DOCSLIB.ORG

399 Behurcolt És Invazív Állatok Magyarországon

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
399 Behurcolt És Invazív Állatok Magyarországon Behurcolt és invazív állatok Magyarországon BEHURCOLT ÉS INVAZÍV ÁLLATOK MAGYARORSZÁGON Báldi András Csányi Béla MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA Ökológiai Kutatóközpont [email protected] [email protected] Csorba Gábor Erős Tibor Magyar Természettudományi Múzeum Állattár MTA Ökológiai Kutatóközpont [email protected] [email protected] Hornung Erzsébet Merkl Ottó Állatorvos-tudományi Egyetem Biológiai Intézet Magyar Természettudományi Múzeum Állattár [email protected] [email protected] Orosz András Papp László Magyar Természettudományi Múzeum Állattár MTA Biológiai Tudományok Osztálya [email protected] [email protected] Ronkay László Samu Ferenc Magyar Természettudományi Múzeum Állattár MTA Növényvédelmi Kutatóintézet [email protected] [email protected] Soltész Zoltán Szép Tibor MTA Ökológiai Kutatóközpont Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézet [email protected] [email protected] Szinetár Csaba Varga András Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Magyar Természettudományi Múzeum Központ Állattani Intézeti Központ Mátra Múzeuma [email protected] [email protected] Vas Zoltán Vétek Gábor Magyar Természettudományi Múzeum Állattár Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar [email protected] Rovartani Tanszék • [email protected] Vörös Judit Zöldi Viktor Magyar Természettudományi Múzeum Állattár Országos Epidemiológiai Központ [email protected] [email protected] Zsuga Katalin AGRINT Kft. Gödöllő [email protected] 399 Magyar Tudomány • 2017/4 AZ INVAZÍV SZIPÓKÁS ROVAROK HELYZETE HAZÁNKBAN Orosz András – Vétek Gábor A szipókás rovarok (Hemiptera) csoportját a Polifág, több száz tápnövénye van, lárvái és növényi tetvek, a kabócák és a poloskák al- imágói a hajtásokon és a levelek fonákján kotják. szívogatnak. Táplálkozás közben nagy meny- A növényi tetvek (Sternorrhyncha) egyik nyiségben ürít mézharmatot, melybe beleta- klasszikus behurcolt faja a szőlő-gyökértetű padnak a lárvák testén képződő viaszszálak, vagy filoxéra (Daktulosphaira vitifoliae). Az ezzel esztétikai szempontból rontja a növé- észak-amerikai eredetű faj megtelepedését nyeket. A faj részletes hazai vizsgálatát Molnár (1875) követően hazánkban a szőlőültetvények András végezte (2006*). több mint felét megsemmisítette. Eredeti Az invazív kabócafajok sorában jelenleg élőhelyén olyan Vitis fajokon él, melyek elvi- legveszélyesebbnek a 2006-ban megjelent selik szívogatását, az európai szőlők gyökerét amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) viszont az azon kialakuló duzzanatok tönkre- tűnik. Teljes fejlődésmenete a szőlőhöz kötő- teszik. A kártevő elleni védekezési módszerek dik. Az imágó migráció közben több más kidolgozása Horváth Géza és munkatársai tápnövényt is elfogad (stepping stone hatás), nevéhez fűződik. Javaslataik alapján a kötött ezért terjedése gyors. Betelepülése dél felől talajú szőlőültetvényekben ma is oltványokat történt, az első észlelés óta (Dér et al., 2007*) telepítenek, míg a homoktalajú területeken hazánk minden jelentősebb szőlőtermő terü- erre nincs szükség. A kártevő gyökérlakó letére eljutott. Az aranyszínű sárgaság (Grape­ alakja kötött talajú ültetvényeinkből kiirtha- vine flavescence dorée MLO)terjesztője. A tatlan, de a levéllakó, gubacsképző alak szívo- megfertőzött, beteg növény leromlik, nem gatásával szemben az európai szőlő ellenálló. gyógyítható, kivágásra kerül. A kabócák (Auchenorrhyncha) első jelen- A legújabb jövevény kabócafaj az ázsiai tős betelepülője az amerikai bivalykabóca mozaikkabóca (Orientus ishidae), hozzánk (Stictocephala bisonia) volt (Horváth, 1912*). 