Szerkeszti: Ritz Ferenc X. évfolyam, 7-8. szám E-mail: [email protected]

Jön a negyedik ipari forradalom, és a gépek aranykora ...... 2 Innen szabadulhat a világra a mindent látó mesterséges intelligencia ...... 5 Tényleg csak az agyunk 10%-át használjuk? ...... 7 Mire jók a zebracsíkok? ...... 8 Sikerült teljesen daganatmentessé tenni egy előrehaladott mellrákban szenvedő nőt ...... 10 Ijesztő eredményt hozott az új rákterápia, leállították a kezeléseket ...... 10 Veszedelmes agyzabáló szörnyet alkottak a tudósok ...... 12 Alváshiánnyal dolgozni pont olyan, mint részegen ...... 13 Hetvenöt éve szabadalmaztatták a golyóstollat, egy magyar találmányát ...... 15 Rövid hírek, érdekességek ...... 22 Tudja-e, hol működik fordítva a gravitáció a Földön? ...... 36 Ismeretlen fotoszintézist találtak, a Földön kívüli élet kutatása is új irányt vehet ...... 41 Megvan a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó része ...... 42 Váratlan felfedezés: ősi anyag bombázza a Föld légkörét ...... 43 A nép, ami több mint tíz percig bírja víz alatt ...... 44 Globális felmelegedést okozott az első állatok evolúciója ...... 46 Sötét jövő vár az emberi civilizációra a matematikai modellek szerint ...... 47 Rengeteg szerves szenet termelnek a mélytengeri mikroorganizmusok...... 54 Kimozdítottuk az egyensúlyából a Földet ...... 55 Ősi bölcsek, akik már ismerték az űrhajókat ...... 58 Tudja-e, hol található az elátkozott forrás, amiben minden kővé válik? ...... 63

Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

az emberi gondolkodást utánozza. Erre azért is volt szüksége, mert míg a sakkban a számítógép több millió lépést képes memorizálni, és Jön a negyedik ipari forradalom, és a gépek egyszerűen kikalkulálja a győzelemhez vezető utat, a gojátékban ez a fajta aranykora számtani gyakorlat nem lenne hatásos. A góban ugyanis – egy nagyobb táblán – egyes számítások szerint a lehetséges lépések száma több, mint Keresztes Imre 2018. június. 03. GAZDASÁG hvg.hu ahány atom van a világegyetemben. De vajon mire használható ez az új technológia, fenyegeti-e az emberiséget? Különösen, hogy hamarosan minden tárgy – kütyü, autó, háztartási gép, ruha, illetve otthon, gyár, sőt az emberi szem – képes lesz kommunikálni egymással. Az internet nemcsak az embereket köti össze, hanem gyakorlatilag mindent mindennel.

A negyedik ipari forradalom hajnalán nyilvánvaló, hogy már nem az ember a legokosabb. De ettől még az új technológiák és az egymással kommunikáló, maguktól tanuló eszközök jobb életet teremthetnek. A hollywoodi filmipar régóta riogatja a nézőket a gépek lázadásával, az emberiség kihalásával. De míg a végítélet-forgatókönyvek csak fikciók, egyre több tudós és üzletember – például a nemrég elhunyt Stephen Hawking angol elméleti fizikus vagy Elon Musk amerikai vállalkozó – is Fémből nyomtatott vasúti alkatrész. Egyedi formálás © Fazekas István aggodalmát fejezte ki a mesterséges intelligencia (AI) kapcsán. Talán ez az egyik legfőbb jellemzője a negyedik ipari forradalomnak, A félelmeket az kelti, hogy az AI az utóbbi két évtizedben elképesztő amely fogalom egyik első megjelenése egy 2013-as német ütemben fejlődött, és talán már okosabb, mint az ember. Sokan ennek kormánydokumentumban érhető tetten. A csúcstechnológiai stratégiát bizonyítékát látják abban is, hogy az AlphaGo számítógép tavaly legyőzte vázoló program arról szólt, hogy miként lehet szinte teljesen automatizálni a világ legjobb gojátékosát, a kínai Ko Csiét. az ipari gyártási folyamatot, emberi beavatkozás nélkül. A kulcs De ennél is figyelemre méltóbb, hogy az AlphaGót nem elsősorban az ősi a felfoghatatlan mértékű adatgyűjtés, amely évente duplázódik, és 2020-ra kínai játékra programozták, hanem alapvetően arra készítették fel, hogy elérheti a 44 ezer milliárd gigabájtot. A dolgok internetje (IoT) – például

2. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

a hűtőszekrény és a sarki fűszeres adatcseréje – és a kiberfizikai rendszerek Szakértők szerint a negyedik ipari forradalom nemcsak a nagyvállalatokat – így az applikációk révén programozható gyártósorok – által gyűjtött változtatja meg, hanem a kis és közepes cégeket is. Az adatok kikerülnek adatok óriási lehetőséget kínálnak. Rejtett mintákat, törvényszerűségeket ugyanis a négy fal fogságából, hozzáférhetővé válnak. Amilyen nagy tárhatnak fel, összefüggésekre bukkanhatnak, trendekre világíthatnak rá. a különbség a buta- és az okostelefon, vagy egy önálló számítógép és Vagyis a big data segít önmagunk, a foglalkoztatottak és a kuncsaftok jobb az internetre kötött komputer között, akkora lesz az ugrás egy „magányos, megértésében, megismerésében. néma” üzem és egy okosgyár tekintetében is. Az ipar 4.0 mindazonáltal sokkal inkább az optimalizálás és a magasabb szintre emelés, és kevésbé Az ipar 4.0 „gondolkodó” gépekkel helyettesíti az embert, és az esetek az innováció forradalma – állítják szakértők. Az internet, az adatelemzés, többségében segít a döntésben. Így tesznek az önvezető autók, a virtuális az adaptív gyártás, a 3D-s nyomtatás és a mesterséges intelligencia nem titkárnők, az idegen nyelvi fordítóprogramok, az okosgyárak. az utóbbi évek találmánya, de az összekapcsolásuk merőben új jövőt teremt. A termelésben a már említett kiberfizikai rendszerek új szintre emelik az automatizálást, képesek az önálló problémamegoldásra, Nem kérdés, hogy a napjainkban zajló technológiai fejlődés jelentőségét az optimalizálásra, a hatékonyság maximális szintjének az elérésére, az elmúlt korok ipari forradalmaihoz hasonlíthatjuk – mondta a HVG-nek amivel jelentős költségcsökkentést és minőségjavulást lehet elérni. Szövényi-Lux Márton, az ipari automatizálással foglalkozó Festo Kft. Felgyorsul az alkalmazkodás a piac igényeihez, és jóval közelebb kerül ügyvezető igazgatója. Hozzátette: a történelmi párhuzamot erősíti, hogy egymáshoz a gyártó és a fogyasztó. a technológiai fejlődés irányát többnyire ugyanazok az országok határozzák meg, amelyek korábban is élen jártak. Vagyis az USA, Japán, Európában pedig mindenekelőtt Németország cégei azok, amelyek a következő évtizedek technológiai fejlődését formálják valamilyen ipar 4.0 platformba szerveződve. Persze nem sokat ér akár a legkorszerűbb technológia alkalmazása nem átgondolt digitális stratégia felépítése nélkül – mondta Szövényi-Lux Márton. Érdekes módon inkább a páratlan számú ipari forradalmak hoztak eddig korszakalkotó új technológiákat. Az első Nagy-Britanniában 1760 körül kezdődött, amikor a kétkezi munkát felváltotta a gőzgéppel hajtott szerkezetek általi termelés. A fejlődés a textiliparban volt a leglátványosabb, de sokat segített a mezőgazdaságban is. Az 1840-ig tartó korszakban a „gyár” fogalma némiképp elfogadottabbá vált, hiszen valamelyest az élet szinte minden területére hatott. A második ipari forradalmat jó száz évvel az első után, 1870-től számítják, és az első világháború kitöréséig tartott. Erre inkább a létező technológiák javulása, Gőzenergiával hajtott szövőgépek egy 1835-ös metszeten. A munka hősei a szinergiák kihasználása volt a jellemző. Elterjedt például a már korábban © AFP is létezett távíró és az acélgyártás révén a vasút. A gyárakban az elektromos

3. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

áram kezdte felváltani a gőzhajtást, a tömegtermelés és az összeszerelő sor jellemzően multinacionális beszállítói hálózat tagjai, ahol ezt részben még általánosabbá vált. előírják a számukra, vagy más egyéb követelményeknek igyekeznek megfelelni. Elvárják tőlük a minőség egyenletességét, az értéklánc kiszámíthatóságát és a rugalmasságot. Ez a kör jó lefedettséget fog elérni az ipar 4.0-hoz kapcsolódó technológiák alkalmazásában, hiszen az itt dolgozó mérnökök vagy más szakemberek megtanulják a digitalizáció legújabb eredményeinek a használatát. Emellett léteznek olyan jelentős vállalati körök is, amelyek – cégmérettől függetlenül – még nincsenek azon a szinten, hogy teljes mértékben megfeleljenek a kor technológiai követelményeinek. Elsősorban belföldön versenyeznek, rájuk nem jellemző, hogy akár a közvetlen térségünk piacaira is kilépjenek. Ebben a körben a hatékonyságot, a költségtudatosságot kell majd erősíteni, párhuzamosan az innovációs és befektetési hajlandósággal. A kormány Irinyi-programja mellett több vállalati kezdeményezés, oktatási program – Ipar 4.0 Mintagyárak, Nemzeti Családi ház tetőfedése. Kihaló szakma © Build-Communication Kft. Technológiai Platform – igyekszik a hazai kis- és közepes vállalatokat Az 1950-es évek végére datálható a harmadik ipari forradalom startja, a digitális átállásra ösztönözni. Elsősorban a szemléletformáláson van amely már jóval kézzelfoghatóbb a mai kor embere számára. Akkor a hangsúly, ezáltal megfoghatóvá válik az új trend az érdeklődők számára. kezdődött az analóg, mechanikai rendszerek digitálisra váltása, és A következő lépés már a konkrét fejlesztési terv, ahol mindenki a számítógépek, az adatátviteli és távközlési technikák óriási fejlődése megtalálhatja az adott cégre optimalizált megoldásokat. révén az emberiség belépett az információs korba. A programozható SZÖVÉNYI-LUX MÁRTON szerszámgépek (CNC) megjelenésével megindult az automatizálás, ami az ipari robotok révén jelentős javulást eredményezett a pontosság, a precíziós gyártás területén. Egyes kutatók szerint az 1970-es évek Akárhogy is, az ipar 4.0 is beköszöntött, és a KPMG nemzetközi tanácsadó második feléig tartott ez a korszak, mások úgy vélik, még mindig tart. adatai szerint a dolgok internetjével együtt az évtized végére már közel 8 ezer milliárd dolláros piacot jelent majd. A kihívások óriásiak, az egyik Magyarország két ütemben legkomolyabb talán az információtechnológiai biztonság, hiszen az online- integráció egyszersmind lehetőség az adatlopásra, a rendszerek A gőzgép megjelenése, a tömeggyártás általánossá válása, majd az megakasztására is. A foglalkoztatás, a munkaerőpiac változása ugyancsak elektronika és információtechnológia elterjedése után ma a virtuális és jelentős kihívás, hiszen egyrészt újfajta szaktudásra, ehhez pedig megfelelő fizikai valóság összeolvadásának, vagyis a negyedik ipari forradalomnak oktatásra van szükség, másrészt jelentős számú munkahely, sőt szakma vagyunk a részesei. Magyarország e tekintetben felemás képet mutat. szűnik meg, de létrejönnek újak is. A Deloitte és a Forbes Insights közös Elsősorban azok a cégek aktívak ezen a területen, amelyek olyan, friss felméréséből pedig az derült ki, hogy az üzleti élet és a közszféra

4. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

vezetőinek mindössze egyharmada bízik igazán magában, és hogy képes többi részébe is elhozza a mindent és mindenkit látó és azonosító kamerákat, a szervezetét átnavigálni az új korba, és még kevesebben érzik magukat a mögötte dolgozó, akár önálló entitásnak is tekinthető algoritmusokkal. magabiztosnak az ipar 4.0 változásainak teljes kiaknázásában. Három év alatt a csúcsra Viszont több mint a négyötödük inkább ígéretesnek, mint rossznak véli a negyedik ipari forradalom hatását a társadalomra, mert az stabilitást és A vállalatot Hongkong Kínai Egyetemének egyik professzora alapította, és egyenlőséget teremthet. Persze nyilván sokak számára fájdalmas lesz, a cég néhány év alatt Kína első számú mesterségesintelligencia- ahogy például számtalan vállalkozás ment tönkre, amikor az emberek fejlesztőjévé vált. Ezzel pedig a távol-keleti ország nem is titkolt a lovas kocsiból átültek az automobilba. Viszont az ipar 4.0 új értelmet ambíciójának valóra váltásához is tevékenyen hozzájárulhat, vagyis ahhoz, adhat a munkának, amely sokkal inkább szólhat az önmegvalósításról, mint hogy Kína legyen e technológiák első számú szállítója a világon. a kényszerű és kizsákmányolt kenyérkeresetről. A The Guardian londoni lap szerint el kell fogadni, hogy a mesterséges intelligencia okosabb lehet, de nem emberibb. Ahogy Kopernikusz felfedezése után is bele kellett törődni, hogy nem a Föld az univerzum centruma. A 3:0-s vereség után Ko Csie is bölcsen belátta, hogy az AlphaGo a go istene, de úgy döntött, már csak emberrel játszik. KERESZTES IMRE

Innen szabadulhat a világra a mindent látó mesterséges intelligencia

ORIGO 2018.06.05. Két hónap alatt már a második, a vállalatba érkező befektetésről Illusztráció FORRÁS: SHUTTERSTOCK számolt be a kínai SenseTime. A távol-keleti országban számos vállalat foglalkozik mesterségesintelligencia-fejlesztéssel, a jövő okos városait A cég szinte minden területen ott van, aminek a legcsekélyebb köze lehet a szolgáló technológiákkal és hasonló újításokkal. Az említett kínai cég mesterséges intelligenciához. Okos városokhoz, okostelefonokhoz, azonban mind közül kiemelkedik. internetes, pénzügyi szolgáltatásokhoz, és még egy egész sor más területhez kapcsolódóan szállítanak fejlesztéseket. Ahogy a South China Morning Post írja, mostani tőkeinjekciókkal ez a vállalat lett a legértékesebb az egész piacon a mesterséges intelligenciával A cég idén áprilisban újabb befektetőket győzött meg, aminek foglalkozó cégek között. A főként arcfelismerő rendszereiről ismert köszönhetően azok 620 millió dollárt tettek bele a működésébe. SenseTime-ból így könnyű szerrel válhat az a cég, mely Kína után a világ

5. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A befektetők között ezúttal ott volt az Alibaba-csoport is. Két hónapon A kínai kormányzat feltett szándéka, hogy ne csak komoly versenytársként, belül ezzel a második befektetői hullám érte el a céget, aminek hanem lehetőleg első helyezett befutóként jelenjen meg a zajló technológiai, köszönhetően 50 százalékkal nőtt piaci értéke. úgynevezett negyedik ipari forradalomban. Így az alig néhány éve alapított technológiai startup jelenleg globálisan is a Ennek érdekében Peking elkészítette és elfogadta a legértékesebbnek számít ebben a vállalati körben, 4,5 milliárd dollárral. mesterségesintelligencia-fejlesztések ütemtervét, egyúttal kijelölve azokat a vállalatokat, melyeket bevonna abba. A SenseTime-nak már eddig is Ez közel 1200 milliárd forintnak felel meg. olyan partnerei voltak, mint a sanghaji önkormányzat, a kínai Technológiai újításaira közben igényt tartott a sanghaji metró. Az ottani okostelefonok egyik vezető szállítója, a Xiaomi és nagy kiskereskedő metróhálózat a legnagyobb az országban, melynek hatékonyságát szintén láncok. mesterséges intelligenciával kívánják javítani. A SenseTime eközben már Az arcfelismerő technológiáknak az élet számos területen szerepe lehet. az Új Selyemút lehetőségeire tekintve egy második főhadiszállás létesítését Az Origo ebben a cikkében számolt be arról, hogy a kínai vécépalotákba jelentette be az ország egyik nyugati tartományában. azért telepítettek digitális arcfelismerő berendezéseket, hogy azokkal Hongkongban a vállalat egy hasonló profilú céggel és az Alibabával meggátolják a toiletpapír pazarlását. közösen alapított technológiai laboratóriumot. A cég 2017-et már A cég mindezek mellett a világ legnagyobb arcfelismerő rendszerének nyereséggel zárta, üzleti szerződéseinek értéke pedig megtízszereződött. megépítésén, illetve fejlesztésén dolgozik. A BBC ennek kapcsán arról számolt be nemrégiben, hogy Kínában jelenleg mintegy 170 millió CCTV kamera működik, és további 400 millió üzembe helyezését tervezik a következő három évben. Peking ezt a hatalmas, és viszonylag igen rövid idő alatt,jelentős életszínvonal-emelkedésen áteső kínai társadalom „menedzselésének" feladataival indokolja. Emellett pedig, ilyen óriási mennyiségű adat gyors, lehetőleg valós idejű feldolgozása hatalmas kihívás, ezért van szükség abban a legkorszerűbb technológiákat használó cégekre.

A SenseTime komplex arcfelismerős rendszert fejleszt FORRÁS:SHUTTERSTOCK A kormány berendelte a Nagy Testvért

6. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Az ember az agyának csak a 10%-át használja, elképesztő kiaknázatlan potenciál szunnyad mindenkiben, képzeljük csak el, mi lenne, ha ezt fel tudnánk szabadítani! Ez a legenda filmek és tévésorozatok alapötleteként (vannak bűnrosszak, és egészen szórakoztatók is) ugyanúgy funkcionál, mint egy csomó ember által elhitt valódi tudományos tényként. Egy amerikai felmérés szerint az emberek 65%-a hisz benne, egy európai, tanárok körében végzett kutatás ugyanezt 47%-ra mérte. Pedig valójában már a felvetés is egészen abszurd, és milliónyi bizonyíték van ellene: minden neurológiai teszt, MRI- és CT-vizsgálat világosan megmutatja, hogy az agyunknak minden részét használjuk, sőt, az agy nagy része állandóan aktív. Nincs semmiféle rejtélyes 90%, ami sötét lenne, vagy nem tudnánk, mivel foglalkozik. Ha úgy értelmezzük a felvetést, hogy fizikailag képesek lennénk tízszer ilyen bonyolultan vagy gyorsan gondolkodni, csak még nem találtuk meg gombot, amivel ezt be tudnánk A kínai vállalat rendszerét már kipróbálták éles körülmények között kapcsolni, az pedig egyenesen értelmezhetetlen neurobiológiai (illusztráció) FORRÁS: AFP szempontból. Az agyunk működéséről még egy csomó dolgot nem tudunk, de az biztos, hogy a 10%-os hatékonyságra utaló jelet soha semmilyen Sokan persze – többek között művészek – kritikusan fogadják a kormány tudományos kutatás nem talált még. és a vállalatok ez irányú törekvéseit, még akkor is, ha a technológiák sok minden másra, például fotók egyszerű és gyors, mégis professzionális feljavítására is alkalmasak lehetnek. A SenseTime-nál pedig a kantoni sikerükkel érvelnek. A 25 milliós metropoliszban a bűnügyi adatbázist vetették össze a helyszíneléskor készült fotókkal. A vállalat fejlett szoftvere 2000 gyanúsítottat szűrt ki, és közel 100 eset rendőrségi lezárásban segített. A SenseTime mellett a Baidu és a Tencent, az Alibaba mellett Kína másik két technológiai óriása is érdekelt arcfelismerő megoldások fejlesztésében.

