Szomszédolás a Kapos völgyében Helyi Cselekvési Terv

a TOP-5.3.1-16-SO1 - A helyi identitás és kohézió erősítése pályázati konstrukcióhoz

2018

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 2

Tartalomjegyzék

Bevezetés ...... 4

1. A települések bemutatása ...... 5

1.1. Baté ...... 5

A település története ...... 6

A lakosság ...... 7

Kulturális erőforrások ...... 8

1.2. Taszár ...... 10

A település története ...... 10

A lakosság ...... 11

Kulturális erőforrások ...... 12

1.3.Gölle ...... 14

A település története ...... 14

A lakosság ...... 15

Kulturális erőforrások ...... 15

1.4. Fonó ...... 17

A település története ...... 17

A lakosság ...... 20

Kulturális erőforrások ...... 20

1.5. Kazsok ...... 22

A település története ...... 22

A lakosság ...... 23

Kulturális erőforrások ...... 24

1.6. Büssü ...... 25

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 3

A település története ...... 25

A lakosság ...... 26

Kulturális erőforrások ...... 27

1.7. Kisgyalán ...... 29

A település története ...... 29

A lakosság ...... 30

Kulturális erőforrások ...... 30

2. Célcsoport elemzés ...... 32

2.1.A projekt célcsoportja ...... 32

2.2 A célcsoportok aktuális helyzete ...... 32

3. A közösségi felmérés folyamata ...... 40

3.1. Szakértői műhelymunka ...... 40

3.2. A közösségi interjúk ...... 41

3.3. A közösségi felmérés ...... 65

4. A helyzetelemzés összefoglalása ...... 79

5.Cselekvési terv ...... 81

5.1. Fejlesztési célok ...... 81

6. Rendezvénynaptár ...... 110

7. Együttműködő partnerek ...... 127

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 4

B EVEZETÉS

A TOP-5.3.1-16-SO-2017-00001 Szomszédolás a Kapos völgyében című projekt célja a helyi erőforrásokra alapozott, a térség adottságaihoz alkalmazkodni képes közösségi kezdeményező- és cselekvőképesség fejlesztésének megteremtése, egészséges, sokszínű, az erőforrásokat felelősen és tudatosan használó társadalom kialakítása.

Ennek érdekében készült el a Cselekvési terv, amely tartalmazza a célterület helyzetelemzését, szükségleteinek felmérését. A felmérés során a közösségi felmérés módszereivel élve elsődleges feladatnak tekintettük, hogy erősítsük a helyi közösséget, a már meglévő cselekvő maghoz újabb embereket vonjunk be, hogy minél nagyobb számú a településért és a közösségért tenni képes és tenni akaró csoport alakuljon. A közösségi interjúk elkészítése, a közösségi felmérés a kapcsolatépítés első lépése volt, amelyek megalapozza a remélhetőleg sikeres közös megvalósítást a helyi emberekkel.

A közösségi bevonás által magasabb részvételre számíthatunk a megvalósítás során, növekszik az elköteleződés, az aktivitás, a közös felelősségvállalás. Kialakul az önszerveződés, ami megelőlegezi a közös sikerélményt.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 5

1. A TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA

1.1. BATÉ

Jelentős munkanélküliséggel sújtott település [105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet]

Terület 10 km

Lakónépesség 809 fő

Jogállása Község

Járás Kaposvári

Megye Somogy

Baté dunántúli kis község, Somogyban a Kapos folyó mentén. A Balatontól délre, Kaposvártól keleti irányban található. A Kapos folyó völgyében, két város közelségében helyezkedik el. Kaposvár és Dombóvár között fél úton, mindössze 15-15 km távolságra van. Taszár, Kaposhomok, Baté, Mosdós és Kaposkeresztúr községek szomszédságában. Közúti közlekedés tekintetében csomóponti község. Személy és teherforgalomra épült több sínpáros vasútállomása van. A helyközi autóbuszforgalma jelentős. A falu több irányból közlekedő autóbusz járattal elérhető. A lakosság lélekszáma növekvő. A település lakóterülete az utóbbi évtizedekben több új utcával bővült. A további falufejlesztés lehetősége biztosított. Lakóterületét a családiházas, kertes beépítés jellemzi. Az ősi falu, öreg zsúpfedeles házait az újszerű és modern kivitelű épületek váltották fel. Munkalehetőséget a lakosság részben helyben és a közeli helységekben, de különösen az iparosodott városokban, Kaposváron és Dombóváron talál. A falu, kedvező földrajzi és fejlesztésre alkalmas helyi adottságokkal rendelkezik.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 6

A település története

A szomszédos községekhez hasonlóan Baté is ősi település. A község múltja egészen az Árpádnemzettségig vezethető vissza. A létét már a XIII. századból származó régészeti leletek is igazolják. A múzeumok őrzik a település ősi múltjára utaló régészeti leleteket. A falu első írásos említése név szerint 1373-1375. évekből származik. Akkor még Batej volt a neve, majd egy közel száz évvel későbbi keletű okmányban már Bathe alakban fordul elő. Aztán az 1500- as években volt Bati, de az 1700-as években már Báthé néven is szerepelt. Az 1900-as évek első felében még többször előfordult, hogy hivatalos kiadványokban is a Báté nevet kapta. Nemcsak a falu neve, de a földesurai is többször változtak.

A település 1443-ban a Dersfi /Szerdahelyi/ család birtokában volt, majd 1452-től már az Eszterházy Festetics családok birtokához tartozott. Aztán 1733-tól s Gyulai Gaál család volt a község földesura egészen 1945-ig a második világháború utáni földosztásig. A település a török megszállás alatt nagyrészt elpusztult, szinte teljesen elnéptelenedett. 1686 után mindössze csak öt családot írtak össze a faluban. Csak a török uralom elmúltával az 1700-as évek elején tértek vissza a lakók. A falu népessége ezt követően fokozatosan gyarapodott. Az 1720-as években már 150-200 lakosa lehetett a falunak. A II. József kori /1780. évi/ népszámláláskor az összeírt lakók száma viszont 331 volt. A XIX. század derekán 480 fő lakta a falut, de az 1870-es népszámlálás idején már 614 lakosa volt a falunak. Az 1700-as évek végén 17 telkes-jobbágy élt a Gyulai Gaál uraság birtokán. A jobbágyok akkor már telkekkel is rendelkeztek. Egy telek, 22 hold szántóföldből és 8-9 hold, legelőből állt. Abban a korban a legismertebb jobbágynév volt Batéban a Bognár, Ferencz, Gyurkó, Gyurák és a Kis-Kovács. Ezek az ősi családok aztán meghonosodtak a faluban. Ezekkel a családnevekkel még ma is gyakran találkozhatunk Batéban.

Az 1800-as években már jelentősebb gazdasági fejlődés indult meg a faluban. Azokban az években kovácsműhelyt, községkocsmát, pásztorházat és tanítói lakást építettek. A tanítói lakás 1857-ben épült. Ebben az évszázadban épült a vasútvonal Dombóvár és Kaposvár között, majd a vasútállomás Batéban. A földbirtokos Gyulai Gaál család is ugyanebben az időben tovább fejlesztette gazdaságát. Egy gőzmalmot, vízimalmot, téglagyárat építettek. A vízimalom a ma is létező Malom-árokra 1838-ban épült. Közel egy évszázadon át, őrölte az uraságok és a helyi gazdák gabonáját. Az 1940-es években került lebontásra.

A községben két műemlék jellegű, védettség alatt álló épület van. Mindkettőt a Gyulai Gaál családok építtették. Az egyik a római katolikus templom, amely 1796-ban épült. A templomot már azóta, több alkalommal felújították. A legutóbb 1992-1993-ban került sor egy külső-belső tatarozásra. A másik műemlék jellegű nevezetessége a falunak a Gyulai Gaál féle kastély épület. Az emeletes kastély egy időben készült a templommal. A Copf stílusban épült kastélyt,

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 7

Gyulai Gaál Kristóf építtette, aki akkor Somogy Megye alispánja volt. Feljegyzések szerint a kastélyt már 1820. körül felújították. Akkor kapta klasszicista alakját. A kastélyban 1945-ig a Gyulai Gaál család élt. A falunak történelmi értékein túlmenően, különös nevezetessége és vonzó látványossága, vagy kifejezetten idegenforgalmi múltja nincs. Azonban számos helytörténeti emlék épülete és a múltból megmaradt egyéb értéke még létezik. Idesorolható a temetői református kápolna, az ősi harangláb, az iskola, a Bojtor családtól ránk maradt gőzmalom épület, a MÁV állomás, a cseri major, de talán még más épületek és építmények is. Áll még néhány múltszázadból származó régi ház, az ősi falusi porta, a kis gazdaság emléke. Aztán néhány múlt századi, de különösen egy ma is, létező 1845-ből származó kőkereszt is felhívja magára a helyi történelmünk iránt érdeklődők figyelmét.

(Forrás: Település Arculati Kézikönyv 2017. www.bate.hu)

A lakosság

A település népességének változása

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 0,8% németnek, 5,4% cigánynak mondta magát (21,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,9%, református 2,4%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,8% (31,5% nem nyilatkozott).

(Forrás: Wikipédia)

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 8

Kulturális erőforrások

A falu komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt időben, mely az itt élő emberek összefogása és aktív közreműködése nélkül nem valósulhatott volna meg.

Méltán büszkék lehetnek

 az elmúlt években elkészült sport centrumra, mely jelentős társadalmi munkával valósult meg.  a megyei másodosztályban szereplő labdarúgóikra  az országos hírt szerzett "erős ember" csapatukra.

Helyi közművelődési tevékenység támogatása

A közművelődés, a sport eredeti funkcióján túl a települése megtartó elemének legfontosabb eleme. A felnövekvő nemzedék vonatkozásában a helybeni alapfokú oktatás szüneteltetése még inkább növeli ennek jelentőségét. A felnőtt és a hajlott korú lakosság körében pedig életminőségre pozitívan ható tényező. Ezért is szükséges az eddigi értékmentés eredményeként létrehozott helytörténeti múzeum további fejlesztése és nyilvánosság elé tárása, ismeretközlő, bemutató, szórakoztató, hagyományőrző programok, műsorok szervezése.

Közművelődési intézmények száma (db) 1

Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) 24

Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő) 55

Kulturális rendezvények száma (db) 14

Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) 1900

Alkotó művelődési közösségek száma (db) 1

Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő) 15

Ismeretterjesztő rendezvények száma (db) 3

Ismeretterjesztő rendezvényeken résztvevők száma (fő) 80

Muzeális intézmények száma (db) 0

Múzeumi kiállítások száma (db) 0

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 9

Múzeumi látogatók száma (fő) 0

A települési könyvtárak száma (db) 1

A települési könyvtárak egységeinek száma (leltári 3317 állomány) (db) A települési könyvtárakból kölcsönzött könyvtári egységek 551 száma (db) A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (fő) 60

A települési könyvtárak szolgáltató helyeinek száma (db) 1 A települési könyvtárak személyes (helybeni) használata 655 (db) A települési könyvtárak távhasználata (telefon, fax, e-mail 127 és OPAC, honlap) (db)

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 10

1.2. TASZÁR

Terület 17 km2

Lakónépesség 1 915 fő

Jogállása Község

Járás Kaposvári

Megye Somogy

Taszár község Kaposvártól 8 km-re helyezkedik el Keleti irányban, és neve a több, mint öt évtizedes katonai repülőtérről vált híressé, közismertté. Községünk település szerkezete speciális tulajdonságaival tükrözi egyben a városias és a falusi jelleget.

A település története

Taszár szó szláv eredetű, eredeti jelentése famunkát, illetve ácsmunkát végezni. Ha minden áron magyarra akarnánk lefordítani, „Ácsok falva” lenne a jelentése. Első levéltári adatunk Taszárról, Szent István idejéből való, aki előírta, hogy minden tíz falunak kötelezően templomot kell építenie. Ilyen templommal rendelkező falu volt Taszár is, s ebből származik megkülönböztető neve, Egyházas-Taszár. A török kiűzése után megszűnik Taszár többféle elnevezése - Egyházastaszár, Kistaszár, Nagytaszár. Vámostaszár - megmarad mindmáig, csak Taszár. Ekkor Taszárnak 45 lélekszáma volt, földjei elvadultak, medvék, kóbor farkasok uralták a környéket, temploma elpusztult. Az első katonai felmérés térképén látszik, hogy a Kapos medre még szabályozatlan volt, körülötte széles volt a mocsaras terület. Taszár házai a környék falvaihoz hasonlóan észak-déli utcára rendeződtek. A római katolikus templom helye is egyértelműen beazonosítható. Az eredetileg XV. században épült templom ismételt felépítését 1738-ban kezdték meg és 1748-ban fejezték be. Taszár és környéke 1807-től, mint

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 11 hitbizományi birtok a piarista rend kezelése alatt állt mindaddig, míg a magyar állam a nagybirtok rendszerrel a hitbizományokat megszüntette, államosította. A második katonai felmérésen már látható a Kapos- folyó szabályozása, és az 1872-ben átadott Zákány- Dombóvári vasút nyomvonala is. Az 1800-as évek vége felé sem változott különösebben a település szerkezete. Az 1941-es térképen már jelölték az akkori reptér helyét és a vasútállomás épületeit is.

A magyar falvakra jellemző településszerkezetet és építkezési módot az 1950-es években megépített katonai reptér, a laktanya és a lakótelep gyökeresen változtatta meg. A település jelentős részét elfoglalták a honvédségi objektumok. Ez elsősorban a reptér és a laktanya beépítését jelentette. A hagyományos falvakra jellemző házak mellett megépültek a reptéren és laktanyában szolgálatot teljesítő katonák 2-3 emeletes, zömmel lapos tetős tömbháza

A község 1995-ben a nemzetközi és hazai érdeklődés középpontjába került. A délszláv válság miatt Taszár az IFOR majd később az SFOR csapatok logisztikai bázisa lett. 2003-ban a taszári bázison történt az iraki önkéntesek kiképzése is. A laktanya területe jelenleg önkormányzati tulajdonban van. Karbantartása, hasznosítása nagy feladat és lehetőség is. A repülőtér területe sajnos jelenleg kihasználatlan. Az M9-es autóút kiépítésének előmunkálatai folyamatosan zajlanak. Ha az M9-es autóút megépülne, a repülőtér újra üzemelne, alapjaiban változna meg a település és az egész térség élete is. Mielőtt a folyamatok majd a megvalósítás fázisába érnek, mindenképpen javaslunk egységes arculati terv készítését a település teljes területére. Reméljük, hogy mindez nemcsak álom marad!

(Forrás: Település Arculati Kézikönyv 2017. www.taszar.hu)

A lakosság

A település népességének változása:

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 12

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1,5% cigánynak, 1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44%, református 4,7%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 19,9% (29,7% nem nyilatkozott). (Forrás: Wikipédia)

Kulturális erőforrások

A közösségi élet többféle színtéren valósul meg. Ilyenek a társasházi övezetben található lakóközösségek, a családi házas övezetek közösségei, a munkahelyek, önkormányzati intézmények, a templom, a civil szervezetek és sportegyesületek. A lakosság életminőségének javítását kívánjuk elősegíteni a környezet – a gazdaság – és a társadalom problémáinak együttes kezelésével. 2008-ban a település tulajdonába került a korábban megszüntetett honvédségi laktanya egész területe. A katonai repülőtér és a laktanya területén a környezet kármentesítése pályázati forrásból történt meg. A 90 %-ban elkészült Polgári Terminál megnyitása jelentősen javítana a település és az egész térség gazdasági fejlődésén. Ez elősegítheti a terület későbbi esetleges hasznosítását a Települési Fejlesztési Tervben elfogadottak szerint. Taszáron lehetőség van tartalmas művelődési és sport tevékenységek végzésére egyesületi és önkormányzati szervezésben. 2013 januárjától a kulturális programok szervezését a civil egyesületetekkel összhangban az IKSZT munkatársai koordinálják, bonyolítják le. Igyekeznek minden korosztálynak és ízlésnek megfelelő rendezvényeket szervezni, melyhez kérik a civilek javaslatait és segítségét a megvalósításhoz. Az oktatási intézményekkel is szoros kapcsolatot ápolnak, a pedagógusokkal közösen alakítják az óvodásoknak és az iskolásoknak nyújtott programokat. Az önkormányzat intézményeivel karöltve szabadtéri programokkal próbálja a település lakosságát a közösségi kapcsolatok szorosabbá tételére ösztönözni. Ezek: Falunap, Gyermeknap, nagyobb ünnepekhez kapcsolódó rendezvények. A zöldterületeken park és pályázati forrásból kialakított játszóterek biztosítják a kikapcsolódást

A település vezetése gondot fordít arra, hogy bevonja a rendelkezésre álló „szellemi tőkét” a társadalmi életbe, programok szervezésébe. A helyi művészeknek lehetőségük van alkotásaik bemutatására, kiállítások szervezésére. A Taszári Hely- és Repüléstörténeti Kiállítás felöleli Taszár katonai múltját, egészen a honvédség végső kivonulásáig. Katonai gyűjtésekből, veteránok adományaiból, helyi önkéntesek munkájával valósult meg a kiállítás. A helyi kötelező közszolgáltatási feladatok megszervezése, a humán szolgáltatások, a szociális és gyermekjóléti ellátások, a település üzemeltetési feladatai, a közterületek karbantartása a lehetőségekhez mérten biztosított. Folyamatos cél az ellátás minőségének további javítása,

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 13 valamint a közszolgáltatások fenntartása. A civil szervezetek aktívak, sokszínű tevékenységeikkel a település fejlődéséhez járulnak hozzá. Az Önkormányzat támogatással, az IKSZT működtetésével és tájékoztatással segíti munkájukat. A civil szervezetek önkéntes munkával és adományok közvetítésével enyhítik a hátrányos helyzetű családok mindennapjait.

Közművelődési intézmények száma (db) 1

Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) 105

Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő) 56

Kulturális rendezvények száma (db) 40

Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) 2980

Alkotó művelődési közösségek száma (db) 1

Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő) 11

Ismeretterjesztő rendezvények száma (db) 10

Ismeretterjesztő rendezvényeken résztvevők száma (fő) 205

Muzeális intézmények száma (db) 0

Múzeumi kiállítások száma (db) 0

Múzeumi látogatók száma (fő) 0

A települési könyvtárak száma (db) 1

A települési könyvtárak egységeinek száma (leltári állomány) (db) 24057

A települési könyvtárakból kölcsönzött könyvtári egységek száma (db) 4720

A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (fő) 178

A települési könyvtárak szolgáltató helyeinek száma (db) 1

A települési könyvtárak személyes (helybeni) használata (db) 4656

A települési könyvtárak távhasználata (telefon, fax, e-mail és OPAC, honlap) (db) 432

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 14

1.3.GÖLLE

Terület 45 km2

Lakónépesség 915 fő

Jogállása Község

Járás Kaposvári

Megye Somogy

Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település [105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet]

A település Somogy és Tolna határán fekszik. Közúton Igalból Büssün, valamint Kisgyalánon keresztül érjük el a falut. A legközelebbi vasútállomás Batéban van.

A település története

A községet egy 1550-ból származó oklevél említi először. A török pusztítás után 1618-ban népesült be újra a község. Lakói magyarok és katolikusok voltak.

Korabeli birtokosai közt a legjelentősebb a Dersfi család. A XIX. században herceg Esterházy és Pallavicini családnak is voltak itt birtokai. Jelentősebb település volt a századfordulón, lakóinak a száma meghaladta a 2700-at.

Gölle környéke már a régi időktől fogva neves mezőgazdasági vidék volt. Híresek voltak a jó termőföldjei és a jó minőségű haszonállatai. A falubeli gazdák több kiállításon is érmet nyertek állataikkal. A község határában a gazdálkodással összefüggően több kisebb puszta alakult ki, ezek többsége ma már nincs meg, vagy más településhez sodródtak. (Forrás: www.golle.hu)

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 15

A lakosság

A település népességének változása

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,2%-a magyarnak, 7,1% cigánynak, 1,8% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,8%, református 2,4%, evangélikus 0,3%, felekezet nélküli 6,4% (21,4% nem nyilatkozott).

