SZÓTÁR 4. RÉSZ artva Gyakran mondják, hogy azért ne hasz- ról szóló cikkben sokszor használtuk a kéretlen levél – spam. náljunk magyarításokat, mert az angol képzett hálózat kifejezést. Elsõre talán képzett LAN – virtual LAN, olyan jövevényszavakkal sokkal pontosabban ugyanúgy furán hangzik, mint ahogy hálózat, ami egy másik hálózat ki tudjuk fejezni magunkat egy-egy a socket fordítására a foglalat hangzott „tetején” létezik, általában valamilyen új vagy gyorsan fejlõdõ területen. pár évvel ezelõtt. titkosítást használó rendszer, ami a Sokszor találkozunk viszont olyan Sokszor van, hogy egy angol kifejezésre létezõ hálózatot használva, attól szavakkal, amelyek még az angolban több magyar fordítás is születik, sõt független hálózatot képez. is pontatlanok vagy több hasonló érte- versenyeznek egymással, amíg valame- kötet – volume, a fájlrendszereknél a t. Minden jog fennt lemmel bírnak. Ezen szavak áthozása lyik „kihullik”, mint ahogy (vélemé- lemezrészeket gyakran „kötetekként” gyakran nagyobb kavarodást okoz, nyem szerint szerencsére) kihullott használják, így lehetõség van a lemez- mintha mi magunk vezetünk volna például az ottlap. Az egyik ilyen szónál rész átméretezésére, bõvítésére stb. be helyettük újakat. Lássunk néhány a mi fejünk is fõ, történt ugyanis, hogy Lásd még a 45. oldalon található ilyen területet! a regular expression fordításaként a „RAID és LVM alapfokon“ címû cikket. Ebben a hónapban több cikkben is szabályos kifejezést és a szabványos levélszemét – spam. © Kiskapu Kf elõkerül a munkafelületek kérdése. kifejezést is használtuk. Kérdés, hogyan mirroring tükrözés. Egyszerûbb esetben nincsen gond, lehetne ötletesen rövidíteni egy-egy munkakörnyezet – desktop environ- hiszen az ember egy adott gép elõtt ül, ilyen magyarítást, valahogy úgy, ahogy ment, a ~ jellemzõje, hogy nemcsak a monitoron látszik valami, és csak ezt az angol eredetibõl regex lett. Egyik ablakkezelõ, hanem további kiegészí- az egy dolgot kell névvel ellátni – hív- munkatársunk az „szkif” rövidítést tésekkel, programokkal rendelkezik. hatjuk mondjuk: asztalnak. A gond javasolta. Mi a véleményetek róla? owner tulajdonos. akkor kezdõdik, amikor igyekszünk De ezek a viták tovább is gyûrûzhet- property – tulajdonság. elmagyarázni, hogy a valóság egy kicsit nek. A minap hallottam egy fura elmé- regex regular expression. bonyolultabb, hiszen a gép elindul, letet, miszerint is az útválasztó és a regular expression szabályos kifejezés. majd az egyik monitorkártyán megje- router nem ugyanaz, mivel a router router útválasztó. lenít egy grafikus felületet. Maga a sokkal okosabb. Ezért ne is használjuk sablon – template. felület nem „tud” semmit, csupán azt az útválasztót, hanem a rútert (a he- section szakasz. adja, amit a neve ígér: egy grafikus lyesírási szabályok szerint). Emlékszem, segmentation szakaszolás. elemek megjelenítésére képes felület. régen sokat vitatkoztunk, hogy a rou- site hely, néha webhely vagy Ezek után a felületen programok jelen- terre miért van két fordítás (akkor telephely rövidítéseként is használják. nek meg, vagy – többnyire – elõször még a forgalomirányító is „versenyben spam levélszemét, kéretlen levél. egy ablakkezelõ indul el, amely megha- volt”) – most hirtelen az angol router striping csíkozás. tározza, hogy a programok milyen szó új értelmet nyert? Talán egyszer switch kapcsoló. ablakban fussanak. A helyzetet tovább maguk a szakemberek is eljutnak szabályos kifejezés – regular expression, nehezíti, hogy az ablakkezelõk között oda, hogy megegyezzenek abban, azaz regex. A Unix világában nagyon is vannak lényegesen bonyolultabb mi micsoda. sok helyen használhatunk ilyen rendszerek, mint amilyen például a kifejezéseket, amelyekkel valamilyen KDE és a Gnome; hogy ezeket meg- mintára illeszkedõ szövegrészekre különböztessük, gyakran nem ablak- alagút – tunnel. hivatkozhatunk. kezelõnek, hanem munkafelületnek burkoló – wrapper. szakasz – section, segment. hívjuk õket. chat forum csevegõfórum szakaszolás – segmentation. Szerencsére itt azért könnyen rendet csevegõfórum – chat forum. szkif – szabályos kifejezés. teremthetünk, nem úgy, mint a site csíkozás – striping, a RAID-eszközöknél template sablon. szó esetén. A szó eredetileg egyszerû- a RAID-0-megoldás, több eszközre tárol tükrözés – mirroring, a RAID-eszközök- en „hely” értelemmel bír. Ezt a szót egy fájlrendszert, melyek között csíkon- nél a RAID-1-megoldás, az adatokat nagy örömmel használják angol nyelv- ként osztja szét az adatot, így a mûve- „tükrözve”, többszörösen tároljuk, így az területen a website rövidítéseként, leteknél a két eszköz egyszerre dolgo- egyik tárolóeszköz meghibásodása így gyakran találkozunk a site-webhely zik. Nincs hibatûrés, de megfelelõ esetén sem veszítünk adatot. párosítással. Igen ám, de ugyanígy eszközök használatakor jelentõs sebes- tulajdonos – owner. használják a site szót az egy vállalaton ségnövekedést eredményezhet. tulajdonság – property. belüli telephelyekre is, az pedig furán desktop environment munkakörnyezet. tunnel alagút. néz ki, ha a cég harmadik kerületi web- ham – a levélszûrõ rendszerekben ugrás – hop, a hálózatoknál a csoma- helyérõl beszélünk. használják a spam párjaként, hasonló gok több eszközön, gépen keresztül Vagy ott van például a „virtuális”. hangzása miatt. Minden levél „ham”, haladnak („ugrálnak”) végig. Fontos A szónak ma már elég nagy „hagyomá- ami nem minõsül kéretlen levélnek. tulajdonsága lehet például egy csomag- nya” van nyelvünkben, valami olyat hely – site. nak, hogy hány ugrásból jut el a célál- jelent, ami nem valós. Ezzel párhuzam- hop ugrás. lomáshoz. ban a Virtual LAN jelentése egy olyan jelelosztó – (hálózati elosztó) hub, útválasztó – router. hálózat, amely nem „létezik” önmagá- network hub. Virtual LAN képzett LAN. ban. Erre a fogalomra igyekeztünk jó kapcsoló – (hálózati kapcsoló) volume kötet. megfelelõt találni, amikor a VLAN-ok- switch, network switch. wrapper burkoló. artva Beköszöntõ t. Minden jog fennt
Ahogy az emberek felélednek szinte kötelezõ RAID-rendszerek alap- © Kiskapu Kf téli álmukból, majd egy keve- jait igyekszik ismertetni. De gyakorló set leadnak a télen felszedett rendszergazdák számára talán sokkal kilókból húshagyó keddtõl izgalmasabb a hosszú évek óta komoly fogva locsolkodásig, valamint háborúvá fejlõdött küzdelem fegyver- nem utolsó sorban az egyete- tárának egyik ígéretes eszköze, a levél- misták átverekedték magukat szemetek szûrésére alkalmas Spambayes a vizsgaidõszakon, egyre több csomagot bemutató cikk. Nem mondom, idõ jutott az egyéb felada- hogy kis rendszereknél rövid távon tokra. Nálunk is hasonló ta- nagy haszonnal tudjuk alkalmazni, de pasztalható, e havi számunk- egy komolyabb levélforgalmat bonyolító ban ugyanis a szokásosnál is kiszolgálónál már érdemes elgondol- több cikk követelt magának kodni a használatán. helyet. Néhány sajnos ki- Sajnos ma már komoly küzdelmek maradt, viszont cserébe olyan folynak ezen a területen. Hiába mond- témákkal is foglalkozunk, ják a „szemetelõk”, hogy „ez marketing, Szy György amelyeket hosszabb ideje ígérünk. és a házak postaládájában is mennyi a Linuxvilág fõszerkesztõje, Ilyen például több munkaállomás felé- kéretlen reklámot találunk” – szerintem a Kiskapu Kiadó vezetõje. lesztése egyetlen gépen. Hosszú ideje az Interneten keresztül küldött számo- Mindenki levelét örömmel keresek ötletes és jó megoldást erre a latlan levélszemét teljesen más csoport- várja a következõ levélcímen: feladatra, aminek nagyobb irodákban ba sorolható. Az elején az ember még [email protected] vehetjük igazán jó hasznát. Mindig is elfogadja, hogy szegény cégnek nincs tiszteletet éreztem azon rendszergazdák pénze reklámozni, leveleket küld, az iránt, akik egymaguk igyekeztek tizen- szinte ingyen van, de amikor már napi öt–húsz gépet karbantartani, heroikus öt levelet kapok, amelyben szexéhes küzdelemmel telepítgetve az újabb cso- hölgyikék csak arra várnak, hogy kielé- magokat és programokat minden egyes gítsem õket, és még nyolcat, amelyben gépre külön-külön. Különösen nehéz az ehhez szükséges pénisznagyobbítás azoknak a feladata, akik tizenöt-húsz olcsó és gyors módszerét javasolják, különbözõ alaplappal, processzorral és kiegészítve néhány Viagra-ajánlattal, egyéb elemekkel ellátott gépet igyek- akkor bizony feszültté válok. Ezért szenek kordában tartani. is zavar, hogy egyre több magyar cég él Természetesen nem mondhatjuk el, ezzel a reklámlehetõséggel. hogy az irodákban egyik napról a má- Remélem, hogy kedvenc rendszerünk sikra átvette a hatalmat a GNU/Linux, hamarosan hatékonyan kiszûri majd mint ahogy nem is várhatjuk az embe- ezeket a leveleket, és talán nincs messze rektõl, hogy egy-két nap alatt átszok- az az idõ sem, amikor a mesterséges janak egyik munkafelületrõl a másikra. értelem az irodákban talán éppen ezen Érdekes viszont, hogy a webmesterek a területen mutatkozik be elõször: egy között mindig is nagy táborra talált a programozott titkárnõ, aki nagy öröm- Linux, hiszen számukra minden eszközt mel dobálja ki az „Ön nyert” leveleket, biztosít. A nekik szóló Kovácsmûhely és diplomatikusan, de határozottan e hónapban négy cikket is tartalmaz, ismételgeti a telefonba: „Igen, értem, és külön öröm számomra, hogy három hogy ez egy rendkívüli ajánlat, de idén cikk magyar szerzõtõl származik. sajnos nem tervezünk számítógéppar- De ugyanígy egy magyar szerzõ, Kolcza kunk számára ötvenrészes törlõkendõt Péter írása a 45. oldalon található cikk, beszerezni.” amely a komolyabb kiszolgálóknál Addig is, kitartást kívánok mindenkinek! Vezérfonal
Programvadászat artva
Gnome 2.2 Woodyhoz add parancsot használjuk, majd az • Az nVIDIA nForce2 integráltlapka- A KDE mellett a legnépszerûbb ablak- apt-get install gnome paranccsal meghajtó, illetve GeForce 4, kezelõ rendszer a Gnome. Mindkét telepítjük a kívánt csomagokat. GeForce FX-támogatás. rendszernek elkötelezett hívei vannak, • SiS-meghajtók frissítése a legújabb ezzel is megosztva a linuxos társadal- A használat lapkákhoz. • t. Minden jog fennt mat. Mostani korongunkra a Gnome Akik szeretik a kattintgatós ablakkeze- 2D-gyorsítás a Trident 2.2 került fel a Debian/GNU Linux meg- lõket, azok biztosan ezt is kedvelni fog- CyberBladeXP/Ai1 lapkákhoz. bízható változatához, a Woodyhoz. ják, de a grafikai elemek miatti memó- • Az OpenGL 1.3 és DRI meghajtótá- Használatához azonban mindenképpen riafelhasználás természetesen jóval mogatás 4.0.4-esre frissült. frissítenünk kell az XFree86-ot is, az felülmúlja az általam igen kedvelt After- I18N és betûk: ehhez szükséges csomagok szintén meg- Step ablakkezelõjének igényét, irodai • A FreeType2-frissítés 2.1.1-re válto-
© Kiskapu Kf találhatók a CD-n. célokra használva azonban a KDE ver- zott, a TrueType (OpenType/TTF), senytársa lehet. Nagyon jó a nyelvi OpenType/CFF -és Type 1-betûtá- váltás kezelése, bejelentkezéskor kivá- mogatás is bekerült. laszthatjuk a kívánt nyelvet, onnantól • Egy mkfontscale kiegészítés is kezdve a programok nagytöbbsége a csináltak, ezt a fonts.scale fájlok kiválasztott nyelven szól hozzánk. Ami készítésére használhatjuk. külön tetszett, az a hálózat kezelése: Természetesen a fenti lista nem teljes, az Alkalmazások-Hálózati kiszolgálók akit érdekel az összes változás, az menüpontról indulva elénk tárul a keresse fel az alábbi weboldalt: „Network Neighborhood”, azaz a háló- http://www.xfree86.org/4.3.0/ zaton lévõ többi számítógép. RELNOTES.html Nem tetszett, hogy az .rtf fájlhoz nem tudtam hozzárendelni az Biztonsági hibákat javít Ezek úgynevezett „backport” csomagok OpenOffice.org programot, akármivel a legújabb linuxos Opera-változat – mivel a Woodyban nem állnak rendel- próbálkoztam is. A másik gyenge rész Korongunkon az Opera 6.12-es böngé- kezésünkre a megfelelõen friss csomagok, a testreszabás volt. szõ linuxos változata található. Az új valaki a következõ (Sarge) vagy a mindig Összességében, aki szereti az 1.4-es Opera 6.12-es nem tartalmaz újdonsá- fejlesztés alatt álló csomagjait ülteti át Gnome-ot, az ezt is szeretni fogja! gokat, csupán az elõzõ változatokban több-kevesebb sikerrel a megbízható vál- Az Internetrõl történõ telepítéshez az tozatra. Jelen esetben is ez történt, a lel- alábbi sorokat adjuk hozzá az kes debianosok nekiálltak, és elkészítet- sources.list fájlhoz: ték a Gnome-csomagokat és az XFree86 deb http://mirrors.evilgeniuses. frissítést, hogy az üzembiztos változatok org.uk/debian/backports/ kedvelõi is élvezhessék azokat az elõ- woody gnome2.2/ nyöket, amiket esetleg csak a következõ deb-src http://mirrors. rendszerváltásnál kapnának meg. evilgeniuses.org.uk/debian/ backports/woody gnome2.2/ Telepítés A 4.2.1-es XFree86-hoz: A csomagfrissítés menete kissé zilálttá deb http://people.debian.org/ teheti rendszerünket, úgyhogy erre ~blade/woody/i386 ./ felfedezett hibákat javították ki. Ezek mindenképpen készüljünk fel némi között található: nyugtató segítségével. Valószínûleg a XFree86 4.3.0 • az átirányítási sebezhetõség, legprimitívebb módon kezdtem neki A Linux grafikus felületének alapját • az Xft könyvtáron lévõ hiba, a frissítés-telepítés eljárásnak: rendszer- jelentõ XFree86 újabb változata jelent • a betûkészletek kezelése és az gazdaként kiadtam a # dpkg -i meg, amit forrás és elõre fordított cso- élsimításban rejlõ hibák javítása. /cdrom/GNOME2.2/XFree86*.deb magokban is megtalálhatunk a CD-mel- Az Opera könyvtárban megtalálható parancsot, erre a telepítõ nekiugrott a lékleten. Lássuk, mi is változott! a .deb, .rpm és .tgz csomagokban. rengeteg fájlnak, és elkezdte a csoma- A grafikuskártya-meghajtók: http://www.opera.com gokat frissíteni, illetve telepíteni. Ezt a • ATI Radeon 9x00 2D-támogatás, módszert nevezhetnénk legbutábbnak 3D-támogatás a Radeon 8500, 9000, Csontos Gyula is, ami szintén igaz (ezzel két „leg”-et 9100, és M9 lapkakészlethez. ([email protected]) ütöttem egy csapásra). • Támogatás az i810-hoz 845G, 852GM, A Linuxvilág szakmai és Természetesen jobban járunk, ha az apt 855GM és 865G integrált lapkákhoz, CD-szerkesztõje. Szabadide- által használt adatbázishoz hozzáadjuk beleértve a 2D, 3D (DRI) és XVideo- jében szívesen mászik hegyet a csomagokat, erre az apt-cdrom -a támogatást is. és kerékpározik.
6 Linuxvilág Hír-lelõ
Kékfogúak Szemeiteket Ázsiára vessétek ELC Platform Specification A Mitsumi két új USB-Bluetooth csa- Közel száz japán, koreai és kínai mérnök Az Embedded Linux Consortium (ELC) tolót jelentett be, pontosabban egy szövetkezett egy ázsiai Linux-változat elkészült az ELC Platform Specification artva csatolót két változatban. Az apróság készítésére. A szakemberek elsõsorban elsõ változatával. A szabálygyûjtemény segítségével az USB-kapun keresztül az üzembiztosságot és a biztonságot a beágyazott bármely számítógép könnyedén szem elõtt tartva szeretnének olcsó, operációs rend- csatlakoztatható egy Bluetooth alapú a Microsoft termékeivel a kiszolgálók szerekhez nyújt hálózatba. A Class 1-es változat 100, piacán versenyképes operációs rend- egységes alapot, a Class 2-es pedig tíz méter hatótávol- szert létrehozni. így a fejlesztõk ságú, ennek megfelelõen az elõbbi Mindeközben a Microsoft sem tétlen- idõt és költségeket takaríthatnak meg, drágább is, negyven dolláros társával kedik: a NATO, Oroszország és Nagy- amikor termékeiket újabb szolgáltatá- szemben 64 dollárt kell kiadni érte. Britannia után Kína kormányzatával is sokkal ruházzák fel, illetve teljesen új t. Minden jog fennt Mindkét csatoló 723 kb/s sebességre tetõ alá hozott egy Government Security készülék fejlesztésébe vágnak bele. képes, telepítésüket és más eszközökkel Program szerzõdést. A szerzõdés értel- Beágyazott készülékeket az élet renge- való hálózati kapcsolatuk létrehozását mében a programhoz csatlakozó szer- teg területén, sokféle célra alkalmaznak. a mellékelt Widcomm program segíti. vezet vagy állam részleges hozzáférést Ez is oka annak, hogy beágyazott számí- http://www.mitsumidirect.com nyer a Windows forráskódjához és a tógépeken számos különféle operációs
vele kapcsolatos mûszaki adatokhoz, rendszert futtatnak. Ezek egy része saját © Kiskapu Kf NeuRosetta így meggyõzõdhet a rendszer bizton- fejlesztésû, teljesen zárt, míg például a A Digital Innova- ságosságáról. Linuxot választó cégek nyílt forrású tions Neuros nevû A GSP program a Microsoft megbízható alapokon építkezhetnek. Éppen ez a zenelejátszója számítástechnikai kezdeményezésének sokszínûség akadályozza ugyanakkor a egyelõre csak része. Ami a jelek szerint nemcsak a fejlesztõket a saját kódjaik újrafelhasz- annyiban nyílt, megbízhatóságról, de arról is szól, hogy nálásában vagy más készülékbe való hogy linuxos a nyílt rendszerek hibái a forráskód átültetésében. számítógépekkel elérhetõségének köszönhetõen viszony- Az ELP a különféle Linux-terjesztések is könnyedén lag könnyen felderíthetõk, és a saját API-ját próbálja egységesíteni, olyan szé- összekapcsolható kódjait zártan õrizve a cég – ebbõl a les körben elfogadott szabványokra épít- – igaz, ez is fontos szempontból – egyértelmûen hátrányba kezve, mint az LSB 1.2, IEEE POSIX és a elõrelépés, hiszen más termékekkel kerülne, amikor például egy kormány- Single UNIX Specification. Így a fejlesz- ellentétben a Linux támogatása gyári ügynökségnél a felhasználandó operá- tõk kevésbé kötõdnek majd egy-egy lehetõség, nem valamilyen utólagos ciós rendszer vagy program kiválasz- terjesztéshez, munkájuk felgyorsul, új- tákolás eredménye. Ennél sokkal na- tására kerül sor. donságaikat hamarabb piacra dobhatják. gyobb dobás lesz azonban a Neuros Ázsiában a Microsoft termékei jelenleg Az ELC tagjai között olyan nagy cégeket frissített változata, ami ugyancsak „hiva- meghatározó részesedéssel rendelkez- találunk, mint az IBM, a Matsushita, a talosan” fogja támogatni az Ogg Vorbis nek mind a kiszolgálók, mint az asztali MontaVista, a Red Hat, a Samsung formátumot. A Vorbis kodek ugyan számítógépek piacán. vagy a Sharp. egyes készülékeken már használható, http://www.embedded-linux.org de ez lesz az elsõ eset, amikor maga Ésszerû lépés a gyártó is támogatja a nyílt hangfor- Az IBM 2,1 milliárd dollárért megvásá- Összejöttek, összedugták mátumot. A közös tervezetet a Xiph.org rolta a Rational Software Corporationt. A DSL Forum bejelentése szerint sikeres – a kodek fejlesztését irányító háttérala- A programfejlesztõk számára különféle volt a több gyártó részvételével megtar- pítvány – és a Digital Innovations modellezõ és tesztelõ eszközöket, tott ADSL2 „plugfest”, vagyis a megje- NeuRosetta névre keresztelte; illetve szolgáltatásokat kínáló, hazánkban is lentek sikeresen összedugták azt, amit érdemes a Positron nevet is megjegyez- ismert cég felvásárlását az IBM még magukkal hoztak… Az ADSL2 sikeréhez ni, mert ez lesz az a program, amelyik tavaly jelentette be, ám a mûvelet – a – a többi szabványhoz hasonlóan – elen- a linuxos számítógép és a Neuros közötti részvényesek jóváhagyása és a hatósá- gedhetetlen a különbözõ gyártók eszkö- összehangolást végzi el. gok engedélyének megszerzése után – zeinek maradéktalan együttmûködése. A Neuros lejátszó kétféle változatban csak nemrég fejezõdött be. Az IBM Hasonló próbát legközelebb nyár elején lesz elérhetõ, az egyik típusba 128 MB elnökhelyettese, Steve Mills szerint a tartanak, illetve hamarosan az ADSL2+ kapacitású memóriakártya, a másikba Rational minden (rendszerfejlesztési) eszközök kipróbálására is sor kerül. 20 GB-os merevlemez kerül. A készülék részletre kiterjedõ termékkínálata reme- Az ADSL2, ami az ITU ajánlásai között képes lesz rá, hogy az éppen lejátszott kül ki fogja egészíteni a négy nagy is szerepel, a jelenleg használt ADSL- zenét URH tartományban szétsugároz- IBM-márkanevet (WebSphere, DB2, szabvány továbbfejlesztése. Kiterjedt za, amely így akár hagyományos, pél- Lotus, Tivoli). A Rational 89 országban vonaldiagnosztikai eszközöket tartal- dául autós rádióval is fogható lesz. volt jelen, alkalmazottainak száma maz, képes az energiatakarékos mûkö- Beépített rádióvevõjével venni, illetve meghaladta a 3400-at, eszközeit 600 ezer désre és a beállítások üzem közben tör- rögzíteni is tudja majd a rádióadásokat. fejlesztõ alkalmazza. Az IBM nem vélet- ténõ módosítására. Az ADSL2-kapcso- Az Ogg Vorbis formátum használatát lenül vetett szemet a cégre: az IDC elõ- latok sebessége – természetesen a köz- egy várhatóan májusban megjelenõ, jelzései szerint az alkalmazásfejlesztõi ponttól mért távolságtól függõen – akár külön letölthetõ gépszintû program- programok piaca 2006-ra a jelenlegi a 20 Mb/s-ot is elérheti. frissítés teszi majd lehetõvé. kilencrõl 15 milliárdosra nõ. http://www.dslforum.org http://www.neurosaudio.com http://www.rational.com http://www.dsllife.com
www.linuxvilag.hu 2003. április 7 Hír-lelõ
Kiszolgálható VMware 4.0 Magicstor Strapabíró TabletPC Linux és Windows alá egyaránt letölt- A kínai GS Microdrive Inc. Compact A különlegesen ellenálló hetõ a VMware 4.0 ingyenes próbaválto- Flash Type II felületre illeszkedõ, a hordozható gépeirõl artva zata. Az új változatban számos újdonság Hitachi Microdrive meghajtójához na- híres Panasonic CF-18 található, a program magjától kezdve a gyon hasonló kisméretû merevlemezt jelzésû Toughbook mo- mutatott be. Mivel a Microdrive név vé- dellje több újdonságot delmet élvez, az apró is felvonultat. Ez az lemezt Magicstor elsõ olyan mostoha névre keresztelték. körülmények közé szánt, különlegesen Eleinte csak OEM- megerõsített TabletPC, ami egyszerre hálózatkezelésen keresztül egészen a vásárlók számára képes vezeték nélküli LAN, Bluetooth,
t. Minden jog fennt felhasználói felületig jó néhány dolgot fogják értékesíteni a CDMA és GPS kapcsolatot teremteni. megváltoztattak. A 4.0 támogatja a Red távol-keleti régióban, ám késõbb önma- A gép katonai minõsítéssel is rendel- Hat Linux 8.0 és 8.1 próba, a Red Hat gában is megvásárolható lesz, elsõként kezik, bírja a rázkódást, az ütõdést, a Linux Advances Server 2.1, a SuSE Japánban és az Egyesült Államokban. vizet, a port, a hõséget és a hideget; Linux 8.1 és Enterprise Server 8, a Bolti ára 230–250 dollár körül alakul kijelzõje 850 cd/m2 fényerõvel bír, ami Mandrake Linux 9.0 és a Microsoft majd, ami az 1 GB-os Microdrive 100 szabad téren, erõs napsütésnél is lehe-
© Kiskapu Kf Server 2003 (próbaváltozat) operációs ezer forint körüli árát tekintve kedvezõ- tõvé teszi a használatát. Tömege nagy- rendszereket. Bõvültek a vendég-ope- nek mondható; OEM-vásárlók pedig jából 2 kg, akkumulátora 7,5 órás rációsrendszeren belül elérhetõ hiba- 150 dollár körüli áron is megszerezhetik. üzemidõt biztosít. keresési lehetõségek, a vendégrend- A 2,4 GB kapacitású egységbõl év végére Rance Poehler, a Panasonic Computer szerbõl is lehet CD-lemezt írni; újdonság 1,5 milliós havi termelést szeretnének Solutions Company elnöke szerint a – többek közt – a VESA BIOS-, a elérni, illetve év végéig egy 3,6 és egy normál hordozható gépek meghibáso- DirectDraw- és az USB 2.0-támogatás. 4,7 GB méretû változat is megjelenik. dási aránya húsz százalék feletti, és Hasznos szolgáltatás, hogy a vendég- A cég nemcsak fényképezõgépekben és véleménye szerint az átlagos tábla PC-k operációsrendszer állapotáról bármikor MP3-lejátszókban szeretné viszontlátni ennél is nagyobb arányban fognak el- pillanatfelvétel készíthetõ, és ebbe az termékeit, hanem megkezdte egy romlani, ha szélesebb körben elterjed- állapotba késõbb visszaállítható. kifejezetten mobiltelefonokba szánt nek – és ekkor még szó sincs arról, hogy http://www.vmware.com változat fejlesztését is. ezeket a gépeket a tulajdonosaik szabad térben használnák. Azt elfelejtette Új ATI tévékártyák Beelõz a Windows Server 2003 hozzátenni, hogy a legújabb Toughbook Az ATI bejelentette, hogy Európában is Némely helyeken – jólesõ, kéjes gonosz- 3200 dolláros árából akár három normál megkezdi kedvelt All-In-Wonder Pro ságtól sem mentesen – azon csámcsog- gépet is kapni lehetne, így – ha csupán 9700 típusú kártyáinak a forgalmazását. nak, hogy a Windows Server 2003 meg- a gépvásárlás költségét nézzük, tehát Az Észak-Amerikában is közkedvelt jelenésével a Microsoft a Datacenter, az a kényelmetlenséget, az esetleges adat- kártya a cég legnagyobb teljesítményû, Enterprise és a Standard mellett egy vesztést és a kiesett munkaidõt nem Web Edition nevû változatot is piacra vesszük figyelembe – a hagyományos dob. Az újfajta, viszonylag olcsón, 399 eszközök mellett döntõ felhasználónak dolláros áron megvásárolható változat bõven lesz mit összetörnie. legfeljebb 2 GB memóriát és két pro- cesszort kezel majd, ügyfélfelhasználási Közel-Keletre készülve szerzõdések telepítését nem igényli. A háború mindig nagy A Microsoft tájékoztatása szerint nem üzlet – kérdés, kinek –, lehet majd az összes csatornán keresztül miért lenne ez másképp a beszerezni, de hogy ez pontosan mit számítástechnika világában? jelent, azt egyelõre nem tudni. A Lind Electronics kifejezetten a Közel- A Netcraft felmérései szerint a Microsoft Keletre készülõdõ tudósítóknak Apple megoldásai évek óta 20–25 százalékos Titanium G4 hordozható gépekhez DirectX 9.0-s támogatást nyújtó Radeon részesedéssel bírnak a webkiszolgálók ajánlja Lind Embedded Reporter Pac- 9700 Pro lapkájára épül. Alkalmas piacán, amit sokan túlságosan gyenge kage nevû csomagját, ami egy sok min- tévéadások vételére és 720×576 képpont eredménynek tartanak. Természetesen dent kibíró akkumulátortöltõt és egy felbontással, MPEG-2 formátumban a maga hatvan százalék körüli részesedé- 8–14 órás használati idõt nyújtó külsõ történõ rögzítésére, rádiós távirányítóval sével messze az Apache vezet, ám csak akkumulátort tartalmaz. A 700 dolláros rendelkezik, és természetesen filmek nézõpont kérdése, hogy a pohár félig teli csomag 12 és 28 voltos áramforrást kíná- szerkesztésére alkalmas programcsomag vagy félig üres-e. A 20–25 százalék ugya- ló jármûvekben egyaránt használható, is jár hozzá. nis bõven elegendõ ahhoz, hogy a Mic- csatlakozója NATO-szabvány szerinti; Az ATI ugyancsak most vezeti be az rosoft megszerezze az elõkelõ második mint a cég közleményébõl megtudni, a európai piacra All-In-Wonder VE PCI helyezést a rangsorban. Új termékével HUMVEE terepjárókban például elég az termékét. A 64 MB DDR RAM-mal pedig egyáltalán nem esélytelen arra, anyósülés alá benyúlni, hogy megfelelõ szerelt kártyákat elsõsorban az olcsó, hogy a Unix világától tartózkodó, elsõ- áramforráshoz jussunk. Azt, hogy a szö- sokszor AGP-foglalat nélkül készülõ sorban kisebb webhelyeket üzemeltetõ vetségesi UAZ jármûvekben hol kell a számítógépekbe szánja a gyártó. ügyfelei között számottevõ sikert érjen el. megfelelõ aljzatot keresni, nem közölték. http://www.ati.com http://www.netcraft.com/survey http://www.lindelectronics.com
8 Linuxvilág Hír-lelõ
Névvita sokadszorra Hûsítõ HP A Microsoft 2001 decemberében A HP új, az adatközpontok hûtésének
panaszolta be a linuxos alapú Windows- tervezésére szolgáló megoldása a cég artva imitátor operációs rendszer készítõjét, állítása szerint évente akár több millió mivel az – véleménye szerint – dolláros költségmegtakarítást is hozhat megsértette a Windows név mint ügyfelei számára. A levegõ áramlását bejegyzett védjegy használatát. A Lin- számítógép segítségével – a repülõgépek dows.com érvelése szerint a Windows tervezése során használatos módszerhez az ablakok angol megfelelõjeként túl- hasonló – szimuláló megoldás elkészíti ságosan általános megnevezés ahhoz, az adatközpont 3D-s modelljét, amelyen hogy védjegyként használhassák. megvizsgálható a hõeloszlás és a levegõ
A Seattle-i bíróság most arra kötelezte áramlása, majd ennek alapján javaslatot t. Minden jog fennt a Microsoftot, hogy mutassa be a koráb- tesz az eszközök és légkondicionáló ban az Apple–Microsoft-pereskedés berendezések elhelyezésére. Hatékony során született iratokat. Akkor ugyanis elrendezést alakít ki, hogy a hûtéshez a Microsoft sikeresen érvelt amellett, felhasznált energia mennyisége jelentõ- hogy a grafikus felhasználói felület, az sen, nagyobb géptermek esetében akár ablakok, az ikonok és egyéb kellékek 25 százalékkal is csökkenthetõ legyen. © Kiskapu Kf fejlesztése az 1970-es években több cég- A szolgáltatás fejlesztésével a HP meg- nél is megkezdõdött, így nem válhatnak oldása a késõbbiekben arra is képes lesz, egyetlen társaság tulajdonává, és nem hogy a berendezések indítását és leál- is védhetõk le. Most hasonló gondolat- lását figyelembe véve dinamikusan mó- menet vezethet arra a következtetésre, dosítsa a hûtést, illetve a lehetõ legta- hogy a Windows mint általánosan el- karékosabb légmozgatásra törekedve terjedt, a szótárakban és a lexikonokban különbözõ adatközpontok között osszon is – nem csak a Windows megjelenése el bizonyos feladatokat. óta – szereplõ név, nem lehet egyetlen cég tulajdona, így a hozzá fûzõdõ jogo- eBook német és francia nyelven kat sem lehet megsérteni. Emellett már A Palm Digital Media – a PalmSource az is kérdéses, hogy a Microsoft ilyen vállalkozása – bejelentette, hogy két adottságok mellett hogyan védethette cég Európában is Palm Reader eBook- le a nevet, amikor annak bejegyzését kiadványok forgalmazásába kezdett. éppen általánossága miatt az illetékes A berlini envi.con KG és a párizsi Giant- hivatalok többször is megtagadták. Chair többek között a Bertelsmann és A következõ tárgyalás idõpontja decem- a Hachette könyveit fogja forgalmazni, ber 1-je – akkor talán kiderül, hogy a német és francia nyelven. Az elõbbi kíná- világ egyik legismertebb és legértéke- latában többek között Peter Scholl-La- sebb elnevezésének mi lesz a sorsa. tour, Richard von Weizsacker, Felix Huby, Franz Kafka és Edgar Allen Poe mûvei Grandiózus tervek szerepelnek, míg francia nyelven számí- Az Intel Developer Forumon érdekes tástechnikai és gazdasági kiadványok, tudnivalók kerültek napvilágra az Intel különféle regények lesznek elérhetõk, következõ nemzedékbeli Pentium 4 pro- illetve a Le Monde bizonyos cikkei. cesszorával kapcsolatban. A Prescott lap- A Palm Digital Media kínálatában jelen- ka 90 nm-es eljárással készül majd, és leg mintegy tízezer elektronikus kiad- órajelét tekintve egészen 5 GHz-ig nyúj- vány szerepel. A Palm Reader program tózkodik. Az Intel mérnökei azt is elárul- használója viszonylag szabadon válo- ták, hogy egy újfajta órajel-továbbítási gathat, hogy milyen eszközön szeretne módszerrel jobban szinkronban tudják olvasgatni; a program Palm OS és tartani a lapka részeit – ezt a megoldást Pocket PC alapú, illetve windowsos és egyébként más termékekben is alkal- Macintosh asztali gépekre egyaránt mazni kívánják. A 13 új utasítást is isme- elérhetõ. rõ Prescott lesz az Intel elsõ olyan pro- http://ebooks.pdassi.de cesszora, amelyik támogatja a Le Grande http://www.palmlivres.com kódnevû megoldást. Ugyan részleteket nem közöltek, de a Le Grande várhatóan egy védett területet fog fenntartani a Medgyesi Zoltán ([email protected]) számítógép központi memóriájában, A BMGE 24 éves informatika szakos ahol biztonságosan futhat a Microsoft hallgatója. Szabadidejét legszívesebben által fejlesztett, számos érdekelt cég által a barátnõjével tölti. Szeret autózni és támogatott, ám a felhasználók által bográcsban fõzni. A Linuxot hat éve legalábbis kétkedve (nem) várt szerzõi ismeri, de még nem volt lelkiereje, hogy jogvédelmi eszköz, a Palladium. áttérjen rá. A Linuxvilág hírszerkesztõje.
www.linuxvilag.hu 2003. április 9 Láttuk-hallottuk
Falatkák Cégvilág
artva N-View Negyedével csökkenõ A tkined felhasználói számára nem lesz idegen az N-View internetárak? hálózatfelügyeleti program. Az N-View azonban jóval gyorsabb Az IHM és a Vivendi 2003. március 14-én és könnyebben használható. Több képernyõ beállítható benne a aláírt egy megállapodást, miszerint Az Európa Terv programja szerint márciustól átlagosan 25 százalékkal csökkennek az internet-elõfizetési díjak. Ennek keretében újabb kétoldalú megállapodás aláírására
t. Minden jog fennt került sor Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter és Polányi Sándor, a Vivendi Telecom Hungary vezérigazgatója között. A minisztérium a vezetékes tele- fonszolgáltatóval a tavaly augusztusban megkötött támogatási szerzõdést módosí- © Kiskapu Kf totta. A Vivendi által az internetszolgálta- tók számára nyújtott nagykereskedelmi konstrukcióinak köszönhetõen az internet- szolgáltatók maguk alakíthatnak ki kedve- zõbb árú internetcsomagokat. Ezzel megte- különbözõ alhálózatok számára. Legnagyobb hátránya – neve- remtõdött a lehetõsége annak, hogy az or- zetesen az, hogy JRE szükséges hozzá – egyszerûen megoldható, szág szinte teljes területén 25 százalékkal ha JRE-t tartalmazó csomagot használsz. Az N-View levélben csökkenjen az internethasználat költsége. A HP és az életmentés Az egészségügyben sokszor másodperce- ken múlhat egy-egy beteg élete, az orvo- sok nem hibázhatnak – ehhez azonban elengedhetetlen, hogy mindig hozzáférje- nek a beteg egészségügyi irataihoz (koráb- bi leletek, érzékeny-e valamilyen gyógy- szerre stb.). A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) orvosi központjának szak- emberei évente egymillió esetet látnak el a sürgõsségi osztályon, több mint húsz- millió új iratot készítenek a betegekrõl. A kórház az iratokat feldolgozza és tárolja, hiszen életbevágóan fontos, hogy szükség esetén minden dokumentum kéznél legyen. Mivel az iratok feldolgozása és dokumentá- lása sok idõt, valamint emberi és pénzügyi erõforrás igényel, a UCLA orvosi központja értesít, ha valamelyik rendszer elérhetetlenné válik, bár ennek nem a HP-hez fordult segítségért. sok hasznát látom, ha az adott rendszer éppen a levélkiszolgáló. A HP receptje: két Digital Sender 9100C Futtatásához Java szükséges. dokumentumkezelõ rendszer. Az orvosi http://www.n-view.de/index_en.html központ informatikusai alig egy hónap cfg2html alatt dolgozták ki azt a megoldást, amely- Ez a segédprogram végigpásztázza a rendszert, és rengeteg adatot nek segítségével a Digital Senderek beol- rögzít róla, amelyek alapján szinte egy az egyben újraépítheted a vassák a betegek ellátásával kapcsolatos rendszert. Ennyire részletes adatokat szerintem nem célszerû a dokumentumokat, majd azokat egy bizton- weboldalra kitenni, ellenben igen hasznos kinyomtatni és a rend- ságos webkiszolgálón tárolják. Az orvosok szer leírásához hozzáfûzni (mert ugyebár van rendszerleírásod?!). csak behelyezik az oldalakat a lapadago- Futtatásához bash és szabványos unixos eszközök szükségesek. lóba, megnyomják az „orvosi dokumentu- http://members.tripod.com/rose_swe/cfg/cfg.html mok” billentyût, és a HP Digital Sender 9100C az iratokat pillanatok alatt bizton- David A. Bandel ságosan hozzáférhetõ digitális fájlokká alakítja. Linux Journal 2003. március, 107. szám http://www.hp.hu
10 Linuxvilág Láttuk-hallottuk
Linux-index Új LME-csoportok artva 1. Az 1927 és 1946 között megjelent A Linux-felhasználók Magyarországi Egyesületében (LME) mozifilmek ennyi százaléka nem megalakult a Debian (LDCs) és a WebTeam csoport. szerezhetõ be jelenleg: 93 Az LME Debian csoport célkitûzései 2. Ennyi kormányhivatalban használt • A magyarországi Debian GNU/Linuxot használóknak és asztali gépen tértek át Linuxra a fejlesztõknek szervezeti formát nyújtani. spanyol Extremadura tartományban • A hazai Debian GNU/Linuxszal kapcsolatos kezdeményezések 2002 novemberéig: 10 000 felkutatása, elindítása, megszervezése és támogatása az
t. Minden jog fennt elérhetõ anyagi és emberi erõforrások révén. • Elõsegíteni a Debian GNU/Linux minél szélesebb körben való elismertségét, természetesen nem az egyéb Linux-terjesztések kárára. • Az LDCS közösségi életének megszervezése (például rendszeres találkozók rendezése). •
© Kiskapu Kf Az LME Debian levelezõlista üzemeltetése. • Kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás a hazai és külföldi 3. Várhatóan ennyi kormányhivatalban társszervezetekkel és társcsoportokkal. használt asztali gépen térnek át Linux- • A csoport jó hírnevének kialakítása és képviselete hazai és ra a spanyol Extremadura tartomány- külföldi rendezvényeken. ban 2003 novemberéig: 100 000 4. Ennyi példányban töltötték le Extre- A csoport elnöke: Holányi János (Csan)
Linux Journal 2003. március, 107. szám Linux Journal 2003. március, 107. szám
12 Linuxvilág Láttuk-hallottuk
diff -u: rendszermag-fejlesztési hírek artva
Nem sokkal azután, hogy múlt október végén befagyasz- 1. ábra tották a rendszermagot, Guillaume Boissiere elhatározta, Szolgáltatások hogy kimutatást készít a 2.5-ös fa szolgáltatásbõvítésé- megoszlása az egyes rõl. Áttanulmányozta a 2.5-ös fejlesztés szinte teljes csoportok között történetét a 2002. év elejétõl kezdve. Állapotuk szerint a következõ hét csoportba sorolta a szolgáltatásokat: tervezés, elkezdõdött, alfa, béta, beépíthetõ, beépítés t. Minden jog fennt felfüggesztve és teljesen beépített. Az elsõ fejlõdési ábrán látható, hogy a szolgáltatások milyen arányban tartoztak az egyes csoportokba. A második fejlõdési ábra azt mutatja, hogy ténylegesen hány szolgáltatás 2. ábra került egy-egy csoportba az idõ elõrehaladtával. Bár tel- Tényleges
jes pontosságot ezektõl az ábráktól nem várhatunk, © Kiskapu Kf nagyon érdekesek – ha másért nem, azért mindenképp, szolgáltatásszám az egyes mert leolvasható róluk, hogy mennyire vette komolyan csoportokban a fejlesztõk többsége a befagyasztás határidejét. Megfi- gyelhetõ, hogy a fejlesztés a nyár folyamán felgyorsult, majd az új szolgáltatások tervezésének idejére teljesen lecsengett. A tevékenység fokozódása nagyjából arra az idõre tehetõ, amikor megszületett a döntés a rend- szermagbõvítés novemberi befagyasztásáról. váljon. A két versenytársat mindössze pár hét különb- A szolgáltatásbõvítés lezárásától a 2.6-os (vagy 3.0-s) séggel kezdték nyilvánosan használni, s egy ideig úgy változat tényleges kiadásáig tartó szakasz elõsegítésére tûnt, hogy a xiaFS veszi át a vezetést. 1994-re azonban az Open Source Development Lab (OSDL) munkaerõt és jelentõsen visszaesett a népszerûsége, s pár év múlva berendezést biztosított a Linux-rendszermagfejlesztésnek törölték is a hivatalos rendszermagfából. 2000-ben Linus egy Bugzilla hibakövetési adatbázis karbantartására a felvetette, hogy mókás lenne visszavenni. Végül közvet- http://bugzilla.kernel.org webhelyen. A fejlesztõk kez- lenül a novemberi befagyasztást követõen Carl-Daniel detben határozottan támogatták ezt a nyilvántartást, ám Hailfinger megkérdezte, hogy még áll-e ez az ajánlat. a lelkesedés kissé lelohadt, amikor David S. Miller és Linus azt mondta, hogyne, sõt hajlandó kivételt tenni más nagymenõk ismétlõdõ bejegyzéseket találtak, és a vele a szolgáltatásbõvítés lezárását illetõen, amennyiben komolytalan jelentések miatt a rendszer – legalábbis az Carl hozza a javítócsomagot. eredeti formájában – inkább zavarossá vált, semmint Zack Brown hasznossá. Mindazonáltal senki sem akart felhagyni vele, s úgy tûnik, jelenleg közös erõfeszítéseket tesznek annak Linux Journal 2003. március, 107. szám érdekében, hogy a hibaadatbázis használható legyen. Linus Torvalds elõször mutatott hajlandóságot arra a nyomkövetés kapcsán, hogy javítófájlokat fogadjon el egy rendszermagalapú hibakeresõ programhoz. Linus Õk mondták korábban azt az álláspontot képviselte, hogy az igazi programozók a forrásfájlokat használják hibakereséshez. Eddig számos kormányhivatalt látogattam meg. Habár magyarázatot nem adott rá, hogy miért változta- Gyakorlatilag az összes kormányzati hivatalban, tott a véleményén, most úgy tûnik, jó ötletnek tartja egy ahol jártam, lehet Linuxot találni… hálózaton keresztül futó rendszermag-hibakeresõ prog- A kérdés az, hogy vajon tud-e róla valaki? ram bevételét a rendszermagba. A következõ üzembiztos Gyanítom, hogy azoknak, akik saját állításuk szerint kiadásban azonban még kár keresni, mivel Linus – igen nem használják, legalább a fele alkalmazza, csak óvatosan – elhatározását csak a rendszermagbõvítés éppen nem tud róla. (Robert Hibbard – Red Hat) lezárása után jelentette be. Október végén új, a cramFS-hez hasonló, csak olvasható, Még nem fejlõdött ki a megfelelõ szókincs, amely tömörített fájlrendszer tûnt fel és vette célba a 2.4-es helyesen fejezné ki a nyílt forrás dinamikáját, nem rendszermagot. A SquashFS állítólag gyorsabb és jobban pedig rejtélyes, elfajult betyárkodásnak tüntetné tömörít, mint a zisoFS vagy a cramFS. Szerzõje, Phillip fel. Ha majd meglesz a szókincs – a minõség–ár Lougher a többi tömörített fájlrendszer korlátozásaira összehasonlításának módszere –, az õt megilletõ keresett megoldást, különösen a legnagyobb fájlméretet, csúcsra emeljük a nyílt forrást: a legtermeléke- a fájlrendszerméretet, illetve a blokkméretet illetõen. nyebb folyamat egy, a termelékenységet mindenek Ha már fájlrendszerekrõl beszélünk, emlékszik még elé helyezõ gazdaságban. (Britt Blaser) valaki a xiaFS-re? 1993-ban az ext2-vel együtt komoly Linux Journal 2003. március, 107. szám esélye volt rá, hogy a legelterjedtebb fájlrendszerré
www.linuxvilag.hu 2003. április 13 Láttuk-hallottuk
A hónap szakmai tanácsai
Melyik GUI-eszközkészletet válasszam? A Modem Lights kisalkalmazás Olyan programot írok, ami laboratóriumi kísérleteket nem hagy kilépni vezérel és elemzi az adatokat. Tetszõlegesen hosszú RPN Red Hat 8.0 környezetben a Modem Lights kisalkalma- stílusú parancsokat fogad el. A parancsok visszaidézése zást használom a PPP-kapcsolat felépítésére, de nem és szerkesztése, amit például a readline biztosít, létfon- tudom alkalmazni a szétkapcsolásra. Ha ismét megnyo- tosságú, és a programnak grafikus képernyõn kell futnia. mom a gombot, hogy kilépjek, a program még egyszer Az svgalib használata felé hajlok, mert ez megkönnyítené megkérdezi: Do you want to connect? Ha nemleges vá- az áttérést a DOS-os változatról, és nagyobb hatékonysá- laszt adok, nem történik semmi. Ha igenlõ választ adok, got nyújtana a grafikonok rajzolásában, de más megvaló- a program szétkapcsol, majd ismételten csatlakozik. sítások lehetõségét is meg fogom fontolni. Tudnátok né- Martin A. Boegelund, [email protected] hány általános ötletet adni a parancssor megvalósítására? Az alapértelmezett beállításokkal van itt a gond. A Modem Bill McConnaughey, [email protected] Lights kisalkalmazás Preferences párbeszédablakában A Linux Journal honlapján Attól függõen, hogy melyik kinézet, illetve programnyelv menj az Advanced fülre. Itt állítsd be a modem zároló- számtalan gond megoldá- a legkényelmesebb neked, talán akkor jársz a legjobban, fájlját. Próbáld meg erre beállítani: /var/lock/LCK.modem. sához találhattok további ha egy modern GUI-eszközkészletet választasz, például Ben Ford, [email protected] segítséget. A Sunsite a GTK+-t vagy a Qt-t. Sokkal több kódot tudsz belõlük Felügyelet monitor és billentyûzet nélkül tüköroldalait, a gyakori átvenni. Hosszú távon is könnyebb lesz a dolgod, ha a Olyan x86 alapú keretbe építhetõ kiszolgálókat keresek, kérdéseket és az egyéb képernyõk méretének növekedésével a programod mel- amelyek monitor és billentyûzet nélkül kezelhetõk. útmutatásokat a lett egyszer egy másik programot is szeretnél ugyanazon Jelenleg több olyan Sun V100-as rendszert használok, www.linuxjournal.com a képernyõn futtatni. amelyek képesek erre, de itt a Solaris használatára Ricardo Fernández Pascual honlapon olvashatjátok el. egy érdekesnek tûnõ kényszerülök. A kaputovábbítás módszerével már sike- A rovatban közzétett önmûködõ kiegészítésképességet írt a GtkEntry elemhez. rült „fej nélküli” rendszereket telepítenem a soros csato- válaszokat Linux-szakértõk Projektjének a neve EggEntry, és elég általánosnak tûnik lóra, de ez nem oldja meg azokat a gondokat, amelyek kis csapata készítette el. ahhoz, hogy bonyolult parancsok bevitelét támogassa: az operációs rendszer lefagyásakor lépnek fel, amikor További kérdéseiteket http://www.geocrawler.com/mail/msg.php3? ki- és be kellene kapcsolni a gépet, vagy az operációs szívesen fogadják msg_id=9808742&list=521. rendszert kellene a távolból frissíteni. Don Marti (angol nyelven) a , [email protected] Ron Culler, [email protected] www.linuxjournal.com/ A kettõs rendszer telepítéskor lefagy Egy gépfelügyelõ kártyára van szükséged. Sok nagy Intel lj-issues/techsup.html Mostanában vettem egy Compaq Presario 1516US alapú kiszolgálókat gyártó cég, többek között a Dell, a címen, ahol csak egy számítógépet, amelyhez Microsoft Windows XP járt. HP és az IBM ajánl a kiszolgálóihoz ilyen kártyákat vá- kérdõívet kell kitöltenetek, A Partition Magic segítségével felosztottam a merev- lasztható összetevõként. E kártyák mûködése gyakorla- de a [email protected] címre lemezt. Miután behelyeztem a Red Hat 8.0 telepítõ tilag a konzolnak a soros kapura történõ átirányításához levelet is írhattok. A levél CD-jét, a telepítés átment a kezdõ ellenõrzõ lépéseken. hasonlít, kivéve hogy más dolgokra is használhatóak, tárgyában szerepeljen Amikor a következõ lépéshez ért, lefagyott: a „BTS” kulcsszó. Partition Check: például a rendszernek távolból való újraindítására vagy hda: a kiszolgáló teljes kikapcsolására. Néhány ilyen kártya még hálózati kapuval is rendelkezik, kiküszöbölve a A kurzor villog, és semmi sem történik. soros alapú kommunikációt. Avran, [email protected] Chad Robinson, [email protected] artva Az alábbi oldalon egy jó oktatóanyagot találsz a Linux Néhány alaplap, például az Intel 440GX egy második GRUB rendszerbetöltõjének telepítésérõl két operációs soros kapuval rendelkezik, amely pont arra használható, rendszert használó számítógépre, amelyen a Windows amire neked szükséged van (a gép megfigyelésére, a Linux telepítése elõtt már telepítve volt: újraindításra és kikapcsolásra). Természetesen a BIOS is http://www.geocities.com/epark/linux/ átirányítható erre a kapura. Az EMP (vészkezelõ kapu) grub-w2k-HOWTO.html. vezérléséhez Linux-környezetben a VACM-et használ- Felipe E. Barousse Boué, [email protected] hatod, lásd http://vacm.sf.net. Egyetlen lemezfelosztást változtató eszköz sem ad száz- Marc Merlin, [email protected] t. Minden jog fennt százalékos biztonságot. Mindegyik figyelmeztet, hogy elõ- A Middle Digital, Inc. gyárt olyan ISA és PCI kártyákat, ször készítsünk biztonsági mentést. A két operációs rend- amelyek a legtöbb PC alapú rendszert „fej nélküli” ké- szer használata a munkavégzés szempontjából nem haté- pességgel ruházzák fel. Telnetelj be a kony, mert az éppen szükséges alkalmazás látszólag min- demo.realweasel.com címre, és nézd meg élõben, dig a másik operációs rendszer alatt van telepítve. Ha már vagy keress rá a „weasel” kifejezésre a Linux Journal
© Kiskapu Kf mindenképpen a kettõs rendszer mellett döntesz, készíts honlapján. biztonsági mentést az eredeti operációs rendszerrõl, hogy Don Marti, [email protected] szükség esetén visszaállíthasd az eredeti állapotot. Don Marti, [email protected] Linux Journal 2003. március, 107. szám
14 Linuxvilág Láttuk-hallottuk
Új termékek
Xilinx Virtex-II Pro ML300 a SpamAssassinon és a WebAdmi- Powerwall 3 Evaluation Platform non; Perl nyelven bõvíthetõ, és a Az AdminForce Powerwall 3 Network A Xilinx Virtex-II Pro ML300 Evalua- legtöbb Unix-felületet támogatja. Security System (3NSS) kis- tion Platformja a fejlesztõk számára A 3.0-s változat a következõket és közepes vállalkozások lehetõvé teszi, hogy megismerjék tartalmazza: webalapú kezelõfelület számára nyújt biztonságelle- a beágyazott PowerPC processzort az irányelvek beállításához, tovább- nõrzési és behatolásérzéke- tartalmazó Virtex-II Pro FPGA tulaj- fejlesztett levélszemét-felismerõ, lési szolgáltatásokat. A Powerwall donságait. Ez egy olyan fejlesztõ- rugalmas kezelés, választható végfel- 3NSS távolból telepíthetõ, figyelhetõ, felület, ami a PowerPC-t, a RocketIO használói karanténkezelés és hetente jelentést készít az esemé- adóvevõt és más Virtex-II Pro FPGA nyekrõl, riaszt és idejében figyelmez- tulajdonságokat kihasználó termékek tet. A proxyszolgáltatások a Power-
tervezésére való. A termék tartal- wallba be vannak építve, beleértve artva mazza a GNU-eszközöket és -referen- a következõket: DNS, web, e-mail, ciaterveket, a ChipScope Pro 5.li CUSeeMe, RealAudio és RealVideo. hibakeresõ eszközt, több mint negy- A VPN szolgáltatásengedélyezés be- ven paraméterezhetõ IP-alapmagot bocsátja vagy letiltja bármilyen TPC (core), a Xilinx ISE 5.li FPGA meg- vagy UDP alapú alkalmazás hozzáfé- valósító eszközök próbaváltozatát és rését. A Powerwall 3 egy 19"-es a vezetékeket. Az ML300 MontaVista keretbe szerelhetõ házban kapott Linux Professional Edition McAfee vírusirtómotor. A PureMes- helyet. Megtalálható benne 128 MB t. Minden jog fennt környezetben támogatott. sage levélszemét-felismerõ képes- RAM, legfeljebb négy ethernetkapu, Az alaplap tulajdonságai: négy giga- ségét a levélszemét-ellenes elméle- Token Ring és FDDI-támogatás, bites ethernetkapu, két soros ATA- tek fejlõdésével összhangban rend- parancssoros felület és címálcázás. szeresen frissítik. Adatok: AdminForce Remote LLC, Adatok: ActiveState Corporation, 240 Copley Road, Upper Darby,
#400 - 580 Granville Street, Pennsylvania 19082, © Kiskapu Kf Vancouver, BC V6C 1W6, Canada, telefon: 610-734-1900, telefon: 604-484-6400, e-mail: [email protected], e-mail: [email protected], http://www.adminforce.net http://www.activestate.com CrossOver Fonix DECtalk RT Office Server Edition csatlakozó, két HSSDC2 csatlakozó, A DECtalk szövegfelolvasó program A CodeWeavers megjelentette a SystemACE CF felület 1 GB-os IBM egy formánsalapú beszédszinte- CrossOver Office Server Editiont, MicroDrive-val, 128 MB DDR tizátor, amely a közönséges szöveget ami a Linuxot vagy Solarist futtató SDRAM, 6,4" VGA TFT LCD beépített természetes hangzású, érthetõ be- osztott vékony ügyfeleket használó érintõképernyõ-képességgel, IEEE- széddé alakítja. A DECtalk személyre nagyvállalati felhasználó számára 1394 támogatás, 32/33 PCI Mezza- szabható hangszíneket kínál, és a lehetõvé teszi, hogy MS Windows nine Card bõvítõhely, két CardBus részletekbe menõ beállítási lehetõ- programokat használjanak anélkül, bõvítõhely, AC97 Audio, IIC EEPROM, ségek biztosítják a jó teljesítményt hogy Microsoft operációs rendszerrel hõmérsékletérzékelõk, digitális poten- a mindennapi alkalmazásokban. és a hozzá tartozó engedélyekkel ciométerek; SPI EEPROM; PS2, soros A Fonix DECtalk RT for Linux több- rendelkeznének. A CrossOver Office és párhuzamos kapuk, valamint egy nyelvû szövegfelolvasást tesz lehe- támogatja az irodai alapcsomagokat, 62 négyzet-centiméteres prototípus- tõvé; kilenc elõre meghatározott például az MS Office-t, az Outlookot, terület 90 szabad FPGA B/K-val. hangszín érhetõ el; ki tud ejteni han- az Internet Explorert és sok más Adatok: Xilinx, Inc., 2100 Logic gokat; szavakat és kifejezéseket; a üzleti alkalmazást. A Server Edition Drive, San Jose, California 95124, beszéd szüneteltethetõ, folytatható az egy idejû felhasználók mennyi- telefon: 408-559-7778, és leállítható; tetszõleges szövegfájl- ségétõl függõen árazza engedélyeit, http://www.xilinx.com/ml300 ba lehetséges a beszédet vezérlõ de korlátlan számú felhasználót PureMessage 3.0 parancsokat beépíteni stb. A DECtalk engedélyezõ vállalati engedély A PureMessage (korábban PerlMx) letölthetõ, és futásidejû összetevõ- is elérhetõ. bejelentette reklámlevél-ellenes, ként együttmûködik minden olyan Adatok: CodeWeavers, Inc., 2550 vírusirtó és irányelv-betartató termé- alkalmazással, amelyet erre felké- University Avenue West, Suite 439S, kének 3.0-s változatát. A program szítettek. St. Paul, Minnesota 55114, gátat szab a nem kívánt elektronikus Adatok: Fonix, 180 W Election Road, e-mail: [email protected], leveleknek és védi a végfelhasználók Draper, Utah 84020, http://www.codeweavers.com postafiókját. A PureMessage nyílt telefon: 801-553-6600, forrású programokon alapul, például http://www.fonix.com Linux Journal 2003., 107. szám
www.linuxvilag.hu 2003. április 15 Láttuk-hallottuk
A Listening Post: hálózati fórumok a mûvészetben artva Kihagyhatatlan élményt nyújt a Listening Post címû installáció. Mark Hansen és Ben Rubin alkotása jelenleg a New york-i Whitney Modern Mûvészeti Múzeum kiállításán látható ( http://www.whitney.org). Ez a rendkívüli darab, ami egyszerre négy számítógépen és ugyanennyi különbözõ operációs rendszeren fut (ter- mészetesen ezek egyike a Linux), az Internet egyesített
t. Minden jog fennt hangját fejezi ki, multimédiás berendezéssé alakítva át a hálózati kapcsolattartást. Az alkotás honlapján olvasható ismertetõ szerint a Liste- ning Post „statisztikai elemzéssel az üzeneteket tartal- muk szerint témakörökbe rendezi, nyomon követve a há- lózaton folyó kapcsolattartás hullámzását. A kimondott
© Kiskapu Kf szót hangok játéka festi alá, melynek magasság- és hangszínbeli változásai az üzenetek áramlásának és tar- talmának váltakozását követik.” 2002 novemberében seattle-i tartózkodásom alatt volt szerencsém „megtekinteni” a Listening Postot. Elsõre az alkotásból áradó szinte kísértetiesen emberi érzet raga- dott meg – szokatlan, hogy a számítástechnika efféle költõiséggel társuljon. Egy elsötétített szobában, párnák- kal a földön, falnyi apró képernyõ sugározza zöld betûkkel néhány másodperccel elõbb gépelte be valahol valaki. a több ezer nyilvános hálózati csatornáról valós idõben A beérkezõ üzenetek szaggatott üteme adja a mû látható gyûjtött szöveget. A szövegtöredékeket egy számítógép és hallható ritmikáját. A hangképzõ rendszerek a szél- által létrehozott, brit kiejtéssel beszélõ hang kíséri, amely csengõkhöz hasonló felépítésûek, csak itt a szél nem felolvas egy-egy véletlenszerûen kiválasztottat a villogó meteorológiai, hanem emberi eredetû, és a mozgó ré- üzenetek közül. Különösen nagy hatással volt rám a „... szecskék nem levegõmolekulák, hanem szavak. Bizonyos vagyok” sorozat; „... vagyok” formájú, valós idejû üze- értelemben a Listening Post lényege az, hogy befogja az netek hangzanak el a sötétben: „Fáradt vagyok.” „Bol- emberi energiát, amit ez a sok szó hordoz, és átvezesse Minden egyes szót, dog vagyok.” „Norvég vagyok.” Száz meg száz ember, azt a rendszer gépezetén. amely bekerül a akik éppen abban a pillanatban írják le önmaguk legalap- A Listening Post képviseli Mark Hansennel való együtt- rendszerünkbe, csak vetõbb vonásait, ki tudja, honnan vagy kinek, míg képze- mûködésem legjelentõsebb eredményét, aki az általam néhány másodperccel letem száguldva próbálja meg kiegészíteni történeteiket. ismert mûvészek közül az egyetlen, akinek a statisztika a elõbb gépelte Nehéz találóan visszaadni a Listening Post tiszavirágéltû kifejezõeszköze. Mióta együtt dolgozunk, fogalmi szókin- be valahol valaki. természetét; a mû legjobb jellemzésével a két alkotó csem rengeteg olyan kifejezéssel bõvült, ami Mark min- egyike, Ben Rubin szolgál mûvészi nyilatkozatában: „Min- dennapi munkájának szerves része, például telepépítés, denki, aki begépel és elküld egy üze- simítás, kiugróan eltérõ adat, nagy dimenziószámú tér, netet egy csevegõszobában, valami- valószínûségi eloszlás stb. Mark szemszögébõl pillantván féle válaszért kiált. A Listening Post meg a világot olyan hangokra lettem figyelmes, amelye- a mi válaszunk – a szövegek látvá- ket korábban eszembe sem jutott volna keresni.” nyos elrendezéseinek és zenei alá- Kiállítási dátumokat és egyéb adatokat a Listening festések egy sorozata, ami ennek Post honlapján találunk. az üzenetáradatnak a méretére, http://www.earstudio.com/projects/ListeningPost.html azonnali jellegére és a tartalmára Jill Franklin válaszol. Minden egyes szót, amely Linux Journal 2003. március, 107. szám bekerül a rendszerünkbe, csak
16 Linuxvilág Töprengõ
Újabb MPAA támadás: mûsorszórási fejléc artva Betiltja-e az amerikai kormány a szabad meghajtók fejlesztését a tévévevõkhöz?