Tényleg csak az agyunk 10%-át használjuk? HANULA ZSOLT 2018.06.11. index.hu Fotó: Alex Wong / Getty Images Hungary

7. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Ami a legközelebb áll hozzá, az az, hogy az agyunkban, meg az egész előszavában bukkantak fel újra, már jelentősen eltorzítva, azt adva James idegrendszerünkben egy csomó úgynevezett nem ingerlékeny sejt, vagy szájába, hogy az átlagember csak a mentális képességei 10%-át használja. más néven neuroglia található, ami nem vesz részt az információ 30 millió eladott példánnyal később a félremagyarázott állítást már feldolgozásban, vagy bármi olyasmiben, amit a köznyelv gondolkodásnak tudományos tényként kezelte a fél (nem tudományos) világ, és persze hív. Ehelyett az “igazi” agysejtek működését támogatják és szolgálják ki - remek biznisz lett minden olyan módszerből, ami a maradék 90%-hoz való és valóban, kb. tízszer annyi van belőlük, mint a teljes értékű neuronokból. hozzáférést ígérte. És mint szinte minden tudományos témájú közhiedelem, Viszont ezeket nem is tudjuk sehogyan gondolkodásra bírni, egyszerűen Einstein-kamuidézetként lett végképp a közösségi bölcsességtár része. nem arra valók. Pszichológusok szerint a legenda azért olyan sikeres, mert egyszerűen jó A mítosz ősforrása valószínűleg egy 1890-es években folytatott kutatás, hinni benne: szeretnénk azt gondolni, hogy sokkal, de sokkal többre amit a Harvard pszichológusai végeztek kiemelkedő intelligenciájú vagyunk képesek, és óriási kincs, szinte elképzelhetetlen lehetőségek gyerekekkel, és a mentális fejlődésük gyorsításáról (valami hasonlót vannak mindannyiunk fejében - csak éppen (még!) nem férünk hozzá. valósított meg később Polgár László, amikor sakkzsenit faragott a három lányából). Az amerikai kutatók egy James William Sidis nevű A cikk megjelenését az OTP támogatta. csodagyereket vizsgáltak, akit 11 évesen, minden idők legfiatalabb diákjaként vettek fel a Harvardra. Róla mondta az előadásain azt az egyik Mire jók a zebracsíkok? tudós, William James, hogy nem is annyira az intelligenciája lenyűgöző, hanem az, hogy még mindig csak a töredékét használja a képességeinek. HEGYESHALMI RICHÁRD 2018.06.19. index.hu (Sidis később matematikaprofesszor, aztán fizikus lett, fontos tanulmányokat írt sötét anyagról, entrópiáról és termodinamikáról, később Az ELTE kutatói terepkísérlettel bizonyították be, hogy a zebrák fekete- politikai aktivistává vált, börtönben is ült emiatt.) fehér csíkjai nem azért alakultak ki így, mert a csíkok eltérő hőmérséklete légörvényeket alakít ki, amik az állat testét hűtik. Az ELTE Természettudományi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói a Scientific Reportsban közölt tanulmányukban Experimental Evidence That Stripes Do Not Cool Zebras – cáfolták ezt a hipotézist. A zebracsíkok evolúciós szerepéről többféle feltételezés is született: 1. ragadozók elleni vizuális védelem, beleértve a rejtőzködést és a vizuális megtévesztést; 2. szociális kölcsönhatások elősegítése; 3. vérszívó rovarok, például cecelegyek és bögölyök elleni vizuális A pszichológus szavai 1936-ban egy legendás bulvárpszichológiai védelem; bestseller, a Hogyan szerezzünk barátokat és befolyásoljunk embereket 4. testhőmérséklet szabályozása hűtés által.

8. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A negyedik hipotézis fizikai alapja az volt, hogy napsütésben a sötétebb és melegebb csíkok fölött felszálló légáramlat alakul ki, a világosabb, hidegebb csíkok fölött pedig leszálló; az így kialakuló periodikus légörvények hűtik a testet. A harmadik hipotézist Horváth Gábor és kollégái már korábban igazolták hazai terepkísérletekkel. Kimutatták, hogy a zebracsíkok védenek a vérszívó bögölyök ellen, mivel a csíkos vagy foltos mintázatok vizuálisan kevésbé vonzóak a rovarok számára, mint az egységes színűek. (A kutatásukért fizikai IgNobel-díjat kaptak.) 2016 és 2017 nyarán Simon István gödi lovas tanyáján, a Szálender-tanyán folytatott több hónapos terepkísérletben Horváth Gábor és kutatócsoportja Fotó: Harváth Gábor vizsgálta lovak, szarvasmarhák és zebrák testének termodinamikai modelljeit. 60 literes, vízzel töltött fémhordókat vontak be fekete, fehér és Ami egyértelműen eldöntötte a zebracsíkok hűtő hatásáról folytatott régi szürke lovak és szarvasmarhák kikészített bőrével, valamint egy-egy polémiát, azon eredmény volt, hogy a csíkos és a szürke hordók mesterséges (fekete és fehér marhabőrcsíkokból összevart) csíkos és valódi maghőmérsékletei között nem volt szignifikáns különbség, függetlenül a zebrabőrrel. léghőmérséklettől és szélsebességtől. Ha ugyanis a zebracsíkok fölött kialakuló konvektív légörvények jelentősen hűtötték volna a csíkos A hordókat a nyári hónapokban árnyékmentes területre helyezték, hordókat, akkor azok maghőmérsékletének szignifikánsan kisebbnek miközben a hordók vizének maghőmérsékletét 5 percenként folyamatosan kellett volna lennie a szürke hordókénál. mérték digitális hőmérőkkel. Regisztrálták továbbá a napsütötte hordókat borító bőrök fényvisszaverési spektrumát, egy hőkamerával pedig e bőrök A szürke hordók megközelítően ugyanannyi napfényt nyeltek el, mint a hőmérsékletének napközbeni változását is rögzítették. Eközben egy csíkos hordók, mivel az előbbiek szürkeségi foka közel megegyezett az automatikus meteorológiai állomás 5 percenként folyamatosan regisztrálta utóbbiak átlagos szürkeségi fokával. Ha tehát a feltételezett konvektív a léghőmérsékletet, a szélsebességet és a csapadékmennyiséget. légörvények bizonyos meteorológiai viszonyok között ki is alakulnak a zebracsíkok fölött, az örvények hűtő hatása minimális, és nem Fekete > szürke > fehér kompenzálhatja a zebrabőr fekete csíkjainak nagy fényelnyeléséből eredő A mérési eredmények kiértékelése után kiderült, hogy mindig a fekete melegítő hatását. bőrrel burkolt hordó maghőmérséklete volt a legmagasabb, a fehér bőrrel (Scientific Reports | ELTE) borított hordóé a legalacsonyabb, a homogén szürke és zebracsíkos hordók maghőmérséklete pedig e két szélsőérték közé esett.

9. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Sikerült teljesen daganatmentessé tenni egy A kezeléshez az orvosok először apró szöveteket metszettek ki a páciens melldaganatából és az áttétekből. A tumorsejtek közé beszűrődött előrehaladott mellrákban szenvedő nőt immunsejteket kiemelték a kivágott szövetekből, és laboratóriumban milliárd számban tenyésztették. MTI 2018.06.04. origo.hu Közben a tumorszövetek génszekvenálásával megállapították, hogy milyen Először sikerült teljesen daganatmentessé tenni egy előrehaladott és mutációk jellemzőek a daganatra. Megkeresték, hogy melyek azok az már áttétes mellrákban szenvedő nőt egy áttörő terápiával, amely a immunsejtek, amelyek a daganat legfontosabb mutációit támadják. beteg saját immunrendszerének erejét használta fel a daganatok elleni küzdelemben - közölte a The Guardian című brit napilap. Ezeketaz immunsejteket visszajuttatták a páciens szervezetébe, ahol megtámadták és megölték a tumorsejteket.A páciens szervezetébe 80 A 49 esztendős nőbeteget azt követően választották ki az új terápiára, hogy milliárd kiválasztott immunsejtet juttattak vissza. A terápia alatt a nő számos kemoterápiás kezeléssel sem sikerült megakadályozni, hogy a jobb pembrolizumabot is kapott, egy olyan szokásos gyógyszert, amely mellében kifejlődött tumor növekedjen és továbbterjedjen a májára és más támogatja az immunrendszert a daganat elleni küzdelemben. szerveire. A 42. hét után elvégzett vizsgálat azt mutatta, hogy anő teljesen Orvosai szerint, akik a marylandi amerikai Országos Rákkutató Intézetben daganatmentes lett, és azóta is az maradt.Bár a terápiát kifejlesztő amerikai (NCI) kezelték a pácienst, a nő állapotában "figyelemreméltó" változás orvosok nem lehetnek biztosak abban, hogy mennyire járultak hozzá a következett be:a terápia olyan hatásosan söpörte el a ráksejteket, hogy már befecskendezett immunsejtek a nő gyógyulásához, önmagában a két éve teljesen daganatmentes.Laszlo Radvanyi, az Ontariói Rákkutató pembrolizumab-hatóanyag alkalmazása korábban nem volt elégséges az Intézet tudományos igazgatója - aki nem vett részt a páciens kezelésében - előrehaladott állapotú mellrákok kezelésére. úgy vélte, hogy az "példátlan eredményre vezetett egy ilyen előrehaladott stádiumú rák esetében". A bejuttatott T-sejtek 17 hónappal a kezelés megkezdése után is megtalálhatók voltak a nő szervezetében. A drámai siker nyomán feltámadt a remény, hogya terápia más előrehaladott állapotú mellrákos páciensek és egyéb nehezen kezelhető A sikerről a Nature Medicine folyóiratban számoltak be a kutatók. daganatok, mint a petefészekrák és a prosztatarák esetében is működhet.A kutatók most teljes körű klinikai vizsgálatra készülnek annak megállapítására, hogy mennyire hatásos a kezelés. Ijesztő eredményt hozott az új rákterápia, A szakértők azonban óva intettek a túlzott reményektől, és hangsúlyozták, leállították a kezeléseket hogy egyelőre csak egyetlen nőnél bizonyult sikeresnek a módszer, és meg ORIGO 2018.06.20. kell várni a további klinikai tesztek eredményét más rákos betegeknél is. Egy új klinikai próba során három, különösen ritka vérrákban A kutatók szerint,míg a kezelés elvileg számos különböző ráktípus esetén szenvedő páciensen próbáltak ki egy forradalminak ígérkező működhet, nem fog mindenkit meggyógyítani. készítményt. Az eredmény sajnos nem azt hozta, ami a szakemberek

10. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

vártak, az érintettek állapota drasztikusan romlani kezdett, végül egyikük sem maradt életben. A kísérletet azonnal leállították. A szomorú tapasztalatokat az orvosok a The New England Journal of Medicine című szakfolyóiratban osztották meg. Ebben arra figyelmeztetik kollégáikat, hogy vigyázzanak a most kipróbált specifikus gyógyszer használatával a hasonló kezeléseknél, és bár az immunterápia egy hatékony rákellenes fegyver a kezünkben, még nem tudjuk teljes mértékben szolgálatunkba állítani. Egy ritka, vírus okozta rákos megbetegedéssel küzdöttek A páciensek egy ritka ráktípusban, úgynevezett felnőttkori T-sejtes leukémia/limfómában szenvedtek, ami a non-Hodgkin limfóma egyik fajtája. A jelenlegi ismertek alapján egy vírus - humán T-sejtes leukémia/limfóma vírus (HTLV-1) - idézi elő az agresszív és gyorsan terjedő kórt, amely főként a vért, valamint a nyirokcsomókat támadja, de Leukémiában termelődő fehérvérsejtek elektronmikroszkópos képe hatással van a test más részeire, így például a bőrre is. FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/STEVE GSCHMEISSNER A kórokozó igen sok emberben jelen van, főként Japánban, a Karib- térségben, Dél- és Közép-Amerikában, valamint Afrika trópusi régióiban Azonnal meg kellett szakítani a klinikai próbát gyakori. Szexuális úton, anyatejjel, valamint transzplantációk révén lehet A kutatók egy nivolumab nevű gyógyszert alkalmaztak. A készítményt már elkapni.Lényeges információ, hogy bár sok millióan hordozzák, az kipróbálták másfajta ráktípusoknál, ez volt azonban az első alkalom, hogy embereknek mindössze kevesebb mint öt százalékában okoz rákos felnőttkori T-sejtes leukémia/limfómában szenvedőknél is bevetették. A megbetegedéseket. tanulmányba eredetileg 20 embert vontak be, a már említett három beteg az Mivel a felnőttkori T-sejtes leukémia/limfóma ritka és agresszív természetű elsők közé tartozott, akik kaptak a szerből. rák, nagyon nehéz meghatározni, milyen kezelést érdemes alkalmazni. Sajnos az orvosok várakozásával ellentétben a három érintett állapota Ilyenkor – akárcsak a mostani esetekben – az orvosok felajánlják a nemhogy javult volna, egyenesen romlott, a rák sokkal agresszívabbá vált. pácienseknek a klinikai próbákban való részvétel lehetőségét. Miután a harmadik páciens állapota is drasztikusan romlott, a klinikai próbát félbeszakították. Nem gondolom, hogy a tapasztalataink alapján a nivolumabot ennél a betegségnél alkalmazni lehet– nyilatkozta a The New York Times újságnak dr. Murali Janakiram, a tanulmány társszerzője. „Pontosan ezért is

11. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

jelentettük meg a publikációt.Más T-sejtes limfómás esetekben is fel kell krónikus sorvadásos betegség is. Ahogy az a kergemarha-kór esetében is készülnünk hasonlóra, de ennek ellenére a klinikai vizsgálatoknak nem látható, az állatokat fertőző prionok az embereket is megbetegíthetik. szakadhat vége– tette hozzá Janakiram. A prionok mesterséges előállításával a tudósok természetesen nem a Talán nem meglepő, hogy az eset mindenkit elszomorított. Egyelőre nem feltételeit akarják megteremteni egy lehetséges apokalipszisnek, inkább tudni, hogy maga a gyógyszer vagy valamilyen más tényező okozta a arra keresik a válaszokat, hogyan állíthatók meg a rendellenes fehérjék által betegség súlyosbodását, de mivel minden esetben a végkimenetel az okozott halálos kórok. elhalálozás volt, ezért a szakemberek jobbnak látták megszakítani a kísérleteket. Egészen mostanáig az agyban tevékenykedő prionok természetéről kevés tudomásunk volt. Azzal, hogy szintetikusan is elő tudunk állítani emberi Sajnos a hasonló klinikai próbák sosem kockázatmentesek: egyesek prionokat, sokkal részletesebben megismerhetjük struktúrájukat és számára ezek jelenthetik az egyetlen reményt, de egyúttal könnyen vissza replikációjukat"– nyilatkozta Jiri G. Safar neurológus. is üthetnek, és súlyosbíthatják az adott betegség kimenetelét. Amennyiben sikerül megismerni a prionok ezen tulajdonságait, olyan Forrás: IFL Science gyógyszerek válnak kifejleszthetővé, amik lelassítják, vagy jobb esetben meg is fékezik a betegség terjedését. Veszedelmes agyzabáló szörnyet alkottak a tudósok STVORECZ ADRIÁN 2018.06.07. origo.hu Először állítottak elő mesterségesen veszedelmes prionokat laboratóriumi körülmények között. A prionok fehérjetermészetű fertőző ágensek, a gazda fehérjéit alakítják át. Az átalakított fehérjék térszerkezete megváltozik, ezután az adott fehérje nem képes ellátni a testben végzett feladatait, ehelyett további fehérjéket alakít prionná, a fertőzés pedig futótűzként terjed. A betegség hatására az agyban mikroszkopikus lyukak képződnek, végül a központi szerv olyanná válik, akár egy szivacs. A visszafordíthatatlan elváltozások egy sor betegséghez vezetnek:az érintetteknél demencia alakul ki, elvesztik az irányítást testük fölött, végül pedig meghalnak. FORRÁS: ORIGO A legismertebb prionbetegség a Creutzfeldt–Jakob-szindróma (CJD) vagy Teljesen új szörny született a kémcsőben ismertebb nevén a kergemarha-kór, de Amerikában egyre jobban terjed a

12. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A prionbetegségek szerencsére nem gyakoriak, a CDC szerint az USA-ban A kutatás során a fertőzés egy másik kulcsszereplőjét is sikerült évente 300 eset fordul elő. Sajnos ezek jelenleg gyógyíthatatlanok, így aki felderíteni.A Ganglioside GM1 nevű molekula a sejtek közötti jelátvitel elkapja őket, gyakorlatilag halálra van ítélve. szabályozásában segédkezik, és jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a prionfertőzés futótűzszerűen terjedhessen. A közelmúltban kutatók egy csoportjának ugyan sikerült mesterségesen létrehoznia rágcsálókat megbetegítő prionokat, ezek azonban szerkezetileg Jöhetnek az eredményes terápiák? drasztikusan különböznek az emberi prionoktól, ráadásul másként is replikálódnak. A kutatók szerint olyan terápia kidolgozására lenne szükség,ami gátolja a Ganglioside GM1 működését, ezzel párhuzamosan pedig a betegség A kutatók ezúttal más megoldást választottak: prionfehérjéket előállító terjedését. emberi gént ültettek be E.coli baktériumokba, amelyek így expresszálták (kifejezték) a destruktív molekulákat.Az így alkotott prionok vadonatúj Az is kiderült, hogy a prionbetegségek súlyosságát nem pusztán a törzsnek számítanak, hozzájuk hasonlók nem fordulnak elő a természetben. rendellenes térszerkezetű fehérjék jelenléte határozza meg. A prionok struktúráiban olyan aminosavlánc-módosulások vannak, amik Ezt követően a fertőző ágenst génszerkesztett egerekbe juttatták. A meghatározzák, hogy az adott prion milyen gyorsan szaporodik, mennyire rágcsálókat úgy módosították, hogy emberre jellemző fehérjéket állítsanak fertőző, és milyen agyterületet vesz célba. elő. Ahogy az várható volt, az újonnan létrehozott prionok súlyos neurológiai rendellenességeket idéztek elő a transzgenikus egereknél. Az eredményeket a kutatók a Nature Communications tudományos folyóiratban tették közzé. Forrás: Science Alert

Alváshiánnyal dolgozni pont olyan, mint részegen TÓTH BALÁZS 2018.06.20. index.hu A világ meghódítására készülő technológiai vállalatoknál gyakori, hogy az alvást és a pihenést gyengeségnek tartják, és szinte versenyt csinálnak a túlórázásból, hogy megmutassák, mennyi energiát tettek a cég fejlesztésébe. A startupok befektetőinek azonban nem amiatt kell aggódniuk, hogy az általuk feltőkésített vállalkozások vezetői időnként nyaralni is elmennek, A mesterséges fehérjék akkumulálódnak a transzgenikus egér agyában hanem hogy alszanak-e eleget. FORRÁS: CASE WESTERN RESERVE SCHOOL OF MEDICINE

13. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

AZ ALVÁSHIÁNY PONTOSAN ÚGY HAT A TELJESÍTMÉNYRE, Kirby szerint nagy hiba, hogy miközben a táplálkozás és a testmozgás MINT AZ ALKOHOL fontosságáról mindenhol ódákat zengenek, az egészséges élet harmadik alappillérét, az alvást teljesen elhanyagolják. Erre hívta fel a figyelmet Julia Kirby, a Hardward Business Review című lap szerkesztője, aki nagyon berágott a dolgozókat túlterhelő munkakultúrára. Nyilvánvaló, hogy sehol sem látják szívesen a részeg dolgozókat, márpedig a tudományos kutatások alapján az alváshiánynak esetenként rosszabb is a hatása, mint az alkoholnak.