2010-ben jutott el, a budai kertekben, majd Az elmúlt évszázadban sokfelé szétterjedt, a Szent Isván Egyetem budai Botanikus Kert- kelet felé eljutott egészen az Altaj-hegységig. jében találták meg (Koczor et al., 2013*). Po- Polifág, lombos fákon, cserjéken él, a tojásra- lifág, elsődlegesen lombos fákon szívogat. káshoz felhasítja a fiatal hajtásokat, ezek a Ezek többsége nem termesztett haszonnövény, sebek nehezen gyógyulnak, gombás fertőzé- védelemben nem részesülnek, rajtuk zavarta- sek támadási helyei lehetnek. lanul kifejlődhet. Veszélyes kártevő, mivel az Kártételét és nagy egyedszámát tekintve előző fajhoz hasonlóan az aranyszínű sárgaság jelentős behurcolt faj az amerikai lepkekabó- kórokozójának bizonyított terjesztője. ca (Metcalfa pruinosa). Első olaszországi jel- Feltehetően a változó klíma, illetve az zését (1979) követően szétterjedt Európában, emberi tevékenységgel közvetlenül is kapcso- nálunk 2004-ben jelent meg (Pénzes, 2004*). latba hozható tényezők együttes következmé- 400 Behurcolt és invazív állatok Magyarországon nye, hogy az elmúlt néhány évtizedben a dául a szójatermesztésben és a paprikahajtatás- poloskák (Heteroptera) köréből is számos, ban is (Rédei – Vétek, 2006*; Rimóczi, 2015*; faunánkra új, és a sikeres megtelepedést kö- Bosnyákné et al., 2016*). Valamennyi itt fel- vetően esetenként gyorsan, látványosan és sorolt faj zárt terekbe, lakásokba is behúzód- széles körűen elterjedő faj jelent meg hazánk- hat telelőhely után kutatva, ezzel további ban. Az éghajlat melegedése például a koráb- kellemetlenséget okozva. ban a szubtrópusi, trópusi régiókból ismert A távoli kontinensekről emberi közvetítés- fajok északi irányú térhódításának, míg a sel érkezett, majd európai, illetve magyaror- rohamosan bővülő közlekedési infrastruktú- szági megtelepedését követően gyorsan ter- ra és az egyre kiterjedtebb nemzetközi keres- jeszkedésnek indult poloskafajok köréből az kedelmi hálózatok az Európán kívül eső, észak-amerikai eredetű és a platánok veszélyes egzotikus vidékeken honos fajok véletlensze- lombkártevőjeként számon tartott platán- rű behurcolásának esélyét növelhetik. A csipkéspoloskát (Corythucha ciliata) már a többé-kevésbé váratlannak mondható fel- ’70-es években behurcolták (Jasinka – Bozsits, bukkanásukat követően a magyar fauna ál- 1977*). Az újabb keletű jövevények közül je- landó és közismert tagjaivá vált poloskafajo- lentős a szintén Észak-Amerikában honos, kat Kondorosy Előd (2012*) ismertette. fenyőféléken és ciprusféléken élő nyugati le- Az eredetileg mediterrán elterjedésű, majd véllábú poloska (Leptoglossus occidentalis), to váb- hazánkat a ’90-es évektől fokozatosan meg- bá az amerikai tapasztalatok alapján a lakossá- hódító fajok köréből említhető a platánbo- got sokfelé zavaró, de emellett súlyos mezőgaz- dobács (Arocatus longiceps), valamint a hárs- dasági károkkal is fenyegető, polifág, eredeti- bodobács (Oxycarenus lavaterae). Bár kárte- leg kelet-ázsiai elterjedésű ázsiai márványos - vőként egyikük sem jelentős, tápnövényeik poloska (Halyomorpha halys) (Harmat et al. kérgén gyakorta szembetűnő telelő populá- 2006*; Kondorosy, 2012*; Vétek et al., 2014*). cióik – különösen utóbbi esetében – nem További, az utóbbi években hazánkból ritkán riadalmat keltenek a lakosság körében esetenként nagyobb (növekvő) egyedszám- (Kondorosy, 1995*; Kondorosy – Szeőke, ban kimutatott, de nem feltétlenül idegenho- 1998*; Kondorosy, 2012*). Ugyancsak a me- nos poloskafajokról, illetve várható jövevé- legebb régiókból származó, azonban az elő- nyekről, melyek megtelepedése és esetleges zőekkel ellentétben világszerte és az elmúlt elszaporodása nem zárható ki – azzal a kiegé- években már hazánkban is súlyos mezőgaz- szítéssel, hogy ez nem jár szükségszerűen dasági károkat okozó, polifág jövevény a együtt „valódi” kártevői státussal – Kon do- vándorpoloska (Nezara viridula). Első példá- rosy Előd (2012*) munkájában olvashatunk. nyai csupán mintegy másfél évtizede kerültek elő Magyarországról (Rédei – Torma, 2003*), Ezúton mondunk köszönetet Höhn Máriá- napjainkra viszont az ország számos pontján nak, Kondorosy Elődnek és Rédei Dávidnak jelen van, és kártevőként tartják számon pél- a kézirat készítése során nyújtott segítségükért. 