Fót Város Iv. Környezetvédelmi Programja

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

(20132014)

FÓT

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

(20132014)

______

Tatár Sándor felelıs tervezı táj és természetvédelmi szakértı (SZTjV, SZTV Sz004/2010)

2012. december hó

VIS NATURALIS BT. 2112 Veresegyház, Rózsavölgyi u. 35.

Ez a dokumentum a VIS NATURALIS BT. szellemi tulajdona, bármely részének felhasználásához – kivéve Fót Város Önkormányzatát – a társaság írásos engedélye szükséges!

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Tartalom

1. BEVEZETÉS (4) 1.1 Fót Város I. Környezetvédelmi Programja (20072012) felülvizsgálatá 3.9 Hulladékgazdálkodási program nak eredményei 3.10 Zaj és rezgés elleni védelem 1.2 A települési önkormányzatok környezet és természetvédelmi feladatai 3.11 Környezetbarát közlekedésszervezés 3.12 Energiagazdálkodási program 2. A KÖRNYEZETÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE (12) 3.13 A környezeti szemléletmód változtatásának programja 2.1 Fót térségének környezeti állapota 3.14 A környezeti audit (az EMAS rendelet önkormányzati alkalmazása) 2.2 Fót környezetállapota 3.15 A Program megvalósításának biztosítékai 2.2.1 Levegıminıség 2.2.2 A felszíni és a felszín alatti vizek minısége, mennyisége és haszno 4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI, MÓDJAI ÉS FELELİSEI (99) sítása 4.1 Szervezeti, jogi és személyi feltételek 2.2.3 A talaj állapota 4.2 Finanszírozási lehetıségek, pénzügyi eszközök 2.2.4 A természet és a táj állapota 4.3 Társadalmi kapcsolatok (Public Relations), települési marketing 2.2.5 A települési és az épített környezet állapota 2.2.6 Hulladékkezelés 5. A KÖRNYEZETI MUNKA ELLENİRZÉSE, MONITOROZÁSA ÉS 2.2.7 Zaj és rezgésvédelmi helyzet ÉRTÉKELÉSE (104) 2.2.8 Energiagazdálkodás 5.1 Környezeti kulcsmutatók 2.2.9 Környezetegészségügy, környezetbiztonság 5.2 Környezeti Hatékonyság Mutatószám

3. FÓT VÁROS KÖRNYEZETVÉDELMI Szómagyarázat PROGRAMJA (54) 3.1 A Program stratégiai alapelvei Felhasznált irodalom 3.2 Környezetvédelmi célok, célkitőzések 3.3 A környezetvédelem összehangolása a településfejlesztéssel MELLÉKLETEK 3.4 Levegıtisztaságvédelmi program 3.5 Vízminıség és talajvédelmi program, ökológiai vízgazdálkodás 3.6 Természet és tájvédelem 3.7 Belterületi zöldterületfejlesztési program 3.8 A települési és az épített környezet védelme

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

1. BEVEZETÉS

Fót Város Önkormányzatának képviselıtestülete A II. Nemzeti Környezetvédelmi Program (20092014) megállapítása szerint a társadalom jólétének, életminıségének javítása hosszú távon – összhangban a Környezet védelmének általános szabályairól szóló csak akkor biztosítható, ha a társadalmi és gazdasági fejlıdés természeti 1995. évi LIII. törvény 48/B §. (1) bek. és a Természet védelmérıl szó ló örökségünk megırzésével, természeti erıforrásaink védelmével, fenntart ható használatával, a megfelelı környezeti minıség elérésével szerves 1996. évi LIII. törvény szellemével és elıírásaival, a környezetminıség egységben valósul meg. Ennek megfelelıen célja „a fenntartható fejlıdés romlásának megállítása, illetve javítása érdekében – megvalósításának környezeti megalapozása, a környez eti és természeti értékek megırzése, a környezeti károk megelızése, v alamint a környezeti a …… sz. mellékletben csatolt …………………. sz. önkormányzati problémák okainak felszámolása hatékonyabb eszköztár alkalmazásával”. határozattal jóváhagyta Fót Város IV. Környezetvédelmi Prog

Fót Város IV. Környezetvédelmi Programja (a továbbiakban: Program) a ramját (20132014). környezetvédelmi és társadalmi érdekek érvényesítése céljából a fent meg fogalmazott kihívások helyi kezelésére kíván hatékony eszközöket, és megoldásokat nyújtani.

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

1.1. Fót Város Környezetvédelmi Programja (20072012) felül vizsgálatának eredményei

A felülvizsgálat indokoltsága Az átvilágítás és átdolgozás lépései

Fót Város Önkormányzatának képviselıtestülete 2007ben fogadta el A felülvizsgálat során a következı lépéseket tettük meg: a település III. Környezetvédelmi Programját (a továbbiakban: III. Prog ram). Maga a program kistérségi szintő volt, azonban kellı részletességgel 1. A lejárt határidejő feladatok számbavétele tárgyalta Fót környezetvédelmi problémáit és a kezelésükre javasolt felada a. a teljesen és részben megvalósított, illetve a végrehajtás alatt álló fe tokat, intézkedéseket. ladatok értékelése, A környezetvédelmi törvény rendelkezik a települési környezetvédelmi b. a meg nem valósított feladatok esetén a halasztás okainak feltárása, programok legalább kétévente történı felülvizsgálat áról. A III. Program a végrehajtást segítı új javaslatok adása. elfogadása óta eltelt idı alatt számos olyan változás történt és új doku 2. A „Környezetállapot értékelése” címő fejezet és a melléklet kiegészítése mentum látott napvilágot, mely szükségessé tette a felülvizsgálatot. A új adatokkal, információkkal. legfontosabbak az alábbiak: 3. A környezetvédelmi célok, célkitőzések felülvizsgálata, szükség esetén módosítása, az elérni kívánt célállapotok ellenırzése, esetleges megvál új környezetvédelmi jogszabályok megjelenése, toztatása. Európai Uniós pályázati kiírások, lehetıségek, 4. Új feladatok meghatározása, határidık módosítása, felelısök megneve térség és településfejlesztési, rendezési változások, zése. új települési környezeti adatok, információk.

A III. Program életbelépése óta eltelt öt év elegendı idı volt ahhoz, hogy végrehajtásának hatékonyságáról, eredményességének mértékérıl, megvalósulásának esetleges problémáiról a felülvizsgálat elvégzésével átfogó képet kapjunk. Az elemzés eredményei alapján eszközölt változtatá sok, javítások, kiegészítések alapján készült el a III. Program. Az átdolgo zás növeli a hátralévı feladatok végrehajtásának hatékonyságát is.

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Teljesen megvaló Részben megvaló Megvalósítás alatt Meg nem valósított sított feladat sított feladat álló feladat Összesen (db./%) feladat (db./%) (db./%) (db./%) (db./%) 6/14 7/17 13/31 16/38 42/100

1. sz. táblázat. Fót város III. Környezetvédelmi Programja (20072012) végrehajtásának hatékonysága

Teljesen vagy részben megvalósított, ill. fo Megvalósított Terület lyamatban lévı felada tok száma / összes feladatok aránya (%) feladat (db.)

I. A kistérségi települések környezetvédelmi tevékenységének erısítése 0/4 0

II. A kistérség levegıminıségének javítása, zajterhelésének csökkenté 9/10 90 se

III. Felszíni és felszín alatti vizek minıségének megóvása, kül és belte 3/9 33 rületi vízrendezés, talajvédelem

IV. Közmőellátás javítása 3/6 50

V. Korszerő hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése, regionális 1/1 100 hulladékgazdálkodási projekthez történı csatlakozással

VI. Kül és belterületi zöldfelület fejlesztés, tájvédelem 3/5 60

VII. Energiagazdálkodás racionalizálása 1/2 50

VIII. Épített környezet védelme 3/3 100

IX. Települési környezetbiztonság 0/2 0

Összesen(db.) / átlag (%): 23/42 55

2. sz. táblázat. A III. Környezetvédelmi Program végrehajtásának hatékonysága részterületenként

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

A felülvizsgálat fontosabb eredményei – az önkormányzat környezetvédel d) együttmőködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatósá mi teljesítményértékelése gokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel; e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és ar A 20072012 közötti idıszakban az önkormányzat az elıírt 42 környe ról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakossá zetvédelmi feladatból 6ot (14 %) teljesen, 7et (17 %) pedig részben got; teljesített. Jelenleg (2012. december) 13 feladat (31 %) áll megvalósítás f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem köve alatt (pl. szennycsatorna hálózat építése). Jelentıs elırelépések történtek telményeit, elısegíti a környezeti állapot javítását. a levegıminıség javítása, a zajterhelésének csökkentése, a hulladékgazdálkodás (2) A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet vé és az épített környezet védelme területén. Jelentısebb elmaradások a delmével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében vízgazdálkodás és a Települési környezetbiztonság területén vannak, de a a) a települési önkormányzatokkal és az illetékes megyei területfej környezeti információs rendszer létrehozása is kimaradt. Összesen 16 fel lesztési tanáccsal egyeztetve megyei környezetvédelmi programot ké adat (38 %) végrehajtása nem történt meg, melynek oka jelentıs részben szít a 48/D. §ban foglaltak szerint, amelyet a megyei közgyőlés hagy a forráshiány. jóvá; b) elızetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környe zetvédelmi programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását; 1.2. A települési önkormányzatok környezet és természetvédelmi c) állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintı feladatai rendeleteinek tervezetével kapcsolatban; d) elısegíti az 58. § (7) bekezdése szerinti egyezség létrehozását; 1.2.1. A Környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény az EU e) javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társu normák, elvárások figyelembevételével készült el, mely rövid, közép és lások létrehozására. hosszú távon egyaránt meghatározza a hazai környezetpolitika alakítását. (3) A megyei jogú város tekintetében a (2) bekezdés a) és b) pontja A törvény IV. és V. fejezete határozza meg a helyi önkormányz atok kör szerinti feladatokat az egyeztetı bizottság [ÖT 61/A. §] keretében kell nyezetvédelmi feladatait az alábbiak szerint: ellátni. (4) A külön jogszabályban meghatározott települési önkormányzat IV. Fejezet nak az (1) bekezdés e) pontjában elıírt környezetállapotértékelést környezeti zajra vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározott A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI területekre, létesítményekre, és az ott elıírtak szerint stratégiai zaj térkép alapján kell elkészítenie. 46. § (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fıvárosi Önkor 47. § mányzat is) a környezet védelme érdekében 48. § (1) A települési önkormányzat képviselıtestülete, illetıleg a a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtá fıvárosi önkormányzat esetén a fıvárosi közgyőlés önkormányzati ren sát, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat; deletben törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon b) önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki a 48/E. § és mértékben illetékességi területére a más jogszabályokban elıírtak ban foglaltak szerint, amelyet képviselıtestülete (közgyőlése) hagy jó nál kizárólag nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi elıíráso vá; kat határozhat meg. c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rende (2) A települési önkormányzat képviselıtestülete, illetıleg a fıvárosi letet bocsát ki, illetıleg határozatot hoz; önkormányzat esetén a fıvárosi közgyőlés önkormányzati rendeletben

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

más törvény hatálya alá nem tartozó egyes fás szárú növények védel (2) A tervezés során me érdekében tulajdonjogot korlátozó elıírásokat határozhat meg. a) az alacsonyabb területi szintő környezetvédelmi tervet a maga (3) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeletei sabb területi szintő környezetvédelmi tervekkel, nek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintı ter b) a tematikus és az egyedi környezetvédelmi terveket az adott terü veinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés leti szint átfogó környezetvédelmi tervével b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatá össze kell hangolni. sul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre (3) A környezetvédelmi terv készítıjének az elıkészítés során gon megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményérıl doskodnia kell a terv széleskörő társadalmi egyeztetésérıl. harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot. 48/B. § (1) Átfogó környezetvédelmi terv az e törvényben szabályo (4) A települési önkormányzat képviselıtestületének hatáskörébe zott országos [40. §] és területi (regionális [48/C. §], megyei [48/D. §] tartozik: és települési [48/E. §]) környezetvédelmi program. a) a füstködriadó terv, (2) Az átfogó környezetvédelmi terv tartalmazza: b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó a) a környezeti elemek állapotának bemutatásán és az azt befolyáso egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó ló fıbb hatótényezık elemzésén alapuló helyzetértékelést; szabályok rendelettel történı megállapítása, valamint b) a fenntartható fejlıdéssel összhangban álló, elérni kívánt környe c) a légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny terüle zetvédelmi célokat, valamint környezeti célállapotokat; tek kijelölésével kapcsolatos eljárásban való közremőködés. c) a célok és célállapotok elérése érdekében teendı fıbb intézkedé … seket (különösen a folyamatban lévı, illetve az elıirányzott fejleszté sekkel és a mőködtetéssel kapcsolatos feladatokat), valamint azok V. Fejezet megvalósításának ütemezését; d) a kitőzött célok megvalósításának szabályozási, ellenırzési, érté A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA kelési eszközeit; e) az intézkedések végrehajtásának, valamint a d) pont szerinti esz A környezetvédelem tervezési rendszere közök alkalmazásának várható költségigényét, a tervezett források megjelölésével. 48/A. § (1) Az emberi egészség védelme, valamint a természeti (3) A területi környezetvédelmi programokban foglaltakat az adott erıforrások és értékek megırzése és fenntartható használata érdeké területi szint fejlesztési koncepciójának és rendezési, valamint fejlesz ben e vagy külön jogszabályban foglaltak elıírása szerint a környe téspolitikai terveinek kidolgozása, a döntéshozatal és a végrehajtás, to zettel, annak védelmével, illetve a környezetet veszélyeztetı tényezık vábbá az adott területre vonatkozó ágazati tervezés során érvényre kell kel kapcsolatos általános tervet (átfogó környezetvédelmi terv), az juttatni. egyes környezeti elemekkel, azok védelmével, illetve a környezeti ele (4) A területi környezetvédelmi programot szükség szerint, de leg meket veszélyeztetı egyes tényezıkkel kapcsolatos részletes tervet alább a Program megújítását, illetve felülvizsgálatát követıen a 48/A. (tematikus környezetvédelmi terv) és egyedi környezeti adottsággal, § (2) bekezdésének figyelembevételével felül kell vizsgálni. problémával foglalkozó tervet (egyedi környezetvédelmi terv) kell készí 48/C. § (1) A regionális fejlesztési tanács a tervezésistatisztikai ré teni. gióra vonatkozóan az érintett megyei önkormányzatokkal egyeztetve regionális környezetvédelmi programot készít. …

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

48/D. § (1) A megyei környezetvédelmi program tartalmazza a ag) az épített környezet védelmével, 48/B. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelıen azokat a célokat és ah) az ár és belvízgazdálkodással, intézkedéseket, amelyek elérése, illetve megvalósítása megyei szinten ai) az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével, az ég hatékony és indokolt. hajlatváltozás várható helyi hatásaihoz való alkalmazkodással, … b) a környezeti neveléssel, tájékoztatással és a társadalmi részvétel 48/E. § (1) A települési környezetvédelmi programnak a település lel adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehetıségeivel összhangban kapcsolatos feladatokat és elıírásokat. a 48/B. § (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell (3) A települési önkormányzat gondoskodik a települési környezet a) a légszennyezettségcsökkentési intézkedési programmal, vala védelmi programban foglalt feladatok végrehajtásáról, a végrehajtás mint a légszennyezéssel, feltételeinek biztosításáról, és figyelemmel kíséri a feladatok ellátását. b) a zaj és rezgés elleni védelemmel, a külön jogszabály alapján … stratégiai zajtérkép készítésére kötelezett települési önkormányzatok 48/F. § (1) A területi környezetvédelmi program kidolgozója a prog esetén a stratégiai zajtérképek alapján készítendı intézkedési tervek ram tervezetét az illetékes kel, a) környezetvédelmi hatóságnak, c) a zöldfelületgazdálkodással, b) talajvédelmi hatóságnak, d) a települési környezet és a közterületek tisztaságával, c) ingatlanügyi hatóságnak és e) az ivóvízellátással, d) egészségügyi államigazgatási szervnek f) a települési csapadékvízgazdálkodással, véleményezésre megküldi. g) a kommunális szennyvízkezeléssel, (2) A környezetvédelmi hatóság a véleményezésbe bevonja az illeté h) a településihulladékgazdálkodással, kes környezetvédelmi igazgatási szerveket, a védett természeti terüle i) az energiagazdálkodással, tek természetvédelmi kezeléséért felelıs szervet, valamint a természet j) a közlekedés és szállításszervezéssel, védelmi, vízügyi hatósági feladatokat ellátó külön szerveket, akik 30 k) a feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításával napon belül tájékoztatják véleményükrıl a hatóságot. és a környezetkárosodás csökkentésével (3) A települési és kistérségi környezetvédelmi program tervezetét kapcsolatos feladatokat és elıírásokat. az (1) bekezdésben meghatározott szerveken túl az illetékes megyei (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a települési környezetvédelmi önkormányzatnak, a megyei környezetvédelmi program tervezetét az program a település adottságaival, sajátosságaival és gazdasági lehe illetékes regionális fejlesztési tanácsnak is meg kell küldeni véleménye tıségeivel összhangban tartalmazhatja zésre. a) a települési környezet minıségének, környezetbiztonságának, (4) A véleményezı szervek szakmai véleményükrıl hatvan napon be környezetegészségügyi állapotának javítása, valamint a természeti ér lül tájékoztatják a környezetvédelmi program kidolgozóját. tékek védelme és fenntartható használata érdekében különösen: (5) Az elfogadott területi környezetvédelmi programot meg kell kül aa) a területhasználattal, deni a program tervezetét véleményezıknek. Az elfogadott regionális ab) a földtani képzıdmények védelmével, és a megyei környezetvédelmi programot a 40. § (6) bekezdésben ac) a talaj, illetve termıföld védelmével, meghatározott közremőködı szerv részére is meg kell küldeni tájékoz ad) a felszíni és felszín alatti vizek, vízbázisok védelmével, tatásul. ae) a rekultivációval és rehabilitációval, (6) A területi környezetvédelmi programok végrehajtásának helyze af) a természet és tájvédelemmel, térıl a lakosságot rendszeres idıközönként tájékoztatni kell.

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

1.2.2. A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvén yben megjelenı (2) A helyi jelentıségő védett természeti terület fenntartásáról, természeti új törekvések lényege az eddigiekkel szemben újfajta viszony kialakítása a állapotának fejlesztésérıl, ırzésérıl a védetté nyilvánító települési önkor természetvédelemgazdaság, és az embertermészet vonatkozásában. Az mányzat köteles gondoskodni. eddigi tiltások helyett támogatásokban, illetve gazdasági ösztönzésben (3) A települési önkormányzat a természet védelmének helyi területi fel gondolkodnak, célul tőzve ki a társadalmi közmegegyezés megvalósítását, adatai ellátására az önkormányzat környezetvédelmi alapjában (Kt. 58. §) a természetvédelem, a területfejlesztés, és a gazdasági, mezıgazdasági természetvédelmi célokat szolgáló részt hozhat létre. politika integrált együttmőködését. Fontos az önkéntesség elve. E célok … megvalósítása érdekében alakítják ki az Érzékeny Természeti Területek Rendszerét (ESA), és az Európai Ökológiai Hálózat (ECONET) részeként a 63. § (1) A települési fıvárosban a fıvárosi önkormányzat képvi természetes ökológiai folyosók (pl. vízfolyások) és természetvédelmi terüle selıtestülete önkormányzati természetvédelmi ırszolgálatot mőködtethet. tek alkotta Nemzeti Ökológiai Hálózatot (NECONET). (2) Az önkormányzati természetvédelmi ır feladata a helyi jelentıségő Az ESA célja a hagyományos (extenzív) földhasználat, földmővelés és védett természeti terület védelme érdekében a külön törvényben és az 59. gazdálkodási gyakorlat folyamatos fenntartása révén a természeti értékek §ban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése. és a biológiai sokféleség (biodiverzitás) megırzése. A NECONET a (3) Az (1)(2) bekezdésekben foglalt keretek között az önkormányzati ter biodiverzitás megırzése érdekében az ökológiai folyosók segítségével tér mészetvédelmi ırszolgálat tagjaira vonatkozó részletes szabályokat a Kor beli kapcsolatot biztosít a különbözı élıhelyek között, mely lehetıvé teszi a mány rendeletben határozza meg… különbözı növény, gomba és állatfajok terjedését, vándorlását. Kiemelt cél, hogy ezek a területek ne csak a természet védelmét, hanem az ott 1.2.3. Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatairól a h elyi önkor élık megélhetését is figyelembe vegyék, segítsék (ld. a 4.1. fejezetben a mányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvén y is rendelkezik. A Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Programról írtakat). törvény a települési önkormányzatok közszolgáltatásokra és közhatalmi feladatok ellátására vonatkozó kötelezı feladatainak törvényi szabályozása. A Természetvédelmi törvény önkormányzati vonatkozású rendelkezései: Egyértelmősíti a települési önkormányzat feladatait „a helyi közszolgálta tások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az 55. § (1) A települési önkormányzat fıvárosban a fıvárosi önkor épített és természeti környezet védelme, ….a vízrendezés és a csapadék mányzat az illetékességi területén található helyi jelentıségő védett ter vízelvezetés, a csatornázás, ….a köztisztaság és a településtisztaság bizto mészeti területek fenntartására tervet készít . A tervnek az országos, a sítása…” tekintetében. regionális tervekkel összhangban kell lennie. A tervet a települési önkor mányzat képviselıtestülete, a fıvárosban és a megyei jogú városban a 1.1.4. Az önkormányzatok környezetvédelmi feladatait is befolyásolják a közgyőlés (a továbbiakban együtt: képviselıtestület) rendelettel fogadja következı fontosabb nemzetközi események, dokumentumok: el. (2) A tervek elıterjesztéséhez a [nemzeti park] igazgatóság elızetes véle a) Az Agenda 21 ménye szükséges. Az elfogadott önkormányzati természetvédelmi terv egy Az ENSZ Környezetrıl és Fejlıdésrıl 1992ben Rio de Janeiróban tar példányát meg kell küldeni az igazgatóságnak. tott Konferenciája után a fenntartható fejlıdés jegyében készült ún. Agen 62. § (1) Törvényben meghatározott esetekben természetvédelmi fe da 21et, mint vezérfonalat terjesztették elı a környezetvédelmi progra ladatokat települési önkormányzatok is ellátnak. mokhoz az egész világon. Az Agenda 21 28. fejezete felhívást tartalmaz az összes közösséghez, hogy alkossák meg a saját, helyi Agenda 21et, mely átveszi az Agenda 21 általános célkitőzéseit és konkrét tervekké, akciókká

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. alakítja át egyegy konkrét terület vonatkozásában (ld. még a 4.2. fejeze A NATURA 2000 területeken tilos engedély nélkül olyan tevékenységet tet). A program sikere függ a helyi közösség részvételétıl és a decentrali folytatni, vagy beruházást végezni, mely a terület védelmi céljainak meg zált fejlıdés népszerősítésétıl. A szociális, gazdasági és környezetvédelmi valósítását akadályozza. problémákat integrált megközelítéssel tárgyalja. A program életbe ültetése el kell vezessen azon célkitőzések, politikák és tevékenységek megfogal A NATURA 2000 területre, ha az külön jogszabály alapján védett ter mazásához amelyek lehetıvé teszik a helyi közösségek fejlıdését. mészeti terület, a védetté nyilvánító jogszabály rendelkezéseit kell alkal Rioban írták alá az ún. „riói egyezményeket”, a Biológiai Sokféleségrıl mazni. szóló Egyezményt és az Éghajlatváltozási Keretegyezményt. A kevés elért eredmény értékelésére, illetve a hátralévı feladatok megfogalmazására d) Az EU Víz Keretirányelve 2002ben került sor Johannesburgban, a Fenntartható Fejlıdés Világkonfe A 2000. december 22én hatályba lépett, 2000/60/EK sz. Víz Keret rencián. irányelv (a továbbiakban: VKI), az EU új vízpolitikája, mely világviszony latban is egyedülálló célokat tőzött ki. Elıírásai szerint b) Az Európai Unió Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramja (20012010) Az akcióprogram legfontosabb célja a fenntartható fejlıdés megteremtése. „az Európai Unió tagállamaiban 2015ig jó állapotba kell hozni a felszíni és A dokumentum Programot érintı fejezetei a következı témaköröket foglal felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot.” ják magukba:

• a környezeti érdekek integrálása más politikákba, A VKI jelentıségét elsısorban az adja, hogy egységes keretbe fog • klímaváltozást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, lalva szabályozza a felszíni, felszín alatti vizek mennyiségi és minıségi vé • a természet, illetve a biodiverzitás védelme, delmét, a pontszerő és diffúz szennyezıforrásokkal szembeni fellépést, és • a természeti erıforrások fenntartható használata, elıírja a vizek jó állapotának eléréséhez vezetı intézkedések vízgyőjtı • hulladékgazdálkodás, szintő összehangolását. A VKI abban is egyedülálló, hogy a morfológiai • környezetegészségügy, változatosság megóvását és kialakítását is szorgalmazza. A fenntartható • környezeti szemléletmód változtatása. vízgazdálkodás szellemében csak környezetbe illı, minimális környezeti

károkkal járó beavatkozások a megengedettek az ár és belvíz védelem c) 275/2004. (X.8.) Kormány rendelet az európai közöss égi jelentıségő terén, ill. ezek érdekében felül kel vizsgálni a mostani gyakorlatot és a természetvédelmi rendeltetéső területekrıl. tervezést. A rendelet rögzíti a NATURA 2000 hálózatba bevont területeken elıfor A VKI rendelkezéseit integrált módon a vízgyőjtıgazdálkodási ter duló, kiemelt jelentıségő élıhelytípusok, vadon élı növény és állatfajok vezés eszközeivel kell végrehajtani az érdekeltek széleskörő bevonásával. élıhelyének megırzéséhez és a biológiai sokféleség fenntartásához szük Magyarországnak 2009re kell saját vízgyőjtıgazdálkodási tervét elkészí séges szabályokat. Továbbá biztosítja a kijelölés alapjául szolgáló termé tenie, oly módon, hogy ezzel hozzájáruljon a Dunamedence vízgyőjtı szeti állapotnak, és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltétele gazdálkodási tervéhez. it.

Amennyiben a NATURA 2000 terület nem áll védelem alatt, az azon folytatható földhasználat részletes szabályait a Kormány rendeletben hatá rozza meg. Ezen területeken bármilyen, olyan tevékenység korlátozás nél kül folytatható, mely nem veszélyezteti, illetve sérti a NATURA 2000 céljait.

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

2. A KÖRNYEZETÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE A helyes állapotértékeléshez együtt kell látni az okok, hatótényezık → a környezet állapota → probléma → cél → megoldások → feladat A környezetgazdálkodás egyes szakterületein – közöttük az önkormány folyamatot. zat feladatkörébe és felelısségi körébe tartozó területeken – a környezetál Ennek eredményeképpen a feladatok jelentıs része nem a környezet lapot értékelése alapján kell meghatározni a környezetminıség romlásának ben keletkezett károk csökkentésérıl, felszámolásáról szól (ún. csıvégi megállításához, javításához szükséges lépéseket, stratégiai döntéseket, megoldások), hanem az emberi tevékenységet javasolja megváltoztatni a intézkedéseket. Az egyes szakterületek egymással szoros összefüggésben, környezeti károk megelızése érdekében. együttesen alakítják egy adott térség, település környezeti állapotát. Ennek figyelembevételével, szakterületenként, illetve környezeti elemenként köze 2.1. Fót térségének környezeti állapota líti meg a Program az egyes problémaköröket. A térség környezeti elemeinek és élıhelyeinek állapotát alapvetıen A környezetminıséget az egyes környezeti elemek állapota határozza meghatározzák a környezetitermészeti adottságok, a fıváros közelsége – meg. A talajok, a felszín és a felszín alatti vizek, a levegı minısége, a kü illetve az agglomerációhoz tartozás. lönbözı hulladékok kezelési módja, a zaj és rezgésvédelemi helyzet, a A Dunakeszi Kistérség Többcélú Társulásában (a továbbiakban: kistér zöldfelületek, a természet és az épített környezet állapotának vizsgálata ség) területét tekintve a legnagyobb mérető Fót (37,42 km²), utána Mo teszi lehetıvé a környezetminıség javításához szükséges önkormányzati gyoród (34,48 km 2), Dunakeszi (31,06 km²), majd Göd (22,23 km²) követ stratégia kialakítását. kezik. A kistérség népességszáma dinamikusan nı, 2001 és 2011 között közel 26%kal nıtt. Fót népességszáma az utóbbi évtizedben 17%kal A KÖRNYEZETI ADATOK OECD-ALAPKÉSZLETÉNEK RENDSZERE nıtt. A lakónépesség növekedésének hátterében a szuburbanizációs fo lyamatok állnak (a fıvárosból kifelé áramló, illetve a távolabbi régiókból TERHELÉS ÁLLAPOT VÁLASZ befelé áramló népesség letelepedése). Az elmúlt két évtizedben a munka helyteremtés nem követte a lakosság beáramlását, ezért az ingázók szá Információ ma folyamatosan emelkedik.

A környezet állapota Változás Emberi Gazdasági és 2001 2004 2011 és a természeti környezeti tevékenységek terhelés információ (20012011) erõforrások tényezõk Dunakeszi 29453 30752 39446 +33,9 % Energia Levegõ Közigazgatás Göd 15224 16375 18379 +20,7 % Közlekedés Víz Háztartások Ipar Fót 16276 17287 19053 +17,1 % Föld Vállalkozások Mezõgazdaság erõforrások Természeti társadalmi Nemzetközi Egyebek Mogyoród n.a. n.a. 6264 erõforrások válaszok helyzet (szándékok Kistérség 60953 64414 76689* +25,8 %* akciók) (össz.) 3. táblázat. A lakónépesség számának (fı) változása 2001 és 2011 között (Forrás: KSH). * A 2007ben a kistérséghez csatlakozó Mogyoród nélkül. Társadalmi válaszok (szándékok, akciók)

Forrás: OECD Environmental Data Compendium 1997, Paris 12

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

jelennek meg. Legjelentısebb hasznosítható nyersanyaga a szinte korlát 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 lanul rendelkezésre álló kavics, téglaagyag, valamint a kisebb mennyiségő tızeg és lápföld, továbbá homok (FótDunakeszi). Potenciális szeizmicitása 16276 16502 16838 17198 17618 17785 18082 18443 18804 18895 19053 67° MS. A Gödöllıidombság NyÉNyi peremét (ez a része érinti a kistérséget) 4. sz. táblázat. A lakónépesség (fı) számának alakulása az elmúlt miocén homokkıbıl és kavicsból álló képzıdmények építik fel. Ettıl DDK évtizedben Fóton. re fokozatosan növekedı vastagságban felsıpannóniai homokosagyagos, ill. az İsDunához és az Éról érkezı folyókhoz kapcsolódó folyóvízi üledé 2.1.1. Természetföldrajzi jellemzés kek települtek. A PécelIsaszeg vonaltól Éra a felszínt borító löszbıl elı bukkannak felsıpannóniai édesvízi mészkı és márgás felszínek. Jellemzı A kistérség négy települése (Dunakeszi, Fód, Göd, Mogyoród) két szerkezeti irány az ÉNyDKi. Potenciális szeizmicitása 67° MS. nagytáj, az Alföld és az ÉszakMagyarországiközéphegység találkozásánál terül el, a Duna bal partján. Területén 3 kistáj osztozik. A folyóparti terüle Domborzat tek a VácPestiDunavölgy, a középsı területek a Pesti hordalékkúpsíkság A VácPestiDunavölgy túlnyomóan 98 m tszfi magasságú ártéri sík (mindkettı a Dunamentisíkság nevezető középtájhoz tartozik), míg Fót 2 keleti, a FótiSomlyót magábafoglaló része a Gödöllıidombság területe (a ság. Az átlagos relatív relief a Duna bal partján 3m/km . Az alacsony és a Cserhátvidék nevezető középtáj része). magasártér átlagosan 3 ill. 6 méterrel magasabb a Duna 0 pontjánál. Orográfiai domborzattípusát tekintve enyhén hullámos síkság. Felszíni for Földtani adottságok, kialakulás máinak döntı többsége folyóvizek eróziós és akkumulációs tevékenységé hez kapcsolódik. A VácPestiDunavölgy alapját képviselı oligocénmiocén képzıdmé A Pestihordalékkúpsíkság 98 és 251 m közötti tszfi magasságú. K felé nyeken a pleisztocén elején, esetleg a pliocén legvégén indult meg a nagy lépcsızetesen, a magasabb teraszok irányába emelkedik. Ezek nagyjából kiterjedéső dunai hordalékkúp kialakulása. Jelenleg a felszínt néhány méter ÉDi irányú sávjait a Duna bal parti mellékfolyóinak völgyei NyKi irány ban mozaik és sakktáblaszerően szabdalták. Az átlagos relatív relief 8 vastag holocén öntésiszap borítja, de az ezek alatt települt folyami kavi 2 csos rétegsor is a folyó medrének negyedidıszaki eltolódása, kanyargása m/km . K és D felé az értékek csökkennek. A keresztirányban völgyközi során halmozódott fel. A kisták potenciális max. szeizmicitása 6° MS. hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkí A Pestihordalékkúpsíkság alapját képviselı harmadidıszaki rétegek Nyról vül gazdagon szabdaltak. A felszín döntı többsége közepes magasságú, K felé fiatalodnak, és egyre magasabb orográfiai helyzetben találhatók. tagolt síkság. Dél felé, a Gyálipatak irányába, ahol a felszínt a futóhomok Ezek a képzıdmények egymással párhuzamosan futó ÉNyDki irányú tö formák uralják, a magasabb teraszok a fiatalabb, alacsonyabb teraszokkal résvonalrendszerrel tömbökre tagolódtak, és az Alföld felé haladva a ple egy szintbe kerültek, és a domborzat elveszti teraszos jellegét. A dél felé isztocén folyamán egyre nagyobb mértékben süllyedtek meg. A pleisztocén nyitott, félmedenceszerően megjelenı kistáj jellemzı domborzati formái legelejétıl képzıdı dunai hordalékkúp orográfiailag hasonló, de kronológi fluviális és deráziós úton képzıdtek. ailag épp ellentétes képet mutat, ugyanis K felé haladva a legidısebb ple A Gödöllıidombság 130 és 344 m közti tszfi magasságú, a kistérség terü letén közepes (300 mes tetıszintő), enyhén DK felé lejtı önálló dombvi isztocén képzıdmények pannóniai üledékre települve találhatók. A Duna 2 II/a. és II/b. sz. terasza átmenı, felszíne gyakran parti buckákkal, futóho dék. Az átlagos relief az érintett területen 1030 m/km közti értékő. A mokkal, löszszerő üledékekkel magasított. A IV. sz., gyakran édesvízi kistájat PécelIsaszeg vonaltól Éra ÉNyi csapású, sakktáblaszerően össze mészkıvel takart, és az V. sz., valamint idısebb teraszok csak foltokban

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. töredezett és különbözı mértékben kiemelekedett dombsági, ÉNyi pere Dunakeszin a Duna 1618,3 és 1624,9es folyam kilométerek között mén (a kistérségben) kipreparált karbonátos felszínek jellemzik. egy 2700 méter hosszú nyárigát található. A gát budapesti 730 cmes víz állásig véd, de vízjogi mőködési engedéllyel nem rendelkezik. A nyári gátak Levegıminıség jellemzıen mezıgazdasági területek alcsonyabb árvizek elleni védelmére létesültek, mára ezek jelentısége visszaszorult. A gát állapota nem megfe A térség településein nem végeznek rendszeres levegıminıség lelı, nincs karbantartva. A 2006os magas dunai vízállás a nyárigát sérülé mérést. Az Országos Légszennyezettségi Mérıhálózat sét okozta. A magas dunai vízállás Gödöt is fenyegette, de kárt végül nem (http://www.kvvm.hu/olm/ ) legközelebbi (automata és kézi) mérıállomá okozott. Dunakeszi rendelkezik árvízvédelmi tervvel. sai Vácott és Budapesten győjtenek adatokat. A váci automata mérıállo más adatai alapján csak közvetett képet kaphatunk Göd levegıminıségérıl 2.1.2. A térség rövid társadalmi és gazdasági jellemzése (1. melléklet). Dunakeszi, Mogyoród és Fót olyan messze fekszik, hogy a váci adatok nem használhatók fel, ezért csak a gépjármőforgalom és a A Dunakeszi kistérség Magyarországon belül központi helyzető: köz vállalkozások légszennyezı anyag kibocsátási adatainak elemzése jöhet vetlenül Budapest mellett, attól északészakkeletre helyezkedik el. A Duna szóba a levegıminıség (és a közúti zajterhelés) alakulásának közvetett keszikistérség a KözépMagyarországi Régió területén, Pest megyében, a értékelésére (ld. a 2.2.1. fejezetet). Budapesti Agglomeráció belsı győrőjében található. Az agglomeráció a fıvárost és a városkörnyéki agglomerálódó településeket egyaránt magába Vízrajz foglaló, egymáshoz sok szállal kapcsolódó, egymásra utalt, de közigazgatá silag megosztott térség. Hat övezeti szektorból és a fıvárosból áll. A Duna A kistérség Nyi határát a Duna képezi, melybe kelet felıl, a Gödöllıi keszi kistérség ezek közül az Északi övezeti szektorba esik Vác, Vácrátót, dombság irányából érkezı patakok ömlenek. Ezen patakok közül a terüle Szıdliget, Szıd, İrbottyán és Csomád településekkel együtt. tet a Mogyoródipatak, kis szakaszon a Csömöripatak, valamint az Ilka A mikrorégió életében meghatározó szerepet kap Budapest közelsége, patak érinti. A térségben több tó természetes és mesterséges – található. annak valamennyi pozitív és negatív hatása. Fıutak és vasútvonal kapcsol Dunakeszin belvíz által veszélyeztetett területek találhatók. Ezek a kö ja össze a fıvárossal, emellett egyéb infrastrukturális hálózatai (energiave vetkezık: Tóváros lakópark; Északi u – Szák u. környéke; Béke ui aluljáró zetékhálózat, víz és csatornamőhálózat) is a fıvároshoz kapcsolják. A és környéke; Jászai M. u.; Blaha L. u. A belvíz nem okoz jelentıs károkat, kötıdéseket tovább erısítik az igen komoly mérető ingázási kapcsolatok. A általában az épületek pincéi telnek meg vízzel. A 2006os magas dunai kistérség nemcsak elınyeit élvezi a fıváros közelségének, jelentıs Buda vízállás a nyárigát sérülését és a csapadék csatornarendszert szétmosását pest felıl érkezı negatív hatás is éri: kénytelen elszenvedni annak idáig okozta, mert a csapadékot nem tudták a Dunába vezetni a magas vízállás kiható szennyezett levegıjét (ehhez még hozzáadódik a Rákospalotai Sze miatt. métégetı emissziója), osztozkodik a fıváros hulladékának elhelyezési ter Gödnek a felsıgödi részén okoz gondot a belvíz. A Budapest feletti heiben, továbbá korlátozzák Dunapartjának szabad használatában a fıvá Duna bal parti árvízvédelmi öblözet része a 1.47. számú Gödi öblözet, terü 2 ros vízellátásának biztosításához kapcsolódó területhasználati megszorítá lete 3,6 km , az árvízvédelmi töltés hossza 4150 méter. Göd és Dunakeszi sok (a Duna Dunakeszit érintı jelentıs szakasza a Fıvárosi Vízmővek ivó közigazgatási területének egy része nyílt ártéri területek, mely azt jelenti, víz termelı kútjainak vízbázisvédelmi védıövezetében található). A telepü hogy ezeket árvíz esetén egyéb védmővek hiányában a természetes magas lések útjain jelentıs a lakosságot zavaró és a környezetet szennyezı forga partig elönt a Duna. Ezeken a területeken a védekezés az önkormányzatok lom, ami évrıl évre az átlagnál nagyobb mértékben nı. feladata, a területek hasznosítása a vízügyi hatóságok elıírási és egyéb A Dunakeszi kistérséget négy település: Dunakeszi, Fót, Mogyoród (2007 építési jogszabályok mellett lehetséges. tıl) és Göd alkotja. Kezdetben Csomád is ehhez a térséghez tartozott, de

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

2003. december elejétıl Csomád a Veresegyházi kistérség tagja. A kistér növelését a Bohus földesúri család a XVIII. században fıleg evangélikus ségben Dunakeszi látja el a körzetközponti feladatokat 1984 óta a szakor szlovákok telepítésével tovább szorgalmazta. Ezt követıen 1749ben Mária vosi rendelınek, a városi rendırkapitányságnak, a városi bíróságnak, a Terézia Galántai gr. Fekete Györgynek, a kor híres jogászának, országbíró városi ügyészségnek, a munkaerıszolgálati kirendeltségnek és a földhiva nak adományozta Fótot. 1808ban gróf Károlyi József özvegye vette meg a tali kirendeltségnek köszönhetıen. Közös kapcsolatot jelent a kommunális község területét, melyet egészen 1945ig birtokoltak. Gróf Károlyi István a infrastruktúra egy része is, mivel mind a három település a Dunakeszin XIX. század kiváló személyisége volt, aki Fót társadalmi, gazdasági és kul lévı szennyvíztisztítóba vezeti szennyvizeit. turális életében nagyon fontos szerepet töltött be. Fóti birtokán fellendítet Fóton és Dunakeszin jól mőködı oktatási intézmények vannak, ahová te a mezıgazdaságot (szılı, gabonatermesztés, szarvasmarha és lótar a kistérség másik két településérıl is átjárnak a diákok tanulni. A három tás), átépítette a kastélyát, parkját angolparkká alakította. Felesége emlé település, azonkívül, hogy szinte minden funkciót biztosít, így például min kére építtette meg Ybl Miklós tervei alapján a település romantikus stílusú degyiküknél jelen van a gazdaság, a különféle oktatási intézmények, az nagytemplomát. A falu kedvezı gazdasági helyzetét mutatja a XVIIIXIX. alapfokú egészségügyi ellátás, a kereskedelmi hálózat stb, a következı században elterjedt „bársony Fóth” elnevezés, mellyel a bársonyruhát vise képpen jellemezhetı: Fót inkább kulturális, Dunakeszi közigazgatási és lı, gazdag fóti parasztságot csúfolták ki. A XIX. század második felében gazdasági, Göd pedig üdülési központnak tekinthetı. Fót lakossága zöldség és gyümölcstermesztéssel, szılıtermeléssel, állat tenyésztéssel és fuvarozással foglalkozott. A közeli fıváros stabil piacot Fót település története jelentett a mezıgazdasági termékeknek. A filoxérajárvány után a szılık helyét kajszi, meggy, cseresznye és szilvafák vették át. A századforduló Fót történelmi faluközpontja már az ısidık óta lakott hely. Határában ra jelentısen megnıtt a lakosok száma és egyre nagyobb arányt képvisel kora bronzkori agyagedényeket, halomsírokat, késı bronzkori, korai vasko tek az iparosok és a kereskedık. Erre az idıszakra tehetı a Magyar Gazda ri edénymaradványokat találtak. A területet a IIIIV. században szarmaták, szövetség és a Hangya fogyasztási szövetkezet megalakítása is. illetve római katonák lakták. A római kori sáncrendszer a Csörszárok nyu A községben 1911ben kiépítették a villamos vasutat, így a falu az I. gatkelet irányban húzódott Dunakeszi és Fót között. A közelmúltban VIII. világháború után fıleg északnyugati irányba terjeszkedett. Gr. Károlyi századi avar sírokat tártak fel a Somlyó lábánál. Lászlóné hozta létre 1921ben a "Suum Cuique" ("Mindenkinek a Magáét") A honfoglalás idején a Megyer törzs telepedett le a területen. A sikátori nevő telepet 16 házhellyel. Az ugyanilyen nevő alapból pedig 1922ben Szent Márton templomrom a XII. századból való és a település Árpádkori szobakonyhás lakóházakat, foglalkoztató mőhelyeket, kultúrházat és mú létezését bizonyítja. Fót elsı írásos említése 1353ból származik. A török zeumot létesített, melyet a helybeliek FótÚjfalunak (ma: Fótújfalu) nevez hódoltság idején a település gazdasági élete felvirágzik, lakossága fıként tek el. 1929ben uradalmi területet juttattak fıként hadviselt lakosoknak. gabona és zöldségtermesztésbıl, bortermelésbıl él. Ennek ellenére a 1930ban 21 kat. hold fölparcellázása során hozták létre a Faksz, késıbbi település 1686 után pár évre – nyilván a török elleni felszabadító hadjárat nevén Horthy Miklós telepet. A falu gyors növekedését mutatja, hogy ok következtében – lakatlan puszta ("desertum") lett, de a lakatlanságot 1935ben a Topolyfa és Cipány dőlık felosztásával újabb 88 kat. holdon pár év múltán a lakók folyamatos visszavándorlása váltotta fel, hiszen a alakítottak ki belterületet. A falu lakosságnövekedésében komoly szerepe falut 1689ben ismét adózó helyként tartották számon. A Rákóczi volt az új trianoni határokon kívülrıl érkezetteknek is. Ebben az idıszakban szabadságharc idején Pest vármegye Rákóczi mellé állt és Fótról is 14en már csak lakosság közel fele élt a mezıgazdaságból, a többiek a fıvárosi bevonultak a kuruc seregbe. A település egy kis idıre ismét elnéptelene ipari gyárakban, valamint a növekvı számú helyi üzemekben találtak meg dett, de 1715ben már 20 magyar jobbágycsaládot, két zsellért és egy élhetést. A település több mint 5000 lakosa ekkor közel 930 lakóházban malmot jegyeztek a helyi összeírások. Egy 1720as összeírás szerint már élt, melyek háromnegyede kıbıl, vagy téglából épült. 41 jobbágycsalád élt Fóton, és Alagot is ık mővelték. A lakosok számának

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

1944 decemberében súlyos háborús károk érték a községet, melynek 2.2. Fót környezetállapota során romba dılt a községház, a sikátori elemi iskola, megsérült a kultúr ház, használhatatlanná vált a vágóhíd, az egészségház, valamint mindegyik A fejezet alpontjaiban a vizsgált környezeti elemek, illetve környezet iskola és malom. 1945ben községi tulajdonba került a kastély, a hozzá védelmi szakterületek szerepének, jelentıségének általános ismertetése tartozó épületekkel együtt és a mintegy 4 és fél hold park is. 1957ben után a térségi (esetenként a Pest megyei) környezeti helyzetkép rövid hozták létre az állami gondozásba kerülı gyerekek ellátására, nevelésére a felvázolására, majd ennek fényében a települési környezetállapot részletes kastély és a park területén a Fóti Gyermekvárost. 1952ben Fót közigazga bemutatására kerül sor. tási területe a korábban Dunakeszihez tartozó Kisalag településrésszel tovább nıtt. A település népességszáma a ’60as évektıl kezdıdıen foko 2.2.1. Levegıminıség zatosan nıtt annak köszönhetıen, hogy a kollektivizálás miatt az Alföldrıl és az ország más rurális területeirıl jelentıs számban érkeztek betelepü A levegı minıségét befolyásoló természeti tényezık lık, akiket a budapesti munkalehetıségek és a viszonylag alacsony ingat lanárak vonzottak a településre. Fót aktív keresıinek nagyobbik része ek A térség környezetének levegıminıségét a kibocsátásokon és az idı kortól kezdve ingázóvá vált. A ’80as években több ipari üzem is kitelepült járáson kívül a földrajzi fekvés is jelentısen befolyásolja. Kedvezı hatású, Fótra, infrastruktúrája fokozatosan fejlıdött, számos új intézménnyel, szol hogy a Duna felıl érkezı szeleknek köszönhetıen tisztul a levegı. gáltatással bıvült. A rendszerváltás után a település népessége és belterülete tovább A kistérség területe mérsékelten meleg, száraz éghajlatú, közel a növekedett, napjainkra az infrastruktúra teljes mértékben kiépült. Fót a mérsékelten hővöshöz és a mérsékelten szárazhoz. Egész évben 1950 budapesti agglomeráció egyik leggyorsabban növekedı településévé vált. 2000 óra közötti napfénytartam a valószínő. Nyáron 800 órán, télen mint Kiépült határában az M0ás autóút, melyet a nagy szupermarketek megje egy 180 órán át süt a nap. Az évi középhımérséklet a térség legnagyobb lenése követett. Közigazgatási múltjában meghatározó, hogy Fót 1950 részén 10 10,2 °C, azonban délen a fıváros közelsége miatt ezek az érté elıtt PestPilisSoltKiskun vármegyéhez, majd ezt követıen Pest megye kek magasabbak (10,511,0 °C), míg Ken a FótiSomlyó környékén a vál Váci járásához tartozott. A települést 1970. április 1jén nyilvánították tozatosabb felszín eredményeként alacsonyabbak (9,59,7 °C). A nyári nagyközséggé, 2004ben sikeresen pályázott a városi rang elnyerésére. félév középhımérséklete átlagosan 16,516,7 °C, a Duna menti sávban kicsivel magasabb (16,8 °C), míg a Gödöllıidombság peremén kicsivel alacsonyabb (16,316,7 °C). A Pesti hordalékkúpsíkság területén április 10. után számíthatunk arra, hogy a napi középhımérséklet meghaladja a 10 °Cot és október 19.én várható, hogy az alá csökken. Ez évente 190192 napot jelent. A Duna mentén ez 187 nap (IV.15X.19.), míg Fót Ki, maga sabb térszinő területén 188 nap (IV.1012X.1517.). A fagymentes idıszak hossza a térség legnagyobb részén 188 napnál rövidebb (IV.15 és X. 20. között), de a fıvárosi hatás következtében délen 208219 nap (IV. 5. és XI.10. között). A FótiSomlyó környezetében ezen idıszak 185 napos (IV.15 X.20.), tehát valamivel rövidebb. Az évi csapadékösszeg 580620 mm, ebbıl a tenyészidıszakra 330340 mm jut. Évente 3033 hótakarós nap a valószínő, a magasabb területeken ennél több (3640 nap), az átla gos maximális hóvastagság 2022 cm körüli. Az ariditási index Nyon 1,14