Fotó: Tom Stoddart Archive / Getty Images Hungary Szerencsére történnek előrelépések a nyugodtabb alvás érdekében. Jelzésértékű, hogy a 2017-es orvosi Nobel-díjat a cirkadián ritmust meghatározó molekuláris mechanizmus felfedezője kapta meg, és az

Egészségügyi Világszervezet is külön kategóriát adott az A Nature-ben megjelent tanulmány szerint 10-26 óra ébrenléti idő között alvásproblémáknak a betegségek osztályozásában. az emberek teljesítménye minden egyes ébren töltött órával annyival csökkent, mintha 0,004 százalékkal nőtt volna a vérükben az alkoholszint. A rendszeres rossz alvás okozhat: Aki 17 órán át folyamatosan ébren van, annak a kognitív teljesítménye olyan szintre esik le, mintha 0,05 százalék lenne a véralkohol- • anyagcsere-betegséget, koncentrációja. Nagyjából ekkora koncentrációval számolhat egy 85 • a bélflóra változását, kilogrammos ember, ha egy órája megivott egy pohár sört. 24 óra ébrenlét • az immunrendszer károsodását, viszont már 0,10 százalékos koncentrációnak felel meg, és ilyen • cukorbetegséget, alkoholszintnél már bűncselekmény lenne autó volánja mögé ülni. • elhízást,

14. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

• növelheti a rák kockázatát. Az amerikai Lewis Edson Waterman által 1884-ben szabadalmaztatott töltőtoll mintegy hatvan évig uralta az írószerpiacot. Magyarán hosszú távon sem mondható jó befektetésnek az alvás helyett munkával és/vagy szórakozással töltött idő. Az első golyóstoll-szabadalmat már 1888-ban kiadták az Egyesült Államokban, és Európában is több feltaláló kísérletezett vele, ám ezek a tollak nem adagolták egyenletesen a tintát, és függőlegesen kellett tartani Hetvenöt éve szabadalmaztatták a golyóstollat, ezeket, ami írás közben nem túl kényelmes. egy magyar találmányát ORIGO 2018.06.10. Hetvenöt éve, 1943. június 10-én szabadalmaztatták Argentínában a magyar Bíró László József golyóstollát, amelyet a köznyelv angol nyelvterületen ma is biro pen, avagy röviden biro néven emleget. A lúdtolltól a golyóstollig A golyóstoll elterjedése előtt a töltőtollat használták, amely a mártogatós tollat, az pedig a lúdtollat tette elavulttá.

Hosszú évszázadokon át a lúdtoll volt a legfontosabb íróeszköz Az amerikai Lewis Edson Waterman találta fel a töltőtollat, 1884-ben FORRÁS: SHUTTERSTOCK FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

15. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A golyóstoll elve egyszerű: festékkel töltött csövecske végén egy forgó Bírónak számos találmánya volt, de a világhírnevet végül a golyóstoll hozta golyó juttatja papírra a tintát, ezt a technológiát tökéletesítette és meg számára. szabadalmaztatta Bíró László. Összeveszett a feltaláló és a fejlesztő A feltaláló 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Az ötletet számtalan legenda lengi körül, de ezeket maga a feltaláló oszlatta el önéletrajzi könyvében. A valóság sokkal prózaibb a legendáknál: újságíróként gyakran látogatta a nyomdákat, és a nyomdagépek rotációs hengereit látva jutott eszébe, hogy ezt kicsiben, egy írószerszámban is meg lehetne valósítani.

Waterman-féle töltőtoll reklám a 20. század elejéről FORRÁS: Bíró László festés közben. A golyóstoll mind a mai napig a híres magyar PINTEREST nevét viseli angol nyelvterületen FORRÁS: OSZK Fiatal korában újságíróként dolgozott, a Hongrie-Magyarország-Hungary Ezután áttanulmányozta és továbbfejlesztette egy cseh feltaláló 1938-ban című művészeti folyóiratot szerkesztette,és olyan nagynevű korabeli szabadalmaztatott - a gyakorlatban használhatatlan - golyóstoll-ötletét. lapoknak dolgozott, mint a Pesti Napló vagy a Pesti Hírlap. A széles Kezdetben az ő kísérleti tollai sem voltak tökéletesek, a golyók gyakran érdeklődési körű, kíváncsi és műszaki ismeretekkel is alaposan felvértezett elakadtak.

16. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Bíró László találmánya forradalmasította az írást FORRÁS: PINTEREST Ám hitt a működési elvben, s úgy gondolta, hogy az alkatrészek pontatlanok. A fejlesztésben György nevű fivére, valamint a Kovalszky testvérek cégei segédkeztek. A nagyüzemben gyártható golyóstoll megalkotásában komoly A Bíró-féle golyóstoll tökéletesített változatának metszetrajza, a feltaláló szerepet játszott az irodaműszerész Goy Andor is. szabadalmi kérelme mellékletébőlFORRÁS: ORIGO Az ő nevét az 1950-es években Magyarországon közismert Go-pen márkanév örökítette meg. Bíró a szabadalmát - töltőtoll elnevezéssel - 1938. április 25-én jelentette be hivatalosan a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnál, majd 1938 júniusában Nagy-Britanniában is.

17. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A golyóstoll a második világháború utáni években gyorsan megtörte a töltőtoll addigi egyeduralmátFORRÁS: DRAWELL A németeknek Goy Andor adta el 1939-ben a gyártási jogot, itt Exakt illetve Stratos néven hoztak forgalomba tintával tölthető golyóstollat, amelynek nagy hátránya volt, hogy a tinta rövid idő alatt beszáradt. (Bíró és Goy állítólag felosztotta az európai és a tengerentúli A jogfosztó zsidótörvények elől Bíró Lászlókülföldre emigrált piacot. A háború után Goy pereket indított Bíró ellen, mert csak ő kapta a FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS licencdíjakat, de a bíróságon sorra vesztett, idehaza viszont licencköltség nélkül gyárthatták a golyóstollakat.) Végül az öntvényrepedést jelző festék vált be, mert az gyorsan száradt, és nem koszolta össze a papírt. Először a légierő csapott rá a tökéletesített találmányra Bíró László a második világháború évei alatt, 1943. június 10-én Az 1930-as évek második felétől Magyarországon is egyre nagyobb teret szabadalmaztatta tökéletesített golyóstollát Argentínában, és megkezdte nyert a náci fertőzés. Bíró László a zsidótörvények miatt kénytelen volt gyártását is. Először a brit királyi légierő számára készült Bíró-féle külföldre menekülni: először Párizsba ment, majd Spanyolországon golyóstoll, amely sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására keresztül Argentínába emigrált. Vegyész testvérével ott tökéletesítette nem volt érzékeny, majd az amerikai légierő is jelentkezett megrendelőként. tovább az íróeszközt, a legnagyobb kihívást a megfelelő sűrűségű festék kikísérletezése jelentette.

18. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Bic golyóstollak. Ez lett a legjobban elterjedt golyóstollfajta, és a francia Bic pedig a legnagyobb gyártó FORRÁS: BIC Az Egyesült Államokban kezdetben a licenc megvásárlása nélkül gyártották.

A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll Bíró László találmányát először a Brit Királyi Légierő, a RAF ára, de a nagy áttörést a Parker cég színrelépése jelentette 1954-ben. rendszeresítette pilótái számára, a második világháború idején FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS A találmányt Argentínában Eterpen, Birome, később a cég neve után Entersharp, majd Eversharp néven hozták forgalomba, a franciák pedig BIC néven (Biro Crayon, ami a cégalapító Marcel Bich nevére is utal a rövidítésben) kezdtek gyártásába.

19. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

1957-ben az akkor már igen nehéz helyzetbe került Eversharp eladta tollgyártó részlegét a Parkernek. Argentínában Bíró László születésnapja lett a feltalálók napja Ám a legnagyobb golyóstollgyártó nem az amerikai Parker, hanem a BIC francia konszern lett. A Bic Cristal a világ legkelendőbb golyóstolla, a százmilliárdodik darabot 2006-ban adták el, egy példányát a New York-i Modern Művészetek Múzeumában is kiállították. Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb, amely mindennapjaink elengedhetetlen kellékévé vált. A Parker golyóstollak legendássá vált márkajele, a nyílvessző FORRÁS: PARKER INC. A vállalat kevesebb mint egy év alatt három és félmillió olyan golyóstollat adott el, amellyel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal. A ma is kapható Jottert szintén egy magyar, Moholy-Nagy László tervezte.

Bíró László a tökéletesített golyóstollat 1943-ban szabadalmaztatta Argentínában, választott hazájában FORRÁS: PENFAX Bíró László választott hazájában, Argentínában olyan tiszteletet vívott ki magának, hogy születésnapja, szeptember 29. az argentin feltalálók ünnepe. Igazi polihisztor volt, összesen 30 találmányát jegyzik. Moholy-Nagy László FORRÁS: NARA

20. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A Magyar Posta által kiadott bélyeg Bíró László portréjával FORRÁS: DKA/OSZK Bíró László emléktáblája Budapesten FORRÁS: WIKIMEDIA A golyóstoll történetének kalandos históriájáról 2001-ben Moldova György COMMONS írt könyvet, A végtelen vonal címmel. Manapság szinte minden tollban Még közvetlenül 1985. október 25-én, Buenos Airesben bekövetkezett speciális felületű golyó van, amely apró lyukakat tartalmaz, így jobban halála előtt is tudományos munkát folytatott. képes szállítani a tintát. 2016-ban, születésének 117. évfordulóján a Google az ő tiszteletére változtatta meg keresőjének logóját.

21. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Sokkal olcsóbban lehet a szén-dioxidot kivonni a levegőből egy kanadai cég új fejlesztésével - számolt be róla a BBC hírportálja. A Joule című szaklapban közölt friss tanulmányban a Carbon Engineering azt írta, tonnánként 100 dollárnál (27 ezer forint) kisebb összegért képesek egy tonna szén-dioxidot kivonni a levegőből. Ez látványos előrelépés lenne, mivel a jelenlegi becsült ár 600 dollár körül van. A tudósok kissé gyanakodva tekintenek azokra a találmányokra, amelyek veszélyesnek tűnnek és amelyekkel el lehetne vonni a figyelmet a szén- dioxid-kibocsátás csökkentésének "nehéz feladatáról". Voltak már tervek űrbéli nappajzs építésre és arra is, hogy a tengerbe szén-dioxidot magába szívó anyagok telepítsenek. Ennél nagyobb jelentőségűnek tekintik a szén-dioxid kivonását a légkörből,

ami a zöld növények tevékenységét utánozná. Bíró László, kezében a találmányával FORRÁS: PINTEREST Az elképzelést az 1990-es évek közepén dolgozta aki egy Klaus Lackner Működési elv szerint normál és túlnyomásos tollak léteznek. Napjaink nevű tudós, azóta néhány technológiai cég költséges prototípusokat digitális eszközei ugyan megváltoztatták az üzenetküldést, de a számítógép fejlesztett ki ennek alapján. előtt ülő vagy telefonját nyomkodó ember keze ügyében továbbra is ott van a megszokott golyóstoll, amely a közhiedelemmel ellentétben remekül A kanadai Carbon Engineering - Bill Gates és egy kanadai befektető használható akár az űrben, a súlytalanság körülményei között is. finanszírozásával - 2015 óta működteti a levegőből napi egy tonna szén- dioxidot kivonó eljárás prototípusát. (Forrás: MTI/MTVA Sajtóadatbank) A levegőt ventilátorokkal teli hűtőtoronyba szívják be, ott speciális folyadékkal találkozik, amely reakcióba lép a levegő szén-dioxidjával. Rövid hírek, érdekességek Számos technológiai lépés után tisztább szén-dioxidot vonnak ki ebből, a gázt felszívó folyadék pedig visszatér a légtérbe, ahová a "piszkos" levegőt Olcsóbban lehet a szén-dioxidot kivonni a szívják. levegőből egy új eljárással Az Amerikai Fizikusok Társasága egy 2011-es tanulmányában 600 dollárra becsülte egy tonna szén-dioxid kivonását közvetlenül a levegőből. A ORIGO 2018.06.09.

22. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Carbon Engineering szerint létező technológiák alkalmazásával ezt a elolvadása esetén több mint három méterrel növelné a globális tengerszintet, költséget látványosan sikerült csökkenteniük. döntő része az óceán fenekén pihen, és a jég súlya tartja odalent. David Keith, a Harvard Egyetem kutatója, a cég alapítója elmondta, a fejlesztés iránya, hogy a kivont gázt nyersanyagként használják szintetikus folyékony üzemanyag előállítására. Jelenleg napi egy hordóval állítanak elő az új üzemanyagból, megújuló energia felhasználásával, a tiszta szén- dioxidot a vízből származó hidrogénnel vegyítve. Meglepő dolog történik az Antarktiszon, és ez végre jó nekünk ORIGO 2018.06.24. Az antarktiszi anyakőzet meglepően gyors emelkedése, amely a nagymértékű jégolvadás számlájára írható, lassíthatja a globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedést - állítják a kutatók. A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a nyugat-antarktiszi régió alatti földkéreg évente akár 4,1 centiméterrel is emelkedhet. A tudósok ahhoz hasonlítják a jelenséget, mint amikor valaki felkel egy habszivacsról, és az elkezdi visszanyerni eredeti formáját. FORRÁS: PLANETARY VISIONS/ESA Az emelkedés mértéke, amely a világon valaha mért egyik leggyorsabb, valószínűleg gyorsulni fog, és az anyakőzet akár 8 méter magasra is A tengerfenék alatti anyakőzet gyors emelkedésével egyre több jég jut ki a megemelkedhet még a század folyamán, segítve a jégtakaró stabilizálódását, szárazföldre, csökkentve a kockázatát a jégtakaró feltöredezésének, amiért és megszakítva a globális tengerszint-emelkedést, amely komoly a jég alá bejutó melegedő óceánvíz a felelős. fenyegetést jelent a part menti területekre Bangladestől egészen Floridáig. Az anyakőzet megemelkedése »növelheti a nyugat-antarktiszi jégtakaró stabilitását a katasztrofális összeomlással szemben«- írták a kutatók. A Dán Műszaki Egyetem és az Ohiói Állami Egyetem munkatársaként is dolgozó Valentina Barletta, a tanulmány vezető szerzője szerint Egy múlt héten megjelent másik tanulmány szerint 1992 óta háromezer eredményeiket, amelyek „jó hírt” jelentenek az Antarktisz számára, a milliárd tonnányi jég olvadt el az Antarktiszon, csaknem egy centiméterrel nyugat-antarktiszi régió Amundsen-tenger körüli részén kihelyezett GPS- növelve a globális tengerszintet, és ez a folyamat egyre rosszabbodik. es érzékelőkre alapozták. A nyugat-antarktiszi jégtakaró, amely teljes Gyakran évezredekbe telik, amíg a Föld kérge újraformálódik egy-egy nagyobb jégveszteség után. Skandinávia és Alaszka bizonyos részei például

23. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

még mindig emelkednek azóta, hogy a legutóbbi jégkorszak végével több mint egy kilométer vastag jégtakaró tűnt el róluk. (MTI) Alultápláltak a fák Európában ORIGO 2018.06.25. A mezőgazdasági termelés, a dízelmotorok és a gyárak okozta légszennyezettség miatt alultápláltak a fák Európában - derült ki egy új tanulmányból.

A nagy-britanniai és európai fákon a közelmúltban kezdtek megjelenni a betegség jelei, egyebek között elszíneződött és gyéren növő levelek Illusztráció FORRÁS: PEXELS.COM formájában.A Nagy-Britanniában lévő erdőségek 15-90 százalékát sújtják A londoni Imperial College és a világ egyik legnevesebb botanikus kertje, olyan szennyező anyagok, amelyek bejutva a talajba szétroncsolják a fák a Kew Gardens kutatói 20 európai ország 137 erdőterületéről származó 13 gyökerei körül kialakult mikrobaközösségeket. ezer talajmintát vizsgáltak meg, és megnézték, hogy az elmúlt tíz évben A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítőinek miként reagáltak a mikorrhiza gombák a légszennyezettségre.Az most sikerült megállapítaniuk, hogya fő felelős a légszennyezettség, amely eredmények szerint a légszennyezettség hatására "szívósabbá" vált gombák, a gyökereknél lévő létfontosságú gombák megváltoztatásával amelyek ma már egyre gyakoribbak, kevesebb tápanyagot biztosítanak a alultápláltságot idéz elő a fáknál. fáknak, amelyek emiatt alultápláltságtól szenvednek. A gombák és a növények között kialakult szimbiózis egyik formája a Az erdőkben a gombafonalak több szomszédos fa gyökereit is összekötik, mikorrhiza, amelyet gyökérkapcsoltságnak is neveznek. A gombából vagyis hálózatot hoznak létre a talajban, ez az úgynevezett wood-wide web, kiinduló gombafonalak behálózzák a gazdanövény gyökereit, aminek vagyis "erdőközi hálózat", amelyen keresztül a növények egymással is eredményeként a kétféle élőlény kölcsönösen segíti egymást a tápanyaghoz cserélhetnek anyagokat. Az esővízben lévő, mérgező mennyiségű nitrogén jutásban. A fák gyökerei a mikorrhiza gombák révén vonnak ki azonban a jelek szerint tönkreteszi ezeket az ősi hálózatokat. tápanyagokat, úgy mint nitrogént, foszfort és káliumot a talajból. Cserébe Szerte Európában egyre aggasztóbb jelenség a fák alultápláltsága, pedig a gyökerek szenet adnak le a gombáknak. amelynek nyomán az erdőségek sebezhetőbbé válnak a kártevőkkel, a betegségekkel és a klímaváltozással szemben"- mondta a tanulmányt vezető Martin Bidartondo.

24. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A szakember szerint a vizsgálat egyik legfőbb megállapítása, hogy a légszennyezettség határértékére vonatkozó európai korlátok valószínűleg nem megfelelőek. "Észak-Amerikában sokkal alacsonyabbak a határértékek és immár kellő bizonyítékunk van arra, hogy Európában is hasonlóakra lenne szükség". (MTI) Rekordmennyiségű mikroműanyag úszik a Földközi-tengerben ORIGO 2018.06.08. Rekordmennyiségű mikroműanyag található a Földközi-tengerben. A Természetvédelmi Világszervezet (WWF) pénteki jelentése szerint az apró műanyagrészecskék koncentrációja csaknem négyszer akkora, Egy svájci kutatóhajó személyzetének egyik tagja mutatja a begyűjtött mint a Csendes-óceán északi részén: négyzetkilométerenként csaknem mikroműanyag-mintákat FORRÁS: AFP/ROSLAN RAHMAN 1,25 millió részecske van a vízben. "Európa hatalmas mennyiségű műanyag szemetet termel. Javítani kell a A Földközi-tengerben és partjainál található szemét 95 százalékban hulladékelhelyezés és -újrahasznosítás rendszerén" - mondta Hein. műanyagból áll, amely főként Törökországból és Spanyolországból Kifejtette, hogy a turisztikai szektorban gondoskodni kell a célállomások származik. A sorban Olaszország, Egyiptom és Franciaország következik a infrastruktúrájának fejlesztéséről, a hoteleknek és hajóknak hatékony belső szemétmennyiség származását tekintve. A problémát súlyosbítja a szemétgyűjtő rendszert kell kialakítaniuk és a hulladékot teljes mértékben nyaralószezon. "A nyári hónapokban az évi 320 millió turista 40 szelektálniuk kell. százalékkal növeli a tengerek szemétterheltségét" - közölte a WWF. A Földközi-tenger állatvilágára jelentős hatással van a szennyezés. A A Földközi-tenger partvidéke szinte teljesen lakott, így az a veszély tonhalak és kardhalak 18 százalékának gyomrában megtalálható műanyag, fenyegeti a tengert, hogy műanyagcsapdává válik. A tenger közelében nem elsősorban celofán és PET.A tenger északnyugati részén lévő Pelagos biztosítottak a hulladékdepók, a folyóknál lévő illegális szemétlerakók természetvédelmi területen például a planktonok több mint 56 százaléka miatt is rengeteg műanyag szemét kerül a tengerbe" - emelte ki Axel Hein, súlyosan szennyezett. A barázdásbálnák, amelyek a vizet sziláikon átszűrve a WWF Ausztria tengerbiológusa. táplálkoznak, ezen a védett területen csaknem ötször nagyobb mértékben A probléma fő okozója, hogy a legtöbb partvidéki országban hiányos a terheltek káros anyagokkal, mint a kevésbé szennyezett területeken. hulladékgazdálkodás. A folyók ezért a szemetet a tengerbe szállítják, A WWF adatai szerint a Földközi-tenger a tengeri szemét hatodik elsősorban a Nílus, a Pó, az Ebro és a török Ceyhan és Seyhan folyók. legnagyobb gyűjtőterülete. A Föld vizének egy százalékát jelenti, de a világ

25. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

egészét nézve a vizekben megtalálható mikroműanyag 7 százalékát tartalmazza. A probléma 134 állatfajt érint. A Földközi-tenger térségében 150 millió ember él, akik évente fejenként 208-760 kilogramm szemetet termelnek. Négyezer éves harci szekerek kerültek elő egy ásatáson MTI 2018.06.08. origo.hu Négyezer éves, bronzkori harci szekerek, kardok és sisakok kerültek elő egy indiai ásatáson. Az állami Indiai Archeológiai Kutatóintézet (ASI) régészcsoportja Uttar Prades államban, Újdelhitől 60 kilométerre, a Szanauli településnél folyatott ásatáson tárta fel a kétkerekű, nyitott, egykor valószínűleg lóval húzott harci kocsikat és egyéb műtárgyakat. Az egyik feltárt harci kocsi FORRÁS: TWITTER: JOSEPH T NOONY A szakemberek hangsúlyozták: ez az első alkalom, hogy az indiai szubkontinensen harci kocsit találtak egy régészeti feltáráson. Kr.e. 2000 Mandzsul szerint a harci kocsikat bika vagy ló húzta, de az előzetes körül Mezopotámiában használtak a hadászatban harci kocsikat, kardokat vizsgálatok inkább a lóvontatás mellett szólnak. és sisakokat, és a régészek szerint hasonlóképpen a szubkontinensen is Az ősi hindu szent szövegben, a Kr. e. 1700 és 1100 között keletkezett használtak már akkoriban ilyen eszközöket. Rigvédában és az ősi szanszkrit eposzban, a Mahabharátában is van A három hónapos ásatás alatt számos királyi síremléket is találtak. A bizonyíték arra, hogy a korszakban már léteztek lóval húzott kocsik a feltáráson előkerült tárgyak mintegy 4000 évesek lehetnek, a Kr. e. 2000 és térségben. 1800 közötti időszakból származnak - mondta el S.K. Mandzsul, az ASI A régészcsoport egy rézdíszítésű koporsót is feltárt,ami szintén ritka illetékes vezetője. felfedezésnek számít, mivel korábban ilyen típusú koporsót nem találtak a szubkontinensen. Mandzsul beszámolója szerint a koporsó fedelét nyolc emberformájú figura, az oldalát pedig növényi motívumok dekorálják. A szakemberek a harci szekerek, a kardok és sisakok, valamint egyéb előkerült tárgyak alapján úgy vélik, hogy egykor egy harcos törzs élhetett a feltárás helyszínén.

26. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A növények hallják a vizet De hogyan, ha nincs is fülük? Úgy, hogy minden hang: rezgés. A rezonanciát viszont a növények, pontosabban a gyökereik is érzékelhetik – és a közelben csörgedező víz rezgéseket bocsát ki. A növények gyökerei vagy ezt a rezgést, vagy a talaj legnedvesebb pontjait észlelik, és annak az irányába fognak növekedni. Amikor egyszerre érezhetik a rezgést és a nedvességet, a gyökerek többnyire a nedvesség irányába nőnek tovább. A növények akár nagyobb távolságból is észlelhetik a víz rezonanciáját, de a nedvesség irányát pontosabban tudják meghatározni. A kutatási eredmények szerint a zaj azt is befolyásolta, hogy a környezeti hangokra hogyan reagál és változik meg a növények gyökérzete. Ezek szerint tényleg igaz lehet, hogy a növényekkel hallgattatott zene pozitívan hat a növekedésükre is – de most már tudjuk, hogy a kedvenc számuk a csörgedező patak hangja lehet. HEGYESHALMI RICHÁRD 2018.06.08. index.hu Borítókép: virágzó fűzfa Ráckevén a Duna-parton. Fotó: Faludi Imre / MTI. Minden élőlénynek vannak alapvető szükségletei, és csak olyan környezetben garantált a túlélésük, ahol ezek a feltételek teljesülhetnek. A (Research Gate) víz is ilyen alapvető szükséglet, és az elérhetősége kulcsszerepet játszik a Föld ökoszisztémájában. A fél világot egyetlen hangyakolónia öleli át Bár számos élőlény mutat elképesztő vízraktározási képességeket (két gyors példa: a kaktusz és a teve), a többségük fiziológiailag sem alkalmas arra, hogy kibírják a hosszabb szárazságot. Emiatt szinte minden élőlényben megvan a vízkeresés alapvető képessége. (Egyesek szerint innen eredhet az az ösztönünk is, hogy vonzónak tartjuk a csillogó dolgokat.) Az aktív vízkereséshez megfelelő érzékszervek kellenek, de egy növényt elég nehezen lehet érzékeléssel vádolni. Az állatok látnak, hallanak, ízlelnek, szagolnak és tapintanak, mint az emberek - de mi lesz a növényekkel? Hogyan szagolják ki a vizet? És ha ki is szagolják, hogy menjenek oda, hogy igyanak belőle? Elvégre a növények csak korlátozottan képesek helyváltoztató mozgásra. BOLCSÓ DÁNIEL 2018.06.02. index.hu Mint kiderült, a növények nem szagolják, hanem hallják a vizet.

27. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Ha hirtelen azt hallja, hogy egy gigantikus hangyacsapat elfoglalta a fél világot, jó eséllyel kapásból valamilyen zs-kategóriás horrorfilmre fog asszociálni. Pedig valóban ez a helyzet: AZ ARGENTIN HANGYÁK EGY-EGY EURÓPÁBAN, AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ÉS JAPÁNBAN ÉLŐ ÓRIÁSPOPULÁCIÓJA VALÓJÁBAN MIND EGYETLEN MEGAKOLÓNIÁHOZ TARTOZIK. Ahogy a neve is mutatja, az argentin hangya (Linepithema humile) Argentínában őshonos, de a történelem során az Antarktiszt leszámítva az összes kontinensre eljutott az emberi utazók potyautasaként. Az új élőhelyein pedig nagy kolóniákat alakított ki, és élősködni kezdett a helyi állatokon és növényeken; Európában is igen kellemetlen kártevőként tartjuk számon. A legnagyobb kolóniája is itt a kontinensen található, ez 6 ezer kilométeren át húzódik a Földközi-tenger partján. A megakolónia másik két csoportja Kaliforniában, illetve Japán nyugati partvidékén jött létre.

Egészen sokáig mindenki azt hitte, hogy ezeknek a populációknak semmi Argentin hangyák (Linepithema humile) Fotó: Shutterstock köze egymáshoz. Aztán japán és spanyol kutatók 2009-ben felfedezték, hogy a három különböző kontinensek élő hangyák kutikuláján (külső vázán) Az egymástól sok ezer kilométerre élő három szuperkolónia tagjai viszont található szénhidrogének megdöbbentően hasonló kémiai mintázatot egyszerűen nem voltak hajlandók bántani egymást. Sőt inkább úgy mutatnak. Ekkor kezdték el alaposabban is vizsgálni a különböző kolóniák viselkedtek, mintha mindig is egy helyen éltek volna, a csápjaik viszonyát. összedörzsölésével köszöntötték egymást. A legvalószínűbb magyarázat, hogy a nagy földrajzi távolságot a genetikai közelség hidalja át: a hangyák A hangyák az azonos kolóniákhoz tartozó társaikkal szemben toleránsak, felismerik egymást a kutikulájuk összetétele alapján, így gyakorlatilag az idegen hangyákkal szemben viszont agresszíven védik a területüket. A egyetlen nagy közösséget alkotnak – méghozzá akkorát, hogy az csak az tesztekben különböző kolóniákból származó hangyákat különféle emberi társadalomhoz mérhető. párosításokban eresztettek össze. Nemcsak a három szuperkolóniából válogattak, hanem egy-egy ezektől elkülönülő kisebb katalán és japán Feltehetően nemcsak a megakolónia kialakulása történt emberi segítséggel, kolóniából is. A két európai, illetve a két japán kolónia tagjai annak rendje de az összetartásában is a mai napig öntudatlan szerepet játszunk azzal, és módja szerint erős agresszióval is viseltettek a földrajzi szomszédaikkal hogy a folyamatos utazásainkkal újra és újra lehetővé tesszük az szemben. interkontinentális családegyesítést.

28. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Mi lenne, ha átfúrnánk a Földet, és beleesnénk a lyukba? HEGYESHALMI RICHÁRD 2018.06.10. index.hu Nézzünk szembe a tényekkel: ha szeretnék eljutni a Föld átellenes pontjára – ami Magyarország esetében azt jelenti, hogy a Csendes-óceán déli részén kötnénk ki, Új-Zéland keleti partjaitól úgy 1000-1500 kilométerre –, ahhoz 20 036 kilométert kell utaznunk légvonalban, föld fölött, repülővel. De ha nem a felszín fölött haladnánk, hanem alagutat fúrnánk a kiindulópont és a végállomás közé, csak 12 700 kilométert kéne megtennünk. Általában azok jutnak a legközelebb az igazsághoz, akik szerint nyersanyagok vannak a Föld mélyében, mert az ábrándozás ingyen van, de csak azok hajlandók mélységi alagútásásba fektetni, akik reménykednek a megtérülésben is. Igaz, ennek némileg ellentmond, hogy az emberiség A Kola-félszigeti szupermély fúrás Fotó: Wikipedia történetének legmélyebb fúrása nem nyereségvágyból született. A Kola- félszigeti szupermély fúrás egy szovjet tudományos projekt volt, és a A mai geotermikus ismereteink, a földrengéshullámok vizsgálata és szovjet tudományt sok mindennel lehet vádolni, de profitképes projektekkel a számítógépes szimulációk szerint a Föld folyékony és szilárd anyagokból nem igazán. A fúrást 1962-ben kezdték meg, és 33 évvel később, 12 262 álló magjában a hőmérséklet 6000 Celsius-fok lehet. Na, ezt mivel fúrjuk méteres mélységnél hagyták abba. A vártnál sokkal melegebb, 180 Celsius- át? Meg minek? fok volt, ráadásul közben a Szovjetunió is összeomlott, szóval senki nem De tegyük föl, hogy a szakértők tévednek; vagy lehűtjük a szuperforró érezte úgy, hogy folytatni kéne (mármint a fúrást, nem a Szovjetuniót, azt földmagot a beömlő Csendes-óceánnal (remélve, hogy a hülye Verne ma is sokan visszasírják). elszámolta magát, amikor a Rejtelmes szigetben a vulkánba betörő tengervíz felforrásakor képződő gőz felrobbantotta a Lincoln-szigetet, mert akkor a gőz feszítőereje rosszat fog tenni a Földnek), és csinálunk egy, a gravitációs gyorsulást kihasználó páternosztert, mert miért ne. Ha beleesnénk ebbe a lyukba, 42 perccel később kipottyannánk a Föld túloldalán. A Föld gravitációs erőterében a nehézségi gyorsulás mértéke 9,81 méter másodpercenként. Minden leejtett test ennyivel gyorsabban halad minden

29. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

zuhanással töltött másodpercben. Félúton sem lennénk a Föld közepe felé, Ideális körülmények között – vagyis ha nem lenne légellenállás, nem kenne amikor a sebességünk már elérné az óránkénti 24 ezer kilométert, a szét minket az alagút falán a Coriolis-erő, nem fulladnánk meg a beáramló hangsebesség csaknem hússzorosát (19,59 Mach). víztől, nem égnénk el a légellenállástól, nem lenne 6000 Celsius-fok a Föld magjában, és nem halnánk meg szívrohamban másfél perc zuhanás után – De minél jobban távolodnánk a Föld felszínétől, annál kevésbé gyorsulnánk. újabb 21 perccel azután, hogy elérjük a Föld magvát, kihuppannánk a Föld A gravitáció ugyanis nem más, mint tömegvonzás: aminek tömege van, túloldalán, Új-Zéland keleti partjaitól 1000-1500 kilométerre. annak van gravitációs mezeje is. Amikor a Föld felszínén állunk, a Föld teljes tömege kifejti ránk a gravitációs vonzást, de ahogy egyre közelebb De ha nem lenne ott valaki, hogy érkezéskor elkapjon, visszaesnénk a száguldunk a Föld magjához, úgy egyre erősebb lesz a minket körülvevő lyukba, és harmonikus rezgőmozgással ingázhatnánk életünk végéig a földkéreg és földköpeny gravitációs hatása – egészen addig, amíg ezek az Föld két átellenes pontja között. erők ki nem oltják egymást. Szóval, ha muszáj eljutnia Új-Zéland keleti partjaitól 1000-1500 Végül a Föld magjában megvalósulna a súlytalanság állapota. kilométerre, inkább menjen repülővel, de leginkább ne menjen oda, mert úgysincs ott semmi. De ez nem azt jelenti, hogy lebegnénk – sőt! Hiszen ekkora már úgy felgyorsultunk, hogy hatszor-hétszer gyorsabban repülnénk, mint a világ (Howstuffworks) leggyorsabb repülőgépe, az SR–71 Blackbird. A súlytalanság nem lassítana le semennyire – sőt, még ellenállást sem képezne. Úgy száguldanánk át Egyszer farkasok mentették meg a Yellowstone rajta, hogy a leggyorsabb cirkálórakéták se érnék el a légellenállás keltette súrlódás miatt porrá égő holttestünket. parkot

Ha eddigre marad belőlünk valami, 21 perc után, pont középen elérjük a 29 ezer kilométeres óránkénti sebességet – és a gravitáció vonzásiránya megváltozik. HEGYESHALMI RICHÁRD 2018.06.12. index.hu

30. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Hogy az állatok formálhatják a környezetüket, azzal az eltunyult De a víz- és növényvilág magához tért, és ez hamarosan tovább gazdagította városlakók csak akkor szembesülnek, ha rágcsálók vagy rovarok költöznek a park biológiai sokszínűségét. A völgyben, ahová a farkasok bevették az otthonukba. Pedig az állatok és a növények nem csak zöld hátterek élő magukat, és kiszorították a jávorszarvasokat, a fák magassága éveken belül természetfilmmel: ezek szoros kölcsönhatásban vannak egymással. És a háromszorosára nőtt. Rövidesen feltűntek a madarak, amik fészket raktak sokszor nem is azok a legnagyobb károkozók, akikre először gyanakodnánk. a fák lombjai között. Aztán jöttek a hódok, hogy kirágják a fákat, és a saját Mindannyiunk kedvencei, a házimacskák úgy szaporodnak, mint a nyulak, kedvük szerint formálják a vízzel borított területeket. és úgy pusztítják a környezetükben található kisebb élőlényeket, mint egy velociraptorcsorda. A húst és tejet adó tehenek tömeges tartása ártalmas a A farkasok megölték a prérifarkasokat, az ő eltűnésük viszont kedvezett az légkörre, mert a bélgázuk kilyukasztja az ózonréteget. egerek és a nyulak elszaporodásának. Emiatt egyre több róka, sas, görény, menyét és ragadozómadár tűnt föl a környéken, hiszen nekik ezek voltak a Ezek után senki se gondolná, hogy pont a farkasok lennének a vadon finom zsákmányok, csak a prérifarkasok felzabálták előlük az összeset. Az védőszentjei, ugye? állatokra a visszatérő medvék is vadásztak, amiket nemcsak a hús, hanem a bokrokról lecsíphető finom bogyók is vonzottak. Pedig bizonyított tény, hogy valóságos csodát tehetnek, ha a megfelelő környezetben engedik szabadon őket. Egy tudóscsoport 1995-ben A legérdekesebb az volt, hogy a farkasok jelenléte, ha közvetve is, de a visszaszoktatott a vadonba néhány farkast a Yellowstone Nemzeti Parkban. vizek természetét is befolyásolta: több tavacska alakult ki, stabilabbá vált a A nyolc szürke farkast a kanadai Jasper Nemzeti Parkból vittek az Egyesült folyók medre, és lelassult a talajerózió is. Mivel egyre sűrűbb lett a Államokba, és a következő év végéig még 23-at telepítettek be. növényzet, a folyók medre stabilabbá vált, és a hegyekben még a heves esőzések sem mozgatták meg úgy a talajt, mint korábban. És a park meghálálta az állatok jelenlétét. A fák gyorsabban növekedtek, a természetes állatpopuláció megnövekedett, és még a (Yellowstone Park | Sustainable Human) vizek folyása is megváltozott. Kecskékkel az erdőtüzek ellen De mi közük volt ehhez a farkasoknak? Az, hogy a táplálkozásukkal aktívan beavatkoztak a park ökoszisztémájába. Az 1930-as években, MTI 2018.06.13. origo.hu miután az emberek kiirtották a farkasokat, nem volt, ami kordában tartsa a jávorszarvasokat. Így az állatok elszaporodtak, és lelegelték a fiatal fákat A megelőzés egy környezetbarát módjával, kecskék bevetésével veszi és bokrokat. Ennek katasztrofális hatása volt a park ökoszisztémájára. fel a harcot a portugál kormány az erdőtüzek ellen. Országszerte több tucatnyi több száz fős kecskenyáj legel az erdőségekben, hogy a lehető Eközben a farkasok olyan közel kerültek a kihaláshoz, hogy 1974-ben legnagyobb mértékben megtisztítsa azokat az aljnövényzettől a forró fölvették őket a veszélyeztetett fajok listájára. Miután visszaszoktatták őket nyár előtt. a Yellowstone Parkba, egyedül a parkbéli vadászoknak nem tetszett, hogy a jávorszarvas-populációt a farkasok a vártnál jobban megritkították: Portugáliában minden évben hatalmas erdőségeket pusztítanak el tüzek, kétszer annyi példányt ejtettek el, mint ahogy eredetileg várták. amelyek tavaly rekordszámú, 106 halálos áldozatot követelt.

31. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

„Tavaly világossá vált számunkra, hogy valami mást kell kipróbálni. A megelőzés a legsürgősebb követelmény, és neki kell látni, amilyen hamar csak lehet" – mondta Miguel Joao de Freitas, a kormány erdőkért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

FORRÁS: MTI/EPA/ARMANDO FRANCA A legtöbb erdőtűz a július 1. és szeptember 30. közötti időszakban pusztít az ibériai államban, ezért a kormány egy sor megelőző intézkedést léptetett életbe. Kecskékkel és buldózerekkel tisztítják az erdőket az országutak mentén 10 méteres sávban. A magányosan álló ingatlanok tulajdonosainak FORRÁS: MTI/EPA/ARMANDO FRANCA a házak körül 50 méteres sugárban meg kell tisztítaniuk a területet, a falvak körül egy 100 méter sugarú ilyen zónát kell létrehozni. Míg az 1980-as években Portugáliában évi átlagban 75 ezer hektárnyi erdő égett le, 2000 óta ez a terület 150 ezer hektárra nőtt, a szakemberek szerint A falvakban menekülési útvonalak és ideiglenes menedékhelyek a forró és száraz nyarak miatt. kialakítását rendelték el, és azt, hogy harangszó jelezze, ha a tűz közelít a településhez. A kecskék erdőtüzek elleni bevetésének környezetbarát módja már jól bevált az Egyesült Államokban, különösen Kaliforniában és a Csendes- óceán északnyugati partvidékén.A kecske közismert erdőpusztító, mindent megeszik, amit ehetőnek érez, különösen a faleveleket szereti, éppen ezért alkalmas az erdőszegélyek tisztogatására.

32. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

antarktiszi jég teljesen elolvadna, 58 méterrel emelné meg a tengerek szintjét. "A meredek növekedés nagy meglepetés számunkra" - mondta Andrew Sheperd, a Leedsi Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője a Reuters brit hírügynökségnek. A jégveszteség a Nyugat-Antarktiszon és az Antarktiszi-félszigeten a legnagyobb, ahol az óceán melegebb vize olvasztja a gleccserek végén elterülő lebegő selfjeget, lehetővé téve, hogy a szárazföldön feltorlódott jég gyorsabban omoljon a tengerbe - olvasható a tanulmányban.Egyetlen milliméter globális tengerszint-emelkedés egyenlő 360 milliárd tonna elolvadt jéggel, vagy egy olyan képzeletbeli óriás jégkockával, amelynek FORRÁS: MTI/EPA/ARMANDO FRANCA minden oldala hét kilométer hosszú. A kormány a tűzoltóság számára 12 tűzoltó-repülőgépet és 41 helikoptert A tengerek szintje mintegy húsz centimétert nőtt az elmúlt évszázadban, bérel. Ígéretet tett arra, hogy több mint 10 700 tűzoltó áll majd készenlétben amit főként az óceánokban lévő víz természetes térfogatnövekedése az adott időszakban, ezerrel több mint tavaly. okozott, ahogy melegedett, valamint a Andoktól az Alpokig a gleccserek olvadása. Az ENSZ 2014-es előrejelzése szerint ebben az évszázadban 30- Megállíthatatlan az Antarktisz olvadása 100 centiméteres vízszintemelkedés várható. ORIGO 2018.06.14. Majdnem egy centiméterrel növelte a világ tengereinek szintjét az 1990-es évek eleje óta a gyorsuló antarktiszi jégolvadás, a kontinens háromezer milliárd tonna jeget veszített el 1992 és 2017 között a Nature című tudományos folyóiratban szerdán közzétett tanulmány szerint. A jégolvadás 2012 óta érezhetően felgyorsult, a műholdas adatok és más mérések alapján emiatt a tengerek szintje 7,6 millimétert emelkedett, ebből három millimétert az elmúlt öt évben - mutatta ki egy 84 szakemberből álló nemzetközi kutatócsoport, amely tanulmányában "az antarktiszi jég állapotának eddigi legteljesebb áttekintését" adta.A jégvesztés 2012 óta évente 219 milliárd tonnát tesz ki, korábban 76 milliárd tonna volt. Ha az FORRÁS: NASA/REEVE JOLLIFFE

33. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Sheperd közölte, az Antarktisz jó úton van afelé, hogy mintegy 15 centiméterrel emelje a világ tengereinek szintjét 2100-ra, ami meghaladja az összes korábbi előrejelzést. Önmagában egy ilyen emelkedés kicsi, de a tengerparti áradások dagály idején jóval több kárt okozhatnak - tette hozzá a kutató. A tengerszint-emelkedés veszélyeztet számos nagyvárost New Yorktól Sanghajig, az alacsonyabban fekvő országokat a Csendes-óceánon, valamint Hollandiát. (MTI) Ha ez bekövetkezik, a gatyánk is rámegy

ORIGO 2018.07.04. Árvíz (illusztráció) FORRÁS: MARK ROBINSON 2018, FLICKR Amennyiben nem sikerül 2 Celsius-fok alatt tartani a globális Kik a legveszélyeztetettebbek? felmelegedés mértékét, tovább folytatódik a tengerszint emelkedése. A folyamat révén elképesztő árvizek köszöntenek a világra, ami évi 14 Leginkább az olyan országok, mint Kína, ahol a partközeli régiók billió dollárt is felemészthet, számolták ki klimatológusok egy új kiterjedtek és rengeteg ember lakik ezeken a területeken. tanulmányban. A part menti nagyvárosok a már létező infrastruktúrájuk miatt valószínűleg Svetlana Jevrejeva a southamptoni Nemzeti Oceanográfiai Intézet védettebbek lesznek, míg a szigetországok és a fejlődő országok partvidéki munkatársa és kollégái kiszámították, hogy a 2 Celsius-fok feletti városait súlyosabban érintik majd az eljövendő hatalmas árvizek. Annyi felmelegedés (ami a legrosszabb várható forgatókönyv) éves költsége biztos, hogy a tengerszint-növekedés problémája minden tengerparttal 2100-ra elérheti a globális GDP 3 százalékát is. rendelkező országnak súlyos fejtörést fog okozni és ehhez a helyzethez adaptálódniuk kell az érintetteknek, véli Jevrejeva. A szakértők úgy vélik, a pénz nagy része az árvizek okozta kárelhárításra, illetve a megnövekedett tengerszinttel szembeni védekezésre fog elmenni. Jevrejeva szerint az előrejelzésnek mindenképpen ösztönöznie kellene a világ vezetőit a cselekvésre.Ha nem sikerül elérni a 1,5 Celsius-fokos és a A kutatócsoport azt is megvizsgálta, mennyivel emelkedne a tengerszint, 2 Celsius-fokos globális átlaghőmérséklettel kapcsolatos célokat, akkor a ha a célokat nem sikerül megvalósítani. 1,5 Celsius-fokos növekedés alatt tengerparti régiók mentén az árvizek kockázata drasztikusan megugrik, a tengerszint-emelkedés középértéke 0,52 méter lenne, 2 Celsius-fok fölötti ezzel párhuzamosan pedig az anyagi károk is jelentősebbek lesznek"– hőmérséklet-emelkedés esetén ugyanez az érték már 0,63 méterre ugrana. fejtette ki a kutató. Egy mostanában közölt kutatás szerint az Egyesült Királyság nem fogja tudni annyira lecsökkenteni a 2020-as és 2030-as évekig az üvegházhatású

34. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

gázok kibocsátását, hogy a másfél Celsius-fokos érték tartható legyen. cytomegalovírus.Megvizsgálva az egerek T-sejtjeit, amelyek a fertőzések Egyes modellek szerint a felmelegedés mértéke már néhány évtizeden belül kivédésére szállnak harcba, a szakemberek különféle T-sejtek megfelelő átlépheti a másfél Celsius-fokos határt is. utánpótlását találták az idős egerek bizonyos csoportjaiban. Forrás: New Scientist A diverzitás jó. A különböző típusú T-sejtek különböző fertőzésekre reagálnak, minél sokszínűbb T-sejtjeink vannak, annál nagyobb a Nem várt hatása lett a vírusfertőzésnek valószínűsége a fertőzések legyőzésének"- magyarázta Janko Nikolich- Zugich, a kutatóközpont laboratóriumának vezetője. Éveken át a tudósok ORIGO 2018.07.04. úgy vélték, hogy a T-sejtek diverzitása az életkorral csökken, és ez az egyik oka annak, hogy az idősek könnyebben fertőződnek meg. Amerikai kutatók egérkísérletekben azonosítottak egy olyan vírust, amely nem gyengíti, hanem erősíti az immunrendszert. "Immunrendszerünk fiatal korunkban van a csúcson, de bizonyos kor után hanyatlik és egyre nehezebbé válik a szervezetünk számára az, hogy legyőzze az új fertőzéseket" - írták a szakemberek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban. Az Arizonai Egyetem öregedéskutató központjának szakemberei idős emberek immunrendszere megfiatalításának módozatait keresve cytomegalovírussal (CMV) fertőztek meg egereket. A cytomegalovírusok a herpeszvírusok családjába tartoznak és az emberek több mint felében elterjedtek, főként fiatal korban fertőznek. Mivel nincs rájuk gyógymód, a vírus az érintettek egész életében jelen van, és különösen elterjedt idős korban. "A CMV-nek általában nincsenek külső tünetei, de együtt kell élnünk vele, mivel nincs rá gyógymód. Illusztráció FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/JESPER Immunrendszerünk mindig serény a háttérben, amikor e vírussal van dolga" KLAUSEN / SCIENCE PHOTO LIBRARY/JESPER KLAUSEN / - magyarázta Megan Smith, az intézet kutatója. SCIENCE PHOTO L Azt feltételeztük, hogy a CMV az egereket még sebezhetőbbé teszi más Az új tanulmány azokban megmutatta, hogy a T-sejtek szinte ugyanolyan fertőzésekre, mivel felhasználja a tartalékokat és folyamatos munkát ad az sokszínűek az idős egerekben, mint a fiatalokban. "Ez a tanulmány azt immunrendszernek"- tette hozzá. mutatta, hogy immunrendszerünknek nagyobb a kapacitása idős korban annál, amit korábban gondoltunk. A jó immunválaszadás képessége létezik A kutatók meglepetésére amikor listeria baktériummal fertőztek meg idős korban, és a CMV vagy a szervezet válasza a cytomegalovírusra egereket, a CMV-t hordozó idős egerek hatékonyabban ellenálltak a segítheti munkára fogni ezt a képességet" - mondta Smithey. A kutatók nem fertőzésnek, mint azok, amelyek szervezetében nem volt jelen a bizonyosak abban, miként erősíti a CMV az immunrendszert, ezt egy külön

35. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

tanulmányban vizsgálják.A kutatócsoport célja olyan oltóanyag előállítása, Az új kutatásban azonban két másik törzs, a herpesz 6A és a herpesz 7 agyi amely javíthatja az idősek immunrendszerét és megvéd a fertőzésektől- előfordulását mutatták ki. olvasható az Arizonai Egyetem honlapján. A VIZSGÁLT AGYSZÖVETMINTÁK 40-50 SZÁZALÉKÁBÓL (MTI) MUTATTÁK KI A HERPESZVÍRUST, DE AZ ALZHEIMER- KÓROS SZÖVETEKBEN KÉTSZER ANNYI VOLT BELŐLÜK, Herpeszvírusok állhatnak az Alzheimer-kór MINT AZ EGÉSZSÉGESEKBEN. hátterében A kutatók szerint nem meglepő herpeszvírusok jelenléte az agyban. Ezek a kórokozók szinte minden ember szervezetében megtalálhatók. Ennyi HEGYESHALMI RICHÁRD 2018.06.22. index.hu azonban nem lenne elegendő, hogy kijelenthessék, ez a fertőzés okozza az A Neuron legújabb számában megjelent tanulmány szerint herpeszvírusok Alzheimer-kórt. A vírus szerepének kiderítése további kutatásokat igényel. állhatnak az Alzheimer-kór hátterében. A tanulmány szerzői kétszer annyi Nyilvánvaló, hogy más fontos változások is lezajlanak, amiért egyes herpeszvírust találtak az Alzheimer-kórban elhunytak agyában, mint emberek így reagálnak a vírusra. A vírus mégis szerepet játszhat, ott lehet azokéban, akiknél nem alakult ki a betegség. az okok között vagy felgyorsíthatja az Alzheimer-kór kialakulását. Elég régi az az elmélet, amely szerint vírusok vagy más kórokozók - mondta Readhead. játszhatnak szerepet az Alzheimer-kór kialakulásában. Benjamin Readhead, a tanulmány vezető szerzője, az Arizonai Állami Egyetem kutatója szerint (MTI) a teória már az ötvenes években felvetődött, de az évek során sok orvos és kutató szállt ezzel szembe. Tudja-e, hol működik fordítva a gravitáció a Readhead és kutatócsoportja eredetileg nem vírusokat keresett. Olyan agyi hálózatokat vizsgáltak, amiket létező gyógyszerekkel újra lehetne indítani, Földön? hogy ezzel a betegség új gyógymódjait lehessen kidolgozni. A tanulmány SZOMOR ANIKÓ 2018.06.20. origo.hu az Alzheimer-kóros agyszövetek eddigi egyik legnagyobb részletes elemzését végezte el. Számos olyan hely létezik a Földön, ami – legalábbis látszólag -, ellenáll a gravitációnak, amelyeket „mágneses dombként" vagy mint „kísértet A kutatócsoport majdnem 1000 mintát elemzett, amik között voltak dombot" emlegetnek, mert itt visszafelé esnek a tárgyak, és a lejtőn Alzheimer-kórosok szövetei is. A kutatók átrostálták a mintákból származó felfelé gurul az autó. DNS- és RNS-szekvenciákat, és azonosították az emberi és nem emberi géneket. A nem emberi génszekvenciákat összevetették több mint 500 vírus Rejtélyes jelenségek a Föld különböző pontjain génjeivel. Noha az Alzheimer-kór vírusos vagy bakteriális eredetéről alkotott elméletek nem túl népszerűek, volt olyan kutatás, amelyik kapcsolatot állapított meg a kór és a herpex simplex vírus (HSV1) között.

36. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A Föld e misztikus pontjain furcsa dolgok szemtanúi lehetünk: az üresbe A felsorolt helyszíneken mindenhol ugyanazt tapasztalhatjuk, az autó, vagy tett autó felfelé kezd gurulni a lejtőn, és a tárgyak sem le, hanem felfelé a labda felfelé gurul az emelkedőn, ha vizet öntenek ki, az szintén felfelé esnek. kezd el folyni, az emberek pedig émelyegnek, és úgy érzik, hogy a gravitáció furcsa dolgokat művel velük. A kaliforniai Santa Cruz melletti sequoia fenyőerdőben áll egy felfordult kalyiba, amiben szintén látszólag megmagyarázhatatlan erők dolgoznak.

Ahol az üresbe tett autó felfelé gurulFORRÁS: TOURISM NEW BRUNSWICK Ilyen különleges helyszíneket fedezhetünk fel többek között Jeruzsálemben, Kaliforniában, Michigan, Oregon, vagy Pennsylvania állam területén, de az Egyesült Királyságban, Brazíliában, Olaszország és Ausztrália egyes vidékein is csakúgy, mint például Kanadában, a Magnetic Hill dombon. A kaliforniai Santa Cruz híres sequoia (mamutfenyő) erdejében is egyes pontokon megtapasztalható a fordított gravitáció illúziója FORRÁS: ACTIVE.COM Egyesek regényes fantáziája szerint ott földönkívüliek temettek titokzatos fémkúpokat a földbe, és ez okozza a fantasztikus jelenséget.

Az egyik leghíresebb "fordított" gravitációs pont, a kanadai Magnetic HillFORRÁS: EXPEDIA

37. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Egyesek szerint mélységi magmaörvény és szén-dioxid kigőzölgés okozza a fordított gravitáció jelenségét FORRÁS: AFP Akadnak továbbá olyanok is, akik úgy tartják, hogy ezeken a pontokon a legmagasabb a dielektromos biokozmikus sugárzás a világon, amit ismerünk. Tökéletes illúziót keltenek a táj furcsaságai A valóban szokatlan jelenségeknek azonban egészen más a magyarázata, ugyanis egy rendkívül bonyolult optikai csalódásról van szó.

Az illúzió annyira tökéletes, hogy megfelelő technikai felszerelés hiányában, illetve mérnöki eszközök nélkül rá sem lehetne jönni az Regényes fantazmagóriák szerint ufonauták műve a rejtélyes jelenség igazságra. FORRÁS: FLICKR / PLAITS Vannak azonban, akik ennél igyekeznek „tudományosabb" magyarázatot találni a rejtélyes jelenségre: szerintük ahol a fordított gravitáció észlelhető, ott szén-dioxid tör fel a föld mélyéről, és magma-örvény okozza a jelenséget.

Félelmetes látvány, amikor felfelé gurul az üresbe tett autó FORRÁS: YOUTUBE A műszerek segítségével viszont aggálytalanul bebizonyítható, hogy nem a gravitáció, hanem a becsapott érzékeink űznek velünk csúfos tréfát.

38. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

FORRÁS: YOUTUBE Brock Weiss a Pennsylvania Állami Egyetem egyetem fizikusa 2006-ban a Sciencedaily magazinban e tárgyban publikált tanulmányában részletesen leírta, hogy a bizonyos szögben álló lejtők látványa olyan hatást kelt a Az optikai csalódás kialakulást a felszín lejtése, valamint a horizont megfigyelőben, mintha a tárgyak felfele mennének a hegyen, pedig helyzete segíti elő FORRÁS: METALSNEWS.COM valójában lefelé haladnak. A fizikusok szerint – és ezt a GPS mérések is megerősítik – e furcsa hatást a táj által keltett illúziók keltik: a fák helyzete, a közeli táj lejtői, vagy a görbült horizontvonal látványa zavarhatja meg az embert, ami becsapja az agyunkat, és úgy érzékeljük, hogy ami valójában felmegy, az virtuálisan lefelé mozog a dombon. A horizont, mint a furcsa jelenség kulcsa A fizikusok által elvégzett GPS mérések bebizonyították, hogy az emelkedő a startnál magasabb mint a végénél: az út tehát valójában lejt.

A horizont közelében a valóságosnál sokkal nagyobbnak látszik például a Hold is, az agyben keletkező érzékcsalódás miatt FORRÁS: ORIGO

39. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Csupán az agy kelti azt a virtuális benyomást, hogy a megfigyelt tárgyak a egy lejtőn állunk, és az egész vidék ugyanolyan szögben lejt csak az út valós iránytól eltérően nem lefelé, hanem például felfele haladnak. kisebb mértékben , akkor az optikai csalódás miatt úgy tűnik, hogy az út nem a lejtővel megegyező, hanem az ellenkező irányban megy. Nem csak a fizikusok, hanem pszichológusok is végeztek kísérleteket ebben a témában. Laboratóriumban modellezték a misztikus helyszíneket, és önkéntesek segítségével különböző kísérleteket végeztek, az érzékcsalódás okának pontos feltárására.