„Digitális Évezred Szerzõi Jogi séért. Ez a javaslat az Egyesült Államo- korlátokat. A nyílt szabványokat nem Törvénye” (Digital Millennium kon belüli digitális mûsorszórást érinti. kötelezõ alkalmazni. Ez óriási nyomást
Copiright Act, azaz DMCA) De ez az elsõ része egy olyan szabályo- jelent a szórakoztatóelektronikai cégek t. Minden jog fennt Ajelentõsen kiterjesztette a szerzõi jogok zási csomagnak, amelyet most kell meg- számára, hogy jogdíjas megoldásokat birtokosainak a jogait a jogdíjas proto- akadályoznunk – a filmstúdióknak keve- alkalmazzanak. A nyílt felületek, ame- kollok és médiaformátumok megvaló- sebb, nem pedig több beleszólásuknak lyekre az egyik stúdió képviselõje a „ki- sítási módjainak ellenõrzésére. Ugyan- kellene lennie a mûszaki megoldásokba. futó felületek” kifejezéssel utalt – mivel akkor lényegében érintetlenül hagyta a A jelenlegi amerikai tévéadások az öt- ezek nem rendelkeznek másolásvéde-
nem jogdíjas formátumok szabályozását. venéves analóg NTSC átviteli szabványt lemmel, jelentõs versenyhátrányba © Kiskapu Kf A DMCA értelmében még szabadon va- használják. 1996-ban az Egyesült Álla- kerülnének. lósíthatjuk meg nyílt szabványokra épü- mok elfogadott egy tervezetet az NTSC Az „ellenállóság” követelménye meggá- lõ rendszerünket, olyan tulajdonságokat leváltására. Az ATSC kiváló minõségû tolja, hogy a programozók szabad meg- építve bele, amiket jónak látunk. HDTV-képek átvitelére alkalmas. Ennek hajtókat fejlesszenek az ATSC-hez, mint Most azonban még ez az „elõírás nélküli” az átállásnak a terv szerint 2006-ban kell amilyenek már fejlesztés alatt is állnak. szabályozás is támadások kereszttüzébe befejezõdnie az analóg mûsorszórás Megtiltanák az ATSC szabad progra- került. Olyan javaslatok jelentek meg, teljes megszûnésével. Az átmeneti idõ- mokban történõ megvalósításait is, ami- amelyek a nyílt szabványok felhasználá- szakban a tévéállomások analóg és digi- lyen az FSF-féle GNU Radio Project, ami sának szabályozását tûzik ki célul. A leg- tális jelet is sugároznak (további csator- a rádiójeleket programszinten dolgozza ismertebb a Digitális Mûsorszórást Sza- nákat használva, amelyeket a kormány föl. Ha egy programot a felhasználó bályozó Törvény (CBDTPA), amelyet ad kölcsön). Már kaphatók az ATSC- módosíthat, akkor erre a programra Ernest Hollings szenátor terjesztett elõ. megfelelõ házimozirendszerek és szá- nem bízható annak szabályozása, hogy A CBDTPA messzebbre megy, mint a mítógépes vevõkártyák. Az átállás tehát a felhasználók milyen célra alkalmazzák DMCA, mert megköveteli, hogy minden megkezdõdött. – ugyanezt az érvet hozza fel az MPAA „digitális médiaeszközt” „szabványos Az ATSC nyílt szabvány, ezért a belföldi a szabad DVD-lejátszók ellen is. A mû- biztonsági megoldásokkal” kell fölszerelni adások mindig kódolatlanok. A DMCA sorszórási fejléc bevezetése éppen azért A CBDTPA-t több oldalról is bírálat érte, ez okból kifolyólag nem korlátozza az vezethetne bizonyos szabad programok azonban a szórakoztatóipar szereplõi ATSC-vevõkben megvalósítható képes- betiltásához, mert ezeket a programokat lényegében több jobban emészthetõ ségeket. A hollywoodi stúdiók azt állít- a felhasználó módosíthatja. részre darabolták. Az Amerikai Mozgó- ják, hogy így az ATSC mûsorszórás nem A Szövetségi Távközlési Bizottság kép Szövetség (MPAA) az elmúlt év elég biztonságos a hollywoodi filmek (Fedral Communications Commission, során három jogi szabályozás bevezetése közvetítéséhez – ha bárki készíthet ve- azaz FCC) jelenleg azt fontolgatja, hogy érdekében tevékenykedett: võkészüléket, olyan módon is használ- mindenfajta tévé-vevõkészülékben 1. „Mûsorszórási fejléc” kötelezõ beve- hatják a filmeket, amelyeket a stúdiók kötelezõvé tegye az ilyen elõírásoknak zetése minden digitális mûsorszórás meg kívánnak akadályozni. megfelelõ felszereléseket. vételére alkalmas eszközhöz. A stúdiók szerint az ATSC-vevõk „koc- Az EFF küzdelmet folytat e javaslat 2. Az „analóg kerülõút” kihasználását kázata” visszatartja õket attól, hogy ellen, és nemrég beadvánnyal fordult akadályozó vízjelérzékelõ kötelezõ ATSC mûsorszórásra átadják filmjeiket. az FCC-hez ez ügyben. Részt vettünk bevezetése minden olyan eszközön, Kódolatlan NTSC mûsorszórásra fenn- a javaslatot kidolgozó Broadcast Protec- – digitális átalakítást végez. tartás nélkül átadják õket, de az ATSC tion Discussion Group minden egyes 3. Egy meghatározatlan mûszaki eljárás, adás jobb minõsége állítólag jobban csá- ülésén. „Consensus At Lawyerpoint” amelyet a gép–gép–állománymegosz- bít a szerzõi jogok megsértésére. Az adá- nevû weboldalunkkal megpróbáltuk tást végzõ programokban lenne köte- sok kódolása helyett azonban a stúdiók betölteni azt a tájékoztatási ûrt, amely lezõ használni. olyan jogi szabályozást javasolnak, a mûsorszórási fejléc ügyét körülvette. Önmagában e javaslatok egyike sem amely azt korlátozza, hogy a vevõkészü- olyan szigorú, mint a CBDTPA. Az elõ- lékek mire használhatják a tévéjelet. Linux Journal 2003. március, 107. szám írásokat fokozatosan is bevezethetik, és A stúdiók javaslata szerint a tévévevõk- elképzelhetõ, hogy az elektronikai ipar nek, legyen szó akár az eszközrõl, akár nem indít hadjáratot egyik elõírás ellen a programról, az elõírásoknak „megfe- Seth David Schoen sem. Lehet, hogy az iparág szereplõi lelõnek” és „ellenállónak” kell lennie Seth hozta létre az EFF sze- megosztottak lesznek, és nem lépnek fel a felhasználói módosításokkal szemben. mélyzeti technológusi be- olyan szabályozás ellen, amely közvet- A „megfelelõség” követelménye a meg- osztást, ez a személy segít lenül nem érinti õket. engedhetõ kimenetet formátumok szûk más szakembereknek mun- Az MPAA máris lobbytevékenységet körére korlátozza, amelyek megvalósí- kájuknak a szabadságjogokra folytat a „mûsorszórási fejléc” bevezeté- tására pedig a DMCA állít fel újabb gyakorolt hatásának a megértésében.
www.linuxvilag.hu 2003. április 17 Vezérfonal
artva Virtuális hálózat egy elosztóval Sokszor elõkerülnek a virtuális hálózatok (VLAN), mégis gyakran nem tudjuk, mire is használhatnánk õket. Cégünknél a minap felmerült egy fura feladat: egyetlen hálózati elosztóval kellett megoldani a különbözõ munkacsoportok szétválasztását. t. Minden jog fennt helyzet biztosan ismerõs: idõvel teni, hogy a céleszközök lényegesen megadjuk, hogy melyik csatlakozójuk a vállalaton belül egyre több megbízhatóbbak, mint egy PC-alkatré- melyik képzett csoportba tartozik, a számítógép gyûlik össze, elõbb- szekbõl tákolt útválasztó. A hátrányok többi pedig az eszköz dolga. Innentõl utóbbA összekapcsolják õket egy háló- között csupán egy szerepel, ami viszont az adott hálózati eszköz úgy mûködik, zatba, egy egyszerû elosztó segítségével. néha nagyon komoly gondot okoz, ez mintha sok különálló kisebb egység
© Kiskapu Kf Késõbb kialakulnak a külön munkacso- pedig az eszköz ára. volna, a képzett alhálózatok pedig nem portok, egy idõ után pedig szembekerül látják egymást. a vállalat a hálózati biztonság kérdésével. VLAN az útválasztóban Üzembe helyeznek ugyan tûzfalat, de Végül a harmadik megoldás a képzett Elõnyként lehet felhozni a központosí- mit tehetnek a belsõ biztonság érdeké- hálózatok, a VLAN-ok (Virtual LAN) tott felügyeletet, az erõsebb biztonságot, ben? Hogyan tudják szétválasztani a használata. Ilyen „belsõ hálók” kialakí- valamint azt, hogy ma már elérhetõ munkacsoportokat, ha nem akarják a tására több megoldás kínálkozik. A lé- áron is lehet kapni VLAN-képes kapcso- már kihúzott kábeleket lecserélni? nyeg, hogy valamilyen elmélet szerint lókat. Ezzel együtt ennek a megoldás- Másik kérdés lehet, hogy a munkacso- csoportokat képezünk a gépekbõl, és a nak is akadnak hátulütõi. A legnagyobb portoknak jó esetben nem szabad látniuk egymást, léteznek viszont olyan kiszolgálók, amelyeket mindegyik gépnek látnia kell. Az ilyen kihívások megoldására több mód lehetséges.
Az elsõ, hogy a különbözõ munkacso- portokat egy-egy elosztóba (hub) kötjük, külön alhálózatokat hozva létre (1. ábra), majd az útválasztást az egyik kiszolgá- lóra bízzuk. Ehhez a megoldáshoz szük- ségünk van csoportonként egy elosz- 1. ábra Három jelelosztó tóra, megfelelõ kábelezésre, valamint egy megbízható kiszolgálóra, melyben legalább annyi hálózati kártya van, ahány alhálózatunk. A megoldással kap- csolatban több gond is felmerülhet: sok kicsi elosztó felügyelete, az elosztókon belül semmiféle felügyeleti lehetõsé- günk nincs (kivéve, hogy a rosszalkodók gépét kihúzzuk), ugyanígy az alhálóza- tokon belül az egész hálózati forgalom látszik, valamint az útválasztóként üze- melõ gép leállásakor az alhálók közötti kapcsolat megszakad. 2. ábra Külön útválasztó
A drága megoldás csoportoknak egyedi azonosítót (VID, baj talán az, hogy a legtöbb elérhetõ árú A második lehetõségünk, hogy vásáro- VLAN Identifier) adunk. A csoportra kapcsolóval nem tudjuk megadni, lunk egy céleszközt, egy profi útválasz- bontást megoldhatjuk a hálózati eszkö- hogy egyes kapuk szerepeljenek több tót, ami külön egységként dolgozik, zök vagy az ügyfélgépek szintjén. csoportban is (mivel egy adott kapuhoz beállíthatjuk pontosan, hogy ki lát kit, Ahhoz, hogy a hálózati eszközök szint- csak egyetlen VID-et adhatunk meg), nem kell szenvedni a külön kábelezés- jén oldjuk meg, szükségünk van egy így ha például egy központi kiszolgálót sel, egységesen tudjuk felügyelni a VLAN-csoportosítást támogató útválasz- mindenkinek el kell érnie, akkor a ki- hálózatot, sõt, az útválasztó terhelés- tóra vagy kapcsolóra (switch – a kap- szolgálóba annyi hálókártyát kell mentesít is, nem küldi ki feleslegesen csolók lényegesen olcsóbb eszközök, raknunk, ahány képzett hálóba akarjuk mindegyik kapura a csomagokat mint az útválasztók, általában kisebb kötni. És ha éppen három gépet aka- (2. ábra). Emellett azt is meg kell emlí- tudással). Ekkor a hálózati eszközben runk négy képzett hálóból elérni, akkor
18 Linuxvilág Vezérfonal
akkor az összes hálózati forgalom az egyetlen szakaszt terheli, ez pedig komoly korlát lehet. artva Kecske és káposzta Tudom, hogy ennyi lehetõség után már zsong a rendszergazda feje és azon gondolkodik, hogy miért nem tudtak kitalálni valami olyan megoldást, ame- lyik ötvözi a különféle megoldások hasznát, elsõsorban: • ne kelljen újrakábelezni, t. Minden jog fennt • a képzett hálók ne lássák egymást, • legyen lehetõség központosított karbantartásra, • ne kelljen a munkagépeket 3. ábra Az ügyes megoldás: átfedõ VLAN-ok a kapcsolón belül egyesével piszkálgatni, •
a kiszolgálókba is csak egy © Kiskapu Kf az tizenkét hálókártyát és a hálózati szerûbb hálózati csatolón is VID-es cso- hálókártyára legyen szükség, eszközön tizenkét foglalt kaput jelent. magokat küldeni. Ehhez a rendszer- • a hálózati terhelés legyen elosztva, magba kell fordítanunk a 802.1q • olcsó legyen. VLAN-os ügyfélgépek lehetõséget, ezt a Networking Options Megoldhatjuk az alhálók képzését gép- ->802.1Q VLAN Support menüpontnál Nos, amikor egyik ismerõsömmel szinten is, azonban ehhez további isme- találhatjuk. Miután rendszermagunkat beszéltem errõl a kérdésrõl, egy nagyon retek szükségesek. A VLAN-ok kitalálá- rendben lefordítottuk, próbáljuk is ki ezt érdekes megoldást javasolt. A gond az, sakor az alapötlet az volt, hogy ugyan- a remek kiegészítést! hogy egy kapcsoló (több okból is kifo- azon a hálózaton az egymás mellett A VID-vel rendelkezõ hálózati kapcso- lyólag) sokszor nem tudja megállapítani, közlekedõ csomagok ne zavarják egy- latok az ethX.n formát fogják követni, hogy hova kell küldenie egy csomagot. mást. Ennek érdekében azok a csoma- ahhol az ethX a használt ethernetkártya Az volna a legszebb, ha valami ilyesmit gok, amelyek egy adott képzett háló- (eth0, eth1 stb.) a .n pedig a VID- mondhatnánk az eszköznek: van hat zathoz tartoznak, módosított szerkezetû azonosítója. IP-fejlécet kapnak. Ugyanazon a hálóza- A beállításhoz használjuk a vconfig ton utaznak tehát az eredeti IP-szab- parancsot, az alábbi példában készítünk ványnak megfelelõ csomagok és a egy 2-es VID-vel rendelkezõ eth0.2-es VLAN-csomagok is. felületet, ami a 10.1.2.0-s alhálózathoz Amikor a csomag megérkezik a gépek- kapcsolódik, beállítjuk hozzá az hez, azok a gépek, amelyek nincsenek útválasztó táblát: felkészítve a VLAN használatára, egy- szerûen a „hibás” fejléc miatt eldobják vconfig add eth0 2; a VLAN-csomagot, míg a képzett háló- ifconfig eth0.2 10.1.2.113 zatba tartozó gépek visszaalakítják a netmask 255.255.255.0; fejlécet és vígan használják azt. Ennek ifconfig eth0.2 up; megoldására régen egy egyszerû mód- route add -net 10.1.2.0 szert használtak, a felismerés és a vissza- netmask 255.255.255.0 dev fejtés képességét a hálózati kártyák eth0.2 vezérlõprogramjába építették. Így, ha a húsz gép közül ötöt át szerettünk vol- Ezek után az eth0.2-es csatolón kikül- na rakni egy külön képzett hálózatba, dött csomagok a 10.1.2.0-s alhálózatra annyi feladatunk volt csupán, hogy egy fognak menni. A képzett hálózatok másik VID-et adtunk meg az öt gép között pedig egy linuxos gép vígan hálózati kártyájához tartozó vezérlõ- elláthatja az útválasztó szerepét. programnak. No igen, rossz esetben Eljutottunk tehát oda, hogy egyetlen há- pedig vásárolhattunk öt VLAN-t támo- lózati szakaszon több képzett alhálónk gató hálózati kártyát, ha éppen egysze- lehet, egy-egy gép pedig részt vehet rûbb hálókártyák voltak a gépekben. akár több alháló életében is. És ehhez még nem is kellett módosítani a hálózati VLan Linux alatt felépítést sem! Ennek a kiépítésnek is Szerencsére kedvenc operációs rendsze- vannak nehézségei. Itt ismét a legfonto- rünk, a GNU/Linux képes könnyedén sabbat emelem ki elõször, azt, hogy kezelni ezeket a kihívásokat, és bármi- mindegyik ügyfélgépet egyesével kell lyen hálózati kártyával egyszerûen részt beállítani. Fontos még az is, hogyha tudunk venni bármelyik VLAN életében. továbbra is elosztókkal és nem kapcso- A Linux-rendszermag képes a legegy- lókkal vagy útválasztókkal dolgozunk,
www.linuxvilag.hu 2003. április 19 Vezérfonal
munkagépünk (iroda1, iroda2, raktár1, lényege, hogy az egyes kapukra érkezõ • az srv1 és srv2 gépek címkézett raktár2, bolt1, bolt2) és két kiszolgálónk csomagokat a kapcsoló aszerint kezeli, csomagokat forgalmaznak, a (srv1, srv2). Tegyük fel, hogy az iroda hogy milyen VID-vel érkezett. Tehát VID=2,3,4 csoportokban, artva a 10.10.2.0/24-es hálózat (vagyis a egyetlen kapura érkezõ forgalom tartal- • az iroda1 címkézve, az iroda2 gép 10.10.2.* címû gépekbõl áll), a raktár a mazhat több képzett hálózathoz tartozó címke nélkül a VID=2 csoportba 10.10.3.0/24-es, a bolt a 10.10.4.0/24-es, a csomagot is. Mi is beszereztünk egy tartozik, kiszolgálók pedig a 10.10.1.1 és 10.10.1.2 ilyen szerkezetet, egy DLINK gyártmá- • a raktár* és a bolt* gépek pedig címen vannak. Azt szeretnénk, hogy a nyú 24 kapus kapcsolót. címke nélkül a VID=3, illetve három részleg (iroda, raktár és bolt) ne Ez a hálózati kapcsoló a maga elérhetõ VID=4csoportba tartoznak. lássák egymást, de mindenki lássa a ára mellett meglepõen okosnak bizo- kiszolgálókat. Az egyik megoldás az nyult (ugyanezt az eredményt elér- A kiszolgálóknak természetesen látniuk
t. Minden jog fennt lehet, hogy a hálózati eszközben bonyo- hetnénk más úton is, de például három kell egymást is, ehhez vagy kapnak egy lult útvonaltáblákat alakítunk ki, külön külön elosztót és egy tûzfalként mû- külön csoportot, vagy például közvetlen engedélyezve a kívánatos irányokat és ködõ PC-t használva is drágábban jön- hálózati kapcsolatban állnak egymással tiltva a többit. Ehhez az útválasztónak nénk ki, ráadásul hat-nyolc gép fölött (így nem terhelik a munkagépek felé tûzfalként kell üzemelnie. alacsonyabb hálózati teljesítménnyel). menõ sávszélességet az egymás közötti Most a mi szempontunkból az a fontos, forgalmazással sem).
© Kiskapu Kf Egymást átfedõ VLAN-ok hogy, az egymást átfedõ képzett hálókat Ezzel a megoldással tehát nagymérték- Még egy lehetõségünk van, az egymást is támogatja. Lássuk hogyan! ben fokozzuk a hálózat biztonságát, átfedõ VLAN-ok használata (3. ábra). A kapcsolóban tetszõleges számú kép- rendezettségét, lényegesen könnyebb Ezzel a megoldással tudjuk kiküszöbölni zett hálót kezelhetünk. Ezeket a VLAN- karbantartani az egész hálózatot, és a már említett tizenkét hálózati kártya csoportokat egyedi VID-jeik azonosítják. csupán a kiszolgálókon kellett módosíta- esetét, ezért cserébe viszont meg kell A kapcsoló egyes kapuira érkezõ csoma- nunk a beállításokat. Ha véletlenül oldanunk, hogy kiszolgálóink egy kár- gok lehetnek címkézett, VID-vel ellátott kénytelenek vagyunk egy olyan kiszol- tyán mindig a megfelelõ VID-del köz- csomagok, illetve címkézetlenek (eredeti gálót is a hálózatba kötni, amelyik nem vetítsék az adatokat. IP-fejlécekkel). Megtehetjük például, képes egyetlen hálózati csatolón Szerencsére több VID használata köny- hogy az iroda1 géphez vezetõ kapu keresztül több VLAN-t kezelni, akkor nyedén megoldható Linux alatt a már címkézett adatokat fogad (mert egy fél még mindig ott a lehetõség, hogy akár ismertetett módon. Így semmi másra évvel ezelõtt az irodai gép hálózati kár- több kártyát tegyünk az adott gépbe, nincsen szükségünk, csupán a kiszol- tyájának megadtuk a VID=2 beállítást, akár az egyik értelmes (például linuxos) gálókon az útválasztó tábla beállítására és lusták vagyunk átállítani), de az kiszolgálót átjáróként használjuk. (feltesszük, hogy az eth0.2 esetén iroda2 címkézetlen csomagokat használ Szembe kerültünk viszont egy érdekes VID=2 stb.): (új gép, egy buta hálózati kártyával, ami jelenséggel. Valamilyen, egyelõre a nem is támogatja a VLAN-okat). A kap- harmadik gamma kvadránsból szár- # route add -net 10.10.2.0 csoló saját maga leszedi a címkét az mazó egyedeknek tulajdonítható tevé- netmask 255.255.255.0 iroda1 csomagjairól, és címkézetlenül kenységbõl kifolyólag az egyik kiszol- dev eth0.2 küldi majd ki az iroda2-nek. gálónkon, a VLAN-használat bekapcso- # route add -net 10.10.3.0 Nyilván a kapcsolóban egy adott kapu lásakor a gépeken jelen lévõ Virtual netmask 255.255.255.0 címkézetlenül csak egy VLAN-ba tartoz- LAN beállítások (például az eth0:1, dev eth0.3 hat, másként a kapcsoló nem tudná eth0:2 stb. használatához szükséges # route add -net 10.10.4.0 eldönteni, hogy melyik gépeknek küld- rész) fellázadtak és a teljes hálózatkezelõ netmask 255.255.255.0 heti ki az adott géprõl érkezõ csoma- rész beadta a kulcsot. Mivel ez a terület dev eth0.4 gokat. Amennyiben viszont címkézett egyelõre erõsen fejlesztés alatt áll, java- csomagokat kap, azokról nem kell el- solt a két módszer együttes használa- Ezzel elértük, hogy a kiszolgáló az ügy- döntenie, hogy melyik képzett hálózat- tának kerülése. félgépet mindig a megfelelõ VID-vel ba kell küldnie õket, hiszen a címke Elsõ körben ennyit érdemes tudni min- kezelje. Már csak a másik oldalon kell tartalmazza a megfelelõ VID-et. denkinek a vállalati hálózatokban megoldanunk a feladatot. És mint ahogy Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, használatos képzett hálók, a VLAN-ok már többször is éltem ezzel a szófordu- hogy a kapcsolón általában egy kapu kialakításáról, mely segítségével gyorsan lattal a cikk folyamán, itt is két lehetõsé- vagy csak címkézetlen, vagy csak cím- és hatékonyan tudjuk növelni a hálózat günk van. Az elsõ és kevésbé biztonsá- kézett csomagokat kezel, illetve általá- belsõ biztonságát egyetlen közeg esetén gos, valamint sok ügyfélgép esetén fino- ban a címkézetlen csomagokat az alap- is, ahol több csoport és több kiszolgáló is man fogalmazva is macerás megoldás, értelmezett VID=1 csoport tagjának mûködik. Természetesen a témát messze hogy mindegyik ügyfélgépen beállítjuk tekinti. Ez akkor válik érdekes kérdéssé, nem fedtük le, de remélem, elég ötletet a kívánt VID-et, ezzel valamelyik kép- ha több kapcsoló vagy útválasztó van mutattunk egy közepes vállalati hálózat zett hálóba helyezve õt. Ennek hátul- jelen a hálózatban. Ilyen esetekre külön megtervezéséhez és felépítéséhez. ütõirõl már beszéltünk, mind a hálózati protokollokat (például GVRP) biztosí- terhelés, mind a felügyelet, mind a tanak a hálózati eszközök. Szy György biztonság szempontjából meg kell vizs- Eredeti példánk megoldásához nem ([email protected]) gálni a helyzetet. kell tehát mást tennünk, mint létrehoz- Már hosszú ideje kedvenc Jobb megoldás, ha beszerzünk egy elér- zuk a szükséges csoportokat, majd szórakozása, hogy minél keve- hetõ árú hálózati kapcsolót, mely támo- hozzárendeljük a kapukat a megfelelõ sebb géppel tudja megoldani gatja az átfedõ VLAN-okat. Ennek csoportokhoz: a szerkesztõség „gépigényét”.
20 Linuxvilág Vezérfonal
A Spambayes Projekt bemutatása
Egy tanítható rendszer, amely meglévõ levelezõrendszerünkkel artva együttmûködve segít elfogni és szûrni a kéretlen leveleket.
Spambayes Project egy a számos projekt közül, Ez a „bizonyítson vagy pusztuljon” hozzáállás végül csekély amelyet Paul Graham „A Plan for Spam” felesleges erõfeszítés árán hihetetlenül pontos rendszert ( http://www.paulgraham.com/spam.html) címû írása eredményezett. Aihletett. Ez a híres cikk arról szól, hogyan lehet a „Bayes-féle A nyelvi egységre bontó (tokenizer) feladata az üzenetek t. Minden jog fennt elemzés” nevû statisztikai módszerekkel megállapítani egy levél- nyelvi egységekre bontása. Az egyszerû „vágjuk a szóközök- rõl, hogy kéretlen-e. Aki a Spambayes mögött meghúzódó pon- nél” rendszerbõl valami olyasmivé fejlõdött, ami az üzenet tos matematikai eljárás mûködésére és megvalósítására kíváncsi, szerkezetét is ismeri, például képes megjelölni a címsor olvassa el Gary Robinson ide vonatkozó cikkét az 24. oldalon. szavait, hogy ennek következtében a levéltestben szavanként Dióhéjban: a rendszert ismert kéretlen (spam) és ismert értékes azonosítani lehessen õket. Ismeri a tartalmat is, például
(ham) üzenetek készletével tanítjuk. Az üzeneteket nyelvi © Kiskapu Kf egységekre (token) bontjuk, majd minden szóhoz valamilyen értéket rendelünk aszerint, hogy a különbözõ típusú üzenetek- ben milyen gyakorisággal fordul elõ. Az adatokat adatbázisban tároljuk. Az új üzeneteket egységekre bontjuk, majd a nyelvi egységeket összehasonlítjuk az adatbázisban tároltakkal, s ennek alapján osztályozzuk az üzenetet. Együtt a nyelvi egysé- gek egy összevont pontértéket adnak annak a valószínûségét, hogy a levél kéretlen. A Spambayes egyik nagy elõnye, hogy a rendszer tanításához a saját üzeneteinket használhatjuk fel. Megtanulja az általunk kapott üzenetfajtákat, legyenek azok akár értékes, akár kéret- len levelek. A Spambayes program az X-Spambayes-Classification fejléc beszúrásával osztályozza az üzeneteket. A fejléc értéke kéretlen (spam), értékes (ham) vagy bizonytalan (unsure) lehet. A fejléc értéke alapján aztán saját levelezõprogramunkkal elvégez- hetjük a szûrést. A kéretlenség mértékét 0-tól (értékes) 1-ig (kéretlen) osztályozzuk. Alapértelmezés szerint a < 0,2 jelenti az értékes és a > 0,9 érték jelenti a kéretlen leveleket. Bármely más levél, ami a két érték közé esik, bizonytalan jelölést kap. Spambayes proxy webes tanítólap Ezeket a határértékeket saját magunk is beállíthatjuk; a prog- ram beállítására vonatkozó útmutatást az alábbiakban találjuk. a beágyazott címeket más módszerrel bontja le, mint az egyszerû szöveget. A bontó összes alkalmazott szabálya Mitõl más a Spambayes? szigorú ellenõrzésen ment keresztül, és bizonyítottan növeli A Spambayes rendszert három dolog különbözteti meg a többi a pontosságot. Ide tartozik az is, hogy szántszándékkal kéretlenlevél-osztályozótól: próbaalapú tervezési stílusa, nyelvi elrejtünk néhány nyelvi egységfajtát – például kidobjuk a egységekre bontó algoritmusa (tokenizer) és az osztályozója. HTML-cikornyákat, illetve alapértelmezés szerint figyelmen Valamennyien ismerjük a kéretlen levelek nyilvánvaló azono- kívül hagyjuk a legtöbb fejlécsort is. Meglepõ döntés, de sítási lehetõségeit: üvöltözõ címsora van, ami arról értesít próbaeredmények támasztják alá. bennünket, hogyan Csinálj Pénzt Könnyen!!!, vagy azt sejteti, Az osztályozó a Spambayes statisztikai magja, a számdaráló. hogy a nigériai alelnöktõl vagy a feleségétõl érkezett. Csábító Paul Graham cikke óta jelentõs fejlõdésen ment keresztül, lehetõség kéretlenlevél-osztályozó programunkat ezekre a úgyszintén komoly próbaalapú fejlesztés eredményeképpen. nyilvánvaló szabályokra alapozni. Például nyilván érdemes Gary cikke a „A Bayes-féle levélszûrés matematikai hátterérõl”, megkülönböztetnünk a kis- és nagybetûket, hiszen az INGYEN részletesen foglalkozik az osztályozóval. kifejezés sokkal kéretlen-gyanúsabb, mint az ingyen (még inkább igaz ez angol FREE – free párosra – a ford.). A Spamba- Követelmények és telepítés yes csapat azonban a kezdetektõl fogva visszautasította, hogy A Spambayes program a http://sf.net/projects/spambayes pusztán megérzésekre alapozza a fejlesztést. A program egyik címrõl tölthetõ le. Python 2.2 vagy frissebb változatot igényel, legkorábbi alkotóeleme egy erõs tesztelési keretrendszer, ami ezenkívül a Python e-mail csomagjának 2.4.3 vagy újabb képes volt az új ötleteket összehasonlítani a régiekkel. Azokat változata is használja. Amennyiben Python 2.2.2-t vagy frissebb az ötleteket, amik nem tették jobbá az eredményt, elvetették. változatát használjuk, ezt a részt az alapcsomag is tartalmazza. Az eredmény gyakran meglepõ volt; például a kis- és nagybetû Ha mégsem, akkor a http://mimelib.sf.net címrõl letölthetjük megkülönböztetése nem jelentett számottevõ különbséget. és telepíthetjük. Kicsomagoljuk a fájlt, cd-vel belépünk az
www.linuxvilag.hu 2003. április 21 Vezérfonal
email-2.4.3 könyvtárba, majd kiadjuk a setup.py install Tetszés szerint további könyvtárneveket is használhatunk, a -g parancsot. Máris feltelepítettük a Python a saját csomag- kapcsolót használjuk a jó mappákhoz, a -s kapcsolót pedig a könytárába. A hagyományos e-mail könyvtárat viszont félre kéretlen könyvtárakhoz. Ezt követõen a következõ két képletet artva kell állítanunk; lépjünk be a Python Lib könyvtárba, és kell a .procmailrc fájl tetejére helyeznünk: nevezzük át az e-mail fájlt email_old-ra. :0fw Hogyan maradjunk naprakészek? | $HOME/src/spambayes/hammiefilter.py Minthogy a projekt folyamatosan fejlõdik, minden bizonnyal számos dolog megváltozik a cikk írásától a magazin újságos :0 standokra kerüléséig eltelt idõ alatt. A nagyobb változások * ^X-Spambayes-Classification: spam összefoglalóját folyamatosan közreadom majd a $HOME/Maildir/.spam/
t. Minden jog fennt http://www.entrian.com/spambayes frissítõlapon. Miközben ezt a cikket írom, éppen a következõ néhány dolog- Az elõzõ képlet Maildir üzenetformátumhoz íródott. Ha gal foglalkozunk: rugalmasabb parancssoros tanítás; beilleszt- nekünk mbox (számos rendszeren ez az alapértelmezett) vagy hetõség más levelezõügyfelekbe, például a Muttba; webalapú MH kell, a második képlet valahogy így nézne ki: beállítások; biztonsági lehetõségek a webfelülethez és köny- nyebb telepítés. Frissítõlapomon mélyrehatóan foglalkozom :0:
© Kiskapu Kf majd ezekkel a fejlesztésekkel. * ^X-Spambayes-Classification: spam $HOME/Mail/spam Összetevõk A Spambayes program három osztályozót tartalmaz: a Procmail Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy melyik formátumot szûrõt, a POP3-proxyt és a Microsoft Outlook 2000 bõvítményt használjuk, kérdezzük meg a rendszergazdát. Ha ön a rend- (plugint). Ebben a cikkben a Procmail szûrõt és a POP3-proxyt szergazda, ellenõrizze levelezõprogramjának a leírását. A leg- fogom részletezni. A Spambayes részét képezi továbbá a webes több korszerû levelezõprogram a Maildir és az mbox formátum felület (amirõl késõbb még szó esik) és különféle parancssoros kezelésére egyaránt képes. eszközök, próbaeszközök – bõvebb útmutatóért olvassuk el a A crontab -e parancs segítségével adjuk a következõ utasí- programmal érkezett leírásokat. tást a crontab-hoz, hogy a Spambayes minden éjjel 2:21-kor tanulhasson az új és az átminõsített üzenetekbõl: Procmail alapú megoldás 21 2 * * * $HOME/src/spambayes/mboxtrain.py -d Amennyiben Procmail alapú levelezõrendszert használunk, $HOME/.hammiedb -g $HOME/Mail/inbox-s nézzük meg, hogyan is mûködik a Spambayes procmailes $HOME/Mail/spam megoldása: • Minden létezõ levelünk kap egy új X-Spambayes-Trained Itt is felsorolhatunk további könyvtárneveket. Ha leveleinket fejlécet. A program ebbõl tudja majd, hogy melyik üzenetet rendszeresen különbözõ könyvtárakba másoljuk, különösen tanulta már meg. fontos, hogy ezt megtegyük, máskülönben a Spambayes • A program az összes beérkezõ levelet átvizsgálja. Azokat az ezekbõl a levelekbõl semmit sem tanul. üzeneteket, amelyeket kéretlennek minõsít, a kéretlen levelek A Spambayes ettõl kezdve az összes levelünket szûrni fogja, és fiókba helyezi. Minden mást hagyományos módon kézbesít. a levelesládánk alapján tanítja magát. Néha azonban egy-egy • Minden reggel végigmegy a postafiókunkon, és az új leve- üzenet rossz helyre kerül. Az üzenetet egyszerûen csak helyez- lekkel tanítja magát. Azokat a leveleket is kiválasztja, ame- zük át a helyes könyvtárba, és a Spambayes a következõ lyeket átminõsítettünk – azaz amire azt hitte, hogy értékes, reggelen tanulni fog a hibájából. pedig valójában kéretlen volt, vagy megfordítva. Törlés elõtt Köszönettel tartozom Neale Pickett-nek az e témakörben legalább két napig vagy még tovább tartsuk meg a kéretlen nyújtott tájékoztatásért. levelek fiókba érkezett anyagokat. Az sem árt, ha pár száz levelet megtartunk, hátha újra kell tanítanunk a programot. A POP3-proxyfelállítása és a webfelület A napi tanítási munka végrehajtásához mûködõ crond-re lesz Ha nem használjuk a Procmailt vagy nem szeretnénk bajlódni szükségünk. Eszményi esetben van egy levelesláda a kéretlen vele, esetleg a rendszert nem Unix alapú gépekhez akarjuk és egy az értékes üzeneteinknek, amelyekkel a kezdeti tanítás használni, használhatjuk a POP3-proxyt. Ez az a közbülsõ elem, elvégezhetõ. ami a POP3-kiszolgáló és a levelezõprogramunk közt található, A Spambayesnek a Procmail rendszer alá történõ építéséhez elõ- és ez fogja letöltés közben az X-Spambayes-Classification fejlé- ször is telepítsük a programot. Tételezzük fel, hogy a $HOME/ cet a levelekhez csatolni. A POP3-proxyt használhatjuk Fetch- src/spambayes könyvtárba helyeztük. Készítsünk új adatbázist: maillel is; egyszerûen csak állítsuk át a Fetchmailt, hogy a POP- proxyval beszélgessen a valódi POP3-kiszolgáló helyett. $HOME/src/spambayes/hammiefilter.py -n A webfelület lehetõvé teszi a rendszer elõtanítását, az üzene- tek osztályozását és a POP3-proxyn keresztül kapott levelek Ha élünk a lehetõséggel és úgy döntünk, hogy a már létezõ alapján történõ tanítást, mindezt böngészõn keresztül. leveleink alapján betanítjuk a Spambayest, a következõt A programot a bayescustomize.ini nevû fájl segítségével állít- gépeljük be: hatjuk be (a frissítõ honlapon már olvasható, hogy ehhez is készült webes felület – a fordító). Ez egyébként a Procmail- $HOME/src/spambayes/mboxtrain.py szûrõre is igaz. Alapesetben szükségtelen az alapértelmezett -d $HOME/.hammiedb -g $HOME/Mail/inbox értékeken változtatnunk, de a POP3-proxyt a POP3-kiszol- -s $HOME/Mail/spam gálónak megfelelõen kell beállítanunk. Az összes lehetséges
22 Linuxvilág Vezérfonal
beállítás és a hozzájuk rendelt alapértelmezett értékek az lítjuk a jelölõnégyzetet, majd a Train (tanítás) gombra kattin- Options.py nevû fájlban kaptak helyet, de ide csak akkor kell tunk. Néhány nap múlva (attól függõen, hány levelet szoktunk benéznünk, ha leküzdhetetlen kíváncsiságot érzünk, vagy kapni) csak nagyon kevés hiba fog keletkezni. artva kifinomult finomhangolásba kezdtünk. A legkisebb elvárható követelmény az, hogy a bayescustomize.ini fájlt a következõ Tanítási tippek formában elkészítsük: • Ne tanítsunk régi levelet. Leveleink jellemzõi idõvel változhatnak – néha alig, néha nagymértékben –, ezért az [pop3proxy] a legjobb, ha csak friss leveleket használunk. pop3proxy_servers: pop3.pelda.com • Figyeljünk, amikor tanítunk. Ha hibásan értékesnek tün- tetünk fel egy kéretlen levelet, vagy megfordítva, komolyan A pop3.pelda.com lesz az a cím, ahonnan a jelenlegi levelezõ- hátráltatjuk az osztályozót. • ügyfelünk beállításai alapján begyûjtjük a leveleket. Alapértel- Próbáljunk meg ugyanannyi kéretlen és értékes levelet t. Minden jog fennt mezés szerint a proxy a 110-es kapun fut. Nem unixos gépeken kiválasztani. Ez ugyan nem létfontosságú, de jobb ered- ez megfelelõ, Unix alatt azonban nem árt – a következõ sort ményt kapunk, ha fenntartjuk az egyensúlyt. a bayescustomize.ini fájl [pop3proxy] szakaszába beszúrva – megváltoztatni: Lehetséges fejlesztési irányok A Spambayes program folyamatosan fejlõdik. Egy sereg ember
pop3proxy_ports: 1110 vesz részt benne, és rengeteg ötletünk van, milyen módon fej- © Kiskapu Kf lõdjünk tovább. Egy kis ízelítõ a lehetséges fejlõdési irányból: Ha több mint egy POP3-kiszolgálóról gyûjtünk leveleket, a • A nyelvi egységre bontó és az osztályozó fejlesztése az új pop3proxy_servers alatt vesszõvel elválasztott címlistát, kutatások szerinti pontosabb kéretlenlevél-osztályozás illetve a nekik megfelelõ vesszõvel elválasztott kapuszámokat érdekében. is megadhatjuk a pop3proxy_ports alatt. Minden kapu a • Intelligens önmûködõ tanítás: ha a rendszer fut, lehetõvé megfelelõ POP3-kiszolgálóhoz alakít ki proxyt. Most már válna, hogy saját magát tanítva váljon naprakésszé, és lefuttathatjuk a pop3proxy.py parancsot. Néhány állapot- a felhasználóknak csak a fura hibákat kell kijavítaniuk. üzenetet fog megjeleníteni, körülbelül a következõ formában: A Procmail rendszerrel már meg is valósítottunk valami ilyesmit, de keressük a további lehetõségeket, amelyekkel Listener on port 1110 is még önmûködõbb és felületfüggetlenebb megoldást proxying pop3.example.com:110 készíthetünk. User interface url is http://localhost:8880 • SMTP-proxy: a rendszer tanítása bármilyen levelezõügy- félbõl bármilyen felületen, ahol az üzeneteket különleges Ami azt jelenti, hogy a proxy készen áll a levelezõügyfelek értékes vagy kéretlen levélcímekre küldhetjük el. Ez egy- fogadására a 111-es kapun, a webfelület pedig felkészült, hogy szerû módja lenne az osztályozási hibák javításának, és jól böngészõnket a megadott címre irányítsuk. Ha egy másik összeegyeztethetõ az intelligens öntanuló módszerekkel. géprõl akarjuk elérni a webes felületet, a localhost szót helyet- • Adatbázisméret-csökkentés: minél többet tanítjuk a rend- tesítsük a pop3proxy.py-t futtató gép nevével. szert, annál nagyobbá válik az adatbázis. Keressük a módját, hogyan lehetne kis adatbázisméretet tartani. Levelek osztályozása a POP3 Proxy segítségével • Egybeépítési lehetõség a levélszemét-jelentõ eszközökkel: Be kell állítanunk a levelezõügyfelünket, hogy a leveleket a jó lenne, ha a webfelület és a levelezõ bõvítmény (plugin), proxyról, és ne a POP3-kiszolgálónkról gyûjtse be. Ahol eddig hogy jelentéseket küldjünk az olyan rendszereknek, mint POP3-kiszolgálóként a pop3.pelda.com cím állt a 110-es kapu- a Vipul Razorja vagy a Pyzor. val, oda most a localhost cím és a 1110-es kapu kerül. Ha a • További levelezõügyfél-beépítések: Outlook-bõvítményünk proxyt és a levelezõügyfelet különbözõ gépeken futtatjuk, már van, de további levelezõügyfeleket is szeretnénk akkor a gépnevet és a 1110-es kaput kell megadnunk. támogatni. A POP3-proxy és a webcsatolófelület minden Ettõl kezdve leveleink osztályozása mindössze annyiból áll, levelezõügyféllel jól mûködik, de egy levelezõnkbe épített hogy a Levelek letöltése gombra kattintunk. A proxy beszúrja Delete as Spam gomb sokkal kényelmesebb, mint átválto- a X-Spambayes-Classification fejlécet az üzenetbe, így levelezõ- gatni a böngészõnkre. programunkban beállíthatunk egy szûrõt, hogy a kéretlenlevél- • Jobb leírás: szeretnénk kiadni egy dokumentációt arról, gyanús leveleket külön mappába helyezze. Természetesen hogyan kell a Spambayest a népszerû felületeken és a amíg semmilyen tanítást nem végeztünk, összes üzenetünk levelezõügyfeleken beállítani. bizonytalan kategóriájú lesz. Mire ez a cikk a nyomdába kerül, a fent említettek közül sok talán meg is valósul; a részletek a http://www.entrian.com/ Tanítás webfelületen keresztül spambayes a frissítési oldalon találhatók. A kezdeti tanítás nem kötelezõ elõfeltétel, de az elejétõl fogva jobb eredményt kapunk, ha végrehajtjuk. Webfelületes taní- Linux Journal 2003. március, 107. szám tásnál az üzenetek vagy az mbox fájl feltöltése ûrlapot hasz- nálhatjuk egyedi üzenetek vagy Unix mbox fájlok elemzésére. Richie Hindle Amint mûködik a rendszerünk, a webfelület segítségével a POP3-proxy által már látott üzenetekkel taníthatjuk a rend- Hivatásos programmérnök. Teljes állásban szert. A Review messages (üzenetek vizsgálata) lapon megtalál- üzletiintelligencia-programokat ír, juk osztályozott üzeneteinket aszerint csoportosítva, hogy a szabadidejében pedig a Spambayes rendszeren program kéretlen vagy értékes levélosztályba sorolta-e õket, és a http://www.entrian.com címen fellelhetõ, esetleg bizonytalan volt-e. Itt kijavíthatjuk a hibákat, ha beál- saját Python-projektjein dolgozik.
