id20778953 pdfMachine by Broadgun Software - a great PDF writer! - a great PDF creator! - http://www.pdfmachine.com http://www.broadgun.com

2

SAJÓ-BÓDVA VÖLGYE ÉS KÖRNYÉKE HULLADÉKKEZELÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS (3700 Kazincbarcika, Eszperantó u. 2.)

40 TELEPÜLÉSÉNEK KÖZÖS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

2003 - 2008

ALACSKA, ALSÓSZUHA, ALSÓTELEKES, ARLÓ, BERENTE, BORSODBÓTA, BORSODNÁDASD, DÖVÉNY, FARKASLYUK, FELSÕKELECSÉNY, FELSÕNYÁRÁD, FELSÕTELEKES, HANGONY, IMOLA, JÁKFALVA, JÁRDÁNHÁZA, KÁNÓ, KISSIKÁTOR, KURITYÁN, MÁLYINKA, MUCSONY, NAGYBARCA, NEKÉZSENY, ORMOSBÁNYA, PUTNOK, RUDABÁNYA, RUDOLFTELEP, SAJÓGALGÓC, SAJÓIVÁNKA, SAJÓKAZA, SAJÓVELEZD, SÁTA, SERÉNYFALVA, SZUHAFÕ, SZUHAKÁLLÓ, TRIZS, UPPONY, VADNA, ZÁDORFALVA, ZUBOGY

MISKOLC, 2004. DECEMBER

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS ...... 5 1 A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI ...... 6 ÉSI SZINT 1.1 TERVEZ ...... 6 ÉSZÍTÕ NEVE ÉS CÍME 1.2 TERVK ...... 6 ÉS BÁZISÉVE 1.3 TERVEZ ...... 6 ÉSZÍTÉS DÁTUMA 1.4 TERVK ...... 7 ÉS SZÜK ÉGESSÉGÉNEK BEMUTATÁSA ÉS ALAPJAI 1.5 A HELYI TERVEZ S , A TERVEZ ...... 7 1.5.1 A hulladékgazdálkodás tervezésének jogszabályi háttere...... 7 1.5.2 A hulladékgazdálkodási tervezés szintjeinek bemutatása...... 9 1.5.3 Az adatgyûjtés meghatározása ...... 11 ÉS FOLYAMÁN F ÉKGAZDÁLKODÁSI ALAP 1.6 A TERVEZ IGYELEMBE VETT HULLAD ELVEK ...... 11 ÉS SORÁN FIGY 1.7 A TERVEZ ELEMBEVETT ALAPFOGALMAK ...... 13 ÉSBE BEVONANDÓ ÖZIGAZGATÁSI SZERVE ÉS EGYÉB SZERVEZETE 1.8 TERVEZ K K, K, ÜTTMÛKÖDÉSEK FORMÁI EGY ...... 15 ÉSI TERÜLET BEMUTA ÁSA 1.9 A TERVEZ T ...... 16 1.9.1 Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás bemutatása .... 16 1.9.2 A tervezési terület településeinek bemutatása ...... 18 1.9.3 A tervezési terület településeinek fõbb adatai ...... 39 2 A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZÕ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE...... 61 Õ HULLADÉKO ÍPUSA ÉS ÉVES MEN ÉGE 2.1 A KELETKEZ K T NYIS (TONNA) ...... 61 2.1.1 Nem veszélyes hulladékok...... 61 2.1.2 Veszélyes hulladékok ...... 63 2.1.3 Szelektíven gyûjtött, kiemelten kezelendõ hulladékáramok ...... 65 ÉKOK TÍPUS ÉS MENNYISÉGE 2.2 A FELHALMOZOTT HULLAD A ...... 65 ÜLETRE BESZÁLLÍT ÉS A TERÜLETRÕL ÁLLÍTOTT HULLADÉ ÍPUSA ÉS ÉVES 2.3 A TER OTT KISZ KOK T ÉGE MENNYIS ...... 66 2.3.1 A területre beszállított hulladékok típusa és éves mennyisége...... 66 2.3.2 A területrõl kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége ...... 68 Õ V ÉLYES HULLADÉKÁRA 2.4 KIEMELTEN KEZELEND ESZ MOK ...... 71 ÁSI HULLADÉKO 2.5 CSOMAGOL K ...... 71 2.5.1 Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentõ, az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladék(ok)...... 71 ÜLETI ÉVES HULLA ÉKMÉRLEG BEMUTATÁSA 2.6 A TER D ...... 72 2.6.1 Nem veszélyes hulladékok...... 72 2.6.2 Kiemelten kezelt hulladékáramok...... 72 3 A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETÕ MÛSZAKI KÖVETELMÉNYEK ...... 73 ÉKGAZDÁLKODÁS ÖRVÉNYBEN ÉGREHAJ ÁSI JOGSZABÁLYAIBAN 3.1 A HULLAD I T , VALAMINT A V T ÁROZOTT TERÜLE ÛSZAKI KÖVE ÉNYEK Õ MÛSZAKI MEGHAT TI, HELYI, EGYEDI M TELM , BELS ÖVETELMÉNYEK LEÍRÁS K A...... 73 ÁLYOKBAN MEG ÁROZOTTAKTÓL ELTÉ Õ SPECIÁLIS TERÜLET 3.2 A JOGSZAB HAT R I, HELYI VAGY EGYEDI ÛSZAKI KÖVETELMÉNYE Õ MÛSZAKI ELÕÍRÁSOK M K, BELS ...... 74 ÉSI TERÜLETEN HULLADÉKKEZELÉSRE KIADOTT KÖRNYEZ ÉDELMI HATÓSÁGI 3.3 A TERVEZ ETV ÉLYEK ENGED ...... 74 4 AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK ...... 77 5 A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELÕTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK...... 78 ÉKOKRA VONATK Ó KEZELÉSI TEVÉKEN ÉGEK ÉS JELLEMZÕK ÉSE 5.1 A HULLAD OZ YS ISMERTET ...... 78

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 3

5.1.1 A gyûjtési körzetek kialakításának és a hulladék szállításának a térségi jellemzõi, hulladékgyûjtõ-szállító körzetekbe bevont települések, az engedéllyel rendelkezõ gyûjtõ- szállító szervezet bemutatása, a gyûjtött hulladékot átvevõ kezelõ megnevezése ...... 78 5.1.2 A felhalmozott hulladékok tárolási telephelyeinek, üzemeltetõjének megnevezése, tárolási technológiája, kapacitásának és kihasználtságának bemutatása...... 81 5.1.3 A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység ismertetése...... 81 5.1.4 Fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylõ kezelõ telepek, illetve lerakóhelyek meghatározása...... 86 ÜLÉSI SZILÁRD ÉKGAZDÁLKODÁS ÁBBI ISMERTETÉSE 5.2 A TELEP HULLAD TOV ...... 96 5.2.1 A települési hulladék, valamint zöld- és biológiailag lebontható szerves hulladék komposztálók ismertetése...... 96 5.2.2 A másodnyersanyag visszanyerés és az újrahasznosítás aránya tervezési területen ...... 96 5.2.3 A területen keletkezõ biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyisége (aránya) és ebbõl a lerakásra kerülõ mennyiség (arány)...... 96 ÜLÉSI FOLYÉKON ÉKOKKAL VALÓ ÁL ÁS TOVÁBBI ISMERT ÉSE 5.3 A TELEP Y HULLAD GAZD KOD ET ...... 96 5.3.1 A területen keletkezõ települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyisége, településenként, lerakóhelyi gyûjtési körzetenként...... 96 5.3.2 A települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok elhelyezési módja, engedélye, a lerakóhelyek (leürítõ helyek) ismertetése, a települési szilárd hulladéklerakón elhelyezett iszapmennyiség biológiailag lebomló szervesanyag-tartalma...... 96 5.3.3 A tervezési terület szennyvíziszap-hasznosítási jellemzõi, hasznosítási módjai...... 97 6 AZ ELÉRENDÕ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA ...... 98 ÉKKELETKEZÉS CSÖKKENTÉSI CÉLKITÛZÉS ÉSI TERÜL ÕSZAK 6.1 HULLAD EI A TERVEZ ETEN, A TERVID ÉGÉRE VÁRHATÓAN KEL Õ HULLADÉKOK ÖS ÉTELI ÉS MENNYISÉG ÓZISA V ETKEZ SZET I PROGN ...... 98 6.1.1 A képzõdõ hulladék mennyiségének várható alakulása...... 98 6.1.2 Csökkentési célok ...... 99 ÉKHASZNOSÍTÁSI ÉLKITÛZÉSEK A TERVE ÉSI TERÜLETEN 6.2 HULLAD C Z : ...... 100 6.2.1 Települési szilárd hulladékok hasznosítási céljai, külön kiemelve a biológiailag lebomló hulladékok hasznosítására vonatkozó célokat...... 101 6.2.2 A keletkezõ települési hulladék lebomló szervesanyag-tartalom, lerakótelepen való elhelyezési arányának csökkentése...... 102 6.2.3 Szennyvíziszapok hasznosítási célkitûzései...... 102 6.2.4 Építési és bontási hulladékok hasznosítási célkitûzései...... 102 6.2.5 A veszélyes hulladékok hasznosítási arányának javítására vonatkozó célkitûzések...... 102 6.2.6 Csomagolási hulladékok begyûjtési és hasznosítási arányai...... 103 ÉKHASZNOSÍTÓ ÉS ÁRTALMATLANÍTÓ KAPAC ÁSOK KIALAKÍTÁSÁNA ÁSAI ÉS 6.3 HULLAD - IT K PRIORIT ÉLKITÛZÉSEI C ...... 103 ÁLIS ÉS KÖRNY ÉDELMILE Õ TÁRO Ó Õ ÉS LERAKÓTEL 6.4 AZ ILLEG EZETV G NEM MEGFELEL L , KEZEL EPEK Õ ÜZEMMÓDRA ÉSE ÁLÁ ÁRMENTESÍTÉSI FELA MEGFELEL FEJLESZT , ILLETVE REKULTIV SA, K DATOK ÉGZÉSE ÁMOLÁSA ELV , FELSZ ...... 103 6.4.1 Települési szilárd hulladéklerakók ...... 104 6.4.2 Települési folyékony hulladéklerakók...... 105 6.4.3 Állati eredetû hulladéklerakók...... 105 7 A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM ...... 106 ÉKOK KEZELÉSÉ ÛJTÉSÉNEK ÁLÁSÁNAK ÁLLÍTÁSÁNAK 7.1 A HULLAD NEK (BEGY , SZELEKT , SZ , ÁRTALMA ÍTÁSÁNAK ÉS HASZ ÍTÁSÁNAK ÁLÁSÁT ELÕSEGÍTÕ INTÉZKEDÉSEK TLAN NOS ) RACIONALIZ ÁROZÁSA KÜLÖN ÁGAZATOK SZERINTI HU ÉKTÍPUSOK ALAPJÁ MEGHAT LLAD N ...... 106 7.1.1 A hulladékkeletkezés csökkentését szolgáló intézkedések meghatározása...... 106 7.1.2 A hulladékhasznosítás célkitûzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása...... 108 7.1.3 A környezetvédelmileg megfelelõ és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitûzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása...... 110 7.1.4 A környezetvédelmileg nem megfelelõ és illegális kezelõ, lerakótelepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai...... 110 ÉKGAZDÁLKODÁSI ÉSI PROGRAM 7.2 HULLAD CSELEKV ...... 110 7.2.1 Települési szilárdhulladék cselekvési programja ...... 112 7.2.2 Települési folyékonyhulladék cselekvési programja...... 114

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 4

7.2.3 Települési szennyvíziszap cselekvési programja...... 115 7.2.4 Építési és bontási hulladékok cselekvési programja...... 115 7.2.5 Mezõgazdasági-, ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok cselekvési programja ...... 116 7.2.6 Települési szilárdhulladéktól elkülönítetten gyûjtött, kiemelten kezelendõ hulladékáramok cselekvési programja...... 117 8 A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ BECSÜLT KÖLTSÉGEK...... 119 ÉKGAZDÁLKODÁSI ÉSI KÖL ÉGEI 8.1 HULLAD RENDSZER FEJLESZT TS ...... 119 ÖRNYEZETVÉDELMILEG N Õ HULLADÉ Õ LÉTESÍTMÉNYE ÁMOLÁSI 8.2 K EM MEGFELEL KKEZEL K FELSZ , ÁLÁSI KÖLTSÉ ÉSI KÖLTSÉGEKK ÜTT REKULTIV GEI (TERVEZ EL EGY ) ...... 120 ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZATOK CÍMEI ...... 121

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 5

BEVEZETÉS

ési munka tárgyát képezõ helyi hulladékgazdálkodási terv elkészítésérõl a Jelen tervez ékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény rendelkezik oly módon, hogy egy hullad ódási rendszert állít fel a hulladékgazdálkodási tervezé ületén. kapcsol s ter

„Az Országgyûlés a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitûzéseinek, továbbá a ékgazdálkodási törvényben megállapított célok elérése érdekében és az alapvetõ hullad ékgazdálkodási elvek érvényesítése érdekében a Nemzeti Környezetvédelmi hullad észeként Országos Hulladékgazdálkodási Tervet fogad el.” (2000. évi XLIII. Program r örvény 33.§) t

ágos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) alapján a meghatározott környezetvédelmi Az Orsz ügyelõségek területi hulladékgazdálkodási tervet készítenek, majd az or ágos és a fel sz ületi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési ter ével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi terv ékgazdálkodási tervet dolgoznak ki (2000. évi XLIII. törvény 35.§ hullad 1 bek.).

örvényalkotó a hulladékgazdálkodás területén kívánatos regionális szemlélet erõsítésére A t õvé tette az önkormányzatok számára közös hulladékgazdálkodási terv elkészítését is lehet évi XLIII. törvény 36.§ 1 bek.). (2000.

ágos Hulladékgazdálkodási Te ággyûlés 110/2002. (XII. 12.) számú Az Orsz rvet az Orsz ággyûlési határozatával kihirdette. Orsz

égiókra a meghatározott környezetvédelmi felügyelõségek által készített A statisztikai r ületi hulladékgazdálkodási terveket a hulladékgazdálkodási törvény értelmébe ter n a örnyezetvédelemért felelõs miniszter rendeletben hirdette ki. k

ámú melléklete tette közzé az Észak A 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet 6. sz - ági Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervét. magyarorsz

ány a 126/2003. (VII. 15.) számú rendeletéve ározta a A Korm l meghat ékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeit. hullad

övetelményrendszer ismeretében, illetve felismerve azt a tényt, hogy az A k önkormányzatokra is jelentõs szerep hárul a természeti erõforrásokkal való takarékos és ékony gazdálkodás ésében, a hulladékgazdálkodás összehangolt hat megteremt ósításában döntött úgy a Sajó ódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési megval -B Önkormányzati Társulás, hogy a Társulás területére elkészítteti részekre bontva saját helyi ékgazdálkodási tervit közöse énylõ településekre. hullad n az azt ig

özös helyi hulladékgazdálkodási terv a Társulás meghatározott 40 településére Jelen k észült. k

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 6

1 A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI

1.1 Tervezési szint

ékgazdálkodási terv szintje: Helyi (települési) hulladékgazdálkodási te A hullad rv.

évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvény 36. § ésében biztosítottan az A 2000 (1) bekezd örjegyzõséghez tartozó vagy hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban, egy k -jelen és esetén társulási formában ás módon közösen ellátó települési tervez - vagy m önkormányzatok a 35. § (1) bekezdés szerinti kötelezettségüket közös ékgazdálkodási terv kidolgozásával és kihirdetésével teljesítik. hullad

A közös helyi hulladékgazdálkodási terv települései:

ószuha, Alsótelekes, Arló, Berente, Borsodbóta, ádasd, Dövény, Alacska, Als Borsodn õkelecsény, Felsõnyárád, Felsõtelekes, Hangony, Imola, Jákfalva, Farkaslyuk, Fels árdánháza, Kánó, Kissikátor, Kurityán, Mályinka, Mucsony, Nagybarca, Nekézseny, J ánya, Rudabánya, Rudolftelep, Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza, Sa óvelezd, Ormosb j áta, Serényfalva, Szuhafõ, Szuhakálló, Trizs, Uppony, Vadna, Zádorfalva, Zubogy. S 1.2 Tervkészítõ neve és címe

GREEN SIDE Környezetgazdálkodási Tervezõ és Tanácsadó Kft. 3531 Miskolc, Báthory I. u. 36.

Iroda: 3530 Miskolc, Szemere u. 2. érhetõsége El k:  46/507-240, Fax: 46/507-260 20/456-9995, 20/456-9977  E-mail: [email protected] www.greenside.hu

1.3 Tervezés báziséve

2003.

örnyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a helyi hulladékgazdálkodási tervek A K észítéséhez 2004. januárjában kiadott segédletében a bázisévet 2002 ározza meg. k -ben hat érium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Fõosztály tájékoztatása szerint a A Miniszt és báziséveként a 2003 alkalmazható. tervez ázisév 2003 örténõ meghatározásánál a fõ szempont az volt, hogy az Észak A b -ban t - ági régió Borsod új én megye jelentõs részét lefedõ Sajó ódva Magyarorsz -Aba -Zempl -B ölgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás ebben az évben teljesedett V ársulás települései és az abban közszolgáltatást ellátók errõl az évrõl rendelkeznek a ki, a T évitõl lényegesen pontosabb adatokkal, mely adatok a tervkészítés pontosságát 2002 öntõen befolyásolják. d

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 7

1.4 Tervkészítés dátuma

2004. december

1.5 A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai

1.5.1 A hulladékgazdálkodás tervezésének jogszabályi háttere ékgazdálkodásról szóló 2000. XLIII. törvény (Hgt.) 35. § A hullad -a rendeli el a helyi ékgazdálkodási tervek készítését, amelyek tartalmi követelményeit általánosan a hullad § (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a Hgt. 37 ékgazdálkodási észletes tartalmi követelményeirõl szóló 126/2003. (VIII.15.) hullad terv r Korm. rendelet tartalmazza.

ékgazdálkodási törvény kiemelt fontosságú, elérendõ célként határozza meg: A hullad  épzõdõ hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését, az a k újrahas álatot, zn  õ hulladék hasznosítását, a keletkez  ó, vissza nem forgatható hulladék elõírásoknak megfelelõ a nem hasznosul ártalmatlanítását.

örvényben meghatározott célok elérését a hulladékgazdálkodási tervek az alapelvek A t érvényesítésével segítik elõ. Az ágos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) az Orsz ággyûlés 2002. november 26 án fogadta el, a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozattal. Orsz - és az annak alapján készülõ egyéb, különbözõ szintû hulladékgazdálkodási Az OHT-t – óik évre készíti és 2 évente beszámolót állítanak össze az terveket kidolgoz - hat k el égrehajtásáról. abban foglaltak v

ágos Hulladékgazdálkodási Terv figyelembe vételével a meghatározott Az Orsz örnyezetvédelmi felügyelõségek statisztikai régiókat lefedõ területi hulladékgazdálkodási k észítettek, melyeket a Környezetvédelmi és Vízügyi Miniszter a 15/2003. (XI. 7.) terveket k ámû KvVm rendeletében hirdetett ki. sz

ágos valamint területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal Az orsz és a település rendezési tervével összhangban ülési önkormányzat illetékességi a telep ületére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki. ter észült helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben Az elk hirdeti ki. örjegyzõséghez tartozó vagy hulladékgazdálkodási felad ársulásban vagy Az egy k ataikat t ás módon közösen ellátó települési önkormányzatok kötelezettségüket közös m ékgazdálkodási terv kidolgozásával és kihirdetésével is teljesíthetik. hullad ékgazdálkodási tervben meghatározottakat a terület és településr ési A helyi hullad - endez óváhagyása, illetve más önkormányzati döntések meghozatala során érvényesíteni tervek j kell. óváhagyók, valamint az érintett hatóságok gondoskodnak a tervben A tervet j ározottak végrehajtásáról, illetve a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, meghat ísérik a tervekben foglalt feladatok megoldását. figyelemmel k ékgazdálkodási terveket önkormányzati rendeletalkotás elõtt a területileg A helyi hullad ékes környezetvédelmi felügyelõség felé meg kell küldeni véleményalkotásra. illet

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 8

áro õnként (2 évente) beszámoló összeállításával felül kell vizsgálni A tervet meghat zott id és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat ényeirõl, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekrõl eredm ájékoztatni kel ágot. t l a lakoss

A tervezés során figyelembe vett hulladékgazdálkodási jogszabályok jegyzéke

évi XLIII. Tv. a hulladékgazdálkodásról 2000. élyes hulladékok országhatárokat átlépõ 101/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a vesz állításának ellenõrzésérõl és á ításáról szóló, Bázelben, 1989. Március 22. sz rtalmatlan án aláírt egyezmény kihirdetésérõl. napj ülési hulladékkezelési közszolgáltatási díj 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet a telep állapításának részletes szakmai szabályairól meg öM ren ékolajok kezelésének részletes szabályairól 4/2001. (II. 23.) K delet a hullad öM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az 5/2001. (II. 23.) K ó berendezések kezelésének részletes szabályairól azokat tartalmaz öM rendelet az elem és akkumulátorok, illetve hulladékaik 9/2001. (IV. 9.) K ek ésének részletes szabályairól kezel és szennyvíziszapok mezõgazdasági 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a szennyvizek álásának és kezelésének szabályairól felhaszn ód. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek m égzésének feltételeirõl v ód. 213/2001. (XI. 14.) Korm. ülési hulladékkal kapcsolatos m rendelet a telep ékenységek végzésének feltételeirõl tev õ hulladékgazdálkodási feladat és hatáskörérõl 241/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet a jegyz - ékgazdálkodási bírság mértékérõl, 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet a hullad valamint ásának és megállapításának módjáról kiszab ód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérõl m öM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának 22/2001. (X. 10.) K és utógondozásának szabályairól és egyes feltétele õl ir Ért.13.) KvVM tájékoztatója a céltámogatással, illetve 1 milliárd forint 8006/2003. (K. ímzett támogatással megvalósuló térségi szilárdhulladék kezelést szolgáló felett c ázások 2004. évre szóló fajlagos költségérõl, valamint mûszaki követelményei õl beruh r üM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkezõ hulladék 1/2002. (I. 11.) E ésérõl kezel öM rendelet a hulladékok égetésének mûszaki követelményeirõl, 3/2002. (II. 22.) K ûködési feltételeirõl és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határérték õl m eir üM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos 16/2002. (IV. 10.) E özegészségügyi követelményekrõl k ásról és a csomagolási hulladék kezelésének 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet a csomagol észletes szabályairól r

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 9

án ártás hulladékairól 2/2002. (VII. 9.) KvVM rendelet a tit -dioxid gy ülési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a telep étesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes mûszaki szabályairól l állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az észült termékek forgalomba hozatalának állat észségügyi szabályairól k -eg ékgazdálkodási tervek részletes tartalmi 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a hullad övetelményérõl k övényvédõ szerrel szennyezett csomagolóeszköz 103/2003. (IX.11.) FVM rendelet a n - ékok kezelésérõl hullad ékokkal kapcsolatos nyilvántartási és 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hullad áltatási kötelezettségekrõl adatszolg ületi hulladékgazdálkodási õl 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet a ter tervekr élyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek 192/2003. (XI.26.) Korm. Rendelet a vesz égzésének feltételeirõl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról v ékkezelési közszolgáltató kiválasztásá ól és a 224/2004. (VII.22.) Korm. rendelet a hullad r özszolgáltatási szerzõdésrõl. k üttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének 45/2004. (IX.23.) BM-KvVM egy észletes szabályairól r ékká vált gépjármûvekrõl. 267/2004 (IX.23.) Korm. rendelet a hullad és elektronikai berendezések 264/2004 (IX.23.) Korm rendelet az elektromos ékainak visszavételérõl hullad

1.5.2 A hulladékgazdálkodási tervezés szintjeinek bemutatása

Országos szint és eredményeként a Magyar Köztársaság Országgyûlése 110/2002. A statisztikai tervez ározatával fogadta ágos Hulladékgazdálkodási Tervet (a (XII. 12.) OGY hat el az Orsz ábbiakban: OHT), amely lényegében a 2003. – özötti idõszak feladatait foglalja tov 2008. k össze.

Az OHT:  ág hulladékgazdálkodásának a helyzetét, benne: bemutatja az orsz ékgazdálkodás gyakorlati megvalósítását - a hullad érvényesülõ szabályozást és követelményeket - az ûködõ intézményrendszert és - a m ésre álló gazdasági eszközöket - a rendelkez

 ározza a 2003 – özötti idõszakban elérendõ célokat és azok elérését meghat 2008. k áló eszközöket, úgymint: szolg általános célo - az kat élok elérését szolgáló országos intézkedéseket és programokat - a c

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 10

 ázolja a finanszírozás és a gazdasági szabályozás feladatait az alábbi fejezetekre v bontva: égrehajtás finanszírozhatósága a jelenlegi adottságok mellett - a v átalakított és kibõvítet ágszabályozási rendszer - az t gazdas és intézkedések finanszírozása - a programok

Területi szint (statisztikai régiók szintje) ányelveit figyelembe véve készült el a statisztikai régiók hulladékgazdálkodási Az OHT ir terve, melyet a 15/2003. (XI. 27.) KvVM rendelet hirdetett ki. ág 7 statisztikai régiójának hulladékgazdálkodási tervei egységesen az alábbi Az orsz ák az információkat: fejezetek szerint tartalmazz

 általános adatok

 égióban keletkezõ, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok típusa, a r ége, eredete mennyis  ékkezeléssel kapcsolatos alapvetõ mûszaki követelmények a hullad  éktípusokra vonatkozó speciális intézkedések az egyes hullad  ékok kezelésére alkalmas k õtelepek és létesítmények, a kezelésre a hullad ezel állalkozások felhatalmazott v  érendõ hulladékgazdálkodási célok az el  ési program és költségek cselekv

Helyi szint ékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit a 126/2003. A helyi hullad üttes szerkezetben a területi és egyedi (VIII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza egy - helyi ékgazdálkodási tervekre vonatkozó elõírásokkal. hullad

õbb szerkezeti elemei a éklete szerint: A terv f Rendelet 1. sz. mell

észítés általános adatai 1. A tervk ési területen keletk õ hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok 2. A tervez ez ípusa, mennyisége és eredete t ékkezeléssel kapcsolatos alapvetõ mûszaki követelmények 3. A hullad éktípusokra vonatkozó speciális intézkedések 4. Az egyes hullad ékok kezelésére alkalmas kezelõtelepek és étesítmények, a kezelésre 5. A hullad l állalkozások felhatalmazott v érendõ hulladékgazdálkodási célok meghatározása 6. Az el ölt célok elérést, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program 7. A kijel ékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához becsült költ égek a 7. 8. A hullad s ásban. pont szerinti bont

ékgazdálkodási tervben a települési hulladékok körében értelmezhetõ, illetve A helyi hullad özszolgáltatás keretébe tartozó, az önkormányzat tulajdonában, üzemeltetésében, a k ízásából közfeladatot ellátó szervezeteknél keletkezõ hulladékokra vonatkozó megb adatokat kell csak megadni.

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 11

önkormányzatok felelõsségi körébe tartozó tevékenységekbõl Jelen tervben csak az õ hulladékokat vettük figyelembe. keletkez

ülések közigazgatási területén jelenlévõ vállalkozások, A terv nem foglalkozik a telep éb nem önkormányzati szervezetek hulladékkeletkezési, ártalmatlanítási helyzetének egy ésével, mint például a õ és erdõgazdálkodásban képzõdõ növényi maradványok, elemz mez - állattartásból származó trágyák biológiai körforgásba örténõ vagy mint az t ésével. visszavezet

éssel érintett települések mindegyike az Észak – ági Régióhoz tartozik, A tervez Magyarorsz ül Borsod új én megye települései. azon bel - Aba - Zempl

1.5.3 Az adatgyûjtés meghatározása

észítése során felhasznált adatok beszerzése övetkezõkben történt: A terv k a k

 özös terv készítésben részt vevõ önkormányzatok polgármesteri hivatalaitól, a k  Észak ági Környezetvédelmi Felügyelõségtõl, az -Magyarorsz  ülési hulladék kezelésére feljogosított szervezetektõl, a telep  íztisztítók üzemeltetõitõl, a szennyv  éklet Észak ági Statisztikai a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet 6 sz. mell -Magyarorsz égió adataiból R  éb adatok vonatkozásában a KSH 2003 évi közzétett adataiból. egy

ékgazdálkodási tervek elkészítésére vonatkozó jogszabály, a 126/2003. (VIII.1 A hullad 5.) õséget ad pontos adat hiányában a becsült, vagy számított érték Korm. rendelet lehet ésére. Amennyiben pontos adatokat nem lehetett meghatározni, abban az szerepeltet övetkezõ jelöléseket alkalmaztuk: esetben a k  ült adat ba = becs  ámított adat sza = sz ámítással, vagy becsléssel nem határozható meg Amennyiben adat sz  ölés szerepel. na = nincs adat megjel

1.6 A tervezés folyamán figyelembe vett hulladékgazdálkodási alapelvek

Megelõzés elve: évi XLIII. Törvény 4.§ a) (2000. õzés és ezen belül az integrált és megelõzés elve alapján legkisebb A megel szennyez értékûre kell szorítani a képzõdõ hulladékok mennyiségét és veszélyességét, a m örnyezetterhelés csökkentése érdekében. k

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 12

Elõvigyázatosság elve: évi XLIII. Törvény 4.§ b) (2000. õvigyázatosság elve alapjá ély, illetõleg a kockázat valós mértékének ismerete Az el n a vesz ányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének. hi

Gyártói felelõsség elve: évi XLIII. Törvény 4.§ b) (2000. ártói felelõsség elve alapján a termék elõállítója felelõ ék és a technológia A gy s a term õinek a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából kedvezõ jellemz álasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külsõ megv ásokkal szembeni ellenállóképességét, a termék élettartamát és újrah álhatóságát, behat aszn ék elõállításából és felhasználásából származó, illetve a termékbõl keletkezõ a term ék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés hullad öltségeihez történõ hozzájárulást is. k

A megosztott felelõsség elve: évi XLIII. Törvény 4.§ d) (2000. õsség elve, a gyártói felelõsség alapján fennálló kötelezettségek A megosztott felel ítésében a termék és az abból származó hulladék teljes életciklusában érintett teljes õknek együtt kell mûködniük. szerepl

Az elvárható felelõs gondosság elve: évi XLIII. Törvény 4.§ e) (2000. árható felelõs gondosság elve alapján a hulladék mindenkori birtokosa köteles a Az elv õségeinek megfelelõen mindent megtenni annak érdekében, hogy a hulladék lehet örnyezetet terhelõ hatása a legkisebb mértékû legyen. k

Az elérhetõ legjobb eljárás elve: évi XLIII. Törvény 4.§ f) (2000. érhetõ legjobb eljárás elve alapján törekedni kell az adott mûszaki és gazdasági Az el örülmények között megvalósítható leghatékonyabb eljárásra; a legkíméletesebb k örnyezet énybevétellel járó, anyag és energiatakarékos technológiák alkalmazására, a k -ig - örnyezetterhelést csökkentõ folyamatirányításra, a hulladékként nagy kockázatot jelentõ k áltására, illetõleg a környezetkímélõ hulladékkezelõ technológiák anyagok kiv ésére. bevezet

A szennyezõ fizet elv: évi XLIII. Törvény 4.§ g) (2000. õ fizet elv alapján a hulladék termelõje, birtokosa vagy a hulladékká vált A szennyez ék gyártója köteles a hulladékkezelés költségeit megfizetni, vagy a hulladékot term ártalmatlanítani. A szennyezés ója, illetõleg elõidézõje felel a hulladékkal okozott okoz örnyezetszennyezés megszüntetéséért, a környezeti állapot helyreállításáért és az okozott k ár megtérítéséért beleértve a helyreállítás költségeit is. k

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 13

A közelség elve: évi XLIII. Törvén § h) (2000. y 4. özelség elve alapján a hulladék hasznosítására, ártalmatlanítására a – örnyezeti és A k k ági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott – õ legközelebbi, arra gazdas lehet étesítményben kerülhet sor. alkalmas l

A fokozatosság elve: évi XLII örvény 4.§ k) (2000. I. T ág elve alapján a hulladékgazdálkodási célokat ütemezett tervezéssel, A fokozatoss ásra épülõ lépésekben, az érintettek lehetõségeinek és teherviselõ képességének egym ételével kell elérni. figyelembev

A példamutatás elve: évi XLIII örvény 4.§ l) (2000. . T éldamutatás elve alapján az állami és önkormányzati szervek a munkájukban A p érvényesítik a törvény céljait és elveit.

A költséghatékonyság elve: évi XLIII. Törvény 4.§ m) (2000. öltséghatékonyság elve alapján a hulladékkezelés szabál ítása, a A k yainak kialak ékgazdálkodás szervezése során érvényesíteni kell, hogy a gazdálkodók, fogyasztó hullad k által viselendõ költségek a lehetõ legnagyobb környezeti eredménnyel járjanak.

1.7 A tervezés során figyelembevett alapfogalmak

ékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény és a 213/2001.(XI. 14.) Korm. (A hullad án) rendelet alapj

Hulladék ármely, a tö ény 1. számú melléklet óriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy b rv szerinti kateg õl birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. anyag, amelyt

Veszélyes hulladék örvény 2. számú mellékletben felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy töb A t bel õ, illetve ilyen anyagokat vagy összetevõket tartalmazó, eredete, összetétele, rendelkez ációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentõ hulladék. koncentr

Települési hulladék áztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetõleg a háztartási A h ékhoz hasonló jellegû és összetételû, azzal együtt kezelhetõ más hulladék. hullad

ülési szilárd hulladék Telep  áztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a H és, üdülés céljára használt helyiségekben é óházak közös használatú pihen s a lak égeiben és területein, valamint az intézményekben keletkezõ hulladék. helyis  özterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületeken keletkezõ hulladék. K

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 14

 áztartási hulladékhoz hasonló jellegû, és összetételû hulladékok: gazdasági H állalkozásoknál keletkezõ, veszélyesnek nem minõsülõ szilárd hulladék. v § a) (213/2001.(XI. 14.) Korm. rendelet 3

Folyékony hulladék ékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki Az a hullad ízelvezetõ hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül. szennyv

ülési folyékony hulladék: Telep ízelvezetõ hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepeken keresztül el nem A szennyv íz, amely vezetett szennyv  ózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb emberi tart ö ûpótló berendezéseinek ürítésébõl, k zm  özüzemi csatorna és árokrendszerekbõl, valamint a nem k  ági, de nem termelési, technológiai eredetû tevékenységbõl származik. a gazdas

Inert hulladék ék, amely már nem megy át jelentõs fizikai, kémiai vagy bi ógiai átalakuláson Az a hullad ol § c) Leggyakrabban értelmezett megjelenési formája (213/2001.(XI. 14.). Korm. rendelet 3 építési, ási hulladék, törmelék. szerint az - bont

Biológiailag lebontható hulladék ú hulladék, ami anaerob, vagy aerob ódon Minden szervesanyag-tartalm m élõlények, vagy enzimek segítségével) lebontható. (mikroorganizmusok, talaj § d) (213/2001.(XI. 14.) Korm. rendelet 3

Nem települési hulladék ékenység során, kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezõgazdaságban Ipari tev õ hulladék. Osztályo élyes és nem veszélyes hulladék típusokra. keletkez zhatjuk vesz -,

Kiemelt hulladékáramok  ási hulladék; csomagol  ógiailag lebomló szerves hulladék; biol  ék olajok; hullad  órozott és poliklórozott polikl -bifenilek - terfenilek;  átorok; elemek, akkumul  gumiabroncsok;  épjármûvek; kiselejtezett g  ék elektromos elektronikai hulladékok; hullad  észségügyi hulladék; eg  állati eredetû hulladék;

 övényvédõszer hulladék és csomagolása; n  építési és bontási hulladék;

 íziszap. szennyv

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 15

1.8 Tervezésbe bevonandó közigazgatási szervek, és egyéb szervezetek, együttmûködések formái

õvédelemre kiterjedõen: Erd Állami Erdészeti Szolgálat illetékes igazgatósága édelemre kiterjedõen: Talajv Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat öldtani és ásványvagyon védelemre kiterjedõen: F - A Magyar Geológiai Szolgálat illetékes hivatala égi védelmére kiterjedõen: A vizek mennyis Az illetékes vízügyi felügyelet égészeti értékek védelmére, illetve mûemlékvédelemre kiterjedõen: R A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal fõvárosi és illetékes regionális irodái észet á édelemre kiterjedõen: Term -, t jv Illetékes nemzeti park igazgatóság ányászati szakkérdések: B Bányakapitányság érdések: Energetikai szakk Magyar Energia Hivatal ülethasználati szakkérdések: Ter Megyei földhivatal Állat észségügyi szakkérdések: -eg Megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenõrzõ állomás övény észségügyi szakkérdések: N -eg Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat ízügyi szakkérdésekben: V Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság özlekedési szakkérdések: K Megyei (fõvárosi) közlekedési felügyelet írközlési sz érdések: H akk Hírközlési területi hivatal égügyi szakkérdések: L Polgári Légügyi Hatóság édelmi szakkérdések: Honv Honvédelmi Minisztérium Építésügyi szakkérdések:

Területi fõépítészi iroda ógiai szakkérdések: Meteorol Országos Meteorológiai Szolgálat ó édelmi szakkérdések: Fogyaszt v Illetékes fogyasztóvédelmi felügyelõségek élyes anyagokkal kapcsolatos szakkérdések, környezetbiztonsági szakkérdések: Vesz Megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, Fõvárosi Polgári Védelmi Igazgatóság özegészségügyi szakkérdések: K Megyei állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat

ésbe bevonandó közigazgatási szervekkel és egyéb szervezetekkel a A tervez ást a tervezés során az önkormányzatok és a tervkészítõ közösen végezték. kapcsolattart ések a bevontaktól a tervezéssel érkeztek. Visszajelz kapcsolatban nem

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 16

1.9 A tervezési terület bemutatása

ési terület 40 települése Borsod új én megye északi részének a Sajó A tervez - Aba - Zempl ó medencéjéhez és annak körzetéhez tartozik. foly

ó ódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati ársulásban részt A Saj -B T õ települések száma jelen tervezési területtõl lényegesen nagyobb. A Társuláshoz vev ódó összes település egyesített adatainak bemutatása jelen terv készítése során kapcsol ársulás hulladékkezelési özpontja Sajókazán a elengedhetetlen volt. Ennek oka, hogy a T k ár meglévõ létesítmények bõvítésével az elkövetkezõkben, 2005 években valósul m - 2006 ámogatással. meg ISPA t ókaza település jelen közös helyi hulladékgazdálkodási terv résztvevõ települése, így a Saj és szempontjából domináns sz átszik (mint pl. a területre beszállított tervez erepet j ékmennyiségek, az elérendõ hulladékgazdálkodási célok meghatározása, a szükséges hullad ések és azok költségeinek vonatkozásában) fejleszt .

