DOCSLIB.ORG

Helyzetelemzés Jász-Nagykun-Szolnok Megye

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Helyzetelemzés Jász-Nagykun-Szolnok Megye Helyzetelemzés Jász-Nagykun-Szolnok megye Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna Szolnok, 2020. november Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................................1 1. Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................2 2. HELYZETFELTÁRÁS .....................................................................................................................3 2.1 A TÉRSZERKEZET ALAKULÁSA, A TERÜLET-FELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSAI, TENDENCIÁK ............ 3 2.1.1 A településrendszer ................................................................................................................ 3 2.1.2 Demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, kisebbségek helyzete .................................................................................... 5 2.1.3 Háztartások életszínvonala ................................................................................................... 22 2.1.4. Oktatás ................................................................................................................................. 29 2.2. GAZDASÁGI BÁZIS ...................................................................................................................... 36 2.2.1. Főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás stb................................................................. 36 2.2.2 Járások, valamint a megyeszékhely gazdasági szerepe, jellemzése 2018. évi gazdasági mutatóik alapján ............................................................................................................................ 47 2.2.3 TOP 50 megyei vállalkozás .................................................................................................. 53 2.2.4 Jász-Nagykun-Szolnok megyében végbement és folyamatban lévő fejlesztések, beruházások ................................................................................................................................... 53 2.2.4 A gazdaság belső és külső kapcsolatai ................................................................................. 61 2.2.5 A termelési infrastruktúra állapota ....................................................................................... 63 2.2.6 A telepítési tényezők értékelése ........................................................................................... 65 2.2.7 A területi innovációs potenciál ............................................................................................. 66 2.2.8 A térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők ........................................ 68 2.2.9 Jász-Nagykun-Szolnok megye külső környezetének vizsgálata .......................................... 69 2.2.10 A nagytérségi összefüggések vizsgálata - következtések ................................................... 71 2.3 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ADOTTSÁGAINAK, BELSŐ ERŐFORRÁSAINAK ELEMZÉSE TERÜLETI BONTÁSBAN, TÉRKÉPI MEGJELENÍTÉSEKKEL .................................................................... 75 2.3.1 Természeti adottságok .......................................................................................................... 75 2.3.2 Természetvédelem ................................................................................................................ 77 2.3.3 A táj jellemzői (tájszerkezet, tájhasználat, tájjelleg, tájkép), tájvédelem ............................. 81 2.3.3 MEZŐGAZDASÁG ...................................................................................................................... 83 2.3.3.1 Szántóföldi növénytermesztés ........................................................................................... 84 2.3.3.2 Kertészet ............................................................................................................................ 85 2.3.3.3 Állattenyésztés .................................................................................................................. 86 2.3.4 ERDŐGAZDÁLKODÁS ................................................................................................................ 86 2.3.5 VÍZGAZDÁLKODÁS, VÍZKÁRELHÁRÍTÁS ................................................................................... 87 2.3.5.1 2-9 alegység Hevesi-sík .................................................................................................... 87 2.3.5.2. Belvízvédelem .................................................................................................................. 88 2.3.5.3 Vízhiány elleni védekezés ................................................................................................. 89 2.4. INFRASTRUKTÚRA ...................................................................................................................... 90 2.4.1. Vonalas rendszerek, létesítmények ..................................................................................... 90 2.4.2. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok ....................................... 98 2.4.3. Következtetések – Vonalas rendszerek, egyéni és közösségi közlekedés ......................... 100 2.4.4 Vízellátás ............................................................................................................................ 