Főbb célkitűzések Az akciócsoport a településeinek fő fejlődési lehetőségét a turisztikában és vállalkozások fejlesztésében látja. Fontos a marketingtevékenység, hogy az elkészített terméket megtalálják a vásárlók. A helyi kultúra és a sport megőrzése fontos a településen élők számára, hogy meg tudják tartani a hagyományaikat. Rendezvényeinkkel a helyi termékeket és kultúrát emeljük magasabb szintre, hogy minél nagyobb célcsoporthoz elérjenek.
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia főbb célkitűzései: ▪ Termékarcú vállalkozások kialakítása és korszerűsítése
▪ Térségi turizmus fejlesztése
▪ Vidéki örökség, kulturális és sport értékek megőrzése
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A HVS felülvizsgálat indoka a helyi, hazai, és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatok, valamint a HVS végrehajtásának előrehaladása és a HVS által a felülvizsgálatig elért eredmények. A HVS felülvizsgálat célja, hogy az említett változásokra a HVS adekvát válaszokat tudjon adni. Tehát az új kihívásokra adandó új válaszokra, vagy a továbbra is fennálló problémákra való hangsúlyosabb odafigyelés a célja az intézkedések átfogalmazásának vagy újakkal való helyettesítésének és a hozzájuk kapcsolódó forrásallokáció felülvizsgálatának, átalakításának.
2. Észak-Kaposi Vidékfejlesztési Egyesület Helyi vidékfejlesztési stratégiájuk főbb célkitűzései: A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térség civilszervezetei, vállalkozói és önkormányzatai közötti együttműködés olyan szintjét érjük el, melynek következtében minél több egyéni és közösségi kezdeményezés valósul meg a térség gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében. A mikro vállalkozások infrastrukturális, technológiai és humánerőforrásának fejlesztésével, az életminőség javításával, a térség
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 90 Program turisztikai alapú gazdaságfejlesztésével, az épített és kulturális örökség megőrzésével elérendő célja az, hogy fenntartható, élhető globális világ egy helyi alternatíváját létrehozza, bemutassa, sőt, életmódját is ahhoz igazítsa. A célkitűzések megvalósítása kapcsán, a partnerségen alapuló LEADER megközelítést érvényesítjük, továbbá felkarolunk minden olyan helyi kezdeményezést, (önkormányzati, civil, vállalkozói) melynek pozitív hatása van településeinkre és biztosítja a fenntartható fejlődést.
Főbb célkitűzések A vállalkozások versenyképességének és technológiai fejlettségének növelése, humánerőforrás fejlesztése, ami által új munkahelyek jöhetnek létre, illetve munkahelyek maradhatnak meg. Olyan fejlesztések, melyek a lakosság információ ellátottságát, életkörülményeit, a területhez való kötődését segítik. Rendezvényekkel a hagyományok, a kultúra ápolását, a közösség fejlődését, a kreativitást kívánjuk magasabb szintre fejleszteni.
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia főbb célkitűzései: A térség gazdaság fejélesztése Versenyképes vállalkozások kialakításával, a piaci igényeknek megfelelő termékek létrehozásával és a helyi humánerő foglalkoztatásával növelni a foglalkoztatást és a térségben élők életszínvonalát.
Helyi turizmus ágazat fejlesztése A helyi turizmus ágazat fejlesztésénél elsősorban a szálláshely, a szálláshelyekhez kötődő szolgáltatások fejlesztése, a már meglévő turisztikai szálláshelyeket, szolgáltatásokat, a térség településeit bemutató és népszerűsítő kiadvány létrehozása a cél, melynek révén nő a térség ismertsége, az itt eltöltött vendégéjszakák száma, ezáltal a foglalkoztatás és bevétel növekedés érhető el. Helyi humánerőforrás fejlesztése A fő célkitűzés magába foglalja a foglalkoztathatóság esélyeit növelő szolgáltatások és alternatív képzési módok, a társadalmi és kulturális felzárkóztatás támogatását, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának támogatását. Életminőség javítás, közösségi fejlesztés Az életminőség javítás, közösségi fejlesztés fő célkitűzés magába foglalja a közösség építő rendezvényeket, a közösség építés külső helyszíneinek és kiszolgáló egységeinek kialakítását és a tárgyi feltételek biztosítását, a helyi kulturális és építészeti értékek megőrzését és bemutathatóvá tételét, az élhetőbb környezet kialakítását és a civilszervezetek fejlesztését is. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A felülvizsgálat oka: a helyi, hazai és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett folyamatok, valamint a HVS végrehajtásának előrehaladása és a HVS által már
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 91 Program elért eredmények. Célja, hogy a fenti problémákra, változásokra a HVS adekvát válaszokat tudjon adni. Még pontosabban meghatározott célok és az elérésükhöz szükséges forrásallokáció összehangolása.
3. Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Helyi vidékfejlesztési stratégiájuk főbb célkitűzései:
A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A térségen belül a helyi gazdasági és társadalmi szereplők között valós és előrevivő párbeszéd alakult ki, amelynek köszönhetően a térség megfogalmazta és széles körben elfogadta a számára legkedvezőbb fejlődési lehetőségeket, valamint megtette az első lépéseket azok megvalósítása érdekében. A térség közösségei a kialakított közösségi terek és a célzott közösségi programok hatásai révén megerősödtek, képessé váltak a határozott érdek artikulációra és beépültek a döntéshozatali rendszerekbe, így jelentős érdekérvényesítő képességre tettek szert. A közösségek a nemzetközi kapcsolatok terén is hasznos együttműködéseket építettek ki, elsősorban a természetvédelem, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a helyi élelmiszer termékek kifejlesztése, a kulturális örökség megőrzés és hasznosítás, valamint a turizmus területén. A térség lakosságában tudatosodtak a helyi természeti erőforrásokkal kapcsolatos problémák – így főként a talaj, a vízkincs, a biodiverzitás és a táj degradációja – amelynek következtében teret nyert ezek védelme, fejlesztése és fenntartható használati módjai. A Koppányvölgyben folyó sikeres tájrehabilitáció és a kapcsolódó tudományos monitoring új idegenforgalmi vonzerőt is jelent. A térség közösségei ráébredtek, hogy egyes belső erőforrásaik hasznosítását rövidebb, vagy hosszabb távon külső befektetők könnyűszerrel kisajátíthatják, ezért összefogtak annak érdekében, hogy ezeket az erőforrásokat – különösen a helyben képződő és megtermelt biomasszát és extenzív módszerekkel megtermelt élelmiszert – a helyi népesség jóléte szempontjából legelőnyösebb formában, helyi magán, vagy köztulajdonra építve, fenntartható módon, más helyi folyamatokkal együttműködve lehessen kihasználni. A térség nagy lépéseket tett meg a fosszilis energiahordozóktól való függetlenedés útján, referencia projektekkel mutatta meg a lakossági (háztartási), termelői és közösségi megújuló energia hasznosítás legcélszerűbb módjait és kidolgozta a teljes függetlenedés helyi stratégiáját.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 92 Program
Hasonló eredményeket mutat a térség az élelmiszer ellátás biztonsága (önrendelkezés) területén is. A régebben jellemző, iparszerű növénytermesztéssel szemben a mezőgazdasági termelés nagy mértékben diverzifikálódott, számos új, helyi élelmiszer és egyéb terméket állít elő, amelyeket elsősorban a helyi fogyasztás – helyi közétkeztetés, piacok, boltok – használ fel de a kaposvári, siófoki városi ellátást is segítik. Ezek a helyi termelési – fogyasztási rendszerek főként egyéni és családi gazdálkodók, kis és közepes méretű gazdaságok által, nagyobb hozzáadott értékű és feldolgozottsági fokú, helyi alapanyagból előálított árukra éépülnek. Résztvevői termőterületre vetített fajlagos foglalkoztatásban megelőzik az iparszerű nagyüzemeket. Ez a diverzifikált, változatos, helyi vállalkozásokra és háztáji integrációkra épülő agrárium sikerrel alkalmazkodik a klímaváltozás hatásaihoz is. A háttértelepüléseken az idegenforgalom fenntartható formái nyertek teret, így a fenntartható vidéki életformát (gazdálkodás, öko-épatészet, megújuló energia hasznosítás), a helyi természeti és kulturális örökséget bemutató turisztikai szolgáltatások. A Balaton parton az elavult és a tömegturizmus igényeire szabott épített környezet fokozatos átalakítása mellett a belföldi vendégekre szabott új, elsősorban az ifjúsági és a gasztronómiai turizmus terén kifejlesztett szolgáltatásokkal sikerült a turisztikai szezon hosszabbodását elérni. A térség képesség vált a vidéki élet felértékelődésének kihasználására, fenntartható öko- szociális fejlődési lehetőségeit nem rontotta nagybefektetői érdekeket szolgáló meggondolatlan és aránytalan infrastrukturális, ipari, vagy idegenforgalmi fejlesztésekkel, iskoláit és egyéb közintézményeit fenntartotta és sokoldalúan továbbfejlesztette, így a tanult fiatalok helybentartása mellett képes volt jelentős számú, főként értelmiségi betelepedőt vonzani demográfiai problémáinak enyhítésére.
Főbb célkitűzések 1. a helyi gazdaság, különösen a mezőgazdaság diverzifikációjának elősegítése, a termelés társadalmi-, gazdasági és környezeti fenntarthatóságának megteremtése mellett a hozzáadott érték és a termékek feldolgozottsági fokának növelése; Jelenleg a térség gazdaságában a nagyüzemi növénytermesztésre épülő mezőgazdaság dominanciál, amely nem járul hozzá kellőképpen a helyi népesség jövedelemtermeléséhez, foglalkoztatásához (társadalmi fenntarthatósága kérdéses), gazdasági szempontból sem fenntartható (fosszilis függése és fogyasztási intenzitása miatt) és a természeti erőforrások folyamatos degradációját okozza. Ebben a célkitűzésben olyan intézkedések szerepelnek, amelyek ennek az egy lábon álló, fenntarthatatlan gazdasági szerkezetnek a pozitív irányú,
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 93 Program nem külső befektetői érdekeket szolgáló diverzifikációját teremtik meg nem csak az agráriumhoz, hanem más ágazatokhoz tartozó helyi vállalkozásokkal. 2. a fenntartható helyi élelmiszer önrendelkezés biztosítása biztonságos, helyi élelmiszer termékek fejlesztésével és helyi termelési és fogyasztási rendszerek létrehozásával, megerősítésével; A célkitűzésben olyan intézkedések kapnak helyet, amelyek a helyi élelmiszer termékek létrejöttét, a helyben történő értékesítésük segítését és a helyi közétkeztetési szolgáltatásokban való megjelenésüket teszik lehetővé. 3. a fosszilis energiahordozóktól való helyi függőség feloldása a megújuló energiaforrások fenntartható hasznosításának és az energiatakarékosság lakossági, vállalkozói és közösségi formáinak, rendszereinek kiépítésével; A célkitűzés olyan modell értékű, lakossági, háztartási környezetben, középületekben, közintézményekben és vállalkozásokban alkalmazható referencia megoldások létrejöttét segíti, amelyek széles körben alkalmazhatók. 4. a természeti erőforrások – víz, talaj, biodiverzitás, táj - állapotának megőrzése, fenntartható használatának megteremtése, különös tekintettel a klímaváltozás várható hatásaira való felkészülésre; Ez a célkitűzés természetvédelmi jellegű, víz és talajvédelmet, vízvisszatartást is szolgáló élőhely, ill. táj rehabilitációt célzó intézkedéseket tartalmaz, amelyek figyelembe veszik a klímaváltozás várható hatásait, különös tekintettel ezek idegenforgalmi, erdei iskolai, vagy más oktatási-képzési hasznosítási formáinak kiépítésére. 5. helyi természeti, történelmi és néprajzi örökség feltárása, megőrzése és fenntartható hasznosítása; Ez a célkitűzés prioritást ad az idegenforgalmi, vagy oktatás-képzési hasznosítást lehetővé tevő kulturális örökség megőrzési tevékenységeknek. 6. a népességfogyás mérséklése a fiatalok helyben tartásával és a bevándorlás, különösen az értelmiségiek betelepedésének elősegítésével; Itt olyan helyi szolgáltatások, tevékenységek beindítása és működtetése kap helyet, amelyek a helyi fiatalok és értelmiségiek számára vonzerőt, tartalmas szocializációs lehetőséget jelentenek (pl. képzőművészeti, zenei műhelyek, sportközösségek, stb), kiegészítve olyan intézkedésekkel, amelyek értelmiségiek, vagy helyi szolgáltatás hiányt kielégítő kézműves szakmával rendelkezők betelepedését segítik („Fészekprogram”).
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 94 Program
7. a szűk balatoni turisztikai szezon kibővítése és a háttértelepülések fenntartható idegenforgalmának kiépítése a szolgáltatások kínálatának és színvonalának fejlesztésével; Innovatív, fenntartható turisztikai szolgáltatások kifejlesztése és megerősítése. 8. a helyi közösségek megerősítése, a térségen belüli, hazai és európai kapcsolatok kiépítése, a hálózatosodás elősegítése, a térség érdek érvényesítő képességének fejlesztése; Ez a célkitűzés a helyi szereplők participációját, szemléletformálását elősegítő projekteket, térségen belüli, térségek közötti és európai közösségekkel történő együttműködést, tapasztalatcserét, hálózatok kialakítását és az azokban való részvételt segíti, különösen tekintettel a térség alapproblémáival összefüggő tárgykörökben (pl. természeti erőforrások pusztulásának megállítása, helyi termékek fejlesztése, stb). 9. a térség hátrányos helyzetű településeinek, mikrotérségeinek és társadalmi csoportjainak felzárkóztatása.
A célkitűzés a HACS területén kialakult belső perifériák (zsáktelepüléses mikrotérségek) és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatását szolgáló speciális intézkedéseket tartalmazza ( pl. helyi nők által működtetett kisbolt )
3. Közvetlen célok (prioritások)
3.1. Gazdaságfejlesztési program – ÚSZT Vállalkozásfejlesztési Program
A program általános célja a magas jövedelemképződést biztosító gazdasági szerkezet kialakítása, amely kis- és középvállalkozásokon keresztül biztosítja a térség hosszú távú és stabil foglalkoztatottságát. A helyi erőforrásokra és szellemi bázisra alapozva jön létre egy egészséges munkamegosztáson alapuló gazdasági tér. Nő a térség hozzáadott értékének az aránya a termelésben, és a szolgáltatások szerepe felértékelődik. A program megvalósításának eredményeként, a vállalkozások szerkezetében olyan változás jön létre, amely a kisvállalkozói kör szerepét növeli, javul a foglalkoztatási helyzet és emelkedik a térség jövedelemtermelő képessége. Ez a folyamat olyan hatást is kivált, amely a vállalkozások tőkeellátottságát javítja és a gazdasági együttműködések eredményként hatékonyabb gazdasági tér alakul ki.
3.2. Turizmusfejlesztési program – ÚSZT Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program
A turizmus jelentősége munkahelyteremtő és népességmegtartó hatásán túl bevételteremtő képességében rejlik. Az ágazat jelentősége azért nagy, mert ez a hatás nem csak a szállásadók és vendéglátóhelyek forgalmát növeli, hanem a kistérség vállalkozóinak széles rétegét érinti.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 95 Program
Ahhoz, hogy több látogató érkezzen a kistérségbe, és az ideérkezők minél több időt töltsenek itt, kiemelt fontosságú a kistérség infrastruktúrájának fejlesztése. Ami a szálláshelyeket illeti, elengedhetetlen a minőségi és mennyiségi fejlesztés, az első osztályú hotelek mellett természetesen szükség van panziókra és magánházakra is, hogy az ide látogató a turista ízlésének és tartózkodás céljának megfelelő szálláshelyet találjon. A kistérség rendelkezik megfelelő idegenforgalmi vonzerőkkel (termál- és gyógyfürdő, műemlék jellegű épületek), a turisztikai kínálati elemek azonban nem koncentráltan helyezkednek el, hanem az egész térséget átszövik, így a térség egyik gyenge pontja, hogy számos idegenforgalmi értékkel rendelkezik, de a kidolgozott programok hiányoznak. A kistérségben található kínálati elemekből komplex kínálati csomagot kell összeállítani, ezt sokkal sikeresebben lehet értékesíteni. A piacképes idegenforgalmi termékeknek megfelelő publicitást kell biztosítani, tudatosítani kell a potenciális belföldi és külföldi turistákkal, hogy a kistérség kiváló, egyedi adottságokkal, vendégszerető, fogadókész lakossággal rendelkezik.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 96 Program
3.3. Infrastruktúra-fejlesztési program – ÚSZT Közlekedésfejlesztési Program
A jelenlegi rossz állapotú úthálózat karbantartása, felújítása, új összekötő utak építése elengedhetetlenül szükséges a termelési feltételek javításához. Az úthálózat fejlesztése amellett, hogy bővíti a települések egyoldalú kapcsolatrendszerét (zsáktelepülések), bekapcsolja őket a „gazdasági vérkeringésbe” és a vállalkozások számára is kiküszöböli a kerülőutakat, csökkenti a szállítási költségeket és az elérési időt. Hasonlóan az úthálózathoz, az infrastruktúra-fejlesztés elengedhetetlen eleme a szennyvízkezelés és -elhelyezés kistérségi szintű megoldása. Hangsúlyt kell fektetni ugyanakkor a meglévő, de már elavult vagy elöregedett infrastruktúra fejlesztésére is. Napjainkra az információ minden vállalkozás számára gazdasági kérdéssé vált. Hatalmas értéket képvisel az információ és annak megszerzése, továbbítása. Az önmagában értéket jelentő információnak az idővel versenyezve, azzal fordított arányban növekszik értéke. Az informatikai rendszerek egyre növekvő mértékben járulnak hozzá a versenyelőnyök kihasználásához, így stratégiai beruházásoknak tekintendők. Egy térség gazdaságfejlesztésének szereplői, ezért azt várják, hogy olyan rendszereket ajánljanak nekik, melyek integrálva az új technológiákat – melyek piaci előnyöket, a gyorsaságot, a mindenkori rendelkezésre állást stb. – előnyöket biztosítanak az üzleti élet általuk képviselt szegmensén. Az infokommunikációs technológiák globális térhódítása és az azok bázisán létrejövő tudásalapú társadalom alapvetően új gazdasági és társadalmi folyamatokat indukál, melyekbe a kellő ütemű és intenzitású bekapcsolódás egy a jelenleginél innovatívabb fejlődési pálya lehetőségeit hordozza. Közismert, hogy az infokommunikációs szektor növekedési üteme messze meghaladja az általános gazdasági növekedést és különösen az erős szellemi potenciállal rendelkező térségekben alakulnak ki növekedési centrumai. A Kaposvári kistérségben a nagysebességű adatátviteli gerinchálózatok, mint alapinfrastruktúra viszonylagos jó kiépítettsége mellett a számítógép- ellátottság és az Internet használat kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Az informatikai infrastruktúra kistérségen belüli megoszlása erősen heterogén, a megyeszékhely ellenpontját az informatikai infrastruktúrával alig rendelkező aprófalvas térségek adják. Az információs társadalom fejlesztése a területfejlesztés számára egy komplex eszköz a térség gazdasági versenyképességének és a tudásigényes ágazatok munkaerőpiacának erősítésére, és ennek megfelelően az infokommunikációs ágazat fejlesztésére rendelkezésre álló források kiegészítésére területfejlesztési források igénybevétele több területen is indokolt. Az információs társadalom fejlesztésében a területfejlesztés feladata alapvetően kettős. Egyrészt támogatni kell az informatika és kommunikáció helyi műszaki és szellemi bázisának fejlesztését a komparatív előnyök kiaknázása, illetve erősítése mentén, ugyanakkor szükséges az esélyegyenlőség biztosítása a kedvezőtlen helyzetben lévő térségek és társadalmi csoportok számára a korszerű infokommunikációs ismeretekhez és infrastruktúrához való hozzáférésben is. A területfejlesztés számára továbbá az sem lehet közömbös, hogy az információs
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 97 Program társadalom hatékony fejlesztése a centrum-periféria viszonyokban is súlyponteltolódást eredményezhet, és ezáltal hozzájárulhat a térség földrajzi helyzetére visszavezethető kedvezőtlen társadalmi és gazdasági folyamatok mérsékléséhez.
3.4. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program
A térség egyik kiemelkedő természeti adottsága a kedvező mezőgazdasági termelési környezet. A vidéki lakosság döntő többsége tevékenységében kapcsolódik a mezőgazdasági termeléshez. A szántóföldi művelt területek aranykorona értékei, illetőleg a domborzati és éghajlati viszonyok lehetővé teszik az intenzív, piacorientált mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntartását. A térség speciális növénykultúrák termesztésére, ezen belül az organikus, illetve biogazdálkodás megvalósítására is kiválóan alkalmas. Nagy hagyományokkal bír, de visszaszorulóban van a hagyományos extenzív állattartás, emellett tág lehetőségeket kínál a gyógy- és fűszernövények, valamint a biogazdálkodás meghonosítása, elterjesztése. Feltétlenül növelni szükséges a térségben megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjét (hűtőház, vágóhíd, gyümölcsfeldolgozás, fafeldolgozás, gyógynövény feldolgozás stb.), elsősorban a feldolgozási lehetőségek helyi megteremtésével, bővítésével. A vidékfejlesztés fontos eleme a települések épített és kulturális örökségének, megőrzése, hagyományainak ápolása is.