www.linuxvilag.hu 2003. április 23 Vezérfonal
A Bayes-féle levélszûrés matematikai hátterérõl artva A legtöbb ember naponta jelentõs idõt tölt a hasznos levelek és a kéretlen reklám (spam) szétválogatásával. A levélszemétszûrõ programok ezen a gondon segíthetnek.
bben a cikkben a kéretlen levelek • b(w) = (a w szót tartalmazó kéretlen a kezünkben az ilyen esetek kezelésekor. szûrésének alapjául szolgáló levelek száma) / (az összes kéretlen A statisztikák e csoportjának alapja, matematikai eljárások közül csak levél darabszáma). hogy érdeklõdésünk tárgya egy bizo- t. Minden jog fennt Eegyet vizsgálunk meg – a levél tartalmát • g(w) = (a w szót tartalmazó értékes nyos esemény bekövetkezésébe vetett meghatározó jelek gyûjteményébõl levelek száma) / (az összes értékes hitünk mértéke – ez az esemény Bayes- létrehozunk egy „kéretlenség”-mutatót. levél darabszáma). féle valószínûsége. Az itt leírt megoldás a legjobb nyílt forrá- • p(w) = b(w) / (b(w) + g(w)) Ha pontosan egy levél tartalmazza az sos hagyományoknak megfelelõen való- A p(w) értéket megközelítõleg tekint- adott szót, a következõ ilyen szót tartal- di közös munka volt. Paul Graham, több hetjük annak a valószínûségnek, hogy a mazó levélrõl nem gondoljuk százszáza- © Kiskapu Kf Lisprõl szóló könyv szerzõje, „A Plan w szót tartalmazó találomra kiválasztott lékos biztonsággal, hogy kéretlen. Ez for Spam” címû hálózati cikkében java- levél kéretlen lesz. A kéretlenlevél-szûrõ azért van így, mert egyéb háttéradattal solt egy kéretlenlevél-szûrési megoldást. programok a levélben található minden is rendelkezünk, ami segít bennünket. Ezt a megközelítést vettem át a szavak- egyes szóra kiszámolhatják a p(w) érté- Tapasztalatból tudjuk, hogy tulajdon- hoz rendelt valószínûségek meghatáro- ket, majd a levél kéretlenségének megál- képpen bármilyen szó elõfordulhat zásához, kicsit módosítottam, majd a lapításához felhasználhatják a további mind a kéretlen, mind az értékes levél- nem túl gyakran használt szavak keze- számításaikban. környezetben is, illetve hogy egy marék- lésére bevezettem a Bayes-féle számítást. Akad azonban egy bökkenõ: a valós vi- nyi minta még nem elég ahhoz, hogy Késõbb felvetettem, hogy próbáljuk meg lágban egy adott személy postafiókjában tökéletesen biztosak legyünk egy ese- a chinégyzet-eloszlást és az egyes szavak tíz, de akár kilencven százaléknyi kéret- mény valószínûségében. A Bayes-féle valószínûségét egyetlen kombinált való- len levél is lehet. Nyilvánvaló módon az megközelítés lehetõvé teszi, hogy álta- színûségbe (valójában valószínûség- adott személy esetében ennek hatása lesz lános háttértudásunkat bevigyük a szó- párba – lásd késõbb) összerakva felhasz- annak valószínûségére, hogy a szót hoz gyûjtött adataink mellé, így mind- nálni, és így jellemezzük a levelet. Végül tartalmazó levél kéretlen vagy értékes-e. két megközelítés az õt megilletõ helyre Tim Peters a Spambayes Projektbõl be- Ezt a hatást a fenti számításban figyelmen kerül. Ezzel a módszerrel azt a helyes mutatott egy olyan módszert, amellyel kívül hagytuk. Ehelyett számításunkban értéket állapíthatjuk meg, ami azt a hi- különösen jól használható kéretlenség- tulajdonképpen egy olyan világban köze- tünket tükrözi, miszerint amikor a leg- mutatót készíthetünk kombinált valószí- lítettük a w szót tartalmazó, véletlenül közelebb látjuk az adott szót, akkor azt nûségek segítségével. A munkát folya- kiválasztott levél kéretlenségének valószí- egy kéretlen levélben találjuk. Ezt a matos próbák sora kísérte a Spambayes- nûségét, ahol éppen a levelek fele kéret- „reménybeli mértéket” jellemzõ f(w) hez fejlesztõ Tim Peters Pythonban írt len és fele értékes. Az ilyen megközelítés értéket a következõképpen kapjuk meg: és a Bogofilter Projekten dolgozó Greg elõnye azon alapul, hogy nem szeret- Louis C nyelvû megvalósításain. A kipró- nénk, ha a leveleket könnyebben vagy bálást a fent nevezett projektekben részt- nehezebben sorolnánk a kéretlen osztály- vevõ emberek sokasága végezte. ba csak azért, mert kapott leveleinkben a kéretlen és értékes levelek aránya nem Szóvalószínûségek elõállítása egyenlõ. Ehelyett inkább azt szeretnénk, Feltételezzük, hogy a levelekben talá- hogy a leveleket tisztán a saját szerkeze- • Az s jelzi, hogy mekkora súlyt lunk a tanuláshoz szükséges testet, és tük alapján osztályozzuk. Ez a feltételezés szeretnénk adni a háttéradatainknak. van olyan programunk, ami képes az végül is jól bevált a gyakorlatban. • Az x az általános háttéradatainkra egyes leveleket alkotóelemeire (szavaira) alapozott feltételezett valószínûség, bontani. Ezenkívül feltételezzük még Ritka szavak kezelése ami szerint egy szó, amellyel kapcso- azt is, hogy minden tanítólevelet koráb- A korábban kiszámolt valószínûségek latban még semmiféle tapasztalatunk ban már kézi módszerrel osztályoztunk, hibásak lesznek, ha a szavak nagyon nincs, kéretlen levélben található. a „ham” (értékes, vagyis olvasandó leve- ritkák. Például amennyiben a szó pon- • Az n jelzi a w szót tartalmazó levelek lek) és a „spam” (kéretlen, azaz szemét, tosan egy levélben szerepel és az a levél számát. tehát olyan levél, amit nem akarunk kéretlen, a számított p(w) pontosan 1,0 Ezzel a módszerrel egyszerûen használ- elolvasni) csoportokba sorolva be õket. lesz. Nyilvánvaló, hogy nem száz száza- hatjuk az x értéket a háttéradatból kikö- Ezeket az adatokat és programokat fel- lék annak az esélye, hogy a jövõben vetkeztetett valószínûség kezelésére, használva fogjuk a rendszerünket meg- kapott, ezt a szót tartalmazó valamennyi valamint az s értéket az adat súlyának tanítani, minden szóhoz a kéretlenségét levél kéretlen lesz; egyszerûen csak a meghatározáshoz. A gyakorlatban az jelzõ valószínûséget hozva létre. nincs elég adatunk a valós valószínûség s és x értékeket a teljesítmény növelése A levéltestben elõforduló valamennyi meghatározásához. érdekében végzett próbák alapján szóra kiszámítjuk a következõ értékeket: A Bayes-féle statisztika hatékony eszköz állapítjuk meg. Kezdeti s és x értéknek
24 Linuxvilág Vezérfonal
elég jól megfelel az 1 és 0,5 érték. Majd q helyére helyettesítsük az n × hipotézist, ami szerint az érme elfogult. Számításainkban a p(w) függvény he- p(w) képletet. Korábban már láttuk, Ugyanezeket a számításokat felhasz- lyett az f(w) változatot használjuk, hi- hogy a p(w) annak a becsült valószínû- nálhatjuk az f(w) értékek összevoná- artva szen ésszerû valószínûségi értékekkel sége, hogy egy véletlenszerûen válasz- sára is. Az f(w)-k nem valódi fizikai dolgozunk, és nem a valóságtól elrugasz- tott, w szót tartalmazó levél kéretlen-e valószínûségek. Inkább úgy gondolha- kodott különleges mennyiségekkel, ame- egy olyan képzeletbeli világban, ahol tunk rájuk, mint a valószínûségek leg- lyekkel gyakran találkozhatunk, ha nem éppen ugyanannyi kéretlen és értékes jobb tippjeire. A Fisher-számítás hagyo- áll rendelkezésünkre megfelelõ mennyi- létezik. Így az n × p(w) az ebben a világ- mányos metaanalitikus felhasználásánál ségû adat. A képlet egyszerû módszert ban található w szót tartalmazó kéretlen szintén nincs szükség arra, hogy a valós ad a kezünkbe, amivel azt az esetet is levelek számát közelíti. Ez a sikereink valószínûségekkel dolgozzunk. Ehelyett kezelhetjük, amikor egyáltalán nem áll számának közelítõ értéke, így egyenér- feltételezzük, hogy a nullhipotézis részei.
rendelkezésünkre adat; ebben az esetben tékû q-val. Ezáltal beláttuk az elsõ és Legyen nullhipotézisünk a következõ: t. Minden jog fennt az f(w) értéke pontosan a háttéradatok második egyenlet egyenértékûségét. „az f(w) értékek pontosak, és a vizsgált alapján feltételezett valószínûség lesz. A kipróbálás során, amikor valamennyi levél egymástól független véletlen sza- Akiket érdekel a fenti képlet levezetése, korábban p(w)-t tartalmazó képletben vak gyûjteménye, így az f(w)-k egyen- folytassák az olvasást; a többiek nyugodtan f(w)-vel helyettesítettük a p(w) függ- letes eloszlásúak.” Most tegyük fel, hogy továbbugorhatnak a következõ részhez. vényt, egységesen megbízhatóbb kéret- az egyik szavunk a „Python”, aminek az
A fenti képlet azon a feltételezésen ala- len, illetve értékes osztályozást kaptunk. f(w) értéke 0,01. Úgy gondoljuk, hogy © Kiskapu Kf pul, hogy a w szót tartalmazó levelek csak az esetek egy százalékában fordul kéretlen, illetve értékes osztályozása béta- Valószínûségek összevonása elõ kéretlen levelekben. Majd ezt kiter- eloszlással jellemezhetõ, binomiálisan Immár képesek vagyunk kiszámítani az jesztve feltételezzük, hogy valószínûtlen véletlen változó. Az utólagos elvárást új levélben található valamennyi szóhoz esemény történt; olyan, aminek az (posterior expectation) a megfigyelt ada- tartozó f(w) valószínûséget. Ez a való- esélye mindössze 0,01. Hasonlóképpen tok beépítése után számoljuk ki. Olyan színûség tükrözi a háttéradat és a minta- a levél minden egyes szavához hozzá- próbát akarunk végrehajtani, ami meg- levéltest adataink alapján meghatározott rendelhetünk egy valószínûséget. Az felel annak a kísérletnek, amikor több- gyanúnk mértékét, miszerint a véletlen- olyan nagyon kéretlengyanús szavak, ször feldobunk egy pénzérmét, hogy szerûen kiválasztott w szót tartalmazó mint a „porn”, 0,99 vagy még nagyobb lássuk, ugyanarra az oldalára fog-e esni levél kéretlen lesz. valószínûséggel bírnak. vagy sem. A vizsgálatok száma n. Ha Minden levelet tehát egy valószínûség- Ezek után a Fisher-számítás segítségével pénzérmét dobálnánk, minden dobás készlet jellemez. Ezeket az egyedi kiszámítjuk a szavak készletéhez tartozó egy vizsgálat lenne, és a fejek megjele- valószínûségeket szeretnénk egyetlen valószínûséget. Ha a levél értékes, igen nését számlálnánk. Esetünkben azonban általános mutatóba összevonni, ami a valószínû, hogy számos nagyon ala- a vizsgálat tárgya a tanító levéltestek levél kéretlenségét vagy értékességét csony valószínûségû, és viszonylag ke- közül a következõ „porn” szót tartalma- fogja jellemezni. vés magas valószínûségû szót fog tar- zó levél lesz, és azt vizsgáljuk, hogy a A metaanalízis néven ismert statisztikai talmazni, eredményképpen a Fisher-szá- szót tartalmazó levél kéretlen-e. Ha az, területen talán a legelterjedtebb valószí- mítás igen alacsony összesített valószí- a kísérletet sikeresnek tekintjük. Egyér- nûség összevonási módszer R. A. Fisher- nûséget fog adni. Így lehetõvé válik, telmûen binominális kísérletrõl van szó: tõl származik. Jelöljük valószínûségkész- hogy elvessük a nullhipotézist, és egy két érték létezik, igen vagy nem. A kettõ letünk elemeit a p1, p2, ..., pn betûkkel. másik hipotézist tételezzünk fel, misze- független: az a tény, hogy az adott levél Elõször is számítsuk ki a -2ln p1 × p2 × rint a levél valójában értékes. tartalmazza a „porn” szót, nincs össze- ... × pn értéket. Ezután az eredményt Számítsuk ki ezt az összevont H függésben azzal, hogy a következõ tekintsük 2n szabadságfokú chinégyzet- valószínûséget: tartalmazza-e vagy sem. Tehát van egy eloszlásnak, majd a chinégyzet-tábla biniominális kísérletünk, ahol az elsõhöz segítségével számítsuk ki azt a valószí- bétaeloszlást tételezünk fel, ennek meg- nûséget, ami ugyanolyan szélsõséges felelõen az n + 1-dik kísérlet sikerének vagy szélsõségesebb értéket adna ered- várható értékét a második egyenlet ményül, mint a kiszámított érték. Ez az alapján határozhatjuk meg. „összevont” valószínûség értelmesen összegzi az összes egyedi valószínûséget. Ebben a C-1() a chinégyzet-függvény A valószínûségek kezdeti készletét a inverze, aminek a felhasználásával a nullhipotézis figyelembevételével alkal- chinégyzet-eloszlású véletlen változóból mazzuk. Például, ha nullhipotézisként azt levezetjük a p értéket. feltételezzük, hogy az érme elfogulatlan, Természetesen mi már elõre tudtuk, majd tízszer feldobva egymás után tíz hogy a nullhipotézis hamis. A valóság- • q a sikerek száma. fejet kapunk, az eredményül kapott való- ban egyetlen levél sem áll véletlen sza- • n a kísérletek száma. színûség (1/2)10 = 1/1024 lenne. A null- vakból, amik mind függetlenül indulnak • u és v a bétaeloszlás értékei. hipotézisnek megfelelõen nagyon való- az értékes vagy a kéretlen címért; a levél Megmutatjuk, hogy az elsõ egyenlet és színûtlen, hogy ez bekövetkezzen, de általában számos szót tartalmaz az egyik a második egyenlet egyenértékû (ekvi- természetesen ha az érme elfogult volna, vagy a másik típusból. Természetesen a valens). Végezzük el a következõ behe- nem lenne szükségszerûen ilyen valószí- szavak sem függetlenek. A „sex” szót tar- lyettesítéseket: nûtlen a szélsõséges esemény. Ezért aztán talmazó levelek sokkal nagyobb eséllyel s = u + v elvethetjük a nullhipotézist, és helyette tartalmazzák a „porn” szót is, és a s × x = u nyugodtan elfogadhatunk egy másik Pythonban programozó barátunk nevét
www.linuxvilag.hu 2003. április 25 Vezérfonal
nagyon kevés adatunk van egy szóról, Az inverz chinégyzet-függvény megvalósítása Python nyelven az f(w) által kapott kéretlenségi való- színûségbecslésünk nem feltétlenül artva import math tükrözi a valós valószínûséget). De ha belegondolunk, hogyan állítottuk elõ az def chi2P(chi, df): f(w)-t, láthatjuk, hogy ez a bizonyta- """VisszatØrØsi ØrtØk val sz nßsØg(chinØgyzet >= chi, lanság aszimptotikusan csökken, ahogy df szabadsÆgi fokkal). df pÆrosnak kell lennie.""" az f(w) közelít a 0-hoz vagy az 1-hez, assert df & 1 == 0 mivel ezeket a szélsõséges értékeket csak # XXX ha chi nagyon nagy, az exp(-m) akkor érhetjük el, ha igen gyakran for- # 0-ra s llyed. dulnak elõ a tanítóhalmazban, ráadásul
t. Minden jog fennt m = chi / 2.0 majdnem mindig kéretlen levélben, sum = term = math.exp(-m) vagy majdnem mindig értékes levélben for i in range(1, df//2): találjuk meg õket. Továbbá látható, hogy term *= m / i a 0-hoz közeli számoknak van messze sum += term a legnagyobb hatásuk a számításokra. # Kis chi Øs nagy df esetØn, a felhalmozott Ennek megértéséhez vizsgáljuk meg
© Kiskapu Kf # kerek tØsi hiba, plusz a a következõ szorzatot: 0,01 × 0,5, ha az # az exp() f ggvØny hibÆja miatt elıfordulhat, elsõ kifejezés 0,001-re változott, szemben # hogy nØhÆny ULP-vel 1,0 f lØ nı ez az ØrtØk. az 0,51 ×0,5 szorzattal, amikor az elsõ # PØldÆul a chi2P(100, 300) ØrtØke az Øn gØpemen kifejezés 0,501-re változott, és emlékez- # sum == 1,0 + 2,0**-52 ezen a ponton. zünk, hogy a Fisher-módszer a valószí- # Az 1,0-t akÆr csak egyetlen apr bittel is meghalad nûségek szorzásán alapul. # ØrtØket visszaadni helytelen megoldÆs. Nullhipotézisünk sérül azáltal, hogy return min(sum, 1.0) az f(w)-k nem teljesen megbízhatóak, de a módszer miatt ez a rész elenyé- szõen kicsiny lesz a minket érdeklõ tartalmazó levelek is nagyobb eséllyel az adatok függetlenségétõl. A Fisher- értékgyanút bizonyító keresett szavak- tartalmazzák a „Python” szót. Az f(w)-k számítást úgy építettük fel, hogy elvet- hoz, vagyis az olyan szavakhoz képest, sem egyenletes eloszlásúak. A kéretlen- hetjük azt a nullhipotézist, ami az ada- amelyeknek az f(w) értéke közel 0. levél-szûrés esetében azonban a való- tok függetlenségét tartalmazza, két A figyelmes olvasó ezen a ponton elcso- ságtól való ilyen mértékû eltérés még másik, minket érdeklõ vagylagos felte- dálkozhat: „rendben, most már értem, megengedhetõ. Hatásukra a valószínû- vés kedvéért. Ez a két vagylagos feltevés úgy tûnik, ezek a Fisher-számítások jól ségek nem-véletlen tendenciát mutat- már tartalmazza a nem-függetlenséget, kezelik a közel nulla valószínûségû nak, ami egy adott levélben lehet nagy például a „sex” és a „porn” közötti kor- értékgyanús szavakat, de mi lesz a közel vagy kicsi, erõs statisztikai alapot adva relációt a végletes összesített valószínû- 1 valószínûségû kéretlengyanús szavak- nekünk, hogy az egyik vagy másik ségeket létrehozó jelenség részeként. kal?” Jó kérdés! A választ alább találjuk, választható feltevés kedvéért nullhipo- Ezek az összesített valószínûségek csak ami egyben le is zárja vizsgálódásainkat. tézisünket elvessük, azaz eldöntsük, akkor tekinthetõk valószínûségeknek, hogy a levél értékes-e vagy kéretlen. ha a nullhipotézis – amirõl tudjuk, hogy Az értékes és kéretlen A nullhipotézis tehát olyan, mint a majdnem biztosan hamis – igaz. A valós levelek gyanújának jelölése szalmabábu: csak azért állítjuk fel, hogy világban a Fisher összesített valószínû- A fent leírt számítások érzékenyek az aztán az egyik vagy a másik irányba ségek tulajdonképpen nem is valószínû- értékes levelek gyanújára, fõként ha leverhessük. ségek, hanem inkább elvont jellemzõi olyan szavak formájában fordulnak elõ, Érdemes megemlíteni egy kulcsfontos- annak, mennyire (vagy milyen kevéssé) amelyek sokkal több értékes levélben ságú különbséget a tárgyalt megközelítés voltunk hajlandóak elfogadni a nullhi- fordulnak elõ, mint kéretlenben. Ennek és más összevonó megoldások közt, amik potézist. Ha a nullhipotézisünk hamis, az az oka, hogy a 0 közeli valószínûsé- a változók függetlenségét tételezik fel. Ez nem várunk igazi valószínûségeket, így gek hatása sokkal erõsebb a végsõ való- a különbség megjelenik például a „Bayes- az, hogy valóban nem valódiak, nem színûség értékére, ami tulajdonképpen féle láncszabály” vagy a „Naive Bayes- okoznak számítási hibákat. A Naive a Fisher-számítás lényege. Sõt létezik egy féle osztályozása” esetében is. Ezeket a Bayes-féle osztályozó közismerten ke- 1971-es tétel, ami kimondja, a Fisher- megközelítéseket szemtõl szemben verse- vésbé érzékeny a függetlenség hiányá- módszer bizonyos körülmények közt, nyeztettük az itt leírt megközelítéssel ból adódó torzulásokra, de nem képes a valószínûségek szorzata mögötti folya- nagyszámú, emberek által osztályozott tökéletesen elkerülni õket. matokat kutató módszerek közül a leg- levelek felhasználásával, és közel sem A mai napig nem tudjuk, hogy a Fisher- hatékonyabb (lásd a Kapcsolódó címeket). teljesítettek ilyen jól (pontosabban nem féle kéretlen/értékes osztályozáspróbák Ugyanakkor az erõsen kéretlen gyanús egyeztek meg ennyire az emberi ítélettel). kimagasló teljesítménye vajon az ada- szavak f(w) értéke közel 1, így sokkal A két másik megközelítés számításai tokban fellelhetõ függetlenség hiányával kevesebb hatással lesznek a számításra. mûszakilag hibásak, mivel olyan adat- szembeni különbözõ érzékenységnek Azt is gondolhatnánk, hogy ez jó dolog. pontok függetlenségét igénylik, amik köszönhetõ-e, de ezt is figyelembe kell Végsõ soron, igen sok embernek egy jó nincsenek jelen. Ezt a hibát a Fisher- vennünk, mint egy lehetséges tényezõt. levél téves kéretlenné nyilvánítása sok- módszer alkalmazásával elkerülhetjük, Az egyes f(w) értékek csak becslései a kal rosszabbnak tûnik, mint egy rossz mivel a számítások helyessége nem függ valós valószínûségeknek (azaz amikor levél téves értékessé osztályozása,
26 Linuxvilág Vezérfonal
hiszen nagy baj nem származik abból, gyan azt a valós levelek esetében gon- Jövõkép ha egyetlen kéretlen levél valahogy dolnánk. Jó példa erre, amikor egy barát Jelenleg a módszert alkalmazó program átcsúszik, de komoly gond keletkezhet továbbküld egy kéretlen levelet egy nyelvi egységenkénti (token) egy szó artva abból, ha egyetlen jó levelet is rosszul másik barátjának egy kéretlen levelekrõl alapú megközelítést alkalmaz. Más meg- osztályozunk, és így a fogadó figyelmen szóló beszélgetés részeként. Ilyen eset- közelítés is létezhet, például felépíthe- kívül hagyja azt. Ennek megfelelõen jó ben mindkét végkövetkeztetést komoly tünk egy keresõ-táblát a frázisokra. Az itt ötletnek tûnik, ha érzékenyek vagyunk bizonyítékok támasztják alá. leírt matematikai eljárás várhatóan eb- az értékes levél gyanúját mutatók és Sok megközelítésben, például a Bayes- ben az összefüggésben is hasonlóan jól kevésbé érzékenyek a kéretlen levelet féle láncokon alapuló módszerek eseté- teljesít, és joggal hihetjük, hogy a frázis- mutatók irányába. ben az a tény, hogy a példánkban több alapú rendszer további teljesítményelõ- Ugyanakkor léteznek olyan módszerek, kéretlenlevél-szerû szót találunk, mint nyökkel jár majd, bár néhányan vitatják
amelyekkel kiküszöbölhetjük a nehézsé- értékeslevél-szerût, arra készteti az osz- az ötlet helyességét. További Linuxvilág- t. Minden jog fennt get, s a valós kipróbálás során nem ta- tályozót, hogy egyértelmûen kijelentse: cikkek is várhatók ebben a témakörben, pasztaltunk növekedõ tendenciát a hibá- a levél kéretlen. Csakhogy ez egyáltalán amennyiben e területen továbblépünk. san kéretlené nyilvánított levelek közt, nem olyan biztos; példának okáért a Ilyen frázisalapú rendszerre példa a viszont lényegesen csökkent a hibásan továbbított levélrõl szóló példánk nem CRM114 (lásd a Kapcsolódó címeket), ami értékesnek nyilvánított kéretlenek aránya. kéretlen levél volt. igen jól teljesít, bár e cikk írásakor még
A következõkben bemutatjuk a mosta- Így aztán hasznos tulajdonság, hogy az közvetlenül nem próbálták ki, más mód- © Kiskapu Kf nában végzett próbák során leghatéko- I ilyen esetekben 0,5 körüli, illetve szerekkel ellentétben, azonos levéltes- nyabbnak talált módszert. ugyanígy 0,5 körüli lesz akkor is, ha teken. (Írásunk keletkezésekor a CRM114 Elõször is „megfordítjuk” az összes való- egyik irányt sem erõsíti meg semmilyen a Bayes-féle láncszabályt kombinálta a színûséget, kivonva õket 1-bõl (azaz, min- különösebb bizonyíték. Amikor mindkét p(w) értékekkel.) den egyes szóra kiszámítjuk az 1 f(w) következtetést erõs bizonyítékok tá- értéket). Minthogy az f(w) annak a való- masztják alá, az I értéke az óvatos meg- Összegzés színûségét szemlélteti, hogy a levélkész- közelítést tükrözi. A valós világban Az itt leírt módszereket olyan projektek letbõl véletlenszerûen választott, w szót végzett próbák során ezeknek a közép- használják a kéretlenlevél-szûrõ fela- tartalmazó levél kéretlen, az 1 – f(w) értékû leveleknek az emberi vizsgálata datok teljesítményének jelentõs növe- annak a valószínûségét jellemzi, hogy ez azt az álláspontot támasztotta alá, misze- lésére, mint a Spambayes és a Bogofilter. a véletlenül választott levél értékes lesz. rint ezeket a leveleket valóban valahová A további fejlesztések, amelyek esetleg Most végezzük el a korábban is használt középre kell besorolni, és nem szabad a már a frázisalapú megközelítésre alkal- Fisher-számítást, de az f(w) értékek legtöbb osztályozó fekete-fehér megkö- mazzák a fenti módszereket, várhatóan helyett most az (1 – f(w))-ket használ- zelítését alkalmazni rájuk. még jobb teljesítményt mutatnak majd. juk. Eredményül majdnem 0 összesített A Spambayes Projekt, amelyet Richie valószínûségeket kapunk, a nullhipo- Hindle cikke mutat be a 21. oldalon, ki is Linux Journal 2003. március, 107. szám tézis elutasítása esetén, amikor igen sok használja ezt, bizonytalannak jelölve a kéretlen gyanús szó van jelen. Nevez- 0,5 érték közelébe esõ leveleket. Ezáltal Gary Robinson zük ezt az összesített valószínûséget S- lehetõség nyílik rá, hogy a levél címzett- ([email protected]) nek. Számítsuk ki a következõ értéket: jének felkeltsük a figyelmét a bizonyta- A Transpose LLC cég lanul osztályozott levelek iránt. Így vezérigazgatója. Személyes csökken annak az esélye, hogy egy jó webnaplójában gyakorta levelet a hibás osztályozás miatt tárgyal kéretlen levél témájú véletlenül kihagyunk. fejlesztéseket: radio.weblogs.com/0101454. Az I értéke közel 1, ha a bizonyítékok KAPCSOLÓDÓ CÍMEK túlsúlya azt mutatja, hogy a levél kéret- len és közel 0, amikor a bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy érté- A cikkel kapcsolatos kérdések megvitatására, valamint az egyéb kes levélrõl van szó. Az értéknek akad hírek és kéretlen levelekkel kapcsolatos ismeretek közreadásának külön Wikit néhány érdekes jellemzõje. szenteltünk http://www.wecanstopspam.org Tételezzük fel, hogy a levél számos http://wecanstopspam.org/jsp/Wiki?GarySpamArticle kéretlen gyanús szót tartalmaz, ugyan- http://www.paulgraham.com/spam.html akkor találunk benne számos értékes levélre jellemzõ szót is. Mivel a Fisher- http://www.bgl.nu/~glouis/bogofilter módszer a 0 melletti értékekre érzékeny http://spambayes.sourceforge.net/index.html és jóval kevésbé veszi figyelembe az http://crm114.sourceforge.net 1 közeli értékeket, az eredmény valószí- nûleg az lesz, hogy az S és H értékek Az 1971-es Fisher hatékonysági tétel, ami a módszer leírásával egyetemben a egyaránt 0 közeliek lesznek. Például az következõ munkában található: R. Little és J. Folks (1971) „Asymptotic S értéke 0,00001 nagyságrendû a H érté- Optimality of Fisher's Method of Combining Independent Tests”. Journal of the ke pedig 0,000000001 nagyságrendû. American Statistical Association, 66, pp. 802-806. Valójában az ilyen típusú eredmények http://research.microsoft.com/scripts/pubs/view.asp?TR\_ID=MSR-TR-95-06 egyáltalán nem olyan ritkák, mint aho-
www.linuxvilag.hu 2003. április 27 Vezérfonal
artva Bevezetés a FreeS/WAN használatába (2. rész)
Két saját hálózat biztonságos összekapcsolása már létezõ tûzfalrendszeren üzemelõ FreeS/WAN-alagúttal.
orozatunk elõzõ részében (Linuxvilág 2003. február,
t. Minden jog fennt 37. oldal) a biztonságos VPN-ek – virtuális magánháló- S zatok – kialakításához szükséges IPSec alagútproto- koll-megvalósítást, a FreeS/WAN-t mutattam be. Mintaelrende- zésként a távoli hozzáférésû (Remote Access – RA) VPN forga- tókönyvét használtam. A rövidség kedvéért csak RA VPN-ként emlegetett hálózatban, emlékezzünk csak vissza, minden távoli
© Kiskapu Kf felhasználótól elvárjuk, hogy saját kapcsolatot létesítsen a helyi hálózattal, ami így a „felhasználónként egy-egy alagút” elren- dezést eredményezi. De vajon mi történik, ha valamennyi felhasználónk ugyanah- 1. ábra Egy egyszerû telephely–telephely közötti VPN-megoldás hoz a helyi hálózathoz (LAN) kapcsolódik? Az elmúlt hónap- ban már megemlítettem ezt a telephely–telephely közötti kap- csolattípust, de nem tértem ki felépítésének a részleteire. Éppen ezért kerül most a FreeS/WAN-nel kiépített telephely–telephely közötti kapcsolat figyelmünk középpontjába.
Kiépítés: telephely–telephely VPN-ek Mielõtt azonban fejest ugranánk a FreeS/WAN beállítási lehe- tõségeibe, vessünk egy gyors pillantást a kiépítési megfonto- lásokra. Az 1. ábrán egy jellegzetes telephely–telephely közötti VPN-elrendezést láthatunk. Az 1. ábrán mindkét webhely tûzfala alagútvégpontként 2. ábra Egy másik fajta telephely–telephely VPN-elrendezés mûködik. Számos nyomós érv szól amellett, hogy a tûzfalat a VPN végpontjaként használjuk: Ha éppen az iménti vagy más okok miatt a tûzfaladat nem lehet VPN-végpontként használni, akkor választhatod a 1. Kényelem: a legtöbb tûzfalfelület támogatja az IPSec-et vagy 2. ábrán bemutatott kiépítést. valamilyen más VPN-protokollt, kiküszöbölve a különálló A 2. ábrán bemutatott minden egyes számítógép kijelölt VPN- VPN-kiszolgáló gépek beállításához és felügyeletéhez végpont (dedicated computer), és mindkét gép ilyen módon szükséges idõt és költségeket. lett telepítve; a végpontok azonban eltérõ felépítésûek is 2. Biztonság: a VPN-végpontként mûködõ tûzfal nagyszerû lehetnek, vagyis az egyik lehet tûzfal és VPN-végpont egyszer- szemcsézettséggel (granularity) és remek pontossággal képes re, miközben a másiknál a feladatokat felosztják a gépek kö- szabályozni a forgalmat mind a VPN-alagútba belépõ, mind zött. Gondatlanságnak tûnhet egy készüléket a tûzfallal pár- az onnan kilépõ irányba. huzamosan telepíteni. Vajon nem lehet-e egy ilyen módon 3. Egyszerûség: ha a tûzfalalkalmazást és az IPSec-programot beállított gépet hátsó ajtóként használni? úgy tervezték, hogy ugyanazon a gépen fussanak, akkor Dehogynem! Lehet, ha a VPN-kiszolgálógépet nem elég könnyebben munkára lehet fogni az alagút-alkalmazásokat, gondosan állították be, ezért az csak VPN-forgalmat hajlandó ugyanakkor a hibakeresés is egyszerû, ha éppen nem fogadni. A VPN program pedig olyan módon lett beállítva, hajlandók mûködni. hogy csakis ellenõrzött végpontokról, azaz erõs hitelesítési módszerek használatával fogadjon kapcsolatokat. Akkor most Vannak azonban olyan okok, amik miatt ez a megoldás nem vágjunk bele a FreeS/WAN-nal való munkába: lássuk, hogyan vitelezhetõ ki jól, vagy csak egyszerûen nem kívánatos. kell telephely–telephely VPN-t kiépíteni olyan végpontokkal, amik közvetlenül a tûzfalakra vagy önálló gépekre (standalone 1. Együttmûködés-képtelenség: ha nem áll módodban az alagút hosts) telepíthetõk. mindkét végét ellenõrizni – mert például valamilyen gyártó- vagy partnerhálózathoz szeretnél kapcsolódni –, elõfordul- A példaforgatókönyv hat, hogy a távoli tûzfal VPN-megvalósítása nem képes a A 3. ábrán egy telephelyek közötti kapcsolatot magába foglaló tûzfaladdal együttmûködni. VPN-kiépítés forgatókönyvét láthatjuk, ami mûködés szem- 2. Teljesítmény: ha a tûzfalad a feladatok teljesítése közben már pontjából megfelel az 1. ábrának. Egyszóval ez azt jelenti, hogy teljes mértékben vagy inkább túlságosan el van halmozva mindkét telephelyen összetett tûzfal és FreeS/WAN-kiszolgáló- elõfizetõi kérésekkel (fully/over-subscribed), akkor lehetsé- gép mûködik. De a 3. ábrát böngészve ennél többet is megtud- ges, hogy a többletterhet jelentõ VPN-hitelesítést és -titkosí- hatunk. Elõször is azt, hogy minden egyes hálózat helyi útvá- tást már képtelen lesz támogatni. lasztón keresztül kapcsolódik az Internethez. Másodszor az is
28 Linuxvilág Vezérfonal
kiderül az ábrából, hogy az IP-címek az alagútmeghatározások A FreeS/WAN 1.92-es vagy ennél frissebb változatában a gépre elkészítéséhez szükségesek. Rövidesen kiderül, hogy melyik jellemzõ egyedi kulcs hozható létre az alábbi parancs kiadásával: IP-címet hol kell felhasználni. artva Ebben a forgatókönyvben a két telephely egy-egy tûzfalának # ipsec newhostkey --hostname my.host.fqdn külsõ csatolófelülete közötti VPN-alagutat kell kiépítenünk. --output /etc/ipsec.secrets --bits 2192 Amikor az egyik telephely hálózatára bejelentkezett felhasz- náló érintkezésbe szeretne lépni a másik hálózatra csatlakozó A parancs 2192-bites RSA-kulcsot hoz létre, úgy, hogy mind valamelyik géppel, a tûzfal az alagúton keresztül elküldi neki a nyilvános, mind a saját alkotórészeket a /etc/ipsec.secrets a csomagokat. A válaszcsomagok ugyanúgy az alagúton ke- állományban helyezi el. Erre a múlt hónapban nem mutattam rá: mivel ezek a parancsok RSA-kulcsokkal dolgoznak, na- gyobb kulcshosszok szükségesek, mint mondjuk az olyan
tömbrejtjelezésnél, amilyen a 3DES. t. Minden jog fennt Tehát még véletlenül se essünk kísértésbe, hogy 128, 196 vagy más háromjegyû számot próbálunk meg használni a newhostkey --bits parancsnál. Az olyan nyilvános kulcs- képzõ módszerek, mint az RSA vagy a DSA, ezektõl eltérõen mûködnek, és azoknak nagyjából tízszer olyan hosszúaknak
kell lenniük, mint a tömb- vagy folyamrejtjelezõ kulcsoknak © Kiskapu Kf (block/stream cipher keys). A legkisebb megfontolásra érdemes RSA-kulcsméret 1096 bit, de a 2192 bit sokkal biztonságosabb. 3. kép A minta telephely–telephely kiépítésünk Az új nyilvános kulcs alagút-meghatározásba való másolásá- hoz, illetve beillesztéséhez használjuk a következõ parancsot: resztül érkeznek vissza. Az alagúton keresztül mindkét oldalon levõ gépek kezdeményezhetik kapcsolatok létrejöttét. Olyan bash-# ipsec showhostkey --left több feladatot ellátó gépen, ami mind az IP Tables, mind a FreeS/WAN-kiszolgáló futtatására fel van készítve, ezek a tûz- Értelemszerûen a leftrsakey utasítás helyett a falszabályok azonosak is lehetnek, mintha semmiféle alagutat rightrsasigkey létrehozásához a --rightrsasigkey nem használnánk, ráadásul ez a megoldás még NAT (Network utasítást használhatjuk. Ne felejtsd el, hogy ennek a parancs- Address Translation, azaz hálózati címváltás) használata esetén nak a kimenetét biztonságosan meg lehet osztani másokkal. is megállja a helyét. De erre majd a cikk késõbbi részében A gépre jellemzõ aláírás kulcsnak (host's signing key) csak a fogok részletesen kitérni. nyilvános részét tartalmazza. Akár titkosítás nélkül elküldhetõ Meg kell említeni néhány fontos elõfeltételt errõl a forgató- levélben, elhelyezhetõ a weboldalon, vagy dalba foglalhatod könyvrõl: elsõként azt, hogy mindkét tûzfal a 2.4.18-as Linux- a kedvenc kávézódban. Ez az, amiért az RSA-hitelesítés kényel- rendszermagot használja. A tûzfalak rendszermagjának a mesebb, mint az osztott titok révén végzett hitelesítés, amiben foltozása az 1.97-es változatszámot viselõ FreeS/WAN csomag- biztonságosan és titkosan kell eljuttatni a hitelesítési bizonyít- gal történt, és a FreeS/WAN ugyanilyen változatszámot viselõ, ványt – osztott titkos jelsorozatot (shared secret string) – a felhasználói terület kezelését végzõ eszközei ugyancsak másik helyre, amellyel IPSec alagutas kapcsolat kiépítését telepítve lettek. tervezed. Az RSA-hitelesítés még a „nemtörõdömséget” is Harmadrészt a két hálózat képes tisztán, azaz IPSec nélkül megengedi. Természetesen a /etc/ipsec.secrets állomány kivétel elérni egymást. Természetesen nem kívánhatjuk, hogy ilyen ez alól, hiszen azt csak a rendszergazda számára szabad olvas- módon folytassanak adatcserét, azonban tisztában kell lennünk hatóvá tenni. Ezzel szemben a „osztott titok” által fémjelzett a ténnyel, hogy vajon képesek lennének-e erre. Különben a megvalósítás nem tûr semmiféle hanyagságot. VPN mûködését akadályozó tényezõk felderítése sokkal nehezebb feladat lenne. Az ipsec.conf telepítése A FreeS/WAN beállítást végzõ legfontosabb állománya a A gépkulcsok cseréje /etc/ipsec.secrets állományon kívül a /etc/ipsec.conf. Az egysze- E forgatókönyvben további fontos alapszabály az RSA-hitele- rûség érdekében az alagút-meghatározások úgy lettek tervez- sítés használata a „megosztott titok” helyett (shared secret). ve, hogy azok a FreeS/WAN-alagút mindkét végpontján ugyan- Miközben nem áll szándékomban, hogy az elõzõ részbeli a olyan képet mutassanak. Ebbõl adódóan az itt következõ pél- gépi kulcsképzésrõl és karbantartásról szóló tudnivalókat újra dák programsorai a forgatókönyvünkben szereplõ mindkét elmondjam, fontos, hogy a lényegesebb részeket átismételjük. tûzfalon többnyire azonosak. Remélhetõleg senki sem felejtette el, hogy minden egyes Az elõzõ részben a figyelmemet fõképpen az alagútmegha- FreeS/WAN-t futtató gépnek egyedi kulccsal kell rendelkeznie. tározásokra irányítottam. Ezeket most is elõ fogjuk venni, A FreeS/WAN bináris telepítõ csomagjában található alapér- azonban elõször is mélyedjünk el a telepítési beállításban, telmezett kulcsot nem ajánlott használni. Ha azonban egy illetve a conn %default szakaszokban. Az 1. lista az egyik adott gépen létrehoztunk egy új kulcsot, akkor azt már annyi tûzfalunknak a telepítési beállításait mutatja – teljesen különbözõ alagútnál használhatjuk fel, ahányat az a bizonyos mindegy, melyiknek. gép igényel. A gépre jellemzõ kulcs – ennek õrzése történik Az 1. listában szereplõ elsõ kapcsoló, az interfaces (csatoló- a /etc/ipsec.secrets állományban – mindaddig hasznos, amíg felületek) fontos szerepet játszik: kijelöli a csatolókártyát, rejtve marad, vagy a kódfejtõ módszerek fejlõdése miatt a amellyel a gép a más IPSec-kiszolgálóktól érkezõ IPSec-kap- kulcs túlságosan rövidnek bizonyul. Végeredményben ez az csolatokra figyel. Ez nem tévesztendõ össze a csatolófelülettel, utóbbi lehetõség, mielõtt a FreeS/WAN maga is valamilyen ok aminek révén a gép az alagúton keresztül küldött csomagokat miatt elavulttá válna, meglehetõsen szerény. figyeli. Ha az Internetre vagy más megbízhatatlan hálózatra
www.linuxvilag.hu 2003. április 29 Vezérfonal
1. lista Alapbeállítás a /etc/ipsec.conf állományban 4. lista Az IPSec-et megengedõ IP Tables-szabályok
artva # Alap beÆll tÆs # iptables -A INPUT -p udp -m udp --sport config setup 500 --dport 500 -j ACCEPT interfaces=%defaultroute # iptables -A INPUT -p 50 -j ACCEPT klipsdebug=none # iptables -A INPUT -p 51 -j ACCEPT plutodebug=all # iptables -A OUTPUT -p udp -m udp --sport plutoload=%search 500 --dport 500 -j ACCEPT plutostart=%search # iptables -A OUTPUT -p 50 -j ACCEPT # iptables -A OUTPUT -p 51 -j ACCEPT t. Minden jog fennt
2. lista Elõre beállított értékek a /etc/ipsec.conf-ban ennek megállapítására ellenõrizze, pontosabban minden alagu- tat, aminek a számára az auto lehetõség add-re van állítva. # AlapØrtelmezett ØrtØkek tovÆbbi kapcsolati Hasonlóképpen a fentebb elmondottakhoz a plutostart le rÆsokhoz mondja meg a Plutónak, hogy a FreeS/WAN indulásakor mely conn %default alagutakhoz kíséreljen meg önmûködõen kapcsolódni. Más © Kiskapu Kf keyingtries=0 szóval ez azt jelenti, hogy a plutoload arra utasítja a Plutót, disablearrivalcheck=no hogy az alagutat a megadott gépek számára elérhetõvé tegye; authby=rsasig a plutostart viszont magának a Plutónak parancsolja meg, hogy „élesszen fel” bizonyos alagutakat anélkül, hogy a túl- oldali végpontokra várna. A %search érték megint csak meg- adható. Ebben az esetben ez meg fog egyezni azokkal az alagút-meghatározásokkal, amelyekben az auto kapcsoló 3. lista Alagút meghatározások a /etc/ipsec.conf-ban start-ra lett beállítva. A 2. listán láthatjuk az ipsec.conf állomány conn %default conn brooks-reiner szakaszát. A 2. listában az elsõ kapcsoló, a keyingtries nul- left=1.2.3.1 lára van állítva, ami „korlátozás nélküli” jelentéssel bír. Ez azt leftsubnet=192.168.1.0/24 jelenti, hogy amikor a Pluto megpróbál egy alagutat „felélesz- leftnexthop=1.2.3.254 teni” vagy helyettesíteni, akkor annyiszor próbálja a kulcsot, # RSA 2192 bits ahányszor csak szükséges. Ez helyénvaló beállítás telephely– # producers.brooks-sycophants.org telephely típusú kapcsolat esetén, amelyben mindkét fél állan- # Mon Nov 4 06:38:32 2002 dó kapcsolattal rendelkezik, de nem megfelelõ távoli hozzáfé- leftrsasigkey=0obZZGi2UIghW... ( résû VPN-ek esetén, amiben az ügyfelek csak szórványosan right=4.3.2.1 kapcsolódnak a hálózatra. rightsubnet=10.0.10.0/24 A disablearrivalcheck kapcsoló kikapcsolt állapotában rightnexthop=4.3.2.254 arra kéri a KLIP-et, hogy az IPSec-alagútból a gépre lépõ min- # RSA 2192 bits den egyes csomagnál ellenõrizze, hogy a fejlécében rendel- # plaidmen.reinerophiles.org kezik-e hihetõ feladó és címzett IP-címmel. Az elõre beállított # Sun Nov 3 23:01:39 2002 érték „yes”, tehát alapértelmezés szerint ezek az ellenõrzések rightrsasigkey=0sR4MLCTg5FJJ... nem történnek meg, éppen ezért kellene ezt „no”-ra állítani, auto=start hacsak nem pontosan tudod, mit teszel. Végül az authby kapcsoló az, ami az alagutak számára az elõre beállított hitelesítési módszert meghatározza, ez – mint azt már fentebb említettem – a mostani mintapéldánk számára külsõ felületként gondolunk, valamint a helyi hálózatra (LAN) az RSA (rsasig). Ezzel el is érkeztünk tényleges alagút-meghatá- a belsõ oldalként, akkor ennek megfelelõen gyõzõdjünk meg rozásunkhoz – mint azt a 3. ábrán láthatjuk. róla, hogy az interfaces kapcsoló mindig a külsõ oldalra Minthogy a mostani példánkban a telephely–telephely-forgató- van irányítva. könyv megvalósítást tárgyaljuk, a FreeS/WAN szokásos jelölés- A két hibaelhárítási lehetõség a klipsdebug és a plutodebug rendszere – kiszolgáló = left (bal), távoli hozzáférésû ügyfelek, határozza meg a naplózás mennyiségét: a FreeS/WAN rendszer- RA clients = right (jobb) – most nem bír jelentéssel. Így ebben mag csatolófelület démonja a -KLIPS, illetve az IKE-kulcsolás az esetben teljesen önkényes, hogy melyik oldalt tekintjük a démonja a Pluto. Mindkét kapcsoló fogadja a mindent (all) jobb oldalnak, s melyiket a balnak. Az egyetlen fontos teendõ, vagy semmit (none) jelölõ beszédes kulcsszavakat (magic hogy az alagútmeghatározások kialakítását mindkét gépen words), valamint egy sor IPSec-tuljadonságot vagy eseményt, következetesen és összhangban kell végrehajtani. A példában amik szintén naplóban rögzíthetõk. A teljes felsorolás megte- – 3. ábra – az Internettõl balra esõ webhelyet a bal oldalnak kintéséhez az ipsec_klipsdebug(8) és az ipsec_pluto(8) súgóol- (left) tekintjük, miközben az Internettõl jobbra esõ telephelyet dalakat kell tanulmányozni. a jobb oldalnak (right). Ez teljesen magától értetõdõnek hang- A plutoload kapcsoló határozza meg, hogy mely alagútmeg- zik, de ha az oldalakat fordítva jelölném ki, az alagút akkor is határozásokat kell a FreeS/WAN indulásakor kezdõértékkel a fentebbi módszerrel megegyezõen mûködne, feltéve, hogy ellátni. A %search varázsszó (magic word) arra utasítja a Plutót, mindkét oldalon ugyanazokat a beállításokat használom. hogy minden további alagút-meghatározás auto kapcsolóját Mint az a 3. ábrából kitûnik, a bal oldal (left) a külsõ csatolófelü-
30 Linuxvilág Vezérfonal
és fordítva. Már korábban emítettem, a FreeS/WAN-t futtató linuxos gépen a tûzfalszabályok nem feltétlenül térnek el az alagút nélküli szabályoktól. Ez még a NAT használata mellett is artva igaz. Minden egyes átjáró számára elkészítjük a tûzfalszabá- lyokat, beállítjuk a FORWARD, PREROUTING és POSTROUTING szabályokat pontosan ugyanúgy, mintha nem is használnánk IPSec-et – épp csak a csatolófelületekkel kell nagyon óvatosan bánnunk. Ha a -i és -o kapcsolókat használod, még véletlenül se használd az eth0 jelölést, ha közben az ipsec0-ra gon- dolsz, vagy az ipsec+, ha pedig az „összes alagút csatoló- felületre”! Ha kétségek merülnének fel, a tûzfalszabályokban
inkább ragaszkodj az IP-címekhez, mint a csatolófelületek t. Minden jog fennt elnevezéséhez. Ezenkívül gyõzõdj meg róla, hogy NAT-mûveletek nem hajtódnak végre az alagúton átküldött csomagokon. Az IPSec- csomagok fejlécének ellenõrzõ összege (checksum) megtalál- ható a csomag adatmezõjének testében. Az IP-fejléc újraírása
– például a forrás vagy cél IP fordítása révén – megsérti ezt © Kiskapu Kf let IP-címére van beállítva, vagyis az Internet számára elérhetõ, az üzenetkivonatolást (message digest), és ebbõl furcsaságok az alagút pedig várakozó állapotban van. A leftsubnet azon- adódhatnak. Hálózati címváltás (NAT) végezhetõ olyan csoma- ban olyan hálózati címre lett beállítva, ami fogadja a bejövõ gokon, amik elhagyják az alagutat vagy éppen belépnek oda, csomagokat, mármint az alagutat elhagyó csomagokat. de semmiképpen sem az idõ alatt, amíg benn vannak a A leftnexthop az Internet és a tûzfal/IPSec-gép közötti folyamatban. következõ ugrás (next hop) IP-címe; és természetesen a Bármi mást teszel, mindkét átjárón legalább három újabb leftrsasigkey a bal oldali gép kulcsa. Következtetési szabályra lesz szükséged, hogy megengedd az IPSec-kulcs- képességedre bízom, hogy kitaláld, a 3. ábrán mely gépekre egyeztetést és alagutazást. A bemenet- és kimenetláncokon illenek leginkább ezek a jellemzõk. (Input/Output chains) engedélyezni kell az UDP 500-as kapu Aztán itt van még az alagút auto kapcsolója, ami start-ra számára küldött IP-protokollú 50-es és 51-es csomagokat. van beállítva. Amikor a Pluto indulásakor az alagút-meghatá- A mindkét átjáróra vonatkozó szabályokat tükrözik a 4. listán rozásokkal kapcsolatos utasítások megkeresését végzi, ez a láthatók. beállítás írja elõ, hogy az alagút kiépítése a fentebbi meghatá- rozás alapján kezdõdjön el. Összegzés Ebben a forgatókönyvben korábban már felhívtam a figyelmet A fentebb elmondottak segítségével hálózatodat biztonságosan rá, hogy a /etc/ipsec.conf állományok a tûzfalak és átjárók esetén és olcsón összekötheted gyártóid, üzleti partnereid, valamint azonosak. Ha már egyszer telepítve vannak, akkor minden gé- ismerõseid hálózatával. pen elindíthatjuk az IPSec-et, és megkezdhetjük az alagutazást. Sok sikert! A legtöbb Linux-változatban ezt az alábbi parancs kiadásával tehetjük meg: Linux Journal 2003. február, 106. szám bash-# /etc/init.d/ipsec start Mick Bauer ([email protected]) Amennyiben az IPSec már fut, ezt a parancsot használd: Hálózati biztonsági tanácsadó az Upstream Solutions Inc.-nél Minneapolisban (Minnesota). bash-# /etc/init.d/ipsec restart Mick a szerzõje a hamarosan megjelenõ új O'Reilly könyvnek, amelynek címe Ha az IPSec már el vagy újra lett indítva, az alagút mûködésbe „Building Secure With Linux”. lép, és útválasztás révén a másik hálózathoz irányítja a forgal- mat az alagúton keresztül. Ez az útválasztás önmûködõen történik, vagyis a leftsubnet és a rightsubnet kapcsolók KAPCSOLÓDÓ CÍMEK alapján, a /etc/ipsec.conf alagút-meghatározás állományban leírtak szerint. A FreeS/WAN hivatalos honlapja http.//www.freeswan.org. Forráskódok, hírek és A tûzfalak és a NAT rengeteg hálózatról elérhetõ leírás lelõhelye. Nyilvánvaló, hogy korlátozni szeretnéd azokat a tevékenysé- A /etc/ipsec.conf súgóoldala: ipsec.conf(5). geket, amiket a másik hálózat gépei tehetnek a te hálózatodon,
www.linuxvilag.hu 2003. április 31 Vezérfonal
artva Coyote Linux: egylemezes útválasztó otthonra Közismert, hogy mind a linuxos, mind az újabb windowsos gépek segítségével internetkapcsolatunkat megoszthatjuk. De kissé túlzás lenne erre a feladatra egy teljes munkaállomást használni. t. Minden jog fennt feladat megoldható egy kisebb teljesítményû, „mara- 2. dék” alkatrészekbõl összeállított géppel és valamely kisméretû Linux-terjesztés segítségével létrehozott útválasztóval.A Manapság alapvetõ igény, hogy a számítógé- pünkkel csatlakozni tudjunk az Internetre. A Linux, mivel az
© Kiskapu Kf egyéb Unix-változatokhoz hasonlóan alapvetõen hálózati rendszer, természetesen képes erre. Ennek ellenére a szolgál- tatók ezt nem mindig veszik figyelembe, és amikor lehetõvé vált, hogy nálunk is bekössék az ADSL-csatlakozást, kissé aggódtam is, hogy mennyi gondom lesz majd vele, mire beüze- melem Linux alatt. Elhatároztam, hogy leírom a folyamatot, hogy másokkal is megosszam a tapasztalataimat.