Optikai csalódás miatt tűnik úgy, hogy nem a lejtővel megegyező, hanem az ellenkező irányba megy az autó FORRÁS: TRAVEL TRIANGLE

2003-ban az olaszországi Padova és Pavia Egyetem kutatói azt A gravitáció lényege még ma sem pontosan ismert FORRÁS: tanulmányozták, hogy a horizont hiánya hogyan tudja elferdíteni a DEVIANART perspektívánkat az úgynevezett gravitációs dombokon. A A pszichológusok szerint az érzékcsalódások legfőbb oka a horizont pszichológuscsapat a Psychological Sciencemagazinban publikálta a helyzetére vezethető vissza, megfigyeléseik eredményét összegző tanulmányt. ha ugyanis a horizont takarásban van, megváltozik az észlelők viszonyítási pontja. Úgy tűnik, hogy ez a magyarázat működik a skóciai Aryshire megyében is. Csak illúzió, egyszerű opitikai csalódás a félelmetes jelenség Rob Macintosh, az Egyesült Királyságbeli University of Edinburgh egyetem pszichológusa a Science Channel csatornában kifejtette, hogy ha

40. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

szerepet töltöttek be például a földi légkör kialakulásában. A növényekhez hasonlóan ugyanis a korábban inkább kékmoszat néven emlegetett baktériumtörzs oxigént szabadít fel a fotoszintézis során. Bár általában nedves környezetben élnek, az első megtelepedett élőlények egyikeként egészen szélsőséges viszonyok között is megtalálhatók: akár hőforrásokban, gleccsereken, homoktalajban vagy sziklákon is.

Az agyunk keltette érzékcsalódás okozza a fordított gravitáció érzetét FORRÁS: AFP/MAURICIO LIMA A kutatók a laboratóriumban valósághű modelleket építettek ezekről a dombokról,

Ismeretlen fotoszintézist találtak, a Földön kívüli élet kutatása is új irányt vehet

FÁK 2018.06.16. index.hu Ha valaki a napihírekben ritkán felbukkanó cianobaktériumoknak Cianobaktériumok mikroszkóp alatt Fotó: Bob Blaylock / szenteli a pályáját, nem biztos, hogy feltétlenül a Földön kívüli élet Wikimedia Commons felfedezésében reménykedik. Bill Rutherford, az Imperial College London biokémikusa most mégis olyan eredményekre jutott, amire az A fotoszintézisről azonban idáig úgy gondolták, bizonyos határokon túl idegen életformák megtalálásában reménykedők is felkaphatják a nem nagyon működhet, így pedig a fotoszintetizáló élőlényeknek is fejüket. megvannak az átléphetetlen korlátaik. A mostani felfedezés ezeket a határokat tolja figyelemre méltóan kijjebb. Rutherford és csapata ugyanis a A közvetlen eredmény egy új, idáig ismeretlen fotoszintetizálási folyamat fotoszintézis egy idáig nem ismert fomráját írta le. A Földön a felfedezése a cianobaktériumoknál. A cianobaktériumok általában nem a fotoszintetizáló növények és mikrobák az infravörös hullámok döntő részét legmagasabb csereértékű matricák a Lutra-albumokban, pedig elég fontos

41. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

visszaverik. Az felfedezés szerint azonban a cianobaktériumoknál az Egyetem munkatársa, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent infraközeli tartománynál egy másik klorofil-típus lép akcióba. A tanulmány társszerzője. Az anyag megtalálása fontos lépés az növényeknél a vörös fényt lebontó, a zöld pigmentet biztosító klorofil-a- asztrofizikusok számára - mondta Shull. nak van kulccszerepe a fotoszintézisben, a mi kékmoszatainknál viszont az infratartománynál ez nem játszik szerepet, ellenben a klorofil-f lép működésbe. A kutatók ezt zárt térbe tett cianobaktériumokkal és infravörös LED-lámppákkal is tesztelték. A fotoszintézis egy, a vörös határon túli új formájának a felfedezése megváltoztatja azt, amit a fotoszintézis energiaszükségletéről idáig gondoltunk – idézi az eredményről beszámoló Independent a Science-ben megjelent tanulmány egyik szerzőjét, Dr. Andrea Fantuzzit. Az eredmény új irányokat adhat a földönkívüli élet kutatásának is, hiszen az élet komplex formáihoz ezek szerint más fénytartomány is megfelelő lehet, de akár a különösen ellenálló növények kialakításában is hasznosítható az eredmény.

Megvan a világegyetem hagyományos anyagának eddig hiányzó része ORIGO 2018.06.22. Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálta az univerzum rejtőzködő hagyományos anyagának eddig hiányzó utolsó részét. FORRÁS: NASA, ESA, STSCI Hagyományos anyag, vagy barionok alkotják az összes létező objektumot "Fényes világítótorony az űrben" a csillagoktól a fekete lyukak magjáig. Mostanáig azonban az asztrofizikusok csak kétharmadát tudták felderíteni annak az anyagnak, 2012-ben Shull és kollégái úgy vélték, hogy a barion-anyag hiányzó 30 amely az elméleti kutatók szerint az ősrobbanás során létrejött. százaléka valószínűleg az űrben hálószerű mintázatban megtalálható intergalaktikus anyagban, a WHIM-ben található (Warm-Hot Intergalactic A nemzetközi kutatócsoport a hiányzó harmadra a galaxisok közötti űrben Medium, vagyis Meleg-Forró Galaxisközi Anyag). A galaxisok közötti talált rá.Ez az elveszett anyag oxigéngáznyalábok formájában létezik térségekben a hiányzó anyag kutatásához a szakértők egy sor műholdat nagyjából egymillió Celsius-fokon - mondta Michael Shull, a Coloradói irányítottak az 1ES 1553 jelű kvazár felé. A kvazárok hatalmas tömegű

42. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

fekete lyukak a galaxisok közepén, amelyek kisugárzott jutottak a kutatók, miután megvizsgálták a csillagközi por kémiai energiamennyisége rendszertelenül fel-fellobban. összetételét. Ez gyakorlatilag egy nagyon fényes világítótorony odakint az űrben"- A tanulmányt jegyző nemzetközi tudóscsoport biztos benne, hogy a Nap mondta Shull. körül keringő bolygótesteket felépítő anyagokra sikerült rátalálni. Azok számára, akik az univerzum születését tanulmányozzák, ez most egy A tudósok rengeteg információt gyűjthetnek abból, ahogyan egy kvazár hatalmas felfedezés. kisugárzása áthalad az űrön. Munkája nyomán a kutatócsoport magasan ionizált oxigéngáz jeleit találta a kvazár és a Tejútrendszer között, amely „Megfigyeléseink azt mutatják, hogy az egzotikus szemcsék a bolygók és elég nagy sűrűségű ahhoz, hogy - az egész univerzumra vonatkoztatva - a csillagok alapvető építőelemeit jelentő preszoláris porból származnak” – hagyományos anyag hiányzó 30 százalékát alkossa. nyilatkozta Hope Ishii, a Hawaii Egyetem munkatársa. „Amennyiben kezünk közé kerülnek azok a 4,6 milliárd éves kezdőmatériák, amelyek a Megtaláltuk a hiányzó barionokat"- mondta Shull. planétakeletkezést beindítják, az mindenképpen izgalmas eredmény, és A szakember úgy vélte, hogy a galaxisok és kvazárok évmilliárdok alatt segítségükkel alaposabban megérthetjük azokat a folyamatokat, amik az engedték ki ezt a gázt az űrbe. Shull szerint a kutatóknak felfedezésüket oly égitestek formálásában és alakításában kulcsszerepet játszanak” – tette módon kell bizonyítaniuk, hogy további fényes kvazárok felé irányítják a hozzá a csillagász. műholdakat - olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon. (MTI)

Váratlan felfedezés: ősi anyag bombázza a Föld légkörét ORIGO 2018.06.14. Üstökösökből származó részecskéket találtak a kutatók a Föld FORRÁS: HOPE ISHII/UNIVERSITY OF HAWAII atmoszférájának felső részében. A porszemcsék a csillagközi térből Ma már csak üstökösök anyagaként vannak jelen a Naprendszer származnak, ősibbek még a Naprendszernél is, így vizsgálatukkal több építőkövei mindent megtudhatunk arról, hogyan keletkeznek a bolygók és maguk a csillagok. A Naprendszer bolygói a jelenlegi elméletek szerint a csillagunkat körülvevő gáz- és porfelhőből keletkeztek.Azok az amorf szilikátok, szén- Ezek a részecskék már több mint 4,6 milliárd éve léteznek, és irtózatos és jégszemcsék, amelyek több milliárd évvel ezelőtt a bolygórendszerünket távolságokat tettek meg, mielőtt a földi légkörbe kerültek volna – erre felépítették, ma már csak üstökösök anyagaként találhatók meg.

43. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Egy üstökös elfogása ugyanakkor nem egyszerű, és még az erre alkalmas Mivel a szemcsék külső és belső részében egyaránt jelen van a szerves szén technikával sem rendelkezünk, így a mostani mintákat a NASA egy specifikus fajtája, ezért úgy gondoljuk, keletkezésükhöz teljes egészében sztratoszférában is működő kutatójárműve gyűjtötte össze. Az alacsony hőmérsékletű tartományra volt szükség– magyarázta Jim Ciston üstökösökből kiszakadó részecskék ugyanis a Föld atmoszférájának felső (Lawrence Berkeley National Laboratory), aki szintén részt vett a rétegének csapdájába estek. kutatásban. „Minden jel arra mutat, hogy ezek a bolygóközi anyagok a Naprendszer keletkezése előtti időből maradtak vissza, így igen részletes A kémiai struktúra elárulja a születés helyét képet adnak bolygórendszerünk ősi építőköveinek kémiai tulajdonságairól” A részecskék kémiai összetételét infravörös fény és elektronmikroszkóp – tette hozzá Ciston. alkalmazásával elemezték. A szakemberek különösen az üveges részecskék Persze a mostani eredmények sem elegendőek ahhoz, hogy messzemenő egyik alcsoportjára (GEMS, azaz üvegbe ágyazódott fémek és szulfidok) konklúziókat lehessen levonni abból, mi történt ötmilliárd évvel ezelőtt a koncentráltak – ezek mindössze néhány száz nanométer vastagok, vagyis szűkebb kozmikus környezetünkben, ezért a tudósok azt tervezik, tovább alig századrészét teszik ki az emberi hajszál vastagságának. vizsgálják az üstökösökből származó részecskéket. Az eredmények azt mutatták, hogy a szemcsék eredetileg hideg, erős A publikáció a PNAS tudományos folyóiratban jelent meg. sugárzású környezetben álltak össze.Mivel kis hőmérsékletemelkedés is elég lett volna ahhoz, hogy a szemcséket összetartó kötések szétbomoljanak, Forrás: Science Alert ezért a kutatók azt feltételezik, valahol a Naprendszer külső részében rejtőző ködben jöttek létre. E felhő porból, hidrogénből, héliumból és más ionizált gázokból állt, ezekből formálódott a Naprendszer is. A nép, ami több mint tíz percig bírja víz alatt TÓTH BALÁZS 2018.06.21. index.hu Mindenkinek ugyanúgy reagál a teste arra, ha víz alá kerül, ezt nevezi a tudomány búvárreflexnek. Ilyenkor energiatakarékos üzemmódba kapcsolunk, szünetel a légzőmozgás, lassul a szívverés, összehúzódnak az erek. Egy kis edzéssel pár percre feltornászhatjuk a víz alatt eltölthető időt, arra viszont nagyon kis esélyünk van, hogy a bajau nép nyomába érjünk. A bajauk ugyanis TÖBB MINT TÍZ PERCEN ÁT VIDÁMAN ÚSZKÁLNAK LEVEGŐVÉTEL NÉLKÜL, AKÁR 60 MÉTERES MÉLYSÉGIG LEMERÜLVE. Illusztráció FORRÁS: LEEMAGE/©DON DIXON/NOVAPIX/LEEMAGE/DON DIXON

44. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

emberiség másik végletét, a szélsőséges magasságban élő tibetieket tanulmányozza. Egy másik génnek, amit BDKRB2 néven ismer a tudomány, a periferiális vérerek összehúzódásában van kulcsfontosságú szerepe. Ennek a megfelelő működése is létfontosságú, a víz mélyén uralkodó megnövekedett nyomás ugyanis fokozottan igénybe veszi a vérereket. A búvár meghalhat, ha megrepednek az erek a tüdejében. Mint kiderült, a bajau nép jobban bírja, amikor a vérben felgyülemlik a szén-dioxid, jobban ellenállnak az oxigénhiányos állapotnak.

Fotó: Melissa Ilardo A délkelet-ázsiai vízi nomádokról nemrég kimutatták, hogy módosult génjeik révén képesek az emberfeletti mutatványra. A Cell című tudományos lapban jelent meg róluk egy tanulmány, amiben a szerzők – a Koppenhágai Egyetem kutatói – részletesen kifejtik, hogy a bajau nép lépe másfélszer akkora, mint a környékbeli, szárazföldi életmódot folytató népeké. Ennek a szervnek a vér elraktározása az egyik funkciója, és a nagyobb mennyiségű vörös vértestek segítenek abban, hogy a bajauk szervezete több oxigént tudjon felvenni. A lép méretét a PDE10A nevű gén szabályozza, és a kutatók úgy vélik, a természetes szelekció segíthetett a nagyobb lép kialakulásában. Ennek a különleges népcsoportnak a létét azonban sok tényező fenyegeti. A nagyüzemi halászat miatt egyre kevésbé tudnak pusztán halászatból A tanulmány kritikusai szerint alaposabban kellene még tanulmányozni a megélni, és a környező területeken – a Fülöp-szigeteken, Borneón, bajauk lépét, hogy pontosabb biológiai bizonyítékok legyenek a Malajziában – többnyire lenézik, alsóbbrendűnek tartják őket a szárazföldi búvárkodást segítő genetikai háttérről. „Érdemes lenne megmérni a lép népek. Egyre többen hagyják ott a tengereket, így csak idő kérdése, hogy összehúzódásának erejét” – mondta a National Geographicnak Cynthia mikor tűnnek el ezek a különleges tulajdonságok. Beall, aki a Case Western Reserve Egyetem antropológusaként az

45. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Globális felmelegedést okozott az első állatok talajába - tette hozzá Simon Poulton a Leedsi Egyetemről. Első látásra ez a két megfigyelés nehezen egyeztethető össze. Sebastian van de Velde, a evolúciója tanulmány vezető szerzője szerint akkor állt össze a kép, mikor rájöttek, hogy a legnagyobb változások éppen abban a szakaszban történtek, amikor ORIGO 2018.07.04. az állatok aktivitása a legkisebb volt.A kezdeti bioturbációnak jelentős A Földön megjelent első állatok evolúciója több mint félmilliárd évvel hatása volt"- hangsúlyozta. ezelőtt globális felmelegedést okozott a bolygón - állítja egy új kutatás. A tudósok szerint ennek megértése révén vált teljessé a kép, és így már el Mintegy 520-540 millió évvel ezelőtt az óceánban kialakult az állati élet, tudták készíteni a Föld akkori matematikai modelljét, hogy lássák a kezdeti és elkezdődött a tengerfenéken a szerves anyagok lebomlása, aminek révén életformák által előidézett változásokat. A kutatás ezen szakaszának a légkörben megnőtt a szén-dioxid és csökkent az oxigén szintje. vezetője, a Leedsi Egyetemen dolgozó Benjamin Mills elmondta: meglepetésként érte őket, amit a modell futtatása nyomán találtak.Ezeknek A Nature Communications folyóiratban közölt tanulmány szerint a a kis állatoknak az evolúciója valóban csökkentette az oxigénszintet az következő 100 millió évben az első állatok számára nehezebb lett az élet, óceánban és a légkörben, és egyúttal növelte a szén-dioxid szintjét, mivel az óceán oxigénszintje csökkent és a szén-dioxid felhalmozódása méghozzá annyira, hogy az globális felmelegedést okozott a Földön"- globális felmelegedést okozott. magyarázta. A kutatást az Exeteri Egyetem, a Leeds-i Egyetem, az Antwerpeni Egyetem Azt tudtuk, hogy akkoriban történt a Föld történetében egy globális és a brüsszeli Vrije Egyetem tudósai végezték.Mint a kertek kis férgei, a felmelegedés, de azt nem, hogy ezt állatok okozhatták"- mondta Mills. tengerfenék apró teremtményi felkavarták, összekeverték és újra felhasználták a halott szerves anyagot - ezt a folyamatot nevezzük Mi ugyanezt csináljuk most bioturbációnak"- idézte az Exeteri Egyetem professzorát, Tim Lentont a A folyamat révén az állatok életkörülményei rosszabbra fordultak, ami az tanulmányt ismertető phys.org tudományos portál. állati evolúció történetének első százmillió évében feltehetően számos Nagy változásokat idéztek elő a kis állatok tömeges kihalást idézett elő. "Érdekes párhuzam figyelhető meg abban, ahogy az első állatok oly módon változtatták meg a világukat, ami rossz lett A professzor hozzátette, hogy ezek az állatok az óceánok fenekét számukra, és amit mi, emberi állatok teszünk a bolygónkkal jelenleg. Egy megmozgatva nagy változást idéztek elő: "a zavartalan állapotot a forróbb világot teremtünk az óceánok oxigénszintjének csökkentésével, bioturbációs állapot követte". Filip Meysman, az Antwerpeni Egyetem ami nekünk és egy csomó más teremtménynek is rossz, akivel osztozunk a professzora kiemelte, hogy 520 millió évvel ezelőtt csökkent az oxigénszint planétán" - mutatott rá Lenton professzor, az exeteri új Globális Rendszerek az óceánban. A kőzetminták azonban bizonyítják, hogy a tengerfenéken Intézetének igazgatója, amely a világ égető problémáinak megoldásait még csak kis változások történtek. kutatja. Ez azt jelenti, hogy a tengerfenékben élő állatok abban az időszakban még (MTI) nem voltak elég aktívak, és nem fúródtak be elég mélyen a tengerágy

46. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Sötét jövő vár az emberi civilizációra a Ezt az összetett kérdést kíváncsi matematikusok tették fel, majd a rendelkezésükre álló adatok felhasználásával bonyolult számítógépes matematikai modellek szerint modelleket dolgoztak ki. JEKI GABRIELLA 2018.06.13. origo.hu Végül ezek alapján bemutatták, hogy a kapott eredmények szerint a Föld lakossága jelenleg három lehetséges irányba halad. A kihalás felé rohan az emberiség? Matematikai modellekkel tárták fel a bolygónk, illetve az emberi civilizáció három lehetséges sorsát. A kutatók ezek elkészítéséhez figyelembe vették a Föld népességének rohamos növekedését, valamint az éghajlatváltozás hatásainak további romlását. A naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringő ősi exobolygók feltételezett fejlett civilizációi vajon túlélhették-e volna, ha egy ahhoz hasonló változó környezettel szembesülnek, mint az emberiség napjainkban?

A modellszámítások szerint három alternatíva áll az emberiség jövője előtt FORRÁS: HUFFINGTONPOST.COM Ezek az „enyhe leszálló tendencia”, a „fokozatos kihalás”, vagy a „teljes összeomlás”. Radikális igazságokat tártak fel A szakemberek szerint a most kidolgozott szimulációk radikális igazságot tárnak fel az előttünk álló kihívásokkal kapcsolatban, az emberiség által uralt földi korszakról. Matematikai bizonyossággal szinte kizárható, hogy egyedül lennénk az univerzumban FORRÁS: ORIGO A csapatot a New York-i Rochester Egyetem kutatói alkotják, akik többek között népességnövekedési modelleket használtak fel arra, hogy vizsgálják

47. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

az exobolygók növekedését, terjeszkedését a világegyetemben. Eredetileg ebből indult ki a kutatás, majd később új irányt vett.

