2011 1 a Fõszerkesztõ Jegyzete THEOLOGIAI SZEMLE a Vallásszabadság Szent És Sérthetetlen

THEOLOGIAI SZEMLE

A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSÁNAK FOLYÓIRATA

ALAPÍTVA 1925 A TARTALOMBÓL

Félelem – szorongás – hit

* * *

A lelkiismeret kultúrája és Európa jövõje

* * *

Ébredj bizonyságtévõ lélek!

* * *

ÚJ FOLYAM (LIV) A Biblia az átalakuló keresztyén világban 2011 1 A fõszerkesztõ jegyzete THEOLOGIAI SZEMLE A vallásszabadság szent és sérthetetlen. Nyilván ez a legfontosabb princípiuma a készülõ 2011. 1. szám egyházi, vallási, lelkiismereti törvénynek. Azok az egyházak és vallási közösségek, amelyek ténylegesen és kizárólagosan spirituális tevékeny- Felelõs kiadó: séggel foglalkoznak vagy a kulturális, szociális, sõt vállalkozási tevé- Magyarországi Egyházak kenységük szerves részét alkotja a spirituális/vallási tevékenységüknek Ökumenikus Tanácsa vagy annak világos és elfogadható következményét, nem aggódnak ezekben a napokban. A törvény garantálni fogja a vallásszabadságot és Szerkesztõség: megteremti annak jogi/adminisztratív feltételrendszerét, amelynek kere- Ökumenikus Tanács Irodája tében az adott egyház vagy vallási közösség teljes körûen betöltheti hiva- 1117 Budapest, tását, megvalósíthatja küldetését. Mind a hivatás, mind a küldetés impli- Magyar tudósok körútja 3. cite kifejezi a transzcendens kötõdést, amely egy egyházi vagy vallási Telefon: 371-2690 közösségnek a sine qua non-ja. Fax: 371-2691 Természetesen a jog és a politika számára nem is ezek a közösségek okoznak problémát, bár az sem problémamentes, hogy hogyan állapítha- Kiadóhivatal: A Magyarországi tó meg egzakt módon a transzcendens vonatkozás. Nyilvánvaló, hogy Református Egyház ennek a kérdésnek a negatív oldala, ami igazán érinti az államnak a Kálvin János Kiadója törvényi feladatát, nevezetesen azt, hogy egy magát vallási közösségnek 1113 Budapest, Bocskai út 35. valló, de ilyen minõségében megkérdõjelezett csoportosulásról bátran Telefon: 386-8267, 386-8277 kimondhassa, hogy az említett transzcendens feltétel nyilvánvalóan nem teljesül. A törvényalkotás motivációinak sorában ez a szándék, neveze- Index: 26 842 tesen, hogy az úgynevezett álegyházak, álvallási közösségek kerüljenek ISSN 0133 7599 ki az egyházi/vallási törvény által meghatározott körbõl, nagy jelentõ- séggel bír. A teológia, egyháztan, egyházismeret, vallástudomány, val- Fõszerkesztõ: lásszociológia, stb. alkotják azokat a szakterületeket, amelyek a törvény dr. Bóna Zoltán megszületése után a törvény kritériumai szerint jó szolgálatot tehetnek egy-egy egyházi/vallási közösség regisztrációs procedúrájánál. Szerkesztõségi bizottság A teológia számára mindazonáltal – megítélésem szerint – a fentiek- elnöke: dr. Kádár Zsolt hez mérhetõ fontossággal bír a helyes frazeológia. Ez utóbbira sem a tagjai: dr. Cserháti Sándor köznyelv, sem a törvényalkotó nyelvezete legtöbbször nem fordít a teo- dr. Fekete Károly lógia igényéhez mérhetõ figyelmet. Így alakulhatott ki, hogy az egyház dr. Kodácsy Tamás sajnálatos módon szinonimájává lett a vallásnak, amelynek alapján dr. Reuss András moszlim egyházról és buddhista egyházról is hallunk. Pedig nyilvánva- Háló Gyula ló, hogy az egyház Krisztushoz és az újszövetségi iratokhoz köthetõ fo- Kalota József galom és így kizárólag a keresztyén közösségre utal. Elterjedtté vált a Szuhánszky T. Gábor történelmi kifejezés is, amely mögött a megkülönböztetési szándékot T. Németh László nyilván helyeselni lehet, de ez a megkülönböztetés megérdemelne egy többet mondó kifejezést, például a hagyományost. Olvasószerkesztõ: A törvényalkotás folyamatában reméljük, hogy a törvény bölcs tartal- Jakab László Tibor mának és szándékának kifejezését a leghelyesebb fogalmak fogják szol- Nyomás: MondAt Kft. gálni. Bóna Zoltán Felelõs vezetõ: Nagy László Nyomdai elõkészítés: Külalak Bt. A Theológiai Szemle egyes számainak megjelenési ideje: 1. szám március 15. 2. szám június 15. Elõfizethetõ a kiadóhivatalban, pos- 3. szám szeptember 15. 4. szám december 15. tautalványon, vagy átutalással a Re- formátus Kálvin Kiadó 11711034– KÉZIRAT LEADÁSÁNAK IDEJE: 2011. 03. 01. 20856731 számlájára. A szerkesztõség közleménye Kérjük kedves munkatársainkat, hogy szövegszerkesztõvel készült írásaikat E-mail- Elõfizetési díj egy évre: 6300,– Ft ben Microsoft Word dokumentumban küldjék el szerkesztõségünkbe. A dokumentum Egyes szám ára: 1575,– Ft mérete A/4-es álló formátum, 2,5 cm-es margóviszonyokkal. A kenyérszöveg 12 pontos Times New Roman betûtípusból legyen szedve, szimpla sorközzel, ezzel is meg- Elõfizetési díja nyugati terjesztés- könnyítve az elõzetes terjedelemszámítást. Ha a dokumentum tartalmaz görög vagy ben befizethetõ a fenti forintszám- héber írást is, úgy csatolják ezeket a betûtípus file-okat is az anyaghoz, ennek hiányában nem garantált az írás pontos megjelenítése. E-mail címünk: [email protected]. lára. Internet: http://www.meot.hu. Az írás közlése nem jelenti azt, hogy a szerkesztõség a szerzõvel mindenben egyetért. Megjelenik negyedévenként A cikkek tartalmáért minden szerzõ maga vállalja a felelõsséget. Dokumentumok meg- õrzését, visszaküldését nem tudjuk vállalni." SZÓLJ, URAM!

Korszakváltás Krisztus által

„Ime az Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bûneit” (János 1,29)

Az egyetemes keresztyénség a legnagyobb ünnep felé Mindez egyszerre juthatott eszébe Keresztelõ Jánosnak, tekint. Böjttel készül, a nagyhéten bûnbánattal elmélkedik, ott a Jordán mentén, amikor Jézus közeledett feléje. Mond- hogy az új világkorszakot is közelhozó Húsvét örömének, hatjuk, hogy zseniális theológiai összefoglalása volt mind- diadalmának hangsúlyt adjon. Az amúgy szorongásokkal annak, amit Jézusról, mint öröktõl fogva létezõrõl, Meg- és félelmekkel sûrûn átszõtt, limitált idejû látható létezés váltóról, szenvedõrõl és dicsõséges, kozmikus hatalomról világában körülhatárolható a kitörési pont. A reménység akkor és ott el lehetett mondani. A Lélek csodálatos rende- alapja az, hogy Isten nem fordított hátat lázadó önmagunk- zettséget teremthetett Keresztelõ szívében, hogy megfo- nak, hanem titokzatosan idejött, hogy személyre szabottan, galmazza a legegyszerûbb kegyes bûnbánó számára is ért- globálisan és kozmikusan rendbe hozza mindazt, amit elõ- hetõ üzenetet Krisztusról, az áldozattá lévõ bárány külde- deinkkel és az utánunk jövõkkel együttesen elrontottunk. tése lényegérõl, módjáról, tartalmáról és eredményérõl. A kétezer évvel ezelõtti események karizmatikus alakja, Küszöbön állt, elkerülhetetlen szükségszerûségnek tûnt a Jordán mellett bûnbánatra hívó, a lélek terhét enyhíteni a korszakváltás többféle tekintetben is. Arról beszélt Já- igyekvõ rendkívüli hatású keresztelõ próféta óriási hírt kö- nos, és ugyanezt az üzenetet vette át és vitte tovább Jézus, zölt: A kiáltó hangja arról szólt, hogy belépett a testi világ- hogy egészen közel jött az Isten országa. János személyes ba, megérkezett, láthatóvá lett a láthatatlan. Egészen közel életének korszakváltása az alázat hitvallásában és cselek- jött, sõt ott van már közöttük, elvegyülve a sokaságban az ményben valósult meg. Felismerte, megértette saját külde- a valaki aki által végbemegy az elviselhetetlen terhek nyo- tésének határait és ebbõl következõen Jézus küldetésének morúságában megszomorodott élet tökéletes átalakulása. határtalanságát. Örök idõre szóló példa, ahogyan János ké- Nem kevesebbrõl szólt az évszázadok óta várt prófécia pes háttérbe szorítani önmagát, lemondva a bizonyára ko- mintsem arról, hogy mindaz ami romlandó, elbomló, keser- moly önbizalmat adó népszerûségrõl. Elnyerve a hitbeli ves ítélet alatt lévõ - az megszabadul a tehertételektõl. felismerés ajándékát, megérti a krisztusi korszakváltás lé- Megújul, teljesen mássá lesz. Mert a már köztük járó nagy nyegét, ezért képes alászállni. Teszi ezt azért a Krisztusért, ismeretlen azért jön, hogy magára vállalva a legszörnyûsé- akinek útja készítését feladatul kapta, aki az õ saját külde- gesebb emberi szavak és tettek átkát tisztává tegye és kitá- tésének értelmét jelentette. Ezután számára természetes- gítsa a létezést. Kiemelje és felemelje azt a bûnök mélyre- nek tûnik, hogy nem neki, hanem Krisztusnak kell érvé- húzó erejébõl, és utat törjön a menny magassága felé. nyesülni az élet legátfogóbb területein. Mindezt a bonyolultnak tûnõ eseménysort, a Jordán Keresztelõ János szíve mentes a féltékenységtõl és irigy- mellet hozzá igyekvõ tömegeket bûnbánatra hívó és a fo- ségtõl, bár nyilvánvalóan sejti, hogy a lelki megmérettetés lyóvízbe bemerítõ roppant tisztelet által körülvett szószóló küzdelmeitõl hátralévõ élete nem lesz mentes. Micsoda rendkívüli tömörséggel fogalmazta meg. Egyetlen monda- emberi nagyság, micsoda hit, elkötelezettség, micsoda pél- tában ott volt népének kultikus hagyománya, theológiai tuda újra és újra, intoleráns világunkban és megosztott ke- dománya. A bölcsesség és vágyakozás. Az imádságos re- resztyénségünk kegyességbe burkolt hatalmi harcai köze- mény és a beteljesülés csodájának megvallása. pette. A mennyei korszakváltás hatalmas alakjának, a leg- A lényegre koncentráló evangéliumi híradás sejteti azt a kisebb prófétának, Keresztelõ Jánosnak szíve, szava, jelle- drámai pillanatot, amikor létrejön a találkozás. Egy elmú- me, magatartása idõkön átsugárzó örök útmutatás. ló kor grandiózus alakjának és egy beköszöntõ új kor iste- Az „Isten Báránya” méltóságjelzõvel illetett Krisztus, ni személyének találkozása. Mennyei látás, kegyelmi pil- az Isten Fia, Izrael királya, a leggondosabban kidolgozott lanat kell ahhoz, hogy évezredek múlva is visszahangoz- isteni terv megvalósítójaként érkezik a János evangéliuma zék az, ami akkor és ott elhangzott: a megváltás csodájáról által leírt mennyei, transzcendens magasságból a tapaszta- az egyik legõsibb és legteljesebb Credo: „Íme az Istennek lati lét világába. Benne és általa egy totálisan új világ táv- ama báránya, aki elveszi a világ bûneit”. latai jelennek meg. A történelmi kontextusban végbeme- Az ítélettõl megváltó bárány motívuma ismert volt a nõ, de sokkal inkább az üdvözítés átfogóbb távlataiba illõ zsidóság körében. A bárány vére õsi jelként élt nemzedék- korszakváltás fájdalmas és egyben dicsõséges módon rõl nemzedékre. Hirdetve és emlékeztetve arra, hogy ez a megy végbe. A keresztyénség ökumenikus teológiai egy- vér az, mely megment a pusztító haragtól, s megnyitja a ségben minden felekezetében arról a Krisztusról tesz bi- fogságból való szabadulás útját. Vallották, a törvényi ren- zonyságot, aki Istenként áldozattá lesz, aki szenvedni jön delkezések szerint eljárva, hogy az áldozati bárány egyéni és meghal, mert különben elképzelhetetlen bármiféle kor- és kollektív vétkek tekintetében egyaránt engesztelést sze- szakváltás, mely a bûnös kiszolgáltatottságból a bûnbánat rez. A naponkénti és évenkénti templomi kultusz rendjé- és bûnvallás lehetõségén át, a megváltott és megigazított nek alapvetõ eleme volt a bárány áldozat. A bárány enge- élet felé vezet. delmes, némán eltûri a kínzást, a halálos szenvedést. Az A húsvét több mint világtörténelmi esemény. Világot át- ézsaiási prófécia is így vallott a bárányról, az Úr áldozattá fogó és újra formáló korszakváltó csoda. Lényegében véve lévõ szenvedõ szolgájáról. azt adja tudtul, hogy Isten Fia, a szenvedést vállaló szolga,

3 a száját meg nem nyitó bárány átokká lett, pokolra szállt, életével, halálával, feltámadásával, áldozatának dicsõségé- kárhozott miattunk, érettünk és helyettünk. Isten szeretete a vel biztosít afelõl, hogy a korszakváltás minden téren vég- legtökéletesebb áldozatot vállaló szeretet. A halálból az bemehet. életre vezetõ, mégpedig örök életet jelentõ kegyelem jele. A feltámadás fénye és dicsõsége arra utal, hogy min- Az egész lakott föld számára korszakváltó nagy hír, hogy dennapi küzdelmes korszakváltó kísérleteink közepette Isten véget vet a gonosz uralmának. Átölel azzal a szeretet- bízhatunk abban, hogy a mennyei korszakváltás megtör- tel, amit Krisztusban tapasztalhatunk meg mindannyian. tént. Krisztus követõi részesei lesznek ennek, hiszen ez a Nemzeti létünk, egyházi helyzetünk, etikai viszonyla- korszakváltás dicsõséget, felmagasztaltatást és örökkéva- gosságunk jelen idejében jó okunk van együtt várni és fel- lóságot jelent. Minden azon múlik, hogy korszakváltása- ismerni a mindig közeledõ Krisztust, az Istennek Bárányát. ink közepette észre vesszük-e, látjuk-e a felénk közeledõ Õ ma is, hozzánk is azzal a mennyei programmal érkezik, Isten Bárányát, s készek vagyunk-e szóban és tettben, egy- mely lelki, tudati, szívbéli korszakváltást eredményez. házban és nemzetben meggyõzõ erejû hitvallást tenni róla. Kétségtelen tény, hogy mindnyájan és mindenestül rá vagyunk szorulva erre a Krisztusra, aki vállal bennünket, s Kádár Zsolt

TANÍTS MINKET, URUNK!*

A trón motívuma Ezékiel próféta könyve elsõ fejezetében

Ennek a tanulmánynak az alapvetõ célja az, hogy a trón motívumának természetére és teológiai funk- ciójára vessen fényt Ezékiel 1-ben. Habár a fejezet bonyolultsága jól ismert és az Ószövetség legismertebb trón-látomásáról szóló szakirodalom terjedelmes, az exegetikai elemzések általában ritkán foglalkoznak ala- posabban az egyes motívumok funkciójával. A tanulmány amellett érvel, hogy JHVH szekér-trónja a fejezet kulcs motívuma. A látomás a trón és a rajta ülõ Isten leírásában éri el csúcspontját. Ezékiel fogalmazását pá- ratlan óvatosság jellemzi, hiszen a próféta kísérlete az emberi korlátozottság nagyszerû példája: a leírhatat- lan Istent nem tudja ember leírni. Ennek ellenére világos, hogy a trón motívuma pozitív retorikai erõvel bír, mivel JHVH szuverén királyi uralmára, de ugyanakkor az Õ meglepõ kegyelmének a megnyilvánulására hívja fel az olvasó figyelmét. Így nemcsak a könyv elsõ részének ad teocentrikus alaphangot, hanem az egész könyv alapvetõ nézõpontját határozza meg.

The basic purpose of this article is to throw some light on the nature and theological function of the throne motif in Ez 1. Although the complexity of this chapter is well-known and the scholarly literature on the most well-known Old Testament throne vision is extensive, the exegetical studies rarely give detailed attention to the function of the particular motifs. The article argues that the Yahweh’s chariot-throne appears as the key motif of the vision, which climaxes in the description of the throne and its occupant. Ezekiel’s description is supremely cautious, since the prophet’s attempt reflects excellently the human limitation: the indescribable God cannot be described by human beings. Nevertheless, it is clear that the throne motif bears a positive rhetorical force, because it calls attention to Yahweh’s sovereign kingly rule, but at the same time also to the manifestation of his surprising grace. In this way it does not give only theocentric key-note to the first chapter of the book, but also defines the outlook of the whole book.

1. Bevezetés Az Ezékiel 1,4-28-ban leírt látomással kapcsolatosan több exegetikai nehézség is felmerül,3 de a jelen kutatásun- Ezékiel próféta trón-látomásai jelentõségteljes vita kat érintõ merkavah témájának összetettsége különösen is- tárgyát képezték mind a zsidó, mind a keresztény körök- meretes. A szöveg értelmezése körüli konfúziót nagyszeben. A könyv két trón-látomást tartalmaz (1,4-28; 10,1- rûen szemlélteti Low kutatása, aki disszertációjában a kér- 22), ezen kívül még egyszer hivatkozik Isten trónjára dés tíz különbözõ hermeneutikai megközelítésérõl számol (43,7). Vizsgálatunkat a könyv elsõ fejezetére korlátoz- be.4 A tárggyal való foglalkozás kihívásáról tanúskodik az zuk, mivel a szóban forgó szöveg az Ószövegség legis- a jól ismert rabbinikus szabályzat is, amely elõírja, hogy mertebb trón-látomása, amely hatalmas befolyást gyako- milyen körülmények között megengedett a kérdés fejtege- rolt a késõbbi apokaliptikus, valamint zsidó misztikus tése: „A tiltott kapcsolatok (témáját) nem volna szabad há- spekulációkra.1 Ami az Újszövetséget illeti, nem lehet túlhangsúlyozni a fejezet hatását a Jelenések könyvére, különösen a könyv 4. és 5. fejezetére.2 * Ebben a rovatban csak lektorált tanulmányok jelennek meg!

