Adatok a Déli-Bakony Flórájához III. 1113 KITAIBELIA VIII

Total Page:16

File Type:pdf, Size:1020Kb

Adatok a Déli-Bakony Flórájához III. 1113 KITAIBELIA VIII MÉSZÁROS A. – SIMON P.: Adatok a Déli-Bakony flórájához III. 1113 KITAIBELIA VIII. évf. 1. szám pp.: 113-116. Debrecen 2003 Adatok a Déli-Bakony flórájához III. MÉSZÁROS András – SIMON Pál Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, H-8200 Veszprém, Vár u. 31. Bevezetés Jelen közleményben folytatjuk a Déli-Bakony florisztikai kutatása (MÉSZÁROS – SIMON, 2001, 2002) során gyûjtött adataink közlését. Az alábbiakban a 2002-ben elõkerült florisztikai újdonságokat adjuk közre. (A Déli-Bakony flórakutatását elõzõ cikkeinkben ismertettük.) Az itt közölt adatok Veszprém, Nemesvámos, Tótvázsony, Nagyvázsony, Öcs, Pula, Taliándörögd, Úrkút, Padragkút és Hegyesd községhatárokból származnak. A fajok elnevezése és sorrendje SIMON (2000) munkája alapján készült. Az adatok egy részérõl fotódokumentáció és herbáriumi dokumentáció is létezik. A fajok lelõhelyeinek elnevezése 1: 10000-es erdészeti üzemi térképek, valamint 1: 10000-es EOTR térképek alapján történt, de néhány esetben, zárójelben téve a helyi vagy a turistatérképeken található elnevezések is szerepelnek. Amennyiben a térképeken nem találtunk földrajzi nevet egy adott területre úgy a helyi elnevezést alkalmaztuk. KOVÁCS J. A. (2002) közleményében számos adatunk (MÉSZÁROS – SIMON 2001) – hivatkozás nélküli – megerõsítését olvashatjuk. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a közelmúltban más szerzõ által már megtalált és leközölt adatokat nem publikálunk. Florisztikai adatok Equisetum telmateia Ehrh.: A padragkúti Köleskepe- Ranunculus lanuginosus L.: A nagyvázsonyi árok útszegélyeiben, árkaiban gyakori. Metszõ-árokban és a padragkúti Köleskepe-árokban Equisetum hyemale L.: A padragkúti Köleskepe-árok szálanként elõfordul. László kút környéki szakaszán több ezer töves Rubus idaeus L.: A nagyvázsonyi Dozmat-rét állománya található. melletti kõbányában kb. 100 m2 –t borít sarjtelepe, Ophioglossum vulgatum L.: Úrkút községhatárban a mely fõként meddõn található. Mangániszap-tároló területén nyír (Betula pendula) Filipendula ulmaria (L.) Maxim.: A nagyvázsonyi uralta foltokban kisebb állományai találhatók. Sásos-kút elnádasodó láprétfoltjában és a Asplenium scolopendrium L.: A nagyvázsonyi nagyvázsonyi Halastó délnyugati csücskében kisebb Ménesakol-árok és a padragkúti Köleskepe-árok állományai élnek. területén több ezer töves populációi élnek. Rosa spinosissima L.: A nemesvámosi Szár-hegyen Polystichum aculeatum (L.) Roth: A nagyvázsonyi és a tótvázsonyi Bogarason kisebb sarjtelepei meg- Ménesakol-árokban és a Macskalik víznyelõ találhatók. völgyében szálanként elõfordul. Rosa agrestis Savi: A hegyesdi Víztározótól Dryopteris carthusiana (Vill) H. P. Fuchs: A északnyugatra fekvõ gyepterületen (Svájcer) néhány nagyvázsonyi Gesztenyés területén, a Macskalik példányát találtuk. víznyelõ völgyében és az úrkúti Mangániszap-tároló Prunus cerasus L.: A taliándörögdi Baksa-hegy déli területén szálanként megtalálható. oldalán erdõszegélyekben többfelé elõfordul. Isopyrum thalictroides L.: A Kab-hegy tömbjében a Ribes rubrum L.: Az úrkúti Mangániszap-tároló nagyvázsonyi Sátán-ároktól keletre