1.9.1 Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás bemutatása A Társulás alapfeladatai, tevékenységi köre, tagsága: ársulás feladata a társult önkormányzatok közigazgatási területén összehangolt A T és, közös társulási programok kialakítása abból a célból, hogy a Sajó ódva Völgye fejleszt -B és Környé én ko û, az EU komform regionális hulladékgazdálkodási rendszert k rszer íts és a térségben elõsegítse a felhagyott korszerûtlen és illegális alak anak ki, éklerakók felszámolását, kö édelmi projektet dolgozzanak ki, a hullad rnyezetv ósításhoz nemzetközi pénzügyi ala ám ásának elnyerésére pályázatot megval p t ogat észítsenek és nyújtsanak be az önkormányzatok és szakmai befektetõk k özremûködésével. k ársulásban résztvevõ önkormányzatok és az ahhoz csatlakozó szakmai befektetõk A t ölcsönös érdeke az önkormányzatok kö ási ületeit átfogó, térségi, regionális k zigazgat ter ékgazdálkodási rendszer megvalósítása, mely magában foglalja a szilárd települési hullad ék gyûjtését, válogatását, újrahasznosítását a válogatási maradványanyagok hullad û, az EU szabályozásnak megfelelõ lerakón ó elh ését. Az ehhez kapcsolódó korszer val elyez és technológiai rendsz ítását, az eszközök beszerzését, a szükséges technikai erek kialak ázások megvalósítását, az illegális hulladéklerakók felszámolá át, felhagyott beruh s éklerakó rekultivációs munkáit. hullad ósítandó regionális hulladékgazdálkodási rendszernek alkalmasnak kell lenni, a A megval és mûszaki infrastrukturális elõírások megvalósítására, a magas technikai ékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény rendelkezéseire figyelemmel, hullad ûködésére és szolgáltatás nyújtására a törvény és hozzá tartozó valamint ennek m ódó jogszabály kapcsol oknak megfelelve.

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 17

A társulás települései (2004. decemberi állapot szerint): Abod, Aggtelek, Alacska, Alsódobsza, Alsószuha, Alsótelekes, Alsóvadász, Arló, Arnót, Balajt, Bánhorváti, Becskeháza, Berente, Berzék, Borsodbóta, Borsodnádasd, Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas, Bõcs, Csokvaomány, Damak, Debréte, Dédestapolcsány, Dövény, Edelény, Égerszög, Farkaslyuk, Felsõkelecsény, Felsõnyárád, Felsõtelekes, Galvács, Gesztely, Gömörszõlõs, Hangony, Hegymeg, Hernádkak, Hidvégardó, Imola, Izsófalva, Jákfalva, Járdánháza, Jósvafõ, Kazincbarcika, Kánó, Kelemér, Kissikátor, Komjáti, Kondó, Kurityán, Lak, Ládbesenyõ, Lénárddaróc, Martonyi, Mályi, Mályinka, Meszes, Muhi, Múcsony, Nagybarca, Nagycsécs, Nekézseny, Nyékládháza, Onga, Ormosbánya, Ózd, Parasznya, Perkupa, Putnok, Radostyán, Ragály, Rakaca, Rakacaszend, Rudabánya, Rudolftelep, Sajóbábony, Sajóecseg, Sajógalgóc, Sajóivánka, Sajókaza, Sajókápolna, Sajókeresztúr, Sajólászlófalva, Sajómercse, Sajóvámos, Sajóvelezd, Sáta, Selyeb, Serényfalva, Sóstófalva, Szalonna, Szendrõ, Szendrõlád, Szikszó, Szin, Szinpetri, Szögliget, Szõlõsardó, Szuhafõ, Szuhakálló, Szuhogy, Tardona, Teresztenye, Tomor, Tornabarakony, Tornakápolna, Tornanádaska, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab, Trizs, Uppony, Újcsanálos, Vadna, Varbó, Varbóc, Viszló, Zádorfalva, Zubogy.

ársulás településeinek közszolgáltatással ellátott összes lakos száma: ~220.000 fõ. A T

ó ódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás társult A Saj -B ülésein belül települési szilárd hulladék közszolgált ást ellátók (2004 telep at . decemberi állapot szerint), az ellátott települések és az ellátott összes lakosok áma: -sz (I/1 táblázat) ÉHG Rt. által ellátott települések Települések megnevezése Lakos szám ótelekes Balajt Bánhorváti Becskeháza Berente Borsodbóta ádasd Als Borsodn 118.116 ódvalenke Bódvarákó ódvaszilas Csokvaomány Damak Debréte Dövény Edelény B B Égerszög Farkaslyuk Felsõkelecsény Felsõnyárád Felsõtelekes Galvács Gömörszõlõs égardó Imola Izsófalva Jákfalva Jósvafõ Kazincbarcika Kánó Kelemér Komjáti Hidv án Ládbesenyõ Lénárddaróc Martonyi Má úcsony Nagybarca Kurity lyinka Meszes M ézseny Ormosbánya Perkupa Putnok Ragály Rakaca Rakacaszend Rudabánya Nek ógalgóc Sajóivánka Sajókaza Sajómercse Sajóvelezd Sáta Serényfalva Rudolftelep Saj õ Szendrõlád Szin Szinpetri Szögliget Szõlõsardó Szuhafõ Szuhakálló Szalonna Szendr ápolna Tornanádaska Szuhogy Tardona Teresztenye Tornabarakony Tornak ás Tornaszentjakab Trizs Uppony Vadna Varbóc Viszló Zádorfalva Tornaszentandr Zubogy Cirkont Rt. által ellátott települések Települések megnevezése Lakos szám ódo óvadász Arnót Berzék Bõcs Gesztely Hegymeg Hernádkak Kondó Lak Als bsza Als 50.804 ályi Muhi Nagycsécs Nyékládháza Onga Parasznya Radostyán Sajóbábony Sajóecseg M ókápolna Sajókeresztúr Sajólászlófalva Sajóvámos Selyeb Sóstófalva Szikszó Tomor Saj Újcsanálos Varbó

OHG Kft. által ellátott települések Települések megnevezése Lakos szám Ózd 40.936 Egyéb szállítók által ellátott települések Települések megnevezése Lakos szám ó Dédestapolcsány Hangony Járdánháza Kissikátor Arl 10.253 A Társulás által ellátott települések lakos száma: 220.109

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 18

1.9.2 A tervezési terület településeinek bemutatása

Alacska özség megye északnyugati részében található Kazincbarcika és Sajószentpéter Alacska k édságában. Megközelíthetõsége csak Sajószentpéter felõl jó, egyébként csak bekötõ szomsz érhetõ el. utakon ág települése, amely északkeleti lejtésirá ú, középhegységi A falu a Tardonai-dombs ny õtérben elhelyezkedõ vidék. Keleti részén – érségében is – értékû el Alacska t nagym ózió jellemzi. Felszínét alsó én homok, kavics, agyag fedi. Talaja lösszel talajer -mioc álladékon létrejött barnaföld, de elõfordul agyagbemosódás õtalaj keveredett m os barna erd is. Éghajlata mérsékelten hûvös, száraz. Talaj és rétegvízben szegény terület. Természetes övényzete a Bükk íkéval megegyezik. Környezetében jelentõs az erdõsültség, de a n -fenns észeti körülmények a mezõgazdaság számára is kedvezõek. õbb növények: búza, term Legf árpa, zöldpaprika, paradicsom, káposzta. A települést az Alacska patak szeli át. tavasz Árpád ülés, neve XII. századi oklevélben maradt fenn, sõt ekkor már Alacska -kori telep áza is volt. egyh özség fejlõdését jelentõsen befolyáso árában mûködõ Alacskai Kõszénbánya Rt. A k lta a hat és az Észak ági Kõszénbánya Rt. jelenléte. Ezek az üzemek komoly -magyarorsz õségeket biztosítottak. munkalehet özség életét jelentõsen befolyásolja a közeli nagyipar leépítése, a Jelenleg a k õségek ko átozottabb volta. Az ingázás jelentõs. munkalehet rl ülés infrastrukturális fejlettsége jónak mondható. Az utak állapota jó, mindegyik út A telep ított. burkolt, portalan Alsószuha ószuha község a megye északnyugati részében, a magyar ák határ közelében Als -szlov ületén folyik át a Szuha ülés megközelíthetõsége meglehetõsen fekszik. Ter -patak. A telep öbb szomszédjával csak alacsonyrendû bekötõutak kötik össze. rossz, legt özség a Putnoki ág kistáján, alacsony átlagmagasságú, déli, délkeleti csapású A k -dombs ölgyekkel felszab ágon épült fel. Mint az egész kistájra, Alsószuha v dalt medencedombs ületére is jellemzõek a lejtõmozgásos folyamatok, formák. Ezen a területen a talajerózió ter ülönösen intenzív. Felszínét pliocén agyagos, homokos, üledékek fedik. Medencei k ésének köszö õen rétegvizekkel jól ellátott. Környezetében ént az egész fekv nhet - mik ájon õs a barnaszén õfordulás. Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten kist - jelent -el észetes növényzete a Sajó ölgy kistájéval azonos. Talaja harmadidõszaki nedves. Term -v üledéken képzõdöt ályog mechanikai összetételû, agyagbemosódásos barna t, agyagos v õtalaj. Természeti adottságai az intenzív mezõgazdasági termeléshez kedvezõtlenek. erd örnyezetében jelentõs az erdõk aránya. K ömöri , de Borsod vármegye határához közeli település últjáról nem sokat Az egykor g m tudunk. években a területéhez tartozott Rónapuszta is. Az 1902 õl Zádorfalvával Az 1930-as -t özös irányítású község 1950 õl önállósághoz jutott, amit 1966 özös tanácsú k -t -ban k ányítás váltotta fel, a már említett településsel. Az önálló önkormányzat ismét csak az ir években jött létre. 1990-es

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 19

ószuha 1962 – árások átszervezésekor ól az ózdi járáshoz került. Als -ben a j - a putnokit özségben az egyik legfõbb problémát a munkanélküliség jelenti. Napjainkban a k ülés infrastrukturális fejlett ége alacsony szintûnek mondható. Az utak állapota jó, A telep s út burkolt, portalanított. mindegyik Alsótelekes ótelekes község a megye északnyugati részében, Rudabánya és Szendrõ közelében Als ületén halad át a Telekes özelíthetõsége meglehe õsen rossz, fekszik. Ter -patak. Megk t õként bekötõutakról érhetõ el. f özség a Rudabányai ég területén található, annak középsõ, hátastípusú, alacsony A k -hegys özéphegységi részén. A kistáj döntõen alsó és középsõ ász mészkõbõl és dolomitból k - -tri épül fel. A hegység plio én ésére utalnak a Telekes ölgyi forrásbarlang -pleisztoc emelked -v - ótelekes körzetében a vasérckészlet kitermelése már megszûnt, de megmaradt szintek. Als õsen hasznosítható nyersanyaga a gipsz és a dolomit. igen jelent -anhidrit ülés éghajlata hûvös, mérsékelten n észetes növényzete az Aggtelek A telep edves. Term - örnyékivel megegyezõ. Az erdõgazdasági területeken elsõdlegesen vegyeskorú, k énylombos erdõk találhatók. A talaj részben a triász mészkövön kialakult redzina, kem ásrészt a harmadidõszaki üledéken képzõdött agyagbe ódásos barna erdõtalaj. A m mos észeti adottságok a mezõgazdaság számára kedvezõtlenek. A kistáj szépsége és az term ájvédelmi Körzet viszonylagos közelsége képvisel némi üdülési ációs Aggtelek T -rekre ált, de kiaknázásának helyi feltételei hiányoznak. potenci özség korai történetérõl nem maradtak fenn emlékek, csak a XV. századtól lehetünk A k ár mindkét Telekes létezett. biztosak abban, hogy ekkor m ág száma a XX. század közepétõl folyamatosan csökken, amiben jelentõs szerepet A lakoss átszik a környezõ nagyipar építése, illetve a közeli nagyobb települések elszívó ereje. A j le élküliség itt is gondot okoz. munkan ülés infrastrukturális fejlettsége jónak mondható. Az utak, burkoltak, jó állapotúak. A telep Arló ó község a megye nyugati részében, Ózd déli szomszédsá ában található. Területén Arl g ül két patak, hogy végül a Hangonyba folyva a Sajóba torkolljon. A település jól egyes özelíthetõ, területén másodrendû fõútvonal halad át. megk ülés az Uppony ég kistáján található, annak is a nyugati sarkában, amely A telep -hegys ág. tagolt dombs Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten száraz, ami inkább csak a kevésbé hõigényes õgazdasági növények termesztéséhez megfelelõ. Az erdõgazdálkodás ezen a mez örnyéken csupán szórványos. Természetes növényzete a Bükk íkéval teljes k -fenns ér ékben megegyezik, az arlói patakokat és az Arlói tavat ártéri társulások övezik. Az m t ített Arlói tó suvadással elgátolt állóvíz. A község talaja túlnyomórészt eml ódásos barna erdõtalaj. agyagbemos Árpád ülés eredetét vitatták a történészek. Bor állítása szerint Az -kori telep ovszky Samu ószláv orilu=sas szóból származik. A másik vélemény szerint azonban nem szláv neve az û, neve sokkal inkább személynévbõl ered, s mivel a Hunt ázmán és Rátold eredet -P égeknek voltak birtokai errefelé, elképzelhetõ, hogy án az nemzetts valamilyen idegen (tal évbõl) származik amelyet Olri, Orli alakban ejtették. Ulrik n

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 20

években Arló az Ózdi járáshoz tartozott. A XX. század folyamán a település Az 1930-as ágának száma folyamatosan emelkedett. Ebben szerepet játszott az Ózdi iparv ék lakoss id építése és az emiatt meglévõ munkalehetõség is. A nehézipar visszaesése, leépítése miatt, ki élküliség Arlón is jelentkezett. A település infrastrukturális fejlettsége jónak a munkan ó. Az utak állapota jó, nagy része burkolt, portalanított. A kö ég vezetése 1996 mondhat zs - öbb beruházást indított a település érdekében. ban t Berente ülés a megye északi részén, a 26 õúton fekszik. A telep -os Miskolc-Kazincbarcika f ás után a Bors nemzetség szálláshelye volt a környék. A legrégebbi írásos A honfoglal ékek a dédesi vár tartozékaként 1322 ítik elõször. eml -ben eml örök idõkben sokat szenvedett a környék, és osztozott a közeli települések sorsában A t Így volt ez a XIX ázad fordulóján is, amikor megindult a környék Berente is. -XX. sz énvagyonának nagyarányú bányászat ó Kálmán Berentén létrehozta az sz a. 1921-ben Kand émiai alapon mûködõ szénlepárlót. Ezzel megkezdõdött a térségben a Imperial petrolk õdése, s ma is mûködik a BorsodChem (BC) Rt, Közép ópa legnagyobb vegyipar fejl -Eur üzeme. vegyipari ágháború után mé ább fellendült szénkitermelés, és fejlesztések miatt Berente, A II. vil gink ókazinc és Barcika területén 1947 étrehozták Kazincbarcikát. Berente 2000 Saj -ben l -ben ált ismét független településsé hosszas viták után, amiben komoly szerepet játszott, hogy v ójában a község területén található a BorsodChem val Rt. Borsodbóta óta község a megye nyugati részében, Ózd keleti szomszédságában helyezkedik el. Borsodb ületét a Bán patakkal ülõ idõszakos vízfolyás szeli át. Megközelíthetõsége Ter egyes õsen rossz. meglehet ülés az Uppony ég kistáján található, annak középsõ, hátas típusú, alacsony A telep -hegys özéphegységi részén. Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten száraz, ami inkább csak a k ésbé hõigényes mezõgazdasági növények számára kedvezõ. Fekvése miatt talajvízben kev ény terület. Természetes növényzete a Bükk íkéval megegyezõ. Az erdészetileg szeg -fenns ított területeket vegyeskorú lágy és keménylombos, valamint fenyõerdõk borítják hasznos - . úlnyomóan agyagbemosódásos barna erdõtalaj. Környezetének fejlesztését Talaja t õsen befolyásolja a Lázbérci Tájvédelmi Körzet. jelent ótaként ismert Árpád ülés az elsõ írásos feljegyzésekben Bolcha, Az 1954-ig B -kori telep éven szerepelt. Botha n áza ásodik felében a település jelentõs változásokat szenvedett. A lakosság A XX. sz d m áma az 1970 évektõl folyamatosan fogy, amiben jelentõs szerepe volt a közeli sz -es ülések – õsorban Ózd – ívó erejének. A helyi munkalehetõségek nagyobb telep els elsz átozott volta ázás mindig jelentõs maradt. A munkanélküliség Borsodbótát korl miatt az ing érintetlenül. A vállalkozások megjelenése némileg segít a gondok sem hagyta ítésében. enyh özség infrastrukturális fejlettsége jónak mondható. Az utak állapota közepes, mintegy A k ított. fele burkolt, portalan

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 21

Borsodnádasd ádasd község a megye nyugati részében, Ózdtól délre helyezkedik el. Területét a Borsodn ódos patak szeli át. Jól megközelíthetõ, másodrendû fõútvonal halad át rajta és köti össze H Ózddal.

özség az Ózd áján található, annak középsõ részén. Az A k - Egercsehi- medence kist átlaghõmérsékletû medencedombság a Bükk északnyugati peremén helyezkedik alacsony ó és Borsodnádasd között nagymértékû a talajerózió és a felszínmozgás. Az el. Arl ét település között húzódó hatá ájban is uralkodó szerkezeti ugyancsak e k rozott, a kist ól keletre, paleogénmentes pászta helyezkedik el. A felszínen illetve a felszín vonalt özelében a miocén képzõdmények uralkodóak. Az éghajlat mérsékelten hûvös k érsékelten száraz. A mezõgazdasági termelést a tava árpa, a kukorica, a silókukorica m szi és a málna termesztése jellemzi. A talaj döntõen agyagbemosódásos barna erdõtalaj. õs a szántók mellett az erdõk aránya is. Az erdõgazdaságilag mûvelt területeken a Jelent ú keménylombos erdõk jellemzõek. A község területén a talaj és rétegvizek vegyeskor - éte is csak kismennyiségû. jelenl ádasdi ó fõ feladata az ipari vízellátás. A község természetes vizeinek mind A Borsodn -t énysége nagy. vastartalma, mind kem özség természetes növényzete a pannóniai flóratartomány Északi özéphegység A k k óravidékének Borsod órajárásába tartozik. fl -medence fl ülés régi szállásbirtok, amely a környéken levõ nádastól kapta a nevét. Az Árpád A telep Örösúr nemzettség felsõborsodi birtokainak részét jelentette. korban a Tiboldok, vagyis az Neve Nadasd, Nadasrd. ódos án, a Vajdavár nevû magaslat tövében fekvõ, vaslemezgyártásáról A H -patak partj íres település az 1930 években az ózdi járás legnagyobb községe volt. h -as ülés életében meghatározó szerepet játszott az erdõgazdaság, valamint a már A telep ített lemezgyártás a lemezgyár keretein belül. A kereskedelem és az ipar a gyár eml éte következtében igen fejlett volt a század elsõ felében. Borsodnádasdot már ekkor jelenl ózdi vasgyárba vezetõ iparvasút kötötte össze az országos forgalommal. az áza án a községet háromszor minõsítették nagyközséggé: 1927 A XX. sz d folyam -ben, években területéhez tartozott Bató ûlõ, a Borsodnádasdi 1971-ben. Az 1980-as -d ár, Budaberkipuszta, Karácsonytanya, Óbükkhegy ükk, Lemezgy -puszta, Szekeresb ükk óinak szám – éppen az ipar miatt – évekig Szekeresb -tanya. Lak a az 1970-es án azonban lassú csökkenés kezdõdött. Ebben szerepet folyamatosan emelkedett. Ezut átszott a nehézipar leépítése is. Ennek következtében a munkanélküliség is jelentõs, bár a j óan magas megyei átlagot nem hala kiugr dja meg. ülés infrastrukturális fejlettsége jó. Az utak állapota megfelelõ, nagyrészük burkolt. A telep Dövény övény község a megye északnyugati részében fekszik, közel a magyar ák határhoz. D -szlov örnyezetében nagyobb település Putnok, Kazincbarcika és Izsófalva. Határában folyik el K a Szuha patak. özelíthetõsége nem igazán jó, többnyire alsórendû bekötõutakon érhetõ el. A Megk ülés a putnoki ág kistáján épült fel, amely 200 telep -dombs -400 m tengerszint feletti ágú, dél élkeleti csapású völgyekkel szab ág. Az egész magass -d dalt medence dombs ájra, így Dövény vidékére is jellemzõek a lejtõs tömegmozgásos folyamatok és formák, kist

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 22

ózió. Felszínét döntõen pliocén agyagos, homokos üledékek fedik, kisebb részben a talajer – ább határától délre én homokkõ és márga. ink - oligoc ó vízellátottságát a Szuha ívül a jó rétegvíz mennyiségének is köszönheti. J -patakon k Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten száraz, de közel a nedveshez. Talaja õszaki üledékeken képzõdött, agyagos vályog mechanikai összetételû harmadid ó ásos barna erdõtalaj. Vízgazdálkodását a gyenge vízvezetõ és az erõs agyagbemos d íztartó képesség jellemzi. Természetes növényzete a Sajó ölgyivel egyezik meg, v - v öntõek a különféle tölgyesek. Az erdészetileg hasznosított területeken többnyire d énylombos erdõk találhatók. A mezõgazdasági termelés fõbb növényei a búza, kem épa, káposzta. Összességében azonban a természeti adottságok az intenzív kukorica, cukorr õgazdaság megteremtéséhez kedvezõtlenek. mez észeti környezetének kiaknázásával ideáli üdülõhely lehetne. Term ülés elsõ említése a XIV. századból maradt fenn. A község híres volt A telep ésérõl, azonban elõbb az 1572. évi nagy jégverés tette tönkre, majd a török bortermel ítás. 1580 ítették az összeírásokban. A XVII: században a puszt -ban mint pusztahelyet eml ár újjáé ült településeken öbbek között – ákócziak, a Széchyek is birtokot m p - t a R szereztek. ázad elsõ felében a lakosság fõleg a mezõgazdaságból élt, terményeiket a helyi A XX: sz álómalomban õröltethették. A XX. század végére a lélekszám jelentõsen visszaeset dar t. élküliség aránya ugyan elmarad a megyei átlagtól, de az aktív lakossághoz A munkan épest jelentõs. A község infrastrukturális fejlettsége gyenge. k Farkaslyuk észén fekszik. Miskolc 56 km, Szilvásvárad 12 km, Eger 46 Farkaslyuk a megye nyugati r ó 35 km távolságra van a községtõl. km, Tornaalja 16 km, Rimaszombat 20 km, Rozsny özúton megközelíthetõ: Miskolc Ózd útvonalon, Ózdról Csernely irányába haladó útról K - érve Farkaslyukra. let ányatelep az ózdi medencébõl Dél é kinyíló völgyben terül el. A farka ölgyet A b -fel slyuki v égen (1914 ádasok borították, melyek a domboldalakon dús erdõkben r -ig) mocsarak, n ódtak. Éghajlata nedves kontinentális, hûvös: az évi középhõmérséklet 7 özött folytat -9 oC k van. õtalajok a leggyakoribbak. A barna erd ázad végén és a XX. század elején kezdik felfedezni a Farkaslyukban csak a XIX. sz õ nagy értéket, a szenet. 1914. április 4 én nyitották meg az elsõ tárnát. Még a talajban rejl - években is folytak fejlesztések, hiszen bányagépészeti üzemeket telepítettek a hetvenes érségbe. Ennek ére a termelés egyre inkább visszaesett. 1986 ételõdött meg a t ellen -ban pecs özség sorsa, amikor a bánya bezárt. A bánya bezárást követõen Farkaslyuk lakossága élt k ányos jogával, és a település önállósága mellett voksolt. alkotm Felsõkelecsény õkelecsény özség a megye északnyugati részében található, Rudabánya és Izsófalva Fels k özelében. Mellette folyik a Szuha éhány km északnyugati határtól k -patak, amibe n -re a falu ülés megközelíthetõsége az utóbbi idõben javult, ma már torkollik a Csorgos-patak. A telep öbb szomszédjával jó az összeköttetése. a legt özség a Putnoki ág kistáján, alacsony átlagmagasságú, völgyekkel felszabdalt A k -dombs ágon épült fel. Mint az egész kistájra, Felsõkelecsény területére is jellemzõ a lejtõs dombs

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 23

ömegmozgásos folyamatok és formák, a ózió ezen a vidéken már különösen t talajer ív. Felszínét pliocén agyagos, homokos üledékek fedik. Medencei fekvésének intenz öszönhetõen rétegvizekkel jól ellátott. Éghajlata hûvös, mérsékelten száraz. k észetes növényzete a Sajó ölgy kistájával megegyezõ. Környezetében jelentõs az Term -v õk aránya. Talaja harmadidõszaki üledékeken képzõdött, agyagos vályog mechanikai erd összetételû agyagbemosódásos erdõtalaj. Természeti adottságai az intenzív nagyüzemi õgazdaság alapjainak megteremtéséhez kedvezõtlenek. mez ármegyében eredetileg két Kelecsény nevû település volt, azonban a fekvésénél Borsod v ó énynek nevezett elpusztult, Felsõkelecsény megtartotta nevét. fogva Als -Kelecs ülés a járások megszervezése után 1873 õi, 1909 ényi, A telep -ban a szendr -ben az edel õl ismét az edelényi járás területéhez tartozott. 1950-ben a putnoki, 1961-t ázad közepétõl 1970 ág száma folyamatosan emelkedett, amiben A XX: sz -ig a lakoss õs szerepet játszott a közeli, fõként rudabányai munkalehetõség. A bányászatban jelent áma, ázók aránya jelentõs volt. Az 1970 évek második foglalkoztatottak sz az emiatt ing -es étõl azonban a lélekszáma folyamatosan csökken, ehhez hozzájárult a bányászat és a fel özeli nagyipar visszaesése is, különösen az utóbbi évtizedekben. A munkalehetõség k ánya itt is komoly go ár elmered a kiugróan magas megyei átlagtól. A hi ndot okoz, b ülés infrastrukturális fejlettsége közepesnek mondható. telep Felsõnyárád õnyárád község a megye északnyugati részében található, Jákfalva és Kurityán Fels édságában. A községen folyik át a Szu ülés megközelíthetõsége szomsz ha-patak. A telep ónak mondható. j özség a Putnoki ág kistáján, alacsony átlagmagasságú, déli, délkeleti csapású A k -dombs ölgyekkel felszabdalt medencedombságon épült fel. Mint az egész kistájra, Felsõnyárád v ületére is jellemzõek a õs tömegmozgásos folyamatok és formák, a talajerózió ezen a ter lejt éken már különösen intenzív. Felszínét pliocén agyagos, homokos üledékek fedik. vid ésének köszönhetõen rétegvizekkel jól ellátott. Környezetében jelentõs a Medencei fekv én elõfordulás. Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten száraz, de közel a barnasz nedveshez. észetes növényzete a Sajó ölgy kistájéval azonos. Talaja harmadidõszaki Term -v üledékeken képzõdött agyagos vályog mechanikai összetételû agyagbemosódásos barna õtalaj. Természeti ado ágai az intenzív mezõgazdasághoz kedvezõtlenek. erd tts örnyezetében jelentõs az erdõk aránya. K ülés neve elõször az 1299 õ egy oklevélben, ekkor Nyaraghként A telep -ben fordult el ítették. Neve személynévbõl ered. eml ázad második felében a lélekszáma fol észen 1980 A XX. sz yamatosan emelkedett, eg -ig. ól a lassú csökkenés elsõdleges oka a munkalehetõségek beszûkülése, illetve a Akkort örnyezõ nagyobb települések elszívó ereje. Az 1980 években további települések is k -as õnyárád vonzáskörzetébe tartoztak, így Baka ölgy, Gecsetanya, Fels tanya, Feketev ány híd, Kazincpuszta, Tövisespuszta egészítette ki a korábbi vonzáskörzetet. A Katecs õségek korlátozottsága a munkanélküliség megjelenésében is érezhetõ, bár az munkalehet érték elmarad a magas megyei átlagtól. A település i ális fejlettsége jónak nfrastruktur ó. A település vezetõsége 1996 ázást indított a temetkezés és az ahhoz mondhat -ban beruh ódó szolgáltatások javítása érdekében. kapcsol

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 24

Felsõtelekes õtelekes község a megye északnyugati részében, Rudabányától északra, Sz õtõl Fels endr álható. Területén folyik át a Telekes ülés megközelíthetõsége nyugatra tal -patak. A telep özepes. k özség a Putnoki ág kistájon, alacsony, 200 ágú, A k -dombs -400 m tengerszint feletti magass ölgyekkel felszabdalt medence dombságon fekszik. Felsõteleke õek a lejtõs v sre jellemz ömegmozgásos folyamatok és formák, a talajerózió ezen a vidéken is meglehetõsen t ív. A település medence fekvésének köszönhetõen rétegvizekkel jól ellátott. A intenz özségi forrás átlagos vízhozama 300 l/perc. A talaj felszínét plio én agyagos, homokos k c üledékek fedik. Környezetében jelentõs a barnaszén elõfordulás. Éghajlata mérsékelten ûvös, mérsékelten száraz, de közel áll a nedveshez. Természetes növényzete a Sajó h - ölgyivel azonos. Talaja döntõen agyagbemosódásos barna erdõtalaj. észeti v Term ágai az intenzív mezõgazdasági termeléshez kedvezõtlenek. Környezetében jelentõs adotts õk aránya. az erd özségre vonatkozó írásos adattal már a XIII. századból rendelkezünk, de a Telekes k éven az Opos ég birtokába tartozó ól nem lehet biztonsággal Telekus n -(Opuz) nemzets falur állapítani, hogy a több ilyen nevûbõl, melyikre vonatkozik az oklevél. meg ázad folyamán a település lakos száma folyamatosan emelkedett, amiben szerepe A XX. sz özeli és helyi munkalehetõségeknek is. Felsõtelekes jogil volt a k ag is szoros kapcsolatban állt sokáig Rudabányával, a bányászati központtal. Bár a bányászat és a nagyipar az utóbbi õben eléggé visszaszorult, a munkanélküliség elmarad a megyei átlagtól. id Hangony özség a megye északnyugati részén, Ózd nyugati h árán fekvõ település, Hangony k at ó nevû patak folyik a határában. Megközelíthetõ Ózdról másodrendû amelynek hasonl ötõúton. bek íne a tagolt dombsági domborzattípusba tartozik, alsó és középmiocén tengeri és Felsz -, áni képzõdmények fedik. Éghajlata mérsékelten hû ös, mérsékelten száraz. Talaja vulk v õtalaj, amelynek erdõsültsége 85% õmûvelésbe vont területeket barna erd -os. Az erd ú kemény és lágylombos erdõk borítják. Nagy hagyományai vannak a községben vegyeskor - ümölcs ésnek. a gy -termeszt õterület jelentõs nagysága, ép természeti környezet, a falusi vendéglátás és a Az erd a sz ánduló ámára lenne kiaknázható, de sajnos nem lehet figyelmen kívül kir -turizmus sz Ózd környezet szennyezõ hatását. hagyni özség ezen a néven 1939 óta ismeretes, eredetileg két község al A mai Hangony k kotta, óhangony és Felsõhangony. Alsóhangony a hangonyi völgyben, a Hangony partján Als üdt, a községet már Anonymus is említette, s a pápai tizedjegyzékben is szerepelt a fek ázadban. Felsõhangony hasonló nagyságú település volt, ugyancsak szerepel XVI. sz ál, 1327 írták a nevét. Anonymusn -ben pedig Hangofew alakban ázadban mindkét község 6 õ körüli lakossággal rendelkezett, tehát az A XX. sz -700 f ítés idején is már a mai lakosságszámhoz hasonló nagyságot mutatott. Ózd kohászati egyes özponttá való fejlesztése és a város terjeszkedése idején csaknem összeépült vele, k õsorban a kohászat adott munkát és megélhetést. lakosainak els õgazdasági tevékenység mellett az ózdi ipari centrum jöhet számításba, mint Jelenleg a mez õség, a nehézipar válsága azonban itt érezteti hatását. munkalehet is

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 25

Imola özség a megye északnyugati részében fekszik, Rudabányától északra. Szomszédai Imola k özül Kánóval és Ragállyal kiépített közút köti össze. Területét az Imola patak szeli át. k özség a Putnoki ág északi területén fekszik, átlagmagasságú, déli, A k -dombs alacsony élkeleti irányú völgyekkel felszabdalt medencedombságon. Felszínét pliocén agyagos, d üledékek fedik. Talaja döntõen harmadidõszaki üledékeken képzõdött, agyagos homokos ályog mechanikai összetételû agyagbemosódásos barna erdõtalaj. v Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten száraz, de közel a nedveshez. Természetes övényzete a Sajó ölgyivel azonos. Összességében a természeti adottságai a nagyüzemi n -v õgazdaság kialakulásához kedvezõtlenek. mez õen Árpádkori település. Az években a Gömör vármegyei községben 412 Feltehet 1850-es õ lakott. A települést már ekkor is meglehetõsen elzártnak tartották. f ázad második felében többnyire Ragállyal közös irányítás alatt álló település A XX. sz önállóságát az 1990 években nyerte vissza. Terül õtt, hozzá tartozott -es ete megn ákánypuszta és szilvás völgy is. A múlt század közepén megindult lélekszám csökkenés Cs ódik napjainkban is. folytat ális fejlettsége közepes ének tekinthetõ. Imola infrastruktur -gyeng Jákfalva ákfalva község a megye északnyugati észében található Rudabányától délnyugatra, J r ófalvától nyugatra. Közelében halad el a Szuha ól megközelíthetõ, legtöbb Izs -patak. J édjával megfelelõ utak kötik össze. szomsz özség a Putnoki ág kistájon, alacsony átlagmagasságú, déli, délkeleti csapású A k -dombs ölgyekkel felszabdalt medence dombságon épült fel. Területére jellemzõek a lejtõs v ömegmozgásos folyamatok és formák. A talajerózió ezen a vidéken már különösen t ív. Felszínét pliocén agyagos, homokos üledékek fedik. Környezetében jelentõs a intenz én elõfordulás, ám az utóbbi években a bányászat erõsen visszaszorult. barna-sz özség talaja harmadidõszaki üledékeken képzõdött, agyagos vályog mechanikai A k összetételû agyagbemosódásos barna erdõtalaj. Medencei fekvésének köszönhetõen étegvizekkel jól ellátot Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten száraz, de közel a r t. örnyezetében jelentõs az erdõk aránya. nedveshez. K ülés neve már a XIII: században elõfordult, de ekkor még csak terra Jakow. A telep ákfalva azon ritka településekhez tartozik, amelyek léleks áma az utóbbi évtizedekben J z ökkent, hanem növekedett. Ebben döntõ szerepe volt a közeli bányászati, nehézipari nem cs özpont kiépülésének, aminek következtében az ingázás mindig nagy arányokat képviselt. k óbbi években a bányászat visszaesett, ami a mun õségek beszûkülését vonta Az ut kalehet án. maga ut ülés infrastrukturális fejlettsége közepesnek mondható. Az utak állapota közepes, A telep ított. 33 %-uk burkolt, portalan Járdánháza árdánháza község a megye nyugati részében helyezkedik el, Ózdtól déli irányban, ól J att éhány kilométerre. Legközelebbi szomszédai: Arló, Borsodnádasd. Területét a Hódos n át. Jól megközelíthetõ, fõútvonal halad át a településen. patak szeli

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 26

özség az Óz északi részén található. A kistáj alacsony A k d-Egercsehi medence átlagmagasságú mede ág a Bükk hegység peremén. Ebben a térségben ncedombs értékû a talajerózió és a felszínmozgás. A felszínen és a felszín közelében a miocén nagym épzõdmények az uralkodóak. k özség éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten száraz, kedvezõ a szántóföldi A k éshez. Ehhez a jó minõségû, agyagbemosódásos barna erdõtalaj is hozzájárul. A termeszt és rétegvizek mennyisége csekély, a vizek vastartalma és keménysége nagy. talaj áj természetes növényzete a Pannon flóratartomány, Északi özéphegységi A kist -k óravidékének, órajárásába tartozik. Az erdõgazdaságilag mûvelt fl Borsod-megyei fl ületeket vegyeskorú keménylombos erdõk borítják. ter özségre vonatkozó elsõ adatok csak a XIV. századból maradtak fenn, de a falu neve A k ádnévben már korábban is elõfordult, tehát Járdán áza korai település. csal h ázad második felében a település határa megnövekedett. A község sokáig közös A XX. sz ányítás alatt állt Arlóval, az 1990 évek elejétõl önálló önkormányzattal rendelkezik. ir -es élekszáma folyamatosan emelkedett, az 1980 évektõl sta ál. Ebben szerepe van a L -as gn õ munkalehetõségek biztosításának, és az infrastrukturális fejlesztéseknek is. Az megfelel óbbi években beszûkültek a munkalehetõségek, így az aktív lakossághoz viszonyítva ut élküliek aránya. magas a munkan ülés infrastrukturális fejlettsége jónak mondható. A telep Kánó ülés a megye északnyugati részén Rudabányától északnyugatra, Szendrõtõl A telep álható. Viszonylag jól megközelíthetõ, bár több helyrõl csak alsóbbrendû nyugatra tal érhetõ el. utakon özség a Putnoki hegység kistáján, átlagmagasságú, déli, délkeleti irányú A k alacsony ölgyekkel felszabdalt medencedombságon fekszik. Mint az egész kistájra, Kánó községre v õek a lejtõs tömegmozgásos folyamatok és formák. A talajerózió ezen a területen is jellemz ív. A település med ésének köszönhetõen rétegvizekkel jól ellátott. igen intenz encei fekv ínét pliocén agyagos, homokos üledékek fedik. Felsz Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten száraz, közel a nedveshez. Természetes övényzete a Sajó völgyivel megegyezõ. Környezetében jelentõs az er õk aránya. n d észeti adottságai az intenzív, nagyüzemi mezõgazdaság megteremtéséhez Term õtlenek. kedvez õen Árpád kori településrõl csak a XIX századtól vannak felhasználható A feltehet ációk. inform ülés infrastrukturális fejlettsége viszonylag jónak mo ó A telep ndhat Kissikátor ülés a megye északnyugati részén, Ózdtól 14 km A telep -re nyugatra a Hangony patak jobb án fekszik. Ózd felõl másodrendû úton közelíthetõ meg, vasútállomása nincs. A partj étervásári dombság települése, felszíne a tagolt domborzati típusba ó és P tartozik, als - özépmiocén tengeri és vulkáni képzõdmények fedik. Éghajlata mérsékelten hûvös, k érsékelten száraz. Talaja barna erdõtalaj, amelynek erdõsültsége jelentõs. m átor régi Árpádkori település, amely egykor az Örsúr (Örösur) nemzettség Kissik ában volt. A törökök Eger 1552 én felégették. birtok -es ostroma idej

