DOCSLIB.ORG

BEHURCOLT ÉS INVAZÍV ÁLLATOK MAGYARORSZÁGON Vendégszerkesztő: Papp László 4

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
BEHURCOLT ÉS INVAZÍV ÁLLATOK MAGYARORSZÁGON Vendégszerkesztő: Papp László 4 Magyar Tudomány BEHURCOLT ÉS INVAZÍV ÁLLATOK MAGYARORSZÁGON vendégszerkesztő: Papp László 4 • Oláh György (1927–2017) A nemzet mint filozófiai tervezet Szent-Györgyi Albert humanitárius tevékenysége 2017 A Föld különleges légkörének kialakulása 511 Magyar Tudomány • 2017/4 A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840 178. évfolyam – 2017/4. szám TARTALOM Főszerkesztő: Behurcolt és invazív állatok Magyarországon Falus András Vendégszerkesztő: Papp László Papp László: Bevezető ………………………………………………………………… 386 Felelős szerkesztő: Varga Zoltán: A biológiai invázió általános kérdései …………………………………… 388 Elek László Botta-Dukát Zoltán: A magyarországi behurcolt és inváziós növényekre vonatkozó ismeretek összegyűjtésének tapasztalatai ………………………………… 395 Olvasószerkesztő: Báldi András – Csányi Béla – Csorba Gábor – Erős Tibor – Hornung Erzsébet – Majoros Klára, Seleanu Magdaléna Merkl Ottó – Orosz András – Papp László – Ronkay László – Samu Ferenc – Soltész Zoltán – Szép Tibor – Szinetár Csaba – Varga András – Vas Zoltán – Lapterv, tipográfia: Vétek Gábor – Vörös Judit – Zöldi Viktor – Zsuga Katalin: Makovecz Benjamin Behurcolt és invazív állatok Magyarországon ……………………………………… 399 Tanulmány Szerkesztőbizottság: Hargittai István: Oláh György (1927–2017) – a tudós és habitusa ……………………… 438 Bencze Gyula, Bozó László, Császár Ákos, Hamza Gábor, Mester Béla: A nemzet mint filozófiai tervezet ………………………………………… 450 Ludassy Mária, Solymosi Frigyes, Spät András, Vámos Tibor Perecz László: Szerepkeresés, szerepalakítás, szerepjáték A filozófusszerep alakulása a magyar filozófiai kultúrában …………………………… 459 A lapot készítették: Tasiné Csúcs Ildikó: „…amikor bajban voltam, ő igaz barátnak bizonyult.” Gimes Júlia, Halmos Tamás, Holló Virág, Matskási István, Perecz László, Szent-Györgyi Albert humanitárius tevékenysége ………………………………… 469 Sipos Júlia, Szabados László, F. Tóth Tibor, Zimmermann Judit Mészáros Ernő: A Föld különleges légkörének kialakulása és fejlődése ………………… 477 Szerkesztőség: Tudós fórum 1051 Budapest, Nádor utca 7. • Telefon/fax: (+36-1)3179-524, telefon: (+36-1)4116-253 Kitüntetések ………………………………………………………………………… 487 [email protected] • www.matud.iif.hu Az MTA új levelező tagjainak bemutatása Harrach Balázs ……………………………………………………………………… 493 Katz Sándor ………………………………………………………………………… 495 Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Postacím: 1900 Budapest. Előfizetésben megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, Megemlékezés www.posta.hu WEBSHOP-ban (https://eshop.posta.hu/storefront/), Prékopa András (Boros Endre – Maros István) ………………………………………… 497 e-mailen a [email protected] címen, telefonon 06-1-767-8262 számon, Kitekintés (Gimes Júlia) ………………………………………………………………… 501 levélben a MP Zrt. 1900 Budapest címen. Külföldre és külföldön előfizethető a Magyar Posta Zrt.-nél: www.posta.hu WEBSHOP-ban Könyvszemle (Sipos Júlia) (https://eshop.posta.hu/storefront/), 1900 Budapest, 06-1-767-8262, [email protected] A hiányzó láncszem (Jakab András) …………………………………………………… 505 Belföldi előfizetési díj egy évre: 11 040 Ft. Kommunikációs terek 2016 (Barna Róza Emilia)………………………………………… 506 Intenzív termelés, növekedési kényszer, természetrombolás, fenntarthatóság (Király Zoltán) 509 Nyomdai munkák: Inferno Reklám Kft. A kesergő nimfától a fonóházi dalokig (Máté Ágnes) ……………………………………… 510 Felelős vezető: Farkas Dóra Elmaradt katarzis (Lovas Rezső) ………………………………………………………… 511 Megjelenik: 11,4 (A/5) ív terjedelemben HU ISSN 0025 0325 512 385 Magyar Tudomány • 2017/4 Papp László • Bevezető natkozó javaslatok nem férhettek a kapott sebbet, mint hogy megnevezzük a bajok oko- szűk keretbe. Tizenkét további előadást hal- zóit. Nemcsak