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

1,21, a középsı, valamint az Éi és Di vidékeken 1,171,21, míg DKen különösen fontos a tranzitszerepe. A térség levegıminıségét legnagyobb 1,171,20 közötti. A leggyakoribb szélirány az ÉÉNyi, az átlagos szélse mértékben befolyásoló tényezı a közúti közlekedés. besség 2,53,0 m/s közötti. A szélsebesség relatív gyakorisága szerint a A közlekedési módok közül a közúti személy, és teherszállítás jár a közepes erısségő szelek (25 m/s) a leggyakoribbak, a gyenge szelek legnagyobb környezeti terheléssel, míg a vasúti és az autóbuszos közleke (<1m/s) gyakorisága 22%, míg az erıs szelek (>5 m/s) viszonylak ritkák, dés fajlagos (egy utaskilométerre jutó) környezeti terhelése lényegesen 5% körüliek. alacsonyabb. A kerékpáros közlekedés a leginkább környezetbarát közle A Mogyoródipatakot kísérı zöldfolyosó légáramlási folyosót alkot, kedési mód. ezért ezt meg kell ırizni, mivel Fót légcseréje és klímajavítása szempontjá A közúti közlekedés (személyés áruforgalom lebonyolítása), a gépko ból is fontos szerepe van. csiforgalom kibocsátásának részaránya a légszennyezı anyagok összkibocsátásában igen magas, és évrıl évre nı. Pest megyében a gép A levegı minıségét befolyásoló mesterséges tényezık jármővek száma folyamatosan nı. A problémát tovább súlyosbítja, hogy hazánkban a gépjármő park korszerőtlen, az átlagéletkor magas (közel 10 A város levegıminıségi állapotát az éghajlati és meteorológiai ténye év). A gépjármőpark számának folyamatos emelkedése miatt számolni kell zık (a szél iránya, sebessége, légnedvesség, csapadék, napsugárzás stb.) a jövıben is a terhelés növekedésével. A motorizáció egyre gyorsuló terje alakulásától függıen a háttérszennyezés és a lokális szennyezı források dése számos környezeti kockázat és károsodás forrása. (főtés, közlekedés) határozzák meg. A közlekedéssel kapcsolatos néhány környezeti probléma: A regionális háttérszennyezettség • széndioxid (CO 2) kibocsátás: üvegházhatású gáz, • kéndioxid (SO 2), nitrogénoxidok (NO x) kibocsátása: savas esıt és A regionális háttérszennyezettség a kontinentális (nagy távolságokról egészségkárosodást okozó gázok, származó, országhatárokon átáramló) háttérszennyezés és a hazai források • poliaromás szénhidrogének (pl. benzpirén) kibocsátása: rákkeltı emissziójából keletkezı terhelések összegzıdésébıl származik. A város anyagok, levegıjének minıségét közvetetten a fıváros közelsége is befolyásolja. • zajártalom (általában a közlekedés a legfıbb forrása) • a közlekedési hálózatok növekvı területigénye következtében a ter Fót levegıkörnyezeti állapota a 4/2002 (X. 7.) KvVM rendelet alapján mészeti területek feldarabolása, arányuk csökkenése, a Budapest környéki agglomeráción belül nitrogéndioxid vonatkozásában • társadalmi kockázatok (balesetek számának növekedése, a település „B”, ülepedı por (PM10) vonatkozásában „C”, szénmonoxid vonatkozásá megosztottsága). ban „D”, kéndioxid és benzol vonatkozásában „E” zónacsoportba tartozik. A kistérség elérhetısége Budapestrıl alapvetıen jó, de a gyakori köz Fót levegıminıségét befolyásoló lokális szennyezıforrások úti torlódások jelentısen növelik a menetidıt. Személygépkocsival az utak zsúfoltsága miatt akár duplájára is nıhet a menetidı a csúcsforgalmi idı Közlekedés szakokban. A térségben megnyílt hipermarketek a forgalom további növe kedéséhez vezettek az addigi hagyományos reggeli és délutáni csúcsfor Pest megye – az ország közlekedési hálózatának centrális jellege foly galmi idıszakokon kívül is. tán – a nemzetközi és országos közlekedési irányok metszéspontjában A térség levegıjének legfıbb szennyezı forrása a közúti közlekedés. helyezkedik el. Miután a közlekedés fı célpontja Budapest, a megyének A zajszennyezés szempontjából is jelentıs gépjármőforgalom a nagyará nyú, foglalkozási célú Budapestre ingázásból adódik. Dunakeszi és Fót

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. egyaránt nagy belterülettel rendelkezik, így a belsı forgalom is számotte A teljes úthálózat hossza 69,6 km, melybıl 59,7 km (85 %) burkolt. A vı. A térség közlekedési hálózatát közelebbrıl vizsgálva szembe tőnik hogy burkolatlan utak rontják a településképet és hozzájárulnak a por és zaj az döntıen északdéli irányú. Ennek fı oka egyrészt a Duna, mint közleke szennyezéshez. A rossz állapotú utcák legfontosabb problémája a nagyfokú dési akadály, valamint a forgalom alapvetıen Budapest irányultsága. Hiá egyenetlenség és a burkolat nem megfelelı minısége. A közelmúltban 13 nyoznak egyes települések közötti haránt irányú kapcsolatok (pl. Göd és utca lett újonnan leaszfaltozva, illetve 2 db utcát újítottak fel. Balesetve Csomád között). Ez fokozza többek között a sugárirányú utak túlterheltsé szélyesek a következı csomópontok: Városközpont, Kossuth – Dózsa Gy. gét is. u., Móricz Zs. – Szabó D. u., Dózsa Gy. – Tessedik u., Hajcsár út – 21101 A légszennyezésben a települések belterületén áthaladó fıútvonalak, sz. út keresztezıdése. a 2 sz. és a 2/a fıközlekedési utak, a 2102. j. összekötı út és az M3as autópálya a meghatározók. A forgalmi adatok alapján a 2 sz. fıút forgalma A következı években a forgalom további növekedésére lehet számíta 2001 és 2010 között 20,4%kal nıtt (20 846 jármő/napra), így a 2/a sz. út ni, aminek egyrészt az agglomerációs lakónépesség (parcellázások) és a érdemben nem tudta mérsékelni Dunakeszi és Göd belterületi forgalmát (a személygépkocsik számának növekedése az oka, másrészt a környéken tehergépkocsik aránya ugyan 55,6%kal csökkent, de a helyüket átvették a épülı további kereskedelmi és ipari létesítmények forgalomvonzó hatása is személygépkocsik és a motorkerékpárok). A 2/a elkerülı út forgalma jelentıs lehet. Várhatóan a város belsı forgalma is növekedni fog. Ezt 25 178 jármő/nap volt 2010ben. Fóton szintén jelentıs az átmenı forga támasztja alá, hogy mindössze három év alatt (2008 és 2011 között) 1031 lomból adódó levegıszennyezés. A településen áthaladó 2102. j. összekötı darabbal nıtt a városban a gépjármő állomány száma (3. sz. melléklet). út forgalma 10 609 jármő/nap, az M3as autópálya forgalma pedig 74 317 Gondot jelent, hogy ezzel a trenddel együtt a közterületen parkoló autók jármő/nap volt 2010ben (további forgalmi adatok a 2. sz. mellékletben). száma is jelentısen nı. Szők keresztmetszetet jelenetnek a fıváros felé vezetı utak budapesti A Településrendezés terv szerint a belterületi forgalom enyhítésére el bevezetı szakaszai, különösen a 2. sz. fıút Váci úti szakasza. A térség déli kerülı út fog épülni. Ez az út a volt katonai út (ma is aszfaltozott) meg határán halad az M3 autópálya, amely Miskolc, Debrecen és Nyíregyháza hosszabbítása és szélesítése révén jönne létre, és átvezetné a forgalmat a felé biztosít kapcsolatot. Az M3 Budapest elérésében nem játszik jelentıs 2/a felé (északi elkerülı út). szerepet, mert jelenleg Fótnál nem lehet felhajtani az autópályára, a leg közelebbi csatlakozás Mogyoródnál és Budapest belterületén van. Csomó Tömegközlekedés pont kiépítése az M2es út fejlesztése során várható, amelyet az ÁAK Zrt. fog kiépíttetni. A csomópont a 25ös km szelvény térségében fog megvaló Vonatközlekedés sulni. A 24+890 – 25+610 km szelvények között, ún. ikertükrös pihenıhely létesítését tervezik, ahol a be és kicsatlakozás és a földmunka már elké Bár a közösségi közlekedési hálózat (MÁV, Volánbusz) Európa más fı szült. városi agglomerációival összehasonlítva kedvezı, a személygépkocsi közle A 21101. j. út Dunakeszi északi részével kapcsolja össze Fótot, azon kedés aránya mégis jelentıs. Ennek oka egyrészt az, hogy csúcsidıben ban hiányzik Fót és Csömör közvetlen közúti összekötése. A település köz zsúfoltak a járatok, másrészt gyakoriak a késések. E mellett egyes esetek pontjában a 2101. és a 2102. j. út közös szakaszán (Kossuth L. u.) igen ben a jármővek állapota is kifogásolható. jelentıs a forgalom. A Vörösmarty tér fıtéri funkciójának kialakítását aka Villamosított vasúti kapcsolat Budapesttel két vonalon van a 70. sz. dályozza az ott áthaladó két nagy forgalmú összekötı út. Nagy forgalmat vonal nemzetközi fıvonal (Budapest – Vác – Szob), a 71. sz. vonal regio vonz a település határában található Auchan áruház és a vele szemben nális jelentıségő, Budapestet köti össze Veresegyházon keresztül Váccal. elhelyezkedı East Gate Business Park is. Csúcsidıben mindkét vonalon közlekednek zónázó vonatok, melyek csak a nagyobb állomásokon állnak meg. A 71. sz. vasútvonal menetideje magas,

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. az engedélyezett legnagyobb sebesség 60 km/h. A vonal további fejleszté se elısegítheti a környezetbarát tömegközlekedés részarányának növelését se szerepel a MÁV Rt. elıvárosi vasútfejlesztési programjában. A járatok a térség lakosságának utazásaiból. sőrítéséhez második vágány megépítésére lenne szükség. Ekkor megvaló Kerékpáros infrastruktúra sítható lenne BudapestVeresegyház között a 20 perces, Budapest és Vác között pedig a 40 perces ütemes menetrend. A vasútvonalon teherfuvaro A BudapestVácSzob útvonal része a 2. jelő országos kerékpár útvo zás nem folyik. Az elıvárosi járatok zsúfoltak, különösen a reggeli és a nalnak, amely Budapestet köti össze a Dunakanyaron keresztül az Ipoly délutáni csúcsidıszakokban. Fóton egy állomás és két megállóhely találha völggyel. A kistérség területén az útvonal a Dunát követi. Eddig csak egyes tó: Fót, Fótújfalu és Fótfürdı. A fóti vasútállomás felújításra szorul. Duna szakaszai épültek ki: Dunakeszialsó és Dunakeszi Kápolna u. között (2,36 keszin Alagi Majornál állnak meg a vonatok. km), Dunakeszi és Göd között, Gödön, illetve Gödtıl Szıdligeten át Vácig. Fóton a Dózsa György úton 1 kilométeren épült kerékpárút. Buszközlekedés A Budapesti Agglomeráció Rendezési terve szerint kerékpárút fogja összekötni Dunakeszit és Fótot is (továbbvezetve Mogyoródig). A 2/a út A kistérségen belül a kis távolságok, valamint a 2/A útnak köszönhe építésekor a kerékpárutat egy rövid szakaszon átvezették a 2101. j. út tıen a települések elérhetısége jó, néhány perces távolságra vannak felüljáróján. A tervek szerint kerékpárút épül majd a 2102. j. Budapest – egymástól. Dunakeszi és Göd között gyakori autóbuszjáratok közlekednek. Fót összekötı út mentén is, azonban a kiírt pályázatokon jogerıs, engedé Fót és Budapest tömegközlekedési összeköttetése jó, rendszeresen indul lyezett terv hiányában Fót város önkormányzata nem tudott indulni. A nak autóbuszok Újpest, Városkapu autóbusz végállomásra. A térséget érin településen négy üzemanyagtöltı állomás található (Károlyi I. u. Pataksor tı helyközi és távolsági autóbuszjáratokat a Volánbusz Zrt. üzemelteti. A u., Dózsa Gy. u. Veres P. u., Kossuth L. u. Kossuth köz, Keleti M. u.). Dunakeszirıl és Gödrıl induló járatok Budapest Árpádhídhoz, a fóti jára tok Újpest, Városkapuhoz közlekednek, mindkét helyen csatlakozás van a Egyéb közlekedés 3as metróhoz. Az összeköttetés Vác felé is jó. Gödrıl Fót csak átszállással érhetı el, míg DunakesziFót, valamint DunakesziGöd között közvetlen A térséget a Szentendreiszigettel kompjárat köti össze Dunakeszi és autóbusz jár. A jármőállomány átlagéletkora magas. A finanszírozási gon Horány között. A menetrend és a kapacitás az igényeket kielégíti, a jármő dok miatt az autóbuszok korszerősítése lassú. A települések nagy kiterje vek állapota megfelelı. Gödöt 2 rév köti össze a Szentendreiszigettel: dése indokolja helyi autóbuszjáratok üzemeltetését. Helyi autóbusz közle Gödalsó és Szigetmonostor, valamint Gödfelsı és Surány között. kedés mindhárom településen mőködik, Dunakeszin 4, Fóton 3, Gödön A Duna hajózási potenciálja egyelıre jobbára kihasználatlan, a duna pedig 2 vonalon. keszi repülıtér sport célokat szolgál. Dunakeszin a helyi autóbuszközlekedés fejlesztésére van szükség az Dunakeszin található repülıtér, amely az önkormányzat tulajdonában új lakóterületek bekapcsolásával. Fóton a burkolt utak alacsony aránya van. A repülıtér jelenleg nem nyilvános besorolású, futópályája füves, hátráltatja a hálózat bıvítését. Az autóbuszmegállókban fontos a kultúrált 800x500 m mérető, sportrepülésre használják. várakozás körülményeinek biztosítása. Váróhelyiség Fóton egyik autó buszmegállóban sem található, Gödön és Dunakeszin a megállók kisebb részében. Autóbuszállomás Fóton található, állapota nem megfelelı. Mindhárom település a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) terü letén fekszik. 2005 szeptemberétıl bevezetésre került a Budapesti Egyesí tett Bérlet, következı lépésként tarifaközösség jön majd létre, s késıbb a szolgáltatáskínálatot is integrálják majd. A közlekedési szövetség fejleszté

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Levegıminıség Pest Megye Környezetvédelmi Programjának levegıminıségvédelmi akcióprogramja szerint, Fót, Dunakeszi, Göd, Szıdliget, Vác településekre A kistérségben legutóbb a Budapesti és környéke agglomeráció integ kiterjedıen, forgalomtechnikai eszközökkel szükséges csökkenteni a közle rált levegıvédelmi intézkedési programja (2003) keretében mértek kedési eredető légszennyezést. A levegı és zajterhelés tekintetében nem légszennyezettségi mutatókat. Az eredmények alapján a helyi fıútvonalak hozott javulást a fıutak díjasítása a legnehezebb tehergépjármővek for mentén vizsgált szennyezettséget figyelembe véve Fót területén a város galma szempontjából. (Az autópálya díjasítását követıen ugyanis megnıtt központba irányuló célforgalommal indokolható az átlagnál magasabb a környezı települések átmenı nehézgépjármő forgalma.) szennyezettségi szint. A többi település helyi fıútvonalának környezetében nem tapasztaltak jelentıs eltérést a nitrogéndioxid koncentrációjában a Kommunális és ipari eredető légszennyezıanyag kibocsátás zóna átlagértékéhez viszonyítva. A Dunakeszi kistérség a Budapest és környéke légszennyezettségi A térség légszennyezéséhez a termelı ágazatok telephelyei és a ház agglomeráció legszennyezettebb területei közé sorolható. Az agglomeráció tartások is hozzájárulnak. 2010ben légszennyezı anyagfajtákra és meny területén rendszeres légszennyezettség mérések csak négy városban foly nyiségre is Dunakeszi területén voltak a legnagyobb kibocsátások. Megje nak. Mivel Fóton nincs állandó mérıállomás, a településrıl gyezzük, hogy a térségi kibocsátások mennyiségének 99,4 %a széndioxid légszennyezettségi adatokkal csak egy korábbi felmérés kapcsán rendelke kibocsátás volt, ugyanakkor a kisebb mennyiségben légkörbe juttatott zünk. A Budapesti és környéke agglomeráció integrált levegıvédelmi intéz vegyületek közül több erısen mérgezı tulajdonságú is van (pl. toluol, xi kedési programja (2003) során a légszennyezettség jellemzésére indikátor lol). Fót városának jelentıs mennyiségő légszennyezıanyagot kibocsátó ként a nitrogéndioxidot választották. A térségben a választott légszennye ipara nincs, az ipari üzemek a település délnyugati részére koncentrálód zı anyag túlnyomó része közlekedési eredető, ezen túlmenıen háztartási nak, így az uralkodó szélirány „elviszi” a terheléseket a városból. Az ipari tüzelıberendezések, erımővek és egyéb ipari technológiák is bocsátanak kibocsátási adatok mérése telephelyenként, bizonyos légszennyezı anya ki nitrogénoxidokat. Mintavételi helyként szolgált Dunakeszi, Fót és Göd gokra vonatkozóan történik, míg a szennyezettség vizsgálatára alkalomsze település is 33 mérıponttal. A vizsgálatokra 2003. június 1724. közötti rően, például egyegy beruházást elıkészítı elızetes környezeti vizsgálat idıszakban, 1 hetes expozíciós idı alkalmazásával került sor, melynek részeként kerül sor. eredményét az alábbi táblázat mutatja be: Dunakeszi Fót Göd Összesen Légszennyezı NO 2 kon 59 28 32 Sorsz. Mérıpont helye centráció anyagfajta (db.)

(g/m 3) Kibocsátott 18 205 644 1 751 637 3 022 330 22 979 611 Fót, Vörösmarty tér 4. mennyiség (kg) 1. 43 (helyi fıútvonal mentén) Széndioxid a Fót, Deák F. u. 35. kibocsátott 2. 20,2 18 085 455 1 747 955 3 014 353 22 847 763 (mellékútvonal mentén) mennyiségbıl Fót, Kalász u. 31. (kg) 3. 5,6 (háttér állomás közelében) 5. sz. táblázat (forrás: Budapesti és környéke agglomeráció integrált leve 6. sz. táblázat. Telephelyek összesített légszennyezı anyag kibocsátása gıvédelmi intézkedési programja, 2003) 2010ben. Forrás: Levegıtisztaságvédelmi Információs Rendszer (http://okir.kvvm.hu/lair/ )

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Az országos Levegıtisztaságvédelmi Információs Rendszer adatbázi felbomlásával visszaesett, jelenleg nincs mőködı állattenyésztı telep a sában településenként megtalálhatók az egyes telephelyek részletes kibo városban. Az utóbbi évtizedekben a háztáji állattartás is visszaszorult. csátási adatai. A levegıminıséget veszélyeztetik a tarló, és gyepterületek felégeté A háztartások kibocsátása fıként a főtési idényben, illetve az avar és se. Az elmúlt 1,5 évben Fóton több alkalommal fordult elı tőzeset a sza a kerti hulladék égetése idején (ısszel) jelentıs. A települési környezet bálytalan, tilalmi idıszakban történı égetésbıl. A külterületi tarló, és védelmérıl szóló 25/1999 (XII. 10.) sz. önkormányzati rendelet alapján gyepterületek égetése esetében hatásköre az Országos Katasztrófavédelmi kerti hulladék kizárólag október 1tıl a következı év április 30ig terjedı Igazgatóság van. Az Országos Tőzoltó Parancsnok rendeli el a tőzgyújtási idıszakban égethetı. Nem égethetı kerti hulladék hétvégén (szombat, tilalmat és vonja vissza. vasárnap) és ünnepnapokon. Pollenszennyezés A város területén a gázközmőhálózatot az 1990es években teljesen kiépítették. Az önkormányzati intézményekben (pl. Polgármesteri Hivatal) Magyarországon a gyomnövények közül a pollenfertızött területeket földgázfőtés van. A kistérség földgázellátását a TIGÁZ Zrt. Gödöllıi Üzem tekintve a parlagfő áll az elsı helyen. Leggyakoribb felszaporodási helye a igazgatósága szolgálja. Fót és Dunakeszi közüzemi gázellátása az alagi bolygatott talajú, elhanyagolt parlagterületek. A szántóföldi növények közül átadó felıl megoldott, míg Göd gázellátása a szıdi átadón keresztül valósul elsısorban a kapás kultúrák, a napraforgó, és kukoricatáblák, nyár végén meg. 2000 óta Fóton is található gázátadó állomás. pedig a kalászos gabonák tarlói a leginkább fertızöttek. A kistérség területét a MOL Rt. tulajdonában lévı nagynyomású veze Fóton elsısorban az újonnan kiépülı, bolygatott területek fertızöttek tékek, valamint a TIGÁZ Zrt. tulajdonában lévı nagyközép, közép és parlagfővel. 2011 júliusában Parlagfőmentesítési akciónapot szervezett a kisnyomású vezetékek érintik. A térség nagynyomású vezetékei az alábbi kistérség a civil szervezetekkel és a lakossággal együttmőködve. Az akció ak: napot a Kormányhivatal Munkaügyi Központja által meghirdetett, a parlag • ZsámbokAlag NA 800, 64bar fő elleni vedelem érdekében indított közfoglalkoztatási program keretén • Alag Rákospalota NA 600, 64bar belül szervezték. A FÖMI mőholdas felmérése alapján 2011ben a kistérség • Alag Vác DCM NA 400, 60bar – és benne Fót – területe alig volt veszélyeztetett volt parlagfővel (a külte A kistérség településeinek területén sok burkolat nélküli utca található rületi parlagfüves területek aránya 0 és 1 ezrelék közé esett), Mogyoród még, amely növeli a levegı porterhelését. A zöldfelületek a levegı állapo viszont erısen fertızött volt (ld. a 4. sz. mellékletet). tát jelentısen javítják, ugyanakkor a beépített területek aránya – részben a zöldfelületek rovására – folyamatosan nı a térségben. Évek óta tartó, levegıszennyezést is okozó probléma a Honvéd utca, Sop 2.2.2. A felszíni és a felszín alatti vizek minısége, mennyisége és ronok utca, Szántóföld utca, Istvánhegy, Sátorfák utcánál a magán ingat hasznosítása lanon végzett illegális kábelégetés, melynek kapcsán már több esetben szabtak ki bírságot is. A vízgazdálkodás a környezetgazdálkodás meghatározó részterülete. Amellett, hogy az ivóvízbázisok rendkívüli értéket képviselnek, éppen eze Mezıgazdasági eredető levegıszennyezés ket a vízbázisokat fenyegeti elsısorban a talajvíz és mélységi vízszennye zés. A felszín alatti vizek mennyisége és minısége kapcsolatuk révén kiha Az agglomerációs mezıgazdasági termelés az elmúlt évtizedekben fo tással van a felszíni vizek – a tavak és vízfolyások – vízminıségére, illetve kozatosan visszaszorult, mely tendencia Fóton is megfigyelhetı. Az állat egyéb vizes élıhelyek (lápok, mocsarak) állapotára is. tartás jelentısége a rendszerváltást követıen a termelı szövetkezetek

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

A vizek mennyiségét és minıségét befolyásoló természeti ténye Sporthorgász Egyesület használja, illetve kezeli. Ezen állóvizek vízminısége zık nagyban függ a talajvíz minıségétıl. A fóti Tızegtó (hrsz: 0250/10) Fóttól Nyra, a Mogyoródipatak és a A térség vízfolyásai vasúti töltés közötti mély fekvéső területen található, mely tızeg kiterme lés során alakult ki. A tó partja nádassal borított, környezete mocsaras, A kistérség a Duna vízgyőjtı területéhez tartozik, mely Nyról alkotja lápos. A vízutánpótlást a Mogyoródipatak mellék ága és a magas talajvíz a kistérség természetes határát. A terület lejtése keletnyugat irányú, a szint biztosítják, ezen kívül ide került bevezetésre a Kisalagi fıgyőjtı is, vízfolyások a Gödöllıi dombságtól a Dunavölgy felé haladnak. A Mogyoró mely Fót csapadékvizének egyet részét győjti. A tó jelenleg a Fáy András dipatak Fót közigazgatási területét Krıl éri el, majd keresztülhaladva a Zrt. (Fóti Vörösmarty Termelıszövetkezet, 2151 Fót, Károlyi I. u. 44.) ke település Di részén Dunakeszitıl Dre egyesül a Csömöripatakkal (mely zelésben áll. Környezetvédelmi szempontból a tó egyik potenciális szeny kis szakaszon érinti Fót területét), majd a Szilaspatakkal, melynek végsı nyezı forrása, hogy intenzív csapadék hullás esetén szennyvíz kerülhet a befogadója a Duna. A Mogyoródipatak fóti gyermekvárostól az alagi vasúti tóba. Nagy esızések idején a Fótról érkezı csapadékvíz elvezetı csatorna megállóig tartó szakasza ex lege országos és helyi védettségő lápterület, a és a szennyvízátemelı közelsége miatt az átemelı megtelik csapadékvízzel medret a Tızegtó, kaszálók (gyepgazdálkodás) kísérik. Dunakeszinél a és felhígult szennyvíz az elvezetı csatornán keresztül a tóba kerül. 12 Dunával párhuzamosan dél felé fut az Óceánárok, a 2es út és a vasút évente fordul elı ilyen havária helyzet, a DMRV Zrt. Keleti M. utcában lévı közötti területen, és ugyancsak a Szilaspatakba torkollik. A Fót közigazga átemelıjénél. Ez idáig egyszer történt konkrét mérés ennek kivizsgálására, tási területén található Mártonpatak idıszakos vízfolyás, mely a Somlyó amikor ez a feltevés beigazolódott, de mőszaki megoldás még nem szüle tóból ered, és a település belterületén torkollik a Mogyoródipatakba. tett. A felsıgödi területen fut az Ilkapatak és 1. számú csatorna mellék ága, a patak a Dunába torkol. A térségben található valamennyi vízfolyás A Somlyótavon, a Tızegtavon és a kb. 2,5 hektár kiterjedéső Gyer szennyezı forrásaként jelentkezhetnek a fıként kereskedelmi, logisztikai mekvárosi tavakon is horgásznak, állapotuk az eutrofizáció elırehaladott és ipari célú ingatlanokról a vízfolyásokba vezetett csapadékvizek. Ezek a állapotában van. A Somlyótavat rendszeresen felkeresik a fürdızık, azon csapadékvizek a közúti szállítás révén kıolajszármazékokkal (pl. motorolaj ban a strand nem legális. A Somlyótó a Fóti Horgász Egyesület, a Gyer jal, gázolajjal) szennyezıdhetnek. A legrosszabb vízminısége az Óceán mekvárositavak pedig az önkormányzat kezelésében vannak. ároknak van, mert a vízfolyás a Dunakeszi regionális szennyvíztelep befo A Gyermekváros 3 tóból álló tórendszerét a Mogyoródipatak táplálja. gadója, és a vízhozam nagy részét 2011ig a nem megfelelıen megtisztí Az I.sz. tó rendezett, zárt csatornán keresztül tiltóval szabályozható módon tott tisztított szennyvíz adta. Az évekig tartó szennyezés miatt hosszú idı kapja a vizet a patakból, amely elıülepítésre kerül. A II. sz. tó állapota nek kell eltelnie ahhoz, hogy a vízfolyás vízminısége, illetve állapota javul tőrhetı, a III. sz. tó erısen feliszapolódott. jon. A térségben a mezıgazdasági területekrıl származó terhelés (pl. mő A térség állóvizei trágya bemosódása) az utóbbi évtizedekben csökkent (mezıgazdaság visz szaszorulása, növekvı költségek). A térségben egyetlen természetes tó található, a Fóti Somlyótó (Nagytó), a többi állóvíz mesterséges eredető. A dunakeszi bányatavakat a kavics és tızegbányászat hozta létre. A Tızegtavakat (hrsz: 0109/48) jelenleg a MÁV Sporthorgász Egyesület, míg a Kavicsbányatavat (hrsz: 095/8) és a Barrakudatavat a Dunamenti

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

A fóti Somlyótó A beavatkozások hatása a források elapadásában és a talajvízszint süllyedésében is megmutatkozott, így a Somlyóhegy lábánál lévı A Somlyótó és környezete jelentıs idegenforgalmi vonzerıvel bír: ré magassásos rétek talaja rohamosan kiszáradt. Ugyanez történt a Somlyó góta nyújt kellemes kikapcsolódást fótiaknak és a környezı települések tavat a Mogyoródipatakkal összekötı Mártonpatak mentén is. A Mogyo lakosainak egyaránt. Nyáron a fürdızık, télen hosszabbrövidebb idıre a ródipatakot évrılévre egyre kevesebb víz érte el, míg napjainkra a Szé korcsolyázók veszik birtokukba a tavat. Az év nagy részében a horgászok is rőskertnél létesített Lóúsztató – melyben néhány évtizede még mellma gyakran látogatnak a tópartra. gasságú víz állt – és a tápláló Mártonpatak teljesen kiszáradt. A Somlyótó A strandfürdı 1930ban nyitotta meg kapuit. Néhány évvel ezután a vize már 1973ban gyakorlatilag lefolyástalan volt. Környezetének eredeti tó környékét – mint „haszontalan” vízmosásos, homokos területet – akác lápi, mocsári növényzetét a talajvízszint süllyedésével homoki vegetáció fával ültették be. A tavat egy valamikor bıviző, ma már viszont alig csör váltotta fel. A tó vízminıségének romlásában (ld. késıbb) a vízhozam gedezı forrás táplálja, melynek vízhozama állítólag a harmincas évek óta csökkenésnek is fontos szerepe volt. folyamatosan csökken. Fót területén több helyen is elıfordulnak források. A 80’as években sokasodtak a problémák a Somlyótó körüli terület Erre utal az a feljegyzés is, mely szerint 1845ben a Római Katolikus ivóvízellátásával kapcsolatban. A regionális vezetékbıl származó víz a Templom építésekor olyan bıviző források fakadtak, hogy azokat csak igen község fogyasztói között átfolyva a veszteségek és a nyomásesések követ nagy nehézségek árán sikerült betömni. Az 1970es években a Somlyótó keztében csak elégtelen mennyiségben jutott el erre a településrészre. A (kiterjedése ekkor 18 505 m 2) forrásából még ittak is a helyi lakosok, gondok orvoslására – mint legkisebb befektetést igénylı megoldást – a melynek elmondásuk szerint igen jóíző vize volt. Egyesek szerint a tó fene Fóti Körzeti Ivóvíz Társulat a DMRVVV (Dunamenti Regionális Vízmő és kén több helyen is törtek fel források. A nagy vízhozam miatt nem volt Vízgazdálkodási Vállalat) tulajdonában lévı, a tó északi részén található II. ritka, hogy a tó kiöntött. Ilyen esetekben teljesen kinyitották zsilipjét. sz. kutat 1985ben helyreállíttatta. A kút korábban jó minıségő ivóvizet Kovács Margit 1973ban készített tanulmányában a Somlyótó körül szolgáltatott, késıbb viszont már megnıtt a nitráttartalma. Vízhozama újonnan létesített víkendtelep természeti környezetre gyakorolt hatását 17,2 mes üzemi vízszintnél 180 l/perc. A közelben található, szintén a vizsgálta (Kovács 1973). Fót Község Tanácsa 196970ben parcellázta fel a helyi vízbázison alapuló I. sz. kút vízhozama 110 l/perc. környezı homoki legelıt, késıbb pedig a tavon kotrási munkálatokat is A Somlyótó vízszintje a fentiek miatt tovább csökkent. A vízutánpót végeztek. Kovács M. megállapítása szerint a kialakított üdülıterület káros lás javítására a Fóti Tanács a ’80as évek végén kis mélységő kutat létesí hatása a természetes vegetációra és a vízminıségre igen rövid idı alatt tett az említett DMRVVV telep mellett, a Fenyı utcánál. A kúthoz, melynek megmutatkozott. Az akkor feltérképezett problémák sajnos jelenleg is él vízadóképessége – 15,6 mes üzemi vízszintnél – 320 l/perc, 1990ben nek. Ezek az aktuális információkkal kiegészítve a következık: egy nyomócsövet készíttettek, így a víz közvetlenül a tóba áramlik. 2001 ben a tó felett – még a tó körüli kerítésen belül – egy további kutat hoztak 1. Talajvízszintsüllyedés rendbe hasonló célból. 2007es mérési adatok alapján a régi és az új kút A területen megnövekedett az ivó és háztartási vízigény. Az akkori vízminısége ökológiai szempontból megfelelı a tó táplálására. Egyedül az minimális napi vízfogyasztással számolva is (10 l/fı/nap, locsolást nem ammóniumion koncentrációja magas, de még ez is elfogadható. számolva) az évi vízigény közel 1,5 millió liter volt. Napjainkban a vezeté Az elmúlt két évtized tendenciája, hogy egyre több család költözött le kes ivóvíz biztosítása a regionális vízbázisról történik (Gödöllırıl, Dunake a vízpart közelébe, átalakítva a már meglévı hétvégi házat. A növekvı és szirıl), a locsolóvíz jelentıs részét azonban ma is az ún. vert csıkutakból állandósuló vízfogyasztás (már nem csak hétvégeken és nyaranta veszik nyerik. A kutak létesítésével és a Somlyótó kotrásával valószínőleg több igénybe a szolgáltatást) az amúgy is sekély tó vízszintjének további csök ponton is megsérült a terület vízzáró rétege. kenéséhez vezetett. A tó kiterjedése lecsökkent, és jelenleg kb. egy méter rel áll alacsonyabban a vízszint a négy évtizeddel ezelıttinél.

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Az említettekhez kapcsolódóan fontos megemlíteni, hogy nem egyedi, haltelepítés jelentıs mértékben ronthatják a vízminıséget. Az etetéseket hanem országosan tapasztalt problémáról van szó: a talajvízszintsüllyedés már régóta tiltja a Fóti Horgász Egyesület. hazánk síkvidéki területein az utóbbi évtizedekben átlagosan 0,1 m/év volt, Nem ıshonos halfajok természetes vagy természetközeli vizekbe tele a rétegvízszintsüllyedés pedig a medenceterületeken általában 0,10,4 pítését tiltja a természetvédelmi törvény. Ennek ellenére korábban több m/év vízoszlopban kifejezve. idegen halfajt is telepítettek a tóba (amurt, afrikai harcsát, ezüst kárászt és busát). Az amur – növényevı lévén – a part menti növényzetet károsítja, 2. Talajvízszennyezés és az esetlegesen megtelepedı hínárnövényzetet is pusztítja, így sérül a A szennyvízcsatornahálózat hiánya miatt a Somlyótó körül a háztar víz öntisztítóképessége. A tóban elszaporodott az északamerikai eredető, tásokban keletkezett szennyvíz jelentıs része évtizedek óta a talajba kerül. ivadékpusztító törpeharcsa is. Az emésztıgödrök szennyezése nagy gondot jelent, mivel a homokos talaj A Fóti Horgász Egyesület a nyári algásodás megfékezésére esetenként igen jó vízáteresztıképességgel rendelkezik, és így a terhelés gyorsan mészhidráttal kezeli a vizet. Ennek alkalmazásával óvatosan kell bánni, eléri a talajvizet, majd ennek révén a tavat. A területen az állandó lakosok mert az amúgy is lúgos vizet tovább lúgosítja, és ez veszélyes lehet az számának növekedésével tovább nıtt a terhelés mértéke. Ez is hozzá já élıvilágra. (A tavon mértek már kémhatás szempontjából IV. osztályú vizet rulhatott az ivóvíz nitráttartalmának növekedéséhez. is.) Az illegális szemétlerakóhelyek – melyek gyakran völgyekben, pa takmedrekben találhatók – ugyancsak jelentıs veszélyforrásai a vízminı 5. A Somlyótó élıvilágának megváltozása illetve leromlása ségnek. A kotrás óta eltelt több évtized alatt a tó part menti növényzete rege nerálódott, de az eredeti, természetvédelmi szempontból értékes növény 3. A víz öntisztítóképességének csökkenése fajok eltőntek. A tó és a patakok növényi tápanyagterhelését jelzi a ter A tó kotrásakor a kitőnı vízszőrıvíztisztító hatással rendelkezı, ere mészetes patakkísérı növényzet visszaszorulása és a nitrogénkedvelı deti part menti vegetáció nagy részét, a hínárnövényzetet pedig teljes illetve gyomnövényzet (nagy csalán, magas aranyvesszı stb.) elszaporodá egészében megsemmisítették. A hínár újbóli megtelepedését részben a sa. A beavatkozások, terhelések következményeként a Somlyótó állatvilá növényevı hal (amur) telepítések, részben pedig a víz kis átlátszósága ga is elszegényedett. Vizébıl eltőnt az aranykárász, a védett fajok közül az (iszap felkavarása fürdızık által) akadályozza meg. A tó északi részének egykor gyakori békákkal csak elvétve találkozhatunk. egyharmadát nádas borította, melyet szintén kikotortak. Mivel az említett növényekben nem halmozódhat fel a szennyezett talajvízzel hozott, és a tó felé szivárgó növényi tápanyagtöbblet (a nitrát és a foszfát), az algák A Somlyótó vízminıségének alakulása az utóbbi évtizedekben szaporodnak el a vízben. A Somlyótavon a „vízvirágzást”* okozó kékalga fajok (cianobaktériumok) között olyan fajokat is megfigyeltek, melyek toxi Már 1972ben a két és félhónapos fürdési idény alatt is közel 40 000 kus anyagokat termelnek, így allergiás reakciókat válthatnak ki az ember fı látogatta meg a tavat (Kovács 1973). Nyár közepére és a vége felé a bırén és kötıhártyagyulladást is okozhatnak. Az 1990es években számos fokozódó terhelést a víz összes foszfor és ammóniatartalmának növeke esetben hatalmas mértékő volt az algák elszaporodása. dése egyértelmően mutatta. A Köjál által végzett mérési eredmények alap ján a Somlyótóban a Coliszám adataiból fekáliás szennyezıdésre lehetett 4. A horgászatból eredı terhelések következtetni (emésztıgödrök hatása). Az olyan sekély viző, gyenge vízutánpótlású, lefolyástalan és kis mére A tavat érı növekvı terhelések és a tovább csökkenı vízutánpótlás tő tóban, mint a fóti Somlyótó az etetések és az esetleges túlzott mértékő miatt nem javult a vízminıség a 80’as, 90’es években sem. A víz összes foszfortartalma – melynek magas szintje kedvez az algák elszaporodásá

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. nak – 1985 és 1993 között húsz esetben meghaladta még a 0,5 mg/l érté A felszín alatti vizek állapota ket is. A jelenleg érvényben lévı szabvány szerint az ilyen víz V. osztályú nak (erısen szennyezettnek) minısül. Mivel a tó vize igen sekély, erısen A talajvizek környezeti állapotát a talaj és a kızet földtani adottságai, szeles idı esetén a kívülrıl érkezı terhelés mellett a felkavarodó fenék a hidrometeorológiai helyzet (beszivárgás, párolgás) és a külsı antropogén iszapból beoldódó foszfor mennyisége esetenként jelentıs lehet. A nyári tényezık együttesen határozzák meg. A térségben a nagy vastagságú fürdızés során szintén felkavarodik az iszap. homokrétegen átszivárgó víz az agyagosabb közbetelepüléseken ill. az Az 1980as évek végén létrehozott tápláló kútnak („régi kút”) köszön agyagos feküfelszíneken győlik össze. A talajvíz mélysége a Pesti hordalék hetıen a májusi adatok alapján a víz összes foszfor tartalma 1989 és 2001 kúpsíkság területén 6 m körüli, míg a Duna mentén 24 m közötti. Meny között 87%kal csökkent. A még mindig nagynak számító tápanyagterhelt nyisége a parti területeken jelentısebb (5 l/s/km 2), de távolabb is jelen ség miatt a tóban azonban még így is gyakori az algák tömeges elszaporo tısnek (2 l/s/km 2) mondható. A dunai árvizek – a folyam közelsége miatt – dása („vízvirágzás”), melyet valamelyest visszaszorít a jól idızített és al természetesen jelentıs hatással vannak a talajvíz szintjére. A talajvíz ké kalmazott mészhidrátos kezelés. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az miai jellege uralkodóan kálciummagnézimhidrokarbonátos. A keménység algásodás így is jelentıs marad, mivel a mészhidrátozás csak tüneti keze a települések közelében meghaladja a 25 nK° értéket, míg azoktól távo lést biztosít, a vízminıségi problémák okait nem szünteti meg. Ezért csak a labb általában az alatt marad. Kedvezıtlen, hogy a szulfáttartalom is a tó belsı és külsı tápanyag terhelésének együttes csökkentése lehet a települések alatt emelkedik 300 mg/l fölé. A vízminıséget általában elsı megoldás. A víz Coliszáma is több esetben haladta meg a vízminıségi sorban a települések tisztítatlan kommunális szennyvize rontja le. A réteg határértéket. víz mennyisége 11,5 l/s/km 2, az artézi kutak mélysége ritkán haladja meg 2008 augusztusában a tó vizének ammónium tartalma 2,1 mg/l volt. a 100 métert, mely a Duna vonala felé haladva csökken. Ez potenciális veszélyt jelent, ugyanis a pH növekedésével az ammónium ból mérgezı ammónia gáz keletkezik, mely halpusztuláshoz vezethet. A térségben a talajvíz minısége rossz (magas nitráttartalom stb.), A somlyótavi strandon a rossz vízminıség miatt már évek óta min közvetlen fogyasztásra alkalmatlan. A kedvezıtlen minıség több tényezıre denki csak saját felelısségére fürödhet, ezért a hatóság már régóta nem vezethetı vissza, amelyek közül általánosan legjelentısebb a szennyvíz engedélyezi a belépıdíj szedését. zárt rendszerő elvezetésének, illetve kezelésének hiánya és a mőtrágyázás. 20102011 folyamán a horgász egyesület megbízásából és az önkor Az emésztıgödrökön keresztül jelentıs mennyiségő szennyvíz szivárog ki, mányzat támogatásával biológiai iszapkezelést hajtottak végre a tavon. A azonban a talajterhelési díj bevezetése óta ennek mennyisége fokozatosan kivitelezı átlagosan 11 cmes szerves lágyiszapszint csökkenést mért 2011 csökken. ben. Összevetve a kezelés elıtti (20072009es) és a kezelés utáni (2011 Az elmúlt években Fóton emésztıgödrök tartalmának illegális kieresz es) kémiai vízminıséget (összes foszfor, nitrát, ammónium) az eredmé tését tapasztalták elsısorban a saját kertekbe, illetve a szemközti szántó nyek nem túl meggyızıek. A víz nitráttartalma nıtt, ammóniumtartalma földekre (Kurjancs). csökkent, ugyanakkor az adatok nehezen összevethetık, mivel a kivitelezı különbözı hónapokban (évszakokban) mérte a vízminıséget. Az összes A kistérség alatt kiemelt vízbázis található, a Duna bal partján a Fıvá foszfor tartalom magas (0,22 mg/l), mely további intenzív algásodásoknak rosi Vízmővek Zrt. és a Duna Menti Regionális Vízmő (DMRV) Zrt. vízterme lehet a motorja (8. és 9. sz. melléklet). Az algásodás pedig a további iszap lı kutjai találhatók. Ezek biztosítják a térség és Budapest nagy részének termeléshez fog jelentıs mértékben hozzájárulni. (Amennyiben a tónak ivóvíz szükségletét, ezért ezek esetleges elszennyezıdése havária helyzet állandó lefolyása lenne, az iszapból feltárt növényi tápanyagok távozhatná hez vezetne. A városok alatti talajvíz szennyezett mivolta hívja fel a figyel nak az ökoszisztémából, és így csökkenhetne az algásodás mértéke és az met a vízbázis védelem fontosságára. A parti szőréső víztermelı telepek iszapszint is.) háttéri védelme érdekében a vízmőüzemeltetık által meghatározásra ke

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. rültek a part menti kútsorok elızetesen lehatárolt hidrogeológiai védıterü vízmőnek lehetısége van a regionális rendszer számára a Fıvárosi Vízmő leti övezetei. Azonban továbbra is kiemelt feladat a dunakeszi, felsıgödi és tıl is vizet vételezni. a fóti vízbázisok védelme. Fót vízellátása korábban kizárólag saját mélyfúrású kútjairól volt meg A vizsgált területen lévı vízbázisok védıövezeteinek kijelölése megtör oldott, azonban a település gyors növekedése miatt kevésnek bizonyult a tént (ld. a 7. sz. mellékletet). A védıterületek belsı, külsı és hidrogeológi kutak kapacitása, ezért csatlakozott a dunai regionális rendszerre. A tele ai védıövezetekre osztva kerültek meghatározásra. A védıövezeteket és a pülési vízmő Fóton a Széchenyi utca 32. alatt található. települések rendezési terveit összehangolták. A jelenlegi hálózat a belterületi részek igényeinek ellátására megfelelı, azonban a város gyors terjeszkedése miatt az elosztó hálózat bıvítésére A 7/2005 (III. 1.) KvVM rendelet által módosított 27/2004 (XII. 25.) lesz szükség. Az újonnan belterületté nyilvánított településrészek és ipari KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területe területek ivóvíz ellátása megoldott, de új nyomásfokozók, víztározók kiala ken levı települések besorolásáról értelmében Dunakeszi és Fót a fokozot kítására is szükség lesz a késıbbiekben. tan érzékeny kategóriába, valamint felszín alatti vízminıség védelmi szem pontból kiemelten érzékeny terültek közé tartoznak, Göd pedig az érzékeny Fóton magas a csapvíz nitrát tartalma, így csecsemık és várandós területek közé. A települések besorolása a területükön végrehajtható új kismamák nem fogyaszthatják. Az önkormányzat tájékoztatása alapján az beruházások szempontjából érdekes, a fokozott érzékenység miatt korláto alábbi közkutakból lehet vételezni alacsony nitrát tartalmú vizet csecsemık zottak a lehetıségek, ui. nem telepíthetı a térségbe semmilyen szennye számára: zéssel járó gazdasági vagy egyéb tevékenység. A 27/2006 (II. 7.) Korm. rendelet alapján Fót közigazgatási területe Fót, Széchenyi u. 40. nitrátérzékeny területen található. Fót, Úttörı–Sallai u. sarok Fót, Rév u. 47. Ivóvíz ellátás Az ivóvíz nitráttartalmának csökkentésére a DMRV Zrt. két tervet ké A kistérség településein teljesen kiépült a vezetékes ivóvízhálózat. Az szített. Az elsıben megterveztették, hogy a Fót területén lévı, határérték ivóvíz ellátás a Duna Balparti Regionális Vízmőrendszer északi ágáról bizto feletti nitrát tartalmú kutak vizét milyen módon lehet korszerő, megbízható sított. A vízellátó rendszer üzemeltetıje a DMRV Zrt. (2600 Vác, Kodály Z. megoldással keverni a Dunakeszi felıl távvezetéken érkezı alacsony nitrát út 3.). tartalmú vízzel. A második tervben a DMRV Zrt. a kezelésében lévı Duna A Duna bal partján Dunakeszitıl Budapest északi határáig (5,85 km) a kesziGöd Dunaparti szakaszon tervezett új víztermelı telepet, egyúttal termelı kutak folyamatos sort képeznek, ez gyakorlatilag 3 egymásba ol megtervezték, hogy annak többletvize milyen módon juttatható el Fót vadó vízbázis (Dunakeszi Városi Vízmő, Bal part I. Vízmőtelep, Bal part II. CsömörGödöllı irányába. E terv alapján egy EUpályázat a második szaka Vízmőtelep). A kutak átlag mélysége 812 méter, a földtani közeg kavicsos szon is túljutott. Amennyiben ez a terv megvalósul, akkor a Fóti kutakat a homokréteg. Mivel a kutak parti szőrésőek, ezért elıfordulhat, hogy egy DMRV Zrt. be fogja zárni. esetleges Dunát érı szennyezés vagy a települések felıl szivárgó szennye zıanyagok bejutnak a kitermelt ivóvízbe. Ennek elkerülésére védı távolsá Belvíz gokat jelelöltek ki, ezek betartása kiemelt feladat. A regionális rendszer több mint harminc település vízellátását szolgálja. A A települések ár és belvíz veszélyeztetettségi alapon történı besoro vízmő üzemeltetıje a DMRV Zrt. (2120 Dunakeszi, Szt. Imre tér 4.). A lásáról szóló 18/2003. (XII. 9.) KvVMBM együttes rendelet alapján Duna

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. keszi az erısen belvíz veszélyeztetett, Göd az enyhén veszélyeztetett tele védelmi hatóság folyamatosan és progresszíven emelkedı bírsággal súj pülések, míg Fót nem tartozik a belvíz veszélyeztetett települések közé. totta. A belvíz elvezetı csatornákat a GödöllıVác Térségi Környezetvédelmi A DMRV Zrt. a KEOP pályázat keretében elnyert Európai Uniós forrás és Vízgazdálkodási Társulat (2132 Göd, Attila u. 43.) tartja karban. A csa igénybevételével a telep kapacitás bıvítését és a meglévı mővek kapcso tornákban lévı hulladék azon kívül, hogy torlaszokat okoz és így intenzív lódó rekonstrukcióját 2009 év szeptemberében megkezdte és 2011 év csapadékhullás esetén kiönt a csatorna, a talajt és a talajvizet is szennyezi. április végén – a tervezett 6 hónapos próbaüzem eredményes lezárásával – befejezte. A vizek mennyiségét és minıségét befolyásoló antropogén erede A fejlesztések megvalósításával a Dunakeszi Szennyvíztisztító Telep is tő beavatkozások, terhelések, illetve tevékenységek alkalmassá vált a beérkezı szennyvizeknek az elıírt határértéken belüli tisztítására, mivel kiépült a denitrifikációt (nitrát eltávolítást) szolgáló tech Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (20092014) célrendszerét nológia, egyúttal bıvült a telep kapacitása és várhatóan megszőnik a ko befolyásoló nemzeti stratégiák közül az Ivóvízbázisvédelmi Program a rábban gyakori, kellemetlen szaghatás. A projekt keretében új, 2x2700 m³ felszín alatti vízkészleteink mennyiségi és minıségi védelmét stratégiai térfogatú levegıztetı mőtárgy, új 600 m³ utóülepítı mőtárgy, új iszapvíz szintő feladatként határozza meg. A hulladékkezelés során kiemelten telenítı gépház létesült, megvalósult az új rendszerő – vegyszer nélkül, figyelni kell arra, hogy a felszíni és felszín alatti vizeket semmilyen kizárólag ultraviola fény segítségével mőködı – tisztított szennyvíz fertıt módon ne érje szennyezés. Ezért rendkívül fontos, hogy a települések lenítés kiépítése, sor került az iszap elısőrítı kiépítésére is, valamint tech szennyvíz csatornahálózattal való ellátottságának mértéke növekedjen, a nológiaváltással egyes meglévı létesítmények átalakultak. közmőolló egyre szőküljön. A fejlesztéssel a korábbi 7000 m³/nap kapacitás 10.000 m³/nap átla A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási gos (12.000 m³/nap mértékadó) kapacitásra bıvült, a térségi fejlesztések Programról szóló 25/2002 (11. 27.) Korm. rendelet elıírása szerint 2004 szennyvíztisztítási kapacitási korlátai feloldásra kerültek. és 2015 között az országban a szennyvízgyőjtı csatornahálózattal A telep bıvítése ellenére nagy problémát okozhatnak a jövıben is a ellátott területen élı lakosok számának 68%ról 8890%ra kell rendkívüli csapadékos idıszakok. Ilyenkor elıfordul, hogy a szokásos növekednie, és a győjtıhálózattal összegyőjtött szennyvizek teljes mennyiség többszöröse érkezik a telepre, sıt a fıgyőjtı csövek alacsony mennyiségének legalább másodfokú biológiai tisztítást kell kapnia a kapacitása miatt a felhígult szennyvíz megemeli a csatorna fedlapokat és befogadóba történı kibocsátás elıtt. A program megvalósításával elönti a környezetet. növekszik a keletkezı szennyvíziszap mennyisége, melynek biztonságos A tisztított szennyvíz befogadója az Óceánárok, mely idıszakos vízfo kezelése hulladékgazdálkodási feladat. lyás, így nyári, csapadékmentes idıszakban a vízhozam egészében a tisztí tott szennyvíz. Az Óceánárok ezért jelentısen degradált állapotú. Ha a Szennyvízkezelés befogadó önálló vízhozammal nem rendelkezik, azaz az augusztusi közép vízhozam 0, akkor a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004 (VII. A Dunakeszi Szennyvíztisztító Telepet 1976ban helyezték üzembe a 21.) Kormányrendelet elıírásainak figyelembe vétele mellett lehetséges a 2/A fıút közelében (019/17 hrsz.). A telep Dunakeszi, Fót, Göd, Mogyoród már megtisztított kommunális szennyvíz kontrolált körülmények melletti és Csomád szennyvizét fogadja, üzemeltetését a DMRV Zrt. Balparti Igaz szikkasztása. gatósága (2600 Vác, Kodály Z. út 3.) végzi. A tisztított szennyvíz minısége A közmőpótló mőtárgyakból a szippantott szennyvizet Budapestre az elmúlt évtizedben az elıírt hatósági határértékeket túllépte, mely mő vagy Vácra szállítják, a Dunakeszi telep nem fogad szippantott szennyvizet. szaki hiányosságoknak és a telep túlterhelésének volt köszönhetı. Mivel a Fóton azonban elıfordult olyan eset, hogy a vállalkozó a szippantott szennyvíztisztító telep a tisztítási feladatát nem tudta ellátni, a környezet szennyvizet a DMRV Zrt. csatornarendszerébe ürítette.