401 Magyar Tudomány • 2017/4 KÁRTEVŐ BOGÁRJÖVEVÉNYEK MAGYARORSZÁGON: PILLANATFELVÉTEL 2016-BAN Merkl Ottó A mai Magyarország területéről kimutatott találtak hazánkban (Merkl, 2006*), azóta bogárfajok száma nagyjából 6400 (Merkl – rendszeresen előkerül az ország számos tájegy- Vig, 2009*), közülük mintegy nyolcvan nem ségéről. 3) Azok a fajok, amelyeket hobbiál- őshonos nálunk. Sokuk előfordulását a szak- latként (például botsáskák, afrikai virágboga- irodalomban is rögzítették (például: Kalmár rak) vagy más hobbiállatok táplálására te- et al., 1996; Merkl, 2006*), de teljességre nyésztenek (például a Zophobas morio közép- törekvő, publikált számbavételük még nem és dél-amerikai gyászbogár), és sem emberi készült, ezért csoportosításuk során pontos építményekben, sem szabad földön nem ké- fajszámokat nem mondhatunk. Az viszont pesek önfenntartó állományokat létrehozni. biztos, hogy a rovarrendek között a bogarak Jövevényfajok azok, amelyek eredeti elter- vonultatják fel a legtöbb jövevényfajt, ami jedési területe Magyarországon kívül esik, és egyezik az európai aránnyal (Roques et al., hazai felbukkanásukban az embernek köz- 2009). Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a vetlen szerepe van: szándékosan vagy véletle- nem őshonos – a továbbiakban jövevényfajok- nül betelepítették őket. Sokféle módon cso- nak nevezett – bogarak körébe milyen fajokat portosíthatók. nem vonunk be, és milyen fajokat igen. A betelepítés szándékossága Nem jövevényfajok – véleményem szerint és a betelepülés módja – a következő csoportok tagjai. 1) Azok a fajok, amelyekről – életmódjuk, Szándékosan Magyarországra betelepített élőhelyigényük ismeretében – kijelenthető, bogárfaj nincsen, mégis él nálunk egyetlen hogy az emberi történelem léptékét meghala- olyan
Load more

Recommended publications
  • Lepidopterous Insects Composition in Jindo Island, Korea in Summer
    Anim. Syst. Evol. Divers. Special Issue, No. 9: 51-72, December 2016 https://doi.org/10.5635/ASED.2016.SIN9.044 Review article Lepidopterous Insects Composition in Jindo Island, Korea in Summer Hyung-Keun Lee1, Do-Sung Kim2, Yong Lak Jeon3, Hee-Nam Yoon3, Jung-Hyo Lee3, Seong-Joon Park3,* 1Industrial Insect Lab. Co. Ltd., Nonsan 32923, Korea 2The Institute for Conservation of Wild Species, Daejeon 34704, Korea 3National Institute of Ecology, Seocheon 33657, Korea ABSTRACT We surveyed the biodiversity of lepidopterous insects in Jindo Island using UV bucket trap in July 2016 to determine the relationship between surrounding environment and ecosystem in order to contribute to biodiversity conservation and management of coastal islands in Korea. Based on our survey results, a total of 262 lepidopterous insect species in 16 families were collected from Jindo Island. Members belonging to families Noctuidae and Geometridae made up approximately half of the total species (86 species [32.82%] in Noctuidae and 44 species [16.79] in Geometridae). There were 29 species (11.07%) belonging to Crambidae and 28 species (10.69%) belonging to Pyralidae. As a result of all collections based on previous literature and this study, a total of 730 species belonging to 34 families were collected from Jindo Island, including 33 protected species, 242 species (33.15%) belonging to Noctuidae (the most abundant), 124 species (16.99%) belonging to Geometridae, 79 species (10.82%) belonging to Crambidae, and 65 species (8.90%) belonging to Pyralidae. The most frequently collected species was Lamoria glaucalis in this syudy. Our results on the diversity of lepidopterous insects will provide basic information for future investigation on diverse changes in the ecosystem of Jindo Island, Korea.
