DOCSLIB.ORG

Ráció És Rajongás Itt Sem Mechanikusan Rendelődik Egymás Mellé

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Ráció És Rajongás Itt Sem Mechanikusan Rendelődik Egymás Mellé KESERű BÁLINT R ÁCIÓ ÉS RAJONGÁS Keserű.indd 1 2019. 04. 15. 19:34:20 HUMANIZMUS ÉS REFORMÁCIÓ SZERKESZTI JANKOVICS JÓZSEF 38 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZET RENESZÁNSZ OSZTÁLY Keserű.indd 2 2019. 04. 15. 19:34:20 KESERű BÁLINT R ÁCIÓ ÉS RAJONGÁS Eszmeforgalom Nyugat-Európától Erdélyig (1580–1730) B ALASSI KIADÓ • TBUDAPES Keserű.indd 3 2019. 04. 15. 19:34:20 A könyv megjelenését támogatta Lektorálta JANKOVICS JÓZSEF A szerkesztésben közreműködött BALÁZS MIHÁLY Font Zsuzsa © Keserű Bálint, 2018 ISSN 0134-0468 ISBN 978-963-456-041-8 A kiadásért felelős a Balassi Kiadó igazgatója Felelős szerkesztő Gilicze Ágnes Műszaki szerkesztő Harcsár Magda Tördelte Hollós János Nyomás és kötés az OOK Press Kft.-ben készült Felelős vezető Szathmáry Attila Keserű.indd 4 2019. 04. 15. 19:34:21 Tartalom Előszó (Balázs Mihály) .................................................7 TANULMÁNYOK Heterodoxia és késő humanizmus Közép-Európa keleti részében . 13 Sebastian Franck és a „platonista-hermetikus kereszténység”..............24 Alkímiai ősgalériák az 1600-as évek első feléből ........................30 Christian Francken tevékenysége Erdélyben és ismeretlen műve, a Disputatio de incertitudine religionis Christianae . 39 Magyar unitárius irodalom Enyedi György után Vázlat az 1596–1636 közti időszak fejleményeiről......................47 Paulus Michael Rhegenius, az erdélyi unitáriusok és a német kartezianizmus ...................................................63 Peregrinatio academica dissidentium és az erdélyi unitáriusok ............75 Spiritualizmus és új kegyesség a Közép-Duna-medencében ..............83 A rózsakeresztesek nyomában Johann Permeier tevékenysége és tervei a Kárpát-medencében . 90 Pozsonyi projektum Arndt-művek fordítására és kiadására 1641–1644-ben ..................................................105 Ifjabb Lazarus Henckel felső-sziléziai spiritualista irodalmi köre Kérdések és hipotézisek ...........................................118 Akatolikus mecenatúra a dunai monarchia országaiban a donnersmarcki Henckelek példáján ..............................................128 Elérte vajon Magyarországot-Erdélyt a sziléziai spiritualizmus? Augustin Fuhrmann Rettungjának latin fordítása .....................138 „Rajongók” Erdélyben Profetikus irodalom és publicisztika a 17. század derekán . .148 Ernst Salomon Cyprian és Magyarország .............................158 5 Keserű.indd 5 2019. 04. 15. 19:34:21 „Teleki Miklos Uram égj átallyában idvezülni akar…” A Peregrinuslevelek egy helye és a gratia universalis ...................168 Multikonfesszionalizmus a Habsburg-Erdélyben: a kezdetek .............173 KISEbb ÍRÁSOK Irodalompártoló és muzsikus: ifjabb Lazarus Henckel...................191 Johann Cocceius és egy Arndt-kiadás kísérlete ........................193 Lojális másképpen gondolkodók a Duna mentén ......................197 Henricus Nollius és hermetikus-rózsakeresztes regénye .................204 A harmincéves háború prófétái és chiliasztái ..........................208 Sebes agynak késő sisak ............................................213 Az Adattár olvasmánytörténeti kötetei elé .............................216 A Fontes rerum scholasticarum sorozatról .............................221 Utószó helyett ......................................................223 A tanulmányok korábbi megjelenési helye ..............................231 Névmutató .........................................................233 Summary ..........................................................243 Képmelléklet . 257 Keserű.indd 6 2019. 04. 15. 