az egész állatvilág, hanem a lottunk, ennek ellenére nem mondhatjuk, valóságos és potenciális kártevők faji változa- hogy az áttekintés hiánytalan. Több fontos tossága is elképesztő. Behurcolt és invazív állatok állatcsoport, közöttük elsősorban a paraziták, A behurcolt és invazív növények és állatok nem kerültek tárgyalásra. Előadóülésünk problémája a növényvédelem és a közegész- Magyarországon azonban – reméljük – azok kutatói számára ségügy legfontosabb feladata közé tartozik. is biztatást jelent az összefoglaló áttekintés Az ökológia, botanika és zoológia alapkuta- elkészítésére. tással foglalkozó szakemberei elsősorban e BEVEZETŐ A más szakterületeken dolgozó tisztelt feladatok konkretizálásában munkálkodhat- Olvasóinktól elnézést kérünk a rengeteg állat- nak. Készen állunk azonban azok megoldá- Papp László név említéséért. Sajnos, nem tehettünk keve- sában is vállalni a reánk osztható szerepet. az MTA rendes tagja, ny. kutatóprofesszor [email protected] Az MTA 187. Közgyűléséhez kapcsolódóan öltött turizmus a világon keresztül-kasul ter- 2016. május 6-án a fenti címmel tartottunk jesztett tova korábban nem ismert kártevőket. egész napos előadóülést Akadémiánkon. Az első két összefoglaló előadás írásos Szükségtelen hangsúlyoznunk a téma fon- anyagát önállóként közöljük. Véleményem tosságát, ezért szinte érthetetlen, hogy mégis szerint Varga Zoltán a legtöbb hasonló, alap- ez az első érdemleges hazai áttekintés ezekről fogalmi tisztázást célzó külföldi cikk színvo- az állatokról. nalát, fogalmazásbeli pontosságát meghalad- A hozzám hasonló korú vagy kissé idő- va tárgyalja a biológiai invázió általános kér- sebb olvasóink közül sokan emlékeznek még déseit. Botta-Dukát Zoltán a hazai behurcolt a „burgonyabogár-szedésre”. Ez a csinos és inváziós növényekre vonatkozó ismeretek észak-amerikai bogár a 40-es évek végén érte összegyűjtésének tapasztalatait ismertette, el Magyarországot. A szakemberek természe- hiszen a magyar botanikusok ebben a témá- tesen tudtak robbanásszerű terjeszkedéséről; ban a zoológusok előtt járnak. Ezek után egy Kadocsa Gyula szinte megkönnyebbüléssel nagy közös közleményben következik az adta cikkének az Itt a burgonyabogár címet. egyes állatcsoportok behurcolt és invazív fa- A „hivatalos politika” szerint azonban az ame- jainak rövid tárgyalása. Szaktudományunk rikai imperiálisták dobálták át a határon, hogy kikerülhetetlen sajátossága, hogy igen sok épülő-szépülő országunk mezőgazdaságát hivatkozással publikálunk, ezért kivételesen tönkretegyék. Nem dobták, jött. azt kellett tennünk, hogy válogatott irodalom- Azóta sok-sok rovar és egyéb állat- és nö- jegyzéket közlünk; az ott nem szereplő forrá- vényfaj populációi kerültek olyan országokba, sokat a szakemberek a folyóirat honlapján ahol korábban nem fordultak elő. Nemcsak található teljes változatban kereshetik. Szám- Amerika Európának, de Európa Amerikának vetést és gyakorlati problémák felvetését kér- is sok behurcolt és invazív kártevőt „adott”. tük az előadóktól, az életmódok részletes is- A világkereskedelem és a hatalmas méreteket mertetése és a problémák megoldására vo- 386 387 Magyar Tudomány • 2017/4 Varga Zoltán • A biológiai invázió általános kérdései ikonikussá váltak (lásd: „magyar akác” vagy A fenti rövid meghatározások azonban az eukaliptusz Kaliforniában). Ezt a „naiv” magyarázatokat és kiegészítéseket igényelnek. időszakot azonban egyre inkább felváltotta a Az első kérdés rögtön annak kapcsán adódik, A BIOLÓGIAI INVÁZIÓ behurcolt és invázióssá vált fajok által okozott hogy vajon invazívvá válhat-e valamelyik károk felismerése, bár a tudományos érveket őshonos faj? Ez nyilván lehetséges, sőt számos ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI* hangoztató kutatókat nemegyszer illették konkrét esetet ismerünk rá, mindenekelőtt a akár a „xenofóbia” vádjával is (Simberloff, növények köréből a degradációs folyamatok Varga Zoltán 2003). Kitűnt, hogy