Az ADSL-történet 1. Nos, ebbõl nem lett semmi. Amikor a szerelõk megjelentek, még igazolódni látszott az elkép- zelésem. Kissé megrettentek ugyanis, amint megemlítettem, hogy jó lenne linuxos gépre Így felkészülésem szinte hiábavaló volt, ugyanis az Alcatel beállítani az elérést. Már látták készülék adatlapját töltöttem le. magukat, amint órákon át küz- Miután a szerelõk a magukkal hozott (windowsos) hordozható denek hiába, ahelyett, hogy a géppel és általános belépési kódjukkal kipróbálták a kapcso- CD-n mellékelt meghajtót Win- latot, az ethernetkábel végét átdugtuk a linuxos gépbe. Ezen dowsra feltelepítve a szokásos SuSE 8.1 fut. És jött a meglepetés: a felhasználónév és jelszó módon járnának el. beírása, valamint a névkiszolgáló beállítása, és a pppoE-mód Némileg bonyolította a hely- kiválasztása után a rendszer azonnal mûködött. Semmit nem zetet, hogy nem is tudtam elõre, kellett még telepíteni sem, nemhogy újraindítani... (Ezek a milyen módon fog a gép a szol- beállítások a Yast program Hálózatalap/ADSL beállítása gáltató gépéhez csatlakozni. lapján találhatók). Erre a feladatra két elterjedt Így ez a téma aligha lenne elegendõ egy cikkre, viszont még változat is ismeretes: a DHCP-híd, valamint az úgynevezett aznap beállítottam egy útválasztót, hogy a most már rendel- pppoE, azaz ppp ethernet (ppp over ethernet). Az utóbbi a kezésre álló gyors kapcsolatot ki tudjuk használni. A mi gyakoribb, de a szerzõdésben, illetve az ahhoz mellékelt adat- családunkban ugyanis az egy fõre jutó számítógépek száma lapban olyasmik szerepeltek, amikbõl arra lehetett következ- messze meghaladja a magyar, de talán még az amerikai átlagot tetni, hogy DHCP-rõl lesz szó… is, még akkor is, ha a kutyát is beleszámolom. Felmerül a Az ADSL-eléréshez két eszközt szereltek be. Az egyik ahhoz kérdés, hogy miért kell külön útválasztó, amikor a fent említett szükséges, hogy egy idõben lehessen telefonálni és az ADSL-es és más Linuxok, de az újabb Windowsok is biztosítják a kap- internetelérést használni. Ez egy úgynevezett Splitter (1. kép), csolatmegosztást. Tehát az adott gépnek mindenképpen mû- lényegében egy szûrõ, ami szétválasztja a nagyfrekvenciás ködnie kell, ha valaki Internetet akar használni, ezenkívül a (ADSL Internet) és a kisfrekvenciás jeleket, amelyek ugyanazon munkaállomásokban általában nincs túl sok szabad bõvítõsín az érpáron át érkeznek (telefonvonal). a további hálózati kártyáknak, azonkívül a belsõ hálózatot A másik maga az ADSL-modem, amelynek több fajtája is létezik. valamilyen mértékig célszerû az Internetrõl leválasztani. Ha Linuxon is szeretnénk használni, célszerû azt kérni, amelyik az ADSL-kimenet mellett egy ethernetcsatlakozóval bír (UTP). Útválasztó Emellett lehetséges az USB-változat is, de ezt kerülném, mert a A továbbiakban a linuxos útválasztó kialakításához a sok Linux meghajtói nem annyira megbízhatóak, valamint a kismé- lehetõség közül az egyik megoldást ismertetem, ami a Coyote retû Linux-terjesztések esetében fordítási gondjaink adódhatnak Linux-változaton ( http://www.coyotelinux.com) alapul. (vagy legalábbis fel kell telepítenünk egy olyan változatú rend- Esetében egy a Linux Router Project alappilléreire épülõ, szermagot, mint a célrendszeren futó). Az elõzetes leírással rendkívül kis helyigényû Linuxról van szó. A Vortech cég ellentétben nem Alcatel, hanem Cisco modemet hoztak (2. kép). dolgozik rajta üzleti célú fejlesztéseivel párhuzamosan,
32 Linuxvilág Vezérfonal
az alapváltozata ingyenes. A cég teljes útválasztót (eszközzel 6. Egy megbízható 3 1/2"-os hajlékonylemez-meghajtóra. Sem együtt), valamint tûzfalat is készít. merevlemez, sem CD nem szükséges. Mik azok a tulajdonságok, amiket egy útválasztótól elvárnánk? 7. A belsõ hálózat kiépítése a következõképpen néz ki: artva Miután ezt tisztáztuk, meg tudjuk állapítani, hogy a választott hálózati kártya a munkaállomásokba, a szükséges kábelek, terjesztés teljesíteni tudja-e az elvárásainkat. Lássuk õket! elosztó (hub) vagy kapcsoló (switch). Koaxiális kábel esetén az utóbbi kettõ nem feltétlenül kell. • Kis gépigény: ilyen módon régi, „levetett” gépünket újra 8. A telepítéshez egy videokártya is ajánlatos. Bármilyen munkára bírhatjuk, és az egész alig kerül valamibe. megteszi, amihez akad monitorunk. Telepítés és kipróbálás • Megbízhatóság: nem szerencsés, ha sokszor kell vele után csak akkor lesz rá szükségünk, ha a BIOS nem foglalkoznunk – a ki- és bekapcsoláson kívül. hajlandó nélküle elindítani a gépet, mivel a mûködõ • Egyszerû használat: mûködtetése ne igényeljen külön útválasztóra távolról is be tudunk majd jelentkezni. Szintén
programokat a munkaállomásokon sem. csak a telepítés ideje alatt szükséges egy billentyûzet. t. Minden jog fennt • Elterjedt (olcsó) alkatrészek támogatása. (Addig akár az egyik munkaállomásról is levehetjük.) • Különbözõ internetelérési módok, valamint a belsõ 9. Szükség van még a Coyote Linux telepítõkészletére. hálózat támogatása. 10. Nem utolsó sorban egy mûködõ Linux-rendszerrel is rendelkeznünk kell, amelyen az útválasztó Mint várható volt, ezeket a feltételeket a Coyote teljesíti. hajlékonylemezét elkészítjük.
A következõkben megnézzük, hogyan tudjuk felhasználni © Kiskapu Kf céljaink eléréséhez. Elõbb azonban soroljuk fel, mire is lesz A Coyote Linux szükségünk: A megadott honlapról töltsük le a Linux alapú, hajlékonyle- mezes változatot: Coyote Linux/Downloads/Floppy release/Linux 1. Az internetelérés valamilyen formájára: modemes behívó floppy creator scripts v 1.32, vagy ha van, akkor az újabbat. kapcsolat, a ISDN-es behívásra és ADSL-re. A rádiós kapcsolat (Windowsos beállítóprogram is létezik, de a Linux alattival esetén nem biztos, hogy a Coyote alapterjesztés tartalmazni több szolgáltatást érhetünk el, és mint régi linuxosoknak, fogja a rádiós hálózati eszköz meghajtómodulját. ISDN ese- amúgy sincs Windowsunk). tén, csakúgy mint a modemnél, ha tehetjük, külsõ eszközt Ezekbõl a parancsfájlokból készítettem egy nem hivatalos válasszunk. Cégemnél ez sikerült is, a szolgáltató egy Multi- magyar változatot, amit úgy használhatunk, hogy a letöltött Terminal nevû eszközt bocsátott rendelkezésünkre (3. kép). abdesign.tar.gz állományt kibontjuk (ez egy coyote alkönyvtárat hoz létre), majd az általam mellékelt 3. coyote.hu.tgz állományt kicsomagoljuk a frissen létrejött coyote könyvtárban. Ekkor az felülírja az eredeti angol parancsállományokat. Ezzel az elõkészületeket gyakorlatilag be is fejeztük. Még elõ kell vennünk egy jó minõségû hajlékonylemezt (ma már ez a feladat egyik legnehezebb része), és neki is kezdhetünk az útválasztó készítésének.
Az útválasztó kiépítése Logikusnak tûnne elõbb az útválasztó fizikai kiépítése. Ezt is megtehetjük, hogy megnyugtassuk magunkat, valóban mûködik. Ha a BIOS képernyõ megjelenik, az már biztató jel Esetleg egy régi DOS-os hajlékonylemezzel kipróbál- hatjuk a rendszerindítást is. (Akit a Linux mellett az ingye- nes, vagyis GPL DOS is érdekel, az nézze meg a http://www.freedos.org címen. Próbacélokra kitûnõ és felidézi a „régi szép” DOS-os idõket. Emellett kiváló fejlesz- tõkörnyezet is létezik hozzá: egy védett módú futtatórend- Ebben beépített ISDN-telefonkészülék-átalakító, valamint USB-s szerrel ellátott gcc-változat, djgpp, valamint egy fejlesztõi és soros csatlakozás modem is van. A soros modem Linuxból is felület, az rhide.) Ha mind a belsõ hálózatunk, mind az inter- remekül mûködik. netelérésünk ethernet, illetve több belsõ hálózattal rendel- 2. Egy megbízhatóan mûködõ régi számítógépre. Elvileg elég kezünk, mind(egyik) ethernetillesztéssel, akkor a hálózati lehet egy 386 DX is, de ez csak igazán lassú kapcsolatnál kártyák beépítésével még várjunk. Az eredeti Coyote-leírás nem jelent szûk keresztmetszetet, egyébként egy 486 DX azt ajánlja, hogy több ethernetcsatolóhoz ne használjunk alaplap teljesen elegendõ. azonos típust. Valójában ezzel nincs semmi baj, az alábbiak- 3. Legalább 8 MB memória szükséges, de 12 MB az ajánlott. ban le fogom írni, miként járjunk el, hogy ne legyen gond A modemes kapcsolat esetén egy 486 DX2-50-es alaplapot és ne keverjük össze a kártyákat (az én útválasztómban tudtam használni 8 MB memóriával, igaz, így csak a három azonos típusú kártya van). szükséges alapösszetevõket lehetett feltenni az útválasztóra. Ezután kezdjük el a rendszer programrészének elkészítését: 4. A következõ kapcsolatnak megfelelõ eszközök szükségesek ha megvan a megbízható hajlékonylemez, indíthatjuk is. hozzá: modem és soros ISDN esetén soros kapu, ADSL (Aki kissé bizalmatlanabb típus – hajlékonylemezek esetén és kábel esetén pedig ethernetkártya. az ember nem lehet elég bizalmatlan, csinálhat egy próbafor- 5. A belsõ hálózatnak megfelelõ eszközre (célszerûen és mázást.) A Coyote egy kissé túlformázott lemezt ajánl, ezt így többnyire): az ethernetcsatolóra. próbálhatjuk:
www.linuxvilag.hu 2003. április 33 Vezérfonal
fdformat /dev/fd0u1680 15. A hívandó telefonszám megadása, például 06 51 690690. Ez a szolgáltatótól függ, és szerzõdéskötéskor kapjuk meg. Ha az ellenõrzés is hibátlanul lezajlik, akkor jó esélyünk van 16. Felhasználónév megadása. Ezt ugyancsak a szolgáltatótól artva arra, hogy a Coyote rendszer is használni tudja majd. kapjuk vagy vele kell egyeztetnünk. Írjuk be, ügyelve a kis- Lépjünk be a Coyote könyvtárába. Indítsuk el a makefloppy.sh és nagybetûkre. parancsfájlt. (Ha a fenti formázás felhasználóként mûködött, 17. A jelszó megadása az elõbbiekhez hasonlóan. Ha a jelszó beí- akkor a folyamat további része is menni fog. Ha nem, akkor ezt rásakor úgy tûnik nekünk, hogy megbízhatatlan személyek is is rendszergazdaként kell tennünk.) Ha mind az eredeti Coyote- lézengenek körülöttünk, a begépelést halasszuk késõbbre! archívumot, mind az én módosító állományomat jól csomagol- 18. Kell-e azonosítani magunkat a ppp futtatása elõtt? Nálunk tuk ki, akkor a következõ lépéseken kell végighaladnunk. kellett (I) az, de még mielõtt rákérdeznének, jobb nélküle kipróbálni.
t. Minden jog fennt Ali baba és a negyven lépés 19. Döntenünk kell, hogy meg kell-e adnunk a Coyote DHCP- 1. A készítendõ hajlékonylemez méretének megválasztása. kiszolgálót; továbbá hogy a belsõ hálózaton állandó vagy Az elõbbi próbának megfelelõen célszerû az 1,68 MB-os dinamikus IP-címeket szeretnénk-e használni. Ha kevés változatot választani. Ez gyakorlatilag minden lemezmeg- gépünk van, célszerûbbnek tûnik az állandó IP-címek hajtóval mûködik, és ráférnek a távoli karbantartást bizto- választása (N). sító csomagok is. Írjuk be: 2, majd nyomjunk ENTER-t. 20. Tartománynév választása. A mi esetünkben (álcázott belsõ
© Kiskapu Kf 2. A célrendszer processzortípusának a kiválasztása. A kérdés IP-címek) bármi lehet, például otthon. gyakorlatilag a matematikai processzor meglétét vizsgálja. 21. Az elsõ névkiszolgáló IP-címének megadása. Ezt is a Ha sikerült egy 486 DX alaplapot szereznünk, akkor (2). szolgáltatónktól kapjuk. Ha mégsem, esetleg próbáljunk 3. Az internetkapcsolat típusának a beállítása. Itt a kapcsolat meg egy teljes Linuxból, a tárcsázóprogrammal kapcsolódni típusától függõen a további kérdések különböznek egymás- (SuSE alatt wvdial), ez ugyanis kiírja a kapott tól. Elõbb megnézzük a modemes (és külsõ ISDN-es, mert névkiszolgáló-címet – használjuk fel azt. az ugyanúgy mûködik) kapcsolatot, utána az ADSL/kábel- 22. A második névkiszolgáló begépelése. Ha tudunk, még egyet modemes (pppoE) változatot. A behívásos kapcsolathoz megadhatunk… válasszuk a (3) pontot. 23. El kell döntenünk, hogy telepíteni akarjuk-e az sshd kiszol- 4. A rendszer beállítása ppp behíváshoz. Elõször a helyi hálózat gálót a biztonságos távoli eléréshez (I). Ha igen, elkészíti a alapértelmezett beállításait láthatjuk. Ha nincs külön „kifor- kiszolgálóoldali ssh-kulcsokat és a gépazonosítót. rott” tervünk a belsõ hálózat IP-címeit illetõen, akkor célszerû 24. Ki kell választanunk, hogy telepíteni akarjuk-e a webctl ezt elfogadni. (Ez egy C osztályú, úgynevezett nem nyilvá- webes felületû karbantartó csomagot. (Nem mûködik nos IP-címtartomány). Válasszuk az N-t az elfogadáshoz! egészen jól, de adatforrásként jó, például a pillanatnyi 5. Ezután az igény szerinti tárcsázás lehetõségét kell meghatároz- IP-cím lekérdezéséhez a munkaállomásokról.) nunk. Ha nem engedélyezzük, akkor már a bekapcsolás után Nyomjunk ismét I-t. megpróbál csatlakozni. Az engedélyezéshez nyomjunk I-t. 25. A hálózati kártya modulnevének a beírása. Nem a gyártó az 6. Tétlenségi kapcsolatbontás. Ha egy adott ideig nincs érdekes, hanem a rajta lévõ lapkák. A legtöbb olcsó 10 Mbit- adatforgalom, bontsa-e a kapcsolatot (mondjuk ottfelejtjük es kártya az ne2k-pci modullal mûködik, a 100 Mbit-esek a gépet, és ketyeg a telefonszámla…). Ismét nyomjunk I-t az rtl8139-cel. (Például a Realtek-lapkás kártyák). A ré- az engedélyezéshez. gebbi ethernetkártyák jelentõs része a ne meghajtóval mû- 7. A tétlenségi idõ – ami után bont – hossza másodpercben. ködik. Gyakori még az SMC Ultra kártya, mely az smc- Az alapértelmezett idõ 180 mésodperc , nyomjuk le az ultra vagy smc-ultra32 meghajtóval megy. Ha PCI- ENTER billentyût, ha elfogadjuk – vagy írjunk be más értéket. sínes kártyáról van szó, a kapcsoló szükségtelen, egy ISA- 8. Állandó IP-címünk van? Modemes kapcsolatnál nem buszosnál azonban nélkülözhetetlen (a minta szerint valószínû, ezért N. például: ne io=0x300 irq=10). A megfelelõ kapcsolót 9. Meg kell adni egy IP-címet a ppp-csatolónak. Ezt valójában próbáljuk meg a kártya beállítóiról leolvasni, vagy ha nem fogja használni, csak azért van rá szüksége, mert indí- mûködött valamelyik rendszeren, akkor onnan. táskor is IP-címmel kell bírnia. A kapcsolat létrejötte után 26. Ezután tegyük be a hajlékonylemezt, és már el is készülhet. a ppp démon ezt a valós dinamikus címre módosítja. Fogadjuk el a felkínált értéket. Nézzük az ADSL változatot! 10. Melyik soros kapuhoz kapcsolódik a modem? Az alapértel- Az ADSL változat a 3. ponttól kezdõdõen tér el a fentiektõl. mezett a ttyS0 (COM1). Ha másikhoz kapcsolódik, akkor 3. A pppoE módhoz válasszuk a (2.) pontot. írjuk át (pl.: ttyS1, azaz COM2). 4. A fentihez hasonló a helyi hálózat beállítása is. Hagyjuk 12. A soros kapu sebessége. Általában jó a megadott 11 5200 meg a felajánlott értékeket (N). Baud. Ha régi illesztõt használunk, esetleg lejjebb kell 5. A felhasználónév beírása: magától értetõdõ. vennünk. Tapasztalatom szerint ezt minden AT soros 6. A jelszó begépelése: szintén. illesztõ bírja, de lehetnek kivételek. A 486-os alaplapokra 7. A tartománynév megadása: mint fent, bármi lehet. építettek biztosan bírják ENTER. 8. Az elsõ névkiszolgáló IP-címének a megadása – mint fent. 13. Modemindító (alaphelyzetbe állító) karaktersor. Ha nincs 9. A második névkiszolgáló megadása ugyanúgy történik. róla tudomásunk, hogy modemünk igényel valamit, akkor 10. Választanunk kell: állandó vagy szükség esetén felépített fogadjuk el. Modemszakértõk esetleg némító parancsot és bontott kapcsolatot szeretnénk-e. Ha ADSL-ünk írhatnak ide ENTER. átalánydíjas, akkor választhatjuk az állandót, ekkor csak 14. A szolgáltató nevének megadása. Csupán a késõbbi az útválasztó vagy a modem kikapcsolásával, illetve a azonosításra szolgál – írjunk be egy rövid, de sokat- szolgáltató bonthatja a kapcsolatot (technikai okokból mondó nevet. – ilyen esetben az útválasztó újra megpróbálja létrehozni
34 Linuxvilág Vezérfonal
Egy egyszerû példa a MAC-listára
ne2k-pci.c: v1.02 for Linux 2.2, 10/19/2000, D. Becker/P. Gortmaker, artva http://www.scyld.com/network/ne2k-pci.html ne2k-pci.c: PCI NE2000 clone ’RealTek RTL-8029’ at I/O 0x6000, IRQ 9. eth0: RealTek RTL-8029 found at 0x6000, IRQ 9, 00:50:BF:6E:9C:9A. ne2k-pci.c: PCI NE2000 clone ’RealTek RTL-8029’ at I/O 0x6100, IRQ 10. eth1: RealTek RTL-8029 found at 0x6100, IRQ 10, 00:20:18:2A:7B:D7. ne2k-pci.c: PCI NE2000 clone ’RealTek RTL-8029’ at I/O 0x6200, IRQ 11. eth2: RealTek RTL-8029 found at 0x6200, IRQ 11, 00:20:18:2A:61:58. t. Minden jog fennt
a kapcsolatot). Ha idõ- vagy forgalmi díjunk van, akkor Ha választ kapunk, akkor a belsõ hálózat mûködik. (Feltéte- választhatjuk a modemes kapcsolathoz hasonló önmûködõ leztem, hogy a belsõ hálózat gépeit beállítottuk a megfelelõ csatlakozást és bontást (állandó: 1). hálózaton való mûködéshez, valamint hogy az alapértelmezett
11. Szükséges-e az sshd kiszolgáló a távoli eléréshez? Igen, IP-címeket használjuk). Ha mégsem, akkor a következõ © Kiskapu Kf azaz nyomjunk I-t. beállításokat használjuk: 12. Mûködjön-e az útválasztó DHCP-kiszolgálóként? (Állandó belsõ IP-címek esetén: N.) • csatlakozás az Internethez helyi hálózaton keresztül, 13. Az internetes és helyi hálózati kártya modulneve és eset- • IP-cím 192.168.0.xxx (az xxx gépenként más: nem lehet 0, leges kapcsolóinak a megadása. Ha különbözõ típusú kár- mert az maga a hálózat, 255 sem, mert az a csoportos tyáink vannak, akkor már itt eldõl, hogy melyik melyik lesz. adatküldés (broadcast) címe, valamint 1 sem adható meg, Ha egyformák, akkor ezt a késõbbiekben határozzuk meg. mert az maga az útválasztó), 14. Döntenünk kell, hogy szükségünk van-e az Oidentd • hálózati maszk: 255.255.255.0; és az átjáró (gateway): csomagra. Hagyományos internetezéshez még nem volt rá 192.168.0.1. szükségem… (N). 15. Választanunk kell, hogy szükségünk van-e a webctl webes Mind a linuxos, mind a windowsos gépeket ugyanilyen felületû karbantartócsomagra? (I) módszerrel kell beállítani. A fent megadott névkiszolgálót Az eredményt máris kiírhatjuk Coyote-rendszerlemezünkre. célszerû ugyancsak azon nyomban beírni. Ezután csatlakoztassuk a modemet (ADSL vagy analóg) a Az elsõ próbák az útválasztóval telefonvonalhoz, és kapcsoljuk be. Esetleg újraindíthatjuk az Az elsõ próba alkalmával mindjárt meg is állapíthatjuk, hogy útválasztót (elvileg nem szükséges, de errõl a módszertõl már melyik hálózati kártyánk melyikként fog mûködni. Helyez- világhírûvé vált egy-két operációs rendszer…). A belsõ hálózat zünk a gépbe egy kártyát, valamint hajlékonylemezt, majd valamely gépérõl próbáljunk meg IP-cím szerint elérni egy indítsuk el a gépet. Türelem, a Coyote a hajlékonylemezes egy- külsõ gépet. (Ha más nem jut eszünkbe, a névkiszolgálót is ség lassúságának megfelelõ tempóban indul el. A rendszerüze- próbálhatjuk. Ez nem biztos, hogy fog válaszolni rá, mivel sok netek között figyeljük meg a hálózati kártyáról szólót (ha eset- esetben le van tiltva, de az útválasztó ezt elõre nem tudhatja, leg nem látszana, a bejelentkezés után pedig elindult az útvá- és felépíti a kapcsolatot). lasztó beállítóparancsfájlja, akkor a q pontot választva lépjünk Közben jelentkezzünk be a coyote-os gépen rendszergazda- ki, és a dmesg paranccsal kérjük le újra a rendszerüzeneteket). ként. (Elõször nincs jelszó, amit késõbb be kell állíthatunk.) A kártya csatlakozója mellé ragasszunk címkét, de filctollal Önmûködõen elindul az lrcfg nevû, karbantartó parancs- akár közvetlenül a fémre is írhatunk. fájl. Ennek menüjébõl (angol) válasszuk a c pontot, ekkor Egy papírra jegyezzük fel az elsõ kártya ethernetcímét (MAC) kijelzi az idõszerû állapotot. Ha az „internet configuration” a listából. Ha ráfér, mindjárt a kártyán lévõ címkére is írhatjuk szöveg alatt valós IP-címet látunk, akkor a kapcsolat mûködik (pl.: 00:50:BF:6E:9C:9A). Ezután ugyanígy járjunk el a második, (hagyományos modemnél ezt a szokásos „összefütyülés” illetve ha több belsõ hálózatot tervezünk, akkor a harmadik elõzi meg; ADSL és ISDN esetén pedig szinte azonnal létre- kártyával is (az elõzõ kártyát nem kell kivennünk, egyszerûen jön a kapcsolat). figyeljük, hogy melyik az új cím). Végül a listánkon láthatóhoz Ha valós IP-címet látunk, egy belsõ géprõl próbáljuk meg név hasonlót kapunk az újraindítás után. szerint elérni kedvenc weboldalunkat. Ha sikerül, akkor van Ezután a MAC-címek alapján, a Coyote eth0, eth1 stb. szá- egy mûködõ útválasztónk! mozással már össze tudjuk rendezni az általunk megszámozott Az esetleges hibák javításáról és a másik helyi hálózat beál- kártyákat. A kártyára a csatlakozó mellé rá is írhatjuk, hogy lításáról, valamint az útválasztó finomhangolásáról, továbbá melyik csatolóként mûködik. (Modemes kapcsolat és egy belsõ a távoli karbantartásról a következõ részben lesz szó. hálózat esetén ez a rész kimarad, mivel ott egyértelmû a dolog). Csatlakoztassuk a hálózatokat! Az alapértelmezett belsõ Havránek Ferenc hálózatot az eth0-csatolóhoz, az Internetet a megfelelõ soros kapun vagy az eth1-csatolón át a megfelelõ modemhez Automatikamérnökként dolgozik. Kedvtelései közé kapcsoljuk. Indítsuk újra az útválasztót. A helyi hálózat egyik tartozik mindenféle kétkerekû jármûvön (kerékpár és gépérõl próbáljuk meg ping segítségével elérni. motor) való közlekedés. Ezenkívül szívesen tölti idejét programozással, nemcsak PC-s, hanem egyéb ping 192.168.0.1 környezetben is, például mikrovezérlõ programokat ír.
www.linuxvilag.hu 2003. április 35 Szaktekintély
artva Két munkaállomás egy gépbõl Mindenki számára nyilvánvaló tény, hogy a GNU/Linux az egyik legnyitottabb és legjobban testre szabható operációs rendszer, ezért is kedvelik annyira a kiszolgálóknál, a beágyazott rendszereknél és még ezer helyen. t. Minden jog fennt osszú ideje foglalkoztat az a kérdés, hogy meg tudjuk-e Kétféle billentyûzet létezik: a PS2-es és az USB-csatlakozóval oldani Linuxszal azt a látszólag egyszerû feladatot, hogy ellátott. Az USB-eszközök nagyon ügyesek, tetszõleges számú, egyetlen gépre több monitort, billentyût és egeret kötve egyetlen gépre akár ugyanolyan típusú USB-eszközöket is Hegymástól független munkaállomásokat alakítsunk ki. Mert ráköthetünk, legyen az akár a sokadik billentyûzet is. Ha csak ugyebár az eszközöket csatlakoztatni tudjuk, fõleg mióta olyan PS2-es billentyûzeteink vannak, akkor valamiféle turpisságot
© Kiskapu Kf szabványok terjedtek el, mint például az USB. Mielõtt belekez- kell alkalmaznunk. Elméletileg létezik PS2-elosztó (még nem denénk, érdemes beleolvasni a A többképernyõs Linux-rend- volt szerencsém kipróbálni), és az alaplapok hátulján két szerek címû cikkbe (Linuxvilág 2002. augusztusi szám, 41. oldal). PS2-es csatlakozót találunk. Igaz, a második csatlakozó az egérnek van fenntartva, de a Linux az oda csatlakoztatott Miért jó ez? billentyûzetet is vígan kezeli. Tehát elosztó nélkül akár két Mi hasznunk származik abból, ha egy asztali gépbõl több- PS2-es billentyûzetet is használhatunk, plusz tetszõleges számú munkaállomásos kiszolgálót fabrikálunk? Az irodai hálózatok USB-csatlakozósat. legnagyobb baja, hogy külön kell õket kezelni, minden egyes gépen külön kell frissíteni a csomagokat, beállítani a progra- Elõny Hátrány mokat és így tovább. Bár használhatunk egy központi felügye- leti rendszert, ez gyakran az „ágyúval verébre lövés” esete. Költségkímélõ megoldás A munkaállomásoknak egymáshoz közel Tegyük fel, hogy egy helyen hat munkaállomást szükséges kell lenniük létrehoznunk, a költségek alacsonyan tartásával, például két Egyszerûbb felügyelet Ha a gép meghibásodik, egyszerre több szobában, ahol a gépek ráadásul egymás mellé kerülnének. munkaállomás esik ki Erre lehet megoldás egy kiszolgáló és hozzá kapcsolódó Kevesebb gép, kisebb zaj Jól megválasztott monitorkártya szükséges tetszõleges számú, csupán grafikus felületet biztosító gyengébb gép hálózata is. Hiszen mennyibe kerül manapság egy buta, öreg Pentium I-es, amire felhúzunk egy alapkiépítésû XFree86 Az egereknél szintén szóba jön az USB, a PS2, de a soros csat- rendszert, majd a megfelelõen beállított kiszolgálóról egy egy- lakozós egér is. Ezek közül bármelyik típusúból bármennyit szerû X -query kiszolgÆl paranccsal már meg is oldottuk a használhatunk, lehetõségeink korlátait a gép csatlakozói szab- dolgot. Igen, a módszer jól mûködik, ha van megfelelõ helyünk ják meg. Én mind a billentyûzet, mind az egér esetén egy a kis gépnek, ha nem gond a gép karbantartása, és nem utolsó PS2-es és egy darab USB-s eszközt használtam. sorban nem zavar a plusz egy gép zörgõ-csörgõ zaja. Bár egy ilyen kis gép kialakítható valamilyen profibb kivitelû, például A videokártyák beállítása mini ATX-es gépbõl, ezeknél már komoly kérdés az ár. A videokártya a sarkalatos pont. Igazából azt kell elérnünk, Tehát elõfordulhat, hogy a legjobb megoldás az volna, ha Gizi hogy az operációs rendszer elég számú „VGA” típusú eszközt és Manci (elnézést kedves Gizella és Mária nevû informatikus biztosítson. Itt elõször a kétfejes videokártyák használata jön olvasóinktól az általánosításért) asztala közé beraknánk egyet- szóba, mint amilyen például a Matrox G550-esbõl is akad. len gépet, amit mindketten használni tudnak. Ez mind helyet, Mivel ez a terület most fejlõdik, nyugodt szívvel nem mond- mind költséget, mind pedig felügyeleti idõt takaríthat meg hatom el, hogy mindegyik kétfejes videokártyát két külön számunkra, valamint remekül szórakozhatunk, amikor Gizi eszközként kezelné a rendszer. A nálam megfordult G400-as- egy felelõtlen pillanatában a KDE kiléptetõ ablakában nem a nak például csak az elsõ „VGA”-fejét látta a rendszer. A másik kilépést, hanem a leállítást választja, miközben Manci éppen kérdés pedig az, hogyha több videokártyát használunk (mert egy többoldalas pályázatot készít. valami csoda folytán rá tudtuk tenni a mancsunkat egy elfo- Miguel Freitas például egy egyszerû okból kifolyólag állt neki gadható minõségû PCI-csatolós videokártyára), akkor a kártyák a második videokártya felélesztésének. Ahogy írja, van egy hajlandóak-e egymás mellett mûködni. barátnõje és egy számítógépe, de egyszerre csak egyikõjük Fontos tehát, hogy ki kell próbálnunk a kártyákat, csak így használhatta a gépet. Mivel egy második kártya és egy máso- bizonyosodhatunk meg, hogy a rendszer megfelelõ számú dik monitor amúgy is jelen volt a gépben (3Dfx-es játékokhoz), VGA-eszközt biztosít-e számunkra. Az elérhetõ eszközöket az gondolta, egy huszárvágással megoldja a gondot. alábbi paranccsal nézhetjük meg:
Alkatrészigény root@mancika # less /proc/pci Már mûködõ rendszerünket ki kell egészítenünk egy monitor- ral, egy billentyûzettel, egy egérrel és egy videokártyával. A megjelenõ szövegben keressük meg azokat a bekezdéseket, A monitor kapcsán nincs különösebb feltétel, viszont a többirõl amikben a „VGA” szövegrész szerepel. Itt láthatjuk, hogy milyen érdemes pár szót ejteni. nevû eszközök találhatóak a gépben, illetve hogy milyen azono-
36 Linuxvilág Szaktekintély
sítóval (BusID) rendelkeznek. Az azonosító három számból áll, az Ellenõrizhetjük, hogy gépünk látja-e a további billentyûzeteket elsõ PCI-os kártyáknál 0, AGP-s kártyáknál 1, a második a csatoló és egereket, ha belenézünk a /proc/bus/input/devices fájlba. sorszáma, míg a harmadik egy ezen belüli sorszám. Példánkban a Fõpróbaként pedig „hallgassunk bele” az eszközökbe. Amikor artva két videokártya egy PCI-os S3 Virge DX (BusID=0:10:0), valamint az eszközt a cat paranccsal kiíratjuk, és elkezdünk gépelni, egy AGP-s TNT2 (BusID=1:0:0). vagy mozgatjuk az egeret, mindenféle krikszkrakszok jelennek meg a képernyõn. Így megkereshetjük, hogy melyik eszközt A billentyûzetek szétválasztása milyen néven kezeli a mag. Ha a CTRL+C-vel kilépünk, és Talán ez a lépés tekinthetõ szakmailag a legnehezebbnek. Ugyan- szemetes marad a kép, a reset paranccsal visszakaphatjuk is amíg újra nem írják a rendszermag bemeneti eszközeivel fog- az eredeti beállításokat. lalkozó részt, addig sajnos akárhány billentyûzetünk van, alap- értelmezésként egyetlen bemeneti eszközként használja a gép. Ez Egerek a mûködés valahol érthetõ, hiszen a rendszert PS2-es és USB-s Szerencsére az elõzõ bonyolult folyamat mellékhatásaként az t. Minden jog fennt billentyûzetrõl is el egereket is megtaláltuk – ezeket a rendszer eleve külön kezeli, szeretnénk tudni indítani. sõt a létrehozott mouse0, mouse1 stb. eszközökként könnye- Ahhoz, hogy a rendszermag dén hivatkozhatunk is rájuk. Itt kell elmondanom, hogy míg az könnyen kezelhetõ felületet X-nek induláskor a vtn kapcsolóval adjuk meg, hogy melyik adjon több billentyûzet billentyûzetet használja, az egérként használandó eszközt mi
egymástól független keze- magunk adjuk meg. Így ha nem figyelünk, eljuthatunk abba a © Kiskapu Kf lésére, egy keveset piszkál- csuda állapotba is, hogy a két egymástól független X-felület gatnunk kell. Két lehetõ- mindkét egérmutatója ugyanazt az egeret követi hûségesen. ségünk van; a elsõ, hogy az eredeti rendszermagból XFree86 dolgozunk, a másik, hogy Ha tehát ott tartunk, hogy a rendszer több VGA-eszközt lát, a backstreet ruby magfoltot több billentyûzetünk van, amiket szétválasztottunk, valamint alkalmazzuk. A folt alkalma- ismerjük egereink eszközneveit, jöhet az XF86Config-4 nevû zása után néhány függõség pokoljárás. A fájl szerkezetét és használatát a 39. oldalon lévõ megváltozik a magforrásban, cikk segítségével megismerhetjük – ez alapján alakítsunk ki egy például nem lehet frame- olyan beállítófájlt, amivel két X-et a megfelelõ monitor- és egér- buffer-eszközöket használni. beállításokkal indíthatunk. Figyeljünk arra, hogy ha a két kártya Ezt a részt röviden átbeszél- nem ugyanazokat a modulokat támogatja, elõfordulhat, hogy jük, de aki még nem fordított két külön beállítófájlt kell használnunk. Ekkor a második beál- magot, jobban teszi, ha lítófájl használatát az xf86config kapcsolóval adhatjuk meg: megkéri az egyik ismerõsét, hogy segítsen neki. Tehát kell root@ mancika # startx -- -xf86config egy 2.4.20-as magforrás, ezt bontsuk ki, majd igény szerint /etc/X11/XF86Config-virge alkalmazzuk rá a foltot (mind a mag forrása, mind a folt megtalálható a CD-mellékleten a Magazin/multix, illetve a Még egy szót kell szólnom az XFree86-tal kapcsolatban. Min- Rendszermag könyvtárban). denképpen 4.2.0 vagy nagyobb változatszámú kiszolgálót Az itteni beállításokat részletesen Aivil Stoss „Quick Kernel” használjunk, és figyeljünk rá, hogy ez a programcsomag is oldalán találjuk meg; a lényeg, hogy bekapcsoljuk az USB, USB komoly változásokon megy át. Nem mindegyik változat támo- Mouse és USB HID támogatást, és vigyázzunk, hogy az USB gatja ugyanúgy a program több példányának párhuzamos Keyboard ne legyen bekapcsolva (ugyanis abban a pillanatban a futtatását, fõleg a már körbejárt billentyûzetgondok miatt, ezért rendszermag egy elegáns mozdulattal egyetlen eszközként elõfordulhat, hogy trükköznünk kell. Ismétlem, elõfordulhat. kezeli a PS2-es és az USB-s billentyûzeteket). Figyeljünk arra is, Ugyanis könnyen lehet, hogy a jelenleg a rendszerünkön lévõ hogy a DUMBCON szolgáltatást is használni fogjuk! XFree86 is tökéletesen képes ellátni a feladatot (ez függ a Készítsük el a rendszermagot, állítsuk be a dumbcon=2 indítási videokártyáktól, sõt az alaplaptól is). kapcsolót is (append="dumbcon=2"), majd élesszük fel az Ha mégis trükközünk, akkor választhatunk a régebbi, de többek új magot. Ha ezzel megvagyunk, a rendszermag csak az elsõd- által kipróbált, illetve az új lehetõség között. A sokak által járt út leges billentyût kezeli a konzolon (tehát belépéskor csak a az, amikor valahogy a rendszerünkre varázsoljuk a 4.2.0-s válto- PS2-es billentyûzettel tudunk gépelni, a másik billentyûzet zatot (sajnos az xfree86.org alatt már nem találjuk meg, de még csak csendben ücsörög az asztalon). Azt, hogy a rendszermag több fájlkiszolgálón elõfordul, valamint a magazin lemezmel- megkapja-e a dumbcon-kapcsolót, a dmesg kimenetében lékletére is felkerült), majd Aivil Stoss „Quick XFree” oldalán ellenõrizhetjük: leírt módon használjuk a foltozott futtatható fájlt: root@mancika # dmesg | grep dumbcon # cd /usr/X11R6/bin # mv X X.old Kernel command line: auto BOOT_IMAGE=2.4.20 # mv XFree86 XFree86.old ro root=301 dumbcon=2 # cp /cdrom/XFree86/XFree86-patched . # chmod +x XFree86-patched Ezek után már csak az a kérdés, hogy léteznek-e a megfelelõ # ln -s XFree86 XFree86-patched eszközök a /dev alatt. Amennyiben nem, az mknod paranccsal # ln -s X XFree86-patched hozzuk õket létre (ehhez is találunk részletes leírást a Backst- reet Ruby honlapján). Ennek a módszernek viszont nagyon komoly hátulütõje, hogy
www.linuxvilag.hu 2003. április 37 Szaktekintély
vigyáznunk kell, nehogy valamelyik csomagfrissítéskor a rend- kal rendelkeznek. De például az én próba gépemben az S3Virge a szer felülírja. Mivel a számunkra szükséges kódrészlet elõbb- Voodoo3 mellett várakozott, TNT2-es mellett viszont fagyott. utóbb az XFree86-ba bekerül és üzembiztossá válik (vagy talán Érdekes, hogy Aivil Stoss éppen egy TNT2-est használ egy artva már vált is), a másik lehetõségünk az, hogy a legfrissebb 4.3-as Voodoo3-assal, nekem pedig nem akarnak egymás mellett futni. változatot használjuk. A másik fontos tényezõ, hogy milyen X-et használunk: egy friss 4.2-eset, a foltozott 4.2.0-s változatot vagy az új 4.3-ast? Emel- Szerencsejáték lett figyeljünk rá, hogy nVidia-lapkás monitorkártya esetén Igen, most jön a lutri. Ki kell sakkoznunk, hogy az általunk szinte mindig jobban járunk, ha letöltjük és telepítjük az új használt monitorkártyák egymás mellett mûködnek-e. Ha nVidia magmodult (lásd a 40. oldalon lévõ tippet). valakinek nagyon nagy szerencséje van, akkor egyszerûen Fontos kérdés, hogy melyik kártyával indul a rendszer. Úgy elindítja a két grafikus felületet, és már vígan használja is. tapasztaltam, hogy jobb a „gyengébb” kártyát alapértelme-
t. Minden jog fennt Ezeknek az olvasóimnak szívbõl ajánlom, hogy próbálkozza- zettnek választani. Ha egy PCI és egy AGP-csatolós kártyánk nak meg a lottóval is, mert jó esélyük van egy ötös találatra. van, akkor a BIOS-ban választhatjuk ki, melyik legyen az alapértelmezett, két PCI-csatolós esetén pedig a kártyák sor- rendje dönt. És hogy ez szép legyen, az sem mindegy, hogy melyik kártyán indul el elõször az X-felület. Ennek – tapasz- talatom szerint – a legtöbbször a rendszer alapértelmezett
© Kiskapu Kf kártyájával kell azonosnak lennie (tehát ugyanazon a kártyán indítsuk a vt7-en futó X-et, amelyiken a rendszer indult). Azt már csak csendben említem meg, hogy nem mindig mind- egy, hogy a második X-et az elsõ X alól vagy egy karakteres konzolról indítjuk-e (pontosabban, hogy a második X indulá- sakor az elsõ videokártya milyen üzemmódban van), ugyanis sok kártya esetén az üzemmódváltás következetesen rendszer- fagyást okoz. Fura módon ez nem mindig igaz, mert például a nálam lévõ S3 Trio 64 V2 esetében pont egy üzemmódváltással tudtam tetszhalott állapotából feléleszteni. Az örömhír az, hogy a kétfejes videokártyák (amelyeket két külön videokártyának lát a rendszer, ilyen például a Matrox G550) esetén állítólag hibátlan a mûködés. Sajnos, nem volt Hogy melyik billentyûzetet használjuk, azt az X-nek a fentebb lehetõségem ilyen kétfejes kártyát kipróbálni. említett vtn kapcsolóval adhatjuk meg. Ha rendszermagunk a dumbcon=2 értékkel indult, akkor a vt7 az elsõ, a vt9 a Zárszó második, a vt17 pedig a harmadik billentyûzetet használja Mint látjuk, jelen pillanatban nem éppen leányálom egy ilyen (az egeret a layout részben megadott egér eszközneve alapján több-munkaállomásos gép összerakása; szerencsére – mint választja ki a rendszer). Próbaként indítsuk el az elsõ grafikus minden terület – a kialakításhoz szükséges elemek is folyama- felületet, majd egy xterm-bõl indítsuk el a másodikat: tosan fejlõdnek. Remélhetõleg az új rendszermag és az új X már az összes szükséges beállítást támogatja, és hamarosan az root@mancika # startx -- :0 vt7 -layout egyes egész cikk helyett csupán egyetlen bekezdést kell majd írnunk: ... „Végy egy kétfejes monitorkártyát, dugj a gépbe még egy xterm # startx -- :1 vt9 -layout kettes billentyût és még egy egeret, és indíts el egy második grafikus felületet a startx -- :1 vt9 -layout second paranccsal.” Nézzük, milyen eredménnyel járhat a próba: Amíg ez nem így zajlik, marad a „betyárkodás”.
• Mûködik – minden gond megoldva. Szy György ([email protected]) • Fagyás – a második X elindításakor a gép lefagy, semelyik Már hosszú ideje kedvenc szórakozása, hogy minél billentyûzet, semelyik egér nem válaszol. kevesebb géppel tudja megoldani a szerkesztõség • Az elsõ várakozik – az elsõ X-felület nem változik, de „gépigényét”. amikor a másodikat bezárjuk, az elsõ újra feléled, a közben begépeltek megjelennek stb. • Tetszhalott – maga az elsõ X fut, ha parancsot adunk ki, vég- rehajtja (lehet valami könnyebben ellenõrizhetõt is használni, nem csak a reboot-ot), de a monitoron nem frissül a kép. KAPCSOLÓDÓ CÍMEK • Bizonytalan mûködés – egy idõ után vagy például üzem- módváltás (ha több felbontást állítottunk be, akkor Backstreet Ruby – Aivil Stoss tolmácsolásában aCTRL+ALT+
38 Linuxvilág Szaktekintély
XF86Config-4 artva
z XFree86 grafikus felület alapvetõ mûködését meg- ServerFlags határozó beállításokat a /etc/X11/XF86Config-4 nevû Ebben a szakaszban további beállításokat adhatunk meg, ha fájl tartalmazza. Tekintsük most át a fájl felépítését és például a késõbb említésre kerülõ xinerama kiterjesztést állan- részeit!A Az egyszerû szöveges állomány szakaszokra van dóan használni szeretnénk, az alábbi módon állíthatjuk be: bontva, minden szakasz a következõ szerkezetet követi: Section "ServerFlags" Section "szakaszneve" Option "Xinerama" "true" t. Minden jog fennt Kapcsol ØrtØk(ek) EndSection . . . EndSection Többször elõforduló szakaszok A továbbiakban olyan szakaszok következnek, amelyekbõl több A rendszer a rendszergazdaként kiadott X -configure is szerepelhet a beállításfájlban. Ezeket a rendszer típusuk parancs hatására /root/XF86Config-new néven egy mintafájlt és típusonként egyedi azonosítójuk (Identifier kapcsoló) © Kiskapu Kf hoz létre, amelyben feltünteti az általa felismert eszközöket. alapján különbözteti meg. Az azonosítónak bármilyen szöveges Ez a fájl jó alapot jelent azXFree86 beállításához. Nézzük most érték adható, mégis azt ajánlom, hogy ragaszkodjunk a meg- végig, milyen szakaszok találhatók benne. szokott egyszavas nevekhez, egy sorszámmal egészítve ki a szó végét olyan eszközök esetében, amelyekbõl több lehet Files (mouse0, mouse1 stb.). A rendszer által használt fájlok elérési útjait adhatjuk meg, a három legfontosabb beállítás az RgbPath, ami a színkezeléshez InputDevice szükséges fájlok helyét mutatja; a ModulePath, ami a rendszer Ahogy neve is mutatja, itt beviteli eszközöket adhatunk meg, bõvítményeinek helyét adja meg; valamint tetszõleges számú külön szakaszt hozva létre minden egyes beviteli eszközhöz. FontPath, amelyekben megadhatjuk az összes használni kívánt A rendszer alapértelmezésként egy billentyûzetet és egy egeret betûkészlet elérési útvonalát. A betûkészletek kapcsán egy állít be. Jelenleg nincs szükség több billentyûzet beállítására, dolgot kell kiemelnünk: egy adott típusú betûkészletet a rend- azt a kiszolgáló indításakor a vtn kapcsoló határozza meg. szer csak akkor használ, ha a hozzá tartozó modult is betöltjük; Hasonlóan külön-külön szakaszt kell létrehoznunk például ha például az Adobe által kifejlesztett type1-típusú készleteket a digitábláknak vagy az érintõképernyõknek is. használni akarjuk, a Module részben szerepelnie kell a type1 A billentyûzetnél megadhatjuk, hogy milyen szabályokat aka- modulnak. Ugyanígy a TrueType betûkészleteket vagy a runk használni (a különbözõ vezérlõbillentyûk jelentése stb.), freetype, vagy ttf modul kezeli. milyen elrendezésû billentyûzetünk van (hány gomb található Másik lehetõségünk egy betûkiszolgáló telepítése (xfs, rajta), illetve melyik nyelvnek megfelelõ kiosztás legyen az xfs-xtt, xfstt stb.), a betûkészleteket a rendszer vagy helyi alapértelmezett. A kiosztást késõbb a rendszer futása közben foglalaton, vagy TCP-kapcsolaton keresztül éri el (tehát így a setxkbmap paranccsal bármikor megváltoztathatjuk. oldható meg, hogy a hálózat egyik gépére telepített betû- Az egér esetében meg kell adnunk, hogy melyik rendszeresz- készleteket a hálózat összes gépe használni tudja): közön keresztül használjuk (soros egérnél ez az egyik /dev/ttySnn, PS/2-esnél a /dev/psaux az új bemeneti réteget FontPath "unix/:7100" használó egereknél, mint amilyenek az USB-egerek, az egyik # a 7100-es foglalaton csatlakozik a helyi a /dev/input/mousen), valamint hogy az egér milyen protokollt # gØpre használ (ez általában PS/2, görgõs egérnél IMPS/2). Egy to- FontPath "tcp/mancika:7100" vábbi érdekes lehetõség, hogy ha többgörgõs vagy kiegészítõ # Mancika gØp 7100-as kapujÆn elØrhetı gombokkal is ellátott egerünk van, a rendszerrel tudathatjuk, # kiszolgÆl t hasznÆlja hány különbözõ gomb kezelésére készüljön fel (egy görgõ két gombot jelent), illetve hogy ezek melyike hogyan legyen Module tengelyekhez rendelve (lásd a ZAxisMapping kapcsolót). A fájlban egyetlen Module nevû szakasz lehet, ami az X által Természetesen minden egerünkhöz külön szakaszt kell betöltendõ programmodulok neveit tartalmazza – ide létrehozzunk. tartoznak például a különbözõ betûkezelõ modulok (speedo, type1, freetype, xtt, ...), valamint a megjelenítés Section "InputDevice" gyorsítását segítõ modulok (dri, glx, ...). A modulok a Identifier "Keyboard0" /usr/X11R6/lib/modules/ könyvtárban találhatók, az elõbbiek a Driver "keyboard" fonts, az utóbbiak az extensions alkönyvtárban. Ebben a könyv- Option "XkbRules" "xfree86" tárban érdemes körbenézni, itt találkozhatunk az összes Option "XkbModel" "pc105" videokártya-illesztõ modullal is (drivers alkönyvtár), vagy Option "XkbLayout" "hu" például a rendszer által használt beviteli eszközök illesztõivel EndSection (input alkönyvtár). E két utóbbi típusra más szakaszokban hivatkozunk majd. Section "InputDevice"
www.linuxvilag.hu 2003. április 39 Szaktekintély
Identifier "Mouse0" 0xde000000 [0xdeffffff]. Driver "mouse" Prefetchable 32 bit memory at Option "Buttons" "9" 0xd0000000 [0xd7ffffff]. artva Option "Protocol" "IMPS/2" Option "Device" "/dev/psaux" Ami érdekes, az az elsõ sor. Bár ez egy AGP-s videokártya, a rend- Option "ZAxisMapping" "4 5 8 9" szer ezt az eszközt is „szabványos PCI-rendszeren” keresztül EndSection kezeli. A példában látható kártya azonosítója (a PCI:
t. Minden jog fennt Option "Buttons" "5" lásd a dobozban). Ha gyorsítás szüksége, mindenképpen Option "Protocol" "IMPS/2" javaslom az nVidia használatát. Option "Device" Egy további jó szolgáltatása az X -configure parancsnak, "/dev/input/mouse1" hogy a mintafájlban felsorolja az összes, az adott vezérlõvel Option "ZAxisMapping" "4 5" használható kapcsolót, így nem nekünk kell kimazsoláznunk, EndSection hogy melyiket hogyan is hívják. Ezek a kapcsolók általában
© Kiskapu Kf finomhangolásra használhatók. Monitor Ugyan a rendszer az újabb monitoroknál elméletileg magától Section "Device" meg tudja állapítani, hogy azok milyen tudással bírnak (a leg- #Option "NvAgp" "1" nagyobb felbontás, különleges képességek), egyelõre mégis . . . kézzel állíthatjuk be az adatokat. Ezeket az a legjobb, ha a mo- Identifier "Card0" nitor leírásában megadott adatokhoz igazítjuk. A rendszer ez Driver "nvidia" alapján fogja megtalálni a legjobb, a monitorral még használha- VendorName "NVidia" tó üzemmódot. Gyakran elõfordul, hogy a grafikus felület csak BoardName "GeForce2 MX" nem akar magasabb frekvencián mûködni, hiába volna képes BusID "PCI:1:0:0" rá a monitor és a videokártya is. Nos, a rendszer gyakran az EndSection itt található HorizSync és VertRefresh értékek miatt nem engedi a magasabb képfrissítés használatát. A VendorName és ModelName értéke lényegtelen, egyszerû szöveges leírások. Az nVidia saját verzérlõje Azt hiszem, nem sokat tévedek, ha azt állítom, hogy manapság Section "Monitor" a leggyakrabban valamilyen nVidia-lapkás videokártyával találkoz- Identifier "Monitor0" HorizSync 30-95 hatunk gépeinkben. Ide tartoznak a régebbi Riva, TNT és TNT2-es VertRefresh 40-75 kártyák vagy az újabb Geforce-család. Sõt némelyik alaplapra már Option "DPMS" ráépítve találkozhatunk az nForce lapkával is. VendorName "Monitor Vendor" Hogyan tudjuk kiaknázni ezek egyedi képességeit? Az XFree86 ugyan ModelName "Monitor Model" alapállapotában rendelkezik egy nv vezérlõvel, de ennek a tudása EndSection korlátozott. Szerencsére az nVidia is készít egy vezérlõt, újonnan – vajh, miért? – nvidia névre keresztelve. Mivel a gyártó a vezér- Amennyiben több azonos tudású monitorunk van, elég egyetlen lõkódot zárt forrással készíti, az nem képezi részét az XFree86-cso- Monitor szakaszt létrehozni, hiszen semmilyen eszközfüggõ beál- magnak. Ennek vannak jó és rossz mellékhatásai. A jó, hogy a gyár- lítást nem találunk – innen a rendszer csak az adatokat használja. tó belsõ emberei készítik a kódot, ami ezáltal tényleg igyekszik kiak- názni a lapkák tudását. Olyannyira, hogy az nvidia.com alatt található Device fórumon több Unreal-rajongó elújságolta, hogy a gépén a windowsos Ez az egyik legfontosabb szakasz, videokártyánk adatait állít- változatnál átlag tíz százalékkal gyorsabb megjelenítést kapott. hatjuk itt be. A két alapadat a használandó vezérlõmodul A rossz hír, hogy a vezérlõ nagy része magmodulként fut. Méghoz- (Driver), valamint a sínazonosító (BusID). Amennyiben csak egy zá nem is kis része! A modul majdnem másfél megabájt méretû! kártya van a gépünkben, illetve a használni kívánt vezérlõmo- Igaz, leegyszerûsödik az életünk, ugyanis egyetlen vezérlõ kezel dul a gépben található kártyák közül csak az egyiket hajlandó minden újabb típusú (TNT utáni) nVidia-lapkát. Akkor ajánlott tehát vezérelni, a BusID el is hagyható – ennek ellenére a használata a vezérlõ telepítése, ha gépedben nVidia-lapkás videokártya van, és javasolt. A gépben lévõ kártyák azonosítója könnyen kikövet- játékra is használni szoktad a gépet. A telepítés nem túl bonyolult, keztethetõ. Nézzünk bele a /proc/pci fájlba, és keressük meg a a szokásos letölt–kicsomagol–make install hármas. videokártya bejegyzését. Valami ilyesmit láthatunk: A telepítés után még két feladat vár ránk, ha a telepítõ ezeket magá- tól nem végzi el. Az elsõ, az nvidia.o modul betöltése a rendszer- Bus 1, device 0, function 0: magba (insmod nvidia.o), a másik pedig az XF86Config-4 fájl VGA compatible controller: nVidia nv nvidia Corporation NV11 [GeForce2 MX] (rev 161). frissítése (az vezérlõ helyett vezérlõ, továbbá ha még GLX IRQ 16. nem szerepel a modulok között, akkor add hozzá a modult is). Master Capable. Latency=248. Jó játékot! Min Gnt=5.Max Lat=1. http://www.nvidia.com/content/drivers/drivers.asp Non-prefetchable 32 bit memory at
40 Linuxvilág Szaktekintély
Screen Identifier "nagy" Mivel több videokártyánk és monitorunk lehet, sõt ezeket eltérõ Screen 0 "Screen1" 0 0 módon is használhatjuk, az X számára egy-egy Screen szakasz- InputDevice "Mouse0" "CorePointer" artva ban állíthatjuk be, hogy az adott név alatt pontosan melyik vi- InputDevice "Keyboard0" deokártyához kötött melyik monitort szeretnénk használni, s azt "CoreKeyboard" milyen színmélységgel és milyen felbontásban. A késõbbiekben EndSection ezekre mint képernyõkre hivatkozhatunk. Természetesen mind- egyik Screen szakaszban több színmélységet is megadhatunk, Section "ServerLayout" mindegyikhez külön-külön meghatározva (egy-egy Display Identifier "ketkepernyo" alszakaszban), hogy milyen felbontásban kívánjuk használni. Screen "Screen0" 0 0 Általánosan azonban csak egyet használunk, ami a legtöbb eset- Screen "Screen2" Rightof ben a 24-bites színmélység. Amennyiben az adott színmélység- "Screen0" t. Minden jog fennt hez több felbontást is megadunk, a grafikus felület használata InputDevice "Mouse0" "CorePointer" közben a CTRL+ALT nyomva tartása mellett a számbillentyûk InputDevice "Keyboard0" melletti plusz- és mínuszjelekkel váltogathatunk közöttük. "CoreKeyboard" EndSection Section "Screen"
Identifier "Screen0" Ekkor (természetesen a megfelelõ Screenn és Cardn szakaszok © Kiskapu Kf Device "Card0" létrehozása után) a felületet több kiépítéssel indíthatjuk: Monitor "Monitor0" DefaultDepth 24 root@mancika # startx -- -layout alap SubSection "Display" root@mancika # startx -- -layout nagy Depth 16 root@mancika # startx -- -layout ketkepernyo Modes "1024x768" "800x600" +xinerama EndSubSection SubSection "Display" Hogyan indítsuk a felületet? Depth 24 Amíg a beállításokkal szöszölünk, érdemes leállítani a grafikus Modes "1024x768" "800x600" bejelentkezéskezelõt (ha éppen használunk ilyet), kdm esetén EndSubSection például a /etc/init.d/kdm stop parancs segítségével. A gra- EndSection fikus felületet három paranccsal közvetlenül is indítani tudjuk:
Mindegyik használni kíván felülethez (kártyába, monitor, • Az X kapcsol k csak a nyers grafikus felületet indítja el. üzemmód) külön Screen szakaszt kell létrehozzunk. • Az xinint [alapprogram] -- kapcsol k elindítja a felületet, majd az alapprogramot. Ez a program – ha mást ServerLayout nem adunk meg – egy egyszerû xterm. A program bezá- És végül az utolsó szint, ahol az egészet egybepakoljuk, és rása a grafikus felület bezárását vonja maga után. egyetlen névként hivatkozunk az elrendezésre, a Layout • A startx [ gyfØl] -- kapcsol k paranccsal, ami szakasz. Az elrendezés több képernyõt is összefoghat, ezt a valójában az xinit-et hívja meg. megoldást elsõsorban a Xinerama kiegészítés használja – ebben az esetben egyetlen „összetett” képernyõként kezeli a több kép- A másik lehetõségünk, hogy a grafikus felülete(ke)t a bejelent- ernyõbõl álló rendszert. Az ilyen többmonitoros rendszereknek kezéskezelõvel indíttatjuk. Ebben az esetben vigyáznunk kell például a grafikusok látják hasznát. Aki már próbált térszerkesz- rá, hogy nem mindegyik támogatja ugyanolyan mértékben tõvel és képszerkesztõvel egyszerre dolgozni, miközben folya- a többképernyõs elrendezést, illetve a Xinerama kiterjesztést. matosan látni akarta az elõnézetet, az igazán értékelni tudja A kde3-hoz tartozó kdm használata esetén az elindítandó több képernyõ együttes használatának a lehetõségét. grafikus felület pontos megadását a /etc/kde3/kdm/Xservers De más oka is lehet a több kiépítés használatának. Például fájlban tehetjük meg. hordozható gépünk van, és amíg a gép beépített megjelenítõje csak a 800×600-as felbontást ismeri, addig az irodában asztali Szy György ([email protected]) monitorunkon inkább az 1280×1024-es felbontás örömeit sze- Már hosszú ideje kedvenc szórakozása, hogy minél retnénk élvezni. Annyi a dolgunk csupán, hogy két különbözõ kevesebb géppel tudja megoldani a szerkesztõség elrendezést hozunk létre, és a grafikus felületet mindig a meg- „gépigényét”. felelõ kapcsolóval indítjuk. Az alábbi példában mindhárom lehetõséget igyekeztem szemléltetni: Section "ServerLayout" Identifier "alap" KAPCSOLÓDÓ CÍMEK Screen 0 "Screen0" 0 0 InputDevice "Mouse0" "CorePointer" A Xinerama használatának leírása InputDevice "Keyboard0" "CoreKeyboard" http://www.tldp.org/HOWTO/Xinerama-HOWTO/ EndSection Az XF86Config-4 fájlhoz tartozó súgóoldal is sok hasznos adatot tartalmaz: man XF86Config-4 Section "ServerLayout"
www.linuxvilag.hu 2003. április 41 Szaktekintély
artva Az USB soros illesztõprogram-réteg Az USB-soros réteg ismertetése, valamint útmutató az eszközök illesztéséhez.