19:34:21 Előszó A szerző életének 90. esztendejében kiadásra előkészített kötet a széles körben is- kolateremtőnek elismert tudós életművének olyan darabjait öleli fel, amelyek csak nagyon kevéssé ismertek a hazai tudományosságban. Míg a késő reneszánsz el- lenzéki mozgalmakkal (köztük Újfalvi Imrével) foglalkozó tanulmányai, illetőleg az Adattár első három kötetének Herepei-írásait rendszerré összegyűjtő szövegei a régi magyaros kutatói közösség tudástárának szerves részévé váltak, addig csak nagyon kevesen szereztek tudomást arról, hogy Keserű Bálint az utóbbi évtize- dekben a kora újkori heterodox vallási törekvések kutatásának nemzetközi nagy- ságává vált. Ennek a kiteljesedésnek megvoltak természetesen az előzményei, hiszen az er- délyi unitarizmus forrásainak feltárásában folytatott munkálkodását Pirnát An- taléval egyetemben mindig is korszakos jelentőségűnek tekintette a szakmai köz- vélemény. A kötet több tanulmánya folytatja ezt a vonalat, és időben előrehaladva a le- gendás Enyedi György püspöksége, és az azt követő jó évszázad unitárius teljesít- ményének eszme- és irodalomtörténeti szempontból egyaránt fontos mozzanatait teszi vizsgálat tárgyává. A Christian Franckennel foglalkozó (eddig csupán néme- tül olvasható) tanulmány korszakos jelentősége szinte evidencia lett a nemzetközi tudományosságban. A keresztény hit, sőt általában a vallás bizonytalan voltáig el- jutó latin nyelvű értekezést Keserű fedezte fel, majd a vele való foglalkozást filozó- fiatörténészeknek engedte át, ám ma már egyre nyilvánvalóbb, milyen kiemelkedő fontosságú az az értelmezés is, amelyet 1982-ben német nyelven megjelentetett. Eszme- és műfajtörténeti megállapításaira olasz és német kutatók versengve hi- vatkoznak, sőt a 16–18. századi klandesztinus irodalom szakértői is ennek alapján helyezik rangos helyre a művet az európai eszmetörténetben. A 17. század elejé- nek írásbeliségével, a század végén élt Rhegeniusszal foglalkozó további írások, illetve az unitárius peregrinációt bemutató dolgozat (közülük három csak idegen nyelven érhető el) fő mondandója pedig az, hogy a 16. századi virágkort követően sem sekélyesedett el az erdélyi unitarizmus, nem vált „kiégett szektává”, hanem nehéz sorsa és megfogyatkozása ellenére igyekezett lépést tartani az európai vallá- si, filozófiai és természettudományos gondolkodással. A tanulmányok apológiától 7 Keserű.indd 7 2019. 04. 15. 19:34:21 mentesen, a kudarcokat és veszteségeket is tárgyszerűen ismertetve a további fe- lekezetekkel való összehasonlításban mutatják be az erdélyi művelődés történeté- nek ezt a fontos jelenségcsoportját. Mint már a cím is jelzi, a kötet másik és nagyobbik részét olyan tanulmányok teszik ki, amelyekben a tárgyalt szereplők a reformáció kihűlése utáni évtizedek- től, vagyis a 16–17. század fordulójától kezdődően a vallásos útkeresésben nem az ész, hanem a rajongás útját járták. A választott szakkifejezést Keserű tudatosan használja Kemény Zsigmondnál szélesebb értelemben azoknak a tendenciáknak a jelölésére, amelyek az igényelt megújulást nem a dogmák észszerűsítésétől, ha- nem a lélek újjászületésétől, a személyes kegyesség elmélyülésétől várták, s ame- lyek a dogmatizálás helyett az isteni kinyilatkoztatás mélyére hatolást tekintették programjuk sarokkövének. A német egyháztörténeti szakirodalom régóta hang- súlyozta ennek a jelenségcsoportnak a fontosságát, s jelentős eredményeket ért el a legkiemelkedőbb szereplők (Johann Arndt, Johann Valentin Andreae és Jacob Böhme), továbbá a köréjük szerveződő csoportosulások kutatásában. Az újabb megközelítések ugyanakkor a barokk misztikus költők mellett egyre erőteljeseb- ben hangsúlyozták annak a legszélesebb értelemben vett vallási irodalomnak a fontosságát, amelynek egyik legizgalmasabb kicsúcsosodását az a sziléziai spiri- tualizmus jelentette, amelyben az egyéni útkeresőknek kapaszkodót jelentő, késő reneszánsz ezoterikus tendenciák éppúgy helyet kaptak, mint azok a kegyessé- gi műfajok (meditációk, imák), amelyekben az egyéni Isten-keresés az integritás megőrzésével együtt