DOCSLIB.ORG

Bolygófelszíni Barangolások

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Bolygófelszíni Barangolások Bérczi Szaniszló, Hargitai Henrik, Horváth András, Kereszturi Ákos, Mészáros István, Sik András KIS ATLASZ A NAPRENDSZERRÕL (7): BOLYGÓFELSZÍNI BARANGOLÁSOK ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Ûrkutató Csoport, UNICONSTANT, BudapestPüspökladány, 2004. KIS ATLASZ A NAPRENDSZERRÕL (7): Tartalomjegyzék Jármûvek összefoglaló leírása BOLYGÓFELSZÍNI BARANGOLÁSOK 2 BEVEZETÉS Lunohod1 Schmitt ûrhajós-geológus által Bérczi Szaniszló, Hargitai Henrik, Horváth András 4 APOLLO-11: MARE TRANQUILLITATIS vezetett holdautó. Kereszturi Ákos, Mészáros István, Sik András 5 APOLLO-12: OCEANUS PROCELLARUM Megtett út: 35,9 km 4 és fél óra alatt. 6 ALSEP Lunohod2 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi 7 APOLLO-14: FRA MAURO Szovjet automatikus holdjáró. A Luna21-el érkezett a Holdra. Karán mûködõ Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Ûrkutató 8 AUTÓVALA HOLDON! Holdat érés: 1973. janurá 15., Le Csoportnak két alcsoportja is fontos anyagvizsgálati 9 APOLLO-15: HADLEY - MONTES APENNINUS Monnier kráter területének tekinti a bolygótestek felszínét. A Planetológiai Mûködés vége: 1973. május 8. 10 APOLLO-16: DESCARTES Szovjet automatikus holdjáró. Tömege: 840 kg Csoport egyik kiemelt kutatási és oktatási programja a 11 APOLLO-17: TAURUS - LITTROW A Luna17-el érkezett a Holdra. Megtett út: 37 km planetáris testek felszínének vizsgálata. A Hunveyor Holdat érés: 1970. november 17., Átlagsebesség: napi 308 m 12 LUNOHOD ROBOTAUTÓK Esõk tengere Csoportnak pedig kísérleti terepasztala az égitest felszíne: a 14 A ROBOTAUTÓK FEJLÕDÉSE A MER-EKIG Mûködés vége: 1971. október 4. Sojourner Hunveyor egyetemi gyakorló ûrszonda mûszeres mû- 15 A MARSI FELDERÍTÕ JÁRMÛVEK Tömege: 756 kg Megtett út: 10,5 km ködtetését ilyen teszt-területeken, azok modelljének 16 A MER-EK NAVIGÁCIÓS RENDSZERE Átlagsebesség: napi 35 m kialakításával végzi. 18 A SPIRIT ÚTJA, MÉRÉSEI, EREDMÉNYEI Lunar Roving Vehicle Az összehasonlító planetológiának is fontos területe az 19 AZ OPPORTUNITY ÚTJA, MÉRÉSEI, EREDMÉNYEI égitestek felszínének anyagvizsgálata az égitestre símán 22 VÍZBORÍTOTTA FELSZÍNEK FELDERÍTÉSE leszállt ûrszondák segítségével. Elõzõ atlaszunk a statikus 24 EMBERES TEREPI MUNKA A MARSON A Pathfinderrel érkezett automatikus munkát, a helyben álló ûrszondák által végezhetõ méréseket 26 MARSI BARANGOLÁS MAGYARORSZÁGON hatkerekû mini marsjáró (microrover). mutatta be. Ez a második égitestfelszínt közelrõl vizsgáló Az elsõ rover más égitesten. Marsra gurult 1997. július 6-án. atlasz a mozgó terepmunkát szeretné elemezni. Az égitestek (Az Apollók fejezetei Mészáros István, a Lunohodé Horváth András, Tömege: 10,5 kg. felszínén mozgó mûszaki egységek még összetettebb képet a marsi és MER fejezetek Sik András, Bérczi Szaniszló és Horváth András, Mérete: 65×48×30 cm. rajzolhatnak meg és alakíthatnak ki a kutatókban a felszínt a Vízborította fejezet Hargitai Henrik és Kereszturi Ákos, az Emberes fejezet Az Apollo-expedíciók holdautói. Végsebessége 1 cm/s. (0,0036 km/h) Adataik egységesen a következõk: Adóteljesítméy: 12W, 8,4 GHz borító anyagokról, tájakról, geológiáról. Kereszturi Ákos és a befejezõ fejezet Sik András