3.5. Környezetfejlesztési program – ÚSZT Zöldgazdaság-fejlesztési Program
A térség gazdaságának versenyképessége és lakosságának életminősége megköveteli a környezeti állapot javítását, a környezeti fenntarthatóságra törekvő új szemléletű, racionális környezetgazdálkodást. A környezetszennyezés nem csupán a természetet, a természeti erőforrásokat és az épített környezetet károsítja, hanem veszélyezteti az emberi egészséget is. A környezetszennyezést okozó káros kibocsátások hatásterülete általában nem lokalizálódik a szennyező forrás közvetlen közelére és főképp nem igazodik közigazgatási határokhoz, ezért a szennyezés okozta károk felszámolása, továbbá a környezet védelmét szolgáló új beruházások általában térségi érdekeket is szolgálnak. A környezetfejlesztés jellege, szemlélete és eszközrendszere túlnő a területfejlesztés keretein, önálló stratégiát, illetve fejlesztési intézkedéseket igényel. Ezen feladatot a jelen programmal párhuzamosan készülő a Kaposvári kistérség környezetvédelmi stratégiája oldja meg.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 98 Program
3.6. Intézményrendszer-fejlesztési program
Az intézményrendszer fejlesztése egyik kiemelt célkitűzése a területfejlesztési programnak mind települési, mind mikro-, mind pedig kistérségi szinten. Mind a területfejlesztési célú, mind pedig az egyéb önkormányzati intézményhálózat figyelmet igényel, hiszen ez teremti meg a térségfejlesztés alapját. Fontos ugyanakkor ezen programpont esetében is a kistérségi meghatározottság a jobb hatékonyság, illetve a párhuzamos szabályozások elkerülése érdekében. A célkitűzés megvalósításakor elsősorban a megyei jogú város, illetve a mikrotérségi központok (Mosdós, Somogyjád, Simonfa) központi szerepére célszerű építeni, ugyanakkor amennyiben az intézménytípus jellegéből következik, néhány település természetes központjának számító település szerepe is vizsgálandó. A program tervezésekor figyelembe kell venni a többcélú társulásban meghatározott intézménystruktúrát is. A térség lakosságának iskolai végzettsége alacsony, az alapképzés megoldott, de a szakmai képzés, elsősorban a továbbképzés megoldatlan. A humán erőforrások fejlesztésének hosszú távú átfogó célja a népesség számának, korösszetételének javítása és stabilizálása, a vidék népességmegtartó képességének növekedése, továbbá a térségi identitástudat erősítése. Mindezek eredményeként kiegyensúlyozott, egészséges társadalmi szerkezet alakul ki és erősödik meg, illetve megállítható a munkanélküliségben, elvándorlásban, elöregedésben, elszegényedésben és etnikai leszakadásban megjelenő szociális szegregáció. A munkaerőpiac szempontjából elsődleges cél a munkaerő minőségi fejlesztése.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 99 Program
4. A program indoklása
A Kaposvári kistérségi Területfejlesztési Programjának szükségességét az első program óta eltelt időszak alatt bekövetkezett jelentős változások, átalakulások indokolták. A 2000-től 2011-ig eltelt időszak során a gyakorlat bebizonyította a program létjogosultságát, ugyanakkor megmutatkoztak a stratégia gyakorlatban alkalmazható, illetve attól idegen pontjai. Ezen tapasztalatok felhasználásával módosítható, a helyi adottságokhoz és a gyakorlati élethez közelebb vihető a stratégiai jövőkép. Ugyancsak fontos – talán a programozás szempontjából is a legfontosabb – változás az Európai Unióhoz történő csatlakozás 2004. május 1-jén. Az Unió által elfogadott, jelenleg érvényben lévő II. Nemzeti Fejlesztési Terv, valamint az Európa Terv kijelöli azon irányvonalakat, melyeket a kistérségeknek a közösségi támogatások elnyerése érdekében követni kell.
Az első prioritás a gazdaságfejlesztési célokat tartalmazza figyelembe véve a kistérség adottságait, lehetőségei, illetve hagyományait. A turizmusfejlesztés külön pontban szerepeltetését az ágazat kiemelkedő térségi jelentősége indokolja, kidolgozásakor azonban figyelembe kellett venni, hogy a területfejlesztési programkészítéssel párhuzamosan folyó turisztikai marketing stratégia kidolgozást. A gazdaságfejlesztés mellett fontos szerepet kapott az infrastruktúra-, illetve a humánerőforrás-fejlesztés. Külön programként szerepel az agrárstruktúra- és vidékfejlesztés, amely összhangban van a Kaposvári kistérség 2004. évben elkészült Agrárstruktúra- és Vidékfejlesztési Programjával. Fontos terület az információs társadalomra való felkészülés elősegítése is, amely elsősorban a kisebb településeken jelent nehézkesebb alkalmazkodást. A környezetfejlesztés programja azon elsőrendű problémákat érinti, amelyeket a területfejlesztési programban is célszerű szerepeltetni, mert a programozással párhuzamosan készül a kistérség komplex környezetvédelmi stratégiája. Utolsó programpontként a területfejlesztési intézményrendszer programja került kidolgozásra, amely területet jelen program elsősorban települési szinten, illetve a 54 település vonatkozásában tud kezelni.
Cél volt tehát a jelenlegi és várható helyzetnek jobban megfelelő, hatékonyabban hasznosítható kistérségi területfejlesztési program kidolgozása. Ennek eredményeként a helyzetfeltárás eredményeire támaszkodó stratégia-kidolgozás, majd az arra épülő projekt szintre eljutó operatív programozás remélhetőleg hatékony segítséget nyújt az európai uniós, illetve nemzeti támogatások fogadására, így az egész kistérségben hozzájárul a magasabb beruházási aktivitáshoz és a vidék felzárkóztatásához.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 100 Program
4.1.1. A program leírása, főbb komponensek
Gazdaságfejlesztési program
1.1. alprogram: Munkahelyteremtés
A munkahelyteremtő beruházásokat természetesen elsősorban a vállalkozásoknak kell megvalósítani, azonban az önkormányzatoknak és a foglalkoztatás segítésével foglalkozó egyéb szervezeteknek nagy szerepük lehet abban, hogy ne csak Kaposváron legyenek korszerű munkahelyek, hanem a kistérségi körzetközpontokban is. (Mint ahogy erre már vannak jó példák.) Az önkormányzatok legfontosabb beruházás-ösztönző tevékenysége a szabad kapacitású ingatlanok kedvezményes rendelkezésre bocsátása. Az Európai Unió és a magyar központi költségvetés jelentős forrásokat biztosít munkahelyteremtésre. Így van ez az Európai Unió 2013-ig tartó költségvetési ciklusában, de forrás áll majd rendelkezésre a 2014- 2020-ig tartó ciklusban is. Rendkívül fontos, hogy ezeket a lehetőségek ki legyenek használva, mivel ennek elmulasztása esetén olyan hátrányba kerül a kistérség, amelyből nem fog tudni felfejlődni.
1.2. alprogram: Feldolgozóipar fejlesztése
Külön alprogramban szerepel a feldolgozóipar fejlesztése. A kistérség vállalkozói, vállalkozásai már rendelkeznek azokkal a kapacitásokkal, amelyekkel jó minőségű alapanyagot lehet előállítani, a feldolgozás tekintetében azonban jelentős a lemaradás. Cél, hogy a megtermelt árualap a legnagyobb feldolgozottsági szinten hagyja el a térséget, hogy a kistérségben hozzáadott érték a legnagyobb legyen, így a legmagasabb jövedelmet lehessen realizálni.
1.3. alprogram: Megújuló energiaforrások hasznosítása
Az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok használata korlátozott mennyiségük és a belátható időn belül kimeríthető készletek miatt nem alkalmasak arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rá, ezért a megújuló energiaforrások hasznosítása jelenthet megoldást, környezettudatos szempontok által vezérelve. Megújuló energiaforrás: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia, stb.). Olyan természeti erőforrások, melyek hasznosításával
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 101 Program az emberiség a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton, újratermelődnek. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) nem megújuló energiaforrások és a mennyiségük közel végesnek tekinthető. Az energiatermelés jelentős része ma még a kimeríthető és nem megújuló energiaforrásokra támaszkodik a villamosenergia termelésben és a fűtési hő előállításában. Ezért rendkívül fontos, hogy olyan biztos energiaforrások használatát aknázzuk ki, amelyek nem kimeríthetők és megújulók; energiát a naptól, a széltől, a víztől és a növényektől nyeri.
Turizmusfejlesztési program
2.1. alprogram: Gyógy- és termálturizmus fejlesztése
A kistérség országos viszonylatban is igen gazdag gyógy- és a termálvizekben, területén két termálfürdő (Igal, Kaposvár) működik. A gyógy- és termálturizmus jelentős belföldi és külföldi vonzerővel rendelkezik. A civilizáció előrehaladtával egyre növekvő számú, a gyógy- és termálvíz által is sikeresen gyógyítható betegségek kezelésében ezen értékeket sikeresen hasznosítják. A gyógy- és termálturizmus jelentősen hozzájárul a vendégforgalom szezonalitásának enyhítéséhez, vendégei rendszerint hosszú ideig tartózkodnak az üdülőhelyen, valamint a panaszok enyhítése érdekében az átlagosnál többet is hajlandóak költeni. A gyógy- és termálturizmus fejlesztésével jelentős térségi fejlesztési hatás érhető el, a fürdők nem csak az üdülőhelyen, hanem a környező térségben működő szolgáltatóknak is megélhetést, jövedelem-kiegészítést jelenthetnek, a vendégek részére biztosított kiegészítő programlehetőségekkel. Az ágazatban rejlő lehetőségek minél jobb kihasználása érdekében elengedhetetlenül szükséges a gyógy- és termálturisztikai kínálat peremfeltételét képező, jelenleg helyenként elavult és korszerűtlen infrastruktúra (épületek, kiszolgáló létesítmények, technikai berendezések) korszerűsítése, gyógy- és wellness szolgáltatások kialakítása, valamint a minőségi szálláshely kapacitás fejlesztése.
2.2. alprogram: Lovas turizmus fejlesztése
A lovas turizmussal kapcsolatos szolgáltatások és értékesítési tevékenység fejlesztése során elsősorban a fedett lovardák létesítését, a kiegészítő infrastruktúra (istálló, akadálypálya, parkosítás, játszótér, medence, stb.) kiépítését, a lovas túra útvonalak azonosítását, kitáblázását, valamint a programkínálat bővítését (pl. nem lovagló családtagok programjai, ifjúsági táborok) kell szem előtt tartani.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 102 Program
2.3. alprogram: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése
Ezen alprogram azon turisztikai infrastrukturális hiányosságok csökkentését célozza, amely a turizmus különböző szegmenseihez szervesen kötődnek, azok közvetlen alapját adják. A kerékpárutak, erdei túraútvonalak, ösvények, pihenőhelyek, táborhelyek kiépítése, illetve kijelölése elengedhetetlen feltétele a térség turisztikai fejlesztésének.
Infrastruktúra-fejlesztési program
3.1. alprogram: Szennyvízkezelés
A kistérség környezetvédelmi stratégiája is kiemelt prioritásként kezeli a települési folyékony hulladék ártalmatlanítását, kezelését. A településeknek jelentős segítséget ad, hogy Kaposvár városban jó ütemben halad a csatornázási program, és ebben sikeresen bevonták a kistérség településeit is. A város infrastruktúrája fejlett, biztonságosan megoldott hosszútávon a szennyvíz ártalmatlanítása. Az egyes településeken a földrajzi, domborzati adottságoktól, illetve a gazdaságos működtetéstől függően kell keresni a megfelelő technológiai megoldásokat.
3.2. alprogram: Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció
A térség egyik problémája a somogyjádi és a mosdósi mikrokörzetben a kelet-nyugati településcsoportokat összekötő utak hiánya. Ezek átlagosan 2-3 kilométer hosszúságúak, de az érintett településeket ezek nélkül csak 20-30 kilométer hosszú kerülő úton lehet elérni. Mind a vállalkozási tevékenység során, mind a települési kapcsolatrendszer során nagy előnyökkel jár ezen utak megépülése. Az alprogram részét képezi továbbá a meglevő belterületi utak és járdák felújítása, valamint a hiányzó szakaszok megépítése.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 103 Program
3.3. alprogram: Információs és kommunikációs technológia fejlesztése
A XXI. század egyik legfontosabb kérdése az információ, a friss információ továbbítása, a gyors és pontos információhordozó elengedhetetlen eszköze fejlesztéseknek. Ma már minden elérhető Interneten keresztül, és a vállalkozói és a magánszférában is egyre szélesebb körben alkalmazzák az elektronikus levelezést. Stratégiai kérdés ezért a széles sávú Internet hozzáférés minél szélesebb körű biztosítása – melyhez kormányzati, minisztériumi forrást társítanak. A legtöbb körzeti településeken már most is korszerű Internet kapcsolat érhető, és több kistelepülési önkormányzatnak is nyílt lehetősége teleház működtetésére, a rendszeres használat azonban még csak szűk körben terjedt el. Az Internet hálózatát kihasználva lehet további telekommunikációs szolgáltatásokat is biztosítani, mint a telefon szolgáltatás, vagy a kábeltelevízió.
3.4. alprogram: Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése
A közműhálózatok működése során az üzemeltetőnek fel kell készülnie az elhasználódott hálózatok cseréjére, javítására főként az ivóvíz és villamos energia szolgáltatás terén. Az üzemeltetőnek szem előtt kell tartania, hogy ezen hálózatok cseréjénél ne csak a cserét hajtsa végre, hanem az egészségügyi szempontokat figyelembe javítsa a minőséget is.
Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program
4.1. alprogram: Mezőgazdasági termelés fejlesztése A kistérség – mikrotérségenként eltérően – rendelkezik mindazon erőforrásokkal, melyek az intenzív mezőgazdasági termeléshez szükségesek. Ezen ágazatba való beruházás révén a településen rendelkezésre álló kézi munkaerő foglalkoztathatóvá válik, és az elérhető jövedelem is nő.
4.2. alprogram: Állati és növényi termékek feldolgozása
A térség hagyományai valamint a feldolgozóhelyek közelsége elsősorban az új minőségbiztosítási elvárások alkalmazásával e területen további tartalékok tárhatók fel. A minőségbiztosítás a technológiai eljárásrenden túl a fogyasztók érdekeit is szolgálja, ezáltal a termékek iránti bizalom és a fogyasztás is fokozódik. A feldolgozottsági fok növelésével megnövekedett hozzáadott értéktöbblet egyéb, az ágazathoz kapcsolódó fejlesztéseket indukál. Az alprogram legfontosabb célja az állati termékek feldolgozása, az élelmiszerbiztonság növelése, a mezőgazdasági tároló, manipuláló kapacitások korszerűsítése,
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 104 Program létesítése, a csomagolástechnika fejlesztése, hűtőházak építése, valamint a biotermékek feldolgozása.
4.3. alprogram: Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek alkalmazása
A hagyományos gazdálkodás évszázadokon át alakította a vidéki tájat, az élőhelyek gazdag és változatos tárházát hozva létre állatok és növények számára egyaránt. A természeti környezet megőrzésében döntő szerepe volt az erőforrásokkal helyesen gazdálkodó mezőgazdaságnak. A jelenkor gyakorlata azonban komoly veszélyeket rejt magában, egyrészt az intenzív mezőgazdaság térhódítása, másrészt a gazdálkodással való felhagyás következtében egyre fogyóban vannak az értékes természetközeli élőhelyek. Az alprogramot minden területre az adottságok és igények (pl. környezetvédelmi célok, foglalkoztatás, falusi turizmus lehetőségei, speciális tájtermelési adottságok stb.) alapján kell kidolgozni, figyelembe véve a Natura 2000 programban meghatározottakat. A programok a területek adottságaitól eltérően az alacsony intenzitású gazdálkodási rendszerek támogatását célozzák. A termelési struktúrát úgy kell átalakítani, hogy a tájhoz és a környezeti tényezőkhöz legjobban alkalmazkodni tudjon. Meg kell találni a természeti környezet és az emberi tevékenység igényeinek összehangolási lehetőségeit. A természeti értékek feltárása, azok felmérésnek elkészítése adja azt az alapot, amelyre a fejlesztési stratégiának épülnie kell. Fontos az ökológiai hálózat kialakítása, környezetileg érzékeny területek felmérése, az élőhely rekonstrukciós program végrehajtása, mely a mezőgazdaságilag gazdaságosan nem művelhető területeken adhat egy új természeti értékmegőrzési funkciót.
Környezetfejlesztési program
5.1. alprogram: Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja
Az alprogram célja egy kedvező környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező, kevés környezeti stressz hatást eredményező környezet kialakítása és fenntartása, amely a térség lakosainak kellemes életfeltételeket biztosít, turisztikai szempontból pedig jelentős vonzerővel bír. A települési közterületek rendezettsége, tisztasága, a megfelelő növényzet nagymértékben javíthatja az ott élők közérzetét. A növényzetnek komoly szerepe van a káros környezeti hatások, elsősorban a porterhelés és részben a zaj csökkentésében. A földterületek és a táj jellegét alapvetően rontja, ha ott lerakott hulladék, széthagyott szemét éktelenkedik. A különböző tájsebek környezetében is előbb-utóbb jellemző lesz a hulladék, gyom, bozót. Az épített környezet állapotával kapcsolatos fő problémák a lakásállomány, a lakóépületek állagának romlása, amely a lakhatósági feltételek, életfeltételek, életminőség romlásával,
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 105 Program szélsőséges esetben egészségkárosodással jár, a középületek, közterek, pályaudvarok, buszmegállók, működési zavarokkal és kedvezőtlen esztétikai megjelenéssel. Ugyancsak probléma a településkép, utcakép romlása, esztétikai értékcsökkenés demoralizáló hatása, a település környezeti szempontból kedvezőtlen életfeltételei, valamint a műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek, műemlékek állagromlása, történelmi városrészek, települési hagyományokat őrző épített környezeti elemek, védett temetők, történeti kertek romlása, pusztulása.
5.2. alprogram: Hulladékgazdálkodási programok
Az alprogram célja, hogy a Kapos-menti Hulladékgazdálkodási Programmal összhangban, a környezetvédelmi, műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően korszerűsítse a térségi hulladékgazdálkodási rendszert. A műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók rekultiválásával és a korszerűtlen gyűjtőjárművek lecserélésével csökkenthető a talaj, víz és a levegő szennyezése, továbbá a lerakásra kerülő hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szerves anyagok) mennyisége az EU követelményeknek megfelelően lecsökkenthető.
Intézményrendszer-fejlesztési program
6.1. alprogram: Önkormányzati intézményfejlesztés
Az önkormányzati intézményfejlesztés alprogram térségi szintű kezelésének szükségességét az igazgatási rendszer átszervezésének folyamata indokolja, amely feltehetően még hosszú ideig eltart. A megvalósítás során itt is figyelemmel kell lenni a többcélú társulás által meghatározott irányvonalakra. Az alprogram célja összességében egy kistérségi szinten kezelt, hatékony és párhuzamos hatásköröket mellőző intézményrendszer kialakítása.
6.2. alprogram: Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése
A versenyképes tudás megszerzéséhez korszerű technológiai háttér szükséges. A kistérség alap- és középfokú oktatási intézmények épületeinek és műszaki felszereltségének színvonala változó, vannak rendkívül rossz helyzetű iskolák is. Ahhoz, hogy az alapképzésben résztvevő diákok jó oktatási körülményeket tanulhassanak, valamint hogy a csökkenő gyermeklétszám
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 106 Program miatt szükségessé váló felzárkóztató jellegű képzések megindulhassanak, szükséges az infrastrukturális háttér biztosítása az iskolákban.
