Hét Metszet a Hernád Folyó Völgyéből. Az M30-As Miskolc–Kassa Autópálya Építését Megelőző Régészeti Feladatellátás És Kutatás

A HERMAN OTTÓ MÚZEUM ÉVKÖNYVE

LVIII–LIX. (2019–2020) A Herman Ottó Évkönyve Múzeum LVIII–LIX.

2019–2020 ANNALES MUSEI DE HERMAN OTTÓ NOMINATI 2019–20202018

ANNALES MUSEI DE HERMAN OTTÓ NOMINATI

A HERMAN OTTÓ MÚZEUM ÉVKÖNYVE LVIII–LIX.

MISKOLC 2020 Jahrbuch des Herman Ottó Museums, Miskolc (Ungarn) Yearbook of the Herman Ottó Museum, Miskolc (Hungary) Les Annales du Musée Herman Ottó, Miskolc (Hongrie)

Főszerkesztő: SZOLYÁK PÉTER

Szerkesztette: TÓTH ARNOLD

A szerkesztésben közreműködött: BÉKÉSI GÁBOR–JAKAB MÁTYÁS ANDRÁS

Technikai szerkesztő: TÍMÁR TAMÁS

ISSN 0544–4225

Borítóterv: FEKETE RÓBERT, SZOLYÁK PÉTER

Lektorálta: Dobrik István, P. Fischl Klára, Gödölle Mátyás, Gyulai Éva, Kuklay Antal, Kulcsár Gabriella, Kunt Gergely, Raczky Pál, Tabajdi Gábor, Tringli István

Angol fordítás: Dúró Tímea, Medve Csaba, Módis Péter, Tóth Arnold és a szerzők

Borítóképek (balról jobbra): 1. Ernst Gräser: Lottchen am Klavier. Kovács Sarolta zongoraművésznő portréja, 1910. (Jeszenszky Géza tulajdona) Ernst Gräser: Lottchen am Klavier. Portrait of Sarolta Kovács, pianist, 1910. (Property of Géza Jeszenszky) 2. A Numizmatikai Társulat által Leszih Andornak adományozott névre szóló emlékérem, 1961. (Herman Ottó Múzeum, HOM HTD 84.48.56.) Commemorative medal awarded to Andor Leszih by the Society for Numismatics, 1961. (Herman Ottó Museum, HOM HTD 84.48.56.) 3. Egy parasztcsalád lakodalma: Haraszti István és M. Béres Mária házassági képe, Bódvavendégi, 1937. Veres József felvétele (Herman Ottó Múzeum, HOM Gynsz. 15/2012) A Wedding of a Peasant Family: Marriage photo of István Haraszti and Mária M. Béres, Bódvavendégi, 1937. Photo by József Veres (Herman Ottó Museum, HOM Gynsz. 15/2012)

A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjtemények Kollégiuma támogatta.

Kiadja a miskolci Herman Ottó Múzeum Felelős kiadó: Dr. Szolyák Péter PhD, múzeumigazgató A kötet megjelenését gondozta: TT Play Kft., Tímár Tamás, Debrecen

Nyomda és kötészet: Kapitális Nyomdaipari Kft., Debrecen Felelős vezető: ifj. Kapusi József ügyvezető igazgató TARTALOM

Előszó...... 9

JAKAB Mátyás András–SIMON László Leszih Andor emlékezete...... 11

RÉGÉSZET

CSENGERI Piroska–P. FISCHL Klára–HAJDÚ Melinda– LÁTOS Tamás–PUSZTAI Tamás–TÓTH Krisztián Mezőkeresztes–Lapos-halom újkőkori településének roncsolásmentes kutatása...... 19 P. FISCHL Klára–KOÓS Judit–MENGYÁN Ákos–SOMOGYI Krisztina Vatta–Testhalom – Részekből egész...... 41 B. HELLEBRANDT Magdolna A Gáva-kultúra föld- és vízivára Prügy–Tökföldön...... 65 SZÖRÉNYI Gábor András–PUSZTAI Tamás et al. Hét metszet a Hernád folyó völgyéből. Az M30-as Miskolc–Kassa autópálya építését megelőző régészeti feladatellátás és kutatás...... 103 CSENGERI Piroska–KERTÉSZ Gabriella Nikoletta A Herman Ottó Múzeum régészeti kutatásai 2015–2016-ban...... 149

TÖRTÉNETTUDOMÁNY

TIHÁNYIOVÁ, Monika A gombaszögi pálos kolostor...... 191 GYULAI Éva Pulszky Terézia és Malwida von Meysenbug rajzai az angliai emigrációban (Ventnor és környéke, Wight sziget, 1855–1856)...... 205 FÁBIÁN Máté A vármegye vezére. Borbély-Maczky Emil főispáni szerepfelfogásának alakulása a két világháború között...... 243 KIS József A Virág-ügy. Koncepciós eljárás a miskolci jobboldali szociáldemokraták ellen...... 253 GÁL Máté „Lobkovitz László megyei főelőadó úr ellen panasszal fordulok Elnök úrhoz.” Zavarok az Állami Egyházügyi Hivatal vidéki működésében...... 269 SURÁNYI Béla Fejezetek a hazai állattenyésztés-politika történetéből (1867–1989)...... 281

NÉPRAJZ

BODNÁR Mónika Üvegnegatívok Bódvavendégiből 3. Egy parasztcsalád lakodalma...... 305

MŰVÉSZETTÖRTÉNET

HAJDÚ Ildikó–KÁKÓCZKI András Művészet, önkéntesség, múzeum. Fejezetek a képzőművészethez kapcsolódó civil szervezetek miskolci történetéből...... 323 HAJDÚ Ildikó Matyó asszony Miskolcon. Sóváry János szobrának története...... 341 PIRINT Andrea Arckép és önarckép. Dr. Nagy Róbert orvos-műgyűjtő portréja...... 355 VÁMOSI Katalin A tiszaújvárosi Patrona Hungariae Római Katolikus Templom építéstörténete...... 371

KÖZLEMÉNYEK

SZAKÁLL Sándor Aragonit utáni opál álalakok a tarcali dácit kőfejtőből...... 389 HAZAG Ádám Vésett pengéjű kardok a Herman Ottó Múzeum történeti fegyvergyűjteményében...... 393 HIDEG Ágnes Kovács Sarolta zongoraművésznő (1891–1979). Adatok Miskolczy-Simon Jánosné / Thurzó Nagy Lászlóné életútjához...... 409 KURUCZ Ádám „Messze vagyok tőled rózsám, Aradon.” Radeczky Lajos szakaszvezető katonakönyve...... 419 PRÓKAI Margit Mérföldkövek Miskolc közkönyvtárainak 140 éves történetében...... 445 VIGA Gyula Szabadfalvi József és a kézművesség kutatása...... 453

Szerzői útmutató...... 461 TABLE OF CONTENTS

Preface...... 9

JAKAB, Mátyás András–SIMON, László In memory of Andor Leszih...... 11

ARCHAEOLOGY CSENGERI, Piroska–P. FISCHL, Klára–HAJDÚ, Melinda– LÁTOS, Tamás–PUSZTAI, Tamás–TÓTH, Krisztián Non-destructive research of the Neolithic settlement at Mezőkeresztes–Lapos-halom...... 19 P. FISCHL, Klára–KOÓS, Judit–MENGYÁN, Ákos–SOMOGYI, Krisztina Vatta–Testhalom – Assembling the whole from its parts...... 41 B. HELLEBRANDT, Magdolna Hillfort and water fortress of the Gáva-culture at Prügy–Tökföld...... 65 SZÖRÉNYI, Gábor András–PUSZTAI, Tamás et al. Seven sections from the Hernád Valley. The archaeological research project prior to the construction of the M30 motorway between Miskolc–Kassa...... 103 CSENGERI, Piroska–KERTÉSZ, Gabriella Nikoletta Archaeological research at the Herman Ottó Museum in 2015–2016...... 149

HISTORY

TIHÁNYIOVÁ, Monika The Pauline Monastery of Gombaszög...... 191 GYULAI, Éva The drawings of Terézia Pulszky and Malwida von Meysenbug made in emigration to England (Ventnor and surroundings, Isle of Wight, 1855–1856)...... 205 FÁBIÁN, Máté The leader of the county. The development of Emil Borbély-Maczky’s conception of the role of count between the two World Wars...... 243 KIS, József The Virág-affair. Conceptual trial against the right-wing social democrats in Miskolc...... 253 GÁL, Máté “I complain to Mr. President against the county’s Chief Executive László Lobkovitz.” Disruptions in the regional operation of the State Ecclesiastical Office...... 269 SURÁNYI, Béla Chapters from the history of Hungarian animal husbandry policy (1867–1989)...... 281

ETHNOGRAPHY

BODNÁR, Mónika Glass negatives from Bódvavendégi, Part 3. A wedding of a peasant family...... 305

ART HISTORY

HAJDÚ, Ildikó–KÁKÓCZKI, András Art, volunteering, museum. Chapters from the history of non-governmental organizations related to the fine arts in Miskolc...... 323 HAJDÚ, Ildikó “Matyó” mother in Miskolc. The story of the sculpture by János Sóváry...... 341 PIRINT, Andrea Portrait and self-portrait. Portrait of doctor-art collector dr. Róbert Nagy...... 355 VÁMOSI, Katalin The history of the construction of the Roman Catholic Church Patrona Hungariae in Tiszaújváros...... 371

PROCEEDINGS

SZAKÁLL, Sándor Opal pseudomorphs after Aragonite from the Tarcal Dacite quarry...... 389 HAZAG, Ádám Swords with engraved blades in the historical weapon collection of the Herman Ottó Museum...... 393 HIDEG, Ágnes Sarolta Kovács, pianist (1891–1979). Information on the life of the spouse of János Miskolczy-Simon / László Thurzó Nagy...... 409 KURUCZ, Ádám “I am far from you my rose, in Arad.” Manuscript military book of Lajos Radeczky...... 419 PRÓKAI, Margit Milestones in the history of public libraries of Miskolc...... 445 VIGA, Gyula József Szabadfalvi and the research of handicrafts...... 453

Author’s guide...... 461 A Herman Ottó Múzeum Évkönyve LVIII–LIX (2019–2020), 103–148.

HÉT METSZET A HERNÁD FOLYÓ VÖLGYÉBŐL AZ M30-AS MISKOLC–KASSA AUTÓPÁLYA ÉPÍTÉSÉT MEGELŐZŐ RÉGÉSZETI FELADATELLÁTÁS ÉS KUTATÁS

Szörényi Gábor András–Pusztai Tamás–Bodnár Tamás–Csergő Ákos–Dávid Áron–Farkas Zoltán– Fábián Sára–Fábián Szilvia–Frisnyák Sándor–Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi–Horváth Antónia– Jenei Anita–Larsson, Nicklas–László Eszter–Libor Csilla–Lukács József–Mengyán Ákos– Szalontai Csaba–Szeghy Sarolta–Takács Richárd–Tóth Krisztián

Absztrakt: A 2018–2019. évi magyarországi megelőző régészeti feltárások között kiemelkedő jelentősége volt a leendő M30-as Miskolc– Kassa autópálya nyomvonalának, ahol nem csupán egy-egy lelőhely feltárása történt meg, hanem egy teljes mikrorégió, a Hernád-völgy kutatása olyan intézményi összefogásban, amely példaértékű, ezért érdemesnek tartjuk a szakma számára történő teljes bemutatásra. Kulcsszavak: nagyberuházást megelőző régészeti feltárás, M30 autópálya, összefogás

Míg a 20. század végén a Hernád völgyében vezető TELEPÜLÉSHELYEK ÉS TÁJHASZNÁLATI 3-as számú főúton alig járt autó, ma a sűrű kamion- SÁVOK A HERNÁD-VÖLGYBEN forgalom miatt egyre terheltebb az Európa észak–déli Frisnyák Sándor közlekedési tengelyének részét képező, a Vilniustól Isztambulig vezető út országhatár–Miskolc közöt- A Nagy Magyar Alföld északon legtovább a Hernád ti szakasza. A régészeti eredmények azt bizonyítják, folyó mentén nyomul be a hegyek közé. A Kárpátok hogy nemcsak a jelenkorban halad erre élénk forga- többi hegységközi harántvölgyéhez hasonlóan a lom. A folyóvölgy mindig is egy olyan fontos útvo- Hernád-árok mint közvetítő folyosó a történeti korok- nal volt, amely évezredek óta biztosítja a kapcsolatot a ban fontos szerepet töltött be az interregionális kap- Kárpát-medence belső tájai és Észak-Európa között. A csolatokban. Észak felé haladva, a Hernád völgyét Hernád ártere és a környező dombok találkozásánál, elhagyva a Dunajec és a Visztula folyók egymáshoz az eltérő jellegű területek érintkezési vonala mentén kapcsolódó rendszere biztosítja a Kárpát-medence és a a régészeti korokban egy hosszú települési lánc jött Kárpátoktól északra eső területek közötti kapcsolatot létre. A folyóvölgybe jobbról-balról befutó patakok (1. kép). oldalvölgyeinek a Hernád-síkra néző bejáratai igen jó A Hernád Szlovákiában, az Alacsony-Tátra keleti lehetőséget kínáltak a megtelepedésre. Ezek közül az részén, a Király-hegy oldalán, 1943 m tengerszint fe- életkamrák közül régészeti szempontból kiemelkedő letti magasságban ered. A 282 km hosszú folyó előbb terület Arnót, Szikszó, Encs, Méra és Garadna kör- kelet, majd dél felé folyva, hazánkban az Alföld északi nyéke. peremövezetében, Ónod mellett, 100 m tengerszint feletti magasságon ömlik a Sajó folyóba. A magyarországi (Alsó-) Hernád-völgy 60 km hosszú és 4–6 km széles völgymedence. Önálló termé- szetföldrajzi kistáj, mely a Csereháti-dombvidék és a 104 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al.

Zempléni-hegység hegylábfelszíne (Abaúji-Hegyalja) Az M30 gyorsforgalmi út részét képezi a transz- között helyezkedik el. európai közlekedési hálózatnak, ezen belül a kiegé- A Hernád hazai szakasza tektonikusan preformált szítő (comprehensive) TEN-T hálózatnak. A szakasz völgy, melynek kialakításában a fluviális felszínala- Tornyosnémeti településnél található határátkelőhely kítás: a pleisztocénban az eróziós völgybevágódás, a mellett csatlakozik a Szlovák Köztársaság által ter- holocén időszakában a feltöltődés volt meghatározó. vezett R4 Kassa (Košice)–Miglécnémeti (Milhost’) A völgyfejlődés eróziós szakaszában alakultak ki a te- közötti gyorsforgalmi úthoz. Az elmúlt időszakban raszok, amelyeknek egy részét a későbbi lejtőfolyama- az Európai Unión belül felértékelődtek az észak–déli tok elpusztították. A holocénban a meanderező folyó irányú kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó kezdemé- enyhe akkumulációs tevékenysége, a parteltolódás és nyezések, ezért az M30 gyorsforgalmi út megvalósí- a gyakori mederáthelyeződések tagolták a völgyme- tására vonatkozó igény is erősebbé vált. dence felszínét. A Hernád oldalazó (laterális) eróziója Az M30 gyorsforgalmi út tárgyi szakasza a meg- és ezzel összefüggő parteltolódása kihatott a korábbi lévő M30-as autópálya végszelvényétől (30+150 bevágódás révén kialakult magaspartok morfológiai kmsz.) a Tornyosnémeti–országhatár közötti szakasz fejlődésére is (Szabó 2011). A magaspartok a bal par- kezdőszelvénye (88+150 kmsz.) között húzódik, 58 ton Felsőkéked és Zsujta, Gibárt és Gesztely, a jobb km hosszan. Az útkategória 2 x 2 sáv + üzemi sáv parton Hidasnémeti és Méra között alakultak ki, ös�- keresztmetszetű, aszfalt pályaszerkezetű autópálya, szesen 47 km hosszúságban. Relatív magasságuk át- amelynek tervezett sebessége 130 km/h. Koronaszé- lagosan 30–50 m, Gibárt és Szentistvánbaksa között lesség: 26,60 m. A forgalmi csomópontok különszin- pedig 100 m (Szabó 2011). A völgytalp ligetes erdő- tű kialakításúak. A szakasz előreláthatóan a követke- ségei és gyepföldjei az állattenyésztés, a teraszfelszínek ző csomópontokat tartalmazza: Szikszó dél forgalmi (a jobb parton Tornyosnémeti és Hidasnémeti, Méra csomópont, Szikszó nyugat forgalmi csomópont, és Csobád között, a bal parton Gönc és Gibárt kö- M30–3. sz. főút, 2624 j. ök.–3703 j. ök. utak for- zött), az árvízmentes homokszigetek, a völgyoldalak galmi csomópontja, M30–3. sz. főút forgalmi cso- és a hegylábfelszínek a megtelepedés és a szántóföldi mópontja (Forró, Encs), M30–33606 j. út forgalmi gazdálkodás területei voltak (Csüllög et al. 2018; csomópontja (Garadna). A szakasz magába foglalja Kocsis 2018). az Encs város mellett kiépülő autópálya mérnökséget A kedvező helyi és helyzeti (földrajzi) energiával (amely egyben átveszi a meglévő Szikszó üzemmér- rendelkező térpontokon, a mellékvölgyek bejáratá- nökség feladatait), továbbá egy-egy komplex pihenő- nál a középkorban termékcsere- és kézműves központok helyet Csobád és Méra település térségében, egy-egy (Gönc, Forró, Szikszó) alakultak ki. A mellékvölgyek egyszerű pihenőhelyet Szikszó és Hernádvécse térsé- bejáratai a régészeti korokban is egy-egy életkamra- gében. A szakasz keresztezi a felsőzsolcai árvízleveze- ként határozhatók meg (2. kép). tő vápát, amelynek áthidalásához 300 m hosszúságú hídműtárgy megépítése szükséges. M30-AS AUTÓPÁLYA A projekt összhangban áll a Kormány 2014. au- MISKOLC–TORNYOSNÉMETI PROJEKT gusztus 28-án 1486/2014. (VIII. 28.) számú hatá- MEGVALÓSÍTÁSA rozatával elfogadott, a 2014–2050-es időhorizontra Szeghy Sarolta kiterjedő Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesz- (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) tési Stratégia több fő célkitűzésével. Eszerint a fejlesz- tés eredményeként a közlekedési infrastruktúra a gaz- Az M30 gyorsforgalmi út Miskolc, Arnót, Onga, dasági folyamatok hatékony kiszolgálásával a lehető Szikszó, Aszaló, Halmaj, Kázsmárk, Kiskinizs, Cso- legnagyobb mértékben segíti elő a versenyképesség bád, Ináncs, Forró, Encs, Méra, Szalaszend, Novaj- fokozását, a jólét mobilitási feltételeinek biztosítá- idrány, Garadna, Hernádvécse, Hernádszentandrás, sát, a foglalkoztatottság javulását, valamint a területi Hernádszurdok, Hidasnémeti, Tornyosnémeti tele- egyenlőtlenségek mérséklését, a megyeszékhelyeknek pülések közigazgatási területén kb. 56,8 km hosszú- a gyorsforgalmi úthálózatba való bekapcsolását és an- ságban, három építési szakaszban (A, B, C szakasz), nak országhatárokig való továbbépítését, a fejlett au- egy időben kiépülő autópálya. tópálya-rendszer adta lehetőségek kiaknázását. Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 105

1. kép. A Hernád folyó Közép-Európa vízrajzi térképén (az ASTERGDEM alapján) Fig. 1. The Hernád river on the hydrographic map of Central Europe (map by ASTERGDEM) 106 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al.

2. kép. A Hernád folyó völgyének az M30-as autópálya nyomvonalán bemutatott csomóponti lelőhelyek környezetében felvett metszetei Fig. 2. The sections recorded in the surroundings of the main archaeological sites on the track of the M30 motorway in the valley of the Hernád river Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 107

A projekt megvalósulásával javul a régió ver- biztonságosabb elérhetősége közvetlenül is hat az ott senyképessége, ami elősegítheti a foglalkoztatás bő- élők életminőségére. vülését az esélyegyenlőségi célcsoportoknál is. Az építési munkák során a helyi vállalkozók bevoná- A szóban forgó autópálya kivitelezése három (idő- sával további munkahelyek teremtése várható, ami ben párhuzamosan épülő) szakaszban történik: segíti a hátrányos helyzetűeket is. A beruházással javuló közlekedési infrastruktúra előmozdítja a gaz- dasági fejlettség térbeli kiegyenlítését. A kistérség

Szakasz Szakasz Építési szakasz Szakasz kezdőszelvénye végszelvénye sorszáma: megnevezése: [kmsz.]: [kmsz.]:

I. építési szakasz (A) Miskolc–Szikszó-dél 30+100 40+500

II. építési szakasz (B) Szikszó-dél–Encs 40+500 64+700

III. építési szakasz (C) Encs–Tornyosnémeti 64+700 86+848,05

A forgalomba helyezés lehetséges legkorábbi időpontja várhatóan 2021. III. negyedév.

Forrás: 2016-tól elszámo- Felhasznált összeg Szerződéskötés lásra kerülő bruttó időpontja: bruttó millió Ft: millió Ft:

A projektcél megvalósításához szükséges, 254.754,3 102.778,2 2016. évtől felmerülő forrás összesen:

Előkészítés összesen: 15.405,0 10.526,0

IKOP-1.1.0-15-2016-00003 2016. október 28. 15.405,0 10.526,0

Kivitelezés összesen: 239.349,3 92.252,2

IKOP-1.1.0-15-2016-00003 2017. december 20. 239.349,3 92.252,2 108 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al.

