Fiatal Kutatókés Doktoranduszok

FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK NEMZETKÖZI TEOLÓGUS- KONFERENCIÁJÁNAK XI.REZÜMÉKÖTETE

2021

ABSTRACTS OF THE 11TH CONFERENCE OF JUNIOR THEOLOGIANS AND DOCTORAL STUDENTS FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJÁNAK REZÜMÉKÖTETE

ABSTRACTS OF THE 11TH JUBILEE CONFERENCE OF JUNIOR THEOLOGIANS AND DOCTORAL STUDENTS FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA Doktoranduszok Országos Szövetsége Hittudományi Osztály

Debrecen, 2021. március 5.

11TH CONFERENCE OF JUNIOR THEOLOGIANS AND DOCTORAL STUDENTS National Association of Doctoral Students Department of Theology

5th March 2021, Debrecen

Kiadja a Doktoranduszok Országos Szövetsége 1055 Budapest, Falk Miksa u. 1.

ISBN 978 615 5586 80 4

Szerkesztők: Mikó-Prém Alexandra, Herbály Eszter, Muza Blanka Műszaki szerkesztő és borítóterv: Vértesi Lázár A fordításban segédkeztek: Schnider A. Angelika (rektori köszöntő) Szaplonczay Máté (főelőadás)

A pályázat az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett Nemzeti Tehetség Program NTP-FKT-M-20-0002 kódszámú pályázati támogatásból valósult meg.

Budapest, 2021 PROGRAM

2021. március 5. – péntek

08:30-09:15 Köszöntések, megnyitás levetítése Mikó-Prém Alexandra, DOSZ Hittudományi Osztály, elnök Dr. Fekete Károly, fővédnök Dr. Baráth Béla, DRHE rektora Dr. Fabiny Tamás, védnök Excellenciás Palánki Ferenc, védnök Excellenciás Kocsis Fülöp, védnök Dr. Csernoch László, Országos Doktori Tanács, elnök (DE) Dr. Fazakas Sándor, DRHE Doktori Iskolájának vezetője Molnár Dániel, DOSZ elnök 09:15-10:15 Főelőadás – Prof. dr. Heidl György “A zsoltáréneklés teológiája: Augustinus és Remesianai Niceta” 10:15-10:30 Technikai átállás, szünet 10:30-13:00 I. panel: Szekciómunkák 13:00-13:45 Ebédszünet 13:45-16:45 II. panel: Szekciómunkák 17:00-17:30 Zárókör

A KONFERENCIA SZEKCIÓI

Biblikus tudományok, szentírástudományi szekció Egyháztörténeti, egyházjogi, kánonjogi szekció Gyakorlati teológiai, liturgiatudományi szekció Pasztorálpszichológiai, pasztorálteológiai szekció Rendszeres (szisztematikus) teológiai, egyházszociológiai szekció Tematikus szekció a nők helyzetéről az egyházban és a társadalomban Tematikus szekció a valláspedagógia témakörében Vallástudományi szekció PROGRAM

March 5, 2021 (Friday)

08:30-09:15 Greetings, screening of the opening of the conference Alexandra Mikó-Prém, Department of Theology of the National Association of Doctoral Students, president Dr. Károly Fekete, main patron Dr. Béla Levente Baráth , DRTU rector Dr. Tamás Fabiny, patron His Excellency Ferenc Palánki, patron His Excellency Fülöp Kocsis, patron Dr. László Csernoch, Hungarian Doctoral Council, president (DU) Dr. Sándor Fazakas, Head of Doctoral School, DRTU Dániel Molnár, National Association of Doctoral Students, president 09:15-10:15 Keynote Speech – Prof. dr. György Heidl “A zsoltáréneklés teológiája: Augustinus és Remesianai Niceta” 10:15-10:30 Technical break 10:30-13:00 Presentations in Sections I. 13:00-13:45 Lunch break 13:45-16:45 Presentations in Sections II. 17:00-17:30 Closing remarks

SECTIONS OF THE CONFERENCE

Biblical Studies Church History, Canon Law Practical Theology, Liturgy Pastoral Psychology, Pastoral Theology Systematic Theology, Church Sociology Thematic Section on Women in Society and in the Church Thematic Section on Religious Education Religious Studies Tisztelt Olvasó!

Jelen kötetben a Doktoranduszok Országos Szövetsége Hittudományi Osz- tálya által szervezett Fiatal Kutatók és Doktoranduszok XI. Nemzetközi Teológuskonferenciáján elhangzó előadások rezüméit gyűjtöttük össze. Im- máron tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre nemzetközi szimpó- ziumunk, mely a hazai és határon túli magyar és külföldi vendégek által is egyre nagyobb megbecsülésnek örvend. Az idei évben 60 előadó összesen 8 szekcióban számolhat be legfrissebb tudományos eredményeiről. Idén két tematikus szekciót is meghirdettünk, egyiket a valláspedagógia témakörében, másikat “A nők helyzete az egyház- ban és a társadalomban” címmel. A referátumok tanulmánykötetben kerül- nek megjelentetésre a Doktoranduszok Országos Szövetségének kiadásában. Az idei évi konferencia nem jöhetett volna létre a Both Antal Teológi- ai és Kulturális Alapítvány, valamint a Debreceni Református Hittudomá- nyi Egyetem nagylelkű támogatása nélkül. Végezetül szeretnék köszönetet mondani a Hittudományi Osztály minden tagjának, akik idejüket és erejüket nem kímélve fáradoztak az elmúlt hónapokban e konferencia sikeres meg- szervezésén. Jelen kiadvány az előadók neve szerinti ábécérendben közli az előadások rezüméit.

Mikó-Prém Alexandra osztályelnök

Lectori salutem!

This present volume contains the brief summaries of the presentations that are to be delivered at the 11th Conference of Junior Theologians and Doctoral Students. It is our greatest pleasure to say that the conference will be organized for the 11th time by the National Association of Doctoral Students (Department of Theology). The conference-series has gradually gained international recognition over the years amongst theology students and researchers. In 2021, 60 presenters have chosen to share their most recent research findings in eight sections. Two thematic sections were announced this year: Religious Education and “Women in Society and in the Church”. All presentations are to be collected into a volume edited by the National Association of Doctoral Students. This year’s conference could not have come into existence without the help of the Both Antal Theological and Cultural Foundation and the Debrecen Reformed Theological University for which we are all beyond thankful. I am wholeheartedly saying thank you to all members of the Theology Department for contributing to the success of the conference with a considerable amount of time and energy. This publication offers the summaries of the presentations in alphabetical order.

Alexandra Mikó-Prém Department of Theology President Tisztelt Olvasó!

A Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektoraként a koronavírus járvány okozta nehézségek között is örömmel fogadtam a Doktoranduszok Országos Szövetsége Hittudományi Osztályának megkeresését, hogy 2021- ben intézményünk lássa vendégül a Fiatal Kutatók és Doktoranduszok XI. Nemzetközi Teológuskonferenciáját. Éppen egy éve, hogy a pandémia miatti korlátozások pár nap alatt új pályára állították életünket. A korábban fizikai jelenlétet megkövetelő felsőoktatási közösségi alkalmainkat, tudományos rendezvényeinket digitális kapcsolattartás: távolsági előadások, vizsgák, testületi ülések, istentiszteletek, virtuális jelenlét és közösség váltotta fel. Az elmúlt hónapok hiánya felhívta figyelmünket az egyetem, mint fizikai kap- csolattartási tér, illetve sajátos közösségi alkalmai fontosságára. Azonban azt is tapasztalhattuk, hogy a mai digitális közvetítő eszközök milyen haszno- sak lehetnek számunkra az oktatói és kutatói kapcsolattartás során. Jó tu- datosítanunk magunkban, hogy a távolsági kapcsolattartás eszközrendszere új lehetőségeket biztosít számunkra a hagyományos szakmai kompetenciák kialakítása, fejlesztése során. Idei szervezőként egy erre a feladatra alkalmas virtuális konferenciatér kialakítása mellett arra is törekedtünk, hogy a résztvevők számára érzékelhetővé tegyük egyetemi főépületünk, a nemzeti emlékhely Debreceni Református Kollégium sajátos miliőjét és iskolakultú- ráját. Bízom abban, hogy a mostani rendkívüli keretek között, a legújabb kommunikációs eszközök felhasználásával megvalósított rendezvényünk is alkalmas lesz annak a szakmai közösségnek a létrehozására, amely hatható- san segíti a jelenlévő doktori iskola hallgatóinak tudományos előmenetelét. Ezek jegyében érdeklődve várjuk előadásaikat, friss meglátásaikat, kutatási eredményeiket, a kialakuló eszmecseréket.

Dr. Baráth Béla Levente Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektor

7 Dear Reader, it gives great pleasure to me, the rector of the Reformed Theological University of Debrecen, the request of the Department of Theology of the National Association of Ph.D. Students to entertain the 11th Conference of Junior Theologians and Doctoral Students, despite the difficulties caused by the pandemic of Covid-19. Precisely one year ago our life was ranged into unfamiliar paths due to the restrictions of the pandemic. The usual way of occasions of academic life and scientific events, that had required physical presence, was succeeded by the digital maintenance of contacts, as the lectures at distance, online exams, general meetings, and church services, the virtual presence, and community. During these months we recognized that the university was a physical space where was possible to contact each other, and the importance of social events at the university. At the same time, we had also new experiences about the usefulness of digital equipment that can facilitate communication between professors, scholars, and researchers. We should be aware that the system of ways of communication at distance provides us new possibilities to develop our conventional professional competences. As the organizer of the conference this year, we made effort not just to create an adequate virtual platform but also to make noticeably the special milieu of the main building of our university, the national memorial of the Reformed College of Debrecen. I hope that this conference organized among these special opportunities now available will be able to assemble a professional audience that can efficiently help the academic progress of doctorate students. We are looking forward with special interest your papers, new observations, research results, and the interchange of ideas during the conference.

Dr. Béla Levente Baráth Debrecen Reformed Theological University rector

8 TARTALOMJEGYZÉK

Prof. dr. Heidl György A zsoltáréneklés teológiája: Augustinus és Remesianai Niceta / The Theology of Psalm Singing: Nicetas and Augustine ...... 17

Ambrus Arnold Báró Szentkereszty Stephanie a filantrop „alapítványi hölgy”, „a szé- kelyek nagyasszonyának” szociális, karitatív és vallási tevékenysége, különös tekintettel a kézdivásárhelyi Oltáregyesület megszervezésé- re / The Work of Baroness Szentkereszty Stephanie ...... 20

Bacsó Benjámin Szabadegyházak lehetőségei 1945–1949 között / Opportunities for Free Churche Between 1945–1949 ...... 21

Bálint Ágnes Elkendőzött fájdalom. Pasztorálpszichológiai potenciál Jób feleségé- nek alakjában / Veiled Pain. The Potential for Pastoral Care in the Figure of Job’s Wife ...... 23

Balogh Dávid A főistentiszteleti lekcióolvasás az 1968-as liturgiai felmérés tükrében / Lesson Reading in the Sunday Service According to the 1968 Litur- gical Survey ...... 25

Bojoievschi Éva Reziliencia fejlesztése a teológia és a pszichológia határmezsgyéjén / The development of resilience at the border of theology and psychology 26

Botár István Házasságban egy test és lélekké vált „Mi” élete – Családteológiai gondolatok az Amoris laetitia margójára / The Life of the “We” within Marriage – Thoughts on Family, Marriage and the Amoris laetitia ...... 28

Dicső Melinda Áház uralkodása az Asszír Birodalomnak való behódolás árnyékában / The Reign of Ahaz in the Shadow of Submission to the Assyrian Empire 30

Dudás Róbert Gyula Titkos magyar püspökszentelések a szocializmus idején / Secret Or- dination of Bishops During Socialism ...... 32

9 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Endrédy Balázs Rendben vannak-e az angyalok az Isteni színjátékban? Dante mint laikus teológusi / Are Angels in Order in Dante’s Divine Comedy? Dante as a Lay Theologian ...... 34

Erbach Viola Az Orosz Ortodox Egyház missziológiai önértelmezése / The Missio- logical Self-Interpretation of the Russian Orthodox Church ...... 35

Fenyves Krisztián Az izajási próféciák fordításainak teológiai profilja / The Theological Profile of Translations of Isaiah’s Prophecies ...... 37

Füleczki István A Boldogságos Szűz Mária John Henry Newman teológiájában / The Blessed Virgin Mary in John Henry Newman’s Theology ...... 38

Gaál Sándor András A vallás és tudomány kapcsolata Dale Moody teológiájában / Religi- on and Science in Dale Moody ’s Theology ...... 40

Geng Noémi A perifériák felkutatói. A pasztorális teológia találkozási pontja Ke- let-Közép-Európában Ferenc pápa és Bodor Ádám között / Searchers of Peripherals. The Meeting Point of Pastoral Theology in Central and Eastern Europe Between Pope Francis and Ádám Bodor ...... 42

Göbölösné Gaál Eszter Az 1780-as debreceni halottas gyűjtemény / The Debrecen Funeral Hymn Book from 1780 ...... 44

Herbály Eszter Az egyház intézményes formájának válságjelenségei a modern korban / Crisis of the Institutional Form of the Church in the Modern Age ...... 47

Homoki Gyula A nők szerepvállalása a montanista mozgalomban / The Role of Women in the Montanist Movement ...... 49

Jonica Xénia „Oly szegények, oly szétszórtak, hogy nem tudnak templomot építe- ni, papot tartani!”. Adalékok az erdélyi népmissziók diaszpóra pasz-

10 REZÜMÉKÖTET torációjához / „They are so poor and so scattered, that they are unable to build a church or support a priest!”. Additional Information about Pastoral Care During the Transylvanian Missions in the Diaspora ..... 51

Kállai Benedek Nyüvedről a Duna-csatornához, Bődi Mihály református lelkipásztor története / From Nyüved to the Danube Canal. The Story of Bődi Mi- hály, Reformed Priest ...... 52

Kallós Péter Pál Az ember túlvilági sorsa valláspedagógiai szemmel / The Indivi- dual’s Afterlife Fate from Religious Pedagogy’s Point of View ...... 53

Kántor Viola A Nagybecskereki Egyházmegye első zsinata – egy helyi egyház út- keresése: lehetőségek, módszerek, tanulságok / The First Synod of Diocese of Zrenjanin – Possibilities, Methods, Conclusions ...... 56

Katharina Kraus Ein Fünkchen Religion – Gottesvorstellungen und Religiosität jugendlicher Figuren in aktueller deutschsprachiger Jugendliteratur / I Belie- ve in Something with Capital S. – Religiousness and Images of God of Young Figures in Current German Literature for Young Adults ...... 58

Kisnémet Fülöp OSB Egy sokrétű életmű nyomában. Békés Gellért OSB ökumenikus teoló- giájának körvonalai / Retracing a Multifold Lifework. An Outline of Ecumenism in the Theology of Gellért Békés OSB ...... 62

Köblös Lehel A kövek kiáltanak – a Teleki család és a hagymásláposi református templom / The Stones Cry Out – The Teleki Family and the Reformed Church of Lapusel ...... 64

Kolumbán Adrienn Erósz és Thanatosz Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek regényé- ben. Valláselméleti értelmezési lehetőségek / Eros and Thanatos in Sándor Márai’s Embers. Possibilities of Interpretation Through the Theory of Religion ...... 66

11 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Körösvölgyi Zoltán Női szemmel: Fotográfia és hit napjainkban / Herspectives: Female Photographers and Faith Today ...... 68

Kustárné Almási Zsuzsanna Művészettel nevelés – A pedagógiai bábjáték jelentősége és szerepe a katechézisben / Arts in Education – The Significance and Role of Pedagogical Puppetry in Catechesis ...... 69

Lengyelfi Emőke Rút könyvével kapcsolatos előzetes kutatások az idegenség szempontjá- ból / Preliminary Research on the Book of Ruth in Terms of Alienation .... 71

Lévai Ádám Az Aperuit illis kezdetű Motu Proprio előfutára: Louis Bouyer igeteo- lógiája / The Forerunner of Motu Proprio ’Aperuit illis’: Louis Buyer’s Logos-Theology ...... 73

Lévai-Magyar Noémi A gyermek istenképének neveltetés- valamint nemi specifikus kü- lönbségei / Erziehung- und geschlechtsspezifische Unterschiede im Gottesbild des Kindes ...... 75

Ljubanic Ádám A hit és a tudomány kapcsolata keresztény szemmel / The Re- lationship Between Faith and Science Through Christian Eyes ...... 76

Dr. Lovassy Attila Az anglikán és a katolikus John Henry Newman egyházfelfogásának aktualitása a mai egységtörekvésben / The Ecclesiology of Anglican and Catholic John Henry Newman in Recent Ecumenical Dialogue ... 78

Dr. Magyar Balázs Dávid Közerkölcsök Debrecenben 1547–1572. Új utak a hazai Kálvin-recep- ció feltárásában? / Public Morals in Debrecen 1547−1572. New Ways to Explore the Hungarian Calvin Reception? ...... 81

Márkus Máté Homiletica Pontificalis. A teológiai korreláció háttere és homiletikai alkalmazhatósága / Homiletica Pontificalis. The Theory and Homi- letical Applicability of Theological Correlation ...... 82

12 REZÜMÉKÖTET

Maszlag Fanni „Innovativ identitas elemek megjelenese a Keresztény Roma Szak- kollegiumi hallgatok koreben” / “Emergence of Innovative Identity Elements among Christian Roma Vocational College Students” ...... 84

Mikó-Prém Alexandra A posztmodern vallásosság jellemzői és annak teológiai értékelése / Characteristics of Postmodern Religiosity and its Theological Evaluation 87

Mikola Nyiri Emese A keresztény önéletírás XXI. századi lehetőségei. A keresztény írás- terápia, mint a pasztorálpszichológia új módszere / The Possibilities of Christian Autobiography Writing in the 21st Century. Christian Writing Therapy as a New Method of Pastoral Psychology ...... 88

Dr. Módis László “Kiemelt a pusztulás verméből...”. A spiritualitás szerepe a depres�- szió kialakulásában és kezelésében / ‘He lifted me out of the pit of despair…’. The Role of Spirituality in the Evolution and Treatment of Depression ...... 91

Dr. Nádor Koppány Zsombor A kultúrafogalom változása a Katolikus Egyházban a II. Vatikáni Zsinat tükrében / The Concept of Culture in the Light of the Second Vatican Council ...... 94

Nagy Levente A szenvedés, elhagyatottság és megsemmisülés jelentősége Tauler és a fiatal Luther teológiájában / The Issue of Suffering, Desolation and Annihilation in the Theology of Tauler and the Young Luther ...... 96

Nagy-Czumbil Zsuzsanna -Evelyn Katolikus nevelés és oktatás célja jelen századunkban / The Purpose of Catholic Upbringing and Education in the 21st Century ...... 98

Dr. Ősz-Farkas Ernő Új vezetők „születésének” elősegítése az egyházban Barnabás példá- ja alapján / Promoting the Birth of New Leaders in the Church Based on Barnabas’ Example ...... 99

13 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Pallai Béla Magyar görögkatolikusok Boldog Alexandru Rusu püspöksége ide- jén / Hungarian Greek Catholics During the Bishopric of the Blessed Alexandru Rusu ...... 103

Pető László Az áldozatbemutatás módjai és szerepe az andoki őslakosok életében Hernández Príncipe, Anonimo és Juan de Santacruz Pachacuti műve- iben / Ways of Presenting the Victim and its Role in the Lives of the Andean Natives as Mirrored in the Works of Hernández Príncipe, Anonimo and Juan de Santacruz Pachacuti ...... 106

Pető-Veres Kata A szükségkeresztség gyakorlata és a református ellenállás / The Practice of Emergency Baptism and its Refusal by the Hungarian Reformed Church 107

Porkoláb András József Kálvin imádságszemlélete / Calvin’s Approach to Prayer ...... 110

Rimai Bálint Iszlám az európai kultúrkörben / Islam in European Culture ...... 111

Schnider A. Angelika Codex Neofiti 1, Exodus 1–15 vizsgálata / Codex Neofiti 1, Exodus 1–15. Speaking Respectfully ...... 112

Schranz Ambrus Dániel Képi gondolkodás és kereszténység. Valláspedagógiai kérdések Pie- ter Bruegel festményein keresztül / Visual Thinking and Christianity. Questions in the Religious Education by Pieter Bruegel’s Paintings ... 113

Seben Glória Fekete pedagógiai élmények a hittanórán / Poisonous / Black Peda- gogy Experiences in Religious Education ...... 116

Számel Kata Viola Vallásosságtípusok Európában / Types of Religiosity in Europe ...... 118

Szaplonczay Máté XI. Piusz és a Keleti Egyházak / Pope Pius XI and the Eastern Churches 120

14 REZÜMÉKÖTET

Sztojka Szabina Prédikálás a peremről / Preaching from the Margins ...... 122

Szűcs Bernadett A Mária szerinti evangélium: egy “feminista” jegyeket mutató kézirat? / The Gospel of Mary: a ’Feminist’ Manuscript? ...... 124

Tikász Ábel Észak-amerikai példák, magyar útkeresés – a református női prédiká- ció lehetőségei / North American Examples, Hungarian Search for a Way – The Possibilities of Women’s Preaching in the Reformed Church 127

Tóth Krisztián A főkegyúri jog különböző értelmezéseinek kihatása az Erdélyi Római Katolikus Státus és a dualizmus kori magyar kormányzatok közötti kapcsolatokra / The Influence of Different Interpretations of the Royal Patronage Law on the Relations Between the Roman Catholic Status of Transylvania and the Hungarian Governments in the Dualist Period ... 129

Dr. Vásárhelyi Bálint Márk A Péceli Program / The Programme of Pécel ...... 130

Vlaj Márk A világi krisztushívők és a sensus fidei / The Lay Faithful and the Sensus Fidei ...... 132

Zsizsmann Endre A helyes böjt paradimája Hermász: A Pásztor (5.1 [54]; 5.3 [56]) című munkájában / The Paradigm of True Fasting in The Shepherd of Hermas (5.1 [54]; 5.3 [56]) ...... 133

Guia Laurean, Fr. Hugó O.F.M. Fogolyként a brassói titkosszolgálat börtönében/ Prisoner in the secret service prison of Brașov ...... 135

15 Főelőadás REZÜMÉKÖTET

Prof. dr. Heidl György Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, dékán Esztétika és Kulturális Tanulmányok Tanszék, tanszékvezető egyetemi tanár

A zsoltáréneklés teológiája: Augustinus és Remesianai Niceta

Niceta, Remesiana (Dacia Mediterranea) püspöke volt, de életéről nagyon keveset tudunk, azt is jobbára csak Nolai Paulinustól. Jórészt töredékesen fennmaradt munkái között találunk két figyelemre méltó beszédet, amelyek bepillantást engednek a 4. század végi liturgikus szokásokba. A két homília mind keletkezését, mind tartalmát illetően szorosan összetartozik: az első az imádsággal, énekléssel és felolvasásokkal eltöltött szent virrasztások szellemi gyümölcseiről beszél, a második pedig ennek folytatásaképpen kifejti a zsoltározás és zsoltáréneklés teológiáját. Niceta műveinek editio princeps-ét Andrew E. Burn publikálta 1905-ben. Burn a Psalmodiae bono szövegét két kézirati hagyomány alapján rekonst- ruálta, amelyek között a legkorábbi a 7. század legelejéről származó Cod. Va- ticanus Palat. 210, amely Augustinus munkái között hozza az értekezéseket, de Niceta neve alatt. Ez a kézirati hagyomány Arles-i Caesariusra vezethető vissza, aki Ágoston homíliának szövegét gondozta saját homiletikai tevé- kenysége érdekében. Választott témám és érvelésem szempontjából is jelentősége van annak a ténynek, hogy egy korai hagyomány Ágostonnak tulajdoníthatta a két be- szédet, amennyiben éppen azt kívánom bemutatni, hogy a zsoltár- és him- nuszéneklés Niceta által a homíliában kifejtett, Ágoston által pedig a Vallo- másokban személyes példájával is illusztrált teológiája alapvető egyezése- ket mutat. Nem hatástörténeti kutatást végzek, nem azt a kérdést szeretném eldönteni, hogy ismerhették-e egymás munkáit e kortárs püspökök. A tézis, amelyet igazolni szeretnék az, hogy Niceta az óegyház zeneteológiájának, vagyis az ókori zeneelmélet patrisztikus feldolgozásának egyfajta összegzé- sét adja elő a zsoltáréneklés védelmében, amint Ágoston is ugyanezen ha- gyománnyal teljes összhangban mutatja be, miként jutott el ő maga az elné- mulástól a zsoltárok hangos olvasásán át a himnuszok énekléséig a milánói egyházi közösségben.

17 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Heidl György

The Theology of Psalm Singing: Nicetas and Augustine

Nicetas was the bishop of Remesiana (Dacia Mediterranea), but we know very little about his life, and that is mostly from Paulinus of Nola. Among the remained fragments of his works there are two remarkable homilies that provide an insight into the liturgical customs of the late 4th century. These two homilies closely belong together in both their origin and content: the first one presents the spiritual fruits of the holy vigils spent in prayer, singing, and reading; the second one - in continuation – explains the theology behind the reading and singing of the psalms. The editio princeps of Nicetas’s works was published in 1905 by Andrew E. Burn. For the reconstruction of the Psalmodiae bono’s text Burn used two manuscript traditions, the earliest of which is the Cod. Vaticanus Palat. 210. from the early 7th century, which lists the writings among the works of Augustine, but under the name of Nicetas. This manuscript tradition can be traced back to Caesarius of Arles, who edited the text of Augustine’s homily in favour of his own homiletic activity. Regarding my chosen topic and arguments the fact is relevant that an early tradition may have attributed the two homilies to Augustine, given that I wish to point out that the theology of psalm and hymn singing – expressed by Nicetas in his homily and by Augustine in the Confessions illustrated with his personal examples – shows basic matches. I am not intended to conduct historical impact studies, I don’t want to decide whether these contemporary bishops could have known each other’s work. The hypothesis I’d like to to prove is that in defense of psalm singing Nicetas presents a summary of the early Church’s music theology, that is, the patristic elaboration of ancient music theory, just as Augustine also shows, in full harmony with the same tradition, how he himself arrived from total silence through reading aloud psalms to the psalm singing in the ecclesial community of Milan.

18 Szekcióelőadások FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Ambrus Arnold

Báró Szentkereszty Stephanie a filantrop „alapítványi hölgy”, „a székelyek nagyasszonyának” szociális, karitatív és vallási tevékenysége, különös tekintettel a kézdivásárhelyi Oltáregyesület megszervezésére

Báró Szentkereszty Stephanie-t a közjó, az erkölcsi tartás, illetve a vallá- sos, hitbeli megmaradás és fejlődés érdekében kifejtett munkássága révén posztumusz jogosan tekinthetjük a régió ma élő és a korábbi nemzedé- kek tanúbizonysága mentén a székelyek nagyasszonyának. Róla mondta az utókor által fennmaradt fáma, hogy őt „jókedvében adományozta az Ég”, mivel az árvák, a rászorulók, a betegek, a lelki szegények felkarolója, „euergétája” volt, aki célként tűzte maga elé és tetteivel elénk élte az evan- géliumi, az „árvák könnyét letörlő”, jókedvű adakozó keresztény ember habitusát és apriori attitűdjét. 1842-ben született Kolozsváron, akit szülei gondosan a kort és a lehetőségeket meghaladva igyekeztek a legjobb be- látásuk szerint nevelni, szocializálni, éppen ezért nagyon korán nyelveket tanult és képzőművészeti ismereteket sajátított el Budapest legjobb tan- neveldéiben. Miután hazakerült Kézdivásárhelyre fokozatosan a város és környéke életét próbálta jobbá tenni, éppen ezért már 1871-ben megala- pítja a zágoni székhelyű Jótékony Nőegyletet, amelynek vesszőparipája a jótékonykodás, majd következő évben elindítja azt a mozgalmat, amelynek keretében és produktumaként létrejön az első megyei szintű Erzsébet Árvaleány Nevelő Intézet, majd pár évre rá indítványozza egy menedék- ház létrehozását idősek számára, illetve megszületik egy kórház felállítá- sának tervezete is. Jelen értekezés fókuszpozíciójában a kézdivásárhelyi Oltáregylet 1876-es magalakítása áll, mivel egyházmegye szintű és litur- gikatörténeti szempontból eklatáns a kézdiszéki hitbuzgalmi mozgalom megszervezése és az egyesület létrehozása, amely első a maga nemében az erdélyi egyházmegye területén. Ugyanakkor zászlajára tűzte ki az eucha- risztia-kultusz fellendítését, meghonosítását és elmélyítését, illetve annak szentmisén kívüli egyéb az Oltáriszentséget méltató, magasztaló ájtatossá- gi gyakorlatok kialakulását. Az Oltáregyesületi mozgalom alapjai egészen Belgiumig nyúlnak el, viszont a mintát a budapesti székhelyű Központi Oltáregyesület adta. A külföldi mozgalom létrejöttének egy másik gazda- sági vetülete a szegény vagy elhanyagolt templomok liturgikus kellékek- kel való felszerelése. A kutatás főleg ezeket a nyomvonalakat igyekszik feltárni, megvizsgálva a bárónő életművét, és kiemelve annak a témánk szempontjából szignifikáns aspektusait.

20 REZÜMÉKÖTET

The Work of Baroness Szentkereszty Stephanie

Through the work of Baroness Szentkereszty Stephanie for the common good, moral keeping and religious survival and development, we can rightly consider her one of the biggest women posthumously of the Szeklers living in the region. The posterity said of her that she had been “bestowed by Heaven,” for she was the “euergeta” of the orphans, the needy, the sick, the spiritually poor, who set herself the goal and lived the gospel, wiping the tears of orphans, being a cheerful donor Christian. She was born in 1842 in Cluj-Napoca, whose parents carefully tried to educate and socialize her with the best educational techniques of that time, which is why she learned languages and acquired fine arts knowledge very early in the best schools in Budapest. After returning to Kézdivásárhely, she gradually tried to improve the life of the city and its surroundings, which is why she founded the Charitable Women’s Association in 1871, and in the next year will launch the first county-level Erzsébet Orphanage Education Institute, and then after a few years she proposes to establish a shelter, and a plan to set up a hospital is born. The focus of the present dissertation is on the formation of the Altar Association in Kézdivásárhely, from year 1876, whereas at the diocesan level and from the point of view of liturgical history it is eclectic to organize a devotional movement and to establish the association, which is the first of its kind in the Transylvanian diocese. At the same time, she had as intention the revival, domestication, and deepening of the cult of the Eucharist, as well as the development of other high-altitude devotional practices other than Mass. The foundations of the Altar Association movement extend all the way to Belgium, but the sample was given by the Central Altar Association based in Budapest. Another economic aspect of the emergence of the foreign movement is the equipping of poor or neglected churches with liturgical paraphernalia. The research mainly seeks to explore these trails by examining the Baroness’s oeuvre and highlighting aspects that are significant to our topic.

1 Bacsó Benjámin

Szabadegyházak lehetőségei 1945–1949 között

Előadásomban annak a történelmi helyzetnek a bemutatását szeretném megtenni, amely 1945 előtt nyílt a szabadegyházak előtt. Talán sehol nem re-

21 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA ménykedtek annyira a demokratikus fordulatban 1945 környékén annyira, mint a Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége vezetésében. Különösen is kiemelendő Somogyi Imre, a Baptista Szövetség elnöke, aki erőteljes harcot folytatott a „szabad államban, szabad egyház” elv érvényesítése végett. Különösen is azokra a lehetőségekre koncentrálok előadásomban, amelyek látszólag megnyíltak ezen közösségek előtt. Az 1945 és 1950 közötti évek jelentős fordulatot eredményeztek ama- gyarországi szabadegyházak életében. Összefogásuk eredményeként létre- jött egy viszonylag jól működő szervezet, amelynek segítségével hatékonyan tudták képviselni érdekeiket. A szerveződés kezdetén kevéssé jelentkeztek a különbségekből adódó problémák viszont erőteljesen megmutatkozott az egymásrautaltság. Elmondható, hogy jelentős mértékben javult a közjogi helyzetük. Különösen fontosnak tekinthetjük, hogy a különböző szabadegy- házi közösségek körében egy „mi-tudat” kialakulását is megfigyelhetjük. Doktori disszertációm szempontjából ezen időszak baptista vetületeit vizsgálom, amely a remény éveiként maradt fenn. Most kicsit szélesebb perspektívában és tágabb kontextusban szeretném bemutatni ennek az időszaknak a „reménykeltő” lehetőségeit, majd a veszélyként megjelenő folyamatokat. Alapvetően egyházi levéltári forrásokra és az egyházi sajtóra támaszko- dik az előadásom, kutatásaim során több levéltár dokumentumait sikerült áttekinteni. Kisebb részben hagyatkozom az „oral history” módszerére is. Alapvető célom, a szabadegyházak külső helyzetéből és belső lehetősé- geiből fakadó pozitív helyzet észlelésének bemutatása, majd olyan negatív folyamatok figyelmen kívül hagyása, amelyek hosszú távra rendkívül sok nehézséget okoztak.

Opportunities for Free Churches Between 1945–1949

In my presentation, I would like to show the historical situation that opened for the free churches before 1945. Perhaps around 1945 nowhere did they hope so much for the democratic turn in the leadership of the Association of Hungarian Free Churches. Of particular note is Imre Somogyi, president of the Baptist Association, who fought vigorously to enforce the principle of a “free state, a free church”. In particular, I focus my presentation on the opportunities that seem to open up to these communities. The years between 1945 and 1950 marked a significant turn in the life of Hungarian free churches. As a result of their collaboration, a relatively well-functioning organization was created, with the help of which they

22 REZÜMÉKÖTET were able to effectively represent their interests. At the beginning ofthe organization, there were few problems arising from the differences, but the interdependence was strong. It can be said that their public law situation has significantly improved. It can be considered particularly important that we can also observe the formation of a “we-consciousness” among the various free church communities. From the point of view of my doctoral dissertation, I examine the Baptist projections of this period, which have survived as years of hope. Now, I would like to present the “hopeful” possibilities of this period in a slightly broader perspective and in a broader context, and then the processes that appear as threats. Basically, my presentation relies on ecclesiastical archival sources and the ecclesiastical press, and during my research I managed to review the documents of several archives. I also rely to a lesser extent on the “oral history” method. My basic goal is to present the perception of a positive situation arising from the external situation and internal possibilities of free churches, and then to ignore negative processes that have caused a great deal of difficulty in the long run.

1 Bálint Ágnes

Elkendőzött fájdalom Pasztorálpszichológiai potenciál Jób feleségének alakjában

Jób felesége névtelen epizódszereplője Jób könyvének, mindössze két mondat hagyja el az ajkát. A klasszikus teológiai hagyomány elmarasztaló ítéle- tet mond róla, ha egyáltalán említi Jób könyvének értelmezésekor. A bűneset csábító Évájának, az ördög szolgálóleányának, valóságos femme fatale-nak látják és láttatják, aki Jób szenvedéseit maga is csak szaporítja ahelyett, hogy enyhítené. A nőgyűlölettől sem mentes, a patriarchális berendezkedést tük- röző értelmezést az utóbbi időben felváltotta alakjának megértőbb, felmen- tését kereső értelmezése, amelyben őt magát is érintettnek, szenvedéssel sújtott személynek látják – ebben a Szentíráson kívüli szöveghagyományok is szerepet játszhattak. A feminista értelmezésben egyenesen hőssé lesz, akinek megnyilatkozásán megfordul Jóbnak a sorsa: ellenállásával mozgósítja Jób erejét az Istennel szembeszállni, megküzdeni, ő a változás katalizátora. Ha azonban alakját nem különböző teológiai elvi szükségszerűségek alátá-

23 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA masztására használjuk, hanem Jób könyvét az akut vagy előrehaladott be- tegségben szenvedő ember valóságának kontextusában olvassuk, elkerülhe- tő Jóbnak és feleségének az ellentételező, őket egymással szemben kijátszó értelmezése. A szenvedő és a vele szenvedő családtag közötti dinamikának, a kettejük kommunikációjának megértése fontos a betegek lelkigondozásá- ban. Hasonlóképpen megkerülhetetlen a spiritualitás szerepének az érté- kelése, mozgósítása, átalakulásának facilitálása, hogy valóban erőforrássá váljon. A lelkigondozó lehetséges és véghezvihető támogatásának áttekinté- sével nemcsak Jób feleségét kívánjuk rehabilitálni, hanem alakjának paszto- rálpszichológiai olvasatát is gazdagítani.

Veiled Pain The Potential for Pastoral Care in the Figure of Job’s Wife

Lacking even a name, Job’s wife is a minor figure in the Book of Job, uttering only two short sentences. When mentioned at all, she is highly disapproved of in the classical theological reading, and usually understood as the tempting Eve of the fall, Satan’s helper, a veritable femme fatale who augments Job’s misery instead of easing it. However, the patriarchal interpretation of her figure, sometimes carrying even misogynistic overtones, has been replaced by a more empathetic interpretation recently, according to which she herself is affected by loss and grief. This change may have been facilitated by textual traditions outside the canonical Bible. In feminist interpretation she is considered a heroine: her speech becomes the turning point of Job’s fate as her resistance mobilizes Job’s strength to confront God and fight for himself. She is the catalyst of change for the submissive Job. If instead of reading the wife of Job as evidencing theological truths, we turn to the Book of Job in the context of the acutely or terminally suffering patient’s reality, it is possible to avoid interpretations based on the difference and seeming antagonism between Job and his wife. In pastoral care it is important to understand the dynamics between the sufferer and his or her spouse or other family members. It is also important to evaluate, mobilize, and facilitate the transformation of spirituality to be a meaningful resource. By evoking possibilities of support, we aim both at rehabilitating Job’s wife and providing an understanding of her figure that is relevant in pastoral care.