6.3. alprogram: Közszolgáltatások fejlesztése A közigazgatás mellett a közszolgáltatási szféra egyes elemeinek párhuzamos fejlesztése is szükséges, különösen azokon a területeken, ahol a forráshiány nem teszi lehetővé önálló kezdeményezés beindítását. Így szükséges az egészségügyi ellátó rendszer nyilvántartási rendszereinek, a könyvtárak, levéltár, múzeumok nyilvántartása, illetve az itt elérhető információk digitalizálása és elektronikus úton elérhetővé tétele.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 107 Program
6. A program várható hatásai és eredményei
A Kaposvári kistérség Területfejlesztési Programjának felülvizsgálata során a stratégiai programrész kidolgozásánál meghatározásra kerültek azon prioritások és alprogramok, amelyekre egy hosszú távú, következetes fejlesztés építhető. A stratégiai célok meghatározása során fontos szempont volt a helyi érintettek minél szélesebb körű bevonása. Ennek legnagyobb előnye, hogy a program haszonélvezői maguk is felelősséget vállalnak a kidolgozásban, ezen túlmenően pedig erős támogatást szerez a tevékenységekhez, jobb rálátást biztosít a valós problémákra, a prioritásokat az érintettek részvételével határozza meg, jobb minőségű terveket eredményez, illetve növeli az átláthatóságot. A helyi emberek és szervezetek bevonásán alapuló módszer csak úgy lehet eredményes, ha a helyi szereplők informáltsága és kapacitása megfelelő mértékű az adott munkához mérten. Fontos szempont volt, hogy a projekt átlátható legyen, illetve érdekelje a helyi szereplőket. Tisztázni kellett, valamint átláthatóvá kellett tenni a különböző résztvevők szerepét. A megfelelő eredményhez szükséges volt az építő hozzászólás az összes bevont szereplő részéről, illetve a nyitottság az eredmények további megbeszélésére.
A stratégia hat prioritásra épül, ezek a gazdaságfejlesztés, a turizmusfejlesztés, az infrastruktúra-fejlesztés, az agrárstruktúra- és vidékfejlesztés, a környezetfejlesztés, valamint az intézményrendszer-fejlesztés. Ezen prioritások felölelik a kistérség azon szegmenseit, melyek a területfejlesztési program szempontjából relevánsak. A gazdaságfejlesztés prioritás alprogramjai a munkahelyteremtés, a feldolgozóipar fejlesztése, valamint a megújuló energia hasznosítása. A turizmusfejlesztésen belül alprogramként a gyógy- és termálturizmus fejlesztése, a lovas turizmus fejlesztése, illetve a turisztikai infrastruktúra fejlesztése került meghatározásra. Az infrastruktúra-fejlesztési program a szennyvízkezelés, az úthálózat fejlesztés és rekonstrukció, az információs és kommunikációs technológia fejlesztése, valamint az infrastruktúra felújítása, korszerűsítése kérdéskörével foglalkozik. Az agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program alprogramjai a mezőgazdasági termelés fejlesztése, az állati és növényi termékek feldolgozása, illetve a környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása. A környezetfejlesztési program a természeti és épített környezet fejlesztését, illetve rehabilitációját, valamint hulladékgazdálkodási programok megvalósítását foglalja magában. Végül az intézményrendszer-fejlesztési program az önkormányzati intézményfejlesztést, az oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztését, valamint a közszolgáltatások fejlesztését segíti elő.
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 108 Program
Az egyes alprogramok eredmény- és hatásindikátorait az alábbi táblázat tartalmazza:
Prioritás Operatív fejlesztési programok, Eredményindikátor Hatásindikátor intézkedések
Munkanélküliség Munkahelyteremtés csökkenése Kedvezőbb és vonzóbb Termékek magasabb Gazdaságfejlesztési Feldolgozóipar fejlesztése gazdasági környezet, program feldolgozottsági foka munkalehetőségek Hosszútávon biztosítottá bővülése, gazdasági fejlődés Megújuló energia hasznosítása válik a térség energia ellátása Gyógy- és termálturizmus Szélesedő, komplexebb fejlesztése idegenforgalmi kínálat Növekvő idegenforgalmi Magas színvonalú, tájspe- vonzerő és árbevétel, új Turizmusfejlesztési cifikus kiszolgáló munkahelyek teremtése, program Lovas turizmus fejlesztése létesítmények létrejötte, növekvő népességmegtartó fejlődése képesség Turisztikai infrastruktúra Bővülő idegenforgalmi fejlesztése programlehetőségek Települési folyékony- Csökkenő Szennyvízkezelés hulladék megfelelő környezetterhelés kezelése Jobb térségi Úthálózat-fejlesztés és Javuló közlekedési megközelíthetőség és rekonstrukció infrastruktúra Infrastruktúra- átjárhatóság fejlesztési program Javul a térség lakóinak, Információs és kommunikációs vállalkozásainak Nő a térség információ- technológia fejlesztése információhoz jutási ellátottsága lehetősége Infrastruktúra felújítása, Elavult infrastruktúra Infrastruktúra-ellátottság korszerűsítése felújítása minőségi javulása A helyi agrárpotenciál Mezőgazdasági termelés jobban kihasználhatóvá fejlesztése alprogram válik A térség mezőgazdasági Agrárstruktúra- és Élelmiszergazdaság versenyképességének vidékfejlesztési Állati és növényi termékek fenntarthatóságának és emelkedése, a program feldolgozása alprogram versenyképességének feldolgozottsági fok biztosítása növekedése Környezetterhelés Környezetkímélő mezőgazdasági csökkenése a mezőgaz- termelési módok alkalmazása dasági termelés során
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 109 Program
Megfelelő települési Természeti és épített környezet környezet kialakítása, Vonzóbb települési Környezetfejlesztési fejlesztése, rehabilitációja tájsebek felszámolása környezet, csökken a program Megfelelő települési kistérség környezetterhelése Hulladékgazdálkodási programok hulladékkezelés Az önkormányzati Önkormányzati A lakosság számára helyben ügyintézés színvonala intézményfejlesztés elérhető szolgáltatások emelkedik színvonala emelkedik, Intézményrendszer- Oktatás tárgyi, technikai Megfelelő körülmények ezáltal növekedik a helyben fejlesztési program színvonalának fejlesztése kialakítása a színvonalas maradási hajlandóság, a alprogram képzéshez település népesség megtartó Közszolgáltatások fejlesztése A közszolgáltatások ereje alprogram színvonala emelkedik
Területfejlesztési Koncepció és Program Kaposvári kistérség 110 Program
7. Összefoglaló idő és pénzügyi táblázat
A Kaposvári kistérség Területfejlesztési Programjának pénzügyi és időbeni ütemezését az alábbi táblázat tartalmazza: ezer Ft Alprogramok 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Összesen
Munkahelyteremtés 36000 86000 50000 ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. 172000 Feldolgozóipar fejlesztése 125000 125000 165000 65000 ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. 480000 Megújuló energia hasznosítása ……….. ……….. 7800000 7800000 ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. 15600000 Gyógy- és termálturizmus fejlesztése ……….. ……….. ……….. ……….. 150000 150000 ……….. ……….. ……….. 300000 Lovas turizmus fejlesztése ……….. 9000 9000 ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. 18000 Turisztikai infrastruktúra fejlesztése 15000 142500 222500 95000 ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. 475000 Szennyvízkezelés 2800000 2855000 7655000 5475000 625000 ……….. ……….. ……….. ……….. 19410000 Úthálózat-fejlesztés és rekonstrukció 3359500 3359500 3250500 1210500 ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. 11180000 Információs és kommunikációs technológia fejlesztése 40000 40000 30000 10000 ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. 120000 Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése 1861000 1861000 6331500 5717500 ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. 15771000
Területfejlesztési Koncepció és Program 111 Kaposvári kistérség Program
ezer Ft Alprogramok 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 Összesen Mezőgazdasági termelés fejlesztése 80000 80000 70000 ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. 230000 Állati és növényi termékek feldolgozása 75000 225000 150000 ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. 450000 Környezetkímélő mezőgazdasági termelési módok alkalmazása 255000 255000 ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. 510000 Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja ……….. ……….. 40000 40000 ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. 80000 Hulladékgazdálkodási programok 1250 1250 10000 10000 ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. 22500 Önkormányzati intézményfejlesztés 30000 230000 230000 30000 ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. 520000 Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése 290000 290000 77500 77500 ……….. ……….. ……….. ……….. ……….. 735000 Közszolgáltatások fejlesztése 2838600 2858700 2502700 531000 50000 ……….. ……….. ……….. ……….. 8781000 Mindösszesen: 11806350 12417950 28593700 21061500 825000 150000 0 0 0 74854500
Területfejlesztési Koncepció és Program 112 Kaposvári kistérség Operatív program
OPERATÍV PROGRAM
1. Az operatív program célja
Az operatív program célja, hogy az uniós csatlakozás első éve után a magán- és vállalkozói szféra szereplői közt is elkezdődhessen egy valós értékeket létrehozó területfejlesztési koncepció és program. Az előcsatlakozási programok során a potenciális területfejlesztési szereplőknek többé-kevésbé sikerült elsajátítani az EU-s pályázati rendszer módszertanát, így most már képesek nagyobb volumenű fejlesztések indítására. A fejlesztések ütemezése már a 2007-2013-as években is időszerű, de leginkább a 2014-2020-as években indokolt.
Kaposvár kistérségi központ és megyeszékhely is egyben, vonzáskörzetében jótékony hatással bír a fejlődésre. A jelentős számú munkahelyet kínáló közszféra intézményei stabilan működnek, és a regionális decentralizáció miatt csak átalakulás várható, foglalkoztatotti létszámcsökkenés nem. A vállalkozások körében nem ennyire kedvező a kép, ugyanis – a város vezetésének kiemelkedő vállalkozásfejlesztési programja ellenére – több nagyüzemnek sem sikerült tevékenységét stabilan elkezdeni. Bíztató tény, hogy a sikertelenségnek kistérségen kívüli okai voltak, a helyi aktivitás jó volt. Az emberi erőforrások korlátjai továbbra is hátráltatják az együttműködést, mivel a szemléletváltozás, a szövetkezési hajlandóság – főleg az agrárvállalkozók körében – rendkívül alacsony. A bizalmatlanság és az önálló gazdasághoz való ragaszkodás a jellemző, noha ezek az üzemméretek nem kedvezőek a gazdaságos termelésnek. A ma falun élők egyetlen perspektívája a jelentősen támogatott oktatás, képzés, amivel alkalmazkodni tudnak a megváltozott munkaerő piachoz. Az emberi erőforrás fejlesztéssel egy időben a munkahelyteremtés, gazdaságfejlesztés teljes skáláján játszani kell. Nem lehet cél, hogy más térségekből érkező munkaerő felvétele erősödjön, míg a munkaképes helyi munkaerő – a fejlesztési erőforrásokat, pénzeket pazarolva – az utcán sétál.
A vidéki infrastruktúra fejlesztése az operatív program időszakában jelentős eredményeket fog hozni. Megépülnek a települések közötti csökkent paraméterű utak, és ezzel jelentős mezőgazdasági területek tárulnak fel az új típusú szövetkezés számára, illetve hatékonyabbá válik a munkaerő hasznosítása. A településeken a faluműhelyekben kiépül a társadalmi- gazdasági tudásbázis hasznosításának infrastruktúrája. Megteremtődnek a felhasználóbarát információs társadalom alapjai a kistelepüléseken is. A demonstrációs projektek támogatásával biztosítható az információ frissessége. A természeti örökség megőrzése két területre válik szét. Kiemelten kezelendő a Balaton és Deseda tó vízgyűjtőjének komplex vízminőség védelmi és tájmegőrzési programja, amely szervesen illeszkedik a vízgyűjtőn levő települések agrárstruktúra átalakítási programjához. Ezen a területen a Deseda tó körüli
Területfejlesztési Koncepció és Program 113 Kaposvári kistérség Operatív program rekreációs övezet környezeti állapotának stabilizálása érdekében a területen élők teljesíteni fogják a cél eléréséhez szükséges komplex intézkedésrendszer feltételeit. A kistérségi adottságok rendkívül kedvezőek a turisztikai célú fejlesztéseknek. Az Igali termálkincs, a kaposvári fürdő, és a kulturális hagyományaink csak egy-egy kiragadott részlete ennek az ágazatnak. Jelentős beruházások szükségesek mind a vállalkozói, mind a magánszférában egyaránt. Kulcsfontosságú azonban a komplex turisztikai marketingterv hatékony alkalmazása.
2. Az alprogramok kiválasztásának indoklása
Az alprogramok kiválasztása a szakmai és társadalmi fórumokon elfogadott stratégiai program prioritásaihoz, és azon belül szó szerint az alprogramokhoz igazodik. Ezen programok a korábbi évek sikerei és tanulságai alapján kerültek kiválasztásra. Minden szükséges cél meghatározásra került, tudva azt, hogy lesznek olyan projektek, amelyek a programozási időszakon túl fognak csak megvalósulni, de jelenleg még mindegyik projekt esélyes, és az adott térségben élők szempontjából döntő fontosságú lehet. A projektek nagy számát a kistérség nagysága is indokolja, hiszen 54 település több mint 100 ezernyi lakosának programja ez. A projektek megfogalmazásánál és ütemezésénél vezérlő elv volt az, hogy minél tökéletesebben illeszkedjen a stratégiai programban megfogalmazott alprogramokhoz, illetve a koncepció által feltárt gyengeségek minél szélesebb körének megszüntetésében, mérséklésében legyen hatással.
A projektgyűjtés során egyértelmű tapasztalat volt, hogy az önkormányzatok – köszönhetően az évtizedes kistérségi területfejlesztési munkának – sokkal felkészültebbek, mint a gazdasági szféra szereplői. Ez azért is lehet így, mert az önkormányzatok már most számos közszolgáltatási feladatok társulásos formában látnak el – részben önkéntesen, részben a jogszabályi lehetőségek kihasználására. Az együttműködési kapcsolatrendszer már kialakult, és a rendszeres kapcsolattartás, személyes találkozások is nagyban segítik a közép és hosszú távú gondolkodást. Az operatív programnak ezért több prioritása és alprogramja is segíti az együttműködést, a párbeszéd, a gazdasági kapcsolatok kialakulását és fenntartását. Ez a kapcsolat lehet táptalaja a versenyképes gazdasági potenciállal rendelkező kistérségi érdekszövetségnek, majd kistérségi szintre emelve a valódi szubszidiaritásnak.
A projektrendszer a széleskörű egyeztetések ellenére sem lehet teljes körű, mivel a különböző pályázati források megnyílásával tartott tájékoztató fórumok a szakemberek számára újabb és újabb projektötletet adnak, melyek túlnyomórészt illeszkednek a kistérségi stratégiai programhoz. Előfordulhat, hogy az így felmerült projektötlet előbb valósul meg, mint a régóta
Területfejlesztési Koncepció és Program 114 Kaposvári kistérség Operatív program tervezett projekt, amennyiben a megvalósításhoz tőkeerős vállalkozó és céltudatos szervezőmunka párosul.
A Kaposvári Kistérség Területfejlesztési Stratégiája 2011-ben
A területfejlesztés legfontosabb általános célkitűzése a kistérségben élők életminőségének javítása. Ezen folyamat természetesen függ a népesség jövedelmének szintjétől, és még számos más körülménytől, mint például a környezet állapota, a közszolgáltatások minőségi szintje, továbbá attól is, hogy a fejlesztéspolitika mennyire sikeresen éri el az egyes településeket és a társadalom különböző csoportjait. A lakosság életkörülményeinek javítását célzó programok segítségével csökkenthető a térség gazdasági és társadalmi elmaradottsága. Ezen cél megvalósulása érdekében kiemelten támogatandóak a foglalkoztatottság emelése és a munkanélküliség csökkentése, a helyi gazdaság erősítése, és fejlesztése, a lakosság számára magasabb jövedelem megszerzésének biztosítása, az infrastrukturális ellátottság javítása, az idegenforgalmi kínálati elemek bővítése, valamint a közszolgáltatás színvonalának emelése. A Területfejlesztési Stratégia elkészítésénél a Kaposvári kistérség települési önkormányzatainak, és a településeken helyben működő vállalkozásoknak a projektterveit vettük alapul, mert a helyben élők tudják a legjobban, hogy mire van szükség az adott településen. Ezáltal érvényesült az alulról építkezés, a "szubszidiaritás" elve. Mindegyik fejleszteni kívánó szervezet kiemelte ugyanakkor, hogy a beruházáshoz szükséges önerőt a jelenlegi gazdasági helyzetben, és a költségvetési megszorítások közepette nem képes biztosítani, így tehát a működésének fenntartására kell szorítkoznia. A finanszírozási problémák nemcsak a települési önkormányzatokat jellemzik, hanem ugyanúgy vonatkoznak a gazdasági válság hatásaival küszködő vállalkozásokra is.
Az összegyűjtött projektterveket céljuk szerint hat programba, és 18 alprogramba lehet csoportosítani:
1. Gazdaságfejlesztési program 1.1. Munkahelyteremtés alprogram 1.2. Feldolgozóipar fejlesztése alprogram 1.3. Megújuló energia hasznosítása alprogram
2. Turizmusfejlesztési program 2.1. Gyógy- és termálturizmus fejlesztése alprogram 2.2. Lovas turizmus fejlesztése alprogram
Területfejlesztési Koncepció és Program 115 Kaposvári kistérség Operatív program
2.3. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése alprogram
3. Infrastruktúra-fejlesztési program 3.1. Szennyvízkezelés alprogram 3.2. Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció alprogram 3.3. Információs és kommunikációs technológia fejlesztése alprogram 3.4. Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése alprogram
4. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program 4.1. Mezőgazdasági termelés fejlesztése alprogram 4.2. Állati és növényi termékek feldolgozása alprogram 4.3. Környezetkímélő termelési módszerek alkalmazása alprogram
5. Környezetfejlesztési program 5.1. Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja alprogram 5.2. Hulladékgazdálkodási alprogram
6. Intézményrendszer-fejlesztési program 6.1. Önkormányzati intézményfejlesztés alprogram 6.2. Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése alprogram 6.3. Közszolgáltatások fejlesztése alprogram
Területfejlesztési Koncepció és Program 116 Kaposvári kistérség Operatív program
3. A projektek bemutatása
1. Gazdaságfejlesztési program
A program általános célja a magas jövedelemképződést biztosító gazdasági szerkezet kialakítása, amely kis- és középvállalkozásokon keresztül biztosítja a térség hosszú távú és stabil foglalkoztatottságát. A helyi erőforrásokra és szellemi bázisra alapozva jön létre egy egészséges munkamegosztáson alapuló gazdasági tér. Nő a térség hozzáadott értékének az aránya a termelésben, és a szolgáltatások szerepe felértékelődik. A program megvalósításának eredményeként, a vállalkozások szerkezetében olyan változás jön létre, amely a kisvállalkozói kör szerepét növeli, javul a foglalkoztatási helyzet és emelkedik a térség jövedelemtermelő képessége. Ez a folyamat olyan hatást is kivált, amely a vállalkozások tőkeellátottságát javítja és a gazdasági együttműködések eredményként hatékonyabb gazdasági rendszer alakul ki.
1.1. Munkahelyteremtés alprogram
A kistérségben élők életkörülményeinek javítása egyértelműen és alapigazságként megfogalmazva csak a munkalehetőségek bővítésével, a nagyobb jövedelmet biztosító munkahelyek létrehozásával lehetséges. Minden egyéb fejlesztés csak ezen keresztül valósítható meg, illetve ezen életkörülmények esetén érik el valódi céljukat. A foglalkoztatás bővítése és a jövedelem emelkedése közvetlenül kihat a települési önkormányzatokra, hiszen a szociális juttatások helyett fejlesztésre tud forrást biztosítani, illetve többletbevételhez jut az iparűzési és a személyi jövedelemadó növekedése által.
Az alprogram célja, célcsoportjai
Az alprogram célja, hogy elősegítse a kistérség munkanélküliségi helyzetének hosszú távú javítását, hozzájárulva ezáltal a kistérségben élők életminőségének javításához. Az alprogram közvetlen célcsoportja a munkaképes lakosság.
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani kívánt A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye cél ideje forrásigénye (e. Ft)
1 Ablak-Épszer Kft. Kaposvár Asztalos üzem kialakítása 2013-2014 100 000
Bőszénfai 2 Bőszénfa Szarvastelep fejlesztése, bővítése 2012-2013 50 000 Szarvaságazat Korona Gyógyszertár 3 Kaposvár Gyógyszertári bővítés 2012-2013 22 000 Bt.
Területfejlesztési Koncepció és Program 117 Kaposvári kistérség Operatív program
Az alprogram várható hatása, eredményei
A projekt eredményeként javul a kistérség foglalkoztatottsági helyzete, csökken a munkanélküliek száma, amely hosszú távon mind társadalmi, mind pedig gazdasági értelemben jótékony hatással bír.
1.2. Feldolgozóipar fejlesztése alprogram
Mivel a térség vidéki területein az ipari szektor részaránya rendkívül alacsony, a magas foglalkoztatás kiemelt fejlesztéseket tesz indokolttá. A térségközpont ipara az elmúlt évek során sajnos negatívan változott, különösen a gazdasági válság hatására 2009-től, így a fejlesztés itt is elengedhetetlen. A feldolgozottsági fok növelésével megnövekedett hozzáadott értéktöbblet egyéb, az ágazathoz kapcsolódó fejlesztéseket indukál.