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 27

Kurityán án a megye északnyugati részében, a Szuha patak közelében fekszik. Legközelebbi Kurity édja Izsófalva. Megközelíthetõsége közepes, legtöbb szomszédjával csak szomsz û ötõutak kötik össze. alacsonyabb rend bek án a Putnoki dombság kistáján, alacsony átlagmagasságú, völgyekkel felszabdalt Kurity ágon épült fel. Mint az egész kistájra jellemzõek a lejtõs tömegmozgásos medencedombs és formák. A talajerózió ezen a vidéken meglehetõse ív. Felszínét folyamatok n intenz én agyagos, homokos üledék fedik. Közelében jelentõs mennyiségû volt a barnaszén. plioc ülés medencei fekvésének köszönhetõen rétegvizekkel jól ellátott. Itt található a A telep áj egyetlen tava a kurityáni bányagödör, amely 4 ha k ésû. kist iterjed Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten száraz, közel a nedveshez. Természetes övényzete a Sajó völgyivel megegyezõ. Az erdészetileg hasznosított területeken fiatal és n özépkorú keménylombos erdõk díszlenek. Talaja harmadidõszaki agyagos vál k yog összetételû agyagbemosódásos barna erdõtalaj. A természeti adottságok az mechanikai ív nagyüzemi mezõgazdasági termeléshez kedvezõtlenek. intenz özségrõl elõször a XIII. századból maradtak fenn írásos emlékek. A k ázad második felében a község fe õdése folyamatosan figyelemmel kísérhetõ A XX. sz jl ülete bõvült, hozzá tartozott az 1980 évektõl Alsóbányatelep, Barátvölgy, volt. Ter -as õbányatelep, Kistanya, Kolostorlejtõsakna, Lillapuszta, Rimatelep, Ellapuszta, Fels úrósdomb, Zacskódûlõ. Lakossága folyamatosa õvült, amiben jelentõs szerepet játszott T n b õ munkalehetõség helyben, illetve a közeli ipari és bányavidéken. Az utóbbi a megfelel - évtized jelentõs változása itt is a munkanélküliség megjelenését eredményezte. A település ális fejlettsége jónak ó. infrastuktur mondhat Mályinka ályinka a megye nyugati részén, az északi Bükkben található. Megközelíthetõ a 26 M -os ös fõútról Szilvásvárad irányába letérve, Dédestapolcsány és Nagyvisnyó között vagy a 25- ét elágazik az ide vezetõ út, amely itt már csak másodrendû õségû. ism min Északi ükk domborzati viszonyaira jellemzõ, hogy sasbérces röghegységhez Az -B ó, középhegységi helyzetû, völgyekkel erõsen tagolt hegyláb felszín. csatlakoz ége az édesvízi mészkõkiválás. Leggyakoribb karsztjelens Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten nedves, alkalmas az erdõgazdálkodásra, az õvel nem borított területeken pedig kevésbé hõigényes mezõgazdasági növények erd ésére is. A mályinkai Tó ás szélsõséges vízjárású, része a Bükk ík felszín termeszt -forr -fenns ízrendszerének. alatti karsztv ínét háromnegyed részben savanyú vagy agyagbemosódásos barna erdõtalajok Felsz ák, amelyek erdõvel borítottak, vagy kopár hegyhátak, ezeket réteknek vagy alkotj õnek hasznosítják. Az itt található erdõk, vegyeskorú keménylombos vagy legel õerdõk. feny ép termé örnyezet, a Bükki Nemzeti Park közelsége a hétvégi kiránduló turizmus A sz szeti k ámára jelenthet vonzerõt. sz õi szépségû környezetben fekvõ község területe már az õskorban is lakott hely volt, a A fest égészek itt tárták fel a bükki kultúra egyetlen sírleletét r . ályinka az Árpád ályi birtok volt, s mint ilyet Dédes várának tartozékai közé M -korban kir ák. sorolt

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 28

árát nagyrészt erdõk borítják a szántóföldi mûvelés viszonylag kis területre, és a Mivel hat átozódik. kertekre korl Mucsony özség a megye középsõ részén, Kazincbarcikától 4 km észak felé fekszik. Mucsony k -re, úton is, közúton is megközelíthetõ. A Sajó ölgy települése, határában folyik a Szuha Vas -v - õzettani alapját az oligocén márga, homok, a barnakõszén telepes miocén patak. K észkõ és homokos öves összletek képviselik. lajtam -homokk Éghajlata a mérsékelten nedves típushoz közelít, ezért a megmûvelhetõ területeken a ántóföldi és a kevésbé melegigényes kertészeti növények termesztését részesítik sz õnyben. el ájnak jelentõs talajvíz kincse van, amely azonban ért a lakóházak A kist szennyezett, ez özüzemi vízellátása életszükséglet. k övényzete a pannóniai flóratartomány Északi középhegység flóravidékének Tornense N órajárásába tartozik, az erdõk aránya viszonylagosan kicsi. fl észeti adottságok a mezõgazdasági terü ítás számára csak igen A term lethasznos érsékelten kedvezõ. m égebbi említését a Váradi Regestrumban találjuk 1219 Mucsony legr -ben, ahol Mulchun õ. A község neve a XVI. században alakult ki véglegesen, ekkor már alakban fordul el állandósul. Muczon, Muchyon, Mwchun, majd Mucsony alakban ázadban alapvetõen megváltoztatta a község életét a szénbánya, amely eredetileg A XX. sz ósgyõri Magyar Királyi Vas és Acélgyárak alberttelepi szénbánya telepe volt. De a Di - ûködött a községben téglagyár és Hangya szövetkezet is, fel ítve a gazdasági m pezsd érkeringést. v Nagybarca özség a megye középnyugati részén, Kazincbarcika és Bánhorváti, illetve a Nagybarca k ó közelében található. A folyóba torkolló Bán patak szeli át. Jól megközelíthetõ, Saj özútról is elérhetõ. A község a Tardona ág területéhez tartozik. Egész felszínére k i-dombs õ az intenzív lejtõformálódás, mely jelenleg is hat. A település környezetében jellemz özepes a talajerózió. k ág nyugati, északnyugati részén helyezkedik el. Határában homokot Nagybarca a dombs ányásznak, ami ények kielégítésére alkalmas. A Tardonai ág uralkodó b a helyi ig -dombs ódásos barna erdõtalaj mellett – óba torkolló talaja az agyagbemos tekintve, hogy a Saj ölgyében fekszik – átos talajtípusa a réti öntés. patak v saj Éghajlata szubkontinentális, mérsékelten ûvös, mérsékelten száraz, ami inkább az h õgazdálkodásnak, mintsem a szántóföldi kultúráknak kedvez. Ebben befolyásolja a erd özséget a talaja is. k övényzete a Bükk íkéval rokon, elsõsorban vegyeskorú, keménylombos és N -fenns õerdõ. a település elsõ említé ázadból való, de valószínûleg már az Árpád feny se a XII: sz étezett. korban l ázad közepére a község lélekszáma emelkedett. Ebben bizonyára szerepet játszott A XX. sz özeli nagyobb helységekbe inkább az ingázást választották, mint a az, hogy a helybeliek a k öl özést. A község megtartó erejét mutathatja egyrészt a regisztrált munkanélküliek bek t

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 29

ánya, másrészt a vállalkozások száma. A nyilvántartott állástalanok száma messze ar átlagtól. elmarad a megyei özség infrastrukturálisan közepesen fejlettnek mondható. A k Nekézseny ézseny a megye nyugati részében, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén található Nek - ületén a Csermely át. Ózdtól néhány km választja el, a város délkeleti Ter -patak halad édja. Az Uppony hegység kistáj délkeleti sarkában épült fel, a tagolt szomsz ági részen. Felszínét alsómiocén kavics és homok építi fel. medencedombs Éghajlata mérsékelten hûvös érsékelten száraz, így inkább csak kevésbé hõigényes - m õgazdasági növények termesztéséhez kedvezõ. Területén fakad a nekézsenyi Bükk mez - ás, amelynek vízho forr zama 79 - 200 l/p. ésébõl adódóan a község talaj és rétegvizekben szegény. Talaja agyagbemosódásos Fekv - õtalaj. Természetes növényzete a Bükk ík kistájéval azonos. Az erdészetileg erd -fenns ított területeket vegyeskorú lágy és keménylombos, illetve f õerdõk borítják. A hasznos - eny ízfolyásokat ártéri társulások kísérik. v Árpád ülés a Rátold nemzettség birtoka volt. Az -kori telep ázad elsõ felében az ózdi járáshoz tartozott. Az 1966 ól Sátával közös irányítás A XX. sz -t álló község, önállóságát az 1990 éve én nyerte vissza. Területe bõvült, alatt -es k elej átartozott az 1980 években Balogtanya, Bükkfolyás, Kétágútanya, Kismezõ, hozz -as ályvölgyi ölgyi õi élekszáma 1960 övekedett, Mih -tanya, Sutav -tanya, Szurdokf -tanya. L -ig n övetõen folyamatosan csökkent. Az utóbbi év ándorlásra ösztönzi a ezt k ekben elv ágot a munkalehetõségek beszûkülése. lakoss ülés infrastrukturális fejlettsége közepesnek mondható. A burkolt utak aránya A telep össze 20 %. mid Ormosbánya ánya község a megye északnyugati részében található. Izsófalvától északra, azzal Ormosb összeépülve. Területét az Ormos át. Megközelíthetõsége csak majdnem -patak szeli ófalva és Rudabánya között jó, egyébként csak bekötõutakról érhetõ el. Izs ág kistáján, alacsony átlagmagasságú, déli, délkeleti völgyekkel A Putnoki-dombs ágon épült fel. Ormosbányára jellemzõek a lejtõs felszabdalt medencedombs ömegmozgásos folyamatok és formák, a talajerózió intenzív. Felszínét pliocénos agyag, t üledékek fedik. Közelében jelentõs mennyiségû (volt) a barnaszén. A település homokos ésé öszönhetõen rétegvizekkel jól ellátott. medencei fekv nek k Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten száraz, de közel a nedveshez. Természetes övényzete a Sajó ölgy kistájéval megegyezik. Potenciális erdõtársulásai a szubmontán n -v égerligetek, a keményfás ligeterdõk, a p óniai cseres ölgyesek, a cseres kocsánytalan ann -t ölgyesek és a gyertyános kocsánytalan tölgyesek. Jellemzõek a magaskórós társulások is. t õgazdasági termelés elterjedt fajtái: búza, kukorica, cukorrépa, káposzta. A mez Összességében azonban a természeti ado ágok a mezõgazdasági termeléshez tts õtlenek. kedvez ülést 1850 táján pusztaként jellemezték, amely Disznósd, Horváth és Rudabánya A telep özött, erdõs vidéken fekszik. k

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 30

ánya infrastrukturális fejlettsége jónak mondható, az utak állapota jó, mindegyik ú Ormosb t ított. burkolt, portalan Putnok ülés a Bükk ég északi nyúlványai, valamint a Sajó folyó között, Miskolctól A telep -hegys északnyugatra Kazincbarcika irányában – – özi forgalmat is 40 km-re, a 26-os sz. nemzetk ító – õútvonal, a szlovák ár én, a mostani megye nyugati lebonyol f -magyar hat ment ületén található. peremter ó ölgy kistáj északnyugati részén fekszik ez a kisváros, amely a történeti Gömör A Saj -v - ármegye székhelye is volt. Hosszú idõn át mezõvárosi rangot is viselt, de 1881 Kishont v - õl nagyközség, 1950 õl önálló tanácsú község, 1966 után közös tanácsú község, 1970 õl t -t -t özségi közös tanács helye lett és 1989 március 1 étõl újra város.(1873 ól a tornaljai, nagyk -j -t õl a putnoki és 1962 õl a járások megszüntetéséig az ózdi járáshoz tartozott) 1910-t -t áj, így a helység határának kõzettani alapját az oligocén márga, homok, a A kist õszén én lajtamészkõ és homokos öves összeletek képviselik. barnak -telepes mioc -homokk ítható ásványi nyersanyagai közül kiemelésre érdemes a barnakõszén észlete és a Hasznos -k észlet. putnoki agyagk Éghajlata nagyrészt szubkontinentális, mérsékelten hûvös, mérsékelten száraz, de közelíti a érsékelten nedves éghajlati típust. m ûvelhetõ területeken a szántóföldi és a kevésbé hõigényes kertészeti növények A megm éséhez kedvezõ az éghajlat. Árvizek fõleg kora tavasszal és nyár elején fordulnak termeszt õ, de gyakoriak az õszi árvizek is. A völgynek tetemes talajvíz kincse van, átlagosan 2 el -4 özött mindenhol megtalálható.(Mennyisége 200l/s) m k ülés közüzemi vízellátása és csatornázása megoldot és fertõzött A telep t, ami a szennyezett íz miatt kifejezetten szükséges. talajv ó ölgye a Magyar vagy Pannóniai flóratartomány Északi özéphegység A Saj -v -k óravidékének flórajárásába tartozik. A terület potenciális erdõtársulásai: égerligetek, a fl és a gyert ános ölgyesek. cseres- y - t õgazdasági mûvelés legjellemzõbb kultúrái a búza, a tavaszi árpa, a kukorica, a A mez épa és a káposzta. cukorr áj legtermékenyebb talajai a csernozjom és az agyagbemosódásos barna erdõtalajok. A kist áros neve nagy valószínûséggel szláv û, és „utas” „útmentit” A V eredet -t, -t jelent, mintsem éki szõlõmûvelõinek, azaz „puttonyosainak” nevére vezethetõ vissza. Feltételezések a vid ülés neve ugyan szláv, de helynévvé magyar módra képzõdött. A névadás szerint a telep örnyezettõl származik, a ították. Elsõ birtokosa akár magyar k zaz a falut magyarok alap évadója, is Puthnuk ill. Putnik lehetett, akinek személyneve szláv eredetû, s a XIII. század n én élhetett. elej államalapítás idején már királyi birtok volt, a térség elsõ ismert népessége a XI. Az áza ól az erdõóvóké, akik a király fennhatósága alá tartoztak. Kedvezõ fekvése miatt sz db ályi vámszedõ hellyé lépett elõ. hamarosan kir ár állt a putnoki vár, amely mindvégig megerõsített várkastély volt. Az ország 1427-ben m édelmi részeként az 1559 ággyû ésen említik elõször – õrházat – v -es orsz l mint a árak mellett. legfontosabb v

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 31

ázadban Putnokon megyegyûléseket is tartottak. Országos vásártartásra 1834 A XVII. sz - ben tett szert. ázad gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból, Putnok fejlõdésének A XIX. sz én át jelentette: 1825 ílt a helyi gyógyszertár, az 1830 években a vár f ykor -ben megny -as ól a gróf kastélyt és templomot építetett, megtiltották a lakóházak fából történõ romjaib építését, elrendelték a kötelezõ himlõoltást.

ázadfordulón a Sajó menti magyar özségben 595 ház volt 3471 lakóval. A A sz nagyk ázad elsõ felében az erdõgazdaság fontos szerephez jutott a nagyközség gazdasági sz életében. A mezõgazdaságot a növénytermesztésen kívül jelentõs állattenyésztés is õszakban az ipar is jelen õs volt, A Bóth – érek tulajdonában jellemezte. Ebben az id t testv álló ecetgyár, Dajka Gyula jéggyárán kívül a kisipar is komoly arányt képviselt.

ülés villamosítása 1910 õdött be, ettõl kezdve mûködött Putnok község A telep -ben fejez ásodik világháború után az ipa õsége tovább növekedett a villanytelepe. A m r jelent ülés életében. Legnagyobb ipari üzemei: Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt és telep ányaüzeme, Északmagyarországi Tégla és Cserépipari Vállalat putnoki üzemegysége. B - óbbi években a településen jelentõsen megnõtt a regisz ált munkanélküliek aránya. A Az ut tr ányú munkanélküliséget remélhetõen enyhíteni fogja, a növekvõ helyi gazdasági nagyar ársaságok, és az egyéni vállakozók munkaerõ t -kereslete.

Rudabánya ánya nagyközség a megye északnyugati részében fekszik, a Rudabányai k Rudab arszt- ületén. Az ország egyik legrégebbi bányásztelepülése. Jól megközelíthetõ órészt éppen ter - j ányászati központi szerepének köszönhetõen. Szomszédaival másodrendû utak kötik b össze. Az 1904 óbányaként ismert település a Putnoki ág kistáján, a -ig Rud -dombs lacsony átlagmagasságú, déli, délkeleti csapású völgyekkel felszabdalt medencedombságon épült fel. ínét pliocén agyagos, homokos üledékek fedik. Bár a kistáj legjellemzõbb Felsz ásványkincse a barnaszén (volt), Rudabánya a vasérc révén vált központtá.

ésének köszönhetõen rétegvizekkel ellátott. Medencei fekv Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten száraz, de közel a nedveshez. Természetes övényzete a Sajó ölgy kistájéval megegyezik. A talaj többnyire harmadidõszaki n -v üledékeken képzõdött agyagos vályog mech összetételû agyagbemosódásos barna anikai õtalaj. Összességében azonban az intenzív mezõgazdasági termelés számára erd õtlenek. A település évszázadok óta vasércbõl, bányászatból él. kedvez ülés meglehetõsen régi, de csak a XIV századból maradt fenn a õ írásos A telep z els ítése, amikor már mezõváros volt. eml ázad elsõ felében az edelényi járáshoz tartozott. A település már ekkor jól A XX. sz özelíthetõ volt, a Barcika ánya vasútvonalon feküdt. Miskolcról megk - Ormospuszta- Rudab ÁVAUT áratok közlekedt ányára. A század folyamán a területe egyenesen M -j ek Rudab õvült, ide tartozott Andrási III. bányarész, Betontelep, Cseresnyéstetõ, Dengõ, b õszállás, Ércdúsító, Rudabányai bányatelep, Sárhídpuszta. A lakosság a bányászat Erd ése következtében folyamatosan nõtt, á évektõl lassú csökkenés fejleszt m az 1970-es õdött. A bányászat visszaesésével jelentõs számú munkahelyek szûntek meg, ami az kezd ándorlásra ösztönözte. A munkanélküliség adatai elmaradnak a megyei embereket elv átlagtól, de jelentõsek.

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 32

Rudolftelep ülés a me észak észén, Kazincbarcikától 10 km A telep gye -nyugati r -re, a Mucsony- álló ánya szénmedencében, a Mák ölgyében fekszik. Közvetlen Szuhak -Ormosb -patak v édai Izsófalva, Ormosbánya települések és Edelény város. szomsz északi éli tengel ületben 2.200 méter, míg a A domborzati viszonyok miatt az -d y a belter élessége 140 éter között változik. sz -480 m és kistérsége kisrégió egyik legrövidebb önálló últra Rudolftelep Kazincbarcika m õ települése. A domboldalra épült, ma több mint 800 lakosú település visszatekint örténelme bõ 100 évre tekint vissza. t ég a múlt század végén, a közeli széntelepek feltárásának megkezdésével A falu alapjait m ék meg lerakni. A Mák ölgyéb õ területen a XIX. század végén több kezdt -patak v en fekv állalkozó is megpróbálkozott szénbányászattal. A tulajdonosok között volt Rudolf v ányatelkét a MÁK Részvénytársaságnak adományozta. Róla kapta az Cohacht is, aki a b õl késõbb a települést ék. akna a Rudolf nevet, amir is elnevezt óshorvát azon területeinek, ahol elsõként kezdõdött Rudolftelep egyike volt az akkori Diszn énbányászat. A bánya meglehetõsen rendszertelenül üzemelt. meg a sz özelebb a XX. század elején bukkant fel ismét a terület, amikor a Rimamurány û Legk i nev állalat vette birtokába a bányát, amely az Andrássy éle vasgyár megvásárlásával jutott v -f á a jogokhoz. A terület ismét bejegyzésre került, és újra a Rudolf nevet kapta. Ekkor hozz üzemi bányászat. Ezekben az évekb építik ki a indult meg a mai Rudolftelepen a nagy en ülés magját képezõ munkás és tisztviselõ lakásokat, majd ezt követõen a szociális telep - épületeket. Ekkor bõvül a bányásztelep orvosi rendelõvel, mai értelemben vett mûvelõdési ázzal és élelmiszerraktárral. Tulajdonképpen ekkor rakták le a h mai Rudolftelep alapjait. években vett igazán lendületet a bányászat. Virágzott a régióban az ipar és a Az 50-es ányászat, és az ekkor Izsófalvához tartozó Rudolftelep is fénykorát élte. b ülésen 1992. március 12 én lefordították a bányacímert és uto ára játszották el a A telep - lj ányászindulót. E jelképes tett az állami finanszírozással folytatott bányászat végét b ánya mégsem zárt be, mert egykori vezetõk irányításával megalakult a jelentette. A b özel 200 embernek biztosított munkát. Azonba árciusában ez Rudolf Kft., amely k n 2000. m ánya is bezárta kapuit. a b ánya önállósodása után a település lakói is úgy gondolták, hogy ideje saját kezükbe A b ülés sohasem volt önálló, közigazgatásilag mindig a venni sorsukat, hiszen a telep édos Izsófalvához tartozott. 1 ában népszavazás határozott az szomsz 993. augusztus ásról, de adminisztrációs gondok miatt formálisan csak 1994. decemberében, elszakad árjától vált függetlenné Rudolftelep. gyakorlatilag pedig 1995. janu Sajógalgóc ógalgóc község a megye északnyugati részében, ó folyó partján fekszik. Putnok és Saj a Saj ókaza között hozzávetõlegesen félúton helyezkedik el. Megközelíthetõsége Saj õsen rossz, általában csak alacsony rendû bekötõ utakról érhetõ el. meglehet ág kistáj legdélibb csücskében épült fel. Területére jellemzõ a lejtõs A Putnoki-dombs ömegmozgásos folyamatok és formák, a talajerózió különösen intenzív. A Sajó miatt az t árvíz veszély is nagyobb. Felszínét pliocén agyagos, homokos üledékek fedik. Talaja ódásos barna erdõtalaj, helyenként réti talaj. Fekvésé öszönhetõen agyagbemos nek k étegvizekkel jól ellátott település. Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten nedves. r észetes növényzete a Sajó ölgy kistájéval azonos. Környezetében jelentõs az erdõk Term -v

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 33

ánya. Természeti adottságai a kistáj többi részéhez viszonyítva émileg kedvezõbbek a ar n õgazdasági termelés számára. mez ülés eredete meglehetõsen korai idõkre nyúlik vissza, amit a határában fellelt A telep öldvár is bizonyít. Már a XIII ázadban a Ráthold nemzettség birtokaként szerepelt. f . sz õtt Galgóc, azután ógalgóc néven ismert település 1950 Az 1904 el Saj -ben a putnoki, 1962- ózdi járáshoz került. 1981 ároskörnyékévé nyilvánították, ben az -ben Kazincbarcika v önállóságát csak az 19990 években nyerte vissza. Területe Hosszúrévpusztával bõvült. -es ágának száma 1949 õl lassan de folyamatosan csökken. Ebben szerepe van az Lakoss -t ándorlásnak is. A település egyre inkább elöregszik. elv élküliség – épest, hogy elöregedõ településrõl van szó – értéket A munkan ahhoz k magas épvisel. k ógalgóc infrastrukturális fejlettsége jónak õsíthetõ. Az utak állapota jó, mindegyik Saj min út burkolt, portalanított.

Sajóivánka óivánka község a megye középnyugati részén, Kazincbarcika, Sajókaza, Nagybarca, Saj ó folyó közelében található. valamint a Saj özség a Tarnai ág területén fekszik, po észak északnyugati A k -dombs ntosabban annak - én. A település maga részben sík, részben dombos területen épült fel. Környezetében perem õsorban pleisztocénkori agyag és nyirok található. Talaja a kistáj uralkodó talajtípusa az els ódásos barna erdõtalaj. Körn ékén közepes a talajerózió. agyagbemos y Éghajlata szubkontinentális, mérsékelten hûvös, mérsékelten száraz. Ez a klíma inkább az õgazdálkodásnak, semmint szántóföldi kultúrák létrehozásának kedvez. A település erd árában jelentõs az erdõk aránya. hat észetes növény ükk íkéval megegyezõ. Term zete a B -fenns ülés régi neve Iván volt, a Váradi Regestrumban, 1222 õl Jovan alakban találjuk. A telep -t ése a XIII. századi oklevelekben Iwan, de ugyanezt találjuk a XIV. században is. Elnevez ázadi összeírások Ivány, Iwan, Iwa ítik a község nevét. A XVI. sz ny alakban eml özség infrastrukturális szempontból közepesen fejlettnek mondható. Az utak négyötöde A k ított. burkolt, portalan Sajókaza ókaza a megye északnyugati részén, Kazincbarcikától 6 km ó bal Saj -re fekszik, a Saj án. Megközelíthetõ a 26 útról észak felé letérve, Kazincbarcika határától 4 km partj -os -re. ó ölgy települése, felszínét nagy részben folyóvízi homok, kavics, teraszkavics, A Saj -v észben lösz és glaciális vályog fedi. Éghajlata mérsékelten nedves típushoz közelít, kisebb r ért a megmûvelhetõ területeken a szántóföldi és a kevésbé melegigényes kertészeti ez övények termesztését részesítik elõnyben. n Árvízek fõleg kora tavasszal, és nyár elején fordulnak elõ a Sajón. Tetemes az árterület, ább rétnek, legelõnek, vala ántóföldnek használnak. Növényzete a amelyet legink mint sz óniai flóratartomány Északi özéphegység flóravidékének Tornense flórajárásába pann -k õk aránya kicsi. tartozik, az erd

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 34

év elõször 1237 õ az oklevelekben, egy személynév részeként, mint A Kaza n -ben fordul el ázadban virágzásnak indult a település, új telepe is keletkezett, Balasey de Kaza. A XV. sz újfalunak nevezetek. amelyet Kaza ûemléke a XX. századi klasszicistának épült Radvánszky kastély, amelyet késõbb Ismert m ílusban építettek át. Századunk elsõ felé ég híres könyvtára és gazdag eklektikus st ben m éltára volt. lev ókazán számos társas és magánvállalkozás tevékenykedik, amely enyhít a Saj õségek szûkösségének gondján, valamint könnyebbséget jelent Kazincbarcika munkalehet özelsége a munkavállalóknak. k Sajóvelezd óvel özség a megye északnyugati részén, Kazincbarcika és Ózd között, a Sajó jobb Saj ezd k án helyezkedik el. Megközelíthetõ Ózd felõl a 25 ös útról letérve másodrendû úton partj - úton Putnok felõl. vagy a 26-os ó ölgy települése, felszínét nagyrészben folyóvízi A Saj -v homok, kavics, teraszkavics, észben lösz és glaciális vályog fedi. kisebb r Éghajlata mérsékelten nedves típushoz közelít, ezért a megmûvelhetõ területeken a ántóföldi és a kevésbé melegigényes kertészeti növények termesztését részesítik sz õnyben. el üdülési lehetõségek korlátozottak, de az utóbbi idõben a Sajó vízminõsége sokat A helyi örnyezõ erdõkkel borított dombok kellemes látványa, a jó levegõ, a falusi javult, a k ámára kiaknázható lehetõségeket kínál. turizmus sz özség neve a Veres személynévbõl er – ítõ képzõvel ellátott alakja. A k ed, annak d kicsiny ét községbõl állt, Alsó és Felsõvelezdbõl, s a Hont ázmány nemzettség Eredetileg k -, -P birtoka volt. ói fõként mezõgazdasági termelésbõl élnek, Ózd, Putnok, és Kazincbarcika piacaira Lak ámíthatnak. Az ózdi ászat leépítése idézte elõ elsõsorban a helyi munkanélküliséget, sz koh években kifejezetten magas volt. amely az 1990-es Sáta áta község a megye nyugati részén, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén, Ózd S édságában található. Megközelíthetõsége éppen án – ónak mondható. Sáta szomsz - ezek ok j ég területéhez tartozik, alacsony középhegységektõl övezve helyezkedik az Upponyi-hegys örnyezetében jelentõs az erdõk aránya. A vidék talajvízben viszonylag szegény, a el. K özség mégsem szenved vízhiányban, hiszen a Cserne án fekszik. Éghajlata k ly-patak partj ális, mérsékelten hûvös, méréskelten száraz. A mezõgazdaság három ágazata szubkontinent özül itt leginkább az erdõgazdálkodás jellemzõ, a növénytermesztés csak a kevésbé k õigényes fajtákra korlátozódik. h úlnyomóa ódásos barna erdõtalaj. Természetes növényzete a Bükk Talaja t n agyagbemos - íkéval megegyezõ. fenns áta nevének eredete vitatott, vannak akik szlávnak, mások török szónak tartják. S özség lélekszáma a XX. század elsõ fele óta alig változott. Az elöregedés, a kihalá A k s itt ülésén. Ez azzal együtt, hogy a kisebb gondot jelent, mint a megye sok telep élküliség aránya messze elmarad a megyei átlagtól az ingázások nagy számára, és munkan õségére utalhat. jelent

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 35

özség infrastrukturális szempontból gyengén fejlett. Az utak 8 A k 5%-a burkolt, ított. portalan Serényfalva ényfalva község a megye északnyugati sarkában fekszik, a magyar ák határ Ser -szlov özelében halad el a Keleméri özelebbi szomszédja Putnok, amelyen mellett. K -patak. Legk õútvonal halad át. A fõútvonalhoz a községbõl k épített út vezet, egyénként Serényfalva f i õsen elzárt, a többi irányból csak bekötõ utakon érhetõ el. meglehet özség a Putnoki ág délnyugati sarkában épült fel. Völgyben fekszik, aminek A k -dombs öszönhetõen rétegvizekkel jól ellátott. Felszínét pliocén agyag üledékek k os, homokos öntõen harmadidõszaki üledékeken képzõdött, agyagos vályog mechanikai fedik. Talaja d összetételû agyagbemosódásos barna erdõtalaj. Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten észetes növényzete a Sajó ölgyivel megegyezõ. Jell õek a magaskórós nedves. Term -v emz ársulások. Környezetében jelentõs az erdõk aránya. Összességében természeti adottságai – t áj más részeihez hasonlítva – õek a mezõgazdasági termeléshez. a kist megfelel ülés neve a századok folyamán többször is jelentõsen megváltoz álé A telep ott. Eredetileg M éven ismerték, 1928 ól Serényimál, 1957 õl Serényfalva a hivatalos elnevezése. Korai n -t -t örténetétõl nem sokat tudunk. Az 1930 években területéhez tartozott Bélatelep, t -as ódombpuszta, Pogonyipuszta, 1910 õl a putnoki járás igazgatása á tartozott. L -t al örjegyzõségi központja Bánréve községben volt. A községben a mezõgazdasági K ékenységen kívül az ipar is jelen volt, itt mûködött a Putnoki Építõanyagipari Rt. tev ázad második felében a település újabb külterületekkel gyarapodott. A ár A XX. sz m ítetteken kívül az 1980 években hozzá tartozott Keresztút, Rabina õ, és Soldos eml -as -erd ényfalva már 1962 óta az ózdi járás igazgatása alatt állt. A község telep is. Ekkor Ser élekszáma 1980 évekig folyamatosan növekedett. Az évtized közepétõl – égétõl l -as v ökkenés kezdõdött, ami szoros összefüggésben áll a környék iparának leépítésével, a cs õségek beszûkülésével. A munkanélküliség komoly gondot okoz. munkalehet ényfalva infrastrukturális fejlettsége jónak mondható. Az utak mindegyike burkolt, Ser ított. portalan Szuhafõ õ község a megye északnyugati sarkában, a magyar ák határ mentén fekszik. Szuhaf -szlov ületét a Szuha át. Meglehetõsen elzárt település, jórészt csak bekötõutakról Ter -patak szeli özelíthetõ meg. k ág kistáj nyugati sarkában épült átlagmagasságú, völgyekkel A Putnoki-dombs fel, alacsony ágon. Fekvésének köszönhetõen rétegvizekben gazdag. felszabdalt medencedombs ínét pliocén agyagos, homokos üledékek fedik. Talaja döntõen agyagbemosódásos Felsz õtalaj. Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelt ülés barna erd en nedves. A telep örnyezetében nagy az erdõk aránya. Összességében a természeti adottságok kedvezõbbek k õgazdasági termelés számára mint a kistáj legtöbb részén. a mez õen régi település Szuha vagy Fõszuha, Felsõszuhaként volt ismeretes. Észa A feltehet k õl a nevezetes cselényi, nagy erdõség határolta. fel özség határához tartozott Szentdemeterpuszta is. A település 1904 1931-ben a k -ben kapta a ét, ekkor közös irányítású volt Zádorfalvával. 1950 önálló tanácsúvá vált, jelenlegi nev -ben ét Zádor ával együtt irányították. Önállóságát az 1990 évek elején 1966-ban ism falv -es õl az ózdi járáshoz tartozó település határa az 1980 évekre nyerte vissza. Az 1962-t -as õvült. Területéhez tartozott Demeterpuszta, Petõháza, Szentdemetertanya. kib

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 36

áma 1941 õl la ökken. A létszámcsökkenés mellett Lakosainak sz -t ssan, de folyamatosan cs ásik komoly gond a lakosság elöregedése. a m ülés infrastrukturális fejlettsége alacsony színvonalú. Az utak állapota jó, A telep ított. mindegyik burkolt, portalan Szuhakálló álló község a megye özépsõ részén, Kazincbarcikától 5 km észak felé fekszik. Szuhak k -re, úton is, közúton is megközelíthetõ. Vas ó ölgy települése, határában folyik a Szuha õzettani alapját az oligocén A Saj -v -patak. K árga, homok, a barnakõszén én lajtamészkõ, és homokos öves m -telepes mioc -homokk összletek képviselik. Felszínét nagyobb részben folyóvízi homok, kavics, teraszkavics, észben lösz és glaciális vályog fedi. kisebb r Éghajlata a mérsékelten nedves típushoz közelít, ezért a megmûvelhetõ területeken ántóföldi és a kevésbé meleg ényes kertészeti növények termesztését részesítik sz ig õnyben. el észeti adottságok a mezõgazdasági területhasznosítás számára csak igen A term érsékelten kedvezõek. Határában kõszénlelõhely található. m özség igyekszik az Aggtelek felé irányuló idegenforgal álva, megállásra A k mat kihaszn írni az átutazó turistákat. b ítik elõször a községet Karlou, Karlo alakban, s már ekkor Az oklevelek 1317-ben eml ülés lehetett, mert 1356 ál Borsod vármegye nemesi gyûlését. A nagyobb telep -ban itt tartott ázadban neve Karlo õ, és mint vámhelyet XV. sz y, Karlow, Kallo alakban fordul el ón malma is volt, a község tehát eredetileg a folyóparthoz sokkal emlegetik, valamint a Saj özelebb települt a középkorban. k ázadunkban mindvégig kisközségek közé számított Szuhakálló, lakossága elsõs Sz orban a ányászatból élt, határában nyitották meg a Szuhakállói István Kõszénbányát. 1969 b -ben ítette önállóságát, összevonták Múcsony községgel, ennek következtében elvesz özintézményei a körzetesítés áldozatául estek. 1990 óta újra saját önkormányzata van k , önállósította intézményeit, fejlesztette a közmûhálózatot, kulturális rendezvényeket amely ított meg. A munkanélküliség a községben is súlyos problémát jelent. honos Trizs özség a megye északnyugati sarkában, a magyar ák határ mellett fekszik. Trizs k -szlov ületét a Csörgõs át. Meglehetõsen elzárt település, jórészt csak Ter -patak szeli ötõutakról érhetõ el. bek ág kistáján, az Aggteleki karszt közelében épült fel. Medencei A Putnoki-dombs ésének köszönhetõen rétegvizekkel jól ellátott. Trizs területére jel õek a lejtõs fekv lemz ömegmozgásos folyamatok és formák, intenzív a talajerózió. Talaja harmadidõszaki t üledékeken képzõdött agyagos vályog összetételû, agyagbemosódásos barna erdõtalaj. Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten nedves. Természetes növényzete a ó Saj - ölgyivel azonos. Környezetében jelentõs az erdõk aránya. v özség korai történetérõl nem sokat tudunk, inkább a XX.századi fejlõdésérõl vannak Trizs k õl közös irányítás alatt állt Ragállyal, körjegyzõségi székhelyével. A ismereteink.1902-t árástól 1910 ák át a putnoki járáshoz. Az 1930 években területéhez tornaaljai j -ben sorolt -as ízpuszta is. Ekkor 345 lakosa volt, akik fõként õstermelésbõl éltek. tartozott Hidegv

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 37

özség 1950 önállóvá vált, ám 1966 ét Ragályról igazgatták. Önálló A k -ben -ban ism ányzattal évek elejétõl rendelkezik. 1962 ényi járáshoz korm csak az 1990-es -ben az edel ék. Határa tovább bõvült, Hidegkútpuszta és Hidegvízvölgy is a területéhez rendelt élekszáma 1970 övekedett, azóta lassú fogyás figyelhetõ meg. Az tartozott. L -ig n ándorláshoz a mun õségek beszûkülése jelentõs mértékben hozzájárul. Emellett a elv kalehet ág elöregedése is megfigyelhetõ. A munkanélküliség az aktív lakosság körében lakoss magas. ülés infrastrukturális fejlettsége jónak mondható. Az utak állapota megfelelõ, 77% A telep - ított. uk burkolt, portalan Uppony özség a megye nyugati részén, Ózd és Kazincbarcika közelében található. Uppony k özelíthetõsége jónak mondható, szomszédaival másodrendû utak kötik össze. megk ületén egyesül a Csernely óba torkolló Bán édságában Ter -patak a Saj -patakkal. Szomsz álható a Lázbérci íztározó. tal -v özség az Uppony ég területén fekszik, alacsony hegyvonulatok közé zárt A k -hegys ölgyben. Hasznosítható nyersanyaga a határában lévõ hegyvidék mészköve. Talajvízben v ény, vízhiányán az említett patakok enyhítene Éghajlata szubkontinentális, szeg k. érsékelten hûvös, mérsékelten száraz. m észetes növényzete a Bükk íkéval megegyezõ. Erdõben gazdag. Talaja döntõen Term -fenns ódásos barna erdõtalaj. Környezetének területhasznosítását jelentõsen agyagbemos ásolják az 197 ított Lázbérci Tájvédelmi Körzet szempontjai. befoly 5-ben alap üléseihez hasonlóan a XX. század végére a népesség Upponyban is A megye kistelep õsen csökkent. A lakosság számszerinti fogyása mellett fõ problémát itt is az jelent öregedés jelenti. A munkanélkülisé – éppen a lakosság kor szerinti összetétele miatt – el g átlagtól. A község infrastrukturális szempontból közepesen messze elmarad a megyei fejlett. Vadna ülés a megye északnyugati részén, Kazincbarcikától 6 km ó folyó és A telep -re fekszik a Saj án patak ta álkozásánál. Megközelíthetõ a 26 ámú úton. A Sajó völgy települése, a B l -os sz ínét nagy részben folyóvízi homok, kavics, teraszkavics, kisebb részben lösz és felsz ális vályog fedi. glaci Éghajlata a mérsékelten nedves típushoz közelít, ezért a megmûvelhetõ terü leteken a ántóföldi és kevésbé melegigényes kertészeti növényeket termesztik elsõsorban. Árvizek sz õleg kora tavasszal és nyár elején fordulnak elõ a Sajó folyón. A település közigazgatási f ületébõl jelentõs az árterület, melyet fõleg legelõnek, valamin ántóföldnek ter t sz álnak. Növényzete az Északi özéphegység flóravidékének, Tornense flórajárásába haszn -k õk aránya viszonylag kicsi. tartozik, az erd ég birtoka volt az Árpád korban, eredetileg két községbõl állt. A Vadna a Miskolc nemzetts ét község, amelyeket án patak választott el egymástól késõbb egybeolvadt Sajóvadna k a B éven, míg végül hivatalos neve Vadna lett a XVI. század közepe táján. n ázadban megnyitott külszíni bánya és Kazincbarcika vegyipari üzemei a A XX. sz ülésre vonzatták a lakosságot. A bán árás és a környezõ üzemek csökkenõ telep ya bez õ kapacitása a településen nyilvántartott állástalanok számában érezteti munkafelvev ását. hat

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 38

álisan jól ellátottnak mondható. Vadna infrastruktur Zádorfalva ülés a megye északnyugati részének Szlovák határ kö ében fekszik. Területét a A telep zel át. Jól megközelíthetõ, szomszédjaival kiépített utak kötik össze. Szuha patak szeli ádorfalva a Putnoki dombság kistáj középsõ részén helyezkedik el, alacsony Z átlagmagasságú, völgyekkel felszabdalt medencedombságon. Medencei ésének fekv öszönhetõen rétegvizekkel jól ellátott. Mint a kistáj egészére Zádorfalva területére is k õek a lejtõs tömegmozgásos folyamatok és formák, intenzív talajerózió. Talaja jellemz öntõen harmadidõszaki üledékeken képzõdött, agyagbemosódásos barna erdõtalaj. d Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten száraz. Növényzete a Sajó völgyivel azonos, örnyezetében jelentõs az erdõk állománya. k özség történetét a múlt század közepétõl kísérhetjük figyelemmel, bár valószínûleg az A k Árpád én létrejött tele ülésrõl van szó. -kor elej p években a község területéhez tartozott Latrántanya is. Ekkor a Sajószentpéteri Az 1930-as áráshoz tartozó településen 790 ember élt. Zádorfalva körjegyzõségi székhelyként j ûködött. m ülés életét a munkalehetõségek csökkenése követk ében történt A telep ezt épességelvándorlás kedvezõtlenül befolyásolta. n úrális ellátottság közepes. A belsõ utak 70% ított. Az infrastrukt -a burkolt, portalan Zubogy északnyugati részén található település Rudabánya nyugati szomszédságában A megye álható. Területét a Csörgõs patak szeli át. A település meglehetõsen elzárt, jórészt csak tal ötõutakon közelíthetõ meg. bek özség a Putnoki dombság kistáján, alacsony átlagmagasságú, völgyekkel felszabdalt A k ágon épült fel. Felszínét pliocén agyagos, homokos üle ékek fedik. medencedombs d ésének köszönhetõen rétegvizekkel jól ellátott. Medencei fekv Éghajlata mérsékelten hûvös, mérsékelten száraz. A Sajó völgyi növényzettel megegyezõ ó rétegen jelentõs az erdõk aránya. Természeti adottságai az intenzív nagyüzemi takar õgazdasá éséhez kedvezõtlenek. A feltételezhetõen Árpád kori település mez g megteremt örténetét csak a múlt századtól követhetjük nyomon. t ázad második felében a község jogilag Ragállyal közös irányítás alatt állt, A XX. sz önállóságát az 1990 évek elején nyerte viss -es za. ágának száma 1970 õl folyamatosan csökken. Ez a folyamat az utóbbi évtizedben Lakoss -t õsödött, amit a környezõ iparvidék átalakulásából eredõ munkanélküliség erõsített. feler ülés infrastrukturális fejlettsége közepesnek mondható. A belsõ utak ál A telep lapota özepes, 70% k -a burkolt.