(Forrás: Wikipédia)

Kulturális erőforrások

A településen a közösségi élet színtereit a Községi Könyvtár és a Művelődési Ház adja. A programokról többnyire a civil szervezetek gondoskodnak: Nők a Faluért Egyesület, Péntek Esti Dalárda és a Polgárőr Egyesület. A civil szervezetek aktívak, sokszínű tevékenységeikkel a község fejlődéséhez nagymértékben hozzájárulnak, a környező és helyi települések rendezvényein, falunapokon, kulturális műsorokat adnak elő.

Polgárőr Egyesület: Alapfeladata a helyi közbiztonság fenntartásában való közreműködés.

Nők a Faluért Egyesület: Alapfeladata hagyományőrzés, kulturális programok szervezése, települési környezet szépítése.

Péntek Esti Dalárda: Alapfeladata a hagyományőrzés. Meghatározó szerepe van a közösségi életben, hiszen zenés műsorokat adnak (gyakran más településeken is pl: falunapokon), valamint bálokat szerveznek.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 16

Közművelődési intézmények száma (db) 1

Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) 45

Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő) 35

Kulturális rendezvények száma (db) 16

Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) 830

Alkotó művelődési közösségek száma (db) 0

Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő) 0

Ismeretterjesztő rendezvények száma (db) 3

Ismeretterjesztő rendezvényeken résztvevők száma (fő) 30

Muzeális intézmények száma (db) 1

Múzeumi kiállítások száma (db) 1

Múzeumi látogatók száma (fő) 1100

A települési könyvtárak száma (db) 1

A települési könyvtárak egységeinek száma (leltári állomány) (db) 7090

A települési könyvtárakból kölcsönzött könyvtári egységek száma (db) 609

A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (fő) 49

A települési könyvtárak szolgáltató helyeinek száma (db) 1

A települési könyvtárak személyes (helybeni) használata (db) 448

A települési könyvtárak távhasználata (telefon, fax, e-mail és OPAC, honlap) (db) 207

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 17

1.4. FONÓ

Terület 11 km2

Lakónépesség 256 fő

Jogállása Község

Járás Kaposvári

Megye Somogy

Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település [105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet]

Jelentős munkanélküliséggel sújtott település [105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet]

Fonó Somogy megye székhelyétől -Kaposvártól- 20 km-re, a külső-somogyi dombok ölelésében fekvő rendezett, szép kistelepülés. Községünk megközelíthetősége jó, a tömegközlekedés megfelelő a térségben. Fonó határában évszázados hagyományai vannak a mezőgazdaságnak, kiváló adottságú talaja a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek is lehetőségeket kínál.

A település története

„…Mint a legtöbb kisfaluról, úgy Fonóról sem maradt ránk ünnepélyes alapítólevél, mely felsorolná, hogy mikor tette le a településhez az alapkövet. Egyszerűen kinőtt a földből, … okirati határozat nélkül…” A falu eredetének legfőbb támpontja a neve. A régi világban gyakran nevezték el a települést a benne élő nép sajátos foglalkozásáról. Így országszerte találunk, főképp az egykori királyi és királynéi birtokok területén, efféle elnevezéseket: Halászi, Kovácsi stb. Községünkben a fonással foglalkoztak az emberek, a Kapos völgye és a belészaladó sok ér, patak bőven termette a fűzvesszőt. Fonó környékén gazdag a föld, ezért itt

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 18 a len, a kender is jól megterem, és esetleg hatalmas birkanyájak is dús legelőre találhattak. Ezek mind kiváló alapanyagok voltak a különböző fonással készített termékek előállításához.

A falu elnevezésének tiszta magyar jellegéből adódóan a születését is meghatározhatjuk Valamikor Szent István király uralkodása alatt, vagy a XI.-XII. században telepedhettek le, amikor a magyar nép végleg hazájává tette ezt a földet és békés foglalkozások űzéséhez kezdett. Szeghalmi Gyula: Dunántúli Vármegyék című könyvében azt írja, hogy a község az Árpádok uralkodása idején királynéi birtok volt. Ehhez a megállapításhoz hozzátehetjük, hogy volt idő, mikor királyi birtok volt Fonó, mint majd a következő részben idézendő Kun László- féle okira-tokból világosan kiderül. Tehát úgy képzelhetjük el a fonai életindulást, hogy mikor gazdaságilag megszerveződött az ország, a királyi vagy királynéi birtokok vezetősége ennek a vidéknek sajátos termékét – lett légyen az fűzvessző, len, kender vagy gyapjú- itt külön erre a célra összetelepített néppel kezdte feldolgoztatni. A fonótelep népe aztán együtt is maradt és foglalkozásával nevet adott lakóhelyének. Így keletkezhetett a XI. vagy XII. században az első Fonó község. A történelem véres szekere sokszor végiggázolt ezen a vidéken és kétszer oly kegyetlenül, hogy teljesen a földbe tiporta, sok más magyar faluval együtt megsemmisítette Fonó községet is. Így beszélhetünk első, második és harmadik Fonóról…

…Fonóról szóló első írott emlék IV. Kun László király idejéből, 1278-ból való, amely két összefüggő okirat. Az első okirat lényege: Elya Hippolit gróf 4 fia: Ugra, Miklós, Bálint és Hippolit arra kéri a királyt, hogy mint lakatlan földet, adományozza nekik „Fonou” földjét. Erre a király megkérte a somogyvári bencés kolostor apátját, hogy helyszíni szemlére küldjön egy megbízható embert és tegyen jelentést. Az apát Myrei (=Mérei) Gábrián királyi megbízott mellé saját emberei közül is rendelt valakit. A megfigyelők tapasztalták, hogy „Fonou” földje üres, lakatlan; minden valószínűleg a tatárjárás söpörte el.

Kun László második okleveléből annyit megtudunk, hogy a király a somogyvári apát jelentésének kézhezvétele után Elya gróf négy fiának adományozta Fonó földjét, a cseh király (Ottokár) elleni hadjárat jutalmául. László egyben visszavonta korábbi adománylevelét és most már forma szerint is megfosztja Fonó földjétől a hédervári Héder nemzetséget, melynek azt korábban adományozta. Héder Jakab szövetkezett a király ellenségeivel, ezért vette el tőle Fonó földjét. A Héderváriak sohasem vették birtokukba a földet.

A második Fonó keletkezése, tehát 1278 után következő évekre, a XIII. század végére tehetjük. Egy időben „vásáros Fonónak” hívták a települést, ami annyit jelentett, hogy vásártartási joga volt. A második Fonó népe élénken gazdálkodhatott, s a közvetlen környékén vezető szerepet vitt. Buda eleste (1541.) után ezen a vidéken is berendezkedik a török uralom. 1643-ban még faluként számontartott hely Fonó. Ezt Horváth János Andocson tartózkodó jezsuita atya feljegyzéséből tudjuk, aki abban az időben 16 plébániát volt kénytelen ellátni. Mi a batai plébániához tartoztunk.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 19

Az 1683-86. évi török hadjáratok útvonalán fekvő falvak, így Fonó is a török sereg áldozatai lettek. A második Fonó a malomároktól nyugatra észak-déli irányban húzódó domb („Birkadomb”) oldalán, a malomtól mintegy 400 méterrel északra, a zimányi úttól nem messze (ahol az erdő kezdődik), volt. A második falu „vásáros Fonó” rangos nevét viselte, de a török megszállás „áldásai” következtében sok száz kis magyar faluval együtt nyomtalanul eltűnt a föld színéről…

…Az 1683-86. évi hadjáratok után megint csak „Fonó földe” lett az egykor virágzó kis községből, akárcsak a tatárjárás után. 1686-ban felszabadult Buda is, Pécs is, tehát a fonai üszkös romok is. Azt mondják a fonai emberek, hogy ott fönn, a Birkadombon a szántóföld egy része élesen elüt a többitől: sokkal feketébb. Talán a második falu leégése óta olyan különösen fekete az a föld. Ott feküdt a falu. Annak korma festhette be a földet.

Szeghalmy Gyula (Dunántúli Vármegyék) szerint 1498-ban Fonó a fejérvári őrkanonok birtoka, s ettől kezdve az is maradt végig, míg meg nem szűnt. A török megszállás idején a földesúri jogokat a fehérvári őrkanonok helyett 150 évig ténylegesen a török szpáhik gyakorolták.

A törökök elvonulása után, megindult a fészekrakás ezen a gazdag földön. Egy dombvonulattal keletre, a két patak között húzódó dombháton épültek az első házak. A telepítés kezdeményezője Nádasdy László csanádi püspök és a fehérvári őrkanonokság javadalmasa. Országszerte ezekben az időkben (1700-as évek első évtizedeiben) telepítették a török megszállás alatt elvérzett magyarság helyére a sok svábot, horvátot. Fonó itt is kivétel.

Míg Attala, Inám és Gölle – mint a legközelebbi példák – tekintélyes számban kaptak rác telepeseket, úgyhogy e falvakban külön utcák, falurészek kapták meg a „rác” jelzőt, s a régi írások külön Rácz-Inámról, Rácz-Gölléről, Rácz-Attaláról tudnak, addig Fonó új lakosai – a harmadik falu alapjának lerakói – Somogy megye más területeiről idetelepített magyarok.

Így mondja ezt az egyik, 1720-ból ránk maradt kimutatás: „Fonó községet egy évvel ezelőtt kezdték lakni, mégpedig ezen Nemes Vármegye kebeléből népesíttetett be és ezért lakosai minden teher viselésére kötelesek.” Az elpusztult második Fonó helyén, a mostani területen 1719-ben pezsdült meg az élet, a harmadik Fonóban…

(Forrás: www.fonofalu.hu)

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 20

A lakosság

A település népességének változása

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,1%-a magyarnak, 6,5% cigánynak mondta magát (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 68,7%, református 5,3%, evangélikus 0,4%, felekezet nélküli 11,8% (13,4% nem nyilatkozott). (Forrás: Wikipédia)

Kulturális erőforrások

A Közösségi élet színterei elsősorban az önkormányzat intézményeiben valósulnak meg. A településen található a Művelődési Ház, ahol sor kerül az önkormányzat rendezvényeire. A civil szervezetek ingyen tarthatják meg rendezvényeiket. A művelődési házban kapott helyet a könyvtár is.

A településen Iskolamúzeum is üzemel. Az önkormányzat tulajdonában lévő régi általános iskolát pályázati forrásból építették át. A múzeumban az iskolából megmaradt tárgyak, dokumentumok tekinthetők meg ingyenesen, előzetes bejelentkezés alapján.

A gyermekkuckó az óvodásoknak és általános iskolásoknak kínál programot.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 21

Közművelődési intézmények száma (db) 1

Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) 60

Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő) 19

Kulturális rendezvények száma (db) 12

Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) 506

Alkotó művelődési közösségek száma (db) 1

Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő) 9

Ismeretterjesztő rendezvények száma (db) 0

Ismeretterjesztő rendezvényeken résztvevők száma (fő) 0

Muzeális intézmények száma (db) 0

Múzeumi kiállítások száma (db) 0

Múzeumi látogatók száma (fő) 0

A települési könyvtárak száma (db) 1

A települési könyvtárak egységeinek száma (leltári állomány) (db) 1793

A települési könyvtárakból kölcsönzött könyvtári egységek száma (db) 618

A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (fő) 34

A települési könyvtárak szolgáltató helyeinek száma (db) 1

A települési könyvtárak személyes (helybeni) használata (db) 476

A települési könyvtárak távhasználata (telefon, fax, e-mail és OPAC, honlap) (db) 161

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 22

1.5. KAZSOK

Terület 11 km2

Lakónépesség 320 fő

Jogállása Község

Járás Kaposvári

Megye Somogy

Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település [105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet]

Jelentős munkanélküliséggel sújtott település [105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet]

Kaposvártól északkeletre, Igal, Büssü, Magyaratád és Somogyszil között fekvő település.

A település története

Kazsok Árpád-kori település. Nevét már 1244-ben említette oklevél Kosok írásmóddal.

1272-ben Kosuk alakban fordult elő és a nyúlszigeti apáczák birtoka volt. 1331-ben már plébániája is volt, és neve szerepelt az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is. 1449-ben Hunyadi János kormányzó, 1453-ban pedig V. László király Tolna vármegyéből Somogy vármegyébe helyezte át, de 1475-ben és 1485-ben ismét tolnavármegyei helységként tünt fel. 1550-ben Dersfi Farkas, 1598-1599 között pedig Petheő Kristóf volt a földesura, majd 1626- ban már az Egerváry család birtoka volt. Az 1660. évi dézsmaváltságjegyzék szerint nemesek lakták, egy 1701-1703 tájáról való összeírásban Vitnyédy Pál örököseinek birtoka.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 23

1715-ben Káldy Pál, 1726-1733 között a Vitnyédy család, 1767-ben a Vidos és a Káldy családok, 1776-ban pedig Vidos János és Káldy Sándor birtoka volt. A községbeli régi kúriát a Martyn család építtette. A község eredetileg a Fehérház nevű tanya helyén feküdt és a 17. században pusztult el. Nyomai az ottani szántóföldeken ma is láthatók. A jelenlegi helység 1715-ben már megvolt és 8 háztartásból állt. A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott. 1910-ben 541 magyar lakosa volt. Ebből 97 római katolikus, 440 református, 3 izraelita volt.

A településhez tartozott Pataki-puszta és Bécz-puszta is.

(Forrás: Wikipédia)

A lakosság

A település népességének változása

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 22,3% cigánynak, 1,9% németnek mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 8,8%, evangélikus 0,6%, felekezet nélküli 10,7% (20,7% nem nyilatkozott).

(Forrás: Wikipédia)

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 24

Kulturális erőforrások

Az önkormányzat a közművelődés területén a következő feladatok ellátásának szükségességét fogalmazta meg:

 gondoskodni kell arról, hogy a kulturális, művelődési feladatot ellátó szervezetek számára biztosítva legyen a feladatellátásához szükséges közösségi hely  bemutatkozási lehetőséget kell biztosítani a helyi művészek számára  szorgalmazni kell a település múltját bemutató tárlat összeállítását és a tárlat bővítését  támogatni kell a helyi kiadványok megjelenését

Közművelődési intézmények száma (db) 1

Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) 52

Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő) 12

Kulturális rendezvények száma (db) 14

Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) 1100

Alkotó művelődési közösségek száma (db) 1

Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő) 12

Ismeretterjesztő rendezvények száma (db) 0

Ismeretterjesztő rendezvényeken résztvevők száma (fő) 0

Muzeális intézmények száma (db) 0

Múzeumi kiállítások száma (db) 0

Múzeumi látogatók száma (fő) 0

A települési könyvtárak száma (db) 1

A települési könyvtárak egységeinek száma (leltári állomány) (db) 86

A települési könyvtárakból kölcsönzött könyvtári egységek száma (db) 210

A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (fő) 31

A települési könyvtárak szolgáltató helyeinek száma (db) 1

A települési könyvtárak személyes (helybeni) használata (db) 949

A települési könyvtárak távhasználata (telefon, fax, e-mail és OPAC, honlap) (db) 68

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 25

1.6. BÜSSÜ

Terület 17 km2

Lakónépesség 405 fő

Jogállása Község

Járás Kaposvári

Megye Somogy

Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település [105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet]

Jelentős munkanélküliséggel sújtott település [105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet]

Somogy megye középkeleti részén a Baté – Igal összekötőút felénél helyezkedik el, Igaltól 8 km-re, Kaposvártól és Dombóvártól 25 km-re. A község dombokkal övezett szép környezetben terül el. Gölle és Kisgyalán községekkel körjegyzőséget tart fenn, Gölle székhellyel.

A falu szülötte volt Gerő Kázmér festőművész.

A település története

Az első írásos emlékek az 1725-ös években említik először, bár a régészeti leletek szerint már a római korban is lakott terület volt.

A magyar nemzeti királyság megalakulásakor a község területét a tolnai királyi várhoz csatolták. Kezdetben a királyi hirdetőknek volt itt földje, aztán váltogatták egymást a

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 26 különböző uraságok. 1449-ben a Bocskai család előnévként használta a falu nevét. A helynév Bese (1725), Bouseu (1362), Besew (1408), Bösö (1575), Büssü ( 1725-től )

1729- ben a gyulai Gaál család birtoka és az is maradt egészen 1945 -ig.

Az 1700-as években színmagyarok lakták a falut. A XVIII században jelentős gazdasági fejlődés indult meg, ekkor mezővárosi rangra emelkedett. Iparos sváb családok települtek be, de előfordul a betelepülők között horvát és angolszász eredetű is. Az újonnan jöttek alkalmazkodtak a befogadókhoz, átvették nyelvüket, szokásaikat, később már csak a nevük árulkodott eredetükről.

Megnehezítette beilleszkedésüket, hogy házasságot ritkán kötöttek egymással az őstelepült magyarok és a betelepült svábok. Ennek elsődleges oka a vallási különbség volt. Míg az őslakosság református volt a betelepültek valamennyien katolikusok. Békésen éltek és segítették egymást a falusi kis közösségben.

1927-től kövesút kötötte össze Batéval ahol a legközelebbi vasútállomás is volt, 1947-ben megindult az autóbusz közlekedés, 1948-ban bevezették a villanyt.

A község lakóinak száma a XX. század elején volt a legtöbb, akkor 973- at írtak össze, 568 római katolikust és 405 reformátust.

(Forrás: www.bussu.hu)

A lakosság

A lakosság száma napjainkig fokozatosan csökken. Több okra vezethető vissza az elnéptelenedés. Az egyik a gazdasági rend változása. A termelőszövetkezet megalakulása után nem találták helyüket a lakók, amely arra ösztönözte őket, hogy máshol keressenek megélhetést maguknak.

A másik ok, hogy a harmincas években nagy művelődési láz volt tapasztalható. Szabó Ferenc tanító volt az első a faluban aki szorgalmazta, hogy a tehetséges gyerekeknek tovább kell tanulniuk. Az őt követő tanító Varga Gyula a kultúra iránti szomjat még tovább fokozta. Hatásukra egyre több fiatal került valamely gimnáziumba vagy polgári iskolába.

Az üresen maradt házakba a hetvenes évek elején párthatározat révén cigány családokat költöztettek, feltűnő ez azért is mert korábban még a falu határában sem voltak romák.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 27

A település népességének változása

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 44% cigánynak, 1% németnek, 0,5% bolgárnak, 0,3% szlováknak mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 72,4%, református 3,3%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 1,3%, izraelita 0,3%, felekezet nélküli 15,6% (6,1% nem nyilatkozott)

(Forrás: Wikipédia)

Kulturális erőforrások

A település lakossága életminőségének javítását úgy lehet a lehető legteljesebben biztosítani, ha tevékenységeink során a gazdaság, a társadalom és környezet problémáit együtt kezeljük. Ezért törekedni kell a közösségi élet minél sokrétűbbé tételére, a közösségi életbe be kell vonni az önkormányzati intézményeket, a munkahelyeket, a lakóközösségeket, az egyházat és a civil szervezetet.

A közösségi élet színterei, fórumai

A közösségi élet intézményi színterét a Községi könyvtár és Művelődési ház adja. A település programjait – a tárgyévi költségvetés függvényében – a lakossági igények és a civil szervezet kezdeményezéseit figyelembe véve alakítja ki.

A településen 1 civil szervezet tevékenykedik, a Csobogó Táncegyüttes. Ez a szervezet aktív, sokszínű tevékenységével a község fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul a környező települések és a helyi rendezvények, falunapok kulturális műsorainak sokszínűségéhez.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 28

Közművelődési intézmények száma (db) 1

Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) 0

Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő) 0

Kulturális rendezvények száma (db) 4

Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) 270

Alkotó művelődési közösségek száma (db) 0

Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő) 0

Ismeretterjesztő rendezvények száma (db) 0

Ismeretterjesztő rendezvényeken résztvevők száma (fő) 0

Muzeális intézmények száma (db) 0

Múzeumi kiállítások száma (db) 0

Múzeumi látogatók száma (fő) 0

A települési könyvtárak száma (db) 1

A települési könyvtárak egységeinek száma (leltári állomány) (db) 1353

A települési könyvtárakból kölcsönzött könyvtári egységek száma (db) 928

A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (fő) 25

A települési könyvtárak szolgáltató helyeinek száma (db) 1

A települési könyvtárak személyes (helybeni) használata (db) 374

A települési könyvtárak távhasználata (telefon, fax, e-mail és OPAC, honlap) (db) 80

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 29

1.7. KISGYALÁN

Terület 9 km2

Lakónépesség 194 fő

Jogállása Község

Járás Kaposvári

Megye Somogy

A mai helyén az 1700-as évek elején alakul ki Kisgyalán község Somogy megye dombos keleti részén. Határos községek Büssü, Gölle, Fonó, Zimány. A falu határát északon a „Hársasi út”, keleten a „Nagyárok”, délen a Gázlói-víz, nyugaton a Kerekesi árok határolja. A falu határa lankás, dombos jó termő anyagos föld, ami meghatározza a lakosság foglalkozását.