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

A külterületi lakott, illetve ipari területek szennyvizeit a szükséges elıkeze kialakított, a szippantási költségek csökkentése céljából szikkasztó jellegő. lés után engedik a csatornába, melyet a legtöbb esetben átemelık segít Ez lehetıvé teszi a szennyvíz folyamatos elszivárgását veszélyeztetve ezál ségével juttatnak el a szennyvíz fıgyőjtı csatornákba. tal a talaj és a talajvíz minıségét, sıt az emberi egészséget is a szennye zık táplálékláncba való bekerülése által. A vizsgált térségben ez kiemelt Fóton 2003ban a lakások 45,3 %a volt szennyvízcsatornára rákötve, figyelmet érdemlı probléma, hiszen az ivóvíz bázis esetleges elszennyezé ez az arány a 2011re 87,2%ra emelkedett. A településen a csatornaháló se több tíz ezer ember ellátását veszélyeztetheti. zat gerincvezetékének kiépítettsége lehetıvé teszi, hogy a lakosok 95%a A települési folyékony hulladék (szippantott szennyvíz) kezelıje az rácsatlakozzon a csatornahálózatra. 2012ben az ivóvízdíj 241. Ft + ÁFA, FCSM Zrt. Északpesti szennyvíztisztító telepe. 20102012 folyamán Vidák a csatornadíj pedig 290. Ft + ÁFA a lakosságnak és a gazdálkodó szerve Árpád egyéni vállalkozó végzett folyékony hulladék győjtést Fót városában. zeteknek egyaránt. A vízterhelési díj 17. Ft/m 3. Május és szeptember kö zött 10% locsolási díjkedvezmény van. A 2012. február 1jétıl nagyság Mezıgazdasági tevékenység renddel megnövekedett talajterhelési díj (3600. Ft/m 3) várhatóan jelentı sen meg fogja növelni a rákötések számát, így a kitőzött cél (2015ig min. Növénytermesztés 90%os rákötési arány) elérhetı lesz. A növények kielégítı tápanyagellátását biztosító szerves és szervetlen 2011ben 760 399 m 3 kommunális szennyvizet vezettek el Fótról és tisztí tápanyagokat trágyázással biztosítják A szerves trágyázás visszaszorulása tottak meg a DMRV Zrt. Dunakeszi szennyvíztisztító telepén. Az itt keletke és az ásványi hatóanyagokat koncentráltan tartalmazó mőtrágyák kizáróla zı szennyvíziszapot a BIOPETROL Környezettechnikai Kft. szállítja el kom gos használata hosszú távon a talajok szervesanyagtartalmának csökke posztálásra telephelyére (Tatabánya, 01031 hrsz., Bánhidai Erımő). nésével, a talajszerkezet romlásával és a talajvíz szennyezettségének nö vekedésével járhat együtt. Számos esetben elıfordult, hogy a csapadékvízelvezetést illegálisan A mezıgazdasági területeken a növényvédıszerek és a mőtrágyák kimosódá rákötötték a szennyvíz csatornarendszerre. Ez két okból is problémát je sa okoz vízszennyezést. (Megj.: hazánkban az 1980as évek közepéig a mestersé lent. Egyrészt esıs idıszakban a szennyvíztisztító kapacitását csökkenti, ges anyagok használata 128szorosára növekedett.) A mőtrágyák nitrogéntartal másrészt a tisztítómő hatásfokát is rontja a hirtelen megnövekedı, befo mának átlagosan 40%a, a foszfornak mindössze 1030%a hasznosul – azaz épül be a termesztett növényekbe. A termesztett növények igényein felül bejuttatott gadott szennyvíz mennyiség. A DMRV Zrt. 2010. évben végzett a teljes tápanyag a felszíni és felszín alatti vizekbe elfolyva óriási károkat (pl. eutrofizációt, települést lefedı ellenırzést, akkor kb. 50 lakost szólítottak fel. Az azóta azaz algásodást vagy a hínárnövényzet tömeges elburjánzását) okoz. eltelt idıben csak konkrét panaszok vizsgálatára került sor. 2012 szeptem berében a Fót kisalagi terület átfogó vizsgálatát határozta el a DMRV Zrt., Patakkotrások, mederrendezések ennek eredménye még nem ismert. Fóton a Mogyoródipatak Fót Ki határától a Károlyi István útig vég Települési folyékony hulladék kezelése zett mederrendezést (cserje és fairtás, illetve földmeder korrigálás) a Gö döllıVác Térségi Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat 2010, Azokon a településrészeken, ahol még nem épült ki a csatornahálózat, 2011 és 2012ben is. A Mogyoródipatak Fót Gyermekváros területétıl Ny vagy nem teljes a rácsatlakozottak aránya, a szennyvizet közmőpótló mő felé esı szakaszán a 2011. év telén történt mederkorrekció és cserjeirtás. tárgyakban győjtik. A szennyvízcsatorna hálózatok megépítéséig átmeneti A beavatkozások során természeti értékek pusztultak el, ezért a jövıben közmőpótló rendszerként csak vízzáróan kialakított, rendszeresen ellenır csak olyan patakszakaszokon szabad elvégezni a mederrendezést, ahol a zött, zárt rendszerő szennyvíztározók fogadhatók el. víz épületeket veszélyeztet(het), illetve gazdasági kárt okoz(hat). Sajnos a gyakorlatban a házi szennyvíztározók zöme nem vízzáróan

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Csapadékvízelvezetés tott” szennyvízzel együtt a Dunába kerül. A szermaradványok a táplálék láncba – köztük a halakba is – beépülnek. Alapvetıen fontos a belterületi csapadékvízhálózat korszerő kiépíté se, mert a szélsıséges esızések jelentıs károkat okoznak/okozhatnak. E mellett a csapadékvizek az utakról szennyezı anyagokat (olaj stb.) mos 2.2.3. A talaj állapota hatnak be a felszíni vizekbe (nincs homok, és olajfogó a beömlés elıtt). Fóton a csapadékvíz elvezetés kiépítettsége 37%os (25,82 km), A földfelszíni és felszínalatti rétegei közül jelentıségénél fogva kiemel melynek 88%a nyílt árkú. Az összegyőjtött csapadékot a Mogyoródi ten a talajjal és annak állapotával foglalkozunk. A talaj a (mezı) gazdaság patakba vezetik. A belterületi árkok karbantartása a Fóti Közszolgáltató Kft. szempontjából elsıdleges fontosságú környezeti erıforrás, egyik legfonto (2151 Fót, Malom u. 1.) feladata, de forráshiány miatt csak a legszüksége sabb stratégiai nemzeti kincsünk. Környezetvédelmi szempontból a talaj, sebb feladatokat tudják elvégezni. Fót csapadékvizeinek megfelelı elveze mint környezeti elem minıségét (állapotát, szennyezettségét) vizsgáljuk. A tésére az alábbi utcák vízelvezetésének megoldására lenne szükséges: talaj öntisztító, átmeneti tározó (pufferoló) képességével jelentısen hozzá Somlói utca 24. sz. körüli szakasz, Beniczky köz, Vas Gereben utca, járul a környezetet érı terhelések csökkentéséhez, a felszín alatti vizek Tóth Árpád utca alsó szakasza, Kosztolányi utca alsó szakasza, AttilaNagy védelméhez is. L. utca, Szent Benedek park. Fót talajtani jellemzıi Jelenleg készül egy átfogó csapadék tanulmány terv, ennek ütemezé sérıl való döntés után folyamatos csapadékrendszer rekonstrukciót, illetve A kistérségben a talajok – összes paraméterüket figyelembe véve – fejlesztést tervez a város. változatosak, a környezetföldtanilag fontos paraméterek (talajképzı kızet és fizikai féleség) tekintetében azonban jóval egységesebbek. Az illegális hulladéklerakókat a 2.2.6. fejezet tárgyalja. Talajképzı kızet tekintetében a glaciális és alluviális üledékek a meg határozóak. Fizikai féleség szempontjából homok jellemzı a terület nagy Egyes vízszennyezıanyagok egészségügyi hatásai részén, míg kisebb arányban van jelen homokos vályog, vályog és agyag. A terület szinte teljes egészét elfoglaló homok fizikai féleségő talajok Magyarországon az ivóvizek szerves klór tartalmának vizsgálata 2002 vízgazdálkodási tulajdonságára igen jó víznyelés és vízvezetı képesség, de tıl kezdıdött. A kismolekulájú szerves klórvegyületek közül a haloformok gyenge vízraktározó és víztartó képesség jellemzı. Nagyon kis foltban Fót vagy trihalometánok (pl. kloroform) elsısorban klórozási melléktermékként településen megjelenı vályog fizikai féleségő talaj jó víznyelési és vízveze fordulhatnak elı az ivóvízben. Közülük számosat daganatkeltınek tartanak. tı képességő, jó vízraktározó képességő, jó víztartó tulajdonságú talaj. A rosszul polimerizált PVC csövekbıl kioldódó vinilklorid szintén rákkeltı. A térség talajainak kémhatása felszíntıl karbonátos, illetve kisebb ré Problémát jelent, hogy egyes nehezen lebomló gyógyszermaradványok (pl. szen még gyengén savanyú is lehet. A talajok többségének a gyulladáscsökkentı szereké) már az ivóvizet adó kutakba és vízadó réte szervesanyagtartalmára az 50100 tonna / hektár szervesanyagkészlet gekbe is bekerültek hazánkban (és más országokban is). jellemzı. Ezen kívül Fóton fordulnak elı kis területen 100200 ton 2006 és 2007 között az ELTE kutatói fájdalomcsillapítókból és na/hektár, Göd ÉNYi részén 200300 tonna/hektár, valamint Göd és Fót gyulladásgátlókból származó szermaradványok jelenlétét vizsgálták a Duna területén 50 tonna/hektár szervesanyagkészlető talajok. Talajértékszám több pontján. Az Északpesti szennyvíztisztítónál 3671%os eltávolítási szerint leginkább 40 és 20 közötti értéket képviselnek e talajok, kis terüle hatásfokot mutattak ki, vagyis a gyógyszermaradványok egy része a „tisztí ten elıfordul a 40 feletti érték is.

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

A vizsgált területen 4 fı talajtípus mutatható ki: váztalajok, réti tala nitrogén mennyisége tavasszal kevés, és a tápanyagok között a foszfát jok, barna erdıtalajok és folyók, tavak üledékeinek talajai. A talajok inkább ionok megkötését számításba kell venni. Göd és Fót területén találhatunk a gyengeközepes kategóriába sorolhatók a kistérség területén. Legna ilyen talajokat. gyobb kiterjedésben a barna erdıtalajok és a váztalajok helyezkednek el. A folyóvizek és tavak üledékeinek és hordalékainak talajai esetében a A Dunakeszi és Fót területén elıforduló barnaföldek esetében a hu talajképzıdési folyamat kialakulását valamely külsı tényezı akadályozza. muszosodás, valamint a kilúgzás folyamatához csak az erıteljes agyagoso Ebben az esetben a biológiai tevékenység egyazon felszínre gyakorolt ha dás és a gyenge savanyodás járul. A barnaföldek vízgazdálkodása kedvezı. tását az idıszakonként megismétlıdı áradások és az utánuk visszamaradó Vízáteresztı képességük közepes, víztartó képességük jó. üledék gátolja. A növénytakaró és az állatvilág ezért mindig újabb és újabb Tápanyagellátottságuk szintén kedvezı. Területük általában a barna erdı felszínre hat, hatásuknak tehát nem marad tartós és jellegzetes nyoma. talajok szárazabb szigeteire, medencékre vagy déli kitettségő lejtıkre és a Nincs a szelvényekben szintekre tagolódás. csernozjom területek szomszédságára korlátozódik. Ugyanebbe a fıtípusba soroljuk a lejtıhordaléktalajokat, melyeket Szintén jelentıs kiterjedéső területeket foglalnak el a váztalajok. A szintén a víz szállítóenergiája mozdított el képzıdésük helyérıl. A fıtípus váztalajok képzıdésére jellemzı, hogy a biológiai folyamatok feltételei csak hoz tartozó talajokat három talajtípusba soroljuk: a nyers öntéstalajok, a kismértékben vagy rövid ideig adottak, ezért a biológiai folyamat hatása humuszos öntéstalajok és a lejtıhordalékos talajok típusába. korlátozott. Ez a korlátozás lehet a talajképzı kızet tulajdonságainak kö A Dunakeszi településen megjelenı fiatal, nyers öntéstalajok közé so vetkezménye, vagy származhat a felszín állandó, gyors változásából. A roljuk a folyóvizek és a tavak fiatal képzıdményeit, amelyek a vízborítás felszín változásának oka lehet a folyamatos és erıteljes vízerózió, valamint alól szárazra kerülve a növényzet megtelepedésére alkalmassá váltak. A a defláció. A váztalajok tulajdonságait igen nagymértékben a talajképzı humuszosodás a felszíni rétegben is csak jelentéktelen, és a szerves anyag kızet sajátosságai szabják meg. A váztalajok fıtípusába tartozó talajtípu mennyisége nem haladja meg az 1%ot. Sem savanyúságban, sem a sok közül a vizsgált területen a humuszos homoktalaj és a futóhomok for szénsavasmésztartalomban nem mutatható ki törvényszerő változás a dul elı. Futóhomok talajt Fót és Göd településeken találunk. szelvényen belül. Vízgazdálkodásuk általában kedvezı, de erısen függ az Állandó növénytakaró nem tud megtelepedni rajtuk, a gyér növényzet üledék szemcseösszetételétıl. Mivel legtöbbször a talajvízszint hatása alatt csak kevés szervesanyagot szolgáltat, így gyenge rajtuk a szervesanyag is állnak, elegendı vizet tudnak a száraz idıszakokban a növények ellátá termelés, és a képzıdött kevés humuszanyag is gyorsan ásványosodik. sára szolgáltatni. Tápanyaggazdálkodásuk közepes, nitrogénellátottságuk Mivel kevés kolloidot tartalmaz, könnyen kiszárad, és ilyenkor a szél a ho gyenge, foszforellátásuk az üledék származásától függıen közepes vagy mokszemeket elgörgeti a helyükrıl vagy felragadva továbbszállítja. Táp gyenge, káliumtartalmuk általában kielégítı. anyagszolgáltató képességük rossz. A réti talajok keletkezésében az idıszakos túlnedvesedés játszott nagy A talajok minıségét veszélyeztetı tényezık szerepet. Ez lehet az idıszakos felületi vízborításnak, vagy a közeli talajvíz nek a következménye. A talaj humuszanyaga a túl sok nedvesség és a Talajszennyezettség szempontjából komoly veszélyeztetı tényezık a levegıtlen viszonyok hatására képzıdik és vassal kapcsolódik, ezért a talaj sok esetben veszélyes hulladékokat (pl. számítógép alkatrészeket, autó humuszos szintje szürkésfeketére, feketére színezıdik. Kémhatása gyen gumit) is tartalmazó illegális hulladéklerakók. Az utóbbi évtizedekben a gén illetve erısen savanyú. Többnyire nehéz mechanikai összetételő talaj. térség területén a mezıgazdaságban végbement változásokkal párhuza Vízgazdálkodása a tavaszi, túlságosan nedves idıszaktól eltekintve mosan csökkent a talajba jutó kemikáliák mennyisége. kedvezınek mondható. Csapadékos idıszakban, vagy a kora tavaszi hóol vadást követıen belvízveszélyesek, száraz nyarakon aszályérzékenyek. Az Országos Talajvédelmi Stratégiában megfogalmazott Tápanyaggazdálkodásuk közepes, mert a növények számára felvehetı talajdegradációs folyamatok közül a kistérségben elsısorban a víz és szél

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. okozta talajerózió, a fizikai (talajszerkezet leromlása, tömörödés, cserepe A talajokat veszélyeztetı tevékenységek, tényezık sedés, felszín eliszapolódása) és biológiai degradáció (kedvezıtlen mikro biológiai folyamatok, szervesanyagkészlet csökkenése), a talaj tápanyag A talajpusztulás folyamatát meghatározó természeti tényezık a dom forgalmának kedvezıtlen irányú megváltozása, a talaj pufferképességének borzat (lejtésviszonyok stb.), a talajadottságok (pl. kötöttség), a növényze csökkenése a jellemzı. Ezeken kívül a kistérség mezıgazdasági területeire ti fedettség és az éghajlati tényezık (szél, csapadék). A természetes kiemelkedı veszélyt jelent a fokozódó beépítés, az illegális hulladékok talajdegradációs folyamatokat az emberi tevékenységek erısítik azáltal, elhelyezése és a mezıgazdasági területek talajidegen anyagokkal (pl. épí hogy a mezıvédı erdısávokat, fasorokat kiirtják, és általában nem a ter tési hulladékokkal) történı feltöltése. A települések mezıgazdasági fejlesz mészetes adottságoknak megfelelı mővelési ágakat, módszereket alkal tési irányainak meghatározása során célszerő figyelembe venni a terület mazzák a mezıgazdaságban (talajvédı vetésforgók megszüntetése, szer termıhelyi adottságait és azt, hogy a településeken védett területek is kezetképzı szerves anyagok és mész felhasználásának csökkentése stb.) találhatók. Különösen súlyos problémát jelent a talajszennyezés. A felszíni és fel szín alatti vízkészlet védelme érdekében nem telepíthetı olyan tevékeny 2.2.4. A természet és a táj állapota ség, amely környezetére talaj vagy talajvízszennyezı hatással lehet. Szin tén jelentıs veszélyforrás jelenthet az állattartó tevékenység során kelet Egy táj igazi értéke változatos, természetes élıhelyeiben rejlik. Ezek kezı melléktermékek szennyezése a településeken. Az urbanizáció növe nek az ökológiai rendszereknek megóvása kiemelt feladat nemcsak a jó kedésével a környezeti terhelés fokozatosan növekszik. Az átmenı, vala környezetminıség hosszú távú fenntartása érdekében, hanem azért is, mint a célforgalom és az ipari tevékenységek egyaránt jelentısen nıttek a mert például a turizmus alapjait biztosítják, így közvetve társadalmi térségben. A talajok szennyezıforrásai még a térségben található mőszaki gazdasági hasznot is hoznak. Az ún. ökoszisztéma szolgáltatások (pl. tiszta védelemmel nem rendelkezı, rekultiváció elıtt álló szilárd lerakók, az ille levegı és víz) védelme alapvetı érdekünk. gális szemétlerakások és a szikkasztással történı szennyvízelhelyezés. Sajátos, és évek óta nagy probléma Fót esetében a kábelégetéssel kapcso Táji adottságok latban felmerülı folyamatos talajszennyezés. A kistérség Magyarország kistájkataszteri besorolását tekintve az Al Jelentısebb talajszennyezések Fóton: föld nagytájának Duna menti síkság középtáján, azon belül is a Pesti síkság kistájcsoport Pesti Hordalékkúpsíkságán található. • Honvéd u. Sopronok u. terület: jelentıs határérték feletti nehézfém A kistérség éghajlata mérsékelten meleg, száraz, de már közel esik a tartalom és összes szénhidrogéntartalmú szennyezettség. Rendırségi mérsékelten hővös és mérsékelten száraz éghajlathoz is. Ez az éghajlat az feljelentés megtörtént és ügyészségi szakaszban is járt az ügy. Nem került évi 580600 mm körüli csapadékösszeggel a nem túl hıigényes és száraz bíróságra, lezárták az ügyet ságtőrı mezıgazdasági kultúráknak kedvez. • 0250 hrsz.: az összes szénhidrogén tartalom kétszeresen haladta A Gödöllıi dombságtól a Duna völgy felé lejtı területen elhelyezkedı meg az intézkedési határértéket a felszíni talajmintában. Rendırségi felje kistájat, az egymással párhuzamosan a Dunába folyó patakok tagolják. A lentés megtörtént. A bíróság kártérítésre, illetve a KDVKÖTEVIFE bírság Dunakeszi kistérség a SzıdRákospatak és a Mogyoródipatak közötti te megfizetésére kötelezte az elkövetıt. rületen található. A tájat száraz éghajlat alatt jelentıs vízhiány jellemzi. A kistérség területén található természetes vízfolyások a Duna, az Óceánárok, a Mogyoródipatak, az Ilkapatak és több kisebb, az elıbbi vízfolyásokból leágazó ér. A patakok lakott területeken áthaladó szakaszai

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

általában szennyezettebbek. (Quercus robur), keskenylevelő kıris ( Fraxinus angustifolia), magas kıris Fót területén található a Somlyótó és a Tızegestó, Gödön a Feneket (Fraxinus excelsior) és vénic szil (Ulmus laevis) képezi. Jellemzı talaja a lentó és Dunakeszin a Tızegtavak, a Kavicsbányató és a Barrakudató. hordalékos öntés erdıtalaj, az erdı vízgazdálkodását a jellemzıen magas Többségük horgászati célokat szolgál. talajvízszint és/vagy a Duna vízjárása határozza meg. Az erdıgazdasági területeken fiatal és középkorú, zömmel lombos er dık, kisebb kiterjedésben pedig fenyıerdık találhatók. Az éves folyónö A tölgykırisszil ligetek nagy része ma már leromlott állapotban van. vendék átlagos nagysága 2,1–3,7 m3/ha között ingadozik. A kistérség Az ıshonos fafajok közé gyakran tájidegen fajok is keverednek. Például erdısültsége igen alacsony (10,17%), ezen belül is Dunakeszi 4%os er kırislevelő juhar ( Acer negundo), bálványfa ( Ailanthus altissima), amerikai dısültsége kritikusnak mondható, de Fót (11,55%) és Göd (14,99%) er kıris ( Fraxinus pennsylvanica ), fekete dió ( Juglans nigra ), nemes nyár dısültsége is jóval alatta marad az országos átlagnak. Hazánk jelenlegi (Populus x euramericana), akác ( Robinia pseudo acacia). A tájidegen fafa átlagos erdısültsége 20,5%, azonban az ökológiailag kívánatos elérendı jokkal teli kultúrákban egyes behurcolt lágyszárú növények is agresszív cél a 2426 % lenne. módon terjeszkednek (kisvirágú nebáncsvirág ( Impatiens parviflora), ma A térség alacsony erdısültsége a kivett területek (46,33%) átlagosnál gas aranyvesszı ( Solidago gigantea ) stb.) Ezek visszaszorítása egyelıre jóval nagyobb arányában rejlik. A többi agglomerációs települési térséghez csaknem lehetetlennek látszik. hasonlóan a kistérségben igen magas az urbanizáltság, mely a természetes Az egykori hatalmas kiterjedéső tölgykırisszil ligetek a nagyarányú élıhelyek csökkenését és degradálódását vonja maga után. A kistérség kivett területeknek köszönhetıen mára meglehetısen kis területre szorul területének majdnem fele biológiailag inaktív terület, ezért a meglévı tak vissza. természetközeli értékek megırzése, a kedvezı mővelési ág váltások szor galmazása, a természetvédelmi szempontok elıtérbe helyezése a környe Tızeges talajú, nyáron is víz borította területeken alakulnak ki a lápi zetminıség szempontjából fokozottan fontos feladat. fajokban gazdag [pl. tızegpáfrány ( Thelypteris palustris ), zsombéksás (Carex elata)] kıriséger láperdık ( Fraxino pannonicaeAlnetum), melyek Jellemzı élıhelyek és növénytársulások állományát fıként éger, részben pedig kıris alkotja. A kıriséger láperdık legtöbb értékes állománya védett (ex lege védett lápterületek), azonban az A kistérség az Alföld flóravidékének (Eupannonicum) DunaTisza közi erdıgazdálkodás még mindig veszélyeztetı tényezı. Leginkább azonban a flórajárásában (Praematricum) található. Potenciális erdıtársulásait a bo belvízelvezetés és a klimatikus aszály járul hozzá legjobban a foltok degra rókás nyárasok ( JuniperetoPopuletum albae ), a tölgykırisszil ligeterdık dálódásához, sıt eltőnéséhez. Idılegesen a tavaszi vizek visszatartása és (QuercoUlmetum hungaricum ), a kıriséger láperdık ( Fraxino esetleg külsı vizeknek a lápba vezetése segíthet. pannonicaeAlnetum hungaricum ) és a gyöngyvirágos tölgyesek A gyöngyvirágos tölgyesek ( ConvallarioQuercetum roboris danubiale ) (ConvallarioQuercetum roboris danubiale) alkotják. A jellegzetesebb lágy árhullám által nem veszélyeztetett, de talajvíz által mérsékelten befolyásolt szárú fajok között a rozsnokok: berzedt rozsnok ( Bromus squarrosus ), területek zárt lombkoronaszintő, síksági üde erdıi. Elsısorban homokvidé fedélrozsnok ( Bromus tectorum), a sásfélék (bükksás ( Carex pilosa), erdei keken, ritkábban árterekbıl kiemelkedı magaslatok homokos talaján ala sás ( Carex silvatica), zsombéksás ( Carex elata), a csenkeszfélék (magyar kulnak ki. Homokvidékeken többnyire buckák közötti mélyedésekben, hor csenkesz ( Festuca vaginata), barázdált csenkesz ( Festuca sulcata), sovány padásokban találhatók. csenkesz ( Festuca pseudovina), az árvalányhaj ( Stipa sabulosa), stb. em Termıhelyeiken a homokos talaj sajátos vízgazdálkodási viszonyokat líthetık. biztosít azáltal, hogy felszíne könnyen kiszárad, de viszonylag kisebb mély A Duna árterén húzódó félnedves szálerdık a tölgykırisszil ligetek ségekben már tartósan üde. A síksági gyöngyvirágos tölgyesek egykor (QuercoUlmetum), melyek lombkoronaszintjét zömmel kocsányos tölgy nagy területeket borítottak, az erdıirtások következtében azonban nagyon

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. megfogyatkoztak. Megmaradt állományaik erdıgazdálkodás alatt állnak, tartva biztosítani a fennmaradásukhoz szükséges környezeti feltételeket. melyek több helyen veszélyeztetik a társulás fennmaradását. Ritkaságuknál Ennek érdekében az EU területén egységes szempontrendszer szerint és vegetációtörténeti jelentıségüknél fogva megmaradt állományaik a szükséges kijelölni az ökológiai hálózat elemeit. Ennek egységes jogi sza jelenleginél komolyabb védelmet érdemelnének. bályozását a madarak védelmérıl 1979ben (79/409/EEC) és a természe tes élıhelyek, vadon élı állatok és növények védelm érıl szóló 1992ben A tájat veszélyeztetı tényezık (92/43/EEC) elfogadott irányelvek határozzák meg, az ezek alapján kijelölt területek együttesen alkotják a NATURA 2000 területeit. A kistérségben – így Fóton is – a tájat, táji értékeket aktuálisan veszélyez Magyarország természeti adottságai az EU sok országához képest ked tetı tényezık a következık: vezıek (hazánk területének közel 21%a NATURA 2000 terület). Ugyanak kor az intenzív területhasználat a természetes élıvilág életfeltételeit meg • belterületbe vonás, beépítés, változtatja, a hazai élıhelyek sérülékenyek és mozaikos szerkezetőek let • építkezések, beruházások, és egyéb területhasználatok esetében a tek, fennmaradásuk veszélybe került. tájba illesztés szempontjának figyelmen kívül hagyása, • inváziós fajok terjedése, Natura 2000 területek • illegális fakivágások, • a tájgondozás hiánya. • Gödöllıidombság peremhegyei (HUDI20040) Göd: 0109 hrsz. Illegális fakivágások a főtési idıszakban szoktak elıfordulni, általában Fót (a Fóti Somlyó Természetvédelmi Terület tartozik ide): decemberfebruár között. Hetente átlagosan 1 db tettenérés fordult elı az 060/4, 063a, 063b, 063c, 063d, 063f, 063g, 063h, 063j, 063k, 063l, 064/1, elmúlt években. 066/4a, 066/4b, 066/4c, 066/4d, 066/4f, 066/4g, 066/4h, 066/4j, 066/4k,

066/4l, 066/4m, 066/4n, 066/4p, 066/4r, 066/4s, 066/4t, 066/4v, 066/6a, 066/6b, 066/6c, 066/6d, 066/6f, 066/6g, 067/1, 067/2, 069/1a, 069/1b, A térség természeti területei, értékei 069/2a, 069/2b

NATURA 2000 területek Kiemelt közösségi jelentıségő élıhely típusok: 6260 Pannon homoki gyepek, 91H0 Pannon molyhos tölgyesek Quercus A vadon élı növény, állat és gombafajok léte élıhelyekhez, illetve pubescensszel azok hálózatához kötıdik. A környezeti feltételek megváltozásával, a ter Közösségi jelentıségő növényés állatfajok: mészetes élıhelyek elszigetelıdésével, illetve megszőnésével fennmaradá Homoki nıszirom ( Iris humilis subsp. arenaria) suk veszélybe kerül. A megırzésük érdekében nemzetközi összefogásra Magyar futrinka ( Carabus hungaricus) van szükség, ennek érdekében tőzte ki célul az Európai Unió a NATURA 2000 hálózat kialakítását. • Duna és ártere (HUDI20034) A NATURA 2000 az európai jelentıségő (melyek az Európai Unió terü Göd: 02, 03 hrsz. letén ritkák, kipusztulással veszélyeztetettek, illetve jellemzıek Európa Dunakeszi: 0165a, 0165b, 0165c hrsz. természeti képére) természeti területek hálózatának az elnevezése. Az EU célja a biológiai sokféleség, az élıhelyek és a fajok megırzése érdekében, az életközösségek ökológiai igényét és természetes elterjedését szem elıtt

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Közösségi jelentıségő élıhelytípusok: jes védett terület Fót közigazgatási területén helyezkedik el. 3270 iszapos partú folyók részben Chenopodion rubri, és részben Bidention A Gödöllıidombvidék peremén található fóti Somlyó valóságos hegy növényzettel, 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, 6510 Sík látszatát kelti, amely piroxénandezittufából, édesvízi és miocén mészkı és dombvidéki kaszálórétek ( Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis), bıl, valamint löszös és homokos pannon üledékbıl épült fel. A terület egy 91F0 Keményfás ligeterdık nagy folyók mentén Quercus robur, Ulmus kor gazdag volt erdıségekben. Az északi lejtıláb löszös üledékén már csak laevis és Ulmus minor, Fraxinus excelsior vagy Fraxinus angustifolia fajok kis foltban található meg a lösz szukcessziós sorozatának záró társulása a kal ( Ulmenion minoris) tatárjuharos löszpusztai tölgyes. Kiemelt közösségi jelentıségő élıhelytípusok: A Somlyó értékes lágyszárú növényekkel rendelkezik. A meredek 91E0 Enyves éger ( Alnus glutinosa) és magas kıris ( Fraxinus excelsior) északi lejtık sajátos mikroklímájával magyarázható, hogy a sziklák jelenlé alkotta ligeterdık ( AlnoPadion, Alnion incanae, Salicion albae) te nélkül is megtelepedett az aranyos fodorka. Egy európai viszonylatban is értékes ritkaság nıtt egykor a területen, a fokozottan védett déli sárkány fő, de ma itt már nem tenyészik. Kiemelkedıen magas a pannon, a pontusi Közösségi jelentıségő állatfajok: és a szubmediterrán fajok száma, szinte az egész vegetáció a jégkorszak közönséges hód (Castor fiber), vidra (Lutra lutra), vöröshasú unka utáni felmelegedés emlékeit ırzı reliktumfajok sokaságából áll. (Bombina bombina), dunai tarajos gıte (Triturus dobrogicus), leánykoncér A terület lepkefaunájának avatott kutatója, Szalkay József 1962ben (Rutilus pigus), ragadozó ın (balin) (Aspius aspius), halványfoltú küllı megjelent közleményében csaknem 650 nagylepke faj elıfordulásáról (Gobio albipinnatus), ingola fajok (Eudontomyzon spp.), selymes durbincs adott tájékoztatást. A Frivaldszky Imre által Bulgáriából leírt pontusi lepke (Gymnocephalus schraetzer), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus faj, a fóti boglárka legjelentısebb hazai lelıhelyét itt tartják nyilván. Nagy amarus), német bucó (Zingel streber), magyar bucó (Zingel zingel), vágó ritkaság a melegkedvelı, szubmediterrán elterjedéső zörgılepke is, mely csík (Cobitis taenia), széles durbincs (Gymnocephalus baloni), réti csík jelzi, hogy a Somlyó melegebb korszakok emlékét ırzı fajok menedéke. (Misgurnus fossilis), garda (Pelecus cultratus), tompa folyamikagyló (Unio A területen az elevenszülı gyík kivételével az összes hazai gyíkfaj crassus), lápi szitakötı (Leucorrhinia pectoralis), díszes légivadász megtalálható. Legértékesebb az országszerte pusztuló pannon gyík. A (Coenagrion ornatum), nagy tőzlepke (Lycaena dispar), vérfı hangyabog homokpuszták egykori lakója, a parlagi vipera kipusztult. A Somlyó madár lárka (Maculinea teleius) világa is gazdag, a fehérhátú kivételével valamennyi harkályfaj elıfordul a területen. Kisebb gyurgyalag állomány is él a hegyen. Országos jelentıségő védett természeti területek A hegyre jellemzı erdıtársulás mára sajnos szinte teljes mértékben a me zıgazdasági tevékenység áldozata lett. A korábbi évek erdısítései során az Fóti Somlyó Természetvédelmi Terület ostorfa, az akác, a bálványfa, az erdei és fekete fenyı betelepítésével megváltozott a táj arculata, mely a növény és állatvilág elszegényedésé A területet 1953ban nyilvánította védetté az Országos Természetvé hez is vezetett. delmi Tanács az 1243/53. sz. határozatával, majd a természetvédelemrıl Természetvédelmi érdek a mikroklimatikus viszonyok fenntartása, a szóló 1961. évi 18. sz. törvény végrehajtására kiadott 12/1971. (IV 1.) sz. löszpusztai tölgyes területarányának fokozatos növelése, egyes területek Korm. rendelet alapján az Országos Természetvédelmi Hivatal elnöke a visszafüvesedésének lehetıvé tétele. Ezért a 2000es években megkezdı 2051/1975. sz. határozatával a Fóti Somlyó területét az országos jelentı dött a DunaIpoly Nemzeti Park Igazgatóságának közremőködésével a ségő területek közé sorolta. A védett terület bıvítése és egy részének fo tájidegen fajok cseréje. A WWF Magyarország pedig rendszeresen szerve kozottan védetté nyilvánítása a 2/1988. (V 26.) KVM. rendelet alapján zett galagonyairtást a hegylábi gyepeken. történt. A 282 hektáros területbıl 105 ha fokozott védelem alatt áll. A tel A területet veszélyeztetik a terepjáró autósok, terepmotorosok és

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

hegyi kerékpárosok, akik jármőveikkel szinte legyalulják az érzékeny hegy 0250/9 0,6472 oldalt, több ritka faj kipusztulását okozva ezzel. 0250/10 4,4935 A WWF Magyarország 2003 tavaszán a Somlyón egy 3500 m hosszú, 0250/11 6,1528 kör vonalvezetéső tanösvényt alakított ki (a DunaIpoly Nemzeti Park által 0250/12 20,4998 indított Tanösvények Budapest körül c. sorozat tagja), mely a természeti értékek bemutatását teszi lehetıvé. A tanösvény a Fáyprésház mellıl 0251 0,1725 indul, s a lepkés állomásjelzést követve 2,5 óra alatt bejárható. Az utóbbi összesen: 71,5878 idıben a tanösvény berendezéseit megrongálták, ezért felújításra szorul.

Ex lege védett területek A Nemzeti Ökológiai Hálózat fóti elemei A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezései szerint ex lege, vagyis a törvény erejénél fogva (külön kihirdetés nélkül is) A Somlyóhegy a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületéhez tartozik, országos jelentıségő védett természeti terület Magyarországon minden a Mogyoródipatak mente pedig részben magterület (ex lege védett lápte forrás, láp, barlang, víznyelı, szikes tó, kunhalom és földvár. Fóton közel rületek), részben ökológiai folyosó. 72 hektár lápterület áll ex lege védelem alatt. Ezek az alábbiak: Helyi jelentıségő természetvédelmi területek hrsz. méret (ha) Fót város Önkormányzatának 25/1999 (XII. 10.) sz., a települési kör 0244 2,9022 nyezet védelmérıl szóló, többször módosított rendelete alapján 4 terület és 0245/1 0,7241 3 növénycsoport élvez a településen helyi védettséget. Ezek pontos lehatá 0246/1 4,1145 rolását Fót Város Szabályozási Terve tartalmazza. Fót város közigazgatási 0246/2 0,1901 területén helyi jelentıségő tájvédelmi terület létesítésérıl a 15/2001 (VII. 0246/3 4,6783 13.) sz. KT rendelet rendelkezik. Helyi védettségő területek és egyedileg 0246/4 0,1549 védett objektumok: 0247 0,249 • Somlyó alja • 0248a 3,4592 A Somlyó aljától a volt Lıtér és a belterület határa közötti terület • A Fáy Présház alatti, külterületbe esı, de a belterületi határig ter 0248b 0,98 jedı terület 0248c 1,1122 • A Károlyi István Gyermekközpont területétıl nyugatra a Mogyoródi 0248d 2,3925 patak mindkét oldalán húzódó terület, mely a belterület határához 0249 0,4535 csatlakozik 0250/3 0,4103 • Kisalagi ısfenyık 0250/4 1,0593 • Erkel téri gesztenyefák 0250/5 0,054 • Katolikus óvoda és környékének gesztenyefái 0250/7 0,0589 • Mogyoródipatak menti természetvédelmi terület 0250/8 16,629 • Fáy Présház alatti terület

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

A Somlyó alja, és a Somlyó aljától a volt Lıtérig és a belterület határá A helyi szinten védett területek védett növény és állatfajait és a ter ig húzódó terület kiegészíti az országos védelem alatt álló Somlyóhegyet, mészetvédelmi kezelési elıírásokat a 25/1999 (XII. 10.) sz. önkormányzati ezáltal annak védıterületeként is szolgál. A Somlyóhegy változatos geoló rendelet sorolja fel. giai felépítettségébıl három jellegzetes alkotóelem itt is elıfordul. Édesvízi A Károlyi kastélyhoz és kultúrtörténeti szempontból is meghatározó és miocén mészkı, pannon üledékek valamint futóhomok alkotja az alap parkjához (1552, 1553, 1562, 1565/1, 1565/2, 0242 hrsz.) a külterület kızetet. A geológiai változatosságot a vegetáció is tükrözi. Melegkedvelı irányából helyi védelem alatt álló területek csatlakoznak. tölgyes kis foltja mellett, sziklafüves lejtısztyepp valamint homok pusztarét is megtalálható itt. Tájhasználat A Kisalagi ısfenyık, az Erkel téri gesztenyefák és a Katolikus óvoda és környékének gesztenyefái településképi szempontból meghatározó vizuális A tájvédelemben komoly gondot jelent a táj adottságaihoz illeszkedı esztétikai elemek, ezért egyedi védelemben részesülnek. emberi gazdálkodás utóbbi évszázadokban rögzült módszereinek és ritmu A Mogyoródipatak mentének 1,09 hektáros, a belterület határához sának gyakorlatilag teljes megszőnése. A társadalmigazdasági változások csatlakozó területe a Nádastóval, az azt övezı nádas, rét és legelıterü kal függ össze a külterjes állattartási formák visszaszorulása, a kaszálóré letekkel a jelentısen beépített agglomerációs környezetben különleges tek és legelık felhagyása, amely számos természetvédelmi probléma alap természeti és táji értéket képvisel. A Mogyoródipatak futását ÉDi irányú vetı oka. Ez az országszerte jellemzı folyamat a fıvárosi agglomerációban meredek völgyben kezdi Mogyoródtól északra. A településnél hirtelen különösen erıs, napjainkra a hagyományos tájgazdálkodás elemei szinte irányt változtat, és Fót határáig ÉNyi irányban folyik tovább. Fóttól a patak teljesen eltőntek. Néhány esetben ezek ellenkezıje, a túllegeltetés (vagy a alsó folyás jellegő, széles, lapos völgyben folyik a Duna felé. A patak med nem megfelelı élıhelyen végzett legeltetés) okoz gondot. A természetes re szabályozatlan, növényzettel erısen benıtt, hordalékkal terhelt. A vasúti szukcesszió folyamatainak felerısödése jobb esetben beerdısülést, rosz töltés és a Mogyoródipatak között a mély fekvéső vizenyıs rét legmélyebb szabb esetben/általában áthatolhatatlan cserjések kialakulását, az özönnö – tızegkitermelés útján keletkezett – részén sekély 1,01,2 m vízmélységő vények terjedésével együtt pedig általános állapotromlást, a ritka növény állóvíz, a Tızegestó található. Partjainak nagy része náddal borított, kör és állatfajok eltőnését és a tájképi értékek csökkenését eredményezi. nyezete tızeges, láposmocsaras. A talajvíz és a Mogyoródipatak mellék ága táplálja, befogadója a Mogyoródipatak. A területen a tájképi elemek A mezıgazdasági termelés szerkezete és a kialakult másodlagos társulások a környezet korábbi állapotát jellemzı jellegzetes természet közeli állapotokat tükröznek. A vízfelületekkel kísért, A mezıgazdaság Fót, Dunakeszi és Göd esetében is hagyományosan nádasokkal, rétekkel, galériaerdıkkel fedett terület jelentıs táji és termé meghatározó volt, mára azonban háttérbe szorult jelentısége. szeti értékeket hordoz. Dunakeszin a mezıgazdaság olyan jelentıs volt, hogy az 1870es A Fáy Présház alatti, külterületbe esı, de a belterületi határig terjedı években a dunakeszi kertészek voltak Magyarországon az elsı paradicsom terület értékes tájképi vizuális elemként és élıhelyi adottságai miatt is termesztık. A térség híres volt az itt termelt zöldségekrıl, gyümölcsökrıl, védelmet érdemel. A terület a Somlyóhegy lakó és kiskerti területei közé melyeket a budapesti piacokon értékesítettek. A nagyüzemek kialakulásá ékelıdı nyugati lejtın, a Fáy présházhoz vezetı út mellett húzódik. Ter nak idején több TSZ jött létre. Az alagi major volt a magja az 1948ban mészetes elıteret, kilátást biztosít a Fáy présháztól, Fót legjelentısebb alakult Alagi Állami Tangazdaságnak, amelynek területe Dunakeszitıl az kirándulópontjától. A terület mezıgazdasági hasznosítású jórészt felha Ipolyig terjedt, és ami az 1960as években a megye legjobb mezıgazda gyott szántó, hajdani kert, amelynek korábbi mővelését öreg gyümölcsfák sági üzemeinek sorába emelkedett. (körték, mandulák) jelzik. Határán egyre nagyobb mértékben terjeszkedik E mellett létrehozták a gödi és a fóti Vörösmarty TSZeket. Gödön né az akác. hány helyen van ugyan értékesebb termıföld, de ezek a Duna öntésterüle

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. tén, a Fıvárosi Vízmővek sérülékeny földtani környezető ivóvízbázisainak Az agrárszektorban a tulajdonviszonyok – a rendszerváltozást követı védıterületein fekszenek, és ún. „vizes kerteknek” nevezik ıket. Ezeken a nagy tulajdoni átrendezıdés lezárulásával – ebben a kistérségben is gya helyeken nem szabad mőtrágyát és növényvédıszereket használni. Ezen korlatilag ugyanazt a képet mutatják, mint megyei vagy országos szinten. kertekben és a város egyes házainál is foglalkoznak némi öntermesztéssel, A földtulajdon magánosítása (kárpótlási folyamat, részaránytulajdon ki házi kerttel. adása) során a földigénylık többsége itt is csak kisebb birtokok után ka Fót korábban szintén hagyományosan mezıgazdasági település volt. A pott kárpótlási jegyet. Ez a földtulajdoni szerkezet azonnal méretbeli, haté XIX században és a XX. századelején jelentıs szılıtermesztés és egyéb konysági problémákat eredményezett. Kedvezıtlen körülmény, hogy ebben gyümölcstermesztés (kajszibarack, ıszibarack, meggy, cseresznye, magvá a kistérségben is jellemzı, hogy a földterületek nagy hányadát a kárpótlás ló szilva) folyt itt, de az 1950es évek végére a mezıgazdaság aránya fo során nem a helyben lakók szerezték meg, vagy a föld jelentıs része "ki kozatosan csökkent, ahogy az ipar jelentısége nıtt. A fóti Vörösmarty TSZ csúszott" a helybeliek kezébıl. még ma is üzemel (Fáy András ZRt.). A TSZ kedvezıtlen adottságú földek A térségi ıstermelıi igazolvánnyal rendelkezı gazdák jelentıs részé kel gazdálkodott mindig is, ezért kezdett el már korábban ipari tevékeny nek nem a térségben van földje, hanem az ország különbözı pontjain. séggel és külkereskedelemmel foglalkozni. A TSZ mezıgazdasági tevé Szántóföldi növények termesztésével Fóton a Vörösmarty Szövetkezet és a kenységet csak a rendszerváltás elıtt a kedvezıtlen termıhelyi adottságú Vác környéki Kft., gyümölcs és szılıtermesztéssel az ErdKert Kft., takar TSZeknek nyújtott állami támogatással tudott eredményesen folytatni. mánynövények termesztésével a FótTenyész Kft. foglalkozik. A települé Ekkor összesen tíz településen gazdálkodtak. A rendszerváltásig a mezı sen 25 egyéni gazdálkodó zöldségtermesztést, dísznövénytermesztést és gazdasági termelésük 3040 százaléka háztáji integrációból származott, és palántanevelést folytat. a TSZ ebben az idıszakban tízszer nyerte el a Kiváló Termelıszövetkezet A mezıgazdasági termékek feldolgozása a kistérségben napjainkban címet a termelési versenyben. A rendszerváltás óta a szövetkezetet kisebb egyáltalán nem jellemzı, a termékeket elsısorban nyersen értékesítik pia társaságok alkotják, amelyek közül három foglalkozik mezıgazdasági tevé cokon. kenységgel. Összességében el lehet mondani, hogy a térségben a mezıgazdaság Göd mezıgazdasági területe egybefolyik a dunakeszivel. A TSZ meg nak – mint hazánkban általában – komoly problémákkal kell szembenéznie. szőnése után továbbra is az egységes rendszer maradt fenn, azzal a kü Ilyenek a tıkehiány, a dráguló üzemanyagok és az egyre szélsıségesebb lönbséggel, hogy a terület felaprózódott több kisebbnagyobb mezıgazda idıjárás okozta károk is. sági egységgé, illetve nagy részén lakópark épült. A mezıgazdasági földe ket sokan bérletben mőveltetik. Ennek oka leginkább a szakértelem, illetve Növénytermesztés az eszközhiány. Önellátási célú házi termelés ma is van Gödön. A mezıgazdaság háttérbe szorulásának oka sokrétő. Egyrészrıl a tér A kistérség összes területének jelentıs része mezıgazdaságilag mő ségben gyenge minıségő talajok vannak, másrészt a helyi mezıgazdaság velt terület. A földhasználatot leginkább a szántó magas aránya jellemzi a területek rendkívül elaprózottak (kárpótlás és részarány miatt). Nagy (kb. 33 %), mely azonban jóval alatta marad az országos átlagnak (51%). probléma a tıke és pénzhiány, valamint a zöldség és gyümölcs termesz A szántóterületek minısége gyenge. A szántók átlagos aranykoronaértéke tık esetében az értékesítési lehetıségek csökkenése (a korlátlan import és átlagosan 1012 AK, Fóton néhol 15 AK. A többi mővelési ág közül még a a szupermarketek miatt). A kisebb területen gazdálkodók nem tudják fel gyep (legelı) és az erdıterületek nagyságát érdemes kiemelni. venni a versenyt a nagyokkal, így versenyképességüket tekintve egyre A legjellemzıbb mezıgazdasági termékek a gabonafélék, ezek közül is inkább lemaradnak. Ma már a folyamatos beköltözések miatti építkezések a zab, búza, rozs és a kukorica. A rozs (1020 q/ha) és a kukorica ter következtében egyre nagyobb és több szántóterület kerül ki a mezıgazda mesztés (3050 q/ha) mellett a paradicsom termesztés is számottevı (150 ságból, és épül be lakóterületként. 250 q/ha). Dunakeszin kertészeti termékek elıállítása is folyik, bár nincs

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. hagyománya, többnyire csak önellátás céljából termesztenek. Fóton a ga bonafélék mellett a legjellemzıbb mezıgazdasági termékek a zöldségek • a helyben termelt, ismert eredető, jó minıségő és friss élelmisze (fıként paradicsom és uborka), a virágok és palánták. Az ıstermelık gyü rek kínálatának, forgalmazásának és fogyasztásának növelése, a mölcs és konyhakerti növények elıállításával foglalkoznak, a vállalkozások nyomon követhetıség biztosítása a földtıl a fogyasztó asztaláig; pedig palántaneveléssel és dísznövények elıállításával. A többi termelı • az agglomerációs település és térsége élelmiszerelıállító ısterme háztáji tevékenységet folytat. A zöldségvertikum és a kertészeti növények lıinek, kistermelıinek piachoz juttatása; jelenlegi térfoglalása nem éri el a korábbi szintet. • a település mezıgazdasági, kertészeti termesztési hagyományai Állattartás nak újjáélesztése (pl. Fóti „gerezdes paradicsom”, spárga stb.), a házi kertek, az élelmiszertermelı tevékenységek élénkítésével, a A kistérség minden településén jellemzı az állattenyésztés, viszont helyi természeti adottságok kiaknázásához; mértéke az utóbbi évtizedekben jelentısen visszaesett. • közösségi találkozóhely létrehozása kulturált szórakozást biztosító Fóton a kevés gazdálkodó ló, tehén, juh és vegyes állattartással szolgáltató terekkel, létesítményekkel (pl. a látvány piachoz közel foglalkoznak. Gödön az állattartás szintén visszaszorult, mivel a várossá sétáló utca, kávézó, falatozó, étterem, játszóház stb.) amelyek nyilvánítás következtében szigorodtak a helyi elıírások. A gazdák a követ elısegítik a helyi turizmus fellendítését, a település „alvó város” kezıket tartják kis mennyiségben: kecske, szarvasmarha, baromfi, csibe. A jellegének felszámolását; Somlyó körül tehén és kecske legeltetés ma is folyik. • a települést behálózó lánckereskedelem révén terjedı „plázakultú Dunakeszin a gazdák nagyrészt sertéshízlalással, birkatenyésztéssel, ra” dominanciájának ellensúlyozása, a helyi kulturális örökség és a vegyes (hízómarha és tehén) állattartással, méhészettel és nyúltartással hagyományok újjáélesztésével, a helyi termékek értékesítését és foglalkoznak. A termelésben hosszabb ideje meghatározó a magángazdák fogyasztását elısegítı turisztikai vonzerık fejlesztésével (pl. Kár szerepe. olyi Család, Károlyi Sándor a HANGYA Szövetkezet alapítója, a Fóton a belterületi állattartás miatt sok lakossági panasz van. Az el „gazdák megmentıje”, reformkori emlékek, Fáy Présház, Károlyi múlt három év panaszai: Kastély, ıshonos tájfajták termesztése, helyi gasztrokulturális ren dezvények fröccs fesztivál, paradicsom fesztivál, gyermek lovas te • 2010. év: 7 db ebtartás, 1 db sertéstartás, 1 db lótartás miatt,l rápia stb.); • 2011. év: 18 db ebtartás, 1 db sertéstartás, 3 db lótartás, 1 db ba • a kereskedelmi láncok akciói által manipulált fogyasztói magatartás romfitartás miatt, formálása, a helyi, egészséges, magyar termékek vásárlásának és • 2012. év (október 8ig): 11 db ebtartás, 2 db sertéstartás, 1 db ló fogyasztásának ösztönzésével, hozzájárulás az életminıség javítá tartás, 1 db baromfitartás miatt. sához.