tudott közösségi élménnyé válni. (Gondolkozásukban és írá- saikban is van utalás rózsakeresztes eszmékre és az újra népszerű alkímiára – leg- alább is a terminológia szintjén.) Keserű a primér szövegek és a gazdag szakirodalom együttes tanulmányozása során felismerte, hogy ez a világ nem csupán a reformáció első évtizedeiben volt rendkívül izgalmas eszmei és irodalmi törekvések ösztönzője, de a 16. század vé- gének és a 17. század egészének kultúráját is eddig ismeretlen mozzanatokkal gaz- dagítja a kelet-közép-európai térségben. A Henckel család fontosságát már több diszciplína szakemberei felismerték, ám az a szuggesztív és ugyanakkor új for- rásokkal is alátámasztott kép, amely e família több nemzedéken átívelő, kultúrát támogató és művelő tevékenységéről az itteni dolgozatokban kirajzolódik, túlzás nélkül nevezhető lenyűgözőnek. Keserű Bálint ugyanis felfigyelt arra, hogy az ilyen csoportosulások körében a németföldi ortodox világ ellenük irányuló akciói során született iratok közül jó néhány arról is vall, hogy e törekvések a Kárpát-medencét is elérték. A felismerést követően szoros kapcsolatokat alakított ki a kérdéskör nemzetközi kutatógárdájá- nak több tagjával, s így történhetett meg az a hazai tudományosságban rendkívüli dolog, hogy tanítványaival és munkatársaival nem csupán recepciótörténeti kuta- tásokat folytattak, hanem éppen a mi térségünk szempontjából fontos mozzana- tok tekintetében a külföldi forrásfeltáró alapkutatások részeseivé váltak. Ez külö- nösen intenzíven történt meg a Böhme nemzedékét követő újabb személyiségek, így elsősorban Johann Permeier esetében. Túlzás nélkül mondható, hogy jelenleg 8 Keserű.indd 8 2019. 04. 15. 19:34:21 Keserű számít a kéziratos hagyaték legjobb ismerőjének. Ennek megszólaltatása során vált világossá, hogy nem alkalmi együttműködés volt az osztrák Permeier és a pozsonyi soknyelvű evangélikus közösség között, hanem intenzív közös
Load more

Recommended publications
  • Śląski Kwartalnik Historyczny Sobótka, T. 67, 2012
    WROCŁAWSKIE TOWARZYSTWO MIŁOŚNIKÓW HISTORII Cena zł 20,– ODDZIAŁ POLSKIEGO TOWARZYSTWA HISTORYCZNEGO ŚLĄSKI KW ARTALNIK HISTORYCZNY SOBÓTKA ŚLĄSKI KWARTALNIK HISTORYCZNY SOBÓTKA ŚLĄSKI Informacja o kwartalniku „Śląski Kwartalnik Historyczny Sobótka” jest najważniejszym z wydawnictw Wrocławskiego Towarzystwa Miłośników Historii. Ukazuje się od roku 1946, najpierw jako półrocznik i rocznik pod KWARTALNIK HISTORYCZNY tytułem „Sobótka”, a od roku 1957 jako kwartalnik pod obecnym tytułem. W czasopiśmie publiko- wane są materiały dotyczące badań nad dziejami Europy Środkowo-Wschodniej, ze szczególnym uwzględnieniem Śląska. Dodatkowe informacje o czasopiśmie oraz spisy treści numerów bieżących i archiwalnych znaj- SOBÓTKA dują się na stronach: http://sobotka.uni.wroc.pl i http://www.wtmh.nino.pl/sobotka.html. Wykaz dostępnych numerów archiwalnych znajduje się na stronie http://www.wtmh.nino.pl/ sobotka.html. W numerze: Zakup i prenumerata – ROCZNIK LXVII (2012) NR 1 Aktualne i archiwalne numery „Śląskiego Kwartalnika Historycznego Sobótka” najłatwiej Mateusz Goliński, Ulica Żydowska we Wrocławiu zamówić, pisząc na adres e-mail: [email protected] albo na adres: Wrocławskie Towarzystwo do początków XV w. (cz. 1) Miłośników Historii, ul. Szewska 49, 50-139 Wrocław. Istnieje także możliwość nabycia dostępnych Piotr Retecki, O planach przedłużenia linii tramwajowej numerów w siedzibie WTMH. z Dolnego Sobięcina do Boguszowa-Gorców Polecamy prenumeratę, którą można zamówić w ten sam sposób. Koszt rocznej prenumeraty w powiecie wałbrzyskim w latach 1908–1914 krajowej wynosi 80 zł, a zagranicznej – 160 zł (dostawa gratis). Prenumeratę „Śląskiego Kwartalnika Historycznego Sobótka” można również zamówić przez Hermann F. Weiss, Reichsautobahnlager Geppersdorf następujące firmy: Ruch SA (http://prenumerata.ruch.com.pl), Kolporter SA (http://dp.kolporter.com.pl), (Upper Silesia), 1940–1942 Garmond Press SA (http://www.garmondpress.pl/prenumerata).
