Magyar Tudomány

BEHURCOLT ÉS INVAZÍV ÁLLATOK MAGYARORSZÁGON vendégszerkesztő: Papp László 4

• Oláh György (1927–2017) A nemzet mint filozófiai tervezet Szent-Györgyi Albert humanitárius tevékenysége

2017 A Föld különleges légkörének kialakulása 511 Magyar Tudomány • 2017/4

A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840 178. évfolyam – 2017/4. szám TARTALOM Főszerkesztő: Behurcolt és invazív állatok Magyarországon Falus András Vendégszerkesztő: Papp László Papp László: Bevezető ………………………………………………………………… 386 Felelős szerkesztő: Varga Zoltán: A biológiai invázió általános kérdései …………………………………… 388 Elek László Botta-Dukát Zoltán: A magyarországi behurcolt és inváziós növényekre vonatkozó ismeretek összegyűjtésének tapasztalatai ………………………………… 395 Olvasószerkesztő: Báldi András – Csányi Béla – Csorba Gábor – Erős Tibor – Hornung Erzsébet – Majoros Klára, Seleanu Magdaléna Merkl Ottó – Orosz András – Papp László – Ronkay László – Samu Ferenc – Soltész Zoltán – Szép Tibor – Szinetár Csaba – Varga András – Vas Zoltán – Lapterv, tipográfia: Vétek Gábor – Vörös Judit – Zöldi Viktor – Zsuga Katalin: Makovecz Benjamin Behurcolt és invazív állatok Magyarországon ……………………………………… 399 Tanulmány Szerkesztőbizottság: Hargittai István: Oláh György (1927–2017) – a tudós és habitusa ……………………… 438 Bencze Gyula, Bozó László, Császár Ákos, Hamza Gábor, Mester Béla: A nemzet mint filozófiai tervezet ………………………………………… 450 Ludassy Mária, Solymosi Frigyes, Spät András, Vámos Tibor Perecz László: Szerepkeresés, szerepalakítás, szerepjáték A filozófusszerep alakulása a magyar filozófiai kultúrában …………………………… 459 A lapot készítették: Tasiné Csúcs Ildikó: „…amikor bajban voltam, ő igaz barátnak bizonyult.” Gimes Júlia, Halmos Tamás, Holló Virág, Matskási István, Perecz László, Szent-Györgyi Albert humanitárius tevékenysége ………………………………… 469 Sipos Júlia, Szabados László, F. Tóth Tibor, Zimmermann Judit Mészáros Ernő: A Föld különleges légkörének kialakulása és fejlődése ………………… 477 Szerkesztőség: Tudós fórum 1051 Budapest, Nádor utca 7. • Telefon/fax: (+36-1)3179-524, telefon: (+36-1)4116-253 Kitüntetések ………………………………………………………………………… 487 [email protected] • www.matud.iif.hu Az MTA új levelező tagjainak bemutatása Harrach Balázs ……………………………………………………………………… 493 Katz Sándor ………………………………………………………………………… 495 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 Budapest. Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, Megemlékezés www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/storefront/), Prékopa András (Boros Endre – Maros István) ………………………………………… 497 e-mailen a [email protected] címen, telefonon 06-1-767-8262 számon, Kitekintés (Gimes Júlia) ………………………………………………………………… 501 levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen. Külföldre és külföldön előfizethető a Magyar Posta Zrt.-nél: www.posta.hu WEBSHOP-ban Könyvszemle (Sipos Júlia) (https://eshop.posta.hu/storefront/), 1900 Budapest, 06-1-767-8262, [email protected] A hiányzó láncszem (Jakab András) …………………………………………………… 505 Belföldi előfizetési díj egy évre: 11 040 Ft. Kommunikációs terek 2016 (Barna Róza Emilia)………………………………………… 506 Intenzív termelés, növekedési kényszer, természetrombolás, fenntarthatóság (Király Zoltán) 509 Nyomdai munkák: Inferno Reklám Kft. A kesergő nimfától a fonóházi dalokig (Máté Ágnes) ……………………………………… 510 Felelős vezető: Farkas Dóra Elmaradt katarzis (Lovas Rezső) ………………………………………………………… 511 Megjelenik: 11,4 (A/5) ív terjedelemben HU ISSN 0025 0325

512 385 Magyar Tudomány • 2017/4 Papp László • Bevezető

natkozó javaslatok nem férhettek a kapott sebbet, mint hogy megnevezzük a bajok oko­ szűk keretbe. Tizenkét további előadást hal- zóit. Nemcsak az egész állatvilág, hanem a lottunk, ennek ellenére nem mondhatjuk, valóságos és potenciális kártevők faji változa- hogy az áttekintés hiánytalan. Több fontos tossága is elképesztő. Behurcolt és invazív állatok állatcsoport, közöttük elsősorban a paraziták, A behurcolt és invazív növények és állatok nem kerültek tárgyalásra. Előadóülésünk problémája a növényvédelem és a közegész­ Magyarországon azonban – reméljük – azok kutatói számára ségügy legfontosabb feladata közé tartozik. is biztatást jelent az összefoglaló áttekintés Az ökológia, botanika és zoológia alapkuta- elkészítésére. tással foglalkozó szakemberei elsősorban e BEVEZETŐ A más szakterületeken dolgozó tisztelt feladatok konkretizálásában munkálkodhat- Olvasóinktól elnézést kérünk a rengeteg állat­ nak. Készen állunk azonban azok megoldá- Papp László név említéséért. Sajnos, nem tehettünk keve­ sában is vállalni a reánk osztható szerepet. az MTA rendes tagja, ny. kutatóprofesszor [email protected]

Az MTA 187. Közgyűléséhez kapcsolódóan öltött turizmus a világon keresztül-kasul ter­ 2016. május 6-án a fenti címmel tartottunk jesztett tova korábban nem ismert kártevőket. egész napos előadóülést Akadémiánkon. Az első két összefoglaló előadás írásos Szükségtelen hangsúlyoznunk a téma fon­ anyagát önállóként közöljük. Véleményem tosságát, ezért szinte érthetetlen, hogy mégis szerint Varga Zoltán a legtöbb hasonló, alap- ez az első érdemleges hazai áttekintés ezekről fogalmi tisztázást célzó külföldi cikk színvo- az állatokról. nalát, fogalmazásbeli pontosságát meghalad- A hozzám hasonló korú vagy kissé idő- va tárgyalja a biológiai invázió általános kér- sebb olvasóink közül sokan emlékeznek még déseit. Botta-Dukát Zoltán a hazai behurcolt a „burgonyabogár-szedésre”. Ez a csinos és inváziós növényekre vonatkozó ismeretek észak-amerikai bogár a 40-es évek végén érte összegyűjtésének tapasztalatait ismertette, el Magyarországot. A szakemberek természe- hiszen a magyar botanikusok ebben a témá- tesen tudtak robbanásszerű terjeszkedéséről; ban a zoológusok előtt járnak. Ezek után egy Kadocsa Gyula szinte megkönnyebbüléssel nagy közös közleményben következik az adta cikkének az Itt a burgonyabogár címet. egyes állatcsoportok behurcolt és invazív fa- A „hivatalos politika” szerint azonban az ame­ jainak rövid tárgyalása. Szaktudományunk rikai imperiálisták dobálták át a határon, hogy kikerülhetetlen sajátossága, hogy igen sok épülő-szépülő országunk mezőgazdaságát hivatkozással publikálunk, ezért kivételesen tönkretegyék. Nem dobták, jött. azt kellett tennünk, hogy válogatott irodalom­ Azóta sok-sok rovar és egyéb állat- és nö­ jegyzéket közlünk; az ott nem szereplő forrá- vényfaj populációi kerültek olyan országokba, sokat a szakemberek a folyóirat honlapján ahol korábban nem fordultak elő. Nemcsak található teljes változatban kereshetik. Szám­ Amerika Európának, de Európa Amerikának vetést és gyakorlati problémák felvetését­ kér­ is sok behurcolt és invazív kártevőt „adott”. tük az előadóktól, az életmódok részletes is- A világkereskedelem és a hatalmas méreteket mertetése és a problémák megoldására vo- 386 387 Magyar Tudomány • 2017/4 Varga Zoltán • A biológiai invázió általános kérdései

ikonikussá váltak (lásd: „magyar akác” vagy A fenti rövid meghatározások azonban az eukaliptusz Kaliforniában). Ezt a „naiv” magyarázatokat és kiegészítéseket igényelnek. időszakot azonban egyre inkább felváltotta a Az első kérdés rögtön annak kapcsán adódik, A BIOLÓGIAI INVÁZIÓ behurcolt és invázióssá vált fajok által okozott hogy vajon invazívvá válhat-e valamelyik károk felismerése, bár a tudományos érveket őshonos faj? Ez nyilván lehetséges, sőt számos ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI* hangoztató kutatókat nemegyszer illették konkrét esetet ismerünk rá, mindenekelőtt a akár a „xenofóbia” vádjával is (Simberloff, növények köréből a degradációs folyamatok Varga Zoltán 2003). Kitűnt, hogy az invazív fajokat, külö- kapcsán. Invazívvá válik egy őshonos lombfo­ professor emeritus, a biológiai tudomány doktora, nösen, ha egész ökológiai rendszereket veszé- gyasztó hernyójú lepkefaj is, ha tömeges el- Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Evolúciós Állattani Tanszék [email protected] lyeztetnek, korlátozni kell, sőt egyes terüle- szaporodása kiterjed a korábbiaktól eltérő tekről ki is kell irtani. Ha az utóbbi esetekben élőhelyekre is, ahogy ez néhány évvel ezelőtt például emlősökről van szó, akkor ez akár a gyapjaslepke (Lymantria dispar) esetében a felismerése új tudományág, az inváziótudo­ nehezen kezelhető jogi és etikai problémákat történt. Mivel a fiatal hernyók széllel terjed- Előzmények mány létrejöttét eredményezte, amely az in­ is okozhat. hetnek, a káresemény tér-idő dinamikája John Elton (1958) monográfiája (The Ecology váziók feltárásával, megértésével és kezelésével teljesen olyanná vált, mint az idegenhonos Alapfogalmak és értelmezésük of Invasions by Animals and Plants) a XX. szá­ foglalkozik.” ún. özönfajok esetében. Ezek azonban egye- zad második felének meghatározó jelentősé- Elton munkája az angol természetkutató Mielőtt azonban rátérnénk az inváziókkal és di esetek ahhoz képest, amilyen változásokat gű ökológiai műve volt. Ezt jelzi, hogy ötven (naturalist) hagyományból nőtt ki. Bár első- az invazív fajokkal kapcsolatos kérdésekre, az agresszívan szaporodó-terjedő behurcolt év múltán tudományos rendezvények és fo- sorban Európában és Észak-Amerikában járt lehetőleg egységesítenünk kell fogalomhasz- fajok képesek előidézni. Ezért a továbbiakban lyóirat-különszámok egész sorát szentelték az többfelé, és nem voltak személyes trópusi nálatunkat. Az előbbiekben idézett munka az inváziós fajok fogalmának használatát a inváziós ökológia addig megtett útja és jövő- tapasztalatai, anyag- és adatgyűjtő munkája az alábbi rövid meghatározásokat közli. behurcolt fajok eseteire célszerű korlátozni, beni feladatai áttekintésének (Richardson – felölelte a földkerekséget. Ebben irodalmi • Behurcolt populáció: olyan populáció, ahogyan ez a nemzetközi és a hazai szakiroda­ Pyšek, 2008; Richardson, 2011). Ezt követően ismeretei mellett széles körű személyes és le- amely adott területre szándékos vagy lomban is elfogadott. Ezt az értelmezést hasz­ ez az egyre inkább önállósuló ökológiai disz­ velezési kapcsolatrendszere is segítette. Mint véletlen emberi közreműködéssel került. nálja az IUCN (International Union for ciplína maga is bejárta azt az utat, amelyet zoológust, nyilván elsősorban az állatvilág • Invazív populáció: olyan behurcolt popu- Conservation of Nature) és az Európai Unió vizsgálatának tárgyai, az invazív fajok megtesz­ meghonosodott és terjedő fajai érdekelték, és láció, amely további emberi közreműkö- élőhelyvédelmi irányelve is, invasive alien nek: behurcolás („bevezetés”, introduction!), ebből is mindenekelőtt az ízeltlábúak (eset- dés nélkül fenntartja magát és szétterjed. species szóösszetétel formájában. megtelepedés, majd szétterjedés, hiszen az tanulmányainak 51%-a innen került ki). Sze­ • Hatás (impakt): valamely ökológiai saját- A fentiek értelmében: invazív fajok (invá­ invázió világproblémává vált a rohamos glo­ mélyében tehát egy, a darwini utat megjáró ság vagy folyamat bármilyen irányú je- ziós fajok, bot.: özönfajok) azok az idegenho- balizáció és a letagadhatatlanná vált klíma- kutatót tisztelhetünk. Nagy honfitársához lentős változása (növekedése vagy csök- nos, behurcolt vagy spontán terjedéssel bete- melegedés összhatásaként. A változást, egy- hasonlóan ő is az által válhatott jelentőssé, kenése), függetlenül attól, hogy az ember lepült fajok, amelyek széles tűrőképességük, ben a tudományterület önállósodását jól jel­zi, hogy egy tudományterületen a sok részfelis­ észlelné. erős szaporodó- és terjedőképességük révén ahogy Daniel Simberloff (2013) a biológiai­ merés általánosításával szemléleti változást • Propagulumok nyomása: a behurcolt egye- elfoglalják a természetes, természetközeli vagy inváziót és a róla szóló tudományt az alábbi- idézhetett elő. dek kezdeti számával és szaporulatuk az ember által létrehozott élőhelyeket, mó- akban jellemzi: „a biológiai inváziók pervazív Korábban ugyanis a behurcolt vagy tuda­ nagyságával arányos. dosítják vagy átalakítják azok fajösszetételét, globális változások, amelyek kihívásokat je- tosan betelepített fajokra inkább mint egzo- • Eradikáció: egy elkülönült populáció összes csökkentik biológiai sokféleségét és stabilitá- lentenek a biológiai sokféleség és a természe- tikumokra (például dísznövények, madarak) egyedének eltávolítása vagy elpusztítása. sát, illetve veszélyeztethetik azok fennmaradá­ ti erőforrások számára. Ennek a kihívásnak tekintettek, vagy kifejezetten hasznot remél- • Extirpáció: nem izolált helyi populáció sát, lerontják ökológiai szolgáltatásait, csök- tek tőlük (fehér akác, eukaliptusz, fenyőfélék, egyedeinek eltávolítása vagy elpusztítása, kentik terméshozamát, és ezáltal természet- és * A csillaggal jelzett hivatkozások a Magyar Tudomány illetve prémes és trófeás vadak: nyérc, muflon, azonban érintkező vagy közeli népességek környezetvédelmi, ökológiai, gazdasági és/ honlapján érhetők el. dámvad stb.), sőt egyes területeken szinte megmaradnak. vagy egészségi károkat okoznak (a Wikipedia 388 389 Magyar Tudomány • 2017/4 Varga Zoltán • A biológiai invázió általános kérdései nyomán, módosítva). Amennyiben az invá- forrást talál (például az emberhez szegődve, nyészik. Mivel így már ezernél is nagyobb az zavartalan természetes közösségek-e azok, ziós fajok egész életközösségekre, ökológiai szünantropizálódva, lásd raktári kártevők), európai invazív fajok száma, ezért lehetőség amelyek ellenállnak az invázióknak? Logikus- rendszerekre átalakítólag hatnak, erre az illetve versenytárs nélküli, ún. üres niche-t nyílik bizonyos általánosításokra, az inváziós­ nak és tetszetősnek tűnik az a régi, intuitív özönnövények kapcsán az „átalakító faj” fo- foglalhat el, és olyan ökológiai folyosókat sá válás folyamata szabályosságainak megál- hipotézis, hogy a nagy diverzitású életközös- galmát vezették be (Botta-Dukát et al., 2004). talál, amelyek terjedését elősegítik. Jól látha- lapítására. ségek mintegy védettek az inváziókkal szem- tó mindez az amerikai fehér-medvelepke Az egyik esettípus az, amikor magát az ben, mivel ezekben gyakorlatilag minden Az invázió folyamata (Hyphantria cunea) behurcolása és invázióssá invázióssá váló fajt telepítjük vagy hurcoljuk ökológiai niche foglalt. Sajnos, ennek a felté- Ahhoz, hogy egy faj egyede, illetve propagulu­ válása kapcsán (Szeőke – Csóka, 2012). Elő- be, valamilyen gazdasági vagy esztétikai telezésnek nincsenek meg a kellő bizonyítékai, ma invazívvá váljék, több változáson kell át- ször a Csepeli Szabadkikötő környékén ész­ megfontolásból, és ez kikerülve a tenyésztés mivel az ún. üres niche-ek jelenlétének meg- mennie, attól kezdve, hogy valamilyen, álta- lelték 1940-ben, nagyobb számban azonban vagy termesztés körzetéből válik „özönfajjá”, állapítása metodikailag megoldatlan (Keller lában ember közvetítette módon el kell jutnia csak évekkel később jelentkezett. Majd, ahogy ez édesvízi halak és rákok esetében et al., 2011). a potenciális új élőhelyére. Itt dől el, hogy miután az abban az időben még létező eper­ többször bekövetkezett. Az ilyen eseteknek Anélkül, hogy erre kielégítő magyarázatot képes-e önfenntartó populációt létrehozni, fasorok (Morus alba) kiváló terjedési folyo- azonban vannak áttételes következményei is, adhatnánk, egyelőre úgy tűnik, legalábbis az ellenkező esetben csupán alkalmi előfordu- sóknak bizonyultak, inváziója robbanássze- mint például betegségek behurcolása, ahogy inváziós emlősfajok jelenléte alapján, hogy lásról beszélhetünk. A legtöbb „kívülről” ér- rűvé vált, kihasználva, hogy hernyója a leg- ez a rákpestisnek nevezett amerikai eredetű további invazív fajok megtelepedése elsősor- kező faj tehát nem képes tartósan fennmarad­ több hazai lombosfán megél. gombabetegséggel (Aphanomyces astaci) tör- ban ott várható, ahol már eleve több ilyen faj ni, ahogyan ez a virginiai medvelepke (Spilo­ Az invázió tehát akkor következik be, ha tént. Hasonló típusú a délkelet-ázsiai eredetű tenyészik. Az is tény, hogy a legtöbb idegenho­ soma virginica) esetében történt, amely Bu- bizonyos belső, szaporodásbiológiai és külső tigrisszúnyog (Aedes albopictus) és az általa nos faj általában az ember által létrehozott dapest környékére történt behurcolódását ökológiai körülmények kedvezően összeját- közvetített vírusbetegségek esete (lásd alább). vagy erősen átalakított élőhelyeken található, követően néhány éven belül eltűnt (Mészáros, szanak. A nagy szaporaság, a tág tűrőképesség Megint más típusú a helyzet, ha egy amilyenek például a mezőgazdasági területek, 1956). Ha a túlélés és szaporodás feltételei és a külső körülmények változása mind elő- szesszilis szervezet válik invázióssá a vízi köz- faültetvények, urbanizált területek stb. Ezek- meg­vannak, akkor is többféle lehetőség adó­ segíthetik, hogy egy idegenhonos faj invázi- lekedés jóvoltából, ahogy ez a vándorkagyló től eltérően, a természetközeli lomberdők, a dik. Ha a szaporodás mérsékelt ütemű és az óssá váljék. Lényegét tekintve valószínűségek (Dreissena polymorpha) terjedése során történt. természetes gyepek és a hagyományosan ke­zelt új faj hatásai nem feltűnőek, akkor az ilyen szorzatáról van szó, amelyet Mark Williamson Tág tűrésű, euryhalin fajról lévén szó, a Ponto- kaszálók, legelők az invazív fajoktól többnyi- faj akár évekig észrevétlen maradhat, illetve (1996) – szemléletes egyszerűsítéssel – a „tízek Kaszpi vízrendszerből kiindulva eljutott a re mentesek, mert ilyen élőhelyeken az az őshonos fajok közösségében stabil részese szabályának” (tens rule) nevezett el (Keller et Balti- és az Északi-tengerbe, sőt a Brit-szige- invazív fajok propagulumainak kevés esélyük lesz a táplálkozási hálózatnak. Utóbbi esetre al., 2011). Tehát, a behurcolt fajoknak nagyjá­ tekre is. Hasonló folyamatok játszódtak le a van a kifejlődésre és továbbszaporodásra jó példa a japáni selyempávaszem (Antheraea ból 10%-a telepedhet meg, és a megtelepedet­ Szuezi-csatorna közvetítésével is a Vörös- (Pyšek et al., 2010). Az érme másik oldala yamamai), amely Stájerország felől spontán tek mintegy 10%-a az, amely képes invazívvá tenger felől a Földközi-tengerbe. Ha az illető viszont az, hogy a legerősebben intenzifikált terjedéssel jutott el a Dunántúlra. Mivel her­ válni. Természetesen ez az „ökölszabály” csak faj nagyon szapora, akkor gyorsan terjedő agrárvidékek a legfertőzöttebbek az invazív nyója oligofág tölgyevő, tápnövényt bősége- nagy eltérésekkel érvényes, ha egyáltalán (!). invazív fajjá válhat akkor is, ha behurcolása növényfajokkal, mint a Pó-síkság, Észak- sen találhatott, terjedésnek is indult, de sem Az újabb vizsgálatok ugyanis azt mutatják, viszonylag kis területre történt, ahogy ezt a Franciaország, általában Kelet-Közép-Európa, tömegessé nem vált, sem keleten a Duna hogy a sikeres inváziók aránya növekvőben vadgesztenye aknázómoly (Cameraria ochri­ beleértve Magyarországot is. vonalát nem lépte át. Invazívvá egy faj akkor van, részben a globalizációval járó transzport- della) szétterjedése során láthattuk. Állatok vonatkozásában kiemelendő, válhat, ha a szaporulatot – például ragadozók, feltételek radikális bővülése révén, részben a Az invázióssá válás szünökológiai vonat- hogy az invazívvá válás gyakran azokra a parazitoidok, fertőzések hiányában – a na- klímaváltozás következtében. Az idézett össze­ kozásai is kiemelt fontosságúak. Vannak-e fajokra jellemző, amelyek valamilyen módon gyobb halálozási ráta nem képes kompenzál- foglaló tanulmány állítása szerint Európában olyan földrészek, illetve életközösségek, ame- közvetlen kapcsolatba kerülnek az emberrel. ni, így szaporodási üteme felgyorsul, és ma száznál több inváziós szárazföldi gerinces lyek különösen erősen ki vannak téve az in­ Ez még a túltartott állományú vadászható egyedszáma elér egy kritikus értéket. Emellett állatfaj, hatszáznál több szárazföldi gerincte- vazív fajok támadásainak? Van-e a zavarásnak fajokra is igaz, mivel e fajokat gyakran telepí­ az invazívvá válást elősegíti, ha az elszaporodó len, háromszáznál több édesvízi állatfaj és olyan mértéke, amely elősegíti az invazív fajok tik korábbi élőhelyeiktől eltérő területekre, populáció nagy mennyiségű kihasználatlan legalább ugyanennyi hajtásos növényfaj te- behatolását és elszaporodását, és valóban a ahol helyenként túlszaporodnak (például 390 391 Magyar Tudomány • 2017/4 Varga Zoltán • A biológiai invázió általános kérdései

Békés megyében a dámvad). A leginkább országban (Wauters et al., 2005) már meg- például a vizek anyagforgalmát, ezáltal a víz­ ezt az ilyen termőhelyeken tömegessé váló invazívvá azonban azok a fajok válnak, ame- tette, hanem falánk tojásfogyasztóként az minőséget erősen befolyásoló bevonatképző, vérehulló fecskefű, kányazsombor és nagy lyeknek az emberi jelenlét állandó táplálékfor­ erdők madárállományában is jelentős csökke­ illetve tömeges szűrő életmódú fajok, mint csalán, illetve a gyep- és talajszint élővilágának rást biztosít (raktárak, szemétlerakók, nagy- nést okozhat. Hasonló, de még radikálisabb nálunk a vándorkagyló (Dreissena polymorpha). teljes elszegényedése jelzi. A legerősebben városi hulladékok), mint a házi egér (Mus hatás várható akkor is, ha a Csehország felől A vízi ökoszisztémákra veszélyes hatásúaknak ökoszisztéma-szintű hatásúak azok az invá­ musculus­ domesticus), a vándorpatkány (Rattus­ terjedő amerikai nyérc (Neovison vison) meg- bizonyultak az emberi fogyasztási célokra ziós fajok, amelyek teljesen megváltoztatják norvegicus) vagy a dél-európai városokban telepedne nálunk. Az egyre tömegesebb kelet- Délkelet-Ázsiába betelepített, illetve az USA az adott életközösség szerkezetét és dinami­ tömegessé váló zöld papagáj (Psittacula kra­ ázsiai eredetű harlekinkatica (Harmodia déli államaiba behurcolt almacsiga-fajok káját. Ilyenek például a magaskórós növésű, meri). axyiridis) hatása sem csupán abban áll, hogy (például Pomacea canaliculata). Kitűnt, hogy észak-amerikai eredetű aranyvessző-fajok az őshonos fajokat, mindenekelőtt a hétpet�- ezek súlyos károkat okoznak a rizsföldeken (Solidago gigantea, S. canadensis), amelyek a Az inváziók következményei tyes katicabogarat (Coccinella septempunctata) és más vízi ökoszisztémákban, lerontva azok réteket zárt állományban ellepve azok ősho- Azzal együtt, hogy az invazív fajok jelentős kiszorítja, hanem predációs tevékenysége az vízminőségét, emellett az emberre is veszélyes nos növényzetét teljesen kiszorítják. Ezekről gazdasági és természetvédelmi károkat okoz- egész rovarközösség összetételét befolyásolja, féregparazita (Angiostrongylus cantonensis) a rétekről eltűnnek a rovarok legfontosabb nak, jelenlétük és elszaporodásuk egész sor illetve annak diverzitását csökkenti. Sok te- köztesgazdái. nektár- és más táplálékforrásai, például az őszi ökológiai vizsgálatra nyújt lehetőséget, a po­ kintetben hasonló a ponto-kászpi eredetű Ökoszisztéma-szolgáltatást lerontó hatá­ vérfű (Sanguisorba officinalis), a kocsord- pulációk dinamikájának és a populációk „gyilkos” kétpúpú bolharák (Dikerogammarus súak lehetnek egyes betelepített méhfajok (Peucedanum) fajok, a tárnicsok (Gentiana közti kölcsönhatások vonatkozásában. Ezek villosus) az édesvizi ökoszisztémákban, amely vagy -változatok, amelyek kevésbé hatékony spp.) stb., ezáltal a rovarközösség sokfélesége a kérdések általában mint az inváziók követ- a közvetlen predáció mellett mint erős kom­ pollinátorok, mint az őshonos méhközösség- is radikálisan csökken. kezményei írhatók le és elemezhetők. Az petitor is jelentős hatást gyakorol a közösség nek a velük együtt élő nektárforrás-növények- Mivel az ilyen hatások ellensúlyozása, meg­ invazív fajok hatásai nagyon különböző mér­ fajösszetételére. hez már jól alkalmazkodott tagjai. Ökoszisz- szüntetése és az élőhelyek helyreállítása lassú tékűek és többszintűek lehetnek. Jelentős az invazív fajok hatása mint beteg­ téma-hatásúak a nitrogénmegkötő pillangós- és költségigényes, nagy szakértelmet igénylő Viszonylag egyszerű az az eset, amikor az ségterjesztő vektoroké. Több olyan szúnyog- virágú növények is. Hatásuk esetenként lehet munka, az invazív fajok kedvezőtlen hatásai inváziós faj – látszólag – csak egy meghatáro­ faj ismert (Aedes albopictus, Culex salinarius, előnyös, más esetekben viszont elősegítik a ellen is a megelőzés a leghatékonyabb védeke­ zott faj vagy kevés faj populációjára hat. Ilyen Anopheles atropos), amely vírusok okozta be- nitrofil gyomok terjedését. Ez tapasztalható zési módszer. eset tipikusan a genetikai introgresszió. Ez az tegségek, például nílusi láz terjesztője. Emel­ az akác (Robinia pseudacacia) esetében, amely őshonos faj populációjának kipusztulását lett, mivel az ember nem lehet rezervoárja özönnövényként kedvezőtlen irányban vál- Kulcsszavak: özönfaj, sokféleség, klímaváltozás, okozhatja, ha az kis egyedszámú, a betelepí- ezeknek a vírusoknak, lényeges azt is tud­ toztatja meg a termőhelyi viszonyokat, ahogy ökoszisztéma, betegségterjesztés tett populáció pedig erős és növekvő. Ilyen nunk, melyek azok az emlős-, madár- és folyamat zajlott le, amikor Spanyolországba hüllőfajok, amelyek vírusfertőzöttek (Marra IRODALOM Marra, Peter P. – Griffing, Sean – Caffrey, Carolee et betelepítették a jamaikai kékcsőrű récét et al., 2004). Ezért szükséges a vírushordozó­ Botta-Dukát Zoltán – Balogh Lajos – Szigetvári Csaba al.; (2004) West Nile Virus and Wildlife. USDA et al. (2004): A növényi invázióhoz kapcsolódó fogal­ National Wildlife Research Center – Staff Publications. (Oxyura jamaicensis), amely az őshonos fajjal ként ismert állatok tetemeinek virológiai mak áttekintése, egyben javaslat a jövőben haszná- Paper 368. • http://tinyurl.com/hvpsmum (Oxyura leucocephala) hibridizálódva annak monitorozása. E tekintetben nálunk komoly landó fogalmakra és azok definícióira. In: Mihály Mészáros Zoltán (1956): Új Arctiida-faj Magyarorszá- genetikai kipusztulásához vezetett (Simberloff ismerethiányok vannak, pedig a „tigrisszú­ Botond – Botta-Dukát Zoltán (szerk.): Biológiai gon (Lepidoptera). Folia Entomologica Hungarica. 9, et al., 2013). Hasonlóképpen populációs nyog” (Aedes albopictus) már nálunk is előke- inváziók Magyarországon: Özönnövények. (KvVM 191–195. TvH tanulmánykötetei 9) Bp. Természet-BÚVÁR Pyšek, Petr – Jarošík, Vojtěch – Hulme, Philip E. et al. szintű kölcsönhatás zajlik le akkor is, ha a rült, és éghajlatunk melegedésével gyakorisá- Alapítvány K., 35–59. • http://tinyurl.com/zd3j2g8 (2010): Disentangling the Role of Environmental betelepített faj erős kompetítor. Ilyen példá- ga és egészségügyi jelentősége megnőhet. Elton, Charles S. (1958): The Ecology of Invasions by and Human Pressures on Biological Invasions across ul az észak-amerikai szürke mókus (Sciurus Az invazív fajokkal kapcsolatban azonban, Animals and Plants. London: Methuen Europe. Proceedings of the National Academy of carolinensis), amely azonban nemcsak az ős- különösen újabban, azokat a hatásaikat eme­ Keller, Reuben P. – Geist, Juergen – Jeschke, Jonathan Sciences of the USA. 107, 12157–12162. DOI: 10.1073/ honos európai mókust (Sciurus vulgaris) lik ki, amelyek lerontják az ökoszisztéma-szol­ M. – Kühn, Ingolf (2011): Invasive Species in Euro- pnas/.1002314107 • http://tinyurl.com/h8edzkl pe: Ecology, Status, and Policy. Environmental Reynolds, Jonathan C. (1985): Details of the Geographic szoríthatja ki, ahogyan ezt a Brit-szigetek je­ gáltatásokat, illetve az ökoszisztémákból Sciences Europe. 23, 23. DOI: 10.1186/2190-4715-23-23 Replacement of the Red Squirrel (Sciurus vulgaris) lentős részén (Reynolds, 1985) és Észak-Olasz- nyerhető haszonvételeket csökkentik. Ilyenek • http://tinyurl.com/j3zbavj by the Grey Squirrel (Sciurus carolinensis) in Eastern 392 393 Magyar Tudomány • 2017/4 Botta-Dukát Zoltán • A Magyarországi behurcolt…

England. Journal of Animal Ecology. 54, 149–162. Simberloff, Daniel (2003): Confronting Introduced DOI: 10.2307/4627 • http://tinyurl.com/z5dcbjy Species: A Form of Xenophobia? Biological Invasions. Richardson, David M. (ed.): Fifty Years of Invasion 5, 179–192. DOI: 10.1023/A:1026164419010 • http:// Ecology: The Legacy of Charles Elton. New York: Wiley tinyurl.com/z7llafj A MAGYARORSZÁGI BEHURCOLT • http://tinyurl.com/hymukxl Wauters, Luc – Tosi, Guido – Gurnell, John (2005): A Richardson, David M. – Pyšek, Petr (2008): Fifty Years Review of the Competitive Effects of Alien Grey of Invasion Ecology: The Legacy of Charles Elton. Squirrels on Behaviour, Activity and Habitat Use of ÉS INVÁZIÓS NÖVÉNYEKRE Diversity and Distributions. 14, 161–168. DOI: Red Squirrels in Mixed, Deciduous Woodland in 10.1111/j.1472-4642.2007.00464.x Italy. Hystrix – Italian Journal of Mammalogy. 16, VONATKOZÓ ISMERETEK Simberloff, Daniel (2013): Biological Invasions: Much 27–40. DOI: 10.4404/hystrix-16.1-4340 • http:// Progress Plus Several Controversies. Contributions tinyurl.com/j7wfafd ÖSSZEGYŰJTÉSÉNEK TAPASZTALATAI to Science. 9, 7–16. DOI: 10.2436/20.7010.01.158 • Williamson, Mark (1996): Biological invasions. London: http://tinyurl.com/hwf2q9a Chapman & Hall Botta-Dukát Zoltán DSc, tudományos tanácsadó, intézetigazgató MTA Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet [email protected]

A biológiai inváziót a földi élet sokféleségére, A probléma fontossága minden terepen diverzitására leselkedő egyik legfontosabb dolgozó botanikus és természetvédő számára veszélyforrásnak tartják a szakértők. Olyan hamar nyilvánvalóvá vált, és megszületett a tények támasztják alá ezt, mint az endemikus felismerés, hogy az eredményes védekezéshez halfajok tömeges kipusztulása a Viktória-tó­ nélkülözhetetlen a meglévő ismeretek össze- ban a nílusi sügér (Lates niloticus) betelepíté- gyűjtése, ami előtt azonban el kellett dönteni, se nyomán (Ogutu-Ohwayo, 1990), vagy hogy milyen fajokról és milyen ismereteket há­rom kistestű gyíktól eltekintve a teljes ős- szükséges összegyűjteni. Ebből a célból 1998 honos gerinces élővilág kipusztulása a Guam márciusában Jósvafőn Agresszív adventív nö­ szigetéről a barna fakígyó (Boiga irregularis) vényfajok és a természetvédelem címmel szak­ véletlen behurcolása miatt (Fritts – Rodda, mai találkozót­ rendeztek, amelynek résztvevői 1998). A két említett példa – és számos másik, igyekeztek megtenni ezt az első lépést: elfo­ amelyekre itt nincs most hely – a szándékosan gadtak egy 35 fajból álló fajlistát (Sz. Tóth – vagy véletlenül betelepített, majd elszaporodó, Szmorad, 1998), és elhatározták, hogy ezekről azaz inváziós állatfajok – leggyakrabban raga­ a fajokról monografikus feldolgozások szület- dozók – által okozott környezeti katasztrófák­ nek. A listában az idegenhonos fajok mellett ra vonatkoznak. Ezzel szemben a hazai ter- szerepelt még három terjedő és a természet- mészetvédelmi gyakorlat elsőként az inváziós védelemnek ko­moly problémákat okozó növényfajok által okozott természetpusztítás- őshonos faj is; vagyis inkább a fontos termé- sal szembesült az 1990-es évek elején. Ennek szetvédelmi gyomok listájának, mint invázi- egyik oka a tájhasználat radikális megváltozá­ ós fajlistának tekinthető. A tervezett mono- sa a rendszerváltás idején: nagy területen je- gráfiák közül a következő években egyetlen lentek meg a parlagok, sok korábban használt egy, a selyemkóró­ról szóló készült el (Bagi, gyepterületen abbamaradt a legeltetés-kaszá- 1999). A sikertelenség oka szerintem, hogy lás, ami kedvező körülményeket teremtett az nem volt a háttérben projekt, határidőkkel és inváziós fajok terjedésének. azokat betartató projektvezetővel. 394 395 Magyar Tudomány • 2017/4 Botta-Dukát Zoltán • A Magyarországibehurcolt…

A munka 2002-ben indult újra, egy, a negatív egyaránt), A faj természetvédelmi je­ amelyben összefoglaltuk, hogy a jó definíció szült (ekkor a szerzők még kiegészítették fe- KvVM (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisz­ lentősége. A monográfiáknál a témavezető milyen kérdésekre ad egyértelmű válaszokat. jezeteiket), amely 2004-ben jelent meg (Mi­ térium) Természetvédelmi Hivatal (TVH) feladata viszonylag egyszerű volt: a megfelelő A fajlista (Balogh et al., 2004) összeállítá- hály – Botta-Dukát, 2004), vagyis a projekt által finanszírozott és az MTA Ökológiai és szerzők megkeresése és a feladat elvállalására sánál fontos döntés volt, hogy csak a nagy indulásától a publikálásig két év telt el. Az Botanikai Kutatóintézetben általam vezetett, való rábeszélése után már csak a határidők földrajzi felfedezések után megjelent növény- első körben kihagyott fontos fajokat egy egyéves projekt keretében. Ez volt az első több­ betartatására kellett ügyelnem. fajok listáját állították össze a kollégák. A következő projektben dolgoztuk fel, amiből szereplős projekt, amelyet vezettem. Szerencsé­ Összetettebb feladat volt a fogalmak átte­ döntésnek elsősorban gyakorlati oka volt: a 2006-ban jelent meg a könyv (Botta-Dukát re a résztvevőktől minden segítséget megkap- kintése és különösen a használandó fogalmak­ korábbi inváziós eseményekről nagyon hiá- – Mihály, 2006). tam, és építhettünk az előző próbálkozás ta­ ra tett javaslat kidolgozása. A projektben nyosak az ismereteink. Nem véletlen, hogy A magyarországi flóra- (Bartha et al., 2015) pasztalataira is. A feladat meghatározása során minden aktív korú inváziós növényekkel a korábban megjelent növényfajokról máig és vegetációtérképezések (Molnár et al., 2007) nyilvánvaló volt, hogy a rendelkezésre álló foglalkozó fontos kutató részt vett, ezért úgy csak egy előzetes listánk van (Terpó et al., nyomán az inváziós növényfajok előfordulá- idő­keretben nem fog mind a 35 fajról­ elké- gondoltuk, hogy ha a szerzők konszenzusra 1999). A különböző időpontokban megjele- sáról és élőhely-preferenciáiról (Botta-Dukát, szülni a monográfia. Ezért válogattunk kö- tudnak jutni a fogalmak használatában, akkor nő fajok között különbségek vannak szárma- 2008; Csiszár, 2012) tovább bővültek ismerete­ zöttük, fontosság szerint is, de abból a szem­ azt várhatóan a tágabb szakma is elfogadja zási területükben, élőhely-preferenciájukban, ink. A lista összeállítása óta új fajok is megje- pontból is, hogy mire van szakértő, aki vál- majd. Így is történt, de a konszenzusos állás­ és az általuk okozott természetvédelmi prob­ lentek a hazai flórában (Mesterházy et al., lalja a faj feldolgozását. A fajmonográfiák pont (Botta-Dukát et al., 2004) kialakításáig lémák nagyságában, ezért a két csoport meg­ 2007), ezért több mint tíz év után érdemes mellett a TVH kérte más típusú fejezetek több megbeszélés és számos e-mail-váltás különböztetése nem volt teljesen önkényes lenne elkészíteni a növényekre vonatkozó elkészítését is, többek között a fogalmak átte­ után jutottunk csak el. Pedig stabil alapként döntés; hasonlóra a nemzetközi szakirodalom­ lista aktualizált változatát. Az utolsó tanulság kintését, egy teljesebb fajlista összeállítását és rendelkezésre álltak David M. Richardson és ban is találunk példákat. Az elkészült fajlista tehát, hogy az elkészült inváziós listák folya- javaslatot az inváziós fajok elleni védekezés munkatársai (Richardson et al., 2000) defi- elemzések alapjául is szolgált és beépült az matos karbantartást igényelnek. stratégiájára. níciói. Ezek a definíciók kifejezetten a növé- európai inváziós adatbázisba (URL1) is. A fajmonográfiák esetében úgy döntöt- nyekre vonatkoznak, ezért számos olyan A projekt nagyjából egy éve alatt elkészült Kulcsszavak: biológiai invázió, hajtásos növé­ tünk, hogy a selyemkóróról megjelent mun- gyakorlati problémát figyelmen kívül hagy- jelentés anyagából 2003 folyamán könyv ké­ nyek ka (Bagi, 1999) szerkezetét és formáját követ- nak, amely az egyedek aktív mozgásával jük. Az elfogadott formai követelmények kapcsolatos. Például növényeknél egyértelmű IRODALOM TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, 35–60. • Bagi István (1999): A selyemkóró (Asclepias syriaca L.) http://tinyurl.com/jgbvut7 közül kiemelném, hogy – eltérően a tudomá­ az előfordulás helye, nincsenek kóborló, de – Egy invazív faj biológiája, a védekezés lehetőségei. Botta-Dukát Zoltán (2008): Invasion of Alien Species nyos művek általános gyakorlatától – mellőz­ tartósan nem megtelepedő egyedek. A defi- Kitaibelia, 4, 289–295. • http://tinyurl.com/jl57rbl to Hungarian (semi-)Natural Habitats. Acta tük a szövegközi citációkat; a felhasznált fon­ níció szerint az invázió az idegenhonos fajok Balogh Lajos – Dancza István – Király Gergely (2004): Botanica Hungarica, 50, 219–227. DOI: 10.1556/ tosabb irodalmakat csak az írás végén, egy terjedése, és ilyen fajnak tekintjük azokat a A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és ABot.50.2008.Suppl.11 • http://tinyurl.com/go5hcen tematikusan csoportosított bibliográfiában fajokat, amelyek közvetlen vagy közvetett besorolásuk inváziós szempontból. In: Mihály Bo- Botta-Dukát Zoltán – Mihály Botond (szerk.) (2006): tond – Botta-Dukát Zoltán (szerk.): Biológiai invá­ Özönnövények II. Budapest: TermészetBÚVÁR szerepeltettük, ezzel könnyebben olvashatóvá emberi közreműködéssel jutottak el a vizsgált ziók Magyarországon. Özönnövények. Budapest: Alapítvány Kiadó • http://tinyurl.com/jmje7yt téve a szöveget. Érdemes felsorolni a fejezetek területre. Aktívan mozgó állatoknál a teljesen TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó • http://tinyurl. Csiszár Ágnes (szerk.) (2012): Inváziós növényfajok címeit, mert ezek egy inváziós állatfajokról spontán terjedés és a közvetett emberi közre­ com/hrx7rdk Magyarországon. Sopron: Nyugat-magyarországi szóló hasonló mű esetén is relevánsak lenné- működés (terjedési folyosók, alkalmas élőhe- Bartha Dénes – Király Gerdely – Schmidt Dávid et al. Egyetem Kiadó • http://tinyurl.com/ju8a5lz (szerk.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak Fritts, Thomas H. – Rodda, Gordon H. (1998): The nek: Taxonómia (nómenklatúrai kérdések, lyek kialakítása) között még nehezebb kü- elterjedési atlasza. Sopron: Nyugat-magyarországi Role of Introduced Species in the Degradation of rokon fajok), Morfológiai jellemzés (ahol szük­ lönbséget tenni, mint növényeknél. A jól al­ Egyetem Kiadó Island Ecosystems: A Case History of Guam. Annual séges volt, a kritikus taxonok elkülönítését kalmazható definíciók létrehozásának nehéz Botta-Dukát Zoltán – Balogh Lajos – Szigetvári Csaba Review of Ecology and Systematics, 29, 113–140. DOI: segítő összehasonlító táblázattal, határozó feladata azonban egy projektben, amelynek et al. (2004): A növényi invázióhoz kapcsolódó fo- 10.1146/annurev.ecolsys.29.1.113 • http://tinyurl.com/ kulccsal), Származás, elterjedés, Életciklus, célja inváziós fajlisták összeállítása, megkerül- galmak áttekintése, egyben javaslat a jövőben hasz- jx4ftsg nálandó fogalmakra és definícióikra. In: Mihály Heger, Tina – Pahl, Anna T. – Zoltán Botta-Dukát et életmenet, Termőhelyigény, Biotikus interak­ hetetlen. Segítséget jelenthet az a társszerzőim­ Botond – Botta-Dukát Zoltán (szerk.): Biológiai al. (2013): Conceptual Frameworks and Methods ciók, A faj gazdasági jelentősége (pozitív és mel javasolt keretrendszer (Heger et al., 2013), inváziók Magyarországon. Özönnövények. Budapest: for Advancing Invasion Ecology. AMBIO, 42, 396 397 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon

527–540. DOI: 10.1007/s13280-012-0379-x • Africa) and the Impact of Introduced Species, http://tinyurl.com/zuvsfky Especially the Nile Perch, Lates niloticus, and the Mesterházy Attila – Király Gergely – Vidéki Róbert – Nile Tilapia, Oreochromis niloticus. Environmental Lukács Balázs András (2007): A Lemna minuta Biology of Fishes, 27, 81–96. DOI: 10.1007/ KUNTH előfordulása Magyarországon. Flora Pan­ BF00001938 • http://tinyurl.com/hlgslnh BEHURCOLT ÉS INVAZÍV ÁLLATOK nonica, 5, 167–174. • http://tinyurl.com/gv727qm Richardson, David M. – Pyšek, Petr – Rejmánek, Mar­ Mihály Botond – Botta-Dukát Zoltán (szerk.) (2004): cel et al. (2000): Naturalization and Invasion of Alien MAGYARORSZÁGON Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. Plants: Concepts and Definitions.Diversity and Budapest: TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó • Dis­tributions, 6, 93–107. • http://tinyurl.com/ Báldi András Csányi Béla http://tinyurl.com/z96f6ru zoy9u6n MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA Ökológiai Kutatóközpont Molnár Zsolt – Bartha Sándor – Seregélyes Tibor et al. Sz. Tóth Erika – Szmorad Ferenc (1998): Természetvé- [email protected] [email protected] (2007): A Grid-based, Satellite-image Supported, delmi szempontból veszélyes invazív növényfajok Multi-attributed Vegetation Mapping Method Magyarországon. Gólyahír (Vácrátót). 1, 2, 5–6. Csorba Gábor Erős Tibor (MÉTA). Folia Geobotanica. 42, 225–247. Terpó András – Zając, Maria – Zając, Adam (1999): Magyar Természettudományi Múzeum Állattár MTA Ökológiai Kutatóközpont DOI:10.1007/BF02806465 Provisional list of Hungarian archeophytes. Thaiszia. [email protected] [email protected] Ogutu-Ohwayo, Richard (1990): The Decline of the 9, 41–47. • http://tinyurl.com/glsyfbj Native Fishes of Lakes Victoria and Kyoga (East URL1: http://www.europe-aliens.org/ Hornung Erzsébet Merkl Ottó Állatorvos-tudományi Egyetem Biológiai Intézet Magyar Természettudományi Múzeum Állattár [email protected] [email protected] Orosz András Papp László Magyar Természettudományi Múzeum Állattár MTA Biológiai Tudományok Osztálya [email protected] [email protected] Ronkay László Samu Ferenc Magyar Természettudományi Múzeum Állattár MTA Növényvédelmi Kutatóintézet [email protected] [email protected] Soltész Zoltán Szép Tibor MTA Ökológiai Kutatóközpont Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézet [email protected] [email protected] Szinetár Csaba Varga András Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Magyar Természettudományi Múzeum Központ Állattani Intézeti Központ Mátra Múzeuma [email protected] [email protected] Vas Zoltán Vétek Gábor Magyar Természettudományi Múzeum Állattár Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar [email protected] Rovartani Tanszék • [email protected]

Vörös Judit Zöldi Viktor Magyar Természettudományi Múzeum Állattár Országos Epidemiológiai Központ [email protected] [email protected] Zsuga Katalin AGRINT Kft. Gödöllő [email protected]

398 399 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon

nye, hogy az elmúlt néhány évtizedben a dául a szójatermesztésben és a paprikahajtatás­ AZ INVAZÍV SZIPÓKÁS ROVAROK poloskák (Heteroptera) köréből is számos, ban is (Rédei – Vétek, 2006*; Rimóczi, 2015*; HELYZETE HAZÁNKBAN faunánkra új, és a sikeres megtelepedést kö- Bosnyákné et al., 2016*). Valamennyi itt fel­ vetően esetenként gyorsan, látványosan és sorolt faj zárt terekbe, lakásokba is behúzód- Orosz András – Vétek Gábor széles körűen elterjedő faj jelent meg hazánk- hat telelőhely után kutatva, ezzel további ban. Az éghajlat melegedése például a koráb- kellemetlenséget okozva. A szipókás rovarok (Hemiptera) csoportját a Polifág, több száz tápnövénye van, lárvái és ban a szubtrópusi, trópusi régiókból ismert A távoli kontinensekről emberi közvetítés­ növényi tetvek, a kabócák és a poloskák al- imágói a hajtásokon és a levelek fonákján fajok északi irányú térhódításának, míg a sel érkezett, majd európai, illetve magyaror- kotják. szívogatnak. Táplálkozás közben nagy men�- rohamosan bővülő közlekedési infrastruktú- szági megtelepedését követően gyorsan ter- A növényi tetvek (Sternorrhyncha) egyik nyiségben ürít mézharmatot, melybe beleta- ra és az egyre kiterjedtebb nemzetközi keres- jeszkedésnek indult poloskafajok köréből az klasszikus behurcolt faja a szőlő-gyökértetű padnak a lárvák testén képződő viaszszálak, kedelmi hálózatok az Európán kívül eső, észak-amerikai eredetű és a platánok veszélyes vagy filoxéra(Daktulosphaira vitifoliae). Az ezzel esztétikai szempontból rontja a növé- egzotikus vidékeken honos fajok véletlensze- lombkártevőjeként számon tartott platán- észak-amerikai eredetű faj megtelepedését nyeket. A faj részletes hazai vizsgálatát Molnár rű behurcolásának esélyét növelhetik. A csipkéspoloskát (Corythucha ciliata) már a (1875) követően hazánkban a szőlőültetvények András végezte (2006*). többé-kevésbé váratlannak mondható fel- ’70-es években behurcolták (Jasinka – Bozsits, több mint felét megsemmisítette. Eredeti Az invazív kabócafajok sorában jelenleg bukkanásukat követően a magyar fauna ál- 1977*). Az újabb keletű jövevények közül je­ élőhelyén olyan Vitis fajokon él, melyek elvi- legveszélyesebbnek a 2006-ban megjelent landó és közismert tagjaivá vált poloskafajo- lentős a szintén Észak-Amerikában honos, selik szívogatását, az európai szőlők gyökerét amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) kat Kondorosy Előd (2012*) ismertette. fenyőféléken és ciprusféléken élő nyugati le­ viszont az azon kialakuló duzzanatok tönkre­ tűnik. Teljes fejlődésmenete a szőlőhöz kötő- Az eredetileg mediterrán elterjedésű, majd véllábú poloska (Leptoglossus occidentalis), to­váb­ teszik. A kártevő elleni védekezési módszerek dik. Az imágó migráció közben több más hazánkat a ’90-es évektől fokozatosan meg- bá az amerikai tapasztalatok alapján a lakossá­ kidolgozása Horváth Géza és munkatársai tápnövényt is elfogad (stepping stone hatás), hódító fajok köréből említhető a platánbo- got sokfelé zavaró, de emellett súlyos mezőgaz­ nevéhez fűződik. Javaslataik alapján a kötött ezért terjedése gyors. Betelepülése dél felől dobács (Arocatus longiceps), valamint a hárs- dasági károkkal is fenyegető, polifág, eredeti­ talajú szőlőültetvényekben ma is oltványokat történt, az első észlelés óta (Dér et al., 2007*) bodobács (Oxycarenus lavaterae). Bár kárte- leg kelet-ázsiai elterjedésű ázsiai márványos­ ­ telepítenek, míg a homoktalajú területeken hazánk minden jelentősebb szőlőtermő terü- vőként egyikük sem jelentős, tápnövényeik poloska (Halyomorpha halys) (Harmat et al. erre nincs szükség. A kártevő gyökérlakó letére eljutott. Az aranyszínű sárgaság (Grape­ kérgén gyakorta szembetűnő telelő populá- 2006*; Kondorosy, 2012*; Vétek et al., 2014*). alakja kötött talajú ültetvényeinkből kiirtha- vine flavescence dorée MLO)terjesztője. A cióik – különösen utóbbi esetében – nem További, az utóbbi években hazánkból tatlan, de a levéllakó, gubacsképző alak szívo­ megfertőzött, beteg növény leromlik, nem ritkán riadalmat keltenek a lakosság körében esetenként nagyobb (növekvő) egyedszám- gatásával szemben az európai szőlő ellenálló. gyógyítható, kivágásra kerül. (Kondorosy, 1995*; Kondorosy – Szeőke, ban kimutatott, de nem feltétlenül idegenho­ A kabócák (Auchenorrhyncha) első jelen- A legújabb jövevény kabócafaj az ázsiai 1998*; Kondorosy, 2012*). Ugyancsak a me- nos poloskafajokról, illetve várható jövevé- tős betelepülője az amerikai bivalykabóca mozaikkabóca (Orientus ishidae), hozzánk legebb régiókból származó, azonban az elő- nyekről, melyek megtelepedése és esetleges (Stictocephala bisonia) volt (Horváth, 1912*). 2010-ben jutott el, a budai kertekben, majd zőekkel ellentétben világszerte és az elmúlt elszaporodása nem zárható ki – azzal a kiegé- Az elmúlt évszázadban sokfelé szétterjedt, a Szent Isván Egyetem budai Botanikus Kert­ években már hazánkban is súlyos mezőgaz- szítéssel, hogy ez nem jár szükségszerűen kelet felé eljutott egészen az Altaj-hegységig. jében találták meg (Koczor et al., 2013*). Po­ dasági károkat okozó, polifág jövevény a együtt „valódi” kártevői státussal – Kon­do­ Polifág, lombos fákon, cserjéken él, a tojásra­ lifág, elsődlegesen lombos fákon szívogat. vándorpoloska (Nezara viridula). Első példá- rosy Előd (2012*) munkájában olvashatunk. káshoz felhasítja a fiatal hajtásokat, ezek a Ezek többsége nem termesztett haszonnövény, nyai csupán mintegy másfél évtizede kerültek sebek nehezen gyógyulnak, gombás fertőzé- védelemben nem részesülnek, rajtuk zavarta- elő Magyarországról (Rédei – Torma, 2003*), Ezúton mondunk köszönetet Höhn Máriá- sek támadási helyei lehetnek. lanul kifejlődhet. Veszélyes kártevő, mivel az napjainkra viszont az ország számos pontján nak, Kondorosy Elődnek és Rédei­ Dávidnak Kártételét és nagy egyedszámát tekintve előző fajhoz hasonlóan az aranyszínű sárgaság jelen van, és kártevőként tartják számon pél­ a kézirat készítése során nyújtott segítségükért. jelentős behurcolt faj az amerikai lepkekabó- kórokozójának bizonyított terjesztője. ca (Metcalfa pruinosa). Első olaszországi jel- Feltehetően a változó klíma, illetve az zését (1979) követően szétterjedt Európában, emberi tevékenységgel közvetlenül is kapcso- nálunk 2004-ben jelent meg (Pénzes, 2004*). latba hozható tényezők együttes következmé- 400 401 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon

főleg pajzstetvek ellen – például az ausztráliai­ országra. Egy részüknek a mi klímánkon is KÁRTEVŐ BOGÁRJÖVEVÉNYEK MAGYARORSZÁGON: Rodolia cardinalis és Cryptolaemus montrou­ sikerült meghonosodnia. Az amerikai darázs- PILLANATFELVÉTEL 2016-BAN zieri fajokat –, de ezek nem terjedtek túl a cincér (Neoclytus acuminatus) Észak-Ameri- Mediterráneumon, így egyelőre nálunk sem kából került az Adriai-tenger partvidékére, Merkl Ottó fordulnak elő. ahonnan észak felé terjeszkedve pár éve már Minden más jövevényfaj esetében a bete­ Budapestet is elhagyta, és közben szőlőkárte- A mai Magyarország területéről kimutatott találtak hazánkban (Merkl, 2006*), azóta lepülés az ember akarata ellenére történt, vő is lett (Szeőke – Hegyi, 2002*). A szálló- bogárfajok száma nagyjából 6400 (Merkl – rendszeresen előkerül az ország számos tájegy­ túlnyomórészt valamilyen árucikk kereske- vendég éjicincér (Trichoferus campestris) Kelet- Vig, 2009*), közülük mintegy nyolcvan nem ségéről. 3) Azok a fajok, amelyeket hobbiál- delmének mellékhatásaként. Az árucikkek és Közép-Ázsiából érkezett Európa keleti őshonos nálunk. Sokuk előfordulását a szak­ latként (például botsáskák, afrikai virágboga- szerint az alábbi főbb kategóriákat különít- részére, majd a 2010-es években elárasztotta irodalomban is rögzítették (például: Kalmár rak) vagy más hobbiállatok táplálására te- hetjük el. Magyarországot is. Mások feldolgozott faáru- et al., 1996; Merkl, 2006*), de teljességre nyésztenek (például a Zophobas morio közép- 1) Emberi élelmiszer. A száraz élelmiszerek val kerülnek be hozzánk: a barna falisztbogár törekvő, publikált számbavételük még nem és dél-amerikai gyászbogár), és sem emberi – elsősorban a hüvelyesek, a gabonafélék és (Lyctus brunneus) Dél-Ázsiában őshonos, de készült, ezért csoportosításuk során pontos építményekben, sem szabad földön nem ké­ feldolgozott származékaik, valamint fűszerek ma már kozmopolita elterjedésű, és hozzánk fajszámokat nem mondhatunk. Az viszont pesek önfenntartó állományokat létrehozni. és szárított húskészítmények – révén, akár főleg a szaunák belső burkolására használt biztos, hogy a rovarrendek között a bogarak Jövevényfajok azok, amelyek eredeti elter- több száz évvel ezelőtt került Magyarország- abachi (a Triplochiton scleroxylon fája) révén vonultatják fel a legtöbb jövevényfajt, ami jedési területe Magyarországon kívül esik, és ra a jövevény bogárfajok legalább 50 százalé- Afrikából érkezik, de a szabadban nem éli túl egyezik az európai aránnyal (Roques et al., hazai felbukkanásukban az embernek köz- ka. Példaként a kislisztbogarakat (Tribolium­ - a telet. 2009). Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a vetlen szerepe van: szándékosan vagy véletle- fajokat) vagy a babzsizsiket (Acanthoscelides­ 4) Egyéb árucikkek. Gyapjúból készített nem őshonos – a továbbiakban jövevényfajok­ nül betelepítették őket. Sokféle módon cso- obtectus) említhetjük. Ugyanebbe a kategóriá­ textíliákkal terjed több porvafaj – például az nak nevezett – bogarak körébe milyen fajokat portosíthatók. ba sorolhatjuk az (erjedő) gyümölcsökkel erősen inváziós afrikai szűcsbogár (Attagenus nem vonunk be, és milyen fajokat igen. behurcolt kártevőket, amelyek az előbbieknél smirnovi) – és tolvajbogár – például a mára A betelepítés szándékossága Nem jövevényfajok – véleményem szerint jóval később, a 19., de főleg a 20–21. század- nagyon megritkult aranyszőrű tolvajbogár és a betelepülés módja – a következő csoportok tagjai. ban érkeztek. Többségük a fénybogarak közé (Niptus hololeucus). Ide kell sorolnunk az 1) Azok a fajok, amelyekről – életmódjuk, Szándékosan Magyarországra betelepített tartozik; ilyen például a szamóca-fénybogár Amerikából származó szűzporvát (Reesa ves­ élőhelyigényük ismeretében – kijelenthető, bogárfaj nincsen, mégis él nálunk egyetlen (Stelidota geminata) (Merkl et al., 2009*). pulae), mely mára a rovargyűjtemények első hogy az emberi történelem léptékét meghala­ olyan jövevényfaj, melynek felbukkanásában 2) Állati takarmány. A gabonafélékben számú ellensége lett (Merkl, 2006*), maga dó ideje nálunk élnek; ilyen a hazai bogárfa- a szándékosság szerepet játszott: a kelet-ázsi- élő készletkártevők – például a kukoricazsu- mögé utasítva, sőt ki is szorítva a korábban jok óriási többsége. 2) Azok a fajok, amelyek ai eredetű harlekinkatica (Harmonia axyridis). zsok (Sitophilus zeamais) – állati takarmán�- erősen károsító múzeumbogarakat (Anthre­ a viszonylag nem távoli múltban, de az ember Helyzete felemás: Nyugat-Európába valóban nyal is bekerülhettek Európába, illetve Ma- nus-fajokat). közvetlen hatása nélkül – vélhetően az általá­ szándékosan telepítették be a levéltetvek el- gyarországra (Szeőke, 1989*). Más fajok pe- 5) Mezőgazdasági, kertészeti és dísznövények. nos felmelegedés miatt –, természetes expan- leni védekezés céljából, onnan viszont saját nészes szénával, szalmával érkeztek; nem Két olyan jövevény bogárfaj él Magyarorszá- zióval bukkantak fel nálunk, még ha feltéte- erejéből terjeszkedett tovább kelet, dél és magát a takarmányt fogyasztják, hanem a gon, amelyek nagyüzemi mezőgazdasági lezzük is, hogy a klímaváltozásért emberi észak felé, így érte el hazánkat is 2008-ban rajta fejlődő gombákat. Többségük szintén növények asszimiláló részein vagy virágzatán tevékenységek is felelősek. Az ilyen fajok – (Merkl, 2008). 2011-től tekinthetjük özönfaj- nem marad meg a természetben, de az istál- okoznak komoly károkat. Mindkettő ame- kevesen vannak – zökkenőmentesen beillesz- nak, mert ettől kezdve jelentkezik óriási lók, ólak állandó társbérlői, amilyen például rikai eredetű, és mivel tápnövényeik is ame- kednek a természetes vagy természetközeli egyedszámban. Észak-Amerikában és Nyu- az alomlakó fogasnyakú-lapbogár (Ahasverus rikaiak, megtelepedésük jósolható volt. A ökoszisztémákba, károkat nem okoznak. gat-Európában durván visszaszorította az advena) és az amerikai gombabogár (Litargus burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) Ilyen például az afrikai és mediterrán elterjedé­ őshonos katicabogárfajokat, de újabb vizsgá- balteatus). 1947-ben bukkant fel hazánkban nyugat felől sű szegettnyakú fürgebogár (Pseudotomoderus latok szerint e hatása csökkenni látszik. Euró­ 3) Faanyag. Feldolgozatlan importált fával érkező burgonyaszállítmányokkal, illetve compressicollis), amelyet először 2004-ben pába más katicabogárfajokat is betelepítettek, rendszeresen eljutnak xilofág fajok Magyar- saját erejéből terjedve (Kadocsa, 1947). Az 402 403 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) mert inváziós faj az után lett, hogy külföldről ázsiai fajok, és 10 százalék kriptogenikus az amerikai darázscincér és az amerikai fény­ a belgrádi repülőtér felől, évente 40–100 km-t behozott dísznövényekkel behurcolták. (eredete ma már nem állapítható meg). Ez bogár (Glischrochilus quadrisig­natus), noha terjeszkedve, szinte óramű pontosság­gal, 1995- utóbbiak zöme régóta jelenlévő kozmopolita ezek az ember környezetében is gyakoriak. A betelepedés ideje ben érte el Dél-Magyarországot (FMNA, készletkártevő. Táplálkozási típusok 1995). Mára már mindkét faj elárasztotta az A jövevény bogárfajok egy része felbukkaná- Az érintett élőhelyek országot. A többi növényevő bogárfaj kerté- sának pontos ideje nem ismert, de bizonyo- A legtöbb jövevény bogárfaj növényevő, ha szeti kultúrák jövevénye, és vagy nagyon san régen – a középkorban vagy még koráb- A jövevény bogárfajok túlnyomó része embe­ a növényi anyag fogyasztását tágan értelmez- régóta jelen van az európai faunában, amilyen ban – lehetett, jóval azelőtt, hogy az entomo- ri környezetben él, jóval több, mint fele laká- zük, tehát ha például a keményítőtartalmú például a borsózsizsik (Bruchus pisorum); vagy lógiai szakirodalomban ilyen eseményeket sokban, élelmiszert gyártó vagy raktározó élelmiszerekkel vagy a faanyaggal táplálkozó kiszámít­hatatlan módon, viszonylag újkeletű­ feljegyeztek volna. Első közlésükre összefog- épületekben és haszonállatok tartási helyein. fajokat is ide soroljuk. Míg a hazai természe- en bukkant­ fel és honosodott meg régóta laló faunisztikai művekben került sor (példá- A fennmaradó részt főleg kertekben és par- tes bogárfaunában az eleven növényi szövete­ termesztett növényeken. Ilyen az egymással ul: Kuthy, 1897*; Kaszab, 1957*, 1967*), ahol kokban honos fajok teszik ki; mezőgazdasá- ket fogyasztó fajok (főleg a levélbogarak és vetélkedő tarka (Megabruchidius tonkineus) már mint országunkban meghonosodott gi területekre szorítkozó faj csak néhány akad, ormányosbogarak) száma ezres nagyságrendű, és foltoshátú lepényfazsizsik (M. dorsalis) (Yus fajokként szerepelnek. Hogy valóban jövevé- bár ezek súlyos kártevők (ismét a kukorica- a jövevényfajok között arányuk meglepően Ramos, 2009*). A kertészeti és dísznövények nyekről van szó, azt onnan tudhatjuk, hogy bogarat és a burgonyabogarat említhetjük). csekély, ezek nagy része is magevő zsizsik. jövevény­fajainak felbukkanását legfeljebb a szabad természetben tartósan nem marad- Feltűnően kevés az olyan faj, mely sikeresen Aránylag kevés az állati eredetű maradványo- akkor tudjuk megjósolni, ha a környező or- nak fenn (nem élik túl a telet), tehát csak megtelepedett a természetes élőhelyeken, leg­ kon vagy a gombás korhadékon élő fajok szágokban már kimutatták őket. emberi környezetben képesek szaporodni inkább az erdőkben – ilyen a harlekinkatica, száma, és még kevesebb a ragadozó. E kategória két faja speciális helyzetű. A (legtöbbször raktári kártevők). A betelepedése­ gyalogakáczsizsik (Acanthoscelides pallidipen­­ ket az 1950-es évektől pontosabban nyomon nis) Amerikából érkezett, és tápnövénye, a követik, és ezek üteme egybeesik az európai gyalogakác (Amorpha fruticosa) szintén ame­ trenddel: a jövevény bogárfajok szá­mának INVAZÍV ÉS BEHURCOLT LEPKÉK rikai eredetű (Horváth – Wittmann, 1990*). gyarapodási sebessége nő. A HAZAI FAUNÁBAN Mivel azonban a gyalogakác maga is inváziós A jövevényfajok első megjelenése, illetve élőlény (özönnövény), a reá negatív hatással első detektálása között hosszú lappangási idő Ronkay László lévő zsizsiket nem tekinthetjük kártékony telhet el. Az első detektáláskor még nem özönállatnak. A boróka-tarkadíszbogár biztos, hogy az adott faj valóban meg is ho- Minden élőlénycsoportra jellemző saját evo- jelenleg stenochornak ismert taxonok nagy (Lamprodila festiva) őshonos Magyarorszá- nosodik nálunk. Az említett szállóvendég lúciós története és ennek során kialakult hányada sem kivétel. Éppen ezért meglepő- gon: egyetlen természetes előfordulása a éjicincérnek (Trichoferus campestris) eleinte terjedő- és alkalmazkodóképessége. A nagyon nek kell tekintsük, hogy a Magyarországra Barcsi Ősborókás, ahol 1999-ben fedezték fel, egyetlen elszigetelt előfordulását ismertük nagy fajszámú rendek – így a lepkék – eseté- behurcolt lepkefajok közül voltaképpen és hamarosan védetté is nyilvánították. 2012 (1997, Budapest, XVII. kerület), ám csak ben az egyes alcsoportok is gyakorta nagyon milyen kevés tudott invazívvá válni. Sokkal- óta azonban ugyanez a faj mind nagyobb mintegy tizenöt év múlva derült ki, hogy az eltérő terjedési és megtelepedési potenciállal ta inkább jellemző az invazív viselkedés károkat okoz nyitvatermő díszfákon, főleg állomány nem tűnt el, hanem a faj invázió- bírnak, így az általánosított kategóriák kere- megjelenése azokra a – legtöbbször jelentős keleti tuján (Platycladus orientalis); a bogár szerűen terjed (Hegyessy – Kutasi, 2010*). teit feszegetik. Cikkünkben a teoretikusan vándorlási hajlammal rendelkező – fajokra, tömeges fellépése egész fasorok pusztulásához helytálló definíciók (lásd behurcolt, invazív melyek „természetes úton” érkeztek/érkeznek A jövevényfajok eredete vezet (Németh, 2013*). E kártételeknek azon­ stb.) szerinti „közös viselkedésre” fektettük a a Kárpát-medencébe, és itt megfelelő életkö- ban nincs közük a díszbogár őshonos hazai Saját becslés szerint jövevényfajaink mintegy hangsúlyt, megjegyezve, hogy a nagyszámú rülményeket találnak. Más – bár egyáltalán állományához, ugyanis a természetes élőhe- 30 százaléka észak-amerikai, 30 százaléka konkrét eset szinte mindegyike valamilyen nem lényegtelen – kérdés, hogy a „megfelelő lyeken élő közönséges borókán (Juniperus ázsiai (főleg kelet- és dél-ázsiai), 20 százaléka tekintetben „egyedi” sajátsággal jellemezhető. életkörülmények” létrejöttében milyen sze- communis) Barcson kívül sehol sem találták. mediterrán eredetű; összesen 10 százalékot Közismert tény a lepkefajok többségének repet játszott és játszik az ember természetát- E bogarat azért soroljuk a jövevényfajok közé, tesznek ki az afrikai, dél-amerikai és ausztrál- nagy terjedési potenciálja, ez alól az egyébként alakító tevékenysége. 404 405 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon

A „behurcolt” fajok közül csupán egy rúakon egyaránt), a hárslevél-sátorosmoly rövid gradáció pár év alatt kifulladt, és a jö- vannak a tekintetben, hol is (lehet) őshonos olyan lepke honos Magyarországon, melyet (Phyllonorycter issikii, hársfélék), és a keleti vevényfaj nagyjából húsz év után teljesen ki a faj (Grabenweger – Grill, 2000); a mikrosza­ szándékosan telepítettek be – igaz, nem gyümölcsmoly (Grapholita molesta, Rosaceae). is pusztult. Fontos azt is megjegyezni, hogy tellit-vizsgálatok, melyek további lehetőséget Magyarországra, hanem Ukrajnába, 1967- Egy kivétellel valamennyi fajnak komoly a Spilosoma-fajokra jellemző fajközi hibridek nyújthatnának az elterjedéstörténet elemzé- ben: ez a nearktikus Acontia (Tarachidia) hazai növényvédelmi szakirodalma van, ezért sem alakultak ki ezidő alatt. séhez, pedig még kezdeti fázisban vannak candefacta, a parlagfű-nappalibagoly. Mint közülük ehelyütt csak az amerikai fehér A szürke medvelepke összesen két példány­ (Mena et al., 2008*). A recens vizsgálatokból nevéből következtetni lehet, a betelepítés medvelepkét, valamint a legújabb – és ezért ban ismeretes, melyeket a szegedi szabadkikö­ az is kitűnik, hogy míg kezdetben gyakorlati­ célja a parlagfű gyérítésének kísérlete, mely legkevésbé vizsgált – puszpáng-tűzmolyt tár­ tőnél fogott Kovács Sándor pár nap különb- lag monofág özönfaj volt, jelenleg tápnövény­ távolról sem tűnik sikeresnek, de a lepke – ha gyaljuk részletesebben. séggel (Kovács, 1985*), azóta sincs újabb váltási fázisába érkezett, mindenekelőtt az nem is rohamléptekkel és tömegesen, de Az amerikai fehér medvelepke abban megfigyelés, a faj nem tudott megtelepedni. Acer pseudoplatanus mutatkozik potenciális terjed nyugat felé, már előfordul Bulgária- és különbözik nagyszámú hazai, komolyabb A puszpáng-tűzmoly (selyemfényű pusz- tápnövényként. Végül, de nem utolsósorban, Románia-szerte. Hozzánk a délkeleti Alföld kárt nem okozó rokonától, hogy társasan él, pángmoly) futótűzszerű terjedése Nyugat- herbáriumok vizsgálatából kiderült, hogy felől terjed(t) be, első példányait 2012-ben és a szövedék hosszú időn keresztül védelmet Európában évszázados puszpángállományok már egy évszázaddal korábban gyűjtött, mú- észlelték (Szeőke, 2012*), azóta Békés és nyújt a hernyóknak. Egyike a Magyarország- és kerti kultúrák teljes kipusztulásával járt, zeumi vadgesztenyeleveleken is megtalálható Hajdú-Bihar megyében egyre több helyről ra behurcolt amerikai kártevőknek, első noha nem telt el tíz év sem a kelet-ázsiai, sa­ jellegzetes foltaknája: „The horse-chestnut kerül elő (Kelemen et al., 2014*). A kelet- észlelése a csepeli szabadkikötőből származik ját hazájában gradációra nem hajlamos faj leafminer was first collected and inadvertently európai populáció egyelőre semmi jelét nem 1940-ből (Issekutz, 1946*; Surányi, 1946*), Európába történt behurcolása óta. Természete­ pressed in herbarium sheets by the botanist mutatja egy esetleges gradációnak. ahol néhány évig csak alacsony egyedszám- sen az ok itt is a gondatlan és (felelőtlen) Theodor von Heldreich in central Greece in A véletlenül, passzív módon behurcolt ban volt jelen, majd robbanásszerűen terjedt kertészeti szaporítóanyag-kezelés volt, de a 1879”1 (Lees et al., 2011)! Azaz, a lepke már fajok között már találunk invazívvá vált, al- szét az országban és a határokon túl is (Szeőke Cydalima perspectalis gyorsvonati sebességgel jelen volt a Balkánon az európai fauna leírá- kalmanként komoly károkat okozó lepkéket – Csóka, 2012). Ez a rohamos szétterjedés érte el Magyarországot is, és noha első hazai sának legfontosabb időszakában – bár bizo- (Szeőke – Csóka, 2012), de itt is ki kell emel- részben széles tápnövényspektrumának, rész- adata 2011-ből származik (Sáfián – Horváth, nyosra vehető, hogy kis egyedszámban. jük a megtelepedni képtelen vagy csak rövid ben a faj számára jól használható ökológiai 2011*), már régen átlépte a Duna vonalát (Vé­ Az ember által behurcolt fajok közül emlí­ életű kolóniát alkotó fajok hasonlóan nagy folyosóknak, részben pedig a hernyófészkek tek et al., 2014). A faj szokatlanul gyors terjedé­ tésre érdemes a japán tölgy-pávaszem (Anthe­ számát. Ezek többsége más kontinensről széthurcolásának köszönhető, mely egyszerre se nemzedékeinek nagy száma mellett a lep­ rea yamamai) históriája. Ezt a nagytermetű, származik és/vagy növényi szaporítóanyaggal produkált nagyszámú szülőpárt az újonnan kék kiváló röpképességével is bizonnyal ös�- látványos fajt több rokonával együtt Kelet- érkezett Európába (esetenként épp hazánkba), elfoglalt helyeken is. Az amerikai fehér med- szefügg. Ausztriában tenyésztették, selyemnyerési kí- de nagy többségük már korábban náluk velepke átvészelte az intenzív növényvédelem Az invazív fajok következő nagy csoport- sérletek során. A selyemipart ugyan nem meghonosított (ültetett), „flóraidegen” tápnö­ peszticides korszakát, és csak az ezredforduló ja az idegenhonos tápnövényen élő és elsza- lendítette fel egyik faj sem, de kettő közülük, vényén/tápnövényein települt meg és terjedt környékén kezdett visszaszorulni, egyelőre porodó, de a terjedés módját és a behurcolást az A. yamamai és a bálványfa-pávaszem tovább. Ezek a tápnövények elsősorban tisztázatlan okok miatt. illetően kérdéses fajok. Ebbe a csoportba (Samia cynthia) kiszabadult, és kisebb koló- akácfélék (Parectopa robiniella, Macrosaccus Ehelyütt kell említeni, hogy két másik tar­tozik két levélaknázó molylepkefaj, a vad­ niát hozott létre Bécs környékén. Mindkét robiniella), tűlevelűek (Argyresthia thuiella, amerikai eredetű medvelepkefajt is behurcol- gesztenye-aknázómoly (Cameraria ochridella) faj hasonló élőhelyigényű Kelet-Ázsiában, Argyresthia trifasciata, Coleotechnites picaella), tak Magyarországra, de ezek az előzőtől igen­ és a fügemoly (Choreutis nemorana). érdekes módon csak az A. yamamai indult a platán (Phyllonorycter platani), vagy a pusz- csak eltérő „karriert” futottak be. A virginiai Az C. ochridella származása és elterjedési terjedésnek, noha a bálványfa (és az ecetfa pángfélék (Cydalima perspectalis), tehát nem medvelepke (Spilosoma virginica) a cunea területének változása maga is kész rejtély. Már mint alternatív tápnövény) bőségesen a S. őshonos növényeink kártevői lettek. A legje- után alig tíz évvel érkezett a csepeli szabadki­ önmagában a tény is, hogy 1986-ig ismeretlen cynthia rendelkezésére állna. Az első A. yama­­ lentősebb megtelepült és őshonos növénye- kötőbe. Első példányait 1950-ben találták, ezt maradt a tudomány számára, enigmatikussá inken és kertkultúráinkban kártevővé váló követően Csepelen és közvetlen környékén teszi az állatot. És miután alig egy tucat év 1 A vadgesztenye-levélmolyt először a botanikus Theodor fajok az amerikai fehér medvelepke (Hyphant­ el is szaporodott (Mészáros, 1956*), de isme- alatt a szó szoros értelmében elözönlötte egész von Heldreich gyűjtötte, és nem szándékoltan herbáriu­­ ria cunea; polifág, gyümölcsfákon és lágyszá- retlen oknál fogva nem terjedt tovább. A Európát, még mindig csak hipotéziseink mi lapokra préselte Közép-Görögországban 1879-ben. 406 407 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon mai példányt 1953-ban találták Csákánydo- lepke jelentkezik egyre nagyobb számban roszlón (Uherkovich, 1984*), azóta szinte a Magyarországon, melyekről tudjuk, hogy a HÁRTYÁSSZÁRNYÚAK (HYMENOPTERA) teljes Dunántúl tölgyeseiben megtalálható, Föld más területein az elsőszámú közellensé- nem ritka, de nem is gyakori; az utóbbi né- gek közé tartoznak (Mythimna unipuncta, Vas Zoltán hány évben lépte át a Duna vonalát (Duna- Trichoplusia ni, Acantholeucania loreyi, Spodo­­ földvár, Nógrádverőce), de az Alföldről és a ptera exigua stb.), melyek bármikor a gyapot- A hártyásszárnyúak, azaz a darazsak, hangyák amerikai eredetű gyilkosfürkész-faj (Aleiodes Dunazug-hegységből még további adatai tok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) nyom­ és méhek rendje a hazai fauna egyik legna- sanctihyacinthi), amellyel az amerikai fehér nem ismeretesek. dokaiba léphetnek. Ez utóbbi faj (mely ne- gyobb (~10 000 fajt számláló), ugyanakkor medvelepke (Hyphantria cunea) populációit A korábban behurcolt és potenciális kár­ vétől eltérően bármely lágyszárú kultúrában az egyik legkevésbé feltárt rovarcsoportja. A tervezték visszaszorítani. Szerbiából ez a da- tevőként számontartott fajok közül sok képes tetemes kárt okozni, jelenleg elsősorban hazánkban minden bizonnyal előforduló, de rázsfaj természetes úton továbbterjedt, és (például Opogona sacchari, Acharia stimulea, a kukoricát kedveli) a nyolcvanas évek végé- még ki nem mutatott fajok száma ezres Magyarországon is megjelent. Szándékolat- Oinophila v-flava, Cacoecimorpha pronubana, ig még csak lepkészek csemegéje volt, mint nagyságrendű. Ezt a faunisztikai elmaradást lan behurcolásra is találhatunk európai példá­ Apomyelois ceratoniae) nem tudott szabadföl- ritkán előkerülő mediterrán vándorfaj. De elsősorban a nagy fajszám, a specialisták kis kat – a fürkészdarazsak életmódjából adódó- di körülmények között megtelepedni, noha gyakorlatilag nemcsak hogy egyik évről a száma és a határozási (identifikációs) nehéz- an ez elsősorban a parazitált gazdaállatok üvegházi körülmények között a fent említett másikra vált olyan tömegessé Európában is, ségek eredményezik. Ezek a körülmények által történhet. fajok mellett amerikai Syntominae-fajok, a mint Ázsiaszerte bárhol (és mint amerikai jelentősen hátráltatják a Magyarországra A szelídgesztenye-gubacsdarázs (Dryocos­ szubtrópusi kelet-ázsiai Hipoepa fractalis stb. rokona, a Helicoverpa zea Amerikában), de behurcolt hártyásszárnyúak felfedezését, nem mus kuriphilus) Kínából származik, Olaszor- is szaporodni, sőt, olykor kárt okozni volt elkezdett kitelelő populációkban kolonizálni is beszélve annak a megismeréséről, hogy a szágban észlelték először 2002-ben. Olasz képes. Kérdéses, hogy az elmúlt pár évben a Kárpát-medencén belül is. És erre minden behurcolt fajok milyen hatást gyakorolnak a eredetű facsemetékkel Magyarországra több elsőként megfigyelt, még csak egyedi szabad- valószínűség szerint a fent említett fajok, to- hazai közösségekre. Következésképpen a ízben is behozták, de a facsemetéket időben földi előfordulási adatokkal bíró Caloptilia vábbá az elmúlt pár évben meglepő módon hazánkban eddig kimutatott jövevényfajok megsemmisítették. 2013-ban azonban termé- azaleela, Phyllocnistis vitigenella, Tuta absoluta, magát szőlőkártevőnek kinövő Noctua döntően a kisebb fajszámú, könnyebben szetes terjedéssel, Szlovénia, Horvátország Cydia interscindana hogyan fog a jövőben pronuba is képesek (lehetnek). meghatározható, emberi környezetben is felől elérte hazánkat, és mára az ország terüle­ viselkedni. Végezetül, látnivaló, hogy az ember ter- előforduló csoportok képviselői. tén mindenütt előfordul, ahol a tápnövénye Számos egyedi behurcolású, csupán fau­ mészetátalakító (és számos mindennapos) A kanyargós szillevédarázs (Aproceros is (Kriston et al., 2015). A szelídgesztenye ter­ nisztikai érdekességgel bíró faj adatait felso- tevékenysége nagyon gyorsan változó körül- leucopoda) Japánból leírt, Kínában is előfor- mésmennyiségét jelentősen csökkenti a haj- rolni aligha indokolt. Fontosabb egy még ményeket teremt(ett), melyek bármely ko- duló faj. A 2000-es évek elején jelent meg tásrügyeket érintő gubacsképzése által. nálunk ismeretlen, de „rohamléptekkel” kö­ rábban nem invazív faj számára nyithatnak Közép-Európában, mára Nyugat- és Közép- A fullánkos hártyásszárnyúak csoportjá- zeledő dél-afrikai boglárkalepkefaj (Cacyreus teret a tömegszaporodásra és a rohamos ter- Európa legtöbb országában észlelték (Blank ból ismerjük a legtöbb idegenhonos fajt. marshalli) terjedésének nyomonkövetése,­ jedésre. Megszokott vándorfajaink mellett et al., 2010*). Szűznemzéssel szaporodik; ez Ugyanakkor idegenhonos társas darázsfaj, mely Európa déli részein már most a mus- egyre gyakoribbak mediterrán és nyugat- igencsak kedvez a terjedésének, hiszen egyet- legalábbis ezidáig, nincs Magyarországon. A kátli elsőszámú ellenségévé vált, és terjedé­sét ázsiai fajok rövidebb-hosszabb ideig tartó len nőstény is populációt alapíthat. Tápnövé­ médiában időnként felröppenő hírek a ha- gyakorlatilag lehetetlennek tűnik megállítani. beáramlási hullámai, melyeket a téli átlaghő- nyei a szilfák, károkozása helyenként jelentős. talmas testű japán lódarázs (Vespa mandarinia És a sor még távolról sem teljes. Igen fon­ mérséklet emelkedése stabilizálhatnak, rezi- A parazitoid életmódú fürkészdarazsak japonica) hazai megjelenéséről az őshonos, tos lesz odafigyelni azokra a fajokra, melyeket dens állományokat hozva létre. És bár ezek esetében jellemző leginkább, hogy számos magányos életmódú óriás tőrösdarázzsal nem az ember hurcolt be, de a globális felme­ az esetek szigorúan véve nem számítanak igen fajgazdag csoport hazai feltárása még (Megascolia maculata) való összetévesztésből legedést vitató grémiumok és szakértők meg­ „behurcolásnak”, de az általuk okozott prob- korántsem teljes. Ráadásul esetükben gyako- erednek. Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) nyilatkozásaival szemben sokkal jobban tük­ lémák megoldásakor ez lényegtelen mellék- ri a szándékolt, biológiai védekezési célú be- azonban Nyugat- és Délnyugat-Európa terü­ rözik a helyzetet. Jelenleg jópár olyan vándor- körülmény. telepítés, bár ez jobbára az európai fajok letén már megtelepedett, és gyorsan terjeszke­ Észak-Amerikába történő bevitelében valósul dik. Mivel ez a faj előszeretettel háziméhekkel meg. Ellenpélda egy Szerbiába betelepített, (Apis mellifera) táplálja a fejlődő lárváit, ko- 408 409 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon moly mezőgazdasági károkat okozhat. Hazai junk a szellemhangya (Tapinoma melanoce­ nyogokkal az 1930-as évektől kezdődően. emberi települések környékén pedig rengeteg felbukkanására számítani lehet. phalum) (Csősz et al., 2011*). Fűtött épületek­ Makara György, Mihályi Ferenc és Zoltai ilyen potenciális élőhely van: esőgyűjtő hordó, A fullánkos hártyásszárnyúak csoportjába ben, üvegházakban maradnak fenn kolóniái. Nándor munkájának köszönhetően 1960-as temetői virágváza, gumiabroncs, eldobált tartozó hangyákat leggyakrabban növények Az utóbbi években két idegenhonos évek elejétől az országot maláriamentesnek szemét, melyben egy-két hétig megmarad az földlabdáival és élelmiszerkészletekkel hur- lopódarázsfaj is megtelepedett a hazai fauná- mondhatjuk (Mihályi – Gulyás, 1963*), vagy­ esővíz. Ezek az invazív csípőszúnyogok – igaz, colják be. Bizonyos fajok – pl. az Afrikából ban: az Ázsiában őshonos barnalábú lopóda- is azóta csupán külföldön fertőződött­ bete- nem szándékosan – emberi segítséggel kerül- származó, Magyarországon az 1900-as évek rázs (Sceliphron curvatum) és az észak-ameri- geket regisztrálnak. A malária meg­szűnésének tek Európába a globális áruszállítás mellék- második felében megjelent fáraóhangya (Mo­ kai feketenyelű lopódarázs (Sceliphron cae­ alapvető oka, az volt, hogy meg­gyógyították termékeként. Tojás állapotban nagy távolsá- nomorium pharaonis) – az ember szándékolat­ mentarium). Mindkét fajt az 1970-es években a maláriás betegeket, és az itt lévő malária- gokra is szállíthatóak. A raktérben felgyűlő lan közvetítésével mára világszerte mindenütt hurcolták be Nyugat-Európába, ahonnan szúnyogok nem fertőződtek meg újra az víz szélére lerakott és ki nem kelt, szárazra előfordulnak, fennmaradásukat a meghódí- eltérő dinamikájú természetes terjedéssel egysejtűvel, így nem tudtak továbbfertőzni. kerülő tojások több hónap után is kikelhet- tott területeken gyakran kizárólag az emberi jutottak el hazánkba: a barnalábú lopódarázs Igaz az is hozzájárult, hogy a csípőszúnyogok nek, ha vízbe kerülnek. Lárva stádiumban is környezet teszi lehetővé. A Nyugat-Ázsiából hazai előfordulását már 1998-ban, míg a fe- egyedszámát jelentősen csökkentették a fo- túlélhetik az utazást: Ázsiából Hollandiába származtatható invazív kerti hangyát (Lasius ketenyelű lopódarázsét csak 2014-ben jelen- lyószabályozások, lecsapolá­sok és a DDT szállított szerencsebambuszok vizében mutat­ neglectus) Magyarországról írták le, mára tették (Vas et al., 2014). Mára mindkét faj a alkalmazása, továbbá az emberek életvitele­ tak ki invazív csípőszúnyoglárvákat (Scholte Európa jelentős részét meghódította. Számos leggyakoribb lopódarazsaink közé tartozik, is változott, nem alszanak már egy légtérben et al., 2007*). királynőnek otthont adó szuperkolóniái miatt elterjedésük hatása az őshonos lopódarázs- a jószágokkal, és a szúnyogháló használata is Az ázsiai tigrisszúnyogot (Aedes albopictus) rendkívüli egyedszámban lehet jelen, az ősho­ fajokra és gazdaállataikra (a pókokra) nem elterjedt. hazánkban viszonylag könnyen el lehet kü- nos hangyafajokat teljesen kiszorítva ezekről ismert. Hasonlóan keveset tudunk a további Még az olyan jól kutatott családokból is, löníteni a többi csípőszúnyogtól, ugyanis ez a területekről (Nagy et al., 2009). Az elektro­ magányos életmódú fullánkos jövevényfajok, mint a csípőszúnyogok, napjainkban is mu- a faj nagyon kontrasztos színezetű: fekete mos berendezé­sekhez való vonzalmuk miatt a mexikói fűdarázs (Isodontia mexicana) és az tatnak ki faunára új fajokat. Ez legtöbbször alapon fehér vagy ezüst pikkelyekből álló zárlatot, tüzet is okozhatnak. Afrika vagy ázsiai eredetű Megachile sculpturalis szabó­ nem azt jelenti, hogy most települtek be az foltok, csíkok szegélyezik a testét, lábait. Ázsia tropikus régióiból származó jövevényfa­ méhfaj hazai faunára gyakorolt hatásáról. új fajok, sokkal valószínűbb az, hogy nagyon Egyesek e mintázat alapjan inkább a zebrára kis egyedszámban jelen voltak, és csak most asszociálnak, és az „ázsiai zebraszúnyog” meg- sikerült a szakértőnek megfognia (ez történt jelölést részesítik előnyben. Európában elő- például az Aedes geminus esetében). A teljes ször Albániában mutatták ki 1979-ben (Adha­ BEHURCOLT ÉS INVAZÍV CSÍPŐSZÚNYOGOK országra végzett faunisztikai kutatást döntően mi – Reiter, 1998*), azóta Európa számos MAGYARORSZÁGON Mihályi Ferenc és Tóth Sándor végezték (Mi­ országából igazolták: Belgium, Bosznia hályi – Gulyás, 1963*; Tóth, 2004*), napjaink­ ­ Her­cegovina, Bulgária, Horvátország, Csehor­ Soltész Zoltán – Zöldi Viktor ra – a többi szakértővel együtt – ötven fajt szág, Franciaország, Németország, Görögor- mutattak ki hazánkban. Az utóbbi három szág, Olaszország, Málta, Monaco, Monteneg­ A csípőszúnyogok a legjobban kutatott két- vírusok (például sárgaláz, dengue, nyugat- évtizedben jelent meg, és kezdett el terjedni ró, Hollandia, San Marino, Szerbia, Szlo­vé­ szárnyú család a világon. Fontos is vizsgálni, nílusi vírus), egysejtűek (malária) és fonalfér- Európában három Ázsiából behurcolt Aedes nia, Spanyolország, Svájc, Törökország. A mert elsősorban a malária által még napja- gek. Fontos megjegyezni, hogy nem minden csípőszúnyog faj, amelyek jó vektornak – kór­ megjelenés azonban nem feltétlenül jelent inkban is több mint egymillió ember halálá- csípőszúnyogfaj képes kórokozó terjesztésére, okozó terjesztőnek – számítanak. Ezek a fajok tartós megtelepedést, a fő korlátozó tényező ért felelősek évente (Caraballo – King, 2014); továbbá nem minden faj esetében szüksé­ges eredeti élőhelyükön faodvak felgyűlt vízében a hideg tél. Magyarországról 2014-ről van adat ezzel mint csoport, elnyerték „a leghalálosabb a tojásrakáshoz vért szívni, elegendő növényi szaporodnak, a sáros pocsolyákat elkerülik. Baja mellől, de a következő évben már nem állat” címet (Gates, 2014*). A nőstény szúnyo­ nedveket (nektárt) szívogatni. A kórokozók Azért tudnak jól terjedni, mert élőhelyet sikerült megfogni ott. 2015-ben a dél-délnyu- gok a vérszívás során nyálat juttatnak áldo- közül a legnagyobb problémát a malária váltottak – sikeresen alkalmazkodva ezzel az gati határ mentén, a nagyobb kamionforgal- zatukba (gyulladást és viszkető érzést okoz), okozza. Magyarországon is a malária miatt új forrásokhoz –, olyan vízterekben szaporod­ mú utak mellett vizsgáltuk az invazív csípő­ amelyben különböző kórokozók lehetnek: kezdtek el komolyan foglalkozni a csípőszú- nak, melynek nem érintkeznek a talajjal. Az szúnyogfajokat, és négy település mellett si- 410 411 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon került ázsiai tigrisszúnyogot kimutatni. Egy társaságban (Dél-Korea) és Oroszországban érzékeny mintavételi módszert, tojáscsapdát őshonos. Európában először Belgiumban INVAZÍV ÉS BEHURCOLT LEGYEK alkalmaztunk, ami egy sötét színű műanyag mutatták ki 2008-ban (Versteirt et al., 2012*), edény, melybe vizet és farostlemezlapot he- mára már Olaszország északi magasabb fekvé­ MAGYARORSZÁGON lyeztünk. A falapra rakja a nőstény csípőszú- sű területein (>600 m) – ahol már nincs Ae. Papp László nyog a tojásokat, és a lárvák kinevelésével albipictus – és Svájc déli részén is megtalálha- lehet azonosítani a fajokat. Valószínű, hogy tó. Hazánkban eddig még nem jelentették, jelenleg a hazánkba az adott nyáron behurcolt de a magasabban fekvő területeken megjele- A csípőszúnyogok a behurcolt és invazív ál- D. simulans, D. hydei, D. busckii, D. immigrans példányokkal lehet találkozni, és ezek még nése várható. Támadja az embert és a háziál- latok vonatkozásában bizonyosan a legfon- fajokat említjük. nem képeznek stabil populációkat, mivel latokat, a japán enkefalitisz vírus és a szívféreg tosabbak közé tartoznak. Vannak azonban Általánosságban azt mondhatjuk, hogy nem élik túl a hideg teleket. Ugyanakkor (Dirofilaria immitis)potenciális vektora. egyéb kétszárnyú rovarok is, amelyek gazda- sok invazív és behurcolt fajunk van a kétszár- fontos a fajjal foglalkozni, mert opportunista, Az Anopheles sacharovi elterjedése Európa sági, gyakorlati szempontból jelentősek, ko- nyúak körében, legtöbbjük azonban jelen- aktívan csípi az embert, a házi- és vadállatokat, délkeleti részére korlátozódik: Olaszország, moly károkat képesek okozni. A kétszárnyú- téktelen, így a közvélemény számára ismeret- kétéltűeket, hüllőket és madarakat. Világszer- Horvátország, Macedónia, Albánia, Bulgária ak rendjét az Arisztotelész adta név: Diptera len maradt. Ugyancsak általánosan érvényes- te legalább huszonkét féle arbovírus (rovarok és Románia. Nem invazív csípőszúnyogfaj, jól jellemzi; a „szúnyog”, „szúnyogok” azon- nek látjuk, hogy nagy többségük észak-ame- által terjesztett vírus) vektora, Európában ezek mint az előbb felsoroltak, de a felmelegedés ban igazából nem jelentenek élőlénycsopor- rikai (nearktikus) eredetű. közül igazoltan a dengue, a nyugat-nílusi láz miatt hazai megjelenése nem kizárható, és a tot. A szúnyogképű kétszárnyúakat (legyeket) Nem gondoljuk a többi állatcsoportra is és a chikungunya láz vírusát terjeszti, továb- malária terjesztése miatt fontos vizsgálni, mert szúnyognak, a légyképűeket légynek nevezi érvényesnek azt a megállapítást, hogy a hazai bá potenciális terjesztője a Zika-vírusnak. a Magyarországon jelen lévő maláriát terjesz- a köznyelv. A kétszárnyúak rendjét ezért cél­ légyfaunára még nem látjuk a globális felme- Az ázsiai bozótszúnyogot (Aedes japonicus) tő csípőszúnyogok nem preferálják annyira szerű összefoglalóan legyeknek neveznünk. legedés egyértelmű hatását. Kivétel talán a Európában először Franciaországban mutat- az embert, mint az Anopheles sacharovi. Ülésünk első két előadása pontos fogalmi Desmometopa microps (magyar neve nincs), ták ki 2000-ben (Schaffner et al., 2003*), A csípőszúnyogok gyérítésének hazánk- meghatározásokat adott. Mégis azzal kezdem, amely orientális eredetű, az egész óriási pale­ azóta Ausztriában, Belgiumban, Horvátor- ban bevett gyakorlata van, a vegyszeres irtás hogy kissé leszűkítem a tárgyalandó legyek arktikus faunabirodalomból én magam mu­ szágban, Németországban és Magyarorszá- technológiája terén sok nyugat-európai or- körét. Nem tekintem „behurcoltnak” azokat tattam ki 1974-ben (Jalalabadban fogtam, gon is stabil populációkat alkot. Hazánkban szágnál jobban állunk, azonban a biológiai a légyfajokat, amelyek a Hadak Útján, azaz Afganisztán azon pici részében, amelyet elér egy osztrák kutató, Bernard Seidel mutatta védekezés (lárvák szelektív gyérítése Bacillus friss lótrágyán jöttek Belső Ázsiából a Kárpát- a monszun hatása). Mára nálunk nyári virá- ki a szlovén–osztrák–magyar határ közelében thuringiensis israelensis [Bti] toxinnal) elenyé- medencébe és tovább (Ischiolepta oedopoda, gokon közönséges, és több európai országból 2012-ben. 2015-ös mintavételezésünk során sző (területegységre vetítve <5%) a vegyszeres Norrbomia somogyii stb.). Nem követem tehát is ismeretes. Nem tagadjuk azonban, hogy a az első lelőhelyétől körülbelül 40 kilométeres irtáshoz (imágók nem szelektív gyérítése) a cseh kollégákat, akik a juhcsimbét és a felmelegedés igen fontos tényezővé válhat a körzetben találtuk meg az állatot. Ez a faj képest. A biológiai irtásnál lárvatenyészőhely- juhbagócsot is felsorolták az „alien” állatfajok legyek tekintetében is. túléli hideg teleinket, ami nem meglepő, hi­ térképpel kell rendelkeznünk a hatékony között azon az alapon, hogy a juh nem ősho­ A gubacsszúnyogok (Cecidomyiidae) való­ szen eredeti hazájában, Japán északi részén, kezeléshez, ami a legtöbb helyen hiányzik, nos Csehországban (Šefrová – Laštůvka, 2005). színűleg több mint nyolcszáz hazai fajt tar- télen a hőmérséklet -20°C alá is eshet. Az illetve fajra és a lárva korára vonatkozó infor- Ismerünk továbbá olyan légyfajokat, talmazó családja lehet az, ahol talán a legtöbb emlősöket preferálja, támadja az embert is, mációk is szükségesek. Az irtás elrendelésének amelyek nem őshonosak ugyan, de mint az invazív faj található. Szerencsére legtöbbjük egészségügyi szempontból Európában a nyu­ alapjául szolgáló csípésvizsgálatok során na- emberi civilizáció követői a bizonytalan jelentéktelen (listánk nem teljes): Dasineura gat-nílusi vírus, dengue vírus és a chikungunya gyon kevés alkalommal határozzák meg faji múltban, jó régen kerülhettek a Kárpát-me- gleditchiae (Ripka Géza [1996*] felfedezése), vírus potenciális vektora. szinten a csípőszúnyogokat, pedig ez jó dencébe. Itt csak a szakemberek által nagyon Feltiella acarisuga, Janetiella siskyou, Monarth­ A koreai szúnyog (Aedes koreicus) Japán- alapja lehetne egy naprakész országos szintű ismertnek mondható öt „szinantróp” gyü- ropalpus flavus, Obolodiplosis robiniae. A lencse­ ban, Kína északkeleti részén, a Koreai Köz- csípőszúnyog-faunisztikai vizsgálatnak. mölcsmuslicát, a Drosophila melanogastert (az és a borsó kártevőit (Contarinia lentis [Aczél, ecetmuslicát, közvetlenül Afrikából), illetve 1932], Contarinia pisi [Winnertz, 1854] lehet, a valószínűleg amerikai közvetítéssel idejutott hogy már a középkorban behurcolták (az első 412 413 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon

leírások évének feltüntetése itt szándékos). ismert két hagyma-fokhagyma károsító nearktikus eredetű, de Európában először a A földközi-tengeri gyümölcslegyet (Cera­ Elismerem, hogy nem szerencsés latin fajne- Liriomyza fajhoz (L. cepae, L. nietzkei). pestszentlőrinci Péterhalmi-erdőben találtam titis capitata) rendszeresen behurcolják Ma- veket sorolni, amelyek még a nem legyész Európában többfelé, így hazánkban is (Papp, 1992*). Ma is ez az egyetlen biztos gyarországra, elsősorban fertőzött naranccsal biológusok számára sem mondanak semmit, várható a polifág (majdnem mindenevő) európai lelőhelye, mert későbbi hollandiai (a pesti Ráday utcából származó példányok- olvasóinkkal azonban – elnézésüket kérve – Amauromyza (ma: Nemorimyza) maculosa adatát nem erősítették meg (lásd Fauna Eu­ ról is tudomásunk van). Az év megfelelő mégis csak érzékeltetnünk kell az állatfajok megjelenése és kártétele. A rendkívül fajgaz­ ropaea, URL1). A felfedezés igazi tanulsága időszakában kelt nőstények hazai gyümöl- sokaságát. dag és a kertészeti és a szántóföldi termesztés­ az volt, hogy nem szabad egy-egy ország vagy csöket (például őszibarack) is fertőznek. A katonalegyek (Stratiomyidae) közül sel könnyen szétszóródó aknázólegyek szá- régió állatfajainak ismeretével megeléged- Mindeddig még nem tudott áttelelni nálunk. említenünk kell a Hermetia illucens fajt, mos, itt föl nem sorolt faját is behurcolhatják. nünk (különösen nem ebben a repülőgépes, További Tephritidae és Liriomyza fajok is amely mára szinte világpolgár lett. Mafla nagy Most csak a sásliliomon aknázó Ophiomyia kamionos, utazós világban). szerepelnek az EU-s karanténlistákon (lásd állat (testhossza 15–18 mm), hazai megjelené- kwansonist (Szlovéniában már van), illetve a A fúrólegyek (Tephritidae, fruit flies) ma- Darvas – Papp, 2000). Sok egyéb, gazdasági se bármikor várható, bár reméljük, nem okoz bambuszfajokon élő Poemyza unisetiorbita-t gyar nevét megtartanánk (vö.: Drosophilidae). szempontból jelentéktelen faj közül akadé- majd riadalmat. Az a kivételes helyzet ugyan- (Csehországból már jelentették) említjük. Az igaz, hogy a Dacus és a Bactrocera nemzet- miai előadásomban bemutattam egy szép és is, hogy mind lárvája, mind imágója ártal- A magyar állattani szaknyelv nagyobb ségekbe tartozó, igen nagyszámú és gyümöl- váratlan felbukkanású tarkalegyet (Callopistro­ matlan, mert kizárólag trágyán él. Nem jele- dicsőségére itt és most kell magyar nevet csökben rendkívüli károkat okozó trópusi és myia annulipes), egy észak-amerikai fajt. nik meg konyhában, kamrában, csak a trágya adnunk az egyik legismertebb légycsalád, a szubtrópusi fajaik vannak (lásd Darvas – A fémeslegyek (Calliphoridae) körébe egy „érdekli”. A legyek körében nem szoktunk Drosophilidae (lesser fruit flies) számára. A leg­ Papp, 2000), a fúrólegyek fajainak többsége érdekes, nagy, fémesen csillogó zöld légy is komolyan venni „látott legyet”: a légyfajok ismertebbek közé kell sorolnunk, hiszen a azonban nem gyümölcsökben él. A nősté- tartozik. A Chrysomya albiceps déli szelek azonosítása sokszor még a szakembereknek genetikailag, élettanilag stb. legjobban ismert nyek kemény szúrókájuk (aculeus) segítségé- szárnyán tavasszal vagy kora nyáron repül be is komoly feladat. E léggyel azonban talán állatfaj a Földön a Drosophila melanogaster, vel sokféle növényi részben el tudják helyezni délről, tömegesen szaporodik (gusztustalan kivételt tehetünk: „Ferihegyen már látták”. amelynek azonban a 70-es évek óta van tisz­ tojásaikat. látvány, ezért csak a szakemberek figyelik meg A hazai légyfaunában a csípőszúnyogok tes magyar neve: az ecetmuslica. Legyen tehát A „mi” cseresznyelegyünk közvetlen ro- feltűnő, nagy fekete lárváit állati tetemeken). után a legjelentősebbek az aknázólegyek a nevük gyümölcsmuslicák, tudván, hogy ha­zai kona az eredetileg kelet-nearktikus Rhagoletis Lárvái a sűrű fekete tüskézettől látszanak tá- (Agromyzidae), amelyek legtöbb faja a levelek fajaik között levélaknázók, sőt készletkárte- cingulata, amely országunkban már nemcsak volabbról feketének. A kikelt imágók, sőt a két bőrszöveti rétege között (a külvilágtól) vők is vannak. Legyen így azért is, hogy ed- a „behurcolt”, hanem a megtelepedett státust fejlődési alakok is kifagynak telente. A követ- védve a levelek asszimiláló szövetét fogyasztja. digi oligofrén, tükörfordításos magyar nevük- is magáénak vallhatná. Az itthoni elterjeszté- kező évben azután újra berepülhet hozzánk Különösen nagy híre lett három pici, 1,5 től („harmatlegyek”) megszabadulhassunk. se igazi magyar módszer: a gyümölcsátvevő (némelyik évben Csehországig is eljut). mm körüli növénygyilkosnak a Liriomyza A régen behurcolt öt „szinantróp” fajt a helyeken a behozott teli láda helyett a gazdál- Arra a kérdésre, hogy mi várható még a nemzetségből: a Liriomyza huidobrensis, L. bevezetőben említettük. A hazánkban csak kodó máshonnét származó üres ládát kap, hazai légyfaunában, csak olyan általánosság- sativae, L. trifolii talán mind újvilági és szub- néhány éve kimutatott Drosophila (Sopho­ annak alján pedig az érett lárvák és odaragadt gal felelhetünk, hogy sokféle és sok faj behur­ tropikus eredetű. Nálunk a L. huidobrensis és phora) suzukii már betelepült invazívnak te- bábok olyan kertekbe is eljutnak, ahol addig colása és betelepedése lehetséges a jövőben; ezek a L. trifolii már eddig is nagy károkat okoztak kintendő, de hazai jelentősége még nem még nem voltak. Módszerünket más orszá- a populációk talán már itt is vannak, de nem üvegházakban. A hazai növényvédelmi szak- ítélhető meg. Azon kevés légyfajok egyike, gok növényvédelmi szakembereinek figyel­ tudunk róluk. Ilyenek például a Rhyncomya irodalomból csak az elsőként megjelent köz­ amelynek betelepedési útvonalát (a délről mébe, bár követésre talán nem ajánlhatjuk. fémeslégy vagy a kecske bőrbagócsa. leményt (Pénzes, 1980*) említjük. Az eddigi jövő kamionok útvonalain) biztosan ismer- A dió kártevője, a Rhagoletis completa Az Ausztriában fogott két nagytermetű hazai adatok azt mutatják, hogy az üvegházak jük. A szép színes szárnyú, ezért feltűnő Chy­ szintén Észak-Amerikából behurcolt, és mára Nemestrinidae (Hirmoneura obscura, Fallenia védelme nélkül kint megfagynak. Bár megbíz­ momyza amoenát már 1980-ban megtaláltuk. már valószínűleg megtelepedett, azaz kiirtha- fasciata) faj egyedeinek át kellett repülniük ható adatok vannak például Franciaországból, Észak-amerikai eredetű faj, korábbi nyugat- tatlannak látszik. A Rhagoletis fajokkal kap- Magyarországon. Ez egy gazdaságilag jelen- hogy a L. trifolii üvegházakon kívül is káro- európai előkerülései után hazai gyűjtése már csolatos növényvédelmi forrásokra itt nem téktelen fajokat magában foglaló légycsalád, sított. Az eredetileg kínai Liriomyza chinensis nem is volt meglepetés. Rokona, a Chymo­ utalunk, azokat szaklapokban könnyen amelynek fajai a Mediterráneumban fejlőd- harmadikként csatlakozhat az nálunk eddig myza procnemis egészen más eset. Szintén megtalálhatják. nek (Romániában további fajokat is találtak), 414 415 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon

és amelyet hazánkból még nem mutattak ki adatbázisának létrehozása, illetve monitoro- latin név / magyar név jelleg (vö.: Richter, 1988*)! Sok Nearktiszból érkező zásuk folyamatossá tétele lehet a megoldás. Mysida / hasadtlábú rákok (karantén) kártevő behurcolása lehetséges, Igen, hiszen azokra a fajokra vonatkozóan, elsősorban a fúrólegyek Rhagoletis nemzetsé- amelyeket már más földrészeken kártevőnek Limnomysis benedeni / pontusi tanúrák I géből (azaz a cseresznyelégy rokonságából). találtak, sok ismeret halmozódott föl. Ko- Hemimysis anomala I A behurcolható és invazív légyfajokkal runkban az ilyen fajok puszta identifikálása, Katamysis warpachowskyi I kapcsolatos gyakorlati problémák felismeré- nevének megadása kulcsot, „kódot” ad az Asellota / vízi ászkarákok sére és a védekezés első lépéseinek megtételé- életmenetek, az életmód és a racionális véde- Jaera sarsi B re csakis a hazai behurcolt és invazív élőlények kezési eljárások azonnali megtalálására is. Amphipoda / felemáslábú rákok Dikerogammarus villosus / kétpúpú bolharák I Dikerogammarus haemobaphes / pontusi bolharák I BETOLAKODÓK ÉS CSENDES HÓDÍTÓK: Dikerogammarus bispinus / kéttüskés bolharák B PÉLDÁK AZ ÍZELTLÁBÚAK KÖRÉBŐL Chelicorophium curvispinum / tegzes bolharák I Hornung Erzsébet – Samu Ferenc – Szinetár Csaba – Zsuga Katalin Chelicorophium sowynski B Chelicorophium robustum B A hasadtlábú rákok (Mysida), a vízi ászkará- jedésű „betolakodó”, egy faj „csendes hódító” Echinogammarus ischnus B kok (Asellota) és a felemáslábú rákok (Amphi­ (1. táblázat). Echinogammarus trichiatus CSH poda) jövevényfajai a ponto-kaszpikus régió- A tízlábú rákok (Decapoda) közül négy ból kiinduló inváziós folyosók középső és déli észak-amerikai, egy távol-keleti eredetű. Eu- Obesogammarus obesus B ágán keresztül vízi úton jutottak el a Duna rópába betelepítéssel, az interkontinentális Decapoda / tízlábú rákok vízgyűjtőjébe. A Duna–Majna–Rajna-csa- hajózással, illetve akvarista kereskedelem révén Orconectes limosus / cifrarák I torna megnyitása felgyorsította térhódításu- jutottak, elterjedésükben a nagy folyók ját- Pacifastacus leniusculus / jelzőrák I kat (Borza – Puky 2012*; URL2). Terjedésük­ szanak szerepet. Élőhely-generalisták. Az öt Procambarus clarkii / kaliforniai vörösrák CSH höz a folyami hajózás, csatornázások, meder- faj szerepel az Unió inváziós fajok listáján. rendezések, haltelepítések és az akvarista te- A cifrarák és a jelzőrák a rákpestis kóroko- Procambarus fallax f. virginalis / virginiai márványrák CSH vékenység is hozzájárul. Megtelepedésüket zójának hordozói, az őshonos fajokat megfer­ Eriocheir sinensis / kínai gyapjasollós rák B gyors növekedésük és szaporodóképességük, tő­zik, kipusztítják. Környezethez jól alkalmaz­ 1. táblázat • B – betolakodó; I – invazív; CSH – cesndes hódító nagy utódszámuk, a táplálékért való jó ver- kodnak, vízszennyezést tűrik. Invazív jellegü- senyképességük (hatékony szűrők vagy ag- ket szűznemzéses szaporodásuk is elősegíti resszív ragadozók) segíti. A környezeti válto- (Weiperth et al., 2015). A kaliforniai vörösrák az őshonos állatfajok élőhelyét csökkenti. funkciójuk az elhalt szerves anyag aprítása, zásokat jól tolerálják, nagy denzitást érnek el, mindenevő, agresszív területvédő (Weiperth Lárvája az embert és emlősöket megbetegítő azaz a lebontó ökoszisztéma szolgáltatás részei. így a natív fajokat kiszorítva élőhelyükről, et al., 2015). A virginiai márványrákra parte­ tüdőmételykór parazita hordozója. Szerepel A hazai ismert fajok száma ötvenhét (Hor­ csökkentik a biodiverzitást (Weiperth et al., nogenetikus szaporodás, nagy reprodukciós az IUCN 100 veszélyes betolakodó faj listáján nung et al., 2008*). Ebből tizennégy tekint- 2015). Ez alap­ján a hasadtlábú rákok mind- potenciál a jellemző (Weiperth et al., 2015; (Lowe et al., 2000). hető behurcoltnak, köztük három megtelepe­ egyike invazív. A halak számára fontos táplá- Puky, 2012*). E két utóbbi faj egyelőre kis A szárazföldi ászkarákok (Oniscidea) a dett és országosan elterjedt, négy sikeresen lékbázist jelentenek, a Limnomysis benedeni területen, csendes hódítóként van jelen. A felsőbbrendű rákok egyetlen, teljes egészében megtelepedett, három csak szinantróp élőhe- például ezért került mesterséges betelepítésre kínai gyapjasollós rák katadróm faj, nálunk szárazföldi fajokat magában foglaló alrendje, lyeken előforduló és négy eddig csak botani­ a Balatonba (URL2). A kilenc felemáslábú nem szaporodik, széles elterjedése nem vár- közel négyezer leírt fajjal. A csoporthoz tarto­ kuskertekből kimutatott faj. A behurcolt rákfaj közül három invazív, öt növekvő elter- ható. Ahol megjelenik, a töltések eróziójával zó 3–35 mm-es állatok élete a talajhoz kötött, fajok főleg a Mediterráneumból származó 416 417 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon

(tizenegy), és kisebb részben üvegházakban et al., 2004*). A hangyafaj fészekfragmentu­ sük jelenleg is követhető. Ide sorolhatók a melanopygius fajnál agrárpreferenciát tapasz- élő trópusi fajokból (kettő) állnak. Más a mokkal, például földlabdákban terjed. Ezt Mermessus­ trilobatus és az Ostearius melano­ talunk (Szinetár – Samu, 2012*). helyzet Budapesten, ahol harmincegy a fajok bizonyítja, hogy faiskolákban, botanikusker­ pygius. Az adventív fajok aránya a hazai fau- Az utóbbi évek tendenciái alapján várha- száma (Korsós et al., 2002; Vilisics – Hor­ tekben jelent meg először a vele kommen­za­ nában alig éri el a 3%-ot. Szándékos betele- tó, hogy folyamatosan emelkedik a behurcolt nung, 2009*). Ebből natív tizennégy (45%), listaként élő ászkával együtt. pítésről, fogságból való kiszabadulásból eredő és a tartósan megtelepedő fajok száma. Éven- kozmopolita négy (13%) és behurcolt tizen- A szárazföldi ászkarákok esetében ritkán meghonosodásról nem tudunk (Szinetár – te átlagosan 1–1,5 pókfaj betelepülésével szá- három (42%). Ez az urbanizációs folyamatok beszélhetünk invázióról (hazai példa nem Nentwig, 2014). molhatunk (Nentwig, 2015). Az épületlakók velejárója, és globálisan a városi faunák ho­ ismert), inkább behurcolásról, sikeres megte­ A behurcolt fajok legfeljebb harmadánál esetében folyamatosan számíthatunk megho­ mogenizációját okozza. Terjedésük antropo- lepedésről. Valódi gazdasági kártételük nincs, feltételezhető a tartós megtelepedés és ön- nosodó jövevényekre (Szinetár, 1992*; Ko- gén közvetítéssel, önkéntelen széthurcolás inkább ökológiai közösségek átalakításában fenntartó populációk kialakulása. Klimatikus vács et al., 2006*), és várható azok adaptáló- révén, valamilyen szerves anyaggal, földlab- lehet negatív szerepük. (Például a P. schoblii okokból a megtelepedés valószínűsége a dása, megjelenése a természetben. Prognosz- dával, dísznövények országhatárokon keresz- más hangyák fészkeibe áttelepülve kiszorít- mérsékelt övi Ázsiából és Észak-Amerikából tizálható újabb dél-európai fajok feltűnése. tüli szállításával történhet. Erre alkalmassá hatja a régebben megtelepedett, igen elterjedt behurcolt fajok esetében lényesen nagyobb, Növekedhet az egészségügyi kockázatot is teszi azokat életmenet-stratégiájuk: a nősté- P. hofmannseggii fajt.) mint az alkalmilag megjelenő dél- és közép- jelentő fajok (Latrodectus, Loxosceles spp.) nyek tojásaikat, fejlődő embrióikat egy has­ Az európai pókfajok közül 184 faj jelen- amerikaiaknál. A Mermessus trilobatus a boly­ előfordulásának valószínűsége és gyakorisága. oldali ún. költőtáskában magukon hordják. léte lehet behurcolás eredménye (Nentwig, gatott élőhelyek mellett különböző természet­ A pókok körében nem valószínűsíthetők in­ A jól terjedőkre jellemző a magas diszperziós 2015, Szinetár – Nentwig, 2014). Kevesebb közeli élőhelyeket is kolonizál (homoki gye­ váziós jelenségek, de szükségszerű, hogy nö- ráta, a nagy genetikai variabilitás, a magas mint harmaduknál beszélhetünk időleges pek, láprétek, láperdők), így természetvédel- vekvő figyelmet fordítsunk a jövevényfajokra utódszám, rövid generációs idő, széles táplá- vagy tartós megtelepedésről épületekben vagy mileg jelentős hatása lehet, míg az Ostearius és a velük kapcsolatos negatív hatásokra. lékspektrum, nagy ökológiai tolerancia és az a szabad természetben. Magyarországon emberekkel való „közösködés”, a zavart élőhe­ emberi építményekben található a legtöbb lyeken való létezés képessége. Például a talaj- adventív pókfaj. Eredetük trópusi, szubtrópu­ BEHURCOLT ÉS INVAZÍV PUHATESTŰEK felszínen élő közönséges gömbászka (Arma­ si, szabadban élő populációk nélkül. További dillidium vulgare) autochton elterjedése az behurcolt fajok dél-európai eredetűek, szin­ Csányi Béla – Varga András európai mediterrán területekre tehető, és va­ antróp élőhelyeken. Jelenleg követhető a lószínűleg a rómaiakkal terjedt szét kontinen- nagytestű dél-európai álfarkaspók (Zoropsis Előadásunkban az egyes fajokat, illetve a vízi elmúlt évtizedek kutatásai alapján a Duna sünkön. Élettartama több év, igen változatos spinimana) látványos hazai megtelepedése és szárazföldi puhatestűek számára legfonto- folyam is (JDS1 – 2001; AquaTerra FP6 Pro­ élőhelyeken megél, egymás után többször is (Szinetár et al., 2014*). Faunánk állandó tag­ sabb európai inváziós kapukat, útvonalakat ject – 2004; JDS2 – 2007; JDS3 – 2013) –, ahol szaporodik, egyszerre száz fölötti utódszám- ja tizenkét kozmopolita faj (~2%). és folyosókat ismertetjük. az idegenhonos vízi állatok régóta domináns mal. De vannak kistermetű, talajban élő, A szabadban meghonosodott behurcolt Európa folyóhálózatát számos vízügyi csoportot képeznek, s az eredeti folyami fa- rövid élettartamú, kevésszer szaporodó fajok, pókfajok pontos számát nem ismerjük, egy beavatkozás során épített csatornahálózat una már csak nyomokban érhető tetten alacsony utódszámmal (4–8). Ennek ellené- részük lehet, hogy nem is behurcolás eredmé­ egyetlen, kontinens méretű vízhálózattá for­ (Liška et al., 2015*). Európában a mestersé- re sikeresen megtelepednek, életben marad- nye. Például a rejtett állaspók (Tetragnatha rasztotta össze, amelynek a nem őshonos gesen kialakított, tehát antropogén hatások- nak pár négyzetméteren. Ezek a „csendes schoschone),­ amit Észak-Amerikában a múlt állat- és növényfajok szinte bármely pontját ra összeköttetésbe került vízhálózati elemeket hódítók”, például egy leandertővel egy budai szá­zad végén új fajként írtak le. Életmódjának az Atlanti-óceán, valamint számos tengeri szemügyre véve négy fő inváziós folyosót kertbe telepítve (Paraschizidium coeculum) és hazai élőhelyeinek ismeretében valószínű- öblözet irányából, az őket összekötő folyó- és lehet elkülöníteni (Panov et al., 2009): (Vilisics – Hornung, 2010*). Különösen ér­ leg korábban is a faunánk tagja volt. Néhány, folyamtorkolatokon mint speciális bejárati Északi folyosó: bonyolult hálózat, amely a dekes egy hangyás vakászka (Platyarthrus a természetben előforduló fajnál egyértelmű inváziós kapukon keresztül szabadon támad- Fekete- és az Azovi-tengert a Don folyón ke­ schoblii) megjelenése hazánkban, ami egy a behurcolás, ami döntően a kereskedelem- hatják. Az eredeti faunisztikai mintázat ma resztül köti össze a Kaszpi-tengerrel a Volga– igazi invazív, agresszíven terjedő hangya hez köthető. Megjelenésük esélye a városok- már irreverzibilis módon át is alakult. Sok Don-csatorna közreműködésével, valamint (Lasius neglectus) fészkéből került elő (Tartally ban a legnagyobb. Megtelepedésük, terjedé- olyan víztér ismeretes – sajnos ilyenné vált az a Balti- és a Fehér-tengerrel a Volga–Balti- és 418 419 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon a Fehér-tenger–Balti vízi út révén, beleértve megemlítésre kerül, s közülük az egyik, egy számolni. Terjedése rendkívül intenzív a ker­ tott. Eobania vermiculata – Első adatát Ottó a Fehér-tenger –Balti-tengeri csatornát; meztelencsiga-faj jelentős kártételeiről is tészeti élőnövény-szállítmányoknak köszön- Lajos (1980*) közli a Lipót községi termálfür- Középső folyosó: a Fekete-tengert köti közismert. hetően. Az áradások során a vizek uszadéká- dő területéről. Behurcolt mediterrán faj, fel­ össze a Balti-tengerrel, de a Dnyeper és a Alopia straminicollis monacha, Alopia livi­ val nagy távolságokra elsodródik. Napjaink- tehetően kipusztult. Cornu aspersum – Elő- Bug–Pripyat-csatorna közbeiktatásával, amely da bipalatalis – Erdélyi endemizmusok. 1970- ra lefedte szinte az ország egész területét fordulása már az 1970-es évektől ismert, első rendszerhez a Nemunas-ágrendszer, a Pripyat ben a Bucsecsen élő két fajt betelepítették a (gya­kori túlszaporodása olykor hatalmas ká- közlése Pintér László és munkatársai (1979*) és a Bug is összeköttetésben van az Oginsky- Bükk-hegységbe (Ablakos-kő). A vizsgálatok rokat okoz). Magyarországon spanyol csiga által (Vecsés; Tihany, Belső-tó környéke). és az Augustov-csatornákon keresztül; szerint hibridizálódik (Szekeres, 1976*). Kiss néven vált ismerté. Taxonómiájához tartozik, 2010-ben (*) Varga András és munkatársai Nyugati folyosó: a Földközi-tengert köti Éva és Pintér László (1982–1983*) szerint a az eredetileg Portugáliából leírt Arion lusita­ munkája már a lelőhelyek egész sorát adták össze az Északi-tengerrel a Rhone-folyó és a bükki népessége kipusztult, hiszen betelepí- nicus nem invazív jellegű, a taxonómusok egy Budapesten és annak tágabb térségben, illet- Rajna–Rhone-csatorna segítségével; tése óta egyetlen gyűjtő sem találta meg, korai hibája volt, hogy az Európában töme- ve a Balaton környékén, Tihany vonalában. Déli folyosó: a Fekete-tenger és az Északi- ennek ellenére mégis feltételezhető a megléte. gesen terjedő fajt tévesen határozták meg. A A faj eredeti élőhelye a Földközi-tenger me- tenger között létesít közvetlen kapcsolatot a Bulgarica rugicollis – Eredeti élőhelye a romá- tévedés tehát korrigálandó, a Magyarorszá- dencéje. A faj széthurcolása direkt (táplálkozá­ Duna–Majna–Rajna víziúton át a Duna– niai Mehádia és Herkulesfürdő környéke, gon is tömegesen szaporodó Arion lusitanicus si célból) vagy indirekt módon (véletlensze- Majna-csatorna közbeiktatásával. innen feltehetőleg növényekkel került Ma- helyes neve Arion vulgaris (Moquin-Tandon, rűen) napjainkra rendkívüli módon felgyor- Az elmúlt évtized során a nemőshonos gyarországra. Élő példányai Budapestről, a 1855). A Franciaországból leírt faj inváziós sult, mondhatni: napjainkra az egész világon fajok gyors és expanziószerű terjeszkedését Gellérthegy néhány kertjéből 1980-ban vál­tak hulláma söpör végig Európán, és van jelen előforduló, kozmopolita fajjá vált. Helix lu­ lehetett megfigyelni a Duna mentén fel- és ismertté (Pintér – Varga, 1981*). Feltételezhe- hazánkban is. Oxychilus translucidus – A Vác­ corum – Előfordulása 1995-ben vált ismertté: alvízi irányban egyaránt, melynek eredmé- tő, hogy kipusztult. Lamellaxis mauritianus rátóti Arborétum trópusi üvegházából Pintér Kaposvár belterületén egy kisebb állománya nyeképpen mára a dunai vízi makrogerinctelen – Magyarországon csak Budapesten, az Állat- és Podani János (1979*) mutatta ki, ahol a él, amit Bulgáriából telepítettek be (Varga, és halegyüttesekben az idegenhonos fajok kert Pálmaházában él. Első példányait a neves gyűjteményi adatok szerint nagy számban él. 1995). Aktuális elterjedéséről Varga és mun- domináns szerephez jutnak (AISSIC, 2003). Afrika-kutató Bernard Verdcourt azonosítot- Feltételezhetően növényszállítmánnyal került katársai (2010*) közölnek újabb adatokat. A déli inváziós folyosó mentén összesen tíz ta (Pintér, 1974*). Gyűjteményi adatok (1985) hazánkba, a magyarországi példányok erede- Széles elterjedésű mediterrán faj, Olaszország- alegységet különítenek el: Duna-delta, Al- bizonyítják, hogy itt nagy számban tenyészik. te ismeretlen (típus-lelőhelye a törökországi tól és Franciaországtól a Közép-Balkánon át Duna, Közép-Duna, Felső-Duna, Duna– Opeas pumilum – Európa számos országában, Trabzon). Candidula unifasciata – Pintér és Kis-Ázsiáig előfordul. Majna-csatorna, Majna, Rajna, Rajna-delta, így Magyarországon is előforduló behurcolt Suara (2004*) Budapest több pontjáról felso­ Vízi puhatestűek: vízi csigák és kagylók Száva, Tisza. faj. Üvegházakban izolálódik, ahol tömege- rolja. Candidula intersecta – A hazai irodalom A következőkben a puhatestű fajokat és sen elszaporodhat. Zonitoides arboreus – Első megemlíti, keveset tudunk róluk, a teljesség A magyarországi felszíni vízterekben jelenlegi az újabb területek meghódításával kapcsola- adatát Pintér Lászó és munkatársai 1979-ben kedvéért mégis meg kell említenünk. Medi- állapotfelmérések alapján a vízi puhatestűek tos jellemzőiket ismertetjük. (*) közlik a Vácrátóti Arborétumból, ahová terrán faj, behurcolása véletlenszerű lehetett. között mintegy tizenhárom vízi csiga- és öt feltételezhetően növényekkel hurcolták be. Cernuella neglecta – Feltételezhetően szintén kagylófaj él, melyeket idegenhonosnak te- Szárazföldi csigák Eredeti élőhelye Észak-Amerika. Pintér és véletlenszerűen behurcolt faj, Pintér és Suara kinthetünk. Egyes vízi csigák, szám szerint Összesen tizenöt olyan szárazföldi csigafajt Suara Róbert 2004-ben (*) további öt lelő- (2004) az alábbi lelőhelyeket sorolja fel: Bu- nyolc faj csak lokálisan, pontszerűen, kizáró- sorolhatunk fel a hazai puhatestű-faunában, helyéről tesz említést. Petró Ede Mátra Múze­ dapest, Újmátyásföld: Szilas-patak, Vezseny: lag meleg vizekben fordulnak elő, így példá- amely eredetileg nem itt élt. A fajok egy része umba került gyűjteményében tucatnyi pub­ Tisza-part, Dunakiliti: Helena, Duna-part. ul üvegházi medencékben, termálvíz-kifo- véletlenszerűen került ide és első hazai említé­ likálatlan adata található. Az előfordulások Hygromia cinctella – Mediterrán faj, első bu­ lyókban. Ezek eredetileg kivétel nélkül szub­ sét követően ma már nem ismeretesek popu­ kivétel nélkül üvegházakhoz kötődnek. Arion dapesti behurcolásáról (1936) Wagner János trópusi vagy trópusi elterjedésűek, s valószí- lációi. Néhányuknak csupán elszigetelt állo- lusitanicus: auctorum, non J. Mabille, 1868 (1938*) közöl adatokat. Növényszállítmányok­ nűleg akvarisztikai szerepüknél fogva teleped- mányairól tudósítanak (például üvegházak, – Az 1985-ös (Sopron, Ikva-part) megjelenése kal intenzíven terjed, lokálisan (esős időjárás hettek meg Magyarországon is. Öt olyan vízi Állatkert, Botanikuskert), de két általánosan óta (Varga, 1986*) robbanásszerűen terjed, esetén) nagy tömegben elszaporodhat, de csigafajról tudunk, amelyek ugyan mérsékelt elterjedt és tömeges megjelenésű fajuk is esős években hatalmas inváziójával lehet kártétele nincs. Európa számos pontjára elju­ öviek, de idegenhonos élőlényként alkalmaz- 420 421 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon kodtak a hazai viszonyainkhoz, és ez által miatt csak a megjelenés/detektálás időpontját, megtalálták. Közép- és Dél-Amerika trópusi ális hatás: ragadozó életmódot folytató akvá- képezhetnek tömeges állományokat egyes a származási helyet és – ha ismeretes – a be- édesvizeiből származik. A behurcolás nyilván- riumi csiga, amely nagyon nagy veszélyt je- vizeinkben. Az öt idegenhonos kagyló közül hurcolás módját próbáljuk meg bemutatni valóan akvaristák által történő kihelyezésével lenthet az ugyancsak termálvízben (Bükkalja) kettő eredetileg ponto-kaszpikus elterjedésű az esetleges környezeti hatásaikkal együtt. A függ össze: a szabadon engedett egyedek élő reliktum Theodoxus prevostianus és Espe­ volt, s a Duna mellett egyéb vizekben is (így tömeges megjelenésűeket – amelyek kivétel termálvízi kifolyókban túlélik a hazai telet. riana daudebartii populációkra. például a Balatonban) sikeresen megteleped- nélkül kagylófajok – részletesebben is bemu- Ismert hatása az őshonos élőlényegyüttesre A következőkben felsorolt Planorbella tek. A másik három kelet-ázsiai, illetve dél- tatjuk. nincsen. Nagyszájú almacsiga (Pomacea fajok identifikálásával eddig még komolyan kelet-ázsiai eredetű. Mind az öt kagylófaj diffusa) – Első hazai észlelése Budapesten senki sem próbálkozott. A hazai példányaival Termálvízi csigák mérsékelt övi állat, közülük a két délkelet- történt (Rómaifürdő, Mocsáros-dűlő 1984. kapcsolatos, az irodalomban előforduló ázsiai faj jelentős mértékű mortalitást mutat Karibi tányércsiga (Marisa cornuarietis) – Első 09. 15.), közlése jóval később (Varga – Kovács, adatok ezért csak jelzésértékűek. Ebből adó- hidegebb telek, alacsonyabb vízhőmérséklet- hazai észlelése és közlése (Varga – Kovács, 2011*). Származási helye Dél-Amerika folyó- dik, hogy a következőkben ismertetett neve- viszonyok esetében. Terjedelmi korlátok 2011*) óta néhány termálvizünk kifolyójában és állóvizei. A behurcolás módja nem ismert. ket, illetve előfordulásokat jókora bizonyta- Karibi tornyoscsiga (Melanoides tuberculatus) lanság övezi. Fontos lenne egy alapos taxo- – A budapesti Malom-tóban és a Margitsziget nómiai revízió, hogy tisztán lássunk velük Termálvízi csigák Dreissena polymorpha (Pallas, 1771) meleg tavaiban észlelték először (Pintér et al., kapcsolatban. Planorbella duryi, P. nigricans, Marisa cornuarietis (Linnaeus, 1758) Dreissena rostriformis bugensis 1979*). Délkelet-Ázsia folyó- és állóvizeiből P. trivolvis – Származási helyük Észak-Ame- Pomacea diffusa(Blume, 1957) (Andrusov, 1897) származik. Szintén akváriumi csigaként en- rika; a behurcolás módja nem ismert, csak Melanoides tuberculatus Szárazföldi csigák gedhették szabadon, egyedei termálvízi kifo- feltételezhető, hogy akváriumi csigaként ki- lyókban mindig túlélik a telet, és gyakorlati- kerülhettek termálvizeinkbe. Nincs ismert (O. F. Müller, 1774) Alopia straminicollis monacha lag minden termálvizű fürdőhely lefolyójá- hatásuk. Clea (Anentome) helena M. Kimakowicz, 1894 ban hamar tömegesen elszaporodnak. A bu­ Körhagyó sapkacsiga (Hebetancylus excent­ (Meder in Philippi, 1847) Alopia livida bipalatalis dapesti Városligeti-tóban, valamint a Hévízi- ricus) – Első hazai észlelése Miskolctapolca Planorbella duryi (Wetherby, 1879) M. Kimakowicz, 1883 tóban és kifolyójában tömeges vízi csiga. Is- meleg vizében történt, üres házai pedig a Hé­ ? Planorbella nigricans (Spix, 1827) Bulgarica rugicollis (Rossmässler, 1836) mert hatása nincs, de az általa meghódított vízi-tóból is előkerültek (Domokos, 1992*). ? Planorbella trivolvis (Say, 1817) Lamellaxis mauritianus vizekben hatalmas tömegű héj halmozódik Származási hely: Észak- és Közép-Amerika a Hebetancylus excentricus (Morelet, 1851) (L. Pfeiffer, 1852) fel az üledékben, ami speciális élőhelyet jelent Karib-szigetekkel. Behurcolás módja: nem egyes bevonatlakó szervezetek számára. Clea ismert, csak feltételezhető, hogy akváriumi Mérsékelt övi vízi csigák Opeas pumilum (L. Pfeiffer, 1840) (Anentome) helena – Budapesten, 2015-ben a csigaként került termálvizeinkbe. Ismert ha­ Zonitoides arboreus (Say, 1816) Theodoxus fluviatilis(Linnaeus, 1758) Lukács-fürdő előtti tóban észlelték először; tása nincs. Potamopyrgus antipodarum Arion vulgaris (Moquin-Tandon, 1855) ez az első publikált adata Weiperth András Mérsékelt övi vízi csigák (J.E. Gray, 1843) Oxychilus translucidus (Mortillet, 1853) szóbeli közlése alapján. Származási helye Pseudosuccinea columella (Say, 1817) Candidula unifasciata (Poiret, 1801) Malaysia és Indonézia folyó- és állóvizei, ahol Theodoxus fluviatilis – Első hazai észlelése a ragadozó szervezetként egyéb csigákkal táp- Tiszában történt (Soós, 1963*). Származási Physella acuta (Draparnaud, 1805) Candidula intersecta (Poiret, 1801) lálkozik. A behurcolás módja nem ismert, de helye a Rajna és több nyugat-európai folyó. Gyraulus parvus (Say, 1817) Cernuella neglecta (Draparnaud, 1805) mivel nagyon szép, tetszetős vízi csiga, nyilván Behurcolása valószínűleg hajózással történ- Kagylók Hygromia cinctella (Draparnaud, 1801 akvaristák próbálták betelepíteni az általuk hetett. Eredetileg csak három tiszai szelvény- Sinanodonta woodiana (Lea, 1834) Eobania vermiculata (O. F. Müller, 1774) alkalmasnak vélt melegebb vizekbe. Ezt a faj ből (Szolnok–Zagyva torkolata, Csongrád– Corbicula fluminalis(O. F. Müller, 1774) Cornu aspersum (O. F. Müller, 1774) természetesen „meghálálta”, hiszen ma már Hármas-Körös torkolata, Szeged) volt isme- több helyszínről is kimutatták (például Hé- retes, majd 1985-ben a budapesti Duna-sza- Corbicula fluminea(O. F. Müller, 1774) Helix lucorum Linnaeus, 1758 vízi-tó kifolyója, Weiperth András és Gál kaszon Csányi Béla találta meg tömeges ál- 2. táblázat • Idegenhonos csiga- és kagylófajok Magyarországon Blanka, szóbeli közlés). Gyanítható potenci- lományait (idézik Frank et al., 1990-ben), 422 423 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon tehát a faj már jóval korábban megjelenhetett körű tűrőképességgel rendelkezik. Legújabb sorolni a C. flumineától, hiszen attól való víz) közvetítésével. A kagylót a bolgár–román a magyarországi Dunán. A 90-es évek végére adatok szerint számos termálvíz kifolyójában morfológiai eltérései alapján nem lehet össze­ szakaszon már a 2000-es évek elején azonosí­ a Tiszán a folyó felső szakaszáig is felhatolt. A a legközönségesebb csigafaj, néha meglepően téveszteni őket egymással. Corbicula­ fluminea tották. 2006-ban már a Vaskapu-I tározó 90-es években fokozatos térhódítása volt nagy egyedszámban van jelen. Gyraulus első hazai észlelése a Vén-Duna felső végén, területén is kimutattuk (Veliko Gradiste–Be­ megfigyelhető a Duna mentén is, Budapest parvus – A nemzetségről ismeretes olyan 1997-ben történt. A Vén-Duna 12 m mély lobresca és a Kazán-szoros szelvényekben), fölött és alatt egyaránt. Mára a legközönsége­ térkép, ahol az elterjedési területként Magyar- mederközépi mintavételi pontját követően jellemzően nagy vízmélységből származó sebb vízi csigánk a Dunán, miközben meg- országot is bejelölték. Kutatók sejtése szerint még ugyanabban az évben megtalálta óriási- kotort minták alapján. Kezdetben hazai meg­ állapítható, hogy a T. danubialis állományai már itt lehet az országban, de nagyon fontos ra nőtt példányait a Paksi Atomerőmű hűtő- jelenését is a mély dunai vízterekben regiszt- jelentős mértékben csökkentek, a T. transver­ lenne ennek bizonyításához egy alapos revízió, víz-kivezetésénél is (tehát már évekkel azelőtt ráltuk. A Dreissena­ polymorpha esetében jel- salis pedig sajnos már egyáltalán nincs jelen beleértve a feltáró helyszíni vizsgálatokat is. megtelepedhetett), majd nyomon követte zett technológiai problémákat ez a faj is képes a magyar Dunán, csak héjait lehet kimutatni Európában a Gyraulus parvus gyorsan terjed. jelenlétét a Mohács alatti szelvényig. Ismert előidézni. a folyam hordalékából. Potamopyrgus antipo­ Valószínűleg invazív jellegű észak-amerikai hatása a természetes populációkra nincs. Összefoglalóan megállapítható, hogy az darum – Első hazai észlelése 1977-re tehető, faj. Összes eddigi tapasztalataink szerint harmo- eredetileg idegenhonos puhatestű fajok, a a Balatonban (Szántód) gyűjtöttek kb. 1 li- nikusan együtt él egyéb hazai vízi szervezetek­ szárazföldi és a vízi csigák és a kagylók ma Kagylófajok ternyit (cca 70 ezer db) a fajból, amelyet kel, a folyam őshonos egyéb állataival (példá­ már gyakran domináns tagjai a hazai fauná- Pintér László határozott meg (1978*). Szár- Kínai tavikagyló, Amúrkagyló (Sinanodonta ul a Holandriana holandrii csigával), tehát nak. A szárazföldi fajok között igazán komoly mazási helye Új-Zéland, a behurcolás való- woodiana) – Az első példányt a Gyulai Vár nem ismerjük az eredeti ősho­nos élővilágra gazdasági kártételei csak az egyik szárazföldi színűleg hajózás (ballasztvíz) közvetítésével előtti kis tóban mutatták ki (Petró, 1984*), gyakorolt esetleges káros hatásait. Vándorkagy­ meztelencsigafajnak van, többségüknek nem történt. A Duna és a Balaton mellett jellem- eredetileg Kelet-Ázsia folyóiban és állóvizei- ló (Dreissena polymorpha, Zebra mussel) – Pon­ ismeretes az eredeti, őshonos fauna tagjaira ző vízi csigája a kisebb vízfolyásoknak is, ahol ben élt. Feltételezések szerint a távol-keleti to-kaszpikus faj, amely a Balatonban már gyakorolt káros ökológiai hatása. Számos néha tömegesen jelenhet meg (például növényevő halfajok betelepítésekor hurcolták 1926-ban ismert volt. Valószínűleg hajózás vízicsiga-faj ma már meghódította termálvize­ Marcal, a Tarna és a Bene-patak alsó szakasza). be valószínűleg glochidium-lárvaként a Bi- (ballasztvíz) közvetítésével került a Kárpát-me­ inket, de éppen emiatt elterjedésük sziget-, Pseudosuccinea columella – Első hazai közlés: harugrai Halastavakba. Először a Tiszántúl dencébe. Ismert hatása vitatott. Egyesek sze­ illetve pontszerű, populációméretük nem Lymnaea columella néven Pintér és munka- felszíni vizeit hódította meg, majd az Ipoly- rint fizikai jelenléténél fogva olyan szoros jelentős. Mindezek miatt erősen vitatott, társai (1979*) a Budapesti Állatkertből, a ban és a Dunában terjedt el. Balatoni meg- bevonatot tud képezni az Unionidae-fajok hogy a vízi fajok kiszoríthatják-e az őshonosa­ Botanikuskertből, a Lukács-fürdőből, a Mar­ jelenésének első publikációját (Majoros, üledékből kiálló héjának végén, hogy az káros kat. Mindazonáltal azt az általános következ- git-szigetről és a Vácrátóti Arborétumból 2006*) megelőzően már megtalálták a Siófo- a gazdaszervezetre nézve. A vándorkagyló tetést lehet levonni, hogy akváriumi/terráriu­ Be­telepített vagy Behurcolt megjegyzéssel. ki-zsilip alvízén (1992) majd Fenékpusztánál komoly technológiai problémákat idéz elő a mi környezetből nem szabad kiengedni Származási helye Észak-Amerika, Magyaror- a Zala torkolatában ötévesnél idősebb példá- Corbiculához hasonlóan azzal, hogy a direkt egyiküket sem. szágon ez idáig csak termálvízből ismert, egy nyai kerültek elő (2008). Hatalmas tömegben hűtésű erőművek hűtőrendszerében elszapo- Végezetül szükségtelen hangsúlyoznunk, bizonyos hőfok alatt, a lehült termálvízben elszaporodhat, és igen nagyméretűre. Vita rodik és eltömi a hű­tőcsöveket („fouling”). hogy a folyamatos, rendszeres megfigyelések, már nem fordul elő (nem tenyészik). Európai folyik arról, hogy hatalmas populációmérete Kvaggakagyló (Dreis­sena rostriformis bugensis) felmérések, illetve a monitoring és az egyes elterjedéséről is hasonlót írnak, termálvizeket hatással lehet-e hazai vizeink ökológiai álla- – Első hazai észlelése 2008-ra tehető (Szekeres fajokra vonatkozó kutatás mennyire alapvető vagy növényházakat említenek, éppen ezért potára és az eredeti élővilág tagjaira. Corbicula­ et al., 2008*), ponto-kaszpikus faj. Valószí- fontosságú annak érdekében, hogy kellő is- az európai elterjedési térképét önálló és távo- fluminalis – Első hazai észlelése a Vén-Duna nűleg ugyanúgy terjedhetett el hazai vizeink- mereteket szerezzünk aktuális elterjedésükkel li pöttyök jellemzik, ahogy ezek a meleg vizek felső végén, 1997-ben a Duna 1525,8 fkm szel­ ben, mint a vándorkagyló, a hajózás (ballaszt- kapcsolatban. fellelhetők. Physella acuta – Wagner János vényének jobb partja mentén (Paks, Atom- (1938*) nevéhez fűződik fellelése és első hazai erőmű hűtővíz-kifolyó műtárgy alatt) történt. közlése. Származási helye Észak-Amerika, Délkelet-Ázsiából származik, valószínűleg nem tudjuk, hogyan kerülhetett ide. Magyar- hajózás (ballasztvíz) közvetítésével hurcolták ország számos felszíni vizében elterjedt, széles be. Véleményünk szerint külön fajba lehet 424 425 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon

honos amurgéb (Perccottus glenii) is. A faj tokhoz (Gurdon – Hopwood, 2000*), de az ÁTTEKINTÉS A HAZAI IDEGENHONOS 1997-ben Magyarországon, a Tisza vízgyűjtő­ utóbbi évtizedekben már akváriumi fajként ÉS INVÁZIÓS HALAK, KÉTÉLTŰEK ÉS HÜLLŐK jében is megjelent, nem lehet tudni, hogy is találkozhattunk velük. Invazív fajjá az 1960- spontán terjedés vagy pedig halszállítmá- as évektől kezdve vált a dél-afrikai karmosbéka JELENLEGI HELYZETÉRŐL nyokkal történő behurcolás révén (Harka, (Xenopus laevis) Észak-Amerikában, Európá- Erős Tibor – Vörös Judit 1998*). Inváziója veszélyt jelent a vöröskönyves, ban, Dél-Amerikában és Ázsiában, amikor a fokozottan védett lápi póc állományaira. A laboratóriumból kiszabadult vagy szándéko- halfajok általi legnagyobb mértékű invázió a san elengedett egyedek szaporodóképes állo- Magyarország halfaunájában az idegenhonos et al., 2005*). Zooplankton-fogyasztásuk ré­ Duna vízgyűjtőjén az utóbbi évtizedekben a mányokat alapítottak. Jóllehet a karmosbéka- fajok aránya igen nagy. Egy korábbi tanul- vén például jelentős versenytársai lehetnek az ponto-kaszpikus eredetű gébfajokhoz kötő- fajok valamelyike Európában elsősorban a mány szerint (Halasi-Kovács – Harka, 2012*) őshonos fajoknak. A busafajok a Balatonban dik. Terjedésükben azonban nehéz megítélni mediterrán országokban fordul elő (Portugá- a nálunk előforduló 86 halfajból 28 (32,5%) versenytársai lehetnek a gasztronómiailag a természetes vándorlás és az emberi közvet- lia, Olaszország és Franciaország), aggasztó tekinthető idegenhonosnak. Ha azonban az sokkal inkább kedvelt fogassüllőnek, mely- len (behurcolás hajókkal) vagy közvetett ha­ lehet, hogy a X. laevis az Egyesült Királyság utóbbi öt évben felbukkanó, döntően akva- nek ivadéka és felnőtt példányainak táplálék- tások (kövezések létesítése, klímaváltozás) területén is megtelepedett, habár néhány risták által kijuttatott és mára sok esetben halai szintén jelentős mértékben fogyasztják jelentőségét (Szalóky et al., 2015*). Az idegen- éven belül az ismert állományok ki is pusztul­ önfenntartó állománnyal bíró fajokkal is a zooplanktont. A busafajok betelepítésével honos fajok nagy állományai elsősorban a tak (Measey et al., 2012*). A hazai faunára szá­molunk, akkor negyvenhét idegenhonos egyidejűleg, behurcolás révén került az or- sík- és dombvidéki kisvízfolyásokban és sík- nézve a karmosbékák (és egyéb idegenhonos halfajt tarthatunk számon hazánkban. A szágba a kínai razbóra (Pseudorasbora parva). vidéki folyókban találhatók Magyarországon kétéltűfajok) veszélye inkább abban rejlik, legtöbb idegen faj direkt betelepítéssel jutott E kis testű halfaj invázióssá vált szerte Euró- (Erős, 2007). Inváziójuk, ami erős összefüg- hogy megfertőzhetik a hazai faunát különfé- az országba. Tenyésztésük elsődleges okai az pában, és megtelepedésével bizonyítottan gést mutat­ a halastavak részvízgyűjtőn belüli le betegségekkel. Ilyenek például a kitridio­ élelmiszertermelés, a rekreációs (horgászati) veszélyt jelenthet más halfajok populációira összterületével, alapvetően befolyásolhatja a mikózis betegségek, amiket a Batrachochytri­­ és az esztétikai (akvarisztikai) célú felhaszná- (Gozlan et al., 2005*). A horgászok általi halközösségek szerkezetét (Erős et al., 2012*, um dendrobatidis, és a B. salamandrivorans­ lás voltak. A betelepítések mellett és sokszor betelepítésekre példa az őshonos sebes (Salmo 2014*). E példák jól mutatják, hogy az ide- rajzóspórásgomba-fajok okoznak, és amelyek azokkal egyidejűleg azonban egyéb halfajokat trutta) és az idegenhonos szivárványos piszt- genhonos halfajok telepítése vagy behurco- a kétéltűek világméretű pusztulásáért felelő- is behurcoltak. Néhány halfajnál pedig nehéz ráng (Oncorhynchus mykiss) túlzott mértékű lása nem várt ökológiai kockázatokkal és sek (Garner et al., 2006; Martel et al., 2014*). megítélni, hogy megtelepedésük behurcolás telepítése olyan vízfolyásokba, ahol e fajok következményekkel járhat. Funkcionális A hüllők esetében már jóval gazdagabb a vagy pedig természetes és/vagy emberi hatá- nem fordultak elő, emellett a jelenlegi telepí- ökológiai hatásaik pontosabb megismerésé- hazai idegenhonos fauna. A Magyar Madárta­ sokra visszavezethető terjedés következménye. tések a sebes pisztráng esetén döntően nem hez azonban további kutatásokra van szükség. ni és Természetvédelmi Egyesület (MME) Egy-egy faj példája jól mutatja a betelepítések az őshonos genetikai változatból történnek. A kétéltűek és hüllők közül az idegenhonos Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya vagy behurcolások hatásait és a további ku- A telepítések sokszor védett természetvédelmi fajok problémája inkább a hüllőket érinti. A (KHVSZ) által koordinált természetvédelmi tatások fontosságát az idegenhonos és sok területen, engedély nélkül történnek olyan hazai kétéltűfaunában mostanáig egyetlen faj, célú térképezési program (URL3) adatai alap­ esetben inváziós fajok ökológiai hatásainak patakokba, ahol a túlzott mértékű telepítés az afrikai törpe-karmosbéka (Hymenochirus ján eddig tizenegy idegenhonos teknősfajt/ megismerésében. Az élelmiszertermelési célú negatívan befolyásolhatja védett halfajok ál- curtipes) jelent meg. A három példányt Wei­ alfajt észleltek Magyarországon. Ebből hét betelepítésre jó példa a kínai nagy testű lományait. Az akvaristák számos halfajt jut- perth András és munkatársai (2015) találták Észak-Amerikából (Chelydra serpentina, pontyfélék, így a fehér (Hypophthalmichthys tatnak ki természetes vizeinkbe (Takács et al., a Városligeti-tóban 2015 februárjában. Ez a Trachemys scripta scripta, Trachemys scripta molitrix) és a pettyes busa (Aristichthys nobilis) 2015*; Weiperth et al., 2015). Néhányuk nem mesterséges, meleg vizű tó megfelelő környe- elegans, Graptemys pseudogeographica, Grapte­ behozatala az országba. Bár e fajok húsa ki- csupán a termálvizekben honosodott meg, zet a karmosbékák átteleléséhez, de egyéb, mys geographica, Pseudemys peninsularis, Pseu­ váló minőségű fehérjeforrást jelent az ember hanem egyéb vizekben is megtelepedtek (Sze­ természetes vizekben a faj túlélése a hideg tél demys concinna), két faj Ázsiából (Pelodiscus számára, tanulmányok igazolják, hogy állo- pesi – Harka, 2015*). Akvaristák által történt miatt nem valószínű. A karmosbé­kákat az sinensis, Mauremys sinensis) és két faj Dél- mányaik jelentős mértékben befolyásolhatják többszöri betelepítés révén jutott el Kelet- 1930-as években kezdték el exportálni Dél-Af­ Európából (Mauremys rivulata, Testudo her­ az édesvizek szerkezetét és működését (Kolar Oroszországba az eredetileg Kelet-Ázsiában rikából, elsősorban laboratóriumi vizsgála- manni) származik. Ezek közül kiemelendő és 426 427 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon invazívnak tekinthető a sárgafülű és a piros­ egy szezonon keresztül gyűjtöttek adatot a listáját a nemzetközi standardoknak megfe- alapján (Éves változás: 0,062 (SE=0,017), fülű ékszerteknős (Trachemys scripta scripta, mocsári és idegenhonos teknősök előfordu- lelő hitelesítési eljárás alapján, amely legutób- P=0,010, 1999–2015 időszakában a fészkelő és T. s. elegans), a két leggyakoribb fogságban lásáról, és azt tapasztalták, hogy a két ékszer- bi publikációjára 2008-ban került sor (Ban­ állomány 170%-kal (min. 52%, max. 323%) tartott alfaj, amelyek bizonyítottan áttelelnek teknős nagyobb arányban volt jelen a víztest- kovics et al., 2008*). Az MME NB adatai növekedett), míg a fácán esetében stabil állo- természetes vizeinkben. Az Európai Unió ben, mint az őshonos faj. Az egzotikus tek- szolgálnak­ hiteles információval a hazai ma­ mány volt tapasztalható. E két faj esetében a 1997-ben rendeletben tiltotta be a vörösfülű nősfajok nemcsak azért veszélyeztetik a mo- dárfauna összetételéről és változásairól az természetes szaporodás mellett, az emberi ékszerteknős (T. s. elegans) behozatalát, amit csári teknőst, mert kiszorítják azt élőhelyéről, utóbbi évtizedek során, amely információkat tenyésztés és kibocsátás, valamint a fácán 2002-ben Magyarország egy hasonló kor- hanem mert parazitáikat is átadják neki. A 2008 óta évente frissítenek a bizottság éves esetében az intenzív vadászat is szerepet játszik mányrendelettel követett. Az Unióhoz csatla­ közvetlen fejlődésű mételyek (Monogenea, jelentéseiben (URL4). a hazai állomány alakulásában. kozásunk után 2010-ben a 41/2010-es kor- Polistomatidae) több olyan faját találták már Az MME NB nyilvántartása alapján je- A rendelkezésre álló kiterjedt és adekvát mányrendelet aztán részletesen rendelkezett meg a mocsári teknős szervezetében, amelyek lenleg hazánkban hat olyan madárfaj ismert, nagy adatbázisok alapján megállapítható, a vörösfülű ékszerteknős betiltásáról, de saj- az ékszerteknősök behurcolásának következ- amely fajok természetes élőhelyüktől távol, hogy jelenleg a magyar madárfauna esetében nos ennek a káros következménye az lett, ményei (Verneau et al., 2011). A többi tek- emberi közvetítéssel kerültek Európába, és a behurcolt madárfajok közül csak két faj van, hogy helyette a T. s. scripta és a többi faj áru­ nősfaj téli túlélése a Kárpát-medence klima- önmagát fenntartani képes hazai, illetve eu- amely gyakorisága miatt potenciálisan nagy sítása, valamint az otthon tartott és megunt tikus viszonyai között nem valószínű. rópai állományból kerültek elő (Bankovics et hatással lehet a hazai madárvilágra. Ezek kö­ egyedek természetbe történő engedése erő- A pikkelyes hüllők közül négy mediterrán al., 2008*). E fajok az indiai lúd (Anser zül egy faj, a parlagi galamb esetében tapasz- södött fel. Egyes Budapest környéki vizekben (Dalmatolacerta oxycephala, Podarcis sicula, indicus), a kanadai lúd, a nílusi lúd (Alopochen talható egyértelmű és jelentős állománynö- a faj olyannyira gyakori, hogy kiszorítja élő- Podarcis melisellensis, Cyrtopodion kotschyi) és aegyptiaca), a halcsontfarkú réce, a fácán (Pha­ vekedés az utóbbi tizenhét év során. Ennek helyéről az egyetlen őshonos teknősünket, a egy észak-amerikai faj (Lampropeltis getula sianus colchicus) és a parlagi galamb (Columba okai és potenciális hatásai úgy a madárfau- mocsári teknőst (Emys orbicularis). Az MME californiae) jelent meg eddig hazánkban egy- livia f. domestica). Az Európában kiemelt nára, mint hazánk más természeti értékeire KHVSZ 2015-ben Budapest legnagyobb ki­ egy példány formájában, ami inkább a vélet- inváziós fajként nyilvántartott fajok közül az figyelmet érdemelnek. Fontos lehet az állo- terjedésű állóvizében, a XVI. kerületben len, rakományokkal történő betelepítést vagy örvös sándorpapagáj és a szent íbisz esetében mányuk növekedésével kapcsolatos egyéb fekvő Naplás-tóban élő teknősállományt egyedi példányok terráriumból való megszö- ismertek megfigyelések hazánkban, azonban gazdasági, társadalmi (például egészségügyi) vizsgálta. Élve fogó csapdák kihelyezésével kését valószínűsíti. azok hitelesítése még nem történt meg, míg vonatkozások vizsgálata is a későbbiekben. a házi varjú esetében nem ismert megfigyelés. Nyugat-Európában, hazánktól eltérően, Az MME keretében 1999 óta évente zaj­ több fajnál jelentkeznek a behurcolt madár- BEHURCOLT ÉS INVAZÍV MADÁRFAJOK SZEREPE ló, random mintavételen alapuló országos, a fajok állományának növekedése okozta ked­ A HAZAI MADÁRFAUNA VÁLTOZÁSÁBAN hazai főbb élőhelyekre és tájakra reprezenta- vezőtlen hatások, amelyek alapján az adott tív madármonitorozó program, a Mindenna­ fajok invazívnak tekinthetőek (Keller et al., Szép Tibor pi Madaraink Monitoringja (MMM) (Szép 2011). E fajok közül kiemelkedik a kanadai et al., 2012) adatai alapján megállapítható, lúd, amely növekvő állományának egyedei Európában hetvenhét betelepült madárfaj váziós fajként, amelyek betelepítését vagy hogy a hat, hazánkban hitelesítetten előfor- sok esetben az őshonos libafajokkal komoly ismert (DAISIE, 2009). Ezek közül négy faj behurcolását meg kell akadályozni, ezek a duló, Európába emberi közreműködéssel versengésben vannak a táplálékért, velük pá­ szerepel a száz legveszélyesebb európai invazív halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis), a behurcolt madárfaj közül két faj található a rosodva hibrideket hoznak létre, ürülékük faj között a kanadai lúd (Branta canadensis), szent íbisz (Threskiornis aethiopicus)és a házi 140 leggyakoribb fészkelő madárfaj között. E egészségügyi problémákat vet fel, és az általuk a halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis), az varjú (Corvus splendens). fajok a fácán (rangsor 11., gyakorisága: a fel- használt víztestek fokozott algásodását okoz- örvös sándorpapagáj (Psittacula krameri) és Hazánkban a Magyar Madártani és Ter­ mért kvadrátok 50,3%-ában) és a parlagi ga- zák, valamint az örvös sándorpapagáj,­ amely a szent íbisz (Threskiornis aethiopicus)(DAI ­ mészetvédelmi Egyesület (MME) Nomen­ lamb (rangsor 29., gyakorisága: a felmért állományai extrém denzi­tást mutatnak szá- SIE 2009, Brochier et al., 2010). Az Európai clator Bizottsága (MME NB) tartja nyilván kvadrátok 22,3%-ában). E két faj közül a mos városban (Keller et al., 2011). Parlament és Európa Tanács 1143/2014/EU az ország legnagyobb, több ezres terepi fel- parlagi galamb hazai állománya mutat szig- A jelenlegi, a nyugat-európainál kedve- jegyzéke három madárfajt nevesít olyan in- mérőből álló hálózata által megfigyelt fajok nifikáns növekedést az MMM aktuális adatai zőbb helyzet az invazív madárfajok esetében 428 429 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon gyorsan változhat hazánkban is. Ahogy azt gyakori madarak monitorozási eredményei bi fajokat említi hazánkkal kapcsolatosan: Ez a két lista is ellentmondásokkal terhelt, François Chiron és munkatársai (2009*) alapján úgy Európában, mint hazánkban Bennett-kenguru, dámszarvas, muflon, nyest­ hiszen a szikaszarvasnak (igaz, vadasparki vizsgálatai kimutatták, az egzotikus madarak (Stephens et al., 2016). Ennek egyik egyértel- kutya, amerikai nyérc, mosómedve, üregi körülmények között) van egy állandó, és növekvő behozatala és az emberi tevékenység mű megnyilvánulása a hosszú távon vonuló nyúl, pézsmapocok, kanadai hód, vándor- vadászattal hasznosított állománya, a mosó- közvetlen és közvetett élőhely-átalakító tevé- fészkelő fajok állományának jelentős csökke- patkány, házi patkány, házi egér. medve pedig (mint fentebb már szerepelt) kenysége jelentősen hat a behurcolt fajok nése Magyarországon, e fajok 55%-a mutat A lista talán legszembetűnőbb érdekessé- megtelepedett nálunk. Nincs megemlítve előfordulására Európa különböző régióiban. szignifikáns csökkenést 1999–2015 között, ge a Bennett-kenguru, mely fajra vonatko- ugyanakkor a házi patkány, a vándorpatkány Hazánkban is bekövetkezhet a korábbi évtize­ illetve az állandó, és a részlegesen vagy rövid zóan csupán annyi információnk van, hogy és a házi egér, melyek tipikusan inváziós fajok. dekhez képest intenzívebb egzotikus madár- távon vonuló fajok állománynövekedése, e (állatkerteken kívül) 1900 és 1902 között egy Meglátásom szerint, ha tartjuk magunkat tartás, ugyanakkor egyértelmű jelei mutatkoz­ fajok 62%-a mutat szignifikáns növekedést. vadaskertben tartották a fajt, de soha nem az invázió általánosan elfogadott definíciójá- nak a Nyugat-Európában tapasztalt jelentős Jelentős átalakulások zajlanak hazánk volt nálunk szabadon élő állománya. Ugyan- hoz, jelenleg az alábbi emlősfajok tekinthetők élőhelyi változásoknak a madarak monitoro- madárfaunájában elsősorban a mezőgazda- így nem ismeretes állandó jelenléte az ame- özönfajnak (vagy a jelenlegi helyzetet tekint- zása alapján (Szép et al., 2012). Az MMM sági élőhelyek használatában zajló kiterjedt rikai nyércnek és a kanadai hódnak sem, az ve potenciálisan annak) a magyar faunában. adatai alapján a hazánk területének domináns változások és a klímaváltozással kapcsolatos utóbbi harminc évből mindössze egy–egy Inváziós idegenhonos emlősök részét, kétharmadát kitevő mezőgazdasági közvetlen és közvetett emberi hatások nyo- biztos előfordulásukról van tudomásunk. élőhelyeken, a Nyugat-Európában tapasztal- mán, amely kedvező körülményeket teremt- A Magyarországon 2015. január 1-től ha- Muflon – A muflon mint özönfaj megítélését takhoz hasonló ütemben csökken az agrárélő­ het a jelenleg még nem, csak alkalmanként tályos 1143/2014. EU-rendelet szerint az aláb­ részben nehezíti, hogy az inváziós fajok defi- helyek biológiai sokfélesége az EU közös és kis számban előforduló vagy még kis ha- bi emlősök tekintendőek veszélyt jelentő in­ níciójába (idegenhonos fajok) nem illeszthe- agrárpolitikájának (KAP) magyarországi 2004. tású behurcolt és invazív fajok elterjedésének váziós, idegenhonos fajoknak: muntyákszar­ ­ tők be a háziállatok, és ezek nem is szerepel- évi bevezetése óta. A mezőgazdasági madarak (Jeschke – Strayer, 2005*). vas, jávai mongúz, ormányosmedve, mosó- nek a listákon. A muflon viszont „határeset”, indikátorának (FBI) értéke hét év alatt 30%- Rendkívül körültekintően kell a jövőben medve, csinos tarkamókus, szürke mókus, hiszen – a háziasított fajok közül egyedüliként kal csökkent, amely csökkenés sebessége eljárni a kedvtelési és vadászati céllal behozott, fekete mókus, szibériai csíkosmókus, nutria. – megőrizte az átmeneti állapotot egy vadon megegyezik a nyugat-európai országokban tartott madárfajokkal kapcsolatosan, elkerü- Szerencsénkre, ezen fajok közül csupán a élő faj és egy háziállat között. 1901-ben telepí­ 1980–1987 között mért értékkel (Szép et al., lendő azok elterjedését. Azonban rendkívüli mosómedve állandó tagja faunánknak, a tették be először hazánk mai területére, or- 2012). A gyakori madárfajok állományának jelentőséggel bír a hazai őshonos fajok és nutria – bár vannak adatok a szabadban sza­ szágos állománya jelenleg 13–14 ezer példány 30%-a tűnt el hazánk területének kétharma­ közösségek állományait érő jelentős emberi porodni is képes példányokról – eddig nem (Csányi, 2015*), és enyhén emelkedő tenden- dán, és a mezőgazdasági élőhelyeket haszná- negatív hatások mérséklése és megszüntetése, volt képes túlélni teleinket, a többi egzotikus ciát mutat. ló fészkelő fajok 57%-a mutat szignifikáns amely hiányában nehezen lesz megakadályoz- emlősnek pedig sosem volt vadon élő állomá­ Nyestkutya – Az 1900-as évek első felében csökkenést 1999–2015 között. A klímaválto- ható az invazív fajok várható növekvő száma nya nálunk. A mókusfajok hobbiból sokfelé a Szovjetunió számos területére telepítették zás hatásai is egyértelműen detektálhatóak a és hatása Magyarországon. tartott állatok, de kereskedelmük szigorú be a Távol-Keletről, első példányai az 1980-as ellenőrzésével hazai körülmények között évekből ismeretesek hazánkból. A korai, je- özönfajjá válásuk jó eséllyel megelőzhető. lentős terjeszkedés után állománya napjaink- MIT CSINÁLNAK AZ EMLŐS ÖZÖNFAJOK A magyar állami természetvédelem hiva- ra stabil és nem jelentős, évenkénti terítéke MAGYARORSZÁGON? talos honlapja (URL6) az idegenhonos invá- országosan tíz-húsz példány (Heltai et al., ziós fajok közül a már megtelepedettek között 2000; Csányi, 2015*). Csorba Gábor sorolja fel az alábbiakat: dámszarvas, muflon, Mosómedve – Észak-amerikai eredetű nyestkutya, pézsmapocok; illetve a hazánk- ragadozó, melyet először az 1920-as években Az özönfajnak tekintett emlősökről többféle a felsorolások mégis jelentősen különböznek ban még nem honos, potenciálisan veszélyes telepítettek be Európába. Hazánkban – a lista is létezik – tekintve, hogy hazánkban egymástól. A DAISIE (Delivering Alien In­ inváziós fajok esetében: szikaszarvas, amerikai nyestkutyához hasonlóan – az 1980-as évek- minden fajt beleszámolva is csak 92 féle em­ vasive Species Inventories for Europe, [URL5, nyérc, mosómedve, bűzösborz, szürke mókus, től van jelen, populációja részben az Ausztria lős ismeretes, ez a lista sem lehet hosszú, ám letöltve 2016. május 28.]) adatbázisa az aláb- kanadai vörösmókus, kanadai hód, nutria. felőli terjedésnek, részben pedig hazai tenyé- 430 431 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon szetekből való kiszabadulásnak (vagy kienge- kány a vándorpatkánnyal való igen erős ver­ Aranysakál – Bár az irodalmi adatok dámszarvas kétezer évig, a sakál néhány évti- désnek) köszönhető. Állománya alacsony, a sengés következményeként a 20. század kö- alapján nehéz meghatározni, hogy az elmúlt zedig – a hód mintegy százötven évig nem statisztikák szerint nem emelkedik, évenkén- zepére (Európa több országához hasonlóan) évszázadokban mennyire volt jellemző és volt jelen hazánkban. Az 1990-es években ti terítéke kevesebb mint tíz példány (Heltai funkcionálisan kipusztult Magyarországról. gyakori faja hazánknak, folyamatos jelenléte részben Ausztriába, részben Horvátországba et al., 2000; Csányi, 2015*). Házi egér – Mivel a faj különböző haplo­ a 20. század első feléig igen valószínű. Innen- (először ezen országokból származó példá- Üregi nyúl – Az Ibériai-félszigeten, Észak- típusait már a neolitikumban különböző től már bizonyító példányokkal alátámasztott nyok jelentek meg nálunk), majd Magyaror- Afrikában és nyugat Franciaországban ősho- útvonalakon magával hurcolta az ember, a adatai vannak, de ezek rendkívül szórványo- szágra történt betelepítések igen sikeresek nos fajt Magyarországra valószínűleg az Ár- közép- és kelet-európai populációk eredetét sak, és feltehetően a faj funkcionális kipusztu­ voltak, a faj terjeszkedik, állománya folyama- pád-korban telepítették be. A hazai állomány nehéz meghatározni, de az valahová a Közel- lását jelentették az országból. A Vörös Könyv tosan nő, jelenleg biztosan meghaladja az ezer két vírusbetegség járványos fellépésének be- Keletre tehető. Hazánkban három és fél ezer (Ra­konczay, 1990*) is kipusztult fajként em­líti, egyedet. tudhatóan, a 2000-es évekre csaknem kipusz- éve biztosan jelen van a faj (Kovács, 2014*). de pontosan erre az időre tehető újbóli stabil, A kérdésre tehát, hogy mit is csinálnak az tult. Azóta a folyamatos telepítéseknek kö- Állománya feltételezhetően stabil, emberi állandó megtelepedése. Napjainkra az egész emlős özönfajok Magyarországon, a válasz – szönhetően állománya ismét lassan emelke- településeken és azok közelében él. országban jelen lévő, rohamosan terjedő és ma még – viszonylag megnyugtató. Olyan dik, évenkénti terítéke (1500–2500 példány) Az inváziós listák összeállításakor az egyik szaporodó faj, éves terítéke már meghaladja idegenhonos vadon élő emlősfaj, ami napja- (Csányi, 2015*) viszont még mindig csupán nehezen megválaszolható kérdés, hogy ha egy a 2500 példányt (Csányi, 2015*). inkban agresszívan terjed hazánkban, nincs. töredéke az egykori hasznosításnak. faj egykor természetes módon tagja volt a Eurázsiai hód – A szabályozatlan vadászat- De olyan, ami invazív módon viselkedik, és Pézsmapocok – Ezt az észak-amerikai rág­ faunánknak, ám kipusztulása után ismét nak köszönhetően, az 1800-as évek közepén őshonos, vagy olyan, amelyik potenciálisan csálót 1905-ben telepítettek be Csehországba, megjelent (akár természetes úton, akár em- kipusztult Magyarországról, és – ahogy a invazív és állományát mi tartjuk fenn, van… és jól dokumentált terjedése során, 1920-ban beri segítséggel), gyorsan nő az állománya és érte el hazánk mai területét. Évenkénti terí- az elterjedési területe is, akkor azt inváziós téke most mindössze 80–100 példány, a va- fajnak tekintsük-e, vagy épp ellenkezőleg, dászati statisztikák (Csányi, 2015*) jelentős és jelenlétét örömmel üdvözöljük? Az emlősök BEHURCOLT ÉS INVAZÍV ÁLLATFAJOK folyamatos állománycsökkenésre utalnak. között többféle példát is találhatunk arra, MAGYARORSZÁGON – ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS Vándorpatkány – Talán a legismertebb hogy az egyes fajok ilyetén megítélése nem emlős özönfaj, északkelet-kínai/délkelet-szi- objektív kritériumok alapján történik. Báldi András – Soltész Zoltán bériai eredetű rágcsáló. Európába történt Inváziós őshonos fajok? vé­letlen behurcolásának időpontja máig nem Az invazív fajok jelentős hatással vannak a tebb, amely az ún. Aichi célok között fogalmaz­ tisztázott, Magyarországról az első archeo­zoo­ Dámszarvas – Mintegy négyezer évvel ez mindennapi életünkre, a gazdaságra és a ta meg, hogy 2020-ig az idegenhonos invá- lógiai adat a 18. század végéről származik előttig még tagja volt a hazai faunának, majd környezetünkre. Ezek a fajok felelőssé tehetők ziós fajokat és terjedési útvonalaikat fel kell (Kovács, 2014*), a 19. század első felében pedig feltehetően kipusztult, és csak időszámítá- őshonos fajok kipusztulásáért, élőhelyek de­ térképezni, kategorizálni, és ellenőrzés alá kell már szélesen elterjedt volt. Állományának sunk kezdete körül bukkant fel ismét a régé- gradálódásáért, mezőgazdasági károkért, vagy vonni az útvonalakat, illetve meg kell sem- dinamikájáról­ nincsenek adataink, előfor­du­ szeti leletek között (Németh et al., 2017). Ez elég csak az allergiára vagy az inváziós fajok misíteni a kiemelt fajokat (URL8). Hasonló lása emberi településekre és azok közelére (el­ a jelenlét minden bizonnyal betelepítésnek által terjesztett betegségekre gondolni (Schaff­ célokat fogalmaztak meg az ENSZ által elfo- sősorban a vizes élőhelyekre) korlátozódik. köszönhető, és populációját azóta is folyama- ner et al., 2013). Becslések szerint évente a gadott, a globális fejlődés fő irányait megadó Házi patkány – A házi patkány Európá- tos beavatkozással tartjuk fenn. Országos világgazdaság 5%-át emésztik fel az inváziós Fenntartható Fejlődési Célok (URL9), illetve ban megtalálható kromoszomális típusa fel- állománya napjainkban 35 ezer példányra fajok okozta károk (Pimentel et al., 2001), az EU Biodiverzitás Stratégiája­ is (URL7). Az tehetően dél-indiai eredetű. A faj a római tehető, és enyhén emelkedő tendenciát mu- illetve az Európai Unió szintjén ez évi 12,5 inváziós fajok okozta fenyegetést számos korban (az intenzívvé váló kereskedelmi tat (Csányi, 2015*). Bár a listákon általánosan milliárd euró kárt jelent (URL7). ország a legfontosabb környezeti veszélynek kapcsolatoknak köszönhetően) terjedt el elfogadottan inváziós fajként szerepel, ez a Nem véletlen, hogy sok nemzetközi egyez­ tartja. Ennek következményeképp nem vélet­ hazánk mai területén, legkorábbi lelete a 3. státusa – az archeozoológiai eredmények fé- mény foglalkozik az invazív fajokkal. Ezek len, hogy a biológiai sokféleséggel és ökoszisz- századból való (Kovács, 2014*). A házi pat- nyében – nem egyértelmű. közül a Biodiverzitás Egyezmény a legismer- téma-szolgáltatással foglalkozó kormányközi 432 433 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon szervezet, az IPBES (In­ter­governmental Plat­ Az előadóülésen bemutatott eredmények legyen. Ezzel egy könnyen terjeszthető és Javaslatok a továbblépésre form on Biodiversity and Ecosystem Services) az alapján inváziós szempontból a vízben élő tárolható sorozat alakulna ki, amely megol­ egyik tematikus globális felmérés témájának állatfajokat (halak, rákok, kétéltűek) kutatták • Ki kell alakítani egy olyan szakmai hálózatot, daná az invázió dokumentálásának feladatát. az inváziós idegenhonos fajokat választotta. eddig legjobban (a többi inváziós állatcso- mely összefogja – a növényi mellett – az Továbbá az adatközlésben részt vevők felé Érdekessége ennek a választásnak, hogy ez porthoz képest). Ez részben abból is adódik, állati­ invázióhoz kapcsolódó hazai szakér- egy elismerést jelent nevük megjelenítése valójában nem ökoszisztéma-szolgáltatás-fel­ hogy a hazai összes fajszámhoz képest a vízi tőket. egy publikációban. mérés, ami a szervezet nevében is szerepel, csoportoknál jelentős, 30% feletti az invazív • A szakértői hálózatban koordinált fellépés • Bárminemű szakmai előrehaladásnak akkor hanem úgynevezett dis-service, azaz az élővilág fajok száma. Tudva, hogy ezek közül számos szükséges, hiszen az inváziós fajokat – állat lesz igazi hatása, ha ez megfelelően lesz kom­ által okozott kár felmérése lesz (Saphiro – már hatalmas tömegességgel jelenik meg, és növény – együtt érdemes kezelni, részben munikálva a döntéshozók és a társadalom Báldi, 2014*). hatásuk az ökoszisztémákra, sőt a társadalom- a funkcionális sajátosságaik, esetleges inter- felé. Ki kell tehát alakítani annak a mecha- Magyarországon több jelentős lépés tör- ra is igen jelentős lehet (Balogh – G. Tóth, akcióik megértése, illetve kezelése miatt. nizmusát, hogy a tudományos információ tént az inváziós felmérések és kutatások terén, 2013*). A különböző állatcsoportokban igen • Létre kell hozni egy adatbázist az inváziók a megfelelő formában eljusson az érintett de elsősorban a növények tekintetében (Csi­ nagy a variancia az invazív fajok arányát te- dokumentálására és nyomon követésére, mezőgazdasági, egészségügyi, természetvé- szár, 2012). Állatok esetében jelentős az elma- kintve (1. táblázat, 417, oldal). amelyben minden invazív faj rögzítésre delmi stb. hatóságokhoz és szervezetekhez. radás, mind a nemzetközi – és hazai – elvárá­ Az állatcsoportok zöménél két százalék kerül. Az adatbázis főbb elemei lehetnek: Ezzel párhuzamosan a társadalom folyama- sokhoz képest, mind a növényi inváziók terén alatti az invazív fajok aránya. Ugyanakkor taxonómia, morfológia, elterjedés, életme- tos tájékoztatása is fontos feladat. elért eredményekhez képest. Éppen ezért volt nem érdemes sok időt eltölteni ezeknek az net, élőhely, gazdasági/egészségügyi jelen- már időszerű megszervezni ezt a Magyaror- arányoknak a vizsgálatával, az egyes fajokat tőség, természetvédelmi vonatkozások stb. Kulcsszavak: behurcolt állatfajok, invazív ál­ szágon első, állatfajok inváziójával foglalkozó inkább külön-külön kell vizsgálni, mert az Technikailag online adatbázis kell legyen, latfajok, a behurcolás ideje és módjai, ökosziszté­ átfogó előadóülést. Habár a legjelentősebb invazív fajok között jelentős eltérés lehet meg­felelő hozzáférésekkel. Az adatbázist ma dis-services, rovarrendek, egyéb ízeltlábúak, állatcsoportok mind érintve voltak, sajnos hatásuk tekintetében, hiszen akár egyetlen faj javasolt kétévente összefoglalni, és formáli- puhatestűek, halak, kétéltűek és hüllők, mada­ nem jutott idő az összes számbavételére, de is jelentős fenyegetést jelenthet, mint a nyu- san (ISBN) publikálni, hogy hivatkozható rak, emlősök reméljük, ez a kezdeményezés tovább folyta- gat-nílusi lázat terjesztő szúnyog megjelenése tódhat, illetve kiterjedhet további tevékeny- Magyarországon. VÁLOGATOTT IRODALOM et technique. 29, 2, 217–225. • http://tinyurl.com/ ségekre. Az inváziós állatfajok kutatásának Európai összevetésben (Keller et al., 2011) (a teljes jegyzék megtalálható a honlapunkon) hsdtpdz AISSIC (2003): Database (Allochthonous Invasive Caraballo, Hector – King, Kevin (2014): Emergency egy ilyen pozitív példája még a madarak a szárazföldi gerincteleneknél több mint Species of the Southern Invasion Corridor Database) Department Management of Mosquito-borne vizs­gálata, ahol úgynevezett Citizen Science hatszáz fajt, Magyarországon százhetven fajt – The Database Created within the Activities of the Illness: Malaria, Dengue, and West Nile Virus. vizsgálat keretében a mintavételbe bele tudták tartunk invazív fajnak. Édesvízi fajoknál több Project ALARM – European Commission 6th Frame­ Emergency Medicine Practice. 16, 5, 1–24. • http:// vonni a lakosságot, azaz sok száz polgártár- mint százötven és ötvenhét, illetve szárazföl- work Program – Integrated Project, contract tinyurl.com/zmzj8z8 sunk a szabad idejében a szakértők által ki- di gerinceseknél több mint száz és tizenhét a GOCE-CT-2003-506675 Csiszár Ágnes (szerk.) (2012): Inváziós növényfajok Bódis Erika – Borza Péter – Potyó Imre et al. (2012): Magyarországon. Sopron: Nyugat-magyarországi dolgozott módszerekkel összességében hatal- megfelelő számok. Invasive Mollusc, Crustacean, Fish and Reptile Egyetem Kiadó • http://tinyurl.com/jh3hdtd mas mennyiségű megfigyelést és adatot Összefoglalva elmondható, hogy jelentős Species along the Hungarian Stretch of the River DAISIE (2009): Handbook of Alien Species in Europe. tudnak gyűjteni. Vannak kezdeményezések hiányterület a hazai inváziós állatok kutatása, Danube and Some Connected Waters. Acta Zoo­ Dordrecht: Springer más taxonoknál is a lakosság bevonására, noha egyes állatcsoportoknál az invazív fajok logica Academiae Scientiarum Hungaricae. 58, Darvas Béla – Papp László (2000): 1.17. Exotic Dipteran (Suppl.), 29–45. • http://tinyurl.com/j5r9dhl Pests in Europe. In: Papp László – Darvas Béla (eds.): például a Vadonleső (URL10), vagy a kétéltű- aránya igen magas, illetve vannak olyan Borza Péter – Puky Miklós (2012): A felszíni vizekben Contributions to a Manual of Palaearctic Diptera. és hüllőtérképezés (URL11). Remélhetőleg invazív fajok, melyek akár már kis számban élő magasabbrendű rákok (Crustacea Malacostraca) General and Applied Dipterology. Budapest: Science még további taxonok esetében is sikerül is jelentős hatást gyakorolhatnak életünkre, aktuális magyarországi helyzete: Gyorsuló invázió, Herald, Vol. 1: 693– 750. mozgósítani az embereket, mert az inváziós mint például a betegségek terjesztésében sze­ sérülékeny és veszélyeztetett őshonos fajok. Acta Erős Tibor (2007): Partitioning the diversity of riverine állatok felmérése, illetve visszaszorítása legha- repet játszó szúnyogok. A szakterület fejlesz- biologica debrecina Supplementum oecologica hunga­ fish: the roles of habitat types and non-native speci- rica. 28, 33–46. • http://tinyurl.com/htev497 es. Freshwater Biology. 52, 1400–1415. • http://tinyurl. tékonyabban a lakosság aktív hozzájárulásával tése sürgős lépéseket igényel, melyeket a kö­ Brochier, Bernard – Vangeluwe, Didier – van den Berg, com/hmfcud2 végezhető. vetkezőkben foglalhatunk össze: Thierry (2010): Alien Invasive Birds. Revue scientifique FMNA = Földművelésügyi Minisztérium Növényvé- 434 435 Magyar Tudomány • 2017/4 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon

delmi és Agrár-Környezetgazdálkodási Főosztály Nagy Barnabás – Reichart Gábor – Ubrizsy Gábor Wintering Birds in Hungary, Decline of Long- Weiperth András – Csányi Béla – Gál Blanka et al. (1995): Hazánkban is megjelent az amerikai kukori- (1953): Amerikai fehér szövőlepke (Hyphantria cunea distance Migrant and Farmland Birds During (2015): Egzotikus rák-, hal- és kétéltűfajok a Budapest cabogár. Növényvédelem. 31, 8, 368. Drury) Magyarországon. (A Növényvédelmi Kutató­ 1999–2012. Ornis Hungarica. 20, 13–63. DOI: 10. környéki víztestekben. Pisces Hungarici. 9, 65–70. • Garner, Trenton W. J. – Perkins, Matthew W. – Govin­ intézet kiadványai 1.) Bp., Mezőgazdasági Kiadó 2478/orhu-2013-0007 • http://tinyurl.com/jxldrq5 http://tinyurl.com/hjylqwr darajulu, Purnima et al. (2006): The Emerging Németh Attila – Bárány Annamária – Csorba Gábor Szinetár Csaba – Nentwig, Wolfgang (2014): Őshonos, URL1: www.faunaeur.org Amphibian Pathogen Batrachochytrium dendrobatidis et al. (2017): Holocene Mammal extinctions in the behurcolt, inváziós. A biológiai invázió fogalmainak URL2: www.cabi.org/isc/datasheet/ Globally Infects Introduced Populations of the Carpathian Basin: A review. Mammal Review. 47, 1, értelmezése a közép-európai és hazai pókfauna esetében. URL3: herpterkep.mme.hu North American Bullfrog, Rana catesbeiana. Biology 38-52. • http://tinyurl.com/jyswctm XV. MPT. Miskolc. 2014.10.24–26. Program és URL4: http://birding.hu/eves_jelentesek.html Letters. 2, 455–459. • http://tinyurl.com/gvx4xn5 Nentwig, Wolfgang (2015): Introduction, Establish- absztrakt füzet URL5: http://www.europe-aliens.org/ Heltai Miklós – Szemethy László – Bíró Zsolt (2000): ment Rate, Pathways and Impact of Spiders Alien Verneau, Olivier – Palacios, Carmen – Platt, Thomas URL6: http://www.termeszetvedelem.hu/ Új fajok a hazai faunában: az aranysakál, a nyestku- to Europe. Biological Invasions. 17, 2757–2778. DOI et al. (2011): Invasive Species Threat: Parasite Phylo­ URL7: http://tinyurl.com/zhtvlvs tya és a mosómedve Magyarországon. Vadbiológia. 10.1007/s10530-015-0912-5 • http://tinyurl.com/ genetics Reveals Patterns and Processes of Host- URL8: https://www.cbd.int/sp/targets/ 7, 63–71. jgsmj34 switching between Non-native and Native Captive URL9: http://tinyurl.com/q9k2rk9 Kadocsa Gyula (1947): Itt a burgonyabogár. Magyar Panov, Vadim E. – Alexandrov, Boris – Arbačiauskas, Freshwater Turtles. Parasitology. 138, 1778–1792. URL10: http://www.vadonleso.hu/ Bor és Gyümölcs 2, 17, 9. Kęstutis et al. (2009): Assessing the Risks of Aquatic DOI: 10.1017/S0031182011000333 URL11: http://herpterkep.mme.hu/ Kalmár Károly – Szőnyegi Sándor – V. Németh Mária Species Invasions via European Inland Waterways: (szerk.) (1996): Karantén és veszélyes növényi károsítók from Concepts to Environmental Indicators. diagnosztikai kézikönyve. IV. kötet. Budapest: Buda- Integrated Environmental Assessment and Manage­ pest Fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi ment. 5,1, 110–126. DOI: 10.1897/IEAM_2008-034.1 Állomás • http://tinyurl.com/hgsc59o Keller, Reuben P. – Geist, Juergen – Jeschke, Jonathan Pimentel, David et al. (2001): Economic and Envi­ M. – Kühn, Ingolf (2011): Invasive Species in Euro- ronmental Threats of Alien Plant, Animal, and pe: Ecology, Status, and Policy. Environmental Microbe Invasions. Agriculture, Ecosystems and Envi­ Sciences Europe. 23, 23, 1–17. DOI: 10.1186/2190-4715- ronment. 84, 1–20. • http://www.prairieswine.com/ 23-23 • http://tinyurl.com/j3zbavj pdf/3442.pdf Korsós Zoltán – Hornung Erzsébet – Szlávecz Katalin Roques, Alain – Rabitsch, Wolfgang – Rasplus, Jean- – Kontschán Jenő (2002): Isopoda and Diplopoda Yves et al. (2009): Alien Terrestrial Invertebrates of of Urban Habitats: New Data to the Fauna of Bu- Europe. In: DAISIE Handbook of Alien Species in dapest. Annales Historico-Natureles Musei Nationalis Europe. Dordrecht: Springer, 63–79. Hungarici. 94, 193–208. • http://tinyurl.com/hju5fj6 Schaffner, Francis – Medlock, Jolyon M. – Van Bortel, Lees, David C. – Lack, H. Walter – Rougerie, Ro­ Wim (2013): Public Health Significance of Invasive dolphe et al. (2011): Tracking Origins of Invasive Mosquitoes in Europe. Clinical Microbiology and Herbivores Using Herbaria and Archival DNA: The Infection. 19, 8, 685–692 DOI: 10.1111/1469-0691. Case of the Horse-chestnut Leafminer. Frontiers in 12189 • http://tinyurl.com/z8vvovx Ecology and the Environment. 9, 6, 322–328. Šefrová, Hana – Laštůvka, Zdeněk (2005): Catalogue DOI:10.1890/100098 of Alien Animal Species in the Czech Republic. Acta Lowe, Sarah – Browne, Michael – Boudjelas, Souyad Universitatis Agriculturae et Silviculturae Mendelia­ – De Poorter, Maj (2000): 100 of the World’s Worst nae Brunensis. 2005, 53, 4, 151–170. • http:// Invasive Alien Species. A Selection from the Global phthiraptera.info/Publications/47169.pdf Invasive Species Database. Published by The Invasive Shapiro, Julie – Báldi András (2014): Accurate Account- Species Specialist Group (ISSG) a specialistgroup of ing: How to Balance Ecosystem Services and the Species Survival Commission (SSC) of the Disservices. Ecosystem Services: Science, Policy and World Conservation Union (IUCN), 12pp. First Practice. 7, 201–202. DOI: 10.1016/j.ecoser.2014. published as special lift-out in Aliens 12, December 01.002 • http://tinyurl.com/zhx7z4f 2000. Updated and reprinted version: November Szeőke Kálmán – Csóka György (2012): Jövevény 2004 • http://tinyurl.com/grbe6kh kártevő ízeltlábúak áttekintése Magyarországon. Merkl Ottó (2008): A harlekinkatica (Harmonia axy­ Lepkék (Lepidoptera). Növényvédelem. 48, 3, 105 –115. ridis Pallas) Magyarországon (Coleoptera: Coccinelli­ • http://tinyurl.com/jbnfpoq dae). Növényvédelem. 44, 5, 239–242. • http://tinyurl. Szép Tibor – Nagy Károly – Nagy Zsolt et al. (2012): com/jd5p9pf Population Trends of Common Breeding and 436 437 Magyar Tudomány • 2017/4 Hargittai István • Oláh György (1927–2017)

nizmusról szólt. A problémát Salo Gro­nowitz vitáról sokan tudtak, mert évekig szórakoztató­ (1997) svéd kémikus azzal illusztrálta, mintha színfoltja volt a szerveskémiai konferenciáknak, Shakespeare Hamletjének nyitó és záró jelene- s eldöntése Oláhnak jó szolgálatot tett, mert a téből kellene kitalálnunk, hogy mi történik a nevét gyorsan, és szakmai körökben széles kö­ Tanulmány két jelenet között. Winstein és Brown élesen rűen ismertté tette. Mindenki tudta, hogy oda eltérő véleménye nem a kísérle­ti tényekre vo- kell figyelni arra, amit csinál és amit mond. natkozott, hanem csak arra, Oláh felfedezése messze OLÁH GYÖRGY (1927‒2017) ami a reakció során történt. A túlmutatott a vita eldöntésén, A TUDÓS ÉS HABITUSA reagáló anyagok és a reakció- mert azt jelentette, hogy mód­ termékek természetében nem sze­rével, a szupersavak segítsé- Hargittai István volt, nem is lehetett vélemény- gével, az egyébként kevéssé az MTA rendes tagja, különbség. A reakció mecha- reakcióképes szénhidrogéne- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nizmusát illetően viszont egyik ket reakcióképessé lehet tenni, [email protected] véleményt sem támasz­tották ami egy új kémia meg­teremté­ alá kísérleti ada­tok, mert a sét eredményezte. Oláh felfe- reakció során képződő norbor­ dezése nem egyik pillanatról a A kovalens kötést ugyanúgy elektronforrásnak musával foglalkozó konferencián nagy figyel- ni­lionok olyan rövid életűek másikra, valamilyen hirtelen tekinthetjük, mint amilyennek G. N. Lewis met keltő előadást tartott. Csak öt év telt el az­óta, voltak, hogy szerkezetüket felismerésből született, hanem a magános elektronpárt ismerte fel. hogy családjával együtt megérkezett Észak- nem lehetett megállapítani. ötletessége mellett hosszú évek (George A. Olah, 1994) Amerikába, és egy kanadai ipari kutatólabora- Ebben a helyzetben került OLÁH GYÖRGY aprólékos munkájának volt az tóriumban kezdett dolgozni. Ebben az időben sor Oláh György előadására, Orosz István grafikája (2016) eredménye. Oláh elismerésre A magyar születésű amerikai Nobel-díjas Oláh már évek óta tartott egy híres vita arról, hogy aki bejelentette, hogy új mód- méltó szerénységgel fogadta György (George A. Olah) kémikus szupersa­ a 2-norbornil észterek hidrolízise során átme- szert dolgozott ki, amely szupersavak segítsé- egyre erősödő hírnevét, de nagy megelégedett- vakkal tartósította a karbokationokat, és ezzel neti termékként keletkező 2-nor­bornilion gével képes meghosszabbítani a reakciók séggel is, ahogy visszatekintett arra az útra, egy fontos tudományos vitát döntött el. Ennél­ „klasszikus” vagy „nem-klasszikus” szerkezetű-e. közti termékeként megjelenő karbokationok amely ehhez a hírnévhez veze­tett. Ez az út is lényegesebb, hogy felfedezésével a szénhid- A 2-norbornil észter exo származéka sokkal élettartamát. A hosszú évek óta folyó vita egyáltalán nem volt akadályoktól mentes. rogén-kémiában új utat nyitott a legkülönbö­ ­ gyorsabban hidrolizált, mint az endo származék. résztvevőit felvillanyozta Oláh bejelentése. A Kezdetek zőbb vegyületek előállítására. A kémiai­ szintézis,­ A vita két meghatározó egyéniségű szerveské­ vita két vezéralak­ja, Winstein és Brown külön- fizikai módszerek és a számí­tásos kémia együt­ mikus között folyt, akik fellépését minden külön figyelmeztette Oláhot, hogy legyen Oláh György 1927. május 22-én született felső- tes alkalmazásával új kémiát teremtett, miköz- alkalommal nagy várakozás előzte meg. Saul óvatos, mert meg­alapozatlan ígéretekkel középosztálybeli értelmiségi családba. Édesap- ben segítette alapkutatási eredményeinek gya­ Winstein szerint az exo esetében a nagy sebes- tönkreteheti szépen induló pályáját. Mindket- ja ügyvéd volt, a család a VI. kerületben, az korlati alkalmazását. A Nobel-díj sem állította ség egy „nem-klasszikus” ion hidas szerkezeté- ten azt is hozzátették azonban, hogy ha Oláh Operaház mellett a Hajós utca 13-15. szám meg tudományos te­vékenységét, és az utóbbi nek és a C1‒C6 kovalens kötés elektron-delo- tényleg meg tudja valósítani azt, amit elmon- alatti ház egyik lakásában lakott. A család jó években kidolgozta az ún. metanol­gazdaság kalizációjának volt a következménye. Herbert dott, remélik, hogy számukra kedvező ered- körülmények között élt, Oláh a Piarista Gim- elvi és gyakorlati alapjait. Egész éle­te példa arra, C. Brown viszont az endo származék lassú ményre jut, és bizonyítékkal szolgál a 2-norbor­ náziumba járt, de utolsó gimnáziumi éveit hogyan lehet valaki egyszerre nagy tudós és reakcióját térbeli gátlásnak­ tulajdonította, ami nilion „nem-klasszikus” (Winstein), illetve egyre jobban meghatározták a rohamosan empatikus ember. a „klasszikus” háromértékű ionok egyensúlyá- „klasszi­kus” (Brown) természetére. rosszabbodó politikai körülmények. Megje- hoz vezetett. Idővel, a szupersavak alkalmazásával, az lentek a zsidóellenes törvények, Magyarország Bevezetés A hidrolízises folyamatok sebessége közöt­ NMR-spektroszkópia és számításos módszerek belépett a világháborúba, és a körülmények Oláh György 1962-ben egy Brookhavenben ti különbségek kísérleti tények voltak, amelye- segítségével, Oláh valóban eldöntötte a vitát a nemcsak a békés életet, hanem egyáltalán az rendezett, a szerves kémiai reakciók mechaniz­ ket senki sem vitatott. A vita a reakciómecha- „nem-klasszikus” szerkezet kimutatásával.­ A életben maradást is veszélyeztet­ték. Ezeket a 438 439 Magyar Tudomány • 2017/4 Hargittai István • Oláh György (1927–2017) körülményeket nagyon visszafogottan emlí- gyermeket. Oláh is Sztehlo mentési akciójával 1996-ban, már a Nobel-díj után, megkérdezték ben védett meg. Értekezése egy példányát a tem meg, mert Oláh és családja amikor 1956- menekült meg. Oláh három­ évvel idősebb tőle, hogy ha más pályát választott volna, az Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárá- ban elhagyta Magyarországot, úgy gondolta, bátyja, Péter nem élte túl ezt az időszakot. Ko­ mi lett volna, azt válaszolta, hogy író, tör­ténész. nak Kézirattára őrzi, ahol az szabadon megte- hogy leszámolt mindazzal a tragédiával is, amit rábban ő is a piaristákhoz járt, és ott érettségizett. A háborút követő hazai körülmények azonban kinthető. Az értekezés 186 oldalas, hatalmas hátrahagyott. Ezt 2003-ban azzal fejezte ki egy A Piarista Gimnázium előcsarnokában felállí- gyakorlatiasabb szempontokat érvényesítettek, mennyiségű kézzel rajzolt képlet és reakció magyar barátjának küldött üzenetében, hogy tott emlék­táblán az iskola 1938 és 1958 közötti és a vegyészmérnökséget vá­lasz­totta. A Buda- szerepel benne, sok új szintetikus kémiai meg­ a magyar származású amerikaiak életét éli, és mártírjai között szerepel Oláh Péter neve. pesti Műszaki Egyetem (BME) a lehetőségek- oldásról számol be. Sokszor olyan reaktánsokat többé nem az [antiszemita] nürnbergi törvé- Az 1943/44-es tanévre az Országgyűlés el- hez képest ideális feltételeket biztosított számá- is elő kellett állítania a munkához, amelyekhez nyek határozzák meg az életét. Önéletrajzi rendelte a középiskolákban a zsidó tanulók ra. A nyolc félév rendszeres és szorgalmas ta- másutt kereskedelmi forgalomban könnyen könyvében is mind­össze egyetlen, bár nagyon létszámának korlátozását, megvalósítva ezzel nulással telt el, melynek során Oláh sokat nyert hozzá lehetett férni. súlyos mondatot szentel mindannak, amit a Hóman Bálintnak, a Horthy-rendszer meg- az oktatóival kialakított közvetlen kapcsolatok­ Oláh a kandidátusi munka eredményeit vészkorszakban átélt. határozó kultúr- és oktatáspolitikusának régóta ból. Diplomájának dátuma 1949. június 24. tizenhat publikációban tette közzé. Ennek A helyzet fanyar iróniájának is felfoghatjuk, hangoztatott törekvéseit. A piaristák azonban Végzés után azonnal tanársegédi kinevezést része volt egy 12 részből álló cikksorozat, amely- hogy 2003-ban Oláhot a Szegedi Egyetemen ezt a rendelkezést csak az első évfolyamra al- kapott a BME Szerves Kémia Intézetébe. Az nek több tagja magyarul és angolul is megjelent, Klebelsberg Kuno-díjjal tüntették ki. Klebels- kalmazták, és nem küldték el felsőbb évfolya- intézet vezetője, Zemplén Géza (1883‒1956) az utóbbi a ma már nem létező Acta Chimica berg művelődéspolitikus hosszú ideig (1922 és mos tanulóikat. A nyilasok 1944. október 15-i 1907-ben és 1908 és 1910 között Berlinben Hungaricában. Több dolgozatban Pavláth 1931 között) volt vallás- és közoktatásügyi­ mi- hatalomra kerülésekor az iskola néhány napra dolgozott a nagy Emil Fischer mellett mai szó­ Attila szerepel társszerzőként, aki a BME-n niszter, aki sokat tett a magyar kultúra és ok- ideiglenesen bezárt, október 25-vel pedig tartó­ használattal élve posztdoktorként, és 1913 óta Oláh tanítványa volt, később neves amerikai tatás ügyéért, de politikájának részeként ma- san. Az oktatás 1945. március 12-vel indult meg volt egyetemi tanár. Oláh büszkén vallotta kémikus és az Amerikai Kémiai Tár­saság elnö- gyar kultúrfölényt hirdetett, amivel a szomszéd újra. A csökkent tanulói létszám miatt osztá- magát Emil Fischer tudományos unokájának.­ ke is lett. Két szabadalmi bejelentés kifejezetten népek alábecsülését fejezte ki. Klebelsberg lyokat kellett összevonni, és az iskolai évkönyv Zemplén fő kutatási területe a szénhidrátkémia Oláh találmányait írja le. Oláh az értekezésben igyekezett hazahozni a külföldre került magyar felsorolja azoknak a ta­nulóknak a neveit, akik volt, és szorosan együttműködött a gyógyszer- külön is hangsúlyozza találmányainak jelentő- tehetségeket, de ebbe nem tar­toztak bele a sohasem tértek vissza. A végzős diák Oláh 1945 iparral. Zemlén példájával szolgált Oláh men­ ségét a freonvegyületek (klórt és fluort tartal- zsidó emigránsok. Nem valószínű,­ hogy a tavaszán azonnal folytatta tanulmányait, majd toraként, de kutatásaiban önállóságra bátorí- mazó szénhidrogének) ipari előállításában. Horthy-rendszer idején Oláhnak lehetősége letette az érettsé­gi vizsgákat, amelyek szokásos totta, ami egybeesett Oláh törekvéseivel. Két további dolgozatban Oláh orvosegye- lett volna egyetemi-akadé­miai pályára. szigorú követelményein a gimnázium ebben Oláh a kezdetektől fogva kiváló kutatói temi munkatársakkal együtt fluórvegyületek A Piarista Gimnáziumban a piaristák libe- az évben sem változtatott. erényeket mutatott. Publikációival külföldi hatásáról számol be olyan állatok állapotára, rális hagyományaira építve alakították ki a A mondat, amellyel Oláh önéletrajzi köny- tudósok figyelmét is magára irányította. Hoz­ amelyekben mesterségesen daganatot idéztek megértő és segítő körülményeket diákjaik vében leszámolt magyarországi megpróbálta- zálátott egy elméleti szerveskémia könyv elő. Ezek közül az egyik cikk a német Archiv számára. Amennyire és ameddig tudták, nem tásaival, nem jelenti azt, hogy közömbös lett megírásához, és kivette a részét az oktatásból für Geschwulstforschung című onkológiai fo- engedték be falaik közé az üldöztetéseket. volna mindaz iránt, ami ma eredeti hazájá­ban is. Kutatásaiban 1950-ben és 51-ben még első- lyóiratban jelent meg. Az orvosbiológiai kuta- Amikor zsidó és zsidó származású diákjaiknak történik. Büszke volt magyar gyökereire, és sorban Zemplén szénhidrátkémiai témáin tásokhoz Oláh beiratkozott az orvosegyetem- sárga csillagot kellett viselniük, az iskolán belül kri­tikusan figyelte a Horthy-rendszer restaurá­ dolgozott, de 1951-től függetlenné vált, és saját re, és elvégzett három évet. Ugyanebben az nem engedték meg ezt a megkülönböztetést. lására irányuló­ törekvéseket. Különösen fájdal- kutatási irányt alakított ki a szerves fluorvegyü­ időben oroszul is tanult, és a kandidátusi fo- A vészkorszak utolsó hónapjaiban azonban a mas volt számára, hogy még mindig nem került­ letek területén. kozat megszerzéséhez szükséges szakmai vizsgá­ katolikus Oláhnak másutt kellett menedéket sor a múlt tragé­diáinak magyar felelősségével Nem sokkal egyetemi kinevezését követő­ kat és a nyelvvizsgát kiváló minősítéssel tette keresnie. Sztehlo Gábor evangélikus­ lelkész való szembenézésre. en Oláh aspiránsi ösztöndíjat kapott. Kutatá­ le. Ugyancsak tanulnia kellett a kandidátusi Raffay Sándor evangélikus püspök felhívására sait mindvégig a BME Szerves Kémia Intéze- fokozat előírásainak megfelelő politikai tárgya­ ­ Indulás gyermekmentési akciót szervezett. Először csak tében végezte, és 1953-ban már be is nyújtotta kat. Oláh heti hatvannégy órányi hivatalos el­ a kitért zsidó gyerekeket vette oltalmába, majd Gimnáziumi tanulmányai során Oláhot in- Szerves fluórvegyületek előállítása és vizs­gálata foglaltságról ad számot egyik beszámolójában, nem kitérteket is, végül minden rászoruló kább a humán tárgyak érdekelték. Amikor című kandidátusi értekezését, amelyet 1954- amelyből tizennégy óra diákokkal való közvet- 440 441 Magyar Tudomány • 2017/4 Hargittai István • Oláh György (1927–2017) len foglalkozás. A valóságban heti hatvannégy Oleg Reutov, Alekszandr Nyeszmejanov, Nyik- tatta a nevét. Közelmúltjukban sok szomorú lyén se essen ki a tudományos kutatásból, és óránál sokkal többet dolgozott. olaj Szemjonov és Alekszandr Kitajgorodszkij.­ közös vonás volt. Oláhhoz hasonlóan Juditnak folytassa a Budapesten elkezdett projektjeit. 1954-ben kinevezték az MTA újonnan Az utóbbiak közül ketten akkor már a Szov- is bujkálnia kellett 1944-ben. 22 éves nővérével Elvégezte azokat a feladatokat, amelyekkel szervezett Központi Kémiai Kutatóintézete jetunió vezető tudósai voltak. Nyikolaj Szem­ együtt a Vöröskereszt segítségével egy budai megbízták, de „munkaidőn kívül” folytatta igazgatóhelyettesének. Az intézetben egy másik­ jonov alapította meg a Szovjet Tudományos kolostorban találtak menedékre. December­ saját kutatásait is. Hálás volt a Dow cégnek, nagyszerű tudós, az igazgatónak kinevezett Akadémia (SzUTA) Kémiai Fizika Kutatóin- 17-én a nyilasok elfogták,­ és egy nagyobb cso­ hogy megengedte a laboratóriumi felszerelések fizikai kémikus Schay Géza (1900‒1991) lett tézetét, és hamarosan (1956-ban) Nobel-díjjal portban meneteltették őket a városon keresztül használatát ezekre a munkákra, és publikálhat- Oláh mentora. Schay is Berlinben töltött poszt­ tüntették ki. Alekszandr Nye­szmejanov a Lo­ Újpest felé, feltehetően a biztos halálba. Egy ta is ezek eredményeit. Cikkeit elismeréssel doktori éveket, 1926 és 28 között, majd 1930- monoszov Moszkvai Állami Egyetem szerves­ bátor pillanatban Judit kilépett a sorból, elme- fogadták, és így került sor 1962-ben a bevezető­ ban Polányi Mihály mellett dolgozott. Schay kémia professzora és rektora, 1939 és 1954 kö- nekült, és bujkált a felszabadulásig. Nővére a ben említett előadásra, amelyet felkérésre tar- a BME fizikai kémia professzora volt 1949 és zött a SzUTA szerveskémiai kutatóintézetének menetben maradt, és örökre eltűnt. tott. 1964-ben, még mindig a Dow munka- 1965 között, tudományos érdeklődése elsősor- igazgatója volt, majd 1954-ben a SzUTA általa Házasságkötésük idején Lengyel Judit a társaként az Amerikai Kémikusok Egyesülete ban a termodinamikára, reakciókine­tikára és alapított Elemorganikus Vegyületek Kutatóin­ BME-n dolgozott titkárnőként, de férje hatá­ az „Award in Petro­leum Chemistry” kitünte- azon belül az adszorpció vizsgálatára terjedt ki. tézetének igazgatója lett. 1951 és 61 között be- sára elvégezte a vegyészmérnök szakot. A ké­sőb­ téssel jutalmazta. Oláh hatalmas munkabírással és hatékony- töltötte a szovjet tudományos élet legmagasabb biekben együtt dolgoztak, kivéve azt az idő- Túl azon, amit a Winstein–Brown-vita sággal dolgozott, és még nem volt 29 éves, tisztségét, ő volt a SZUTA elnöke. szakot, amikor a gyerekek kicsik voltak. 1954- fel­oldásával tett, egy teljesen új kémia alakult amikor 1956-ban benyújtotta „nagydoktori” Oláh nemzetközi elismertségére jellemző, ben fiuk született, majd emigrálásuk után már ki Oláh felfedezései nyomán. Állandóan tar­ értekezését. Ez az értekezés az MTA Könyvtá- hogy megpályázta és elnyerte a holland van ‘t Kanadában még egy fiuk. A még háromtagú totta a kapcsolatot az egyetemi/akadémiai rának Levéltárában tekinthető meg.1 Oláh Hoff-ösztöndíjat, amit Amerikába távozása Oláh család 1956 novemberében hagyta el kutatásokkal; alapkutatásokkal foglalkozó nagydoktori értekezésének megvédésére már miatt már nem tudott igénybe venni. Önélet- Magyarországot, röviddel azután, hogy a kollégái szívesen működtek együtt vele, meg- nem került sor. Az értekezés az aromás elektro­ rajzában különösen tanulságosnak ítélte szov­ szovjet tankok elfojtották a forradalmat, de hívták szemináriumaikra, olvasták cikkeit, al­ fil helyettesítési reakciók mechanizmusáról szól. jet kapcsolatait, mert tapasztalatai megérttették amikor a nyugati határ még nyitva volt. Rövid kalmazták eredményeit, és részt vettek az Oláh Míg a kandidátusi értekezés magyar folyóira- vele, milyen nehéz lehet olyan körülmények időre megálltak Bécsben és Lon­donban, ahol által szervezett szemináriumokon. A Dow to- tokban megjelent publikációkon alapult, még között kutatni, amelyeket a sztálini tudomány- Oláh értékes kapcsolatokat alakított ki Alexan- vábbra is segítette, de csak bizonyos korlátokkal. az angol nyelvűek is magyar kiadású folyóirat- ellenes és antiszemita politika­ jellemzett. Is- der Todd, Christopher Ingold és Ronald Gil­ Kutatási igazgatója nem ismerte fel az NMR- ban jelentek meg, a nagydoktori értekezés merve az 1950-es évek magyarországi viszonya- lespie brit kémikusokkal, mielőtt továbbutaz- spektroszkópia jelentőségét, és Oláh egyetemi anya­ga tekintélyes nyugati folyóiratokban lá- it, Oláh különlegesen szerencsésnek tekinthe- tak Kanadába, ahol a háború vége óta Judit kollégái segítségére volt utalva a számára­ létfon­ tott napvilágot. Szerepelt közöttük a brit Nature tő utazásait és nemzetközi kapcsolatépítését édesanyja élt. Oláh szeretett volna egyetemi tosságú NMR-vizsgálatok tekintetében. Min­ és Journal of the Chemical Society, valamint a tekintve. Hogy később mégis panaszkodott a állásba kerülni, de ez akkor nem sikerült, és a táit elvitte vagy elvitette az egyetemi laborató- német Chemische Berichte és Naturwissen­­ magyarországi elszigeteltségre, amit a kommu- Dow Chemical Company ipari laboratóriumá­ riumokba NMR-vizsgálat­ra. Ebben segített schaften. Pavláth Attila és Kuhn István (később nista rendszerben működő tudományos élet ban kapott munkát az Ontario állambeli Sarnia kiváló kapcsolatépítési tehetsége, és az együtt- Amerikában Steven) voltak Oláh szerzőtársai. szempontjából különösen nyomasztónak talált, városá­ban. Évekkel később, amikor Oláh már működések tovább szélesítették kapcsolatait. Az 1950-es években Oláh sokat utazott, és azt azzal magyarázhatjuk, hogy később Kana- nemzetközileg elismert tudós volt, levelet ka- Még rövid, 1957-es londoni tartózkodásuk sok tekintélyes külföldi kutatóval találkozott. dában és az Egyesült Államokban rendkívül pott a Torontói Egyetem egyik szer­veskémia során Oláh megismerkedett Ronald J. Gil­ Köztük voltak a német Friedrich Weygand és mozgalmas életet élt az ottani és a nemzetközi professzorától, amelyben az elnézést kért Oláh­ lespie-vel, aki időközben szintén Kanadába Ferdinand Bohlmann, a cseh Otto Wich­terle, tudományos közösségben. tól, amiért 1957-ben ellenezte kineve­zését a került, Oláhénál jóval kedvezőbb feltételekkel. a román Costin Neniţescu, a szovjet-orosz Torontói Egyetemre. Oláh ismeretlen volt, és Gillespie-nek a McMaster Egyetem ajánlott Irány a csúcs a professzor nem akarta, hogy az egyetem­ feles­ fel vonzó professzori állást, és Gil­lespie egyik 1 A Kézirattár és a Levéltár az MTA Könyvtárának két Oláh még Magyarországon alapított családot, legesen kockáztasson alkalmazásával. feltétele volt, hogy laboratóriumát lássák el a különböző szervezeti egysége, az előbbi a megvédett értekezéseket, az utóbbi a nem megvédett értekezé- 1949-ben feleségül vette Lengyel Juditot, aki Oláh az új helyzetet kihívásnak tekintette, legkorszerűbb fizikai technikák­kal, így egy seket tárolja. 1929-ben született, és később Judith-ra változ- és mindent megtett azért, hogy új munkahe- nagyfrekvenciás NMR-berende­zéssel is. Ami- 442 443 Magyar Tudomány • 2017/4 Hargittai István • Oláh György (1927–2017) kor arra került sor, Gillespie készségesen fo- nösen előnyös lenne tanszékének és a szom- tő folyóiratában, amelyben leírta a karbokatio­ ­ valóban megjelent – mi észleltük először köz- gadta Oláh mintáit NMR-ana­lízisre. szédos Case Institute of Technology kémia nok keletkezésének és szerkezetének általános vetlenül. Aztán már az jött, amit logikus kö- Oláh és Gillespie tudományos érdeklődé- tanszékének az egyesítése. Fizikailag csak egy elvi alapjait (Olah, 1972). Az a felismerés,­ hogy vetkezménynek gondoltam. Egyik nap azt a se átfedett egy fontos területen, a szupersavak autóparkoló választotta el a két tanszéket.­ A két a kovalens kötés is alkalmas elektront szolgál- kérdést tet­tem föl magamnak, hogy ha ez kutatásában. A szupersav elnevezés a Harvard tanszék egyesülése olyan sikeres volt, hogy ha­ tató, ún. elektrofil reakciókban való részvétel- előfordul a molekulán belül, miért ne jelent- Egyetem híres professzorától, James Conanttól marosan a két egyetem is egyesült, és létrejött re, forradalmi volt. A kovalens kötés karboni­ kezhetne a molekulák között is? Ez a felvetés származott még 1927-ből, de Co­nant nem a ma is erős Case Western Reserve University. umion kialakításán keresztül képes kételektro- elvezetett a telített szénhidrogének, vagyis a definiálta, hogy mit ért szupersavon. Gillespie Oláh még egy ideig vezette az egyesült tanszé- nos, háromcentrumú kötést létesíteni. Ezekről C–H vagy a C–C egyszeres kötések rendkívül az 1960-as években megadta a szupersavak ket, de azután mások követték ebben a tisztség­ az eredményekről Oláh György a Csákvári változatos elektrofil reakcióinak a felfedezésé- definícióját, amely szerint a szu­persavak a ben. Oláh sohasem törekedett pozíciókra, azt Béla által szerkesztett (mára már megszűnt) A hez, és kiderült, hogy a szén, megfelelő körül- 100%-os kénsavnál is erősebb savak. Gillespie tartotta, hogy veszélyes túl sokáig pozícióban kémia újabb eredményei sorozat ünnepi 100. mények között, bizony öt vagy még több úttörő kutatásokat végzett a szupersavak terü- maradni, mert egy idő után a pozíció rabjai kötetében magyarul is beszámolt Fél évszázadot szomszédos csoportot is meg tud kötni.” letén. Oláh azzal fejezte ki Gillespie munkája lehetünk, ha már nem tartjuk magunkat ké- felölelő, hagyományos határokon átlépő kutatások Oláh és kutatócsoportja 1977-ben költö- iránti elismerését, hogy szerinte, ha a Nobel- pesnek arra, hogy visszatérjünk a független című írásában (Oláh, 2008). Oláh egy általam zött Los Angelesbe, a Dél-kaliforniai Egyetem- díjat a szupersavakkal kapcsolatos munkáért tudományos kutatáshoz. A különböző bizott- 1996-ban fel­vett beszélgetésben (Hargittai et al., re, ahol a munkát az Oláh számára létesített ítélték volna oda, akkor azt a díjat Gillespie-vel sági tagságokat is terhesnek találta a munkája 2014) fogalmazta meg a felfedezés lényegét, és Loker Szénhidrogén Kutatóintézetben folytat- megosztva kellett volna kapnia. Azonban Oláh szempontjából. A felkéréseket nem utasíthatta ő maga is ezt a megfogalmazást idézte 2015-ben ták. Az amerikai egyetemi rendszerekben a Nobel-díjat a karbokation kémiában tett vissza, de a bizottsági munkában nem hallgat- megjelent átdolgozott önéletrajzi kötetében szokatlan jelenség volt, hogy ennyire nagy felfedezéseiért kapta, és ezt a díjat senkivel sem ta el a véleményét, és ez elég hatékony mód- (Oláh, 2015): „1960 körül olyan eljárásokat erőkkel koncentráljanak egyetlen jól körülha- lehetett volna megosztani. szernek bizonyult ahhoz, hogy huzamosabban fedeztem fel, amelyekkel pozitív szerves ionok tárolt témára. Az eredmények messzemenően Oláh 1965-ben tért vissza az egyetemi élet­be, ne tartsanak igényt bizottsági tagságára. állíthatók elő; ma karbokationoknak nevezzük igazolták a Loker Intézet létrehozását. Idővel amikor Clevelandben a Western Reserve Egye­ Oláh kutatói hatékonysága nemcsak a kü­ őket. Ezeknek a rövid élettartamú részecskék- Oláh átadta a gyakorlati igazgatást hosszú tem professzora és kémia tanszékének vezető- lönböző módszerek együttes alkalmazásában nek fel tudtuk venni a különféle spektrumait, ideje hűséges munkatársának, Surya Prakashnak. je lett. A változás nem csökkentette tu­dományos nyilvánult meg, hanem abban is, hogy gyü- meg tudtuk állapítani a szerkezetüket, köztük Oláh 1994-ben kapta meg a kémiai Nobel- teljesítményét, pedig jelentős terhet­ rótt rá az mölcsöző együttműködést alakított ki a kü- a norbornilkationét is. A munka folyamán díjat, a tudományos Nobel-díjak esetében az oktatás és a tanszékvezetés. Dolgozószobájának lönböző módszerek legavatottabb művelőivel.­ rájöttem, hogy a kérdés sokkal nagyobb hord- utóbbi években meglehetősen szokatlanul – falán öt fénykép kapott helyet: Hans Meerwein, Már korán felismerte, hogy a karbokatio­ ­nok erejű, mint gondoltuk. A norbornilionban a egyedül. Salo Gronowitz, a kémiai Nobel-díj Christopher K. Ingold, Saul Winstein, Herbert kutatásában fontos szerepet játszhatnak a C–C egyszeres kötés elektrondonor nukleofil­ Bizottság elnöke többek között a következőket C. Brown és Frank Whitmore. Oláh számára magas szintű kvantumkémiai számítások. En­ ként viselkedett, eb­ben az esetben a molekulán mondta a díjátadási ünnepségen (Grono­witz, mindig fon­tos volt a lojalitás és a hála azok nek nyomán alakult ki életre szóló együttműkö­ belül, vagyis int­ramolekulárisan. Az a deloka- 1997): „Oláh felfedezése a karbokationok ku- iránt, akiktől tanult, akárcsak közvetetten is. A dése és barátsága Paul von Ragué Schle­yerrel lizáció, amelyet eredetileg Winstein vetett fel, tatásában forradalmi jelentőségű. […] Oláh legnagyobb hatással Meerwein volt rá, aki (1930‒2014). Schleyer egyik utolsó dolgo­zatá­ megdöntötte azt a dogmát, amely szerint a mindig hangsúlyozta, hogy számára nem lé- ban visszatért a 2-norborni­lion szerkezetéhez, szén legfeljebb négyes koordinációjú lehet a teznek a kémia különböző ágazatai közötti és a korábbi ugyancsak egyértelmű bizonyíté- szerves vegyületekben, vagyis legfeljebb négy határok, és Oláh is ezt vallotta magáról. kok mellé további rönt­genkrisztallo­gráfiai és atommal létesíthet kötést. […] Oláh felfedez­ Oláh nem csak saját kutatásaival erősítette számításos adatokkal bizonyította Oláh szer- te, hogy a szupersavak annyira erősek lehetnek, az általa vezetett tanszéket. Meghívta az egye- kezeti eredményeinek igazát (Hargit­tai, 2015). hogy képesek átadni egy protont egyszerű­ temre az ugyancsak magyar emigráns, peptid­ A CH + karbokation szerkezete, amely három szénhidrogéneknek, és az így létrejövő ötös A csúcson 5 kémikus Bodánszky Miklóst, akit nemcsak­ kételektronos kétcentrumú és egy kételektro- koordinációjú karbónium ionok [Oláh elne- kutatásairól, hanem peptidkémiai monográfiái­ Oláh 1972-ben közölte mérföldkő jelentőségű nos háromcentrumú kötést tartalmaz, és egy vezésében, karbokationok] képesek további ról is ismertek. Oláh felismerte, hogy kölcsö- dolgozatát az Amerikai Kémiai Társaság veze- szimmetriasík jellemzi. reakciókra.” Más szavakkal ez azt jelenti, hogy 444 445 Magyar Tudomány • 2017/4 Hargittai István • Oláh György (1927–2017) még az egyszeres szén-szén és a szén-hidrogén Viszonylag későn jegyezte el magát a kémiával, more megpróbáltatásai és a Winstein–Brown- Oláh nagy érdeme, hogy amikor munkahe­ kötés is képessé tehető arra, hogy elektronnal de ez láthatólag nem jelentett hátrányt számá- vita eny­hítették Oláh felfedezői magányosságát. lyén nem voltak meg a világszínvonalú kutatá­ járuljon hozzá a reakcióhoz rendkívül erős ra, viszont sokat nyert a széles alapokon nyug- Oláh maga is értékelte a vita ösztönző si körülmények, igyekezett megteremteni proton-donor jelenlétében, mint amilyen a vó középiskolai oktatásból. Oláh nemcsak a sze­repét, mint ahogy fontosnak tartotta a tu- azokat. A szénhidrogén kémia önmagában szupersav. Ezt a felfedezést tartotta Oláh, teljes­ világtörténelem iránt érdeklődött, de fontosnak dományos kritikát is. Magáévá tette azt, amit nem tűnik izgalmasnak még a legtöbb kémi- joggal, Gilbert N. Lewis azon felfedezésével tartotta saját kutatásai előzményeinek meg­ Békésy György mondott arról, mennyire po- kus számára sem. Oláh révén azonban ez lett összemérhető jelentőségűnek, amely a magá- ismerését is. Szerénységét jellemzi, hogy milyen zitív szerepe lehet egy önzetlen ellenségnek a a modern kémia egyik legvonzóbb területe. nos elektronpár reaktivitásban megnyilvánuló részletességgel fejezte ki elismerését azoknak a tudományos vitákban (Békésy, 1960). Békésy Lelkesedésével nemcsak szakmabeli kollégáit, szerepére vonatkozott. tudósoknak, akiknek a vállai­ra állva azoknál hangsúlyozta, hogy a hibák kiküszöbölését de a tudományon kívülieket is magával ragad- Alfred Nobel végrendelete szerint a ké­miai messzebbre láthatott. Az alábbiakban, Oláh segíthetik az olyan barátok, akik időt szánnak ta, és ez tette lehetővé, hogy nagymértékű díjat annak kell adni, aki az emberiségnek nyomán, röviden vázolom az előzményeket. arra, hogy elolvassák barátjuk kéziratát, és azt külső anyagi támogatással létrehozzák és mű- legnagyobb hasznot hajtó kémiai felfedezést Julius Stieglitz, a Chicagói Egyetem pro- bírálatukkal illessék. Békésy szerint­ még hasz- ködtessék saját személyére szabott kutatóinté- vagy tökéletesítést érte el. Alapkutatási felfede- fesszora már 1899-ben felvetette az ionos nosabb lehet, ha van egy ellenség, aki ellenszol- zetét. Ma már ez nem meglepő, de amikor zések ugyanúgy számba jöhetnek, mint alkal- szénvegyületek lehetőségét. Az 1900-as évek gáltatás nélkül hajlandó időt és energiát nem Oláh pályája elindult, kevesen vártak volna mazások. Oláh felfedezése alapkutatásból elején több kutató is leírt olyan vegyületeket, kímélve hibákat keresni a kéziratban, csak azért, ilyen kifejlődést. Oláhnak lojális barátai és származott, de azt már a kémiai Nobel-díj Bi­ amelyeket ionos természettel is lehet jellemez- hogy rámutasson azokra.­ Békésy csak azt sajnál­ támogatói voltak, és ő is lojális barát, mentor zottság is felismerte, hogy ebből a felfedezésből­ ni. Hans Meerwein az 1920-as években talált ta, hogy kevés tehetséges ellensége volt, pedig és kolléga volt. Ez is pályájának fontos tanul- döntő fontosságú alkalmazások születhet­nek. olyan reakciókat, amelyekben mind a kiindu­ minden tudósnak szüksége lenne ilyenekre. sága, hogy nagy tudós is lehet érző és odaadó Oláh maga is elöl járt az alkalmazásokban, lási anyagok, mind a végtermékek kovalens Oláh szerint inkább ellenfelei, mint ellenségei barát, aki szívesen segít másoknak. Én magam amire Gronowitz több példát is bemutatott. természetűek voltak, de feltételezték, hogy az voltak, és azokból is idővel barátok lettek. alig voltam vele kapcsolatban, de még ez a Így például Oláh felfedezései vezettek az elága- átmeneti köztitermékek ionosak. Ugyanabban Oláh szerint már magyarországi kutatásai kevés is sokat jelentett számomra. Ebből elkép­ zás nélküli szénhidrogének elágazásos izomer- az időben Ingold, Edward D. Hughes és mun­ során, az 1950-es évek első felében felvetődött zelhetem, hogy mit jelenthetett Oláh tanítvá- ré alakítására alkalmas módszer kidolgozásához. katársaik is megfigyeltek olyan reakciókat, benne az a gondolat, hogy erős Lewis-savak nyának és munkatársának lenni. Amikor fe- Ezzel alacsony oktánszámú szén­hidrogénekből amelyekben ionos állapotok játszhattak szere- jelenlétében stabilis alkilionokat lehetne létre- leségével és apró gyermekével menekült Ma- magas oktánszámú üzemanyagot állítanak elő. pet. Oláh különösen fontosnak tar­totta Frank hozni. Maga a kísérleti felfedezés a sarniai gyarországról, akkor is gondolt munkatársaira. Egy másik alkalmazásban szupersavas katali- Whitmore 1930-as években vég­zett kutatásait, ipari laboratóriumban történt. Mindkét lépés- Kiemelem Oláh oktatással kapcsolatos zátorokkal kezelik a nehézolajokat, valamint amelyekben bizonyos reakciókat csak ionos re tehát olyan kutatóhelyen került sor, ame- véleményét (Oláh 2003a). A Szegedi Egyete- cseppfolyósítják a szenet meglepően enyhe, átmeneti termékek megjelenésével lehetett lyekre nem úgy gondolunk, mint ahol korsza- men beszélt arról, hogy csak sikeres kutató tehát nagyon előnyös ipari körülmények kö- értelmezni, bár ezeket az ionos termékeket nem kos felfedezések történnének. Oláh ezt annak lehet eredményes egyetemi oktató. Az oktatás- zött. Az alapkutatási felfedezések és az alkal- sikerült közvetlenül észlelni. Whitmore ered- során hangsúlyozta, amikor összehasonlította ra fordított pénzt nem szabad költségnek te- mazások közötti szinergia jellemezte Oláh ményeit olyan hitetlenül fogadták, hogy az a világhíres laboratóriumok és a periférián mű­ kinteni, mert az sokkal inkább a jövőbe törté- Nobel-díj óta folytatott tevékenységét is, ha Amerikai Kémiai Társaság lapja azt sem enged- ködő kutatóhelyek közötti ku­tatási lehetősé- nő befektetés. Ez szemben áll azzal a politikai lehet, a korábbinál még fokozottabban. Ez te meg, hogy ionos jelöléseket alkalmazzon geket. Oláh pályafutása inkább az utóbbiakhoz gyakorlattal, amely, amikor megszorításokra ve­zetett az ún. hidrogéngazdaságra­ és a meta­ dolgozataiban. A következő években azonban kötődött, hiszen a Dél-kaliforniai Egyetem van szükség, az elsők között az oktatásra szánt nolgazdaságra vonatkozó elképzelésekhez és egyre több kémikus, köztük világtekintélyek kémiája is csak neki köszönhetően­ került a forrásokat faragja le. megvalósításukhoz. is felismerték az ionos szénvegyületek lehető- világtérképre.2 Oláhhal 2003-ban leveleztem a siker kér­ ségét és jelentőségét. A fentebb említett Win­ déséről. Véleményét a következőképpen fogal- Tanulságok stein–Brown-vita jól előkészítette Oláh felfede­ mazta meg (Oláh 2003b): „Siker a tudomány- 2 Oláh példája azt is mutatja, hogy a sikernek zéseit és azt, hogy azok a figyelem középpontjá­ Azóta még egy kémiai Nobel-díj került a Dél-kalifor- ban különböző dolgokat jelenthet kü­lönböző niai Egyetemre: Arieh Warshel kapta két másik ku- nincs egyetlen, mindenkire egyformán vonat­ ba kerüljenek. Whitmore megszenvedte a tu­ tatóval megosztva 2013-ban összetett modelleknek emberek számára. Sokan a külső elismerésben­ kozó receptje a tudományos kutatásban (sem). dományos fel­fedező magányosságát, de Whit­­ komplex kémiai rendszerekre történő kidolgozásáért. mérik, díjakban, akadémiai tagságban, tiszte- 446 447 Magyar Tudomány • 2017/4 Hargittai István • Oláh György (1927–2017)