munkája.) Tömegük: 209 kg A Marson napelemmel helyi idõ Az elsõ mozgó egységek a Hold felszínén végezték Sorozat- és arculatterv: Bérczi Szaniszló Max. teher: 490 kg. szerint 10 és 14 óra között volt Tördelés: Hargitai Henrik Korrektúra: Botos Eszter Méret: 310×230×114 cm. mûködõképes. munkájukat. Velük kezdjük a bolygófelszíni barangolásokat. Összesen 4 darab készült, a negyedik Megtett út: kb. 100 m Az Apolló expedíciók holdautói és a Lunohod robotok a már nem repült. A roverek Átlagsebesség: napi 90 cm legrégebben munkába állt ûreszközök idegen égitesteken. A E munka megjelentetését a Magyar Ûrkutatási Iroda az ELTE TTK / összköltsége: 38 millió USD. Költség: 25 millió USD MTA Geonómia Bizottság Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Ûrkutató Harrison Schmitt szerint nélkülük az harmadik és a negyedik programcsoport is a Marsra visz el Csoport 154/2004 számú témapályázata keretében támogatta. A-15, -16, -17 nagy feldfedezései Mars Exploration Rover A bennünket: a Pathfinder rovere és a kis atlasz írásakor is nem lettek volna lehetségesek. Spirit (Guszev kráter) és Mars E támogatásért a MÛI-nek köszönetet mondunk. Exploration Rover B Opportunity dolgozó MER roverek a legfiatalabbak közülük. Párjaik pedig Apollo 15 holdautója Rover 15 (Meridiani Planum) a földi tesztrobotok és maga az ember felszíni terepi Kiadja az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Ûrkutató 1971. júl. 30. Hadley-Apennines David Scott és Jim Irwin ûrhajósok kutatásaival. Ahogyan a statikus robot a megérkezett, de Csoport, Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A által vezetett holdautó. földbe gyökerezett lábú kutatót testesíti meg jelképesen, és az UNICONSTANT, Megtett út: 27,8 km 3 óra alatt. Püspökladány, Honvéd u. 3. úgy a mozgó rover már a terepet bejáró embert láttatja velünk. Apollo 16 holdautója Rover 16 S ma már a terepi szimulációk sora alkalmas arra, hogy az 1972. április 21. Descartes kráter. égitestfelszíni kutatómunkát érdekessé, vonzóvá, szinte Bérczi Sz. Hargitai H., Horváth A., John Young és Charles Duke által Kereszturi Á., Mészáros I., Sik A.: vezetett holdautó. mondhatni, hogy kalandossá tegye a fiatalok, diákok, Sebesség: 10-12 km/óra egyetemi és fõiskolai hallgatók számára. Ennek a kis Kis Atlasz a Naprendszerrõl (7): Megtett út: 26,7 km 3 és fél óra alatt. Marsot érés: 2004. január 4./25. Bolygófelszíni barangolások Végsebesség: 5 cm/s atlasznak ez is célja: mozgósítani a diákok kedvét, erejét, ISBN 963 00 6314 XÖ Apollo 17 holdautója Rover 17 Átlagsebesség: 1 cm/s fantáziáját egy-egy összetett feladatra, amely a természet egy 963 86401 5 4 1972. december 12. Taurus-Littrow. Összköltség (leszálló egységekkel): darabjának megismerésére irányul. Gene Cernan ûrhajós és Harrison 835 millió USD. 2. Bérczi Szaniszló, Hargitai Henrik, Horváth András, Kereszturi Ákos, Mészáros István, Sik András KIS ATLASZ A NAPRENDSZERRÕL (7): BOLYGÓFELSZÍNI BARANGOLÁSOK ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Ûrkutató Csoport, UNICONSTANT, BudapestPüspökladány, 2004. APOLLO11: MARE TRANQUILLITATIS Armstrong elsõ feladata a biztonsági kõzetminta begyûjtése volt. Az ûrruha zsebébe beleférõ biztonsági minta hirtelen szükségessé váló visszatérés esetén is biztosított volna egy keveset a holdtalaj anyagából. A