INTERJÚJA iChick Corea Abercrombie nn R y e m a R l e u m a S ik Cave Mick I l n a rlm e P k a h z t

.. f

MÁR TÖBB MINT 3 9 9 .9 9 9 EMBER HALLGATJA BUDAPESTEN!

*

i

BUDAPEST RADIO jB 'is s r : STEREO

102 2 BUDAPEST, BIMBÓ ÚT 7. FAX: 212-4968 TELEFON: 2 1 2 -4 5 0 7 1025 Budapest Mandula utca 3

Takács Ágnes asszisztens Tel: 06-30-418-016 Fax: 212-4782

Amfisz Kft. A Gramofon, az igényes zenerajongó lapja tartalmi és strukturális megújulása áprilisban is folytatódik; de legfőbb törekvésünk to­ vábbra is az, hogy értékközpontú folyóiratként elfogulatlan és differenciált képet adjunk a zenei életben és a hanglemezpiacon meg­ Iványi Margó figyelhető tendenciákról, újdonságokról. Felelős kiadó A hónap interjúja rovatban - Dés László után - újra egy szaxofonos, Branford Mar­ 1025 Budapest salis nyilatkozik, aki az elmúlt másfél évtizedben elsősorban a jazz területén lett vi­ Mandula utca 31. Tel./fax: 212-4782 lághírű, de most új utakat keres, és a progresszív, talán korszerűbb - bár a tradicio­ nális jazzt nem „helyettesítő” - hip-hop felé fordul. Ezúttal a klasszikus rovatban is

olvasható egy - megítélésünk szerint - érdekes beszélgetés: munkatársunk Bécsben A hónap interjúja: Branford Marsalis 2 a Hírker Rt., az NHE, találkozott a világ talán első számú basszbaritonistájával, az amerikai Sámuel Ra- Oldal Gábor: Kis magyar gramofonológia II. 6 a Kiadói Lapterjesztő Kft., mey-vel, akit A kékszakállú herceg vára magyar nyelvű hanglemezfelvételeiből a és alternatív terjesztők. hazai közönség is jól ismerhet. Folytatódik a Kis magyar gramofonológia című so­ Antológia: J S. Bach: Brandenburgi versenyek 8

rozatunk, míg az Antológia rovatban régizenei szakértőnk, Vashegyi György elem­ Bécsi találkozás Samuel Ramey - vei 10 zi Bach Brandenburgi versenyeit. Az eddigiekhez viszonyítva a jazzrovat is bővebb MediaTrade Bt. Kritika: Klasszikus 13 Tel./fax: 342-2362 és sokszínűbb lett: Tavaszi koncertáradat című írásunk például az ezekben a na- pokban-hetekben Budapesten vendégszereplő világsztárokat (Trilok Gurtu, Jan Tavaszi Koncertáradat 22 Garbarek, Marcus Miller, Ray Anderson, Jamaaladeen Tacuma) mutatja be. A Kritika: Jazz 24 Novoprint Rt. Dorog poprovat többek között Frank Zappa posztumusz albumát, illetve Charlie, a Vág­ tázó Halottkémek, Somló Tamás, a Depeche Mode és az Aerosmith új produkció­ Kritika: Pop-rock 33 Felelős vezető: Miseje Attila ját elemzi; a 48. oldalon pedig játékot indítunk, amelynek segítségével értékes A Budapest Music Center a Gramofonban 42 elnök-vezérigazgató CD-ket és előfizetést nyerhetnek. A Gramofonra vonatkozó legfontosabb és aktu­ A Budapesti Fesztiválzenekar a Gramofonban 44 ális információk továbbra is megtalálhatók az Interneten, az alábbi címen: http://www.bmc.hu/gramofon. A Forrás Kamarazenei Műhely a Gramofonban 45 Retkes Attila főszerkesztő Hírek 46 Bősze Adám lapigazgató Játék 48

ÁPRILIS n t e r j ú

J \ . világhírű Marsalis muzsikus-klán legkevésbé ortodox tagja, Branford ugyan a legidősebb fiv é r a négy közül, idén tö lti be c harminchetediket, mégis ő vonakodott a készen kapott szerepektől. Csak 1981-ben kezdett tenorszaxofonon játszani, m intha t a jazzben legjobban előtérben lévő szólóhangszer adta pozícióra nem is vágyott volna. Édesapja zongorista, vezető szerepre pre desztinált legidősebb öccse, Wynton pedig trombitás. Tizenöt saját nevéhez köthető lemeze mellett legalább ugyanennyiszer vol vendégszólista különböző stílusú produkciókban. Sting mellett láthatta a budapesti közönség először 1988-ban, a Hum at Rights, Now! -turnén, de rokonszenves figurája sokak előtt ismert úgy is, m in t a Jay Leno vezette Tonight Show című ameri■ kai tévéműsor volt zenekarvezetője. B ár mesterkurzu­ sokat, ismeretterjesztő tévé- és videofelvételeket sokszor készített, nem tartja magát olyan tanár-egyéniségnek, m in t az oktatásra, a jazzkultúra terjesztésére és elis­ mertetésére életét feltévő Wynton. Próteuszi alkat, M a ­ gyarországra is egy még mindig erősen szokatlannak számító műfaj követeként jött. Az általa létrehozott és vezetett Buckshot LeFonque együttes stílusa leginkább kategóriába nem zárható, ha mégis muszáj röviden összefoglalni, akkor hip-hop + jazz.

G ra m o fo n : Jó étvágyat kívánok! - ez volt az első' egy szót sem értek. Ha jó a zene, a mondanivaló klasszikus lemezt is készített, de ez m ind mosta­ szavam, amikor végre szemtől szembe kerülhet­ úgyis kiderül. A szöveg főleg azoknak szól, akik a náig folytatás nélkül maradt, pedig az a lemez sok tem Branford Marsalisszal. El is magyaráztam, zenei üzenetet nem értik meg. Nekem a zene ma­ elismerésben részesült. Nem gondol mostanában hogy mi ezen a tájon szoktuk ezt kívánni, m int én gában is értékes. Ezért hallgatok rengeteg operát - a folytatásra? neki... a várva-várt spagettihez. - Az amerikaiak de fogalmam sincs, hogy m it jelentenek a szavak. M: De igen. Az viszont inkább hagyományos sza­ viszont rögtön neki esnek - válaszolta, és második A lényegét úgyis megértem. Ha a szereplők boldo­ xofon-szólókra fog épülni, és nem átiratokra, nekifutásra igazán hűen utánozta a nehéz magyar gok, vagy kíváncsiak, vagy éppen halálosan ki van­ m int az első. Persze még néhány év el fog telni, hangsort. Adódott a kérdés, hogy a nyelvi nehéz­ nak bukva, azt úgyis rögtön meghallom. mire megvalósul, a jelenlegi elfoglaltságaim elég­ ségek nem akadályozzák-e a Buckshot LeFonque © Viszont eredetileg az opera színielőadás is. Igaz, gé lekötnek. A szaxofonra írott klasszikus darabok új albumának befogadását az Egyesült Államokon hogy különösen az olasz operákat kedveli? gyakran nem túl romantikusak, sőt, nem is m in­ kívül, hiszen olyan helyi, sőt társadalmi réteg ad­ M : Na látja, ez az én nagy bajom az interjúkkal. Az dig szépek. A szép darabok viszont nagyon nehe­ ta speciális utalások hallhatóak a szövegben, ember mond valamit, azt leírják, és attól kezdve zek. Akkor, amikor az elsőt felvettem, jazzt ját­ többnyire a rap részekben, melyet más országból - ez abszolút, megfellebbezhetetlen tényként szere­ szottam, éppen Stinggel forgattunk, és nem tud­ még akár ha angol anyanyelvű is - nem biztos, pel a köztudatban. Nincs helye a változásnak. Azt tam „igazi” klasszikus zenei lemezt készíteni, hogy mindenki megért. a bizonyos interjút, amelyben ezt az utalást tet­ mert nem volt rá elég időm, így egész egyszerűen M a rs a lis : M i nem angolul beszélünk, hanem tem, öt évvel ezelőtt adtam. Ma már nem így könnyebb volt. Egy hónappal a lemezfelvételek amerikaiul. De nem kell ahhoz amerikainak lenni, gondolkodom. Manapság inkább német operákat előtt kezdtünk forgatni Stinggel, naponta reggel hogy bárhol megértsék a zenénket. A zene univer­ hallgatok. héttől este hétig, aztán gyorsan megvacsoráztam a zális. Én is sokszor hallgatok olyan zenét, amiből © Ö n - pályafutása egyik korábbi szakaszában - feleségemmel, kimentem a külvárosba metróval,

2 1997 ÁPRILIS GUANÓM n t e r j ú

hogy a zongoristával dolgozzak a filmzenén fél éj­ a jazzegyüttesemmel való felvételek készítése. O tt ták, hogy "dolog". Tehát abban a sorban, hogy szakákon át, és jó, ha öt órát aludtam. Ráadásul a először a hangszeres technikát kell tökéletesíteni, "Jazz called rap", ez a kétértelműség is benne van. feleségem éppen akkor v o lt terhes. A m iko r befe­ azután egy koncepciót kidolgozni, hangszerelni, Azt is jelentette, hogy "dolog", "anyag", de az iga­ jeztem a lemezfelvételt, vissza kellett volna repül­ és végül megvalósítani. zi értelmét mégis a műfajt jelölő jelentése adja nöm Amerikába, de összeestem a szállodai szo­ O tt ültem Los Angeles-ben, és elkezdtem dolgoz­ meg. bámban, és két napig egyfolytában csak aludtam. ni a lemezen, bár nem nagyon ismertem senkit a © Tovább is viszik ezt a vonalat a következő sor­ Úgyhogy a következő klasszikus lemezemre elég közelben. Felhívtam egy barátomat, DJ Premiere- ban, am ikor azt állítják: ha szereted a jazzt, hogy­

időt akarok szánni. Olyan szerzőket szeretnék sze­ t, aki nagyon jó hip-hop producer, eljött hozzám hogy nem tetszik a hip-hop? repeltetni, m in t Jaques Ibert, M ax Dubois, E d i­ és elkezdtünk dalokat készíteni. Felhívtunk mu­ 50-S TY LE S: H a belegondol, a scat-telés, a hagyo­ son Dennisoff, és mások. zsikusokat, énekeseket, 50-Styles volt a rapper, és mányosan jazz-improvizációnak tekintett, több­ © A Buckshot LeFonque új lemezének bemuta­ am ikor kezdett összeállni a dolog, akkor azt nyire szöveg nélküli énekszóló nagyon hasonlít a tója hozta Ö nt Magyarországra. Kíváncsi volnék, m ondtuk egymásnak, figyeljetek, ezzel meg kelle­ rap-re. Tekintve, hogy a jazz sokkal régebbi, m int hogy általában tánczeneként gondolt-e az új le­ ne próbálni turnézni. De az emberek rázták a fe­ a hip-hop, én hajlamos vagyok feltételezni, hogy mez anyagára, amikor készítették, például amikor jüket, hogy egy ilyen lemezanyaggal nem lehet a hip-hop a jazzből n ő tt ki. a dobok programozását végezte? turnéra indulni. Én pedig győzködtem őket, © Valóban vannak közös pontok, egyszer felfe­ M : Egyáltalán nem. De természetesen én is táncze­ hogy igenis lehet. Persze, hogy nem lehetett volna deztem egy 1958-as lemezt, a George Russell nén nőttem fel. Ezért azután erre sohasem kell másodrangú vagy közepes rockzenészekkel, de nagyzenekarral, a címe... koncentrálnom, nem kell azt mondjam magam­ nálunk nagyon jó muzsikusok vannak. Úgyhogy M : New York, New York. nak, hogy na gyerünk, most egy táncolható nótát megtaláltuk a felállást és nekiindultunk a turné­ © Pontosan. rakunk össze. Elsősorban jazzmuzsikus vagyok a nak. Egy évig utaztunk. így született a második M : (ritmusban kezdi idézni a rap-et megelőlegező

zenei alkotás során. Először arra gondolok, ho­ lemez. A társaimnak érdekes m ondanivalója volt, Jon Hendricks scat-szólót) "Get to the wicket, gyan tudunk valami újat csinálni, ami nem olyan, izgalmas dolgokkal kísérletezgettünk, ezeket buy you a ticket..." m in t az összes többi. H a táncolható lesz, akkor összeraktuk, és kész. © Számomra ekkor váltak nyilvánvalóvá a rap- jó, de azzal már egyáltalán nem törődöm , hogy © Nem véletlen, hogy a lemez címe Music Evo­ szövegelés jazz gyökerei. Egyébként a zenekarban műsorra tűzik-e majd a kereskedelmi rádiók. lu tio n . A címadó dal szövegében a változáson van van egynéhány fantasztikus név, az egyik szaxo­

Nem akarok tucatzenét csinálni, fonszólót például... nincs bennem ilyen hatalmas kész­ M : (közbevág) John C oltrane játssza. tetés, hogy eladható legyen a zeném. © Rá gondoltam. Persze, örülök, ha fogy, de csakis 50-STYLES: Ezért mondom a szö­ azokon a kereteken belül, amit mi vegben azt, hogy adj hozzá egy kis határozunk meg. ezt, adj hozzá egy kis azt. N e m kell

© H ogy in d u lt ez az együttes? nagy utat bejárni, hogy a jazztől a Több előzménye is volt az Ön pá­ hip-hopig jusson az ember. Ha meg­ lyáján, még az első, 1994-es Buck­ van valakiben a zene irán ti n y ito tt­

shot LeFonque lemez előtt. A műfa­ ság, szeretet, akkor megtalálja a kö­ ji határokat Sting együttesének zös pontokat. meghatározó tagjaként is aktívan © Hogyan kezdtek el művészneve­

vette semmibe, részt vett a Jazzma- ket használni? Ez milyen tradícióból tazz-ben és sok egyéb olyan projekt­ jött? M ilyen alapon választ nevet egy

ben, melyek a mainstream jazz irá­ rapper vagy egy DJ? Inko g n íitó vagy nyán kívül esnek. És az is nyilvánva­ előadói perszóna? ló, hogy Ön nagyon tudatosan építi 50-S TY LE S : A m iko r írok, egészen

a pályáját, időben jó előre. más ember vagyok, bár minden tulaj­

M : Előkészítem a dolgokat, az igaz, de donságom érvényesül ilyenkor is. De nem készítek hosszútávú terveket. A sokkal energikusabb, feltöltöttebb.

Buckshotra sem v o lt kész tervem. Nagyon kom olyan veszem, am ikor D e az a zene, am it játszottam, am it hallgattam, a hangsúly, és azon a felfogáson, hogy a hip-hop szöveget szerzek. O lyan dolgokról írok, amelyeket mentálisan, a gondolkodásmódomban előkészí­ és a jazz ugyanannak a fának a különböző ágai. hétköznapi emberként nem biztos, hogy ki tudok

tett arra, hogy végül felvegyek egy ilyen lemezt, M : Ő adta a címet (- mutat rá Marsalis az éppen mondani. ha lehetőség nyílik rá. Sokáig dolgoztam a To­ hozzánk csatlakozott egyik társára azok közül, D J APOLLO: Nekem ez a rendes nevem, úgyhogy night Show zenekarvezetőjeként. O tt ültem, és akik vele voltak a promóciós turnén. 50-Styles ezt nem én választottam. És nem is szeretem, ha szinte semmit sem csináltam. Végül már nagyon rapper a csapat szövegírója, ő használja a „Jazz DJ Apollónak hívnak, bár mindenki így szokta szerettem volna valamit tenni. Adódott egy ilyen called rap" fordulatot is.) meg. jellegű lemez terve, melyhez nem kell hosszú elő­ 50-STYLES: Amikor a jazz új volt, a szónak leg­ M : Miért nem mondtad ezt soha? Akkor nem így tanulmány. Elő lehet készíteni, megírni a dalokat, alább három jelentése volt. Szlengben körülbelül szerepeltél volna a lemezborítón sem. Persze, én

elvégezni a programozást, de ez nem olyan, m int annyit tett, hogy "jó duma", meg arra is mond­ se kérdeztelek meg.

GRAHflN 1997 ÁPRILIS 3 n t e r j ú

APOLLO: Nem számít, az én hibám. zá fantasztikus volt. így gondolkodom a társaim­ dül még nem tesz senkit zenésszé. H a nem hang­ © Tényleg előre megírja, papírra veti rap és hip- ról is az együttesemben - a saját területükön na­ szeren játszik valaki, attól még lehet kiváló muzsi­ hop szövegeit? gyok. 50-Styles képességei, m in t rapper, egyedül­ kus. Ahogy az sem kritériuma a jó jazzmuzsikus- 50-STYLES: Általában, de nem mindig, sokszor állóak. Vannak technikai finomságok, amiben le­ nak, hogy tud-e kottát olvasni.

improvizálok. Azért írom le gyakran, hogy ponto­ het, hogy versenyre kelnek vele mások, de ha rap­ © Azért az esztétikai alapon felállított kritériu san tisztázzam magamban, m it is akarok monda­ pet hallok, akkor mindig azt kérdezem magam­ mókát többnyire el lehet fogadni. ni. Ha én sem tudom pontosan, hogy m iről lesz tól, m it akar ez az ember közölni. És oly sokszor M: Az esztétikai kritériumokkal az a baj, hogy szó, akkor hogy várjam el másoktól, hogy megért­ kiderül, hogy nem mondani akarnak valamit, ha­ szinte láthatatlanok. Nem lehet mindig tudni, senek? nem eladni. Nekem csak az számít, hogy hogyan hogy hol a határ. M i a különbség Stephen King

© És persze sok nyilvánvaló utalás is elhangzik a érteti meg valaki magát. Ha meghallok egy szöve­ és W illia m Shakespeare között? Shakespeare jazz történetére, Armstrong, meg Cab Calloway get, arra is kíváncsi vagyok, van-e benne metafo­ jobb. Na de ezt ki meri állítani? Miért lenne

nevét em lítik, az együttes neve pedig C annonball ra, és mennyi, és azok mennyire tartalmasak, van- jobb? Egy majdnem írástudatlan louisianai em­ Adderley álneve volt, hogy kijátssza éppen érvé­ e benne játék a többértelmű szavakkal, ami meg ber - én is ott születtem - azt fogja mondani, nyes lemezszerződését egy felvétel kedvéért. tud nevettetni... Ez nem a tehetség vagy tehetség- hogy akkor is Stephen King a jobb. - Na de ide­

50-STYLES: Amikor arról faggatnak, hogy mitől telenség kérdése, hiszen ahány ember, annyi látás­ figyeljen, a metaforák, a szóképek, a drámai fe­ éppen ilyen, amit csinálunk, csak azt tudom mód, annyi interpretáció. Azt nem mondanám, szültség ... - K in g a jobb. Ez az egész hallatlanul m ondani, hogy nekem ez a természetes. Csak má­ hogy valami, vagy valakinek a stílusa, műve nem szubjektív. El kell jutni egy magas szintre ahhoz, sok próbálják meg kategóriákba szorítani, mint jó, ehelyett azt mondom inkább, hogy kedvelem, hogy egyáltalán érzékelje az ember, hogy ő maga például abba, hogy hip-hop jazz. M agától értető­ vagy kevésbé kedvelem. De a komplex dolgok en­ hol tart, hogy hol ez a bizonyos határ, hogy mik dő, hogy belejátszik a jazztörténet is. A jazz ter­ gem mindig jobban vonzottak, mint az egyszerű­ a kritériumok. Ha viszont valaki nem tart itt, ak­ mészetesen borzasztó erős hagyomány, a hip-hop ek, amelyek személyesen tesznek érdekeltté a do­ kor legjobb esetben hülyének néz az érveimmel.

még gyerekcipőben jár, de szerintem lesz olyan logban. Az együttes tagjait is azért szeretem, m ert Van, akinek a zene csúcsa, mondjuk, Celine D i­ erős hatása, m in t a jazznek. összetettek. on - semmi bajom azokkal, akik így gondolják, © Azért egy lemezjátszón mégiscsak másképp © Ezek szerint kollektív alkotó munka során de hogy beszélgetek velük Mozartról? Beetho­ játszik az ember, m in t egy hagyományos hangsze­ születnek a Buckshot LeFonque darabjai, annak venről? És egyáltalán nem kell mindenkinek álla­ ren. ellenére, hogy az ötlet az Ön otthoni stúdiójában ti műveltnek lennie, nem kell az összes Mozart- M: Nem lehet ilyen megkülönböztetéseket tenni. kezdett megvalósulni. partitúrát kívülről fújni. Itt vannak a hip-hop vi­ Egy lemezjátszó nem szólhat úgy, m in t egy szaxo­ M: Az első lemez valóban a házistúdiómból indult, lágából érkezett társaim. Ha nekik azt mondom,

fon, de ez fordítva is igaz. A lemezjátszó is lehet de attól kezdve, hogy turnézni indultunk, a töb­ hogy ez a Mozart-darab gyönyörű, nem biztos, hangszer, saját nyelve és technikája van. N ém e­ biek az egészet a feje tetejére állították. A koncer­ hogy rohannak megvenni a lemezt, mégis telje­ lyek k itű n ő hangszeresek, de nem olyan jó muzsi­ ten szinte már semmi sem hasonlított a lemezre, sen n y ito tta k rá. És azt m ondják rá, hogy értik,

kusok. Azután vannak csekély technikával rendel­ és ez lehet az egyetlen igazi legitimációja egy uta­ m itő l lehet például a M ozart-m ű szép - és ettől kező zenészek, akik képesek átadni azt az érzést, zó zenekarnak. Sajnos a komputerprogramok és a már nem ugyanott folytatják az életüket, ahol ami bennük megszületik, így a zenéjük erőteljes. digitális felvételtechnika miatt mindig lesznek addig.

Végül vannak olyanok is - ez az igazi - akik tech­ olyanok, aki csak azt nézik, hogy a koncerten © Tanítónak tartja-e magát, legalább annyiban, nikában is és kifejezőkészségben is magas szinten megszólaló szám mennyire hasonlít a lemezre. így hogy megpróbálja az ilyen fajta nyitottságot elér­ állnak. teljesen szem elől tévesztették a koncertezés ere­ ni az emberekben? 50-STYLES: (Marsalishoz) M int például Te. deti célját. Az élő zene célja nem az újrarágás, ha­ M : Nem.

M: M int például mi. Szerintem mindenki ilyen a nem az újrateremtés. Olyannyira megszokták a A P O L IX ): H a elérjük, hogy n yito ttá teszi az embe­ zenekarunkban. K itű n ő hangszeresek, szeretik a sokszori meghallgatás alatt a lemezt, hogy nem reket a zenénk, akkor az csak jó. Ha megértenek zenét, és képesek átadni ezt az érzést a közönség­ tudnak tőle elszakadni. belőle valamit, örülünk neki, de a tanítás nem cé­ nek. A mi együttesünkben nincsenek gyenge © Nem változtatta meg túlságosan a technológia lunk.

pontok, és ez nagyon jó érzés. Apollót és engem a viszonyunkat a zenéhez? M: M i vagyunk nyitottak, és ezért játszunk ilyen összehasonlítani, ami a hangszereinket illeti, nem M A technológia valóban lehetővé teszi középszerű zenét, de nem akarjuk megtanítani a világot arra, érdemes, de ami azt illeti, hogy a lemezjátszót, embereknek, hogy elfogadhatóvá tegyék magu­ hogy hogyan legyen nyitott.

m int hangszert hogyan kezeli, arról már lehet be­ kat. Azelőtt a középszerű embereknek egyszerűen 50-STYLES: Nincs benne rendszer, nincs rendszer szélni. Lehet, hogy vannak gyorsabb kezű DJ-k, nem volt esélyük. Nem azon múlik, hogy kom­ az őrültségünkben...

de a zene, az interpretáció, az ízlés tekintetében pu ter vagy hangszer, am i megszólal, az szinte M : A zt akarjuk, hogy tetsszen az embereknek, am it

Apollo kiemelkedő. Gyakran, amikor Armstrong mindegy. Olyan sok emberrel találkoztam, akik csinálunk, és teljesen mindegy, hogy azért tetszik- trom bitajátékát értékelték, klasszikus zenészekhez nem képesek muzsikusként gondolkodni, pedig e, amiért mi akarjuk, vagy valami homlokegye­

hasonlították, ennek semmi értelme. Saját tech­ kiváló hangszeresek. Például a N ew York-ban élő nest ellenkező okból. Ha az emberek, ahogy nikája volt, egy klasszikus trombitás nem tudta aktív jazzmuzsikusok nem úgy gondolkodnak, Apollo mondta, jobban, mélyebben befogadják a volna azt adni, amit Armstrong csinált, akár ha ahogy én azt látni szeretném tőlük. Megtanulnak hip-hop vagy a jazz m űfajt, vagy éppen az operát, azt nézzük, hogy a magas C -t egymás után hat­ néhány szólót, és elindulnak a pályán úgy, hogy az csak a hab a tortán. szor kifújta. Ráadásul egy hosszú hajlítással zárva, szinte kizárólag emlékezetből játszanak, és persze

m in d a hatszor. Jazzt játszott, és a technikája hoz­ dögunalmas az eredmény. A hangszertudás egye­ Zipernovszky Kornél

4 1997 ÁPRILIS GRAMffiN A SZTÁROK NEM SZÜLETNE 'T/~ 1 ) E NÁLUNK. SZÜLETHiEi'i'NE> ■ ( V

■ >

ü Ü J~J i i í

JJ ü ÍJ < zr. BT-es rogzito• • / . // rendszer, effektek, soksávos technika zív szerződésben

G R A Ü f lN 1997 ÁPRILIS 5 m a g m t

O ldal Gábor költözhet a polgárotthonokba. Ez háttérbe szoríthatja A felvételek kezdetben szintén Amerikából érkeznek sorozata a fonográfot, amely az utcakultúra terjesztőjeként rög­ Londonba. A lemezeket Hannoverben préselik, de az zült a köztudatban. irányítás és értékesítés London kezében marad. Berli­ A színvonalas zenekultúra otthona Európa. Berliner ner ideküldi egyik legjobb munkatársát, Fred W. Gais- tehát elhatározza, hogy a fonográf és a gramofon ver­ berget, aki a fiatal szakma egyik legjobb ismerője. T i­ sengésének színteréül Európát választja. Az amerikai zenhárom éves korától fonográfhengerek készítésével Berliner-féle vállalat bonyolult jogvitába keveredik, kezdi a hangrögzítéssel való ismerkedést. Londonba 2. FONOGRÁF VAGY GRAMOFON? aminek végén még a Gramophone szó használatától is érkezésekor alig húszéves, és az ő feladata a műsor eltiltják. Helyette 1901-től a Victor Talking Machine megszervezése. Ám erikában a m últ század Company nevet veszi fel. De még 1898-ban szerény A születő európai hanglemezipar egyelőre kicsi, jósze­

utolsó éveiben E m il Berliner méretű társvállalatot alapítanak Londonban, The rével Berlinerék családi vállalkozása. A Deutsche Gramophone Company néven. Vezetésével az ügyes, Grammophon Gesellschaft látja majd el lemezekkel találm ánya, a gramofon rámenős, kitűnő kapcsolatokkal rendelkező amerikai Angliát, Németországot, Oroszországot és a Monar­ hosszas kísérletezés után ügyvédet, W illiam Barry O w ent bízzák meg. Ezzel a chiát. Francia-, Olasz- és Oroszország igényeinek ki­

elérte azt a technikái

fejlettségi szintet, hogy

versenybe bocsátkozhatott

az Edison-féle fonográffal.