24 REZÜMÉKÖTET

Balogh Dávid

A főistentiszteleti lekcióolvasás az 1968-as liturgiai felmérés tükrében

Az önálló lekcióolvasást először az 1931-ben hatályba lépett Istentiszteleti Rendtartás vezette be a református főistentisztelet rendjébe. Ma már – kilenc- ven év távlatából – természetes a református lelkipásztorok és gyülekezeti tagok számára, hogy az istentisztelet elején is elhangzik egy (általában) hos�- szabb igeszakasz, azonban ez a magyar református liturgiai tradíciónak nem volt része az azt megelőző mintegy négyszáz évben. A lekcióolvasás bevezetése óta eltelt időszakban nem született átfogó, monografikus mélységű, egységes szemléletű teológiai irodalma a témá- nak. Részben ebből is fakad, hogy sok eltérő gyakorlattal találkozhatunk templomainkban. A textus a lekció része legyen vagy sem? Az újszövet- ségi textushoz ószövetségi lekciót kell választani? Egyáltalán mi alapján választunk lekciót? Előadásomban ezekre a kérdésekre is keresem a vá- laszt, azonban nem a szorosan vett akadémiai, tudományos igénnyel meg- írt tanulmányok, tantárgyi jegyzetek, liturgikák és homiletikák eredményeit veszem alapul, hanem az 1968-ban zsinati kezdeményezésre végzett, or- szágos lefedettségű liturgiai felmérésre adott lelkipásztori válaszokat ismertetem és értékelem. Ennek a felmérésnek eddig csupán egy átfogó, részletekbe nem menő, inkább a statisztikai adatokat összegző ismertetése történt meg (Fekete Ág- nes: Liturgia és idő – a református istentiszteleti gyakorlat egy 1968-as és egy mai felmérés tükrében. Doktori értékezés, Budapest, 2013), azonban a konkrét lel- kipásztori megjegyzések tematikus feldolgozása nem kutatott terület. Bár a magyar református lekcióolvasással kapcsolatos kutatásokhoz ezen lelki- pásztori válaszok rengeteg impulzussal és adattal szolgálnak, mégis fontos megállapítani a felmérés korlátait. Először is a lekcióval kapcsolatos kérdé- sek túlontúl irányítottak, sőt, helyenként nehezen értelmezhetőek. Másod- szor látni kell, hogy a lelkipásztorok egy része finoman szólva sem lelkese- dett a válaszadással kapcsolatban, ebből következően sok válaszívnél nincs értékelhető megjegyzés. Mindezen előzetes megjegyzésekkel együtt is jelentős, hiánypótló kuta- tási eredményekkel szolgál a felmérés a lekcióolvasás bevezetésének fogad- tatásával, a lekcióolvasás jelentőségével, gyakorlati megvalósulásaival kapcsolatban.

25 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Lesson Reading in the Sunday Service According to the 1968 Liturgical Survey

The standalone lesson reading (lection) in the beginning of the worship is a relatively young component of our Sunday service, since it was officially introduced in 1931. Unfortunately we do not have monographs on this topic, so every single study and research can provide us significant notes to the whole question. I would like to present datas from a liturgical survey, which took place in 1968 under the supervision of the Synod of the Reformed Church in Hungary. This survey is only partially published previously in a thesis work, but this was rather a comprehensive study. In my presentation I try to show the most interesting answers by the reformed pastors related to the lesson reading in the worship. I must mention the limits of this research. On the one hand, the questions of the survey are too simplified and guided, so the thoughts of the pastors are influenced by default. On the other hand, many of the pastors were opposed to the whole survey, therefore we have so many minimalist answers. Despite all of these preliminary statements, this survey is an outstanding source for the research of the lesson reading in the worship of the Reformed Church in Hungary.

1 Bojoievschi Éva

Reziliencia fejlesztése a teológia és a pszichológia határmezsgyéjén

Ferenc pápa kiemeli, hogy a legfontosabb dolog, amit a gyerekeknek adha- tunk, az otthonhoz tartozás, de ez csak akkor alakul ki, ha szeretettel, gyengéd- séggel bánunk velük, ha kézen fogjuk őket, ha meghallgatjuk őket, ha játszunk velük, ha mindig megadjuk nekik életkoruknak megfelelően azt, ami fejlődé- sükhöz szükséges, de a legfontosabb mégis a hit. (Ferenc, 2014). Kutatásom célja megtalálni a hit erőforrásait, amelyek segítséget nyújtanak a hátrányos helyzetű fiatalok reziliencia képességének növelésében. Egy olyan képesség kialakítása, amely a meglepetésekkel, változásokkal és a váratlan akadályok- kal képes megbirkózni. Abban az esetben, ha nem adatik meg a biztonság, a kellő szeretet, akkor maga a hit, hogyan segít továbblépni és melyek a faktorai. Számos kutató ökológiai, fizikai, közgazdasági, szociológiai és pszicho- lógiai szempontból vizsgálta a rezilienciaképességről alkotott elméleteket. Egy olyan képességként említik, amely segítségével stersszhelyzetekkel szembe tudunk nézni, meg tudjuk őrizni egyensúlyunkat, képessé tesz arra,

26 REZÜMÉKÖTET hogy láthassuk a dolgok pozitív kivitelezését, erősíti teherbírásunkat, segít önbizalmunk erősítésében és könnyebben tudunk adaptálódni a kialakult helyzethez, ugyanakkor más kompetenciákat is szül, más képességeket, melyeket eddig még nem fedeztünk fel. Kutatók azt is alátámasztják, hogy a szociális környezet is befolyásolja a traumákkal szembeni megküzdést. Egy biztonságot nyújtó szociális háló, környezet, segíthet abban, hogy megbékél- jen és el tudja sajátítani a rezilienciát mint képességet. Legújabban reziliencia képességfejlesztő trainingeket dolgoztak ki és ezek közül Donders mentor és coach szakembert említeném, aki hét rezilienciafaktorra építette képzé- sét. 1. Megbékélés a múlttal és érzelmi stabilitás, 2. Realista optimizmus, 3. Problémamegoldó képesség, 4. Képességek kamatoztatása, 5. Önfegyelem, 6. Tudatosság és szenvedély, 7. Egészséges kapcsolatok (Donders, 2019). Hogy mi a reziliencia, mit mond róla a hittudomány, hogyan magyaráz- za az adott képességet a hit szempontjából? Meggyőződésem, hogy létezik kellő magyarázat és mindazon meglátásokat, melyeket az eddigi kutatók kutatásai eredményezték az evangéliumi tanítások konkrét példabeszédek elemzése is a reziliencia képesség kialakítására mutathatnak irányt. Ekkor Jézus rákiáltott, és kiment abból az ördög, a gyermek pedig meggyó- gyult még abban az órában. Akkor a tanítványok külön odamentek Jézushoz, és megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?” Ő így válaszolt: „Kishitű- ségetek miatt. Bizony mondom néktek: Ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innét amoda! – át- megy, és semmi sem lesz számotokra lehetetlen.” (St.Jeromos, Mt 17, 18-20)

The development of resilience at the border of theology and psychology

Pope Francis emphasizes that the most important thing that we can give to a child is the belonging to a home, but this only develops if we treat them with love and tenderness, if we hold their hands, if we listen to them and play with them , if we give them according to their age- the things that are necessary for their development , but the most important is faith (Ferenc, 2014). The aim of my research is to find the resources of faith that help disadvantaged young people to increase their capacity for resilience. Developing an ability that can cope with surprises, changes and unexpected obstacles. In the situation where security is not given, neither is the love you need, how faith can help you to go on and what its factors are. Many researchers have examined theories of resilience from an ecological, physical, economical, sociological and psychological point of view. They

27 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA mention it as an ability that helps us to face stressful situations, maintain our balance , enables us to see things done in a positive way, strengthen our load- bearing capacity, it also helps strengthen our self confidence and adapt more easily to the given situation moreover it creates other competencies, abilities we haven’t discovered yet. It is proven by researchers that the social environment also influences the fight against traumas. A social network that provides security, an environment, can help you reconcile and master resilience as an ability. Recently, resilience skills development training have been developed and among these I would mention Donders mentor and coach specialist who built his training on seven resilience factor: 1. Reconciliation with the past and emotional stability.2. Realistic optimism 3.Problem-solving ability 4. Skills development 5.Self discipline 6.Awareness and passion 7. Healthy relationships (Donders, 2019). What is resilience, what does theology say about it, how does it explain the given ability in terms of faith? I am convinced that there is a proper explanation and all the insights that have been obtained by the researches of the researchers so far, the analyzes of the concrete parables of the gospel teaching can also point the way to the development of resilience. “Jesus rebuked the demon, and it came out of the boy, and he was healed at that moment. Then the disciples came to Jesus in private and asked, “Why couldn’t we drive it out?” He replied, “Because you have so little faith. Truly I tell you, if you have faith as small as a mustard seed, you can say to this mountain, ‘Move from here to there,’ and it will move. Nothing will be impossible for you.” (Mt,17,18-20; St.Jeromos)

1 Botár István

Házasságban egy test és lélekké vált „Mi” élete – Családteológiai gondolatok az Amoris laetitia margójára –

Amoris laetitia-családévet hirdetett meg Ferenc pápa 2021 március 19-től, ami előadásom témájának relevanciáját alátámasztja. Gyakorlati pasztorá- lis, vagy keresztény életviteli szempontból állítottam fel egy struktúrát arra vonatkozóan, hogy milyen szempontok szerint vizsgálható, fejleszthető a szentségi házasságban élő párok élete. A „Mi”, házastársként élő két személy életközössége, egysége, melyben a személyek tevékenységei önmagukban is értékesek, értelmezhetőek, tervezhetőek és fejleszthetőek. Karl Rahner 1966-

28 REZÜMÉKÖTET ban publikált profetikus mondata, miszerint a 21. század kereszténye vagy misztikus lesz – vagyis olyan, aki tapasztalatra tett szert –, vagy egyáltalán nem is lesz keresztény. Ez a lassan 50 éves mondat napjainkban igencsak sürgető jelentőséggel bír a családok életére vonatkoztatva is. Napjainkban egyre inkább fontos az, hogy a válságokat megélő családok hogyan találják meg együtt és önálló személyként is azokat a misztikus „folyosókat” éle- tükben. melyek az állandó megújulást segítik. A „Mi” fizikai, intellektuális és lelki tevékenységeinek, életének vizsgálata, strukturálása, tükröt nyújthat minden olyan házaspár elé, akik komolyan gondolják elkerülni azt, hogy a „selejtezés kultúrájának” (LS 20) áldozataivá váljanak. Eszközként használ- ható a mindennapi életben, kéznél lehet a „Mi” önvizsgálatában, szeretetben való fejlődésének megtervezésében. Az előadás célja mesterien megfo- galmazva: „Minden házasság külön üdvtörténet, ami azt tételezi fel, hogy törékenységtől indulunk el, amely Isten ajándékának és a rá adott nagylel- kű és kreatív válasznak köszönhetően lépésről lépésre helyet ad az egyre szilárdabb és értékesebb valóságnak. Egy férfi és egy nő talán legnagyobb küldetése a szeretetben: kölcsönösen mindinkább férfivá és nővé válni. Gya- rapítani és segíteni a másikat, hogy egyre inkább önmaga lehessen. Ezért a szeretet kézművesség.” (AL 221)

The Life of the “We” within Marriage Thoughts on Family, Marriage and the Amoris laetitia

Pope Francis proclaimed the Amoris laetitia-family year as from March 19, 2021, which supports the relevance of my lecture’s topic. I set up a structure based on which the lives of couples living in sacramental marriage can be examined and developed from a pastoral or Christian view. The “We”, being the community and the unity of the two living as spouses, which is a personal activity in itself, can be planned and developed. Karl Rahner’s prophetic sentence, published in 1966, states that “a 21st century Christian will either be a mystic — i.e., one who has obtained experience — or one will not be Christian at all. This half-century-old sentence is also very urgent for the lives of families. Nowadays, it is becoming increasingly important how families find those mystical “corridors” in their lives together and as individuals which help in constant renewal in times of crises. The physical, intellectual and spiritual activities of the “We”, the examination and structuring of the “We”-life can provide the couples with a mirror to avoid becoming the victims of the ‘Throw-away’ Culture. (LS 20) This mirror could be used as a tool in everyday life, it could be at hand in the self-examination

29 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA of the “We” or in development in love. The purpose of the presentation is best phrased in the following quotation of Amoris laetitia: Each marriage is a kind of “salvation history”, which from fragile beginnings – thanks to God’s gift and a creative and generous response on our part – grows over time into something precious and enduring. Might we say that the greatest mission of two people in love is to help one another become, respectively, more a man and more a woman? Fostering growth means helping a person to shape his or her own identity. Love is thus a kind of craftsmanship.” (AL 221)

1 Dicső Melinda

Áház uralkodása az Asszír Birodalomnak való behódolás árnyékában

Vallás és politika. E két fogalom annyira különböző, mégis kölcsönösen meghatározó kapcsolatban állt egymással a történelmi korszakok legtöbbjét tekintve, így napjainkban is. Ez a kapcsolat lehet kedvező vagy hátrányos, akár elnyomó is. Bármilyen is legyen, valamilyen kölcsönhatás létrejön. Té- mám relevanciáját ezen a ponton tudnám megfogalmazni, hiszen nincs ez másképp az ókori Palesztina területén sem. Dolgozatom Júda Kr.e. 8. századi vallási életének politikai indíttatásait, összefüggéseit vizsgálja. A kutatás alapját egy júdai király, Áház kora képe- zi. Az uralkodó megítélése kultikus tettei miatt rendkívül negatív a Héber Bibliában. A korszakot politikailag erőteljesen meghatározta az Újasszír Bi- rodalom térhódítása, amelynek eredményeként Júda királysága is az Asszír Birodalom vazallusává vált. Ebben a különleges helyzetben vizsgálom Júda vallásos életét, és keresem a választ arra a kérdésre, hogy milyennek képzelhetjük el a kultuszt a fogság hajnalán? Vallás és a politika az ókorban kéz a kézben járt. A király maga a rend megtestesítője az ország politikai és vallási szintjén is, ezért közelítek a témához Áház király uralkodásán keresztül. Az átfogó kép érdekében dolgozatomban vallástörténeti és kortörténeti szempontok alapján vizsgálódom. Előadásom nem csupán a király kultikus tetteivel – mint például a da- maszkuszi oltár kérdésével –, hanem a júdai politikai helyzettel is foglalkozni kíván. Azt is vizsgálom, milyen mértékben érvényesültek Júdában az asszír hódítás sajátosságai, illetve kitekintek az asszír fennhatóság okozta következményekre is. Kutatásom célja, hogy feltárjam a Héber Biblia vonatkozó korszakleírá- sai mögött meghúzódó vallási jelenségeket, megvizsgálva azok lehetséges

30 REZÜMÉKÖTET politikai hátterét, beágyazottságát. Kísérletet teszek arra, hogy Áház vallási tetteit az ókori Közel-Kelet jellemzőinek fényében láttassam, bibliai megíté- lését behatóan vizsgáljam. Végül olyan következtetésekre szeretnék jutni, amelyek segíthetik a fogság előtti kor vallási és politikai életének témájában való tájékozódást, a király negatív megítélésének árnyalását.

The Reign of Ahaz in the Shadow of Submission to the Assyrian Empire

Religion and politics. These two concepts are distant, yet they stood in a mutually determinative relationship with each other during most of the historical eras as well as ours. Regardless of this relationship being beneficial, disadvantageous or oppressive, some sort of interaction comes to existence. My topic is relevant at this point, since this was not different in ancient Palestine either. My thesis studies the political motivations and the correlations of Judah’s religious life in the 8. century B.C. I base this study on the period of Ahaz, the king of Judah. The ruler is judged negatively in the Hebrew Bible because of his religious decisions. The period was politically determined by the conquest of the Neo-Assyrian Empire, and consequently Judah became Assyrian vassal. I examine the religious life of Judah in this special situation, and look for the answer for the question, how can we imagine the cult at the dawn of captivity? Religion and politics went hand in hand in the ancient times. The king is the representative of the order on political and religious levels as well, that is why I am trying to find the answer through the reign of King Ahaz. To give a broad picture I examine this topic based on history of religions and history of the biblical world studies aspects. My presentation does not only include the cultic deeds of the king, for example the issue of the Damascus altar, but also the political situation in Judah. I also examine the extent to which the peculiarities of the Assyrian conquest prevailed in Judah, and I also look at the consequences of the Assyrian rule. The goal of my thesis is to reveal the religious phenomena behind the descriptions of the period in the Hebrew Bible, looking at the possible political background and context. I am making an attempt to show the religious decisions of Ahaz in the light of the ancient characteristics of the Middle-East, and analyze his judgment in the Bible. At the end, I would like to come to a conclusion that will help the orientation in the religious and political life of the period before the exile, and give more nuances to the judgment of this king.

31 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Dudás Róbert Gyula

Titkos magyar püspökszentelések a szocializmus idején

A magyar katolikus egyház 20. századi történetének nagyon nehéz időszaka volt az 1945 utáni időszak. Ez nem csak azért jelenthető ki, mert vagyonának nagy részét elveszítette, de mind a hívek, mind pedig a szolgáló papság kö- rében óriási létszámbeli visszaesés volt megfigyelhető. Sokak véleménye szerint az a Rákosi Mátyás által megfogalmazott, s utó- dai által is szorgalmasan gyakorolt elv, miszerint a pásztor elűzése által a nyáj is megszűnik, majdhogynem sikeres lett. A magyar állam és Vatikán között számos egyeztetés folyt arra nézve, hogy új püspököket nevezzenek ki a megüresedett, vagy éppen a tartósan akadályozott püspökök helyére. E tárgyalások mellett Vatikán törekedett arra, hogy felkészüljön egy esetleges elszakítási kísérletre, amennyiben az állam megpróbál úgymond nemzeti egyházat létrehozni, mint arra számos szocialista államban történt kísérlet. Ezt megelőzendő kezdődött el az előkészülete egy titkos, földalatti egy- házstruktúra létrehozásának, melynek egyik vezetőjének az 1960-ban titokban püspökké szentelt Rózsavölgyi Lászlót szánták. Bár ő haláláig nem vég- zett püspöki tevékenységet, de a rendszerváltás után személyét hivatalosan is a püspökök közé sorolták. Vele egy időben szentelték fel Takács József egri egyházmegyés papot, illetve szintén – néhány forrás szerint – elnyerte a pap- ság teljességét Szunyogh Xavér Ferenc bencés szerzetes. Az ő szentelésük a mai napig nem elfogadott, személyüket nem sorolják a püspökök közé. Különleges helyzetben van – egyháztörténeti szempontból – az a két má- sik, római katolikus lelkipásztor, akik közül az egyiket Csehszlovákiában, a másik pedig valószínűleg Budapesten szentelték 1970 körül püspökké. Pará- di Gyula és Rédei József szentelését, a katolikus egyház nem fogadja el, a két pap a történteket haláláig lényegében titokban tartotta, bár legalább az egyikük tett – sikertelen – lépéseket szentelésének elfogadtatása irányába. Előadásomban ezen titkos püspökszentelések hátterét, történetét vizsgá- lom, illetve azt elemzem, hogy vajon mi lehet az oka annak, hogy még az 1960-as szentelést érvényesnek, de már a tíz évvel későbbit kvázi érvény- telennek tekinti az egyház. Kutatásomhoz – hivatalos egyházi dokumentumok híján – elsősorban az Állambiztonság jegyzőkönyveit, valamint olyan személyek visszaemlékezéseit használom fel, akiknek tudomásuk lehetett e szentelésekről.

32 REZÜMÉKÖTET

Secret Ordination of Bishops During Socialism

The post-war period (after 1945) was a very difficult period in the 20th century history of the Hungarian Catholic Church. It is not only due to the fact that it lost the majority of its wealth, but a huge decline could be noticed both in the number of flock members and also the number of the ministering clergy. According to many opinions, the principle, formulated by Mátyás Rákosi and diligently practiced by his successors, that says: if you expel the pastor, the flock will disappear, almost became successful. There were several discussions between the Hungarian state and the Vatican to appoint bishops to vacant positions or instead of those bishops who were permanently not able to fulfil their duties. Beside these discussions, the Vatican made an effort to prepare for a possible separation attempt, when the state tried to create a so-called national church, as it was attempted in several socialist states. In order to prevent this, the establishment of a secret, underground church structure has been started, the leader of this would have been László Rózsavölgyi, who was secretly ordained as bishop in 1960. However, he did not do episcopal activity till his death, but after the political transformation, he was officially listed among the bishops. At the same time, József Takács diocesan priest of Eger was ordained, and - according to a few sources - Xavér Szunyogh Benedictine monk also received the fullness of priesthood. Their ordination is not accepted to date, they are not listed among the bishops. Two other Roman Catholic pastors are in a special situation from ecclesiastical point of view, one of them was originated in Czechoslovakia, and the other was ordained as bishop most probably in Budapest around 1970. The ordination of Gyula Parádi and József Rédei was not accepted by the Catholic Church, the two priests basically kept it in secret till their deaths, however at least one of them made - unsuccessful - steps to have his ordination accepted. In my presentation, I study the background and history of these secret bishop ordinations, and I analyse the reason of the fact that while the ordination happened in 1960 is considered as valid, those which happened ten years later are considered practically invalid by the Church. For my research - due to the lack of official church documents - I primarily used the minutes of the State Security, and remembrance of those people, who may have known about these ordinations.

33 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Endrédy Balázs

Rendben vannak-e az angyalok az Isteni színjátékban? Dante mint laikus teológus

2021-ben ünnepeljük Dante halálának 700. évfordulóját, ez a jubileum aktu- alitást ad a hozzá kapcsolódó előadásoknak, tanulmányoknak. Előadásom során Dante angyalteológiáját vizsgálom az Isteni színjáték tükrében. Miután tisztázom az angyalok fogalmát, áttekintem azokat az angeo- lógiai kérdéseket, melyeket a Paradicsom XXVIII. és XXIX. énekében érint Dante: a számukat, teremtésüket és próbatételüket. Egy rövid kegyelemtani rész után pedig két problémát részletes analízisnek vetek alá, nevezetesen az angyali hierarchiát és emlékezetet. Kutatási módszerem a dantei forrás- használat feltérképezése, elemzése, az egyes teológiai kérdésekben hozott döntéseinek kiértékelése, összefüggésrendszerbe állítása. Megvizsgálom, hogyan gondolkodtak az adott kérdésekről korábban (például a patrisztiká- ban) vagy Dante kortársai, köztük Aquinói Szent Tamás. Ez a metódus teszi lehetővé annak megértését, hogy az egyes kérdésekben képviselt álláspont milyen helyi értékkel bír. Annak bemutatására is kísérletet teszek, hogyan változott Dante elképzelése korábbi véleményéhez képest, illetve láttatni kí- vánom, hogy bizonyos szövegrészek többfajta interpretációt tesznek lehető- vé, mely gazdagság jól tükröződik a magyar Isteni színjáték fordításokban is. A kutatás eredménye annak kimutatása, hogy Dantéra nem csupán laikus filozófusként tekinthetünk (amelyre már Ruedi Imbach is felhívta a figyelmet), hanem laikus teológusként is, hiszen nem kompilatív forráshasz- nálatot látunk, hanem egyéni teológiai szemléletmódot.

Are Angels in Order in Dante’s Divine Comedy? Dante as a Lay Theologian

In 2021 we celebrate the 700th anniversary of Dante‘s death, which gives topicality to the related presentations and studies. In my presentation, I aim to examine Dante‘s angelology in the light of the Divine Comedy. After clarifying the concept of angels, I overview the angelological questions that Dante refers to in Paradiso XXVIII and XXIX: their number, their creation, and their trial. Following a short introduction to the theology of grace, I will analyse in detail two problems, namely the angelic hierarchy and the memory. My research method consists in the exploration and analysis of Dante’s resources, in the evaluation of his decisions regarding

34 REZÜMÉKÖTET theological questions and placing them in context. I examine how these questions were thought of before (e.g. in patristics) or among Dante’s peers, like Saint Thomas Aquinas. This method makes it possible to understand what value the position taken in these questions has. Furthermore, I attempt to demonstrate how Dante’s idea changed in comparison with his previous conception and I wish to show that certain passages have different ways of interpretation: this richness is well reflected also in the various Hungarian translations of the Divine Comedy. The result of the study is the demonstration that Dante can be seen not only as a lay philosopher (to which also Ruedi Imbach called attention) but also as a lay theologian since we perceive not a compilative use of resources, but a personal approach.

1 Erbach Viola

Az Orosz Ortodox Egyház missziológiai önértelmezése

Doktori kutatásom során az ukrajnai keresztyén egyházak 1991 után tapasz- talt inkulturációs és ökumenikus kihívásainak vizsgálatát tűztem ki magam elé célul, beleértve az ortodox, protestáns, görög-katolikus és római katolikus egyházakat. Véleményem szerint azonban, az inkulturáció illetve öku- mené egy-egy adott egyházán belüli vizsgálatához, elengedhetetlen az adott egyház missziológiai illetve ekkléziológiai alapok felkutatása. Jelenlegi dolgozatomban ebből kifolyólag az Ukrajnában fontos szerepet játszó ortodox egyház missziológiai önértelmezését szeretném bemutatni, azon belül is az Ukrán Ortodox Egyháznak a Moszkvai Patriarchátus fennhatósága alá tar- tozó részének. Kutatásomhoz elsősorban primer, orosz és ukrán nyelvű forrásokat hasz- nálok, kitérve egy-egy adott témának nem csak a teológiai, de akár publi- cisztikai megjelenéseire is. Ennek fényében vizsgálom az általam a korábbi- akban felsorolt egyházak hivatalos honlapjait, különös szerepet tulajdonítva az utóbbi húsz év alatt megjelenített nyilatkozatoknak, kommünikéknak, illetve zsinati határozatoknak. Kutatásom elméleti, teológiai megalapozása az egy-egy felekezet által tananyagként számon tartott tankönyvekre alapszik, melyek közül különös figyelmet szentelek a dogmatikai illetve missziológiai kérdésekkel foglalkozó irodalomnak. Ezek segítségével a Moszkvai Patriar- chátus fennhatósága alá tartozó Ukrán Ortodox Egyház missziói stratégiáit kívánom jobban megérteni, kontextusba helyezve ezzel akár az utóbbi pár

35 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

évben más felekezetekkel szembeni hozzáállásukat, akár az ukrán társadal- mi eseményekben való részvételüket vagy annak hiányát. Doktori kutatásom során dogmatikai alapokra helyezve az adott egyház missziológiai önértelmezését, az ukrajnai keresztyén egyházak missziológi- ai modelljét kívánom górcső alá venni. Kutatásom elsőrangú kérdése nem más mit annak a feltárása, hogyan is alkalmazkodtak az Ukrajnában fellelhe- tő fontosabb keresztyén egyházak az Ukrajna függetlenítésével együtt járó nemzeti tudat feléledéséhez, miben változtatták meg módszereiket, nyelve- zetüket, illetve hogyan változott meg ennek következtében a felekezetközi kapcsolatok helyzete. Kulcsfontosságúnak tartom ezeknek a kérdéseknek a megválaszolását a jövő távlatából nézve is, ugyanis a különböző misszio- lógiai modellek, illetve stratégiák feltérképezése által, célom megvizsgálni, lehetséges-e az ukrán kontextusban egy, a felekezetközi dialógust elősegítő ökumenikus missziológiai modell felállítása, illetve, mily lépések szükségel- tetnek az ökumené előre lépéséhez Ukrajnában.

The Missiological Self-Interpretation of the Russian Orthodox Church

The main goal of my PhD research is to examine those challenges that the Ukrainian Christian Churches have faced after 1991, especially in terms of inculturation and ecumenism. However, one of the most important criteria for an objective examination of these challenges is to understand the missiological and ecclesiological teachings of these churches. Thus, in the following paper, my goal is to present the missiological self-interpretation of the Orthodox Church, specifically the Ukrainian Orthodox Church of the Moscow Patriarchate. My research is based primarily on primer Russian and Ukrainian source material, including the various statements, synodical decisions and communiqués released in the past 20 years. The theoretical, theological basis of my paper comes from examining various textbooks and readings assigned as a part of the missiological and dogmatic training of the future clergy of the Orthodox Church. I hope, that these sources will help me to understand the missiological strategy of the Ukrainian Orthodox Church of the Moscow Patriarchate even more, as well as provide me with context for a better understanding of their interdenominational relations and their reaction to the many events of the last twenty years of the Ukrainian society.

36 REZÜMÉKÖTET

My paper, however, is only a part of my PhD research, that as a whole strives to answer a myriad of questions: how did the Christian churches of Ukraine adapt themselves to the changes that affected Ukraine after its proclaimed independence? Did any methodological, linguistic or liturgical changes occur? How did the revival of the national values affect the interdenominational relations of the Ukrainian churches? I believe that to answer these question is of utmost importance for the future of the Ukrainian churches, since by examining different missiological strategies, one may be able to see whether the creation of an ecumenical missiological strategy is possible in the Ukrainian context, as well as to identify the steps that need to be taken to achieve a new stage interdenominational dialogue in Ukraine.

1 Fenyves Krisztián

Az izajási próféciák fordításainak teológiai profilja

Michael P. Weitzman meglátásait követve az izajási próféciák, azon be- lül elsősorban a szenvedő Szolgáról szóló énekek fordításainak teológiai profilját kutatjuk. A héber (maszoréta szöveg, qumráni iratok), a görög (LXX, Aquila, Symmachus, Theodotion) és latin (Vetus Latina, Vulgata) szövegekből kiindulva a poszt-biblikus judaista és korai keresztény mes- sianisztikus interpretáció jellemzői és fejlődése áll gondolkodásunk hom- lokterében. Az értelmezéstörténet mutatja, hogy a Messiás szenvedése és halála egyfajta megkülönböztető indikátorként jelenik meg, akkor is, ha Daniel Boyarin szerint az Iz 53 (re)interpretációja mutatja, hogy a szenve- dő és életét adó Messiás elgondolása teljesen részét alkotja az ókori zsi- dóság hermeneutikájának; mindezt a Pesikta Rabbati homiletikus midráson keresztül tekinthetjük át. Szövegkritikai észrevételeinket Szent Jeromos kétoldalú exegézise és fordítása alapján tárgyaljuk, szem előtt tartva az egyházatya fordítói eljárását és változtatásait: például a Héber kérdésekben és a Vulgátában szereplő fordítás 80 alkalommal nem egyezik meg, kb. 24 esetben pedig inkább a LXX-t követi a Vulgatában, noha a Héber kérdésekben jelezte az ezzel kapcsolatos fenntartását.

37 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

The Theological Profile of Translations of Isaiah’s Prophecies

The notion of a theological profile is borrowed from Michael P. Weitzman and it refers to the interpretative divergences from the Hebrew source text that imply a particular theological view; we investigate the theological profile of the Isaiah’s prophecies, especially the translations of the songs of the suffering Servant. Based on the Hebrew (Masoretic text, Dead Sea Scrolls), Greek (LXX, Aquila, Symmachus, Theodotion) and Latin (Vetus Latina, Vulgata) texts, the characteristics and development of post-biblical Judaic and early Christian messianic interpretation are at the forefront of our research. The history of interpretation shows that the suffering and death of the Messiah appears as a kind of distinctive indicator, even though Daniel Boyarin argues that the (re)interpretation of Isaiah 53 shows that the concept of the Messiah suffering and giving his life is an integral partof ancient Jewish hermeneutics; all this can be reviewed through the Pesikta Rabbati homiletic midrash. Our textual criticism is discussed on the basis of the bilateral exegesis and translation of St. Jerome, bearing in mind the translational procedure and changes of the Church Father: for example, at least 80 cases in Quaestiones Hebraicae in Genesim where a „solution” of the text is given which does not correspond to the Vulgate translation; and on approximately 24 occasions Jerome prefers to follow LXX in his Vg, even though in QHG he has expressed reservations about the former.

1 Füleczki István

A Boldogságos Szűz Mária John Henry Newman teológiájában

Az első részben John Henry Newman mariológiájának anglikán korszakát vizsgálom meg, majd életének katolikus korszakát. A második részben pedig a konkrét Mária-dogmákat mutatom be: Mária Istenanyasága – Thetokos (Is- tenszülő); Mária szüzessége; Mária Szeplőtelen fogantatása; Mária Menny- bevétele. John Henry Newman 1801. február 21-én született Londonban. Apja ban- kár volt, ezért középosztálybeli neveltetésben részesült. A család anglikán vallása miatt Newman már korán megismerte a Bibliát és annak lelkes olva- sójává is vált. Tizenöt éves korában egy nagyon erős vallási élményben volt része, ami megváltoztatta az életét…

38 REZÜMÉKÖTET

1845. október 8-án Dominic Barberi, olasz pap, aki misszionárius volt Angliában, meglátogatta Newmant a Littlemore-i otthonában. Newman hív- ta meg, hogy beléphessen a katolikus Egyházba. Newman életében óriási fordulópont volt, amikor áttért a katolikus vallásra. Ezután a legtöbb angli- kán barátja és családtagjai is elfordultak tőle. Később leírja, hogy ez az idő- szak és ennek a nehézségei, hogyan segítették őt abban, hogy életét teljesen az Istennek adja. Megtérését nagy belső béke követte. Így ír erről: „Olyan volt, mintha a háborgó tengerből a kikötőbe érkeztem volna”. (Apologia pro Vita Sua, 238.) Teológiájában a Boldogságos Szűz Mária alakja nagyon fontos. Amikor megvizsgáljuk az anglikán és a katolikus korszakát, világosan látjuk, hogy: Máriát kereste, kutatta. Teológiájában megtaláljuk a Mária-dogmákat. New- man nagyon sok könyvet írt. A Máriával kapcsolatos témák apologetikus módon jelennek meg Newman munkásságában. Azt is mondhatjuk: New- man egy Egyházatya. Életének utolsó éveiben is sokakkal levelezett és lelki tanácsokat is adott nekik. 89 éves korában hunyt el, 1890. augusztus 11-én. Birmingham utcáin tízezrek sorakoztak a temetése napján. 2010. szeptember 19-én XVI. Benedek Pápa boldoggá avatta Newman bí- borost Birmingham városában. 2019. október 13-án Ferenc Pápa szentté avatta a Szent Péter-téren tartott szentmise keretében.

The Blessed Virgin Mary in John Henry Newman’s Theology

In the first part I will examine John Henry Newman’s life as an Anglican and his developing attitude toward Mary, then his views when he became a Catholic and how this developed in his devotional life. In the second part, I will examine the specific doctrine’s of Mary which Newman dealt with: Mother of Good – Theotokos; Perpetual virginity of Mary; Immaculate Conception of Mary; Assumption of Mary. John Henry Newman was born on February 21st 1801 in London. His father was a banker in the city and so John Henry Newman had a middle class upbringing. His family were practising members of the Church of England and therefore Newman was exposed to the Bible at an early age, becoming an avid reader of it. When he was only fifteen, he would have a religious experience so strong that it would change his life forever…

39 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

On October 8th 1845, Fr Dominic Barberi, an Italian priest who was in England on missionary work, arrived at Newman’s Littlemore residence. Newman had invited him to hear his confession and to receive him into communion with the Catholic Church. When it was completed, John Henry Newman was received into the Catholic Church, a major step on his journey. This had huge personal consequences. By converting Newman lost most of his friends from the Church of England, his family rejected him. He would later describe how the challenges of this period moved him to more completely devote his life to God. His conversion was accompanied by a great sense of interior peace. He wrote: „It was like coming into port after a rough sea”. (Apologia pro Vita Sua, 238.) In his theology the Blessed Virgin Mary was very important. If we examine his theology both in his Anglican and Catholic period it is clear: he sought the figure of Mary. In his theology we find the Marian doctrines. Newman has written many books. Marian themes of an apologetic nature feature prominently in his work. It may be said: Newman was a father of the church. In his final years, Newman continued to correspond with and give spiritual guidance to many. He died at the age of 89 on the 11th August 1890. Tens of thousands lined the streets of Birmingham for the passing of his funeral cortege. He was beatified by Pope Benedict XVI on 19 September 2010 at an open air mass in Birmingham. Newman was canonised by Pope Francis on 13 October 2019, during an open-air Mass in St. Peter’s Square.

1 Gaál Sándor András

A vallás és tudomány kapcsolata Dale Moody teológiájában

Napjaink társadalmaiban kiélezett vita folyik a vallás és tudomány helyes viszonyának értelmezése körül. A teológia művelőinek oldaláról a diskurzus klasszikusan polemikus vagy apologetikus jelleget ölt; ezzel szemben a tudomány képviselői pedig jellegzetesen egy ismeretelméleti értelemben vett zárt világnézet pozíciójából a vallásos gondolkodást idejétmúlt, avítt és meghaladott téveszmének bélyegzik, amelynek nincs érvényessége közös valóságunkról érdemben szólni. A kritikák mögött látható, hogy a szem-

40 REZÜMÉKÖTET benállások valójában a bibliai literalizmus és a tudományos materializmus tengelyén felvett valamelyik szélsőséges pozícióból erednek. A tudomány és vallás kapcsolata olyan köztudomású esetekben jelenik meg, mint a hí- res Galilei-per, vagy az evolúció vs. teremtés-vita, amivel egyoldalúan úgy szűkül le a kapcsolat dinamikája, hogy az csak ellenséges, de legalábbis egy- mással rivalizáló kell, hogy legyen. Ez nem csupán intellektuális probléma, hanem mindennapi társadalmi gyakorlatainkat is befolyásolja. Különösen posztmodern és ateista ill. anti-teista korunkban fontos a vallás és tudo- mány lehetséges érintkezési területeinek módszeres kitapintása, rámutatva a konfliktusos viszonyon túli értelmezési lehetőségekre. Eme diskurzushoz kíván kutatásom hozzájárulni Dale Moody amerikai baptista teológus dogmatikai összefoglalójának (Az Igazság szava) elemzésé- vel. Kérdésként merült fel, hogy Moody teológiai gondolkodása milyen szem- léletet tükröz a vallás és tudomány relációjában. A témában ma már klasszi- kusnak számító Ian G. Barbour féle modell jelöli ki a kutatás elméleti keretét. Ebben az értelmezési keretben Moody-t a párbeszéd szerzőjeként lehet megközelíteni. Konzervatív kriticizmusa viszont izgalmas „ugrálást” indu- kál, lehetőséget teremtve a különböző pozíciók felvételére akár egy témakö- rön belül a modell kínálta összes kategóriába, ami egyben rámutat tipológi- ánk alkalmazhatóságának határaira is. A kutatás eredményeként láthatjuk, hogy Moody teológiája messze ke- rül a bibliai literalizmus fundamentalizmusától, interdiszciplináris olvasata vallás és tudomány kapcsolatában új perspektívákat kínál. A helyesen értel- mezett kapcsolat dialógusa vallás és tudomány között korunkban igen nagy jelentőségű: szociáletika, pedagógiai és természetesen teológiai értelemben fontosak, azok össztársadalmi szinten kívánatosak. Vallás és tudomány pár- beszéde nélkülözhetetlen, evangelizációs/misszionárius és katekizációs ho- zadékának előmozdítása pedig mint erkölcsi imperatívusz jelentkezik minden keresztény ember számára.