fekvõ erdõben nyíres cserjésében egy erõteljes tövét találtuk, mely szálanként elõfordul. A Kab-hegy területérõl Rédl valószínûleg a közeli Úrkút községbõl származó (1942) flóramûve említi. kivadulás. Anemone sylvestris L.: A nagyvázsonyi Magyal- Chrysosplenium alternifolium L.: A Kab-hegy északi domb területén az ajkai út szegélyében több tucat oldalán gyakori faj. töves állománya él. Genista germanica L.: A nagyvázsonyi Bazaltbánya Caltha palustris L.: A nagyvázsonyi Halastó (egykor (Ménesakol-rét mellett) területén kisebb állománya Pap-rét) délnyugati fakadékos csücskében, a található. nagyvázsonyi Sásos-kút és a pulai Tálodi-forrás Genista sagittalis L.: A tótvázsonyi Jákó-hegy cseres piciny láprétjén elõfordul. tölgyesében, valamint a nagyvázsonyi Dozmatrét Hepatica nobilis Mill.: A taliándörögdi Bokor melletti kõbányában több száz tövet számláló kaszáló és Felsõdabos erdeiben nagy állományai állományai élnek. találhatók. Cytisus scoparius L.: A tótvázsonyi Jákó-hegy kis Adonis vernalis L.: A hegyesdi Víztározótól kiterjedésû kõbányájában tucatnyi terebélyes töve, északnyugatra fekvõ gyepterületeken [a míg a taliándörögdi Nyíres-kúttól nyugatra lévõ továbbiakban a terület helyi elnevezését: rekultivált bányaterületen több ezer töves állománya („Svájcer”) használjuk] gyakori. él. 114 KITAIBELIA 8 (1): 113-116. 2003. Vicia cassubica L.: A nagyvázsonyi Bogárdi cseres Hesperis tristis L.: A nemesvámosi Szár-hegyen és a tölgyesében gyakori. Vesprimensére új ! Tapolcai út löszös talajú rézsûjében (a Betyárcsárda Lathyrus latifolius L.: Az úrkúti Mangániszap-tároló mellett) nem ritka. területén kisebb állománya található. Viola rupestris F. W. Schm.: A tótvázsonyi Bogaras Daphne mezereum L.: A Kab-hegy tömbjében a sziklagyepjeiben elõfordul. Sátán-árok környékén nem ritka. Hypericum maculatum Cr.: A nagyvázsonyi Dozmat- Peplis portula L.: Az úrkúti Mangániszap-tárolótól rét környékén erdei tisztásokon elõfordul. nyugatra a magasfeszültségû vezeték pásztájában Jasione montana L.: A taliándörögdi Nyíres-kúttól tócsákban gyakori. nyugatra lévõ rekultivált bányaterületen több ezer Epilobium lanceolatum Seb. Et Mauri: A töves állománya él. nagyvázsonyi Vízvöröstó parlagján a Aster amellus L.: A nagyvázsonyi Mina-völgy vaddisznótúrások konkurenciamentes felszínein területén kb. 100 töves állománya található. kisebb állományai találhatók. Aster lanceolatus Willd.: Az úrkúti Mangániszap- Dictamnus albus L.: A hegyesdi Ágó erdeiben tározó területén és a környezõ parlagokon gyakori. erdõszegélyeiben gyakori. Helichrysum arenarium (L.) Moench: A hegyesdi Seseli leucospermum W. et K.: A nemesvámosi Szár- Svájcer gyepjeiben gyakori. hegy északi oldalának dolomitsziklagyepjében több Erechtites hieracifolia (L.) Raf. ex DC.: A 100 töves állománya található. nagyvázsonyi Semlyékes-tó Carex elata Dipsacus pilosus L.: A padragkúti Köleskepe-árok zsombékjain néhány töve él. völgyaljában vízfolyások mentén elõfordul. Carlina acaulis L.: A taliándörögdi Vásáros-domb Succisa pratensis Moench: A nagyvázsonyi (Vasáros-domb) legeltetett gyepjében kisebb Semlyékes-tó környékén gyakori. állománya él. Scabiosa canescens W. et K.: A nemesvámosi Szár- Leontodon incanus (L.) Schrank: A hegyesdi Svájcer hegyen több ezer töves, míg a nagyvázsonyi