Helyi termelıi piac A helyi közvetlen termelıi piaccal szemben támasztott közösségi igé nyek megismeréséhez a Fóti Önkormányzat 2011. évben kérdıíves felmé A helyi közvetlen termelıi piac külön projektként szerepel Fót Város rést készített, amelyben jelentıs számú helyi lakos, közel kilencszázan, a Önkormányzata 2010–2014. évekre szóló gazdasági programjában. A kép családok mintegy ötöde vett részt. A felmérés, amelynek részletes ered viselı testület a Nemzeti Vidékstratégiai Koncepcióval (NVS), az új önkor ményeirıl a Fóti Hírnök 2011. októberi számában lehetett olvasni, jól alá mányzati törvénnyel és a Darányi Ignác Tervvel összhangban a közelmúlt támasztotta a fótiak helyi piac iránti komoly vonzódását és várakozását. A ban döntött ennek létrehozásáról, figyelemmel a hosszabb és rövidebb válaszadók döntı többsége (96 %) egyöntetően a helyi termelıi piac léte távon teljesítendı, alábbi helyi közösségi célokra: sítése mellett voksolt. Több mint fele (57%) ezt azzal indokolta, hogy

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. helyben termelt élelmiszert szeretne vásárolni az ismeretlen eredető ter ták, megszüntették. mékek helyett. Úgy tőnik tehát, hogy a lánckereskedelemmel nagymérték Fóton az Állami Erdészeti Szolgálat Budapesti Igazgatósága foglalkozik ben behálózott településünkön viszonylag nagyszámú, az egészséges táp erdıgazdálkodással. lálkozás iránt vonzódó, tudatos fogyasztó él, akik szeretnének helyi, ma gyar élelmiszertermékeket helyben vásárolni. Bányászati tevékenység Az önkormányzati testület nemrégiben nagyvonalú cselekvési tervet is elfogadott és ennek részeként kijelölte a piac, valamint az ehhez elenged A kistérségben a bányászati tevékenységek közül jelenleg a homokbá hetetlenül szükséges parkoló helyét, a Shell kút mögött, a patak fölött nyászat a jellemzı, korábban tızeg és kavicsbányászat is elıfordult. Je elterülı területen. A döntés nemcsak azért látszik kedvezınek, mert a piac lenleg egyedül Gödön nem folytatnak bányászati tevékenységet, de itt is természeti környezetben, eddig kiaknázatlan önkormányzati tulajdonú található anyagnyerı gödör. Fóton három helyen található olyan roncsolt telkek hasznosításával kerül megépítésre, hanem azért is, mert a város terület, mely korábbi bányászati tevékenységek során keletkezett. Ezek a központi elhelyezkedés magánbefektetıket vonzhat, amire a látványpiac következık: fokozatos kiépítéséhez nagy szükség lesz. Az önkormányzat 2012. évi költségvetésében 14 M Ft beruházási keret áll • A bezárt FótI. homokbánya (06/1, 06/2, 06/3 hrsz.): az FKF Zrt. ter rendelkezésre a piac és a parkoló létrehozásához, amely biztosítja a jog vei között szerepel egy salaklerakó létesítése a területen. Jelenleg az szabályokban elıírt alapinfrastruktúra megteremtését. egységes környezethasználati engedélyeztetési eljárás folyamatban van a KDVKÖTEVIFEnél. A helyi élelmiszertermelésrıl és ellátásról az önkormányzatok és a • A bezárt FótII. homokbánya (07/2) tulajdonosa (Vörösmarty Terme falugazdászok tájékoztatása alapján megállapítható, hogy a térségben lıszövetkezet) 2006ban inert hulladéklerakót kívánt létesíteni a terü bioélelmiszertermelık elvétve fordulnak csak elı. leten, de az engedélyeztetés nem történt meg. • A 0106 hrszon található bánya a Vörösmarty Szövetkezet tulajdoná Erdıgazdálkodás ban van. A területet bérbe adták egy vállalkozónak, aki a KDV KÖTEVIFE engedélyével egy inert hulladék feldolgozót üzemeltet a te Az erdısültség aránya térségi szinten megfelel az országos átlagnak rületen. (kb. 20%). Gödön ettıl jóval magasabb, Dunakeszin alacsonyabb Fóton kb. ezzel megegyezı. Az erdıknek – gazdasági jelentıségük mellett – egyre inkább felismert A természeti területeket veszélyeztetı tényezık környezetvédelmi és jóléti szerepük van. Az erdı védi a talajt, szabályozza a klímát és a vízháztartást, tisztítja a levegıt, a felszíni és felszín alatti Hazánkban a természeti területekre a XXI. században is az egyre vizeket és élıhelyet jelent a vadon élı állat és növényvilág számára. Az gyorsuló állapotromlás és a területi csökkenés jellemzı. A minıséget elsı utóbbi idıben gyakran felvetıdik a kímélettel kezelt erdık jelentıs rekreá sorban az élıhelyek területének csökkenése és elszigetelıdése, a környe ciós szerepe is. A területen jelentıs a természetvédelmi, a talajvédelmi és zeti elemek (levegı, víz, talaj) szennyezettségének mértéke és az idegen a közjóléti elsıdleges rendeltetéső erdıterület. Az erdısávok jelentıs ré honos, inváziós fajok terjedése befolyásolja. A természetes élıvilág össze szét – melyek egyaránt ellátnak talajvédelmi és településvédelmi funkció tételének megváltozásában a szántóföldi mővelésnek, a víz és erdıgaz kat – részben a mezıgazdaság nagyüzemi átszervezésének idején (a dálkodásnak kiemelt felelıssége van. A természetes és természetközeli nagymérető, összefüggı parcellák kialakításával), másrészt az elmúlt évti élıhelyek területének csökkenésében és elszigetelıdésükben a gazdasági zedekben – a tulajdonosváltás után – rövidtávú gazdasági célokért kivág és lakóövezetek bıvítése révén terjeszkedı belterületek, a közlekedési

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. utak építése, illetve a turizmus hatása jelentıs. Új utak építésével az élı A települési környezet minısége helyek közötti kapcsolat romlik vagy megszakad. Általában a települési környezet alapvetı eleme az életminıség prob Élıhelyek bolygatása, felszabdalása, beépítése lémakörének. A települési környezet minıségét alapvetıen meghatározó tényezık: Fót beépített területeinek terjeszkedésével olyan élıhelyek semmisül nek meg, melyek számos állat és növényfajnak adnak otthont. A mőve • a település környezeti elemeinek (levegı, víz, talaj) állapota, lésbıl felhagyott területek is megırzendık, mivel potenciális helyszínei a • a település szerkezete, természetes úton vagy emberi segítséggel kialakuló/kialakítandó élıhe • a belterületi zöldterületek aránya, elhelyezkedése, állapota. lyeknek (pl. tájhonos erdınek). A természetes élıhelyek zavarásai közé tartoznak a patakkotrások, Zöldfelületek melyek a patak menti félnedves, nedves területeket kiszáradással fenyege tik. A bolygatás nyomán pedig inváziós és gyomnövények szaporodnak el. Egy település megítélését, a lakosok hangulatát döntı mértékben be folyásolja a közterületek, parkok száma, állapota és a köztisztaság helyze Inváziós (özön) fajok te. A közterületek, középületek állagromlása mőködési zavarokkal és ked vezıtlen esztétikai megjelenéssel jár. Az inváziós növények* közül a természeti területeken a selyemkóró A települések belterületi zöldfelületi rendszerét természeti, kertépíté (Asclepias syriaca ), a fehér akác ( Robinia pseudoacacia ), a bálványfa szeti elemek és esetenként termesztési célú zöldfelületek alkotják. Össze (Ailanthus altissima), a zöld juhar ( Acer negundo), a kanadai és a magas tett funkcióval rendelkezik, hiszen hozzá járul a kellemes, hangulatos, esz aranyvesszı ( Solidago canadensis, S. gigantea) fordul elı. tétikai élményt nyújtó környezet kialakításához, elınyıs fiziológiai és klima A térségben többfelé telepített erdei és feketefenyı ( Pinus sylvestris, tikus hatásokkal a komfortérzetet biztosítja, valamint olyan használati érté P. nigra) az akáccal és a selyemkóróval együtt különösen a homoki élıhe ket hordoz, amely az idegenforgalmi ágazat számára is hasznos. lyeken fejt ki káros hatást, teljesen tönkretéve az eredeti, értékes vegetá ciót. A zöldfelületi rendszer hármas funkciója: Az inváziós állatfajok közül a tavakban elıforduló törpeharcsa érdemel említést. • Rekreáció A növényzettel borított terek, parkerdık, ligetek sok ember számára nyúj tanak kikapcsolódási lehetıséget, pihenésre megfelelı környezetet, tehát 2.2.5. A települési és az épített környezet állapota egyértelmően szolgálják a rekreációs és idegenforgalmi érdekeket.

„A települési környezet az ember által mesterségesen kialakított anya • Településökológiai hatás gi rendszer, amelynek alapvetı funkciója az ember mindennapi életéhez A zöldfelület erıteljesen módosítja a helyi klíma alakulását, kedvezıen elengedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. Az épített környezet a befolyásolja a hı és vízháztartási viszonyokat, a levegı szennyezettségé környezet tudatos, építési munka eredményeként létrehozott, illetve elha nek mértékét, valamint csökkenti a zaj és a rezgés terjedését. tárolt épített (mesterséges) része, amely elsıdlegesen az egyéni és a kö zösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.” (Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. tv.)

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

• Esztétikai, településszerkezeti elem A település belterületeinek zöldfelületei 20,09 hektárt tesznek ki. A A parkok, fasoros utcák hozzá járulnak a település karakterének, arculatá közterületeken a településképre és a zöldfelületek minıségére nézve több nak kialakításához, és szerkezeti tagolásában is részt vesznek. A zöldterü féle probléma is jellemzı. A település közterületei a különbözı utcabútorok letek a település egyes területi egységeit egymással és a környezı tájjal – úgy, mint a kerékpártárolók, és egyes esetekben padok – tekintetében kapcsolják össze, szervezik egésszé. hiányosságokat mutatnak. Az önkormányzat 20092010 folyamán 120 db. hulladékgyőjtıt helyezett ki közterületen. A településen a játszótér A belterület növekedésével, a táji környezet nyújtotta lehetıségek ellátottság nem megfelelı, minıségi és mennyiségi fejlesztésük is kívána romlásával, a lakónépesség életmódjának, a lakóhelyek nyújtotta lehetı tos. ségek változásával várhatóan tovább nı a jövıben a közhasználatú zöldfe Fóton a Sipos Pál téri (volt November 7. tér) játszótér elbontásra ke lületek iránti igény. rült, a Szent Benedek parkban lévı jelentısebb felújításra, korrekcióra A kistérség zöldfelületeirıl általánosságban elmondható, hogy ápolt, szorul, míg a Jubileumi parkban levı kisebb javításokkal szabványossá gondozott zöldfelületek jellemzik a településeket. A zöldfelületi rendszer tehetı. A felújítást követıen az üzemeltetı Fóti Közszolgáltató Kftnek be legnagyobb hányadát a kedvezı egyedi telkes beépítettségbıl adódóan a kell szereznie a játszótér EU minısítését. A Sipos Pál téren újólag kialakí magánkertek adják. A települési lakóutcák és a fıútvonalak is többnyire tandó játszótérre szükséges lenne egy komplex tervet készíttetni, majd megfelelı zöldsávval rendelkeznek ahhoz, hogy az utcafásítás mindkettı ütemenként megépíteni. oldalon lehetséges legyen, ezt azonban sokszor a légvezetékek gátolják. A zöldfelületeket tekintve kedvezınek mondható a települések nagyarányú Egyes zöldfelületek felújításra, fautánpótlásra szorulnak. A légvezeté nyílt csapadékelvezetı árokrendszere, mely a fasorokhoz hasonlóan fontos kek sok esetben akadályozzák az utcafásítást, emellett településképileg is vonalas zöldfelületi összekötı elemet jelent a nagyobb kiterjedéső zöldfelü kedvezıtlenül hatnak. Az elmúlt években több fásítás is történt a települé letek között. A települések zöldfelületein igen sok nagylombozatú, egész sen, ezt a folyamatot érdemes lenne folytatni. A fentiekben jelzett problé séges, értékes faegyed található, mely a zöldfelületek esztétikai és környe mák megoldását szolgálhatja egy komplex, részletes zöldfelületfejlesztési zetminıségi értékét tovább növeli. terv kidolgozása. Önkormányzati fenntartású közterületek, közparkok: Fót egyes területein – fıként a burkolatlan utak mentén – jelentıs a • Temetı melletti ravatalozó porszennyezés, ezért a lakóterület takarását, a por megszőrését véderdı • Vörösmarty u. 35. számmal szembeni park sávok létesítésével szükséges biztosítani. A településen a zöldfelületek • Vörösmarty téri Óvodakert és környéke karbantartását a Fóti Közszolgáltató Kimeleten Közhasznú Nonprofit Kft. • Sipos Pál tér végzi. • Németh K. utca Béke utca sarki tér • Erkel Ferenc tér A települések a helyi természeti adottságoktól (domborzat, külterületi • Fáy András tér növénytakaró), a beépítés módjától, mértékétıl, a belterületi zöldterületek • Polgármesteri Hivatal elıtti parkok arányától függıen módosítják a helyi éghajlati sajátosságokat. A nagymér • Vásártér tékő beépítettség a települési környezet minısége, a lakosság egészség • Strand és az úttörıtábor területe ügyi állapota és komfortérzete szempontjából kedvezıtlen hatást fejt ki. • Fáy Présház melletti szabadtéri színpad és környéke Például a belterületek a gyorsan elfolyó csapadék, illetve a párolgás hiánya • Új községközpontba önkormányzati tulajdonban lévı területek miatt szárazabbak, mint a környezetük. A növekvı hımérséklettel csökken • Kossuth utcai és Ybl Miklós utcai artézi kutak környéke a relatív páratartalom, és ez biológiailag kedvezıtlen az ember számára. • Kisalagi temetı

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

A településszerkezet jelentıs hatással van a települési környezet mi hanem jellegzetes utcasorok, népi építészeti alkotások, és a településképi nıségére több módon is. A szétterülı településszerkezet növeli a közleke együttes egészét kell, hogy érintse. dési igényt, ami a közúti közlekedés erısödésével a környezeti terhek nö vekedését okozza. „A települési környezet az ember által mesterségesen kialakított anyagi Fót levegıminıségét alapvetıen a város saját szennyezıanyag kibo rendszer, amelynek alapvetı funkciója az ember mindennapi életéhez el csátása (elsısorban a közúti közlekedés) határozza meg. A város átszellı engedhetetlen társadalmi szükségletek kielégítése. Az épített környezet a zésében, a friss levegı és páratartalom biztosításában kiemelt szerepe van környezet tudatos, építési munka eredményeként létrehozott, illetve elha a település „zöldfolyosóinak”, pl. a vízfolyást kísérı zöldfelületeknek. tárolt épített (mesterséges) része, amely elsıdlegesen az egyéni és a kö zösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.” (Az épített környezet A zöldfelületeket veszélyeztetı tényezık alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. tv.)

A kistérség mindhárom települése esetében folyamatosan növekszik a Régészeti feltárások bizonyítják, hogy Fót területe több ezer éve lakott népességszám, és fokozatosan alakul át a falusias és kertvárosi beépített hely, így a települési környezetet itt az ember évezredes tájalakító tevé ség kisvárosivá, ezért a magántulajdonú zöldfelületek redukálódásával kenysége jellemzi. A település mai szerkezetét fıleg a középkori hagyomá vagy megszőnésével (nagyobb beépítési hányad) mind nagyobb jelentısé nyok határozzák meg. Akkor a község területén ugyan feltehetıen még ge lesz a közterületi zöldfelületeknek. több kisebb falu állt (erre utalnak a templomromok), azonban Fót legfor A kistérség agglomerációs helyzetébıl adódó jellegzetessége, hogy az galmasabb fıútvonalainak nyomvonalai minden bizonnyal már akkor is a ország más térségivel összevetve igen magas a kivett területek aránya mai helyükön szolgálták a települések közti elérhetıséget. (közel 50%). Ezek a területek biológiailag inaktívak, mely zöldfelületi A református templom Árpád korból való alapfalai jelzik feltehetıen a szempontból kedvezıtlen. Bár a lakóterületek is növekednek, de a nagy település egykori központját. A török idık után a településen megmaradt beépítési arány elsısorban az ipari, közlekedési és az ehhez kapcsolódó hat porta a Hatház utcán állt egykor, mely minden bizonnyal a mai Sza logisztikai területeknek köszönhetı. badság vagy Garay utca helyén lehetett. A település tájhasználati hagyományait hosszú ideig az agrárium hatá Köztisztasági helyzet rozta meg. A középkorban jobbágytelkek álltak a település mai városköz pontjában, az iratok tanúsága szerint 11 jobbágytelket kellett áttelepíteni A település közterületein csak helyenként találni eldobott szemetet, és többet megkurtítani ahhoz, hogy a Károlyi kastély és kertje a mai he mely részben annak is köszönhetı, hogy a helyi lakosok körében rendsze lyén felépülhessen. A kastély egyben az uradalmi majorság központja is resen szerveznek hulladékgyőjtési akciókat. volt. A Károlyi kastély helyét minden bizonnyal a falu központjába tőzték ki, azért hogy szép kertje a falu felé is reprezentáljon. Kertje a települési zöld Az épített környezet állapota és értékei felületek meghatározó eleme. A kert eredetileg angolkertként került kiala kításra, a közel 300 holdas területet egykor gazdag, különleges és változa Történelmünk, kultúránk fontos részét képviselik a különbözı korokból tos növénytakaró jellemezte, melyben a tájképi kert szabályainak megfele ránk maradt építészeti alkotások, mőemlékek, régészeti lelıhelyek. Ezek a lıen a patak, a hattyús tó, a különbözı épített elemek, szökıkutak is meg települések, kistérségek arculatának jellegzetes meghatározói, így védel találhatóak voltak. A gyermekváros idején a kertet kerítéssel vették körül, mük, állaguk megóvása közös érdekünk. Ez nemcsak egyes épületeket, amely miatt sajnos ma sem képezi a településkép szerves részét a kastély kert.

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Az egykori településszerkezetet a halmazos településmód jellemezte. A keresztülszeli a mai települést. A megépülı vasútvonal hatására a település telekméretek alapján egykor megkülönböztethetıek voltak belsı és külsı fıleg északnyugati irányba terjeszkedett. Az egykori halmazos település telkek, mely a mezıgazdasági típusú települések egyik jellegzetessége. A szerkezethez a megnövekedett lakosságszám következtében újabb és belsı telkek beépítése eredetileg szalagszerő volt, majd ez fokozatosan újabb lakóterületeket kellett csatolni, melyek szabályos kialakításukkal tömörödött a fésős beépítés irányába. Ennek hagyományai lelhetıek fel az eltérnek a történelmi települési hagyományoktól. utcafrontra és oldalhatárra épített, utcára merıleges hossztengelyő épüle A vasút megépülése után került sor a Fót és Dunakeszi közötti terület tek esetében. felparcellázására. 1921ben gr. Károlyi Lászlóné alapította 16 házhellyel a A településszerkezet fejlesztési irányvonalainak ad keretet a rendezési Suum Cuiquetelepet. 1936ban már 80 ház alkotta Fótújfalut. Jelentıs és szabályozási terv, a helyi építési szabályzat és a különbözı szakági terü parcellázások történtek 1930ban is, amikor létrejött a Faksz telep (késıbbi letekre vonatkozó fejlesztési koncepciók, tervek. A fejlesztés során egy nevén Horthy Miklós telep). 1935ben parcelláztak a Topolyafa és Csipány részt meg kell ırizni az épített környezet meglévı értékeit, másrészt pedig dőlıkben. Kundházatelep 1950ben került véglegesen a nagyközséghez. olyan települési környezetet kell biztosítani a lakosság számára, melyek 1952ben csatolták Kisalagot Fóthoz. A lakosság száma mindeközben megfelelnek a mai kor fokozott igényeinek, elvárásainak, ugyanakkor biz csaknem a kétszeresére nıtt. tosítják a maximális élhetıséget, és a környezeti ártalmaktól mentes, tisz A település ezért tulajdonképpen 3 különbözı jellegő településrészbıl ta, esztétikus és komfortos lakókörnyezetet. összenıtt belterületbıl áll. Az „Öregfaluhoz” csatlakozik „FótÚjfalu” és Kisalag területe. Ennek megfelelıen többközpontú település. A történelmi A település egykori külterületeire a kazettás szerkezet volt a jellemzı. városközpontot a Vörösmarty tér és környéke jelenti, Kisalagnak pedig A külterületi utak mentén még ma is megtalálhatók az idıs, értékes fasor saját központja van. ok, a fás, bokros mezsgyék, melyek élıhelyet jelentenek az állatvilág, és termıhelyet jelentenek az ıshonos növényvilág számára. A mezıvédı A település arculatának és területhasználatának átformálódása tovább erdısávok emellett segítik a homoktalajok megkötését. folytatódott akkor, amikor a rendszerváltást követıen az alapvetıen mezı Fóton a szılımővelés évszázados hagyományokra nyúlt vissza, azon gazdasági jellegő település megnyitotta kapuit az ipari és kereskedelmi ban az 1880as filoxérajárvány itt is kipusztította a teljes szılıállományt. lehetıségek elıtt. Fót kedvezı fekvése és közlekedési viszonyai miatt erre Mivel a visszatelepítése ellenálló fajtákkal már igen költséges lett volna, nagy igény jelentkezett. ezért a szılımővelés így gyakorlatilag megszőnt. Az egykori szılıterületek A település Budapesthez közeli helyzetébıl, jó megközelíthetıségébıl helyén alakultak ki a mai zártkertek. adódik, hogy a településen igen nagyszámú üdülési igény is jelentkezik. A Fót településszerkezeti sajátossága a település külterületein a zártker zártkertek egy része is ezeket az igényeket elégíti ki, emellett Fóton van a tek igen magas aránya (kb. 18%), mely egyrészt a zöldségtermelıi ha rendezési terv szerint erre a célra kijelölt üdülıterület. A zártkerti részek, gyományokból, másrészt pedig a lakosság rekreációs igényeibıl is fakad. melyek azonban rendezésre szorulnak. A település tavai rekreációs célokat Ezek a zártkertek biztosították egykor a családok gyümölcs és borellátását szolgálnak, a Somlyótó további turisztikai célú fejlesztése nagy idegenfor is. Sok zártkert mára már beépítésre került, néhány beépíthetıségének galmi potenciált rejt még magában. kezdeményezése folyamatban van. A zártkertek az egykori szılıterületek A folyamatos belterületi növekedés ma is tartó jelenség, nemrég alakí azon részein alakultak ki, melyektıl az egykori uradalom és a késıbbi TSZ tották ki a Fótliget lakóparkot. A 2012 végén hatályos Helyi Építési Sza is leginkább lemondott, hiszen a települést körülvevı meredekebb lankák bályzat és Szabályozási Terv szerint az Öreghegy és a Kurjancs kiskertes nehezebben megmővelhetık. mezıgazdasági övezetbe van a besorolva, mely lakóterületté fejleszthetı. A hagyományos településszerkezetben markáns változást hozott a múlt A Településrendezési Terv folyamatban lévı módosítása során ez is meg század elején megépült Budapest – Veresegyház – Vác vasútvonal, mely vizsgálásra kerül. A pest megyei agglomerációs terven egyik településrész

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. sem került lakóterülettel megjelölt övezet alá. A közeljövıben várhatóan ségnövekedését nem mindig követték a szükséges szolgáltatási, infrastruk sem az Öreghegy, sem a Kurjancs nem lesz lakóterületbe sorolva. turális beruházások. Ezért mára a települések központjai nem, vagy csak A 2012 végén hatályos szabályozás szerint az üdülı övezetben találha részben tudnak megfelelni a szükséges feladatoknak, jellemzıen túlzsúfol tó épületek lakóépületté történı átminısítése nem lehetséges. A készülı tak, elhanyagoltak, így szükséges mielıbbi átépítésük, rekonstrukciójuk. Településrendezési Terv során a tervezı megvizsgálja azt a lehetıséget, Fót városa az utóbbi években két esetben is nyújtott be pályázatot egy új hogy az övezetben a meglévı beépítési paraméterek megtartása mellett városközpont kialakítására, azonban nem nyert el támogatást. egy rendeltetési egységként lakóépületet lehessen építeni, átminısíteni. A lakóterületek a településközponton túl a kialakult fóti életkörülmé nyeknek megfelelıen többségében kertvárosias jellegőek, melyet minden A szuburbanizációnak számos veszélye van a településre nézve. Az képpen a továbbiakban is fent kellene tartani. A település ısi magján kívüli egykori Öregfalu központja, a mai városközpont olyan dinamikus forgalmi területei jellemzıen szabályos beépítésőek, a telkek, utcák futása merıle csomóponttá fejlıdött, mely fıtéri funkcióját sem reprezentatív, sem pedig gespárhuzamos rendszerő. használhatósági szempontból nem tudja már betölteni. Fóton a bel és külterületen lévı lakóingatlanok száma 2011ben A település központja kedvezı településképi adottságokkal rendelkezik, 6.528 db., míg a külterületi egyéb ingatlanok (zömében üdülık) száma hiszen a templom és a kastély reprezentatív és az idegenforgalmat vonzó 1.447 db. volt. épületek, azonban e mőemlékek környezete jelenleg nem illeszkedik építé szeti értékükhöz. Kultúrtörténeti, történelmi, építészeti értékek Fót ısi magja a Károlyi kastély környékén található szabálytalan alap rajzú falusias beépítéső terület, a mai település központja. Napjainkban A kistérségben több országos védelemben részesülı mőemlék épület talál még részben rossz állapotú épületeknek ad helyet, pedig alapvetıen ked ható, és egyes településeken találhatók helyi építészeti értékek is. vezı településképi adottságokkal rendelkezik, hiszen a templom és a kas Fót város impozáns épületekkel (plébánia, iskola) övezett központjá tély reprezentatív és az idegenforgalmat vonzó épületek. nak tervezıje a neves építész, Ybl Miklós. Munkája nyomán az ország egyik legszebb romantikus együttese jött itt létre. A település a ma is folyamatosan tartó népességnövekedését a ked A hatalmas park elején álló, barokk eredető, klasszicista Károlyi vezı agglomerációs helyzetének köszönheti. A község Budapesthez közel, kastély Ybl Miklós által kapta mai, romantikus stílusát. A kastélyt – amely a jó közlekedési kapcsolatokkal természetes környezetben, zöldövezeti jel XIX. század elején még a gróf Galánthai Fekete család tulajdona volt – leggel olyan kedvezı lakókörnyezetet biztosít, melyet a fıváros már nem eredetileg valószínőleg Pollach Mihály tervezte. A XVIII. századi, földszin tud nyújtani. A szuburbanizációnak azonban veszélyei is vannak a telepü tes épület fokozatos bıvítésével kapta mai nagyvonalú, romantikus ele lésre nézve. Egyrészt a történelmi településközpont képtelen követni a mekkel ötvözött klasszicista homlokzatát. Az 1840es években Ybl Miklós gyors népességnövekedésbıl adódó települési szerkezetváltozást, és ezért tervei alapján épült ki emeletes formára. A belsıben igen kevés maradt a mai település központja már nem felel meg a település nagyságából meg eredeti formában (ebédlı, könyvtárterem). Az íves kılépcsı és kıbur adódó követelményeknek, másrészt pedig egyre nagyobb mértékben épül kolat valószínőleg egy századvégi igényes felújítás eredménye. Itt mőködik nek külterületén kereskedelmigazdasági egységek, melyek hosszú távon 1957 óta a Károlyi István Gyermekközpont, ismertebb nevén, a Fóti Gyer veszélyeztethetik a település kedvezı természeti környezetét. mekváros. Fót másik nevezetes épülete a szintén Ybl Miklós által tervezett, 1825 A kistérség lakosainak élet és lakáskörülményei kedvezıbben az or 55 között épült romantikus stílusú római katolikus templom. Igen gazdag szágos átlagnál, a lakások minıségi, mőszaki színvonala felülmúlja az or motívumkincs jellemzi, ami román, arab, mór elemekbıl ötvözıdik. Az szág nagy részén tapasztalható szintet. Az elmúlt évtizedek gyors népes égbeszökı tornyok és a gazdag, fonatos dísző bejárat után a belsıbe lépve

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. megkapó látványt nyújt a magas, világos tér, amelyet aranyozott kazettás Hrsz: 1552, 1553, 1562, 1565/1, 1565/2, 1594, 242 mennyezet zár le. A különbözı anyagok (mőmárvány, kerámia, kı, fa) Megjegyzés: barokk eredető, klasszicista, 1830 körül. Valószínőleg Pollack harmonikus egységet alkotnak. A jobb oldali torony alatt lévı kápolnában Mihály tervezte. Átalakítva romantikus stílusban 1860 körül, Ybl Miklós van Szent Lucentius vértanú ereklyéje. A vértanú földi maradványait IX. tervei alapján. Kertje védett. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel a ereklyével jutalmazta a hitért és a • Római katolikus templom mővészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot. Cím: Vörösmarty Mihály u. Az Ybl tervezte romantikus épületegyüttes további tagjai még az Hrsz: 1025 1855ben épült a római katolikus plébánia , valamint a volt zárdaépület. Megjegyzés: romantikus, 18451855. Tervezte: Ybl Miklós. A fıhajóban Ezek napjainkban is országos mőemléki védettséget élveznek. kazettás, festett, aranyozott mennyezet. A templom és altemplom beren Országos védettséget élvez továbbá a református templom, mely kö dezése 19. sz.i; magyar, osztrák és olasz mesterek mőve. zépkori alapok felhasználásával épült, jelenlegi alakját 1850 körül kapta. A késı román, XIIIXIV. századi templomrom, melynek szentélye XIV. szá • Római katolikus zárdaépület zadból való. A szabadon álló köralakú kálvária a temetıben van. Feltehetı Cím: Vörösmarty Mihály u. 1. leg a XVIII. században épült barokk stílusban, majd 1860 körül romantikus Hrsz: 1027/1, 1027/2 stílusban átépítették. A kápolnát ravatalozónak használják. Megjegyzés: Romantikus. Ybl Miklós. A város fölött, a Somlyóhegy oldalában van Fáy András egykori klasz szicista stílusú présháza, ennek közelében található a már többször átalakí • Római katolikus plébániaház tott kunyhó, amelyet 1837ben épített Vörösmarty. Mindkettı mőemlék Cím: Vörösmarty Mihály u. 2. épület. Hrsz: 1023 Sajnálatos módon több mőemléknek rossz az állapota, ezért mielıbbi Megjegyzés: 1855. Tervezte: Ybl Miklós. felújításra szorul. • Kálvária Országos mőemléki védettséget élvezı épületek: Cim: Vörösmarty Mihály u. 72 /B. Hrsz: 900/1 • Fáy András présház Megjegyzés: Kálvária a temetıben, barokk, 18. sz.i eredető. Mai alakjában Cím: Öreghegy romantikus, 1860 körül. Ravatalozó. Hrsz: 6401, 6426, 6427 Megjegyzés: Fáy András présháza, klasszicista, 1837. Átalakítva. Vendéglá • Vörösmartykunyhó (emlékhely) tó egység. Hrsz: 6436 • Templomrom Régészeti lelıhelyek Cím: Sikátorpuszta Fót közigazgatási területén belüli 21 darab régészeti lelıhely található kü Hrsz: 0220/2, lön megnevezés nélkül. Megjegyzés: késı román, 1314. sz., szentélye 14. sz.i. A helyi védelem alatt álló építményeket a 12. sz. melléklet tartalmazza. • Károlyikastély Cím: Vörösmarty Mihály tér 2.

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

2.2.6. Hulladékgazdálkodás

Települési szilárd hulladékok A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hg. tv.) a szakterület egészére fogalmaz meg alapelveket, de keret jelleggel. Külön Fót város települési szilárd hulladékát a Zöld Híd Program elıírásokat rögzít a települési és a veszélyes hulladékokra vonatkozóan, keretében a KerepesÖkörtelekvölgy települési szilárd kihangsúlyozza az önkormányzatok feladatait, kötelezettségeit, jogait. A hulladéklerakóba szállítják. A megbízott közszolgáltató 2011. Hg. tvben megfogalmazott célok elérése érdekében elkészült a II. Orszá november 1. óta a Zöld Híd Régió Kft. A hulladékkezelési feladatokat gos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), mely a 20092014 közötti idıszakra a települési környezet védelmérıl szóló 25/1999. (XII. 10.) sz. határozza meg a feladatokat. Részletes intézkedési programokat ad, vala önkormányzati rendelet szabályozza. Ennek alapján a szilárd mint meghatározza a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi kereteket is. Az hulladékgyőjtı edényzet típusai a városban az alábbiak: OHT alapján területi (regionális) hulladékgazdálkodási tervek jelentik az irányvonalat a térségi/helyi tervek elkészítéséhez. • 60/80 liter őrtartalmú tartály (kuka), Itt jegyezzük meg, hogy a KSH adatbázisa és az önkormányzat által • 110/120 liter őrtartalmú tartály (kuka), szolgáltatott hulladékgazdálkodási adatok között több esetben eltérés volt. • 240 liter őrtartalmú tartály (kuka), Ezek az ellentmondások megnehezítik a pontos helyzetfelmérést és a ter • 1,1 m 3es zárt gurulós konténer, vezést is. • 4 m 3es zárt és nyitott konténer, • hulladékgyőjtésre rendszeresített mőanyag zsák (győjtıedény A Hg. tv., valamint a 126/2003 (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján az hiányában). országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal össz hangban Fót városa a DunakesziFótGöd Többcélú Kistérségi Társulás A közszolgáltató (Zöld Híd Régió Kft.) a város egész területén tagjaként 2007ben hat évre szóló Környezetvédelmi Programot és Hulla hetente egy alkalommal szállítja el a tulajdonosoktól a hulladékot. dékgazdálkodási Tervet (20072012) készíttetett el. Fót városa 2003ban Fót városában évente egy alkalommal végeznek lomtalanítást. csatlakozott az ÉszakKelet Pest és Nógrád megyei Regionális Hulladék 2005 és 2011 között 20,9%kal (1503 tonnával) csökkent a lerakóban gazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társuláshoz (illetve a elhelyezett települési szilárd hulladék éves mennyisége. Ez a Zöld Híd Programhoz). csökkenés azonban csak részben köszönhetı a szelektív (közte a 2012 februárjában készült el Fót város 20102011 évi hulladékgazdál veszélyes) hulladékgyőjtésnek, mivel ennek révén 264 t begyőjtés kodási tevékenységének elemzése, illetve Hulladékgazdálkodási Tervének történt 2011ben. Az OHT II. célkitőzése szerint a települési szilárd felülvizsgálata. A Hulladékgazdálkodási Terv 2012ben lejár, ezért egy új hulladékok mennyisége 2014ben nem haladhatja meg a napi 1 kg/fı területi terv elkészítése szükséges a II. OHT alapján. mennyiséget. A lakosegyenérték mutató alapján megállapítható, hogy Fót város lakossága 2008 óta sikeresen teljesíti ezt a célkitőzést, A hulladékok – közöttük a települési szilárd és folyékony hulladékok– a lakosság hulladéktermelése jelentıs mértékben csökkent az elmúlt jelentik a környezet számára az egyik legjelentısebb terhelést. (A települé években (14. sz. melléklet). si folyékony (szippantott) hulladék, illetve a szennyvizek kezelését a 2.2.2. fejezetben ismertettük.)

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

szelektíven győjtött csomagolási hulladékok mennyisége az elmúlt években 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 csökkent. Ennek oka azonban elsısorban a szolgáltatóktól kapott adatok pontatlanságában keresendı (a nagyságrendi eltérésekre más magyarázat Lerakóban elhelyezett települési nem lehet). A begyőjtött frakciónkénti mennyiségeket ld. a 14. sz. mellék 7206 n.a. 7753 6277 6128* 6221 5703 szilárd hulladék letben. mennyisége (t) A gumi hulladékot az EURONOVEX Kft. (cím: 1021 Budapest, Hővös Lakosegyenérték völgyi út 185/b) győjti és szállítja el újrahasznosításra. A közterületen el mutató (szelektívvel n.a. n.a. n.a. 357 360 345 313 hagyott roncs autók elszállítására és hasznosítására az önkormányzat a együtt; kg/lakos/év) Danielisz Kftvel (2151 Fót Munkácsy M. u.1012.) kötött szerzıdést.

7. sz. táblázat. A települési szilárd hulladék mennyiségének Biológiailag lebomló szerves hulladékok alakulása. *Ebbıl önkormányzat által közterületen begyőjtött szilárd hulladék: 88,96 t A biológiailag lebomló szerves hulladék magába foglalja a papírfrakciót és a zöldhulladékot . A települési szilárd hulladék szerves anyagtartalma kb. 35%, ennek a mennyiségnek kell 65%kal (12,3% Csomagolási hulladékok ra, 883 tonnára) csökkennie 2016ig. Fóton 2005ben 7206 tonna lakossági eredető települési szilárd hulladék keletkezett, melybıl A hulladék mennyisége országos szinten évente 23%kal nı, melynek számítás alapján a lebomló szerves hulladék mennyisége 2522,1 tonna elsısorban a csomagolóanyagok mennyiségének növekedése az oka. A (35%) volt. Fót városa ugyan csökkenı mértékben, de jelentıs csomagolási hulladékok mintegy 35 %a mőanyag. Ez évente fejenként mennyiségben helyezett el szerves hulladékot a lerakóban az utóbbi 8086 kg csomagolási (ezen belül 2830 kg mőanyag) hulladék keletkezé években. 2011ben a lerakott lebomló szerves hulladék mennyisége sét jelenti. 1846,96 tonna volt. A csomagolási hulladékokkal kapcsolatos részletes szabályozással a Zöldhulladék győjtési akciót elıször 2011 novemberében tartottak 94/2002 (V. 5.) Korm. rendelet foglalkozik. Fóton, a Zöld Híd Program keretében. A jelentıs mennyiségő (2011 ıszén 84,98 t) zöldhulladékot az Ökörtelekvölgyi Hulladékkezelı Szelektív hulladékgyőjtés Központ komposztálótelepén hasznosítják. A Zöld Híd Régió Kft. 2012. évt ıl kezd ıdıen rendszeresen elszállítja az ingatlanoktól a Fóton 2004 júliusában indult el a szelektív hulladékgyőjtés (papír, zöldhulladékot. A 2013. évben április - november hónapok között 2 mőanyag, üveg). A hulladékgyőjtı szigetek száma 2010ben 14rıl 22re hetente, a keddi napokon viszi el a kukoricakeményít ı alapanyagú bıvült, azonban egyes lakosok jogsértı tevékenysége miatt (győjtıedé zsákokba kitett zöldhulladékot a cég. A 110 literes zsákot Fóton nyek felgyújtása, kommunális szemét elhelyezése a győjtıedények körül) jelenleg 3 helyen lehet kapni, bruttó 51,- Ft-os áron. az önkormányzat kénytelen volt három sziget (Öreghegyi u., Kodály u. Házi komposztálási akció még nem indult Fóton. A zsákos győjtés Táncsics u. sarka, Munkácsy u.Bartók u. sarka, Keleti M. u.) mőködtetését és a kerti komposztálás nem zárja ki egymást. A helyben felfüggeszteni. A hulladékgyőjtı szigetek listája Fót város Hulladékgazdál komposztálás esetén nem kell szállítási költséggel és kodási Tervének beszámolója (20102011) tartalmazza. levegıszennyezéssel számolni, a komposzt pedig felhasználható 2011. november 1jétıl a zsákos szelektív hulladékgyőjtést a Zöld Híd virágládákban és veteményeskertekben egyaránt. Régió Kft. végzi a településen, papír, mőanyag és fém hulladékokra. A

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Állati eredető hulladékok razelem, akkumulátor, elektronikai hulladékok stb. Az elektronikai hulladé kok összetétele változatos: mőanyag, üveg, fém, veszélyes anyagok stb. Az önkormányzat az állati eredető hulladékok elszállításával és Ez utóbbi összetevı különösen nagy gondot okoz környezetvédelmi szem kezelésével a kiemelten közhasznú Zöld Menedék Állatvédı Alapítványt pontból, mivel az elektronikai hulladékok jó részét, a nem veszélyes terme (2600 Vác, Piac u. 1.) bízta meg. lési hulladékkal együtt, a regionális szilárdhulladéklerakóba szállítják. Az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételérıl a Szennyvíziszap 264/2004. (IX.23.) sz. Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése rendelkezik: a gyártó köteles az általa forgalomba hozott elektromos berendezésbıl Fót város szennyvizeit a Dunakeszi szennyvíztisztító telepre vezetik el, származó hulladékot visszavenni. A hulladékok kizárólag olyan szerveze ahol a kezelt kommunális szennyvíziszap iszapsőrítés és centrifugás (vízte teknek adhatók át, amelynek annak átvételére és ártalmatlanítására, illetve lenítés) után 1618%os szárazanyagtartalommal kerül ki a teleprıl kom hasznosítására érvényes hatósági engedélye van. posztálásra. A háztartásokban, illetve egyéb termelıknél keletkezı veszélyes hul ladékok győjtését, tárolását és arra engedéllyel rendelkezı szervezetekkel Építésibontási és egyéb inert hulladékok történı elszállíttatását a Veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) K ormányrendelet elıírásai Statisztikai adatok alapján a keletkezı települési hulladékok kb. 68% szerint kell végezni. át képezik, a fıként épületek bontásából, felújításából, földmunkákból származó inert típusú hulladékok. Ezen hulladékok mennyiségérıl nem Fóton 20072011 között a lerakott szilárd hulladék mennyisége csök vezetnek nyilvántartást. Az építésibontási hulladékok átlagos kenésének és a veszélyes hulladékgyőjtési akcióknak köszönhetıen a lera összetétele: 40% beton, 40% tégla, 12% aszfalt és 8%ban egyéb kott veszélyes hulladék mennyisége csökkent. A városban külön veszélyes anyagok: fém, fa, mőanyag, üveg, mész stb. A kátrány, az azbeszt, a hulladék begyőjtési akció évente 2 alkalommal, a Design Kft. nehézfémekkel és/vagy olajjal szennyezett építési elemek elıfordulása győjtıjármővével történik, általában április és október közepén. a hulladékban veszélyesnek minısítheti azt. Pest megyében keletkezı Helyszíne: Polgármesteri Hivatal parkolója és 2008. évtıl a Match ABC építésibontási hulladékok hasznosítási aránya 10 % alatt van, a parkolója (Fót, Németh K. u. 40.). A begyőjtési és szállítási győjtést négy cég végzi. Ezen hulladékok mennyiségérıl nem vezetnek engedéllyel rendelkezı cég el is szállítja a veszélyes hulladékokat. települési szintő nyilvántartást. A számított és kapott fóti adatok alapján 2011ben kb. 0,218 tonna Az építkezések során keletkezı hulladékokat az építési és bontási hul lakossági eredető veszélyes hulladékot raktak le (hasznosítás nélkül) ladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM lerakóba, mely az összes keletkezett veszélyes hulladéknak mindössze KvVM együttes rendelet elıírásai szerint kell hasznosítani illetve ártalmat 0,3%a. A közel teljes hasznosítási arány (99,7%) a szervezett lanítani. hulladékgyőjtı akcióknak köszönhetı.

Veszélyes hulladékok kezelése Illegális hulladéklerakók

Háztartási veszélyes hulladékok A környezetvédelmi elıírások alapján fel kell számolni az engedély nélküli, illegális, használaton kívüli, vagy nem rendszeresen használt A háztartásokban keletkezı szilárd hulladéknak körülbelül az 1 %a lerakókat. Megfelelı intézkedésekkel gondoskodni kell az illegális tekinthetı veszélyesnek. Ilyen hulladék a gyógyszer, festékmaradék, szá

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. elhelyezések megakadályozásáról. A mezııri szolgálat Fót területén folyamán lakossági panasz érkezett az önkormányzathoz a Ybl Miklós utca rendszeresen intézkedik az illegális lerakások kapcsán. melletti iparterület teherautó forgalma miatt. Az illegális hulladéklerakók felszámolását a településen a Fóti 2007-ben készült el a F ıváros és agglomerációja zajtérképe, amelynek Fót Közszolgáltató Kft. (2151 Fót, Malom u. 1.) végzi. 20072009 folyamán városa is része. 2012-ben elkészíttették a zajtérkép felülvizsgálatát, ame- 935 m 3 illegális hulladéklerakót számolt fel az önkormányzat, mely lyet megküldtek a KDV-KTVF-nek véleményezésre. összesen 5.895.860. Ft kiadást jelentett. 20102011 között 39 lerakót számoltak fel. A 7,4 millió Ft költséggel eltávolított hulladék A vasúti közlekedés nyilvánvaló környezetvédelmi elınyei ellenére a mennyisége 764,6 m 3 volt (9658 Ft/m 3). A korábban felszámolt lerakók település belterületén jelentıs zajterhelést okoz, amely az elıvárosi vasúti helyén nem történt ismételt lerakás, azonban nehézséget jelent, hogy forgalom fejlesztésével fokozódott. a 271/2001. Kormány rendelet alapján az illegális hulladék lerakás esetén a bírság felsı határa 50 e Ft. Fellebbezés esetén a bírságok Építési munkából származó zaj összegét a másodfok (Pest Megyei Kormányhivatal) általában megfelezi. Az utóbbi években megnövekedett a településen letelepedık száma, így építkezéssel kapcsolatos zajproblémák felléphetnek.

