DOCSLIB.ORG

Bacher Vilmos Emlékelőadások 1989–2013 Bacher Vilmos Hungaria Judaica • 35 Emlékelőadások Studia Hebraica Hungarica • 5 1989–2013

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Bacher Vilmos Emlékelőadások 1989–2013 Bacher Vilmos Hungaria Judaica • 35 Emlékelőadások Studia Hebraica Hungarica • 5 1989–2013 BACHER VILMOS EMLÉKELŐADÁSOK 1989–2013 BACHER VILMOS HUNGARIA JUDAICA • 35 EMLÉKELŐADÁSOK STUDIA HEBRAICA HUNGARICA • 5 1989–2013 Ünnepi kötet Komoróczy Géza 80. születésnapjára BUDAPEST, 2017 TARTALOM A tanulmányok szövegét gondozta, a kötetet szerkesztette Köszöntő / 7 Bányai Viktória és Komoróczy Szonja Ráhel A Bacher Vilmos Emlékérem és Emlékelőadás alapítása / 9 (MTA TK Kisebbségkutató Intézet Judaisztikai Kutatócsoport) Koltai Kornélia és Biró Tamás Kitüntetettek 1989–2013 / 11 (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszék) Szerkesztői előszó / 12 1989 Telegdi Zsigmond Harmatta János laudációja / 17 © Magyar Hebraisztikai Társaság, 2017 A magyar nyelvtanírás kezdetei és a héber grammatika / 20 © MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet, Judaisztikai Kutatócsoport, 2017 1990 Jacob Katz Komoróczy Géza, Schweitzer József és Michael K. Silber Készült a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány laudációja / 41 és az MTA TK Kisebbségkutató Intézet támogatásával. Az orthodox–neológ szétválás a magyar zsidóságban: A szakadás eredete, befolyása és következményei / 46 Könyvterv Környei Anikó Tördelte Szalai Éva 1991 Meir Weiss Címlapon Bacher Vilmos Emlékérem, Gáti Gábor alkotása Komoróczy Géza és Schweitzer József laudációja / 61 Patai József / 64 ISSN 0865-1345 (Hungaria Judaica) 1992 Schweitzer József ISSN 2061-1781 (Studia Hebraica Hungarica) Komoróczy Géza laudációja / 71 ISBN 978-963-12-9141-4 Szefárdok Magyarországon és Erdélyben / 75 5 TARTALOM 1995 Moshe Carmilly-Weinberger KÖSZÖNTŐ Komoróczy Géza és Schweitzer József laudációja / 95 Chorin Áron aradi rabbi: Hagyományőrző és reformer / 102 1996 Vermes Géza Komoróczy Géza laudációja / 161 Aqédat Jichaq: Ábrahám áldozatának magyarázata Komoróczy Géza professor emeritus, az ELTE Assziriológiai és Hebra- a rabbinikus irodalomban és Qumránban / 166 isz tikai Tanszékének és az MTA Judaisztikai Kutatócsoportjának alapító egyetemi tanára és tudományos főmunkatársa, 2017 augusztusában tölti 1999 Joshua Blau be 80. életévét. A jeles alkalomra olyan meglepetéssel készültünk, amellyel Fodor Sándor, Komoróczy Géza és Schweitzer József régi tervét váltjuk valóra. Egy közös kötetbe gyűjtöttük össze a részben már laudációja / 181 publikált, részben pedig mindeddig publikálatlan Bacher Vilmos Emlékelő- Zsidó-arab (judeo-arab) nyelvészeti tanulmányok: adásokat, a kitüntetetteket méltató beszédekkel egyetemben. a Bacher Vilmos utáni évszázad / 184 Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Judaisztikai Kurató- riuma, majd a Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma 1989 és 2013 között 2000 Pinhas Artzi tizenegy alkalommal kért föl egy-egy tudóst a Bacher Vilmos Emlékelőadás Komoróczy Géza és Schweitzer József laudációja / 197 megtartására, s ítélte oda a Bacher Vilmos Emlékérmet. A borítón is látható, Nemzetközi kapcsolatok az ókori Közel-Keleten igényes plakett Gáti Gábor alkotása, elkészítését a Bacher család támogatta. és a Bibliában / 200 A díj átadásakor a kuratórium egy tagja – legtöbb esetben Komoróczy Géza mint a kutatócsoport vezetője – tartott laudációkat, majd ezt követően hang- 2001 Nathaniel Katzburg zottak el a Bacher Vilmos Emlékelőadások. Jelen ünnepi kötetben a nagy- Komoróczy Géza és Schweitzer József laudációja / 221 közönség számára hozzáférhetővé válik a Bacher Vilmos Emlékelőadások Adalékok a vidéki orthodox közösségek történetéhez és Laudációk teljes sorozata, kronológiai rendben haladva. a holokauszt előestéjén / 224 Az emlékelőadás és emlékérem névadója, Bacher Vilmos (1850–1913) rabbi, orientalista, az idén 140 éves jubileumát ünneplő Országos Rabbiképző In- 2010 Menahem Schmelzer tézet egyik alapító tanára, 1907-től igazgatója volt. Korának kiemelkedő tu- Schweitzer József laudációja / 241 dósaként tartották számon, aki a mai napig hivatkozási alap és megkerülhe- Rabbi Hajim Szofer prédikációi / 243 tetlen tényező a nemzetközi tudományos életben, a hebraisztika, judaisztika, orientalisztika területén. Munkássága ösztönzőleg hatott és hat a későbbi 2013 Komoróczy Géza nemzedékek tevékenységére. Nádasdy Ádám laudációja / 251 Az 1989 és 2013 között eltelt huszonnégy évben a Bacher Vilmos Emlék- Mit kíván(t) a magyar nemzet – a zsidóktól? / 254 előadást olyan tudósok tarthatták meg, akik Bacher Vilmos tudományos tel- 6 7 KÖSZÖNTŐ jesítményének értékében és sokoldalúságában osztoztak. A magyar szárma- A BACHER VILMOS zású és részben magyar zsidó vonatkozású kutatómunkát folytató világhírű hebraista-judaista tudósok – akik közül sokan, sajnos, már nincsenek az élők EMLÉKÉREM ÉS EMLÉKELŐADÁS sorában – számos tudományterületen bizonyították Bacher Vilmos hatását. Mindegyikük a magyar zsidó tudományosság, a magyarországi hebraisztika ALAPÍTÁSA és judaisztika hírnevét öregbítette és öregbíti munkásságával, életművével szerte a világban. A születésnapra szánt kiadványban megjelenő tanulmányok, beszédek a tudományba vetett hitet, a múlttal való folytonosságot, az újrakezdést reprezentálják, mely nemcsak időkorlátokon, hanem földrajzi határokon is átível. Mindemellett hűen dokumentálják az Ünnepelt fáradozását egy olyan eszméért, amelyet a magyarországi zsidóság, valamint a hebraisztika A Magyar Tudományos Akadémia I. (Nyelv- és Irodalomtudományok) Osztálya és judaisztika kutatásának életvitelszerűen, rendkívül magas színvonalon, Judaisztikai Kuratóriumának határozata előadássorozat és kitüntető jutalom megalkuvás nélkül megvalósítandó programjában jelölt ki. alapításáról Bacher Vilmos Emlékelőadás elnevezéssel (1989) E kötet szerkesztői, közreműködői – kollégáikkal együtt – maguk is a dí- jazottak, de mindenekelőtt Komoróczy Géza nyomdokain haladnak. Sze- Hogy a hebraisztika és a zsidó tudományok méltó megbecsülését a magyar mélyesen is neki köszönhetik, hogy az általa alapított intézményes keretek szellemi életben fenntartsa és gyarapítsa, s e tudományok múltbeli jeles hazai közt előbb tanítványokként lehettek jelen, majd – sokan közülük – később művelőinek emlékét ápolja, a Magyar Tudományos Akadémia I. (Nyelv- és már oktatóként is. Az, hogy ma állami intézményekben: az ELTE-n és az Irodalomtudományok) Osztályának Judaisztikai Kuratóriuma mint az MTA MTA-n magától értetetődő módon taníthatunk-kutathatunk héber nyelvet Judaisztikai Kutatócsoport tudományos irányító testülete elhatározta, hogy és zsidó tudományokat, Komoróczy Géza érdeme. évről évre ünnepélyes keretek között egy tudományos előadást fog szer- A 80. születésnapra összeállított ajándék minden részletében az Ünnepelt vezni a hebraisztika, judaisztika és a magyarországi zsidóság történetének keze nyomát viseli. Hozzá köthető az emlékelőadások ötlete, az előadások kutatása körében. Az előadássorozat állandó elnevezése Bacher Vilmos szervezése és publikálása, valamint az előadók újbóli bekapcsolása a ma- Emlékelőadás legyen. Előadóját minden évben az MTA Judaisztikai Ku- gyarországi tudományos vérkeringésbe. A neki szánt ünnepi kötet sajtó alá tatócsoport vezetőjének javaslata alapján a Judaisztikai Kuratórium határo- rendezésébe azonban nem volt beleszólása… S mi, bár beleadtuk szerete- zatban kéri fel, a megjelölt tudományok valamelyik ágában munkásságával tünket és tudásunk legjavát, nem biztos, hogy pontosan azt a könyvet szer- nemzetközi tekintélyt és megbecsülést szerzett hazai vagy külföldi tudó- kesztettük meg, melyet ő hozott volna létre. Mindenesetre reméljük, nagy sok közül. A Judaisztikai Kuratórium kívánatosnak tartja, hogy a Bacher kárt nem