    [Show full text]
  • Martin Bucer and the Anabaptist Context of Evangelical Confirmation
    University of Nebraska - Lincoln DigitalCommons@University of Nebraska - Lincoln Faculty Publications, Department of History History, Department of 5-4-1994 Martin Bucer and the Anabaptist Context of Evangelical Confirmation Amy Nelson Burnett University of Nebraska - Lincoln, [email protected] Follow this and additional works at: https://digitalcommons.unl.edu/historyfacpub Part of the History Commons Burnett, Amy Nelson, "Martin Bucer and the Anabaptist Context of Evangelical Confirmation" (1994). Faculty Publications, Department of History. 12. https://digitalcommons.unl.edu/historyfacpub/12 This Article is brought to you for free and open access by the History, Department of at DigitalCommons@University of Nebraska - Lincoln. It has been accepted for inclusion in Faculty Publications, Department of History by an authorized administrator of DigitalCommons@University of Nebraska - Lincoln. MARTIN BUCER AmTHE ANAB Martin Bucer has long been called "the father of evangelied confir- mation" because of the ceremony he prescdbed for the territory of Hesse in 1539. After being called to Hesse by Landgrave Philip to combat the spread of Anahptisrar in his lds, Bucer drdtd both the Ziegenhain disciplinq ordinance, which gave the rationale and general procedure for co tion, and the Kassel church ordinance, which con~nedan agenda for the ceremony. Studies of Bucer's tion ceremony have freqmtly drawn aftention to Anabptist on the propal, that ifluence conning horn Anabaptists in both Strasbourg and Hesse? However, it is one thing to a that Anabaptisb inspired Bucer's proposal for confi tion; it is another to determine which Anabap- tists. Over the past two decades research on the "Radical Reforma- 'Amy Nelson Burnett is Assistant Professor of History at the University of Nebraska- Lincoln.
    [Show full text]
  • Pentecostal Aspects of Early Sixteenth Century Anabaptism
    PENTECOSTAL ASPECTS OF EARLY SIXTEENTH CENTURY ANABAPTISM By CHARLES HANNON BYRD II A thesis submitted to the University of Birmingham for the degree of DOCTOR OF PHILOSOPHY Department of Theology and Religion School of Philosophy, Theology and Religion College of Arts and Law University of Birmingham September 2009 University of Birmingham Research Archive e-theses repository This unpublished thesis/dissertation is copyright of the author and/or third parties. The intellectual property rights of the author or third parties in respect of this work are as defined by The Copyright Designs and Patents Act 1988 or as modified by any successor legislation. Any use made of information contained in this thesis/dissertation must be in accordance with that legislation and must be properly acknowledged. Further distribution or reproduction in any format is prohibited without the permission of the copyright holder. Abstract Early sixteenth century radical Anabaptism emanated in Switzerland during Huldrych Zwingli’s protest against the Roman Catholic Church. Much like Martin Luther, Zwingli founded his reform effort on the Bible being the final arbiter of the faith, sola scriptura, and the sufficiency of the shed blood of Christ plus nothing for eternal salvation, sola fide. Based on these principles both adopted the doctrine of the Priesthood of the Believer which recognized every believer’s Spirit empowered ability to read and interpret the Bible for themselves. These initial theological tenets resulted in the literal reading of the Bible and a very pragmatic Christian praxis including a Pauline pneumatology that recognized the efficacy of the manifestation of the charismata. Radical adherents of Zwingli rejected infant baptism as being totally unbiblical and insisted upon the rebaptism of adults, but only on a personal confession of faith, thus the term Anabaptist.