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 39

1.9.3 A tervezési terület településeinek fõbb adatai

Demográfiai adatok (I/2. táblázat) Település 0 - 16 éves 16 - 60 éves 60 év fölötti Össz. lakosszám lakosok száma lakosok száma lakosok száma 911 Alacska 231 535 145 ószuh 512 Als a 133 281 98 ótelekes 159 Als 30 69 60 ó 4 326 Arl 1 302 2 370 654 1 055 Berente 245 638 172 óta 961 Borsodb 183 589 189 ádasd 3 513 Borsodn 383 2 048 1082 övény 308 D 65 195 48 2 031 Farkaslyuk 636 1 067 328 õkelecsény 416 Fels 101 223 92 õnyárád 1 057 Fels 169 634 254 õtelekes 866 Fels 209 498 159 1 851 Hangony 503 923 425 125 Imola 25 62 38 ákfalva 495 J 125 284 86 árdánháza 2 002 J 436 952 614 ánó 178 K 26 102 50 átor 361 Kissik 64 196 101 án 1 798 Kurity 388 1 118 292 ályinka 613 M 83 401 129 3 559 Mucsony 681 2 183 695 1001 Nagybarca 234 593 174 ézseny 892 Nek 185 524 183 ánya 1 907 Ormosb 463 1 007 435 7 865 Putnok 2 060 4 543 1 262 ánya 3 081 Rudab 665 1 770 646 809 Rudolftelep 146 533 130 ógalgóc 393 Saj 97 220 76 óivánka 612 Saj 129 188 72 ókaza 3 414 Saj 270 2 741 403 óvelezd 904 Saj 223 514 167 áta 1 468 S 291 839 338 ényfalva 1 118 Ser 245 663 210 õ 199 Szuhaf 50 112 37 álló 1 131 Szuhak 254 614 263 282 Trizs 48 159 78 396 Uppony 55 219 122 617 Vadna 115 285 217 ádorfalva 525 Z 140 301 84 615 Zubogy 116 346 153 Települések összes lakos-száma: 54 334

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 40

Közigazgatási területre vonatkozó adatok (I/3. táblázat) Település Belterület Külterület Külterületbõl mg-i erdõ ipari egyéb Alacska 55,9575 799,5475 na 258,739 - - ószuha Als 66,2 2175,5 na 1,500 na 47 ótelekes Als 18,00 626,00 255,74 273,66 86,51 11 ó Arl 279,3 4408,5 271,7 3207,7 3,2 1205,2 Berente na na na na na na óta Borsodb 79 734 20 150 - 564 ádasd Borsodn 351 2506 263 1419 15 1160 övény D 85 1126 150 300 na 676 Farkaslyuk 6 8 3 4,2 1 24 õkelecsény Fels 63 735 545 167 - na õnyárád Fels 81 1053 1007,2 208,4 10,0 32 õtelekes Fels 90 752 8 40 - 704 Hangony 129 3780 558 2308 - 914 Imola 5,5 2017 550 1400 - 67 ákfalva J 45 573 287 264 - 22 árdánháza J 171 953 180 446 - 327 ánó K 27,3 1290,28 84,05 783,29 - 422,94 átor Kissik 30 1440 60 1100 - 280 án Kurity 200 540 96 113 - 231 ályinka M 62 2297 na na na na Mucsony 157 1559 962 na 5 - Nagybarca 72,6 1281,4 400 380 - 501,4 ézseny Nek 87,5 1328 300 753 - - ánya Ormosb 109,0390 645,1554 96,3697 0,62767 - - Putnok 363 3.111 822 1.758 45 486 ánya Rudab 267,14 1378,75 722,59 469,75 186,41 - Rudolftelep 67,6221 310,8577 60,4751 36,0841 - 5,74 ógalgóc Saj 54 938 na na - - óivánka Saj 31 813 na na - - ókaza Saj 161 2909 1258 1388 - 263 óvelezd Saj 75 2302 800 1200 - - áta S 120 1509 310 160 - - ényfalva Ser 91 1970 591 985 4 390 õ Szuhaf 40,6 1564,5 na 900 na na álló Szuhak 673 6268 507 15 1,3 5071,7 Trizs 26 989 290 576 - 123 Uppony 70,6 1210,5 - na - 62,1 Vadna 48 703 412 134 2 1,5 ádorfalva Z 61 1314 300 343 - 671 Zubogy 56,3 1175,5 563 483 - 129

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 41

Az önkormányzati feladatok keretében üzemeltetett intézmények, létesítmények (I/4. táblázat) Település Üzemeltetett létesítmények, intézmények és azok száma ármesteri Hivatal, Általános Iskola és Óvoda, O õ Alacska Polg rvosi rendel ószuha ármesteri Hivatal Orvosi rendelõ, Napközi Óvoda, Als Polg -otthonos ûvelõdési ház, önyvtár, épület M -k -hivatali ótelekes ármesteri Hivatal Als Polg ó ármesteri Hivatal, Orvosi Rendelõ (2 Általános Iskola,Napközi Arl Polg db), - Óvoda, ízmû Kft., Közösségi Ház otthonos V ármesteri Hivatal, Orvosi Rendelõ, Általános Iskola, Óvoda, Berente Polg ûvelõdési Ház, Polgármesteri Hivatal, M óta ármesteri Hivatal, Óvoda õsek klubja, Általános Iskola, Napközi Borsodb Polg -Id - õ, Közösségi Ház, Tûzoltószertár otthon, Orvosi Rendel -Sport Klub ádasd ármesteri Hivatal, Mûvelõdési Ház (2 db), Általános Iskola, Orvosi Borsodn Polg õ (2 db), Óvoda (2 db), Öregek otthona, Anya és csecsemõvédelmi Rendel álat szolg övény ármesteri Hivatal, Óvoda D Polg ármester Általános Iskola, Napközi Óvoda, Idõsek Farkaslyuk Polg i Hivatal, -otthonos és Gondozóháza, Orvosi Rendelõ, Közszolgáláltató Kht. klubja õkelecsény ármesteri Hivatal, Óvoda, Általános Iskola, Mûvelõdési Ház Fels Polg õnyárád ármesteri – örjegyzõi Hivatal, Orvosi õ, Körzeti Védõnõi Fels Polg K Rendel ézet, Általános Iskola, Mûvelõdési Ház Int õtelekes ármesteri Hivatal, Általános Iskola, Napközi Óvoda, Idõsek Fels Polg -otthonos õ, Mûvelõdési Ház, Gyógyszertár klubja, Orvosi Rendel örjegyzõi Hivatal, Napközi Óvod Általános Iskola, Orvosi Hangony K -otthonos a, õ, Védõnõi szolgálat, Kultúrház, Könyvtár. Civilház Rendel ármesteri Hivatal, Falugondnoki Szolgálat Imola Polg ákfalva ármesteri Hivatal, Óvoda, Orvosi rendelõ J Polg árdánháza ármesteri Hivatal, Általános Iskola, Napközi Óvoda, Konyha, J Polg -otthonos õ, Védõnõi szolgálat, Fizikoterápia, Orvosi Rendel ánó ármesteri Hivatal K Polg átor ármesteri Hivatal, Orvosi Rendelõ, Általános Iskola, Kultúrház, Kissik Polg áz, Tûzoltószertár Imah án ármesteri Hivatal, Óvoda, Általános I észségház Kurity Polg skola, Eg ályinka ármesteri Hivatal, Általános Iskola, Napközi Óvoda, M Polg -otthonos özösségi terem K ármesteri Hivatal, Orvosi Rendelõ (2 db), Általános Iskola, Napközi Mucsony Polg - Óvoda (2 db), Mûvelõdési Ház (2 db), Szociális és Gyerme óléti otthonos kj álat szolg ármesteri Hivatal, Általános Iskola és Óvoda, Emlék Ház, Orvosi Nagybarca Polg õ, Kultúr helyiség Rendel ézseny ármesteri Hivatal, Általános Iskola és Napközi Óvoda, Nek Polg -otthonos õ, Szociális konyha Orvosi Rendel ánya örjegyzõsé Általános Iskola és Napközi Óvoda, Orvosi Ormosb K g, -otthonos õ, Védõnõi szolgálat, Idõsek Klubja, Rendel ánya Általános Iskola (2 db), Orvosi Rendelõ (2 db), Védõnõi szolgálat (2 db), Rudab özi Óvoda (2 db), Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat, Napk -otthonos ûvelõdési Ház, Könyvtár, Településüzemeltetõ Kht. M ármesteri Hivatal, Általános Iskola (2 db), Óvoda (2 db), Putnok Polg árosi Egészségügyi Szociális Központ, Városi Sportcsarnok, V ális Gondnokság Kommun

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 42

Település Üzemeltetett létesítmények, intézmények és azok száma ármesteri Hivatal, Általános Iskola és Napközi Óvoda, Rudolftelep Polg -otthonos õ, Anya és Csecsemõvédelmi szolgálat Orvosi Rendel ógalgóc ármesteri Hivatal Saj Polg óivánka ármesteri Hivatal, Napközi Óvoda, Általános Iskola Saj Polg -otthonos ókaza ármesteri Hivatal, Általános Iskola, Óvoda (2 db), Mûve õdési Ház, Saj Polg l édõnõi szolgálat, Orvosi Rendelõ (2 db), Fogorvosi rendelõ, Gondozási V özpont k óvelezd ármesteri Hivatal, Általános Iskola, Napközi Óvoda, Idõsek Saj Polg -otthonos ézményi Konyha Klubja, Int áta ármesteri Hivatal, Általános Iskola, Könyvtár Óvoda, Kultúr otthon, S Polg , õ, Idõsek Klubja Orvosi Rendel ényfalva ármesteri Hivatal, Napközi Óvoda, Általános Iskola, Ser Polg -otthonos ûvelõdési Ház, Orvosi Rendelõ, Vendégház M õ õ úrotthon önyvtár, Szuhaf Orvosi Rendel -Kult -Hivatal, K álló ármesteri Általános Iskola, Napközi Óvoda, Orvosi Szuhak Polg Hivatal, -otthonos õ, Védõnõi Szolgálat Rendel ármesteri Hivatal, Mûvelõdési Ház Trizs Polg ármesteri Hivatal, Óvoda, Általános Iskola, Mûvelõdési Ház Uppony Polg örjegyzõségi Hivatal, Napközi Óvoda, Általános Iskola, Vadna K -otthonos ûvelõdési Ház és Könyvtár M ádorfalva örjegyzõségi Hivatal, Általános Iskola, Napközi Óvoda, Z K -otthonos önyvtár, Mûvelõdési Ház, Orvosi Rendelõ, Védõnõi Szolgálat K ármesteri Hivatal, Óvoda, Általános Iskola, Orvosi Rendelõ, Zubogy Polg ó, temetõ Ravataloz

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 43

A települések területén lévõ ingatlanok adatai (I/5. táblázat) Település Ingatlan típusa lakóház intézményi kereskedel ipari mezõgazda egyéb mi sági szolgáltató Alacska 260 2 5 - - 1 ószuha Als 160 5 4 - 2 1 ótelekes Als 92 1 3 1 1 - ó Arl 1067 14 14 2 - 225 Berente 350 5 23 na - - óta Borsodb 340 9 7 - 1 - ádasd Borsodn 1387 10 35 6 - 13 övény D 95 2 3 - - - Farkaslyuk 410 6 9 3 - - õkelecsény Fels 142 3 4 - 5 na õnyárád Fels 392 6 6 3 - 7 õtelekes Fels 250 7 5 1 - - Hangony 572 5 8 - 1 - Imola 55 3 1 - - - ákfalva J 129 3 3 - - 2 árdánháza J 649 8 16 3 - - ánó K 94 1 2 - - - átor Kissik 124 3 3 1 - - án Kurity 594 7 18 6 - - ályinka M 247 na na na na na Mucsony 1039 9 57 4 - - Nagybarca 356 6 9 4 - - ézseny Nek 335 6 4 1 0 2 ánya Ormosb 638 10 7 5 - - Putnok 2859 27 107 13 9 41 ánya Rudab 1170 13 26 3 2 3 Rudolftelep 288 4 7 - - - ógalgóc Saj 128 - 2 - - - óivánka Saj 210 1 2 - - - ókaza Saj 1100 18 37 7 1 1 óvelezd Saj 326 4 6 - 4 1 áta S 460 6 10 - - - ényfalva Ser 350 7 8 1 1 3 õ Szuhaf 86 3 3 - 1 - álló Szuhak 393 5 26 1 5 - Trizs 113 1 1 - - - Uppony 215 - 8 - - - Vadna 198 4 7 1 - - ádorfalva Z 160 11 4 - 1 - Zubogy 222 6 4 - - 1

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 44

Kereskedelemi, vendéglátási tevékenységek bemutatása (I/6. táblázat) Település Kereskedelemi, vendéglátási tevékenységet Tevékenység folytató árolyné, Szilágyiné és fia Bt. Élelmiszerbolt, italbolt (2) Alacska Kiss K é) Postabolt(Lovas Bertalann Iparcikk, kozmetikai cikk, ányáru doh ószuha éla Élelmiszerbolt, vegyes bolt Als Lenkey B án ó Hevesi Istv Pressz -italbolt é Ablonczy Ferencn Italbolt ószuhai Önkormányzat ázcseretelep Als G ótelekes ÁFÉSZ Élelmiszerbolt Als öngyi Varannai Gy Italbolt ándor Tibor Élelmiszerbolt S ó ó ó Étterem Arl Fenyves Panzi Panzi - ó, Fehér Sörözõ, Picolló Sörözõ, Boroz ózsakert Sörözõ, Hubertus Sörözõ,Pingvin R üfé, WESTERN Pub kocsma églátó Üzlet (7) B Vend Élelmiszer Bolt, SPÓR ABC I., SPÓR ABC

Élelmiszer Bolt, Élelmiszer jell. vegyes II., üzlet, Kisfalu Áruház, Vegyes bolt, Vegyes

Élelmiszer Bolt, Törp A Élelmiszer jellegû vegyes üzlet BC, MINI ABC (11) ék, vegyi áru, papír, irószer Gazda bolt, Fest ágbolt ág, ajándék üz Vir Vir let ó ó Fagylaltoz Fagylaltoz Palackozott italok boltja Palackozott italok boltja áp – ény ány áp – ény ány bolt T Term -Takarm T Term -Takarm áp ány Állateledel áp ány Állateledel T - Takarm - T - Takarm - Éden Sörözõ, Sörözõ Berente Italbolt (2) írlapbolt, Dohányáruda írlapbolt, Dohányáruda H H üfé, Élelmiszer jell. vegyes kiskereskedés églátó B Munkahelyi vend Étterem ás vendéglátó Hotel Fremon Melegkonyh építõanyag, szaniter áru HAVAJ Kft. Fa és keresked üfé üfé B B és nélküli ékanyag Nagyker Megnevez Hullad és nélküli (3 db), Megnevez élelmiszer vegyesbolt É û vegyes üzlet 8.sz. lelmiszer jelleg és nélküli Élelmiszer, iparcikk(4) Megnevez Önkormányzat ázcseretelep G üfé üfé PVC B B ék Áruház áruk Üzlete Fest Vegyi óta Élelmiszerbolt Borsodb Bolti kiskereskedelem (6) üfé presszó áru kereskedés (2) B Ital ádasd és nem közölve üzlet (35) Borsodn Megnevez Kiskereskedelmi és nem közölve églátó hely (17) Megnevez Vend övény ódva COOP, Artur Bt. 2000 D B Vegyes bolt (2) örpölde H Italbolt

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 45

Település Kereskedelemi, vendéglátási tevékenységet Tevékenység folytató Áruház, PICI Farkaslyuk FORTUNA ABC, 2 sz. ABC. Élelemiszerbolt, ABC, Edina Vegyes „BÁLINT MINI ABC” Élelmiszer jellegû vegyes üzlet

(5) églátó és Építõipari Bt. ás büfé PET-RUM vend Melegkonyh „IRISZ” ág és Ajandék ág, ajándék üzlet Vir Vir „SIKTA” Kocsma Italbolt „MED ” Bt. ógyászati termékek -DROIT Gy ása forgalmaz õkelecsény ódva Coop Élelmiszer jellegû üzlet Fels Vegyesbolt, B . vegyes ó, Dalma Presszó églátás (2) Mini Pressz Vend õnyárád ódva COOP RT. 51.sz. boltja Élelmiszer jellegû. vegyes üzlet Fels B õfi S. úti vegyes bolt, Bolt, Finom Pékárúk Pet Boltja Vegyes bolt (3) ózsa Gy. Úti Csárda, Kossuth úti Italbolt églátás (2) D Vend õtelekes Élelmiszer jellegû vegyes üzlet Fels Vegyesbolt, Mini COOP ABC (2) ól Sörözõ, Jóker Presszó G Italbolt (2) áp ény bolt és TÜZÉP,COOP ABC, Hangony T -term özért, Zsudit Mini ABC, Siki Pékség Kisk Élelmiszer Vegyeskereskedés, Mintaboltja, öldség – ümölcs, ág kabala Shop, Z Gy Vir - ándék, PB ázcseretelep, Ági Zöldség Aj -G ümölcs Gy Kereskedelem (11) „Pityergõ ”, Fûzfa Presszó, Pingvin -Vedele ó, csali Büfé, Eszpresszó, Mini Presszó églátó (6) fagyiz Vend ódva COOP ÁFÉSZ Imola B Vegyesbolt, italbolt ákfalva ódva COOP ÁFÉSZ Élelmiszer jellegû vegyes üzlet J B „V”Mobil Élelmiszer diszkont, Trafik Élelmiszer jellegû vegyes üzlet,

áték, ajándék üzlet J öldség gyümölcs bolt Élelmiszer kiskereskedelem Z ódva COOP Italbolt B Italkiskereskedelem árdánháza és nem közölve Élelmisz û vegyes üzlet J Megnevez er jelleg (5) Ital bolt (7) ó (1) Fagylaltoz ás büfé (1) Melegkonyh

ánó õ ÁFÉSZ, Porcs Jánosné váll. Élelmiszer jellegû vegyes üzlet K Szendr (2) õ ÁFÉSZ Szendr Italbolt átor Élelmiszer jellegû vegyes üz Kissik MINI ABC, Vegyes bolt let (2) Italbolt Italbolt

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 46

Település Kereskedelemi, vendéglátási tevékenységet Tevékenység folytató án én, TRIÓ ABC, Mihalik Katalin, Élelmiszer jellegû vegyes üzlet Kurity Jedlinszki Ir ács Gyula, Kov (4)

án Istvánné, Herczeg Béla ágkereskedés (2) Orb Vir é Rács Mariann Jedlinszkin Iparcikk kiskereskedelem ényi Károlyné üzlet Rem Ital ányáru Postahivatal Doh és Á Bt. Élelmiszer vegyes, táp, termény P örgy öldség ümölcs Taszner Gy Z - Gy ási József ó ó, ital üzlet Alm Tot -lott és Tsa Bt. áz Domonkos Palackos g Építési anyagok, kereskedelem Istenes Lajos óth Lász óné ó T l Fagylaltoz ócski Istvánné éb vendéglátó Keforg Bt., Many Egy ályink és nem közölve éb vendéglátó ipari üzlet M a Megnevez Egy ányáru szaküzlet Doh Élelmiszer jellegû vegyes üzlet

(2) Élelmiszer jellegû vegyes üzlet kiskereskedelmi italbolt ár, Gösser Szõlõskert, Presszó, Mucsony Delta b örpölde, Sport+Foci Presszó, Gyöngy H örözõ ó, kocsma (7) S Boroz ár ABC (2 db) , Patak ABC, Mackó Telekos Élelmiszerbolt (4) csemege ázis Bt. út Benz-O Benzink ó Cukrászda ászda Micimack Cukr Árkád ázat Ruh áz ABC öldség ümölcs Fah Z - Gy úsbolt úsbolt H H Élelmiszer bolt (2 db), Mini Market, Élelmiszer jellegû vegyes üzlet Nagybarca (3) árfa italbolt, Barca Sörözõ, Kert büfé Ny Italbolt (3) ányáru Posta Doh églátó Gyermekotthon Munkahelyi vend ák Pékség ékáru kereskedelem Lez P óka Virág ágárusítás Zs Vir ézseny és Á Bt., Magyar Tamás Élelmiszer jellegû vegyes üzlet Nek P (2) árvány büfé Sziv italbolt ánya és Á Ker. Bt., Élelmiszer Vegyes Üzlet, Élelmiszer jellegû vegyes üzlet Ormosb P Élelmiszer Vegyes, Élelmiszer Magyar Posta (7) Bolt, ABC MINI ABC KORNIS Ker. Szolg. Bt. özi óvoda églátás Napk -otthonos Iskolai vend éria Sörözõ, Sógorok Sörözõ, Gal Italbolt (4 db) öri Sörözõ, O örözõ D rmos S û, ándéktárgy Iparcikk Iparcikk jelleg -aj ág ándék ág ándék Vir -aj Vir -aj ázati üzlet ázati bolt Ruh Ruh ó ó Fagyiz Fagyiz

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 47

Település Kereskedelemi, vendéglátási tevékenységet Tevékenység folytató ár Kft. Étterem Putnok Kiskulcs Élelmiszer jellegû vegyes üzlet COOP ABC ÚT Élelmiszer bolt Élelmiszer jellegû vegyes üzlet

át Kft. û üzlet Kar Ruhanem Étterem Pizzeria Áruház û, vegyesiparcikk Csillag Rihanem árvány Kft. Sziv Vegyesiparcikk ûszaki cikk Talg Bt. M ábry Bt. üzép F T ógyszertár ógyszertár Angelika Gy Gy óra virágbolt ágüzlet Fl Vir ánya õ ÁFÉSZ, P és Á Bt., HUMENTAL Rudab Szendr Élelmiszer bolt (3) Kft., ác Ker Bt., Élelmiszer bolt, mûszaki áru Simon Ign ús és Hentesáru Centrum úsáru üzlet H H ész Sándorné váll. Élelmiszer, ital, gázpalack Kert ászda ászda DIANA Cukr Cukr áné áru, élelmiszer, büfé Vaszily Csab Vegyi éresbolt ócikk, ajándék Fill Vegyes apr ék bolt Élelmiszer bolt Tej-term örkert, Union Presszó Sörözõ, Zöldfa S ó églátás (3) Pressz Vend ózsef váll Építõanyag, fuvarozás, büfé Galicz J üzlet Élelmiszer jellegû vegyes üzlet Rudolftelep Nati Shoop, Zilahi Kft, vegyes (3) áth és Tsa Bt. éb nem melegkonyhás Bar Egy églátó hely vend églátó Iskolai Vend Iskolai, munkahelyi églátás vend ác Sörözõ, Jószerencsét bisztró Lila ak Italbolt (2) ógalgóc és A Bt. Ker és Szolg. Bt. Élelmiszer bolt Saj P eskedelmi árvölgy Sörözõ églátó V Vend óivánka és A Bt Kereskedelmi és Szolg. Bt., UNIO Saj P Élelmiszer bolt (2) COOP író Csárda églátó B Vend ókaza áczki Jánosné, Élelmiszer jellegû vegyes üzlet Saj UNIO-COOP Rt. (2db), Szir õk Józsefné, Csordás Gáborné, Ma Seb gyar (6) Posta Rt. és munkahelyi IZOBEL Kft Gyermek étke és ztet é Laskai Margit Doszpolyn Tejbolt áth András üzlet Horv Baromfi óth Jánosné, Halász János, Hudák Lajosné T Italbolt (3) ák István, Kis Molnár Gyuláné öldség ümölcs (2) Ruszny Z -gy ér pékáru üzlet KVARTETT-M Kft. Keny árossy Sándorné ágbolt S Vir és mezõgazdasági AQUA-FER Bt. Iparcikk üzlet szak óvelezd Ó üfé églátás (3) Saj MAN -KER. 2002 Bt.(2), LAPI B Vend ÁN Bt, P és Á. Bt., Magyar Posta Rt. SZI Kereskedelem (3)

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 48

Település Kereskedelemi, vendéglátási tevékenységet Tevékenység folytató áta át özért, Megnevezés nem közölve Élelmiszer jellegû vegyes üzlet S S ai K (4) (5) és nem közölve áztelep (2) Megnevez Palackos g Vegyes kiskereskedelem élelmiszer

áp, termény bolt T ény, takarmány, Term állateledel

éb vendéglátó ipari üzlet Egy ó, fagylaltozó Pressz üzlet Vegyes kiskereskedelem, ényfalva áradi és Sáfár Bt., Ónodi és Tsa Bt., és vendéglátás Ser V Kereskedelem örömbölyi Mónika, Serényfalvi Józsefné G (4) áth és Tsa Bt., Juhász Lajosné, BREAD Horv - Kereskedelem (4) árné Bárdos Mária, ROLL Bt, Moln õ éla váll, Cakkpakk Bt. Élelmiszer jellegû vegyes üzlet Szuhaf Lenkey B (2) Leled Bt. Italbolt álló és Tsa Bt., P és Á. Bt. Állat eledel üzlet (2) Szuhak Matisz és hús áru bolt úsbolt Baromfi -hentes H ázis Bt. út Benz-O Benzink Boltocska Kereskedelem örözõ, Zöld Ász Sörözõ, CHERRY S ûzõ Kiskocsma örözõ (3) Gond Italbolt, s ódva ács Ferencné, Kakszi B -COOP Rt., Forg ájer György, P és Á 93.Bt., Zsarnai Élelmiszer jellegû vegyes üzlet Bt, M ános J (6) Trizs na na ázbérc Bt., P és Á Bt, Csöpi Vegyesüzlet Élelmiszer jellegû vegyes üzlet Uppony L (3) örözõ, ó, ár, borozó, italbolt (2) BB S SPORT Pressz B églõ, ás és egyéb Szikla Vend Melegkonyh églátó üzlet vend üzelõanyag kiskereskedés ALFA D 2002Bt. T áki Gabriella, NLV élelmiszerbolt, Mini Élelmiszerbolt (3) Vadna Vaj Discount, éttüzér Sörözõ, Mosoly büfé églátó (3) M-Z Bt. 96., H Vend öldike öldség ümölcs Z Z -gy ádorfalva árvány Presszó, Váradiné Gál églátás (4) Z Leled Bt, Sziv Kereskedelem, vend öv. Kft. Piroska, Velence Sz ódva COOP ÁFÉSZ Élelmiszerbolt (2) Zubogy B érné Csorba Elem Vegyesbolt álné Csorba P Vegyesbolt Õszné Elek Emese üfé, fagyizó B

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 49

Ipari tevékenységek bemutatása (I/7. táblázat) Település Ipari tevékenységet folytató Tevékenység ás Alacska TUTI PACK Bt Csomagol ószuha áradi László épület asztalos Als V Faipari, ékenység tev Építõipari, Kereskedelmi és épjármûjavítás Lenkey G épjármûjavító Kft. G ótelekes õ bányászat Als BUDAGIPSZ Kft. Anhidrit-,gipszk ó ÓBÜKK Kft. ékek gyártása Arl Fa term ói Víz és Kommunális Kft. ízszolgáltatás, építõipari Arl - V ák, földmunkák munk ékenység Berente BORSODCHEM Rt. Vegyipari tev áltatás AES Borsodi Energetikai Kft. Elektromos energia szolg óta Borsodb - - ádasd Borsodn na na övény D na na ó és Tsa Bt. Építõipari tevékenység Farkaslyuk Szaniszl ártása EL-CO Elektronikai Rt Villamos cikkek gy álatos fecskendõk SAFEGARD MEDICAL Kft. Egyszer haszn ártása gy õkelecsény Fels - - õnyárád ártás, Fels BRIKK-METAL Vasszerkezet gy ácsoltvas készítés kov ÉGMEL Kft. ányamûvelés, egyéb B ûrõ hasznosítás INTAKT COOP Bt. Olajsz ÁCIÓS Kft. ülszíni bányamûvelés MELIOR K õtelekes ó alapanyag gyártás Fels Energia Ipari Kft. Robban Hangony na na Imola - - ákfalva J - - árdánháza és nem közölve íz készítõ (2) J Megnevez Szikv ánó K - - átor ütõipari Kft. é éksütemény gyártás Kissik SIKI S Keny r, p án ák Képség Kft. ér, péksütemény gyártás Kurity De Keny ó készítés Herczeg 2000 Kft. Kopors éza épjármû javítás Szlanyina G G érnemû készítés Habselyem TEX Kft. Feh és Tsa Kft.,Hrecska Béla Építõipari tevékenység (2) Istenes ályinka ûrészáru gyártás M EMFE KFT. F éni Vállalkozó ális kõmûves munkák Egy Speci émmegmunkálás Mucsony Trimetto Kft. F és Társa Bt. ûanyag termékek gyártása Orosz M íz Kft. Ásványvíz kitermelés gyártás Borsodi V ánszki András Építõ, díszkõ megmunkálás Urb épjá ûjavítás DIAMIT RT: G rm ál Gyula, Kiss Gyula Nagybarca G Asztalos (2) ÉRV Rt. íztisztítás Szennyv ézseny át Metáll Kft. Öntöde Nek Hegyh

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 50

Település Ipari tevékenységet folytató Tevékenység ánya ékenység Ormosb INDIGO Bt. Nyomdaipari tev Építõ és szolg. ipar ADEPTUS Rt. ÁN Rt. épjármûjavító ûhely VOL G m ászló épek javítása Csomor L Villamos g ózsef érfi szabó Mongyik J F Putnok AIRFLYT Kft. Varroda ábel gyártás AUTOWIRE Kft. K ûszaki szolgáltatás Borsodelektro Kft. M Építõipar Galambosi Bt. és Társai Bt. ároló csarnok gyártás, szerelés Vass T ánya émet Tibor váll. íradás technikai gép. jav. Rudab N H áll. íz üzem Toronyi Antal v Szikv Építõipari, õrölt gipsz elõállítás RUDAGIPSZ Kft. ágyi János váll. áraztészta üzem Szil Sz ÉBA Kft. MAR Varroda ányászati tevékenység Rudolftelep MINERAL 22 B állítmányozási tevékenység CSORGA Kft. Sz ógalgóc Saj - - óivánka Saj - - ókaza ÓPACK Kft. ûa: csõ, fólia gyártás, Saj SAJ M ûanyag csomagoló eszköz m ártás gy éb mûanyagipari termékek ZSINDELY BAU HOLDING Egy ártása (ablak) gy ütõipari vállalkozás KVARTETT-M Kft. S óth István, Bárdos József é ármû javítás (2) T G pj án émmegmunkálás Redovai Istv F óvelezd Saj na na áta S na na ényfalva Észak ági Téglaipari Rt. églagyártás Ser -magyarorsz T õ Szuhaf - - álló ávid és Társa Kft és mélyépítés Szuhak D Magas Trizs - - Uppony - - ûanyag feldolgozó Kft. ények gyártása Vadna BTH M Szerelv én ülszín bánya én kitermelés Ormossz Kft. K Sz ádorfalva ár Ákos õ Z Lenkey Attila, Moln Fest áki Imre ümölcs, szeszfõzde R Gy Zubogy - -

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 51

Mezõgazdasági tevékenységek bemutatása (I/8. táblázat) Település Fõbb mg. tevékenységet folytató Mûvelt terület (ha)

Alacska na na ószuha ábor, Szalka Als Palugyai Zsigmond, Magyar G na ály Mih ótelekes és Fia Mg. váll., Nagy Tibor váll. Als Veres na ó Arl na na Berente na na óta ás (Ló és szürkemarha tenyésztés) Borsodb Varga Andr na ádasd Borsodn na na övén és B Kft. D y F 60 Farkaslyuk - - õkelecsény ábolna Rt. Fels B na án személyek mag 50 õnyárád ángazdálkodók Fels mag 50 õtelekes Fels na na án Sándor (földmûvelés, állattartás) Hangony Urb 295 áth László Imola Osv 2,5 árfalusi Lajos V 3,8 ákfalva án személyek J mag 200 árdánháza ánynövén és J takarm y termeszt 80 ánó K - - átor ózott tagi mûvelés Kissik Apr 60 án Kurity Borsodi Tranzit Kht. 60,4 ályinka és A Bt. M P na ÁL Kft. Mucsony AGROB 510 ás Zoltán Csord 300 óth Béla T 40 óré János Cs 38 án Hahaj Zolt 25 ás Viszlai Andr 19 és Kaulics Ill 30 ÖMÖRMAG RT. Putnok Nagybarca G na ádi vállalkozó Tardi Lajos csal na ézseny án személyek Nek mag 300 ánya ábolna Rt. Ormosb B 96,3697 ó Lajos Putnok Dr. Jank 150 ÖMÖRMAG Kft. G 430 ánya és Fia mg. vállalkozás Rudab Veres na DIANMA Bt. na ábolna Rt. Rudolftelep B 234,7982 ógalgóc Saj na na óivánka ászló e.vállalkozó. Saj Kiss L na ókaza ÖMÖRMAG Kft. Saj G na óvelezd ál Tamás váll. Saj G na áránszki Miklós váll. S na ászló váll. Kiss L na áta S - -

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 52

Település Fõbb mg. tevékenységet folytató Mûvelt terület (ha) ényfalva ÖMÖRMAG Kft. Ser G na ényfalvi József (családi gazdálkodó) Ser na án Szerna Zolt na ényi Géza Majt na õ Szuhaf na na álló ó János, P és Á 93 Bt., Nagy József, Szuhak Mitr na óné Kovács Éva (állattenyésztés) Mitr 80 és Társa Bt. Matisz 25 ácsné Deák Mariann Luk 30 Trizs na na Uppony - - ászló e.vállalkozó Vadna Kiss L na ádorfa önczi Zoltán Z lva G 8 ánszky László B 1 és B Kft. F na CSER-V Bt. 180 ászló Balogh L 85 Lenkey Zsigmond 4 Tarr Bertalan 3 án Batta Istv 4 áki László Id. R 4 Zubogy Golaricg Gyula 170 ábolna Rt. B 195

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 53

Erdõgazdasági tevékenységek bemutatása (I/9. táblázat) Település Erdõgazdasági tevékenységet folytató Erdõ terület (ha) ûrû erdõ Ebt, Nagy Lajos Alacska Alacskai s na ószuha ó ömöri Ebt. Als Als -G 760 és B Kft. F 350 Szuhafa Ebt. III. Kft. 200 Északerdõ Rt. 100 ánszemélyek tulajdonában lévõ erdõk Mag na ótelekes Északerdõ Rt. Als na ó Arl na na Berente na na óta Északerdõ Rt. Borsodb na ánszemélyek tulajdonában lévõ erdõk Mag na ádasd Borsodn na na övény Északerdõ Rt. D na és B Kft. F na Õ Bt. Farkaslyuk EGERERD na õkelecsény Fels na na õnyárád Fels ELKO Bt. na ÓBÉRC õ birtokossági Társulat TUK Erd na óerdõ Ebt. Tuls 50 õtelekes özségi Önkormányzat Fels K 40 ói Erdõbirtokosság Kalack 112 óhangonyi Ebt., Dózsa Ebt., Hangony Biriny Ebt,, Als ókörnyéki Ebt T na õbirtokosság Imola Imolai Erd 920 480 ákfalva J na na árdánháza õgazdasági szolgáltatást végzõ (12) J Mez 80 ánó ölgy K T -Csemete Kft. na Északerdõ Rt. Bódvavölgyi Igazgatóság na átor õ birtokossági társulat Kissik Erd 960 ánerdõ Társulás Mag 140 án Kurity Borsodi Tranzit Kht 0,43 özségi Önkormányzat K 21 ályinka Északerdõ M Rt. - és Kormos Bt Kormos - Mucsony na na Északerdõ Rt. Bánhorváti Nagybarca na ézseny Északerdõ Rt. Nek - ánya õgazdaság Rt Ormosb Borsodi Erd 6,2667 Északerdõ Rt. Putnok 1 758 ánya Északerdõ Rt. Bódvavölgyi Igazgatóság Rudab 360 õgazdaság Rt Rudolftelep Borsodi Erd 36,0841 ógalgóc Saj - - óivánka Saj - - ókaza Északerdõ Rt. Saj 1000 óvelezd õ birtokossági társulat Saj Erd 1200 áta S - - ényfalva õ birtokossági társulat Ser Erd na