Kulcsszavak: vallás, tudomány, interdiszciplinaritás, Dale Moody, Ian G. Barbour

Religion and Science in Dale Moody ’s Theology

In today’s society, a tense debate can be observed pertaining to the relationship of religion and science. From a theological perspective, these debates are frequently polemical or apologetical in nature, while scientists tend to argue from an epistemically closed worldview, stigmatizing religion as obsolete,

41 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA without legitimacy to offer claims on a commonly observed reality. Beyond the critics, it becomes clear that the biblical literalism and the scientific materialism are held to be responsible for this controversial relationship. These tensions are displayed in commonly known cases e.g., the well-known lawsuit of Galileo, or the evolution vs creation debate, inevitably narrowing the potential scope of interpretation to hostile or at least to be rival terms. Beyond posing an intellectual challenge, this also affects the society’s daily life in forming its attitude and worldview. Discovering potential relations between religion and science beyond a conflicting relationship has particular relevance in our post-modern, atheist, and anti-theist era. This paper aims to deepen this dialogue through the analysis of Dale Moody’s book, The word of Truth. This study investigates whether Moody’s theological framework offers a suitable approach concerning the relationship of religion and science. The widely accepted typology by Ian. G Barbour defines the theoretical framework of this study. Through the analysis of the book, Moody’s clearly falls into the dialogue dimension. However, his conservative criticism generates an interesting movement of a „bounce”, allowing him to assume various positions even within a single subject-matter. This also demonstrates the limits of the available typologies. This study demonstrates that Moody’s theology drifts away from a religious fundamentalism influenced by biblical literalism, conversely, his interdisciplinary approach offers new perspectives concerning the relationship of religion and science. Pursuing a better comprehension of the topic, multiplying our cultural resources is essential in socio-ethical, pedagogical, and theological terms too. This also poses an ethical imperative to contemporary Christians.

Keywords: religion, science, interdisciplinarity, Dale Moody, Ian G. Barbour

1 Geng Noémi

A perifériák felkutatói A pasztorális teológia találkozási pontja Kelet-Közép-Európában Ferenc pápa és Bodor Ádám között

A pasztorális teológia feladata, hogy az idők jeleire figyelve folytasson párbeszédet kora emberével és a krisztusi üzenet fénye által megvilágí-

42 REZÜMÉKÖTET tott, bátor válaszokat ad. A kor szavát hallgatja Ferenc pápa is, amikor adekvát válaszokat ad a jelen történelmi pillanat kihívásaira. Tanításában a perifériák helyzetét központi kérdéssé alakítja. Teszi ezt apostoli útjai révén is, minden nemzedéknél és népnél új társadalmi és kulturális való- sággal kerülve szembe, amelyeknek pasztorális tevékenységei is más-más dimenzióban mozognak. Tanításának hangja mégis megtalálja az adott krisztusi közösség és egy adott társadalom számára leghallhatóbb, legre- levánsabb mondanivalót, hogy a tanítás segítségével ezek a közösségek mindinkább folyamatos felülvizsgálat alá helyezzék saját lehetőségeiket a növekedés útján. Testreszabott üzenettel fordul Kelet-Közép-Európa országai felé is, mely- re egyik példa 2019 májusában tett romániai látogatása. Buzdít a szocialista történelmi háttér által hátrahagyott egyházkép levetkőzésére, és egy olyan új attitűd felöltését szorgalmazza, amely a társadalom szolgálatában ésa kultúra alakításában aktívan valósítja meg a krisztusi küldetést. „… ne hagy- juk, hogy azok a hangok és sebek, amelyek az elkülönülést táplálják, megfosszanak a testvériség érzésétől… járjunk együtt az úton, és kérjük az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket, bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében” (Ferenc pápa). Sebzett identitásunk (Máté-Tóth And- rás) felismerésére, átlépésére buzdít tehát, de a gyógyulási folyamat elsőd- legesen azzal veheti kezdetét, hogy felismerjük és bekötözzük sebeinket. Itt bukkanhatunk az irodalomra, mint a gyógyulás eszközére és a pasztorális teológia egyik tankönyvére, amely a sebesült, perifériákat megjárt ember megértéséhez vezethet. A kortárs irodalmi tematikából tanulmányunk kutatási irányultságát tekintve kiemelkedik Bodor Ádám irodalmi munkássága, aki a szocialista miliő peremre szorított létérzésének megidézését jelöli meg küldetéseként. „A centrum a perifériában van, nem lehet máshol. Számomra a centrum – perifé- ria. A magány például a világ közepe.” (Bodor Ádám). Jelen kutatás arra tesz kísérletet, hogy a pasztorális teológia eszköztárába ezt a művészi ágat is bevonva járuljon hozzá a régióban egy gyógyító keresztény perspektíva generálásához.

Searchers of peripherals The meeting point of pastoral theology in Central and Eastern Europe between Pope Francis and Ádám Bodor

The role of pastoral theology is to dialogize with the present day people, by giving brave answers illuminated by the light of Christ. Pope Francis

43 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA is also listening to the word of present when he gives adequate answers for the challenges of nowadays historical moments. In his teaching he puts as a central question the situation of the periphery. He makes this on his apostolical journey facing new cultural and social realities with every nation whome pastoral activities move in a different dimension. The voice of his teaching also finds the most relevant and audible message for every specific christian community, in order by his teaching, those communities can make their own revision about their possibilities and also can reach a way for growing. Ha also has a customized message to the eastern-center-european countries, like he did in may 2019 when he visited Romania. Pope Francis urges on leaving the image of the church left by the socialist historical background and encourages to assume a new attitude, that implements the christian mission by active cultural, social change and participation. „….we should not allow the voices and wounds that fuel separation and division rob us of fraternal feelings. We should neither forget, nor deny the sad and complex past events, but should not constitute neither obstacles, nor excuses for preventing the desired brotherly co-existence” (Pope Francis). So he encourages us to recognize and step over our wounded identity (András Máté-Tóth), but to start the process of healing is inevitable to recognize and bound the wounds. We can find here the literature, as a tool of healing and the textbook of pastoral theology, that leads us to know the people who met the periphery. From the subject of contemporary literature according to our direction of the research, is significant the work of Bodor Ádám, whose mission is to summon the feeling of the socialist periphery milieu. “The centrum is in the periphery, it can not be elsewhere. For me the centrum is periphery. The loneliness is the center of the world.” (Bodor Ádám). The present research tries to involve this line of art to the instruments of pastoral theology, to generate a healing christian perspective in this region.

1 Göbölösné Gaál Eszter

Az 1780-as debreceni halottas gyűjtemény

Már a legkorábbi nyomtatott protestáns énekeskönyvek is tartalmaztak te- metési énekanyagot, az első, csak halottas anyagot közreadó gyűjtemény Új- falvi Imre In exequiis defunctorum. Halott temetéskor való énekek című munkája

44 REZÜMÉKÖTET a 16-17. század fordulóján, 1598-ban és 1602-ben jelent meg Debrecenben. Ez a gyűjtemény vált a következő két évszázad református temetési éne- keskönyveinek alapjává, amelyek a közölt énekek sorrendjében, sőt gyakran előszavukban is Újfalvi munkáját idézték. Azokat az elsősorban Tiszántúlon használatos gyűjteményeket, amelyek szerkesztésükben és repertoárjukban is legközelebb állnak az első kiadáshoz debreceni halottasok néven emlegeti a szakirodalom. Újfalvi gyűjteménye kotta nélkül jelent meg, ebben is sokáig követték utódai. A széles körben elterjedt szövegekhez tartozó dallamok temetési énekeskönyvben először a katolikus Illyés István 1696-ben megjelen köteté- ben olvashatók, ezt mintegy hetven évvel később követi az első kottás pro- testáns gyűjtemény, az 1769-ben Nagyenyeden megjelent Halott temetéskorra való énekek. Ez a debreceni típuson alapuló gyűjtemény az énekek Erdélyben használt alakjait őrizte meg. A debreceni halottasok sorában az első kottás kiadás az 1780-ban megjelent Halott temetéskorra való énekek. Az Egyetemi Könyvtárban őrzött gyűjtemény sokáig ismeretlen volt a kutatók számára és a halottas 1791-es kiadását tekintették az első kottás kiadásnak. Az Egyetemi Könyvtár példányát először 1961-ben említi Papp Géza, majd Csomasz Tóth Kálmán foglalkozik vele az 1978-ban megjelent Maróthi György és a kollégi- umi zene című monográfiájában. Annak a lehetőségét, hogy a halottas majdnem kétszáz év elteltével kottá- val is megjelenhessen, Maróthi György munkássága alapozta meg. Harmó- niás zsoltárkiadásait halála után utóda, Varjas János gondozta és jelentette meg egyre bővülő énekanyaggal. A harmóniás zsoltárok utolsó, 1774-es ki- adását Varjas 95 gyülekezeti ének dallamával bővítette, majd őt bízták meg az Öreg debreceni énekeskönyv 1778-as kottás kiadásának gondozásával is. A kottás énekeskönyv megjelenése után a halottas sem maradhatott korábbi szöveges formájában. Bár a jegyzőkönyvek nem említik Varjas nevét a halottas kiadásával kapcsolatban, Csomasz Tóth Kálmán szerint csak ő lehetett az a szakember, aki elvégezhette a kötet zenei munkálatait. A Halott temetéskorra való énekek Varjas János halála után még legalább öt- ször (1791, 1796, 1804, 1807, 1811), egyre bővülő énekanyaggal jelent meg, mi- előtt a modern szemléletű 1819-ben megjelent Halotti énekek átvette a helyét. Kérdéses, hogy Varjas után ki készítette el az újonnan bekerült énekek kottáit. Előadásomban megvizsgálom a debreceni halottas kottás kiadásának keletkezési körülményeit, azt, hogy milyen énekeket adtak a repertoárhoz Újfalvi első kiadásához képest, és mit hagytak el abból, valamint azt, hogy hogyan változtak a liturgiára való utalások a halottaskönyvben. Bemutatom, hogyan alakították át a kor igényeinek megfelelően a kiadások hosszú során át száz évet fiatalodott előszót, hogyan bővült az öt kottás kiadás énekanya-

45 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA ga és milyen újító törekvések mutattak már 1791-től a hagyományos anyag- tól elforduló 1819-es gyűjteményig. Az 1780-as debreceni halottas a temetési énekek régi, 16-17. századi, ha- gyományos rétegének egyik utolsó képviselője, amely kottáival kulcsot ad a korábbi énekeskönyvek csak nótajelzéssel ellátott énekeihez, betekintést nyújt a 18. századi Debrecen zenei műveltségébe, valamint képet ad a dallamok helyi változatairól. A református temetési énekeskönyvek sorában kiemelkedő jelentőségű ez a keveset kutatott gyűjtemény, ezért fontosnak tartom további vizsgálatát.

The Debrecen Funeral Hymn Book from 1780

Though the first printed protestant hymnals contained matter for funerals, the first collection contains only burial hymns, the In exequiis defunctorum. Halott temetéskor való énekek by Imre Újfalvi was only published at the turn of the 16th and 17th century, in 1598 and 1602, in Debrecen. This collection became the foundation of the reformed funeral hymn books of the next two hundred years. These hymnals invoked Újfalvi’s work in the arrangement of the hymns, and even used the preface of his first edition. The funeral hymn books of the Transtisza region, which are the closest to the first edition in their editing and repertory are called „Debrecen funeral hymn books” in the literature. Újfalvi’s issue was printed without music, and the succeeding editions followed this concept. The first funeral hymn book with music containing the melodies of the most popular texts was the hymnal of the catholic István Illyés in 1696. The first protestant funeral hymnal with music, theHalott temetéskorrra való énekek (Nagyenyed, 1769) follows this by some 70 years. This collection is based on the Debrecen type, however it preserved the melodic variants of Transylvania. The first Debrecen funeral hymn book with music was published in 1780 with the title Halott temetéskorra való énekek. The only surviving copy was kept in the University Library yet was not known by the researchers for a long time, as such, the edition of 1791 was regarded as the first one. It was first mentioned in a paper by Géza Papp in 1961, then Kálmán Csomasz Tóth wrote about it in his monograph, Maróthi György és a kollégiumi zene, in 1978. The edition of the funeral hymn book with music, almost two hundred years after its first edition, was made possible by the work of György Maróthi. His four-part psalter editions were looked after by his successor János Varjas and republished with extended contents. The last edition of this psalter in 1774 was supplemented by Varjas with the melody of 95 hymns, later he was comissioned with the musical editing of the so-called Öreg debreceni hymnal

46 REZÜMÉKÖTET of 1778. After the musical edition of the hymnal the funeral hymn book had to be the next project. Though the records do not mention the name of Varjas in relation to the new edition of the funeral hymnal, according to Kálmán Csomasz Tóth he was the only person with the appropriate level of musical preparedness, who could edit the music of the issue. The funeral hymn book, Halott temetéskorra való énekek was printed at least five times (1791, 1796, 1804, 1807, 1811) after the death of János Varjas, with ever expanding repertoire before in 1819 the new hymnal, called Halotti énekek took its place. It is unknown who made the music for the new hymns after the death of Varjas. In my talk I discuss the circumstances of the Debrecen funeral hymn book’s edition with music’s creation, how its repertoire and the liturgical references changed compared to Újfalvi’s first edition. I present how they modified the preface (which became 100 years younger through the many editions) according to the preferences of the era, and what kind of efforts were made from 1791 to create the new funeral hymn book of 1819 breaking away from the traditions. The 1780 Debrecen funeral hymn book is one of the last collections representing the traditional, 16-17th century layer of funeral hymns. Its musical notation not only gives a key to the hymn texts appearing in the earlier collections, but also shows us the music culture of the 18th century Debrecen, and preserves the melodic variants of the region. This barely researched collection is significant amongst the funeral hymn books of the reformed church, hence it is important to further investigate its story.

1 Herbály Eszter

Az egyház intézményes formájának válságjelenségei a modern korban

A társadalom − és benne az egyén életvitelének − változása hatással van a vallásra, így az egyház életére is, ezért a modernizálódás és a vallási mo- bilitás összefüggésének megfigyelése nem csak szociológiai vizsgálódások tárgya, hanem teológiai, ekkléziológiai reflexiót is kíván. A modern kor és társadalom meghatározásánál elkerülhetetlenül találko- zunk a szekularizáció és a szekularizmus fogalmaival, hiszen a vallásszocio- lógia sokáig ezek segítségével írta le és magyarázta a vallás visszaszorulását, homogenitásának és monopol helyzetének megszűnését. A szekularizáció

47 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA tézisére való kizárólagos hivatkozás ma már túlhaladott nem csak a vallás, vallásos élet vizsgálata során, hanem az egyház mint intézmény krízisjelen- ségeinek kutatásában. Úgy tűnik, a merev, történelmi tradíciókhoz kötött egyházi struktúra és annak hagyományai már nem felelnek meg a modern kor pluralista szemléletének és individualista hitértelmezésének. Az utóbbi négy évtizedben hazánkban erőteljes társadalmi mobilitás, strukturális átalakulás zajlott le. Ez az átalakulás szükségszerűen maga után vonta az egyes társadalmi alrendszerek változását is. A rendszerváltással eltűntek a szervezett és nyilvános vallásos tevékenységeket korlátozó ténye- zők. A vallásos élet, kultúra és értékrend korlátozás nélkül indulhatott ter- jedésnek, kérdés azonban, hogy ez a szabadság valóban vallásosabbá tette-e az egyént és a társadalmat, illetve, hogy milyen hatással volt az az egyházi intézményre. Vajon alkalmasak-e a tradicionális vallási formák és szerveze- tek a gyökértelenné vált ember emocionális, spirituális és szociális igénye- inek kielégítésére? Vajon figyelembe veszi-e az egyház azt a megváltozott miliőt, amelyben él, azokat az átformálódott emberi kapcsolatokat, amelyek körülveszik, miközben kénytelen újragondolni hagyományait, önazonos- ságát, rítusait, spritualitását, struktúráját? Kell-e Krisztus földi egyházának valóban alkalmazkodnia az emberi elvárásokhoz, és személyes, olykor öncé- lú igényeknek megfelelni? Ha igen, milyen mértékben kell igazodni ahhoz, hogy az intézményes egyházi közösség ne váljon céltévesztetté vagy ne éljen valamiféle hamis küldetéstudatban? Előadásomban ezekre a kérdésekre igyekszem válaszokat találni, amikor a vallás modern társadalomban betöltött szerepére, közelebbről az egy- ház intézményes formájának jelenkori krízisére mutatok rá röviden. Ehhez Magyarországon végzett szociológiai kutatási eredmények (Korpics Már- ta-Wildmann János: Vallások és egyházak az egyesült Európában − Magyar- ország) mellett olyan jeles teoretikusok és vallásszociológusok munkáit veszem alapul, mint Peter L. Berger, Jürgen Habermas, Niklas Luhmann, José Casanova, Grace Davie, David Martin, Tomka Miklós és Szántó János.

Crisis of the Institutional Form of the Church in the Modern Age

Changes in society - and the way of life of its individuals - affect religion, including the life of the church, therefore the observation of the connection between modernization and religious mobility is not only the subject of sociological studies, but also requires theological and ecclesiological reflection. In defining modern age and society, we inevitably come across the concepts of secularization and secularism, as sociology of religion has

48 REZÜMÉKÖTET long used these terms to describe and explain the decline of religion, the end of its homogeneity and monopoly. The exclusive reference to the thesis of secularization has now gone beyond not only the study of religion, religious life, but also the research of the church’s crisis as an institution. The ecclesiastical structure and its traditions no longer seem to conform to the pluralistic view and individualistic interpretation of faith of the modern age. In the last four decades, strong social mobility and structural transformation have taken place in Hungary. This transformation necessarily entailed changes in individual social subsystems as well. Due to the change of regime, the factors limiting organized and public religious activities disappeared. Religious life, culture and values could spread without restriction, but the question was whether this freedom really made the individual and society more religious, and what impact it had on the ecclesiastical institution. Are traditional religious forms and organizations suitable for meeting the emotional, spiritual and social needs of a rootless person? Does the church take into account the changed milieu in which it lives, the transformed human relationships that surround it while being forced to rethink its traditions, self-identity, rites, spirituality and structure? Does the earthly church of Christ really have to conform to human expectations and meet personal, sometimes selfish needs? If so, to what extent should it be adjusted so that the institutional ecclesial community does not become misguided or live in some kind of false missionary consciousness? In my presentation, I try to find answers to these questions when I briefly point to the role of religion in modern society, and more specifically to the current crisis of the institutional form of the church. In addition to the results of sociological research conducted in Hungary (Márta Korpics-Wildmann János: Religions and Churches in the United Europe - Hungary), I use the work of such famous theorists and sociologists of religion as Peter L. Berger, Jürgen Habermas, Niklas Luhmann, José Casanova, Grace Davie, David Martin, Miklós Tomka and János Szántó.

Homoki Gyula

A nők szerepvállalása a montanista mozgalomban

A második század második felében a keresztyén egyházon belül kibontako- zó Új Prófécia – ellenségei által később csak névadójáról montanizmusnak nevezett – mozgalomban a kezdetektől fogva kiemelt szerepet kaptak a nők.

49 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Maximillát és Priszkillát a korabeli források a mozgalom alapítóiként ismerik el, az elkövetkezendő évszázadokban pedig az epigráfiai és az írásos bizo- nyítékok egyaránt beszámolnak arról, hogy az Új Prófécia követői a korban egyedülálló módon teret engedtek a nők liturgikus és kultikus szerepválla- lásának. A negyedik századra tudomásunk van arról, hogy a „montanisták” között női próféták, női presbiterek és püspökök, valamint más klerikális funkciót betöltő nők is megtalálhatóak voltak. A Nicea előtti óegyházi írók már a kontroverzia elejétől fogva rosszallással tekintettek erre az egalitárius törekvésre és teológiai érvelésükben mindent elkövettek annak érdekében, hogy a patriarchális vezetést ez időre már magáévá tévő keresztyénség igaz tanításával összeegyeztethetetlennek mutassák be a nők egyházon belüli nyilvános működését. Előadásomban egyfelől a montanista női klérusra vo- natkozó írásos és tárgyi bizonyítékokat kívánom bemutatni, majd vázolni kívánom az Új Próféciának azon sajátos teológiai meggyőződését, amelynek logikus következményeképpen a nők kiemelt klerikális funkciókat tölthettek be a mozgalmon belül, végül pedig a Nicea előtti és utáni egyházi írók részé- ről tanúsított ellenvetéseket ismertetem.

The Role of Women in the Montanist Movement

From the very beginning within the New Prophecy movement (labelled as Montanism by later opponents) which appeared on the horizon of Christianity in the second half of the second century, women could gain prominent leadership. The contemporary sources know that Maximilla and Priscilla were among the founding members of the movement, but later epigraphic and written sources agree on the fact that in quite a unique way, the adherents of the New Prophecy allowed women to hold high ranks of liturgical and cultic offices. By theth 4 century CE we know of Montanist female prophets, female presbyters and bishops, and other clerical positions which were filled by women. From very early on in the controversy, the Ante-Nicene fathers had a particular distaste towards the egalitarian aspirations of the Montanist movement and did everything in order to prove theologically that such aspirations are indeed incompatible with the truth of “orthodox” Christianity which by that time had already embraced the patriarchal leadership within its own ranks. In my paper first I intend to present the written and epigraphic sources which tell us about the Montanist female clergy, then I wish to point out the unique theological understanding of the New Prophecy which lead the adherents of the movement to embrace such egalitarian principles and finally I am going to present the disapproving

50 REZÜMÉKÖTET opinions of the Ante- and Post-Nicene ecclesiastical writers which tried to combat the claims of the Montanists.

1 Jonica Xénia

„Oly szegények, oly szétszórtak, hogy nem tudnak templomot építeni, papot tartani!” Adalékok az erdélyi népmissziók diaszpóra pasztorációjához

A 20. századi erdélyi népmissziózás újabb szegmensének a szórványban élő hívek pasztorációjának a bemutatása a jelen előadás és kézirat célja. Ezt ab- ból a meggyőződésből kiindulva tesszük, hogy a missziós atyák meglátása szerint az ott élő hívek gondozásának a legeredményesebb eszköze a misszió volt. Tapasztalatuk szerint az ilyen helyen „sok a tudatlanság, nagyobb az anyagiasság, nincsenek nagy lelki igények, sok az érvénytelen vegyes házas- ság, állandó a hitveszély.” Azért is igényel különös odafigyelést a szórvány- ba való ellátogatás és az ottlét tartalmas és minőségi kitöltése, mert „míg katolikus vidéken minden évben történik valami nagy rendezés, a szórvá- nyokban 40–50 évben valami”. Első ránézésre talán túlzásként bélyegezhe- tő ez a kijelentés, viszont a kor viszonylatait szem előtt tartva akár ma is valósnak bizonyulhat ez az állítás, akár a napjaink szórványaiban történő „nagy rendezéseket” látva. Ennek tudatában, akár „házról-házra kell járni és összeszedni a veszendő félben lévő bárányokat”, valamint „a misszió után meg kell nevelni a Katolikus Akció vezéreit” – olvashatjuk a népmissziós alapelvek és célok között, amikor a diaszpóra fejezet kerül tárgyalásra. Az előadás során, majd pedig a kéziratban részletekbe menően tárgyaljuk a szórványmisszió technikáját, a környezeti körülményeket, beszédtémákat – különös tekintettel az iszákosságra és a vegyesházasságokra –, valamint az utómisszió fontosságára is kitérünk.

„They are so poor and so scattered, that they are unable to build a church or support a priest!” Additional Information about Pastoral Care During the Transylva- nian Missions in the Diaspora

The purpose of this paper and presentation is to present another facet of the Transylvanian missionary movement from the 20th century: the

51 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA pastoral care of those living in the diaspora. Our motivation being that missionary priests believed that missions were the best way to serve the faithful living there. When recounting their experiences, they stated that “there’s a lack of knowledge, materialism is greater, there are no spiritual needs, there’s a large number of invalidated mixed marriages, and faith is constantly at threat”. Visiting and paying attention to those living in the diaspora is important because “while in the regions populated by more Catholics, there are big events each year, such events only happen once in every 40–50 years in the diaspora”. In this presentation and paper, we will discuss in detail the techniques used during missions in the diaspora, the environmental circumstances, conversation topics–especially concerning those about alcohol abuse and mixed marriages– and the importance of post missions.

1 Kállai Benedek

Nyüvedről a Duna-csatornához Bődi Mihály református lelkipásztor története

Előadásom tárgya Bődi Mihály nyüvedi református lelkipásztor kényszer- munkatáborba hurcolása. Bődi Mihályt 1930. június 1-jén választották a Bihari Egyházmegyébe kebelezett Nyüvedi Református Egyházközség lelkipásztorává. Itt 19 éven keresztül szolgált, míg 1949. augusztus 12-re virradó éjszakán feleségével, 9 gyermekével és nála tartózkodó 82 éves anyósával együtt a titkosszolgálat emberei elhurcolták otthonukból. Családjával együtt munkatáborba depor- tálták a Duna-Fekete-tenger-csatornához. Ott 5 évet és 2 hónapot töltöttek, mígnem 1954-ben, éppen Mihály napján szabadultak. Bődi Mihály elhurcolását nem a román kommunista államhatalom kez- deményezte, de közvetve mégis a diktatúra áldozata lett. Történetében ki- rajzolódik az a sorstragédia, melyben ártatlan emberek, más ártatlanokat tolnak a vesztőhely felé, csak hogy az új rendszer kapzsi urai megkíméljék életüket és ne lehetetlenítsék el megélhetésüket. Így előadásom nem nevez- hető „átlagos” deportálástörténetnek. Különlegessége az elhurcolást kiváltó okokban rejlik, melyek segítenek megérteni a kommunista rendszerben (túl) élni próbáló emberek szégyenletes tetteit is.

52 REZÜMÉKÖTET

From Nyüved to the Danube Canal The Story of Bődi Mihály, Reformed Priest

In my presentation I tell the story of Bődi Mihály, Reformed priest, who was taken away in a forced labor camp. On the 1st of June, 1930 Bődi Mihály was elected the priest of the Reformed Church in Nyüved, in Bihar County. He served here for 19 years, till the night of 12th of August, 1949, when he, his wife, their 9 children and his 82 year old mother in law were taken away by the secret services. They were deported in a forced labor camp to the Danube-Black-Sea Canal. They have spent 5 years and 2 months there, in 1954, on his name day, they were liberated. Bődi Mihály wasn’t taken away by the initiation of the Romanian communist state, but indirectly he became the victim of dictatorship. In his story we can see the tragedy of destiny, where innocent people bring other innocent people to death, only to save the life and financial needs of the leaders in the new regime. My presentation is not a „general” deportation story. The reasons for the deportation makes it special, and helps to understand the acts of the people in the communist regime, trying to live and survive.

1 Kallós Péter Pál

Az ember túlvilági sorsa valláspedagógiai szemmel

Az egyik legősibb kérdés, amit sokan feltesznek: mi van a halál után? A ke- reszténység már kétezer éve minden kétséget kizáróan biztos információt tud adni Isten Kinyilatkoztatása alapján; de a szekularizáció miatt ezt egyre többen elutasítják. Azért választottam ezt a témát, mert manapság nagyon háttérbe szorult, és az emberek közvélekedése is más; többször hallottam már, hogy: „Onnét még senki sem jött vissza.” Vagyis tagadják a téma meg- ismerhetőségét. Kutatásképpen régebbi (Schütz dogmatika és a DH ide vonatkozó taní- tásait) és mai (II. Vatikáni Zsinat utáni) tanítóhivatali megnyilatkozásokat és egyéb teológiai munkákat olvasok. Míg a régebbiek határozott stílusban fo- galmazódtak az üdvösségről, kárhozatról és tisztítótűzről, a maiak közül jó- pár – úgy tűnik – annyira eltúlozza Isten irgalmát, mintha nem lenne igazsá- gos, és mindenki automatikusan üdvözülne. Ezt szó szerint így ugyan sehol sem találjuk leírva, de az olvasónak ez lehet néhol az érzése. A közvélekedés

53 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA is ebbe az irányba halad: ennek ékes bizonyítéka, hogy egyre kevesebben gyónnak (mert „nincs bűnük”), nem veszik komolyan a szentmisét („Otthon imádkozom.”), házasság előtt vagy helyett csak együtt élnek („Nem a közép- korban vagyunk.”). A gondolkodás alapozza meg a viselkedést, társadalmi szerepet. Aki hisz a halál utáni igazságszolgáltatásban, az többnyire igyekszik becsületesen élni, és általában hasznosabb tagja a társadalomnak, mint az, aki úgy gon- dolja, csak ez a földi élet létezik. A materialista szemléletű ember bizonyos bűnöket nem tart annak, és ezért könnyelműbb. A középkori ember (a mainál jóval rövidebb) életkorát is egyszerűen és nehézségek közepette élte, így jobban vágyódott a túlvilági jutalomra. Amióta jobbak az európai életfeltételek (nincs általános éhezés, halálos jár- ványok, háborúk), ez elvonja a figyelmet a túlvilág témájáról. Divatos véle- mények a hétköznapi beszélgetésekben és az interneten: nincs semmi odaát, lélekvándorlás van, mindenki automatikusan üdvözül. Ez a tény komoly hatással van az erkölcsökre is. Pár évtizeddel korábban a társadalmi gondolkodásban jobban benne volt Isten képe; teljesen termé- szetes volt, hogy a vasárnap az Úr napja, templomba kell (illik) menni. Szin- te minden családban házasságban éltek a szülők, ismeretlen volt az élettársi viszony vagy a „melegek” pártolása, ritkaságszámba ment a válás. A társa- dalmi gondolkodásban alapvető helye volt a 10 parancsnak; ez mára részben eltűnni látszik. Mi, katolikusok hisszük és tudjuk, hogy a 10 parancs mindenkor érvé- nyes, a 7 szentség pedig szükséges, bármelyik történelmi században élünk. Az ún. „tolerancia” (= türelem mások eltérő véleménye iránt) manapság divatos szó, és sokszor találkozhatunk vele, viszont erősen félreértelmezett; nem jelentheti a bűn helyeslését. Az egyházi dokumentumok nagy hang- súlyt fektetnek a párbeszéd fontosságára, ami kiindulási alap az igazság képviseletéhez. A kérdések tisztázása jelentős lelki fejlődéshez vezethet: az élet helyes ér- tékeléséhez. Aki folyamatosan megtér, csak attól szabadul meg, ami egyéb- ként is kárára van, és a tiszta lelkiismeret nyugalma kihat a hétköznapi életre is, ennek következtében az egész társadalomra. A probléma összetett, mert az évszázadokkal korábbi egységes gondolkodásmódhoz képest ma vallási pluralizmus van Európában (sajnos). A mai keresztény ember feladata: életével példát adni, a fentebb említett társadalmi bűnökkel szemben szeretettel szóvá tenni a helyes és örök érték- rendet. Ehhez bátorság kell, de mindig az viszi előbbre a világot. Minden ke- reszténynek van felelőssége, ezért nem lehet hallgatni. Az általános papság – amit jól fejtett ki a II. Vatikáni Zsinat – révén senki nem vonhatja ki magát

54 REZÜMÉKÖTET az apostoli munkából. Igaz, hogy mindenki elsősorban önmagáért felelős, de Krisztus Testében, az Egyházban összetartozunk.

The Individual’s Afterlife Fate from Religious Pedagogy’s Point of View

One of the most ancient questions that is asked by many: What happens after death? Christianity has been able to give undoubtedly accurate information for 2000 years on the basis of God’s Revelation but more and more people refuse it due to secularization. I have chosen this topic because nowadays it is pushed into the background and people’s opinion has also changed. I have heard many times: „Nobody has ever returned from there.” So they deny the cognizability of this topic. As research I am reading early and contemporary (Post Second Vatican Council) theological works. While the earlier ones are worded in a clear cut way about salvation, perdition and purgatory, several contemporary works seem to exaggerate God’s grace, as if he was not just and everybody would automatically be saved. Although you cannot find it written down literally, the reader may have this feeling in places. Even public opinion is going in the same direction. The evidence of it is that fewer and fewer make a confession (because they „do not have sins.”), do not take the holy mass seriously („I pray at home”.), before or instead of getting married they just cohabit. („We do not live in the Middle Ages.”) Our behaviour and social role are defined by our way of thinking. The one who believes in posthumous judicature tries to lead an honest life and is usually a more useful member of society than the one who thinks that only this earthly life exists. A materialistic individual does not consider certain sins as sins, that is why he is more careless. A medieval individual (with a much shorter life than ours) led a simple life amid hardships so he longed for the otherworldly reward better. Since European living conditions are more favourable (there is no general famine, no deadly pandemics, wars) our attention is distracted from the topic of the other world. Popular opinions in everyday conversations and on the Internet: there is nothing over there/there is reincarnation/everyone is saved automatically. This fact affects morals as well. Some decades ago the idea of God played a more significant role in public thinking. It was natural that Sunday is the Lord’s Day, you have to (should) go to church. In almost every family parents used to live in wedlock, domestic partnership or supporting „gays”

55 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA was unknown, divorces were very rare. The Ten Commandments had an essential place in public thinking, but today it seems to be disappearing. We Catholics believe and know that the Ten Commandments are true at all times, the Seven Sacraments are necessary, no matter which century we live in. The so-called „tolerance” (= patience with the different opinion of others) is a catchphrase nowadays, so we can come across it many times, although it is strongly misinterpreted, it does not mean the approval of sins. Church documents put emphasis on the importance of dialogue, which is a starting point to represent the truth. The clarification of questions may lead to significant spiritual growth, to the appropriate appreciation of life. The one who is continuously converted will get rid of those things that do harm anyway and the peace of a pure conscience affects everyday life, too and as a result the whole society. The problem is complex, as compared to the homogeneous mentality of earlier centuries there is religious pluralism in today’s Europe (sadly). These days the task of a Christian person is to set a good example, as opposed to the above-mentioned sins they have to stand up for the right and eternal value system. You need bravery to do so, but this is what pushes the world forward. Every Christian has their responsibility, that is why you must not keep quiet. Nobody can avoid apostolic work. It is true that-in the first place-everyone has to be responsible for their own actions, but in the Body of Christ-the Church-we belong together.