az invazív fajokat, külö- kapcsán. Invazívvá válik egy őshonos lombfo- professor emeritus, a biológiai tudomány doktora, nösen, ha egész ökológiai rendszereket veszé- gyasztó hernyójú lepkefaj is, ha tömeges el- Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Evolúciós Állattani Tanszék [email protected] lyeztetnek, korlátozni kell, sőt egyes terüle- szaporodása kiterjed a korábbiaktól eltérő tekről ki is kell irtani. Ha az utóbbi esetekben élőhelyekre is, ahogy ez néhány évvel ezelőtt például emlősökről van szó, akkor ez akár a gyapjaslepke (Lymantria dispar) esetében a felismerése új tudományág, az inváziótudo- nehezen kezelhető jogi és etikai problémákat történt. Mivel a fiatal hernyók széllel terjed- Előzmények mány létrejöttét eredményezte, amely az in- is okozhat. hetnek, a káresemény tér-idő dinamikája John Elton (1958) monográfiája (The Ecology váziók feltárásával, megértésével és kezelésével teljesen olyanná vált, mint az idegenhonos Alapfogalmak és értelmezésük of Invasions by Animals and Plants) a XX. szá- foglalkozik.” ún. özönfajok esetében. Ezek azonban egye- zad második felének meghatározó jelentősé- Elton munkája az angol természetkutató Mielőtt azonban rátérnénk az inváziókkal és di esetek ahhoz képest, amilyen változásokat gű ökológiai műve volt. Ezt jelzi, hogy ötven (naturalist) hagyományból nőtt ki. Bár első- az invazív fajokkal kapcsolatos kérdésekre, az agresszívan szaporodó-terjedő behurcolt év múltán tudományos rendezvények és fo- sorban Európában és Észak-Amerikában járt lehetőleg egységesítenünk kell fogalomhasz- fajok képesek előidézni. Ezért a továbbiakban lyóirat-különszámok egész sorát szentelték az többfelé, és nem voltak személyes trópusi nálatunkat. Az előbbiekben idézett munka az inváziós fajok fogalmának használatát a inváziós ökológia addig megtett útja és jövő- tapasztalatai, anyag- és adatgyűjtő munkája az alábbi rövid meghatározásokat közli. behurcolt fajok eseteire célszerű korlátozni, beni feladatai áttekintésének (Richardson
Load more

Recommended publications
  • Lepidopterous Insects Composition in Jindo Island, Korea in Summer
    Anim. Syst. Evol. Divers. Special Issue, No. 9: 51-72, December 2016 https://doi.org/10.5635/ASED.2016.SIN9.044 Review article Lepidopterous Insects Composition in Jindo Island, Korea in Summer Hyung-Keun Lee1, Do-Sung Kim2, Yong Lak Jeon3, Hee-Nam Yoon3, Jung-Hyo Lee3, Seong-Joon Park3,* 1Industrial Insect Lab. Co. Ltd., Nonsan 32923, Korea 2The Institute for Conservation of Wild Species, Daejeon 34704, Korea 3National Institute of Ecology, Seocheon 33657, Korea ABSTRACT We surveyed the biodiversity of lepidopterous insects in Jindo Island using UV bucket trap in July 2016 to determine the relationship between surrounding environment and ecosystem in order to contribute to biodiversity conservation and management of coastal islands in Korea. Based on our survey results, a total of 262 lepidopterous insect species in 16 families were collected from Jindo Island. Members belonging to families Noctuidae and Geometridae made up approximately half of the total species (86 species [32.82%] in Noctuidae and 44 species [16.79] in Geometridae). There were 29 species (11.07%) belonging to Crambidae and 28 species (10.69%) belonging to Pyralidae. As a result of all collections based on previous literature and this study, a total of 730 species belonging to 34 families were collected from Jindo Island, including 33 protected species, 242 species (33.15%) belonging to Noctuidae (the most abundant), 124 species (16.99%) belonging to Geometridae, 79 species (10.82%) belonging to Crambidae, and 65 species (8.90%) belonging to Pyralidae. The most frequently collected species was Lamoria glaucalis in this syudy. Our results on the diversity of lepidopterous insects will provide basic information for future investigation on diverse changes in the ecosystem of Jindo Island, Korea.