tudományos mérõeszközök kihelyezése Aldrin feladata volt. Elõször a napszél-gyûjtõ fóliát (SWC) állította fel, majd kicsomagolta és a holdkomp hajtómûveitõl biztonságos távolságban felállította az EASEP (Early Apollo Scientific Experiments Package korai Apollo tudományos kísérleti csomag) nevû mûszeregyüttest. Az EASEP mûszerei: 1. Passzív szeizmométer (PSE), 2. Pordetektor (LDD), 3. Távmérõ lézerreflektor (LRRR). Az elsõ Holdra leszálló expedíció elsõsorban technikai jellegû kísérlet volt, ahol a maximális biztonságra törekedtek. Ezért korlátozták a telepített mérõeszközöket a fenti mûszerekre (a késõbbi expedíciók ALSEP állomásának felállítási ideje kb. 4 óra volt). A 10023. sz. biztonsági kõzetminta felületének térképrajza A kõzetminták gyûjtése és a fényképezés Armstrong feladata volt (ezért a parancsnok mindössze egyetlen holdfelszíni felvételen látható). A Hold felszínén megvizsgált elsõ nagyobb kráter a holdkomptól 60 m távolságban levõ, 30 m átmérõjû Little West-kráter (Kis Nyugati-kráter) volt. Ide Armstrong látogatott el és panoráma- felvételeket készített a kráterrõl és a holdkompról. Az emberiség történetének elsõ leszállását egy másik égitesten a Az elsõ holdfelszíni kutatóút 2 óra 31 percig tartott. Az ûrhajósok Holdon Neil A. Armstrong és Edwin E. Aldrin hajtotta végre az végig a holdkomp környezetében tartózkodtak. Összesen 21 kg Eagle (Sas) hívójelû holdkomp fedélzetén, 1969. július 20-án. A talajmintával tértek vissza az Eagle fedélzetére. célpont az egyenlítõ közelében kijelölt öt leszállóhely közül a 2. számú volt a Mare Tranquillitatis (Nyugalom tengere) Csak három olyan ember van, akirõl a Hold innensõ oldalán még biztonságos, sík terepén. Az elsõ holdexpedíció emlékére a életében krátert neveztek el: a leszállóhely közelében levõ három leszállóhely latin nevet kapott: Statio Tranquillitatis. Koordinátái: A passzív szeizmométer (PSE) kinyitott állapotban kis kráter (eddigi neve Sabine E, D és B) új neve: Armstrong, 0° 41 15 északi szélesség, 23° 25 55 keleti hosszúság. Collins és Aldrin. EVA : Elsõ lépések a Holdon! A holdkomp rendszereinek ellenõrzése után, a tervezettnél korábban került sor a kiszállásra (EVA: Extra Vehicular Activity ûrhajón kívüli tevékenység). A létrán leereszkedve Armstrong elindította a tévékamerát. A fekete-fehér kép elég rossz minõségû volt, de az egész világ látta. 1969. július 21-én 02 óra 56 perckor (GMT greenwichi idõ szerint), a holdkomp leszálló talpáról lelépve hangzott el Armstrong parancsnok történelmi mondata: Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek. PSE regisztrátum: Armstrong felmegy a holdkomp létráján 4. APOLLO-12: OCEANUS PROCELLARUM Charles A. (Pete) Conrad és Alan L. Bean célpontja az Oceanus Procellarum (Viharok Óceánja) keleti része volt, ahol két és fél évvel azelõtt, 1967. április 20-án a Surveyor-3 holdszonda leszállt. Az Intrepid (Rettenthetetlen) nevû holdkompnak 370 méter távolságon belül kellett leérkeznie ahhoz, hogy az ûrhajósok gyalogosan elérhessék az ûrszondát! A geológiai cél egy újabb holdtengeri (mare) terület vizsgálata volt a Mare Tranquillitatis (Apollo-11) után. További érdekesség, hogy a Copernicus-kráter egyik sugársávja itt halad át, tehát az ûrhajósok mintát vehettek a 350 kilométerre levõ kráter keletkezése
Load more