1 Kántor Viola

A Nagybecskereki Egyházmegye első zsinata Egy helyi egyház útkeresése: lehetőségek, módszerek, tanulságok

Aggiornamento, idők jelei, dialógus, megismerés, hallgató egyház – ezen fogalmak az egyházon belül a II. Vatikáni Zsinat után új értelmet és nagyobb hang- súlyt kaptak. A zsinat ugyanis a nyitás és a szabadság szellemiségében zajlott, hangsúlyozva a környezet és az adott időben történő emberi viszonyok megismerésének fontosságát. Hiszen „az Egyház nem egy véglegesen fel- épült, bebútorozott ház, amelyben csak a lakók nemzedékeiben van válto- zás, hanem élő valóság, amelynek magának is van története, és az még nem ért véget. Tulajdonképpen ezért van változás az Egyházban. De mindezek a változások nem érintenek valamit: az Egyház lényegét. Az Egyház mindig benne él a történelemben s nem a mozdulatlan parton.” (Karl Rahner)

56 REZÜMÉKÖTET

A II. Vatikáni Zsinat szellemiségét követve a Nagybecskereki Egyház- megye is, első egyházmegyei zsinatának részeként, igyekszik figyelni az egyes emberekre, a találkozások és beszélgetések révén jobban megismerni a bánáti híveket, hiszen a zsinat célja „a jövő egyházi gyakorlatának célsze- rű és időszerű alakítása annak érdekében, hogy az egyházmegye plébániai közösségei, lelkiségi mozgalmai, fiataljai, idősei, papjai, szerzetesei egyre inkább Isten szeretetét megtapasztalva maguk is egyre inkább megta- pasztalhatóvá tegyék azt a Bánátban.” (Csiszár Klára) Ezt fejezi ki a zsinat logója, a zsinati szív is, amely nyitva van. „Befogad és mindig a másikra irányul. Olyan szív ez, melyben találkozások valósulhatnak meg.” (Csiszár Klára) A zsinati folyamatok során többféle módon is törekszik a helyi egyház a hívek megismerésére, a lokális problémák és aktualitások feltérképezésé- re. Előadásomban be fogom mutatni a zsinati munkadokumentumok meg- beszélése után született jegyzőkönyvek által gyűjtött információkat és a dr. Máté-Tóth András professzor úr által vezetett és kiértékelt „Vallás és egyház a Vajdaságban”, illetve „Vallás és egyház a Nagybecskereki Egyházmegyében” val- lásszociológiai felmérések eredményeit. Míg a jegyzőkönyvek kisebb csoportokban megvalósult személyes találkozások és beszélgetések leiratait, addig a felmérés egy kvantitatív, kérdőíves kutatás eredményeit tartalmazza. Előadásomban e két forrást kívánom összevetni, rávilágítva e módszerek hatékonyságára és az általuk megszerzett információk gazdagságára, melyek segítenek az egyházmegyei zsinat elsődleges célját megvalósítani, hogy az egyházmegyében „egyre többen az evangélium örömhíréből forrásozó tettrekész lelkülettel, Péter apostol szavaival megvallják: »Jó nekünk itt!« (Lk 9,33)”. (Német László SVD)

The First Synod of Diocese of Zrenjanin Possibilities, Methods, Conclusions

Aggiornamento, signs of times, dialogue, cognition, a church who listens – these concepts have been given new meaning and greater emphasis within the church after the Second Vatican Council. The Synod was held in the spirit of openness and freedom, emphasizing the importance of learning about the environment and human conditions at a given time. „The Church is not a completely finished and furnished house where only the inhabitant generations change, but a living reality which itself has a history, a history which hasn’t been completed yet. In fact, that is why there are always changes in the Church. But all these changes do not affect something: the

57 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA essence of the Church. The Church has always lived in history, not on the motionless shore.” (Karl Rahner) Following the spirit of the Second Vatican Council, the Diocese of Zrenjanin also, as part of its first diocesan synod, seeks in getting to know better the believers from Banat through meetings and conversations, because the purpose of the synod is „to adjust the future church practice in a way that the parish communities, spiritual movements, youth, elders, priests, monks of the diocese can experience the love of God. Their testimony of this experience will help the people of Banat feel the presence of God’s love in their personal life and in their communities.” (Csiszár Klára) This is also expressed by the synodal heart – the logo of the synod –, that is open. “It embraces and always focuses on the other. It is a heart in which encounters can take place. ” (Csiszár Klára) During the synodal processes, the local church is trying to get in touch with the believers of the diocese in several ways, in order to learn about the local problems and understand the context. In my presentation, I will present both the information gathered through the synodal meetings and the results of the sociological surveys „Religion and church in Vojvodina” and „Religion and church in the Diocese of Zrenjanin”, coordinated and evaluated by professor Máté-Tóth András. While the records of these synodal meetings describe transcripts of personal encounters and conversations conducted in small groups, the survey includes the results of a quantitative, questionnaire- based research. As part of my presentation I will compare these two sources highlighting the effectiveness of these methods and the value of the provided information. It will help the diocesan synod achieve its primary goal: that in the diocese „more and more people confess, with the joy of the Gospel apostle Peter’s words: »It is wonderful for us to be here!« (Luke 9:33)”. (Ladislav Nemet SVD)

1 Katharina Kraus

Ein Fünkchen Religion Gottesvorstellungen und Religiosität jugendlicher Figuren in aktueller deutschsprachiger Jugendliteratur

Wie sich die Gottesvorstellung und das Gottverhältnis eines Menschen innerhalb seines Lebens verändern, gehört zu den zentralen Fragen der Religionspädagogik, genauso wie deren Folgerung, wie nämlich

58 REZÜMÉKÖTET der Religionsunterricht im Besonderen zu einem „Verständnis für die Komplexität und Vielschichtigkeit der Gottesfrage“ (Büttner/Dietrich 2016, S. 171) beim Einzelnen beitragen kann. Ein bisher wenig beachtetes Medium, das sprachliche Konkretionen der Darstellung von Religiosität und Gottesbeziehungen von Jugendlichen bietet, sind jugendliterarische Texte. In der Möglichkeit sich an fiktionalen Gottesvorstellungen Gleichaltriger abzuarbeiten und davon angeregt eigene Vorstellungen zu formulieren, begründet sich m. E. der didaktische Einsatz von Jugendbüchern. Die Texte dienen so dem religiös Sprachfähig-Werden ihrer Leser/-innen, auch oder gerade wenn es sich nicht um explizit religiöse Texte handelt. In meiner Doktorarbeit Gott im Konjunktiv. Religionsbezogene Intertextualität in aktueller – nicht explizit religiöser – Jugendliteratur unterschiedlicher Genres untersuche ich auf Grundlage eines differenzierten Religions- und Intertextualitätsbegriffs religiöse intertextuelle Bezüge in ca. 50 aktuellen jugendliterarischen Texten aus den Jahren 2008 bis 2016. Die ausgewählten Texte zeichnen sich durch Relevanz für den deutschen Sprachraum aus. Sie wurden mit dem Deutschen Jugendliteraturpreis ausgezeichnet oder wurden für diesen nominiert und/oder befanden sich längere Zeit auf der Spiegelbestsellerliste und/oder wurden medial adaptiert. In meinem Tagungsbeitrag möchte ich mich auf die Präsentation von Analyseergebnissen der Darstellung von Gottesbildern und Religiosität der jugendlichen Protagonist*innen innerhalb der untersuchten Jugendliteratur konzentrieren und fragen, inwiefern die Texte dahingehend als Seismographen gegenwärtiger gesellschaftlicher Entwicklungen gelten können. In der ausgewählten, nicht explizit religiösen Jugendliteratur spiegelt sich ein unbefangener Umgang mit Religion wider. Die Texte zeigen einerseits den „Traditionsbruch der kirchlich vermittelten Religion in unserer Gesellschaft“ (Langenhorst 2012, S. 63) und offerieren andererseits ein überraschendes Spektrum an Antwortmöglichkeiten auf existenzielle Fragen. Religiös gezeichnete Charaktere dienen selten als Identifikationsfiguren für die jugendlichen Hauptfiguren. Vielmehr werden Gläubige als eher verschroben oder übermäßig dogmatisch dargestellt. Dennoch spielen Religion und Gott im Leben der jugendlichen Protagonist*innen eine Rolle. Nämlich dann, wenn diese in existenzielle Krisen geraten und Kontingenzerfahrungen machen. Dann entzünden sich Diskurse über unterschiedliche Gottesvorstellungen und eine tiefe Sehnsucht danach, Halt (im Glauben) zu finden tritt zutage. Eine personale Gottesbeziehung wie sie vor allem von erwachsenen Figuren verkörpert wird, stellt dabei allerdings eine Ausnahme dar. Mehrheitlich ist

59 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA die Art der Religiosität der Erwachsenen- und Großelterngeneration für die jugendlichen Hauptfiguren aus unterschiedlichen Gründen nicht erfahrbar. Sie grenzen sich deutlich davon ab und suchen eine eigene ehrliche Auseinandersetzung mit drängenden Fragen der Welt- und Selbstdeutung. Dabei reflektieren sie mitunter explizit die Kontingenzbewältigungsfunktion von Religion. Diese Befunde aus jugendliterarischen Texte lassen sich auf religionssoziologische Studien zum Gottesbild von Jugendlichen in Beziehung setzen, die zeigen, dass sich im Jugendalter mehrheitlich eine kritische Einstellung überlieferten Gottesbildern gegenüber, gleichermaßen aber auch gegen atheistische Vorstellungen zeigt. Überwiegend glauben Jugendliche an einen „Gott“, in welcher Form auch immer. Allerdings fällt es ihnen schwer, ihre Gottesvorstellung zu konkretisieren und zu verbalisieren. (Vgl. Ziebertz 2012) In dieser Hinsicht kann die Auseinandersetzung mit jugendliterarischen Texten einen wertvollen Beitrag leisten. Diskussionswürdig sind Fragen nach der Rezeption dieser Texte in Ungarn sowie ähnliche Befunde innerhalb ungarischer Kinder- und Jugendliteratur. Außerdem habe ich den Einsatz einzelner Textauszüge im Religionsunterricht der 11. Klassenstufe erprobt, sodass auch auf Praxisbezüge rekurriert werden könnte.

Literatur: Büttner, Gerhard; Dietrich, Veit-Jakobus (2016): Entwicklungspsychologie in der Religionspädagogik. 2. Aufl. UTB. Langenhorst, Georg (2012): Kinder- und Jugendliteratur – Gegenstand religionspädagogischer Theoriebildung und Praxis. In: Die Münchner Theologische Zeitschrift 63 (1), S. 60-71. Ziebertz, Hans-Georg, Gesellschaftliche und jugendsoziologische Herausforderungen für die Religionsdidaktik, in: Hilger, Georg/Leimgruber, Stephan/Ziebertz, Hans-Georg, Religionsdidaktik. Ein Leitfaden für Studium, Ausbildung und Beruf, München 7. Aufl. 2012, 76-105.

I Believe in Something with Capital S. Religiousness and Images of God of Young Figures in current German Literature for Young Adults

How a person‘s conception of God and religiousness change within his or her life is one of the key questions of religious education. Equally central is its

60 REZÜMÉKÖTET conclusion on how religious education may contribute to an understanding of the complexity of the question of God (Büttner / Dietrich 2016, p. 171). A medium that has received little attention within the field of religious education so far, but does offer a wide range of representations of religiosity and relationships with God of teenagers, is young adult literature. In the possibility of working on literary ideas of God of one‘s peers and inspired by this to formulate one‘s own ideas, the didactic use of these books is evident. The texts thus help their readers to be able to understand current discourses of religiosity and the use of religiously related language, even or especially when the texts are not explicitly religious texts, but literature they are confronted with in their everyday life. In my doctoral thesis I examine religious intertextuality in current – not explicitly religious – young adult literature. My sample represents about 50 current youth literary texts from the years 2008 to 2016. The selected texts represent different genres and are relevant for the German-speaking area. They either were awarded with or nominated for the German Youth Literature Prize or appeared on the Spiegel bestseller list for a long time and / or were adapted to movies. In my conference contribution I would like to concentrate on the presentation of my results regarding the depiction of images of God and religiosity of the young protagonists within the examined youth literature and ask to what extent the texts can be regarded as seismographs of current social developments. The selected, not explicitly religious youth literature reflects a frank approach to religion. The texts show, on the one hand, the fading tradition of the church-mediated religion in our society (Langenhorst 2012, p. 63) and, on the other hand, offer a surprising range of possible answers to existential questions. Religiously drawn characters rarely serve as identification figures for the young main characters. Rather, believers are portrayed as slightly peculiar or too dogmatic. Yet religion and God still play a role in the lives of the young protagonists. Namely when they experience an existential crisis and the contingency of life. Then discourses about different ideas of God ignite and a deep longing to find support (in faith) comes to light. Nevertheless a personal relationship with God, as embodied primarily by adult figures, is an exception. For various reasons, the majority of the adult and grandparent generation‘s religiousness cannot be experienced by the young main characters. They clearly distinguish themselves from it and seek their own honest understanding of existential questions. In doing so, they sometimes explicitly reflect the function of religion to cope with contingency.

61 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

These findings from youth literary texts can be related to studies of the sociology of religion on adolescents‘ image of God, which show that the majority of adolescents have a critical attitude towards traditional images of God, but also towards atheistic ideas. Mostly young people believe in a „God“ in whatever form. However, it is difficult for them to verbalize their concept of God. (See Ziebertz 2012) In this respect, dealing with examples given in young adult literature can make a valuable contribution. Questions about the reception of these texts in Hungary and similar findings in Hungarian children‘s and young adult literature are worth discussing. In addition, references to practical use of the textes at school could also be made, since some of the texts were tested in my own religious education classes with students at the age of 17.

1 Kisnémet Fülöp OSB

Egy sokrétű életmű nyomában Békés Gellért OSB ökumenikus teológiájának körvonalai

Kevin W. Irvin, az Amerikai Egyesült Államok egyik legnevesebb szakra- mentális teológiai professzora egy néhány évvel ezelőtt megjelent szisztematikus művének előszavában hálával emlékezett meg egyetemista éveit – és későbbi gondolkodását is – meghatározó mestereiről, köztük Békés Gellért- ről. Az 1915-ben született bencés szerzetes életének nagyobb részét Rómá- ban töltötte, a Pápai Szent Anzelm Egyetemen, előbb mint növendék, majd mint a dogmatika, az ökumenizmus és a liturgika tanára 1946 és 1994 között. Az 1945 utáni időszakban alakja meghatározó a Magyar Bencés Kongregáció története szempontjából mint generális prokurátor, a külföldi magyar ben- cések elöljárója és a főapát külföldi helyettese. Ezen megbízatásokból faka- dó tevékenységeit Somorjai Ádám OSB kutatásai már részben feldolgozták, azonban az életmű számos más aspektusa még feltárásra vár: gondolhatunk Békés Gellért Újszövetség-fordítói és irodalmi munkásságára, főszerkesztői és kiadói működésére vagy a Magyar Pax Romana Mozgalomban betöltött szerepére. Előadásomban az élete utolsó éveiben ismét Pannonhalmán élő bencés szerzetes kutatói tevékenységét vizsgálom, különös tekintettel arra, hogy az ökumenikus gondolat milyen szerepet játszott teológiai életművé- ben. A témában magyarul is jelentek meg írásai, ám ezek teljesen nem fedik le vonatkozó teológiai munkásságát; idegen nyelven megjelent publikációi

62 REZÜMÉKÖTET közül kiemelkedik az 1980-as évek két- és többoldalú ökumenikus dialógu- sait értelmező szakkönyve – ez utóbbira egyébként a közelmúlt teológiai re- flexiói is utalnak. Kutatásomnak tehát célja, hogy a megjelent művek alapján felvázoljam Békés Gellért ökumenikus teológiájának körvonalait, ugyanakkor vizsgálatomat kiterjesztem a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár bencé- sek hagyatékát tartalmazó gyűjteményében fellelhető előadásvázlatok, jegyzetek és levelezések áttekintésére is. A felvázolandó ökumenikus teológiai koncepció középpontjában az 1982-es Limai dokumentum elemzése áll, de vizsgálatai kiterjedtek a kultusz szerepére vagy az igei és a szentségi dimen- ziók viszonyára is. A már több mint 20 éve elhunyt Békés Gellért életműve a magyar teológiai örökség jelentős komponense, amelynek szisztematikus áttekintése a jövőbeli kutatásokhoz is mérvadó alapul szolgálhat.

Retracing a Multifold Lifework An Outline of Ecumenism in the Theology of Gellért Békés OSB

In the foreword of his systematic work of a few years ago, Kevin W. Irvin, one of the most noted professors of sacramental theology in the United States, payed a grateful tribute to his masters who shaped his formative years at university and, thus, his later ideas – among others also the Benedictine monk Gellért Békés (1915-1999). P. Békés spent most of his life in Rome, at Pontifical University of Saint Anselm, first as a student, then, from 1946 to 1994, as a teacher of Dogmatics, Ecumenical Theology, and Liturgy. After 1945, he played an important role in the history of the Hungarian Benedictine Congregation as procurator general and major superior of the Hungarian Benedictine monks living abroad. Ádám Somorjai OSB has made extensive research on his activities in connection with these assignments; however, many other aspects of his lifework are waiting to be studied in details, such as the translation of the New Testament, his literary pursuits, his activity as general editor and publisher, and his role in the Hungarian Pax Roma Movement. In my presentation, I examine the academic work of P. Békés in his last years in his home monastery, Pannonhalma, with a special focus on the role of the ecumenical idea in his theological oeuvre. A number of his writings have been published in Hungarian, but these publications do not cover all of his relevant theological work. His textbooks of bilateral and multilateral ecumenical dialogue from the 1980s count as the most influential publications of P. Békés – both still waiting to be translated into Hungarian. My research aims at outlining the framework of the ecumenical theology of Gellért Békés, including also his unpublished lecture drafts, notes and letters

63 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA from the Library of the Archabbey Pannonhalma. The center of P. Békés’ theological approach is, undoubtedly, the analysis of the Lima Document from 1982; however, his research also extended to the role of cult and to the relationship between the dimensions of the word and the sacraments. P. Gellért Békés died more than 20 years ago, but his work remains a significant component of the Hungarian theological heritage. A systematic overview of his concepts can serve as a prime base to future research.

1 Köblös Lehel

A kövek kiáltanak A Teleki család és a hagymásláposi református templom

„Recede lapis et reclude tumbam cuam non aliter claudes cuam ut iterum repandas.” “Borulj vissza kő és zárd be a sírt, melyet nem másképp fogsz bezárni, hanem, hogy újra kinyiss.” Ezeket a szavakat olvasva a Hagymásláposi Református Egyházközség templomában található sírfeliraton eszünkbe juthat Jézus szava: „Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.” (Lukács ev. 19,40b) Ezen a helyen valóban úgy érezhetjük, hogy a kövek kiáltanak, beszélnek, közölni akarnak. Hagymáslápos, Kővárvidék része, ahol a reformáció Bélteki Drágffy Gáspár patrónus és felesége Báthori Anna pártfogásával indul útnak, Kopá- csi István munkásságán keresztül. A település II. Gróf széki Teleki Mihály (1634-1690)1 idejében kerül a Teleki család birtokába, aki Apafy Mihály feje- delem uralkodása alatt, fejedelmi donatio mellett váltja magához több más település mellett Hagymáslápost is.2 Jelen kutatásom célja szintetizálni a Hagymásláposi Református Egyház- község történetének korai szakaszait, hangsúlyt fektetve az egyházközség és a Teleki család kapcsolatára, különösképpen az egyházközség templomá- nak történetére, melyet III. Gróf széki Teleki Mihály (1700-1745) rendelésére építettek. A templom családi kripta céljából épült fel 1745-ben, a jelenlegi templomtorony és orgonakarzati rész nélkül, melyek a 19. század második felében épültek. A templom belső, bal oldali falán látható a grófi család sír- köve, mely arról tanúskodik, hogy a nemesi család tagjai a – ma már – templom pádimentuma alatt alusszák örök álmukat.

1 Lsd.: Nagy Iván: Magyarország családai. Tizennegyedik kötet. Internetes hivatkozás: https:// www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/ tizenegyedik-kotet-B410/teleki-csalad-szeki-grof-B682/ (megnyitva: 2021.01.09) 2 Szentgyörgyi Mária: Kővár vidékének társadalma. Budapest. 1972. 106.

64 REZÜMÉKÖTET

A grófi család egyházzal való kapcsolatának története bepillantást enged a mai olvasó számára egy olyan korba, amely – méltatlanul bár, de – lassan a feledés homályába temetkezik. Dolgozatomban az olvasó két nézőpontból is betekintést nyerhet egy rég letűnt korba: egyrészt a grófi család történetébe, másrészt a gyülekezeti élet és a templomépítés folyamatába.

The Stones Cry Out The Teleki Family and the Reformed Church of Lapusel

„Recede lapis et reclude tumbam cuam non aliter claudes cuam ut iterum repandas.”3 Reading these words on the tombstone found in the church of the Reformed Parish of Lapusel, we can remember the words of Jesus Christ: „I tell you, if they keep quiet, the stones will cry out.” (Luke 19,40b) At this location we can really experience that the stones are crying out, they are speaking, they want to communicate. Lapusel is part of the Chioar region where the Reformation begins with the patronage of Gáspár Bélteki Drágffy and his wife Anna Báthori, through the work of István Kopácsi. The settlement became the property of the Teleki family in the time of Count Mihály Teleki de Szék (1634-1690)4, who receives the settlement – amongst others - as a donation from Prince MihályApafy. 5 The aim of this research is to synthesize the early stages of the history of the Reformed Parish of Lapusel, emphasizing the relationship between the parish and the Teleki family, especially the history of the church, which was built to the order of Count Mihály Teleki de Szék (1700-1745). The church was built for the purpose of a family crypt in 1745, without the current church tower and apse part, which were built in the second half of the 19th century. On the inner, left wall of the church we can see the tombstone of the count‘s family, which testifies to the fact that the members of the noble family are buried under the church. The history of the Count‘s family‘s relationship with the Church gives today‘s reader a glimpse into an age that, albeit undeservedly, is slowly being buried in obscurity. In my dissertation, the reader can gain insight into a long-gone age from two perspectives: on the one hand, the history of the count‘s family, and on the other hand, the life in the parish and the process of building the church.

3 “Roll back, stone and close the tomb, which you will not close otherwise, but to reopen it.” Excerpt from the tombstone of Count Mihály Teleki and his family, as it can be read in the church of the Reformed Parish of Lapusel. 4 See in: Iván Nagy: Magyarország családai. Volume 11. Internet link: https://www.arcanum. hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizenegyedik- kotet-B410/teleki-csalad-szeki-grof-B682/ (accessed: 09.01.2021) 5 Mária Szentgyörgyi: Kővár vidékének társadalma. Budapest. 1972. p. 106.

65 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Kolumbán Adrienn

Erósz és Thanatosz Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek regényében Valláselméleti értelmezési lehetőségek

A mítoszok akár írott, akár képi formában rendkívül komplex tartalmakat közvetítenek, amelyeket filozófiai és valláselméleti források segítségével tár- hatunk fel mélyebben. E rejtett jelentéstartalmakat figyelembe véve számos újszerű értelmezési lehetőséget fedezhetünk fel. Kutatásomban erre teszek kísérletet. Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényét Erósz és Thanatosz mítoszának modernkori reprezentációjaként vizsgálom. Vélemé- nyem szerint az író két főhősének élettörténetét olyan történetszövés kere- tében mutatja be, amely a szimbólumok és mitikus motívumok által komplex motivikus hálót alkot. Elsődleges célom a regény motívumait e mitikus háló kontextusában vizsgálni a két mitologikus alak mögött rejlő komplex valláselméleti, mitikus, filozófiai tartalmak feltárása révén, valamint tetten érni azokat a reprezentációs eljárásokat, amelyekkel az író sajátos mitikus atmoszférát teremtett és kivételes mítoszreprezentációt alkotott. A kutatásom a következő kérdések mentén épül fel: (1) milyen valláselmé- leti és mitikus értelmezési lehetőségek rejlenek Márai regényében? (2) Hogyan jelennek meg a szerelem és halál (Erósz és Thanatosz) mitikus dimenziói? (3) Milyen jellemzői vannak a szerelem és halál közötti interferenciának a regény- ben? E kérdések alapján, a regény szövegére támaszkodva, a szimbólumok elemzése által vizsgálom meg a felvetésem érvényességét, miszerint Márai regénye alkalmas Erósz és Thanatosz mítoszának modernkori reprezentáci- ójára, emellett hitelesen hangsúlyozza azt az állítást, hogy Erósz mint a szen- vedély allegóriája egyfajta kötőanyag a mitológiában, aki materiális vagy im- materiális formában elragadja hőseit, és mindenkorra megváltoztatja életüket. Elsődleges forrásként Gyenge Zoltán (2014, 2016) Kép és mítosz című kétkötetes művét és Lapis József (2006) „A másik parton” Ismétlés és kényszer Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regényében publikációját haszná- lom. Márai Sándor művének megértéséhez áttekintem Rónay László (1990) Márairól írt monográfiáját, valamint Fried István (2007), Kakuszi B. Péter (2007), Szávai János (2008) a témához kapcsolódó írásait. A filozófiai és val- láselméleti források közül Platón (1961), Nietzsche (1986) és James Frazer (1998) műveire támaszkodom.

Kulcsszavak: Márai Sándor, Erósz és Thanatosz, szerelem és halál, vallásel- mélet

66 REZÜMÉKÖTET

Eros and Thanatos in Sándor Márai’s Embers Possibilities of Interpretation Through the Theory of Religion

Myths, whether in writen or visual form, present highly complex contents that can be revealed through sources of the theory of religion and philosophy. By considering these hidden meanings it is possible to discover several new ways of interpretation. In my research I am making an attempt at the aforementioned process. I am analyzing the novel Embers by Sándor Márai as the modern mythological representation of Eros and Thanatos. I believe that the story of the two protagonists is woven in a manner which creates a complex web of motifs through the use of symbols and mythological motifs. My primary goal is to analyze the motifs of the novel in the context of this mythical web and through revealing the complex contents of the theory of religion, myth and philosophy that stand behind the two mythical figures. Furthermore, my aim is to detect those processes of representation the writer applied in order to achieve a unique and mythical atmosphere and to create a distinct representation of myth. My research is built around the following questions: (1) what are the possible religious and mythical interpretations of Márai’s novel? (2) In what way do the mythical dimensions of love and death (Eros and Thanatos) appear? (3) What interference does love and death have in the novel? Based on these questions, relying on the novel and analyzing the symbols I examining the validity of my theory according to which Márai’s novel is capable of representing the myth of Eros and Thanatos and it accurately emphasizes the statement that Eros, as the allegory of passion, functions as a so-called bond in mythology who, either in material or immaterial form, grabs the heroes of the myth and changes their lives forever. As primary sources I use Zoltán Gyenge’s two volume work (2014, 2016) Picture and Myth and József Lapis’s publication “On the other Shore” Repetition and Coercion in Sándor Márai’s Novel “Embers”. In order to understand Sándor Márai’s work I am reviewing the monograph on Márai (1990) by László Rónay and the works connected to my topic by István Fried (2007), Péter B. Kakuszi (2007), János Szávai (2008). Regarding the sources of the theory of religion and the philosophical sources, I am relying on the works of Plato (1961), Nietzsche (1986) and James Frazer (1998).

Keywords: Sándor Márai, Eros and Thanatos, love and death, theory of religion

67 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Körösvölgyi Zoltán

Női szemmel: Fotográfia és hit napjainkban

„A fotográfia terén kivételes korban járunk: a művészeti világ úgy karolja föl azt, ahogy soha korábban, a fotográfusok pedig műveik természetes otthoná- nak tartják a kiállítótermet és a könyvet” – írja Charlotte Cotton a The Pho- tography as Contemporary Art bevezetőjében (London: Thames and Hudson, 2004/2007, 7). A fotográfia napjaink totális esztétizációjának áramlatában, a képmások korában a mindennapok elválaszthatatlan részévé vált. Nem csu- pán azt alakítja ahogyan látjuk a világot és tájékozódunk róla, hanem egyben alkalmas eszköz is annak vizsgálatára. Eileen D. Crowley – a fotográfiát spiri- tuális gyakorlatként használó evangélikus csoportok esettanulmányain keresz- tül – arra a potenciálra hívja fel a figyelmet, amely a fotográfiában rejlik annak vallási közösségeken belüli alkalmazása terén a “Using New Eyes”: Photog- raphy as a Spiritual Practice for Faith Formation and Worship című írásában (Dialog: A Journal of Theology, Vol 53, No 1, 2014). Kivételes korban ugyanakkor különösen azért is járunk, mert több kortárs fotográfus – köztük fiatal nem- zetközi és magyarországi alkotók – a fotográfiát a vallás, a hit, a spiritualitás, azok működése, eszközei és fogadtatása kérdéseinek vizsgálatára használják. Különös módon e művészek mindegyike nő: Cristina Garcia Roderotól és Maï- mouna Guerresitől, Shirin Nesattól és Boushra Yahya Almutawakeltől, Lauren Pondtól és Tanya Habjouqa-tól Robin Alysha Clemensig, Szombati Éváig, Zel- lei Boglárka Éváig, Luzsicza Fanniig, Bede Kincső Hildáig és Asszonyi Eszte- rig. Vizsgálódásom az ő munkásságuk sajátos aspektusainak és attitűdjeiknek a feltérképezésére összpontosul, valamint azok kapcsolódási pontjainak meg- határozására. Kiinduló feltételezésem, hogy érdeklődésük e tárgy iránt a szervezett vallásossághoz fűződő kapcsolatuk tisztázása és az abban fellelni nem vélt spiritualitás megtalálása iránti személyes indíttatásukból, valamint külö- nös művészi érzékenységükből fakad. Bemutatott és elemzett műveik szokat- lan, időnként meglepő vagy megütközést keltő perspektívákat fednek fel, új és meggazdagító következtetésekre mutatnak rá abban a világban, amelyben elveszni látszik a jelentés, és amelyben e fiatal – fotós és képeket néző – generá- ciónak égető szüksége van a spiritualitás őszinte megtapasztalására.

Herspectives: Female Photographers and Faith Today

“We are at an exceptional time for photography as the art world embraces the photograph as never before and photographers consider the art gallery

68 REZÜMÉKÖTET or book the natural home for their work”—writes Charlotte Cotton in the “Introduction” of The Photography as Contemporary Art (London: Thames and Hudson, 2004/2007, 7). In the present stream of total aestheticization, in the world of visual images, photography has become an inevitable part of the everyday. Not only does it shape the way we see the world and get informed, but also it offers a suitable vehicle to investigate that. Through cases of Lutheran groups using photography as a spiritual practice, Eileen D. Crowley highlights the potential of photography in religious settings, in“Using New Eyes”: Photography as a Spiritual Practice for Faith Formation and Worship (Dialog: A Journal of Theology, Vol 53, No 1, 2014). Yet, we are especially at an exceptional time, since several contemporary photographers—including young international and Hungarian artists, too—use photography as a medium to investigate religion, faith, spirituality, the ways they work, their means and reception. Strangely, they are all female artists: from Cristina Garcia Rodero and Maïmouna Guerresi, Shirin Nesat and Boushra Yahya Almutawakel, Lauren Pond and Tanya Habjouqa to Robin Alysha Clemens, Éva Szombat, Boglárka Éva Zellei, Fanni Luzsicza, Kincső Hilda Bede and Eszter Asszonyi. My investigation focuses on mapping the specific aspects and attitudes of their work, as well as the possible (inter)relations thereof. I hypothesise that their interest in the subject arises from the marriage of their personal quests of clarifying their relations with organised religion, as well as finding the spirituality they miss, and their artistic sensitivity. The works introduced and analysed in this presentation uncover unusual, sometimes surprising or shocking perspectives, strive for sharing new and enriching learnings in our world where meaning seems to evaporate, and where this young—image-making and consuming—generation has a burning need to have an honest experience of spirituality.

1 Kustárné Almási Zsuzsanna

Művészettel nevelés A pedagógiai bábjáték jelentősége és szerepe a katechézisben

A vallás és művészet közötti kapcsolat nem újkeletű dolog, hiszen gyökereik ősidők óta összefonódnak. Végsősoron mindkettő ugyanazt a célt szolgálja: rámutatni arra a valóságra, ami a látszaton túl van és mutatni az utat afelé. A művészetek komplex hatással bírnak az emberi személyiségre, alkalmasak az értelmi és érzelmi nyitottság megteremtésére és az adott téma befogadásá-

69 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA nak megkönnyítésére. A Biblia pedig számtalan művészeti alkotás inspiráló forrása, kiindulási pontja. A hitoktatás folyamán azonban a tanítás „tárgya- ként” jelenik meg, ami azt jelenti, hogy olyan nehéz teológiai tartalmakat, fogalmakat kell átadni, megismertetni a különböző korosztályokkal, ami pusztán kognitív úton szinte lehetetlen. Éppen ezért a művészettel nevelés módszereinek megismerése és bevonása a katechézisbe olyan lehetőségeket kínál a hitoktatást végző pedagógusok számára, amelyek által a gyermekek fejlődési szintjének megfelelően közvetíthetik a bibliai üzeneteket. Kiemelkedő jelentőségű ebben a nevelési szemléletmódban a bábjáték, mivel egyrészt olyan művészeti ágról van szó, amelyet „összművészeti” mű- fajnak is nevezünk, hiszen magába foglalja az irodalom, dráma, képzőművé- szet, zene- és mozgásművészet elemeit, másrészt pedig a gyermeki világhoz és gondolkodásmódhoz is rendkívül közel áll. Előadásomban arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy miként lehet a bábjáték vizuális, szimbolikus és dramatikus eszközrendszere által a szellemiségében, nyelvezetében, kifejezé- si módjaiban a mai ember számára sokszor érthetetlen bibliai történeteket, és azok értéküzenetét átélhetővé, befogadhatóvá és iránymutatóvá tenni.

Arts in Education The Significance and Role of Pedagogical Puppetry in Catechesis

The relationship between religion and arts is not new, as their roots have been intertwined since ancient times. Ultimately, they both serve the same purpose: to point out the reality that is beyond appearance and to show the way to it. Arts have a complex impact on the human personality, they are suitable for creating intellectual and emotional openness and for facilitating the inclusion of a particular subject. And the Bible is the inspiring source and starting point of countless works of art. In the course of religious education, however, it appears as the “object” of teaching which means that such difficult theological contents and concepts must be passed on and introduced to different age groups that are almost impossible in a purely cognitive way. Therefore, learning about and engaging with the methods of education with arts in catechesis offers opportunities for religious education teachers (catechists) which will enable them to convey biblical messages suitable for the development stage of children. Puppetry has an outstanding importance in this educational approach. On the one hand, it is a type of art that is also called the “multidisciplinary” genre as it includes elements of literature, drama, fine arts, music and eurhythmics. On the other hand, it is also exceptionally close to the world

70 REZÜMÉKÖTET of children and their way of thinking. In my presentation, I would like to draw attention to how the biblical stories – whose spirituality, language and ways of expression are often incomprehensible for the people today – and their value messages can be experienced, accepted and guided by the visual, symbolic and dramatic means of puppetry.

1 Lengyelfi Emőke

Rút könyvével kapcsolatos előzetes kutatások az idegenség szempontjából

Meglepő hatású, hogy a föld lakosságának minden harmincharmadik embere olyan helyen tartózkodik, amely nem eredeti lakhelye − ezen emberek nagy része pedig különböző gazdasági, politikai, társadalmi okok miatt me- nekülni kényszerülő egyén, aki olykor tető nélkül, jobb életminőséget keresve éli mindennapjait. Az elvándorlás, illetve a bevándorlás egyetemes emberi jelenség, amely soha nem volt problémamentes. A bevándorlás konfliktusokkal terhelt je- lenség, mert mind a bevándorlók, mind a befogadók a „másságot” testesítik meg egymás szemében. A befogadó közösség a bevándorlóban a másság, az idegenség megtestesítőjét látja, akitől félnie kell és távol tartania magát, akit jobb nem beengedni a saját körébe. A bevándorló pedig az, akinek nincs, hova mennie, aki nem kíván kitaszítottként és megvetettként élni. Mégis ahhoz, hogy „beépüljön”, le kell mondania saját identitásáról, és mássá kell válnia, olyanná, amilyen a befogadó. A minden korban problémát jelentő vándorlás és idegenség, befogadás és elutasítás jelensége a bibliai könyveken is végigvonul. A Pentateuchus bizonyos törvényei felszólalnak a peremre szorultak – jövevények, özvegy, árvák – kiszolgáltatott helyzete javítása érdekében. Azonban ha egészé- ben szemléljük a héber bibliát, világossá válik, hogy nemcsak az idegenek szeretete és elfogadása, hanem a külföldiektől való elzárkózás parancsa is helyet kap. Hathat-e a múlt a jelenre, különösen kanonikus, a vallási közösségek számára mérvadó írások esetében? Milyen modelleket találunk az idegenek befogadására, és milyeneket a kitaszításra, elutasításra? Milyen építő, vagy destruktív tapasztalatokat nyújt idegenben élni? Egyáltalán az egyes könyvekben mit jelent az idegen? Mit rejt magában a szociális szférán kívül esni, kitaszítottnak, peremre szorultnak lenni? Hogyan valósulhat meg az

71 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA integráció az etnikumok között? Jelen kutatás objektív szempontból a fenti kérdésekre keresi a lehetséges válaszokat egy fogság utáni könyv tükrében, amely az idegenek kiszorítására reagál. Az általunk választott téma többrétű. Az eddigi kutatások különböző modelleket tárnak fel előttünk annak függvényében, hogy milyen szemüve- gen át történik a vizsgálódás: szemlélhetjük az idegen szemével, aki be akar integrálódni a „szent közösségbe”, egy más, számára új közösségbe, vagy épp a befogadó szemével, aki passzívan „elszenvedi” a befogadást, a be- vándorlást. Mindkét perspektívát további szempontokra lehet osztani. Talán a kérdés megközelíthetőségének sokfélesége adja, hogy a kutatások is épp ennyire különfélék. A kutatás során nem fogjuk megismételni az eddig megfogalmazott téte- leket, hanem a héber bibliában megjelenő magatartásformák alapján próbá- lunk rávilágítani a mai kor embere számára is hasznosítható eredményekre, viselkedési formákra.

Preliminary Research on the Book of Ruth in Terms of Alienation

It is surprising that thirty percent of the world’s population dwells in a place which is not his/her original residence. Most of these people are forced to refuge for various economic, political and social reasons – sometimes living under the open sky in search of a better quality of life. Migration or immigration is a universal human phenomenon that has never been without problems. Conflicts result in the way immigrants and recipients look at each other focusing on the ”otherness” that separates. Migration and alienation, affiliation and rejection are present in all ages running through the different books of the Bible as well. If we look at the Hebrew Bible as a whole, we see that it is not only the command of love and acceptance of strangers present there but also that of alienation from foreigners. The topic raises many questions, and the present research seeks possible answers from an objective point of view in the light of a post- captivity book that reacts to the crowding out of foreigners/aliens. This chosen topic is multilayered. The researches so far reveal different models, depending on the approach: we may look at it through the eyes of a stranger who wants to integrate into the “holy community”, into another community that is new for him/her, or through the eyes of the recipient, who passively “suffers” reception and immigration. Both perspectives can be divided into further aspects. The various researches are due to the possible diversity of this question’s approach.

72 REZÜMÉKÖTET

We will not repeat the so far formulated theorems, but according to the attitudes appearing in the Hebrew Bible we will try to highlight results and behaviors that can be used by today‘s people.

1 Lévai Ádám

Az Aperuit illis kezdetű Motu Proprio előfutára Louis Bouyer igeteológiája

A II. Vatikáni Zsinatot előkészítő teológiai ressourcement mozgalom vonalába tartozó Louis Bouyer méltán említhető olyan nevek mellett, mint pl. de Lubac, Daniélou, von Balthasar, Congar vagy Teilhard de Chardin. A kezdetben evan- gélikus, majd katolikus papként felszentelt Bouyer teológiai víziójának közép- pontjában a logosztan János evangéliumáig visszavezethető hagyománya áll. Az Ige teológiája a francia teológus számára egy olyan egységesítő princípium, mely lehetővé teszi, hogy a kinyilatkoztatásról, a liturgiáról és a keresztény lelkiségről egységes és mély értelemben beszélhessünk. Művein „ezüst fonal- ként” húzódik végig az Ige misztériuma, mely az exitus-reditus szenttamási ke- retébe ágyazva egyszerre tradicionális és modern szintézisnek nevezhető. Habár Bouyer személyesen nem vett részt a zsinati munkában, a dokumentumok végső formájában mégis jól érzékelhető a francia szerzetesteológus életművének hatása. A Dei Verbum dogmatikus konstitúció, majd nyomában később a Verbum Domini kezdetű apostoli buzdítás olyan igeteológiai erőte- ret határoz meg, amely a keresztény tanítás és gyakorlat valamennyi elemét a gyújtópontból, a megtestesülő Logoszból kiindulva értelmezi. Az Ige, mint többsíkú, analóg valóság a Zsinat tanításának egy teljességgel még fel nem fedezett, kardinális eleme. Előadásom a II. Vatikáni Zsinat ilyen irányú recep- ciójához kíván Bouyer életművének fókuszált felidézésével is hozzájárulni. A XX-XXI. század szekularizáló tendenciáira kiváló ellenszer Bouyer ro- bosztus igeteológiája, hiszen számára a Fiú örök születése nem elvont dogmatikai tanítás, hanem a szentségek által folyton aktualizálódó adottság. Az ember szellemi fejlődése ettől az üdvözítő isteni cselekvéstől függ. A logosztan hídként is szolgál a protestantizmus és katolicizmus között, természe- tes ökumenikus irányultság jellemzi. Nem lehet véletlen, hogy ami egyrészt Bouyer mélyebb szintézisteremtő géniuszaként mutatkozik meg, az másfe- lől a keresztény egység helyreállításához szükséges platformot teremti meg. Immár több éve a logosztan forrásvidékeit kutatva örömmel tölt el, hogy a neves francia teológus nem egy ponton megerősíteni látszik szerény követ-

73 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA keztetéseimet. Ferenc pápa Isten igéje vasárnapjának ünneprendbe illeszté- sével mintha maga is fel kívánná hívni a figyelmet ilyen irányú örökségünk kiaknázatlan gazdagságára, amely új ünnep a korábbi Szentírás vasárnapja ünnepünknél jóval tágasabb horizontra nyílik rá (vö. Aperuit illis).