A település története

Gyalán Árpád-kori település. Nevét 1250-ben említette először oklevél a Szák nemzetség Gyaláni ágával kapcsolatban. Az e nemzetségből való I. Konrád 1240-ben Mária királyné pohárnokmestere volt, és ő vitte hírül IV. Béla királynak V. István születését. A Jó hírnek örvendő apa, IV. Béla király I. Konrádnak Podár Veszprém megyében levő falut adta jutalmul, majd 1250-ben megvette I. Konrádnak a rokonának, az utód nélkül elhalt Herrandnak a birtokai közül a Komárom megyei Terjént, a Somogy megyei Gyalánt és Várong felét is. 1346- ban I. Konrád fia, I. János lakhelyeként Gyalán, vagy Várong volt említve és mint tolnamegyei nemes szerepelt az oklevelekben.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 30

„Gyalán, magyar falu, Somogy vármegyében, 316 katholikus, 7 zsidó lakossal, katholikus fiókszentegyházzal. Fekete földje gazdag termékenységü. Ezelőtti birtokosa buzért is termesztett, de rég megszünt. Földesura Festetics Antal. Utolsó posta Kaposvár.”

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 458 magyar lakosa volt. Ebből 450 római katolikus, 2 református, 6 izraelita volt.

A lakosság

A település népességének változása

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 7,4% cigánynak, 3% németnek, 0,5% románnak, 0,5% szlováknak mondta magát (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 3%, evangélikus 0,5%, felekezet nélküli 8,9% (15,8% nem nyilatkozott). (Forrás: Wikipédia)

Kulturális erőforrások

A közösségi élet intézményi színterét a Községi könyvtár és Művelődési ház adja. A település programjait – a tárgyévi költségvetés függvényében – a lakossági igények és a civil szervezet kezdeményezéseit figyelembe véve alakítja ki.

A programok megszervezésében óriási szerepe van a Kisgyalánért Egyesületnek. A településen nyilvántartásba vett civil szervezet tevékenykedik. A Kisgyalánért Egyesületen belül 2 csoport található, az egyik a Kisgyaláni Hagyományőrzők Csoportja, a másik pedig a Kisgyaláni Nőegylet. A másik civil szervezet a Kisgyaláni Polgárőr Egyesület. A civil szervezetek aktívak, sokszínű tevékenységeikkel a község fejlődéséhez nagymértékben hozzájárulnak, a környező,- és helyi települések rendezvényein, falunapokon, kulturális műsorokat adnak elő.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 31

Közművelődési intézmények száma (db) 1

Rendszeres művelődési foglalkozások száma (db) 9

Rendszeres művelődési formákban résztvevők száma (fő) 26

Kulturális rendezvények száma (db) 6

Kulturális rendezvényeken részt vevők száma (fő) 245

Alkotó művelődési közösségek száma (db) 0

Alkotó művelődési közösségek tagjainak száma (fő) 0

Ismeretterjesztő rendezvények száma (db) 0

Ismeretterjesztő rendezvényeken résztvevők száma (fő) 0

Muzeális intézmények száma (db) 0

Múzeumi kiállítások száma (db) 0

Múzeumi látogatók száma (fő) 0

A települési könyvtárak száma (db) 1

A települési könyvtárak egységeinek száma (leltári állomány) (db) 1200

A települési könyvtárakból kölcsönzött könyvtári egységek száma (db) 1821

A települési könyvtárak beiratkozott olvasóinak száma (fő) 40

A települési könyvtárak szolgáltató helyeinek száma (db) 1

A települési könyvtárak személyes (helybeni) használata (db) 2035

A települési könyvtárak távhasználata (telefon, fax, e-mail és OPAC, honlap) (db) 28

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 32

2. C ÉLCSOPORT ELEMZÉS

2.1.A PROJEKT CÉLCSOPORTJA

 a célterületen élő teljes lakosság (1. célcsoport)  a mélyszegénységben élő, alacsony iskolai végzettséggel vagy nem piacképes szakmával rendelkező személyek, akik legalább másfél éve munkanélküliek (2. célcsoport)  a települések önkormányzatai, továbbá a célterületen működő humán szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, egyházak, civil szervezetek (3. célcsoport)

A célcsoport meghatározása során igyekeztünk minél részletesebb, minél plasztikusabb képet festeni a célcsoport tagjairól: életkora, élethelyzete, körülményei, motivációk, attitűdök (mögöttes gondolatok), szabadidős tevékenységek.

2.2 A CÉLCSOPORTOK AKTUÁLIS HELYZETE

1. célcsoport: a célterületen élő teljes lakosság

A célcsoport létszáma: az állandó népesség száma: 4979 fő (Forrás: KSH 2016)

Baté

Mutatók Baté

Állandó népesség száma (fő) 813

Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő) 19

Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő) 21

Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) 63

Állandó népességből a 14 évesek száma (fő) 8

Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő) 23

Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő) 464

Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) 215

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 33

Büssü

Mutatók Büssü

Állandó népesség száma (fő) 439

Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő) 35

Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő) 24

Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) 85

Állandó népességből a 14 évesek száma (fő) 4

Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő) 24

Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő) 213

Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) 54

Fonó

Mutatók Fonó

Állandó népesség száma (fő) 289

Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő) 8

Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő) 8

Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) 16

Állandó népességből a 14 évesek száma (fő)

Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő) 6

Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő) 175

Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) 76

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 34

Gölle

Mutatók Gölle

Állandó népesség száma (fő) 899

Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő) 23

Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő) 13

Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) 60

Állandó népességből a 14 évesek száma (fő) 9

Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő) 30

Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő) 508

Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) 256

Kazsok

Mutatók Kazsok

Állandó népesség száma (fő) 323

Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő) 14

Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő) 12

Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) 27

Állandó népességből a 14 évesek száma (fő) 5

Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő) 14

Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő) 198

Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) 53

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 35

Kisgyalán

Mutatók Kisgyalán

Állandó népesség száma (fő) 220

Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő) 2

Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő) 2

Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) 9

Állandó népességből a 14 évesek száma (fő) 4

Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő) 7

Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő) 121

Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) 75

Taszár

Mutatók Taszár

Állandó népesség száma (fő) 1996

Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő) 60

Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő) 47

Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő) 157

Állandó népességből a 14 évesek száma (fő) 21

Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő) 44

Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő) 1177

Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő) 490

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 36

A célcsoporton belül kiemelt figyelmet fordítunk a fiatal, feltörekvő generációra, akik esetében a közösségi együttműködés alapvető feltétele a társadalmi szerepvállalás kiteljesedésének. Ahhoz, hogy a fiatal generáció tagjai valóban sikeresek lehessenek életük során, szükségük van jellembeli érettségre, életvezetési és interperszonális kompetenciák elsajátítására és kiegyensúlyozott gyakorlására is.

A célcsoporton belül külön ki kell térnünk a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek elérésére és bevonására, akik számára a tervezett fejlesztési programok a legnagyobb előnyt jelenthetik.

Somogy megyében kiemelkedően magas a hátrányos helyzetű óvodások (45,55 %) illetve általános iskolai tanulók száma (47,42%), valamint a halmozottan hátrányos helyzetű óvodások (16,76 %) és általános iskolai tanulók aránya is (19,96 %).

A fiatal generációt képviselő célcsoportot korosztályonként, illetve oktatási szintenként további szegmensekre oszthatjuk. A különböző szegmensek közül a legtöbb fejlesztési módszerrel és eszközzel az általános és középiskolásokat célozzuk, a fejlesztések során az erre az életszakaszra jellemző kiváló befogadóképességre építünk. A legfiatalabbak esetén a fejlesztések eredményességét és hatásfokát azzal kívánjuk erősíteni, a pedagógusok és szülők fejlesztése által közvetett módon is erős szinergiára és multiplikátor hatás kiváltására törekszünk.

A középfokú intézmények tanulói esetében az közösség formálását a korosztály sajátosságait figyelembe vevő eszközrendszerrel tervezzük, támaszkodva a közösség erejére.

Jelen célcsoport tekintetében a program elsődleges színtere a művelődési ház, ugyanakkor a célcsoport tagjait a lakóhelyi színtérre, ezen belül is családra, mint közösségre tervezett tevékenységek kapcsán is el kívánjuk érni.

A tervezett programok segítségével a fiatalok elsajátítják azokat a jellembeli és életvezetési kompetenciákat, melyek segítik a közösséghez tartozás kibontakoztatását, és biztosítják felnőttkori eredményességüket.

A célcsoporton belül külön szegmensként határoztuk meg az idősebb korosztályt. Az ő bevonásukat, elérésüket a megfogalmazott programok, programtervek is tartalmazzák.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 37

2. célcsoport: a mélyszegénységben élő, alacsony iskolai végzettséggel vagy nem piacképes szakmával rendelkező személyek, akik legalább másfél éve munkanélküliek

Létszámadatok

Állandó népességből a Munkanélküliek a 18- 180 napon túl regiszt- Legfeljebb 8 osztályos Rendszeres szociális se- Lakásfenntartási tám- 18-59 évesek száma 59 éves korúak ará- ráltak a munkanélküli- végzettséggel rendelkezők gélyben részesülők aránya ogatásban részesülők (fő) nyában 2014 (száz- ek arányában, 2014 a munkanélküliek ará- a 18-59 éves korú az állandó népesség alék) (százalék) nyában, 2014 (százalék) lakosság arányában, 2014 arányában, 2014

Baté 479 10,0% 50,0% 41,7% 1,0% 0,7%

Büssü 218 22,9% 46,0% 86,0% 3,7% 2,3%

Gölle 521 10,7% 46,4% 64,3% 1,0% 0,6%

Kazsok 200 24,5% 42,9% 85,7% 2,5% 1,9%

Kisgyalán 124 4,8% 50,0% 50,0% 1,6% 0,5%

Taszár 1209 6,5% 39,7% 26,9% 0,5% 0,8%

Fonó 84 8,3% 14,3% 85,7% 0,0% 0,6%

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 38

A fejlesztések jelentős hányadát közösségekre alapoztuk, hiszen közösségben, közösségi tevékenységekben való részvétel fokozatosan felgyorsítja a célcsoport társadalmi, gazdasági, valamint kulturális (re)integrációját. E folyamat erősíti az elért pozitív eredményeket, hatásukat megsokszorozza elsősorban az egyén, továbbiakban a közösség szintjén.

Amint az egyes szegmensekhez rendelt programok felsorolása is mutatja, a lakosság és az egyes közösségek komplex fejlesztése válik lehetővé, olyan programokhoz, tevékenységekhez, folyamatokhoz jutnak hozzá, mely által javul a lelki és fizikai egészségük, ami hosszú távon az életminőség jelentős javulását, illetve a társadalmi felzárkózás folyamatát segíti.

Fontos, hogy kialakuljon a bevontakban az öngondoskodás iránti igény, az öngondoskodás képessége.

A részcélok teljesülése eredményeképpen a résztvevők körében erősödik az öngondoskodásra, egyéni felelősségvállalása való képesség, csökken a leszakadás mértéke és hatása, mérséklődik az attitűdbeli eltérés a hátrányos helyzetben lévők és a társadalmilag- gazdaságilag aktív életvitelt folytatók között. Ennek következtében javul a hátrányos helyzetben lévők iránti tolerancia, csökken az etnikai vagy szociális helyzet alapján történő negatív megkülönböztetés mértéke.

A várt eredmények az egyének szintjén, illetve a megyei gazdasági felzárkózásához kapcso- lódóan az általános foglalkoztatási szint javulásában is prognosztizálhatók.

Az egyén szintjén a lelki és fizikai egészség magasabb szintje, a tanulási motivációk javulása együttesen növeli az elhelyezkedési esélyeket. A tervezett programok megvalósítása által a bevont hátrányos helyzetű célcsoport-tagok képessé válnak nagyobb egyéni felelős- ségvállalásra a saját maguk és saját életük iránt, amely magába foglalja az előrelépést a tanulás, a jobb életvitel és életminőség, illetve munkavállalás terén.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 39

3. célcsoport: a célterületen működő humán szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, egyházak, civil szervezetek

Projektünk fontos része a közösségi szerepvállalás erősítése. A kulturális, közművelődési intézményrendszerhez köthető programelemek kapcsán is kiemelt jelentősége van a fejlesztett tartalmak dolgozókkal való megismertetésének, ami a projekt eredményeinek fenntarthatóságát, a gyakorlatba hosszútávon történő beépülését is biztosítja.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 40

3. A KÖZÖSSÉGI FELMÉRÉS FOLYAMATA

3.1. SZAKÉRTŐI MŰHELYMUNKA

Az előkészítő időszakban 3 alkalommal valósult meg.

A polgárokkal és közösségeikkel foglalkozó, értük dolgozó intézmények, szervezetek, szakemberek együttműködése a cselekvési terv megvalósítása érdekében azzal a céllal, hogy tevékenységük lehető legteljesebb körét egyeztessék, összehangolják.

A közösségek részvételével megvalósuló felmérés és tervezés

 közösségi interjúk 61 db  közösségi felmérés 102 db  közösségi beszélgetések, közösségi tervező műhelyek 8 alkalommal

A tevékenység megvalósítása magába foglalja a térség, a települések társadalmi, gazdasági helyzetének és mobilizálható erőforrásainak a lakosokat is bevonó feltárását, az eredmények és az abból eredő cselekvési és fejlesztési szükségletek, javaslatok közösségi megvitatását.

Társadalmi partnerek, érintettek bevonása

Az előkészítés során hangsúlyt helyeztünk az együttműködések megteremtésére az ágazatok és intézményeik között. Az érintettek körének feltárása, aktivizálása után a közösségfejlesztési folyamatba már az előkészítés során bevontuk a közösségek fejlesztésében érintett kulturális, szociális, köznevelési, ifjúsági intézményeket, civil és egyházi szervezeteket. Együttműködési megállapodások megkötésével alapoztuk meg az együttműködés rendszerének kialakítását, a közös munkát a közösségfejlesztési folyamatban.

A partneri kapcsolati háló és együttműködési rendszer kialakítása segíti a projekt megvalósítását.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 41

április május június

szakértői műhelymunka 2018.05.07. 2018.05.27.

2018.05.10.

közösségi interjúk x x

közösségi felmérés x x

közösségi beszélgetések 2018.05.18. 2018.06.06.

2018.05.22.

2018.05.23.

2018.05.24.

partneri kapcsolati háló és x x együttműködési rendszer kialakítása

3.2. A KÖZÖSSÉGI INTERJÚK

Az interjú funkciója a kapcsolatfelvétel, a bizalomépítés volt, hogy bekapcsolódásra, a közösség, a helyi társadalom életében történő cselekvő részvételre mozgósítson.

A közösségi interjúkkal az a célt próbáltuk megvalósítani, hogy a település vezetőit, aktív személyiségeit egy beszélgetésre invitálva kialakítsuk a közösségi tervezés aktív magját, és a segítségükkel később egy aktív és önmagáért tenni akaró és tudó cselevő közösség jöjjön létre. A közösségi interjú válaszai jó alapot szolgáltatnak az elkövetkezendő közösségi felmérés és közösségi beszélgetések témáira vonatkozva, mintegy konkretizálva, kiemelve a legfontosabb igényeket, elvárásokat, melyek megvalósítását a pályázat szakmai tevékenységeiben szeretnénk betervezni.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 42

A közösségi interjú kivitelezése

A közösségi interjúk kezdeményezését a projekt szakmai vezetőjével és a településvezetők bevonásával végeztük kötetlen beszélgetés formájában. A településeken több aktív és tevékeny, a közösségi életbe könnyen bevonható lakos van, ezért nem jelentett gondot a vállalkozó szellemű interjúalanyok megtalálása.

1. Előzetes egyeztetéseket kezdeményeztünk a települések vezetőivel a pályázat előké- szítésének feladatairól. A megbeszélésen tájékoztatást adtunk a közösségi felmérés mód- szeréről, pontosítottuk és egyeztettük a település lakóihoz kiküldésre váró tájékoztató levelek tartalmát, valamint az interjúnapok helyszínét időpontját és résztvevőit. 2. Közösen egyeztettünk az interjú készítésében résztvevőkkel: az interjúk kérdéseinek megbeszélése, az interjúk készítésének folyamata.

3. Közösségi interjúk készítése (4 egymást követő napon, jellemzően késő délután, kora este)

A lakosság megszólításának egyik fontos módszere volt a közösségi interjúk elkészítése. A közösségi interjúkba azokat a helybeli lakosokat vontuk be, akiket a helyi közösségi élet szereplői meghatározó helyi polgároknak tartanak.

Az interjúk kezdetekor tájékoztatást adtunk arról, hogy egy közösségi cselekvés indul el a településeken, aminek tartalmát és módszereit magunk tervezzük meg és együtt valósítjuk meg. Ezt a folyamatot szakemberek segítik, s hogy ebben az ő személyes részvételüket nagyon fontosnak tartjuk.

A közösségi interjúk menete

1.) Kik vagyunk? A név szerinti bemutatkozáson túl mondtunk magunkról még néhány szót.

2.) Milyen ügyben? Kinek a megbízásából keressük őket? A pályázat és az előkészítés feladatait foglaltuk össze röviden.

3.) Az interjúalanyoknak 3 kérdéscsoportban tettünk fel a kérdéseket:

 Mit jelent számára itt élni? (Mi a jó az itteni életben, és mi az, ami kevésbé jó?)  Min változtatna szívesen és hogyan?  Ő maga mivel tudna hozzájárulni a változásokhoz?

Az interjúkészítés során arra törekedtünk, hogy a települések lakóival megtaláljuk a közös hangot, majd rátérve a konkrét kérdésekre, ezekre is választ kapjunk. Azt tapasztaltuk, hogy a kérdések megválaszolása általában megnyitotta az embereket. Jeleztük az interjúalanyoknak,

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 43 hogy számítunk építő segítségükre az előkészítő tevékenység következő fázisaiban is. A beszélgetéseket követően jegyzeteket készítettünk.

A közösségi interjúk összesített eredménye

Az elvégzett interjúk vázlata, melyeket alapul véve, kiindulópontként felhasználva megkezdtük a közösségépítő munkát:

Baté

Interjún részt vevők száma: 5 fő

Az interjú alanyok jellemzői:

 foglalkozásuk: önkormányzati dolgozó, védőnő, nyugdíjas, dajka  társadalmi szerepvállalásuk: Értéktár Bizottság tagja, képviselőtestületi tag, Baba- mama klub vezetője, Sportegyesület elnöke, Hagyományőrző Egyesület elnöke, Közművelődési Egyesület elnöke

Mit jelent az ön számára itt élni?

 szeretem a vidám életet, hogy az emberek közvetlen kapcsolatot tudnak egymással tartani, jó az összhang a fiatalok és az idősek között, jól érzem magam  jó közösség, csendes, nyugodt környezet  nyugalmat, a városi érdektelenség után egymásra figyelés  gyermekként kerültem ide, felnőtté válás, családalapítás, munkahely, szeretek itt élni, ismerem az embereket, ők is viszont éreznek irántam  falun jobban szeretek élni, mert kisebb közösség több mindent kihoz az emberből

Mi a jó az itteni életben?

 csendes, nyugodt élet  az emberek, a közvetlenség, a nyitottság, a szép környezet, a megnyugtató tájkép  közösségi életet formálva, egymásra utalva, jóban-rosszban együtt lenni, gondok megoldása együtt

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 44

 jó emberek élnek itt  szeretek itt élni, mert itt jobban tudom kamatoztatni azt a tulajdonságomat, hogy szeretek mással foglalkozni, közösségben lenni, közösséget építeni, szervezni-rendezni

Mi a rossz?