A gramofont is már rugós óramű forgatta, a hangot jókora tölcsér erősítette. A lemezek préseléssel sokszo- rosíthatókká váltak, így nagy mennyiségben, aránylag egyszerűen és olcsón készülhettek. A lemezek előnye, hogy kevesebb helyet foglalnak el, és kevésbé sérüléke­ nyek. A kínált műsorválasztékban azonban nincs je­ lentős különbség. Kupiék, katonaindulók, prózamo­ nológok, népies muzsika a leggyakoribb. Nagy ritkán sor kerül egy-egy zeneileg értékesebb szemelvény fel­ vételére. Többnyire egy ismert operaáriára. A felvéte­

lek azonban csak gyatra visszfényei az eredetinek. A gramofon megjelenik Európában. Berliner odaküldi elégítésére rövidesen helyi leányvállalatokat alapíta­ zenekar rögzítése még igen hiányos, ezért szinte kizá­ unokaöccsét, Joseph Sanderst, aki azonban rövidesen nak. Gaisberg munkához lát. 1899-ben k itö r az an­ rólag zongorakíséretet alkalmaznak. A választott áriát továbbutazik Németországba. Itt már várja Berliner gol-búr háború, s ehhez kapcsolódva összeállít egy le­ a lemez játékidejéhez rövidítik, csonkítják. Az előadók testvére, Joseph Berliner, aki egy hannoveri, telefonké­ mezt, amelynek a Csapatok behajózása címet adja. ismeretlen, nemritkán dilettáns énekesek. Elrettentő szülékeket gyártó vállalat vezetője. Rövid előkészítés Tulajdonképpen egy rövid hangjáték kerekedik belő­ példa az a lemez, amelyen a Trubadúr népszerű M ise­ után megállapodnak, hogy a gyár területén hangle- le. A hajókürt búgásához társul a búcsúztatót játszó rere részletében Leonóra szólamát egy szóló trom bita mez-présüzemet létesítenek, s az új részleghez vállala­ katonazenekar hangja, a katonák férfikórusa, amely a szólaltatja meg, a kórust pedig egyetlen férfihang kép­ tot alapítanak. 1898. december 8-án megalakul az új Home, Sweet Hom e kezdetű, közismert dalt zengi, s viseli. Ilyen műsorkínálattól alig várható, hogy a gra­ cég, a Deutsche Grammophon Gesellschaft, amelyet egy női hang kiáltása: „Ne felejts el azonnal írni!” A m ofon a magasabb zenekultúrát terjesztő eszközzé ma világszerte D G G néven ismernek. Csakhamar lemeznek óriási a sikere. Aligha gondolta azonban va­ válhasson. Jóllehet, erről állandóan szó esik. M árpedig présgépek érkeznek Amerikából, s megkezdődhet a le­ laki, hogy egy új műfaj első kísérletét, a hangjáték ez az egyetlen út, amelyen haladva a fonográfot le le­ mezgyártás Európában, amelyet később az Ameriká­ megszületését hallgatja. Az újítást évekig sokféle válto­ het győzni. Ha sikerül bebizonyítani, hogy a gramo­ ból érkező alkatrészeket összeszerelő gramofonkészü- zatban utánozták. fonlemezen a legmagasabbrendű zeneművészet is be­ lék-gyártással is kibővítenék. Gaisberg azonnal felfogja, hogy Európában csak a he-

6 1997 á p r ilis GRAMCBN g r a m o fo n o ló g ia

lyi zenei ízlésvilághoz kapcsolódó felvételekkel lehet csak szórakoztató fonográf. Ugrásszerűen megnő az hogy minden vállalat bevezet valamilyen védjegyáb­ sikert aratni. 1899-ben felvételkészítő brigádot szer­ érdeklődés. A Grammophone Company tiszta nyere­ rát. Ezek közül kétségtelenül a leghatásosabb a tölcsér vez, amely a következő években többször körbeutazza sége 1901-ben 79.438 font, 1902-ben 137.268 font, előtt ülő kutya képe, és a hozzá kitalált szöveg: a gazda Európát. Párizs, M adrid, M ilánó, Lipcse, Bécs, Buda­ 1903-ban 252.285 font, a kereslet meredeken emel­ hangja (His Masters Voice). A képet még 1899-ben pest, Pétervár a főbb állomások. M indenhol felkutat­ kedett. Hamarosan kevés a hannoveri üzem folyama­ festi az ismeretlen, közepes tehetségű Francis Barraud. ják a legismertebb előadókat, a helyi zenei jellegzetes­ tosan bővített kapacitása. Jóllehet, a gyárban reggel 6- Védjegyként 1900-tól kezdve szerepelteti Berliner, de ségeket, és ezekről felvételeket készítenek. Az anyagot tól este 10-ig dolgoznak, tekintetbe kell venni azon­ csak Amerikában. Az európai vállalatnál 1909-től sze­ elküldik Hannoverbe, ahol lemezeket préselnek róla; a ban, hogy óránként egy présen legfeljebb tíz lemezt repel a kutyás védjegy. Idővel a világ legismertebb fest­ londoni és a többi leányvállalat pedig gondolkodik ar­ tudnak készíteni. A lemezek csak egy oldalukon beját­ ményévé válik. ról, hogy a felvételi országokban forgalomba kerülje­ szottak. A közönség megszokta a fonográfnál, hogy A fonográf ekkor még világszerte állta a harcot. Sokat nek. Gaisberg azonban megszállottan arra törekszik, egy jelhordozó egységen csak egy műsorszám van. Fo­ javítottak a visszaadás minőségén, és a játékidő is hogy a Concert Record Grammophon márkanéven nográfhengeren ez nem is lehet másként. A lemez meghosszabbodott hengerenként öt percre. Nagy elő­ forgalmazott kiadványokon ne csak az utcakultúra m indkét oldalának kihasználására csak évek múlva ke­ nye volt, hogy a fonográfján bárki készíthetett felvé­ vagy az egy fokkal magasabb szórakoztató zene szólal­ rül sor. A gramofon sikerének hatására gyorsan új ala­ telt, mert üres hengert mindenfelé árusítottak. Végleg jon meg, hanem a kom oly művészet elismert darabjai pítású vállalatok jelennek meg a piacon. 1901-ben csak az első világháború idején tűnt el. és előadói is. Elsősorban a neves operaénekesek. Ahol Berlinben alakul az Internationale Zonophone Com­ A Monarchiában századunk első éveiben csak külföldi csak sikerül, készít néhány operarészlet-felvételt a he­ pany, amerikai vállalatok - így a Columbia - létesíte­ vállalatok készítettek lemezt. Az emelkedő kereslet ha­ lyi művészekkel. Céljának legnagyobb akadályozói nek társvállalatokat Európában. A szélesedő konku­ tására azonban itt is elkezdődött a kisebb helyi vállala­ azonban éppen a kor művészei. A társadalom szemé­ renciaharc arra szorítja a vállalatokat, hogy újításokkal tok alapítása. Magyarország sem maradt el a világtól. ben a művészek hierarchiájának csúcsán a tehetséges hívják fel a figyelmet gyártmányaikra. Ilyen a színes Rövidesen Budapesten is megalapí­ operaénekes állt. Ő az a művészfajta, aki nem szorul papírcímke bevezetése a Berliner vállalatoknál 1902- tották az Első Magyar Hangle­ semmiféle segédeszközre, ecsetre, vésőre vagy tolira. ben. A ddig csak a lemez anyagába karcolt felirat tájé­ mezgyár Rt-t. Természetadta tehetsége alkalmas arra, hogy a leg­ koztatott a lemez tartalmáról és előadóiról. A Saljapin Oldal Gábor meggyőzőbb formában fejezze ki az emberi érzelme­ és a Caruso lemez már piros, aranybetűs papírcímké­

ket, gondolatokat, hangulatokat. Képességeinek leg­ vel jelenik meg. Az 1904-ben alapított International (Folytatjuk) magasabb fokú kiművelésével pedig a gyönyörködte­ Talking Machine G m bH (Odeon márkanévvel) forra­ tés kívánalmának is eleget tud tenni. A századforduló dalmi újításként a két oldalon bejátszott lemezekkel közönsége a szépen vokalizáló operaénekest minde- jelenik meg a piacon. „Ugyanazért a pénzért kétszer nekfelett méltányolta, legfeljebb - de mindenképpen annyi zene” - ez a reklámszöveg nem maradt csak mögötte - a nagy színészi és tánctehetség jöhetett hatástalan. Természetesen rövidesen szóba. így válhatott a korszak az operaéneklés arany­ minden vállalat átveszi ezt a korává, amelynek lassú lehanyatlása elhúzódott rendszert. A reklám haté­ a két világháború közti évtizedekig. A század- konyságát szolgálja, forduló operasztárjai művészetük meggyalá- zását látták abban, hogy azt egy reprodukáló gépre bízzák. A döntő áttörés akkor követke­ zett be, amikor két, már elismert, nagy formátu­ mú énekest sikerült lemezkészítésre megnyerni. Ez először Gaisbergnek sikerült: a két művész Fjodor Saljapin (1901) és Enrico Caruso (1902) volt. Budapesten Soyer Ilonka, Vasquez Itália, Ney Dávid, Takács M ihály volt az úttörő 1902-03 között. A közönség elcsodálkozva figyelt. Ha már a nagy ope­ raénekesek is méltónak tartják a gramofont, hogy sze­ replést vállalnak, akkor az valóban több és más, m int a

G R J l t M l N 1 997 ÁPRILIS 7 brandenburgi versenyek sorozata egyike a X V III. század legismertebb és legkedveltebb ANTOLÓGIA zenekari ciklusainak: a fent felsorolt, nem ke­ Avesebb, m int nyolc előadás jó esetben is csupán harma- dát-negyedét - igaz, zömben reprezentatívabb hányadát - alkotja egy nagyobb (nyugati) lemezboltban található vá­ lasztéknak. Nagy kérdés persze, hogy e vitathatatlan nép­ szerűség a lemezcégek mellett hasznára válik-e magának a műnek, vagy az azt „értően” szerető közönségnek. Bach kötheni korszakának e hat remek versenyműve ugyanis - Brandenburgische Konzerte Nr. 1-6 BW V 1046-1051 amellett, hogy alapjában véve szórakoztató zene - nem mindennapi kihívás elé állítja az előadókat: sőt némely közhiedelemmel ellentétben „korhű” hangszeren sem Össze baso n lí to tt könnyebb eljátszani őket. Arra a tényre pedig, hogy e előadások:

művek mindegyike milyen hihetetlenül merész és előre­ Concentus Musicus Wien mutató megoldásokat, hangszerelést és még sok minden Nicolaus Harnoncourt Teldec (1964) mást tartalmaz, a szakembernek is újra meg újra emlé­

keztetnie kell magát: talán furcsán hangzik, de attól tar­ Berliner Philharmoniker tok, e művek kellően magas színvonalon sohasem válhat­ Herbert von Karajan DG (1964-65) nak a hanglemez-alaprepertoár természetes részévé. Éppen ismertsége folytán vízválasztó e zene az előadómű­ Members o f the Los Angeles Philharmonie Orchestra vészet stilisztikai szempontjai felől nézve is: az összeha­ Pinchas Zukerman sonlítandó felvételek aránya (3 „hagyományos” és 5 „his­ Karussel (1977) torikus” előadás) jól mutatja az ízlésváltozást, mely az Liszt Ferenc Kamarazenekar utolsó harminc év alatt - a hangrögzítés, a lemezipar ug­ Rollo János rásszerű fejlődésével részben párhuzamosan, részben azt Hungaroton (1986) ösztönözve is - végbement Európában: az úgynevezett Musica Antiqua Köln „historikus” , „autentikus” előadásmód óriási térnyerésé­ Reinhard Goehel nek, sőt bizonyos zenei stílusok (elsősorban a barokk) te­ DG (1986-87) rén egyértelmű diadalának lehettünk tanúi. The Brandenburg Consort Bach zenéjét egyébként „hálátlan” dolog lemezre venni: ő Roy Goodman az a szerző, akinek művei koncerten is hatalmas feladatot Flyperion (1991) jelentenek, a „definitiv” , örökre (vagy legalábbis 15-20 New London Consort évre, azaz egy átlagos hanglemez művészi „élettartamá­ Philip Pickett ra”) érvényes olvasat létrehozása pedig alighanem lehetet­ L 'Oiseau-Lyre (1993)

len. További kérdés, hogy egy Bachhoz hasonló nagyság- Boston Baroque rendű és stílusú géniusz („szerencsére” ebből a fajtából M artin Pearlman Telarc (1993-94) nincsenek sokan!) zenéje nem áll-e felette bármilyen sti­ Elios Gottlob Houßmonn: Portré 1746 (olajfestmény) lisztikai megközelítésnek. Hiszen az ő művei - az alapve­ tő megszólaltatás szintjén - talán kevésbé függenek az mélyen a „romantikus” előadói kultúrában gyökeredzik, hogy például a magyar zenei élet árnyékos - vagy mond­ előadástól: közismert, hogy sok-sok Bach-mű milyen k i­ hogy nem lenne tisztességes róla azon alapelvek alapján juk inkább: egyik legárnyékosabb - oldalára szorult „his­ válóan, szinte az eredetivel egyenrangúan „jól szól” olyan bírálatot mondani, amelyek használata 1997-ben megke­ torikus” mozgalom hazai képviselői több m int harminc hangszerekre átírva, amelyeket a szerző nem is ismerhe­ rülhetetlen. Bizonyára vannak olyan zeneszerető embe­ év elmúltával, mind a mai napig nem lennének képesek tett. Egyszerre segít és árt is ez az előadásnak: olyan zseni­ rek, akikhez e felvétel joggal ma is közel állhat: e nagy egy teljes ciklus megbízható előadására vagy rögzítésére, ális partitúrákról van szó, hogy ha - Bach finom iróniája karmester egyéniség gyönyörű (és természetesen szimfo­ egész egyszerűen a darabok által támasztott technikai kö­ nyomán - a megfelelő és jókor eljátszott hangok megszó­ nikus) zenekari hangzással - és mértéktartóan vibrált vo­ vetelmények nagysága, illetve a művekben szereplő hang­ lalnak, „a botrány máris elmarad” , szemben például nós hangképzéssel! - igazán szuverén, „nagy” előadást kí­ szerek hazai hiánya miatt!) Harnoncourt 1964-ben alap­ Händel műveivel, ahol ez igazán kevés. Arányosan nehe­ nál. Mindazoknak ajánljuk e verziót, akiket érdeklődésük követ rakott le felvételével, amelyre azóta mindenki - őt zebb viszont a puszta megszólaltatás esztétikai öröme fö­ az előadóművészeti múlt felé vezet: még egyszer hangsú­ követő és elutasító zenész egyaránt - építhetett: éppen a lé jutni. Mindezeket látszik igazolni sok, megoldatlan lyozom, „méltó” interpretációról van szó, még ha annak vázolt, sokszínű technikai nehézségek miatt előadása problémákkal teli felvétel - amelyek kevésbé ismert mű egy-egy részletét - például az 1. versenymű harmadik té­ nem sikerülhetett annyira időtállónak, m int például V i­ esetén (szerencsésebb módon) soha nem látnák meg a telének szinte ordítva kitartott, Bach által pedig csupán valdi Op. 8-as concertóinak - köztük a méltán legendás napvilágot. egy nyolcadnak)!) nótáit záróhangját, vagy akár ugyané Négy évszak-versenyművekkel - egyébként jóval későbbi, A felsoroltak közül három olyan felvételt kell mindjárt az concerto zárótételeként hallható „bálnamenüettet” - va­ 1977-es rögzítése. E 2 C D - amelyek kísérőfuzete sajnos elején megemlítenem, amelyet - az első kettő esetében lószínűleg e „célzott” közönség is mosolyogva fogadja magától a karmestertől egy szót sem tartalmaz, jóllehet legmélyebb (ámbár merőben különböző forrásból táplál­ majd. Harnoncourt behatóan foglalkozott e művek előadási kozó) tiszteletem kifejezése mellett, a harmadiknál pedig Nicolaus Harnoncourt verziója (1964) a legrégibb a problémáival - Karajan olvasatához hasonlóan a múltat mindenféle tiszteletem teljes hiánya miatt - az felsoroltak közül: szinte az egész régizenei mozgalom az ő idézi: azzal az apró, ám jelentős különbséggel, hogy en­ összehasonlításra (itt és most) alkalmatlannak tartok. „köpönyegéből bújt elő” , s olvasata ma inkább interpre­ nek a „múltnak” lett, illetve van folytatása - még ha néha Herbert von Karajan olvasata ugyanis - amely 1964- tációtörténeti jelentőségű, mint napi előadói kérdésekre erősen vitatható is az e fán növekedett gyümölcs íze. Ez­ 65-ben, azaz az Harnoncourt-féle „úttörő historikus” fel­ választ adó viszonyítási pont. Túlnyomórészt lassú tem­ zel együtt ki kell emelnem az 1. és a 6. concerto felvétele­ vétellel éppen egy időben született - szuggesztív, magas póiról sem lehet minden esetben eldönteni, hogy kon­ it, amelyek valószínűleg örökre mintát adnak zeneiség­ színvonalon kivitelezett előadás, amely azonban olyan cepcionális vagy technikai indíttatásúak. (Ne felejtsük el, ből: reméljük, hogy - a lemeziparral szemben okkal

1997 ÁPRILIS t o I ó g i a szkeptikus - Harnoncourt készít még egyszer új felvételt e remekművekből. Elemzésre méltatlan Pinchas Zukerman és a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar tagjainak pro­ dukciója, amelyről semmiféle elismerést sem vagyok ké­ pes mondani. Brutálisan erőszakos, kifejezéstelen, a par­ titúra finomságait igénytelenül, szinte cinikusan figyel­ men kívül hagyó olvasat, amelytől mindenféle perfekció igénye is (mondjuk például: valamilyen módon is tiszta intonáció!) tökéletesen idegen. „Természetesen” Bach egyetlen, a mai nagyzenekari átlagtól elütő hangszerelési utasítását (violino piccolo és furulya használata, hogy a gambáét ne is említsük...) sem veszik figyelembe, de még ez a legkevesebb: a „bűnlajstrom” a hangmérnökileg ma­ nipulált dinamikáktól számos ordító és kijavítatlan hang­ hibán, illetve értelmetlen, tévesztés jellegű díszítéskezde­ ményen át egészen odáig terjed, hogy egy-egy részletet (például a 4. versenymű utolsó ütemeit) a „jobb hangzás” érdekében gátlástalanul egy oktávval feljebb transzponál­ va játszanak el. Levegővétel nélküli, de mégis széteső, ujj­ gyakorlatszerű szólókat és otrombán végigvibrált, préselt zenekari hangzást hallunk. Csupán az oboistát, David A Brandenburgi versenyek kéziratának címlapja Weisst illethetjük részvéttel, amiért szólamtársaival és a fagottossal együtt kiváló zenész létükre balszerencsésen Angliában megszokottnál lényegesen több - közös mun­ is elemzem e jelenséget -, mert vezetőjük, Philip Pickett ilyen rossz társaságba keveredtek: az 1. versenymű fafú­ ka tartja össze előadásukat. Jó értelemben vett német ala­ külön, terjedelmes cikkben magyarázza meg előadásukat vós pillanatai sok mindenért kárpótolnak, de sajnos pár posság mutatkozik meg minden hang kidolgozott voltán A New Interpretation címmel. Pickett nagyszerű furu- perces szólók nem tudják ellensúlyozni két teljes CD ret­ keresztül; csupán vérmérséklet kérdése, hogy - egy-két lyás és ideológus egyben: afféle Medici stílusú intermedi- tenetét. Apró, de felháborító részletet idéznék itt a leme­ fontos kivételtől eltekintve - az ő tempóik a leggyorsab­ um-sorozatként értelmezi e ciklust is szellemes, érdekes zek - egy bizonyos Martin Furber tollából származó, bak: ez önmagában nem lenne erény vagy hátrány, de a és komoly kultúrtörténeti élményt nyújtó, fent és még büszke © jelzéssel is ellátott, ám „igényesen” 15 sorban kidolgozottságon van a hangsúly, s teljesítményük e téren fentebb idézett című írásában. Nem lenne ezzel semmi megoldott - ismertetőszövegéből, mely így hangzik: példamutató. baj: néhány jó ödet és néhány, inkább erőitett idea meg­ „...egy bizonyos Leopold, anhalt-cötheni herceg, aki sokolda­ Az amerikai együttes (Boston Baroque) rokonszenves emésztése után - érzékeltetésképpen bővebb magyarázat lú fickó(l) volt: gambázott, ezen kívül hegedült, csembaló­ zenei elképzeléseit még nem tudja elég magas szinten ki­ nélkül csupán az általa vázolt allegóriák címének fordítá­ zott, brácsázott és bariton hangon énekelt - ha nem is egy­ vitelezni - ismertf?) ördögi kör ez: az elképzelések viszont sát idézem majd fel minden concerto említésekor - csak szerre mindeztEzt az alantas és olcsó szellemeskedést - nem elég átütőek ahhoz, hogy ennek ellenére „életben az a kérdés merül fel az ember fejében, hogy mitől számít olyan művészetpártolóról szólva, akinek Bach élete né­ maradjanak”... ez interpretációnak. Önmagában, zenetudományi elmé­ hány boldog és termékeny évét köszönhette -, amely már Roy Goodman és muzsikusai viszonylag egyszerű „ügyet” letként ugyanis feltétlenül méltó a publikálásra, előadá­ az első olvasásra is felingerelt, a felvételek meghallgatása jelentenek: a legrutinosabb angol tégizenészek (sok-sok sukban azonban szinte semmit sem lehet észrevenni az után (sajnos) azok színvonalával tökéletesen összeillőnek közötti) egyik formációja, a Brandenburg Consort - általa fontosnak tartott programokból. Való igaz: szöveg érzem: e két lemez megvételét senkinek, semmilyen kö­ temperamentumos és jó vezetővel (aki kiváló hegedűs) - nélküli zenében nehéz egy elvont mitológiai szituáció rülmények között nem ajánlom. kellemes és meglehetősen felszínes előadást produkál vagy gondolat érzékeltetése, de ha erre nem képesek, ak­ Marad tehát számunkra egy „modern” hangszeres előadás (alighanem az összes elemzettnél lényegesen kevesebb kor ezt jobb lenne egy lemezfelvétel kísérőszövegében (a Liszt Ferenc Kamarazenekaré) négy „historikus” próbával!), amely sohasem a legjobb, de mindig a jobbak vagy elhallgatni, vagy legalább nem A New Interpretati- társaságában. A magyar kamarazenekar játékmódja töké­ között van. onként aposztrofálni. letesen korszerű, hála kis- és nagyformát egyaránt jól ér­ A végére hagytam a külön „tünetegyüttesnek” vehető Vashegyi György telmező, nem mindennapian tehetséges vezetője, Rolla New London Consortot - zenekari szvitfelvételükről János irányításának és varázslatos vonós játékának. (Rá­ szóló (szintén e számban fellelhető) írásomban bővebben A következő számban Schubert: című Winterreisefelvételeiről olvashatnak. adásul nem is tegnap, hanem több mint tíz esztendővel ezelőtt készült felvételről van szó; mint látni fogjuk, van olyan vonatkozás is, amelynek esetében egyértelműen győztesen kerül ki a „historikusokkal” vívott - ránézésre felettébb egyenlőtlennek tűnő - párviadalból!) A historikusok - egyébként elég belterjes - világában mar­ kánsan elkülönül a Reinhard Goebel vezette Musica Antiqua Köln az „angolszász” iskolához tartozó másik három előadógárdától. (Az igazság kedvéért tegyük hoz­ zá: az amerikai régizene-mozgalom nehézségei szinte a magyaréhoz foghatóak, s ezért ott is alig-alig beszélhe­ tünk saját „iskoláról”: sőt e felvételükön a bostoniak kö­ zött éppen a kölni verzió két prominens tagja működik közre vendégként.) Visszatérve Goebeihez: őket hallgatva nincs az az érzésünk, hogy ad hoc összehordott produkci­ óval állnánk szemben; közös elvek és sok - valószínűleg az

GRAMC jMI 1997 ÁPRILIS 9 apjaink egyik legünnepel- mindig megtalálja a hangot a rende­ tebb operasztárjával, zőkkel. az amerikai Sámuel Ra- • Messziről jött: a kansasi Wichita mey-vel a közelmúltban, két bécsi egyetemen folytatott tanulmányokat Staatsoper-beli Mefistofele előadás követően éveken át magánúton ké­ közben készítettünk gyorsinterjút. pezte magát, majd kisebb operatár­ sulatok fogadták be, és már koránt­ • Talán nincs sátánszerep a zeneiro­ sem volt fiatal - jövőre lesz negyed- dalom ban, am it ne vett volna fel re­ százada -, amikor 31 évesen a Car­ pertoárjára. Mintha ezeket az ördö­ men Zuniga hadnagyaként, ha nem gi figurákat érezné leginkább közel is a Metben, mégis egy patinás ház­ magához... ban, a New York City Operában de­ • Ha a dráma oldaláról közelítünk, bütálhatott. Utána hamar kiosztották valóban ezek az operairodalom önre Basiliót, és ennek az alakításá­ legizgalmasabb karakterei, hiszen nak köszönhette, hogy rendezők és sejtelmes, „emberfölötti" személyi­ direktorok hosszú időn át elsősor­ ségről van szó. Ráadásul zeneileg ban Rossini operák basszus szerepei­ sem egyformák, más és más szerep­ ben foglalkoztatták. Nemsokára formálást követelnek. De talán az is megszületett a „klisé" - mindenek- meghúzódhat vonzódásom mögött, ~o előtt kivételes színészi és ragyogó hogy magánemberként nyugodtnak 'o énektechnikai tudásának köszönhe- tartom magam, és valószínűleg \ tőén -, ugyanis önre ragasztották az ezért lelem kedvem a nyers, démoni- | „évszázad legnagyobb Rossini-

kus jellemek megformálásában. % basszusa" címkét. Azért megnyugtatásul közlöm: nem e • Nem tetszett, amikor kikiáltottak O állok kapcsolatban az ördöggel. Rossini-specialistának. A repertoáro­ • Boifo Mefistofeléje mellett mely mon sorakozó, Höndeltől Verdin át szerepekről van szó? Stravinskyig ívelő szerepek ugyanis • Gounod Faustjának Mefisztójáról, eleve ellentmondanak annak, hogy Meyerbeer Ördög Róbertjéről, Berlioz Faust el­ adás magán viseli az adott rendező keze nyo­ afféle Rossini-énekes lennék. A zt persze ha kárhozásának sátánjáról, Offenbach Hoffmann mát, és ennek hatása lehet arra is, hogyan for­ akarnám sem tagadhatnám, hogy már ifjú ko­ meséi című operájának négy ördögi személyi­ málom meg én a szerepet, akár a legapróbb romban élveztem ezt a pergő muzsikát, és az ségéről és Stravinsky The Rake's Progress-ének zenei effektusok vonatkozásában is. A mostani egyetemi éveket követően az elsők között éne­ Nick Shadow-járól. bécsi produkciót - Pier Alii volt a rendező - keltem például Az olasz nő Algírban Mustafá- • Ha Boito műve nem is képes versenyre kelni a éreztem valamennyi előadás közül a legin­ ját. Később ugyanezt a szerepet egy ízben Gounod opera népszerűségével, mégis egyre kább statikusnak. Alii kevés mozgást enge­ Marilyn Horne társaságában is énekelhettem, több operaházban szólal meg. Jevgenyij délyezett a számomra, ami, megvallom, nem is és annak az előadásnak a hírét valaki elvitte a Nyesztyerenko mellett talán ön tette a legtöbbet volt az ínyemre. Rossini szentélynek tekinthető Pesaróba. On­ Boito remekművének újkori föltámasztásáért, hi­ • Ezek után vajon milyen véleménnyel van az nan már csak egy lépés volt, hogy a Rossini- szen lemezre is énekelte - nem is egyszer -, és a opera világában eluralkodott, diktátumokban fesztivál urai meghívtak vendégszereplésre. De nagy operaházak mindig önt keresik, amikor testet öltő Regietheaterről, vagyis a rendezői ennek már idestova húsz éve. Utána valóban műsorra tűzik a darabot. Minden előadáson színházról? sorra jöttek az elfeledett Rossini-operák, A tó ugyanazt a gounod-i Mefisztóhoz képest keve­ • Bár kedvelem a vérbeli „színházi" operaelő­ asszonya, A reimsi utazás, A tolvaj szarka, a sebb charme-mal megáldott, annál vadabb Ör­ adásokat, meggyőződésem, hogy ami a szín­ Semiramis. dögöt állítja színpadra? Azért is kérdezzük, padon történik, az nem befolyásolhatja káro­ • Ezek a művek speciális technikát követelnek merthogy eddig húsznál is több produkcióban san a darab zenei megvalósítását. Zene és az énekestől, aminek nem mindenki tud magas több mint kétszáz alkalommal énekelte... dráma egészséges egyensúlyára kell töreked­ színvonalon megfelelni. Ön viszont játszi • N a g y vonalakban igen. Persze, minden elő­ ni. Az a szerencsés alkat vagyok, aki a végén könnyedséggel képes m egbirkózni a Rossini-

0 1997 ÁPRILIS G R A f f f lN áriák kadenciáinak akrobatikus koloratúráival, • Eközben is nagy hangskálát kell „megmoz­ lommal alakítottam színpadon. Azt a Covent miközben hangja mindvégig kiegyenlítetten gatnia", hiszen születésekor két és fél oktávos Garden-beli előadást hatalmas ováció fogad­ szól. Mi a titka? hangterjedelemmel ajándékozta meg a termé­ ta, s utána szenzációs kritikákat is kaptam. Ha • N iccolo Vaccai XIX. század eleji olasz zene­ szet, ami nyomban megmagyarázza, miként felkérnének, örömmel énekelném ismét. Esca- szerző és pedagógus Metodo pratico di canto került repertoárjára Don Giovanni mellé példá­ millóra, erre az arrogáns macho szerepre italiano per camera című vokalizációs iskolá­ ul Scarpia, avagy Escamillo... azonban nem vágyom. Nem igazán hálás. ja. Egy sor speciális énektechnikai gyakorlatról • Tanulmányaim elején nem voltam benne biz­ • Nemcsak a színpadon napjaink egyik legke­ van szó, amelyek elsősorban abban segítettek, tos, merre fejlődik a hangom, basszus vagy resettebb énekese - a Met, a Scala, a chicagói hogy hangom rugalmas maradjon, hogy a ko- bariton irányba, miután hangom valóban két Lyric Opera, a Covent Garden és a bécsi Staats­ , loratúrák a lehető legtermészetesebben szólal­ és fél oktávot fog át. Ma persze tudom, hogy oper bemutatóinak állandó közreműködője -, janak meg. Kezdő koromban kulcsfontosságú mély basszus vagyok, aki ugyanakkor könnyen hanem ezzel egy időben a nagy lemezcégek is volt számomra. Ajánlom másoknak is. Ma már m egbirkózik a m agasságokkal is. Nem is cso­ versengenek a kegyeiért. E vonatkozásban re­ persze efféle tanulásra nincs energiám, marad­ dálkozom, amikor a lexikonok basszbariton- korder is a basszisták között, hiszen minden nak a szokásos beéneklések, a rutingyakorlatok. nak titulálnak. Scarpiát mindössze egy alka­ idők legtöbb lemezfelvételével - több mint

MUSSORGSKY BORIS GODUN IL BaRBIEKE Dl SrVIGLIA

1’IHI.IMKMONIKEK UHUIM) Anr.r!t Kc' í!.«£1 M <■).»« S»r--IR«v»r Sc*iril»nr. S n p iU ú il« íW ? Unpifo

Samuel leghíre

Samuel Ramey a magyar közönség előtt Bartók Kékszakállújának éneklésével debütált, amelyet a Hungaroton a CBS-szel koprodukcióban adott ki. A felvé­ telen Marton Éva volt a partnere, a Magyar Állami Hangversenyzenekart Fischer Ádám vezényelte. (1) Magyar művészek a partnerei Boito Mefístofele

című operájának felvételén, amely a CBS gondozásában jelent meg, Giuseppe

Patané vezényletével. (2) dunov című operája, amelyet Claudio Abbado dirigált. (5) Az orosz zene Ramey egyik kedvenc szerepe egyébként Mozart Figarója, amit Solti György irá­ mellett azonban a legtöbb felvétele Rossini-operákból készült. így ő hallható nyításával énekelt lemezre; a nagy Mozart-szerepek közül egyébként a Herbert a Sevillai barbé/yban(6), A tó asszonya (7), A tolvaj szarka (8) illetve A török von Karajan által dirigált Don Giovanni megjelent videón is, ebben a produkci­ Itáliában és A reim si utazás nagy szerepeiben. Rossini mellett Verdi-énekes- óban Ramey a címszereplőt alakítja. (3) Ugyancsak videón jelent meg Haydn Te­ ként is számon tartják, hiszen énekelt az Aida, valam int a D o n Carlos felvé­

remtés cím ű oratórium a, amelyen olyan neves művészek a társai, m in t Lucia telein (9-10). Samuel Ramey tehát nemcsak mint kimagasló színpadi mű­ Popp, Francisco Araiza, O laf Bär és Iris Vermillion; a Bécsi Filharmonikusokat vész, hanem m in t szívesen foglalkoztatott lemezénekes is ism ert, nem véletle­ Riccardo M uri vezényli. (4) A Berlini Filharmonikusok játszanak azon a CD-n, nül, hiszen hangja önmagában - m inden színpadi játék nélkül - képes feleleve­

amely Ramey pályájának meghatározó felvétele lett, ez Muszorgszkij Borisz G o­ níteni az adott mű cselekményét, hangulatát.