4 rom személy jelenlétében magyarázni, a teremtés munkáját látomása, amely hírhedt és kibetûzhetetlen kérub-lá- két személy, a szekér (munkáját) viszont egy jelenlétében, tomásként ismeretes, egy nagyobb irodalmi egység ré- kivéve ha bölcsrõl van szó, aki érti saját tudományát.”5 szét képezi (1,4 - 3,15). A szekció bemutatja Ezékiel pró- Ennek a tanulmánynak az a szándéka, hogy ezt a bo- féta látomását, amelyet egyben teofániai beszámoló és nyolultságáról ismert fejezetet diakronikus exegetikai prófétai elhívás jellemez.10 Long szerint a látomás az ún. megközelítéssel elemezze. Ezt azzal a céllal tesszük, hogy „drámai szózat-látomás” válfajába sorolható, amelynek rávilágítsunk a trón motívumának teológiai funkciójára. jellegzetessége, hogy egy bizonyos mennyei jelenet vagy Habár az Ezékiel 1,4-28-ról írt szakirodalom terjedelmes,6 természetfeletti drámai cselekmény elõrevetíti a valós vi- az exegetikai elemzések általában ritkán foglalkoznak ala- lágban bekövetkezõ eseményeket.11 Az elõrejelzés isteni posabban az egyes motívumok funkciójával. Reméljük, szózat által történik. A látomások e válfajának jelentõs hogy ez a tanulmány fényt vet a felvetett kérdésre és ezzel eleme a prófétai kijelentések igazolása, amelyben isteni egy fontos ûrt tölt be a magyar nyelvû szakirodalomban. szózat hitelesíti a próféta üzenetének természetfeletti Elõször a látomás háttértörténetével ismerkedünk meg eredetét.12 Ebbe a kategóriába sorolható Ez 1,1 – 3,15, a trón-látomást szélesebb kontextusba helyezve, mind tör- amelynek bevezetõ jelenetét képezi az általunk vizsgált ténelmi síkon, mind a könyv szerkezetén belül. Habár ta- trón-látomás.13 nulmányunk érdeklõdésének középpontjában az Ez 1,26- A fejezet szerepe a könyv kezdetén meghatározó jel- ban megjelenõ aSKe (‘trón’) és a rajta ülõ istenség jellem- legû nemcsak a próféta szolgálatát, hanem a könyv üze- zése áll, elengedhetetlen az értelmezéshez a látomás netét illetõen is. A látomás biztosította Ezékielt Isten je- kulcselemeinek elemzése, mivel azok tematikailag szoro- lenlétérõl, amely nemcsak õt, hanem az egész fogolykö- san kapcsolódnak a trónhoz. Így a háttértörténetet követõ- zösséget körülveszi és szilárd alapot szolgáltat a prófétai en a fejezet szerkezeti analízisével foglalkozunk, majd tevékenységhez.14 Mint ismeretes, Ezékiel könyve az megvizsgáljuk a látomás négy kulcselemét, amelyekkel a ószövegségi prófétai irodalom egyik leggondosabban trón felé vezetõ leírásban találkozunk: a tüzes felhõt, a megszerkesztett mûve. A könyv kezdetének alaphangja négy élõlényt, a misztikus kerekeket és a boltozatot, amely meghatározóan hat az egész könyv vonulatára. Ezért a trón alapzatát képezi. Végül a fejezet csúcspontját képe- Renz szerint a trón-látomás „radikális teocentrikus pers- zõ trónleírás exegetikai analízisére, valamint a trón motí- pektívája” a könyv értelmezésének a kulcsa, amely illõ vuma teológiai funkciójának meghatározására összponto- válaszként minõsíthetõ egy olyan helyzetre, amelyben a sítunk. túlélés kérdése központi szerepet játszott.15 2. Háttértörténet 3. A látomás szerkezete 2.1. A könyv történelmi kontextusa és kulcselemei Ezékiel papi családból származott, de családi körül- ményeirõl a cádóki származású apjának nevén kívül töb- Ebben a szekcióban a látomásra, mint irodalmi egy- bet nem tudunk (Búzi; Ez 1,3). Mielõtt papi szolgálatba ségre összpontosítunk. Elõször megvizsgáljuk szerkeze- állhatott volna, i.e. 598-ban Nebukadneccar babiloni ki- tét, majd annak kulcselemeivel foglalkozunk. rály a jeruzsálemi lázadás következményeként az ország vezetõ rétegét Jójákin királlyal együtt fogságba vitte Ba- 3.1. Szerkezeti analízis bilónia területére. A foglyok között volt Ezékiel is. Fog- Ezékiel trón-látomásának szerkezete komoly vita tár- sága 5. évében (Ez 1,2), mikor harminc évesen papi szol- gyát képezte, mégsem született konszenzus a kérdést il- gálatba léphetett volna (4Móz 4,3), prófétai elhívatásban letõen. Allen áttekintése szerint a tudósok különbözõ kö- részesült. Ezékiel teljes szolgálata Babilónia területéhez vetkeztetései nagymértékben a szöveg megközelítésétõl fûzõdik. Valószínûleg a Tel-Ábibbann letelepedett zsidó függnek. Így beszélhetünk a fejezet tematikai (Hitzig, telepesek között élt a Kébár folyó mentén Nippur ókori Smend, Bertholet, Kraetzschmar, Block, Hals), retorikai város közelében (Ez 3,15). Aktív prófétai tevékenysége (Muilenburg, Van Dyke Parunak, Del Olmo Lete) és fo- több mint két évtizedig tartott (legalább i.e. 593-571), hi- galmi felosztásáról (Keel, Hals, Allen), ugyanakkor az szen utolsó, dátummal ellátott próféciája huszonkét év- egyes csoportokon belüli variációkról is.16 vel elhívása utánra datálható (Ez 29,17). Tanulmányunkban Block tematikai felosztásának mó- Ezékiel „Izráel történetének legnagyobb nemzeti vál- dosított változatát követjük. Az említett tudós öt szekci- sága” idején élt, amelyet több egymáshoz fûzõdõ ese- óra osztotta fel a látomást: (1) a tüzes felhõ (1,4), (2) a mény válott ki: Júda és fõvárosa végleges megsemmisí- négy élõlény (1,5-14), (3) a misztikus kerekek (1,15-21), tése, a függetlenség elvesztése az ígéret földjén, a veze- (4) a trónon ülõ figura leírása (1,22-28a), valamint (5) a tõ polgárok számûzése Babilonba, a templom lerombolá- záró összefoglaló kijelentés (1,28b).17 A negyedik szek- sa és a királyság elvétele Dávid házától.7 Tulajdonkép- ciót részletesebben, részekre bontva tárgyaljuk, mivel pen kettõs tragédiáról van szó, mivel a felsorolt veszte- közvetlenül érinti kutatásunk tárgyát. ségek mindegyike politikai, de teológiai szemponttal is bír: nemcsak a nép fizikai élete szenvedett csorbát, de hi- 3.2. A látomás kulcselemei te is megrendült. Ezért „Ezékiel történeti nagysága a 3.2.1. A tüzes felhõ (1,4) templom és királyi vezetés nélkül maradt nép lelki irá- A trón-látomás északról jövõ forgószélbõl tûnik fel, nyításának óriási feladatában mutatkozik meg”.8 amely egy nagy, fénnyel körülvett felhõt hoz magával. A felhõ, mint egy lepelként, egy tüzes, ragyogó fényforrást 2.2. Ezékiel 1,4-28 helye és szerepe a könyvben rejteget magában. A felhõ motívuma értelmezését illetõ- Ezékiel könyvét gyakran az Ószövetség legnehezeb- en két ismert ószövetségi hátteret szükséges szem elõtt ben érthetõ könyveként jellemzik.9 Az elsõ fejezet trón- tartani. Elõször, a szöveg a kijelentés sátorára történõ

5 utalásként értelmezhetõ, amelyben felhõ borította azt a szerint a párhuzamok az ókori közelkeleti ikonográfiá- helyet, ahol Isten dicsõsége nyugodott (2Móz 40,34). ban található motívumokkal nem vezetnek feltétlenül ar- Másodszor, a kép egy jól ismert ószövetségi motívumot ra a következtetésre, hogy az ezékieli lények nem erede- juttat eszünkbe, amely JHVH-t felhõn érkezõ harcosként tiek.31 Mi több, Eichrodt szerint, úgy tûnik, hogy a pró- ábrázolja. A felhõk az Õ harci kocsijaként (merkavah) féta „jobban tudatában volt saját koncepciója, valamint jelennek meg, amelyen a világegyetem uraként segítsé- az ókori Kelet bálványai és képei közötti különbségnek, gére siet népének: „kérubon ülve repült, szelek szárnyán mint a közöttük levõ hasonlóságnak”, így „szándékosan suhant” (Zsolt 18,11).18 távol tartja magát a „kérub” szó használatától azzal a cél- A teofánikus felhõhöz kapcsolódó második motívum lal, hogy különbséget tegyen Isten egyedülálló dicsõsé- a tûz jelképe. Launderville rámutat a szimbólum kétér- gének hordozói és a babiloni szörnyek csõdülete kö- telmû használatára a könyvben. Véleménye szerint a zött”.32 tûznek pozitív, de ugyanakkor negatív funkciója is van, Ezékiel elsõ trónlátomásában óvatosan kerüli a titok- mivel „melegítõ jelenlét vagy égetõ büntetésként” jele- zatos élõlények közelebbi meghatározását, de késõbb nik meg.19 Az Ez 1,4-28 trónlátomásában jellegzetes a 10,15 és 20-ban kérubokkal azonosítja õket. A lények tüzes ábrázolás. A jelkép hatszor jelenik meg, minden alapvetõ funkciója közvetlenül az isteni hatalommal kap- alkalommal pozitív funkcióban jelképezve az isteni je- csolatos, amelynek õreiként az isteni és az emberi való- lenlétet. Block megfigyeli, hogy a fejezetben a ragyo- ság közötti határt óvják az Õ földi jelenléte jelképének gás, a pompa és a fényesség nyelvezetének kiemelt sze- hordozóiként.33 Így rendeltetésük szorosan Isten trónjá- repe van és a tûz képe is ebben az összefüggésben hoz fûzõdik. értelmezhetõ.20 3.2.3. A misztikus kerekek (1,15-21) 3.2.2. A négy élõlény (1,5-14) A látomásban megjelenõ trón nem statikus mennyei A tüzes forgószél-teofániából felbukkan a trónon ülõ objektumként van bemutatva, hanem inkább dinamikus, Isten dicsõsége, amely látványát a próféta lentrõl felfelé teofanikus felhõn/felhõben mozgó tárgyként van bemu- kísérli meg leírni.21 Elõször négy élõlény ( ) alakját tatva.34 A mozgás gondolatát a misztikus kerekek ábrá- pillantja meg. A szerzõ itt a kifejezés alapjelentését hasz- zolják, amelyek a trónnak szekér megjelenést adnak.35 A nálja, amely „élõ dolog, élõlény”-ként fordítható. Már kerekek a ragyogás nyelvezetével vannak bemutatva. maga a kifejezés is szokatlan lényeket feltételez. A négy Drágakövekhez hasonló csillogásuk a menny légkörére összetett lényként van bemutatva, kinézésük leírá- emlékeztetnek, arra utalva ezzel, hogy a trón a menny ré- sa részletes.22 Ami a lények fizikai jellegzetességét ille- szét képezi.36 A kerekek szerkezetét kölcsönös kapcsolat ti, a tudósok érdeklõdését leginkább a négy arc jelensége jellemzi, amely lehetõvé teszi a mind a négy irányba tör- keltette fel. A lények arcai a teremtett világ „urainak” ar- ténõ forgás nélküli mozgást. Az a kijelentés, mely szerint cait tükrözi, de testük domináns alakja emberi. A 2Móz „az élõlények lelke irányította a kerekeket” (1,21), a 5,1-hez írt midrash bemutatja az élõlények rabbinikus ér- mozdulatok tökéletes szinkronizációját hangsúlyozza.37 telmezését: „Négy fajta büszke lény lett teremtve a vilá- A kerekek leírása, mely szerint „mind a négy abroncs kö- gon. Minden teremtmény között legmagasztosabb az rös-körül tele volt szemekkel” (1,18) jelképesen értelme- ember; a madarak között a sas; a háziállatok között az zendõ a trónon ülõ mindenttudására és mindenhol jelen- ökör; és a vadállatok között az oroszlán. Mindegyikük levõségére történõ utalásként.38 királyi méltóságot kapott és nagyszerûséggel lett felru- A trón mobilitása teológiai jelentõséggel bír. Ez külö- házva, és Isten szekere alatt vannak, amint meg van írva nösen a második ezékieli trónlátomásból tûnik ki (Ez 8- (Ez 1,10 idézve).”23 11). Cook szavaival élve: „Általános körülmények kö- Greenberg amellett érvel, hogy „egyedül a legméltó- zött, a kerekek a menny és a föld kulcsfontosságú érint- ságteljesebb lények az Urak urának hordozói”.24 Felada- kezési pontját jelképezik a Jeruzsálemi templomban. Mi- tuk a trón õrzése és szállítása, ezért azok a jellemtulaj- vel a dolgok szörnyûen rosszra fordultak, Isten dicsõsé- donságok ötvözõdnek bennük, amelyek nélkülözhetetle- ge odébb áll (Ez 10,15; 11,22).”39 Isten „elköltözése” a nek a szolgálathoz: intelligencia, tüzesség, erõ, termé- jeruzsálemi templomból mozgó trón-szekerén és a babi- kenység és gyorsaság.25 Úgy tûnik, hogy a lények arcai a loni foglyoknak való megjelenés az Õ szuverén uralmá- föld mind a négy égtája felõl láthatóak. Ez arra utalhat, nak és fennhatóságának gondolatát emeli ki.40 A trón át- hogy az irány változtatása erõbefektetés nélküli a szá- költözése azt hangsúlyozza, hogy Isten a fogságban is mukra, mivel minden irány egyenesen elõttük fekszik.26 hozzáférhetõ, azaz az Õ távolléte és jelenléte között di- Jól ismert, hogy az ószövetségi prófétai irodalomban a namikus, kiegészítõ a viszony.41 négyes szám a teljesség számaként jelenik meg.27 Ezért Zimmerli arra következtet, hogy használata Ez 1-ben 3.2.4. A boltozat (1,22-25) „Jahve mindenhatóságának ad hangot, ami minden A látomás egyik legfontosabb, trónnal kapcsolatos sa- irányba hatékony”.28 játossága a [yq: ri " („boltozat”). A kifejezés arra a pódium- A szóban forgó lényeket gyakran hasonlították össze ra utal, amelyen a mennyei trón nyugszik. Ez a szó az szárnyas szfinxekkel és más összetett lényekkel, ame- Ószövetségben mindig a teremtés összefüggésében jele- lyek ókori közelkeleti királyok trónját támasztják alá nik meg és egy kozmikus határvonalra utal.42 1Móz 1,6- vagy annak részét képezik.29 Feltûnõek a párhuzamok 8-ban a boltozat alatt levõ vizeket választja el a boltozat azokkal a hibrid lényekkel is, amelyek a mezopotámiai, felett levõ vizektõl, az ezékieli leírásban viszont a lenti szíriai, föníciai és babilóniai ikonográfia trón-ábrázolá- teremtmények és a mennyei trón közötti válaszfal a saiban jelennek meg. Ennek ellenére, nem szól szilárd funkciója. Ezékiel könyve elsõ fejezetében a boltozat az érv amellett, hogy bármelyiküket is Ezékiel lényeinek élõlények feje felett található és Isten – királyi alakként prototípusaként kellene értelmeznünk.30 Blenkinsopp – trónján ül felette. Amíg a kerekek a látomást a földi va-

6 lósággal kötik össze, a boltozat a mennyei szférához fû- A leírás mindössze három információt közöl velünk, zi azt. Ezért Brownlee találóan megjegyzi, hogy Ezékiel a trónnal kapcsolatosan: (1) a „boltozaton fölül” helyez- látomása „a világegyetem Istennel való kapcsolatának kedik el, (2) isteni személy ül rajta és (3) zafírkõhöz ha- miniatûr ábrázolásaként” értelmezhetõ.43 sonlatos. Az elsõ ponttal az elõzõ szekcióban foglalkoztunk, a másodikat és a harmadikat viszont ebben a fejezetben vizsgáljuk meg. A zafír jól ismert drágakõ, 4. A trón szöveg exegézise amely gyakran szerepel a Bibliában a ragyogás és az ér- ték gondolatát megjelenítve. A leírás szerint a trón a Mivel már az elõzõ két szekcióban is találkoztunk az „zafírkõ megjelenéséhez hasonló” ( ). Eb- exegetikai megközelítés néhány alapelemével, így nem- bõl a leírásból fakad az a vitatott kérdés, hogy vajon a csak az itt kezdõdõ szekció tekinthetõ exegetikainak. trón anyagáról vagy inkább annak alapzatáról van-e szó. Mégis, kutatásunk itt éri el csúcspontját, mivel a szüksé- A MT azt az olvasatot támogatja, amely magát a trónt ges szövegkritikai és fordítási kérdések mellett jelentõs látja zafírkõ anyagából készültnek. Egy másik vélemény figyelmet fordítunk az Ez 1,26-28b-ben megjelenõ há- szerint a zafír arra az alapzatra utal, amelyen a trón he- rom kulcs-motívumra: a trón leírására, a trónon ülõ isten- lyezkedik el. Úgy tûnik, hogy az utóbbi elgondolást a ség jellemzésére és a szivárvány motívumára. A tanul- 2Móz 24,10 befolyásolhatta, amely a következõ szavak- mány nem volna teljes, ha ezt követõen nem zárnánk azt kal mutatja be Izráel Istenét: „Lába alatt zafírkõ féle a trón motívuma teológiai funkciójának kérdésével. volt, olyan tiszta, mint maga az ég.” Ezzel szemben, Ez 10,1 a MT olvasata mellett szól.49 Hengstenberger sze- 4.1. Szövegkritika és fordítás rint a zafír szimbolizmusának a trónnal való kapcsolat- Ez 1,26-28a héber szövege: ba hozása a mennyei valóságra utal: „2Móz 24,10 rámu- tat arra, hogy a zafírkõ mennyei színnel kapcsolatos, mivel annak fehérsége, azaz tiszta ragyogása, a menny tisztaságával áll összeösszefüggésben. A trón mennyhez hasonló színe Isten uralmának végtelen méltóságára utal, amelyet a tehetetlen, bûnös, igazságtalan föld felett gyakorol.”50