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 54

Település Erdõgazdasági tevékenységet folytató Erdõ terület (ha) õ ák Ebt. Szuhaf Szuhaf 120 õi Erdõmûvelõk Ebt. Szuhaf 400 Északerdõ Rt. 370 özségi Önkor ányzat Szuhafõ K m 3 álló Szuhak - - Északerdõ Rt. Trizs na Uppony na na óczy Erdõbirtokosság Vadna Komor na ádorfalva Északerdõ Rt. Z 170 ó Gömöri Erdõ birtokossági társulat Als 100 ászló Balogh L 13 Tarr Bertalan 3 és B Kft F 22 Zubogy na na

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 55

Vízellátási és szennyvízelvezetési adatok (I/10. táblázat) Település Vízellátással ellátott ingatlan Vízellátással nem ellátott Szennyvízelvezetéssel ellátott Szennyvízelvezetéssel nem ingatlan ingatlan ellátott ingatlan száma % száma % száma % száma %

Alacska 235 89,4 25 10,6 0 0 260 100 ószuha Als 42 24 130 76 0 0 172 100 ótelekes Als 80 87 12 13 94 69,6 36 30,4 ó Arl 899 68 423 32 0 0 1322 100 Berente 386 99 4 1 351 90 31 10 óta Borsodb 321 90 36 10 303 85 54 15 ádasd Borsodn 1226 88 161 12 399 29 998 71 övény D 41 41 59 59 63 37 37 4 Farkaslyuk 358 85 64 15 253 60 169 40 õkelecsény Fels na na na na na na na na õnyárád Fels 340 78 52 13 159 41 233 51 õtelekes Fels 199 80 51 20 191 96 8 4 Hangony 190 33 382 67 0 0 472 100 Imola 54 98 1 2 54 98 1 2 ákfalva J 88 68 41 32 72 56 57 44 árdánháza J 412 63 237 37 0 0 649 100 ánó K 41 43,6 53 56,4 36 38,3 58 61,7 átor Kissik 86 69 38 31 0 0 124 100 án Kurity 594 100 0 0 594 100 0 0 ályinka M 198 80 49 20 na na na na Mucsony 1126 1000 0 0 263 26 776 74 Nagybarca 265 74 91 26 0 0 555 100 ézseny Nek 165 50 164 50 0 0 335 100 ánya Ormosb 375 59 263 41 302 47 336 53 Putnok 2400 84 459 16 1750 62 1109 38

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 56

Település Vízellátással ellátott ingatlan Vízellátással nem ellátott Szennyvízelvezetéssel ellátott Szennyvízelvezetéssel nem ingatlan ingatlan ellátott ingatlan száma % száma % száma % száma % ánya Rudab 987 84 183 16 788 67 382 33 Rudolftelep 219 76 69 24 na na na na ógalgóc Saj 123 96 5 4 0 0 219 100 óivánka Saj 205 98 5 2 0 0 210 100 ókaza Saj 1000 91 100 9 0 0 1100 100 óvelezd Saj 96 96 4 4 0 0 100 100 áta S 74 16 386 84 185 40 275 60 ényfalva Ser 260 76 80 24 0 10 340 100 õ Szuhaf 64 70 20 30 0 0 84 100 álló Szuhak 336 86 57 14 0 10 395 100 Trizs na na na na na na na na Uppony 75 35 140 65 111 52 104 48 Vadna 118 95 10 5 0 0 198 100 ádorfalva Z 80 50 80 50 0 0 160 100 Zubogy 222 100 0 0 178 80 44 20

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 57

Út, vasúthálózat (I/11. táblázat) Település Belsõ úthálózat Átmenõ út Vasútvonal hossza (km) Alacska 4,712 25129 Alacskai bek. u. - ószuha ádorfalva övény ök. u. Als 4 2605 sz. Z - D - ótelekes ótelekes bek. u. Als 2,64 26107 Als - ó ös sz. fõút Arl 17,0 25- - örgy ó ök.u. 23114.sz. B. szentgy -Arl õút ÁV Miskolc Berente na 26-os f M -Putnok, BC Rt. ipar ágány v óta óta, 2524 sz Ózd ézseny Borsodb 10 2523 sz Putnok-Borsodb -Uppony, 2521 sz. Nek - - óta ök. u. Borsodb ádasd ös fõút Borsodn 31 25- - ádasd ök. u. 2507 B.n -Balaton övény ádorfalva ök. u. D 1 2065 sz. Z -Mucsony - Ózd ök. u. Farkaslyuk 12,2 2508 sz. -Csernely - õkelecsény ály õnyárád ök.u. Fels na 2603 sz. Rag -Fels - õnyárád ókaza ök. u. 2605 sz. Mucsony ádorfalva ök. u. Fels 6,5 2603 sz. Saj -Aggtelek- -Z - õtelekes ánya ótelekes, 2607 Kánó ótelekes ök. u. Fels 2,2 2609 sz. Rudab -Als - Als - Ózd áza ök. u. Hangony 6,519 2306 sz. - Domah - ály ánó ök. u. Imola 2,8 2607 sz. Rag -K - ákfalva õnyárád ádorfalva ök. u. J na 2605 sz. Fels -Z árdánháza õ út J 13,6 25 sz. f - ánó õtelekes ály ök. u. K 3,91 2607 sz Fels -Rag - átor átor bek. u. Kissik 2 23115 sz. Kissik - án ádorfalva ök. u. Kurity 6,179 2605 sz. Mucsony-Z - ályinka édestapolcsány ök. u. M 5,2 2513 sz. Miskolc-D - ádorfalva, 2604 Sajókaza ök. u., 26106 sz. ÁV Kazincbarcika ánya Mucsony 46 2605 sz. Mucsony-Z -Mucsony M -Rudab Rudolftelep bek. u. õút, 2 õ ök. u. Nagybarca 8 26 sz. f 506 sz. Szarvask -Vadna - ézseny édestapolcsány ézseny ök. u. ÁV Ózd Nek 5,976 2518 sz. D - Nek M -Eger

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 58

Település Belsõ úthálózat Átmenõ út Vasútvonal hossza (km) ánya ánya ök. u. ÁV Kazincbarcika ánya Ormosb 7,276 2609 sz. Mucsony- Rudab M -Rudab õút, 2602 sz. Putnok ér, 2523 Putnok óta ök. u. ÁV Miskolc Ózd Putnok 41 26 sz. f -Kelem -Borsodb M -Putnok- ánya õtelekes, 2611 sz. Rudabánya õ, 2608 ÁV Kazincbarcika ánya Rudab 20,106 2609 sz. Mucsony-Fels - Szendr M -Rudab ánya õkelecsény ök. u. Rudab -Fels Rudolftelep 3,258 26106 Rudolftelep bek. u. - ógalgóc ógalgóc b ÁV Miskolc Ózd Saj 3 26103 Saj ek. u. M -Putnok- óivánka õközlekedési út, 25123 sz. Sajógalgóc bek. u. ÁV Miskolc Ózd Saj 2 26 sz. f M -Putnok- ókaza ókaza õnyárád, 2604 sz. Sajókaza álló ök. u. 26303 sz. Saj 30 2603 sz. Saj - Fels - Szuhak - ókaza bek. u. Saj óvelezd óvelezd ök. u.út Saj 2,3 2527 sz. Vadna- Saj - áta óta áta, 2522 sz Ózd áta ök. u. ÁV Ózd S 11,5 2521 sz. Borsodb -S -S M -Eger ényfalva õközlekedési út, Ser 2,653 26 sz. f - ényfalva ér ök. u. 2601 Ser - Kelem õ õ bek. u. Szuhaf 2 26102 Szuhaf - álló ókaza ádorfalva ök. u. áv Kazincbarcika ánya Szuhak 2,925 2604 Saj - Mucsony, 2605 sz Mucsony- Z M - Rudab ály ök. u. Trizs 2,9 2603 sz. Rag -Aggtelek - Uppony 3,435 2524. sz. Uppony bek. u. - õút ÁV Miskolc Ózd Vadna 2 26 sz. f M -Putnok- ádorfalva ényfalva ály, ök. u. Z 3 2601 sz. Ser -Rag - õi bek. u. 26102 sz. Szuhaf ály Felsõkelecsény ök. u. Zubogy na 2603 sz. Rag - A vasútvonallal érintett településeken 1 vasúttállomás mûködik

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 59

Idegenforgalom (I/12. táblázat) Település Idegenforgalmi nevezetesség, létesítmény megnevezése örténeti ûjtemény Alacska Helyt gy ószuha án szálláshely (2) Als mag ótelekes Als - ó ó, Arlói ó, strand és kemping, vadászház Arl Fenyves panzi -t álló Berente Hotel Fremix Turista Sz óta ázak (4) Borsodb Holland turistah ádasd úzeum Borsodn M övény D - Farkaslyuk - õkelecsény Fels - õnyárád Fels - õtelekes õház Fels Falusi pihen Hangony - Imola - ákfalva J - árdánháza ûemlékké nyilvánított vadászház J M ánó K - átor Árpádkorabeli alapokon épült körtemplom Kissik án álos kolostorrom, Pallavicini ély Kurity P -kast ályinka úristaház M T Mucsony - áz (1) Nagybarca Falusi turizmus falusi h ézseny ékház Nek Szeleczky Zita eml ánya Ormosb - ömöri Múzeum Putnok G ényi Kastély Ser ó László Galéria Holl ánya Érc és Ásványbányászati Múzeum Rudab Rudolftelep - ógalgóc ûemlék jellegû lakóház Saj M óivánka Saj - ókaza ánszky ély Saj Radv -kast óvelezd Saj - áta õház (2) S Berek tanya, pihen ényfalva Ser - õ Szuhaf - álló Szuhak - Trizs - Uppony - Vadna - ádorfalva átus parókia (szálláslehetõség) Z Reform Zubogy -

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 60

Természetvédelm és tájvédelem (I/13. táblázat) Település Természetvédelemi, tájvédelemi területet Területe (ha) megnevezése

Alacska - - ószuha ület Als Aggteleki Nemzeti Park ex lege ter 435 ótelekes Als Aggteleki Nemzeti Park na ó éki Tájvédelmi Körzet Arl Tarnavid 1 581,2 Berente - - óta ükki Nemzeti Park, Lázbérci Tájvédelmi Körzet Borsodb B 200 ádasd Borsodn - - övény D - - Farkaslyuk - - õkelecsény Fels - - õnyárád Fels - - õtelekes Fels - - ükki Nemzeti Park Hangony B na Imola Aggteleki Nemzeti Park 420 ákfalva J - - árdánháza J - - ánó K Aggteleki Nemzeti Park na átor éki Tájvédelmi Körzet Kissik Tarnavid 120 án Kurity Aggteleki Nemzeti Park 1 ályinka ükki Nemzeti Park M B Mucsony - - ükki Nemzeti Park Nagybarca B na ázbérci Tájvédelmi Körzet L na ézseny ázbérci Tájvédelmi Körzet Nek L 700 ánya Ormosb - - Putnok Aggteleki Nemzeti Park 2 100 ánya Rudab - - Rudolftelep - - ógalgóc Saj - - óivánka Saj - - ókaza Saj - - óvelezd Saj - - áta ázbérci Tájvédelmi Körzet S L 500 ényfalva Ser - - õ ület Szuhaf Aggteleki Nemzeti Park ex lege ter 94 Aggteleki Nemzeti Park 497 álló Szuhak - - Trizs Aggteleki Nemzeti Park 450 ükki Nemzeti Park Uppony B 1 281,1 Vadna - - ádorfalva Z - - Zubogy - -

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 61

2 A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZÕ, HASZNOSÍTANDÓ VAGY ÁRTALMATLANÍTANDÓ HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE ÉS EREDETE

2.1 A keletkezõ hulladékok típusa és éves mennyisége (tonna)

2.1.1 Nem veszélyes hulladékok (II/1. táblázat) Település Hulladék mennyiség (tonna/év) Települési Települési Szennyvíziszap Építési bontási szilárd (sza) folyékony (ba, sza) (sza) Alacska 911 2 000 0 273 ószuha Als 112 2 560 0 154 ótelekes Als 35 239 0 48 ó Arl 1017 21 630 0 1 298 Berente 227 525 30 000 309 óta Borsodb 211 720 650 288 ádasd Borsodn 836 1 349 1 800 1 252 övény D 68 1 550 0 93 Farkaslyuk 447 5 077 0 609 õkelecsény Fels 92 2 105 0 126 õnyárád Fels 232 2 642 0 317 õtelekes Fels 191 173 0 260 Hangony 407 9 255 0 555 Imola 27 625 70 38 ákfalva J 106 2 410 0 145 árdánháza J 440 1 001 0 600 ánó K 39 543 0 53 átor Kissik 79 1 805 0 108 án Kurity 396 0 0 539 ályinka M 135 3 056 0 184 Mucsony 783 13 168 0 1 068 Nagybarca 220 5 000 1 720 300 ézseny Nek 196 4 460 0 267 ánya Ormosb 419 5 053 0 572 Putnok 1 722 14 943 1 000 2 356 ánya Rudab 678 5 083 0 924 Rudolftelep 178 4 045 80 243 ógalgóc Saj 87 1 965 0 118 óivánka Saj 134 3 066 0 184 ókaza Saj 751 17 070 0 1 024 óvelezd Saj 199 4 520 0 271 áta S 323 7 340 0 440 ényfalva Ser 249 560 0 335 õ Szuhaf 44 995 0 59 álló Szuhak 249 5 655 0 339 Trizs 66 1 490 0 89 Uppony 87 950 0 119 Vadna 135 3 085 0 185 ádorfalva Z 115 2 625 0 158 Zubogy 134 3 055 0 183 Összesen: 12 784 165 231 35 250 16 309

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 62

önkormányzati feladatkörben mezõgazdasági, vagy ipari, álkodói nem veszélyes Az - gazd ék nem keletkezik. hullad

A keletkezõ hulladékmennyiségek meghatározásának módszere:

Települési szilárd hulladék: ési terület településein keletkezõ települési szilárd hulladék mennyiségi mérése A tervez ülön ülön települési begyûjtések alkalmával pontosan nem megoldott, nem határozható k -k özszolgaáltatást ellátók az adott településhez tartozó begyûjtés meg, mivel a k i napon ûjtõ járattal a járat köztes ürítése nélkül több települést is ellátnak. A ugyanazon begy árattal esetleg több településrõl begyûjtött hulladék mennyiségi, súly szerinti mérése csak j ókazai Hulladékkezelõ Centrumban belépéskor mérlegeléssel meg a Saj oldott, viszont a ülésenkénti súly meghatározás, megosztás pontosan mérlegeléskor nem lehetséges. telep éve a Sajókazai hulladéklerakóra történõ éves beszállított mennyiségeket az Figyelembe v üzemeltetõ ÉHG. Rt. adatszolgáltatása alapján és a lerakó által e átott lakos ámot 2 ll -sz õ/nap lakos értékû laza hulladékkeletkezés számítható. l/f -egyen évi. országos adattal egyezõ. Ez a 2001 - 2002 õ települési szilárd hulladékmennyiségek így pontos adatok hiányában számított A keletkez adatokkal szerepelnek. ámított ékmennyiség (tonna): az adott település lélekszámát figyelembe véve A sz hullad õ laza hulladék 0,3 m3 úllyal számolva. keletkez /t fajs

Települési folyékony hulladék: ékkategóriában nem állnak nyilvántartáson alapuló ismeretek rendelkezésre. A A hullad áblázatba észben az önkormányzatok által szolgáltatott, illetve t n szerepeltetett adatok r észben számított és becsült adatok. r ámítás, becslés során figyelembe vettük az adott településen lévõ ingatlanok ivóvíz és A sz ízelvezetési ellátottsági mutatókat. szennyv ési területre érvényes az az országos átlagra alapozott megállapítás, hogy az A tervez özmû pótló berendezések (szennyvízgyûjtõ aknák, medencék) vízzárósága nem egyedi k õ kielégítõnek, így az egyes háztartásban, vagy intézményben keletkezõ tekinthet özmûpótlóban ûjtött folyékony hulladék jelentõs része a talajba szivárog, a számítások k gy õ folyékony hulladékmennyiség jelentõs része mint kezelendõ, vagy kezelt szerint keletkez ék mennyiségként nem jelentkezik. hullad ülési folyékony hulladék elhelyezése döntõe íztisztító telepekre, A telep n a szennyv és Kissikátor esetében szennyvízleürítõ helyre történõ szállítással, de még mindig Hangony észben ellenõrizetlenül történik. kisebb r

Szennyvíziszap: õ szennyvíziszap mennyiségi adatai a táblázatban a tervezési te ületen található A keletkez r íztisztítók üzemeltetõinek adatszolgáltatásai szerint szerepelnek. szennyv íziszap elhelyezés a tisztító telepekrõl részben más nagyobb kapacitású, a A szennyv ési területen kívüli szennyvíztisztító telepekre az 5.1.3. pontban meghatá óttak tervez roz örténik. (Borsodbóta, Imola, Nagybarca, Rudolftelep) szerint t ében a BC. Rt. veszélyes hulladék lerakójára történik, a Borsodnádasdi Berente eset íztisztító iszapját a Lemezgyári iszaplerakón helyezik el. A Putnoki szennyv íztisztító szennyví ése, ártalmatlanítása nem megoldott, a keletkezõ szennyv ziszap elhelyez -

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 63

íztelenített szennyvíziszap az üzemelés kezdetétõl a szennyvíztisztító területén került v ásra. felhalmoz

Építési,- bontási hulladék: ántartáson alapuló ismeretek ebben a hulladékkategóriában nem állnak rendelkezésre. Nyilv építési, ási hulladék elhelyezés, ártalmatlanítás a tervezési területen ellenõrizetlen. Az - bont áblázatban szerepeltetett adatok az országos és régiós átlag alapján számított adatok. A t örmelék elhelyezése a települések t ületén a korábban használt hulladéklerakókon A t er örtént, történik, egyes estekben terültfeltöltésre használják, viszont gyakoriak az illegális t örmelék elhelyezések is. t

2.1.2 Veszélyes hulladékok (II/2. táblázat) MENNYISÉG HULLADÉK (t/év) Veszélyes hulladékok ékolajok Hullad - átorok és szárazelemek Akkumul 4,9 és elektronikai hulladékok Elektromos 3,9 épjármûvek Kiselejtezett g 12 észségügyi hulladékok Eg 1,5 Állati eredetû hulladékok 2,4 övényvédõ és csomagoló eszközeik N -szerek - Azbeszt - Egyéb hulladék - Nem veszélyes ási hulladékok összesen Csomagol 6,9 hulladékok Gumi - Egyéb hulladék -

önkormányzatok felelõségi körébe tartozóan képzõdõ, a települési szilárdhulladékoktól Az ülönítetten gyûjtött veszélyes hulladékok mennyiségére vonat óan nincs regisztrált elk koz õsségi körben a tervkészítési felmérés szerint kis mértékben keletkezik adat. A felel élyes hulladék. A táblázatban szereplõ adatok a tervezési terület összesített, a vesz égió adatai alapján számított adatok. statisztikai r

Hulladékolajok érintett településeken önkormányzati felelõsségi körbe tartozó nyilvántartott adat nincs. Az õ hulladékolajokat a szervizekben gyûjtik, a szervizek gondoskodnak Az esetleg keletkez ártalmatlanításáról.

Akkumulátorok és elemek ív gyûjtés ántartott mennyiség. Nincs szelekt , ill. nyilv

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 64

Elektronikai hulladékok ékok egy része a kereskedelemben forog vissza, más része Az elektronikai hullad ításkor kerül ki a háztartásokból, intézményektõl. Nincs szelektív gyûjtés, ill. lomtalan ántartott mennyiség. nyilv

Kiselejtezett gépjármûvek ántartott mennyiség önkormányzati felelõségi körbe tartozóan. Nincs nyilv

Egészségügyi hulladékok üléseken, ahol egészségügyi ellátás (körzeti rendelõ) mûködik, ott Azokon a telep ányosítással kb. 10 év/rendelõ nagyságrendb ülhetõ a keletkezõ ar -20 kg/ en becs észségügyi hulladék körzetnagyságtól függõen. eg ékgazdálkodási terv településein mûködõ egészségügyi ellátást szolgáló A helyi hullad ézmények (háziorvosi szolgálat rendelõi) döntõen önkormányzati tulajdonúak, viszont a int ált ás ellátását vállalkozói alapon végzik, így az egészségügyi hulladék szolg at ártalmatlanítása az adott háziorvosi rendelõt üzemeletõ(k) feladata. A táblázatban ámított. szerepeltetett adadt sz

Állati eredetû hulladékok Önkormányzati felelõsségi körben állati ere û hulladék nem képzõdik. A tervezési det ületen nincs jelen jelentõs állattartási tevékenység, vagy vállalkozás. A lakosságnál, ill. ter özterületen elhullott állatok esetében az elhullott állatokat vagy elássák, vagy a még a k évõ dögkutakban ább esetben elõforduló ártalmatlanítási jelenleg is megl helyezik el. Ritk ód a felhatalmazott szervezettel (SZATEV Rt.) történõ ártalmatlaníttatás külön m és szerint. Állati eredetû hulladékról a tervezési területen nincs nyílvántartott megrendel áblázat számított adat, a t adatot tartalmaz.

Növényvédõszerek és csomagoló eszközök önkormányzatok részérõl esetlegesen keletkezett, vagy a házi és hobbikertekben fel Az - ált növényvédõszerek és göngyölegeik nem kerülnek szelektíven gyûjtésre, így nem haszn égükre vonatkozó a áll rendelkezésre. mennyis dat nem

Azbeszt ék keletkezéssel járó bontási munkákat a lakosság önerõbõl, vagy Az azbeszt hullad állalkozások végzik. Az esetlegesen elõforduló azbeszt hulladék szakszerû v ártalmatlanítása is az õ feladatuk. Nincs külön gyûjtés, így ni égre vonatkozó ncs mennyis adat sem.

Egyéb veszélyes hulladékok Önkormányzati felelõsségi körbe tartozó hulladékokról nincs nyilvántartott adat.

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 65

2.1.3 Szelektíven gyûjtött, kiemelten kezelendõ hulladékáramok ési terület településein szelektíven gyûj ött, kiemelten kezelendõ hulladékáramok A tervez t ülön gyûjtése nem megoldott, nyilvántartási adat a hulladékkategóriában nem áll k ésre. rendelkez

Csomagolási hulladékok ási hulladékok szelektív gyûjtése még nem valósult meg. A csomagolási A csomagol ékok a te ülési szilárd hulladékkal együtt, keverten kerülnek ártalmatlanításra, hullad lep ége a települési szilárd hulladékmennyiségben szerepel. azok mennyis

Gumi hulladékok ért mennyiségi adatok nem állnak rendelkezésre. A keletkezõ gumihulladék M éklerakókon kerül ábban elhelyezésre. A keletkezõ gumi hulladék jelenleg a hullad t kor él a csere alkalmával leadásra kerül. szervizekn

Biológiailag lebontható hulladékok ég nem üzemel a térségben, a biológiailag lebontható szerves hulladékok Komposzttelep m ülönített gyûjtése a ési területen a tervezés idején nem megoldott. elk tervez özöe hulladékgazdálkodási terv települései jellemzõen csalásdi házas beépítettségûek. A k ógiailag lebontható hulladékok egy része – ási lebontható hulladék A biol a csomagol ételével – áztartásokba ételezhetõen hasznosul (háztáji állattartás, kertészet), kiv a h n felt ázi komposztálás gyakorlata még nem elterjedt. A hulladékkategóriába tartozó viszont a h ég a települési szilárd hulladék mennyiségében szerepel. mennyis

2.2 A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

ési terület településein önkormányzati felelõségi körbe tartozó felhalmozott A tervez ék Putnok város szennyvíztisztító telepén szennyvíziszap hulladékkategóriában hullad álható. tal íztisztító telep üzemeltetési kezdete óta szennyvíziszap els állítás a teleprõl nem A szennyv z örtént. t íztelenített szennyvíziszap a szennyvíztisztító telep területén kerül elhelyezésre. A v üzemeltetõ ÉRV. Rt. adatszolgáltatása szerint évente 1.000 tonna szennyvíziszap A telepet keletkezik. íziszap számított mennyisége: 8.500 tonna A felhalmozott szennyv

A felhalmozott hulladék körébe a tervezési területen meglévõ több évtizede mûködõ hulladéklerakókon elhelyezett hulladék mennyiségek nem szerepeltethetõk. A hulladéklerakók tervkészítési idõpontban intézményes lerakás szempontjából az arlói, hangonyi, járdánházai és kissikátori kivételével már nem üzemelnek. A meglévõ és még nem lezárt, vagy fel nem számolt lerakókra a lakosságtól, vállalkozásoktól, vagy külsõ területekrõl származóan, de nem intézményi formában még mindig kerül, kerülhet hulladék. Az egyes településeken meglévõ hulladéklerakókra vonatkozó adatok a 2002 évben készült LANDFILL PHARE projekt eredményei alapján a következõkben a felszámolást igénylõ kezelõtelepeknél szerepelnek.

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 66

2.3 A területre beszállított és a területrõl kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

2.3.1 A területre beszállított hulladékok típusa és éves mennyisége Települési szilárd hulladék ületre beszállított hulladékokat a tervkészítési területen jellemzõen a Sajókazai A ter ékkezelõ Centrum ókaza Határvölgyi települési szilárd hulladéklerakóra Hullad Saj állított hulladékok határozzák meg. A lerakó a tervezési területnél az 1.9.1. besz pont alatt ársulási területrõl fogad hulladékot. Ennek értelmében Sajókaza bemutatott teljes t ásában a beszá ított hulladékmennyiség jelentõsen haladja meg a tervezési vonatkoz ll ületen keletkezõ és döntõen a Sajókazai lerakóra szállított hulladékmennyiséget. ter

ábbá mûködik, hulladékot fogad beszállított hulladék szempontjából Arló, Hangony, Tov árdánháza és Kissikátor ülések szilárd hulladék lerakója. J telep

Települési folyékony hulladék ülési folyékony hulladék (számított) keletkezõ mennyisége döntõen a A telep állítók által szennyvíztisztító telepekre, szennyvízleürítõ helyekre kerül. A felhatalmazott sz állított hul ékmennyiségi adatok azokon a településeken ahol szennyvíztisztítók és besz lad ülésen szennyvízleürítõ üzemel a beszállító települések figyelembe vételével Hangony telep ültek meghatározásra. ker

Kommunális szennyvíziszap ék jellegébõl adódóan szennyvízti ítókon keletkezõ hulladékfajta, melyek A hullad szt ése a tervezési területen üzemelõ szennyvíztisztítókból a tervezési területen kívüli elhelyez ású szennyvíztisztító telepeken történik, Berente esetében a BC Rt. nagyobb kapacit élyes hulladéklerakójában, Borsodnádasdon a Lemezgyári iszaplerakóban. A Putnoki vesz íztisztító esetében az iszapelhelyezés nem megoldott, helyben marad. A tervezési szennyv ületre nincs kommunális szennyvíziszap beszállítás. ter

Építési-, bontási hulladék építési, bontási hulladékok, egyéb ékok általában nem kerülnek kiszállításra Az inert hullad ékkeletkezés településrõl. Azt a keletkezési helyen lévõ még le nem zárt a hullad éklerakókra szállítják, esetleg terepfeltöltésre használják, gyakoriak az illegális hullad örmelékelhelyezések is. t

Veszélyes hulladék ókazai Hulladékkezelõ Centrum veszélyes hulladék ártalmatlanító létesítményei az A Saj ág területérõl fogadhatnak veszélyes hulladékot. orsz ületre (Sajókaza) beszállított hulladék mennyiségi adatai az üzemeltetõ A ter áltatása szerint ék megbontás nélkül élyes hulladék adatszolg -hullad - szerepelnek. (vesz ónia, olajos veszélyes hulladék komposztáló). A veszélyes hulladék lerakó és monodep ító létesítmények üzemeltetõje a hulladékkezelõ centrum többi már mûködõ és a hasznos és létesítményeive ütt az ÉHG Észak ági Hulladékgazdálkodási Rt. fejleszt l egy -Magyarorsz

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 67

Beszállított hulladék mennyiségek (tonna) (II/3. táblázat) Település Beszállított hulladék mennyiség (tonna) Települési Települési Szennyvíz Építési-bontási Veszélyes szilárd folyékony iszap Alacska 0 0 0 0 0 ószuha Als 0 0 0 0 0 ótelekes Als 0 0 0 0 0 ó Arl 1 017 0 0 0 0 Berente 0 0 0 0 0 óta Borsodb 0 2 500 0 0 0 ádasd Borsodn 0 23 980 0 0 0 övény D 0 0 0 0 0 Farkaslyuk 0 0 0 0 0 õkelecsény Fels 0 0 0 0 0 õnyárád Fels 0 0 0 0 0 õtele Fels kes 0 0 0 0 0 Hangony 486 1 060 0 0 0 Imola 0 0 0 0 0 ákfalva J 0 0 0 0 0 árdánháza J 440 0 0 0 0 ánó K 0 0 0 0 0 átor Kissik 0 0 0 0 0 án Kurity 0 0 0 0 0 ályinka M 0 0 0 0 0 Mucsony 0 0 0 0 0 Nagybarca 0 0 0 0 0 ézseny Nek 0 0 0 0 0 ánya Ormosb 0 0 0 0 0 Putnok 0 0 0 0 0 ánya Rudab 0 0 0 0 0 Rudolftelep 0 0 0 0 0 ógalgóc Saj 0 0 0 0 0 óivánka Saj 0 0 0 0 0 ókaza Saj 42 690,40* 0 0 0 12 801,273** óvelezd Saj 0 0 0 0 0 áta S 0 0 0 0 0 ényfalva Ser 0 0 0 0 0 õ Szuhaf 0 0 0 0 0 álló Szuhak 0 0 0 0 0 Trizs 0 0 0 0 0 Uppony 0 0 0 0 0 Vadna 0 0 0 0 0 ádorfalva Z 0 0 0 0 0 Zubogy 0 0 0 0

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 68

ókaza Határvölgyi hulladéklerakóra beszállított hulladék megoszlása beszállítók * A Saj szerint: (II/4. táblázat) Átvett, lerakott hulladék mennyisége összesen (tonna): 42 690,40 õl ÉHG által beszállított (tonna): Ebb 29 230,90 õl Cirkont által beszállított (tonna): Ebb 10 299,50 éb beszállítóktól átvett (tonna): Egy 3 160,00

ókaza Hulladékkezelõ centrumba beszállított veszélyes hulladékok mennyiségi ** A Saj ása kezelõ létesítményenként: bont (II/5. táblázat) Egység mennyiség (tonna) élyes hulladék kezelõ Olajos vesz 2 001,755 ónia Monodep 10 799,518 A 2004-ben átadott veszélyes hulladéklerakó éves 40.000 t/év kapacitása a táblázat adatában még nem szerepel

2.3.2 A területrõl kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége Települési szilárd hulladék ületrõl kiszállított hulladékokat a tervkészítési területen jellemzõen a Sajókazai A ter ékkezelõ centrum Sajókaza Határvölgyi települési szilárd hulladéklerakóra hullad állított hulladékok mennyisége határozza meg. kisz

Települési folyékony hulladék ülési folyékony hulladék keletkezõ mennyisége az adott településen kívüli, a A telep ülés folyékony települési hulladékát fogadó szennyvíztisztító telepekre, telep ízleürítõ helyere kerül. A kiszállított hulladékmennyiségi adatok településenként a szennyv ülésen keletkezõ folyékony hulladékokat fogadó figyelembe vételével került telep ározásra. meghat

Kommunális szennyvíziszap ék jellegébõl adódóan szennyvíztisztítókon kele õ hulladékfajta, melyek A hullad tkez ése a tervezési területen üzemelõ szennyvíztisztítókból a tervezési területen kívüli elhelyez ású szennyvíztisztító telepeken, veszélyes hulladéklerakón és iszaplerakón nagyobb kapacit örténik. A tervezési területrõl csak kommuná íziszap kiszállítás történik, t lis szennyv íziszap beszállítás nincs. szennyv állított szennyvíziszap elhelyezési megoldása szennyvíztisztítóiként: A kisz  élyes hulladéklerakója Berente BC Rt. vesz  óta ízmû Kft. Kazincbarcikai Szennyvíztisztító telep Borsodb Barcika V õje iszapkezel  ádasd ádasd Lemezgyári iszaplerakó Borsodn Borsodn  ízmû Kft. Kazincbarcikai Szennyvíztisztító telep Imola Barcika V õje iszapkezel  ízmû Kft. Kazincbarcikai Szennyvíztisztító telep Nagybarca Barcika V õje iszapkezel  ÍZ Rt. Mi íztisztító telep iszapkezelõje Rudolftelep MIV skolci Szennyv  és nem megoldott Putnok Helyben marad, az iszapelhelyez

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 69

Építési-, bontási hulladék építési, bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok általában nem kerülnek kiszállításra Az ékkeletkezés településérõl. ék vagy a településeken meglévõ, döntõen már a hullad A hullad ég le nem zárt települési szilárd hulladéklerakókra (szeméttelepekre) kerül, felhagyott de m ületfeltöltésekre használják. A hulladékkategóriára az ellenõrizetlen elhelyezés vagy ter õ. jellemz

Veszélyes hulladék ési területen számított veszélyes hulladék önkormányzati feladatkörben a 2.1.2 A tervez áblázata szerinti mennyiségben keletkezik. A veszélyes hulladékot a területrõl pont t állítják. Kiszállított mennyiség a hulladéktípusok keletkezõ mennyiségé kisz nek ismerete ányában összeítve került meghatározásra. hi

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 70

Kiszállított hulladék mennyiségek (tonna) (II/6. táblázat) Település Kiszállított hulladék mennyiség (tonna) Települési Települési Szennyvíz Építési-bontási Veszélyes szilárd folyékony iszap Alacska 911 2 000 0 0 ószuha Als 112 2 560 0 0 ótelekes Als 35 239 0 0 ó Arl 0 21 630 0 0 Berente 227 0 30 000 0 óta Borsodb 211 720 650 0 ádasd Borsodn 836 0 1 800 0 övény D 7 170 0 0 Farkaslyuk 68 1 550 0 0 õkelecsény Fels 447 5 077 0 0 õnyárád Fels 92 2 105 0 0 õtelekes Fels 232 2 642 0 0 Hangony 0 173 0 0 Imola 407 9 255 70 0 ákfalva J 27 625 0 0 árdánháza J 0 2 410 0 0 ánó K 440 1 001 0 0 átor Kissik 0 543 0 0 án Kurity 79 1 805 0 0 ályinka M 396 0 0 0 24,7 Mucsony 135 3 056 0 0 Nagybarca 783 13 168 1 720 0 ézseny Nek 220 5 000 0 0 ánya Ormosb 196 4 460 0 0 Putnok 1 742 0 0 0 ánya Rudab 419 5 053 0 0 Rudolftelep 678 5 083 80 0 ógalgóc Saj 178 4 045 0 0 óivánka Saj 87 1 965 0 0 ókaza Saj 0 3 066 0 0 óvelezd Saj 751 17 070 0 0 áta S 199 4 520 0 0 ényfalva Ser 323 7 340 0 0 õ Szuhaf 249 0 0 0 álló Szuhak 44 995 0 0 Trizs 249 5 655 0 0 Uppony 66 1 490 0 0 Vadna 87 950 0 0 ádorfalva Z 135 3 085 0 0 Zubogy 115 2 625 0 0

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 71

2.4 Kiemelten kezelendõ veszélyes hulladékáramok

õ hulladékáramok közé tartozó (PCB és PCT tartalmú hulladékok, A kiemelten kezelend ékolajok, akkumulátorok, elemek, elektronikai termékek, kiselejtezett gépjármûvek, hullad észségügyi, növényvédõ szerek és csomagoló eszközeik, azbeszt) hulladékok eg önkor ányzati felelõsségi körben nem keletkeznek, ártalmatlanítást így önkormányzati m észrõl nem igényelnek. r

Akkumulátorok és száraz elemek. éktípus szelektív gyûjtése csak részben szórványosan megoldott. (egyes oktatási A hullad ézményekben) A gépjármû akku átorokat a MÉH telepeken, vagy a forgalmazóknál int mul ák le. A száraz elemek lerakásra kerülnek. (települési hulladékkal keverten) adj

Elektronikai hulladékok ék szelektív gyûjtése még nem valósult meg. A hulladék a települési Elektronikai hullad ékkal k ásra kerül, csak jelentéktelen mennyiség kerül a szervizekben, hullad everten lerak óknál visszavételre. forgalmaz

Kiselejtezett gépjármûvek épjármûvek bontás után részben értékesítésre kerülnek (még A kiselejtezett g álható alkatrészek), a fel nem használh ó fém alkatrészek, karoszéria elemek a felhaszn at ÉH telepekre kerülnek. A tovább nem hasznosítható elemek (kárpit, mûanyag M észek, üvegek) a települési hulladékkal lerakásra kerülnek. alkatr

Egészségügyi hulladékok ûjtött egészségügyi hulladékok ékégetõbe kerülnek. A szervezetten begy hullad

Állati eredetû hulladékok Önkormányzati felelõségi körbe az illetékességi területen a vállalkozások kivételével a ágnál és a közterületeken elhullott állatok tartoznak. A közterületeken elhullott lakoss állatokat döntõen elássák, ég a meglévõ dögkutakban helyezik el. Az egyéb vagy m û állatok tetemeit esetenként a SZATEV Rt. megrendelés alapján szállítja el. nagyobb test

2.5 Csomagolási hulladékok

ési terület településein nem kerülnek külön szeéektíven gyûjtve (papír és karton, A tervez ûanyag, ém, vegyes összetételû kompozit, üveg, textil) csomagolási hulladékok. m fa, f ülési szilárd hulladékkal együtt, azzal keverve kerülnek ártalmatlanításra. Csak Ezek a telep áltható csomagolási hulladékok hasznosulnak. a visszav 2.5.1 Speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentõ, az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladék(ok). ési terület településein külön feladatot jelentõ, az eddigi kategóriákba nem tartozó A tervez ékok nem keletleznek. hullad

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 72

2.6 A területi éves hulladékmérleg bemutatása

2.6.1 Nem veszélyes hulladékok

ési terület településein keletkezõ nem veszélyes hulladékok összes mennyiségei, A tervez ési arányai (hulladékmérleg) kezel (II/7. táblázat) Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb kezelt*** t/év % t/év % t/év % t/év % ülési sz árd hulladék Telep il 0 0 0 0 12 784 100 0 0 ülési folyékony hulladék Telep 0 0 0 0 11 060 7,5 138 142 92,5 ális szennyvíziszap Kommun 0 0 0 0 30 000 87,6 4 250 12,4 Építési ási hulladékok és -bont 0 0 0 0 13 953 100 0 0 éb inert hulladékok egy õgazdasági é Mez s 0 0 0 0 0 0 0 0 élelmiszeripari nem veszélyes ékok hullad és egyéb gazdálkodói Ipari 0 0 0 0 0 0 0 0 élyes hulladékok nem vesz Összesen 0 0 67 797 142 392

ában történõ hasznosításra átadott mennyiség * anyag és céljából végzett hasznosí ás ** energianyer t égetés, ha az nem párosul energiahasznosí ással, vagy pl. biológiai stabilizálással kezelt *** t ékok. hullad 2.6.2 Kiemelten kezelt hulladékáramok ési terület településein keletkezõ kiemelt hulladékáramok összes mennyiségei, A tervez ési arányai (hulladék érleg) kezel m (II/8. táblázat) Hulladék Hasznosítás* Égetés** Lerakás Egyéb kezelt*** t/év % t/év % t/év % t/év % Veszélyes hulladékok

ékolajok Hullad 0 0 0 0 0 0 0 0 átorok és szárazelemek Akkumul 4,4 90 0 0 0,5 20 0 0 és elektronikai hulladékok Elektromos 0,8 20 0 0 3,1 80 0 0 épjármûvek Kiselejtezett g 7,8 65 0 0 4,2 35 0 0 észségügyi hulladékok Eg 0 0 0 0 0 0 1,5 100 Állati eredetû hulladékok 0 0 0 0 2,4 110 0 0 övényvédõ és N -szerek ------óeszközeik csomagol Azbeszt ------Egyéb hulladék ------Nem veszélyes hulladékok

ási hulladékok összesen Csomagol 0,69 10 0 0 6,21 90 0 0 Gumi ------Egyéb hulladék ------ában történõ hasznosításra átadott mennyiség * anyag és céljából végzett hasznosí ás ** energianyer t égetés, ha az nem párosul energiahasznosí ással, vagy pl. biológiai stabilizálással kezelt *** t ékok. hullad

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 73

3 A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETÕ MÛSZAKI KÖVETELMÉNYEK

3.1 A hulladékgazdálkodási törvényben, valamint a végrehajtási jogszabályaiban meghatározott területi, helyi, egyedi mûszaki követelmények, belsõ mûszaki követelmények leírása.