egutóbbi írásomban (a Linuxvilág 2002. decemberi soros magnál és az USB-magnál egyaránt be kell jegyeznie számában) a 2.5-ös (és remélhetõen hamarosan a 2.6-os) magát. Az USB-soros magnál végzett bejegyzés teszi lehetõvé
t. Minden jog fennt rendszermagfa soros rétegét ismertettem. Futólag az illesztõprogram meghívását abban az esetben, ha az USB al- Lmegemlítettem, hogy a rendszermag USB-soros illesztõprog- rendszer új eszközt talál, az USB-maggal pedig azt kell közölni, ram-rétege segítségével könnyebben dolgozhatunk az ilyen hogy az illesztõprogram milyen típusú eszközöket tud kezelni. típusú illesztõprogramokkal. Most elérkezett az ideje annak, Amikor az USB-magnál akarod bejegyeztetni az illesztõprog- hogy megismerkedjünk ezzel a réteggel. ramot, csupán az általa kezelt USB-eszközöket kell felsorolnod, hagyományos USB eszközazonosító formátumban:
© Kiskapu Kf Az USB-soros réteg története Réges-rég (legalábbis a rendszermag fejlesztését nézve) készült static struct usb_device_id id_table [] = { egy USB-soros illesztõprogram, ami bekerült a rendszermag- {USB_DEVICE(TERM K_AZONOS˝T JA, fába. Sajnos csak egyetlen eszköztípussal mûködött, SMP ESZK Z_AZONOS˝T JA)}, (többprocesszoros) gépeken pedig egyáltalán nem lehetett {} /* A bejegyzØs lezÆrÆsa */ használni. Mivel nem volt szabványos USB-soros protokoll, }; minden eszköz egyedi, az egyes gyártók által kigondolt pro- MODULE_DEVICE_TABLE (usb, id_table); tokollt alkalmazott. Miért nincs szabványos protokoll…? Hosszú és csúnya történet ez, akit érdekel, az a linux-usb-devel A táblázat alapján az USB-mag tudni fogja, hogy az illesztõ- levelezõlista levéltárában megtalálja a választ. Hamarosan egy program milyen eszközöket tud kezelni; a felhasználói terüle- második USB-soros eszköztípus támogatása is megvalósult a ten futó, az üzem közbeni eszközcserékért felelõs kódrész már említett illesztõprogramon belül, lefoglalva a fõ- és alvál- pedig nyilván tudja tartani a használatban lévõ eszközfajtákat. tozatszámok egy részét. Idõvel egyre több és több eszközt A Linuxvilág 2002. májusi számában megjelent „A PCI Hot adtak hozzá az illesztõprogramhoz, áttekinthetetlen maszlagot Plug eszközillesztõ fájlrendszer mûködése” címû írásomban hozva létre. Ekkor Peter Berger és Al Borchers segítségével az további tudnivalókat is találsz a táblázatról, illetve arról, hogy illesztõprogram eredeti szerzõje az egész alrendszert újraírta, az üzem közbeni eszközcseréket támogató kódrész hogyan létrehozva ezzel az USB-soros réteget. Munkájuknak használja. köszönhetõen csekély mennyiségû kódot írva különféle USB- Ezután egy egyszerû USB illesztõprogram-adatszerkezet jön soros illesztõprogramokat lehet készíteni, és ezek ugyanazt a létre az azonosító felhasználásával: fõ- és alverziószám-tartományt használják. Az egyes illesztõ- programok elõl részben sikerült elfedni a tty- és az USB-réteg static struct usb_driver tiny_driver = { bonyolult mûködését. Az illesztõprogramok különálló modu- .name = "tiny", lokba is fordíthatók, és szükség szerint tölthetõk be. .probe = usb_serial_probe, A 2.5-ös rendszermag fejlesztésekor a soros réteget azért készí- .disconnect = usb_serial_disconnect, tették, hogy – szükségtelenné téve a tty-réteg közvetlen keze- .id_table = id_table, lését – megkönnyítsék a soros kapukhoz szánt illesztõprogra- }; mok fejlesztését. Reméljük, hogy a jövõben az USB- és a soros réteg egybeolvad. A kódok karbantartói is ezt szeretnék, csak A .probe és a .disconnect mezõknek az USB-soros mag éppen nincs idejük a megvalósításra. (Természetesen örömmel függvényeire kell mutatniuk, ezeket a feladatokat ugyanis neki, fogadnak minden erre irányuló foltot, ha valaki nem találna és nem a te illesztõprogramodnak kell kezelnie. neki tetszõ tervezetet.) Az USB-magnál a bejegyzés egy egyszerû hívással megtörténik: Ebben az írásban az USB-soros réteggel kapcsolatos alapvetõ tudnivalókat tárgyalom, szó lesz az illesztõprogramok bejegy- usb_register (&tiny_driver); zésérõl és a bejegyzések törlésérõl, illetve a mûködésükhöz szükséges fontosabb adatszerkezetek kezelésérõl. A következõ hívás révén értesítjük az USB-soros réteget az új illesztõprogramról: Az USB-soros illesztõprogramok bejegyzése és törlése A cikkben szereplõ kódrészletek és példák a 2.5, illetve 2.6-os usb_serial_register (&tiny_device); rendszermagfából származnak. A 2.4-es és a 2.2-es fák is támo- gatják az USB-soros illesztõprogramokat, de ezeknél az illesztési A függvény egy usb_serial_driver_type adatszerkezetre irá- felület néhány részletben eltérõ. Az egyszerûség kedvéért most nyuló mutatót ad vissza, amirõl késõbb még bõvebben is szó esik. csak egy rendszermagfával foglalkozunk. Ha egy – 2.5-ös rend- Ha törölni szeretnénk az illesztõprogram bejegyzését, ugyan- szermag alatt már futó – USB-soros illesztõprogramot nem tudsz ezeket a lépéseket kell végrehajtanunk, csak fordított sorrend- átültetni a régebbi rendszermag alá, vedd fel velem a kapcsolatot. ben. Elõször az USB-soros magnál végezzük el a törlést: Ahhoz, hogy egy USB-soros illesztõprogram bejegyzése a rendszermagnál megtörténjen, két dolgot kell tennie: az USB- usb_serial_unregister (&tiny_device);
42 Linuxvilág Szaktekintély
Ezután kerül sor az USB-magra: pontosan mi is a szerepük. Az owner (tulajdonos) mezõ egy mutató az eszközt birtokló modulra. A THIS_MODULE makróra usb_unregister (&tiny_driver); kell mutatnia. Ilyenkor a modulra mutató hivatkozások szám- artva lálóját az USB-soros mag kezeli, ami jóval biztonságosabb Az usb_serial_device_type adatszerkezet módszer annál, mintha magad próbálkoznál vele. Az USB-soros magnál végzett bejegyzéshez fel kell tölteni az A name (név) mezõ az eszköz leírását tartalmazó karakterláncra usb_serial_device_type adatszerkezetet. Az adatszer- mutat. Az eszköz csatlakoztatásakor és leválasztásakor ez kezet meghatározása a drivers/usb/serial/usb-serial.h fájlban a karakterlánc jelenik meg a syslog üzenetekben. A /proc/tty/ található: driver/usb-serial fájlban is használja a rendszer, így állapítható meg, hogy egy-egy eszköz melyik kapura csatlakozik. struct usb_serial_device_type { Az id_table mezõ egy usb_device_id adatszerkezetekbõl
struct module *owner; álló listára mutat, ami az adatszerkezet által támogatott eszkö- t. Minden jog fennt char *name; zöket adja meg. Ez a mezõ akár azonos is lehet az USB-magnak const struct usb_device_id *id_table; átadott mutatóval. Ha az illesztõprogramodnak különbözõ char num_interrupt_in; eszköztípusokkal különbözõ mûveleteket kell elvégeznie, akkor char num_bulk_in; természetesen különbözõ adatszerkezeteket is használhatsz az char num_bulk_out; eszközök leírására. Az utóbbira jó példa a Keyspan illesztõ-
char num_ports; program, ami az összes Keyspan USB-soros eszközt kezeli, és © Kiskapu Kf eltérõ eszközökhöz más és más függvényeket kell meghívnia. struct list_head driver_list; A num_interrupt_in mezõ az eszköz végpont-megszakí- tásainak várható száma. A végpont fogalmát az USB esetében int (*probe) (struct usb_serial *serial); a szabvány vezeti be és írja körül ( http://www.usb.org). Ha int (*attach) (struct usb_serial *serial); nem akarsz foglalkozni vele, hogy az USB soros mag ellenõrzi-e int (*calc_num_ports) (struct usb_serial ezt az értéket (összeveti-e a felismert eszközökkel), akkor hasz- *serial); náld az usb-serial.h fájlban megadott NUM_DONT_CARE makrót. void (*shutdown) (struct usb_serial *serial); A num_bulk_in és num_bulk_out mezõk az eszköz tömeges (bulk) adatmozgatásra szolgáló ki- és bemeneti végpontjait int (*open) (struct usb_serial_port *port, adják meg. Itt is használhatod a NUM_DONT_CARE makrót, ha struct file * filp); valamilyen okból nem akarsz különösebb figyelmet szentelni void (*close) (struct usb_serial_port *port, ennek az értéknek. struct file * filp); A num_ports mezõ adja meg az eszköz különféle kapuinak int (*write) (struct usb_serial_port *port, a számát. Egyetlen USB-soros eszköz is számos különbözõ int from_user, fizikai soros kapuval rendelkezhet. const unsigned char *buf, A driver_list mezõt az USB-soros mag használja a nála int count); bejegyzett illesztõprogramok nyilvántartására, maguk az int (*write_room) (struct usb_serial_port illesztõprogramok tehát nem nyúlhatnak hozzá. *port); Az adatszerkezet egyéb mezõi elhagyható függvényekre int (*ioctl) (struct usb_serial_port *port, irányuló mutatók. Ha valamelyik mezõ értéke nincs megadva, struct file * file, a rendszer az általános USB-soros illesztõprogram megfelelõ unsigned int cmd, eljárását fogja meghívni. Így – ha az elvárt mûködés jelentõs unsigned long arg); részben egyezik az általános illesztõprograméval – gyakorla- void (*set_termios) (struct usb_serial_port tilag csekély programozási munkával készíthetõ illesztõprog- *port, struct termios ram. Ellenkezõ esetben természetesen ezeket a függvényeket *old); is meg kell írni. A függvénymutatók három csoportba sorolha- void (*break_ctl) (struct usb_serial_port tók: USB-életciklus mutatók, tty-életciklus mutatók és URB- *port, int (USB request block, azaz USB-kérésblokk) visszahívó break_state); (callback) mutatók. int (*chars_in_buffer) Az USB-életciklus függvénymutatói a következõk: probe, (struct usb_serial_port *port); void (*throttle) (struct usb_serial_port *port); Az általános USB-soros illesztõprogram void (*unthrottle) (struct usb_serial_port *port); Az általános USB-soros illesztõprogram a write() hívás és az eszköz tömeges adatmozgatást szolgáló kimenõ végpontja között void (*read_int_callback)(struct urb *urb); továbbítja az adatokat. Ugyancsak közvetít a bejövõ tömeges adat- void (*read_bulk_callback)(struct urb *urb); mozgató végpont és a tty-réteg átmeneti tárai között, így a felhasz- void (*write_bulk_callback)(struct urb *urb); náló read() hívásokkal juthat hozzá az adatokhoz. Ha a te eszkö- }; zöd így mûködik, akkor használd az általános illesztõprogramkódot. Egyéb esetben az illesztõprogramodnak kell megadnia az Meglehetõsen méretes adatszerkezet, de még mindig kisebb, mint usb_serial_device_type adatszerkezetben található a tty-rétegé vagy a soros réteg adatszerkezeteinek a halmaza függvénymutatókat. – ezekkel lehetne ugyanis kiváltani az USB-soros réteg használatát. Lássuk, hogy a fenti mezõk közül mikre van szükség, és
www.linuxvilag.hu 2003. április 43 Szaktekintély
calc_num_ports, attach és shutdown. Meghívásukra A chars_in_buffer függvény azt adja meg, hogy hány különféle idõpontokban, az USB-eszköz üzembe helyezésekor bájt várakozik még az eszköz felé történõ elküldésre. és leállításakor kerül sor. A probe függvényre akkor van Az ioctl függvény hívására számos tty ioctl értékkel artva szükség, amikor egy az id_table listában szereplõ eszközök kerül/kerülhet sor. Ha az illesztõprogram az adott értéket nem valamelyikének megfelelõ eszközt csatlakoztatunk a rendszer- tudja kezelni, akkor a -ENOIOCTLCMD értéket kell visszaadnia. hez. Meghívása még az elõtt történik meg, hogy az USB-soros Így lehetõvé válik, hogy a tty-réteg megpróbálkozzon az alap- mag befejezné az eszköz üzembe helyezését (inicializálását). értelmezett függvény használatával. A felhasználói területrõl A szükséges belsõ programnak (firmware) az eszközre való leggyakrabban használt értékek közül néhányról a már említett áttöltésére használható. Ekkor nyílik mód egyéb, az eszköz tty-illesztõprogramról szóló cikkben bõvebben is esik szó. által igényelt korai (vagy az üzembe helyezés ideje alatt A set_termios függvénnyel adhatók meg a meghatározott kiadott) beállítóparancsok küldésére is. Ha a visszatérési érték kapu terminálbeállításai, többek között a sebesség, a folyam-
t. Minden jog fennt 0, az USB soros mag folytatja az üzembe helyezés mûveletso- vezérlés és az adatbitek száma. A break_ctl függvény az rozatát. Bármely más érték a hívás megszakadását okozza, adott kapu BREAK értékét adja meg. A -1 érték a BREAK ekkor az USB-mag értesítést kap arról, hogy az adott eszközt Ællapot be-, a 0 pedig a kikapcsolt állapotát jelzi. A throttle egyik illesztõprogram sem kezeli. és unthrottle függvény a soros kapuról érkezõ adatok A calc_num_ports függvény meghívásával határozható fogadásának felfüggesztésére és újraindítására használható. meg, hogy az adott eszköz hány kapuval rendelkezik. Csak
© Kiskapu Kf olyan eszközöknél használható, amelyek képesek dinamikusan urb visszahívó függvénymutatók meghatározni a saját kapuikat. A visszatérési érték – bármi A read_int_callback, read_bulk_callback és legyen is – felülbírálja az usb_serial_device_type adat- write_bulk_callback függvénymutatókat az USB soros szerkezet num_ports mezõjének a tartalmát. Meghívására mag használja az ilyen típusú USB-végpontokhoz tartozó a probe és az attach függvények hívása között kerül sor. kezdeti visszahívók megadására. Ha az illesztõprogram nem Az attach függvény meghívása az usb_serial adatszer- ad meg tömeges adatmozgatásra szolgáló read vagy write kezet teljes feltöltése után történik. A helyi eszközindító mûve- visszahívót, a rendszer az általános célú visszahívókat hasz- letek indítása és a saját memóriában lévõ adatszerkezetek le- nálja. Általános read megszakítás-visszahívó függvény nincs, foglalása ezzel a függvénnyel történik meg. A shutdown függ- ha tehát az eszköz megszakításvégponttal rendelkezik, akkor vényt akkor szükséges meghívni, ha az eszközt eltávolították ezt a visszahívót neked kell megadnod. a rendszerbõl. Az eszközhöz helyileg lefoglalt memóriát ekkor Az általános, tömeges adatmozgatást végzõ read visszahívó kell felszabadítani. az urb révén kapott adatokat a kapu tty átmeneti tárába írja, A tty-réteg függvénymutatói a következõk: open, close, ahonnan a felhasználói oldal read() hívással olvashatja ki õket. write, write_room, ioctl, set_termios, break_ctl, Az urb ezután visszakerül az eszközhöz. Ha az eszköz oldalán chars_in_buffer, throttle és unthrottle. Ha vissza- nincs szükség a kapott adatok bármilyen módon való értel- gondolsz a tty-rétegrõl szóló cikkre („A tty-réteg” – a Linuxvilág mezésére, akkor azt javaslom, hogy ne írj új függvényt, hanem 2002. szeptemberi számában), annak a rétegnek a kapcsán is ezt használd. Az általános, tömeges adatmozgató write vissza- pontosan ilyen nevû hívásokat tárgyaltunk – néhány eltérésrõl hívó jóval kisebb, és csak a tty-réteget „ébreszti fel“ (ha az éppen azonban nem szabad megfeledkeznünk. Elõször is mindegyikük „aludt”, vagyis az eszköznek továbbítandó adatokra várt). átad egy mutatót az éppen használt usb_serial_port adat- szerkezetre, valamint egyes függvények meghívására csak akkor Összegzés kerül sor, ha valamilyen eseményt kell elindítani. Írásomban az USB-soros illesztõprogramok bejegyzésének és tör- Az open függvény hívására egyedül az adott kapura vonat- lésének módját ismertettem, illetve a minden USB-soros illesztõ- kozó elsõ open() híváskor kerül sor, a további open() kéré- program által kezelendõ fõ usb_serial_driver_type adat- seknél már nem. Az illesztõprogram által az adatok fogadásá- szerkezet legfontosabb jellemzõit mutattam be. A következõ alka- nak megkezdéséhez igényelt urb-átviteleket ekkor kell megej- lommal részletesebben is foglalkozunk az USB-soros illesztõprog- teni, illetve az eszközre egyedileg jellemzõ üzeneteket is ilyen- ram réteg mûködésével, és egy példaprogramot is áttekintünk. kor kell elküldeni. Ha bármilyen hiba történik, a hívás ennek azonosítójával tér vissza, egyébként 0-t adva jelzi a sikert. Köszönetnyilvánítás A close függvényt az utolsó, a felhasználói területrõl induló Szeretnék köszönetet mondani mindazon programozóknak, close() híváskor kell meghívni. A folyamatban lévõ urb-k akik az elmúlt évek során közremûködtek az USB-soros réteg ekkor véget érnek, és az eszköz által igényelt egyedi parancsok fejlesztésében. Külön szeretném kiemelni Peter Berger és Al küldése is ekkor zajlik. Borchers 2000 júliusában készült betölthetõ modul kódját, ami A write függvény pontosan úgy mûködik, ahogy a tty-rétegé még ma is remekül szolgál. is. A függvényhíváskor átadott adatokat a rendszer a megadott kapura továbbítja. Visszatérési értéke az eszköznek elküldött Kapcsolódó anyag található a 46. CD Magazin/USB könyvtárában. bájtok száma. Ne feledd, az eszköznek nem muszáj az összes, a felhasználó által elküldeni kívánt adatot elküldenie. Rövid Linux Journal 2003. február, 106. szám írásra is sor kerülhet, feltéve, hogy az illesztõprogram értesíti errõl a felhasználói oldalt. Az illesztõprogram szerkezete ezzel is egyszerûbbé válhat. Ha hiba történik, a hívás negatív Greg Kroah-Hartman ([email protected]) értékkel tér vissza. Jelenleg a Linux USB és a PCI Hot Plug A write_room és a chars_in_buffer függvények szoros rendszermag felelõse. Az IBM-nél dolgozik, ahol kapcsolatban állnak egymással. A write_room függvényt számos, a Linux rendszermagjával kapcsolatos a tty-réteg hívja meg, segítségével azt kérdezi le, hogy az kérdéssel foglalkozik. illesztõprogram éppen hány elküldendõ bájtot tud fogadni.
44 Linuxvilág Szaktekintély
RAID és LVM alapfokon artva Egy megoldás, amivel biztonságosan és rugalmasan kezelhetjük a merevlemezünket, hogy adatainkat minél nagyobb biztonságban tudjuk.
it is jelentenek ezek a rövidítések? A RAID nyers A második lemezrészre (hda2) Debian alaprendszert telepí-
fordításban a merevlemezek hibatûrõ tömbje. tettem, 2.4.20-as rendszermagot fordítottam rá, ami támogatja t. Minden jog fennt Számos fajtája létezik, nem is részletezem mindet. LVM- és RAID-eszközöket, a ReiserFS-t, az ext3-as fájlrend- MEbben a cikkben elsõsorban a programból megvalósított RAID- szert, továbbá mindent, amire még szükség lehet. Beállítottam 1 (software RAID-1, azaz tükrözés) változatról lesz szó. Ehhez a LILO-t, és újraindítottam az új rendszermaggal. Ha ez vala- a megvalósításhoz semmilyen különleges eszközre nincs szük- kinél gondot okozna, a Kapcsolódó címek között megtalálható ségünk – használhattunk hozzá teljesen különbözõ merev- a kernel-HOWTO, amiben minden szükséges tájékoztatást meg-
lemezeket, illetve csak lemezrészeket is. találhatunk hozzá. Az egyik RAID-eszközre, amin a gyökér- © Kiskapu Kf • RAID-0 (striping, csíkozás): minden adat egyszer kerül könyvtár (/) lesz, ext3 fájlrendszert raktam, a másikra pedig mentésre. Ha a tömböt alkotó merevlemezek bármelyike LVM-et, arra pedig ReiserFS-t. Azért esett a ReiserFS-re a megsérül, az összes adat elvész, hacsak nem bízzuk méreg- választásom, mert naplóz, és mindezt elég gyorsan is teszi, drága szakértõkre az adatok visszafejtését. Egyetlen tárterü- átméretezéshez pedig nem kell leválasztani (unmount), és letként lehet majd a megadott eszközöket látni, és párhuza- külön rendszermagfolt (patch) sem kell hozzá, mint az xfs mosan ír, illetve olvas róluk, így a teljesítmény meghaladja esetén. Természetesen bármilyen más fájlrendszer is használ- egyetlen merevlemezét. ható. Következõ lépésként feltelepítettem a szükséges prog- • A RAID-1 (mirrorring, tükrözés): minden adat mindkét ramokat: mdadm (a RAID kezelésére), lvm1.0.6, vagy több merevlemezen (lemezrészen) is megtalálható reiserfsprogs és e2fsprogs. lesz. Ha egy merevlemez (lemezrész) ép marad, nem Az LVM-et forrásból telepítettem, mert olyan helyen kell vesznek el az adatok. elhelyezni, ami nem kerül logikai lemezrészre (LV), például • A Logical Volume Manager (LVM): a lemezrészek magasabb a /root/usr-ben. Mindezt a következõ parancsokkal értem el: szintû kezelését teszi lehetõvé. Pontosabban ebben az esetben nem is lemezrészekrõl van szó, hanem úgynevezett mkdir /root/usr; kötetekrõl. Több fizikai lemezrész összekapcsolásával ./configure --prefix=/root/usr; kötetekre oszthatjuk fel, amelyeket sokkal rugalmasabban make; lehet kezelni. Például ReiserFS-sel kombinálva a lemezrész make install leválasztása (umount) nélkül át lehet méretezni. Gyakorlati megvalósítását a késõbbiekben egy példán fogom Az én esetemben a következõk kerültek a logikai lemezré- szemléltetni, vagyis azt, hogy miként lehet elvégezni ezeknek szekre: a /home /usr /tmp és a /var. Hogy futtatni is tudjam a az eszközöknek a beállítását. A programból megvalósított programokat, a .profile fájlba (vagy a .bash_profile-ba), a PATH RAID-1-et és az LVM-et két 60 GB méretû merevlemezre rak- változóba be kellett rakni a /root/usr/sbin elérési utat. Ahhoz, tam, mindezt az initrd használata nélkül, LILO indításkeze- hogy a programok a függvénykönyvtárakat (library) is meg- lõvel. A LILO elvileg csak a RAID-1-rõl történõ rendszerindítást találják, a /etc/ld.so.conf fájlba a következõ sort kellett beírnom támogatja, és azt is csak úgy, ha ugyanattól a szektortól kez- (Debian esetén): /root/usr/lib, majd a ldconfig parancsot dõdnek az adott lemezrészek. Más RAID-módot is lehet azon- futtattam. Ezenkívül egy indítófájl is szükséges, amit kézzel is ban használni, de errõl késõbb még lesz szó. létrehozhatunk (megtalálható a CD-mellékleten), vagy kiszed- hetjük Linux-terjesztésünk hivatalos változatából (természe- Mire lesz szükségünk? tesen a megváltoztatott elérési útnak (/root/usr) megfelelõen Legalább két merevlemezre lesz szükségünk, de természetesen át kell írni). Ennek a fájlnak alapvetõen az a feladata, hogy több is lehet. Nem kell sem a típusuknak, sem a méretüknek elindítsa az LVM-et. Két fájlt kell elindítania: megegyeznie, de ajánlott. A két merevlemez sem mindenkép- pen kötelezõ, csak kevesebbnek nincs értelme, mert ha az az vgscan; egy meghibásodik, minden adat elvész. Minél újabb, lehetõleg vgchange -a y 2.4.x változatú rendszermagunk legyen, benne RAID- és LVM- (és ReiserFS-) támogatással. Továbbá elkélnek a RAID (mdadm) Ez a mi esetünkben: és LVM (és ReiserFS-es) eszközöket kezelõ programok, amiket a Kapcsolódó címekrõl tölthetünk le. /root/usr/sbin/vgscan; /root/usr/sbin/vgchange -a y Beállítások Mindkét merevlemezt három lemezrészre daraboltam fel: Ahhoz, hogy ez a parancsfájl a rendszerindítás során, Debian 1 GB-ot lapozóterületnek (swap), 1 GB-ot gyökérkönyvtárnak GNU/Linux esetén el is induljon, S25lvm néven egy közvetett (autoraid), a többit pedig minden másnak, szintén autoraid hivatkozást kell elhelyeznünk a /etc/rcS.d könyvtárba (ezt az azonosítóval (ID). Az azonosítót cfdisk vagy fdisk lvm-common csomag telepítése esetén meg is teszi). Arra vi- programmal is beállíthatjuk (hexában fd). gyázni kell, hogy általában mdadm-raid közvetett hivatkozása
www.linuxvilag.hu 2003. április 45 Szaktekintély
2. lista Az fstab artva # /etc/fstab: static file system information. # #
t. Minden jog fennt /dev/lvgroup/tmp /tmp reiserfs defaults,noexec 0 2 /dev/lvgroup/var /var reiserfs defaults 0 2 /dev/lvgroup/home /home reiserfs defaults 0 2
A merevlemezek összehangolása azonnal elkezdõdik, ezt a cat
© Kiskapu Kf 3. lista Példa a resize-ra /proc/mdstat parancs révén követhetjük figyelemmel. Nem szükséges megvárni az összehangolás végét, közben is használ- #!/bin/sh hatóak a merevlemezen lévõ adatok. A másik eszközt is létre- #hasznÆlat: resize device œj_meret_megabÆjtban hoztam az elõzõhöz hasonlóan: set -e if [ $# = 2 ] ; then mdadm --create /dev/md1 --level=1 /sbin/lvextend -L${2}M "${1}" -n 2 /dev/hda3 /dev/hdc3 # a 256 mÆgikus szorz # az 1MB/4KB-os ReiserFS blokkmØret Az összehangolás gyorsaságát a FOURKBLOCKS=’/usr/bin/expr ${2} /proc/sys/raid/speed_limit_(min|max) fájlokban kilobájtokban ’*’ 256 ’ kell megadni. /bin/mount -n "${1}" Most következik a munka az LVM-mel. Logikai lemezrészt csak -oremount,resize=${FOURKBLOCKS} a /dev/md1-re raktam, a gyökérkönyvtárként használt másik /bin/echo ’++++ SIKER ++++’ eszköznek állandó lesz a mérete. A létrehozandó köteteket /bin/df -k "${1}" csoportokba (Volume Group) kell rendezni. Egy merevlemezen else több ilyen csoportot létrehozhatunk, illetve egy csoport is lehet /bin/echo "HasznÆlat: ${0} több merevlemezen. Legelõször a vgscan programot futtat- device_neve œjmØretmegÆjtban" tam, hogy elkészítse a /etc/lvmtab és a /etc/lvmtab.d fájlokat: fi # vgscan
is S25-tel kezdõdik, így az LVM indul el hamarabb. Ha olyan Ebben a szakaszban még egyetlen ilyen csoport sincs a gépen, RAID-eszközt is használni szeretnénk, ami nem rendszerindí- de ezeknek a fájloknak létezniük kell, hogy folytatni lehessen tás közben éled fel (vagyis típusa nem linux raid a munkát. A következõ két parancs egy fizikai lemezrészt autodetect), akkor az LVM-et késõbb indítsuk, például (Physical Volume) és egy Logical Volume Group-ot hoz létre: S26lvm legyen a közvetett hivatkozás neve. Ha mindezzel elké- szültünk, akár használhatjuk is a LVM-et, de elõtte a RAID- # pvcreate /dev/md1 eszközt létre kell hozni. Az LVM állapotáról a /proc/lvm könyv- # vgcreate lvgroup /dev/md1 tárban lévõ fájlokból nyerhetünk értékes adatokat. Az mdadm csomagból történõ feltelepítése Debian esetén Az utóbbi neve tetszõleges lehet, ebben az esetben ez elég egyszerû: lvgroup. Itt több különbözõ beállításokat adhatunk meg, például a logikai, illetve fizika lemezrészek legnagyobb számát, apt-get install mdadm és az úgynevezett extentsize-t. Alapértelmezés szerint ez 32 MB, ami megadja, hogy egy kötet nagysága csak a 32 MB Elõször is létrehoztam egy RAID-eszközt: többszöröse lehet. Az így kezelhetõ legnagyobb méret 2 TB. mdadm --create /dev/md0 --level=1 -n 2 /dev/hda1 Errõl a leírásban kimerítõen olvashatunk. Én az alapbeállítá- /dev/hdc1 sokat használtam. Az elõállított csoportot tovább bontottam logikai lemezrészekre: Ezután a /dev/md0 elérthetõ. A kapcsolók jelentése a következõ: • --level=1: RAID-1 módban hozza létre; # lvcreate -L 2000M -n usr lvgroup • -n 2: 2 disk lesz a RAID-eszközben; # lvcreate -L 4000M -n var lvgroup • /dev/hda1 /dev/hdc1: milyen eszközök alkotják az eszközt. # lvcreate -L 1200M -n tmp lvgroup Akik csupán a RAID-eszközök képességeit kívánják kipróbálni, # lvcreate -L 10000M -n home lvgroup egyszerûen a hurokeszközön (loop) keresztül is befûzhetnek fájlokat, majd az így kapott eszközöket használhatják egy Több ilyen lemezrészt is létre lehet hozni, amennyire csak RAID-tömbhöz. szükség van. A -L kapcsoló után kell megadni a méretet, -n
46 Linuxvilág Szaktekintély
után egy tetszõleges nevet, amin késõbb majd hivatkozni lehet még a futás közbeni átméretezésre, amit 3. listán található kis rá. Hogy a frissen elkészített logikai lemezrészeket használatba programmal lehet megtenni. tudjuk venni, el kell indítani a kezelõprogramot: artva Mi történik, ha nem a RAID-1-módot szeretnénk használni? # vgchange -a y Próbaképpen egy 1,2 GB-os merevlemezre Debian GNU/Linux- ot raktam fel oly módon, hogy két 500 MB méretû lemezrész Mostantól a /dev/lvgroup/ (usr, var, ...) fájlok ugyanúgy érhetõk alkotott egy RAID-1-eszközt. 200 MB-ra került fel az alaprend- el, mint bármely merevlemezeszköz, tehát rakhatunk rá fájl- szer, majd ebbõl lett a lapozóterület. Egyetlen merevlemezre rendszert is. A gyökérlemezrészre (/) ext3 fájlrendszert, rakni a RAID-1-eszközt alkotó lemezrészek mindegyikét, alap- a többire pedig ReiserFS-t telepítettem. jában véve értelmetlen, de ebben az esetben azért tettem kivé- telt, hogy kipróbáljam, más szektorról indulva is képes-e elin-
# mkfs.ext3 /dev/md0 dulni a rendszer a LILO segítségével. A beállítás a fenti példá- t. Minden jog fennt # mkfs.reiserfs /dev/lvgroup/usr tól annyiban különbözik, hogy az alaprendszer telepítése után # mkfs.reiserfs /dev/lvgroup/var a RAID-eszközt a hda1-hda2 lemezrészekre raktam. A rend- szer így is elindult, de ebbõl gondok is származhatnak. Ugya- Ehhez hasonlóan a többi lemezrészre is létre kell hozni a fájl- nis a RAID-1-et alkotó lemezrészek más szektoron kezdõdnek, rendszert. A /mnt könyvtárba raktam össze a leendõ rendszert: akkor az egyik merevlemez meghibásodása eseten a rendszer
valószínûleg nem fog elindulni. De kombinálhatjuk is az egyes © Kiskapu Kf # mount /dev/md0 /mnt RAID-fajtákat. Kevésbé fontos adatok esetén vagy ahol a gyor- # cd /mnt saság számít, használhatunk RAID-0-t. A RAID-0-megoldás # mkdir usr home var esetén mindkét merevlemezen egyszerre dolgozik, az adatokat # mount /dev/lvgroup/usr /mnt/usr elosztva tárolja a két lemezen, így növeli az írás, illetve olvasás # mount /dev/lvgroup/var /mnt/var sebességét. Például ezen lehet a rendszer vagy az olyan adatok, # mount /dev/lvgroup/home /mnt/home amiknek az elvesztése nem nagy szerencsétlenség, inkább a sebesség számít. A rendszer és a fontosabb adatok lehetnek A /tmp könyvtárral nem fontos foglalkozni, úgyis üres. Követ- RAID-1-eszközön; egy olyan lemezterület pedig, amelyen kezõ lépésként a teljes rendszert átmásoltam. Ezt a cp-vel vagy nagyméretû videofájlokat tárolunk, a RAID-0 eszközön. a Mindight Commanderbõl is meg lehet tenni, de ehhez A RAID-5, illetve RAID-10 módot is lehet arra a célra használni, hasonlóan is: hogy róla induljon a rendszer, csak ebben az esetben nem megfe- lelõ a biztonság, mivel az egyik merevlemez meghibásodása # tar -cf - --exclude /proc --exclude /mnt / esetén a rendszer valószínûleg nem fog megfelelõen elindulni. | (cd /mnt && tar xf - ) Ilyenkor mindenképpen initrd-t kell használni, aminek az ismertetése túlmutat e cikk keretein, viszont a Kapcsolódó címek Gondolom, ezen nincs mit magyarázni: a gyökérkönyvtárból (/) között elegendõ tájékoztatást lehet találni ezzel kapcsolatban is. mindent átmásoltam a /mnt-be, a /proc és /mnt kivételével. Végezetül pár szót a helyrehozásról. Ha a rendszer rendszer- Át kell állítani a rendszert, ami leginkább a lilo.conf-ot és az magfrissítés után vagy más hiba miatt nem indul, egyszerûen fstab-ot érinti, miként az az 1. és 2. listán (a listák megtalálha- helyrehozható, ha kéznél van egy knoppix CD. Röviden ez tóak a 46. CD Magazin/RAID könyvtárában) is látható. egy Debianra épülõ egylemezes Linux. Errõl a korongról Mivel a hda2 egy mûködõ rendszeren csücsül, nem érdemes indítva a rendszert, az rögtön felismeri a RAID- és LVM-esz- még lapozóterületként használni, csak miután a RAID-eszkö- közöket, és akár grafikus felületen is rendbe hozhatjuk, mivel zökrõl jól mûködik a rendszer. A hdc2 úgyis üres, ezért rögtön minden szükséges eszköz megtalálható rajta. használhatjuk: Köszönet a ZiB tagjainak, és elsõsorban Vitéz Gábor-nak a sok segítségért. mkswap /dev/hdc2 && swapon /dev/hdc2 Kolcza Péter ([email protected]) A rendszerindítás során a vezérlés az adott merevlemez Imádja a South Parkot. A Miskolci Egyetem rendszerindító területére (MBR) adódik át (és nem közvetlenül informatika szakos hallgatója. Elvakult Linux- a RAID-eszközre), ezért ide kell telepíteni egy indításkezelõt rajongó. Ha egyetemi elfoglaltságai engedik, (boot manager), ami a vezérlést egyszerûen átadja a következõ Linuxszal és rendszerépítéssel foglalkozik.
lemezrészre, ami képes egy operációs rendszer indítására. Mindezt mind a kétszer (vagy annyiszor, ahány merevlemezbõl áll a RAID-eszköz) meg kell tenni: KAPCSOLÓDÓ CÍMEK install-mbr /dev/hda; install-mbr /dev/hdc; Knoppix http://www.knoppix.org/ RAID http://linux.oreillynet.com/pub/a/linux/2002/12/05/RAID.html Ezek után futtattam a LILO programot (lilo -C http://mirror.dox.hu/LDP/HOWTO/Root-RAID-HOWTO.html /mnt/etc/lilo.conf), és újraindítottam a gépet. A CD-mel- http://mirror.dox.hu/LDP/HOWTO/Software-RAID-HOWTO.html lékleten megtalálható lesz a dmesg parancs kimenete, vagyis LVM http://www.sistina.com/products_lvm_download.htm az, hogy miként is kellene a rendszerindítás során kinéznie. http://mirror.dox.hu/LDP/HOWTO/LVM-HOWTO/index.html A lilo.conf-ból, miután a rendszer sikeresen elindult, a /mnt ReiserFS http://www.namesys.com/download.html részt érdemes a megadott fájlok elérési útjából kitörölni, és újra Kernel http://www.tldp.org/HOWTO/Kernel-HOWTO.html lefuttatni a LILO-t. Ezzel készen is vagyunk. Szükségünk lehet
www.linuxvilag.hu 2003. április 47 Szaktekintély
artva Anyagtulajdonságok meghatározása (3. rész) Sorozatunk elõzõ részeit figyelemmel kísérve mostanra már különféle tárgyakat tudunk megalkotni a Blender segítségével, így hát elérkezett az ideje, hogy tárgyaink anyagát is megtanuljuk létrehozni. t. Minden jog fennt Blenderben, miután a tárgyak végleges formáját kia- Spec a felületi csillanások színét adja, míg a Color az anyag lakítottuk, egy piros gömböt ábrázoló ikon jelzi az alapszínét határozza meg. Mindhárom összetevõ változta- anyagtulajdonságokat meghatározó felhasználói tására alkalmas a színeket jelzõ téglalapok melletti három felületet,A amit az F5 billentyûvel érhetünk el. Jelöljünk gördítõsáv, ezek értékei természetesen az RGB vagy HSV ki egy objektumot, és az egérmutatót vigyük az alsó felületre, színtérben értelmezendõk, a korábbi beállításainktól függõen.
© Kiskapu Kf itt nyomjuk meg az F5 billentyût – ennek hatására elõbukkan A színeket jelzõ terület alatt kaptak helyet a további anyag- egy üres felület. Nem kell megijedni, hiszen a tárgynak tulajdonságok. A Spec értékkel befolyásoljuk az anyag egyelõre nincsen anyaga, így a tulajdonságai sem jelenhet- fényvisszaverõ képességét, a Hard az anyagkeménységet nek meg. A felület felsõ szélén azonban két nyilacskát befolyásolja, míg a SpTr értékkel egy átlátszó anyagnál azt találunk: az egyik lefelé mutat, míg a másik felfelé. A tõlük határozhatjuk meg, hogy a csillogó területek mennyire vál- balra lévõ vízszintes fehér vonalra kattintva válasz- janak átlátszatlanná. A további tulajdonságokat a Ref, az szuk ki a menübõl az ADD-NEW menüpontot. Jelenleg nem Alpha, az Emit és az Amb értékekkel állíthatjuk be. Az elõbbi is tudnánk mást választani, de amikor már lesznek elkészített sorrendnek megfelelõen ezekkel határozhatjuk meg az anyag anyagaink, akkor innen választva is hozzárendelhetjük majd tükrözõképességét (itt az egész tárgyra vonatkozó értéket a tárgyakhoz az anyagtulajdonságokat. Szerencsére, ha állítjuk be), az átlátszóságát, a saját fénykibocsátó képességét egyszer sikerül tökéletesre megalkotni egy tárgyat, anyagot és azt, hogy a környezeti megvilágítás mekkora hatással vagy bármilyen Blenderben elkészíthetõ dolgot, a késõb- legyen a tárgyra. biekben már nem kell megismételnünk a folyamatot, hiszen a A 3-as számmal jelölt területen lévõ gombok közül a Traceable program lehetõséget nyújt arra, hogy bármilyen létrehozott azt eredményezi, hogy a tárgy megjelenjen a rávetõdõ .blend kiterjesztésû (ez a Blender által tárolt jelenetek fényben, míg a Shadow engedélyezi az árnyékok számítását kiterjesztése) állományból a pillanatnyi jelenetbe össze- is. A Shadeless kapcsolóval kikapcsolhatjuk az anyagra tör- tevõket töltsünk be. Ezt a SHIFT-F1 billentyûkkel valósíthatjuk ténõ árnyékolást, míg a Wire kapcsoló segítségével a Blender meg, ennek hatására megjelenik egy állománykiválasztó csak a tárgyat alkotó háromszögek éleit számolja ki. A VCol ablak. Itt egy .blend állományra állva, annak tartalmát láthat- Light segítségével a tárgy pontjaihoz rendelt színértékek juk, és ebbõl a Load Library gomb használatával tetszõleges helyi fényforrásként vesznek részt a számolásban, kissé elemet adhatunk hozzá a pillanatnyi jelenethez. módosítva a tárgy anyagának árnyékolását. A VCol Paint Az 1. képen a felület bal oldalán látható a pillanatnyi anyag kapcsoló engedélyezi, hogy az alapértelmezett (a Color tulaj- kinézete, vagyis az, amit majd a kép kiszámolása során is donság által meghatározott) szín helyett az egyes tárgypon- viszontláthatunk. Efölött, a képen 1-es számmal jelölt gombok tokhoz rendelt színek érvényesüljenek. A ZTransp segítségé- segítségével beállíthatjuk, hogy az anyag meghatározása vel érhetjük el, hogy az anyag valóban átlátszó legyen és közben milyen megjelenítéssel szeretnénk látni beállításaink a tárgy mögött lévõ objektumok is megjelenjenek. Az Env eredményét. A számított képtõl jobbra három gombot találha- kapcsoló hatására az anyag semmilyen tulajdonsága nem tunk egymás alatt RGB, HSV és DYN felirattal, amik azt hatá- jelenik meg számolás közben, vagyis a környezet részeként rozzák meg, hogy a színeket milyen színtérben szeretnénk szerepel a jelenetben. Ezzel a beállítással tudjuk majd a hát- látni. Az RGB a már megszokott vörös, zöld, kék összetevõkre térképen szereplõ kémény mögött elrepülõ ûrhajót létre- bontott értékeket jelzi, a HSV a Hue, Saturation, Value megfe- hozni, anélkül, hogy a kémény anyagát pontosan meg kellene lelõje, míg a DYN a Blender játékmotorjának tárgyalásakor határoznunk. Az OnlyShadow kapcsoló hatására a tárgy kap majd jelentõséget, az anyag fizikai tulajdonságainak meg- átlátszóságát a rávetõdõ árnyékok fogják meghatározni, így határozásakor. Az elõbbiek közül több szót érdemel a HSV készíthetünk olyan tárgyakat is, amik csak árnyékként szere- színtér leírása. A H érték határozza meg a színt, amit fokban pelnek a jelenetben. fejezzük ki. A 0 foknál található a piros, 120 foknál a zöld és Talán kedves olvasóim is észrevették, hogy a fenti ismer- 240 foknál a kék szín. A HSV színtérben az S érték a szín tetõbõl kimaradt egy fontos gomb leírása, amin a Halo felirat tisztaságát határozza meg, minél kisebb ez az érték, annál látható. Következzen tehát ez a jelentõs lehetõség, amivel tisztább színnel van dolgunk. Az utolsó érték a V, ez hatá- különféle csillanásokat hozhatunk létre a tárgyon, fényhatá- rozza meg, hogy az adott szín mennyire lesz világos. A pasz- sokat határozhatunk meg, és természetesen ezzel az esz- tellárnyalatokra a nagyobb V érték jellemzõ. A 2. képen közzel készíthetünk majd látványos, a kamera lencséjén egymásra vetítve láthatjuk a két színtér közötti összefüggé- megcsillanó fényforrásokat is. Tehát elõször is be kell kap- seket, itt azonban a szokásostól eltérõen a kék színt találhat- csolni ezt a szolgáltatást, majd észrevehetjük, hogy a koráb- juk a nulla foknál. ban tárgyalt értékek helyén teljesen más elnevezések jelennek Az 1. képen 2-es számmal jelölt három színnel határozhatjuk meg. Elõször vegyük szemügyre a Halo gomb fölött megje- meg az anyag színeit. A Mir a visszavert fény színe lesz, a lenõ újabb lehetõségeket. A Star hatására a csillanásnak
48 Linuxvilág Szaktekintély artva
1. kép Anyagtulajdonságok a Blenderben
szerû fényforrásból származik a csillanás, hanem pontosan t. Minden jog fennt azt láthatjuk a felület bal oldali megjelenítõ ablakában, amit egy fény felé forduló fényképezõgép lencséjén figyelhetünk meg. Ha esetleg még mindig elégedetlenek lennénk az ered- ménnyel, nézzük meg, milyen további beállítási lehetõségeink adódnak. A színek beállítása alatt találhatjuk meg az elõzõek-
ben még nem taglalt gombokat. Ezek közül az elsõ a Flare © Kiskapu Kf Size, amivel azt állíthatjuk be, hogy a forrástól távolodva hányszorosára növekedjen (1-nél nagyobb érték esetén) vagy csökkenjen (1-nél kisebb értéket beállítva) a csillanások mérete. Mellette található a Sub Size érték, amivel a távolabb látható részek méretét határozhatjuk meg. A Flare Boost vál- 2. kép Az RGB és HSV színtér tozó segítségével a forrástól távolodó részek erõsségét állít- hatjuk be, míg a legalsó gombok közül a Flare Seed a termé- szetesebb véletlenszerûség létrehozására alkalmas, a Flares SHIFT-F1 Betöltés másik állományból értékkel pedig a kiszámítandó távoli gyûrûk számát hatá- rozzuk meg. Jegyezzük meg, hogy amelyik tárgyhoz majd F5 Anyagbeállítások hozzárendeljük ezt az anyagot, annak minden pontjában F12 Kép számítása egy ilyen helyi fénycsillanás jelenik meg. Ha azt szeretnénk, F11 Számított kép megjelenítése/elrejtése hogy a kamera lencséjén csillanjon meg a fény, hozzunk létre például egy síklapot a Fõmenü-Add-Mesh-Plane menüpontok segítségével, és ennek két egymás melletti sarkát hozzuk a csillaghoz hasonló formát adhatunk, míg a Rings alkalmazá- másik két ponttal fedésbe. Ezzel elértük, hogy egymás mellett sával a csillanás körül az autók reflektora körül látható gyû- ugyan két pont van, de a pontos fedés miatt a számolás során rûkhöz hasonló fényköröket állíthatunk elõ. A Lines szintén csak egynek látjuk majd. Miután a csillanást szolgáltató jelentõsen befolyásolhatja a végeredményt, hiszen így a anyagot hozzárendeltük a síkhoz, méretezzük át a tárgyat, csillanásból még külön fénysugarak indulnak, amit leginkább és az egyik végét helyezzük el a kamera látószögének a köze- ahhoz a látványhoz hasonlíthatnék, amit egy szemüvegen pében. Ezután ismét kapcsoljunk vissza pontszerkesztõ keresztül nézve láthatunk az utcai lámpák fényében. Miután módba, és a síklapból kialakított vonal másik végét helyezzük az elképzeléseinknek megfelelõen kiválasztottuk a megfelelõ el minél pontosabban a fényforrás közepében. Ezzel készen hatásokat, térjünk vissza egy kis idõre az 1. képhez. Ezen a is van a látványos lencsecsillanás, amit tekinthetünk meg úgy, képen a 2-es számmal jelölt területen találjuk meg a csillanás hogy a kamerát egy kissé elfordítjuk a fényforrástól, majd az színeit meghatározó beállításokat. A Mir, a Spec és a Color F10 billentyû megnyomásakor elõbukkanó felületen a Render feliratok helyett most a csillanás elõbb tárgyalt értékeit állít- gombot használjuk. A változás akkor lesz látható, ha vissza- hatjuk be a HSV vagy a szokásos RGB színtérben dolgozva. fordítjuk a kamerát, és egy újabb képet számoltatunk ki a A színek meghatározása után ezek alatt beállíthatjuk a hatás Blenderrel. Jegyezzük meg, hogy a számolást a továbbiakban átlátszóságát, a csillanás erõsségét és azt, hogy milyen mérték- az F12 billentyûvel is elindíthatjuk, illetve az F11 billentyûvel ben növelje a Blender a fényhatás erõsségét. A színek alatt elrejthetjük a kiszámított képet mutató ablakot. adhatjuk meg a gyûrûk és a sugárirányú fények számát, Miután meghatároztuk a tárgy anyagának tulajdonságait, továbbá azt, hogy a csillanásban megjelenõ csillagnak mennyi a Blenderrel felületi mintázatokat is készíthetünk, amikkel ága legyen. Ezeknek felelnek meg a Rings, a Lines és a Star tovább növelhetjük a tárgyak életszerûségét, terjedelmi címkék mellett szereplõ számok. A természetesebb hatás okokból azonban ennek módját a következõ hónapban eléréséhez nagy segítség, hogy a Seed értékkel a számítások ismertetem. Végezetül ismét táblázatban foglaltam össze során véletlenszerûséget adhatunk a megjelenítéshez. Ennyi az elõbbiekben ismertetett billentyûket és hatásaikat. beállítási lehetõség ismeretében már képesek leszünk egy-egy látványosabb hatást létrehozni, például olyat, ami az éjszakai Fábián Zoltán fényekhez hasonlítható. Fentebb azonban megemlítettem, ([email protected], [email protected]) hogy a kamera lencséjén megcsillanó fényeket is ezzel az 25 éves, jelenleg programozóként dolgozik. eszközzel modellezhetjük. Itt az ideje tehát, hogy az eddig Szabadidejében szívesen kirándul, túrázik. Emellett használt felület közepének felsõ részén található Flare kap- szeret rajzolni, érdekli a 3D-grafika és a Linuxszal csolót is kipróbáljuk. Ennek bekapcsolásakor rögtön megvál- kapcsolatban minden olyan program és program- tozik a hatás jellege, ugyanis most már nem csupán egy pont- nyelv, amit még nem ismer vagy nem próbált ki.