GRAMON 1997 ÁPRILIS 1 1 nyolcvan lemezzel - dicsekedhet. Bartók Kék­ szakállúját is több ízben énekelte CD-re - rá­ adásul m agyar nyelven is. Nehezére esett megbirkóznia a szöveggel? • Nagyon. A legkülönfélébb magyar segédlet­ tel órákon át csak a magyart gyűrtem. A zene­ kari zenészek éppúgy segítettek, mint a felvétel technikai személyzetének tagjai. • Az eredmény nem is maradt el, kiejtése szin­ te tökéletes. A magyar szopránsztárok - Mar­ ton, Rost - közül kivel van baráti viszonyban? • Igazából senkivel. Marton Éva sikereiről so­ kat hallok, miután azonban más a repertoá­ runk, ritkán lépünk fel közösen. A fiatal Rost Andreával tavaly júniusban énekeltem Bécs- ben, pompás Zerlina volt. • Mégis, mintha újabban kevesebb volna a ki­ ugró énekes tehetség. Hol maradnak a fiatal sztárok?

• Mindenekelőtt türelemre van szükség, amíg Samuel Ramev és Franco Farina IFanctl valaki sztárrá érik. Ma nem olyan időket élünk, amikor egyik éjszakáról a másikra sztárok szü­ f 'y Bécsi találkozás^ B J m ^ lethetnek. Egy fiatal énekesnek meg kell tanul­ nia nemet mondani, még akkor is, ha álomsze­ repet kínálnak neki. Magam is sokáig vártam, oamuellxaMey-vel amíg nekivágtam a nagyobb szerepeknek, s ma úgy látom, helyesen döntöttem. • Mit gondol, szükség van új, kortárs operákra is ahhoz, hogy az opera mint műfaj életben maradhasson? • Szerintem igen. Bár a problémát abban lá­ tom, hogy a legtöbb ma élő zeneszerző nem WARNER CLASSICS képes az énekhang számára komponálni. Nin­ HUNGARY csenek tekintettel a hang lehetőségeire, a vocét A J Á úgy tekintik, mint sima hangszert, mintha egye­ nesen az énekhang ellen írnának... l l * W , • On tart modern dalműveket a repertoárján? • A már említett Stravinsky-művön kívül egy kortárs amerikai népoperát, Carlisle Floyd Susannah - ját. • És túl az operán? • Nagyon szeretek énekelni a Broadway re­ pertoárból, műsorra tűzök Gershwint, Cole pkokofjev. ■KS"" ' Portért, sőt Coplandot is, elvégre amerikai éne­ s w '*® ' Dantei Barenboim Itzhak Perlman kes vagyok, és kötelességemnek érzem az .... - w - amerikai zene népszerűsítését. Dalestjeimen vi­ szont vegyes műsorral szoktam fellépni: német dalokat francia sanzonokkal és régi olasz da­ lokat amerikai songokkal elegyítek. • Érdekli-e, mit írnak önről? Gyűjti a kritikákat? • Ha kezembe kerülnek, elolvasom őket. És ha a zenekritikus rosszat ír, azzal szoktam nyug­ tatni magam, hogy ez csak egyetlen egy em­ ber véleménye.

Lindner András ivölgyi Zeneműboltban (Bp. Szervita tér

2 1997 ÁPRILIS GRAMON hónap felvétele Í eethoven: BEETHOVEN Kantáta II. József halálára, Cantata on the death o f Emperor Joseph II Kantáta II. Leopold beiktatására, Cantata on the accession o f Emperor Leopold II Judith Howarth • Janice Watson • Jean Rigby Opferlied, John Mark Ainsley • Jósé van Dam Meeresstille und glückliche Fahrt CORYDON SINGERS CORYDON ORCHESTRA • MATTHEW BEST

• Hyperion - Karsay és társa •

Történelmi jelentőségű felvétel. A 19 éves Beetho­ Érzékeny és megható a H ie r ven ezen alkotásának előadását nem érhette meg, schlummert seinen stillen hogy m iért - nem tud juk. A n n y i azonban bizonyos, Frieden kezdetű szoprán hogy az 1791-es előadást a muzsikusok a partitúra ária, amelyet Janice Watson nehézségeire hivatkozva m ondták le. A zenetudo­ tolmácsolásában hallunk. mány azóta a fiatalkori művek egyik legjelentő­ Gyönyörűen szólalnak meg sebbjének tekinti, hiszen benne megtalálhatók a F i- az egész műre oly jellemző delio, sőt a Kilencedik szimfónia motívumcsírái is. kromatikus futamok, melyek Hézagpótló felvételt adott ki tehát a Hyperion később Beethoven muzsikájának elmaradhatatlan olyan előadásban, amely nemcsak a darab puszta kísérői lesznek. A kantátát a bevezető kórusban már Beethoven; bemutatását, hanem igényes megszólaltatását is hallott tragikus hangvételű zárókórus fejezi be. Kantáta II. József halálára, Kantáta II. Leopold maga elé tűzte. A zenekari bevezető M atthew Best A II. József halálára írt alkotás mellett Beethoven beiktatására, Opferlied, megfogalmazásában már a későbbi tragikus hang­ II. Leopold beiktatására írt kantátája sem került Meeresstille und vételű Beethoven-műveket vetíti elénk, s talán eb­ előadásra a szerző életében. A C D -n ez a darab a II. glückliche Fahrt ben az esetben a választott hangnem (c-m oll) is k ü ­ József kantáta után következik, s a szembeállításból Corydon Singers, Corydon Orchestra lönös jelentőséggel bír (Sonata Patheűque, Eroica rögtön kiderül, hogy rokon művekről van szó. A Vezényel: Matthew Best lassú tétele). K om o r hangvételű darabok megszólal­ bevezetés sejtelmes, s ezt az Er schlummert... tatásánál számos előadó beleesik abba a hibába, schlum m ert szöveg is alátámasztja. Ebben a pro­ hogy a fájdalm at lassú tempóval ábrázolja. Szeren­ dukcióban már más szoprán, Judith Howarth hall­ csére az itt játszó muzsikusok megfelelően ritm izál- ható, aki drám ai, igazi Éj királynője-hangon éne­ ják és súlyozzák a beethoveni muzsikát, s ezáltal lesz kel; szükség is van erre, hiszen a sejtelmes bevezető­ élvezhető produkciójuk. A bevezető és a záró kó­ ből ujjongással tör ki a Heil! Heil! Heil! szövegű rusban kap feladatot a mezzoszoprán és tenor szó­ örömének. Amíg az előző alkotásnál meghatóan lista, Jean Rigby és John M ark Ainsley. A szoprán szólalt meg a szoprán ária, addig it t a Fliesse, W on­ m ellett a basszus szólista Jósé van D am kap igen nezähre, flisse! kezdetű az önfeledt boldogság han­ nagy szerepet, hiszen ők osztoznak a bevezető utáni gulatát idézi. Judith Howarth operahangja ebben áriákon, illetve recitativókon. Van Dam átérzéssel az esetben is igen feltűnő, s am iko r a cselló futamát és stílusosan oldja meg szólamát, erre legjobb példa „utánozza” , kiderül, hogy virtuózabb hangszeres a Da kam Joseph, m it Gottes Stärke ária, amelyben társánál is. a harcos zenekari motívumok felett kell érthetően Heil! Stürzet nieder, Millionen - kezdődik a befeje­ és megfelelő erővel énekelnie. ző kórus, a zene és a szöveg egyértelműen a K ile n­ cedik szimfónia befejező tételét jutta tja eszünkbe. Jelen esetben ez nemcsak a szerzőnek, hanem az előadóknak is köszönhető, akik bámulatos virtuo­ v zitással és beleérzéssel szólaltatják meg a később „slágerré” lett „Freude schöner Götterfunken...”

méltatlanul elfeledett előképét. Bősze Adám SQ

Jelmagyarázat

kiváló jó közepes hallgatható hallgathatatlan

GUANÓN 1 997 ÁPRILIS 1 3 r i t i k a

ranz Schubert f t ohann Sebastian Bach: G-dúr vonósnégyes (D 887) 4 Ouvertüren BWV 1066-69 Esz-dúr zongoratrió, • L’Oiseau-Lyre - PolyGratn •

Philip Pickett, a New London Consort vezetőjé­ nek nevét a régizene kedvelői a hetvenes évek - azaz az angol historikus mozgalom „hőskora” -

Az 1828-ban befejezett G-dúr vonósnégyes Schu­ első, sok szempontból máig jelentős angol lemez- bert kvartett oeuvre-jének utolsó darabja olyan felvételeinek (például a Trevor Pinnock vezette

kompozíciók méltó társa, mint az a-m oll vonósné­ English C oncert Brandenburgi versenyek soroza­ gyes (D 804) vagy a híres d-moll (D 810) D e r Tod tának) furulyaszólistájaként ismerhetik. Azóta

u nd das M ädchen. A közönség mégsem ismeri sok idő eltelt: az utolsó évtized alatt saját együttes eléggé, a szakirodalomban pedig nem ritk á k azok a alakítására n yílt lehetősége, amely elsősorban a u Franz Schubert fanyalgó hangok, amelyek a kompozíció arányta­ G-dúr vonósnégyes (D 887) középkor-reneszánsz-korabarokk zenei három­ lanságait, formai tökéletlenségét hangsúlyozzák, V Esz-dúr zongoratrió, szög vokális zenéjének előadásával szerzett magá­ miközben a darab invenciózusságát általában elis­ ‘Notturno’ (D 897) nak nemzetközi hírnevet. (Kiemelkedő ebben a Takács Quartet merik. Am nincs olyan stílustanulmány, amely - folyamatban Monteverdi Vespro della Beata Ver- Schubert zenéjének valamelyik karakterisztikus ele­ 3 gíne-jének általuk készített felvétele, amely ezen mét bemutatandó - ne ebből a darabból hozna pél­ a területen is szakított a például John Eliot Gar­

dát. S valóban, nem találunk olyan pillantot a mű­ X diner által képviselt kórusszemlélettel, s a szóla­

ben, amely ne a stílus esszenciális elem eiből épít­ u m onként egy-egy énekest foglalkoztató előadás kezne. Schubert zenéjének jellegzetes m o ll elszíne­ mellett tett hitet - hasonlóan Joshua Rifkin Bach C/5 ződései, szűk ambitusú, gyönyörűen tétova melódi­ kantáta- és oratórium-előadásaihoz.) S ez a hír­ ái, pregnáns ritmusai, jellegzetes modulációi gran­ név újabb felkéréseket szült: anélkül, hogy bizto­

diózus méretekben, kaleidoszkópként jelennek trió talán a mű legádázabb kritikusait is meggyőzi sat tudnánk az őket foglalkoztató lemezcég meg ebben a kompozícióban. A forma problémája arról, hogy van helye a kom pozíció egészében. Egy (L’Oiseau-Lyre) belügyeiről, elég világosnak lát­ egyben az interpretáció problémája is. A játék külö­ energikusan, jó tempóban előadott finálé táncos szik, hogy a cég egyéb historikus zenekarainak nösen nagy intenzitása kell ahhoz, hogy az átlagos­ förgetege igazi örömzenére ad lehetőséget, amelyet más irányú érdekeltsége (vagy netán kifulladása?) nál többször visszatérő jellegzetes tém ák ne veszít­ a hallgató örömére a Takács quartet ki is használ. A miatt órájuk vár az a feladat, hogy a fent említett

senek frissességükből, az emfatikus gesztusok hite­ CD második darabját, az Esz-dúr ‘Notturno’ zon­ részterületből „tovább lépve” a barokk alapreper­ lükből, az architektonikus formai konstrukció, goratriót eredetileg a B -d ú r trió lassú tételének toár 90-es évekbeli, mérvadónak szánt felvételeit amelynek kiépítése nyilvánvaló szerzői szándék, pe­ szánta Schubert. Kedves, hangulatos zene, az elő­ elkészítsék. A nnak elismerése m ellett, hogy Pic­ dig ne essen áldozatául a sziporkázó ötletek tűzijá­ adót nem állítja nehéz feladat elé. Ö nálló tételnek kett említett sikerei kétségtelenül hatalmas tudá­ tékának. Ennek a kihívásnak, előrebocsátandó, a talán nem elég súlyos, kérdés, hogy mi vezérelte a son és munkán alapultak, nem hallgathatom el e Takács quartet ha nem is maximálisan, de meg tu­ C D szerkesztőjét, hiszen sem a zongoristának, sem „globalizáció” művészi sikere felől érzett mély ké­

dott felelni. Külön kiemelendő Fejér András telje­ a két vonósnak nem nyújt igazán komoly lehetősé­ telyeimet. A néhány esztendővel ezelőtt felvett - sítménye, szólamát érzékenyen és plasztikusan ol­ get. (Ráadásul Andreas Haefliger ezért a darabért intellektuálisan izgalmas, ám előadói szempont­ dotta meg, ami az első tételt érintő formai problé­ fáradt be a stúdióba). Apropó, stúdió. A vonósné­ ból a nullánál alig többet érő allegória-elmélettel mák leküzdéséhez, úgy tűnik, elengedhetetlenül gyes-felvétel legnagyobb erényének tartom, hogy az megtámasztott - Brandenburgi versenyek után szükséges. Az együttes m inden tagja k itű n ő e n fel­ élő játék izgalmával ajándékozza meg a hallgatót. ugyanis újabb meglehetősen semmitmondó készült muzsikus, a virtu óz részletek kidolgozása M olnár Szabolcs Bach-lemezpárt, ezúttal néhány (sajnos szinte so­ hallhatóan egyikőj üknek sem jelentett problémát, hasem hallható, ám rendkívül értékes) kantáta­ és az összjáték is végtelenül kifinomult. Jó érzékkel nyitánnyal együtt (ugye, meglepő módon?) a Ze­ emelik ki egyik vagy másik szólamot, ahol pedig (gW W jQ ajánlata nekari szvitek felvételét készítette el a londoni több melodikus gesztus van jelen, mint pl. az A n ­ együttes. Pickett ismertető írása - amellett, hogy dante tételben, ott világosan rajzolódik ki mind­ az idevonatkozó adatok hiánya m iatt sajnálkozva egyik dallami kontúr. A Scherzo nekem egy kicsit „szinte” lemond e művek esetleges allegorikus je­ hajszoltnak tűnt, a partitúra ritmikailag valamivel lentésének kereséséről (biztos, hogy nagy kár ér differenciáltabb hangzásképet sugall, ami a felvéte­ minket ez által?) - most valamivel konkrétabban len hallható tempóban nem tud megvalósulni. A szól az Auffiihrungspraxis kérdéseiről: megtud­ trió , egy kedves Ländler, amelyről Schubert kama­ juk, hogy (a megszokottnál általában lassabb) razenéjének kitűnő ismerője, J. A. Westrup írja: tem póit M attheson 1739-es traktátusa (D er voll­ „Egy paraszttánc, bármilyen óvatos és szeretem kommene Capellmeister) alapján választotta. Az méltó is, nem ideális párja a tündérnép ugrándozá- előadás hőfoka és kidolgozottsága azonban ismét sának” , ami a scherzo fő része. A CD-n hallható szinte csak kívánnivalót hagy maga után: talán

1 4 1997 ÁPRILIS CRAMMN © lassz ikus

f t 1 te L e m p e r B erlin Cabaret Songs

• Decca - PolyGram •

Ute Lemper kvalitásos, főszerepekre alkalmas, a ze­ nés színház különleges követelményeinek is nagysze­ rűen megfelelő színésznő. Internacionális sztár, állít­

ja róla a Decca új lemezének kísérőfúzete, s ha vala­ kiről az igazi „sztárcsinálók” ezt állítják, akkor az is. A lemez azonban nem nekünk szól! A multinacio­ nális lemezcég terjesztői megfeledkeznek arról, hogy néhány száz kilométer mégiscsak elválaszt a A művésznő működési területétől. Azok számára, Johann Sebastian Bach: akik nem ismerik őt, azaz nem látták-hallották u 4 Ouvertüren BWV 1066-69 New London Consort színpadon, „élőben”, sajnos lemezről a produkció Ute Lemper Philip Pickett Berlin Cabaret Songs „nem jö n át” . Pedig képességei vitán felül állnak: Matrix Ensemble hörög, suttog, kiabál, énekel, szárnyal, néha bájo- Robert Ziegler log, néha búg, m in t a gerle, de ez a szakmája - szí­ nésznő! N ekem legfőképpen a művészi kisugárzás, az aura hiányzik. S kíváncsi lennék rá, hogy a szín­ nem érdektelen itt felidézni a legeslegrosszindu- pad hogyan hitelesíti ezeket, a lemezen legalábbis latúbb (angol!) kritikusok által - egy híres londo­ felületesnek ható „kaméleon-mutatványokat”. ni zenekar nevének variációjaként - kreált Eng­ Legfőbb vonzereje a temperamentuma, csakhogy lish Compromise kifejezést... Az egyébként jó fu- arról fogalm unk sem lehet, m ilyen az ő saját tem­ volista Lisa Beznosiuk egyre nagyobb sebességgel peramentuma. Ugyanis minden dalban más és más halad a h-moll szvitet legtöbbször lemezre vevő egykori sztár m anírjait „hozza” , amelyek persze k i­ szólista megtisztelő címének elnyerése felé: G ar­ oltják egymás hatását. Ennél is nagyobb baj van a diner, Pinnock, Pickett... vajon ki lesz a követke­ repertoárral, amelyből csipeget. Innen is, onnan is ző? (A karmesterek neveit egyébként nem művé­ a legjellemzőbbet. Ebben sem egyszerű eligazodni, szi színvonal vagy betűrend, hanem a felvételek hiszen a magyar kabaréban énekelt dal, a kupié, a midt eddig csak kuriózumként szerepelt a kataló­ becsült időrendje alapján soroltam fel.) Különle­ sanzon, a b re ttli s az operettsláger hasonlít is ahhoz, gusokban. Az új sorozat az Entartete M usik címké­ gessé kellene tennie ezt az előadást a 392-es, mély am it a w eim ari köztársaság idején Berlinben éne­ jét viseli, s ehhez csatlakozik „könnyűzeneként”, „francia” hangolás használatának, de attól tartok, keltek, ám különbözik is attól. A szövegnek ebben anyagi sikerre kacsintgató kiegészítésként Ute Lem­ ez kevés. Pragmatikus (és a gyakorló zenészt kife­ a műfajban óriási szerepe van. Még a németül értők per mostani lemeze, pikáns desszertként a száza­ jezetten idegesítő) „problémakerülésnek” tűnik a számára sem mindig világos, m i az „ottani” és „ak­ dunk zenéjét kínáló étlapon. A magyar hallgatót, teljes ciklus szólamonként egy-egy előadóval tör­ kori” , direkt vagy indirekt politizálás, a durva disz- véleményem szerint, hidegen hagyja ez a program. ténő felvétele: a 3. és a 4. szvit 3-3 barokk trom ­ nólkodás vagy a finom kétértelműség egy-egy dal Fájdalmas az élm ény azért is, m ert saját m ú ltunk bitája talán megérdemelne (elképzelve egy igazi szövegösszefüggésében. Az énekesnő gyors egymás­ hasonló emlékei és kincsei egyáltalán nincsenek koncert akusztikai körülményeit!) mondjuk há­ utánban bújik bele Marlene Dietrich vagy Lotte megörökítve. Á m bá r egyesek szerint m inden le­ rom első hegedűt is - persze, így többet kellene Lenya bőrébe, s villámgyors paródiákban villantja mezfelvételnél többet ér, hogy vannak színészeink, próbálni... (Ezt a hiányérzetet nem oldja meg a fel szélsőbalos proletárlányok, anarchisták, feminis­ s nemcsak a musicalre szakosodottak között, akik szinte Monteverdi-szerű bőséggel alkalmazott ták és kis kokottok, sanzonettek figuráit. Anélkül, számára élő hagyomány századunk elejének ilyes­ négyszeres continuo - csembaló, orgona és két hogy a hallgatónak lehetőséget adna, hogy bárme­ fajta „könnyűzenéje” . A mi színészeink - hála Ná- lant - használata.) E két C D elegáns szürkeségé­ lyik hangulatba vagy helyzetbe beleélje magát. Pe­ dasdy Kálmán sok évtizedes pedagógiai erőfeszíté­ ben üdítő színfoltként egyedül a zseniálisan meg­ dig m ilyen izgalmas, furcsa, elvarázsolt világ lehe­ seinek - tudják és művelik a pesti kabaré dalainak, komponált kantáta tételek némelyike (BW V 18 tett ez a B erlin a húszas években. Dalai egy csapás­ kupiéinak, sanzonjainak műfaját. S mindennek és 152) hat, ám a darabok minősége itt is jóval fe­ ra eltűntek, amint belekerültek az „elfajzott művé­ irodalmi környezete, kultúrtörténeti háttere is hoz­ lülm úlja az előadásét, csak e tételek szerencsére szet” , az entartete Kunst náci skatulyájába. Eltűn­ zátartozik az általános műveltséghez. még újdonságként hatnak. A realitásokkal szem­ tek, és nem kerültek bele a közös európai vérkerin­ Fenntartásaimat megerősítendő még egy megjegy­ benézve úgy tűnik, semmi sem menthet már gésbe. A hogy a korabeli „magas művészet” hasonló zés. A M a trix együttes, Robert Ziegler vezetésével, meg minket a teljes barokk zenekari repertoár megítélés alá eső darabjait is mostanában kezdik komolyzenei igénnyel, virtuóz módon és tudatosan New London Consort-féle (újra?)olvasatától: ha előásni. A decca szerepe ebben is élenjáró, hiszen, magas szinten hangszerelt kíséretet biztosít Ute ez így van, helyzetünk nem ad okot a túlzott re­ bár a legnagyobbak utóélete már régen biztosított, Lempernek, ám ez technikai tökéletessége ellenére ménykedésre. Bartók és Hindemith neve bekerült a köztudatba, is színtelen, szagtalan és steril. Vashegyi G yörgy viszont Krenek, Schulhoff, Krása vagy Goldsch­ Zala Szilárd Zoltán

G RAIffBN 1 997 ÁPRILIS 15 r i t i k a

eredeti cím szerepel: Le pardon de Ploermel. M iu ­ tán a kétségek felmerültek, Bondeville Moliére nyomán komponált operájának, a nők iskolájának

irs d’Opéras Fran^ais ZOpéras hősnője már gyanakvó: többet tud saját érzéseiről, s Francois Natalie Dessay azt javasolja nőtársainak, legyenek ravaszak. A ra­ Natalie Dessay vaszság abban áll, hogy ki kell puhatolni a többiek • EM I Classics • érzéseit. H a például, m in t H am let szokott általá­ O tth a tre «ír í ‘O p tra d t M em e-QH# Patrick Foumittier ban, Ophélia is őrültséget tettet, megtudhatja, há­ nyadán áll. Az A vos jeux, mes amis nem őrjöngés

és nem is könnypréselő őrülési nagyjelenet, hanem a koloratúrák közepette szeme sarkából figyelő sze­ replő újabb és újabb próbálkozása, hogy megtudja, mi a helyzet. Ugyanígy Milhaud operájában Creu-

Natalie Dessay CD-felvétele különbözik a megszo­ se, egy mellékszereplő, vagy - és ez már igazi megle­ kott árialemezektől: koncepciója van, értelme van. petés - Olympia, aki ebben a felfogásban éppen O da kell rá figyelni! H a Natalie Dessay hangja nem nem baba, hanem a babasorssal vitatkozó, egyre Airs d'Opéras Frangais volna ilyen szép színű, magasságát tekintve határta­ f l Natalie Dessay - ének öntudatosabbá váló fiatal lány. Persze, m indez a lan terjedelmű és biztosan iskolázott, akkor bizo­ Monte Carlo - Opera zenekara szöveg és a kottafejek pontos betartásával történik. Vezényel: Patrick Fournillier nyára irodalmi sanzonokat énekelne, önálló estek Az Offenbach-részletben, ugyanúgy, ahogy az Era­ intimitásában találkozva közönségével. Ha egyálta­ to publikálta kom plett kiadásban, Natalie Dessay a C/3 lán nem volna hangja, rocksztár lehetne, hatalmas lehető legnehezebb szerzői variánst használja. Ám a példányszámban kiadott lemezekkel, csápoló, sok­ hangszín, a gondolat, az egész program ot átszövő

ezres közönséggel. M e rt egyéniség! M e rt ebben a szellemesség m inden egyes számot átértékel. Nem nyúlánk lányban hatalmas energia feszül s a közlés­ Q üres bravúráriák ezek, hanem egy mai lány vélemé­ re irányuló elkötelezettség, a szavak és a m uzsika nyének forgácsai, meditációk arról, hogyan éltek és m indenáron való közvetítésének vágya. Ezen felü l - szerettek nagyanyáink, s miért várnak ránk ma is úgy látszik - nem is buta. Ez nem azt jelenti, hogy ugyanezek a szerepek. kiszolgálná hallgatóinak az ízlését, éppen ellenkező­ Poulenc provokatív fem inista himnuszát teljes bele­ leg; technikailag a legmagasabb szinten kívánja tá­ éléssel énekli, ugyanakkor el is távolítja magától az

gítani érdeklődési körünket: olyasmit is énekel, 1947-ben bem utatott darabot, mégpedig azzal az amit egyébként nem nagyon szoktunk hallgatni. Az egyszerű eszközzel, hogy egy érzelmes kis vakért elbűvölő szellemességű és intelligens program helyez utána, ugyanolyan hitelesen és emberi tanú­ c l ugyanis 19. századi és 20. századi koloratúráriákat ságként tolmácsolva, mint Gounod már említett válogat. A szöveg szavai, a drámai helyzetek rendre miniatűrjét. A zárószám visszakanyarodik a kezdet­

összerímelnek, s a szélsőségek és végletek kö zö tt a hez: a szerelem titk a előtt fejet hajtó Lakméhoz. Itt hallgató maga is aktív szerepre kényszerül: kényte­ a végén Sauguet hősnője, Marianne - Musset szava­ len gondolni valam it. A zok számára, akik a kolora- ival, s ízig-vérig napjaink zenei köznyelvén szólva - Z túr-standard darabjain próbálják tesztelni egy-egy megismétli ugyanezt.