A szöveg textuális variánsait illetõen nem találkozunk 4.2.2. A trónon ülõ jellemzése komolyabb vitatott problémával, amely a szakasz jelen- A trónön ülõ Isten alakjának leírását a fejezetben talál- tését befolyásolná. Mindössze két variáns igényel alapo- ható legóvatosabb visszafogottság jellemzi: sabb figyelmet: („emberhez hasonló alak”). Eichrodt sze- 1: A LXX és a Vg kihagyja a kifejezést, felesle- rint Ezékiel leírásából csupán „halvány körvonalakat ka- gesnek tartva azt. punk”.51 A trónlátomásban gyakori a és a ki- 2: A MT hozzáadja a kijelen- fejezések használata, amelyek a próféta óvatosságát jel- tést, amelyet a LXX elhagy. Allen véleménye szerint be- zik. A két kifejezés összesen tizenhétszer fordul elõ.52 A toldásról van szó.44 szerzõ óvatossága az 1,26-ben éri el csúcspontját, ahol a Fordítás: A fejük felett levõ boltozaton fölül egy zafír- és a együtt fordul elõ egyetlen nyelvtani fényû trónus alakja látszott, a trónus alakja fölött pedig konstrukción belül. Így a leírás óvatossága megkettõzõ- emberhez hasonló alak látszott. Ezüstösen csillogónak dik, ami nem csoda, hiszen a szerzõ arra a paradox fel- láttam: derekától fölfelé úgy látszott, mintha tûz fogná adatra vállalkozik, hogy ábrázolja JHVH ábrázolhatatlan körül, derekától lefelé pedig úgy láttam, mintha fény- dicsõségét.53 Az összehasonlító kifejezések ismételt özön venné körül. A körülöttem levõ fényözön olyannak használata a prófétának azon vágyát tükrözik, hogy hû- látszott, mint a szivárvány, amely a felhõkön szokott séges és pontos legyen leírásában.54 lenni esõs napon. Ilyen volt az Úr dicsõségének a lát- Habár a trónon ülõ alapvetõ bemutatását Ez 1,26-27- ványa.45 ben tüzes vakító fény jellemzi, talán a szöveg legnagyobb meglepetése Isten „emberhez hasonló alakkal” 4.2. A kulcs motívumok analízise ( ) történõ összehasonlítása. 1Móz 1,26-27 sze- 4.2.1. A trón leírása rint az ember Isten hasonlatosságára ( ) teremtetett, A látomás a trón és a rajta ülõ Isten leírásában éri el Ez 1,26-27 viszont Istent misztikusan az emberhez ha- csúcspontját. Ezért jogosan tartja Mettinger a trónt a fe- sonlítja. Eisemann a következõ érvvel kisérli meg a fejezet kulcs-motívumának.46 Amint késõbb arra rámuta- szültség feloldását: a próféta arra „utal, hogy habár Isten tunk, a trón motívuma nemcsak a most vizsgálandó szek- teljesen alaktalan, ennek ellenére a ’hasonlatosság’ kife- ció vagy a fejezet kulcsmotívuma, hanem az egész könyv jezés használatának célja az ábrázolás érthetõsége a hall- számára határozottan fontos jelentõséggel bír. gató szemében”.55 Mettinger kreatív javaslata ennél is ta- A mennyei trón leírását a lehetõ legóvatosabb tiszte- lálóbb. Véleménye szerint a leíró szavak „ugyanazt a célt letteljes áhítatosság jellemzi, amely Cooke szerint „a szolgálják, mint a füst és a palást Ésaiás könyvében: Is- szent félelem tartózkodásaként” érthetõ.47 Úgy tûnik, tennek az emberi tekintet elõl történõ elhomá- hogy a szerzõ „lépésenként remegve közeledik magához lyosítását.”56 Istenhez, mintha szent földre lépett volna (pl. 2Móz 3,5)”.48 Nam meggyõzõen érvel az Ez 1,26 khiasztikus 4.2.3. A szivárvány motívuma szerkezete mellett, amelynek középpontjában a A trónon ülõ Isten leírásának utolsó részlete az Õt kö- („trón alakja”) kifejezés áll, amely ismét a motívum köz- rülvevõ fényözön szivárvánnyal történõ összehasonlítá- pontiságát emeli ki. sa: „A körülötte levõ fényözön olyannak látszott, mint a

7 szivárvány, amely a felhõkön szokott lenni esõs napon” JEGYZETEK (1,28a). A héber tv,Q, (‘ív’, ‘szivárvány’) az Ószövetség- ben kizárólag a vízözön-történet összefüggésében, vala- 1 Kevés ószövetségi szöveg büszkélkedhet olyen gazdag hatástörté- mint itt a szivárványra utalva jelenik meg.57 Habár a két nettel, mint Ez 1. A fejezet hatásával kapcsolatosan a késõbbi zsidó misztikus spekulációkat illetõen lásd I. Gruenwald, Apocalyptic szakasz közötti kontextuális összefüggést gyakran and Merkavah Mysticism (AGJU, 14; Leiden: Brill, 1980). A pat- 58 megkérdõjelezték, ez a tanulmány a két szöveg közeli risztikus exegetikai hagyományokkal kapcsolatosan lásd A.G.R. kapcsolatát képviseli, amellett érvelve, hogy a szivár- Christmann, ‘Ezekiel’s Vision of the Chariot in Early Christian vány mindkét esetben Isten és az emberiség közötti szö- Exegesis’ (PhD Dissertation; University of Virginia, 1995). vetség jelképeként szerepel. A motívum funkciója báto- 2 A Jel 4-5 nemcsak a könyv trónmotívumának alapfejezete, hanem rító jellegû: Isten szövetségi hûségére és kegyelmére em- „az egész könyv kulcsszekciója”, mivel „ez a két fejezet állítja fel a 59 színpadot mindahhoz ami ezután következik” (R. Stefanovic, lékeztetõ jelképként értelmezhetõ. A látomás zárómon- Revelation of Jesus Christ: Commentary on the Book of Revelation data, amely elmondja, hogy „ilyen volt az Úr dicsõségé- [Berrien Springs, Mich.: Andrews University Press, 2002], 160). Is- nek a látványa” (1,28b), röviden összefoglalja a mennyei meretes, hogy ezeknek a fejezeteknek a trón-látomása igen szorosan világba való bepillantást és az olvasó figyelmét Istenre épít Ez 1-re. Lásd pl. J.M. Vogelgesang, ‘The Interpretation of irányítja. Ezzel ismét elõtérbe kerül a látomás teocen- Ezekiel in the Book of Revelation’ (PhD Dissertation; Harvard University, 1985), 168f. trikus természete. 3 Az Ez 1-ben megjelenõ nehézségek áttekintéséhez, valamint a kü- lönbözõ magyarázati lehetõségekhez lásd D.I. Block, “Text and 4.3. A trón teológiai funkciója Emotion: A Study in a ‘Corruptions’ in Ezekiel’s Inaugural Vision” (Ezekiel 1,4-28)’, CBQ 50 (1988), 418-42. Az Ezékiel könyve 1-ben megjelenõ trón teológiai 4 funkcióját a teljes könyv szándékának fényében szüksé- Low a következõ tíz hermeneutikai megközelítést mutatja be és érté- keli: (1) mitológiai, (2) költészeti, (3) pszichológiai-álom, (4) zsidó ges értelmeznünk. A többségi nézet szerint a látomás misztikus, (5) zsidó allegorikus, (6) kozmológiai, (7) meteorológiai, szándéka alapvetõen pozitív: az isteni jóindulat megnyi- (8) UFÓ, (9) jelképes és (10) szószerinti megközelítés. Véleménye latkozását mutatja be Ezékiel és rabtársai iránt.60 A pró- szerint egyedül az utolsó megközelítés az elfogadható (A.A.K. Low, féta alapvetõ kérdése az volt, hogyan gyõzze meg rabtár- “Interpretative Problems in Ezekiel 1” [ThD Dissertation; Dallas sait, hogy a babiloni fogság tapasztalata ellenére JHVH Theological Seminary, 1985], 23-77). 5 B. Hag. 11b. királyi uralma továbbra is érvényben van. Ezért a látomás 6 Példaértékû mûvekhez lásd pl. L.C. Allen, Ezekiel 1-19 (WBC, 28; betekintést enged JHVH transzcendent szuverenitásába, Dallas, Tex.: Word Books, 1994), 1-2. aki „minden földi korláttól mentes” hatalomként jelenik 7 2Kir 25; Jer 39-41, 52; JSir 1-5; 2Krón 36. meg.61 A prófétai üzenet lényege, hogy Jeruzsálem eleste 8 J. Börzsönyi, ‘Ezékiel, Ezékiel Könyve’, Keresztyén Bibliai Lexi- nem jelenti egyben JHVH kudarcát is. Õ a nemzeti tragé- kon, szerk. T. Bartha (2 köt.; Budapest: Kálvin Kiadó, 1993), I, 438- 40 (439). dia ellenére továbbra is szuverén, trónon ülõ isteni király- 9 D. Nam, The ‘Throne of God’ Motif in the Hebrew Bible (Korean ként tartja kezében a történelem folyását. Jelenléte nem Sahmyook University Monographs Doctoral Dissertation Series, 1; kötõdik csupán egyetlen konkrét helyhez: habár az Õ Seoul: Institute for Theological Research Korean Sahmyook Uni- kavod-ja a jeruzsálemi templomban, az istentisztelet versity, 1994), 242. 10 egyetlen törvényes helyén lakozott, most mégis mozgás- A prófétai elhívó elbeszélések már Ezékiel idejében jelentõségteljes hagyományt képviseltek, mint pl. Mózes elhívása 2Móz 3-4-ben ba kerül szekér-trónja, mivel fogságban levõ népe után vagy Gedeoné Bír 6-ban. A mûfaj kérdésének forma kritikai vizsgá- 62 jön Babilon földjére. Zimmerli megfogalmazásával él- lata komoly vitát váltott ki. Lásd pl. W. Zimmerli, Ezechiel (BKAT, ve a fejezet „Jahve hûségének csodájáról szól”, ami ab- 13; Neukirchen-Vluyn: Neukirchener Verlag, 1969), 16-21; B.O. ban nyilvánul meg, hogy a „helyes dogmatikával ellentét- Long, ‘Prophetic Call Traditions and Reports of Visions’, ZAW 84 ben” JHVH amellett dönt, hogy egy távoli, tisztátalan föl- (1972), 494-500; N. Habel, ‘The Form and Significance of of the 63 Call Narratives’, ZAW 77 (1965), 297-323. dön jelenik meg isteni dicsõségének teljességében. A 11 B.O. Long, ‘Reports of Visions among the Prophets’, JBL 95 látomás feltárja JHVH ezen pozitív szándékát, amelyben (1976), 353-65. a trón központi szerepe az õ vitathatatlan hatalmára és 12 Pl. Ézsaiás ítélet-üzenete (Ézs 6,1-13) és Zakariás üdvösség-üzenete uralmára irányítja a figyelmet. Az üzenet világos: „a Ba- (Zak 1,8-17). bilon és a Jeruzsálem között levõ földrajzi távolság telje- 13 Allen, Ezekiel 1-19, 14. 14 S.L. Cook, ‘Cosmos, Kabod, and Cherub: Ontological and sen relatívvá válik”, ha Isten népe a mennyei szuverén Ezekiel’s Hierarchical 64 Epistemological Hierarchy in Ezekiel’, trón szempontjából értékeli ki tapasztalatait. World: Wrestling with a Tiered Reality, szerk. S.L. Cook és C.L. Patton (SBLSymS, 31; Atlanta: SBL, 2004), 179-97(182). 15 T. Renz, The Rhetorical Function of the Book of Ezekiel (SupVT, 5. Konklúzió 76; Leiden: Brill, 1999), 9. 16 A vita áttekintéséhez és az említett tudósok téziseihez és érveihez lásd L.C. Allen, ‘The Structure and Intention of Ezekiel 1’, VT 43 Ez a tanulmány a legismertebb ószövetségi trón-láto- (1993), 145-61(145-51). mással, Ez 1,4-28-al foglalkozott. Vizsgálódásunk a 17 D.I. Block, ‘Text and Emotion: A Study in a “Corruptions” in trón motívumára összpontosított – habár a fejezet többi Ezekiel’s Inaugural Vision (Ezekiel 1,4-28)’, CBQ 50 (1988), 418- kulcselemével is foglalkoztunk –, mivel témánk megér- 42 (424). 18 téséhez ez elengedhetetlen volt. A mennyei szekér-trón Valószínûleg a Zsolt 18,8-16 áll legközelebb Ezékiel látomásához. Lásd úgyszintén Zsolt 68,8f.; 104:3; Ézs 63,19; Bír 5,4f; 5Móz 33,2. a fejezet csúcspontján jelenik meg és ezzel a látomás Larondelle rámutat arra, hogy Jahve felhõn ülõ isteni harcosként va- kulcs-motívumát képezi. Isten szuverén királyi uralmá- ló segítségre sietése teológiailag jelentõségteljessé válik Baál kánaá- ra, de ugyanakkor az õ meglepõ kegyelmének a meg- ni leírásában, amelyben „felhõn lovagló” istenségként jelenik meg. A nyilvánulására összpontosítja az olvasó figyelmét. Így párhuzam lényege Jahve fennhatóságának és királyi voltának hang- nemcsak a könyv elsõ részének ad teocentrikus alaphan- súlyozása (H.K. Larondelle, Chariots of Salvation: The Biblical Drama of Armageddon [Washington és Hagerstown, Md.: Review got, hanem az egész könyv alapvetõ nézõpontját hatá- and Herald, 1987], 67). Baál felhõn lovagló figuraként való bemuta- rozza meg. tásával kapcsolatosan lásd T. Longman, God is a Warrior (Studies in Gallusz László Old Testament Biblical Theology; Carlisle: Paternoster, 1995), 295.

8 19 Launderville véleménye szerint a tûz jelképének pozitív használata 40 Nam, ‘Throne of God’ Motif, 254. Ezékiel könyvében mindössze néhány szövegben jelenik meg: 1,27; 41 J. Kutsko, Between Heaven and Earth: Divine Presence and 8,2; 28,14. A jelkép negatív, ítéletre utaló használata mégis túlsúly- Absence in the Book of Ezekiel (Biblical and Judaic Studies, 7; ban van a könyvben: 5,4; 10,6; 15,5; 19,12, 14; 22,20, 21; 30,8, 14, Winona Lake, Ind.: Eisenbrauns, 2000), 152. 42 16; 38,22; 39,6 (Dale Launderville, ‘Ezekiel’s Cherub: A Promising 1Móz 1,6-8, 14, 15, 17, 20; Zsolt 19,2; 150,1; Dán 12,3. 43 Symbol or a Dangerous Idol?’, CBQ 65 [2003], 165-83). W.H. Brownlee, Ezekiel 1-19 (WBC, 28; Waco, Tex.: Word, 1986), 20 Block a következõ ábrázolásokat említi, amelyek a csillogás, a pom- 18. 44 pa és a fényesség gondolatát közvetítik: a „tûz” (1,4 [2x]; 1,13 [3x]; Allen két érvet említ e szövegkritikai döntés mellett. Véleménye 1,27); a „csillogás” (1,4, 13, 27, 28); az ezüsttel (1,4), rézzel (1,7), szerint a betoldás egyik oldalról megbontja a vers khiasztikus szer- társiskõvel (1,16), kristállyal (1,22) való összehasonlítás; „izzó pa- kezetét, másik oldalról viszont megbontja az Ez 1,27 és a 8,2 közöt- rázs” (1,13); „égõ fáklyák” (1,13) stb. Továbbá, a kerekek abroncsai ti szoros összefüggést. Az érvek részletes kifejtéséhez lásd Allen, „magasak és félelmetesek” (1,18), valamint az élõlények feje fellet- Ezekiel 1-19, 9. 45 ti a boltozat „félelmetesen csillogott” (1,22) (Block, ‘Text and Emo- Az Új protestánst fordítás alapján. 46 tion’, 430). Véleménye szerint nemcsak az 1., hanem a 10. fejezetben is kulcs- 21 W. Zimmerli, Ezekiel 1: A Commentary on the Book of the Prophet motívum a trón (Mettinger, Dethronement, 103). 47 Ezekiel, Chapters 1-24 (Hermeneia; Philadelphia, Pa.: Fortress G.A. Cooke, A Critical and Exegetical Commentary on the Book of Ezekiel (ICC; Edinburgh: T. & T. Clark, 1936), 20. Press, 1979), 120. 48 22 Freedman és O’Connor szerint a lényeknek hét fizikai tulajdonsága Nam, ‘Throne of God’ Motif, 257. 49 Greenberg, Ezekiel 1-20, 50. figyelhetõ meg: (1) emberi forma (1,5), (2) négy arc (1,6), (3) négy 50 szárny (1,6), (4) egyenes lábak a borjúlábhoz hasonló lábfejjel (1,7), E.W. Hengstenberg, The Prophecies of the Prophet Ezekiel (5) emberi kezek (1,8), (6) izzó parázshoz hasonló megjelenés (1,13) Elucidated (Ford. A.C. Murphy és J.G. Murphy; Clark’s Foreign és (7) villámláshoz hasonló mozgás (1,13-14) (D.N. Freedman és Theological Library 4/21; Edinburgh: T. & T. Clark, 1869), 24. 51 Eichrodt, Ezekiel, 38. M.P. O’Connor, , TDOT, VII, 307-19[312]). 52 23 The Middrash (Midrash Rabban), Exodus (Beshallach) (London: A hétszer (Ez 1,13, 14, 26, 27, 28), a viszont tíz alka- Soncino Press, 1939), 23.13 fej., 291; Lásd úgyszintén b. Hag. 13b. lommal jelenik meg (Ez 1,5, 10, 13, 16, 22, 26, 28). J. Muilenburg 24 M. Greenberg, Ezekiel 1-20 (AB, 22; New York: Doubleday, 1983), a ismétlõdésében struktúrális jelentõséget lát. Véleménye sze- 56. rint a kifejezés a fejezet „minden szekciójának alaphangot ad”, mivel minden fõ szekció elején megjelenik, de ugyanakkor a zárószek- 25 D.I. Block, The Book of Ezekiel (2 köt.; NICOT; Grand Rapids, cióban is szerepel (J. Muilenburg, ‘Form Criticism and Beyond’, Mich.: Eerdmans, 1997), I, 96; Allen, Ezekiel 1-19, 31. JBL 88 (1969), 1-18[18]). 26 Greenberg, Ezekiel 1-20, 45. Barrick fõleg külsõ, mûvészeten alapu- 53 Azzal kapcsolatosan, hogy miért dönt Ezékiel a és a ki- ló érvekre alapozva a következõképpen érvel: „a teremtmények, az fejezések használata mellett 1,26-ban a és a isteni szekér-trón részeként, a kerekek mellett gurultak”, de „nem kifejezések helyett lásd Kutsko, használták lábaikat a helyváltoztatáshoz”. Habár ez a lehetõség nem Between Heaven and Earth, 64-68. tekinthetõ kizártnak, mégis alapvetõen spekulatív természetû (W.B. 54 A visszafogott leírási stílus ókori közelkeleti párhuzamaival kapcso- Barrick, ‘The Straight-Legged Cherubion of Ezekiel’s Inaugural latosan lásd Greenberg, Ezekiel 1-20, 53. Vision (1,7a)’, CBQ 44 (1982), 543-50[549-50]). 55 M. Eisemann, Yechezkel: The Book of Ezekiel: A New Translation 27 Ezekiel 1 Zimmerli, , 120. Greenberg amellett érvel, hogy a négyes with a Commentary Anthologized from Talmudic, Midrashic and szám zsidó magyarázata a babiloniakkal való kapcsolat eredménye- Rabbinic Sources (3 vols.; The ArtScroll Tanach Series; New York: képpen jött létre, mivel a föld négy tájára történõ utalás gyakori a Mesorah Publications, 1977), I, 86. Ezekiel 1-20 babiloni irodalomban (Greenberg, , 57-58). 56 Mettinger, Dethronement, 107. 28 Ezekiel 1 Zimmerli, , 120. 57 1Móz 9,13-14; Ez 1,28. 29 Jahwe-Visionen und Ez 1 ikonográfiai analíziséhez lásd O. Keel, 58 Lásd pl. Zimmerli, Ezekiel 1, 123. Siegelkunst. Eine neue Deutung der Majestätsschilderungen in Jes 59 Turner meggyõzõen érvel amellett, hogy a szivárvány motívuma Ez 6, Ez 1 und 10 und Sach 4 (SBS, 84-85; Stuttgart: Verl. Kath. 1,28-ban nemcsak a teofanikus pompának a színére utal, hanem Bibelwerk, 1977), 125-273; T.N.D. Mettinger, The Dethronement of ugyanakkor annak alakjára is. Tanulmányában rámutat annak a né- Sabaoth: Studies in the Shem and Kabod Theologies (Coniectanea zetnek a gyenge pontjára, amely szerint az 1Móz 9-ben megjelenõ Biblica, 18; Old Testament Series; Lund: CWK Gleerup, 1982), szivárvány Isten harci ívét jelképezi, de ugyanakkor erõs bizonyíté- 103-06. 30 kokkal indokolja saját tézisét, mely szerint a szivárvány mindkét Freedman, , 314-18. Ezzel ellentétes állásponthoz lásd W.F. kontextusban a boltozat látható alakjára is utalt. A szövetségi ígéret Albright, ‘What Were the Cherubim?’, BA 1 (1938), 1-3; Roland de tartalma ezek szerint azt jelentette, hogy a boltozat eredeti rendelte- Vaux, ‘Les chérubins e l’arche d’alliance, les sphinx gardiens et es tése – a boltozat alatt és a boltozat felett levõ vizek elválasztása – to- trônes divins dans l’Ancien Orient’, MUSJ 37 (1960-61), 91-124. vábbra is fennáll (L. Turner, ‘The Rainbow as the Sign of the 31 J. Blenkinsopp, Ezekiel (Interpretation; Louisville, Ky.: John Knox Covenant in Genesis 9:11-13’, VT 43 [1993], 119-23). Press, 1990), 21. 60 A nézet legfontosabb képviselõivel és annak kihívásaival kapcsola- 32 W. Eichrodt, Ezekiel (The Old Testament Library; Philadelphia, Pa.: tosan lásd Allen, ‘Structure’, 145-61. Allen mindkét álláspont ala- Westminster, 1970), 57. pos áttekintése után a látomás negatív szándéka mellett foglal állást 33 Launderville, ‘Ezekiel’s Cherub’, 182. Kraetzschmart és Brownleet követve, de érvelése exegetikailag nem 34 Allen, ‘Structure’, 150. meggyõzõ. 35 Néhány ószövetségi szövegben a teofanikus felhõ (szél) gondolata 61 Eichrodt, Ezekiel, 59. összeköttetésben áll a szekér képével. A Zsolt 104,3 JHVH-ról a kö- 62 A látomásban szoros kapcsolat áll fenn JHVH dicsõsége és trónja vetkezõt írja: “a felhõket tette kocsijává, szelek szárnyán jár”. Dán között: mindkettõ mozgásban van. A kavod központi teológiai foga- 7,9-ben is, Isten trónja kerekekkel van felszerelve, de a kocsi kifeje- lomként jelenik meg Ezékiel könyvének abban a szövegeiben, ame- zés nem fordul elõ. Lásd úgyszintén Zak 6,1-8; 2Kir 2,11. Az isteni lyekben fontos az Istennel való vizuális kapcsolat. Ugyanakkor kocsi gondolata úgyszintén elterjedt volt az ókori Közel-keleten. szükséges világos különbséget tenni a kavod és az isteni trón között. Lásd J.W. McKay, ‘Further Light on the Horses and Chariot of the Mettinger szerint errõl van szó azokban a szövegekben, amelyekben Sun in the Jerusalem Temple (2Kings 23,11)’, PEQ 105 (1973), a kavod a kérubok fölött van (10,19; 11,22), vagy amelyekben 167-69. elhaggya a szekér-trónt (9,3; 10,4). Itt a kavod egyszerûen Isten ne- 36 C.B. Vawter és L.J. Hoppe, A New Heart: A Commentary on the vét jelöli (Mettinger, Dethronement, 106-07). Book of Ezekiel (International Theological Commentary; Grand 63 W. Zimmerli, ‘The Message of the Prophet Ezekiel’, The Fiery Rapids, Mich.: Eerdmans; Edinburgh: The Handsel Press, 1991), 28. Throne: The Prophets and Old Testament Theology, szerk. K.C. 37 Blenkinsopp, Ezekiel, 22. Hanson (Minneapolis, Minn.: Fortress Press, 2003), 75-95(81). 38 Különbözõ magyarázati lehetõségekhez lásd Low, ‘Interpretative 64 B.S. Childs, ‘The Exegetical Significance of Canon for the Study of Problems’, 208-11. the Old Testament’, Congress Volume Göttingen 1977, szerk. John 39 S.L. Cook, ‘Cosmos, Kabod, and Cherub, 185. A. Emerson (SVT, 29; Leiden: Brill, 1978), 66-80(73).