    [Show full text]
  • A Preliminary Checklist of Moths (Lepidoptera) from Southern Rajasthan, India
    Rec. zool. Surv. India: Vol. 121(2)/241–256, 2021 ISSN (Online) : 2581-8686 DOI: 10.26515/rzsi/v121/i2/2021/151926 ISSN (Print) : 0375-1511 A preliminary checklist of moths (Lepidoptera) from southern Rajasthan, India Vijay Kumar Koli* and Utkarsh Prajapati Wildlife Research Laboratory, Department of Zoology, Mohanlal Sukhadia University, Udaipur - 313001, Rajasthan, India; Email: [email protected] Abstract Moths are non-papilionoid Lepidoptera and least studied than butterflies, likely due to mostly being nocturnal habit and cryptic colouration. A preliminary checklist of moth fauna from various southern Rajasthan is presented in the present study based on records from 1 January 2018 to 31 March 2020. We identified 154 moth species representing 10 super families, 18 families and 58 subfamilies. The most species rich families were Crambidae (n=46; 29.87%) Noctuidae (n=30; 19.48%) and Erebidae (n=29; 18.83%), and Geometridae (n=19; 12.34%). The significant outcome of this work is the reportKeywords of 126: species for the first time from the state of Rajasthan. Diversity, India, Lepidoptera, Moths, Rajasthan Introduction Material and Methods Moths are non-papilionoid Lepidoptera and least studied We compiled records of moths observed during various than butterflies, likely due to mostly being nocturnal field visits in protected and non-protected areas of southern habit and cryptic colouration (Lees & Zilli, 2019). Around Rajasthan from 1 January 2018 to 31 March 2020 (Figure 1.42 million moth species identified worldwide make up 1A). Most of the observations in residential houses and 129 families. Of these, over 10,000 are known from India institutional buildings in and around Udaipur city were (Shubhalaxmi, 2018).
    [Show full text]
  • I Macrolepidotteri Italiani. Fauna Lepidopterorum Italiae (Macrolepidoptera) - Addenda Et Corrigenda
    Entomologica, Bari, 40 (2006-2007): 153-221 PAOLO PARENZAN1 - FRANCESCO PORCELLI2 I macrolepidotteri italiani. Fauna Lepidopterorum Italiae (Macrolepidoptera) - Addenda et corrigenda. I ABSTRACT This Addenda & corrigenda reports data about more than five hundred Lepidoptera specie related to the Italian fauna. The generic names listed in the main publication were respected despite their changes in very recent publications. This was made in order to make both texts uniform. Key words: zoogeography, mediterranean area, paleartic, corology, distribution. RIASSUNTO Gli autori precisano ulteriormente lo stato della fauna dei macrolepidotteri italiani fornendo aggiunte e correzioni riguardanti oltre cinquecento specie. I dati sono stati aggiornati sulla base delle più recenti pubblicazioni mantenendo, però, i nomi dei generi presenti nel lavoro principale per favorirne la consultazione. Parole chiave: zoogeografia, regione mediterranea, paleartide, corologia, distribuzione. INTRODUZIONE A due anni dalla pubblicazione del corpo principale de: “I macrolepidotteri italiani. Fauna Lepidopterorum Italiae (Macrolepidoptera)”, è opportuno colmare alcune lacune e rettificare errori piccoli e grandi che sono inevitabili in rassegne così ampie. Con l’occasione, i dati sono stati aggiornati sulla base degli ultimi lavori pubblicati. Poiché l’aggiornamento delle variazioni nomenclatoriali, derivanti da revisioni sempre più ampie e complete, avrebbe portato a numerose sostituzioni, sono stati mantenuti i nomi pubblicati nel testo principale. La numerazione delle specie è rimasta inalterata, ma sono indicate alcune variazioni da Dattiloscritto accettato il 12 aprile 2008. 1Paolo Parenzan, Via De Ferrariis, 65 - 70124 BARI. E-mail: [email protected] 2Francesco Porcelli, DiBCA Via Amendola, 165/A - 70126 BARI. E-mail: [email protected] Per uniformità manteniamo le caratteristiche tipografiche del contributo principale pubblicato su Phytophaga Vol XV (2005-2006).