énekesnő képességeit, Natalie Dessay fényes bizo­ Lehet, hogy ez a dramaturgiailag határozott felépí­ nyítékát adja, hogy kiváló képességek birtokosa, say legfontosabb tulajdonsága a szövegmondás tisz­ tés más hallgatóra másképpen hat, de a figyelmes

hangszíne és technikája segítségével bárm it közvetí­ tasága, az érthetőségre való törekvés. Érdemes ezt hallgatás nem marad hatás nélkül. N atalie Dessay- teni tud, amit akar. A nagy karizmatikus koloratúr az albumot szövegkönyvvel a kézben végighallgat­ ra ma már világszerte odafigyelnek. szopránok és az üresfejű pacsirták repertoárjában ni. A zonnal kiderül, milyen gondosan szerkesztet­ Farkas Virág

egyaránt megtalálható négy bravúrszám képezi te­ ték meg a programot. Lakmé (Delibes) egy történe­ hát „önálló” estjének egyik tengelyét. A Csen­ tet mesél el, balladát énekel, hogyan születik a sze­ gettyű-ária, az Arnyéktinc, az Őrülési jelentek relem, m ely a szó szoros értelmében a mennybe re­

Thomas Ham/efjéből, valamint az Olympia-baba pít, s istenné tesz. Chabrier hősnője cigányasszo­ nagyáriája képviseli azt a muzsikát, amelyet m in­ nyok dalát idézi: a szerelem és a szabadság nem lé­ den hallgatója az unalom ig ismer. Ugyanebbe a tezhet egymás nélkül. Ravel meseoperájában a Tűz

körbe tartozik, de a repertoár bővítésére alkalmas szólal meg, drámai kitörése a szenvedély pusztító M ire ille Valse-ariette-je Gounod operájából. Arról erejéről dalol. Az Árnyéktánc pszichológiai remek­ pedig, hogy m ilyen furcsa, kesernyés, csípős ta rta l­ lés: az emberi személyiség két pólusa közötti, játék­ mak közvetítésére használják a koloratúr szoprán ká oldott szembesülés: biztos lehetek-e egyáltalán a szupermagas hangfekvését századunk zeneszerzői, saját boldogságomban? Ez Meyerbeer operájának arról Chabrier, Ravel, Milhaud, Poulenc, Bondevil- részlete, amelyet nálunk inkább a főszereplő neve

le és Sauguet szólószámai árulkodnak. Natalie Des- alapján Dinorah-kém ismernek. A lemezborítón az

1 6 1 997 ÁPRILIS GUANÓN l a sszikus

előtt. Valódi csoda! S ugyancsak nagyon bájos a má­ sik ráadásszám is, amelynek pikantériáját az adja,

hogy gunyoros címfelirata s a szándékos távolság- ésar Franck: tartás, a stílusjáték ugyancsak előre mutat, Eric Sa­ Zongoraművek tie irányába: A játékbaba panaszai 1865-ben kelet­ kezett. M indez nem volna más, m in t zenetörténeti • H yperio n - K a rs a y és tá rs a • lecke a Hyperion jóvoltából, gazdag dokumentáci­ óval, áttekinthető tartalomjegyzékkel, tipográfiailag ügyesen kiemelt dátumokkal, ha a darabokat nem

valódi nagy zongorista játszaná. Szerencsére Step­ hen Hough és ez a remek brit kiadó egymásra talált. Nagy kiugrását, még a CD-korszak legelején, egy

antológiával alapozta meg, ahol a X IX . század v irtu ­

A Hyperion kiadó új CD-je zongoraműveket tar­ óz zongoristáinak apróbb, ám technikailag iszony- talmaz, reprezentatív válogatást César Franck szóló- tatóan nehéz darabjait játszotta. Később Hummel, hangszerre írott műveiből. Ha kíváncsiak vagyunk, Scharwenka és Sauer zongoraversenyei következtek, César Franck: Zongoramúvek m i történt a m ú lt század második felében, Liszt s Ljapunov, Szkrajbin, Prokofjev szólódarabjai. Stephen Hough - zongora után s Debussy előtt Franciaországban, érdemes Ezekről a felvételekről az angol és a francia szakla­ meghallgatnunk Stephen Hough felvételét. A szer­ £ pok rendre felsőfokban áradoztak. Engem személy zőről gyanítható, hogy a zongora fontos hangszer szerint egy Liszt-lemeze győzött meg arról, hogy a volt számára, hiszen a Zongoraötös és az obiigát c3 nagyszerű technikai felkészültség mögött elmé­ zongorát használó szimfonikus költemény, a Dzsin- lyülésre, koncentrációra hajlamos, valódi művész u nek, valam int a nagyon népszerű, rö vid és hatásos rejlik. Ez a mostani Franck-CD beteljesíti az ígére­

miniversenymű, a Szimfonikus variációk a hangszer ü - tet. A már említett fiatalkori darab ( Grand Caprice, szuverén urának mutatják. Valóban, Franck, mie­ op. 5) a m ú lt század közepén divatos fajtájú v irtu o ­ lőtt az orgona irodalmának megújítójaként vonult zitást idézi. A szerző életének utolsó évéből szárma­ volna be a zenetörténetbe, jó nevű pianista volt. Sőt zó Korái, amely a hármas sorszámot viseli, viszont u a maga idejében csodagyerek! Erről árulkodik leme­ arról is meggyőz, hogy az átirat készítője, Stephen zünk egyik „ráadásszáma” , a Grand Caprice. A ko­ C3 H ough zongoristaként is képes arra, hogy az erede­ rai ismertség oka egy jól előkészített belépő volt, ti orgona, egy monumentális, XIX. századi hang­ igazi profi mutatvány. A tizenöt éves gyermeket, a szer m ondjuk Franck személyes kapcsolatai m iatt

Conservatoire hallgatóját benevezték egy versenyre, egy Cavaillé-Cold hangzuhatagait és színkombiná­ ahol a kor legnagyobb virtuózai játszottak, köztük cióit visszaadja. Alkan és maga Liszt Ferenc. Az ambiciózus papa Minden darab változatos, gazdag és koncepciózus U szervezte „entrée” után persze, sikeres emberként előadásban szólal meg. Végre olyan művésztől hall­ ugyan, de sokáig kellett várnia arra, hogy igazi mű­ juk őket, akinek van mondanivalója ezekről a mű­ vészként is elfogadják, s ő is elfogadja önmagát. francia zongoristája viszont, Alfred Cortot rajon­ vekről. Remek felvételi technika segítségével a Stein- Nem vesztegetném a szót anekdotákra s életrajzi gott érte. Ez volna az egyik, mondta, ha a zongora­ way legfinomabb árnyalatait élvezhetik azok is,

adatokra, ha a lemez lényegét, „szívét” jelentő két irodalom három remekművét vihetné magával egy akik a zongoramuzsikától nemcsak dübörgést, nagy, többtételes zongoradarab helye az életműben lakatlan szigetre. nemcsak nyaktörő-ujjtörő mutatványokat várnak, ezt nem indokolná. Mindkettő kései mű, a múlt A Prelúdium kezdő ütemeiben azonnal felismerhe­ hanem igazi, elmélyült zenei élményt. század nyolcvanas éveiből. Franck akkor írja őket, tő utalás rejlik, a B-A-C-H motívum, amely sokkal Farkas Virág amikor már elmúlt hatvan éves. Tanítványai, orgo­ inkább Liszt akkoriban zongoraváltozatban is elter­ namuzsikái, s nem utolsósorban a francia zenei élet jedt művére utal, m int magára a lipcsei mesterre.

szervezeti kereteit megteremtő Société Nationale Mintha a barokk forma csak ürügy volna Franck révén igazi szaktekintély. Vincent d’Indy idézi számára. Legjellemzőbb ebből a szempontból a K o­ visszaemlékezéseiben, hogy mestere elégedetlen volt ra/, vagy a másik darab, a Prelúdium, ária és finálé

az akkori „kortárs” zongoraterméssel, az igénytelen középső tétele. Szubjektív dalolás, igazi későroman­ szalondarabokkal és a talmi csillogással. Példát tikus szenvedély, a legnagyobbakhoz mérhető! akart mutatni arra, hogy a zene alkalmas metafizi­ Ráadásként szerepel még a programban egy rövid kus tartalmak kifejezésére is. így keletkezett 1884- darab, a Danse lenre. Ha valaki nem ismeri Franck ben a Prelúdium, korái és fúga. A közel húszperces zongoraműveit, érdemes a lemez hallgatását ezzel alkotás megosztotta a véleményeket. A harcostárs és kezdeni. Mintha Ravel Pavane-jának egyenletes

rivális Saint-Saéns egy pamfletjében azt írta róla, mozgása, mámorító ritmusvarázsa előlegeződne itt hogy szép darab, de kár, hogy a koráinak semmi kö­ meg, s hozzá fűszeres, egzotikus, Debussyt idéző ze a koráihoz, és a fúga - nem fúga. Századunk nagy harmóniai fordulatok - jó néhány évvel a Prelűdök

1 997 ÁPRILIS 1 7 r i t i k a

»niSp Béla BARTÓK Rhapsodies Nos. 1 & 2 Piano Quintet it) artók Béla: György Pauk, Violin • Jenő Jandó, Piano C^ortárs magyar misék Kodály Quartet R h a p so d ie s Nos. 1 & 2 Orbán György, Piano Quintet Selmeczi György

•N axos’ •Hungaroton Classic •

A zeneszerző Bartók életműve: gazdag fényképal­ Orbán György és Selmeczi György a kortárs

bum, amelynek némely portréja olyan megvilágí­ magyar zeneszerzés meghatározó alakjai. N em ­ tásban ábrázolja a szerzőt, hogy első látásra talán csak új utakat nyitottak a magyar liturgikus ze­ Bánók Béla: még személyét se tudjuk azonosítani, míg a gyűjte­ nében, hanem számos professzionális kórust, Rhapsodies Nos. 1 & 2 mény javát a könnyen felismerhető, jellegzetes ké­ Piano Quintet templomi énekkart ösztönöztek saját műveik pek alkotják. Pauk György - hegedű éneklésére. O rbán kilenc miséje közül az Ars Jandó Jenő - zongora Sokak érdeklődésére számíthat ez a kiadvány: azo- Nova énekegyüttes az ötödiket adja elő, amely Kodály Quartet kéra mindenképp, akik érdeklődnek a ritkaságok klarinéttal (Maczák János) és nagybőgővel (Lu- iránt, s azokéra is, akik meghatározó jelentőségű­ dányi Endre) egészül ki. E két hangszer két, nek tartják valamely alkotóművész pályakezdeté­ egymástól gyökeresen különböző zenei irányt

nek ismeretét. N e k ik az Andante és a Zongoraötös ju tta t a hallgató eszébe: egyfelől az erdélyi nép­ szolgál tanulságokkal. Az előbbi: quasi-albumalap, zenét, másfelől a jazzt. E két jegy adja meg O r­ az utóbbi pedig nagylélegzetű négytételes alkotás, bán alapvető eklekticizmusát, am i jelent eset­ melyben szinte tételről tételre nyomon követhető, ben egyáltalán nem negatívum. Kifejező, sok

hogy m i az, am it Bartók „készen” átvett a század- helyütt igen ihletett muzsikát komponált, amit

forduló zenéjéből, s hol állítja egyéni mondanivaló még az Ars Nova énekegyüttes gyatra előadása szolgálatába a köznyelvi szókincset. Klisék és egye­ sem tud elfeledtetni. Az Agnus Dei például ki­

di megoldások egyaránt találhatók a kvintett vala­ magaslik az összes többi tétel közül. Credo mennyi tételében. A nagyforma felépítésének szán­ nincs a lemezen, s a kísérőfuzetből sem derül ki, déka érződik az elsőben, s a személyes hang érvény­ hogy ez a zeneszerző intenciója-e, vagy techni­ re juttatása a harmadikban. Viszonylag keveset kai nehézségek m erültek fel az előadással kap­ m o nd a második tétel, s a tagolás teszi egyénivé a csolatban.

már-már felszínesen könnyed zárótételt. Bizonyára Az Ars Nova énekegyüttes produkciója sajnos szívesen hallgatják a műveket mindazok, akik a alig éri el egy amatőr kórus szintjét, de ennél is „tán csodállak, ámde nem szeretlek” álláspontjára fájóbb, hogy a mai hangtechnikai berendezések helyezkednek az értékeit tekintve vitathatatlanul mellett mindez leplezetlenül meg is jelenik a le­ rangos oeuvre-rel kapcsolatban: minden közérthe­ mezen. A zenei rendező, illetve a hangmérnök tő, nem bántóak a disszonanciák, s a népies műda­ nevét homály fedi, noha ezt a ’’bemutatkozást”

lokra emlékeztető ritmikus fordulatok vagy dal­ vállalniuk kellett volna. A kórus férfiszólamai lamcsírák is könnyen elhitetik bárkivel, hogy értő rendszerint bántóan hamisak, s erre talán a leg­ hallgatója Bartók zenéjének. jobban Selmeczi G yörgy Missa Secunda cím ű A felvétel várhatóan legnagyobb vonzerejét jelentő

két rapszódia az 1928-as év termése, tehát mintegy gok m ögöttit. Segítségükkel biztosan tájékozódha­ negyedszázaddal későbbi a kevésbé ism ert m űsor­ tunk a formában, s élvezzük, ahogyan a hangsze­ számoknál. rek fu n k c ió t váltanak, szerepet cserélnek - a játsza- A C D potenciális vásárlóinak egy rétegét azok te­ nivaló természete szerint. Talán csak a II. rapszódi­

szik ki, akik az előadóművészekre kíváncsiak. Jan- ában érezzük néha, hogy ami hangos, nem eléggé dó Jenő a népszerű hazai művészek élvonalába tar­ súlyos, s így azután az elkönnyítő hatás sem érvé­ tozik, s az utóbbi évtizedekben időnként a hazai nyesül eléggé. A rra is gondolhatunk, hogy szándé­

pódiumokon ismét fellépő Pauk György is kosan igyekeztek már-már feszültségmentessé ten­ könnyen meghódította a koncertlátogatók minden ni a változatos zenei anyagot. Jandó és Kodály vo­ korosztályát. nósnégyes együttes produkciója pedig remélhető­ Pauk és Jandó játéka: magas szintű kamaramuzsi­ leg sokaknak meghozza a kedvet a fiatalkori Bar­ ka. Mindketten értik a kottába rejtett szerzői üze­ tók-mű alaposabb megismeréséhez. netet, a jelekkel rögzíthetőt csakúgy, m int a han- Fittler Katalin

1 8 1997 ÁPRILIS G R A N f B N o lasszik us

lassical Zoo Atlanta Symphony Orchestra

• Telarc - Karsay és társa •

A címből és az előadókból következtetve nem min­ dennapi felvételről van szó. A Classical Zoo, vagyis 0 a Klasszikus Á lla tkert ebben az esetben nem egy ha­ Kortárs magyar misék Classical Zoo gyományos parkot jelent - ahova még gyerekko­ 0 Orbán György, Selmeczi György Atlanta Symphony Orchestra alkotásai runkban v itte k el a szüléink -, hanem olyan zenei N Vehényel: Louis Lane Ars Nova énekegyüttes montázsokat, amelyekben felismerhető egy-egy ál­ Narrátor: Itzhak Perlman Vezényel: Kiss Katalin lat jellegzetes hangja. A lemezen az atlantai szimfo­

nikus zenekar Rossini, Respighi és Saint-Saéns m ű­ c í veiből válogatott. Első montázsként Gioacchino & U Rossini: La Gázzá ladra című operájának nyitánya csendül fel. A bemutatón ez olyan lelkesedést vál­

to tt k i a közönségből, hogy a szokás ellenére m in ­ denki beszélgetni kezdett a szomszédjával, és újra

meg újra kitapsolták Rossinit. Ez a lelkesedés érez­ CS hető az atlantai zenekar játékán is, amely kiválóan

játszik. A z ’’állati” apropót persze a szarka adta, ami u £ különböző bonyodalmakat okoz egy ellopott ezüst­ kanál révén az operában. A nyitány tökéletesen alkotásának hallgatása közben döbbenünk rá. A összegzi az egész m ű tartalmát, az öröm öt, a bosszú­ raleckéje és a Fossils szakaszt egy francia népdal ih­ technikai hiányosságok m ellett számos esetben ságot, a csalódást és a szerencsés végkimenetelt. Az lette. Az ismert sorozat annyira egyszerű és gyerme­ kifejezetten egyenlőtlen hangszínnel és rossz album második, hatrészes darabja O tto rin o Respig­ ki, hogy szinte lehetetlen elrontani, főleg, ha tapasz­ arányban halljuk a különböző szólamokat. Jó hi: The B irds cím ű zenekari sorozata. Respighi sajá­ talt művészek játsszák. Ennek ellenére ez mégis si­ példa erre a Selmeczi-mű Glóriája, amelyben a tos nagyzenekari feldolgozásában fontos szerepet került. Egy kortárs amerikai költő, Bruce Adolphe szoprán jótékonyan borul a sokszor alulintonált kapnak a fúvósok, azon belül a kürtök, az ütősök humoros verseket írt a tételekhez, amiket Itzhak alt és tenor szólamokra. közül pedig a xilofon, illetve a metallofon. A ga­ Perlman hegedűművész ’’hűen” tolmácsol. Az első Selmeczi György Missa Terr/ája egy szólamra lamb hangját az oboa, a tyúkét a vonósok, a füle­ tételben például a darab közepén kezdődik a vers: íródott, orgonakísérettel. Egyszerűsége megra­ müléét és a kakukkét a fuvola utánozza. Harmadik "...am íg Jane, Tarzan felesége vadászik, addig Tar­ gadó, a kitartott pedálhangok pedig biztos fo­ darabként a fin n Jean Sibelius: The Swan o fT o u - zan szundikál vagy tévézik. Nézi a dzsungel-híreket gódzót nyújtanak az - ebben az esetben - kie­ nela cím ű darabja csendül fel. A szomorú, de csodá­ a tévében. Ő általában lustálkodik és szörnyen gyenlített hangú kórusnak. latos természeti képben elénk tárul az Ezer tó orszá­ unatkozik, kivéve akkor, amikor üvölt egy rendkí­ Hegymegi Ákos ga, mítoszával, a Kalevalával. Valószínűleg a távol­ vülit..." A többi vers a tételek előtt szólal meg: ” ...a ság is az oka annak, hogy hiányzik az előadásból a teknősbéka lomha mozgással hordozza magát, néha

szubjektivitás. Ahhoz, hogy megértsük a hattyú da­ kidugja ho l az egyik, h o l a másik lábát, a verseny­ lát, ismernünk kell a finn mentalitást, a finn érze­ ben mindig ő viszi el a pálmát..." Nos, efféle ügyet­ lemvilágot. A tengerentúliaknak ez még nehezebb len, amerikai poénokkal van tele az összes ’’vers” ,

feladatot jelent. A lágy, puha m otívum okat a amelyeket inkább a kicsik élveznének, feltéve, ha hattyút megjelenítő angolkürt üresen, szenvedély tudnak angolul. Lehet, hogy néhányan emlékeznek nélkül játssza. A lemez utolsó egyéségében C am ille még a M icim ackó cím ű meselemezre, amelyet még Saint-Saéns: Carnival o f che Animals című darabja a hetvenes évek elején adtak ki. A mese alatt pont hallható, amely megírását - Respighiéhez hasonlóan Saint-Saéns darabja szól, ami mesterien k ö ti össze a

- több más szerző műve inspirálta. A Cocks and történetet. A m agyar gyerekeknek inkább ezt a ver­ Hens tételt a La poule című Couperin darab; a ziót ajánlanám, bár kétlem, hogy kapható még ez az Turtles című opuszt Offenbach Can-Can-ja; az album. Az Itzhak Perlman-féle előadás pedig ma­

Elephants tételt egy Berlioz és egy Mendelssohn radjon meg inkább azoknak, akik kitalálták. mű; a The Pianists című részt Czerny egyik zongo- Pászti Károly

GRAffffBN 1 997 ÁPRILIS 1 Í PETŐFI CSARNOK

1 9 9

loff (ex-Blood Sweat and Teán) Campbell (ex-EarHi Wind and Fire)

Muck Ferenc - szaxofon Mohai Tamás - gitár Kerékgyártó István - basszusgitár HiHemann Bertalan - dob

G R A f f O N BUDAPEST RADIO

20 1997 ÁPRILIS G R A M fiN színes, szinkronizált USA (97 perc)

Rendezte: David Cronenberg Szereplők: James Spader, Holly Hunter, Rosanna Arquette, Deborah Unger

I súlyos baleset következtében kórházba kerül, a másik kocsi vezetője 1 pedig meghal. Az áldozat felesége, Helen enyhe sérüléssel megússza az összeütközést. Amikor James és a nő később találkoznak, a közösen átélt élmény következtében heves szexualitás keríti őket hatalmába. Vaughan, a kórházi tudományos fotográfus éppen olyan emberek után kutat, akik balesetet szenvedtek. James és Helen elmennek egy kaszkadőr házába, s csatlakoznak Vaughan excentrikus társaságához. James jó tanítványa Vaughannak. Olyan helyzetekbe kerül általa, amelyekből már nem tud és nem is akar kilépni: a veszély és a szex összekapcsolásával új testi, lelki és szexuális világ tárul fel előtte... 0 a 2 z

Amint arról már előző számunkban is hírt adtunk, a Private Music Productions ezen a tavaszon néhány héten belül öt olyan koncertet visz színre, amely országosan megmozgatja a jazzrajongó közönséget. Szívesen adunk részletesebb tájékozta­ tást alább, különösen azért is, mert nem csak budapesti eseményekről van szó. A lapzártánk és a megjelenésünk köz­ ti „vakfoltba" esik ezek közül az első, az indiai ütőhangszeres Trilok Gurtu és zenekarának fellépése az Almássy téren. Aki előző számunkból értesült a koncertről, azt is tudhatja, hogy a helyszín megválasztása sem volt véletlen. Az Almássy téren a world music, a folk, a népi ihletésű zenék már régen otthonra találtak, és Gurtu ezúttal nem az Ore­ gon tagjaként, vagy egy jazz-rock alapon összeállított együttes, hanem indiai zenekara McDaniel néven, 1956-ban. Tizenhárom éves révén kapcsolódik ehhez a vonalhoz. Gurtu kora óta basszusgitározik, soul és rhythm and abba az elit csoportba tartozik a világjáró mu­ blues együttesekben pedig énekelt is. 1975- zsikusok között, aki évekre előre teljesen be ben hívta meg új együttesébe, a Prime Time-ba kell osszák az idejüket, olyan sokfelé hívják Ornette Coleman, és ez döntő fordulathoz ve­ közreműködni, szólistának, vagy éppen saját zetett pályáján: a párizsi lemezfelvételek ide­ M arcus együttesével. jén áttért a z iszlám hitre és felvette a Jam aala­ M ille r Új projektje, a Glim pse (Pillantás) legalább deen Tacuma nevet. Első saját lemezét is a olyan izgalmas, mint az utolsó budapesti fellé­ jazz legbátrabb úttörőjének, Ornette Coleman- pésén megismert korábbi együttese. A jazz- nek az ún. harmolodikus koncepciójára ala­ örökség és felfogás az indiai Jaya Déva zon­ pozta, de attól még a bemutatkozó szólóle­ gorajátékában érvényesül, aki Gurtuhoz ha­ mez, az 1982-es Show Stopper magán viseli sonlóan ősi hangszereken is játszik, kontinen­ Tacuma rhythm and blues tapasztalatainak jel­ sek zenéjének páratlanul izgalmas szintézisét legzetes vonásait. A táncritmusok állandó je­ létrehozva. lenlétében a földközeliséget lehet érezni, Alig néhány nappal az indiaiak után szemben például Ornette Coleman erősen egy olyan muzsikus hozza el - szintén absztrakt irányultságával. Tacuma, aki később első ízben - turnézó együttesét Ma­ vissza is tért egy időre a Prime Time-ba, maga valamit a két évtizeddel ezelőtt még oly forra­ gyarországra, akiről csak felsőfokban szoktak is elismerte Ornette hatását: „Azt tanultam dalmi, mára a zenei szinpadokról lényegében beszélni. Marcus Millert mindenki nagyra tart­ meg Ornette-től, hogy a stílushatárokon túl kell kiszorult performance-művészetből. A kvartett ja mint basszusgitárost, de zeneszerző-produ­ jutni, és a tiszta zenére kell törekedni.11 gitárosa a New York-i avantgárd nagynevű cerként lett igazán világhírű, amikor maga Mi­ Tacuma hangszeres virtuozitását például Jeff képviselője, M arc Ribot. Ebből a d ó dóan John les Davis bízta rá a marsallbotot. A Tutu című Beck, James "Blood" Ulmer, Stevie Wonder, Zorn mellett is sokszor volt látható, John Lurie lemez, mely Davis akkori korszakának talán Joe Cocker kamatoztatta rendszeres közremű­ és Tom Waits pedig két világhírű vagabund legmaradandóbb darabja, inkább Miller, mint ködőként. Kevés olyan hangszeres van, aki a azok közül, akik rendszeresen szerepeltetik. Davis fantáziájának és, mivel szinte minden kommerciálisabb zenék népszerű elemeit át A dobos Kwesi Burgee együtt nőtt fel Tacumá- hangszeren ő játszik, kezének terméke. A Tutu tudja hozni a kőkemény mondanivalójú, eszté­ val Philadelphiában, Stevie Wonder és Gro­ című szám egyébként szerepel Marcus Miller tikai szempontból kompromisszumokat elutasí­ ver Washington Junior együtteseiben is gyak­ Live and More című CD-jén, melyet itthon most tó zenei produktumaiba: Tacuma basszusgitá­ ran játszik. bemutat, és amely a Gramofon előző számá­ rozása a Brotherzone élén pontosan ilyen. A tavaszi koncertáradatban egy újrá­ ban - Friedrich Károlytól - öt csillagot kapott. A Úgy tudja a melodikusságot kihozni hangsze­ zás is helyet kapott: Jan Garbarekék felvételek nagy része koncerteken készült, egé­ réből, hogy semmit sem ad fel annak eredeti, megint életre keltik az Officium éteri szen kiváló felállású együttessel. A sok sztár ritmushangszer szerepéből, nem tolakszik az hangjait, ezúttal a pécsi Székesegyházban. közül, akiket a lemezen megcsodálhattunk, itt előtérbe. Erről így vallott ő maga egy korábbi Egyszer egy sajtófogadáson hangzott el a tör­ lesz Hiram Bullock, a zseniális gitáros, Roger interjúban: „A hangszeremmel mindig szaba­ ténet, az ECM lemezkiadónál dolgozó hires Byam szaxofonos, Michael 'Patches' Stewart don kezeltem a témát, kiszabadítottam eredeti angol zeneszerző mesélte, hogy Manfred Ei­ trombitás és David Delhomme szintetizátoros. formájából. Nem úgy gondolok a basszusgi­ cher, az ECM alapítója és vezetője találta ki, Az amerikai Brotherzone fellépése tárra, mint egyszerűen egy basszushangszer­ hogy Garbareket a kortárs és középkori egyenesen magyarországi bemutató. re, amelynek egyedüli szerepe fenntartani a klasszikus zenét előadó Hilliard Ensemble A Brotherzone vezetője, Jamaaladeen lüktetést, hanem úgy kezelem, mint a többivel énekkvartettel párosítsa. Nos, Eicher - aki ma­ Tacuma nemrég megtehette, hogy Boss O f the egyenlő hangszert." ga is muzsikusként indult - a zeneszerző el­ Bass - A bőgő(-sök) főnöke címmel a d jo n ki le­ Tacuma együttesének sztárja, frontembere és mondása szerint nem volt annyira biztos a dol­ mezt, olyan széles körben ismerik virtuóz, mégis egy kicsit kívülről érkezett vendége Ah­ gában, hogy rögtön kiadta volna a lemezt, lendületes játékát. mad Wadud Philad költő és rapper, fekete pol­ előtte meghallgattatta néhány belső emberé­ Tacuma New York államban született Rudy gárjogi harcos és énekes. Fellépése visszahoz vel, akiknek a véleményére sokat adott, Így a