    [Show full text]
  • A Preliminary Checklist of Moths (Lepidoptera) from Southern Rajasthan, India
    Rec. zool. Surv. India: Vol. 121(2)/241–256, 2021 ISSN (Online) : 2581-8686 DOI: 10.26515/rzsi/v121/i2/2021/151926 ISSN (Print) : 0375-1511 A preliminary checklist of moths (Lepidoptera) from southern Rajasthan, India Vijay Kumar Koli* and Utkarsh Prajapati Wildlife Research Laboratory, Department of Zoology, Mohanlal Sukhadia University, Udaipur - 313001, Rajasthan, India; Email: [email protected] Abstract Moths are non-papilionoid Lepidoptera and least studied than butterflies, likely due to mostly being nocturnal habit and cryptic colouration. A preliminary checklist of moth fauna from various southern Rajasthan is presented in the present study based on records from 1 January 2018 to 31 March 2020. We identified 154 moth species representing 10 super families, 18 families and 58 subfamilies. The most species rich families were Crambidae (n=46; 29.87%) Noctuidae (n=30; 19.48%) and Erebidae (n=29; 18.83%), and Geometridae (n=19; 12.34%). The significant outcome of this work is the reportKeywords of 126: species for the first time from the state of Rajasthan. Diversity, India, Lepidoptera, Moths, Rajasthan Introduction Material and Methods Moths are non-papilionoid Lepidoptera and least studied We compiled records of moths observed during various than butterflies, likely due to mostly being nocturnal field visits in protected and non-protected areas of southern habit and cryptic colouration (Lees & Zilli, 2019). Around Rajasthan from 1 January 2018 to 31 March 2020 (Figure 1.42 million moth species identified worldwide make up 1A). Most of the observations in residential houses and 129 families. Of these, over 10,000 are known from India institutional buildings in and around Udaipur city were (Shubhalaxmi, 2018).
    [Show full text]
  • I Macrolepidotteri Italiani. Fauna Lepidopterorum Italiae (Macrolepidoptera) - Addenda Et Corrigenda
    Entomologica, Bari, 40 (2006-2007): 153-221 PAOLO PARENZAN1 - FRANCESCO PORCELLI2 I macrolepidotteri italiani. Fauna Lepidopterorum Italiae (Macrolepidoptera) - Addenda et corrigenda. I ABSTRACT This Addenda & corrigenda reports data about more than five hundred Lepidoptera specie related to the Italian fauna. The generic names listed in the main publication were respected despite their changes in very recent publications. This was made in order to make both texts uniform. Key words: zoogeography, mediterranean area, paleartic, corology, distribution. RIASSUNTO Gli autori precisano ulteriormente lo stato della fauna dei macrolepidotteri italiani fornendo aggiunte e correzioni riguardanti oltre cinquecento specie. I dati sono stati aggiornati sulla base delle più recenti pubblicazioni mantenendo, però, i nomi dei generi presenti nel lavoro principale per favorirne la consultazione. Parole chiave: zoogeografia, regione mediterranea, paleartide, corologia, distribuzione. INTRODUZIONE A due anni dalla pubblicazione del corpo principale de: “I macrolepidotteri italiani. Fauna Lepidopterorum Italiae (Macrolepidoptera)”, è opportuno colmare alcune lacune e rettificare errori piccoli e grandi che sono inevitabili in rassegne così ampie. Con l’occasione, i dati sono stati aggiornati sulla base degli ultimi lavori pubblicati. Poiché l’aggiornamento delle variazioni nomenclatoriali, derivanti da revisioni sempre più ampie e complete, avrebbe portato a numerose sostituzioni, sono stati mantenuti i nomi pubblicati nel testo principale. La numerazione delle specie è rimasta inalterata, ma sono indicate alcune variazioni da Dattiloscritto accettato il 12 aprile 2008. 1Paolo Parenzan, Via De Ferrariis, 65 - 70124 BARI. E-mail: [email protected] 2Francesco Porcelli, DiBCA Via Amendola, 165/A - 70126 BARI. E-mail: [email protected] Per uniformità manteniamo le caratteristiche tipografiche del contributo principale pubblicato su Phytophaga Vol XV (2005-2006).