    [Show full text]
  • 90005396.Pdf
    Kobe University Repository : Kernel タイトル Polyphagous koinobiosis: the biology and biocontrol potential of a Title braconid endoparasitoid of exophytic caterpillars 著者 Maeto, Kaoru Author(s) 掲載誌・巻号・ページ Applied Entomology and Zoology,53(4):433-446 Citation 刊行日 2018-11 Issue date 資源タイプ Journal Article / 学術雑誌論文 Resource Type 版区分 author Resource Version © The Japanese Society of Applied Entomology and Zoology 2018. 権利 This is a post-peer-review, pre-copyedit version of an article published Rights in Applied Entomology and Zoology. The final authenticated version is available online at: https://doi.org/10.1007/s13355-018-0581-9 DOI 10.1007/s13355-018-0581-9 JaLCDOI URL http://www.lib.kobe-u.ac.jp/handle_kernel/90005396 PDF issue: 2021-09-30 Applied Entomology and Zoology (2018) 53:433–446 DOI: 10.1007/s13355-018-0581-9 Polyphagous koinobiosis: The biology and biocontrol potential of a braconid endoparasitoid of exophytic caterpillars Kaoru Maeto1 ✉ Kaoru Maeto [email protected] 1 Graduate School of Agricultural Science, Kobe University, 1-1 Rokkodai, Nada, Kobe 657-8501, Japan Abstract Polyphagous koinobiosis might be a novel perspective to help elucidate the evolution of the physiological and ecological traits of parasitoid wasps and determine their use as biocontrol agents. The euphorine braconid Meteorus pulchricornis is a polyphagous koinobiont endoparasitoid of exophytic caterpillars from 15 families within 10 lepidopteran superfamilies. Here, the biology of this common but enigmatic parasitoid wasp is reviewed. The unique cocoon suspension system of M. pulchricornis protects it against predators during and after cocoon spinning. This structural cocoon protection method, as well as robust immune suppression mechanism, likely enables its very wide host range.
    [Show full text]
  • 399 Behurcolt És Invazív Állatok Magyarországon
    Behurcolt és invazív állatok Magyarországon BEHURCOLT ÉS INVAZÍV ÁLLATOK MAGYARORSZÁGON Báldi András Csányi Béla MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA Ökológiai Kutatóközpont [email protected] [email protected] Csorba Gábor Erős Tibor Magyar Természettudományi Múzeum Állattár MTA Ökológiai Kutatóközpont [email protected] [email protected] Hornung Erzsébet Merkl Ottó Állatorvos-tudományi Egyetem Biológiai Intézet Magyar Természettudományi Múzeum Állattár [email protected] [email protected] Orosz András Papp László Magyar Természettudományi Múzeum Állattár MTA Biológiai Tudományok Osztálya [email protected] [email protected] Ronkay László Samu Ferenc Magyar Természettudományi Múzeum Állattár MTA Növényvédelmi Kutatóintézet [email protected] [email protected] Soltész Zoltán Szép Tibor MTA Ökológiai Kutatóközpont Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézet [email protected] [email protected] Szinetár Csaba Varga András Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Magyar Természettudományi Múzeum Központ Állattani Intézeti Központ Mátra Múzeuma [email protected] [email protected] Vas Zoltán Vétek Gábor Magyar Természettudományi Múzeum Állattár Szent István Egyetem Kertészettudományi Kar [email protected] Rovartani Tanszék • [email protected] Vörös Judit Zöldi Viktor Magyar Természettudományi Múzeum Állattár Országos Epidemiológiai Központ [email protected] [email protected] Zsuga Katalin AGRINT Kft. Gödöllő [email protected] 399 Magyar Tudomány • 2017/4 AZ INVAZÍV SZIPÓKÁS ROVAROK HELYZETE HAZÁNKBAN Orosz András – Vétek Gábor A szipókás rovarok (Hemiptera) csoportját a Polifág, több száz tápnövénye van, lárvái és növényi tetvek, a kabócák és a poloskák al- imágói a hajtásokon és a levelek fonákján kotják. szívogatnak. Táplálkozás közben nagy meny- A növényi tetvek (Sternorrhyncha) egyik nyiségben ürít mézharmatot, melybe beleta- klasszikus behurcolt faja a szőlő-gyökértetű padnak a lárvák testén képződő viaszszálak, vagy filoxéra (Daktulosphaira vitifoliae).