2.2.7. Zajés rezgésterhelés Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységbıl származó zaj források A zajés rezgésforrások számának és az általuk kibocsátott zaj és rezgés nagyságának növekedése, a lakossági panaszok számának emelke Zajvédelmi szempontból azok az ipari/üzemi zajforrások kritikusak, dése és a társadalom ezen problémák iránti nagyobb érdeklıdése miatt a amelyek lakott területekbe beékelıdve, vagy azok közelében helyezkednek környezeti zajés rezgésvédelem a környezetvédelem integrált része lett. el. Az ipari létesítmények zajkibocsátása az alkalmazott technológiától, a A településen belüli zajterhelés nagyságát a beépítési viszonyok, a gépi berendezések zajosságától, állapotától, a telepítés módjától és az zajforrás típusa és a védendı homlokzat közötti távolság, a zajfogó elemek üzemeltetési körülményektıl függ. A létesítmények zajkibocsátása idıben stb. befolyásolják. sem állandó, a technológia változása, a berendezések elhasználódása kö vetkeztében fellépı zajszint növekedés miatt a környezeti zajterhelés is Közlekedési eredető zajforrások változik. Általánosan azonban megállapítható, hogy az ipari tevékenység elırehaladásával a zajszint növekszik. Közúti közlekedés Fóton az elmúlt években ipari eredető zajjal kapcsolatos lakossági be A zajhelyzetet általában a közlekedési eredető zajjellemzık, valamint jelentés nem érkezett a hivatalba, azonban meg kell jegyezni, hogy az a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó zajhatások határozzák meg. A illetékes (eljáró) hatóság a tárgyban a környezetvédelmi felügyelıség. környezeti zajforrások közül a közlekedés és ezen belül is a közúti közleke dés okozza a legtöbb kellemetlenséget. Egyéb zajforrások Fóton a lakott területen áthaladó fıutak gépjármő forgalma jelentıs. A legforgalmasabb közlekedési utakon problémát okoznak a nehézgépjár Az egyéb zajforrások kategóriába a szabadtéri, kulturális és sportléte mővek, melyek a zajhatáson túlmenıen rongálják az utakat. 20082009 sítmények, valamint a szolgáltatási tevékenységek (pl.: éttermek) sorolha

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. tók, de jelentıs zajterhelést jelenthetnek a reklámtevékenységek és pl. a lágításokhoz, illetve beruházásokhoz, továbbá a beruházási összeg az légkondicionáló berendezések is. energia megtakarításból finanszírozható. 2009 és 2011 között vendéglátóhelyek kapcsán érkeztek zajpanaszok az Az energiagazdálkodásra való fokozottabb odafigyelést indokolja az is, önkormányzathoz (Vörösmarty tér – pékség elıtti közterület, Dózsa György hogy az önkormányzat több intézményt üzemeltet, továbbá a növekvı utca). energiaárak következtében más területekrıl vonják el a pénzt.

Az önkormányzati létesítmények energiaracionalizálási programja 2.2.8. Energiagazdálkodás egyedül csak Fótnak készült el eddig a kistérségben. Fót közintézményei nek energetikai átvilágítása során vizsgálták az épületek földgáz, Áramszolgáltatás villamosenergia, illetve víz felhasználását 20052007 közötti idıszak mért adatai alapján a főtés, a használati melegvíz ellátás, vízcsatorna és villa A kistérségben Gödön található egy alaphálózati alállomás, mely bel mos energia fogyasztás vonatkozásában, továbbá a főtési energiafogyasz földi és nemzetközi csomópontként is szolgál. A Gödi OVIT alállomásba fut tással szorosan összefüggı épületszerkezeteket az energia veszteségek be a SajószögedGöd, LévaGöd egyrendszerő 400 kVos távvezeték és a szempontjából. A vizsgálat az Apponyi Franciska óvodára, a mővelıdési GödAlbertirsa kétrendszerő 400 kVos nagyfeszültségő távvezeték, továb házra, a Garai János Általános Iskolára, és a Németh Kálmán Általános és bá a LévaGöd és a ZuglóGöd 220 kVos nagyfeszültségő távvezeték. Alapfokú Mővészeti Iskolára terjedt ki, és jelentıs eredményeket hozott az A Gödi alállomásból indulnak továbbá a GödVác, GödPomáz, Göd energiamegtakarítás terén. Dunakeszi és GödKáposztásmegyerAngyalföld kétrendszerő 120 kVos 2010ben elvégezték a nyílászárók cseréjét a Garay János Általános nagyfeszültségő távvezeték oszlopsorai. A kistérségi ellátást a Dunakeszi Iskolában (2151 Fót, Arany János u. 2026.) és az Apponyi Franciska Óvo 120/20kVos alállomás biztosítja, amelynek betáplálása az országos alap dában (2151 Fót, Fruzsina u. 4.). hálózati rendszerrıl, a Gödi 400/200/120kVos alállomásról kiépített két rendszerő 120 kVos vezetékkel biztosított. Ez a vezeték biztosítja a transz Megújuló energiaforrások formátorokon keresztül Göd és Dunakeszi ellátását egyaránt. Fót a terüle tén áthaladó 220 kVos szabadvezetékekrıl kerül megtáplálásra a transz A kistérségben Göd területén a termál strandfürdı meleg vizének biz formátorokról táplált kisfeszültségő hálózaton keresztül. tosítása céljából üzemel egy 52 °Cos vizet adó termálkút, mely arra enged A közép és kisfeszültségő hálózatok jellemzıen oszlopokra szerelten kerül következtetni, hogy potenciálisan lehetnek a kistérség területén olyan hé tek kivitelezésre, légkábeles vagy szabadvezetékes formában. A térségben vízkészletek, melyeknek geotermikus energiaként történı hasznosítása az elektromos hálózatba bekapcsolt fogyasztók aránya csaknem 100%os. lehetséges. A fóti önkormányzati intézmények esetében megújuló energiaforrást Az önkormányzatok közvetlenül felelısek az önkormányzati intézmé nem hasznosítanak. nyek energiaellátásáért, a közvilágításért, a lakosság széles körét érintı energetikai fejlesztések koordinálásáért és szervezésért, valamint a telepü A gázszolgáltatás helyzetét a 2.2.1. fejezetben részletesen ismertet lésfejlesztés energetikai vonatkozásainak felügyeletéért. Ennek megfelelı tük. en az energetikai, energiahatékonysági beruházások tervezése, finanszíro zása és részben lebonyolítása is önkormányzati feladat. Az energiahatékonyság javítására irányuló projektek elınye, hogy je lentıs európai uniós és állami támogatások nyerhetıek az energetikai átvi

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

szennyezı anyag veszélyezteti az emberi egészséget, mely függ az expozí ció nagyságától, idıtartamától és a populáció egészségi állapotától. 2.2.9. Környezetegészségügy, környezetbiztonság Összességében elmondható, hogy a légszennyezık legfontosabb egészségkárosító hatásai légzıszervi megbetegedésekben nyilvánulnak Napjainkban egyre szaporodnak a bizonyítékok, melyek a környezet meg (akut és krónikus légzıszervi gyulladások és tüdıdaganat képében). szennyezés káros egészségügyi – és következményeként káros társadalmi A különbözı – elsısorban közlekedési eredető – légszennyezı anya gazdasági – vonatkozásait mutatják. A lakosság egészségi állapotát – a gok élettani hatásait a 5. sz. melléklet mutatja be. A térség parlagfő szeny WHO állásfoglalása szerint – döntı mértékben (43%ban) az életmód, nyezettségérıl a 2.2.1. fejezetben írtunk. 27%ban a genetikai tényezık, 19%ban a környezeti hatások és 11%ban az egészségügyi ellátás színvonala határozza meg. Az egészségügy közve A jelentısebb vízszennyezı anyagok szerepe tett hatásai azonban jelentısebbek a prevenciós tevékenység, az egész ségtudatos magatartás, tudatformálás terén. A környezet másik fontos eleme, a víz, melynek számos komponense Az egészségre káros anyagok 20 %a a levegıvel, 10 %a vízzel, jelentıs hatással, van az ember egészségi állapotára. 70%a élelmiszerrel jut az emberi szervezetbe. Egyes becslések szerint a A víz használatával kapcsolatos leggyakoribb veszély ma még a köz rák kialakulásában – melyben hazánk az elsı helyen áll – a környezeti té vetlen, vagy közvetett mikrobiális szennyezıdésbıl eredı fertızés (fekália, nyezıknek döntı szerepe van, szemben a genetikai hajlammal (90 és 10 szennyvíz vagy egyéb fertızı hulladék bekerülése). Az ivóvíz útján terjedı %). Az adatok mindjobban alátámasztják a környezetvédelem létjogosult mikroorganizmusok általában úgynevezett enterális korokozók, melyek ságát helyi, regionális és országos szinten egyaránt. A környezetszennye gyomorbélrendszeri tüneteket (hányás, hasmenés, láz) és lázas megbete zés mára olyan méreteket öltött, hogy az ma már nem csak az élıvilágot gedéseket okoznak (Salmonella, hastífusz, vérhas). veszélyezteti, hanem az emberi egészség megırzése a tét. Egyéb vízhasználattal kapcsolatos veszélyforrás még a medencés köz fürdık higiénés helyzete, mely úgynevezett strandjárványok veszélyforrá “A hazai lakosság egészségi és halálozási mutatóinak igen kedvezıtlen sai lehetnek (vérhas). alakulásáért részben a környezeti ártalmak okolható k” áll a Nemzeti Kör A különbözı további vízszennyezı anyagok egészségügyi hatásait a nyezetvédelmi Programban (NKP). További részletek az NKPból: Program melléklete mutatja be. “…A bizonyítottan környezeti okokra is visszavezeth etı daganatos megbetegedések aránya a halálozási okok között magy ar és nemzetközi Sugárterhelés összehasonlításban is kedvezıtlen.” Környezet egészségügyi szempontból mindenképpen szót érdemel a A környezetegészségügyi felmérés során a lakosság általános egész napjainkban igen elterjedt mobiltelefonok és a mobiltornyok kérdése. A ségi állapotát értékeljük a környezeti hatások függvényében. Magyarorszá vélemények ellentmondásosak, a lakosság 78,7 %a elismeri, hogy a mo gon az ÁNTSZ és a KSH győjt ilyen adatokat, megyei bontásban. biltelefon nélkülözhetetlen a hírközlésben, ugyanakkor 28,2 %uk állás pontja szerint a legmodernebb technológiával mőködı eszközök közül a A fontosabb légszennyezıanyagok szerepe mobiltelefon a legártalmasabb. A Társadalomkutatási Intézet Zrt. (TÁRKI) felmérése szerint az emberek többsége idegenkedne attól, hogy mobiltor Az ember egészségi állapotát a környezeti elemek minısége, különö nyot telepítsenek a lakóhelye közelébe. sen a levegı szennyezettsége, alapvetıen meghatározza. A legtöbb lég

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

egymásba átültetni. Ma már emberi géneket is vittek be növényekbe vagy állatokba.) A kiragadott génekkel az egyik fı gond az, hogy nem feltétlenül Élelmiszerbiztonság illenek bele problémamentesen az új környezetbe. Ismeretes egy akadémiai kutatás, amelynek eredményei alapján felté Genetikailag módosított szervezetek (GMOk) telezhetı, hogy a génmódosított kukorica tartós hazai jelenlétének káros hatásai lehetnek. A Monsanto (az egyik legnagyobb génkezelt vetımag Sok szó esik napjainkban a génmanipulált élelmiszerekrıl. Egy közvé elıállító cég) saját vizsgálatai szerint egy géntechnológiai úton valamely leménykutatás szerint a megkérdezett fogyasztók 78%a hallott már a rovarkártevıvel szemben ellenállóvá tett kukoricafajta fogyasztása a kí génmanipulálásról, és 74 %ukat a vásárlás során befolyásolná a génma sérleti patkányoknál vese és immunproblémákat okozott. nipuláció ténye (18 %át nem befolyásolná és 8 % nem tudott dönteni). A A génkezelt termékek az új bevitt gének által olyan, az emberi szerve kockázatokkal kapcsolatosan már jobban megoszlottak a vélemények (45 zet számára idegen fehérjéket is tartalmazhatnak, melyek allergiás reakciót % szerint kockázatosak, 48 % nem tudja, csupán 7% válaszolta azt, hogy válthatnak ki. nem kockázatosak). A probléma mégis foglalkoztatja a közvéleményt, mert a megkérdezettek zöme (80 %) szeretne többet tudni a génmanipulációról A GMOkkal kapcsolatosan ajánlott oldalak: (8 % nem, és 12 % csak a magyar vonatkozása iránt érdeklıdik), és 82 %uk, fontosnak tartja, hogy az élelmiszereken fel legyen tüntetve, ha • Génpiszka Hálózat: http://www.zpok.hu/genmanipulacio/ génmanipuláltak, vagy génmanipulált alkotórészt is tartalmaznak. • Biokontroll Hungária Kft.: http://www.biokontroll.hu/ Az EU 1998ban általánosan korlátozta a génkezelt vetımagok beho zatalát. 2004ben feloldották ugyan a moratóriumot, de behozni csak azo A GMOkal kapcsolatosan lásd még a 13. sz. mellékletet. kat a fajtákat szabad, amelyek keresztülmentek egy szigorú hatásvizsgálati és engedélyezési eljáráson. Az új tagállamok (így Magyarország is) helyze Környezetbiztonság te kivételes abban a tekintetben, hogy a vizsgálatok idején még nem vol tak teljes jogú tagok, nem vettek részt a folyamatban, így az ıket érintı Egy település környezetbiztonsági helyzetét sok és sokféle tényezı esetleges speciális kockázatokra nem derülhetett fény. Különösen igaz ez a befolyásolhatja. Alapvetıen természetes és mesterséges eredetőek, de Pannon Ökorégióra (Magyarországra és közvetlen környezetére), melyet az elıfordulhat, a kettı közötti átmenete is. Ide sorolhatóak azok a rendkívüli EU is elismerte önálló ökológiai egységként (az itt található fajok és élıhe események, amelyek a környezet állapotában kedvezıtlen változásokat lyek egyedi jellegzetességei miatt), ahol feltételezhetı, hogy a módosított okoznak és ezáltal az emberi életben, életminıségben is hasonlókat indu tulajdonságokkal rendelkezı haszonnövényfajták esetleg nem ugyanazt a kálnak. környezeti hatást váltják ki, mint az EU más országaiban. A bekövetkezı események érinthetnek egy vagy több környezeti A mezıgazdasági génmanipulációt támogatók álláspontja, hogy a elemet, lehetnek egyszeriek, vagy ismétlıdıek, gyakoriak vagy ritkák, génmanipuláció lényegében a hagyományos növénynemesítés és állatte tartósak, vagy rövid idı alatt lejátszódóak. nyésztés folytatása modern, laboratóriumi eszközökkel. Valójában azonban Bekövetkezésük valószínősége és az általuk potenciálisan okozható míg a hagyományos növénynemesítés és állattenyésztés csak azonos fajon kár együttesét kockázatnak nevezi a szakirodalom. A környezet biztonsága belül (esetleg nagyon közeli rokon fajok között) hozott létre új variánsokat, jellemezhetı ezzel a kockázattal, a kialakulási okokkal, a mérséklés lehetı addig a génmanipuláció gyakran egymástól genetikailag nagyon távol álló ségeivel. A korábbi konkrét esetek elemzésével, a potenciális veszélyforrá fajok génjeit hozza össze. (Különösebb nehézség nélkül lehet baktérium sok feltérképezésével, a lehetséges modellezési eljárások alkalmazásával vagy vírus géneket növényekbe, illetve állatokba, vagy akár ez utóbbiakat

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT. az ellenük való védekezés, megelızésük, elhárításuk és a helyreállítás ha teni veszélyes anyagok térségi elıállítása, tárolása és felhasználása kap tékonyabb, gyorsabb és esetleg olcsóbb is lehet. csán a MagyarLakk Kft. dunakeszi üzemét és a Servind Kftt dunakeszi raktárát. Az árvízi veszélyeztetettséggel mindenképpen számolni kell, hisz a térség egy része a Duna árvizei által veszélyeztetett területen helyezkedik Környezetbiztonsági szempontból a tüzek is megemlítendık, különö el. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy az árvizek általi veszélyeztetettség sen abban az esetben, ha azok ipari üzemekben történnek vagy éppen potenciális veszélyforrásként jelentkezik. veszélyes anyagot szállító közlekedési eszköz gyullad ki. A Dunakeszi kis A belvíz az utóbbi néhány évben újra súlyos problémaként jelentke térség települései Mogyoród kivételével a Váci Önkormányzati Tőzoltóság zett. Megjelenésének nemcsak természetes (csapadékosabb idıjárás, talaj illetékességi területéhez tartoznak. Mogyoród a Gödöllıi Tőzoltósághoz tani viszonyok), de antropogén okai is vannak, többek között az elvezetı tartozik. csatornák évtizedes elhanyagoltsága, sıt gyakran hiánya, a csatornázott Tőzvédelemmel összefüggésben, minden esetben szükséges a mér ság hiánya nagyban hozzájárul kialakulásához. tékadó tőzszakaszhoz szükséges vízmennyiség biztosítása, a tőzcsapok A vizek esetében mindenképpen külön említést érdemelnek a haváriás védendı építményektıl mért 100 mnél nem nagyobb távolsága, valamint vízszennyezések, erre a tiszai ciánszennyezés óta még nagyobb figyelem az úthálózat olyan mértékő kiépítettsége, mely biztosítja a tőzoltóság vo irányult az elmúlt években. nulását. A feltételek teljesülése nagyban elısegíti az esetleges tőzesetek, A szélsıséges idıjárási jelenségek közül, a viharos szelek jelentenek illetve káresemények gyors felszámolását, ami által a környezeti elemek kockázatot. A területen uralkodó szélirány ÉÉNYi, átlagosan 25 m/s se terhelése minimalizálódhatna. bességő. Azonban idınként elıfordul 80100 km/h sebességő viharos szél is, amely jelentıs anyagi károkat okozhat (épületkárok, erdıkárok, közle kedési hálózatok károsodása), illetve emberi életeket is veszélyeztethet. Említést érdemelnek még az ún. civilizációs eredető veszélyhelyzetek (közlekedési eredető veszélyhelyzetek, az ipari jellegő haváriák, a veszé lyes hulladékok szakszerőtlen tárolásából, illegális lerakásból származó gondok). A veszélyes anyagok elıállítása, tárolása és felhasználása környezet biztonsági kockázatot jelenthet. Ez még akkor is igaz, ha minden elıírás betartásával, a legszigorúbb szabályok szerint történik mindez, hiszen a haváriás esetek fı jellemzıje a kiszámíthatatlanság, esetlegesség. Az ipari tevékenységet folytató üzemek rendelkeznek a haváriák megelızése és elhárítása szempontjából fontos tervekkel, eszközökkel és felszereléssel, továbbá évente kötelezıen megtartják a veszélyelhárítási gyakorlatokat. Veszélyes vegyi anyagot a kistérség területén nem állítanak elı, ugyanak kor felhasználásuk és tárolásuk jellemzı. A keletkezı hulladékok egy része veszélyes kategóriába esik, ezek tárolására, kezelésére és elszállítására speciális szabályok vonatkoznak. A Dunakeszi kistérség területén nem található olyan veszélyes üzem, amely a SEVESO II. irányelv hatálya alá tartozna. Továbbá meg kell emlí

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

A Programnak elı kell segítenie a fenntartható fejlıdés irányába tör 3. FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI ténı átmenethez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti feltételek PROGRAMJA kialakulását.

(20132014) 3.1.2. A környezetvédelemben használatos egyéb alapelvek

Az együttmőködés elve Fót Város IV. Környezetvédelmi Programja meghatározza azokat a le Az együttmőködés elve egyaránt vonatkozik az emberek és szerveze hetıségeket, eszközöket és szükséges intézkedéseket, melyek segítségével tek közötti kölcsönösségre, valamint a környezettel, a Természettel kap a környezetminıség állapota javítható. A Program megvalósítása során – a csolatos magatartásra. Együtt kell mőködnünk a lételemünket jelentı Ter fenntartható fejlıdés elve alapján – törekedni kell a környezeti, társadalmi mészettel, meg kell találni azokat a gazdálkodási f ormákat, amely egyszer és gazdasági folyamatok összehangolására és a természeti erıforrások re gazdagítja a Természetet és az embert. jövı generációk számára történı megırzésének biztosítására. A Program egyik fontos eleme a takarékos, értékvédı gazdálkodás Az elıvigyázatosság és a megelızés elve megteremtése, a természeti erıforrásoknak a következı nemzedékek szá Az elıvigyázatosság és a megelızés elve , a környezeti ártalmak tuda mára való megtartása. A természeti értékek megırzésével és a környezeti tos elhárítása kell, hogy jelentse mindenfajta környezettel kapcsolatos elemek állapotának javításával kedvezıen alakulnak a lakosság életfeltét tevékenység kiindulási alapját. Az elıvigyázatosság elve a megelızéshez elei is és a település vonzóbbá válik a turizmus számára is. Általában is képest egy lépéssel elıbbre gondolkodik. Az elıvigyázatosság a tervezés vonzóbb a minıségi környezet, hiszen ez a minıségi termékek elıállításá idıszakában azt jelenti, hogy vizsgáljuk meg döntés eink környezetre, és nak feltétele. ezen belül emberre gyakorolt hatását. Ennek intézményesült rendszere a környezeti hatásvizsgálat, amely a beruházások viszonylag szők körére van 3.1. A Program stratégiai alapelvei törvényben elıírva, azonban az önkormányzati döntések, tervek, koncepci ók kapcsán is meg kell vizsgálni a környezetre gyakorolt hatásokat. A tár A Program végrehajtása során a környezetvédelemi érdekeken túl tár sadalom széleskörő tájékoztatása a környezet állapotáról fontos eleme a sadalmi és etikai megfontolásokat is figyelembe kell venni, mely a meg Programnak, mely szintén a prevenció egyik jelentıs eszköze. óvandó értékeket a gazdasági érdekek elé helyezi. Ez az alfejezet azokat a legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelveket ismerteti, Integrációs elv melyek mentén a Program javaslatai megszülettek. Az alapelvek három fı Amikor a környezeti problémák okait keressük, azt tapasztaljuk, hogy csoportba sorolhatók: az egyes részek ezer szálon összefüggnek egymással. Például a hulladék mennyiségének növekedése nem csupán hulladékgazdálkodási probléma, 3.1.1. A fenntartható fejlıdés alapelve hiszen a hulladék keletkezése összefügg a fogyasztói szokásokkal, a javító szolgáltatások elérhetıségével és minıségével stb. Ezért önmagában egy A fenntartható fejlıdés az emberiség jelen szükségl eteinek kielégítése, a hulladékgazdálkodással foglalkozó szervezet nem képes (illetve gyakran környezet és a természeti erıforrások jövı generáció k számára történı nem is érdekelt) elérni a hulladék mennyiségének csökkentését, így sok megırzésével. esetben a hulladék kezelését próbálja megoldani. Ezért olyan, együttmő ködésen alapuló, integrált megközelítésre van szüks ég, amely az okok szintjén (a problémák gyökerénél) is meg tudja fogalmazni a feladatokat.

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Rendszerszemlélet elve Az erıforrások eltartóképesség szerinti használatának elve A rendszerszemlélet a fenntartható fejlıdés legfontosabb ismérve. Az A fenntartható fejlıdés csak a természeti erıforráso k eltartóképesség elv lényege, hogy a problémák egy többszörösen összetett rendszerben szerinti használatával valósítható meg . A jelenlegi erıforráshasználatot összekapcsoltak, ebbıl következıleg minden probléma számtalan okra olyan módon kell csökkenteni, hogy azzal párhuzamosan javulhasson az vezethetı vissza, amelyek között vannak alapvetı okok és vannak okoza élet minısége. Az elıvigyázatosság és a megelızés e lve ebben a feladat tok. Ennek az elvnek az alkalmazásából következik, hogy a problémák ke ban központi szerepet kell, hogy kapjon. zelését egy okokozati elemzés mentén szükséges meg tenni, és törekedni kell arra, hogy az okokat – a problémák gyökereit – kezeljük. A társadalmi A megırzés elve (gazdaszemlélet) gazdasági folyamatok és a környezet ügye összekapcsolt, ezért a környe A környezet bármilyen használata, valamint a környe zetvédelmi intéz zetvédelmet nem lehet csak ágazatként elkülönítve kezelni. kedések során fontos, hogy egyidıben megırizzük a t ermészeti erıforrá sokat és a környezeti elemek állapotát . Ez a fajta környezethasználat Szubszidiaritás elve együttmőködést igényel a környezetünkkel, amely során a természetet A szubszidiaritás elve azt jelenti, hogy a döntések et azon a szinten nem pusztán forrásnak, hanem társnak tekintjük. Az ilyen szemlélető gaz kell meghozni, ahol a döntési kompetencia a legindok olhatóbb. A döntése dálkodás során az ember környezetével együtt gazdagodik. ket a lehetı legközelebb kell meghozni ahhoz a közösséghez, akit érinteni fog. A döntéseken túl igen fontos a kezdeményezés, vagyis a város lakói ismer 3.1.3. A nyugati országok környezeti, kormányzati tevékenysége jék fel a környezetükben szükséges tennivalókat, kezdeményezzék annak alapján példaértékőnek tekinthetı további alapelvek: megváltoztatását és lehetıleg vállaljanak részt a megvalósításban. A fel sıbb szint (pl. megyei önkormányzat) csak akkor mőködjön közre, ha az • megosztott felelısség, önkormányzat, vagy társulás nem tudja kivitelezni vállalását. • közös érdekek és koncentráció, • az átláthatóság biztosítása a tervezés, döntéshozás , finanszírozás, A felelısség elve megvalósítás és ellenırzés során, „A környezethasználó felelısséggel tartozik tevéken ységének a kör • kiszámíthatóság a szabályozásban és a finanszírozás ban, progra nyezetre gyakorolt hatásáért” (Környezetvédelmi törvény 9.§). Miközben a mozás, fenti felelısséget a törvény is kimondja, gyakran találkozunk azzal, hogy a • esélyegyenlıség biztosítása, partnerség, környezethasználó nincs tudatában tevékenységének környezeti hatásaival. • addicionalitás, többszörös hasznú intézkedések, A Program ezért különös hangsúlyt fektet a különbözı emberi tevékenysé • számonkérhetıség, világos célok és mérhetı teljesítmények. gek okozta környezeti problémák ismertetésére. A környezet védelme ér dekében a felelısségre vonás az állam hatásköre, ugyanakkor a helyi kö A Program elsısorban a következı szakmai anyagokkal harmoni zösségeknek joguk van arra, hogy a környezet minıségét negatívan befo zál: lyásoló trendek ellen fellépjenek. A cselekvı fellépéshez viszont megfelelı környezeti tudatosság kell, valamint lehetıség arra, hogy a helyi lakosság • Környezeti elıretekintés, stratégia és kulcsmutatók az OECDben aktívan részt vegyen a róla szóló, ıt érintı döntésekben. A Program meg Az Európai Unió 6. Környezetvédelmi Akcióprogramja valósításában ezért kiemelt szerepet kapnak a helyi civil szervezetek és a • Az Európai Unió NATURA 2000 Hálózata kommunikáció. • Az Európai Unió Víz Keretirányelve • A Fenntartható Fejlıdés Nemzeti Stratégiája

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

• Nemzeti Környezetvédelmi Program 3.2. Környezetvédelmi célok, célkitőzések • Nemzeti Biodiverzitás Stratégia és Akcióterv • Országos Hulladékgazdálkodási Terv A Program kiemelt vertikális céljai, illetve 2014ig teljesítendı • KözépMagyarországi Regionális Hulladékgazdálkodási Terv célállapotai • Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program • Országos Talajvédelmi Stratégia • A levegıminıség javítása • Pest megye Környezetvédelmi Programja → a zöldhulladék égetés által okozott levegıterhelés csökkentése: a • Pest megye Hulladékgazdálkodási Programja komposztált zöldhulladék aránya érje el a 35 %ot • Fót Város Település Szerkezeti Terve és Szabályozási Terve → a személygépkocsis ingázók arányának növekedése megáll • Fót Város Helyi Építési Szabályzata • Ökológiai szemlélető, fenntartható vízgazdálkodás elısegítése, a felszí • Fót Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ni és a felszín alatti vizek terhelésének csökkentése • Fót Város Hulladékgazdálkodási Terve → a felszíni vizek fizikai és kémiai minısége ne legyen rosszabb III. osztályúnál (az MSZ 12749:1993 szabvány alapján) Rövidítések: → a szennyvízcsatornahálózat kiépítettsége és a rákötött ingatlanok Környezetv. ügyintézı – környezet és természetvédelmi ügyintézı aránya 100%os legyen /hulladékgazdálkodási ügyintézı • A természeti területek állapotának javítása Környezetvédelmi csoport (Hatósági Osztály) → az összes helyi védelemre érdemes természeti terület és természeti PF Bizottság – Pénzügyi és Fejlesztési Bizottság EE Bizottság – Emberi Erıforrás Bizottság emlék kapjon védettséget, → Kistérség – Dunakeszi Kistérség Többcélú Társulása a természetközeli területek arányának növelése (1 degradált élıhely KDVKÖTEVIFE – KözépDunavölgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Víz rehabilitációja, 1 patakszakasz revitalizáció), ügyi Felügyelıség • A táj megóvása, tájrehabilitáció ÁNTSZ – Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Pest Megyei Intézete → tájidegen növények irtása 1 hektáron NTÁ – Pest Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás A településszerkezet környezeti szempontú alakítása, megújítása: DINP – DunaIpoly Nemzeti Park • A belterületi zöldfelület arányának növelése → 1 közpark létrehozása • A települési zöldterületek minıségének javítása • A hagyományos építészeti stílusok és utcaképek megırzése, védelme → az összes védelemre érdemes épület kerüljön mőemléki védelem alá • A lerakásra kerülı hulladékok mennyiségének csökkentése a szelektív hulladékgyőjtés kiterjesztésével → az egy fıre jutó összes (lerakott és szelektíven győjtött) hulladék mennyisége csökkenjen 0,8 kg/fı/nap értékre, → A szelektív győjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%a számára → a szelektíven győjtött hulladékok (papír, üveg, fém és mőanyag) aránya érje el a 35%ot

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

• A közlekedés környezeti terhelésének (zaj, rezgés, levegıszennyezés) A Program felépítése csökkentése, a környezetbarát közlekedés részarányának növelése → az összes fıút rendelkezzen kerékpárúttal, A környezet egyes elemeire lényeges hatással bíró, az önkormányzat → a fı közlekedési utak mellett fa, és cserjesorok telepítése 1 km feladat és hatáskörébe tartozó tevékenységi területek, és a környezeti hosszan, elemek alapján a Program az elkövetkezı 2 évre (20132014) foglalja ösz • Az energiafelhasználás csökkentése és az energiahatékonyság növelé sze a szükséges tennivalókat. A Program felülvizsgálatának elvégzését se javasoljuk 2014ben. (2014ben lép életbe az új Nemzeti Környezetvédelmi → az önkormányzati intézmények hıszigetelése, nyílászárók cseréje Program, és ehhez harmonizálni kell a dokumentumot.) • A fosszilis energiaforrások használatának csökkentése, a megújuló Az alfejezetek minden környezeti elemre és környezetgazdálkodási energiahordozók használatának elindítása szakterületre kiterjednek, egy szöveges és egy táblázatos részbıl állnak. A → 6 %ra kell emelni az alternatív energiaforrások részarányát az ön szöveges részben az állapotfelmérés során feltérképezett környezetvédelmi kormányzati intézményekben. problémák megelızésére illetve kezelésére teszünk javaslatokat. A késıbbi tervezés és a Program megvalósulása értékelésének megkönnyítése érde (A további célokat a Program táblázatai tartalmazzák.) kében a feladatokat fontossági sorrendjükben (sorszámozva), azonosító kóddal, az alábbi négy prioritási kategóriába soroltuk: A Program kiemelt területei • K – „kötelezı” feladatok (pl. jogszabályi kötelezettség miatt) ♦ Természetvédelem • S – „sürgıs” feladatok A természeti területek értékes élıvilágot ıriznek, emellett a különbözı • F – „fontos” feladatok rekreációs tevékenységek színterei, és jelentıs turisztikai vonzerıt is • E – „egyéb” feladatok jelentenek. A tavak és patakok állapotának javítása, természetességük növelése a biológiai sokféleség megırzése mellett segíti a vizek termé A táblázatok célja a Program rész tartalmának integrált, tömör és át szetes öntisztulását is. látható összefoglalása. A feladatokat kiváltó okok, hatótényezık, a kitőzött célok és a feladatok rövid ismertetése mellett a határidıket és a felelısök, ♦ Hulladékgazdálkodás résztvevık megnevezését is tartalmazzák. A természeti erıforrások megırzése és a környezeti elemek védelme A környezetvédelmi problémák megoldása hosszú távú, tervezett, tu érdekében a hulladéktermelés csökkentése és a szelektív hulladékgyőj datos tevékenységet igényel, melyet a Program alapján kidolgozott helyi tés növelése kiemelt feladat. rendeletek, határozatok, intézkedések segítségével kell megvalósítani. A környezetvédelmi ügyintézı a Környezetvédelmi Program alapján éves ♦ Környezeti szemléletmód változtatása Környezetvédelmi Intézkedési Tervet és ennek részek ént éves Lakossági A jó környezetállapot elérésének, illetve hosszú távú biztosításának zá Környezetvédelmi Programtervet és Tájékozatót állít össze, melyekben a loga, és a Program sikeres megvalósításának kulcsterülete. különbözı környezetvédelmi problémák és ezek megoldására az adott évben kitőzött célok, feladatok kerülnek ismertetésre. A település környe zetvédelmi feladatainak megvalósítására a polgármesternek és a jegyzınek is kiemelt figyelmet kell fordítania.

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

3.3. A településfejlesztés környezeti szempontú alakítása A város terjeszkedése nem veszélyeztetheti a természeti értékeket, az új településrészek kialakítása közparkok, illetve jelentısebb zöldfelületek A környezetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében a fıépítész létrehozásával történhet. koordinálásával a Városfejlesztési Osztálynak, a Pénzügyi és Fejlesztési A településszerkezet komoly hatással van a környezeti terhelések el Bizottságnak, a Környezetvédelmi csoportnak és a környezet és természetvé oszlására és mértékére. A növekedı, szétterülı településszerkezet gerjeszti delmi ügyintézınek a településfejlesztési feladatok tervezési és megvalósí a közlekedési igényt, zöldterületeket élhet fel. A város térszerkezetének tási folyamataiban részt kell venniük, a Településrendezési Terv és a Tele alakításakor általános szempontként kell kezelni az t, hogy a beépítések pülésfejlesztési Koncepció fenntarthatósági felülvizsgálatát el kell végezni elsısorban a már belterületbe vont foghíj telkek kerüljenek fejlesztésre. ük. A Program megvalósítása során kiemelt feladat a településfejlesztés A területek mővelési ágának átminısítése során az önkormányzatnak összehangolása a környezetvédelmi és társadalmi folyamatokkal és a ter a természet, táj és környezetvédelmi hatóság (KDVKÖTEVIFE) és a Du mészeti erıforrások fenntartható használatával, mely a fenntartható fejlı naIpoly Nemzeti Park (DINP) szakvéleményét figyelembe kell venni. Úk dést lehetıvé teszi. Jelenleg (2012 végén) a Település Szerkezeti Terv és a lakó és gazdasági területek kialakítása elsısorban természet és tájvédel Szabályozási Terv felülvizsgálata folyamatban van, így a fenntarthatósági mi szempontból kis értékő területeken (pl. szántók, gyomos parlagok he érdekek érvényesítésére lehetıség nyílik. lyén) javasolt.

A településfejlesztés környezeti szempontú alakítása (TF) sorsz. HATÁRIDİ FELELİS priori FELADATOT (a megjelölt év utolsó, CÉL FELADAT (az elsı helyen jelölt) KIVÁLTÓ OK „folyamatos” megvalósítás tás ÉS RÉSZTVEVİK esetén az elsı napja) kód

A környezeti, társadalmi és Élhetı település, jó A Településrendezési Terv fenntarthatósági Fıépítész 1. gazdasági folyamatok kö környezetminıség felülvizsgálata és módosítása Városfejlesztési Osztály

zött nincs egyensúly. A hosszú távú szavato PF Bizottság

természeti erıforrások lása Civil szervezetek

használata nem fenntartha Zöldfelületek,

tó. Jogszabályi elıírás alap természetközeli élıhe 2013 ján a Településrendezési lyek, illetve a termé K Tervnek a Környezetvé szeti erıforrások

delmi Programhoz kell il megırzése

leszkednie. A Település Minıségi település

Szerkezeti Terv és a Szabá kép és téralakítás

lyozási Terv felülvizsgálata TF001 folyamatban van

FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

3.4. Levegıtisztaságvédelmi program

A város levegıminıségi állapotát elsısorban a közlekedési eredető ter A településen többféle allergén növény is elıfordul, melyek közül ki helés határozza meg (2 sz. és a 2/a fıközlekedési utak, a 2102. j. összekö emelt figyelmet kell fordítani a parlagfő visszaszorítására. A pollenterhelés tı út és az M3as autópálya). Levegıminıségvédelmi szempontból kiemelt csökkentése érdekében a lakossággal meg kell ismertetni a védekezés és figyelmet kell fordítani a védelmi célú fasorok, út menti zöldfelületek fej kezelés legfontosabb eszközeit, módjait. lesztésére, ápolására. A legkritikusabb út a Dózsa Gy. út, azonban ez a Magyar Állam tulajdona. (A forgalomszervezéssel kapcsolatos feladatokat a A legfontosabb kapcsolódó jogszabályok 3.11. fejezet tartalmazza.) A levegı, illetve porszennyezés csökkentése érdekében gondoskodni Fót közigazgatási területén – a levegıminıség megırzése érdekében kell mezıvédı erdısávok, a szántóföldek növényfedettségérıl. Ezek nem – a 4/2002 (X. 7.) KvVM rendelettel együtt a 21/2001 (II. 14.) Korm ren csak a levegı minıségének javítását, hanem – ökológiai folyosóként – az delet, a 14/2001 (V. 9.) KöMEÜMFVM együttes rendelete, a 23/2001. (XI. élıhelyek közötti biológiai kapcsolatot is biztosítják, az élıvilág védelmét is 13.) KöM rendelete, valamint a 10/2001 (IV.19.) KöM rendelete által elıírt szolgálják. A gazdasági területeket hasonlóképpen növénytelepítéssel, követelmények és légszennyezési határértékek betartását maradéktalanul erdısítéssel kell elválasztani a szomszédos egyéb célú területektıl. biztosítani kell. A kommunális – fıként főtési – eredető levegıszennyezés csökkentése érdekében a településen meg kell vizsgálni az alternatív energiaforrások alkalmazásának lehetıségét és ösztönözni kell a kerti zöldhulladékok kom posztálását.

59 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Levegıtisztaságvédelmi program (L)

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

1. A közlekedési eredető A káros hatások mérsék Mezıvédı erdısávok, belterületi utak men Környezetv. ügyintézı levegıszennyezés szá lése tén fasorok, zöldterületek fejlesztése, kar PF Bizottság Folyamatos K mottevı bantartása Civil szervezetek (2013)

L002 2. Mérsékelni kell a gazda A levegıminıség javítá Gazdasági területek körül fákból, cserjékbıl Fıépítász sági területek környezet sa, zajterhelés csökken „zöld győrő” kialakítása, erdısítés (a Szabá PF Bizottság F re gyakorolt hatását tése lyozási Terv keretén belül) 2014

L003 3. Az engedély nélküli ká A környezetszennyezés Rendszeres ellenırzés az illegális kábelége Hulladékgazdálkodási belégetés évek óta tart megszőntetése tés megelızése, visszaszorítása érdekében ügyintézı 2013 K és ennek során mérgezı Jegyzı június anyagok kerülnek a le L004 vegıbe

60 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

3.5. Vízminıség és talajvédelmi program, ökológiai vízgazdálko A vizek védelme a felszíni és a felszín alatti vizek minıségi és mennyi dás ségi védelmét jelenti, mely kiterjed a felszíni vizek medreire és partjaira, medermorfológiájára, illetve a víztartó képzıdményekre is. A vizeket min A talajvédelem és a vízminıségvédelem – a köztük lévı kapcsolat mi den olyan behatástól védeni kell, amely azok fizikai, kémiai és biológiai att – egymástól elválaszthatatlanok, a talaj szennyezıdése a vizek szeny tulajdonságát, természetes minıségét és öntisztulási képességét hátrányo nyezésével, s ezen keresztül az élıvilág, illetve az ember veszélyeztetésé san megváltoztathatja. vel is jár. A vízminıségvédelem legfontosabb feladatai a vizek tisztaságának biz A felszín alatti vizek és a földtani közegek minıségvédelmérıl a felszín tosítása, káros hatásoktól való megóvása, a vízszennyezık elleni szankciók alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet elıírásai alkalmazása, a szennyvízkezelés és a vízkészletek fenntartható használata. nak megfelelıen gondoskodni kell. Továbbá az alábbi jogszabályok elıírá sait is figyelembe kell venni: 3.5.1. Szennyvízkezelés

• 101/2007. (XII.23) KvVM rendelet, A 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet (a Nemzeti telepü lési Szennyvíz • 30/2008 (XII. 31.) KvVM rendelet, elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programról) szabályozása szerint • 6/2009 (IV. 14.) KvVMEüMFVM rendelet, Fóton 2010. december 31ig kellett volna véglegesen megoldani a szenny • 147/2010 (IV. 29.) Korm. rendelet. vízkezelést. Jelenleg a szennyvíz csatorna kiépítettsége 95%os, a ráköté sek aránya az összes ingatlanra vetítve pedig 87,2%. A legfontosabb víz A talajvédelem célja a termıföld termékenységének, minıségének minıségvédelmi feladat a szennyvízcsatornahálózat teljes kiépítése, és az megóvása, fizikai, kémiai, és biológiai romlásának megelızése, illetıleg összes háztartás rákötése, illetve ezzel párhuzamosan a szennyezı közmő elhárítása. Fontos szempont, hogy a gazdálkodási módok a termıhely öko pótlók felszámolása. Ez a felszíni és felszín alatti vizek, a talaj és az élıvi lógiai adottságaihoz igazodjanak, ami – a környezet és vízvédelmi köve lág védelmét egyaránt szolgálja. telményeket is magában foglaló – fenntartható talajvédı gazdálkodás A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. t örvény 21.§ (2) megvalósulását jelenti. bekezdése és a 26. § (4) bekezdése hatalmazta fel az önkormányzatokat a A talaj védelme érdekében a belterületi zöldterületek kiterjedése és talajterhelési díjról szóló helyi rendelet megalkotására és életbe léptetésé aránya nem csökkenhet a településen, a földmunkák során kitermelt tala re. Ez teremti meg azt az érdekeltségi rendszert, amely ösztönzi a lakossá jokat elkülönítve kell tárolni, és jogszabályi elıírások alapján hasznosítani got a szennyvízcsatornahálózatra történı rákötésre. A tervezett fejleszté kell. sek megvalósításához szükséges elıközmővesítést a beruházások megva A talajpusztulás megakadályozása a termıföld védelme és a felszíni lósítása elıtt biztosítani kell. vizek hordalékkal történı feltöltıdésének elkerülése érdekében elsırendő A tervezett beruházások esetében már az elvi engedélyezés, tervezés feladat. A talaj elszennyezıdését meg kell elızni, illetve akadályozni. Az szintjén tisztázni kell a térségi szennyvíztisztító kapacitásának megfelelısé illegális hulladék lerakások felszámolása és a nem megfelelıen kialakított gét, a fejlesztés tisztítási hatásfokra gyakorolt hatását. A közcsatornába – közmőpótlók felszámolása, bolygatott talajok rendezése szükséges. pl. az ipari elıtisztítás hiánya miatt – olyan toxikus szennyezı anyag, A területfeltöltési igények indokoltsága mindig kritikusan vizsgálandó. amely a tisztítómő hatásfokát rontja vagy a szennyvíziszap hasznosítását Amennyiben ez elkerülhetetlen, a talajmechanikai jellemzık mellett a töl veszélyezteti, nem kerülhet. tıanyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyez hetı el, amely a talajt, talajvizet nem szennyezi.

61 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

A város területére esı, belsı és külsı hidrogeológiai védıterületen a letek vízigényének biztosítása miatt is fontos, de gazdasági elınnyel is jár, vízbázisok, a távlati vízbázisok valamint az ivóvízellátást szolgáló a földmedrő árkok kiépítési és fenntartási költsége ugyanis kisebb. vízilétesítmények védelmérıl szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó felada számú melléklete értelmében a házi szennyvízszikkasztás tilos . Az „A” és tokról szóló 120/1999 (VIII. 6.) Korm. rendelet 10. §a alapján a belterületi „B” védıterületen környezetvédelmi szempontból nem javasolt a házi csatornák, árkok vízszállító képességének fenntartásáról, különösen iszapo szennyvízszikkasztás engedélyezése. Új vagy meglévı létesítménynél, te lásukról az árkok fenntartójának kötelessége gondoskodnia. vékenységnél környezeti hatásvizsgálat, környezeti felülvizsgálat, illetve ezeknek megfelelı tartalmú egyedi vizsgálat eredményétıl függıen en Az új beépítésekre vonatkozóan felszíni vízelvezetési tervet kell készí gedhetı meg a házi szennyvízszikkasztás. teni. Amennyiben új, élıvízfolyásba való bevezetés létesül, arra a vízgaz dálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény 28. § (1) bekezdése értelmében 3.5.2. Ár és belvízvédelem vízjogi engedélyt kell kérni.