letbeli doktori címekben, idézettségben stb. Ez követték kutatásait. Amikor lezárt egy témát, volt nyitott, barátságos érdeklő­dése, segítőkész- lusztrált. A részletesebb dolgozat elkészítésében növelheti az önérzetet, de ezek csak külsőségek. monográfiát írt vagy kötetet szerkesztett róla. sége és gondoskodása. Tartása és habitusa azt nyújtott segítségéért köszönetet mondok a Számomra mindig a belső elégedettség volt Kutatási pályáját könyveinek sorba állításával bizonyította, hogy nagy tudós, elismert felfe- következőknek: Anders Bárány, Batalka Krisz- fontos. Mindenki maga tudja a legjobban, hogy is nyomon követhetjük. Első könyvét még dező, a legnagyobb kitüntetések birtokosa is tina, Görög Sándor, Hargittai Balázs, Hargittai mit ért el a kutatási területén, hogy eredményei Budapesten kezdte írni az elméleti szerves lehet empatikus és szolidáris. Új kémiája és Magdolna, Hay Diána, Horváth Bálint, Kol- mennyire tartósan fontosak a tudás és a meg- kémia témájában, de Kanadában fejezte be, és emberségének példája velünk marad és gazda- tai András, Oláh György, Kovács Sz. Éva, értés szempontjából. Ha valamit alkalmazni is 1960-ban Németországban jelent meg. Ennek gít mindannyi­unkat és az utánunk következő Jonna Petterson, Varga Zoltán, Bob Weintraub le­het a társadalom közvetlen hasznára, az nö- a könyvnek a megalkotása a tanulási folyamat- generációkat. és Irwin Weintraub. Külön köszönöm Orosz veli a sikeresség érzetét. Azonban a legtöbb nak is része volt. Utána rendszeresen jelentek Istvánnak a kérésemre készített Oláh György- kutató meglehetősen önző abban a tekintetben, meg már a saját kutatási eredményeire támasz- Ez az írás eredetileg Oláh György 90. születés- grafikát. hogy személyes érdeklődése hajtja és nem kodó könyvei. napjának alkalmára készült egy hosszabb annyira a társadalmi hasznosság. Vannak, akik Családján kívül Oláh minden örömét a szerkesztői cikk alapján (Hargittai, 2017), amely Kulcsszavak: Oláh György, szénhidrogén kémia, az anyagi javakon mérik le a sikert, hogy tudományban találta meg, és azt a kémiánál a Structural Chemistry nemzetközi folyóirat karbokationok, szupersavak, Piarista Gimnázi­ mennyi pénzt keresnek a kutatásaikkal, de tágabban értelmezte. Volt érzéke a szépség különszámát vezeti be. Az említett cikk részle­ um, Műegyetem, Központi Kémiai Kutatóintézet, engem ez a szempont sohasem kísértett meg.” felismerésére és személyes kapcsolatunk egyik tes hivatkozásokat tartalmaz és gazdagon il- tudománytörténet, Nobel-díj Oláh bölcsessége és derűs természete sok forrása a szimmetria iránti közös érdeklődé- nehéz helyzetben segítette abban, hogy felül- sünk volt. Levelezésünk 1993-ban kezdődött, IRODALOM of Trivalent (“Classical”) Carbenium Ions from emelkedjen a konkrét problémákon. Belső nagyjából egy évvel még a Nobel-díj előtt. Békésy, Georg von (1960): Experiments in Hearing. New Three-Center Bound Penta- or Tetracoordinated tartására jellemzően fel sem vetődött benne, Személyesen először akkor találkoztunk, ami- York: McGrawHill (“Nonclassical”) Carbonium Ions. The Role of Car­ Gronowitz, Salo (1997): Presentation Speech at the bocations in Electrophilic Reactions. J. of the Am. hogy az 1944/45-ös borzalmak után kihagyjon kor az Oláh házaspár 1995 tavaszán Buda­pestre Nobel Award Ceremony [in 1994]. In Nobel Lectures Chem. Soc. 94, 808‒820. DOI: 10.1021/ja00758a020 egy évet, mielőtt folytatná tanulmányait. El- látogatott. Oláh akkor hívott meg egy a szim- in Chemistry 1991‒1995. Singapore: World Scientific, Olah, George A. (1997): My Search for Carbocations lenkezőleg, úgy tűnik, a tanulás és tenni akarás metriáról tartandó előadásra a Dél-kaliforniai 139‒140. • http://tinyurl.com/z62oobq and Their Role in Chemistry.Nobel Lectures in volt számára a legjobb gyógyír. A későbbiekben Egyetemre. A látogatás időpontjául­ 1996 feb- Hargittai Balázs ‒ Hargittai Magdolna ‒ Hargittai Chem­istry 1991‒1995. World Scientific, Singapore, magatartásában és visszaemlékezéseiben is ruárját választottuk. Időközben egyeteme István (2014): Különleges elmék: Találkozás 111 híres 149‒176; az idézet a 173. oldalról való. (ez előadás tudóssal. Budapest: Corvina szövege a Nobel-díj hivatalos oldalán • http://tinyurl. tompította az átélt nehézségeket, de önéletraj- megalapította az évenként megrendezendő Hargittai Istvan (2017): Structures and Mechanisms in com/z7swm9r) zi kötetének figyelmes olvasója érzékelheti, Oláh György Előadást, és tervezett tanszéki Chemical Reactions: George A. Olah’s Life-long Oláh György (2003a): Délvilág. június 28, 1., 3. hogy az okozott sebek nem tűntek­ el nyomta- előadásomat előléptették az első Oláh Előadás- Search of Chemistry. Structural Chemistry 28, Oláh György (2003b): személyes közlés e-mailen lanul. Nehezen élte meg a sze­mélyes támadá- ra (The First George A. Olah Lecture). 259‒277. • http://tinyurl.com/goxh35e Oláh György (2008): Fél évszázadot felölelő, hagyo- Hargittai Istvan (2015): Paul von Ragué Schleyer (1930‒ mányos határokon átlépő kutatások. A kémia újabb sokat és a megalapozatlan bírálatokat. Már Az elmúlt év során a korábbinál intenzí- 2014). Structural Chemistry 26, 1‒4. doi:10.1007/ eredményei. (szerk. Csákvári Béla) 100. kötet. Buda- pályája elején tapasztalhatta, hogy a siker vebb volt a kapcsolatunk, mert figyelemmel s11224-014-0550-z pest: Akadémiai Kiadó, 17‒59. irigységet szül, és volt része kárörömben, ami- kísérte a Structural Chemistry folyóirat külön- Hargittai Istvan ‒ Hargittai Balazs (eds.) (2017): Hon- Olah, George A. (2015): A Life of Magic Chemistry: kor nehézségekkel találkozott. Mindez inkább számaként (Iásd Hargittai I. ‒ Hargittai B., oring George A. Olah. Structural Chemistry (special Autobiographical Reflections Including Post-Nobel életének magyarországi szakaszát jellemezte. 2017) a 90. születésnapjára szervezett kiadvá- issue). 28, 257‒561. DOI: 10.1007/s11224-016- Prize Years and the Methanol Economy. Second 0902-y • http://tinyurl.com/hgju89c updated edition (with Mathew, Thomas). Hoboken, Az angol nyelv nem is használ a kárörömnek nyon folyó munkát. Oláh György március Olah, George A. (1972): The General Concept and NJ: John Wiley & Sons • http://enu.kz/repository/ pontosan megfelelő kifejezést (a német igen, 8-án kaliforniai idő szerint délután hunyt el Structure of Carbocations Based on Differentiation repository2014/a-life.pdf „Schadenfreude”). Oláh sohasem adta át magát otthonában. Még megérte a folyóiratszám a keserűségnek, szembenézett a nehézségekkel, elkészültét, amely szerencsésen jóval a májusi ami csak meg­erősítette elszántságát céljai születésnap előtt megjelenhetett. Azt írta, nem megvalósításában. tud minden résztvevőnek külön köszönetet Oláh teljesítményében könyveinek kiemel- mondani, de kérte köszönetének tolmácsolását.­ kedő szerepük van. Könyvei szigorú rendben Oláh György minden megnyilvánulásában ott 448 449 Magyar Tudomány • 2017/4 Mester Béla • A nemzet mint filozófiai tervezet

nak tekintek, és elhatárolom a 20. század elem­zem, hogy a kulturális nemzetépítés nemzetkarakterológiai eszméitől. E tekintet- céljaihoz illeszkedően szervezze meg önmagát, ben hosszabb ideje folytatok szakmai vitát és filozófiai értelmezést adjon az újonnan A NEMZET főképpen Perecz Lászlóval, aki lehetségesnek létrejött,­ modern értelemben vett nemzetnek ­ gondolja a két jelenség egymás folytatásaként és kultúrájának úgy, hogy közben mindvégig MINT FILOZÓFIAI TERVEZET* való elbeszélését (Perecz, 2008). További megmarad a tárgyalt problémák filozófiai kérdéseket vet föl a más kelet-közép-európai megközelítése. E törekvésekben egyszerre Mester Béla nemzeti filozófiatörténetekkel való összevet- jelenik meg a filozófiaépítés nemzeti szelleme PhD, tudományos főmunkatárs, hetőség kérdése, így például a csehek esetében és a nemzetépítés filozófiai szelleme. Ezt követő­ MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézet [email protected] a 19. században nem vetődik föl a nemzeti en egy, a magyar filozófiát érintő sajátosságot filozófia kérdése, a 20. században viszont elő­ tárgyalok: a filozófiai múlt elbeszélésének túlsú­ kerül (Lalíková, 2016). A fogalmat kétféle- lyát az önértelmezésben. Végezetül arról kí- Az a körülmény, hogy itt közölt írásom ere- szögéből vizsgálja a hosszú 19. századnak, a képpen közelíthetjük meg. Leírhatjuk a kul­ sérelek meg számot adni, hogy miként élnek detileg a pécsi Hungarológiai Kongresszuson modern magyar nemzet létrejötte korának a turális nemzetépítésnek a korszak filozófiai tovább a mai filozófiatörténet-írásban mind hangzott el előadásként, elkészítése pedig két, szellemi, egyebek mellett filozófiai életét. A életére gyakorolt hatását, vagyis elbeszélhet- egyetemes, mind nemzeti szinten a modern különböző kutatási projekt keretében történt, Hungarológiai Kongresszus sem véletlen jük a nemzetépítés szolgálatába állott filozófia nemzeti kultúrák létrejöttének idejéből szár- pontosan jelzi a téma sajátos beágyazottságát helyszín: éppen tíz évvel ezelőtt, a debreceni történetét. De gondolhatjuk azt is, hogy a mazó beidegződések, és miként lehet kiküsz- a tudomány intézményrendszerében. A filo- kongresszus előtt határoztuk el néhányan filozófiai nyilvánosságszerkezetváltása zajlik öbölni ezeknek az olykor szándékolatlanul is zófiatörténész óhatatlanul beleütközik a filo- Mészáros András javaslatára, hogy legyen le a korban, amely átalakulás eredményét káros következményeit. Arra is utalok majd, zófia és a nemzeti kultúrák egymáshoz való magyar filozófiatörténeti szekció. Azt akartuk részint a filozófiatörténeti rekonstrukcióban hogy mai szakmai önértelmezési vitáinkban viszonyának a problémájába, és két nagy, többek között hangsúlyozni, hogy a magyar utólag írjuk le új minőségként, magyar filo­ milyen elemek származnak a vizsgált korszak- egyaránt történeti jellegű, ám eltérő kiindu- filozófiatörténet éppoly természetes része a zófiaként. Részint maga a megújult filozófia ból, és ezekkel mit tudunk kezdeni ma. lópontú diszciplína határterületén, a naciona­ magyarságtudománynak, mint a magyar illeti reflexióval saját szerkezetváltását, ezen 1. lizmustörténet és a filozófiatörténet mezsgyéjén nyelvészet, néprajz vagy irodalomtörténet. (A belül a nemzeti kultúrába való betagozódását, találja magát. Az egyik kutatás, amelynek ve­ magyar filozófiatörténeti kutatások intézmé- és maga is a nemzet és a nemzeti kultúra fo­ A „hosszú 19. század” elejére Európában zetője vagyok – A magyar filozófia narratívái, nyes elismerése szempontjából is fontos ese- galmainak tisztázásán iparkodik. A filozófia mindenütt előrehalad a szakmai kommuni- 1792–1947 –, filozófiai projektként a magyar mény történt azóta, 2016. november 24-én nemzeti szempontú, illetve a nemzet filozófiai káció szerkezetváltása, amely mindenekelőtt filozófiatörténet-írás történetét vizsgálva, an­ Mészáros Andrásnak az MTA külső tagjává szempontú építésének különbségéről van itt a latinról a nemzeti nyelvű publikációra való nak módszertani, kánonképzési és narratí­ választása alkalmából, a magyar filozófiatör- szó, amely kifejezésekkel ugyanazt a történe- áttérést jelenti. Ez az újonnan kialakuló, vumalkotási problémáiból kiindulva vet szá­ ténet-írás tárgyában megtartott székfoglaló ti jelenséget írjuk le két különböző nézőpont- nemzeti nyelvű filozófiai irodalom az addigi­ mot a szellemi és közélet egykorú jelenségei­ előadásával.) Az, hogy a nacionalizmustörté­ ból, a filozófiatörténet, illetve a nacionaliz- hoz képest más, az egyetemi intézményrend- vel, azok kapcsolódásával a korabeli filozófiai net és a filozófiatörténet kapcsolódási pontjait mustörténet nézőpontjából. szertől függetlenebb, a kiadóvállalatok, nyom­ kultúrához. A másik, amelyben részt veszek külön kutatási programokban szükséges te­ A következőkben e filozófiai nemzetterve­ dák és az időszaki sajtó által létrehozott nyil­ – Művészetek és tudomány a nemzetépítés matizálni, és megerősítésre szorul a magyar zésként, illetve nemzeti filozófiatervezésként is vánosságtérben jelentkezik. A kommuniká- szolgálatában a 19. századi Magyarországon –, filozófiatörténetnek a magyar művelődéstör- leírható 19. századi folyamat vázlatos áttekin- ció szerkezetváltozásának klasszikus teoreti- történettudományi indíttatásra a köztörténet, téneten belüli tárgyalása, már előre jelzi a tésére vállalkozom, magyar példára támaszkod­ kus értelmezését Immanuel Kant adja meg, művelődéstörténet és az eszmetörténet szem- kérdés érzékenységét. va. Először a nemzeti filozófiák közép-európai saját alkotói tapasztalatára is támaszkodva, megjelenését értelmezem­ az Európaszerte egyszerre értelmezve kora folyamatait és ben­ ­ A kutatás során megkerülhetetlen a nem­ * A következő két tanulmány – Mester Béla és Perecz lezajló kommunikációs szerkezetváltás ered­ ne saját tevékenységét. Egyetemi kötelezett- László írásai – eredetileg előadásként hangzott el a zeti filozófia fogalma, amelyet, mint azt több­ VIII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus Filo- ször kifejtettem, a magyar esetben kizárólag ményezte helyzetre adott válaszként, majd a ségeinek eleget téve, eszének magánhasznála­ zófiai szimpóziumán, 2016. augusztus 23-án, Pécsett. a hosszú 19. században értelmezhető fogalom- magyar filozófiai életnek azt a törekvését tával ő is művel iskolafilozófiát, ehhez kapcso- 450 451 Magyar Tudomány • 2017/4 Mester Béla • A nemzet mint filozófiai tervezet lódóan fokozatszerzés érdekében készült nek az ismert kanti fogalompárnak a magyar classicus. Mellyik legyen ez? pedig tsak ítélet, té válik és saját népiségét nemzetiséggé emeli műveit latinul írja; ugyanakkor eszét nyilváno­ helyzetre való adaptációjában. A Kant-vita bírálás, tehát kritika által lehet meghatározni.” fel, ráütvén a szerzett honra, alkotott álloda­ san is használja a filozófia világpolgári szem­ korai szakasza, az egyetemi szférán kívüli esz­ (Szontagh, 1827, 99.) „A’ kritika legtágasb lomra s a nyilvános polgári élet folyamatára szögből való művelésére, amikor például föl- tétikai gondolkodás és az egyezményesek értelemben ellentéte a’ practica munkásságnak, nevét, jellemét s nyelvét. Tehát csak a honszer­ adja A tiszta ész kritikájának német nyelvű például nem véletlenül nyúlnak vissza akár ’s következésképen theoreticai ítélet vagy bírá­ ző népnek van saját nemzetisége, a többinek kéziratát­ a rigai postahajóra, vagy egy folyóirat közvetlenül, akár a német populárfilozófia lat, mellynek tárgya a’ tett, közönséges (pol- egyedül kölcsönzött, ráruházott. A mint tehát körkérdésére válaszol, természetesen szintén hatására, vagy francia közvetítéssel ahhoz a gári és házi) és túdós (tudományi és művészi) p. o. hazánkban csak magyar nemzet­ létezhe- németül. A kisebb nyelvek és filozófiai kultú­ skót hagyományhoz, amely a sensus communis világban véve; vagy más szavakkal: életben és tik, mivel ez a magyar néptől hódíttatott meg, rák esetében, mint például a magyar, még fogalmának megújítása révén kiváltképpen literatúrában” (Szontagh, 1827, 93). úgy határai közt a magyaron kívül más karakteresebb a változás. Az igazi fordulópon­ alkalmas volt a kialakuló nyilvánosult filozófia Az Akadémia támogatásával később meg­ nemzetiség nem is uralkodhatik, s épen olly tot a magyar Kant-vita (1792–1822) három közönségfogalmának megalapozásához. Erre jelenő önálló szemlelapban, a Figyelmezőben képtelenség s bitorlás volna ha tót, német, évtizede jelentette. Szimbolikusnak tekinthe­ a kérdésre írásom utolsó előtti részében, filo- láthatja megvalósulni a kritika feladatáról oláh vagy rác magát, mint tót, német, olah és tő, hogy a vita önálló, latin nyelvű, deklaráltan zófiatörténetünk értelmezési sémái kapcsán alkotott elképzeléseit, és a lap befolyásos kri­ rác, nemzetnek nevezné, vagy magának tót, a korabeli nemzetközi vitákhoz kapcsolódni még visszatérek. tikusaként van is alkalma elgondolásai valóra német, olah és rác nemzetiséget tulajdoníta- kívánó kötettel indul (Rozgonyi, 1792), és váltására. A kritikusi tevékenységét szinteti- na, mint képtelenség volna a Bukovinában, 11. ugyanannak a szerzőnek az időközben lét­re­ záló későbbi, önálló filozófiai műveiben, a Moldvában s Besszarábiában lakó magyarok- jött időszaki szaksajtóban megjelent magyar Az öndefiníciós törekvések egyik típusát ér- két propylaeumban (Szontagh, 1839, 1843) tól szintezt igényelni, mivel tudtunkra a mi­ nyelvű szakcikkével zárul (Rozgonyi, 1822). telmezhetjük a nemzet filozófiai megalkotásá­ pedig arra tesz kísérletet, hogy elméleti alapo­ énken kívül más magyar állodalom­ nem lé- A vita valójában mindvégig két nyilvánosság­ nak tervezeteként; legjobb példája ennek kon reflektáljon kora politikai fejleményeire, tezik a világon, ezen atyánkfiai is tehát, elsza- térben zajlik; a főleg ismeretelméleti kérdése­ Szontagh Gusztáv reformkori pályaíve. Szon­ és megkísérelje definiálni a szeme előtt átértel­ kadva tőlünk, csak népnek s nem nemzetnek ket érintő latin nyelvű munkák a nemzetközi tagh kezdettől fogva kommunikációs közösség­ meződő politikai közösség, a nemzet fogalmát: nevezhetők.” (Szontagh, 1843, 163–165.) filozófusközösséget kívánják meggyőzni, míg ként tekintett a nemzetre, a nemzetet alkotó „Nemzet azon népesség összessége, melly A másik típus, a filozófiai élet nemzeti ala­ a magyar nyelvű, inkább morálfilozófiai mű­ kommunikációs tér szerkezete, modernizáció­ közös független állodalom és haza által össze­ pú megtervezése egyszerre segítette elő a filo- vek a hazai művelt nagyközönségnek szólnak ja, annak intézményes feltételei érdekelték. köttetve, önálló polgári társasággá alakúlt ’s zófia magyar nyelven és modernizált nyilvá- (lásd például Rozgonyi, 1819); miközben a 1827-ben Tuskó Simplicius írói néven megje- történetileg (geschichtlich) mint egy erkölcsi nosságtérben való megjelenését. Elsősorban nyelvhatárok életműveket is kettémetszenek. lent egyik cikkében hirdet programot. Kifej- személy, saját politicai életet él. Nép alatt el- a már meglévő magyar nyelvű filozófiai iro- A Kant-vita végére magyar nyelvűvé vált, mo­ ti, hogy a teória feladataként elgondolt kriti- lenben vagy saját nyelvü és származású népfajt, dalomban való tájékozódásról, az anyag dernizálódott nyilvánosságban jelentkező kának, reflexiónak alapvető feladata van a vagy a nemzet alsó osztályait, a köznépet értjük. rendezéséről van szó, két módon; a használat­ hazai filozófiai élet ezután önértelmezéséhez nemzetépítésben. A nemzeti nyelven létrejött A nemzet szó, etymológia szerint, tulajdonké­ ban lévő vagy használatban volt, meglehető- jellemzően kanti fogalmakat használ. Annak alkotások tömege önmagában még nem ké­ pen ugyan a nép szónak értelmét magában sen tarka terminológia számbavétele, és a csapdahelyzetnek a feloldásáról van szó, pez nemzeti irodalmat, akkor válik csak azzá, foglalja, nemzés által hason eredetü népességet ugyanannak az anyagnak történeti rendezése, amelyben a világpolgári szemszögből való ha az elméleti kritika rendszeres tevékenysége jelentvén, de idő folytával ezen eredeti értel- kanonizálása révén. Az egyik törekvés első filozófiai gondolkodás a nemzeti nyelv és rendezi és kanonizálja a folyamatosan létre- métől el kellett távoznia, mert bár eredetileg eredménye az akadémia műszótára (Philoso­ kultúra keretei, sőt, korlátai között találja jövő műveltséganyagot. Az elgondolást kiter- hason származású népfajok egyesültek egy phiai műszótár, 1834) a másiké Almási Balogh magát. A legjellemzőbb kísérlet az akadémia jeszti a nemzeti élet minden területére, így a polgári társaságba, idő jártával, hódítás vagy Pál akadémiai pályaműve a magyar filozófia 1847-es osztályülése, ahol az iskolafilozófia és gazdasági és politikai jelenségekre is: alávetés által, külön fajú népek is vétettek történetéről (Almási Balogh, 1835, a kéziratot a világfilozófia kanti fogalmai közé két köz- „Végtére a’ literatúra kritika nélkül még abba fel, egyesülve a többi népfajok egészével, 1834. március 8. előtt zárta le a szerző). Az új bülső fokozatot javasoltak beiktatni, az egyé­ azért se lehet, mivel annak meghatározása ’s vélek egy polgári és politicai életet élvén s így magyar nyelvű filozófiai művek megírását ni és a nemzeti filozófiát (Szilasy, 1847). megállapítása rostálást kíván. Nem minden befoglalva a nemzet szó körébe. […] A’ nemze­ leginkább annak a nyilvánosságtérnek a A kommunikációs szerkezetváltás teoreti­ munka tartozhatik tudniillik egy nemzet li- tiség alapítója pedig azon nép, melly hont szerez tudatos fenntartása és fejlesztése segítette elő, kus feldolgozása azonban nem merül ki en- teratúrájához, tsak a’ fenmaradandó, az az a’ s állodalmat alkot. E tette által népből nemzet­ amelyben ezek egyáltalán megjelenhettek, 452 453 Magyar Tudomány • 2017/4 Mester Béla • A nemzet mint filozófiai tervezet főként a Magyar Tudós Társaság pályakérdé­ filozófia addigi irodalma fölött. Sajátos -mó fiamaga írja saját történetét. Valójában persze A törvény, a természettan, a vegyészet, seinek, pályadíjainak rendszere és az a szaksaj­ don a szkíta bölcseken keresztül visszavezeti a magyar filozófia saját krónikásában ébred mathezis, így más tudományok: csak a filo- tó, amely csupán az akadémia anyagi támo­ a magyar bölcselet történetét a görög kezdete­ öntudatra, és Erdélyi kezével írja meg a maga zófia kivétel. Ennek nincs megadva, némely gatásával, erkölcsi tekintélyével és intézményes kig, felhasználva és a magyarokra alkalmazva történetét az Akadémia informális megrende­ bölcsészeink véleménye szerint, a tudományi hátterével válhatott meghatározó tényezővé a filozófiatörténet-írási hagyománynak a lésére (Erdélyi, 1981a). jog, mely sze­rint szabad legyen úgy szólani, a korabeli szellemi életben. Az ugyanebben barbárok filozófiájára vonatkozó régi toposzát, amint a dolgok természete kívánja, hanem 1v. a nyilvánosságban megjelenő kritika mind a így oldva meg a filozófia egyetemes és magyar könnyen oda vetett szókban, közérthetőségű filozófiai irányzatok, mind a műfajok tekinte­ elbeszélései összeillesztésének historiográfiai A kulturális nemzetépítés kontextusába állí- rendezetlen előadásban díszleni, különben tében igyekezett orientálni a szerzőket. (In­ problémáját. A probléma és megoldása is ana­ tott 19. századi magyar és egyetemes filozó- száraz, so­vány elvont, szobatudós; ki fogja nen ered a többek között a filozófiai rendszer lóg a középkori krónikairodaloméval: ott a fiatörténet tárgyalásakor hangsúlyoznunk élvezve olvasni! iránti elvárások hosszú életű, a filozófiatörté- magyar őstörténet valamely figuráját kellett kell, hogy a nacionalizmustörténet mellett itt A mi nyelvünk szép nyelv, gyönyörű nyelv, netben is jelentkező hagyománya). A filozó- ismert bibliai alakhoz kapcsolni, itt a magyar valóban filozófiatörténetről is szó van. Példa- csak egy a baja: nem volt még bölcsész kezé- fiát a nemzeti kultúrába illesztve fejlesztő bölcselet feltételezett őstörténetét kell az euró­ ként két téma kínálkozik. Az első a nyelv két, ben; és most sem látok írót, ki ne csak nyelvész törekvések mindvégig az Akadémiához mint pai filozófiatörténet hagyományához csatla­ ­ egymást kizáró szemlélete, melyek egyike a lenne, hanem filozóf és műbölcs is. Az én filozófiai szövegek megrendelőjéhez és a meg­ koztatni. Ezzel szemben Szontagh Gusztáv nyelvbe kódolt filozófiai tartalmakat kíván bölcs nyelvészem most éppen az, ki máskor felelő nyilvánosságtér támogatójához kapcso- koncepciója nem fordít különösebb figyel- fölfejteni, a másik a nyelvet semleges, áttetsző és más téren is az volt már: a nép, a köztudalom, lódtak. Az Akadémia intézményi, tudomány- met hosszabb távú történeti beágyazódására. és tetszés szerint alakítható instrumentumnak a nyelv élete” (Erdélyi, 1981b, 35.). szervezési háttere tette lehetővé azt is, hogy a A magyar filozófiát lényegében reformkori tekinti. A vizsgált korszakban nálunk mind- Szontagh felfogása ugyanezekben az évek­ magyar filozófia önértelmezése kánonalkoa ­ alapítási aktusként fogja föl, amelynek persze két nézet az Erdélyi–Szontagh-vitában jelenik ben így nyilatkozik meg: „Szól ez azoknak is, tás, a filozófiaimúlt értelmezése, elbeszélése- megvannak a történeti gyökerei, ám ezek meg karakteresen, kulturális háttere a nyelv- kik a magyar philosophiát a magyar nyelvből inek megvalósítása felé mozduljon el, jelentős föltárását csupán a feltételezett közvetlen elő­ újításnak, az intézményes nyelvalkotásnak a akarják kifejteni; mert valóban, ha mindig filozófiatörténet-írási tevékenység alapjául dökig, Köteles Sámuelig és Berzsenyi Dániel vita szereplői és nemzedéktársaik által egy- csak betűkkel, szavakkal, eszmékkel és köny- szolgálva. (Másutt jellemzőbb a manifesztu- esztétikájáig tartja fontosnak tárgyalni, azt is aránt megélt tapasztalata. vekkel foglalkodunk, és soha sem a tárgyakkal mok, jövővíziók megfogalmazása, a majdan csak utólag visszatekintve, és csupán saját Erdélyi így fogalmaz: „Átmegyek azon a valóságban: akkor productív képzelődésünk létrehozandó nemzeti filozófia tartalmának irányzatának elődeit keresve (Szontagh, 1855). második­ balítéletre, mely előadott vélemé- szükségkép erőt vesz a reproductív képzeleten, normatív előírása.) Erdélyi János torzóban maradt megoldá- nyem szerint a népszerű előadás követelése, s tárgyilagos világszemléletünk egyénileg ala- sa egészen más: elbeszélése az elmaradottság- a köznapitól eltérő nyelvnek kárhoztatása és nyivá változik át s oly képzeléseket teremtünk, 111. diskurzusból indul ki, és azt az utat írja le, szinte a berögzöttségig ment már irodal- miktől elfordúl az élet, s miknek szobabűzét A helyi filozófiai hagyományok összefüggő melynek során a magyar bölcselet a hét görög munkban, pedig korántsem netaláni fölszínes alig tűri el az, kinek gyomra, idege és feje ép” magyar filozófiai elbeszélésként való előadása, bölccsel analóg, Intelmeit megfogalmazó hírlapírók sürgetései, hanem magok a bölcsé- (Szontagh, 1850, 157.). és ezzel a kortárs filozófia műveinek belehelye­ István királytól eljut a filozófia és a történelem szek feladása után. A másik téma a történelmi tény fogalmá- zése egy meghatározható irányba tartó törté- végén a magyar nyelvbe egyébként is belekó- Minden tudománynak vagy bármely cél­ nak körüljárása a tudomány, magyar tudós netbe a 19. század magyar filozófiájának jel- dolt hegelianizmus tudatos felismeréséig, és zatos emberi munkásságnak, minő avagy csak vitában az Új Magyar Múzeum hasábjain, lemző önértelmezési módja, amely beleillik a ezzel utoléri a világ filozófiai gondolkodását. a mesteremberek foglalkozása is, megadatik, 1850–1851-ben történészek, irodalomtudósok, század historikus szemléletébe. Almási Ba­logh Két, a hagyományban meggyökeredzett for­ hogy tanulni kell. Csak a bölcsészet e részben természettudósok és filozófusok részvételével. Pál pályaműve kivételes magyar filozófiatör- dulópontja az elbeszélésnek Apácai Csere kivétel; mert mennél kevésbé tanultatik, an­ A vita tárgya a történettudomány és a történet­ téneti pillanatban, a Kant-vita után, de még János, akinél a magyar nyelv révén a magyar nál jobban akar tudatni, és ezt valami szüle- filozófia alapkérdésére vonatkozik, azonban a hegeli pör főbb szereplőinek színre­lépése,­ bölcsészeti előkort fölváltja a magyar filozófia tési jognál fogva követeli magának, még pedig elválaszthatatlan a nemzeti identitással és a valamint közvetlenül a filozófiai műszó­tár valódi története, majd az Akadémia alapítása, a józan ész nevében, boldog, boldogtalan. […] Világos utáni önvizsgálattal mélyen össze­füg­ megjelenése és Friedrich Schelling magyar ahonnan kezdve a saját fogalmának immár Továbbá: minden tudománynak meg van gő, a magyar őstörténetről folyó disputától. akadémiai tagsága előtt tart szemlét a hazai megfelelő, öntudatára ébredt magyar filozó- engedve, hogy saját nyelve, szótára legyen. 454 455 Magyar Tudomány • 2017/4 Mester Béla • A nemzet mint filozófiai tervezet

eredő szemléletnek és a filozófiatörténetet követőik a józan ész fogalmát hogyan mutat- Rossz filozófiatörténet-írói beidegződése- v. néhány klasszikus életműre redukáló felfogás­ ják be egyre inkább filozófián kívüliként, ink revíziója néhány kutatási területen már Más természetű filozófiatörténészi feladat a nak a föntebb vázolt kellemetlen következ- mintha a sensus communis, amelynek a józan elő­rehaladott állapotban van. A magyar esz­ számvetés a 19. századból átöröklött értelme- ményeiből kivezető módszertani út a hosszú ész csupán pontatlan, ám régóta bevett ma- tétikatörténet például jó ideje komolyan fog­ zési és magyarázati sémákkal. Az egyik leg- 19. században és a később, a szaktudományo- gyarítása, számukra nem is léteznék valamely lalkozik a nemzetközi tudományos hálóza- fontosabb ezek közül a magyar és a magyar san művelt filozófiatörténet berkeiben létre- térben és időben is meglehetősen kiterjedt tokban működő, idegen nyelven tanító és nyelvű filozófia azonosítása. Elterjedté vált az jött nemzeti filozófiatörténeti elbeszéléseket filozófiai hagyomány alapjaként. Érvelésük- publikáló régi magyar esztéták munkásságá- a nézet, amely szerint a feladat a magyar nyel­ is összevető, kelet-közép-európai összehason- ben a józan észre való hivatkozás már csupán val, s e kutatások révén Schedius Lajos, Szerda­ vű filozófia történetének a megírása. Ezt a lító filozófiatörténet lenne. Ennek az eredmé­ a vitapartner szakszerűtlenségének jeleként hely György és mások kezdik újra megtalálni feladat-meghatározást mereven követve azon­ nyei a jövőben valamilyen mértékben átraj- merül föl, valószínűleg annak mintájára, aho­ a helyüket a magyar filozófia történeti elbeszé­ ban éppen a hosszú 19. század elejének funk­ zolhatják először a ma ismert recepciótörté- gyan a klasszikus német filozófia képviselői lésében. A nemzeti és egyetemes kultúra 19. cionális kétnyelvűsége marad láthatatlan, vagy­ neti sémákat, később pedig az egyetemes fi- bírálják a skót common sense-iskolát követő szá­zadi feszültsége ugyanakkor a mai diskur- is az a kulturális állapot, amely annak a lozófiatörténetet is módosíthatják majd bi- német populárfilozófusokat. A nyilvánosult zusban is fennáll. Mi magunk is szereplői nemzedéknek a közegét képezte, amelyben zonyos pontokon. filozófia(public philosophy) lehetőségét hang- vagyunk e 19. században kezdődött történet- egyáltalán fölmerült a magyar nyelvűség mint súlyozó, annak szerkezetét a common sense-re, nek, amelynek egyben az értelmezői vagyunk. v1. érték később megvalósítandó gondolata. A sensus communisra támaszkodva leírni igyek- Azok a kérdések, amelyek szakmai vitáinkban másik öröklött értelmezési séma a magyar Végezetül ide kapcsolódik annak a szempont- vő, a 19. században gyakran a nemzeti filozófia fölvetődnek például a magyar és idegen nyel­ elmaradottság-diskurzus reflektálatlan köve- nak az érvényesítése is, hogy a 19. századi valamely fogalmát használó szerzőket, példá- vű publikációk értékéről, ugyanannak a funk­ tése, amelyből később a recepciótörténeti nemzeti nyelvű filozófiák önértelmezésében ul Szontagh Gusztávot partikulárisan magyar, cionális többnyelvűségnek a mai megjelenései, séma mechanikus alkalmazása következik: alapvető az új kommunikációs helyzetre való nem eléggé egyetemesen gondolkodó filozófu- amely a kutatásunk tárgyát ké­pező korszaknak ha a magyar filozófiai élet örökös elmaradás- teoretikus reflexió. Ide tartozik a filozófia sokként marasztalja el filozófiatörténet-írási is egyik fő kommunikációs jellegzetessége. ban van, akkor az egyetlen pozitívum, amit közérthető magyar nyelvéről folyó eszmecse- hagyományunk. Ugyanezek a szerzők közben Filozófiatörténészi munkánk során el kell kiemelhetünk történetéből, a viszonylag még re, amelyre föntebb már utaltunk. Ez a dis- olyan magyar előzményekre támaszkodnak, végeznünk kortárs filozófusi, filozófiatörténé­ legkisebb elmaradásban lévő, legfürgébb be­ kurzus alapjában a – reformkori kifejezéssel például Rozgonyi József skót ihletésű filozó- szi szerepünk tisztázását is, a múlt tanulságai­ fogadók életműve. Könnyen belátható, hogy élve – nyilvánosult filozófia kialakulása által fiájára, amelyeket ugyanezek a kodifikátorok val számot vetve, hasznosítva azt az egyedülál­ e sémába éppen a legeredetibb alkotók illeszt- fölmerült követelményekkel nézett szembe, éppen ellenkező okokból szorítottak háttérbe: ló nézőpontot, ami abból ered, hogy ugyan- hetők be nehezen. A harmadik, részben az visszanyúlva a 18. századi skót és német filozó­ azért, mert szempontjaik szerint nem voltak annak a szakmai kommunikációs szerkezet- előzőekből következő módszer az, amely az fiai élet időrendben egymást követő tapaszta­ eléggé magyarok, nem lévén beilleszthetőek a váltási folyamatnak vagyunk a részesei a vég­ egyik oldalon, az egyetemes filozófiatörténet lataira és vitáira, amelyek szintén a filozófiai magyar filozófiatörténet előre meghatározott ponton, amelynek kezdete kutatásunk tárgya. oldalán csupán az európai filozófia csúcstel- nyilvánosság ottani szerkezetváltásaival voltak elbeszélésébe. Velük általában az a baj, hogy jesítményeit veszi számításba, azokat sem összefüggésben. Arról van szó, hogy az egész sokat publikálnak idegen nyelven, főként OTKA (K 10 4643, K 108671) támogatásával mindig a legfrissebb interpretációk alapján, művelt nagyközönségnek szóló, a minden- latinul, ám a nemzetközi vitákban nem azt a másik oldalon, a magyar filozófiatörténet napi szellemi életre és közbeszédre is hatni az álláspontot képviselik, amit a filozófiatör- Kulcsszavak: Erdélyi János, kulturális nemzet­ oldalán pedig éppúgy csak egyetlen, reprezen­ kívánó – ha tetszik: nemzeti hatókörű – böl- ténész utólag helyesnek vél valamilyen meg- építés, magyar filozófiatörténet, nacionalizmus­ tatív nemzeti elbeszélést ismer. Ennek csakis cseletet lehetetlen már olyan rendben és ter­ gondolásból. történet, nemzeti filozófia, Szontagh Gusztáv az egyetemes filozófiatörténet csúcsaihoz -le minológiával előadni, mint az egyetemi elő­ het kapcsolódása, anélkül, hogy összevetnénk adásokon szokás. Tanulságos utólag megfi- IRODALOM az egyetemes filozófiatörténet más jelensége- gyelni, hogy a filozófia sajátos szaknyelvi Almási Balogh Pál (1835): Felelete ezen kérdésre: Tudo- phiai pályamunkák. Magyar Tudós Társaság, Budán. szükségleteit hangsúlyozó és azt a nyilvánosult mányos mivelődésünk története időszakonként mit XI–XVI, 1–211. ivel és a párhuzamos nemzeti filozófiatörté- terjeszt elénkbe a’ philosophia állapotja iránt; és te- Erdélyi János (1981a): A bölcsészet Magyarországon. In: netekkel. A recepciótörténeti séma merev filozófia igényeivel szemben megfogalmazó kintvén a’ philosophiát, miben ’s mi okra nézve Erdélyi János: Filozófiai és esztétikai írások. Budapest: követésének, az elmaradottság-diskurzusból korabeli vitázók és későbbi filozófiatörténész vagyunk hátrább némely nemzeteknél? In: Philoso­ Akadémiai Kiadó, 197–295; jegyzetek: 952–959. 456 457 Magyar Tudomány • 2017/4 Perecz László • Szerepkeresés…

Erdélyi János (1981b): A hazai bölcsészet jelene. In: Antal Úr’ Elmélkedéseinek: A’ Kánt’ Philosophiájának Erdélyi János: Filozófiai és esztétikai írások. Budapest: fő Resultátumairól, ’s óldalaslag illetése az erkőltsi Akadémiai Kiadó, 25–102; jegyzetek: 912–924. Catechismust Író’ Bétsi feleleteinek. S. Patak: Nádaskay. Lalíková, Erika (2016): A „nemzeti filozófiák” koncep- Rozgonyi József (1822): Aristippus védelme. Tudomá­ ciói mellett és ellen felsorakoztatott érvek a kortárs nyos Gyűjtemény. 6, 7, 52–61. SZEREPKERESÉS, cseh filozófusok műveinek tükrében. In: Mester Béla Szilasy János (1847): Lehet-e magyar philosophia? (szerk.): Régiók, határok, identitások. (Kelet-)Közép- Magyar Académiai Értesítő. 7, 6, 152–154. SZEREPALAKÍTÁS, SZEREPJÁTÉK Európa a (magyar) filozófiatörténetben. Budapest: Szontagh Gusztáv [Tuskó Simplicius] (1827): A litera- MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozó- túrai kritikás folyóírásokról. Tudományos Gyűjtemény. A FILOZÓFUSSZEREP ALAKULÁSA fiai Intézet – Gondolat Kiadó, 25–36. 11, 7, 91–103. A MAGYAR FILOZÓFIAI KULTÚRÁBAN Perecz László (2008): Nemzet, filozófia, „nemzeti filozó­ Szontagh Gusztáv (1839): Propylaeumok a’ magyar fia” (Eszmetörténeti Könyvtár 7). Budapest: Argu- philosophiához. Budán: Magyar Kir. Egyetem mentum Kiadó – Bibó István Szellemi Műhely Szontagh Gusztáv (1843): Propylaeumok a társasági Perecz László Philosophiai műszótár (1834): Buda: Magyar Kir. Egyetem philosophiához, tekintettel hazánk viszonyaira. Budán: az MTA doktora, egyetemi tanár, Rozgonyi József (1792): Dubia de initiis transcendentalis Emich Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem idealismi Kantiani, ad viros clarissimos Jacob et Rein­ Szontagh Gusztáv (1850): Smetana s a philosophia szerkesztő, Magyar Tudomány hold. Pest: Trattner közel kimenetele. Új Magyar Múzeum. 1, 3, 147–157. [email protected] Rozgonyi József (1819): A’ Pap és a’ Doctor a’ sínlődő Kánt Szontagh Gusztáv (1855): A magyar egyezményes philo­ körül, vagy rövid vizsgálása, főképen a’ Tiszt. Pucz sophia ügye, rendszere, módszere és eredményei. Pest: Herz A magyar filozófiatörténet három alakjáról tet követjük. Először, bevezetésként, a vállal- lesz szó a következőkben: Bessenyei György- kozás legitimációját kíséreljük meg: a kon- ről, Szontagh Gusztávról és Litkei Tóth Pé- textusokat villantjuk föl, amelyekben hőseink terről. Noha valóban mindhárman a hazai „filozófusszerepének” problémája egyáltalán filozófia múltjának számontartásra érdemes fölvethető. Másodszor, terjedelmesebben, személyiségei, első pillantásra korántsem ag- végigtekintünk a három alakon, külön igye- gálymentes együtt emlegetni őket. Bessenyei kezvén tárgyalni filozófiájukat és a filozófus nevét minden érettségizett ismeri: a felvilá- szerepéről vallott fölfogásukat. Harmadszor, gosodás „testőrírója”, a magyar gondolkodás- pár kurta mondat erejéig, összefoglaljuk kö­ történet kiemelkedő szereplője és a magyar vetkeztetéseinket, megmagyarázandó esszénk irodalomtörténet korszaknyitó alakja. Szon­ blikkfangosnak szánt címét is. taghról már inkább csupán a magyar bölcse- A filozófus és szerepe let múltja iránt érdeklődők szűkebb köre hallott: a reformkor és a neoabszolutizmus Kísérletünk a magyar filozófia múltjára irá- kora sokféle szellemi területre kalandozó nyuló vizsgálódások intézménytörténeti vál­ nyugalmazott gránátos tisztje, az Akadémia tozatához csatlakozik: amikor az említett egyik első filozófus tagja csak az utóbbi idő- gondolkodók szerepfölfogására kérdez rá, a ben lett újra intenzívebb kutatások tárgya. filozófiai élet intézményes szerepének alakulá­ Litkei Tóth végül bízvást teljesen ismeretlen- sa érdekli. Érvelése, egy csaknem másfél év- nek minősíthető: róla, a 19. század református tizede keletkezett tanulmányhoz kapcsolód- lelkészéről és bölcselőjéről még a korszak ku­ va (Perecz, 2004), az intézménynek nem a tatói is legfeljebb a „közgondolkodás” kifeje- szűkebb, hanem a tágabb fogalmát használja. zőjeként hajlamosak megemlékezni. Az intézmények szűkebb értelemben, mint Hármójuk filozófusszerepének utánagon- ismeretes, institúciók: közösségi célra alakult doló esszénkben a következő gondolatmene- szervezetek. A magyar filozófia intézményei 458 459 Magyar Tudomány • 2017/4 Perecz László • Szerepkeresés… ebben a szűkebb értelemben, például, az mélyén, amelyek nyomán a nemzeti kultúra sodjára ezt kell megemlítenünk, az egymásról (Bessenyei) Bessenyei „filozófiája” nem an�- egyetemi filozófiai tanszékek, a Magyar -Tu egyes területeinek értékviszonyára vonatkozó eltérő historiográfiai státusban is megmutat- nyira önazonos, egységes és koherens nézet- dományos Akadémia filozófiai intézményei, elképzelések is megszilárdulnak. A magyar kozik. Bessenyei gazdag értelmezéstörténettel rendszer, mint inkább valamiféle folyamato- a filozófiai társaságok vagy a filozófiai folyó- kultúra „irodalmias” karakterének kialakulá- dicsekedhet. A számos régebbi és újabb föl- san változó, szüntelenül alakuló képződmény: iratok. Az intézmények tágabb értelemben, sa az irodalomra kánonmeghatározó szerepet dolgozásban, színvonalas és kevésbé színvo- többé-kevésbé változatlan kérdésekre fogal- ellenben, mindazok a közegek, amelyekben is oszt. Hogy a nemzeti kultúra meghatározó nalas monográfiában, valamint alapos kritikai mazott, mindegyre változó válaszkísérleteinek a filozófiai élet megnyilvánul. A filozófiai élet áramává a „nagy és erős” irodalmi hagyomány kiadásban is megmutatkozó recepció azon- folyamatos egymásutánja. Mindenesetre: viszonyrendszer: a művet alkotó filozófus, a válik, egyben azt is eredményezi, hogy a filozó­ ban sokáig – főként Bíró Ferenc kiemelkedő komoly ellentmondásoktól terhelt bölcselet. megalkotott filozófiai mű és a filozófiai mű- fiai hagyomány „kicsinek és gyöngének” fog kötetének (Bíró, 1976) megjelenéséig – kifeje­ A gondolkodó Bessenyei képét megrajzoló, vek iránt érdeklődő közönség kölcsönös minősülni. Hogy a nemzeti kultúra közép- zetten egyoldalú: az egyetemes igénnyel föl- előbb említett monográfia (Bíró, 1976) ábrá- kapcsolata. Működő filozófiai élet a közönség pontjába a „nemzeti költő” kerül, egyben azt lépő literátorból csak és kizárólag az írót veszi zolásában ez az ellentmondásokkal terhelt filozófiai művek iránti szükségletét – és a is jelenti, hogy valamiféle „nemzeti filozófus” észre, a filozófust ellenben szisztematikusan bölcselet a maga életproblémáinak megoldá- művek e szükségletre való tekintettel történő éppen nem kerülhet efféle szerepbe. Jelen háttérbe szorítja. Szontagh éppen megélénkü­ sára folyamatosan új és új válaszkísérleteket létrejöttét – föltételezi. A tágabb értelemben esszé törekvése, hogy a filozófusszerep alaku- lő kutatások tárgya. A vele foglalkozó, régen fogalmazó gondolkodó filozófiája. Ellent- fölfogott filozófiai intézmények ezt a filozó- lását ennek a problémának a horizontja előtt kiformálódott és hosszas megszakításokkal, mondásai nem valamiféle fogyatékosságok: fiai életet létrehozó és működtető formák. vegye szemügyre. Irányát hallgatólagosan az de máig ívelő kutatási hagyomány – bár a a válaszkísérletek antinomikus jellegének Jelen vizsgálódás tehát, a filozófusszerepet a kérdés határozza meg, hogy a magyar kul- „Szontagh-kutatások” sosem voltak összeha- következményei inkább. Megalkotója olyan előtérbe állítva, az intézmény e tágabb fogal- túra e szerkezeti adottságának kialakulásához sonlíthatók a Bessenyei-kutatások kiterjedt- gondolkodó, akinek alapvető meggyőződése mával operál. Azoknak a társadalmi elvárá- mennyiben járulhatnak hozzá a filozófussze- ségével-intézményesültségével – Szon­taghot az ember megszüntethetetlenül testi mivolta, soknak a természete érdekli, amelyek a ma- repek kialakulásának zavarai és a kialakult a maga koncipiálta „egyezményes filozófiai a materialista emberkép morális indokú­ kor­ gyar kultúrában a filozófus szerepét alakítják; filozófusszerepek esetleges hiányai. iskola” alakjaként, a magyar Hegel-vita an­ rekciójának lehetőségét keresve jut egyrészt azoknak az intézményes státuszpozícióknak tihegeliánusaként, a hegeliánus Erdélyi János különféle ellentétes, egymással antinomikus­ Három alak az alkatára kíváncsi, amelyeket a magyar kul- antihegeliánus vitapartnereként, a „nemzeti viszonyban álló metafizikai belátásokra, fogal­ túra alakít ki a filozófusszerepet illetően. Ez Három szereplőnk tehát: Bessenyei György filozófia” elkötelezettjeként értelmezi (Vajda, mazza meg másrészt az emberi természet hu­ az egyik bevezető megjegyzésünk. (1746–1811), Szontagh Gusztáv (1793–1858) és 1937; Perecz, 2008, 92–114.). E vonulattal szem­ manizálásának nagyszabású koncepcióját. A másik, hogy vizsgálódásunk, törekvését Litkei Tóth Péter (1813–1878). A szóba kerülő ben egy újabb, immár számos kontribúcióban Ami a filozófusszerepet illeti, Bessenyei tekintve, korántsem leíró jellegű: szándéka periódus, ez a legelső, ami szembe tűnik, fi- megmutatkozó, és az életmű mindeddig nyilvánvalóan a magyar kultúra intézményes szerint inkább kritikai beállítottságú. Hori- gyelemre méltóan hosszú: az életutakat te- kiadatlan kéziratainak gondozására-megje- szerepeinek elkülönülése és megszilárdulása zontja a magyar kultúra nemfilozofikus, sőt kintve közel másfél, az életműveket nézve lentetésére is vállalkozó kutatás a megszülető előtti alak: valószínűleg hasztalan próbálkozás kifejezetten antifilozofikusnak mondható meg jó évszázadot fog át. Amikor Bessenyei modern nemzet mély filozófiai reflexióját lenne elkülöníteni benne az „írót” és a „filo- jellege. Amikor a magyar kultúrát antifilozofi­ meghal, Litkei Tóth még meg sem születik; nyújtó, eredeti politikafilozófust igyekszik zófust”. A filozófuslét problémáit – a filozó- kusnak minősítjük, természetesen nem egy­ Bessenyei irodalmi föllépése – a nevezetes fölmutatni a személyében (Mester 2006b). fus szerepét, a filozófiai tudás természetét, a sze­rűen a kiemelkedő filozófusok vagy a je- 1774-es esztendő – pedig több mint száz évvel Litkei Tóth bölcseletére, végül, lehet monda- filozófia befogadásának kérdéseit – ugyanak- lentős filozófiai teljesítmények hiányáról be­ előzi meg Litkei Tóth halálát. Egyszerűsítve, ni, gyakorlatilag nem irányulnak szisztemati­ kor többször, többféle műfajban is reflexió szélünk: a magyar kultúra szerkezetének ter­ lehet mondani, a három szereplő munkássá- kus kutatások: az alakja felé forduló, szórvá- tárgyává teszi. Erre vonatkozó megfontolásai mészetére gondolunk. Ez, a magyar kultú­ra ga három nagy történeti korszakot fog át: a nyos érdeklődés hol az utópista szocializmust szerint, összegezve azt mondhatjuk, a filozó- afilozofikus-antifilozofikus alkata nyilvánva- felvilágosodás korától a reformkoron keresz- (Pándi, 1972, I/435; I/437–438.), hol a „köz- fus afféle magányos különc, aki a tartalmi lóan nem valamiféle természeti adottság: a tül a neoabszolutizmus koráig, illetve a ki- gondolkodás” megnyilvánulását (Szegedy-­ konszenzualitást fájdalmasan nélkülöző és a magyar kultúrtörténet hosszú folyamatainak egyezés koráig ível. Maszák, 1984), hol a modernitás kihívására szélesebb kulturális befogadást illetően szá- eredménye. A magyar kultúra önértelmezésé­ A három alak bevezetőnkben említett, fogalmazott választ (Mester, 2006a) fedezi föl mottevő hátrányokkal sújtott tudásterületen nek meggyökeresedett toposzai hatnak a egy­mástól eltérő kanonikus rangja pedig, má­ az írásaiban. működik (Perecz, 2016). 460 461 Magyar Tudomány • 2017/4 Perecz László • Szerepkeresés…

A filozófus szerepe szerint egyrészt nem Ha a filozófus magányos különc, a filo- neti diszciplína: éppen a saját hagyományá- nyos” versus „irodalmias” filozófia dilemmá- valamiféle közösségi ember, inkább magának zófia, másrészt, olyan tudásterület, amelyből ban létezik. Csak éppen ezt a történetet a jára: tájainkon eszerint a filozófusnak „tudo- való alak. Életidegen, a mindennapokban szükségképp hiányzik az egyetértés. Művelői mára vonatkoztatva megszakítottnak érzéke- mányos” filozófia helyett szükségképp „iro- ne­hezen eligazodó, gyakorlati ügyekben járat­ nem tudnak megegyezni egymással, tudás- li, a hagyományt a mai bölcseleti munkálko- dalmias” filozófiát kell művelnie. lan, furcsa figura. Afféle magányos különc, akit anyagát illetően nincs közöttük konszenzus: dás számára kevéssé orientálónak látja. a környezete nem annyira tisztel, mint in- alapvető kérdéseiben is, ki ezt állítja, ki azt. Ha a filozófus egyrészt magányos különc, (Szontagh) Szontagh filozófiájának megíté- kább fölényesen megmosolyog. Egyik legjel- Következőleg hiányzik belőle a tudás fölhal- aki másrészt alapvető konszenzualitást nél- lése tekintetében, céloztunk rá, a kutatási lemzőbb megfogalmazásban: „Légyen akár mozódásának folyamata: szerves építkezés külöző tudásterületen munkálkodik, nos, hagyományban egymástól határozottan elté- szomorú, akár vig, egy Filosofus mint mond- helyett folytonos újrakezdés jellemzi tehát. akkor, harmadrészt, ez az általa művelt tudás- rő, sőt, egymással markánsan ellentétes állás- ják valamely kedvetlen setét, és szüntelen Korai, kéziratban maradt művének, a társa- terület túl absztrakt ahhoz, hogy a szélesebb pontok találhatók. Hogy tehát miként is gondolkozó magánosságba szokot mozogni, dalomszervező elveket megszemélyesítő ala- közönség megértse, vagy egyáltalán, érdek- értékelhető életművének kiterjedt, számos ki tsak ollyanokkal szeret társalkodni, mint kok közötti beszélgetést dramatizálva megje- lődjék iránta. A filozófia elvont problémái cikket és több könyvet magába foglaló filo- maga, a’ mitsodás. Rest állat ki mondhatatlanúl, lenítő szövegének filozófusa például teljes távol állnak az egyébként is szűk olvasókö- zófiai összetevője, arra nézve két éles nézet és tsak olvasásba, irásba, gondolkodásba fá- tanácstalanságának ad hangot. „Most meg zönségtől, a filozófiai szövegek absztrakciós vitatkozik. Az egyik a hagyományban rögzült radhatatlan; de külömben, ha lehetne egész kell ezekből a’ tudósokból határoznom, hogy szintje nem teszi lehetővé, hogy sokan érdek- fölfogást követve intézményesen egy iskolá- nap nem-lépne hármat. Mindég tanúl, de a’ természetnek ‚s mozgó világnak élő valósá- lődjenek irántuk, pláne, képesek legyenek hoz, irányzati tekintetben egy állásponthoz, még is azt állittya, hogy semmit nem ért, sem ga lágyság é vagy kemény eszköz? Edgyik azt megérteni őket. Bölcseleti esszégyűjteményé- személyesen pedig egy vitapartnerhez sorolja meg nem foghat magába – él itt e világba, és mondja, lágy; a’ másik, hogy sem kemény, nek egyik szövegében például így fogalmaz: Szontaghot. Az iskola az „egyezményes isko- nem tudja hogy, taszigáltatik másoktól ide ’s sem lágy, a’ lágyságot lehet keménységgé „[a]zt gondolnád, hogy az írók emberi nem- la”: ez a voltaképp inkább csak magának tova, nem érti mi végre; szenved, búsúl, örül tenni, a’ keménységet lágysággá változtatni, zetek iránt úgy teszik meg kötelességeket, ha Szontaghnak a hagyományteremtő konstruk­ nem tudja mi okon, mert magán egyikkel nézzük a’ vasat, melly tüzbe foly ‚s hidegen mindég a legmélyebb bölcsességgel írnak és ciója nyomán létező, laza – teljesen azonos sem segit – minden jó is, rosz is, igaz is nem tör, ront.” (Bessenyei 1992, 195.) A filozófiai tanítanak. Tudod-é, hogy a legmélyebb dol­ hagyományokra támaszkodó, hasonló prob­ is, szép is rút is e’ világba, úgy a’ mint az az tudás természetére vonatkozó ilyen megjegy- gok legkedvetlenebbek szoktak lenni és leg- lémákat vizsgáló és koherens fogalomrend- emberek idő szerint veszik, s’ tészik.” (Besse- zései, úgy tűnik, nem egyszerűen számba kevésbé hallgattatnak. Soha emberek oly szert alkalmazó, mesterek és tanítványok nyei, 1990, 677–678.) A beállítás a filozófiai veszik a filozófiai fölfogások inkommenzurá­ dolgokban közönségesen nem hajolnak, kö­zött átívelő kontinuitást teremtő filozófiai gondolkodásnak a hétköznapi tudattól elkü- bilitását és a filozófiai tudásfölhalmozódás me­lyek által nem gyönyörködtethetnek, azért iskolának tehát csak megszorításokkal nevez- lönülő és a hétköznapi tudat számára érthe- diszkontinuus voltát. Az afféle fejtegetések is valamely bölcs csak csupán elmének, és hető – csoportosulás. Az irányzat az „antihege­ tetlen-értelmetlen természetére reflektál. Az során a hangja mintha inkább kritikai volna: nem szívnek beszél, nem fog kedves lenni.” lianizmus”: Szontagh bölcseleti álláspontjá- európai kultúra első bölcselőjének – a csilla- a helyzetet nem a filozófiai tudás természeté- (Bessenyei, 1987, 457–458.) Ebben a helyzet- nak lényege eszerint a magyar Hegel-vitában gokat fürkészve gödörbe zuhanó, ezért gú- vel összefüggő adottságként kezeli, hanem ben a filozófusnak mintegy engedményt kell – korabeli szóhasználat alapján: a „hegeli nyosan kinevetett Thalésznek – alakja, az égi valamiféle fogyatékosságnak látja. Aki bölcse- tennie: a száraz, fogalmi filozófiát életteli, pörben” – elfoglalt, a hegeliánusokat bíráló ismeretek fölényes birtoklásának és a földön leti munkát végez, filozófiai elméletet alkot, érzéki filozófiára kell cserélnie. „Kéntelenek pozíció. A vitapartner pedig Erdélyi János: való eligazodás képessége fájó hiányának el- így, fölfogása szerint, nem fordulhat bizalom- vagyunk a legkedvetlenebb igazságot, játékos Szontagh így azért méltó egyáltalán figyelem- lentmondását megjelenítve, tudjuk, a filozó- mal az elődeihez, nem tud megbízhatóan a ábrázatba és nyájas formába öltöztetni, mert re, mert a legjelentősebb hazai hegeliánus, fiai gondolkodás őstörténetének szimbolikus régi filozófusok tanításaira támaszkodni. különben az emberek hátat vetnek neki. Mi­ Erdélyi vitatkozik vele. A másik, meghatározó­ kifejezője. Amikor a filozófusszerepről gon- Tudvalévően, persze, maga is ismeri a filozó- csoda vigasztalás, haszon légyen pedig benne, an Mester Béla kutatásai nyomán körvona- dolkodik, különösen, amikor színpadra állít- fiatörténeti hagyomány fontos szerzőit, hasz­ ha ő egy országban öt-hat embertül ismértetik? lazódó beállítás mindhárom tétellel vitába ja a filozófus alakját, az elképzelései mögött, nálja a meghatározó szövegeit, sőt, szenvedé- Egy ékesen szóló, egy hatalmas poéta többet száll (Mester, 2006b). Szontaghot eszerint legáltalánosabban, ez a régi, az antikvitásra lyes tudásvággyal veszi birtokba a maga szá- végbeviszen az embereken, mint százezer nem az „egyezményes iskolához” tartozó gon­ visszanyúló, az európai filozófia képét alapve­ mára fontosnak ítélt műveket. Tökéletesen Seneca.” (Bessenyei, 1987, 459.) A követel- dolkodóként kell értékelnünk, hanem sajátos tően befolyásoló fölfogás munkál. tisztában van hát vele, hogy a filozófia törté- mény határozott választ ad tehát a „tudomá- egyéni nézeteit kell megvizsgálnunk; állás- 462 463 Magyar Tudomány • 2017/4 Perecz László • Szerepkeresés…