100 2.4.5. Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz- és szennyvíziszap-elhelyezés ........... 101 2.4.6. Energiaellátás, energetikai hálózatok ................................................................................ 103 2.4.7. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás ............................................................................. 104 2.5. KULTURÁLIS, SZABADIDŐ-, TURISZTIKAI INFORMÁCIÓS, SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÓ, SPORT-, KERESKEDELMI, ÉS SZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ ELLÁTOTTSÁG, ILL. AZ INTÉZMÉNYEK KIHASZNÁLTSÁGA ........................................................................................................................... 105 2.5.1. Kulturális intézmények és rendezvények .......................................................................... 105 2.5.2. Turisztikai szolgáltató létesítmények ................................................................................ 106 2.5.3. Kiskereskedelmi ellátottság és egyéb szolgáltatások intézményei .................................... 108 2.6. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ADOTTSÁGOK ÉS ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................... 109 2.6.1 Településhálózat ................................................................................................................. 109 2.6.2 Településhierarchia. A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk) .................................................................. 111 2.6.3 A települések közötti feladatmegosztások, együttműködések ........................................... 114 3 SWOT ELEMZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK ...............................................................................117 3.1 ÖSSZEFOGLALÁS ....................................................................................................................... 117 3.2 SWOT ANALÍZIS ........................................................................................................................ 121 Bevezetés A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet szerint a megyei területi tervek az alábbiak: - megyei területfejlesztési koncepció (helyzetfeltárás, SWOT analízis, jövőkép, fejlődési irányok), - megyei területrendezési terv (területi korlátok és lehetőségek szabályozása), - megyei területfejlesztési program, amely két részből áll: stratégiai program (teljes tervezés keretében megfogalmazott fejlesztési szükségletek beárazva és feltárva a megvalósításhoz rendelkezésre álló forrásokat) és operatív program (konkrét források projektszintű tervezett felhasználása), - megyei integrált területi program (a megyére dedikált keretek felhasználását szabályozza). A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat már az elmúlt években megkezdte a 2021- 2027-es Európai Uniós fejlesztési ciklusra való felkészülést, valamint a 2030-as időszakra történő vízió és startégiai alapgondolatok megalapozását. A Megyei Közgyűlés többször tárgyalta az elkövetkezendő évek célkitűzéseit. 2019 elején és 2020 elején projektgyűjtésre és projektgenerálásra került sor. Az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna – Creative Region – stratégiájának megfogalmazása már 2018 végén megkezdődött. Mindezek alapján a hatályos szabályozást figyelembe véve fogalmazódott meg a jelen koncepció. A 218/2019. (X. 6.) Korm. rendelet előírásaiban szereplő időhorizonton túlmenően egy távlatosabb elgondolás tükröződik a koncepció célrendszerében. Eszerint Jász-Nagykun- Szolnok megye a természeti adottságaira, fekvésére építkezve a Tisza-Ökorégió keretében egy a társadalom és a táj kiegyensúlyozott harmóniáját biztosító fejlődési pályát futhat be. Várhatóan a COVID-19 világjárvány is ebbe az irányba mozdítja el a jövőbeni társadalmi- gazdasági fejlődést a lokalitás, a helyi értékek, az önellátás
Load more

Recommended publications
  • JNSZM 2030 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési
    VITAANYAG JNSZM 2030 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció 2021 – 2030 Közvitára bocsátotta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 41/2020. (XI.13.) számú határozatával Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal szakértők bevonásával 2 Tartalom BEVEZETÉS ...................................................................................................................................................................................................................... 5 ÖSSZEFOGLALÓ .............................................................................................................................................................................................................. 6 HELYZETFELTÁRÁS – MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZ ..................................................................................................................................................... 7 1. Jász-Nagykun-Szolnok megye külső környezetének vizsgálata .............................................................................................................................. 7 1.1. A térség fejlődésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten .................................. 7 1.2. A nagytérségi összefüggések vizsgálata .......................................................................................................................................................... 9 2. Jász-Nagykun-Szolnok megye adottságainak, belső erőforrásainak elemzése területi bontásban,