ési területen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat az A tervez érvényben lévõ jogszabályoknak megfelelõen a hatásköri megosztás szerint

 Ész ági Környezetvédelmi Felügyelõség az érintett szakhatóságok Az ak-magyarorsz ásával, bevon  önkormányzatok jegyzõi látják el. Az

ékokra és a hulladék kezelésével kapcsolatban az alább felsorolt jogszabályok A hullad írnak elõ alapvetõ mûszaki követelményeket, am íteni kell: iket adott esetben teljes

 ékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. A hullad  õgazdasági eredetû A 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet a vizek mez átszennyezéssel szembeni védelmérõl. nitr  és szennyví Az 50/2001. (IV. 3.) Korm rendelet a szennyvizek ziszapok õgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól. mez  ód. 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos A m ékenységek végzésének részletes feltételeirõl tev  ód. 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzé érõl. A m k  öM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók A 22/2001. (X. 10.) K árásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeirõl. lez  ülési hulladékkal kapcsolatos A 213/2001. (XI. 14.) Korm rendelet a telep ékenységek végzésének feltételeirõl. tev  ülési szilárd hulladék kezelésére szolgáló Az 5/2002. (X. 10.) KvVM rendelet a telep étesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes szabályairól. egyes l  ántartási és adatszolgáltatási A 164/2003. (X. 18.) Korm rendelet a nyilv ötelezett égekrõl. k s  ékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról 224/2004. (VII.22.) Korm. rendelet a hullad és a közszolgáltatási szerzõdésrõl.

ékkezelési tevékenység, hulladékkezelõ létesítmény kialakítása, vagy Egy adott hullad ámolása során az engedélyezõ hatóság elõírásai a felsorolt jogszabályok elõírásain túl felsz ók. betartand

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 74

3.2 A jogszabályokban meghatározottaktól eltérõ speciális területi, helyi vagy egyedi mûszaki követelmények, belsõ mûszaki elõírások

ályokban meghatározottaktól eltérõ speciális ületi, helyi vagy egyedi mûszaki A jogszab ter övetelmények, belsõ mûszaki elõírások a tervezési területen nem kerülnek alkalmazásra. k ális jogszabályok: Alkalmazott speci

 és PCT tartalmú hulladékok 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet a poliklórozott PCB és a p órozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezésének bifenilek olikl észletes szabályairól. r  ékolajok 4/2001. (II. 23.) a hulladékolajok kezelésének részletes szabályiról. Hullad  átorok, elemek 9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, Akkumul ékaik kezelésének részletes szabályairól illetve hullad  észségügyi hulladékok 1/2002. (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi Eg ézményekben keletkezõ hulladékok kezelésérõl. int  Állati eredetû hulladékok a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok

ésének és a használatukkal készült termékek forgalomba hozataláról. kezel  ékekre a 264/2004 (IX.23.) Korm rendelet az elektromos és Elektronikai term ések hulladékainak visszavételérõl. elektronikai berendez  épjármûvekre a 267/2004 (IX.23.) Korm. re ékká vált Kiselejtezett g ndelet a hullad épjármûvekrõl. g  építési, ási hulladékokra a 45/2004 (IX.23.) BM üttes rendelet az az - bont -KvVM egy építési, bontási hulladék kezelés részletes szabályairól.

3.3 A tervezési területen hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyek

ési területen önkormányzati feladatkört érintõ hulladékkezelési engedélyek a A tervez ülési szilárd, folyékony, szennyvíziszap és inert hulladékok szempontjából vehetõk telep figyelembe.

ület jellemzõ hulladékkezelõ szervezete az ÉHG Észak ági A ter -Magyarorsz ékgazdálkodási Rt. A Társaság a települési szilárd hulladékkezelésen kívül Sajókaza Hullad ülés illetékességi területén belüli hulladékkezelõ centrumban veszélyes hulladék telep ártalmatlanítást, ést is folytat. A tervezési területen az ÉH ívül - kezel G Rt-n k állakozások szorványosan végeznek települési szilárd hulladékkezelést. Az ÉHG Rt. a kisv ülési szilárd hulladék begyûjtés, állításra alvállalkozókat is bevon. telep - sz ülési folyékony hulladékkezelést több szervezet és vállalkozás végez. A Telep íziszap kezelésre (jelen esetben csak szállítás) engedéllyel rendlkezõk a folyékony szennyv ékkezelést végzõkkkel azonos. hullad ék kezelésre a tervezési területen az ÉHG Rt ívül nincs nyilvántartott Inert hullad -n k éllyel rendelkezõ szervezet. eneged

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 75

Kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyek

Települési sziárd hulladékkezelés: (III/1. táblázat) Engedélyes, engedély megnevezése/száma Kiadó hatóság/érvényesség ÉHG Rt. (vesz. hull. kezelési engedélyekkel együtt) 3700 Kazincbarcika Ipari u. 2. án ölgy örny. véd. eng. 8488 ÉMI ÖFE. Orb -v komm. hull. k -36/2001 -K ülési szilárd hulladékok gyûjtésére, begyûjtésére, ÉMI ÖFE Telep -K állítására, elõkezelésére, tárolására, hasznosítására és ún. 30. sz 2005. j ártalmatlanítására hulladékkezelési eng. 13671 -19/ 2002 ély ékok TERRA árás alkalmazásával ÉMI ÖFE Vesz es hullad -VITA elj -K örténõ kezeléséi eng. (komposztálással történõ hasznosítását). t 2005. szept. 30. 2948-6/ 2002 élyes hulladék monodepónia mûködési eng. 14893 ÉMI ÖFE. Vesz -19/2002 -K ún. 30 . 2006. j ély 1087 õ Telepenged 9-3 / 2002 K.barcika Polg.hiv. Jegyz ár ölgyi kommunális hulladék lerakó mûködési eng. ÉMI ÖFE Hat -v -K ún. 30. 1687-19/2003 2005. j án ölgy kommunális hulladéklerakó egységes ÉMI ÖFE Orb -v -K örnyezethasználati eng. 6124 k -33/2003 2029. jan. 31. ékkezelõ Centrum Veszélyes Hulladéklerakó Telep ÉMI ÖFE Hullad - -K éges környezethasználati eng. egys 2035. dec. 31. 14228-35/2003 OHG- Kft. 3600 Ózd Zrínyi u. 5. ülési szilárd hulladékok begyûjtésére, szállítására és ÉMI ÖFE Telep -K ártalmatlanítására hulladékkezelési eng. 11313 -24./2002 2005. aug. 31. TESCOM 2000 Kft. 3642 Bánhorváti Jókai út 8. ülési szilárd hulladékok begyûjtésére, szállítására ÉMI ÖFE Telep -K ékkezelési eng. 2422 ún. 22. hullad -16/2004 2010. j Simon László vállalkozó - - Pallagi Kft ékkezelés ély beszerzés alatt Hullad i enged -

Települési folyékony hulladék, szennyvíziszap kezelés: (III/2. táblázat) Engedélyes, engedély megnevezése/száma Kiadó hatóság ÉMK Kft. - - Ráki Dezsõ vállalkozó 3630 Putnok, Héti út 12. ülési folyékony hulladék, vala éb nem veszélyes ÉMI ÖFE Telep mint egy -K ék begyûjtésére, szállítására hulladék kezelési eng. hullad 2007. aug. 5. 16712-35/2003 Barcika Vízmû Kft. ékkezelési engedély beszerzés alatt Hullad -

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 76

Engedélyes, engedély megnevezése/száma Kiadó hatóság Borsodbóta Önkormányzat - - Pallagi Kft. ékkezelési engedél és alatt Hullad y beszerz - Nádasd Kft. - - Ózdi Vízmû Kft. 3601 Ózd 48-as út 4. ülési folyékony hulladékok begyûjtésére, szállítására, és ÉMI ÖFE Telep -K ártalmatlanítására hulladékkezelési engedély 7337 -18/2003 2014. jan. 16. Simon László vállalkozó - - Eke Tamás vállakozó - - Nagy István vállakozó - - Borsodkomm Kft. 3525 Miskolc, Vologda u. 3. ülési folyékony hulladékok begyûjtésére, szállítására, és ÉMI ÖFE Telep -K ártalmatlanítására Hulladékkezelési engedély 13069 ápr. 14. -17/2002 2008. Csuzda László vállakozó 3630 Putnok, Héti u. 14. ülési folyékony hulladékok begyûjtésére és szállítására ÉMI ÖFE Telep -K ékkezelési engedély 15421 árc. 24. hullad -16/2003 2009. m

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 77

4 AZ EGYES HULLADÉKTÍPUSOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK

általános kötelezettségektõl érõ, egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális Az elt ézkedés a tervezési területen nincs. int

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 78

5 A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELÕTELEPEK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK, A KEZELÉSRE FELHATALMAZOTT VÁLLALKOZÁSOK

5.1 A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és jellemzõk ismertetése

5.1.1 A gyûjtési körzetek kialakításának és a hulladék szállításának a térségi jellemzõi, hulladékgyûjtõ-szállító körzetekbe bevont települések, az engedéllyel rendelkezõ gyûjtõ-szállító szervezet bemutatása, a gyûjtött hulladékot átvevõ kezelõ megnevezése ó ódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás területe A Saj -B árd hulladékkezelés szempontjából több gyûjtõ körzetre tagolódik. A gyûjtési körzetek szil 1.9.1 ározottak szerint alakultak ki. A tervezési terül ülésére a pont alatt meghat et 40 telep ó gyûjtési körzet döntõen az ÉHG Rt. által ellátott gyûjtési körzetbe esik. A vonatkoz üléseken a gyûjtést és szállítást a 5.1.1. õ táblázat szerinti telep pontban szerpel állalkozások végzik. v üjtött hulladék átvevõveje a Társulás kere én és a tervezési területen belül jellemzõen A gy t ÉHG Rt. a Sajókaza Határvölgyi települési szilárd hulladéklerakón. az ési területen tervkészítési idõpontban hulladékot fogad Arló, Hangony Járdánháza A tervez és Kissikátor hulladéklerakója, települési folyékon ékot fogad Hangony folyékony y hullad ékleürítõje. hullad

Az 1.9.1. pontban szereplõ gyûjtési körzetet ellátó szervezet és az 5.1.1. pont alatt szereplõ közszolgáltatást ellátó egyes településeken különbözõ. A két táblázat közötti eltérés látszólagos ellentmondásban van egymással. (pl. Borsodnádasd, Farkaslyuk település esete, ahol az 1.9.1. pont szerint a települést ellátó hulladékkezelõ szervezet az ÉHG. Rt., míg az 5.1.1. pont táblázata szerintt a hulladékkezelésre-begyûjtés, szállításra feljogosított szervezet az OHG. Kft.) Ennek oka, hogy a közszolgáltatás ellátására az ÉHG. Rt. szerzõdöt a településsel, a közszolgáltatást ténylegesen az OHG. Kft. látja el alvállakozói formában. Az ÉHG Rt.- vel alvállalkozói szerzõdésben álló vállalkozások a tervezési területen:  OHG Ózdi Hulladékgazdálkodási Kft.

 Pallagi Kft.

 TESCOM 2000 Kft.

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 79

A települési hulladék gyûjtésére és szállítására felhatalmazott szervezetek: (V/1. táblázat) Település Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék felhatalmazott szervezet igénybevett lerakó felhatalmazott szervezet igénybevett leürítõ ÉHG Rt. ókaza ÉMK Kft. ÉMK Kft. Sajóbábonyi szv. tisztító Alacska Saj ószuha ÉHG Rt. ókaza áki Dezsõ vállalkozó óta szennyvíztisztító Als Saj R Putnok, Borsodb ótelekes ÉHG Rt. óka ízmû Kft. íztisztító Als Saj za Barcika V Kazincbarcika szennyv ó ó ádasd szennyvíztisztító Arl Pallagi Kft. Arl Pallagi Kft Borsodn ÉHG Rt. ókaza Berente Saj - - óta ókaza óta Önk. óta szennyvíztisztító Borsodb TESCOM 2000 Kft. Saj Borsodb Borsodb ádasd ókaza ádasd Kft. ádasd szennyvíztisztító Borsodn OHG Kft. Saj N Borsodn övény ÉHG Rt. ókaza ízmû Kft. íztisztító D Saj Barcika V Kazincbarcika szennyv Ózd Ózdi Vízmû Kft. Ózd szennyvíztisztító Farkaslyuk OHG Kft. õkelecsény ÉHG Rt ókaza Fels Saj - - õnyárád ÉHG. Rt. óka ölt Fels Saj za nincs kijel na õtelekes ÉHG. Rt. ókaza ölt Fels Saj nincs kijel na ászló vállalkozó ászló vállalkozó ízleürítõ Hangony Simon L Hangony Simon L Hangony szennyv ÉHG Rt. ókaza Imola Saj - - ákfalva ÉHG Rt. ókaza ölt J Saj nincs kijel na árdánháza árdánháza ádasd szennyvíztisztító J Pallagi Kft. J Pallagi Kft. Borsodn ánó ÉHG Rt. ókaza ízmû Kft. íztisztító K Saj Barcika V Kazincbarcika szennyv átor ászló vállalkozó átor ászló vállalkozó ízleürítõ Kissik Simon L Kissik Simon L Hangony szennyv án ÉHG Rt. ókaz ízmû Kft. íztisztító Kurity Saj a Barcika V Kazincbarcika szennyv ályinka ókaza M TESCOM 2000 Kft. Saj - - ÉHG Rt. ókaza ízmû Kft. íztisztító Mucsony Saj Barcika V Kazincbarcika szennyv ókaza áki Dezsõ vállalkozó óta szennyví ító Nagybarca TESCOM 2000 Kft. Saj R Putnok, Borsodb ztiszt ézseny ókaza ás vállakozó ány szennvízleürítõ Nek TESCOM 2000 Kft. Saj Eke Tam Csokvaom ánya ÉHG Rt. ókaza ízmû Kft. íztisztító Ormosb Saj Barcika V Kazincbarcika szennyv ókaza áki Dezsõ vállalkozó íztisztító Putnok TESCOM 2000 Kft. Saj R Putnok szennyv ánya ÉHG Rt. ókaza ízmû Kft. íztisztító Rudab Saj Barcika V Kazincbarcika szennyv ÉHG Rt. ókaza án vállalkozó íztisztító Rudolftelep Saj Nagy Istv Rudolftelep szennyv

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 80

Település Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék felhatalmazott szervezet igénybevett lerakó felhatalmazott szervezet igénybevett leürítõ ógalgóc ókaza áki Dezsõ vállalkozó óta szennyvíztisztí ó Saj TESCOM 2000 Kft. Saj R Putnok, Borsodb t óivánka ókaza áki Dezsõ vállalkozó óta szennyvíztisztító Saj TESCOM 2000 Kft. Saj R Putnok, Borsodb ókaza ÉHG Rt. ókaza ízmû Kft. íztisztító Saj Saj Barcika V Kazincbarcika szennyv óvelezd ókaza ászló íztisztító Saj TESCOM 2000 Kft. Saj Csuzda L Putnok szennyv áta ókaza ás vállakozó ány szennvízleürítõ S TESCOM 2000 Kft. Saj Eke Tam Csokvaom ényfalva ókaza áki Dezsõ vállalkozó óta szennyvíztisztító Ser TESCOM 2000 Kft. Saj R Putnok, Borsodb õ ÉHG Rt. ókaza Szuhaf Saj - na álló ÉHG Rt. ókaza ény szennvíztisztító Szuhak Saj Borsodkomm Kft. Edel ókaza ízmû Kft íztisztító Trizs TESCOM 2000 Kft. Saj Barcika V Kazincbarcika szennyv ács Imre vállalkozó Pag ókaza Uppony TESCOM 2000 Kft. Saj - - ÉHG Rt. ókaza áki Dezsõ vállalkozó óta szennyvíztisztító Vadna Saj R Putnok, Borsodb ádorf ÉHG Rt. ókaza ászló íztisztító Z alva Saj Csuzda L Putnok szennyv ÉHG Rt. ókaza ölt Zubogy Saj nincs kijel na

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 81

5.1.2 A felhalmozott hulladékok tárolási telephelyeinek, üzemeltetõjének megnevezése, tárolási technológiája, kapacitásának és kihasználtságának bemutatása. özös hulladékgazdálkodási terv településein a Putnoki szennyvíztisztító telepen került A k íziszap felhalmozásra. Mennyisége: 8.500 tonna. A víztelenített szennyvíziszap a szennyv ító területén a talajon kerül deponálásra. A szennyvíztisztító telep je õ adatait a tiszt llemz 5.1.3 A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység ismertetése

Települési szilárd hulladék: ési terület településein keletkezõ települési szilárd hulladék ártalmatlanítása a A tervez észítés idõpontjáb árólag lerakás. A hulladékkategóriában égetés, szelektív tervk an kiz ûjtés, újrahasznosítás nincs. gy ással igénybevett Arló, Hangony, Járdánháza és Kissikátor területén hulladékot A lerak ó lerakók a mûködésre vonatkozó engedélyekkel nem rendelkeznek. fogad Ezeken a ókon korábban kialakult gyakorlatnak megfelelõen ömlesztve, mérlegelés nélkül lerak örténik a hullaódék lerakás. ók nem felelnek meg, és nem tehetõk megfelelõvé a t A lerak ó jogszabály által elõírt követelményeknek. vonatkoz érvényben lévõ jogszabályokn õ engedéllyel Sajókaza település Az ak megfelel özigazgatási területén a hulladékkezelõ centrum területén található Határ ölgyi települési k -v árd hulladéklerakó rendelkezik. szil ális hulladéklerakó a Sajókazai Hulladékkezelõ Centrum területén, Sajókaza A kommun ülés külterületén a 0101/1 hrsz ú terület déli részén került kialakításra. A lerakó a telep - ár ölgy déli, közvetlenül a közúthoz csatlakozó területrészét foglalja el. A terület Hat -v ágú, maga a kommunális hulladéklerakó területe a bõvítéssel ütt 11,3684 ha nagys egy ésû. mintegy 3,5 ha kiterjed özelítése a 2604. számú út 3+580 szelvényébe csatlakozó 4 m széles A telep megk ú bekötõúton lehetséges, ami egyben a szilárd kommunális hulladéklerakó fölött burkolat ított veszélyes hulladék monodepónia és olajtarta ú veszélyes hulladék kezelõ telep kialak lm özelítésére is szolgál. megk ális hulladéklerakó telepen az alábbi kiszolgáló és infrastrukturális A kommun étesítmények kerültek elhelyezésre és kialakításra: l

óniatér - dep ékvíz gyûjtõ rendszer - csurgal ékvízelvezetõ rendszer - csapad ó út, üzemi úthálózat - behajt õ és szociális épület - kezel ó ális és tüzivíz igény biztosítás - iv -, szoci - ízelhelyezés - szennyv átás - elektromos energia ell - monitoring rendszer ítés, kapu - ker édõerdõ - v ídmérleg, abroncsmosó és fertõ ítõ - porta, elektromos h tlen

óniatér ágai alapján (természetes agyagszigetelés) ált A dep - geotechnikai adotts - kombin ûszaki védelem nélkült kialakításra. A lerakó dombvidéki, alsó zárótöltéses kiépítésû, m

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 82

étrétegû tömörített agyagszigeteléssel. A lerakón egy szivárgó réteg ült kialakításra k ker éncsõvel, majd geotextília terítés került a hulladék alá. A drénezés függõleges homokos dr - árgóban került elhelyezésre. A geotextília leterhelését használt kavics sziv ák meg. gumiabroncsokkal oldott óniatér az alsó részén völgyzárógá ült lezárásra. A völgyzárógát koronaszintje: A dep ttal ker 153 mBf óniatér üzemeltetési ütemekre van bontva, az egyes üzemeltetési ütemeken (melyek A dep ága 1,5 ül szeletenkénti betöltéssel végzik a hulladéklerakást. A nagys - 2 ha)bel észítés idején a II. b öltési ütem üzemel. tervk et ónia területére hulló, a lerakott hulladékkal érintkezõ csapadékvíz gyûjtésére A dep ékvízgyûjtõ drénhálózat és csurgalékvízgyûjtõ fólia szigatalésû épült. csurgal õ és szociális célokra szolgáló épületben keletkezõ szennyvizeket 3 A kezel egy 25 m -es öldbe süllyesztett tartályban, a porta és szociális célokat szolgáló konténerépületbe f õ szennyvizeket egy 10 m3 énermosó szennyvizeit egy 30 m3 keletkez -es, a kont -es ízgyûjtõ aknában gyûjtik. szennyv ális hulladéklerakó felszín alatti ízbe jutó szennyezõ hatásának ellenõrzésére A kommun v õkutak létesültek. figyel óniatér fölötti völgy felsõ vízgyûjtõjén gyülekezõ csapadékvíz a depóniatér alatt A dep ítóaknákkal ellátott csatornán kerül levezetésre. tist értve a hulladékkezelõ centrum bõ ítési területét is körülkerített, a bejáróútnál A telep bele v árható kapuval ellátott. z érkezõ hulladék regisztrálása mérlegelés szerint származási hely, beszállító, A be állítási idõ feltüntetéssel számítógépes rendszerrel történik. besz ónia üzemeltetése rendezett üzem közbeni földtakarás rendszeres. A lerakott A dep , az ék egyengetését, tömörítését, a telejtakarás kialakítását tolólapos kompaktor hullad égzi. folyamatosan v ó 2005. június 30 Észak ági Környezetvédelmi A lerak -ig rendelkezik az -Magyarorsz ügyelõség. 1687 ámúmûködési engedélyével. Fel -19/2003 sz Települési folyékony hulladék: üléseken begyûjtött települési folyékony hulladékot részben a tervezési területen A telep ül üzemelõ, részben a területen kívüli szennyvíztisztítókon, valamint a Hangony bel ületén üzemelõ ízleürítõn helyezik el. ter szennyv

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 83

A tervezési területen lévõ szennyvíztisztítók, szennyvízleürítõk adatai

Szennyvíztisztító telepek: (V/2. táblázatok) íztisztító megnevezése: BC Rt. szennyvíztisztító üzeme (Berente) Szennyv Üzemeltetõ megnevezé se: BC Rt. Kazincbarcika átott települések megnevezése: Ell BC Rt., Berente átott lakosszám: (fõ) Ell 1055 ás m3 éves kezelt Kapacit /nap; - 6000; - 5130 ízmennyiség: (m3 szennyv ) Éves keletkezõ szennyvíziszap 30.000 ég: (tonna) mennyis õ szennyvízi élyes hulladéklerakó Keletkez szap BC Rt. vesz ése: elhelyez ított szennyvíz befogadó ó folyó Tiszt Saj ése: megnevez A BC Rt. Berente települést is fogadó szennyvíztisztító telepe csak részben, illetve még közigazgatásilag pontosan nem tisztázott mértékben érinti Berente közigazgatási területét, másik része Kazincbarcika városhoz közigazgatási területéhez tartozik.

íztisztító megnevezése: Borsodbóta - Uppony községi szennyvíztisztító Szennyv Üzemeltetõ megnevezése: CLAIR-TECH Kft. átott települések megnevezése: óta, Uppony, Sáta Ell Borsodb átott lakosszám: (fõ) Ell 2816 ás m3 éves kezelt Kapacit /nap; - 115; - 32.000 ízmennyiség: (m3 szennyv ) Éves keletkezõ szennyvíziszap 650 ég: (tonna) mennyis õ szennyvíziszap ízmû Kft. Kazincbarcika sze íztisztító telep Keletkez Barcika V nnyv ése: elhelyez ított szennyvíz befogadó Tiszt Mercse patak ése: megnevez

íztisztító megnevezése: Borsodnádasdi szennyvíztisztító telep Szennyv Üzemeltetõ megnevezése: ádasd Kft. N átott települések megnevezése: ádasd, Arló, Járdánháza, Bor örgy Ell Borsodn sodszentgy átott lakosszám: (fõ) Ell 1197 ás m3 éves kezelt Kapacit /nap; - 600; - 47.388 ízmennyiség: (m3 szennyv ) Éves keletkezõ szennyvíziszap 1800 ég: (tonna) mennyis õ szennyvíziszap ádasd Lemezgyári iszaplerakó Keletkez Borsodn ése: elhelyez ít íz befogadó ódos patak Tiszt ott szennyv H ése: megnevez

íztisztító megnevezése: Imolai szennyvíztisztító Szennyv Üzemeltetõ megnevezése: STRABAG Rt. átott települések megnevezése: Ell Imola átott lakosszám: (fõ) Ell 124

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 84

ás m3 éves kezelt Kapacit /nap; - 10; - 3.000 íz ég: (m3 szennyv mennyis ) Éves keletkezõ szennyvíziszap 70 ég: (tonna) mennyis õ szennyvíziszap ízmû Kft. Kazincbarcika szennyvíztisztító telep Keletkez Barcika V ése: elhelyez ított szennyvíz befogadó Tiszt Imola patak ése: megnevez

íztisztító meg ése: Nagybarca Községi szennyvíztisztító Szennyv nevez Üzemeltetõ megnevezése: ÉRV. Rt.

átott települések megnevezése: édestapolcsány, Nagybarca, Nagyvisnyó Ell D átott lakosszám: (fõ) Ell 3000 ás m3 éves kezelt Kapacit /nap; - 30; - 10.000 ízmennyiség: (m3 szennyv ) Éves keletkezõ szennyvíziszap 1720 ég: (tonna/év) mennyis õ szennyvíziszap ízmû Kft. Kazincbarcika szennyvíztisztító telep Keletkez Barcika V ése: elhelyez ított szennyvíz befogadó án patak Tiszt B ése: megnevez

íztisztító megnevezése: Putnok Városi Szennyvíztisztító Telep Szennyv Üzemeltetõ megnevezése: ÉRV Rt.

átott települések megnevezése: Ell Putnok átott lakosszám: (fõ) Ell 650 ás m3 éves kezelt Kapacit /nap; - 1300; - 183.000 ízmennyiség: (m3 szennyv ) Éves keletkezõ szennyvíziszap 80 ég: (tonna) mennyis õ szennyvíziszap ÍZ Rt. Miskolci Szennyvíztisztító telep Keletkez MIV ése: elhelyez ított szennyvíz befogadó ó folyó Tiszt Saj ése: megnevez

íztisztító megnevezése: Rudolftelepi Községi Szennyvíztisztító Telep Szennyv Üzemeltetõ megnevezése: ÉRV Rt.

áto ülések megnevezése: Ell tt telep Rudolftelep átott lakosszám: (fõ) Ell 650 ás m3 éves kezelt Kapacit /nap; - 40; - 14.000 ízmennyiség: (m3 szennyv ) Éves keletkezõ szennyvíziszap 80 ég: (tonna) mennyis õ szennyvíziszap ÍZ Rt. Miskolci Szen íztisztító telep Keletkez MIV nyv ése: elhelyez ított szennyvíz befogadó Tiszt Ormos patak ése: megnevez

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 85

Szennyvíz leürítõ: (V/2. táblázat) ízleürítõ megnevezése: Hangony Községi Szennyvízleürítõ Telep Szennyv Üzemeltetõ megnevezése: özségi Önkormányzat Hangony K átott települé ése: átor Ell sek megnevez Hangony, Kissik átott lakosszám: (fõ) Ell 2216 Éves elhelyezett mennyiség: (m3 ) 2400

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 86

5.1.4 Fejlesztést vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylõ kezelõ telepek, illetve lerakóhelyek meghatározása

Fejlesztést igénylõ kezelõ telepek, illetve lerakóhelyek meghatározása:

Települési szilárd hulladék kezelõ telepek, lerakóhely

ést igényelõ kezelõ telepek és lerakó helyek meghatározását települési szilárd A fejleszt ék szempontjából a Sajó ódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési hullad -B Önkormányzati Társulás Sajókaza Hulladékkezelõ Centrumban elkezdett fejlesztési ázása és a Társulás területén a komplex hulladékgazdálkodás elérését szolgálló beruh ékudvarok, átrakó állomás és hulladékgyûjtõ szigetek megvalósítása határozzák hullad meg. ési területen ISPA támogatással tervkészítés idõszakában épül a Sajókazai A tervez ékkezelõ Centrum bõvítése, az Orbán ölgyi regionális nem veszélyeshulladék Hullad -v - ója és a hozzá tartozó álogatómû, komposztáló, építési hulladék feldolgozó lerak -v - ékkeze ési létesítményekkel. hullad l

Sajókazai Hulladékkezelõ Centrum bõvítése

ékkezelési centrum és hulladéklerakó a hozzá tartozó régió több mint 220 ezer A hullad észére biztosítja 25 év idõtartamra a keletkezõ kommunális szilárd hulladék lakosa r ártalmatlanítását, ését. elhelyez óra kerülõ tömörített hulladékmennyiség: 65 3 év A lerak -70 Em / üzemelési idõ alatt (2005 ásra tervezett tömörített hulladék A tervezett -2029) lerak érfogata: 1.783 Em3 év. A depónia teljes kapacitás 20 m öltési szintet figyelembe t /25 -es t éve: 3 v 2.140 Em .

étesítmény az ÉHG Rt. tulajdonában lévõ, Sajókaza 082/3, 0101/2 és 082/14 A tervezett l ámú, 66 ha 9.300 m2 összterületû ingatlanokon valósul meg. helyrajzi sz ület a Sajókazát és Szuhakállót összekötõ 2604 számú közlekedési út északi oldalán A ter ókaza belterületétõl 1.500 m, Kurityántól 1.600 m, Szuhakállótól 2.500 helyezkedik el, Saj ávolságra. m t úcsonyi és szuhakállói lakosság tehermentesítése érdekében 1,5 km hosszúságú A m ülõ út megépítése történik 6,5 m pályaszélességgel és 1,5 éles útpadkával. elker -1,5 m sz

ó kb. 100 település területérõl közel 81ezer lakás (több mint 220 A projekthez csatlakoz õ) és az intézmények által kibocsá ék beszállítása prognosztizálható. A ezer f tott hullad ét laza szerkezetû és vegyes ö ételû. A beszállítás û hulladékgyûjtõ szem sszet korszer ármûvekkel történik, melyek a hull é õs mértékben elõtömörítik. j ad kot jelent

ékkezelõ centrum komplex hulladékkezelést szolgálló tervezett, kivitelezés alatt A hullad álló létesítményei:

Depóniatér

óniatér 110.000 m2 ülettel épül. A hulladéklerakás A tervezett dep szigetelt fel ölgybetöltéses techn ógiával fog történni a végsõ betöltési magasság eléréséig, szeletes v ol öltéssel és a hulladék napi földtakarásával. bet

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 87

ûterep kialakítása a mélyvonalban rétegenként történik, intenzív tömörítéssel. A A m ölté õ anyagnyerõhelyrõl lesz biztosítható. felt shez alkalmas anyag bels én helyi anyagból épül a depóniateret lezáró gát, amelynek tervezett magassága 8 m, Szint élessége 6 m. A depónia tér belsõ szakaszait 5 db, egyenként minimálisan 3 koronasz - 3 m õ szakaszoló gáttal zárják le a csurgalékvíz minimalizálása érdekében. A magas bels átakkal kialakított belsõ szakaszokból elkülönített vezetékeken kerül a csapadékvíz és a g ékvíz elvezetésre. csurgal

áró gátban helyezik el a csurgalékvíz õgyûjtõ ellenõrzõ ályozó aknáját. A gát A lez -f -szab ájába lesz bekötve és árkolással rögzítve a HDPE szigetelõ lemez és a mechanikai koron é ító geotextília. Szintén itt helyezik el az 5,0 m magas hulladékfogó háló v delmet biztos ékszállító jármûvek ámára 7 % ésû rámpa épül a alaptesteit is. A hullad sz -os lejt óniatérbe az idõjárási viszonyoktól független biztonságos le és felhajtás biztosítása dep -, érdekében.

Mûszaki védelem ális hulladéklerakó szigetelése a 2000. évi hulladékgazdálkodásról A tervezett kommun óló XLIII. tö ény 2. számú függelékében és a a hulladéklerakás, valamint a sz rv éklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeirõl szóló hullad öM rendeletben elõírt módon történik. Ennek megfelelõen az építési 22/2001. (X. 10.) K élyben elõírt ési rétegrend alulról felfelé a következõ: enged szigetel  ágú, a tömörítés után k -9 árgási tényezõjû természetes 3x25 cm vastags 10 m/s sziv ú ásványi szigetelõ réteg; anyag  érõrendszer; geoelektromos m  án (átlapolással fektetve, hõkötéss égtelenítve); 2,5 mm vastag HD-PE geomembr el v  ília (egységsúly: 1200 g/m2 geotext );  ületi szivárgó réteg dréncsõvel; 30 cm vastag fel  ília; geotext

Csurgalékvíz kezelõ rendszer õ csurgalékvizek a csurgalékvíz ából gravitációsan jutnak a csurgalékvíz A keletkez -akn ébe, mely puffer ási célokat is szolgál. A gravitációs kifolyást a medencébe medenc ol ített vízszintérzékelõ szabályozza. telep ékvíz gyûjtõ medence egy a terepszintbõl gátakkal kiemelkedõ medence, mely a A csurgal óniához h ó mûszaki védelemmel készül. A csurgalékvizek a drénvízgyûjtõ dep asonl ébõl a depóniafelületre visszalocsolásra kerülnek A csurgalékvíznek a Sajókazán medenc ósításra tervezett szennyvíztelepre történõ szállítása érdekében zárt megval építését tervezett. csatornarendszer ki

Csapadékvíz elvezetõ rendszer ékl ó felszíni vízvédelmi rendszeréhez tartozik a csapadékvíz elvezetõ A hullad erak ékvíz elvezetése övárok ációs csatornával rendszer. A csapad -rendszerrel, illetve gravit örténik. t û kivitelben készülõ övárok örülveszi a depóniát, melynek A burkolt medr -rendszer k ója a közlekedési út árka. befogad

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 88

Komposztáló ársulás területén szelektíven gyûjtött, illetve a hullsdékkezelõ centrum válogató a T ûvében kinyert biológiailag lebomló szervasanyag újrahasznosítása érdekében m áló valósul meg. komposzt ósítandó komposztá ó építési engedélyében az aljzatszigetelésre elõírt rétegrend A megval l ól felfelé: alulr  ágyazó réteg 10 cm vastag homokos kavics  25 cm vastag betonburkolat  ásálló térbeton 2 cm vastag kop áló üzem, kapacitása: 40.000 t/év Komposzt

Hulladék válogató mû állítási övezetbe tartozó települések területérõl, intézményektõl beszállított hulladék A sz û, vegyes ö ételû. A tervezett válogatómû szelektív hulladékkinyerésével laza szerkezet sszet állított hulladékok regenerálásának és újrafe álásának elõsegítése válik a besz lhaszn õvé. lehet álogatómûben szelektíven kigyûjtött hulladékok: A v  ír pap  ûanyag m  üveg

 ém f  textil  öldhulladék z  éb szervetlen (háztartási, lom, stb.) egy  ági veszélyes hulladék (akkumulátorok, szárazelemek, festékes göngyöleg, lakoss ék), stb. elektronikai hullad íven kinyert hulladékokat másodnyersanyagként hasznosítják, értékesítik. A A szelekt ékválogató üzembõl az elõkezelt összes hulladékmennyiség 20 ül lerakásra, hullad %-a ker íg a komposztáló üzembõl 15 építési hulladék feldolgozó üzembõl 20 m %, az % íthatat ékmennyiség kerül a sajókazai hulladéklerakóba hasznos lan hullad ékválogató üzem kapacitása: 30.000 t/év Hullad

Építési,- bontási hulladék feldolgozó

építési hulladék feldolgozó teljes nyílttéri kialakítású területe 8000 m2 ó Az . A feldolgoz ása 100.000 t/év és a veszélyes hulladékkal nem szennyezett építési bontási kapacit , örmelék, betonhulladék fogadására és feldolgozására alkalmas. A leválasztott, elõkezelt t újrahasznosítható építési anyagokat értékesítik.