A 2016. október 28-án megkötött Előkészítési Támo- leszállításra került. Ennek alapján az A szakasz eseté- gatási Szerződés (TSZ) módosításra került, amely már ben 95.546 m² teljes felületű feltárásra és 29.264 m² tartalmazza a kivitelezés költségét is. A hatályos TSZ megfigyelés közbeni bontómunkára, a B szakasz eseté- bruttó összege 254.754.315.415 Ft. ben 212.351 m² teljes felületű feltárásra és 140.848 m² Az 1247/2016. (V. 18.) kormányhatározat megál- megfigyelés közbeni bontómunkára, a C szakasz eseté- lapította az IKOP fejlesztési kereteket (ÉFK), amely a ben 62.485 m² teljes felületű feltárásra és 190.668 m² projekt kivitelezésére vonatkozóan nettó 181,11 Mrd megfigyelés közbeni bontómunkára kötött szerződést Ft-ot biztosít 90%-os becsült támogatási intenzitás a NIF Zrt. a Budavári Kft.-vel. A régészeti feltárások mellett. mindhárom építési szakaszon 2018 áprilisában kez- dődtek meg. Az A és B szakaszon a fenti szerződések Előkészítés/régészeti feltárások szerinti feltárási munkák befejeződtek, a C szakaszon A beruházók szempontjából az elsődleges prioritás, folyamatosan haladnak jelen sorok írása során [2019] hogy ha lehet, kerüljük el a régészeti örökségi eleme- is a feltárásokkal. Az ásatások eddig összegzett adatai ket és ne legyen régészeti feltárás egy adott beruházá- alapján megállapítható, hogy az A szakasz esetében son. Amennyiben ez nem megoldható, mert lehetetlen 95%-os pontossággal, a B szakasz esetében 100%-os minden lelőhelyet elkerülni, akkor viszont a régészeti pontossággal, a C szakasz esetében – bár még folynak feladatellátó intézmény előre prognosztizálja a feltárás a munkálatok, előreláthatólag – 85%-os pontossággal várható időigényét és költségeit. Az előzetes prognosz- sikerült meghatározni a feltárandó területek várható tizáció rendszerében jelentős előrelépés történt az el- nagyságát és költségét. múlt években. Az Előzetes Régészeti Dokumentáció (a továbbiakban: ERD) készítési kötelezettség I–II. fá- AZ ELSŐ ÖRÖKSÉGVÉDELMI zis szerinti bevezetése a korábbi évek hatástanulmán�- HATÁSTANULMÁNY nyal történő vizsgálatához képest nagyságrendekkel AZ M30-AS AUTÓPÁLYA MISKOLC– pontosabban határozza meg a régészetileg feltárandó ORSZÁGHATÁR KÖZÖTTI SZAKASZÁRA mennyiséget. Szalontai Csaba A szakaszolt feladatellátás együtt halad a tervezés (MNM Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság) és a kivitelezés ütemezésével, és egyrészt flexibilisen alkalmazható, másrészt már a tervezési fázisban ér- A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. közbeszer- tesül a régészeti feladatellátó a várható beruházásról. zési eljárás keretében bízta meg 2013-ban a TURA- Az ERD II. fázisnak köszönhetően, ha változnak a TERV-RODEN Konzorciumot az M30 gyorsfor- tervek – márpedig gyakran jelentős mértékben eltér galmi út Miskolc–országhatár közötti szakaszához a kiviteli terv az engedélyezési tervtől –, a régészek- kapcsolódó Megvalósíthatósági Tanulmány és Közúti nek lehetőségük van arra, hogy a Feltárási Projekt- Biztonsági Hatásvizsgálathoz szükséges dokumentáci- tervet folyamatosan a változó földmunkamélységhez ók elkészítésével. A konzorciumtól 2012 nyarán örök- igazítsák. Ez azt eredményezi, hogy a feltárandó te- ségvédelmi szakértőként (Via Antica Bt.) arra kaptam rületek átlagosan 70–80%-os pontossággal kerülnek felkérést, hogy a fenti projekthez terepbejáráson ala- meghatározásra, ami komoly előrelépés az elmúlt puló örökségvédelmi hatástanulmányt készítsek. évekhez képest. A terepbejáráshoz és a hatástanulmány elkészí- Az M30 gyorsforgalmi út esetében az ERD I. fá- téséhez a megrendelő a Kulturális Örökségvédelmi zis keretében a terepbejárás módszerén túlmenően Hivataltól megkérte az érintett régészeti lelőhelyek 1.800.000 m² felületen került sor geofizikai vizsgá- adatait, melyeket természetesen összevetettünk a latra. Herman Ottó Múzeum Régészeti Adattárában talál- 2017 júniusában a NIF Zrt. szerződést kötött ös�- ható adatokkal. A nyomvonal terepbejárását a Miskol- szesen 93.489 m² felületű próbafeltárás elvégzésére, ci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Őstörténeti és és ennek alapján Feltárási Projektterv elkészítésére a Régészeti Tanszékével (dr. Lengyel György és dr. P. Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Fischl Klára vezetésével) és a Herman Ottó Múzeum Kft.-vel. A Feltárási Projektterv 2017 novemberében régészeivel és technikusaival közösen végeztük el. A az összes (A, B, C) kivitelezési szakasz vonatkozásában vizsgált területet a tengelytől mért 100–100 méteres Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 109 sávon belül jelöltük ki, ami azért volt indokolt, mert a A régészeti jogszabályok változásában is megnyilvánu- tervezés ezen szakaszában még nem voltak részletes, a ló mintavételezési és feltárási stratégia változását mu- pontos területhasználatot is tartalmazó tervek. A 200 tatja, hogy a projektnek ebben a fázisában még nem méteres sávon kívül csak abban az esetben végeztünk került sor geofizikai felmérésekre. Ez az az eszköz, bejárást, ha a terepbejárás iránya ezt indokolta, azaz aminek rendszerszintű használata, az erre alapozott célszerű volt úgy végezni, hogy az 50 méteren túl is próbafeltárásokkal kiegészítve, a későbbi ERD ké- vizsgálódjunk. szítése során már jelentős módon segített pontosítani A 2013-ban ismert nyomvonal A szakasza részben a feltárandó területek kiterjedésének és kezelésének más területen haladt, mint a mai végleges változat: Ar- meghatározását. nóttól a szikszói Hell gyár vonaláig a 2013-as nyomvonal keletebbre volt kijelölve néhány száz méterrel. AZ ELŐZETES DIAGNOSZTIKA FELADATAI Ezt a különbséget leszámítva a két nyomvonal minden Lukács József másban azonos volt. (Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ A terepbejárás megkezdése előtt elkészítettük a Nonprofit Zrt.) nyomvonal környezetének folyószabályozás előtti rekonstrukcióját. Ezt alapvetően a mai, modern tér- A Miskolcot Kassával összekötő M30-as autópálya képek szintvonalainak felhasználásával végeztük el, nyomvonalának régészeti kutatására a Nemzeti Infra- de jól hasznosíthattuk a belvízzel elöntött területek struktúra Fejlesztő Zrt. több ütemben kötött szerző- akkori légi felvételeit is, mivel a csapadékos télnek dést a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Non- köszönhetően minden ér-, patak- és vízgyűjtőmeder profit Kft.-vel (továbbiakban: Budavári Kft., jelenleg: vízzel volt tele. Az egykori medrek vonalának pontos Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ meghatározásában segítségünkre voltak továbbá mai Nonprofit Zrt.) az Előzetes Régészeti Dokumentáció település- és úthálózat-térképek is és természetesen a összeállítására. A Budavári Kft. a feladat megoldá- katonai felmérések. A rendelkezésünkre álló történe- sában végig a miskolci Herman Ottó Múzeumra tá- ti ortofotók is számos fontos, régészetileg értékelhető maszkodott. adatot tartalmaztak. Első fázisban (2016. május 4-i keltezéssel) terepbe- A terepbejárást 2013 tavaszán végeztük el, sajnos járásra és a korábbi hatástanulmányok, kutatások ös�- a rendkívül csapadékos tél és a talaj magas nedves- szefoglalására került sor. Ekkor még az autópálya két fő ségtartalma miatt csak májusban kerülhetett erre sor, – A és B –, illetve három betétnyomvonallal – A1, A2 amikorra azonban már sok helyütt magasra nőtt az és A3 – rendelkezett. Ennek megfelelően igen nagyszá- ősszel elvetett gabona. mú, összesen 77 régészeti lelőhelyet regisztráltak a be- A leletanyag korszakainak meghatározását a tan- ruházás tervezett területén és annak pufferzónájában. szék és a múzeum munkatársaival közösen végeztük A további vizsgálatokra 63 lelőhelyet jelöltek ki. el, miként a lelőhelyleírásokat, a lelőhely-bejelentőket A következő fázis a geofizikai felmérés volt, ott, ahol is közösen jegyeztük, és az egyes lelőhelyeknél javasolt a fedettség illetve a területre lépési engedélyek ezt lehe- hatáscsökkentés módját is együtt határoztuk meg. tővé tették. Ezen okokból a kutatható lelőhelyek száma A hatástanulmányban a 200 méteres sávon belül 51-re csökkent az immár véglegesített nyomvonalon. 70 olyan, korábban már nyilvántartott vagy most A nyomvonalon összesen 1.783.227 m² területen folyt újonnan felfedezett régészeti lelőhelyet mutattunk be, geofizikai kutatás. A szakasz déli felét a Herman Ottó amelynek területét valamilyen módon érinti a terve- Múzeum, míg északi részét a Budavári Kft. mérte fel. zett beruházás. Ezek közül azonban néhány lelőhely A kapott eredmények több meglepetéssel is szolgáltak: létét nem sikerült igazolni, így összesen 66 lelőhely a Méra–Forrás-hegyi pihenő tervezett helyén a geofi- esetében javasoltunk hatáscsökkentést a korabeli jog- zikai vizsgálat mutatta ki elsőként a bronzkori erődí- szabályok alapján. Véleményünk szerint 2 lelőhely tett telep kontúrját és az encsi csomópontban található egyáltalán nem igényelt hatáscsökkentést, régészeti nagyméretű bronzkori temetőt is. A 2017. június 14-i felügyeletet javasoltunk 4 lelőhely esetében, próbafel- keltezéssel megszületett dokumentáció a próbafeltárás tárást 25 lelőhelyen, teljes felületű megelőző feltárást szondaárkainak megtervezéséhez szolgált alapanyagul. pedig összesen 39 lelőhelyen javasoltunk. 110 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al.

Mivel a tervezett autópályát a Beruházó három sza- területen került sor régészeti feltárásra. Egy időben ál- kaszra bontotta szét, a próbafeltárást is ehhez kellet talában 6 feltáró stáb volt kint a munkaterületen. igazítani. Az M30 Miskolc–Tornyosnémeti közötti A, A sokrétű diagnosztika eredményeként jelentősen B és C építési szakaszokkal érintett régészeti lelőhe- csökkenteni lehetett a feltárandó területek nagyságát. lyek próbafeltárásaira a szerződést a Budavári Kft. és Az A szakasz – a terepbejárások alapján – előzetesen a NIF Zrt. 2017. június 8-án írta alá. A Budavári Kft. prognosztizált 203.155 m² kiterjedésű régészeti érin- feladata az előkészítés és a koordináció volt. A feltárást tettségéből az ERD összekészítésekor már csak 95.546 a Herman Ottó Múzeum vállalta el, aki a feladat ellá- m² teljes felületű feltárás és 29.264 m² régészeti meg- tásába bevonta a Régész Kft.-t és a Salisbury Régészeti figyelés keretében végzendő bontómunka maradt. A Kft.-t, egymás között elharmadolva a feltárandó terü- B szakaszon régészeti érintettségű területként előzete- leteket. A korábbi terepbejárás és geofizikai vizsgála- sen meghatározott 769.311 m² nagyságú területből a tok eredményeit felhasználva 2017. május 31. és 2017. vizsgálatok végére 212.351 m² teljes felületű feltárás és június 29. között a lelőhelyek próbaszonda-kiosztása 140.848 m² régészeti megfigyelés keretében végzendő is elkészült. bontómunka maradt. (Bár itt a képet az „Encs–Mér- Az M30-as autópálya Miskolc–Tornyosnémeti kö- nökségi teleptől délre” nevű, 93259 azonosító számú zötti A építési szakasza a 30+100 és 40+500 km-szel- lelőhely későbbi jelentős bővülése még árnyalja.) A C vény közötti vonalon 8 régészeti lelőhelyet érintett, az szakasz esetében az előzetes adat 711.845 m² volt, míg előzetes eredmények alapján 203.155 m² területen. A a végére már csak 190.669 m² teljes felületű feltárás és szerződés 10.120 m² indikatív keretet határozott meg, 62.485 m² régészeti megfigyelés keretében végzendő amelyből 9.200 m² került kiosztásra. A 2017. augusz- bontómunka maradt. Az óriási számbeli különbségek tus 22. és szeptember 15. között elvégzett próbafel- jól jelzik az ERD előnyeit, amennyiben van lehetőség, tárások során – a különböző rábontásoknak köszön- idő és szándék a több típusú vizsgálati sor kivitelezé- hetően – 9431 m² nagyságú területen folyt régészeti sére. feltárás. Még tartottak a próbakutatások a különböző sza- Az M30-as autópálya Miskolc–Tornyosnémeti kö- kaszokon, amikor részeredmények alapján megkezdő- zötti B építési szakasza a 40+500 és 64+700 km-szel- dött a szerződéskötési folyamat. Az A szakaszra már vény közötti vonalon 27 már ismert és 1 újonnan 2017. december 11-ével megszületett a NIF Zrt. és a azonosított régészeti lelőhelyet érintett, az előzetes Budavári Kft. közötti szerződés mind a teljes felüle- eredmények alapján 769.311 m² területen. A szerződés tű feltárásra, mind a régészeti megfigyelés keretében 44.715 m² indikatív keretet határozott meg, amely- végzendő bontómunkára vonatkozóan. A B szakasz ből 40.650 m² került kiosztásra a B építési szakaszon. esetében erre 2018. február 15-én került sor. Mindkét A 2017. augusztus 22. és október 27. között elvégzett szakasz régészeti feladatellátására a Budavári Kft. – a próbafeltárások során – a különböző rábontásoknak koordináció megtartása mellett – továbbszerződött a köszönhetően – 40.077 m² nagyságú területen folyt Herman Ottó Múzeummal. régészeti feltárás. Kiemelt szerepe volt a NIF Zrt.-ben 2018. febru- Az M30-as autópálya Miskolc–Tornyosnémeti kö- ár 28-án lefolytatott egyeztetésnek, melyen minden zötti C építési szakasza a 64+700 és 86+849 km-szel- érintett fél és a kivitelezők is jelen voltak. Ekkor ki- vény közötti vonalon 27 már ismert, nyilvántartott alakításra került a feltárások elvi menetrendje, illet- régészeti lelőhelyet érintett az előzetesen kalkulált ve elosztásra kerültek a C szakaszra eső lelőhelyek is. 711.845 m² területen. A C szakaszra vonatkozó szer- Ezért utóbbi szakasz szerződése csak 2018. március ződés 38.434 m² indikatív keretet határozott meg, 22-én került aláírásra. A megbeszélésen elhangzot- amelyből 34.940 m² került kiosztásra a teljes nyomvo- tak alapján a Budavári Kft. a feladat ellátására több nalon. A 2017. augusztus 23. és december 15. között intézményt is bevont. Az összesen 190.669 m² teljes elvégzett próbafeltárások során – a különböző rábon- felületű feltárásból 129.679 m²-t a Magyar Nemzeti tásoknak köszönhetően – 34.351 m² nagyságú terüle- Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatósága, ten folyt régészeti feltárás. 49.313 m²-t a Herman Ottó Múzeum, míg 11.677 A teljes, 56 km 749 m hosszú nyomvonalon 66 m²-t a Móra Ferenc Múzeum vállalt el. munkanap alatt, 63 lelőhelyen 83.859 m² nagyságú Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 111

A feltárások elindulása előtt, 2018. március 28-án a szerződés született az A, B és C építési szakaszok tel- munkákban érdekelt felek részvételével a nyomvona- jes felületű feltárására (TFF) és a kivitelezés közbeni lon közös bejárásra került sor. Ennek folyamán olyan régészeti megfigyelés keretében elvégzendő esetleges menetrend került kialakításra, amely – kevés számú bontómunkákra (RMB). A Budavári Kft. mint koor- kivételtől eltekintve – a teljes felületű feltárások végéig dinátorszervezet ezen régészeti feladatok generál-lebo- tartható volt. nyolításával – az örökségvédelmi törvény értelmében Mivel a projekt több különböző cég, intézmény – a területileg illetékes megyei hatókörű városi múze- együttműködését igényelte, az információk áram- umot, a miskolci Herman Ottó Múzeumot (HOM), lásának kiemelt fontossága volt. Sokszor kimarad a valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti felsorolásból, hogy egy régészeti feltárás nem csak az Örökségvédelmi Igazgatóságát (MNM RÖG) bízta azt elvégzőkről szól: kell hozzá a bozót- és erdőirtó, a meg. A HOM és az MNM RÖG az elvégzendő fel- geodéta, a tűzszerész, a gépi földmunkás vállalkozó, adatokat kétharmad/egyharmad arányban, Miskolc– a későbbi kivitelezők, a megrendelő, a sokszor még Encs és Encs–Tornyosnémeti közötti szakaszokra osz- birtokon belül lévő korábbi tulajdonosok, a járási totta fel egymás között. hivatal, sőt a mérnöki kabinet is. Ezért első körben A feladat nagysága és fokozott üteme miatt a lehe- a Budavári Kft. létrehozott egy Google Drive meg- tő legtöbb régészeti szakember és feltáró csapat bevo- hajtót, amelyre minden fontos információt feltöltött. nása vált szükségessé, ezért a HOM által felügyelt sza- Bekerültek az ERD-k, a bejelentők és engedélykérők, kaszokon a múzeum közbeszerzési eljárásában nyertes a kitűzési vázrajzok, térképek, tervek, illetve minden Régész Kft. és Ex Voto Kft. konzorciuma, továbbá a információ, amelyre igény mutatkozott. Amennyiben Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszéke is részt belépett egy új szereplő, az hozzáférést kapott az őt vett a feltárásokban, míg az MNM RÖG szakaszán a megillető adatokhoz. Ugyanezen célból minden héten szegedi Móra Ferenc Múzeum került bevonásra. szakaszonként kör-e-mailben tájékoztatásra került az A 33 lelőhely teljes felületű feltárása több mint összes érintett fél a jelenleg zajló és az ezek után kö- 505.000 m2 kutatását jelentette. A szakmai jellegű, vetkező folyamatokról. A problémák megoldását segí- ásatási feladatokon túl a beruházó, a koordinatív tették a minden héten egyszer elvégzett közös bejá- örökségvédelmi szerv, a lebonyolító két múzeum és az rások, amelyekhez bárki csatlakozhatott. Ezek ugyan egyes alvállalkozók közötti pontos munkaterület-át- nem hivatalos, jegyzőkönyvezett utak voltak, mégis és visszaadások, a munka elvégzését igazoló záródo- nagymértékben segítették a feltárások előrehaladását, kumentációk, a teljesítésigazolások és számlázások sőt sokszor a hivatalos mérnöki kooperációk is az itt nyomon követese precíz és sokrétű adminisztrációt tapasztalt eredményekből tájékozódtak. követelt meg a résztvevőktől. Ehhez elengedhetetlen volt a NIF–Budavári Kft.–HOM–MNM RÖG kép- AZ M30-AS RÉGÉSZETI PROJEKT viselőinek heti rendszerességgel tartott kooperációja TELJES FELÜLETŰ FELTÁRÁSAINAK a TFF teljes időszakában, ahol a felek minden egyes MEGSZERVEZÉSE lelőhely organizációját kontrollálták és az esetlegesen Szörényi Gábor András felmerülő problémáit kezelték. (Herman Ottó Múzeum) Így a projektben részt vevő intézmények és szervezetek kiemelkedő együttműködése, segítőkészsége, A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. M30-as autó- magas szakmai és szervezési tapasztalata, és persze az pálya közlekedési infrastruktúra-beruházása kapcsán alapvetően száraz, csapadékmentes időjárás révén az 2018 elején kezdődtek meg a Miskolc és Tornyosné- M30 autópálya teljes felületű feltárásainak zöme 2018 meti (országhatár) közötti szakasz kivitelezésnek elő- folyamán, jóval a kivitelezések megkezdése előtt elké- készítő munkálatai. Az M30-as autópálya építését szült. megelőző régészeti kutatásokra – a hatályos jogsza- bályok alapján – a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üze- meltető Nonprofit Kft. (Budavári Kft.) kötött szer- ződést a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel (NIF). A projekt tagoltsága okán külön-külön 112 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al.

ÉLETKAMRÁK A HERNÁD FOLYÓ Nagyon kevés, csupán néhány darab újkőkori kerá- VÖLGYE ÉS A CSEREHÁT-DOMBSÁG mia ismert, melyek közelebbi datálása kérdéses. A TALÁLKOZÁSÁNÁL rézkori horizontot a Tiszapolgár-kultúrához sorolható sírok képviselik, de ezek mellett néhány gödör betöl- A következőkben bemutatjuk az M30-as autópálya téséből a Hunyadihalom-csoportra jellemző edények A, B és C szakaszain teljes felületű feltárással kutatott is előkerültek. A Füzesabony- illetve Gáva-kultúra súlyponti lelőhelyeit. A szakaszon feltárt összes lelő- jellegzetességeit viselő bronzkori kerámiaanyagban hely alapadata megtalálható a cikkhez tartozó Függe- gyakoriak a barna és fekete, polírozott darabok, néha lékben. kannelúrás vagy bütykös díszítéssel. A késő bronzkori–kora vaskori anyagban a jellemzően szürkésbarna Arnót–Répásalj Nyugat színű edényeket sokszor ujjbenyomkodással tagolt (azonosító: 58952) hurkadíszítés ékíti. A vaskori anyag jellegzetességei a Fábián Sára három élű bronz nyílhegyek, a gyorskorongolt szürke (Herman Ottó Múzeum) kerámiatöredékek és a felhúzott fülű fekete csészék, amelyek a szkíta kori megtelepedés nyomai. A kelta Arnót–Répásalj Nyugat lelőhely (33+400–33+970 település legszebb leletei a grafitos kerámia mellett a kmsz.) névadó községének északnyugati közigazgatási kék üvegkarperec-töredékek, valamint egy csaknem határában, az Arnótot és Sajópálfalát összekötő műút ép lignitkarperec. Római császárkori kerámia nagy keleti és nyugati oldalán helyezkedik el, részben a mennyiségben látott napvilágot a lelőhelyen, a jelleg- Kis-Sajó bal partján húzódó teraszon. Közelében talál- zetes, kézzel formált és gyorskorongolt darabok között ható Sajópálfala–Répás lelőhely (azonosító: 55170). Az néhány mutatós terra sigillata-töredék is előkerült. előzetes terepbejárás során gyűjtött hasonló leletanyag Egyetlen darab, a népvándorlás koron belül pontosab- és a két lelőhely közelsége alapján azt gondoltuk, hogy ban nem meghatározható, legyező alakú nyílhegy is valójában egy egységet képeznek, csupán a meredeken előkerült. Az Árpád-kori kerámiaanyag szürkésbarna leszakadó partoldal választja el a két lelőhelyrészletet és rózsaszínes-fehér színű, bekarcolt díszű töredékek- egymástól. A feltárás eredményei azonban nem igazol- ből áll. A rendszeres fémkeresős kutatások során a fel- ták ezt a feltételezést: a Kis-Sajóhoz közelebb eső, na- szín humuszdepójából számos lelet került elő, azon- gyobb és változatosabb tárgyi anyagú Arnót–Répásalj ban jelenséghez köthetően nagyon kevés fémtárgyat Nyugathoz képest Sajópálfala–Répás kisebb és ke- találtunk. Ennek oka, hogy az objektumok egy része a vésbé gazdag leletekkel bíró, rövidebb ideig használt szubhumuszban helyezkedett el, melyeket a mezőgaz- területnek bizonyult. Mindkét lelőhelynek volt ugyan dasági művelés és a humuszolás megsemmisített. bronzkori periódusa, de a jól megkülönböztethető A keltezhető objektumok alapján Arnót–Répásalj jellegzetességek a leletanyagban azt sugallják, hogy Nyugat lelőhelyen az újkőkorban igen szórványos csupán a késő bronzkor–kora vaskor átmeneti idősza- megtelepedés mutatható ki. A rézkorból csak kevés kában használták egyszerre a településeket. Az alábbi- jelenség: egy korai temetőrészlet, valamint néhány gö- akban az intenzívebb megtelepedési nyomokat mutató dör ismert, utóbbiak azonban nem a temetőhöz tarto- Arnót–Répásalj Nyugat nevű lelőhelyet elemezzük. zó települési objektumok, hanem azoknál fiatalabbak. Arnót–Répásalj Nyugaton összesen 19.393 m²-en A lelőhelyen a középső bronzkortól a késő római korig 1121 régészeti objektumot tártunk fel. Ezek legtöbbje számolhatunk folyamatos emberi jelenléttel, ez utóbbi keltező leletanyag híján ismeretlen korú, vagy csak a korszakban volt a legintenzívebb a terület használata. pontosabban nem meghatározható őskorra datálható. A népvándorlás időszakához csupán egy pontosabban Nagyjából egyforma a császárkorra, bronzkorra és vas- nem keltezhető temetkezés és egy nyílt tűzhely köthe- korra keltezhető telepjelenségek száma. Ezeknél jóval tő. Az Árpád-korban kis lélekszámú lakosság tanyasi kevesebb az Árpád-korra datálható objektumot talál- jellegű településrészletének nyomai utalnak az itt élt tunk. Alacsony a rézkori, a népvándorlás kori és még közösségre, azonban továbbélésük a középkorban már ritkább az újkőkori jelenségek előfordulása. nem mutatható ki. A leletanyag legnagyobb részét a közelebbről nem A településszerkezetben jól látható elkülönülést meghatározható őskori kerámiatöredékek teszik ki. tapasztaltunk, melynek oka a terepi adottságokban Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 113 keresendő. Az úttesttől nyugatra fekvő területen a nagyon sok mocsaras hely marad vissza, amik csak világossárga, agyagos-löszös felszín kelet–nyugati ritkán száradnak ki” (Csorba 1990, 37). Az úttest irányban hirtelen lemélyül, és belvizes térszínné vá- túloldalán található felszínrész ezzel ellentétben lik. A két területrész találkozásánál, az úttól nyugat- nagyrészt sík. Ezen a területen nem figyelhető meg ra fekvő feltárási terület csaknem teljes hosszán vé- elkülönülés az objektumok között sem típusban, gighúzódott egy árok. Ennek keltezése bizonytalan, sem korszakban, sűrűségük azonban kelet felé halad- mivel számos korszak leletei kerültek elő belőle, és a va egyre csökken. Ahogy felérünk a domb tetejére, szuperpozíciók sem segítenek egyértelműen tisztázni intenzitásuk ismét nő, ezek viszont már Sajópálfala– a korát. Az árok szerepe minden bizonnyal csupán Répás lelőhelyhez tartoznak. a területhatárolás és vízelvezetés volt, védelmi célra A lelőhely legkiemelkedőbb jelensége az összesen nem igazán lehetett alkalmas. A házak, kemencék, 8 vázból és 1 jelképes sírból álló, előzetesen a Tisza- cölöphelyek, számos gödör, egy hatalmas agyagnyerő polgári-kultúrához sorolható rézkori temetőrészlet. és a temetőrészlet az árkon belül, a kiemelkedő tér- A sírok leletanyaga között bütyökdíszes és függeszt- színen találhatók. Az alacsonyabb területen főként a hető tálak, fazekak, bögrék, áttört csőtalpas tál és gödrök jellemzőek, jóval kevesebb számban. Ennek fazék, csónak alakú és gyöngysordíszes peremű tál, oka, hogy a terület időszakosan vízzel borított volt, agancsbalták, pattintott kőkések, mészkőgyöngyök melyre írott forrás is utal. A Sajó az idő folyamán találhatók. Csupán három sír volt érintetlen, a töb- többször változtatta medrét, melyet Borsod várme- bit vagy állatjárat, vagy későbbi objektum bolygatta gye I. katonai leírásában is említenek: [a Sajó és a meg. Az elhunytak többségét, öt személyt e korszak Bódva] „folyók tavasszal, de különösen ősszel annyi- általános szokásaitól eltérően, háton fekvő pozíció- ra ki szoktak önteni, hogy az egész völgy egy tóhoz ban temettek el, tájolásuk viszont a megszokott ke- hasonlít. […] Amikor ezek a vizek ismét levonulnak, let–nyugati (3. kép).

3. kép. A tiszapolgári kultúra temetkezése Arnót–Répásalj Nyugat lelőhelyen. (Fotó: Galkó József) Fig. 3. Burial of the Tiszapolgár Culture at the archaeological site Arnót–Répásalj Nyugat. (Photo by József Galkó) 114 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al.