    [Show full text]
  • Functional Urban Regions in Hungary
    Functional Urban Regions aIn Hungary Laszlo Lacko G orgy Enyedi, and Gy6rgy k&zegfa lvl CP-78-4 I JULY 1978 FUNCTIONAL URBAN REGIONS IN HUNGARY LLzl6 Lackb*, Gyorgy Enyedi**, and Gyorgy K6szegfalvi*** CP-78-4 July 1978 *Deputy Director, Division for Physical Planning and Regional Development, Ministry of Building and Urban Development, Hungary **Head, Regional Development Department, Institute of Geography, Hungarian Academy of Sciences ***Deputy Director, Scientific and Design Institute of Town Construction and Planning, Budapest Views expressed herein are those of the contributors and not necessarily those of their institutions or of the International Institute for Applied Systems Analysis. The Institute assumes full responsibility for minor editorial changes, and trusts that these modifications have not abused the sense of the writers' ideas. International Institute for Applied Systems Analysis A-2361 Laxenburg, Austria Copyright @ 1978 IIASA All rights reserved. No part of this publication may be reproduced or transmitted in any form or by any means, electronic or mechanical, including photocopy, recording, or any information storage or retrieval system, without permission in writing from the publisher. Preface One of the principal objectives of IIASA's research Task on Human Settlement Systems: Development Processes and Strategies is to delin- eate functional urban regions in the industrially advanced nations. These regions collectively exhaust the respective national territories, and usually consist of an urban core area and its functionally related hinterland area. The organization of small-area data based on these statistical re- gions will provide a more satisfactory basis for comparative analysis of the nature and significance of spatial differences in the economic and demographic structure, as well as evolution, of human settlement systems.
    [Show full text]
  • VARGA MIHÁLY Minister for National Economy
    VARGA MIHÁLY Minister for National Economy He was born in Karcag on 26 January 1965. He is married with four children. His wife is a chemist. He studied at Gábor Áron Secondary School in Karcag and completed his studies in 1983. In 1989 he graduated in trade from Karl Marx University of Economic Science of Budapest. After defending his thesis he served as an auditor at the State Construction Company No. 43 in Budapest, and then became an economist at the East Hungary Water Planning Company in Szolnok in 1990. At the end of December 1988 he joined the Alliance of Young Democrats (FIDESZ). He was the founder of the Szolnok county FIDESZ group. He became a member of FIDESZ's National Board in 1990, and served as its chairman in 1992-93. From 1993 to 1995 he was chairman of the party's organisation in Jász- Nagykun-Szolnok County. From 1994 to 2003 he was the party's national deputy chairman, a member of the National Board and director of the party's Management Office. He chaired the Karcag constituency since the autumn of 2003. He has been a member of Parliament since 1990. Elected from the national list in 1990 and co-opted on 26 September 1994; elected to represent constituency No 8, Karcag, Jász-Nagykun-Szolnok County in 1998. From 1995 to 1998 he was Parliamentary Deputy Group Leader of FIDESZ. From 14 July 1998 to 31 December 2000 he was Parliamentary State Secretary of the Ministry of Finance. Between 1 January 2001 and 27 May 2002 he served as Minister of Finance.
    [Show full text]
  • 24Th Women's World Championship Szolnok Alcsi-Szigeti Holt-Tisza
    24th Women’s World Championship Szolnok Alcsi-szigeti Holt-Tisza 2017. August 26-27 Dear Angling Friends! From 2016 January 1, a new era started in Hungarian sport fishing. Due to the favorable new legal environment, commercial fisheries have ceased to exist in the state-owned natural waters, while the National Federaton of Hungarian Anglers (MOHOSZ), which was significantly transformed and expanded in its tasks, became the holder of most parte of the water areas until 2030. By the beginning of 2017, the number of registered anglers increased to 400,000 from nearly 80,000 people. MOHOSZ compiled the currently 28 county associations, about 1,200 fishing clubs and 13 special state companies, including the Balaton and the Lake Tisza. Sport fishing, was not eliminated by positive changes. There is ample calm to the fact that the future of national sport fishing, the economic background of a stable state and competitive support background, seems to be assured thanks to the transformation of the "Hungarian Team" support system, which has started its third season. I would like to point out that our sports budget can fully cover the costs of traveling, accomodation, and other expenses for the competitors, and the accompanyng persons. The success of the Hungarian fishing sport and especially the competitors are proving that over the past decade Hungary won nearly 70 medals at the European and World Championships, competing with the most successful national sports. Perhaps these successes are due to the fact that the International Sport Fishing Confederation has favorably judged our tenders, so after several years of skipping Hungary, the renewed MOHOSZ can recreate sport fishing world competitions.