9 Szerkezet és retorika Luther meghalásra felkészítõ sermójában

A tanulmány Luther egyik korai (1519) – a magyar teológiai szakirodalomban mindmáig kevés figyelmet kapott – sermóját elemzi szerkezeti és stilisztikai szempontból. A mû keletkezés- és korai kiadástörténe- tének, ill. alapvetõ mûfaji sajátosságainak áttekintése után a vizsgálódás arra keresi a választ, miért maradt öt évszázad után is népszerû ez a szöveg, hogyan tudta egy fél évezred múltán is megõrizni erejét és hatá- sát. Az elemzés válaszul elsõrenden a sermo performatív karakterére mutat rá, amelynek meghatározó kom- ponensei a fúgaszerû szerkezet, a halmozás alakzatai és a tematikus mondanivalóhoz tökéletesen illeszkedõ – a gondolati tartalmat stilisztikai eszközökkel leképezõ – mimetikus retorika. Legmarkánsabban talán a tartalom és a nyelvi megvalósítás összhangja hat az olvasóra, ahogy a mû mindent megtesz azért, hogy elvé- gezze olvasójában azt a munkát – hitének erõsítését –, amelyre kognitív-racionális szinten buzdítja, és amelynek technikáira is tanítja. Az elemzés másodlagosan tartalmi áttekintést is ad a nyomtatott magyar fordítás- ban egyelõre még nem hozzáférhetõ szövegrõl.

The paper offers structural and rhetorical analyses of an early (1519) sermon by Luther that has hitherto received little scholarly attention in Hungarian theological literature. After reviewing the genesis and early publication history of the text as well as its generic specificities, the study seeks to uncover the key to its continued success and unbroken popularity after 500 years. The answer is primarily found in the sermon’s performative character whose most important components are a fugue-like structure, repetitive figures of speech such as parallelism and synonymia, and a mimetic rhetoric where stylistic means structurally reflect the cognitive content. The reader is perhaps most strongly affected by the congruence of content and linguistic performance as the sermon does everything to actually accomplish the work in her, the strengthening of her faith, that it admonishes her to do on the cognitive-rational level and whose techniques it also teaches. Implicitly, the analysis also provides a synopsis of Luther’s text that is not yet publicly available in Hungarian translation.

1519 õszén, a reformáció vitáktól hangos korai idõsza- tott. A wittenbergi megjelenést követõen még ugyanab- kában Luther Márton (1483–1546) kiadott egy vékony, ban az évben kinyomtatták Lipcsében, Nürnbergben és mindössze nyolc lapból álló kis könyvet, amelyben nyo- Augsburgban is – összesen vagy tíz kiadásban –, néhány ma sincs a polémiának.1 A szöveget Markus Schart éven belül pedig Erfurtban, Bécsben, Bázelben, Strass- (†1529), Bölcs Frigyes szász választófejedelem (1463, burgban és Altenburgban is napvilágot látott.7 Ezzel a 1486–1525) tanácsosának kérésére írta, aki még május német kiadások száma 1525-re két tucat fölé emelkedet- elején arra kérte Georg Spalatinon (1484–1545),2 a feje- t.8 Az önálló kiadások valószínûleg csak azért ritkultak delem titkárán és udvari káplánján keresztül, hogy lássa meg ezt követõen, mert ebben az évben Luther bevette el olvasnivalóval a halállal való szembenézéshez.3 Mivel korábbi szövegét 1522-es imádságos könyvének immár az eredeti kérés nem, csak Luthernek a Spalatinon keresz- harmadik átdolgozásába, s a haláláig hátralevõ két évti- tül küldött válasza maradt fenn, nem tudjuk biztosan, zedben így ért az meg újabb 14 kiadást.9 Stephan Roth hogy könyvajánlást vagy önálló mûvet kért-e az ágos- (1492–1546) is felvette a Bereitungot a „Téli postillá”- tonos rendházat és a Wittenbergi Egyetemet adományok- ba, amely a 16. század végéig több tucat kiadást ért meg kal is támogató tanácsos a reformátortól.4 Luther minden- németül, illetve latinul.10 A sermo még 1519-ben – tehát esetre rendfõnökének, Johann von Staupitznak néhány hónappal az elsõ német kiadás után – megjelent (1465k.–1524) a Krisztus követésérõl írt könyvecskéjét5 önállóan latinul is Antwerpenben, amit a 16. század vé- ajánlotta Schartnak, és bár az ajánláshoz hozzáfûzte, géig dán, holland sõt görög fordítás is követett, összesen hogy még ha ráérne sem tudna õ maga sem jobbat írni a vagy hat kiadásban.11 A 21. században is élénk az érdek- témáról, egy héttel késõbb Spalatinnak újra jelzi, hogy lõdés a szöveg iránt. Ahogy e tanulmány irodalomjegy- készül még gondoskodni a tanácsosról. Ráérõ ideje azon- zéke is mutatja, német és angol nyelvterületen bõséges a ban akkoriban nemigen volt, hiszen már javában zajlottak Bereitungra vonatkozó szakirodalom, de Luther írása a reformációtörténeti jelentõségû lipcsei vita elõkészüle- nem pusztán történeti szempontból érdekes. Nem vált tei. Szeptember második felében tért vissza legközelebb a egyszerûen „értelmezett” szöveggé, hanem megõrizte témára, Spalatinnak és Schartnak is elégtételt ígérve. Alig hatóerejét, és ötszáz év után is megmaradt az egyház lel- másfél hónappal késõbb azonban már tiszteletpéldányo- ki életében „alkalmazható” és „alkalmazott” szövegnek. kat küld saját írásából a megrendelõnek, köszönettel a Jól mutatja ezt, hogy lelkigondozók még ma is használ- tízguldenes honoráriumért, amit egyébként rögtön to- ják napi gyakorlatukban.12 vábbadott egy rászoruló szegénynek.6 A könyvecskét te- A késõ középkorban és a 16. század elején szép szám- hát valamikor 1519 októberében írhatta Luther, méghoz- mal akadtak a Bereitunghoz hasonló könyvek, amelyek zá nagyon rövid idõ – talán egyetlen nap – alatt. haldoklók és hozzátartozóik vigasztalását szolgálták. A A Sermon von der Bereitung zum Sterben („Sermo a téma iránti kereslet egy önálló mûfaj, az ars moriendi ki- halálra készülõdésrõl’) azonnali és hatalmas sikert ara- alakulásához vezetett. Ennek képviselõi fölött azonban

10 többnyire rég eljárt már az idõ, s közülük nem egy éppen telen szerkesztõje,19 kettõs – vagy többszörösen is dupla a Bereitunggal való kapcsolatának köszönheti, hogy leg- – szerkezetet fedeznek fel a sermóban. Ez a megközelítés alább a kutatók idõnként kézbe veszik.13 Másrészt a Lu- persze lényegesen találóbb, mint az elõzõek, de éppen a ther-kánon számos darabját sem olvassuk olyan érdeklõ- kettõs fókusza miatt általában nem segít felfedezni azt, déssel, mint éppen ezt. Vagyis sem a téma, sem a mûfaj, ami a sermo gyújtópontjain kívül, mintegy a szövegben sem a szerzõség nem magyarázza önmagában, miért tud- „szétterülve”, mégis nagyon valóságosan jelen van. ta a Bereitung máig megõrizni hatóerejét. Elemzésem- Gerhard RAU (1983, 389) és Dick AKERBOOM (2003, ben ennek az összetevõit próbálom azonosítani úgy, 237) koncentrikus körökhöz hasonlítja a mû szerkezetét, hogy a szerkezet, a retorikai célok és a megvalósításuk amelynek középpontjában a haldoklót megkísértõ képek, érdekében mozgósított stilisztikai eszközök feltárásával illetve a kísértést többszörösen – a haldokló számára is – rámutatok a szöveg retorikai megformáltságára, vala- legyõzõ Krisztus állnak [6–14]. Ezt fogja körül a szent- mint a fogalmi mondanivaló és a retorikai megvalósulás ségek tárgyalása [4–5 és 15–17], míg a teljes mû keretét összhangjára.14 Ezzel a magyar Luther-recepció adóssá- az élettõl és a világtól való búcsúzás, illetve a megváltás gát is törleszteni igyekszem, amely errõl a nagy hatású témái adják [1–3 és 18–20].20 E negyedik olvasat nem- reformátori iratról eddig még alig vett tudomást. csak az elsõ kettõ egyoldalúságát kerüli el, hanem a har- madiknál is komplexebben ragadja meg a témák szöveg- *** beli viszonyát, ugyanakkor a sermo számos jellegzetes- ségét ez sem tudja érzékeltetni. Igaz, hogy a szentségek Luther Sermonnak, nem Predigtnek nevezi írását, és a tágyalása körülöleli a képek elemzését, de a bûn, halál és mûfajmegjelölésnél érdemes megállnunk. A homiletikai pokol hármasa a 14. szakasz után is markánsan jelen van szakirodalomban szokás különbséget tenni az egy bibliai a szövegben. A középsõ egység belsõ szerkezete nem perikópát versrõl versre magyarázó homília és a többnyi- körkörös, hanem inkább lineáris, illetve hármas egysé- re tematikus (vagy egyetlen bibliai versre épülõ) sermo gek többszörös párhuzamaként írható le. A külsõ „kör- között. Bár a prédikációval és a homíliával ellentétben a gyûrû” tematikus egysége pedig korántsem olyan nyil- sermo nem került be a magyar köznyelvbe, szakszóként vánvaló, mint a két belsõé; a 19. szakaszban például még ismert és használata a reformátori kontextusban is elfo- egy új témát – az imádságot – is megpendít Luther. Ösz- gadható.15 Mindenképpen elõnye, hogy idegenszerûsé- szességében talán éppen ez a kumulatív, fúgaszerû lin- gével segít elkerülni az igehirdetés vagy prédikáció ké- earitás, a témák egyre áradó gazdagsága a szöveg leg- zenfekvõ – de az adott esetben félrevezetõ – konnotá- meghatározóbb szerkezeti jellegzetessége.21 cióinak csapdáit. Ahogy a középkori szövegek sem enge- Ahogy a sermo elejétõl haladunk a középpontja felé, dik meg, hogy a homília és a sermo fogalmi-mûfaji kate- egyre újabb és újabb témák szólalnak meg. A mû elsõ fe- góriái között éles határt húzzunk, Luther esetében is el- lében ezt könnyen értelmezhetjük úgy, mint egyre bel- mosódottak a terminológiai határok Predigt és Sermon sõbb körökbe lépést, azonban a körök a középpont túlol- között, de sermókkal jellemzõen a reformátor pályafutá- dalán valójában nem zárulnak le. A megpendített gondo- sának elsõ felében találkozunk, és a név sokszor – külö- lati motívumok, ha már egyszer megszólaltak, többé nem nösen az 1520-as évek közepe elõtt – tematikus, nem hallgatnak el; másrészt pedig a középpontból kifelé ha- egzegetikai megközelítésû szöveget jelöl. Érdemes meg- ladva is találkozunk még egyre újabb témákkal: a hit a jegyezni, hogy Luther sermói korántsem mindig voltak harmadik, a szentségek a negyedik, a halál, bûn, pokol szószéki beszédek, hanem gyakran eleve nyomtatásban hármasa az ötödik szakaszban bukkan föl elõször, míg a való megjelenésre készültek, s ez természetesen igaz a szentekkel a tizedik, a szabadítás személyes hangsúlyával Bereitungra is. Ugyanakkor jellemzõen viszonylag rövid („érted”) a tizenegyedik, bibliai idézetblokkokkal a tizen- szövegekrõl van szó, amelyek akár el is hangozhatnának harmadik részben találkozunk elsõként, az imádság pedig a szószékrõl,16 és retorikájuk is közvetlenül megszólítja csak az utolsóelõtti bekezdésben tematizálódik. Elsõ a „hallgatóságot” (olvasókat). A német nyelvû Bere- megjelenése után valamennyi téma párhuzamosan fut a itunggal Luther nyilvánvalóan nem pusztán a megrende- többivel, és velük sokszorosan összekapcsolódva gazdag lõ Schart kérésének akart eleget tenni, hanem a szélesebb szövedéket alkot egészen az utolsó szakaszig, ahol Luther nyilvánosságnak – és nem is egyszerûen csak a latinban még egyszer felvonultatja õket, hogy aztán együttesüket járatos egyetemi értelmiségnek – szánta a könyvecskét. egy csattanóval kerekítse le. Ez az áradó szerkesztés és az A Bereitung húsz számozott szakasza17 több nagy – a retorikai magabiztosság, amellyel Luther az egyre bõ- egymással is összefüggõ – gondolatkörben tárgyalja a ha- vülõ tematikus anyagot a végsõkig kontrollálni és fokoz- lálra készülést. Az egyik a haldoklót Istentõl eltántorítani ni tudja, jelentõsen hozzájárul a sermo hatásához, amely akaró három kép (bûn, halál, pokol), egy másik széles alól az olvasó nehezen tudja kivonni magát. körben tárgyalt téma pedig a szentségek szerepe a halál- A halmozás a kezdetektõl a sermo meghatározó stilá- lal való szembenézésben. Annak függvényében, hogy a ris jegye. Alig akad a Bereitungnak olyan mondata, kritikusok hogyan értelmezik ezek viszonyát, különbözõ amelyben ne találkoznánk mellérendelõ szerkezetekkel, modellekkel írják le a mû szerkezetét. Dennis NGIEN jellemzõen halmozott mondatrészek formájában, de sok- (2007) például a szentségeket teljesen háttérbe szorítva szor a tagmondatok szintjén is. Álljon itt egyetlen példa kizárólag a képekkel foglalkozik. Reiner PREUL (1997, az 5. szakasz végérõl: „Mivel itt [a szentségben] Isten 116–117) is a „képek harcát” (Kampf der Bilder) látja a maga beszél és mutat jelet a pap által, az ember NEM KÖ- szerkezet meghatározó elemének, míg Austra REINIS VETHET EL NAGYOBB TISZTELETLENSÉGET igéjével és mû- „szentségi olvasata” éppen a képeket tárgyaló szakaszo- vével szemben, mint ha kételkedik, hogy igaz-e az, és kat [6–14] tekinti „kitérõnek” (2007, 49).18 Mások, példá- NAGYOBB TISZTELETET SEM TANÚSÍTHAT, mint ha hiszi, ul Peter BRUNNER (1978), Armin-Ernst BUCHRUCKER hogy az igaz, és magát önként ráhagyja arra.”22 A duplá- (1993) vagy a Bereitung egyik internetes kiadásának név- zás szinte minden grammatikai szinten megjelenik: az