Recommended publications
  • Astronomy Observation Journal by Target
    Astronomy Observation Journal by Target Piero Dalle Pezze May 21, 2017 Abstract This document contains my observation reports by target. This file was generated using Java soft- ware tool AstroJournal (http://pdp10.github.io/AstroJournal/) and pdflatex (http://www.tug.org/texlive/). AstroJournal imports files containing astronomy observation reports. Once imported, it generates a comprehensive LATEX document which is then exported to PDF using the utility pdflatex. Astro- Journal is released under GPL v3 license. Contents 1 Legends 1 2 Basic Statistics 3 3 Solar System 4 3.1 Sun, Star.............................................4 3.2 Moon, Satellite.......................................... 10 3.3 Mercury, Planet.......................................... 16 3.4 Venus, Planet........................................... 16 3.5 Mars, Planet........................................... 17 3.6 Ceres, Asteroid.......................................... 18 3.7 Jupiter, Planet.......................................... 19 3.8 Saturn, Planet.......................................... 24 3.9 Uranus, Planet.......................................... 26 3.10 Neptune, Planet......................................... 27 3.11 Mercury Transit, Planet..................................... 27 3.12 Venus - Jupiter, Planet...................................... 28 4 Milky Way 29 4.1 Milky Way, Galaxy........................................ 29 5 Messier Catalogue 30 5.1 M1, Tau, SN Rem........................................ 30 5.2 M2, Aqr, Glob CL.......................................
    [Show full text]
  • 10Great Features for Moon Watchers
    Sinus Aestuum is a lava pond hemming the Imbrium debris. Mare Orientale is another of the Moon’s large impact basins, Beginning observing On its eastern edge, dark volcanic material erupted explosively and possibly the youngest. Lunar scientists think it formed 170 along a rille. Although this region at first appears featureless, million years after Mare Imbrium. And although “Mare Orien- observe it at several different lunar phases and you’ll see the tale” translates to “Eastern Sea,” in 1961, the International dark area grow more apparent as the Sun climbs higher. Astronomical Union changed the way astronomers denote great features for Occupying a region below and a bit left of the Moon’s dead lunar directions. The result is that Mare Orientale now sits on center, Mare Nubium lies far from many lunar showpiece sites. the Moon’s western limb. From Earth we never see most of it. Look for it as the dark region above magnificent Tycho Crater. When you observe the Cauchy Domes, you’ll be looking at Yet this small region, where lava plains meet highlands, con- shield volcanoes that erupted from lunar vents. The lava cooled Moon watchers tains a variety of interesting geologic features — impact craters, slowly, so it had a chance to spread and form gentle slopes. 10Our natural satellite offers plenty of targets you can spot through any size telescope. lava-flooded plains, tectonic faulting, and debris from distant In a geologic sense, our Moon is now quiet. The only events by Michael E. Bakich impacts — that are great for telescopic exploring.