    [Show full text]
  • Report on the Activity of the Hungarian Committee on Geographical Names
    E/CONF.105/145/CRP.145 28 July 2017 Original: English Eleventh United Nations Conference on the Standardization of Geographical Names New York, 8-17 August 2017 Item 5 of the provisional agenda* Reports by Governments on the situation in their countries and on the progress made in the standardization of geographical names since the Tenth Conference (for distribution only). Report of Hungary 2012–2017 Submitted by Hungary ** _______________________ *E/CONF.105/1 * Prepared by the Hungarian Committee on Geographical Names – Gábor Gercsák, Tamás Koós, Gábor Mikesy and Béla Pokoly A. Jurisdiction on Geographical Names A/1. Jurisdiction As regards new legal measures following 2012 and affecting geographical names in Hungary, these measures had direct impact only on the existing administrative division and the system of postal addresses. 1.) The Hungarian Committee on Geographical Names continues to work on the legal basis of Gov. Decree No. 303/2007. (XI. 14.) Korm., on the establishment and recording of official geographical names in Hungary, supervised by the Ministry of Agriculture. 2.) Act. No. XLVI. of 2012 on land surveying and mapping activity confirmed that creation, continuance and data service of Database Gazetteer of Hungary has been a basic state task, which has been provided by the public authority for land surveying and remote sensing. This public authority was the Institute of Geodesy, Cartography and Remote Sensing (FÖMI) until the end of 2016, which continues its work as the Department of Geodesy, Remote Sensing and Land Offices of Government Office of the Capital City Budapest from 1 January 2017. 3.) Act No. CLXVII stipulates that since 1 January 2013 municipalities may not include in the names of streets, squares or public institutions the proper names of persons participating in establishing, forming or maintaining any 20th century totalitarian political system, or any phrase or organization that can directly be associated with such a system.
    [Show full text]
  • Housing Needs in Hungary
    Housing Needs in Hungary Commissioned by Habitat for Humanity Authors: József Hegedüs Orsolya Eszenyi Nóra Teller Contributor: Enikő Kiss-Molnár Metropolitan Research Institute May 2009 Executive Summary 1. The nature of social housing problems in Hungary has changed in the last twenty years and converged towards the European definition. Housing policies aim at providing adequate housing in terms of managing hardship of paying the housing cost for low-income households (affordability) and abandoning low quality (substandard) housing. Before the political transition, Hungarian housing policy discussed housing questions in terms of the „quantitative and qualitative housing shortage” paradigm. Quantitative housing shortage meant the difference between the number of households and the number of housing units, whereas qualitative housing shortage referred to the inadequacy of housing units in terms of size and of quality. Quantitative housing shortage (when the number of households exceeds the number of housing units) dominated in the socialist era, and housing policy strove to maximize the number of newly built housing units. From the second half of the 1980s demographic pressures eased, the rate of urban population growth declined and the aging of the society became a strong demographic factor which influenced housing demand. However, the social and economic changes after transition had contributed to changes of the housing situation: till 2000 households‟ income had decreased, state housing subsidies had been drastically cut, housing cost had increased dramatically, and housing investment plummeted. Providing social housing has become the task of the local governments, but without provision of adequate resources by the central government, thus local governments were interested in getting rid of their social housing stock.