Csupán egy sírban találtunk zsugorított vázat. Ez ahol 540 db jelenség került feltárásra. A terület nagy utóbbi temetkezés nemcsak fektetésével, délkelet– része megtelepedési nyomokkal fedettnek bizonyult, északnyugati tájolásával, hanem szegényes mellékleté- csupán a legmélyebben fekvő, talajvizes szakaszon volt vel is különbözött a többitől. Két sírt az agyagnyerő ritkább a régészeti jelenségek előfordulása. gödör bolygatott meg, ezek közül az egyiket csupán Jól megfigyelhető volt, hogy a Vadász-patakhoz deréktól lefelé tudtuk eredeti helyzetében dokumen- közelebb eső, alacsonyabb térszinten lévő nyugati te- tálni. Ez a váz szintén kelet–nyugati tájolású, azonban rületet időnként víz borította. Az ásatási felszínt egy hasra fektetve temették el. Az utolsó sírra már csak az csaknem teljes szélességében elterülő, nagy kiterje- agyagnyerő gödör betöltésének különböző pontjairól désű, összefüggő agyagkitermelő gödör uralta, mely- gyűjtött vázrészek és leletek utaltak. A sírok elhelyez- ből csekély mennyiségű, jellegtelen középső és késő kedéséből arra következtetünk, hogy a temető tovább bronzkori, házi kerámiatöredék, valamint állatcsont folytatódik a nyomvonalon túl déli irányban. A te- került elő. metőrészletnek jó párhuzama a kultúra névadó lelő- A lelőhely keleti részén a bronzkorra és az Ár- helye, Polgár–Basatanya, vagy a földrajzilag közelebb pád-korra keltezhető objektumok helyezkedtek el. eső Tiszabábolna–Szilpuszta, ahol a kerámiaanyagon A bronzkori horizonthoz tartoztak a tárológödrök, túl a vázak háton fekvő helyzetben való temetése is valamint a szelvény keleti széle mellett egy kettős, hasonló (Hellebrand–Patay 1977, 53–55).1 bronzkori árokrendszer részlete, melyek szélein cölöp- Összegzésképpen elmondható, hogy a lelőhely helysorokat lehetett megfigyelni. A leletanyag itt már a Sajó–Hernád-sík legtöbb régészeti lelőhelyéhez gazdagabb volt, egy esetben kisméretű, késő bronzko- hasonlóan vízparthoz közel helyezkedik el. Arnót– ri edényeket is találtunk egy tárológödörben. Répásalj Nyugat jóval nagyobb, gazdagabb lelőhely, A hely az Árpád-korban is lakott volt, erről tanús- mint Sajópálfala–Répás, mely némileg távolabb esik kodnak az általunk feltárt épületek, (külső) aknak- a víztől. Ez utóbbi lelőhely mind az objektumok szá- emencék, valamint a csekély számú tárológödrök. mát, mind a leletanyag változatosságát illetően kevés- Több házat csupán a humuszba ástak egykori lakóik, e bé intenzívnek mondható. Használata is rövidebb idő- jelenségek így nem érték el az altalaj szintjét. Ezeknek szakra szorítkozik, annak ellenére, hogy áradásoktól csupán a kemencéjük sütőfelületét és néhány esetben védett, de vízhez közeli, környezetéből kiemelkedő, 1-1 cölöphelyét találtuk meg. A lelőhely keleti felének ideálisnak mondható területen fekszik. legszembetűnőbb jelenségei a kelet–nyugati irányú keskeny, sekély, a szelvény teljes hosszán végignyúló Szikszó–Bercel árkok. Ezekből kevés Árpád-kori és őskori kerámia (azonosító: 32221) került elő vegyesen. A villámárvizek elvezetésére szol- Horváth Antónia–Jenei Anita– gálhattak, hiszen a domb lejtésére merőlegesek, és a Szörényi Gábor András dombon található völgy kijáratából indulnak. (Herman Ottó Múzeum) A legújabb kort egy II. világháborús futóárok kép- viseli, melyet 30 méter hosszúságban dokumentáltunk Szikszó–Bercel lelőhely (43+460-43+905 kmsz.) Szik- a szelvény északkeleti negyedében. szó északnyugati közigazgatási határában, a Hernád A keleti lelőhelyrész további jellegzetessége, hogy folyótól nyugatra, a Vadász-patak és a Magyar-hegy a humuszban, szubhumuszban nagy mennyiségű északnyugat–délkelet irányú dombvonulata között, a bronzkori és Árpád-kori kerámiát, állatcsontot és pati- domb nyugati oldalán, a Vadász-patak felé délnyugati csot találtunk, valamint arányaiban kevés fémleletet. irányban lejtő térszínen helyezkedik el. Ezért feltételezzük, hogy az objektumok nem mélyed- A feltárás során összesen 23.870 m² kiterjedé- tek a sárga agyag altalajba. Mivel a feltárt terület egy sű területet kutatott meg a Herman Ottó Múzeum, dombláb alatt helyezkedik el, nem kizárt, hogy ezek melyből 23.158 m2 volt a régészetileg pozitív terület, dombtetőről lemosódott, illetve vízfolyások által ös�- szemosott leletkoncentrációk lehettek. Az előkerült bronzkori jelenségekből tudatos tele- 1 Az 587. strat. számú, leggazdagabb sír áttört csőtalpas táljá- püléstervezésre következtethetünk. A Vadász-patakhoz hoz ld. II. t. 4., illetve csőtalpas fazekához ld. Bognár–Kutzi- án 1963, XXXIV. t. 6. közelebb eső, vízjárta területeket a házak falazatának Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 115

építéséhez, valamint az edényművességhez használt kemencéjükön kívül az oszlophelyeik elhelyezkedése is agyag kitermelésére használták. Az agyagbányászat so- jelzett. Nem mélyítették őket az altalajba, valószínűleg rán keletkező amorf, aránylag sekély (50–120 cm mély) csak a humuszba ásták bele, vagy földfelszíni építmé- gödrökbe helyenként (2–3 m mélységű) kutakat ástak. nyek lehettek. A többi lakóház félig földbe mélyített A magasabb, szárazabb területeken, a dombhoz köze- volt, ágasfás-szelemenes tetőszerkezettel. Téglalap ala- ledve méhkas alakú tárológödröket találunk, melyeket kú gödreikben a két szemközti, rövidebb oldalon 1-1, lezár a dombláb alatt húzódó kettős árok. Az ezek szé- illetve 2-2 oszlophely mélyedt az altalajba. Tüzelőbe- lén és folytatásában lévő cölöpsorokból következtetve rendezésük zömében a délkeleti sarokban helyezkedett elképzelhető, hogy valamilyen védelmi rendszer részei el, három kivételével, ahol az északkeleti és délnyuga- lehettek. Erre a korszakra keltezhető épületeket nem ti sarokban kapott helyet. Három építménynek volt tártunk fel, azonban a nyomvonaltól északkeletre lévő csak olyan kemencéje, melynek falazatába nem került Magyar-hegy tetején nagy mennyiségű bronzkori kerá- beépítésre kő. A többi lakóépületnél általában vegyes miát gyűjtöttünk helyszíni szemlénk során. Ezek alap- falazatként agyagba rakták a tört köveket, melyek kö- ján elképzelhető, hogy a középső, illetve a késő bronz- zött sok malomkő-töredék is volt. Platnijukat agyaggal korban egy erődített település létezhetett a dombtetőn tapasztották le, ahol két esetben tudtunk megfigyelni lévő központi településmaggal, mely külső övezetének állatcsontokat az átégett felület alatt. A sütőfelületeken agyagkitermelésre és tárolásra hasznosított részletét ku- több helyen megújítás nyomai voltak láthatók, ami arra tattuk meg. enged következtetni, hogy a település hosszabb ideig A lelőhelyen kiásott Árpád-kori településrészlet 11 is fennállhatott. A kemence hátsó falából kiágazó kes- épülete közül csak egy esetben nem találtunk tüzelőbe- keny kis kürtőt, mely a felszínre futott ki, két helyen rendezésre utaló nyomot. Ez utóbbinál két oszlophelyet tapasztaltunk. A négy külső kemencéből kettő nagyobb tudtunk megfigyelni a két szomszédos oldalfal mel- méretű volt, az egyik többször megújított, állatcsontok- lett, ezért szárnyéknak, gazdasági épületnek tartjuk. kal letapasztott sütőfelületű, mely magasabban helyez- Egy házat másodlagosan aknakemencévé alakítottak kedett el, mint a munkagödre. Három aknakemencét át. Két esetben olyan lakóház került elő, melyeket a tártunk fel, melyeknél erősen átégtek az akna oldalfalai.

4. kép. Boronaszerkezetes ház feltárása Szikszó–Bercel Árpád-kori faluhelyen (Fotó: Nagy Zoltán, Kiss Dániel) Fig. 4. The excavation of a log house at Szikszó–Bercel, Árpád Age village site (Photo by Zoltán Nagy, Dániel Kiss) 116 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al.

Két olyan félig földbe mélyített épület került elő, me- Halmaj–Kiskinizsi-dűlő lyek falszerkezetéből boronaházra következtethetünk. (azonosító: 16863) A határozottabban kirajzolódó épület esetében a tal- Gallina Zsolt–Gulyás Gyöngyi (Régész Kft.) pgerendák árkait a falaktól távolabb ásták a padlóba, mind a négy oldal mentén. A betöltés a földfal felőli Halmaj–Kiskinizsi-dűlő lelőhely (52+070-52+380 részen világosabb volt, ami utalhat a szigetelésként kmsz.) a Hernád folyótól nyugatra, Halmaj község szolgáló föld betömedékelésére is. A házat megújítot- határától 1 km-re, Kázsmárk és Halmaj között, a 3. ták, ez a keleti és a nyugati oldalfalak áthelyezésével sz. főút mellett egy nyugat–keleti irányú dombvonu- járt. Ennek során a ház északnyugati sarkában lévő lat keleti lejtőjén húzódik mintegy 2 km hosszan. A kemence korábbi platnijára rá is ásták a boronafészket. dombhát dél felé fokozatosan kiemelkedik a Hernád Elképzelhető az is, hogy egy veremházat alakítottak át völgyéből, jellemzően a 135–150 mBf. mai térszinte- boronaszerkezetes falú épületté (4. kép). ken. Az Árpád-kori település feltárt objektumaira jel- Az M30-as gyorsforgalmi út építését megelőző fel- lemző, hogy nagyon gyér leletanyaggal bírtak. A kerá- tárás során a Herman Ottó Múzeum megbízásából a miák jellegzetes 12–13. századi Árpád-kori töredékek, lelőhely északi részét az Ásatárs Kft., míg a déli te- hornyolt, helyenként bevagdalt díszítésűek. Az egyik rületét a Salisbury Kft. tárta fel. A megkutatott lelő- épület betöltéséből egy csontkorcsolya került elő. Bacs- helyrészen összesen 47.809 m²-en 1347 jelenség került kai István humuszolás közben is folyamatosan végzett napvilágra. A lelőhely északi területén zömében szkíta műszeres leletfelderítést, melynek során többek között kori és elenyésző számban késő rézkori és bronzkori vaslándzsa, sarlóvég, ösztöke, vastű, vascsatok és kések telepobjektumok voltak. A lelőhely déli részén viszont kerültek elő. kizárólag középső és késő bronzkori telepjelenségek A leletanyag alapján már az Árpád-korban is kerültek elő. fennálló település nevét Györffy György munká- jából ismerjük. Abaúj vármegye leírásánál szerepel Szkíta kori épületek helynévként, melyet Pesty Frigyes gyűjtésére alapo- A lelőhely északi részén (11.796 m²) különböző típu- zott, aki Szikszó és Alsóvadász között lokalizálta a sú és csoportokba szerveződő, közel 100 szkíta kori, Berczel dűlőt. 1772-ben még említik szőlőbirtokosait. földbe mélyülő struktúra, oszlopos szerkezetű épület, Györffy feltételezi a név etimológiája alapján, hogy alapozóárok, kerekded és szögletes alaprajzú gödör- és Abaúj megye déli csücskében, az Aba-nem birtokára veremépület került elő eddig (5. kép).2 letelepített törzsi katonaság által alapított faluról van A felület déli részén, csaknem 100 m hosszan kö- szó (Györffy 1987, 42 – 4 4). zel 500 szkíta kori cölöphelyet tártunk fel, melyek A terepbejárás során megállapítottuk, hogy dél felé legalább 44 felszín feletti építményhez tartozhattak.3 folytatódik az Árpád-kori (és a bronzkori) település is A cölöphelyek között, azok rendjébe illeszkedve 15 a felszíni leletek tanúsága alapján. A vizenyősebb, ala- keskeny és sekély alapozóárkot is megfigyeltünk.4 Az csonyabb térszinteken fekvő területet nem használták, alapozóárkok alján több esetben egymástól egyen- ekkor már – a bronzkori viszonyokkal ellentétben – lő távolságra beásott cölöplyukakat bontottunk ki. valószínűleg teljesen elmocsarasodott ez a terület. A Ezen struktúrák feltételezhetően paliszád- vagy ala- domboldalra, keleti irányban már nem terjeszkedett pozó árkok voltak, melyek önállóan és felszín feletti a középkori faluhely. Pusztulási réteget nem tudtunk építmény részeiként is értelmezhetők. Ehhez hason- megfigyelni, valamint 13. századnál fiatalabb leleta- ló negatív struktúrák korabeli mongóliai és szibé- nyag sem került elő, ezért feltételezhetjük, hogy a falut riai sziklarajzokon kecskekarámokként szerepelnek elhagyták a lakosai még a 13. század folyamán. Neve dűlőnév alakban a 18. századig fennmaradt. 2 Az objektumok, illetve negatív struktúrák száma folyamatosan nő a lelőhelyen a kézirat leadásakor [2019] is tartó régé- szeti érdekű bontómunka keretében végzett feltárás során. 3 A felszín feletti negatív struktúrák száma ennél valamivel magasabb lehetett, pontos számuk a szuperpozíciók és az erősen lekopott eróziós felszín miatt nem határozható meg. 4 A lepusztult felszín alapján elképzelhető, hogy több alapo- zóárok lehetett a magasabban fekvő lelőhelyrészen. Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 117

5. kép: Halmaj–Kiskinizsi-dűlő légi felvétele. Pirossal kiemelve a szkíta kori településobjektumok (Készítette: Kolonits László és Czukor Péter) Fig. 5. Aerial photograph of the Halmaj–Kiskinizsi-dűlő archaeological site. Settlement objects from the Scythian Age marked red (Figure by László Kolonits and Péter Czukor)

(Kubarev–Tseveendorj–Jacobson 2005, 590. Ric épületek aljába vagy nem ástak cölöphelyet,5 vagy 100. 1, 3–4, 6). Továbbá a kelet–délkeleti irányba egy „központi” cölöphelyet (ez a kerek struktúrákra nyitott paliszádok nagyon hasonlítanak a hortobágyi jellemző), ritkán 2–3 cölöphelyet is mélyítettek. A ki- karámhoz, az ún. „vasaló”-hoz is (Bárth 1982, 23. sebb méretű és a jellemzően mélyebb gödör- vagy ve- tábla). remépületekben az alapgödör fala mellett különböző A fenti építmények mellett 34 félig földbe mélyí- szélességű, sekély padka húzódott. A halmajihoz ha- tett épület is előkerült. Néhány esetben szuperpozíció sonló kerekded és négyszögletes alaprajzú épületek a is megfigyelhető volt a felszín feletti és a félig földbe bükkábrányi bánya területén6 és a közeli szikszói Hell mélyített építménytípusok között. Utóbbiakra jellem- gyár bővítése során feltárt lelőhelyen (Szikszó–Hell ző, hogy csoportokban helyezkedtek el és nagyjából Ring I. lh.) is előkerültek.7 az egész feltárási területen szóródtak. Tüzelésnyomot egyetlen esetben sem tudtunk megfigyelni. Alakjuk 5 A cölöplyuk nélküli épületek esetében felmerülhet azok bo- igen változatos, de alapjában véve 3 csoportba sorol- ronaházakként vagy talpgerendás épületekként történő értel- hatók, úgymint a kerek vagy kerekded, a lekerekített mezése (Czifra 2006, 174). 6 Bükkábrány–Bánya VIII/c és VIII/d lelőhelyeken – Gulyás sarkú négyszögletes alaprajzú formákhoz közelebb ál- Gyöngyi és Kolonits László 2016–2017. évi közöletlen feltá- lók, végül a nagyobb méretű, szabályos téglalap alakú- rása. ak (ez utóbbi csoportba csak egy objektum tartozott). 7 A lelőhelyen Király Ágnes, Horváth Antónia és Tóth Krisz- tián (HOM) régészek irányításával, több mint 3,5 hektáros A kerekded, négyszögletes vagy szabálytalan alakú területen 565 jelenséget, közöttük 69 félig földbe mélyített épületet és 226 oszlophelyet tártak fel (Király 2017, 4–5). 118 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al.

A településünk legnagyobb méretű – a nyesett felszí- Az épületek funkciója és a településszerkezet nen 15 m²-es – épülete (S309) mélységével és szabályos Az objektumok rendszere, a tüzelőberendezések lát- négyszögletes formájával is kitűnt a többi közül. De szólagos (?) hiánya, valamint az épületekben talált mivel tüzelésre alkalmas nyomot és letaposott padló- leletanyag e lelőhelyen talán segít közelebb vinni ben- szintet sem találtunk benne, így ebben az esetben is nünket az épületek funkcióinak és a település szerke- kétséges annak lakóházként történő értelmezése. zetének, ezáltal a középső vaskor folyamán itt élt né- Nagy kérdés, hogy hol lehettek a lakóházak, me- pesség életmódjának megismeréséhez. lyek szibériai, mongóliai, kaukázusi analógiák alapján8 A gödör- és veremépületek gazdasági rendeltetésű- felmenő falú, tüzelőhellyel rendelkező boronaházak és ek lehettek. A Halmajon és a Bükkábrányban feltárt, jurták lehettek. A régészetileg nehezen bizonyítható, hasonló méretű épületek betöltésében általában talál- feltételezhető felszíni épületek nyomai, a felszíni sa- tunk legalább egy-egy nyomott gömbös vagy bikóni- játosságok alapján, valószínűleg nem maradtak meg kus alakú (két egyenlő és egyenlőtlen félből álló) orsó- (Scholtz 2010, 381), legalábbis az általunk feltárt te- gombot, melyek külső felülete néhány esetben ritkán lepülésrészleten ezeknek nem leltük nyomát. bevagdosással díszített.10 Több településobjektumból került elő agyagból készült hálónehezék, őrlőkő illetve Szkíta kori leletanyag néhány gödörből és épületből vágott állatcsont. Ezen Az épületek funkciójának megállapításához érdemes épületek egy részében történhetett a helyi nyersanyag röviden a leletanyagot is ismertetnünk. A leletek 65– (gyapjú, gabona, csont) feldolgozása, tárolása.11 70%-át edénytöredékek alkották. Ezek között fele-fele Analógiák alapján a sekély, kerek alaprajzú gödör- arányban fordultak elő a szabad kézzel formált és a ko- épületek az állattartáshoz kötődő csősz- vagy pász- rongon készített edények darabjai. Jellegzetes edénytí- torkunyhók lehettek (Bárth 1982, 23. tábla; Ma- pusok: perem fölé húzott fülű bögrék, behúzott pe- tuz 1997, 8. kép, 10. kép). Az állattartás kötöttebb remű tálak, tojásdad testű bögrék, fazekak, nagyobb formájára utalnak a kiskérődző- és sertéscsontok. A tárolóedények, széles szalagfüles korsók. Ezek mellett fent idézett párhuzamok alapján az alapozóárkok és az számos beásásban találtunk lekerekített peremű, min- azokhoz kapcsolódó, nem közbezárt cölöpstruktúrák dig szabad kézzel formált, apró kőzúzalékkal és/vagy karámok, szárnyékok voltak. A zárt cölöpszerkezetek pelyvával soványított anyagú agyagból készült lapos, lábas ólak, terménytárolók is lehettek. eredendően kör/korong alakú töredékeket.9 Díszítések A különböző formájú gödör- és veremépületek cso- csak a kézzel formált edénytöredékeken voltak: rátett, portokban, a kutatott terület egészén megtalálhatók ujjbenyomással tagolt bordák, továbbá kerek vagy la- voltak. A feltárás során jórészt a település külterületi pos, félkör alakú fogóbütykök. része12 került napvilágra, melynek déli részén meg- A vaskori objektumokból jellemzően kiskérődző- határozó volt az állattartásra (javarészt kiskérődzők) höz és sertéshez tartozó vázrészek kerültek elő. Az utaló, ahhoz szorosan kötődő objektumok rendszere, egyik cölöplyukban egy növendék sertés feldarabolt mint cölöpólak, szárnyékok, karámok. Emellett ezen maradványait helyezték el. Néhány objektumban a területen egy csoportban, feltételesen a kötöttebb szarvasagancs-darabokat, illetve csonkagúla alakú állattartáshoz kapcsolódó veremépületek, ólak, kerek agyagnehezéket, őrlő- és fenőkőtöredéket, továbbá pásztorkunyhók nyomai is megfigyelhetők voltak. A vaskésdarabokat és egy szarvasagancsból készített település északi felét árokrendszerek tagolták, itt in- szerszámot is találtunk. kább tárolók, nyersanyagfeldolgozó műhelyek, esetleg

10 Érdekességképpen említhető meg, hogy a szomszédos Szik- 8 Ilyenek kerültek elő többek között a Minuszinszki-meden- szó-Hell Ring I. lelőhelyen 36 objektumban 49 db orsógom- cében a Tagar-kultúra területéről (Ralstron et al. 2018, 12. bot vagy töredéket leltek (Király 2017, 6). Fig 10). 11 Számos szkíta kori településen kerültek felszínre fűrészelt, vá- 9 E tárgytípusok pontos meghatározása kérdéses. Ehhez ha- gott állatcsontok, melyek azok helyben történő feldolgozásra sonló, fedőként értelmezett edénytöredékek többek között utalnak, pl.: Dunavecse, Tiszaigar (Lantos 2005, 34). Nyírparasznyáról (Czifra 2016, 5. kép 12–13) és Rákos- 12 Természetesen e korban vélhetően nem beszélhetünk klasszi- palota–Újmajorról (Tézer 2011, 11. lép 13) is ismertek. kusan kül- és belterületről. Talán inkább a település magjá- Véleményünk szerint tálca vagy egyéb hordozó szerepe sem hoz közeli (éjszakai vagy ház közeli?) állattartó, valamint mű- vethető el. helykörzetként határozhatjuk meg a feltárt településrészletet. Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 119