ógiai rendszerben az építési hulladék ása külön technológiai soron A tervezett technol felad örténik, ahol elsõként dobszitával leválasztják a hulladék finom szennyezési anyagrészét, t álogatószalagon kiválogatják a nem ásványi anyagokat: a nagyobb méretû majd a v õket (fa, mûanyag, esetleg papír) és a fémek ásványi anyagokban szennyez et. A megmaradt ús részt a másik technológiai sorhoz kapcsolják, amelyen a bontási törmelék és a beton d ása történik. feldolgoz óbbi technológiai soron a finom és szennyezettebb rész profilrácson való leválasztását Ez ut övetõen az elõtörés a vasbetonok aprítására is alkalmas ütõhengeres törõvel megy végbe, k öretet pedig a munkahelyi hulladék ásványos részével egyesítve mágneses szeparálásnak a t

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 89

á. Ezt követõen a mozgatott adagoló ácson „portalanított” anyagot egy vibrátorral vetik al -r árt örfolyamatban üzemelõ röpítõ örõn leaprítják, illetve a végterméket kiszitálják. z k -t égezetül a végtermék ókat légáramkészülékkel megtisztítják. V -szemcsefrakci építési hulladékfeldolgozás maradék hulladék ókazai regionális Az -anyaga 20 %, mely a saj él ék ó telepen kerül lerakásra. nem vesz yeshullad -lerak

Monitoring óniatér szigetelés megfelelõségének ellenõrzésére az ásványi szigetelõ rétegbe A dep ítendõ geoelektromos mérõrendszer szolgál. telep íz minõségének és vízszintjének rögzítésére a hulladékkezelõ étesítmények, de A talajv l õsorban a depónia térségében 4 megfigyelõ kutat telepítenek. A tervezett meteorológiai els állomás is a monitoring rendszer része. Az állomás segítségével vízháztartási mérleg észíthetõ. A levegõtisztasági értékeléshez szükséges jellemzõ ét én a k param erek szint ógiai állomáson elhelyezett barométer, szélirány élsebességmérõvel meteorol -sz álhatók. regisztr

Infrastrukturális- és kiszolgáló létesítmények ötõút, üzemi belsõ utak, parkolók, szervizút, hulladékbetöltési rámpa, szociális és Bek üze épület, elektromos hídmérleg, mérlegkezelõ konténer, abroncsmosó, mviteli õtlenítõ, kocsi és konténermosó, olaj és iszapfogó, gépszín, nyílt terû komposztáló, fert - -, éneres üzemanyag tároló, vízellátás, tüzivíz árolás, szennyvízgyûjtõ akna, hírközlés, kont -t ógiai állomás, kerítés, éderdõ, villamos energia ellátás: meteorol - kapu, v étesítmények megfelelnek az elérhetõ legjobb technikának, és bizt ítják a A tervezett l os ület szennyezõdéstõl való megfelelõ védelmét, a felhagyás esetén a ter örnyezetszennyezés meg ályozható. k akad

Sajókazai Hulladékkezelõ Centrum kívüli hulladékkezelõ létesítmények

ársulás hulladékkezelési rendszerének teljessé tételésre a Sajókazai Hulladékkezelõ A T ósuló leûétesítményeken kívül hulladékátrakó állomás, hulladékgyûj õ Centrumban megval t és hulladékszigetek megvalósítása tervezett a hulladékgazdálkodási terv udvarok õszakában, melyek a tervezési terület településeit is érintik. id

Hulladékátrakó állomás ék fajlagos szállítási költségének csökkentése érdekében Ózd város területén A hullad a ési terület körzetben lévõ településeit is ellátó hulladékátrakó állomás épül. tervez átrakóval ellátott települések: Arló, Borsodnádasd, Farkaslyuk, Hangony, Járdánháza, Az átor, Ózd, Sáta Kissik átrakó állomáson a beszállító jármûvek a rámpán a hulla ékfogadó garatig viszik a Az d ékot, ahonnan zárt rendszeren, szétszóródás nélkül ürítik a garatba a hulladékot. A hullad ól présfej préseli a hulladékot a síneken mozgó zárt fémkonténerekbe. garatb ömörítési eljárással megtöltött konténereket speciális szállító jármûvek szállítják el az A t átrakó állomásról telephelyérõl a sajókazai hulladékkezelõ és feldolgozó telepre, illetve a ális nem veszélyeshulladék óba. region -lerak ózdi hulladékátrakó telep kapacitása: 100.000 m3 év Az / .

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 90

Hulladékudvarok ékudvarok ársulás területén körzeteket ellátva a lakosság, A hullad feladata a T ézmények, gazdálkodó szervezeteknél keletkezõ, szelektíven gyûjthetõ hulladékfrakciók int ása. A hulladékudvarok lebetonozott, aszfaltozott, bekerített és kapuval ellátott fogad ületek. A hulladékudvarokon elhelyezhetõ hulladékfajták: ter  ír pap  ûanyag m  üveg

 ém f  textil  öldhulladék z  éb szervetlen (háztartási, lom, stb.) egy  ági veszélyes hulladék (akkumulátorok, szárazelemek, stb.) lakoss ékudvarok edényzetei nagyméretû, többrekeszes konténerek, éretû A hullad illetve nagym árt kialakítású konténerek. A lakossági veszélyes hulladékok – egyrekeszes, nyitott vagy z átorok, szárazelemek – árolására saválló konténerek szolgálnak. akkumul t ír, mûanyag, üveg és fém hulladékfajták a négyrekeszes euro konténerek A pap ben õk el, az egyéb hulladékok (például zöldhulladék) – élyes hulladékok helyezhet a vesz ételével – ülönálló 5 illetve 10 m3 énerekbe kerülnek. kiv nyitott, k -es kont ékudvarok telepítési helyei és száma: Tervezett hullad ény (1 db) Put õ (1 db) Ózd (1 db) Szikszó (1 db) Kazincbarcika (2 db) Edel nok (1 db) Szendr ékládháza (1 db) Ny . ési területrõl a távolságok figyelembevételével a szikszói és nyékládházi A tervez étesítmények nem fogadnak hulladékot. l

Hulladékgyûjtõ szigetek ágnál, intézményeknél, gazdálk ó szervezeteknél keletkezõ, szelektíven A lakoss od ûjthetõ meghatározott hulladékfrakciók gyûjtésére kb. 1000 fõ lakosszám megléte esetén gy ékgyûjtõ szigetek kerülnek elhelyezésre a közterületeken. hullad énerekben, szelektíven gyûjthetõ hulladékok: ír, üveg (színes és fehér A szigeteken kont pap ülön), mûanyag (elsõsorban pet palack). k ûjtõ szigetek telepítési helyei és száma a tervezési terület települései közül: Gy ó (3 db), Berente (1 db), Borsodbóta (1 db), Borsodnádasd (3 db), Farkaslyuk (1 db), Arl õnyárád (1 árdánháza (1 db), Kurityán (1 db), Mucsony Fels db), Hangony (1 db), J ánya (1 db), Rudabánya (2 db), Sajókaza (3 db áta (1 db) ényfalva (1 (2 db), Ormosb ), S , Ser db).

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 91

Települési folyékony hulladék kezelõ telepek ékcsökkentési célok a folyékony hul ék esetében a csatornázottság, a A hullad lad íztisztító kapacitások kialakításával és a csatornahálózatra történõ rákötések szennyv ámának növelésével érhetõ el. Ez a folyékony hulladék mennyiségi csökkenését sz ényezi. eredm

ülési Szennyvíz ési és ítási Megvalósítási Programról szóló A Nemzeti Telep -elvezet -tiszt ülési szennyvizek közmûves 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet a telep ízelvezetésének és a szennyvizek biológiai szennyvíztisztításának, valamint a szennyv ülési szennyvizek ártalommentes elhelyezésére aglom ációnkénti bontásban telep er áridõket szab. hat ékkezelõ telepeket a rendelet 2 § övetkezõ ütemezés szerint kell A hullad -a szerint a k ítani: kialak

„A kijelölt szennyvíz ési agglomerációk területén a települési szennyvizek -elvezet özmûves szennyvíz ését és ógiai szennyvíztisztítását, illetõleg a k -elvezet a szennyvizek biol ülési szennyvizek ártalommentes elhelyezését meg kell valósítani, legkésõbb telep értéknél nagyobb terhelést meghaladó a) 2008. december 31-ig a 10.000 lakosegyen ízkibocsátású, külön jogszabá által kijelölt érzékeny területeken, a nitrogén és szennyv ly - ávolítás egyidejû biztosításával (2. a) melléklet); foszforelt érték terhelést meghaladó b) 2010. december 31-ig a 15.000 lakosegyen ízkibocsátású szennyvíz ési agglomerációk területén (2. éklet); szennyv -elvezet b) mell – érték terheléssel jellemezhetõ c) 2015. december 31-ig a 10.000 15.000 lakosegyen ízkibocsátású szennyvíz ési agglomerációk területén (2. c) melléklet); szennyv -elvezet – érték terheléssel jell õ d) 2015. december 31-ig a 2.000 10.000 lakosegyen emezhet ízkibocsátású szennyvíz ési agglomerációk területén (2. d) melléklet).” szennyv -elvezet

ési terület településeit érintõ aglomerációk és ütemezések: A tervez (V/3. táblázatok) 15.000 Leé terhelést meghaladó szennyvíz kibocsátású aglomeriációk területén 2010 december 31-ig.

Sajószentpéter 18 954 - Alacska ó - Kond - Parasznya án - Radosty ókápolna - Saj ólászlófalva - Saj ó - Varb

Kazincbarcika 57 829 ótelekes - Als - Berente övény - D õkelecsény - Fels

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 92

õnyárád - Fels õtelekes - Fels ákfalva - J ánó - K án - Kurity úcsony - M ánya - Ormosb ánya - Rudab - Zubogy

Ózd 41 068 - Farkaslyuk

2.000 - 10.000 Leé terheléssel jellemezhetõ szennyvíz kibocsátású szennyvízelvezetési aglomeriációk területén 2015 december 31-ig.

Arló 4 198

Borsodbóta 6 236 ézseny - Nek áta - S - Uppony

Borsodnádasd 3 605

Járdánháza 2 014

Nagybarca 4 302 Mályinka

Putnok 7 625

Sajókaza 3 552

2.000 Leé terhelés alatt

Hangony 1 774

Rudolftelep 806

Sajóivánka 601

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 93

Felszámolást igénylõ kezelõ telepek, illetve lerakóhelyek meghatározása:

ési területen felszámolást igényelõ kezelõ telepek, lerakóhelyek fejezetében a A tervez évõ települési szilárd hulladéklerakókat értve a Sajókazai Hulladékkezelõ megl -bele ületén jelenleg üzemelõ árvölgyi lerakót is ülési folyékony Centrum ter Hat -, a telep ékleürítõkett és a dögkutakat határozhatók meg. hullad

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 94 Felszámolandó, rekultiválandó települési szilárd hulladéklerakók (V/4. táblázat) Település üzemeltetés Átlag Depónia Depóniai Használt Lerakás módja Lerakó állapota Lerakott kezdete vastgagság magasság mélység terület térfogat (m3) (m) (m) (m) (m2) ószuha ödör észlegesen takart Als 1970 3 1 3 1 500 g r 3900 ó ölgy üzemelõ Arl 1994 5 5 6 440 v nyitott, nem 32200 ó Arl 1970 1 1 13 400 terepszint takart 13400 óta ölgy észlegesen takart Borsodb 1970 14 13,5 5 343 v r 72131 ádasd ölgy észlegesen takart Borsodn 1971 5 5 10 823 v r 54115 észlegesen takart Farkaslyuk 1990 1 1,2 1 370 terepszint r 1644 észlegesen takart Farkaslyuk 1986 1 0,8 5 600 terepszint r 4480 ölgy üzemelõ Farkaslyuk 1982 3 3 225 v nyitott, nem 675 õkelecsény ölgy észlegesen takart Fels 1970 1 1 900 v r 900 õnyárád ödör észlegesen takart Fels 1960 2 0,5 1 2 000 g r 3000 õtelekes ölgy üzemelõ Fels 1985 0 0,1 6 000 v nyitott, nem 600 õtelekes ölgy üzemelõ Fels 1975 2 1,5 1 500 v nyitott, nem 2250 õtelekes észlegesen takart Fels 1970 2 2 800 terepszint r 1600 ölgy észlegesen takart Hangony 1992 4 4 5 400 v r 21600 Hangony 1961 2 2 10 700 terepszint takart 21400 árdánháza ödör é J 1970 4 0 10 7 200 g r szlegesen takart 28800 átor ölgy észlegesen takart Kissik 1992 1 1,2 4 270 v r 5124 án üzemelõ Kurity 1950 1 1 15 000 terepszint nyitott, nem 15000 ácacséke ödör észlegesen takart L 1980 1 0 2 290 g r 290 ályinka ölgy észlegesen takart M 1980 3 3,3 1 000 v r 3300 ályinka ödör üzemelõ M 1980 2 0,5 1,8 150 g nyitott, nem 255 ályinka ölgy üzemelõ M 1996 1 0,6 300 v nyitott, nem 180 észlegesen takart Putnok 1962 3 2,5 16 500 terepszint r 41250 ánya ölgy üzemelõ Rudab 1991 6 5,5 9 642 v nyitott, nem 45000 ölgy üzemelõ Rudolftelep 1960 1 1 4 000 v nyitott, nem 4000 ölgy üzemelõ Rudolftelep 1950 2 2 600 v nyitott, nem 1200 ókaza Saj ölgy üzemelõ árvölgy) 1997 3 6 9 643 v nyitott, rendezetten 27000 (Hat óvelezd ödör üzemelõ Saj 1980 2 0 1,5 11 375 g nyitott, nem 17063 ényfalva észlegesen takart Ser 1960 3 3 660 terepszint r 1980 álló üzemelõ Szuhak 1980 2 1,5 1 500 terepszint nyitott, nem 2250 ádorfalva ödör üzemelõ Z 1960 2 1 3 8 000 g nyitott, de nem 16000 ádorfalva észlegesen takart Z 1975 1 0,5 800 terepszint r 400

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 95

Felszámolandó, rekultiválandó települési folyékony hulladéklerakók (V/5. táblázat) Település Üzemeltetõ Ellátott települések Ellátott lakosszám Éves lerakott mennyiség (m3) Önkormányzat átor Hangony Hangony, Kissik 2216 2400 Önkormányzat ûködõ Mucsony Mucsony - nem m álló Önkormányzat álló ûködõ Szuhak Szuhak - nem m

Felszámolandó állati eredetû hulladéklerakók ( ögkutak és dögterek) d (V/6. táblázat) Település és helyi elnevezés Hrsz Kialakítás Üzemeltetõ Kapacitás Kialakítás ideje ádasd Önkormányzat 3 ögkút Borsodn 0150/2 1968 28 m d õnyárád Ritkás oldal Önkormányzat 3 ögkút Fels 0132 1971 20 m d ülterület Önkormányzat ögkút Hangony k 1950 na d án Önkormányzat ögtemetõ Kurity 1970 na d ályinka Önkormányzat ögkút M 03/12 1990 na d ézseny Önkormán ögkút Nek 1950 yzat na d óvelezd Önkormányzat ögkút Saj 29 1990 na d áta, Jöcsõs völgy Önkormányzat ögkút S 113 1980 na d

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 96

5.2 A települési szilárd hulladékgazdálkodás további ismertetése

5.2.1 A települési hulladék, valamint zöld- és biológiailag lebontható szerves hulladék komposztálók ismertetése. ülési hulladék, zöld és biológiailag lebontható szerves hulladék komposztáló telepek Telep - ési területen nem találhatók. a tervez 5.2.2 A másodnyersanyag visszanyerés és az újrahasznosítás aránya tervezési területen ásodnyersanyag vi és és az újrahasznosítás a tervezési területen a tervkészítés M sszanyer én nincs. idej 5.2.3 A területen keletkezõ biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyisége (aránya) és ebbõl a lerakásra kerülõ mennyiség (arány) ületen keletkezõ biológiaila ó szerves települési hulladékok mennyiségi A ter g leboml ányára mérési adat nem áll rendelkezésre. Ennek hiányában a mennyiségi arány a régió ar ógiailag lebomló szerves anyag tartalmával egyezõnek becsült. 35 %-os biol ületen keletkezõ biológiailag lebomló s ülési hulladéka számítás alapján (a A ter zerves telep írhu ék kivételével): 4.070 tonna, ebbõl lerakásra kerülõ mennyiség 2.855 tonna, 70 pap llad ési terület döntõen családi ázas beépítését figyelembe véve. % a tervez -h

5.3 A települési folyékony hulladékokkal való gazdálkodás további ismertetése

5.3.1 A területen keletkezõ települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyisége, településenként, lerakóhelyi gyûjtési körzetenként. ési terület településein keletkezõ települési folyékony hulladék számított A tervez ége 149.203 tonna. A keletkezõ szennyvíziszap szennyvíztisztító üzemeltetõi mennyis áltatás alapján 34.250 tonna. A keletkezõ hulladékkategóriák településekre adatszolg égeit a 2.1.1. áblázata szerepelteti. bontott mennyis fejezet t ékok gyûjtési körzetei ré ési terület szennyvíztisztító telepin, részben A hullad szben a tervez ületen kívüli szennyvíztisztítóin határozható meg az 5.1.1. a ter fejezetben szerepeltetett áblazat (igénybevett leürítõ) szerint. t

5.3.2 A települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok elhelyezési módja, engedélye, a lerakóhelyek (leürítõ helyek) ismertetése, a települési szilárd hulladéklerakón elhelyezett iszapmennyiség biológiailag lebomló szervesanyag- tartalma ési területen lévõ folyékony hulladék leürítõit az 5.1.3. á A tervez pont alatt meghat rozott íztisztítók és a hangonyi szennyvízleürítõ határozza meg. A folyékony hulladék szennyv ési módja döntõen a szennyvíztisztítókon történõ leürítés. elhelyez ési területrõl a területen kívüli szennyvíztisztítókat is igénybe vesznek az 5.1.1. A tervez õ táblázat szerint. felyezetben szerepl

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 97

5.3.3 A tervezési terület szennyvíziszap-hasznosítási jellemzõi, hasznosítási módjai ési területen nincs nyilvántartott szennyvíziszap hasznosítás. A keletkezõ A tervez íziszap a szennyvíztisztító területérõl más nagyobb ású, de a tervezési szennyv kapacit ületen kívüli szennyvíztisztító telepre kerül, az ott keletkezõ szennyvíziszappal együtt ter örténik a kezelése, a Berentei tisztító esetében a BC Rt. veszélyes hulladék lerakóján t örténik az elhelyezés, Borsodnádasd esetében a L ári iszaplerakón. A putnoki t emezgy íztisztítónál az iszap elhelyezés, hasznosítás nem megoldott. szennyv

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 98

6 AZ ELÉRENDÕ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

6.1 Hulladékkeletkezés csökkentési célkitûzései a tervezési területen, a tervidõszak végére várhatóan keletkezõ hulladékok összetételi és mennyiségi prognózisa

6.1.1 A képzõdõ hulladék mennyiségének várható alakulása

Nem veszélyes hulladékok

élyes hulladékok keletkezésének várható mennyisége a tervezési terület A nem vesz ületén: ter (VI/1. táblázat) HULLADÉK 2003 2006 2008 (t/év) (t/év) (t/év) ülési szilárd hulladék Telep 11 062 11 300 12 000 ülési folyékony hulladék Telep 149 203 120 000 85 000 ális szennyvíziszap Kommun 34 250 44 500 58 000 Építési ási hulladékok és egyéb inert hulladékok -bont 13 953 14 200 15 000 õgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes Mez - - - ékok hullad és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok Ipari - - - Összesen 208 468 190 000 170 000

ülési szilárd hulladék képzõdése tömegében kis mértékû növekedéssel A telep álható. ésre kerülõ szelektív hulladékgyûjtési rendszer prognosztiz A bevezet ényeként a lerakásra kerülõ hulladék mennyiségi arányában csökkenés következik eredm óanyagok és a könnyûfrakció térnyerése miatt azonban a hulladék be. A csomagol érfogatának évi 2 övekedé árható. t - 3 %-os n se v

ülési folyékony hulladék mennyisége a szennyvízelvezetési program elõrehaladása A telep ökken, a kommunális szennyvíziszap mennyisége viszont 2008 miatt folyamatosan cs -ra, a ési idõszak végére növekedni fog. tervez

õ építési ási é éb inert hulladékok mennyisége kismértékû növekvõ A keletkez -bont s egy át mutat. tendenci

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 99

Veszélyes hulladékok, kiemelten kezelendõ hulladékáramok

önkormányzatok felelõsségi körében képzõdõ települési szilárd hulladéktól Az ülönítetten gyûjtött hulladékáram árható mennyisége (t/év) elk ok v (VI/2. táblázat) 2003 2006 2008 HULLADÉK (t/év) (t/év) (t/év) Veszélyes ékolajok Hullad - - - hulladékok átorok és szárazelemek Akkumul 4,9 5,1 5,3 és elektronikai Elektromos 3,9 4,1 4,3 ékok hullad épjármûv Kiselejtezett g ek 12 13 15 észségügyi hulladékok Eg 1,1 1,2 1.3 Állati eredetû hulladékok 2,4 2,4 2,4 övényvédõszerek és csomagoló N - - - özeik eszk Azbeszt - - - Egyéb hulladék - - - Nem ási hulladékok Csomagol 6,2 6,9 7,8 veszélyes összesen hulladékok Gumi - - - Egyéb hulladék - - -

élyes hulladékok, kiemelten kezelendõ hulladékáramok közé tartozó önkormányzati A vesz õségi körbe tartozó hulladékktegóriákban kismértékû hulladék mennyiségi növekedés felel árható. v õsebb mértékû hulladékmennyiségi növe és a csomagolási hulladékok Jelent ked óriájában várható. A növekedés nem a tényleges hulladékmennyiség számottevõ kateg övekedésébõl fog adódni, hanem a bevezetésre kerülõ szelektív gyûjtés során visszanyert n ási hulladék mennyiségébõl. csomagol

6.1.2 Csökkentési célok

Települési szilárd hulladék: ógiailag lebomló szervesanyag tartalmom: Biol õszak végére a települési hulladéklerakóban lerakott biológiailag lebomló A tervid szervesanyag-tartalmat a HGT szerint  úlius 1 napjáig 2004. j 75 %-ra  úlius 1 napjáig 2007. j 50 %-ra  úlius 1 napjáig ökkenteni. 2014. j 35 %-ra kell cs

úlius 1 napjáig 75 örténõ csökkentési cél nem valósult meg, a hulladékkezelõ 2004. j %-ra t álogatómûve, a hulladékudvarok megépítése után a célkitûzés megvalósul. centrum v

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 100

ékká vált csomagoló ében 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a A hullad anyagok eset ékká vált csomagolóanyagok: hullad  ább 50 ításra kerüljön, legal % hasznos  ül legalább 25 ában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány ezen bel %-a anyag ípusnál legalább 15 minden anyagt % legyen.

élkitûzés a válogatómû és hulladékudvarok üzembe helyezésével kis késedelemmel A c ósul meg. val

Települési folyékony hulladékok ülési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitûzéseit alapvetõen A telep ában hordozza a Nemzeti Települési íz ési és – ítási Megvalósítási mag Szennyv -elvezet tiszt ölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési Program, amely a kijel özmûves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetõleg a szennyvizek k ülési szennyvizek ártalommentes e ését valósítja meg három ütemben. telep lhelyez õrehaladásának megfelelõen a gyûjtött és elszállítandó települési A program folyamatos el ékony hulladék mennyisége fokozatosan csökkeni fog. foly ési terület településein a bemutatott csatornázottsági arány f A tervez olyamatosan javul üléseken, ahol már meglévõ, de a teljes települést le nem fedõ azokon a telep álózat létesült. csatornah

Kommunális szennyvíziszap ális szennyvíziszap mennyisége a csatornázási, szennyvíztisztítási program A kommun õrehaladásával folyama övekedni fog. A tervezési terület szennyvíztisztítóinak el tosan n ése más nagyobb kapacitású szennyvíztisztítókon, szennyvíziszap lerakólon iszapelhelyez megoldott. övekvõ iszapmennyiség hasznosítási célkitûzése a hulladékkezelõ centrum A n ének me ósítása után érhetõ el, mivel a komposzttelep kommunális komposzttelep gval íziszap fogadására is tervezett. szennyv

Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék ökkentési célkitûzés a kismértékû hulladéknövekedés várható alakulása miatt nem Cs érhetõ el. Az eddigiek ányban lerakott hulladéktipus végleges lerakási aránya ben 100 % ar ékkezelõ centrum építési hulladék feldolgozó egységének megvalósításával 20 % a hullad - ökkenthetõ 80 % ítási arány elérésével. ra cs -os ujrahasznos

6.2 Hulladékhasznosítási célkitûzések a tervezési területen:

ési terület településein a hulladék hasznosítás célkitûzései az eddigi teljes A tervez ékmennyiség végleges lerakással történõ ártalmatlanítási módszerét felváltó Sajó hullad - ódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás ko B mplex ékkezelési rendszerének bevezetésével valósulnak meg. hullad özpontjában a Sajókazai Hulladékkezelõ Centrum területén folyó bõvítések a A rendszer k ítás alapját képezõ egységeket tartalmazzák. A 2005 években megvalósuló hasznos - 2006 ések és a ársulás területén rendszerelemként megvalósuló Ózdi hulladékátrakó, a fejleszt T

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 101

örzetesített hulladékudvarok és hulladékgyûjtõ szigetek együtt valósítják meg a k ékhasznosítási célkitûzéseket a szelektív gyûjtés bevezetésével. hullad

6.2.1 Települési szilárd hulladékok hasznosítási céljai, külön kiemelve a biológiailag lebomló hulladékok hasznosítására vonatkozó célokat. ülési szilárd hulladék hasznosítási célkitûzést a Társulás szelektív hulladékgyûjtési A telep ének kiépítése teszi lehetõvé a sajókazai hulladékvá ó mû, a hulladékudvarok rendszer logat és gyûjtõ szigetek összehangolt mûködtetésével.

állítási övezetbe tartozó települések területérõl, intézményektõl beszállított hulladék A sz û, vegyes ö ételû. A tervezett szelektív hulladékgyûjtéssel a beszállított laza szerkezet sszet ékok regenerálásának és újrafe álásának elõsegítése válik lehetõvé. hullad lhaszn ív hulladékgyûjtés koncepciójának kialakításakor figyelembe vették az érintett A szelekt ület egyes részeinek jellegzetességeit, speciális adottságait (pl. népesség, az ter ipartelepek ése, a kereskedelem helyzete, a lakosság fogyasztási szokásai, stb.). A Társulás elhelyezked ületén 3 nagy gyûjtõkörzet kerül kialakításra: ter

érség településeinek nagy részébõl a szelektíven gyûjtött hulladék közvetlenül a 1. A t ékkezelõ és ó telepre kerül. hullad feldolgoz ülön csoportot képeznek az Ózd térségében elhelyezkedõ települések, ahonnan a 2. K ûjtött szelektív hulladék az Ózdon létesített átrakóállomásra kerül, majd innen begy ább a hulladékkezelõ és feldolgozó telepre. Az ózdi hulladékátr ó telep kapacitása: tov ak 3 év 100.000 m / özelében fekvõ települések, illetve azon városok és 3. A harmadik csoportot a Miskolc k ák, amelyekbõl Sajókaza térségébe a legrövidebb út Miskolcon keresztül falvak alkotj õl a településekbõl a szelektíven begyûj ött hulladék a Miskolci vezet. Ezekb t átrakóállomásra kerül, ahonnan újabb szállítmányként indul tovább a hulladékkezelõ és ó telepre. A meglévõ Miskolci hulladékátrakó telep rész ása 80.000 feldolgoz -kapacit 3 év (a harmadik csoport a tervezési terület településeit nem érinti). m /

ékválogató mû és hulladékudvarok által kinyert hulladékfajták: A hullad  ír pap  ûanyag m  üveg

 ém f  textil  öldhulladék z  éb szervetlen (háztartási, lom, stb.) egy  ági veszélyes hulladék (akkumulátorok, szárazelemek, festékes göngyöleg, lakoss ék), stb. elektronikai hullad

ív hulladékgyûjtés elõnyei: A szelekt  ökken a lerakóra kerülõ hulladékok mennyisége cs  ökken a lerakó üzemeltetési költsége cs  õvé válik a veszélyes összetevõk eltávolítása (a hulladékok veszélyes alkotói a lehet élyes hulladéklerakóban ülnek ártalmatlanításra) vesz ker  õ a hasznosítható hulladékok mennyisége n  ökken a természeti erõforrások felhasználása cs

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 102

ékválogató üzem, kapacitása: 30.000 t/év A hullad .

íven begyûjtött, majd az elõkezelt hulladékot másodnyersanyagként hasznosítják, A szelekt értékesítik. A hulladékválogató üzembõl az elõkezelt összes hulladékmennyiség 20 %-a ül lerakásra. ker

6.2.2 A keletkezõ települési hulladék lebomló szervesanyag-tartalom, lerakótelepen való elhelyezési arányának csökkentése ökkentési célkitûzés a hulladékválogató mû, a hulladékudvarok által elkülönítetten A cs ûjtött bilógiailag lebomló hulladékfrakciójának szelektív gyûjtésével és a gy ütt valósul meg. komposzteleppel egy ílttéri komposztáló kapacitása 40.000 t/év. A ny ész komposztot döntõen az új, Orbán völgy ó folyamatos rekultivációjára fogják A k i lerak álni. A rekultivációra fel nem használt komposzt értékesítésre kerül. A tervezési haszn ület települései családiházas beépítésûek. A lakossági komposztálás ösztönzésével a ter ülési szilárd hulladék biológiail ó szervesanyag tartalama tovább telep ag leboml ökkenthetõ. cs

6.2.3 Szennyvíziszapok hasznosítási célkitûzései ési területen lévõ szennyvíztisztítók szennyvíziszap elhelyezése megoldott. A tervez ítási cél a tervezési területen nincs kitûzve, viszont a hulladékk õ centrum Hasznos ezel áló telepe igény esetén fogad kommunális szennyvíztisztítási iszapot komposzt

6.2.4 Építési és bontási hulladékok hasznosítási célkitûzései általában hulladéklerakókon elhelyezett építési és bontási hulladék a Az eddig ékkezelõ centrum építési ási hulladékfeldogozó egységébe kerül. hullad ,- bont ó kapacitása 100.000 t/év, és a veszélyes hulladékkal nem szennyezett építési A feldolgoz ási törmelék, betonhulladék fogadására és feldolgozására alkalmas. A leválasztott, bont õkezelt újrahasznosítható építés értékesítik. el i anyagokat építési hulladékfeldolgozás maradék hulladék ókazai regionális Az -anyaga 20 %, mely a saj élyeshulladék ó telepen kerül lerakásra. nem vesz -lerak örnyezetvédelem szempontjából a tevékenység végzésébõl származó elõnyök: A k  õforrás, e õdleges nyersanyag megtakarítása. er nergia, els  építõanyagok elõállításából származó környezetszennyezés csökkenése.

6.2.5 A veszélyes hulladékok hasznosítási arányának javítására vonatkozó célkitûzések élyes hulladékok hasznosítási arányának javítása, a ler ásra kerülõ hulladék A vesz ak éhi arányának csökkentése a hulladékudvarokban és a hulladékválogatóban mennyis íven gyûjtött veszélyes hulladékok kinyerésével valósul meg. szelekt ülési hulladékból szelektíven kigyûjtött veszélyes hulladék hulladékfajtánként A telep ábbi szelektálásra kerül. A nem hasznosítható veszélyes hulladék a sajókazai veszélyes tov éklerakóra kerül. A tovább hasznosítható hulladék az arra feljogosított begyûjtõ, hullad ító szervezeteknek kerül átadásra. (pl. elektronikai hulladék) hasznos

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 103

6.2.6 Csomagolási hulladékok begyûjtési és hasznosítási arányai ási hulladék hasznosítási arányák javítása a szelektív hulladékgyûjtési rendszer A csomagol ésével valósul meg. bevezet öntõen a települési szilárd hulladékkal keverten lerakott csomagolási hulladék Az eddig d álogatás után anyagában történõ újrahasznosítása, az anyagában nem hasznosítható v ékrész ternikus hasznosításra kerül az arra felhatalmazott hulladékkezelõnek történõ hullad átadással.

6.3 Hulladékhasznosító és -ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitûzései

ékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásait és A hullad - élkitûzéseit a jelenlegi lerakással történõ hulladékártalmatlanítást felváltó, már kialakítás c álló, a Társulás egész területét lefedõ teljes hu ékgazdálkodási rendszer határozza alatt llad meg.

(VI/3. táblázat) Sorszám Megvalósítandó célkitûzés Kapacitás Megvalósítás idõpontja ókaza Hulladékkezelõ Centrum Orbán völgyi nem 3 1. Saj 2.140 Em 2005 élyes hulladéklerakó megépítése vesz Ózdi hulladékátrakó állomás megépítése 3 év 2. 100.000 m / 2005 ókaza Hulladékkezelõ Centrum 3. Saj 2006 ékválógatómû, év hullad 30.000 t/ építési hulladék feldolgozó év 100.000 t/ áló megépítése, év komposzt 40.000 t/ árhuzamosan a hulladékudvarok megépítése p ékgyûjtõ szige ítése 3 4. Hullad tek telep 4x2 m 2006 éklerakók, szennyvízleürítõk, állati 5. A felhagyott hullad 2005 - 2008 ék elhelyezõk rekultiválása hullad íztisztító kapacitások bõvítése, folyékony 6. szennyv 2005 - ék fogadási lehetõség kialakítása. hullad

által komplex ûjtõ, kezelõ rendszer alakul ki, megvalósul a szelektív Ez begy ékgyûjtés, az újrahasznosítható hulladék mennyiségi arányáa jelentõs nõ, a lerakásra hullad ülõ hulladék mennyiségi aránya ezzel párhuzamosan csökken. ker

6.4 Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelõ tároló, kezelõ és lerakótelepek megfelelõ üzemmódra fejlesztése, illetve rekultiválása, kármentesítési feladatok elvégzése, felszámolása

ési területen lévõ települési szilárdhulladék lerkó telepek a Sajókazai A tervez ékkezelõ Centrumban jelen üzemelõ Határvölgyi lerakóval együtt, a folyékony Hullad leg is ékleürítõk és dögkutak környezetvédelmileg nem megfelelõ lerakóknak minõsülnek, hullad õ üzemmódra fejlesztésük nem indokolt, illetve nem is lehetséges. A telepek megfelel ámolást, rekultiválást i ényelnek. Az esetleges kármentesítések az adott lerakók felsz g örnyezetvédelmi felülvizsgálatai eredménye alapján határozhatók meg. A Határvölgyi és k

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 104

ótai lerakók kivételével a felülvizsgálatok a törvényben elõírt határidõre nem a Borsodb örténtek meg. t ét felülvizsgálat szerint a Határvölgyi és a Borsodbótai lerakók a kármentesítést nem A k ényelnek. (A Borsodbótai lerakó már nem üzemel.) ig 6.4.1 Települési szilárd hulladéklerakók (VI/4. táblázat) Település Lerakott hulladék Felszámolás módja felszámolás mennyiség (m3) idõpontja ószuha örténõ rekultiválás Als 3900 helyben t 2008 ó örténõ rekultiválás Arl 32200 helyben t 2008 ó örténõ rekultiválás Arl 13400 helyben t 2008 óta örténõ rekultiválás Borsodb 72131 helyben t 2006 ádasd örténõ rekultiválás Borsodn 54115 helyben t 2008 állítás Farkaslyuk 1644 elsz 2006 örténõ rekultiválás Farkaslyuk 4480 helyben t 2008 állítás Farkaslyuk 675 elsz 2006 õkelecsény állítás Fels 900 elsz 2006 õnyárád örténõ rekultiválás Fels 3000 helyben t 2008 õtelekes állítás Fels 600 elsz 2006 õteleke örténõ rekultiválás Fels s 2250 helyben t 2008 õtelekes örténõ rekultiválás Fels 1600 helyben t 2008 örténõ rekultiválás Hangony 21600 helyben t 2008 örténõ rekultiválás Hangony 21400 helyben t 2008 árdánháza örténõ rekultiválás J 28800 helyben t 2008 átor örténõ rekultiválás Kissik 5124 helyben t 2008 án örténõ rekultiválás Kurity 15000 helyben t 2008 ácacséke állítás L 290 elsz 2006 ályinka örténõ rekultiválás M 3300 helyben t 2008 ályinka állítás M 255 elsz 2006 ályinka állítás M 180 elsz 2006 ánya örténõ rekultiválás Rudab 45000 helyben t 2008 örténõ rekultiválás Rudolftelep 4000 helyben t 2008 állítás Rudolftelep 1200 elsz 2006 örténõ rekultiválás, vagy ókaza helyben t Saj átválogatás után átrakás az Orbán árvölgy) 27000 2006 - 2008 (Hat ölgyi lerakóra v óvelezd örténõ rekultiválás Saj 17063 helyben t 2008 ényfalva örténõ rekultiválás Ser 1980 helyben t 2008 álló örténõ rekultiválás Szuhak 2250 helyben t 2008 ádorfalva örténõ rekultiválás Z 16000 helyben t 2008 ádorfalva állítás Z 400 elsz 2006

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 105

6.4.2 Települési folyékony hulladéklerakók (VI/5. táblázat) Település Éves lerakott hulladék Felszámolás módja Felszámolás mennyiség (tonna) idõpontja álás után helyben Hangony iszap komposzt 2008 2400 örténõ rekultiválás t örténõ rekultiválás Mucsony - helyben t 2006 álló örténõ rekultiválás Szuhak - helyben t 2006 6.4.3 Állati eredetû hulladéklerakók (VI/6. táblázat) Település Kialakítás Felszámolás módja Felszámolás ideje ádasd ögkút örténõ rekultiválás Borsodn d helyben t 2006 õnyárád Ritkás ögkút örténõ rekultiválás Fels d helyben t 2006 oldal ülterület ögkút örténõ rekultiválás Hangony k d helyben t 2006 án ögtemetõ örténõ rekultiválás Kurity d helyben t 2006 ályinka ögkút örténõ rekultiválás M d helyben t 2006 ézseny ögkút örténõ rekultiválás Nek d helyben t 2006 óvelezd ögkút ö énõ rekultiválás Saj d helyben t rt 2006 áta, Jöcsõs völgy ögkút örténõ rekultiválás S d helyben t 2006

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 106

7 A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM

ési terület településeinek cselekvési programját a Társulás 2005 években A tervez - 2006 ósuló a Sajókazai Hulladékkezelõ Centrumára alapotott komplex megval ékgazdálkodási rendszere határozza meg. hullad án a tervkészítés 40 településére vonatkozó cselekvési program gyakorlatilag a Ez alapj ársulás egészére vonatkozó cselekvési programmal egyezõ. t

égrehajtásához szükséges annak széleskörû megismertetése a A program sikeres v ággal, intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel. Ennek érdekében: lakoss  ítani kell, hogy a helyi írott és elektronikus sajtón keresztül az egyes Biztos ékgazdálkodási szak – ális hullad mai programokat kiemelten a region ékgazdálkodási program megvalósítását ánosság megismerje, elõsegítve hullad - a nyilv ág, intézmények, gazdálkodó szervezetek minél szélesebb körének ezzel a lakoss ását a program végrehajtásába. bevon  ítani kell életformáló kiadványokon keresztül a gazdálkodó szervezetek Biztos szeml ájékoztatását a környezetkímélõbb termelés és környezetbarátabb folyamatos t ékek, illetve a tisztább technológiák alkalmazásáról, azok elõnyeirõl. term  õsíteni kell a helyi civil szervezetek öld mozgalmak támogatását a Er , z ékgazdálkodási célok elérésének érdekében, annak további propagálása hullad érdekében.