Az alprogram célja, célcsoportjai
A feldolgozóipari fejlesztés megvalósulása során kiemelt támogatást élveznek azon térségi feldolgozóipari kapacitások eszköz-, valamint technológiai fejlesztései, amelyek magas foglalkoztatással jelentősen hozzájárulnak a térség munkanélküliségi mutatójának javításához. Az alprogram a meglévő erőforrások jobb kihasználását, illetve új tevékenységek indítását célozza meg. A célcsoportként a kistérségben működő, illetve létrehozandó feldolgozóipari üzemek jelölhetők meg.
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
1 Linden Faipari Kft. Bőszénfa Fűrészüzem fejlesztése 2012-2013 50 000
Gálosfa Község 2 Gálosfa Brikettáló üzem létesítése 2014-2015 50 000 Önkormányzata Újvárfalva Község A Szociális szövetkezetnél feldolgozó 3 Újvárfalva 2014-2015 80 000 Önkormányzata építése Várda Község 4 Várda Műanyag üzem létesítése 2012-2014 300 000 Önkormányzata
Területfejlesztési Koncepció és Program 118 Kaposvári kistérség Operatív program
Az alprogram várható hatása, eredményei
Az alprogram eredményeként bővül, illetve minőségileg javul a térségi feldolgozókapacitás. A hozzáadott érték növekedésével hatékonyabbá válik a helyi gazdaság, több jövedelmet lesz képes realizálni a helyi adottságok felhasználásával. Ezáltal a települési önkormányzat is többlet bevételre tehet szert, és a település foglalkoztatottsági mutatói is javulnak.
1.3. Megújuló energia hasznosítása alprogram
Az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. A fosszilis tüzelőanyagok használata korlátozott mennyiségük és a belátható időn belül kimeríthető készletek miatt nem alkalmasak arra, hogy egy fenntartható energiagazdaság épüljön rá, ezért a megújuló energiaforrások hasznosítása jelenthet megoldást, környezettudatos szempontok által vezérelve. Megújuló energiaforrás: olyan energiaforrás, amely természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, vagy újratermelődik (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia, stb.). Olyan természeti erőforrások, melyek hasznosításával az emberiség a szükségleteit az adott gazdasági fejlettség szintjén kielégítheti, és használatuk ellenére természetes úton, újratermelődnek. Ezzel szemben a fosszilis tüzelőanyagok (kőszén, kőolaj, földgáz) nem megújuló energiaforrások és a mennyiségük közel végesnek tekinthető.
Az energiaforrások ennek értelmében lehetnek: megújuló, nem megújuló, kimeríthető, és kimerülő erőforrások:
I. Ki nem meríthető energiaforrások
· Mennyisége nem korlátozott: Szélenergia, Napenergia, Árapály energia,Geotermikus energia · Mennyisége korlátozott: Termőföld és a termesztett biomassza energia
II. Kimeríthető energiaforrások
· Nem megújuló: Fosszilis energiaforrások, kőolaj, földgáz, szén és származékaik. · Megújuló: Természetes erdők
Az energiatermelés jelentős része ma még a kimeríthető és nem megújuló energiaforrásokra támaszkodik a villamosenergia termelésben és a fűtési hő előállításában. Ezért rendkívül
Területfejlesztési Koncepció és Program 119 Kaposvári kistérség Operatív program fontos, hogy olyan biztos energiaforrások használatát aknázzuk ki, amelyek nem kimeríthetők és megújulók; energiát a naptól, a széltől, a víztől és a növényektől nyeri.
Az alprogram célja, célcsoportjai
A megújuló energia hasznosítását illetően kiemelt támogatást kell, hogy élvezzenek azon térségi fejlesztések, amelyek a helyi adottságokhoz igazodva hosszútávon képesek a környék lakosságának energia igényeit ellátni. Az alprogram a megújuló erőforrások kihasználását, illetve új tevékenységek indítását célozza meg. A célcsoportként a kistérségben létrehozandó megújuló erőforrásokon alapuló erőművek jelölhetők meg, és az ezeket finanszírozó befektetők, illetve az előállított energiát felhasználó lakosság.
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
Hőerőmű létesítése (hulladékfa és Gálosfa Község 1 Gálosfa mezőgazdasági melléktermékek 2014-2015 600 000 Önkormányzata égetése) Gölle Község 2 Gölle Szélerőmű park létesítése 2014-2015 15 000 000 Önkormányzata
Az alprogram várható hatása, eredményei
Az alprogram eredményeként hosszútávon biztosítottá válik a térség energia ellátása. Külső tényezőktől függetlenül viszonylag állandó energia ellátás valósul meg hosszútávon kiszámítható árral. A térség önellátóvá válik energiatermelés szempontjából, így nem szorul behozatalra. A megépült erőművek foglalkoztatás javító hatással is bírnak, és a települési önkormányzat bevételeit is gyarapítják.
A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése
Az ellenőrzést a projektgazdákkal együttműködve a kistérségi szervezetnek javasolt megvalósítani. A kistérség foglalkoztatottsági helyzetének változását az erre vonatkozó településsoros adatokból lehet megismerni. Ennek során a puszta adatokon túl érzékeltetni szükséges az adatok dinamikáját (időbeni változását) a trendek meghatározására, továbbá számításba kell venni a különböző arányokat és minőségi összefüggéseket. Vizsgálandó, hogy az eredményindikátorok időbeni változása mennyiben képes lehetővé tenni az alprogram hosszú távra vetített kimeneti értékeit, azaz hatásindokátorait.
Területfejlesztési Koncepció és Program 120 Kaposvári kistérség Operatív program
2. Turizmusfejlesztési program
A turizmus jelentősége munkahelyteremtő és népességmegtartó hatásán túl bevételteremtő képességében rejlik. Az ágazat jelentősége azért nagy, mert ez a hatás nem csak a szállásadók és vendéglátóhelyek forgalmát növeli, hanem a kistérség vállalkozóinak széles rétegét érinti. Ahhoz, hogy több látogató érkezzen a kistérségbe, és az ideérkezők minél több időt töltsenek itt, kiemelt fontosságú a kistérség infrastruktúrájának fejlesztése. Ami a szálláshelyeket illeti, elengedhetetlen a minőségi és mennyiségi fejlesztés, az első osztályú hotelek mellett természetesen szükség van panziókra és magánházakra is, hogy az ide látogató a turista ízlésének és tartózkodás céljának megfelelő szálláshelyet találjon. A kistérség rendelkezik megfelelő idegenforgalmi vonzerőkkel (termál- és gyógyfürdő, műemlék jellegű épületek), a turisztikai kínálati elemek azonban nem koncentráltan helyezkednek el, hanem az egész térséget átszövik, így a térség egyik gyenge pontja, hogy számos idegenforgalmi értékkel rendelkezik, de a kidolgozott programok hiányoznak. A kistérségben található kínálati elemekből komplex kínálati csomagot kell összeállítani, ezt sokkal sikeresebben lehet értékesíteni. A piacképes idegenforgalmi termékeknek megfelelő publicitást kell biztosítani, tudatosítani kell a potenciális belföldi és külföldi turistákkal, hogy a kistérség kiváló, egyedi adottságokkal, vendégszerető, fogadókész lakossággal rendelkezik.
2.1. Gyógy- és termálturizmus fejlesztése alprogram
A térségben országosan és európai viszonylatban is kiváló minőségű termálvizet rejt a föld mélye. A kistérségben hagyományai vannak már a gyógy- és termálturizmusnak, viszont az egyre növekvő igényekhez nem megfelelő a jelenlegi állapot. A vendégkör megtartása és további látogatók megnyerése érdekében az új kihívásoknak megfelelő beruházást kell megvalósítani a termálvízkinccsel rendelkező településeken.
Az alprogram célja, célcsoportjai
Az alprogram célja, hogy a már feltárt, működő termálvíz lelőhely környékén épüljön a XXI. századi fogyasztói igényeknek megfelelő gyógy- és termálfürdő, élményfürdő. Ehhez kapcsolódóan bővüljön a szolgáltató egységek és szállásférőhelyek száma, valamint legyen lehetőség programszervezésre. Az alprogram célcsoportját azon települések képezik, amelyek székhelyén gyógy- és termálvíz kincs található. Közvetetten érinti a települések potenciális munkavállalóit, illetve a térségben lakó, és ide érkező vendégeket.
Területfejlesztési Koncepció és Program 121 Kaposvári kistérség Operatív program
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
Kaposhomok Község 1 Kaposhomok Termálvizes fürdő létesítése 2016-2017 300 000 Önkormányzata
Az alprogram várható hatása, eredményei
Az alprogram hatására a projektgazda székhelyén és környezetében korszerű létesítményekkel bővül a turisztikai infrastruktúra köre. Ennek felhasználásával a jelenlegi vendégkör megtartása biztosított, valamint a térségből, régióból több vendég keresi fel a kistérséget. A programok hatásaként munkahelyek jönnek létre, nő a településen megszerezhető jövedelem, és a kapcsolódó szolgáltatások is fejlődhetnek.
2.2. Lovas turizmus fejlesztése alprogram
A térségben minden erőforrás megtalálható, ami a turisztikához szükséges, ezért reális cél e gazdasági ágazat fejlesztése. Az ország turisztikai kínálatán belül egyedi arculatot alakíthatunk ki a lovas turizmus imázsának megteremtésével, melyhez szintén adottak az erőforrások. Sőt ehhez adottak leginkább az erőforrások és a földrajzi viszonyok, mivel a projektekben résztvevő települések közti utazást is be lehet építeni a programokba.
Az alprogram célja, célcsoportjai
Az alprogram célja hosszú távon, hogy a kistérséget a lovasturisztika egyik „fellegvárává” emelje. Biztosítson minden infrastruktúrát, szolgáltatást az ide érkező vendégeknek, hogy később is térjenek vissza. A célcsoportba tartoznak azok a magánszemélyek, vállalkozók és gazdasági társaságok, amelyek az érintett településeken folytatják tevékenységüket, illetve kapcsolódó szolgáltatásokkal hozzájárulnak az alprogram sikeréhez.
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
1 Meiszterics László Kaposvár Lovasturisztikai bázis fejlesztése 2013-2014 10 000
2 Örkény-Med Kft. Kaposvár Lovasturisztikai bázis fejlesztése 2013-2014 8 000
Területfejlesztési Koncepció és Program 122 Kaposvári kistérség Operatív program
Az alprogram hatására hosszú távon a kaposvári kistérség lovasturisztikai kínálata szélesebb körben lesz ismert, és az ideérkező vendégek száma növekedni fog. A szolgáltatások biztosításával helyben munkahely és jövedelem keletkezik.
2.3. Turisztikai infrastruktúra fejlesztése alprogram
A térség egyik fő kitörési lehetősége a turisztika, mint gazdaságfejlesztési irányzat. Az alprogramhoz rendelt projektek azokat az infrastrukturális beruházásokat tartalmazzák, melyek alapfeltételei az ágazati szolgáltatásoknak, illetve fejlesztik a meglévő szolgáltatásokat, és a szálláshelyek mennyiségét.
Az alprogram célja, célcsoportjai
Az alprogram célja mindazon infrastrukturális beruházás, mely a turisztikai erőforrásokat bővíti, a megvalósítás feltételrendszerét segíti. Célcsoportba mindazon szervezetek és magánszemélyek tartoznak, akik tevékenysége a turizmushoz kötődik, illetve ezen keresztül jövedelmet realizálnak.
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
Vendégház és látogató központ 1 Rubin-K Kft. Alsóbogát 2013-2014 80 000 kialakítása
Baté Község 2 Baté Petőfi utcában Tájház kialakítása 2014-2015 10 000 Önkormányzata Ecseny Község 13 km-es kerékpár versenypálya 3 Ecseny 2013-2014 60 000 Önkormányzata létesítése Ecseny körül Bánó Mária 4 Felsőmocsolád Tetőtér kiépítése szálláshely céljára 2013-2014 20 000 Kastélyszálló Panzió
Kaposgyarmat Község 5 Kaposgyarmat Tájház kialakítása 2012-2013 30 000 Önkormányzata
Kaposhomok Község 6 Kaposhomok Borbemutató pince építése 2014-2015 15 000 Önkormányzata Magyaregres Község Erdei turizmushoz kapcsolódó 7 Magyaregres 2014-2015 30 000 Önkormányzata szolgáltató központ kialakítása Patalom Község 8 Patalom Falusi turisztikai centrum kialakítása 2014-2015 30 000 Önkormányzata Polány Község 9 Polány Turistaszálló kialakítása 2013-2014 50 000 Önkormányzata Az önkormányzati hivatal Ráksi Község 10 Ráksi tetőbeépítésével szálláshely 2014-2015 25 000 Önkormányzata kialakítása
Területfejlesztési Koncepció és Program 123 Kaposvári kistérség Operatív program
Sántos Község Kemping kiépítése 30 fő vendég 11 Sántos 2014-2015 30 000 Önkormányzata számára Simonfa Község 12 Simonfa Turistaszállók bővítése 2014-2015 25 000 Önkormányzata Somogyjád Község 13 Somogyjád Vendégház szolgáltatásainak bővítése 2013-2014 15 000 Önkormányzata Somogysárd Község 14 Somogysárd Betyárcsárda felújítása 2014-2015 25 000 Önkormányzata Újvárfalva Község 15 Újvárfalva Turistaház építés 2013-2014 30 000 Önkormányzata
Az alprogram várható hatása, eredményei
Az alprogram hatására megvalósulnak a szálláshely kínálatot bővítő, és a minőségi szolgáltatás szélesebb körét biztosító beruházások, így lehetőség nyílik a turisztikai programkínálat bővítésére. A települési vonzerő nő, a kihasználatlan épületeket új, hasznos tartalommal töltik meg. Közvetetten új munkahelyek, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek nyílnak meg, és így nő a helyben megszerzett jövedelem is.
A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése
A végrehajtás és ennek eredményesség az ágazatban tevékenykedő szereplőkkel együtt történik, kapcsolódva az ő projektjeikhez. E projekt eredményessége csak hosszú távon, legalább 3-4 év távlatában értékelhető, mivel el kell indulni az alkalmazott mechanizmusoknak. Az eredményesség mérőszáma közvetlenül a közösen összeállított turisztikai programcsomagok száma, illetve azok száma, akik megismerték a kínálatunkat.
3. Infrastruktúra-fejlesztési program
A jelenlegi rossz állapotú úthálózat karbantartása, felújítása, új összekötő utak építése elengedhetetlenül szükséges a termelési feltételek javításához. Az úthálózat fejlesztése amellett, hogy bővíti a települések egyoldalú kapcsolatrendszerét (zsáktelepülések), bekapcsolja őket a „gazdasági vérkeringésbe” és a vállalkozások számára is kiküszöböli a kerülőutakat, csökkenti a szállítási költségeket és az elérési időt. Hasonlóan az úthálózathoz, az infrastruktúra-fejlesztés elengedhetetlen eleme a szennyvízkezelés és -elhelyezés kistérségi szintű megoldása. Hangsúlyt kell fektetni ugyanakkor a meglévő, de már elavult vagy elöregedett infrastruktúra fejlesztésére is. Napjainkra az információ minden vállalkozás számára gazdasági kérdéssé vált. Hatalmas értéket képvisel az információ és annak megszerzése, továbbítása. Az önmagában értéket jelentő információnak az idővel versenyezve, azzal fordított arányban növekszik értéke. Az informatikai rendszerek egyre növekvő mértékben járulnak hozzá a versenyelőnyök kihasználásához, így stratégiai beruházásoknak tekintendők.
Területfejlesztési Koncepció és Program 124 Kaposvári kistérség Operatív program
3.1. Szennyvízkezelés alprogram
A fejlett és fejlődő társadalmak közösségeinek egyik legfontosabb törekvése a fejlett kommunális és vállalkozói infrastruktúra megléte. A kistérség – hasonlóan az országos helyzethez – a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségi arányában mondható legelmaradottabbnak. A települések polgármesterei és képviselő-testületei felismerték ennek környezetvédelmi és társadalmi fontosságát, ezért széles körben érkeztek projektjavaslatok a beruházásokra. Ugyanakkor a helyi lakosság gyenge fizetőképessége kétségessé teszi a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének realitását.
Az alprogram célja, célcsoportjai
Az alprogram célja, hogy a kistérség valamennyi településén a korszerű szennyvízkezelési eljárásokat alkalmazzák. Több településen az egyedi szennyvíztisztító létesítését gazdaságosabbnak ítélik meg. A célcsoportot a településeken élő magánszemélyek és vállalkozások képezik.
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
Baté Község 1 Baté Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése 2014-2015 800 000 Önkormányzata Bodrog Község 2 Bodrog Szennyvízcsatorna kiépítése 2014-2015 800 000 Önkormányzata Bőszénfa Község 3 Bőszénfa Szennyvíztisztító kiépítése 2014-2015 300 000 Önkormányzata Büssü Község 4 Büssü Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 2014-2015 800 000 Önkormányzata Cserénfa Község 5 Cserénfa Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 2014-2015 800 000 Önkormányzata Edde Község 6 Edde Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 2015-2016 650 000 Önkormányzata Gálosfa Község 7 Gálosfa Egyedi szennyvíztisztító létesítése 2014-2015 200 000 Önkormányzata Gölle Község Kommunális szennyvíztisztító 8 Gölle 2014-2015 200 000 Önkormányzata megépítése Hajmás Község 9 Hajmás Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 2014-2015 800 000 Önkormányzata
Kaposgyarmat Község 10 Kaposgyarmat Egyedi szennyvíztisztító létesítése 2014-2015 200 000 Önkormányzata
Kaposhomok Község 11 Kaposhomok Helyi szennyvíztisztító kiépítése 2014-2015 200 000 Önkormányzata
Kaposkeresztúr Község 12 Kaposkeresztúr Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 2014-2015 800 000 Önkormányzata
Területfejlesztési Koncepció és Program 125 Kaposvári kistérség Operatív program
Kaposvár Megyei Jogú Kaposvár szennyvízcsatorna-hálózat 13 Kaposvár 2012-2014 4 100 000 Város Önkormányzata rekonstrukció
Kaposvár szennyvíztelep Kaposvár Megyei Jogú 14 Kaposvár rekonstrukció, szennyvíziszap 2012-2014 4 250 000 Város Önkormányzata kezelés, elhelyezés Kazsok Község 15 Kazsok Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 2014-2015 800 000 Önkormányzata Kercseliget Község 16 Kercseliget Helyi szennyvíztisztító kiépítése 2014-2015 200 000 Önkormányzata Mosdós Község 17 Mosdós Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 2014-2015 800 000 Önkormányzata Ráksi Község 18 Ráksi Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 2014-2015 800 000 Önkormányzata Somodor Község Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 19 Somodor 2013-2014 110 000 Önkormányzata Mernyére csatlakozva Somogygeszti Község 20 Somogygeszti Egyedi szennyvíztisztító kialakítása 2014-2015 200 000 Önkormányzata Somogysárd Község 21 Somogysárd Szennyvízcsatornázás 2014-2015 200 000 Önkormányzata Szabadi Község 22 Szabadi Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 2014-2016 800 000 Önkormányzata Szentgáloskér Község 23 Szentgáloskér Szennyvízcsatorna hálózat kiépítése 2015-2016 600 000 Önkormányzata
Az alprogram várható hatása, eredményei
Az alprogram hatására mindenütt létrejön a szennyvízelvezetés feltételrendszere, a környezetterhelés veszélye megszűnik, ezzel a települések komfortfokozata nő. A lakosság település iránt érzett ragaszkodása fokozódik.
3.2. Úthálózat fejlesztés és rekonstrukció alprogram
A kistérségben hiányoznak a főként zsáktelepüléseket összekötő kelet-nyugati irányú összekötő utak szilárd burkolattal való ellátása. Legtöbbjük térképen is jelölt földes út. A 2-3 kilométerre fekvő szomszédos településekre sok esetben csak 25-40 kilométeres kerülő úton lehet eljutni. Ez az elszigeteltség komoly akadályozó tényezője a települési kapcsolatrendszernek, a munkavállalásnak, a közlekedésnek. A települések belterületi útjai és a járdái többnyire leromlott állapotban vannak, ezért szükséges a felújításuk.
Az alprogram célja, célcsoportjai
Az alprogram célja, hogy a kistérség települései közti kapcsolatrendszer nyíljon meg, a távolabbi városok, térségek elérhetősége rövidüljön, és az átmenő forgalom fokozódjon, illetve a településen belüli jármű és gyalogos közlekedés színvonala javuljon. Az alprogram célcsoportját közvetlenül az itt élő emberek alkotják, közvetetten pedig az egész települést, az egész térséget fejlődéshez segíti.