    [Show full text]
  • Relative Ages
    CONTENTS Page Introduction ...................................................... 123 Stratigraphic nomenclature ........................................ 123 Superpositions ................................................... 125 Mare-crater relations .......................................... 125 Crater-crater relations .......................................... 127 Basin-crater relations .......................................... 127 Mapping conventions .......................................... 127 Crater dating .................................................... 129 General principles ............................................. 129 Size-frequency relations ........................................ 129 Morphology of large craters .................................... 129 Morphology of small craters, by Newell J. Fask .................. 131 D, method .................................................... 133 Summary ........................................................ 133 table 7.1). The first three of these sequences, which are older than INTRODUCTION the visible mare materials, are also dominated internally by the The goals of both terrestrial and lunar stratigraphy are to inte- deposits of basins. The fourth (youngest) sequence consists of mare grate geologic units into a stratigraphic column applicable over the and crater materials. This chapter explains the general methods of whole planet and to calibrate this column with absolute ages. The stratigraphic analysis that are employed in the next six chapters first step in reconstructing
    [Show full text]
  • Moon Viewing Guide
    MMoooonn MMaapp What lunar features can you find? Use this Moon Map & Viewing Guide to explore different areas of the Moon - no binoculars needed! MMoooonn VViieewwiinngg GGuuiiddee A quick look at the Moon in the night sky – even without binoculars - shows light areas and dark areas that reveal lunar history. Can you find these features? Use the Moon Map (above) to help. Sea of Tranquility (Mare Tanquilitatus) – Formed when a giant t! nd I asteroid hit the Moon almost 4 billion years ago, this 500-mile wide Fou dark, smooth, circular basin is the site of the Apollo 11 landing in 1969. Sea of Rains (Mare Imbrium) – Imbrium Basin is the largest t! nd I basin on the Moon that was formed by a giant asteroid almost 4 Fou billion years ago. Sea of Serenity (Mare Serenitatis) – Apollo 17 astronauts t! sampled some of the oldest rocks on the Moon from edges of nd I Fou the Sea of Serenity. These ancient rocks formed in the Moon’s magma ocean. Lunar Highlands – The lighter areas on the Moon are the lunar t! highlands. These are the oldest regions on the Moon; they formed nd I Fou from the magma ocean. Because they are so old, they have been hit by impact craters many times, making the highlands very rough. Want an extra challenge? If you have a telescope or pair of binoculars, try finding these features: Appenine Mountains (Montes Apenninus) – Did you know there are mountain ranges on the Moon? The rims of the craters and t! nd I basins rise high above the Moon’s surface.
    [Show full text]
  • Apollo 15 Mission
    THE APOLLO 15 MISSION On July 30, 1971, the Apollo 15 lunar module Falcon, descending over the 4,000 meter Apennine Mountain front, landed at one of the most geologically diverse sites selected in the Apollo program, the Hadley-Apennine region. Astronauts Dave Scott and Jim Irwin brought the spacecraft onto a mare plain just inside the most prominent mountain ring structure of the Imbrium basin, the Montes Apennines chain which marks its southeastern topographic rim, and close to the sinuous Hadley Rille (Fig. 1). The main objectives of the mission were to investigate and sample materials of the Apennine Front itself (expected to be Imbrium ejecta and pre-Imbrium materials), of Hadley Rille, and of the mare lavas of Palus Putredinis (Fig. 2). A package of seven surface experiments, including heat flow and passive seismic, was also set up and 1152 surface photographs were taken. A television camera, data acquisition (sequence) camera, and orbital photography and chemical data provided more information. The Apollo 15 mission was the first devoted almost entirely to science, and the first to use a Rover vehicle which considerably extended the length of the traverses, from a total of 3.5 km on Apollo 14 to 25.3 km during three separate traverses on Apollo 15 (Fig. 3). The collected sample mass was almost doubled, from 43 kg on Apollo 14 to 78 kg on Apollo 15. A reduction in the planned traverse length was made necessary, in part by unexpected and time-consuming difficulties in the collection of the deep core sample (at the experiments package area).
    [Show full text]
  • Tio2, Feo, and Texture Analysis Map of Lunar Crater Ina, Based on SELENE Multi-Band Imager Data
    44th Lunar and Planetary Science Conference (2013) 1855.pdf TiO2, FeO, and texture analysis map of Lunar crater Ina, based on SELENE Multi-band Imager data. A. Yamamoto1 , R. Furuta1, M. Ohtake2, J. Haruyama2, T. Matsunaga3 and H. Otake2, 1Remote Sensing Technology Center of Japan (RESTEC) , TOKYU REIT Toranomon Bldg. 2F, 3-17-1, Toranomon, Minato-ku, Tokyo 105-0001, Japan, 2Japan Aerospace Exploration Agency, Institute of Space and Astronautical Science (JAXA/ISAS), 3National Instisute for Environmental Studies, Japan (NIES), ([email protected]) Introduction: On the near side of the Moon, there between right part and left part which is due to the is an unique shape crater Ina in Lacus Felicitatis. First, mosaic process, around ina crater area indicate some astronauts paid attention to this crater and took several correlation with TiO2 content map. photos in Apollo 15 and 17 mission [1][2], and recent- ly Lunar Reconaissance Orbiter (LRO) had observe this letter "D" shape crater in detail by Narrow Angle Camera (NAC) of the Lunar Reconnaissance Orbiter Camera (LROC) [3]. These image and data tell us that Ina is relatively young and supposed to show recent volcanic activity record. Japanese lunar exploration mission KAGUYA (SELENE) had observed lunar surface and its envi- ronment with 15 instruments from 2007 to 2009 [4], and Multiband-Imager (MI) has capability to illustrate compositional information of lunar surface in 20m resolution. In this study, we try to make titanium and iron map in/around Ina crater. In addition to composi- tional map, texture analysis result using MI data was studied.