11 okhatározói mellékmondat mellérendelt egyszerû állít- den emberre leselkedik, de ebbõl a szorultságból csak mányaiban („beszél és mutat”), a fõmondat már-már akkor találhatok kiutat, ha egészen személyesen értelme- önálló mellérendelt tagmondatokká váló többszörösen zem – hittel a magam számára elfogadom – Krisztus bõvített állítmányaiban („nem követhet el ... és ... sem te- ajándékát. Ez a tanítás a kognitív-szemantikai szinten túl het”), majd az egyik ágon a tekintethatározó halmozásá- a szöveg retorikai szerkezetébe ágyazottan is megjele- ban („igéjével és mûvével szemben”), a másik ágon pe- nik. Hogy lekipásztori mondanivalóját célba juttassa, dig az alárendelés újabb bõvített állítmányaiban („hiszi Luther egészen szó szerint megszólítja olvasóját. ... és ... ráhagyja”), és ezt még kiegészítik a nyelvtanilag független alárendelõi ágak közti párhuzamok („nagyobb *** tiszteletlenséget ..., mint ha kételkedik, hogy igaz-e az, és nagyobb tiszteletet ..., mint ha hiszi, hogy az igaz”). A reformátor kiindulópontja a világtól való búcsúzás Ahogy ez a példa is mutatja, a sermo elsõ felét a dupla a halál küszöbén. A rövid – mindössze egyetlen mondat- szerkezetek jellemzik. A szöveg második felében azon- ból álló – 1. szakaszban ezért utal a világi javak elren- ban egyre többször találkozunk háromszoros párhuza- dezésének szükségességére (az örökösök közti késõbbi mokkal is. A kétszeres és háromszoros halmozások ösz- viszálynak elejét vevõ végrendelkezésre), ám a külsõd- szefonódása és váltakozása a Bereitung egyik alapvetõ leges – testi – búcsúzás alapelvének kimondásán túl stilisztikai jellegzetessége: „Az azonban a legborzalma- semmiféle részletet nem tárgyal Luther [1]. A hasonlóan sabb bûn, ami megtörténhet, hogy Istent magát szavá- rövid következõ bekezdésben a lelki búcsúzásról beszél- ban, jeleiben és mûvében HAZUGNAK tartják, OLYANNAK, ve ugyancsak egyetlen gondolatot fogalmaz meg, az aki olyasmit mond, mutat, ígér, amit nem gondol komo- õszinte megbocsátás és bocsánatkérés fontosságát [2]. lyan és nem akar megtartani.”23 Itt a két dupla szerkezet Luther ezzel a két mozzanattal – az örökhagyással és a (az eredetiben „Gott als...” = „Isten mint...” és az aláren- testvéri megbocsátással – elrendezettnek tekinti a hal- delésben „nem gondol ... és nem akar”) közé beékelõdik dokló és a szerettei-embertársai közti kapcsolatrendszer két párhuzamos hármas: szó–jel–mû/mond–mutat–ígér. lezárását. Ez – az immanens viszonylat – a reformátor A tripla szerkezetek térnyerését – mint látni fogjuk – számára a haldokló nézõpontjából már hátratekintés; nyilvánvalóan a halál, bûn és pokol hármasának – illetve nem ez a fõ irány. Az õ tekintetének most már más a velük szemben álló és szintén tripla szervezõdésû ké- irányba kell fordulnia, Isten felé, akihez a halál, a hal- pek – megjelenése motiválja, a párok szintjén a kezde- doklás útja is vezet [3]. tektõl végig meglevõ ismétlések pedig a sermo intenzitá- A 3. szakasz ennek az irányváltásnak a határozott ki- sát fokozzák. Hozzájárulnak a fúgaszerûséghez, ahol jelölésével indul, egyedül Istenre kell figyelnünk. Ebben több szólamban szólal meg ugyanaz a téma. Szinte min- a perspektívában látjuk helyesen magát a halált is. Ez a den mondat egyszerûsíthetõ lenne lényeges szemantikai szoros kapu, az életre vivõ keskeny út kezdete (Mt 7,14). veszteség nélkül. A gazdagabb megfogalmazás hatása Ez a sermo elsõ és egyik legszemléletesebb képe, ame- azonban lényegesen erõteljesebb. A szöveg minden lyet Luther két csavarral rögtön tovább is fûz. A halál szintjén megjelenõ ismétlések hatásos stilisztikai eszköz- (meghalás) szoros és keskeny átjáró – de nem hosszú! nek bizonyulnak a mondanivaló célbajuttatásában. Az Második lépésben ez a rövid, szûk alagút metaforikusan olvasó nem vonhatja ki magát a hatásuk alól.24 azonosul az anyaméhet a külvilággal összekötõ szülõcsa- Ugyanebbe az irányba mutat a szöveg egy másik jel- tornával, és Luther két hosszú körmondatban bontja ki a legzetessége is. A 9. szakaszban a sermo elsõ felét uraló kép analógiás rétegeit. Ahogy az újszülött az anyaméh- általános alany (man, mensch) helyét átveszi a sokkal bõl a szülõcsatornán átpréselõdve látja meg a napvilágot, személyesebb egyes szám második személyû névmás úgy megyünk át földi életünk végén a halál szoros kapu- (du). PREUL (1997, 115) szerint ez az átmenet minden ján keresztül az örökkévalóságba, amely mostani vilá- Luther-prédikációban megfigyelhetõ, de sehol nem gunkhoz képest még sokkal tágasabb és szebb, mint olyan hangsúlyos, mint itt. A váltás helye nem véletlen- amennyivel ez a világ felülmúlja az anyaméh sötét, zárt szerû; ott következik be, ahol a haldokló számára adott terét.26 Nem a halál utáni valóság, csak a két világ közti feladat kijelölésének helyét átveszi a megoldás bemuta- átmenet a félelmetes – Luther János 16,21-et27 idézi a té- tása. Az elsõ kilenc szakaszban Luther a haldokló hely- tel alátámasztására, s megemlíti még a korai keresztény zetét járja körül. Értelmezi a haldoklást, mint liminális szóhasználatot is, amely a szentek halálévfordulójának állapotot, kijelöli a követendõ utat és vázolja a fenyege- ünnepét a Natale (natalis), vagyis „születésnap” szóval tõ kísértéseket. Eddig a haldoklóról, mint emberrõl álta- jelölte. Luther tehát a harmadik szakaszban a halálhoz lában van szó. A megoldás azonban már a személyesen kapcsolódó félelmet, szorongást átköti a haláltól, mint megszólított olvasónak szól: „Aki tehát jól akar megvív- meghalt állapottól a halálhoz, mint meghaláshoz. Ez a lé- ni velük és ki akarja ûzni õket [a halál, bûn és pokol ké- pés természetesen nem különösebben eredeti – és már a peit], annak nem lesz elég, hogy küzdjön és küszködjön sermo címe is megelõlegezte –, ez azonban mit sem von vagy birkózzon velük, mert túl erõsnek bizonyulnak szá- le jelentõségébõl. Három mozzanatra érdemes felfigyel- mára, és egyre rosszabb helyzetbe kerül. A mûvészet ép- ni. Itt – voltaképpen az érdemi gondolatmenet legelején pen az, hogy ejtse õket és semmit ne tegyen velük. Ho- – bukkan fel elõször a hit. A halál szoros kapuja teszi, gyan történik azonban ez? Úgy történik, hogy a halált az hogy ezt az életet látjuk tágasnak, a következõt szûknek. életben, a bûnt a kegyelemben, a poklot a menny- Ezzel szemben hinnünk kell, hogy a valódi arányok orszában kell szemlélned, s nem hagyhatod, hogy ettõl a azok, amelyek az Istenre figyelõ perspektívában tárulnak szemlélõdéstõl vagy nézéstõl bármi eltántorítson...”25 In- fel. Ez a fogalomkör jelöli majd ki a gondolatmenet to- nentõl kezdve az általános alany már csak szórványosan vábblépési irányát a következõ szakaszokban. Luther – fordul elõ, míg a korábban nem használt második szemé- másodszor – nem filozofál, hanem képekben gondolko- lyû alakok a sermo végéig megmaradnak. A halál min- zik, sõt képekkel érvel. Harmadrészt a halált mint szoros

12 kaput nem tagadja, hanem kontextualizálja; nem elûzi, vedésében eltörölte, szeretete poklomat elhagyatottságá- hanem legyõzi azzal, hogy egy nagyobb, gazdagabb kép- ban lerombolta”.28 Luther itt stilisztikai eszközökkel repel, illetve képekkel – a kapu mögött kitáruló új világ, il- torikailag megvalósítja azt, amit a halálra készülõknek letve a meghalás születésként való metaforikus átértel- módszertanilag ajánl. A halálom, bûnöm, poklom nem mezésével – felülírja. Pontosan ez a módszer az, amit hessegethetõ el, nem zárható ki a gondolataimból, mint majd a középsõ részben [6–14] a bûn, halál és pokol ké- ahogy a fenti mondatban is jelen vannak, ám nem önma- peivel kapcsolatban követendõ stratégiaként javasol, és gukban, hanem Krisztus életének és halálának, engedel- amelyet a mû egészében újra meg újra meg is valósít. A mességének és szenvedésének, szeretetének és elhagya- Bereitung sikerének, hatásának egyik kulcsa ebben a per- tottságának alárendelve, azokon keresztül újraértelmez- formatív jellegben rejlik — nem véletlenül találta meg a ve. A mimetikus szintaxisnak további rétegeit is felszín- helyét a Betbüchleinben, amely maga is performatív szö- re hozhatjuk, ha felfigyelünk, hogy a kegyelmi képek veg. mindhárom tagmondatban kettõs fõnévi szerkezetbõl A halálra készülõdés tehát a meghalásra való felké- épülnek fel: élet, engedelmesség és szeretet egyfelõl; ha- szülést jelenti. A végsõ útra való elõkészület legfonto- lál, szenvedés és elhagyatottság másfelõl. Ahogy a 9–12. sabb eszközei pedig a szentségek, nevezetesen a gyónás, szakaszban tanácsolta Luther, hogy a haldokló Krisztus az úrvacsora és az utolsó kenet. Jó, ha ezekkel élhet a halálában, keresztjén és pokolra szállásán, elhagyatottsá- haldokló, de ha nem érhetõk el számára, akkor sem sza- gán keresztül szemlélje saját kísértéseit, itt most ezt va- bad csüggedni a hiányuk miatt, mivel a szentség nem lósítja meg a szöveg szintjén, de rögtön felvillantja a pas- más, mint jel, amely a hitet szolgálja és hitre buzdít [4]. sió paradoxonának gyõzedelmes oldalát is: Krisztus ha- Ez Luther szentségi teológiájának magva. Az 5. szakasz lálában az élet gyõz, szenvedésében az engedelmesség azt fejti ki, mit jelent a szentségekkel élni. Meg kell be- diadalmaskodik, elhagyatottságában a szeretet ér célba. csülnünk, s nagyra kell õket tartanunk, legfõképpen pe- Ugyanezt a szerkezetet, illetve retorikai stratégiát fi- dig a bûnt, halált és poklot kell velük ellensúlyoznunk. A gyelhetjük meg egy szinttel magasabban, a három kísér- szövegben itt jelenik meg elõször ez a hármas, ami a to- tõ kép és ellenképeik elrendezésében is. Az élet, kegye- vábbiakban az egész sermo meghatározó motívumává lem és mennyország halál, bûn és pokol ellen szegezett válik, s ahogy a 3. szakaszban a hit jelentette a kapcsoló- képét Luther mindegyik esetben Krisztussal, illetve pontot a gondolatmenet következõ állomásához, innen Krisztussal és szentjeivel29 azonosítja, de a következõ majd ennek a hármas képnek a kifejtése visz tovább. szakaszban a másik oldalról is megfogalmazza a tételt. Elõbb azonban a szentségek iránti tiszteletet értelmezi Itt a keresztre feszített Krisztust magát értelmezi hármas Luther, mint abban való hitet, hogy mindaz, amit Isten a képként: feltámadása az élet képe, engedelmessége a ke- szentségekhez kötve ígér, igaz, s valóban megtörténik gyelemé, szeretete pedig a mennyországé [13].30 Érde- velem [5]. mes felfigyelni rá, hogy a kérdéses szakasz mindegyik A 6. szakasszal kezdõdõ rész kiindulópontja, hogy ak- mondatában felbukkan a „legyõzte” (uberwunden) ige: kor tudjuk helyesen értékelni a szentségek jelentõségét, „Õ [Krisztus] az élõ és halhatatlan kép a halál ellen, ame- ha látjuk, milyen rettenetektõl szabadítanak meg. Két- lyet elszenvedett, és a halottak közül való feltámadásával ségtelen, hogy a haldokló számára kísértést jelentõ há- mégis legyõzött az életében. Õ Isten kegyelmének képe a rom kép – halál, bûn és pokol – szerkezetileg a szentsé- bûn ellen, amelyet magára vett és legyõzhetetlen enge- gek tárgyalásába ágyazva, sõt annak alárendelve jelenik delmességén keresztül legyõzött. Õ a mennyei kép, aki meg. Ugyanakkor a témának szentelt kilenc szakasznyi Istentõl elhagyatva, mint kárhozott – és mindennél erõ- terjedelem olyan jelentõs, hogy aligha lehet ezt – mint sebb szeretetével a poklot legyõzve – megmutatta, hogy REINIS teszi (2007, 49) – puszta „kitérõnek” tekinteni. A õ a szeretett Fiú, és ezt mindeneknek megadja, ha hisz- rövid bevezetés után Luther a három képet tárgyalja egy- szük ezt.”31 Ezt észrevéve felismerhetjük, hogy amikor a egy szakaszban (halál [6], bûn [7], pokol [8]), majd – következõ lépésben Luther még egy szinttel gazdagítja hangsúlyozva, hogy csak úgy gyõzhetõk le, ha nem ön- az ajándékok hármas értelmezését, akkor egyszersmind magukban, hanem más képekben szemléljük õket [9] – össze is foglalja az elõzõ három tripla szerkezetet. Az megrajzolja ellenképeiket (élet [10], kegyelem [11], elõzõekhez hasonlóan a 14. szakasz megközelítése is mennyország [12], illetve Jézus feltámadása, engedel- krisztocentrikus, de most nem Krisztusra, mint üdvkép- messége és szeretete [13]). re, hanem a Megfeszített cselekedeteire kerül a hangsúly. A halál, bûn és pokol hármasa mind verbálisan, mind Jézus egyrészt legyõzte a halált, bûnt és poklot (vö. strukturálisan prominens szerepet játszik majd a sermo [13]); másrészt az ellenük való küzdelemhez elénk adja második felében is, ahol már nem ezek alkotják az egyes az üdvképeket (vö. [10–12]), harmadrészt pedig a kísér- szakaszok tematikus középpontját. Másrészt azonban tésüket is elszenvedte a kereszten (vö. [6–8]) [14].32 Lu- jobbára ilyen egyszerûen, fogalmi szinten találkozunk ther a sermo középsõ részében tehát háromszorosan is el- velük. Ha a késõ középkori képzõmûvészetre vagy pré- lenpontozza a haldoklóra törõ képek kísértését (1. táblá- dikációirodalomra gondolunk, a sermo halált, bûnt és zat). Hogy a gondolatmenet ívét éppen a haldoklót meg- poklot ábrázoló képei nagyon is absztraktnak tûnnek. rohanó kísértéstõl Krisztus keresztfán elszenvedett meg- Luther mindössze néhány ecsetvonással rajzolja meg kísértéséig rajzolja meg, azzal nem pusztán szemantika- õket, nem bíbelõdik a részletekkel, ám a lényeget mar- ilag zárja a kört, hanem retorikailag is lekerekíti a szöve- kánsan kiemeli: ezek a képek elszakítanak Istentõl. A ke- get. Azáltal, hogy az egész egység [6–14] végén vissza- gyelem képe mindig Krisztus képe, ezt azonban sokkal tér a kiindulópontra (a haldoklóra törõ képek, mint kísér- intenzívebben festi elénk. Sõt nem ritkán Krisztus vált- tések), de a kísértést immár nem az olvasó, hanem Jézus ságszerzõ mûvének képei nyelvileg is körülölelik, ma- haldoklásához köti, az ellenséges képeket egészen körül- guk alá gyûrik negatív párjukat: „Krisztus élete halálo- öleli Krisztussal, azokat – ahogy az olvasónak is ajánlja mat halálában legyõzte, engedelmessége bûnömet szen- – egészen Krisztusban szemléli.