Területfejlesztési Koncepció és Program 126 Kaposvári kistérség Operatív program
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
Alsóbogát Község Alsóbogát-Somogygeszti összekötő út 1 Alsóbogát 2014-2015 400 000 Önkormányzata kiépítése Bodrog Község 2 Bodrog Út- és járdafelújítások 2012-2013 10 000 Önkormányzata Bőszénfa Község 3 Bőszénfa Aszfaltburkolat felújítása 2012-2013 40 000 Önkormányzata Büssü Község 4 Büssü Utak, járdák felújítása 2012-2013 10 000 Önkormányzata Cserénfa Község 5 Cserénfa Járdafelújítás, Fő tér felújítása 2012-2013 10 000 Önkormányzata Csoma Község 6 Csoma Útfelújítás 2012-2013 5 000 Önkormányzata Csombárd Község 7 Csombárd Út- és járdafelújítások 2012-2013 8 000 Önkormányzata Csombárd Község 8 Csombárd Buszvárók felújítása 2012-2013 3 000 Önkormányzata Ecseny Község 9 Ecseny Hídak felújítása 2012-2013 5 000 Önkormányzata Ecseny Község 10 Ecseny Belterületi utak felújítása 2012-2013 40 000 Önkormányzata Ecseny Község Ecseny-Mernye összekötő út 11 Ecseny 2012-2013 10 000 Önkormányzata felújítása Edde Község 12 Edde Járdahosszabbítás 2012-2013 10 000 Önkormányzata
Felsőmocsolád Község 13 Felsőmocsolád Utak felújítása 2012-2013 5 000 Önkormányzata
Felsőmocsolád Község Felsőmocsolád – Kisbaba csomópont 14 Felsőmocsolád 2014-2015 150 000 Önkormányzata közötti út kiépítése
Fonó Község Közlekedésbiztonsági elemek 15 Fonó 2014-2015 8 000 Önkormányzata elhelyezése Fonó Község 16 Fonó Útszakasz bővítés 2012-2013 15 000 Önkormányzata Fonó Község 17 Fonó Buszöblök kiépítése térkővel 2012-2013 8 000 Önkormányzata Fonó Község 18 Fonó Buszmegálló tetőfelújítása 2012-2013 3 000 Önkormányzata Fonó Község 19 Fonó Temető út, parkoló építése 2014-2015 3 000 Önkormányzata Gölle Község 20 Gölle Belső úthálózat felújítása 2012-2013 30 000 Önkormányzata Hajmás Község 21 Hajmás Belterületi utak, járdák felújítása 2012-2013 30 000 Önkormányzata Hetes Község 22 Hetes Utak, járdák felújítása 2012-2013 15 000 Önkormányzata Hetes Község 23 Hetes Hetes-Várda összekötő út 3 km 2014-2015 200 000 Önkormányzata Kaposhomok Község Taszár-Kaposhomok bekötő út 24 Kaposhomok 2014-2015 80 000 Önkormányzata felújítása, a híd kiszélesítése Kaposhomok Község 25 Kaposhomok Járdafelújítás, belterületi útfelújítás 2012-2013 10 000 Önkormányzata
Területfejlesztési Koncepció és Program 127 Kaposvári kistérség Operatív program
Kaposhomok Község 26 Kaposhomok Kerékpárút építése Taszár felé 2014-2015 60 000 Önkormányzata Kaposhomok és a Taszári hegy között Kaposhomok Község 27 Kaposhomok szilárd burkolatú, nagy teherbírású út 2014-2015 50 000 Önkormányzata építése
Kaposkeresztúr Község 28 Kaposkeresztúr Utak, járdák felújítása 2012-2013 15 000 Önkormányzata
Budapest-Gyékényes vasútvonal Kaposvár Megyei Jogú 29 Kaposvár térséget érintő 120 km-es szakaszának 2012-2014 8 000 000 Város Önkormányzata korszerűsítése Kercseliget Község 30 Kercseliget Út-, és járdakarbantartás 2012-2013 30 000 Önkormányzata Kisgyalán Község 31 Kisgyalán Önkormányzati utak, járdák felújítása 2012-2013 10 000 Önkormányzata Kisgyalán Község 32 Kisgyalán Zimány-Kisgyaláni összekötő út 2014-2015 200 000 Önkormányzata Magyaratád Község 33 Magyaratád Utak, járdák felújítása 2012-2013 10 000 Önkormányzata Magyaregres Község 34 Magyaregres Várdához összekötő út építése 2014-2015 200 000 Önkormányzata Mernye Község 35 Mernye Utak, járdák felújítása 2012-2013 10 000 Önkormányzata
Mezőcsokonya Község 36 Mezőcsokonya 2 utca burkolatának felújítása 2014-2015 10 000 Önkormányzata
Mosdós Község 37 Mosdós Utak, járdák felújítása 2012-2013 10 000 Önkormányzata Nagyberki Község 38 Nagyberki Járdaprogram befejezése 2012-2013 10 000 Önkormányzata Nagyberki Község 39 Nagyberki Kerékpárút rendszer kialakítása 2014-2015 100 000 Önkormányzata Orci Község 40 Orci Autóbuszöblözet kialakítása 2012-2013 5 000 Önkormányzata Patalom Község 41 Patalom Utak, járdák felújítása 2012-2013 10 000 Önkormányzata Ráksi Község Belterületi és külterületi utak 42 Ráksi 2012-2013 20 000 Önkormányzata felújítása Sántos Község 43 Sántos Kerékpárút építése 2014-2015 100 000 Önkormányzata Somodor Község Antalmajor-Somodor összekötő út 44 Somodor 2012-2013 15 000 Önkormányzata aszfaltborításának megerősítése Somogyaszaló Község 45 Somogyaszaló Petőfi utcában járdaépítés 2012-2013 10 000 Önkormányzata Somogygeszti Község 46 Somogygeszti 3 kisutca aszfaltozása 2012-2013 15 000 Önkormányzata Somogyjád Község 47 Somogyjád Járdák felújítása 2012-2013 5 000 Önkormányzata Somogyjád Község 48 Somogyjád Összekötő út Somogyjád-Bodrog 2014-2015 400 000 Önkormányzata Somogyjád Község 49 Somogyjád Buszvárók, -öblök kialakítása 2012-2013 8 000 Önkormányzata Somogyszil Község 50 Somogyszil Út- és járdafelújítás 2012-2013 15 000 Önkormányzata Szabadi Község 51 Szabadi Petőfi utca útburkolat csere 2012-2013 4 000 Önkormányzata Szentgáloskér Község József Attila utca, Virág utca, Akácfa 52 Szentgáloskér 2012-2013 15 000 Önkormányzata utca, Rózsa utca felújítása Taszár Község 53 Taszár Az úthálózat fejlesztése 2012-2013 50 000 Önkormányzata
Területfejlesztési Koncepció és Program 128 Kaposvári kistérség Operatív program
Taszár Község 54 Taszár Kerékpárút kiépítése Kaposvárig 2014-2015 100 000 Önkormányzata Újvárfalva Község 55 Újvárfalva Utak építése, javítása 2012-2013 5 000 Önkormányzata Újvárfalva Község 56 Újvárfalva Kerékpárút továbbépítése 2014-2015 50 000 Önkormányzata Újvárfalva Község 57 Újvárfalva Összekötő út Nagybajommal 2014-2015 300 000 Önkormányzata Várda Község 58 Várda Kerékpárút építés 2012-2014 200 000 Önkormányzata Zimány Község 59 Zimány Utak, járdák felújítása 2012-2013 10 000 Önkormányzata Zselicszentpál Község 60 Zselicszentpál Járda felújítása 2012-2013 10 000 Önkormányzata Zselicszentpál Község 61 Zselicszentpál Zártkerti utak burkolattal való ellátása 2014-2015 10 000 Önkormányzata
Az alprogram várható hatása, eredményei
Az összekötő utak megépülésével a települések közötti kapcsolat megindul, a vállalkozások kedvező környezetet találnak, a potenciális munkaerő számára több lesz a lehetőség. Az áthaladó forgalom növekedésével kapcsolódó szolgáltatások lehetőségei is bővülnek. Komoly eredmény továbbá a helyi lakosok számára, hogy lerövidül a távolság és a menetidő a térségek között, valamint a belterületi utakon és járdákon is könnyebbé válik a közlekedés.
3.3. Információs és kommunikációs technológia fejlesztése alprogram
A mai kor egyik fő erőforrása a gyors, pontos, naprakész információ. Az információáramlásnak a kistérségi szereplők között, valamint a kistérségen belüli és kívüli szereplők között kell megvalósulni. A kommunikáció lehet szóbeli (telefon) és elektronikus (fax, Internet, kábeltelevízió). A korábbi években minden településen kiépült a vezetékes telefonhálózat, számos helyen azonban rádióhullámos technológiát alkalmaztak, ami csak a beszéd továbbítására alkalmas (az is gyenge minőségben), fax adás-vételre korlátozottan, modemes Internet elérésre pedig egyáltalán nem alkalmas. A mobilhálózatok lefedettsége a körzetközpontok többségében megfelelő, de a perifériákon már nem érhető el a szolgáltatás. A kábeltelevízió hálózatok többségében kiépültek ott, ahol az előfizetői szám ezt lehetővé tette. Az alprogram projektjeinél együtt célszerű a helyi telefon-, Internet-, és kábeltelevízió hálózatot kiépíteni, kihasználva a technológia adta lehetőségeket.
Területfejlesztési Koncepció és Program 129 Kaposvári kistérség Operatív program
Az alprogram célja, célcsoportjai
Cél a verbális és elektronikus kommunikáció infrastruktúrájának kiépítése, minőségi fejlesztése a kistérségben. Célcsoportja a teljes kistérségi lakosság, hiszen valamilyen formában mindenki kommunikál.
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
Felsőmocsolád Község 1 Felsőmocsolád Internet hozzáférő helyiség kialakítása 2014-2015 20 000 Önkormányzata
Kaposvár Közigazgatási Centrum informatikai hálózatának Kaposvár Megyei Jogú 2 Kaposvár korszerűsítése, hiányzó elemek 2012-2014 100 000 Város Önkormányzata létesítése, intézményhálózatok összekapcsolása
Az alprogram várható hatása, eredményei
A projektek hatására kiépülnek a kommunikációs rendszerek, melyek a vállalkozói és közszféra, valamint a magánszektor számára jó minőségű, gyors és pontos kommunikációt tesz lehetővé. Az Internet hozzáférő helyiségek kialakításával a települések komfortfokozata és a lakossági jólét nő.
3.4. Infrastruktúra felújítása, korszerűsítése alprogram
A települések teljes körű infrastrukturális ellátottságához már nem csak az szükséges, hogy mindenhol legyen kiépítve a hálózat, hanem az is, hogy jó minőségű, korszerű szolgáltatást vehessen igénybe a lakosság, illetve a gazdasági szféra. Túlnyomórészt az egészséges ivóvíz szolgáltatás terén hiányzik a korszerű infrastruktúra, mivel az ivóvízhálózatok elöregedtek és a vízminőség rossz. A belterületi csapadékvíz elvezetés több településen még mindig nem problémamentes. Ugyanakkor az új lakótelkek kialakításához szükség van a beépítendő terület infrastruktúrájának kiépítésére.
Az alprogram célja, célcsoportjai
Az alprogram célja, hogy a kommunális infrastruktúra ellátottság legyen teljes körű és az egészségügyi, technológiai szabványoknak feleljen meg. Célcsoport azon települések
Területfejlesztési Koncepció és Program 130 Kaposvári kistérség Operatív program lakossága, ahol a meglevő infrastruktúra nem teljes körű, illetve minőségi javítása, cseréje szükséges, valamint az új lakótelkek iránt érdeklődő, betelepülni kívánó emberek.
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
Baté Község 1 Baté Ivóvízminőség javítása 2012-2013 30 000 Önkormányzata Bodrog Község 2 Bodrog Bel- és külterületi vízrendezés 2012-2013 20 000 Önkormányzata Bőszénfa Község 3 Bőszénfa Ivóvízminőség javítás 2012-2013 60 000 Önkormányzata Büssü Község 4 Büssü Víztározó létesítése 2014-2015 80 000 Önkormányzata Büssü Község 5 Büssü Ivóvízminőség javítás 2012-2013 60 000 Önkormányzata Cserénfa Község 6 Cserénfa Ivóvízminőség javítás 2012-2013 80 000 Önkormányzata Csoma Község 7 Csoma Ívóvízminőség javítás 2012-2013 60 000 Önkormányzata Ecseny Község Kül- és belterületi csapadékvíz 8 Ecseny 2012-2013 6 000 Önkormányzata elvezetés Ecseny Község 9 Ecseny Ivóvízminőség javítás 2012-2013 67 000 Önkormányzata Felsőmocsolád Község 10 Felsőmocsolád Ívóvízminőség javítása 2012-2013 60 000 Önkormányzata
Felsőmocsolád Község 11 Felsőmocsolád Belterületi vízrendezés 2012-2013 40 000 Önkormányzata
Fonó Község 12 Fonó Ivóvízminőség javítás 2012-2013 60 000 Önkormányzata
Gadács Község 13 Gadács Víztározó kialakítása 2014-2015 50 000 Önkormányzata Gálosfa Község 14 Gálosfa Ivóvízminőség javítása 2012-2013 60 000 Önkormányzata Gölle Község 15 Gölle Ivóvízhálózat felújítás 2012-2013 60 000 Önkormányzata Gölle Község 16 Gölle Belterületi vízrendezés 2012-2013 150 000 Önkormányzata Hajmás Község 17 Hajmás Gázvezeték kiépítése 2014-2015 300 000 Önkormányzata Hetes Község 18 Hetes Teljes ívóvízvezeték csere 2012-2013 80 000 Önkormányzata Juta Község 19 Juta Belterületi vízrendezés 2012-2013 80 000 Önkormányzata Kaposgyarmat Község 20 Kaposgyarmat Gázvezeték létesítése 2014-2015 300 000 Önkormányzata
Kaposhomok Község 21 Kaposhomok Belterületi vízrendezés 2012-2013 80 000 Önkormányzata
22 Kaposkeresztúr Kaposkeresztúr Ivóvízminőségjavítás 2012-2013 60 000
Kaposvár Megyei Jogú 23 Kaposvár Ivóvízhálózat rekonstrukciója 2012-2014 2 000 000 Város Önkormányzata
Területfejlesztési Koncepció és Program 131 Kaposvári kistérség Operatív program
Kercseliget Község 24 Kercseliget Új ívóvízkút fúrása 2012-2013 30 000 Önkormányzata Kisgyalán Község 25 Kisgyalán Ivóvízminőség javítás 2012-2013 70 000 Önkormányzata Magyaratád Község 26 Magyaratád Lakótelkek kialakítása 2014-2015 80 000 Önkormányzata Magyaregres Község 27 Magyaregres Belterületi vízrendezés 2012-2013 20 000 Önkormányzata Mernye Község Kül- és belterületi csapadékvíz 28 Mernye 2012-2013 15 000 Önkormányzata elvezetés Mezőcsokonya Község 29 Mezőcsokonya Belterületi vízrendezés 2012-2013 25 000 Önkormányzata
Mosdós Község 30 Mosdós Belterületi vízrendezés 2012-2013 20 000 Önkormányzata
Mosdós Község 31 Mosdós Ivóvízminőségjavítás 2012-2013 60 000 Önkormányzata Mosdós Község 32 Mosdós Új utca nyitása, lakótelkek kialakítása 2014-2015 100 000 Önkormányzata Nagyberki Község 33 Nagyberki Ívóvízminőség javítás 2012-2013 60 000 Önkormányzata Orci Község 34 Orci Belterületi vízrendezés 2012-2013 20 000 Önkormányzata Orci Község 35 Orci Ivóvízminőség javítás 2012-2013 60 000 Önkormányzata Orci Község 36 Orci Lakótelkek kialakítása 2014-2015 80 000 Önkormányzata Osztopán Község 37 Osztopán Belterületi vízrendezés 2012-2013 20 000 Önkormányzata Polány Község Kül- és belterületi csapadékvíz 38 Polány 2012-2013 8 000 Önkormányzata elvezetés Polány Község 39 Polány Ivóvízminőség javítás 2012-2013 60 000 Önkormányzata Sántos Község 40 Sántos Ivóvízminőség javítás 2012-2013 60 000 Önkormányzata Simonfa Község 41 Simonfa Belterületi vízrendezés 2012-2013 25 000 Önkormányzata Simonfa Község 42 Simonfa Új hidrofor építése 2014-2015 80 000 Önkormányzata Somodor Község 43 Somodor Lakópark kialakítása 2014-2015 100 000 Önkormányzata Somogyaszaló Község Csapadékvíz elvezető árkok 44 Somogyaszaló 2012-2013 5 000 Önkormányzata rendbetétele Somogygeszti Község 45 Somogygeszti Belterületi vízrendezés 2012-2013 20 000 Önkormányzata Somogyjád Község 46 Somogyjád Belterületi vízrendezés 2012-2013 10 000 Önkormányzata Somogyjád Község 47 Somogyjád Ívóvízhálózat felújítása 2012-2013 50 000 Önkormányzata Somogyjád Község 48 Somogyjád Ívóvíz minőség javítás 2012-2013 60 000 Önkormányzata Somogyjád Község 49 Somogyjád Közvilágítás részbeni korszerűsítése 2012-2014 50 000 Önkormányzata Somogysárd Község 50 Somogysárd Belterületi vízrendezés 2012-2013 10 000 Önkormányzata Somogyszil Község Csapadékvízelvezető árkok 51 Somogyszil 2012-2013 20 000 Önkormányzata rendbetétele Somogyszil Község 52 Somogyszil Tartalék ívóvíz kút ásása 2012-2013 15 000 Önkormányzata
Területfejlesztési Koncepció és Program 132 Kaposvári kistérség Operatív program
Szabadi Község 53 Szabadi Ívóvízminőség javítás 2012-2013 60 000 Önkormányzata Szentgáloskér Község 54 Szentgáloskér Belterületi vízrendezés 2012-2013 30 000 Önkormányzata Taszár Község 55 Taszár Ivóvízminőségjavítás 2012-2013 60 000 Önkormányzata Taszár Község 56 Taszár Laktanya – Reptér hasznosítása 2014-2015 10 000 000 Önkormányzata Taszár Község 57 Taszár Építési park létrehozása 2014-2015 140 000 Önkormányzata Újvárfalva Község 58 Újvárfalva Belterületi vízrendezés 2012-2013 50 000 Önkormányzata Újvárfalva Község 59 Újvárfalva Ivóvízminőség javítás 2012-2013 60 000 Önkormányzata Várda Község 60 Várda Belterületi vízrendezés 2012-2013 100 000 Önkormányzata Zimány Község 61 Zimány Lakótelkek kialakítása 2014-2015 80 000 Önkormányzata Zselickislak Község 62 Zselickislak Építési telkek kialakítása 2014-2015 5 000 Önkormányzata Zselicszentpál Község 63 Zselicszentpál Vízvezeték korszerűsítése 2012-2013 50 000 Önkormányzata Zselicszentpál Község 64 Zselicszentpál Belterületi vízrendezés 2012-2013 20 000 Önkormányzata Zselicszentpál Község 65 Zselicszentpál Felső hegy villamosítása 2014-2015 10 000 Önkormányzata Zselicszentpál Község 66 Zselicszentpál Új utca kialakítása 2014-2015 30 000 Önkormányzata
Az alprogram várható hatása, eredményei
Az alprogram közvetlen hatása, hogy a településeken ismét jó minőségű, korszerű lesz az infrastrukturális ellátottság, a lakosság komfortérzete, és ezen keresztül a településhez való ragaszkodása nő. Az egészséges ivóvíz ellátásnak a lakosság egészségi állapotára jótékonyan hat, valamint a háztartási gépek meghibásodásának veszélye csökken. A csapadékvíz elvezető rendszer korszerű kialakítása szintén kedvező egészségügyi szempontból, valamint a lakossági károk is megelőzhetőek általa. Az új lakótelkek kialakításával megállítható a település lakosságának fogyása. A gázhasználat bővülésével a környezeti szennyezés mérséklődik.
A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése
A projekt ellenőrzése a fejlesztések technikai, technológiai, környezetvédelmi értékeinek változásával mérhető. A közvetett célok megvalósulás az érintett lakossági szokásokban történő változás felmérésével mérhetjük.
Területfejlesztési Koncepció és Program 133 Kaposvári kistérség Operatív program
4. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési program
A térség egyik kiemelkedő természeti adottsága a kedvező mezőgazdasági termelési környezet. A vidéki lakosság döntő többsége tevékenységében kapcsolódik a mezőgazdasági termeléshez. A szántóföldi művelt területek aranykorona értékei, illetőleg a domborzati és éghajlati viszonyok lehetővé teszik az intenzív, piacorientált mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntartását. A térség speciális növénykultúrák termesztésére, ezen belül az organikus, illetve biogazdálkodás megvalósítására is kiválóan alkalmas. Nagy hagyományokkal bír, de visszaszorulóban van a hagyományos extenzív állattartás, emellett tág lehetőségeket kínál a gyógy- és fűszernövények, valamint a biogazdálkodás meghonosítása, elterjesztése. Feltétlenül növelni szükséges a térségben megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjét (hűtőház, vágóhíd, gyümölcsfeldolgozás, fafeldolgozás, gyógynövény feldolgozás stb.), elsősorban a feldolgozási lehetőségek helyi megteremtésével, bővítésével.