    [Show full text]
  • Caspar Schwenckfeld's Commentary on the Augsburg Confession
    Wilfrid Laurier University Scholars Commons @ Laurier Theses and Dissertations (Comprehensive) 1980 Caspar Schwenckfeld’s Commentary on the Augsburg Confession: A Translation and Critical Introduction Fred A. Grater Wilfrid Laurier University Follow this and additional works at: https://scholars.wlu.ca/etd Part of the Christianity Commons, and the History of Christianity Commons Recommended Citation Grater, Fred A., "Caspar Schwenckfeld’s Commentary on the Augsburg Confession: A Translation and Critical Introduction" (1980). Theses and Dissertations (Comprehensive). 1416. https://scholars.wlu.ca/etd/1416 This Thesis is brought to you for free and open access by Scholars Commons @ Laurier. It has been accepted for inclusion in Theses and Dissertations (Comprehensive) by an authorized administrator of Scholars Commons @ Laurier. For more information, please contact [email protected]. CASPAR SCHWENCKFELD'S COMMENTARY ON THE AUGSBURG CONFESSION A TRANSLATION AND CRITICAL INTRODUCTION By Fred A. Grater B.A. Albright College, 1965 M.S. in L.S. Drexel University, 1967 THESIS Submitted in partial fulfillment of the requirements for the Master of Arts degree Wilfrid Laurler University 19* 0 UMI Number: EC56338 All rights reserved INFORMATION TO ALL USERS The quality of this reproduction is dependent on the quality of the copy submitted. In the unlikely event that the author did not send a complete manuscript and there are missing pages, these will be noted. Also, if material had to be removed, a note will indicate the deletion. JUMT_ Dissertation Publishing UMI EC56338 Copyright 2012 by ProQuest LLC. All rights reserved. This edition of the work is protected against unauthorized copying under Title 17, United States Code.
    [Show full text]
  • Økumeniske Tendenser I Grev Nikolaus Von Zinzendorfs Teologi
    Økumeniske tendenser i Grev Nikolaus von Zinzendorfs teologi. Masteroppgave TEOL4590 Jon Petter Heesch Høst 2014 1 1.0 Innledning. 1.1 Historisk kontekst. 1.2 Antydninger til teologisk nytenkning og konsekvensen av dette. 1.3 Caspar Schwenckfeld. 1.3.1 Schwenckfeldere i Herrnhut. 1.4 Johann Arndt. 1.5 Jakob Böhme. 1.6 Moravianerne eller die Mährische Brüder. 2.0 Grev Nikolaus von Zinzendorf. 2.1 Tidlige år fram til 1722. 2.1.1 Barndom og studier. 2.1.2 Zinzendorfs dannelselsesreise. 2.2 Menighetsdannelsen i Berthelsdorf og forberedelse av misjonsarbeid. 2.3 1740-tallet, Zinzendorfs mest aktive år. 2.4 1750-1760 Hans siste ti år. 3.0 Zinzendorfs verker. 3.1 Zinzendorfs skrivemåte. 3.2 Skriftenes uttrykk. Konfesjonelle kontraster i tekstene. 3.3 Gemeinreden (1747) 3.3.1 Die vierte Rede, von der Original- und Ur-Gemeine im Himmel, und derem Modell auf erden. 3.3.2 Die siebenzehnde Rede, wie die einige Wahre Religion eigentlich im herzen anfange. 3.3.3 Die fünf und zwanzigste Rede. Was die eigentliche haupt-Sache der Verfassung des Kirchleins Christi sey. 3.4 Ein und zwanzig discurse über die Augspurgische Confession (1747-48). 3.4.1 Der erste DISCURS 3.4.2 Der elfte DISCURS 3.4.3 Der neunzehnde DISCURS. 4.0 Sentrale forutsetninger for Zinzendorfs overkonfesjonelle teologi. 4.1 «Blut und Wunden» 4.2 Foreningen med Kristus, brudemystikk. 4.3 Die Gemeine- det åpne menighetsfellesskapet. 2 1.0 Innledning og problemstilling. «Pietisme» er et begrep som brukes ganske snevert i vår norske tradisjon. Ofte forbindes uttrykket med strenghet. I dagligtale omtales det nærmest som et begrep for alt som er snevert, moralistisk og begrensende.