(sertés)ólak határozták meg a képet. Középen egy pa- Encs–Mérnöki-teleptől délre tak, a Büdös-kút adott vízvételi lehetőséget.13 (azonosító: 93259) Az előzetes feldolgozás alapján elmondható, hogy a Mengyán Ákos–Dávid Áron–Farkas Zoltán halmaji szkíta kori telepen dominált az állattartás, de (Ex Voto Kft.) annak egy helyhez kötöttebb formája (aprójószág, kis- kérődzők és sertés tartása), érzékelhetően nincs noma- Encs–Mérnöki-teleptől délre lelőhely (62+870– dizálás nagy körben. Bizonyos jelek alapján azonban 63+800 kmsz.) a Hernád völgyében, annak jobb az összetett szkíta közösség tagjai földet is műveltek, partján, sík területen, a mai Encs városától nyugatra, a helyi nyersanyagot (csontművesség, szövés-fonás, közvetlenül a település határa és a 3-as főút közötti gabonaőrlés) feldolgozták és helyhez kötöttebben gaz- részen található. A megkutatott terület mérete 61.540 dálkodtak a középső vaskorban (Kr. e. 7/6–5/4. szá- m2 volt, az azt fedő humuszvastagság 80–120 cm kö- zad).14 zött váltakozott. A fentiek és más hasonló korú települések alapján a A lelőhelyen 2018-ban összesen 1413 stratigráfiai „szkíták” a máshol is megfigyelt Scholtz( 2010, 381) számot osztottunk ki, melyek közül 45 darab recens komplex gazdálkodást folytatták a Hernád völgyében, vagy geológiai képződménynek bizonyult. ahol az állattenyésztés mellett a földművelés is jelen A régészeti korú objektumok között 258 darab volt, akár településenként is eltérő hangsúlyokkal.15 gödör és oszlophely/cölöplyuk, illetve 1093 darab sír További kérdések merülnek fel bennünk: az adott tele- volt. A sírok közül 704 tartalmazott emberi marad- pülés „komplex” gazdálkodású volt-e, netán a téli-nyá- ványt, 180 temetkezés csak kerámiát illetve fémleletet. ri szállások még nem elkülönített rendszerében látjuk Feltételesen jelképes sírgödörként értelmezhetők azok a változatosságot, vagy a mikrorégiós táji adottságok- a vázas sírokhoz hasonló és méretű gödrök (további hoz (mocsaras, vízjárta részek, folyóvölgy, dombvidék) 209 objektum), amelyek teljesen üresek voltak, vi- alkalmazkodva éltek egymástól független, kifejezetten szont a temető rendjébe illeszkedtek. A csontvázas te- vándorló állattartó és földműves csoportok? A kuta- metkezések közül tájolásuk és a bolygatatlan vázrész- tás elején járva ezek a kérdések még megválaszolásra letek alapján feltételezhetően 184 sír foglalt magába várnak. férfi (nyugat–keleti, vagy kissé délnyugat–északkele- ti), míg 171 női halottat (kelet–nyugati vagy északke- let–délnyugati tájolással). Feltárásra került egy nagy, őskori anyagnyerő gö- dörkomplexum, valamint egy egykori patakmederrel párhuzamosan futó, valószínűsíthetően paliszádfal oszlophelyei is. Ennek egyik oszlophelyében egy két- 13 A szkíta településekre jellemző, hogy azokat víz közeli ma- élű, köpűs bronznyílhegyre bukkantunk. gasparton létesítették (Scholtz 2010, 380). Bóka Gergely a Körös-vidék késő bronzkori és vaskori településtörténetével A lelőhely legmeghatározóbb eleme a középső foglalkozó tanulmányában is hangsúlyozza, hogy a Veker- bronzkori Füzesabony-kultúra temetője. A temető zug-kultúra települései a védett ártereken, magaspartokon egészen a 3-as főúttól nyugatra eső területig, a völgyet jellemzőbbek. Ez nagy valószínűséggel az időjárás csapadé- nyugatról határoló fennsík lábáig húzódik, feltehető- kosságával, hűvösebb idővel és az áradások magasabb számá- val magyarázható (Bóka 2012, 61–62). en itt található a temető nyugat-északnyugati határa. 14 A lelőhely feltárása, a leletanyag restaurálása, feldolgozása je- Déli és északi széle szintén a kutatott területen belülre lenleg [2019] is folyik, így a település belső kronológiájára esett, keleti irányban pedig még folytatódhatott a vá- vonatkozó pontosabb megfigyeléseket egyelőre nem tudtunk tenni. ros területe felé, bár a sírok sűrűsége ezen a részen is 15 Miskolc–Hejő lelőhelyen az archeobotanikai vizsgálatok jelentősen csökkent. A kultúra temetkezéseinél meg- többféle gabona termesztését (árpa, köles, elenyésző mennyi- szokott (észak–dél, dél–észak) tájolás helyett kelet– ségű rozs és vetési búza) és legeltetés együttesét bizonyították a korszakban. Itt egy letelepült földművelő közösség territó- nyugati (női temetkezések) és nyugat–keleti (férfi te- riuma volt egy más típusú, ligeterdős, vízjárta részen, de ezen metkezések) hossztengellyel voltak elhelyezve a sírok. a helyen is jelen volt a rét- és legelőgazdálkodás fordított, A kelet–nyugati tájolású sírok csontvázai bal oldalu- kisebb szereppel. Bár az árpa és a köles esetében megfonto- kon feküdtek, lábaik kissé felhúzva, karjaik pedig a landó az is, hogy e növények termesztése a gyors mozgású állattartó népek jellegzetessége (Pósa et al. 2014, 3–18). mellkas, esetleg az arc előtt voltak, míg a nyugat–keleti 120 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al. tájolású sírok vázai a jobb oldalukon feküdtek, lábuk előkerült egy bronz nyélcsöves csákány, egy nyélhátas szintén kissé felhúzott helyzetben volt, kezeik pedig balta és egy bronzkés is. vagy a mellkas, vagy az arc előtt feküdtek. Mind a További mellékletekként találtunk paszta- és bo- kétféle tájolásnál a halottak arccal dél felé néztek. Né- rostyángyöngyöket, agyarcsigák vázaiból készült hány esetben megfigyelhető volt olyan „rendellenes” ékszereket, valamint néhány megmunkált vaddisz- temetkezés, amikor az elhunytakat arccal észak felé nóagyar-nyakéket. Kevés esetben kövek is kerültek a nézve, tehát a feltárt temető „megszokott” temetkezési sírokba, melyek nagy része magkő, pár darab pedig rendjével átellenesen helyezték el. Ezeken kívül több pattintott nyílhegy volt. Kevés állatcsont említhető esetben a lábak és kezek csontjai sajátos helyzetben ke- még a mellékletek sorában, melyek közt volt néhány rültek elő (pl. nyújtott láb, kezek has, mellkas és arc csontár, valamint egy bolygatott temetkezés betöltésé- elé helyezésének változatai). A temetőben néhány töb- ben egy őstulokkoponya. bes temetkezést is feltártunk, melyeknél két elhunyt A temető egyik legjelentősebb sírja az 588-as szá- került egy sírba. Ezekben az esetekben gyermekek, mú, mely egy fiatal nőé volt. A bolygatatlan sír kü- felnőttek (6. kép), vagy felnőtt-gyermek párosítás mu- lönlegessége, hogy a halottat gazdag temetési mellék- tatható ki. Kisszámú hamvasztásos/szórthamvasztásos letekkel látták el. A koponyán párta nyomát találtuk sírt is feltártunk, melyek pontosabb datálása egyelő- meg, amelyen a halánték környékéhez köthetően egyre nem lehetséges, mivel csupán az urnák alsó 10–15 egy aranykorongpár helyezkedett el. Ehhez csatlako- cm-e maradt meg. Ezek is mindenképp a temető belső zott egy bronz spiráltekercsekből és agyarcsigákból kronológiai rendjébe illeszkedő sírok. álló „lánc”, amely a nő kezébe helyezett nagyméretű A temető viszonylag jól behatárolható területén bronztűhöz kapcsolódott (7. kép). több esetben megfigyelhetők voltak sírépítményre uta- Egy másik egyedülálló leletünk egy bolygatott férfi ló jelenségek, amikor egy-egy sír négy sarkához közel sírból került elő, ám az alsó lábszárakat és lábfejeket a négy darab oszlop- vagy cölöphely tartozott. Emellett későbbi „behatás” nem érintette. Így maradhatott meg a teljes feltárt lelőhelyen kimutatható a koporsó hasz- az az ép agyag kocsimodell, melynek négy darab négy- nálata a sírokban. küllős kerekét is in situ találtuk meg. A sírgödrök mélysége 10 cm és 160 cm között vál- A temető szerkezetével kapcsolatban megállapít- tozott a humuszolt felszíntől számítva. A gyermeksí- hatjuk, hogy a sírok nagy részét kelet–nyugati/nyu- rok általában sekélyebbek voltak. A temető nagy része, gat–keleti irányú sorokban helyezték el, valamint megközelítőleg 90%-a feldúlt és/vagy rabolt, legtöbb egyelőre legalább 2–3 darab nagyobb sírcsoportot is el esetben pedig a sírok rablógödreinek foltja volt megfi- tudtunk különíteni, melyeket általában 3–4 sírból álló gyelhető az altalajban. kisebb csoportok alkottak. Ezek száma a belső krono- A sírokhoz tartozó mellékletek közül az edénymel- lógia kidolgozása során tovább bővülhet. A megfigye- lékletek a leggyakoribbak, egy-egy temetkezés mellett lések szerint a lelőhely időben felöleli a középső bronz- általában kettő-négy edényt találtunk. Ezek közül kort, vagyis a Füzesabony-kultúra teljes időszakát, és a legelterjedtebb típusok a tálak (behúzott peremű, elmondható, hogy a lelőhely a Füzesabony-kultúra gömbszelet vagy csonkakúp, illetve svédsisak alakú), eddig feltárt legnagyobb sírszámú temetője. Annak a a fazekak és a bögrék (gömbös vagy nyomottgömbös kérdése, hogy a temetkezőhely melyik bronzkori telep- hassal, tölcséres vagy cilindrikus nyakkal). Gyakran hez, esetleg telepekhez tartozott, egyelőre tisztázatlan. előforduló mellékleteknek bizonyultak a bronzspirá- lok és bronztűk, melyek között több típus is előfor- Szalaszend–Nagy és Kishegy dult, mint például hurkos, gömbös és kúpos, valamint (azonosító: 84979) lapított fejű. A fémek között további általános mellék- Libor Csilla–Pusztai Tamás–Takács Richárd letnek mondhatók a csónak alakú hajkarikák, melyek (MNM Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság) nyersanyaga legtöbb esetben bronz volt, de jó néhány aranyból készült példány is előkerült. A lelőhely Szalaszend és Méra községek határában a A sírokban több esetben találtunk különlegesebb Hernád-síkot nyugatról határoló, attól 50 méterrel fém használati tárgyakat is. Az első ilyen „uniká- magasabban lévő markáns terasz peremén fekszik. A lis” leletünk egy nagyméretű bronzhorog volt, majd terasz felszínébe e helyen egy vízmosás vágódott. Az Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 121

6. kép. Encs–Mérnöki-teleptől délre nevű lelőhely, 504-es 7. kép. Encs–Mérnöki-teleptől délre nevű lelőhely 588-as számú számú sír: két felnőtt csontváza (Fotó: Tóbis Ede Mihály). sír (Fotó: Nagy Márton) Fig. 6. The oN 504 grave at the archaeological site of Encs– Fig. 7. The oN 588 grave at the archaeological site of Encs– Mérnöki-teleptől délre. Skeleton of two adults Mérnöki-teleptől délre (Photo by Ede Mihály Tóbis) (Photo by Márton Nagy)

ERD-hez szükséges próbafeltárások 2017 őszén e lelő- a 2017-ben előkerült első sírral együtt 7 honfoglalás helyen Pusztai Tamás vezetésével folytak. E feltárások kori sírt tártunk fel. gyakorlatilag a korábbi irodalomból Méra–Várdomb A 10. századi temető sírjai a már fent említett egy- néven ismert, az M30-as projektben Méra I. néven kori vízmosásnak a kelet felé lejtő partján helyezked- azonosított bronzkori erődített település külső része- tek el. A sírgödrök betöltése alig volt elkülöníthető a it érintették, de a projekt során ezt a területet önálló körülöttük elterülő agyagos, sárga altalajtól. Utólag lelőhelyként kezeltük. A 2017-es feltárások során meg- mindegyik sírt kirabolták. A rablógödrök betöltése talált bronzkori településjelenségek közül kiemelkedik jól elválik a környezetüktől, így a rablógödröknek a egy, a lelőhely platóját kettévágó vízmosás mélyebb ré- nyesett felszínen megfigyelhető foltja alapján sikerült szein található, a későbbi rámosódások által jelentősen azonosítani a temetkezéseket. elfedett épület padlója és a padlójára került edények Két sorban helyezkedtek el a sírok, nyugat–keleti (S1). A lelőhelyen 2017-ben került elő az itt található tájolással. A sírok lekerekített sarkú téglalap alakúak honfoglalás kori temető első sírja (S2; 1. sír). és igen sekélyek voltak. A humuszolási szinttől 3–5 cm E lelőhely feltárását az M30-as autópálya 69+215 mélyen már jelentkeztek a csontok. Feltehetően a talaj kmsz.–69+680 km-szakaszán 2018-ban Libor Csilla felső humuszos rétegét az erózió a vízmosás enyhén vezetésével folytattuk. A 2,2 ha kiterjedésű feltárt te- kelet felé lejtő oldalán lepusztította. Koporsónak nem rületen a 650 bronzkori és vaskori objektum mellett találtuk a nyomait. 122 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al.

A rablásokat feltételezhetően célirányosan végez- tarsoly azonban a sírban maradt. A tarsoly szájának ték, ugyanis a rablók egyértelműen a sírban fekvő ha- zárására szolgáló csontlemez mellett öt kovakő is elő- lott mellkasára, valamint a deréktájra és a fejre ástak került e helyen, melyek a tarsolyban található tűzszer- rá. Ez arra utal, hogy a sírok jelöltek voltak és a rablás számhoz tartoztak. A temetés során a halott bal oldala akkor történhetett meg, amikor még ezek a jelölések mellé helyezhették az íjászfelszerelését. Előkerültek az látszódtak, ám a test már lebomlott, mivel a szétdobált íjkarok és az íj középrészének merevítésére szolgáló csontok között anatómiai kapcsolat nem volt kivehető. csontok, valamint a leengedett íj tárolására szolgáló A bolygatások ellenére is találtunk több ezüstözött tok száját záró csontlemez is, de csak az egyik darab. A bronz fülesgombot, ezüst ruhavereteket, nyíltegezre, rablókat a halott bal válla mellé helyezett, vasalatok- valamint magára az íjra utaló csontlemezeket. A sírok kal megerősített nyíltartó tegez már nem érdekelte. A datálását megkönnyítette, hogy az egyik női sírban nyílhegyekből ítélve ebben hat nyílvessző volt. A rom- két ezüst itáliai denárt is találtunk, melyeket Hugo busz alakú nyílhegyek mellett van egy kétágú, villás és II. Lothár közös uralkodása idején vert (931–947) végű is, valamint egy unikális darab is: ez egy igen érmeknek határoztuk meg (CNI 1/9). E terminus post nagy méretű, pengéjén hat lyukkal áttört nyílhegy. Az quem adat alapján a temető a 10. század középső har- áttörések talán a nyílhegybe fűzött gyúlékony anyag madában lehetett használatban. A temetkezések ide- befűzésére, rögzítésére szolgálhattak. Az eddig elő- jének a meghatározása során a lószerszámok vizsgá- került honfoglalás kori leletanyagban nem ismerünk lata is hasonló eredményeket hozott, mivel két sírban hasonlót. trapéz alakú kengyel volt, amely típus Révész László A sírokban talált lócsontok alapján a lovak a hon- szerint a 10. század középső harmadától jelenik meg a foglaló magyarokra jellemző alacsony (körülbelül Kárpát-medencében (Révész 1996, 45–46). Három 138–142 cm-es) marmagasságúak voltak. A férfi és sírban lócsontok is voltak, így a már fentebb említett női temetkezések mellékleteiként megtalált lócsontok női sír esetében is. Itt a lóhoz tartozó lábszárcsontok között nem volt jelentős méretbeli különbség. kerültek elő. A még 2017-ben feltárt 1. sírban fekvő Elvégeztük a sírok embertani vizsgálatát is. A halott lábánál elhelyezett ló lábszárcsontjai fölött a ló 2017-ben előkerült 1-es számú sírban talált egyénről koponyáját is sikerült megtalálni. Itt lábhoz tett lóbő- dr. Marcsik Antónia megállapította, hogy egy matu- rös temetkezéssel számolhatunk. Ezt a sírt a terület rus korú férfi volt, aki valószínűleg lovagló életmódot lőszermentesítése során végzett fémdetektoros kutatás folytathatott az izomtapadási helyek, valamint az ízü- találta meg, így a lőszermentesítők a ló koponyájára leti kopások alapján.17 A 2018. év során előkerült hat helyezett gyeplőhöz kapcsolódó zablát, valamint a egyén csontvázát Libor Csilla és dr. László Orsolya koponya melletti kengyeleket eredeti helyzetükből vizsgálta. E hat személyből három férfi, egy nő és két kimozdították.16 A rablást követően a sírban hagyott nem meghatározható nemű ember váza volt. Az elha- maradványok alapján ez volt az egyik legtöbb leletet lálozási életkoruk közel hasonló volt és mind adultus tartalmazó sír. Nem tudjuk biztosan, hogy a rablások (23–39 év) korúak lehettek. Ahol vizsgálható volt a előtt is ez volt-e a temető leggazdagabb sírja, mivel ezt nyakszirtcsont, ott megfigyelhető ezen töredékek erő- is kifosztották. Az egész sír nem volt összedúlva, csak teljesebben roncsolódása, összehasonlítva a koponya a halott fejénél és derekánál találtunk egy-egy rab- más részeivel. Mivel a szakirodalomban több helyen is lógödröt. Itt helyezkedtek el azok a tárgyak, melyek lehet példát találni arra, hogy honfoglaló eleink alátá- fontosak lehettek a sír kifosztói számára. A koponya masztották halottjaik fejét (Szendrey 1928, 17; Tet- majdnem teljesen hiányzott, a rablás során csupán az tamanti 1975, 90; Szőke–Vándor 1987, 49; Ist- alsó állkapocs maradt a sírban. Mellette, a bal oldali vánovits 2003, 379), így ez az eshetőség ezen sírok kulcscsont helye fölött már csak egy ezüst hajkarika esetében is fennállhatott, ami magyarázatul szolgálhat feküdt. A deréknál lévő bolygatás során a halott ve- az occipitalae töredékes állapotára. A női egyén arc- retes övét kereshették vagy vihették el. Az övre fűzött koponyáját sikerült visszaépítenünk olyannyira, hogy le tudjuk mérni az arc arányait. Ezen mérések alap- ján nem csupán morfológiailag, hanem metrikusan is 16 Az SNR 679 női temetkezés esetében a lókoponyát nem ta- láltuk, valószínűleg a rablás következtében kerülhetett ki a sírból. 17 Köszönet dr. Marcsik Antóniának az eredményekért! Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 123

8. kép. A Szalaszend–Nagy és Kishegy nevű lelőhelyen a 679-es stratigráfiai azonosító számmal jelölt sírban talált nő koponyája (Fotó: Bicskei József) Fig. 8. The skeleton of a woman, found in the grave marked with oN 679 stratigraphic identity number at the archaeological site Szalaszend–Nagy és Kishegy (Photo by József Bicskei) egyértelművé vált, hogy europid és mongoloid jellege- rejtőző sírt meghatározhassunk a segítségükkel. ket is mutat (8. kép). A Hernád-völgy magyarországi szakaszáról ed- Feltételeztük, hogy esetleg akadhat olyan sír, mely- dig alig ismertünk honfoglalás kori temetkezése- nek a foltja – rablási nyomok hiányában – nem vehető ket. Mindössze öt szórványlelet (Alsódobsza, Hejce, észre a már lehumuszolt területen, így mind az ásatás Hernádkércs, Aszaló és Göncről), valamint két hi- során lehumuszolt területet, mind az ásatás mellet- telesen feltárt sír Szikszóról és egy 19 síros temető a ti, attól keletre található szántóföldet megvizsgáltuk 10–11. századból az Encs-Tobolyka III. nevű régészeti geofizikai műszerrel is, hátha találunk további sírok- lelőhelyről sorolható e korszakba. Az M30-as autópá- ra utaló mágneses anomáliákat. A már feltárt sírok a lya építését megelőzően Szalaszend határában feltárt régészeti munkák előkészítéseként végzett geofizikai temetkezések feltehetően a 10. század középső harma- vizsgálat során készült térképen szereplő egyes ano- dában kerülhettek a földbe. Az itt eltemetett embe- máliákkal – utólag – jól megfeleltethetők egymásnak. rek többsége adultus korú volt. A négy férfi közül a Feltételeztük, hogy az esetlegesen föld alatt rejtőző mellékletei alapján kiemelkedik a maturus korú, 1-es további sírok is hasonló módon jelentkezhetnek egy sírban fekvő halott. Mi lehetett annak a közösségnek további geofizikai felmérésen. Az újabb geofizikai fel- a szerepe, funkciója, amelynek e sírokban talált em- mérés eredményeképp készített térkép sem az ásatási berek a tagjai voltak? Mennyi sír lehet még e helyen a területen, sem a feltárandó területet keletről határoló földben? Mi lehetett az a folyamat vagy épp az az ese- szántóföldön nem mutatott olyan további mintázato- mény, aminek nyomán itt temették el őket? Hol élt a kat, melyek általunk még nem feltárt sírokra, esetleg közösség többi tagja? És őket hol temették el? E számos sírsorokra utalnának. Természetesen előfordulhat, kérdésre a Hernád-völgy honfoglalás kori emlékeire hogy a geofizikai felmérés mostani eszközei nem irányuló célzott kutatás adhat választ. Az itt élő embe- voltak alkalmasak arra, hogy minden, még földben rek még birtokában lehetnek olyan információknak, 124 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al. melyek hozzásegítik a régészetet további honfoglaló leletei a korai bronzkor végéhez köthetők. Az intenzív leletek meghatározásához. megtelepedésre később, a középső bronzkorban és a késő bronzkor legelején került sor. A jelenségek arra Méra–Méra I. utalnak, hogy a települést a Kr. e. 2. évezredben fo- (azonosító: 75061) lyamatosan használták. Ezalatt a hosszú periódus alatt Larsson, Nicklas látványosan átalakult a település szerkezete, és a vál- (MNM Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság) tozásokat a régészeti jelenségek dokumentálása során pontosan nyomon tudtuk követni. Méra–Méra I. lelőhely területe egy nem mindennapi A bronzkori települést hármas árokrendszer vet- lelőhely: az M30-as autópálya megelőző feltárásai egy te körbe, amelyet nem egy időben hoztak létre: a két bronzkori erődített település részletes kutatására adtak külső árkot később alakították ki, mint a legbelsőt. lehetőséget. A lelőhely (69+510–69+930 kmsz.) Méra A belső, legkisebb átmérőjű árok (S1223) a feltárási település külterületén, a Hernád folyó síkját nyugatról terület déli szélén található, legalább 50 m hosszú sza- kísérő magaspart peremén található, kitűnő kilátással kasza esett a feltárási területre. Az árok átlagosan más- Regéc és Boldogkő várára. Az 1979-ben földvárként fél méter széles és 1 méter mély, az északi részén két azonosított (Hellebrandt–Simán 1980, 92), de már kisebb bejárattal. A középső árok (S26 és 29) legalább a 19. század végén ismert (Sárközy–Nováki 2001, 55) 280 m hosszú, 3 méter széles, 1,6 méter mély, bejárata lelőhelyen eddig szisztematikus régészeti kutatás nem északkeleten kb. 3 méter széles volt (10. kép). A bejárat folyt, régészeti leletanyag is csupán terepbejárásokból előtt, az árok külső oldalán paliszád nyomát is meg- került elő. A területen 2017 tavaszán – útépítést meg- találtuk kb. 35 méter hosszan. Az árok belső oldalán előzően – régészeti célú geofizikai felmérést végeztek a is kb. ugyanilyen hosszan jelentkezett két, egymással Herman Ottó Múzeum munkatársai. A geomágneses párhuzamos cölöpsor. A harmadik árok (S2) legalább vizsgálat a lelőhely központi részén egy kettős árokkal 200 méter hosszú, 2 méter széles és 1,5 méter mély. határolt, intenzív anomáliát mutató területet jelzett A három árok a lelőhelyet három különböző inten- (9. kép). 2017 őszén próbafeltárást végeztek, amely so- zitású és típusú zónára osztotta. A külső árkon kívül rán összesen 15 szondát nyitottak, elsősorban a terület az objektumok nagyon ritkák és a leletanyag szegé- régészeti fedettségének, a jelenségek tényleges kiterje- nyes. A külső és a középső árok közötti terület köze- désének és mélységének meghatározása céljából.18 A pes intenzitású, a jelenségek többsége késő bronzkori lelőhely északi szélét 2018 júliusában régészeti megfi- vagy kora vaskori gödör volt, emellett 5 kora vaskori, gyelés közbeni bontómunkával kutattuk meg. földbe mélyített házat is dokumentáltunk. A terület A megelőző feltárás a lelőhely északi részét érin- a középső árkon belül nagyon intenzív volt, az ob- tette, itt összesen 1382 jelenséget dokumentáltunk. jektumok többségét gödrök és cölöphelyek alkották. Egyetlen késő rézkori gödör (S1325) kivételével a ré- Ezeken kívül több nagy kiterjedésű (a legnagyobb, gészeti objektumok többsége a bronzkorra illetve a az S1109 összesen 590 m2-es volt), illetve közepesen kora vaskorra (szkíta) keltezhető településjelenség. A mély (1–2 méter közötti átlagmélységű) anyagkiter- gépi humuszolással és a bontómunkával párhuzamo- melő gödörkomplexumként meghatározott jelenséget san folyamatosan végeztünk fémkeresős leletfelderí- is dokumentáltunk. Két esetben a cölöphelyek 1-1 tést. Szintén fémkeresővel ellenőriztük az objektumok felmenő falú cölöpépítmény szerkezetét jelölték (lakó- betöltési rétegeit is. vagy egyéb épületek). A házakhoz/épületekhez köthe- A megelőző feltárást 2018 áprilisában kezdtük tő tüzelőberendezéseket nem találtuk. Ellenben több meg és 2019 márciusában fejeztük be, ezért csupán esetben, ha magát a kemencét nem is, de kemencére előzetes eredményekről tudunk beszámolni. Ugyan- (tüzelőberendezésre) utaló nyomokat (átégett omla- akkor a lelőhely komplexitása és leletanyagának gaz- dék, tapasztás) igen. dagsága mindenképp indokolja e rövid bemutatást. A jellemzően telepjelenségek mellet két zsugorított Az előkerült leletanyag alapján a település legkorábbi csontvázas temetkezést is dokumentáltunk: az S897 sír É–D-i tájolású, benne a halott a bal oldalán feküdt, illetve az S1283 sír ÉNy–DK-i tájolású, jobb oldalán 18 A próbafeltárás vezetői dr. Pusztai Tamás és Pusztainé dr. Fischl Klára (Herman Ottó Múzeum) voltak. fekvő halottal. A sírokból nem került elő melléklet. Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 125

9. kép. Méra–Méra I. nevű lelőhely geofizikai felmérése a települést övező hármas árokrendszerrel (Készítette: Herman Ottó Múzeum) Fig. 9. The geophysical survey of the archaeological site Méra–Méra I., with a triple ditch around the settlement (Figure by Herman Ottó Museum)

10. kép. Méra–Méra I. nevű lelőhely, a középső árok északi részén dokumentált paliszád nyoma. (Fotó: Larsson, Nicklas és Látos Tamás) Fig. 10. The vestige of a palisade, documented at the northern part of the central ditch. Archaeological site Méra–Méra I. (Photo by Nicklas Larsson and Tamás Látos) 126 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al.