    [Show full text]
  • Vb 24677 Turkeve Lsó-Berettyómellék
    VB 24677 ÉRTEKEZÉSEK A M. KI R. HORTHY MIKLÓS-TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDRAJZI INTÉZETÉBŐL. 4. (34) TURKEVE ÉS AZ LSÓ-BERETTYÓMELLÉK TÍ- h- FÖLDRAJZA o CM IRTA M. SZABÓ LÁSZLÓ xm i SZEGED, 194 2. ÉRTEKEZÉSEK A M. KI R. HORTHY MIKLÓS-TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDRAJZI INTÉZETÉBŐL. 4. (34) TURKEVE ÉS AZ ALSÓ-BERETTYÓMELLÉK FÖLDRAJZA IRTA M. SZABÓ LÁSZLÓ /19 - SZEGED, 194 2. r— JATE Egyoteml Könyvtár J910004637 4 "v * % Szegedi Uj Nemzedék L?p ,'dllalat R-T. Felelői Szigeti Jenő Előszó. Mielőtt az Alsó-Berettyómellék táj leírásába belekezdenék, szeretném nehány szóban ösmertetni elgondolásaimat, melyek munkám megírásánál érvényesültek. Ha megfigyeljük egy táj életét, feltétlenül találunk benne bizonyos korokat, melyek különböznek egymástól. Az egymás­ tól megkülönböztethető táj korok megírásánál egyrészt arra tö­ rekedtem, hogy a határkövek közötti időszak karaktere kidom­ borodjék, más korokkal szemben a megkülönböztető vonása éle­ sen kirajzolódjék, másrészt a táj azon életszakaszának megírá­ sánál a fellépő, illetőleg egymással más-más kapcsolatba lépő tényezőket genetikus sorrendben fejtegettem úgy, hogy azon kor határmesgyéjén az egymásba kapcsolódó táj tényezők a részletkor földrajzi képeinek pillanatfelvételét tükrözzék. így sokkal szemléletesebbé lesz előttünk, hogy a táj arculatában felismerhető elváltozásokat nemcsak újabb és újabb tájténye­ zők fellépte eredményezheti, hanem ugyanazon tényezők át­ rendeződése, más kapcsolatba jutása is. Mivel pedig a tájföld­ rajz épen a földrajzi tényezők mikénti kapcsolatait kutatja s azok kihámozására és bizonyítására törekszik, inkább legyen a munkám mozaikokból összerakott egység, — amint egyesek ezt szememre is vetik —, minthogy a táj tényezők kapcsolatai , alakulása, változása homályban maradjon. Megragadom az alkalmat, hogy azt a sok-sok jóindulatú tanácsot és útbaigazítást, szeretett Professzoromnak megkö­ szönjem, melyek nélkül munkám értéke sokkal kevesebb lett volna s kinek hathatós támogatását anyagi téren is élvezhettem.
    [Show full text]
  • Regional Statistics, Volume 7, No 2
    Spatial distribution of the top 500 companies on regional and county levels in Hungary – a repeated analysis Mariann Szabó The aim of this research is to investigate how the Budapest University spatial distribution of 500 companies with best of Technology and Economics, sales performance has changed since 2014 in Department of Environmental Hungary. Thus, the analysis elaborated by Csete– Economics Szabó (2014) is repeated. Subsequent to the anal- E-mail: [email protected] ysis, the change in performance of enterprises on a regional level is linked to economic polarisa- Keywords: tion: the sharply widening inequality of income regional development, and wealth. In order to provide a broader view agglomeration economies, on the Hungarian economy, the article evaluates assessment of enterprises with the effect of the allocation of development funds best sales performance, for the 2007–2013 programming period as the export, development funds have a dominant role form- sub-national scale ing the income generation patterns of the coun- try. The primary research consists of an analysis on the change in the number and total (gross) sales value of the top 500 companies (companies with the best sales performance in a specific ref- erence year) on NUTS 2 and NUTS 3 levels. Moreover, it demonstrates the sectoral diversity of regions and interprets the concrete enterprise ranking in the case of the first quarter, reflecting the five most dominant regions that have the largest share in the total (gross) sales value among the top 500 companies. Finally, the rela- tion of changes in gross value added (GVA)/capita and in total (gross) sales value of the top 500 companies is interpreted.