4.1. Mezőgazdasági termelés fejlesztése alprogram
A kistérség – mikrotérségenként eltérően – rendelkezik mindazon erőforrásokkal, melyek az intenzív mezőgazdasági termeléshez szükségesek. Ezen ágazatba való beruházás révén a településen rendelkezésre álló kézi munkaerő foglalkoztathatóvá válik, és az elérhető jövedelem is nő.
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
Üvegházas kertészet létesítése 1 K&P Invest Kft. Ecseny 2012-2014 100 000 termálvizes fűtési rendszerrel
Új mezőgazdasági gépek beszerzése, 2 Takács Agro Kft. Szentgáloskér 2012-2014 150 000 szárító építése.
Várda Község 3 Várda Kertészet létesítése 2012-2014 80 000 Önkormányzata
Az alprogram várható hatása, eredményei
A helyi agrárpotenciál jobban kihasználhatóvá válik, amely kedvező hatással lesz mind az önkormányzati költségvetésre, mind a lakosság foglalkoztatási mutatóira nézve.
Területfejlesztési Koncepció és Program 134 Kaposvári kistérség Operatív program
4.2. Állati és növényi termékek feldolgozása alprogram
A térségi termelő fejlesztések egyik legfontosabb területe a mezőgazdasági termékfeldolgozó kapacitások növelése. Mivel a térség vidéki területein az ipari szektor részaránya rendkívül alacsony, a magas foglalkoztatás kiemelt fejlesztéseket tesz indokolttá. A feldolgozottsági fok növelésével megnövekedett hozzáadott értéktöbblet egyéb, az ágazathoz kapcsolódó fejlesztéseket indukál.
Az alprogram célja, célcsoportjai
Az alprogram legfontosabb célja az állati és növényi termékek feldolgozása, valamint ezzel párhuzamosan az élelmiszerbiztonság növelése. A stratégiai cél új technológiák bevezetése révén a térség feldolgozó-kapacitásának növelése, illetve a korszerű és hatékony ipari termelés hosszú távú biztosítása. Az alprogram megvalósulása során kiemelt támogatást élveznek azon térségi feldolgozóipari kapacitások eszköz-, valamint technológiai fejlesztései, amelyek magas foglalkoztatással jelentősen hozzájárulnak a térség munkanélküliségi mutatójának javításához. Fontos ezen kívül a térségben megtermelt mezőgazdasági termékek helyi feldolgozása, amely piacteremtő hatása mellett a térségi termékek feldolgozottsági fokának növelését is eredményezi.
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
Vágóhíd technológiai korszerűsítése 1 Kapos-Ternero Kft. Hetes 2013-2014 50 000 gépbeszerzés által
Húsfeldolgozó üzem technológiai 2 Kometa Kft. Kaposvár 2013-2014 200 000 korszerűsítése gépbeszerzés által
Húsfeldolgozó üzem technológiai 3 Privát Hús Rt. Kaposvár 2013-2014 50 000 korszerűsítése gépbeszerzés által
Vágópont létesítése, tároló építés, 4 Patalom Farm Kft. Patalom 2012-2013 150 000 gépek beszerzése
Az alprogram várható hatása, eredményei
A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági fokának növelésével emelkedik a kistérség mezőgazdaságának jövedelemtermelő képessége, és plusz munkahelyek létrehozását segíti elő.
Területfejlesztési Koncepció és Program 135 Kaposvári kistérség Operatív program
4.3. Környezetkímélő termelési módszerek alkalmazása alprogram
A kistérség jelentős területén komoly természeti adottság a kedvező mezőgazdasági termelési környezet. Ennek kihasználására, illetve szinten tartására olyan programokat kell megvalósítani, amelyek az ágazati sokszínűséget és az Európai Unió elvárásait és igényeit is képes kielégíteni, mind technológiájában, mind környezeti hatásaiban. A mezőgazdasági termelés hosszú távú fenntarthatósága érdekében elengedhetetlen a termelési módok környezetkímélő megválasztása.
Az alprogram célja, célcsoportjai
A környezetkímélő termelési módok és az új termelési eljárások, innovációk együttesen szolgálják a táj és az agrártermelés érdekeit. Az ilyen gazdálkodás magában hordozza a jó mezőgazdasági gyakorlat és termelésszerkezet kiszélesedését, mint például zöldségtermelés, gyümölcstermesztés, monokultúrák megszüntetése. Cél a gazdaságilag hatékony és korszerű technológiák bevezetésének alkalmazásának támogatása. A kistérség vidéki lakosságának nagy része kötődik a mezőgazdasághoz, így valamennyi mezőgazdaságból élő lakos és vállalkozás számára fejlődési és előrelépési lehetőséget nyújt az alprogram.
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
Szentgáloskér- Környezetkímélő termelési 1 Agrária Rt. 2012-2013 150 000 Somodor módszerek alkalmazása
Alkotmány Mezőgazdasági Környezetkímélő termelési 2 Somogyjád 2012-2013 100 000 Szövetkezet(Somogyjádi módszerek alkalmazása Mezőgazdasági Zrt.)
Bodrog-Osztopáni Környezetkímélő termelési 3 Bodrog-Osztopán 2012-2013 80 000 Agrárszövetkezet módszerek alkalmazása
Környezetkímélő termelési 4 Laczó Bálint vállalkozó Hetes 2012-2013 30 000 módszerek alkalmazása
Környezetkímélő termelési 5 Kapostáj Rt. Kaposvár-Toponár 2012-2013 100 000 módszerek alkalmazása
Környezetkímélő termelési 6 Pető Farm Kft. Cserénfa 2012-2013 50 000 módszerek alkalmazása
Területfejlesztési Koncepció és Program 136 Kaposvári kistérség Operatív program
Az alprogram várható hatása, eredményei
Az alprogram hatására a kistérségi mezőgazdasági termelés jobban illeszkedik az európai uniós elvárásokhoz. A környezetkímélő termelési módok alkalmazása, illetve elterjesztése hosszú távon biztosítják a termelés fenntarthatóságát.
A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése
Az ellenőrzést a projektgazdákkal együttműködve a kistérségi szervezetnek javasolt megvalósítani. Az alprogram akkor tekinthető eredményesnek, ha a megvalósult projektek hatására hosszú távon biztosítva lesz a kistérségi mezőgazdasági termelés fenntarthatósága. Az alprogram pozitív hatása hosszabb távon jelentkezik.
5. Környezetfejlesztési program
A térség gazdaságának versenyképessége és lakosságának életminősége megköveteli a környezeti állapot javítását, a környezeti fenntarthatóságra törekvő új szemléletű, racionális környezetgazdálkodást. A környezetszennyezés nem csupán a természetet, a természeti erőforrásokat és az épített környezetet károsítja, hanem veszélyezteti az emberi egészséget is. A környezetszennyezést okozó káros kibocsátások hatásterülete általában nem lokalizálódik a szennyező forrás közvetlen közelére és főképp nem igazodik közigazgatási határokhoz, ezért a szennyezés okozta károk felszámolása, továbbá a környezet védelmét szolgáló új beruházások általában térségi érdekeket is szolgálnak.
5.1. Természeti és épített környezet fejlesztése, rehabilitációja alprogram
A kistérségi egyik legerősebb erőforrása az érintetlen, terheletlen természeti környezet, ezért megóvására nagy figyelmet kell fordítani, mivel a jelenlegi állapot megtartásával és javításával lehet csak a kapcsolódó programoknak létjogosultsága. Szükséges megemlíteni továbbá az itt élők egészségügyi biztonságának fontosságát is.
Az alprogram célja, célcsoportjai
A térség vonzerejét kiemelten alakítja a táji arculat, a természetes környezet állapota, ápoltsága. Éppen emiatt fontos a szennyezetlen környezet védelme; az illegális hulladéklerakó helyek felszámolása, a környezetszennyező tevékenység megszüntetése, a tájrehabilitáció. A
Területfejlesztési Koncepció és Program 137 Kaposvári kistérség Operatív program célcsoportot közvetlenül az önkormányzatok és a gazdaság szereplői képezik, valamint kapcsolódó civil szervezetek. Közvetetten a település lakosságának egésze érintett.
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
Nagyberki Község 1 Nagyberki Kapos folyó medrének rehabilitációja 2014-2015 80 000 Önkormányzata
Az alprogram várható hatása, eredményei
Az alprogram hatására a természeti környezet állapota javul, a biológiai folyamatok újjáélednek, a térség és ezzel együtt a település vonzereje is kedvező irányban változik. Ezáltal a turizmus fellendítése elől elhárul az egyik fő akadály, illetve a helyben lakók is szívesebben maradnak a településen.
5.2. Hulladékgazdálkodási alprogram
A kistérségi szintű hulladékgazdálkodási szemléletmód már a 2004. évben megjelent, amikor is útjára indult a Kapos-menti Hulladékgazdálkodási Program. Ezen lépéssel a kistérség települései hosszú távú elkötelezettséget vállaltak a hulladékgazdálkodással összefüggő tevékenység térségi szintű kezelésében való részvételre.
Az alprogram célja, célcsoportjai
A program célja, hogy a hulladékgazdálkodási rendszert a környezetvédelmi, műszaki és gazdasági követelményeknek megfelelően korszerűsítse, továbbá a műszaki védelemmel nem rendelkező hulladéklerakók rekultiválásával és a korszerűtlen gyűjtőjárművek lecserélésével csökkenthető a talaj, víz és a levegő szennyezése, a lerakásra kerülő hulladékban az újrahasznosítható anyagok (csomagolóeszközök, szerves anyagok) mennyisége, az EU követelményeknek megfelelően. Közvetlen célcsoport a települési önkormányzatok, közvetett célcsoportként pedig a kistérség valamennyi lakója megjelölhető.
Területfejlesztési Koncepció és Program 138 Kaposvári kistérség Operatív program
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
Bőszénfa Község 1 Bőszénfa Komposztáló edények beszerzése 2012-2013 2 500 Önkormányzata Csombárd Község 2 Csombárd Hulladéklerakó rekultivációja 2014-2015 20 000 Önkormányzata
Az alprogram várható hatása, eredményei
A program hosszú távon, mintegy 15-20 éves távlatban kívánja megoldani az érintett települések környezetvédelmi normáknak megfelelő hulladékkezelési és hulladékgazdálkodási kötelezettségét, az európai uniós támogatási lehetőségek felhasználásával.
A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése
Az alprogram ellenőrzése egyrészt közvetlenül a projektek megvalósulásához kapcsolódik, úgy mint felszámolt hulladéklerakók száma, elszállított hulladék mennyisége, rehabilitált környezet mutatószámai. Az így kialakult állapot fenntartását rendszeresen kell ellenőrizni, és szükség esetén (további szennyezés) intézkedni kell a környezetet terhelő tevékenység megszüntetésére.
6. Intézményrendszer-fejlesztési program
A települési intézményrendszer fejlesztése egyik kiemelt célkitűzése a települési önkormányzatoknak, mert ezáltal képes a lakossági igényeket korszerűen kielégíteni, a közszolgáltatásokat minél teljesebb körűen ellátni. Az esélyegyenlőség jegyében végcél, hogy minden középület komplex akadálymentesítésen essen át, illetve takarékossági és környezetvédelmi okokból a középületek energiaracionalizációja is nagyon fontos feladat. A lakosság helyben maradási kedvét csak úgy lehet megalapozni, hogy legalább minimális szinten biztosítják a közösségi célú épületeket, és tereket, a kulturális-, sport-, és szabadidős foglalkozások lehetőségeit.
Területfejlesztési Koncepció és Program 139 Kaposvári kistérség Operatív program
6.1. Önkormányzati intézményfejlesztés alprogram
Az önkormányzati intézmények fejlesztése elengedhetetlen a lakossági ügyintézés megfelelő színvonalú ellátása érdekében.
Az alprogram célja, célcsoportjai
Az alprogram célja az önkormányzati intézmények települési, illetve térségi fejlesztése, ezáltal a településeken élők életkörülményeinek javítása. Az alprogram közvetlen célcsoportja a települési önkormányzatok, közvetve érinti pedig a kistérség teljes lakosságát.
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
Helyi hő és hűtés igény kielégítése a Igal Város gázfűtés kiváltására a polgármesteri 1 Igal 2013-2014 400 000 Önkormányzata hivatal, művelődési ház, és a rendőrőrs épületében
Kaposgyarmat Község Nyílászáró csere, akadálymentesítés, 2 Kaposgyarmat 2012-2013 15 000 Önkormányzata szigetelés a polgármesteri hivatalban
Kazsok Község Önkormányzati épület energetikai 3 Kazsok 2014-2015 20 000 Önkormányzata korszerűsítése
Mezőcsokonya Község 4 Mezőcsokonya Önkormányzati épület felújítása 2012-2013 20 000 Önkormányzata
Patalom Község 5 Patalom Önkormányzati épület felújítása 2012-2013 10 000 Önkormányzata Polgármesteri hivatal épületének Simonfa Község 6 Simonfa külső felújítása, nyílászáró csere, 2012-2013 15 000 Önkormányzata tetőfelújítás Somogyszil Község Szolgálati lakások, önkormányzati 7 Somogyszil 2014-2015 20 000 Önkormányzata hivatal felújítása Szentgáloskér Község Önkormányzati hivatal épületének 8 Szentgáloskér 2014-2015 20 000 Önkormányzata akadálymentesítése, felújítása
Az alprogram várható hatása, eredményei
A tervezett projektek megvalósulásával fejlődik a települési intézményrendszer, ezáltal növekedik a lakosság megelégedettsége és kötődése, továbbá az ügyintézés színvonala is javul.
Területfejlesztési Koncepció és Program 140 Kaposvári kistérség Operatív program
6.2. Oktatás tárgyi, technikai színvonalának fejlesztése alprogram
Az alprogram célja, célcsoportjai
Célja az intézmények épületeinek alkalmassá tétele oktatásra, valamint a korszerű berendezések, eszközök beszerzése. Az alprogram célcsoportjába tartoznak mindazok, akik alap-, és középszintű, valamint kiegészítő képzésben vesznek részt.
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
Gálosfa Község 1 Gálosfa Óvoda fűtéskorszerűsítése 2012-2013 15 000 Önkormányzata Hetes Község 2 Hetes Óvoda tetőfelújítás, fűtéskorszerűsítés 2014-2015 20 000 Önkormányzata
Épületenergetikai fejlesztések Igal Város megújuló energiával kombinálva – 3 Igal 2012-2013 300 000 Önkormányzata iskola és óvoda fűtéskorszerűsítése termálvízre alapozva
Mosdós Község 4 Mosdós Óvoda külső felújítása, tetőfelújítás 2012-2013 15 000 Önkormányzata Nagyberki Község 5 Nagyberki Iskola tetejének hőszigetelése 2012-2013 10 000 Önkormányzata Simonfa Község Az óvoda épületének hőszigetelése, 6 Simonfa 2014-2015 55 000 Önkormányzata belső felújítás, parketta csere Somogyjád Község Általános iskola egy részének héjazat 7 Somogyjád 2012-2013 40 000 Önkormányzata cseréje, hőszigetelése Szentbalázs Község 8 Szentbalázs Iskola energetikai korszerűsítése 2014-2015 80 000 Önkormányzata Taszár Község 9 Taszár Az általános iskola felújítása 2012-2013 80 000 Önkormányzata
Az alprogram várható hatása, eredményei
Az oktatási infrastruktúra javításával megfelelő körülményeket teremtünk a színvonalas képzéshez, a tananyag elsajátítása a szemléltetőeszközökkel hatékonyabbá válik.
6.3. Közszolgáltatások fejlesztése alprogram
A kistérség településein az önkormányzatok lehetőségeikhez mérten létesítettek és működtettek közösségi, sport, kulturális és szabadidős célú épületeket, jelentős előrelépés történt a közterületek kialakításában és folyamatos ápolásában. A kistérség önkormányzatainak többsége forráshiányos, tehát a működési célú kiadásokat sem tudja biztosítani. Így saját forrásból fejleszteni sem tud külső forrás igénybe vétele nélkül, még
Területfejlesztési Koncepció és Program 141 Kaposvári kistérség Operatív program olyan projektek esetében sem, amelyek nem fejlesztést, hanem csak a szinten tartást eredményezik. Ezek alapján került összeállításra az alprogram.
Az alprogram célja, célcsoportjai
Cél a lakosság számára hasznosnak ítélhető közszolgáltatáshoz szükséges épületek, létesítmények, berendezések felújítása, korszerűsítése, illetve újak építése, beszerzése. Célcsoport a színvonalas közszolgálati feladatokat ellátó, a településért felelős és tenni akaró, működési forráshiányos önkormányzatok.