    [Show full text]
  • Spectral Analysis of Lunar Pyroclastic Deposits in the Montes Apenninus Region
    52nd Lunar and Planetary Science Conference 2021 (LPI Contrib. No. 2548) 1568.pdf SPECTRAL ANALYSIS OF LUNAR PYROCLASTIC DEPOSITS IN THE MONTES APENNINUS REGION. L.M. Pigue1,2, K.A. Bennett2, B.H.N Horgan3, L.R. Gaddis2,4 1Northern Arizona University, Department of Astronomy and Planetary Science, Flagstaff, AZ ([email protected]), 2US Geological Survey, Astrogeology Science Center, Flagstaff, AZ, 3Earth Atmospheric and Planetary Sciences, Purdue University, West Lafayette, IN, 4Lunar and Planetary Institute, Houston, TX. Introduction: Lunar Pyroclastic Deposits (LPDs) color composites of the spectral parameter maps and the are the surface materials left on the Moon that have been 1µm band center and 2µm band depth (Figure 2). produced by explosive eruptions. Spectral analyses of Study Area: Montes Apenninus is a northeast- the composition and distribution of these volcanic southwest trending chain of mountains that are part of deposits can reveal information about lunar formation the rim of the Imbrium basin. West of Montes and evolution because they are relatively pristine Apenninus is the Apennine Bench Formation, a light samples thought to be sourced from deep within the plains unit determined to be older than the surrounding Moon. Their distribution in time and space captures Mare Imbrium [3]. Ten LPDs have previously been information about changes in the composition, identified within this study area, including examples temperature, and structure of the lunar mantle and classified by size as regional (>1000 km2) and localized perched magma sources. In order to relate the surface (<1000 km2) [4]. expression of LPD compositions back to their source LPD and identifier Area Geologic Setting within the lunar interior, the degree and type of (km2) magmatic evolution prior to eruption and the style of 1.
    [Show full text]
  • Guide to Observing the Moon
    Your guide to The Moonby Robert Burnham A supplement to 618128 Astronomy magazine 4 days after New Moon south is up to match the view in a the crescent moon telescope, and east lies to the left. f you look into the western sky a few evenings after New Moon, you’ll spot a bright crescent I glowing in the twilight. The Moon is nearly everyone’s first sight with a telescope, and there’s no better time to start watching it than early in the lunar cycle, which begins every month when the Moon passes between the Sun and Earth. Langrenus Each evening thereafter, as the Moon makes its orbit around Earth, the part of it that’s lit by the Sun grows larger. If you look closely at the crescent Mare Fecunditatis zona I Moon, you can see the unlit part of it glows with a r a ghostly, soft radiance. This is “the old Moon in the L/U. p New Moon’s arms,” and the light comes from sun- /L tlas Messier Messier A a light reflecting off the land, clouds, and oceans of unar Earth. Just as we experience moonlight, the Moon l experiences earthlight. (Earthlight is much brighter, however.) At this point in the lunar cycle, the illuminated Consolidated portion of the Moon is fairly small. Nonetheless, “COMET TAILS” EXTENDING from Messier and Messier A resulted from a two lunar “seas” are visible: Mare Crisium and nearly horizontal impact by a meteorite traveling westward. The big crater Mare Fecunditatis. Both are flat expanses of dark Langrenus (82 miles across) is rich in telescopic features to explore at medium lava whose appearance led early telescopic observ- and high magnification: wall terraces, central peaks, and rays.