Mina- száraz gyepjeiben nem ritka. völgy sziklagyepjében több száz töves állománya Taraxacum serotinum (W. et K.) Poir.: Nemesvámos található. községhatárban a Tapolcai út löszös talajú Geranium phaeum L.: A padragkúti Köleskepe-árok rézsûjében (a Betyárcsárda mellett) kb. 50 töves völgyaljában gyakori. állománya található. Geranium palustre Torn.: A városlõdi Csalános- Pyrola minor L.: Az úrkúti Mangániszap-tároló nád völgy rétjein, erdõszegélyeiben nagy állománya (Phragmites australis) és hamvas fûz (Salix található. cinerea) uralta területén több kiterjedt telepe Phyteuma orbiculare L.: A nagyvázsonyi Mina- található. A padragkúti Köleskepe-árok bükkösében völgy sziklagyepjében kisebb állománya található. is megtalálható egy kisebb állománya. Rédl (1942) flóramûve a Mina-völgy területérõl Lychnis coronaria (L.) Desr.: A hegyesdi rekultivált említi. gipszbányától északra feketefenyõ ültetvény és Callitriche palustris L.: Az úrkúti Mangániszap- fiatal cseres-tölgyes szegélyeiben több száz töves tárolótól nyugatra a magasfeszültségû vezeték állománya él. pásztáján tócsákban gyakori. Dianthus plumarius L. subsp. regis-stephani Gentiana crutiana L.: Az úrkúti Mangániszap-tároló (Rapcs.) Baksay: A hegyesdi Svájcer területén több ezer töves állománya él. sziklagyepjeiben gyakori. Gentiana pneumonanthe L.: A taliándörögdi Felsõ- Dianthus deltoides L.: Az úrkúti Mangániszap-tároló Dabos rétjén kisebb állománya található. A faj itteni területén gyakori. elõfordulására Sonnevend Imre hívta fel a Paronychia cephalotes (M. B.) Bess.: A hegyesdi figyelmünket. Svájcer sziklagyepjeiben gyakori. Onosma arenaria W. et K.: A hegyesdi Svájcer Primula vulgaris Huds.: A nagyvázsonyi Pick-depó sziklagyepjeiben nem ritka. környékén feltáró út szegélyében néhány tucatnyi Scutellaria columnae All.: A hegyesdi Ágó tövet számláló állománya található. tölgyeseiben kisebb állományai találhatók. Hottonia palustris L.: A nagyvázsonyi Bazaltkarszt Plantago argentea Chaix: A nagyvázsonyi Mina- (Nyír-tó közelében) lefolyástalan mélyedéseiben völgy sziklagyepjeiben kisebb állománya található. gyakori. Rédl (1942) flóramûve a Mina-völgy területérõl Veratrum album L.: A nagyvázsonyi Torma-rét említi. közelében gyertyános-tölgyes állományban Corydalis intermedia (L.) Mérat: A Kab-hegy található több száz töves állománya. Csak a Carex tömbjében a Nagyvázsony B 5-ös erdészeti karó remota jellemezte vízállásos részeken található. környékén gyakori. Bükkös erdõben. Asphodelus albus Mill.: A nagyvázsonyi Draba lasiocarpa Rochel: A hegyesdi Svájcer Bazaltbányában (Ménesakol rét mellett) néhány sziklagyepjeiben kisebb állományai találhatók. töves frissen megtelepedett állománya él. Cardamine flexuosa With.: A nagyvázsonyi Sátán- Maianthemum bifolium (L.) F. W. Schm.: A ároktól nyugatra található erdei vízállások padragkúti Peres erdõben nem ritka. RÉDL (1942) környékén gyakori. flóramûve a Kab-hegyrõl említi. MÉSZÁROS A. – SIMON P.: Adatok a Déli-Bakony flórájához III. 115 Tamus communis L.: A Kab-hegy tömbjében a Orchis purpurea Huds.: A hegyesdi Víztározótól nagyvázsonyi Gesztenyéstõl északra a 8-as nyiladék nyugatra lévõ erdõfoltok gyakori növénye. környékén valamint a hegyesdi Ágó erdeiben kisebb Orchis mascula L. subsp. signifera (Vest.)