Javasolt a Tájgazdálkodási Program (ld. a 6.3. fejezetet) részeként egy 3.5.3. A felszíni vizek védelme ökológiai szemlélető, vízgyőjtı alapú, komplex vízgazdálkodási alprogram készítése az EU Víz Keretirányelvéhez illeszkedıen. Ennek célja a lakott A vízfolyások (Mogyoródipatak), valamint a Somlyó, a Tızegtó és a területek ár és belvízi veszélyeztetettségének mérséklése, külterületen Gyermekvárosi tavak vízminıségvédelmére, állapotuk javítására kiemelt pedig a természetvédelmi, ökológiai érdekek érvényesítése. A belterületi figyelmet kell fordítani. vízrendezésnek a külterület természetes hidrológiai adottságaihoz kell iga A vízfolyások „rendezését” (kotrását stb.) – nem csa k természetvé zodnia. A különbözı jellegő területeket (pl. központ és városszél) eltérı delmi okok, hanem költségkímélés miatt is – csak ind okolt esetben, és szempontok szerint kell elemezni. A nem megfelelıen méretezett és terve azokon a szakaszokon kell elvégezni, ahol az, az ár vagy belvízvédelem zett beruházások egyes területek kiszáradásához, más területek vizesedé miatt bizonyítottan szükséges. A séhez, a lakó és természeti környezet károsodásához vezethetnek. A természetközeli vízpartokat a vízminıség és a vízi élıhelyek védelme A meglévı vízlevezetıhálózat a rendelkezésre álló kismértékő üze érdekében meg kell ırizni. A csatornák kotrása, azok mentén fakivágás meltetési források miatt nem megfelelıen karbantartott. A hálózat csak az ár és belvízveszély megelızéséhez, elkerüléséhez szükséges mér kiépítettségi aránya alacsony, ezért a nagy mennyiségben lehulló csapadék tékben történhet. A vízépítési munkálatok során a természetkímélı megol elvezetése csak részben megoldott a településen. A szikkasztás, a lefolyás dásokat kell elınyben részesíteni. Ehhez nyújt segítséget a „ Hegy és késleltetés fontos szempont a csapadékvízelvezetés tervezésénél. dombvidéki kisvízfolyások jó ökológiai állapotának és potenciáljának kiala A mély fekvéső, lefolyástalan területek beépítése nem javasolt. Ezek a kítása, valamint megırzése ” c., MSZE 12333 számú elıszabvány alkalma területek például közpark létrehozására alkalmasak. Új utcák, telkek kiala zása. kításánál közterületen kell helyet biztosítani a vízelvezetı árkoknak vagy zárt csatornáknak. Az úttestekrıl összegyőjtött csapadékvizek patakokba 3.5.4. Térségi vízmonitoring rendszer kialakítása történı bevezetése elıtt a megfelelı elıtisztításról (hordalék és olajfogó) gondoskodni kell. Jelentıs nagyságú térburkolatok kialakítása esetén a A jövıben a kistérség településeinek területén talajvíz monitoring rend térburkolatokról elvezetett csapadékvíz elıtisztítását a munkálatokkal egy szert kell kialakítani és mőködtetni. A monitorozás fı céljai a idıben már biztosítani kell. Elsısorban nyílt, földmedrő (gyepes) csapa szennyezıforrások azonosítása, a talajvíz minıség és mennyiség alakulá dékvízelvezetést kell kialakítani, illetve ennek folyamatos tisztántartásáról sának figyelemmel kísérése és a lakosság tájékoztatása. gondoskodni szükséges. Ez a városi levegı páratartalmának és a zöldterü

62 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Vízminıség és talajvédelmi program, vízgazdálkodás (V)

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

1. Az ivóvíz nitráttartalma Megfelelı minıségő Az ivóvíz nitráttartalmának csökkentése új DMRV ZRt. magas, nem felel meg a ivóvíz biztosítása víztermelı telep létrehozásával 2014 K jogszabályi elıírásoknak (folyamatban: a DMRV ZRt. pályázatot V005 nyújtott be) 2. Az emésztıgödrök a Közmőpótló mőtárgyak A szennyvízcsatornahálózat teljes kiépítése Városfejlesztési osztály vizeket és a talajt terhe szennyezésének meg és a rákötések növelése Mőszaki ügyintézık lik szüntetése Átfogó vizsgálat alapján a csatornahálózat DMRV ZRt. A település egyes pont Környezetszennyezés rekonstrukciója a kritikus pontokon, szük 2014 jain rendkívüli csapa megelızése ség esetén vésztározó kialakítása

K dékmennyiség esetén a szennyvízcsatorna kiönt (ld. például a Tızeges V006 tónál) 3. A tavak feliszapolódtak, Vízminıség és ökológiai A Somlyótó és a Gyermekvárositavak Városfejlesztési osztály vízminıségük az elmúlt állapot javítása rehabilitációja és Gyermekváros évtizedekben romlott Természetes halszapo (részleges iszapmentesítés kotrással , amur Kezelı szervezetek K Szélsıséges idıjárás rulat növelése állomány gyérítése, ıshonos fa és cserjefa 2014 esetén halpusztulást jok és hínár telepítése, rendszeres törpe okozhat a rossz vízminı harcsa csapdázás stb.) V007 ség 4. A vízfolyások élıvilágát A vízfolyások élıvilágá Patakok és mellékágaik fenntartható (öko Mőszaki ügyintézı a mőszaki szempontú nak védelme és a vízmi lógiai szemlélető), természetközeli kezelése GödöllıVác Térségi kotrások veszélyeztetik nıség javítása a bel vízi az MSZE 12333 számú elıszabvány alkal Vízgazdálkodási Társulat veszélyeztetettség csök mazásával PF Bizottság Folyamatos kentése mellett (2013) K Indokolatlan pénzügyi

kiadások csökkentése (csak azokon a területe ken legyen beavatkozá s, V008 ahol valóban indokolt)

63 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

5. A csapadékvízelvezetés Korszerő csapadékvíz Csapadékvízelvezetés bıvítése és rendsze Mőszaki ügyintézı Vá kiépítettsége nem meg elvezetés kialakítása res karbantartása (Somlói utca 24. sz. körü rosfejlesztési osztály felelı a városban li szakasz, Beniczky köz, Vas Gereben utc a, Fóti Közszolgáltató Kft. Tóth Árpád utca alsó szakasza, Kosztolányi Folyamatos K utca alsó szakasza, AttilaNa gy L. utca, (2014) Szent Benedek park) Az elszennyezıdött csapadékvizek tisztítása (hordalék és olajfogó) a befogadóba törté V009 nı bevezetés elıtt 6. Egyes helyeken elıfor Szennyezések megszün Az illegális szennyvíz és csapadékvíz üríté Mőszaki ügyintézı dulnak szennyezések tetése sek/bevezetések, vízkitermelések ellenırzé Hulladékgazdálkodási K se, szankcionálása Folyamatos ügyintézı (2013) DMRV Zrt. V010 A vízfolyások és árterük A vizes élıhelyek ökoló Patak revitalizáció, ártér rehabilitáció (ter Mőszaki ügyintézı 7. élıvilága az emberi ha giai állapotának javítása mészetszerő mederviszonyok kialakítása és Kistérség tások miatt egyes sza part menti árterületek helyreállítása, az ár Civil szervezetek kaszokon szegényes, ill. és belvízvédelmi elıírások figyelembevéte KDVKÖTEVIFE pusztulóban van lével) 2014 DINP K Az EU Víz Keretirányelv ének elıírása szerint legkésıbb 2015ig el kell V011 ér ni a felszíni vizek „jó ökológiai állapotát” 8. A rendkívüli esızések Esızések okozta károk Tájgazdálkodási Program részeként ökoló Mőszaki ügyintézı jelentıs károkat okoz megelızése, mérséklése giai vízgazdálkodási alprogram indítása a Környezetv. ügyintézı nak A vizek minıségének és fenntartható vízgazdálkodás megteremté PF Bizottság A vízrendezések sok mennyiségének hosszú séért Kistérség Folyamatos K esetben a természeti távú biztosítása. Kül és Civil szervezetek (2014) értékek pusztulásával belterületek egységes KDVVIZIG járnak szemlélető kezelése . KDVKÖTEVIFE Természetvédelmi érde DINP V012 kek érvényesítése

64 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

9. Felesleges vízpazarlás és A pazarlások megakadá A takarékos vízhasználat megteremtése Hulladékgazdálkodási többletkiadás lyozása, költségmegta közintézményekben (mosdók, WCk: auto ügyintézı S karítás matikusan záródó armatúrák stb.) A mód 2014 Civil szervezetek szerek bemutatása, elterjesztése a lakosság V013 körében 10. A 219/2004. (VII. 21.) Háttéradatok biztosítása Talajvízminıségi és mennyiségi monitoring Környezetv. Ügyintézı Korm. rendelet 5. § (8) a fenntartható vízgaz rendszer kialakítása Hulladékgazdálkodási pontjának elıírása. dálkodás megteremté Folyamatos ügyintézı K Nincs vagy kevés adat séhez (2014) Kistérség áll rendelkezésre a talaj V014 vízrıl

65 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

3.6. Természet és tájvédelem A belterületbe vonások esetén tájvédelmi szempontból hangsúlyt kell helyezni arra, hogy az új beépítésre tervezett területek ne különálló egysé A természetvédelem az élı és élettelen természeti értékek és azok gek legyenek, hanem a belterülethez kapcsolódjanak. rendszereinek megóvását és fennmaradását szolgálja. Egyik fı célja a bio lógiai sokféleség (a biodiverzitás) és a tájképi gazdagság megırzése, A 20/2001. (II. 14.) sz. kormányrendelet a környezeti hatásvizsgálat amelynek alapja a természetes és természetközeli élıhelyek mőködıképes, köteles tevékenységek körét szabályozza. Amennyiben Fót közigazgatási önfenntartó állapotban történı megóvása. területén e rendelet hatáskörébe tartozó tevékenységet terveznek végezni, úgy meg kell kérni a környezetvédelmi engedélyt a KDVKÖTEVIFEtıl. „A természetmegırzési politika kiemelkedıen fontos szempontja, hogy a természeti környezet az ember (társadalom) egészség i állapotának kondi 3.6.2. Természetvédelem cionálója, alkotóerejének forrása, megújulásának kö zege.” (I. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv) Az Európai Unió Göteborgi Nyilatkozata kimondta, hogy a biológiai sok féleség csökkenését 2010ig meg kell állítani. Az EU ambíciózus célkitőzése 3.6.1. Tájvédelem sajnos nem teljesült, Európa – benne hazánk élıvilága – napjainkban is tovább szegényedik. A természetvédelem eredményessége a természeti, társadalmi és A természetvédelmi intézkedések hatékonyságát, sikerességét csak gazdasági tényezıket egyaránt magába foglaló tájvédelem szintjén bizto akkor lehet értékelni, ha ismerjük az aktuális természeti állapotot, ezért az sítható leghatékonyabban. A térségben – így Fóton is – a fejlesztések egyik elsı lépés a táji, természeti állapotfelmérés kell, hogy legyen. fı iránya kell, hogy legyen a táj, és a hozzá kötıdı állat és növényvilág A helyi védelemre érdemes élıhelyeket rendeleti úton védetté kell nyil megırzése, rehabilitációja, az élıhelyek bıvítése. vánítani. A rendelet mellékleteként a természeti értékeket és a veszélyez tetı tényezıket bemutató kezelési tervet kell készíteni, mely tartalmazza a A jelenlegi természeti adottságoknak megfelelı (a természeti területek szükséges korlátozásokat és tilalmakat, illetve a védıterületeket. számát, kapcsolatát és állapotát nem veszélyeztetı) gazdálkodási és terü lethasznosítási módokat támogatni kell. Természetátalakítással járó be A patakok természetesebb szakaszait a vízminıség és a vízi élıvilág avatkozások (pl: elárasztás) kizárólag a természeti területek rehabilitációja, védelme érdekében meg kell ırizni. A természetvédelmi törvény rendelke rekonstrukciója érdekében engedhetı meg. A természetközeli területek zése alapján a természetközeli vizekbe kizárólag ıshonos halfajok telepít (erdık, patakok stb.) állapotát megırizni, illetve javítani, jelenlegi kiterje hetık (a telepítésre javasolt és a tiltott fajok listáját a Program 11. sz. désüket pedig lehetıség szerint bıvíteni kell. A szántó és parlagterületek melléklete tartalmazza). rovására növelni kell az erdık és a gyepek kiterjedését. Az ismertetett feladatokat Tájgazdálkodási Program keretén belül javasolt megvalósítani Az EU Víz Keretirányelvének elıírása szerint legkésıbb 2015ig el kell érni A tervezéshez jelentıs segítséget nyújthatnak a FLÓRA és a MÉTA a felszíni vizek „jó ökológiai állapotát”. programok eredményei. Az elıbbi egy országos szintő flóratérképezési program (programfelelıs: NyugatMagyarországi Egyetem). A MÉTA (Ma A vízépítési munkálatok során természetkímélı megoldásokat kell al gyarország Élıhelyeinek Térképi Adatbázisa) program keretén belül hazánk kalmazni. A patak menti fás vegetációt véderdıként kell kezelni, kivágásu élıhelyeit mérték fel részletesen (www.novenyzetiterkep.hu). A programok kat nem szabad folytatni. Ezek nem csupán rovaroknak és madaraknak eredményei, illetve az adatbázisok és térképek jó alapot nyújtanak a tá adnak otthont, hanem az odúlakó denevérek nyári szállásául is szolgálnak. ji/térségi szintő tervezéshez. (A denevérek olyan fák odvait választják, ahonnan 1 kilométeren belül

66 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

állandó vízfelület érhetı el.) Mindemellett a patakpart eróziója (víz okozta 2. Környezeti állapotfelmérés és hatástanulmány készítése, majd egyez pusztulása) ellen kiváló védelmet nyújt a fa és mindent behálózó gyökérze tetés és részletes tervek kidolgozása te. Továbbá a fák a felesleges, szennyezı tápanyagokat kivonják a vízbıl, 3. Környezetvédelmi, hatósági engedélyek beszerzése és sok ritka vízi élılénynek adnak otthont a gyökerek, az azok közötti üre 4. A rehabilitáció/rekonstrukció végrehajtása gek, gödrök. 5. Rendszeres monitorozás (vízminıség és –mennyiség, élıvilág).

3.6.3. Helyi szinten védett természeti területek A vizes élıhelyek rehabilitációja viszonylag rövid idı (23 év) alatt lát ványos eredményeket hozhat (vízimadarak táplálkozó és költıhelye, bé A helyi oltalom alá vont természeti területek állapotát kezelési tervek kák szaporodóhelye stb.). alapján a 3/2008 (II. 5.) KvVM rendeletnek megfelelıen az önkormányzat nak kezelnie és monitoroznia kell. A rendszeres felmérésekkel a Erdısítés természetközeli élıhelyek állapotváltozása nyomon követhetı, mely alapot ad a természet és tájvédelmi kezelések, intézkedések megtervezésére és Az erdısítések és erdészeti beavatkozások tervezésekor figyelembe hatásuk elemzésére. A kezelések az élıhelyek állapotának javítását, a kell venni a termıhelyi adottságokat (talajvízszint, talajtípus, mezoklíma), biodiverzitás* megırzését, növelését szolgálják. az ökológiai és természetvédelmi szempontokat. Természetes és természetközeli területekre (gyepre, mocsárra, nádasra stb.) erdıtelepítés 3.6.4. Természetvédelmi kezelés, élıhelyrehabilitációs és nem engedhetı meg. A szántók és gyomos parlagterületek azonban jó rekonstrukciós területek lehetıséget nyújtanak e célra. A nem ıshonos, tájidegen fafajok ültetését a külterületen a továbbiakban meg kell tiltani, mert az a termıhelyekre A természeti értékek védelmében nagy hangsúlyt kell fektetni az invázi kedvezıtlen hatással van, és elszegényíti az élıvilágot. Az erdıtelepítések ós növényfajok [pl.: aranyvesszı és ıszirózsa fajok (Solidago spp., Aster során törekedni kell ökológiai folyosók, hálózatok kialakítására. spp.)] visszaszorítására. A telepítések elıtti teljes talajelıkészítést és az erdıfelújítások elıtti A patakok és a patak menti területek, mocsarak revitalizációja, rehabi tuskózást, tolólapozást a lehetı legkevesebb helyen, és csak indokolt eset litációja, illetve rekonstrukciója (a vízminıség javítása, a természeti érté ben szabad alkalmazni. Törekedni kell a tájidegen erdık fokozatos lecseré kek megırzése és az árvízi veszélyeztetettség csökkentése érdekében) lésére és a természetközeli fajösszetételő és szerkezető, elegyes állomá igen fontos feladat. A célok megvalósítása során figyelembe kell venni az nyok kialakítására. A még meglévı természetes és természetközeli állomá ıshonos és az inváziós fajok vándorlásának, terjedésének lehetısé nyoknál meg kell akadályozni a kituskózással, a vágásterület felszántásával gét/veszélyeit az élıhelyek között. és tájidegen fafajok telepítésével kapcsolatos erdészeti beavatkozásokat. A legfontosabb alapelv a vizes élıhelyek, vízfolyások rehabilitáció Szükséges továbbá a degradált, de természetvédelmi értékeket rejtı állo ja/revitalizációja során, hogy a beavatkozás ökológiai szemlélető, és az mányok rekonstrukciója. Ennek során, a tájidegen fafajok eltávolítása a egész vízgyőjtıterületre vonatkoztatva, komplex legyen. A patak rehabili legfontosabb. Amennyiben az állomány bolygatása elmarad, a természetes táció célja a vízháztartás javítása, a mocsarak (ártéri területek) és vízfo aljnövényzet regenerálódhat. Becslések szerint ennek ideje legalább másfél lyások egykori élı kapcsolatának visszaállítása. A beavatkozásokat gondos évszázad. elkészítést követıen, tervezett módon kell megvalósítani: A szántóföldek természeti értékeinek növelése érdekében szegélyterüle teinek fásítása, cserjések kialakítása javasolt. A telepítést az uralkodó szél 1. Kapcsolatfelvétel a patak menti településekkel, ingatlantulajdonosok irányra merılegesen kell elvégezni. Lehetıség szerint az új sávok csatla kal és az illetékes vízgazdálkodási társulattal kozzanak a már meglévı sövényekhez, utakhoz, természetközeli foltokhoz.

67 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Célszerő legalább öt ıshonos fajt telepíteni, több koronaszintet kialakítani. hozamokat növelı kémiai szereket. Az átállást fokozatosan kell megvalósí A sövények szélén létesített gyepes sáv biztosíthatja, hogy a talajmővelés tani. Meg kell tanulni a szintetikus anyagok helyes használatát. A gazdának során a fák gyökere ne sérüljön. is anyagi érdeke, hogy egyetlen grammal sem szórjon ki többet, mint amennyi feltétlenül szükséges. A növényvédelem során célszerő az integ A mezıgazdasági táblák szegélyén és az élıvizek határán – ha van rá rált növényvédelmi technológiákat alkalmazni. A jövı mezıgazdasága nem lehetıség – legalább 10 méter széles fás sávot (a termıhelytıl függıen pl. alapozódhat az ötletszerő, tervezést nélkülözı gazdálkodásra. A talajtani és fekete, fehér nyár, főzek, magas kıris, vénic szil, kocsányos tölgy, éger) és éghajlati viszonyoknak megfelelı fajtákat kell ültetni. Javasolt a vetésforgó cserjést kell telepíteni, mely hatékony szőrıként megakadályozza a táp alkalmazása. Az ellenálló fajták alkalmazása csökkenti a vegyszerhasznála anyagok beszivárgását és egyben a vízi élıvilágnak a megfelelı mikroklí tot. mát is biztosítja. Nagyobb egybefüggı szántók esetében a terület belsejé Ahol lehetséges mechanikai gyomirtás (többszöri kultivátorozás, ka be ültetett sövények, fasorok lecsökkentik az uralkodó szelek erejét (15 szálás, gyomkefe) alkalmazása javasolt. A rutinszerő védekezés helyett méter magas lombkoronaszint akár 150300 méternyi területet is védhet), megfelelı idıben, megfelelı módon (csak a kívánt helyre), csak a kritikus így azok talajpusztító és szárító hatását is, ami fokozza a terület vízellátott károsodási küszöb átlépése után célszerő vegyszereket alkalmazni. A kár ságát. A fasoroknak köszönhetıen nı a páratartalom, és a harmatképzı tevık ellen biológiai védekezési módszerek (rovarcsapda, rovarparazita dés mértéke is. A szélvédett szántók terméshozama növekszik. A telepítés stb.) is vannak. Törekedni kell a szelektív vegyszerhasználatra, melyhez sel változik a termıhely struktúrája, nı a fajgazdagság, természeti érté elızetesen fény, szag, vagy feromoncsapdákkal fogott rovarok meghatá kekben gazdag terület alakul ki. rozása szükséges. A vegyszeres göngyöleg veszélyes hulladéknak tekin tendı, kezelése óvatosságot, a vonatkozó jogszabályok betartását igényli. Belterületre 70%ban tájhonos vagy ıshonos, külterületre min. 70% A növények igényeit meghaladó mennyiségő mőtrágya alkalmazása ban tájhonos és 30%ban ıshonos, ill. a termıhelyeknek megfelelı fa és értelmetlen és felesleges. A mesterséges trágyával szemben összetételét cserjefajok ültetése javasolt. A javasolt fa és cserjefajok listáját a Program tekintve és gazdaságilag is kedvezıbb a melléktermékként keletkezı szer 11. sz. melléklete ismerteti. ves illetve zöldtrágya alkalmazása. Az almos trágya kedvezıbb, mert a Természetvédelmi szempontból inváziós fajok telepítését bel és külte talajszerkezetet is javítja. rületen egyaránt kerülni kell. Az akácfajok egy része özöngyomként terjed, A nehéz munkagépek veszélyt jelentenek a földön fészkelı, madarak és komoly természetvédelmi problémákat okoz országszerte, ezért telepí ra, megbújó apróvadra. A gépekre javasolt vadriasztó keretet, láncot, vagy tésüket mellızni kell. A nemes nyár (Populus x euramericana) ültetvények bármilyen zajkeltı eszközt szerelni. A szántók területén célszerő zöldsze génállománya uniform (azonos). A nemes nyár keresztezıdhet az értékes gélysávot kialakítani, melynek az élıvilág védelme és migrációja szem ıshonos nyárfajokkal, károsítva azok génkészletét. pontjából kiemelt jelentısége van.

3.6.5. Természetkímélı mezıgazdaság A kiskerti gazdálkodás támogatandó, fenntartandó. Javasolt néhány, már régen elfelejtett gyümölcsfajta visszatelepítése. Az ısi fajták ellenálló A természeti környezetben a fajok állandó mozgásban vannak, ságuknál fogva (kevés vegyszer és öntözésigény) a hagyományos kiskerti migrálnak a kedvezı adottságú területek felé, amit a mezıgazdasági terü mővelésbe jól beilleszthetık. letek között is biztosítani kell. Ennek érdekében az ökológiai folyosókat A természeti környezet legkisebb terhelése a környezet és egészség meg kell ırizni, illetve újakat kell létrehozni. kímélı (vegyszermentes) bio (öko) gazdálkodás térnyerésével biztosítha A mezıgazdaság a természetvédelmi szempontból kedvezıtlen gaz tó, mely eladható minıségi termékeket állít elı (zöldségek, gyümölcsök, dálkodási körülmények miatt, még hosszú ideig használni fogja a termés gyógynövények, főszerek stb.).

68 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Egy Térségi Tájgazdálkodási Mintagazdaság keretén belül kialakítható 3.6.7. Jogszabályi háttér egy Biogazdálkodási Oktató Központ és Tankonyha is. A mintagazdaság célja az extenzív, kiskerti, és biogazdálkodás bemutatása az érdeklıdı A táj és természetvédelmi feladatokat az alábbi jogszabályok figyelembe gazdálkodók és az általános iskolások számára. A térségben elıállított he vételével kell végrehajtani: lyi, „speciális” termékek (pl. aszalványok) jelentısen növelhetik a mezı gazdaságból élık jövedelmét (idegenforgalom stb.). A biogazdálkodás, a • A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény bioélelmiszerek igen ígéretes exportpiacot jelentenek már ma is, hiszen az • Az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló ilyen termékek jelentıs része exportra kerül. 2009. évi XXXVII. Törvény Hazánk biogazdálkodóinak jelentıs részét tömörítı Magyar Biokultúra • Az állatok védelmérıl és kíméletérıl szóló 1998. évi XXVIII. Tör Szövetség ( http://www.biokultura.org/ ) szívesen ad tájékoztatást és segít vény séget. Az ökológiai gazdálkodás ellenırzı és tanúsító szervezete a • Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi területekrıl Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ( http://www.biokontroll.hu/cms/ ). szóló 275/2004 (X. 8.) Korm. Rendelet • Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső 3.6.6. Energianövények területekkel érintett földrészekrıl szóló 14/2010 (V. 11.) KvVM rendelet Itt érdemes szót ejteni az Európai Unió és hazánk által is támogatott • A Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabá „energianövények” közül az ún. energiafüvek és energiaerdık intenzív lyairól szóló 269/2007 (X. 18.) Korm. rendelet a Natura 2000 gyep termesztésérıl, illetve hasznosításukról (égetés hıerımővekben). Ezeknek területek fenntartásának földhasználati szabályairól – az egyes esetekben génmanipulált – növényeknek a termesztése nem • A védett és a fokozottan védett növény és állatfajokról, a fokozot ajánlott, mivel közép és hosszútávú kísérletek híján nagy környezeti koc tan védett barlangok körérıl, valamint az Európai Közösségben kázatot hordoznak magukban. Egyrészt a pázsitfőfélék vezetı szerepet természetvédelmi szempontból jelentıs növény és állatfajok köz töltenek be az allergiás (szénanáthás) megbetegedésekben, másrészt eset zétételérıl szóló 13/2001 (V. 9.) KöM rendelet leges agresszív elterjedésük a természeti területek élıvilágára is potenciális veszélyt jelent. A génmanipulált energiafüvek más főfélék beporzásával genetikai szennyezést is okozhatnak, mely egyes ıshonos fajok eltőnésé hez vezethet. (Bioetanol és biodízel elıállításáról a 3.12. fejezetben írunk.)

69 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Természet és tájvédelem (T)

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

1. A 3/2008 (II. 5.) KvVM Szakszerő, tervezett Helyi természetvédelmi területek kezelési Környezetv. ügyintézı rendelet elıírása kezelések kidolgozása terveinek elkészítése, tájékoztató és védett Civil szervezetek K A lakosság nagy része A természeti területek séget jelzı táblák kihelyezése 2013 DINP nem ismeri a helyi ter bemutatása Leporelló készítése a természeti értékekrıl T015 mészeti értékeket 2. A természeti értékek Az élıhelyek állapotának A helyi szinten védetté nyilvánított termé Környezetv. ügyintézı fenntartásához kezelés megırzése, javítása szeti területek monitorozása (botanikai Civil szervezetek Folyamatos K szükséges vizsgálatok stb.) és kezelése (gyomirtó és DINP (2013) A 3/2008 (II. 5.) KvVM tisztítókaszálások stb.) T016 rendelet elıírása A természeti terüle tek A kezelık munkájának Önkormányzati és civil részvétel a termé Környezetv. ügyintézı 3. kezelésére, védelmére segítése, a területek szeti területek védelmében (önkéntes pol Civil szervezetek

nincs ember, és vannak felügyelése, a termé gári természetırök és/vagy önkormányzati Folyamatos Földtulajdonosok K kis költségvonzatú fel szetkárosítás megelızé természetvédelmi ırök alkalmazása stb.) (2014) DINP

adatok is se, szankcionálása T017 Illegális fakivágások A szervezett tájgazdál Természetkímélı, táj Tájgazdálkodási, védelmi és rehabilitációs Környezetv. Ügyintézı 4. kodás hiánya, a táj álla fenntartó gazdálkodás Program készítése és megvalósítása Hulladékgazdálkodási

potának romlása megteremtése (Térségi Földhasználati Zónarendszer kidol ügyintézı

Tájvédelem és gozása a természeti adottságoknak megfe PF Bizottság Folyamatos tájrehabilitáció lelı mővelési ágak preferálásával stb.) Kistérség K (2014) Civil szervezetek

DINP

KDVKÖTEVIFE T018 MGSZH Erdészeti Igazg. 5. Vannak védett és véde Egyedi értékek megır Egyedi tájértékek és természeti emlékek, Környezetv. ügyintézı lemre érdemes tájérté zése egyedi növények (magányos vagy idıs fák, Civil szervezetek K kek és természeti emlé vadkörték stb.) feltérképezése, védetté 2014 Jegyzı kek a településen nyilvánítása, kitáblázása (pl. út menti öreg DINP T019 hársfák a katonai bázis közelében)

70 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

6. A mezıgazdasági tábla A tájkép gazdagítása, az Fasorok ültetése tájhonos fákkal Környezetv. ügyintézı szegélyek védısávja ıshonos élıvilág és a Civil szervezetek 2014 F hiányzik település levegıjének T020 védelme 7. A tájhonos erdık élıvi A biodiverzitás és az A tájidegen faültetvények fokozatos felvál Erdıtulajdonosok lága gazdagabb, jobban ıshonos élıvilág védel tása ıshonos és/vagy tájra jellemzı fafa Folyamatos MGSZH Erdészeti Igaz E szolgálja az ıshonos me jokkal (2014) gatóság T021 fajok megırzését 8. Az intenzív mezıgazda A környezetminıség Extenzív, kiskerti és biogazdálkodás ösz PF Bizottság sági termelés terheli a javítása, a kemikália tönzése Kistérség talajvizet, a felszíni vize használat csökkentése Helyi termelıi piac fejlesztése Civil szervezetek ket és a természeti kör Minıségi termék DINP nyezetet elıállítás és feldolgozás, F A helyi, térségi mezı biogasztronómiai szol Folyamatos gazdasági termények gáltatás megjelenése (2013) térségi értékesítése a térség gazdálkodóit és lakosságát egyaránt T022 szolgálja 9. A lakosság nagy része Kulturált kikapcsolódási Rekreációs funkciójú természeti területek PF Bizottság nem ismeri a helyi ter lehetıség biztosítása, (pl. tanösvények, túraútvonalak, kerékpár DINP mészeti, táji értékeket szemléletformálás utak, kirándulóhelyek, madárlesek, pihenı Civil szervezetek F A természeti és táji helyek, erdei tornapályák) létrehozása . Folyamatos adottságok csak részben Tájékoztató táblák kihelyezése (2013) vannak kihasználva

T023

71 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

3.7. A belterületi zöldterületek növelésének és megóvásának programja mőbehajtó, rakodó és parkoló felületek engedélyezése szigorú feltételek Az önkormányzatnak a közterületek állapotának javítását és a város mellett), és a növényállomány elöregedésébıl eredı minıségromlás fel egységes arculatának megteremtését kiemelten kell kezelnie. Az új lakóte számolása szintén fontos feladat. (A fák indokolatlan kivágása és a fapusztulás rületeken biztosítani kell a funkcióhoz szükséges közterületeket és zöldte ökológiai és gazdasági szempontból egyaránt káros. Egy idıs fa hiányát csak kb. rületeket. A zöldterületek fejlesztése, megóvása a településkép és a helyi 125 fiatal fa képes pótolni!) lakosok életminıségének, egészségének szempontjából fontos feladat. Ki A település belterületének összefüggı zöldterületei (ökológiai folyosói) kell dolgozni egy Zöldterületfejlesztési Tervet amely részletesen, egységes a külterület természeti területeivel kapcsolódva egy szerkezeti egységet szerkezetben rögzíti a közterületfenntartás feladatait. A tervnek tartal alkotva (ökológiai hálózat) biztosítják az állatok, növények migrációját, maznia kell a fenntartási tevékenységek listáját, ezzel lehetıvé téve a terjedését így az élıvilág természetes változatossága bizonyos mértékig a szakmailag indokolt feladatok ellátásához szükséges költségek pontos lakóterületen belül is jelentkezhet. A folyamatos térbeli kapcsolat a telepü meghatározását. Rögzítenie kell a fejlesztésekre szánt pénzösszegek nagy lés átszellızése, arányos tagolása szempontjából is kiemelt jelentıségő. sága mellett biztosításának módját is. Ahhoz, hogy a város biotópként (állatok, növények é lıhelyeként) önfenn A koncepció leglényegesebb elemei: a település egyes közterületeit fel kell tartó maradjon, területének (a magántulajdonú telke kkel együtt) 6070% újítani, a fıforgalmú utak mentén a közlekedésbıl eredı levegı és zaj ban biológiailag aktívnak, illetve a csapadék befogadására alkalmas talajú szennyezés, illetve a porterhelés csökkentése érdekében újabb zöldfelüle nak kell lennie. Célként ezt a minimum arányt kell kitőzni az újonnan be teket kell létrehozni. (Egy kifejlett utcai fa 6680%kal csökkentheti a leve építésre szánt területek esetén is. A településfejlesztés során a következı gı portartalmát, mivel levélfelületén több mázsa port tud megkötni. A port klimatikai igényeket kell figyelembe venni: egy erısebb esı lemossa, és az a lefolyó csapadékkal távozik. A tisztára mosott levél ismét képes a pormegkötésre.) • friss levegı városba áramlásának elısegítését, • a lakott terület felmelegedésének csökkentését, Növelni kell a település zöldterületeinek jelenlegi arányát. A belterületi • és a levegıszennyezés csökkentését. zöldterületfelújítások és új zöldfelületek létesítése esetén a kis gondozási költséggel és hosszú élettartammal rendelkezı, a termıhelynek megfelelı, Fontos szempont, hogy a friss levegı áramlásának (az uralkodó szél betegségeknek ellenálló fa és cserjefajok telepítése javasolt. A telepített irány) útjába ne emeljenek épületeket, és a városszéli zónában a laza épít növények legalább 70%ának ıshonosnak vagy tájhonosnak kell lenniük. kezési forma legyen jellemzı. Javasoljuk a szárazságot és a levegıszennyezést jól toleráló, ellenállóbb A belterületet övezı erdıknek azért van nagy jelentıségük, mert nappal fajok ültetését. Mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a növények hımérsékletkülönbség alakul ki a város és az erdı között. A beépített faverem rácsa megfelelı mérető és kialakítású legyen. A parkok kerítését területeken a felmelegedı levegı felszáll, majd a hővös, tiszta levegı az sövénybıl javasoljuk megvalósítani. A felújításba és a parkosításba be kell erdıterületek felıl a városba áramlik. Éjszaka viszont a környezı rétek, vonni a civil szervezeteket és a lakosságot is. legelık hőlnek le erısebben, ezek még az erdınél is jobb szállítói a friss Kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az óvoda, iskola, egészségügyi és levegınek. Megfelelı nagyságú erdı és rétterületekkel (fıként a külterü közigazgatási intézmények körüli területek parkosítása, fásítása. leteken), valamint építkezéssel kialakítható az ún. klímajavító szél. A város „szívóhatása” mellett fontos szerepük van a lankás területeknek, domblej Az utcai fasorokat, sorfákat védeni kell, fontos feladat a fakivágási tıknek is. A növényzettel borított lejtıkrıl a hővösebb levegı leáramlik a engedélyezés szigorú betartatása. Az útmenti zöldsávok védelme (gépjár városba.

72 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Fóton a Sipos Pál téri (volt November 7. tér) játszótér korábban elbon Közösségi kertek létrehozása tásra került, a Szent Benedek parkban lévı jelentısebb felújításra, korrek cióra szorul, míg a Jubileumi parkban levı kisebb javításokkal szabványos A városi kertészkedés különbözı korú és hátterő embereket szervez sá tehetı. A felújítást követıen az üzemeltetı Fóti Közszolgáltató Kftnek közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az be kell szereznie a játszótér EU minısítését. A Sipos Pál téren újólag kiala élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját kítandó játszótérre szükséges lenne egy komplex tervet készíttetni, majd megbecsülı lakói a városnak. A kertek közösségteremtı erejük és nevelı ütemenként megépíteni. funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, főszernövénnyel látják el az ıket gondozó városlakókat. A közösségi kertekkel kapcsolatosan további Külön figyelmet kell fordítani a bolygatott területeken elıforduló aller információk itt olvashatók: gén növények (pl. a parlagfő) visszaszorítására. A 2008. évi XLVI. tv. 17. §a elıírja, hogy az ingatlan használója (tulajdonosa) köteles a parlagfő • http://kozossegikertek.hu/ virágbimbó kialakulását minden év június 30. napjáig megakadályozni, és • http://www.vedegylet.hu/index.php?page=news&news_id=1487 ezt az állapotot a vegetációs idıszak végéig folyamatosan fenntartani. Aki • (a Védegylet honlapja) kötelezettségének az elıírt határidın belül és felszólításra nem tesz eleget, a törvény 60. § (1) bekezdés c) pontja alapján – többször is kiszabható növényvédelmi bírsággal sújtható, melynek összege a 194/2008 (VII. 31.) Az utóbbi két évtizedben egyes nyugateurópai országokban (pl. Ausztriában) Kormányrendelet alapján számítandó, és a gondozatlan terület nagyságától egyre terjed a települési zöldterület növelésének egy sajátos módja: a lapos tetejő függıen 15.000 Fttól 5.000.000 Ftig terjedhet. házak, intézmények tetejére – megfelelı szigetelés után – gyepet, bokrokat, sıt A közérdekő védekezés végrehajtásáért felelıs hatóság elrendelheti a fákat telepítenek. Az így kialakított tetık amellett, hogy jelentıs esztétikai hatással bírnak és kedvezıen befolyásolják a települések klímáját, levegıminıségét, a há kényszerkaszálást; a földtulajdonos, illetve a használó elızetes értesítése zak belsı tereit a nyári idıszakban hővösebben tartják, így az ott lakók, illetve nélkül is, és a munkadíjat a tulajdonosra (illetve ingatlanára) terhelheti, dolgozók közérzetére is jótékonyan hatnak. mely végsı esetben adó módjára behajtható. Részletes tanácsadással az Ökoszolgálat (Budapest, www.okoszolgalat.hu) szolgál. Érdemes a helyi lakosságot tájékoztatni errıl a különleges módszerrıl.

73 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Belterületi zöldterületfejlesztési program (Z)

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

1. Átfogó elképzelés szük A város zöldterület Ökológiai szemlélető Zöldterületfejlesztési Fıépítész séges a zöldterületekre gazdálkodási irányvona Terv elkészítése Hulladékgazdálkodási 2011 K lának kijelölése, tervsze ügyintézı Z024 rő fejlesztés PF Biz., Civil szervezetek 2. A közterületi zöldfelüle A zöldterületek növelése „Virágos Fótért” mozgalom elindítása Mőszaki ügyintézı tek aránya alacsony oly módon, hogy a lako (lakossági tudatformáló növénytelepítések) Környezetv. ügyintézı Lakossági igény sok magukénak érezzék Hulladékgazdálkodási azt, vigyázzanak rá Közparkok helyreállítása, karbantartása ügyintézı Folyamatos S Példa állítása a polgárok PF Bizottság (2013) elé, ösztönzés a zöld Játszóterek állapotának javítása ( Szent Civil szervezetek környezet létrehozására Benedek park: felújítás; Jubileumi park: Zöldfelület állapotjaví szabványosítás EU minısítéshez) és létre Z025 tás, megırzés hozása (Sipos Pál tér) 3. A közterületi zöldfelüle Zöldfelületnövelés Közpark kialakítására terv kés zítése és Mőszaki ügyintézı tek aránya alacsony, Kellemesebb, egészsé megvalósítása Környezetv. ügyintézı S állapotuk egyes esetek gesebb környezet Közösségi kertek létrehozása 2013 Hulladékgazdálkodási ben kifogásolható Élelmiszer önrendelke ügyintézı Z026 zés és közösségépítés PF Bizottság 4. Egyes utcákban hiá A településkép javítása, Utcák, terek fásítása, fasorok, sövények Mőszaki ügyintézı nyoznak vagy ápolatla minıségi élettér kialakí telepítése (70%ban ıs és tájhonos fafajok Környezetv. ügyintézı Folyamatos K nok a fasorok tása és bokrok, mellékutcákba régi gyümölcsfaj Civil szervezetek (2013) ták ültetése is) a lakosság bevonásával Z027 Emlékfa(sor) ültetése 5. A bolygatott területeken Allergiás fenyegetettség Allergén növények (parlagfő stb.) kaszálása Környezetv. ügyintézı Folyamatos K több helyen elıfordulnak csökkentése Falugazdász (2013) Z028 allergén növények Civil szervezetek 6. A téli sózás a fákat és a A zöldterületek megóvá Környezetbarát síkosságmentesítés az Fóti Közszolgáltató Kft. gépjármőveket is káro sa, a károk csökkentése utakon, utcákon és köztereken (pl. homok, Mőszaki ügyintézı Minden télen S sítja. A 346/2008 (XII. kızúzalék) és a lakosság ösztönzése hason Civil szervezetek Z029 30.) Korm. r. elıírása ló célból

74 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

3.8. A települési és az épített környezet védelme • a kulturális örökség védelme közérdek, a védelem érvényesítése, meg A településfejlesztés során a régi településszerkezet hagyományos jel valósítása együttmőködési kötelezettséget jelent minden érintett, így legének megtartása, a hagyományos építészeti stílusok és utcaképek meg az állam és a szakhatóságok mellett a tulajdonosok, vagyonkezelık és ırzése és helyi értékvédelmi területek létrehozása kiemelt feladat kell hogy használók részére is (5. §), legyen. Figyelembe veendı, hogy a régi, mőemléki jellegő városrész vagy objektum nem semleges környezetben álló múzeumi tárgy, hanem az élı • a mőemlékeket eszmei értékhez méltó módon, a védelem alapját je város szerkezeti eleme. lentı tárgyi értékelemeket nem veszélyeztetve kell használni, azaz a A település megújítása, kulturális örökségének megırzése, ápolása használat (és a használattal járó felújítások) során meg kell ırizni az egyszerre szolgálja az itt élı népesség, valamint az idelátogató turisták alkotórészeket, a tartozékokat és a berendezési tárgyakat (43. §). érdekeit és közérzetjavító haszna is jelentıs. A védelemre érdemes épít mények és a köztéri hirdetı berendezések szabályozását Mőemlék és Vá rosképvédelmi Rendeletben kell szabályozni. A városban nem engedhetı A tervezett új városközpont kialakítását a kisvárosias jellegő beépítési meg az óriásplakátok elhelyezése. móddal, és a közlekedési viszonyok felülvizsgálatával lehet elérni. A telepü lésközpont kanyargós, keskeny utcái, történelmi hangulata azonban min A mőemlékvédelem a fenntartható használat szellemében kell hogy meg denképpen védelemre érdemes és annak megtartására a jövı városköz valósuljon. Ez a védett kulturális örökség olyan módon történı használatát pontjának tervezésekor is törekedni kell. jelenti – ide értve a kármegelızı és kárcsökkentı tevékenységeket is –, amely nem haladja meg a szakmailag indokolt mértéket és nem vezet az A Helyi Építési Szabályzatnak kell rendelkeznie a mőemléki védelem el örökség elemeinek állapotromlásához, így biztosított fennmaradásuk a veinek, céljainak érvényesíthetıségét elısegítı szabályozásról és a régé jelen és jövı nemzedékek számára. szeti értékek védelmérıl. Az országos mőemléki védelem alatt álló építmé nyek építési hatósági ügyeiben az Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdál A mőemlékek felújítására, fenntartására, valamint használatára és va kodási és Szolgáltatási Központ illetékes eljárni. gyonkezelésére vonatkozó legfontosabb elıírásokat a 2001. évi LXIV., a kulturális örökségrıl szóló törvény foglalja össze. A törvény megállapítja, hogy:

75 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

A települési és az épített környezet védelme (É)

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

1. A város egyes közterei, Esztétikusabb városkép , Új városközpont kialakítása, a városkép Fıépítész épületei felújításra szo mőemlékek megırzése rehabilitációja (utcák és közterületek meg PF Bizottság rulnak újítása) Jegyzı A mőemléknek egy része A településközpont védelem alá vonása Civil szervezetek 2014 K rossz állapotban van A helyi védelem alatt álló mőemlékek állapo Megyei múzeumok tának javítása (kezelési tervek készítése és kezelés) É030 2. A graffiti esetenként Az esztétikai rombolás Közterület ellenırzés, a mőemlékek és Közterület felügyelet elıfordul a városban is megelızése egyéb épületek graffiti (falfirka) elleni vé Polgárırség Folyamatos E (pl. a vasútállomáson) delme érdekében Civil szervezetek (2013)

É031 3. A kulturális értékek és A kulturális értékek és Térségi, helyi kulturális programok, rendez Közmővelıdési referens hagyományok hiányos hagyományok ápolása vények, kiállítások, helytörténeti kutatások Mővelıdési Ház vezetı ismerete szervezése, támogatása az épített környe Folyamatos je E zettel kapcsolatosan (2013) PF Bizottság Civil szervezetek É032

76 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

3.9. Hulladékgazdálkodási program A hulladékgazdálkodásnak, mint a környezetgazdálkodás egyik kiemelt A fenntartható fejlıdés biztosításának alapvetı feltétele a szakterületének fontos célkitőzése a hulladékok által okozott környezeti természeti erıforrásokkal való takarékos bánásmód, ami a meg nem kockázatok minimalizálása. A kockázat mértéke a keletkezı hulladékok újuló erıforrások kitermelésének és felhasználásának mérséklését, a veszélyességének mértékétıl, mennyiségétıl, fizikai megjelenési formájá hatékony és takarékos anyag és energiafelhasználást és a környezet tól, valamint a hulladékkezelés módjától és megbízhatóságától függ. A minél kisebb terhelését jelenti. A hulladékgazdálkodás ezen célok megfelelı színvonalú hulladékgazdálkodás alapvetıen meghatározza a megvalósításához nem csak a hulladékok káros hatásainak elkerülését települési környezet tisztaságát, amelynek biztosítása az egyes helyi ön biztosító intézkedésekkel, hanem a természeti erıforrások egy kormányzatok feladata. A települési szilárd és folyékony hulladékokkal részének kiváltásával, helyettesítésével hatékonyan járulhat hozzá. A kapcsolatos feladatok megoldásában nagy szükség van az érintett felek – hulladékgazdálkodás ily módon egyre kevésbé tekinthetı egy az önkormányzat, a lakosság, a gazdálkodók és a szolgáltatók – közötti különálló, a nem kívánatos, de elkerülhetetlen kibocsátás hatásainak együttmőködésre, amelynek kereteit az önkormányzat hivatott rendezni. A mérséklésére irányuló tevékenységnek, hanem részévé válik egy 2000. évi XLIII. tv. a hulladékgazdálkodásról (Hgtv.) elıírja a területi (tér holisztikus, az anyagok és termékek életciklusát lefedı, a környezeti ségi) vagy települési hulladékgazdálkodási terv elkészítését, melyet az hatásokat összességében minimalizáló szemlélető tevékenységnek. országos hulladékgazdálkodási tervvel és a településrendezési tervvel Az ENSZ, az OECD és az Európai Unió egyaránt a fenntartható összhangban kell kidolgozni. [Ennek részletes tartalmát a 126/2003 (VIII. anyaggazdálkodás, a fenntartható termelés és fogyasztás 15.) korm. rendelet szabályozza.] A települési hulladékkezelés közszolgál megvalósítása érdekében keres megoldásokat. Ennek megfelelıen a tatás keretében történı végzése során a Hgtv. IV. fejezete és a települési II. Országos Hulladékgazdálkodási Tervben a hulladékgazdálkodási hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló célkitőzések korábbi háromlépcsıs prioritási sorrendje ötlépcsıs 213/2001 (XI. 14.) Korm. rendelet elıírásai szerint kell eljárni. hierarchiává bıvült: 3.9.1. A hulladékgazdálkodási célkitőzések • 1. A hulladékképzıdés megelızése , • 2. A keletkezı hulladékok minél nagyobb mértékő A Program hulladékgazdálkodási célkitőzései: hasznosítása , ezen belül: o a hulladék összetevıinek újrahasználatra alkalmassá • az évente képzıdı települési szilárd hulladékok mennyisége tétele, ennek hiányában 2014ben ne haladja meg az 500 kg/fı/év értéket, a o anyagának újrafeldolgozása , majd háztartásokban a 300 kg/fı/év mennyiséget (ez a hulladéklerakó o az anyagában nem hasznosuló hulladék egyéb üzemeltetési idejének növelését is szolgálja), felhasználása (pl. energiatartalom kinyerése) • a veszélyes anyagok mennyiségének csökkentése a kommunális hul • 3. Végül a fennmaradó hulladékok biztonságos, de a lerakást a ladékban szükséges legkisebb mértékre szorító ártalmatlanítása a • a lerakásra kerülı hulladék mennyiségének 60% alá szorítása (a sze prioritási sorrend utolsó eleme. lektív hulladékgyőjtés és hasznosítás kiterjesztése), • a hulladékgyőjtés és szállítás körülményeinek javítása A hulladékgazdálkodás jelenlegi problémáinak gyökerét nagyrészt a hul • a házi és közösségi komposztálás lehetıségének biztosítása, a ladékintenzív gazdasági berendezkedésben és a fogyasztási szokásokban zöld hulladékok helyben történı visszaforgatása, kell keresni. • komposztálótelepek kialakítása, üzemeltetése,

77 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

• a háztartási használt cikkek tovább használata érdekében a zésének megelızése döntıen a termelı szervezeteken múlik, melyre a jogi szervízhálózat és az újrahasználati központok létrehozásának gazdasági szabályozás és a fogyasztók lehetnek jelentıs hatással. ösztönzése, A termelés és értékesítés folyamatában a termelésintegrált (hulladéksze • illegális (környezetszennyezı) hulladéklerakók felszámolása gény eljárások alkalmazása, az üzemen belüli visszaforgatás megvalósítása) és a termékintegrált környezetvédelem (a hasznosítható anyagok beépítése a termé • az illegális hulladékelhelyezés megakadályozása, a köztisztasági hely kekbe, a termékek élettartamának növelése, több célra hasznosítható termékek zet javítása elıállítása, többféle csomagolóanyag alkalmazásának elkerülése) alkalmazásával csökkenthetı a hulladék mennyisége. A célkitőzések eléréséhez a fogyasztói szokások megváltoztatása A megelızés jegyében a fogyasztási folyamatban az értékesítı, vásárló, szükséges, amihez meg kell határozni a szemléletformálási kampányok felhasználó magatartása is meghatározó. Az eladó legyen kritikus az értékesített lebonyolítását végzı szervezetek feladatait, mőködési feltételeit. termékkel szemben, a környezettudatos vevı, pedig „hulladéktermelés” helyett cseréljen, és vegyen részt az újrahasznosítható anyagok, eszközök győjtésében. A hulladék mennyiségének csökkentését az önkormányzat csak Valamennyi esetben az állami szabályozásnak kulcsszerepe van, amelynek a korlátozott eszközrendszerrel tudja befolyásolni. A fogyasztói hulladékkeletkezés megelızését eredményezı megoldások alkalmazását ösztönöz nie kell. A helyi civil szervezetek szemléletformáló tevékenységükön keresztül befo szokások megváltoztatása össztársadalmi koncepcióval és stratégiával lyásolhatják a fogyasztói szokásokat. érhetı el. Az önkormányzat hatáskörei, mellyel hatékonyan hozzá tud járulni a célok eléréséhez: Újrahasználat Gyakran keveredik a köztudatban az újrahasználat és az újrahasznosítás fo • a folyékony hulladékok díjának a szennyvízkezelési díjakkal galma. Az újrahasználat lényegében a betétdíjas rendszert jelenti, amikor a csoma való egységes szemléletben való kezelése, talajterhelési díj ki golóanyagot, göngyöleget (pl.: visszaváltható üveg, illetve mőanyag palackok, PB szabása, gázpalack) ismételten fel tudjuk használni. A vásárlónak nem kell fizetnie minden • a szemétdíj növelése a szelektív győjtés ösztönzése alkalommal a csomagolásért, a környezetnek, pedig nem kell elviselnie minden érdekében; az elszállított szemét mennyiségével arányos egyes csomagolás készítéséhez szükséges nyersanyag és energia elıállításának és szállításának környezetterhelését. díjazás, A rendszer elterjesztése nem érdeke sem a minél töb b csomagolóanyag eladá • az illegális hulladéklerakások megelızése, szankcionálása (pl. sában érdekelt gyártóknak, sem a maximális alapterü letkihasználásban és költ mezııri szolgálat, önkormányzati természetvédelmi ségminimalizálásban érdekelt kereskedıknek, sem ped ig a minél több hulladék ırszolgálat, közterület felügyelet), kezelésérıl számlát adó hulladékkezelıknek. • oktatás, képzés, tájékoztatás és szemléletformálás a hulladék Véleményünk szerint a betétdíjas rendszerek sokkal rugalmasabbak a szelektív megelızéssel, tudatos vásárlással, újrahasználattal, szelektív hulladékgyőjtésnél, mivel ez a rendszer mind újrahasználatra, mind újrahasznosí győjtéssel és az illegális hulladéklerakások környezeti tásra alkalmasabb, mint a szelektív hulladékgyőjtés. Sajnálatos módon ezen a következményeivel kapcsolatosan, szinten egy helyi önkormányzat, a szükséges (országos) szabályozók hiányában • újrahasználati központok és hulladékudvar kialakítása, nem tud hathatós lépéseket tenni.

népszerősítése a lakosság körében.