>2 1997 ÁPRILIS CRAtWBN 0 a z *

mi emberünkkel is. De mivel mindenki biztat­ muzikalitásának híre jóval megelőzte első nekarainak előkelő névsorából áll össze. A ta, rászánta magát a kiadásra. A siker ele­ magyarországi koncertjét. 1972-ben húszéve­ szextett Jerome Harris gitáros, Gregory Jones mentáris volt: túlszárnyalta még Keith Jarrett sen a chicagói Anderson New York-ba költö­ basszusgitáros és Frank Colón dobos szemé­ Kölni koncertjét is, pedig az ECM-nél az volt zött, funk és r&b bandák után Anthony Brax- lyében további első vonalbeli muzsikusokat a két évtizedes csúcstartó, a kiadó anyagi bá­ tonnal is játszott, fokozatosan kezdte szólókar­ vonultat fel. zisának megalapozója. rierjét kiépíteni. Ez annyira sikeres volt, hogy A funky Alligatory Band előtt a magyarországi Aki ott volt pontosan két évvel ezelőtt a buda­ jelenleg a funky-s Alligatory Band-en kívül ve­ funk első számú szaxofonosa, Muck pesti Szent István Bazilikában, megtapasztal­ zeti saját akusztikus kvartettjét, a Wishbone Ferenc is fellép a Petőfi Csarnokban. hatta, hogy miért. A korai énekes polifónia Ensemble-t, amelyben az akusztikus együttes Az Acid Drops címmel néhány hónap­ autentikus megszólaltatása és az átszellemült ütőhangszerekkel és hegedűvel egészül ki, a ja megjelentett Muck-Show lemez műsorát mu­ Jan Garbarek szaxofonjátéka együtt azelőtt BassDrumBone triót (egy bőgőssel és egy do­ tatják be Muckék: Mohai Tamás (gitár), Kerék­ soha nem hallott zenével röpíti magasba a lel­ bossal), valamint saját bigbandjét. Széles körű gyártó István (basszusgitár), és Hirlemann Ber­ keket. Izgalmas lesz ez a koncert azoknak is, sikerre utaló rendkívüli teljesítmény ez manap­ talan (dob). A tánczenéhez közelítő jazzfelfo- akik már ott voltak Budapesten. Mint akkor el­ ság a keleti parton, ahol sok kiváló muzsikus gáshoz jól illik egy hamisítatlan londoni "acid" mondták, a muzsikusok mindig csak röviddel még egy-egy klubfellépést sem tud rendszere­ lemezlovas, DJ Norman fellépése. a koncert előtt állítják össze a műsort, ami már sen biztosítani magának. Lapzártánk után a PMP nyilvánosságra hozta a kezdetekben sem volt csupán a lemezanyag Ráadásul az „alligátorok" egytől egyig elis­ a Budapest Jazz Days nevű fesztivál­ élő reprodukálása. Hangulatuktól, és minde­ mert, jól csengő nevek, itt van rögtön a másik jának előzetes programját. A Buda­ nek előtt a templom, vagy többnyire a székes- rezes, Lew Soloff trombitán. Soloff a Manhat­ pest Sportcsarnokban és a Petőfi egyház - mint Bécsben, Chicagóban vagy tan Jazz Quintet-nek is aktív tagja, de még töb­ Csarnokban zajló eseményen július 11-12-én majd Pécsett is - akusztikájától teszik függővé, ben ismerik úgy, mint a Blood Sweat and Tears fellép Herbie Hancock New Standards együt­ hogy mit adnak elő. alapító tagját, ahogy Joe Henderson, Dizzy tese Pohn Scofielddal, Michael Breckerrel, A műfaji változatosság jegyében, még mindig G illespie és G il Evans zenekaraiban is letette Dabe Hollanddel és Jack Dejohnette-el), az a következő Gramofon megjelenése előtt, má­ névjegyét. Anderson dobosa az a Tommy egykoron Blondie néven szerepelt, azóta a jus ó-án egy funky koncertesttel folytatódik a Cam pbell, aki már kétszer is szerepelt Pesten jazzhez visszatért Deborah Harry együttese, a PMP hangversenyek sorozata. Fő műsorszám­ László Atilla Bandjének sztárvendégeként. Az Jazz Passangers, és a már tavaly szédületes si­ ként Ray Anderson mutatja be programját az ő „pedigréje" Sonny Rollins, John McLaughlin, kert aratott G roove Collective. Alligatory Band élén. Anderson fantasztikus Earth W in d and Fire, és W ynton M arsalis ze­

1997 ÁPRILIS 2 k r i t i k a ------

Charlie Hadén & Pat Metheny C h a r l i e H a d e n &

Beyond The Missouri Sky P a t M e t h e n y

• Verve - PolyGram • nerációnak az ilyesmi még enyhén szólva decens hoz képest is kifinomult, melodikus szólóit. A le­ (ha kikérik maguknak, annak csak örülhetünk), kö­ mez hangvétele alapvetően lírai, de ez elsősorban zépkorú jazzkedvelőknek pedig kissé enervált le­ a balladaszerű interpretációnak köszönhető. A té­ het. De ha szabad ajánlanom a zenei élmény ér­ mák ugyanis - amelyeket Haden daloknak nevez, bensőséges barátság hangjai. dekében egy technikai trükköt, talán mégsem kell és amiket évekig gyűjtögetett ehhez a lemezhez - Több, mint másfél évtizedre nyú- készakarva hozzáöregedni a zenéhez: hallgassák meglehetősen változatosak. A szerzők között a két £ m lik vissza az a szakmai és mély minimális hangerővel; de legalábbis „not loud" előadón kivül ott találjuk például Henry Mancini, ^ Í j í F emberi kapcsolat Charlie Haden (hogy a zenei tempójelzések mintájára stílusosak Jim Webb, Roy Acuff, johnny Mandel vagy a film­ és Pat Metheny között, amelynek maradjunk). így helyenként több is lesz, mint szép. zeneszerző Ennio Morricone és fia, Andrea nevét intim és megejtően tiszta művészi formába kristá­ Egyébként „Pat egy teljesen akusztikus duóalbu­ is. A hangszerelés, a kompozíciók visszafogottan lyosodott dokumentuma az idén megjelent CD. E mot akart" - írja Charlie Haden a borító kísérő szö­ szerkesztett arányai azonban a Haden-Metheny két rendkívüli formátumú muzsikus érzelmi irányult­ vegében -, amit éppen a hatvanéves bőgős vélt túl­ páros érdemei. ságából, és persze a duó-zenélés jellegéből adó­ zottan visszafogott, „nyugis" végeredményt ígérő A kevésbé eredeti, édeskésebb témákat intenzí­ dóan ez a hangfelvétel - sok korábbi Mefheny-le- koncepciónak. A rangidős mester nagyobb ta­ vebb gitárimprovizációk egyensúlyozzák ki, egy- mezzel ellentétben - bizonyára semmiféle vihart pasztalata végül is felülkerekedett a még hajszál­ egy letisztultán egyszerű bőgőszólóval kiegészít­ vagy egymásnak ellentmondó véleményektől han­ lal szertelenebb „ifjú", a negyvenhárom éves Met­ ve, de utóbbi hangszer inkább csak a ritmikai és gos felzúdulást nem fog okozni. Tiszta dolgokra heny puritán tervein, és ahhoz képest, hogy mind­ harmóniaalap funkcióját tölti be, azt viszont töké­ ez nem jellemző. össze egy nagybőgős és egy gitáros zenél itt, letesen. Gyenge pontja így nem is igen van a fel­ Ugyanakkor nagyon méltatlan lenne, ha emiatt ér­ meglepően sokszínű, gazdagon díszített és Ízléses vételnek, legfeljebb egy-egy kimagaslóan jó da­ dektelenségbe süllyedne a produkció - igen, ekko­ hatáselemekkel fűszerezett zene született. Ha a rabja, mint például a Message to a Friend vagy a ra nevek esetében is -, tudniillik ez a zene megle­ stúdiótechnikát kihagyjuk a számításból, legalább The Percious Jewel. Végül is, az őszinte ajánlás hetősen távol áll mindenféle „főcsapástól"; még hat-hét féle gitárt hallunk, néha egyszerre többet, így már nem csupán bőgősöknek, gitárosoknak az alkotók saját, jól kitaposott dicsőséges irányá­ vonósokkal - illetve a nagyzenekar hatását keltő ef­ vagy erősen használt embereknek szól... tól is. Ami ezen a lemezen hallható, az „csak" fektekkel - a háttérben, egy rendkívül nyugodt, har­ meghatóan szép. Olyannyira, hogy az ifjabb ge- monikus basszusalapot és Pat Metheny önmagá- Matisz László

BoJbby Previte B o b b y P r e v i t e

Too Close to the Pole pedig ha a fülünk nem csal - persze, miért éppen rés - elsősorban fúvós - jelenlét: Previte zenei uni­ az ne csalna -, akkor észre kell vennünk, hogy Pre- verzumának fő jegyei. A szerző, rendesen, nincs

• Enja Varga« vite zenéje egyedi és egyszeri. Egy másik, errefelé híján a polgárpukkasztó hajlamnak sem. A 3 Mi­ ugyancsak kevésbé méltányolt muzsikus, a finn Ed­ nute Heels afrikai bazári hangulatot keltő témájá­ ward Vesala dobos-zeneszerző esetét juttatja ból kánonszerű háttérre bomlanak ki a jazzes szó­ eszünkbe, aki eredeti és jelentős lemezek sorát lók. A The Countess Bedroom (3/4-es téma Csaj­ annak muzsikusok, akik érthetet- hozta létre a messzi észak sötétjében. Previte kovszkij Pókok királynője cimű operájából) méltó­ I len okokból kívül rekednek a ugyanolyan eltökélt és következetes újító: gondo­ ságteljes feldolgozása Charlie Haden és a Libera­ ''r-ftf magyar jazzkedvelők látószö­ san megkomponált szerzeményei kerülik a formali­ tion Music Orchestra spanyol polgárháborús dala­ gén. Utóbbiak mentségére szol­ zált megoldásokat, előadásukat is hasonlóan kon­ inak világát idézi. A lemez (majdnem) végén rep- gáljon, hogy az előbbiek közé tartozó Bobby Pre- ceptuális közlésvágy hatja át. Ha valaki úgy lehet riz változatban szólal meg a nyitó szám (Too Clo­ vite dobos és zeneszerző nevét vélhetően szülővá­ izig-vérig modern, hogy fütyül a posztmodern idé­ se to the Pole), ám ha az ember elfelejti kikapcsol­ rosában, New Yorkban sem ismerik többen, mint ző- és a dekonstrukció kérdőjeleire, akkor Previte ni a lejátszót, jó két perc csönd múltán trükkösen ahányon a Kárpát-medencében. Ennek számtalan az. O nem idéz és nem kérdez, hanem állít, még­ újabb, a boritón nem jelzett (a hetedik!) darab, oka van, maradjunk a legkézenfekvőbbnél: Previ- pedig lehengerlő intenzitással. Kompozícióban egy meditativ rögtönzés részese lehet. Previte kon­ te azt az „agyalós", fehér manhattani zenét gondolkodik, az építményt aprólékosan kidolgo­ centrikus körökként szerveződő, a feszültséget játssza, ami pánikszerű menekülésre készteti a zott elemekből rakja össze, amihez a muzsikusok szinte az elviselhetetlenségig fokozó (s csak akkor jazz iránt mérsékelt érdeklődéssel biró jámbor ze­ adják a habarcsot. Sodró, metrikus (változó ütem­ feloldó), katartikus hatású zenéjében minden köz­ nekedvelőt. Felvethetjük, hogy az élet miért odaát beosztású) ritmusalapok, polifonikus, időnként re- vetlen, azonnali és emésztő. Vagy megfutamodik volna fenékig tejfel, de hát az elmúlt évtizedekben petitív textúrák, zengzetes hangzás, a motívumok­ előle a hallgató, vagy hagyja magát általa elra­ annyit - s mindennek az ellenkezőjét is - olvashat­ nak alárendelt, azokból kiemelkedő, majd vissza­ gadni. Emlékeztetőül: a langyosakat kiköpi az tunk Amerikáról, hogy jobb, ha erről elfeledke­ simuló szólók, metsző logikájú szerkesztés, a idő. zünk, s kizárólag a fülünkre hagyatkozunk. Már- spontaneitás érzetét keltő, eget ostromló hangsze- Túri Gábor

&4 1997 ÁPRILIS 6RAHVBN Tony Williams

Wilderness .Missouri . , beyond the , Sky^ , • ARK 21 - EMI-Quint •

íj' ony Williams új albumának szo- (short stories) by \ 9 9 morú aktualitása, hogy ez az Charlie haden & pat metheny ^ ^ utolsó W illiams album. A műfaj talán legnevesebb dobosa február 23-án egy cali- forniai kórházban szívroham következtében el­ hunyt. A megelőző hét csütörtökjén vonult a kór­ házba egy kisebb epehólyag operáció miatt. M ár gyógyulófélben volt, amikor szíve felmondta a Charlie Haden - bőgő, szolgálatot. Tony W illiams a modern jazz egyik Pat Metheny - gitár; Pat Metheny - akusztikus gitár legfontosabb figurája, jelentősége és működési Michael Brecker - és az összes többi hangszer tenorszaxofon; köre messze túlmutatott azon, hogy korunk talán £ Herbie Hancock - zongora; legjelentősebb jazzdobosa volt. Komponálást, «5 Stanley Clarke - basszus; összhangzattant és hangszerelést is tanult a Juillar- Tony Williams - dob; don és a Californiai Egyetemen. A tanulást halálá­ Lyle Workman - gitár; John Van Tongeren - ig folytatta. 1945 decemberében Chicagóban billentyűs hangszerek; született. Dobos csodagyerek volt, tizenhat éve­ szimfonikus zenekar sen pedig már profiként ment New Yorkba Jackie McLean együttesébe, akikkel lemezfelvételt is ké­ szített a Blue Note számára. Néhány hónap alatt a lemezcég kulcsfigurájaként több jelentős felvéte­ len vett részt, Kenny Dorham, illetve Herbie Han­ cock oldalán. Végül 1963 májusában - tizenhat és fél esztendősen! - korának legjobb zenekarába, Miles Davis Quintet-jébe került. Tony W illiams ilyen fiatalon fantasztikus virtuozitásával nemcsak 1977-83-ig. Maradandó emlék szereplése a nem hogy megállta a helyét a zenekarban, hanem tel­ is olyan régen idehaza is koncertező Davis emlék­ jesen meg is újította a jazzdobolást, a 4/4-ről zenekarban, Wallace Roneyval a trombitás posz­ fennálló addigi felfogást. Játéka Davist is magával ton. Már a Davis Quintet is lemezre vett Williams ragadta, új magasságokba röpítette. Davisszel kompozíciót, melyet számos egyéb követett. A 1969-ig 17 albumot készített. mostani Wilderness album is elsősorban kompozí- A jazzdobolás evolúciója - a hangszer funkciójá­ ciós lemeznek számít, melyet mintegy háromne­ nak kezdeti, teljes alárendeltségtől a jazzegyüttes gyed részben Williams komponált, amellett, hogy % főszerepéig - Art Blakeyvel kezdődött, később na­ végig dobol az albumon. Mindjárt a lemez nyitó gyot lendített rajta Elvin Jones, de Tony Williams darabja, melyben kizárólag a szimfonikus zene­ működése révén jutott csúcspontjára. Elég, ha az kar szerepel, saját kompozíció. A hangszerelés a / B obby 1966 után készült Davis felvételekre gondolunk, múlt század végének későromantikus stílusát idé­ PREVITE ahol minden darab szinte elejétől végéig dobszó­ zi. Akad még ilyen stílusú darab a lemezen, a Tpf : í«j\{ fi' tkt' ló volt, amelyet az együttes kísért. Ha Tony W illi­ társproducer John Van Tongeren tollából, valamint ams csupán ennyivel járult volna hozzá a jazz fej­ különféle fusion kompozíciók, szebbek és kevésbé lődéséhez, már kiemelkedő helyet érdemeit volna szebbek. Némelyik ezek közül már-már banális, az annalesekben. Ténykedése azonban ennél jó­ tánczenébe hajlik. A China Town, China Road, val sokrétűbb. Lifetime nevű együttesével, valamint illetve China Moon ugyanaz a darab 3 különféle Bobby Previte - dob, mások lemezein közreműködve eleinte a 60-as köntösben. Sztár szereposztás hallható a leme­ Lindsay Homer • basszusgitár, furulya, ének, évek avantgárd jazzét gazdagította. Nem sokkal zen, ki-ki a tőle megszokott stílusban játszik, a ré­ Andy Laster - baritonszaxofon, később Lifetime címmel elkészített albuma a jazz- gi barát Herbie Hancock különösen gyönyörűen klarinét, szárnykürt, ének, rock irányzat stílusindító alkotása volt. Érzésem (Harlem Mist). Ha ez a CD nem is Tony Williams, Cuong Vu - trombita, szerint igazán a szabadabb, de nem minden kö­ a dobos legjobb opusa, mindenesetre komoly fi­ Jamie Saft - zongora, elektromos zongora, orgona, töttség nélküli zenékben alkotta a legnagyobbat, gyelmet érdemlő mű, Williams a komponista ré­ Curtis Hasselbring - harsona, mint Miles Davis kvintettjében, majd ennek újjá­ széről. Pótolhatatlan veszteség érte a jazz világát Andrew D'Angelo • altszaxofon, születésekor, V.S.O.P. együttes változataiban, a zseniális Tony Williams halálával. basszusklarinét ahol Davis helyén Freddie Hubbard trombitált Friedrich Károly

C R A M ffB N 1997 ÁPRILIS 2 Yellowjackets Y e l l o w

B lu e H a ts szerződtek vissza a Warner Brothershez, s a Dream­ land után most második (véleményem szerint biztos

• W a rn e r • üzleti sikert is hozó) lemezükkel hálálják meg a kiadó bizalmát az egykori tékozló fiúk. Hogy a nyolcvanas évek közepén kialakított, jellegzetes fúziós Yellowjac- lap hasábjain már több ízben kets-sound ma is korszerű és eleven, az érdekes mó­ kénytelen voltam a „szigorú ítész" don épp az elektromos hangszereket és a jazz-rockos szerepét felvállalni, s mivel leg­ elemeket egyre inkább kiegészítő és fűszerező ma­ többször a divatosabb zenei instream stílusjegyek és akusztikus hangzások erőtel­ irányzatok képviselőinek hanghordozói váltak szigo­ jesebbé válásának köszönhető. Ez vonatkozik úgy a rom tárgyává, sőt „áldozatává", egynémelyekben ta­ zenekar egészére, mint az egyes tagokra külön-külön is. lán felvetődhetett az elfogultság vagy (horribile dictu) Russel Ferrante játéka kiváló példája annak, hogy a az ízlésterror vádja. Nos, véleményem szerint egy­ különböző zenei hatásokat jó ízléssel és tehetséggel szerűen statisztikai következmény a divatot követő ötvöző muzsikus mi módon alakíthat ki sajátos, egyé­ (olykor persze azt diktálni szándékozó) dömpingben ni stílust. Jó érzékkel és mértéktartóan használja ki a az önálló zenei gondolatoktól mentes, tucatáru-jelle- szintetizátorokban rejlő lehetőségeket, (akusztikus) gű, legtöbbször a felhőtlen szórakoztatás jegyében zongorázása mindvégig kiváló, különösen a Coal igénytelen zenei anyagot igénytelenül megszólaltató, Minor Blues gyönyörű bevezetője és ugyanabban a máskor „őszintén és szívből jövően", bár igényesen számban játszott lendületes szólója tetszett, a With nyafogó végtermékek magas száma. Szerencsére These Hands előjátékában pedig szépen ötvözi a ebben a zenei régióban is születnek értékes felvéte­ szintetizátor és a zongora hangszíneit. lek, s külön örömömre szolgál, hogy a már tekinté­ Az együttes eredeti szaxofonosát, Marc Russo-t lyes múltra visszatekintő és méltán népszerű Yellow­ 1990-ben felváltó Bob Mintzer személyében igazi jackets legújabb albuma lehet most a fentiek ékes el­ all round muzsikusra talált a zenekar. A Coltrane-is- lenpéldája. kola jeles képviselője - aki mesterének épp nemrégi­ A Los Angeles elővárosában, Santa Monicában mű­ ben tisztelgett egy big band albummal, s napjaink ködő zenekar sikeres lemezek egész sorát adta ki egyik legkiemelkedőbb hangszerelője - ezen a leme­ 1980-as bemutatkozásuk óta, előbb a Warnernél, zen két szerzeményével is színesíti a többségében a majd egy évtizeden át a GRP-nél. Két esztendeje másik három tag által jegyzett ragyogó kompozíciók

Wheeler-Konitz-

Hollartd-Frisell

A n g e l S o n g szólnak, a témákban sok az egymásra hasonlító gyobb zenei megrendelője, mint korábban az motívum és az improvizációs körök egyszerűen opera, még korábban az egyház volt. A hang­ • ECM - MusiCDome • követhetőek, ám az ötletes hangszerelési megol­ szeres és a dramaturgikus zenék szerzői mindig dásoknak és a négy nagyjelentőségű szólistának is használták egymás eszközeit, és az a gyanúm, köszönhetően a lemez mégsem válik unalmassá. hogy most is egy ilyen átkacsintásról van szó. A szólók sorrendje minden számban más, ami Persze lehet, hogy egyszerűen nem akartak ki­ azért is fontos, mert a szólista inspirációt tud me­ dobni egy jól sikerült felvételt (amit az sem árnyé­ ríteni az előző improvizációból. A témák ismétlé­ kol be hogy a szaxofon szóló magasra van into- se mindig más hangszeren vagy hangszereken nálva) és azért ismételték meg az egyik számot, szólal meg, és annak ellenére hogy csak négyen de az ismétlés olyan hatást ér el, mint a filmzenék vannak, így a variációs lehetőségek egész tárhá­ visszatérő főtémája. Ha már filmes asszociációk fsj.sf; l t 'W* ennY Wheelernek mindig is si- zát vonultatják fel. A dalok annyira melodikusok, ugranak be: a gitár hangszíne mintha Jarmush M*- került nagy sztárokból egységes hogy némelyikük még pár órával a lemezhallga­ nagysikerű Halott ember című filmjéből származ­ zenekart kovácsolni. Ezen a lemezen a legendás tás után is a fülemben cseng. Ebben a megjegy­ na, a lemez hangulata és számos hangszerelési nagy öreg, Lee Konitz, a jól bevált straight-ahead zésemben semmi pejoratív nincs, hiszen egy áru­ megoldása pedig mintha a görög Odüsszeusz sztár, Dave Holland, és a hasonlíthatatlan New házban vagy egy olcsó kávézóban végigszenve­ pillantása című film zenéjére rímelne. Jellemző, York-i avangárdista, Bili Frisell úgy játszanak dett gyatra slágerek a legritkább esetben hagy­ hogy az utóbbi film zenéjét is kiadta az ECM, a együtt a brit trombitással, mintha örökké ennek a nak bennem maradandó nyomokat. Az az érzé­ fantáziára legtöbbet bízó zenék kiadója. zenekarnak lettek volna a tagjai. A zene melan­ sem, hogy a lemez zenei anyaga a filmzenékkel kolikus és áttetsző. A számok mind ugyanarról áll közeli kapcsolatban. A film korunk legna­ Juhász Gábor

1 9 9 7 április GRAMCBM 0 a z z

John Abercrombie

T actics

• ECM - MusiCDome •

A jazz trió egyike a legszaba- Ww f f 3 dabb műfajoknak. Mivel egyik ^ ' funkció (dallam, harmónia, rit­ mus, basszus) sincs megkettőzve,

a tagok szabadon mozoghatnak anélkül, hogy

tika kromatikus törekvései, vagy a huszadik szá­ v - zad atonális megoldásai is ezt a célt szolgálták. Az első szám gyors darab, amelyben autentikus,

könnyebb áttekinthetőséget és lehetővé teszi, hogy O az előzőhöz képest bonyolultabb harmóniai rend­ szert alkossanak, ahol az egymás utáni akkordok nem, vagy legalábbis nem a hétfokúság szabályai szerint állnak rokonságban egymással. A főtéma darab fejlődik a legtöretlenebbül. Egy ballada melodikussága miatt a dal mégsem hat idegensze- bontakozik ki belőle, amely rendszerében a máso­ rűen. A következő szám állandó „g" alaphangja dik számmal rokon, majd szünet nélkül egy na­ miatt a témák és a szólók atonálisak. Ha nem gyon szabad darab következik, melyben a ritmus azok volnának, a rhythm-and-blues-os hangvétel is szétesik, több tempóváltással téve kiszámíthatat­ és a statikus basszus miatt a szám dögunalmas lanná a zenét. Dramaturgiát, mögöttes mesét sej­ lenne, így viszont egyáltalán nem az. Ezután egy tet ez a szám. Befejezésül újra egy standardét ját­ Kenny Wheeler - trombita, standard következik, amelynek a rendszere az el­ szanak, ami hasonlóan a másik két standard-szerű szárnykürt, Lee Könitz - ső darabéval rokon, de egyszerűbb annál. Éppen darabhoz szinte a semmiből születik, és a lehető­ altszaxofon, ez az egyszerűség teszi lehetővé, hogy - élve a ségek határáig fokozódik. Érdekes, hogy ez az Dave Holland - nagybőgő, Bill Frisell - gitár trió adta szabadsággal - átértelmezzék a harmónia­ egyébként igen természetes forma szinte emble- vázat. Az improvizációk itt kitörnek a harmónia matikusan jellemző a trió standard játékára. En­ fogságából, fokozva az említett tonális bizonyta­ nek a dalnak a kézzelfogható dallamai és formái lanságot. A következő számban viszont csak for­ adnak megnyugtató végkicsengést a koncertle­ mai kötöttség van, nincs megkötés sem a dallam­ meznek. ban, sem a harmóniában, de dinamikailag ez a Juhász Gábor

GUANÓN 1997 ÁPRILIS 2 r 1 t 1 k a

Stephen Scott S t e p h e n S c o t t

The Beautiful Thing

• Verve - PolyGram •

hogy valóra válhasson a vízió, a világról szerzett Shorter szerzeményében, az Oriental Folk Song­ tapasztalatok zenévé formálása. Hiszen érett, filo­ ban Hancocknak üzen kihívást egyujjas, a mély zofikus egyéniség Scott, és nemcsak a tradíció zongoraregiszterekből feltörő fergeteges szólójá­ iránti tisztelete, de a tudatos felkészülés, a meste­ val. Kissé felhígul a koncepció egy hagyományos rek technikáinak elsajátítása is végig nyilvánvaló. rhythm and blues-zal, de visszaállunk az eredeti Erről az alapról tud szárnyalni, most már a saját vágányra, és egy Scott tollából származó bossa zenei határait kiterjeszteni nemcsak saját, megle­ nován (Statement to Tarif - melyben igazán öröm amelyik a jazzt újra definiálja. hetősen standard-hű kompozícióiban, de egytől Branford Marsalist szopránszaxofonon hallani), Bár kihalóban vannak az ún. egyig minden számban. Ornette Coleman: Lonely Woman-jén keresztül, 'working band'-ek, a hosszú ideig együtt maradó, A sejtelmes afro-s nyitó szám (Forevermore) és az (ebben Kenny Garrett tiszteleg a mesternek), elju­ együtt dolgozó és fejlődő zenekarok, viszont to­ ezt követő kissé erőfitogtató Blue Bossa után tunk a végkifejletig, a második Kenny Dorham vábbra is jelentkeznek a tehetségek, akik zászla­ (amiben Kenny Garrett és Branford Marsalis egy­ opusig (La Mesha). Itt a harmadik szaxofonos, jukra tűzik a jazz-hagyomány őrzését és rendíthe­ mással párbajoznak!) fokozatosan kialakul a hall­ Ron Blake, mintha Stan Getz bűvkörétől végig tetlenül járják a maguk választotta utat. Ez talán a gatóban az egységes zenei kép, Scott víziója. nem tudna szabadulni. Stephen Scott érezhetően fiatal feketebőrű tehetségeknél a legerősebb, bár Mert bármerre kalandozik is, a zene nem veszt a Bili Evans által inspirált záró triószámában biztosan nem véletlenül. mélységéből. A funky-s The Heretic (Az eretnek) mondja el végül mindazt, amit eddig még nem Nos ilyesvalaki Stephen Scott, aki 27 éves korára a nagy Davis Quintettek dinamizmusát idéző mondott el, amit szavakban nem lehet (What már bizonyított Betty Carter, Joe Henderson, szvingben végződik, ezt a „fogást" pedig megis­ Words W ill Never Say). Egészen bizonyos, hogy Wynton Marsalis, Sonny Rollins oldalán. Megvan métli a már-már pszichedelikus After Thoughts még sok mondanivalója maradt. tehát a kötelező beugró, most már saját jogán and Reflections. Az utóbbiban a gitáros Russell Bori Viktor hívhatja meg kedvenc zenésztársait a stúdióba, Malone merész szólója viszi el a pálmát. Wayne

Frank Morgan F r a n k M o r g a n

Bop!

tünkben. A Los Angelesben felnőtt és tanulóéveit is kosán szögletes zongorista, és különösen az in­ • Telarc - Karsay • ott töltő Morgan Bird bűvöletében élt. Nemcsak kább hozzá alkalmazkodó dobos, aki nem na­ zenéjében követte, de életmódját is utánozta, min­ gyon érzékeny Morgan legnagyszerűbb, parkere­ den jóindulatú figyelmeztetés ellenére. így a brili­ sen tördelt passzázsaira. A motorikus dobkíséretet áns tehetségű, fiatal muzsikus néhány ígéretes le­ a divatosan felpumpált hangfelvétel még jobban mezfelvétel után az ötvenes évek közepén eltűnik kiemeli, tovább rontva az amúgy sem jó arányo­ a narkomán társadalom süllyesztőjében. Több év­ kat (Milano, Well You Needn't, Half Nelson, 52nd tizedet tölt börtönben, a jazzvilág elfelejti. Főnix­ Street Theme). Különösen a Half Nelson hosszú ként tűnik fel a nyolcvanas évek közepén. A kor­ szólójában érezni a szaxofonos görcsös erőfeszí­ z nem csupán egy újabb bop al- társ közönség számára pedig új tehetségként, mi­ tését, hogy kiszabaduljon ebből a gyalogló, „lo- bum. Ez a 2000-es évek bebop- közben a West Coaston is újraéled a bebop iránti vacskázó" szvingből, és sok időhúzó pattern köz­ ' ja, állítja büszkén a legújabb érdeklődés. A nagy elődök, Art Pepper és Sonny hely után csak az utolsó két-három periódusban si­ ^ Frank Morgan korong produce­ Criss már eltávoztak ebből a világból. Szinte kerül igazán atmoszférát teremtenie. re a kísérő jegyzetekben. egyedül marad ezen a nem éppen boporientált, Mindezek ellenére jó szívvel ajánlom az albumot A Parker kortárs generáció egyik legfiatalabb tag­ napsugaras jólétben lubickoló vidéken, mint sokat az Olvasónak, mert a visszafogott, középtempójú jának nevét hiába keressük akár az 50-es, akár a szenvedett, szomorú, magányos fekete cowboy. darabokban (K. C. Blues, Blue Monk) és a csodá­ 60-as vagy a 70-es évek jazzlexikonjaiban. Csak Jelen albumon a kitűnő zongorista, Rodney Kend­ latos Lover Manben Morgan sziporkázik, a rit­ 1984-ben tűnnek fel egykori felvételei a katalógu­ rick triója kíséri. A kommunikáció Morgan és a rit­ musszekció a triórészekben pedig fantasztikus, ön­ sok újrakiadás rovataiban. Halványan rémlett, musszekció között nem mindig sikeres. A filigrán, álló lemez után kiáltó produkciót nyújt. Hogy ez hogy volt egy ilyen nevű altszaxofonos Wardell Art Peppert és Lee Konitzot idéző soundot fújó, tö­ lenne a kétezres év bebopja? Nem tudom. Min­ Gray és Teddy Charles sidemanjei között, de nyúl­ rékeny frazeálású West Coast Bopperre időnként denesetre az 1990-es éveké feltétlenül. farknyi szólói nem sok nyomot hagytak emlékeze- mázsás súllyal telepszik a kemény billentésű, mon- Szigeti Péter