További 5 gödörben (S301, 314, 680, 802, 1279) tár- fémnyersanyag-lelőhelyek, mint pl. a Gömör–Szepe- tunk fel emberi csontvázat különböző pozíciókban. si-érchegység réz- és aranybányái fontos nyersanyagok A gödrök betöltésében talált leletanyag alapján késő és árucikkek kereskedelmét jelzik, melyek közvetíté- bronzkorra vagy kora vaskorra datálhatóak. sében a Hernád földvárai bizonyára szerepet játszot- A feltárt objektumokból elsősorban nagy mennyi- tak. A Mérán végzett egyedülálló mértékű feltárás és ségű kerámia leletanyag került elő. Szintén magas az a lelőhely gazdagsága új lehetőséget ad arra, hogy a állatcsont aránya. A feltárás során (az objektumokból hasonló lelőhelyek szerepét és kronológiai helyzetét és a felső humuszrétegből) folyamatosan detektáltuk újraértékeljük. a fémtárgyakat, melyek között számos, jól típusba so- rolható és korhatározó leletet (trianguláris bronz tőr, Garadna–Kovács-tanya pödrött végű tűk stb.) említhetünk. Fontos lelet az a (azonosító: 35284) két nemesfémtárgy, amelyeket szintén fémkereső ta- Csergő Ákos–Tóth Krisztián lált (egy csónak alakú arany hajkarika és egy vékony (MNM Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság) drótékszer). A bronz feldolgozására utaló leletek kö- zött számos öntőmintát, fújtatócsövet, bronzöntésre Egy-egy település létrejöttében sok tényező játszhat szolgáló edényt (kanál) is találtunk. A középső bronz- közre, ám a különböző tájak határai kiemelkedően jó kori háztartásokra jellemző hordozható tűzhely több településösztönző erővel bírnak, mivel e határok men- példánya és variánsa is előkerült. tén a tagoltsági különbségekből adódó érintkezési vo- Az előzetes eredmények azt sugallják, hogy a tele- nalak elrendeződése meghatározó térosztási irányokat pülést a második évezred végén hagyták fel. Ugyanak- formált, melyek irányultsága a társadalom térhaszno- kor néhány évszázaddal később, a kora vaskor idején sítási, megtelepedési és áramlási folyamatai számára a a szkíták is itt létesítették településüket. Erre az idő- kedvező tényezők sűrűsödése (alacsonyabb térszínek, szakra keltezünk 8 kerek, félig földbe mélyített házat gyengébb lejtők, szélesedő völgytalpak, változatos me- és számos hulladék- és tárológödröt. A leletanyagban a derborítottság, árvízmentesség) felé alakult ki (Csül- kerámia dominál, de sok állatcsont, néhány bronz- és lög 2006, 20). vaseszköz is ismert. Számos bronz nyílhegyet is doku- Némi földrajz után érdemes megnéznünk a fentebb mentáltunk, amelyeket helyben gyártottak, erre utal- említett tájakról ismert római kori germán lelőhelyeket nak a félkész és hibás darabok. Néhány objektumból a Hernád folyó mentén. Encstől északra 30 lelőhely is- jó állapotú vaskés is előkerült. mert jelenleg, melyek egy részén kisebb-nagyobb lelet- A megelőző feltárás eredményei, a geofizikai és mentés, terepbejárás történt, néhányuk azonban csak fémkeresős vizsgálatok, a lelőhely geomorfológiai szórványleletek alapján valószínűsíthető, ám a 3-as viszonyai együttesen azt jelzik, hogy a bronzkori le- számú főút mentén nagy felületen történtek régészeti lőhely központi része a megkutatott területtől délre kutatások. A legtöbb lelőhely esetében megfigyelhető, található. Úgy gondoljuk, hogy az egykori települést hogy kistájak határain, főként folyóvizek teraszain itt, ezen az észak–déli dombháton hozták létre talán helyezkednek el, kihasználva a folyó- és patakvölgyek már a korai bronzkor végén. A középső bronzkor idő- kapcsolódási pontjait. Az ismert lelőhelyek közül Soós szakában a település koncentrikusan növekedett és a Eszter 16 przeworsk települést vizsgált a Hernád-völgy késő bronzkor elején elérte legnagyobb kiterjedését, északi felében doktori disszertációjában, főként azo- mintegy 11 és fél hektáros nagyságot. A megelőző kat, melyeken kisebb régészeti feltárás zajlott többsé- feltárásunk ennek a területnek kevesebb mint felét, 5 gében a 60-as, 70-es években, illetve azokat, melyeken hektáros részét érintette. az 1989 után meginduló nagy felületű feltárások jóval A környéken, a Hernád völgyében számos hasonló nagyobb betekintést engedtek a Hernád-völgy római méretű és korú erődített település ismert. Ezek mind- korába (Soós 2016, 450). Ezek között található Ga- egyikét stratégiailag fontos helyeken találjuk meg, radna–Kovács-tanya lelőhely is. ahonnan a völgyre és a környező területekre a jó rá- E nagy kiterjedésű római kori germán települést látás biztosított. A Hernád – úgy, mint ma – akkor 1999-ben fedezték fel a Herman Ottó Múzeum régé- is természetes szállítási és kapcsolati útvonalat bizto- szei, melyet két lelőhelyre bontottak: Garadna-Elkerü- sított a Kassai-medence és az Alföld között. A gazdag lő út 3. lelőhelyre (azonosító: 59012) és Kovács-tanyára Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 127

(azonosító: 35284). A jelenlegi községtől 500–1200 csak 2019 tavaszán került sor, azonban a paticsos om- m-re északkeletre, 160 m-es tszf-i magasságú egykori ladék elbontása után kirajzolódtak egy földfelszíni folyóteraszon, a Bársonyos-patak partvonalához közel, épület oszlophelyei, mely mérete hozzávetőlegesen 8 x ÉÉK–DDNy-i hosszirányban helyezkedik el (Csen- 4 méter lehetett. Több hasonló omladékréteg feltárása geri–Pusztai 2008, 89). A 2002–2003-ban feltárt jelenleg [2019] is zajlik. terület a jelenlegi 3. számú főút nyomvonalán volt, Ezek mellett ún. félig földbe mélyített épületeket melyet részben keresztez az M30-as autópálya terve- tártunk fel, melyek lekerekített sarkú négyzet vagy zett nyomvonala, az érintett lelőhelyrész a C szakasz téglalap alakú struktúrák, általában a szemközti vagy 74+900 és 75+845 km-szelvényei között található. a két rövidebb oldalon 3-3 oszlophellyel. Tüzelőberen- A 15 évvel ezelőtti ásatáson 22 lekerekített sarkú dezés nyomát nem észleltük bennük, padlójuk nem négyszögletes, félig földbe mélyített épület maradvá- tapasztott. Jelenleg is zajlik a feltárása egy másik típus- nyait, 7 nagyobb oszlophelycsoportot és egy felszíni nak, melynek azonban a sarkaiban és oldalai mentén ház megrongálódott, égett omladékát sikerült az ása- körben oszlophelyek, illetve az északnyugati sarkában tóknak megfigyelni Csengeri–Pusztai( 2008, 97). andezitből kirakott kőkemence található. Harmadik Az épületek mellett számos tároló- és hulladékgödör, típusként említhető egy ezeknél valamivel kisebb, egyes esetekben ezekben elhelyezett kutyavázak láttak lekerekített sarkú téglalap alakú épület, melynek két napvilágot, ám ezenfelül 40 négyszögletes kiégett ol- szemközti rövidebb oldalának közepénél helyezkedik dalfalú, általában É–D-i tájolású „tüzelőgödör” is elő- el 1-1 oszlophely. került 6 csoportban (Csengeri–Pusztai 2008, 97). Az épületek mellett számos tárológödör látott nap- Garadna–Kovács-tanya lelőhelyet Soós Eszter dol- világot, melyek több típusba sorolhatók. Néhányuk gozta fel doktori disszertációja keretében (Soós 2016). nem túl mély (140 cm), méhkasszerűen öblösödő és A településobjektumok az északi részen sűrűbben, dél egyenes aljú, ezzel szemben feltártunk mélyebb (200– felé egyre szórtabban fordultak elő. Soós Eszter – fel- 230 cm), hordószerűen öblösödő, ívelt aljú gödröket dolgozva a lelőhely feltárt részének leletspektrumát, is. Germán településeken gyakori, hogy ezeket később annak belső kronológiáját is kidolgozva – a leletanya- szemetesként hasznosítják és egész állatvázak vagy got három kronológiai fázisba sorolta: B2–B2/C1–C1a egyéb, talán valamilyen áldozathoz köthető leletcso- az első, C1b–C2 a második és C2–C3 a harmadik, port található bennük. A 2002–2003. évi feltáráso- mely szerint a település legkorábbi része a 2. század kon kutyavázak kerültek elő a hasonló beásásokból, harmadik harmadától keltezhető (B2–B2/C1 fázisok) amelyek jelen ásatáson sem hiányoztak (Csengeri– és feltehetően a 4. század utolsó negyedéig volt lakott Pusztai 2008, 97). Eddig két esetben figyeltünk meg (Soós 2016, 457). gödörben elhelyezett kutyavázat, az egyik gödörben a A 2018 szeptemberében kezdődött teljes felületű kutya csontváza mellett egy marha koponyája, egy ló feltárás egy újabb nagy felületű metszet a településre, lábszárcsontjai, illetve alattuk egy őrlőkő látott nap- részben párhuzamosan a korábbi feltárással a jelenle- világot. Ezeken kívül még további három gödörben gi felület középső és déli részén, ám az északi részen találtunk elhelyezett lókoponyát. kelet felé kanyarodik az autópálya-nyomvonal, mely A 2002–2003-as ásatáshoz hasonlóan a jelenlegi átvág a Bársonyos medrén és a Hernád árterén halad felszínen is kerültek elő átégett oldalfalú, négyzet ala- tovább. Összesen 9345 m2 területről távolítottuk el a kú tüzelőgödrök. Egy részük csoportban helyezkedik humuszt gépi erővel, melyből 1680 m2 felületen ma- el a még feltáratlan területen, azonban az eddig feltárt gasabban hagytuk meg a szubhumusz alatt jelentkező északi részen elszórtan, egymástól távol találhatóak. kultúrréteget, mivel itt erősen paticsos omladékokra Nem különböznek a már számos germán településen bukkantunk. 2018 október–novembere folyamán a megfigyelt hasonló jelenségektől, azonban az egyik- tartós fagy beálltáig a lelőhely csak egy kisebb rész- ben kövek és faszén társaságában vassalakokat talál- letének feltárásával végeztünk, sikerült dokumentál- tunk. Ezek mellett december folyamán egy Henning nunk a már a korábbi ásatáson is megfigyelt, jellemző B típusú edényégető kemencét is sikerült feltárnunk, főbb objektumtípusokból néhányat. A legtöbb lelet melynek rostélyán in situ maradt meg egy szürke ko- két omladékrétegből látott napvilágot, melyek feltá- rongolt mély tál bepecsételt és besimított hullámvona- rásával december közepéig nem végeztünk, arra már las díszítéssel (11. kép). 128 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al.

közti történeti útviszonyokról – az ország más tájaihoz hasonlóan – elsősorban a levéltári gyűjteményekben fennmaradt 18–19. századi kéziratos térképekből és az I. katonai felmérés alapján tájékozódhatunk, és ezek segítségével következtethetünk a korábbi korszakok úthálózatára (12–13. kép).19 Az írott források alapján a középkori utak vonalával Györffy György is foglalko- zott Borsod és Abaúj vármegyék történeti földrajzában (Györffy 1987, 53–54, 747–748). Ezek pontosításá- hoz, illetve a középkort megelőző időszakok útviszo- nyaihoz további közvetett információként szolgálhat a nagyobb, intenzívebb jellegű régészeti lelőhelyek elhe- lyezkedése, azok szóródása vagy éppen füzére. A Miskolc–Tornyosnémeti autópálya-szakasz tör- téneti útjainak ismertetését Miskolctól kiindulva kí- séreljük meg felvázolni. Miskolctól keletre hosszan el- nyúlt a medrét gyakran változtató Kis Sajó/Sajó-Előér és a Sajó folyó ártere, aminek legkeskenyebb szakasza Miskolc és (Felső)Zsolca között nyújtott optimális közlekedési lehetőséget. A Kassára futó királyi út (Via 11. kép. Az S151-es edényégető kemence Garadna–Kovács-tanya lelőhelyről (Fotó: Ignáth Katalin) Regia) is itt keresztezte a folyókat, mely a mocsarak- Fig. 11. The pottery kiln oN S151 from the archaeological site ban egy modern, feltételezhetően Mária Terézia kori Garadna–Kovács-tanya (Photo by Katalin Ignáth) töltésúton haladt, ám az egy korábbi meglévő útra épült rá.20 Az eddig feltárt leletek legnagyobb része kerámia, A Regia Via innen északkeletre fordult, amit több főként kézzel formált, durva fazekak, fekete, fényezett 18. század végi, Felsőzsolca határát ábrázoló térkép is tálak, csőtalpas tálak. Viszonylag kevés a korongolt megjelenített.21 Az útszakasz a mai 3. sz. főúttal lé- kerámia, amelynek egy jó része római import, mint nyegében azonos vonalon haladt, száraz magaslatokon reliefes terra sigillata-darabok, vörösre festett vagy egészen Szikszó mezővárosáig. E királyi utat az Arnót szürke rádlidíszes kerámia. Nem lehet eléggé hang- mai belterületének keleti szélén lokalizálható Kutya- súlyozni Bacskai István fémdetektoros kutatásainak kaparó csárdánál keresztezte a Via Sós, ami a Tokajból jelentőségét, amelynek köszönhetően több mint 1000 Arnóton és Szendrőn át Tornába futó főbb útvonal- fémtárgy, köztük számos fibula, egy balta, sarkantyú, nak tekinthető,22 és amely elnevezése, valamint tokaji arany csüngők láttak napvilágot. A leletanyag alapján, kiindulópontja révén joggal tartható a középkori só- mely természetes módon a korábbi feltárással korrelál, szállító utak egyikének. Ez a Sós út az Arnót és Pálfal- az eddig feltárt jelenségeket a B2/C1 és C2 időszakra va fölötti domb peremén, az autópálya-feltárások so- keltezhetjük, legfőképp a Soós Eszter által meghatáro- rán kutatott 2. lh., Arnót–Répásalj intenzív régészeti zott első kronológiai fázisba.

TÖRTÉNETI ÚTVONALAK 19 Az I. katonai felmérés szelvényeire a továbbiakban lásd: htt- REKONSTRUKCIÓS LEHETŐSÉGE ps://mapire.eu/hu/map/europe-18century-firstsurvey/ (Le- töltés ideje: 2019.08.15.) Szörényi Gábor András–Bodnár Tamás 20 Planum fluvii Sajó Elő-ér in Territorio Oppidi Miskoltz si- (Herman Ottó Múzeum, MNL Borsod-Abaúj-Zemp- tum... MNL, S 12 - Div. XIII. - No. 74. A térkép keletkezé- lén Megyei Levéltár) sének ideje: 1786. Letöltés helye: https://maps.hungaricana. hu/hu/MOLTerkeptar/5058/ (Letöltés ideje: 2019.08.15.) A töltésút alatt látható a korábbi út kanyargós nyomvonala. Egy új út építése során felmerülhet a kérdés, hogy 21 MNL BAZML BmT 271. A térkép keletkezésének ideje: 18. vannak-e előzményei, illetve hol közlekedtek koráb- század vége. ban az adott régióban utazók. A Miskolc és Kassa 22 MNL BAZML BmT 39. A térkép keletkezésének ideje: 19. század eleje. Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 129

12. kép. A feltárt nyomvonal déli szakasza 13. kép. A feltárt nyomvonal északi szakasza az I. katonai felmérés térképén az I. katonai felmérés térképén Fig. 12. The southern section of the investigated motorway track Fig. 13. The northern section of the investigated motorway track on the map of the I. military survey on the map of the I. military survey lelőhelye közvetlen közelében érkezett le a dombokról Abaújban a királyi út jellegzetes módon végig a a Sajó völgyébe, Sajóvámos vámhelyéhez. Cserehát keleti domblábánál, közvetlenül a Hernád és A Sajó és a Hernád vízválasztóját, a Cserehát déli lefűződéseinek ártere fölötti térszínen futott. A nyom- lankáit Zsolca és Szikszó között keresztezte az emlí- vonalba négy nagyobb – terepbejárási adatok szerint tett Via Regia. A Cserehát gerince egyúttal Borsod és sűrűn lakott – É–D-i völgy csatlakozik a dombság Abaúj vármegyék határát is képezte, amit ma is jelöl a belsejéből (Wolf 1989, 9), melyek mindegyike fontos 3. sz főút mellett álló Turul emlékmű. Egy 18. század közlekedési csomópont lehetett. Az első völgyelága- végi térkép ábrázolása szerint az út és a megyehatár/ zásban, a Vadász (a középkorban Szikszó) -pataknak településhatárok csomópontjában állt az ún. Test ha- nevezett vízfolyás torkolatában két markáns, az autó- lom,23 melyet egy 2016-os régészeti megfigyelés ke- pálya-feltárás során azonosított lelőhely, a 9. lh., Szik- retében végzett bontómunka azonosított.24 A halom szó–Gémeskúti nyomás és a 11. lh., Szikszó–Bercel Thököly Imre kurucai egyik legfényesebb diadalának, árulkodik a völgyelágazás telepítő hatásáról és minden az 1679-es IV. szikszói csatának emléke, amelynek la- bizonnyal az itt elágazó főbb utakról. banc áldozatait e helyszínen, a határon, tehát a senki A Cserehát következő jelentősebb É–D-i völgye földjén, de a főútról jól látható módon földelték el ma- a Vasonca-patak, más néven a Száraz-völgy Halmaj gyar módra. térségében csatlakozott a Hernád folyóhoz. A völ- gyelágazás ebben az esetben is közlekedési csomópont 23 MNL BAZML BmT 272. A térkép keletkezésének ideje: 18. volt, erről árulkodik az I. katonai felmérésen itt ábrá- század vége. zolt pontszerű objektum: egy akasztóhely. Az ilyen, a 24 HOM Rég. Ad. 6068-2016 130 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al. közösségi emlékezetben sokáig fennmaradó kivégzési csomópontjára. helyszínek hosszú időn keresztül kontinuusok voltak, A dombvidék északkeleti szegleténél a Hernád völ- melyeket minden esetben igyekeztek a forgalmas utak gyéből a Kassai-medencébe és azon keresztül a Bódva elágazásába helyezni. A helyszín fontos közlekedési völgyébe lehet eljutni. Ennek megfelelően a három szerepéről közvetve is tanúskodik a halmaji „Hegyfar- Németi, Hidas-, Közép- és Tornyosnémeti falvak te- kon”, azaz a két völgy találkozása fölé sarkantyúhely- rületén volt a kassai királyi út újabb fontos kereszte- zetben emelkedő hegyhát végén az M30-as kutatások ződése. A már említett abaúj–hegyaljai út Göncről ide sorában feltárt 19. lh., a Halmaj–Kiskinizsi-dűlő in- ágazott el, e helyszínen érte el a Hernád folyót és fu- tenzív lelőhelye. tott tovább északnyugat felé, a Bódva-völgy irányába. A főutak telepítő, vonzó hatására példaként szolgál- A térképeken és írott forrásokban szereplő utak hat a szomszédos Csobád esete, amely középkori előz- sorra felfűzik az M30-as autópálya által érintett leg- ményű faluhelye a török kor pusztásodását és a kora új- jelentősebb lelőhelyeket és a középkori eredetű telepü- kori újratelepítést követően a két víz közül elvándorolt a lések zömét. Amíg azonban a Kassára vezető királyi Szikszó és Forró közti nagy úthoz, az itt üzemelő csárda út és előzményeinek, valamint a kontinuus módon köré (Szörényi 2005, 57–84).25 erre ráépült, modern 3. számú főút célja az egyes tele- Györffy György véleménye szerint a Hernád völgyé- pülések összeköttetése volt, addig egy újonnan épülő ben három párhuzamos út is működött a középkorban. autópálya feladata, hogy ezeket a lakott pontokat elke- Ezek közül a Lengyel- és Oroszországba vezető hadiutat rülje. Ám mivel a Hernád-völgyben kijelölhető ideális a két víz közé, a Bársonyos és a Hernád közé lokalizál- nyomvonalat jórészt már a 3. sz. főút és előzményei ta. Vele párhuzamosan a Cserehát lábánál futott a For- is lefektették, így az annak közvetlen környezetében rón, Novajon és Garadnán át Németibe vivő nagy út, futó M30-as autópálya óhatatlanul is érinti azokat a amelynek vámhelyei Forrón és Garadnán működtek. megtelepedéseket, amelyek ezen utak és elágazások Ugyanakkor a Hernád bal partján, az Abaúji-Hegyalján hatására alakultak ki a történelem folyamán. is futott egy nagy út Szántóról Vizsolyon, Göncön át Abaújvár irányába (Györffy 1987, 53 –54). 26 Ez utób- AZ M30-AS RÉGÉSZETI PROJEKT JÖVŐJE/ bit Gibárt gázlóján keresztül kötötte össze útszakasz, UTÓÉLETE mely Forró vámhelyénél csatlakozott a kassai királyi Pusztai Tamás–Szörényi Gábor András útba (Györffy 1987, 53–54). Ez a középkori forrói el- (MNM Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság, ágazás talán nem előzmény nélküli. Nem elképzelhe- Herman Ottó Múzeum) tetlen, hogy korábban is indikátora lehetett az itteni megtelepedésnek és talán nem véletlen e helyszínen az Az M30-as autópálya 55 kilométeres nyomvonala autópálya megelőző feltárásain azonosított legnagyobb térben és időben átfogó keresztmetszetet adott a Kár- temető, a 30. lh., Encs–Mérnökségi teleptől délre elne- pát-medencét és Európa északi részét összekötő, igen vezésű lelőhely felbukkanása. intenzíven használt közlekedési folyosóról, a Hernád A Cserehát keleti peremének legfelső nagyobb völ- folyó völgyéről (14. kép). A részt vevő intézmények és gyelágazásából sem hiányoznak a gazdag lelőhelyek. A kollégáink számára is kiemelkedő lehetőség volt, hogy szalaszendi völgy bejáratát két erődített telep, Méra– munkánkat olyan régészeti lelőhelyek sorozatán vé- Pető-hegy földvára és a 39–42. lh., Méra*Ork-hegy gezzük, melyek egy földrajzi régió markáns vonalán (Szalaszend–Nagy- és Kishegy, Méra–Földvár, For- végighúzódva egymással rendszert alkotnak, egymást rás-hegy, Méra I. lh.) szegélyezte, melyek elhelyezke- is értelmezik. Ez a földrajzi-történeti keret, és maga a dése nyilvánvalóan utal a közlekedési útvonalak itteni hely is segített abban, hogy a projektben az előkészí- téstől az ásatások kivitelezéséig számos szakember és intézmény tudjon együtt gondolkodni. 25 Az I. katonai felmérésen ábrázolt csárdaépület átépítve, de A Hernád völgyébe becsatlakozó kisebb-nagyobb felismerhető módon ma is megtalálható Csobádon. 26 Györffy a „két víz köze” kapcsán a Hernádról és a Tárca patakvölgyek, a folyó síkját nyugatról határoló tera- folyóról értekezik, azonban az általa Hernádnak nevezett szok peremei, az itt áthaladó, régiókat összekötő út vízfolyás a Bársonyossal, mint egykori Hernád-lefűződéssel ereje, a kapcsolat lehetősége más világokkal, kiemelt azonosítható, a Tárcának nevezett víz pedig a Hernád mai medre. területeket abból a hosszú települési láncból, melyek Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 131 mindenütt, ahol eltérő jellegű régiók találkoznak, lét- Nincs olyan ásatás, melyről ne lehetne érdekes rejönnek. Ezeket a súlypontokat igyekeztünk bemu- történeteket mesélni. A szakma számára is, a külvi- tatni közös tanulmányunkban. Természetes jelenség, lág számára is. Itt olyan lelőhelyeken ástunk, amelyek hogy a nagy folyó völgyébe betorkolló oldalvölgyek együtt is sokak által nyilvánvaló rendbe illeszthetőek, bejáratánál, a folyóteraszon települések jönnek létre. és ez jól be is mutatható, ami igen nagy lehetőség a Van olyan időszak is azonban, például a római csá- régészet számára. szárkor, Garadnától északra, amikor ezek az élet- A feltárások igazolták, hogy a régió a történeti kamrák lekerülnek a teraszok pereméről a folyómenti korokban is hasonlóan forgalmas volt, mint napja- síkság és az azt határoló domblábak találkozásához. inkban, számtalan nyomot hagytak elődeink a Balti- Ezeken a térszíneken szinte vonalszerűen helyezked- kumot az Adriával összekötő útvonal e szakasza men- nek el az egymást érő települések. Az elmúlt három tén. Az egyes intézmények és szervezetek példaértékű évben, miközben az M30-as projekt kapcsán bejártuk együttműködése révén feltárt több száz M30-as lá- majd feltártuk az itt található régészeti lelőhelyeket, dányi régészeti leletanyag restaurálása és feldolgozása próbáltuk megkeresni benne a rendet, lassan-lassan mi ugyan e sorok írásakor [2019] még kezdeti fázisban is megtanultuk ezt a vidéket. Volt, amikor esett az eső tart, de már most megfogalmazódik az igény ezek tár- és nyakig sárosak voltunk, volt, amikor nagyon sokáig sadalmi hasznosítására. Egy egész tájegységet átölelő nem esett és nagy volt a por, volt, amikor a másikra beruházás okán jogos az elvárás ezeknek az ásatási kellett várni, mert ő még nem készült el a munkájával, eredményeknek az országos szintű és vele párhuzamo- de csak e módon volt arra lehetőség, hogy szép lassan san a lokális közösségek számára történő bemutatására megismerjük e hely szabályait. Egy település akkor is. Az eddigi munka eredményességhez a kooperáció működik, ha az élet minden szakasza és minden tevé- vezetett, az M30-as projektben tevékenykedő minden kenysége számára megteremti a kereteket, a születéstől intézmény és szakember együttműködése. Valószínű- az iskolába járáson keresztül a családon és a munkán leg a továbblépésnek is ez a kulcsa. Mindenki örülne, át a halálig. Kerestük a régi emberek házait, vizsgáltuk ha nemcsak a részt vevő múzeumok, a Herman Ottó a több tucatnyi kiégett falú, ki tudja milyen munká- Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum kooperáci- ra használt tüzelőgödreit, kerestük a temetőit. És... ha ójával, de az összes részt vevő fél közreműködésével megint várni kellett a másikra, vagy éppen elmondani létrejöhetne egy több ezer négyzetméter alapterületű neki valamit, kerestük azokat a helyeket, ahol ezt meg régészeti kiállítás az M30-as régészeti projektről. A lehet tenni: a Balajti cukrászdát Forrón vagy épp a Ko- kiállítás és a hozzá kapcsolódó események jó lehetősé- lombuszt – mert egy településnek az egymással való get adnának arra, hogy megmutassuk a világ számára, kommunikációhoz is keretet kell biztosítania. mire is költöttünk itt néhány százmillió forintot, és Nekünk lehetőségünk volt, szép lassan végigsimo- az elmúlt 20 év különböző beruházásaihoz kacsoló- gatva ezt a vidéket, megismerni a rendjét. Persze csak dó feltárások léptékében pedig több tízmilliárd fo- néhány metszeten keresztül, vagy csak egy metszeten, rintot. Egy ilyen kiállításra, múzeumra bizonyosan a régészet metszetén át. Olyan dolgokat ismerhettünk nagy szükség lenne, de addig is, amíg ez létrejön, meg, amelyekre rajtunk kívül senki másnak nem volt közüggyé kell tegyük az M30-as projekten előkerült módja. El tudjuk mondani, hogy ahol majd az itt leletek múzeumi megőrzésének, restaurálásának, tu- átsuhanó autós a Forrás-hegyi pihenőnél megáll egy dományos feldolgozásának a történeteit. Amennyiben kávéra, 100 éve szintén megálltak az utasok Miskolc a folytatást is az eddigiekhez hasonló modell kere- és Kassa között a mérai fogadóban. A honfoglaló ma- tében vizsgáljuk, és nem külön-külön ásatásokként gyarok szintén úgy gondolták, hogy ezen a ponton kezeljük a tervezett autópálya nyomvonalán feltárt érdemesebb lesz egy kicsit többet időzni (noha nem leletanyag ügyét, a megszerzett információ hasznosí- tudjuk, hogy ezt mi okból tették). Ha még mélyebbre tását, az ásatások lezárását követően magára hagyva fúrunk az időben, akkor a Forrás-hegyi pihenő alatt vele a helyi múzeumot és a helyi kollégákat, hanem megtaláljuk a Hernád-völgy egyik legszebb bronzkori egy magasabb szervezettségre törekedve, továbbra is erődített települését. Hát nem véletlenül isszuk ott azt M30-as projektként, az lehetőséget kínál arra, hogy a kávét. ezáltal többet tudjunk adni a világnak, mint amit adni tudtunk eddig. Többet is és más struktúrában 132 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al. is. A távoli vidékeket egymással összekötve, az itt élők CZIFRA Szabolcs számára jelentős energiákkal szolgáló Hernád folyó 2006 Megjegyzések a szkíta kori Alföld-csoport ve- völgye nemcsak az elmúlt évezredek számára jelentett remházainak kérdéséhez – Bemerkungen zur kiemelkedő lehetőséget, hanem más formában a ma Frage der Grubenhäuser der skytenzeitlichen embere számára, a mi számunkra is. Alföld-Gruppe. Archaeologiai Értesítő, 131. 169–178. 2016 Szkíta kori település a Nyírségben: Nyírpa- RÖVIDÍTÉSEK rasznya III. forduló (előzetes jelentés) – A Scythian Period Settlement in the Nyírség re- CNI – Corpus Nummorum Italicorum gion: Nyírparasznya III. forduló (Preliminary HOM Rég. Ad. – Herman Ottó Múzeum, Régészeti Report). Régészeti kutatások Magyarországon Adattár, Miskolc 2011–2014. 97–119. j. ök. út – jelű összekötő út CSENGERI Piroska–PUSZTAI Tamás kmsz. – kilométer-szelvény 2008 Császárkori germán település a Hernád völ- lh. – lelőhely gyében (Előzetes jelentés a Garadna-elkerülő MNL – Magyar Nemzeti Levéltár út, 1. lelőhelyen végzett feltárásról). A Herman MNL BAZML – Magyar Nemzeti Levéltár Bor- Ottó Múzeum Évkönyve, XLVII. 89–106. sod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára, Mis- CSORBA Csaba (szerk.) kolc 1990 Borsod vármegye katonai leírása (1780-as évek). MNM RÖG – Magyar Nemzeti Múzeum, Régészeti Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltári Fü- Örökségvédelmi Igazgatóság, Budapest zetek 31. Miskolc. RMB – régészeti megfigyelés közben elvégzett bon- CSÜLLÖG Gábor tómunka 2006 A Tiszántúl a Kárpát-medence 10–17. századi TFF – teljes felületű feltárás regionális tagolódásában. Doktori (PhD) érte- kezés. Debrecen. CSÜLLÖG Gábor–FRISNYÁK Sándor– IRODALOM TAMÁS László 2018 Történeti tájtípusok a Kárpát-medencében BÁRTH János a 11–16. században. In KOCSIS Károly 1982 Magyar népi építészet. Kolibri könyvek. Buda- (szerk.): Magyarország Nemzeti Atlasza – Ter- pest. mészeti környezet. MTA Csillagászati és Föld- BOGNÁR-KUTZIÁN, Ida tudományi Kutatóközpont Földrajztudomá- 1963 The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár–Ba- nyi Intézet, Budapest. 112–113, 116. satanya. Archaeologia Hungarica, series nova GYÖRFFY György XLII. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1987 Az Árpád-kori Magyarország történeti föld- BÓKA Gergely rajza. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2012 Településtörténeti változások a Körös-vidé- HELLEBRANDT Magdolna–PATAY Pál ken a késő bronzkorban és a vaskorban. Víz- 1977 Újabb rézkori temetők Borsodban. A Herman rajz, térszínek és települések – Changes in Ottó Múzeum Évkönyve, XVI. 43–74. Settlement Patterns in the Late Bronze and HELLEBRANDT Magdolna–SIMÁN Katalin Iron Ages in the Körös Region. Hydrogeo- 1980 Régészeti kutatások Borsod-Abaúj-Zemplén logy, Reliefs and Settlements. In KREITER megyében 1979. évben. A Herman Ottó Mú- A.–PETŐ Á.–TUGYA B. (szerk.): Környezet zeum Évkönyve, XIX. 87–97. – Ember – Kultúra. A természettudományok ISTVÁNOVITS Eszter és a régészet párbeszéde / Environment – Hu- 2003 A rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanya- man – Culture. Dialogue Between Applied ga. Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. Sciences and Archaeology. Hungarian Natio- Magyarország honfoglalás és kora Árpád-kori nal Museum – Centre for National Cultural sírleletei 4. Jósa András Múzeum – Magyar Heritage, Budapest. 57–66. Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 133