Az alprogramhoz kapcsolódó projektek
A megvalósulás A projekt által megvalósítani A megvalósítás A projekt Sorsz. Projektgazda helye kívánt cél ideje forrásigénye (e. Ft)
Alsóbogát Község 1 Alsóbogát Urnafal felújítása 2012-2013 5 000 Önkormányzata Alsóbogát Község 2 Alsóbogát Díszpark, dísztó kialakítása 2014-2015 80 000 Önkormányzata Baté Község 3 Baté Sportpálya funkcióbővítés 2012-2013 12 000 Önkormányzata Bodrog Község 4 Bodrog Szolgáltató ház kialakítása 2014-2015 30 000 Önkormányzata Bőszénfa Község 5 Bőszénfa Közösségi ház teljes átalakítása 2012-2013 20 000 Önkormányzata Bőszénfa Község Orvosi rendelő tető- és nyílászáró 6 Bőszénfa 2012-2013 4 000 Önkormányzata csere Bőszénfa Község 7 Bőszénfa Ravatalozó építése 2012-2013 5 000 Önkormányzata Büssü Község 8 Büssü Kultúrház belső, külső felújítása 2012-2013 25 000 Önkormányzata Büssü Község Volt Posta épület Közösségi térré 9 Büssü 2014-2015 20 000 Önkormányzata alakítása Csoma Község 10 Csoma Volt iskola épület felújítása 2012-2013 10 000 Önkormányzata Csoma Község 11 Csoma Gömbházak felújítása 2014-2015 50 000 Önkormányzata Csombárd Község 12 Csombárd Kultúrház felújítás 2012-2013 10 000 Önkormányzata Csombárd Község 13 Csombárd Külszíni rendezvénytér kialakítás 2012-2013 10 000 Önkormányzata Ecseny Község 14 Ecseny Faluközpont kialakítása, megújítása 2012-2013 25 000 Önkormányzata Tájház kialakítása a helyi sváb Ecseny Község 15 Ecseny értékek és hagyományok ápolása 2012-2014 3 000 Önkormányzata céljából Edde Község 16 Edde Játszótér kialakítása 2012-2013 4 000 Önkormányzata
Felsőmocsolád Község Idősgondozás bővítése – szociális 17 Felsőmocsolád 2012-2014 5 000 Önkormányzata gondozó felvétele
Fonó Község 18 Fonó Ravatalozó felújítása 2012-2013 5 000 Önkormányzata
Területfejlesztési Koncepció és Program 142 Kaposvári kistérség Operatív program
Fonó Község Volt iskola épület fűtéskorszerűsítése, 19 Fonó 2014-2015 10 000 Önkormányzata és nyílászáró cseréje
Fonó Község 20 Fonó Sportpálya felújítása, bővítése 2014-2015 5 000 Önkormányzata Fonó Község 21 Fonó Játszótér felújítás 2014-2015 3 000 Önkormányzata Gadács Község Templom falának javítása, belső 22 Gadács 2012-2013 10 000 Önkormányzata felújítás Hetes Község Kultúrház felújítása, 23 Hetes 2014-2015 30 000 Önkormányzata fűtéskorszerűsítés Hetes Község 24 Hetes Lakóparkhoz játszótér építés 2014-2015 3 000 Önkormányzata Idősek nappali ellátását biztosító Juta Község 25 Juta épület, és az önkormányzati épület 2014-2015 50 000 Önkormányzata energetikai korszerűsítése Kaposhomok Község 26 Kaposhomok Faluközpont felújítása 2012-2013 25 000 Önkormányzata Kaposhomok Község 27 Kaposhomok Kulturális központ kialakítása 2014-2015 15 000 Önkormányzata Kaposhomok Község 28 Kaposhomok Szociális bérlakások építése 2015-2016 100 000 Önkormányzata Kaposhomok Község 29 Kaposhomok A sportpálya mellé sportöltöző építése 2012-2013 15 000 Önkormányzata
Kaposkeresztúr Község 30 Kaposkeresztúr Templom felújítása 2014-2015 15 000 Önkormányzata
Kaposkeresztúr Község Kultúrház kialakítása, és a főtér 31 Kaposkeresztúr 2012-2013 30 000 Önkormányzata rekonstrukciója
Kaposvár Megyei Jogú Csiky Gergely színház felújítása, 32 Kaposvár 2012-2014 7 000 000 Város Önkormányzata színpadtechnika korszerűsítése
Kazsok Község 33 Kazsok Orvosi rendelő építése 2012-2013 50 000 Önkormányzata Kercseliget Község Kercseligeti Integrált Szociális 34 Kercseliget 2012-2013 15 000 Önkormányzata Központ felújítása Kisgyalán Község Kultúrház 120 m2-es pincéjében 35 Kisgyalán 2014-2015 10 000 Önkormányzata közösségi tér kialakítása Magyaratád Község 36 Magyaratád Főtér rekonstrukció 2014-2015 30 000 Önkormányzata Magyaratád Község 37 Magyaratád Középületek akadálymentesítése 2012-2013 25 000 Önkormányzata Mernye Község Integrált Közösségi Szolgáltató Tér 38 Mernye 2012-2013 70 000 Önkormányzata kialakítása
Mezőcsokonya Község 39 Mezőcsokonya Faluközpont kialakítása 2014-2015 30 000 Önkormányzata
Mezőcsokonya Község 40 Mezőcsokonya Református templom külső felújítása 2014-2015 15 000 Önkormányzata
Patalom Község 41 Patalom Településközpont felújítása 2014-2015 25 000 Önkormányzata Patalom Község 42 Patalom Templom felújítása 2012-2013 10 000 Önkormányzata Patalom Község 43 Patalom Középületek akadálymentesítése 2014-2015 20 000 Önkormányzata Polány Község 44 Polány Faluközpont megújítása 2012-2013 30 000 Önkormányzata
Területfejlesztési Koncepció és Program 143 Kaposvári kistérség Operatív program
A volt Ifjúsági klub épület Ráksi Község 45 Ráksi helytörténeti múzeummá alakítása, 2012-2013 20 000 Önkormányzata infrastruktúra kiépítése Sántos Község 46 Sántos Sporttelep ismételt felújítása 2014-2015 3 000 Önkormányzata Simonfa Község 47 Simonfa Temető, ravatalozó felújítás 2012-2013 5 000 Önkormányzata Somodor Község 48 Somodor Ifjúsági Klub számára közösségi tér 2012-2013 20 000 Önkormányzata Somodor Község 49 Somodor Új faluház kialakítása 2012-2013 30 000 Önkormányzata Somodor Község Bentlakásos szociális otthon 50 Somodor 2014-2015 50 000 Önkormányzata kialakítása Somodor Község Pusztasomodori barokktemplom 51 Somodor 2014-2015 15 000 Önkormányzata felújítása Somogyaszaló Község Antalmajorban a volt istálló épület 52 Somogyaszaló 2014-2015 5 000 Önkormányzata felújítása Somogygeszti Község 53 Somogygeszti Játszótér építés 2012-2013 5 000 Önkormányzata Somogygeszti Község 54 Somogygeszti Templom felújítása 2014-2015 15 000 Önkormányzata Somogygeszti Község Kultúrház – ifjúsági klub épületének 55 Somogygeszti 2013-2014 5 000 Önkormányzata hőszigetelése Somogyjád Község 56 Somogyjád Szociális otthon bővítése 2012-2013 20 000 Önkormányzata Somogysárd Község 57 Somogysárd Lovasbázis hasznosítása 2014-2015 200 000 Önkormányzata Somogyszil Község 58 Somogyszil Fásítás folytatása 2012-2013 4 000 Önkormányzata Somogyszil Község Óvoda étkezdéjéből kultúrterem 59 Somogyszil 2014-2015 15 000 Önkormányzata kialakítása Somogyszil Község 60 Somogyszil Színpad, öltöző kialakítása 2014-2015 3 000 Önkormányzata Szentbalázs Község 61 Szentbalázs IKSZT létrehozása 2012-2013 60 000 Önkormányzata Szentbalázs Község 62 Szentbalázs Faluközpont felújítása 2014-2015 50 000 Önkormányzata Szentgáloskér Község 63 Szentgáloskér Új művelődési ház építése 2014-2015 20 000 Önkormányzata Taszár Község 64 Taszár 12-es lakóépület hasznosítása 2014-2015 60 000 Önkormányzata Újvárfalva Község 65 Újvárfalva Templom építése 2014-2015 25 000 Önkormányzata Várda Község 66 Várda Templom felújítás 2013-2014 15 000 Önkormányzata Zimány Község 67 Zimány Főtér rekonstrukció 2012-2013 25 000 Önkormányzata Zimány Község 68 Zimány Katolikus templom felújítása 2013-2014 20 000 Önkormányzata Zselickislak Község 69 Zselickislak IKSZT kialakítás 2012-2013 70 000 Önkormányzata Zselickislak Község 70 Zselickislak Dísztó és pihenőpark kialakítása 2014-2015 25 000 Önkormányzata Zselicszentpál Község 71 Zselicszentpál Sportpálya építése nagyobb területen 2014-2015 10 000 Önkormányzata Zselicszentpál Község 72 Zselicszentpál Faluközpont kialakítása 2014-2015 25 000 Önkormányzata
Az alprogram várható hatása, eredményei
Területfejlesztési Koncepció és Program 144 Kaposvári kistérség Operatív program
A tervezett projektek megvalósulásával a települési arculat kedvező irányban változik, az intézményrendszer fejlődik, a települési lakosság megelégedettsége és kötődése javul, szabadidős tevékenységekre nyílik lehetőség. Erősödik a települési népességmegtartó erő, a fiatalok letelepedési, családalapítási kedve fokozható.
A végrehajtás ellenőrzése, az eredményesség vizsgálata és értékelése
A projekt megvalósításával sokkal jelentősebbek a közvetett hatások, mint a közvetett eredmények. A közvetlen eredmények építési dokumentációval, számlákkal ellenőrizhetők, az igénybe vett közszolgáltatások létszámnövekedéssel, esetszámmal stb. jellemezhetők. Hosszú távon általánosságként megfigyelhető a települési lakosságszám növekedése, az öregedési index mérséklődése.
Területfejlesztési Koncepció és Program 145 Kaposvári kistérség Mellékletek
MELLÉKLETEK
Területfejlesztési Koncepció és Program 146 Kaposvári kistérség Mellékletek
1. melléklet Kérdőív települési önkormányzatoknak
Kérdőív
Település neve Polgármester neve 18 év alatti: 19-30 év: Lakosság szám, 31-40 év: korcsoportonkénti bontásban 41-60 év: 61 év felett: Összesen: Regisztrált munkanélküliek száma, ebből a közfoglalkoztatásban résztvevő Közép-, és felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosok száma
A legnagyobb foglalkoztatók
A település összes vállalkozásainak száma, ebből társas vállalkozások száma; Jelentősebb vállalkozások
Mezőgazdasági tevékenység a településen (művelési ágak, állattartás)
Ipari, kézműves tevékenység a településen
Területfejlesztési Koncepció és Program 147 Kaposvári kistérség Mellékletek
Helyben elérhető szolgáltatások
A település infrastruktúrája
Iskola, óvoda
Civil szervezetek
Turisztikai szempontból is hasznosítható attrakciók, adottságok
Funkció nélküli ingatlanok, helyszínek, amelyekben fejlesztési lehetőségek rejlenek
A település erősségei
A település gyengéi
Területfejlesztési Koncepció és Program 148 Kaposvári kistérség Mellékletek
Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései, elnyert pályázatok
A legsürgősebben megvalósítandó feladatok, beruházások
A Területfejlesztési koncepcióban szerepeltethető fejlesztési elképzelések települési szinten, illetve több település összefogásával
Kelt:
P.h. ………………………………….. aláírás
Területfejlesztési Koncepció és Program 149 Kaposvári kistérség Mellékletek
2. melléklet Kérdőív vállalkozásoknak, és civil szervezeteknek
Kérdőív
Szervezet neve Szervezet székhelye, telefonszám, e-mail cím
Szervezet képviselője Alkalmazottak száma
Szervezet tevékenysége
Az elmúlt 5 év legfontosabb fejlesztései, elnyert pályázatok
A Területfejlesztési koncepcióban szerepeltethető fejlesztési elképzelések. A fejlesztések költségigénye. A fejlesztéseknek lesz-e munkahelyteremtő hatása? Ha igen, mennyi új munkahely várható?
Kelt: P.h.
………………………………….. aláírás
Területfejlesztési Koncepció és Program 150 Kaposvári kistérség Mellékletek
3. melléklet Kaposvár Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (a https://www.kaposvar.hu/index.php?page=ivs&width=800&F=2&T=1&lang=1 oldalon érhető el)
Területfejlesztési Koncepció és Program 151 Kaposvári kistérség Mellékletek
4. számú melléklet Közoktatási intézmének megvalósult infrastrukturális fejlesztései és fejlesztési igényei Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Gölle -eszközig. -eszközig. -eszközig. -eszközig. a 2012. évi költségvetés -élelm. -akadályrészl. -akadálym.komp. -élelm. ismeretében biztonsági -élelm. -nyílászáró cs. Biztonsági -épületfelúj. biztonsági -élelm.bizt. -világítá korsz. 700 e Ft -épületfelúj. -inform.fejl. - vizes h. részl.felúj. 1,05 e Ft -épületfelúj. -épületfelúj. 9,46 M Ft -új építés 8,11 MFt Igal -eszkösz -eszkösz -akadálym.komp.(n.ö.) akadálymentesítés igény igény -vizes helyiség teljes geotermikus energia -akadálym.részleges -nyílászáró cs. felúj.(n.ö.) 20 M Ft (nincs ö.) -fűtés felúj. aula kialakítás 3,2 M Ft 5,9 M Ft 11 M Ft 30 M Ft Büssü -eszközigény -eszközig. -eszközigény -eszközigény 450 e Ft -élelm. 300 e Ft 300 e Ft biztonsági nyílászárók cseréje, -épületfelúj. tetőfelújítás, alternatív 15,205 M Ft fűtés kialakítás 15 MFt Zimány - akadálym. komplex - épületfelúj. - épületfelúj. - épületfelúj. 2 M Ft 2 M Ft 2 M Ft 2 M Ft
Somogyszil -eszközig. -eszközig.; -inform.fejl. -eszközig. -eszközig. -eszközig. -inform.fejl. -épületfelúj.; -egyéb fejl. -inform.fejl. -inform.fejl. -inform.fejl. -épületfelúj. -fűtésrd. Felúj.; - -épületfelúj. -épületfelúj. -épületfelúj. -nyílászáró csere világítás korsz.; -vizes -egyéb fejl. -egyéb fejl. -egyéb fejl. -világítás korsz. helyiség részleges felúj. -világítás korsz. -nyílászáró felúj. -nyílászáró felúj. -akadálym. komplex 8.287.232 Ft -vizes helyiség teljes -fűtésrd. Felúj. -fűtésrd. Felúj. 20.426.449 Ft felúj. 8.808.799 Ft 7,1 M Ft 7,1 M Ft
Területfejlesztési Koncepció és Program 152 Kaposvári kistérség Mellékletek
Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Nagyberki -inform.fejl. -épületfelúj. -eszközig. (nem -épületfelúj. szerepel összeg) -vizes helyiség részleges tetőfelújítás 20M Ft -akadályment.részl.(n.ö.) -nyílászáró cs. felúj. 2015-ig -vizes helyiség teljes 4,5 M Ft -fűtésrd.felúj. felúj. 4 M Ft 1 M Ft 2,8 M Ft
Mosdós -eszközigény (n.ö.) -épületfelúj. tetőfelújítás -akadálym. részleges -nyilászáró cs. -nyílászáró cs. szigetelés (n.ö.) 3 M Ft 11 M Ft 15 M Ft
Kercseliget -eszközig. -fűtésrd. Felúj. -eszközig. -inform.fejl. -világítás korsz. -élelm.bizt. -nyílászáró felúj. -épületfelúj. 2 M Ft -épületfelúj. -vizes helyiség teljes -akadály- felúj. mentesítés részleges 4,1 M Ft 3,5 M Ft 1,4 M Ft
Baté -világítás - egyéb fejl. -épületfelújítás . tetőhéjazat csere, konyha korszerűsítés 2 M Ft -vizes helyiségek korszerűsítése -akadálym.komplex felújítás teljes épület külső fejújítása, 9,5 M Ft 30 M Ft felújítása, szigetelés, fűtés korszerűsítés, konyha felújítása, korszerűsítése, udvari játékok cseréje, utcafronti kerítés felújítása, cseréje 20 M Ft 2015-ig
Területfejlesztési Koncepció és Program 153 Kaposvári kistérség Mellékletek
Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Simonfa -eszközig. Nyílászárók cseréje Tornaszoba kialakítása Tető felújítása
Somogyaszaló -világítás -világítás -világítás -világítás korszerűsítés korszerűsítés korszerűsítés korszerűsítés 68220 Ft 68220 Ft 68220 Ft 68220 Ft
Somogygeszti -nyílászáró cs. -eszközigény -fűtésrd. csere -épületfelúj. -akadály- mentesítés komplex -világítás korsz. -vizes helyiség teljes felúj. 22 043 000 Ft
Somogyjád Eszközig. 400eFt eszközig.; eszközig.; eszközigény 1MFt élelmiszerbizt.; világítás korsz. fűtésrendszer felújítás; Akadálymentesítés vizes helyiség felúj.teljes komplex épületfelúj. 34,5 MFt 17,55 MFt Juta -nyílászáró cs. Fűtésrendszer felújítás világítás korsz. Akadálymentesítés komplex vizes helyiségek teljes felúj 33MFt
Területfejlesztési Koncepció és Program 154 Kaposvári kistérség Mellékletek
Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Osztopán eszközigény 300eFt eszközigény; eszközigény 50eFt eszközigény 100eFt épületfelúj. 40,55 MFt Mernye épületfelújítás 10 MFt -nyílászáró cs. - vizes helyiség elkülönítő és logopédiai -világítás korsz. részleges felúj. helység kialakítása, 5 MFt 1 MFt burkolások, szúnyogháló 4 M Ft Magyaratád -eszközig. -eszközig. -inform.fejl. -eszközig. Tetőcsere, parkettacsere -élelm. -nyílászáró cs. -épületfelúj. 50 eFt 10 M Ft Biztonsági 1,1 MFt -fűtésrd.felúj. -épületfelúj. -vizes h.részleges felúj. -akadálymentesítés 5,1 MFt komplex 1,3M Ft
Mezőcsokonya Játszó udvar kialakítása Játszó udvar kialakítása épületfelújítás 45 M Ft Nyílászárók cseréje felszerelése 2,5 M Ft felszerelése (Nyílászárók cseréje, 8 M Ft 2,5 M Ft Fűtésrendszer cseréje, Épület komplex számítógépek beszerése Épület részleges akadálymentesítése 1,3 MFt akadálymentesítése ) 6 M Ft Tornaterem építése számítógépek beszerzése Vizes helyiségek 220 MFt 0,5 MFt felújítása étkező, konyha 7 M Ft kialakítása: 90 M Ft számítógépek beszerzése 0,5MFt hálózat fejlesztés 4 MFt
Területfejlesztési Koncepció és Program 155 Kaposvári kistérség Mellékletek
Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Somodor -eszközigény alászigetelés, tetőcsere, -eszközigény (nem -épületfejújítás külső, belső vakolás, szerepel összeg) 200eFt belső átépítés, -épületfelújítás 70eFt akadálymentesítés 26 MFt; Eszközfejlesztés 3MFt; Nyílászárók cseréje 3,5 MFt; Fűtésrendszer cseréje 4MFt; Világítás korszerűsítés 0,7 MFt; Vizes helyiségek felújítása 2 MFt; Játszóudvar kialakítása, felszerelése 3MFt
Szentgáloskér Település adatok vannak tornaszoba építés, megadva! épület felújítás 24 M Ft; eszközfejlesztés 3 MFt; Nyílászárók cseréje 1,6MFt; Fűtésrendszer cseréje 0,4 MFt; világítás korszerűsítése 1 MFt; vizes helyiségek felújítása 2 MFt; Játszó udvar eszközeinek felújtása 3MFt
Somogysárd -eszközigény -eszközigény -eszközigény -eszközigény -eszközigény -akadály- -inform.fejl. -épületfelúj. -fűtésrd. Csere - fűtésrendszer mentesítés komplex -egyéb fejl. -inform.fejl. -inform.fejl. korszerűsítés -inform.fejl. -nyílászáró cs. -egyéb fejl. 15,3 M Ft - informatikai fejlesztés -egyéb fejl. 15,4 M Ft 25,7 M Ft - csoportszobák belső 15,68 M Ft felújítása 15M Ft
Területfejlesztési Koncepció és Program 156 Kaposvári kistérség Mellékletek
Óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Hetes eszközigény, eszközigény, élelmiszerbiztonsági eszközigény, eszközigény, élelmiszerbiztonsági igény, inf.fejlesztések informatikai fejlesztés, igény, épületfelújítás, egyéb, parkettacser, informatikai nyílászárók cseréje. fűtésrendszer csatornázás, fejlesztések, 17.600 e Ft korszerűsítése akadálymentes feljáró egyéb 380 e Ft. 23.400 e Ft 15M Ft
Szentbalázs festés -épület felújítás -épület felújítás -épület felújítás Külső vakolat 0,2 M Ft 0,1 M Ft 0,1 M Ft 0,1 M Ft szigetelése, csatornázás, fűtésrendszer internet elérését segítő Számítógépek Számítógépek központi fűtés korszerűsítése eszközök beszerzése beszerzése beszerzése kialakítása, 0,6 M Ft 0,1 M Ft 0,1 M Ft 0,1 M Ft udvarrendezés-játékok Számítógépek cseréje beszerzése 0,5 M Ft Gálosfa -eszközig. -eszközig. -eszközig. -eszközig. Központi fűtés -élelmiszer- -élelmiszer- -élelmiszer- -élelmiszer- kialakítása, világítás bizt bizt bizt bizt korszerűsítése. -inform.fejl. -inform.fejl. -inform.fejl. -inform.fejl. -épületfelúj. -épületfelúj. -épületfelúj. -épületfelúj. 2,3 M Ft -nyilászáró cs. 700 e Ft 800 e Ft -fűtésrd. Cs. -világítás korsz. - vizes helyiség teljes felúj 60 M Ft részleges akadálym. 3,7 M Ft Taszár -inform.fejl. -nyílászáró cs. -akadály- informatikai 500 e Ft -fűtésrd. Cs. mentesítés komplex eszközök -világítás korsz. 6 M Ft beszerzése -vizes helyiség teljes egyéb oktatási felúj. eszközök -épületfelúj beszerzése 27,5 M Ft 5 M Ft
Területfejlesztési Koncepció és Program 157 Kaposvári kistérség Mellékletek
Kaposvári óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Bajcsy-Zs.utcai világítás korsz. nyilászáró cs. nyilászáró cs. fűtésrd. csere nyilászáró cs. Központi Óvoda 2 ,621 M Ft 3,6 M Ft -akadályement. komplex 2,4 M Ft -akadályement. komplex 7,2 M Ft 7,2 M Ft Béke Utcai tagóvoda világítás korsz. világítás korsz. -akadályment.komplex -akadályment.komplex 7,5 M Ft 7,5 M Ft Jutai Úti Tagóvoda vizes helyiség részleges vizes helyiség teljes vilgáítás korsz. felúj. felúj. 2 M Ft 1,7 M Ft -akadályment. komplex 13,5 M Ft Épület korszerűsítése Arany János Tagóvoda vizeshelyiség teljes vizes helyiség teljes vizes helyiség felúj.teljes felúj.; világítás korsz. felúj.; nyilászáró cs.; 2,5 MFt 4,71MFt akadálymentesítés komplex 8,1MFt Nyílászárók cseréje. Festetics Karolina 0 nyilászáró cs. akadályment.egyéb világítás korsz. Központi Óvoda -vizes helyiség teljes 8 M Ft 3 M Ft felúj. nyílászáró csere, fútés 11,5 M Ft korszerűsítés Temesvár Utcai eszközig. épületfelújítás eszközig. inform.fejl. Tagóvoda -inform.fejl. 800 e Ft -akadályment.komplex -épületfelúj. 1,4 M Ft 4,1 M Ft -vilgáítás korsz. 5,526 MFt nyílászáró csere
Területfejlesztési Koncepció és Program 158 Kaposvári kistérség Mellékletek
Kaposvári óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Tallián Gyula Utcai inform.fejl. akadályment. részleges akadályment. komplex épületfelújítás Tagóvoda 400 e Ft 1,5 M Ft -inform.fejl. -vizes helyiség részleges 2,3 M Ft felúj. 3,7 M Ft nyílászáró csere Damjanich Utcai inform.fejl. akadályment. komplex inform.fejl. nyilászáró cs. szennyvízhálózat-, Tagóvoda 400 e Ft -épületfelúj. -világítás korsz. -épületfelúj. csatorna felújítás, 4,3 M Ft 3,7MFt 5,7 M Ft gyermek mosdó felújítása Nemzetőr Sori 0 vizeshelyiség teljes felúj. akadályment. világítás korsz. vizesblokk Központi Óvoda 3 M Ft egyéb 2 M Ft korszerűsítés,nyilászáró 3,5 M Ft csere Honvéd Utcai 0 fűtésrd. Felúj. világítás korsz. nyílászáró cs. Tagóvoda 1,6 M Ft -akadályment.komplex -vizes helyiség teljes parketta 5,348 M Ft felúj. csiszolás,lakkozás, 6,7M Ft udvari járda felújítás Kaposfüredi Tagóvoda 0 akadályment. komplex világítás korsz. nyilászáró cs. csopotszoba belső 3 M Ft 2,5 M Ft 3 M Ft felújítása, a megsüllyedt fal miatt Petőfi Sándor eszközig. eszközig. eszközig. eszközig. Központi Óvoda -inform.fejl. -inform.fejl. -inform.fejl. -inform.fejl. -vizes helyiség teljes -vizes helyiség teljes -akadály- -világítás korsz. felújíáts felúj. mentesítés komplex 4,4 MFt fűtés korszerűsítés, 3 db 3,433 M Ft 4,86 MFt 9,83 MFt gyermekmosdók és 3 db felnőtt vizseblokk felújítás Búzavirág Tagóvoda 0 nyilászáró felúj. akadálym.komp. nyilászáró cs. -világítás korsz. -inform.fejl. 5,3 M Ft 2-es kupola felújítása, 9,587 M Ft 4,35 M Ft fűtés korszerűsítés Rét Utcai Központi eszközig. eszközig. világítás korsz. akadályment.komplex Óvoda 200 e Ft -vizes helyiség részleges -vizes helyiség teljes 1,8 M Ft Csoportszobák burkolat felúj. felúj. cseréje. Világítás 1,7 M Ft 3,85 M Ft korszerűsítés.