The Forerunner of Motu Proprio ’Aperuit illis’ Louis Buyer’s Logos-Theology

Louis Bouyer was a so-called ressourcement theologian, whose name rightly could be mentioned along with the well-known thinkers’ names like: de Lubac, Daniélou, von Balthasar, Congar or Teilhard de Chardin. Bouyer originally received Lutheran baptism, afterwards he converted to Catholicism, and he was a clerk in holy orders. In the centre of his theological vision stands the logos concept, a theological idea which can be traced back to the Gospel of John. The theology of the Divine Word is a principle of unification, and it helps us speak about Revelation, liturgy, and Christian spirituality in a unified and homogeneous way. In his oeuvre the mystery of the Word runs through like a ‘silver thread’, in the exitus-reditus scholastic framework his thoughts are traditional and modern as well. Although Bouyer could not participate in the council’s work, the presence of the French monk and theologian can be easily noticed in the final form of the documents. The Dei Verbum dogmatic constitution, and in its steps the Verbum Domini apostolic exhortation presents the Word of God as a focus point of Christian doctrine and praxis. Every dimension of theology is comprehensible by this unique theological, Scripture-based idea. Logos as a manifold, analogical reality, according to Bouyer an ‘act’, which is a cardinal message also of the Council, although this idea has not been totally discovered until now. My presentation aims at contributing to this reception by the survey of Bouyer’s main theological ideas. Bouyer’s robust logos-theology is a splendid remedy against the tendencies of secularisation in the 20th and 21st centuries. For him the eternally begotten Son is not an abstract dogmatic tenet, but a reality, which is going through realisation over and over by the sacraments. The spiritual development of human existence depends on this divine act of salvation. What I think his personal concept of Logos is a bridge also between Catholicism and Protestantism, his way of thinking is considered to be ecumenical in its full sense. It cannot be a coincidence that Bouyer is a great builder of synthesis, and he was seriously concerned about the unity of the Holy Church.

74 REZÜMÉKÖTET

After many years of research into the topic of logos I was glad to notice that the famous French theologian’s thoughts were strengthening my conclusions. Pope Francis has instituted the annual observance of the 3rd Sunday of Ordinary Time as ‘Sunday of the Word of God’. Through this decision the head of church wanted to emphasize the role of this central theological message, and he urges us to communicate personally with the Eternal Son. This new liturgical celebration opens a much broader horizon than the previous ‘Sunday of Holy Scripture’ (see the document entitled Aperuit illis).

1 Lévai-Magyar Noémi

A gyermek istenképének neveltetés- valamint nemi specifikus különbségei

Előadásom témájaként a gyermek istenképének neveltetés-, valamint nemi specifikus különbségeit választottam, mivel érdekes kutatási eredményeket találtam a külföldi szakirodalmakban. Azt gondolom, hogy ezek az informá- ciók az istenképek témakörével foglalkozva nem elhanyagolhatók. Az első hangsúlyos kérdés tehát, amivel foglalkozni kívánok, a gyermekek neveltetése. A legfontosabb közeg, amelynek tükrében a gyermek isten- képét meg kell vizsgálnunk nem más, mint a család. A gyermek családon belül kapott neveltetése ugyanis meghatározó módon hathat az istenkép kialakulására és fejlődésére. Nem mindegy, hogy valaki egy vallásos vagy egy nem vallásos családban nevelkedett fel. A gyermek a családi légkörben meghatározó tapasztalatokra és viselkedésformákra tesz szert. A másik fontos kérdés a társadalmunk kétneműségéből adódóan az, hogy hatással van-e ez a kétneműség valamilyen módon az istenkép formá- lódására. Hiszen a vallásosságunkat és az elképzeléseinket a kulturális és vallásos szimbólumrendszer döntő módon meghatározza. Ezek is kétnemű struktúrára vezethetők vissza, amelyek nem csupán kiegészítik egymást, hanem egyfajta aszimmetrikus és hierarchikus hozzárendelés alapján épülnek fel. Tehát a fiúk és a lányok istenképe is eltérő módon alakul és formálódik. Ezt követően szeretnék majd kitérni néhány, a Bibliában előforduló férfias, illetve nőies istenképre is. Végül pedig a gyermek vallásosságának és istenképeinek vizsgálata után szeretnék rávilágítani arra, hogy valláspedagógiailag ezen ismeretek tudatá- ban, hogyan is kezelhetjük és formálhatjuk a gyermekek istenképét.

75 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Erziehung- und geschlechtsspezifische Unterschiede im Gottesbild des Kindes

Als Thema meines Vortrags habe ich die Erziehung- und geschlechtsspezifische Unterschiede im Gottesbild des Kindes gewählt, da ich interessante Forschungsergebnisse in der ausländischen Literatur gefunden habe. Ich denke, diese Information ist nicht zu vernachlässigen, wenn es um das Thema Gottesbilder geht. Das erste wichtige Thema, das ich ansprechen möchte, ist die Kindererziehung. Die wichtigste Sphäre, in deren Licht wir das Gottesbild des Kindes untersuchen müssen, ist die Familie. Dies liegt daran, dass die Erziehung eines Kindes innerhalb einer Familie einen entscheidenden Einfluss auf die Entstehung und Entwicklung des Gottesbildes haben kann. Es spielt eine große Rolle, ob jemand in einer religiösen oder nicht-religiösen Familie aufgewachsen ist. Das Kind kann in einer familiären Atmosphäre definierende Erfahrungen und Verhaltensweisen sammeln. Die andere wichtige Frage, die sich aus der gesellschaftliche Zweigeschlechtlichkeit ergibt, ob dies Auswirkungen auf die Entwicklung des Gottesbildes hat. Denn wird unsere Religiosität und unsere Vorstellungen entscheidend vom System kultureller und religiöser Symbole bestimmt. Diese lassen sich auch auf eine zweigeschlechtliche Struktur zurückführen, die sich nicht nur ergänzt, sondern auf einer Art asymmetrischer und hierarchischer Zuordnung beruht. Das Gottesbild von Jungen und Mädchen ist also unterschiedlich geformt und gestaltet. Danach möchte ich einige der männlichen und weiblichen Gottesbilder in der Bibel behandeln. Nachdem ich die Religiosität und die Gottesbilder eines Kindes untersucht habe, möchte ich abschließend religionspädagogisch beleuchten, wie wir das Gottesbild des Kindes behandeln und gestalten können.

1 Ljubanic Ádám

A hit és a tudomány kapcsolata keresztény szemmel

A hit és a tudomány egymáshoz való viszonyát a történelem során többféle- képpen értelmezték. Elég csak az újabb kori filozófiákra gondolnunk, mint a neopozitivizmus, amely szerint a vallás kijelentései tudományos szempontból értelmetlenek, Marx szerint a vallás csupán a nép ópiuma, a felvilágosodás

76 REZÜMÉKÖTET pedig a vallást elnyomva csak az értelemre akarta alapozni az emberek életét. Viszont ellenkező oldalon számos kutató követte Szent Tamásnak azon tételét, miszerint a ,,kegyelem feltételezi a természetet és tökéletesíti azt” vagyis a hit és a tudomány egy azon értelemadó alaptól származnak, ezért nem mondanak ellent egymásnak. A Katolikus egyház a Galilei per után, vagy Giordano Bru- no máglyahalála továbbá a darwini evolúciós elmélet után nehéz helyzetbe került, és a közvéleményben az maradt meg, hogy a hit és tudomány nem fér meg egymás mellett vagy, hogy az egyház üldözi a tudományt. Munkám során megvizsgálom a Katolikus Egyház álláspontjait a hit és tudomány (ész) kapcsolatáról (Humani Generis, Fides et ratio, Katolikus Egyház Katekizmusa stb.). Kiindulásom alapját II. János Pál pápa következő nyilatkozata adja a Fides et ratio című enciklikájából: ,,A hit és az ész (fides et ratio) két szárny, melyekkel az emberi szellem fölemelkedik az igazság szemlélésé- re,” − tehát tévesek azok az állítások, miszerint az egyház háttérbe szorítaná a tudományt. Előadásomban továbbá idézni fogom a híresebb keresztény filozófusokat, apologétákat is: Joseph Ratzingert, Karl Rahnert, Alister McG- rathet, Timothy Kellert, Francis Kollinst, akik szerint a tudomány és hit nem feltétlenül ellentétesek egymással, hanem inkább kiegészitik egymást. A hit ellentéte a filozófia, hangoztatják a modernkori ateizmus képvise- lői, viszont a keresztény filozófusok és az egyház is úgy tekintenek a hit és ész kapcsolatára, mint amelyek a végső igazság megismerésére törekszenek a saját módjaikon és nem zárják ki egymást, hanem még rokonok is. Tehát a hitnek nem a tudomány (ész) az ellentéte, hanem a hitetlenség, a tudo- mánynak pedig a tudatlanság vagy a tudománytalanság − előadásomban ezt próbálom, majd bebizonyítani.

The Relationship Between Faith and Science Through Christian eyes

The relationship between faith and science has been interpreted in several ways throughout history. It is enough to think of newer philosophies, such as neopositivism, according to which the statements of religion are scientifically meaningless, According to Marx, religion is merely the opiate of the people, and the enlightenment, suppressing religion, wanted to base people‘s lives only on reason. On the opposite side, however, many researchers have followed St. Thomas‘s theorem that ,,grace presupposes nature and perfects it“, that faith and science come from a basis of reason, and therefore do not contradict each other. The Catholic Church was in difficulty after the Galilee trial, or after the bonfire death of Bruno Giordano, and after the Darwinian theory of

77 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA evolution, it was left to the public that faith and science could not coexist, or that the Church was persecuting science. In my work, I examine the Catholic Church‘s positions on the relationship between faith and science (sense) (Humani Generis, Fides et ratio, Catechism of the Catholic Church). My starting point is based on the following statement by Pope John Paul II. from his encyclopedia Fides es ratio: „The faith and wit (fides et ratio) are two wings by which the human spirit rises to contemplate truth,“- therefore, the claims that the Church would overshadow science are wrong. In my presentation, I will also quote some of the most famous Christian philosophers and apologists: Joseph Ratzinger, Karl Rahner, Alister McGrath, Timothy Keller, Francis Kollins etc., who believe that science and faith are not necessarily at odds with each other, but rather complement each other. The opposite of faith is voiced by the representatives of modern-day atheism, but christian philosophers and the Church both see the relationship between faith and reason as seeking to know the ultimate truth in their own ways and not to exclude each other, but they are also relatives. So faith is not the opposite of science (mind),but disbelief to science, ignorance or unscientibility, this is what I tend to prove in my presentation.

1 Dr. Lovassy Attila

Az anglikán és a katolikus John Henry Newman egyházfelfogásának aktualitása a mai egységtörekvésben

Mindenekelőtt villanófénybe állítjuk John Henry Newman anglikán korsza- kának ekkléziológiáját, majd az 1845-ben történt katolizálása után. Amikor Newman az egyházatyák írásai és a teológiai gondolkodása alapján megkér- dőjelezett alapvető anglikán igazságokat, és egyre határozottabban elfogad- ta „Róma Egyházának” teljes folytonosságát az ókeresztény Egyházzal, ez önmagában mégsem vezette volna el oda, hogy otthagyja anglikán közössé- gét, és a katolikus Egyházba térjen. Teljes bizonyosságra kellett jutnia, és ezzel párhuzamosan egy ekkléziológiai alapokat érintő szemléletbeli változás- nak kellett történnie, hogy a konzekvens, több évtizedes teológiai polémiát, érvelést és fejlődést követően konvertáljon. Bizonyos katolikus igazságok elfogadása nem késztette aChurch of Englandből való kilépésre, sőt erről még igyekezett lebeszélni anglikán testvéreit. Ez a mozzanat tanulságos lehet, hogy a különböző testvéregyházak és egyházi közösségek eltérő egyházfelfogása milyen lehetőségeket enged meg a

78 REZÜMÉKÖTET teljes egységre törekvés útján. A katolikus egyházmodellből fakadó egységké- pünkből következik a teljes egységre való törekvés. A keleti testvéregyházak bár szinte azonos felfogást vallanak e kérdésben, mégis az általunk óhajtott hármas kötelék (vinculum symbolicum, vinculum liturgicum, vinculum hierarchicum) sem mindig elég az egymás közötti teljes egységhez és interkommunió- hoz (ld. jelenlegi konfliktus Ukrajna egyháza, a Moszkvai és Konstantinápolyi Patriarchátus között). Továbbá a protestáns testvérek eltérő egyházfelfogá- sukból következően mást érthetnek a teljes közösség alatt (ld. protestáns kö- zösségek egymás közötti interkommuniójának kérdése), és más végcélt fogal- mazhatnak meg a saját ekkléziológiai felfogásuk következtében, ami akkor is nagy akadályt jelent a közeledésünkben, ha eltekintünk a közösségek belső tanbeli egységességének és párbeszéd alanyának a kérdésétől. Az egyháztani egyeztetés szempontjából talán a legnehezebb téma az Anglikán Egyházzal való jövőbeli egyesülés, hiszen bár hagyományosan a középutat (Via Media) képviselik a katolikus és a protestáns felfogás között, mégis számos ekkléziológiai akadály nehezíti az egységtörekvésünket. Az anglikánokkal való egységmodell megalkotása érinti az egyetemes (katolikus) egyház és a „helyi egyházak” kapcsolatát, a doktrinális alapokat, a püs- pöki folytonosságot, a péteri szolgálat mibenlétét és annak a részegyházhoz való viszonyát, a részegyházak diverzitásának problémakörét, még akkor is, ha tágabb lelki közösség, az Anglikán Kommunió vizsgálatától eltekin- tünk, és az Angol Egyházra (Church of England) fókuszálunk. Ugyanakkor számolnunk kell az Angol Egyház belső (tanbeli) egységességének hiányá- val, az egymás mellett létező irányzatokkal. Emellett az állam és az egyház együttműködése ekkléziológiai vetülettel is rendelkezik. Szót kell ejtenünk továbbá a történelmiségéről, hiszen az 1529 előtti Angol Egyházzal mind a mai Church of England, mind a katolikus Egyház teljes kontinuitást lát. Vé- gül egy sajátosan mai probléma is nehezíti az anglikánokkal való ökumenét mind a katolikusokkal, mind a keleti egyházakkal: a nők pappá- (1994) és püspökké szentelése (2006), továbbá a homoszexualitásukat megélő szemé- lyek felszentelése és szolgálata.

The Ecclesiology of Anglican and Catholic John Henry Newman in Recent Ecumenical Dialogue

First of all, we will have a look at Newman’s conception of the Church in his Anglican period and after converting to Catholicism in 1845. When Newman raised questions on Anglican fundamental doctrines and was more confirmed to accept the full continuity of the „Roman Church” with

79 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA the Apostolic Church on the basis of the writings and theological thinking of the Church Fathers, however it would not have led him to walking out on the Anglican community and joining the Catholic Church. He wanted to be fully certain, and parallel with this he had to come to a change in attitude regarding the foundations of ecclesiology before he felt readyto convert after many years of persistent and persevering theological polemics and arguments. He accepted certain Catholic truths, and it had not made him secede from the Church of England, and he worked hard to discourage Anglican brothers to convert into the Catholic Church. At this moment one can draw a conclusion as to what possibilities there are on the way to full communion, given that the various Sister Churches and Ecclesiastical Communities have a different Church model. The purpose of the Catholic unity model is to have full communion with the other Christian Communities. The Eastern and Oriental Churches have almost the same conception about the aim, yet the desired triple bond among them (vinculum symbolicum, vinculum liturgicum, vinculum hierarchicum) is not always sufficient for unity and intercommunion. (e.g. the actual conflict among the Eastern Church of the Ukraine, the Patriarchate of Moscow and the Patriarchate of Constantinople). Furthermore, due to their different ecclesiological views the Protestants have a different understanding of ’full communion’ (e.g. the question of intercommunion of Protestant communities), so it is a serious obstacle towards unity even if we do not consider doctrinal diversity and the problem of the subject of dialogue. From the point of view of Ecclesiology, perhaps we have the most difficult discussions on ecumenical issues and a future unity with the Church of England, even if they traditionally represent a middle-way (Via Media) between the Catholic and Protestant approaches. On the way towards unity we have to consider the relations between the Catholic (Universal) Church and the Local Churches, with the doctrinal principles, the apostolic succession, the Petrine ministry and its relation to the Particular Churches, the diversity of local communities aside from the Anglican Communion as a spiritual Commonwealth and we simply focus on the Church of England. Moreover we need to take into account the lack of Anglican doctrinal unity, the Ecclesiological projection of the relation between the Church and State, and historical dimensions as well, since both the present Church of England and the Catholic Church acknowledge full continuity with the pre-1529 Church of England. Finally, new problems have deepened the difficulties in the Ecumenical dialogue, namely the ordination of women as priests (1994) and bishops (2006), and the ordination of homosexual people and their service.

80 REZÜMÉKÖTET

Dr. Magyar Balázs Dávid

Közerkölcsök Debrecenben 1547–1572 Új utak a hazai Kálvin-recepció feltárásában?

Kálvin János személyének, valamint teológiai és etikai hagyatékának ma- gyarországi recepciója megannyi izgalmas kérdést vet fel. Mindeddig a hazai Kálvin-kutatás leginkább az alábbi kérdéskörök vizsgálatára fókuszált: (1.) a genfi reformátor személyes kapcsolata magyarokkal (pl. Belényesi Gergely), (2.) Kálvinnal történő levélváltások, (3.) a magyarországi magán és gyűjteményes könyvtárakban előforduló Kálvin kötetek, valamint (4.) a magyar nyelvű kötetekben előforduló Kálvin-idézetek. Meglátásunk szerint azonban nem kis létjogosultsága lehet olyan tanulmánykísérlet kimunkálá- sának, amely szándéka szerint a genfi reformátor teológiai-etikai tanításai- nak gyakorlati realizálódásának felmérésére irányul. A „kálvinista Róma”, azaz Debrecen városának történetét vizsgálva ki- tapintható, hogy e jó gazdasági és társadalmi potenciállal rendelkező me- zőváros már az 1550-es években a protestantizmus, Méliusz Juhász Péter fellépésétől (1558) kezdődően pedig már a helvét reformáció szellemében éli mindennapjait. Köszönhetően annak, hogy pl. a lakosságszám, valamint az erős gazdaságorientált jellemzők tekintetében jelentős hasonlóságok fi- gyelhetők meg Genf és Debrecen között, érdemes megvizsgálni, hogy a debreceni reformáció első időszakában Méliusz halálig (1572) vajon miképpen tárható fel a mezőváros közerkölcsének állapota, azaz a kálvini tanítások implementációjának hazai, debreceni módja. Mindezt egy olyan városban, ahol az egyház és a városvezetés olyan erős szimbiózisban élt, melynek eredményeképpen a presbiterekből álló konzisztoriális egyházfegyelem fel- állítására egészen a 18. századig nem volt szükség. Mindezek értelmében, a jelen kutatás a Debrecen Város Magisztrátusának 1547 és 1572 közötti jegyzőkönyveinek vizsgálatával feltárja, miképpen ala- kult a vallás (pl. eretnekség), a közösség (pl. hatalmaskodás), a nemi erkölcs (pl. házasságtörés), vagy éppen a vagyonellenes bűncselekmények száma és képe a városban. Nem is szólva a boszorkánysággal kapcsolatos bűnökről. Zárásképpen pedig az így kapott „adatsor” összehasonlításra érdemes a genfi „statisztikákkal”.

81 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Public Morals in Debrecen 1547−1572 New Ways to Explore the Hungarian Calvin Reception?

John Calvin was devoted himself to make the Genevan townsfolk sacred again, which meant firmly the practical fulfilment of God’s Law, the Ten Commandments. To be sure, his basic intention was to affect in important ways the texture of daily life of the Genevan population, therefore he delivered sermons and published-edited commentaries in order to establish his new theology-ethics concerning the adequate moral life of a Christian family. He was fighting against every kind of improper human behavior for instance sexual crimes regarding fornication and adultery. However, Calvin accepted in theory that adultery ought to be punished with death penalty, the Genevan reality was very different, because Calvin was preaching from the Mercy of God day after day. However, Hungarian reception of Calvin’s thoughts on social life raises several historical, judiciary, and social questions, still the examination of Juhász Péter Méliusz’s Debrecen-Egervölgyi Confession and Major Articles shows that Calvin’s heritage deeply influenced the Hungarian reformed thoughts in consideration of judging crimes. But readers will find that the practical examination of operation of the Magistracy of Debrecen reveals, in case of social crimes, sinners could experience the clemency of their leaders and spouses, who extricated them from the legal procedure with this merciful statement: “I take no pleasure in the death of the wicked” (Ez 33,11).

Keywords: John Calvin, Genevan morals, Hungarian reformation, Magistracy of Debrecen, Juhász Péter Méliusz

1 Márkus Máté Homiletica Pontificalis A teológiai korreláció háttere és homiletikai alkalmazhatósága

Az előadásom kérdése, hogy van-e előzetes fogékonyság az emberben Is- tenre, s ha igen, akkor az hogyan használható fel az igehirdetésben. A vizs- gálódásomat a dogmatikában kezdtem meg, s négy jelentős hatású teológus rendszerét vizsgáltam meg a fenti kérdés viszonylatában. Friedrich Schleiermacher a XIX. század legjelentősebb hatású teológusa volt, vallás-fenomenológiája még a XXI. században is érezteti hatását. Apo-

82 REZÜMÉKÖTET lógiájában a felvilágosodás vallást támadó tudományos progressziójával szemben úgy védekezett, hogy a kijelentés helyére az ember vallásos érze- tét, Istenre való fogékonyságát helyezte, ami tudományosan támadhatatlan. Akik később a XX. század legmeghatározóbb teológusai lettek, azokat az I. világháború negatív tapasztalata alapjaiban késztette ennek a pozitivista antropológiának, a XIX. századi teológiai konszenzusának az újraértékelésé- re. Közülük a legkiemelkedőbb Karl Barth, svájci teológus volt, aki a vallás észszerűségét számonkérő szekuláris társadalomtól azzal védte meg a teo- lógiát, hogy egyértelművé tette: a teológia nem a világnak, hanem az egy- háznak tartozik számadással, s nem az észszerűség, hanem az igeszerűség, vagyis egyedül Isten igéje alapján. A feltételen igeszerűség azonban elhatá- rolódik minden emberi érzéstől, tényezőtől. Ezt utasította el Emil Brunner, aki szerint Isten a teremtett világból megismerhetővé tette az ő teremtő vol- tát az ember számára, így kell, hogy legyen fogékonyság az emberben Isten- re. Mindeközben Paul Tillich Amerikában élő német teológus barthi, kálvini módon állt ki a kijelentésszerűség elve mellett, de posztbarthiánus módon amellett is, hogy a kijelentést a kultúra számára befogadhatóvá kell tenni. Szerinte az emberben van fogékonyság Istenre, hiszen a kulturális kérdések mögött valójában olyan végső kérdések határozzák meg, amelyekre választ, csak a kijelentésből kaphat. A kutatásom következtetése, hogy az emberben van előzetes fogékony- ság Istenre, és ez az igehirdetés számára az ember végső kérdéseiben vá- lik hasznosíthatóvá. Ezért az igehirdetésnek egyszerre kell igeszerűnek és emberinek, az ember végső kérdéseihez kapcsolódónak lennie. Ez a cél úgy teljesíthető, ha az igeszakaszból vezetjük le a tézist, és utána a tézisből vetít- jük vissza, hogy mi az az emberi kérdés, amelyre a tézis válaszol. Így az ige- hirdetés mindkét feltételnek megfelel, Isten igéje és az ember végső kérdései közötti korrelációban felépül a híd. Ez a teológiai korreláció homiletikai al- kalmazása, a homiletica pontificalis.

Homiletica Pontifiaclis The Theory and Homiletical Applicability of Theological Correlation

The question of my lecture is whether there is a prior receptivity in man to God, and if so, how it can be used in the preaching. I began my study in dogmatics and examined the systems of four significant theologians in relation to the above question. Friedrich Schleiermacher was maybe the most influential theologian of the 19th century, and his religious phenomenology felt its influence even in

83 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA the 21st century. In his apology, he defended religion against the attackings of enlightenment‘s scientific progression by replacing the religious revelation with religious sense as a man’s receptivity to God, which is scientifically unassailable. Those who later became the most defining theologians of the 20th century were fundamentally prompted by the negative experience of World War I to reassess this positivist anthropology, the theological consensus of the 19th century. The most prominent of them was Karl Barth, a Swiss theologian who defended theology from the secular worldview that demands rationality from religion by stating that theology is not accountable to the world, but to the Church, not on the basis of reason, but on the basis of the word of God alone. Thus, the theology of the word of God distances itself from all kinds of human factors and receptiveness. Another Swiss theologian, Emil Brunner, rejected this, stating that God can be known from his creations of the world, so there must be receptivity in man to God. Meanwhile, Paul Tillich, a German theologian living in America, stood both for the necessity of revelation and the necessity for the same revelation to be maximally acceptable to culture. According to him, behind the cultural questions, in fact, man is concerned with ultimate questions to which the answer can only be understood from the revelation. Man’s receptivity to God can only be realized in these ultimate questions. The conclusion of my research is that man does have a prior receptiveness to God, and for preaching this is approachable in man‘s ultimate questions. Therefore, the proclamation of the word shall be both word-like and human- like, related to the ultimate questions of man. This purpose can be completed by deducting the thesis from the text and then projecting from the thesis what is the human question to which the thesis answers. Thus, the proclamation of the word meets both conditions, and the bridge is built between the word of God and the ultimate questions of man. This is the homiletical application of the theological correlation, homiletica pontificalis.

1 Maszlag Fanni

Innovativ identitas elemek megjelenese a Keresztény Roma Szakkollegiumi hallgatok koreben

Óriási kihívások elé állítja a fiatalokat az egyéni útkeresés miközben ön- maguk megtalálása identitásuk kialakításával, kiformálódásával egyszerre zajlik. Ez önmagában is gyakran okoz krízist, azonban egy kisebbségi élet-

84 REZÜMÉKÖTET helyzetben jóval kiélezettebben jelenhetnek meg ezek a problémák. (Pálos 2010) Az egyének különböző módon „barkácsolhatják” identitásukat, a lehetséges variációk spektruma igen széles, egészen a származás megta- gadásától a makroközösségi etnikai csoporttal való teljes azonosulásig, az identitás külső elemeinek megjelenítéséig és új identitáselemek behozata- láig is terjedhet. Kyhuchukov (2010) hangsúlyozza, hogy a csoporthatárok mellett maga az etnikai kultúra és annak az identitáshoz kapcsolódó elemei is változhatnak. Akár nyelv, vallásváltás kapcsán, de történelmi kont- extusok is – mint az identitás hordozóelemei – kiválthatják a csoportszintű változásokat. Az identitás új csoportjellemzőket fog magába építeni úgy, hogy esetleg „észre sem veszi” a cserélődés pontos menetét, indokait, az új elemek származását. Korábbi hazai kutatások (Bako 2002, Toth 2008, Palos 2010, Szabone 2008, Bocsi 2015) rámutattak arra, hogy a roma fiatalok gyakran identitás- válságot élnek meg a cigány csoportról alkotott negatív sztereotípiák miatt. Bindorffer (2001) a dunabogdanyi svab kisebbsegi csoportokkal kapcsolatos kutatasaban azonban az „ujrafelfedezett” identitas jelensegevel foglalkozik. Kutatasaban ez ugy jelenik meg, mint az etnikai tradicio ujrae- lesztese, illetve uj, fogyaszthato osszetevokkel valo feltoltese, azert, hogy a kisebbsegi szarmazas konnyebben vallalhato legyen es pozitiv erzesekkel tolthesse el az egyent. Kutatasom celja, hogy egy Keresztény Roma Szakkollegiumi hallgatók koreben felvett interjuk segitsegevel elemezze a roma fiatalok alternativ identitasdimenzioit. Az identitas egy folyton valtozo kategoria, ezert feltete- lezheto, hogy a roma fiatalok az egyetemi, keresztény szakkollegiumi eveik alatt magukba epitenek olyan hatasokat, melyeket a kortars es intezmenyi kapcsolatok jelentenek. Mindezeknek eredmenyekeppen pedig etnikai ho- vatartozasukhoz, onmagukhoz valo viszonyuk atalakulhat. A kutatas tovab- bi celja, hogy megvizsgalja milyen uj identitasmintak vannak jelen a roma fiatalok koreben. Akik vallaltan romak, azoknak a romasaga mennyiben azonos azokkal az identitasmintakkal, amelyeket a szuloktol, nagyszuloktol orokoltek − a hagyomanyos mintak − es mennyire az uj modellekkel vagy modulokkal. Mivel, ha egy olyan tipusu identitas megtartasanak orzeserol beszelunk, ami nem a konfrontaciora epul, hanem valami megujitott belso tartalomra, akkor ez az integracio fele viheti a kovetkezo generaciokat. A kutatas alatt beazonositott uj alternativ identitasdimenziok megisme- rese hozzajarulhat a Roma Szakkollegiumi munka szervezesi feladataihoz.

Kulcsszavak: roma, fiatalok, identitás, Keresztény Roma Szakkollégium

85 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Emergence of Innovative Identity Elements among Christian Roma Vocational College Students

Individual pathways pose enormous challenges to young people, while finding themselves takes place at the same time as their identity is formed and shaped. This in itself often causes a crisis, but in a minority life situation, these problems can appear much more acute. (Pálos 2010) Individuals can “DIY” their identities in different ways, the range of possible variations is very wide, from denying origin to full identification with the macro- community ethnic group, displaying external elements of identity and importing new identity elements. Kyhuchukov (2010) emphasizes that in addition to group boundaries, ethnic culture itself and its identity-related elements may also change. Whether in connection with language, religion change, but also historical contexts - as carriers of identity - can trigger group-level changes. Identity will incorporate new group characteristics in such a way that it may not even “notice” the exact course of the exchange, the reasons, the origin of the new elements. Previous research in Hungary (Bakó 2002, Tóth 2008, Pálos 2010, Szabóné 2008, Bocsi 2015) has shown that Roma young people often experience an identity crisis due to negative stereotypes about the Roma group. However, Bindorffer (2001) deals with the phenomenon of “rediscovered” identity in his research on Swabian minority groups in Dunabogdány. In his research, this manifests itself as reviving the ethnic tradition or filling it with new, consumable ingredients in order to make minority origins easier to assume and fill the individual with positive feelings. The aim of my research is to analyze the alternative identity dimensions of Roma youth through interviews with students of a Christian Roma Vocational College. Identity is an ever-changing category, so it can be assumed that Roma young people incorporate the influences of contemporary and institutional relationships during their university, Christian vocational college years. As a result of all this, their relationship to their ethnicity and to themselves may change. A further aim of the research is to examine what new identity patterns are present among Roma youth. To the extent that those who are committed Roma are identical with the patterns of identity they have inherited from their parents, their grandparents - the traditional patterns - and to what extent with the new models or modules. Because if we are talking about preserving a type of identity that is not based on confrontation but on some renewed inner content, it can lead future generations toward integration. Understanding the new alternative identity dimensions identified during

86 REZÜMÉKÖTET the research may contribute to the organizational tasks of the work of the Roma Vocational College.

Keywords: Roma, youth, identity, Christian Roma Vocational College

1 Mikó-Prém Alexandra

A posztmodern vallásosság jellemzői és annak teológiai értékelése

Az ember gondolkodása és világszemlélete egy változási folyamaton ment keresztül, mire kialakult az ún. posztmodern világkép. Megvizsgáljuk a posztmodern és az azt megelőző modern kor világképét, összehasonlítva a két időszakot, kiemelve az eltéréseket és a modern kor óta végbement vál- tozásokat. A tekintélyek háttérbe szorultak, az intézmények és a nagy el- beszélések veszítettek jelentőségükből, a szekularizáció következtében egy pluralista kontextus jött létre, melyben a korábban az egyház által befolyá- solt társadalmi területek autonómmá váltak. Ezek a társadalmi folyamatok nem hagyták érintetlenül az ember valláshoz való viszonyát sem. A kor em- berének vallásosságát a vallásszociológia eszközeivel lehet vizsgálni. Grace Davie, Paul G. Hiebert, Robert Wuthnow, José Casanova és Rácsok Gabriella kutatásai fontos forrásként szolgálnak e tekintetben. Kutatásunk kérdése, hogy a modern kor után hogyan változott meg az ember valláshoz való viszonya? Milyen szempontok befolyásolják és milyen vonások jellemzik az ember Istenhez vezető útról való meggyőződését? Valóban beszélhetünk-e szekularizációról a posztmodern ember esetében? Grace Davie kutatásai során arra az eredményre jut, hogy a szekularizáció európai specifikum, és a vallás eltűnése helyett a vallás mintázatának meg- változását írja le, amelyet szubjektív fordulatnak nevez. A szubjektív fordu- lat nagy hangsúlyt tesz a megtapasztalásra és hitélményre. Az emberek valláshoz való viszonyának változása teológiai reflexiót kí- ván. Ennek érdekében megvizsgáljuk, hogy milyen támpontokat szolgáltat Luther, Kálvin, Barth és Tillich teológiája a hitélmény kérdésköréhez. Meg- kíséreljük megfogalmazni, hogy milyen pozitív elemei vannak a teológia számára a szubjektív fordulatnak.

87 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Characteristics of Postmodern Religiosity and its Theological Evaluation

Humans’ thinking and worldview have changed until the development of the so-called postmodern worldview. We study the postmodern and the previous modern worldview, comparing them. We underline the differences between them describing the changes that have happened since modernity. Authorities have been pushed into the background, institutions and big narratives have become less relevant. Because of secularism, a pluralist context has arisen, in which social spheres previously dominated by the church have become independent. These social processes have touched the relationship between humans and religion. Religiosity of our age can be described by the methods of sociology of religion. The works of Grace Davie, Paul G. Hiebert, Robert Wuthow, José Casanova and Gabriella Rácsok are important sources in this issue. The question of the research is how people’s connection to religion has changed after the modern age. Furthermore it studies its characteristics and the components affecting it. Can we talk about secularism in the caseof postmodern humans? Regarding Grace Davies’s research, secularism is a specific European phenomenon. She describes that the pattern of religion is changing and the religion is not disappearing, and she refers to it as a ’subjective turn’. Subjective turn emphasizes the importance of religious experience. The change of people’s relationship to religion should be theologically reflected and evaluated. Therefore, we seek points of reference in works of Luther, Calvin, Barth and Tillich regarding this issue. We try to describe the positive elements of the subjective turn for theology.

1 Mikola Nyiri Emese

A keresztény önéletírás XXI. századi lehetőségei A keresztény írásterápia, mint a pasztorálpszichológia új módszere

Az olvasás és írás katarzist, változást előidéző hatását a kultúra megjelenése óta ismeri az emberiség. Mondhatni, hogy ősi tapasztalatok összegződnek egy továbbadott mesében, példázatban, dalban, imában. Ennek ellenére a biblioterápia és az írásterápia, mely ezek konkrét az emberi szervezetre és

88 REZÜMÉKÖTET

életminőségre gyakorolt hatását, és ezek optimalizálást kutatják, aránylag fiatal tudományok. Az olvasás tudományos igényű alkalmazása az 1800-as évek derekától ismeretes. Benjamin Rush amerikai pszichiáter, 1812-ben megjelent könyvé- ben „Medical Inquiries and Observations Upon the Diseases of the Mind” kifejti, hogy a pszichiátria pácienseinek jót tesz, ha elterelik a figyelmüket a be- tegségükről, ezért bátorítani kell őket, hogy olvassanak, és felolvassanak az írástudatlan betegeknek. Az ebből a célból kialakított könyvtárak betegekre gyakorolt hatásairól Minson Galt orvos írt tudományos értekezést 1853-ban. Az olvasásterápia népszerűvé vált, és folyamatosan fejlesztik módszereit, hiszen a pasztorálpszichológiához hasonlóan gyakorlati tudomány. Az írásterápia, mint önálló tudomány 1990-ben vált teljes jogúvá, amikor James W. Pennebaker a texasi austini egyetem pszichológusa megjelentet- te, az „Opening up: The Healing power of Expressing Emotions” című könyvet, melyben kutatócsoportja többéves kísérleteit foglalta össze az expresszív, önkifejező írás élettani és pszichológiai hatásáról. A könyv magyar fordítása 2005-ben jelent meg a Háttér Kiadónál, Rejtett érzelmeink, valódi önmagunk, címmel. Az írásterápiát aktív olvasásterápiának is nevezik, hiszen egy inten- zívebb implikációt tesz lehetővé. Az írás lineáris, lassúbb, ezért részletesebb, kibontakozási teret ad. Egy történetben a leírás során jobban megmutatkozik a cselekvés-gondolat-érzelem közötti különbség, így könnyebben szembesít az eseményekkel, és a szereplők értékrendszerével, mindezt egy biztonsá- gos, bensőséges közegben. Az írás megjelenít, megtestesít. Ez a spiritualitás és a misztika közege is. Leírt gondolataink és történeteink kihelyeződnek belőlünk, és felszabadítanak minket. Ahogy a pasztorálpszichológia teológusi fókusszal alkalmazza a pszi- chológiát, ugyanúgy pasztorálpszichológusként mi is adaptálhatnánk az olvasás- és írásterápia eredményeit, egy keresztény olvasás- és írásterápiá- vá. Mindez nem a vallásgyakorlást kívánja terápiává alacsonyítani, hanem a terápiát spirituális többlettel kiegészíteni. „A keresztény élettörténeti reflexió lehetősége, hogy magamra, mint Isten gyermekére tekinthetek. Ez a perspektíva új megvilágításba helyezheti a múlt eseményeit.” − írja Siba Balázs. Isten gyermekeként a sikeresség, az önmegva- lósítás fogalma is átértékelődik, és új perspektívákat nyer. Önmagunknak és másoknak még képesek vagyunk hazudni, de Istennek már nem megy, − írja Babits Mihály Augustinus kapcsán. Ez az a pont, ahol a lelkigondozás kön�- nyedén teret nyithat a spiritualitásnak. A spirituális teológia a hiteles emberi tapasztalatokra épít (Pehm Gilbert), akárcsak a pasztorálpszichológia. Ennek elméleti hátterét a tudományos alapokon túl, a mitobiográfia, a narratív teológia és a pasztorálpszichológia gyógyító szöveggel kapcsola-

89 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA tos szakirodalma vagy akár a misztikával foglalkozó szakirodalom képezi. Emellett alapvetőnek tartom a megélésekről tanúskodó ismert keresztény önéletírásokat. Szent Ágoston Vallomásaitól kiindulva, Avilai Szent Teréz és gróf Bethlen Miklós írásain át, a kortárs Henri Nouwenig. A keresztény írás- és olvasásterápia a spirituális megélések segítése mellett a felnőtt katekézisben és a valláspedagógiában is szerephez juthat.