 érvek, ellenérvek  kevés a program, a kimozdulási lehetőség  nincs  nem tapasztaltam  nem mindig előny, hogy mindenki ismeri a másikat. Sok ember úgy mond véleményt egy-egy rendezvényről, hogy azon részt sem vesz. Előbb észreveszik az emberek a hibákat, a negatívumokat, minthogy örülni tudnának apró dolgoknak is, ami ingyen van, azt nem értékelik.

Min változtatna és hogyan?

 több rendezvény szervezésével, ami összekovácsolja a közösséget  közösségi színterek színesebbé tétele, új emberek bevonása,  közösségformáló programok szervezése  a lakosság még jobb összekovácsolása  a falu lakossága felé történő kommunikációban van hova fejlődni, egyáltalán nem használjuk ki a lehetőségeket e téren

Ön mivel tudna hozzájárulni a változásokhoz?

 segítség, véleménynyilvánítás  saját szakterületen belül, illetve társszakmák bevonásával,  munka által ismert, megismert emberek összehozása, hasonló gondolkodású emberek számára fejlesztő színtér biztosítása  összetartás erősítése civil szervezetek által  a helyi újság szerkesztése, információk feltöltése a honlapra

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 45

Büssü

Interjún részt vevők száma: 9 fő Az interjú alanyok jellemzői:

 foglalkozásuk: önkormányzati dolgozó, könyvtáros, nyugdíjas, vállalkozó

 társadalmi szerepvállalásuk: nyugdíjas klub tagja, képviselőtestületi tag, nemzetiségi képviselő

Mit jelent az ön számára itt élni?

 itt születtem és az egész életemet itt töltöttem és nem is szeretnék elköltözni

 az egészséges élet alapja

 kényszer

 itt születtem és a gyermekeim is

 itt születtem és szeretném az életemet itt leélni, itt van a házam, amiért egész életemben dolgoztam

 itt a házam

 jó szomszédság, egymásra figyelés

 itt születtem, azóta is itt élek, munkahelyem a szomszéd faluban volt, ismerem a még élő és itt lakó embereket

 itt születtem, szeretem a természetet, a virágzó fákat, növényeket, a barátokat, akik voltak és akik még maradtak

Mi a jó az itteni életben?

 tiszta levegő, nyugalom

 jó levegő

 nyugalom, csend

 szívélyesek az emberek, segítenek egymásnak

 jó az élet az itteni idősek klubjában, szépül a falu, sok minden készül  semmi

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 46

 csend, jó levegő  barátságos, számomra megszokott emberek, régi emlékek  a kertészkedés, a madarak éneke, a csend és a jó szomszédok

Mi a rossz?

 a falu elöregedése, nagy létszámú a hátrányos helyzetű lakosság  leépülő falu  nincs közösség, nincs csatornázás  a falu egy részének lakói tönkretették a falut  sajnos a szép falunkat tönkretették, minden, ami szép volt, tönkre tesznek  nincs közösségi élet, nincs összetartás  a 10-16 év közötti cigány fiatalok hozzáállása a lakossághoz, szemtelenek, kötekedőek  kevesen vagyunk, sokan elköltöztek, régi, kedves ismerősök örökre eltávoztak  a mai fiatalok egy részének viselkedése, nem lehet a buszmegállóba beállni, vagy beülni, mert az épületet szétverték

Min változtatna és hogyan?

 nagyobb összefogás kellene a falu lakosságával  mindenen  a faluban lenne rendőrség, polgárőrség  a fiatalokat kellene rendre, tiszteletre tanítani  munkát teremteni, hogy ne a segélyből kelljen élniük az embereknek  több embert munkára kellene fogni  a közbiztonságon, több rendőri jelenlétre lenne szükség  több rendőri jelenlétre lenne szükség  a rendbontók felelősségre vonása

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 47

Ön mivel tudna hozzájárulni a változásokhoz?

 ötletekkel, társadalmi munkával  segítek, ha kérnek  segítség, anyagi illetve koordinálás  jobban össze kellene fogni az embereket  szervezés  aktív részvétel a rendezvényeken

Fonó

Interjún részt vevők száma: 9 fő Az interjú alanyok jellemzői:

 foglalkozásuk: önkormányzati dolgozó, könyvtáros, nyugdíjas, szociális intézmény vezetője, OSZK dolgozója  társadalmi szerepvállalásuk: Értéktár Bizottság tagja, képviselőtestületi tag, nyugdíjas klub vezetője, szakkörvezető, Fonóért Egyesület tagja

Mit jelent az ön számára itt élni?

 a családot, közösséget, nyugalmat  nyugalmat, békét, büszkeséget és tiszteletet a falu felépítőinek és az általuk megteremtett értékeket tovább emelni  szülőfalu, otthon  szép rendezett a falu, a táj  boldogság  sokat fejlődött a közösségi élet, összetartóbb a közösség, befogadtak  szeretek itt élni, itt születtem, szeretem a tájat, a természetet, ami körülvesz minket  nem szeretek itt élni  munka révén ismerem a lakosságot, képviselőként is fontos az itt élők sorsa, a közösség léte, a falu érdekeinek segítése, támogatása

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 48

Mi a jó az itteni életben?

 a szabadság, nyugalom, a környezet, a nagyváros közelsége, fürdőhelyek sokasága  itt élni jó  minden, szép, nyugodt, csendes, városokhoz közeli település, barátok, cselekvő közösségek  a baráti kapcsolatok  a levegő, a természet közelség, az élettér, a hajnali madárdal, a tiszta hóesés, hogy köszönünk egymásnak, hogy ha nem húzom fel a redőnyt, megkérdezik, csak nincs valami baj, messzire gurulhat az unokáim labdája  barátságos szép falu, csendes  csendes jó környezet, az emberismeret  nincs sok jó tapasztalatom, szép község, sokat tesznek a fejlődéséért, sajnos az emberi hozzáállás nem segíti elő, hogy jól érezzem magam  barátok, ismerősök, régi emlékek, otthonunk, városhoz közeli település

Mi a rossz?

 fiataloknak a munkanélküliség, gyermekeknek az óvoda, iskola hiánya  nincs munkahely, melynek következtében a fiatalok eltávoznak  rosszindulatú emberek, érdektelen emberek, üresedő házak,  füstös levegő az égetések miatt  nincs  sok az üres ház, az elhanyagolt udvar, kevés a munkalehetőség  elhanyagolt ház egyre több, lakatlan házak gazos területté válnak, bejönnek az állatok az erdőből  kevés program, szórakozási lehetőség, infrastruktúra hiánya, nem érzem, hogy az emberek összetartanának, a sok erőfeszítés ellenére is visszafelé haladunk  nincs óvoda, iskola, munkalehetőség

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 49

Min változtatna és hogyan?

 kisgyermekek számára szervezett gyermekfelügyeletet, ezzel munkahelyet is lehetne teremteni pár ember számára  nem tudom  üres ingatlanok megvásárlása a fiatal családoknak - a lakosságszám növelésére is megoldást jelenthetne  tiszta levegő  szennyvízelvezetési rendszer, ne terheljük a környezetet  népszerűsíteni a könyvtárat  megbüntetném az elhanyagolt házak gazdáját, a falu tisztán tartása  anyagi háttér, emberi hozzáállás javítása  a lakosságszám növelése otthonteremtő programok segítségével

Ön mivel tudna hozzájárulni a változásokhoz?

 ötletek, társadalmi munka  idősek mesélni tudnának a korábbi dolgokról  munkámmal, tevékenységeimmel  munkámmal, ötleteimmel  aktívabbá tenni a kézimunkaszakkört  az elhanyagolt területek felírása  bármiben segítenék  önkéntes segítéssel

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 50

Gölle

Interjún részt vevők száma: 9 fő Az interjú alanyok jellemzői:

 foglalkozásuk: önkormányzati dolgozó, könyvtáros, nyugdíjas, magánvállalkozó, óvodavezető, polgármester, volt jegyző, pedagógus, helyi programszervező  társadalmi szerepvállalásuk: Nők a Faluért Egyesület vezetője, tagja, képviselőtestületi tag, Péntek Esti Dalárda elnöke, tagja, alpolgármester, Polgárőrség tagja, vadásztársaság tagja

Mit jelent az ön számára itt élni?

 otthon lenni  jól érzem itt magam  itt születtem, ide kötnek a családi gyökerek, itt alapítottam családot  a családot, a munkát, a kikapcsolódást, a hobbit  otthont, baráti közösséget  otthon, család, baráti közösség, a másik szeretete  itt születtem, itt élek, itt van a családom, a munkám is ideköt  Fekete István szülőfalujában megtiszteltetés élni, tevékenykedni. Itt töltöttem a gyermekkoromat, itt dolgoztam igyekeztem aktívan részt venni a település társadalmi és kulturális életében  családközpontú életmód

Mi a jó az itteni életben?

 mindenkit ismerek  nyugodt, csendes település, jó levegő, jó környezet  sok ismerős, nyugodt élet, barátok, osztálytársak, közösségi élet, összefogás egyesületen belül  a falu minden nyugodtságával, tisztaságával együtt az emberek szomszédok szeretete, köszönés nélkül nem megyek el a másik mellett, a beszélgetések a barátokkal

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 51

 Dalárdában családias hangulat, sok ember nagyon nyitott és nagyon jó barát  a falusi élet nyugalma, a városi forgataggal szemben, közvetlen kapcsolat a falun élő emberek között  egyszerű falusi élet, az emberekkel való közvetlenség, segítőkészség  sok programon vettem részt az évek során, szervezőként és a lebonyolításban is. a közös cél érdekében lelkesíteni lehet az embereket  kisebb a rohanás, lassúbb élet, az emberek jobban összetartanak

Mi a rossz?

 egyre fogy a népesség, elöregszik a település, elmennek a gyerekek  kevés fiatal marad helyben - rossz jövőkép  kevés program, nemzetiségek, kevés munkahely  nem jut eszembe  széthúzás a szervezetek között  nincs  nehéz bevonni a község életébe az érdektelen lakosokat  a fejlődési ütem lassúbb, mint a városokban, a szolgáltatások mennyisége és minősége alacsonyabb szintű, kevés a munkahely  az ingatlanok helyenként elhanyagoltak, drágábbak az élelmiszerek

Min változtatna és hogyan?

 munkahelyteremtés  azt kellene támogatni, aki törekszik és változik  még jobban összehoznám azokat az embereket, akik a falu kulturális, illetve közösségi életéért tesznek is valamit  több közös programot kell szervezni  több idő a kulturális programok, rendezvények, baráti események szervezésére, a fiatalok kizökkentése az érdektelenségből  a fiatalokat visszacsalogatni, az itt élőket idekötni, a közösségi életbe való bekapcsolással

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 52

 jobban együtt kellene működniük a civil szervezeteknek  a kulturális tevékenységbe be kell vonni a legjobban hozzáértő, kreatív, önálló ötletekkel rendelkező személyeket  szennyvízhálózat kiépítése, az elhanyagolt ingatlanok felújítása

Ön mivel tudna hozzájárulni a változásokhoz?

 támogatom a rendezvényeket, új programokat találok ki  vállalkozom a feladatokra  programszervezés, kulturális, sportrendezvény  programszervezésben segítségnyújtás, szervezés,baráti, ismerősi körből újabb tagok bevonása a civil szervezetekbe, azok segítése  részt veszek és segítem a munkámmal  részt venni a programokon, bevonni azokat, akik nem nagyon vesznek részt a közösség formálásában  sokat teszek érte  vetélkedők szervezése, lebonyolítása  aktív részvétel, eszköz (munkagép) biztosítása

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 53

Kazsok

Interjún részt vevők száma: 13 fő Az interjú alanyok jellemzői:

 foglalkozásuk: önkormányzati dolgozók, könyvtáros, nyugdíjas, falugondnok, vállalkozó  társadalmi szerepvállalásuk: kisebbségi önkormányzat vezetője, képviselőtestületi tag, kézműves csoport vezetője, egyesületi tagok: Sport és Kulturális Egyesület, Margaréta EgyesületMit jelent az ön számára itt élni?  elveszett az összefogás, mely megnehezíti a közösségi életet  nincs a faluban összefogás  itt születtem, itt élek, itt a családom, a rokonaim  ez a lehetőségem  család, barátok  az egész életünket itt éltük  itt a család, a falusi emberekkel mindent együtt csinálunk  mindent, ami az életben fontos, családot, barátokat, munkát, szépséget  nincs lehetőségem másra, köt a munkahely  itt születtem, itt éltek a szüleim  ebben a faluban születtem, szeretek itt élni, szeretem az itt élő embereket,  itt éltem le a fiatal éveimet, itt neveltem fel a gyerekeimet, itt a munkahelyem, a házam,  a falusi élet mindig vonzott, szeretem a falusi környezetet,

Mi a jó az itteni életben?

 nincs  csend van  megszokott társaság  mindenkit ismerek, nyugodt, csendes falu, több embert alkalmaznak helyben  személyes kapcsolatok,  helyben van a munkahely, a faluhoz való kötődés, itt vannak a gyökerek

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 54

 szomszédok, sport  mindenki mindenkit ismer  sok régi barát, ismerek mindenkit  nyugodt, békés, szép vidék, jó barátok közelsége, itt a családi fészek  friss falusi levegő, kertes csendes kis ház, foci csapat  a barátaim és a gyerekeim is itt élnek  a szabadság, a természet közelsége, tarthatok állatokat

Mi a rossz?

 nincs összefogás, irigység  széthúzás, nincs közös hang  kevés az összetartás, nagy a zaj és a bűz, rossz az ivóvíz minősége, nincs óvoda, iskola, kevés a munkalehetőség  több program kellene, nagyobb összetartás az embereknek, munkalehetőség biztosítása  sok az üresen álló tönkrement, elhanyagolt ház  sok a széthúzás, szétszakadt a falu  az emberek reklamálnak a még több rendezvényért, ha pedig van valami, akkor érdektelenség van  széthúzás a faluban  nincs munkalehetőség, hosszú távon  amikor nem tudunk egy célért együtt dolgozni, mert nehéz az alkalmazkodás, a másik ember véleményének elfogadása, nincs kompromisszum készség  rosszakarók, becstelen, hazug emberek, betörések  messze a város, nincs munkalehetőség  az emberek nagyon széthúznak, nincs összetartozás, nagyon irigyek egymásra

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 55

Min változtatna és hogyan?

 több találkozót szervezni  összetartás, vízminőség, dolgok hozzáállásán  elhanyagolt házak kitisztítása és átadása a rászorulóknak  több közös rendezvény, program összekovácsolná az embereket  több együttlét  a falu küllemén, sok az elhanyagolt ház, porta  a falu széthúzásának megszüntetése  legyen munka és jobban éljenek a családok  az emberek gondolkodásmódján  munkalehetőséget teremteni, lakatlan házakat rendbe tenni  sajnos egyre csökken a falu lakossága, több munkahely kellene, hogy a fiatalok ne költözzenek el  több rendezvény  állami segítséggel rendbe tenni a házakat és olyan embereknek adni, akik rendbe tartanák, minimális bérleti díjért

Ön mivel tudna hozzájárulni a változásokhoz?

 segíteni, támogatót hozni  munkámmal, segítségemmel  egyedül semmivel  segítséget nyújtani a rászoruló családoknak  képviselőként az emberek bevonásával, rendezvények szervezése, csapatépítés  mindenben segítek  munkámmal  segítek a faluban rendet rakni, szebbé tenni az utcát virágokkal  példamutatással

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 56

Kisgyalán

Interjún részt vevők száma: 7 fő Az interjú alanyok jellemzői:

 foglalkozásuk: önkormányzati dolgozó, könyvtáros, nyugdíjas, falugondnok, NMI kulturális közfoglalkoztatott, boltvezető, közmunkások brigádvezetője  társadalmi szerepvállalásuk: Kisgyalánért Egyesület tagja, elnöke, Polgárőr egyesület tagja, titkára, Hagyományőrző csoport tagja, Nőegylet tagja, képviselőtestületi tag

Mit jelent az ön számára itt élni?

 szeretek itt élni  születésemtől fogva itt élek  az életemet és a családom életét, hiszen itt éljük le  szeretek a kis falumban élni  itt születtem, nem tudnék máshol élni, itt él az egész rokonságom  szülőfalum  csendes, nyugodt környezetben élhetek

Mi a jó az itteni életben?

 nyugalom van, összetartó közösség  csendes, nyugodt falu  nyugalmas és szép környezetben élhetek  szeretem a vidéket, a csendet és a családom körében az életet  szép környezet, nyugalom, biztonság  a falu csendje, a közösség  csend, béke, nyugalom

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 57

Mi a rossz?

 nem tudok olyant  kevés a fiatalság  a fiatalok elköltözése a faluból a munkahely hiánya miatt  úgy érzem, a falusi ember kevesebb figyelmet kap  infrastruktúra, munkanélküliség  nem összetartó közösség  van egy-két nem a faluba illő ember

Min változtatna és hogyan?

 több közösségi rendezvény, több ismeretterjesztő foglalkozás  munkahelyeket teremteni  munkahelyeket kellene teremteni, vállalkozásokat támogatni  nyitottabbá tenném a falvakat és több látogatót hívnék oda, hogy ők is jobban megismerjék az itt élő embereket  a fiatalságot itt tartanám  még több embert kellene bevonni a falu tevékenységeibe, rendezvényeibe  a falu népességének elöregedése ellen kellene tenni a fiatalok helyben tartásával

Ön mivel tudna hozzájárulni a változásokhoz?

 önkéntes segítséggel  kivenném a részem a különböző feladatokból  tőke hiányában semmivel  a munkámat tudnám felajánlani, amivel ezt elősegíthetném  kapcsolattartás a falu lakóival, idősek életminőségének javítása  a falu közösségi életének fellendítése  a falu összképének szépítése

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 58

Taszár

Interjún részt vevők száma: 9 fő Az interjú alanyok jellemzői:

 foglalkozásuk: önkormányzati dolgozó, óvodavezető, polgármester, könyvtáros, IKSZT vezető, nyugdíjas, vállalkozó

 társadalmi szerepvállalásuk: Turul Kulturális Egyesület elnöke, tagja, Honvéd Sportegyesület tagja, Rozmaring Asszonykórus tagja, Kulturális és hagyományőrző csoport művészeti vezetője, Zenekedvelők Egyesülete tagja, Veterán Egyesület elnöke, képviselőtestületi tag

Mit jelent az ön számára itt élni?

 otthon, nyugalom  a közösségbe új tagként beilleszkedve megtalálni a helyét, 32 éve itt élni, dolgozni, családot alapítani  biztonságot, tagja vagyok egy kisebb közösségnek, ahol az emberek ismerik egymást, nyugodt, kiegyensúlyozott életfeltételeket tudok teremteni a családom számára  itt tartózkodás  szeretek itt élni, itt az otthonom, ide születtek a gyerekeim, sok embert ismerek, sokan ismernek, itt élnek a barátaim, a hozzátartozóim  gyermekek, unokák itt születtek, kötődnek a településhez  itt van az otthonom  itt dolgozom, itt nőttek fel a gyermekek, a település virágzását és lefelé ívelését is megtapasztaltam  több évtizede itt élek, családi házat építettünk, itt telepedtünk le

Mi a jó az itteni életben?

 közel van a városhoz, sok a zöldövezet  teljes mértékben sikeres és motivált tagjává válni a településnek  a település lakói ismerik egymást, segítik egymást, több közösség tagja lehetek

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 59

 a város közelsége  ismerős közösség, jó látni olyan embereket minden nap, akiket ismerünk, kedvelünk, tisztában vagyunk a hétköznapi problémáikkal, örömeikkel  megfelelő szolgáltatások, oktatási intézmények, egészségügyi ellátás, a kultúra és a sportolás biztosított  a szűkebb közösségben nagyon figyelünk egymásra, a település fejlődött  közvetlen emberi kapcsolatok, egymásra figyelés  kertvárosi csöndes tiszta település, friss levegő, megfelelő közbiztonság

Mi a rossz?

 nincs munkalehetőség, megkülönböztetik a falut és a lakótelepet  nagyon heterogén összetételű lakosság, a szokások, az eltérő származási hely miatt speciális a település  a település lakóinak túlzott kíváncsisága a másik életére, motiválatlanság, nehezen mozdíthatóak az emberek, de túlságosan kritikusak  érdektelenség, közömbösség  negatív gondolkodás, nehezen akarnak változtatni, kevéssé nyitottak az újra, a szépet és a jót nem veszik észre  a város elszívó hatása  nem megfelelő az információ átadása, minden szervezetre, egyesületre ugyanolyan arányban kellene figyelni, támogatni  a programok és a rendezvények csak egy szűk réteg igényeit elégítik ki, a személyes megítélés sokszor befolyásolja a döntéseket, az információk csak részlegesek, sokszor mégis ezekre épülnek a döntések  közösségi összetartozás hiánya, mely a falu és a lakótelep népességéből és adottságaiból ered

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 60

Min változtatna és hogyan?

 rugalmasság növelésével  közös rendezvényekkel a közösségek fejlesztésével  az itt élők aktívabb bevonása a közéletbe, a programok szervezésébe, a részvételbe  az emberek összetartásában, több rendezvénnyel  még több összekovácsoló program, kimozdítani őket, hogy nagyobb számmal vegyenek részt a meglévő rendezvényeken  az oktatási intézmények vonzóvá tétele  a településen élők minden korosztályának programok, az információáramlás sokszínűsége, élhetőbb település  nyitottabb szemlélet szükséges a korosztályok igényei felé, több szintű információgyűjtés  nehéz, mert elöregedett település, nehéz az idős korosztályt meggyőzni

Ön mivel tudna hozzájárulni a változásokhoz?

 közösségek, kulturális programok szervezése  ötletekkel  támogató magatartással  folyamatos aktív részvétel a település kulturális programjaiban  munkám fokozásával  önkéntes munka, részvétel az előkészületekben és a lebonyolításban  kulturális programokon való részvétel  kulturális szemlélet átadása  képviselőtestületi tagként lényegesebb változások kieszközölése 

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 61

Összegzés

A 61 interjú során a megkérdezett nagy része elmondta, hogy szeret a településen élni, elsősorban annak nyugodt és csöndes mivolta, a család és a barátok közelsége miatt. A város közeli településeknél nem érzik magukat elzárva a külvilágtól, a távolabbi településeknél a távolság azonban már hátrányként jelenik meg. A települések lakosságának igen nagy az igénye a különböző kulturális és egyéb programokra, rendezvényekre, elsősorban a közösségfejlesztés vonatkozásában. Kevés a településeken a közösségi rendezvény és a különböző megmozdulás, ami összekovácsolhatná a falu lakosságát, amelyre igen nagy igény mutatkozik. Szinte minden megkérdezett kiemelte, hogy szükség van a közösségi élet fellendítésére és jelezték, hogy szívesen részt vennének a programok szervezésében és a közösségi életben is. Fontos elemként tartották a környezet rendben tartását, mely hozzájárul az élhetőbb és szerethetőbb település kialakulásához.