www.linuxvilag.hu 2003. április 49 Dobbantó
artva Lapozás, szakaszolás, Intel Pentium Sorozatunk elõzõ részében a memóriagazdálkodással kezdtünk el foglalkozni, most tovább mélyítjük lapozással kapcsolatos ismereteinket, majd bemutatunk egy másik fontos virtuálismemória-kezelõ „eljárást”, a szakaszolást (segmentation). t. Minden jog fennt orozatunk elõzõ részében valahol ott hagytuk abba, terület marad. Az e részre esõ lapok laptáblabejegyzéseit hogy a lapozás megvalósításának nagy részét maga így felesleges a memóriában tartanunk. az eszköz, pontosabban a processzorlapkán elhelyezett Smemóriakezelõ egység (MMU) végzi. Az operációs rendszer- Asszociatív memória nek „csupán” annyi a feladata, hogy laphiba esetén a kért A lapozással az a legnagyobb gond, hogy teljesítménycsökke-
© Kiskapu Kf lapot megkeresi a lemezen, majd betölti egy általa kiválasztott néssel jár. Vegyünk egy egyszerûbb utasítást, például az egyik lapkeretbe. regiszter tartalmának átmásolását egy másik regiszterbe. Ha Részletesen szóltunk a laptábláról is, vagyis arról a táblázatról, nem használnánk lapozást, akkor az egész mûvelet elvégzése amelybõl kiolvashatjuk, hogy egy lap benn van-e a fizikai közben csak egyszer kellene a memóriához fordulnunk (amikor memóriában, és ha igen, akkor melyik lapkeretben. Másképp kiolvassuk belõle a pillanatnyi utasítást). A lapozásnál viszont fogalmazva: a laptábla egy leképezés a lapok és a lapkeretek szükségünk van a laptáblára is, ennek elérése további memó- között. (Emlékezzünk vissza, hogyha egy lap nem volt benn, riahivatkozással jár. Kellett valami, aminek a segítségével lefa- tehát laphiba lépett fel, akkor az operációs rendszerhez meg- raghatunk a lapozás használatából eredõ sebességromlásból. szakítási kérelem érkezett, és ennek hatására olvasta be a A megoldás meglelésében az az észrevétel segített, hogy a leg- kívánt lapot a lemezrõl). több hivatkozás mindig a lapok csak egy kis hányadára érkezik, a többire viszonylag ritkán van szükségük a programoknak Többszintû laptáblák futásuk során. Ez azt jelenti, hogy a laptábla egyes bejegyzéseire A lapozás akkor és csakis akkor lehet hatékony megoldás, ha gyakran, a többire meg csak ritkán van szükségünk. a laptábla gyorsan elérhetõ, azaz a lapok és lapkeretek közötti Ezt használva ki az MMU-t egy kis gyorstárral egészítették ki, leképezést a lehetõ leghamarabb el tudjuk végezni. Ugyanis ahová betölthetõk a laptábla gyakran használt bejegyzései. minden egyes utasítás alkalmával legalább egyszer (de általá- Ezt nevezzük TLB-nek (Translation Lookaside Buffer, azaz cím- ban többször) a memóriához fordulunk, így elengedhetetlen, fordítási gyorstár), más néven asszociatív memóriának. A TLB- hogy a laptáblából legfeljebb pár nanoszekundum alatt ki ben található bejegyzések szerkezete megegyezik a laptáblá- tudjuk nyerni a szükséges adatot. éval, azzal a különbséggel, hogy ki lett egészítve egy bittel, ami Jó megoldásnak tûnhet, ha az egész laptáblát bepakoljuk a fizi- megmondja, hogy az adott bejegyzés érvényes adatokat tartal- kai memóriába. Egy 32 bites virtuális címtér esetében 4 KB-os maz-e vagy sem. lapmérettel a laptábla körülbelül 4 MB-ot foglal el, ami a mai Amikor kérés érkezik az MMU-hoz, elõször az asszociatív viszonyok között nem vészes érték. Más a helyzet a 64 bites memóriában próbálja megkeresni az adott laphoz tartozó számítógépek világában. Ha az egész címteret ki szeretnénk bejegyzést. Ha sikerrel jár, a laptáblához való fordulás nélkül is használni, akkor még 4 KB-os lapméret esetében is a laptábla el tudjuk végezni a mûveletet. Ha viszont a keresett bejegyzés „csekély” egymillió gigabájtot foglalna el. Lehet, hogy a nem is nincs a TLB-ben, a laptáblában muszáj megkeresnünk. Ebben olyan távoli jövõben ez az érték nem számít majd nagynak, de az esetben az MMU kidob egy bejegyzést a TLB-bõl, és a helyé- jelenleg még nincs lehetõségünk arra, hogy csak a laptáblának re betölti azt, amelyikre éppen szükségünk volt. (A helyzet gigabájtok százezreit ajándékozzuk. Emiatt az ilyen rendsze- azonban nem ilyen egyszerû, mivel az MMU csak a memóriá- rekben úgynevezett invertált laptáblákat alkalmaznak. A mód- ban lévõ bejegyzéseket tudja az asszociatív memóriába felven- szer lényege dióhéjban annyi, hogy nem az összes laphoz, ni, így ha az addig lemezen volt, akkor elõbb gondoskodnunk hanem csak a fizikai memória lapkeretei számára tartunk fenn kell a memóriába történõ átmásolásáról is.) egy bejegyzést, ami megmondja, hogy az adott helyre éppen Ne felejtsük el, hogy ez az egész az eszköz szintjén zajlik, melyik program melyik lapja van betöltve. Az invertált laptábla magyarán az operációs rendszer nem szólhat bele a megvalósí- jóval kevesebb helyet foglal, viszont a virtuális cím fizikaira tásukba. Az utóbbi években azonban ezt az elgondolást egyre való átalakítása jóval bonyolultabb mûvelet, ezáltal lassabb is, több helyen kezdik megváltoztatni. Például az újabb Alphák ezért ennél feltétlenül szükség van az asszociatív memória és sok más RISC processzoros kiépítés esetén szinte az egész használatára (lásd a következõ bekezdésben). lapkezelés programból megvalósítottan mûködik. Számos rendszer azonban nem tartja benn állandóan az egész A programalapú feldolgozás sebessége ugyan elmarad vala- laptáblát a memóriában, inkább úgynevezett többszintû lap- mennyire az eszközszitû kezeléstõl, mindezek ellenére sokat táblát alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a laptábla azon részei, ame- nyerhetünk ezzel a megoldással. Elõször is az MMU felépítése lyekre épp nincs szükség, nem kerülnek be a központi tárba. egyszerûbb lesz (mivel kevesebb feladatot kell ellátnia), így a Példaként vegyünk egy olyan alkalmazást, amelyik 10 MB processzoron több hely marad más hasznos (teljesítménynöve- memóriát használ. Ebbõl 3 MB a programkód, 4 MB az adat és kedést elõsegítõ) elem elhelyezésére, mint például gyorstárra. az utolsó 3 MB pedig a vermet képezi. Ebben az esetben a A másik fontos dolog, hogy az operációs rendszer döntheti el, verem alja és az adatok „vége” között egy jókora kihasználatlan hogy a laptábla milyen bejegyzései kerüljenek az asszociatív
50 Linuxvilág Dobbantó
laphiba lép fel, azaz a keresett lap nincs a memóriában. Ebben az esetben helyet kell csinálnunk az új lapnak, vagyis ki kell szedni egy lapot a memóriából. Azt az elvet, aminek alapján az artva operációs rendszer kiválasztja azt a lapot, aminek távoznia kell, lapcserélési algoritmusnak nevezzük. Kulcsfontosságú, hogy jó lapcserélési algoritmussal legyünk megáldva, különben programjaink futása elviselhetetlenül lassú lesz. Na igen, de mit is jelent az, hogy „jó”? Az a jó algo- ritmus, amelynek használata során a legkevesebb laphiba lép fel, azaz minél kevesebbszer kell „bántani” a merevlemezünket. (Nagyon fontos dolog, hogy a memóriában lévõ lapok tulaj-
donképpen egyfajta másolatok, az eredetiek ugyanúgy megta- t. Minden jog fennt lálhatóak a lemezen, mint a többi. Tehát egy memóriában lévõ lap eldobásán nem mást értünk, minthogy felülírjuk egy másik, eddig kizárólag csak a lemezen tárolt lappal. Természetesen, Ha nem használnánk lapozást, akkor a virtuális címek megegyeznének ha egy lap tartalma megváltozik, miközben a memóriában tar- a fizikaiakkal, így semmiféle átalakítást sem kellene végeznünk (P), tózkodik, eldobása elõtt a lemezen lévõ eredeti példány frissíté- egyébként a laptábla végzi el az átalakítást (N). A laptáblát kiválthatja a
sérõl is gondoskodnunk kell. Azt, hogy egy lap tartalma meg- © Kiskapu Kf TLB, abban az esetben, ha tartalmazza a keresett bejegyzést kellene. változott-e vagy sem, a laptáblában lévõ úgynevezett dirty – piszkos – bit mondja meg). Létezik egy algoritmus, ami tökéletes megoldást nyújt erre a nehézségre. Mûködése roppant egyszerû: minden lapkerethez egy számlálót rendel, ami azt mondja meg, hogy hány utasítás elteltével lesz szükség a betöltött lapra. Amikor egy lapot el kell távolítani, értelemszerûen azt dobjuk ki, amelyikre a leges- legkésõbb lesz szükségünk (tehát amelyiknek a számlálója a legnagyobb értéket veszi fel), így elodázhatjuk a következõ lap- cserélés idõpontját. Ennek a módszernek csupán egyetlen hibája van: megvalósíthatatlan. Egy futó programról ugyanis nem tudjuk elõre megmondani, hogy melyik lapra hány utasítás múlva lesz szüksége. Kivéve azt az esetet, amikor elõtte már egyszer lefuttattuk, és egy külön- leges alkalmazás segítségével kiértékeljük a program által kért laphivatkozásokat. Az így nyert adatok alapján már hatékony lapcserélési eljárás építhetõ össze. Ezzel azonban nem jutunk messzire, mivel egy másik program esetén valószínûleg nem lenne hatékony – teljesen balsikerû megoldást valósítana meg. Nézzünk meg néhány olyan algoritmust, aminek a való életben is hasznát tudjuk venni. Ezek közül a legegyszerûbb a FIFO (First-In, First-Out), ahol mindig a legrégebben betöltött lap he- A képen a TLB mûködését láthatjuk. A laptábla keresendõ sorát elõször a lyére tesszük be az újat. Nagyon nagy hátránya, hogy nincs te- TLB-ben nézzük meg, ha ott nem találjuk, akkor fordulunk csak a laptáblához. kintettel rá, hogy az adott lapot eddig hányszor használták, így az a lap is eldobásra kerül egyszer, amire eddig a legtöbbször volt szükség – a közeljövõben nagy valószínûséggel ismét be memóriába. Ezáltal lehetõség nyílik a TLB-hibák csökkentésére kell majd tölteni. (azaz minél kevesebbszer forduljon elõ, hogy a keresett bejegy- Gyakran egész hatékonyan használható az NRU (Not Recently zés nincs a TLB-ben), például úgy, hogy megpróbáljuk kita- Used, nem mostanában használt) eljárás, ahol a lapokat négy lálni, melyik lap lesz a legvalószínûbb, amelyre az adott prog- osztályba soroljuk a következõk szerint: ramnak szüksége lesz. Ha például egy folyamat éppen egy 1. nem hivatkozott és nem is módosított, másik program osztott eljárását készül meghívni, akkor sejteni 2. nem hivatkozott, de módosított, lehet, hogy hamarosan a másik folyamat által használt lapokra 3. hivatkozott, de nem módosított, is szükség lesz. 4. hivatkozott és módosított is. A tapasztalat azt mutatja, hogyha az asszociatív memória elég A kidobandó lapot mindig véletlenül választja ki a legkisebb nagy, azaz körülbelül 64 bejegyzést is képes tárolni, akkor a sorszámmal rendelkezõ, ám nem üres csoportból. programból történõ kezelés gyakran sokkal hatékonyabb lehet A fent említett hatékony algoritmus egyik legjobb megközelítése a hagyományosnál. azonban az LRU (Last Recently Used, legutóbb használt), ahol mindig azt a lapot dobjuk el, amelyikre a legrégebben volt szük- Lapcserélési algoritmusok ség. Ez már egy létezõ, a való életben is használható módszer, Akár programból megvalósítva, akár eszközszinten megy csak a szolgáltatásait nem kínálja olcsón, ugyanis mindig nyil- végbe a TLB kezelése, az operációs rendszernek kitüntetett vántartásba kell venni, hogy melyik lapnak kell a legközelebbi szerepe van a lapozás megvalósításában, mégpedig a lapok a laphibánál távoznia. Ezt láncolt lista formában célszerû tárolni, lapkeretekbe való betöltésében. ami minden egyes lapcserélésnél karbantartásra szorul – ez Egy lapot akkor kell valamelyik lapkeretbe betöltenünk, amikor pedig még eszközszintû megoldás esetén is idõigényes feladat.
www.linuxvilag.hu 2003. április 51 Dobbantó
A munkahalmazmodell nem növelheti tovább az állandók táblájának méretét, hiszen Azt, hogy egy memóriakezelõ mennyire hatékonyan mûködik, ütközne egy másik táblával, például a változókéval. nemcsak az általa használt lapcserélési algoritmus határozza meg, Ebben az esetben a fordítóprogramnak két választása van – az artva hanem sok más tényezõ is. Ezek közé tartozik például az is, hogy elsõ az egyszerûbb megoldás: pánikba esik, kiír egy hibaüze- mennyire tudjuk elkerülni egy adott program vergõdését. netet, és befejezi a futását. Ez szükségtelen, mert lehet, hogy Akkor mondjuk, hogy egy program vergõdik, ha a futása során más táblák még rengeteg hellyel rendelkeznek, így második túl sok laphibát okoz. Talán felesleges megemlíteni, hogy ez lehetõségképp el lehetne „rabolni” az üres helyet azoktól, milyen kellemetlen jelenség, hiszen a program végrehajtási akiknek még van. sebessége jelentõsen csökken, mivel a processzornak a lapok Ez ígéretes, csak megint ott tartunk, hogy a programozónak ki-bepakolásával kell az ideje nagy részét eltöltenie. saját kezûleg kell egy olyan hosszadalmas és fárasztó munkát A hagyományos lapozási rendszerekben egy lemezen lévõ lap elvégeznie, amelyet igazán rábízhatnánk az operációs rend-
t. Minden jog fennt csak úgy kerülhet a memóriába, ha valakinek az adott pillanat- szerre is. Így valamilyen más módszer kell, amivel a virtuális- ban szüksége van rá (ez a módszer az úgynevezett igény sze- memória-kezelés mellett a változó méretû adatszerkezetekkel rinti lapozás). Amikor egy programot elindítunk, akkor seme- is könnyedén boldogulhatunk. Ez pedig a szakaszolás. lyik általa használt lap sincs a memóriában, tehát futásának elsõ A szakaszolás egy olyan virtuálismemória-kezelõ eljárás, ami felében vergõdni fog. Ez az állapot egészen addig tart, amíg a lehetõvé teszi, hogy több egymástól különálló címteret program munkahalmaza (az általa használt lapok halmaza) be (szakaszt) hozhassunk létre.
© Kiskapu Kf nem töltõdik. Ha ez netán egy kicsit tisztázatlan lenne, úgy képzeljük el, Ez még nem is lenne akkora szerencsétlenség, de többfeladatos mintha a lapozás az egydimenziós, a szakaszolás pedig a két- rendszer esetében számolnunk kell azzal is, hogy ha nincs elég dimenziós memória megfelelõje lenne. Lapozás esetében egy memória az összes futó alkalmazás munkahalmazának befoga- adott bájt eléréséhez elegendõ volt egy „koordináta” megadása, dására, akkor néhány blokkolt program lapjait ki kell raknunk míg a szakaszolásnál már kettõ szükséges. Az elsõ azt mondja a lemezre. Amikor ezek a programok ismét futni kezdenek, meg, hogy melyik szakaszban (címtéren) kell keresgélnünk a megint nagyszámú laphibát fognak okozni, mivel az egész második koordinátaként megadott címet. Ezt az utóbbi értéket munkahalmazuk ki lett helyezve a központi tárból. gyakran ofszetnek is nevezik. A fenti nehézség a munkahalmazmodell segítségével oldható Ám a szakaszolás nem csupán a memória több címtérre való meg, ez nem jelent mást, mint hogy figyelemmel kísérjük a szabdalása. A szakaszok mérete ugyanis a program futása programok munkahalmazát, és még a program indítása elõtt során folyamatosan változhat: nõhet is, csökkenhet is. Mindezt betöltjük õket a memóriába. (Ezt az operációs rendszer általá- úgy, hogy nem „ütközhet” a többi szakasszal, mivel minden ban úgy csinálja, hogy megnézi, milyen lapokra hivatkozik szakasz saját címtérrel bír. Egy szakasz nem nõhet a végtelen- egy-egy program. Ezeket mind beteszi az adott folyamat ségig, ugyanis mindegyiknek van egy legnagyobb mérete, munkahalmazába. Ha azonban egy lapra egy meghatározott amelyet nem léphet túl. Mindezek ellenére ez az érték általá- idõn belül nem érkezik kérés, akkor kidobja onnan). ban elég ahhoz, hogy a szakasz a program futása alatt ne teljen be (csak ha a program helyesen mûködik). Szakaszolás és osztott könyvtárak A szakaszolást azonban már nem tudjuk elrejteni a programo- Mint láthattuk, a lapozás nagyon hasznos mûvelet, mivel zó elõl, miként azt a lapozás során tettük. A szakaszokkal a megszabadítja a programozót az olyan hosszú és unalmas felhasználóknak is foglalkozniuk kell, és egyfajta logikai egy- tevékenységektõl, mint például a program rétegekre bontása. ségekként kezelik. Azt is meghatározhatják, hogy melyik Emellett a lapozás kényelmesen használható, mivel az egész szakaszba mi kerüljön. Így külön szakaszba költözhetnek az memóriát egy összefüggõ egydimenziós tömbként látjuk, állandók, a változók, a verem és az eljárások is. Egy fontos és nem kell olyan „apróságokkal” foglalkoznunk, mint hogy kitétel létezik: a különbözõ típusú szakaszokat nem szabad az adott memóriaszelet éppen a lemezen vagy a központi keverni, tehát amelyekbe állandókat helyezünk, azokban tárban található-e. valóban csak állandók legyenek stb. Akadnak azonban olyan pillanatok, amikor kifejezetten jól A változó méretû adattáblák egyszerûbb kezelhetõségén túl a jönne, ha nem egy, hanem több, egymástól teljesen független szakaszolás jó megoldást nyújt az adatok és eljárások könnyed címtartománnyal gazdálkodhatnánk. A legjellemzõbb eset az, megosztására is. Az utóbbi fõleg a grafikus környezetben futó amikor több táblázatot kell a memóriában a program futása alkalmazások számára létfontosságú, amiben, ha a megosztást közben beérkezõ adatokból felépítenünk. A probléma gyökerei nem lehetne megvalósítani, akkor még a legkisebb programhoz nyilván oda vezetnek vissza, hogy a program indulásának pilla- is hihetetlen méretû függvénykönyvárat kellene hozzáfûz- natában halvány sejtelmünk sem lehet arról, hogy melyik táblá- nünk. A szakaszolás segítségével azonban a hívható eljárásokat zat pontosan mennyi helyet fog felemészteni a memóriából. egyszerûen csak be kell pakolni egy szakaszba, majd azt meg Az ilyen esetekre a szakirodalomban példaként legtöbbször a kell osztani a grafikus könyvtár és a felhasználói alkalmazások fordítóprogramokat hozzák fel. A forráskód végigpásztázása között. Ez az osztott könyvtár fogalma. során különbözõ táblákat kell felépítenie a memóriában, ame- A szakaszolás megvalósítása sok tekintetben hasonlít a lapo- lyek közül az egyikbe kerülnek majd az állandók, egy másikba záshoz, azzal a különbséggel, hogy míg minden lap ugyanak- a változók és így tovább. kora méretû, addig egy szakasz hossza bármekkora lehet. Ha ezt színtisztán a lapozás segítségével szeretnénk megoldani, Ezért számolnunk kell a memória töredezésével (fragmen- akkor a memóriát annyi egyenlõ részre kell felosztanunk, tation). Ez azt jelenti, hogyha egy szakaszt kiveszünk a memó- ahány táblázatra szükségünk van. Na igen, de tegyük fel, hogy riából, akkor ott egy vele megegyezõ méretû lyuk keletkezik. a programozó elképesztõen sok állandóval dolgozik lefordítani Értelemszerûen oda csak ugyanakkora vagy annál kisebb kívánt programjában, így a fordítás során elõbb-utóbb megtelik méretû szakasz kerülhet. Elõbb-utóbb szembesülnünk kell az állandóknak fenntartott memóriaterület. Ilyenkor a fordító- azzal a nehézséggel, hogy egy nagyobb szakaszt nem tudunk programnak komoly nehézséggel kell szembenéznie, mivel anélkül betenni a memóriába, hogy egy másikat el ne
52 Linuxvilág Dobbantó
távolítanánk, mivel nincs akkora méretû lyuk. Ugyanakkor programhoz tartozik egy, amiben saját szakaszaikat raktározzák. elférne a memóriában, mert van annyi szabadhelyünk, csak A szakaszok tárolásán kívül fontos még a védelem kérdése, en- épp mindenfelé elszórva. Ilyen esetben a tömörítést kell nek segítségével az operációs rendszer szakaszait megvédhetjük artva alkalmaznunk, azaz az összes szakaszt olyan módon kell a felhasználói programoktól, mindezt eszközszinten téve. eltolnunk lefelé, hogy ezek a lyukak megszûnjenek, és a felsõ A Pentium processzorban négy védelmi szint van megadva, részen egy összefüggõ szabad terület alakuljon ki. ezek közül a nulladik a legerõsebb és a harmadik a leggyen- Ha a szakaszok mérete a központi memóriához képest túl gébb. Mind a programoknak, mind a szakaszoknak van egy nagy, akkor egyszerre csak kevés szakaszt tudunk ott tartani, szintszámuk. Minden program írhatja és olvashatja a vele egy ami hatékonyságbeli romláshoz vezet. Ennél is rosszabb, ha szinten lévõ szakaszokat, de az alacsonyabb szintû szakaszok egy szakasz nagyobb, mint maga a központi tár. Ezért a legtöbb esetén ez a mûvelet nem megengedett. Más szinten lévõ rendszer támogatja a szakaszolás és a lapozás keresztezésébõl szakaszok eljárásai viszont szabadon hívhatók.
létrejövõ módszert: a lapozott szakaszolást. Ez tulajdonképpen Ezeket a védelmi szinteket a rendszer jól ki tudja használni. t. Minden jog fennt semmi mást nem takar, mint hogy a szakaszokat egyenlõ Például a 0-s szintre bepakolhatjuk a rendszermag szakaszait, méretû lapokra osztjuk fel. Ennek köszönhetõen nem kell az elsõre a rendszerhívásokat, a másodikra az osztott könyvtá- mindig az egész szakaszt betölteni a memóriába, csupán azokat rakat és a legutolsó szintet pedig a felhasználói programok a lapjait, amikre az adott pillanatban szükség van. foglalhatnák el. Így például megoldható, hogy a felhasználói alkalmazások szabadon hívhassák az osztott könyvtárak
Az Intel Pentium eljárásait, viszont azok módosítására nem lenne lehetõségük. © Kiskapu Kf Végezetül szeretnék pár szót szólni a Pentium processzorok Vajon az operációs rendszerek (például a Linux) ki is virtuális memóriakezelésérõl, és arról, hogy miképp is zajlik használják a védelmi szintek által nyújtott szolgáltatásokat? a gyakorlatban. Ez kiderül a következõ részbõl. A Pentium támogatja a lapozott szakaszolást. Egyszerre több mint 16 ezer szakaszunk lehet és akár 4 GB méretûre is megnõ- hetnek. A szakaszok nyilvántartására két táblázat szolgál: a Garzó András ([email protected]) helyi leírótábla (Local Descriptor Table – LDT) és a globális leí- Körülbelül három éve foglalkozik Linux- és más Unix-rendszerekkel. rótábla (Global Descriptor Table – GDT). Az utóbbiból csak egy Legjobban az operációs rendszerek lelkivilága érdekli, de nyitott van, ebben többnyire az operációs rendszer által használt egyéniség. Kedvenc étele a palacsinta, és van egy Richard nevû szakaszok foglalnak helyet. LDT-bõl már több is akad, minden macskája. Minden észrevételt, megjegyzést, levelet szívesen fogad. Linux KapuLinux a világábavilágába
Ár: 3220 Ft Ár: 4900 Ft Ár: 2660 Ft Ár: 6440 Ft Ár: 2660 Ft Ár: 2660 Ft 281 oldal 397 oldal 256 oldal 672 oldal 256 oldal 256 oldal felhasználói szint: felhasználói szint: felhasználói szint: felhasználói szint: felhasználói szint: felhasználói szint: kezdõ, haladó kezdõ, haladó kezdõ–haladó kezdõ–profi kezdõ kezdõ melléklet: CD melléklet: CD www.kiskapu.hu Fogadó a Linuxhoz
artva Beszédbe elegyedünk a konyhafõnökkel… Bemutatjuk a geektalkd és a Shadowlands Forum csevegõkiszolgálót, valamint a Jabbert, ezt a kitûnõ azonnali üzenetküldõ ügyfélprogramot.
inden remekül fest, François. Minden asztalon tar -xzvf geektalkd-1.23.tar.gz
t. Minden jog fennt gyertya, borospoharak, munkaállomások és DSL- cd geektalkd-1.23 kábelek – úgy tûnik, elkészültünk. A ma esti fogá- perl install sokkalM az Elektronikus Fórumok elõtt tisztelgünk. Ezek mind- egyikének az a célkitûzése, hogy közelebb hozza az embereket A kiszolgáló futtatásához elég a program nevét begépelni, ezzel egymáshoz, mégha csak látszólagosan is. Talán valamilyen indítjuk el a háttérben a folyamatot. Ha naplófájlt is szeretnénk romantikus bort kellene felszolgálnunk – az 1997-es Alsatian mûködtetni, használhatjuk a -l kapcsolót, a -p beállítással
© Kiskapu Kf Gewurztraminer jónak tûnik a ma esti alkalomra. Nem értesz pedig a használt kaput adhatjuk meg. A geektalkd alapértel- velem egyet, mon ami? Nos, romantikáról talán tényleg túlzás mezésként a 41000-es kaput használja: beszélnünk, de gondold csak meg: az emberi érintkezés, még ha pusztán a hálózaton keresztül valósul is meg, a kapcsolat- /usr/local/sbin/geektalkd -l /var/log/gtd_log tartásról szól, ez pedig bizonyos közelséget is jelent, még ha -p 41001 nem is vonzódunk a partnerhez, akivel kapcsolatban állunk. Quoi? Mindez nagyon egyszerû, François. A Világháló létezé- Ha már fut a kiszolgáló, az ügyfélprogramnak nem kell mást sének is ez a gondolat áll a középpontjában: az emberek kap- tennie, mint telnet-tel a kérdéses kaput megcéloznia: csolatot keresnek egymással. Ez történik egy weboldal esetén, ami valamilyen terméket szeretne eladni, de ugyanez a hely- telnet your_site.dom 41001 zet, amikor a munkatársak elektronikus levelet váltanak egy- mással. Ha a Linuxszal kotyvasztunk, számos különbözõ A kiszolgáló egy üzenettel nyugtázza a kapcsolódást. módon élhetünk ezekkel a kapcsolatteremtési lehetõségekkel. A /help begépelésével a kiadható parancsokról kapunk listát. Megérkeztek a vendégeink – bonsoir, mes amis! Isten hozott A különösen könnyen használható csevegõkiszolgálók másik titeket Chez Marcelnél, az ízletes Linux-fogások és a legkitûnõbb példája a Jeremy Monin, Dan Chin és Matt Lochansky megal- borok otthonában. Az asztalok terítve, kérem, foglaljatok helyet! kotta Shadowlands Forum. A program különösen sokoldalú A Világhálón az elektronikus kapcsolatteremtési lehetõségek- csevegõszoba, néhány kitûnõ (esetenként csak a szórakoztatást nek számos módját fedezhetjük fel, mes amis, a webportáloktól szolgáló) képességgel. A felhasználók például beállíthatják kezdve a belsõ hálózatokon (intranet) át egészen a csevegõszo- távollétüzenetüket, üresjárati idõkorlátjukat, írhatnak makró- báig, sõt az azonnali üzenetváltásig (instant messaging). A ren- kat, engedélyezhetik a levélellenõrzést (helyi felhasználó delkezésünkre álló eszközök lehetõséget kínálnak a már folyó esetén) és így tovább. A rendszer felügyelõje beállíthat csak vitákhoz, eszmecserékhez történõ csatlakozásra, de akár a saját bizonyos felhasználókra érvényes alapértékeket, megadva, rendszerünk is otthont adhat ilyennek. A Linux tökéletes felü- hogy ki tartozik abba a bizonyos körbe, továbbá témaköröket letet nyújt kiszolgálók mûködtetésére, és mindez nem is kíván adhat meg és egyéb beállításokat is tehet. A Shadowlands nagy erõfeszítést. Bizonyság erre Michael Plump geektalkd Forum kipróbálásához töltsük le a programot a nevû Perl nyelven írt és David Elkins hibajavításaival tökéle- http://www.shadowlands.org/forum címrõl, és csomagoljuk tesedett csevegõkiszolgáló programja. Mivel egyszerû felépí- ki egy helyi könyvtárba: tésû, nyílt forrású programról van szó, könnyen módosítható, továbbfejleszthetõ, ami tovább növeli az értékét. Támogatja a tar -xzvf slforum-1.9.6.1.tar.gz csatornákat, a magánbeszélgetéseket és még sok egyebet. cd slforum-1.9.6 A geektalkd telepítéséhez és futtatásához szükségünk lesz a Net::Ident Perl-modul telepítésére. Ezt legegyszerûbben Továbblépés elõtt az slprefs.h állományban kell néhány a Perl CPAN üzemmódjának a segítségével tehetjük meg. változtatást végrehajtani. Ez a fájl tartalmazza az olyan helyi A teljes telepítési folyamat az alábbi paranccsal végezhetõ el: beállításokat, mint az slforum saját könyvtára és fájljainak a helye. Ha a rendszerünk árnyékjelszavakat használ, a perl -MCPAN -e "install Net::Ident" #define USE_SHADOW bejegyzést hatástalanítanunk kell (az alapértelmezett beállítás a PAM). A rendszerüzenetek szer- Amennyiben ez az elsõ alkalom, hogy a Perl CPAN parancsér- kesztésére is itt nyílik lehetõségünk, de természetesen az telmezõjét használjuk valaminek a telepítésére, válaszolnunk eredeti üzeneteket is megtarthatjuk. Ha mindennel elégedettek kell néhány, a rendszer által feltett kérdésre. A legtöbb esetben vagyunk, a következõképpen fordíthatjuk le a programot: a felkínált választ elfogadhatjuk, de akad néhány kivétel is, például a tükrözés kiválasztása esetében. Attól függõen, hogy make -f Makefile-linux akadt-e már korábban dolgunk a CPAN-blokkal, a folyamat idõigénye egy és néhány perc között változhat. Ebben az esetben nincs make install, az slforum futtatható Ha ezzel készen vagyunk, csomagoljuk ki és fordítsuk le fájlt egyszerûen másoljuk egy alkalmas könyvtárba. PAM a programot: használata esetén az slforum.pam fájlt a PAM könyvtárába
54 Linuxvilág Fogadó a Linuxhoz
történõ átmásolására van szükség (cp slforum.pam (természetesen az elhivatott kódolók és foltokat alkotók segít- /etc/pam.d/slforum). Itt az idõ, hogy életre keltsük új ségével). A Gaim segítségével most egy Jabber-azonosítót csevegõszobánkat: fogunk létrehozni, de a program ugyanígy lehetõséget nyújt artva arra, hogy az AOL, Yahoo, a Microsoft-féle MSN vagy egyéb ./slforum -ag marcel +aa /path_to/chat.log protokollt használó ügyfelekhez csatlakozzunk. A protokollok szempontjából ezt a sokoldalúságot a Gaim bõvítmények segít- A -ag kapcsoló a rendszergazdák csoportját (admin group) ségével éri el, és válik ezáltal az elérhetõ egyik legrugalmasabb azonosítja a kiszolgáló számára, míg a +aa beállítás bekapcsolja IM-ügyfélprogrammá. a vendégek önmûködõ fogadását (guest auto-accept feature). Ha mégsem lenne meg a gépünkön a Gaim, a legfrissebb for- Ami a parancs végén látható naplófájlt illeti, az tetszõleges ráskódot a http://gaim.sourceforge.net címrõl tölthetjük le. lehet. A kapcsolók listázását a -h kapcsolóval kérhetjük a A csomag fordítása a jól bevált ötlépéses kicsomagoló–fordító programtól. A fórumhoz való csatlakozás bármilyen telnet módszerrel történik: t. Minden jog fennt ügyféllel lehetséges, méghozzá a 7777 kapun keresztül: tar -xzvf gaim-0.59.6.tar.gz telnet your_site.dom 7777 cd gaim-0.59.6 ./configure Ilyen módon akár vendégként, akár rendszergazdaként belép- make
hetünk. A vendégektõl azonosítót (vagy nevet) kér a rendszer, su -c "make install" © Kiskapu Kf a rendszergazdáknak jelszót kell beírniuk. Bejelentkezés után a !help begépelésével az elérhetõ parancsokról bármikor listát Akár a menübõl, akár a gaim & paranccsal parancssorból kérhetünk. Sõt rendelkezésünkre áll a bûvös 8-as golyó (magic elindítva a programot, a fõablakot látjuk megjelenni (1. kép). 8 ball, egy népszerû jövendõmondó játék – a fordító), amitõl az élet összetettebb kérdéseire is választ várhatunk: !8 ball Should I serve Chenin Blanc with on-line fora? FORUM: The 8 ball has advised marcel: To Answer Would Dishonor the 8 ball (Vagyis: marcel> !8 ball Szolgáljak fel Chenin Blancot* a háló- zati fórum mellé? FORUM: A 8 ball tanácsa marcel számára: A válasz sértené a 8 ball önérzetét. (* A Chenin Blanc egy híres dél-afrikai borfajta – a fordító.) 2. kép Jabber-fiók létrehozása vagy módosítása Nos, mes amis, lehet, hogy ez a 8-as golyó nem is olyan hasz- nos szolgáltatás. Mai utolsó fogásunk egy azonnali üzenetküldõ ügyfélprogram. Sokan megkérdezhetik, hogy mi a különbség a már bemutatott csevegõkiszolgálók és az azonnali üzenetküldés között. Valójá- ban a kettõ elég hasonló. A különbség az, hogy az eddig meg- vizsgált programok mindegyike azt igényelte, hogy egy köz- ponti helyhez csatlakozzunk. Csak akkor dönthetjük el valaki- rõl, hogy éppen elérhetõ-e, ha bejelentkezünk a kiszolgálóra. Az olyan azonnali üzenetküldõ protokollok, mint a Jabber ( http://www.jabber.org) valós idejû eszmecserét tesznek lehetõvé barátunkkal vagy roko- nunkkal (akiket az (Instant Messaging IM, azonnali üzenet- küldés terminológia buddynak – haver, pajtás – nevez), ugyan- úgy, mint az elõzõ példákban láthattátok. A különbség az, hogy az IM-ügyfelek egymással állnak kapcsolatban, így tudhatjuk, hogy a „haverunk” éppen vonal- ban van-e. A Jabber egyébként nyílt, nem szabadalmazott XML alapú IM-protokoll, ami válasz- tási lehetõséget jelent a többi szolgáltatás mellett. Valójában 1. kép A Gaim elsõ indítása 3. kép Ilyen egyszerû egy új felhasználói fiók felvétele vagy beállítása a Jabber nyílt mivolta azt jelenti, hogy saját kiszolgálót futtathatunk, ami a magánhálózatok Elsõ alkalommal egy egyszerû ablak jelenik meg, ami a szempontjából igen elõnyös. képernyõ nevét (Screen Name) és a jelszót (Password) várja. Szinte biztos, hogy a rendszerünkön már fut egy kitûnõ Jabber- A képernyõnév mezõjében a
www.linuxvilag.hu 2003. április 55 Fogadó a Linuxhoz
mielõtt használatba vennénk a Gaimet, legalább egy fiókra Miután ismerõseinket hozzáadtuk a listához, egy tájékoztató szükségünk lesz, non? üzenetet kapnak, hogy a listánkhoz szeretnénk õket fûzni. Ha a szöveges mezõk alá tekintünk, hat gombot láthatunk a Amikor megpillantják az elõugró ablakot, az Accept (jóváhagy) artva következõ feliratokkal: Quit (kilépés), Accounts (felhasználói gombra kattinthatnak, s ezután már kezdõdhet is a beszélgetés. fiókok), Signon (bejelentkezés), About (névjegy), Options Ennek a jóváhagyásnak a kapcsolat mindkét oldalán meg kell (beállítások) és Plugins (bõvítmények). Alapértelmezésben a történnie. Õ elfogad téged, ezt követõen te is elfogadod õt. Gaim ICQ-azonosítót is elfogad, ha már rendelkezünk ilyennel. Úgy gondoljunk erre, mint a boldogító „igen” kimondására, Ahhoz, hogy a Jabber protokollt használni tudjuk, elõtte be kell csak éppen egy véletlenszerûbb, mondhatni látszólagos viszony töltenünk a hozzá tartozó bõvítményt, mert ez alapértelmezés- esetében. François, az ilyen barátságok pezsgõért kiáltanak, ben nem aktív. Ez rendkívül egyszerû. Kattintsunk a Plugins nem gondolod? gombra, mire megjelenik a Gaim bõvítményeket kezelõ ablaka. Mialatt François felhozza a pezsgõt, befejezzük a Gaim vizsgá-
t. Minden jog fennt Kattintsunk a Load (betöltés) gombra és a felbukkanó listából latát. Ha ezek a jóváhagyások lejátszódtak, „haverjaink” meg- válasszuk ki a kívánt protokollt. Jabber esetén a libjabber.so jelennek a listánkon. A nevek mellett egy ikon jelzi, hogy az fájlra, majd az OK-ra kell kattintani. Ugyanígy választható ki a adott partner éppen vonalban van-e. Ha igen, kettõskattintás Yahoo protokol (libyahoo.so) vagy az MSN csevegõ protokollja a néven, és már indulhat is a csevely. Ennyi az egész. (libmsn.so). Ha a Jabber protokollját (vagy valamelyik másik, A Gaim szintén gazdag beállítási lehetõségeket kínál, amelyek- nekünk tetszõt) betöltöttük, a Close (bezár) gombbal térhetünk rõl a Tools (eszközök) majd a Preferences (felhasználói beállítá-
© Kiskapu Kf vissza. A bõvítmények ablakának bezárása után kattintsunk az sok) pontot kiválasztva kaphatunk listát. Az egyik kedvencem Accounts gombra. Erre megjelenik az Account Editor (fiókszer- (a Conversations beszélgetések pont alatt) az a lehetõség, hogy kesztõ) ablaka, egyelõre üresen. Kattintsunk az Add (hozzá- minden folyó beszélgetés egyetlen, fülekkel tagolt ablakra adás) gombra, ennek hatására megjelenik a Modify Account helyezhetõ. Ha egyszerre sok eszmecserét folytatunk, erre (fiók módosítása) feliratú ablak. Az ablak közepe táján egy biztosan szükségünk lesz. legördülõ menüt látunk Protocol felirattal. Alapértelmezettként Á, François, jó, hogy visszaértél! Kérlek, tölts a barátainknak! itt az AIM/ICQ a kiválasztott – változtassuk Jabberre és Tartok tõle, hogy a záróra már megint a nyakunkon van. figyeljük meg, ahogy az ablak a Jabberhez szükséges beállí- Igyunk egymás egészségére a következõ havi találkozásunkig! tásoknak megfelelõen megváltozik. A votre santé! Bon appétit! Írjuk be a képernyõnk nevét (Screenname), a jelszót (Password) és a másodnevet (Alias), és kattintsunk a Register with server Linux Journal 2003. március, 107. szám (a kiszolgálóval döntõ bejegyzés) rádiógombra. Ha azt szeret- nénk, hogy a Jabberbe való bejelentkezés minden alkalommal önmûködõen hajtódjon végre, ha az ügyfélprogramot elindítjuk, Marcel Gagné ([email protected]) kattintsunk rá az Auto-Login feliratú rádiógombra is. Ha minden- Mississaguában, Ontario államban él. Õ a szerzõje nel végeztünk, kattintsunk az OK gombra. A fiókbeállító (Account a Kiskapu kiadásában tavaly szeptemberben Editor) ablakban megjelenik az új felhasználói fiók (3. kép). megjelent Linux-rendszerfelügyelet A bejelentkezést megejthetjük innen is a Sign On/Off gombra való (ISBN 96-9301-40) címû könyvnek (jelenleg is kattintással, vagy a Close gombbal bezárjuk az ablakot, és a Gaim egy könyvön dolgozik).
fõablakából választjuk ki a megfelelõ mûveletet. Elsõ bejelentke- zésünkkor egy üdvözlõ üzenetet kapunk a Jabber.org kiszolgá- lótól. Ezt bezárhatjuk, vagy további útbaigazításért felkereshet- KAPCSOLÓDÓ CÍMEK jük a kiszolgáló honlapját (ahogy arról a szöveg is tájékoztat). Most, hogy elkészültünk saját Jabber azonnali üzenetküldõ Gaim-honlap http://gaim.sourceforge.net fiókunkkal, társakra van szükségünk, akikkel kapcsolatba geektalkd http://www.geektalk.org léphetünk. Számos hálózati beszélgetésbe bekapcsolódhatunk Jabber http://www.jabber.org a menüsor File/Join a Chat pontjának kiválasztásával. Ugyanezt Shadowlands Forum http://www.shadowlands.org a mûveletet a CTRL-C billentyûkombinációval is elérhetjük. Marcel borlapja http://www.marcelgagne.com/wine.html Adjuk barátainkat a buddylistához az Add A Buddy menüpont választásával.
56 Linuxvilág Kovácsmûhely
Fordítás az Apache Ant segítségével artva A make típusú programokat felváltani kívánó Ant egyre jobban terjeszkedik, ezért nem árt egy kicsit jobban is megismerkedni vele…
ki fordított már programot Unix/Linux alapú rend- • /usr/share/ant/bin: a parancsfájlok helye.
szereken, az biztosan találkozott a make program- • /usr/share/ant/lib: a mûködéshez szükséges jar-fájlok helye. t. Minden jog fennt mal. A make programnak számos elõnye mellett • /usr/share/doc/ant: a leírások helye. Arengeteg hátránya is akad. Ilyen például az, hogy nagymér- tékben függ az adott héjtól (shell), és biztosan másokkal is Azért fontos, hogy az adott rendszeren hol helyezkednek el elõfordult már, hogy a TAB lemaradt a megfelelõ sor elejérõl. a fájlok, mert egyes Java-alkalmazások telepítésénél meg kell E hiányosságok megszüntetése végett került sor az Ant adni az ANT_HOME-ot, azaz azt, hogy az adott gépen hol
kifejlesztésére. található meg az Ant program. Ha erre sokszor szükségünk © Kiskapu Kf Az Ant egy olyan Java alapú fordítóeszköz (build tool), amely- lesz, érdemes az ANT_HOME környezeti változót a nek segítségével operációs rendszertõl függetlenül fordítha- /etc/environment-ben megadni: tunk programokat, a leggyakrabban Java-alkalmazásokat. Ezt az Ant úgy tudja megtenni, hogy a nagymértékben héjpa- ~# echo ANT_HOME=/usr/local/ rancsokra épülõ Makefile helyett az XML-írásmódot követõ jakarta-ant-1.5.1 >> /etc/environment build.xml fájlt használja. Természetesen a build.xml lehetõséget teremt arra, hogy az operációs rendszertõl függõ utasítások Ha nem szeretnénk minden egyes Ant-utasításnál a teljes hajtódjanak végre, de errõl késõbb még lesz szó. elérési útvonalat megadni, a PATH környezeti változót a következõképpen módosítsuk: Telepítés és beállítás Debian alatt a telepítése nagyon egyszerû: export PATH=$PATH:$ANT_HOME/bin
# apt-get install ant Debian alatt ezt a lépést akár ki is lehet hagyni, hiszen az ant parancsra a /usr/bin-be Ant néven egy közvetett hivatkozás Cikkünk írásának pillanatában az Ant legfrissebb üzembiztos (symlink) kerül, s ezt a jegyzéket a PATH rendszerint változata az 1.5.1-es. A Woodyban ugyan még az 1.4.1-es tartalmazza. változat található, de a Sarge-ban már az 1.5.1-es szerepel. Akiknek nem Debian rendszere van, azok a telepítés két Projekt módját is választhatják: Az Ant a build.xml fájlt használja a projektek (projects) • vagy a http://www.apache.org/dist/ant/source/ címrõl leírására, ezért az XML alapszintû ismerete szükséges ahhoz, töltik le a legfrissebb forrást és a szükséges jar-fájlokat, hogy az Ant programot használni tudjuk. Azok számára, akik • vagy pedig a http://www.apache.org/dist/ant/binaries/ láttak már HTML-t, az XML formája nagyon ismerõs lesz. címrõl szedik le a futtatható állományokat. Az XML egy olyan szövegfájl, ami adatokat ír le, jelen esetben majd a fordítás értékeit. Minden build.xml fájlnak tartalmaznia A második az egyszerûbb megoldás, és ha csak pár alkalom- kell egy projektet (project) és legalább egy célt (target). A célok mal szeretnénk használni az Antot, vagy még soha nem a projekten belül helyezkednek el. Ha az Ant indításakor nem próbáltuk ki a Javát vagy Java alapú rendszereket, akkor elsõ adjuk meg, hogy melyik célt vagy célokat hajtsa végre, akkor lépésben érdemes a binárist feltenni. A letöltéshez használ- a projekten belül az alapértelmezettként (default) megadott cél hatjuk a fent említett oldalakat vagy a tüköroldalakat. kerül végrehajtásra. Töltsük le a binárist, és rendszergazdaként csomagoljuk ki A projektnek három értéke lehet: a /usr/local-ba: • name: a projekt nevét adja meg (nem kötelezõ). • default: az alapértelmezett célt adja meg (kötelezõ). /usr/local # wget -O - • basedir: a munkakönyvtárat adja meg (nem kötelezõ http://www.apache.org/dist/ant/binaries/ megadni és késõbb felülbírálható). 1. listánk egy folyamat apache-ant-1.5.1-bin.tar.bz2 | tar jxf - megadását szemlélteti.
Az eredmény egy jakarta-ant-1.5.1 nevû könyvtár lesz a /usr/local-ban, ami a következõ fontosabb könyvtárakat
www.linuxvilag.hu 2003. április 57 Kovácsmûhely
t. Minden jog fennt
58 Linuxvilág Kovácsmûhely
~$ ant -f harmadik.xml
A listák megtalálhatóak a 46. CD Magazin/Ant könyvtárában.