Recommended publications
  • Analysis of the Transdanubian Region of Hungary According to Plant Species Diversity and Floristic Geoelement Categories
    FOLIA OECOLOGICA – vol. 44, no. 1 (2017), doi: 10.1515/foecol-2017-0001 Review article Analysis of the Transdanubian region of Hungary according to plant species diversity and floristic geoelement categories Dénes Bartha1*†, Viktor Tiborcz1* *Authors with equal contribution 1Department of Botany and Nature Conservation, Faculty of Forestry, University of West Hungary, H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky 4, Hungary Abstract Bartha, D., Tiborcz, V., 2017. Analysis of the Transdanubian region of Hungary according to plant species diversity and floristic geoelement categories.Folia Oecologica, 44: 1–10. The aim of this study was to describe the proportion of floristic geoelements and plant biodiversity in the macroregions of Transdanubia. The core data source used for the analysis was the database of the Hungar- ian Flora Mapping Programme. The analysed data were summarized in tables and distribution maps. The percentage of continental elements was higher in dry areas, whereas the proportion of circumboreal elements was higher in humid and rainy parts of Transdanubia. According to the climatic zones, the highest value of continental geoelement group occurred in the forest-steppe zone. The plant species diversity and geoele- ments were analysed also on a lower scale, with Transdanubia specified into five macroregions. The highest diversity values were found in the Transdanubian Mountain and West-Transdanubian regions because of the climatic, topographic, and habitat diversity. Keywords Borhidi’s climatic zones, climatic variables, floristic geoelement categories, macroregion, species diversity, Transdanubia Introduction Hungary is influenced by many different environmental In some European countries, floristic assessments conditions which are also reflected in the floristic diver- have already been made based on published flora at- sity.
    [Show full text]
  • Research Article
    kj8 z Available online at http://www.journalcra.com INTERNATIONAL JOURNAL OF CURRENT RESEARCH International Journal of Current Research Vol. 11, Issue, 05, pp.3546-3552, May, 2019 DOI: https://doi.org/10.24941/ijcr.34579.05.2019 ISSN: 0975-833X RESEARCH ARTICLE THE CAVE OPENING TYPES OF THE BAKONY REGION (TRANSDANUBIAN MOUNTAINS, HUNGARY) *Márton Veress and Szilárd Vetési-Foith Department of Physical and Geography, University of Pécs, Pécs, Hungary ARTICLE INFO ABSTRACT Article History: The genetic classification of the cave openings in the Bakony Region is described. The applied Received 09th February, 2019 methods are the following: studying the relation between the distribution of phreatic caves and the Received in revised form quality of the host rock and in case of antecedent valley sections, making theoretical geological 12th March, 2019 longitudinal profiles. The phreatic caves developed at the margins of the buried karst terrains of the th Accepted 15 April, 2019 mountains. The streams of these terrains created epigenetic valleys, while their seeping waters created th Published online 30 May, 2019 karst water storeys over the local impermeable beds. Cavity formation took place in the karst water storeys. Phreatic cavities also developed in the main karst water of the mountains. The caves are Key Words: primarily of valley side position, but they may occur on the roof or in the side of blocks. The cavities Gorge, Phreatic Cave, of valley side position were opened up by the streams downcutting the carboniferous rocks (these are Development of Cave openings. the present caves of the gorges). While cavities of block roof position developed at the karst water storey at the mound of the block.
    [Show full text]
  • Dr. Jenő PAPP's Curriculum Vitae
    Dr. Jenő PAPP’s Curriculum Vitae Born 20 May 1933 in Budapest. Mother’s maiden name: Ibolya Marcsekényi, primary school teacher, deceased 1969. Father dr. Ágoston Papp, paediatrist, deceased 1960. His highest qualification is university, graduated as certified zoologist at the Lorand Eötvös University, Budapest 1951–1956. Obtained university doctorate 1962. Earned the academic honour Candidate of Biological Science (=PhD) 1976. Title of his dissertation: “Evolutionary trends of the braconid species Apanteles and their significance in the biological control”, 233 pages + 78 figures. In an academic public debate acquired the honorary Doctor of the Hungarian Academy of Sciences (biology). Title of the doctorate dissertation “Taxonomical, systematical, zoogeographical and applied entomological studies on braconid wasps”, 117 pages. Married twice: first wife Irma Kolep, librarian (deceased 2008), by whom he has two adult children, Zsófia (1962) and Jenő (1964). Second wife Ágnes Árpási, retired secondary school teacher. Job experience –– From 3 April to 30 September 1956 trainee journalist for weekly “Élet és Tudomány” (=Life and Science). 1 October 1956 moves to Bakony Museum, Veszprém, and assumes assistant museologist’s post; from this time on keeps serving the cause of Hungarian museology. From 1962 museologist in the staff of the Directorate of County Museum Veszprém and from 1967 holds the position of deputy director of the County Museum Veszprém, simultaneously appointed as principal research fellow. Employment at the Directorate terminated 31 December 1969. 1 January 1970 transferred to the Department of Zoology, Hungarian Natural History Museum, Budapest, and put in curatorship of the Hymenoptera Section and appointed as principal research worker (senior entomologist).