13 1. táblázat – A kísértés képei és a legyõzésükre kapott ajándékok

(1) Kísértés (2) Üdvkép (3) Krisztus Krisztus tette (Krisztus és szentjei) (mint gyõzedelmes kép) (összegzés) halál élet feltámadás (élet) ellenséget legyõzi (3) bûn kegyelem engedelmesség üdvképeket adja (2) pokol mennyország szeretet kísértést elszenvedi (1)

A Bereitung hatásának egyik kulcsa, hogy retorikája észrevenni, hogy bár a külsõ (szentségi) jegyek hiánya tökéletesen illeszkedik tematikus mondanivalójához. A miatt a helyzet nem azonos azzal, amit a képek harcánál sermo nem a pokol rémségeivel riogatja a haldoklót, ha- láttunk, Luther itt ténylegesen erõsíti az olvasó hitét. Ki- nem éppen meg akarja szabadítani azoktól. Retorikájá- csit leegyszerûsítve – hiszen a szentségben való részesü- ban nem a kárhozat fenyegetõ képeinek erejére épít, ha- lés tényleges ereje és hatása a sermóban sehol nem nem az azokon gyõztes Krisztus képét festi fáradhatatlan kérdõjelezõdik meg – azt mondhatnánk, hogy Luther kitartással és lenyûgözõ nyelvi erõvel a haldokló, a halál- nemcsak beszél arról, hogy a hit a szentségek nélkül is ra készülõ olvasó szeme elé. Végsõ soron ezért nem te- lehet erõs, hanem mindent meg is tesz azért, hogy – az kinthetjük a képek harcát és az egész képtematikát má- immár egyes szám második személyben megszólított – sodlagosnak Luther szövegében, mert míg a külsõdleges olvasója hitét erõsítse, noha az olvasás aktusa nyilvánva- jegyek, a szentségek tényleges vételét nem helyettesíthe- lóan kizárja a szentségekben való egyidejû részesedést. ti a sermo, a belsõ képekben megjelenõ kísértések elleni Mindaz tehát, ami ebben a három szakaszban [15–17] harcra nem pusztán buzdít és tanácsol, hanem abban tel- megfogalmazódik, elsõsorban retorikailag, nem tartalmi- jes erejével, teljes retorikai fegyverzetével közvetlenül lag gazdagítja a szentségek korábbi tárgyalását: nem vé- részt is vesz. letlenül értelmezi õket REINIS is a 4–5. szakaszbeli parti- *** tio amplificatiója-, vagyis bõvebb kifejtéseként (2007, 49, vö. 63–68). Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a A 15. szakasszal kezdõdõen Luther visszatér a szentsé- gondolatmenet veszélyeztetése nélkül kiiktathatnánk ezt gekre, de a gondolatmenet korábbi egységeinek alapfogal- a részt a szövegbõl.33 Meglátásom szerint egy ilyen mai – a három kép, a szentek közössége, a hit, a szentség, csonkolással nem azért sérülne végzetesen a szöveg, mint jel, ígéret és Isten cselekvésének színhelye, illetve a mert kognitív tartalmából – voltaképpeni tárgyából – személyes appropriáció („érted”) – innentõl gazdag szö- máshol nem közölt lényeges elemek maradnának ki, ha- vedékben vonulnak végig a szövegen. Az argumentáció nem mert performatív jellegét veszítené el, s ezáltal, je- szintjén ezek a szakaszok már nem annyira kiegészítik és lentõsen gyengülne az olvasóra tett hatása. A szöveg már tematikusan kibõvítik az eddigieket, mint inkább fúgasze- nem tenné, amit mond, nem erõsítené meg az olvasó hi- rûen kibontják és összefûzik a korábbi témákat. tét, pusztán beszélne arról – kognitív információként kö- Luther újra megerõsíti, a szentségekben Isten cselek- zölné –, hogy a szentségek erõsíthetik a hitét. szik, amelyekre éppen ezért ráhagyatkozhatunk, mint a A 18. szakaszban egy olyan téma – a szentek közössé- Krisztusban adott ajándékok biztos jelére [15]. A szent- ge – csendül fel a cantus firmusban, amely a kísérõszó- ségekre hagyatkozás, a szentségek tisztelete pedig éppen lamokban már addig is sokszor felbukkant.34 Itt egyetlen azt jelenti – a reformátor itt nyilvánvalóan átértelmezi és részletet emelek ki: a bekezdés második felében számos megújítja a késõ középkori teológia rituális-performatív bibliai igehelyet idéz Luther, amelyekkel mind az olvasó gyakorlatát –, hogy hiszünk abban az isteni ígéretben, hitét erõsíti. A 19. szakasz középpontjában az imádság amelyet közvetítenek, és ajándékaikat egészen szemé- áll. Két okunk is van az imádság meghallgatásában bíz- lyesen elfogadjuk („hidd, hogy érted adattak”) [16]. A ni. Egyrészt a Biblia tanúsága szerint Isten megparan- 17. szakasz más irányból járja körül azt a kérdéskört, csolta angyalainak, hogy legyenek segítségünkre, más- hogy a jel – a szentség – kulcsa a hit. A külsõ jel egyrészt részt Isten az imádság meghallgatását ígéri, illetve mint- erõsíti a hitet – éppen ezért nagy ajándék –, de a hit ön- egy feladatul adja az ebben való bizonyosságot (Mk magában is megállhat. Másrészt a szentség méltatlan – 11,24).35 Valójában élethossziglan kellene imádkoznunk kárhozatos – vételének feloldása éppen abban áll, hogy hitért a halál órájában, amelynek elérkeztekor Istent ép- ráhagyatkozom, bízom az Isten által adott jelben és ígé- pen ezért bátran emlékeztethetjük saját parancsaira és retben — akár saját méltatlanságom szorongató érzésé- ígéreteire – ami szintén hitünket erõsíti [19]. nek, kísértésének ellenében is: inkább magamat tagad- Az utolsó szakaszban Luther hat pontban foglalja ösz- jam meg, mint a szentséget! Harmadrészt a jelek hit nél- sze Isten nekünk adott ajándékait, még egyszer számba kül mit sem érnek; annak, aki nem hisz bennünk, bármi- véve ezzel az egész sermo kulcsfogalmait: a három képet lyen sok és bármilyen világos jel is hiába adatik. és ellenképeiket, a Krisztusban adott kegyelem szemé- Jól látszik itt, Luther milyen kitartó következetesség- lyes értelmezését („érted”) és a kísértés feletti krisztusi gel állítja a hitet a középpontba. A szentségek alapvetõ gyõzelmet, a szentségi jeleket, a szentek közösségét és és egyetlen szerepe, hogy azt erõsítsék. Luther részlete- az imádságot. Ha Isten ilyen hatalmas dolgokat cselek- sen ki is fejti, ezt a feladatukat hogyan töltik be. Ugyan- szik érted, rád is háríthat nagy feladatot – a meghalást –, ilyen eltökéltséggel küzd azonban minden értelmezés el- amennyiben nagy ajándékokat is kapcsol hozzá. Mind- len, amely szerint a szentségek akár hiányukban, akár a ezért hálát kell adnunk Istennek, ami könnyebbé teszi a velük való viszony elvárásain keresztül (méltó vétel), halálunkat, amire Isten segítsen minket – zárja Luther vagy bármi egyéb módon gyengíthetnék a hitet. Fontos egy fohásszal a sermót.

14 Az utolsó szakasz hat összefoglaló pontja közül az el- erõsítõ három kegyelmi eszköznek (szentség, szentek kö- sõ hármat az elõbbiekben már áttekintettük. A második zössége és imádság), amelyek együtt egyik elemét jelentik három a sermo utolsó harmadát összegzi: az úrvacsora annak a három nagy ajándéknak (üdvképek, egyház és szentségét (vö. [15–17]), a szentek közösségét (vö. kül. ige), amelyet Isten a haldokló erõsítésére ad (2. táblázat). [18]) és az imádságot (vö. [19]).36 Ezek közül a szentség A halál, bûn, pokol hármas kísértésével így állítja szembe önmagában is hármas szerkezetû, amennyiben (I) Isten Luther egyre táguló körökben Isten ajándékait. ígérete37 és (II) a külsõ jel alkotja, amelyek (III) a hit erõ- sítését szolgálják, illetve amelyeket a hit ragadhat meg. 2. táblázat Természetesen a szentség nem választható el Krisztustól, Kegyelmi eszközök a haldokló megerõsítésére hiszen a szentség tartalma Krisztus ajándéka, amelyet a 38 képek kapcsán már oly szemléletesen körüljárt Luther. Szentség Az egyház „Érted” Ezt az irányt követve felismerhetjük a sermo még egy kegyelmi eszközei kulcsmotívumát, amely a szöveg egészét átszövi, de amely önállóan tematizálva mégsem jelenik meg. Elsõ lépésben azt vehetjük észre, hogy a hatpontos Isten ígérete szentség üdvkép (vö. 1.tábl.) összegzés második három eleme is szerves egészet alkot. jel szentek közössége egyház Ahogy az elsõ három az „üdvképek” fogalmával foglal- hit imádság ige ható össze, a második három – a szentségek, a szentek közössége és az imádság – az ekkleziológia területére A haldoklónak utolsó életfeladatát tehát egyfelõl a rátö- tartozik, s az „egyház” fogalomkörében összegezhetõ. A rõ borzalmas kísértések, másfelõl a legyõzésükre szemé- haldokló számára tehát ez a két nagy erõforrás áll rendel- lyesen neki adott ajándékok közti feszültségben kell telje- kezésére: egyrészt a komplex szerkezetû üdvképek sítenie. Luther ezt a konfliktust nagyon is komolyan veszi, (amelyek tartalma végsõ soron maga Krisztus), másrészt a veszélyeket reálisnak látja, a kísértéseket soha nem be- az egyház (természetesen elsõsorban nem hierarchikus- csüli alá. Ugyanakkor sermójában példaszerûen megvaló- intézményes formájában, hanem elrejtett teológiai való- sítja azt, amire a haldoklót biztatja: a mindvégig jelenlevõ ságában), amely a maga eszközeivel szintén Krisztusról kísértést – a halál, bûn és pokol hármasával még a 20. sza- tanúskodik és Krisztushoz vezeti a haldoklót. A két moz- kaszban is találkozunk – fáradhatatlanul és rendkívül gaz- zanat fényében pedig könnyen felismerhetjük azt a har- dagon öleli körül – fogalmilag és retorikailag egyaránt – madik elemet, amelyet Luther a sermo során újra meg új- Isten értünk adott ajándékaival. A rettenet képeit sokszo- ra az olvasó szívére helyez, bár – meglepõ módon – kü- rosan beágyazza a haldoklót támogató erõforrások leírásá- lön sehol nem emel ki. Az üdvképek és az egyház melba, míg végül az utóbbiak valóban legyõzik az elõbbieket; lett az ige a harmadik kegyelmi eszköz, amelynek segít- a halált valóban elnyeli az élet (1Kor 15,54, Károli). ségével a haldokló szembeszállhat az utolsó órában rátö- rõ kísértéssel. *** Noha Luther érvelése, illetve a szöveg szervezõelve tematikus és nem biblikus, az egész sermót áthatja a szent- Elemzésemben a magyar nyelvû szakirodalomban ed- írásközpontú reformátori szemlélet. Luther a húsz sza- dig még kevéssé tárgyalt sermo keletkezéstörténetének kaszban összesen harmincnál több igehelyet idéz, és a és gondolatmenetének vázlatos ismertetésén túl a mû bibliai idézetek és parafrázisok még a legszerényebb szerkezetét és máig tartó hatóerejnek összetevõit vizsgál- becslések szerint is a teljes szöveg mintegy 15%-át teszik tam. Arra kerestem a választ, miért maradt öt évszázad ki. Ha ez a szám nem is kimagasló, semmiképpen nem el- után is népszerû ez a szöveg, hogyan tudta egy fél évez- hanyagolható, és a szentírási idézetek nem tekinthetõk red múltán is megõrizni erejét és hatását, miként marad- pusztán ornamentálisnak, egy tematikus okfejtés egysze- hatott ma is használatban az evangélikus lelkiség gya- rû díszítõelemeinek. Aligha lehetne õket törölni anélkül, korlatában. A választ elsõrenden a sermo performatív ka- hogy a gondolatmenet egésze meg ne roppanjon. Luther rakterében találtam meg, amelynek meghatározó kompo- valóban nem mondja azt sehol a sermóban, hogy a hal- nensei a fúgaszerû szerkezet, a halmozás (adjekció) alak- dokló olvasson vagy olvastasson a Bibliájából. Ugyanak- zatai és a tematikus mondanivalóhoz tökéletesen illesz- kor tanítása minden pontján biblikus gondolkodásra biz- kedõ – a gondolati tartalmat stilisztikai eszközökkel le- tatja az olvasót. Éppen az a magátólértõdés, amellyel Lu- képezõ – mimetikus retorika. ther a gondolatmenet szinte minden pontján a Bibliára tá- A mû szerkezetét véleményem szerint inkább hason- maszkodik, teszi nehézzé Isten igéjének, mint a reformá- líthatjuk egy folyammá duzzadó patakhoz vagy – elvon- tor által a haldokló figyelmébe ajánlott kegyelmi eszköz- tabban – egy crescendojelhez, mint egy kettõs fokuszú nek a felismerését, ám ugyanez a magátólértõdés támaszt- ellipszishez vagy koncentrikus körökhöz. A szövegnek ja alá a meglátás érvényességét, amint sikerül kiiktatnunk határozott iránya van. Intenzitása, tematikus komplexitá- saját megközelítésünknek ezt a vakfoltját. sa az 1. bekezdéstõl a 20. szakaszig egyértelmûen foko- Az a három erõforrás, amelyet Luther a haldokló meg- zódik, és az utolsó bekezdésben éri el tetõpontját,39 ami- erõsítésére felmutat, a személyes alkalmazás, a reformáto- kor a mû kiindulópontját jelentõ probléma – a halál fe- ri „pro me”, illetve „pro te” jegyében foglalható össze. Az nyegetõ, és Istentõl elszakítani akaró közelsége – egy üdvképek, az egyház kegyelmi eszközei és az ige mind még mindig nagy,40 de Isten ajándékaihoz mérten mégis „érted” adattak, és akkor nem lesznek hiábavalók, ha fel- csekély feladattá válik, amelyre a költõi kérdés logikája ismered, hogy egészen személyesen neked szólnak, és a szerint csak Istentõl kapott feladatként igent mondani, bennük adott ajándékot hittel a magadénak fogadod el. vagyis amelyet csak hittel elfogadni és vállalni lehet. Vagyis összegezve, a – mint láttuk, önmagában hármas Luther a sermo egészén végigvonuló fokozást a témák szerkezetû – szentség egyike az egyházban a haldoklót egyre gazdagabb összefûzésén túl a halmozás folyamato-

15 san jelenlevõ változatos eszközeivel éri el. Az alakzatok VD16 = Verzeichnis der im deutschen Sprachbereich erschienenen – ismétlések, párhuzamok, gondolatritmusok – átszövik Drucke des 16. Jahrhunderts: www.vd16.de. WA = D. Martin Luthers Werke: Kritische Gesamtausgabe, eddig 72 a szöveg egészét. Luther kognitív mondanivalójának köt. 87 részben (Weimar: Böhlau, 1883–). szinte minden mozzanatára újra meg újra visszatér, WA Br = D. Martin Luthers Werke: Briefwechsel, 18 köt. (Weimar: átfoglamazva megismétli, egy vagy több bekezdéssel ké- Böhlau, 1930–1985). sõbb újra körüljárja. Az olvasónak nem kell feltétlenül folyamatosan koncentrálnia a megértésre. Átadhatja ma- AKERBOOM, Dick (2003) ‘„...Only the Image of Christ in Us”: Continu- gát a szöveg áradásának. Ha nem az elsõ szó, majd egy ity and Discontinuity between Late Medieval ars moriendi and Luther’s Sermon von der Bereitung zum Sterben’ in: Hein mellérendelt közeli szinonimája, ha nem az elsõ félmon- Blommestijn, Charles Caspers & Rijcklof Hofman (szerk.), dat, majd a hamarosan felbukkanó párhuzamos szerke- Spirituality Renewed: Studies on Significant Representatives of the zet, ha nem a téma elsõ felvezetése, majd a következõ – Modern Devotion (Leuven: Peeters, 2003) 209–272. vagy sokadik – visszatérése eljuttatja hozzá a reformáto- BRECHT, Martin (1984) ‘Der Libellus auro praestantior de animae ri mondanivalót. Aligha olvashatja bárki úgy végig ezt a praeparatione in extremo laborantis, deque praedestinatione et tentatione fidei eine unbekannte frühe Predigt Luthers?’ in: Gerhard néhány oldalt, hogy hatása ne érintse meg, nem csak ér- Hammer és Karl-Heinz zur Mühlen (szerk.), Lutheriana: Zum 500. telmét, hanem érzelmeit, sõt lénye egészét. Geburtstag Martin Luthers von den Mitarbeitern der Weimarer Legmarkánsabban talán mégis a tartalom és a nyelvi Ausgabe (Köln: Böhlau) 333–350. megvalósítás összhangja hat az olvasóra. Luther nem BRECHT, Martin (1985–1993) Martin Luther, 3 köt., ford. J.L. Schaaf csak a haldoklóra törõ képekrõl beszél, hanem képekkel (Minneapolis: Fortress). érvel; a haldoklónak nemcsak útmutatást, feladatokat ad, BRUNNER, Peter (1978) ‘Luthers Sermon von der Bereitung zum Sterben ausgelegt in einer textnahen Paraphrase mit einigen hanem ezeket a feladatokat a szövegben maga meg is va- Erläuterungen’, Zeitwende 49, 214–228. lósítja. Rekontextualizálja a kísértés képeit; a halál, bûn, BUCHRUCKER, Armin-Ernst (1993) ‘Wer so stribt, der stribt wohl: pokol képeit – mint láttuk – nyelvileg is körülöleli Krisz- Martin Luther über die Kunst zu sterben’, Luther 64, 125–136. tus képével, hogy a halált elnyelje az élet. Nemcsak be- FABINY Tibor (1994) „Bevezetés” in: LUTHER (1994a) 5–6. szél a kísértés legyõzésének fontosságáról, hanem részt GÁNCS Aladár (1994) „Miért fordítottuk – miért olvassuk? Elõszó Luther a szentségekrõl írott három prédikációjához” in: LUTHER is vesz ebben a küzdelemben, valóban az olvasó segítsé- (1994a) 7–10. gére siet, hogy végsõ gyötrelmében ne a halál rettenetét, GODZIK, Peter, szerk. (1993) Sterbenden Freund sein: Texte aus der hanem Krisztus érte aratott dicsõséges gyõzelmét lássa. seelsorgerlichen und liturgischen Tradition der Kirche (Hannover: És ami még ennél is nagyobb bravúr, a szentségekrõl is k.n.) internetes kiadás: úgy tud beszélni, hogy az – bár a külsõdleges jegyek je- http://www.pkgodzik.de/Sterbenden%20Freund%20sein.pdf (meg- lenlétének hiányát önmagában nem hidalhatja át, mégis nyitva 2010. február 12.). GOEZ, Werner (1981) ‘Luthers Ein Sermon von der Bereitung zum – betölti azt a funkciót, amit a szentségek is szolgálnak: Sterben und die spätmittelalterliche ars moriendi’, Lutherjahrbuch erõsíti az olvasó hitét. 48, 97–114. Végsõ soron talán éppen itt találhatjuk meg a HOHENBERGER, Thomas (1996) Lutherische Rechtfertigungslehre in Bereitung sikerének, fél évezred után sem múló hatásá- den reformatorischen Flugschriften der Jahre 1521–1522 nak kulcsát. Nem polemizál, hanem épít, hitet erõsít. A (Tübingen: Mohr). KARANT-NUNN, Susan C. (1997) The Reformation of Ritual: An sermo nem pusztán beszél a hit fontosságáról, hanem – s Interpretation of Early Modern Germany (London & New York: ez lehet a vallásos irodalom minden nagy klasszikusának Routledge). a titka – olvasójában el is végzi ezt a munkát. A KLEIN, Luise (1958) Die Bereitung zum Sterben: Studien zu den frühen Bereitungnak nemcsak témája, hanem eredménye is a kí- reformatorischen Sterbebüchern (Göttingen: György Ágost Egye- sértéssel szemben Kisztus ajándékaira és ígéretére ha- tem, doktori ért.). LUTHER Márton (1993) Nyílt levél a fordításról, ford. Gesztes Olympia gyatkozó hit. S mivel erre ma is szükség van, a szöveg- és Szita Szilvia (Budapest: Magyarországi Luther Szövetség). nek ma is helye van az egyház életében, és az ma is hat LUTHER Márton (1994a) Bûnbánat, Keresztség, Úrvacsora: Három — erõvel, építõen, életre – vagyis Krisztusra – vezetõen. sermo a szentségekrõl, 1519, ford. Kozma Éva Mária et al. (Buda- pest: Magyarországi Luther Szövetség). Ittzés Gábor LUTHER Márton (1994b) Nyolc böjti prédikáció Wittenberg népének: 1522. március 9–16-ig, ford. Szebik Zsófia (Budapest: Magyaror- szági Luther Szövetség). LUTHER Márton (1997) Hogyan szemléljük Krisztus szent szenvedését? HIVATKOZOTT MÛVEK Így imádkozzál! Egyszerû útmutató az imádkozásra, ford. Véghelyi Antal és Balikó Zoltán (Budapest: Magyarországi Luther Szövet- Rövidítések ség). BENZING = BENZING, Josef & Helmut CLAUS, Lutherbibliographie: MÜLLER, Nikolaus (1911) Die Wittenberger Bewegung 1521 und Verzeichnis der gedruckten Schriften Martin Luthers bis zu dessen 1522: Die Vorgänge in und um Wittenberg während Luthers Tod, 2 köt. (2. kiad.; Baden-Baden: Koerner, 1989–1994). Wartburgaufenthalt: Briefe, Akten und dergleichen und Personalien CLEMEN = Luthers Werke in Auswahl, szerk. Otto Clemen et al., 8 köt. (2. kiad.; Lipcse: Heinsius). (1–4. köt. 5., jav. kiad., 6–8. köt. 3., jav. kiad.; Berlin: Walter de NGIEN, Dennis (2007) ‘Picture Christ: Martin Luther’s Advice on Gruyter, 1959–1966). Preparing to Die’, Christianity Today 51:4 (április) 66–69. LMM = D. Luther Márton mûvei: A reformáczió négyszázados fordu- PREUL, Reiner (1997) ‘Der Tod des ganzen Menschen: Luthers Sermon lójának örömünnepére és emlékezetére, szerk. Masznyik Endre, von der Bereitung zum Sterben’ in: V. Drehsen, D. Henke, R. ford. uõ et al., 6 köt. (Budapest & Pozsony: Luther-Társaság, Schmidt-Rost és W. Steck (szerk.), Der ‘ganze Mensch’: 1904–1917). Perspektiven lebensgeschichtlicher Individualität: Festschrift für LSA = Martin Luther Studienausgabe, szerk. Hans-Ulrich Delius, 6 Dietrich Rössler zum siebzigsten Geburtstag (Berlin és New York: köt. (Berlin: Evangelische Verlagsanstalt, 1979–1999). Walter de Gruyter) 111–130. LW = Luther’s Works: American Edition, fõszerk. H.T. Lehmann, 55 RAU, Gerhard (1983) ‘Erfahrung und Offenbarung in der Bereitung köt. (Saint Louis: Concordia & Philadelphia: Fortress, 1955–1986). zum Sterben,’ Pastoraltheologie 72, 386–390. MBW = Melanchthons Briefwechsel: Kritische und kommentierte REINIS, Austra (2007) Reforming the Art of Dying: The ars moriendi in Gesamtausgabe, szerk. Heinz Scheible, eddig 12+11 köt. 12+12 the German Reformation (1519–1528) (Aldershot és Burlington: részben (Stuttgart–Bad Cannstatt: Frommann-Holzboog, 1977–). Ashgate).