    [Show full text]
  • II. Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Közigazgatása 1876 – 1944 Között
    II. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása 1876 – 1944 között II. 1. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közigazgatása 1876 és 1905 között II. 1. 1. A közigazgatási reformok hatása a területrendezés el ıtt. A törvényhatósági és községi törvény következményei a Jászkun Kerület igazgatására A kiegyezés utáni évtizedekben a konzervatív-liberális politikai er ık – a modern közigazgatási rendszer kiépítése érdekében – a közigazgatás fokozatos centralizációját t őzték napirendre.1 Az 1870-es években a kormányzati szerepkört betölt ı Szabadelv ő Párt és a parlamenti ellenzék egyaránt a modern nyugat-európai polgári intézményrendszer megteremtését tekintette egyik f ı feladatának. Mindez az állami igazgatás terén a tradicionálisan széleskör ő megyei önkormányzatisággal szemben, a központosított közigazgatási rendszer kiépítését jelentette. A szakszer ősítés jegyében keresztülvinni kívánt kormányzati intézkedések, nem egy esetben a Függetlenségi Párt által képviselt municipalista irányzat és a magyarországi vármegyék ellenállásába ütköztek. A vármegyék – történelmi alkotmányvéd ı szerepükre és az abszolutizmus törekvései ellen az ország függetlenségét garantáló, évszázadokra visszanyúló rendeltetésükre hivatkozva – természetszer őleg a megyék széles kör ő önkormányzatiságának, autonómiájának fenntartása mellett kardoskodtak. E két irányzat konfliktusa, az államhatalom mind erısebb érdekérvényesít ı szándékával, az egész korszakon végighúzódott. Az 1870. évi XLII. törvényhatósági törvény alapvet ı változásokat indított el a modern polgári közigazgatási
    [Show full text]
  • Pannonian Basin Province, Central Europe (Province 4808)—Petroleum Geology, Total Petroleum Systems, and Petroleum Resource Assessment
    Pannonian Basin Province, Central Europe (Province 4808)—Petroleum Geology, Total Petroleum Systems, and Petroleum Resource Assessment Bulletin 2204–B U.S. Department of the Interior U.S. Geological Survey Pannonian Basin Province, Central Europe (Province 4808)—Petroleum Geology, Total Petroleum Systems, and Petroleum Resource Assessment By Gordon L. Dolton Bulletin 2204–B U.S. Department of the Interior U.S. Geological Survey U.S. Department of the Interior P. Lynn Scarlett, Acting Secretary U.S. Geological Survey P. Patrick Leahy, Acting Director U.S. Geological Survey, Reston, Virginia: 2006 For product and ordering information: World Wide Web: http://www.usgs.gov/pubprod Telephone: 1-888-ASK-USGS For more information on the USGS--the Federal source for science about the Earth, its natural and living resources, natural hazards, and the environment: World Wide Web: http://www.usgs.gov Telephone: 1-888-ASK-USGS Any use of trade, product, or firm names is for descriptive purposes only and does not imply endorsement by the U.S. Government. Although this report is in the public domain, permission must be secured from the individual copyright owners to reproduce any copyrighted materials contained within this report. Suggested citation: Dolton, G.L., 2006, Pannonian Basin Province, Central Europe (Province 4808)—Petroleum geology, total petroleum systems, and petroleum resource assessment: U.S. Geological Survey Bulletin 2204–B, 47 p. iii Foreword This report was prepared as part of the U.S. Geological Survey World Petroleum Assessment 2000 (U.S. Geological Survey World Energy Assessment Team, 2000). The primary objective of World Petroleum Assessment 2000 is to assess the quantities of conventional oil, natural gas, and natural gas liquids outside the United States that have the potential to be added to reserves in the next 30 years.
