KESERű BÁLINT R ÁCIÓ ÉS RAJONGÁS Keserű.indd 1 2019. 04. 15. 19:34:20 HUMANIZMUS ÉS REFORMÁCIÓ SZERKESZTI JANKOVICS JÓZSEF 38 MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÓKÖZPONT IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZET RENESZÁNSZ OSZTÁLY Keserű.indd 2 2019. 04. 15. 19:34:20 KESERű BÁLINT R ÁCIÓ ÉS RAJONGÁS Eszmeforgalom Nyugat-Európától Erdélyig (1580–1730) B ALASSI KIADÓ • TBUDAPES Keserű.indd 3 2019. 04. 15. 19:34:20 A könyv megjelenését támogatta Lektorálta JANKOVICS JÓZSEF A szerkesztésben közreműködött BALÁZS MIHÁLY Font Zsuzsa © Keserű Bálint, 2018 ISSN 0134-0468 ISBN 978-963-456-041-8 A kiadásért felelős a Balassi Kiadó igazgatója Felelős szerkesztő Gilicze Ágnes Műszaki szerkesztő Harcsár Magda Tördelte Hollós János Nyomás és kötés az OOK Press Kft.-ben készült Felelős vezető Szathmáry Attila Keserű.indd 4 2019. 04. 15. 19:34:21 Tartalom Előszó (Balázs Mihály) .................................................7 TANULMÁNYOK Heterodoxia és késő humanizmus Közép-Európa keleti részében . 13 Sebastian Franck és a „platonista-hermetikus kereszténység”..............24 Alkímiai ősgalériák az 1600-as évek első feléből ........................30 Christian Francken tevékenysége Erdélyben és ismeretlen műve, a Disputatio de incertitudine religionis Christianae . 39 Magyar unitárius irodalom Enyedi György után Vázlat az 1596–1636 közti időszak fejleményeiről......................47 Paulus Michael Rhegenius, az erdélyi unitáriusok és a német kartezianizmus ...................................................63 Peregrinatio academica dissidentium és az erdélyi unitáriusok ............75 Spiritualizmus és új kegyesség a Közép-Duna-medencében ..............83 A rózsakeresztesek nyomában Johann Permeier tevékenysége és tervei a Kárpát-medencében . 90 Pozsonyi projektum Arndt-művek fordítására és kiadására 1641–1644-ben ..................................................105 Ifjabb Lazarus Henckel felső-sziléziai spiritualista irodalmi köre Kérdések és hipotézisek ...........................................118 Akatolikus mecenatúra a dunai monarchia országaiban a donnersmarcki Henckelek példáján ..............................................128 Elérte vajon Magyarországot-Erdélyt a sziléziai spiritualizmus? Augustin Fuhrmann Rettungjának latin fordítása .....................138 „Rajongók” Erdélyben Profetikus irodalom és publicisztika a 17. század derekán . .148 Ernst Salomon Cyprian és Magyarország .............................158 5 Keserű.indd 5 2019. 04. 15. 19:34:21 „Teleki Miklos Uram égj átallyában idvezülni akar…” A Peregrinuslevelek egy helye és a gratia universalis ...................168 Multikonfesszionalizmus a Habsburg-Erdélyben: a kezdetek .............173 KISEbb ÍRÁSOK Irodalompártoló és muzsikus: ifjabb Lazarus Henckel...................191 Johann Cocceius és egy Arndt-kiadás kísérlete ........................193 Lojális másképpen gondolkodók a Duna mentén ......................197 Henricus Nollius és hermetikus-rózsakeresztes regénye .................204 A harmincéves háború prófétái és chiliasztái ..........................208 Sebes agynak késő sisak ............................................213 Az Adattár olvasmánytörténeti kötetei elé .............................216 A Fontes rerum scholasticarum sorozatról .............................221 Utószó helyett ......................................................223 A tanulmányok korábbi megjelenési helye ..............................231 Névmutató .........................................................233 Summary ..........................................................243 Képmelléklet . 257 Keserű.indd 6 2019. 04. 15. 19:34:21 Előszó A szerző életének 90. esztendejében kiadásra előkészített kötet a széles körben is- kolateremtőnek elismert tudós életművének olyan darabjait öleli fel, amelyek csak nagyon kevéssé ismertek a hazai tudományosságban. Míg a késő reneszánsz el- lenzéki mozgalmakkal (köztük Újfalvi Imrével) foglalkozó tanulmányai, illetőleg az Adattár első három kötetének Herepei-írásait rendszerré összegyűjtő szövegei a régi magyaros kutatói közösség tudástárának szerves részévé váltak, addig csak nagyon kevesen szereztek tudomást arról, hogy Keserű Bálint az utóbbi évtize- dekben a kora újkori heterodox vallási törekvések kutatásának nemzetközi nagy- ságává vált. Ennek a kiteljesedésnek megvoltak természetesen az előzményei, hiszen az er- délyi unitarizmus forrásainak feltárásában folytatott munkálkodását Pirnát An- taléval egyetemben mindig is korszakos jelentőségűnek tekintette a szakmai köz- vélemény. A kötet több tanulmánya folytatja ezt a vonalat, és időben előrehaladva a le- gendás Enyedi György püspöksége, és az azt követő jó évszázad unitárius teljesít- ményének eszme- és irodalomtörténeti szempontból egyaránt fontos mozzanatait