    [Show full text]
  • 90005396.Pdf
    Kobe University Repository : Kernel タイトル Polyphagous koinobiosis: the biology and biocontrol potential of a Title braconid endoparasitoid of exophytic caterpillars 著者 Maeto, Kaoru Author(s) 掲載誌・巻号・ページ Applied Entomology and Zoology,53(4):433-446 Citation 刊行日 2018-11 Issue date 資源タイプ Journal Article / 学術雑誌論文 Resource Type 版区分 author Resource Version © The Japanese Society of Applied Entomology and Zoology 2018. 権利 This is a post-peer-review, pre-copyedit version of an article published Rights in Applied Entomology and Zoology. The final authenticated version is available online at: https://doi.org/10.1007/s13355-018-0581-9 DOI 10.1007/s13355-018-0581-9 JaLCDOI URL http://www.lib.kobe-u.ac.jp/handle_kernel/90005396 PDF issue: 2021-09-30 Applied Entomology and Zoology (2018) 53:433–446 DOI: 10.1007/s13355-018-0581-9 Polyphagous koinobiosis: The biology and biocontrol potential of a braconid endoparasitoid of exophytic caterpillars Kaoru Maeto1 ✉ Kaoru Maeto [email protected] 1 Graduate School of Agricultural Science, Kobe University, 1-1 Rokkodai, Nada, Kobe 657-8501, Japan Abstract Polyphagous koinobiosis might be a novel perspective to help elucidate the evolution of the physiological and ecological traits of parasitoid wasps and determine their use as biocontrol agents. The euphorine braconid Meteorus pulchricornis is a polyphagous koinobiont endoparasitoid of exophytic caterpillars from 15 families within 10 lepidopteran superfamilies. Here, the biology of this common but enigmatic parasitoid wasp is reviewed. The unique cocoon suspension system of M. pulchricornis protects it against predators during and after cocoon spinning. This structural cocoon protection method, as well as robust immune suppression mechanism, likely enables its very wide host range.
    [Show full text]
  • 399 Behurcolt És Invazív Állatok Magyarországon
    Behurcolt és invazív állatok Magyarországon BEHURCOLT ÉS INVAZÍV ÁLLATOK MAGYARORSZÁGON Báldi András Csányi Béla MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA Ökológiai Kutatóközpont [email protected] [email protected] Csorba Gábor Erős Tibor Magyar Természettudományi Múzeum Állattár MTA Ökológiai Kutatóközpont [email protected] [email protected] Hornung Erzsébet Merkl Ottó Állatorvos-tudományi Egyetem Biológiai Intézet Magyar Természettudományi Múzeum Állattár [email protected] [email protected] Orosz András Papp László Magyar Természettudományi Múzeum Állattár MTA Biológiai Tudományok Osztálya [email protected] [email protected] Ronkay László Samu Ferenc Magyar Természettudományi Múzeum Állattár MTA Növényvédelmi Kutatóintézet [email protected] [email protected] Soltész Zoltán Szép Tibor MTA Ökológiai Kutatóközpont Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézet [email protected] [email protected] Szinetár Csaba Varga András Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Magyar Természettudományi Múzeum Központ Állattani Intézeti Központ Mátra Múzeuma [email protected] [email protected] Vas Zoltán Vétek Gábor Magyar Természettudományi Múzeum Állattár Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar [email protected] Rovartani Tanszék • [email protected] Vörös Judit Zöldi Viktor Magyar Természettudományi Múzeum Állattár Országos Epidemiológiai Központ [email protected] [email protected] Zsuga Katalin AGRINT Kft. Gödöllő [email protected] 399 Magyar Tudomány • 2017/4 AZ INVAZÍV SZIPÓKÁS ROVAROK HELYZETE HAZÁNKBAN Orosz András – Vétek Gábor A szipókás rovarok (Hemiptera) csoportját a Polifág, több száz tápnövénye van, lárvái és növényi tetvek, a kabócák és a poloskák al- imágói a hajtásokon és a levelek fonákján kotják. szívogatnak. Táplálkozás közben nagy meny- A növényi tetvek (Sternorrhyncha) egyik nyiségben ürít mézharmatot, melybe beleta- klasszikus behurcolt faja a szőlő-gyökértetű padnak a lárvák testén képződő viaszszálak, vagy filoxéra (Daktulosphaira vitifoliae).