    [Show full text]
  • Fytosignalering 2009 Def 600
    Fytosanitaire signalering 2009 Colofon Contactpersoon Leontine Colon Beleidsadviseur Plantgezondheid T 0317-496649 [email protected] Geertjesweg 15 | 6706 EA Wageningen 2 FYTOSIGNALERING 2009 Inhoud SAMENVATTING ........................................................................................... 5 1 INLEIDING .......................................................................................... 9 1.1 FYTOSANITAIRE SIGNALERINGEN .....................................................................9 1.2 HET FYTOSANITAIRE INSPECTIEPROGRAMMA ........................................................9 1.3 AFHANDELING EN REGISTRATIE VAN INSPECTIES IN CLIËNT EN IBP ...........................10 1.4 DOELSTELLINGEN RAPPORT FYTOSANITAIRE SIGNALERING ......................................11 1.5 LEESWIJZER ..........................................................................................11 2 NOTIFICATIES ................................................................................... 13 2.1 UITGAANDE NOTIFICATIES ..........................................................................13 2.2 INKOMENDE NOTIFICATIES .........................................................................19 2.3 CONCLUSIES .........................................................................................23 3 BLOEMISTERIJ .................................................................................. 27 3.1 SECTORBEELD .......................................................................................27 3.2 SAMENVATTING INSPECTIERESULTATEN
    [Show full text]
  • Plate 48 - All Specimens in 1,8 X Natural Size
    Plate 48 - all specimens in 1,8 x natural size 438 Bertula pulvida HACKER, FIEBIG & STADIE spec. nov. b ♀, PT, "Uganda, Unyoro, Budongo Forest, 3400 ft. (leg. S. A. NEAVE)" (BMNH) [labelled as "Herminia pulvida HMPSN.]; c ♀, PT, “RSA, Soutpansberg (gen.prep. H. HACKER 28197♀) (leg. D. STADIE)“ (BC Lep ZSM 106228) (Coll. D. STADIE); d ♂, PT, “RSA, Limpopo Prov., Soutspanberg (leg. D. STADIE & S. SCHELLHORN)“ (Coll. D. STADIE); e ♀, PT, “RSA, Limpopo Prov., Soutpansberg, Hangklip Forest Reserve (leg. D. STADIE & S. SCHELLHORN)“ (Coll. D. STADIE); f ♀, PT, “Kenya, Central Province (gen.prep. H. HACKER 28559♀) (leg. K. LARSEN & D. AGAssIZ)“ (Coll. H. HACKER, ZSM); 439 Bertula staudei HACKER spec. nov. a ♂, HT, “Rwanda, Nyungwe Forest Reserve, Uwinka, 2450m (gen.prep. H. HACKER 29349♂) (leg. H. STAUDE)“ (ZSM); 440 Bertula hintzei HACKER spec. nov. a ♀, HT, Cameroon, “Gr. Kamerunberg, Musake, 1800-2200m (gen.prep. H. HACKER 29711♀) (leg. E. HINTZ S. G.)” (MfN); 441 Bertula ranomafana HACKER, FIEBIG & STADIE spec. nov. a ♂, HT, “Madagascar, Ranomafana NP, 1160m (gen.prep. H. HACKER 28773♂) (leg. D. STADIE & R. FIEBIG)“ (ZSM); b ♂, PT, “Madagascar Central, Andasibe (gen.prep. H. HACKER 29421♂) (leg. R. FIEBIG & D. STADIE)“ (Coll. D. STADIE); c ♀, PT, “Madagascar, Ranomafana NP, 1160m, E, 8.-12.iv.2018 (leg. D. STADIE & R. FIEBIG)“ (Coll. D. STADIE); d ♀, PT, “Madagascar, Ranomafana (gen.prep. H. HACKER 29587♀) (leg. STADIE & FIEBIG)“ (BC Lep ZSM 106211) (Coll. STADIE); e ♂, PT, “Madagascar, Andasibe-Mantadia NP (gen.prep. H. HACKER 29889♂) (leg. R. FIEBIG & D. STADIE)“ (Coll. R. FIEBIG); f ♀, PT, “Madagascar, Andasibe-Mantadia NP (leg. R.