    [Show full text]
  • A Map of the Visible Side of the Moon
    The Near Side of the Moon 108 N 107 106 105 45 104 46 103 47 102 48 101 49 100 24 50 99 51 52 22 53 98 33 35 54 97 34 23 55 96 95 56 36 25 57 94 58 93 2 92 44 15 40 59 91 3 27 37 17 38 60 39 6 19 20 26 28 1 18 4 29 21 11 30 W 12 E 14 5 43 90 10 16 89 7 41 61 8 62 9 42 88 32 63 87 64 86 31 65 66 85 67 84 68 83 69 82 81 70 80 71 79 72 73 78 74 77 75 76 S Maria (Seas) Craters 1 - Oceanus Procellarum (Ocean of Storms) 45 - Aristotles 77 - Tycho 2 - Mare Imbrium (Sea of Showers) 46 - Cassini 78 - Pitatus 3 - Mare Serenitatis (Sea of Serenity) 47 - Eudoxus 79 - Schickard 4 - Mare Tranquillitatis (Sea of Tranquility) 48 - Endymion 80 - Mercator 5 - Mare Fecunditatis (Sea of Fertility) 49 - Hercules 81 - Campanus 6 - Mare Crisium (Sea of Crises) 50 - Atlas 82 - Bulliadus 7 - Mare Nectaris (Sea of Nectar) 51 - Mercurius 83 - Fra Mauro 8 - Mare Nubium (Sea of Clouds) 52 - Posidonius 84 - Gassendi 9 - Mare Humorum (Sea of Moisture) 53 - Zeno 85 - Euclides 10 - Mare Cognitum (Known Sea) 54 - Menelaus 86 - Byrgius 18 - Mare Insularum (Sea of Islands) 55 - Le Monnier 87 - Billy 19 - Sinus Aestuum (Bay of Seething) 56 - Vitruvius 88 - Cruger 20 - Mare Vaporum (Sea of Vapors) 57 - Cleomedes 89 - Grimaldi 21 - Sinus Medii (Bay of the Center) 58 - Plinius 90 - Riccioli 22 - Sinus Roris (Bay of Dew) 59 - Magelhaens 91 - Galilaei 23 - Sinus Iridum (Bay of Rainbows) 60 - Taruntius 92 - Encke T 24 - Mare Frigoris (Sea of Cold) 61 - Langrenus 93 - Eddington 25 - Lacus Somniorum (Lake of Dreams) 62 - Gutenberg 94 - Seleucus 26 - Palus Somni (Marsh of Sleep)
    [Show full text]
  • Commemoració Dels 40 Anys De L'arribada De L'home a La Lluna
    Ginard, A., Pons, G.X. i Vicens, D. (eds.) (2010). Història Història i ciència: i Ciència: commemoració dels 40 anys de l’arribada de l’home a la Lluna. Monografies de la Societat d’Història Natural de les Balears, 16; 201 pp. SHNB - OAM - UIB. commemoració ISBN 978-84-15081-49-4 dels 40 anys de Aquesta Monografia conté articles dels següents autors: l’arribada de Josep BATLLÓ Victòria ROSSELLÓ l’home a la Lluna Joan SERRA Damià CRESPÍ Gaspar JUAN José María MADIEDO José María SÁNCHEZ Lluc MAS Joan ROSSELLÓ Miquel SERRA-RICART Monografies de la SOCIETAT D’HISTÒRIA NATURAL DE LES BALEARS, 16 OBSERVATORI ASTRONÒMIC DE MALLORCA UNIVERSITAT DE LES ILLES BALEARS Antelm GINARD, Guillem X. PONS i Damià VICENS (eds.) Històriai ciència:commemoració 40 dels anys de l’arribada de l’home laa Lluna , 16 Història i ciència: commemoració dels 40 anys de l’arribada de l’home a la Lluna Antelm GINARD, Guillem X. PONS i Damià VICENS Editors Palma 2010 SOCIETAT D'HISTÒRIA NATURAL DE LES BALEARS MONOGRAFIES DE LA SOCIETAT D’HISTÒRIA NATURAL DE LES BALEARS, 16 2 Ginard, A., Pons, G.X. i Vicens, D. (eds.) (2010). Història i Ciència: commemoració dels 40 anys de l’arribada de l’home a la Lluna. Monografies de la Societat d’Història Natural de les Balears, 16; 201xpp. SHNB - OAM - UIB. ISBN 978-84-15081-49-4. Monografies de la Societat d’Història Natural de les Balears, 16 © del text: els autors. © de l’edició: Societat d’Història Natural de les Balears C/ Margarida Xirgu, 16, baixos 07011 Palma Tel/Fax: 971.733.345 e-mail: [email protected] www.shnb.org A la portada, la fotografia de la Lluna és dels arxius de l’Observatori Astronòmic de Mallorca (OAM), l’autor de la qual és Juan Rodríguez.