The Possibilities of Christian Autobiography Writing in the 21st Century Christian Writing Therapy as a New Method of Pastoral Psychology

The catharsis and change-inducing effects of reading and writing have been known to mankind since the dawn of culture. It can be said that ancient experiences are summed up in a transmitted tale, parable, song, prayer. Nevertheless, bibliotherapy and writing therapy, which have their specific effects on the human body and quality of life, and their optimization, are being researched by relatively new sciences. The scientifically demanding application of reading has been known since the mid-1800s. In 1812, American psychiatrist Benjamin Rush published his textbook “Medical Inquiries and Observations Upon the Diseases of the Mind”. In it, he explains that it is good for patients in psychiatry to divert their attention from their illness, so they should be encouraged to read for themselves as well as to illiterate patients. A scientific dissertation on the effects on patients of libraries designed for this purpose was written in 1853 by Dr. Minson Galt. Reading therapy has become popular and its methods are constantly being developed as it is a practical science like pastoral psychology. Writing Therapy as an-independent science became full-fledged in 1990 when James W. Pennebaker, a psychologist at the University of Austin in Texas, published “Opening up: The Healing Power of Expressing Emotions”, in which his research team summarized his many years of experiments about the physiological and psychological effects of expressive writing. The Hungarian translation of the book was published in 2005 under the title of “Our Hidden Emotions, Our True Self”. Reading therapy is also called active reading therapy because it allows a more intense implication. Writing is linear, slower and therefore more detailed, giving room for development. In a story, the description shows better the difference between action- thought-emotion, making it easier to confront events and the value system of the characters, all in a safe, intimate environment. Writing is a medium of

90 REZÜMÉKÖTET spirituality and mysticism too. Our described thoughts and stories emerge from us, and liberate us. Just as pastoral psychology applies psychology with a theological focus, just as a pastoral psychologist, we could adapt the results of reading and writing therapy to a Christian reading and writing therapy. All this is not intended to reduce the practice of religion to therapy, but to supplement therapy with a spiritual addition. According to Balázs Siba, “Christian reflection upon one’s life story is an opportunity to look at myself as a child of God. This perspective can shed new light on the events of the past.” As a child of God, the concept of success, of self-realization is also re-evaluated and gains new perspectives. As Mihály Babits aptly put it concerning St. Augustine, “We are still able to lie to ourselves and to others, but not to God anymore”. This is the point where pastoral care can easily open up space for spirituality. Spiritual theology builds on authentic human experience (Pehm Gilbert), as does pastoral psychology. In addition to the scientific foundations, the theoretical background for this is the literature of healing text of mitobiography, narrative theology, and pastoral psychology, or even the literature of mysticism. In addition, I consider known Christian autobiographies that testify to essential experiences, starting from the Confessions of St. Augustine, through the writings of St. Teresa of Avila and Count Nicholas Bethlen, to the contemporary Henri Nouwen. Christian writing and reading therapy can play a role in adult catechesis as well as in religious pedagogy in addition to helping with spiritual experiences.

1 Dr. Módis László

“Kiemelt a pusztulás verméből” A spiritualitás szerepe a depresszió kialakulásában és kezelésében

Az Egészségügyi Világszövetség (WHO) legújabb egészségdefiníciója az eddig érvényes biopszichoszociális egészségmodellhez hozzá sorolja a spi- ritualitást is, mint az egészség önálló dimenzióját. Ezzel a tudomány is elis- merte, hogy a spiritualitás jelentős szerepet játszik a gyógyításban és a gyó- gyulásban. Kutatásomban a fent említett négy egészségdimenziót vizsgálom autoimmun kórképekben és az ezekhez köthető pszichológiai tünetekben. Az egyik ilyen lélektani tünet a depresszió, ezt mutatom be részletesebben a negyedik egészségdimenzió, a spiritualitás vonatkozásában.

91 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

A spiritualitás depresszióra gyakorolt hatása tudományosan igazolható. Depresszióra genetikailag egyformán fogékonyakban kisebb a betegség ki- alakulásának valószínűsége azok között, akik fontosnak tartják a vallásos/ spirituális hitüket, sőt, a spirituális és nem spirituális beállítódás eltérő agyi mikrostruktúrát eredményez (Li és mtsai, 2018). Daganatos betegek esetében is jobb kognitív és érzelmi funkciók mutathatók ki spirituális beállítottságú betegek esetében nem spirituális társaikhoz képest (Chaar és mtsai, 2018). A PhD munkám tárgyát is képező autoimmun betegségekben nagyon kevés ilyen jellegű vizsgálat zajlott; ezek közül kiemelkedik Bartlett és csoportjá- nak munkája (2003), akik leírják, hogy reumatoid artritiszben szenvedők közt a spiritualitás lényegesen javítja az életminőséget, a jóllétet és a beteg- séggel való megküzdést. A depresszió bemutatásához a kognitív viselkedésterápia kidolgozója, Beck elméletét veszem alapul. Beck a teljes kognitív struktúrát hierarchiába rendezve írja le, melyben egymásra épülnek a tudatos gondolatok, a pozitív/ negatív automatikus gondolatok, a (disz)funkcionális attitűdök és a (mal) adaptív sémák. Depresszióról alkotott modelljében a patológia a hierarchia csúcsán, a tudatos gondolatok szintjén kezdődik, majd folyamatosan gyű- rűzik az alsóbb szintek felé (Beck, 1963). A modell értéke a tudományos igé- nyesség mellett a metaforikus kép, ahogyan a depresszió egyre mélyebbre viszi a szenvedőt önmagában, egyre jobban bezárja áldozatát annak saját mélységeibe. A spiritualitás meghatározására számos definíció született; ezekben az egyik fő közös pont, hogy tartalmazzák az egyén saját kereteinek meghaladását, az önmagunkból való kilépést, mint a spiritualitás alapvető jellemzőjét (Dhar és mtsai, 2011). Ezek alapján a depresszió kognitív modellje és a spiritualitás működése voltaképp egymás tükörképeként értelmezhető, hiszen a kognitív hierar- chiában egyre mélyebbre törő betegség (és vele együtt a beteg) mozgásával ellentétes a spiritualitás átélése során megjelenő, saját kereteken túlmutató, magasba emelő dinamika. Munkánk során kérdőívek segítségével gyűjtünk információt az autoimmun betegek pszichés jellemzőiről és spirituális beállítottságukról. A fent leírtak alapján azt várjuk, hogy a depressziós tüneteket mutató autoimmun páciensek közt alacsonyabb lesz a spirituális fogékonyság aránya. Következtetésképp elmondható, hogy a spiritualitás, mint önálló té- nyező fontos, de sokszor mellőzött tényező a gyógyító tevékenységben. Ez orvosolható az egészségügyi dolgozók szemléletének tágításával, de úgy is, hogy teológiai képzettséggel bírók is részt vesznek a gyógyításban. Ezen felül fontos hangsúlyozni a pszichológia szerepét a teológiai okta- tásban és a lelkipásztorok továbbképzésében is, hiszen a fentiek alapján

92 REZÜMÉKÖTET a lelkipásztoroknak is gyógyító szerep jut a lélek bajainak gyógyításában. Ennek a gyógyító munkának a tudatosítása fontos feladat, és parancsot is kaptunk a Szentírásban: Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! – mondja Istenetek.

‘He lifted me out of the pit of despair…’ The role of spirituality in the evolution and treatment of depression.

The definition of health of the World Health Organization (WHO), the biopsychosocial model, has recently been completed with the spiritual dimension, as a proper determining factor of health. With this extension the scientific world admitted that spirituality play an important role in both healing and recovery. In my research I investigate the four components of health mentioned above in autoimmune disorders and in their psychological manifestations. This presentation is about depression, which is one of the psychological symptoms related to autoimmune disorders, in the context of spirituality. The impact of spirituality on depression is scientifically proven. Among individuals with the same genetic susceptibility to depression the probability of the development of depression is less for those who are religious/spiritual; moreover, those with religious/spiritual beliefs have different brain microstructure (Li et al. 2018). In the case of cancer patients, better cognitive and affective functions are detectable in the spiritual/ religious group (Chaar et al. 2018). In autoimmune conditions, which are the subject of my PhD, very few examinations are conducted in the topic of religiousness/spirituality; among them a significant one is the work of Bartlett et al. (2003), who established that spiritual attitude highly correlates with increased quality of life, well-being and positive health perceptions in rheumatoid arthritis. To approach depression, I apply the theory of Beck, the father of cognitive behavioral therapy. Beck describes the entire cognitive structure as a hierarchical system, in which the conscious thoughts, the positive/ negative automatic thoughts, the (dys)functional attitudes and the (mal) adaptive schemes are built up on each other. In his model about depression, the pathology emerges on the level of the conscious thoughts, the top of the structure and then coils downwards to the lower levels (Beck, 1963). The value of this model besides its scientific accuracy is the metaphoric image as depression takes the patients down towards his or her own depth and closes its victim in himself/herself more and more. The other main theme of this

93 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA work, spirituality has been defined in many ways; these definitions have in common the transcendence of the individual frames, the egress of one’s self as the basic feature of spirituality (Dhar et al. 2011). Based on these the cognitive model of depression and the mechanism of spirituality can be interpreted as reflections of each other, as the disease (and the diseased person with it) hustling deeper in the cognitive structure is opposed to the dynamics of spirituality, going beyond the previous frames, lifting up the one experiencing it. During our work we gain data about psychological state and spiritual features of patients with autoimmune disorders. As a conclusion of what is written above we expect that among autoimmune patients with depressive symptoms the ratio of individuals with spiritual beliefs is going to be smaller. As a conclusion we can exclaim that spirituality is an important and often underestimated determinant in healing activities as a proper factor. This can be advanced with widening the approach of healthcare professionals on one hand, and on the other hand theological professionals could be involved in healing too. Above this, psychology has an important role in the curriculum of theological studies, since pastors, ministers have an important role in healing of psychical conditions. It is important that pastors do their healing consciously, it is a great responsibility and it is the order of our Lord: Comfort, comfort my people, says your God.

1 Dr. Nádor Koppány Zsombor

A kultúrafogalom változása a Katolikus Egyházban a II. Vatikáni Zsinat tükrében

Az előadás célja, hogy bemutassa a kultúra római katolikus fogalmának gyökereit és a meghatározás változását a II. Vatikáni Zsinaton megélt fordu- latig és annak továbbélését a Zsinatot követő pápai megnyilatkozásokban. Mivel a modernitás során a kereszténység kultúrafogalma és a kulturális antropológia meghatározása olyan élesen elvált egymástól, hogy kölcsönö- sen megközelíthetetlenné vált a másik számára, ez a változás szükségszerű volt a kereszténység és a posztmodern világ közötti termékeny dialógushoz. Az előadás röviden megemlíti a kultúra és civilizáció fogalmát, jelenségét az antikvitástól kezdődően, a germán és angolszász hagyomány történetfi- lozófiáján és romantikus megközelítésein át a kulturális antropológia útke- resésétől a modern paradigmák kialakulásáig. A keresztény kultúrafogalom

94 REZÜMÉKÖTET kapcsán pedig a középkor nagy szintézisétől, a cultura Christiana-tól indulva jut el napjaink pápai dokumentumaiig. A II. Vatikáni Zsinat Gaudium et Spes kezdetű lelkipásztori konstitúciója, amely az egyház szerepét vizsgálja a mai világban, foglalkozik részletesen a kultúra meghatározásával. A Zsinat a kultúrát általános értelemben nézi, mindazon dolgok együtte- seként, amelyek által az ember szellemi és fizikai valóságát tökéletesíti. Így a két fő jelentési sík egyfelől a kultiváció, azaz a tevékenység, melyen keresz- tül az ember fejleszti önmagát, másfelől pedig a társadalomból megkapott karakterjegyek összessége. Az egyház párbeszédet folytat a kultúra dimen- zióival: a tudománnyal, a társadalommal és a humanisztikus kultúrával. Eközben megtapasztalja, hogy a kultúra, mint folyamat elválaszthatatlan a társadalmiságtól és a történetiségtől. Ez a kulturális dialógus tiszteletben tartja a világi kultúra autonómiáját, de mindeközben nem veszíti szem elől azon küldetését, hogy az ember valamennyi tevékenységét az evangélium fénye világítsa meg. A Zsinat utáni pápai enciklikák arra tanítanak, hogy a kultúrának az emberi személyt kell szolgálnia, annak teljességében. A kereszténység elismeri minden ember jogát a kultúrához és annak jótékony hatásaihoz. A pápai dokumentumok felrajzolják a két kultúra közötti különbséget: egyik oldalon áll az elgyengítő szorongás, a pesszimizmus, a fogyasztói indi- vidualizmus és az önzés lustasága, valamint az Isten nélküli hamis lelkiség. Ezzel szemben a kereszténység felkínálja a valódi kultúrát, a hegyi beszéd értelmében élt keresztény életet; a béke, az irgalom és a szeretet kultúráját.

The Concept of Culture in the Light of the Second Vatican Council

The aim of the presentation is to introduce the roots of the Roman Catholic concept of culture and the change of its definition until the turn taking place in the Second Vatican Council and the persistence of this turn in the papal documents after it. As the Christian concept of culture and the determination of cultural anthropology were so sharply separated during modernity that they became mutually unapproachable for each other, this change was necessary for the prosperous dialogue between Christianity and the Postmodern World. The presentation briefly mentions the concept and phenomenon of culture and civilisation from antiquity through the philosophy of history and the romantic approach of Germanic and Anglo-Saxon traditions, to the reflection period of cultural anthropology and the formation of modern

95 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA paradigms. In connection with the Christian concept of culture it arrives to the present day papal documents from the great synthesis of the Middle Ages, the cultura Christiana. Gaudium et Spes, the Pastoral Constitution of the Second Vatican Council examines the role of the Church in today’s world and deals with the determination of culture in detail. Vatican II looks at culture in a general sense, as an ensemble of the things through which humans perfect their mental and physical reality. Therefore the two main grounds are on one hand cultivation, the activity through which humans develop themselves, and on the other hand the set of characteristics received from society. The Church engages in dialogue with the dimensions of culture: with science, society and the humanistic culture. Meanwhile it experiences that culture as a process is inseparable from sociality and historicity. This cultural dialogue respects the autonomy of secular culture, but in the meantime it does not lose sight of the mission that all the activities of man shall be enlightened by the light of the gospel. The post-Vatican II papal encyclicals teach that culture must serve the individual in his entirety. Christianity recognizes the right of every human being to culture and its beneficial effects. Papal documents outline the difference between the two cultures: on the one hand there is debilitating anxiety, pessimism, consumer individualism and the laziness of selfishness as well as the false spirituality without God. Christianity, on the other hand, offers real culture, a Christian life lived in the sense of the Sermon on the Mount; a culture of peace, mercy and love.

1 Nagy Levente

A szenvedés, elhagyatottság és megsemmisülés jelentősége Tauler és a fiatal Luther teológiájában

Széles körben ismert és elfogadott tény, hogy Luther a szerzetesi évei alatt, Staupitz közvetítésével megismerkedett a misztika különféle formáival. Arról azonban már megoszlanak a vélemények, hogy ez a kapcsolat men�- nyiben járulhatott hozzá Luther reformátori teológiájának kialakulásához. A Luther-kutatás első nemzedéke határozottan elvetette azt a gondolatot, miszerint Luthernek a misztikával való találkozása messzemenő következmé- nyekkel járt volna. Véleményüket arra alapozták, hogy a misztika spekula- tív istenismereti törekvése ellentétes természetű a hitet a középpontba állító theologia crucis-szal. Való igaz, hogy viszonylag gyakran találhatunk Luther

96 REZÜMÉKÖTET

írásaiban olyan gondolatokat, amelyek ebből a megközelítésből kárhoztatják a misztikát. Ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy ez a spekulatív szemléletmód elsődlegesen a Vogelsang felosztása szerinti dionüszioszi misztikára jellemző; a misztika másik két formája, a latin és a német, közel sem váltott ki ilyen mértékű ellenérzést Lutherből. Luther és a misztika bonyolult viszonyának különösen is érdekes pontját képezi Tauler és Luther kapcsolata. A tény, hogy Luther több 1516 utáni mű- vében és prédikációjában is konkrétan említi Tauler nevét, valamint az 1508-as augsburgi kiadáshoz írt margináliák is a kapcsolat jelentőségéről beszél. Lu- ther szellemi társra talált Tauler személyében, különösen is nagy hatással volt rá a bűnbánatról alkotott véleménye. Ugyanakkor észre kell vennünk, hogy a hasonló témák és kifejezések ellenére a két teológia közt jelentős eltérések figyelhetők meg. Jelen tanulmány a két teológiai iskola közti hasonlóságok- kal és eltérésekkel foglalkozik, mely összehasonlításhoz a hagyományosan a misztika fogalomtárába tartozó fogalmak, a szenvedés, az elhagyatottság és a megsemmisülés kifejezések kontextuális vizsgálatát használja.

The Issue of Suffering, Desolation and Annihilation in the Theology of Tauler and the Young Luther

The essay argues that Luther was heavily influenced by Late Medieval mysticism, which was forgotten in Protestantism for a long time. As a monk, Luther had mystical experiences several times, as one may infer from his later recollections. Far more important, however, was his mystical reading, presumably inspired by John Staupitz. In 1515/16 he read John Tauler‘s Sermons. He was mainly impressed by Tauler‘s theology of penitence, especially because of its non- or anti-sacramental consequences. In the marginal notes to Tauler, one can also see Luther developing some central ideas of his later reformatory theology, for example the key notion that faith was the only remaining chance to receive God‘s grace. As witnessed in particular by Luther‘s letter to Staupitz from 1518, the reading ofTauler was decisive for Luther‘s 95 theses and for the framework of his early theology in general. I further argue that mysticism was of lasting influence on Luther‘s mature theology. This can be seen in the doctrines of justification, of Law and Gospel and of the priesthood of all believers, all three of them central motives in reformation theology and influenced by mysticism. This does not mean plain continuity, but the essay shows a process of transformation in which Luther adopted the ideas from the mystics, changed them in some way and thus gave them a new form. Nevertheless, mysticism kept its place in the heart of Luther‘s theology.

97 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Nagy-Czumbil Zsuzsanna -Evelyn

Katolikus nevelés és oktatás célja jelen századunkban

Mi a katolikus nevelés és oktatás célja? Előadásom erre a nagyon lényeges kérdésre keresi a teológia válaszát. Kutatásom során az oktatásnak és a ne- velésnek két színterét emelem ki, melyek meghatározó jelentőséggel bírnak a téma kapcsán. Az iskola és a család színterét megfigyelve keresünk vá- laszokat kérdésünkre. Társadalmunkban elsődlegesen a nevelési feladat a szülőké, a családé. Ez a szociális közösség tehát a nevelés első helyszíne, megelőzve minden más társadalmi és intézményes oktatói és nevelői folyamatot. Egyre kevesebb családban természetes napjainkban a gyerekek vallá- sos nevelése, de újra és újra felmerül a kérdés, hogy miért fontos a vallásos nevelés. A nevelés folyamata során, megfigyelhetőek azok a morális értékek, amelyek egy vallásos élet alapjait képezik. Ebben a szeretetteljes vallásos ne- velésben megmutatkozik az a fajta isteni szeretet és biztonság, amit a szülők tudnak nyújtani gyermekeik számára, hogy tudatosan alakuljanak ki ben- nük, azok az erkölcsi pillérek, amelyek által meg tudják különböztetni azokat az értelmezési mintákat, amivel életük során találkoznak. A családon be- lüli nevelési folyamat során, lehetőség van a hit, valamint Isten szépségének és szeretetének megismerésére. Mindemellett a hit gyakorlatának elkezdése később támpont lehet az ember életvezetése során. A másodlagos nevelői szerepet a családon kívül kiegészítheti az iskolai és plébániai (hit)oktatás és nevelés. Ezekben a keresztény közösségekben a gyermekek más szemszögből és egy tágabb kontextusban ismerkedhetnek meg a vallással. A hitoktatók hivatásuk által, tudásukat és ismereteiket át- adva a gyermekeknek, a plébánián keresztény közösséget alkotva, együtt munkálkodva ismertetik meg, és sajátíthatják el a keresztény élet szépségeit. A család nevelői, és az intézményes oktatási feladat hatékonyságát igyekszem megvizsgálni és bemutatom azt, hogy az élet ezen két nevelési pillére hogyan kapcsolódik egymáshoz és hogyan egészítik ki egymást, miközben a gyermekek és fiatalok számára, megteremtik a hitben való növekedés lehe- tőségét a mai világ társadalmában.

The Purpose of Catholic Upbringing and Education in the 21st Century

What is the purpose of Catholic education? My presentation seeks to answer the theology on this very important question. During my research I highlight

98 REZÜMÉKÖTET two parts, the education and the upbringing which are of decisive importance in relation to the subject. Observing the school and family scene we look for answers to our questions. In our society the primary task of upbringing belongs to the parents and the family. This social community is in the first place of education, anticipating all other social and institutional teaching and educational processes. Religious education is present in fewer and fewer families but again and again the question arises as to why religious education is important. During the process of education the moral values that form the basis of a religious life can be observed. This kind of divine love and security is manifested in this loving religious upbringing that parents can provide for their children to consciously develop the moral pillars by which they can distinguish the patterns of interpretation they encounter in their lifetime. Faith is an opportunity in the process of educating within the family to know the beauty and love of God. Moreover commencement of the practice of faith is a later point in the leading of man. The role of secondary educator outside the family can be supplemented by school and religious education and upbringing. In these communities children can learn about religion from a different perspective and in a different sense. Faith educators pass on their knowledge and skills to children through their profession forming Christian community in the parish working together they learn about and master the beauties of the Christian life. I try to examine the effectiveness of the family educators and the institutional educational task and I show how these two educational pillars of life are connected to each other and how they complement each other while creating opportunities for children and young people to grow in faith in today‘s world society.

1 Dr. Ősz-Farkas Ernő

Új vezetők „születésének” elősegítése az egyházban Barnabás példája alapján

Témaválasztás indoklása, kutatás célja Új vezetőket találni az egyházban folyamatos gyötrődéssel jár. Az apostoli gyakorlat alapján milyen bibliai alapelveket fogalmazhatunk meg új veze- tők keresésénél? Ha Isten hív el vezetői szolgálatra, mi az elhívás emberi oldala? Mi a hivatalban lévő vezetők és a tagság felelőssége ebben a folya- matban?

99 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

A kutatás célja új vezetők “megszüléséhez” bibliai perspektívát javasolni és a felismert alapelvek alkalmazásával változást generálni az egyházi gyakorlatban. Keresztény egyházakban a felkészült vezetőkből hiány van. A múlt rendszerben új vezetők kinevezését külső, egyházon kívüli tényezők is befolyá- solták, amit akkor nem lehetett felfedni. Ennek következtében sokáig a ve- zetésről nem lehetett diszkurzust folytatni, tabu maradt az egyház életében. Új vezetők keresése vagy képzésben részesíteni potenciális vezetőket Isten gondviselése iránti bizalmatlanságot jelentett. Amikor megválasztottak egy vezetőt, egy életre felkészített személyt láttak benne. Helyi gyülekezetekben ez a nézet máig fellelhető.

Módszer A tanulmány első része az Apostolok Cselekedeteinek egy szakaszát ele- mezi, melynek témája Saulus Barnabás általi felfedezése és mentorálása. A 9,26-30-ban és a 11,22-26-ban leírtakat egységes szakaszként kezeljük, mint ugyanannak a történetnek a leírását. Az egzegetikai elemzés célja megismerni a szerző szándékát. A második rész az igeszakasz kritikai elemzéséből, a szerző megismert meggyőződéséből származó bibliai alapelveket fogalmaz meg. A harmadik rész a talált alapelvek alkalmazására szeretne javaslatokat tenni új egyházi vezetők felkészítéséhez. A kutatási módszer megválasztását az indokolja, hogy a kutató valid bibliai alapokat találhat olyan igeszakaszok vizsgálatával, melyek egy kihívásokkal teli, gyorsan változó egyház életét mutatják be. Egzegézisre alapozott bibliai alapelvek megfogalmazása hite- lesítheti a javasolt új megközelítéseket. Esettanulmányként egy evangéliumi kisegyház adminisztratív választási rendszerét fogjuk felhasználni.

Várható eredmények és alkalmazás Új egyházi vezetők hiányának egyik oka Isten elhívásának félreértéséből származik, melyet a regnáló vezetők kiváltságának tekinthetnek. A hiány másik oka lehet a vezetőképzéssel kapcsolatos bizonytalanság. Vezetői meg- bízás nélkül vezetőképzésre jelentkezni a saját alkalmasság elismerését vagy egy jelenlegi vezető helyére való törtetést jelenthet. Hiányzik a vezetői tapasztalat megszerzésének lehetősége is konkrét vezetői megbízás előtt. A ta- nulmány célja bibliai alapelveken keresztül válaszokat javasolni a kihívások- ra. A három legrelevánsabbnak tűnő alkalmazási terület: potenciális vezetők felszerelése, széleskörű mentori rendszer felállítása, valamint megosztott felelősségű vezetői kultúra megalapozása. Mások felszerelése és felhatalmazása a növekvő egyházi egységek közös jellemzője, jövőbe való befektetést jelent. A jó vezetőknek jó szeme észreven-

100 REZÜMÉKÖTET ni a potenciális vezetőket, felismerve lelki ajándékaikat, biztosítva azt a lég- kört, amelyben kifejezhetik ambíciójukat, és lehetőséget teremtve számukra képességeik fejlesztésére és a növekedésre. A vezetőképzés többet jelent, mint elméleti oktatás. Inkább a mester-ta- nítvány kapcsolathoz hasonlítható. Coleman szerint a kiválasztástól az imi- tációig négy szakasz van: én mutatom – te nézed; ketten végezzük; te végzed én nézem; egyedül folytatod. Az alkalmazás harmadik területe a megosztott vezetői szolgálat megteremtése. Hagyományos szemlélet szerint a veze- tő mindenben felelős, míg mindenki más követő. A kutatások bizonyítják, hogy a jól teljesítő vezetők megosztott vezetést gyakorolnak, de mindez hogyan alkalmazható egy hagyományos egyházi közegben?

Promoting the Birth of New Leaders in the Church Based on Barnabas’ Example

Purpose of the study Finding new leaders is a constant struggle in the church. Based on the apostolic practice, what kind of biblical principles can we find in the birth of new leaders? God is the one who calls people to lead, but what is the human side of divine calling? What is the responsibility of officeholders and the congregation in this process? The purpose of this paper is to propose a biblical perspective of giving birth to new leaders, and by implementing the principles outlined, to influence the current practices of the local churches. In some Christian churches, there is a lack of prepared leaders. In the past, the appointment of leaders was influenced by some external factors that could not be revealed. Thus, the question of leadership was not discussed and remained taboo in the church. Finding new leaders or training people to become leaders was considered an act of distrust in God’s providence. Then, when leaders were elected, they were seen as prepared to lead for life. These beliefs are still in place in some local churches.

Methodology The first part of the paper analyses a section from the book of Acts, regarding the discovery and mentoring of Saul by Barnabas. Takes Acts 9.26-30 and 11.22-26 as one passage, the description of the same story. The exegetical part of the paper, try to answer what was the intention of the author? The second part will formulate the biblical principles based on the critical analysis of the passage, looking into the author’s beliefs. The third part will attempt to

101 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA suggest ways in which these principles can be implemented in the church to give birth to new leaders. The reason for choosing this method is to get a valid biblical foundation rooted in an exegetical analysis of one of the passages, which describes the life of a rapidly changing church, full of challenges. By drawing biblical conclusions, the new approaches proposed are hopefully validated. As a case study, I will use the administrative electoral system of one of the evangelical churches.

Expected findings and future implementation The lack of new leaders is a consequence of misunderstanding God’s calling as being exclusive to those who are in leadership. Another reason is the lack of training. Attending leadership courses without being elected is considered a sign of pride, or a willingness to replace somebody in the leadership. There is also a lack of gaining leadership experience before being appointed by the congregation. The purpose of this essay is to find ways to respond, by biblical principles. The three most urgent applications that seem relevant are: equipping potential leaders, implementing a wider mentoring system, and promoting a shared-ministry leadership culture. Equipping and empowering others is a common characteristic for any growing ministry. It is an investment in the future. Good leaders have an eye to discern those who are potential leaders by recognizing their spiritual gifts, by letting them express their desire to become leaders, challenging them to develop their potential, and allowing them to grow. Training leaders is more than just having theoretical courses. It is a ‘one- on-one discipleship’ process. Coleman describes the process from selection to imitation: ‘I do – you watch; we do together; you do – I watch and then you do.’ The third area of application would be the practice of shared ministry. Traditionally leadership was defined as somebody fully ‘in charge’, while the rest are followers. Research indicates that high-performing teams exercise ‘shared leadership’, but how is it possible to implement in a traditional church setting?

102 REZÜMÉKÖTET

Pallai Béla

Magyar görögkatolikusok Boldog Alexandru Rusu püspöksége idején

Bevezetés 1. Bold. Alexandru Rusu püspöksége 1.1. Rövid életrajz 1.2. Magyar liturgikus nyelv 1.3. Magyar parókiák 2. Magyar vonatkozások 2.1. Egyházmegyei körlevelek 2.2. Felekezeti iskolák helyzete 2.3. Papszentelések, helyezések 3. Börtönviselt évek 3.1. Letartóztatás 3.2. Fogvatartás 3.3. Vértanúság Konklúzió

A becslések szerint az ország északnyugati részén – a Partiumban, Szatmár- németiben – élők görög katolikus identitású keresztények száma 7000-10000 fő. Tekintettel a romániai népszámlálási adatokra, joggal mondhatjuk, hogy a magyar görögkatolikusság szempontjából Szatmár megye jelenleg a leg- több görögkatolikust számláló terület. Sok görögkatolikus magyar él a fent bemutatott földrajzi területen kívül is, kis csoportokban vagy szórványban, Erdély közigazgatási területén. Ezek közül sok asszimilálódott; a számsze- rűleg kevés tagot számláló közösségek, a migráció következtében eltűntek; jelenleg már nem léteznek. A hajdúdorogi egyházmegyéből leszakadt magyar parókiák többsége a Máramarosi Egyházmegye védelme alá került. A Nagybánya székhellyel máramarosi görögkatolikus püspökséget 1930. június 5-én alapította XI. Pius pápa, a Sollemni Convetione bullával. Az újonnan létrehozott egyházmegye − az 1940-es statisztikai adatok szerint − 264 parókiát tartalmazott 310732 hívővel, ebből 27737 rutén, a többi román nemzetiségű. Ebben az egyházmegyében a hajdúdorogi egyházmegyéből a következő plébániákat építették be: Kökényesd, Nagykároly, Nagypeleske, Érolaszi, Csedreg, Sárközújlak, Szatmárnémeti, Szárazberek, Túrterebes, valamint a Munkácsi Egyházmegyéből: Petrovabisztra, Felsőróna, Gyökeres, Tiszahos�- szúmező, Havasmező, Tiszalonka, Rónaszék, Karácsonyfalva, Ruszkova.

103 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Furcsa, hogy míg a román egyházmegye létrehozása kevesebb, mint egy évtizedet vett igénybe, a magyar egyházmegye sokkal tovább küzdött azért, hogy vatikáni döntést kapjon, a népességszám és földrajzi arány szerint a több püspök, és nem utolsósorban az egész katolikus egyház érdekében. Ennek az új egyházmegyének a vezetése nem volt egyszerű. A püspök azonnal megkezdte a káptalan tagjainak kinevezését, és átszervezte az es- perességeket, amelyekhez nagy segítséget nyújtottak a kánoni látogatások. 1940-ben az egész Máramaros egyházmegye, a Bucovina-i Helynökség né- hány rutén parókia kivételével, a Horthy-korszak alá esett. 1948. október 18-án kormányrendelettel eltávolították hivatalából a püs- pököt, de Nagybányán maradt. Október 28-án letartóztatták, először Dra- goslavele-be, a Căldăruşani kolostorba, majd a szigeti büntetésvégrehajtási intézetbe vitték. 1955-ben onnan Bukarestbe szállították a Curtea de Argeş-i kényszerlakhelyre. 1957. május 12-én a kolozsvári Katonai Törvényszék bí- róság elé állította, felbujtás és hazaárulás vádjával 25 év kényszermunkára ítélték. 1963. május 9-én halt meg a szamosújvári börtönben, és temetési szer- tartások nélkül került végső nyugalomra a szamosújvári rabok temetőjében. Az egyházmegye első püspökeként a magyar egyházközségek ellátásáról is gondoskodott, sőt az egyházmegye székesegyházának felszentelésére is meghívta őket. Magyar papjaitól a méltó kitüntetést sem tagadta meg. Bár a liturgikus nyelv használatáról eltértek a vélemények a magyarországi ve- zetőséggel szemben, a jurisdikció tekintetében egyházmegyéje területéhez tartozó egyházközségeiben nem tiltotta a magyar nyelv használatát. A börtönévek viszontagságai testileg megtörték, de lelkileg nem maradt hűtlen, hitét nem tagadta meg.

Hungarian Greek Catholics During the Bishopric of the Blessed Alexandru Rusu

Introduction 1. The Blessed Alexandru Rusu during the Government of his Eparchy’s 1.1. Short Biography 1.2. Hungarian Liturgical Language 1.3. Hungarian Parishes 2. Hungarian Aspects 2.1. Diocesan Circulars 2.2. The Situation of the Devotional schools 2.3. Ordinations, Transfers, Appointments 3. The Prison Years

104 REZÜMÉKÖTET

3.1. The Arrest 3.2. The Detention 3.3. The Martyrdom Conclusion

It is estimated that the number of Christians of Greek Catholic identity living in the northwestern part of the country - in Partium, Satu Mare - is between 7,000 and 10,000. Considering the census data in Romania, we can rightly say that from the point of view of Hungarian Greek Catholicism, Satu Mare County is currently the area with the largest number of Greek Catholics. Many Greek Catholic Hungarians live outside the geographical area described above as well, in small groups or scattered in the administrative area of Transylvania. Many of these have been assimilated; some communities with few members have disappeared as a result of migration; they no longer exist. Most of the Hungarian parishes that broke away from the diocese of Hajdúdorog came under the protection of the Diocese of Maramures. The Greek Catholic Eparchy of Maramures, whose center is in Baia Mare, was founded on June 5, 1930 by Pope Pius XI. with the Sollemni Convetione papal bull. According to the 1940 statistics, the newly formed diocese contained 264 parishes with 310,732 believers (membership), of which 27,737 were Ruthenians and the rest Romanians. The following parishes from the diocese of Hajdúdorog have become part of this diocese: Kökényesd (), Nagykároly, Nagypeleske, Érolaszi, Csedreg, Sárközújlak, Szatmárnémeti, Szárazberek, Túrterebes. Some parishes have been added to it from the Munkácsi diocese, too: Petrovabisztra, Felsőróna, Gyökeres, Tiszahosszúmező, Havasmező, Tiszalonka, Rónaszék, Karácsonyfalva, Ruszkova. It is strange that while it took less than a decade to establish the Romanian diocese, the Hungarian one had to struggle in order to get a Vatican decision in the interest of several bishops in terms of population and geographical ratio, and last but not least in the interest of the entire Catholic Church. Leading this new diocese was not easy. The bishop immediately began appointing the members of the chapter, and he reorganized the deaneries, in which he was greatly assisted by canonical visitations. In 1940, the entire diocese of Maramureș and the Bucovina Vicariate, except for a few Ruthenian parishes, fell under the ruling of the Horthy era. On October 18, 1948, the Blessed Alexandru Rusu was removed from his office by government decree, but he remained in Baia Mare. He was arrested on October 28, and carried off, first to Dragoslavele, then to the Căldăruşani Monastery, then to the penitentiary in Sighetul Marmatiei. In 1955, he was transported from there to Bucharest, then to his forced residence in Curtea de Argeş. On May 12, 1957, he was tried by the Military Tribunal in Cluj-

105 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Napoca for incitement and treason and sentenced to 25 years of forced labor. He died on May 9, 1963 in the prison of Gherla, and was buried without a funeral service in the prisoners‘ cemetery from there. As the first bishop of the diocese, he took care of the supplying of the Hungarian parishes, too, and even invited them to the consecration of the eparchy‘s cathedral. He did not deny his Hungarian priests any worthy award. Although his opinions on the use of the liturgical language differed from that of the Hungarian leadership, he did not prohibit the use of the Hungarian language in the parishes belonging to the diocese under his jurisdiction. The vicissitudes of the years spent in prison broke him physically, but he always remained faithful spiritually, he never denied his faith.

1 Pető László

Az áldozatbemutatás módjai és szerepe az andoki őslakosok életében Hernández Príncipe, Anonimo és Juan de Santacruz Pachacuti műveiben

Előadásomban arra keresek választ, hogy az áldozatbemutatásnak mely módjait ismerték és alkalmazták az andoki őslakosok az Inka Birodalom bu- kása után, a spanyol gyarmati korszak kezdetén. Ezenfelül azt is be kívánom mutatni, hogy a különböző áldozati módok milyen szerepet játszottak az indiánok életében az egyén, illetve a társadalom szintjén. A források alap- ján az andoki őslakosok több típusát ismerték és alkalmazták az áldozat- bemutatásnak, úgymint a gyermekáldozat, állatáldozat, terményáldozat és önvéráldozat. Első ránézésre az andoki áldozatbemutatás formái különbö- zőnek tűnhetnek, mégis több tekintetben azonosságot mutatnak. Az áldo- zatbemutatás legfontosabb aspektusa maga a cél, amely miatt az őslakosok végrehajtják ezeket a szakrális cselekedeteket. A cél az volt, hogy az őslako- sok megszerezzék maguknak a természetfeletti hatalmak, hegyi szellemek (los Apus) támogatását az egészség megőrzése, a bőséges termés, a béke és a rend fenntartása vagy az uralkodó diadala érdekében. A téma kifejtéséhez ismertetnem kell a forrásokat, amelyeket felhasználok, ezek: Anonimo: Di- oses y hombres de Huarochirí. Narración quechua recogida por Francisco de Ávila; Juan de Santacruz Pachacuti: Relación de antigüedades de este reino del Perú; és Hernández Príncipe: Mitología Andina. Forrásaim mindegyike a XVII. század elején jelent meg spanyol nyelven, melyeket eredetiben olvasok és idézek. A forrásaim közös jellemzője, hogy rengeteg információt tartalmaznak az

106 REZÜMÉKÖTET andoki őslakosok társadalmáról, világáról és vallásáról, azonban nem egy esetben fellelhető bennük az elfogult keresztény látásmód. Ez utóbbi révén a források használatához elengedhetetlen a megfelelő forráskritika.