    [Show full text]
  • MAGYARORSZÁG Névanyaga
    MAGYARORSZÁG névanyaga Domborzat, vízrajz Alföld: Mezőföld, Duna–Tisza köze, Kiskunság, Bácska, Duna-mellék, Pesti-síkság, Solti-síkság, Sárköz, Csepel-sziget, Mohácsi-sziget, Tiszántúl, Nyírség, Hajdúság, Maros-Körös köze, Körös- vidék, Szatmári-síkság, Hortobágy, Nagykunság, Tiszazug, Bodrogköz, Jászság, Dráva-mellék (Dráva menti síkság) Kisalföld: Győri-medence, Szigetköz, Mosoni-síkság, Rábaköz, Fertő–Hanság-medence, Marcal- medence (Somló 432 m) Alpokalja (Nyugat-magyarországi-peremvidék): Soproni-hegység, Kőszegi-hegység (Írott-kő 882 m), Vasi-hegyhát, Kemeneshát, Őrség Dunántúli-dombság (Dunántúli-domb- és hegyvidék): Zalai-dombság, Somogyi-dombság Î Belső-Somogy, Külső-Somogy, Tolnai-hegyhát, Szekszárdi-dombság, Mecsek (Zengő 680 m), Baranyai-dombság, Villányi-hegység Dunántúli-középhegység: Bakony Î Északi-Bakony (Kőris-hegy 709 m) és Déli-Bakony (Kab- hegy 599 m), Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Badacsony, Szt. György-hegy, Balaton- felvidék, Tihanyi-félsziget, Bakonyalja, Sokoró, Móri-árok, Vértes (Nagy-Csákány 487 m), Zámolyi-medence, Velencei-hegység, Tatai-árok, Gerecse (633 m), Dunazug-hegység, Zsámbéki- medence, Dunakanyar, Visegrádi-hegység (Dobogó-kő 699 m), Pilis (757 m), Szentendrei-sziget, Budai-hegység *(Hármashatár-hegy, Szabadság-hegy, Nagy-Kopasz), Tétényi-fennsík Északi-középhegység: Börzsöny (Csóványos 939 m), Nógrádi-medence, Cserhát (Naszály 652 m), Gödöllői-dombság, Mátra (Kékes 1014 m, Galya-tető 964 m), Mátraalja, Bükk (Istállós-kő 958 m), Bükk-fennsík, Bükkalja, Borsodi-medence, Aggteleki-karszt,
    [Show full text]
  • Late Glacial River-Bed Changes on the Little Hungarian Plain, Based on Preliminary Chronological, Geological and Paleontological Data
    Open Geosci. 2015; 7:572–579 Research Article Open Access Szilvia Sávai*, Dávid Molnár, and Pál Sümegi Late glacial river-bed changes on the Little Hungarian Plain, based on preliminary chronological, geological and paleontological data DOI 10.1515/geo-2015-0038 1 Introduction Received February 24, 2014; accepted November 17, 2014 Abstract: Comprehensive chronological, geological and paleontological investigations were conducted as part of The authors carried out comprehensive paleoenvironmen- archaeological excavations in 2011 and 2012, prior to the tal research on the Csorna Plain as part of archaeologi- construction of the M85 motorway between Győr and cal excavations that took place along the M85 motorway Csorna, Hungary. These studies clearly show that the allu- between Győr and Csorna in northwestern Hungary (Fig- vial fan that underlies much of the Little Hungarian Plain ure 1) in 2011 and 2012 [1, 2]. Prior to the excavation, histor- was built up by streams owing in a southeasterly to north- ical maps and landscapes of the study area were analysed westerly direction from the nearby Bakony Hills, and con- to provide a basis for comprehensive eld-based geomor- tinued to form until the end of the last glacial period. The phologic examinations. These studies extended through- northern part of the fan, now named the Csorna Plain, out the river valley and over both banks of the recent Rába became inactive (i.e. became a fossil river-bed system) at River, leading to the development of a new paleohydro- about 25–15 ka, when the Rába and Marcal rivers changed logical model detailing the development of the area’s u- their ow direction from south–north to west–east.