tettünk benne… Vilmos Emlékelőadás tárgya a nemzetközi hebraisztikai és judaisztikai kutatások egy fontos problémájához kapcsolódjék, esetleg a zsidó tudomá- Budapest, 2017 júliusa Bányai Viktória, Biró Tamás, nyok hazai hagyományaival is összhangban vagy különös tekintettel a ma- Koltai Kornélia, Komoróczy Szonja Ráhel gyar zsidóság kulturális örökségére és hagyományaira, illetve a zsidó kultúra 8 9 A BACHER VILMOS EMLÉKÉREM ÉS EMLÉKELŐADÁS ALAPÍTÁSA magyar országi eredetű vagy hazánkban őrzött emlékeire. A Bacher Vilmos A BACHER VILMOS EMLÉKÉREM Emlékelőadás megtartására felkért tudóst a Judaisztikai Kuratórium elis- merése jeléül emlékéremmel tünteti ki. Az emlékérmet az előadás alkalmá- KITÜNTETETTJEI ból kell átnyújtani. A Bacher Vilmos Emlékelőadás szövegének megje- lentetéséről az MTA Judaisztikai Kutatócsoport gondoskodik. A Magyar Tudományos Akadémia Judaisztikai Kutatócsoport Kuratóriuma 1989 Telegdi Zsigmond (1909–1994) (1987–1990) 1990 Jacob Katz (1904–1998) Elnök: Hajdú Péter, az MTA I. osztályának elnöke 1991 Meir Weiss (1908–1998) Titkár: Komoróczy Géza, a Kutatócsoport vezetője 1992 Schweitzer József (1922–2015) Tagok : Czeglédi Károly Fodor Sándor 1995 Moshe Carmilly-Weinberger (1908–2010) Harmatta János 1996 Vermes Géza (1924–2013) Maróth Miklós 1999 Joshua Blau Nádasdy Ádám Pach Zsigmond Pál 2000 Pinhas Artzi (1923–2007) Rózsa György 2001 Nathaniel Katzburg (1922–2006) Schweitzer József Szabolcsi Miklós 2010 Menahem Schmelzer Telegdi Zsigmond 2013 Komoróczy Géza 10 11 SZERKESZTŐI ELŐSZÓ SZERKESZTŐI ELŐSZÓ és bizonytalanságait a szerkesztői lábjegyzetek dokumentálják. Nathaniel Katzburg megromlott egészségi állapota miatt nem tudta az előadást meg- tartani. Helyette egy korábban kiadatlan, angol nyelvű tanulmányát adjuk közre magyar fordításban, amely a Judaisztikai Kutatócsoport felkérésére készült. Menahem Schmelzer egyszerre kapta a Scheiber Sándor Díjat és a Bacher Vilmos Emlékérmet. A díjátadón szabadon tartott előadást és visz- A Bacher Vilmos Emlékérem és Emlékelőadás alapító határozata úgy ren- szaemlékezést. Az itt közölt cikket külön e kötet számára küldte. Írásának delkezett, hogy az
Load more

Recommended publications
  • Competing Tropes of Eleventh-Century Andalusi Jewish Culture*
    Competing Tropes of Eleventh-Century Andalusi Jewish Culture* Ross Brann Judaism and the Jews, whose very names are determined by ties of memory to a particular place (Judea), embraced the concept of diaspora out of political, religious, and historical necessity. Following the exile of Judean elites to Babylonia in 587 BCE, the idea of diaspora became enmeshed in a complex bundle of remembered and imagined experiences such as destruction and dispossession along with decidedly ahistorical aspirations such as redemption and return.1 Diaspora thus became a critical feature of the dialectic of Jewish history in that it described the current state of the Jews' dispersion and sense of rupture with a past "pristine age" yet reinforced their expectation and hope that it was destined to come to an end with the "ingathering of the exiles." Jews of very different literary, intellectual, and spiritual orientations treated Exile/Diaspora as the central trope of Jewish experience. How was this trope handled in Andalusi-Jewish culture?2 Here, I am concerned * This essay is a revised version of a talk presented at the University of California (Berkeley), the University of Washington (Seattle), King's College (London), Yale University, and Cornell University. 1 "Scattering," "dispersal" [Ezekiel 36:19: "I scattered them among the nations, and they were dispersed through the countries"], and recuperation [Ezekiel 36:24: "I will take you from among the nations and gather you from all the countries, and I will bring you back to your own land"] are already inscribed as tropes in the biblical literature of the first exile after 587 BCE.