Ways of Presenting the Victim and its Role in the Lives of the Andean Natives as Mirrored in the Works of Hernández Príncipe, Anonimo and Juan de Santacruz Pachacuti

In my lecture, I am trying to show the ways in which the Andean natives knew and applied the methods of sacrifice after the fall of the Inca Empire, at the beginning of the Spanish colonial era. In addition, I also want to show the role that different modes of sacrifice played in the lives of Aboriginals at the level of the individual and the society, respectively. Based on the sources, several types of sacrifice were known and used by Andean natives, such as child sacrifice, animal sacrifice, crop sacrifice, and self-sacrifice. At first glance, the forms of Andean sacrifice may seem different, yet they show similarities in several respects. The most important aspect of the sacrifice is the goal itself, which is why the natives performed these sacred acts. And the goal was for the natives to gain the support of supernatural powers, mountain spirits, in order to preserve health, maintain abundant crops, peace and order, or the triumph of the ruler. To describe the topic, I need to present the sources I use, which are the following: Anonimo: Dioses y hombres de Huarochirí. Narración quechua recogida por Francisco de Ávila; Juan de Santacruz Pachacuti: Relación de antigüedades de este reino del Perú; and Hernández Príncipe: Mitología Andina. Each of my sources is from the XVIIth century. A common feature of my sources is that they contain a wealth of information about the society, world, and religion of the Indigenous peoples, but in several instances they contain a biased Christian interpretation. Because of the latter, proper source criticism is essential for research into them.

1 Pető-Veres Kata

A szükségkeresztség gyakorlata és a református ellenállás

Előadásomban a szükségkeresztség első századoktól létező módjával és a református álláspont bemutatásával, a teológiai háttér gyakorlatra vetülő je- lenségével szeretnék foglalkozni.

107 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Szükségkeresztségről akkor beszélünk, ha egy meg nem keresztelt sze- mély élete veszélybe kerül, és mivel a keresztség több keresztyén felekezet teológiájában üdvszerző erővel bír, a veszélybe került személyt halála előtt meg kell keresztelni. Ilyen esetben előfordulhat, hogy nincs jelen az egyház által felszentelt, ordinált személy, ezért a keresztséget néhány kivételtől (pl. asszonyok) eltekintve bárki elvégezheti. A szükségkeresztség gyakorlata a reformáció időszakában, és ott is a kálvini irány követői számára vált kér- désessé, mert ezt a gyakorlatot nem tudták a bibliai gyakorlatból levezet- ni. Emiatt elfogadhatatlanná vált a reformátusok számára. Amellett, hogy a Bibliában nem találunk szükségkeresztségre vonatkozó feljegyzést, dog- matikailag is megkérdőjelezhető, hogy a keresztség felvétele, abban való részesülés valóban üdvszerző erővel bír-e. A református álláspont szerint a keresztség, vízzel való meghintés, leöntés, bemerítés, tehát a sákramentum jele önmagában nem szerez üdvösséget. Kálvin érve szerint Isten gyerme- keinket már születésük előtt gyermekeivé fogadja, ezért ígérete a keresztség jele nélkül is hathatós az üdvösségre. Ha ez nem így volna, visszaléptünk volna az ószövetségi időkhöz képest, mert ott elég volt Isten ígérete a nyol- cadik napi körülmetélés előtt is az üdvösségre. A reformáció kálvini ága a bábák által vélt vagy valós szükségből kifolyó keresztséggel sem tudott a fent említett és egyéb okok miatt sem egyetérteni, mert a reformátusok néze- te az, hogy a keresztséget csak az egyház által felszentelt személy szolgáltat- hatja ki. A szükségkeresztség még a XX. században is létező gyakorlat volt. A jelenség a csecsemőhalandóság visszaszorulásával vesztett jelentőségéből. A szükségkeresztség gyakorlatával szembeni évszázados református ellen- állás ellenére a református egyház is hangsúlyozta, hogy az újszülötteket minél hamarabb meg kell keresztelni. A megkeresztelés az anyakönyvezés miatt is fontos volt, mert az 1895-ös polgári anyakönyvezés bevezetése előtt az egyháznak, az állami törvények alapján, nyilván kellett tartania a szülöt- teket. Haldokló gyermek esetén pedig ágendáink tanúsága szerint létezett rövidített liturgia. Ezeket együttlátva érthetjük meg, hogy a különböző ke- resztyén felekezetek a maguk módján igyekeztek a sákramentumot megbe- csülni. És ez a megállapítás akkor is igaz, hogyha a nézeteltérések sokszor az egymás elleni küzdelemből fakadtak.

The Practice of Emergency Baptism and its Refusal by the Hungarian Reformed Church

In my presentation I would like to review the emergency baptism that has existed since the first centuries and the presentation of its Reformed

108 REZÜMÉKÖTET position, and the presentation of the theological background that is being put into practice. We speak of emergency baptism, when the life of an unbaptized person (infant) is in danger, and since baptism has a saving power in the theology of several Christian denominations, the person (infant) in danger must be baptized before his or her death. In such a case, a person who is ordained by the church may not be present, so baptism may be administered by anyone, with a few exceptions (e.g., women). The practice of emergency baptism became questionable for the followers of John Calvin, because this practice could not be deduced from biblical practice and tradition. Because of this the emergency baptism became unacceptable to the Reformed position. In addition to the fact that we do not find a record of emergency baptism in the Bible, it is also dogmatically questionable whether the reception of baptism, the administration of it, is truly salvatory. According to the Reformed position, baptism, sprinkling with water, infusion, so the sign of the sacrament alone does not gain salvation to the receiver. Calvin argues that God accepts our children as children before they are born, so His promise is effective for salvation without the sign of baptism. Had this not been the case, we would have taken a step back from Old Testament times, for there was enough of God’s promise of salvation even before the eighth day of circumcision. The Calvinist branch of the Reformation could not agree with the baptism presumed or realized by the midwives for the above-mentioned and other reasons either, because the Reformed view is that baptism can only be performed by a person ordained by the church. The emergency baptism was still in practice, in the 20th century. The phenomenon has lost its significance with the decline of infant mortality. Despite centuries of Reformed resistance to the practice of emergency baptism, the Reformed Church also stressed the need to baptize newborns as soon as possible. Baptism was also important because of birth registration, because before the introduction of civil registration in 1895, the church had to keep records of births under state law. And in the case of a dying child, according to the evidence of our Service Books, there was an abbreviated liturgy. All in all, we can understand that the various Christian denominations sought to appreciate the sacrament in their own way. And this finding is true even if the disagreements often stemmed from the dispute between dominations.

109 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Porkoláb András József

Kálvin imádságszemlélete

Tekintettel korunk spirituális útkeresésére és az intézményes vallásgyakor- lás különböző hagyományaira, előadásomban három kérdéskört kívánok körüljárni. Először arra keresem a választ, hogy mik voltak Kálvin imádsá- gértelmezésének középkori gyökerei, illetve azok hogyan viszonyultak a kö- zépkori egyház azon belül a szerzetesi és a laikus mozgalmak imagyakorla- tához. Ezt azért tartom fontosnak, mert megmutatja, hogy Kálvin szemlélete egy élő egyházi gyakorlat folytatása. Másodszor szeretném megvizsgálni, hogy milyen szerepet tölt be teológiájában és kegyességében az imádság, amiről azt tanítja, hogy túl van a logika határain és az istenkapcsolat ben- sőséges rétegeibe vezet el. Véleményem szerint az imádságnak közpon- ti szerepe van Kálvin kegyességében, éppen ezért a teológiájában is. Úgy szemlélhetjük tehát teológiáját, mint aminek alapja a hit mély megélése és nem valamilyen logikus vagy racionális gondolkodás. Nézőpontom szerint a logika elengedhetetlen eszköz számára, de nem gondolkodásának alapja. Harmadszor azt kérdezem, hogy lehetséges lenne-e interpretálni Kálvin szemléletét mai kegyességi életünkbe? Ha igen, azáltal megérezhetnénk, hogy mit jelent az az Istennel való bensőséges kapcsolat, amire a reformátor teljes munkássága és hite épült, és talán ez segíthet a saját lelki életünk újjá- élesztésében is.

Calvin’s Approach to Prayer

If I take into account our era’s intensive seeking for new spiritual ways and the traditional Christian religious practices, then I should analyze three issues in my presentation. First, I will shed light on the medieval roots of Calvin’s approach to prayer, focusing on monastic and laical ways, and highlight how they relate to the medieval church’s approach. This is crucial as it shows Calvin’s approach to prayer rising from an existent ecclesiastical practice. Secondly, I would like to analyze the place of prayer in Calvin’s theology and piety. Where is the place of prayer which is, as Calvin teaches, beyond syllogisms and leads to a deeper communion with God? I will argue that prayer has a central role in Calvin’s piety therefore in his theology too. With this mindset, we can contemplate his theology as a product of deep piety instead of a result of so-called rationalist or logical thinking. Logic is an indispensable tool, but not the fundamental component of his thinking.

110 REZÜMÉKÖTET

Finally, I will ask if there is any possibility to use Calvin’s approach to prayer in religious life today? If so, then we too could sense the deep communion with God of which the reformer’s work and faith was built upon and possibly use it to once again reignite our own spiritual lives.

1 Rimai Bálint

Iszlám az európai kultúrkörben

Bevezetésben az egyéni indíttatásomat igyekszem kifejteni a terület iránt, amellett, hogy a Pew Research Center által publikált adatokkal alátámasztom az iszlám európai kultúrkörben betöltött szerepének és jövőjének a fontossá- gát. Előadásom elején az európai vallásszabadság történeti jellegéből indu- lok ki, mivel kultúrkörünkben ezen események határozzák meg a mai gon- dolkodásunkat, illetve az egyházról alkotott képünket. Katolikus teológiai dimenzióban a II. Vatikáni Zsinat Dignitatis Humanae kezdetű nyilatkozatá- val szeretném megragadni a témát. Társadalmi szempontból is elemzem a helyzetet, emellett az európai muszlim közösségeket világnézetük alapján helyezem el az őket körülvevő embercsoportok közé. Sajtóban megjelent események alapján egy valós, aktuális képet is le szeretnék írni. A pályamunkám második pontjában a migráció jelenségéről beszélek. Először is adatokkal leírom a folyamatokat, majd az ehhez kapcsolódó valós társadalmi nehézségeket. A kultúrsokk jelenségét igyekszem kifejteni, mely az iszlám politikai szerepéből adódó különbségekből táplálkozik. A harmadik pontban a vallás és állam iszlámban betöltött rendszerét fej- tem ki. A kereszténység főleg személyes jelleggel van jelen az életünkben. Az európai jog egyháztól független, melyet évszázadok során kialakult politikai értékrend alapján különítettünk el. Az iszlám több iránya ennek teljesen el- lenkező álláspontot képvisel. A vallás az élet minden területén jelen van, így a jogrendszere erőteljesen a szent iratokon alapszik és bonyolult történelmi múlttal rendelkezik. Ezen fejezetben a jog főleg történeti illetve teológiai jel- legét tanulmányoztam, majd a gyakorlatban is elhelyeztem társadalomtudo- mányi leírások révén. Ebből adódik a négyes pont, melyben a jelentős eltéréseket szeretném leküzdeni, melyek hittartamból és filozófiai, antropológiai aspektusokból adódnak. Minderre szeretnék megoldást találni azzal, hogy kulturálisan nyitok a másik fél felé. Véleményemet szintén iszlám teológiáról szóló köny- vek és a jelen politikai történések formálták.

111 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Islam in European Culture

In the introduction, I try to explain my motivation to investigate the topic, and support my thesis on the importance of the role and future of Islam in European culture with data published by the Pew Research Centre. At the beginning of my lecture, I will start from the historical character of religious freedom, since these events determine our current thinking and our view of the church. In the Catholic theological dimension I would like to start from Dignitatis Humanae, the declaration of the Second Vatican Council on religious freedom. I also analyse the situation from a social point of view, placing European Muslim communities among other surrounding social groups based on their worldview. I would also like to describe a real, current picture based on events reported in the press. The second point of my work deals with the phenomenon of migration. First, I describe the processes with the help of empirical data and then the real social difficulties associated with them. I try to explain the phenomenon of culture shock, which is fuelled by differences arising from the diverse approaches to the political role of Islam. The third part deals with the role of religion and state in Islam. Christianity is mainly present in our lives in a personal way. European law is independent of the church, which we have separated on the basis of political values that have developed through centuries. Several schools of Islam take a completely opposite position. Religion is present in all areas of life, so its legal system is strongly based on sacred scriptures and has a complex historical past. In this chapter, I mainly studied the historical and theological character of law, and then positioned it through social science descriptions. Hence the fourth point, in which I would like to overcome the significant differences which arise from religious doctrines and philosophical, anthropological aspects. I would like to find a solution by opening up culturally to the other party. My opinion was also shaped by books on Islamic theology and current political events.

1 Schnider A. Angelika

Codex Neofiti 1, Exodus 1–15 vizsgálata

Előadásomban a Codex Neofiti 1, a kutatástörténet legkésőbb felfedezett, s ebből kifolyólag kevésbé kutatott targum-kódexére fókuszálok, amely a Pentateuchus könyveihez íródott. Szövegközpontú vizsgálataimhoz egy a TNeof Ex 1‒15 narratív-egységét emelem ki, melyben a fordítástechnikai sa-

112 REZÜMÉKÖTET játosságokat vizsgálom. Elsősorban azokra a nyelvi jelenségekre reflektálok, amelyek a bibliai elbeszéléseknek valamilyen új aspektusát emelik ki, külö- nösen is amelyekben megjelenik a törekvés, hogy rendkívüli tiszteletet éb- resszenek Izrael Istene és Izrael népe iránt. Az előadás során három nagyobb témát érintek: a szövegben található kisebb változtatások; az Istennel kapcsolatos beszédmód; az Izrael népét és kiemelkedő alakjait leíró kifejezés- mód elemzése. Ehhez rátekintek más targumok párhuzamos szövegrészeire, egyéb ókori bibliafordításokra (pl. Septuaginta, Vulgata, szamaritánus targum, Peshitta stb.), ill. olykor bizonyos exegetikai hagyományokra is, hogy ezáltal meghatározhatóbbá váljék, mik a Codex Neofiti 1 egyedi vonásai.

Codex Neofiti 1, Exodus 1–15

In my lecture I focus on the more recently discovered targum of Torah, Codex Neofiti 1. I examine the narrative unity of TNeof Ex 1–15 discovering how the targum translates and treats the Hebrew text. I remark on the linguistic phenomena which emphasise new aspects of the narrative, such as using prepositions and special verbs, additions of new mediators of the communication between deity and human world (Memra, Shekina, Glory, God’s Angel, Destroying Angel, Spirit), other additions to the text etc. I pay special attention to the text’s sections and phenomena which encourage the reader or hearer to esteem Israel’s God and God’s people with greater respect. For this purpose, in my lecture I discuss three topics: 1) smaller modifications in the text; 2) manner of speaking about Israel’s God; 3) manner of speaking about Israel and its chief personalities (Moses, Aron, Yocheved, Mirjam, Zipporah). To make clearer what the Targum Neofiti’s specific characteristics are, in my research I consider also the parallel targumic texts and other ancient biblical translations such as Septuagint, Vulgate, Peshitta, and some relevant exegetic traditions.

1 Schranz Ambrus Dániel

Képi gondolkodás és kereszténység Valláspedagógiai kérdések Pieter Bruegel festményein keresztül

A vallásos témák képi megjelenítése egészen eltérő megítélésben részesült a kereszténység történetének teológiai változásai során. Mint ahogyan arra

113 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Hans Belting művészettörténész is rávilágított A hiteles kép c. művében, a korai keresztények mózesi tiltásból (2Móz 20,4) fakadó hozzáállását meg- változtatták az ókor végének, középkor elejének krisztológiai vitái, lehető- vé téve Jézus Krisztus ábrázolását. A középkori vallásos élet meghatározó részévé vált a képi gondolkodás. Egy olyan korban, mikor az írni-olvasni tudás a társadalomnak csak egy szűk rétegét érintette, kiváló pedagógiai és liturgikus lehetőséget biztosítottak az olyan formák, mint a falfestészet és az ikon-ábrázolás. A 15. században feltalált könyvnyomtatás paradigmatikus jellegű válto- zást hozott abban az időszakban, mikor a reformáció a gondolkodás hom- lokterébe helyezte a Bibliát. A forradalmi találmánynak köszönhetően a Szentírás egyre több emberhez eljutott saját anyanyelvén, s ezzel a szöveg és a szó felzárkózott a kép mellé, sőt, Európa protestánssá váló régióiban dominánssá vált a szövegközpontú gondolkodás. Ebben az időszakban alkotott Pieter Bruegel festőművész, ráadásul olyan földrajzi környezetben, Németalföldön, ahol a Habsburg-protestáns szembenállás miatt a fent említett vita markánsan jelen volt. Nem csu- pán kép és szöveg konstellációban tekinthető határhelyzetnek ez az idő- szak, hanem a kép funkciójának szempontjából is: míg a középkorban a kép döntő mértékben szakrális térben volt elképzelhető, addig az újkortól kezdődően megjelennek a profán környezetben helyet kapó festmények. Ez persze nem egy éles cezúrát, sokkal inkább hosszú folyamatot jelent, aminek következtében a kép a kultikus funkciókból a kiállítások világába kerül (Walter Benjamin, 1935). Ez a határhelyzet Bruegel festményein keresztül is érzékelhető. Bár egy- házi megbízásból is alkotott, műveinek jelentős része világi megrendelés- re készült. Ezzel együtt több alkotása is olyan teológiai kérdéseket vet fel, melyek beágyazódnak korának vallási és társadalmi kontextusába. A betle- hemi gyermekgyilkosság c. festményén a bibliai történet összekapcsolódik az 1560-as évek politikai valóságával: a Habsburgok Alba herceget bízzák meg a protestáns mozgalom leverésére – az asszociációnak köszönhetően a jelen vallási üldöztetése egyetemes távlatba helyeződik. Egy másik műve, a Bábel tornya szintén a Szentírás egy történetét jeleníti meg, ugyanúgy néme- talföldi környezetben vizualizálva azt (Rose-Marie és Rainer Hagen, 2006). A festményen látható hétköznapi városkép és a hübrisz következményeként épült torony kontrasztja a napjainkban aktuális környezetetikai problémák felvetésére indíthatja gondolkodásunkat. Egy harmadik mű, az első látásra profán témájú Aratás szintén összekapcsolható teológiai vonatkozásokkal: az ószövetségi Ruth könyvének egyik részlete, illetve a festmény alakjainak egy csoportja megteremti a lehetőséget az asszociációra.

114 REZÜMÉKÖTET

A 21. század a technikai forradalom évszázada, ami a Gutenberg-korszak után ismét teljesen új feltételeket teremt a képi gondolkodás terén, egyre nagyobb teret foglal el a vizualitás a szöveggel szemben. Mindez a valláspe- dagógia számára is új utakat, lehetőségeket nyithat meg. Nagy kérdés, hogy korunk képi kultúrájában a kereszténység milyen hatással tudja eljuttatni sa- ját üzeneteit. Ennek kapcsán előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy Bruegel festményei milyen teológiai problémákat hordoznak magukban, s hogy ezek a kérdések – a műalkotások segítségével – miként interpretálha- tóak a hitoktatásban.

Visual Thinking and Christianity Questions in the Religious Education by Pieter Bruegel’s Paintings

The visual interpretation of religious themes were in a controversial judgement in the theological changes of church history. As the art historian, Hans Belting presented it in the Das echte Bild, the attitude of early Christians, affected by the Law of Moses, was changed in the dogmatic disputes of Christology in the antiquity and middle ages, so the visualization of Jesus had become possible. Visual thinking was a major part of religious life in the middle ages. In a period when literacy was a rare ability in the society, the visual forms, as fresco or icon provided excellent opportunity for education and liturgy in the church. The invention of typography (XV. century) resulted in a paradigmatic change in that period when reformation placed the Bible in a central position of culture. Owing to the revolutionary invention, more and more people got the text of the Bible in their mother tongue. The text has become as important a communication form as the image, furthermore in the protestant regions of Europe a text-centered thinking became dominant. The artist Pieter Bruegel painted in that time, as well as in such a geographical location, Low Countries, where the before-named discussion was firm because of the opposition of Habsburgs and Protestants. It was a border situation, not just in the context of image and text, but also in the perspective of the function of image: while in the Middle Ages image was used in a sacred space, by that time the number of pictures began to grow in profane squares. Naturally it was not a sudden change, preferably a long process, when the image was taken from the cultic function to the world of exhibition (Walter Benjamin, 1935). That border situation is also phenomena in Bruegel’s paintings. Although he also painted for church commissions, a significant part of his works was made for secular orders. In parallel, a lot of works of Bruegel suggest

115 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA theological questions which are integrated in his age’s religious and social context. In the The Massacre of Innocents the story from the Bible is linked to the 16th century’s political reality: the Habsburgs ordered the Duke of Alba to repress the movement of Protestants – thanks to the association the religious persecution of the present was placed in a universal perspective. Another work of art, The Tower of Babel also visualizes a story from the Bible in a milieu of Low Countries (Rose-Marie and Rainer Hagen, 2006). In the painting, in sight of the contrast of the ordinary city view and the tower builded up from the consequence of hubris, our thinking can move to actual environmental ethic’s issues. A third painting, The Harvesters, what seemed to be a profane themed work at first sight, is also connectible with theological aspects: a part of the Book of Ruth and a group of figures in the painting create the opportunity to associate with. The 21th century is the age of technical revolution, which creates completely new conditions after the Gutenberg-era about visual thinking. The image takes even more place at the expense of text. This tendency can open up new ways and chances for religious education. It is a capital question, how Christianity can bring its own message into our age’s visual culture. Connected to this, in my presentation I would like to introduce what type of theological problems are involved in Bruegel’s painting, and these questions – with the help of work of arts – in what ways can be interpreted in the religious education.

1 Seben Glória

Fekete pedagógiai élmények a hittanórán

Az előadás első felében a szerző a fekete pedagógia és a keresztény családi és intézményes valláserkölcsi nevelés történeti összefonódásait vázolja fel, kü- lönös tekintettel a kereszténységre jellemző ambivalens gyermekképre. Ezt követően egy olyan pilot kutatás eredményeiről lesz szó, mely hittanórákkal kapcsolatos fekete pedagógiai élményeket helyezett fókuszába. A fekete pedagógia olyan tudatos és nem tudatos diszfunkcionális ne- velési hatásokat jelöl, melyek időben távolra ható módon negatív nyomot hagynak a növendékben, és amelyek spontánul vagy támogató körülmé- nyek között felidézhetők (Hunyadyné, M. Nádasi, Serfőző, 2006). A kutatás egyik alapkérdése, hogy a különböző hitoktatási alkalmakon hogyan jelennek meg ezek a hatások.

116 REZÜMÉKÖTET

A kutatás során olyan személyes történeteket gyűjtöttünk, amelyekben a visszaemlékezők egy-egy hittanórai emlékről számoltak be. Ezek az emlé- kek évek vagy akár évtizedek múltán is könnyen felidézhetők, ugyanakkor nehéz érzésekkel terhelt eseményekre vonatkoznak. A vizsgálat megerősítette, hogy a magyarországi hitoktatás közegében megjelennek fekete pedagógiai esetek, és feltárta annak speciális kate- góriáit is. Igazolódott, hogy a hatások némelyike hosszabb távon - akár évtizedekkel az eset után is - felidézhető maradt, különösen azoknál az eseteknél, melyeket a bírálók és a visszaemlékezők is súlyosnak minősí- tettek. Bebizonyosodott továbbá az is, hogy a fekete pedagógiai hatás nem kötődik szorosan az iskolai közeghez, hanem gyülekezeti pedagógiai hely- zetekben is előfordul. A szerző az eredmények ismertetése mellett preventív javaslatokat is megfogalmaz a leendő hitoktatók reflektív pedagógiai képzése számára.

Poisonous / Black Pedagogy Experiences in Religious Education

In the first part of the lecture the author outlines the historical intertwinings of the black pedagogy and the Christian family and institutional religious moral education, especially with regard to the ambivalent image of children characteristic of Christianity. This will be followed by the results of a pilot research that focused on black pedagogical experiences related to religion classes. Black pedagogy signifies both conscious and unconscious dysfunctional educational effects, which leave a negative imprint on the student in a time- distant manner can be recalled spontaneously or under supportive conditions (Hunyadyné, M. Nádasi, Serfőző, 2006). One of the basic questions of the research is how these effects appear on different RE. During the research, we collected personal stories, in which the recollectors reported one RE-class memory each. These memories can be easily recalled even years or even decades later, but at the same time they apply to events laden with difficult feelings. The research confirmed the occurrence of poisonous pedagogical cases in the Hungarian RE environment, and also revealed its special categories. It has been proven that some of the effects remain recallable over the long term, even decades after the incident, especially in cases that were rated as severe by both reviewers and recallers. It has also been proven that the black pedagogical effect is not closely related to the school environment,

117 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA but also occurs in church pedagogical situations. In addition to presenting the results, the author also formulates preventive proposals for the reflective pedagogical training of future RE-teachers.

1 Számel Kata Viola

Vallásosságtípusok Európában

A nemzetközi vallásszociológiai diskurzusban eltérőek a kutatásokban használt kategóriák és nem egységesen definiált a vallás fogalma sem. A különböző módszerek közelítése érdekében, a korábbi kategorizációk fi- gyelembevételével kialakítottam egy típusrendszert, amelynek validitását empirikus adatelemzés során teszteltem. Előadásomban a European Values Study 1990-től 2017-ig terjedő adataival végzett elemzésemet prezentálom a vallásosságtípusok alakulásáról. A vallásosság mértékét leggyakrabban a hit, a vallásgyakorlat és a felekezeti hovatartozás elemeivel mérik a surveyekben, de sok esetben nem jelenik meg mindhárom tényező. Gyakran csak a vallásgyakorlat gyakoriságát kérde- zik vagy egy egyszerű önbesoroló kérdést tesznek fel: „Vallásosnak tartja ma- gát?” Célom ezért olyan vallásosságkategóriák kialakítása volt, amelyek nem mennyiség, hanem minőségbeli különbséget jelölnek. Az előadásomban bemutatott kategorizációt ezért három dimenzióra építettem, amelyeket együtt vizsgálva pontosabb képet kaphatunk a vallásosság megjelenési formáiról. A kutatás során arra kerestem a választ, hogy milyen vallásosságtípusok milyen arányban léteznek Európában. Ezen kívül célom volt felderíteni, hogy az egyes európai államokra milyen vallásosságtípus jellemző leginkább, valamint, hogy lehetséges-e a típusok alapján csoportosítani az országokat. A dimenziókat az adatbázisban egy-egy változó hozzárendelésével tettem mérhetővé, majd a változók által definiáltam hét vallásosságtípust és kereszttáblákkal elemeztem azok országokon belüli eloszlását. Eredményeim alapján Európában három vallásosságtípus dominál, a főként „nem vallásos” és „egyháziasan vallásos” országok mellett a„kulturálisan vallásos” államok is nagy arányban felfedezhetők. Ezeken belül kisebb országcsoportok különíthetők el a második legnagyobb arányú vallásosságtípus alapján. Kutatásom a jövőben alapot szolgáltathat a szekularizációs elmélet azon állításának vizsgálatára, hogy miközben az egyházi intézmények hatása az egyes személyekre ugyan csökkenni látszik, addig az individuális vallásos- ság előtérbe kerül.

118 REZÜMÉKÖTET

Types of Religiosity in Europe

When it comes to the sociology of religion, different categories are in use to measure religiousness in empirical research, while the concept of religion also lacks a uniformly valid definition in the international discourse. In order to connect the different methods, I created a typology, taking into account already existing categorizations. I tested the validity of my typology through empirical data analysis, using the databases of the European Values Study, (between 1990 and 2017). In my presentation, I will be explicating the results of my research concerning the dispersion of types of religiosity in European countries. The extent of a person’s religiosity is often measured in surveys by the elements of personal faith, frequency of religious practice and denominational affiliation. Unfortunately, not all three of these factors appear in every research. The subjects of the surveys are often only asked about the frequency of religious practice or given a simple self-classifying question: „Do you consider yourself as a religious person?“ My goal, therefore, was to develop categories of religiosity that denote differences in quality rather than quantity. The categorization presented in my research was based on three dimensions that, when examined together, hopefully provide a more accurate picture of the manifestations of religiosity. I attempted to illuminate the proportions of each type of religiosity that exist in Europe. Furthermore, my aim was to find out which type of religion is most characteristic of each European state and whether it is possible to group countries by such a typology. I made the dimensions measurable by assigning a variable to each one in the database, then I defined seven types of religiosity by the variables and analyzed their distribution within the countries via cross-tabulations. According to the results of my study, Europe is dominated by three types of religiosity. In addition to the mainly “non-religious” and “ecclesiastically religious” countries, a large proportion of “culturally religious” states can also be discovered. Within these, smaller groups of countries can be distinguished on the basis of the second largest proportion of religiosity. In the future, my research may provide a basis for examining and possibly reevaluating a claim of many modern secularization theories: that while the influence of ecclesiastical institutions on individuals seems to diminish, individual religiosity appears to be intensifying.

119 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Szaplonczay Máté

XI. Piusz és a Keleti Egyházak

A Katolikus Egyház jelenleg huszonnégy autonóm (latin szóval sui iuris, azaz „sajátjogú”) egyházból áll, amelyek többféle rítust és azon belül is kü- lönböző liturgiát követnek. A legkiterjedtebb és legismertebb a nyugati vagy latin rítusú egyház. Ezen – a köznyelvben római katolikus néven elterjedt – egyházon kívül huszonhárom, a római pápával, mint Szent Péter utódával teljes egységben lévő keleti katolikus egyház létezik. A latinoktól elsősor- ban liturgikus életük (és az arra épülő lelkiségük, teológiájuk, egyházjoguk) különbözteti meg őket. A római pápáknak, mint ezen részegyházak közös fejének mindig is gondja volt a keleti katolikus egyházakkal való törődésre. A 19. század végéig azonban nem mindig tartották őket egyenrangúnak a latin (római) rítussal, melynek elsőbbségét gyakran hangsúlyozták („praestantia ritus latini”). Gyökeres változást jelentett egy ilyen kiindulóponthoz képest XIII. Leó pápa 1894-es, Orientalium dignitas (’A Keletiek méltóságáról’) kezdetű apostoli levele, melyben a keletiek fegyelmének megtartását és védelmét sürgette, elismervén ezen egyházak ősiségének kiemelkedő súlyát, és hagyományai- nak fontosságát az Egyetemes (Katolikus) Egyházban. Leó pápa Rómában az örmény és maronita papok képzésére kollégiumot létesített, úgyszintén Philippopoliszban (Plovdiv) és Hadrianopoliszban a bolgárok számára. Athénban a Leonianumot alapította meg. A Szent Anna Szemináriumnak is, amit Jeruzsálemben a görög melkita papság nevelésére alapított, nagyobb mértékű támogatást adott. A szírek számát az Urbanianum Kollégiumban növelte, csakúgy mint a görögök számát az Athanasianumban. Utódai hasonlóképpen fontosnak tartották a keleti egyházakkal való tö- rődést. A magyar ajkú bizánci katolikusok számára 1912-ben Szent X. Piusz pápa alapította meg az önálló Hajdúdorogi egyházmegyét a Christifidelis Graeci kezdetű bullával. XV. Benedek pápa 1917. május 1-én Dei providentis arcano kezdetű motu propriójával megalkotta a Keleti Kongregációt, melynek elnökségét magának tartotta fönn. Az új kongregáció munkájának első gyümölcseként pár hónappal később, 1917. okt. 17-én az Orientis Catholici kezdetű motu proprio elrendelte a Pápai Keleti Intézet felállítását, melynek hivatalos latin neve Pontificium Institutum Orientalium Studiorum. 1926-ban XI. Piusz pápa az Esquilinuson a Maria Maggiore bazilika mel- letti elhagyott antoniánus kolostort ajándékozta a Keleti Intézetnek, mely ez- által külsőleg is teljes önállóságot nyert. Achille Ratti, a később XI. Piusznak nevezett pápa jelentős nyelvismerete, tudása, nemzetközi kapcsolatai és a

120 REZÜMÉKÖTET modern tudományos haladás ismerete miatt méltón érdemelte ki a „tudós pápa” nevet. Hasonlóképpen megérdemli a másik elnevezést, mellyel sokan illetik: „Kelet pápája”, mert szívén viselte a keleti egyházak sorsát. Ő adta ki 1928. szept. 28-án a Rerum Orientalium kezdetű pápai körlevelet, mely a keleti tanulmányok fontosságára hívja fel a püspökök figyelmét, és megismer- teti az egész kereszténységgel a Keleti Intézet céljait és jelentőségét. Piusz pápa 1923-ban létrehozta a szír-malabár egyházkerületet, amely közvetle- nül a Szentszéktől függ, 1930-ben pedig befogadta a szír-malankár egyházat a katolikus egyház egységébe, továbbá két évvel később Christo Pastorum Principi kezdetű dekrétumával felállította számukra az indiai szír-malankár katolikus hierarchiát. XI. Piusz idején kezdődött meg a keleti katolikus ká- nonjog kodifikációja. A tudós pápa 1927-ben határozta el a keleti kodifikáció elindítását, melyet nemcsak szükségesnek, hanem sürgetőnek is érzett.

Pope Pius XI and the Eastern Churches

The Catholic Church currently consists of twenty-four autonomous (sui iuris) churches that follow several rites and within that use various liturgies. The most extensive and well-known among them is the Western or Latin church. In addition to this church, commonly known as the Roman Catholic Church, there are twenty-three Eastern Catholic Churches, in full communion with the Pope as the successor of St. Peter. They are distinguished from Latins primarily by their liturgical life (and the spirituality, theology, discipline based on it). The Roman popes, as the common head of these particular churches, have always taken care for the Eastern Catholic Churches. Until the end of the 19th century, however, they were not always considered equal to the Latin (Roman) rite, the primacy of which was often emphasized (“praestantia ritus latini”). Compared to such a starting point the apostolic letter of Pope Leo XIII, Orientalium dignitas dated 1894, represented a radical change, urging the observance and protection of the discipline of the Eastern Churches, acknowledging the outstanding measure of the antiquity of these churches and the importance of their traditions in the Universal (Catholic) Church. Pope Leo established a college for the training of Armenian and Maronite priests in Rome, as well as for Bulgarians in Philippopolis (Plovdiv) and Adrianople (Edirne). He founded the Leonianum in Athens. He also gave greater support to St. Anne’s Seminary, which he founded in Jerusalem for the education of the Greek Melkite Priesthood. He increased the number of Syrians in the Urbanianum, as well as the number of Greeks in the Athanasianum.

121 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

His successors likewise considered it very important to care for the Eastern Churches. For the Hungarian Byzantine Catholics, in 1912 Pope St. Pius X founded the Eparchy of Hajdúdorog with the bull Christifidelis Graeci. Continuing the concerns of Leo XIII and Pio X, Pope Benedict XV furthered Eastern Catholic culture, theology and liturgy by creating the Sacred Congregation for the Oriental Church on May 1, 1917, the presidency of which he held. As the first fruit of the work of the new congregation, a few months later, on 17 October 1917, with the motu proprio Orientis Catholici, he ordered the foundation of the Pontifical Oriental Institute, the official Latin name of which is Pontificium Institutum Orientalium Studiorum. In 1926 Pope Pius XI. donated to the Oriental Institute, an abandoned Antonian monastery on the Esquiline next to the basilica Santa Maria Maggiore, giving complete external independence to the Institute. Achille Ratti, as known as Pope Pius XI, worthly deserved the title of “the scholar pope” because of his considerable knowledge of languages, diplomatic skills, international relations, and interest in modern scientific progress. Similarly, he deserves the other name that many refer to as “the Pope of the East,” because he bore the fate of the Eastern Churches in its heart. On 28 September 1928 he issued the papal circular Rerum Orientalium, drawing the attention of bishops to the importance of Eastern studies and introducing to the whole Christianity the aims and significance of the Oriental Institute. Pope Pius established the Syro-Malabar metropolitan hierarchy in 1923, which is directly dependent on the Holy See, and in 1930 he incorporated the Syro-Malankara church into the community of the Catholic Church, and two years later he set up the Syro-Malankara Catholic hierarchy with the decree Christo Pastorum Principi. The codification of Eastern Catholic canon law also started in the time of Pius XI. The scholar pope decided in 1927 to launch the Eastern codification, which he considered not only necessary but also very urgent.

1 Sztojka Szabina Prédikálás a peremről

Történetileg Magyarországon az igehirdetés egy viszonylag szűkebb tapasztalatra korlátozódott az igehirdető személyét illetően, főleg, ha a kulturális és nemi háttérre tekintünk. Isten igazságának a közvetítését nem korlátoz- va előadásomban felteszem azt a kérdést, hogy a társadalom peremén élők hangjai, mint például nők vagy cigány közösségek, hogyan tudják segíteni

122 REZÜMÉKÖTET az igazság mélyebb megértését a saját tapasztalataik, kultúrájuk és nehézsé- geik szemszögén keresztül. A társadalom peremén élők hangjai nem az általános és megszokott hangok, éppen ezért képesek arra, hogy az ige hallgatóit kimozdítsák és kihívás elé állítsák az igazság mélyebb megértésében, ami túl van a kizárólagos saját tapasztalataikon. Cigány nőként a Magyarországi Református Egyházban nehéz volt számomra megtalálni a saját hangom Isten igazságának hirde- tésében. Tanulmányaim során a fekete felszabadításteológiát, „womanista“ teológiát és feminista teológiát kutatva és felfedezve homiletikájukat, segített és bátorított arra, hogy újra felfedezzem azt a hangot, amit Istentől kaptam a prédikálásra. Előadásomban be fogom mutatni ezeknek a teológiáknak a főbb pontjait és azt, ahogyan segíthetik a prédikálásról való gondolkodást Magyarországon, valamint azt, hogy hogyan hatalmazzák fel a peremen élő- ket arra, hogy használják a saját autentikus hangjukat, amikor Isten igazsá- gáról szólnak. Egy másik lépésként meg fogom vizsgálni a roma közösségek és nők kultúráját és tapasztalatát, vizsgálva a beszédkultúrát és használva a kul- turális antropológia tudományát. Ezeken keresztül javaslatot teszek a pe- remről való prédikálásnak egy autentikusabb módjára, és tárom fel az in- kulturáció és kontextualizáció lehetőségeit a társadalom peremén élők felé való igehirdetésben.