    [Show full text]
  • Predicting Potential Sites of Covered Karstification
    Journal of Geography and Geology; Vol. 5, No. 1; 2013 ISSN 1916-9779 E-ISSN 1916-9787 Published by Canadian Center of Science and Education Predicting Potential Sites of Covered Karstification Márton Veress1, István Németh1, Zoltán Unger1 & Péter Kéri1 1 University of West Hungary, Institute of Geography and Environmental Scienc, Szombathely, Hungary Correspondence: Zoltán Unger, Department of Geology, University of West Hungary, Institute of Geography and Environmental Science, HU-9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4., Szombathely, Hungary. Tel: 36- 9450-4350. E-mail: [email protected] Received: September 5, 2012 Accepted: September 19, 2012 Online Published: December 5, 2012 doi:10.5539/jgg.v5n1p1 URL: http://dx.doi.org/10.5539/jgg.v5n1p1 Abstract Our aim was the prediction of karstification. We measured the karstic bedrock and the overlying superficial cover in four areas of Hungary and one area in Romania. One of our tools was the widely used geophysical techniques i.e. VES and multi-electrode method. We also made observations on mountainous, Mediterranean and tropical karsts. In these areas the occurrence of covered karsts, of either syngenetic or postgenetic type, is high. Based on the measured data we determined the conditions under which covered karst formation is possible. For example the conditions that induce syngenetic karstification are: cavities, caves, and shafts within the bedrock, places where the superficial cover is locally thinner, or places where the impermeable beds edge out. An indicator of postgenetic karstification is the presence of lenticular intercalations in the superficial cover (sites of former dolines). Knowing these conditions in any karst area we can readily identify the potential sites where covered karst formation is possible in the near future.
    [Show full text]
  • Geofizikai Közlemények
    GEOPHYSICAL TRANSACTIONS 1989 Vol. 35. No. 1-2. pp. 3-63 LARGE-SCALE TERTIARY STRIKE-SLIP DISPLACEMENTS RECORDED IN THE STRUCTURE OF THE TRANSDANUBIAN RANGE Zoltán BALLA* and Antonina DUDKO** Two main epochs of intensive tectonism have been distinguished in the Transdanubian Range. The first of them occurred in the Middle Cretaceous and resulted in a synclinal structure bent in the northeast together with accompanying thrust slices. This old structural pattern has been used as a marker system in the analysis of the tectonism of the second epoch which took place in the Oligocene-Miocene. Three stages of this young tectonism have been established as follows: 1) dextral shear of the southeastern mar­ gin of the Transdanubian Range domain in the Oligocène (appr. 30-22 Ma B.P.); 2) S-shaped bending of all structures in the Early-Middle Miocene (appr. 22-14 Ma); 3) sinistral shear and compression in the Middle Miocene (appr. 14-12 Ma). These features have been correlated with synchronous kinematic processes of the Alpine-Car- pathian-Pannonian realm as follows: T’ with the removal of the northwestern Carpatho-Pannonian domains from the Alpine realm; ‘2’ with the collision of the clockwise rotating southeastern Carpatho- Pannonian domains with the northwestern Carpatho-Pannonian domains, and with the push of the latter towards the north; ‘3’ with the clockwise rotation of the southeastern Carpatho-Pannonian domains resulting in the sinistral shear of the contact zone with the northwestern Carpatho-Pannonian domains, and with the partial drag of the northwestern Carpatho-Pannonian domains resulting in thes inistral shear of their interiors.
