ELEMZÉSEK DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY Fiatal barátaink – hét további kisváros∗ Tanulmányunk első részében hét, az Alföldön fekvő, közelmúltban várossá nyilvánított települést mutattunk be: Sándorfalvát, Hajdúsámsont, Vámospércset, Kabát, Nyírlugost, Demecsert és Dombrádot. Tanulmányunk második, befejező részében újabb hét város helyzetének elemzésére vállalkozunk. Közülük hat – Tét, Badacsonytomaj, Balatonfűzfő, Herend, Devecser és Zalalövő – a Dunántúl térségében található. Veresegyház a budapes- ti agglomerációban fekvő, szintén a közelmúltban várossá nyilvánított település. Először bemutatjuk a felsorolt városokat, majd mind a 14-nek értékeljük a hazai településrend- szerben elfoglalt helyét. Tét Az új város Győrnek – az észak-dunántúli térség regionális centrumának – közelségében, közvetlen vonzáskörzetében helyezkedik el, a nagyváros körül kialakult és földrajzilag déli irányban is terjeszkedő agglomeráció síkvidéki térségű peremsávjában. Tét a Győrt Pápával összekötő 83-as forgalmi út, illetve vasútvonal felezőpontjában fekszik. Erősödő funkcionális kapcsolatok fűzik Győrhöz, különösen kettős vonatkozásban. A településen élő, aktív életkorú népesség gyarapodó hányadának a Győrben működő ipari üzemek, szolgáltatószervezetek biztosítanak munkaalkalmat. (Ez a megállapítás Tét esetében is viszonylagos: a pénzügyi, illetve gazdasági válság kikezdi a város kedvező foglalkozta- tottsági viszonyait, a munkanélküliség sajnálatosan növekedő tendenciát jelez.) Másrészt Győr középszintű, még inkább felsőszintű ellátást nyújtó intézményei biztosítanak külön- féle szolgáltatásokat Tét lakosai számára is. Az új város helyzetét, fejlődésének feltételeit nem csupán a győri agglomerációhoz való kapcsolódás határozza meg. Tét esetében a város térségében a hazai településrendszer átalakulásának kettős folyamatát figyelhetjük meg: a szuburbanizációt és az agglomerálódást. A szuburbanizáció a települési viszonyo- kat, a települések egymás közti kapcsolatait sajátos módon és erőteljesen alakító térfo- lyamat. Megfigyelhető a lakosság, a lakásépítés térbeli dekoncentrációja. A Győrt övező nagyobb földrajzi térségekből a város felé irányuló népességbevándorlás fogadásának egyik színtere Tét. Az agglomerálódás következményeiben területileg összefogja, össze- függő településtestbe tagolja az egymás közelségében, szomszédságában fekvő települé- seket. Tét periferiális kapcsolódására utalunk a győri agglomeráció területéhez. A szom- szédságában fekvő településekkel ez a területi szoros összefonódás aligha valószínű. Az agglomerálódási folyamatra a funkcionális kapcsolatok intenzívebb erősödése utal, a ∗ Új folyamának 10. évfordulóján a Területi Statisztika 2 évfolyam példányait és a harmadik ingyenes „előfizetését” aján- dékozta azoknak a hazai településeknek, amelyek folyóiratunk újraindítása óta nyerték el a városi címet. Közülük annak a 14-nek, amelyek már előfizetőink voltak, ezzel a kétrészes cikkel köszönjük meg a figyelmet és támogatást. FIATAL BARÁTAINK – HÉT TOVÁBBI KISVÁROS 369 Győrrel és közvetlen szomszédságával kialakult közlekedési kapcsolatok meghatározó szerepe révén. Feltétlenül kiemelendő Tét kistérségi szerepköre, az ebből adódó feladatok a közvetlen szomszédságában fekvő települések felé (például Gyömöre, Mórichida, Felpéc stb.) a Győr–Pápa közötti településláncban. A közúti, vasúti kapcsolatok ezt a folyamatot (a kistérségi szerepkörből várhatóan jelentkező, kiteljesedő funkcionális kap- csolatok révén) tovább erősíthetik. 2007 végén a lakónépesség száma 4009 fő volt. Ennél valamelyest több volt az állan- dó népesség száma: 4074 fő. Az állandó népességből a 18–59 évesek száma 2509 fő (61,59%). A 60 éven felüliek száma 814 fő (19,98%). A megfigyelt időszakban a halálo- zások száma 53 fő; 13 fővel több az élve születések (40 fő) számánál. Az állandó oda- vándorlások, illetve az állandó elvándorlások száma majdnem fedi egymást: 98, illetve 93 fő volt 2007-ben. Az új város lakásállománya 1462-t tett ki, 2007-ben mindössze 13 új lakás, illetve la- kóépület épült. Az újonnan épült lakások közüzemi vízvezetékkel, házicsatornával és gázvezetékkel mind ellátottak. Mindegyikhez készült fürdőszoba. Két lakás kétszobás, egy háromszobás, 10 új lakás ennél több szobaszámú. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 23,4 km: a város 1462 lakásából 1383 be volt kapcsolva a hálózatba (a lakásállo- mány 94,6%-a). A közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat 33,3 km hosszúságú. A teljes gázcsőhálózat hossza 44,6 km. A gázfogyasztók száma 819, a háztartási gázfogyasztóké 771 volt. A kisfeszültségű villamosenergia-elosztóhálózat hossza 27,4 km. 1761 a háztar- tási villamosenergia-fogyasztók száma, a villamosenergia-fogyasztóké összesen 1866. A városban a 2007. év végi kimutatás szerint két háziorvos és két házi gyermekorvos biztosította a lakosság egészségügyi alapellátását. A bölcsődei férőhelyek száma 12, a beírt gyermekeké 20 volt. Az óvodai férőhelyek száma 150, az intézménybe beírt gyer- mekek száma ennél kevesebb, 113 volt. Az általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban 388 volt, az osztálytermek száma 24, az oktatást 22 osztályban szervezték meg. Téten egy gimnázium működött a megfigyelt évben, 9 osztályteremmel. Az idős- otthonban a férőhelyek száma 20, a gondozottak száma a megfigyelt időpontban 10 volt. Szociális étkeztetésben 21 fő, házi segítségnyújtásban mindössze 3 fő részesült. A működő vállalkozások száma 187, ebből 179 egy–kilenc fős létszámú volt. A vál- lalkozások által ellátott tevékenység változatos képet mutat. Így többek között 43 a ke- reskedelemben és javításban, 38 az ingatlanügyekben, gazdasági szolgáltatásban, 18 egyéb közösségi, személyi tevékenységekben, 12 a szálláshely-szolgáltatásban, vendéglá- tásban látta el választott tevékenységét. A városban 2007-ben 2026 adófizetőt tartottak nyilván. Az szja-alap összege 2,988 milliárd forintot, az összes személyi jövedelemadó 511,9 millió forintot tett ki. Badacsonytomaj – Balatonfűzfő A közelmúltban várossá nyilvánított települések révén tovább gyarapodott a Balaton mentén fekvő városok száma. Ezekkel együtt jelenleg 11 város található a tó körüli tér- ségben: Badacsonytomaj, Balatonalmádi, Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatonlelle, Fonyód, Hévíz, Keszthely és Siófok. A budapesti agglomeráció mellett a Balaton mentén elhelyezkedő települések által közrezárt területet kialakult agglomerációnak tekinthetjük. Az 1998. évi lehatárolás sze- 370 DR. KŐSZEGFALVI GYÖRGY rint az agglomerációba sorolt települések száma 41 volt. A 2003. évi lehatárolás a Bala- ton-törvényben – 2000. évi CXII. törvény 2. számú melléklete – rögzített partközeli tele- püléseket – szám szerint 52 ilyen volt – tartalmazza. E sajátos településképződmény fejlődésének, illetve fejlesztésének alapját a Balaton meghatározta természeti adottságok, értékek, a rájuk épülő, tömeges idegenforgalmat vonzó hatótényezők jelentik. Emellett az infrastruktúra hálózati és létesítményi rendszerei teremtették meg, ösztönözték az egymás közelebbi-távolabbi szomszédságában elhelyezkedő települések területi összenövésének, összefonódásának folyamatát, összefüggő település kialakulását. Ebben a folyamatban meghatározó szerepe volt a nagymértékű üdülőépítési tevékenységnek is. A terület- felhasználás intenzitását erősíti a városias jellegű beépítés, a közműellátottság megfelelő kiépítettsége, színvonala. Mára a területileg lényegében összefonódott települések egy- máshoz kapcsolódó településsort alkotnak a tó partjai mentén. (Markánsabban a tó déli partoldalán.) A térségben meghatározóan érvényesülő agglomerálódási folyamat lassan, de felismerhető vonásként a tó háttértelepüléseit is érinti – a déli és északi oldalán egy- aránt. A térséget érintő, rajta áthaladó nemzetközi és országos jelentőségű közlekedési infrastruktúra, a vízellátás és az energiaellátás rendszerei kedvező feltételeket biztosíta- nak a további – az Országgyűlés által elfogadott 2000. évi CXII. törvény alapján a bala- toni regionális tervben meghatározott – fejlesztések számára. Az agglomeráció egészének mindenkori adottságai, fejlődésének várható tendenciái, feltételei határozzák meg a térségben elhelyezkedő települések – így Badacsonytomaj és Balatonfűzfő – helyzetét, a szomszédos településekkel kialakult és érvényesülő kapcsola- tok jellegét és intenzitását. Badacsonytomaj A tó északi partján – Ábrahámhegy és Badacsonytördemic között –, a 71-es főút és a Székesfehérvár–Tapolca közötti vasútvonal mentén, a táji adottságokban és természeti értékekben gazdag Badacsony Tájvédelmi Körzetben fekszik. 2007 végén az üdülőjellegű és idegenforgalmi jelentőségű város lakónépességének száma 2220 fő, az állandó népességé 2449 fő volt. A 18–59 évesek száma 1440 fő volt (az állandó népesség 58,9%-a). A 60 éven felüliek száma 691 főt tett ki (az állandó né- pesség 28,2%-a). A megfigyelt időszakban az élve születések száma csak 10, a halálozá- sok száma ennek háromszorosa, 29 volt. Az állandó odavándorlások száma 61, az állandó elvándorlásoké 48 fő volt. A lakások száma 1062, 2007-ben mindössze 3 lakás épült. Közüzemi vízvezetékkel, közcsatornával, fürdőszobával mind a három lakás, gázveze- tékkel pedig kettő ellátott. Egy lakás két-, egy háromszobás, egy pedig ennél több szoba- számú. Az új város Balaton-parti fekvéséből következően az üdülők érdeklődésére tarthat számot. Lényeges kérdés, hogy ennek fogadását milyen infrastruktúra segíti. A panziók szállásférőhelyeinek száma 79, az üdülőházé 56, az egy szállodáé 195 volt, 72 szobával. A vendégek száma a panziókban 917, a szállodában 4221 volt, közülük külföldi vendég 2154, az összes vendég 51%-a.