!8 1997 ÁPRILIS GRAtfffBN a 2 2

AJbJbey Lincoln

Who Used To Dance

• Verve/Gitanes - PolyGram»

modern jazz nagyjaival (Monk, Stephen Scott • zongora, M Mingus, Roach) egykor közeli P Abbey Lincoln - ének, Jesse Davis, Kenny Garrett - altszaxofon, kapcsolatban állt, az afrikai ze­ Ma re Carey, Ron Blake - tenorszaxofon, nében képzett, az új fekete tudatosság szószólója­ Rodney Kendrick - zongora, Branford Marsalis tenor- Michael Bowie, ként aktív, színészi pályát (is) befutott óó éves éne­ és szopránszaxofon, John Ormond - bőgő, Russell Malone - gitár, kes és dalszerző, Abbey Lincoln a szerelemről da­ o Aaron Walker, Dwayne Burno - bőgő, lol legújabb lemezén. Nincs ebben semmi rendkí­ Alvester Garnett, Turu Alexander - dob, Victor Lewis, Dion Parson - dob, vüli: a táncosok elgyengülnek, az operaénekesek o Steve Kroon • ütőhangszerek Savion Glover - sztepptánc, elhíznak öregkorukra, a jazzénekesek pedig rá­ Steve Coleman, jönnek arra, hogy a világi hívságok elmúltával az p Oliver Lake, embernek nem marad más, mint annak emléke, Frank Morgan, Riley T. Bandy the III., aminek a legnagyobb boldogságot köszönhette Justin Robinson - az életben. Hol van már a majdani férj, M ax Ro­ altszaxofon, ach híres 1960-as We Insist! Freedom Now Suite Julien Lourau - című, polgárjogi indíttatású lemeze (amelyen neve tenorszaxofon, feltűnt), hol a hatvanas-hetvenes évek társadalmi Graham Hayes - trombita, > 1 Bazzi Bartholomew Gray, elkötelezettségétől fűtött erőteljes, olykor erősza­ Arthur Green - szöveg kos kifejezésmódja! M aradt a pőre, kissé kásás,

C R A N fB N 1 997 ÁPRILIS 2* K 3T

Ketil Bj»rnstad - David Darling Ketil B j r n s t a d

The River David D a r l i n g

ECM - MusiCDome •

0 ,i gy, A folyó-ról szóló kritikának tak apró hiányérzeteink. Valószínűleg Ketil kosok a remények". És így tovább, mert A folyó

voltaképpen egy nemlétező - imp- Bj0rnstad zongorajátéka volt az, ami még kellett költői lemez is. De az igazán szoros kapcsolatot rovizatív elemekkel gazdagított kortárs zenét tag­ide. mégiscsak egyes 16-17. századi angol zeneszer­ laló - rovatban lenne a helye. Nem meglepő, nemA dallamgazdag, újromantikus komponált zenét zők - William Byrd és Orlando Gibbons - melódia­ €is új dolog ez: az ECM-kiadványok gyakran hoz­rögtönzésekkel vegyitő páros elsődleges ihletforrá­ világával tartja, akiknek művét a kettős pianista zák zavarba a kényelmesen skatulyázgató bírálót. sa a bizonyos filozófiai iskolákban és a költészet­ tagja 1994/95 telén hosszabb időn keresztül ta­ De hát mit is számít egy műfaji megnevezés? In­ ben egyaránt őselemként tisztelt viz. Ami a mosta­ nulmányozta. Saját bevallása szerint míg Byrd a kább azt kell itt gyorsan leszögezni: az itt közre­ ni lemezt illeti: többféle asszociációt indíthat el a kompozíció első és harmadik, addig Gibbons a ti­ működő duó gondosan felépített, tizenkét tétel­ hallgatóban: a két olyannyira eltérő karakterű, zenkettedik részére volt inspiráló hatással. A kor­ ből)?] álló darabbal jelentkezett, ezúttal minden kí­ mégis tökéletesen összeillő hangszer duettjeibe társi muzsikusokat az elődök szerzeményeinek séret (Id. korábban Terje Rypdallal és Jón Christen- „belehallhatjuk" ama hérakleitoszi gondolatot, mi­ makulátlansága, a régi zene békés hömpölygése sennel felvett CD-jüket vagy a kvintett-formációban szerint nem léphetünk kétszer ugyanabba a folyó­ ragadta meg elsősorban; ezt a tisztaságot halljuk előadott Water Stories-t) nélkül. David Darling, aki ba; hogy minden szüntelen áradásban van. De most mi is a majd' egy órás szerzeményben. És a régebbi ismerősünk, már tizenöt évvel ezelőtti azt is megengedi ez a zene, hogy esős délutánon duózás zenetörténetének nagy modern pillanatai szerzeményeiben (Cycles) is éreztette, hogy inven- (kint is víz, bent is!) elmúlt szerelmeken borongjon is felrémlenek a távolból, így Ravel 1897-es Post- ciózus játéka jobban ki tudna bontakozni egy The az ember Darlingékat hallgatva: ily órákban per­ humus szonátá-ja hegedűre és zongorára, vagy a River-féle kamarafelvételen. Rypdallal készített du­ sze azt mondogathatnánk magunkban egy-két „té­ Gabriel Fauré nevére írott altatódala. óalbuma, illetve egy nagyon szép szólólemez tel" után: „M int ez a víz elfolyó messzeség lett / A (mindkettő az ECM-nél jelent meg) után is marad- szerelem / Milyen lassú az élet / S milyen erősza- MátéJ. György

Chich Corea & Friends Chich Core a & Friends

Remembering Bud Powell prófétikus hatású szellemét idézi meg; halhatatlan­ tói szextettig terjedő) formációk egyértelmű vezér- ságukat bizonyítva. Mindenekelőtt egy hányatott egyéniségévé emelik. Mellesleg 1966-ban, első • Stretch - Concord — Karsay • sorsú zongoristát. O Bud Powell, aki - Art Tatum felvételeinek idején épp a hard bop jellemezte já­ nyomdokaiban, Horace Silver és Thelonius Monk tékát leginkább - személyes vallomása szerint fő­ ényszerítve érzem magam egy mellett - a modern jazz-zongorázás egyik megha­ leg Powell hatására. Corea partnerei közül feltét­ szikárabb értékmérő használatá­ tározó jelentőségű mestere volt. Parker, Gillespie, len elismerés illeti a ritmusszekció másik két tagját ra, a viszonyítási pontok áthelye­ Mingus, Roach partnere, a bebop egyik megalko­ is. Különösen Roy Haynes dobolását, aki - Powell zésére, kötözködés nélküli fel­ tója. A lemezen hallható tiz zeneszóm közül ki­ által is jól ismert bopdobosként- szintén autentikus emelésére; vagy csak egyszerűen ideírom, hogy lencnek ő volt a szerzője, és aligha szükséges bi­ személyiségnek számít. A zongora-dob párbeszé­ kitűnő zene. Az utóbbi megoldás kényelmesebb zonygatni, hogy témáit nem éppen az aktuális di­ dekben igazi varázslatot művel. A fúvósok közül lenne - esetleg néhány bombasztikus minősítéssel vat inspirálta. De Powell és a vele kapcsolatban Kenny Garrett a legkevésbé „tisztelettudó", de kiegészítve -, de ezúttal nem mehetünk el szó nél­ említett „N a g y Szellemek" befolyásán túl ott dele- emiatt az ő szólói a legizgalmasabbak. A másik kül azok mellett, akik ugyan nem szerepelnek jez Miles Davis modális improvizációja, vagy Art szaxofonnal az ifjú Joshua Redman bizonyítja ezen a felvételen, mégis jelen vannak, mellesleg Blakey és a Jazz Messengers feszes hard bopja is. egyre meggyőzőbb stílusérzékét, de rögtönzései­ az egyetemes kultúrtörténet részét képezik. Emlé­ Az pedig, hogy a lemezen játszó hat muzsikus mi­ nek gazdagabb dinamikai megoldásához is érző­ kezés Búd Powellre? Ezt mi, akik csak hallgatjuk a ként emlékezik rájuk, vagy milyen mértékben idézi dik benne a potencia. Wallace Roney játékában hangfelvételt, egészen másként éljük meg. Külön­ meg őket is, már szubjektív megítélés tárgya. (Sze­ most is erős Davis hatása, ami attól még (vagy ép­ ben is, az „emlékezés" sokkal egyszerűbben mű­ rintem nagyon.) Ezen a CD-n a műfaj legnagysze­ pen attól) nagyon élvezetes és bámulatosan virtu­ ködő szellemi funkció - ideértve a komolytalanul rűbb korszakai elevenednek meg. Chick Corea óz. Összességében Powell témáinak - többnyire mesterkélt „megemlékezést" is -, mint mondjuk egy alapos előkészítő munkájának és a produkciót tö­ Corea által - áthangszerelt változatai az eredeti­ revelációként ható szellemidézés. Márpedig a Re­ kéletesen összefogó művészi koncepciójának kö­ hez mérve is kiállják az összevetést a legendás membering Bud Powell cimű CD jóval több, mint szönhetően egy kiegyensúlyozottan magas színvo­ Blue Note-okon szereplő kompozíciókkal. A Medi­ emlékezés vagy valami spiritiszta szeánsz. Hideg­ nalú album született. A zongorista karakteres ocre, a W illow Grove vagy a Tempus Fugit talán vérrel és tárgyilagosan fogalmazva: ez egy száz soundjai, elegáns harmonizálása és minden szem­ túl is tesz azokon. százalékos jazzlemez, amely a műfaj jó néhány pontból perfekt improvizációi is a különböző (trió- Matisz László

\0 1997 ÁPRILIS G RAM ffBN 0 T T 7

Ketil Bjornstad David Darling The River A hónap klasszikus jazzlemeze

Red Norvo

On Dial (All Existing Takes)

• Spotlite Records •

A HÓNAWC I f T fn ilC T a iAZZLEMEZE örténelmi pillanat: 1945. június Ketil Bjornstad - zongora, 6-án, egy nappal azután, hogy o Dizzy Gillespie - trombita; David Darling - cselló Németországban a győztes Charlie Parker - O altszaxofon; nagyhatalmak megalakítják a Szövetséges Elle­ Flip Phillips - nőrző Tanácsot, mely az immár nem-háborús Né­ tenorszaxofon; > metország ügyeit van hivatva intézni, New York­ Red Norvo - vibrafon; ban egy harminchét éves jazz-muzsikus részben Teddy Wilson - zongora; Slam Stewart - bőgő; régi zenésztársaival, részben pályájuk elején tartó > - Specs Powell - dob; fiatal tehetségekkel összeáll egy ízig-vérig modern J.C.Heard - dob hangvételű session-re. Red Norvo, aki a vele épp egykorú Lionel Hampton mellett a kor másik nagy O vibrafonistája, ekkorra már tekintélyes zenekarve­ zető. Van, aki csak Mr. Swing néven emlegeti. Héttagú zenekarában 1934-ben Artie Shaw és Charlie Barnet játszik kísérőként. Norvo legjelen­ tősebb felvételeit azonban a Benny Goodman ze­ nekarral készíti. „Régivágású" művész tehát, aki­ nek részéről vakmerő kísérletnek számít a gyanú­ san új hangú fiatalokkal, a bebop néven emlege­ CHICKRemembering Bud Powell tett stílus fenoménjeivel (elsősorban Gillespie-vel és COREA Parkerrel) összeállni. Hasonlóan bátor tett ez -Ö & FRIENDS Teddy Wilsontól is, aki ugyancsak Goodman ze­ nekarából kalandozik el az 1945-ös rövid közös zenélésre. Látható: a szólisták egytől-egyig a kor CD legjobbjai, Flip Phillipset éppen W oody Herman foglalkoztatja ekkoriban. De a zenekar talán lege­ redetibb tagja mégiscsak a bőgős, Slam Stewart CO (amúgy szintén a Goodman-szextett tagja), aki - szokásához híven - főleg vonóval dolgozik, és unisono dünnyögéssel kíséri parádés játékát. A su­ Jam Session címen ismert anyag a modern jazztör- pergroup négy számot vesz fel, összesen tizenkét ténet egyik legnagyobb korai teljesítménye. Még­ felvétel készül; legtöbb változatban (5) a Congo is: évtizedekig reménytelen volt hozzáférni. A Chick Corea - zongora, Blues hallható, mely elsősorban a fiatal Dizzy Gil­ gyűjteményes Parker- és Gillespie-kiadások is mos­ Roy Haynes - dob, lespie sodró lendületű trombitajátéka miatt érdem­ tohán bántak vele. A jogok először a rövid életű Christian McBride - bőgő, li meg figyelmünket. A CD másik blues-felvétele (és Comet cég birtokában voltak, ennek megszűnése Joshua Redman - tenorszaxofon, Kenny Garrett - altszaxofon, csúcspontjai), a bőgős nevére írott vontatott Siam után a Diai vette meg a mesterszalagokat. Előbb Wallace Roney - trombita Slam Blues (2 változatban) mintha csak a zene 78-as fordulatszámon publikálták a session egy ré­ nyelvére írt elbeszélés volna a két fiatal tehetség, szét, majd megjelent a 33-as változat is - mindket­ Parker és Gillespie zaklatott életéről. Az Ötvenket- tő a jó összeköttetésekkel rendelkező, és az igazi tedik utca fenegyerekei előző éjszaka négyig ját­ lemezritkaságokra nagy pénzeket áldozó gyűjtők szottak együtt a Three Deuces klubban, hogy az­ féltett kincse volt mostanáig. Az angol Spotlite tán alvás helyett a Hector kávéházában reggeliz­ Jazz jóvoltából immár az egész anyag a rendelke­ zenek, mielőtt Norvóékkal stúdióba vonulnak. zésünkre áll. Ez is „történelmi" pillanat. Nem túlzás: az eredetileg Red Norvo's Fabulous Máté J. György

GRAMIN 1997 ÁPRILIS 3 1997. MÁJUS 27. 20 h PETŐFI CSARNOK

lommladMfij ftcwma - fcasszcsgltw ^ jmhI Wtadud - wcafpjsfe költészet, vökéi Mon Rlbot - gitár Kwosi Doryi in g w - iteb

2 1997 ÁPRILIS C R A m B N FRANK ZAPPA

schimpfung, 1966). Szövegelvű tehát ez a posztumusz CD: a társadalom legkülön­ bözőbb kasztjait és klikkjeit célba vevő ze­ nés invektivák gyűjteménye, amelyet állító­ lag még maga Zappa állított össze, nem Frank Zappa: sokkal halála előtt. Pazar gyűjtemény, Have I annyi bizonyos. A kompilátor - akárki is Offended volt az - remek érzékkel gyűjtötte egybe a Someone? mester legközérthetőbb szerkezetű és dina­ Rykodisc/ mikájú dalait. Zappa-slágerlemezt készí­ MusiCDome tett, amely minden bizonnyal jól eladható. M ás kérdés, hogy egy efféle kollekció ki­ adása mennyiben nyújt hű képet egy nagy ______formátumú zeneszerző-előadóművészről, és a mai amerikai társadalom egyik lege­ redetibb bírálójáról. Aki végighallgatja a címbe helyezett gúnyos, szónoki kérdés befejezett muzsikus életében kiadott albumokat, azt fogja tapasztalni, jelenideje - Megbántottam tán valakit? - nem csak hogy F. Z. lemezei a populáris hangvételű gúnydalok és a arra hívja fel a figyelmet, hogy a felvételeket már Varése-en és Stravinskyn iskolázott komponista szerzeménye­ Arégebbről ismerhetjük, hanem azt is nyomatékosítja, hogy a inek finom érzékkel megszerkesztett vegyülékei. A mostani legtöbb Frank Zappa-opusz összetett hatásának egyik alap­ korongról hiányoznak az 1966 és 1973 közötti, korai F. Z. eleme a kegyetlen és szabadszájú szöveg. Kollégáinak 99 - az akkori fül számára hajmeresztő zenei és szöveges arcát­ százalékától eltérően Zappa a számokban hallható beszé­ lanságokkal telezsúfolt, ma már konszolidáltabbnak ható - det megtisztította minden szentimentális salaktól és köntörfa­ akciói, valamint az „igazi" zeneszerző F. Z.; az, akit Boulez lazástól, mert az csak Így válhatott e bizarrul öntörvényű dirigált, aki az említett klasszikusokon kivül Charles Mingus- (élet)mű kötőanyagává. A bizarr, sőt botrányos jelző nem tű­ tól valószínűleg sokkal többet tanult, mint az R And B kortár­ nik túlzónak a '66-ban indult, mintegy negyedszázadot átfo­ saktól, s aki 1970-ben - mintegy zenei preferenciáit de­ g ó és fájdalmasan korán lezárult pálya jellemzéseként, ha monstrálva - megírta a maga Debussydeformációját (Egy arra gondolunk, hogy a műfaj kereteit lerombolva és merő­ szexuálisan felizgatott gázálarc délutánja), valamint Eric ben új üzeneteket küldve a hallgatónak F. Z. a megkompo­ Dolphy emlékére jelentetett meg egy szerzeményt. Ismétel­ nált szabadság hirdetője lett a komikus erényesség és a ta­ jük: önmagában vonzó válogatás a mostani, de egyoldalú szító szabadosság végleteitől szenvedő társadalomban. képet mutat hősünkről. A hallgató másik problémája az, va­ Az itt hallható tizenöt felvétel mindegyike a demokrácia dia­ jon tekintheti-e sorlemeznek, gyűjteménybe való, autentikus dalát példázza egy távolról sem tökéletes rendszerben. M i, darabnak a CD-t, vagy inkább a populáris Zappát kereső itt „vadkeleten" csak ámulunk, hogy a vallásgyakorlás forma­ neológoknak való édes csemegét sejtsen benne? A kérdés litásait és az álszentséget általában; a homoszexualitást és eldöntéséhez hívjuk segítségül a számokat: a CD tizenöt fel­ a transzvesztitizmust, a feministákat, a diszkók lézerkápráza- vételéből hatot emelt át korábbi sorlemezekről a válogató; tát, a politikai jobb- és baloldalt, s ki tudja, még mi mindent hétről azt állítja, hogy "different mix", vagyis az eredeti kom­ gyilkos szatírákban leleplező muzsikust hogyan engedhették pozíció új hangszerelésben szólal meg; a maradék kettő ko­ egyáltalán szóhoz jutni Amerikában. A CD-n felhangzó, ne­ rábban nem hallott változata egy-egy jól ismert dallamnak. vettető társadalomkritika azonban gyorsan kijózanít illúziós Ilyen a You Are W h a t You ls-ről ismert Dumb All O ver és a révedezésünkből: kellő közelségben a demokrácia hazája Tinsel-town Rebellion (annak idején egy dupla Live LP cim- is csak egy „Moslékország", akárcsak Ady és Karinthy M a­ adó darabja) koncertadaptációja. Nos, gyakorlott fül kell gyarországa. Egy disco boy Óbudán és Los Angelesben hozzá, hogy a remixekben felismerjük az új (és talán tényleg egyaránt nevetséges, amint a férfi vécé tükrében fésüli zselés autentikus) verziót. Ha változott valami, az csak e g y ^ g y a p ­ haját; az újgazdag családok elkényeztetett gyermekei a bu­ róságot jelent a háttérben: a csípős Dinah-Moe Humm hall­ dai villában is riasztóak kényeskedéseikkel, a kaliforniai En- hatóan nem sokat módosult '73 óta, se a magyar diszkók­ cinóban (Valley Girl] nemkülönben. Ne higgyük azonban, ban is népszerűvé lett (minő blamázs!) Bobby Brown Goes hogy F. Z. csak a stúdióban mert kritikus lenni: Julian Col- Down '79-ből. A CD tehát nem tűnik sorlemeznek, annál in­ beck monográfiájának tanúsága szerint a közönség nyáj­ kább gazdasági manővernek, amit viszont jó érzés hallgatni. szellemét is nem egyszer kifigurázta; akárcsak a vele egy időben indult osztrák drámaíró, Peter Handke (Publikumsbe­ MátéJ. György

1 997 ÁPRILIS 3C ÁGTÁZÓ HALOTTKÉMEK

punk keretein belül valósul meg; a jelleg­ zetes VHK-hangzás elmaradhatatlan kel­ lékei a torzított elektromos gitárok épp­ úgy, mint az ősi dobok, sípok és hege­ dűk. A legtalálóbb talán a sámánisztikus Vágtázó etno-punk definíció. A VHK vezéregyéni­ Halottkémek: sége, Grandpierre Attila csillagász, tudo­ Az Éden mányos főmunkatárs, kandidátus, több vissza- mint százötven tudományos és ismeretter­ hódítása I. jesztő tanulmány, valamint a Mindenség Magánkiadás őrjítő varázsa - agyrakéták című verses­ kötet szerzője. Ipacs László dobos és „hangtervező" eredeti foglalkozása fizi­ kus, az együttesből már távozott basszus- gitáros, Soós Lajos pedig magyartanár. Balatoni Endre dobos a Commando, ágikus népzene. Utánozhatatlanul egyedi majd a T-34 (időnként Fülke és a négy páncélos); Németh összegzése a mitikus szellemidézés és az ezred­ László gitáros a Sock, később az Lhárítás; M olnár Lujó gitá­ végi apokaliptikus vadság zenei világának. A ros a Kretens, a Bery Ary és a Pillangók, a Love és - Mestyán MVágtázó Halottkémek a honi alternatív zenei élet kultikus ze­ Adóm basszusgitárossal - az Andalúziái Kutyák nevezetű nekara; azon kevés magyar együttesek egyike (ha nem az punkformáció tagja volt. Ez a kettősség sarkallta Bódy G á ­ egyetlen), amely saját műfajában világhírűvé vált. 1986- bort, hogy szerepeltesse a VHK-t a Kutya éji dala című film­ ban Beatrix holland királynő személyesen kérte a magyar jében, amelyben az énekes magát alakította mint csillagászt hatóságokat, hogy engedélyezzék a VHK vendégszereplé­ és vágtázó halottkémet. A z együttes első albuma csak a sét Amszterdamban. Azóta számos további fesztiválsiker fű­ rendszerváltást közvetlenül megelőzően, 1988-ban jelenhe­ ződik a VHK nevéhez: többek között a legrangosabb német tett meg. A Halál móresre tanítása átgondolt, kimunkált mes­ fesztiválokon, így az 1992-es Pop Komml-on és az 1995- termű. A Halottkémek vágtája azonban élőben érvényesül ös Steirischer Herbsten, ahol a Les Tambours du Bronx hu­ igazán, és a következő albumok (A Világösztön kiugrasztá- szonegy dobosával közösen léptek fel. A z elmúlt két évben sa - 1990; A Semmi kapuin dörömbölve - 1 992; Ó riás Téri a VHK volt a Diáksziget egyik legsikeresebb zenekara: ta­ - 1994) improvizatív előadásmódra épülő anyaga nem tud­ valy közel negyvenezres közönséget vonzott a fellépésük, ta visszaadni a koncertek extázisig fokozódó hangulatát. megelőzve ezzel a külföldi sztárok többségét. A kritika világ­ Szenvedélyes, de átlagosnak mondható anarchopunk szólt szerte áradozik a Halottkémekről: a Melody Makertől a a lemezeken, VHK-s stílusjegyekkel, amelyekből néhány zse­ N e w York Times-ig szinte mindenütt jelentek már meg mélta­ niális momentum utalt csak a zenekar valódi képességeire. tások az együttesről, talán csak a hazai elismerések száma Az Éden visszahóditása ismét kiérlelt, összefogott produk­ és hangvétele szerényebb. Nem a VHK példája az első in­ ció, a korábbiaknál lényegesen rövidebb szerzeményekkel. tő jel, hogy a divatirányzatoktól függetlenül működő tehetsé­ A CD első fele azonban átgondoltsága ellenére is keveset gek itthon eltűnnek a süllyesztőben, ha külföldről nem fede­ mond. A zenekar második csúcskorszakáról szóló hírek a zik fel őket. Figyelemre méltó, h o g yje llo Biafra, az egykori későbbiekben igazolódnak csak: ezek a kompozíciók az Dead Kennedys énekese, Henry Rollins és a Motörhead mu­ eddigieknél lényegesen szélesebb zenei spektrumot fognak zsikusa, Lemmy is kedvenc együttesei közé sorolja a VHK-t, át. A Téka együttes (hegedű, nagybőgő, tekerőlant, cimba­ Iggy Pop pedig a punk új irányvonalának letéteményeseit lom) és Bolyó M átyás (citera) közreműködésével magyar, látja az együttesben. A VHK ugyanis még mindig elválaszt­ görög és török motívumok keverednek a pszichedelikus hatatlan a púnktól. A hetvenes évek végén a z új irányzat el­ hangzással és a megszokott koncertrítusok eszköztárával. A ső magyar képviselőjeként jelentkeztek a Halottkémek, és - kevesebb ezúttal valóban több lenne: a VHK-sablonok elha­ bár hamar rátaláltak egyéni hangjukra - zenéjükben és szel­ gyásával remekmű születhetett volna, hiszen a tizenhat szám lemiségükben még mindig sok a közös pont a punk-mozga- többsége valódi world music - világszínvonalon. Kíváncsian lommal. A punk a jelen tagadása, a VHK filozófiája azon­ várom, hogy milyen lesz a megújult zenei világot tükröző le­ ban túlmutat a puszta szembeszegülésen; zenéje identitáske­ mez nemzetközi fogadtatása, s vajon Az Éden visszahódítá- resés egy identitás nélküli korban. Tudattágító kozmikus uta­ sát is megjelenteti-e Jello Biafra kiadója, az Alternative Ten­ zás, az ősi természetimádatban feloldódó elementáris, bar­ tacles és a német Sonic Boom. bár erő. A népzenei motívumokkal átszőtt rituálé azonban a Kovács Gergely H

pénzt fordítottak Horváth Charlie piaci be­ vezetésére, de biztos vagyok benne, hogy nem többet, mint az „egyszer használatos" techno-formációk imázsának legyártására. A zenerajongók azonban - rácáfolva a ri­ Charlie: deg pénzügyi elemzésekre - százszorosán Annyi is Charlie-t választották a kínálatból. Az minden embereknek valószínűleg szükségük volt történt egy reális, földközeli legendára - és per­ Rózsa sze végre valami egyszerű, de valódi Records/ hangszereken előállított, jó zenére. Char­ W arner lie számait lehet énekelni és Charlie-ra le­ het hasonlítani; még akkor is, ha nem já­ runk évek óta konditerembe és szolárium­ ba, s ha a kötelező, össznépi keep smiling közepette néha úgy érezzük, darabokra orváth Károly - vagy ismertebb művésznevén: Charlie hullunk szét. „N e hidd, bárki is jön, hogy érted van és neked - évek óta tartó és megingathatatlannak tűnő népsze­ szól. Sosem az őszinteség, csak az annak hangzó fizet jól" H rűsége a kevés biztató jelenség egyike a hazai - énekli Charlie új albumán, a Színpad sosem üres című nó­ könnyűzenei életben. Sikertörténetének fontos tanulsága, tában. Ki tudja? Lehet, hogy valóban így van, és éppen ő hogy talán mégis csupán átmeneti a zenei silányság iránti volt az egyszeri és megismételhetetlen kivétel. Ha belegon­ össznépi - és világszerte, de régiónkban hatványozottan dolunk, hogy a hasonlóképpen hiteles, kiváló hangi adottsá­ megfigyelhető - rajongás. Pontosabban fogalmazva: úgy tű­ gokkal rendelkező, muzikális és szimpatikuson szerény Cser­ nik, az emberek lelke mélyén meghúzódó esztétikai érzék és háti Zsuzsa - aki mostanában, nagy visszatérése után éppen a hitelesség, az őszinteség felismerésének veleszületett ké­ Charlie partnereként koncertezik - évtizedeken keresztül nem pessége legfeljebb elnyomható, teljesen kipusztítani azon­ tudott befutni... Szóval élhetünk a gyanúperrel, hogy Charlie ban nem lehet. Ha ugyanis felbukkan, vagy legalábbis vala­ esetében azért a körülmények ritka szerencsés összjátéka is ki felfedez egy tehetségesen éneklő, kellemes zenét játszó fi­ sokat segített. Első szólóalbuma (Charlie - 1994) rövid idő gurát, arra azonnal felfigyel a közönség, és ha érzi rajta a alatt gyémánt-, az egy évvel későbbi Mindenki valakié pe­ hitelességet, nagyon gyorsan a szívébe is zárja. Akár van dig platinalemez lett. Egy szürke, könnyen feledhető idő­ marketingje, akár nincs; akár jó a menedzsmentje, akár szakban felejthetetlen koncertet adott a Budapest Sportcsar­ rossz. nokban és a Kisstadionban. Joggal vetődik fel a kérdés: egy De Charlie sikersztorija nem csupán a honi zenekultúra magyarul éneklő, ötvenesztendős előadó számára mi jöhet szempontjából biztató. Óriási dolog, hogy egy ilyen, Char­ még? Az nagy biztonsággal megjósolható, hogy a rendkívü­ lie típusú figura sztárrá válhat a mai Magyarországon. Az li sikereken felbuzdulva elkészített, angol nyelven (világipiac­ idén ötvenesztendős Horváth Károly ugyanis hamisitatlan an- ra dobott felvételek arra a sorsra jutnak, mint már több tehet­ tisztár; olyan személyiség, akit harminc évvel fiatalabb „ki­ séges magyar előadó korongjai Nyugat-Európában. Né­ adásban" is páros lábbal rúgott volna ki a világ összes sztár­ hány lokális elismerés, gratuláció a producerektől, de alap­ csináló producere. Ő ugyanis nem csupán megtévesztően vetően kudarc. Charlie hamisítatlanul magyar és közép-euró­ utánozza az átlagembert, hanem valóban az is: hamisítat­ pai jelenség; dalainak hangulata sem tartalmilag, sem emo­ lan kispolgár, de nem a szó negatív értelmében. Jól látható­ cionálisan nem fordítható le nyugati nyelvekre. Ami pedig az an gátlásos; öltözködésében nem túlságosan igényes, káros Annyi minden történt című új, magyar nyelvű stúdióalbumot szenvedélyektől sem teljesen mentes és egyáltalán: soha illeti, nos, arról túl sok információt nem lehet elmondani. nem volt exhibicionista lázadó. Hosszú „vendéglátós" pálya­ Olyan, mint az előző két lemez: hazai viszonylatban rendkí­ futása is azt jelzi, hogy igyekezett a lehető legjobban alkal­ vüli zenei igényesség, kellemes, slágergyanús dalok; ponto­ mazkodni a korántsem ideális körülményekhez. Nos, ha sabban a korábbi slágerek parafrázisai. Eredetiségben te­ százezrek képesek ezt az ember ebben a formájában, hát Lerch István, László Attila és Horváth Attila sem elkoptat- „smink nélkül" szívükbe zárni, akkor ez kizárólag őszinte hatatlan... De Charlie vendéglátós évtizedeiből bizonyára szimpátián alapul, s akkor talán mégsem igaz, hogy re­ emlékszik még arra az alapigazságra, hogy egy-egy szép ménytelen „konzumidiótákká" váltunk, akik zenében, sörben, dalra akár négyszer-ötször is vevő a közönség, csak mindig autóban és mosóporban is csak azt szeretik, amiről a leg­ egy kicsit másképpen kell játszani. többször hallják, hogy a legjobb. Nem tudom, hogy mennyi B ó d a y Pál Péter E P E < H E MODE