pontjának lényege nem „antihegelianizmusa”, mánya, a Tudományos Gyűjteménybe Tuskó múltjának föltárását. Másfelől, közreműkö- (Litkei Tóth) Litkei Tóth „filozófiájának” hanem a német idealizmus alakjaihoz fűződő, Simplicius álnéven írott esszéje koncentrált dése nyomán a megszülető filozófiai művek problémája a legnehezebben megközelíthető. differenciált kritikai viszonya – antihegelianiz­ összefoglalását nyújtja a kritikai folyóiratok önálló kötetek helyett mindinkább folyóira- Az ő esetében már nevének többféle írásmód- musa úgymond alapvetően kantiánus foga- nemzeti kultúraszervező szerepéről vallott tok hasábjain látnak napvilágot. A német ja is elbizonytalanítja az olvasót. Módosabb lomrendszerbe illeszkedik; személye pedig fölfogásának. „Tulajdon nemzeti literatúra – eredetű családból származó, a magyar nyelvet iparoscsalád gyermekeként, mint Tót Péter nem csupán Erdélyivel folytatott vitája nyo­ állítja – csak tulajdon művészi értelem, tehát tudatos döntés nyomán választó, a „nemzeti születik Fényeslitkén. A neve előtti Litkei mán érdekes, hanem sajátos teljesítménye tulajdon kritika által leszen lehetséges” (Szon­ filozófia” programját megfogalmazó, ugyan- nem nemesi előnév tehát, hanem a szülőhely- nyomán méltó figyelemre. Mindösszesen: tagh, 1985, 283.). A folyóirat-kritika és az írásos akkor folyóirat-kritikusként is működő re utaló megjelölés; maga következetesen Szontagh filozófiája eszerint nem valamiféle nemzeti kultúra egymást föltételező voltát a Szontaghot nyilvánvalóan több motívum is pontos i-vel használja – a „Litkeit” csak később, derivátum, hanem a születő modern nemzet kulturális kánonképzés szükségletével igyek- ennek az akadémiai filozófiának az elkötele- halála után kezdik „Litkeyként” emlegetni. eredeti bölcseleti reflexiója. szik bizonyítani. „Végtére literatúra kritika zettjévé teszi. Amikor filozófiáról beszél, úgy Jellegzetes parasztértelmiségi, aki számára a Ami Szontagh szerepfölfogását illeti, az nélkül még azért se lehet – fejtegeti végül – tűnik, nem elsősorban „filozófiai rendszerre” fölemelkedésnek egyetlen útja kínálkozik: ha alighanem két összetevőre épül: kritikusi te- mivel annak meghatározása s megállapítása gondol, mint inkább a „filozófiai életet” tart- a papi hivatást választja. A volt pataki diák, vékenységére és akadémiai tagságára. A kriti- rostálást kíván. Nem minden munka tartoz­ ja szem előtt. Legelső és talán leghíresebb bár valószínűleg inkább független értelmisé- kusi tevékenység a kultúraszervező dinamikát hatik tudniillik egy nemzet literatúrájához, önálló bölcseleti kötetének – első „propylaeu­ gi szerepre vágyik – folyóiratoknál próbál hozza be a fölfogásába, az akadémiai tagság csak a fennmaradó, azaz a klasszikus. Melyik mának” – záró bekezdésében, a filozófiát írásokat megjelentetni, színészi karriert tervez a szabadabb filozófiaművelés lehetőségét te- legyen az? – pedig csak ítélet, bírálás, tehát dinamikusan alakítandó nyilvános térnek –, így református lelkész lesz a nyírségi faluban, remti meg a számára. Egyrészt tehát, ismere- kritika által lehet meghatározni.” (Szontagh, tekintve, így fogalmaz művének reménybeli Bujban. Lelkészi kötelmei mellett igyekszik tesen, Szontagh a maga korának jellegzetes, 1985, 284.) Ez, az írásos kultúra dinamikus, a befogadásáról. „Általjában, nem a critica, sőt írni: naplót vezet, cikkeket publikál, néhány az egymástól elkülönült kulturális szerepek kritikai tevékenységre építő fölfogása lesz az nem a megtámadás az, mitől tartok, hanem előadást önálló füzetként ad ki. Megjelent megszilárdulása előtti szereplője, aki sokféle egyik, ami beépül filozófusi szerepfölfogásába. a részvétlenség; nagyobb csapás munkámat munkái azonban összességükben sem tesznek területre kalandozik, és sokféle mindent ki- A másik akadémiai tagsága: az, hogy az nem érhetné, mintha az hallgatással fogad- ki jelentősebb korpuszt; egyetlen, halála után próbál, mielőtt véglegesen a filozófia mellett Akadémia – a Magyar Tudós Társaság – egyik tatnék. Szavam gyöngébb, hogysem magam megjelentt – egyben egyetlen ismert művé- döntene, és filozófusként határozná meg legelső, ráadásul saját tanszék/katedra nélkü- e fontos, itt szóba hozott tárgyakat eldönt- nek számító – kötete reformkori naplója. önmagát. Eredetileg katonatiszt, nyugdíjas li tagja lesz. Az Akadémia ugyanis új nyilvá- hessem; szükség tehát, hogy nálam belátóbb Bölcseleti műveltségének súlypontját a német kapitányként kezd irodalmi munkásságba. nos teret intézményesít a korszak filozófiai férfiak által figyelemre méltatva szóba vétes- idealizmus képezi, filozófiatörténeti tájéko- Mezőgazdasági szakíró – a dohány- és dinnye­ életének szerkezetében. Míg mind az egyete- senek: részemről meg leszek elégedve, ha zottságának forrásául – mint életművének termesztésről írott könyvei népszerű, több mi tanszékek, mint a középiskolai katedrák tisztes körökben szavazatot engednek. Küzd- ku­tatója érvel mellette (Mester, 2006a, 146– kiadás megérő szakmunkáknak számítanak közvetlen ellenőrzés alatt működnek – az ve fejlik ki életben és literaturában minden 148.) – pataki professzorának, Nyíri Istvánnak –, szépirodalmi kísérletekkel jelentkezik, egyi- előbbiek fölött a birodalmi, az utóbbiak fölött igaz és jó, s a síri csend a halálnak biztos jele. a kompendiumai szolgálnak. Többször is a ke lesz a legelső irodalmi kritikusoknak. Mint egyházi/felekezeti kontroll érvényesül –, ad- A philosophia különösen, minden időben, a korabeli cenzurális viszonyok korlátaiba üt- irodalmi kritikus a literatúra fogalmának tág dig az akadémiai keretek a filozófia szabadabb legellenkezőbb elvek’ csatapiaca volt. Mint köző, szabadelvű keresztény bölcseleti nézetei, fölfogását tartja szem előtt: a kultúra vala- művelésére teremtenek lehetőséget. Az Aka­ tettleges criticus pedig általjában nem tarto- utaltunk rá, többféle értelmezésre is módot mennyi írásos megnyilvánulását a literatúra démia új nyilvánossága jelentős szerepet ját- zom azok közé, kik magoknak mindenhez adnak. Lehet úgy tekinteni rájuk, mint bal- összetevőjének tekintve egyként szemléz szik egyrészt a filozófia „nemzetivé” alakítá- szívesen szabadságot vesznek, másoktól pedig oldali hegeliánus, radikális protoszocialista- szépirodalmi és értekező-prózai műveket. A sában, másrészt a filozófia iránt érdeklődő ugyan azt megtagadják.” (Szontagh, 1839, protokommunista gondolatokra, ezért a kultúra írásos vetületének tekintett literatúra­ szélesebb – az iskolafilozófia szűk körén im- 290–291.) A gondolatmenet világosan mutat­ magyar szocialista–kommunista hagyomány és a megszülető nemzet összekapcsolásában már túlnövő – közönség kinevelésében. Egy­ ja mind a kritikai tevékenység, mind az aka­ előtörténetéhez sorolni őket. Lehet mondani, – a „nemzeti kultúra” megteremtésében – ki- felől, rendszeresen kiírt pályakérdéseivel ösz­ démiai filozófiaművelés egyértelmű hatását. hogy nem haladják meg a korabeli értelmi- emelkedő szerepet szán a folyóiratoknak. tönözni igyekszik a filozófia magyar nyelvé- ségi közgondolkodás átlagát, ezért csak mű- Kritikusi ars poeticáját megfogalmazó tanul- nek megteremtését, illetve a hazai filozófia velődéstörténeti kordokumentumként érde- 464 465 Magyar Tudomány • 2017/4 Perecz László • Szerepkeresés… mes számon tartani azokat. És lehet inter­ tőző filozófushoz intézi szavait. A hierarchiát mondod: philosophálsz! Jaj, de én szegény tűnik, a szerepalakítás példája. Ő immár ha­ pretálni őket a modernitás kihívására adott később megerősíteni látszik, hogy a levélíró versiró ember voltam csupán; lelkem képze- tározottan filozófusként határozza meg ön- protestáns bölcseleti válaszkísérletként, a magára érdemi, levelének címzettjére ellenben lettel, nyugtalansággal, álmakkal tele s ezek magát; korábbi, számos területre kalandozó mo­dernitást saját keresztyén gyökereivel szem­ alárendelt szerepet oszt. A gondolatok csata­ most kinoznak iszonyuan mint egy uj Pro­ munkásságát inkább a maga filozófusszerepe besítő elméletként. me­zején, úgymond, a filozófus harcol, a költő­ meteuszt.” (Tompa, 1964, II/122.) A „filozo- egyfajta előkészítésének fogja föl. Az akadé- A filozófus szerepéről vallott nézeteiről a csak az ő dicsőséges harci tetteit hivatott meg­ fáló” és a „versíró” ember efféle szembeállítá- miai tudományosság új intézményét fölhasz- költő Tompa Mihályhoz fűző barátságának énekelni. Legjellegzetesebb megfogalmazás- sa itt is érvényes marad tehát: a „filozofáló” nálva tudatosan alakítja ki önmagát mint dokumentumaiból nyerhetünk képet. Tom- ban: „[a]zonban a› csatát most nem kezdem emberhez képest „csupán” „versíró” ember- filozófust. A filozófusszerepének alakítása pával már a forradalom előtt kapcsolatban meg, el vagyok fáradva, pihennem kell. Te nek lenni eszerint valamiféle alacsonyabb során pedig következetesen fölhasználja ko- van, a barátságukat aztán előbb a forradalom pedig, barátom! míg én nyugszom, új erőt rendű státuszt jelentene. rábbi szerepét, az irodalmi kritikusét: a filozó­ alatt együtt vállalt tábori lelkészi szolgálat mé­ gyűj­tendő, ülj fel Pegazusodra, és csak készítsd fusba mintegy beépíti a kritikust. Litkei Tóth, Filozófusnak lenni? lyíti el, majd rokoni viszonyba is kerülnek: előre a ›diadaléneket!” (Tót, 1847. 1211.) Elöl végül, inkább talán csupán szerepjátékot ját­ Litkei Tóth legkisebb lányának Tompa lesz a a harcoló filozófus, mögötte a filozófus har- Szerepkeresés, szerepalakítás, szerepjáték? A szik. Filozófiai munkáit szabad értelmiségi keresztapja. Barátságuk két fontosabb doku- cainak diadalénekét megverselő költő: így néz három példa három különböző pozíciót velleitásainak és lelkészi szolgálata kötelmei- mentuma ismert. Egyrészt Litkei Tóth terje- ki a Litkei Tóth levelében foglalt hierarchia. látszik megképezni. nek ellentmondásában alkotja meg. Filozó- delmes, négy részletben közölt, levélformá- Az utóbbi, a Litkei Tóth–Tompa-levélvál- Bessenyei példája mintha szerepkeresésről fusszerepének egyértelmű megformálására ban fogalmazott és Tompának címzett tanul- tás csak részben maradt fönn: kizárólag né- árulkodna. Az ő rendkívül kiterjedt, számos ilyenformán nemigen nyílik módja. A filozó­ mánya, másrészt hosszan tartó, több évtizedes, hány, Tompa által írott darabját ismerjük. szellemi területre kiterjedő és sokféle gyakor- fusnak lenni kérdése az ő számára inkább csak a forradalom előtt induló és egészen Tompa Ami olvasható belőle, az így is rendkívül ér- lati törekvést magában foglaló munkássága játékos szereplehetőség. Önmagát mint filozó­ haláláig folytatódó levélváltásuk. dekes dokumentumnak látszik. Az egyébként egyazon nagyszabású program megvalósítási fust csupán a baráti költővel folytatott párbe- Az előbbi, a Protestans Egyházi és Iskolai inkább csupán jókívánságokat megfogalma- kísérletének tűnik. A maga programját kö- szédben játssza el, hol játékosabban, hol ko­ Lapban közölt levél-tanulmány Litkei első zó és hétköznapi élettényeket fölidéző levelek, vetve pedig, a nemzeti kultúra szerkezetének molyabban: nyilvános levélben megszólítva nyomtatásban megjelent bölcseleti írása. A szempontunkból ez a leginkább figyelemre határozott kiformálódása előtti alakként, ke­ és magánlevélben megkeresve a költőbarátot. keresztyénséget érő modernizációs kihívást a méltó, úgy tűnik, elfogadják és maguk is resi csupán a szerepeit. Noha a „filozófusnak Filozófusnak lenni? Bessenyei számára hegeli történetfilozófia fogalomkészletében megerősítik a levél-tanulmányban megkép- lenni” problémáját többször is alapos reflexió szerepkeresés, Szontagh számára szerepalakí- értelmező tanulmány műfaja szerint levél: a zett hierarchiát: a filozófus és a költő alá-fölé­ tárgyává teszi, a filozófia művelése az ő szá- tás, Litkei Tóth számára szerepjáték. gondolkodónak a költőhöz intézett, erős re­ rendeltségi viszonyát. A Buji leveleket meg- mára elsősorban nem valamiféle társadalmi torizáltsággal fogalmazott levele. A levél reto- köszönő levelét Tompa például a következő- szerep betöltését jelenti: a bölcselkedést egy- Kulcsszavak: Bessenyei György, filozófusszerep, rikájában kiemelkedően fontosnak látszik a képp zárja: „Hanem, édes Péterem! nem fe- szerűen inkább tevékenysége újabb területé- Litkei Tóth Péter, magyar filozófia, magyar levélíró és a címzett szerepe: a filozófus és a csegek többet; irj te nekem valami okosat; ha nek látja. A második eset, a Szontaghé, úgy kultúra, Szontagh Gusztáv költő. Mindjárt a legelső mondata értéksor- tőlem vársz: titánilag csalatkozol; szokatlan rendet látszik fölállítani. „Fontos és érdekes itt a gondolkodás is.” (Tompa, 1964, I/82.) IRODALOM dolgokról írok hozzád, barátom! – magunk Az „okosságot” és a „gondolkodást” a filozó- Bessenyei György (1987 [1779]) A Holmi. In: Bessenyei Bíró Ferenc (1976): A fiatal Bessenyei és íróbarátai (Iro­ sorsáról: azonban csak készülj előre redőzni fushoz rendelő érvelés itt inkább csupán já- György: Válogatott művei (Magyar remekírók). Bu- dalomtörténeti Könyvtár 31). Budapest: Akadémiai dapest: Szépirodalmi Kiadó, 287–465. Kiadó szemöldökeidet, mert most nem a’ baráthoz, tékosan értendő: Tompa ugyanis gyógykeze- Bessenyei György (1990 [1778]): Galant levelek. In: Lukács Ödön (1879): Litkei Péter buji református lelkész nem a’ költőhöz, hanem – örülj a hallatlan léséről küldi levelét, a maga „okosságának” Bessenyei György: Színművek (Bessenyei György s egyházkerületi képviselő emlékezete. Debreczen: megtiszteltetésnek! – főleg a’ philosophhoz hiányát és a „gondolkodás” „szokatlanságát” összes művei: Kritikai kiadás). Budapest: Akadémiai Erdélyi István nyomdája akarok szólani benned.” (Tót, 1847, 1003.) A így szanatóriumi körülmények között emle- Kiadó, 663–694. Mester Béla (2006a): Egy magyar protestáns gondol- filozófus a költő fölött áll tehát: a költő-cím- geti. Mintegy két évtizeddel későbbi levelé- Bessenyei György (1992 [1776–1778]): Túdós társaság. kodó a modernitásról. In: Mester Béla: Magyar In: Bessenyei György: Társadalombölcseleti írások, philosophia: A szenvedelmes dinnyésztől a lázadó zett megtiszteltetésnek kell érezze, hogy a ben ellenben komolyan, sőt rezignált hangon 1771–1778 (Bessenyei György összes művei: Kritikai Ikaroszig (A magyar nyelvű filozófiai irodalom forrásai filozófus-levélíró a benne, a költőben is rej- fogalmazva utal a szembeállításra: „Te azt kiadás). Bp.: Akadémiai–Argumentum, 191–223. IX.). Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia, 144–163. 466 467 Magyar Tudomány • 2017/4 Tasiné Csúcs Ildikó • …Szent-Györgyi Albert humanitárius tevékenysége

Mester Béla (2006b): Szontagh Gusztáv „magyar filo- Szegedy-Maszák Mihály (1984): Hit és kétely összeüt- zófiája”. In: Mester Béla: Magyar philosophia: A közése a XIX. század közepének magyar közgondol- szenvedelmes dinnyésztől a lázadó Ikaroszig (A magyar kodásában: A naplóíró Tóth Péter. In: Tóth Péter: nyelvű filozófiai irodalom forrásai IX.). Kolozsvár– Napló (1836–1842) (Magyar Hírmondó). Budapest: Szeged: Pro Philosophia, 71–143. Magvető Kiadó, 515–572. „…AMIKOR BAJBAN VOLTAM, Pándi Pál (1972): „Kísértetjárás” Magyarországon: Az Szontagh Gusztáv (1839): Propylaeumok a’ magyar 1 utópista szocialista és kommunista eszmék jelentkezése philosophiához. Buda: A Magyar Kir. Egyetem be- Ő IGAZ BARÁTNAK BIZONYULT.” a reformkorban. I–II. Budapest: Magvető Kiadó tűivel Perecz László (2004): A magyar filozófiai intézmény- Szontagh Gusztáv [Tuskó Simplicius] (1985 [1827]): A Szent-Györgyi Albert humanitárius tevékenysége rendszer kialakulása. In: Mester Béla–Perecz László literatúrai kritikás folyóírásokról. In: Juhász István (szerk.): Közelítések a magyar filozófia történetéhez: (szerk.): Tudományos Gyűjtemény (1817–1841) I. Tasiné Csúcs Ildikó Magyarország és a modernitás (Recepció és kreati- Budapest: Magvető Kiadó, 275–289. vitás). Budapest: Áron Kiadó, 40–74. Tompa Mihály (1964): Levelezése I–II. (A magyar állománygyarapító könyvtáros, Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár Perecz László (2008): Nemzet, filozófia, „nemzeti filozó­ irodalomtörténetírás forrásai) Budapest: Akadémiai [email protected] fia” (Eszmetörténeti Könyvtár 7). Budapest: Argu- Kiadó mentum Kiadó–Bibó István Szellemi Műhely Tót Péter (1847–1848): Buji levelek: Tompa Mihályhoz. Perecz László (2016): Filozófusból író: Bessenyei György Protestans Egyházi és Iskolai Lap. 39, 1013–1017; 45, A Nobel-díjas tudósról ilyen megközelítésből az ő tanáránál, Frederick Gowland Hopkins­ szerepfölfogásáról. In: Mester Béla (szerk.): Régiók, 1205–1211; 48, 1302–1307; 16, 494–501. soha nem gondolkodtunk, pedig egyre több nál találhasson állást. Közbenjárása sikerrel határok, identitások: (Kelet-)Közép-Európa mint Vajda György Mihály (1937): Az egyezményesek: Fejezet hívószó a (magyar) filozófiatörténetben. Budapest: a magyar filozófia történetéből (Dolgozatok a Magyar újonnan előkerült dokumentum is tanúsko- járt, és Krebs 1933-ban Angliában folytathat- MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozó- Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai dik arról, mennyire alapvonása volt Szent- ta Nobel-díjig vezető kutatásait. Krebs soha fiai Intézet–Gondolat kiadó, 137–150. Seminariumából 21). Budapest: Grafika ny. Györgyinek az embertársainak történő segít- nem felejtette el tudóstársa nagylelkűségét, és ségnyújtás. Már az első világháborúban, 1917 évtizedekig őszinte hálával őrizte Szent-Györ- szeptemberében, frontszolgálatot teljesítve gyinek az ő érdekében írt levelét, amit Szent- egy udinei klinikán egyszerű klinikai orvos- Györgyi meglepődve csak „kis papírdarabnak” ként feljelentést mert tenni egy egyetemi nevezett. Szent-Györgyi Albert jóindulata és magántanár ellen, aki az olasz hadifoglyokon figyelmessége több mint 42 évvel ezelőtt orvosi kísérleteket hajtott végre, mondván, döntően befolyásolta az életemet legnehezebb, hogy azok úgyis „csak foglyok.” Az emberi úgyszólván végzetes pontján” – írta a tudós éle­tek elleni merénylet annyira felháborítot- (Krebs, 1983, 305.). ta, hogy nem mérlegelte, hogy cselekedete Humanitárius szándékkal vállalta fel ké- magára nézve milyen következményekkel sőbb itthon az isztambuli kiküldetést is 1943. járhat.2 Később, Európában ismert tudósként, február 7-én,3 amikor a magyar demokratikus de még korántsem Nobel-díjasként a legter- erők felkérésére (nem saját kezdeményezés- mészetesebb dolog volt számára, hogy segítsé­ ből) és Kállay Miklós miniszterelnök tudtával get ajánl fel a nácik által üldözött zsidó szár- – a még több emberáldozat megakadályozása mazású tudóstársának, Hans Krebsnek. érdekében4 – az ország háborúból való kiug- Ajánlólevelet írt neki, hogy Cambridge-ben, rásáról – tárgyalt a szövetségesekkel. A kikül-

1 Hans Krebs Szent-Györgyi Albertről (1983, 305.) 3 A tárgyalások során Szent-Györgyi mint a demokrati­ 2 A magasabb rendfokozatú egyetemi tanárnak nem kus erők miniszterelnök-jelöltje lépett fel. A brit esett bántódása, de Szent-Györgyit átvezényelték az külügyminisztérium­ az ő kormányát a Kállay-féle észak-olaszországi maláriával fertőzött mocsarakhoz, kormány hatalomképes alternatívájának tartotta ahol minden bizonnyal hamarosan elpusztult volna, (Lásd Juhász, 1978, 35.). ha a háború két hónap múlva nem ér véget (Moss, 4 „A laboratóriumom a város főterén volt, és a frontra 2003, 36–37.). menő csapatok megálltak itt, és jött egy pap megálda­ 468 469 Magyar Tudomány • 2017/4 Tasiné Csúcs Ildikó • …Szent-Györgyi Albert humanitárius tevékenysége detés feltehetőleg5 a német titkosszolgálat letével kutatta fel őt Budapesten. Majd a társainak, amilyet ő is kapott az előre­nyomuló Györgyi Albert, főtitkára pedig Háy Gyula beépített ügynökének6 köszönhetően leplező­ bujkálástól és nélkülözéstől meggyötört tu- szovjet hadseregtől 1945 januárjában. író lett. A társaság alapvető kulturális feladata dött le, és ezzel Szent-Györgyi a háború vé- dóst és családját Malinovszkij marsall főhadi­ Szent-Györgyi fenti kérésének még nyo- mellett kezdetben az emberek életben tartásá­ géig a Gestapo üldözöttjévé vált.7 A nácik elől szállásán biztonságba helyezték, mindennel matékosabb teljesítését látszik bizonyítani a ról, élelmezéséről is gondoskodott. „Az egye­ bujkálva Szent-Györgyi a budapesti Svéd ellátták és „feltáplálták az életbe”. Köztudomá­ Magyar–Szovjet Művelődési Társaság doku- tem Élettani Intézetében, ahol dolgoztam, Nagykövetségen a nagykövet közbenjárásával, sú a Szent-Györgyi-kutatásból, hogy a tudóst mentumai között található 1945. június 9-i volt a „fűszeres bolt”, ahonnan a tudósok a svéd királytól állampolgárságot kapva talált Molotov külügyminiszter személyes utasítá- levél.12 Ebben a MÁV igazgatóhelyettese so- hátizsákjukban vitték el az élelmiszeradagju- ideiglenesen menedéket. Munkatársának sára,9 mint a magyar tudomány legnevesebb ron kívül kiállított vasúti kocsikkal segíti Zala kat. Szóval a baráti társaság kezdetben ilyen visszaemlékezése tanúskodik róla, hogy a képviselőjét részesítette megkülönböztetett vármegyéből három vagon élelmiszer azonna­ földhöz ragadt missziót teljesített.” – nyilat- nagykövetségen megpróbált svéd állampol- bánásmódban a szovjet hadsereg.10 Személye­ li Budapestre szállítását. Az élelmiszert a szov­ kozta Szent-Györgyi (Ba­lázs, 1985, 11.). gárságot szerezni zsidó származású tudóstár- a szovjeteknek köszönhetően felértékelődött, jet hatóságok ajánlották fel a „társaság buda- De Szent-Györgyi nem elégedett meg a sának, Rusznyák István belgyógyásznak is.8 de ő ezt a befolyást is azonnal embertársai­ pesti tudósainak, íróinak, művészeinek segít- szellemi kiválóságok megmentésével. Érzé- A német megszállás alatt bujkálni kény- életének megmentése érdekében használta fel. ségére”. Az 1945. június 8-án alakult művelő- kelve a megszálló hadsereg mindennapi atro­ szerülő tudósnak a szovjet Vörös Hadsereg Erről tanúskodik Ungváry Krisztián­ történész dési társaság díszelnöke szovjet felkérésre citásait, a Magyar–Szovjet Művelődési Tár- az üldözéstől való megszabadulást és az élet­ nemrég közzétett, a szakiro­dalomban eddig Szent-Györgyi Albert lett.13 A művelődési saság díszelnökségének elvállalását ahhoz ben maradást jelentette, különösen azzal, ismeretlen Szent-Györgyi-levele (Ungváry, társaság alapításának indítékára így emlékszik kötötte, hogy szűnjenek meg a szovjetek erő­ hogy a tudóst megkülönböztetett tisztelettel 2016. 26–27.), amelyben a tudós arra kéri vissza Szent-Györgyi: „Éreztük, hogy az új szakoskodásai a civilekkel és a fogolytáborok- kezelte. Ekkor, amint számtalan forrás tanúsít­ Malinovszkij marsallt, hogy „a magyar kul- Magyarországot csak úgy lehet felépíteni, ha ból a civileket engedjék haza. Fizikus barát- ja (Szent-Györgyi, 1963, 32/1–15. továbbá túra, művészet és tudomány legnevesebb az oroszokkal megértjük egymást. Abból in­ jától, Bay Zoltántól14 tudjuk, hogy határozott Moss, 165.) − egy külön szovjet különítmény, képviselőit11 mentse meg”. Azonnal ugyan- dultunk ki, hogy a háború után a magyar hangú levelet intézett Vorosilov marsallhoz Ivan Vologyin (Csatár, 1970, 9.) őrnagy vezény­ olyan segítséget és bánásmódot kér a honfi- gazdaság tönkrement, a tudományos és kultu­ ez ügyben (Bay, 1990, 139.). Sajnos, ez a levél rális élet szétesett… Az újrakezdés és talpra még nem került elő. ni a fegyvereiket. Tudtam, hogy a front túloldalán 8 Banga Ilona nyilatkozott így a Délmagyarországnak állás elképzelhetetlen lett volna úgy, hogy Szent-Györgyi 1945 májusában négy egy másik pap áldja meg a fegyvereket, jó mészárlást 1944 decemberében, Szent-Györgyi Albert intézete folytatódik a gyűlölködés és szembenállás a tudóstársával együtt meghívást kapott a Szov­ kívánva, ami engem undorral töltött el, ezért szívesen működik címmel (Banga, 1944, 5.). szovjetekkel. Ezért – a barátság, a jobb meg- jetunióba, a Szovjet Tudományos Akadémia­ tettem eleget azon felkérésnek, amely vezető magya- 9 Vjacseszlav Molotov egy visszaemlékezéséből kiderül, rok oldaláról érkezett és egy különösen veszélyes po­ hogy a külügyminiszter jelentős befolyással bírt a értés érdekében – hoztuk létre a Magyar– 220 éves fennállásának jubileumi ünnepségei­ litikai küldetésre szólt: elmenni Isztanbulba és kap- magyar eseményekre. A fegyverszüneti tárgyalások Szovjet Művelődési Társaságot.” (Balázs, 1985, re (Domanovszky Sándor, 1988, VIII/184.). csolatba lépni a brit és amerikai kormánnyal” (Szent- kezdetétől fogva tevékenyen részt vett az új magyar 11.) A társaság elnöke Szent-Györgyi közeli Moszkvában tartózkodva honfitársai érdeké- Györgyi, 1976, a szerző fordítása, kiemelés tőle). kormány megalakításában. Még hónapokig a részle- barátja, Zilahy Lajos író, díszelnöke Szent- ben még Sztálintól is meghallga­tást kért, hogy 5 A küldetés lelepleződésének módjáról több elképzelés tekbe menően követte a magyar politikai életet. Bo­risz panaszt tegyen neki a szovjet hadsereg ma- is van a szakirodalomban. Az tény, hogy az április 16-i Polevoj szovjet író például az ő megbízásából puhato­ Budapestről Szegedre szállításában. A tudós a követ- klessheimi találkozón – egy márciusi jelentés alapján lódzott Szent-Györgyi Albertnél, hogy a tudós be- gyarországi atrocitásai miatt. A hierarchiában kező oktatók nevét adta meg: Sík Sándor irodalom- – Hitler Szent-Györgyi látogatásának legfőbb momen- lépne-e a kormányba, netán a kormányalakítást is Dekanozov szovjet külügyminiszter-helyette­ történész, Rusznyák István belgyógyász, Dávid Lajos tumait ismerte (Ránki, 1983, 76–78.). vállalná-e (Izsák – Kun, 1994. 288.). gyógyszerész, Ábrahám Ambrus zoológus, Batizfalvy sig engedték eljutni, aki, mikor megtudta 6 A brit nagykövet komornyikja Cicero fedőnévvel a 10 A megkülönböztetett bánásmód okait a kutatás más- János nőgyógyász (Ungváry, 2016. 26–27.). Szent-Györgyi jövetelének célját, durván el- Gestapo kémje volt (Deutsch – Schellenberg, 1989, más módon magyarázza. Egy általánosabb megkö- 12 MNL. OL. P. 2148 1945-54. 16. tétel. Az MSZMT 289–298., valamint Laki, 1988, 291.). zelítési mód szerint „Sztálin feltehetőleg azért muta- utasította. „Ebben a pillanatban éreztem, tevékenységével kapcsolatos pénzügyi, gazdasági stb. 7 Hitler Horthyt magához rendelve, Szent-Györgyit tott készséget arra, hogy együttműködjön az ellensé- hogy amit a helyi parancsnokok túlbuzgósá- ügyek [34/2. sz.] 30. d „Unser Schweinehund”-nak titulálva követelte a ki- ges ország társadalmi elitjével, mert azt remélte, hogy 13 MNL OL XIX-B-1-h Belügyminisztérium adatását. Horthy azzal védekezett, hogy Szent-Györ- ez által lerövidíthető a háború és elősegítheti a felsza- 14 Bay Zoltán nem sokkal amerikai emigrációja után, gyi mint tudós utazott Isztambulba, ott személyes badított területek megszállási folyamatát és igazgatá- Egyesületi Főosztály sz. n. 83. d. Jegyzőkönyv még nagyon friss emlékezettel írta meg visszaemlé- véleményét fejezte ki, Kállay miniszterelnök nem sát.” (Baráth, 2014, 36.). felvétetett Budapesten 1945. június 9-én a Ma- kezéseit, amit csak a rendszerváltás után tudott – itt- bízta meg politikai misszióval (Szent-Györgyi, 1976, 11 A levélben Szent-Györgyi Herman Egyed rektorral gyar-Szovjet Művelődési Társaság alakuló köz- hon maradt családtagjai megkímélése érdekében – 11., valamint Ránki, 1983, 83.). együtt kéri a szovjetek segítségét szegedi tudósok gyűléséről. megjelentetni (Bay, 1990, 7.). 470 471 Magyar Tudomány • 2017/4 Tasiné Csúcs Ildikó • …Szent-Györgyi Albert humanitárius tevékenysége

gának tartottam, az mind Moszkvából ered.” magyarul tetemes kihagyásokkal (az alábbi Itt kell megjegyeznünk, hogy a Természettu- háború utáni fertőzések kezelésére létfontos- − összegzi tapasztalatait önéletrajzi írásában részletet is beleértve) lefordított visszaemléke­ dományi Akadémia a tudósok megmentésén ságú volt a penicillin antibiotikum beszerzé- (Szent-Györgyi, 1963, 11–12.). De Szent-Györ- zéseiben ír erről: „Továbbra is dol­goztam az túl, később eleget tett alapvető küldetésének se. Ezért a Szent-Györgyi alapította Magyar gyi fáradhatatlan volt, megkereste Háy Lász­ Oroszországgal való megértésen, de egy ma­ is, a természettudományok emancipálásának Természettudományi Akadémia már első lót a Magyar Kommunista Párt (MKP) gam találta további munkában is részt vettem:­ hazánkban. Szent-Györgyi befolyásának és ülésén létrehozott egy penicillin-bizottságot moszkvai­ képviselőjét is. Neki a jobbítás a magyar vezető értelmiségiek életben tartásá­ kitartó küzdelmeinek következtében akadé- a probléma kezelésére (Cavallier, 1945, 123.). szándékával átfogó képet adott a magyarorszá­ ban. Akkoriban nem volt élelem,­ és a mi leg­ miájának sikerült integrálódnia a Magyar A Pázmány Péter Tudományegyetem orvostu­ gi helyzetről: szót emelt a szovjetek több tíz­ezer kiválóbb értelmiségieinket az éhenhalás fe- Tudományos Akadémiába. Így hazánk leg- dományi kari tanártestülete jegyzőkönyvei- főt kitevő „hadifogoly”-begyűjtései ellen, nyegette. Megalapítottam az új Magyar Ter­ főbb tudományos szervében a kor követel- nek egyike tanúskodik arról, hogy a penicil- kérte a gyárak leszerelésének betiltását, hisz a mé­szettudományi Akadémiát, ami­nek tag­ ményeinek megfelelően a korábbi egy osztály lin hazai előállítási technikájának tanulmá- jóvátételben ez kis összegnek számít, de a ja­it 45 vezető értelmiségit: művészt, matema- helyett ugyanúgy két osztály képviselhette a nyozása végett Szent-Györgyi munkatársak lakosság körében további ellenszenvet ébreszt tikust, tudóst, magam jelöltem ki. Az akadé- természettudományokat, mint a humán nyugatra való kiutaztatását kérte. Feltétlenül a szovjetek iránt. Hosszas beszélgetésükről mia valójában egy élelmiszerbolt volt, ahon­ tudományokat (Tilkovszky, 1975, 353.). javasolta Csűrös Zoltán és Ivanovics György Háy László levélben számolt be Dimitrov­nak, nan minden tag fizetés nélkül elvihette azt, Szent-Györgyi 1945 és 1947 között nem- egyetemi tanárok kiutazását és ezzel együtt az SZK(b)P Központi Bizottság Nemzetkö- amire szüksége volt. Az alapokat gazdag zetgyűlési képviselő is volt.17 Az éhező értelmi­ útlevélkérelmét. A testület támogatta a javas- zi Információs Osztálya vezetőjének.15 gyá­ros barátom, Dr. Ráth biztosította. Annak ség megsegítése érdekében szót emelt itt is, latot, de azzal a feltétellel, hogy gyártástech- Honfitársaikért tett erőfeszítéseiket így érdekében, hogy az élelmiszerboltunk felsze- de szélesebb perspektívából érzékeltetve a nikai szakembert is küldjenek ki a tudósokkal foglalja össze Bay Zoltán: „Sok embert szaba­ relt legyen, alapítottam egy utazási irodát is. problémát. Képviselőtársaihoz intézett Ma­ (Pázmány Péter Tudományegyetem 1945, 15.). dítottunk ki börtönökből és sok kegyetlen- Budapest akkoriban elég veszélyes hely volt, gyarország jövője a kultúrával áll vagy bukik Az antibiotikumot egyébként amerikai im- séget megakadályoztunk azzal, hogy voltak és mindenki el akart menni onnan, bármi című nyílt levelében (Szent-Györgyi, 1946a, portból szintén Szent-Györgyiék szerezték be telefonszámaink, melyeket felhívhattunk. áron, de nem volt közlekedés. Barátom­mal, 8.) felhívja a figyelmet arra, hogy ne hagyják a következő módon. Szent-Györgyi szegedi 1945 nyarán elértük, hogy szigorú büntetése- Zilahyval, a vezető íróval elmentünk Vorosilov összeomlani a tudományos kultúrát hazánk- munkatársával, Gőzsy Bélával együtt 1945-ben ket alkalmaztak a fosztogató katonákkal szem­ tábornokhoz, az orosz parancsnokhoz és te- ban, mivel annak „újjáépítése nemzedékeket megalapította Budapesten a Servita Gyógy- ben, néha még halálbüntetést is, de fur­csa herautókat kértünk tőle, amiket ő készséggel vesz igénybe”. Szavait a nemzetért, embertár- szergyár és Vegyipari Vállalatot (URL1). Ez módon a nőkkel szembeni erőszakoskodást­ biztosított. Ezekkel szállítottuk az embereket saiért érzett felelősség hatotta át. Érdekes, a gyógyszergyár forgalmazta először Magyar- nem tekintették bűnnek és nem büntették. az ország belsejébe, elkérve érte a legmaga- hogy pártközi értekezleti jegyzőkönyv tanús- országon amerikai importból a penicillint. A Itt hiábavaló volt minden rábeszélés és érvelés. sabb árat, amit csak kaphattunk, a pénzért kodik arról, hogy Georgij Puskin szovjet gyár elnök-igazgatója Szent-Györgyi Albert, Sok csalódásban volt részünk, de mindig élelmet vettünk és vittük vissza vidék­ről a nagy­követ is szemére vetette a magyar kom- ügyvezető igazgatója Gőzsy Béla volt, a vál- újrakezdtük a barátkozást.” (Bay 1990, 143.) fővárosba, az akadémiának. Az élelem fontos munista politikusoknak azt, hogy éhezni lalat részvényesei voltak még rajtuk kívül Életmentő funkciója volt kezdetben az volt. Ha én azt akartam, hogy valaki dolgoz- hagyják kiválóságaikat (Farkas, 2003, 519.). Ráth István, Deutsch Sándor, Seidl Ottó, 1945. szeptember 6-án alakult, 40 körüli tagot zon a laboratóriumomban, meg kellett őt A szóbeli kiállás mellett a koalíciós idő- Sher­mann Vilmos, Welczer Dezső és Zemp- számláló Magyar Természettudományi Aka- etetnem, akkoriban egy szem krumpli fellelése­ szakban újabb gyakorlati példáját is mutatta lén Géza. A vállalat 123 főt foglalkoztatott, és démiának is. Szent-Györgyi angol nyelvű, egész napos munka volt. A kutatóintézetem­ az embertársai iránti segítőkészségének. A mintegy huszonöt készítményt forgalmazott magja egy nagy konyha volt, amit a feleségem (Dobson Sz. –- Dobson V. A. 2010, 13., vala- 15 Szent-Györgyi más visszásságok miatt is szót emelt: vezetett, aki a munkatársaimnak, mintegy 60 17 Az 1945 őszén tartott választások eredményeként mint Szabó – Zallár, 1989, 334.). A cég 1946. az igazolási eljárások során történő visszaélésekről, a embernek főzött.” (Szent-Györgyi, 1976, 12.) összehívott Nemzetgyűlés első ülésén – a választójogi augusztus 28-án, az OKI (Országos Közegés- nemzeti bizottságok kormányt érintő támadásairól, ugyanerről szól a Szent-Györgyi, 1963,12–13.)16 törvény alapján – megválasztotta azokat a közéleti és zségügyi Intézet) szerint mint Servita Gyógy- a kormányban nehezményezte a tábornokok magas szellemi vezető személyiségeket, akiknek az ajánlásá- szergyár és Vegyipari RT. lett bejegyezve. A 16 számát, a külkapcsolatokban a román–magyar egyen­ Teljes terjedelemben egyik írás sem jelent meg ma- ról a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (MNFF) penicillin életmentő készítmény volt az akkor jogúság hiányát (Háy László levele Dimitrovnak a gyarul, csupán a kettőből egy válogatás, Elveszetten a pártjai pártközi tárgyalások alapján döntöttek. Ily Szent-Györgyivel folytatott beszélgetésről 1945. május XX. században címen (Tasiné –Tasi, 2016, 42–48. A módon választották képviselőnek Szent-Györgyit is nagyon legyengült egészségű lakosság körében. 18. Izsák – Kun, 1944, 53.). közölt részlet a szerző saját fordítása.). tizenegy másik kiválósággal együtt (Izsák, 1995, 120.). Szent-Györgyi Albert és Ráth István gazda- 472 473 Magyar Tudomány • 2017/4 Tasiné Csúcs Ildikó • …Szent-Györgyi Albert humanitárius tevékenysége

sági igazgató 1946 novemberében Bán Antal Szent-Györgyi humanitárius tevékenysé- ebben az időben emigráltak: Laki Kálmán, ezen a kongresszuson Szent-Györgyit áruló- iparügyi miniszternek címzett levelükben így ge emigrációja idején is hasonló formában Gergely János, Rózsa György. Meg kell jegyez­ nak nevezte, aki „elrúgja magától saját népét” nyilatkoznak segítő tevékenységükről: „Köz- folytatódott. Miközben 1947 augusztusában nünk, hogy Gombás Pál elméleti fizikus (Révai, 1951, 173., valamint Nagy, 1989, 174.). tudomású, hogy a Servita R. T. igen nagy svéd útlevéllel elhagyni kényszerült hazánkat, váratlan visszatérése hazájába véget vetett en­nek A kutatás még korántsem tárta fel a No- mennyiségű penicillint oszt szét állandóan fél év fizetéses szabadságot kért a Pázmány a tevékenységnek, ráadásul Szent-Györgyinek bel-díjas tudós teljes humanitárius tevékeny- olyan fizetni nem tudó betegek között, akik Péter Tudományegyetem vezetésétől kutatá- kellemetlen FBI- és CIA-vizsgálatokat ered- ségét. Jelen áttekintésünkkel Szent-Györgyi a hivatalos ingyen gyógyszer megszerzésének sainak külföldi folytatása céljából. Ezt meg- ményezett az akkori hidegháborús idők­ben. Albert eddig hangsúlyt soha nem kapott te- bürokratikus útját nem tudják megjárni.” hosszabbíttatta még fél évvel (Szabó – Zallár, A lelepleződés következtében hazánkban vékenységét szerettük volna kiemelni, jobban (Szent-Györgyi, 1946b) Sajnos a gyár is áldo- 1989, 335.), majd munkája elhúzódása miatt a Magyar Dolgozók pártja II. kongresszusán megvilágítani. Mert nem csak a történelmi zatul esett a gyógyszergyárak államosítása határozatlan idejű fizetés nélküli szabadságot Révai József Szent-Györgyit „kozmopolita” kor, amelyben élt, volt sorsfordító, de a ben- kommunista programjának, vezetői elmene- kért és kapott immár magasabb fórumtól, a tudósként bélyegezte meg, szembeállítva őt ne élő tudós személyisége, embertársai iránti kültek az országból, így a penicillin hazai elő­ vallás- és közoktatásügyi minisztertől (Szabó Gombás Pállal, a hazafias tudós példájával.19 felelősségérzete is példaértékű volt. állítását, amiért Szent-Györgyi munkatársait – Zallár, 1989, 341.). Bay Zoltán visszaemléke- Volt kollégája, Rusznyák István pedig ugyan- kiutaztatta, már nem tudta megvalósítani. zéseiből tudjuk, hogy mindezt azért tette, Kulcsszavak: Szent-Györgyi Albert, Bay Zoltán, A fő témánkhoz szervesen kapcsolódva hogy itthon teljesen kiküszöbölje az emigrá- 19 „Nemcsak hazáját és a magyar tudományt hagyta Rusznyák István, humanitárius tevékenység, pe­ jelen munkánkban röviden ki kell térnünk ció gyanúját. Az így nyert időt pedig fiatal cserben és tagadta meg, hanem még arra is vállalko- nicillin, Magyar Természettudományi Akadé­ zott, hogy az amerikai imperialisták megbízásából Szent-Györgyi Albert tudósi-pedagógusi te- munkatársak országból való kimenekítésére magyar tudósokat csábítson külföldre, hogy megszer- mia, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar- 18 vékenységére is. Tanítványok visszaemléke- használta fel. vezze egész sor magyar kutató szökését az országból.” Szovjet Művelődési Társaság, Ráth István, zéseiből tudjuk, hogy a laboratóriumban Ennek anyagi hátterét Szent-Györgyi (Révai, 1951, 100.) Servita RT. minden diákjával személyesen foglalkozott, gazdag barátja, a vele együtt emigráló Ráth naponta tanácsokkal segítette munkájukat, István biztosította, 100 000 USD kerettel. IRODALOM még a helyes angol fordításban is segédkezett, Négy amerikai üzletemberrel közösen egy Balázs Jánosné (felelős szerk.) (1985): Négy évtized – 40 Farkas Ferenc (2003): A választójogi törvénytervezetről. éves az MSZBT. Budapest: Magyar–Szovjet Társaság Jegyzőkönyv, mely felvétetett 1947. július 8-án. ingyen élelmezte, naponta ellátta őket C-vi- nonprofit alapítványt is létrehoztak Szent- Banga Ilona (1944): Szent-Györgyi Albert intézete Farkas Ferenc hozzászólása. In: Horváth Julian- taminnal. De soha nem várta el, hogy a Györgyi kutatásainak támogatására és továb- működik. Délmagyarország. 1944. december 17. 5. • na – Szabó Éva – Szűcs László – Zalai Katalin: szokásos, főleg német eredetű gyakorlatnak bi kutatók kimenekítésére Magyarországról: http://tinyurl.com/jr4ryp8 Pártközi értekezletek. Politikai érdekegyeztetés, politikai megfelelően az ő nevét is felírják a készülő „szigorúan titokban, mert nyilvánvaló volt, Baráth Magdolna (2014): A Kreml árnyékában. Tanul­ konfrontáció 1944–1948. Budapest: Napvilág Kiadó munkákra. Tehetséges tanítványait, élve hogy Albert nem tudta volna ezeket az em- mányok Magyarország és a Szovjetunió kapcsolatainak Gönyei Antal (összeáll.) (1988): Domanovszky Sándor, történetéhez, 1944–1990. Budapest: Gondolat Kiadó Marton Géza, Sántha Kálmán, Szekfű Gyula, Szent- nemzetközi tekintélyével, igyekezett Európa bereket kivinni, ha terveit ismerik”. Hazánk- Bay Zoltán (1990): Az élet erősebb. Debrecen–Budapest: Györgyi Albert professzorok beszámolója moszkvai legjobb egyetemein, kutatóintézeteiben elhe- ból az Egyesült Államokba való kiutazás Csokonai–Püski • http://mek.oszk.hu/15800/15845/ útjukról a Magyar-Szovjet Művelődési Társaság 1945. lyezni. Így például Erdős Tamást Svédország- megszigorítása miatt a támogatás nagyobb Cavallier József (1945): A Magyar Természettudományi július 29-én tartott előadóülésén. In: Dokumentumok ba, Theodor Svedberg intézetébe sikerült részét „arra költötték, hogy Albert fiatal Akadémia. Irodalom –Tudomány. 1. 1, 123. Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatainak Csatár Imre (1970): Találkozás Szent-Györgyi Alberttel. történetéből 1945–1948. (Források a magyar népi de­ beajánlania, Lajtha Ábel Nápolyba kapott kollegáinak fiktív oktatói állásokat létesítse- Földes Jenő, a „kedves tolmács” emlékezik. Magyar mokrácia történetéhez VIII.) Budapest: Téka Könyv- ösztöndíjat Dohr professzor laboratóriumába, nek az Egyesült Államokban vagy Európában” Hírek. 23, 26, 9. kiadó Varga László Párizsban, a francia állam ösz- – tudhatjuk meg biográfusától (Moss, 2003, Deutsch, André – Schellenberg, Walter (1989): Walter Háy László levele Dimitrovnak a Szent-Györgyivel töndíjával Irène Joliot-Curie laboratóriumá- 186–188.). Csak néhány név azok közül, akik Schellenberg emlékiratai. (ford. Harsányi Zoltán) folytatott beszélgetésről 1945. május 18. In: Izsák ban folytathatta munkáját. „Így a lassan és Budapest: Téka Könyvkiadó-Zrínyi Kiadó Lajos – Kun Miklós (szerk.): Moszkvának jelentjük… Dobson Szabolcs – Dobson V. Anna (2010): Magyar Titkos dokumentumok 1944–1948. Budapest: Század- 18 „…Szent-Györgyi többi munkatársai is el akarják titokban kiválogatott néhányunk sikeresen gyógyszertörténelem 3. Az 1940-es évek máig forgalom­ vég Kiadó, 1994 hagyni az országot s mindaddig azt mondják itthon, elhagyta a kommunista Magyarországot. ban lévő gyógyszerei, valamint a magyarországi anti­ Izsák Lajos (1995): Zsedényi Béla és a magyar parlament hogy Szent-Györgyit »minden pillanatban várják«, biotikum-piac és -gyártás születésének körülményei. (1944–1947). In: Feitl István (szerk.): Az Ideiglenes Mindannyian Szent-Györgyi segítségével.” míg nem sikerül – kinek előbb, kinek utóbb – mind- Gyógyszereink-OGYI közlemények. 60, 1, 9–16. • Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány – írja egyik tanítványa (Varga, 2008, 849.). nyájuknak elmenni.” – Laki Kálmán közlése Bay http://tinyurl.com/jgqvsl2 1944–1945. Budapest: Politikatörténeti Alapítvány Zoltánnak (Bay, 1990, 199.).

474 475 Magyar Tudomány • 2017/4 Mészáros Ernő • A Föld különleges légkörének…

Izsák Lajos – Kun Miklós (szerk.): Moszkvának jelent­ Szabó Tibor – Zallár Andor (1989): Szent-Györgyi Albert jük… Titkos dokumentumok 1944–1948. Budapest: Szegeden és a Szent-Györgyi Gyűjtemény. (Tanulmá­ Századvég Kiadó, 1994 nyok Csongrád megye történetéből XV.) Szeged: Juhász Gyula (összeáll.) (1978): Magyar–brit titkos tár­ Csongrád Megyei Levéltár • http://tinyurl.com/ gyalások 1943-ban. Budapest: Kossuth Kiadó gnulaml A FÖLD KÜLÖNLEGES LÉGKÖRÉNEK Krebs Hans (1983): Hibák, téves kiindulási pontok és Szent-Györgyi Albert (1946a): Magyarország jövője a ku­darcok a kutatásban. In: Szent-Györgyi Albert: kultúrával áll vagy bukik. Szent-Györgyi Albert nyílt KIALAKULÁSA ÉS FEJLŐDÉSE Válogatott tanulmányok. Budapest: Gondolat, 305-307. levele a Magyar Nemzetgyűléshez. Új Magyarország. Laki Kálmán (1983): Visszaemlékezés a Szent-Györgyi augusztus 20. 8. Mészáros Ernő Alberttel töltött évekre. In: Szent-Györgyi Albert: Szent-Györgyi Albert (1946b): Szent-Györgyi Albert az MTA rendes tagja, professor emeritus Válogatott tanulmányok. Budapest: Gondolat, 289-301. levele Bán Antal iparügyi miniszterhez. 1946. nov- Veszprémi Akadémiai Bizottság Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára: MNL. ember 3. MNL OL. XIX-F-kk—4. doboz • http:// [email protected] OL. P. 2148 1945–54. 16. tétel. Az MSZMT tevé- tinyurl.com/z6pvnrd kenységével kapcsolatos pénzügyi, gazdasági stb. Szent-Györgyi Albert (1963): Lost in the Twentieth ügyek [34/2. sz.] 30. d Century. Annual Review of Biochemistry. 32, 1–15. • Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára: MNL http://tinyurl.com/zm2rf4n A légkör a bolygó arca. szempontból nincs egyensúlyban, entrópiája OL XIX-B-1-h Belügyminisztérium Egyesületi Fő- Szent-Györgyi Albert (1976): Some Reminiscences of (James Lovelock) nem maximális. Az oxigénnek a nitrogént osztály sz. n. 83. d. Jegyzőkönyv felvétetett Budapes- my Life as a Scientist. International Journal of lassan oxidálnia kellene: egyensúlyban a

ten 1945. június 9-én a Magyar-Szovjet Művelődési Quantum Chemistry. 10, S3, 7–12. DOI: 10.1002/ A levegő számunkra a legfontosabb környe- nitrogén az óceánvízben nitrát formában Társaság alakuló közgyűléséről. qua.560100704 1 Moss, Ralph W. (2003): Szent-Györgyi Albert.(ford. Tasiné Csúcs Ildikó – Tasi Domonkos Attila (2016): zeti anyag. Nélküle csak néhány percet élhet- fordulna elő (Lovelock, 1979). Bakács Tibor) Budapest: Typotex Kiadó Egy tragikus tévedés és következményei. A szocialis- nénk. Ennek ellenére, talán azért, mert bő­sé­ Végül: légkörünk nem mindig volt olyan, Nagy Ferenc (1989): A harcos humanista. In: Nagy ta cenzúra kihúzásai Szent-Györgyi Albert önélet- gesen rendelkezésünkre áll, nem nagyon ve­ mint a jelenlegi levegő. Nemcsak az összeté- Ferenc – Bay Zoltán – Dénes Gábor – Wisinger rajzi írásaiból. Szeged: a város folyóirata 28, 1, 42–48. szünk róla tudomást. Sőt a köznyelv időnként tele különleges, hanem a története is, mely István: Szent-Györgyi Albert-dokumentumok, riportok. • http://tinyurl.com/jf2g9f3 Budapest: Akadémiai Kiadó, 38–208. Tilkovszky Lóránt (1975): A Magyar Tudományos a semmivel azonosítja, a semmi szót a leve- összefügg az élet keletkezésével és fejlődésével. Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Akadémia a felszabadulás után 1945–1948. In: Vörös gővel helyettesíti. Pedig már a régi görögök A Föld története során a bioszféra határozta Kar - tanártestületi ülések, 1945-1946/11945. novem- Antal (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia is tudták, hogy a levegő anyag, mint ezt Em­ meg a légkör jellegét, ugyanakkor a légkör ber 20., VII. rendkívüli ülés 1081/1945-46. sz. bejegy- másfél évszázada, 1825–1975. Budapest: Akadémiai pedoklész az i. e. V. században bizonyította. tette lehetővé az élőlények létrejöttét és evo- zés. • http://tinyurl.com/jawlk9w Kiadó, 347-361. Szintén ő volt az a gondolkodó, aki javasolta, lúcióját. Jelen tanulmánynak az a célja, hogy Ránki György (szerk.) (1983): Hitler hatvannyolc tár- Ungváry Krisztián (2016): Távoli hazafi. Magyar Nem­ gyalása 1939–1944. Hitler Adolf tárgyalásai kelet- zet. 2016. június 25–26. hétvége. 79, 148, 26–27. hogy a bennünket körülvevő világ négy alap­ légkörünk keletkezését és fejlődését az 1%-nál európai államférfiakkal. 2. kötet. Tények( és tanúk) Varga László (2008): Kiválóság és jellem: Szent-Györgyi elemből, levegőből, vízből, tűzből és föld­ből nagyobb részarányban előforduló fő összete- Budapest: Magvető Kiadó Albert, az ember. Magyar Tudomány. 169, 7, 849–854. áll. Véleményét Arisztotelész is elfogadta, aki­ vők (oxigén, nitrogén, argon) történetén ke­ Révai József (1951): A szocializmus építésének útján. A • http://www.matud.iif.hu/08jul/07.html nek a tanait a keresztény világ évszázadokon resztül felvázolja. Ezen belül különös figyelmet Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának anyagá­ URL1: http://tinyurl.com/z6pvnrd ból. Budapest, Szikra Kiadó át követte. Csak a felvilágosodás idején, Jo- szentelünk a bolygó arculatát meghatározó seph Priestley és Carl Wilhelm Scheele kísér- oxigénnek: a Föld légkörének fejlődése lénye- letei után derült ki (Mészáros, 2008), hogy a gében az oxigén feldúsulásának története. levegő nem elem, hanem különböző gázok Ugyanakkor foglalkozni fogunk az éghajlat elegye, és jelentős mértékben egy égést táplá­ alakítása szempontjából oly fontos szén-di- ló anyagból, oxigénből áll. oxiddal is, amely ma már nyomanyagnak A levegő különleges gázkeverék. Összeté- számít, de a Föld keletkezése után légkörünk tele alapvetően eltér a szomszéd bolygók egyik legfontosabb összetevője volt. légkörének összetételétől: a Vénuszt nagynyo- mású, a Marsot kisnyomású szén-dioxidból 1 Lovelock ezért úgy gondolja, egy adott bolygó légkö- álló gázburok övezi. Légkörünk, a levegő rének összetétele elárulja, hogy van-e rajta élet. Az önmagában is különleges: fizikai-kémiai egyensúly hiánya az élet jelenlétére utal. 476 477 Magyar Tudomány • 2017/4 Mészáros Ernő • A Föld különleges légkörének…