Újrahasznosítás Az újrahasznosítás során az adott terméket, csomagolást anyagában dolgozzák Hulladékkeletkezés megelızése fel újra, eredeti funkciója módosul vagy egészen megváltozik (pl. pillepalackból Az OHT II. fontos célkitőzése a hulladékképzıdés mennyiségi növekedésé rekesz, játék, sıt külföldön rövid ujjú póló készül). Alapjában véve jó, ha az újra nek megállítása, visszafordítása megelızı intézkedésekkel. A hulladék keletke

78 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

hasznosítás rendszere mőködik, de ne feledkezzünk meg arról, hogy a hulladékka lépés a lakossági szemléletformálás és együttmőködési készs ég kialakítása, tasztrófa elkerülésének legelsı lépése a megelızés. Az újrahasznosításnak számos mely nélkül eredményes hulladékgazdálkodási tevékenység nem képzelhe korlátja van. A folyamat egyrészt csak késlelteti az adott anyag hulladékká válását, tı el. Ebben az iskolák úttörı szerepet játszhatnak – ezekben és más ön másrészt ez is energiaigényes és szennyezı folyamat, igaz (rendszerint) kevésbé, kormányzati intézményekben is be kell vezetni a szelektív hulladékgyőjtést. mint egy új termék elıállítása. Harmadrészt pedig az anyagában történı újrahasz Második lépésként a városban a zsákos („házhoz menı”) győjtés kiterjesz nosítás nem végtelen körfolyamat, az újrahasznosítás során elıállított termék használati értéke rendszerint alacsonyabb az elsıdleges nyersanyagokból készült tése szükséges, heti, esetleg kétheti elszállítással. termékénél. Gondot jelent az utcai szelektív győjtıedények kis mérete, ezért java Természetesen más érdekek (a hagyományos, elsıdleges nyersanyagot használó solt a gyakoribb ürítés. A győjtıedényeket rendszeresen kell üríteni, és termékgyártó kapacitások védelme, valamint a nyersanyag és energiatermelık olyan sőrőségben kell elhelyezni, hogy a lakosságnak „megérje” használni ellenérdekeltsége) az újrahasznosítást ellenzik, és inkább az égetéses megsemmisí azokat. A rendszer megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a tést támogatják. veszélyes hulladékok különgyőjtésére is a hulladékudvarban. Fóton a lera A különbözı anyagok újrahasznosítására kidolgozott eljárások mőködése sok kással ártalmatlanított hulladékban a veszélyes hulladék mennyiségének szor nem problémamentes. A leggyakoribb problémát a visszagyőjtött anyagok aránya az országos átlag alatt van (0,3%). szennyezettsége jelenti, ami megnehezíti a feldolgozást, illetve gyengébb minıségő A szelektív hulladékgyőjtésbe be kell kapcsolni a település vállalkozá terméket eredményez. Ez elsısorban a lakosságtól begyőjtött hulladékra jellemzı, a gyártási hulladékok tisztábbak, jobb minıségőek. A megoldásban az önkormány sait is, mivel a tılük elszállított hulladék szintén jelentıs mennyiségben zat is segítséget nyújthat, ha gondoskodik a megfelelı tájékoztatásról. Ennek le tartalmazhat újrahasznosítható komponenseket. A rendszer bıvítésével a hetséges módjai: a szelektív győjtés bevezetését megelızıen a témában szórólap lerakóba kerülı hulladék mennyisége tovább csökkenthetı, így a lerakó ok összeállítása és terjesztése, illetve a szelektív győjtıedényekre kihelyezett in élettartama növekedhet. formációs táblák elhelyezése. Az építésibontási hulladékok másodnyersanyagként való hasznosítása (pl. útépítéseknél) szintén a lerakó élettartamát hosszabbítja. Külön térsé 3.9.2. Szelektív hulladékgyőjtés gi, átmeneti lerakó telepet célszerő létrehozni az építési törmelék és a kitermelt talajok számára. Az építési és bontási hulladékok kezelésének Meg kell oldani a lerakásra kerülı hulladékok mennyiségének folyama részletes szabályait a 45/2004 (VII. 26.) számú BMKvVM együttes minisz tos csökkentését, melynek fontos eszköze a hulladékok szelektív győjtése teri rendelet állapítja meg. és újrahasznosítása . A szerves hulladék mellett a kommunális hulladék A település fejlesztésével együtt járó építkezések, mélyépítési és ren további 3035%a újrahasznosítható (papír, fém, mőanyag, üveg) anya dezési munkálatok során keletkezı hulladékokat a Hgt. elıírásai szerint kell gokból áll, ennek különgyőjtésével csökkenthetı a lerakott hulladék meny kezelni, hasznosítani, illetve ártalmatlanítani. nyisége és így az ezzel járó költségek. A Hgtv., valamint az OHT II. elıírása alapján 2014ig a csomagolási A lerakásra kerülı települési szilárd hulladék szervesanyag hulladékok (papír, karton, mőanyag, üveg, fém) legalább 35%át kell tartalmának csökkentése hasznosítani. Az önkormányzat feladata a szelektív győjtés infrastruktúrá jának biztosítása a lakosság legalább 80%a számára. A hulladéklerakásról szóló 1999/31/EK irányelv és a Hgtv. alapján a lerakásra kerülı települési szilárd hulladék biológiailag lebontható Annak érdekében, hogy a szelektív hulladékgyőjtés a lakosság minél részét az 1995ös mennyiséghez képest 65%kal kell csökkenteni szélesebb rétegeit elérje, és így a rendszer hatékonyan mőködjön, kiemelt 2016ra. Mivel 1995bıl nem áll rendelkezésünkre adat, az elérendı jelentısége van a folyamatos tájékoztatásnak, kommunikációnak. Az elsı célt a 2005ös adatokhoz viszonyítjuk.

79 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

A biológiailag lebomló szerves hulladék magába foglalja a Az alábbi, komposztálással kapcsolatos leporelló szabadon felhasznál papírfrakciót és a zöldhulladékot . A települési szilárd hulladék ható, terjeszthetı elektronikus formában: szerves anyagtartalma kb. 35%, ennek a mennyiségnek kell 65%kal http://tavirozsa (12,3%ra, 883 tonnára) csökkennie 2016ig. egyesulet.hu/webaruhaz/Komposztalas_leporello_vegl_1.jpg Kezelési lehetıséget kell biztosítani a komposztálható szerves http://tavirozsa hulladék számára. A fóti hulladékudvarba beterveztek zöldhulladék egyesulet.hu/webaruhaz/Komposztalas_leporello_vegl_2.jpg győjtést is. A keletkezı kommunális hulladék 3035%a szerves anyag, melynek kerti komposztálókban történı hasznosítását Hulladékgazdálkodási kérdésekben javasolt továbbá megkeresni a Hulladék ösztönözni, támogatni kell a lakosság körében. Ennek elınyei, hogy Munkaszövetséget: a zöld hulladékok (zöld javak) nem igényelnek külön szállítást és a http://humusz.hu/ kész komposzt felhasználható helyben, a kertek talajminıségének javítására. 3.9.3. Köztisztasági helyzet javítása, illegális hulladéklerakók ki „Égetés helyett komposztáljunk!” program – javaslat ok lakossági komposz alakulásának megelızése, lerakók felszámolása tálási program elindításához Fontos a lakossági szemléletformálás a szemetelés csökkentése érde Az önkormányzatnak helyi komposztálás népszerősítéséhez, elterjesz kében, mivel a szemetelés esztétikai szempontból rontja a városképet és téséhez elsı lépésként egy komposztálási koncepciót kell megalkotnia, és turisztikai szempontból is káros. Belterületen gondoskodni kell esztétikus, életbe léptetnie. Ezt követıen javasoljuk, hogy az önkormányzat írjon ki lehetıleg faanyagú közterületi hulladékgyőjtık kihelyezésérıl és rendsze pályázatot a helyi családok és oktatási intézmények számára a Környezet res ürítésérıl. védelmi Alap terhére komposztálóládák igénylése tárgyában. A nyertesek Kiemelt feladat az illegális hulladéklerakók feltérképezése és felszámo kel megállapodást kell kötni arról, hogy a komposztáló eszközöket rendel lása. A lerakókat terepi bejárások útján, a mezıır, a közterület felügyelet, tetésszerően használják minimum 3 évig, és a kész komposztot helyben közmunkások és a civil szervezetek összefogásával kell évente több alka hasznosítják. Az eszközök a 4. évtıl kerülhessenek a résztvevık tulajdoná lommal feltérképezni. ba. A lakosságot az önkormányzat lapjában és a honlapon keresztül rend A felszámolást követıen elsıdleges feladat az újabb lerakások kelet szeresen kell tájékoztatni. kezésének megelızése, a rendszeres ellenırzés biztosításával, illetve A program elindítása kapcsán érdemes megkeresni a budapesti szék szankciókkal. Természetesen itt is jelentıs szerephez kell jutnia a lakosság helyő Szike Környezet és Egészségvédelmi Egyesületet környezeti szemléletformálásának. (http://szike.zpok.hu/) és Szentendre Város Önkormányzatát, mert már több éves tapasztalattal rendelkeznek ezen a területen.

80 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Hulladékgazdálkodási program (H)

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

1. A Hulladékgazdálkodási A hulladékgazdálkodási Új Területi Hulladékgazdálkodási Terv (2013 Hulladékgazdálkodási törvény elıírása feladatok rendszerbe fog 2014) elkészítése ügyintézı lalása, prioritások megha PF Bizottság tározása 2013 Kistérség K március

H033 2. A hulladékmegelızésrıl, A szelektív győjtés elter Korszerő hulladékgazdálkodási ismeretek bemu Hulladékgazdálkodási hulladékmennyiség csök jesztése tatása: tájékoztatás a lakosság, a vállalkozások ügyintézı kentésérıl, újrahasznosí A lerakásra kerülı hulladék és a döntéshozók körében PF Bizottság Folyamatos K tásról szóló tájékoztatás mennyiségének csökkenté A lakosság ösztönzése, érdekeltté tétele a sze Zöld Híd Régió Kft. (2013) nélkül nem lehet jó ered se lektív hulladékgyőjtésben (pl. kedvezmények, Civil szervezetek ményeket elérni ökoadó, tájékoztató anyagok készítése) H034 3. Csak egyes önkormányzati A lerakásra kerülı hulladék Nulla Hulladék Program és szelektív hulladék Hulladékgazdálkodási intézményekben mőködik mennyiségének csökkenté győjtés (papír, mőanyag, üveg, szerves anyag, ügyintézı szelektív hulladékgyőjtés se szárazelem) elindítása az önkormányzati intéz PF Bizottság Környezettudatos hulla ményekben, különös tekintettel az oktatási Folyamatos Iskolák K dékgazdálkodás terjesztése intézményekre (2013) Óvodák Példamutatás a lakosság Zöld Híd Régió Kft. nak, gazdálkodó szerveze Civil szervezetek H035 teknek 4. A településen több illegális Tiszta környezet Illegális hulladéklerakók felmérése, felszámolá Hulladékgazdálkodási lerakó is van, melyek sa (csatlakozás a Hulladék Munkaszövetség ügyintézı szennyezik a talajt és a által indított „Tájsebészet” nevő országos prog Közterület felügyelet vizeket, demoralizálják a ramhoz) Évente Civil szervezetek K hulladék elhelyezési rend (2013) Iskolák szert Mezıır Biztonsági szervek H036 Jegyzı

81 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

5. A településen több illegális Nagyobb hulladék Az illegális szemétlerakás megelızése, megaka Mezıır lerakó is van elhelyezési fegyelem kiala dályozása [tiltótáblák, ellenırzés, szankcioná Hulladékgazdálkodási K kítása, megelızés lás] Folyamatosan ügyintézı (2013) Közterület felügyelet Biztonsági szervek H037 Jegyzı 6. A veszélyes hulladékok Veszélyes hulladék ne Lakossági veszélyes hulladékgyőjtési akció Hulladékgazdálkodási fokozott veszélyt jelente kerüljön a kommunális ügyintézı nek a környezetre és egés hulladékba Évente Zöld Híd Régió Kft. K zségünkre (2013) Civil szervezetek Igény van a veszélyes H038 hulladék külön győjtésére 7. A város egyes pontjain Kevesebb legyen az elszórt Esztétikus (faanyagú) szeméttárolók kihelyezé Hulladékgazdálkodási hiányoznak a hulladékgyőj szemét se a közterületekre ügyintézı K tık 2013 Zöld Híd Régió Kft. Civil szervezetek H039 8. A zöldhulladékot nem A lerakóba kerülı zöldhul „Égetés helyett komposztáljunk!” program elin Zöld Híd Régió Kft. hasznosítják ladék mennyiségének dítása (kerti komposztálók használatának ösz Hulladékgazdálkodási A regionális hulladéklerakó csökkentése tönzése a Környezetvédelmi Alap támogatásá Folyamatos ügyintézı S élettartama meghosszab val, tájékoztató anyag terjesztése, díjkedvez (2013) PF Bizottság bítható mény stb.) Civil szervezek H040 9. A javítómőhelyeknek jelen A „termelt” hulladék meny A kistérség vállalkozásainak (javítómőhelyeinek Hulladékgazdálkodási tıs szerepük van a hulla nyiségének csökkentése stb.) bemutatására, népszerősítésére kiadvány ügyintézı Kétévente F dékok mennyiségének készítése Kistérség (2013) csökkentésében Vállalkozások H041 Civil szervezetek

82 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

3.10. Zaj és rezgés elleni védelem

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mester 3.10.2. Közlekedésbıl eredı zajszennyezés csökkentése ségesen keltett energiakibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, ve szélyeztetı vagy károsító hang, illetve rezgésterhelést okoznak. Mőszaki, A tervezett utak és vasútvonalak mentén zajvédelmi létesítményeket szervezési módszerekkel el lehet érni a zajkibocsátás, illetve a rezgésger úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy bel és külterületen egyaránt telje jesztés csökkentését, a terhelés növekedésének mérséklését vagy meg süljenek az építési területi funkciónak megfelelı zajterhelési határértékek a akadályozását, a tartósan határérték felett terhelt környezet utólagos vé védendı homlokzatok elıtt 2 mre. delmét. A környezetbe a kibocsátó és a zajtól, illetve rezgéstıl védendı Ahol forgalomszervezési intézkedésekkel nem csökkenthetı a közúti létesítményeket úgy kell tervezni, hogy a zaj, illetve a rezgés ne haladja közlekedésbıl származó zajterhelés, meg kell vizsgálni zajvédı falak, nö meg a megengedett terhelési határértékeket. vényzet telepítésének lehetıségét, valamint az épületek homlokzati zajszi getelését (pl. nyílászáró cserével). (10 m széles erdısáv telepítésével kb. 3.10.1. Helyi zajvédelmi szabályozás 1dBA csökkenés érhetı el.)

A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 3.10.3. Ipari eredető zajterhelés kezelése 284/2007 (X. 29.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó közterületi ren dezvényeken hangosító berendezések, mősor és zeneszolgáltatás alkal Új üzemi létesítményre, illetve a meglévı zaj és rezgésforrásokra vonat mazására, magánszemélyek háztartási igényeit kielégítı tevékenységekre, kozó részletes elıírásokat a 284/2007 (X. 29.) Korm. rendelet tartalmazza. valamint a mozgó zajforrások üzemeltetésére vonatkozó helyi zajvédelmi A 140/2001 (VIII. 8.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó kültéri berendezé szabályokat az önkormányzat helyi rendeletben írja elı. sek zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeré A környezeti zaj és rezgésterhelési határértékeket a 27/2008 (XII. 3.) rıl a 29/2001 (XII. 23.) KöMGM együttes rendelete rendelkezik. Az építési KvVMEüM együttes rendelet tartalmazza. zajhatárértékek betartása az építtetı vagy a kivitelezı kötelessége.

83 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Zaj és rezgés elleni védelem (ZR)

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

1. A növekvı forgalom Zaj és rezgésterhelés A forgalmas (zajos) közutak mentén fásítás, Fıépítész növekvı zaj és rezgés csökkentése bokrok, sövények, homlokzati zajszigetelés, Környezetv. ügyintézı K terhelést okoz esetleg zajvédı falak telepítése 2014 Hulladékgazdálkodási ügyintézı ZR042 Civil szervezetek

84 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

3.11. Környezetbarát közlekedésszervezés Ezt igazolja a 2/A sz. elkerülı út és a Dunakeszi és Göd belterületét átszelı 2. sz. fıút forgalmának alakulása 2001 és 2010 között. Annak ellenére, A közlekedés környezeti terheinek kezelése az egyik legnehezebben hogy az elıbbi összes forgalma közel duplájára nıtt, a 2. sz. fıút forgalma megoldható feladat a környezetvédelem számára, hiszen a hatások sokré is tovább emelkedett (20,4 %kal). Utóbbin egyedül a tehergépkocsi forga tőek, a közlekedés intenzitásának csökkenése nem várható és a korlátozó lom csökkent jelentısen, összesen 55,6%kal. intézkedéseknek általában sincs realitásuk. A legjelentısebb hatások a levegıszennyezés és a zajterhelés. A légszennyezı és jelentıs zajterheléssel járó forgalom növekedését Általában a növekvı gépjármőforgalom következtében emelkedı terhelést az alábbi eszközökkel lehet mérsékelni: a lakott területeket elkerülı utak építésével próbálják kiküszöbölni. A tele pülés rendezési terve szerint a belterületi forgalom enyhítésére elkerülı út • a környezetbarát közlekedési módok elıtérbe helyezése fog épülni. Ez az út a volt katonai út (ma is aszfaltozott) meghosszabbítása • a forgalomban résztvevı jármővek által okozott terhelés csökken és szélesítése révén jönne létre, és átvezetné a forgalmat a 2/a felé (észa tése ki elkerülı út). • a közvetett szennyezı források csökkentése Az elkerülı út építésével kapcsolatos döntést megelızıen több ténye zıt kell mérlegelni: Középtávon el kell érni, hogy a környezetkímélı közlekedési módok részaránya számottevıen növekedjen. Az önkormányzatok általános fel • milyen hatása lehet az elkerülı út megépítésének, üzemelésének a adatai között szerepel a helyi közlekedésrıl való gondoskodás, mégpedig települést övezı (természeti) környezetre, oly módon, hogy az egyszerre szolgálja a lakosság közlekedéssel kapcsola • milyen mértékő a lakosság levegıszennyezés és zajterhelése (zajszint tos érdekeit, és egyben megóvja ıket a káros környezeti hatásoktól. Ide és kitett lakosság száma), kapcsolódik a megfelelı helyi gyalogospolitika kialakítása is, a gyalogosok • megoldja –e a meglévı problémát? nak szánt területek fejlesztése. Egyebek között a forgalomtól elzárt terüle tek, gyalogátkelıhelyek, közúti jelzések stb. helyes arányainak kialakítása, A döntést megelızıen javasoljuk továbbá a Fenntarthatósági vizsgálatot a keskeny, ferde járdák helyett kedvezıbbek kiépítése. elvégezni a beruházásra vonatkozóan (ld. a 15. sz. mellékletet). 3.11.1. A tömegközlekedés fejlesztése Az elkerülı utak elsıdleges funkciója, hogy a közúti forgalom környe zeti terhelésétıl mentesítse a települések lakóit. Példák bizonyítják ugyan Kutatások szerint a tömegközlekedés (pl. az autóbuszos közlekedés, akkor, hogy mellettük utólag gyakran lakóövezetek alakulnak ki. Ekkor személyvonat) külsı (externális) költsége mindössze 42%a az egyéni viszont az elkerülı út nem éri el célját, hiszen újra lesznek olyan lakosok, autós közlekedésének. Tömegközlekedéssel csökkenthetık a közlekedés akik ki lesznek téve a közúti forgalom terhelésének. Az esetlegesen meg okozta gazdasági, társadalmi, környezeti károk, következmények, mely épülı elkerülı út mentén az önkormányzatnak ezért nem szabad lakófunk hosszú távon jelentıs megtakarítást eredményez. Egyben az autóbuszos ciót engedélyeznie, az ilyen útszakaszok mellé egyébként is a gazdasági közlekedés az alacsonyabb jövedelmő társadalmi csoportok számára is tevékenységek illenek jobban. lehetıvé teszi a mobilitást. A fentiek miatt az autóbuszos közlekedés fej Nyugateurópai tapasztalatok szerint az elkerülı utak megépítése csak lesztését a város igényeihez is igazítani kell. El kell érni, hogy a szolgáltató átmenetileg mérsékli a gépjármőforgalmat, ugyanis a kezdetben lecsök járatai a város valamennyi részét kellı járatsőrőséggel lefedjék. kenı forgalom arra ösztönzi az embereket, hogy még gyakrabban üljenek A parkolási gondok a térség mindhárom településén jellemzıek. A telepü autóba. A gépjármő park pedig emellett folyamatosan nı. lésközpontokban, a kereskedelmi létesítmények és a közintézmények kör

85 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

nyezetében parkolóhelyek kialakítására van szükség. A vasútállomásoknál kiegészítı beruházásokra és szolgáltatásokra is. Jó megoldás lehet az ún. P+R parkolókat kellene kialakítani az egyéni és a közösségi közlekedés „B+R parkolók” (kerékpártárolók) építése tömegközlekedési járatok megál integrációjának elısegítésére. lói közelében. A térség közlekedési problémáinak megoldásában nagy szerepet kell hogy kapjon a vasút. Amint azt a nyugateurópai példák is mutatják, vonzó tö A kerékpárutak mentén – hogy a turisták információhoz jussanak – tá megközlekedési alternatívát a személygépkocsival szemben csak a kötött jékoztató táblák kihelyezése javasolt (szállás, étkezés, helyi látványosságok pályás közlekedés tud nyújtani. stb.). A kerékpáros parkolás elısegítése céljából tárolókat kell kialakítani a forgalmasabb helyeken. 3.11.2. Kerékpárútfejlesztés Szolnok megyei tapasztalatok szerint a kerékpárút é pítések, valamint egyéb fejlesztések (közúti csomópont kiépítések, jel zılámpa telepítések Kerékpárutak építésére szükség van nem csak környezetvédelmi, ha stb.) jelentısen csökkentik a kerékpáros és gépkocsi baleseteket. nem egészségvédelmi szempontból is: a kerékpározás az egészséges élet módra is lehetıséget kínál. A kerékpáros forgalom fejlesztésének legfonto 3.11.3. Szemléletformálás sabb elemei a kerékpárút létesítése és a kerékpártárolók kialakítása. A kerékpárútfejlesztések egyrészt a hivatásforgalmú kerékpározási A kerékpározás népszerősítésére szemléletformáló programokat java lehetıségek javítását kell hogy érintsék (településen belüli kerékpárutak, solt indítani a városban. Például a Nemzetközi Autómentes Napon (szep közeli települések összekötése). Másrészt a kerékpáros turizmus infrastruk tember 22én) sor kerülhet kerékpáros verseny, utcai rendezvények szer túrájának fejlesztése a térség idegenforgalmi vonzerejét növelheti. A köz vezésére, ideiglenes, részleges útlezárásokra. A kerékpározás jellegzete utakon 1500 E/nap feletti forgalom esetén (2 sz. és a 2/a fı közlekedési sen olyan tevékenység, melyet a település vezetıi (önkormányzati képvise utak, a 2102. j. összekötı út) hosszabb távon meg kell teremteni a bizton lıi stb.), véleményformálói hatásosan tudnak népszerősíteni úgy, hogy ságos, gépjármőforgalomtól elválasztott kerékpározás lehetıségét. saját maguk is kerékpárra ülnek olyan alkalmakkor, amikor nem szükséges A Dunamenti kerékpárútból a térségben hiányzik a Budapestet és Du autóval közlekedniük. nakeszit, valamint a Dunakeszit és Gödöt összekötı szakasz. A Budapesti Agglomeráció Rendezési terve szerint kerékpárút kötné össze Dunakeszit és Fótot is (továbbvezetve Mogyoródig). A 2/a út építésekor a kerékpárutat egy rövid szakaszon átvezették a 2101. j. út felüljáróján. A tervek szerint kerékpárút épül majd a 2102. j. Budapest – Fót összekötı út mentén is. A kerékpározás népszerőbbé tételéhez a kerékpárutakon kívül szükség van a

86 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Környezetbarát közlekedésszervezés (K)

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

1. A kerékpár környezetkí Tiszta környezet, egész A kerékpáros infrastruktúra továbbfejleszté Fıépítész mélı közlekedési esz séges életmód se (biztonságos kerékpárutak és tárolók Városfejlesztési osztály köz, és térségi szinten A kerékpárosok számá kialakítása, B+R parkolók építése a vasúti PF Bizottság K kevesen használják nak növelése, biztonsá megállóknál, információs táblák kihelyezé 2014 Kistérség gos kerékpározás se, kerékpárral kapcsolatos szolgáltatások MÁV elısegítése stb.) K043 A kerékpár használata A kerékpározók számá Szemléletformáló programok a kerékpáro Polgármesteri Kabinet 2. fokozatosan háttérbe nak növelése zás népszerősítésére (pl. a Nemzetkö zi Képviselıtestület Évente szervezett prog szorul a gépkocsival Autómentes Napon, szept. 22én) PF Bizottság S ram szemben Polgármester (2013) Jegyzı K044 Civil szervezetek 3. A helyi tömegközleke A városrészek jobb köz A helyi járatok racionalizálása, új, össze Mőszaki ügyintézı dést jobban össze kelle lekedési kapcsolatának hangolt menetrendek készítése, további Volán ZRt. ne hangolni az igények kialakítása településrészek bevonása a tömegközleke 2014 F kel désbe

K045

87 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

3.12. Energiagazdálkodási program lésbıl az EUban 2020ra 20%ban írja elı. Magyarországnak a tervek szerint 2020ra 13%ra kell emelni a részesedést. (Komoly problémát je Az önkormányzatok közvetlenül sem nemzetgazdasági, sem helyi szin lent, hogy hazánk energiaimport függısége különösen kedvezıtlen, hiszen ten nem tudnak jelentıs befolyást gyakorolni az energiaszolgáltatásra. Az a lakosság 90%a földgázzal főt és ezt az igényt 70%ban Oroszország önkormányzat a hatáskörébe utalt helyi közszolgáltatások esetében, in fedezi. A megújuló energiaforrások az utóbbi évek oroszukrán gázvitáit tézményhálózatában, vagy a települési közvilágítás esetében gyakorolhat követıen ismét elıtérbe kerültek az EUban.) közvetlen hatást a város energiagazdálkodására. Vannak azonban olyan A megújuló energiaforrások szerepe folyamatosan nı a világban, területek is, melyeken akár közvetlen érdemleges anyagi közremőködés azonban – elsısorban a gazdaságipolitikai ellenérdekeltség miatt – a kö nélkül is eredmény érhetı el (ld. a fejezet kapcsolódó táblázatát). Az ener zeljövıben várható nagyságrendjüket az energiafelhasználás szerkezeté giafelhasználás mennyiségi csökkentése elsısorban az épületek energiaha ben nem szabad túlértékelni. Használatuk elınyei: tékonyságának elısegítése és korszerősítése révén valósulhat meg. Szükség van Fót közvilágításának korszerősítésére és az önkormány • a nap, a szél, a víz és a geotermális energia kimeríthetetlen zati ingatlanok hıszigetelésére. Ezek megvalósítása környezetvédelmi és • csökken a függıség az importtól, a kimerülı (fosszilis stb.) energiafor költségtakarékossági szempontból is indokolt. rásoktól • jóval kisebb fajlagos környezetszennyezés A fenntartható energiagazdálkodás célja a megújuló e nergiaforrások része • nincs savas esıt okozó és üvegházhatású gázkibocsátás sedésének és az energiahatékonyság növelése (a fajl agos energiafelhasz • jelentıs munkahelyteremtı hatás a decentralizáció miatt nálás, illetve a szennyezések csökkentése), illetve az energiapazarlás fel • a helyben termelt energiának minimális a szállítási vesztesége stb. számolása. A korlátozottan megújuló energiaforrások (pl. fa, termálvíz) nem állnak Az energiahatékonyság javításával azonos szolgáltatást kisebb ener korlátlanul rendelkezésre, ezért hasznosításuk esetén figyelembe kell venni giafelhasználással lehet elérni, így a rendelkezésünkre álló energiamennyi újratermelıdésük intenzitását és az ökológiai szempontokat. ség több szolgáltatáshoz lesz felhasználható. A legtöbb esetben az energia felhasználás helyén tényleges szennyezıhatás nem jelentkezik, azonban Biomasszahasznosítás nyilvánvaló, hogy az energiamegtakarítás közvetve és tágabb értelemben is környezetvédelmi tevékenység. A biobrikett nagy elınye, hogy természetes anyagokból, idegen kötı anyag hozzáadása nélkül készül. Mivel a nedvességtartalma kicsi (10% 3.12.1. Megújuló energiaforrások körüli), ezért könnyebben és jobb hatásfokkal ég, mint a hagyományos tőzifa főtıértéke hozzávetıleg kétszerese az átlagos tőzifáénak kb. 1719 Az Európai Unióban és szerte a világon megfigyelhetı a megújuló MJ/kg. A biobrikett égése során kevesebb hamu képzıdik (0.71,5%), energiaforrások (napenergia, szélenergia, geotermális energia, biomassza) amelynek másodlagos felhasználása is lehetséges. A fahamu ugyanis al térhódítása. Köszönhetı ez a technikai fejlıdésnek, a környezetvédelmi kalmas a kertben fellelhetı kártevık irtására, káliumoxid tartalma, pedig elıírások szigorodásának, a különbözı támogatásoknak, a hagyományos kiváló tápanyagforrás a talajnak, ily módon csökkenthetı a mőtrágya és az energiahordozók mennyiségi csökkenésének és drágulásának, illetve a egészségre veszélyt jelentı rovarirtó vegyszerek és egyéb kemikáliák fel megújuló energiaforrások számos kedvezı tulajdonságának. használt mennyisége. Mivel a fában kén gyakorlatilag nincs, ezért füstje a Az EU energiapolitikájának fı irányvonalát összefoglaló Fehér Könyv a környezetre káros kéndioxidot nem tartalmaz. E mellett a tőzifával szem környezetkímélı megújuló energiaforrások részarányát az energiaterme ben 23szor nagyobb sőrőségő és nagyobb főtıértékő, ezért ugyanolyan

88 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

főtıhatás eléréséhez a tüzelıberendezés tőzterében kisebb mennyiséget (bioszolár rendszerek) egész településeket látnak el napenergia és biogáz kell elégetni. felhasználásával.

Biogáz elıállítása és hasznosítása során lehetıség nyílik egymásra Geotermális energia épülı termelési folyamatok alkalmazására. Termelésére a kommunális és A geotermális energia (Földhı) szintén környezetkímélı, és emellett mezıgazdasági zöldhulladékok, az állattartótelepekrıl származó trágya és idıjárástól független energiaforrás. Magyarország területe igen kedvezı a térségi szennyvíztisztítókban keletkezı iszap felhasználásával nyílhat geotermális adottságú, mivel a Kárpátmedence alatt a földkéreg véko lehetıség. A biogáz hasznosításával megoldható a szennyvíziszap elhelye nyabb (1525 km) mint a világátlag, s így az ún. földi hıáram mintegy zésének problémája, a szennyvíztisztítás önköltsége csökkenthetı. A bio kétszerese a kontinentális átlagnak. A geotermális energia hordozója a gázt gázmotorokban elégetve hı és villamos áram nyerhetı. Utóbbi pl. a rétegfolyadék, melynek két nagy hasznosítási területe van: szennyvíztisztító üzem mőködtetése során használható fel, míg a hıenergi ával részben a technológiai hıigényt lehet kielégíteni, vagy pl. fóliasátor, • vízgazdálkodás (ivóvíz, balneológia stb.) gyümölcsaszaló üzem mőködtetésére használható fel. A biogáz termelésbıl • energetikai célú hasznosítás (villamosenergia elıállítás, közvetlen megmaradó anyag pedig komposztálás során hasznosítható. hıhasznosítás)

Egyes energianövények termesztését bizonytalan környezeti kockáza Hazánk a termelt geotermális energia mennyisége alapján – a vízgazdálko tuk miatt nem javasoljuk (ld. a 3.6. fejezetet). dási célú felhasználással együtt – világviszonylatban a tizenharmadik he Az elsı generációs bioüzemanyagok (bioetanol, biodízel stb.) önmagukban lyen áll. A geotermális energia mind alaperımő (pl. földgázzal együtt), nem alternatívái a fosszilis üzemanyagoknak. A klímaváltozás elleni küzde mind csúcsüzemő erımő energiaforrásaként használható. lemnek nem hatékony eszköze a bioüzemanyag elıállítás és használat, mivel ennél léteznek olcsóbb és hatékonyabb megoldások. Egyes szakértıi Hıszivattyúk használata anyagok újabban azt is megkérdıjelezik, hogy elérünke egyáltalán bármi A hıszivattyú az alacsonyabb hımérséklető környezetbıl (pl. levegı, talaj féle széndioxid kibocsátáscsökkentést, ha bioüzemanyagokba invesztá víz, talaj) hıt von ki, és azt a magasabb hımérséklető helyre szállítja. lunk. Az Európai Unió 2020ra vonatkozó célértékeit ezért felül kellene Vannak főtésre és hőtésre egyaránt alkalmas berendezések is. Az önkor vizsgálni, mivel a rendelkezésre álló vizsgálatok azt mutatják a célok eléré mányzat intézményeinél meg kell vizsgálni a környezetkímélı hıszivattyúk se jelentıs környezeti és társadalmi kockázatokat hordoz, a klímaváltozás alkalmazásának lehetıségét. mérséklésére pedig hatékonyabb technológiák is rendelkezésre állnak (For rás: Energiaklub; www.energiaklub.hu). A megújuló energiák közül a föld és a felszín alatti víz hıjét hasznosí tó technológiák területi szabályozása kiemelt jelentıségő, mivel ezek meg Napenergia valósítása a földtani, vízföldtani környezetbe történı beavatkozással jár, Magyarország területét egy év alatt mintegy 400szor több napenergia így potenciális veszélyt jelent az értékes felszín alatti vízkészletre. éri, mint az ország teljes éves energiafelhasználása. A napenergia hasznosítása (napkollektorokkal, fotosztatikus módszer 3.12.2. Menedzselési javaslatok a megújuló energiaforrások be rel, napelemekkel) elsısorban az idényjellegő létesítmények: kempingek, vezetésére kirándulóhelyek használati melegvíz és áramellátásánál jelenhet meg. Jelenleg számos olyan jogi és gazdasági eszköz hiányzik, amely az Megjegyzendı, hogy egyes külföldi alternatív vegyestávfőtési rendszerek energiapazarlást csökkentené, az energiahatékonyság vagy a megújuló energiaforrások elterjedését gyorsítaná. Ilyen eszköz a Dániában sikeresen

89 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

alkalmazott ún. kooperatíva rendszer . Ennek az a lényege, hogy ha egy Magyarországon többek között az alábbi szervezetek foglakoznak a meg településen vagy kistérségben megújuló energiaforrások telepítését terve újuló energiaforrások hasznosítási lehetıségeivel: zik, akkor a létesítendı erımő tulajdonosi körébe lehetısége van a helyi önkormányzatnak és a helyi lakosságnak is bekerülni. Ezzel egyrészrıl • Biogáz Hungária Kft. (1067 Budapest, Eötvös u. 12., könnyebben lehet finanszírozni az ilyen programokat, másrészrıl a helyi www.biogaz.hu) közösség tulajdonossá is válik. Így az erımő elfogadottsága jobb lesz, • Magyar Biomassza Társaság (9400 Sopron, Ady E. út 5., valamint az ilyen módon megtermelt anyagi forrás egy jelentıs része a www.mbmt.hu ) helyi közösség számára képzıdik. • Magyar Napenergia Társaság ( http://www.e met.hu/?action=show&id=1131 ) Az energetika terén kitőzött célok megvalósulásának egyik legfonto • Magyar Geotermális Egyesület (1012 Budapest, Mátray u. 8/b, sabb feltétele a társadalom számára az ismeretek, információk átadásának www.mgte.hu ) megszervezése, és a környezetrıl, a környezetre gyakorolt emberi hatá • Magyar Szélenergia Társaság ( http://www.mszet.hu/ ) sokkal kapcsolatos megfelelı szemlélet kialakítása. • Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület (MSZTE) (http://www.szelmszte.hu/ )

90 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Energiagazdálkodási program (E)

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

1. Energiapazarlás és feles Kisebb energiafogyasz Közintézmények energiahatékonyságának Városfejlesztési osztály leges plusz költségek tás, költségmegtakarítás elısegítése (pl. a főtés szabályozása, nyí PF Bizottság K lászárók, falak szigetelése, automatikus 2014 folyosó világítás beszerelése) E046 2. Kiaknázatlan lehetısé A környezetbarát ener Napenergiát és a geotermális energiát (hı Városfejlesztési osztály gek a megújuló energia giaforrások alkalmazá szivattyú) hasznosít ó rendszerek kiépítése PF Bizottság források hasznosítása sának elterjesztése önkormányzati intézmények esetében (EUs Szakmai szervezetek 2014 K területén Külsı energiafüggıség pályázati források bevonásával) csökkentése , kisebb E047 üzemeltetési költségek 3. Pazarló és nem fenn A megújuló energi ák A korszerő energiagazdálkodással kapcsola Hulladékgazdálkodási tartható energiafelhasz elterjesztése és az ener tos információk átadása: ismeretterjesztés ügyintézı Évente S nálás gia megtakarítás növelé a lakosságnak, a közintézmények üzemelte Polgármesteri Kabinet (2013) se tıinek alternatív energiaforrásokról stb. Civil szervezetek E048 Szakcégek

91 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

3.13. A környezeti szemléletmód változtatásának programja

A környezeti szemléletformálás/nevelés annál nagyobb hatékonyságú, • A tanulók tájékozottabbak lettek a hulladékos ismeretek terén. minél fiatalabb (pl. óvodás) korban kezdik el. A környezeti nevelés az • Ennek következtében motiváltabbak lettek a szelektív hulladék ismeretközlésen túl az egész személyiség átformálását is jelenti. Az élet győjtık helyes használatára. mód, életforma alapvetı megváltozatásához a szakmai ismereteken túl • A lerakásra kerülı iskolai hulladék mennyisége csökkent. érzelmi beállítottságra/affinitásra is szükség van, ezért a lehetséges meg • A szelektíven győjtött hulladékok tisztasága nıtt. oldásokra vonatkozó technikai ismereteket ki kell egészíteni személyiségi • Csökkent az "egyutas" csomagolóanyagok mennyisége. motivációkkal is. Fontos szerepet kell szánni a pozitív példák, értékek gya • A tanulók is hatottak családjuk hulladékkezelési szokásaira, ennek korlati bemutatására, de rá kell világítani az ember okozta környezeti prob következtében remélhetıleg javult a városi hulladékgyőjtı szigetek lémák gyökereire is. konténereiben levı hulladék tisztasága és nıtt a szelektíven kezelt hulladék mennyisége is. A környezeti szemléletformálás és nevelés kritikus szerepet játszik a fenn • Mindezek következtében nıtt a tanulók, a szülık, a pedagógusok tarthatóság megalapozásában. környezettudatossága is.

3.13.1. Ökoiskolák és Zöld Óvodák Amennyiben a város iskolái elkötelezik magukat, hogy iskolafejlesztı munkájukban központi szerepet szánnak a fenntarthatóság pedagógiájá Az elmúlt években az Oktatási Minisztérium és a Környezetvédelmi és nak, intézményi szinten összehangolják, hosszútávon tervezett módon Vízügyi Minisztérium évente pályázatot hirdetett az „Ökoiskola” cím elnye végzik e lépéseket, eredményesen pályázhatnak az ökoiskola címre. résére. A cím adományozása kapcsolódódik az ENSZ "A fenntarthatóságra Ma már lehetıség van a „ Zöld Óvoda” cím megszerzésére is, mely ha oktatás" 20052015 évtizedének programjához. A pályázati rendszer kidol sonló elınyökkel jár. A fóti Angolpalánta Nemzetközi Montessori Óvoda gozása az ENSI Iskolai Környezeti Kezdeményezések nemzetközi háló célul tőzte ki, hogy az elsı zöld óvoda lesz Fóton. Az óvoda célja az óvodás zat több évtizedes tapasztalatai alapján történt. gyermekek egészséges életmódjának, környezeti nevelésének elısegítése, A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar ökoiskola személyiségük formálása, környezetét védı, természetet szeretı emberré kritériumrendszer az iskola megkülönböztetı minıségjelzıje, mely vonzóvá nevelésük a családok bevonásával. Ezt az irányzatot az önkormányzati teszi az iskolát a szülık számára, és pozitív külsı visszajelzést jelent az óvodáknak is javasolt követniük. iskola munkájáról a fenntartó számára. A cím elnyerése az iskolák számára további elınyökkel is jár, mert a hálózat iskolái nagyobb eséllyel vesznek A szemléletformálással kapcsolatos munkákhoz kitőnı anyag a 15 eu részt a környezeti nevelési, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos rópai ország legsikeresebb programjait, munkaterveit és akcióit bemutató pályázatokon. Valamint a cím elnyerıje az Ökoiskolák Hálózatának tagja „101 lépés a fenntartható világ felé” címő kiadvány (a Föld Napja Alapít lesz, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere bıvül, a Hálózat programjai vány, http://www.fna.hu/ és a Környezeti Tanácsadók Egyesületének kiad segítik szakmai fejlıdését. ványa, 1995).

Egy szentendrei program (" Legyél te is válogatós!", Templomdombi Általá Egy Térségi Zöld Klub létrehozása a térségi környezetvédelem szerve nos Iskola) eredményei jól mutatják a hasznát az ökoiskola rendszernek: zésében, koordinálásában, megvalósításában fontos szerepet játszhat. A Zöld Klub fontosabb céljai lehetnek: • megújult és kibıvült a szelektív hulladékgyőjtı rendszer.

92 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

• környezetvédelmi tanfolyamok, tréningek indítása (pl. tanároknak, 3.13.2. Nyilvános Környezeti Információs Rendszer önkormányzati képviselıknek is), • szemléltetı és tapasztalatszerzı túrák környezetvédelmi és természet A Program megvalósítása során keletkezı és egyéb (pl. hatóságoktól, védelmi bemutatóhelyeken (pl.: ökofalvak, tanösvények), vállalkozásoktól származó) környezeti, környezetegészségügyi adatokat a • oktatási segédanyagok készítése a környezet és természetvédelem Kistérségi információs rendszeren belül létrehozandó Nyilvános Környezeti témakörében, Információs Rendszerben (KIR) kell szerepeltetni. A KIR felépítését harmo • Zöld Konferenciasorozat indítása aktuális helyi/térségi problémákról, nizálni kell az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszerrel, mely • Térségi Zöld Híradó (elektronikus hírlevél, esetleg havilap) stb. bıl adatokat, információkat kaphat, és amely felé adatokat is szolgáltathat. Fontos kiemelni a helyi civil szervezeteket, mint fontos információs forrást, ugyanis ezek gyakran részletes adatokkal rendelkeznek a környezet állapo táról. A civil szervezetekkel való együttmőködés mind a környezeti szemlé letformálási, mind információs szempontból kiemelt feladat az önkormány zat számára. A KIRt a város honlapján kell kialakítani. További részleteket ld. a 16. sz. mellékletben.