Területfejlesztési Koncepció és Program 159 Kaposvári kistérség Mellékletek
Kaposvári óvodák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. Szigetvár Utcai n.a. tagóvoda Világítás korszerűsítés. Madár Utcai 0 vizes helyiség részleges akadályment.komplex világítás korsz. Tagóvoda felúj. 3,8 M Ft 2,4 M Ft Nyílászárók cseeréje. 2,8 M Ft Vizesblokk felújítás. Tar Csatár Központi eszközig. akadályment komplex nyílászáró cs. világítás korsz. Óvoda -vizes helyiség teljes 2,6 M Ft 5 M Ft 3,3 M Ft felúj. nyílászáró cs. 900 e Ft 5 M Ft Szántó Utcai n.a. Tagóvoda Szentjakabi Tagóvoda eszközig. világítás korsz. akadályment. részleges 250 e Ft -vizes helyiség 1 M Ft részl.felúj. nyílászáró cs. 2 M Ft 5 M Ft
Területfejlesztési Koncepció és Program 160 Kaposvári kistérség Mellékletek
Általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Hetes eszközigény eszközigény eszközigény eszközigény energiatermelés napelem nyílászáró felúj inf. igény informatikai fejl. informatikai fejl. felhasználásával igény épületfelújítás Épületfelúj. 13,4 M Ft 19,075M Ft (megnyert inf. igény fűtésrd.cs. Világítás korsz. pályázat) épületfelújítás Vizes h.teljes felúj. 11,2M Ft áttérés megújúló akadályment.komplex 28,5M Ft energiaforrásokra 62 M Ft (pályázatokból) 50 M Ft (NFÜ 4. intézkedés pályázatának elnyerése esetén)
Somogysárd Igal- Batthyány Új építés eszközigény,inform.fejl.,Új eszközigény,inform.fejl.,Egyéb eszközigény geotermikus energia Károly Körzeti 300 M Ft építés fejl.,Nyílászáró cs. 2 M Ft inform.fejl. 50 M Ft Általános Iskola nyílászáró cs. 400 M Ft Akadályment.komplex és Nyílászáró cs. tornacsarnok 1,5 M Ft egyéb fejl.,Nyílászáró egyéb 7 M Ft 1 M Ft nyílászáróinak cseréje akadályment.komplex és cs.1,5 M Ft sportpálya felújítás 5,2 M Ft sportpálya 1,5 M Ft egyéb Fűtésrd. felúj.1,2 M Ft 2 M Ft felújítás 5 M Ft élelm.bizt.(n.ö.) sportpálya eszközök 3 M Ft sportpálya Játszótéri eszközök akadályment.komlex és 0,2 M Ft eszközök felújítása, korszerűsítése egyéb Játszótéri eszközök felújítása, 0,2 M Ft digitális tananyag 2 M Ft 4,5 M Ft korszerűsítése 0,5 M Ft számítógép beszerzése sportpálya eszközök 3 M Ft 1,2 M Ft 0,2 M Ft Internet elérését segítő helyi hálózat Játszótéri eszközök eszközök korszerűsítése felújítása, korszerűsítése 0,05 M Ft 0,05 M Ft 2 M Ft számítógép digitális tananyag beszerzése 1,5 M Ft 0,5 M Ft helyi hálózat korszerűsítése 0,05 M Ft Internet elérését segítő eszközök 0,05 M Ft
Területfejlesztési Koncepció és Program 161 Kaposvári kistérség Mellékletek
Általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Igal - Speciális geotermikus energia Általános Iskola 30 M Ft és Diákotthon szigetelés (vízmentesítés) 50 M Ft Nyílászárók cseréje 40 M Ft Héjazat(tető)csere 30 M Ft Nagyberki épületfelúj. tetőfelújítás vizesblokk felújítása Nyílászáró cs. 40M Ft 2,6M Ft Új építés Akadályment.komplex Vizes h. részleges felúj. 125M Ft
Somogyjád eszköz.igény eszköz.igény nyílászáró cs. Általános iskola egy épületfelúj. élelm.bizt. 2M Ft részének héjazat Új építés Fűtésrd. felúj. cseréje, nyílászáró cs. Világítás korsz. hőszigetelése Vizes h. felúj.részleges épületfelúj. 40 MFt 151M Ft Akadálym.komplex 123M Ft Juta eszközigény eszközigény (n.ö.) épületfelúj. eszközigény inform.fejl. fűtésrd.felúj. 1 M Ft 500 e Épület felúj. Világítás korsz. Nyílászáró cs. Akadálym. Komplex Fűtésrd. Felúj. 1,8 M Ft Világítás korsz. Akadálym.komplex 7,3 M Ft
Területfejlesztési Koncepció és Program 162 Kaposvári kistérség Mellékletek
Általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Osztopán eszközigény élelm.bizt. világítás korsz. eszközigény 0,3M Ft informatikai fejl. Eszközigény fűtésrd. Csere belső felújítás 10 M épületfelúj. inform.fejl. világítás korsz. Ft Nyílászáró cs. Nyílászáró felúj. és csere Vizes h. részl. Akadályment.részleges Akadályment.komplex 25,2 M Ft 83,5M Ft 35,7 M Ft Mernye akadálym.komplex új építés vizes h. felúj. részleges nyílászárók cseréje 27,6M Ft nyílászáró cs. 6M Ft 20 M Ft aulaépítés, 80 MFt 67,05 M Ft Magyaratád eszközigény eszközigény Eszközigény világítás korsz. informatikai fejl. eszközigény világítás korsz. informatikai fejl. épületfelúj. Inform.ig. informatikai fejl. épületfelúj. Nyílászáró cs. épületfelúj. Vizes h. felúj.részleges Vizes h. felúj.teljes 0,6 M Ft épületfelúj. akadálym.komplex 8M Ft Vizes h. felúj.részleges 1,7M Ft 1,7M Ft Somogygeszti eszközigény eszközigény eszközigény Eszközigény akadálymentesítés élelm.bizt. élelm.bizt. élelm.bizt. informatikai fejl. nyílászárók cseréje informatikai fejl. Inform.fejl. Inform.fejl. 0,18M Ft kiszolgáló helységek épületfelúj. Épületfelúj. Nyílászáró cs. korszerűsítése 610 e Ft Akadályment.komplex Épületfelúj. 10 M Ft Nyílászáró cs. Vizes h. felúj.részleges Fűtésrd.cs. 3,899 M Ft Világítás korsz. 12,73 M Ft
Területfejlesztési Koncepció és Program 163 Kaposvári kistérség Mellékletek
Általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Mezőcsokonya Számítógépek beszerzése Új épületszárny építése - épületfelújítás fűtésrendsz. felújítása 25 3 M Ft 220 M Ft 45 M Ft M Ft Digitális tananyag Nyílászárók cseréje 20 M Ft Új épületszárny építése, sportpály eszközeinek beszerzése 2 M Ft Világítás korszerűsítése 11 M étkező és konyha felújítása 9 M Ft Digitalizált tananyag fejl. Ft kialakítása Játszóudvar eszk. segítő eszk. beszerzése Játszóudvar kialakítása 180 M Ft felújítása, korszerűsítése 1,5 M Ft 2,5 M Ft sportpálya felújítás 6 M Ft számítógépek beszerzése 25 M Ft -inform.fejl. 10 M Ft 3 M Ft -inform.fejl. 13 M Ft - akadálym. komplex Digitális tananyag beszerzése Játszóudvar eszk. 6 M Ft 2 M Ft felújítása, korszerűsítése Digitalizált tananyag fejl. 8 M Ft segítő eszk. beszerzése 2 M Ft
Szentbalázs festés 3 M Ft Épületfelúj. Épületfelúj. Épületfelúj. Külső vakolat nyílászárók cseréje 322 M Ft 0,4 M Ft 0,4 M Ft szigetelése, csatornázás, 1,5 M Ft festés 8 M Ft festés 5 M Ft festés 5 M Ft fűtésrendszer Fűtésrendszer felújítása Akadályment.komplex Játszóudvar eszközeinek Számítógépek beszerzése korszerűsítése - 4,7 M Ft 45 M Ft. felújítása 0,4 M Ft szakaszolása, vizesblokk Világítás korszerűsítése Számítógépek beszerzése 2 34 M Ft felújítása, 2,5 M Ft M Ft Számítógépek beszerzése 0,4 udvarrendezés-játékok Számítógépek beszerzése M Ft cseréje, belső 0,5 M Ft nyílászárók cseréje. helyi hálózat Füves sportpálya korszerűsítése 0,5 M Ft fejlesztése
Területfejlesztési Koncepció és Program 164 Kaposvári kistérség Mellékletek
Általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Taszár eszközigény eszközigény eszközigény eszközigény informatikai élelm.bizt. élelm.bizt. élelm.bizt. épületfelúj. eszközök Inform.fejl. Új építés Épületfelúj. 1,5M Ft beszerzése Nyílászár cs. nyílászáró cs. Új építés egyéb oktatási Fűtésrd. felúj. Fűtésrd. felúj. nyílászáró cs. eszközök 25,5M Ft Világítás korsz. Világítás korsz. beszerzése Akadályment.komplex 5 M Ft Vizes h.teljes felúj. 59M Ft 108,5M Ft Gölle Eszközigény Tornaterem építés, nyílászárók cseréje
Kaposvári általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008 2009 2010 2011 2012 Bárczi Gusztáv Óvoda, eszközigény eszközigény eszközigény eszközigény Általános Iskola, Speciális 3M vizes helyiség részleges akadálym. egyéb világítáts korsz. Szakiskola, Diákotthon, felúj vizes helyiség részleges Vizes helyiség részleges Módszertani Központ és 7,5M felúj felúj. Nevelési Tanácsadó 24,9 M 21,5M Kodály Zoltán Központi informatika fejl. informatika fejl. informatika fejl. informatika fejl. Tornaterem kopolit Általános Iskola Vizes helyiség részleges vizes helyiség részleges Nyilászáró felúj Nyilászáró felúj üvegfal cseréje 1,5 M felúj. felúj. fűtésrd. felúj világítás korsz. 8,04M 8,1M akadálym.komplex 20,935M 64,6M Kisfaludy Utcai Tagiskola eszközigény inform.fejl. inform.fejl. világításkorsz. inform.fejl. Nyilászáró csere Fűtésrd.felúj 12,324M Nyilászáró cs. 20,5M akadálym.komplex 21,763M 31,5M
Területfejlesztési Koncepció és Program 165 Kaposvári kistérség Mellékletek
Kaposvári általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008 2009 2010 2011 2012 Berzsenyi Dániel Tagiskola eszközigény eszközigény 1M eszközigény eszközigény Intézményi külső inform. fejl nyilászáró felúj. nyílászáró felúj. csapadékvíz elvezetés, 1,5M Világítás korsz. 7M ehhez kapcsolódóan Akadálym.komplex alagsori helyiségek 29,252M tisztasági meszelése 0,5 M, Intézményi világítási rendszer korszerűsítése 1,5 M
Gárdonyi Géza Tagiskola eszközigény eszközigény eszközigény eszközigény inform.fejl inform.fejl. inform.fejl. inform.fejl. 2,1M 2,35M Akadálym.komplex Nyilászáró csere 20,6 M világítás korsz. 35,702M Honvéd Utcai Tagiskola eszközigény eszközigény eszközigény eszközigény Sportpálya és az óvoda inform.fejl. inform.fejl. inform.fejl. inform.fejl. közötti kerítés felújítása Vizes helyiség részleges 2,49M Akadálym.komplex Nyilászáró felúj. 0,3M felúj. 32,52M 7,59M 8,4M II. Rákóczi Ferenc Tagiskola eszköz eszközigény eszközigény eszközigény informatika fejl. informatika felúj. informatika fejl. informatika fejl. Vizes h. részleges felúj. Világítás korsz Akadálym. komplex Nyílászáró felúj. 6,6M 11,735M 22,7M Fűtésrd. felúj 22,9M Kinizsi Lakótelepi Tagiskola nyilászáró cs. nyilászáró cs. Tornaterem Akadálym.komplex 20M nyilászáróinak cseréje. 60M Lyukas lemezradiátorok cseréje és tetőjavítás 2M Zrínyi Ilona Magyar-Angol világításkorsz. nyilászáró felúj. nyilászáró felúj. Az összekötő folyosó Két Tanítási Nyelvű 7,615M Akadálym.komplex Fűtésrd. Felúj. 20M nyilászáróinak cseréje 1 Tagiskola 35M M
Területfejlesztési Koncepció és Program 166 Kaposvári kistérség Mellékletek
Kaposvári általános iskolák megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei 2008 2009 2010 2011 2012 Pécsi Utcai Tagiskola vizes helyiség részleges világítás korsz. nyílászáró felúj. nyílászáró felúj. felúj. 7,329M Komplex akadálym. Fűtésrd. Felúj. 4,5M 45M 15M Toponári Tagiskola vizes helyiség részleges vizes helyiség részleges épületfelúj. fűtésrd. Felúj. felúj. felúj. Nyilászáró csere 5M 4M 4M világítás korsz. Akadálym.komplex 115,220M Benedek Elek Tagiskola világítás korsz. akadálym.komplex 2,506M 15M Toldi Lakótelepi Tagiskola Lapostető szigetelés 0,3 M
Területfejlesztési Koncepció és Program 167 Kaposvári kistérség Mellékletek
Középfokú intézmények megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei (eFt-ban) Intézmény 2006 2007 2008 2011-2012 Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola, ld. óvodai és általános iskolai fejlesztési igények Speciális Szakiskola, Diákotthon, Módszertani Központ és Nevelési Tanácsadó Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Informatikai fejlesztés 549 Informatikai fejlesztés 8.587 Informatikai fejlesztés 4.174 Informatikai fejlesztés 17.119; Szakiskola és Kollégium Épület felújítása 2.352 Épület felújítása 3.610 Épület felújítása 1.086 Épület felújítás 1.952; Egyéb Egyéb 18.030 Egyéb 16.527 Egyéb 437 386; Eszközfejlesztés 21.482 Fűtésrendszer felújítása 4.060 Építőipari, Faipari Szakképző Iskola és Épület felújítás 17.172; Új Épület felújítás 885 Egyéb 46.256 Tanudvar tetőtér beépítése Kollégium építés 27,650; Egyéb 28; Új építés 2.411 Fűtésrendszer cseréje 333 (2010) 7.700; Gépbemutató Fűtésrendszer cseréje 1.160 ; Egyéb 301 Vizes helyiségek részleges (2010) 4.400; Eszközfejlesztés Épület részleges Fűtésrendszer cseréje 80 felújítása 304 2.682; Informatikai fejlesztés akadálymentesítése 244 3.500 Kinizsi Pál Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Informatikai fejlesztés 8.240 Élelmiszerbiztonság 9.655 Informatikai fejlesztés 2.087; Informatikai fejlesztés 11.389; Gimnázium Informatikai fejlesztés 21.732 gépbeszerzés 7.939 gépbeszerzés 12.975 Épület felújítás 1.002 Új építés 501,265 Egyéb 43,380 Munkácsy Mihály Gimnázium Világítás korszerűsítése 11.238 Informatikai fejlesztés 21.057
Toldi Lakótelepi Gimnázium - telephely Épületfelújítás 8.689 Épületfelújítás 9.515 Lapostető szigetelés 300 Noszlopy Gáspár Közgazdasági Eszközigény 1.976; Informatikai Eszközigény 864; Eszközigény 595; Informatikai Informatikai fejlesztések 1.2; Szakközépiskola fejlesztések 8.6; Épületfelújítás Informatikai fejlesztések fejlesztések 4.078; Világítás TIOP kb. 14.000 (interaktív 4.000; Világítás korszerűsítés 6.095; Épületfelújítás 6.226; korszerűsítés 500 tábla 14 db) 500 Világítás korszerűsítés 500 Széchenyi István Kereskedelmi és Eszközigény 7.329 Eszközigény 3.707 Eszközigény 5.055 Eszközigény 3.900 Vendéglátóipari Szakképző Iskola Élelmiszerbiztonsági igény 51 Informatikai fejlesztések Informatikai fejlesztések 4.070 Informatikai fejlesztések 8.096 Informatikai fejlesztések 4.535 4.622 TIOP pályázat Épület felújítás 2.271 Épület felújítás 14.469 Fűtésrendszer felújítása 187 Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Eszközigény 1.022 Eszközigény 2.627 Épület felújítás 518 Szemléltető modellek 193; Iskola Informatikai fejlesztések 458 Informatikai fejlesztések 754 TIOP 1.1.1-07 Közoktatási Épület felújítás 3.591 Épület felújítás 1.355 informatikai fejlesztés Fűtésrendszer felújítása 700
Területfejlesztési Koncepció és Program 168 Kaposvári kistérség Mellékletek
Középfokú intézmények megvalósult fejlesztései és fejlesztési igényei (eFt-ban) Intézmény 2006 2007 2008 2011-2012 Táncsics Mihály Gimnázium Eszközfejlesztés 907 Informatikai fejlesztés 490 Informatikai fejlesztés 968 n.a. Zichy Mihály Iparművészeti, Ruhaipari Eszközigény 69 Eszközigény 80 Eszközigény 85 TIOP 3.1.1.09/1-2009-0018 Szakképző Iskola és Kollégium Informatikai fejlesztések 3.286 Informatikai fejlesztések Informatikai fejlesztések 5 TISZK pályázat 120.000 Egyéb 1.064 2.257 Épület felújítás 531 infrastrukturális és Világítás korszerűsítés 261 Épület felújítás 2.381 Egyéb 503 eszközfejlesztés; TIOP 1.1.1. Egyéb 62 Fűtésrendszer 172 Informatikai önkormányzati Fűtésrendszer felújítása 161 Világítás korszerűsítése 410 pályázat 11.800 Ft
Kollégiumi fejlesztések Intézmény neve 2006 2007 2008 2011-2012 Vizes helyiségek részleges felújítása 100; Építőipari, Faipari Szakképző Fűtésfelújítás 2010-ben 600; Informatikai Iskola és Kollégium fejlesztés 500 Geothermikus energia 30.000; szigetelés Igali ÁMK Speciális Általános (vízmentesítés) 50.000; nyílászárók Iskola és Diákotthon cseréje 40.000; héjazat (tető) csere 30.000 Eszközbeszerzés 222 Informatikai fejlesztés Eszközbeszerzés 600; Informatika 263; Informatikai fejlesztések 1.550 Klebelsberg Középiskolai Informatikai fejlesztés 2386 93 AJTP Programból várható fejlesztés épület felújítás 619 Kollégium épület felújítás 1484 egyéb 2011. év végéig eszközbeszerzésre 1.800 Egyéb 1671 Egyéb 4598 2447 Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és u.a. mint az iskolánál Kollégium Zichy Mihály Iparművészeti, Egyéb 98 Egyéb 102 Ruhaipari Szakképző Iskola és vizes helyiségek részleges Egyéb 102 nyílászárók cseréje 121 Kollégium felújítása 2897
Területfejlesztési Koncepció és Program 169 Kaposvári kistérség