Az interjúkat közösségi felmérés és közösségi beszélgetések követték.

Közösségi beszélgetések

A közösségi beszélgetések a közösségi interjúk során szerzett tapasztalatok, feltáruló értékek és közösségi problémák nyilvánosságra hozatalát, közösségivé tételét és megbeszélését jelentették. A közösségi beszélgetések a meghívott interjúalanyok és az általuk bevont szomszédok, ismerősök, valamint a helyi intézmények képviselőinek körében történt

A közösségi beszélgetések során új megközelítésben láthatták a település helyzetét, közösségi elköteleződés jött létre. Körvonalazódott a közösségfejlesztés folyamatának legfontosabb tevékenységei, ötletek születtek a megvalósításra, a még szélesebb kör bevonására.

A közösségi beszélgetéseken a települések lakosai feltárták a közösségi problémákat, megoldást kerestek a helyi ügyekre. A közösségi beszélgetésen, közösségi tervező műhelyeken jelenléti ív készült.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 62

A közösségi beszélgetések összefoglalása

Baté-2018.05.22. (8 fő részvételével)

Ön szerint milyen lépéseket kellene tenni a helyi közösség fejlesztése érdekében?

 Kulturális programok növelése.  Igényfelmérés. Sokkal jobb kommunikáció.

Ön mit tenne a helyi közösség fejlesztése érdekében?

 Közösségi emberek összefogását szorgalmazni.  Igényfelmérés, vélemények kikérése. Kommunikáció fejlesztése: honlap, közösségi médiával.

Büssü-2018.05.24 (12 fő részvételével)

Ön szerint milyen lépéseket kellene tenni a helyi közösség fejlesztése érdekében?

 Több közös program szervezése.  Pozitív szemléletváltás.

Ön mit tenne a helyi közösség fejlesztése érdekében?

 Aktívan részt kellene benne venni.  Igényfelmérés végzése fontos

Fonó-2018.05.18. (8 fő részvételével)

Ön szerint milyen lépéseket kellene tenni a helyi közösség fejlesztése érdekében?

 Programok szervezése, ifjúsági klub működtetése  Több rendezvény szervezése a településen  Célok támogatása. Turisztikai attrakciók kiépítése. Aktív csoportok kialakítása.  Az aktivitást fokozása, az összetartás javítása  Egy kötetlen közösségi tér létrehozása

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 63

Ön mit tenne a helyi közösség fejlesztése érdekében?

 A megvalósulás támogatása (minden szempontból)  A kapcsolattartás erősítése

Gölle-2018.05.23. (9 fő részvételével)

Ön szerint milyen lépéseket kellene tenni a helyi közösség fejlesztése érdekében?

 A civil csoportok közötti együttműködés javítása.  Megemlékezések, vetélkedők szervezése. Falunapok felelevenítése, és megszervezése.  Több programot kellene szervezni.  Fiatalok helyben tartása, közösségbe való bevonása.  Új emberek bevonása.

Ön mit tenne a helyi közösség fejlesztése érdekében?

 Meg kell próbálni a helyi közösségi életet a fiatalok bevonásával serkenteni.  Vetélkedők lebonyolítása, fotózás, Fekete István napok szervezése.  Több és újabb programok szervezése.  Munkalehetőség biztosítása helyben.

Kazsok- 2018.05.18. (15 fő részvételével)

Ön szerint milyen lépéseket kellene tenni a helyi közösség fejlesztése érdekében?

 Ösztönözni az embereket, hogy vegyenek részt a rendezvényeken.  Az emberek felfogásán kellene változtatni. Hatékonyabb vezetés. A széthúzás megszüntetni.  Személyeskedések visszaszorítása.

Ön mit tenne a helyi közösség fejlesztése érdekében?

 Sokkal több, kisebb rendezvénnyel kellene összehozni az embereket

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 64

Kisgyalán- 2018.05.23. (7 fő részvételével)

Ön szerint milyen lépéseket kellene tenni a helyi közösség fejlesztése érdekében?

 Fiatalság megszólítása.

Ön mit tenne a helyi közösség fejlesztése érdekében?

 Több rendezvényt kellene szervezni, amivel együttműködőbbé válhat a település

Taszár- 2018.05.22. (9 fő részvételével)

Ön szerint milyen lépéseket kellene tenni a helyi közösség fejlesztése érdekében?

 A civil szervezetek aktívabb bevonása.  Szemléletváltás, magasabb színvonalú rendezvények szervezésével.  Nagyobb mozgástér, anyagi támogatás a civil szervezeteknek.  Megfelelő információ biztosítása.  A különböző szervezetek bevonása.

Ön mit tenne a helyi közösség fejlesztése érdekében?

 Széleskörű igényfelmérésen alapuló fejlesztési terv készítése.  Bevonni a lakosokat, érdeklődésüket felkelteni.  Igény szerinti programok szervezésével.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 65

3.3. A KÖZÖSSÉGI FELMÉRÉS

A tevékenység célja

 A helyi cselekvők körének további szélesítése.  A helyi embereket valóban érdeklő ügyekről széles körű véleményhalmaz gyűjtése, a közösség tagjainak cselekvési hajlandóságát és cselekvési kapacitását is célzó felmérés.  A legszélesebb körű megszólítás. Azok is állást foglalnak, véleményt nyilvánítanak, akik ezt eddig azért nem tették meg, mert személyesen, szóban nem volt rá alkalmuk, kedvük.

A közösségi felmérés összefoglalása

Baté

Amire leginkább büszkék a faluban

 A lassú fejlődésre, a környezet fejlődésére, egyre több a beruházás, felújítás. A fejlődés iránti igény látszik, a vezetés minél többet próbál tenni a fejlődésért. Jól működnek a civilek, a település vezetése a lehetőségeikhez mérten támogatja őket, a település kulturális életének igazi mozgatórugói az egyesületek

Amin feltétlenül változtatni kell a településen

 több anyagi forrás biztosítása, fiatalabbak bevonása, anyagi feltételekhez vagyunk kötve, kommunikáció

A település összefogása a környező településekkel

 több közös rendezvény, falubejárás, közös programok:egészség, sport, zene

A fiatalok helyzete

 inkább maradnak, vagy visszatérnek, a költözés indoka a munkahely távolsága, munkahelyek hozzáállása, jobb fizetés lehetősége  inkább helyben maradnak, ha elköltöznek, annak a munkavállalás az oka, illetve az, hogy nem tudnak a szülőktől külön költözve ingatlant vásárolni a településen

Tájékozódás közéleti, közérdekű eseményekről

 beszélgetések, Facebook csoport, személyes kapcsolat  a helyi újság, honlap, közösségi oldalak nincsenek megfelelően kihasználva

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 66

Művelődési ház szolgáltatásainak igénybe vétele

 rendezvények alkalmával

Művelődési közösségek

 Helyi Értéktár Bizottság  nyugdíjas klub - civil vezető

Könyvtári szolgáltatások

 a többségük nem jár könyvtárba

Civil szervezetek

 Baba-mama klub szervezése, összekötő, iránymutató, koordinátor  Batéi sportegyesület - alelnök, tömegsport szervezése, más civil egyesületek segítése Batéi  Közművelődési és hagyományőrző Egyesület - alelnök, rendezvények szervezése, fő tevékenységünk a településen lévő programok szervezése, helytörténeti múzeum működtetése

Amiben számíthat a közösség a tagjaira (hobbi):

 rejtvényfejtés, olvasás, horgolás, kötés, olvasás, sütés, kirándulás, zene, tánc, színházlátogatás, rendezvényszervezés, horgászni, túrázni, kézműves tevékenység, növények ápolása

A település legfőbb ünnepei

 Locsoló kupa, sportrendezvények, nyárbúcsúztató,Advent, kenyérszentelés, húsvét, karácsony, Szent István napi körmenet és kenyérszentelés, Gyermeknap, ünnepekhez kapcsolódó kézműves játszóházak, Mikulás

A közművelődési színterek

 templom, művelődési ház, szabad tér  óvoda, templom  templom, művelődési ház, sportpálya

A legkedvesebb ünnepek

 Karácsony, gyereknap, Advent, Nyárbúcsúztató

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 67

A település hagyományai

 kézművesség, húsvét, augusztus 20, Advent, gyereknap, anyák napja, májusfa állítás, karácsony

Büssü

Amire leginkább büszkék a faluban

 Kultúrotthon, Öregek klubja, templomok, rendezvények, programok a roma önkormányzat szervezésében, munkahelyek megtalálása a cigány emberek számára, akik ma is dolgoznak, a nyugdíjas klubban elért jó eredmények, több mint 200 éve épített kápolna-templom szépen karbantartva, a református templom is rendezett környezetben van. Szép a kultúrház is. A falu múltjára. nyugdíjas klub rendezvényeire

Amin feltétlenül változtatni kell a településen

 a falu elöregedő, nem nagyon lehet nagy változást létrehozni, a közösségi élet nem működik, a polgárőrség nem működik, rendre kellene szoktatni az embereket, hogy ne tegyék tönkre a falut, összefogás, több rendezvény kellene, jobban oda kellene figyelni egyes fiatalok viselkedésére

A település összefogása a környező településekkel

 sport, kultúra területeken, több közös rendezvény

A fiatalok helyzete

 a fiatalok elköltöznek, a környéken nincs munkalehetőség, a város messze van

Tájékozódás közéleti, közérdekű eseményekről

 hirdetőtábla, bolt, barátok, faliújság (hirdető), a falugyűlésen és a polgármesterrel való beszélgetésből, önkormányzati hivatalban, idősek otthonában

Művelődési ház szolgáltatásainak igénybe vétele

 ritkán, nagyon ritkán, ha valamilyen rendezvény van, évente 1-2 alkalom, havonta egyszer – könyvtárba, hetente: torna, teadélután

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 68

Művelődési közösségek

 nyugdíjas klub

Könyvtári szolgáltatások

 havonta vagy kéthavonta könyvet kölcsönözni

Civil szervezetek

 nyugdíjas klub

Amiben számíthat a közösség a tagjaira (hobbi)

 sütés, főzés, kézműves tevékenység, tánc, kertészkedés, éneklés, kézimunka, barkácsolás

A település legfőbb ünnepei

 Nőnap, Anyák napja, Karácsony, Húsvét, március 15., májusfa állítás és kitáncolás, búcsú, falunap,

A közművelődési színterek

 művelődési ház

A legkedvesebb ünnepek

 karácsony, húsvét

A település hagyományai

 roma hagyományőrzés, húsvét, májusfa állítás, májusfa kitáncolás

Fonó

Amire leginkább büszkék a faluban

 önfenntartó működésre, történelmi múltjára, amely még a jelenben is érzékelhető, az itt élő tenni akaró közösségépítő lakosokra, a lehetőségekhez képest szépül a falu: templom, iskolamúzeum, kultúrház felújítására, környezetének széppé tételére

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 69

Amin feltétlenül változtatni kell a településen

 összetartóbb lakosság, külföldiek ne vásárolhassanak ingatlant, magyar polgárok költözhessenek be, számukra is elérhető ingatlanárakon, munkalehetőség megteremtése, régi lakatlan házak lakhatóvá tétele, és legyen a falu olyan rendezett, mint 15 éve, falusi turizmus kiépítése, cselekvő közösségek erősítése, sokkal nagyobb összefogás

A település összefogása a környező településekkel

 iskola-óvoda, kulturális rendezvények pl. irodalmi estek, színjátszókörök, gyakoribb orvosi szolgáltatás  kulturális értékek felkutatása, bemutatása, továbbadása, sport esemény, kulturális rendezvény, közös pályázatok a települések fejlesztése céljából

A fiatalok helyzete

 elköltöznek, elsősorban iskola-óvoda hiánya, valamint munkalehetőség hiánya miatt, urbanizációs trend, külföldi munkavállalás, "élet", aki teheti, elköltözik, nem lát más lehetőséget, szórakozás semmi, elöregedik a falu, 5 évvel és azelőtt elköltöztek, az utóbbi években néhány fiatal család itt építi a jövőjét

Tájékozódás közéleti, közérdekű eseményekről

 szóbeszéd, internet, faluújság útján, hírmondó, hirdetőtábla, értesítés, szórólapok, meghívók, plakátok, fonofalu.hu weblapról, Facebookról, személyesen, közvetlen megkereséssel, könyvtár, polgármestertől, ismerősöktől

Művelődési ház szolgáltatásainak igénybe vétele

 a többség minden rendezvényen részt vesz: falugyűlés, torna, karácsonyi és egyéb ünnepi programok esetében, valamint a klubfoglalkozásokon heti rendszerességgel

Művelődési közösségek

 Fonóért Egyesület, Őszi Fény Nyugdíjas klub, horgoló szakkör, kézimunka szakkör

Könyvtári szolgáltatások

 a többség az új könyvek megjelenésekor, illetve havonta, kölcsönzés, információ csere, olvasás (könyv, hírlap), internet használat céljából.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 70

Civil szervezetek

 Fonóért Egyesület: parkosítás, játszótérépítés, rendezvényszervezés pályázati források lehívását célozva, Kalmár Angyal Alapítvány: a fonói középiskolások támogatása tanulmányi átlaguk  alapján, Őszi Fény Nyugdíjas klub: népdalcsokor, versszavalás, színdarab játszás

Amiben számíthat a közösség a tagjaira (hobbi):

 éneklés, kirándulás, kézimunka, kertgondozás, sütés, főzés

A település legfőbb ünnepei

 Falunap, Márton nap, Karácsony, Télapó, Nyugdíjasklub rendszeres programjai, szilveszter, sportnap, farsang

A közművelődési színterek

 művelődési házban, templomban, szabadtéren

A legkedvesebb ünnepek

 Márton nap, Karácsony, szilveszter, farsang

A település hagyományai

 Húsvét -tojásfestés, Márton-nap libamenü, Karácsony- fenyőfa állítás, diszítés, Halowen-tökfaragás, Márton búcsú, szentmise, vásár, kosárfonás, zsinórcsipke készítés, horgolás

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 71

Gölle

Amire leginkább büszkék a faluban

 Fekete István szülőfaluja, szép, rendezett település, Téglamúzeum, az itt élő emberek összefogása, a falu képe, híres gölleiekre való megemlékezés, helyi értékek felkutatása, gondozott közterületek, idősek megbecsülése, közösségi épületek felújítása

Amin feltétlenül változtatni kell a településen

 elidegenedés, szennyvíz csatornázás, az emberek hozzáállásán a különböző programokba való részvételhez, a civil szférát közelíteni egymáshoz, a fiatalok megtartása, jobban össze kellene tartani az itt élőket, az emberek szemlélete és az értékrend

A település összefogása a környező településekkel

 közös programszervezés, civil szervezetek bemutatkozása főzéssel egybekötve, jótékonysági és kulturális programokkal, hagyományőrző programok kapcsán, a közösségi szolgáltatások területén

A fiatalok helyzete

 elköltöznek, nincs megfelelő munkahely, már iskola sem, csak alsó tagozat, a munkalehetőség helyben korlátozott, és sokan nem szeretnek kb.30 percet a városig utazni, a szórakozási lehetőségek, a kényelmesebb élet miatt, több fizetésért, jobb szolgáltatásokért, szórakozási lehetőségekért

Tájékozódás közéleti, közérdekű eseményekről

 közvetlenül az emberektől, polgármestertől, beszélgetés a lakosokkal, elektronikus úton, hirdetőtábla, levél, szóbeli tájékoztatás, internet, települési honlap

Művelődési ház szolgáltatásainak igénybe vétele

 általában a faluban megszervezésre kerülő rendezvények alkalmával

Művelődési közösségek

 Nők a Faluért Egyesület, péntek esti dalárda, Polgárőrség, vadásztársaság

Könyvtári szolgáltatások

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 72

 általában havi rendszerességgel, internet hozzáférés, havi folyóiratok olvasása, könyvek kölcsönzése, könyvkölcsönzés, újságolvasás

Civil szervezetek

 NÖFA: pályázatírás, programok szervezése  Polgárőrség: a település közbiztonságának javítása  Péntek Esti Dalárda: fellépés szervezése, éneklés, programszervezés gyerekeknek, időseknek

Nők a Faluért Egyesület: kulturális, hagyományőrző, gasztronómia, néphagyomány Amiben számíthat a közösség a tagjaira (hobbi):

 szervezés, tánc, színjátszás, műszaki szerkezetek üzemeltetése, karbantartása, főzés, éneklés, kertészkedés, kézműveskedés, fotózás, olvasóvá nevelés, képes videó készítése, állattartás, tenyésztés, földművelés

A település legfőbb ünnepei

 Nőnap, gyereknap, aug. 20. Idősek napja, Mikulás, húsvét, karácsony, idősek napja, gyereknap, farsangi bál, nőnap

A közművelődési színterek

 óvoda, művelődési ház, iskola udvar

A legkedvesebb ünnepek

 húsvét, pünkösd, karácsony

A település hagyományai

 helyi dalok felkutatása, gasztronómia terén, néphagyományok terén: májusfa, szüret  Fekete István hagyományának ápolása

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 73

Kazsok

Amire leginkább büszkék a faluban

 a működő egyesületünkre,a falu központjára, Margaréta egyesület, a sportra, a nehéz anyagi helyzetben is folyamatosan szépítjük a falut, virágosítunk, próbálunk minden pályázaton részt venni, ami a falu életét szebbé, könnyebbé teszi

Amin feltétlenül változtatni kell a településen

 összefogás, nagyobb összetartás, egymás segítése, több rendezvény  sok ház rendetlen (német tulajdonosoké), elhanyagolt, hirdetni kellene, hogy tegyék élhetőbbé a környezetüket, a sport színvonalán, az emberek hozzáállásán