    [Show full text]
  • LUNAR SECTION CIRCULAR Vol.56 No.6 June 2019
    LUNAR SECTION CIRCULAR Vol. 56 No. 6 June 2019 _________________________________________ FROM THE DIRECTOR We open this issue with some excellent news. The IAU has officially named Minor Planet 1999 TG12 after our lunar domes coordinator Raf Lena. The body is a main belt asteroid and will now be termed ‘102224 Raffaellolena’ in recognition of Raf’s great contribution to lunar studies. The IAU citation reads: ‘Raffaello Lena (b. 1959) is an Italian lunar observer. He founded Selenology Today, a journal that has produced high quality amateur lunar studies. He is the Lunar Domes Coordinator of the British Astronomical Association’. Raffaello Lena We congratulate Raf on this achievement and continue to value his association with our Section. A further piece of excellent news is that our hard-working Website Manager Stuart Morris has completed the huge task of digitising and uploading the complete run of Lunar Section Circulars from the very first issue in December 1965. There were sporadic newsletter issues before then, but the LSC in its current form began in 1965, under the directorship of Patrick Moore and ably edited by Phil Ringsdore. Along with past issues of The Moon, also available online, it provides an unparalleled insight into more than half a century’s history of the BAA Lunar Section. The Section is immensely grateful to Stuart for making this valuable resource available to BAA members. To view and download issues see the Lunar Section website at: https://britastro.org/downloads/10167 You will need to log in as a BAA member. We are now entering the summer period when the Moon is low in northern skies and darkness is a rare commodity.
    [Show full text]
  • July 2021 the Warren Astronomical Society Publication
    Celebrating Sixty Years of the Warren Astronomical Society The W.A.S.P. Vol. 53, no. 7 Winner of the Astronomical League’s 2021 Mabel Sterns Award July 2021 The Warren Astronomical Society Publication 50 years Apollo 15 Mission Launched July 26, 1971- Returned August 7 The WASP Snack Volunteer Schedule Published by Warren Astronomical Society, Inc. The Snack Volunteer program is suspend- P.O. Box 1505 ed for the duration. When it resumes, vol- Warren, Michigan 48090-1505 unteers already on the list will be notified Dale Thieme, Editor by email. 2021 Officers President Diane Hall [email protected] 1st VP Dale Partin [email protected] 2ndVP Riyad Matti [email protected] Secretary Mark Kedzior [email protected] Treasurer Adrian Bradley [email protected] Outreach Bob Trembley [email protected] Publications Dale Thieme [email protected] Entire Board [email protected] The Warren Astronomical Society, Inc., is a local, non-profit organization of Discussion Group Meeting amateur astronomers. The Society holds meetings on the first Monday and third Thursday of each month, starting at 7:30 p.m. Come on over, and talk astronomy, space news, and whatnot! First Monday meeting: Third Thursday meeting: Cranbrook: Institute of Science Macomb Community College 1221 North Woodward Ave South campus, Bldg. J, Room J221 Bloomfield Hills, Michigan 14600 Twelve Mile Rd. Warren, Michigan Membership and Annual Dues Student Individual Senior Citizen for families In This Issue: $17.00 $30.00 $22.00 add $7.00 President’s Field of View ............................... 3 Astronomical League (optional) $7.50 Send membership applications and dues to the treasurer: Letters .........................................................
    [Show full text]