    [Show full text]
  • Hungary and Poland in Times of Political Transition. Selected Issues
    Hungary and Poland in Times of Political Transition. Selected Issues Edited by Beata Pająk-Patkowska, Marcin Rachwał Faculty of Political Science and Journalism Adam Mickiewicz University Poznań 2016 This publication was developed as part of a project financed by the Hungarian-Polish Non-governmental Cooperation Programme. Pro- ject title: Poland and Hungary in the era of political transformation – directions for developing political system and civil society. Project implementation period: 01.07.2016–31.12.2016. Publikacja została sfinansowana ze środków Węgiersko-Polskiego Programu Współpracy Pozarządowej. Tytuł projektu: Polska i Węgry w okresie transformacji systemowej – kierunki rozwoju systemu po- litycznego i społeczeństwa obywatelskiego. Czas realizacji projektu: 01.07.2016–31.12.2016. Reviewers: prof. dr hab. Magdalena Musiał-Karg, dr hab. Piotr Matczak Cover designed by: Filip Biały © Copyright by Faculty of Political Science and Journalism Press, Adam Mickiewicz University, 89 Umultowska Street, 61-614 Poznań, Poland, Tel.: 61 829 65 15 ISBN 978-83-62907-91-5 Skład komputerowy – „MRS” 60-408 Poznań, ul. P. Zołotowa 23, tel. 61 843 09 39 Druk i oprawa – Zakład Graficzny UAM – 61-712 Poznań, ul. H. Wieniawskiego 1 Contents Beata PAJĄK-PATKOWSKA, Marcin RACHWAŁ Hungary and Poland in times of political transition – introduction . 5 Andrea SCHMIDT The course of transition into a democratic system in Hungary . 11 Zoltán VÖRÖS Directions for development of political systems – decrease in legitimacy . 25 Zoltán BRETTER The name of the game: The Regime of National Collaboration . 39 Andrea SCHMIDT Challenges of democracy, party reshaping and party preferences . 57 László KÁKAI The main characteristics of Hungarian non-profit sector after the economic crises .
    [Show full text]
  • 1.12 Opening the Door to Corruption in Hungary's Sport Financing
    This content is drawn from Transparency International’s forthcoming Global Corruption Report: Sport. For more information on our Corruption in Sport Initiative, visit: www.transparency.org/sportintegrity 1.12 Opening the door to corruption in Hungary’s sport financing Miklós Ligeti and Gyula Mucsi1 As a member of the European Union, Hungary has a democratic system with institutions that were originally established to respect the separation of powers and legal checks and balances. Even though institutionalised corruption and moderate respect for the rights of the political opposition have made democracy vulnerable, a political consensus existed that legislative, executive and judicial powers need to be separated and that the government needs to be controlled by independent institutions. The government of the Fidesz party,2 based on an overwhelming majority in parliament resulting from successive landslide victories in national elections, has broken this consensus and ‘re- engineered’ the public arena to its own liking. Essentially, Fidesz has constructed a de facto ‘upper house’ of government by appointing to public institutions its own loyalists, with often questionable professional careers but with a clear political bias. The government’s determination to follow this path has in some cases run contrary to European standards.3 A number of examples indicate the government’s intention to grant privileges to certain economic actors by legal means, such as the nationalisation and subsequent redistribution of tobacco kiosk concessions, or the same process in the financial sector, with savings cooperatives first being nationalised by law and then reprivatised to an entrepreneur close to the government. In these cases the regulations were tailor-made, hurting market incumbents and favouring new players with close links to the government.4 109 By 2014, when the last session of the previous parliament ended, the edifice of democratic checks and balances in Hungary had been disrupted, its institutional capacity to build equilibrium in public life weakened.
    [Show full text]