A település összefogása a környező településekkel

 közös programok, kézműves csoport, tánc, népművészet, rendezvényekkel

A fiatalok helyzete

 akinek módja, lehetősége van rá, elköltözik, a munkahely miatt, oktatási intézmény hiánya miatt (Igal a körzetesített iskola), könnyebb élet, több szórakozási lehetőség vonzza a fiatalokat

Tájékozódás közéleti, közérdekű eseményekről

 meghívó, plakát, polgármesteri hivatal, hirdetőtábla, szóbeszéd, falugondnok, hirdetőtábla, újság, internet

Művelődési ház szolgáltatásainak igénybe vétele

 változó gyakoriság, rendezvényekkor, ritkábban

Művelődési közösségek

 Margaréta Kézműves Egyesület, Sport és Kulturális Egyesület,

Könyvtári szolgáltatások

 2-3 hetente kölcsönzés fénymásolás, újságok olvasása, kölcsönzés, minden szombaton számítógép, társasjáték, olvasás

Civil szervezetek

 Kazsok Községi Sport és Kulturális Egyesület

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 74

 Kazsoki Margaréta Egyesület, kézműves foglalkozások, kiállítások, vásárok a szomszéd településeken is, húsvéti, karácsonyi vásár, kézműves foglalkozások

Amiben számíthat a közösség a tagjaira (hobbi):

 szervezőképesség, sütés, főzés, kézműves tevékenység, tánc, növénygyűjtés, gyöngyfűzés, kézimunkázás

A település legfőbb ünnepei

 Karácsony, Mikulás, Szilveszter, farsang, márc.15., Gyereknap, Falunap, Szüreti felvonulás, Idősek napja,Hősök napja

A közművelődési színterek

 művelődési házban, templomban, szabad téren parkban

A legkedvesebb ünnepek

 Karácsony, Húsvét

A település hagyományai

 roma hagyományok tánc, mese

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 75

Kisgyalán

Amire leginkább büszkék a faluban

 szép környezetre, templom, halastó, virágos, rendezett közterületekre, templomra, a falu képe, tiszta környezet, játszótér, összetartó közösség

Amin feltétlenül változtatni kell a településen

 megtartani a fiatalságot, még több embert kellene bevonni a falu tevékenységeibe, rendezvényeibe  a falu népességének elöregedése

A település összefogása a környező településekkel

 hagyományőrzés, egymás hagyományainak megismerése, gasztronómia, helyi értékek megismerése  közös rendezvények, kulturális tevékenységben, sport rendezvények

A fiatalok helyzete

 elköltöznek, jobb munkalehetőség miatt

Tájékozódás közéleti, közérdekű eseményekről

 hirdetőtábla, a település közösségi oldala, honlap, facebook, szórólapok és személyes megkeresés, kisbolt,

Művelődési ház szolgáltatásainak igénybe vétele

 évente többször rendezvények alkalmából

Művelődési közösségek

 Kisgyalánért Egyesület, Polgárőr egyesület, Hagyományőrző csoport, Nőegylet,

Könyvtári szolgáltatások

 hetente, havonta, könyvkölcsönzés

Civil szervezetek

 Kisgyaláni Polgárőr Egyesület  Kisgyalánért Egyesület, cél a falu közösségi életének fellendítése, valamint a falu összképének szépítése, Hagyományőrző csoport, Nőegylet,

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 76

Amiben számíthat a közösség a tagjaira (hobbi):

 sütés, főzés, villanyszerelés, kézműves tevékenység, állatok tenyésztése, éneklés, tánc

A település legfőbb ünnepei

 Karácsony, Húsvét, Pünkösd, Mikulás, Halottak Napja, Farsang, Gyereknap, Falunap, Idősek Napja  Télapó ünnepély

A közművelődési színterek

 művelődési ház, templom, szabadtér

A legkedvesebb ünnepek

 karácsony, Húsvét,

A település hagyományai

 locsolkodás, farsang, Betlehem állítás, idősek napja, ünnepekhez kapcsolódó: tojásfestés, mézeskalács sütés, az egyes ünnepekhez tartozó ételek készítése

Taszár

Amire leginkább büszkék a faluban

 az óvoda fejlődése, a falu kulturális programjaira, múzeumra, amatőr alkotóinkra, az elmúlt időszakban megvalósuló településfejlesztések, új utak, járdák, felújított orvosi rendelő, új IKSZT, sokszínű, minden korosztályt érintő programok, az egyre bővülő rendezvények közösségformáló ereje

Amin feltétlenül változtatni kell a településen

 összefogás, az emberek közösség iránti tiszteletén és az ahhoz való viszonyon, a társas kapcsolatokban, egymás tisztelete, a magánélet tiszteletben tartása, önkritika gyakorlása  a környezet, az emberi kapcsolatok, a gondolkodásmódon, kommunikáció, több tájékoztatás és meghallgatás segítségével nyitottabbak lennének, a sport és kulturális rendezvényekhez szükséges infrastruktúra javítása, kulturális programok szervezése, a

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 77

lehetőség jusson el a településen élőkhöz, civil szervezetek elismerése, aktívabb bevonása a közéletbe

A település összefogása a környező településekkel

 közös rendezvények, kulturális, gasztronómiai, oktatási és közművelődési, sport, gazdasági közös program szervezése, településeket összekötő kerékpárút, közös pályázatok, fejlesztések, programok szervezése, közösségfejlesztés, fórumok a helyi lehetőségek és tapasztalatok kölcsönös megvitatására

A fiatalok helyzete

 elköltöznek, mert nincs munkalehetőség a számukra, nincs a falunak megtartó ereje,

Tájékozódás közéleti, közérdekű eseményekről

 a község hirdető tábláiról, internetes honlapjáról, az internetről, személyes beszélgetések, Facebook

Művelődési ház szolgáltatásainak igénybe vétele

 havi szinten, a programokon rendszeresen könyvtár és kulturális rendezvényeken

Művelődési közösségek

 Turul Egyesület, Honvéd Sportegyesület, Veterán Egyesület

Könyvtári szolgáltatások

 havonta, kölcsönzés

Civil szervezetek

 Turul Kulturális Egyesület kirándulások, Honvéd Sportegyesület, sportrendezvények, tevékenységek lebonyolítása, Turul Egyesület, Rozmaring Asszonykórus, Kulturális és hagyományőrző csoport, Zenekedvelők Egyesülete, Veterán Egyesület: hagyományok ápolása, katonasírok, emlékművek karbantartása, közösségi programok, rendezvények

Amiben számíthat a közösség a tagjaira (hobbi):

 kézműves tevékenységben, sütés, tánc, éneklés, műszaki dolgok, rendezvények előkészítése, szervezése

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 78

A település legfőbb ünnepei

 Költészet napja, Magyar Kultúra Napja, Március 15., Idősek hónapja, Karácsonyi rendezvények, szüreti felvonulás, Családi Nap, Nyugdíjas találkozók, Taszári Alakulat Napja

A közművelődési színterek

 IKSZT, önkormányzati terem, iskola, templom

A legkedvesebb ünnepek

 Karácsony, Családi nap, húsvétolás

A település hagyományai

 farsang, májusfa állítás, húsvéti tojásfestés, szüreti felvonulás, karácsonyi programok  Katonai Repüléstörténet Emlékszoba, magyar néphagyományok, népdalok felkutatása, előadása

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 79

4. A HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA

Összefoglaltuk az akcióterület erősségeit és gyengeségeit, valamint felmértük az életét befolyásoló külső tényezőket: lehetőségeket és veszélyeket. A települések belső adottságait (erősség, gyengeség) és külső meghatározottságait (lehetőség, veszély), valamint a köztük lévő kapcsolatot, a bennük rejlő fejlesztési lehetőségeket, a szükségleteket mutatja be a SWOT-analízis.

Erősségek Gyengeségek

 Civilizációtól kevésbé terhelt, turizmust  Térségi gondolkodás hiányosságai vonzó természeti értékek  Romló közbiztonság, rendőrhiány  Gazdag vadállomány, horgászhelyek  Településközi összeköttetések hiányossá-  Civil szervezetek jelenléte, közösségi gai, közutak gyenge minősége épületek megléte  Munkalehetőség hiánya, elvándorlás,  Vidéki hagyományok megőrzése elöregedő lakosság  Helytörténeti kiállítások, múzeumok és  Országos átlag alatti jövedelmek kiadványok  Kevés aktív civil szerveződés,  Szociális ellátó központok  Az egyes célcsoportok (pl. fiatalok,  Fejlődő intézményhálózat lakóközösségek megszólításának, bevoná-  Fejlődő pályázati aktivitás sának nehézségei  Eseti és rövid távú kommunikáció és együttműködés az egyes szervezetek között  Szigetszerűen megszerveződő közösségi programok  Innováció, innovatív kezdeményezések hiánya  A hátrányos helyzetű csoportokkal foglalkozó közösségi szerveződések hatékonysága gyenge

Lehetőségek Veszélyek

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 80

 Uniós pályázatok  A civil szervezetek működését befolyásoló  Hasonló helyzetű szomszédos térségek kedvezőtlen jogszabályi háttér  Civil szervezetek forrás lehetőségeinek  Civil szervezetek alulfinanszírozottsága fejlesztése  2020-at követően jelentős támogatási  Térségi értékek marketingjének javítása forráscsökkenés  Fiatalabb korosztályok generációs prob- lémái: céltalanság, egyenetlen leterhelt- ség, szegregáció  Idős, idősödő korosztályok nehézségei: digitális írástudatlanság, marginalizáció, szegregáció

Fejlesztési szükségletek azonosítása

A rendezvényekhez kapcsolódóan az egyik legfőbb problémát az jelenti, hogy lokális szinten a programok sokszor szigetszerűen kerülnek megrendezésre. A hagyományokhoz való kötődés esetenként csak marginális, ahogy az újszerű és innovatív ötletek sem mindig bontakoznak ki teljes egészében.

A fiatalok helyzete a mai társadalmi viszonyok között bonyolult: a célnélküliség, egyenetlen leterheltség, kompetenciafejlesztési problémák, elhidegülő és dinamikusan táguló környezet szegregálódáshoz vezet.

Az egyre szűkülő forrásoknak, támogatásoknak köszönhetően a civil szervezetek egyre inkább nyitottabbá váltak, kezdeményezőként léptek fel közös programok és projektek megvalósulása érdekében. Az együttműködések során a gazdálkodó szervezetek, a civil szervezetek és az önkormányzat összefogása elengedhetetlen.

A jelenlegi kulturális események döntő többsége nem számít a lakosság aktív részvételére. Különösen a fiatalok (köztük a hátrányos helyzetű fiatalok) körében mutatkozik nagyon gyenge civil aktivitás. A lokális kulturális és közösségi programok ill. programsorozatok bővítésére lenne szükség. A térség közösségi életének fejlesztése a civil szervezetek bevonásával valósulhat meg, növelve az eddigi rendezvények számát, színvonalát, minél szélesebb célcsoport elérését.

Az egykor létezett klubok megszűntek, az intézményesült kulturális szolgáltatók melletti informális közösségi jelenlét alacsony.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 81

5.CSELEKVÉSI TERV

5.1. FEJLESZTÉSI CÉLOK

A helyi erőforrásokra alapozott, a térség adottságaihoz alkalmazkodni képes közösségi kezdeményező- és cselekvőképesség fejlesztésének megteremtése, egészséges, sokszínű, az erőforrásokat felelősen és tudatosan használó társadalom kialakítása.

A helyi közösségek fejlesztésével elsősorban települések közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztését, a közösségi szerepvállalás erősödését kívánjuk elérni.

A közösségek fejlesztésében a hagyományok ápolása, megtartása, bemutatása, megőrzése a közösségi összetartozás szempontjából kiemelt fontossággal bír.

Az projekt megvalósítása során közösségi települési helyi identitást erősítő közösségfejlesztési folyamatok, közösségi részvételre épülő tervezési gyakorlatok alkalmazása, szabadidős programok valósulnak meg.

Specifikus célok

A sérülékenyebb társadalmi rétegek szükségleteinek azonosítása, a kielégítésükhöz szükséges teendők és erőforrások azonosítása, tervezése

A közösségi, illetve közszolgáltatások minőségének javítása

A szervezetek közötti koordináció és hatékonyság fejlesztése

Hagyományos, közösségi kulturális értékek feltárása

A megfogalmazott célok kapcsolódnak a korábban és jelenleg is alakuló ötletek, szándékok céljaihoz, rájuk épülve és kiegészítve azokat.

A jelen célok definiálása és a hozzájuk rendelt beavatkozások, intézkedések megfogalmazása során a legfontosabb szempont a helyi társadalom tagjaival való aktív kapcsolat volt (a terv kidolgozása és a megvalósítása során egyaránt).

Elvárt eredmények

Az eredmények eléréséhez szükséges alapelvek:

A közösségi színterek adják a közösségi tervezés terét

A közösségfejlesztés adja a közösségi tervezés módszereit

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 82

Párbeszéd és együttműködés

Közösségi rendezvények

Intergenerációs programok

Közösségi tanulás

A fejlesztések megvalósulásával a települések a helyi igényekre választ adni tudó, a külső környezeti változásokra eredményesen reagáló széles körű társadalmi támogatottsággal rendelkező beavatkozásokat megvalósító, a hátrányos helyzetű csoportokat integráló közösségé válnak.

A beavatkozások eredményeként fejlődik a közösség tagjainak egymás iránti felelősségtudata, a helyi civil társadalom megerősödése segíti a helyi közösségi konfliktusok megoldását és az önálló cselekvési képességek erősítését, erősödik a civil aktivitás, kialakulnak, illetve megerősödnek a szükséges kompetenciák, az önkéntesség, a helyi identitás, valamint a településhez, településrészekhez, térséghez való kötődés. A beavatkozás következtében a meglévő (humán) erőforrások felszínre kerülnek, az együttműködések következtében ezen erőforrások aktivizálódnak és minőségi változást hoznak a település, települési közösségek életében.

Prioritások

Az emberi életminőség megtartásához, fejlesztéséhez szükség van a helyi közösség erejére, s ehhez mind gazdasági, mind szociális, mind oktatási-kulturális téren szükség van a lokalitás értékeinek felismerésére, azok megerősítésére és fejlesztésére.

Ahhoz, hogy a térség gazdasága fellendüljön, piacképes termékeket állítson elő, szükséges a helyi, térségi társadalom fejlesztése is, mégpedig a közös érdekek felismertetése mentén, melynek eredményeként a szereplők hajlandóak lesznek kooperálni, együttműködni, s a közös célok elérése érdekében partnerségben gondolkodni.

Az egyik legfontosabb feladat a térség népességmegtartó erejének a növelése, amelyet elsősorban a fiatalok megtartásával, a térségbe irányuló migráció fokozásával, a népesség képzettségi szintjének emelésével lehet elérni. A lokálpatriotizmus, a kistérségi kötődés erősödése várható az ifjúsági és felnőtt közösségek fejlesztésétől és támogatásától, valamint a térségből elszármazottak kapcsolati hálózatának kiépítésétől és működtetésétől.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 83

A belső kohézió erősítése, a kapcsolatok fejlesztése, a kommunikáció javítása nélkülözhetetlen az önkormányzatok között. Ez a kapcsolatrendszer lehetővé teszi a fejlesztési célok közös erővel történő megvalósítását, a térségen belüli egyenlőtlenségek mérséklését, a fejlesztési feladatok térségi szinten szervezett hatékonyabb ellátását. Mindezek sikere nemcsak a térség belső kohézióját erősíti, de jelentősen hozzájárul a települések külső kapcsolatrendszerének kialakításához, a partneri együttműködésekbe történő bekapcsolódáshoz.

A fejlesztések, a beavatkozások célja az emberek és a közösségek társadalmi tőkéjének növelése kell, hogy legyen és ez által a hátrányos helyzetű emberek kiszolgáltatottságának csökkentése. Egyrészt szükséges a helyi közösségek fejlesztése, a partnerség erősítése. Másrészt az önálló életvitelhez nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztése érdekében szükség van az állampolgári aktivitást erősítő programok indítására, mint például az önkéntes munka. A helyi identitás fejlesztésének elősegítésében fontos szerepe van a civil társadalomnak, a helyi közösségeknek. A civil társadalom megerősítése hozzájárul ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű emberek a társadalom aktív tagjaivá váljanak.

A közösségfejlesztés és az identitás fejlesztés érdekében a településeken a helyi hagyományok feltárására, megismertetésére és továbbvitelére helyeződik a hangsúly.

A tervezett tevékenységek

Közösségi akciók, tevékenységek, események

A közösségi akciók, tevékenységek, események megvalósítása negyedévente egyszer.

A tervezett tevékenységek

 helyi hagyományok feltárása és felelevenítése;  közösségek szomszédolása (szomszédos közösséget megismerő közös tevékenységek szervezése: szomszédünnep)  közösségi helyismereti kiállítások megszervezése  közösségi találkozók szervezése

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 84

Baté

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Baté Illeszkedés a Felhívásban meghatározott közösségi akciók, tevékenységek, események támogatható tevékenységekhez közösségek szomszédolása Tevékenység célja, célcsoportja Hagyományos, közösségi kulturális értékek feltárása A szervezetek közötti koordináció és hatékonyság fejlesztése a térség, a települések lakossága Tevékenység szakmai leírása Szomszédolás rendezvénysorozat 2. rendezvény Szomszédolás a Kapos völgyében –Köszöntünk ősz helyi alkotók bemutatkozása helyi termékek bemutatása helyi termelők bemutatkozása civilek bemutatkozása sport és gyermekprogramok vendéglátás népzenei műsor Megvalósítás tervezett ideje 2019.09.14. Bevont együttműködő partnerek Batéi Polgárőr Egyesület Batéi Sportegyesület Batéi Közművelődési és Hagyományőrző Egyesület Batéi Romák Egyesülete tervezett létszám 200 fő

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 85

Tervezett program Részletezés, Önkéntesekkel Projektben Költségvetési programleírás megoldott tervezett sor Helyi alkotók bemutat- kiállítás: horgoló, X kozása hímező, festők helyi termékek, helyi kiállítás és vásár X termelők bemutatása civilek bemutatkozása: civil sátor- X bemutatkozók, fellépések Sportprogramok ügyességi verseny X íjászat Batéi horgásztó horgászverseny (települések képviselőinek) kispályás foci Gyermekprogramok légvár, körhinta, X játszóház zenés műsor élő népzene X közös ebéd Vendéglátás X

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának Baté megnevezése Illeszkedés a Felhívásban közösségi akciók, tevékenységek, események meghatározott támogatható helyi hagyományok feltárása és felelevenítése tevékenységekhez Tevékenység célja, célcsoportja Hagyományos, közösségi kulturális értékek feltárása a térség, a települések lakossága Tevékenység szakmai leírása Téli ünnepkör Advent fényei  gyermekprogramok  az ünnep hagyományai  karácsony zenéje  karácsonyi gála Megvalósítás tervezett ideje 2020.12. Bevont együttműködő partnerek Batéi Polgárőr Egyesület Batéi Sportegyesület Batéi Közművelődési és Hagyományőrző

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 86

Egyesület Batéi Romák Egyesülete tervezett létszám 200 fő

Tervezett program Részletezés, programleírás Önkéntesekkel Projektben Költségveté megoldott tervezett si sor Gyermekprogramok kézműves játszóház, koncert X Az ünnep mézeskalács sütés és díszítés X hagyományai karácsonyfa díszítés Karácsony zenéje templomi koncert X Karácsonyi gála karácsonyi műsor X Civilek évzárója vendéglátás X

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Baté Illeszkedés a Felhívásban meghatározott programok, folyamatok támogatható tevékenységekhez helyi hagyományok feltárása és felelevenítése Tevékenység célja, célcsoportja Hagyományos, közösségi kulturális értékek feltárása A település lakossága Tevékenység szakmai leírása A helyi hagyományok- gyűjtemény kialakítása, rendszerezése, gyűjtés  hagyományőrző tanfolyam és szakkör Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága A települések fejlődése érdekében fontos az össze- tartozás, a közösségi szellem erősítése, hiszen egy település akkor válik igazán élővé, élhetővé, ha az ott lakók magukénak érzik, érzelmileg kötődnek hozzá, s ezért tenni is képesek. Az esemény indirekt módon a közösség összekovácsolódását is eredményezi.