    [Show full text]
  • Fytosignalering 2009 Def 600
    Fytosanitaire signalering 2009 Colofon Contactpersoon Leontine Colon Beleidsadviseur Plantgezondheid T 0317-496649 [email protected] Geertjesweg 15 | 6706 EA Wageningen 2 FYTOSIGNALERING 2009 Inhoud SAMENVATTING ........................................................................................... 5 1 INLEIDING .......................................................................................... 9 1.1 FYTOSANITAIRE SIGNALERINGEN .....................................................................9 1.2 HET FYTOSANITAIRE INSPECTIEPROGRAMMA ........................................................9 1.3 AFHANDELING EN REGISTRATIE VAN INSPECTIES IN CLIËNT EN IBP ...........................10 1.4 DOELSTELLINGEN RAPPORT FYTOSANITAIRE SIGNALERING ......................................11 1.5 LEESWIJZER ..........................................................................................11 2 NOTIFICATIES ................................................................................... 13 2.1 UITGAANDE NOTIFICATIES ..........................................................................13 2.2 INKOMENDE NOTIFICATIES .........................................................................19 2.3 CONCLUSIES .........................................................................................23 3 BLOEMISTERIJ .................................................................................. 27 3.1 SECTORBEELD .......................................................................................27 3.2 SAMENVATTING INSPECTIERESULTATEN
    [Show full text]
  • 399 Behurcolt És Invazív Állatok Magyarországon
    Behurcolt és invazív állatok Magyarországon BEHURCOLT ÉS INVAZÍV ÁLLATOK MAGYARORSZÁGON Báldi András Csányi Béla MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA Ökológiai Kutatóközpont [email protected] [email protected] Csorba Gábor Erős Tibor Magyar Természettudományi Múzeum Állattár MTA Ökológiai Kutatóközpont [email protected] [email protected] Hornung Erzsébet Merkl Ottó Állatorvos-tudományi Egyetem Biológiai Intézet Magyar Természettudományi Múzeum Állattár [email protected] [email protected] Orosz András Papp László Magyar Természettudományi Múzeum Állattár MTA Biológiai Tudományok Osztálya [email protected] [email protected] Ronkay László Samu Ferenc Magyar Természettudományi Múzeum Állattár MTA Növényvédelmi Kutatóintézet [email protected] [email protected] Soltész Zoltán Szép Tibor MTA Ökológiai Kutatóközpont Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézet [email protected] [email protected] Szinetár Csaba Varga András Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Magyar Természettudományi Múzeum Központ Állattani Intézeti Központ Mátra Múzeuma [email protected] [email protected] Vas Zoltán Vétek Gábor Magyar Természettudományi Múzeum Állattár Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar [email protected] Rovartani Tanszék • [email protected] Vörös Judit Zöldi Viktor Magyar Természettudományi Múzeum Állattár Országos Epidemiológiai Központ [email protected] [email protected] Zsuga Katalin AGRINT Kft. Gödöllő [email protected] 399 Magyar Tudomány • 2017/4 AZ INVAZÍV SZIPÓKÁS ROVAROK HELYZETE HAZÁNKBAN Orosz András – Vétek Gábor A szipókás rovarok (Hemiptera) csoportját a Polifág, több száz tápnövénye van, lárvái és növényi tetvek, a kabócák és a poloskák al- imágói a hajtásokon és a levelek fonákján kotják. szívogatnak. Táplálkozás közben nagy meny- A növényi tetvek (Sternorrhyncha) egyik nyiségben ürít mézharmatot, melybe beleta- klasszikus behurcolt faja a szőlő-gyökértetű padnak a lárvák testén képződő viaszszálak, vagy filoxéra (Daktulosphaira vitifoliae).