Nemzeti Múzeum – Magyar Tudományos RÉVÉSZ László Akadémia Régészeti Intézete, Nyíregyháza. 1996 A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti KIRÁLY Ágnes adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történe- 2017 Beszámoló a szikszói fazekastelep (-részlet) téhez. – Die Graberfelder von Karos aus der feltárásáról – Report on the excavation of the Landnahmezeit. Archäologische Angaben zur (Section of the) Scythian Age Potter’s Colony Geschichte des oberen Theißgebietes im X. at Szikszó. Magyar Régészet / Hungarian Ar- Jahrhundert. Magyarország honfoglalás kori chaeology, Tavasz/Spring, 1–7. és Árpád-kori sírleletei 1. Magyar Nemzeti KUBAREV, V. D.–TSEVEENDORJ, D.– Múzeum – Herman Ottó Múzeum, Miskolc. JACOBSON, E. SÁRKÖZY Sebestyén–NOVÁKI Gyula 2005 Петроглифы Цагаан-Салаа и Бага- 2001 A történeti Abaúj-Torna megye várai (az ős- Ойгура (Монгольский Алтай) – Petroglyp- kortól a kuruc korig) II. A Herman Ottó Mú- hes of Tsagan-Salaa and Baga-Oigur (Mongoli- zeum Évkönyve, XL. 143–178. an Altai). Novoszibirszk–Ulan-Bator–Juzsnij. SCHOLTZ Róbert KOCSIS Károly (szerk.) 2010 Szkíták nyomában Magyarországon. In: „Ma- 2018 Magyarország Nemzeti Atlasza – Természeti gyarország és Azerbajdzsán – A kultúrák párbe- környezet. MTA Csillagászati és Földtudomá- széde IV. Nemzetközi tudományos konferencia nyi Kutatóközpont Földrajztudományi Inté- (Előadások, cikkek, rezümék). II. kötet. Azer- zet, Budapest. bajdzsáni Nagykövetség, Budapest. 379–398. LANTOS Andrea SOÓS Eszter 2005 Szkíta kori telep Dunavecse határából – A 2016 Settlement history of the Hernád Valley in Settlement of the Scythian Age in the vicinity the 1st to 4/5th centuries AD. Dissertationes of Dunavecse. In SOMOGY VÁRI Ágnes–V. Archaeologicae ex Instituto Archaeologico Uni- SZÉKELY György (szerk.): A Barbaricum ös- versitatis de Rolando Eötvös nominatae, Ser. 3. vényein… A 2005-ben Kecskeméten tartott tu- No. 4. 449–466. dományos konferencia előadásai. Archaeologia SZABÓ József Cumanica I. Katona József Múzeum, Kecske- 2011 A geomorfológiai természetvédelem lehetősé- mét. 27–47. MATUZ Edit gei a Hernád-völgyben. In FRISNYÁK Sán- 1997 Késő bronzkori és kora vaskori háztípusok és dor–GÁL András (szerk.): A magyarországi rekonstrukciós kísérleteik – Spätbronzezeitli- Hernád-völgy. Földrajzi tanulmányok. Nyír- che und früheisenzeitliche Häusertypen und egyháza–Szerencs, 5–20. ihre Rekonstruktionsversuche. Budapest Régi- SZENDREY Ákos ségei, 31. 211–227. 1928 Az ősmagyar temetkezés. Ethnographia, 39. PÓSA Patrícia–EMŐDI Andrea– 12–26. SCHELLENBERGER Judit–HAJDÚ Melinda– SZŐKE Béla Miklós–VÁNDOR László MR AVCSIK Zoltán–GYULAI Ferenc 1987 Pusztaszentlászló Árpád-kori temetője. – Ar- 2014 Előzetes jelentés a Miskolc-Hejő melletti szkí- padenzeitliches Gräberfeld von Pusztaszent- ta kori kút növényi maradványainak feldolgo- lászló. Fontes Archaeologici Hungariae, Aka- zásáról. Gesta, XIII. 3–18. démiai Kiadó, Budapest. RALSTRON, William–GARDNER, Murl– SZÖRÉNYI Gábor András BURENTOGTOKH, Jargalan 2005 Csobád középkori és kora újkori falu régésze- 2018 Mobile Domiciles of the Eurasian Steppe: ti-topográfiai kutatása. – Die mittelalterliche Archaeological Evidence of Possible Dwelling und frühneuzeitliche archäologisch-topographi- Space during the Early Iron Age. Journal of che Erforschung des Dorfes Csobád. A Herman Field Archeology, 2018. 06. 06. https://doi.org Ottó Múzeum Évkönyve, XLIV. 57–84. /10.1080/00934690.2018.1475994 (Letöltés: TETTAMANTI Sarolta 2019.08.15.) 1975 Temetkezési szokások a X–XI. században a Kárpát-medencében. – Begräbnisitten im 134 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al.

10–11. Jh. im Karpatenbecken. Studia Comi- WOLF Mária tatensia, 3. 79–123. 1989 Árpád-kori eredetű települések Abaúj vármegye TÉZER Zita déli részén. – Siedlungen aus der Árpád-Zeit 2011 Szkíta kori településrészlet Budapest XV. ke- im südlichen Teil des Burgkomitates Abaúj. rület Rákospalota–Újmajor lelőhelyről – The Borsodi Kismonográfiák 30. Herman Ottó Scythian Age site at Rákospalota–Újmajor Múzeum, Miskolc. (Budapest XV). Budapest Régiségei, 44. 100– 137.

SEVEN SECTIONS FROM THE HERNÁD VALLEY THE ARCHAEOLOGICAL RESEARCH PROJECT PRIOR TO THE CONSTRUCTION OF THE M30 MOTORWAY BETWEEN MISKOLC–KASSA

Keywords: large scale excavation, M30 motorway, collaboration

In 2018 the large scale preventive-archaeological excavations of the prospective M30 Miskolc–Kassa (Košice, Slovakia) motorway track was of great importance, where not only a few sites were excavated, but a whole mic- roregion – the Hernád Valley – which was archaeologically researched in an institutional collaboration that is exemplary in Hungary and we consider this project worthwhile to be fully presented. [translated by the authors and Arnold Tóth]

Gábor András Szörényi et al. Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 135

FÜGGELÉK

AZ M30-AS AUTÓPÁLYA ÉPÍTÉSÉT MEGELŐZŐ TELJES FELÜLETŰ FELTÁRÁSOK ÖSSZESÍTŐJE

14. kép: Az M30-as autópálya feltárásain a Hernád-folyó völgyében kutatott régészeti lelőhelyek Fig. 14. Archaeological sites of the M30 motorway research project in the valley of the Hernád river 136 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al.