Preaching from the Margins

Historically in Hungary, preaching has come from a narrow field of cultural or gendered experiences. Rather than limiting the communication of God’s truth, I will ask how people on the margins, like women and Roma people, can help widening the understanding of the Truth through their own lenses, experiences, cultures, and struggles. These voices from the margins have not been the general voices, so it can make people uncomfortable and it challenges them to see the Truth beyond their own experiences. As a Roma woman in the Reformed Church in Hungary, I struggled to find my own voice when preaching God’s Truth. Researching Black Theology of Liberation, Womanist Theology, and Feminist Theology and their views on preaching has empowered me and helped me to rediscover the voice that God has given me. I will share some of the main points of these theologies and how they can assist to widen the understanding of preaching in Hungary and empower people on the margins to use their authentic voices when speaking Truth.

123 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

As another step, I will look at the culture and experience of Roma communities and women by using findings of cultural anthropology and looking at their oral culture. Through these I will suggest ways for a more authentic preaching for people from the margins and ways for the possibility of inculturation and contextualization when preaching to them.

1 Szűcs Bernadett

A Mária szerinti evangélium Egy “feminista” jegyeket mutató kézirat?

A Mária szerinti evangéliumot tartalmazó, az i. sz. 5. századra keltezett kopt nyel- vű kódexet (Berolinensis Gnosticus 8502) 1896-ban vásárolta meg Carl Reinhardt német klasszika-filológus egy Akhmimból (felső-egyiptomi település) szárma- zó kereskedőtől. Az irat 1955-ös publikálását követően a nemzetközi – elsősor- ban koptológiai és bibliatudományi – kutatások élénk érdeklődést tanúsítottak a forrásszöveg iránt, hiszen – túl azon, hogy ez az egyetlen ismert evangélium, amely egy női Jézus-tanítvány gondolatait tartalmazza – a viszonylag széles spektrumú kutatások ellenére is sok a tisztázatlan kérdés, amely az irat homá- lyos, önmagában sokszor érthetetlen tartalmi részeiből fakad. Több szempont- ból is meglepő tehát, hogy az eddigi magyar kutatások (Kákosy 1984; Hubai 2016 és 2018) meglehetősen későn és csupán érintőlegesen foglalkoztak a szö- veggel, amelyről magyar fordítás még nem is jelent meg. A mostani előadásban bemutatott kutatásnak így mintegy előfeltétele volt a fordítás, amelyet mester- szakos dolgozatom részeként a kopt szöveg alapján el is készítettem. Bár a Mária szerinti evangélium kolofonjából nem derül ki, hogy az Új- szövetségben szereplő Máriák közül pontosan kiről lehet szó, a vonatkozó szakirodalomban (ld. pl. Marjanen 1996 és 2002; Tuckett 2007) konszenzus mutatkozik a tekintetben, hogy a Magdalai Mária az egyetlen, aki az irat főszereplőjeként szóba jöhet. Ezt az is alátámasztja, hogy a Magdalai nem csupán a vizsgált iratban tűnik fel kitüntetett szerepben. Előadásomban elő- ször bemutatom a kronológiai szempontból vizsgálatba vonható források – és az Újszövetség – vonatkozó szöveghelyeit, mivel ezek segítenek árnyal- tabb képet kialakítani arról, hogy a kora kereszténység e formatív idősza- kában az egyes keresztény (gnósztikus) közösségek hogyan viszonyultak a nőiség kérdéséhez. Ezután megvizsgálom, hogy a Mária szerinti evangélium – ahol a nőiség szerepéről folytatott nyílt vitáról olvashatunk – milyen infor- mációkkal járulhat hozzá a kérdés megválaszolásához.

124 REZÜMÉKÖTET

Nem a jelen kutatás az első, amely az iratot a nőiség kora keresztény időszakban betöltött szerepének aspektusából kívánja vizsgálni. A szakmai viták kereszttüzébe került Karen King több publikációjában (King 1995 és 2003) is az irat feminista olvasata mellett érvel, és írásai nélkülözhetetlenek annak ellenére is a Mária szerinti evangélium kutatásához, hogy megállapítá- sai néha erőltetettnek és szélsőségesnek mondhatók. Hubai Péter 2018-as, a Mária szerinti evangéliumról szóló összegző tanulmányában szintén előbuk- kan az irat feminista értelmezésének lehetősége, ám a szerző Kingnél jóval finomabban fogalmaz. Hubai más iratokkal (Tamás evangélium, Pistis Sophia, páli levelek) is összeveti a vizsgált szöveg tartalmát, ám az általa tárgyaltak- nál is jóval több szöveget lehet bevonni a vizsgálatba, amelyek által teljesebb képet kaphatunk a nőiség szerepéről ebben a kora keresztény időszakban. Az előadásban bemutatott kutatáshoz kapcsolódóan felmerül egy további kérdés is, amely az iratban bemutatott szereplőkre vonatkozik. A Máriáról, Péterről, Andrásról és Léviről szóló szakirodalmat tanulmányozva a kutatók többsége egyetért abban, hogy újszövetségi szereplőkről van szó (ld. pl. Tuc- kett 2007) én azonban úgy vélem, e karakterek – elsősorban Péter (Simeon) és Lévi – előképei inkább az ószövetségi hagyományban keresendők. Ez a megoldási javaslat magyarázattal szolgálna arra is, hogy miért éppen Péter és András képviseli a páli levelekből is kivilágló, a nőiség háttérbe szorítását szorgalmazó álláspontot szemben Lévi toleráns, védelmező magatartásával.

The Gospel of Mary A ’Feminist’ Manuscript?

The Coptic version of the Gospel of Mary can be found in the 5th century codex known as Berolinensis Gnosticus 8502. The codex was purchased in 1896 by German classical philologist Carl Reinhardt from a merchant in Akhmim (Upper Egyptian settlement). After the first publication of the text in 1955, international research – mainly regarding the fields of coptology and biblical studies - has shown a vivid interest in the source text. Not only by the fact that it is still the only known gospel containing the thoughts of a female disciple of Jesus – but also a relatively broad spectrum of research was made. There are still several unanswered questions that arise from the vague, often incomprehensible parts of the document. Considering the several still unclear questions, it is surprising that the Hungarian research (Kákosy 1984; Hubai 2016 and 2018) only dealt with the text recently and tangentially. This could be the reason why a Hungarian translation of the whole text has not been published yet. Thus, the precondition of the research

125 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA presented in this lecture was a translation based on the Coptic text that I have previously translated as part of my master‘s thesis. Although the colophon of the Gospel of Mary does not reveal who exactly is the Mary mentioned in the text from the Marys of the New Testament, in the relevant literature (see for instance Marjanen 1996 and 2002; Tuckett 2007) there is a consensus that Mary Magdalene is the only possible solution. This concept is also supported by the fact that Mary Magdalene does not only appear in a prominent role in the document under investigation here, but her character is presented in several other texts as well. In my presentation, I first present the relevant passages from the chronologically explorable sources – as well as the New Testament – because they help to provide a more subtler picture of how Christian (Gnostic) communities approached the issue of femininity in this formative period of early Christianity. I will then examine what information the Gospel of Mary – where we can read about an open debate concerning the role of femininity – can help answer this question more precisely. The present research is not the first to examine the document from the aspect of the role of femininity in the early Christian period. In several publications Karen King (King 1995 and 2003), who has been at the crossroads of scientific debates, argues for a feminist reading of the gospel. Although her writings are indispensable for the study of the Gospel of Mary, her conclusions sometimes seem forced and extreme. In his summary study about the Gospel of Mary that was published in 2018, Péter Hubai the question of how feminist is the document also emerges, but the author puts it much more subtly than King. Hubai also compares the content of the text with other documents (Gospel of Thomas, Pistis Sophia, The Letters of Paul), but far more texts can be included in the research than the ones he discusses. In connection with the research presented in the presentation, an additional question arises that concerns the characters presented in the gospel. Studying the literature on Mary, Peter, Andrew, and Levi, most researchers agree that they are New Testament characters, but I believe that the prefigurations of these individuals – primarily Peter (Simeon) and Levi – are more to be connected to the Old Testament tradition. This proposed solution would also explain why Peter and Andrew represent the same attitude - the marginalization of femininity – we can also observe inthe Pauline epistles that is contrary to Levi‘s tolerant, defensive behaviour.

126 REZÜMÉKÖTET

Tikász Ábel

Észak-amerikai példák, magyar útkeresés A református női prédikáció lehetőségei6

A Magyarországi Református Egyházban 1967 óta végezhetnek szószéki szolgálatot nők, 1985 óta pedig már teljes lelkészi jogállással bírnak. Az az- óta eltelt 35 év alatt a teológiai diskurzus nem foglalkozott a női lelkész- ség homiletikai vonatkozásaival, nem léptek fel női homiléták, a megjelenő homiletika könyvek egyáltalán nem reflektáltak a kérdésre. Jelen kutatás a magyar református nőtörténet homiletikai vonatkozásaival foglalkozik, pár- huzamosan keresve nemzetközi példákat és tapasztalatokat. A referátum az Amerikai Egyesült Államok gazdag női prédikációtör- ténetéből néhány, a hazai kontextus szempontjából releváns vonatkozást mutat be. Anne Hutchinson (1591-1643), Sarah Osborn (1714-1796) és Ja- rena Lee (1783-1864) voltak az úttörői a nők egyházi szolgálatának, a 20. század fordulóján lett a különböző protestáns egyházakban bevett a nők szószéki szolgálata, míg korunkban az amerikai teológiai szemináriumok hallgatói és professzorai között egyaránt találunk hölgyeket. A női homi- léták egyszerre tekintik magukat a női prédikációért küzdők örököseinek, miközben munkásságuk egy-egy teljesen új szemponttal gazdagítja a homiletikai diskurzust. Anna Carter Florence ’Preaching as Testimony’ című műve a tanúság- tételben látja a női prédikáció történeti beágyazottságát és kortárs lehető- ségeit. Lucy Rose konverzációs homiletikája az igehirdetés autoritásának kérdését feszegeti, az Ige kölcsönös megosztásának lehetőségét felvázol- va. Jana Childers a narratív igehirdetés képviselőjeként a prédikációt, mint színházi műalkotás vizsgálja. Barbara Brown Taylort egzisztenciáli- san megragadó prédikációi az imaginációs homiletika egyik legfőbb alak- jává teszik. Az észak-amerikai homiletikatörténet női vonulatának hazai megismeré- se új színt hozhatna a református igehirdetői gyakorlatba. A kutatás egyrészt rámutat a női igehirdetés történelmi beágyazottságára, másrészt azokra a szükséges empirikus kutatásokra, melyek a következő években elengedhe- tetlenné válnak, harmadrészt azokra a gyakorlatokra, melyeket érdemes át- plántálni a református igehirdetési gyakorlatba.

6 A kutatás az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-2-I-KRE-1 Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.

127 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

North American Examples, Hungarian Search for a Way The Possibilities of Women‘s Preaching in the Reformed Church

Women have been allowed to serve in the pulpit in the Hungarian Reformed Church since 1967, and since 1985 they have had the opportunity to be in full pastoral status. In the 35 years since then, the theological discourse has not addressed the homiletic aspects of female pastoralism, no female homiletes have appeared, and the published homiletics books have not reflected on the issue at all. This research examines women‘s history in the Hungarian Reformed Church context, looking for international examples and experiences in parallel. The presentation focuses on some aspects of the rich history of women’s sermons in the United States that are relevant to the domestic context. Anne Hutchinson (1591-1643), Sarah Osborn (1714-1796) and Jarena Lee (1783-1864) were the pioneers of women’s church service. At the turn of the twentieth century, it became common practice for women to serve in pulpits in various protestant churches, and today ladies are present among students and professors of American theological seminary alike. At the same time, female homiletes consider themselves the heirs of those fighting for female preaching, and their work enriches the homiletic discourse with a whole new aspect. ’Preaching as Testimony’ by Anna Carter Florence sees in the testimony the historical embeddedness and contemporary possibilities of women’s sermon. Lucy Rose’s conversational homiletics raises the question of the authority of preaching, outlining the possibility of reciprocal sharing of the Word. As a representative of narrative preaching, Jana Childers examines sermon as a theatrical work of art. Barbara Brown Taylor’s existentially captivating sermons make her one of the ultimate figures in imaginative homiletics. Getting to know the female line of the history of homiletics in Hungary could bring a new colour to the Reformed preaching practice. The research has proved firstly the historical embeddedness of women’s preaching, secondly the necessary empirical research that will be essential in the coming years, and thirdly, the practices worth transplanting into Reformed preaching practice.

128 REZÜMÉKÖTET

Tóth Krisztián

A főkegyúri jog különböző értelmezéseinek kihatása az Erdélyi Római Katolikus Státus és a dualizmus kori magyar kormányzatok közötti kapcsolatokra

Doktori kutatásom során elsősorban az Erdélyi Római Katolikus Státus és a magyar, illetve 1920 után a román kormányzattal fennálló viszonyát elemzem a korabeli források alapján. A magyar állammal fennálló vitás helyzetek kiindulópontja a főkegyúri jog értelmezése volt. A forrásokból kiolvasható, hogy a két fél eltérő álláspontot képvisel a viták során. Megállapítható, hogy a kutatás ezen szelete teológiai, jogi és történelmi kérdéseket feszeget, így interdiszciplináris jelleggel bír. A főkegyúri jog, illetve ezzel összhangban a főfelügyeleti jog olyan fogalmak, amelyek tisztázása és a kettő közötti különbségek felvázolása nélkül nem érthető meg az a visszás helyzet, amely a tanulmány központi témája, vagyis az Erdélyi Római Katolikus Státus és a magyar állam között fennálló vitás helyzet. A nézeteltérések elsősorban a fogalmak pontos értelmezésé- nek a hiányából eredeztethetőek, amelyek végül azt eredményezték, hogy a XIX. század végén, illetve a XX. század elején számtalan bonyodalom kelet- kezett a Státus alapítványainak hasznosítása során. Előadásomban, illetve az előadás anyagából készített dolgozatban arra keresem a választ, hogy milyen megoldásokat próbáltak felkínálni egymás- nak a felek, illetve voltak-e kompromisszumos elképzelések valamelyik fél részéről annak érdekében, hogy a visszás helyzetet megoldják. A kérdéskör kutatásának az ad alapot, hogy a Státus a dualizmus korában igen lényeges szerepet játszott az oktatási, kulturális és az egyházi élet területein. A kuta- táshoz különböző levéltári forrásokat (jegyzőkönyvek, levelezések, jelenté- sek), illetve megfelelő szakirodalmat használok fel.

The Influence of Different Interpretations of the Royal Patronage Law on the Relations Between the Roman Catholic Status of Transylvania and the Hungarian Governments in the Dualist Period

In the course of my doctoral research, I primarily analyse the relationship between the Roman Catholic Status of Transylvania and the Hungarian government and, after 1920, the Romanian government, based on contemporary sources. The starting point of the dispute with the Hungarian state was the interpretation of the concept of Royal Patronage. It is clear from

129 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA the sources that the two parties had different positions on the matter. It can be stated that this part of the research raises theological, legal, and historical issues and is thus interdisciplinary in nature. The Royal Patronage in accordance with the law of the superintendent, are concepts without which the central topic of the study, the controversial situation between the Roman Catholic Status of Transylvania and the Hungarian state, cannot be understood. The differences can be attributed mainly to the lack of a precise interpretation of the concepts, which ultimately led to numerous complications at the end of the 19th century and at the beginning of the 20th century. In my presentation and in the paper made from the material of the presentation, I try to identify the solutions that the parties tried to offer each other or whether there were reconciliatory ideas on one part in order to solve the problem. My research on this issue is based on the fact that Status played a very important role in the areas of education, culture and church life in the time of the Austro-Hungarian Empire. I use various archival sources (protocols, correspondences, reports) and the relevant literature for the research.

1 Dr. Vásárhelyi Bálint Márk

A Péceli Program

A 19. század során Magyarországon is egyre jobban eluralkodó tudományos narratíva szembefordult az addigi biblikus világképpel, és ennek következ- ményeként az arisztokrácia, valamint a középréteg közönybe süllyedt a val- lási kérdésekkel és az egyházzal szemben. Miközben a templomok kiüresed- tek, az egyház szervezete mégis megőrizte a kontinuitást. A megújulást már a 19. század végén elkezdték keresni, és a teológiai liberalizmussal szemben több irányzat is megjelent, amelyek a hiányzó lelki élet helyreállítását cé- lozták. A trianoni tragédia után a misszió célja is megkérdőjeleződött. Vol- tak, akik a nemzeti öntudat erősítését várták a missziótól, mások pedig Isten dicsőségét akarták felragyogtatni a misszió keretében. Ebbe az útkeresésbe illeszthető bele a Pécelen 1920 augusztusában Forgács Gyula vezetésével megrendezett lelkészértekezlet, ahol megalakult a Péceli Kör mozgalom, és elfogadták a Péceli Programot is. A Péceli Kör az általános keresztyénség és a történelmi kálvinizmus közti korai közvetítő irányzatnak tekinthető, amely egyaránt hangsúlyozza a keresztyénség egyetemességének tudatát, valamint a református identitást.

130 REZÜMÉKÖTET

A Péceli Program jellemző prófétai nyelvezettel tesz bizonyságot az Isten felőli elhívásról, amely a nemzetet és az egyházat ért megrázkódtatás köze- pette is célt ad az egyháznak, és kiutat mutat a romlásból. Az egyház jövőjét Jézus Krisztus szeretetéhez és Isten munkájához köti, miközben megvallja az egyház nyomorúságát okozó bűnöket. Célkitűzése a Jézus Krisztusról szóló evangéliumhoz való visszatérés, és ezzel összefüggésben a gyüleke- zetek megújítása, a hitvalló egyházak létrehozása. Jelen tanulmányban a Péceli Programban megjelenő rendszeres teológiai kérdéseket vizsgálom a református hitvallások és a korabeli teológiai irányzatok összefüggésében megmutatva, hogy a dokumentum fő gondolatai milyen bibliai és hitvallá- sos érvekkel támaszthatóak alá.

The Programme of Pécel

In the 19th century the scientific worldview took over the biblical worldview. This implied that the aristocracy and the middle class became indifferent to religious issues and to the church. While the church buildings became empty, the institutional church preserved the continuity. At the end of the 19th century the renewal of the churches was already being looked for, and multiple theological directions emerged, which were all against liberalism. These tried to reestablish the missing spiritual life. After the tragedy of Trianon the goal of missions was also questioned. Some expected from the mission work the strengthening of a national identity, while others wanted to shine God’s glory. Among these processes was the pastoral conference in Pécel, August 1920, which was organized by Gyula Forgács. Here the movement of the Péceli Kör (Circle of Pécel) was formed, and they signed the Programme of Pécel. This movement is kind of a mediator between universal Christianity and historical Calvinism, by emphasizing the catholicity of Christianity and the Reformed identity at the same time. Using prophetical language the Programme of Pécel witnesses the calling of God, which gives a goal to the church even in the contemporary crisis of the nation and of the church. It binds the future of the church to Jesus Christ’s love and God’s work, while confessing the sins causing the afflictions of the church. The document aims to return to the gospel of Jesus Christ, and the reformation of the churches, by establishing confessionary churches. In my current paper I examine the systematic theological questions of the Programme of Pécel in light of the Reformed confessions and the contemporary theological trends, and show biblical and confessional arguments to support the document’s main ideas.

131 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Vlaj Márk

A világi krisztushívők és a sensus fidei

A teológia történetét végigkíséri a sensus fidei-re, vagyis a hitérzékre való odafigyelés, jóllehet a kifejezés részletes kidolgozására csak a reformáció korában került sor. A hit erényéből fakadó sensus fidei segítségével minden megkeresztelt ember természetes és spontán módon képes felismerni egy tanítás vagy egy egyházi gyakorlat helyességét. Már az első századok atyái is úgy gondolták, hogy az Egyház hite biztos tájékozódási pont a teológiában, s a középkor nagy teológusai is meg voltak győződve arról, hogy a congregatio fidelium nem tévedhet, mert az a Szentlélek vezeti, aki – Jézus ígérete szerint – megtanítja minden igazságra. A 19. századtól fokozottabb figyelmet szenteltek sensusa fidei-nek mint locus theologicus-nak, a 20. században pedig már egy megújult ekkleziológia szem- léletével és a laikusok teológiájával kapcsolatban vizsgálták azt. Yves Con- gar munkássága, melyből a II. Vatikáni Zsinat tanítása is bőségesen merített, jelentősen hozzájárult a sensus fidei tanának fejlődéséhez. A II. Vatikáni Zsinat és az azt követő teológiai reflexió a sensus fidei-ben egyre inkább a hit aktív megélését látja, mely összefüggésben áll azokkal a Szentlélektől jövő karizmákkal, melyek segítségével a megkereszteltek be- kapcsolódnak az evangelizálás művébe, vagyis – ahogyan arra Ferenc pápa is felhívja a figyelmet Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításában – a hívő nem csupán befogadója a hitnek, de továbbadója is. Előadásomban be kívánom mutatni a sensus fidei tanának jellemzőit, majd Yves Congar erre vonatkozó meglátásait azokkal a tanítóhivatali megnyi- latkozásokkal összefüggésben, melyekre közvetlenül hatott az ő teológiája.

Kulcsszavak: világi krisztushívők, sensus fidei, Yves Congar, II. Vatikáni Zsinat

The Lay Faithful and the Sensus Fidei

The history of theology is accompanied by the attention on the sense of faith, i.e. sensus fidei, although the elaboration of the term happened only during Reformation. Sensus fidei originates from the virtue of faith and with its help every baptized person is able to recognize, in a natural and spontaneous way, the righteousness of a doctrine or a religious practice. Already in the first centuries, fathers believed that the faith of the Church is a steady point of orientation in theology; theologists in the Middle Ages were

132 REZÜMÉKÖTET convinced that the congregatio fidelium was infallible, because according to Jesus’s promise, they are led by the Holy Spirit who would teach them the truth. From the 19th century on more attention was paid to the sensus fidei, as locus theologicus; and in the 20th century it was examined in connection with the renewed approach of ecclesiology and the theology of the laymen. The Second Vatican Council used greatly the works of Yves Congar, which has contributed significantly to the development of the teachings of sensus fidei. The Second Vatican Council and the theological reflections that followed gradually start to see the active participation of faith in sensus fidei. This active participation is connected to the charismas coming from the Holy Spirit, with the help of which the baptized can join the works of evangelism, that is the believer is not only receiver of faith, but also its advocator, the way Pope Francis draws attention to it in his apostolic exhortation starting with Evangelii Gaudium. In my presentation I will demonstrate and explain the characteristics of the teachings of sensus fidei and Yves Congar’s views on them together with the educative manifestations influenced directly by his theology.

Keywords: the lay faithful, sensus fidei, Yves Congar, Second Vatican Council.

1 Zsizsmann Endre

A helyes böjt paradigmája Hermász: A Pásztor (5.1 [54]; 5.3 [56]) című munkájában

Hermász: A Pásztor (gör. Ποιμὴν τοῦ Ἑρμα/lat. Hermae Pastor) – HP című apokrif irat három egységből áll. Az első egységben öt látomást (Ὅρασις), a második egységben tizenkét parancsolatot (Ἐντολὴ), a harmadik egységben pedig tíz példázatot (παραβολη) olvasunk. A HP 5.1 [54]; 5.3[56] az ötödik példázathoz tartozik, aminek a központi témája a helyes böjt. A HP 5.3[54] a helyes böjtöt „az Úr előtt kedves és tökéletes böjtölés”-nek (νηστεία δεκτὴ καὶ πλήρης τῷ κυρίῳ) nevez. A helytelen böjtöt szövegünk ἀνωφελής (=ha- szontalan, káros) és ματαιος (= hiábavaló, balga, könnyelmű) jelzőkkel illeti (HP 5.3[54]. HP 5.4[54]). Az ötödik példázat eredeti görög szövege a böjtö- lésre nem csak a νηστεύω igét, hanem a στατίων főnévet (lat. statio) is hasz- nálja (Tertullianus: De ieiunio 10; De orat. 19). Hermász nem csak koplal, éhezik, mert ez rendszerint a gyász, bűnbánat leggyakoribb jele, hanem böj-

133 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA töt στατίων-t tart, a hegyen ül és hálát ad az Úrnak (εὐχαριστῶν τῷ κυρίῳ HP 5.1[54]). A böjt és a hálaadó imádság együttesen az egyéni kegyesség gyakorlására utal. Hipotézisünk: a helyesen gyakorolt böjt a kijelentésre való várakozás alkalma. Carolyn Osiek HP-kommentárjában utal arra, hogy az ötödik példázat böjtről szóló tanítása krisztológiai jellegű. A HP ötödik példázata és a Did. 8,1–2; Mt 6,16; Lk 18,12 között lényeges összefüggéseket fedezhetünk fel a böjtölés rendelt idejére nézve. A HP 5.1 [54]; 5.3 [56]-ben στατίων kifejezés a keresztyének szerdai és pénteki böjtnapjára vonatkozik, szemben a farizeusok gyakorlatával, akik hétfőn és csütörtökön böjtöltek. Jelen előadásban motívumtörténeti módszer alkalmazásával vázoljuk a helyes böjt ismérveit. Kérdésünk a következő: mit jelent a νηστεία δεκτὴ καὶ πλήρης τῷ κυρίῳ mondatrész, avagy hogyan kell az Úrnak tetsző módon böjtölni? Ennek ismeretében, távlati kutatási célként megjelölhető a helyes böjt gyakorlása jutalmazásának kérdése eszkatológiai értelemben.

The Paradigm of True Fasting in The Shepherd of Hermas (5.1 [54]; 5.3 [56])

The Shepherd of Hermas (gr. Ποιμὴν τοῦ Ἑρμα/lat. Hermae Pastor) – HP is an apochyphal writing with three units. The first unit presents five visions (Ὅρασις), the second one prescribes twelve commandmants (Ἐντολὴ) and the third part – Similitudes – contains ten parables. The following passages (HP 5.1 [54]; 5.3 [56]) belong to the fifth parable that is about true fasting. True fasting is called by HP 5.3[54] as νηστεία δεκτὴ καὶ πλήρης τῷ κυρίῳ. In contrast false fasting is described as ἀνωφελής (useless) and ματαιος (vain, empty) (HP 5.3[54]. HP 5.4[54]). In the text of the fifth parable does not occur only the the verb νηστεύω for denoting the act of fasting but the noun of στατίων (lat. statio) as well (see Tertullian: De ieiunio 10; De orat. 19). According to the fifth parable Hermas is not only fasting, moreover Hermas is keeping στατίων. By doing so, Hermas practices prayer and thanksgiving to the Lord (εὐχαριστῶν τῷ κυρίῳ HP 5.1[54]). Beside almsgiving fasting and prayer are essential in personal piety. The hypothesis of this lecture is the following: true fasting is the καιρός of waiting for the divine revelation. In his commentary on HP, Osiek Carolyn emphasizes that the fifth parable is based on Christology. There are common issues between the fasting paradigm of Did. 8,1–2; Mt 6,16; Lk 18,12 on the manner of the opportune moment for fasting. The greek term of στατίων in HP 5.1 [54]; 5.3

134 REZÜMÉKÖTET

[56]-ben refers to the fasting days of early christians (Wednesday and Friday) in contrast to the pharisees who fasted every Monday and Thursday. The purpose of this lecture is to point out the characteristics of true fasting. Our question is that what does actually the phrase νηστεία δεκτὴ καὶ πλήρης τῷ κυρίῳ mean? How should one fast in a way that is acceptable for the Lord? What is the reward of practicing true fasting (eschatology)?

Guia Laurean, Fr. Hugó O.F.M.

Fogolyként a brassói titkosszolgálat börtönében P. dr. Boros Fortunát O.F.M. kihallgatása

Kutatási munkám jelenlegi célja P. dr. Boros Fortunát O.F.M. (1895-1953) személye, a témát szűkítve pedig a CNSAS (Consiliul Național pentru Studierea Arhivelor Securității) levéltárában megtalálható 4874-es sz. fel- ügyeleti állománybeli (Fond informativ) dosszié tartalmának ismertetése, amelyet a román kommunista titkosszolgálat emberei állítottak összeössze vele kapcsolatban. Tartalmát nézve találhatunk benne a letartóztatása előtti időszakból származó megfigyelési iratokat, ügynöki jelentéseket, kihallga- tási jegyzőkönyveket, ugyanakkor több intézmény közötti leiratot. Megfi- gyeléséről elmondható, hogy kéz a kézben végezték a bukaresti, kolozs- vári, marosvásárhelyi, hargitai, brassói, nagyváradi és szebeni szekuritáte (securitate) emberei. Hetven évvel ezelőtt, 1951. augusztus 20-án, Szent István király, Erdélyi Ferences Rendtartományunk védőszentjének ünnepén, a késő esti órákban egyszerre lepték el kolostorainkat a szekuritáte emberei és megparancsolták a rendtagoknak, hogy rövid időn belül vegyék magukhoz legszükségesebb dolgaikat, majd teherautóra tették őket, és másnap estére a máriaradnai ko- lostorhoz szállították őket. Az akkor Brassóban élő Fortunát atyát az indulás előtti utolsó percben leszállították az autóról.17 A brassói rendháztörténet legutolsó bejegyzését követően, P. Bálint Szalvátor, aki negyvenegy évvel később folytatta a történetírást, megjegyezte Fortunát atyával kapcsolatban, hogy a kommunisták által üldözött emberként élt, tartományfőnöksége ide- jén pedig kénytelen volt bujkálni. Brassói évei is nehézségek között teltek.28

17 Vö. Fr. Bartalis János O.F.M.: Halálra ítélve, Erdélyi ferencesek története 1949-1989-ig, II., Déva, 2001, 87. 28 Vö. Historia Conventus Coronensis O.F.M. ab anno 1897. Tomus III., 275-276.

135 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

Mi lehetett mindennek az oka? Miért egyedül őt nem szállították a máriarad- nai kényszerlakhelyre, hanem bebörtönözték, kihallgatták és Duna-csatornai munkatáborra ítélték, ahol életét vesztette? Jelenlegi munkámban ezekre a kérdésekre keresek választ. Az Országos Állambiztonsági Igazgatóság (Direcțiunea Generală a Se- curitații Statului) 1951. augusztus 20-án külön elfogató parancsban írta elő a Brassói Tartományi Népbiztonsági Igazgatóságának (Direcțiunea Regională de Securitate Brașov), hogy Fortunát atyát augusztus 20-ról 21-re éjszaka tar- tóztassák le. Kihallgatása alkalmával ki kell deríteni minden antidemokrata megnyilvánulását.39 A vizsgálat végén megjegyezték róla, hogy egy nagyon intelligens, ravasz és szélsőségesen megszállott pap. Mindszenty József bí- boros és Márton Áron erdélyi püspök közötti összekötő ügynök, ezek bi- zalmas embere. Tevékenységének köszönhetően, amit a demokrata pártok hátrányában folytatott, néhány olyan községben, ahol csak magyar római katolikusok élnek, nem lehetett beszervezni közülük egyetlen egy személyt sem a kommunisták közé.410 A brassói szekuritáte által összeállított jelentésben azt olvashatjuk, hogy 1920-tól 1940-ig hatalmas soviniszta, magyar irredentista tevékenységet folytatott, amiért 1942. január 29-én megkapta a „Nemzetvédelmi Keresz- tet”. Sajtómunkája egész ideje alatt hatalmas harcot folytatott a Kommunis- ta Párt és a Szovjetunióval szemben. 1948-ban került Brassóba, ahol tovább folytatta fanatikus tevékenységét, hirdetve, hogy a mai rezsim azt tanítja, hogy nem létezik Isten. Ellenállásra buzdítja a híveket, bizonyítva, hogy a hitért elszenvedett halál megtiszteltetés.511 A brassói titkosszolgálat végső következtetése, hogy Fortunát atya szen- vedélyes ellensége a Szovjetuniónak és a marxista-leninista ideológiának. El- lenségeskedését teljes mértékben kifejtette bujtogató és rágalmazó cikkeiben, amiket úgynevezett vallásos cikkek álarca mögé rejtett. Kapcsolatai Márton Áronnal, Gerald Patrick O’Hara romániai apostoli nunciussal, Guido del Mestri-vel, Pacha Augustin-nal, Duma Ioan-nal és másokkal, akik az akkori rezsim ellenségeinek számítottak, bizonyítja, hogy ezek megbízható embere, akikkel kémkedő munkát végez a Vatikán számára. A brassói szervek „prob- léma megoldási javaslataként” születik meg az, hogy két év munkatáborra legyen ítélve ezzel a jeligével: „speciális nyilvántartás”. A Belügyminiszté- rium 1951. december 8-án kibocsátott, 604. sz. határozata értelmében For- tunát atyát két év munkatáborra ítélték. Brassóból 1952. január 17-én került

39 Vö. CNSAS (Consiliul Național pentru Studierea Arhivelor Securității), Fond informativ, dosar 4874, 141. 410 Vö. CNSAS, Fond informativ, dosar 4874, 143. 511 Vö. CNSAS, Fond informativ, dosar 4874, 215.

136 REZÜMÉKÖTET

Bukarestbe, majd onnan a Duna-csatornai munkatáborban, ahol 1953. már- cius 18-án vértanúhalált szenvedett.612

Prisoner in the secret service prison of Brașov The interrogation of P. dr. Boros Fortunát O.F.M.

The current goal of my research work is P. dr. Boros Fortunát O.F.M. (1895- 1953), and narrowing the subject, regarding him a description of the contents of a surveillance file no. 4874 compiled by the people of the Romanian Communist Secret Service, that can be found in the archives of the CNSAS (Consiliul Național pentru Studierea Arhivelor Securității). In terms of its contents, we can find surveillance documents from the period before his arrest, agency reports, interrogation records, as well as transcripts between several institutions. It can be said that it was carried out hand in hand by the people of the security of București, Cluj Napoca, Târgu Mureş, Harghita, Brașov, Oradea and Sibiu. Seventy years ago, on 20th of August, 1951, on the day of St. Stephen King, the patron saint of our Franciscan Order in Transylvania, late in the evening our monasteries were simultaneously swept away by the men of the security and ordered the order members to pack their most important belongings and the next evening they were transported to the monastery of Máriaradna. Father Fortunát, then living in Brașov, was taken off the car in the last minutes before departure.713 After the last document in the history of the Order in Brașov, P. Bálint Szalvátor, who continued to write history forty-one years later, remarked regarding Father Fortunát that he lived as a man persecuted by the Communists and was forced to hide during his provincial rule. His years in Brașov were also full of trouble.814 What could be the reason for all this? Why was he the only one not transported to the forced residence in Máriaradna, but imprisoned, interrogated and sentenced to a labor camp in the Danube Canal, where he lost his life? In my current paper, I am looking for answers to these questions. On 20th of August 1951, the Direcțiunea Generală a Securitații Statului issued a special arrest warrant to the Direcțiunea Regională de Securitate Brașov to hold Father Fortunát in for the night of 20th August to 21st August. During his

612 Vö. CNSAS, Fond informativ, dosar 4874, II. 713 Vö. Fr. Bartalis János O.F.M.: Halálra ítélve, Erdélyi ferencesek története 1949-1989-ig, II., Déva, 2001, 87. 814 Vö. Historia Conventus Coronensis O.F.M. ab anno 1897. Tomus III., 275-276.

137 FIATAL KUTATÓK ÉS DOKTORANDUSZOK XI. NEMZETKÖZI TEOLÓGUSKONFERENCIÁJA

interrogation, all manifestations of anti-democracy must be identified.915 At the end of the investigation, it was noted that he was a very intelligent, cunning and extremely fanatical priest. He is the liaison agent, the confidential man between Cardinal Mindszenty József and Bishop Márton Áron of Transylvania. Due to his activities at the expense of the Democratic parties, in some villages where only hungarian Roman Catholics live, it was not possible to recruit any of them among the Communists.1016 In the report compiled by the security of Brașov, we read that from 1920 to 1940 he was a huge chauvinist, Hungarian irredentist, for which he received the “Cross of National Defense” on January 29, 1942. Throughout his press work, he fought a huge battle against the Communist Party and the Soviet Union. He arrived in Brașov in 1948, where he continued his fanatical activity, proclaiming that today’s regime teaches that there is no God. It encourages believers to resist, proving that death for faith is an honor.1117 The final conclusion of the Brașov secret service is that Father Boros Fortunát is a passionate enemy of the Soviet Union and Marxist-Leninist ideology. He fully expressed his hostility in his inciting and defamatory articles, which he hid behind the guise of so-called religious articles. His contacts with Márton Áron, Gerald Patrick O’Hara, the Romanian apostolic nuncio, Guido del Mestri, Pacha Augustin, Duma Ioan, and others who were considered enemies of the regime at the time, prove that they are reliable men with whom he does espionage work for the Vatican. The “problem- solving proposal” of the Brașov authorities is to be sentenced to two years of labor camp with the slogan “special register”. With the decree No. 604, issued by the Ministry of the Interior on 8 December 1951. Father Fortunát was sentenced to two years in labor. He moved from Brașov to București on January 17, 1952, and from there to the Danube Canal Labor Camp, where he was martyred on March 18, 1953.1218

915 Vö. CNSAS (Consiliul Național pentru Studierea Arhivelor Securității), Fond informativ, dosar 4874, 141. 1016Vö. CNSAS, Fond informativ, dosar 4874, 143. 1117Vö. CNSAS, Fond informativ, dosar 4874, 215. 1218Vö. CNSAS, Fond informativ, dosar 4874, II.

138 TÁMOGATÓINK