Depeche Mode: Ultra Mute Records/ HMK Music

w s jött a robbanás. A techno. Cyberpunk című lemezén. A komo­ Először a kis klubokat hódítot­ lyabb, igényesebb kísérletekre azon­ E ták meg a techno underground ban várni kellett: David Bowie, a U2 irányzatai, majd hamarosan populá- és a Depeche Mode a közelmúltban, risabb irányt vett az új stílus, behálóz­ szinte egy időben adta ki új lemezét. ta a zenei adókat és felfalta a sláger­ Dave Gahan énekestől és csapa­ listákat. A slágergyárosok rövid idő tától, a Depeche Mode-tól sohasem alatt belátták, hogy most a könnyűze­ állt távol az elektronikus hangzás, az ne továbbfejlődésének egyetlen nagy együttes a nyolcvanas évek első szá­ lehetősége a techno; amelynek e mú szinti-pop slógergyárosa volt. Em­ kezdeti, kaotikus stációjában lékezetes sikerek és harmincmilliós le­ ráadásul a siker könnyen manipulál­ mezeladás után azonban radikális ható, hiszen a számok sematikus, pri­ arculatváltás következett be a Depe­ mitív világa bármikor reprodukálható, che Mode-nál: érettebb, rockosabb legyártható, és mivel ez nem kötődik hangzásra váltottak. Új albumuk, az igazán az előadókhoz, a sztárcsiná­ Ultra az elmúlt hetek nagy slágereit, ló tetszés szerint osztogathatja szer­ a Barrel O f A Gunt és az It's N o Go- zeményeit „felfedezettjei" között. Le­ odot kivéve szinte csak lírai dalokat tisztultabb, igényes produkciókat tartalmaz. Míg a U2 lassabb számai szinte csak a popbiznisztől független megerőszakolt rockszerzeményeknek underground DJ-k, formációk hoztak tűnnek, erőltetett effektekkel és hang­ létre. A régi stílusirányzatok közül a modulációval igyekeznek elfedni a diszkó adta fel leghamarabb a füg­ tényt, hogy a rocklírán még nem tud­ getlenségét: asszimilálódott az új tak túllépni, a Depeche M ode sikere­ hangzásvilághoz, és létrejött a dan­ sen ötvözi a két stílus elem eit. N em ce. Azóta szinte minden „tradicioná­ szégyellik a rockos indíttatást, de a lis" műfaj megtalálta a kilencvenes hangszerelés egyértelműen az új évek követelményeinek megfelelő vál­ irányzatok hatását tükrözi. Stílusuk tozatát. Van már d u b re g g a e , in- mégis egyedi és egységes; nincs dusztriális metál és még a népzene is szükségük öncélú stúdiótrükkökre, megfér a technokísérettel (lásd az et- hogy tartani tudják az arányokat. Ez nót vagy az ősi afro-ritmikában gyö­ az album mérföldkő lehet a rock tör­ kerező jungle-t). Csak a rock állt ellen ténetében; a Depeche M ode ugyanis sokáig: elsőként Billy Idol próbálta az Ultrával megteremtette az induszt- meg (mérsékelt sikerrel) létrehozni a riális rocklírát. rock és a techno fúzióját 1993-ban, Kovács Gergely

997 ÁPRILIS GRAMCIN angokat, és próbálta utánozni a többiekkel, 'enreisz m egüresedett helyén lett sztár, neve és ályá ja összeforrt a z LGT-vel és a nnak utóéleté- el. Ö t éve nem jelentetett meg önálló albumot. * zenei és a társasági életben eközben persze astagon benne volt: szólófellépései mellett a eggondolandó, hogy (Four Rooms) filmes kifejezőeszkö­ apülők turnéjának, Demjén Rózsi és Charlie nem lenne-e célsze­ zei nagyon is összehasonlíthatók, oncertjeinek sztárvendége, a Juventus Rádió M rűbb, ha erről a CD- a három alkotás zenéje, betétda­ vranyparty-jának üdvöskéje; játszott és énekelt ről zenekritikus helyett prózai szö­ lai viszont stilárisan és műfajilag is Juventus olimpiai albumán, a Patika-korongon vegekre szakosodott recenzens, élesen eltérnek. Ezen a CD-n s az Edda tribute-lemezen. Legnagyobb sikerét esetleg logopédus Írna. A külvárosi, azonban egymás mellett szerepel >és László kompozíciójával, az Olyan szépek Robert Palmer és oltunk című dallal érte el, amely 1995-ben az LTi I e TA R A N TIN O C O N N E C ÍÍÖ Leonard Cohen, v szerzeménye lett. A Semmi Cirqsz egy zenei Chuck Berry és a s baráti party, leküzdhető falatokkal és söralá- Dire Straits, vala­ itekkel. Somló csak az egyik konyhafőnök; mint a filmjze- lellette ott a kikerülhetetlen Presser Pici - vagy * ne)készítés rejtel­ ihogyan ők írják: Pycy -, aki az elmúlt két év- meit szaggatott The 1 rVAAVJ körmondatokban Tarantino taglaló Tarantino. Connection T A M A Ez az album tehát BMG vélhetően nem a V i '1 szó klasszikus ér­ . 6 telmében vett ze­ nehallgatáshoz ké­ szült; nem a h h oz a műélvezethez, T A R A N T I N

éjjel-nappali videotéka eladójából amikor kényelembe helyezzük ma­ a világ talán legnépszerűbb mű­ gunkat, és nem csupán a dalokat vészfilmrendezőjévé lett Quentin figyeljük, hanem azt is, ah o gya n Tarantino filmzenei albuma ugyan­ egymás után következnek. Ebben is egy vele készült, meglehetősen az értelemben a The Tarantino hosszú interjúrészlettel kezdődik, Connection rosszul szerkesztett al­ majd a korong közepén az interjú bum, bár a zenei stílusrétegek ke­ ien Kentaur, Zorán, Karácsony James és önma- váratlanul folytatódik... Szóval, Ta­ veredése miatt nem is nagyon le­ ia után hősünknek is besegitett. De itt van a rantino zenei szerkesztőként még hetett volna jobban, koncepciózu- óbbi jolly joker: Bornai Tibor és Demjén Rózsi. nem egészen tökéletes. Fanatikus sabban szerkeszteni. Rendkívül Aég Orszáczky Jackie is küldött egy dalt Auszt­ rajongóinak több milliós tábora fontos viszont ez a CD például ab­ riából, sőt Somló két régi slágert - Azt mondta persze nyilván el lesz ragadtatva ból a szempontból, hogy a Szüle­ íz anyukám, Boogie woogie a zongorán - is ettől az avantgárd megoldástól; tett gyilkosok című film korábban sltámasztott; kérdés, tényleg szükség volt-e rá. akik pedig „csak" kedvelik és elis­ megjelent, kissé terjengős sound­ z egész lemez egyetlen nagy zenei déja vu, merik a filmjeit (és azok zenéjét), track albumával ellentétben ezen s ezt Somló sem titkolja. „Ezek a hangok és feltehetően úgy gondolják: az ifjú a korongon két dalban (Leonard iallamok, mondatok így még nem hangzottak Quentin azok közé tartozik, akik­ Cohen: W aiting For The Miracle, Ha valaki felfedez valami ismerős hasonló- nek még ezt a zenei szempontból Cowboy Junkies: Sweet Jane) van ágot, az csak a tér és az idő eltolódásának nem túl barátságos dram aturgiai összesűrítve mindaz, ami a Natu­ alós felismerése, vagyis relatív többszöri létünk megoldást is meg lehet bocsátani. ral Born Killers zenéjéből vizuális lizonyossága" - írja a borítón, és ez bizony A z a zonban tény: a művész és élmény nélkül is értékelhető. Es .önnyen megeshet velünk. Társaihoz hasonlóan munkáinak alapos, „élményszerű" persze a BMG válogatása azért is saját életművét éli fel újra és újra, egy kicsit át- ismerete nélkül ez az album hall- kulcsfontosságú kordokumentum, ndezve, egy kicsit ráncba szedve, rutinból gathatatlan és élvezhetetlen. Mert mert Quentin Tarantino vitathatatla­ isszehozva egy középszert. M i meg csóválhat- amennyire hangulatilag egymás­ nul a világ egyik legeredetibb ren­ jk a fejünket, mosolyoghatunk hozzá - és re- ból következik a Tarantino-filmek dezője, aki filmjeihez igyekezett lénykedhetünk tovább. ízlésvilága, éppen annyira külön­ összeválogatni a legtehetsége­ bözik a hozzájuk rendelt zenei stí­ sebb - régi és új, élő és elhunyt - Jávorszky Béla Szilárd lus. A Ponyvaregény (Pulp Fiction), muzsikusok dalait. a Desperado vagy a Négy szoba B óday Pál Péter

1997 Áprilisi 37 a valaki mostanában köny­ Jovi: sok jó ötlet, változatos hang­ vet ír az elmúlt huszonöt év szerelési megoldás bukkan fel dala­ H amerikai rockzenéjéről, fel­ ikban, Steven Tyler pedig vitathatat­ tétlenül önálló fejezetet kell szentel- lanul energikus, szuggesztív énekes - s z ín p a d o n é p p ú g y , mint stúdióban. A kvin­ tett Nine Lives (Kilenc élet) címet viselő új al­ buma - amellyel vissza­ tértek a Columbia ki­ Aerosmith: adóhoz, ahol pályáju­ Nine Lives kat kezdték - a dobos, C o lu m b ia / Joey Kramer szerint Sony „tradicionális Aeros- mith-lemez, de erőtelje­ sen érződik rajta a ki­ lencvenes évek életér­ zése is". Megítélésem szerint a mondatnak E R O S M I T H

nie az Aerosmith dicsőséges karri­ csak az első fele igaz teljesen. A erjének, még akkor is, ha - a szak­ Nine Lives dalai a legjobb Aeros- írók egy részéhez hasonlóan - sze­ mith-hagyományokat idézik: dalla­ mély szerint nem sokra tartja Steven mos, dinamikus gitárzene, feszes Tylert és csapatát. A z Aerosmith két­ ritmusok, fülbemászó dallamok, ségkívül megasztár: 1972 óta tartó erőteljes, nyers, rekedtes ének­ karrierje során tizenkét stúdióalbu­ hang. Hatásosak a keleti - főképp mot, több válogatást és Best Of-al- indiai - színek, amelyek a sarangin bumot (Greatest Hits, Big Ones, játszó Ramesh Mishrának köszön­ Pandora's Box) jelentetett meg, és hetők. Nem sikerült azonban meg­ monumentális turnékat bonyolít. fejtenem, hogy mit is jelent „a ki­ Akik bírálják őket, többnyire azt ve­ lencvenes évek életérzése", hiszen tik az „atomkvintett" (az amerikai a lemezen nincsenek a reveláció szakzsargonban: powerhouse quin­ erejével ható, újszerű megoldások. tet) szemére, hogy szinte évről évre Szó sincs arról, hogy - David Bo­ kommerszebbé vált, és a Led Zep­ wie, a U2 vagy mások mintájára - pelin, illetve a Deep Purple szelle­ a modern, progresszív irányzatok, miségéből merítő, őszinte és erede­ a house, az ambient, a trip hop, a ti zenekarból mostanra tinédzser lá­ dub elemei tűnnének fel, de az Ae- nyok számára is fogyasztható, limo­ rosmith-imázs sem lett más, mint a nádé rockbanda lett. Ez részben Get A Grip megjelenése idején. A igaz is, hiszen az együttes számára Nine Lives tehát korrekt stúdióal­ igazi ismertséget és világsikert ho­ bum, színvonalas sorlemez, csak zó 1975-ös Toys In The Attic album éppen hiányzik belőle a tűz, a pör­ kőkemény dalait szinte össze sem gés, az originalitás, s ezért nem lehet hasonlítani a néhány éve a emelkedhet a kilencvenes évek má­ Music Television-ben „rongyosra" sodik felének korszakos rockalbu­ játszott Crazy-vel vagy Cryin'-nal, m ai kö zé . amelyek valóban a tizenéveseknek szólnak és valóban populárisak. Retkes Attila De az Aerosmith azért ma sem Bon

1 997 ÁPRILIS G R A H C iN ostorában leginkább az Újszövetség. Aárk, M áté, Lukács és János négy csodála- s prózai költeményében apránként újra egtaláltam gyermekkorom Jézusát, azt a rcsa figurát, aki a gospelekben megjelenik, rajta keresztül adatott meg számomra a le­ jtőség, hogy újraértelmezzem a kapcsoló­ mat a világgal" - nyilatkozta az énekes a oward Sternt tthon kevesen már klasszikusnak számító rocke­ mez megjelenése előtt. Cave hite a tradici- ismerik, pedig ő is ugyano­ gyüttes - így a Deep Purple vagy a rális egyházak értelmezéseitől független, H lyan showman, mint mond­ Van Halen - is szerepel, de dalaik >kkal inkább egy filozofáló rocksztár isten- juk Friderikusz Sándor, csak éppen kifejezetten „puhánynak" tűnnek a sresése. Ezért a The Boatmans Call dalai ______húsz évvel később fel- Ián Cave legszemélyesebb szerzeményei, ;j Ü VJ A :l v ö í 1 Ji V'J tűnt pályatársak ha- evesen hitték, hogy a M urder Ballads anya- B sonló műfajú próbál­ a - Így Kylie Minogue és Cave kettőse, a kozásait hallgatva. i/here The W ild Roses G row vagy a PJ Har- Flea és Marilyn Man- jy-vel készített duett - felülmúlható, de úgy m 1 son szerzeményei például kimondottan Private Parts m ' í i filmzene - agresszívek és ke < A V Howard gyetlenek; de a G re Stern: en Day, a Ramones a The Album Ted Nugent régebbi ■ Warner felvételei is nagyon kemények, akárcsak =S£5 Ozzy Osbourne leg­ frissebb dala, a Type O Negative társasá- PRIVATE PART I t * az Egyesült Államokban. Ráadásul gában készített Pictures O f Match­ I ^ Stern tévéműsorát naponta negy- stick M en. Az egyik legjobb tenge­ venmillióan nézik, rádiós talk show- rentúli rapper, LL Cool J most a Red NICK CAVE & THE BAD SEEDS ját pedig közel húszmillióan hall­ Hot Chili Peppersből ismert Flea- the boatman's call gatják. Az elképesztően népszerű vel, Dave Navarróval és Chad kommunikátor legújabb vállalkozá­ Smith-szel rögzítette lemezre az I sa a Private Parts című film főszere M a k e M y O w n Rules cím ű, m eg le ­ pe volt, s ezzel ismét óriási sikert hetősen vad opuszt; Leo Chelya- nik, ez most sikerült, Persze az összehason- aratott. A film - amely egy Los An- pov klarinétos - nem kis meglepetés­ ás nehéz feladat, és nem is szerencsés, hí­ geles-i rádióstúdió munkatársairól re - a Porno For Pyros-szal játssza el ren az ü| anyag a fenséges himnusz, a me- szól - az ezredvég fiataljait mutatja a Hard Charger című dalt; az utol­ inkolikus fohász és a reményvesztett ünnepé- be, a komédiát szexjelenetekkel és só tracken pedig, a Dust Brothers esség színeit, hangulatait fogalmazza trágársággal ötvözve, amolyan mellett - szerzőként és előadóként - leg. A tizenkét szám mindegyike kifejezet- Wayne's W orld stílusban. Szomorú maga Howard Stern is közreműkö­ m szomorú hangvételű, de egyúttal magá- jelenség, hogy az utóbbi időben a dik. Összességében úgy tűnik, en­ /os belenyugvást, megbékélést is sugall. könnyedebb műfajú filmekhez egy- nek az albumnak azok a metálra- Meghatározó szerep jut Cave billentyűs játé­ re gyakrabban társul durvaság, jongók örülhetnek igazán, akik knak és a hangulatfestő hegedűkíséretnek, erőszak vagy ocsmány beszéd. A nem tudják, milyen a kulturált visel­ enekara, a Bad Seeds összeszokott tagjai Private Parts soundtracken is több­ kedés, és minden kötőszavuk vala­ Aick Harvey - gitár, Blixa Birgald - gitár, ször véljük felfedezni a szexuális milyen trágárság. Akik viszont ké­ nomas Wydler - dob, Conway Savage - aktusra utaló durva kifejezéseket, pesek civilizálton gondolkodni, biz­ ongora, Martyn P. Casey - basszusgitár, Jim mint bármely más angol szót. A tosan belefáradnak a több mint hat­ cavunos - csengők, dob; Warren Ellis - he- The Album - amelynek zenéit maga van percig tartó, ömlesztett durva­ edű) most is az elvárásoknak megfelelően, Stern válogatta - ennek ellenére ságba, káromkodásba, hangzavar­ lagas színvonalon muzsikálnak. Nick Cave hosszú heteken át vezette az ameri­ ba. Persze lehet, hogy a tengeren­ ihetsége és művészi ereje mellett ennek is kai slágerlistát. A lemezen felváltva túli média ilyen, hiszen Howard aszönhető, hogy az album tökéletesen egy- követik egymást a szöveges részek Sternt tízmilliók nézik és hallgatják. jges, és kimagasló szívonalú. és a zenék. Előbbiekből a film „drá­ Európának azonban épp az ilyen maiságát", utóbbiakból pedig han­ típusú amerikanizálódástól kell Kovács Gergely gulatát, „atmoszféráját" érzékelhet­ megvédenie magát. jük. Az előadók között néhány, ma Pászti Károly

1 997 ÁPRILISI 39 1997 ÁPRILIS 0 1

auaszi sztárparádé o PolyGram Whiplash Ja lemezboltokban mes: warren abris lt lpe sípda é a és a és színpadra, után léptek Live előtt a ranberries C emlékkoncerten si­ oly kom tocki is n a b k o m lla Á Egyesült z a e d dsr tret ával éjlet csa­ ­ fémjelzett lő e l a v já g n a rockdalok h kivételes, termett és lternatív a adására nevével brit Booth egyenesen Tim a volt kereket tudhatott m a g á é n a k . A w oods- oods- w A . k a n é á g a m tudhatott ngliában, A ár kereket m ekkorra amely patnak, rán. Ez azonban m ár a hatodik album a a album hatodik műso­ a ár m ások igényes azonban Ez z rádióállom a rán. tt o játszó d ló o rg fo l a rockzenét d című sokat Sometimes igencsak a - volt Eno Brian re Laid című lemezükről - am elynek produce­ elynek am - lemezükről című Laid ae nvt gyarországon ag M nevét James zán, am ikor e g y évvel korábbi, korábbi, évvel y g e ikor am zán, 94bn sehtü mg ga­ a ig meg ismerhettük 1994-ben Borz a és Kispál Warren G. Warren tényleg m inden hang lényeges volt, a a tükrözte, volt, űen egyértelm lényeges e n ze a hang szövegek, inden m La- tényleg a sejteti: James-szel, azt a hallásra rendben nincs első i ár valam m sh la ip h W zvi obn sjo - ggy őbb­ b b ző yő g eg m - sajnos - zonban a szavai idhez képest vala m i elveszett. A Laiden Laiden A elveszett. i m vala képest A idhez . album új z a a ag m int m tűnnek, nek csapat­ a adott erőket kreatív hiszen újabb így, z nincs e ár m z e a M lenni. tam in­ m orábban K kialakítanunk. kellett stílust kerestünk tehát - és m egtaláltuk!" Booth Booth egtaláltuk!" m utat Új és - volt. tehát szüksége y g kerestünk a n és ire am , is, nak foglalkozom l a g g lo o d más r­ ka a rengeteg jelen születésénél hang egyes unka­ den m újfajta gy e ezért és elfertőződtek, szóló­ - zeneszerzőjével bársony Kék a így nyilatkozott: „Sebeink menthetetlenül menthetetlenül ig d e p „Sebeink James-ről a nyilatkozott: így készített; produkciót n e 5-b 9 9 1 feloszlott. és törtek, ajdnem m felszínre i James á m a lé b ro p szakmai és között David Lynch film jei, a Twin Peaks, Peaks, Twin a k be b jei, tö film - Lynch entivel David Badalam Booth között lo Tim e g n ám A munkát, közben a folytatták mégis életük­ ő z A lelkesedését. rajongók a tak nap, am ikor a z együttes anyagi, érzelm i i érzelm tartott anyagi, együttes számon z a ikor am általuk z a nap, csütörtökként" azonban „Fekete látszot­ elkövetkezett is ben igazolni is k to a d a ezeladási lem : ; r á T PolyGram Wet Wet Wet Wet Wet eé at maz abmor m i szüksé­ is ma okra album zó a lm tarta zenét ük lenne. günk elsősor­ ezhallgatónak lem a profiz­ rt e r M ká a adott. y g a v hivatástudat z a gyen Laid színvonalát hozó, e gyedi, sajátos sajátos gyedi, e hozó, a jabb, ú és színvonalát fontos, a Laid ény végeredm a ban le­ helyét; a ajd m kitölti talán előbb-utóbb mus, hiszen a hét fiú esetében m indkettő indkettő m esetében fiú hét a hiszen mus, i valam még szállt, is és el is, örökre ot ma­ album z lelkesedésük a ha életben ezt valóban átvészeli rad, James a hogy hát, muzsikusok a elsősorban - talentum né­ tevő rajta található azért hiszen zepes; a ksöhte. eéyehtn te­ múltjá­ Reménykedhetünk közös éves köszönhetően. nak tizennégy híressé rutinjának, méltán „óhatatlanul" csapatot a elyben am egnyilvánul m felvétel, hány - ip h W A szóltak. is i la da Laid a így s tük, nem ár m James-nek a mintha tud­ színvonalú, is közvetíteni segítségével adottságai e kfjzte rsz ikb ca kö­ csak inkább rossz, ami útke­ kifejezetten tekinthetjük, z a nem ának csak is entum dokum indulattal resés b b éle­ jo g le iről a am lasht indaz, m fontos n á z a ig lenne ja. A z új album viszont kusza, hullám zó zó hullám kusza, viszont album rendkívüli új z A ezt ja. és ondanivalója m ára, szám van közönsége csapatnak a hogy IWetWetWet1^, M : a r d ó m Bee Gees Bee aai ndrea A Pataki $ MÁR TÖBB MINT 399.999 EMBER HALLGATJA BUDAPESTEN!

1022 BUDAPEST, BIMBÓ ÚT 7. FAX: 212-4968 TELEFON: 212-4507 u d a p e s t music center

- A Nitespot -ban aktuális koncerteket hirdet­

nek, főleg New Yorkban.

Gramofon 5. számában már megis­ - A Bop 'N Shop-ban a VWC Records lemezeit

merkedtünk egy jazz-honlappal, a Jazz Cent­ találjuk. Természetesen bele is lehet hallgatni a

ral Station-nel. Most sétáljunk el a Jazz sarok"- CD-kbe. Az Office Suites -ben „ottjártunkkor"

ra. (Jazz Corner) éppen nem volt adat.

- http://www.jazzcorner.com - A Speak Easy különösen zenészek számára

- A grafika ötletes, csábítja a látogatót a részle­ izgalmas! Ez egy interaktív találkozóhely zené­

tesebb tallózásra. Kezdjük! szek és rajongóik számára. A képen látható

- A Recording Studio-ban zenészek site-jait ol­ hangszerekre kattintva érhetünk el kedvenc ze­

vashatjuk. A muzsikusok hangszereik szerint nészeinkhez, akikkel „beszélgethetünk" az e-

vannak csoportosítva. Az oldalak szépek és mail segítségével.

rengeteg információt tartalmaznak. Tóth István

CATJE

ECM-kiadványok áprilisban EB? V F '•A klubtag kom­ puteres nyilván­ Marilyn Mazur's Future Song tartása: életrajzá­ S m all Labyrinths nak, hangfelvételei­ nek bemutatása, ki­ Tornász Stanko adók, szervezőirodák tájé- koztatása, tájékoztatás a L e o s i a C5V klubtag elérhetőségéről. 2. Információs klub-újságun- Dino Saluzzi o kát és a GRAMOFON m a g a ­ C ité de la m usique z in INGYENES példányát ha-

u vonta postázzuk a klubtag címé­ Terje Rypdal re. Tartalma: inform ációk a klubta­

S k y w a r d s gokról, akciós hangszerek, új ki-

42 1997 ÁPRILIS CRAJWfl M u d a p e s t music c e n t e r

■ -IJ IX Edit View g o Bookmarks options Directory V/indow JHelp (Q j r I ss I a I1 « 1 W | !1 1 n”1* 1 Reload I 1 Open 1 Print Find Stop ] ocation: | http: / /www. jazzcof rrer com/ -IE

Budapest Music Center 1093 Budapest, Lányai u. 41. Tel./fax: 216-7895, Tel.: 216-7896 E-mail: [email protected] http.www.bmc.hu

A BMC szolgáltatásai: Welcome to Jazz Corner. We're glad you're hangin' out with us. When you CLICK on the RECORDING STUDIO you'll find out Hazai és nemzetközi információs

jj Document: Done központ - szöveg, kép, hangadatok felvitele és lekérdezése az INTERNET Eile Edit View S o Bookmarks Options Oirectory Wridow Help hálózaton I ^ I lijä «S I 1 S í Ö sK> sJ j Beck J Home Reload j Open Print Find Stop j Kiadói tevékenységek koordinálása - ] Location J http: //www jazzcomef. conVnewaudiences/events. html - Bouvard & Pécuchet

Saturday, April 12, 1997 at 8:00 PM T Zenei fesztiválközpont - előadások, koncertek rendezése, hang- és fény- JAZZ EXPLOSION 97 |l technika szervezése, bonyolítása, stb..