    [Show full text]
  • Year by Year the Importance of the Hydrocarbons Increases the World Over, the Countries Increase Their Efforts to Find More and More New Deposits
    Acta Mineraiogica-Petrographica, Szeged, XXI1, 57- 70, 1971 GEOHISTORICAL BACKGROUND OF THE POTENTIAL HYDROCARBON RESERVES IN HUNGARY V. DANK and I. BODZAY INTRODUCTION Year by year the importance of the hydrocarbons increases the world over, the countries increase their efforts to find more and more new deposits. In the appraisal of the perspectives of exploration both the geological and the economic conditions are equally decisive. The study of the amount of the prospective hydrocarbon reser- ves and of their probable distribution in space is a geological task, while the rentability analysis of the exploration is an economic problem. The study of the geological conditions in the Carpathian Basin is motivated by the following considerations: — The now-existing hydrocarbon deposits of Hungary were formed following the Alpine orogenesis. The accumulated desposits in the Early Palaeozoic period must have been mobilized and dispersed under the influence of the Variscan orogenesis, while those which were accumulated in Late Palaeozoic—Mesozoic time underwent in the same way the effect of the Alpine orogenesis. — The Lower Palaeozoic mother rocks which were metamorphosed during Variscan orogenesis, lost their hydrocarbon contents, thus their potential reserve was not sufficient for the formation of hydrocarbon as early as Permian—Mesozoic time. Our attention has therefore been directed to the post-Variscan events. — In Late Palaeozoic—Mesozoic time the area of the Carpathian Basin was part of the geosyncline of the Tethys, and in the Neogene it became the basin of the Pannonian inland sea. In the interest of an easier recognition of the relation- ships, we have therefore to consider the entire Pannonian Basin as well as the area of the Tethys surrounding it.
    [Show full text]
  • Aubrecht Field Trip Guide 2012
    Journal of Alpine Geology, 54: 33-99, Wien 2012 From Late Triassic passive to Early Cretaceous active continental margin of dominantly carbonate sediments in the Transdanubian Range, Western Tethys By GÉZA CSÁSZÁR, JÁNOS HAAS, ORSOLYA SZTANÓ & BALÁZS SZINGER With 120 figures Field Trip Guide 29th IAS Meeting of Sedimentology Schladming, Austria Addresses of the authors: Géza Császár János Haas Orsolya Sztanó ELTE University Pázmány sétány 1/c 1117 Budapest Hungary E-mail addresses: [email protected]; [email protected], [email protected] Balázs Szinger MOL NyRt. Batthyány utca 45 1039 Budapest Hungary E-mail address: [email protected] Journal of Alpine Geology 54 S. 33-99 Wien 2012 33 CSÁSZAR, HAAS, SZTANÓ & SZINGER: From Late Triassic passive to Early Cretaceous active continental margin ... Content Abstract..........................................................................................................................................................................34 1. Topics and area of the Field Trip...................................................................................................................................35 2. Introduction.................................................................................................................................................................36 3. Speciality of the Transdanubian Range.........................................................................................................................37 3.1. The Gerecse Mountains........................................................................................................................................37
    [Show full text]
  • Regional Geology Reviews
    Regional Geology Reviews Series Editors Roland Oberh€ansli Maarten de Wit Francois M. Roure For further volumes: http://www.springer.com/series/8643 . Ja´nos Haas Editor Ja´nos Haas • Ge´za Ha´mor{ •A´ ron Ja´mbor • Sa´ndor Kova´cs{ • Andra´s Nagymarosy • Tibor Szederke´nyi Geology of Hungary Editor Ja´nos Haas Eotv€ os€ Lora´nd University Geological, Geophysical and Space Science Research Group Budapest Hungary ISBN 978-3-642-21909-2 ISBN 978-3-642-21910-8 (eBook) DOI 10.1007/978-3-642-21910-8 Springer Heidelberg New York Dordrecht London Library of Congress Control Number: 2012936971 # Springer-Verlag Berlin Heidelberg 2012 This work is subject to copyright. All rights are reserved by the Publisher, whether the whole or part of the material is concerned, specifically the rights of translation, reprinting, reuse of illustrations, recitation, broadcasting, reproduction on microfilms or in any other physical way, and transmission or information storage and retrieval, electronic adaptation, computer software, or by similar or dissimilar methodology now known or hereafter developed. Exempted from this legal reservation are brief excerpts in connection with reviews or scholarly analysis or material supplied specifically for the purpose of being entered and executed on a computer system, for exclusive use by the purchaser of the work. Duplication of this publication or parts thereof is permitted only under the provisions of the Copyright Law of the Publisher’s location, in its current version, and permission for use must always be obtained from Springer. Permissions for use may be obtained through RightsLink at the Copyright Clearance Center.