M30-as szakasz: A bánál altalaj váltás figyelhető meg. Ennek oka, hogy Sorszám: 1. ez alacsonyabban fekvő, időszakosan vízjárta terület Lelőhely azonosító: 84841 volt, ennek megfelelően a dombháton intenzívebb a Lelőhely megnevezése: Arnót–Nagy-Bugyiktól Nyu- régészeti jelenségek előfordulása, de az alacsonyabb gatra térszínen is megtalálhatók az objektumok. A domb és Pozitív m2: 16.083 a vízjárta terület találkozásánál, csaknem a Ny-i felszín Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum teljes hosszában megfigyelhetők egy hosszú kerítőárok Ásatásvezető(k): Gallina József Zsolt részletei, melyek híven követik a dombláb vonalát. A Feltárás időszaka: 2018.05.17. – 2018.05.31. telepjelenségek (a gödrök mellett házak, kemencék, ár- Feltárásba bevont intézmény: Régész Kft. kok) főként a dombon, az árkon belül találhatók, az Korszak(ok): újkőkor, rézkor (?), bronzkor (?), római alacsonyabb területen a gödrök jellemzők. A Ny-i fel- kor, újkor, ismeretlen kor szín legjelentősebb jelensége a 9 sírból álló, többségé- Objektumszám: 224 darab ben gazdag edénymelléklettel eltemetett, előzetesen a A lelőhely rövid ismertetése: Tiszapolgári-kultúrához sorolható rézkori temetőrész- A lelőhely Arnót község határától és a Kis-Sajótól let. A K-i oldalon lehumuszolt felszín a fent részlete- Ny-ra, egy, a környezetéből enyhén kimagasló dom- zett lelőhelyrésszel ellentétben sík, habár a Répás nevű bon fekszik, melynek az É-i, középső és D-i részén domb nyugati lába felé a humusz egyre vastagabb, végeztünk megelőző feltárást. A humusz vastagsága ennek megfelelően a felszín nyugati irányban enyhén általában 35–40 cm volt, a D-i szelvény Ny-i részén lejt. Az objektumok szóródása a K-i felszínen egyen- pedig már a humusz alatt rögtön jelentkezett az altalaj. letes. Összességében elmondható, hogy a feltárt régé- A D-i szelvény K-i részén és az É-i szelvényben a hu- szeti jelenségek legtöbbje ismeretlen korú, vagy csak a musz alatt egy változó vastagságú szubhumusz réteg is tágan vett őskorra keltezhető. Nagyjából egyforma a megfogható volt. Az altalaj jelentkezési szintje ezeken császárkorra, bronzkorra, vaskorra keltezhető telepje- a részeken 60–100 cm között változott. Az É-i és a kö- lenségek száma. Ennél jóval kevesebb, de számottevő zépső területen elsősorban lelet nélküli és újkőkori ob- az Árpád-kori jelenségek száma is. Alacsony a rézkori, jektumok kerültek elő kisebb-nagyobb csoportokban. a népvándorláskori és még ritkább az újkőkori objek- A D-i terület helyenként igen intenzív, csoportokban tumok előfordulása. Ez utóbbi korszakok jelenségei elhelyezkedő késő római kori település objektumokkal csak a Ny-i felszínen találhatók meg. A császárkori, és néhány őskori jelenséggel fedett. bronzkori, vaskori és Árpád-kori objektumok mindkét felszínen előfordulnak, habár a K-i részen valamivel több a vaskorra keltezhető jelenség száma. A feltárás M30-as szakasz: A eredménye nem változtat a lelőhely korábbi határain. Sorszám: 2. Lelőhely azonosító: 58952 Lelőhely megnevezése: Arnót–Répásalj Nyugat M30-as szakasz: A Pozitív m2: 18.961 Sorszám: 3. Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum Lelőhely azonosító: 55170 Ásatásvezető(k): Fábián Sára, Gregóczki Gergő Lelőhely megnevezése: Sajópálfala–Répás Feltárás időszaka: 2018.03.05. – 2018.08.16. Pozitív m2: 11.642 Korszak(ok): őskor, újkőkor, rézkor, bronzkor, vas- Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum kor (kelta és szkíta), császárkor, népvándorláskor, Ásatásvezető(k): Fábián Sára, Gregóczki Gergő Árpád-kor Feltárás időszaka: 2018.08.24. – 2018.10.31. Objektumszám: 1121 darab Korszak(ok): paleolitikum, őskor, vaskor (szkíta), A lelőhely rövid ismertetése: bronzkor A lelőhely Arnót északnyugati közigazgatási határá- Objektumszám: 354 darab ban, az Arnótot és Sajópálfalát összekötő műút K-i és A lelőhely rövid ismertetése: Ny-i oldalán, egy ÉNy–DK-i irányú, Ny-ról K-i irány- A Sajópálfala–Répás nevű lelőhely Arnót és Sajópálfala ba emelkedő dombháton, illetve a Répás nevű domb települések közigazgatási határa között, de nagyrészt a nyugati lábánál található. A Ny-i terület valamivel Sajópálfalához tartozó területen helyezkedik el, a Ré- több, mint a felén egy löszös, sárga agyagos dombság pás nevű domb ÉNy-i harmadán húzódik. A régészeti húzódik K–Ny-i irányban. Ennek É-i, Ny-i és K-i lá- objektumok intenzitása a felszín Ny-i felében, és nagy- Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 137 jából a középvonalában a legmagasabb. A terület É-i és és ongai közigazgatási területekre esik. Az egymástól K-i széle mentén kevesebb a jelenségek száma, a DK-i 85 m távolságban található Ny-i és K-i területeken sarokban a legalacsonyabb az intenzitásuk. A feltárt je- párhuzamosan folytak a munkálatok. A helyszíni lenségek jellemzően a késő bronzkor és a kora vaskor megfigyelések alapján felső pleisztocén sárgás- és határára datálhatók, de számos bronzkori, kevesebb vörösesbarna, mélyebben sötétbarna, vályogosodott, középső bronzkori, kora vaskori, valamint jellegtelen- mészkiválásban gazdag lösz képezi az altalajt. A Ny-i ségéből fakadóan csak a tágan vett őskorra keltezhető területen összesen 2, a K-i területen pedig 32 objek- lelet is előkerült. A legmarkánsabb jelenség egy több tum feltárását végeztük el. Biztosan régészeti korra uta- árokrészletből álló vaskori árokrendszer, mely a fel- ló leletanyag egyetlen gödörből (S32) került elő. Az in szín Ny-i harmadában helyezkedik el. A leghosszabb, situ helyzetű, összeroppant kerámiát nagy biztonsággal legmélyebb árok a terület teljes szélességében fut ÉK– a késő bronzkorra datálhatjuk. Az előkerült szárnyék/ DNy-i irányban, számos bronzkori-késő bronzkori földbe mélyített ház, valamint a tűzhely platni kora, le- gödör betöltését átvágva. Ezt a kerítőárkot keresztezi letanyag hiánya miatt, nem adható meg pontosan. Az két rövidebb, sekélyebb árok, melyek tájolása É–D-i. összes többi jelenség (cölöplyukak, sekély gödrök, ár- A feltárási területen található régészeti jelenségek túl- kok és a valószínűleg beomlott pince) datálása szintén nyomó többsége különböző méretű, többnyire kerek a leletanyag hiánya miatt kérdéses, legvalószínűbben tárológödör. Jellemzők továbbá a cölöphelyek, me- az újkorra tehetők. lyek két esetben rajzoltak ki téglalap alakú, hosszanti oldalukkal É–D-i irányba tájolt földfelszíni épületet. Földbe mélyített, cölöpszerkezetű épületekből vi- M30-as szakasz: A szonylag kevés került elő. Több agyagkemencét is ta- Sorszám: 6. láltunk, ezekhez szinte minden esetben munkagödör Lelőhely azonosító: 91649 is kapcsolódott. Összesen 5 temetkezés került elő. Lelőhely megnevezése: Szikszó–Kövecses II. Ezek között 3 nagyon rossz állapotban, részlegesen Pozitív m2: 25.964 fennmaradt urnasír található, mind bronzkoriak. Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum Szintén erre a korra keltezhető egy gödörhulla, melyet Ásatásvezető(k): Gulyás Gyöngyi egy közepes méretű, kerek tárológödörben temettek Feltárás időszaka: 2018.05.18. – 2018.06.26. el két edénymelléklettel és egy csonttűvel. Az ötödik Feltárásba bevont intézmény: Régész Kft. temetkezés egy részlegesen fennmaradt Ny–K tájolású Korszak(ok): újkőkor, kora rézkor (tiszapolgári kul- nyújtott csontvázas sír, mely melléklet híján ismeretlen túra), késő középkor/kora újkor korú. A leletgazdag humusz szükségessé tette a folya- Objektumszám: 139 darab matos fémdetektoros kutatást, mely során nagy men�- A lelőhely rövid ismertetése: nyiségű fémtárgyat gyűjtöttünk össze. A lelőhely Szikszó belterületétől (alsóvadászi elága- zás a városközpontban) DNy-ra 3000 m-re, a 3. sz. műúttól Ny-ra 650 m-re, a Szikszói-hegy 235,5 m Btf. M30-as szakasz: A magas hegytetőjétől 2200 m-re DK-re, K felé kitett Sorszám: 5. lejtőn terül el. Az általunk feltárt lelőhelyrész főként Lelőhely azonosító: 85723 K felé lejt, de a lelőhely közepe táján is található egy Lelőhely megnevezése: Szikszó–Borsószer kis völgy, melyet két egymásnak futó domb eredmé- Pozitív m2: 1.441 nyez. A lelőhely É-i és D-i végén átlagos vastagságú Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum humuszréteg jelentkezett, de a lelőhely középső, leg- Ásatásvezető(k): Koós Judit, Szolyák Péter nagyobb részén, a két dombocska találkozásánál mar- Feltárás időszaka: 2018.06.20. – 2018.07.19. káns, vastag humusz volt megfigyelhető, melyben jól Korszak(ok): késő bronzkor, újkor elkülöníthető volt egy vaskos szubhumusz réteg is. Objektumszám: 34 darab Ezen a területen feltételezhetően sok jelenség nem A lelőhely rövid ismertetése: érte el az altalajt, így észlelésük nehéz volt. A feltárás A lelőhely Szikszó belterületétől (alsóvadászi elága- során 219 jelenségszámot osztottunk ki. Ezek közül zás a városközpontban) DNy-ra 3800 m-re, a 3. sz. az újkőkorra kelteztünk 7, a magasabb térszinteken műúttól Ny-ra 770 m-re, dombtetői helyzetben fek- (Ny-i rész) jelentkező jelenséget. A kora rézkori tisza- szik. A feltárt részének kiterjedése az Arnót–Onga– polgári kerámiastílushoz volt sorolható egy szimboli- Szikszó hármas határra, legnagyobb részt az arnóti kus temetkezés, melyből 7 edény került elő, mind a 138 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al. gödör D-i fala mellé csoportosítva. A gödörben em- és 11 tároló verem volt. Ezeken kívül említést érdemel beri maradvány nem volt. A (kései) középkorra keltez- egy, a kora bronzkorra keltezhető, nagyméretű, nagyjá- hető jelenségek (1-1 kemence, gödör) ugyanannak a ból lekerekített sarkú téglalap formát mutató jelenség, „megtelepedésnek” a részét képezhették, mint az alább mely esetleg egy félig földbe mélyített épület marad- tárgyalt kora újkoriak. A kora újkorra biztosan (a lele- ványa lehetett. Feltártunk egy ciszternát, egy cserző- tanyag alapján), illetve kérdőjelesen (morfológiai sajá- gödröt és egy árkot is. A lelőhelyről nagyon kevés lelet tosságok okán) 105 jelenséget datáltunk. Ezek közül került elő, több objektumban csak állatcsontok voltak. a legemblematikusabb objektumok a pincék voltak, A legjellegzetesebb lelettípus a seprűzött oldalú kora melyekből 11 került elő. A pincék között volt egész bronzkori fazék volt. A jelenségek szórványosan, szinte kicsi, négyszögletes szerkezetű, kis lejáróval kialakított, az egész felületen elszórva jelentkeztek, de az 1. szel- pincének csak nagy jóindulattal nevezhető jelenség, és vény közepén volt egy félkör alakú gödörcsoport, mely volt nagyobb, ovális kialakítású lyukpince is. A legjel- a lelőhely viszonylatrendszerében tekintve komolyabb legzetesebbek viszont a sorokba rendezve elhelyezett sűrűsödést mutatott. kétosztatú lyukpincék voltak. A kora újkori gazdálko- dási emlékek másik jellegzetes típusa a füstölőkemen- ce. Kemencéből, füstölőből és tűzhelyből összesen 72-t M30-as szakasz: B tártunk fel, ezek közül 1 (késő) középkori, 68 biztosan Sorszám: 9. és/vagy feltételezhetően kora újkori, és 3 ismeretlen Lelőhely azonosító: 43728 korú volt. Lelőhely megnevezése: Szikszó–Gémeskúti-nyomás Pozitív m2: 58.929 Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum M30-as szakasz: A Ásatásvezető(k): Gulyás Gyöngyi Sorszám: 7. Feltárás időszaka: 2018.04.05. – 2018.07.19. Lelőhely azonosító: 91651 Feltárásba bevont intézmény: Régész Kft. Lelőhely megnevezése: Szikszó–Heling Korszak(ok): újkőkor (AVK), rézkor (bodrogkeresz- Pozitív m2: 11.161 túri kultúra, Baden-kultúra) késő-bronzkor (pilinyi Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum kultúra), ismeretlen kor Ásatásvezető(k): Somogyi Krisztina Objektumszám: 1.065 darab Feltárás időszaka: 2018.05.18. – 2018.05.31. A lelőhely rövid ismertetése: Feltárásba bevont intézmény: Régész Kft. A lelőhely Szikszó belterületétől DNy-ra, a 3. sz. Korszak(ok): újkőkor (AVK), kora bronzkor, isme- műúttól Ny-ra, kb. 1200–1250 m-re, egy ÉNy– retlen kor DK-i irányú dombhát oldalában található. 2018-ban Objektumszám: 139 darab 1047 új, illetve 2017-ben részben kibontott továb- A lelőhely rövid ismertetése: bi 18 jelenség (összesen 1065) került feltárásra. Az A lelőhely Szikszó külterületén a Heling és a Borsószer 1065 jelenség közül 576 gödör, 306 cölöphely, 52 nevű területen terül el. A megelőző feltárás a lelőhely sír, 49 cserzőgödör, 41 anyagnyerő gödör (további Ny-i szélén történt meg. A humuszolást a mezőgazda- 6 anyagnyerőhöz tartozó beásás), 20 kút, 7 árok, 3 sági művelés alatt álló terület legnagyobb felszínének kultúrréteg, egy felszíni jelenség, egy állatváz, egy ke- (1. szelvény) DK-i sarkában kezdtük meg, és DK-ről mence, egy épület (?) és egy geológiai jelenség (?) azo- ÉNy-felé haladtunk. A két kisebb (2. és 3.) szelvényt nosítható. Korukat tekintve 282 újkőkori, 15 rézko- az utolsó napokban nyitottuk ki. A humuszréteg kez- ri, 136 bronzkori, 271 őskori. 361 jelenségből nem detben vastagabb (100–120 cm) volt, de a dombon került elő korhatározó lelet, de morfológiai jegyeik felfelé haladva a humuszvastagság beállt egy átlagos, és/vagy betöltésük alapján biztos, hogy valamelyik 60–80 cm-es szintre. A sárga, löszös, agyagos altalaj- őskori település részei voltak. A középső neolitikus ban szépen kirajzolódtak az objektumok foltjai. A je- településobjektumok a D-i depótól É-ra levő terüle- lenségek nagy része (131 jelenség) keltező leletek híján ten, a főnyomsáv É-i részén viszonylag ritkásan, D-i ismeretlen korúnak bizonyult. Két jelenség a leletek irányba haladva viszont egyre intenzívebben jelent- vagy a morfológiai sajátosságok (cserzőgödör) alapján keztek. A sűrűbben fedett területeken általában cso- a középső neolitikus Alföldi Vonaldíszes Kultúrába portokban feküdtek az anyagnyerő gödrök, melyeket sorolódik, míg 6 másik objektum a kora bronzkorra kisebb méretű, kerekded, ovális, amorf vagy lekerekí- keltezhető. A jelenségek közül 68 gödör, 56 oszlophely tett sarkú téglalap alaprajzú korabeli beásások vettek Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 139 körbe. A lelőhely a rézkori bodrogkeresztúri kultúra Objektumszám: 71 darab időszakában vált ismét lakottá. Ehhez a korszakhoz A lelőhely rövid ismertetése: egy temetkezés és biztosan egy gödör köthető. A késő A lelőhely Szikszó belterületétől DNy-ra, a 3. sz. rézkori Baden-kultúrát biztosan két gödör képvisel- műúttól Ny-ra, az egykori árterületből kiemelkedő te, melyek egymástól 15–17 m-re feküdtek a feltárási magaslat oldalában található. A megelőző feltárás a terület középső-keleti részén. Az újkőkorihoz hason- lelőhely ÉNy-i részén folyt, a próbafeltárások eredmé- ló nagyobb kiterjedésű település a bronzkorban jött nyei alapján, a 2017-ben megnyitott, 6–10. szelvények létre a lelőhelyen. A bronzkori településmaradványok területén. A felső, mezőgazdasági műveléssel bolyga- a D-i depótól É-ra igen ritkásan, a D-i depótól D-re tott talajréteg a teljes feltárt területen világos színű, viszont nagyobb sűrűségben jelentkeztek, sőt a D-i agyagos összetételű, a vastagsága 30–40 cm között depótól D-re kizárólag csak a bronzkorral keltezhető ingadozott. A gyökérzóna alatt szubhumusz (30–40 gödrök és kutak kerültek feltárásra. A feltárási terület cm), alatta sárgásbarna agyagos altalaj jelentkezett. A ÉK-i részén két késő bronzkori temetőrészlet, össze- 71 objektum közül 18 újkőkori (leletanyag vagy mor- sen 50 sírja is feltárásra került. A két sírcsoport kö- fológiai jegyek alapján), 16 rézkori, a többi korhatáro- zött közel 100 m-es távolság volt. Az É-i sírcsoport zó leletanyag hiányában ismeretlen korú. A jelenségek temetkezéseinek nagy részét a szubhumuszba ásták, típusa alapján 28 gödör (ebből 3 anyagnyerő gödör), így legtöbbször nem tudtunk sírgödröt megfigyelni. 24 cölöphely, 15 sír és 4 árok volt. Szuperpozíciót két A D-i sírcsoport temetkezéseinek nagyobb részét az esetben figyeltünk meg, amikor két újkőkori gödör- altalajba mélyítették. A kerek, cölöphely méretű, a re is ráástak egy-egy rézkori sírt. A megnyitott terü- kb. 1 m átmérőjű és a lekerekített sarkú négyszög- let K–DK-i részén 15 sírból álló rézkori temetőrészlet letes alakú sírgödrök mind előfordultak. Egyedül az helyezkedett el. A K–Ny-i vagy ÉK–DNy-i tájolású É-i sírcsoportnál merült fel a szórthamvas temetkezés sírgödrök É–D-i irányú sorokba rendeződve feküdtek léte két esetben. A késő pilinyi kultúra hagyatékának egymástól 2–3 m-re. A K-i szelvényfal előtt jelentkező tekinthető sírgödrökben a halotti máglyán elham- 3 sírra kézi erővel rá is bontottunk (nem nyúltak túl a vasztottak maradványait viseleti- és/vagy használati kisajátítási széltől). Jól látszódott, hogy a temető K-i tárgyaikkal együtt urnákba helyezték, melyeket álta- irányban tovább haladt. A szabályos, lekerekített sar- lában egy-egy füles tállal fedtek le. Ezt követően az kú, téglalap alaprajzú sírgödrök egyikében sem talál- urnákat gödrökbe (nem feltétlen középre) állították tunk emberi maradványokat. A kerámiákat a sírgödör és körberakták kisebb-nagyobb méretű bögrékkel, Ny-i végéhez és/vagy a gödör sarkaihoz vagy a hos�- melyekbe a túlvilági útra szánt étel- és italáldozatok szanti falak elé állították. Általában 3–4 edényt talál- lehettek. Több gödörben is megfigyelhetőek voltak tunk egy-egy sírban. A leggazdagabb edénymellékletes „kettős” temetkezések, azaz két emberi maradvánnyal temetkezésben 8 edény volt. 8 sírból került elő 4–7 teli urnát helyeztek egy gödörbe. Az emberi hamvak cm hosszú kova eszköz és kettőből apró, obszidiánból között rendre találtunk bronz ékszereket (nagymére- pattintott nyílhegy. tű, gömbös végű tű, huzalkarperec, feltekercselt végű karperec, gyűrű, spirál, félhold- és pápaszem alakú csüngő, tutulus) és 3 urnában egy-egy, a halotti mág- M30-as szakasz: B lyán kissé eldeformálódott, középbordás bronztőrt. Sorszám: 11. Lelőhely azonosító: 32221 Lelőhely megnevezése: Szikszó–Bercel M30-as szakasz: B Pozitív m2: 23.158 Sorszám: 10. Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum Lelőhely azonosító: 84937 Ásatásvezető(k): Szörényi Gábor András Lelőhely megnevezése: Szikszó–Gémeskúti-nyomás Feltárás időszaka: 2018. 09. 07. – 2018. 10. 18. Pozitív m2: 9.297 Korszak(ok): bronzkor, Árpád-kor, legújabb kor Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum Objektumszám: 540 darab Ásatásvezető(k): Gulyás Gyöngyi A lelőhely rövid ismertetése: Feltárás időszaka: 2018.06.27. – 2018.07.06. A lelőhely Szikszó ÉNy-i közigazgatási határában, a Feltárásba bevont intézmény: Régész Kft. Vadász-patak, és egy ÉNy–DK irányú dombvonu- Korszak(ok): újkőkor, rézkor (bodrogkeresztúri kul- lat között helyezkedik el, DNy-i irányban lejtve a túra), ismeretlen kor Vadász-patak felé. A területen intenzív földművelés 140 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al. folyik. Az objektumok egyenletes eloszlásban helyez- lig földbe mélyített ház, 1 füstölőkemence és egy kér- kedtek el a szelvényben. A bronzkori horizonthoz tar- dőjelesen ide keltezett jelenség oszlophely volt. toztak a tároló gödrök, oszlopszerkezetek, árkok. A szelvény keleti széle mellett egy dupla, bronzkori árok- rendszer részletét tártuk fel, melyek szélein cölöphely M30-as szakasz: B sorokat lehetett megfigyelni. Ezek egy esetleges erődí- Sorszám: 19. tett településre utalhatnak. A leletanyag alapján már az Lelőhely azonosító: 16863 Árpád-korban is fennálló, későbbi térképi adatokból Lelőhely megnevezése: Halmaj–Kiskinizsi-dűlő azonosítható Bercel falu telepjelenségei közül tároló Pozitív m2: 11.782, 35.523 gödröket, épületeket, egy karám árkot, valamint külső Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum kemencéket tártunk fel. Ebből a korszakból különösen Ásatásvezető(k): Gallina József Zsolt, Hoffmann jelentős volt egy boronaszerkezetes ház, mely a szelvény József ÉNy-i negyedében került elő. A legújabb kort egy II. Feltárás időszaka: 2018.07.02. – 2018.07.27.; világháborús futóárok képviseli, mely 30 méter hos�- 2018.07.31. – 2018.11.30. szúságban ívelődött a szelvény ÉK-i negyedében. A 2. Feltárásba bevont intézmény: Régész Kft., Ex Voto szelvény legszembetűnőbb jelenségei a K–Ny-i irányú, Kft. keskeny, sekély, a szelvény teljes hosszán végignyúló Korszak(ok): késő rézkor (Baden-kultúra), középső árkok. Ezekből minimális mennyiségű Árpád-kori és bronzkor (Hatvan-kultúra, Füzesabony-kultúra), késő őskori kerámia került elő, vegyesen, így korhatározá- bronzkor (Piliny-kultúra), középső vaskor (szkíta) suk kérdéses. Objektumszám: 735 darab, 579 darab A lelőhely rövid ismertetése: A lelőhely Halmaj község határától 1 km-re ÉNy-ra, M30-as szakasz: B a 3. sz. főút É-i oldalán, egy É–D-i irányú dombvo- Sorszám: 15. nulat D-i oldalában húzódik mintegy 2 km hosszan, Lelőhely azonosító: 47686 a Cserehát hegység K-i szélén, a Hernád folyótól Ny- Lelőhely megnevezése: Aszaló–Kerek-hegy alja ra, a mai M3-as úttól Ny-ra, kb. 200 m-re Kázsmárk Pozitív m2: 11.862 és Halmaj között. Az egykor rendkívül tagolt felszínű Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum domboldal mára sima felszínű lankának tűnik az erő- Ásatásvezető(k): Szörényi Gábor András teljes mezőgazdasági bolygatás (monokultúrák és gyü- Feltárás időszaka: 2018.08.21. – 2018.08.30. mölcsöskertek) miatt. A területen megfigyelhető sóde- Feltárásba bevont intézmény: Régész Kft. res, homokos és agyagos kibúvások, valamint a számos Korszak(ok): Árpád-kor, ismeretlen kor kagylólelet és a folyópartokra jellemző helyenkénti Objektumszám: 99 darab alámosás miatti leomlásból következő rétegrend-válto- A lelőhely rövid ismertetése: zások (függőleges rétegződés) alapján a domboldal az A lelőhely a Kerek-hegy alja határrészben, több ÉK– egykor nagyobb vízhozamú Hernád folyó (Őshernád), DNy-i irányú magaslattal tagolt domboldal területén emberi megtelepedésre alkalmas magaspartja lehetett. helyezkedik el. A kb. 30 cm vastag szántott humuszré- A 2018-ban végzett megelőző feltárás során két terü- teg alatt 50–60 cm vastag, sötétebb, agyagos szubhu- letre lett felosztva a lelőhely nyomvonalba eső része. Az musz, ez alatt sárga, agyagos altalaj jelentkezett. A le- É-i (kb. 310 m hosszú) és a D-i (600 m hosszú) terü- lőhely feltárt részén 92 új jelenség került elő, valamint letek közötti, mintegy 640 m hosszú rész megkutatá- 7 olyan jelenséget sikerült teljesen feltárnunk, melyek sára építés közbeni régészeti bontómunka keretén be- a próbafeltárás során csak részben estek a szondáink lül kerül sor 2019-ben. A két területen összesen 1347 területére. A feltárt jelenségek közül 10-et biztosan, jelenség került feltárásra, melyek közül 48 a 2017. 1-et pedig kérdőjelesen az Árpád-korra kelteztünk, a évi próbafeltáráskor részben már kibontásra került. többi keltező leletanyag híján ismeretlen korúnak te- Míg az É-i területen zömében szkíta kori és elenyésző kintendő. A lelőhely DK-i részén, a humuszból né- számban késő rézkori és bronzkori telepobjektumok, hány újkőkori kerámiatöredéket is elcsomagoltunk. addig a D-i területen kizárólag csak középső- és késő Az Árpád-korra keltezett jelenségek a feltárt terület bronzkori telepjelenségek kerültek elő. Továbbá ez ÉNy-i, hosszanti részén helyezkedtek el. Ezek feltehe- utóbbi szelvényben egy erősen lepusztult, szórvány tőleg az egykor itt állt Árpád-kori település DK-i szélét emberi maradványokkal jelzett bronzkori temető is lé- alkothatták. Az Árpád-kori jelenségek közül 9 volt fé- tesülhetett. Az É-i területen feltárt 735 jelenség közül Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 141

7 rézkori, 9 bronzkori, 601 középső vaskori (szkíta) Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum vagy nagy valószínűség szerint vaskori, 3 őskori és 115 Ásatásvezető(k): Berta Norbert korhatározó leletanyag hiányában ismeretlen korú. A Feltárás időszaka: 2018.07.26. – 2018.08.30. jelenségek típusa alapján 549 cölöphely, 79 gödör, 44 Feltárásba bevont intézmény: Ex Voto Kft. felszín feletti építmény, 34 épület, 15 alapozó árok, 8 Korszak(ok): középső neolitikum (bükki kultúra) árok, 3 anyagnyerő gödör, két felszíni jelenség és egy Objektumszám: 218 darab kemence volt. Az É-i terület gerincét a vaskori telepü- A lelőhely rövid ismertetése: lés adta. A D-i területen 579 jelenség és további 33 Az ÉK–DNy-i irányú lelőhely a 3. sz. főút két olda- már 2017-ben részben megkutatott objektum (össze- lán helyezkedik el, Forró település Ny-i határában, a sen 612) került feltárásra. Az objektumok szóródása a Király-kút-dűlőben, a Galambos-patak K-i oldalán. feltárási szelvényben viszonylag egyenletes, de kisebb Az objektumok a lelőhelyen igen sűrűn, É-i végében gócpontok is megfigyelhetők voltak, melyek a nagy azonban már elszórtabban és ritkábban jelentkeztek a kiterjedésű agyagnyerőkhöz köthetők. A D-i területen középső, illetve a D-i részhez képest. A legjelentősebb elszórtan több, a Hatvan-kultúrához köthető emberi objektumnak a S29/O29 számú épület számít. Két ke- maradványt is találtunk. Ezek egy része a dombtető le- mence is előkerült belőle, az egyik a K-i, a másik a mosódásából, míg más részük objektumokból került Ny-i oldalon. Az objektumon belül az elkülöníthető elő. Határozott sírokról csak 3 esetben beszélhetünk, a jelenségek a K-i felében jelentkeztek zömében. K-i vé- többi maradvány már félig feltöltődött gödrök betölté- géből került elő két kb. 10 cm hosszú obszidián penge séből (ún. gödörhulla) kerültek felszínre. is, mely méretéből adódóan egyedi a lelőhely anyagá- ban. A lelőhelyen több esetben is megfigyelhető volt olyan mély objektum, mely betöltésében szinte végig M30-as szakasz: B nagymértékű paticsmennyiség jelentkezett. A terület Sorszám: 23. É-i végében egy téglalap alakú alapozási árok került Lelőhely azonosító: 84957 elő, belső részében 4 objektummal. Feltételezhetően ez Lelőhely megnevezése: Forró–Kocsár-kút-dűlő II. is egy felszíni ház nyoma. Előkerült egy melléklet nél- Pozitív m2: 3.202 küli sír (S153/O153) és két gödörhulla, melyek csont- Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum jai igen rossz megtartásúak voltak (S190/O190, S186/ Ásatásvezető(k): Berta Norbert O186). Az előkerült leletanyag kerámiatöredékekből, Feltárás időszaka: 2018.07.12. – 2018.08.24. paticsdarabokból, obszidián töredékekből (magkő, Feltárásba bevont intézmény: Ex Voto Kft. obszidián penge), valamint kőleletekből (pl. őrlőkő) Korszak(ok): középső neolitikum (bükki kultúra) állt. A datálható leletek nagy része a középső neoliti- Objektumszám: 74 darab kumhoz köthető, azon belül is a bükki kultúrához. A A lelőhely rövid ismertetése: feltárás É-i végében azonban a bronzkorra jellemző ke- A K–Ny-i irányú lelőhely a Kocsár-kút-dűlőben a 3. rámialeletek is előkerültek. sz. főút két oldalán helyezkedik el, Forró település Ny-i határában a Galambos-patak Ny-i oldalán. A te- rületen a neolitikumba sorolható bükki kultúrájú te- M30-as szakasz: B lep jelenségei kerültek elő, elszórtan az egész lelőhely Sorszám: 25. területén. Nagyobb objektumsűrűség az É-i végében Lelőhely azonosító: 84961 a patakmederhez közeledve észlelhető. A lelőhelyen Lelőhely megnevezése: Forró–Fenék-tó két cölöpszerkezetes építmény is feltárásra került. Az Pozitív m2: 5.253 egyik a terület É-i (O27) míg a másik a középső részén Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum (O31), ez utóbbi cölöphelyei között egy női sír (S57/ Ásatásvezető(k): Berta Norbert O33) került elő. Feltárás időszaka: 2018.05.30. – 2018.07.10. Feltárásba bevont intézmény: Ex Voto Kft. Korszak(ok): középső neolitikum (bükki kultúra) M30-as szakasz: B Objektumszám: 78 darab Sorszám: 24. A lelőhely rövid ismertetése: Lelőhely azonosító: 84959 A lelőhely a 3-as számú főút két oldalán helyezkedik el Lelőhely megnevezése: Forró–Király-kút-dűlő I. egy É–D lejtésű domboldalban, Forró település Ny-i Pozitív m2: 6.515 határában, az egykori Fenék-tó ÉNy-i csücskében. A 142 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al. lelőhely É-i részén csupán egy árok és néhány gödör Ásatásvezető(k): Farkas Zoltán jelentkezett elszórtan a felületen. A D-i részen az ob- Feltárás időszaka: 2018.07.18. – 2018.08.13. jektumok főként a feltárás közepén sűrűsödtek, a K-i Feltárásba bevont intézmény: Ex Voto Kft. és Ny-i szélein a felület régészetileg negatív volt. A le- Korszak(ok): őskor (Füzesabony-kultúra, halomsíros lőhely legjelentősebb objektuma a 7/7-s agyagnyerő kultúra, vaskor), újkor gödör, mely nem csak méretével, hanem bőséges le- Objektumszám: 122 darab letanyagával is kitűnik a többi közül (díszített bükki A lelőhely rövid ismertetése: kerámiák, malomkő, obszidiánpengék, opáldarabok, A lelőhely Abaújdevecsertől D-re, a műút Ny-i olda- patics). A lelőhely K-i és É-i szélét ez a megelőző fel- lán, egy nagyobb kiemelkedés D-i, DK-i lejtőjén he- tárás elérte (negatív felületrész), így az arra már nem lyezkedik el. A lelőhely Ny-i szélét egy csatorna kíséri, húzódik tovább, azonban Ny-i és D-i irányban bizo- a középső K-i széle pedig az említett műútig elhúzó- nyosan folytatódik. A feltárt terület egészére jellemző dik. A lelőhelyet előzőleg talajműveléssel, próbafeltá- volt a leletszegénység. Az előkerült leletanyag főként rással bolygatták, illetve 2 db újkori árok is, melyeknek kerámiatöredékekből, paticsdarabokból, obszidián, ill. sóderes, kavicsos betöltése van, régészeti korú objek- opáltöredékekből, valamint különböző funkcióval bíró tumokon haladt keresztül. A feltárt területen késő kőleletekből állt (pl.: malomkő töredék, marokkő). A bronzkor/kora vaskori, bronzkori (halomsíros kultú- datálható leletek mindegyike a középső neolitikumhoz ra), középső bronzkori (Füzesabony-kultúra) és újkori köthető, azon belül is a bükki kultúrához (díszített ke- objektumok kerültek elő. Az objektumok elhelyezke- rámiatöredékek). dése nem egységes, a halmosíros kultúrához tartozó urnasírok elszórtan, a Füzesabony-kultúrához tartozó sírok a terület K-i részén, az egyéb telepjelenségek pe- M30-as szakasz: B dig gócpontonként, főként a feltárás középső és Ny-i Sorszám: 27. részén jelentkeztek, a 2 db újkori árok a lelőhely teljes Lelőhely azonosító: 84965 felületén végigfut Ny–K-i irányba. Lelőhely megnevezése: Forró–Lucsna II. Pozitív m2: 2.152 Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum M30-as szakasz: B Ásatásvezető(k): Farkas Zoltán Sorszám: 31. Feltárás időszaka: 2018.08.21. – 2018.08.30. Lelőhely azonosító: 93259 Feltárásba bevont intézmény: Ex Voto Kft. Lelőhely megnevezése: Encs–Mérnökségi teleptől Korszak(ok): középkor délre Objektumszám: 16 darab Pozitív m2: 48.617 A lelőhely rövid ismertetése: Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum A lelőhely Forró és Encs között, az Encs–Mocsár II. Ásatásvezető(k): Farkas Zoltán lelőhelytől DDNy-ra helyezkedik el a Lucsna nevű Feltárás időszaka: 2018.08.10. – 2018.12.04. határrészben. Az ÉK–DNy-i irányú lelőhelyet Ny– Feltárásba bevont intézmény: Ex Voto Kft. K-i irányú tereplépcsők tagolják. A területen számos Korszak(ok): középső bronzkor (Füzesabony- cölöplyuk mellet csak egy a próbafeltárás során már kultúra) érintett gödör jelentkezett (4/4). Az objektumokból Objektumszám: 1412 darab datálható lelet nem került elő, így a próbafeltárás ered- A lelőhely rövid ismertetése: ményeire hagyatkozva a lelőhelyet a középkorra kel- A lelőhely a 3. számú főút, az encsi bekötőút és az tezhetjük. Feltételezhetően egy szomszédos területen encsi SPAR szupermarket által határolt sík területen elhelyezkedő telep szélét érintettük. helyezkedik el. A csomópontban egy nagy kiterjedésű középső-bronzkori, Füzesabony-kultúrába sorolható temető található, így a feltárás területét több ütemben M30-as szakasz: B bővíteni is kellett. Jellemzően enyhén zsugorított vázas Sorszám: 30. temetkezésekből áll a temető, melynek sírjai mellett Lelőhely azonosító: 92769 néhány oszlophely, kisebb gödör került elő. A temet- Lelőhely megnevezése: Encs–Devecser-Dél kezésekre jellemző a nemnek megfelelő tájolás: a férfi- Pozitív m2: 10.699 ak fejjel Ny-nak, a nők fejjel K-re, de mindkét nem Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum arccal D felé nézett. Jellemző mellékletek általában Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 143 a csontvázak lábánál, illetve hastájékon kerültek elő, kedtek el. A sírok Ny–K-i, ÉNy–DK-i tájolásúak, kivétel nélkül rossz megtartású fekete sírkerámia: tál, lekerekített téglalap vagy ovális alakúak, viszonylag füles edény, esetleg bögre. Viszonylag sok kis méretű, sekély mélységűek. Az embervázak alatt több esetben, ún. jelképes sír került elő, amelyek vagy lelet nélküliek foltokban megfigyeltünk egy vékony fekete faszenes voltak, vagy pedig kizárólag kerámiával rendelkeztek. réteget (koporsó nyoma?). Az agyagos altalaj következ- A jellemző ékszermellékletek a bronz hajkarikák és tében a csontok nagyon rossz megtartásúak voltak, a bronz spiráltekercsek. Ezeken kívül több arany és 1 db többségüket nem lehetett ép állapotban felszedni. A elektron hajkarika, valamint 2 db bronz kartekercs és sírokra rendkívül szegényes leletanyag jellemző, egy egy nyélcsöves fokos került elő. A kerámialeletek kö- részükben nem találtunk mellékleteket. Elsősorban a zül külön említésre méltó egy ép agyag kocsimodell. viseletük maradványa és ékszereik (füles gomb, bronz- A temetkezések közül ki lehet emelni az S588-as sírt, karika, üveggyöngy, bronz pántkarperec), ritkább eset- amelyben egy gazdagon felékszerezett nő feküdt, a sír ben használati tárgyaik (vaskés) kerültek elő. A gyér rabolatlan volt. A fején, a két halántékon 1-1 arany leletanyagból és a temetkezési szokásokból megállapít- korong helyezkedett el, ami a pártáját díszíthette. A ható, hogy honfoglalás kori temetőről van szó. nyakán több sorban bronz spirálok és csontgyöngyök alkotta nyaklánc futott, kezénél pedig két hosszú bronztű volt. A temető mellett a területen egy nagy M30-as szakasz: C méretű agyagkitermelő gödör és több tucat cölöplyuk Sorszám: 37. volt, ezek datálása bizonytalan a kevés lelet miatt, de Lelőhely azonosító: 91659 az agyagnyerő vsz. bronzkori. A cölöplyukak egy ré- Lelőhely megnevezése: Méra–Cser-alj II. sze egy paliszádot alkot, amely egy széles árok/korábbi Pozitív m2: 1.482 Hernád-ér mellett fut, ezek közül az egyikben egy szkí- Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum ta nyílhegy volt. Ásatásvezető(k): Fűköh Dániel Feltárás időszaka: 2018.04.09. – 2018.04.10. Feltárásba bevont intézmény: Ex Voto Kft. M30-as szakasz: C Korszak(ok): őskor, újkor Sorszám: 35. Objektumszám: 17 darab Lelőhely azonosító: 84975 A lelőhely rövid ismertetése: Lelőhely megnevezése: Encs–Tobolyka III. A lelőhely Méra Ny-i határrészében, a 3. számú főút- Pozitív m2: 3.354 hoz közel, annak Ny-i oldalán, a Cser-patak É-i part- Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum ján terül el, több domb találkozásánál. A feltárás során Ásatásvezető(k): Pintér-Nagy Katalin a kutatott terület jelentős része régészeti objektumok Feltárás Időszaka: 2018.06.18. – 2018.06.28. által nem érintett, azok a szondákkal vizsgált terület Feltárásba bevont intézmény: Szegedi Tudomány- É-i felén jelentkeztek. A D-i részen ismeretlen, feltehe- egyetem tően újkori beásások nyomai kerültek elő, kerek sárga Korszak(ok): honfoglalás kor, ismeretlen kor agyagos betöltésű gödrök formájában. Egy őskori lelő- Objektumszám: 21 darab hely peremét tártuk fel, mely leletanyagban szegényes, A lelőhely rövid ismertetése: csupán egy fenőkő és egy pattintott eszköz darabjai A lelőhely a Cserehát keleti szélén húzódó, hosszú, kerültek elő. ÉK–DNy irányú dombvonulaton található, mely a Hernád folyóval párhuzamosan fut. A dombvonulatot keskeny vízmosások tagolják több részre. Az agyagos M30-as szakasz: C altalaj rendkívül kemény, és nagyon változatos a terü- Sorszám: 38. leten. Megtalálható az egynemű, sárga, a foltos agya- Lelőhely azonosító: 84977 gos altalaj is, helyenként kaviccsal keverve. Az altalajra Lelőhely megnevezése: Méra–Cser-alj rakódó humuszréteg vastagsága változó, 30/40–85/90 Pozitív m2: 15.414 cm közötti. A kutatott terület közepén mélyül a hu- Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum muszréteg. A feltárásra kijelölt területen lévő domb- Ásatásvezető(k): Fűköh Dániel hát D-i/DK-i részében, a próbaásatás eredményeivel Feltárás Időszaka: 2018.05.17. – 2018.05.30. összhangban, további tizenkét sírt észleltünk és tár- Feltárásba bevont intézmény: Ex Voto Kft. tunk fel. A sírok három sírsorba rendeződve helyez- Korszak(ok): vaskor (szkíta), újkor 144 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al.

