Az Idegenrendészeti Intézményrendszer Átalakulásának Tapasztalatai Magyarországon És Kitekintés Az Intézményrendszer Változásaira Az Európai Unióban”
Total Page：16
File Type：pdf, Size：1020Kb
„Az idegenrendészeti intézményrendszer átalakulásának tapasztalatai Magyarországon és kitekintés az intézményrendszer változásaira az Európai Unióban” 1 2 „Az idegenrendészeti intézményrendszer átalakulásának tapasztalatai Magyarországon és kitekintés az intézményrendszer változásaira az Európai Unióban ” Tudományos konferencia Budapest, 2019. szeptember 17-18. 3 Kiadja a Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozata Felel ős kiadó Kovács Gyula elnök A kiadvány a Rail Cargo Hungária Zrt. támogatásával jött létre Szerkesztette, a tartalmi összefoglalókat és a kísér őtanulmányt írta Dr. Teke András PhD. ny. határ őr ezredes Szakmai konzultáns Kovács Gyula ny. rend őr dandártábornok Kézirat lezárva: 2019.10.15 Korrekciós pontosítás: 2019.10.31 Az egyedi fotókon szerepl ő személyek a képek megjelentetéséhez el őzete- sen hozzájárultak A borítólapot készítette: dr. Teke András © ISBN: 978-615-81441-0-0 Készült 250 példányban Nyomdai munkák: Kódex Nyomda Kft. Felel ős vezet ő Simon Béla 4 Kiadói el őszó Kovács Gyula, ny. rend őr dandártábornok, a volt BMH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóságának nyugalmazott igazgatója, az MRTT Migrációs Tagozatának elnöke 1 Tisztelt Olvasó! 2016-tól kezdve az idén sorrendben már a negyedik tematikus, tudományos- szakmai konferencia megrendezésére került sor, amelynek a címe is jelzi, hogy vannak változások, mind a migrációt, mind a migrációkezelést illet ően nemzetközi viszonylatban (ENSZ, EU) és nemzeti, valamint intézményi vonatkozásban is. A 2018-as évet egy olyan nagy horderej ű esemény zárta le, amely hosszú távon befolyással lesz a migráció valós és „elvárt” megíté- lésére, és kezelésének megközelítésére. A dolog nem el őzmény nélküli! 2016. szeptember 19-én az ENSZ Közgy űlésén a migrációval és a menekül- tekkel kapcsolatban globális szinten elfogadásra került a 71/1. számú Köz- gy űlési Határozat, amely azóta a „New York-i Nyilatkozat”2 néven vált is- mertté. A kit űzött cél a biztonságos, rendezett és szabályozott migrációról szóló globális „megállapodás” kidolgozása volt, amelyet 2018. december 10-11-én Marokkóban kormányközi konferencián fogadtak el, és 2018. de- cember 17-én az ENSZ Közgy űlése is 181:2 arányban fogadott el. (Az Egyesült Államok és Magyarország ellene szavazott, három állam pedig tartózkodott.) A „csomagban” megfogalmazottak körüli vita most is zajlik, bár néhány aktuálpolitikai kérdés id őnként más irányba tereli a figyelmet. A migráció megközelítése a „csomagot” követ ően sem vált egységesebbé, s őt bizony kérdésekben inkább távolodtak a vélemények. Ugyanakkor megálla- pítható, hogy migrációval és kezelésével kapcsolatban vannak válaszok is. Tekintve, hogy a konferencia anno azt vállalta fel, hogy a migrációról és a kezelésér ől egy aktuális helyzetképet vázol fel, a változások bemutatása nem öncélú. A migráció jelensége valóság, a kezelése globális és regionális szinten nem nevezhet ő minden tekintetben és hosszabb távra megoldottnak. Van tehát mir ől beszélni, lenne mit összehangolni, vannak támogatók, akik érdemesnek tartják a tudományos-szakmai gondolkodás segítését, és vannak érdekl ődők, felhasználók is, akik hasznosítani tudják és akarják az itt el- 1 Foto: BMH. 2 71/1.NewYorkDeclaration; Resolution adopted by the General Assemblyon19 September2016 [without reference to a Main Committee (A/71/L.1)]71/1.NewYork Declaration for Refugees and Migrants; http://www.un.org/en/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/71/1 (Letöltve: 2017.12.27.) 5 hangzottakat. A már hivatkozott migrációs „csomag” három dolgot emelt ki a migráció kapcsán: (1) biztonságos, (2) rendezett és (3) szabályozott mig- ráció. Már ebben a három kategóriában is vannak komoly nézetkülönbsé- gek. Kire nézve legyen biztonságos, ki garantálja ezt a biztonságot és ho- gyan, megengedett-e a diszkrimináció bármely formája a biztonság vonat- kozásában és kire nézve? A rendezett migráció mást jelent a migránsok ré- szér ől, és mást az érintett tranzit országok és célországok oldaláról nézve. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a migrációs „csomag” próbálja a menekültek és a védelemre nem jogosult migránsok, valamint az illegális és legális migránsok közti eltéréseket „átfedésekkel” közelíteni, akkor felmerül a kér- dés, hogy a rendezettségnek mi a valós lényege? A migráció szabályozásá- nak kérdése és megvalósíthatósága régi probléma, amely az érdekmotiváci- ós megközelítések következtében még árnyaltabbá és bonyolultabbá válik. Ha logikusan végiggondoljuk az el őbbi három kategóriát, akkor evidensnek tűnik, ha azt mondjuk, a harmadik kategórián múlik az els ő kett ő megvaló- sulása is. A szabályozás önmagában nem elegend ő, ehhez szükség van a megvalósításra, a kivitelezésre is. Tekintve, hogy a migráció globális jelen- ség, a szabályozásnak ezt figyelembe kell(ene) vennie. A szakirodalomban olvasható: migrációszabályozás, migrációellen őrzés, migrációkormányzás, migrációigazgatás, migrációirányítás, migrációkezelés, migráció menedzs- ment, stb. Mindegyiknek megvan a maga jelentése és tartalma és nem is tekinthet ők szinonim fogalmaknak. A migráció nem sz űkíthet ő le magára a vándorlásra, a cél- és befogadó országokban sok migráns eredet ű személy él, akik nem nyertek állampolgárságot, sok esetben jogszer űtlenül tartóz- kodnak az adott országban, tartózkodási helyük és valós kilétük sok esetben a hatóságok el őtt nem ismert. Sok országban népes és gyakran egymással is rivalizáló diaszpórák alakultak ki, amelyek „önérdek ű autonómiára” törek- szenek és hatással vannak a migrációs folyamatokra, az adott ország és kör- nyezetének biztonságára is. Az eddigi konferenciákon már sokszor elhangzott, hogy mindenre van logi- kus, politikai, hivatalos, szakmai, tudományos és laikus válasz, és természe- tesen magyarázat is, de mindennek az ellenkez őjére is. A változásokra is kell választ adni, bár én személy szerint jobbnak tartanám a megel őzést, azonban erre nincs mindig lehet őség, vagy éppen hajlandóság. A kontinuitás jegyében 2019-ben is sikerült a migrációkutatásban, kezelésben érintett szakterületek neves és tapasztalt tudományos-szakmai m űvel őit, a kormány képvisel őit, külföldi szakembereket megszólítani és egy újabb, aktuálisnak tekinthet ő helyzetértékelést, állapotfelmérést elvégezni. A kétnapos konfe- rencia tematikája a migrációs helyzet változásaira, a migrációigazgatás át- alakulási igényére, az idegenrendészeti szabályozások hazai és nemzetközi tapasztalataira és példáira, a migrációhoz kapcsolódó képzés változásainak a 6 megismerésére irányult, természetesen mindezt a migrációs folyamat szem- szögéb ől vizsgálva. A konferenciának sajátos jelleget kölcsönöz, hogy a korábbi Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, amely még a konferen- ciasorozat idején Bevándorlási és Menekültügyi Hivatallá alakult át, és ez év július elsejét ől Országos Idegenrendészeti F őigazgatóság (OIF) néven működik tovább. Nomen est omen! A névváltozás m űködésbeli és tartalmi változást is jelent. Err ől a konferencia résztvev ői els ő kézb ől kaphattak tájé- koztatást. E szempontból is más tehát az idei konferencia, mint a korábbiak, így némi szerénytelenséggel mondhatjuk, hogy a konferenciasorozat is egy- fajta evolúciós jelleget is mutat. A külföldi el őadók a napi élet tapasztalatait, tanulságait osztották meg a konferencia résztvev őivel. Az észt el őadó által ismertetett munkavállalással kapcsolatos adatrögzítési módszertan, a lengyel határrendészeti ellen őrzési megoldások, vagy az osztrák vízumrendszer, többek közt egyfajta Bench marking-ra is alkalmat adtak. Az összehasonlí- tások pedig rendszerint valamilyen új megoldáshoz szoktak vezetni. Az intézményi változások mellett a migrációkezelés kérdése továbbra is a figyelem középpontjában van. Az Európai Parlamenti választásokat követ ő- en nagy a várakozás az EU vezetésének és intézményrendszerének a migrá- cióhoz való viszonyát illet ően. Az Európai Unió országai továbbra sem egy- ségesek a migráció pozitív és negatív hatásait, az ösztönz ő, vagy korlátozó szabályok megítélését illet ően. A migrációkezelés és/vagy menedzsment megközelítése is meglehet ősen heterogén. Eltér őek az értelmezések a két kategória tartalma között is. A kezelés és a menedzsment is kapcsolódik az igazgatáshoz, csak a rész-egész viszonyrendszerében vannak eltérések. A migrációigazgatás nagyon komoly és egyben izgalmas kérdés is egyben, az OIF és el ődszervezeteinek eddigi el őtörténete és jelene is erre utalnak. Mi- vel a migrációkezelésben az els ő, tehát a 2016-os konferenciánk óta sem született egységes, m űköd ő, hosszútávra szóló, megnyugtató EU-s megol- dás, a nemzeti megoldások tapasztalatai is modellként szolgálhatnak a közös konstrukció megalkotásához. A stratégiai-taktikai-operatív (végrehajtási) szintek közti összhang megteremtésében fontos szerepet tölthet be a funkci- onális migrációigazgatás megvalósulása és a vertikális, valamint a horizon- tális kapcsolódási pontok újbóli azonosítása. Remélhet őleg szemléletében változni fog az EU-s intézményrendszer sajá- tos m űködése is, ami el ősegítheti a közös felel ősségen alapuló integrált eu- rópai megoldások térnyerését. Az idei kiadvány is folytatja a négy éve elin- dult kezdeményezést. Ezt szolgálja a magas szakmai és tudományos színvo- nalú el őadások eredeti szövegének lehet őségszerinti közreadása, illetve tar- talmi összegzése, ami remélhet őleg a tudományos-szakmai igényeknek is megfelel ően, de közérthet ően, könnyen kezelhet ően megfogalmazva, az oktatásban és egyéb kapcsolódó területeken is felhasználható módon közre- 7 adva gazdagítja a téma szakirodalmát. A konferencia el őadásainak árnyal- tabb értelmezését az