    [Show full text]
  • Plate 48 - All Specimens in 1,8 X Natural Size
    Plate 48 - all specimens in 1,8 x natural size 438 Bertula pulvida HACKER, FIEBIG & STADIE spec. nov. b ♀, PT, "Uganda, Unyoro, Budongo Forest, 3400 ft. (leg. S. A. NEAVE)" (BMNH) [labelled as "Herminia pulvida HMPSN.]; c ♀, PT, “RSA, Soutpansberg (gen.prep. H. HACKER 28197♀) (leg. D. STADIE)“ (BC Lep ZSM 106228) (Coll. D. STADIE); d ♂, PT, “RSA, Limpopo Prov., Soutspanberg (leg. D. STADIE & S. SCHELLHORN)“ (Coll. D. STADIE); e ♀, PT, “RSA, Limpopo Prov., Soutpansberg, Hangklip Forest Reserve (leg. D. STADIE & S. SCHELLHORN)“ (Coll. D. STADIE); f ♀, PT, “Kenya, Central Province (gen.prep. H. HACKER 28559♀) (leg. K. LARSEN & D. AGAssIZ)“ (Coll. H. HACKER, ZSM); 439 Bertula staudei HACKER spec. nov. a ♂, HT, “Rwanda, Nyungwe Forest Reserve, Uwinka, 2450m (gen.prep. H. HACKER 29349♂) (leg. H. STAUDE)“ (ZSM); 440 Bertula hintzei HACKER spec. nov. a ♀, HT, Cameroon, “Gr. Kamerunberg, Musake, 1800-2200m (gen.prep. H. HACKER 29711♀) (leg. E. HINTZ S. G.)” (MfN); 441 Bertula ranomafana HACKER, FIEBIG & STADIE spec. nov. a ♂, HT, “Madagascar, Ranomafana NP, 1160m (gen.prep. H. HACKER 28773♂) (leg. D. STADIE & R. FIEBIG)“ (ZSM); b ♂, PT, “Madagascar Central, Andasibe (gen.prep. H. HACKER 29421♂) (leg. R. FIEBIG & D. STADIE)“ (Coll. D. STADIE); c ♀, PT, “Madagascar, Ranomafana NP, 1160m, E, 8.-12.iv.2018 (leg. D. STADIE & R. FIEBIG)“ (Coll. D. STADIE); d ♀, PT, “Madagascar, Ranomafana (gen.prep. H. HACKER 29587♀) (leg. STADIE & FIEBIG)“ (BC Lep ZSM 106211) (Coll. STADIE); e ♂, PT, “Madagascar, Andasibe-Mantadia NP (gen.prep. H. HACKER 29889♂) (leg. R. FIEBIG & D. STADIE)“ (Coll. R. FIEBIG); f ♀, PT, “Madagascar, Andasibe-Mantadia NP (leg. R.
    [Show full text]
  • Altitudinal Distribution of Moths (Lepidoptera) in Mt. Jirisan National Park, South Korea
    Eur. J. Entomol. 107: 229–245, 2010 http://www.eje.cz/scripts/viewabstract.php?abstract=1532 ISSN 1210-5759 (print), 1802-8829 (online) Altitudinal distribution of moths (Lepidoptera) in Mt. Jirisan National Park, South Korea SEI-WOONG CHOI1 and JEONG-SEOP AN 2 1 Department of Environmental Education and 2 Department of Biology, Mokpo National University, Jeonnam 534-729, South Korea; e-mails: [email protected]; [email protected] Key words. Lepidoptera, species diversity, moths, altitude, distribution, mid-domain effect, Korea Abstract. The relationship between species richness of plants and animals and altitude can be either hump-shaped, a monotonic decrease or increase. In this study the altitudinal distribution of moths on one of the highest mountains in South Korea was investi- gated. Moths were captured using a UV-light trap from May to October in 2007 and 2008. This revealed that the relationship between the total numbers of moth species and individuals and altitude is hump-shaped. A significant relationship was also recorded between the size of the area at each altitude and moth abundance and richness. However, the evenness index yielded a consistent decrease with increase in altitude because of the dominance of few species at high altitudes. Non-metric multidimensional scaling identified two major axes for the moth assemblage on Mount Jirisan. The correlations between the axes and variables demonstrated that the first axis was strongly correlated with altitude and aspect and the second axis with forest and site location. INTRODUCTION Indonesian tropical rainforests (Casson & Hodkinson, Mountains are found on all continents. High altitude 1991) exhibit no clear altitudinal trends (Hodkinson, ecosystems on mountains differ from all other ecosystems 2005).
    [Show full text]