    [Show full text]
  • Canadian Contributions to Anabaptist Studies Since the 1960S
    Canadian Contributions to Anabaptist Studies since the 1960s jonathan r. seiling1 University of Hamburg Anabaptist studies in Canada have been marked by an exceptional degree of productive, inter- confessional (or non-confessional) engagement, most notably between Mennonites, Baptists, and Lutherans. The institutions making the greatest contributions have been at the University of Waterloo (including, but not exclusively, Conrad Grebel University College), Queen’s University, and Acadia Divinity College. The geographic expansion of Anabaptist studies beyond the traditional Germanic centres into eastern Europe and Italy, and the re-orientation of analysis away from primarily theo- logical or intellectual history toward a greater focus on socio-political factors and networking, have been particular areas in which Canadian scholars have impacted Anabaptist studies. The relation- ship of Spiritualism (and later Pietism) to Anabaptist traditions and the nature of Biblicism within Anabaptism, including the greater attention to biblical hermeneutics with the “Marpeck renaissance,” have also been studied extensively by Canadians. International debates concerning “normative” Anabaptism and its genetic origins have also been driven by the past generations of Canadian schol- ars (monogenesis, polygenesis, post-polygenesis). Les études anabaptistes ont été marquées au Canada par un degré exceptionnel de collaboration productive, interconfessionnelle et non-confessionnelle, en particulier entre les mennonites, les baptistes, et les luthériens. Les institutions qui ont le plus contribué à cette collaboration sont les établissements de Waterloo (y compris, entre autres, le Conrad Grebel University College), la Queen’s University et l’Acadia Divinity College. Les études anabaptistes ont déployé leurs intérêts au-delà des centres germaniques traditionnels vers l’Europe de l’Est et l’Italie.
    [Show full text]
  • Radicalreformationlookinside.Pdf
    Habent sua fata libelli Volume XV of Sixteenth Century Essays & Studies Charles G. Nauert, Jr., General Editor Composed by Paula Presley, NMSU, Kirksville, Missouri Cover Design by Teresa Wheeler, NMSU Designer Printed by Edwards Brothers, Ann Arbor, Michigan Text is set in Bembo II 10/12 Volume XV Sixteenth Century Essays & Studies Copyright© 1992 by Truman State University Press (previously Sixteenth Century Journal Publishers, Inc.), Kirksville, Missouri USA. All rights reserved. This book has been brought to publication with the generous support of Truman State University (previously Northeast Missouri State University). First edition ©1962, Westminster Press, Philadelphia. Second edition, titled La Reforma Radical, ©1983, Fondo de Cultura Económica, Mexico. Permission is gratefully acknowledged by Westminster Press to reprint the Introduction to the first edition and to Fondo de Cultura Económica to reprint the Introducción to the Spanish edition. Cover image: Permission for use of the Siege of Münster by Erhard Schoen granted by Abaris Books. Library of Congress Cataloging-in-Publication Data Williams, George Huntston, 1914–2000 The radical Reformation / by George Huntston Williams. – 3rd ed., rev. and expanded. p. cm. – (Sixteenth century essays & studies ; v. 15). Includes bibliographical references and index. ISBN 978-0-94354-983-5 (alk. paper; Pbk) — ISBN 978-1-61248-041-1 (ebook) 1. Reformation. 2. Anabaptists. 1. Title. II Series. BR307 W5 270.6-dc20 92-6071 CIP No part of this work may be reproduced or transmitted in any format by any means, electronic or mechanical, including photocopying and recording, or by any information storage or retrieval system, without permission in writing from the publisher.