Az elsõ lépések… Fabók Zsolt ([email protected]) Most már rendelkezünk az alapismeretek nagy részével – itt A Miskolci Egyetem Informatika szakos hallgatója és az ideje, hogy a tettek mezejére lépjünk. A -f kapcsoló fela- demonstrátora. A ZiB linuxos társaság oszlopos tagja. data ugyanaz, mint a make-é: kiválaszthatjuk vele a leírófájlt. Szabadidejében osztott rendszerekkel foglalkozik. Ha nem adjuk meg, akkor a munkakönyvtárban lévõ build.xml fájlt fogja használni. Az ant parancs után egy vagy több cél megadására is lehetõség nyílik. Ha egyet sem adunk meg, akkor értelemszerûen az alapértelmezett cél fog végrehajtódni KAPCSOLÓDÓ CÍMEK (ezért kötelezõ minden esetben ennek az értéknek a mega- dása). A 3. listában megadott folyamatot mentsük egy XML- http://ant.apache.org/ fájlba, adjunk neki egy tetszõleges nevet (harmadik.xml), http://java.sun.com/xml és nézzük meg a következõ két utasítást:
www.linuxvilag.hu 2003. április 59 Kovácsmûhely
artva Alkalmazásfejlesztés a Zope segítségével Webes alkalmazások varázsütésre, néhány egérkattintással, avagy hogyan fogjuk munkára Zope-ot, a nagy varázslót.
alán még sosem volt ennyire fontos a sebesség és a felületek kialakítását is lehetõvé teszi, ami már programozás-
t. Minden jog fennt hatékonyság, mint napjainkban. A mában születõ ötle- nak minõsül, és így a logika elveszti egyszerûségét. A második, tekbõl hozzuk létre a jövõ world wide webjét. Rohanó ami talán a legfontosabb: ha egy DTML-kóddal teleszurkált Tvilágunkban a jövõ csak egy karnyújtásnyira van, és minden HTML-fájlt betöltünk a kedvenc weblapszerkesztõnkbe, akkor ötletbõl gazdája a lehetõ leghamarabb valami mûködõ, kézzel- nagy valószínûséggel a szerkesztõ szépen eltávolítja a paran- fogható dolgot szeretne látni. A lehetõségek adottak, csak a csainkat, mivel nem ismeri õket. megfelelõ eszközt kell kiválasztanunk. Ezt az utóbbi gondot a ZPT úgy oldotta meg, hogy nem úgy-
© Kiskapu Kf Cikksorozatunkban egy webes alkalmazásfejlesztõ eszközzel nevezett tagokat, hanem a tagok mögé másik névterülethez ismerkedünk meg, a Zope-pal. A Zope valójában egy HTTP- tartozó kapcsolókat szúr be, amit aztán a weblapszerkesztõ kiszolgáló, ennek köszönhetõen mind a beállításait, mind programok (legalábbis az újabbak) nem bántanak. adataink kezelését böngészõn keresztül végezhetjük. De lássuk csak, mirõl is van szó! Alább látható egy DTML- A Zope tudja mindazt, amit a jelenkor igényei megkövetelnek: parancs:
• Teljes mértékben objektumokra épül, így biztosítva a már
Az oldal könnyen boldogulnak, akik egyébként nem járatosak a c me
programozás világában. • Beépített jogosultsági rendszert tartalmaz, így pontosan Majd a késõbbiekben látni fogjuk, hogy az egyes szerkezetek beállítható, hogy a rendszer felhasználóinak milyen objek- pontosan mit is jelentenek. tumokhoz legyen hozzáférése. • A különbözõ változatok kezelése is beépített tulajdonság, A Zope telepítése így egyetlen fájlból egyetlen könyvtárban akár több válto- A Zope-ot a http://www.zope.org Download menüpontja zatot is tárolhatunk anélkül, hogy a különbözõ változatok alól tölthetjük le, ami mindig a legfrissebb változatot tartal- bármilyen módon zavarnák egymást. mazza. Ha azonban egy a Linux-terjesztésünkhöz hangolt • A Zope naplózó rendszerének köszönhetõen a Zope változatra van szükségünk, jó eséllyel kereshetjük a Zope-ot felhasználói felületén végzett mûveletek szinte kivétel a terjesztésünkhöz mellékelt CD-ken is, mivel elterjedtségének nélkül visszafejthetõk. és népszerûségének köszönhetõen ma már a nagyobb linuxos • A Zope teljes egészében nyílt forrású, így bárki a saját cégek is mellékelik. elképzelései szerint módosíthatja az alkalmazást. Ha Debian GNU/Linuxot használunk, elég a következõ paran- • A Zope-hoz írt programok felületfüggetlenek, azaz bármilyen csot begépelnünk: rendszeren mûködõképesek, ahol a Python és a Zope fut. apt-get install zope A legelsõ pontot, miszerint a Zope objektumokra épül, külön is érdemes kihangsúlyozni, hiszen a Zope a PHP-vel és az ASP- A telepítést követõen a Zope-ot a Zope könyvtárában kiadott vel ellentétben teljesen objektumközpontú. A Zope erõteljesen ./start paranccsal indíthatjuk el. Debian esetében az támaszkodik a Python programnyelv lehetõségeire, ugyanis alkalmazást nem szükséges külön elindítani, mivel az telepítés maga a Zope is Pythonban készült – eltekintve néhány kisebb után magától elindul. Ha valamilyen okból kifolyólag mégsem résztõl, amit a nagyobb teljesítmény érdekében C-ben írtak indult volna el, használhatjuk a következõ parancsot is: meg. A Pythonon kívül a Zope lehetõséget teremt a Perl hasz- nálatára is, így ki-ki maga döntheti el, hogy számára melyik /etc/init.d/zope start programozási nyelv a rokonszenvesebb. A tartalom kialakítására és rugalmassá tételére is több lehetõség Ezt követõen a kedvenc böngészõnket is indítsuk el, és csatla- kínálkozik, sõt ez az a terület, amelyben a Zope igazi ereje kozzunk a Zope felhasználói felületéhez a következõ cím lakozik. Ez a két eszköz a DTML (Document Template Markup begépelésével: Language) és a ZPT (Zope Page Templates) fogalmat takarja. A két eszköz nagyjából hasonló, mindkettõvel HTML-fájljaink- http://localhost:8080/ ba szúrhatjuk be a Zope-nak szóló parancsokat. A DTML a tartalom kezelésére sokkal szélesebb körû szolgáltatásokat Ha a Zope-ot Linux-terjesztésünk CD-jérõl telepítettük, elkép- nyújt, a használata azonban manapság már inkább kerülendõ, zelhetõ, hogy nem a 8080-as kapun kell csatlakozni, hanem egy több szempontból is. Elsõként a DTML túlságosan bonyolult másikon, de ez a CD-hez adott leírásból kiderül. Debian eseté-60 Linuxvilág Kovácsmûhely
ben például a 9673-as kapun. Ha se a 8080-as, se a 9673-as kapun nem jártunk sikerrel, és a dokumentáció sem tér ki erre a dologra, akkor a netstat -ntl parancs kiadásával megnéz- artva hetjük, hogy milyen kapuk vannak nyitva a gépünkön. Ha találunk egyet a 8–9000 körüli tartományban, akkor nagy való- színûséggel az lesz a mi Zope-unk. Amennyiben a Zope-ot nem önálló webkiszolgálóként szeret- nénk futtatni, hanem mondjuk Apache vagy IIS alatt, a Zope arra is lehetõséget ad. Ha a böngészõnkben sikerült behoznunk a Zope kezdõoldalát, kattintsunk az itt megjelenõ Zope Management Interface hivatkozásra, vagy a böngészõ címsorába gépeljük be a követ- t. Minden jog fennt kezõ címet: A Zope induláskor http://localhost:8080/manage Ha ezzel megvagyunk, kattintsunk megint csak az Add A belépéshez elõször egy úgynevezett emergency, vagyis vész- gombra, és csodáljuk meg a létrejött könyvtárat. Minden Zope-
helyzet-felhasználót kell létrehoznunk. Ezt csak rendszergaz- objektum rendelkezik egy azonosítóval, amivel hivatkozhatunk © Kiskapu Kf daként tudjuk megtenni, ugyanis a Zope elsõ használata során az objektumra. Felfoghatjuk ezt úgy is, mint egy változónevet. csakis ezzel a felhasználóval tudunk belépni. Ehhez elõször be Ezenkívül minden objektumnak van egy title tulajdonsága, kell lépnünk abba a könyvtárba, ahova a Zope-ot telepítettük, ami az objektumhoz tartozó címet hivatott megadni. ID-nek majd ki kell adni a következõ parancsot: csak olyan nevet választhatunk, ami semmilyen különleges karaktert nem tartalmaz, mivel ezzel az azonosítóval kell majd # python zpasswd.py access a késõbbiekben a böngészõbõl is hivatkozni, hogy az objek- tumot elérhessük. Debianban is hasonlóképpen mûködik: Itt érdemes megjegyezni, hogy minden egyes ablakban a jobb felsõ sarokban találunk egy Help! hivatkozást, ami mindig az # /usr/sbin/zope-zpasswd /usr/lib/zope/access adott tartalomhoz kapcsolódó súgót jeleníti meg. Így ha egy ablakban nem vagyunk biztosak az egyes tulajdonságok jelen- A vészhelyzet-felhasználó neve bármi lehet, de általában tésében, vagy nem tudjuk, mi a teendõ, nyugodtan forduljunk emergency-nek vagy admin-nak szokás nevezni. Ez a felhasz- a Help!-hez segítségért. náló egyébként különös szerzet, mivel nevezhetõ nagyhatal- Az objektumokra a jobb oldali mezõben található lenti eszköz- múnak, ugyanakkor gyengének is. Gyenge, mivel az emergency tárral lehetünk hatással. E gombok segítségével nevezhetünk felhasználóval csak más felhasználók beállításait módosíthat- át, mozgathatunk, vagy törölhetünk objektumokat. A cut/copy/ juk, egyéb elemekhez nem férünk hozzá; de ugyanennek paste gombok teljesen úgy mûködnek, mint ahogyan azt következtében nevezhetõ nagyhatalmúnak is, mivel a Zope- bármely szövegszerkesztõben vagy fájlkezelõben megszok- ban lévõ összes felhasználót módosíthatjuk, újakat vehetünk hattuk. Jelöljünk ki egy elemet, mondjuk a standard_html_ fel vagy régieket törölhetünk. header nevû objektumot, tehát kattintsunk a név mellett talál- Ennek okán ha a vészhelyzet-felhasználóval sikeresen bejelent- ható jelölõnégyzetbe, ezt követõen pedig kattintsunk a Copy keztünk, hozzunk létre magunknak egy általános felhasználót. gombra. Ezután lépjünk be a teszt mappánkba, és kattintsunk Lépjünk be az acl_users könyvtárba, és az Add gombra kat- a Paste gombra. Mint ezután láthatjuk, a másolás sikeresen tintva Manager és Owner jogosultságokkal vegyük fel a fel- megtörtént, ahogyan arra számítottunk is. használónkat. Ezt követõen a vészhelyzet-felhasználónkkal Az Import/Export gomb arra szolgál, hogy a Zope-ba objek- lépjünk ki, és az újonnan létrehozott felhasználóval jelentkez- tumokat emeljünk be (import), illetve onnan emeljünk ki zünk vissza. Innentõl kezdve már bármilyen objektumot (export). Ennek azért van nagy jelentõsége, mert a Zope létrehozhatunk, felhasználókat módosíthatunk, vagy bármit objektumai nem a fájlrendszerben helyezkednek el, tehát megtehetünk, ami csak az eszünkbe jut (lásd a képet). Linux fájlrendszerünkbõl közvetlenül nem férünk hozzájuk, hanem egy úgynevezett konténerfájlban találhatók, amihez A Zope használata csak a Zope-on keresztül juthatunk hozzá. Emiatt létezik egy A Zope-ba bejelentkezve, ahogy azt már észrevehettük, egy külön ZopeFTP, amit a 8021-es kapun keresztül szokás elérni. fájlkezelõszerû ablakot kapunk. És valóban, az egész nem más, Ide belépve a Zope fájlrendszerében tallózhatunk, és másol- mint egy fájlkezelõ. A bal oldali keretben lehet kiválasztani a hatunk fájlokat, akárcsak ha bármilyen más FTP-kiszolgálóra pillanatnyi könyvtárat, a jobb oldalon pedig a könyvtárban léptünk volna be. állíthatunk a megfelelõ tulajdonságokon. Az Import és Export menük .zexp-fájlokat kezelnek. Ha a A mappákban új objektumokat felvenni a jobboldali keret felsõ késõbbiekben a Zope-unkhoz valamilyen alkalmazást töltünk sarkában található legördülõ listával és az Add gombbal lehet. le, azt is ilyen .zexp-fájlból beemelve tudjuk a Zope-ból Objektumnak minõsülnek a könyvtárak is, így amennyiben elérhetõvé tenni. mondjuk a saját könyvtárban, tehát a Root Folder-ben egy új A jobb oldali keretben a felsõ sarokban további füleket találha- könyvtárat szeretnénk felvenni, a legördülõ listából jelöljük ki a tunk. Eddig csak a Contents fül tartalmával ismerkedtünk meg, Folder elemet, és kattintsunk az Add gombra. ID-nek, vagyis új amibõl az objektumok közvetlenül érhetõk el, azonban létezik objektumazonosítónak adjuk meg a létrehozandó könyvtár ne- még néhány érdekes fül. Az egyik ezek közül a View, amire kat- vét, ami legyen mondjuk „teszt”; title-nek, vagyis az elem címé- tintva az adott könyvtár feldolgozott tartalma látható, vagyis az, nek pedig adjuk a sokat sejtetõ „Teszt mappa” címet. amit késõbb jó esetben a Webrõl is el lehet érni. Az itt látható
www.linuxvilag.hu 2003. április 61 Kovácsmûhely
tartalomra igaz, hogy amennyiben közvetlenül nem adunk meg objektumnevet, elõször egy index_html fájlt keres a könyvtár- 1. lista Egy új sablon ban, és ha talál ilyet, annak a tartalmát jeleníti meg. artva Számunkra érdekes lehet még az Undo fül, itt az eddigi mû- veleteink listáját fedezhetjük fel. Bármelyiket kijelölve és az
Undo gombra kattintva visszavonhatjuk õket. Megjegyzendõ, t. Minden jog fennt A tartalom c me vagy Ismerkedés a Zope objektumaival azonos t ja
Mint már említettem, a Zope objektumokkal dolgozik, emiatt minden, amivel a Zope alatt dolgozunk, objektumok formájá- oldalak is. A jobb oldali keretben az Add gombhoz tartozó A tartalom c me, ha meg van © Kiskapu Kf legördülõ listát tallózva további elemeket láthatunk. Ilyen elem adva
például a Temporary Folder, amibõl máris találunk egy példányt a saját könyvtárban. A temp_folder-ben található elemeket a Ez egy sablon sablon azonos t . a tartalma elvész. Mivel az itt található objektumok a memóriá- ban tárolódnak, figyeljünk arra, hogy ezt a könyvtárat ne töltsük meg túlságosan, mert ilyen módon rendszerünk összes memóriáját elfogyaszthatjuk. Az DTML Document nem más, mint amirõl már korábban is szó volt. A Page Template pedig a ZPT-t rejti, amivel ZPT- utasításaival nemcsak a HTML-címkék közé szúrhatunk be oldalakat hozhatunk létre. szöveget, de a teljes címkeszerkezet lecserélésére is lehetõsé- A DTML- vagy ZPT-dokumentum létrehozásánál ugyanúgy günk van. Az így végrehajtódó utasítások minden alkalommal meg kell adni az ID-t és Title-t, mint minden objektum eseté- önmûködõen mennek végbe, valahányszor csak valaki meg- ben, és emellett arra is lehetõségünk van, hogy az újonnan tekinti az oldalt. létrejövõ objektumhoz egy már létezõ fájlt töltsünk fel, ha a Az egyetlen dolog, amire a ZPT nem képes, az a bonyolult File mezõt kitöltjük. Amennyiben nem töltünk fel fájlt, úgy a utasítássorozatok vagy a végrehajtódás folyamatát szabályozó Zope az objektumot egy alapértelmezett tartalommal tölti fel, mûveletek kezelése, mint amilyenek például a függvények, amit nyugodtan átszerkeszthetünk. vagy az osztályok. Az efféle mûveleteket kizárták a ZPT-bõl, mivel az ilyen bonyolultságú mûveletekre a Zope más lehe- Sablonoldalak tõségeket biztosít. A „page template”-ek oly módon könnyítik meg a programo- zók és a grafikusok munkáját, hogy az így készített oldalak A sablonok gyakorlati alkalmazása szinte bármilyen honlapszerkesztõben szabadon szerkeszthe- Elsõ lépésként felhasználónkkal be kell jelentkezni a Zope tõk, anélkül, hogy az oldalakba épített logika sérülne. Mint már kezelõi felületére (a ZMI-re), majd a gyökérkönyvtárban említettem, ez annak köszönhetõ, hogy a ZPT-vezérlõk nem létre kell hoznunk egy zpt-proba nevû könyvtárat, a könyv- külön HTML-címkékként épülnek be az oldalba, amit a hon- tárhoz pedig hozzá kell adunk egy Page template típusú lapszerkesztõ program alkalomadtán szó nélkül kivághat, elemet, majd pedig, ha a böngészõnk nem lép önmagától hanem a létezõ HTML-címkékhez kapcsolódnak, és így sértet- tovább, az Add gombra kell kattintanunk. Ezt követõen beál- lenül megúsznak egy alapos külalak-átváltoztatást is, feltéve, líthatjuk ZPT-elemünk azonosítóját (ID), amivel az elemet hogy a szerkesztõprogram tiszteletben tartja a ZPT kapcsolóit. majd a Weben keresztül el lehet érni, emiatt a nevét is ennek A mai szerkesztõprogramok többsége szerencsére már megfe- megfelelõen kell megválasztani, tehát nem tartalmazhat lelõen viselkedik ilyen helyzetekben is. sem ékezetet, sem egyéb különleges karaktert. Az elsõ olda- A ZPT a TAL-t, vagyis a Template Attribute Language-et hasz- lunk neve legyen elso_oldal. A fájl mezõ kitöltésére csak nálja az oldalszerkezet kialakításakor. A TAL a HTML-címkékbe akkor van szükség, ha egy létezõ fájlt szeretnénk feltölteni épül be, a tal névtér alá, vagyis a ZPT-nek szánt utasításainkat a Zope könyvtárszerkezetébe. Esetünkben egy új sablont a tal: kulcsszóval kell kezdenünk: szeretnénk szerkeszteni, így kattintsunk az Add gombra, majd pedig a létrejött elso_oldal nevén kattintva megtekint- 62 Linuxvilág Kovácsmûhely
Az oldal keresésekor melyik ciklus adataival kell visszatérnie. A number c me
helyett használhatjuk az index tulajdonságot is, ami annyival különbözik, hogy a számozást nem egytõl, hanem nullától artva akkor a ZPT ezt a következõképpen fordítja le a böngészõnek: kezdi. Használható tulajdonságok még a letter és a Letter elemek, amik az egyes sorokat betûvel jelölik, a letter eseté-Az oldal c me, amit a title vÆltoz ban ben kisbetûvel, a Letter esetében nagybetûvel. beÆll tottunk.
A táblázatban a negyedik oszlop megadásánál a következõ sor látható: Mint látható, „Az oldal címe” szöveg teljes egészében elveszik. Ez a szöveg csak arra jó, hogy a programozónak vagy a grafi- kusnak támpontot nyújtson, hogy eredetileg milyen tartalmat szántak az adott helyre, de a felhasználó szempontjából Itt a tal:attributes használatára láthatunk példát. Az t. Minden jog fennt lényegtelen, mivel a ZPT teljes egészében eltünteti. attributes kapcsoló annyit tesz, hogy az adott HTML-címke Más a helyzet a tal:replace kapcsolóval, ami az egész cím- (vagyis esetünkben az img) egy kapcsolóját módosítja. A mó- keszerkezetet lecseréli. Lássuk, hogyan néz ki egy ezt a kap- dosítandó kapcsoló neve az attributes kapcsolóban mega- csolót használó HTML-sor: dott szöveg elsõ része (src), majd ezt követi a változó, amit a kapcsolónak értékül akarunk adni, vagyis az elem/iconAz oldal változó, ami az adott típushoz tartozó ikon elérési útját © Kiskapu Kf c me
tartalmazza. A tal:attributes tehát a HTML-címke egy kapcsolójának a tartalmát módosítja, vagyha az még nem A böngészõ ebbõl csupán ennyit fog látni: létezik, akkor létre is hozza. A fenti sor hatására a ZPT a követ- Az oldal címe, amit a title változóban beállítottunk. kezõ HTML-kódot küldi a böngészõnek: Tehát acímke, és a
zárócímke teljes egészében eltûnik, és a helyére a tal:replace-nek megadott változó tartalma kerül. A tal:replace esetén ahelyett ajánlott a HTML-címke használata, mivel ez önmagában Összegzés semmilyen kinézetet befolyásoló jelentéssel nem bír. Bár a ZPT Az elõzõ oldalakon a Zope-pal ismerkedhettünk meg. Egy és a böngészõ számára ez teljesen mindegy, a programozó és rendszer, ami különbözik mindentõl, amivel eddig programo- a grafikus számára, aki a honlapszerkesztõben látja az oldalt, zóként vagy webes fejlesztõként találkozhattunk. Ötvözi a zavaró lehet egy látszólag felesleges új bekezdést jelölõ címke, hatékony programozás és a gyors, kattintgatásos honlapszer- míg a használata esetén a szerkesztendõ szöveg a kesztés elõnyeit – mindezt meglepõen logikus formában szerkesztõprogramban úgy jelenik meg, ahogyan a felhasználó tálalva, hogy még a kezdõ felhasználók is elsõre megértsék böngészõjében fog. mûködését, ugyanakkor a szakavatott felhasználók számára A tal:content kapcsoló egy egyszerû feltételt takar, és az azt is minden lehetõség biztosított legyen. követõ tal:replace kapcsoló csak akkor fog kiértékelõdni, Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy alaposabban megismerkedj ha a feltételben megadott változó tartalma adott. a Zope-pal, a Kapcsolódó címek részben található oldalakon elindulva kellõképpen elmélyítheted az ismereteidet. A sablonokról egy kicsit bõvebben A cikksorozat következõ részeiben a Zope néhány alkalmazá- A sablonok segítségével lehetõség van egyszerû vezérlési sával ismerkedünk meg. Szó lesz a Plone-ról, a felhasználók szerkezetek, például ismétlések kezelésére is, amelyek alkal- által legjobbnak ítélt tartalomkezelõ rendszerrõl, és kitérünk mazására a 2. listában (46. CD Magazin/Zope) láthatunk a Zope komolyabb lehetõségeire is. példát. A korábban tanultakat alapul véve talán nem okoz nehézséget a ZPT-szerkezet megértése, de azért lássuk csak, Gludovátz Gábor ([email protected]) mirõl is van szó. A tal:repeat kapcsolóban megadott má- Hobbija a programozás és a bringázás. Szereti a sodik elem, a container/objectValues a sablon könyv- Perl és a Python hatékonyságát, a PHP egysze- tárában található fájlok hivatkozásait tartalmazza, amiken rûségét, a Java logikáját, és a C++ kibogozhatat- a repeat utasítás sorban végiglépdel, és minden egyes lan szépségét. Szabadidejében úszik vagy bringá- menetben egy változót ad értékül az elsõ elemként megadott ján a szülõvárosát körülölelõ dombokon tör a elem változónak. Ilyen módon az elem változón keresztül legmagasabb csúcsok felé. Honlapja a http://gludo.sopron.hu lehetõségünk nyílik a könyvtárban található minden egyes címen érhetõ el.
állomány tulajdonságainak lekérdezésére. Az elem/getId tulajdonság az éppen feldolgozás alatt lévõ elem azonosítóját jelenti, míg az elem/title a feldolgozás alatt álló elem KAPCSOLÓDÓ CÍMEK címkéjét. A meta_type tulajdonság tartalmazza az adott állomány típusát. A repeat/elem/number tulajdonság az adott ciklusra vonat- A Zope hivatalos oldala http://www.zope.org kozik. Azt mutatja, hogy az adott elem hányadik a sorban. A Zope leírása és a „Zope könyv” Mivel a tal:repeat kapcsolók egymásba ágyazhatók, ha a http://www.zope.org/Documentation kereséshez tartozó tulajdonságokhoz szeretnénk hozzáférni, A DevShed Zope-bevezetõje meg kell adnunk azt is, hogy pontosan melyik tal:repeat http://www.devshed.com/Server_Side/Zope/Intro ciklusra gondolunk, ezt a repeat/ után megadott ciklusazo- ZopeLabs – példák, hivatkozások, hírek nosító változóval tehetjük meg. Ilyen módon a ZPT már ponto- http://www.zopelabs.com san tudni fogja, hogy a repeat/elem/number tulajdonság
www.linuxvilag.hu 2003. április 63 Kovácsmûhely
artva Sablonelvû fejlesztés a Smarty segítségével (1. rész) Ismerkedjünk meg a Smarty sablonkezelõ motorral, amelynek a segítségével egyszerûbbé tehetõ a küzdelem a szebb programkódért és a karbantarthatóbb küllemért.
ajdanán, amikor elõször megláttam és megszerettem
t. Minden jog fennt a PHP nyelvet, az szólt mellette az egyik fõ érvként, hogy mindenféle furfangoskodás és cgi-bin könyvtárak Hnélkül, a HTML-oldalakba ágyazgatva alkothattam kisebb- nagyobb programokat. Most, évekkel késõbb egyre inkább kódjaim olvashatóságának (és ezzel karbantarthatóságának), javításának sziszifuszi feladatával küszködöm. Egyre inkább
© Kiskapu Kf zavar az a sok HTML-kód, ami miatt a program logikája nehezen áttekinthetõ. Régóta kacsintgattam már a sablonnyelvek felé, de a meg- szokás is nagy úr. Csakhogy elég volt egy kíváncsi délután, és a próbálkozásból izgalmas felfedezés kerekedett ki. Ezt a felfokozott állapotot nemcsak a tiszta programkód idézte elõ, és nem is az, hogy innentõl kezdve akár a „látom, amit készí- http://smarty.php.net tek” szerkesztõ segédeszközöket is használhatnám (ezektõl valahogy még mindig ódzkodom) – a legnagyobb élményem abból a felfedezésbõl fakadt, hogy valóban milyen határozot- a Smarty sablonnyelvén már-már kisebb programokat is írni tan el tudom választani a száraz logikát és a külcsínt egymás- lehet. Véleményem szerint ez nem okoz gondot, hiszen ezeket tól. Innentõl kezdve nincs szükségem a programkódban a tulajdonságokat nem szükséges kihasználni. A Smarty kacifántos feltételes elágazásokra csupán azért, hogy a megje- egyszerû sablonnyelvként is használható, anélkül, hogy a nem lenített listám minden páros sora színben eltérhessen a használt elemek bármiféle lassulást okoznának a rendszerre páratlanaktól, és nem kell több tucat programsort az egyik nézve. Mivel a Smarty elõfordítást végez, a nyelvi lehetõségek PHP-fájlomból a másikba mozgatnom azért, hogy a bal felsõ számossága nem befolyásolja a futás sebességét. Ennek a nyelvi sarokban figyelõ legördülõ listámat a jobb alsó sarokba szám- sokrétûségnek az elõnye, hogy általa rugalmasabban osztható ûzhessem. Ez a módszer azzal hódította meg teljesen a szíve- szét a munka az arculatért felelõs honlapszerkesztõ és a met, hogy az elkészült színes, szagos weboldal nyomtatható programozó között, ismerve azok képességeit. változatának elõállításához már csak egy kis sablonmunka szükséges, a prógramkód pedig maradhat ugyanaz. E sablon- Telepítés és használatbavétel rendszer nélkül ez a feladat a teljes oldalmegjelenítõ prog- Nos, ha már eddig eljutottunk, ismerkedjünk meg cikkünk ramkód klónozását jelentené, amelyben ezután már lebutít- tárgyával. Ehhez elõször is szükség lesz egy frissen letöltött hatnám a megjelenést, mindezt a kevesebb felesleges nyomta- tar.gz állományra. Nosza, vegyük elõ a kedvenc böngészõnket, tófesték fogyasztásának szent ügyéért. és látogassunk el a http://smarty.php.net weboldalra. Lelkendezésbõl tán ennyi elég is, lássuk, mi is rejtõzik az A Download menüpont mögött rejtezõ oldalról pillanatok alatt igencsak felvágós Smarty név mögött! beszerezhetõ a legfrissebb változat – a csomag mai viszony- latok szerint igen kicsiny (160 KB) méretének köszönhetõen. Elõfordítás (A Smarty a CD-mellékleten a Magazin/PHP könyvtárban is A Smarty használata elõnyösebb számos másik sablonkezelõ megtalálható.) A letöltött állomány izgatott kicsomagolása után rendszerénél, mivel a megjelenés minõségéért felelõs sablonál- tekintsük meg, mi is van a „dobozban”. lomány értelmezése nem történik meg minden oldallekéréskor. Sok minden helyet kapott a csomagban, de a munkánkhoz nem Ehelyett PHP-parancsállományokat készít belõlük, és mind- mindenre lesz közülük szükségünk. Ami viszont elengedhetet- addig ezeket használja, amíg nem módosítunk az adott sablo- len, az a három class.php-re végzõdõ állomány Smarty.class.php, non. Egy oldal akár több ilyen darabból is összeállítható (fejléc, SmartyCompiler.class.php és Config_File.class.php, valamint a test, lábléc sablonok külön állományban), ilyenkor csak az debug.tpl és a teljes plugins könyvtár. Ezeket érdemes olyan adott oldaldarabka kerül újra feldolgozásra, ha változott benne helyre pakolni, ami benne van valamelyik, az include_path valami. E trükk segítségével megmarad a programkód és a beállítások szerint kijelölt könyvtárban. A világháló számára is megjelenés elkülönítése, ennek ellenére sincs semmiféle sebes- látható területen belül, ahol a Smartyval meghajtott munkánk ségbeli hátránya a dolognak. életre fog kelni, három könyvtárra lesz szükség: templates, templates_c és a configs. Ne feledjünk meggyõzõdni róla, hogy Sokrétû tudás a templates_c könyvtárban webkiszolgálónk is képes dolgozni, A Smartynak az a tulajdonsága, hogy sok mindent tud, egye- azaz állományokat, könyvtárakat létrehozni, illetve törölni. Itt sek szerint elõny, mások szerint hátrány. A bonyolultabb sab- fogja ugyanis a sablonállományokból elõállítani a HTML-tarta- lonnyelvet ellenzõk fõ érve az, hogy teljesen felesleges egy lommal kevert PHP-kódot. újabb összetett nyelvet bevezetni a Smartyval. Igaz, ami igaz: Ezeknek az állományoknak és könyvtáraknak a helyére
64 Linuxvilág Kovácsmûhely
1. lista
A smarty_proba.tpl csupán egy aprócska sablonállomány artva
{$nev} (hozzavalok): És ami mindebbõl lesz
- {section name=i loop=$hozzavalok} listán látható mintaprogram, például a
- © Kiskapu Kf {$hozzavalok[i].mennyiseg} $smarty->assign(’nev’, ’MØzes bab’); {$hozzavalok[i].egyseg} {$hozzavalok[i].nev} sor a $nev Smarty változóhoz rendeli a „Mézes bab” értéket. {/section} Ez az adat természetesen jöhetett volna éppenséggel egy adat-
tékben feldolgozható a sablonnyelv képességeivel. Az idén Ha kØrdØsed van: februárban kiadott 2.4.0-s változattól kezdve pedig már az {mailto address=$email encode="javascript"} objektumok adatainak kezelésével sincs gond.
Egyszerû behelyettesítések A példából kitûnik, hogy a Smarty sabloncímkéket { } (kapcsos zárójelek) között kell elhelyezni. A legegyszerûbb és legtöbbet alkalmazott ezek közül a változóérték behelyettesítésére szol- gáló címke. Ekkor a határolójelek közé a változó nevét kell elhelyeznünk, a dollárjellel megfejelve. Ezek a nevek azok, kerülésével a telepítési folyamatnak vége is, a Smarty harcra amelyeket az assign() függvények hívásakor az elsõ értének kész. Ismerkedjünk meg vele közelebbrõl! adtunk. Ilyen alkalmazást mutat be a példában a {$nev} címke beillesztése. Ismerkedés a lehetõségekkel Mielõtt bármiféle használati útmutató megfogalmazásába Határozatlan hosszú listák kezdenék, nevezzünk meg egy példát, ami a Smarty leggyak- Szintén sûrûn alkalmazott, de egy fokkal bonyolultabb feladat rabban alkalmazott lehetõségeit mutatja be az 1. és 2. lista a {section} címke alkalmazása. Erre akkor lehet szükség, (megtalálható a 46. CD Magazin/PHP könyvtárában). ha listaszerû adatsort kell egységes arculat szerint megjelení- Látható, hogy a PHP-kódban három sort minden esetben el kell tenünk anélkül, hogy a sablon tervezésekor tudnánk, valójában helyeznünk: hány elembõl is fog állni a lista. Jó példa erre a webes levelezõ- programok üzenetlistája. A sablonban az jelenik meg többszö- require ’Smarty.class.php’; rözötten, ámde más-más adatokkal, ami a {section} és a $smarty = new Smarty; {/section} címkék között található. Ezek a listák korlátlan $smarty->display(’smarty_proba.tpl’); mélységben egymásba is ágyazhatók. A section címke pél- dánkban való alkalmazása azt mutatja be, hogyan is kell érté- Az elsõ kettõ gondoskodik a Smarty-motor életre keltésérõl. keket adni az egyes utasításokhoz. Ezeket { } jelek között, a Ezeket követi a sok assign() hívogatása, s legvégül a section-tõl és egymástól is szóközökkel elválasztva lehet display() jeleníti meg az oldalt a megadott adatok és a sab- sorban megadni, a szokványos jelölõnyelvekhez hasonlóan. lonállomány alapján. A legtöbb esetben e három sor és a fela- A section címkéhez rendelhetõ értékek a következõk lehetnek: dathoz szükséges számú assign() elég is, de talán senki sem csodálkozik, ha azt mondom, hogy rengeteg dolgot lehet még • name: kötelezõen megadandó adat, az adott section finomhangolni különféle függvényekkel és értékek beállításá- neve. Elnevezése a több egymásba ágyazható lista miatt val. Ezekrõl azonban késõbb szólok. Egyelõre az assign() szükséges. E névvel mutathatunk a végigzongorázott tömb használatára lesz csak szükség. Két adatot kell közölnünk pillanatnyi elemére (ahhoz hasonlóan, ahogy azt egy minden ilyen érték-hozzárendelésénél: egyrészt meg kell adni ciklusváltozóval tennénk). azt a hivatkozási nevet, amellyel a sablonállományban a hozzá- • loop: szintén kötelezõ megadni, az itt megadott tömbbõl rendelt értékre mutathatunk; második adatként pedig magát veszi az adatot arra nézve, hogy mekkora adathalmazon az adatot kell közölnünk. Erre több példát is mutat az 1. és 2. kell magát átrágnia.www.linuxvilag.hu 2003. április 65 Kovácsmûhely
• start: a listázás alapesetben a 0. tömbelemnél kezdõdik, de A {section}-höz hasonlatosan itt is lehetõség nyílik az üres ez itt módosítható. Lehetséges negatív egész érték mega- tömbök lekezelésére – a {foreachelse} hadrendbe állításával. dása is, ekkor – a substr() mûködéséhez hasonlatosan – A következõ adatok közölhetõk a foreach lista indításakor: artva hátulról visszafelé számolva állapítja meg a kiindulópontot, azaz egy tízelemû tömb esetében a -3 érték a hetedik • from: annak a tömbnek a neve, amelybõl az adatokat elemtõl való kezdést jelenti. nyerjük. Mérete egyértelmûen megadja a lista hosszát is, • step: egy kis emlék a régi szép Basic-idõkbõl. Ezáltal adható nincs lehetõség kezdõelem megadására vagy a legnagyobb meg az a lépésköz, ahányasával majd végigugrálunk a tömb- elemszám korlátozásra. elemeken. Itt is meg lehet adni negatív értéket, ebben az • item: ezen a változónéven érhetõ majd el a pillanatnyi esetben a megadott lépésnagyságban visszafelé fogunk lép- tömbelem. kedni. Ha nem közlünk ilyen adatot, egyesével lépked elõre. • key: a pillanatnyi tömbelem kulcsa, ha szükséges.
t. Minden jog fennt • max: nem a legnagyobb tömbindexet, hanem azt szabá- • name: erre akkor lehet szükség, ha az adott {foreach} lyozza, hogy legfeljebb hány elem jelenjen meg a listában. tulajdonságaihoz hozzá akarunk férni. Ennek módjáról Példaképpen: ha egy listát a start=4 step=3 max=6 a következõ cikkben lesz szó. értékekkel indítunk el, az a 4., 7., 10., 13., 16., 19. elemeket fogja legfeljebb megjeleníteni. A Foreach alkalmazásával a hozzávalók listázása a 4. listán • show: az adott lista látható legyen-e vagy sem. Egy false (46. CD Magazin/PHP könyvtár) látható módon festene.
© Kiskapu Kf érték hozzárendelésével megtiltható a megjelenése. A levélcímek védelme Ilyen listázásoknál könnyedén elõfordulhat olyan helyzet is, Az utolsó elem a példában egy levélcímet megjelenítõ parancs, amikor valamilyen okból nincs mit listázni. Ilyenkor zavaró a {mailto}. Hasonló látványt elérhettünk volna el lehet, ha semmiféle visszajelzés nincs. Az efféle helyzetek a következõ utasítás alkalmazásával is: kezelésére használható a {sectionelse} címke. Ha még a {/section} bezáró címke elõtt letesszük, a közte és a záró- {$email} címke közt megadott szöveg jelenik meg abban az esetben, ha a ciklusban megadott tömb üres vagy egyéb okok (például Ennél a formánál a Smarty mailto címkéjének alkalmazása a tömb utolsó eleme mögé mutató start érték) miatt nincs nemcsak szebb formájú, de használatával a kéretlen levelekhez megjeleníthetõ adat (lásd a 3. listát a 46. CD Magazin/PHP címlistát gyûjtõ robotok alkalmatlankodása is kivédhetõ. könyvtárában). A {mailto} címke megadható értékei közül a fontosabbak: Hivatkozás tömbelemekre • address: a levélcím, amire a hivatkozás mutat. Beszéljünk egy kicsit a példában látható összetettebb változó- • text: alapesetben a hivatkozás szövege a levélcím lesz, érték behelyettesítéseirõl, amik a lista elõállításakor kerültek de itt átírható. alkalmazásra. Mivel lehetõség nyílik tömböknek sablonhoz • encode: kéretlen levelek küldésére szakosodott kalózok történõ rendelésére, annak elemeit valahogy meg kell címezni. adatgyûjtõ robotjainak kijátszására szolgáló kódolási módo- Ez egyszerû tömböknél a hagyományosnak mondható zat kiválasztása. Alapesetben nem kódol, de „hex” és $tomb[12] formában adható meg, ami a $tomb nevû tömb- „javascript” kódolás is kérhetõ. Ezekkel a robotok már nem változó 12-es indexén található adatra mutat. Többdimenziós egykönnyen bánnak el. tömbök esetén több szögletes zárójeles elem elhelyezése is elképzelhetõ. Végszó A hagyományos PHP-formától eltérõbb módon zajlik az asszo- Elsõ Smarty témájú cikkembe ennyi fért bele. A májusi szám- ciatív tömbök kezelése. Ebben az esetben nem kapcsos záró- ban tovább folytatjuk a felfedezést, további parancsokkal, jellel kell jelölnünk a megcélzott tömbelemet, hanem – egy szûrõkkel és adatmódosítókkal ismerkedünk meg. Sor kerül ponttal elválasztva – annak nevével hivatkozunk. A példában a Smarty bõvítésének lehetõségeire és a gyorstárazás haszná- szereplõ {$hozzavalok[i].mennyiseg} tehát a latára is. Addig is sok szalonnasütést! $hozzavalok tömb i-edik tömbindexén ülõ asszociatív tömb mennyiseg nevû elemére mutat. Heiglig (Cece) Szabolcs ([email protected]) Veszprémben él. Hobbija, kedvenc idõtöltése Nem folytonos tömb listázása és munkája is a programozás. Szabadidejében A {section} egyik kellemetlen tulajdonsága az, hogy nem hajlamos kerékpárra pattanni, vagy baráti képes olyan tömböket végignyálazni, amelyekben „lyukak” társaságban szerepjátékokkal foglalkozni. vannak, azaz nem folytonos a tömbindex. Ez a helyzet azért áll fenn, mert ennek megvalósítására egy egyszerû for ciklus szolgál. Ha egy ilyen nehézséget okozó tömböt kell láthatóvá tennünk, jó szolgálatot fog tenni a {foreach}. KAPCSOLÓDÓ CÍMEK A foreach elõnye nem csak a töredezett tömbök jó kezelésében rejlik – a section-nél is egyszerûbb a használata. Az egysze- A Smarty hivatalos honlapja rûbb forma hátulütõje viszont az, hogy menet közben nem áll http://www.smarty.php.net rendelkezésünkre adat arról, hogy éppen melyik elemen állunk. Sebességmániásoknak Ehelyett az adott tömb pillanatnyi elemeit kapjuk meg. Ez http://www.massassi.com/bTemplate/benchmarks/ akkor gond, ha az adatokat több tömbbõl kell összeszednünk. http://www.webmedic.net/webify_bench/ Természetesen a legtöbb ilyen nehézség okos programozással tp1_bench_1_1.php megelõzhetõ, így a foreach a legtöbb esetben jó választás.
66 Linuxvilág Kovácsmûhely
Unicode artva A Unicode elengedhetetlen a nemzetközi webfejlesztés esetében, és új kérdéseket is felvet.
ivel az Egyesült Államok északkeleti részén nõttem Máris megérkeztünk a Unicode-hoz, fel, az angolon kívül soha nem kellett más nyelven a következõ század ASCII-táblájához.
M t. Minden jog fennt beszélnem. Angolul olvastam, angolul beszéltem, Az ASCII-höz hasonlóan a Unicode is angolul írtam és angolul bonyolítottam le az üzleteket. Ugyan- számokat rendel a betûkhöz, számje- ilyen cipõben jártak azok a mérnökök, akik 1968-ban létre- gyekhez és szimbólumokhoz. Az ASCII-val hozták az ASCII kódot, s akik biztosak voltak benne, hogy ellentétben azonban a Unicode elég helyet hagy az emberi nem 128 ASCII-karakter elégséges lesz az angol nyelvû dokumentu- által valaha kitalált összes szimbólum számára. Ez egyben azt mokhoz. Amíg a szabványos ASCII-karaktereknél maradtunk, is jelenti, hogy a Unicode-dokumentum akárhány nyelv akár-
nyugodtan másolhattunk fájlokat egyik géprõl a másikra, és hány karakterét tartalmazhatja, és eközben az ütközések miatt © Kiskapu Kf nem kellett attól tartanunk, hogy esetleg összezavarodnak. sem kell aggódnunk. A Unicode egyúttal kezelni tud néhány Az ASCII nagyszerû volt a maga idejében, csakhogy azok az olyan nehézséget is, amirõl az ASCII soha nem is álmodhatott. emberek, akik franciául, spanyolul és más nyugat-európai nyel- Például vegyítheti a karaktereket (ékezetekhez és egyéb mellék- veken beszéltek, hamar rájöttek, hogy ez így nem felel meg az jelekhez), és kezelheti az irányultsági kérdéseket (azoknál a õ igényeiknek. Akik ezeken a nyelveken használták számítógé- nyelveknél, amelyek nem balról jobbra olvasandók). püket, szerették volna helyesen viszontlátni mellékjeles betûi- A Unicode már közel egy évtizede létezik, de a webalkalmazá- ket. Így aztán idõvel a 7-bites ASCII kód 8-bites kiterjesztett sok világában csak most kezd népszerûvé és támogatottá válni. ASCII kóddá változott, s kibõvült néhány, a nyugat-európai E hónapban azt vizsgáljuk meg, hogy milyen hatással van íráskép megjelenítéséhez szükséges különleges betûvel és jellel. a Unicode a webfejlesztésre. Mit kell figyelembe vennünk? Csakhogy mivel a kiterjesztett ASCII-t soha nem nyilvánították Mi miatt kell aggódnunk? És végül hogyan lehetünk úrrá szabvánnyá, számtalan különféle, nem együttmûködõ ASCII- az Unicode-dal kapcsolatos nehézségeken? kódkiterjesztés látott napvilágot. A Windows is saját kiterjesztést készített, akárcsak a Macintosh és a NeXTSTEP operációs rend- Bevezetés a Unicode világába szer készítõi. Így aztán hiába tudunk franciául dokumentumot A Unicode, akárcsak az ASCII, egyedi számokat rendel minden írni Windows alatt, ha Macintosh alatt is használni szeretnénk, betûhöz, számhoz, szimbólumhoz és egyéb vezérlõkarakter- át kell alakítanunk, máskülönben a fogadó gépen a hibásan ér- hez. De ahogy azt már korábban említettük, a Unicode a vala- telmezett bájtok miatt az egyébként tökéletes francia szövegünk ha alkotott összes szimbólumra és karakterkészletre kiterjed. inkább francia pirítósra (bundás kenyér) fog emlékeztetni. Így aztán Unicode-ot használva olyan dokumentumokat is Végül a nemzetközi szabványok gyõzedelmeskedtek, legaláb- készíthetünk, amelyek egyaránt használnak angol, orosz, japán bis bizonyos területeken, és megszületett a szabvány, amelyet és arab karaktereket, s ahol minden egyes karakter egyértel- formálisan ISO-8859-1 néven, kötetlenül pedig Latin-1-ként mûen megkülönböztethetõ a másiktól. ismerünk. A számítógépgyártók ezek után már képesek voltak De hogyan változtathatjuk át ezeket az egyedi számokat (ame- nyugat-európai dokumentumokat cserélni anélkül, hogy a lyeket a Unicode világban kódpontoknak neveznek) bitekké és karakterek összekeveredésétõl kellett volna tartaniuk. Termé- bájtokká? Az ASCII kódolása eléggé magától értetõdõ; mind- szetesen ezt úgy érték el, hogy a karakterbájtoknak mind a össze 127 karakter létezik (vagy 256, ha a különféle kiterjesz- 8 bitjét kihasználták, 128-ról 256-ra emelve a lehetséges karak- téseket is alkalmazzuk), így minden egyes ASCII-karakter elfér terek számát. egyetlen bájtban. C-programozók bizonyára tudják, hogy a Csakhogy ez sem oldott meg minden gondot, például a héber char (karakter) adattípus egy 8 bit hosszú egész. nyelvûeknek saját szabványuk volt ISO-8859-8 néven, amely A legnyilvánvalóbb megoldás, ha állandó hosszúságú, több a 0–127 kódig a Latin-1-gyel azonos, viszont erõsen eltér a bájtos kódolást használunk Unicode-karaktereinkhez. A UCS-2 128–256 helyeken. A héberül írt dokumentumok Latin-1 alapú éppen ilyen kódolás, amely két bájtot használ, hogy leírja vele számítógépen megjelenítve úgy néznek ki, mint valami betû- a 65 536 legalapvetõbb Unicode-karaktert. (Van néhány kiter- helyettesítõs rejtvény, ami rossz ábécébõl vette a betûket. jesztett karakter, amely további bájtokat igényel, de ebbe most Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ISO-8859 szabványsoro- nem megyünk bele.) A UCS-2 minden karakterhez egyetlen zattal nem tudunk olyan dokumentumot írni, ami egyszerre kétbájtos kódot rendel. A dokumentumok így a felhasznált tartalmaz angol, héber és francia karaktereket. Tulajdonkép- nyelvtõl függetlenül egyforma hosszúak lesznek, a programok pen ez érthetõ is, hiszen egyetlen bájton mindössze 256-féle pedig könnyen kiszámíthatják a szükséges bájtok számát karakterrel tudunk játszani. Komoly nehézséggel kell azonban – egyszerûen megkétszerezik a karakterek darabszámát. szembenézniük azoknak, akik több mint két nyelven dolgoz- A Microsoft korszerû operációs rendszerei UCS-2-t használnak, nak. A dolgok akkor kezdenek igazán cifrává válni, amikor ahogy azt nyilván megfigyelhettük már, ha ennek a rend- a lapot egyszerre szeretnénk angolul, héberül, franciául és szernek a felhasználóival cseréltünk dokumentumokat. kínaiul megjeleníteni. Ugyanis a kínai nyelvben ideogrammák A UCS-2 esetében azonban alapvetõ gondunk támadhat, tízezrei szerepelnek, és akkor még nem is beszéltünk a japán nevezetesen az, hogy nem mûködik együtt az ASCII kódolás- és egyéb nyelvekrõl! sal. Ha százezer ASCII kódolású dokumentumunk van, vala-
www.linuxvilag.hu 2003. április 67 Kovácsmûhely
mennyit át kell fordítanunk UCS-2-vé, ha helyesen akarjuk lett beállítva, és hibás karakterkészletet továbbít a Content-type õket olvasni. Figyelembe véve, hogy a legtöbb korszerû prog- fejlécben. Ezt könnyen ellenõrizhetjük a Perl LWP (Library for ram ASCII-val dolgozik, az ilyesfajta visszafelé történõ együtt- Web Programming, azaz webprogramozói könyvtár) felhasz- artva mûködés hiánya elég nagy gond. nálásával, amely számos, a webfejlesztésben jól használható Megjelent tehát a UTF-8, a változó hosszúságú Unicode kódo- parancssoros programot tartalmaz. Írjuk be: lás. Ahogy ugyanazokat a számokat a római és az arab számok másként jelölik, a UTF-8 és a UCS-2 is ugyanannak a háttérben $ HEAD http://yad2yad.huji.ac.il/ maradó Unicode-karakterkészletnek a különféle kódolása. Csak míg minden egyes UCS-2-karakter két bájtot használ, a UTF-8- Az én linuxos gépemen a fentiek begépelése után a megne- karakterek egytõl négy bájtig bármennyit használhatnak. vezett lapról a következõ HTTP-válaszfejléc érkezett: Az egybájtos UTF-8-karakterek azonosak az ASCII kóddal, ami
t. Minden jog fennt azt jelenti, hogy egy helyes ASCII-dokumentum egyben helyes 200 OK UTF-8-dokumentum is. Csakhogy a Latin-1 és egyéb 8-bites Cache-Control: max-age=0 karakterkészletek már nem mûködnek együtt a UTF-8-cal; a Connection: close már létezõ Latin-1-dokumentumokat nemcsak, hogy át kell Date: Tue, 10 Dec 2002 08:38:37 GMT alakítanunk, de a méretük akár meg is kétszerezõdhet. Server: AOLserver/3.3.1+ad13 Unix-és Linux-rendszereken és az általam általában használt Content-Type: text/html; charset=utf-8
© Kiskapu Kf szabványokban és nyílt forrású programokban a UTF-8 az elõnyben részesített kódolás. A Perl, a Python, a Tcl és a Java Mint láthatjuk, a Content-type fejléc állítása szerint a doku- mind UTF-8 kódolással rögzítik a szövegeket. A PostgreSQL mentum UTF-8 kódolású. évek óta támogatja a UTF-8-at, és nemrégiben bekerült a A Mozilla és más korszerû böngészõk lehetõvé teszik, hogy Unicode-támogatás a MySQL 4.1-be is, amelyet a következõ a felhasználó felülbírálhassa az alapértelmezett kódolást. Bár hónapban fognak alfakódként kihozni. általában az egyszerû felhasználóknak nemigen van szükségük Létezõ rendszerekbe beépíteni a Unicode-támogatást héroszi ilyesmire, webfejlesztés közben gyakran igen hasznosnak erõfeszítést jelent, amiért a fejlesztõket hatalmas dicséret illeti találtam ezt a szolgáltatást. meg. A fejlesztõknek nemcsak a több bájtos karakterek kezelé- sét kell bevinniük, de az adatbázisoknak és a nyelveknek a A Unicode és a HTML szabványos kifejezéseket és rendezési operátorokat is támogat- Jó tudni, hogy UTF-8-dokumentumokat is átküldhetünk a niuk kell, ezeket pedig nem éppen egyszerû elkészíteni. HTTP-n, de nem ártana, ha lenne ehhez néhány UTF-8-doku- mentumunk is. Figyelembe véve, hogy az ASCII-dokumen- A Unicode és a HTTP tumok egyben UTF-8-dokumentumok is, érvényes UTF-8-do- Végigvettük az alapokat, most nézzük meg, hogyan továbbí- kumentumot létrehozni nem nagy ördöngösség, egyszerûen tódik egy Unicode-dokumentum a weben. Az alapvetõ kérdés kizárólag ASCII-karaktereket kell használnunk. De mi a az, hogy amikor böngészõnk megkapja a dokumentumot, helyzet, ha olyan HTML-lapokat szeretnénk létrehozni, amik honnan fogja tudni, hogy a bájtokat Latin-1-es, Big-5 Chinese héber vagy görög betûket tartalmaznak? A dolgok ekkor vagy UTF-8 kódolással kódolták-e? kezdenek érdekessé és bonyolulttá válni. A válasz a Content-type HTTP-fejlécben rejtezik. Valahány- Alapvetõen kétféleképpen tudunk Unicode-karaktereket vinni szor a HTTP-kiszolgáló elküld egy dokumentumot a böngé- HTML-dokumentumunkba: az elsõ lehetõség, hogy valamilyen szõnek, az elküldött tartalmat bizonyos MIME stílusú meg- UTF-8 támogatású szövegszerkesztõvel gépeljük be a karak- határozással azonosítja, például text/html, image/png tereket. Például a GNU Emacs különféle billentyûzetopciókkal vagy application/msword. Ha egy JPEG-képet kapunk teszi lehetõvé, hogy a szöveget bevigyük, majd a dokumen- (image/jpeg), azt csak egyféleképpen jeleníthetjük meg. Ezzel tumot tetszõleges, többek között UTF-8 kódolással menthessük. szemben ha egy HTML-dokumentumot kapunk (text/html), Ha kínai szöveget akarok Latin-1 kódolással menteni, az Emacs a Content-type fejlécben meg kell adni a karakterkészletet, tiltakozni fog, és figyelmeztet, hogy a dokumentum olyan illetve a felhasznált kódolás típusát. Ezt a fejléc végéhez karaktereket tartalmaz, amelyek a Latin-1 kódolás alatt nem csatolt charset= meghatározás felvételével tehetjük meg, léteznek. Sajnos azok számára, akik hozzám hasonlóan héberül ami a típust elválasztja a karakterkészlettõl. Például: szeretnének írni, az Emacs sem tökéletes megoldás, mivel egyelõre nem támogatja a jobbról balra történõ írást. Content-type: text/html; charset=utf-8 Jobb választás, és idõvel egyre hatásosabbá váló megoldás a Yudit nevû UTF-8-támogatású nyílt forrású szövegszerkesztõ, A figyelmesen olvasók jogosan mondhatják, hogy a UTF-8 nem amely számos különbözõ nyelvet és irányt kezel. Beletelhet egy karakterkészlet (charset), hanem kódolás (encoding). Sajnos kis idõbe, amíg kiismerjük a Yuditot, de megéri a fáradtságot. már késõ, ez ellen nem tehetünk semmit. Ez is olyasmi, mint A Yudit, akárcsak az Emacs, tetszés szerint bármilyen karakter a HTTP-szabvány elgépelt referer kulcsszava, amelyet helye- beütését engedélyezi, még akkor is, ha az operációs rendsze- sen referrer-nek kellene írni; mindenki tudja hogy rossz, rünk vagy a billentyûzetünk az összes használni kívánt nyelvet de félnek elrontani a már létezõ programokat. közvetlenül nem is támogatja. Ha nem adunk meg Content-type-ot, akkor Latin-1-et kell Az Emacs és a Yudit egyaránt jó választás, ha Linux alatt dol- feltételezni. Továbbá, ha a Content-type nincs megadva, az gozunk, hajlandóak vagyunk bütykölgetni, és nem bánjuk, egyes dokumentumok ezt az értéket metatagjaikban megad- ha kézzel kell megírnunk a HTML-t. Sajnos szinte az összes hatják (vagy felülbírálhatják). A metatagok ellenben nem általam ismert grafikus tervezõ más rendszereken dolgozik, bírálhatják felül a közvetlenül megadott kódolást. és igencsak nehéz rávenni õket, hogy UTF-8 kezelésére is képes Ha elkezdünk dolgozni a különféle kódolásokkal, hamarosan HTML-szerkesztõket használjanak. találkozni fogunk olyan HTTP-kiszolgálóval, amelyik rosszul Szerencsére a Mozilla nemcsak webböngészõt, hanem egy
68 Linuxvilág Kovácsmûhely
teljes értékû HTML-szerkesztõt is tartalmaz. Mint az várható is, nosságát (case insensitivity). Végül ugyan meg tudtuk oldani a Mozilla szerkesztõmodulja néha kicsit nehézkes, de a legtöbb a feladatot, de elég kínos és kiábrándító volt ilyesmivel feladatot képes jól kezelni. szembetalálkozni. artva A másik lehetõség, hogy HTML-elemeket használunk. A leg- Az összehasonlítás vagy a rendezés szintén kemény dió ismertebb ilyen elemek a < a > és az & amelyek a – olyasmi, ami több alkalommal is megizzasztott. A Unicode <, > és & jelek beszúrását teszik lehetõvé HTML-dokumentu- ugyan meghatároz karakterkészletet, de nem jelöli meg, mainkban, így nem kell attól tartanunk, hogy esetleg tagokként hogyan kell ebben a készletben a karaktereket sorba állítani. értelmezõdnek. Például egészen mostanáig a „ch” külön helyet foglalt el a A korszerû böngészõk nemcsak az olyan elemeket értik, mint spanyolul beszélõ országok ábécéjében; ugyanakkor ez az a © (a copyrightjel), hanem a Unicode-karakterek teljes angol, német és francia anyanyelvû országokra nem volt igaz. kínálatát is. Dokumentumainkban bármilyen Unicode-karak- A rendezési módszer tehát nemcsak a karakterkészlettõl, terre hivatkozhatunk a &#XXXX; alakban, ahol az XXXX hanem a karakterkészletet alkalmazó helyi beállításoktól is t. Minden jog fennt helyére a karakter decimális kódját kell írnunk. Például a függ. Lehet, hogy egy kicsit kísérleteznünk kell a LANG és az következõ HTML-dokumentum az én nevemet jeleníti meg LC_ALL környezetei változókkal (többek között), hogy végül héber nyelven, Unicode-elemek segítségével: az elvárásainknak megfelelõen mûködjenek a dolgok.