 ási intézményeket be kell vonni a környezetvédelmi ismeretterjesztés és Az oktat ékgazdálkodási szemléletformálás elõsegítésébe. hullad  órumokat célszerû szervezni környezetvédelmi szakemberek és a Rendszeres f ékgazdálkodási rendszer üzemeltetõinek részvételével az aktuálisan szükséges hullad ájékoztatás, az üzemeltetési tapasztalatok és felmerülõ problémák megvitatása t érdekében.

7.1 A hulladékok kezelésének (begyûjtésének, szelektálásának, szállításának, ártalmatlanításának és hasznosításának) racionalizálását elõsegítõ intézkedések meghatározása külön ágazatok szerinti hulladéktípusok alapján

7.1.1 A hulladékkeletkezés csökkentését szolgáló intézkedések meghatározása

Települési szilárd hulladékok ársulás területén létesülõ Sajókazai Hulladékkezelõ Centrum teljes kiépítésével A T ösztönözni kell a tá üléseket a regionális hulladékkezelõ rendszere rsult telep énybevételére. ig ósításával a sz ív gyûjtés bevezetésre kerül. A szelektív A rendszer megval elekt ékgyûjtés elterjesztése érdekében széleskörû lakossági fe ágosító, tudatformáló hullad lvil ükséges. Mintaprogramok indításával az iskoláknál, nagyobb önkormányzati munka sz ényeken növelni kell a hatékonyságot. A programba bevonandó szervezetek: rendezv önkormányzatok, lakosság, civil szervezetek, iskolák, hulladékkezelõk .

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 107

ógiailag lebomló szervesanyag tartalmú hulladékok elõírt csökkentése érdeké A biol ben ösztönözni kell a házi komposztálás bevezetését. Ehhez szü éges a felvilág ító munkán ks os ívül a házi komposztáló berendezések támogatását meg kell oldani. A hulladékkezelõ k álogató mûvében kinyert, és a hulladékudvarokon szelektíven gyûjtött centrum v ógiailag lebomló szervesanyag frakcióz a komposztálón kell k Bevonandó biol ezelni. szervezetek: lakosság, önkormányzatok, önkormányzati társulások, civil szervezetek, hulladékkezelõk. áztartási eredetû veszélyes hulladékok települési hulladékáramba Kiemelt feladat a h ülé ének megelõzése. Ehhez a lakossági felvilágosí ási, tudatformálási munkák mellett ker s t ékudvarokban lehetõvé kell tenni ezek átvételét, illetve visszavételi rendsz a hullad erek ését. (gyógyszertárak, forgalmazó cégek, benzinkutak, stb.) Bevonandó kifejleszt . szervezetek: lakosság, önkormányzatok, önkormányzati társulások, civil szervezetek, hulladékkezelõk,termékforgalmazók.

Települési folyékony hulladékok ülési folyékony hulladék keletkezésének csökkentése (OHT szerint 15 % A telep -os ökkentés) a csatornázottság növelésével a Nemzeti Települési Szennyvíz ési és cs -elvezet - ítási Megvalósítási Program megvalósulásával biztosítható. tiszt Bevonandó szervezetek: lakosság, önkormányzatok, szennyvíztisztító üzemeltetõ.

Települési szennyvíziszap ékkategóriában mennyiségi csökkenés nem várható, mivel a csatornázottság A hullad õrehaladásával. ennyisége növekedni fog. A hulladékkezelõ centrum komposztáló telepe el íziszap fogadására alkalmas lesz. Ösztönözni kell a szennyvíziszap komposztálásra szennyv ó átadását. val Bevonandó szervezetek: szennyvíztisztító üzemeltetõ, hulladékkezelõ centrum üzemeltetõ.

Építési és bontási hulladék ási anyagok újrahasználata, a bontási hulladékok újrahasznosítása érdekében A bont ív bontási gyakorlatot kell bevezetni. A bontási hulladékot a hulladékkezelõ szelekt építési hulladék feld ó mûvébe kell szállítani. centrum olgoz Bevonandó szervezetek: lakosság, önkormányzatok, hulladékkezelõ centrum üzemeltetõ.

Kiemelten kezelendõ hulladékáramok Hulladékolajok ökkentési célként hosszú éle ú kenõanyagok használata, korszerû gépjármûpark A cs ttartam ése határozható meg. megteremt Bevonandó szervezetek: lakosság, önkormányzatok, kenõanyagot forgalmazók.

Akkumulátorok, elemek õ hulladéktípus csökkentése nem befolyásolható, a lerakásra kerülõ mennyiség a A keletkez ív gyûjtés bevezetésével csökkeni fo szelekt g.

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 108

Elektronikai termékek ékok mennyisége várhatóan növekedni fog. Az újrahasználat, a Az elektronikai hullad ékkategória hasznosítási aránya növelhetõ a visszavételi ûjtési rendszer hullad -begy ításával. kialak Bevonandó szervezetek: lakosság, önkormányzatok, intézményeik, elektronikai terméket forgalmazók.

Kiselejtezett gépjármûvek épzõdõ hulladék mennyiségének befolyásolása a helyi terv eszközeivel nem lehetséges. A k épjármûveket csak a környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkezõ A kiselejtezett g ó szervezetek, vállalkozásoknak lehet átadni. bont Bevonandó szervezetek: lakosság, önkormányzatok, bontásra felhatalmazott szervezetek.

Egészségügyi hulladék állati eredetû hulladékok ék csökkentése a helyi terv eszközeivel nem lehetséges. A keletke õ hulladékot a A hullad z ületen mûködõ engedéllyel rendelkezõ hulladékbegyûjtõknek kell átadni. ter Bevonandó szervezetek: önkormányzatok, egészségügyi ellátást végzõ szervezetek.

Állati eredetû hulladékok

Növényvédõszer és csomagolóeszközei Ösztönözni kell a felh álókat a kevesebb növényvédõszer felhasználás elérésére, ill. a aszn ésû növényvédõszerek alkalmazására. Kezdeményezni kell a gyártók és kis kiszerel ók felé a kis kiszerelések tová ását. forgalmaz bbi forgalmaz Bevonandók: gyártók, forgalmazók, önkormányzatok, felhasználók.

Csomagolási hulladékok õ mennyiségek csökkentése érdekében ösztönözni kell a kevesebb A keletkez óanyag álást, a betétdíjas és újrahasználati rendszerek támogatását. A csomagol -felhaszn ív hulladékgyûjtéssel a lerakásra kerülõ mennyiség ökken, az újrahsznosítható szelekt cs ány nõ. ar Bevonandó szervezetek: lakosság, önkormányzatok, hulladékkezelõk.

Gumihulladékok épzõdõ hulladék mennyiségének befolyásolása a helyi terv eszközeivel nem lehetséges. A k

7.1.2 A hulladékhasznosítás célkitûzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása.

Települési szilárd hulladékok ális hulladékkezelõ rendszer kialakulása a hulladékhasznosítási célkitûzést a A region ív gyûjtés bevezetésével megvalósítja. A hasznosítási célkitûzés sikeres szelekt ósítása érdekébe éleskörû lakossági fe ágosító, tudatformáló munka megval n sz lvil ükséges. sz ógiailag lebomló szervesanyag tartalmú hulladékok elõírt csökkentése érdeké A biol ben a ékgazdálkodási rendszer szelektív gyûjtési módja és a hulladékkezelõ centrumban hullad étesülõ kompo áló mellett elkerülhetetlen a házi komposztálás bevezetése. Ehhez l szt ükséges a felvilág ító munkát erre is kiterjeszteni, a házi komposztálás szükségességét sz os és elõnyeit reklámozni, terjeszteni

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 109

ábbi feladat a háztartási eredetû veszélyes hulladékok te ülési hulladékáramba Tov lep ülé ének megelõzése. Ezt a lakossági felvilágosítási, tudatformálási munkák mellett a ker s ékudvarok által lehetõvé tevõ átvételéi, illetve a hulladékudvarokon kívüli hullad ételi rendsz ítja. visszav ere biztos Bevonandó szervezetek: önkormányzatok, közszolgáltató lakosság, civil szervezetek, iskolák.

Települési folyékony hulladékok ítás érdekében meg kell szüntetni a régi, mûszaki védelem nélküli „leürítõ A hasznos - ”. Növelni kell a csatorná ö ések számát. helyeket ra k t Bevonandók: önkormányzatok, lakosság, szennyvíztisztító üzemeltetõk.

Települési szennyvíziszap álási hasznosítás minél nagyobb arányának elérése érdekében a szennyvíziszap A komposzt õ minõségi paramétereit biztosítani kell. megfelel Bevonandó szervezetek: önkormányzatok, üzemeltetõk, lerakók.

Építési és bontási hulladékok ási hulladékok újrahasználata, hasznosítása érdekében be kell vezetni a sz ív A bont elekt ási gyakorlatot. A hulladékkezelõ centrumban ki kell alakítani az építési bont ékfeldolgozó mûvet. A keletkezõ építési hulladékot az eddigi döntõen illegáli lerakás hullad ékkezelõ centrumba kell szállítani feldolgozásra. helyett a hullad Bevonandó szervezetek: önkormányzatok, építésügyi hatóságok, építõipari vállalkozások, lakosság, hulladékkezelõk.

Veszélyes hulladékok ítási arány növelése érdekében a begyûjtési rendszereket tovább kell fe A hasznos jleszteni ékolajok, akkumulátorok és elemek, állati eredetû hulladékok, kiselejtezett (hullad épjármûvek, elektronikai hulladékok). g Bevonandók: önkormányzatok, lakosság, gyártók, forgalmazók, hulladékkezelõk.

Kiemelten kezelendõ hulladékáramok Hulladék olajok ûjtési rendszer továbbfejlesztésével, a lakosságra való kiterjesztésével növe õ a Begy lhet ításra kerülõ hulladékok mennyisége. Ezt biztosítandó a benzinkuta ál, hasznos kn épjármûjavítóknál a fogadás feltételeit ki kell alakítani. g Bevonandók: forgalmazók, önkormányzatok, lakosság.

Akkumulátorok és elemek él nagyobb arányú begyûjtés céljából a forgalmazó helyeken csere és vissz ételi A min - av ötelezettséget kell bevezetni. A hul ékgazdálkodási rendszeren belül a hulladékgyûjtõ k lad éktípus elkülönített fogadására alkalmasá válnak udvarok a hullad Bevonandók: önkormányzatok, lakosság, hulladékkezelõk.

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 110

Elektronikai termékek ív hulladékgyûjtés bevezetésével létrejön a hulladékltípusra vonatkozó gyûjtõ A szelekt álóz íven begyûjtött hulladéktípust arra feljogosított ártalmatlanító, h at. A szelekt - ító szervezetnek kell átadni. Ki kell al ítani a begyûjtéshez társulóan a hasznos ak ételi rendszeret. visszav Bevonandók: gyártók, forgalmazók, szervizek, önkormányzatok, lakosság, intézmények, hulladékkezelõk.

Kiselejtezett gépjármûvek û, engedéllyel rendelkezõ bontótelepek igénybevételével kell a begyûjtõ rendszert Korszer ítani, a bontott részek hasznosítási lehetõségeit meg kell teremteni kialak Bevonandók: autóbontók, autókereskedõk, önkormányzatok, lakosság.

Állati eredetû hulladékok ögkutak és dögterek 2005 örténõ bezárásával párhuzamosan ki kell alakítani a A d -ig t ékgyûjtõ álózatát. Az állati eredetû ékot csak a területen ított hullad -helyek h hullad feljogos ékkezelõ keletkezõ SZATEV Rt. részére lehet átadni. hullad Bevonandók: SZATEV Rt., önkormányzatok, lakosság.

Csomagolási hulladékok ív gyûjtési rendszer bevezetésével, visszagyûjtési rendszer kialakításával, A szelekt áló szervezetek r állításával kell biztosítani a kötelezõ hasznosítási arány koordin endszerbe érését. el Bevonandók: kereskedelem, önkormányzatok, intézmények, lakosság, hulladékkezelõk.

Gumihulladék ékká vált gumiabroncsokat a termékforgalmazóknál, szervizeknél kell javítás A hullad ával leadni. csere alkalm Bevonandók: kereskedelem, szervizek, önkormányzatok, intézmények, lakosság.

7.1.3 A környezetvédelmileg megfelelõ és gazdaságilag megvalósítható, a hulladékártalmatlanítási célkitûzéseket biztosító szükséges fejlesztések meghatározása. örnyezetvédelmileg megfelelõ és gazdaságilag megvalósítható, a A k ékártalmatlanítási célkitûzéseket biztosító szükséges fejlesztéseket a 5.1.4. és a 6.3. hullad ározott fejlesztésekkel kell végrehajtani. pontban meghat

7.1.4 A környezetvédelmileg nem megfelelõ és illegális kezelõ, lerakótelepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai. örnyezetvédelmileg nem megfelelõ és illegális kezelõ, lerakótelepek rekultiválását, A k ámolását a 5.1.4. és a 6.3. pontban meghatározottak szerint kell végrehajtani. felsz

7.2 Hulladékgazdálkodási cselekvési program

érintett 40 település közös helyi hulladékgazdálkodási tervének cselekvési programja a Az ó ódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás komplex Saj -B ékkezelési rendszerének kialakításának figye ételével lett összeállítva. hullad lembe v

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 111

ékgazdálkodási rendszer keretén belül: A komplex hullad  ásodik félévében megépül, üzemszerûen mûködik a Társulási központi nem 2005. m élyes hulladéklerakója a Sajókazai Hulladékkezelõ Centrum Orbán völgyi vesz ületén. A ályi elõírásoknak megfelelõen kialakított hulladéklerakó ter jogszab éges hulladékelhelyezési feltételt, ill. lehetõséget ad minden Társulásban részt egys õ érintett településnek. vev ékkezelõ centrum nem veszélyes hulladéklerakójával párhuzamosan A hullad épü Ózdi hulladékátrakó állomás. meg l az  évben a hulladékkezelõ centrum területén megvalósul a 2006 ékválogató mû - hullad áló telep - komposzt építési hulladék feldolgozó mû -  évben a hulladékkezelõ centrum szelektív hullaékgyûjtésre alkalmas 2006 ékkezelõ létesít ényeihez kapcsolódva megépülnek, illetve telepítésre hullad m ülnek a rendszer elemeit szolgáló hulladékudvarok és hulladékgyûjtõ szigetek. ker  év végére a Társulás településeit ellátó komplex hulladékgazdálkodási rendszer 2006 üzembehelyezése megtörténik.

 íven gyûjtött anyagoknak lesz biztonságos átvevõ piaca, amelyik azt A szelekt ökkenõmentesen fogadja, feldolgozza és hasznosítja. z  ülési szennyvíz ési és – ítási Megvalósítási Program A Nemzeti Telep -elvezet tiszt én belül amely a kijelölt szennyvízelvezetési aggl ációk területén a keret omer ülési szennyvizek közmûves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását telep ányozza elõ bõvül a már meglévõ csatornahálózatra rákötések száma, a ir álózat kiépítési aránya és a szennyvíztisztító telepek kepacitása. csatornah  ális rendszerhez kapcsolódóan 2005 ól elkezdõdik a meglévõ A region - 2006-t ók (szilárd és folyékony, állati ártalmatlanító) lezárása és területük rekultiválása, lerak ésõbb 2008. végéig befejezõdik. ami legk  ális program részeként elõirányzott PR munka e ényeként a lakosság A region redm ûködési elveit, valamint feladatait a szakszerû megismeri a rendszer m üzemeltetésben és rövid átmeneti idõ után partnerként vállalja tevékeny részvételét üzemeltetésben. az

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 112

7.2.1 Települési szilárdhulladék cselekvési programja (VII/1. táblázat) Cél Cselekvési program Résztvevõk Idõzítés Becsült költség Millió Ft A szakszerû közszolgáltatás özszolgáltatási szerzõdések ren ése; a önkormányzatok; 2005 2,2 A k dez feltételeinek biztosítása a regionális ális rendszer üzemeltetési feltételeinek az özszolgáltatók; region jelenlegi k létesítmények üzembe helyezéséig õkészítése; ösztönzõ tarifarendszer változatok ális rendszer el region tartó átmeneti idõszakot is ása; egységes helyi rendelettervezetek üzemeltetõje, társulás, kidolgoz figyelembe véve ása. örnyezetvédelmi hatóságok; kidolgoz k értõk jogi szak

Együttmûködési megállapodások ásban és szerzõdéskötésekben való özszolgáltatók; társulás; 2005 0,2 Piackutat k kötése a hulladékhasznosítók-kal özremûködés ékhasznosítók; k hullad értõ jogi szak Sajókaza hulladékkezelõ Centrum és kiépítés alatt álló létesítmények ársulás, hulladékkezelõ A tervezett t bõvítése: ósítása üzemeltetõ, megval centrum -depóniatér õk 2005 1 300 kivitelez -ózdi hulladékátrakó 2005 91 -hulladék válogatómû 2005 - 2006 295 -építési hulladék feldolgozó 217 -komposztáló 230 Szelektív gyûjtés elõkészítése, éleskörû felvilágosítás, tudatformálás ársulás, önkormányzatok, 2005 - 2008 0,2/év Sz t kialakítása, mûködtetése ézmények, int üzemeltetõ, civil szervezetek, ág lakoss ékgyûjtõ s ítása ársulás, hulladékkezelõ, 2006 0,5/sziget Hullad zigetek kialak t önkormányzatok,

ékudvar kialakítása ársulás; üzemeltetõk; 2005 - 2006 44,5 Hullad (Putnok) T õ kivitelez

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 113

Cél Cselekvési program Résztvevõk Idõzítés Becsült költség Millió Ft Biológiailag lebomló szerves anyag ív gyûjtés feltételeinek a kialakítása önkormányzatok, lakosság 2006 - 2008 A támogatott Szelekt tartalom csökkentése a hullékgazd. üzemeltetõ regionális törvény szerinti ütemben rendszer részeként 25

ázi komposztálás bõvítése és támogatása önkormányzatok, lakosság, 2006 – 2008 0,03/komposztáló H üzemeltetõ 163

Csomagolási hulladékok ív hulladékgyûjtés kialakítása, ársulás, önkormányzatok, 2006 - 2008 A támogatott Szelekt t hasznosítási arányának növelése ûködtetése figyelemmel a regionális ág, intézmények, regionális m lakoss ó illeszthetõségre üzemeltetõ rendszer rendszerhez val részeként 25 A mûszaki követelményeknek nem éklerakók ális lerakók bezárása, önkormányzatok, 2008 Lerakónként A hullad -, illeg megfelelõ, bezárt és illegális ámolása és területük rekultiválása ársulás, üzemeltetõ önálló felsz t hulladék lerakatok által okozott beruházásokban környezetszennnyezés örnyezetvédelmi felülvizsgálatok készítése õk; hatóságok, - k tervez 524,2 megszüntetése

ációs tervezések õk;hatóságok, - rekultiv tervez

ációk kivitelezése özbeszerzési érintettek, - rekultiv k õk, üzemeltetõ kivitelez

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 114

7.2.2 Települési folyékonyhulladék cselekvési programja (VII/2. táblázat) Cél Cselekvési program Résztvevõk Idõzítés Becsült költség Millió Ft Megfelelõ adatbázis létrehozása ûjtés Önkormányzatok, lakosság 2005 0,2 Adatgy állalkozók, ü õ v zemeltet A talaj és a felszín alatti vizek ályozatlan szennyvízkezelési területeken a Önkormányzatok; 2005 - A szab szennyezésének a csökkentése ékony hulladékkezelés rendeleti ékkezelõk foly hullad ályozása szab ízcsatorna hálózat telepü ésen belüli Önkormányzatok; 2005 - 2008 Lakossági A szennyv l õvítése, nem megfelelõ állapotban lévõ üzemeltetõk; kivitelezõk intézményi teljes kib ója forrásokból szakaszainak rekonstrukci ízelvezetõ hálózatra történõ rákötések Önkormányza folyamatos Lakossági, A szennyv t, ámának növelése intézményi, ill. sz ingatlantulajdonosok, üzemeltetõk vállalkozói

forrásokból évõ nem megfelelõ Önkormányzat, 2005-tõl Tulajdonosi Az ingatlanokon l íztárolók felszámolása örnyezetvédelmi hatóság, forrásból szennyv k ingatlantulajdonosok ákötött csapadékvíz bevezetések Önkormányzatok; 2005-tõl Lakossági A rendszerekre r ötése üzemeltetõk; lakosok intézményi lek forrásokból íz elõkezelõk kiépítése Önkormányzatok; 2005-tõl Vállalkozói Szennyv üzemeltetõk, vállalkozók tõkébõl

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 115

7.2.3 Települési szennyvíziszap cselekvési programja (VII/3. táblázat) Cél Cselekvési program Résztvevõk Idõzítés Becsült költség Millió Ft Hasznosítási arány növelése õgazdasági hasznosítási lehetõségek Önkormányzatok, 2005-tõl 1,5 Mez álata üzemeltetõk, talajvédelmi, vizsg örnyez édelmi hatóság; k etv öldtulajdonosok f áló üzemeltetése üzemeltetõ 2006-tól Üzemeltetési Komposzt költségek terhére

7.2.4 Építési és bontási hulladékok cselekvési programja (VII/4. táblázat) Cél Cselekvési program Résztvevõk Idõzítés Becsült ktg.

Millió Ft Megfelelõ adatbázis létrehozása ûjtés Önkormányzatok, építõipar; 2005 0,3 Adatgy állalkozók, lakosság v Megelõzés újrahasznosításának ösztönzése Építõipar, útépítõipar, 2005-tõl 0,1 Bontott anyagok állalkozók; lakosság v Hasznosítás ív bon ási gyakorlat bevezetése Építõipar, vállalkozók; 2005 0,1 Szelekt t ág lakoss Építési hulladék feldolgozó létesítése a ársulás; üzemeltetõ; 2006 Támogatott T ékkezelõ Centrumon belül õ projekt keretében Hullad kivitelez ási arány csökkentése ársulás; üzemelte õ; 2006-tól Beruházás Lerak T t keretén belül ú hulladékok kezelése, illetve az Önkormányzat, építõipar, 2005-tõl Bontási, felújítási Azbeszt tatalm épületek azbesztmentesítése észségügyi hatóság, költségek terhére eg övetség azbesztsz

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 116

7.2.5 Mezõgazdasági-, ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok cselekvési programja (VII/5. táblázat) Cél Cselekvési program Résztvevõk Idõzítés Becsült ktg. Millió Ft Megfelelõ adatbázis létrehozása ékok mennyiségének felmérése Önkormányzatok, 2006 0,3 Hullad ézmények, termelõk, int õk kezel Megelõzés ájékoztatás Önkormányzatok, termelõk Folyamatosan 0,3 T Hasznosítás ív gyûjtés ékkezelõk 2005-tõl Üzemeltetési Szelekt hullad önkormányzatok, termelõk, költségeken belül

üzemeltetõ

Az ártalmatlaní-nítási, lerakási ítható hulladékok lerakásának Önkormányzatok, termelõk, 2009-tõl Regionális A hasznos arány csökkentése ülése üzemeltetõ rendszer elker üzemeltetésében

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 117

7.2.6 Települési szilárdhulladéktól elkülönítetten gyûjtött, kiemelten kezelendõ hulladékáramok cselekvési programja

Veszélyes hulladékok (VII/6. táblázat) Cél Cselekvési program Résztvevõk Idõzítés Becsült ktg. Millió Ft Megfelelõ adatbázis létrehozása ékok mennyiségének felmérése Önkormányzatok, lakosság, 2006 0,3 Hullad ézmények, termelõk, int õk kezel Megelõzés/ hasznosítás/ ájékoztatás Önkormányzatok, termelõk, Folyamatosan 0,3 T ártalmatlanítás ág, hulladékkezelõk lakoss Hulladéktípusok: Hulladékolajok ûjtés és ártalmatlanítás Önkormányzatok 2005- Mûködési Szervezett gy ézményeik, lakosság, folyamatos forrásokból int ók hulladékkezelõk forgalmaz Akkumulátorok és szárazelemek ájékoztatás Önkormányzatok 2006- Mûködési T ûjtés és ártalmatlanítás ézményeik, lakosság folyamatos forrásokból Szervezett gy int Kiselejtezett gépjármûvek ájékoztatás Ön ányzatok, 2005- Vállalkozói T korm ûjtés és ártalmatlanítás ézményeik folyamatos források Szervezett gy int Egészségügyi hulladékok ájékoztatás Önkormányzatok, 2005- Mûködési T ûjtés és ártalmatlanítás ézményeik, folyamatos forrásokból Szervezett gy int ánorvosok mag Állati eredetû hulladékok ájéko ás Önkormányzatok, 2005- Mûködési T ztat ûjtés és ártalmatlanítás ézményeik, lakosság, folyamatos forrásokból Szervezett gy int ékkezelõ hullad

Növényvédõszerek- és ájékoztatás Önkormányzatok, 2006- Mûködési T csomagolóanyagok ûjtés és ártalmatlanítás ézmény folyamatos forrásokból Szervezett gy int eik

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 118

Nem veszélyes hulladékok (VII/7. táblázat) Cél Cselekvési program Résztvevõk Idõzítés Becsült ktg. Millió Ft Csomagolási hulladékok A települési szilárd hulladéktól ív hulladékgyûjtés bevezetése Önkormányzatok, 2006- Közszolgáltatás A szelekt való külön gyûjtés ézményeik, lakosság folyamatos költségein belül int ékkezelõk hullad Megelõzés óanyag felhasználás folyamatos - Kevesebb csomagol ösztönzése, betétdíjas csomagolóanyag használat ösztönzése

Hasznosítás ûjtési rendszer üzemeltetése Önkormányzatok, 2006- Közszolgáltatás Visszagy ézményeik, lakosság, folyamatos költségein belül int ékkezelõk hullad ó, hasznosító kapacitásokkal való ékkezelõk csomagoló 2006- Közszolgáltatás Feldolgoz Hullad - õdéses kapcsolat folyamatos költségein belül szerz anyag ipar Gumihulladék Hasznosítás, elkülönített gyûjtés ûjtõ és kezelõrendszer üzemeltetése, Önkormányzatok, 2005- Mûködési Begy - ók bevonása ézményeik, lakosság, folyamatos forrásokból forgalmaz int ékkezelõk, forgalmazók hullad Települési szilárd hulladékban megjelenõ egyéb hulladékok Elkülönített gyûjtés, hasznosítás ív begyûjtõ és kezelõrendszer fejlesztése Önkormányzatok, 2006- Közszolgáltatás Szelekt - ézményeik, lakosság, folyamatos költségein belül int ékkezelõk hullad

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 119

8 A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVBEN FOGLALTAK MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ BECSÜLT KÖLTSÉGEK.

ékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához becsült költségeket döntõen a A hullad ó ódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás tervezési Saj -B ületre õ, Sajókaza Hulladékkezelõ Centrumának meglévõ létesítményeinek fejlesztése ter es ározza meg. hat és során az egész Társulás területét ellátó A fejleszt  élyes hulladék lerakására szolgáló depóniatér nem vesz  ékválogatómû hullad  épitési hulladék feldolgozó mû

 áló komposzt ósul meg. val

ékgazdálkodási rendszer központjához a terv elõzõ fejezeteiben meghatározott A hullad ékudvarok és hulladékgyûjtõ szigetek társulnak. helyein hullad Ózdon hulladékátrakó állomás létesül (a tervezési terület meghatározott településeit is

átó, de tervezési területen kívül). ell ékgazdálkodási rendszer ISPA támogatással valósulnak meg A hullad

ült költségek megosztása során külön kell választani a hulladékgazdálkodási A becs ításához szükséges megvalósítandó létesítmények és a rendszer kialak rendszer üzembehelyezését követõ meglévõ, de környezetvédelmileg nem megfelelõ hulladékkezelõ étesítmények felszámolási költségeit. l (A hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának összköltsége 3.400 Milliárd Ft. ami tartalmazza a hulladékkezelõ centrum fejlesztéseit, az ózdi átrakót, a hulladékudvarokat és szigeteket, valamint a Kazincbarcika Múcsonyi úti, aggteleki, edelényi,szikszói és ózdi hulladéklerakók rekultivációját, a rendszer járulékos és PR költségeit A költégek megoszlása: 50 % ISPA támogatás, 40 % állami támogatás, 10 % önerõ lakosszám arányosan elosztva.)

8.1 Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztési költségei

(VIII/1. táblázat) Hulladékgazdálkodási létesítmény Bekerülési költség Millió Ft Sajókaza Hulladékkezelõ Centrumon belül ánvölgyi nem élyes hulladéklerakó Orb vesz 1 300 álogatómû V 295 Építési hulladékfeldolgozó mû 230 áló Komposzt 217 álló elkerülõ út Mucsony-Szuhak 193 Hulladékkezelõ Centrumon kívül

Ózdi hulladékátrakó állomás 91 ékgyûjtõ udvar (Putnok) Hullad 44,5 ékgyûjtõ szig ési terület településein: Arló (3), Hullad etek (a tervez 0,5/ sziget óta, Borsodnádasd (3) Farkaslyuk, Felsõnyárád Berente, Borsodb árdánháza, Kurityán, Mucsony, (2) Ormosbánya, Putnok Hangony, J ánya ókaza (3) áta, Serényfalva (6), Rudab (2), Saj , S

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 120

8.2 Környezetvédelmileg nem megfelelõ hulladékkezelõ létesítmények felszámolási, rekultiválási költségei (tervezési költségekkel együtt)

(VIII/2. táblázat) Hulladékgazdálkodási létesítmény Bekerülési költség Millió Ft Települési szilárd hulladéklerakók ószuha Als 7,2 ó Arl 21,7 ó Arl 43,0 óta Borsodb 38,0 ádasd Borsodn 46,0 Farkaslyuk 12,5 Farkaslyuk 2,4 Farkaslyuk 2,8 õkelecsény Fels 2,5 õnyárád Fels 5,7 õtelekes Fels 12,9 õtelekes Fels 6,4 õtelekes Fels 2,4 Hangony 11,8 Hangony 22,3 árdánháza J 24,2 átor Kissik 10,4 án Kurity 16,7 ácacséke L 1,1 ályinka M 2,8 ályinka M 0,6 ályinka M 1,3 ánya Rudab 33,5 Rudolftelep 11,0 Rudolftelep 2.2 ókaza árvölgy) Saj (Hat 97,0 óvelezd Saj 26,5 ényfalva Ser 2,7 álló Szuhak 5,8 ádorfalva Z 24,0 ádorfalva Z 3,8 Települési folyékony hulladéklerakók Hangony 8,5 Mucsony 3,2 álló Szuhak 2,7 Állati eredetû hulladéklerakók ádasd Borsodn 2,3 õnyárád Ritkás oldal Fels 1,5 ülterület Hangony k 0,8 án Kurity 0,8 ályinka M 0,8 ézseny Nek 0,8 óvelezd Saj 0,8 áta, Jöcsõs völgy S 0,8

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 121

ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZATOK CÍMEI

özség Önkormányzata 3779 Alacska, Dózsa Gy. u. 7. 1. Alacska K ószuha Község Önkormányzata 3727 Alsószuha, Dózsa Gy. u. 3. 2. Als ótelekes Község Önkormányzata 3735 Alsótelekes, Béke u. 36. 3. Als ó Nagyközség Önkormányzata 3663 Arló, A 4. Arl dy E.utca 162. özség Önkormányzata 3704 Berente, Esze Tamás u. 18. 5. Berente K óta Község Önkormányzata 3658 Borsodbóta, Széchenyi út 42. 6. Borsodb ádasd Önkormányzata Borsodnádasd 3671, Alkotmány u.3. 7. Borsodn övény Község Önkormányzata Dövény 3721, Rákóczi 8. D u. 14. özség Önkormányzata Farkaslyuk 3608 Gyürky Gyula u. 3. 9. Farkaslyuk K õkelecsény Község Önkormányzata Felsõkelecsény 3722, Szabadság u. 20. 10. Fels õnyárád Község Önkormányzata Felsõnyárád 3721, Alkotmány út 8. 11. Fels õtelekes Község Önkormányzata Fel õtelekes 3735, Fõ u. 64. 12. Fels s özség Önkormányzata 3626 Hangony, Rákóczi utca 169/ A. 13. Hangony K özség Önkormányzata 3725 Imola, Kossuth út 35. 14. Imola K ákfalva Község Önkormányzata 3721 Jákfalva, Dózsa Gy. út 14. 15. J árdánháza Község Önkormányzata 3664 Járdánház éla utca 27. 16. J a, I V. B ánó Község Önkormányzata 3735 Kánó, Széchenyi u. 7. 17. K átor Község Önkormányzata Kissikátor, 3627 Szabadság u. 4. 18. Kissik án Község Önkormányzata 3732 Kurityán, Kossuth út 109. 19. Kurity ályinka Község Önkormányzata 3645 Mályinka, Rákócz 20. M i u. 5. úcsony Nagyközség Önkormányzata 3744 Múcsony, Fõ u. 2. 21. M özség Önkormányzata 3641 Nagybarca, Kossuth utca 32. 22. Nagybarca K ézseny Község Önkormányzata Nekézseny 3646, Petõfi S. u. 1. 23. Nek ánya Község Önkormányzata Ormosbánya 3743, Petõfi tér 8 24. Ormosb . áros Önkormányzata 3630 Putnok, Kossuth út 5. 25. Putnok V ánya Nagyközség Önkormányzata Rudabánya 3733, Gvadányi utca 47. 26. Rudab özség Önkormányzata 3742 Rudolftelep, Rákóczi út 13. 27. Rudolftelep K ógalgóc Község Önkormányzata Sajógalgóc 3636, Táncsics u. 28. Saj 4. óivánka Község Önkormányzata Sajóivánka 3720, Rákóczi u. 6. 29. Saj ókaza Község Önkormányzata 3720 Sajókaza, Petõfi út 2. 30. Saj óvelezd Község Önkormányzata 3656 Sajóvelezd, Széchenyi u. 16. 31. Saj áta Község Önkormányzata 3659 Sáta, Széchenyi út 19. 32. S ényf özség Önkormányzata Serényfalva 3729, Kossuth L. u. 61. 33. Ser alva K õ Község Önkormányzata Szuhafõ 3726, Kossuth u. 36. 34. Szuhaf álló Község Önkormányzata Szuhakálló 3731, Bajcsy 35. Szuhak - Zsilinszky u. 2. özség Önkormányzata 3724 Trizs, Petõfi u. 44. 36. Trizs K özség Önkormányzata 3622 Uppony, Széchenyi út 65. 37. Uppony K özség Önkormányzata 3636 Vadna, Kossuth L. u. 9. 38. Vadna K ádorfalva Község Önkormányzata 3726 Zádorfalva, Nagy út 16. 39. Z özség Önkormányzata 3723 Zubogy, Szabadság út 51. 40. Zubogy K

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 122

Tornanádaska Hidvégardó Sajó-Bódva Völgye és Környéke Komjáti Bódvaszilas Bódvalenke Tornaszentjakab Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Szögliget Becskeháza 40 településének Tornaszentandrás Szín Bódvarákó Viszló helyi hulladékgazdálkodási terve Jósvafô Szinpetri TornabarakoDneybréte Martonyi TERVEZÉSI TERÜLET Perkupa Aggtelek Tornakápolna Teresztenye Varbóc Szalonna RakacaszendRakaca Égerszög Meszes Szôlôsardó Trizs Galvács Imola Kánó 00 1100 2200 kkm Szuhafô Alsótelekes Felsôtelekes Zádorfalva Ragály Abod SzuhogySzendrô Gömörszôlôs ZubogyRudabánya Alsószuha Felsôkelecsény Lak Kelemér SzendrôládLádbesenyõ Dövény Selyeb Jákfalva Ormosbánya Felsônyárád Hegymeg Serényfalva KurityáIznsófalva Damak Tomor Putnok Rudolf-telep Edelény Sajókaza Sajógalgóc Szuhakálló Vadna Múcsony Sajóvelezd Sajóivánka Alsóvadász Sajómercse Nagybarca Berente Ózd KazincbarcikaAlacska Uppony Bánhorváti Hangony Borsodbóta Kondó Sajókápolna Sajóecseg Sajóvámos Szikszó Sáta Dédestapolcsány Kissikátor Farkaslyuk Sajólászlófalva Nekézseny Tardona Sajókeresztúr Alsódobsza Csokvaomány RadostyánSajóbábony Sóstófalva Arló Varbó Parasznya Arnót Járdánháza Lénárddaróc Mályinka Onga Újcsanálos

Gesztely Borsodnádasd Hernádkak

JELMAGYARÁZAT

Bôcs Tervezési terület települései Berzék A Társulás egyéb települései Mályi Nyékládháza Megyehatár Muhi

Közigazgatási határ Nagycsécs

GREEN SIDE KFT. MISKOLC 123

Sajó-Bódva Völgye és Környéke Tornanádaska Hidvégardó Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás Komjáti Bódvaszilas Bódvalenke Tornaszentjakab 40 településének Szögliget Becskeháza Tornaszentandrás helyi hulladékgazdálkodási terve 2 Szín Bódvarákó Viszló TERVEZÉSI TERÜLET Jósvafô Szinpetri TornabarakDoneybréte Martonyi 2 Perkupa Tornakápolna HULLADÉKGAZDÁKODÁSI FEJLESZTÉSEI Aggtelek Teresztenye Varbóc Szalonna RakacaszendRakaca Égerszög Meszes Szôlôsardó JELMAGYARÁZAT Trizs Galvács Imola Kánó Szuhafô Alsótelekes Tervezési terület települései Felsôtelekes ZádorfalvRaagály Abod SzuhogySzendrô A Társulás egyéb települései 3 Gömörszôlôs ZubogyRudabánya Alsószuha 2 Megyehatár Felsôkelecsény Lak Ládbesenyõ Kelemér Dövény Szendrôlád Selyeb Közigazgatási határ Jákfalva Ormosbánya Felsônyárád Hegymeg Hulladékkezelõ Centrum Izsófalva 8 Damak Tomor SerényfalvaPutnok Kurityán 6 Rudolf-telep Edelény Hulladék átrakó állomás Sajókaza 2 Sajógalgóc 3 Hulladék átrakó állomás ellátott települései Szuhakálló 2 Vadna Múcsony Hulladékudvar és darabszáma Sajóvelezd Sajóivánka Nagybarca 2 Ózd Sajómercse Alsóvadász Hulladékgyûjtõ sziget és darabszáma 33 28 Berente Kazincbarcika Alacska Uppony Bánhorváti Hangony Borsodbóta Kondó Sajókápolna Sajóecseg Sajóvámos Szikszó Sáta Kissikátor Farkaslyuk Sajólászlófalva Nekézseny Tardona Sajókeresztúr Alsódobsza Csokvaomány Dédestapolcsány Sajóbábony Radostyán 2 Sóstófalva Arló Varbó 2 3 Parasznya Arnót Járdánháza Lénárddaróc Mályinka Onga Újcsanálos 3 2 Gesztely Borsodnádasd 3 Hernádkak

00 1100 2200 kkm Bôcs 00 1100 2200 kkm 2

3 Berzék Mályi

Nyékládháza 4 Muhi

Nagycsécs

GREEN SIDE KFT. MISKOLC