Objektumszám: 92 darab M30-as szakasz: C A lelőhely rövid ismertetése: Sorszám: 39. A lelőhely egy D-i irányból lankás, É-i oldalán mere- Lelőhely azonosító: 91661 dek lejtővel rendelkező fennsíkszerű, több magaslatból Lelőhely megnevezése: Méra–Nagy és Kishegy álló hordalékkúpon helyezkedik el, a 3. sz. főúttól Ny- Pozitív m2: 5.358 ra, Méra település mellett, egy bronzkori földvártól Feltárást vezető intézmény: MNM RÖG D-re. É-i határa egy kisebb patak. A lelőhely az egykori Ásatásvezető(k): Fekete László Hernád-meder vízgyűjtő területén helyezkedik el, erre Feltárás időszaka: 2018.04.30. – 2018.05.28. utal a lelőhely É-i részének üledéksora, melyre Ny–K-i Korszak(ok): késő rézkor (Baden-kultúra) irányú feltöltődött vízfolyások által szabdalt agyagos, Objektumszám: 36 darab sóderes hordalék jellemző. Az ásatás során szkíta biri- A lelőhely rövid ismertetése: tuális temető részletét és szkíta telepobjektumokat tár- A lelőhely Méra és Szalaszend között futó út északi tunk fel. A feltárási területen több újkori objektumot oldalán, a Bélus-patak bal partján egy dombháton is dokumentáltunk, egy 18–19. sz-i utat és árkát, va- helyezkedik el. Az ásatás a lelőhely keleti szélének egy lamint katonai futóárkokat. A terület közepén feltárt keskeny sávját érintette. Az előkerült jelenségek a késő szkíta temető bizonyult a lelőhely legjelentősebb ré- rézkor, azon belül a Baden-kultúrából származnak. A szének. Itt mintegy 30 temetkezést sikerült azonosíta- feltárás D-i végén, S42 számon egy Árpád-kori ház, ni. Ezek nagy része urnás (20 db) volt, de előkerült 4 S44 számon pedig egy Árpád-kori gödör került elő. csontvázas és 6 szórt hamvas sír is. A csontvázas sírok A korszakban általános méretű, sekély mélységű ház is nagyon rossz állapotúak voltak. A Ny–K-i tájolású, északkeleti sarkában egy törött őrlőkövekből álló, épí- kisméretű, sekély, szabálytalan alakú, folt nélkül jelent- tett kemence került elő. A lelőhely É-i és D-i végén kező sírgödrökbe zsugorított helyzetben helyezték a egy-egy II. világháborús lövészárkot is feltártunk. halottakat. 2 esetben edénymelléklettel, 1 esetben kék üveggyöngyökkel temették, 1 pedig melléklet nélküli volt. A korszak meghatározásban a nagyszámban előke- M30-as szakasz: C rült köpűs végű bronzból öntött nyílhegyek segítettek. Sorszám: 40. Ez alapján a Kr. e. 6–5. századra keltezhetők a sírok, Lelőhely azonosító: 75067 és a szkíta kultúrához köthetők. A szórt hamvas sírok Lelőhely megnevezése: Szalaszend–Szalaszend I. edénymellékletei is rossz megtartásúak, de viszonylag Pozitív m2: 9.686, 1.410 egyben, in situ kerültek elő. A négyzetes alakú, 30–35 Feltárást vezető intézmény: MNM RÖG cm mély, lekerekített sarkú, egyenes aljú sírgödrökben Ásatásvezető(k): Czifra Szabolcs a sír aljára és edényekben is helyeztek el hamvakat. Az Feltárás időszaka: 2018.06.01. – 2018.06.21.; edényeket általában a sír D–DK-i részében helyezték 2018.07.23. – 2018.07.26. el, egy esetben (S91) 2 rétegben egymás fölé, a többi Korszak(ok): bronzkor sírban egymás mellé. A mellékletként adott edények Objektumszám: 192 darab, 16 darab száma változó, 2–5 közötti. Tálak, urnák vagy fazekak A lelőhely rövid ismertetése: és kisméretű korsók vagy bögrék voltak a halott mel- A lelőhely Szalaszend községtől K-re emelkedő ÉK– lé adva. Egy esetben ikeredény is megfigyelhető volt DNy-i tengelyű magaslat (Vadalmás) gerincén, illetve (S92). A sírokban kevés fémet találtunk. Néhány ívelt részben annak K-i oldalán található. A vizsgált terü- hátú vaskés, egy fokosbalta vagy csákány, néhány égett, let É-i részén (az autópálya nyomvonalán a 69+200– bronz ékszertöredék, jelentős mennyiségű bronz nyíl- 69+100 kmsz. közötti szakasza) nagyon intenzív hegy. Az egyik urnában és mellette 21 db nyílhegyet bronzkori településnyomokat azonosítottunk és tárunk találtunk. A sírok között, főleg a Ny-i oldalon telepob- fel. Elsősorban kis és közepes méretű oszlophelyek jektumok, kerek alakú, rétegzett betöltésű, méhkasos köthetők a bronzkori településhez, valamint néhány gödrök kerültek elő, szintén a szkíta időszakból. nagyobb méretű tárológödör, továbbá egy rendkívül nagyméretű, amorf gödörkomplexum. Mind a kö- zépső bronzkori, mind pedig a késő bronzkor-kora vaskor átmeneti időszakára (esetleg már a szkíta kor elejére) datálható leletanyag, amennyire a terepen meg lehetett állapítani, belesimul a korszak jellegzetes telepanyagaiba. Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 145

M30-as szakasz: C M30-as szakasz: C Sorszám: 41. Sorszám: 42. Lelőhely azonosító: 84979 Lelőhely azonosító: 75061 Lelőhely megnevezése: Szalaszend–Nagy és Kishegy Lelőhely megnevezése: Méra–Méra I. Pozitív m2: 19.254 Pozitív m2: 39.676 Feltárást vezető intézmény: MNM RÖG Feltárást vezető intézmény: MNM RÖG Ásatásvezető(k): Líbor Csilla Ásatásvezető(k): Larsson, Nicklas Feltárás időszaka: 2018.05.07. – 2018.06.21. Feltárás időszaka: 2018.05.07. – 2019.04.04. Korszak(ok): bronzkor Korszak(ok): bronzkor Objektumszám: 607 darab Objektumszám: 1391 darab A lelőhely rövid ismertetése: A lelőhely rövid ismertetése: A lelőhely Méra községtől ÉNy-ra, Szalaszend település A feltárt objektumok többsége bronzkori, néha kora határain belül, a Bélus-patak bal partjához menő Nagy vaskori gödör, cölöphely volt. Egy rézkori gödör is elő- és Kishegy É–D-i irányú dombhát D-i, DNy-i oldalán került. Két nagyméretű gödörkomplexum bontása is található. A kutatások egy igen intenzív bronzkori tele- befejeződött, és megkezdődött egy nagyon nagyméretű pülést azonosítottak a területen. Egy többszörös árok- (kb. 570 m2) jelenség feltárása. A jelenség valószínűleg rendszerrel kerített bronzkori földvár és a mellette el- bronzkori. A kora vaskorból maradt egy beásás, ame- terülő szatellit település látott napvilágot. Elsősorban, lyet hulladékgödörnek használtak; erre utal a legfelső mivel a mellettünk elterülő bronzkori földvár belső 20–50 cm, vastag szürke színű, hamus, paticsos réte- árkán kívüli területek estek a feltárandó részbe, ezért ge. Feltárásra kerültek továbbá a középső (eredetileg az objektumok bronzkoriak voltak az esetek 80%- a belsőnek tartott) körárok három soros paliszádjának ban. A bronzkori földfelszíni házak (több cölöphely is a cölöpjei (kb. 160 db), illetve a körárok belsejében előkerült, így ezek erre utalhatnak), és tároló vermek, jelentkező gödrök is. valamint agyagnyerő gödrök mellett előkerültek vaskori, valószínűleg szkíta földbemélyített házak is. A D-i területeken pedig 6 honfoglalás kori sír is előke- M30-as szakasz: C rült, melyek erőteljesen rablottak voltak. 20. századi Sorszám: 44. lövészárkok nyomait is megtaláltuk, melyek több sáv- Lelőhely azonosító: 84983 ban is átszelték a lelőhelyet, többször megrongálva az Lelőhely megnevezése: Novajidrány–Szőlő alja II. őskori, vagy honfoglalás kori objektumokat. Az S 568- Pozitív m2: 5.389 as gödörben a betöltés erősen hamus és puha hamus Feltárást vezető intézmény: MNM RÖG volt, egyértelmű égett réteggel. Előkerült belőle egy Ásatásvezető(k): Csoltkó Emese ép tál (lk.: 869), amit azonnal beküldtünk a laborba, Feltárás időszaka: 2018.05.07. – 2018.06.21. mivel én arra számítottam, hogy ételmaradványok le- Korszak(ok): őskor, Árpád-kor, újkor hetnek benne. A föld kiszedése során egyértelműen Objektumszám: 86 darab kalcinált csontok, azaz hamvak kerültek elő, így ez egy A lelőhely rövid ismertetése: urnasír volt. Az S565-ös objektumnál pedig egy (va- A lelőhely Novajidrány településtől DNy-ra, mintegy lószínűleg szkíta) földbemélyített ház került elő, mely 1 km távolságban helyezkedik el. Területe egy Ny felé a többihez képest nagyobb méretű volt, egyértelmű fokozatosan emelkedő domboldal nyugati lejtőjén, az bejárattal és tüzelőhellyel, valamint körülötte egy cö- egykori Szőlő alja dűlő területének D-i végén húzó- löpsort vettünk észre, mely kerítésre utalhatott. A leg- dik. A régészeti feladatellátás során egy középső neo- jelentősebb objektumok mégis a honfoglalás kori sírok litikum időszakához (AVK) köthető, a bükki kultúra voltak, mivel ez idáig a Hernád-völgyéből nemigen telepének egy részét sikerült azonosítani. A 6 nagymé- ismertünk honfoglalás kori temetőket. retű agyagnyerő-hulladékgödör közelében rendszerint megjelennek a cölöphelyek sorai, melyek az épületek helyét jelzik. Az egyik épület közelében két csontvázas sír került elő. Emellett négy világháborús lőállás helyét is azonosítottuk a területen. 146 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al.

M30-as szakasz: C M30-as szakasz: C Sorszám: 47. Sorszám: 52. Lelőhely azonosító: 16459 Lelőhely azonosító: 59012 Lelőhely megnevezése: Novajidrány–Homokbánya Lelőhely megnevezése: Garadna–Elkerülő út, 3. Pozitív m2: 429 Pozitív m2: 17.165 Feltárást vezető intézmény: MNM RÖG Feltárást vezető intézmény: MNM RÖG Ásatásvezető(k): Tóth Krisztián Ásatásvezető(k): Nyerges Éva, Szénásy Csaba Feltárás időszaka: 2018.06.19. – 2018.06.20. Feltárás időszaka: 2018.05.31. – 2018.09.26. Korszak(ok): bronzkor Korszak(ok): őskor, római kor, Árpád-kor, késő kö- Objektumszám: 3 darab zépkor A lelőhely rövid ismertetése: Objektumszám: 990 darab A lelőhely Novajidrány településtől Ny-i irányban, A lelőhely rövid ismertetése: 100 méterre a 3. számú főút nyugati oldala mentén, Garadna–Elkerülő út 3. lelőhely Borsod-Aba- a Hernád folyó jobb teraszának keleti lejtőjén he- új-Zemplén megyében, Garadna településtől északra, lyezkedik el. Egy neolitikus árokszerű jelenség és egy északkeletre, a 3. számú autóút Ny-i és K-i oldalán leletanyagot nem tartalmazó gödöralj/oszlophely mel- terül el. K-ről a Bársonyos-patak („Kis-Hernád”) hatá- lett egy felhúzott fülű bögre került elő egy nagyméretű rolja, Ny-i széle a garadnai Világháborús emlékparktól kőzet társaságában, azonban beásás nyoma nem mu- É–ÉK-i irányban, a 3. számú útba csatlakozó műútig tatkozott. terjed. É-on összeér a Garadna–Kovács-tanya (35284) lelőhellyel. A közel két és félezer négyzetméteres területen intenzív leletcsoportosulásokat figyeltünk M30-as szakasz: C meg humuszolás közben, nagyszámú pattintott Sorszám: 51. obszidiánt, késő bronzkori kerámiatöredéket a sötét- Lelőhely azonosító: 16584 szürke humuszos rétegben, melyeket objektum folthoz Lelőhely megnevezése: Garadna–Állami kötni nem lehetett. Kézi bontással szondákat nyitot- Csemetekert tunk ezeken a helyeken a második humuszolás előtt. Pozitív m2: 5.626, 1.175 A 3. számú úttól Ny-ra megnyitott szelvényekben az Feltárást vezető intézmény: MNM RÖG északi részen római kori germán telep részletét tártuk Ásatásvezető(k): Bakó Katalin fel, a principátus kori telep É-i irányba folytatódik, az Feltárás időszaka: 2018.06.25. – 2018.11.05.; 53-as lelőhelyhez kapcsolódik. D-re kevésbé intenzív 2018.10.01. – 2018.10.18. volt régészetileg a terület, késő bronzkori tárolóvermek Korszak(ok): őskor, késő középkor lazább hálózata fedte a kutatott területet. A 3. úttól Objektumszám: 491 darab K-re késő bronzkori telep részét tártuk fel (Gávai- / A lelőhely rövid ismertetése: Piliny kultúra). Kevert leletanyagú gödrökből középső A feltárásra Garadna település határától K-re, a 3. szá- neolit, bükki kultúra kerámia töredékeit is találtunk. mú főúttól Ny-ra eső területen került sor, mintegy 350 Egy alapárkos házon kívül nagyszámú méhkas alakú m hosszúságban. A lelőhely É-i és D-i határát egykori tárolóvermet tártunk fel. A legészakabbra húzott szel- vízmosás alkotta, melynek medre a humuszolás után vényben ugyancsak germán telep részét tártuk fel, egy jól érzékelhetővé vált. A korábbi kutatásokkal össz- cölöpszerkezetes házat (S1203) és a környezetében lévő hangban a lelőhelyen több korszak volt megfigyelhető. gödröket. Házi kerámia mellett 3. századi terra sigillata A középső neolitikum időszakára – azon belül is a bük- töredékek és bepecsételt kerámia került elő. ki kultúrára – házak, csontvázas, zsugorított testhely- zetű sírok, gödörkomplexumok, kutak, illetve egyéb településobjektumok datálhatók. A késő bronzkor– M30-as szakasz: C kora vaskor átmeneti időszakából tapasztott padlóval Sorszám: 53. rendelkező házak kerültek feltárásra. A feltárt területen Lelőhely azonosító: 35284 egy urnasíros temetkezés került elő. Az Árpád-korra Lelőhely megnevezése: Garadna–Kovács-tanya csekély számú településobjektum keltezhető. Ezek is Pozitív m2: 10.235 és 2.019 inkább a feltárt terület D-i szakaszára összpontosultak. Feltárást vezető intézmény: MNM RÖG Ásatásvezető(k): Tóth Krisztián, Csergő Ákos Feltárás időszaka: 2018.10.01. – 2019.09.30. és Hét metszet a Hernád folyó völgyéből 147

2020.08.11. - 2020.09.10. nyag. Ezek feltételezhetően az őskorra, illetve egy eset- Korszak(ok): őskor, római kor, Árpád-kor, késő kö- ben biztosan a vaskorra keltezik a feltárt jelenségeket. zépkor Objektumszám: 2044 és 336 darab A lelőhely rövid ismertetése: M30-as szakasz: C A területet két szakaszban tártuk fel: az első ütemben Sorszám: 55. 10.235 m2-t, 2020-ban pedig az addig beszállító- és Lelőhely azonosító: 84989 építkezési útként használt terület alatti 2019 m2-t. A Lelőhely megnevezése: Hernádszurdok–Csurmány I. lelőhely nagyon gazdagnak tekinthető rengeteg fémle- Pozitív m2: 5.892, 403 lettel, köztük nemesfém fibulákkal és ékszerekkel. Feltárást vezető intézmény: MNM RÖG A terület É-i oldalán megtaláltuk a germán telep É-i Ásatásvezető(k): Szénásy Csaba határát, árokkal és megerősített folyóparttal. Az É-i Feltárás időszaka: 2018.05.31. – 2018.09.26.; oldalon gyérebben jelentkeztek az objektumok, cö- 2018.11.15. – 2018.11.30. löplyukak és földbe mélyített házak voltak jellemzők. Korszak(ok): őskor (neolit), római császárkor (ger- A terület közepe és D-i határa viszont régészetileg in- mánok), népvándorlás kor, újkor tenzívnek bizonyult. Földbe mélyített házakat, cölöp- Objektumszám: 99 darab, 5 darab szerkezetes épületeket, tárológödröket, négyszögletes A lelőhely rövid ismertetése: kiégett falú gödröket is találtunk. A lelőhely Hernádszurdok településtől D-re, a 3. A területet feltártuk és a megfigyelések alapján a 35284 számú út és a Petőfi utca (Hernádszurdok) közötti és az 59012 azonosító számú régészeti lelőhelyek te- dombháton és É-i lejtőjén fekszik. A 2018-ban rülete nem elválasztható, legfeljebb más-más részei végzett teljes felületű feltáráson római kori germán voltak egyes korszakokban intenzívebb használatban. telepet tártunk fel az É-i részen, a domb lejtőn, ami Ezért javasoltuk a Garadna–Kovács-tanya, valamint a közvetlenül folytatódik tovább É-ra, az 56-os lelő- Garadna–Elkerülő-út lelőhelyek összevonását. helyre. D irányban, az emelkedőn felfelé fokozatosan ritkábban helyezkedtek el az objektumok. A dombte- tőn neolit telepnyomokat tártunk fel, és egy méhkas alakú tárolóvermet a kora népvándorlás korból (4–5. M30-as szakasz: C század). Sorszám: 54. Lelőhely azonosító: 41126 Lelőhely megnevezése: Hernádvécse–3-as út szélesí- M30-as szakasz: C tése, 5. lelőhely Sorszám: 57. Pozitív m2: 3.503 Lelőhely azonosító: 16865 Feltárást vezető intézmény: MNM RÖG Lelőhely megnevezése: Hidasnémeti–Kis-Kötél-dűlő Ásatásvezető(k): László Eszter Pozitív m2: 11.433 Feltárás időszaka: 2018.11.06. – 2018.11.15. Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum Korszak(ok): neolit, bronzkor, vaskor (szkíta), római Ásatásvezető(k): Berta Norbert kor, Árpád-kor Feltárás időszaka: 2018.11.14. – 2018.12.04. Objektumszám: 22 darab Feltárásba bevont intézmény: Ex Voto Kft. A lelőhely rövid ismertetése: Korszak(ok): középső neolitikum (bükki kultúra), A lelőhely Hernádvécse községtől ÉK-re, a Bársonyos rézkor (bodrogkeresztúri kultúra), népvándorlás kor patak partján a 3. számú út és a vasút közötti mélye- (9. sz.) désben fekszik. Az É–D-i irányban nyújtott területet Objektumszám: 198 darab Ny-ról egy földhát határolja, ez a tényleges lelőhely. A lelőhely rövid ismertetése: A kutatás a lelőhely DK-i részét, a Bársonyosnál futó A lelőhely Hidasnémeti külterületén, a településtől vasúti sínektől ÉNY-ra eső területet érintette. A bon- Ny-ra, a Perényi-patak és a Hernád összefolyásától tómunkára kijelölt területen elszórtan jelentkezetek a É-ra, Ny-i és É-i irányban emelkedő dombok találko- telepjelenségek, de a szelvény K-i és D-i szélében meg- zásánál fekszik, a Kis-kötél határrészben. A lelőhelyen figyelhető volt egy kisebb sűrűsödés. Ezek keltezését a megelőző feltárás során 198 különálló régészeti je- nagyban megnehezíti, hogy a legtöbb jelenség betöl- lenséget tudtunk megfigyelni, kibontani, dokumentál- téséből nem, illetve csak minimálisan került elő leleta- ni. Ezek legtöbbje egy újkőkori (bükki kultúra) telep 148 Szörényi Gábor András – Pusztai Tamás et al. gödrei, kisebb számban egy rézkori (bodrogkeresztúri Feltárás időszaka: 2018.11.14. – 2018.11.28. kultúra) temető sírjai, valamint elenyésző számú késő Feltárásba bevont intézmény: Ex Voto Kft. népvándorlás kori (avar–9. század) telepjelenség. A Korszak(ok): őskor, újkor feltárás legkiemelkedőbb objektuma az S95/O86 sír, Objektumszám: 14 darab amelyből csőtalpas tál, tejesköcsög, valamint obszidi- A lelőhely rövid ismertetése: ánpenge és egy kisméretű rézcsákány látott napvilágot. A lelőhely Hidasnémeti település magjától Ny-ra, kb. 0,5 km távolságban, egy Ny felé fokozatosan emelkedő domboldal nyugati lejtőjén, a modern 3. számú főút M30-as szakasz: C közvetlen Ny-i oldalán helyezkedik el. A lelőhelyen Sorszám: 60. több bizonytalan korú beásás és gödör került elő, de Lelőhely azonosító: 16672 datáló lelet nem volt bennük. Kiemelhető a 14/15 ob- Lelőhely megnevezése: Hidasnémeti–Felső-Mező jektum, ami téglalap alakja és meredek fala alapján egy Pozitív m2: 1.825 ház lehetett. A teljes felületet újkori árkok szabdalták. Feltárást vezető intézmény: Herman Ottó Múzeum Ásatásvezető(k): Berta Norbert A HERMAN OTTÓ MÚZEUM ÉVKÖNYVE

LVIII–LIX. (2019–2020) A Herman Ottó Évkönyve Múzeum LVIII–LIX.

2019–2020