molekuláris nitrogént hozott létre. Így a fel- létre. Elképzelhető, hogy először saját magu- molekulák, amelyeket a csapadékvíz az óceá­ Őslégkör: oxigén nélkül szabaduló gázok összetétele jelentősen meg- kat reprodukáló RNS-molekulák, majd egy­ nokba juttatott. Meghatározó jelentőségű, A Föld kb. 4,5 milliárd évvel ezelőtt egymás- változott: a szén-dioxid és a nitrogén vált szerű sejtek formájában. A sejtek a testüket a hogy a fotoszintetizáló egysejtűek honnan sal ütköző kisebb-nagyobb szilárd darabokból, uralkodóvá. Ennek megfelelően négymilliárd sekély vízben feldúsult szerves anyagokból vették a szénhidrátok felépítéséhez szükséges részecskékből tevődött össze. A szilárd részecs- évvel ezelőtt az őslégkör elsősorban nitrogén- építették föl a napenergia segítségével. A rész­ hidrogént. Hidrogénforrásként kézenfekvő kék magja feltehetően szilíciumból, elemi ből és szén-dioxidból állt, és a nitrogén nyo­ letek természetesen nem ismertek.2 Minden- lehetőség volt maga a hidrogén és a kénhid- vasból és szénből állt, amelyet hidrogén, szén, mása közelítette a mai értéket. Kisebb rész- esetre az amerikai Stanley L. Millernek labo- rogén. A forradalmi lépés akkor következett nitrogén és oxigén elemekből álló burok vett arányban a gázburok szén-monoxidot, hid- ratóriumban sikerült aminosavakat létrehoz- be, amikor egyes egysejtűek (cianobaktériu­ körül. A burokban az elemek fagyott vizet, rogént és vizet, nyomokban metánt tartalma­ ni redukált gázok, víz és elektromos kisülések mok: kékeszöld algák) hidrogéndonorként hidratált ammóniát, metánt és más szerves zott (Kasting, 1993). segítségével (Miller, 1953). Később azonban elkezdték a vizet használni: kialakult a foto- szénvegyületeket alkottak. A keletkező­ boly- Az ütközések számának csökkenése miatt nyilvánvalóvá vált, hogy az őslégkör kevésbé szintézis mai formája. Ehhez több energiára gót a könnyű gázok, így a hidrogén és hélium a hőmérséklet mérséklődött, így a vízgőz nem volt reduktív, mint az ő kísérleteiben: a szén volt szükség, de az energiát a Nap szolgáltat- hamar elhagyták. A szilíciumra vonatkozó maradt a légkörben, hanem kondenzálódott, elsősorban szén-dioxid és nem metán, a nit­ ta. Ennek a bolygó további sorsa szempontjá­ ará­nyukból következik, hogy elszökött a ne­ létrehozva az óceánokat. Másrészt a hidrogén rogén molekulárisan és nem ammónia formá­ ból forradalmi jelentősége volt: a végtermékek mesgázok nagy többsége is, valószínűleg még jelentős része elszökött a bolygóközi térbe. A jában volt jelen. Ezért a kísérleteket megismé­ között megjelent a szabad oxigén. Az ilyen a jelenlegi bolygóméret (gravitáció) elérése légnyomás növekedésével azonban a szökés telték ilyen gázelegyekkel. Aminosavak ugyan típusú fotoszintézis minden bizonnyal már előtt. A kozmoszból érkező részecskék min- lelassult, mivel a többi molekula akadályozta nem keletkeztek, de számos­ komplex szerves 3,5 milliárd évvel ezelőtt megkezdődött, hi- den bizonnyal alacsony hőmérsékletűek vol­tak. a hidrogén függőleges diffúzióját. Megjegyez- molekula, így az amino­savak felépítéséhez szen találtak ilyen korú egyedi képződménye- Az ütközések miatt keletkező hő azonban zük, hogy nagyon kis mennyiségben szabad szükséges hidrogén-cianid jött létre, mutatva, ket, ún. sztromatolitokat, amelyeket az elhalt felmelegí­tette az előbolygót, amit az intenzív oxigén az őslégkörben is keletkezett a víz, il- hogy az egyszerűbb szerves molekulákból cianobaktériumok mészkővel alkottak. radioaktív bomlás is fokozott. A magas hő- letve szén-dioxid fotokémiai bomlása útján. ilyen körülmények között bonyolultabb­ ve- Ha az élet a sekély tengervízben keletke- mérséklet következté­ben az elemek moleku- Az akkori viszonyokat figyelembe vevő mo- gyületek állnak össze (Holland, 1984). zett, akkor a Föld hőmérséklete nem külön- latömegük szerint elkülönültek, így a vas (és dellszámítások szerint azonban mennyisége Az aminosavaktól a baktériumokig veze- bözhetett alapvetően a jelenlegi értékektől a nikkel) lesüllyedt, és létrehozta a bolygó elhanyagolható volt, a mai érték billiomod tő, nem túl jól ismert utat3 átugorva indul- (Möller, 2014). A víz szélső esetben nem forr­ magját. Ez a forró, nö­vekedési (akkréciós) része (Kasting, 1993; Warneck, 1999). junk ki a mintegy 3,8 milliárd évvel ezelőtti hatott, és nem fagyhatott meg. A prob­lé­mát időszak kb. 10–100 mil­lió évig tartott. Rövi- A Föld nem volt egyensúlyban. A földkö­ időszakból, amikor a tengerekben már létez- az jelenti, hogy a Nap teljes energiája (az erős debb ideig, mint azt régebben gondolták. penyben intenzív fel- és leáramlások mozgat- tek egysejtű, sejtmag nélküli baktériumok, UV sugárzás ellenére) ebben az időszakban A kezdeti légkör azokból az illékony anya­ ták az anyagot. A feláramló magma időnként pro­karióták. Az anyagcseréjükhöz szénre, mintegy 25%-kal kisebb lehetett, mint a jelen­ gokból állt, amelyek az ütközésekkor a gáz- a felszínre tört, és a vízben kis megszilárdult oxigénre és hidrogénre volt szükségük. A szén legi érték. Ezt a csillagászok a jelenleg születő, burokba kerültek. Így vízből, ammóniából egységeket, kratonokat hozott létre, amelyek és oxigén szén-dioxid formában az őslégkör- Naphoz hasonló csillagok fényessége alapján és metánból, valamint hidrogénből, amely a a szárazföldek embrionális ősei voltak. Geoló­ ben adva volt. Valószínű, hogy az akkori állapították meg. Ez az ún. hideg Nap parado­ becsapódó elemi (nullaoxidációs szintű) vas giai leletek szerint a nyugat-ausztráliai kraton légkörben­ fotokémiai úton keletkeztek a xon csak úgy oldható fel, ha a fentiek alapján és a vízgőz kölcsönhatásával keletkezett. Ez 4,4 milliárd éves. Valószínű, hogy a szárazföl- cuk­rok szintéziséhez szükséges formaldehid elfogadjuk, hogy közel négymilliárd évvel az átmeneti, ún. „gőzlégkör” a bolygó korá- dek kialakulása már valamikor több mint 4 ezelőtt az őslégkör jóval több üvegházha­tású hoz képest nagyon rövid ideig létezett. Az milliárd évvel ezelőtt megkezdődött, és az élet 2 3,8–4,5 milliárd évvel ezelőtt, a növekedési időszak után gázt, elsősorban szén-dioxidot tartalmazott, 4 elemi vas lesüllyedése után ugyanis (Holland, keletkezése idején, mintegy 3,8 mil­liárd évvel is kisebb-nagyobb szilárd égitestek bom­bázták a mint napjainkban. Számítások szerint az élet 1984) a víz az elemi szénnel kölcsönhatásba ezelőtt, vastag szárazföldi tömbök léteztek. földet (így született a Hold is). Egy 100 km nagyságú lépett, és szén-monoxid, illetve szén-dioxid Az élet keletkezésének megmagyarázására test becsapódása az összes cseppfolyós vizet elpárolog­ 4 képződött. Ebben a forró környezetben to- több elképzelés látott napvilágot. Az egyik, tathatta (Kasting, 1993). Lehet, hogy élet többször is Üvegházhatású gázok: a legalább két különböző ato- keletkezett? mot tartalmazó molekulák a Nap rövidhullámú vábbá az ammónia elbomlott, a metán szén- talán legelfogadhatóbb nézet szerint az első 3 Mindenesetre aminosavakból már sikerült polipepti­ (ma­x. 500 nm) sugárzását átengedik, ám a Föld hosszú­ dioxiddá alakult. Az ammónia bomlása élőlények a sekélyebb tengeröblökben jöttek deket és egyszerű fehérjéket előállítani. ­hullámú (jelenleg 10 000 nm) sugárzását elnyelik. 478 479 Magyar Tudomány • 2017/4 Mészáros Ernő • A Föld különleges légkörének… keletkezésének idején a szén-dioxid parciális tézis tizedannyi oxigént produkált, mint mennyisége elhagyta a 10%-ot. Ez azért volt összetétele, legalábbis ami a fő összetevőket nyomása mintegy hatszázszor nagyobb lehe- napjainkban. Ám a termelt oxigénnek csak lényeges, mert az oxigénből keletkezett ózon- (nitrogén, oxigén, argon) illeti, állandó. Más tett, mint manapság, míg a felszíni hőmérsék­ 10%-a került a bioszférába (Lovelock, 1979). réteg megemelkedett, és megvédte a felszínt szavakkal ez az időpont, amikor az oxigén let 85 oC körül mozoghatott (Kasting, 1993). Mintegy kétmilliárd éve az oxigéntermelés a halálos UV sugárzástól (Gradel – Crutzen, forrásai és nyelői a jelenlegi egyensúlyba ke- Minden jel arra mutat, hogy a Föld történe- hirtelen megugrott: már a jelenlegi harmada 1993). A háromatomos oxigénmolekula, az rültek. Érdekes kérdés, hogy vajon miért pont te során a hőmérséklet sohasem volt olyan volt, s ezt már csaknem eljes egészében a ózon (O3) képződését a kétatomos (O2) és 21%-os értéken állt be az egyensúly. Nem a szélsőséges, hogy veszélyeztette volna az életet. légzés használta el. Az óceánvizek oxigéntartal­ az atomos (O) oxigén egyesülése váltja ki. Az véletlen műve. Alacsonyabb értéken nem Ebből következik, hogy a szén-dioxid pont mának növekedése kiváltotta a többsejtűek atomos oxigén a napsugarakat a 180–210 lenne a légzés számára elegendő oxigén. Ma- olyan ütemben került a karbonátos kőzetek- megjelenését, majd azt a forradalmi változást, nm-es hullámhosszsávban elnyelő kétatomos gasabb értéken viszont elpusztulnának a fo­ be, hogy az üvegházhatás csökkenése kiegyen- amely 600 millió évvel ezelőtt végbement, oxigén fotokémiai bomlása útján jön létre. toszintetizáló szervezetek. Arról nem is be- lítette a napsugárzás energiájának növekedé- amikor már szilárdvázas élőlények uralták e Az ózon a 280 nm alatt teljesen, a 280–320 szélve, hogy a tűzveszély sokkal nagyobb sét. A légköri szén-dioxid és a szilikátos kő- tengereket, mint ezt a Burgess-palában talált nm-es sávban részben elnyeli az UV sugárzást. lenne (Lovelock, 1979). zetek reakciója következtében a szén-dioxid fosszí­liák bizonyítják (magyarul lásd Géczy, Az ózon mennyisége és keletkezési magassága Láttuk, hogy a légkör a bioszférával szoros a légkörünkben lassan nyomanyaggá vált, így 1984). Ekkor a légkörben az oxigénkoncent- a felszín fölött egyenesen arányos az oxigén összefüggésben fejlődött. 300 millió év óta kb. 600 millió éve mennyisége már közel ráció már elhagyta a jelenlegi érték 1%-át. A koncentrációjával. Az elnyelés következtében azonban sem az oxigén mennyisége, sem a lehetett a jelenlegi értékhez. Ez a folyamat a tenge­reket rövidesen a halak uralták, amelyek a bonyolultabb szerves molekulákat szétron- fő összetevők aránya nem változott: a fejlődés szomszédos Vénusz bolygón a kisebb naptá- mintegy 500–400 millió éve jelentek meg. csoló nagyenergiájú fotonok nem érik el a befejeződött. Hiba jelentek meg a zárvatermő volság miatti magas (300 oC fölötti) hőmér- Említettük, hogy éghajlati szélsőségek felszínt. Az oxigén feldúsulásának köszönhe- növények, hiába haltak ki a dinoszauruszok, sékleten nem következett be. sohasem veszélyeztették a bioszféra egészét. tően a szárazföldek készen álltak az élet befo- hiába alakultak ki az emlősök, a levegő alap- A kérdés a prekambriumi időszak (a kambri­ gadására. Ehhez persze olyan élőlények kel- vető összetétele ugyanaz maradt (ez természe­ Az oxigénszint emelkedése um 600 millió évvel ezelőtt kezdődött) tár- lettek, amelyek erre képesek voltak. tesen nem vonatkozik az 1%-nál jóval kisebb Az oxigén kezdetben a gyengén reduktív gyalásakor azért aktuális, mert sok kutató A szárazföldre először a növények, ponto­ részarányú nyomanyagokra). Nem változott környezetben­ élő egysejtűek számára nyilván- véleménye szerint olyan hideg éghajlat ural- sabban különböző mohák települtek. Ezt a a levegő tömege, így a nyomása sem. valóan méreg volt: környezeti katasztrófát kodott, amikor csaknem az egész Földet korabeli kőzetekben található megkövesedett Az oxigén teljes mérlege okozott. Aztán egyes egysejtűek „rájöttek” jégtakaró borította („hógolyó Föld”). Ez spórák, illetve magvak tanúsítják. A vizsgála- arra, hogy az oxigén felhasználása, a légzés azonban az akkori óceáni bioszférát nem tok szerint a legrégebbi talált szárazföldi spó­ A bioszféra a Föld története során hatalmas nagyszerű energiaforrás, sokkal hatékonyabb, veszélyeztette: a földi életet megvédte bölcső- rakövület 450 millió éves. A növényeket rövi­­ mennyiségű oxigént termelt. Kézenfekvő mint a fotoszintézis. Az első légző szervezetek je, a víz. A hógolyó Föld kialakulását az elmé­ desen az állatok követték, nevezetesen a boj­ annak felvetése, hogy vajon hová lett ez a feltehetően prokarióták voltak, amelyek ké- let támogatói a szárazföldek elhelyezkedésével, tosúszójú halak, amelyek mellső uszonyaikkal hatalmas tömeg, és hányad része tárolódik a sőbb beépültek a megjelenő, sejtmaggal ren­ és a légköri szén-dioxid-szint változásaival képesek voltak a tengerfenéken mozogni, jelenlegi légkörben. Induljunk ki abból, hogy delkező eukariótákba, azokkal szimbiózisban hozzák összefüggésbe. A hógolyó Föld léte mintegy lépkedni. Ezek az állatok hagyták el a fotoszintézis az élet megjelenése óta 1021 mol éltek (Margulis, 2000). nem általánosan elfogadott. Az viszont igen, először a vizet, nyilvánvalóan valamilyen mo­ szerves szenet hozott létre. Ez az érték geoké- Az oxigén felhalmozódása a környezetben hogy 600 millió évvel ezelőtt egyetlen hatal- csaras területen. Tőlük származnak a kétéltű- miai mérések alapján becsülhető meg. A fo- azonban hosszú ideig nem kezdődött meg. mas kontinens létezett (Pangea I). A lemeztek­ ek, majd más szárazföldi állatok. Közben a toszintézis során 1 mol szerves szén keletkezé­ Az oxigén a redukált anyagok oxidációjára tonikai mozgások ugyanis hol egyesítik, hol növények a szárazföldeket gyorsan meghódí- sekor 1 mol oxigén szabadul fel. Így a teljes használódott el. Különösen jelentős volt egyes széttagolják a szárazföldeket, ami az éghajla- tották, ami elősegítette az oxigén feldúsulását. oxigénprodukció szintén 1021 mol, ami 32×1018 kőzetek, illetve a bennük lévő redukált állapot­ tot is befolyásolja. Ha a szárazföldek egyesül- Kialakultak a termékeny talajok, a folyókba, kg oxigénnek felel meg. Ha a teljesség ked- ban lévő vegyületek, így a vas(II)-oxid oxidá- nek, akkor hűvösebb az éghajlat, mivel ke- tavakba nagymennyiségű tápanyag jutott. véért ehhez hozzávesszük a víz fotokémiai ciója. Ez a helyzet kb. kétmilliárd évvel ezelőtt vésbé érvényesül az óceánok mérséklő hatása. Az oxigén jelenlegi térfogati aránya (ke- bomlásával (és a hidrogén elszökésével) kelet­ változott meg. Becslések szerint a 2,0–2,5 A légkör alapvetően 500 millió évvel ez- reken 21%) mintegy 300 millió évvel ezelőtt kezett kis mennyiségű oxigént, akkor 33,9×1018 milliárd évnél régebbi időszakban a fotoszin- előtt változott meg, amikor az oxigén relatív alakult ki. Ez az az időpont, amióta légkörünk kg-ot kapunk eredményül. 480 481 Magyar Tudomány • 2017/4 Mészáros Ernő • A Föld különleges légkörének…

A termelt oxigén oxidálta a redukált álla- oxigéntömeg tömeg (kgC) termelés (kgC/év) termelés (molC/év) potban lévő anyagokat, így a gáznemű hid- 18 (10 kg) szárazföld 5,6×1014 6,0×1013 0,50×1016 rogént, szén-monoxidot és kénhidrogént. keletkezés 12 13 16 Miután az oxigén feldúsulása a légkörben óceán 3,0×10 5,0×10 0,42×10 fotoszintézis 32,0 megkezdődött (kb. kétmilliárd évvel ezelőtt) 2. táblázat • A növények tömege és produktivitása (biomassza-termelése) a Földön molekulái kivonták a légkörből a Föld belse- víz felbomlása 1,9 (Jacobson et al., 2000) jéből felszabaduló hidrogénmolekulákat. A összeg 33,9 jelenlegi hidrogénkibocsátást, illetve magas­ fogyasztás A fotoszintézis által termelt szerves szén, Jelen és jövő: oxigén légköri hidrogénszökést feltételezve kiszámít- illetve oxigén fluxusának meghatározása a 18 hidrogén oxidációja 3,6 ható, hogy a folyamat 2,4×10 kg oxigént Vizsgáljuk meg ezek után az oxigén jelenlegi növények tömegéből kiindulva történik. A 2. CO oxidációja 2,2 fogyasztott. Ha ehhez hozzávesszük a víz 2 körforgalmát (1. ábra) James C. G. Walker táblázatból látható, hogy az óceáni növények disszociációjával keletkezett hidrogén oxidá- kénhidrogén oxidációja 15,0 (1977) elképzelései szerint. Mint az előzőek- (fotoszintetizálók) tömege jóval kisebb, mint 18 cióját, akkor végeredményül 3,6×10 oxigén- redukált vas oxidációja 9,9 ben láttuk, a szén és az oxigén ciklusa szorosan a szárazföldi növényeké. Ennek ellenére a veszteséget kapunk (1. táblázat). szabad oxigén 1,2 kapcsolódik egymáshoz, ezért az ábrán a szén szárazföldi és óceáni növények biomassza- A vulkanikus gázok szén-dioxidot, és ki- összeg 31,9 földi áramlásának főbb jellegzetességeit is termelése összevethető egymással. A termelt, sebb mennyiségben szén-monoxidot tartal- feltüntettük. A két elem összehasonlítható- kereken 1016 mol szerves szén a „felületi maznak. A két gáz közötti arányt, valamint 1. táblázat • A Föld története során keletkezett sága érdekében az értékek mólokban, illetve szerves anyagok” elnevezésű tározóba kerül. a kőzetek szénmennyiségét (szén mint kémi- oxigén forrásai és nyelői (Warneck, 1999) mol/év egységekben vannak feltüntetve. Az A fotoszintézis során természetesen ugyan- ai elem) figyelembe véve adódik, hogy a ábrán a négyzetek az egyes földi tartományo- annyi mól oxigén keletkezik, mint szerves 18 szén-monoxid teljes oxidációja 2,2×10 kg kat (tározókat), míg a körök a tartományok szén. Ebből következik, hogy a szabad oxigén oxigént vont ki a légkörből. Vulkánkitörések tabb számítások alapján a folyamat a Föld közötti anyagcserét, fluxusokat ábrázolják. kö­zel fele az óceánokból szabadul föl. A alkalmával továbbá mind kén-dioxid, mind története során közel 10×1018kg oxigént fo- kénhidrogén kerül a légkörbe. A kibocsátott gyasztott. két gáz arányának megbecslése nem könnyű Az 1. táblázatot áttekintve láthatjuk, hogy feladat, mivel értéke a környezet oxidációs a források és nyelők erőssége, a becslések képességének a függvénye. Ha feltételezzük, bizonytalansága ellenére, hibahatáron belül hogy a Föld története során a kénhidrogén megegyezik. Meglepő, hogy az oxigén több- volt a meghatározó vegyület, akkor kiszámít- sége jelenleg szulfátok formájában tárolódik, 18 ható, hogy a kéngázokat 15×10 kg O2 oxidál­ nagy részben a tengervízben oldva, ionok ta. Az oxidációs termékek minden bizonnyal formájában. Másik része az agyagpalában végül is szulfáttartalmú vegyületekbe kerültek. vas-szulfidként fordul elő. Ugyanakkor jelen- További oxidációs folyamatot jelent a tős az az oxigénmennyiség is, amely a vas légkörrel érintkező vulkanikus kőzetekben a oxidációjára fordítódott. A táblázatból az is vas(II)-oxid (FeO) vas(III)-oxiddá (Fe2O3), kitűnik, hogy a fotoszintézissel keletkezett hematittá alakulása (a zárójeles római számok oxigénnek milyen kis része van jelenleg sza- az oxidációs fokra utalnak). A folyamat a két bad formában. Ez a rész azonban döntően vegyület kőzetekben előforduló aránya alap- meghatározza a földi környezetet. A szabad ján becsülhető meg. Az arány egyes kőzetek- oxigén zömmel a levegőben mutatható ki, és ben különböző (1,6% és 3,5% között változik). csak kis része található az óceánvízben (a lég­ Megbízható középértékének meghatározása kör hetvenszer annyi oxigént tartalmaz, mint 1. ábra • Az oxigén körforgalma James Walker (1977) nyomán. Az ábrán a környezeti ezért nem könnyű feladat. A legelfogadot- az óceánok). tározók (téglalapok) molokban, a fluxusok (körök) mol/év-ben vannak kifejezve. 482 483 Magyar Tudomány • 2017/4 Mészáros Ernő • A Föld különleges légkörének… bomlás és kisebb mértékben a légzés a levegő­ szont még hatalmas mennyiségben maradna összesen 1,35×1017 kg argon-40 keletkezett is befolyásolja. Ha a mezőgazdasági és ipari ből a keletkezett szerves anyagoknak megfe- utánunk. (Warneck, 1999). Jelenleg a légkörben 0,675 nitrogén megkötését kivonjuk a műtrágyázás lelő oxigént von ki: kiegyenlíti a fotoszintézis A következő feltételezés már nincs is olyan × 1017 kg argon található. Ebből az következik, miatt denitrifikációval felszabaduló nitrogén hatását. Az oxigén szempontjából tehát a messze a valóságtól. Az ember ugyanis kiter- hogy a nemesgáz fele a földköpenyben táro- tömegéből, akkor azt kapjuk, hogy az embe- fotoszintézis és bomlás zárt ciklust alkot. meli a fosszilis tüzelőanyagokat; úgymond, lódik. A légköri argon keletkezési sebessége ri tevékenység évente kb. 100×109 kg-mal Az 1. ábrából kitűnik, hogy az üledékes mobilizálja azt a széntározót, amely természe­ elvileg kiszámítható, ha a légköri mennyiséget csökkenti a légköri nitrogén mennyiségét. Ez kőzetekbe kerülő szerves szén és a mállás so­ tes körülmények között a ciklusban már nem elosztjuk a Föld korával. Az eredmény 3,3 × jelentős a fluxusok értékéhez képest, de elha- rán a levegőt elhagyó oxigén fluxusa nagyság- vesz részt. Ismeretes, hogy a fosszilis tüzelő- 1010 kg/év. Ez azonban egy fiktív érték, hiszen nyagolható a teljes légköri tömeghez viszo- rendekkel kisebb, mint a fotoszintetizáló nö­ anyagok (szén, olaj, földgáz) a geológiai múlt­ a forrás erőssége a kálium-40 fogyásával egy­ nyítva. Hangsúlyoznunk kell, hogy ezek a vények O2-termelése. Nem kell azonban el- ban eltemetődött növényekből keletkeztek, re kisebb lett. Ezért ma már az argont „állan- megállapítások a molekuláris nitrogénre (N2) felejtenünk, hogy a légköri oxigén mennyi- és magukba zárták azt a napenergiát, amelyet dó” összetevőnek tekintjük. Az argonnak vonatkoznak, és nem érintik a nyomanyag- ségét az üledékképződés sebessége szabályoz- életük során felhasználtak. Az ember ezt az nincsenek a Földön nyelői. Így a Föld történe­ ként kimutatható nitrogénvegyületeket (am­ za. Ez az egyetlen folyamat a körforgásban, energiát szabadítja föl, amikor a tüzelőanya- te során mennyisége lassan emelkedett, hogy mónia, nitrogén-oxidok, dinitrogén-oxid),­ amely függ az oxigén nyomásától. Minél ki­ gokat elégeti, oxidálja. A jelenlegi kitermelés elérje a jelenlegi kvázi állandó értéket. amelyek mennyiségét az ember máris jelen- sebb az oxigén nyomása, annál több szerves 3×1014 mol szénegyenértékkel egyenlő.6 Ez A molekuláris nitrogén a földi légkör tősen módosította. anyag temetődik el az üledékben, követke- hatalmas mennyiségnek tűnik, a levegőben legnagyobb térfogati arányban (kereken 78%) Összefoglaló megjegyzések zésképpen annál több oxigén kerül a levegő- lévő oxigén tömegéhez képest azonban elha- előforduló összetevője, így jelentősen megha­ be. Végül némi oxigén a víz magaslégköri nyagolható. Így, ha feltételezzük, hogy az tározza (és a múltban meghatározta) a légkör A földi légkör történetéből a következő fontos felbomlása miatt is keletkezik. Ez a mennyi- összes tüzelőanyagot felhasználnánk, a légkö- nyomását. Mint említettük a nitrogén a korai események emelhetők ki. ség azonban nagyságrendekkel kisebb, mint ri oxigénből akkor is csak kb. 2%-ot fogyasz- gázfelszabadulás terméke, és már az őslégkör- • A Föld életének első szakaszában a Föld a bioszférából felszabaduló O2 tömege. tanánk. Ugyanakkor (ezt az ábra nem mutat­ ben a maihoz hasonló mennyiségben volt je­len. belsejéből nagy mennyiségű vízgőz, nitro­ A levegőben a különböző széntározókhoz ja) a levegő szén-dioxid-koncentrációja tíz- A Föld történetének nagy részében légköri gén és szén-dioxid szabadul föl. A víz képest sok oxigén található. Ez alól az üledé- szeresére növekedne. Tekintve, hogy a szén- tömege nem változott. Ez nem jelenti azt, óceánokká kondenzálódik, a nitrogén a kes kőzetek jelentik a kivételt. Az üledékes dioxid üvegházhatású gáz, ennek az éghajlat- hogy a nitrogénmolekulák nagyon lassan ne légkörben marad, míg a szén-dioxid több­ kőzetek lassítják a szén földi áramlását, hiszen ra drasztikus hatása lenne, a bolygó jelentősen cserélődnének a földi tartományok között. sége fokozatosan a karbonátos kőzetekbe egy szénatom átlagosan egymillió évig tartóz- felmelegedne, ami veszélybe sodorná a jelen- Így a vulkanikus tevékenység során felszabadu­ kerül, a légkörben nyomanyaggá válik. 5 kodik ebben a tározóban. Ezzel szemben az legi bioszféra egy részét, így az emberi fajt is. ló mennyiségnek megfelelő N2 az óceánok- • Az oxigénmentes őslégkörben 3,5 milliárd oxigén tartózkodási ideje a légkörben 3800 Bár itt még nem tartunk, az emberi tevékeny- ban a fenékre ülepedő elhalt szerveze­tekkel évvel ezelőtt a cianobaktériumok foto- év. A légkörben jóval több oxigén van, mint ség miatti globális felmelegedés a környezet- az üledékbe, majd az üledékes kőzetek­be jut. szintézisükhöz hidrogéndonorként a vizet ahány mol szén a felületi szerves anyagok védelemnek máris fontos problémája. Jelenleg a légköri nitrogén lassú ciklusát első- használják: megjelenik az oxigén. tározójában található, amely számunkra a sorban a bioszféra működteti. Így a száraz- • Mintegy kétmilliárd éve a légkör oxigén- Argon és nitrogén táplálkozáshoz szükséges szerves tápanyago- földi és óceáni fotoszintetizáló szervezetek­ (a koncentrációja 0,1%. Ebben az időszak- kat biztosítja. Az ábrán feltüntetett számada- A Föld légkörében 0,93 térfogatszázalékban kultúrnövényeket nem tekintve) évi (150– ban hirtelen felgyorsul az oxigéntermelés. tokból következik, hogy benne a tartózkodá- előforduló argon nem a kozmikus gázok 250)×109 kg nitrogént kötnek meg (Jacobson • 600 millió éve az oxigén légköri tömege si idő mindössze húsz év. Más szavakkal, ha maradványa. A kálium-40-ből elektronbefo- et al., 2000), amely denitrifikációval kerül a jelenleginek 1–10%-a között van: az a fotoszintézis valamilyen ok miatt megszűn- gással keletkezik. A kálium-40-re vonatkozó vissza a levegőbe. Ez a mennyiség azonban óceáni bioszféra látványos fejlődésnek ne, akkor nem megfulladna, hanem húsz év geológiai adatokból, valamint az izotóp fele- igen kicsi a légköri nitrogén tömegéhez képest: indul. A szén-dioxid mennyisége közelí- múlva éhen halna az emberiség. Oxigén vi- zési idejéből kiszámítható, hogy napjainkig 3,9×1018 kg. Az értékeket összevet­ve kiszámít- ti a jelen­legi értéket. ható, hogy a nitrogén természetes tartózko- • 500 millió éve az oxigén koncentrációja 5 A tartózkodási idő úgy kapható meg, ha elosztjuk a 6 Sajnos a magyar nyelvben ugyanazt a szót használjuk dási ideje mintegy 20 millió évvel egyenlő. A meghaladja a mai érték 10%-át, kialakul tározóban lévő tömeget a fluxus értékével. a szénre mint kémiai elemre és mint tüzelőanyagra. nitrogén körforgalmát az emberi tevékenység a felszínt az UV sugaraktól védő ózonré- 484 485 Magyar Tudomány • 2017/4 Kitüntetések

teg, a szárazföldek készen állnak az élet ja, de lényegében hatástalan az oxigén befogadására. tömegére. Hasonló módon az ipari és • 300 millió évvel ezelőtt az oxigén aránya mezőgazdasági tevékenység nem változtat­ eléri a jelenlegi értéket, kialakul az a légkör, ja meg észrevehetően a levegő molekulá- a levegő, amit mi is ismerünk. ris nitrogéntartalmát. Tudós fórum • Jelen: az emberi tevékenység a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával a szén- Kulcsszavak: Föld története, légkör története, dioxid mennyiségét jelentősen módosít- oxigén, nitrogén, szén-dioxid, argon KITÜNTETÉSEK, KOSSUTH-DÍJAK,

IRODALOM Lovelock, James E. (1979): Gaia. A New Look on Life SZÉCHENYI-DÍJAK 2017. MÁRCIUS 15-ÉN Géczy Barnabás (1984): A Burgess-pala különös állatvi­ on Earth. Oxford: Oxford University Press lága. Természet Világa. 115, 457–461. Margulis, Lynn (2000): Az együttélés bolygója. (ford. Gradel, Thomas E. – Crutzen, Paul J. (1993): Atmo­ Schoket Zsófia) Budapest: Vince Kiadó spheric Change. An Earth System Perspective. New Mészáros Ernő (2008): A levegő megismerésének történe­ Nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából Frei Zsolt asztrofizikus, az MTA doktora, az York: W. H. Freemen and Company te. (Természettörténelem 2) Budapest: MTA Törté- az Országházban Áder János köztársasági ELTE Természettudományi Kar Fizikai Holland, Heinrich D. (1984): The Chemical Evolution nettudományi Intézet elnök magas kitüntetéseket adott át. A díja- Intézete Atomfizikai Tanszékének tanszék- of the Atmosphere and Oceans. Princeton, NJ, Prince- Miller, Stanley L. (1953): Production of Amino Acid zottak között számos tudós is volt. vezető egyetemi tanára, az MTA–ELTE ton University Press under Possible Primitive Earth Conditions. Science. Lendület Asztrofizikai­ Kutatócsoportjának Jacobson, Michael C. – Charlson, Robert J. – Rodhe, 117, 528–529. DOI: 10.1126/science.117.3046.528 • Henning – Orians, Gordon H. (eds.) (2000): Earth http://tinyurl.com/jjkf3fs KOSSUTH-NAGYDÍJAT kapott vezetője; System Science. Volume 72. From Biogeochical Cycles Möller, Detlev (2014): Chemistry of the Climate System. Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajztudós, Hangody László ortopéd sebész, traumatoló­ to Global Change. San Diego: Acedemic Press Berlin–Boston: De Gruyter népzenegyűjtő, a Nemzet Művésze. gus, az MTA levelező tagja, a Semmelweis Kasting, James F. (1993): Earth’s Early Atmosphere. Walker, James C. G. (1977): Evolution of the Atmosphere. Egyetem Általános Orvostudományi Kara Science, 259, 920–926. • http://wwwdca.iag.usp.br/ New York: Macmillian Publishing www/material/fornaro/ACA410/Kasting%201993_ Warneck, Peter (1999): Chemistry of the Natural SZÉCHENYI-DÍJASOK Traumatológiai Tanszékének tanszékvezető EarthEarlyAtmos.pdf Atmosphere. San Diego: Academic Press Ádám József geodéta, az MTA rendes tagja, egyetemi tanára; a BME Építőmérnöki Kara Általános és Kertész András Lajos nyelvész, az MTA ren­ Felsőgeodézia Tanszékének egyetemi tanára; des tagja, a Debreceni Egyetem Bölcsészet- Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Refor- tudományi Kara Német Nyelvészeti Tan- mátus egyházkerület püspöke, a Magyaror­ székének egyetemi tanára, az Academia szági Református Egyház Zsinatának lel- Europaea tagja; készi elnöke, a Károli Gáspár Református Kósa László etnográfus, történész, az MTA Egyetem Hittudományi Karának egyetemi rendes tagja, az ELTE Bölcsészettudomá- tanára; nyi Kar Történeti Intézete Művelődéstör- Bollobás Béla matematikus, Fellow of the téneti Tanszékének professor emeritusa; Royal Society, az MTA külső tagja, a Uni- Losonczi Ágnes, a szociológiai tudomány versity of Cambridge professzora, a Uni- doktora, az MTA Társadalomtudományi versity of Memphis címzetes professzora; Kutatóközpontja Szociológiai Intézetének Dóczi Tamás Péter orvos, idegsebész, az nyugalmazott tudományos tanácsadója; MTA rendes tagja, a Pécsi Tudományegye- Némethi András matematikus, az MTA tem Általános Orvostudományi Kara doktora, az MTA Rényi Alfréd Matemati­ Idegsebészeti Klinikájának egyetemi taná- kai Kutatóintézete Algebrai Geometria és ra, az MTA–PTE Klinikai Idegtudományi Differenciáltopológia Osztályának vezető- Képalkotó Kutatócsoport vezetője; je, az ELTE Természettudományi Kar 486 487 Magyar Tudomány • 2017/4 Kitüntetések

Ma­tematikai Intézete Geometriai Tanszé- MAGYAR ÉRDEMREND NAGYKE- lozsvári Protestáns Teológiai Intézet tiszte- Farkas Róbert László állatorvos, a Magyar kének egyetemi tanára; RESZTJE POLGÁRI TAGOZATA letbeli doktora; Tudományos Akadémia doktora, az Állat­ Szathmáry Eörs biológus, az MTA rendes kitüntetésben részesült Vető Miklós filozófiatörténész, az MTA orvos-tudományi Egyetem megbízott ok­ tagja, az ELTE Természettudományi Kar Lenkovics Barnabás, a győri Széchenyi István külső tagja, a Pázmány Péter Katolikus ta­tási rektorhelyettese, a Parazitológiai és Biológiai Intézete Növényrendszertani Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudo- Egye­tem díszdoktora, a melbourne-i Auszt- Állattani Tanszék tanszékvezető egyetemi Öko­lógiai és Elméleti Biológiai Tanszéké- mányi Kara Polgári Jogi és Polgári Eljárás- rál Katolikus Egyetem tiszteletbeli profes�- tanára; nek egyetemi tanára, a németországi Parme­ jogi Tanszékének egyetemi tanára, az Al- szora, a messinai Accademia Peloritana dei Géher Pál, a Betegápoló Irgalmasrend Budai nides Center for the Conceptual Founda- kotmánybíróság volt elnöke. Pericolanti levelező tagja, a párizsi Jean- Irgalmasrendi Kórház Reumatológiai Cent­ tions of Science igazgatója, az Academia Marie Lustiger Intézet és a Francia Katoli- rumának centrumvezető főorvosa, a Magyar Europaea tagja; MAGYAR ÉRDEMREND KÖZÉPKE- kus Akadémia tagja. Balneológiai Egyesület elnöke, a Semmel- Tallián Tibor Erkel Ferenc-díjas zenetörténész, RESZTJE A CSILLAGGAL POLGÁRI weis Egyetem Általános Orvostudományi az MTA levelező tagja, az MTA Bölcsészet- TAGOZATA kitüntetést kapott Kar III. sz. Belgyógyászati Klinika Reuma- tudományi Kutatóközpontja Zenetudo- Halász Béla Széchenyi-díjas orvos, anatómus, Nemzeti ünnepünk tiszteletére március 14-én tológiai és Fizioterápiás Tanszéki csoport I. mányi Intézete és a Liszt Ferenc Zenemű- neuroendokrinológus, az MTA rendes tag­ számosan kaptak állami kitüntetést. Mi a részlegének vezetője, egyetemi tanár; vészeti Egyetem professor emeritusa; ja, a Semmelweis Egyetem Általános Or- hosszú névsorból a tudománnyal foglalkozók Győrffy Balázs orvos, a Magyar Tudományos Tőkéczki László történész, az ELTE Bölcsé- vostudományi Kara Anatómiai, Szövet- és nevét adjuk közre. Akadémia doktora, a Semmelweis Egye- szettudományi Kar Történeti Intézete Mű­ Fejlődéstani Intézetének professor emeri- tem Általános Orvostudományi Kar II. sz. velődéstörténeti Tanszékének tanszékveze- tusa; MAGYAR ÉRDEMREND Gyermekgyógyászati Klinika tudományos tő egyetemi docense. Nász István Széchenyi-díjas mikrobiológus, TISZTIKERESZTJE POLGÁRI tanácsadója; virológus, az MTA rendes tagja, a Semmel- TAGOZAT kitüntetést kapott Keszler Borbála nyelvész, a Magyar Tudomá­ MEGOSZTOTT weis Egyetem Általános Orvostudományi Bakacsi Gyula, a Budapesti Gazdasági Egye- nyos Akadémia doktora, a Magyar Tudo- SZÉCHENYI-DÍJAT kapott Kara Orvosi Mikrobiológiai Intézetének tem Pénzügyi és Számviteli Kara kutató- mányos Akadémia Magyar Nyelvi Osz- professor emeritusa; professzora, a Budapesti Corvinus Egye- tályközi Állandó Bizottsága volt elnöke, az Császár Attila Géza kémikus, az MTA dokto­ Vissi Ferenc, a Gazdasági Versenyhivatal nyu­ tem volt tanára, a Sapientia Erdélyi Magyar ELTE Bölcsészettudományi Kar Magyar ra, az ELTE Természettudományi Kar Ké­ galmazott első elnöke, az egykori Budapes- Tudományegyetem Üzleti Tudományok Nyelvtudományi és Finnugor Intézete Mai miai Intézete Fizikai Kémiai Tanszékének ti Közgazdaságtudományi Egyetem cím- Tanszéke volt tanszékvezető professzora; Magyar Nyelvi Tanszéke professor emeritá­ egyetemi tanára, az MTA–ELTE Komplex zetes egyetemi docense. Bárdosi Vilmos, az ELTE Bölcsészettudomá- ja, a Magyar Nyelvőr főszerkesztője; Kémiai Rendszerek Kutatócsoportjának nyi Kar Romanisztikai Intézetének igazga- Maráz Anna, a Szent István Egyetem Élelmi­ vezetője; MAGYAR ÉRDEMREND KÖZÉPKE- tója, a Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszék szertudományi Kar Mikrobiológia és Fogarasi Géza, a kémiai tudomány doktora, RESZTJE POLGÁRI TAGOZATA egyetemi tanára; Biotechnológia Tanszékének professzor az ELTE Természettudományi Kar Kémi- kitüntetést vehetett át Benedict Mihály fizikus, a Magyar Tudomá- emeritája, a Sapientia Erdélyi Magyar Tu­ ai Intézete Szervetlen Kémiai Tanszékének Gróh János Gáspár irodalom- és művelődés- nyos Akadémia doktora, a Szegedi Tudo- dományegyetem Csíkszeredai Karának professor emeritusa és történész, kritikus, szerkesztő, a Köztársa- mányegyetem Természettudományi és volt egyetemi tanára; Szalay Péter vegyész, az MTA doktora, az sági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsola- In­formatikai Kar Elméleti Fizikai Tanszéké­ Mócsai Attila orvos, a Magyar Tudományos ELTE tudományos rektorhelyettese, az tok Igazgatóságának igazgatója; nek egyetemi tanára, volt tanszékvezetője; Akadémia doktora, a Semmelweis Egye- ELTE Természettudományi Kar Kémiai Kieselbach Tamás művészettörténész, a Kie­ Dombi József kísérleti fizikus, a Magyar tem Általános Orvostudományi Kar Élet­ Intézete Fizikai Kémiai Tanszékének egye- selbach Galéria tulajdonosa és ügyvezetője; Tudományos Akadémia kandidátusa, a tani Intézetének egyetemi tanára, Gyulla­ temi tanára. Rókusfalvy Pál, a pszichológiai tudomány Szegedi Tudományegyetem Természettu- dásélettani Kutatócsoportjának vezetője; doktora, nyugalmazott egyetemi tanár; dományi és Informatikai Kar, Optikai és Nagy Lajos orvos, a Pécsi Tudományegyetem Szabó Dániel lelkipásztor, a Magyar Reformá­ Kvantumelektronikai Tanszékének címze- Általános Orvostudományi Kar Alapellá- tus Presbiteri Szövetség volt elnöke, a Ko- tes egyetemi tanára; tási Intézetének egyetemi tanára; 488 489 Magyar Tudomány • 2017/4 Kitüntetések

Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem dalomelméleti Tanszékének tanára, az mány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi vészetelméleti Intézet Esztétika és Kulturá- rektora, egyetemi tanára, a Nagyvárad-Rét egyetem Irodalomtudományi Doktori Posztgraduális Intézetének egyetemi do- lis Tanulmányok Tanszékének tanszékve- Református Egyházközség református lel- Iskolájának alapítója és vezetője; cense; zető egyetemi docense; kipásztora, a Csillagocska Alapítvány ala- Timár József, az orvostudomány doktora, a Juhász András, az ELTE Természettudomá- Holl András csillagász, informatikus, a Ma- pítója és elnöke; Semmelweis Egyetem Általános Orvostu- nyi Kar, Fizikai Intézet Anyagfizikai Tan- gyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Soltész Pál Péter, a Magyar Tudományos dományi Kar II. sz. Patológiai Intézetének székének nyugalmazott egyetemi docense; Információs Központja informatikai fő- Akadémia doktora, a Debreceni Egyetem igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár, a Lovász Emese régész, a Magyar Régész Szö- igazgató-helyettese; Belgyógyászati Klinika Angiológiai Tanszé- Semmelweis Egyetem Doktori Tanácsának vetség alapító tagja; Husi Géza, a Debreceni Egyetem Műszaki kének egyetemi tanára, a Terápiás Aferezis elnöke. Mangel László Csaba orvos, a Magyar On- Karának oktatási dékánhelyettese, a Villa- Bizottság elnöke, a Magyar Aferezis Társa- kológusok Társaságának elnöke, a Pécsi mosmérnöki és Mechatronikai Tanszék ság alelnöke; MAGYAR ÉRDEMREND LOVAGKE- Tudományegyetem, Általános Orvosi Kar tanszékvezető egyetemi docense; Sulik Béla János fizikus, a Magyar Tudomá- RESZTJE POLGÁRI TAGOZATA és Klinikai Központ Onkoterápiás Intéze- Kiss Gyula Ybl Miklós-díjas építész, a Szent nyos Akadémia doktora, a Magyar Tudo- kitüntetést kapott tének igazgatója, egyetemi docense; István Egyetem Ybl Miklós Építéstudomá- mányos Akadémia Atommagkutató Inté- Bachmann Bálint, a Pécsi Tudományegyetem Szeredi Péter Állami Díjas matematikus, a nyi Karának kapcsolati dékánhelyettese, az zete tudományos tanácsadója; Műszaki és Informatikai Karának dékánja, BME Villamosmérnöki és Informatikai Építészmérnöki Intézet főiskolai tanára; Süli-Zakar István földrajztudós, a Magyar egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Aka- Kar, Számítástudományi és Információel- Márkus Eszter, az ELTE Bárczi Gusztáv Tudományos Akadémia doktora, a Deb- démia nem akadémikus köztestületi tagja; méleti Tanszékének címzetes egyetemi ta- Gyógypedagógiai Kar oktatási ügyekért receni Egyetem Természettudományi és Bartha Csilla nyelvész, a Magyar Tudományos nára; felelős dékánhelyettese, főiskolai docens; Technológiai Kar Földtudományi Intézete Akadémia Nyelvtudományi Intézete tudo- Timár Judit földrajztudós, a Magyar Tudo- Pál Lajos történész, a Magyar Történelmi Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési mányos tanácsadója, az ELTE Bölcsészet- mányos Akadémia Közgazdaság- és Regi- Társulat Századok című folyóirata felelős Tanszéke professor emeritusa, a Károly tudományi Kar Magyar Nyelvtudományi onális Tudományi Kutatóközpont, Regio- szerkesztője. Róbert Főiskola Turizmus, Területfejlesz- és Finnugor Intézete Mai Magyar Nyelvi nális Kutatások Intézetének tudományos tési és Idegen Nyelvi Intézete Turizmus és Tanszéke habilitált egyetemi docense; főmunkatársa, az ELTE Társadalom- és A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉGÉRT – Területfejlesztési Tanszéke címzetes főisko- Battistig Gábor villamosmérnök, a Magyar Gazdaságföldrajzi Tanszék docense. SCHÖNVISNER ISTVÁN-DÍJAT lai tanára (Dr. Süli-Zakar István néhány Tudományos Akadémia Energiatudomá- kapott nappal korábban elhunyt); nyi Kutatóközpontja Műszaki Fizikai és MAGYAR ARANY ÉRDEMKERESZT Gömöri János régész Szilvási István, a Magyar Honvédség Egész- Anyagtudományi Intézete tudományos POLGÁRI TAGOZATA Jankovich-Bésán Dénes régész ségügyi Központ Nukleáris Medicina főmunkatársa, az Intézet Mikrotechnológiai kitüntetést kapott Osztályának osztályvezető főorvosa, a Sem­ Osztálya vezetője; Heidl György, a Pécsi Tudományegyetem minden díjazottnak gratulál melweis Egyetem Általános Orvostudo- Bencze Mihály, a bukaresti Ady Endre Líce- Bölcsészettudományi Kar, Filozófia és Mű­ a Szerkesztőség mányi Kar Nukleáris Medicina Tanszéké- um igazgatója, a Wildt József Tudományos nek nyugalmazott egyetemi tanára; Társaság elnöke, a Nemzetközi Magyar Tasnádi Péter, az ELTE Természettudományi Matematika Verseny alapítója; Kar Földrajz- és Földtudományi Intézet Biró Friderika, a szentendrei Szabadtéri Nép- Me­teorológiai Tanszékének egyetemi tanára; rajzi Múzeum nyugalmazott főmuzeológu­ Thomka Beáta, Széchenyi- és József Attila- sa és volt megbízott főigazgató-helyettese; díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudo- Dobos László, a VERITAS Történetkutató mányos Akadémia doktora, a Pécsi Tudo- Intézet nyugalmazott főigazgató-helyettese, mányegyetem Bölcsészettudományi Kar a Jászok Egyesületének ügyvivője; Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Philipp Ernst Gudenus, a belvárosi Szent Intézet Modern Irodalomtörténeti és Iro- Anna Templom templomigazgatója, a Páz­ 490 491 Magyar Tudomány • 2017/4 Az MTA új levelező tagjainak bemutatása

sok és Retrovírusok Albizottság vezetője. Két olyan uniós kutatási konzorcium tagja, ame­ lyek génvektorok és daganatellenes vírusok fejlesztésén dolgoznak. Mi volt az a döntő mozzanat az életében, amely erre a pályára vitte? Gimnazistaként azon gondolkoztam, mi le- het a világ legérdekesebb foglalkozása, amit mindig élveznék. Úgy döntöttem, hogy állat­ kert-igazgató leszek, az már csak elég egzoti- Az MTA új levelező tagjainak kus és izgalmas. Ehhez megfelelőnek tűnt az Állatorvos-tudományi Egyetem elvégzése Budapesten.­ Elsőéves koromban takarítot- bemutatása HARRACH BALÁZS tam is egy évig önkéntesként a Fővárosi Állat- IV. Agrártudományok Osztálya és Növénykert trópusi akváriumi részlegében. De ki tudja miért, ez nem igazán elégített ki, Mosonmagyaróváron született 1952-ben. Az és inkább tudományos diákköri munkába KEDVES OLVASÓINK! MTA Agrártudományi Kutatóközpont Ál- kezdtem az egyetem Járványtani és Mikrobio­ latorvos-tudományi Intézet tudományos lógia Tanszékének virológiai részlegében. A Idén ismét új tagokat választott soraiba a Magyar Tudományos tanácsadója, korábbi igazgatója (2000–2008), csendes laboratóriumok, a szövettenyésztés Akadémia. A Magyar Tudományban – korábbi szokásunkhoz híven jelenlegi témacsoport-vezetője. Szűkebb szak­ és a vírusizolálási kísérletek örökre megfogtak. – most is bemutatjuk az MTA új levelező tagjait. Kérdéseket kínáltunk területe az állatorvosi virológia. Stachybotrys Az életem olyan szerencsésen alakult, hogy az nekik, s bízunk benne, hogy válaszaik segítségével többet is megtud- penészgombák toxinjait azonosította HPLC MTA Állatorvos-tudományi Kutatóintézeté­ hat róluk az olvasó, mint az MTA honlapján található, igen fontos és tömegspektrometria segítségével, és első- ben folytathattam virológia kutatásokat. És szakmai tényeket. Reméljük, hogy ezek az önvallomások a sikeres ként mutatta ki juhok és lovak elhullását itt megint előjött a régi álom, az állatkerti tudósok szakmai életrajzokban nem olvasható arcát is megmutatják. okozó szalmából. Szarvasmarha-leukózis- egzotikumok iránti vonzalom. Elkezdtük az mentesítéshez immundiagnosztikai készletet egzotikus állatok vírusait tanulmányozni. Ál­ állított elő (600 000 vizsgálathoz, részben latkertekben vagy kisállat-kereskedésekben exportra). A hazai állatorvosi kutatásokban elhullott állatok (például jegesmedve, nyílmé­ bevezette a molekuláris és bioinformatikai regbéka vagy különféle kígyók) belső szervei­ módszereket. Elsőként végzett filogenetikai ből vagy vadmadarak és hálóval befogott számításokat adenovírusokkal. Gazdaváltá- denevérek bélsarából kíséreljük meg a vírusok sokat derített ki (például hüllőről kérődzőre), jelenlétének kimutatását és molekuláris jel- ami a genom G+C tartalmának csökkenésével lemzését. Afrikai, ázsiai vagy épp dél-amerikai és kórokozóképesség-fokozódással járt. Vírus­ dzsungelekben gyűjtött mintákban találtunk kutatásait vezető szaklapok és referenciakötetek eddig ismeretlen adenovírusokat, esetenként közölték. Alelnöke az MTA Bioinformatikai más DNS-vírusokat is. A vírusok sokszínűsé­ Osztályközi Bizottságának és a Magyar Bioin­ gének és gerinces gazdáikkal való közös evo­ formatikai Társaságnak. A Nemzetközi lúciójuk minél jobb megismerésére és meg- Vírusrendszertani Bizottság Állati DNS-víru­ értésére törekszünk. 492 493 Magyar Tudomány • 2017/4 Az MTA új levelező tagjainak bemutatása

tettük, hogy önálló leszármazási vonalakat ságrenddel pontosabb spektrummérést vég- Mi volt az az eredmény munkája során, képviselnek, és a pikkelyes hüllők adenovíru­ zett. Társaival közösen elsőként számította ki amelyre igazán büszke? sainak rokonai találhatók meg napjainkban az alapelvekből indulva a proton- és a neut- Magyar állatorvosok (Bartha Adorján, Áldásy bizonyos kérődzőkben. Néhány esetben ma­ rontömeg különbségét. Társalkotója a gigabit Pál) a világon először írtak le olyan új szarvas­ darakban is kimutattuk evolúciósan távolab- kommunikációjú, PC-kből épült, majd a marha-adenovírusokat, amelyek biológiai bi adenovírusok jelenlétét. Az ilyen gazdavál- grafikuskártya-alapú processzor-klaszternek. tulajdonságaikban „jelentősen” eltérőek vol­ táson átesett adenovírusok feltűnően erős Mindkét innováció világelső volt az elméleti tak az emlősökben talált összes többi adeno­ kórokozó-képességgel rendelkeznek. A felis- fizikában. vírustól. A nyugati tudományos közvélemény mert új vírusvonalak besorolá­sára javaslatokat Mi volt az a döntő mozzanat az életében, azonban fenntartásokkal fogadta ezeket a tettünk, amelyeket a Nemzetközi Vírusrend- amely erre a pályára vitte? megállapításokat, egyrészt mert nem vártak szertani Bizottság (ICTV) elfoga­dott, és en- komoly eredményeket a vasfüggöny mögül, nek következtében az Adenoviridae­ család Bár a matematika és fizika iránti érdeklődé- másrészt mert hasonló vírusokat az emberben rendszertana gyökeresen megújult. Két évvel sem már az általános iskolában elkezdődött sosem találtak, harmadrészt mert a jelentősen ezelőtt beválasztottak az ICTV vezetőségébe. KATZ SÁNDOR – nyilván szüleim hatására is, akik mindketten nem igazi CGS-mértékegység. A hazai állat- matematika–fizika szakos tanárok –, sokáig Milyen nemzetközi kutatásban vesz részt? Fizikai Tudományok Osztálya orvosi kutatásokban elsőként vezettük be a mérnöki pályára készültem. Nehéz egyértel- molekuláris módszerek használatát, hogy Eddigi eredményeinknek köszönhetően a Bonyhádon született 1975-ben. Az MTA– műen meghatározni azt a pillanatot, amikor DNS-szekvencia szinten, pontosan számsze- világ minden tájáról, Európától Új-Zélandig, ELTE Rácstérelmélet Lendület csoport veze- mégis a kutatói pálya mellett döntöttem, de rűsítve állapíthassuk meg a kérdéses vírusok USA-tól Chiléig kérik segítségünket állati tője, az ELTE Elméleti Fizika Tanszék veze- talán annak volt ebben legnagyobb szerepe, közötti eltérés és rokonság mértékét. Sikerült adenovírusok felismeréséhez és jellemzéséhez. tője, a Fizikai Intézet általános igazgatóhelyet- hogy harmadikos gimnazistaként beválogat- kimutatnunk, hogy a szarvasmarha-adenoví­ Sikeres replikációs stratégiájuk következtében tese. Az elméleti részecskefizika nemzetközi tak a fizikai diákolimpiai csapatba. A felké- rus típusok fele jól jellemezhető evo­lúciós tá­ az adenovírusok ígéretes génszállító vektorok hírnevű professzora. Szakterülete a kvantum­ szülések és az olimpia során szerzett élmények volságra van a többi emlősállat és az ember a humán gyógyászati (daganatellenes vagy térelméleti megoldási módszerek és a rács­ tették egyértelművé, hogy a kutatói pálya ismert adenovírusaitól. Az eltérés nagy­jából génterápiás) célra. Felhasználhatóságukat térelméleti szimulációk kutatása. Máig leg- számomra talán érdekesebb a mérnökinél. A megfelelt az emlősök és madarak adenovírusai azonban korlátozza a lakosság humán adeno­ pontosabb tárgyalását adta a korai Univer- jelenségek megértése, leírása közelebb áll hoz­ között fennálló evolúciós távol­ságnak. Kézen­ vírusokkal szembeni immunitása, ezért állati zumban lezajlott kvark-hadron átmenetnek zám, mint azok alkalmazása. fekvőnek látszott az ősibb ge­rinces osztályok adenovírusok között keresünk megfelelő a rácstérelmélet módszerével. Többéves éles Magányos kutató vagy inkább csapatjátékos? képviselőiben előforduló adenovírusok célzott vektorjelölteket. Két EU FP7-es konzorcium tudományos vitában bebizonyította, hogy vizsgálata. Amerikából, Angliából és Német­ pályázat keretében tucatnyinál több nyugat- eredményei adják meg az átalakulás helyes Egyértelműen csapatjátékos vagyok. Ahogy országból sikerült hal-, béka- és kígyó-eredetű európai laboratóriummal van/volt együttmű- fizikai jellemzését. Ez minden idők egyik leg­ egyre több tudományterületre, úgy az általam adenovírusok beszerzé­se, amelyekről kiderí- ködésünk ezen a kutatási területen. hivatkozottabb rácstérelméleti eredménye. A műveltre is jellemző, hogy a kutatások (nem- többparaméteres átsúlyozás módszerével zetközi) együttműködésekben folynak. Bár meghatározta a hőmérséklet-barionsűrűség vannak a rácstérelmélettel foglalkozók közt síkon a fázisdiagram kritikus pontját. Új al- – elsősorban alapvető térelméleti kérdésekkel goritmusokat fejlesztett a hadronspektrumot foglalkozó kutatók –, akik egyedül dolgoz- nagy pontossággal meghatározó rácsszimulá­ nak, ez inkább már kivételnek tekinthető. A ciókhoz. A kísérleti spektrummal talált egye­ fizikai kérdéseket megválaszoló projektek zés a nem-perturbatív tartományban bizo- összetettek, erőforrás-igényesek. Ennek követ­ nyítja, hogy a QCD az erős kölcsönhatások kezményeképp nem ritkák a harminc-negy- helyes elmélete. Hétéves algoritmusfejleszté- ven fős rácstérelméleti kollaborációk. Én ennél se révén csoportja a korábbinál három nagy- általában kisebb (öt-tíz fős) csoportokban 494 495 Magyar Tudomány • 2017/4 Megemlékezés dolgozom, a legnagyobb kollaboráció, mely- ennek a plazmának az állapotegyenlete. Na- nek tagja vagyok, a Budapest–Marseille– gyon keveset tudunk azonban arról, hogy mi Wuppertal-kollaboráció is mindössze tizenkét történik nagyobb sűrűségek esetén. A fázis- tagot számlál. A csapatmunkát több szem- diagramnak ezt a tartományát fogja kísérle- pontból is előnyösnek érzem. Egyrészt nagyon tileg vizsgálni a darmstadti GSI-ben épülő Megemlékezés sok esetben a legjobb ötletek közös diszkus�- FAIR-kísérlet. Érdekes módon pályám elején sziók során születnek, másrészt több résztve- épp ezen a területen sikerült eredményeket Prékopa András, a Magyar Tudományos Aka­ MTA Matematikai Kutatóinté­zetében, majd vő esetén kisebb a hibázás lehetősége, külö- elérni, de máig is ezt tartom az egyik legna- démia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudo- 1970 és 1975 között az MTA Számítástechni- nösen, ha tudatosan minden részfeladatot gyobb kihívásnak. A második fontos kérdés mányegyetem (ELTE) Operációkutatási kai Központban az Operációkutatási Osztály többen egymástól függetlenül elvégeznek. a kvark-gluon plazma dinamikájának, idő- Tanszék és a Rutgers Center vezetője volt. 1977 és 1985 fejlődésének megértése. A jelenlegi eredmé- of Operations Research kö­zött az MTA Számítástech­ Saját tudományterületén mi az a nyitott nyeink csupán az egyensúlyi tulajdonságokat (RUT­COR) emeritus pro­ nikai és Auto­ma­tizálási Kuta- kérdés, amelyre választ szeretne kapni? tudják leírni. Mindkét kérdés nehézségét az fessora, Széchenyi-díjas ma- tóintézet Alkalmazott Mate- Három fontos kérdést emelnék ki: kutatása- előjel probléma adja, a fizikai mennyiségek tematikus 2016. szeptember matikai Főosztályát vezette. im jelentős részében a kvantum-színdinami- óriási pozitív és negatív járulékok összegzése 18-án Budapesten elhunyt. 1977 és 1978 között a Wiscon- ka fázisdiagramját próbáltam feltérképezni. után adódnak, melyek pontos meghatározá- Prékopa András 1929. sini Egyetemen, 1978-ban a Ez a diagram írja le, hogy hogyan viselkedik sa a nagy kiejtések miatt rendkívül nehéz. A szeptember 11-én született Stanford Egyetemen volt az erősen kölcsönható anyag nagy hőmérsék- harmadik kérdéskör a magfizika. A proton Nyíregyházán. Iskoláit is ott vendégprofesszor. 1985-ben a let vagy kvarksűrűség esetén. A kis sűrűségű, és neutron tömegének (és különbségüknek) végezte, 1947-ben érettségi- New Jersey (USA) állambeli de nagy hőmérsékletű tartományt mára egész a pontos megértése után a logikus következő zett a Kossuth Lajos Gimnázi­ Rutgers Egyetemen vállalt pontosan sikerült megérteni. Tudjuk, mek- lépés az atommagok szerkezetének, kötési umban. Egyetemi tanulmá- állást, ahol a statisztika, mate­ kora hőmérsékleten jön létre a protonokból/ energiájának megértése az őket alkotó kvar- nyait a Debreceni Tudomány­ matika és operációkutatás ki­ neutronokból a kvark-gluon plazma, és mi kok és gluonok kölcsönhatásai alapján. egyetemen végezte, ahol PRÉKOPA ANDRÁS emelt professzora lett. Innen 1952-ben matematika–fizika– 1929 – 2016 2015-ben ment nyugdíjba. ábrázoló geo­metria szakos 1991-ben alapító tagja és tanári diplomát szerzett. Ezután Budapestre tiszteletbeli elnöke lett a Magyar Operáció- került és az MTA Alkalmazott Ma­tematikai kutatási Társaságnak, 1996-ban a Bolyai János Intézet aspiránsa lett Rényi Alfréd konzulensi Matematikai Társulat tiszteletbeli elnökének vezetése alatt. 1955-től 1956-ig az intézet tu- választották. Alapító főszerkesztője volt az dományos munkatársa volt. 1956-ban az 1979-ben indult Alkalmazott Matematikai ELTE Valószínűségszámítási Tanszékére ke- La­poknak. 1981 és 1989 között a Mathematical rült adjunktusi beosztásban, ahol 1963-ban Programming Society Stochastic Program- egyetemi docenssé nevezték ki. 1968-ban a ming bizottságának elnöki tisztét töltötte be. Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmér­ ­ Tudományos eredményeinek hazai elis- nöki Karának Matematika Tanszékére kapott meréseként kandidátusi (1956), majd a ma- egyetemi tanári kinevezést, majd 1977-től a tematikai tudományok doktora (1971) foko- Gépészmérnöki Kar Matematika Tanszékén zatot kapott, amit MTA levelező tagság (1979) dolgozott egyetemi tanárként. 1983-ban az és MTA rendes tagság (1985) követett. 1977- ELTE tanszékvezető egyetemi tanára lett az ben külső tagja lett a Mexikói Mérnöki Aka­ általa alapított Operációkutatási Tanszéken. démiának. További jelentős elismerései: Egyetemi állása mellett 1959 és 1970 között az Szele Tibor-emlékérem (Bolyai Társulat, 1992), 496 497 Magyar Tudomány • 2017/4 Megemlékezés