Rachelle Ferrelle - Hangfelvételek készítése George Duke hanghordozók gyártása, teljeskörű Jonathan Butler szolgáltatásokkal - zenészek, stúdiók, grafikai-nyomdai kivitelezés, stb. KirkW halum The .... Zenei kiadványok árusítása R o n r n n Available now at the Információ cégekről, árakról U e U C U I I gear on Theatre Box y| , Office (2 12-496-7070). Rendezvényszervezés I heatre peketmaster outlets and Phone Charge (74th Shoe! & Broodwoy NYC| | (212-307-7171) Hangszerek beszerzése, árusítása, közvetítése, szervizelése, tanácsadás

A BMC a GRAMOFONBAN

Az Internet és a zene V erve a BMC - ben BMC Lemezajánlat adványok listája, koncert ajánlatok, stb. Wayne Shorter 3 . Részletfizetési High Life kedvezmény Kansas City 4 . CD vásárlási kedvez­% Herbie Hancock mény: 10% The New Standard 5. Engedmény az új és , 1 Courtney Pine hasznait hangszerek araiból. Modern Day Jazz Stories 6. Kedvezményes INTERNET Joe Henderson használat. Double Rainbow 7. Az ECM, AUVIDIS, JVC, DREY­ John Scofield FUS, VERVE kiadók választéka Quiet kapható illetve megrendelhető c : 1997 áprilisától a Verve kiadó kol­ (postai utánvéttel is) a BMC - ben! CP lekciója (több mint 700 cím) is kap­ ható nálunk!

GRAM9BN 1 997 ÁPRILIS 43 Hangversenyek egy forintért

int a zsúfolt koncerttermek és köszönőle­ Nálunk, Bernsteintől eltérő­ velek tanúsítják, a Budapesti Fesztiválze­ en, nem az ifjúságnevelő nekar egyik legnépszerűbb sorozata az Egyforintos programon van a hangsúly, koncertek. Évente általában hat alkalommal, péntek hanem kötetlen beszélgeté­ délben az esedékes esti koncert színhelyén, nyilvános sen, amely kapcsolatot te­ főpróba keretében mutatják be a műsor valamelyik remt az Egyforintos koncer­ számát. A sorozat törzsközönsége jól tudja, egy hó­ tek közönségével. Ez olyan nappal előbb levélben vagy telefonon rendelhet je­ gondolatokat indít el, ame­ gyeket a zenekar titkárságától. A jelentkezők postán lyek a zenehallgatást meg­ kapják meg a jegyeket, személyenként legfeljebb ket­ könnyítik, vagy bizonyos tőt, de jelképes árukat - egy forintot - a hangverseny perspektívába helyezik. előtt mindenkinek szigorúan be kell dobnia a kihe­ Amikor beszélek a művek­ lyezett perselyekbe. ről, kerülöm az ismertető - Hogyan indultak útjukra az Egyforintos koncertek? jellegű előadást, inkább saját, személyes élményeimet szet fennáll, mindig egy viszonylag zárt körhöz szólt. - kérdezzük a BFZ zeneigazgatóját, Fischer Ivánt. mesélem el, valami aktualitást vagy asszociációt, ami Voltak persze a zenetörténet folyamán olyan idősza­ - Amikor a Fesztiválzenekar a főváros zenekara lett, arról szól, hogy a darab nekem mit jelent. Azt hi­ kok is, amikor bővült ez a közönség. Egy-egy híres programunk egyik alkotóelemeként alakítottam ki az szem, a személyesség az, amit a közönség szeret. operaénekes például a XVIII. században népszerű Egyforintos koncertek vagy főpróbák koncepcióját. Rendkívül erős közösség alakul ki a nézőtér és a szín­ sztárnak számított. Rossini operáinak sikere a XIX. A gondolat két gyökérre nyúlik vissza. Az egyik a pad között, én is ezért szeretem ezeket az eseménye­ században pedig csak olyan, tömegeket vonzó szen­ közismert, Leonard Bernstein-féle televíziós sorozat, ket. zációkhoz mérhető, mint napjainkban a három tenor A holland módszertől abban különbözik a mi gya­ koncertjei. De ezektől függetlenül a zeneművészet korlatunk, hogy ott a zenekar egyszerűen eljátssza a mindig viszonylag kis körhöz szólt, ha nem is olyan műveket, a közönség tulajdonképpen ízelítőt kap az kicsihez, mint például a Schubert-dalok, amelyek esti koncert műsorából. A mi főpróbáink a bevezető csak egy szűk baráti kör számára jelentettek a maguk előadás révén többet nyújtanak. Az Egyforintos kon­ korában eseményt. Nem érzem, hogy a közönség certeknek mára kialakult a törzsközönségük, amely csökkenne; a komolyzene kedvelőinek száma nő, ak­ hűségesen látogatja ezeket az alkalmakat, s talán ak­ kor is, ha a lemezpiac jelenlegi helyzete ezt nem tük­ kor is eljönne, ha fizetnie kellene. De mi szeretnénk rözi. A lemezpiac problémája ugyanis abból ered, azoknak a zenekedvelőknek is játszani, akik nem tud­ hogy ma már nagyon sok felvétel létezik, és nem sok ják megfizetni a hangversenyjegyeket. Ez a sorozat értelme van ugyanazt a repertoárt új előadókkal fel­ egyik legfontosabb missziója. Ugyanakkor a jövőben venni. Az élő koncertek vonzereje viszont egyáltalán újabb rétegeket, elsősorban a fiatalabb generációt is nem csökken, sőt erősödik. amely egy egész generációra volt nagy hatással. Tö­ szeretnénk megnyerni a zenehallgatás e formájának. - A zenekar mindig fontos feladatának érezte a mo­ megekkel szerettette meg a zenét, olyan emberekkel, dern és a kortárs művek népszerűsítését. Gondolom, akik korábban egyáltalán nem tartoztak a koncert­ ennek jegyében került a legutóbbi budapesti Egyfo­ hallgatók táborába. Ők Bernstein előadásainak hatá­ rintos koncert műsorára Stravinsky Petruskája. sára fölfedezték, hogy tulajdonképpen zenekedvelők, - Igen, bár itt már majdnem százéves darabról van csak addig nem tudtak erről. A másik gyökér Hollan­ szó. De nem hiszem, hogy a modernség akadályt je­ diában van. Ott az amszterdami Concertgebouw Ze­ lentene. Pár éve volt olyan Egyforintos koncertünk, nekar rendez déli, ingyenes koncerteket. Ezek kevés­ ahol John Adams mai amerikai zeneszerző darabját bé ismertek Magyarországon, talán érdemes mesél­ játszottuk. Az Egyforintos koncerteken a zenehallga­ nem róluk. Amszterdamban a kialakult rendszer a tás egy bizonyos fajtájáról beszélhetünk: olyan talál­ következő: az ingyenes hangverseny a zenekar főpró­ kozás zajlik az előadóval, mintha egy festő mutatná báinak második fele, ahol az esti koncert egy részletét be saját képeit és mesélne róluk. Ez az én esetemben játsszák el civil ruhás zenekarral, véletlenszerűen oda­ is bevált. Én is szeretem ezeket a déli hangversenye­ tévedt közönségnek, tehát még jegyek sincsenek. Ez - A mai fiatalság a heti egy énekóra folytán mintha ket, a közönség is. volt az a két példa, amit részben összepárosítottam, mindinkább leszokna a komolyzenei élményről... Ez az egyik legboldogabb tevékenysége a Fesztiválze­ részben saját egyéniségemnek megfelelően is alakít­ - Nem hiszem, hogy baj lenne a közönséggel. Véle­ nekarnak, amely a Coca-Cola támogatásának kö­ gattam. így születtek meg a mi nyilvános főpróbáink. ményem szerint a komolyzene, amióta a zeneművé­ szönhetően a jövőben is biztosítottnak látszik.

4 4 1997 ÁPRILIS CRAtW BN Forrás Kamarazenei Műhely

1 9 9 7-1 9 9 8 forrás estei

i . 1997. október 14. Vigh Andrea (hárfa) és a Budapesti Vonósok 2. 1997. november 4 Forrás Perényi Miklós (gordonka) és Várjon Dénes (zongora)

3 . 1997. november 2 9 . Forrás Kamarazenei Műhely

Estek a 4 - 1998. ianuár 7. Újévi koncert 5 . 1998. január 17 Zene- Horgas Eszter (fuvola) és Vigh Andrea (hárfa) 6 . 1998. február 1. Liszt Ferenc Kamarazenekar 7 . akadémia Forrás Kamarazenei Műhely 8. 1998. március 2 2 Kocsis Zoltán estje nagyter­ 9 . 1998. április 12 . Bartók Vonósnégyes

1 0 . mében Amadinda Utőegyüttes

„A" bérlet: „Bn bérlet: 1 500,- 2500,- 4000,- 5000,- 6500,- 9000,- Ft Jegyárak: 400,- 600,- 900,- 1200,- 1 500,- 2000,- Ft

Máius 31-ig 20 % kedvezmény Kizárólag a 342-01 79-es telefonszámon összeállítunk egy tetszőlegesen kiválasztott, legalább 4 koncertből álló egyedi bérletet (a kedvezmény: jegyár -10 %), és a bérletvásárlás alatt korlátozott számban szóléjegyeket is lehet vásárolni (teljes áron). A bérletvásárlás lezárási határideje 1997. szeptember 20.

o^kobi Koncéit Kft. 1032 Budapest, Gyenes u. 3. Tel.: 368-4334, fax: 335-0378 ROCK

Lisa Stansfield mények az egykori kollégiumi zenekar körül: még abban az év­ A franciák egyik március végén ben megjelent első klipjük, felléptek az MTV „120 Minutes" legjobb koncertze­

jelentette meg című műsorában. Turnézott a csapat Peter Gábriellel és a Mid­ nekara, a N o ir

nevével azonos night Oil-lal, szerepeltek a Woodstock II-n és az MTV Unp­ D e s ir idén kiadta című, negyedik lugged koncertsorozatán. A Live harmadik nagylemezének hatodik nagyleme­ albumát. A le­ anyaga részben turné közben, részben otthon, Pennsylvaniá­ zét 666.667 Club mezt Írország­ ban, részben pedig Jamaicában készült, és nemrégiben jelent címmel. A csapat ban rögzítették, meg, Secret Samadhi néven. első korongja egy Peter Mokran és hat számos EP lan Devaney köz­ A 70-es és a '80- volt, amelyet reműködésével as évek egyik szu­ 1989-ben követett a Veuillez rendre l'aime á qui eile apparti-

(Mokran neve olvasható többek között Prince, Michael Jack- percsapata, a Su­ ent. Mostani, új lemezük producerének Ted Niceley-t kérték

son, R.Kelly vagy Toni Braxton lemezeinek borítóján, Deva­ p e rtra m p tízévi fel, aki korábban a Fugazi lemezein dolgozott, és jelentős érde­ ney pedig Lisa zenésztársa volt az énekesnő első, Blue Zone ne­ hallgatás után meket tudhatott magáénak a Noir Desir 1992-es Tostaky című vű zenekarában). Az album nem véletlenül viseli Lisa nevét, stúdióalbummal albumán is. Az együttes tagjai és Niceley közös munkája ezút­ hiszen igazán az ő egyéniségét tükrözi, a dalok nagy részét is ő jelentkezett. A 12 tal különösen gyümölcsöző volt: az eredmény egy izgalmas, írta. E szerzemények mellett azonban helyet kapott a koron­ vadonatúj dalt politikai hátterű szövegeket tartalmazó, ritmikus, gitárszólók­ gon Phyllis Hyman egykori disco-slágere, a You Know How tartalmazó ko­ kal dúsított zenei anyag. To Love, Diane Warren I Cried My Last Tear című kompozíci­ rong a Some

ója, és a Livin' In A Box előadója, Richard Darbyshire is köz­ Things Never A T o to csaknem reműködik, mint társszerző - ráadásként pedig Stansfield első Change címet kapta. A Supertramp alapítótagja, Rick Davies két évtizedes fenn­ átütő sikerét, a People Hold On remix-változatát is meghall­ - aki Roger Hogdson kiválása óta az énekesi szerepet is átvet­ állása során ren­ gathatjuk. te - az eredeti felállásból Bob Siebenberg dobost és John Hel- geteg slágert alko­ liwell fúvóst kérte fel az új lemezre. A trióhoz csatlakozott tott: ezt hivatott Az eredetileg több session zenész is: Tom Walsh, aki korábban Joe Cocker bizonyítani, hogy Public Affection mögött dobolt, Cliff Hugo basszusgitáros, Carl Verheyen és nemrégiben már

néven futó L iv e Lee R. Thornburg, akik a Tower of Power-t és Rod Stewart harmadik váloga­ hat évi koncerte­ zenekarát erősítették. Roger Hogdson egyedi hangját ezúttal táslemezüket je­ zés után 1991- a Crowded House ex-billentyűse, Mark Hart hivatott pótol­ lentették meg, ben adta ki első ni. A lemez stílusa egységes - annak ellenére, hogy a kaszta­ Legend címmel. Az első, a Past To Present 1990-ig foglalja lemezét Mental nyettától a klarinétszólóig, a szordinált trombitáktól a hatal­ össze az együttes pályafutásának jelentősebb szerzeményeit; az Jewelry címmel. mas kórusig minden megtalálható rajta. A blues-os alap 1995-ös The Ballads pedig a lírai felvételeket gyűjtötte egybe - Ettől kezdve fel­ azonban sehol sem hiányzik, amelyre a szép, íves dallamok erre az összefoglalásra dobosuk, Jeff Porcára elvesztése adott gyorsultak az ese­ épülnek. okot. Ám a Toto legénysége munkával próbálta feledni súlyos veszteségét, és 1995-ben elkészítettek egy új albumot - talán épp ennek megszületése szolgált ürügyül ezen újabb válogatás megje­ KLASSZIKUS lentetéséhez: hiszen a Tambu-n található I Will Remember és a The Turning Point (amelyek újabb gyöngyszemei a Toto életmű­ nek) nem hiányozhatnak egy összefoglalásnak szánt lemezről. A Naxos lemezkiadónál neves hallgathatják meg az érdeklő­ BÉLA BARTÓK CHOIR and CHAMBER ORCHESTRA o f magyar művészek közreműkö­ dők J. S. Bach összes orgona­ EÖTVÖS LORÁND UNIVERSITY désével jelenik meg Beethoven művét. A koncertekre jegy elő­ A M orcheeba - a Hármasversenye. A Nicolaus vételben kapható a Gramofon Godfrey testvér­ Esterházy Sinfonia zenekart szerkesztőségében. pár és egy divat- Drahos Béla vezényli, zongo­ tervező hölgy, Sky rán közreműködik: Jandó Jenő. Beethoven zongoraversenyei­ által alkotott trió • nek felvételét fejezte be nemrég - Who Can You A nürnbergi mesterdalnokok Schiff András a Teldec kiadó Trust címmel ad­ CD-je után (Gramofon 9 7 /3 ) a számára. A drezdai Staatska- ta ki debütáló Trisztán és Izolda felvétele jele­ pellét Bemard Haitink vezényli. nagylemezét. Az • nik meg Solti Györggyel a Dec- együttes másfél ca gondozásában. Mindez Baross Gábor vezényletével két évvel ezelőtt született, amikor Sky felhagyott a ruhatervezéssel, Solti és a Decca ötvenéves CD-t jelentetett meg az ELTE és kezében gitárral énekelni kezdett. Egy partyn találkozott Pa- együttműködése alkalmából. Bartók Béla kórusa. Az első az ul-lal és Ross-szal, akikkel egyetértett abban: a '90-es évek nem • Érzések címet viseli, míg a má­ alkalmasak klasszikus dalok születésére. Ezért elhatározták, A Sol Fa koncertiroda rendezé­ sodikon J. S. Bach, H. Sczütz, hogy a múlt zenéjéből merítenek, és így próbálják megfogal­ sében június 14-től szeptember V. Aleotti és P. Lorenzani kórus­ mazni az új korszakot. Szándékuk szerint a '60-as évek zenéjét 20-ig tizennégy hangversenyen művei szerepelnek. kombinálták modernebb hangzásokkal, funky-s elemekkel, acid jazz-zel, muzsikájukba beleszötték Ry Cooder slide-gitár-

16 1997 ÁPRILIS G R A M fflN r e k

Csík G abriella összeállítása z z játékát és Ennio Morricone széles dallamíveit. Mindezt a Por- Jazzkiállítás H elyreigazítás. A Gramofon idei 3. számában A tishead és a Tricky trip-hop-os elemeivel fűszerezték; és már Utak-hidak a művészetben címmel nyílt meg április hónap klasszikus jazzlemezeként szereplő készen is állt az egyedi - és fantasztikus - Morcheeba-hangzás. 5-én az V. Magyar Jazztörténeti Kiállítás Simon Thelonius Monk: Plays Duke Ellington című CD Géza Gábor gyűjteményéből Kiskőrösön, a Közúti kapcsán hibásan adtuk meg a forgalmazó céget.

A Wer Wet Wet Szakgyűjtemény helyiségeiben. A Riverside által OJCCD 024 katalógusszámon Magyarországon A megnyitó koncertet, melyen közreműködött kiadott lemezt - a Fantasy csoporthoz tartozó többi 1994-ben vált Deseő Csaba (hegedű) és a Trio Acoustic, a labelhez hasonlóan - Magyarországon a Karsay igazán ismertté a Pannon Jazz Cd-n is meg kívánja jelentetni. és Tsa terjeszti. A tévedésért elnézést kérünk. Négy esküvő, egy temetés című film

egyik betétdalá­ szöntött rá. 1995-ben Celine Dion kiadott egy francia nyelvű filmhez kapcsoló­ val, a Love Is All anyagot is, D'eux címmel, amely az első, aranylemez státuszt el­ dó soundtrack Around-dal. A ért francia nyelvű album - és amiért Celine Dion kitüntetést ka­ számait N e lk e lágy, szerelmes pott a francia kormánytól. Az énekesnő újabb angol nyelvű le­ H o o p e r válogatta melódiákkal operáló csapat fennállásának 10. évfordulója al­ meze, a Falling Into You 1996-ban jelent meg - és az album idén össze: ő volt a kalmából új albumuk a '10' címet kapta. Ezen a Wet Wet Wet elnyerte a legjobb pop albumért járó Grammy-díjat. Most pedig Massive Attack visszatért az alapokhoz: a felvételeket ugyan stúdióban, de itt a Live In Paris, melynek segítségével részesei lehetünk egy Protrection című szinte élőben, azaz együtt, egyszerre zenélés során rögzítették, fantasztikus hangulatú koncertnek: Celine elénekeli szinte min­ lemezének, a U2 és legtöbb esetben már az első próbálkozás sikeresnek bizo­ den slágerét. Hold Me, Thrill Me, Kiss Me, Kill Me című dalának és Tina nyult - nem is csoda, hisz 1995-ben a Wet Wet Wet kiérdemel­ Turner Goldeneye-ának producere, valamint Björk albumainak te a legjobb koncertzenekarnak járó elismerést. Ezúttal több A világirodalom legszebb szerelmi drámáját, a közel 400 éves és Madonna Bedtime Story-jának szövegírója. Az előadók termé­ dal kapott big-band-es alapokat, és a'10' című album egyetlen R óm eó és Jú liá t sok művész feldolgozta és saját korához idomí­ szetesen napjaink legnépszetűbb alternatív zenei előadói közül feldolgozást tartalmaz: a La Mer című francia sanzon egy vál­ totta. Ezt tette Shakespeare művével a fiatal ausztrál rendező is, kerültek ki: példaként álljon itt a Garbage, Gavin Friday, a One tozatát, Beyond The Sea-re keresztelve. aki a Muriel esküvője és a Priscilla, a sivatag királynője című Inch Ounch, a Cardigans, a Radiohead, Kym Mazelle vagy az filmjeivel már kivívta a szakma és a közönség elismerését. A egyre népszerűbb norvég énekesnő, Stina Nordenstam neve. Minden bizony­ nyal nagy a kü­ lönbség egy ipar­ város szűk utcáin ZENETÉVÉ kóborolva felnőtt,

és egy 800 hektá­ Az HBO előfizetéses tévé kábel- próbálunk meg elérni, amelyet Tulajdonképpen a zenei tévé- ros alaszkai birto­ csatornát üzemeltető Kábelkom az érdeklődés vagy az életkor csatornák pont úgy működnek, kon nevelkedett Kft. április elején sajtótájékozta­ különít el. Például a rockzene mintha rádióadók lennének, zenész között - a tón jelentette be, hogy nagyará­ jellegzetesen a tizenöt és har­ csak videoklipeket játszanak. huszonegy-né- nyú fejlesztést hajtott végre. A minc éves kor közötti közönsé­ Tematikus műsorokat is összeál­ hány éves Jew el ez utóbbi kategóriába sorolható. Pieces Of You négymillió dolláros beruházás get célozza meg. lítunk majd, külső helyszínekről című lemezének felvételei (melyek producere Ben Keith volt, lényege egy űrtávközlési földi G : Amikor a zenével akarnak is sugároznánk, hogy bevonjuk aki Neil Young lemezeit is készítette) részben Neil Young stúdi­ feladóállomás felépítése a cég majd elérni egy bizonyos réte­ a közönséget, de túlnyomó ójában, részben pedig egy kávéházban készültek - ez utóbbi budapesti központjában. A ma­ get, akkor milyen stílus lesz a többségben saját „klip-zsoké­ helyszín bizonyult a legkedvezőbb környezetnek az élő, akuszti­ gyar-izraeli Amos műholdra meghatározó? Követik-e majd ink" mutatnák be az új klipeket. kus felvételek számára, hiszen Jewel már egészen fiatalon is ha­ kapcsolódó állomás megnyitja az MTV Europe példáját? G : Tehát teljes egészében Ma­ sonló kis kocsmákban és bárokban lépett fel, zenész apja olda­ annak a lehetőségét is, hogy az K: Az MTV Europe, vagy a gyarországon készülne a mű­ lán. Egy magazin újságírója fedezte fel őt - dalainak sikere legin­ HBO és a Spektrum után példá­ VIVA nagyjából olyanok, mint sor? kább abban rejlik, hogy hétköznapi emberek hétköznapi törté­ ul egy zenei tévécsatornát indít­ amit mi tervezünk. Rövid, gyors K; így van. Ne felejtse el, hogy neteit meséli el, kristálytiszta, szinte költői hangján. sanak. Hivatalos bejelentés műsorok, klipek adnák a prog­ a Kábelkomnak saját kábel- ugyan erről még nem hangzott ram lényegét, és slágerlisták is rendszerei vannak, a helyi ká­ A kanadai Celine el a sajtótájékoztatón, de a cég rendszeresen szerepelnének. beltársaságokkal való jó együtt­ D io n 1988-ban terveiről a Gramofon David Ke- Természetesen a fiataloknak ké­ működésen túl nekünk ezért is tűnt fel a Dublini efe-től, a Kábelkom Kft. vezér- szítenénk a műsort. Ezen a ze­ fontos, hogy helyi, és nem csak Eurovíziós Dal- igazgatójától már előzetesen nei csatornán viszont nem csak budapesti műsorok, blokkok ke­ fesztiválon. 1992- exkluzív tájékoztatást kapott. külföldi, hanem magyar nyelvű rüljenek a zenei csatorna adá­ ben már világsi­ G: A Kábelkom azt tervezi, számok is hallhatók, láthatók sába. De további részleteket is kert aratott a Pea- hogy egyre inkább speciális ré­ lennének. el fogok tudni árulni, amikor a bo Bryson-nal kö­ tegeket céloz meg a tematikus G : Hol és hogyan készülnek valóban közeli jövőben beje­ zösen elénekelt csatornák indításával. Miért? majd a műsorok? lentjük, hogy miről is van szó Walt Disney be­ K: Ezekkel olyan közönséget K : Természetesen Budapesten. pontosan. - zipko - tétdallal, a Beauty And The Beast-tel. Az igazi világhír 1993-as, The Colour Of My Love című lemezének megjelenésével kö-

G R A M O N 1997 ÁPRILIS 47 Tisztelt Olvasó!

Játsszon velünk a Gramofon dupla nyereményeiért! Most induló játékunk

három fordulóból áll, komolyzenei és jazz-kérdésekkel, havi és negyedéves

nyereményekkel. A M Á V Szimfonikusok illetve Pat Metheny és Charlie

Haden C D -jét nyerheti játékunk elsőfordulójában az, a ki a helyes válaszokat

az alábbi négy kérdésre május végéig levelezőlapon beküldi a kiadó címére

(Amfisz Kft. 1025 Budapest, Mandula utca 31.) Azok között, akik a Gra­

mofon idei 4., 5. és 6. számában található kérdések helyes megfejtéseit sorra

elküldik, dupla főnyereményt sorsolunk ki: egyéves Gramofon előfizetést és egy

10 000 Ft értékű CD-vásárlási utalványt a CD Bár (1088 Budapest, Krúdy

Gy. u. 6., Tel.: 138-4281) ajándékaként.

A levelezőlapra írják rá: Tavaszi Dupla, 1. forduló! Gramofon játék 1. forduló

. , beyond the , 0 . fOtirtDAUt'MI fílH ÍA / / ilHKAIHVt AHO RfSíAHi'H lti HUttOAftY PMSiUH WORLD PREMIER RECORDING Missouri Sky M M » H H Í I Í JULIUS BELICZAY (short stories) Serenade O p. 36 by Sym phony D m inor Op. 45 Charlie haden & pat metheny EL f

E havi számunkban olvashatták Pat Met­ heny és Charlie Haden duólemezének kri­ tikáját.

M ikor és hol adott először Magyarorszá­ gon koncertet Pat Metheny?

A M Á V Szimfonikus Zenekar Beliczay-fel M i a neve Charlie Haden jelenleg is mű­ vételének címlapján egy mozdony látható. ködő, 1986-ban alakult kvartettjének? M ely XX. századi - svájci - komponistát ihlette meg a jármű, és mi a mű címe?

M elyik a zeneirodalom legnépszerűbb -

1822 és 1824 között keletkezett - d-m oll szimfóniája?

Megrendelem a GRAMOFON - The Hungarian CD Review című folyóiratot, az igényes zenerajongó lapját

...... példányban.

Q egy évre: a bolti árnál 252,- forinttal olcsóbban, 3.300,- forin té rt.

) fél évre: a bolti árnál 7 6 , - forinttal olcsóbban, 1.700,- fo rin té rt.

M e g r e n d e lő n e ve : ......

C ím e : ...... (v á ro s , k ö z s é g , k e rü le t)...... (u tc a , tér, Itp.)

...... (h á z s z á m )...... (em e le t, a jtó ) ...... (irá n y ító s z á m )

A z előfizetési díjat

O a részemre küldendő átutalási postautalványon 0 számla ellenében, átutalással egyenlítem ki.

A megrendelőlapot az alábbi címre kérjük feladni: AMFISZ Kft. 1025 Budapest, Mandula u. 31. Fax: 212-4782 K é p já té k Csütörtök TV 1 18.30 Amikor egy kép másképp egy más kép, akkor az a megújult Képjáték. Barkochba és képkirakó egy játékban? Nem,nem, ez nem képzavar. Üljön a képernyő elé, hogy képben legyen! A műsorvezető a mindehhez jó képet Vágó István. Képjáték - amit képtelenség kihagyni!

Szerencsekerék Szombat, vasárnap, hétfő TV1. 18.30 'WP, Érdekes játékosok, értékes nyeremények, izgalom, szórakozás, balszerencse és szerencse! Szerencsekerék - ahol Dóra, Viktor és Tamás segítségével mindig jó a hangulat! Szombat, vasárnap és hétfő este milliókkal együtt Ön is jól szórakozhat!

Mindent vagy semmit! «•»] Kedd, szerda, csütörtök TV2 21.30 Mindent vagy semmit! - ahol a tudás hata­ lom, de néha hallgatni is arany! Mindent vagy semmit! - új időpontban a TV2-n... és aki sohasem hiányozhat: a játékvezető, Vágó István! Kedd, szerda és csütörtök este milliókkal együtt szurkoljon Ön is a lángelmék bajnokainak! Tartalmas szórakozást mindenkinek! NEMZETI eeo: 117-3506) Telefon: evsrlaó Pdggs öyeblbn 15 Bdps, úem öú 3. körút Múzeum Budapest, (1053 Könyvesboltban Pedagógus a Megvásárolható oysti r: 22- t áa atr sá: 2 509 42 szám: Raktári áfa + Ft 2292,- ára: Fogyasztói a zene sokféle társadalmi funkciójáról. A gyűjtemény célja nemcsak a közölt gondo­ közölt nemcsak a célja gyűjtemény A funkciójáról. társadalmi sokféle zene a zkée gnoai lpkteőív isiá a oáb tájékozódásra. további a inspirál erősítve alapokat szükséges gondolati sokszínűképetalakít ismertetése gazdag, Zenészek, nézőpontjainak rendszert. éstudósok előadóművészek gondolati összefüggő alkot sora gondolatok ésfilozófiai elméleti is. Különös érdeme, hogy bőséges irodalomjegyzékével a zenészélet alakításához alakításához zenészélet a irodalomjegyzékével bőséges hogy érdeme, Különös továbbgondolására is.témák felvetett a ad indítékot hanem ismertetése, rendezett latok művészekéséletéről a sajátos meghatározottságairól, lényegi zene a olvasóban az ki szak­ zenei, zeneművészeti jellegzetes szerint mellett szakaszai korszakok egyetemisták történelmi Benne szöveggyűjtemény. főiskolások, készülő pályára Zenei öéiklsk s eeevlk zmr hsns s léy aó lamn e a ez olvasmány adó élményt és hasznos számára zenekedvelők és középiskolások a ZENEESZTÉTIKÁI ZENEESZTÉTIKÁI a S NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ NEMZETI zöveggyűjtemény tanulmányokhoz KEDVES KEDVES TAMÁS Összeállította Összeállította • • •