A kutatók szerint bizonyos, hogy az élet kialakulása szempontjából nem mi Statisztikai modellek segítségével igyekeztek feltérképezni lehetséges, vagyunk az elsők az univerzumban FORRÁS: RIPAN BISWAS idegen világok történelmétFORRÁS: SPACE WALLPAPERS „Ez azt is jelenti, hogy minden »exo-civilizációnak« saját történelme van: „Statisztikai modellek segítségével igyekeztek feltérképezni lehetséges, egy történet a felemelkedésről és a növekvő igényekről, majd egy lassú és idegen világok történelmét, ezáltal a fejlődő civilizációkat és az ezt követő fokozatos enyészetről, végül az összeomlásról. éghajlatváltozási jelenségeket" – írja a Daily Mail a közelmúltban És a legtöbb, a Földön valaha élt fajhoz hasonlóan (amelyek mára már megjelent tanulmányra hivatkozva. kihaltak) a legtöbb kialakult civilizáció is mára már bizonyára eltűnt." „Ezeket a társadalmakat »exo-civilizációknak« nevezték el, és állítják, Tudományos tények a modellszámítások mögött hogy ha tanulunk az itt tapasztalt hibákból, akkor az segíthet nekünk is felkészülni az éghajlatváltozás drasztikus hatásaira." Az emberiség lehetséges sorsának megismeréséhez a matematikusok olyan fejlett számítógépes modelleket alkottak meg, amelyek az „energia- Nem mi vagyunk az elsők? intenzív", vagyis a sok energiát fogyasztó civilizációk – köztük a mi „A világegyetemben valószínűleg több mint 10 milliárd billió bolygó civilizációnk – és a bolygók közötti kölcsönhatásokat szimulálják. létezik, és ha az ott kialakult környezet nem ellentétes a lehetséges civilizációk kialakulásával, akkor bizony nem mi vagyunk az elsők" – jelentette ki Adam Frank, a Rochesteri Egyetem fizika és csillagászat professzora, a kutatócsoport tagja.

48. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A klímaváltozás lehetséges következményei 2050-től FORRÁS: MTI A Föld túlnépesedése a közeljövő egyik legkomolyabb kihívása FORRÁS: SPL A kutatók több szimulációt is lefuttattak ezek megfigyeléséhez, ám sajnálatos módon az eredményként kijött mindhárom végkifejlet egyike A számos modellkísérlet messze leggyakoribb eredménye a kihalás volt, sem mutat pozitív végeredményt. amikor a bolygó lakossága szép lassan felélte energiatartalékait, miközben nőtt a népessége , és ezáltal egy megállíthatatlan spirálba keveredett.

49. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A harmadik lehetséges irány pedig a teljes összeomlás, ahol a környezet túlságosan érzékenyen reagál a változásokra, és nem tud megbirkózni egy gyorsan növekvő, erőforrás-éhes civilizációval. Ahogy a bolygó körülményei romlottak, úgy tűnt el egyre szédítőbb sebességgel az emberiség. Haladéktalanul környezettudatos döntésekre van szükség A legkedvezőbb eredmény egyértelműen az „enyhe leszálló tendencia", ami akkor valósult meg, amikor a modellezés során a civilizáció tömeges kihalás nélkül alkalmazkodott a változó bolygóhoz.

FORRÁS: HEMIS.FR/DEGAS JEAN-PIERRE A második legtöbbször modellezett végkimenetel az „enyhe leszálló tendencia", amely során a civilizáció, bár kihasználta a rendelkezésére álló erőforrásokat, mégis végre tudott hajtani egy úgymond zökkenőmentes átállást, és ezzel megőrizte az egyensúlyt.

A „fokozatos kihalás" során a bolygó túl érzékenyen reagált az emberiség által okozott károkra FORRÁS: PHOTONONSTOP/PHILIPPE LISSAC / GODONG A „fokozatos kihalás” során a bolygó túl érzékenyen reagált az emberiség A civilizációs válság miatt sajnos, a teljes összeomlás is reális alternatíva által okozott károkra, ami az intelligens élet gyors megsemmisüléséhez lehet FORRÁS: AFP/LOGAN ABASSI vezetett.

50. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A modellszámítás legmegdöbbentőbb eredménye, hogy a megújuló energiaforrásokra való átállás sem hárítja el automatikusan a fenyegető katasztrófát FORRÁS: AFP/LEXVAN LIESHOUT A modellszámítás harmadik variációja a legrosszabb lehetőség a jövőnkre nézve FORRÁS: AFP/PHILIPPE LOPEZ Az eredmény döbbenetes: az új alternatívákat választott civilizációk hamarosan, ám csak ideiglenesen stabilizálódtak. Sajnálatos módon ez csak A harmadik variáció a legrosszabb eshetőség a Föld és az emberi civilizáció a legritkább esetben bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy késleltesse az jövőjére nézve: a teljes összeomlás során a bolygó népessége hiába állt át elkerülhetetlent: a szimulált civilizáció végül szinte mindig kihalt. megújuló üzemanyagokra és hozott környezettudatos döntéseket, ez nem volt elégséges védelem ahhoz, hogy a modellek szerint eltörölje a teljes lakosságot. Megváltoztathatjuk-e a sorsunkat? Egyes szimulációkban a kutatók arra programozták be a kísérleti civilizációkat, hogy váltsanak át a bolygót károsító energiaforrásokról kedvezőbb hatásúakra. Itt elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy ezzel vajon változtathatnak-e végzetükön.

A földtörténet nagy kihalási katasztrófáit, amelyben a földet uraló egész állatcsoportok tűntek el mindörökre, könnyen lehet, hogy az emberi faj sem tudja majd elkerülni FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

51. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Így azt kezdtük el vizsgálni, hogy mi történhetett más civilizációkkal – mutatott rá a professzor. – „Szerettünk volna ő sorsukon keresztül betekintést nyerni azokba a lehetséges alternatívákba, amelyek velünk is megtörténhetnek."

Az ipari forradalom után, amikor tömegesen kezdtek fosszilis energiahordozókat égetni, gyökeresen megváltozott a helyzet FORRÁS: AFP/OLIVER BERG „Ezért is építettünk be a szimulációinkba kétféle rendelkezésre álló energiaforrást: a kapott eredményeink szerint a fosszilis tüzelőanyagok visszafordíthatatlan, romboló hatással voltak a Földre, míg a zöld FORRÁS: AFP/SCIENCE PHOTO LIBRARY/MARK GARLICK megoldások, például a napenergia, számottevően alacsonyabb károsítással A csapat a kapott számításait összesítette, majd összevetette a földi fajok járt." statisztikájával, valamint a más exobolygók éghajlatát alkotó általános fizikai és kémiai jellemzőkkel. Az éghajlati törvényszerűségből forgatókönyveket gyártottak, amelyekben egy civilizáció érkezett az adott bolygóra, és elkezdte kiszipolyozni annak erőforrásait. Az energiaforrások használata segíthet Végül ez a folyamat minden esetben visszaütött a bolygóra, és elkezdődött a lakhatatlanná válása. „Ezt az állapotot tükrözi például az ipari forradalom utáni időszak, amely során az emberiség elkezdett fosszilis energiahordozókat égetni" – mondja Frank professzor. FORRÁS: AFP/JANEK SKARZYNSKI

52. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A szimulációk során egyes modellekben lehetővé tették a civilizáció FORRÁS: AFP/JEROME TAYLOR számára, hogy alacsony hatású energiaforrásokra váltson át, amikor a bolygó „egészsége" romlani kezdett. Ezek az eredmények jóval kedvezőbb A matematikusok számos modellben megfigyelték, hogy a lakosság hetven végkifejleteket generáltak. százaléka kiveszett, mielőtt a bolygó újra elérhette a kizsákmányolás utáni egyensúlyi állapotot. Megragadják a világ összetettségét „A világ túlságosan érzékeny egy erőforrás-éhes és egyre jobban terjeszkedő civilizációra" – összegezte az eredményeket Adam Frank. – „Az általunk szimulált modellek kétségkívül igazolták, hogy ha az emberiség kiszipolyozza, és ezáltal helyrehozhatatlanul károsítja a bolygót, akkor a megújuló, zöld energiaforrásokra való átállás sem segíthet rajtunk."

A globális felemelegedés hatásai a túlnépesedéssel együtt óriási rizikófaktort jelentenek a civilizáció jövőjére nézve FORRÁS: AFP/IMAGINECHINA/LIU ZHONGCAN Ám ahogy a lakosság túlnépesedett, a Föld is lassan lakhatatlanná vált. Mindez magával hozta a népesség számának drasztikus csökkenését is.

A globális klímaváltozás ma már bizonyított tény FORRÁS: COMPLETCOLORADO.COM Hozzátette, hogy a szimulációk során az összeomlást csupán az késleltethette, hogy ha a modellezett civilizáció lényeges fejlődést mutatott bizonyos területeken.

53. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

óceánok legproduktívabbjai közé tartoznak, és fontos szerepet játszanak a táplálékláncban náluk feljebb álló teremtmények életében. "Megállapítottuk, hogy a hidrotermális kürtőknél, a tengerfenék alatt élő mikrobaközösségek hasonló mennyiségű szenet tudnak termelni, mint a tengerfenék felett élő, jól ismert állati közösségek, például a csőférgek, amelyek olyan produktívak, mint az esőerdőbeli ökoszisztémák" - mondta Stefan Sievert, a WHOI mikrobiológusa, aki a tanulmány egyik vezető szerzője volt.

Bizonyos, hogy az emberi nem története során most áll a legnagyobb kihívás előtt FORRÁS: AFP/LOIC VENANCE „Mivel az egyenletek megragadják a valódi világ összetettségét, ezért meglepő eredményeket is demonstrálhatnak" – mondja. – „Az emberiség nagy kihívás előtt áll."

Rengeteg szerves szenet termelnek a mélytengeri mikroorganizmusok MTI 2018.06.15. origo.hu

A világszerte előforduló mélytengeri hidrotermális kürtőknél élő mikroorganizmusok közösségei több mint négyezer tonnányi szerves Sárga kénlerakódás a "mélytengeri füstölők" környékén szenet képesek termelni naponta - becsülték meg a kutatók az amerikai FORRÁS: NOAA tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent új "Az a jelentős mennyiségű szerves szén, amelyet ezek az organizmusok tanulmányukban. napi szinten képesek megtermelni, fontos táplálék- és energiaforrást jelent A massachusettsi Woods Hole-i Óceánkutató Intézet (WHOI) szerint az a többi élőlény számára a mélytengeri környezetben, ahol általában jóval eredmények azt mutatják, hogy ezek a mikrobaalapú ökoszisztémák az kevesebb szén áll a rendelkezésre" - tette hozzá a szakember.

54. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A kürtőknél élő mikrobák kemoszintézissel nyernek energiát az élethez. A üvegházhatást okozó gázok és a globális éghajlat közötti szoros kapcsolatot, sötét mélységben az élőlények nem hagyatkozhatnak a Nap fényenergiájára, miközben rámutatnak az Antarktisz és a távoli helyszínek közötti csak kémiai energia áll rendelkezésükre, hogy szénhidrátjaikat és más, összefüggésekre, valamint felfedik a légkör összetételének és természetes létfontosságú anyagaikat felépítsék - ez a kemoszintézis. változékonyságának különbségeit. Sievert szerint a megfigyelt mikrobák populációinak egy része mindössze néhány óra alatt megkétszereződött, ami rendkívül aktív, tengerfenék alatti bioszférára utal a mélytengeri kürtőknél.

Kimozdítottuk az egyensúlyából a Földet JEKI GABRIELLA 2018.07.02. origo.hu Az Antarktisz 800 ezer éves történetét tárta fel az idők folyamán újrakristályosodott hó és jég tömegéből vett minta. Az úgynevezett jégmag még a globális klímaváltozásra is válaszokat adott a most zárult konferencián, amelyet a svájci Davosban tartottak. A tanácskozáson az Origo tudósítója is részt vett, ahol a világ azon vezető szakértői és döntéshozói mutatták be új eredményeiket, akik az Északi- Az antarktiszi Adélie-föld bolygónk legszélviharosabb területei közé sarkvidéken és az Antarktiszon dolgoznak. tartozik FORRÁS: ORIGO Több mint 1500 sarki szakértő találkozik évről évre az alpesi országban, Az extrém, erőt próbáló helyszíneken a kutatók tovább fúrnak a jégmagok hogy megvitassák az aktuális kérdéseket és a következő lépéseket a sarki után azzal a céllal, hogy válaszokat találjanak azokra a folyamatokra, régiókban folytatott kutatásokra. A tíz napos tanácskozáson fontos amelyek körülbelül egy millió évvel ezelőtt történtek, és megváltoztatták a szerephez jutottak a régmúltban felgyűlt jégmagok, amelyeket a kutatók jég ciklusainak alakulását. Az évezredek távlatában több, nagy jégfúrással nyertek a tömbökből. A csapdába esett levegőbuborékok felmelegedési és lehűlési klímaciklust is végig tudtak követni. A jég összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segített a elemzése többek közt azt is bizonyította, hogy bolygónk ez idő alatt nyolc minta keletkezési idejében uralkodó klíma meghatározásában. jégkorszakon esett át, melyeket rövid meleg időszakok szakítottak meg. Ezek olyanok voltak, mint amilyent ma is élvezhetünk. Rendkívüli különbségeket fedtek fel Egyedi mintákat találtak az Antarktiszon Az Antarktisz belsejében található jég hóból származik, emiatt réteges szerkezetű. A jégmagok (amelyek akár több kilométer hosszúak is lehetnek) Az antarktiszi jég átlagos vastagsága megközelítőleg 2000-2200 méter, egyre növekvő hálózata feltárja az elmúlt 800 ezer év antarktiszi klímáját amelynek eredete a késő eocén, korai oligocén időszakra tehető (körülbelül és légköri összetételét. Az ezekből nyert adatok megmutatják az 33,9 millió évvel ezelőtt). A jegesedés legutóbbi nagy szakaszában (amely

55. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

mintegy 14 millió évvel ezelőtt történt) egy 1,2-szeres növekedés kezdődött, „Az antarktiszi jégmagok alapvető betekintést nyújtanak a természetes tehát a jégtakaró egyre vastagabbá válik. globális éghajlati korszakok sajátosságaiba" – hangsúlyozta Christo Buizert, a Nature tudományos folyóiratban is megjelent kutatás társszerzője, szintén „A jelenlegi jégtakaróban talált jégmagok az elmúlt 800 ezer év adatait az oregoni egyetem munkatársa. – „Látjuk a belső éghajlati változásokat, a rejtették" – mondta Edward J. Brook, az oregoni egyetem professzora a globális biogeokémiai (az élő szervezetek kémiai felépítését és a bennük davosi tanácskozáson. – „Az új vizsgálatok egyedi mintákat szolgáltattak, végbemenő kémiai reakciókat tanulmányozó tudományág) ciklusok amelyek azonban néha összefüggéstelen eredményeket adtak. Így a különféleségét, az antarktiszi éghajlat dinamikáját, a hirtelen éghajlati meglévő jég maximális kora több esetben ismeretlen maradt, ám így is változásokat, valamint számos, egyéb adatot." számos adatot nyertek ki a mintákból." Összefüggés az üvegházhatású gázokkal Hozzátette, hogy miközben az Antarktisz jégtáblái szó szerint megőrizték a történelmet, jelentős befolyást gyakorolnak a Föld többi részére. A jégmagadatok egyik erőssége, hogy különböző aspektusokból reflektál a földi rendszerekre, és ezeket nagy részletességgel lehet mérni ugyanabban Rámutattak az éghajlati korszakok sajátosságaira a magban. A jég izotópos összetétele mindig a helyi hőmérsékletnek A jégmagok egyedülálló módon, igen gazdag részletességgel őrzik meg az megfelelő, míg a kémiai, fizikai összetétel rögzíti a port, a tengeri sót, a adatokat a légkör összetételéről és a jégtakaró (akár négyezer métert is vulkanikus és szennyező anyagokat, az aeroszolok mennyiségét, de a meghaladó vastagságban) kiterjedéséről, amelyek a globális klímaváltozás földönkívüli port is. kutatásainak fontos részét képezik. A különleges technikát igénylő „A jégréteg hőmérséklete maga az elmúlt időszakok klímájának az mélyfúrások során a kutatók számos adatot nyertek a későbbi elemzésekhez. emlékezete, amelyekre a jégmagok furataiból következtethetünk" – magyarázták a kutatók.

Kantáros pingvin az Antarktiszon FORRÁS: © CHRISTIAN Antarktiszi jégtakaró FORRÁS: AFP/JOHN SONNTAG ÅSLUND / GREENPEACE

56. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Az elmúlt évtizedben az Antarktisz területén folytatott jégmag fúrások elmúlt 800 ezer évben, és ezek közvetlen kapcsolatban állnak az emberi elemzése számtalan, új információra mutatott rá. A davosi konferencián a tevékenységgel." kutatók elsősorban arra világítottak rá, hogy hogyan kapcsolódik mindez a világ többi részén bekövetkező éghajlati változásokhoz. A Nature szaklapban megjelentetett tanulmány írásakor a három gáz koncentrációja körülbelül 45, 155 és 22 százalékkal emelkedett az A jégmag minden egyes szelete a múltról szolgál bizonyítékokkal: az előindexelt értékeknél. A leggyorsabb emelkedést a kutatók a szén-dioxid antarktiszi belső hórétegből származó jégmagok legmélyebb részei 400 esetében találták a jégmagok vizsgálata során, a metánnál hirtelen ezer évesek, így segítségükkel vissza tudunk tekinteni a Föld légköri átmeneteket tapasztaltak, míg a nitrogén-dioxid múltbeli növekedési üteme viszonyaira. Az oregoni egyetem munkatársai így soha nem látott nem bizonyult annyira gyorsnak, mint a jelenlegi emelkedés. eredményekkel szolgáltak többek közt az óceánok hőszállításáról és az üvegházhatást okozó gázok mennyiségéről. Bizonyították, hogy az utóbbit kiváltó erő és az éghajlat szorosan összekapcsolódik. Ennyivel voltak hidegebbek a jégkorszaki óceánok A jégminták azt is világosan mutatják, hogyan mozdította ki egyensúlyi állapotából a Föld klímáját az emberi tevékenység. Az egyes klímaciklusok során ugyanis a szén-dioxid és a metán légköri koncentrációja hullámzást mutatott, de egyszer sem érte el a most mért adatokat. Az üvegházhatású gázok egy úgymond viszonylag stabil állapota a 19. század elejéig tartott, a koncentráció azóta viszont folyamatosan emelkedik. „Manapság egy évtized alatt emelkedik annyit, mint korábban ezer év alatt" – állítják a kutatók. – „Emellett a sarki jég az óceánokról is fontos adatokat szolgáltatott, amelyből következtetni tudtunk azok átlaghőmérsékletére: a jégmagok rámutattak, hogy a jégkorszaki óceánok mintegy 2,6 Celsius- Antarktisz FORRÁS: ORIGO fokkal voltak hidegebbek a mainál, így gyakorolva hatást a globális klímára." „A gázoknak és az éghajlatnak az elmúlt 800 ezer évben tapasztalt változásai és azoknak az erős, kölcsönös viszonya igazolja az üvegházhatás Az antarktiszi jégmagok tanítása a globális felmelegedésről jelentős befolyását a globális klíma alakulásában" – hangsúlyozza a Nature „A jégmagok legfontosabb üzenete talán az, hogy az antropogén hatás jóval publikációja. – „A hőmérsékleti rekordok alátámasztják a „poláris mélyrehatóbb a légkörünkre nézve, mint azt korábban gondoltuk volna" – amplifikáció" új elméletét, amely szerint a jövőbeli felmelegedés nagy hangzott el a konferencián. – „Az elsődleges üvegházhatású gázok szén- hatással lesz az északi-sarkvidéki társadalmakra és a vadon élő állatokra." dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid szintjei magasabbak, mint bármikor az A jövő fordulatokat tartogathat

57. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A témában publikált, legújabb kutatás azt is mutatja, hogy a klímaváltozás A gravitációs erő törvénye és a Bhaskaracharya és a globális biogeokémiai ciklusok gyors változása jelentős hatással lesz a trópusi ökoszisztémákra. Ám továbbra is sok azonban a bizonytalanság. Bhaskaracharya, avagy a második Bhaskara indiai csillagász és Egyrészt, a jégmagokból nyert adatok jelentős része eltérő értékeket matematikus 1114-ben született és 71 évesen, 1185 körül halt meg. A 12. mutatott, vagyis változtak a jéghatár körülményei, beleértve az alsó századi India híres tudósa egy Vijjadit nevű faluban, Mharastra területén tengerszintet, a nagyobb jégrétegeket és a lényegesen alacsonyabb szén- élt. dioxid-szinteket. Ezeknek a körülményeknek hiánya arra enged következtetni, hogy a közeljövőben teljesen hasonló események valószínűsíthetők. Másrészről nagy szükség van arra, hogy megértsük a gyors visszajelzések jelentőségét, beleértve a jégtáblák gyors olvadását és azt a lehetőséget, hogy például a grönlandi olvadékvíz és a felmelegedés hatással lehet az Atlanti-óceán körforgásának teljes megbomlására. A jégmagok további hátránya, hogy sokkal nehezebb meghatározni a korukat, mint az egyéb területekről származó mintáknak, amelyek koráról a rétegeik árulkodnak. „Ezért is fontos, hogy jobban megértsük a folyamat dinamikáját és hatásait, figyelembe véve a jövőbeli fordulatok lehetőségét is" – összegezték a kutatók. – „Hiszen ezek jelentős változásokat okozhatnak a jövőben a teljes népesség jelentős részének életében."