    [Show full text]
  • Hans Denck, Hans Hut, and Caspar Schwenckfeld
    Chapter 7 Hans Denck, Hans Hut, and Caspar Schwenckfeld Geoffrey Dipple i Mysticism and Reformation Radicalism The logical starting point for any discussion of the intersection of late medieval mysticism and Reformation radicalism is Steven Ozment’s Mysticism and Dissent. According to Ozment, mysticism was a revolutionary force in the sixteenth century, breaking the bonds of institutional and intellectual author- ity and laying the foundations for modern individualism and subjectivity. He describes the mystical enterprise as “transrational and transinstitutional,” with the potential for an “anti-intellectual and anti-institutional stance, which can be adopted for the critical purposes of dissent, reform, and even revolution.” Mystical theology, derived especially from the Theologia Deutsch (German Theology), declared and justified the “priority—if not sovereignty—of indi- vidual experience and insight in religious matters.” This process he traces from Thomas Müntzer, through Hans Hut, Hans Denck, and Sebastian Franck in the early years of the Reformation, and on to Sebastian Castellio and Valentin Wei- gel later on.1 In assembling his list of mystically inspired dissenters, Ozment ignores typological distinctions between different groups and individuals in the radical Reformation, arguing that similarities of dissent among these men outweighed other differences in their thought.2 However, as Emmet McLaugh- lin notes, typology is particularly valuable in the study of Reformation radicals who did not have recognized theological authorities, tightly organized in- stitutions, or the coercive power of the state available to enforce uniformity on their movements.3 Especially important in this context has been Ernst Troeltsch’s distinction between biblicist, sectarian Anabaptists and mystically inspired Spiritualists.
    [Show full text]
  • Early Critics of Martin Luther: the Case of Caspar Von Schwenckfeld
    EARLY CRITICS OF MARTIN LUTHER: THE CASE OF CASPAR VON SCHWENCKFELD A paper presented by E.J. Furcha, Faculty of Religious Studies, McGill to the Annual Meeting of the Canadian Society of Church History (CSCH) Vancouver, B.C. June 1983. Note: The following paper is an attempt to single out contemporaries of Martin Luther who critiqued some or all of his several theological and reformatory positions. It looks at the individual writers without prejudice and outside the often rather negative attitude toward them that, was adopted by earlier histories, thus failing to do justice to their own respective positions. To survey the current flood of Luther publications—particularly in Germany—is to reach the conclusion that the great Reformer of the sixteenth century is above criticism and reproach. Volume after volume explores for public or scholarly consumption Luther's influence then and now and his many-faceted contributions to literature, the German language, politics, music, theology, etc. Invariably the verdict is positive. In view of such extensive affirm ation of a person who undoubtedly towered above his age and has cast his shadow well into our own time, one might be permitted to review some criticism of Luther and his work on the sidelines of events, as it were, roughly between 1523 - 1561. The critic under review -1 1 7 - is Caspar von Schwenckfeld, 1489-1561, Silesian nobleman and lay theologian. I t almost goes without saying, of course, that Schwenckfeld acknowledged the debt he owed Luther (CS IV, 822ff a statement from about 1533). He never forgot Luther's great achievement in breaking down walls and introducing a reformed understanding of the C h ristian fa ith .