Széchenyi-díj (1996), Arany János Kuratóri- Kutatásainak legfőbb eredményei a szto- ennek a sikeres alkalmazásnak 2014-ben jelent zófiáját is. Írt esszéket vallásról, közgazdaság- um Nagydíj (2002), az Európai Operációku- chasztikus optimalizálás területén születtek. meg a Springer kiadó Operations Research and tanról és a matematika történetéről. Jelentős tatási Társaságok Aranyérme (EURO Gold A méltán híres Prékopa–Ziermann-féle kész­ Financial Engineering sorozatában. hatással volt a magyar matematika terjeszté- Medal, 2003), Magyar Köztársasági Érdem- letezési modell (1962) nemcsak elméleti új­ Az 1980-as évek közepétől András figyel- sében, különösen Farkas Gyuláról és Bolyai rend középkeresztje kitüntetés (2005), Kha­ donságának köszönhette sikerét, hanem me a momentum problémákhoz fordult. A Jánosról írt esszéivel. chiyan-díj (2012), az INFORMS Társaság konkrét alkalmazásokban is bizonyította klasszikus kérdés, amit George Boole tett fel Az oktatás területén az egyik legfontosabb, Elnöki Nagydíja (2014). hatékonyságát: használata a 60-as évek elején először, motiválta András érdeklődését: ha úttörő jellegű tevékenysége az operációkuta- Szakmai pályafutása során 1958 óta részese országos szinten mintegy négymilliárd forint részleges információnk van csak n esemény tásnak az ELTE-n való meghonosítása volt. volt egy új tudományos diszciplína, az operá­ megtakarítást eredményezett. Megalkotta a és azok összefüggésének valószínűségeiről, Első lineáris programozási speciális előadását ciókutatás születésének és kibontakozásának. valószínűséggel korlátozott programozás hogyan tudjuk optimálisan becsülni alulról 1958-ban tartotta. Az oktatás és az új generá- Joggal hivatkoznak rá, mint a magyar operá- (chance constrained programming) fogalmát, és felülről annak a valószínűségét, hogy leg- ció mesterszintű képzése mindvégig szívügye ciókutatás atyjára. Honi kezdeményezése amelyet a Princeton Symposium on Mathe­ alább egy esemény bekövetkezik. András volt. Vezetésével ötvennyolc, a legkülönbö- hamar követőkre talált, egy egész iskola ala- matical Programming konferencián mutatott észrevette, hogy a válaszok lineáris programok zőbb nemzetekből származó jelölt szerzett kult ki körülötte. Ő maga alapvető új ered- be 1967-ben. Számos fontos gyakorlati megoldásával nyerhetők. Azonban ezek na- tudományos fokozatot. ményekkel gazdagította a szakterületet, és probléma vált modellezhetővé ennek segítsé- gyon nagy méretű problémák, amelyek igen Tudományos pályafutása során húsz tanítványai is jelentős szakmai sikereket értek gével. Bevezette a logkonkavitás fogalmát a sok változó meghatározását igénylik. András könyvet publikált, több száz tudományos el. Fő tevékenységi területei: a kutatás, az sztochasztikus programozásban (1971), ami nemcsak a gyakorlati alkalmazások számára dolgozatot közölt és százötven ismeretterjesz- oktatás, az alkalmazás és a tudományszervezés. egy igen fontos áttörést jelentett. Ugyanis ez tekintette a lineáris optimalizálást fontosnak, tő és egyéb művet írt. Könyvei közül a legfon­ Mindegyikben maradandót alkotott. a tulajdonság a valószínűséggel korlátozott hanem a matematikai elmélet számára is. tosabbak a Valószínűségelmélet (1962), a Lineá­ A kutatásban először a valószínűségelmé- problémák széles köre számára biztosítja a Ebben az esetben észrevételezte, hogy a duá- ris programozás (1968), a Sztochasztikus prog­ let és a matematikai statisztika területén ért konvexitás fennállását, ami által az ilyen fel­ lis lineáris problémák megengedett megol- ramozás (1995), és a 2014-ben megjelent el eredményeket. 1956-ban védte meg Szto­ adatok számításilag megoldhatókká válnak. dásai ellátnak minket alsó és felső korlátokkal Scheduling­ of Power Generation, melynek első chasztikus halmazfüggvények című kandidá- Logkonkavitási eredményei a matematika a kérdéses valószínűségekre vonatkozóan. Egy szerzője. tusi disszertációját, melyet a Bolyai János számos egyéb ágában is felhasználást nyertek. gyönyörű eredményében karakterizálta a Tudományos alkotói tevékenysége mel- Matematikai Társulat Grünwald Géza-díjjal A tudományok doktora fokozatot 1971- duális megengedett bázikus megoldásokat lett nem feledkezett meg a tudományszerve- jutalmazott. Közben felkarolta és érdemben ben a Sztochasztikus rendszerek optimalizálá­ egy igazán egyszerű kombinatorikus struk- zésről sem. Nehéz időkben, az 1970-es évek­ foglalkozott az operációkutatás akkori alap- si problémáiról című disszertációjával nyerte túra által. Ez az eredmény rengeteg következ- ben létrehozta a mátrafüredi nemzetközi téli problémája, a lineáris programozás (ma már el. Az 1970-es évektől kezdve több nagyjelen- ménnyel járt. Bizonyos esetekben egyszerű matematikai programozási iskola/konferen- egyre inkább lineáris optimalizálás, LO) elmé­ tőségű probléma modellezésében és megol- zárt képlettel lehet leírni a korlátokat, míg ciasorozatot, amely a kelet és nyugat operá- leti és gyakorlati kérdéseivel. Újszerű módon dásában játszott kulcsszerepet. Ennek kiemel- más esetekben egy kisméretű lineáris optima- ciókutatóinak szakmailag értékes, legendás tárgyalta a szimplex módszert, az LO-problé­ kedő példái azok a vízügyi, villamosenergia- lizálási probléma megoldása adja az ered- találkozási helye volt. 1976-ban Budapestre ma alapvető megoldó algoritmusát, felhasz- ipari, termelési, pénzügyi, biológiai és egyéb ményt. Ezek az eredmények nagyhatásúak hozta a szakma legnagyobb tekintélyű nem- nálva a primál és a duál feladat közötti szim­ alkalmazások, amelyekben az általa megfogal­ voltak a gyakorlati alkalmazásokban is. Az zetközi rendezvényét, a háromévenként tar- metriát. Felismerte, hogy az LO korrekt tár­ mazott modellek és eljárások kerültek felhasz- AT&T telefontársaság alkalmazta ezeket az tott International Mathematical Programming gyalásához vissza kell menni a konvex halma- nálásra. Külön kiemelendő a villamosenergia- eredményeket az 1990-es években a hálózatuk Symposiumot, 2000-ben pedig az ugyancsak zok alaptulajdonságaihoz. Mindezeket egy, a ipari modell, amit egy SZTAKI-s csoport megbízhatóságának kiszámítására. kiemelkedő fontosságú EURO 2000 konfe- Bolyai Társulat által kiadott könyvben pub- dolgozott ki András vezetése alatt. Máig is András nagyhatású, reneszánsz tudós volt. renciát. Mindkét esetben elnöke volt az ese- likálta magyar nyelven 1968-ban. Ennek a útmutató a módszertan, amely a hálózati Nemcsak a matematikában alkotott jelentő- ménynek. 2010-ben Bolyai János halálának máig is egyedülálló műnek a néhány fennma­ feltételeket együtt kezelte a termelő egységek set, hanem kapcsolódó területeken is, bele- 150. évfordulója tiszteletére emlékkonferen- radt példánya kincsnek számít. Angol nyelvű ütemezésével (úgynevezett unit commitment­ értve a matematika történetét, a matematika ciát szervezett az MTA, a Sapientia Erdélyi változat sajnos nem készült belőle. probléma). Egy angol nyelvű összefoglalása oktatáspolitikáját, és gondolkodásunk filo- Ma­gyar Tudományegyetem és a Pannon 498 499 Magyar Tudomány • 2017/4 Kitekintés

Egye­tem közreműködésével, amelyre párat­ zetközi tudományos közösség. Gazdag szel- lan módon, két helyszínen került sor: Buda- lemi örökséget hagyott az utókorra. Nyugod- pest után Marosvásárhelyen folytatódott, és jék békében! amely nagyon fontos eseménye volt az erdé- Boros Endre Kitekintés lyi magyar tudományos közéletnek is. az MTA külső tagja, igazgató, Rutgers Center Prékopa András személyében az operá- of Operations Research, New Jersey, USA ciókutatás és az alkalmazott matematika ki- Maros István A „SZEMÉT” DNS rendellenességekben szenvedő személyeknél az MTA doktora, professor emeritus, emelkedő kutatóját, oktatóját, és kivételes A NYELVI FEJLŐDÉST IS folytatták a nemkódoló DNS adott régiójá- tudományszervezői készségekkel rendelkező Pannon Egyetem nak vizsgálatát. Autistáknál, szkizofréniában pályatársát veszítette el a magyar és a nem- (a fénykép forrása: egyetemunk.com) BEFOLYÁSOLJA és bipoláris betegségben szenvedőknél továb- Az ún. specifikus nyelvi zavar és más, az ideg­ bi huszonöt olyan genetikai variánst azono- rendszer fejlődésével összefüggő betegségek sítottak, amelyek szintén befolyásolhatják a – szkizofrénia, autizmus, bipoláris betegség – szóban forgó gén kifejeződését, az általa kó- genetikai hátterének felderítésében értek el dolt fehérje mennyiségét. Vernesék hangsú- eredményeket az örökítőanyag nemkódoló lyozzák, hogy eredményeik ismét felhívják a részének vizsgálatával holland kutatók (Max figyelmet a nemkódoló DNS kutatásának Planck Institute for Psycholinguistics, Rad­ fontosságára, hiszen a népességnek kb. 5%-a boud University, Nijmegen). szenved az idegrendszer fejlődésével összefüg- A DNS-nek csak kb. 1–2%-a tartalmazza gő betegségekben. A kialakulásukhoz vezető a géneket, azaz a fehérjék szintéziséért felelős folyamatok megértése új kezelési stratégiák genetikai információkat. A maradékot évti- kialakításához vezethet – mondják. zedeken át „szemét” (junk) DNS-nek hívták, A specifikus nyelvi zavar sok gyereket érint. de az elmúlt években egyre nagyobb figyelem Számukra problémát jelent az anyanyelv el- fordult felé. Kiderült, hogy a szemét nem is sajátítása. Korai felismerés esetén ezeknek a szemét, hanem igen fontos szerepet tölt be a gyerekeknek a nyelvi, beszédértési készségei sejtek életében és a betegségek kialakulásában. jól fejleszthetőek. Tavaly magyar szakemberek Sonja Vernes és munkatársai specifikus is bekapcsolódtak abba a nemzetközi kam- nyelvi zavarban szenvedő gyerekek nemkódo­ pányba, amelynek célja, hogy a szülőkkel és ló DNS-ének egy régiójában (3’UTRome) a szakemberekkel itthon is megismertessék a azonosították a genetikai variánsokat, és azok sokszor rejtve maradó specifikus nyelvi zavart. hatását egy olyan gén (ARHGEF39 ) műkö- A kampány során elkészült tájékoztató film désére, amely kapcsolatba hozható a nyelvi az Akadémia honlapján is megtalálható zavarral. Kimutatták, hogy egy bizonyos va­ (http://tinyurl.com/hpa9ph8). riáns esetén a gén túlműködése figyelhető meg. A felfedezés fontos lépés a specifikus nyel­ Ennek következtében az ARHGEF39 gén vi zavar biológiai okainak felderítésében. által kódolt fehérjéből túl sok termelődik, ami Devanna, Paolo – Chen, Sylivia et al.: Next- befolyásolja az idegsejtek és idegsejthálózatok gen Sequencing Identifies Non-coding fejlődését és működését, ezen keresztül pedig Variation Disrupting miRNA Binding Sites a nyelvi készségek kialakulását. In Neurological Disorders. Molecular Psy­ chiatry. DOI: 10.1038/MP.2017.30 • http:// A kutatók az eredményeik birtokában tinyurl.com/jj2u94s más, az idegrendszer fejlődésével összefüggő 500 501 Magyar Tudomány • 2017/4 Kitekintés A GYEREK NEM AKAR Az örökítőanyag epigenetikai változásai enzimek segítségével oldják meg, a tüzelőanya­ KELL-E LÁTNI A TANÚT, SAJÁT LÁBÁRA ÁLLNI környezeti hatásokra jönnek létre, és a DNS- gok égésekor az aktiválást a magas hőmérsék- HOGY HIHESSÜNK NEKI? ben lévő nukleotidok – „betűk” – sorrendjé- let biztosítja, alacsonyabb hőmérsékleten A felnőtt, élet- és „keresőképes” utódok támo- nek megváltoztatása nélkül befolyásolják a pedig – például tüzelőanyag-elemekben – az A büntetőeljárások során a tanúvallomások gatása ugyan nem túl gyakori a természetben, kódolt információk megjelenését. Durván oxigénmolekula aktiválása katalizátorok se- videofelvétele, illetve az ezekről készült írásos mégsem egyedül az emberre jellemző sajátos- leegyszerűsítve az történik, hogy egyes „betű­ gítségével történik. Ennek a fontos lépésnek változat, jegyzőkönyv nem egyenértékűek, ság. Tengeri madárfajok közül eddig három kön” vagy a DNS-t körülvevő fehérjéken az atomi szintű felderítéséhez járultak hozzá eltérő megítélést válthatnak ki – állapítja meg esetben írtak le ilyen viselkedést. Egy nemzet­ olyan kémiai változások jönnek létre, amelyek az Institut für Ange­wandte Physik der Tech­ egy most megjelent tanulmány. közi kutatócsoport megfigyelései alapján­ ez a befolyásolják, hogy az azt tartalmazó, vagy nische Universität Wien munkatársai. A University of Liverpool pszichológus lista most a galapagoszi pingvinekkel bővült. ott lévő gén „megszólal-e” vagy hallgat. Pásztázó tűszondás méréstechnikával, kutatói azt vizsgálták, hogy a büntetőperek- A szülői gondoskodásnak ez a formája A kutatók egy olyan epigenetikai változást kombinált atomerő-mikroszkóp és alagút- ben a tanúk vallomásának prezentációja mi­ azonban arrafelé nem túl gyakori; a kutatók derítettek fel, amely a striátumban a glutamát mikroszkóp segítségével különbséget tudtak lyen hatással lehet a vallomást értékelő esküd- tízéves megfigyelés során mindössze ötször nevű idegingerület-átvivő anyag működését ten­ni titán-dioxid felületen adszorbeált sem­ tekre. - észlelték, hogy a szülők felnőtt fiókáikat ete­ rontja el, segítve ezzel a függőség kialakulását. leges oxigénmolekulák és aktivált (O2) gyö- A kísérletekben hatvan önkéntes személyt tik. Mindegyik eset a szárazföldön, délután Már több betegség kialakulásában iga­zol­ kök kö­zött, sőt utóbbit a pásztázó tű segítsé- három csoportba osztottak. Az egyik csoport vagy kora este történt. A kutatók szerint a ták az epigenetikai folyamatok szerepét, s ezek gével elő is tudták állítani. csak írásos vallomásokat, a másik csak vide- ritka gondoskodás feltétele, hogy bőséges gátlására különböző vegyületeket állítottak A titán-dioxid érdekes és fontos anyag, ofelvételeket kapott, míg a harmadik mind- táplálékforrás álljon rendelkezésre, a fészket elő. Egervári és munkatársai heroino­zó patká­ például a szövetbarát titán implantátumok két változatot. A vallomások valódi esetekkel elhagyó utódok még a közelben lakjanak, és nyokat olyan vegyülettel kezeltek, amelyet­ felületét is oxidbevonat borítja. Ugyanakkor kapcsolatosak voltak, valódi bizonyítékokat az „akció” ne veszélyeztesse a szülők fizikai eredetileg daganatos betegségek ellen fejlesztet­ fotokatalizátor is, azaz felületén fény hatására szolgáltattak, csupán az írásos vallomásokban kondícióját. tek ki. A JQ1 nevű anyag absztinens patká- kémiai reakciók játszódhatnak le, s a fényener­ változtatták meg a szereplők és résztvevők Boersma, Dee P. – Cappello, Caroline D. nyoknál csökkentette a sóvárgást és a drogke­ giát felhasznál­va képes az oxigént aktiválni. A nevét. A videofelvételeket színészek részvéte- – Merlen, Godfrey: First Observations of reső magatartást, így a kutatók azt re­mélik, új most megjelent publikáció szerint a kutatók lével rekonstruálták. Post-fledging Care in Galapagos Penguins utat találtak a heroinfüggőség kezeléséhez. bebizonyították, hogy a csúcskategóriájú A kísérleti személyeknek a vallomások (Spheniscus mendiculus). The Wilson Journal Egervari Gabor – Landry, Joseph – Callens, atomerő-mikroszkóp tűje által plusz elektron­ alapján, kérdőíveken, 9-es skálán kellett érté- of Ornithology. Mar 2017. 129, 1, 186–191. James et al.: Striatal H3K27 Acetylation kelniük a tanúkat, például, hogy mennyire DOI: 10.1676/1559-4491-129.1.186 hoz jutott, aktivált oxigénmolekulák ugyan- Linked to Glutamatergic Gene Dysregu­ olyanok, mint azok, amelyek a fotokatalitikus voltak magabiztosak, meggyőzőek vagy vilá- lation in Human Heroin Abusers Holds felületen a fényenergia hatására keletkeznek. gosak. Mielőtt a vallomásokat megkapták, a Promise as Therapeutic Target.Biological Az eredmények gazdagítják az oxigénak- résztvevők felét figyelmeztették, hogy szemé- Psychiatry. 1 April 2017. 81, 7, 585–594. DOI: tiválódás mechanizmusáról szóló ismereteket, lyes benyomásuk a vallomást tevő személyről HEROIN ÉS EPIGENETIKA 10.1016/j.biopsych.2016.09.015 és egy új vizsgálati technikát is kínálnak, mert befolyásolhatja értékelésüket, amit csak a A heroin epigenetikai változásokon keresztül az ismertetett módszerrel a felületen adszor- vallomásban szereplő tényleges információk módosítja az agy működését – állítják az Icahn beált oxigénmolekulák aktív állapotát tetszés alapján kellene kialakítaniuk. School of Medicine at Mount Sinai kutatói. TŰVEL GERJESZTETT szerint ki-be lehet kapcsolni. Az eredmények szerint a vallomás formá- Egervári Gábor és munkatársai elhunytak OXIGÉN Setvina, Martin – Hulva, Jan – Parkinson, ja leginkább a tanúk magabiztosságának – 48 heroinhasználó és 37 kontrollszemély – Gareth S. et al: Electron Transfer between megítélését befolyásolta. A videofelvételek agyának vizsgálatával jutot­tak erre a követ- A Földön lejátszódó egyik leggyakoribb és Anatase TiO2 and an O2 Molecule Directly alapján magabiztosabbnak találták a tanúkat, keztetésre. Kutatásaik során a striatum nevű legfontosabb kémiai reakció az oxigénnel való Observed by Atomic Force Microscopy. mint az írásos vallomások alapján. A video Proceedings of the National Academy of agyte­rületre koncentráltak; ez szerepet játszik egyesülés. E reakció kulcseleme a kétatomos + írásos vallomások után pedig a résztvevők Sciences of the USA. Early edition. DOI: a szo­kások és a célorientált viselkedés ki­alakí­ oxigénmolekula aktiválódása/ak­tiválása. Az nagyobb valószínűségét látták annak, hogy a 10.1073/pnas.1618723114 tá­sában, így a drogfüggőség létrejöttében is. élő szervezetek energiatermelésük során ezt tanú hazudott, mint a csak írott vallomásokat 502 503 Magyar Tudomány • 2017/4 Könyvszemle

értékelők. Ugyancsak kimutatható volt az Wheatcroft, Jacqueline M. – Keogan, Han­ előzetes figyelmeztetés hatása is. nah: Impact of Evidence Type and Judicial A szerzők szerint eredményeik azt az ál- Warning on Juror Perceptions of Global láspontot erősítik, hogy a vallomások írásos and Specific Witness Evidence. The Journal of Psychology. változatát az ítélkezési eljárások során mellőz- DOI: 10.1080/00223980. Könyvszemle 2016.1261077 • http://tinyurl.com/glt74fj ni kellene. Gimes Júlia A hiányzó láncszem kával) rokon: a fogalmi rendszerépítést tekin- ti feladatának, amelyet aztán a valóságra Az ELTE Pszichológiai Doktori Iskolájának húzhat rá hálóként. A hagyományos jogászi szellemi műhelyében született kötet az inter- módszertől némely logikai hasonlóságot le- diszciplináris kutatás szép példája: a szociál- számítva eleve idegen a számokkal való mérés pszichológia eszközeivel vizsgálják részben (iudex non calculat), és ha a jogászok mégis általában a jogrendszerek, részben specifiku­ ilyen, számukra statisztikai ismeretek hiányá- san a magyar jogrendszer működését. Ennek ban ellenőrizhetetlen eredményekre tekinte- során jelentős részben (de nem kizárólag) az nek, akkor az kétféle reakciót válthat ki: vagy alkotmányjogra koncentrálnak, így a munka a jogászi/jogtudományi munka számára ir- pszichológusokon és jogászokon kívül poli- relevánsnak tekintik/mondják azokat (sőt, tológusoknak is érdekes olvasmány lehet. A mivel a módszertant nem tudják ellenőrizni, vaskos kötet 14 tanulmányt foglal magában, néha még bosszantó betolakodásnak is a saját egy tudomány-rendszertani és tudománytör­ ­ tudományterületükre), vagy épp ellenkezőleg: téneti bevezető fejezetcsoport után először a relevánsnak és a jogértelmezés számára meg- jogi ismeretről, az ítéletalkotásról és a közéle- kerülhetetlennek. Jelen sorok szerzőjéhez ez ti aktivitásról szóló írások következnek, majd utóbbi megközelítés áll közel, hiszen a jog- a rendszerattitűdöket elemzik a szerzők, akik szabályok, illetve az alkotmány értelmezése- gazdag nemzetközi szakirodalmi apparátussal, kor általában alkalmazandó objektív teleolo- és ami még fontosabb: eredeti magyar adat- gikus értelmezéshez elengedhetetlen annak felvételekkel dolgoznak. A kvantitatív kutatá­ megértése, hogy a társadalom egésze miként sokhoz szükséges statisztikai attribútumok viszonyul a joghoz. Az objektív teleologikus nem akadályozzák az olvasást azok számára értelmezés a norma szövegéből (vagyis egy sem, akik más (például jogászi) háttérrel ve- objektumból, és nem a jogalkotó szubjektu- szik kezükbe a könyvet, sőt a megértés (illet- mából) próbálja kiolvasni a norma célját (cél, ve talán az egyetemi hallgatók­ számára a ta- görögül telosz), azt feltételezve, hogy a normá­ nulás) megkönnyítése végett­ számos áttekin- nak a társadalom számára hasznos, értelmes, tő táblázat és instruktív ábra segíti az olvasót. erkölcsös célja van. Ez utóbbi elemhez azon­ A tradicionális jogtudományi gondolko- ban szükséges a társadalmi valóság megértése, dás ambivalensen viszonyul a jogi kérdések amelyben a jogrendszer működik. Ennek társadalomtudományi vagy természettudo- vizsgálata és alapos megértése nélkül hamis mányi eszközökkel való vizsgálatához. A jog­ régi közhelyekbe burkolózunk az alkotmá- tudomány klasszikus (és mind a mai napig nyos rendszer működését illetően (rossz érte- domináns) ága, a jogdogmatika leginkább a lemben vett fogalmi jogászkodást, avagy teológiával (sőt egyes elemeiben a matemati- Begriffsjurisprudenzet művelünk), értelmezési 504 505 Magyar Tudomány • 2017/4 Könyvszemle határesetekben nem tudjuk meghozni a meg­ hasonló kötetek) lehetőséget fognak terem- értelemben vett kommunikációkutatás terü- met a szelekcióra, a releváns kérdésfeltevés, a felelő jogalkalmazói döntést. Vagy épp elhitet­ teni arra is, hogy a magyar jogi oktatás meg­ letéhez tartozó témákat is, mint a szónoki következetesség és ítélőképesség fontosságára jük magunkkal, hogy a jogi szabályok változá­ újulhasson, és a szabálymagoltatás helyett beszédek vizsgálata, a (történeti szemléletű) (a tudományosság, a tudományos módszer- sa demokratikussá vagy jogállamivá tehet egy átfogóbb oktatási formát valósíthasson meg filmelemzés és a tánc mint kommunikáció. tan alapvető kritériumaira), valamint az etikai társadalmat – e kötet eredményei különösen (részben esetmegoldások, részben társadalom- A nyitó írás, Demeter Márton beszámo­ ­ kérdésekre való reflexió szükségessé­ gére is, kijózanítóak ebből a szempontból (kül. 161– tudományi alapozás révén). lója a DOSZ által szervezett 2016-os Tavaszi amely új intellektuális kihívásokkal is szolgál- 190. és 281–336.), és világosan látszik, hogy A kötet kérdésfeltevése jelen formájában Szél Konferencia Kommunikációtudományi­ hat. A tanulmány második felében a figyelem­ ezeknek a hagyományoknak a hiánya a jogál­ a társadalom egészének jogi szociálpszicholó­ szekciójában elhangzott előadásokról útmu- gazdaságot definiálja és vázolja fel az újmédia lamiság társadalmi infrastruktúrája gyengesé­ giáját vizsgálja, de jogászként (vagyis a kuta- tatóul szolgálhat a tudomány fiatal kutatói- vizsgálati kereteként, valamint a predigitális gét is jelenti. Az elmúlt évek elszomorító al- tás „fogyasztójaként”) azt reméli jelen sorok nak is. A kötet fontos célja a hazai szakma és a digitális nemzedék információ­ s viselke- kotmányos változásai Magyarországon min­ szerzője, hogy a kutatásnak folytatása is lesz, össze­fogása, egymás kutatásainak láthatóvá désének különbségeit írja le, bő­séges­ szakiro- den bizonnyal részben ezzel is magyarázhatók, és ez a szellemi műhely további olyan téma- tétele a kommunikáció- és médiatudomány dalmi hivatkozással, kutatási eredményekkel­ a korábbi szabályozási problémák (amelyek köröket is kutat majd a jövőben, mint a jogi kutatói számára, beleértve a doktori hallgató­ alátámasztva. A leírás némileg determiniszti- ugyan léteztek) csak másodla­gos okok. döntéshozók (különösen a bírák) pszicholó- kat, valamint természetesen a szélesebb tudo- kus marad, a kritikai szempontok (mint a A jogrendszerről túl gyakran beszélnek giája. Összegzésként megállapíthatjuk, hogy mányos közösség felé való kommunikációt is. társadalmi és földrajzi különbségek, egyen- csak jogászok és csak jogászul. Ezzel elszalaszt- a kötet kiváló összegzése mind a nemzetközi Ilyen tekintetben mindenképpen üdvözlen­dő lőtlenség, digitális szakadék) itt kev­ ésbé érvé­ juk a társadalom egyik fontos alrendszerének szakirodalmi state of the art-nak, mind pedig és példamutató kezdeményezés, bár lentebb nyesülnek. Ugyanakkor aggodalmaskodó megértését, annak közgazdasági, szociológiai a jelen magyar valóságnak. Címéhez méltóan megfogalmazok néhány kritikai pontot is. technopesszimizmussal sem vádolható a vagy éppen pszichológiai vonatkozásaival valóban: egy hiányzó láncszem. (Hunyady A Műhelybeszélgetések egy beszélgetésso- szerző, ehelyett az értő, a citált eredmények egyetemben. A jogtudománynak szüksége György – Berkics Mihály (szerkesztők): A jog rozat előadásainak átiratait tartalmazza; sajnos segítségével alátámasztott oktatási stratégiák van ilyen külső impulzusokra, amelyek időről szociálpszichológiája: a hiányzó láncszem (Bu­ néhol az előadás eredeti szövegének szerkesz- megfogalmazására helyezi a hangsúlyt. időre megújítják, hogy a társadalmi koordi- dapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2015, 434 p.) tés nélküli megőrzése az írásos változat kárára A kritikai szemléletmód hiánya a kötet- náció (egyik) adekvát formájaként működ- Jakab András történt. Kiemelkedő ugyanakkor Aczél Petra ben több írásnál is szembeütköző, de talán a hessen. Remélhetőleg ezek a kutatások (és az igazgató, MTA Társadalomtudományi Katalin az újmédiával, valamint a big data-val leginkább Domschitz Mátyás előadásánál ilyen, egyetemi tankönyvként is használható Kutatóközpont Jogtudományi Intézet foglalkozó írása (Mindigitális: Az újmédia tere (Munkaaszkézis és sikerirodalom), amely a ho­ – Gondolatok az adattárban), amely felveze- gyan legyünk boldogok? kérdését középpontba Kommunikációs terek 2016 Doktori Iskolájának tagjait találhatjuk meg. tőként is szolgál a többi, a digitális mé­diával helyezve szándéka ellenére alig távolodik el A könyv a tanulmányok és a recenziók tema- foglalkozó íráshoz. Aczél az újmédia (digitális, az elemzett self-help könyvek individualizáló,­ Az András Hanga szerkesztette, sorrendben tikáját is figyelembe véve tekinthető egyben hálózati média) mint szimbolikus-kommuni­ a társadalmi struktúráról töké­letesen megfe­ egy konferencia-beszámolóból, eredetileg pillanatképnek a magyarországi kommuniká­ katív tér és a benne mozgó, tájékozódó ember­ ledkező szemléletmódjától és nyelvezetétől. élőszóban­ elhangzott előadások átirataiból, ció- és médiatudományok aktuális kérdései- vonatkozásában reflektál abig data jelenség- Aczél írása mellett kiemelendőnek tartom tanulmányokból, valamint könyvrecenziók- ről, kutatott területeiről: ezek között a könyv körre, az ezzel összefüggő figye­ lemváltozásokra,­ Gyürke Katalin, András Hanga és Szakács ból álló kötet a Doktoranduszok Országos alapján első helyen szerepel az újmédia, annak valamint az átalakuló információs viselkedés- István, valamint Tóth Judit Gabriella tanul- Szövetsége (DOSZ) Kommunikáció- és Mé­ társadalmi, gazdasági és jogi környezete (mé­ re. Üdvözlendő módon hangsúlyozza a „nagy mányait. Bánkúti Ágnes írása a tánc kommu­ diatudományi Osztályának második helyzet- diaszabályozás); hangsúlyos emellett a média adattal” (amelynek jellemzője, mint rámutat, nikációjáról szintén értékes, noha egyelőre jelentése a tagok és mestereik, oktatóik munká­ és gender összetett kérdésköre (genderszem­ nem csupán a mennyiség, hanem a széles megmarad a (gondosan körbejárt) témafelve­ járól. Az osztály tagjai között jelenleg a Bu- pontú retorikai elemzés, genderetikus újság- körű hozzáférhetőség is) szembeni kritikai tésnél. Gyürke Katalin (A nők médiareprezen­ dapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Kom­ írás), de az inter­diszciplinaritás jegyében jelen megközelítések jelentőségét, méghozzá az tációja és a genderetikus újságírás a hírmédiá­ mu­nikáció Doktori Iskolájának, az ELTE vannak olyan határterületek is, mint a femi- adatok objektivitásának vonatkozásában, te- ban) hasznos, alapos, és üdítően választékos Interdiszciplináris Doktori Iskolájának és a nista közgazdaságtan vagy a szociálpszicholó­ hát egy tudományos-módszertani jellegű stílusban megírt, történeti mélységű áttekin- Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi gia. Megtaláljuk az olyan, a hagyományosabb szempont mentén. Emellett felhívja a figyel- tést nyújt a genderetikus újságírás kérdésköré­ 506 507 Magyar Tudomány • 2017/4 Könyvszemle ről, egyben útmutatót ad a média genderszem­ A kifogástalan színvonalú, informatív re- megemlítve vagy leírva. Ennyit a jövőre vo- pontú vizsgálatához. Írásának második felé- cenziók – az összesen 13 ismertetés kimondot­ Intenzív termelés, növekedési natkozó véleménynyilvánítás értékéről. ben aktuális, a nők médiareprezentációját és tan nagy súlyt képvisel a kötetben – túlnyomó­ kényszer, természetrombolás, A fenntarthatóság problémáját ma keve- a genderetikus újságírást empirikusan, jellem- részt friss kötetekre reflektálnak, mind hazai sen vitatják, de itt is van ellenvélemény. A zően kvantitatívan vizsgáló nemzetközi pro­ (pl. Koltay András – Török Bernát, Polyák­ fenntarthatóság probléma abból a felismerésből indult ki, hogy jekteket mutat be, egyúttal olyan előremuta- Gábor, Máté-Tóth András), mind nemzetkö­ A címben említett jelenségek összefüggésével, a mind intenzívebb termelés, azaz a gazdasá- tó hazai kezdeményezésekre is hivatkozik, zi szerzőktől (pl. James Curran – Jean Seaton, az ember és a természet kapcsolatát elemzi gi növekedés környezetkárosítást, emberi mint a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövet­ Monroe E. Price), de klasszikusokat értékelő Horváth József akadémikus új könyve. A mű egészségkárosítást­ okozhat. Ezt a para­ ­digmát, ség által összeállított, az egyetemi kommuni- írások is szerepelnek itt (Susan Sontag, illetve ismerteti az újkori történelem talán legfonto­ azaz közmeggyőződést az ENSZ Brundtland- kációs képzésben is jól használható (tan) Csíkszentmihályi Mihály két könyve is). sabb problémáját, amely a fenntarthatóság je­lentése úgy fejezte ki, hogy a gazdasági fej- anya­gok. András és Szakács tanulmánya A kötet jó összefoglaló, számos értékes­ és fennmaradás aggodalmával foglalkozik. lődést olyan eljárások biztosíthatják fenntart­ („Oszt a Heinekentűl loptuk vóna?” A nemze­ írás­sal; áttekintést ad a kommunikáció- és Érdekes módon csak későn, az 1980-as évek ha­tó módon, amelyek ugyan kielégítik jelen ti identitás mint márkatényező – az Igazi médiatudomány elsődleges fókuszairól, pers­ során döbbentek rá a természettudományos szükségleteinket, de nem csökkentik a jövő Csíki Sör) színvonalas és izgalmas elemzés az pektíváiról mind a szűkebb, mind a tágabb szakemberek, hogy a túlkemizált és túlságo- generációk sikeres termelését. Igazi Csíki Sör márka kommunikációjáról szakmai közösség részére. Egy gondosabb san mechanizált agrártermelés mellékhatása Horváth József könyve ennek szellemé- annak földrajzi és társadalmi kontextusában. szerkesztői munka kiegyenlíthette volna a a környezet és az emberi egészség károsítása ben elemzi a szokványos és precíziós növény- A szöveg a „székelység”, „góbéság” reprezen- minőségi egyenlőtlenségeket, és orvosolha- lehet (Rachel Carson: Néma tavasz). Hason- termelés, a növényvédelem, növénynemesítés, tációjára alapuló marketinget nem csupán tott volna olyan apró, de bosszantó problémá­ lóan aggodalmas volt Donella Meadows és élelmiszerbiztonság, az energiagazdálkodás, a helyi-történeti beágyazottságban vizsgálja, kat, mint hogy nincs egységes hivatkozási szerzőtársai A növekedés határai c. könyve, felsőoktatás, tudományos kutatás hatásait a hanem az iparági környezet, azaz a rivális rendszer, olykor különbözik az angol és a amely felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a termé- fenntarthatóság szempontjából. Külön foglal­ cé­gek és márkák kommunikációjával és fo- magyar nyelvű abszt­rakt, ezek terjedelme és szeti erőforrások nem korlátlanul hozzáfér- kozik a 20–21. század gazdasági válságai­val és gyasztásával történő összevetésben is. Tóth alapossága sem egysé­ges, és maradtak a kötet­ hetők, és pesszimista előrejelzéseket ismerte- a csúcsértekezletek javaslataival. Ebből a Judit Gabriella („Kulák, gyere ki!”, avagy mi­ ben kijavítatlan nyelvi hibák. A továbbiakban tett. Mindkét aggodalmaskodás túlzásnak szempontból­ vizsgálja a paradigmaváltást, ként éli át újra a felnőtt személyiség gyermekko­ a formára való alaposabb odafigyelés, és eset­ bizonyult, de mindkét közleményben volt amely a talaj, a víz és növény kölcsönhatásai­ rának legtraumatikusabb élményét) az emlé- leg egy tudatosabban tematikus szerkesztés, igazság is! A folytatást általában pesszimista val foglalkozik. A mű részletes tájékoztatást kezetkutatás egy módszerének alkalmazását vagy éppen a kutatások eredményeiről beszá- hangulat, és a fenntarthatóság kö­vetelményét ad a legújabb világértekezletekről, amelyek a mutatja be meggyőzően, méghozzá egy kol­ moló tanulmányok és a témafelvető jellegű, hangsú­lyozása jellemezte (Lester R. Brown: fenntarthatósággal foglalkoztak; hétszáznál lektív gyerekkori trauma vizsgálatán keresztül. illetve elméleti tanulmányok különválasztása, Building a Sustainable­ Society). Horváth József több idézetet ismertet, amelyeknek közük Ez a trauma Nyésta falun az 1950-es években valamint a szerkesztői keretezés hozzájárulhat- könyve mindig ismerteti a pro és kontra vélemé­ van a témához. A fenntarthatóság problémá- történt esemény, egy „kulák” házának felgyúj- na ahhoz, hogy a kötet még hatékonyabban nyeket, és a leg­többször óvatosan állást is foglal. jának megoldását az a nyilvánvaló tény is tása, amelyet az iskolából kivezényelt gyere- elérje (fel­tételezett) célját. Végül kívánatos lett A határozott állásfoglalás igen nehéz, mert a sürgőssé teszi, hogy a világ lakosaink száma kekkel végeztettek el. A kutatás során a ku- volna rövid bemutatkozások szere­pelteté­se a jelenség feltárá­sa, a szükséges előrejelzés sok- ijesztően növekszik, ennek következtében az tató a helyszínen, tehát a közösségi trauma szerzőktől a kötet végén, bár az újmédia és a szor nem tud mentesülni a jóslástól. Erre jó intenzív termelési módok nem nélkülözhe- eredeti kontextusában mesélteti az akkori gyorsan kereshető akadémiai profilok ko­ példa az 1960-as években a Science-ben meg­ tőek, de a modern termelésnek fenn­tartható­ gyerekeket, akik idős emberként saját maguk rában elképzelhető, hogy ez a funkció egy­re jelent cikk­sorozat. Ebben elismert természet- nak kell lennie. A könyvet bio­lógusok, számára is új módon idézik fel és élik át az inkább feleslegessé válik. (András Hanga szer­ tudósok válaszoltak arra a kér­désre, hogy a agrárszakemberek és közgazdászok egyaránt eseményeket. A kutató nemcsak módszerta- kesztő: Kommunikációs terek 2016. Budapest– közeljövőben milyen tudományos irányzatok haszonnal forgathatják. (Horváth József: Bio­ ni eredménnyel szolgál, de a trauma tudomá­ Sepsiszentgyörgy: DOSZ-T3 Kiadó, 2016) megjelenésével vagy fejlődésével kell számol- filia – Gondolatok a fenntarthatóság­ ról­ és a nyos szakirodalmához is hozzájárul – bár az Barna Róza Emília nunk. Mai szemmel nézve meglepő: sem a fennmaradásról. Budapest: Agroinform, 2017) újratraumatizálással kapcsolatosan esetlege- PhD, szociológus, kultúrakutató, biotechnológia, a környezetvédelem vagy a fenn­ Király Zoltán sen felmerülő etikai kérdésekre nem tér ki. BME Szociológia és Kommunikáció Tanszék tarthatóság szó, illetve fogalom nem volt az MTA rendes tagja 508 509 Magyar Tudomány • 2017/4 Könyvszemle A kesergő nimfától netét. Ilyen szövegpéldákból derül ki, hogy figyelésről tanúskodik, szinte mentes a sajtó- (Csörsz Rumen István: A kesergő nimfától a Gvadányi Józsefnek elég jó lehetett a humo- hibáktól, s mind bibliográfiája, mind részle- fonóházi dalokig. Közköltészeti hatások a ma­ a fonóházi dalokig ra, s érzékeny volt olyan etnokulturális ada- tes névmutatója messzemenőkig olvasóbarát- gyar irodalomban (1700–1800). (Irodalomtu­ Csörsz Rumen István új kötete a szerző saját tokra is, mint például a cigányság körében tá teszi a munkát. Egyedül címválasztása rej­ domány és Kritika: Tanulmányok) Budapest: kifejezésével élve az „irodalom aljnövényzet”- dívó speciális Szent Korona-tisztelet (121.); télyes egy kicsit, illetve ígér szorosabban vett Universitas Kiadó, 2016, 446 p.) vagy, hogy hogyan függ össze egy 18. századi folklorisztikai vizsgálatot; ám e sorok írója ében (9.) kóborol, s onnan „gombászik” (18.), Máté Ágnes vagyis azokat a „közepesen ismert, könnyen utópisztikus neolatin regény és a karvas hege­ elégedett azzal, hogy mégis inkább az irodal- MTA posztdoktori ösztöndíjas, megbúvó, de annál jobban hasznosítható dű kifejezés (134.); esetleg, hogy pontosan mi szempontok érvényesülnek A kesergő MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont közköltési alkotások”-at (18.) kutatja, amelyek miért is tekintette Pálóczi Horváth Ádám nimfától­ a fonóházi dalokig… című kötetben. Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztály segítségével felrajzolható a 18. század ismert költőelődjének Ariónt (218., 222.). és kevesebbet emlegetett magyar szerzőinek A könyv lapjain a kisebb és nagyobb ne­ Elmaradt katarzis ez is hiú reménynek bizonyult. Ezzel kapcso- viszonya a ponyván megjelent, illetve sokszor vek egymással interakcióban lévő személyek- latban a szerző Ralf Dahrendorfot idézi, aki csak kéziratos másolatokban fennmaradt, ként jelennek meg (például Kazinczy Izé című Ez a könyv az értelmiségi társadalom sűrűjé- szerint egy politikai rendszert hat hónap alatt nagyobbrészt az oralitáshoz kötődő irodalmi epigrammája, amely valószínűleg a mára ben szerzett benyomások alapján, a résztvevő le lehet váltani, egy gazdasági rendszert hat szövegekhez. „méltán elfeledett” Berei Farkas András álne- látószögéből tekint vissza negyedszázad ma- év alatt át lehet alakítani, a társadalmi átala- A könyv egy kétkötetesre tervezett mono­ vére reagált, 191.; szövegszerű magyarázat a gyar történelmére, és személyes, de általános kuláshoz azonban hatvan év kell. Érik a fel- gráfia első kötete (15.), így a benne feltárt anyag Csokonai kicsapatását okozó dalocskára, 312.), érvényű tapasztalatokkal gazdagítja a rend- ismerés, hogy semmilyen gazdasági vagy virtuális időhatára Csokonai halálának éve s a szerző mindig tud 21. századi párhuzamot szerváltás kritikai irodalmát. A szerző vegyész társadalmi reform nem repíti a szánkba a sült (1805), de számtalan pontján előre utal már hozni egy-egy jelenségre (például: mit idéz akadémikus, aki a társadalmi és politikai fo­ galambot. Nyugati típusú jólétet nyugati Petőfi Sándor, Arany János, sőt Mikszáth fel a Sárga rózsa cím az egyes generációkban, lyamatoknak érdekes szegmentumaira látott minőségű munka nélkül nem lehetett terem- Kál­mán munkásságának releváns vonatkozá­ 53.). Így Csörsz Rumen Istvánnak sikerül va­ rá, és könyvében főként saját tapasztalatait teni. Náray-Szabó Gábor könyve a felületes saira is (105.). lamit visszaadnia a mára könyv- és kézirattá- dolgozta fel. A sokat idézett antalli bon mot- politikai közvélekedés bírálataként is értel- A kötet három nagyobb egységre bomlik: rak mélyére süllyedt, de egykor nagyon is élő val indít – „tetszettek volna forradalmat csinál­ mezhető, és a szerző nem vonja ki magát sem az első és a harmadik a közköltészet fogalmá- irodalomból. ni!” –, s ezzel arra céloz, hogy a fejlődés akkor a bírálandók sorából, hiszen felelős beosztá- nak alakulásával és a közköltészetről szóló A kötet folyamatosan reflektál nemcsak választott iránya és sebessége megfelelt a ma­ saiban ő is részese volt annak, ami végbement. 18–19. századi kritikai reflexiókkal foglalkozik. a korszakot érintő legújabb kutatásokra, de gyar társadalom akkori hangulatának. S ha Számomra a könyv világossá tette, hogy A középső, egyben legterjedelmesebb fejezet többször javítja, kiegészíti a szerző és Küllős nem volt forradalom, akkor kompromisszu- a rendszerváltás elég tökéletlenül sikerült pedig időrendi sorrendben, hét alfejezetben Imola által sajtó alá rendezett Régi Magyar mokat kellett kötni. Ezért lett olyan a rendszer­ ugyan, mint a „társadalommérnökség” leg- tárgyalja a közköltészet és a „neves”, vagyis­ a Költők Tára köteteinek adatait (például 90.), váltás, amilyen lett. Mellesleg kül­földi szövet- több terméke, de igaztalanság elfuseráltnak híres (például Pálóczi Horváth Ádám), illetve sőt egy, még csak kéziratban létező, Szigeti ségeseink és gyámolítóink sem akartak mást. mondani. A politikai változásokkal szemben a névvel rendelkező (például Berei Farkas Csaba által írt, s igencsak izgalmasnak ígérke­ A könyv címének pejoratív kicsengése joggal támad hiányérzetünk, és a gazdasági András) magyar szerzők kölcsönhatását Gyön­ ző kötetre is hivatkozik (47.). talán a rendszerváltáskor uralkodó néphangu­ és politikai hintapalinta láttán fintorogha- gyösi Istvántól Csokonai Vitéz Mihályig. Legalább ennyire fontos erénye a kötetnek lat hamisságát fejezi ki. Akkoriban ugyanis a tunk, de az eredmények csak a naivan felfoko­ Amellett, hogy az alfejezetek az egyes és szerzőjének, hogy nem akar mindent egye­ tapasztalatlan köznép a csodavárás hangulatá­ zott egykori várakozásokkal szembesítve lát­ költői életművek alapos, valamint elképesztő dül megoldani, hanem számos új kutatási ban, de az akkori kormánypárti szócsövektől szanak igazán tökéletlennek. mennyiségű közköltészeti szöveg(variáns) ötlete kidolgozására másokat is biztat (példá- is befolyásolva, azt hitte, hogy a hatalomvál- A szerző szava több minőségében is figyel- ismeretét tükrözik, Csörsz Rumen István ul Mátyási József életműve, 164.; Csenkeszfai tással majdnem minden helyrejött. A máso­ met érdemel: mint szaktudomány-politikus igyekszik tehermentesíteni az olvasót jól meg­ Poóts András Sénai Lukrétzia című műve és dik szabad választáskor felülkerekedő ideoló- (a Magyar Kémikusok Egyesületének és az választott szövegpéldáival, s megvilágító erejű a korabeli cento-technikák, 187.). gia viszont olyan közhangulatot keltett, amely Európai Kémikusegyesületek Szövetségének életrajzi és művelődéstörténeti adalékokkal Csörsz Rumen István most megjelent a liberalizáció, dereguláció, privatizáció vezető tisztségviselője), mint tudománypoliti­ kontextualizálja a szövegek keletkezéstörté- kötete nyomdai kivitelezésében is nagy oda- szent­háromságától várta a megváltást. Persze kus (a Műszaki és Természettudományi Egye­ 510 511 Magyar Tudomány • 2017/4 sületek Szövetségének elnöke és az MTA fő­ gesebb ágazata lett. A negyedik tétel a Magyar titkárhelyettese), mint felsőoktatás-politikus Tudományos Akadémiát mutatja be, amely (helyettes államtitkár), mint gógyszeripari felülről vezényelt megújulás eredményeként innovátor, mint homo eticus (a korrupció, a tért magához az utóbbi hat-nyolc évben. Az szakmai önzés, a politikai hazugság és a hedo­ ötödik tétel a magyar környezetpolitikáé. Vé­ nista életszemlélet bírálója), mint környezetvé­ gül utóhangként egy rövid finálé a „második CONTENTS delmi mozgalmár és mint gondolkodó értel- rendszerváltás” reményeit zengi. Introduced and Invasive Animals in Hungary miségi (a Professzorok Batthyány Körének Mindnyájan résztvevői, haszonélvezői és Guest Editor: László Papp elnöke). elszenvedői voltunk a rendszerváltásnak, ki-ki László Papp: Introduction …………………………………………………………… 386 Egy általános történeti áttekintés után a úgy, ahogyan neki megadatott. Tanulságos Zoltán Varga: General Aspects and Definitions of Biological Invasion ………………… 388 rendszerváltás eseményeit öt tételben tekinti látni, hogy az általunk átélt események mi- Zoltán Botta-Dukát: Experiences from the Projects for Collecting Knowledge át, minden főbb hivatásbéli tevékenységi kö­ ként tükröződnek egy széles látókörű kollé- about Plant Invasion in Hungary ………………………………………………… 395 rének egy-egy tételt szentelve. Először azt gánk élményeiben, ítéletében. A könyv a rá­ András Báldi – Béla Csányi – Gábor Csorba – Tibor Erős – Erzsébet Hornung – tárgyalja, hogyan élte föl vagyonát, és ment ismerés élményét nyújtja, s egyetértésre vagy Ottó Merkl – András Orosz – László Papp – László Ronkay – Ferenc Samu – Zoltán Soltész – Tibor Szép – Csaba Szinetár – András Varga – Zoltán Vas – csődbe a pártállam egy hasznos intézménye, ellenkezésre késztet. A belőlünk kicsalt érzel- Gábor Vétek – Judit Vörös – Viktor Zöldi – Katalin Zsuga: a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­ mek és állásfoglalások élménye adja olvasásá- Introduced and Invasive Animals in Hungary ……………………………………… 399 tek Szövetsége. A második tétel a felsőoktatás­ ban az élvezetet, s ezt a szöveg könnyed ról szól, amely mindig is az állam emlőin élt, hangvétele segíti. (Náray-Szabó Gábor: Elfuse­ Study de eközben az államtól egyszer megkapott rált rendszerváltás. Budapest: Kairosz Kiadó, István Hargittai: George A. Olah (1927‒2017) ‒ The Scientist and His Demeanor ……… 438 Béla Mester: Nation as a Philosophical Project ………………………………………… 450 autonómiáját anyatigrisként védelmezi. A 2015, 233 p.) László Perecz: Searching for Roles, Shaping Roles, Playing Roles. harmadik tétel hőse a gyógyszeripar, amely Lovas Rezső Forming the Role of Philosopher in the Hungarian Culture of Philosophy ………… 459 véráldozatok árán nemcsak életben maradt, az MTA rendes tagja Mrs Tasi, Ildikó Csúcs: “…when I was in difficulty, he proved to be a true friend.” hanem a gazdaság legerőteljesebb, legegészsé­ MTA Atommagkutató Intézet, Debrecen Humanitarian Work of Albert Szent-Györgyi ……………………………………… 469 Ernő Mészáros: Formation and Evolution of the Earth’s Special Atmosphere …………… 477 Academy Affairs Awards ……………………………………………………………………………… 487 Introduction of the New Corresponding Members of the MTA Balázs Harrach ……………………………………………………………………… 493 Sándor Katz ………………………………………………………………………… 495 Obituary András Prékopa (Endre Boros – István Maros) ………………………………………… 497 Outlook (Júlia Gimes) ………………………………………………………………… 501 Book Review (Júlia Sipos) ……………………………………………………………… 505

512 513 Magyar Tudomány • 2017/4 Ajánlás a szerzőknek

1. A Magyar Tudomány elsősorban a tudomány- kis­kapitálist és aláhúzást nem. A jegyzeteket területek közötti kommunikációt szeretné elősegí­ lábjegyzetként kérjük megadni. teni, ezért főleg olyan dolgozatokat közöl, amelyek 12. Az ábrák érkezhetnek papíron, lemezen a tudomány egészét érintik, vagy érthetően mutat­ vagy e-mail útján, bármilyen vektoros vagy pixeles ják be az egyes tudományterületeket. Lapunk formátumban; utóbbi esetben jól olvasható, finom nem szakfolyóirat, ezért a szerzőktől közérthető, felbontásban és min. 10×10 cm-s tényleges mé­ egy-egy tudományterület szaknyelvét mellőző retben. Kérjük, hogy ne a Word-dokumentumba cikkeket várunk. ágyazottan, hanem külön küldjék őket. Készíté- 2. A terjedelem ne haladja meg a 30 000 leütést süknél vegyék figyelembe, hogy lapunknem színes,­ (szóközökkel együtt), ha a tanulmány ábrákat, és a tükörméret 125 mm. A szövegben tüntessék táb­lázatokat is tartalmaz, kérjük, arányosan csök- fel az ábrák kívánatos helyét. kentsék a szöveg mennyiségét. Beszámolók, recen­ 13. A hivatkozásokat mindig a közlemény ziók terjedelme ne haladja meg a 7–8000 leütést. végén közöljük, a lábjegyzetekben legfeljebb uta­ A kéziratot.doc vagy .rtf formátumban, e-mailen lások lehetnek az irodalomjegyzékre. Irodalmi vagy CD-n kérjük a szerkesztőségbe beküldeni. hivatkozások a szövegben: (szerző, megjelenés éve) 3. Másodközlésre csak indokolt esetben, előze­ pl. (Balogh, 1957). Ha azonos szerző(k)től ugyan- tes egyeztetés után fogadunk el dolgozatokat. azon évben több tanulmányra hivatkoznak, akkor 4. Kérünk a cikkhez 4–6 magyar kulcsszót és a közleményeket az évszám után írt a, b, c jelekkel az írás angol címét, valamint a szerző nevét, tudo­ kérjük megkülönböztetni mind a szövegben, mányos fokozatát, munkahelye pontos nevét, s mind az irodalomjegyzékben. Kérjük: csak olyan ha közölni kívánja, e-mail címét. Külön kérjük és annyi hivatkozást írjanak, amilyen és amennyi azt a levelezési és e-mail címet, telefonszámot, ahol elősegíti a megértést. Számuk ne haladja meg a a szerkesztők a szerzőt általában elérhetik. 10–15-öt. 5. Kérjük, hogy a cikkben mindig jelöljék az 14. Az irodalomjegyzéket ábécé-sorrendben idézetek forrásait. kérjük. A tételek formája a következő legyen: 6. Idegen nyelvű idézetek esetében kérjük azok • Folyóiratcikkek: Feuer, Michael J. – Towne, lábjegyzetben vagy zárójelben való fordítását is. L. – Shavel, R. J. et al. (2002): Scientific Culture. 7. Kérjük, az irodalomjegyzékben adják meg The Educational Researcher.31, 8, 4–14. az idézett cikkek DOI (Digital Object Identifier) • Könyvek: Rokkan, Stein – Urwin, D. W. – kódját, s ha a cikkhez, könyvhöz ismernek szabad, Smith, J. (eds.) (1982): The Politics Identity.Sage, ingyenes elérést, akkor azt is. London 8. A szövegben emlegetett, hivatkozott szemé- • Tanulmánygyűjtemények: Halász Gábor – lyek vagy intézmények teljes nevét kérjük kiírni Kovács Katalin (2002): Az OECD tevékenysége azok első előfordulásakor. az oktatás területén. In: Bábosik István – Kárpáthi 9. Kérjük, az idegen nyelvű ábrák szövegét Andrea (szerk.): Összehasonlító pedagógia. Books for­dítsák le, vagy mellékeljenek egy szólistát. in Print, Budapest 10. Ha a szerző nem saját illusztrációit használ­ 15. Ha internetes írásra hivatkozik a szerző, ja, akkor fel kell tüntetni azok forrását. A szerző ennek formája a szövegben (URL1), (URL2) stb., dolga, hogy kiderítse a copyright tulajdonosát, és az irodalomjegyzékben URL1: Magyar Nemzeti amennyiben nem szabad felhasználású, engedélyt Bibliográfia http://mnb.oszk.hu/ szerezzen a közléshez. 16. A Magyar Tudomány kefelevonatokat nem 11. Szövegközi kiemelésként dőlt, vagy fél­kövér küld, de elfogadás előtt minden szerzőnek elkül- formázást alkalmazunk; ritkítást, VERZÁLT, di egyeztetésre közleménye szerkesztett példányát.

514 A lap ára 920 Forint