    [Show full text]
  • De 500 De Numere, Împreună Cu Cititorii Noştri! Roş Haşana PAG
    De 500 de numere, împreună cu cititorii noştri! Roş Haşana PAG. 5 PUBLICAŢIE A FEDERAŢIEI COMUNITĂŢILOR EVREIEŞTI DIN ROMÂNIA 5778 ANUL LX = NR. 500-501 (1300-1301) = 1 – 30 SEPTEMBRIE 2017 = 10 ELUL 5777 – 10 TIŞREI 5778 = 32 PAGINI – 3 LEI la Bucureşti 5778 – Shana Tova u’Metuka! „Realitatea Revista Cultului Mulţumim tuturor cititorilor care ne-au transmis evreiască” Mozaic – Realitatea mesaje de felicitare. de-a lungul anilor evreiască, Premierul Benjamin Netanyahu De-a lungul anilor, revista „Realitatea evreiască” a felicitat revista s-a dovedit a fi mai mult decât o simplă publicaţie scurt istoric a unei minorităţi, devenind un mijloc de informare „Realitatea evreiască” prin Actuala revistă „Realitatea evreiască” este care a ţinut pasul cu vremurile şi cu schimbarea continuatoarea „Revistei Cultului Mozaic”, înfiinţată PAG. 3-29 gusturilor cititorilor. medicul Ţvica Berkovits prin demersurile şef-rabinului dr. Moses Rosen, în Iată cum a evoluat şi ce înseamnă azi revista, octombrie 1956. Moses Rosen a convins autorităţi- conform opiniilor unuia dintre cei mai vechi cititori, le vremii, într-un moment politic sensibil – revoluţia dr. LIVIU BERIS, preşedintele A.E.R.V.H. Elie Wiesel, Wilhelm anticomunistă din Ungaria – că revista, care urma să circule peste hotare, va deveni „o vitrină” a comemorat Filderman – – Primul număr al „Realităţii evreieşti” a apărut libertăţilor religioase de care se bucura comunita- în 1995. Dar ea nu s-a ivit din neant, ci a continuat tea evreiască din România. Ceea ce şi sublinia în la Oradea şi la Sighet un mare evreu o revistă care apăruse încă din 1956. editorialul „La început de drum”: „Suntem convinşi român european – Aşa este.
    [Show full text]
  • Bibliography
    BIBLIOGRAPHY Abdul-Latif Abdul-Karim, Mohammed. “Commentary of Salmon ben Yeruham on Lamentations.” Ph.D. diss., The University of St. Andrews, 1976. Abrahamov, Binyamin. “The Appointed Time of Death (Ajal) according to #Abd al- Jabb¯ar,” Israel Oriental Studies 13 (1993), pp. 8–38. ———, Al-Q¯asimb. Ibr¯ah¯ımon the Proof of God’s Existence. Leiden: E.J. Brill, 1990. ———, Islamic Theology: Traditionalism and Rationalism. Edinburgh University Press, 1998. ———,“The Creation and Duration of Paradise and Hell in Islamic Theology,” Der Islam 79 (2002), pp. 87–102. Adamson, Peter. “Before Essence and Existence: Al-Kindi’s Conception of Being,” Journal of the History of Philosophy 40 (2002), pp. 297–312. ———,Ed. In the Age of al-F¯ar¯ab¯ı:Arabic Philosophy in the Fourth/Tenth Century. London: The Warburg Institute, 2008. Adang, Camilla. Muslim Writers on Judaism and the Hebrew Bible. Leiden: E.J. Brill, 1997. al-Alami, H. Ed. Ghurar al-hikam wa-durar al-kalim. Beirut, 2002. Alobaidi, Joseph. Le commentaire˙ des Psaumes par le Qaraïte Salmon ben Yeruham: Psaumes 1–10. Peter Lang, 1996. ———, The Messiah in Isaiah 53: The Commentaries of Saadia Gaon, Salmon b. Yeru- ham, and Yefet ben Eli on Is 52:13–53:12. Peter Lang, 1998. Altmann, Alexander and S.M. Stern. Isaac Israeli: A Neoplatonic Philosopher of the Early Tenth Century. Oxford University Press, 1958. Anatoli, Jacob. Malmad ha-talmidim. Ed. L. Silbermann. Lyck: Mekize Nirdamim, 1866. Anderson, Gary. “Garments of Skin in Apocryphal Narrative and Biblical Commen- tary.” In Studies in Ancient Midrash. Edited by James Kugel. Cambridge: Harvard University Center for Jewish Studies, 2001, pp.