    [Show full text]
  • Pennsylvania's Crazy Quilt of German Religious Groups*
    Pennsylvania's Crazy Quilt of German Religious Groups* Donald F. Durnbaugh Juniata College Summary: Because of the unusual religious tolerance and economic opportunity offered to residents in William Penn's colony after its founding in 1681/82, it became the preferred focus of immigration from the Ger- man states. With the first substantial arrival of Germans in 1683, its population swelled during the 18th century. By reasonable estimate, Pennsylvania's German element amounted to a third of the population by 1790, with the number of immigrants approaching 100,000. Foundation Movements: Two important formative strands are: Anabaptism - it derives from the Radical Reformation of the 16th cen- tury. It was marked by separation of church and state (religious liberty), strict adherence to scriptures, restitutionist orientation (looking to early church as normative), high ethical standards, and nonresistance (paci- fism). Pietism - it derives from renewal movements among German Lutheran and Reformed churches in the late seventeenth century. It sought per- sonal conversion as opposed to creedal adherence, moral living in daily life, bible study, and gathering in small groups (conventicles) for wor- ship and mutual admonition. Like Anabaptism in many ways, it tended to be more individualistic, introspective, and emotional. Groupings: The bewildering variety of German religous bodies can be better understood if they are placed into family groupings. With some over-simplification, they can be caterorgized as: Church Groups: Leader Founding Date Lutheran Martin Luther 1520/21 (H.M. Mahlenberg) (1742) Reformed Ulrich Zwingli 1523 (Michael Schlatter) (1747) * Revised from an address sponsored by the Max Kade German-American Research Institute / Department of German, The Pennsylvania State University, March 18, 1997.
    [Show full text]
  • The Wiedergeburt in the Religion of the Zoarites
    Western Michigan University ScholarWorks at WMU Master's Theses Graduate College 8-1985 The Wiedergeburt in the Religion of the Zoarites Elizabeth Siber White Follow this and additional works at: https://scholarworks.wmich.edu/masters_theses Part of the History of Religion Commons Recommended Citation White, Elizabeth Siber, "The Wiedergeburt in the Religion of the Zoarites" (1985). Master's Theses. 1464. https://scholarworks.wmich.edu/masters_theses/1464 This Masters Thesis-Open Access is brought to you for free and open access by the Graduate College at ScholarWorks at WMU. It has been accepted for inclusion in Master's Theses by an authorized administrator of ScholarWorks at WMU. For more information, please contact [email protected]. THE WIEDERGEBURT IN THE RELIGION OF THE ZOARITES by Elizabeth Siber White A Thesis Submitted to the Faculty of The Graduate College in partial fulfillment of the requirements for the Degree of Master of Arts The Medieval Institute Western Michigan University Kalamazoo, Michigan August 1985 Reproduced with permission of the copyright owner. Further reproduction prohibited without permission. THE WIEDERGEBURT IN THE RELIGION OF THE ZOARITES Elizabeth Siber White, M. A. Western Michigan University, 1985 In 1817 a little-known group of German Separatists fled religious persecution in Wurttemberg and took up residence in America. Eventu­ ally known as the Zoarites, they founded a religious commune in the northeastern Ohio wilderness in 1819, which they called Zoar, and continued to live the common life there until 1898, at which time they voted to disband. What sort of religious beliefs led them to endure persecution in Germany and then to establish a religious commune in Ohio? This study was undertaken in part to answer just such questions.
    [Show full text]
  • Download a Pdf File of This Issue for Free
    Issue 21: Casper Schwenckfeld: Forgotten Reformer Caspar Schwenckfeld von Ossig: From the Publisher This is the kind of issue we love to do at Christian History—an issue about a figure whom you should know about, but who has been practically forgotten in the shuffle of Church history. Caspar Schwenckfeld (yes, his name sounds strange) was a reformer who fell out of favor with the “mainstream” of the Reformation. He did not wish to found a Church or separate movement; he had no interest in having political muscle behind his doctrines. He wanted spiritual reform—in the inner Christian life. He believed in the purging of error from the Catholic Church, but was discouraged at the small influence Luther’s reform was having on personal morals and individual godliness. (Luther himself lamented the un-Christian lives of many of those who jumped on his reformation bandwagon: many were merely political Protestants.) Schwenckfeld was intensely concerned with the influence of theological ideas on personal practice—on the life of Faith. Until this century, Schwenckfeld’s small group of followers did not claim to be a church. They simply called themselves confessors of the glory of Christ, after Schwenckfeld’s theological emphasis on a glorified Christ. They were a small group with a vital spirituality who had settled in Pennsylvania (part of the so-called “Pennsylvania Dutch” heritage) after being cruelly driven from Europe by intolerant Catholics and Protestants, both of whom rejected them as heretics. Thank God Count Zinzendorf offered refuge to the Schwenckfelders, and has left history a record of mercy, acceptance, and Christian love in a time when, tragically, intolerance among Christians was the order of the day.
    [Show full text]