Bhaskaracharya, a híres indiai matematikus, aki felismerte a gravitációs Ősi bölcsek, akik már ismerték az űrhajókat hatástFORRÁS: RESEARCH PAPER HELP AFVALLENBUIK JEKI GABRIELLA 2018.07.02. origo.hu Matematikai értekezései a „Bijaganita" és a „Lilavati" neveket viselték, Bár számos tudós és fejlesztőmérnök önmagának vindikálja az amelyek eredményeit akkoriban nem ismertek el, ő azonban nem adta fel a elsőséget egyes modern technológiai vívmányok megalkotásában, kutatásait. időnként feledésbe megy, hogy már jó néhány ősi bölcs is rendelkezett A matematikus „Siddhant Shiromani" című könyvében különböző a tudomány és a technológia eme fejlett ismeretével. Számos mai csillagászati eszközökről, matematikai módszerekről, a nap- és felfedezés ugyanis nem más, mint az ősök tudásának újragondolásával holdfogyatkozásokról, valamint a bolygók állásáról számolt be nagy létrehozott találmány – írja az Ancient-origins. Több, a tudományhoz részletességgel. és felfedezésekhez kapcsolódó dolog is eredetileg az ókori India bölcseinek fejlett gondolkodásából és képzelőerőjéből származik.

58. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Ezért a föld, a bolygók, a csillagképek, a Hold és a Nap, mind ennek a vonzerőnek köszönhetően kerülnek pályára" - írta ezt a 12. században, messze megelőzve korát a helyes következtetéseivel. Maharshi Bhardwaj repülőgépei és repülő tárgyai Egy másik indiai bölcselő, Maharshi Bhardwaj egészen döbbenetes eredményeit a „Purana" szövegei írják le. Az ősi India hét nagy védikus bölcse (vagy más néven Rishi) egyikének tudományos munkásságáról elismerően szólnak a ma kutatói is. Bhaskaracharya többek között felismerte a napfogyatkozás okát is FORRÁS: MTI/EPA/ERIK S. LESSER Ő, ez az indiai matematikus és csillagász több mint ezer évvel ezelőtt felfedezte a gravitációs erőt is. „A tárgyak a Föld vonzerejének köszönhetően a földre esnek" – állította Bhaskaracharya a „Surya Siddhant" szövegében.

Maharshi Bhardwa, aki megálmodta a repülő szerkezeteket FORRÁS: ANCIENT PAGES A messzi múltban az ősi, mintegy háromezer éves, szanszkrit nyelvű hindu Sir Isaac Newton időskori portréja. Newton fogalmazta meg a tömegvonzás eposzban, a Mahabharata-ban (amely százezer versszakával a törvényszerűségeit, ám Bhaskaracharya már több száz évvel Newton előtt világirodalom leghosszabb alkotása és a hindu kultúra gyökereiről mesél) felismert a gravitációs hatást FORRÁS: PINTEREST és a szintén ősi, szanszkrit epikus ciklusban, a Ramayana-ban (ez Visnu

59. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

isten egyik földi reinkarnációjának, Rámának az utazásait írja le) már Már akkor rámutatott arra a lehetőségére, hogy ezek az eszközök lehetővé megjelentek repülő találmányok, tárgyak is. fogják tenni az egyik helyről egy másikra való utazást, vagy épp a Földről egy közeli bolygóra. Vishwamitra, a rakéták feltalálója Brahmarshi Vishwamitra először királyként uralkodott, majd bölcsként segítette népét. Sok éves ténykedésével kiérdemelte India egyik legelismertebb és legértékesebb bölcse jelzőt. A Rigveda harmadik könyvében őt is az ősi, hét bölcs egyikeként jellemzik és munkásságával rá is szolgált erre a címre.

FORRÁS: ORIGO A repüléshez kapcsolódó kérdések vizsgálata az ősi hindu tudománytörténetben igen fejlett szintet képviselt. Maharshi Bharwaj írt először a távoli jövő repülőgépeiről és az űrhajók megjelenéséről is.

Brahmarshi Vishwamitra egyike volt a hét indiai bölcsnek FORRÁS: YOUTUBE A tudós uralkodó már több ezer évvel ezelőtt felismerte a rakétahajtás elvét. Elismert hadvezérként nem csak kifejlesztette, hanem oktatta is a rakéták működését és megmutatta azok egyes harci célokra alkalmazható funkcióit.

Maharshi Bhardwa repülő flottája (fantáziarajz) FORRÁS: BOOKS FACT

60. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Emellett akadtak olyan rakéták is, amelyek működését a korabeli leírások leginkább „a Holdhoz vagy a Naphoz" hasonlították, feltehetően a rakéta által produkált erős fényjelenség illetve hőhatás miatt. Sushruta és az első operációk Amikor az indiai sebész, Sushruta megírta a „Sushruta Samhita" című értekezését, a „műtétek alapító atyjaként" kezdtek rá tekinteni. Műve attól számít egyedülállónak, hogy az alapvetéseken túl figyelembe vette azokat a legjobb, akkoriban rendelkezésre álló, tudományos, magyarázó szövegeket is, amelyek a műtéti, sebészeti beavatkozásokra, és azok Brahmarshi Vishwamitra volt az előfutára a rakéták harci alkalmazásának anatómiai vonatkozásaira utaltak. FORRÁS: CHAUTHIDUNIYA.COM Vishwamitra leírása szerint ezeknek a rakétáknak már akkoriban is több típusa létezett (az nyilvánvaló, hogy távol álltak a mai rakéták kifinomult szerkezetétől és technológiai fejlettségétől). Míg az egyik tüzet, a másik füstöt bocsátott ki magából.

Sushruta a modern sebészeti eljárások előfutára, és az indiai orvoslás atyjaFORRÁS: NEWSGRAM Úgy tudni, Sushruta orvosként dolgozott Varanasiban, valamikor

időszámításunk előtt 1200 és 600 között. Az indiai bölcsek sok száz sőt ezer évvel megelőzték korukat számos felismeréssel FORRÁS: PINTEREST Az ősi legenda szerint a bölcs nem mástól, mint magától Dhanvantari-tól, a hindu vallásban az orvoslás istenétől tanulta meg a sebészet minden

61. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

praktikáját. A legenda arra is kiterjed, hogy ez az isten vezette Sushruta kezét akkor is, amikor megírta a jövőbe mutató, „Sushruta Samhita" című értekezést. Acharya Kanad, az atomelmélet atyja Ha az atomelmélet megalkotójáról van szó, mindenkinek leginkább John Dalton jut az eszébe, aki kísérletei, vizsgálatai konklúziójaként 1808-ban tette közzé elméletét.

Acharya Kanad FORRÁS: POSTCARD NEWS Ez a bölcs ember volt ugyanis az első a történelem során, aki atomokról és molekulákról írt. „A teremtés minden egyes eleme atomokból áll, amelyek egymáshoz kapcsolódnak, és molekulákat formálnak" – magyarázta több ezer évvel ezelőtt Acharya Kanad. Csánakja és a politika tudománya Csánakja nem csak tudományos munkásságával szolgálta országát, hanem Chandragupta császár tanáraként, az uralkodó tanácsadójaként, majd később miniszterként is tevékenykedett.

A források gyakran csak az „indiai Machiavelli" néven emlegetik ezt az időszámításunk előtt 375-ben született államférfit. Az atomelmélet atyjaként számon tartott John Dalton FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS Ám nagyon úgy tűnik, hogy ez a vélekedés téves. Az atommag koncepciója, illetve maga az atomelméletet fogalma ugyanis már mintegy 2600 évvel ezelőtt megjelent. A teóriához Acharya Kanad ókori indiai filozófus nevét köthetjük.

62. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Ebben monetáris és fiskális politikai kérdésekkel, a gazdagsággal, nemzetközi kapcsolatokkal és háborús taktikákkal foglalkozik megdöbbentő részletességgel. Másik műve, a Nitisasztra az indiai életformát és az ideális életvitelt taglalja. Személyét a mai napig jelentős politikai és gazdasági gondolkodóként ismerik el világszerte.

Tudja-e, hol található az elátkozott forrás, amiben minden kővé válik? Csánakja Chandragupta bizalmas tanácsadójaként ténykedett SZOMOR ANIKÓ 2018.06.25. origo.hu FORRÁS: ANCIENT ORIGIN Az Egyesült Királyság területén több olyan régi és legendás forrás is A régészeti feltárások arra is rámutattak, hogy az író, filozófus, közgazdász található, amiben megkövesednek a beléjük került tárgyak. A múltban tanító lehetett a történelem első olyan embere, aki az egész indiai kontinens úgy tartották, hogy e „kutakat” gonosz varázslat sújtja, ezért a fölött uralkodott. Csánakja ekkortájt fogott egy politikai értekezés középkor embere sohasem kockáztatta meg, hogy az „elátkozott” megírásába, amelynek az Artasasztra címet adta. kutak vizéből merítsen. Rontásnak és démonok művének vélték A Mother Shipton parkban csordogáló híres forrásról a névadója, eredeti nevén a boszorkánysággal is megvádolt mágusnő, Ursula Sontheil (1488- 1561) ) után a környékbeliek azt tartották, hogy a forrás vízébe kerülő tárgyak a boszorkány varázslata miatt válnak kővé. Ezért sohase kockáztatták meg, hogy megközelítsék a szerintük elátkozott helyet.

A reneszánsz kor és az európai kultúrtörténet egyik leghíresebb politikai gondolkodója Nicola Machiavelli akinek Csánakja volt az indiai megfelelője FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS

63. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

A középkori emberek nagyon babonásak voltak, hiedelemvilágukat át-meg átszőtte a miszticizmus, a gonosz szellemekben, boszorkányokban és a démonok létezésében való hit.

A középkorban úgy tartották, hogy a kövesítő forráson a híres boszorkány, Usrsula Sontheil rontása ül FORRÁS: WIMP Az emberek ezzel kapcsolatos hiedelmét azok a kis gallyak, levelek és időnként a forrás vizébe esett elpusztult madarak tetemei, amelyek rövid idő alatt kővé váltak, szilárd meggyőződéssé tették. A környékbeliek által félt, és mágusnak, illetve boszorkánynak tartott nő élete nagy részét a barlang környékén élte le FORRÁS: YORK PRESS Így hát nem is csoda, hogy egy időben komolyan azt hitték, ha megérintik Mother Shipton hírhedt „kútjának” vizét, ők maguk is kővé válnak. Ráadásul – fokozandó a borzongást – a középkorban rettegett vált forrás oldala pont úgy néz ki, mint egy óriás koponyája. A forrás környékén élte le életét a boszorkánynak tartott mágusnő A legenda szerint a forrás névadója, Mother Shipton, eredeti nevén Ursula Sontheil a „kövesítő kút” közelében található barlangban született, és ebben

az erdőben élt. A furcsa kinézetű és természetű, boszorkányra emlékeztető A forrással kapcsolatos középkori félelmeket csak fokozta, hogy a barlang Ursula a helyiek gúnyolódása, piszkálódása miatt vonult el az erdőbe. feletti szikla pont úgy néz ki, mint egy óriás koponyája FORRÁS: TRIPADVISOR

64. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Egyedül, magányosan élt, és tanulmányozta az erdőt, virágokat, gyógynövényeket gyűjtött, amelyekből orvosságokat készített.

A vízből kiváló ásványi sók miatt mészkőbevonat képződik a forrás A boszorkánynak vélt Ursula Sontheil az erdőben gyűjtött vizének kitett tárgyakon FORRÁS: HIGH GRANGE HOLIDAY gyógynövényekből orvosságokat készítet tFORRÁS: ANCIENT COTTAGES ORIGINS Ennek köszönhető, hogy az utóbbi 150 évben több tudományos analízis is Élete nagy részét a barlang körül töltötte el a mágus hírébe került nő. feltárta, illetve bebizonyította, hogy mi áll a varázslatos kövesedés A középkor, illetve a boszorkányhit elmúltával a 19. században hátterében: a kétféle anyakőzetből (tufa és travertine) felépülő forrás beköszöntött a racionalitás, és a természettudományokba vetett hit kora. vizének nagyon magas, a szokásosat messze meghaladó az ásványianyag- tartalma. Ennek tudható be, hogy az ásványi anyagok kiválása, a kövesedés nagyon gyorsan megy végbe, egy teddy mackó például alig 3-5 hónap alatt kővé válik a forrás vizétől. A fejét vesztett király, I. Károly a forrásvidéket egy élelmes nemesnek adta el A Mother Shiptonra való legkorábbi fennmaradt írásos utalás VIII. Henrik király antikváriusától származik, aki 1538-ban meglátogatta a híres forrást,

65. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

amelynek az előző évszázadhoz képest ekkorra már jelentősen megváltozott a megítélése. A királyi tisztviselő feljegyezte, hogy a kutat sokan látogatják, sőt, az emberek isznak a vizéből, és zuhanyoznak alatta, mert úgy hitték, hogy itt varázslatos, gyógyító ereje van a víznek.

I. Károly angol király eladta Mother Shiptont egy élelmes brit nemes úrnak FORRÁS: ORIGO Az akkor már országszerte híres és népszerű, sokak által látogatott forrást is magába foglaló parkot I. Károly király eladta egy helyi úriember, Sir Charles Slingsby részére, aki – jó üzleti érzékkel megáldva – csoportos látogatásokat szervezett ide. A kút mögött található egy másik vízforrás is, az úgynevezett „kívánságkút”, amelyet ugyanaz a víz táplál, mint a kövesítő forrást.

VIII. Henrik angol király (Ifj. Hans Holbein festménye) FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS A 17. század elején egy angol orvos a kútból származó vízmintákat vizsgálta, és azt állította, hogy bármilyen testi elváltozásra csodás gyógymódot biztosít, ha ezzel a vízzel kúrálják a pácienst. Mindez tovább növelte a forrás hírnevét és ázsióját.

1630-ban a park még a királyi erdő része volt A híressé vált forrás tulajdonjogát Sir Charles Slingsby szerezte meg a királytól FORRÁS: THE PUBLIC CATALOGUE FOUNDATION

66. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Ez utóbbi arról kapta a nevét, hogy már több mint 300 éve szokás, hogy ez előtt tesznek titkos kívánságot a látogatók. De az is szokássá vált az idők során, hogy azok, akiknek valóra vált a kívánságuk, értesítik a személyzetet és visszamennek, hogy újabb kívánságot tegyenek.

A Derwent folyó vize az átlagosnál jóval nagyobb arányban tartalmaz ásványi anyagokat FORRÁS: WIKIMEDIA COMMONS A fennsík és a sziklacsúcs függőleges oldalaiból csörgedező forrásnak ugyanis igen magas a mésztartalma.

A hely népszerűsége napjainkig töretlen maradt A levegőn a víz egy része elpárolog, és visszamarad a mész. Azokon a FORRÁS: GEOGRAPH tárgyakon pedig, amelyeken e nagy mésztartalmú víz átfolyik, mészfilm bevonat képződik, és ez rövid időn belül mészkő szilárdságúvá válik. A fás Sőt, napjainkban a technika vívmányainak köszönhetően már az is elég, ha rostok elnyelik a vizet, és sejtjeiben lerakódik a mész, ami hamarosan csak telefonálnak, hogy helyettük és nevükben mondják el a kívánságot, és kőkeménnyé válik, a vízbe esett faág így megkövesedik. csekken vagy kártyával fizetnek a szolgáltatásért. Rég elhunyt gyermekek egykori, kővé vált játékai Az Egyesült Királyság területén egyébként több olyan, a Mother Shiptonhoz hasonló víz található, ahol gyorsan megkövesednek a dolgok. Az egyik az Abraham-fennsík (Heights of Abraham) és a Magas Sziklacsúcs (High Tor) közt zubogó Derwent folyó, amelynek vizében szintén minden megkövesedik.

67. oldal Tudományról egyszerűen X. évfolyam 7-8. szám

Az Egyesült Királyság Chesire megyéjében olyan sóágyak fekszenek, melyeken a keresztülfolyó víz ásványi sókban bő forrásként halad tovább, majd beletorkollik e folyóba, amelynek így válik magnézium-oxidban (MgO), bárium-szulfátban (BaSO4) és stroncium-oxidban (SrO) gazdaggá a vize.

Mészkőlerakódással bevont kerékpár FORRÁS: TRIPADVISOR Kővé vált régi gyerekjátékok FORRÁS: ORIGO Nagyon kevés kivétellel ezeknek a forrásoknak a vize az átlagosnál jóval több meszet, magnézium-oxidot, és más oldott ásványi anyagot tartalmaz, A környéken található három kövesítő forrás tele is van mindenféle, az melyeket föld alatti útjuk során akkumulálnak. ásványi só lerakódás miatt megkövesedett tárggyal. Sok holmit nagyon messziről, így többek között Kanadából és Ceylonból hoztak ide, a szeretet és szerelem zálogaként. De találhatók itt a múlt emlékeként olyan játékok is, melyek már rég elhunyt, egykori gyermekeké voltak.

A „boszorkány”, Ursula Sontheil szobra a barlang bejáratánál FORRÁS: TRIPADVISOR

68. oldal