    [Show full text]
  • Theologia Orthodoxa
    THEOLOGIA ORTHODOXA 2/2012 YEAR Volume 57 (LVII) 2012 MONTH DECEMBER ISSUE 2 S T U D I A UNIVERSITATIS BABEŞ-BOLYAI THEOLOGIA ORTHODOXA 2 EDITORIAL OFFICE: M. Kogălniceanu 1 • 400084 Cluj-Napoca • Tel: 0264.405300 CUPRINS - CONTENTS I. TEOLOGIE BIBLICĂ PAULA BUD, Şabatul – transcendere a cartezianului, mărturie a veşniciei • The Sabbath – a Transcending of the Cartesian, a Testimony of Eternity........................................................ 5 STELIAN PAŞCA-TUŞA, The Psalms – a Model of/for Prayer in Judaism • Psalmii – un model de/pentru rugăciune în iudaism....................................................................................... 15 II. TEOLOGIE ISTORICĂ MARIUS EPPEL, Relaţia consistoriului orădean cu organismele ecleziastice din mitropolia ortodoxă a Transilvaniei • The Relationship of the Consistory from Oradea with the Ecclesiastical Organisms from the Orthodox Metropolitanate in Transylvania ......... 27 III. TEOLOGIE SISTEMATICĂ VALER BEL, Taina Maslului – vindecare spre Împărăţie • The Sacrament of the Holy Unction – Healing Towards the Kingdom................................................................................... 37 MIRCEA GELU BUTA, Christian Bioethics in a Post-Christian World • Bioetica creştină într-o lume post-creştină................................................................................................................... 51 PAVEL CHIRILĂ, MIRCEA GELU BUTA, ANDREEA BĂNDOIU, Argumente teologice împotriva eutanasiei • Theological Arguments Against Euthanasia ............................
    [Show full text]
  • Literatures of Medieval Sepharad Man Empire," in Sephardi and Middle Easternlewries: History and Culture in the Modern Era, Ed
    76 D A V I IJ M. II U N J S 40. The language used in what appears to be the first playin Modern Iudezmo Chapter5 is analyzed in D. M. Bunis,"Pyesa di Yaakov Avinu kun sus ijus (Bucharest, 1862): The First Iudezmo Play?" Revue des Etudes[uives 154,nos. 3-4 (1995): 387-428. 41. For various views on this "question:' see D. M. Bunis, "Modernization and the 'Language Question' among the Iudezmo-Speaking Sephardim of the Otto­ Literatures of Medieval Sepharad man Empire," in Sephardi and Middle Easternlewries: History and Culture in the Modern Era, ed. H. E. Goldberg (Bloomington: University of Indiana, 1996), 226-39· 42. Most of Franco's essay is reproduced in D. M. Bunis, The ludezmo Lan­ Jonathan P. Deeter guage (in Hebrew) (Jerusalem: Magnes, and Hebrew University of Jerusalem, 1999),377-81. During the first half of the eleventh century, the Jewish poet and philoso­ pher Solomon Ibn Gabirol (c. 1020-C. 1057) decried the decline of Sephar­ die Jews' knowledge of Hebrew: "Half of them speak Edomese and half of them the language of Qedar that darkens,"! Ibn Gabirol meant that Jews had neglected Hebrew and knew only the other languages of the Iberian Peninsula: Hispano-Romance, the language of Christians (descendants of the biblical Esau, whose nickname was Edom [Genesis 25:30]), and Arabic, the language of Muslims (descendants of Ishmael, father of Qedar [Gene­ sis 25:13]). Like Muslims and Christians in al-Andalus (Islamic Spain), Jews spoke mainly Arabic and a form of Hispano-Romance.' When Ibn Gabirol identified Arabic as the language of Muslims and Romance as the language of Christians, he was probably referring to the communities in which each language originated, since Muslims, Christians, and Jews all spoke Arabic and Romance in eleventh-century al-Andalus.
    [Show full text]