Megvalósítás tervezett kezdete 2019.07.01. Megvalósítás tervezett vége 2021.06.30. Bevont együttműködő partnerek Batéi Közművelődési és Hagyományőrző Egyesület résztvevők tervezett száma 50 fő a program rendszeressége hagyományőrző tanfolyam havi 1 alkalom (12 hónap), hagyományőrző szakkör havi 1 alkalom (12 hónap) Költségvetési sor

Büssü

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 87

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Büssü Illeszkedés a Felhívásban meghatározott közösségi akciók, tevékenységek, események támogatható tevékenységekhez közösségi helyismereti kiállítások megszervezése Tevékenység célja, célcsoportja Hagyományos, közösségi kulturális értékek feltárása a térség, a települések lakossága Tevékenység szakmai leírása Téli ünnepkör Karácsonyi népszokások Helyi hagyományok: kiállítási anyagok és a gyűjtemény kialakítása Játszóház gyerekeknek Karácsonyi koncert Megvalósítás tervezett ideje 2019.12. Bevont együttműködő partnerek Büssü Községi Könyvtár Tarkabarka Óvoda Nyugdíjas Klub tervezett létszám 200 fő

Tervezett program Részletezés, programleírás Önkéntesekkel Projektben Költségvetési megoldott tervezett sor

Helyi hagyományok: kiállítási anyagok és a X gyűjtemény kialakítása

Játszóház kreatív foglalkozás X gyerekeknek

Karácsonyi koncert fellépő vendégművésszel X

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 88

Tevékenység neve

Tevékenység gazdájának megnevezése Büssü Illeszkedés a Felhívásban meghatározott közösségi akciók, tevékenységek, események támogatható tevékenységekhez közösségek szomszédolása Tevékenység célja, célcsoportja Hagyományos, közösségi kulturális értékek feltárása a térség, a települések lakossága Tevékenység szakmai leírása Idősek találkozója  kulturális bemutató  nosztalgiázzunk!  kiállítás  közös ebéd Megvalósítás tervezett ideje 2020.05. Bevont együttműködő partnerek Büssü Községi Könyvtár Nyugdíjas Klub ASZK Igal tervezett létszám 150 fő

Tervezett program Részletezés, Önkéntesekkel Projektben Költségvetési programleírás megoldott tervezett sor

Kulturális bemutató nyugdíjas klubok, X egyesületek kulturális bemutatója

Nosztalgiázzunk! Zenés színpadi műsor X X

Kiállítás Kiállítás az idősek X munkáiból

Közös ebéd vendéglátás X

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Büssü

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 89

Illeszkedés a Felhívásban meghatározott ismeretterjesztő előadássorozatok programok, támogatható tevékenységekhez folyamatok Tevékenység célja, célcsoportja A közösségi, illetve közszolgáltatások minőségének javítása A település lakossága Tevékenység szakmai leírása Néphagyományok, kulturális örökségünk: gasztronómia, kultúra, táncművészet előadásokkal egybekötött hagyományőrző szakkör Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága A települések fejlődése érdekében fontos az összetartozás, a közösségi szellem erősítése, hiszen egy település akkor válik igazán élővé, élhetővé, ha az ott lakók magukénak érzik, érzelmileg kötődnek hozzá, s ezért tenni is képesek. Az esemény indirekt módon a közösség összekovácsolódását is eredményezi.

Megvalósítás tervezett kezdete 2020.07.01. Megvalósítás tervezett vége 2021.06.30. Bevont együttműködő partnerek Büssü Községi Könyvtár Tarkabarka Óvoda Nyugdíjas Klub résztvevők tervezett száma 50 fő a program rendszeressége havi 2 alkalommal (összesen 24 alkalommal) Költségvetési sor

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 90

Fonó

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Fonó Illeszkedés a Felhívásban meghatározott közösségi akciók, tevékenységek, események támogatható tevékenységekhez közösségi találkozók szervezése Tevékenység célja, célcsoportja A települések közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése a térség, a települések lakossága Tevékenység szakmai leírása Elszármazottak találkozója. Megvalósítás tervezett ideje 2019.04.01.-2019.06.30. Bevont együttműködő partnerek Őszi Fény Nyugdíjas Klub Fonóért Egyesület Kalmár-Angyal Alapítvány tervezett létszám 250 fő

Tervezett program Részletezés, Önkéntesekkel Projektben Költségvetési programleírás megoldott tervezett sor

Helyi egyházközség Szentmise a fonói x x bemutatása templomban. Helytörténeti kiállítás a fonói „iskolamúzeum” x megtekintése Helyi termelők, alkotók kiállítás, kóstoló, vásár x bemutatása Helyi és környékbeli civil fellépések, műsorok, x szervezetek előadások bemutatkozása Kézművesek Fonóban A település x kialakulásában szerepet játszható fonással, szövéssel kapcsolatos kézművesek bemutatója. Fellépők zenés, táncos fellépők, x bemutatók, gyermekprogramok

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 91

Kiegészítő programok vetélkedők, x x gasztronómiai verseny Hangosítás a rendezvény x hangosítása, (artisjus) Ebéd Közös ebéd a x x rendezvény résztvevőivel, vendégeivel.

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának Fonó megnevezése Illeszkedés a Felhívásban közösségi akciók, tevékenységek, események meghatározott támogatható közösségi helyismereti kiállítások megszervezése tevékenységekhez Tevékenység célja, célcso- Hagyományos, közösségi kulturális értékek feltárása portja a térség, a települések lakossága Tevékenység szakmai leírása Szomszédolás rendezvénysorozat 4. rendezvény Szomszédolás a Kapos völgyében - Értékeink helyi kiállítások és bemutatók szervezése Megvalósítás tervezett ideje 2021.06.26. Bevont együttműködő Őszi Fény Nyugdíjas Klub partnerek Fonóért Egyesület Kalmár-Angyal Alapítvány tervezett létszám 250 fő

Tervezett program Részletezés, Önkéntesekkel Projektben Költségvetési programleírás megoldott tervezett sor

Helytörténeti kiállítás a fonói „iskolamúzeum” x bemutatása

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 92

Hangverseny, Vikár Béla Vegyeskar mű- x x „kórustalálkozó” sora a fonói templomban. a volt fonói kórustagok meghívása. A Kaposvölgyi Kiállítás, bemutató a 7 x települések értékei település értékeiről. Gyermekprogram gyermekprogramok, x x bemutatók, ügyességi vetélkedők Ebéd Közös ebéd a x x rendezvény résztvevőivel, vendégeivel. Fellépők zenés, táncos fellépők, x bemutatók Hangosítás a rendezvény x hangosítása, (artisjus )

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Fonó Illeszkedés a Felhívásban meghatározott helytörténetet kutató közösségek alapítása, támogatható tevékenységekhez működtetése programok, folyamatok Tevékenység célja, célcsoportja Hagyományos, közösségi kulturális értékek feltárása A település lakossága Tevékenység szakmai leírása Hagyományőrző szakkör,

Helyi gasztronómiai szakkör

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága A települések fejlődése érdekében fontos az összetartozás, a közösségi szellem erősítése, hiszen egy település akkor válik igazán élővé, élhetővé, ha az ott lakók magukénak érzik, érzelmileg kötődnek hozzá, s ezért tenni is képesek. Az esemény indirekt módon a közösség összekovácsolódását is eredményezi.

Megvalósítás tervezett kezdete 2018.09.01. Megvalósítás tervezett vége 2021.06.30. Bevont együttműködő partnerek Őszi Fény Nyugdíjas Klub Fonóért Egyesület

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 93 résztvevők tervezett száma 25 a program rendszeressége havi 1-1 alkalom Költségvetési sor

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 94

Gölle

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Gölle Illeszkedés a Felhívásban meghatározott közösségi akciók, tevékenységek, események támogatható tevékenységekhez közösségi helyismereti kiállítások megszervezése Tevékenység célja, célcsoportja Hagyományos, közösségi kulturális értékek feltárása a térség, a települések lakossága Tevékenység szakmai leírása Helyi értékek bemutatása: Helyi érték nap  kiállítás  viselet-bemutató  túra külső értéktár helyszínekre  ismeretterjesztő programok: előadások

Megvalósítás tervezett ideje 2019.03.15. Bevont együttműködő partnerek Nők A Faluért Egyesület Péntekesti Dalárda Egyesület tervezett létszám 200 fő

Tervezett Részletezés, Önkéntesekkel megoldott Projektben tervezett Költségvetési sor program programleírá s kiállítás x x viselet élő x x bemutató emberekkel a település viseletének bemutatása

értékeink túravezetőv x x bemutatása el túra külső értéktár helyszínekre ismeretterjeszt előadások x ő programok

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 95

közös ebéd vendéglátás, x x étkezés Tevékenység neve Tevékenység Gölle gazdájának megnevezése Illeszkedés a közösségi akciók, tevékenységek, események Felhívásban közösségi találkozók szervezése meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység célja, célcsoportja A szervezetek és közösségek közötti koordináció és hatékonyság fejlesztése a térség, a települések lakossága Tevékenység szakmai Helyi civil szervezetek találkozója a szépkorúakkal leírása Idősek napja  helyi civil szervezetek adnak programot  élő zene (cigányzene, magyar nóta énekes)  vendéglátás  ebéd,  kívánságműsor a fellépőkkel Megvalósítás 2018.10.03. tervezett ideje Bevont Nők A Faluért Egyesület együttműködő Péntekesti Dalárda Egyesület partnerek ASZK Igal tervezett létszám 150 fő

Tervezett program Részletezés, Önkéntesekkel Projektben Költségvetési programleírás megoldott tervezett sor

Kulturális műsor civil szervezetek x x bemutatója

Kívánságkosár kívánságműsor x fellépőkkel

Közös ebéd vendéglátás x x

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 96

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Gölle Illeszkedés a Felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez helyi erőforrások feltárása: közösségi eredmények bemutatása, közösségi kiállítás rendezése programok, folyamatok Tevékenység célja, célcsoportja Hagyományos, közösségi kulturális értékek feltárása a helyi kézműves hagyományok fennmaradásához A település lakossága Tevékenység szakmai leírása Kulturális korzó  hímző szakkör  néptánc szakkör

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága A település életéből jelenleg hiányoznak a különböző hagyományőrző rendezvények a hagyományok átélésének élménye.

Megvalósítás tervezett kezdete 2020.01.01. Megvalósítás tervezett vége 2021.06.30. Bevont együttműködő partnerek Nők A Faluért Egyesület Péntekesti Dalárda Egyesület résztvevők tervezett száma 100 fő a program rendszeressége havi 1-1 alkalom (összesen 18-18 alkalom)

Költségvetési sor

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 97

Kazsok

Tevékenység neve

Tevékenység gazdájának megnevezése Kazsok Illeszkedés a Felhívásban meghatározott közösségi akciók, tevékenységek, események támogatható tevékenységekhez helyi hagyományok feltárása és felelevenítése Tevékenység célja, célcsoportja Hagyományos, közösségi kulturális értékek feltárása a térség, a települések lakossága Tevékenység szakmai leírása Az őszi ünnepkör hagyományai: Kulturális nap

 kulturális egyesületek műsora  kézműves foglalkozás gyerekeknek és felnőtteknek  szüreti dalok (operettgála)  az őszi ünnepkör gasztronómiai hagyo- mányai Megvalósítás tervezett ideje 2018.10.06. Bevont együttműködő partnerek Margaréta Egyesület Kazsok Községi Könyvtár tervezett létszám 100 fő

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 98

Tervezett program Részletezés, programleírás Önkéntesekkel Projektben Költségvetési megoldott tervezett sor kulturális a településen működő, illetve x x egyesületek műsora meghívott egyesületek hagyományőrző műsora kézműves termésekből készített képek, x x foglalkozás gyerekeknek szárízékből játékok készítése;

csutkababa; gesztenyemunkák; kosárfonás;

falevelek ragasztása, levelek, virágok nyomtatása;

vattából, parafadugóból báránykák;

csuhéból juhász

kiállítás a terményekből készült munkákból kézműves sövényfonás, kosárkötés, gúzs x x foglalkozás felnőtteknek szüreti dalok operettgála meghívott x előadóval az őszi ünnepkör szilvából, almából, dióból x gasztronómiai készített ételek, sütemények hagyományai verse- nye/bemutatója/kóstolója

közös főzés x

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 99

Tevékenység neve

Tevékenység gazdájának megnevezése Kazsok Illeszkedés a Felhívásban meghatározott közösségi akciók, tevékenységek, események támogatható tevékenységekhez közösségek szomszédolása Tevékenység célja, célcsoportja A települések közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése a térség, a települések lakossága Tevékenység szakmai leírása Szomszédolás rendezvénysorozat 3. rendezvény Szomszédolás a Kapos völgyében - Szomszédünnep  hagyományaink kiállítás, vásár  főzőverseny településeknek  közös ebéd  gyerekprogram: ugrálóvár, körhinta, játszóház, sportprogramok: településekként sorverseny,  kispályás labdarúgás  szomszéd települések kulturális hagyományainak bemutatója Megvalósítás tervezett ideje 2020.09. Bevont együttműködő partnerek Margaréta Egyesület Kazsok Községi Könyvtár tervezett létszám 150 fő

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 100

Tervezett program Részletezés, programleírás Önkéntesekkel Projektben Költségveté megoldott tervezett si sor kiállítás, vásár hagyományaink, x településeken készített termékek kiállítása és vására bemutató szomszéd települések x x kulturális hagyományainak bemutatója gyermekprogramok ugrálóvár, x

körhinta,

játszóház főzőverseny x x sportprogramok településekként sorverseny, x x

kispályás labdarúgás közös ebéd vendéglátás x x bemutató szomszéd települések x kulturális hagyományainak bemutatója

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 101

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Kazsok Illeszkedés a Felhívásban meghatározott művelődő közösségek támogatható tevékenységekhez programok, folyamatok Tevékenység célja, célcsoportja A közösségi, illetve közszolgáltatások minőségének javítása Hagyományos, közösségi kulturális értékek feltárása A települések 7-18 éves korú lakosai Tevékenység szakmai leírása Kézműves szakkör felolvasóestekkel

A településen működik egy kézműves szakkör gyermekek részére. Ezt szeretnénk kibővíteni, oly módon, hogy nem csak kézműves dolgokat készítenének a gyermekek, hanem tartanánk felolvasó- esteket, megismernék a falu történetét, hagyományait is. A tervezett program önkéntesek bevonásával valósul meg.

Tevékenység iránti igény bemutatása, A település életéből jelenleg hiányoznak a különböző indokoltsága hagyományőrző rendezvények a hagyományok átélésének élménye.

Megvalósítás tervezett kezdete 2019.01.01 Megvalósítás tervezett vége 2021.06.30. Bevont együttműködő partnerek Margaréta Egyesület Kazsok Községi Könyvtár résztvevők tervezett száma 50 fő a program rendszeressége havonta egy alkalommal (30 alkalommal) Költségvetési sor

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 102

Kisgyalán

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Kisgyalán Illeszkedés a Felhívásban meghatározott közösségi akciók, tevékenységek, események támogatható tevékenységekhez közösségi találkozók szervezése Tevékenység célja, célcsoportja A szervezetek közötti koordináció és hatékonyság fejlesztése a térség, a települések lakossága Tevékenység szakmai leírása Civil szervezetek találkozója Megvalósítás tervezett ideje 2020.02. Bevont együttműködő partnerek Kisgyalánért Egyesület Kisgyaláni Polgárőr Egyesület tervezett létszám 100 fő

Tervezett program Részletezés, programleírás Önkéntesekkel Projektben Költségvetési megoldott tervezett sor Bemutatkozás A résztvevők szakmai X bemutatója Kulturális műsor Hagyományőrző Csoport, X Ifjúsági csoport és a Nő Egylet műsora Civil est zenés műsor X Közös vacsora vendéglátás X Kézműves foglalkozás gyöngyfűzés kicsiknek és x nagyoknak, kavicsfestés, dekorálás Ki Mit Tud? Helyi civilek játékos X vetélkedője

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Kisgyalán

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 103

Illeszkedés a Felhívásban meghatározott közösségi akciók, tevékenységek, események támogatható tevékenységekhez közösségi találkozók szervezése Tevékenység célja, célcsoportja A települések közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének fejlesztése a térség, a települések lakossága Tevékenység szakmai leírása Tavaszi ünnepkör Tavaszköszöntő nap: tavaszi hagyományok– kulturális találkozó

 kézműves program gyerekeknek  kiállítás  kulturális bemutató  tavaszi szerenád  húsvéti kalácssütés Megvalósítás tervezett ideje 2021.03. Bevont együttműködő partnerek Kisgyalánért Egyesület Kisgyaláni Polgárőr Egyesület tervezett létszám 100 fő

Tervezett program Részletezés, programleírás Önkéntesekkel Projektben Költségvetési megoldott tervezett sor Kézműves program húsvéti hagyományok: X x gyerekeknek tojásfestés, origami, díszítések, húsvéti koszorú készítése Kiállítás kiállítás a X x gyermekmunkákból Kulturális bemutató tavaszköszöntő műsor a X település egyesületeinek fellépésével Tavaszi szerenád zenés műsor X Húsvéti kalács kalács sütés és kóstolás X x közös ebéd vendéglátás X

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának Kisgyalán

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 104 megnevezése Illeszkedés a Felhívásban generációk közötti tudásátadáshoz kapcsolódó rendezvénysorozatok meghatározott támo- programok, folyamatok gatható tevékenységekhez Tevékenység célja, A közösségi, illetve közszolgáltatások minőségének javítása célcsoportja A település lakossága Tevékenység szakmai Fiatalok-idősek klubfoglalkozások leírása ismeretterjesztő előadások Tevékenység iránti igény A települések fejlődése érdekében fontos az összetartozás, a közösségi bemutatása, indokoltsága szellem erősítése, hiszen egy település akkor válik igazán élővé, élhetővé, ha az ott lakók magukénak érzik, érzelmileg kötődnek hozzá, s ezért tenni is képesek. Az esemény indirekt módon a közösség összekovácsolódását is eredményezi.

Megvalósítás tervezett 2021.01.01. kezdete Megvalósítás tervezett 2021.06.30. vége Bevont együttműködő Kisgyalánért Egyesület partnerek Kisgyaláni Polgárőr Egyesület résztvevők tervezett száma 50 fő a program rendszeressége heti 1 alkalommal (24 alkalommal) Költségvetési sor

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 105

Taszár

Tevékenység neve

Tevékenység gazdájának megnevezése Taszár Illeszkedés a Felhívásban meghatározott közösségi akciók, tevékenységek, események támogatható tevékenységekhez helyi hagyományok feltárása és felelevenítése Tevékenység célja, célcsoportja A települések közösségi kezdeményező- és cselek- vőképességének fejlesztése a térség, a települések lakossága Tevékenység szakmai leírása Szomszédolás rendezvénysorozat 1. rendezvény Szomszédolás a Kapos völgyében - Szüreti fesztivál  kreatív foglalkozások gyerekeknek  szüreti felvonulás maskurásokkal, szekerekkel  szüreti bajnokság  szüreti dínom-dánom  szüreti bál Megvalósítás tervezett ideje 2018.09. Bevont együttműködő partnerek Taszár IKSZT tervezett létszám 300 fő

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 106

Tervezett program Részletezés, Önkéntesekkel Projektben Költségvetési programleírás megoldott tervezett sor

Kreatív foglalkozások gyümölcsmandala x x gyerekeknek készítése

gyümölcs-szobrok x x

szüreti koszorú készítése x

Szüreti dalok a települések x csoportjainak előadása

Szüreti dínom-dánom szüreti pogácsa, x x lacipecsenye, gulyás készítése

Szüreti bajnokság sport-rendezvények, x x versenyek a települések között

Szüreti felvonulás településenként x szekérrel

Szüreti bál zenekar x

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 107

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Taszár Illeszkedés a Felhívásban meghatározott közösségi akciók, tevékenységek, események támogatható tevékenységekhez közösségi helyismereti kiállítások megszervezése Tevékenység célja, célcsoportja Hagyományos, közösségi kulturális értékek feltárása a térség, a települések lakossága Tevékenység szakmai leírása A térség kultúrájának bemutatása Honvédnap  katonatábor: játékos katona programok gyermekeknek: íjászat, fémkereső, népi csúzlizda  öreg bakák találkozója  fényképes tablókiállítás  magyar hadviselés, élőképek (hagyományőrzők, gyűjtők, … )  katonadalok, indulók, fúvósok műsora  filmvetítés, érdekes előadások  katonai emléktárlat és kiállított repülőgépek megtekintése  gyűjtemények kiállítása (vállap, rangjelzés gyűjtemény, kitüntetések, háborús sisak gyűjtemény)  modell-makett kiállítás  tábortűz katonanótákkal, harmonikával  repülőgépes szimulátoros repülés  közös vacsora  koncert Megvalósítás tervezett ideje 2020.07.01.-2020.09.30. Bevont együttműködő partnerek Taszár IKSZT tervezett létszám 300 fő

Tervezett Részletezés, programleírás Önkéntesekkel Projektben Költségvetési program megoldott tervezett sor

MIG29-es Veterán irodában szimulátoros repülőgépes szimulátoros

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 108 repülés repülés bemutatása, kipróbálása x x

Kiállított Az emlékparkban elhelyezett repülőgépek és katonai repülőgépek katonai bemutatása, megtekintése, emléktárlat katonai emléktárlat interaktív x x megtekintése megtekintése tárlatveze- téssel.