16 STOCK, Ursula (1982) Die Bedeutung der Sakramente in Luthers 14 Nem az enyém az elsõ vállalkozás, amely retorikai szempontból kö- Sermonen von 1519 (Leiden: Brill). zelít a Bereitunghoz. A közelmúltban Austra REINIS kínált ilyen ol- ULRICH-ESCHEMANN, Karin (2008) ‘Begleitung beim Sterben – vasatot (2007, 47–82), megközelítése mégis jelentõsen eltér az Bereitung zum Sterben: Ein tröstliches Beispiel aus Luthers Sermon enyémtõl. Reinis következetesen és helyesen azonosítja a szöveg re- von der Bereitung zum Sterben’ in: uõ, Leben, auch wenn wir torikai alakzatait, szerkezeti rekonstrukciója azonban már kevésbé sterben: Christliche Hoffnung lernen und lehren (Göttingen: meggyõzõ, s értelmezésében csak kevéssé lép túl az egyszerû kata- Vandenhoeck & Ruprecht) 59–61. logizáláson. Általában megelégszik azzal, hogy a retorikában a taní- VAJTA Vilmos (1993) Communio: Krisztus és a szentek közössége tás és az érzelemfelkeltés eszközét lássa, és befejezettnek tekinti a Luther teológiájában (Budapest: Magyaroszági Luther Szövetség). vizsgálódást, amikor kijelenti, hogy Luther a retorika eszközeivel VÉGHELYI Antal (1997) „A fordító elõszava” in: LUTHER (1997) 7–9. hatásásosan felkeltette az olvasó érzelmeit. Ezzel szemben én a szö- WINKLER, Klaus (2000) Seelsorge (2., jav. és bõv. kiad.; Berlin: Walter veg önmagát megvalósító performatív jellegére teszem a hangsúlyt, de Gruyter). amit õ – az általam meghatározónak tartott kettõs- és hármas szer- WRIEDT, Markus (1987) ‘Ist der Libellus auro praestantior de animae kezetekhez hasonlóan – meg sem említ. praeparatione in extremo laborantis, deque praedestinatione et 15 Nyilvánosan hozzáférhetõ magyar fordítás híján a Bereitung címé- tentatione fidei eine Lutherschrift?’, Lutherjahrbuch 54, 48–83. ben szereplõ mûfaj-meghatározás magyarítása sincs lezárva, de úgy tûnik, a sermo a legesélyesebb jelölt. A 20. század elején megjelent, máig legteljesebb magyar Luther-kiadásba (LMM) egyetlen JEGYZETEK Sermon/sermo sem került be. Ezzel a mûfajjal érdemben csak a 1 Martin LUTHER, Ein Sermon von der Bereitung zum Sterben (1519) rendszerváltás után megindult új Luther-kutatások és -fordítások so- in: WA 2:679–697, CLEMEN 1:161–173, LSA 1:230–243; angolra rán találkozunk. Kiváló – és témánk szempontjából is releváns – kis- ford. Martin H. Bertram in: LW 42:95–115. A szöveg a gyûjtemé- monográfiájában VAJTA Vilmos számos korai sermót tárgyal, köz- nyes kiadásokon kívül mikrofilmen is rendelkezésre áll, sõt legújab- tük a Bereitungot is, és ezekre következetesen az értekezés mûfaj- ban már az interneten is szabadon elérhetõ több korai kiadása digi- megjelölést használja (1993, 63 és passim, kül. 3–8). Hasonlóan, a talizálva. Ezek egyszerûen megtalálhatók a VD16-ból, ezért itt csak Nyílt levél a fordításról szerkesztõi is így fordítják a sermót (Luther egyetlen kiadás URL-jét adom meg (http://www.digitale-sammlun- 1993, 20j.) A Nyolc böjti prédikáció (Acht Sermone) joggal szerepel gen.de/~db/0002/bsb00024068/images/, vö. VD16 L 6480, meg- ezen a címen, hiszen ezek valóban szószékrõl elhangzott igehirdeté- nyitva 2010. január 20.; 2010 áprilisára már a VD16 L 6473–6474 sek voltak (Luther 1994b). Végelyi Antal a passióról szóló sermo- digitalizálása is befejezõdött). Friedrich Károly és Muntag Andor fordításának címébõl egyszerûen kihagyta a mûfajmegjelölést kéziratos magyar fordítását Csepregi Zoltán bocsátotta rendelkezé- (Luther 1997), fordítói elõszavában pedig írásként, prédikációként semre. Ahol nem jelzem külön a fordítót, az idézetek magyar válto- és igehirdetésként beszél a szövegrõl (Véghelyi 1997, passim), ame- zatát saját fordításomban közlöm. lyek közül az utóbbi kettõ jogossága kérdésesebb, mint az Invo- 2 Az elmúlt fél évszázad legnagyobb szabású Luther-életrajzának cavit-prédikációk esetében, mivel ez a mû valóban írás, nem szó- szerzõje, Martin BRECHT szerint Spalatin tudatosan próbálta Luthert székre, hanem nyomtatásra készült (egyébként Melanchthon medi- kegyességi, illetve tanító iratok írására ösztönözni, hogy ezáltal tációként említi: MBW 46.1, T1:109.5, Spalatinnak, 1519. március távoltartsa a túl intenzív polémiától (1985–1993, 1:350). 13. = WA Br 1:359.26–27, Nr. 161). A „Magyar Luther Füzetek” 3 A szöveg – jórészt Luther leveleibõl rekonstruálható – keletkezés- sorozat 4. kötetében a reformátor három másik, hasonló mûfajú és története szinte minden kiadás elején és – többé-kevésbé részletesen ugyancsak 1519 õszén keletkezett írása jelent meg (Luther 1994a), – a legtöbb tanulmányban megtalálható. Én itt elsõsorban a weimari és fordításuk alkalmat kínálhatott volna a magyar nyelvû fogalom- kiadásra támaszkodó CLEMEN (1:161) nyomán követem az eredeti használat tisztázására is. GÁNCS Aladár a füzethez írt fordítói elõsza- forrásokat. Vö. WA Br 1:381.17–20, Nr. 171, 1519. május 8.; vában azonban fel sem veti a mûfaji kérdést, az efféle filológiai-te- WA Br 1:394.15, Nr. 175, 1519. május 16.; WA Br 1:508.12–13, ológiai vizsgálódásokkal szemben programatikusan elõnyben része- Nr. 198, 1519. szeptember 22.; WA Br 1:548.3–11, Nr. 215, 1519. sítve a reformátor mûveit és életrajzait (1994, 7). Hogy írása címé- november 1., mindegyik Luther levele Spalatinhoz. ben „három prédikáció[ról]”, a szövegben pedig „Luther- 4 Schartról csak korlátozottan állnak rendelkezésre életrajzi adatok, sermok[ról]” beszél, az világosan jelzi, hogy a két fogalmat felcse- de a német és az amerikai kiadásokban azért található néhány rá vo- rélhetõnek, szinonimának tartja, bár a passiómeditációhoz hasonló- natkozó szakirodalmi hivatkozás (vö. WA 2:680j.; LW 42:97j.) L. an ezek sem szószéki beszédek voltak. Sorozatszerkesztõi bevezetõ- még MÜLLER (1911) 404 és STOCK (1982) 87j. jében FABINY Tibor körültekintõbb, de õ is mindössze egy mondatot 5 Ein buchlein von der nachfolgûg des willigç sterbçs Christi (1515) szentel a témának, és a sermo és a prédikáció megjelölést egyenér- = VD16 S 8697. tékûként kezeli: „A három írás mûfaja sermo, azaz prédikáció, de 6 A wolfenbütteli Herzog August Bibliothek gyûjteményében ma is mindegyik a keresõ, laikus emberek számára készült, tanítói céllal” megtalálható az a példány, amely Luther Schartnak szóló saját kezû (1994, 5). Mindezek ellenére az a tény, hogy a füzet alcímében a dedikációját viseli (M: Li 5530 Slg. Hardt (19, 222)). sermo szerepel, véleményem szerint – Véghelyi terminológiahasz- 7 Vö. VD16 L 6473–6498. nálatának késõbbi elnagyoltsága ellenére – lényegében szentesítette 8 A pontos szám függ azoktól a kritériumoktól, amelyekkel a külön- ezt a szóhasználatot mint a lutheri – Perdigttõl megkülönböztetett – bözõ bibliográfiák a „kiadás” fogalmát meghatározzák. Az elõzõ Sermon magyar megfelelõjét. A Friedrich és Muntag-féle fordítás jegyzetben hivatkozott VD16 mellett l. még WA 2:680–683 (A–W), címében („A halálra való készülõdésrõl”) szintén nem szerepel a ill. BENZING 1:435–456. sz. és 2:451a, 455a és 456a sz. mûfajmegjelölés. Az nyilván a kézirat szerkesztõinek felelõssége 9 Betbüchlein (WA 10II:331/375–482/501); a kiadásokhoz l. WA lesz, hogy a kérdést a kiadás kapcsán majd tisztázzák. 10II:341 és 368–369 (V, X–d, f–g, i–n); vö. VD16 L 542, 16 Vö. Luther megjegyzését Spalatinnak a jócselekedetekrõl szóló 4099–4109, 4124 és ZV 10039. sermójáról (Von den guten Werken, 1520: WA 6:196/202–276), 10 Winterpostille, 1528 (WA 21:IX/1–193); a kiadásokhoz l. WA amely immár meghaladva mûfaji kereteket, könyv méretûvé növe- 21:XXIV és 192; vö. VD16 L 5591–5666, ZV 4666, 10097, 18461, kedik: „Est in manu & Calamo sermo de bonis operibus, futurus non 23097. Ezt a hagyományozási csatornát REINIS, aki egyébként a ki- sermo, sed libellus” (WA Br 2:75.8–9, Nr. 271, 1520. március 25.; adástörténetet viszonylag alaposan feltérképezi (2007, 48), figyel- vö. WA 6:196). Bár itt mûfaji oldalról tárgyalom a kérdést, érdemes men kívül hagyja. megjegyezni, hogy BRECHT hangsúlyozza, nyomtatott prédikációi- 11 Vö. WA 2:683 (a–b); VD16 L 6339, 6499–6501; BENZING ban Luther tartalmilag semmi olyat nem hirdetett, amit ne mondott 1:458–460 sz. és 2:456b és 459a sz. volna el a szószékrõl (1985–1993, 1:350). 17 12 Csak néhány példa a közelmúltból: GODZIK (1993) 62–67; NGIEN Más sermókhoz hasonlóan Luther ezt a szöveget is betûvel számo- (2007); ULRICH-ESCHEMANN (2008), WINKLER (2000) 466–467. zott egységekre (kb. bekezdésekre) tagolja. Mivel ez a felosztás 13 Luther írása jól kitapinthatóan gyökerezik az ars moriendi hagyo- nemcsak az áttekinthetõséget, hanem a különbözõ kiadások (sõt for- mányban, amelyet egyúttal jelentõsen meg is újít, a kettõ kapcsola- dítások) közti egyszerû átjárhatóságot is biztosítja, a hivatkozások- ta azonban önálló vizsgálódást igényel, ezért azzal egy külön tanul- ban a bekezdésszámot adom meg [ ]-ben, amelyet szükség szerint mányban foglalkozom. Itt érdemes viszont megjegyezni, hogy a kiegészítek a weimari kiadás oldal- és sorszámával. Libellvs avro praestantior de animae praeparatione in extremo 18 Bár a szerkezetet nem tárgyalják, KARANT-NUNN (1997) 145–146 és laborantis (1520, VD16 L 1509) kapcsán Luther szerzõsége is fel- ULRICH-ESCHEMANN (2008) is a szentségekre helyeznek nagyobb merült, vö. BRECHT (1984), KLEIN (1958) 29–39, WRIEDT (1987). hangsúlyt, a képeket alig érintik.

17 19 Vö. http://rodekohr.net/Luther_HTML/Luther_Sermon_von_der 27 „Amikor az asszony szül, fájdalma van, mert eljött az õ órája, de Bereitung_zum_Sterben_1519.html (Achim Rodekohrs honlapjáról amikor megszülte gyermekét, nem emlékszik többé a gyötrelmeire letöltve 2010. január 19.); nem kizárt, hogy a szerkesztõ azonos a az öröm miatt, hogy ember született a világra.” honlap tulajdonosával. 28 „Christus leben meynen tod yn seynem tod ubirwunden hab, seyn 20 Ugyanide sorolható Werner GOEZ elemzése is, aki ugyan csak öt gehorsam meyne sund yn seynem leyden vortilget, seyn lieb meyn egységrõl beszél geometriai metaforák nélkül, de a részletesebb is- hell ynn seynem vorlassen zustort habe” ([15]: WA 2:693.9–12). mertetésébõl kiderül, hogy ezeket a középsõ körül szimmetrikusan 29 Vö. [10]: WA 2:689.9–10; [11]: WA 2:689.28–29; [12]: WA rendezi el (1981, 109–110). 2:690.26–28. A hármas Krisztushoz kötve késõbb is elõfordul, pl. 21 Klaus WINKLER (2000, 466–467) hat súlyponti témát nevez meg, de [16]: WA 2:694.10–11. rövid áttekintésében sem az elemzésükre, sem a sermo szerkezetére 30 Késõbb kis módosítással a feltámadás helyett az élet jelenik meg eb- nem tér ki. ben a hármasban ([15]: WA 2:692.31–32). 22 A tipográfiai kiemelések csak a párhuzamos szerkezetek könnyebb 31 Kiemelés tõlem – I.G. „Er ist das lebendig und unsterblich bild felismerését szolgláják. Az eredetiben a tisztelethez és tiszteletlen- widder den tod, den er erlitten, und doch mit seyner ufferstand von séghez tartozó ige is azonos: „Dan die weyl da selbst gott durch den todtenn ubirwunden yn seynem leben. Er ist das bild der gnaden priester redt und zeychnet, mocht man gott kein großer uneehr yn gottis widder die sund, die er auff sich genommen und durch seynen synem wort und werck thun, dan zweyfelen, ab es war sey, und kein unubirwindlichen gehorsam ubirwunden. Er ist das hymelisch bild, großer eehre thun, den glauben es war seyn und sich frey drauff der vorlassen von gott, alß eyn vordampter, und durch seyn aller vorlassen” (WA 2:686.27–30). mechtigist liebe die hell ubirwunden, bezeugt, das er der liebst sun 23 Kiemelések tõlem – I.G. „Das ist aber die grawsamst sund, die sey und unß allen dasselb zu eygen geben, ßo wir alßo glauben” geschehen mag, durch wilch got selber yn seynem wort, zeychen und ([13]: WA 2:691.15–21). werck als ein lugner geachtet wirt, alls der ettwas redt, zeyge, zusage, 32 Ez a hármas összefoglalás visszatér a sermo záró szakaszában, a hat das er nicht meyne, noch halten wolle” [16] (= WA 2:693.26–29). összegzõ pont közül az elsõ háromban ([20]: WA 2:697.15–21). 24 Klaus WINKLER ezt úgy foglamazza meg – anélkül, hogy a sommás 33 REINIS értelmezése, hogy Luther itt tér vissza a sermo „voltaképpeni értékelést kifejtené, indokolná vagy illusztrálná –, hogy Luther szö- tárgyára” (2007, 63), ezért egy kicsit túlzottnak tûnik. vege „a begyakorlás – majdhogynem a kondicionálás! – jellegzetes- 34 A téma részletesebb tárgyalásával külön tanulmányban foglalko- ségeit viseli magán” (2000, 466). zom. 25 „Wer nu wol mit yhn fechten will und sie außtreyben, dem wirt nit 35 „Ezért mondom nektek: higgyétek, hogy mindazt, amiért imádkoz- gnug seyn, das er sich mit yhn zerre und schlage odder ringe, dan sie tok, és amit kértek, megkapjátok, és meg is adatik nektek.” werden yhm zu starck seyn und wirt erger und erger. Die kunst ists 36 Vö. [20]: WA 2:697.21–25. gantz und gar, sie fallen lassen unnd nichts mit yhn handeln. Wie 37 Luther egyaránt hangsúlyozza, hogy a szentségben (és a szentség ki- geht aber das zu? Es geht alßo zu, Du must den tod yn dem leben, szolgáltatásakor a papon keresztül) Isten cselekszik, illetve hogy a die sund yn der gnadenn, die hell ym hymell ansehen, und dich von szentség lényege és értelme, nem pusztán a jel (szentségi jegy), ha- dem ansehen odder blick nit lassen treyben…” [9] (= WA nem amit megígér. 2:688.31–37). 38 Érdemes felidézni, hogy a képek részletes tárgyalását éppen mint a 26 Hogy a kép a 21. század elejére sem vesztett erejébõl, azt jól mutat- szentségek értelmezését, a szentségek ajándékának magyarázatát ja a két magzat anyaméhbeli fiktív beszélgetésének népszerûsége: vezette be Luther [5]. egy gyors internetes keresés több száz találatot ad, s felületes átfutá- 39 Vö. HOHENBERGER (1996) 92. sukból is kiderül, hogy több tucat különbözõ honlapon olvasható a 40 Luther következetes marad, a halál itt sem válik jelentéktelen fel- példabeszéd, amelynek alapötlete-logikája megegyezik a lutheri ha- adattá: „Miért ne tehetne [Isten] rád is valami nagyot (amilyen a sonlat szerkezetével (vö. pl. http://www.prokontra.hu/content/ meghalás)...?” („Warumb solt er dyr nicht etwas großs aufflegenn view/1016/64/, megnyitva 2010. február 11.). (als das sterben ist)…”; [20]: WA 2:697.27–28.)