    [Show full text]
  • BEHURCOLT ÉS INVAZÍV ÁLLATOK MAGYARORSZÁGON Vendégszerkesztő: Papp László 4
    Magyar Tudomány BEHURCOLT ÉS INVAZÍV ÁLLATOK MAGYARORSZÁGON vendégszerkesztő: Papp László 4 • Oláh György (1927–2017) A nemzet mint filozófiai tervezet Szent-Györgyi Albert humanitárius tevékenysége 2017 A Föld különleges légkörének kialakulása 511 Magyar Tudomány • 2017/4 A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata. Alapítás éve: 1840 178. évfolyam – 2017/4. szám TARTALOM Főszerkesztő: Behurcolt és invazív állatok Magyarországon Falus András Vendégszerkesztő: Papp László Papp László: Bevezető ………………………………………………………………… 386 Felelős szerkesztő: Varga Zoltán: A biológiai invázió általános kérdései …………………………………… 388 Elek László Botta-Dukát Zoltán: A magyarországi behurcolt és inváziós növényekre vonatkozó ismeretek összegyűjtésének tapasztalatai ………………………………… 395 Olvasószerkesztő: Báldi András – Csányi Béla – Csorba Gábor – Erős Tibor – Hornung Erzsébet – Majoros Klára, Seleanu Magdaléna Merkl Ottó – Orosz András – Papp László – Ronkay László – Samu Ferenc – Soltész Zoltán – Szép Tibor – Szinetár Csaba – Varga András – Vas Zoltán – Lapterv, tipográfia: Vétek Gábor – Vörös Judit – Zöldi Viktor – Zsuga Katalin: Makovecz Benjamin Behurcolt és invazív állatok Magyarországon ……………………………………… 399 Tanulmány Szerkesztőbizottság: Hargittai István: Oláh György (1927–2017) – a tudós és habitusa ……………………… 438 Bencze Gyula, Bozó László, Császár Ákos, Hamza Gábor, Mester Béla: A nemzet mint filozófiai tervezet ………………………………………… 450 Ludassy Mária, Solymosi Frigyes, Spät András, Vámos Tibor Perecz László: Szerepkeresés, szerepalakítás, szerepjáték A filozófusszerep
    [Show full text]
  • Altitudinal Distribution of Moths (Lepidoptera) in Mt. Jirisan National Park, South Korea
    Eur. J. Entomol. 107: 229–245, 2010 http://www.eje.cz/scripts/viewabstract.php?abstract=1532 ISSN 1210-5759 (print), 1802-8829 (online) Altitudinal distribution of moths (Lepidoptera) in Mt. Jirisan National Park, South Korea SEI-WOONG CHOI1 and JEONG-SEOP AN 2 1 Department of Environmental Education and 2 Department of Biology, Mokpo National University, Jeonnam 534-729, South Korea; e-mails: [email protected]; [email protected] Key words. Lepidoptera, species diversity, moths, altitude, distribution, mid-domain effect, Korea Abstract. The relationship between species richness of plants and animals and altitude can be either hump-shaped, a monotonic decrease or increase. In this study the altitudinal distribution of moths on one of the highest mountains in South Korea was investi- gated. Moths were captured using a UV-light trap from May to October in 2007 and 2008. This revealed that the relationship between the total numbers of moth species and individuals and altitude is hump-shaped. A significant relationship was also recorded between the size of the area at each altitude and moth abundance and richness. However, the evenness index yielded a consistent decrease with increase in altitude because of the dominance of few species at high altitudes. Non-metric multidimensional scaling identified two major axes for the moth assemblage on Mount Jirisan. The correlations between the axes and variables demonstrated that the first axis was strongly correlated with altitude and aspect and the second axis with forest and site location. INTRODUCTION Indonesian tropical rainforests (Casson & Hodkinson, Mountains are found on all continents. High altitude 1991) exhibit no clear altitudinal trends (Hodkinson, ecosystems on mountains differ from all other ecosystems 2005).
    [Show full text]