Katonai rendfokozatok bemutatása öreg bakák fényképes tablókiállítás x x találkozója magyar hadviselés, élőképek (hagyományőrzők, gyűjtők ) katonadalok, indulók, fúvósok műsora modell-makett kiállítás tábortűz katonanótákkal, harmonikával közös vacsora, koncert

filmvetítés, érdekes x x előadások katonatábor: játékos katona programok x x gyermekeknek: íjászat, fémkereső, népi csúzlizda

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 109

Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Taszár Illeszkedés a Felhívásban meghatározott támogatható tevékenységekhez programok, folyamatok Tevékenység célja, célcsoportja Hagyományos, közösségi kulturális értékek feltárása A település 20-80 éves lakosai Tevékenység szakmai leírása művelődő közösségek ismeretterjesztő előadássorozatok

Megvalósítás tervezett kezdete 2019.07.01. Megvalósítás tervezett vége 2021.06.30. Bevont együttműködő partnerek Taszár IKSZT résztvevők tervezett száma 100 fő a program rendszeressége havi 1 alkalom Költségvetési sor

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 110

6. RENDEZVÉNYNAPTÁR

A projektben tervezett közösségi akciók, tevékenységek, események

Település Program Időpont Taszár Szomszédolás rendezvénysorozat 1. rendezvény Szomszédolás 2018.07.01. a Kapos völgyében - Szüreti fesztivál 2018.09.30. Kazsok Az őszi ünnepkör hagyományai: 2018.10.01. Kulturális nap 2018.12.31. Gölle Helyi civil szervezetek találkozója a szépkorúakkal 2018.10.01. Idősek napja 2018.12.31. Gölle Helyi értékek bemutatása: 2019.01.01. Helyi érték nap 2019.03.31. Fonó Elszármazottak találkozója 2019.04.01. 2019.06.30. Baté Szomszédolás rendezvénysorozat 2. rendezvény 2019.07.01. Szomszédolás a Kapos völgyében –Köszöntünk ősz 2019.09.30. Büssü Téli ünnepkör 2019.10.01. Karácsonyi népszokások 2019.12.31. Kisgyalán Civil szervezetek találkozója 2020.01.01. 2020.03.31. Büssü Idősek találkozója 2020.04.01. 2020.06.30. Taszár A térség kultúrájának bemutatása Honvédnap 2020.07.01. 2020.09.30. Kazsok Szomszédolás rendezvénysorozat 3. rendezvény 2020.07.01. Szomszédolás a Kapos völgyében - Szomszédünnep 2020.09.30. Baté Téli ünnepkör 2020.10.01. Advent fényei 2020.12.31. Kisgyalán Tavaszi ünnepkör 2021.01.01. Tavaszköszöntő nap: tavaszi hagyományok– kulturális találkozó 2021.03.31. Fonó Szomszédolás rendezvénysorozat 4. rendezvény 2021.04.01. Szomszédolás a Kapos völgyében - Értékeink 2021.06.30.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 111

Programok, folyamatok

Település Program Időpont

Taszár művelődő közösségek 2019.07.01.

ismeretterjesztő előadássorozatok 2021.06.30.

Fonó Hagyományőrző szakkör, 2018.09.01.

Helyi gasztronómiai szakkör 2021.06.30.

Kazsok Kézműves szakkör felolvasóestekkel 2019.01.01

2021.06.30.

Baté A helyi hagyományok- gyűjtemény kialakítása, 2019.07.01. rendszerezése, gyűjtés: hagyományőrző tanfolyam és szakkör 2021.06.30.

Gölle Kulturális korzó: hímző szakkör és néptánc szakkör 2020.01.01.

2021.06.30.

Büssü Néphagyományok, kulturális örökségünk: gasztronómia, 2020.07.01. kultúra, táncművészet 2021.06.30. előadásokkal egybekötött hagyományőrző szakkör

Kisgyalán Fiatalok-idősek klubfoglalkozások 2021.01.01.

ismeretterjesztő előadások 2021.06.30.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 112

Települési rendezvénynaptár

Baté

A megvalósítási időszakot megelőző két évben megvalósított rendezvények

Rendezvény megnevezése Megvalósítás ideje

Húsvét 2017.április

Gyermeknap 2017.május

Szent István napi körmenet és kenyérszentelés 2017.augusztus

Karácsony 2017.december

Húsvét 2018.április

Gyermeknap 2018.május

A megvalósítási időszakban (2018-2021.) tervezett települési rendezvények

Rendezvény Megvalósítás ideje

Szent István napi körmenet és kenyérszentelés 2018.augusztus

Karácsony 2018.december

Húsvét 2019.március

Gyermeknap 2019.május

Projektrendezvény 2019.07.01.

Szomszédolás rendezvénysorozat 2. rendezvény 2019.09.30.

Szomszédolás a Kapos völgyében –Köszöntünk ősz

Projektrendezvény 2019.07.01-től folyamatosan

A helyi hagyományok- gyűjtemény kialakítása, rendszerezése, 2021.06.30-ig

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 113 gyűjtés: hagyományőrző tanfolyam és szakkör

Szent István napi körmenet és kenyérszentelés 2019.augusztus

Karácsony 2019.december

Húsvét 2020.március

Gyermeknap 2020.május

Szent István napi körmenet és kenyérszentelés 2020.augusztus

Projektrendezvény 2020.10.01.

Téli ünnepkör 2020.12.31.

Advent fényei

Karácsony 2020.december

Húsvét 2021.március

Gyermeknap 2021.május

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 114

Büssü

A megvalósítási időszakot megelőző két évben megvalósított rendezvények

Rendezvény Megvalósítás ideje

Nőnap 2017.március

Húsvét 2017.április

Anyák napja 2017.május

Karácsony 2017.december

Nőnap 2018.március

Húsvét 2018.április

Anyák napja 2018.május

A megvalósítási időszakban (2018-2021.) tervezett települési rendezvények

Rendezvény Megvalósítás ideje

Karácsony 2018.december

Nőnap 2019.március

Húsvét 2019.április

Anyák napja 2019.május

Projektrendezvény 2019.10.01.

Téli ünnepkör 2019.12.31.

Karácsonyi népszokások

Nőnap 2020.március

Húsvét 2020.április

Projektrendezvény 2020.04.01.

Idősek találkozója 2020.06.30.

Anyák napja 2020.május

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 115

Projektrendezvény 2020.07.01-től folyamatosan

Néphagyományok, kulturális örökségünk: gasztronómia, kultúra, 2021.06.30-ig táncművészet előadásokkal egybekötött hagyományőrző szakkör

Karácsony 2020.december

Nőnap 2021.március

Húsvét 2021.április

Anyák napja 2021.május

Fonó

A megvalósítási időszakot megelőző két évben megvalósított rendezvények

Rendezvény Megvalósítás ideje

Farsang 2017.február

Márton nap 2017.november

Karácsony 2017.december

A megvalósítási időszakban (2018-2021.) tervezett települési rendezvények

Rendezvény Megvalósítás ideje

Projektrendezvény 2018.09.01-től folyamatosan

Hagyományőrző szakkör, 2021.06.30-ig

Helyi gasztronómiai szakkör

Karácsony 2018.december

Farsang 2019.február

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 116

Projektrendezvény 2019.04.01.

Elszármazottak találkozója 2019.06.30.

Márton nap 2019.november

Karácsony 2019.december

Farsang 2020.február

Márton nap 2020.november

Karácsony 2020.december

Farsang 2021.február

Projektrendezvény 2021.04.01.

Szomszédolás rendezvénysorozat 4. rendezvény 2021.06.30.

Szomszédolás a Kapos völgyében - Értékeink

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 117

Gölle

A megvalósítási időszakot megelőző két évben megvalósított rendezvények

Rendezvény Megvalósítás ideje

Nőnap 2017.március

Gyermeknap 2017.május

Családi Karácsony 2017.december

Nőnap 2018.március

Gyermeknap 2018.május

A megvalósítási időszakban (2018-2021.) tervezett települési rendezvények

Rendezvény Megvalósítás ideje

Projektrendezvény 2020.10.01.

Helyi civil szervezetek találkozója a szépkorúakkal 2020.12.31.

Idősek napja

Családi Karácsony 2018.december

Projektrendezvény 2019.01.01.

Helyi értékek bemutatása: 2019.03.31.

Helyi érték nap

Nőnap 2019.március

Gyermeknap 2019.május

Családi Karácsony 2019.december

Projektrendezvény 2020.01.01.

Kulturális korzó: hímző szakkör és néptánc szakkör 2021.06.30.

Nőnap 2020.március

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 118

Gyermeknap 2020.május

Családi Karácsony 2020.december

Nőnap 2021.március

Gyermeknap 2021.május

Kazsok

A megvalósítási időszakot megelőző két évben megvalósított rendezvények

Rendezvény megnevezése Megvalósítás ideje

Nőnap 2017.március

Március 15. 2017.március

Gyermeknap 2017.május

Szüreti felvonulás 2017.szeptember

Karácsony 2017.december

Nőnap 2018.március

Március 15. 2017.március

Gyermeknap 2018.május

A megvalósítási időszakban (2018-2021.) tervezett települési rendezvények

Rendezvény megnevezése Megvalósítás ideje

Projektrendezvény 2018.10.01.

Az őszi ünnepkör hagyományai: 2018.12.31.

Kulturális nap

Karácsony 2018.december

Projektrendezvény 2019.01.01-től folyamatosan

Kézműves szakkör felolvasóestekkel 2021.06.30-ig

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 119

Farsang 2019.február

Nőnap 2019.március

Március 15. 2017.március

Gyermeknap 2019.május

Karácsony 2019.december

Farsang 2019.február

Nőnap 2020.március

Március 15. 2017.március

Gyermeknap 2020.május

Projektrendezvény 2020.07.01.

Szomszédolás rendezvénysorozat 3. rendezvény 2020.09.30.

Szomszédolás a Kapos völgyében - Szomszédünnep

Karácsony 2020.december

Farsang 2019.február

Nőnap 2021.március

Március 15. 2017.március

Gyermeknap 2021.május

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 120

Kisgyalán

A megvalósítási időszakot megelőző két évben megvalósított rendezvények

Rendezvény megnevezése Megvalósítás ideje

Farsang 2017.február

Húsvét 2017.április

Pünkösd 2017.május

Gyereknap 2017.május

Mikulás, Karácsony 2017.december

Farsang 2018.február

Húsvét 2018.április

Pünkösd 2018.május

Gyereknap 2018.május

A megvalósítási időszakban (2018-2021.) tervezett települési rendezvények

Rendezvény megnevezése Megvalósítás ideje

Mikulás, Karácsony 2018.december

Farsang 2019.február

Húsvét 2019.április

Pünkösd 2019.május

Gyereknap 2019.május

Mikulás, Karácsony 2019.december

Projektrendezvény 2020.01.01.

Civil szervezetek találkozója 2020.03.31.

Farsang 2020.február

Húsvét 2020.április

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 121

Pünkösd 2020.május

Gyereknap 2020.május

Mikulás, Karácsony 2020.december

Projektrendezvény 2021.01.01.

Tavaszi ünnepkör 2021.03.31.

Tavaszköszöntő nap: tavaszi hagyományok– kulturális találkozó

Projektrendezvény 2021.01.01-től folyamatosan

Fiatalok-idősek klubfoglalkozások 2021.06.30-ig ismeretterjesztő előadások

Farsang 2021.február

Húsvét 2021.április

Pünkösd 2021.május

Gyereknap 2021.május

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 122

Taszár

A megvalósítási időszakot megelőző két évben megvalósított rendezvények

Rendezvény megnevezése Megvalósítás ideje

Magyar Kultúra Napja - színházlátogatás 2016.01.17.

Farsangi mulatság 2016.02.20.

Szavalóverseny 2016.03.11.

Húsvéti játékos vetélkedő 2016.03.26.

Gyalogtúra Taszár – Orci tó 2016.04.23.

Májusfa állítás 2016.04.30.

Pünkösdi kirándulás – Bikal Élménybirtok 2016.05.16.

Családi Nap – Májusfa kitáncolás 2016.06.11.

Legyél egy napra katona! - tábor 2016.07.09.

Mozi látogatás 2016.07.28.

Kulturális kirándulás – Veszprém, Balatonfüred, Tihany 2016.08.13.

Szüreti mulatság 2016.09.24.

Országos Könyvtári Napok – Zenés előadás 2016.10.14.

Október 23-i ünnepség 2016.10.21.

Halloweeni party 2016.10.29.

Adventi készülődés – kézműves délután 2016.11.25.

Mikulás ünnepség 2016.12.03.

Adventi műsoros gyertyagyújtás (első gyertya) 2016.11.27.

Adventi műsoros gyertyagyújtás (második gyertya) 2016.12.04.

Adventi műsoros gyertyagyújtás (harmadik gyertya) 2016.12.11.

Adventi műsoros gyertyagyújtás (negyedik gyertya) 2016.12.18.

Karácsonyi gyertyagyújtás 2016.12.20.

Magyar Kultúra Napja – színházlátogatás 2017.01.25.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 123

Télkergető maskarázás 2017.02.18.

Március 15-i ünnepség 2017.03.14.

Szavalóverseny 2017.03.17.

Biciklitúra 2017.03.25.

Húsvéti vetélkedő 2017.04.14.

Májusfa állítás 2017.04.29.

Családi Nap 2017.05.27.

Hurrá itt a nyár – bogrács party fiataloknak 2017.06.23.

Katona tábor 2017.07.21.

Nyárbúcsúztató party fiataloknak 2017.08.31.

Szüreti mulatság 2017.09.23.

Országos Könyvtári Napok – Zenés, mesés előadás 2017.10.05.

Október 23-i ünnepség 2017.10.20.

Halloweeni party 2017.10.28.

Adventi készülődés – kézműves délután 2017.11.25.

Mikulás ünnepség 2017.12.08.

Adventi műsoros gyertyagyújtás (első gyertya) 2017.12.03.

Adventi műsoros gyertyagyújtás (második gyertya) 2017.12.10.

Adventi műsoros gyertyagyújtás (harmadik gyertya) 2017.12.17.

Karácsonyi ünnepség (+ negyedik gyertya) 2017.12.22.

A megvalósítási időszakban (2018-2021.) tervezett települési rendezvények

Rendezvény megnevezése Megvalósítás ideje

Magyar Kultúra Napja - kiállítás 2018.01.20.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 124

Március 15-i ünnepség 2018.03.14.

Szavalóverseny 2018.03.18.

Húsvétváró délután 2018.03.30.

Gyalogtúra 2018.04.30.

Májusfa állítás 2018.04.30.

Családi Nap 2018.06.30.

Színházlátogatás 2018.07.

Gyermek tábor 2018.08.06-08.10.

Projektrendezvény 2018.07.01.

Szomszédolás rendezvénysorozat 1. rendezvény Szomszédolás a 2018.09.30. Kapos völgyében - Szüreti fesztivál

Október 23-i ünnepség 2018.10.19.

Halloween 2018.10.31.

Adventi készülődés 2018.12.01.

Mikulás ünnepség 2018.12.07.

Adventi gyertyagyújtások (4 alkalommal) 2018.12.

Karácsonyi ünnepség 2018.12.21.

Március 15-i ünnepség 2019.03.

Szavalóverseny 2019.03.

Húsvétváró délután 2019.04.

Májusfaállítás 2019.04.

Családi Nap 2019.06.

Projektrendezvény 2019.07.01-től folyamatosan művelődő közösségek 2021.06.30-ig ismeretterjesztő előadássorozatok

Gyermek tábor 2019.08.

Október 23-i ünnepség 2019.10.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 125

Halloween 2019.11.

Adventi készülődés 2019.11.

Mikulás ünnepség 2019.12.

Adventi gyertyagyújtások (4 alkalommal) 2019.12.

Karácsonyi ünnepség 2019.12.

Március 15-i ünnepség 2020.03.

Szavalóverseny 2020.03.

Húsvétváró délután 2020.04.

Májusfaállítás 2020.04.

Családi Nap 2020.06.

Gyermek tábor 2020.08.

Projektrendezvény 2020.07.01.

A térség kultúrájának bemutatása Honvédnap 2020.09.30.

Október 23-i ünnepség 2020.10.

Halloween 2020.11.

Adventi készülődés 2020.11.

Mikulás ünnepség 2020.12.

Adventi gyertyagyújtások (4 alkalommal) 2020.12.

Karácsonyi ünnepség 2020.12.

Farsangi mulatság 2021.02.

Március 15-i ünnepség 2021.03.

Szavalóverseny 2021.03.

Húsvétváró délután 2021.04.

Családi Nap 2021.06.

Gyermek tábor 2021.08.

Október 23-i ünnepség 2021.10.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 126

Adventi készülődés 2021.11.

Mikulás ünnepség 2021.12.

Adventi gyertyagyújtások (4 alkalommal) 2021.12.

Karácsonyi ünnepség 2021.12.

S ZOMSZÉDOLÁS A K APOS VÖLGYÉBEN 127

7. EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK

Szervezet neve Elérhetőség (cím, telefon) Képviselő neve

Margaréta Egyesület 7274 Kazsok, Kossuth u 54. Kaponyás Anita

Kazsok Községi Könyvtár 7274 Kazsok, Kossuth utca 26. Kristóf Alexandra

Büssü Községi Könyvtár 7273 Büssü, Kossuth u. 33. Szegvári Józsefné

Tarkabarka Óvoda 7273 Büssü, Kossuth u.11. Kreizerné Bankics Anita

Nyugdíjas Klub 7273 Büssü, Kossuth u. 33. Kosztrova Ágnes

Kisgyalánért Egyesület 7279 Kisgyalán Szabadság Tér 15. Horváth Zoltán

Kisgyaláni Polgárőr Egyesület 7279 Kisgyalán Szabadság Tér 15. Tőrő László

Nők A Faluért Egyesület 7272 Gölle Petőfi Sándor U. 2/B Kovács Ernőné

Péntekesti Dalárda Egyesület 7272 Gölle Petőfi Sándor u.2/B Bodó Tibor

ASZK Igal 7275 Igal, Szent István u. 100. Horvárhné Lengyel Erika

Batéi Polgárőr Egyesület 7258 Baté, Fő u. 8. Kurucz Zoltán

Batéi Sportegyesület 7258 Baté, Fő u. 8. Pápai Adrienn

Batéi Közművelődési és 7258 Baté, Fő u. 8. Orbánné Kántás Gabriella Hagyományőrző Egyesület

Batéi Romák Egyesülete 7258 Baté, Dózsa Gy. u. 12. Horváth László

Őszi Fény Nyugdíjas Klub 7271 Fonó Petőfi u.1. Keresztény Gyuláné

Fonóért Egyesület 7271 Fonó Petőfi u. 1. Nyerges Péter

Taszár IKSZT 7261 Taszár Lakótelep 8. Horváth Gáborné

Kalmár-Angyal Alapítvány 7271 Fonó Petőfi u.1. Parragné Szántó Mária