93 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

A környezeti szemléletmód változtatásának programja (Sz)

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

1. Az állampolgároknak joguk A lakosság tájékoztatása és Nyilvános Környezeti Információs Rendszer kialakí Környezetv. ügyintézı van a környezeti informáci környezeti szemléletformá tása és mőködtetése a város honlapján Hulladékgazdálkodási ügy ókhoz [Kv. tv. 12. § (1)] lása, prevenció intézı Az információhiány az oka PF Bizottság sok esetben a környezet Folyamatos Kistérség K szennyezésnek és a termé (2013) Civil szervezetek szeti értékek pusztításának ÁNTSZ DINP KDVKÖTVIFE Sz049 2. Információhiány Szemléletformálás, az élet A környezetvédelmi, környezetegészségügyi, kör Hulladékgazdálkodási ügy Az információkhoz való mód megváltoztatása nyezeti nevelési és szemléletformálási hírek, infor intézı Polgármesteri Kabi hozzáférés a Program haté A helyi társadalom aktivizá mációk eljuttatása a helyi médiába net konyságának, eredményes lása Környezetv. ügyintézı ségének egyik feltétele PF Bizottság Folyamatos EE Bizottság (2013) K Óvodavezetı Iskolaigazgató Civil szervezetek

Sz050 3. Információhiány A helyi értékeket ismerı és Óvodások és iskolások környezeti szemléletének Hulladékgazdálkodási ügy A helyi természeti és építé tisztelı, környezettudatos formálása, a helyi környezet és természetvédelem , intézı Polgármesteri Kab. szeti értékek ismerete meg szemlélet és gondolkodás a helyi mőemlékvédelem és környezetegészségügy i Környezetv. ügyintézı ırzésüket segíti mód kialakítása információk integrálása a tantervbe PF és EE Bizottság Folyamatos K Kötıdés kialakítása a szülı Környezeti oktatáshoz, neveléshez kiadványok (fel Óvodavezetı (2013) földhöz adatgyőjtemény stb.) beszerzése ( óvoda, iskola és a Iskolaigazgató helyi könyvtár részére) és készítése a helyi, térségi Civil szervezetek természeti és építészeti értékekrıl Sz051 Környezetvédelmi szakkör elindítása

94 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

4. Már korán el kell kezdeni a Szemléletformálás Iskolai/óvodai programok (elıadások, vetélkedık, Hulladékgazdálkodási ügy helyes környezeti szemlélet rajzpályázatok, foglalkozások stb.) szervezése a intézı Polgármesteri Kabi kialakítását környezet és természetvédelem kérdéskörében ( pl.: Évente net az energiagazdálkodásról az Energiatakarékosság (2013) Környezetv. ügyintézı K Világnapján, Fót város „ökológiai lábnyomának” EE Bizottság kiszámítása) Iskola igazgató Sz052 Civil szervezetek 5. Nyáron csak részben van Helyes életmód és szemlé Iskolásoknak környezetvédelmi, nomád, kerékpáros Polgármesteri Kabinet nak lekötve az iskolások, let kialakítása és egyéb táborok, szabadidıs tevékenységek szer EE Bizottság Folyamatos S pedig a kistérségben van Hasznos és élményekben vezése a kistérségben Kistérség (2013) nak megfelelı helyszínek gazdag idıtöltés Iskolaigazgató Sz053 különbözı táborokhoz Civil szervezetek 6. Nem megfelelı környezeti Szemléletformálás, tájékoz Környezetvédelemmel kapcsolatos programok, ren Hulladékgazdálkodási ügy szemléletmód. tatás dezvények, kiállítások, vendégszereplések és hely intézı Polgármesteri Kabi Sok esetben kellı mennyi A döntések jobb szakmai történeti kutatások szervezése, támogatása net ségő információ hiányában megalapozása Nyilvános elıadássorozat szervezése képviselık, Környezetv. ügyintézı Folyamatos kénytelen dönteni a képvi külsı bizottsági tagok számára a környezetvédelem PF Bizottság (2013) F selıtestület. Ez Fót város témakörében Civil szervezetek fenntarthatóságának meg teremtését veszélyezteti Sz054 Hiányzó szakismeret 7. A természeti adottságok Természetkímélı gazdálko A tájfenntartó és biogazdálkodással kapcsolatos Polgármesteri Kabinet meg vannak a kistérségben, dási módok elterjesztése, a tudnivalók, az extenzíven és „biomódon” elıállított Kistérség ugyanakkor kevesen végez természeti erıforrások termékek bemutatása és népszerősítése (pl. az ok Folyamatos Iskolaigazgató F nek tájfenntartó, ill. bio megırzése tatásban, tájékoztató kampányok során) (2013) Civil szervezetek gazdálkodást Egészséges termékek elıál Gazdálkodók Sz055 lítása 8. A tanösvényt megrongálták Tájékoztatás, szemléletfor A Fóti Somlyó tanösvény felújítása. Környezet és Hulladékgazd. ügyintézı Információhiány málás természetvédelmi infrastruktúra kiépítése (új tanös Fıépítész 2013 S vény létrehozása a Mogyoródipatak mentén, helyi Környezetv. ügyintézı Sz056 természetvédelmi területek kitáblázása stb.) DINP, Civil szervezetek

95 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

3.14. A környezeti audit (az EMAS rendelet önkormányzati alkal vén. A telephelymeghatározás alapja az lehet, hogy milyen ingatlanokon, mazása) területeken tevékenykedik rendszeresen az önkormányzat, függetlenül attól, hogy az adott ingatlan az önkormányzat tulajdona –e, vagy csak bérli Az Európai Közösség Tanácsának 1836/93/EEC számú, „A vállalatok ön azt. Az EMAS rendelet szerint kialakított környezeti menedzsment rendszer kéntes részvételérıl a környezeti menedzsment és környezetvédelmi audi azonban nem érinti a döntési eljárás jogszabályi feltételeit. tálás közösségi rendszerében” címő (EMAS) rendelete bevezetıjében meg A közvetlen és közvetett környezeti hatásokat a környezeti audit rend fogalmazta, hogy a termelıvállalatokra kidolgozott rendszert a nem terme szerébe egyaránt be kell vonni. Közvetlen környezeti hatások keletkeznek lı szektorokra, a szolgáltató szektorra, a közszolgáltatásokra, a közigazga az energiafelhasználás, a vízfogyasztás, a hulladék keletkezése során, de a tásra is ki kell terjeszteni. Az EMAS rendelet 14. cikkeje pedig kifejezetten beszerzésekkel, az építkezésekkel kapcsolatban is. Közvetett környezeti elıírja a nem termelı szektorok kísérleti környezeti auditálását. hatások bármely közigazgatási, tervezési döntésbıl adódhatnak (pl. építé si, területfejlesztési, természetvédelmi, közlekedésfejlesztési döntések). E A komplex feladatok megfelelı eszközrendszert és a követelményekhez területeken az önkormányzatoknak óriási szabályozási lehetıségeik vannak igazodó szervezeti formát igényelnek, ezért az önkormányzat számára saját környezeti hatásaik mérséklésére. különösen fontos és ésszerő, ha a hatékonyság érdekében az irányítási rendszer kialakításához felhasználja a környezeti (öko) auditot. A környe Az önkormányzati környezetmenedzsment rendszer kere tében a szakértıi zeti audit rendszere segítséget nyújt az önkormányz at környezeti munká vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a közigazg atási döntési eljárás jának rendszerbefoglalásához, települési marketing és PR tevékenységük során minden, környezeti szempontból lényeges ténye zıt figyelembe vet javításához. tek –e, és érvényesítették –e a döntésben. A környezeti audit megteremti a lehetıségét annak, hogy az önkor mányzat rendszeres idıközönként meghatározza környezeti cselekvési A környezeti érdekek döntés elıtti érvényesítését segíti elı a tervezett tervét (Éves Környezetvédelmi Intézkedési Terv), amely egyrészt rögzíti a helyi beruházások, fejlesztések fenntarthatósági értékelése (ld. a 15. sz. hatásköröket, másrészt figyelembe veszi a lakosság érdekeit. Az önkor mellékletet). mányzatok hatósági tevékenységének „termékei” a helyi rendeletek. A környezeti audit keretében felülvizsgálhatók többek között: A környezeti vizsgálat egyik elsı lépése az adatgyőjtés, melynek során az egyes intézményeket, ingatlanokat felkeresik, s egy szakértıvel (kör • az építési engedélyekre vonatkozó elıírások, nyezetvédelmi ügyintézı) bejárják az objektumot. A bejárások eredménye • a hulladék elhelyezésére, kezelésére vonatkozó elıírások, ként összefoglalt gyengeségek és hiányosságok (az adott létesítmény épí • a fizetendı díjak (víz, csatorna, szemétszállítás stb.) és a helyi tési sajátosságai, nem szabályozható főtési rendszer, rosszul szigetelt ab adók, lakok, helytelen magatartásformák stb.) alapján mőszaki és szervezési • a közintézmények, közhasznú létesítmények használatára, mőköd megoldásokat kell kidolgozni (pl. automatikus folyosóvilágítás kialakítása, tetésére vonatkozó elıírások mosdók, WCk automatikusan záródó armatúrákkal való felszerelése stb.). • külön rendeletben meghatározottak alapján az önkormányzati in tézményként mőködı szolgáltatók Németországban 1998 januárjától vált lehetıvé az önkormányzatok számára az EMAS rendelet szerinti környezeti audit. A tapasztalatok szerint Az EMASrendelet telephelyre vonatkoztatva fogalmaz za meg a rend a környezeti mérleg alapos elkészítése jelentıs költségmegtakarítási lehe szer célját, a környezetvédelem folyamatos javítását a megfelelı környe tıségeket tárt fel, ami a szőkös pénzforrásokkal rendelkezı önkormányzat zetpolitika, környezeti tervek és menedzsment rends zerek kialakítása ré ok számára igen lényeges szempont. A környezeti audit és a fenntartható

96 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

fejlıdés helyi programja (Local Agenda 21) (ld. a 4.2. fejezetet) az önkor 3.15. A Program megvalósításának biztosítékai mányzati munka ügyfélközpontúvá válását és hatékony ságának növelését, költség és teljesítmény elszámolási rendszer bevez etését, controlling A környezetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében a környezet rendszer kiépítését, a munkatársak továbbképzésének igényét eredmé védelmi ügyintézınek és a Pénzügyi és Fejlesztési Bizottságnak a telepü nyezte. Hamburgban a környezetmenedzsment rendszer kialakítását az ún. lésfejlesztési feladatok tervezési és megvalósítási folyamataiban, a kapcso „felefele” modell ösztönözte leginkább. Ennek az a lényege, hogy az in lódó tervek elıkészítésében, környezetvédelmi felülvizsgálatában részt kell tézményeket, iskolákat úgy ösztönözték energiatakarékosságra, hogy a venniük. A környezeti érdekek érvényesítése fontos szempont az egyes „környezettudatos” energiafelhasználás révén megtakarított összeg fele az intézmények üzemeltetése során is. intézmény saját, szabad felhasználású keretét bıvítette. Azok az iskolák, amelyek megtakarításukat tovább növelték, a megtakarított összeg 70%át Alapvetı követelmény az önkormányzat és a civil szervezetek között a kapták. A résztvevı 24 hamburgi iskola igen jelentıs összeget takarított folyamatos párbeszéd, kapcsolattartás és információcsere, illetve közös meg a főtési és világítási költségeken. A jövıben ezt a modellt kiterjesztik akciók szervezése a Környezetvédelmi Program társadalmi bázisának meg a vízfogyasztás és a „hulladéktermelés” területére is. teremtése céljából. Környezetvédelemmel (is) foglalkozó jelentısebb helyi civil szervezetek, közösségek (válogatás):

• Fót Öreghegyi Építıközösség Területfejlesztı és Környezetvédı Egyesület • Fóti Barackos Területfejlesztı és Környezetvédı Egyesület • Pro Fótliget Településfejlesztési Közhasznú Alapítvány • Civil Összefogás a Fótiakért Egyesület • Global Greenway Organization

97 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

A Program megvalósításának biztosítékai (P)

FELADATOT FELELİS/ CÉL FELADAT HATÁRIDİ KIVÁLTÓ OK RÉSZTVEVİK

1. A Program megvalósításá A Program hatékony végre Környezet és természetvédelmi ügyintézı megbí Jegyzı Folyamatos K hoz szükség van egy koor hajtása zása a Program végrehajtásának koordinálásával (2013) P057 dináló személyre 2. A Program sikeres megva A Program feladatainak üte Éves Környezetvédelmi Intézkedési Terv és ennek Környezetv. ügyin lósításához részletes tervek mezett végrehajtása részeként Éves Lakossági Környezetvédelmi Prog tézı Évente kidolgozására és megfelelı A lakosság tájékoztatása a ramterv és Tájékoztató készítése, közzététele a PF Bizottság (február 28ig) K tájékoztatásra van szükség programokról, a környezet város honlapján és/vagy az önkormányzat helyi Képviselıtestület

állapotáról és emberi egész lapjában (a Környezetvédelmi Program és a Nyil Civil szervezetek P058 ségre gyakorolt hatásáról vános Környezeti Információs Rendszer alapján) 3. A Kv. törvény elıírása A végrehajtás értékelése, A Program kétévenkénti felülvizsgálata Környezetv. ügyin K aktualizálás, a megvalósítás 2014 tézı P059 hatékonyságának növelése PF Bizottság Környezetvédelmi célokra Környezetvédelmi tevékeny Fót város éves költségvetésén belül „Zöld költség Környezetv. ügyin nincs elkülönített forrás ségek finanszírozása. Köny vetés” elkülönítése a Program végrehajtására tézı 4. nyebb tervezés, kiszámítha Pénzügyi osztályve Évente tóság és jobb átláthatóság zetı K (február 28ig) PF Bizottság P060 Képviselıtestület

5. A civil szervezetek forrás A helyi civil szervezetek, Fót Város Környezetvédelmi Alapja pályázati kiírá Környezetv. ügyin Évente hiánnyal küszködnek, de óvoda, iskola környezetvé sának elkészítése, kihirdetése tézı április 30ig K sok feladatot át tudnak delmi tevékenységének költ PF Bizottság (2013) P061 vállalni az önkormányzattól séghatékony támogatása Képviselıtestület 6. Széleskörő kommuniká A Program társadalmi bázi Kapcsolattartás és együttmőködés a helyi és kis Környezetv. ügyin ció/egyeztetés szükséges a sának megteremtése, infor térségi civil szervezetekkel Folyamatos tézı K Program végrehajtásához máció és tapasztalatcsere (2013) Civil szervezetek P062 7. Nem elég a költségvetés A „Zöld költségvetés” kiegé Környezet és természetvédelmi pályázati lehetı Városfejlesztési o. Folyamatos K adta lehetıség szítése ségek figyelése, pályázás Civil szervezetek (2013) P063 Kistérség

98 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

4. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI, MÓDJAI ÉS FELELİSEI 4.1.2. Jogi szabályozás

4.1. Szervezeti, jogi és személyi feltételek Fót város környezet és természetvédelmi vonatkozású helyi rendeletei:

4.1.1. A Környezetvédelmi ügyintézı feladatai • 11/1999 (VI. 18.) sz. rendelet az állatok tartásának helyi szabályairól • 25/1999 (XII. 10.) sz. rendelet a települési környezet védelmérıl A Program végrehajtását koordináló környezetvédelmi ügyintézı leg • 15/2001 (VII. 13.) sz. rendelet a helyi jelentıségő természetvédelmi fontosabb feladatai: terület létesítésérıl • 25/2003 (X.15.) sz. rendelet a települési folyékony hulladékkezelési • környezet és természetvédelemmel kapcsolatos koncepciók, progra közszolgáltatásról mok, akciók, tervek, jogszabályok (elı)készítése és bizottság, ill. kép • 12/2004 (V. 19.) sz. rendelet a környezetterhelési díjról viselıtestület elé terjesztése, illetve végrehajtásuk ellenırzése, • 18/2007 (VIII. 16.) sz. rendelet a mezei ırszolgálatról • településrendezési terv és egyéb koncepciók, programok, tervek, jog szabályok átvilágítása/értékelése környezetvédelmi szempontból, 4.1.3. Személyi feltételek • környezetvédelmi érdekek más döntésekbe való integrálása, • a város környezeti állapotának figyelemmel kísérése, A környezetvédelmi ügyintézı felelıs a Program végrehajtásáért, ki • környezetvédelmi pályázatfigyelés, pályázatok megszervezése, szakmai emelt feladata a Program koordinálása, aktív részvétel a feladatok végre részének elıkészítése hajtásában és a megvalósítás ellenırzése. Évente, február 28ai határidı vel összeállítja az éves Környezetvédelmi Intézkedési Tervet és ennek ré A Pénzügyi és Fejlesztési Bizottságnak véleményeznie kell: szeként kihirdeti a Lakossági Környezetvédelmi Programtervet és Tájékoz tatót. A Program megvalósításának további résztvevıit a program fejezetek • a településfejlesztési, rendezési és szabályozási terveket, összefoglaló táblázatai tartalmazzák. • a környezetvédelmi tárgyú rendeleteket és a környezetvédelmi A Programot a törvényi elıírás szerint minimum kétévente felül kell programot, vizsgálni. Ez az önkormányzat környezetvédelmi munkájának monitorozá • a helyi természeti értékek védetté nyilvánítását, sához, értékeléséhez is fontos, de indokolhatják jogszabályi változások is. • levegıtisztaság, zaj és rezgésvédelmi szabályokat, A Programban foglaltak végrehajtásában és a környezetvédelmi tárgyú • hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó terveket, tevékenységeket, rendeletek elıírásainak betartatásában fontos szerepe van a jegyzınek is. • csapadékvíz, kommunális szennyvíz kezelése és elvezetése, A Környezetvédelmi csoportnak, a mezıırnek, a polgárırségnek, a közte • a zöldfelület gazdálkodási tervet, rület felügyeletnek, a megalakításra javasolt önkormányzati természetvé • az energiagazdálkodással és a közlekedésszervezéssel kapcsolatos delmi ırszolgálatnak és önkéntes polgári természetıröknek mind részt kell terveket, vállalniuk a feladatokból. • az épített környezet védelmével kapcsolatos terveket,

A Program hatékony megvalósítása érdekében az önkor mányzat környe zetvédelmi tevékenységébe be kell vonni a helyi civi l szervezeteket (pl. külsı bizottsági tagok választása, kerekasztal).

99 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

4.2. Finanszírozási lehetıségek, pénzügyi hatja a finanszírozást. Az önkormányzat költségvetési helyzetének alakulá eszközök sa ezt a lehetıséget azonban nagyon szők korlátok közé szorítja. Gazdasági szabályozó eszközként a közszolgáltatások díjának megál A helyi és a regionális környezetgazdálkodás elsısorban önkormány lapítása mellett – a helyi adók (iparőzési, idegenforgalmi, kommunális és zati feladat. A megfelelı súlyú jogi szabályozás mellett az önkormányzat vagyoni típusú adók) jöhetnek még számításba, mint környezetvédelmi közvetlenül is részt vállal ebben, elsısorban, mint a környezet állapotát célra fordítható bevételi források. meghatározó közszolgáltató gazdasági szervezetek tulajdonosa. A környe Az ún. ökoadórendszernek fontos szerepe lehet a kö rnyezetvédelmi zetminıség megırzéséért és javításáért felelıs és kötelezett önkormányzat célok elérésében és a források elıteremtésében. másrészt hatóság is egyes területeken. Ennek lényege, hogy a környezetterhelı, környezetszennyezı tevé Finanszírozási oldalról megközelítve, az önkormányzat árhatóság, és kenységet végzı szervezetek és/vagy magánszemélyek magasabb adót, mint közvetlen finanszírozó költségvetésében biztosítja az egyes közszol illetve díjat kötelesek fizetni, ugyanakkor a környezetkímélı tevékenységet gáltatási feladatok (közterületek fenntartása, köztisztasági és zöldterület végzı szervezetek és magánszemélyek adó és/vagy díjkedvezményben fenntartási tevékenységek, szemétszállítás, ivóvíz ellátás, szennyvíz tisztí részesülnek. A szabályozást úgy kell kidolgozni, hogy a kitőzött cél elérhetı tás) ellátásának pénzügyi feltételeit. Fontos szempont, hogy a tulajdoná legyen anélkül, hogy az önkormányzatnak az új rendszer többletkiadást ban álló szervezeteknél a közszolgáltatási megállapodás mellett a tulajdo jelentene. nosi irányítás eszközeivel is élhet, egy közhasznú társaság esetén a köz szolgáltatói szerzıdés tartalmazhat plusz eszközöket a Ptk. alapú szerzıdés Környezetvédelmi célú pénzügyi szabályozási javaslatok mellett. Terület Cél Szabályozó eszköz Alapelvként kell elfogadni, hogy a díjban a fejlesztések és a szükséges A szennyvízcsatornára Talajterhelési díj mértékő felújítások költségei érvényesíthetık, a díjak mértékét az általáno kötött ingatlanok arányá Rácsatlakozási és/vagy nak növelése szolgáltatási díjkedvezmény san tapasztaltaktól eltérıen jobban kell közelíteni a szolgáltatás költségé Vízminıség és víz A jóval országos átlag felett hez. mennyiségvédelem fogyasztó magánszemélyek A díjak alapját képezı naturális mutatók rendszerét oly módon kell ki Víztakarékosság esetében magasabb díj alakítani, hogy az ösztönözzön a szolgáltatás igény bevételének racionális kiszabása és a környezetvédelmet elısegítı szintjére, ugyanak kor a díjak beszedését Kevesebb hulladék Az elszállított szeméttel is hatékonyan kell megvalósítani. Szelektív hulladékgyőj arányos szemétszállítási díj Hulladékgazdálkodás tés, komposztálás elter meghatározása Profitérdekelt (külsı) mőködtetık esetében magasabb díjak alakul jesztése Díjkedvezmény a komposz hatnak ki, mivel a költségeken túl a nyereséget is finanszírozni kell. Másfe tálóknak lıl viszont a profitérdekeltség erıteljesebben hat a költségek racionalizá lására, minimalizálására. Az ágazati szolgáltatásfejlesztési koncepciók és A Program költségvetése („Zöld költségvetés”) programok megvalósíthatósága alapvetıen összefügg a díjak megállapítá sával. Azokon a területeken, ahol a fizetıképesség beszőkülése mutatko A környezetvédelmi ügyintézı az éves Környezetvédelmi Intézkedési zik, vagy az önkormányzat szociális okok miatt nem kívánja végrehajtani a Terv alapján év elején összeállítja a tárgyév környezetvédelmi feladatainak szükséges (indokolt) mértékő díjemelést, a költségvetés részben átvállal költségvetéstervezetét, melyben foglaltakat a költségvetési vita során érvényesíti.

100 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Az önkormányzat költségvetésében elsıdleges célkitőzés kell, hogy Alap (a továbbiakban: Alap) áll rendelkezésre. Az Alap bevételeit gyarapít legyen a környezetvédelemre fordított pénzekkel kapcsolatosan a bázis hatják az önkormányzat által kivetett környezetvédelmi bírságok. Fót köz szemlélető költségvetéskészítésrıl a feladatfinanszírozásra történı átté igazgatási területén a KDVKÖTEVIFE által kivetett környezetvédelmi bírság rés („z öld költségvetés”). A jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszer 30%a szintén az Alapot illeti. hátrányosan érinti a környezetvédelem egyes szakterületeit, a környezet A környezetvédelmi törvény létrehozta a környezetterhelési díj és gazdálkodási ágazatok tartalékai kicsik. Az e területekre fordított forrásokat igénybevételi járulék intézményét (talaj, és vízterhelési díj), melyet gaz pályázati pénzek bevonásával növelni kell. dálkodó szervezeteknek, vállalkozóknak, intézményeknek és magánszemé A költségvetés készítése során kiemelten kell kezelni a települési kör lyeknek környezethasználat esetén kell megfizetniük. Amennyiben ezekbıl nyezetminıséget döntıen meghatározó helyi közszolgáltatások kérdését. a forrásokból az önkormányzat többletbevételre tesz szert, ezt az Alapon Racionalizálni kell e területeket (ld. 3.14. fejezet) és az intézkedések nyo keresztül környezetvédelmi célokra kell fordítani. mán felszabaduló források, megtakarítások jelentıs részét a környezetvé Javasoljuk egy környezetvédelmi pályázati rendszer kidolgozását, melynek delmi problémák megoldására kell fordítani. forrását a Környezetvédelmi Alap biztosítja. A javasolt pályázó kör: helyi civil szervezetek, óvodák, iskolák és közintézmények. Mintaként szolgálhat A zöld költségvetés összeállításakor figyelembe kell venni, hogy: Veresegyház város pályázati rendszere.

1. a tennivalók között sok olyan feladat is szerepel, amelynek forrásoldala Különösen fontos, hogy az Alap pályázati rendszerében a helyi civil szerve eddig is biztosított volt (pl. zöldfelületek kezelése, közterületek tisz zetek is részt vehessenek. Hazai és külföldi tapasztalatok szerint – elsısor tántartása), tehát nem jelent többletkiadást az önkormányzatnak, ban a számottevı önkéntes munka miatt – a nonprofit szervezetek költ csak itt a környezetvédelmi kiadások között van feltüntetve, séghatékonysága felülmúlja az állami szervekét.

2. a Programban foglalt feladatok egy részének megvalósítása a környe zetvédelmi ügyintézı feladata, ezért nem igényel külön forrást (pl. pá 4.3. Társadalmi kapcsolatok (Public Relations), lyázatfigyelés és írás, különbözı akciók, programok szervezése, Nyil települési marketing vános Környezeti Információs Rendszer építése, kezelése), Az Agenda 21 az elsı ENSZ dokumentum (Rio de Janeiro, 1992), amely 3. a környezetvédelmi beruházások – igaz többségük csak közép és kiemeli a közigazgatás, az önkormányzatok szerepét a környezetvédelem hosszútávon, de – megtérülnek (pl. a szennyvíztisztító átalakítása két ben. Mint az állampolgárokhoz legközelebb levı politikai és irányítási szint három év alatt éreztetheti hatását, a közvilágítás korszerősítése viszont nek, az önkormányzatoknak döntı szerepük van a nyilvánosság tájékozta azonnal költségmegtakarítást eredményez). tásában és a lakosság mozgósításában, környezetérzékenységének kialakí tásában. A pénzügyi források elıteremtése érdekében igen fontos a hazai és Helyi Agenda 21gyel (fenntarthatósági programmal) az Európai Uniós Európai Uniós pályázatírás. Itt fontos kihangsúlyozni, hogy a környezetvé tagországok számos települési önkormányzata rendelkezik. Napjainkban – delmi ügyintézı egyik legfontosabb feladata a folyamatos pályázatfigyelés fıként EUs pályázatokhoz kapcsolódóan – hazánkban is sorra készülnek a és pályázatírás a Pályázatíró Irodával együttmőködésben. fenntarthatósági programok. Az e keretek között bevezetett átfogó konzul tációs folyamat az általános környezeti irányelvek megfogalmazására, A környezetvédelemmel kapcsolatos területek, tevékenységek egy konkrét intézkedési programok kidolgozására és konkrét környezeti projek részének finanszírozására, támogatására Önkormányzati Környezetvédelmi tek megvalósulására irányul.

101 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

A lakosság és a civil szervezetek közremőködése nélk ül a helyi Agenda szélyes hulladékok begyőjtésének propagálása. Szorosan együttmőködve 21 és a fejlesztések nem valósíthatók meg. A helyi környezet és/vagy az érintett közszolgáltatókkal, szervezetekkel és intézményekkel, igénybe természetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek fontos információs forrá kell venni a helyi, térségi médiák, a sajtó, a rádió segítségét, az érdeklıdı sok és kiemelkedı szerepük van az önkormányzat és a lakosság közötti pedagógusokon keresztül el kell jutni az oktatási intézményekbe is. párbeszéd megteremtésében. Bevonásuk a Program megvalósításának Az ifjúság szemléletének alakítása döntı lehet, hiszen egy felnıtt folyamatába ezért kulcskérdés. szemlélete legtöbbször nehezen változtatható meg, a gyerekek azonban Mindenki saját maga szabályozhatja energiafelhasználását, alakítja fo mindig fogékonyak a környezet ügyére és rajtuk keresztül a szülık környe gyasztási szokásait, vállalhat felelısséget. Az írott tájékoztató anyagok, a zeti szemlélete is hatékonyabban befolyásolható. A külföldi példák alapján, kiállítások, a viták segítenek az ismeretek és a tudás megszerzésében, de tapasztalataikat felhasználva, segítségüket igénybe véve jelentıs elırelé az Agenda 21 ennél sokkal többet igényel: a célokat és az intézkedéseket a pés tehetı ezen a területen is. Az önkormányzat – mint az alsó és közép legkülönbözıbb társadalmi és gazdasági szereplıknek kell megvitatniuk, és fokú oktatás felelıse – saját intézményrendszerén keresztül a legfontosabb konszenzusra kell törekedniük. A helyi Agenda 21 sikere attól függ, hogy a szereplı lehet a szemléletformálásban. fejlesztési folyamatokban milyen mértékben vesznek részt a különbözı társadalmi csoportok. A szemléletformálásban érzékelhetı eredmények eléré séhez nagy körülte A társadalom egésze és egyénei a környezeti ártalmak szenvedıi, kintéssel kidolgozott, komplex programok hosszú táv ú, következetes vég ugyanakkor maguk is közremőködnek a környezeti ártalmak keletkezésé rehajtása szükséges. ben, elıidézésében; ezért bevonásuk a döntések elıkészítésébe, a döntés hozatalba, a döntés megvalósulásának ellenırzésébe (mely egyben törvény Európai tapasztalatok szerint e tevékenység mérhetı hatása 3 5 év adta joguk is) nem maradhat el. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a után jelentkezik. társadalmi elfogadottság kialakítása mellett a társadalmi részvétel jelentıs Rendkívül fontos, közhangulatot befolyásoló tényezı a környezetmi információs forrást, illetve a végrehajtáshoz szükséges ellenırzési keretek nıség, ezen belül is különösen a köztisztaság, a hulladékgazdálkodás szín kiszélesítését is jelenti, tehát támogatója a megfelelı és érvényesíthetı vonala. Természetesen ezt a lehetı legmagasabb szintre kell emelni, ez döntéshozatalnak. Az önkormányzat, a környezethasználók és a társada azonban önmagában nem elegendı. Az általános környezeti kultúra javítá lom közötti együttmőködés elengedhetetlen a környezetvédelmi érdekekrıl sa nélkül jelentıs többletráfordítással sem lehet látványos eredményeket való gondoskodáshoz, melynek lényege, hogy elvi utat nyit a megegyezés elérni ezeken a területeken. re törekvéshez. Az önkormányzatnak jelentıs szerepet kell vállalnia a környezetvé Fót város lakosságát partnerként kell kezelni, ki kell alakítani a polgá delmi oktatásban, nevelésben, szemléletformálásban. Olyan közgondolko rokban az együttmőködési készséget és bizalmat. Ennek érdekében a la dást kell kialakítani, mely megütközéssel fogadja és elítéli a környezetkáro kosság alapvetı elvárását teljesíteni kell, azaz legalább évente információ sító cselekedeteket. A lakosság vásárlási, fogyasztói szokásaiban, pedig elı hoz kell juttatni arra vonatkozólag, hogy milyen környezetének állapota kell segíteni a hulladékcsökkentı, környezetérzékeny gondolkodás megje [környezetvédelmi törvény 51. § (3)]. A jelentés elkészítését a Nyilvános lenését és elterjedését. Tudatosítani kell, hogy a globális problémák meg Környezeti Információs Rendszer adatai segítik. Az állapotértékelés meg oldását a háztartásokban, kiskertekben, kirándulásokon kell kezdeni. A adása mellett ismertetni kell a környezetminıséget befolyásoló valós oko legújabb PR ismeretek és eszközök felhasználásával komoly társadalmi kat, a környezetegészségügyi vonatkozásokat, és a szükséges tennivaló elıkészítı munkát kell megkezdeni nem csak a köztisztasági morál emelése kat is. Erre szolgál az Éves Lakossági Környezetvédelmi Programterv és érdekében, hanem olyan fontos célokért is, mint a szelektív hulladékgyőj Tájékoztató, melynek elkészítése a környezetvédelmi ügyintézı feladata. tés programjának népszerősítése, vagy a lakossági körben keletkezı ve

102 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

A környezetvédelem ügyének a lakosság körében népszerővé kell vál nia, hogy a meghirdetett programokat a szélesebb rétegekkel el lehessen fogadtatni, hogy megismerhessék a környezetgazdálkodás helyi problémá it, a fontos feladatokat és célokat (pl. a szelektív hulladékgyőjtés, a hulla dékhasznosítás fontosságát stb.). Mivel az emberek értelmes célokért ön tevékenyen is fel tudnak lépni, támogatni kell a lakossági környezetvédelmi szervezıdéseket, kezdeményezéseket (a Környezetvédelmi Alap ebben kulcsszerepet játszik). Ezek a társadalomra, a közmorálra, a közéletre való pozitív hatásukkal, jó példák mutatásával és elismertetésével jótékonyan tudnak hatni és javítani a környezetformálás és közgondolkodás helyzetén. Végezetül nem szabad megfeledkezni arról, hogy csak az önkormány zat környezetvédelmi példamutatásával várható el a lakosságtól és a vál lalkozóktól a környezetvédelem érdekében történı cselekvés. Ehhez a pél damutatáshoz nem csupán a „gazda” módjára való viselkedésre, de a megalkotott szabályok betartására is szükség van („gazdaszemlélet”). A gazdaszerep, a „jó háztartásvezetés” gyakorlata annál erısebben jelent kezhet, minél konkrétabb maga a gazdálkodás tárgya.

103 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

5. A KÖRNYEZETI MUNKA ELLENİRZÉSE, MONITOROZÁSA ÉS 5.1.1. Levegıminıségi és zajindikátorok ÉRTÉKELÉSE A levegıszennyezés és zajterhelés (és a közlekedés) egyik indikátora 5.1. Környezeti kulcsmutatók a közúti gépjármőforgalom, mivel ez az egyik tényezı, mely leginkább befolyásolja Fót levegıminıségét, illetve a zajterhelést. A levegıminıség A különbözı környezeti kulcsmutatók (indikátorok) kidolgozását az és a zajterhelés közös indikátora a fı közlekedési utakon áthaladó jármő OECD (Organization for Economic Cooperation and Development – Gazda vek száma . Grafikusan a jármőforgalom (jármő/nap) alakulását kell megje sági Együttmőködési és Fejlesztési Szervezet) egy évtizede kezdte meg leníteni az idı (évek) függvényében. azzal a céllal, hogy megfelelı eszközkészlet álljon rendelkezésre az orszá gok környezetállapotának, illetve a környezetvédelmi intézkedések ered Célállapot: az ilyen típusú indikátorra nem lehet célállapotot felállítani, ményeinek nyomon követésére. (Ld. még: „Magyarország környezeti mivel az önkormányzatnak a gépjármőforgalom növekedésének mérséklé kulcsmutatói” címő kiadvány sorozat.) sére kevés lehetısége van (pl. helyi/térségi tömegközlekedés fejlesztése, további lakóterületek kialakításának leállítása). A forgalomváltozás nyomon Az OECD tapasztalataira alapozva, de a helyi adottságokhoz és feltéte követése mindenképpen szükséges, mert ebbıl követke ztetni lehet a lég lekhez adaptálva készítettük el Fót környezeti kulcsmutatóit, a település szennyezettség és a zajterhelés mértékére. környezetvédelmi munkájának ellenırzése, értékelése céljából. Az indikáto rok grafikusan ábrázolva a laikusok számára is érthetı, és szemléletes 5.1.2. Vízminıségi indikátorok módon mutatják be a környezetminıség alakulását. E mellett a mutatókat eredményesen használhatja fel a környezetvédelmi ügyintézı a helyi lakos A vízfolyások vízminıségét legnagyobb mértékben befolyásoló ténye ság tájékoztatása (éves Lakossági Környezetvédelmi Tájékoztató), valamint zık a nem vízzáró módon megépített közmőpótlók és helyenként a mőtrá az éves képviselıtestületi beszámolója során. A trendek elemzésére akkor gyázásból eredı terhelés. (A talajra nem szükséges külön indikátor, mivel alkalmas az indikátor, ha néhány évre visszamenıleg is tartalmaz adatokat. elsısorban a felszíni és a felszín alatti vizek minısége befolyásolja állapo Az elérni kívánt célállapotokat a III. Nemzeti Környezetvédelmi tát.) Programban elıirányzott mutatók alapján, a település adottságait figye lembe véve jelöltük meg, és értéküket a 2014. évre vonatkoztattunk. Célállapot 1: 2014re épüljön ki a teljes szennyvízcsatornahálóza t, és A rendszeresen frissített indikátorokat az önkormányzat honlapján hoz csatlakozzon rá az összes ingatlan záférhetıvé kell tenni (Nyilvános Környezeti Információs Rendszer), illetve Célállapot 2: A patakok és tavak kémiai és fizikai minısége 2014 re ne a környezetminıség alakulásának fı irányvonalait rövid, értékelı magyará legyen rosszabb III. osztályúnál. zatokkal a város lapjában is meg kell évente jelentetni. Fontos információs forrás a nemrégiben elindított Országos Környezeti Információs Rendszer , 5.1.3. A természetállapot indikátorai mely települési szintő környezeti adatokat is tartalmaz. Az adatbázis a Kör nyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapjáról érhetı el, díjmentesen: A természetállapot indikátoraként két mutató is alkalmazható. Ezek a www.okir.kvvm.hu . védett területek aránya , illetve a természetközeli területek %os részese dése az egész közigazgatási területbıl. Egy terület természetessége botanikai állapotfelméréssel határozha tó meg. Újabban gyakran alkalmazzák az úgynevezett Borhidiféle szociális magatartási típusok és természetességi érték (SZMT, P) vizsgálatát egy

104 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

terület növényzete természetességének jellemzésére. Amennyiben a ter Célállapot 2: az egy fıre esı hulladékmennyisége csökkenjen 300 mészetességre utaló fajok aránya 70 % alá (illetve a leromlást jelzı növé kg/évre. nyek /pl. gyomok/ részesedése 30 % fölé) megy, az élıhelyeket degra dáltnak tekintik. 5.1.6. Közlekedési indikátorok

Célállapot: 2014ig a Fót közigazgatási területén található öss zes A közúti közlekedés indikátora, az 5.1.1. pontban (levegıminıségi természetközeli élıhelyet természetvédelmi oltalom alá kell vonni. és zajindikátorként) bemutatott, gépjármő forgalom változása az évek függvényében. 5.1.4. Települési környezetminıség indikátorok Környezetvédelmi szempontból a legfontosabb feladat a környezet barát közlekedési módok támogatása, fejlesztésének ösztönzése. Ezért a A települési környezetminıség alakulásában játszott kulcsszerepe miatt közlekedésre vonatkozó másik kulcsindikátor a buszjáratot igénybevevık a közterületi zöldfelületek részesedése a belterületbıl nevő kulcsmutatót aránya a lakosság számához képest (%). kell alkalmazni. A közlekedésre vonatkozó harmadik kulcsmutató a kerékpárutak fı közle kedési utakra vonatkoztatott aránya. A másik indikátornak javasoljuk a zöldterület részesedése a belterületbıl (közterületi és egyéb zöldterületek együtt) nevő mutatót. Célállapot: 2014re teljesen épüljenek ki a fı közlekedési utak mentén a kerékpárutak. Célállapot 1: belterületen a zöldterület részesedése ne legyen al acso nyabb 60 %nál. 5.1.7. Az energiagazdálkodás indikátorai

Az épített környezet minıségének kulcsmutatói lehetnek az országos Az energiagazdálkodás egyik kulcsmutatója az egy fıre jutó éves la és helyi jelentıségő védett mőemlékek aránya az összes épülethez képest . kossági energiafogyasztás (MJ/fı/év és kWh/fı/év egységben), mely a lakosság energiatakarékosságát hivatott mérni. Az energiagazdálkodás Célállapot 2: a védelemre érdemes összes épület kerüljön védettsé g alá másik kulcsmutatója a megújuló energiaforrások részaránya a teljes ener 2014ig. giafogyasztásból.

5.1.5. A hulladékgazdálkodás indikátorai Célállapot 1: 2014re legalább 6%ra kell emelni a megújuló energ iafor rások részesedésének arányát az önkormányzati intézményekben. A hulladékgazdálkodás kulcsmutatói a szelektíven győjtött kommunális hulladék %os részesedése az összes hulladékból (évente), illetve az egy Célállapot 2: Az egy fıre jutó energiafelhasználás ne növekedjen. fıre jutó lakossági hulladék mennyisége (kg/fı/év). Ez utóbbi mutató a fogyasztói szokásokat tükrözi. 5.1.8. Egészségügyi indikátorok

Célállapot 1: az újrahasznosított hulladékok aránya 2014ig érje el a Egészségügyi indikátorként használható a két (országos viszonylat 35%ot. ban is) vezetı halálok, az agyér és az alkoholos májbetegedések okozta halálozások aránya az összes halálozáshoz képest, éves bontásban.

105 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Indikátornak javasoljuk alkalmazni az allergiás betegek aránya, a tel Az évenként elvégzett felmérés értékelésével lehetıség nyílik a kör jes lakónépességre vonatkoztatva. Ez azért fontos mutató, mert az allergia nyezetvédelem aktuális „pozíciójának” meghatározására a helyi közösség Magyarországon népbetegségnek számít, az allergiás megbetegedések ben. száma az utóbbi tíz évben megtízszerezıdött (!). További lehetséges indikátorok a szénanátha jellegő megbetegedé Célállapot: a környezetvédelem ügye legyen az elsı 4 helyezés sek százalékos arányának alakulása a helyi lakosság körében és Fót parlag valamelyikén 2014re. fő veszélyeztetettsége ( www.fomi.hu ). A kérdıív ajánlott tartalma: Az egészségügyi mutatókra etikai okokból nem írunk elı célállapotot.

5.1.9. A környezeti szemléletmód változásának indikátorai Ön milyen célra, illetve célokra ajánlja/ajánlaná fel adója 1%át? (Több pont is megjelölhetı.) A korábban ismertetett hulladékgazdálkodási indikátorok közvetve jel zik a helyi társadalom környezeti szemléletének alakulását is. 1) Egyházak támogatására Indikátorként javasoljuk a környezet és természetvédelmi témájú is 2) Szociális célra kolai szakkörök száma. (Mivel a gyerekeken keresztül a kialakult szokások 3) Környezetvédelmi célra kal rendelkezı szülıket, rokonokat könnyebb befolyásolni, ez lehetıséget 4) Oktatás, mővelıdés támogatására ad a felnıtt lakosság szemléletformálására is.) 5) Egészségügyi célra 6) Sport támogatására Célállapot: 2011tıl havi egy, környezet és természetvédelemme l foglal 7) Állatvédelmi célra kozó szakkör megtartása az általános iskolákban. 8) Egyéb célra:…………………………………….

A környezetvédelmi szemléletmód alakulásának egy közvetett indikáto Köszönjük, hogy válaszával segítette ra a felnıtt lakosság „hajlandósága” a környezetvédelem támogatására. Fót Város Önkormányzatának munkáját! Ennek nyomonkövetésére kérdıíves felmérést kell készíteni a 18 évesnél idısebb korú lakosság körében, egy kellıen reprezentatív, az összlakosság 10 %át érintı minta felvételével. (A kérdıív kitöltése önkéntes és anonim legyen.) A kérdıívet költségmegtakarítás céljából célszerő más, postázásra kerülı önkormányzati anyaghoz mellékelni és a város honlapján is közzé Az ismertetett kulcsmutatók egyaránt alkalmasak az önkormányzatok kör tenni. nyezetvédelmi munkájának értékelésére, a társadalom tájékoztatására és a A válaszok alapján rangsorolható, kimutatható, hogy a helyi lakosok környezeti trendek elemzésére. milyen területek támogatását tartják igazán fontosnak, mit éreznek másod lagosnak, illetve ezek között a környezetvédelem milyen pozíciót foglal el.

A válaszok értékelése során grafikusan azt kell megjeleníteni, hogyan vál tozik az évek múlásával az adójuk 1 %át valósan/potenciálisan környezet védelemre fordító emberek aránya az összes megkérdezett százalékában.

106 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

5.2. Környezeti Hatékonyság Mutatószám • 1 sürgıs feladat minimum 2 db fontos feladattal, A Vis Naturalis Bt. által kidolgozott Környezeti Hatékonyság Mutató • 1 fontos feladat minimum 2 db egyéb feladattal. számmódszer (KHMmódszer) célja globális képet nyújtani a Program teljesülésére vonatkozóan. Az önkormányzat ezzel a módszerrel nyomon A kitőzött céltól való eltérés mértéke nem lehet több 10%nál. Az követheti, hogy hol tart a megvalósításban és segíti a Környezetvédelmi „engedmény” oka egyfelıl az, hogy a Programban szereplı feladatok egy ügyintézı munkáját is, aki éves képviselıtestületi beszámolóin, illetve a része négy évnél hosszabb idı alatt valósítható csak meg, másfelıl pedig a helyi társadalom felé egzakt módon, közérthetıen mutathatja be az ön feladatok nagy száma, illetve finanszírozási nehézségek indokolják. kormányzat összesített környezetvédelmi munkáját. A környezetvédelmi ügyintézı minden év elején kihirdeti az Éves Kör nyezetvédelmi Intézkedési Tervet , mely a „folyamatos határidejő” felada A KHMmódszer alapjai és alkalmazása tok mellett tartalmazza a fix határidıs feladatok ütemezését és végrehajtá A Program feladatait négy prioritási kategóriába (K, S, F, E) soroltuk sát is. Célszerő törekedni a folyamatos megvalósításra, mert a végrehajtás be, az osztályozás fontosság szerint történt: halasztgatása az elvégzendı feladatok felszaporodásához (és a környezeti károk elmélyüléséhez) vezet, amelyeket így már nem, vagy csak nagyobb 1. K „Kötelezı”, egyben sürgıs feladatok: ezeket a négy éves ciklus költségek árán lehet teljesíteni. végére mindenképpen teljesíteni kell,

2. S „Sürgıs” feladatok: ezeknek legalább a 60 %át, 3. F „Fontos” feladatok: ezeknek legalább a 40 %át, 4. E „Egyéb” feladatok: ebbe a kategóriába tartozó kötelezettségeknek minimum 20%át kell teljesíteni a két év alatt.

Annak érdekében, hogy a feladatok kategorizálása ne legyen teljesen szubjektív, egységes osztályozási módszerrel történt besorolásuk. Egy fel adat fontosságát többféle tényezı együttes hatása szabja meg. Az elsı, hogy környezetvédelmi szempontból mennyire égetı problé máról van szó. A második, hogy vane a teljesítésének többszörözı hatása, vagyis végrehajtása többféle probléma megoldásához vezete. A harmadik tényezı az anyagi háttér biztosíthatóságának kérdése. Fontos kérdés, hogy a feladat önerıbıl végrehajthatóe, vagy pályázati támogatás is szükséges hozzá, illetve egyáltalán vane lehetıség az adott feladat finanszírozására. Elıfordultak olyan esetek is, melyeknél más szempontokat, például jogsza bályi elıírásokat is mérlegelni kellett a besoroláskor.

Az egyes feladattípusokhoz pontszámok tartoznak. Az egyes nagyobb pontszámú feladatok az aktuális pályázati, pénzügyi és egyéb lehetıségek függvényében – a kötelezı feladatok kivételével – átmenetileg kiválthatók kisebb prioritási kategóriájúakkal az alábbiak szerint:

107 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Szómagyarázat Gerinctelen makrofauna (makrogerinctelen élılények): Olyan gerinctelen állatok, melyek szabad szemmel láthatók, élettartalmuk legalább Adventív faj: néhány hónap és viszonylag szők térben mozognak. Közülük a környezeti tényezık Behurcolt, idegenhonos faj. re érzékeny fajok indikátorként használhatók.

Allergén hatású anyag: Intenzív mezıgazdaság: – Az élı szervezetek megszokottnál nagyobb mértékő immunrendszeri válaszát Ha alkalmaznak a mővelt területen: hosszú hatású szintetikus anyagot, könnyen – túlérzékenységi reakcióját kiváltó anyag. (Ilyen például a parlagfő virágpora is, oldódó mőtrágyát, szennyvíziszapot, kommunális hulladék komposztját, antibioti mely a szénanátha okozója.) kumot, hormonokat, géntechnológiát. Ha monokultúrát létesítenek, és ha az állat

sőrőség 2 számosállat/ha feletti. Biodiverzitás (biológiai sokféleség):

Általánosságban az élıvilág változatosságát jelenti. Megkülönböztetünk genetikai, Inváziós (özön) faj: faj és élıhelydiverzitást. Olyan, nem ıshonos faj, amelynek elterjedési területe és populációmérete a szá Defláció: mára megfelelı élıhelyeken adott területen az adott tér és idıskálán monoton A szél által végzett talajpusztító munka. módon növekszik.

Degradáció (ökológiai szempontból): Karcinogén hatás, karcinogenitás: Bizonyos természetes rendszerek (növénytársulás, biocönózis) állapotának valami Valamely biológiai, kémiai, vagy fizikai ágens azon tulajdonsága, hogy képes lyen kritérium szerint leromlása. tumorképzıdést kiváltani, illetve annak gyakoriságát növelni.

Erózió: Mutagén hatás, mutagenitás: Az esıvíz, a szél és a jég pusztító munkája a föld felszínén. Valamely biológiai, kémiai, vagy fizikai ágens azon tulajdonsága, hogy képes mutá ciót kiváltani, illetve annak gyakoriságát a spontán mutációhoz képest növelni. Az Eutrofizáció: élılények genetikai anyagának (DNSnek, egyes géneknek, kromoszómáknak, vagy A növényi tápanyagok (pl. nitrát, foszfát) feldúsulása a környezetben, mely az egész génállománynak) maradandó változását idézi elı. algásodáshoz/hínárnövényzet elburjánzásához vezet. Ökológia: Extenzív mezıgazdaság: Az élılények és a környezet (élı és élettelen) viszonyával, a közöttük végbemenı Olyan mezıgazdasági termelési forma, gazdálkodási rendszer, illetve terület és kölcsönhatásokkal, foglalkozó biológiai tudományág. földhasználat, amelynek csekély a külsı terhelése. A termelés alapvetıen a termé szeti erıforrások fenntartható használatán alapszik. Meghatározó a környezet, az Ökológiai folyosó: emberi készség és a tapasztalat. A növénytermesztésre a kemikáliák hiánya, vagy A természetes ökorendszer maradványai, komplex önfenntartó rendszer, mely mérsékelt használata jellemzı. A legeltetı állattartás esetén a természetes főho biztosítja a flóra és a fauna terjedését, vándorlását biztosítja a természeti területek zammal összhangban van a számosállat sőrősége. között. (Ezzel szemben a zöld folyósokat mesterségesen az ember alakítja ki. Pél dául egy utat kísérı fasorcserjesor, egy településen folyamatosan meglévı kert Génmanipuláció: rendszer stb. Az emberi tevékenység által létrehozott akadályok (barrierek) miatt a Az a beavatkozás, melynek során egy organizmus genetikai anyagán labo fajok vándorlásában, a génkicserélıdésben, egyéb fajok elterjedésében a zöld ratóriumban változást idéznek elı, egy vagy több gén vagy génrészlet be folyósoknak is szerep jut. vitelével, eltávolításával vagy inaktiválásával.

108 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Ökoszisztéma: A természet azon része, ahol az élettelen környezet és a benne kialakuló növény és állattársulások kölcsönhatásából az élı és élettelen komponensek között folya matos anyagcsere jön létre. PET palack

A mőanyag palackok fı alapanyaga a hıre lágyuló poliészter vegyületek csoportjához tartozó polietiléntereftalát (rövidítve PET). A PET a lineáris poliészterek csoportjába tartozik. Csomagolástechnikai szempontból a poli etiléntereftalátból készített fóliák és palackok jelentısek.

Populáció: Az egy fajhoz tartozó, egy idıben és egy helyen elıforduló egyedek összessége. (Például a Kígyóspatak kárász állománya egy populációba tartozik.)

Rehabilitáció:

Rehabilitáció alatt a sérült, degradálódott, de az eredeti természeti rendszer alap elemeit, vázát még ırzı élıhelyek és rendszereik helyreállítását értjük.

Rekonstrukció: A korábbi, helytelen beavatkozások miatt természeti rendszerétıl megfosztott terü let (pl. nyílt földfelszín) kedvezı (természetközeli) irányba történı fejlesztése (pl. gyep vagy erdıtelepítés tájhonos fajokkal).

Társulás: A populációk társulásokba szervezıdnek. Egy társulás többféle növény és állatpo pulációból áll. Ezek a csoportosulások nem véletlenszerőek. Például egy láprétnek megvannak az ilyen élıhelyre jellemzı és egymással kölcsönhatásban álló növény és állatpopulációi.

Vegetáció: Egy terület növénytakarója.

Vízkeménység: A víz keménységétáltalában a német keménységi fokkal (NK°) jellemzik, ami egy mutatószám a szervezetünknek szükséges két fontos ásványi anyag: a kalcium és a magnézium vízben oldható sóinak mennyiségérıl tájékoztat. (A magnézium és a kalcium mennyiségétıl függıen kemény és lágy vízrıl beszélhetünk.). A keménysé get okozó kalcium és magnézium a föld mélyén oldódik az ivóvízbe, természetes, geológiai eredető.

109 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

Forrásjegyzék HUMUSZ (2002): Ökológiai fogyasztóvédelem. Képzési munkafüzet

Általános tartalmú dokumentumok Környezet és Természetvédelmi Lexikon III. Akadémiai Kiadó, Budapest. (2002.)

Aradi Cs. (2002): Fenntartható természetvédelmi gazdálkodás. Környezetvédelmi Megújuló Energiahordozó Növelési Stratégia és Intézkedési Terv. Geotermális ener Minisztérium gia hasznosítása (2001 dec.). Magyar Geotermális Egyesület, Budapest

Bándi Gy. (szerk., 1999): Önkormányzati környezetvédelmi kézikönyv. Közgazdasá Ökorégió Alapítvány a Fenntartható Fejlıdésért Ízelítı a megújuló energiaforrások gi és Jogi Könyvkiadó, Budapest ból (Ökorégió füzetek I.)

Bede D., Vajna Tamásné (2002): A jövı gazdálkodása, a gazdálkodás jövıje. Kör Pest megye környezeti jellemzıi IIII. KözépDunavölgyi Környezetvédelmi Fel nyezetvédelmi Minisztérium ügyelıség, Budapest (1993)

Bodnár L., Fodor István, Lehmann Antal (1999): A természet és környezetvédelem Fóti vonatkozású dokumentumok földrajzi vonatkozásai Magyarországon. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Buczkó P.Szarvák T.Szoboszlai Zs.Varga Cs. (2000): Fót nagyközség várossá Dragos T., Simon G. (2004): Vegyi anyagok kívülbelül. Levegı Füzetek, Levegı válását elıkészítı vizsgálat és stratégia. Az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézeté Munkacsoport, Magyar Természetvédık Szövetsége nek Társadalomkutató Osztálya. Szolnok

Fülöp Gy., Szilvácsku Zs. (2000): Természetkímélı módszerek a mezıgazdaságban. Erıs V. (1989): Fót, Somlyótó vízpótló vezeték. Kiviteli terv (CV89/109). Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. CELERITAS Vízgazdálkodási Mőszaki Gazdasági Munkaközösség.

Kelemen J. (1997): Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú keze Gabányi J. (1985): A Somlyótó feletti terület vízellátási problémájának megoldása. léséhez. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest Szakértıi vélemény (1084/1983 sz.)

Kovács M. (1985): A nagyvárosok környezete. Gondolat Kiadó, Budapest Huszai G. (2000): Monográfia a millennium évében – Fót. Fót Nagyközség Polgár mesteri Hivatala Margóczy K. (1998): Természetvédelmi biológia. JATE Press Kovács Margit (1973): A természetes ökoszisztémák tőréshatárai. A víkendtelepek Mihály B., BottaDukát Z. (2004): biológiai inváziók Magyarországon Özönnövé hatása a természetes ökoszisztémákra a fóti mintaterületen. Tudomány és mezı nyek. Természetbúvár Alapítvány Kiadó gazdaság 11.sz.

Pécsi M., Sárfalvi B. (1960.): Magyarország földrajza. Akadémiai Kiadó, Budapest A fóti Somlyótó rehabilitációjának terve (2001). Human Media Kft – Vis Naturalis Bt. Stefanovics P. (1981): Talajtan. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest A fóti Somlyótó vízminıségvizsgálatainak eredményei (19852001). ÁNTSZ Pest FLÓRA munkacsoport: FLÓRA adatbázis 1.2. MTA ÖBKI – MTM Növénytára, 1995. Megyei Intézete, Közegészségügyi Osztály

Génpiszka füzetek: Élıvilág: minden jog fenntartva. Önvédelmi kalauz génjeink Fót Város Hulladékgazdálkodási Tervének beszámolója (20102011). Vis Naturalis megırzéséhez Bt. 2012. február A Mogyoródipatak védelme és helyreállítása, 2004. Renatur 2005 Bt.

110 FÓT VÁROS IV. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 20132014 VIS NATURALIS BT.

MELLÉKLETEK

111