Összefoglalás
ראובן
szabvánnyá válik a számítástechnikában. Sajnos a Unicode eljövetelével elfelejthetjük a karakterek és a bájtok egyenlõsé- gének régi programozói gyakorlatát, és jó néhány új, összetett feladat is felbukkan. A fenti dokumentum elkészítéséhez nem volt szükségünk Ha csak egyetlen nyelvet akarunk használni a weblapunkon, Unicode-alkalmas szövegszerkesztõre, és minden korszerû szerencsésnek tarthatjuk magunkat. De ha csak egyetlen nem böngészõn jól jelenik meg, a HTTP válaszfejlécében beállított ASCII-karaktert is fel akarunk használni, hamar mélyen a Uni- Content-type értéktõl függetlenül. Ugyanakkor az ilyen ele- code világában találhatjuk magunkat. Jobb mihamarabb megis- meket tartalmazó fájlok szerkesztése jobb esetben is fárasztó merni ezt a technológiát, hiszen ha lassan is, de bizonyosan el- és bonyolult. Sajnos a Microsoft Word nemzetközi változatai- kerül valamennyi nyílt forráskódú rendszerbe és szabványba. nak mentés HTML-ként képessége kiterjedten használja ezt a lehetõséget, ami a Word-felhasználóknak ugyan egyszerûvé Linux Journal 2003. március, 107. szám teszi a Unicode-alkalmas HTML-dokumentumok mentését de jelentõsen megnehezíti azok életét, akik utólag szeretnék szerkeszteni õket. Reuven M. Lerner ( http:/www.lerner.co.il/atf) nyílt forrású programokra, valamint web- és adat- Csapdák bázis-alkalmazásokra szakosodott tanácsadó. Mint azt már korábban jeleztem, a Unicode összetett szabvány, Könyve, a Core Perl, 2002 januárjában jelent meg és jó idõbe telt, mire a különféle nyelvek és módszerek a Prentice Hall gondozásában. Reuven feleségével támogatni tudták. Például a Perl 5.6.x belsõ Unicode-támoga- és lányával Izraelben, Modi’in-ben él. tással bír, de a ki- és bemeneti mûveletek ezt nem tudják köny- nyen kihasználni, így a támogatás tulajdonképpen hasznave- hetetlen. A Perl 5.8 ezzel szemben már kitûnõ Unicode-támo- gatással rendelkezik, amelyben a fejlesztõk már a Unicode- KAPCSOLÓDÓ CÍMEK tulajdonságoktól függõ szabványos kifejezéseket is írhatnak. Azért maradtak még nehézségek: az egyik komoly gond, Karakterkészletekrõl és kódolásokról szóló kitûnõ amivel a fejlesztõknek szembe kell nézniük, a bemenetkódolás ismertetõt találunk Andy Deitsch és David Czarnecki Java és tárolt kódolás ellentétes igényeivel kapcsolatos. Ilyen esetre Internationalization címû mûvének elsõ fejezetében, ami példa, amikor a terminálunk Latin-1 kódolást használ, ugyan- az O'Reilly kiadó gondozásában jelent meg. Eleve érde- akkor háttérrendszer UTF-8 rendszerben mûködik. Az ilyes- kes dolog olvasni arról, milyen sokféle írásmódot hasz- fajta elrendezés azt eredményezi, hogy továbbra is használ- nálnak az emberek, egyben megtanuljuk értékelni a hatjuk régi (nem Unicode) terminálprogramunkat és betûtípu- Unicode konzorcium erõfeszítéseit is, amelyeket e sainkat, ugyanakkor csatlakozni tudunk és használhatjuk a karakterkészlet létrehozása során kellett megtennie. Unicode-alkalmas háttérrendszert. A Yudit szövegszerkesztõ és sok egyéb Unicode Néhány más megvalósításnak is akadnak hiányosságai, ame- témájú érdekes hivatkozás található a lyek esetleg nem is tûnnek nyilvánvalónak, amikor elkezdünk http://www.yudit.org címen. dolgozni a projekttel. Például nemrégiben egy J2EE-projekten A http://www.gnu.org/directory/recode.html címen dolgoztam, amely PostgreSQL-t használt háttérként és minden találjuk a GNU Recode programot, ami lehetõvé teszi, karaktert Unicode-ban tárolt. Minden kitûnõen mûködött egészen addig, amíg el nem határoztuk, hogy a felhasználó hogy dokumentumokat alakítsunk át különféle karakter- által beírt szöveget kis- és nagybetûk megkülönböztetése nél- készletek és kódolások közt. Mikor Unicode vonatkozású kül hasonlítjuk össze az adatbázisban tárolt szöveggel. Sajnos oldalakkal dolgozom, a Recode nem hiányozhat az az általunk használt PostgreSQL-függvény a Unicode-karak- eszköztáramból. terek esetében nem kezelte helyesen a kis- és nagybetûk azo-www.linuxvilag.hu 2003. április 69 Mustra
A Mathematica 4.2 artva Nem könnyû körülírni, hogy mi is a Mathematica, mire használható leginkább, hiszen számos különbözõ célra alkalmas.
a egyszer valaki, aki még soha sem hallott róla, meg- A Kezdeti lépések a Mathematicával címû kiadvány egy A kérdezné: mégis, mi ez a Mathematica, azt válaszol- ötvenoldalas füzetke, ami a Mathematica alapjait ismerteti. nám: „a mûszaki számítások svájci bicskája”. Lehet, Jó kiindulási pontot jelent a programmal most ismerkedõk t. Minden jog fennt hogy ezzel a kérdés még nyitva maradna, de aki egyszer meg- számára, gyorstalpaló tanolyam a Mathematica használa- ismeri a programot, tudni fogja, hogyan tához. A tájékoztató számos olyan, a kell érteni ezt a kijelentést. Világhálón elérhetõ anyagot is felsorol, Hogy egy kicsit kifejtsem a svájcibicska- amelyek az új felhasználók számára hasonlatot, megemlítek néhány olyan szinte nélkülözhetetlenek. területet, ahol a Mathematicát sikerrel A Mathematica könyv körülbelül 1500 ol- © Kiskapu Kf alkalmazzák napjainkban: mérnöki, fizikai dalon keresztül mutatja be a Mathematica számítások, számítástudomány, könyv- függvényeit és képességeit. Ez a tárgyban kiadás, pénzügy, illetve közgazdaságtan, felelhetõ legrészletesebb útmutató több matematika, társadalomtudományok. adatot tartalmaz, semhogy egy ilyen A Mathematica – alkalmazási lehetõsé- rövidke ismertetõben áttekinthetõ lenne. geihez hasonlóan – a támogatott eszközök Az Általános kiegészítõ csomagok pedig és operációs rendszerek tekintetében is egy olyan ötszáz oldalas könyv, amelyik sokoldalúságot mutat; futtatható Linux, a kiegészítõ csomagokban található ezer- Mac OS X, Mac OS 8.1 vagy újabb, nél több további függvényt ismerteti. Ezek Windows, Solaris, Tru64, HP-UX, AIX és a kiegészítõ csomagok részei a Mathema- Irix operációs rendszeren egyaránt. tica teljes változatának, és többek közt Ha a Mathematica csak Linuxra írt az alábbi témákkal foglalkoznak: grafika, változatára összpontosítunk, látni fogjuk, Termékjellemzõk geometria, hangtan, statisztika, mérték- hogy a Wolfram Research számára a Linux Gyártó: Wolfram Research egységek, algebra, analízis, diszkrét mate- nem csupán az egyik operációs rendszer Honlap: http://www.wolfram.com matika, numerikus módszertan. A könyv az összes közül, amelyikre a programot Kiskereskedelmi ár: 1880 dollár tárgya némileg A Mathematica könyv egyszerûen át kell ültetni. A Mathematica Oktatói, kutatói ár: 895 dollár kiegészítésének tekinthetõ, úgy éreztem, magját Linux alatt fejlesztették, és csak Ára diákok számára: 139 dollár hogy ténylegesen is a részét kellene képez- ezután ültették át a többi rendszerre, így nie, különösen, ha figyelembe vesszük, nem csoda, hogy a Mathematica Linux- hogy a kiegészítõ csomagok a Mathema- változata igazából négy különbözõ számí- tica minden kiadásában megtalálhatók. tógép-kiépítésen mûködik: IA-32 (x86), PowerPC, Alpha és A Mathematica 4.2 Linuxra írt változata három különbözõ IA-64 (Itanium). Sõt Linux-telepekhez is létezik egy külön kiépítést támogat: az x86-t, az Alphát és a PowerPC-t (az változata, a gridMathematica. Itaniumra írt változat csak nemrég látott napvilágot, így nem Kétségtelen, hogy a Wolfram Research számára a mind a szerepelt a telepítõ CD-n). A lemez tartalmazza a Mathematica profik, mind pedig a diákok piacot jelentenek. A kereskedelmi könyvet és az Általános kiegészítõ csomagok címû könyveket is termék megterhelõ lehet az otthoni felhasználók pénztárcá- a Mathematica „Notebook” formátumában, ami böngészhetõ és jának, de vállalati vagy kutatói környezetben alkalmazva kifejezések keresésére is lehetõséget nyújt. Ez a formátum jó bõven visszahozza az árát. Másrészt a Mathematica diákoknak referenciát jelent, amikor a Mathematicában dolgozunk, szánt változata igazán elõnyös feltételekkel férhetõ hozzá, bármirõl legyen is szó. és pontosan ugyanazokkal a képességekkel rendelkezik, mint A program telepítése nem jelenthet gondot. Behelyezzük a a kereskedelmi változat. CD-t az olvasónkba, az Installers könyvtárban megkeressük a megfelelõ kiépítés alkönyvtárát, és futtatjuk a A csomag összetevõi MathInstaller parancsfájlt. A telepítés végén meg kell A Mathematica 4.2 csomagban az alábbi összetevõket találjuk: adnunk a felhasználási szerzõdésünk számát és a hozzá tartozó „Installing Mathematica 4.2 for Unix and Linux” (A Mathe- jelszót. Akkor sincs baj, ha a telepítéskor még nem rendel- matica telepítése Lunixra és Unixra), „Getting Started with kezünk ezekkel az adatokkal, ugyanis a program a futtatás Mathematica” (Kezdeti lépések a Mathematicával), The Mathe- során ismét kérni fogja. matica Book (A Mathematica könyv) negyedik kiadása, „Stan- Felhasználási szerzõdésszámunk mindig ugyanaz marad, még dard Add-on Packages” (Általános kiegészítõ csomagok) és a program frissítésekor sem változik. Jelszavunkat a Wolfram a Mathematica 4.2 (a telepítõ CD). Research állítja elõ, amikor regisztráljuk a példányunkat. Az „Installing Mathematica 4.2 for Unix and Linux” címû Ehhez a felhasználásiszerzõdés-számunkra és a Mathematica tájékoztató a Linux- és Unix-rendszerekre történõ telepítést, által programinduláskor elõállított MathID-re van szükség. valamint a korábbi változatokról való frissítést írja le. Saját tapasztalatomból kiindulva nem ajánlom a program
70 Linuxvilág Mustra
képességeit is. A 2. képen látható, hogy a szinusz és koszinusz függvényeket használom a ParametricPlot3D függvény bemeneteként. Ha befejeztem a kifejezés beírását és meg- artva nyomom a SHIFT-ENTER billentyûkombinációt, a program meg- rajzolja a függvény háromdimenziós képét. Ez csak néhány le- hetõség a Mathematica 1100 beépített és 1000 kiegészítõ függ- vénye közül, amelyek a 4.2 csomagban megtalálhatók. A vizs- gálathoz rendelkezésemre álló idõ rövidsége miatt úgy érez- tem, hogy valójában a programban rejlõ számítási lehetõsé- geket még nem is érintettem. Nem csak arról van szó, hogy dr. Michael Trott, aki Wolfram
Research munkatársa és a Graphica t. Minden jog fennt ( http://www.gaphica.com) könyv szerzõje, nagylelkûen rendelkezésemre bocsátotta a megjelenés elõtt álló, „The Mathematica Guidebook Series” (Mathematica útmutatóso- rozat) teljes kéziratát (2 GB). Igazi élvezet volt azoknak a kifejezéseknek a böngészése és kipróbálása, amelyek azokat
1. kép Néhány kétdimenziós grafika a nagyszerû képeket eredményezik, amik a Wolfram Research © Kiskapu Kf kiadványaiban is megjelennek – ilyen például A Mathematica könyv borítóján látható dodekaéder. Alig várom, hogy elké- szüljön a könyvsorozat. A Mathematica kipróbálása két különbözõ számítógép-kiépí- tésen, két operációs rendszer alatt folyt. Én egy x86-os gépen futó Linux alatt próbáltam ki a rendszert, míg Helen Moore matematikus egy Mac OS X rendszeren dolgozott. Bár Helen segített az eredmények Elõnyök értékelésében, ez az írás kizárólag az én • véleményemet tartalmazza. Széles körû alkalma- A két rendszeren a Mathematica lényegében zási lehetõségek • Kiegészíthetõség ugyanúgy mûködött, Helennel együtt meg • voltunk vele elégedve. Egyedül a regiszt- A támogatott kiépí- tések nagy száma rációs és jelszó-elõállító folyamatra haragud- • Részletes leírások tunk egy kicsit. Ettõl eltekintve bárkinek nyugodt szívvel ajánlhatjuk, dolgozzon akár Linuxon, akár Mac OS X alatt. 2. kép A Mathematica 3D-képességeinek felfedezése A Wolfram Research munkatársai készséggel segítettek bármilyen általam felvetett gond telepítését olyan gépre, amelyben gyakran változnak az megoldásában (jó a kiszolgálás). A Mathe- alkatrészek. Ha ezek módosulnak, az nagy valószínûséggel matica for Linux nagyszerû program, talán a MathID változását is maga után vonja. Ugyanez igaz új a legjobb program, amit valaha Linuxon fut- rendszermagra történõ frissítéskor. Ez azt jelenti, hogy fel kell tattam. A kipróbálás alatt magamról megfe- Hátrányok venni a kapcsolatot a Wolfram Researchcsel és új jelszót kell ledkezve órákat töltöttem a program képes- • kérnünk. Biztos vagyok benne, hogy ez a módszer megkíméli ségeinek próbálgatásával, a lehetõségek fel- Regisztráció és a céget néhány jogosulatlan felhasználótól, de meg kell mon- fedezésével. Helen szavait idézve: „A Ma- jelszó-elõállítás danom, hogy elég kényelmetlennek találtam. thematica remek program. Valószínûleg a A Mathematicát a hátterében rejlõ elv teszi igazán sokoldalú legjobb kereskedelmi csomag szimbolikus és hatékony számítási felületté. A programban mindent egy és numerikus számítások végzésére.” szimbolikus kifejezés képvisel, aminek a Sin[x] kifejezés egy jellemzõ példája. Ez a kulcsa a mûködésnek, mivel minden Köszönetnyilvánítás függvény értéket vehet és kaphat bármely más függvénytõl. Köszönetemet fejezem ki dr. Helen Moore- Ez annyi lehetõséget nyit meg, hogy valósággal már a puszta nak a kiértékelésben nyújtott segítségéért, száma is elárasztott azoknak a dolgoknak, amiket a vizsgálatom dr. Michael Trott-nak, hogy használhattam a során kipróbálhattam. jegyzeteit, Ben Wilson-nak és P. J. Hinton-nak, a Wolfram Hogy jobban el tudjuk képzelni a Mathematica „bármit Research munkatársainak a segítségért és gyors válaszokért, bármihez” elvét, nézzük az 1. képen lévõ szinusz függvényt. amiket felvetett kérdéseimre adtak. A Sin függvény az x10 változótól kapja a bemenetét és az eredményt a Plot függvénynek adja tovább. Ez a Sin által Linux Journal 2003. március, 107. szám elõállított értékek felrajzolását eredményezi. Ha úgy döntünk, hogy a rajz helyett valahogy másként szeretnénk az eredményt Dragan Stancevic felhasználni, a kimenetet egyszerûen átadhatjuk egy másik Huszas évei végén járó rendszermag- és hardvermérnök. Bár függvénynek. Például a Play függvény a pillanatnyi hangot hivatását tekintve programmérnök, mély érdeklõdést érez az állítja elõ, ami a képre kattintva hallható. alkalmazott fizika iránt, és az is köztudott róla, hogyha szabad- Mindenképpen meg akartam vizsgálni a Mathematica 3D-s idejében játszani kezd, akkor szinte megszállottként viselkedik.
www.linuxvilag.hu 2003. április 71 Mustra
artva Matematikai programok Linux alatt Nincs olyan ember, akinek ne lenne valamilyen szintû kapcsolata a matematikával. Iskolai tanulmányaink alatt több év alatt jutunk el egyszerûbb és bonyolultabb feladatokon keresztül az elvonatkoztatás egyre magasabb fokáig. t. Minden jog fennt étköznapokon az alapmûve- a legfrissebb változat rendszerint csak 1. leteken kívül csak kevés mate- forráskódban érhetõ el, többnyire .tar.gz matikai ismeret szükséges, de formátumban. (Az ilyen fájlok telepítési Ha természettudományok, így a számítás- módjáról a Linuxvilágban többször is technika mûvelõi számára is nélkülöz- olvashattunk már.) Néhány program
© Kiskapu Kf hetetlen a magas szintû matematikai további programokra vagy fejlesztõi tudás. csomagokra (*-devel) épül; ameny- Tanulóként vagy olyan szülõként, nyiben hibajelzést kapnánk, próbálkoz- akinek a gyerekei matematikát tanulnak, zunk Linux-rendszerünk frissítésével. bizony, nagy segítség lehet, ha az ott- (A rendszerfrissítés külön szakma, honi számítógépen matematikai prog- amivel még gyakorlott linuxosként is ramok is futnak. Pénzügyi kimutatá- meggyûlhet a bajunk.) saink elkészítéséhez nagyszerû segítsé- Az Internetet böngészve igen-igen sok get nyújthatnak a táblázatkezelõ prog- matematikai programra bukkanhatunk, ramok, amelyek szintén matematikai amelyeknek a minõsége nagyon külön- alapúak. Ha tudományos munkában bözõ lehet. Bizonyos programokat évek veszünk részt, a matematikai tárgyú óta nem fejlesztenek már, másoknak részfeladatok megoldásában is jól jöhet naponta érkezik új változata. A Source- 2. a számítógép, bizonyos szakterületeken Forge.net Software Map hivatkozására a használata elengedhetetlen. kattintva a Science/Mathematics kategó- A Linux elsõrangú operációs rendszer riában tevékenységük mértéke szerint matematikai programok futtatásához és látjuk a matematikai projekteket, ami fejlesztéséhez. Számos kereskedelmi jó megközelítést arra vonatkozóan, célú matematikai programnak létezik hogy milyen programokat érdemes linuxos változata, sõt sok program ese- idõrõl idõre kipróbálnunk. A tén éppen a Linux a fõ fejlesztõi operá- http://www.gnu.org/directory/science/ ciós rendszer. Általános célú és egyedi, math cím kifejezetten a GNU projektbe kifejezetten az adott szakterületre írt tartozó fejlesztések listáját adja meg (ez programok egyaránt rendelkezésünkre lényegesen rövidebb lista). Hasznos A Maple mellett többen használnak állnak. Itt most csak olyan programokról hivatkozásgyûjtemény a Mathematicát is. Mindkét profi rendszer lesz szó, amelyek a szélesebb közönség http://richtech.ca/cgi- komoly anyagi befektetést jelenthet számára is érdekesek lehetnek. bin/seul/seulview.pl?category=Math cím számunkra, ezért magyar viszonylatban Szinte minden Linux-terjesztés tartal- is, ezt fõként oktatási szempontok érdemes ezeknél esetleg „fapadosabb”, maz néhány matematikai programot. szerint állították össze a weblap mégis jól használható programok után Ezek közül bizonyosak az operációs karbantartói. néznünk, különösen, ha sok felhasználó rendszer mûködését a parancsértelmezõ számára kell egyszerre elérhetõvé szintjén segítik elõ, ilyen például az Komputeralgebrai rendszerek tennünk ugyanazt a programot (például expr és a bc program. (Ha valamit Ma Magyarországon talán a Maple tanárként vagy rendszergazdaként). gyorsan kell kiszámolni, én nem is hasz- ( http://www.maplesoft.com) a Az elsõ lehetõség a MuPAD, amit Né- nálok mást, csak bc-t. Az újabb Linuxo- legismertebb komputeralgebrai rendszer metországban a Paderborni Egyetemen kon a man bc parancssorral magyar (Computer Algebra System, azaz CAS). fejlesztettek ki, és a SuSE-terjesztés jó nyelvû kézikönyvoldalhoz jutunk.) Más A Maple és a hozzá hasonló programok néhány éve tartalmazza. Legfrissebb programokat jellemzõen az ablakkezelõ óriási matematikai bázissal, párbeszédes változata a 2.5.2-es, amelyben korszerû Oktatóprogramok/Matematika menüjé- módon segítik a feladatmegoldást. Fõ háromdimenziós megjelenítéssel dol- bõl indíthatunk, amennyiben az álta- erejük a pontos (nem kettedestört alapú gozhatunk (1. kép). A Help/Help Docu- lunk használt Linux-változat ezt támo- kerekített) számolás, a számos beépített ments/MuPAD Tutorial menüpont alatt gatja (a SuSE Linux például ilyen). Ha matematikai szolgáltatás és a könnyû TeX alapú, rengeteg példát tartalmazó olyan programot szeretnénk használni, kezelhetõség. (Ez utóbbihoz annyit hypertextes tankönyvet találunk, ami nincs meg terjesztésünkben, akkor hozzá kell tenni, hogy a programmal melyben a „2. First Steps in MuPAD” azt az Internetrõl tudjuk a legkönnyeb- történõ párbeszéd angol nyelvû, ami sok fejezetet célszerû elõször elolvasni. ben beszerezni. Általános szabály, hogy felhasználónak gondot okozhat.) A MuPAD nyilvános változata memória-
72 Linuxvilág Mustra
3. Pillanatok alatt elkészíthetõ, GiNaC
alapú programocska artva
#include
int main() {
symbol x("x"), y("y"); t. Minden jog fennt ex poly;
for (int i=0; i<10; ++i) poly += factorial(i) *pow(x,i)*pow(y,10-i); © Kiskapu Kf cout << poly << lendl; return 0; }
könnyû szimbolikus számításokat végezni a segítségével. (A listánkon látható programot a GiNaC info ol- dalán található példaprogram alap- 4. 5. ján percek alatt készítettem el, melyet a g++ fÆjlnØv.cc -o kimenet -lcln -lginac parancssorral fordítottam le futtatható kimenetté.) A Maxima LISP nyelven íródott, a Yacas és a GiNaC pedig C++-ban. Mindhá- rom program mögött komoly fejlesztõi szervezet áll, azaz hosszú távon a három korlátos (azaz bizonyos nehézségû közül bármelyik program vetélytársa feladatoknál visszautasítja a válasza- lehet a kereskedelmi komputeralgebra- dást), de ez a legtöbb felhasználó szá- rendszereknek. mára egyáltalán nem érzékelhetõ. Zárt Egyelõre nem említhetõ egy lapon a forráskódja ellenére a MuPAD elõnyös fenti programokkal, mégis hadd számol- választási lehetõség mind a Maple, mind jak be egy olyan munkáról is, amelyet a Mathematica mellett, és mivel ingye- kollégáimmal kezdtünk el a Szegedi nesen is hozzáférhetõ, az oktatásban is Tudományegyetemen. A WebMathema- kezd elterjedni. tics Interactive nevû, számos szabad Léteznek más programok is, amelyek programra épülõ fejlesztésünk – meg- szabad forráskódúak: lévõ CAS-programok támogatásával – • Az egyik a Maxima középiskolások, fõiskolások, egyetemis- ( http://maxima.sf.net), ez az ták számára ad lehetõséget gyakori ma- 1965-1972 között, az MIT-n fejlesztett 6. tematikai feladatok számítógépes meg- legelsõ CAS, a Macsyma oldására a saját anyanyelvükön. A diák ( http://www.scientek.com/macsym ellenõrizheti is a tudását a folyamatosan a, 2. kép) szabad változata. Nemré- bõvített tesztkérdés-adatbázis segítsé- giben jelent meg az 5.9.0-s változat, gével. Programunk (GPL felhasználási ami a Linux mellett más operációs • Harmadik lehetõségünk az, hogy a szerzõdésû) a http://pascal.math.u- rendszereken is elérhetõ (3. kép). GiNaC C++ eljárásgyûjteményt szeged.hu/wmi címen próbálható ki. • Egy másik friss fejlesztés a Yacas használjuk (6. kép), közvetlen módon ( http://yacas.sf.net), ami a Yet hívva a ginsh matematikai parancs- Függvényábrázolás, Another CAS szavak rövidítése értelmezõt. A GiNaC-ot geometria, fraktálok (4–5. kép). Az Examples(); pa- ( http://www.ginac.de) a német- A teljesség igénye nélkül lássunk pár rancssor beírásával újabb és újabb országi Mainz Johannes Gutenberg példát más jellegû matematikai progra- példákat kapunk, amelyek segítsé- egyetemén fejlesztik, s kevesebbet mokra is! A legismertebb Unix alapú gével elsajátítható a program alap- tud ugyan más CAS-programoknál, függvényábrázoló a gnuplot, aminek szintû kezelése. viszont elõnye, hogy C++-ban igen nemrég jelent meg a 3.7.3-as változata.
www.linuxvilag.hu 2003. április 73 Mustra
szerkesztési feladatok megoldásánál utánjának a kijelzése. Alapértelmezés- 7. nagy örömet szerezhetnek az úgyneve- ben a kseg program angol nyelvû, zett bázispontok felvételén alapuló ezért a File/Choose Language… menü- artva geometriai szerkesztõprogramok. Min- pontjában keressük meg és válasszuk ki den megszerkesztett objektum (szaka- a kseg_hu.qm nevû fájlt (ez kimásolható szok, körök) elõre adott bázispontokra a forrás programcsomagjából, ha nem épülnek, és a bázispontok késõbbi lenne fenn a gépünkön). Mindkét geo- mozgatásakor az elkészült rajz teljes metriai program támogatja az elkészített egészében dinamikusan újrarajzolódik. ábrák PostScript formátumú mentését Két olyan szerkesztõprogram is rendel- is, ami a közvetlen kinyomtatás mellett kezésre áll, ami a magyar nyelvet is további feldolgozásukat segítheti elõ.
t. Minden jog fennt A matematika megszerettetésében nagy 8. szerepük lehet a látványon alapuló programoknak. Sok olyan emberrel találkozom nap mint nap, akik ódzkod- nak a matematikától, a különleges ma- tematikai ábrák láttán megdöbbennek,
© Kiskapu Kf ám azok mégis felkeltik az érdeklõdésü- ket. Bár a surf nevû program kezelése nem egyszerû, az elkészített háromdi- menziós képek szépsége kárpótol ben- nünket a fáradságért (12. kép). Több olyan program is létezik, amivel fraktál- képeket állíthatunk elõ. A KDE beépített fraktálkészítõje (a kfract, 13. kép) könnyen kezelhetõ, ám például a XaoS- hoz (14. kép) viszonyítva kevés támoga- tást nyújtó program. Ez utóbbival vi- szont – amellett, hogy a legfrissebb vál- tozat 13 különbözõ fraktáltípust ismer – valós idõben, mozifilmszerûen nagyítha- tunk bele az egyes fraktálokba.
Szövegszerkesztés, matematikai képletek Ha matematikai szöveget írunk Linux alatt, legkézenfekvõbb eszközként valószínûleg a TeX program jut elõször eszünkbe. Én sikerrel használom a LyX-et, amely LaTeX alapú, és azonnal
Ez a program igazán klasszikusnak 9. 10. számít a Unix-történetben, hiszen 1984 óta fejlesztik. Elõnye, hogy interaktív módon kezelhetõ, s kimenete számos elõre beprogramozott formátum lehet (például: PostScript, X-ablak, vagy akár ASCII-jelekbõl készített blokkgrafika, mint az a 7. képen is látható). Hátránya, hogy nem eléggé felhasználóbarát, vagy inkább fogalmazzunk úgy: kezelõfelülete nem mindenki számára kényelmes. Vannak más, grafikus kezelõfelületû függvényábrázolók is, melyek azonban a kezdeti fejlesztés után rendszerint elakadtak. Éppen ezért ha Linux alatt, „korszerû” módszerek segítségével támogatja. Az egyik a DrGenius (9. kép), szeretnénk a gyerekekkel a függvényáb- amelyet elõdje, a DrGeo folytatásaként képes akár PDF-, akár PostScript- vagy rázolást gyakorolni, akkor – mivel a táb- fejlesztenek programozó tanárok. Ez a HTML-kimenetet is létrehozni (ez utób- lázatkezelés úgyis iskolai tananyag – ki- program kevés szöveggel, számos beszé- bit a latex2html átalakítóprogram próbálhatjuk például az OpenOffice.org des ikonnal intuitív módon kezelhetõ. segítségével). A legutóbbi változat már beépített táblázatkezelõjét (8. kép). A másik a kseg (10–11. kép); különle- többféle képformátumot is be tud töl- Az elemi geometria tanításában, a gessége a szerkesztési lépések egymás- teni, így nagyon kényelmesen és gyor-
74 Linuxvilág Mustra
11. 15. artva t. Minden jog fennt 12. © Kiskapu Kf
16. Office, illetve OpenOffice programok elsõ látásra könnyebben kezelhetõnek tûnnek, mint a LyX vagy a TeX/LaTeX. 13. Azonban sok apró trükkre rá kell jön- nünk, amíg ténylegesen úgy néz ki a dokumentumunk, ahogyan szeretnénk, és kezdetben egészen egyszerû matema- tikai szövegeket is csak hosszas mun- kával tudunk létrehozni. A feleségem, aki szintén matematika szakos tanár, másfél év alatt komoly tapasztalatot 17. szerzett a StarOffice-os képletszerkesztõ használatában, és – velem ellentétben – nagyon gyorsan bonyolult feladatsoro- kat is össze tud állítani a segítségével. (A 16. képen a saját munkám, a 17-en a feleségemé látható.)
14. Zárszó A fentiekben épp csak be tudtunk pillantani a linuxos matematikai programok némelyikébe – rajtuk kívül sok olyan program létezik, ami emlí- tésre méltó és a gyakorlatban is sikerrel alkalmazható. A programok használati vinni LyX-be is. Az ábra elkészítése után utasításai, a kézikönyv- és infooldalak, jelöljük ki a teljes ábrát (pl.: CTRL-A-val), továbbá az internetes források további majd a File/Export… menüpont alatt .eps útmutatást adnak az érdeklõdõ olva- formátumban mentsük, ügyelve, hogy sók számára. san profi minõségû szöveget elõ tudunk a Selection lehetõség be legyen jelölve. vele állítani. Ha a nyomtatás minõsége A mellékelt képen (15. kép) láthatjuk, Kovács Zoltán fontos, akkor feltétlenül PostScript for- hogy a LyX-szel készült szövegbõl .dvi mátumban érdemes elkészíteni a doku- kimenet és .html is készíthetõ (a gépe- ([email protected]) mentum ábráit, például az xfig prog- men futó latex2html túl régi, ezért Tanársegéd a Szegedi Tudo- rammal; ez azonban sokszor nem kis a .html kimenet nem túl szép; a legfris- mányegyetem Bolyai Intézeté- szakértelmet kíván. Tapasztalatom sebb változat sokkal látványosabb doku- ben az Analízis Tanszéken, szerint a legkönnyebben StarOffice-szal mentumot gyártana). matematikát és számítástech- készíthetünk szép, pontos PostsScript- Van, akinek a TeX/LaTeX alapú rend- nikát tanít óraadóként a szegedi Radnóti ábrákat, amelyeket könnyen át tudunk szerek túlságosan bonyolultak. A Star- Miklós Kísérleti Gimnáziumban.
www.linuxvilag.hu 2003. április 75 Mustra
artva Xandros Desktop 1.0 A Linux fejlõdése afelé mutat, hogy elõbb-utóbb meg fog szûnni a Microsoft egyeduralma a munkaállomások operációs rendszerének a piacán. Legalábbis remélem, hogy ez a változás minél hamarabb be fog következni. t. Minden jog fennt zámos olyan projekt indult el, ami megváltoztatta az egyszerû felhasználók hozzáállását a Linuxhoz, és Rendszerjellemzõk igenis bebizonyította, hogy létezik olyan választási lehetõség,S ami képes a megszokások emberét egy másféle, Minimum Ajánlott mégis hasonló operációs rendszerhez átcsábítani. Processzor Intel Pentium Pentium II
© Kiskapu Kf Kezdetben volt a Progeny, ami – hasonlóan a Xandroshoz – Debian-alapokon nyugvó operációs rendszer volt, illetve nem- vagy Celeron 450 MHz csak volt, hanem az is, csak a fejlesztése állt le. processzor, vagy AMD K6/II Tavaly november tájékán jelent meg a Xandros, ami Corel Linux- AMD K6/II/III, örökséggel bír. Bevallom, nagyon vártam, hogy mikor jutok már Duron, Athlon, hozzá egy ilyen operációs rendszerhez, mivel a Corel igazi áttö- Athlon XP/MP rést jelentett számomra. Mindazt tudta, amit a „nagyok” nem, processzor és mivel a Corel elsõsorban grafikai programjairól híres, ez RAM 64 MB 128 MB nagymértékben meglátszott a KDE felületén. A nagy várakozás- nak vége, itt a Xandros Desktop 1.0 Debian 3.0-s alapokon. Merevlemez 1,5 GB szabad 3 GB szabad A termék a Xandros Desktop 1.0 CD-jét, a KD3 technológiai tárhely tárhely elõzetesét (csak erõs idegzetûeknek, a Xandros ipari felhasz- CD-ROM Igen Igen nálás esetén nem ajánlja a használatát), valamint a nyomtatott leírást (250 oldal) tartalmazza. Továbbá jár hozzá a 30 napos Hajlékonylemez-meghajtó Csak akkor Csak akkor terméktámogatás, egyebekrõl nem is beszélve (például szükséges, ha szükséges, ha regisztrációs kártya). a gép nem tud a gép nem tud CD-rõl rendszert CD-rõl rendszert A telepítésre szánt eszköz: tölteni tölteni HP Vectra VL420 DT iiyama LCD monitor Intel PRO/VE 100 hálózati kártya mes azért végignézni, hogy milyen kérdéseket tesz fel a telepítõ! Intel 810 beépített hang A Xandros szerint szükséges eszközök táblázatunkban láthatók. A felhasználási szerzõdés egy kereskedelmi gépre, illetve kor- A telepítõprogram a Corel Linuxhoz hasonlóan nagyon egyszerû, látlan otthoni, illetve nem kereskedelmi gépre történõ telepítést sõt szerintem ennél könnyebben használható már nem is lehetne. engedélyez. Ez annál is furcsább, mert a Xandros honlapján Az üdvözlõképernyõvel és a felhasználási szerzõdést tartalmazó ( http://www.xandros.com) egyértelmûen az olvasható, hogy ablakkal együtt összesen 12 képernyõn kell végiglépkedni ahhoz, a teljes Desktop változat ára 99 dollár, és ez a tétel nem más, hogy a Xandros legyen az operációs rendszer a gépünkön. Érde- mint együtt a CodeWeavers CrossOver Office és a CrossOver Plugin összesen 69, plusz a Xandros 30 dollárja. A Standard Desktop pedig 39,95 dollárt kóstál; hogy mitõl kerül többe tíz dollárral a butított változat, az kérdés marad, mivel minden különleges szolgáltatás hiányzik belõle (NTFS lemezrész átmé- retezése, CodeWeavers programok), és nincs hozzá csak egyet- len alkalomra szóló terméktámogatás. A tesztek alapján sokkal inkább tudom ajánlani a Custom telepítését, mert az Express üres merevlemezre ajánlott. A telepítõ csak angolul szólal meg, és a kész telepített rendszer is csak kevés nyelvet támogat (a magyart nem), igaz, némi felkészültséggel és kitartással sokat lehet javítani a Xandros nyelvi támogatásán. A telepítési folyamat után az elsõ indításkor a Xandros fekete képernyõje a pulzáló Xandros logóval fogad. Puritánabb, mint a SuSE színes animációi, mégis sokkal elegánsabb. Néhány üzenet és a KDM grafikus beléptetõ program köszön ránk. Az elsõ grafikus indítást követõen önmûködõen elindul a First Run Wizard.
76 Linuxvilág Mustra
Hogyan készítsünk Xmodmap fájlt?
A módszer õsrégi, de szerintem a legbiztosabb eredményt nyújtja. 46. CD Magazin/Xandros könyvtárában található, vagy a artva Mirõl is van szó? Az xmodmap parancs segítségével olyan http://www.jwz.org/xkeycaps honlapon érhetõ el. Az xkeycaps billentyûzetkiosztást lehet betölteni, amit a felhasználó szeretne. telepítése nagyon egyszerû, a következõ lépésekre van szükség: Mire van szükség ehhez? 1. Ki kell csomagolni a tar.z fájlt. Elõször is szükség van egy 2. Adjuk ki az xmkmf utasítást. Itt akadt egy kis hiba: a Xandros xterm ablakra, majd ott ki kell nem tartalmazta a szükséges állományokat, ezért le kellett tölteni adni az xev parancsot. a libxaw6-dev és a libxaw7-dev csomagokat (természetesen a Megnyílik egy kis ablak, és meg- libxaw6 és libxaw7 is szükséges, de ezek a csomagok fenn voltak változik az xterm tartalma is. a rendszeren). Fontos, hogy az egérrel ki kell 3. make t. Minden jog fennt jelölni a kis fehér ablakot, vagyis 4. make install annak az üres területét, és akkor 5. make install.man kell lenyomni a billentyût. A lenyo- A telepítést követõen xkeycaps paranccsal lehet meghívni mott billentyû kódja megjelenik. a programot és beállítani a billentyûzetkiosztását. Két fontos adatra lesz szükség az A program alapból a ../home könyvtárba menti az Xmodmap fájlt, Xmodmap fájl megírásához, a ekkor azonban csak az adott felhasználó képes az Xmodmap fájl hasz- © Kiskapu Kf keycode számra, jelen esetben nálatára, ha tehát valamennyi felhasználónak ugyanazt a kiosztást ez a keycode 51, valamint a záró- szeretnék kiadni, akkor a fájlt be kell másolni a /etc/X11 könyvtárba. jelben lévõ utolsó adatra, példánkból kiindulva az ucircumflexre. Ezt a folyamatot, eljárást minden olyan karakterre, illetve billentyûre el kell végezni, ami nem megfelelõen jelenik meg a képernyõn vagy írás közben a szövegben. Ha minden hibás tétel megtaláltatott, akkor el kell készíteni az Xmodmap fájlt. A fájl helye a /etc/X11/Xmodmap, általában minden Linux-terjesztés tartalmaz egy ilyet. Szerkezete a következõképpen fest: keycode szám =
A telepítés • Biztonsági frissítések: KDE biztonsági frissítés, Xandros A varázsló végigvezeti a felhasználót mindazokon a lépéseken, Networks biztonsági frissítés, és a sokak által hiányolt tûz- amelyek kiindulópontul szolgálnak a munkaasztal beállításá- falprogram (alapból ugyanis nincs a rendszerben), a hoz, valamint a nyomtató beállítása is megtörténik. A nyomtató Firestarter. beállításánál hiányzott, hogy nem láttam nyomtatókeresõ gom- • Kritikus frissítés: a Xanadros Dekstop eszközfelismerõ bot. Többek között azért is igényeltem volna, mert ez a szolgál- rendszer frissítése. tatás a Mandrake-ben benne van. • Ajánlott frissítések: windowsos hálózatkeresés-frissítés, A rövid újraindítás után fedezzük fel a Xandros nyújtotta a Linux által ext2 fájlrendszerre formázott meghajtók pluszokat, újdonságokat! Engem legfõképp a Xandros Net- olvasási frissítése. works szolgáltatás érdekelt. Mit tud nyújtani, illetve mennyire • Meghajtóprogram-frissítések: ATI Radeon 8500-9700, Aureal képes kiszolgálni a felhasználói igényeket? Keserû csalódás, Vortex AU8810 és AU8820, eszközkeresõ alrendszer az Intel hogy a programkínálat enyhén szólva is szegényes, a frissítések 810-hez, HP Office Jet Linux Driver, HP Linux inkjet és sem jöttek olyan ütemben, mint ahogy az elvárható lenne. Foomatic, Tekram modulfrissítés, Matrox kereskedelmi Az elsõ telepítéskor semmilyen biztonsági frissítés nem volt, meghajtó. decemberben kezdett a számuk gyarapodni és akkortájt kezd- • Nyomtatásfrissítés: a Lexmark, HP Laserjet, Canon és ték kijavítani a felhasználók által jelzett hibákat. Epson nyomtatókhoz. • Kísérleti frissítés: ALSA hangkártya-meghajtók. Frissítések Furcsa kettõsség jellemzi a Xandros frissítési és csomagkezelési A következõ csoportok találhatók a Xandros Networks-frissíté- programjait. Elsõsorban a munkaasztalon szereplõ ikonnal sek között: indítható a Xandros Networks és a Corel örökségbõl jött a • Alkalmazásfrissítések: kanadai francia billentyûzetkiosztás, Xandros Update program. Miután a Xandros Networksrõl internetcsatlakozás-frissítés, Apache-frissítés, CodeWeavers minden frissítést leszedtem és megnyugodtam, hogy most CrossOver Office-frissítés. aztán minden tökéletes, hibátlan az operációs rendszerem,
www.linuxvilag.hu 2003. április 77 Mustra artva t. Minden jog fennt © Kiskapu Kf elképedve tapasztaltam, hogy a Xandros Update indításával olyan mennyiségû csomagtenger ömlött elém, ami egy kicsit hervasztó volt. Sokkal átgondoltabbnak tartottam volna, ha frissítéseket az operációs rendszer egy helyen kezeli, mert végül is a Xandros Networks esetében is van Updates bejegyzés. Tovább rontja a helyzetet, hogy bár a Xandros Debian 3.0-s alapokon nyugszik, csak a csomagforrások bekapcsolása után érhetõek el a Debian 3.0-ra vonatkozó frissítések – mi több, a frissítések sorának még mindig nincs vége, mert az elõbbi esetbõl okulva ismét meglá- togattam a Xandros frissítési oldalát, ahol újabb frissítésre kijelölt csomagokat tudtam leszedni. A csomagforrás kiegészítésével azonban hozzájuthatunk a Debian nyújtotta teljes programkínálathoz, amibõl kedvünkre válogathatunk, mivel a Xandros Networksnek megvan az a jó tulajdonsága, hogy kitûnõen kezeli a Debian csomagfüggõségeit. Végül is erre van szükségük a felhasználóknak, azokat a prog- ramokat válogatja le és teszi fel, amire szüksége van. Az operá- Xmodmap fájlt másoltam be a /etc/X11 könyvtárba, felülírva ciós rendszer hordozhatóságához hozzájárul az is, hogy kitûnõ az ott lévõt. Láss csodát, lett mindjárt magyar karakter, billen- az alkatrész-felismerési aránya és eszköztára, például a Fuji tyûzetkiosztás, és minden a helyére került; igaz, annyi finomí- fényképezõgép memóriakártyáját egy olyan kártyaolvasóval tás még elkelt, hogy az xterm betûtípusát át kellett állítani másoltam le, ami Windows XP alatt csak meghajtótelepítés Unicode-ra. után volt hajlandó mûködni, valamint összekeverte a teljes meghajtólistát; ezzel szemben a Xandros, amint csatlakoz- A Xandros beállítása tattam az eszközt, azt máris megjelenítette, s a kártya tartalma A Xandros beállításaival folytattam a munkát. Az egyéb Linux- is azonnal elérhetõvé vált. változatokhoz képest a Control Center-en kívül alaphelyzetben Mivel a munkám során hozzászoktam a magyar karakterekhez, semmilyen grafikus beállítóprogram nem található, tehát irány megpróbáltam a Xandrost legalább arányaiban elmozdítani a a Xandros Networks, és szedjük le a linxconf és Webmin magyar nyelvi támogatás felé, olyan eszközöket keresve, amik csomagokat. A Webmin csomag a Xandros Networksön olyan – elsõsorban – a kezdõ felhasználók kedvét nem veszik el a õsrégi, hogy azonnal frissítenem kellett a kísérletezéstõl. A Xandros Networksön rákerestem a hungarian http://www.webmin.com oldalról, a Webmin belsõ frissítési szóra, az eredményt lásd a képen. lehetõségét kihasználva. Így megkíméltem magam a Webmin A hunglish csomagot érdemes telepíteni, (a hunglish-x3-mat még moduljainak letöltögetésétõl is, mivel a Webmin belsõ frissítése véletlenül se tegyük fel, mert tönkreteszi a Control Center-t). önmûködõen letölti a tarfájlt, majd telepíti az összes elérhetõ Vannak itt még betûtípusok, ispell, myspell és a kde-i18n-hun legfrissebb modult. csomag, amivel ugyan részben, de magyarítani lehet a KDE Ugyanezzel a lendülettel szedtem le az Squidet, és a Webmin felületét. Azért csak részben, mert azok a szolgáltatások, amelye- segítségével be is állítottam. Fontos megjegyezni, hogy a ket a Xandros ültetett be a KDE-be, nem érhetõk el magyar Xandros Networks proxyn keresztül nem mûködik, illetve az nyelven. Be kell vallanom, én nem állítottam át a KDE alapnyel- esetek többségében nem – hol mûködik, hol meg nem, tehát vét magyarra, sokkal inkább a részletek érdekeltek. Mivel a arra az idõre ki kell kapcsolni a Mozillában a proxybeállításo- hunglish csomagot feltelepítettem, azt vártam, hogy most végre kat, amíg a Xandros Networksöt használjuk. lesz magyar nyelvû billentyûzetkiosztás, de sajnos tévedtem. Bizonyos beállításokat ugyan tudunk végezni a KDE Control A legszebb az egészben az volt, hogy míg a Mozillában vígan Center-bõl is, ahol minden esetben piros keret figyelmeztet, írhattam a magyar karaktereket, addig a Kwrite-ban nem. Egy hogy rendszergazdai joggal kell belépni a beállításokhoz, amit õsrégi módszerhez nyúltam, és a még Red Hat 6.2-höz írt az Administrator gombra kattintva meg is tehetünk.
78 Linuxvilág Mustra
beépített OpenOffice-t, Kiviót, Acrobat Readert, RealPlayert, és említést érdemel még a Xandros Networksrõl letölthetõ Learning Guides is. artva Választási lehetõségként ott van a Xandros Networks, ami olyan mennyiségû programot tartalmaz a Debian-források bekapcsolását követõen, hogy az már-már több mint elég. Gondok akkor kezdõdtek, amikor a programot forrásból kellett fordítani, igaz, az egyszerû felhasználó ilyet nem tesz, de akadnak olyan programok, például a VMware, amelyeket csak így lehet telepíteni. A rendszermagforrást tartalmazó fájl fenn van a /usr/src-ben,
de nincs kicsomagolva. Ezen könnyen lehet segíteni: t. Minden jog fennt
tar jxf xandros-kernel-source-2.4.19.tar.bz2
De ezzel sajnos még nincs vége. További nehézség, hogy a VMware telepítõje a használt
rendszermagot nem találja egyezõnek, valamint a felrakott és © Kiskapu Kf kicsomagolt forrást. Megoldás:
1. cd /usr/src 2. ln -sf xandros-kernel-source-2.4.19 linux 3. cd linux 4. make EXTRAVERSION=-x1 mrproper 5. cp /boot/config-2.4.19-x1 .config 6. make EXTRAVERSION=-x1 oldconfig 7. make EXTRAVERSION=-x1 dep 8. cd /usr/src
Majd jöhet a vmware-install.pl, ezt követõen a vmware- config.pl, s ha mindez megvan, akkor a /etc/devfs/devices fájlhoz hozzá kell adni a következõ sorokat:
vmnet0 c 119 0 0 0 0660 vmnet1 c 119 1 0 0 0660 vmnet2 c 119 2 0 0 0660 vmnet8 c 119 8 0 0 0660 vmnet9 c 119 9 0 0 0660
Ellenkezõ esetben minden újraindítást követõen elvesznek a VMware-modulok beállításai, és újra lehet futtatni a vmware- config.pl parancsot! Így most már mûködik a VMware, és feltehetõleg a többi forrásból fordított program esetében sem lesz gond a fordítás és telepítés folyamatával. Lenyûgözõ a Xandros fájlkezelõje: minden elérhetõ létezõ meghajtót és eszközt kezel, mi több, önmûködõen fûz be Samba-meghajtókat. Sõt hibátlanul kezeli a Windows NTFS fájlrendszerét is, s a telepítõ – a SuSE-hoz hasonlóan – az NTFS-kötetekhez a csatolásokat önmûködõen létre is hozza. Ha mindezt alapértelmezésben tartalmazta volna a rendszer, Azonban itt is felmerült egy nehézség: a magyar karakterek megkímélt volna a kellemetlenségektõl. Jó lett volna, ha benne támogatása, amit azzal lehet megoldani, hogyha a lett volna a telepített Xandrosban (mert igazából arról kellett /etc/samba/smb.conf fájlban a [global] részt a következõ volna meggyõznie a Xandrosnak, hogy érdemes a rendszerét sorokkal egészítjük ki: feltenni a Windows helyett), de nem ez volt az elsõ meglepe- tés, amit a Xandros okozott. client code page = 852 Miután mindenféle beállítóeszközzel felvérteztem magam, character set = ISO8859-2 felmértem, mit is tud nyújtani a programok terén. Nem vagyok híve azoknak a Linux-terjesztéseknek, amelyek 5–7 CD tartal- Ez annyiban orvosolja a gondot, hogyha a fájlkezelõ egy mát ölelik fel, és az egyszerû felhasználó a programok mintegy Samba-meghajtót önmûködõen befûz egy ideiglenes könyv- 70–80 százalékát nem használja. A Xandros valahol az egészsé- tárba, akkor megjelenik az õÕûÛ és társai, míg ha a fájlkezelõ ges használhatóság határán van, mindazokat az alapprogra- Tools Mount network share programot futtatjuk, akkor továbbra mokat tartalmazza, amikre egy munkaállomáson szükség van: sem jelennek meg a magyar ékezetes karakterek. Viszont
www.linuxvilag.hu 2003. április 79 Mustra artva t. Minden jog fennt © Kiskapu Kf mindez a kellemetlenség feledteti azt a sok lehetõséget, amit A beépülõ modulok között megtalálható az Apple QuickTime6, a fájlkezelõ nyújt. Bármit bárhova másolhatunk, kicsomagol- de a Windows MediaPlayer 6.4 is. Jellemzõen mind a Plugin, hatunk, mert minden eszköz automatikusan elérhetõ, ugyanez mind az Office tartalmaz betûtípusokat is, amelyek a futtatandó igaz az általunk megosztani kívánt könyvtárakra is. windowsos programok tökéletesebb megjelenítését teszik lehe- Mesteri, szinte hihetetlen megoldás, hogy most találkoztam az tõvé. Az Office többek között lehetõvé teszi a Microsoft Office, elsõ olyan Linuxszal, amiben a kuka ugyanúgy mûködik, mint az Office 200, a Lotus Notes, a Visio futtatását, de itt található a Windowsban, vagyis az ott tárolt törölt elemek bármikor az Internet Explorer 5.5 is, valamint a TrueType betûtípusok. visszaállíthatók az eredeti helyükre – ezt eddig egyetlen nagy Hogy is néz ez ki a gyakorlatban? A CrossOver Office Linux-kiadás sem tudta. futtatását követõen például kiválasztjuk a QuickTime6-ot, majd Ugyanilyen fontos, hogy a Xandrosban megtalálható egy az Add gombra kattintva elindul a telepítés. a Windowshoz hasonló számítógépkeresõ program is. Fontos megjegyezni, hogy a QuickTime6 esetében csak a Természetesen ha már munkaállomásokról beszélünk, fontos minimális telepítést szabad futtatni, mivel a teljes telepítéskor lehet a játék, illetve a játékprogramok futtatása is. A Xandros nálam a CrossOver Office lefagyott. A telepítés befejezésével CD csak a KDE-alapjátékokat tartalmazza, amit ki lehet bõví- viszont a telepített dll-fájlokat a Mozilla vígan használja, mint- teni a Xandros Networks által nyújtott szintén csekély számú ha azok a saját vagy a Netscape beépülõ moduljai lennének. programmal, ezt követõen viszont érdemes a Xandros Mindent egybevetve a Xandros még nem teljesen kiforrott, bár Networksöt Expert módba átkapcsolni, és a megnyíló könyv- olyan tulajdonságokkal bír, amelyeket kevés Linux-terjesztés társzerkezetben bõven van Debian 3.0-s játék. Sajnos a gépem, tudhat a magáénak. Számomra furcsa, hogy miért ragadtak le illetve a Xandros ismét kihívásokkal küszködött, mert az Ati a fejlesztõk a 2. változatú KDE-nél, szerintem sokkal nagyobb Rage PRO 128 GL-nek esze ágában sem volt futtatni bármit is. tábort tudhatna magáénak a Xandros, ha a fejlesztés már a Pedig a Xandros tökéletesen megtalálta a kártyát és telepítette KDE 3 alapokon folyt volna és nem csupán elõzetesként szere- is, sõt az XfreeConfig-4-ben is szerepel a helyes r128 meghajtó, pelne. Furcsa továbbá, hogy feltehetõleg pénzügyi okokból valamint a Load glx bejegyzés. Vajon mi a megoldás? adták ki a Xandros Desktop Standard változatát, ami – mint azt A Xandros nem telepítette az alábbiakat: már említettem – többe kerül, mintha levonjuk azon összete- võk értékét, amelyeket kivettek belõle. Az sem igazán kedvez /disks/Removable/cdrom.1/dists/xandros1.0/main a Xandrosnak, hogy míg december végéig egy futárszolgálat /binary-i386/base/xandros-r128agp-drm-modules- ingyen hozta házhoz a megrendelt csomagot, addig mostanra 2.4.19-x1_0.0.2002.09.25.15.45.x.1.0- ez is pluszköltséget jelent. Sajnos jelenleg egyetlen magyar 3_i386.deb értékesítõje sincs a Xandrosnak. Januárban megjelent a SuSE Linux Office Desktop. A SuSE A csomag felrakása és egy újraindítást követõen végre több hozzáadott értéket préselt termékébe, többek között a „emberi” sebességgel és minõségben futnak a játékok is. Mit is CodeWeavers programok mellett a StarOffice 6-ot, valamint az lehetne még megemlíteni? Talán két számomra kedves és Acronis OS Selector programot is. Ezt azonban magasabb, fontos dolgot! Elsõnek a „switch user” programról szólnék, ami 129 dolláros áron forgalmazzák. a tálca jobb sarkában bújik meg. A verseny elindult, és ennek csak mi, felhasználók vagyunk a A program képes arra, hogy egy másik felhasználóra váltson át, nyertesei. Vajon mi lesz ennek a folyamatnak a vége? Ki tudja! Ki- és egy új KDM-belépéssel egy új grafikus munkaasztalt nyisson tartóan várom, hogy mikor jelenik meg a SuSE magyarított Office meg, anélkül, hogy a kezdeti kiinduló munkaasztalon bármi Desktop változata, aminek kipróbálását a SuSE lehetõvé teszi. változna. A munkaasztalok között a CTRL+ALT+F1 billentyûk Kosztadinovszki Norbert lenyomásával lehet váltogatni. A másik érdekes és a Windowshoz szokott közönség érdeklõdését felkeltõ program ([email protected]) a CodeWeavers CrossOver Plugin és CrossOver Office. A Plugin képessé teszi a KDE-t, valamint a Mozillát arra, hogy az átírt Wine segítségével windowsos programokat, illetve azok beépülõ moduljait tudjuk futtatni.
80 Linuxvilág