    [Show full text]
  • (Ficedula Parva) Using a New Type of Nestbox
    Ornis Hungarica 2016. 24(2): 84–90. DOI: 10.1515/orhu-2016-0017 Attempts to increase a scarce peripheral population of the Red-breasted Flycatcher (Ficedula parva) using a new type of nestbox Tamás DEME Received: August 14, 2016 – Accepted: December 10, 2016 Tamás Deme 2016. Attempts to increase a scarce peripheral population of the Red-breasted Flycatcher (Ficedula parva) using a new type of nestbox. – Ornis Hungarica 24(2): 84–90. Abstract The Red-breasted Flycatcher has a large and stable global population widespread through much of the Western Palearctic. Contrarily, however, it is a very scarce breeding bird in the forested montane habitats of Hungary. The few pairs breeding here represent a peripheral population on the very edge of the species’ geographic area. This peripheral population declined considerably (from 3–500 to 100 pairs) during the past decades likely due to the degradation of suitable habitat patches including the loss of appropriate nesting sites. To reverse this trend, we applied a new type of artificial nestbox developed specifical- ly for this species. Occupancy rate was very low and breeding success was also low unless applying a protective wire mesh to reduce predation pressure. Keywords: Red-breasted Flycatcher, nestbox, breeding success Összefoglalás A kis légykapó a Nyugat-Palearktiszban elterjedt, stabil állományú faj. Ezzel szemben hazánkban a hegyvidéki erdős élőhelyek igen ritka fészkelő madara. A Magyarországon költő néhány pár a faj földrajzi are- ájának peremén élő, periférikus állományt alkot. E szegélypopuláció mérete az elmúlt évtizedek során jelentő- sen csökkent (kb. 3–500 párról kb. 100 párra), vélhetően az alkalmas élőhelyfoltok degradációja, és ezen belül a megfelelő fészkelőüregek hiánya miatt is.
    [Show full text]
  • Cretaceous Sediments of the Transdanubian Range
    Cretaceous sediments of the Transdanubian Range Geological excursion 14–16 May 2009 Organized by the Sedimentological Subcommission of the Hungarian Academy of Sciences and the Hungarian Geological Society Field guide Leaders: Géza CSÁSZÁR1, János HAAS2, Andrea MINDSZENTY3, Attila ŐSI4, Márton PALOTAI5, Tamás POCSAI6, Ágoston SASVÁRI6, Ottilia SZIVES7 1Geological Institute of Hungary 2Geological Research Group of the Hungarian Academy of Sciences, Eötvös University 3Eötvös Loránd University, Department of Applied Geology 4Hungarian Academy of Sciences – Hungarian Natural History Museum, Research Group for Paleontology 5 Eötvös Loránd University, Department of Geology 6MOL (Hungarian Oil and Gas Company) 7Hungarian Natural History Museum Department of Palaeontology Budapest, 2009 Cretaceous sediments of the Transdanubian Range, 14–16 May 2009 Field guide Programme May 14 Gerecse Mountains Stop 1. Geological Open Air Museum, Tata Stop 2. Grindstone quarry, Lábatlan Stop 3. Marl Yard, Bersek Hill, Lábatlan 2 Cretaceous sediments of the Transdanubian Range, 14–16 May 2009 Field guide May 15 Bakony Mountains Stop 1. Eperjes Hill, Olaszfalu Stop 2. Abandoned quarry between villages Zirc and Borzavár Stop 3. A quarry of Jásd Stop 4. Iharkút, Dinosaur-bearing alluvial complex of the Csehbánya Formation May 16 Bakony Mountains Stop 1. Sümeg, Mogyorós Hill Stop 2. Sümeg, Sintérlap quarry Stop 3. Manganese slurry reservoir, Úrkút Stop 4. A quarry on the south-western side of the road between Úrkút and Ajka 3 Cretaceous sediments of the Transdanubian Range, 14–16 May 2009 Field guide Introduction Introduction to the geology of the Transdanubian Range Cretaceous Géza CSÁSZÁR The Jurassic history of the Transdanubian Range were characterized by disintegration of the long lasting (Middle to Late Triassic) carbonate platform thanks to the separation of Africa and North America and as a consequence Africa and Europe.
    [Show full text]