teszi vizsgálat tárgyává. A Christian Franckennel foglalkozó (eddig csupán néme- tül olvasható) tanulmány korszakos jelentősége szinte evidencia lett a nemzetközi tudományosságban. A keresztény hit, sőt általában a vallás bizonytalan voltáig el- jutó latin nyelvű értekezést Keserű fedezte fel, majd a vele való foglalkozást filozó- fiatörténészeknek engedte át, ám ma már egyre nyilvánvalóbb, milyen kiemelkedő fontosságú az az értelmezés is, amelyet 1982-ben német nyelven megjelentetett. Eszme- és műfajtörténeti megállapításaira olasz és német kutatók versengve hi- vatkoznak, sőt a 16–18. századi klandesztinus irodalom szakértői is ennek alapján helyezik rangos helyre a művet az európai eszmetörténetben. A 17. század elejé- nek írásbeliségével, a század végén élt Rhegeniusszal foglalkozó további írások, illetve az unitárius peregrinációt bemutató dolgozat (közülük három csak idegen nyelven érhető el) fő mondandója pedig az, hogy a 16. századi virágkort követően sem sekélyesedett el az erdélyi unitarizmus, nem vált „kiégett szektává”, hanem nehéz sorsa és megfogyatkozása ellenére igyekezett lépést tartani az európai vallá- si, filozófiai és természettudományos gondolkodással. A tanulmányok apológiától 7 Keserű.indd 7 2019. 04. 15. 19:34:21 mentesen, a kudarcokat és veszteségeket is tárgyszerűen ismertetve a további fe- lekezetekkel való összehasonlításban mutatják be az erdélyi művelődés történeté- nek ezt a fontos jelenségcsoportját. Mint már a cím is jelzi, a kötet másik és nagyobbik részét olyan tanulmányok teszik ki, amelyekben a tárgyalt szereplők a reformáció kihűlése utáni évtizedek- től, vagyis a 16–17. század fordulójától kezdődően a vallásos útkeresésben nem az ész, hanem a rajongás útját járták. A választott szakkifejezést Keserű tudatosan használja Kemény Zsigmondnál szélesebb értelemben azoknak a tendenciáknak a jelölésére, amelyek az igényelt megújulást nem a dogmák észszerűsítésétől, ha- nem a lélek újjászületésétől, a személyes kegyesség elmélyülésétől várták, s ame- lyek a dogmatizálás helyett az isteni kinyilatkoztatás mélyére hatolást tekintették programjuk sarokkövének. A német egyháztörténeti szakirodalom régóta hang- súlyozta ennek a jelenségcsoportnak a fontosságát, s jelentős eredményeket ért el a legkiemelkedőbb szereplők (Johann Arndt, Johann Valentin Andreae és Jacob Böhme), továbbá a köréjük szerveződő csoportosulások kutatásában. Az újabb megközelítések ugyanakkor a barokk misztikus költők mellett egyre erőteljeseb- ben hangsúlyozták annak a legszélesebb értelemben vett vallási irodalomnak a fontosságát, amelynek egyik legizgalmasabb kicsúcsosodását az a sziléziai spiri- tualizmus jelentette, amelyben az egyéni útkeresőknek kapaszkodót jelentő, késő reneszánsz ezoterikus tendenciák éppúgy helyet kaptak, mint azok a kegyessé- gi műfajok (meditációk, imák), amelyekben az egyéni Isten-keresés az integritás megőrzésével együtt tudott közösségi élménnyé válni. (Gondolkozásukban és írá- saikban is van utalás rózsakeresztes eszmékre és az újra népszerű alkímiára – leg- alább is a terminológia szintjén.) Keserű a primér szövegek és a gazdag szakirodalom együttes tanulmányozása során felismerte, hogy ez a világ nem csupán a reformáció első évtizedeiben volt rendkívül izgalmas eszmei és irodalmi törekvések ösztönzője, de a 16. század vé- gének és a 17. század egészének kultúráját is eddig ismeretlen mozzanatokkal gaz- dagítja a kelet-közép-európai térségben. A Henckel család fontosságát már több diszciplína szakemberei felismerték, ám az a szuggesztív és ugyanakkor új for- rásokkal is alátámasztott kép, amely e família több nemzedéken átívelő, kultúrát támogató és művelő tevékenységéről az itteni dolgozatokban kirajzolódik, túlzás nélkül nevezhető lenyűgözőnek. Keserű Bálint ugyanis felfigyelt arra, hogy az ilyen csoportosulások körében a németföldi ortodox világ ellenük irányuló akciói során született iratok közül jó néhány arról is vall, hogy e törekvések a Kárpát-medencét is elérték. A felismerést követően szoros kapcsolatokat alakított ki a kérdéskör nemzetközi kutatógárdájá- nak több tagjával, s így történhetett meg az a hazai tudományosságban rendkívüli dolog, hogy tanítványaival és munkatársaival nem csupán recepciótörténeti kuta- tásokat folytattak, hanem éppen a mi térségünk szempontjából fontos mozzana- tok tekintetében a külföldi forrásfeltáró alapkutatások részeseivé váltak. Ez külö- nösen intenzíven történt meg a Böhme nemzedékét követő újabb személyiségek, így elsősorban Johann Permeier esetében. Túlzás nélkül mondható, hogy jelenleg 8 Keserű.indd 8 2019. 04. 15. 19:34:21 Keserű számít a kéziratos hagyaték legjobb ismerőjének. Ennek megszólaltatása során vált világossá, hogy nem alkalmi együttműködés volt az osztrák Permeier és a pozsonyi soknyelvű evangélikus közösség között, hanem intenzív közös