Félelem – szorongás – hit

A szorongás valójában negatív hit, ezért „gyógyítható” az Istenbe vetett bizalom által. Az ember azért szorong, mert képes a jövõbe tekinteni. Hétköznapi (nem beteges) szorongásaink pszichikus alapszükségle- teink kielégítetlensége körül támadnak Ezek – K. Grawe nyomán – a kötõdési, az önbecsülési, a kontrollszük- séglet, valamint a kellemes és a kellemetlen megkülönböztetésének szükséglete. A Biblia bizonyságtétele szerint Isten az embernek ezekre az egyébként mindig fogyatékosan kielégülõ, s ezért szorongásokat keltõ szük- ségleteire kínál végsõ megoldásokat. Ez kiváltképpen érvényes arra a szorongásra, amivel szemben az ember a legkiszolgáltatottabbnak érzi magát: a halálfélelemre.

Angst ist eigentlich negativer Glaube, deshalb ist sie durch Gottvertrauen „heilbar”. Der Mensch hat Angst, weil er in die Zukunft schauen kann. Unsere alltäglichen (nicht pathologischen) Ängte entstehen in Bezug auf das Unbefriedigtsein unserer psychischen Grundbedürfnisse. Diese sind im Gefolge von K. Grawe das Bedürfnis auf Bindung, auf Selbstwerterhöhung, auf Kontrolle, und auf Lustgewinn bzw. Unlustvermeidung. Nach der biblischen Botschaft bietet Gott endgültige Lösungen auf diese, sonst immer nur zum Teil zur Befriedigung kommenden und deshalb Ängste herfvorbringenden Bedürfnisse. Das gilt insbesondere auf die Todesangst, der sich der Mensch am meisten ausgeliefert fühlt.

Akár teológusok, akár filozófusok, pszichológusok, emberi életben. A teológusok véleményét E. Drewer- vagy biológusok kezdik el alaposan vizsgálni a félelem mann a következõképpen foglalja össze: „Minden, amit és a szorongás jelenségét, elõbb vagy utóbb arra a meg- a vallás az embernek mondani akar, válaszként veendõ állapításra jutnak, hogy a félelem mindenütt jelen van az azokra a kérdésekre, amelyek a lét különbözõ szintjein a

18 szorongás nyelvén szólalnak meg.”1 A filozófusok gon- nem felfokozott félelem.” – írja fenomenológiai elemzé- dolatai Heideggernél csúcsosodnak, amikor azt mondja, sében a 20. század neves gyakorlati teológusa, O. hogy „amitõl a szorongás szorong, az maga a világban- Haendler.7 Alapvetõ különbségrõl beszél itt Haendler, benne-lét”.2 Egy pszichológusi vélemény: „Ha az ember- amit úgy is kifejezhetünk, hogy a félelem a veszélyt rej- létbe belegondolunk, akkor sokkal inkább megmagyará- tõ realitással áll kapcsolatban, a szorongás pedig a hie- zandónak találjuk, hogy az ember többnyire miért nem delmek világával. A szorongás alapja az ember hitképes- szorong, mint azt, hogy néha szorongások gyötrik” – fo- sége. Valamivel kapcsolatban azt hiszi, hogy fenyegetõ galmazott a tankönyvérõl híres pszichiáter, Kurt az életére nézve. Ráadásul maga gerjeszti magában ezt a Schneider a múlt század derekán.3 A biológusok szerint hitet. Nem a fenyegetõ tények kényszerítenek ki belõle meg „az evolúció kedvez a ’szorongás génjeinek’; jobb, egy ilyen reakciót, mint a félelem esetében, hanem õ vá- ha egy kétértelmû szituációra téves módon ’pozitívan’ lasztja magának a rettenetes hittartalmakat, melyek alap- (téves riasztással) reagálunk, mint ha ’negatívan’ (vagyis ján azután szorongani fog. Kierkegaard, aki részletesen nem ismerjük fel a veszélyt). Egy téves negatív reakció elemezte a szorongás természetét, arra is felfigyelt, hogy – és eltûnsz a természet génbankjában.”4 Ha számba a szorongó ember szinte dédelgeti félelmetes gondolata- akarnánk venni valamennyi tudományterület véleménye- it, titkon vonzódik hozzájuk. Mintha azért hinne bennük, it, képtelenek lennénk eligazodni a gondolatok rengete- mert hinni akar. Dialektikusan kifejezve: „A szorongás gében, ezért most csak pasztorál-antropológiai nézõpont- szimpatizáló antipátia és antipatizáló szimpátia”.8 ból vizsgálódunk, vagyis témánkról lélektani és teológi- Ha megpróbáljuk a Szentírás hit-definícióját az ellen- ai gondolatokat találkoztatunk a gyakorlati teológia em- tétébe fordítani, akkor a szorongás meghatározásához ju- berszemléletén belül. tunk: „A szorongás folyamatos rettegés valamitõl, ami valószínûleg nem következik be, és bizonyos elõrelátása annak, ami nem létezik.” Mondhatnánk: a szorongás ne- Fogalmi tisztázás gatív reménykedés. „A hit pedig a remélt dolgokban va- ló bizalom, és a nem látható dolgok létérõl való meggyõ- Nagyon általános meghatározással kell kezdenünk, zõdés.” (Zsid 11,1) – hangzik a Zsidókhoz írt levél meg- mert amint megkíséreljük a jelenséget pontosabban kö- határozása, ami persze kiegészítendõ azzal, hogy a min- rülírni, a félelem és a szorongás fogalmai azonnal két kü- denség Alkotójára és Fenntartójára tekintõ hitrõl van szó lönbözõ úton indítanak el bennünket. A félelem – általá- benne. Ez teremt alapot a reménynek, és ez bátorít fel a nos értelemben – a fenyegetettség tudatosulásakor elõál- nem láthatók tényként való kezelésére. Ezen alap nélkül ló érzelmi reakció. A félelem figyelmeztet a várható baj- csak akkor érdemes reménykedni, ha legalább a tények ra, és védekezésre, vagy menekülésre késztet. Ez az egy része látható, s ezek feljogosítanak a számunkra ked- adottság, amelyben osztozunk az állatvilággal is, megóv vezõ eshetõség várására. Különben naivak, hiszékenyek bennünket attól, hogy gyanútlanul áldozatul essünk lennénk – vagy pedig szoronganunk kellene, mert csak a egyébként kivédhetõ, vagy elkerülhetõ veszélyeknek. másik eshetõséggel számolhatunk. Az emberben nem- Nélküle az emberiség menthetetlenül kipusztult volna. csak megvan az a képesség, hogy az érzékszerveivel Rendesen a fenyegetettség elmúltával, vagy a veszély le- közvetlenül tapasztalható, áttekinthetõ, kiszámítható, be- gyõzése után a félelem elmúlik. Ebben a formájában a folyásolható és ellenõrizhetõ valóságon túllásson, hanem félelem nem kell, hogy témája legyen a lelki egészségvé- mintha ösztönzést is érezne arra, hogy a jelent meghosz- delemnek, a pszichoterápiának, vagy a lelkigondozás- szabbítsa, kiterjessze a jövõ irányába, vagy egy jövõbeli nak. Van azonban a félelemnek egy kimondottan emberi célképzet, illetve várakozás felõl értelmezze és alakítsa. változata, amikor is a fenyegetettség nem valóságos, ha- Legalább „fél lábbal” a jövõben élünk. Ami azt is jelen- nem feltételezett. A félelem rémisztõ képzetek, vészjós- ti, hogy félig, vagy nagyobb részt „hitben (rosszabb eset- ló gondolatok nyomán áll elõ. Olyankor sajátosan embe- ben: hiedelmekben) járunk, s nem látásban” – amint Pál ri a tudatosult fenyegetettség-érzés, amikor egy vélhetõ- mondja. Ha az ember nem tudna hinni, akkor nem lenne leg a jövõben bekövetkezõ esemény váltja ki. Egyedül az jövõje. Ha pedig nem lenne jövõje, akkor legfeljebb fé- ember képes ugyanis a jövõt elõvételezni, úgy számolni lelmei lennének – mindaddig, amíg valami közvetlenül valami ijesztõnek az eljövetelével, mintha egészen bizo- fenyegeti –, de nem szorongana. U. Körtner, bécsi dog- nyosan megérkezne, vagy valami vágyottnak az elmara- matikus sarkítottan így fogalmaz: „A szorongás a jövõ dására, mintha az biztosan nem valósulhatna meg. A fé- felfedezése. A jövõt a maga kérdésességében érzékeli.”9 lelemnek ezt az emberre jellemzõ változatát szoktuk szo- Talán a kérdésesség önmagában még nem szorongást, rongásnak nevezni. Jellemzõje, hogy nincs konkrét tár- hanem csak bizonytalanságot okoz. A szorongást az in- gya, sõt egészen tárgytalanul is lebeghet, illetve külön- dukálja, ha a lehetõségek közül a számunkra kedvezõtlen bözõ helyzetekhez, tárgyakhoz „tapadva” konkretizálód- kap nagyobb hangsúlyt, majd tûnik valószínûbbnek, míg hat. A szorongás tehát fenyegetettség által meghatározott végül a tény rangjára nem emelkedik. Ezzel megszûnik a viszonyulás a világhoz.5 Olyan félelem ez, amelyben az két lehetõségben rejlõ szabadság tágassága is, s marad az embernek nincs közvetlenül módja sem a védekezésre, egy lehetõség szorossága, sõt szorító kényszere, hiszen sem a menekülésre. Képzetek elõl, vélekedések elõl igen az egy lehetõség már szükségszerûség is egyben. A szo- nehéz elmenekülni. Éppen a tehetetlenség, a befolyásol- rongáshoz azon kívül, hogy egy rémisztõ lehetõséget hatatlanság, a kontroll hiánya a szorongás legfõbb tényként kezelünk benne, hozzátartozik a tehetetlenség táplálója.6 Míg a félelem „belesajdul a lélekbe, de ezzel érzése is, nevezetesen, hogy nincs lehetõségünk a törté- éberebbé is teszi és tevékenységre indítja azt, addig a nések befolyásolására. Ezért csak kétféle mód kínálkozik szorongás megbénítja a lelket, vagy a lélek egy részét, a szabadulásra. Vagy valamilyen pszichés elhárító tech- ami által az tehetetlenné válik és elveszíti a képességét nikát (mint amilyen a racionalizálás, az elfojtás, az elto- arra, hogy egyáltalán tegyen valamit. […] A szorongás lás, az azonosulás az agresszorral, stb.) alkalmaz az em-

19 ber. Ez persze csak látszatmegoldás. Vagy pedig a hité- aki az „életrõl” és a „testrõl”, vagyis a „többrõl” gondos- nek/hiedelmének a tartalmán próbál változtatni, azaz át- kodik, nem feledkezik el napi szükségleteinkrõl sem. értékeli, újraértelmezi a várható körülményeket és törté- Nincs tehát ok az aggodalomra, illetve csak annak van néseket. Jelenthet ez hangsúlyáthelyezést, relatívvá té- oka rá, aki „kicsinyhitû” (30. vers), vagy hitetlen („po- telt, jelentéspontosítást, jelentésváltást, jelentõség-felül- gány” – 32. vers). Az aggódó szorongás a hit, az Isten vizsgálatot és -korrekciót, de az mindenképpen szüksé- iránti bizalom fogyatékosságára utal, pontosabban azon ges hozzá, hogy a szorongás konkrét tárgyat kapjon, va- a tévhiten alapul, hogy az ember képes gondoskodni az gyis közelítsen a félelemhez. életérõl, ami éppen olyan abszurd, mintha azt hinné, Ezzel a témánk harmadik legfontosabb fogalmához hogy megnövelheti a termetét egy arasszal (27. vers).13 érkeztünk: az aggódáshoz. A tárgyiasult szorongást ne- Hit és tévhit, hit és hiedelem áll tehát szemben egymás- vezhetjük aggodalomnak. Szintén Kierkegaardig megy sal. vissza, de a pszichoterápiában Freud óta újra meg újra Pál gondolkodásában is a hit lényeges jellemzõje, megerõsítést nyer az a felismerés, hogy „a szorongás hogy jövõperspektívája van, ezért a hit egyben remény- mindig enyhül, ha egy adott tárgyhoz, vagy helyzethez ség is (Gal 5,5; Róm 8,24). Amikor hit által az ember Is- kapcsolódik. A szorongás igyekszik félelemmé válni.”10 tenben látja meg a léte feltételét és értelmét, kezdetét, je- Ez a váltás valójában csak akkor történik meg, amikor a lenét és jövõjét, akkor megszabadul a szorongástól. Hi- szorongás konkretizálódott aggodalomban, majd az ag- tetlensége idején ugyanis félelemben élt (Róm 8,15).14 gódásról bebizonyosodott, hogy nem volt alaptalan. Önmagáért, a saját léte bebiztosítása érdekében kellett Minden óvintézkedés, gondoskodó akció ellenére bekö- aggódnia, s el kellett hitetnie magával, hogy kézben tart- vetkezett, vagy majdnem bekövetkezett a baj. Ekkor hatja a jövendõjét. Aki a kegyelmes Istenre bízta az éle- azonban már nincs mitõl félni. A legtöbb esetben a for- tét, annak a hitében a félelemnek csak figyelmeztetõ sze- gatókönyv a következõ: szorongás, aggodalom, önbebiz- repe lehet arra az esetre, ha netán megfeledkezne kegye- tosítási kísérletek, a vélt veszély megszûnése, megköny- lemre utaltságáról (2Kor 5,10k). Fil 2,12k és Róm nyebbülés – a következõ aggódásra okot adó eseményig. 11,10k szerint Isten hatalmas üdvözítõ tette láttán is ösz- Az aggódó ember ritkán gondol arra, hogy az általa vizi- sze kell szorulnia az ember szívének, és istenfélelemnek onált rossz bekövetkeztének statisztikai valószínûsége kell ébrednie benne. A kegyelem nagyszerûsége, a Min- igen-igen csekély (elenyészõ a valószínûsége, hogy a na- denható közelsége megremegteti a törékeny és halandó ponta sok ezer felszálló repülõgép közül éppen azon a embert (vö. R. Otto mysterium tremendum fogalmá- napon zuhan le egy, és éppen az, amelyiken õ utazik). val).15 Ez a félelem azonban szinte szinonimája annak, Gondolatai ennek ellenére a rejtett, vagy tényleges ve- amit máshol a Szentírás az Isten iránti szeretetnek nevez. szélyekre, nehézségekre, zavaró körülményekre össz- Az Ószövetségben az istenfélelmet az örvendezéssel pontosulnak. Mindig negatívabban ítéli meg a helyzetet, (Zsolt 96,9kk), ill. a törvény feletti örömmel (Zsolt mint amilyen az valójában. Szinte várja a rosszat, a bajt, 119,16.24.47.38.63), vagy az iránta való szeretettel nem csupán számol vele.11 Ellentétben a szorongással, (5Móz 10,12) találjuk összekapcsolva.16 Az Újszövet- aggódás esetén az egyén nem bénul meg, hanem igen ségben sincs szembeállítva egymással a félelem és a sze- erõs ösztönzést érez a tevõleges közbelépésre, de külsõ retet Isten és ember viszonylatában máshol, csak a János korlátokba ütközik, vagy nagyon keveselli azt, amit ten- elsõ levelében (1Jn 4,17k), ahol az Isten ítéletétõl való ni tudott. Befolyásolási kísérletei – éppen az aggódása félelem alaptalanságáról és tarthatatlanságáról akar meg- miatt – ötletszerûek, kapkodók, akadékoskodók, nem gyõzni a levél írója, mely összeegyeztethetetlen az Isten- helyzet-adekvátak, túlzásokba hajlók, ezért nem is haté- tõl felénk áradó tökéletes szeretettel. G. Theissen rámu- konyak. Sem a körülményeket nem képesek megváltoz- tat arra is, hogy a szinoptikus evangéliumok által hagyo- tatni, sem nem hoznak belsõ megnyugvást. Az aggódó mányozott jézusi igehirdetésben a megtérésre hívással ember képtelen higgadtan végiggondolni a dolgokat és összekapcsolódik az ítélet félelmetes ecsetelése (Mt minden szempontot mérlegelve józanul megítélni a hely- 8,12; 13,42.50; 22,13; 24,51; 25,30; Lk 12,4k; zetet. Nem képes ésszerû cselekvési tervek készítésére 13,2kk.).17 Ennek célja azonban az, mint ahogy az ószö- sem, melyeket azután meg lehet és érdemes is megvaló- vetségi ítéletes próféciáké is volt, hogy a megtérést sítani. egyetlen lehetõségként mutassa fel, semmiképpen sem akar szorongást kelteni. Ijesztgetés nélkül is minden okunk meglenne a szorongásra, ezért aki nem kívánja Bibliai tájékozódás szorongások között folytatni az életét, annak meg kell ra- gadnia az isteni kegyelem nagy lehetõségét. A kegyelem A Szentírásban, ha nem is megkülönböztetõ és követ- meghirdetésének a pillanata reális félelemmé teszi a szo- kezetes szóhasználattal, de tartalmát tekintve megtalál- rongásra okot adó végsõ kilátásokat, és a megrettenõ em- juk a félelemnek a fent ismertetett árnyalatait. A leg- ber számára megnyitja a szabadulás útját. Pál apostol vi- egyértelmûbbek Jézus szavai a Hegyi Beszédben, ami- szont már – Jánoshoz hasonlóan – a megtérés indítéka- kor arra kéri a tanítványait, hogy ne aggodalmaskodja- ként az Isten „jóságának, elnézésének és hosszútûrésé- nak afelõl, hogy miként elégítsék ki a mindennapi szük- nek a gazdagságát” (Róm 2,4) nevezi meg. ségleteiket (Mt 6,25kk; Lk 12,22kk). S itt nem másodla- Története során a keresztyénség sajnos gyakran élt a gos igényekrõl, hanem életszükségletekrõl (étel, ital, ru- szorongáskeltés „módszerével”, amikor nemcsak a ke- házat) van szó. Az aggódás a léttel kapcsolatos szoron- gyelmet semmibe vevõ ember helyzetét mutatta be kilá- gásból táplálkozó cselekvési készség, „tevékeny tástalannak, hanem magának a kegyelemnek az érvé- szorongás”.12 A felhozott példák „az ég madarairól” és nyességét is lebegtette, s nem merte (vagy nem akarta?) „a mezõ liliomairól”, valamint a „keresésre” (33. vers) egyértelmûen hirdetni, hogy „semmi el nem szakíthat biztatás nem tétlen életre tanítanak, hanem arra, hogy az, minket Istennek szeretetétõl, amely van a mi Urunk Jé-

20 zus Krisztusban” (Róm 8,33). Visszaélést követne el gathatják az önbecsülésünket; szorongást vált ki ben- azonban akkor is, ha a keresztyén hitet a teljes szoron- nünk, ha nem látjuk át a helyzeteket, nem világos elõt- gásmentesség állapotának tüntetné fel. Ez a kísértés ma tünk a dolgok értelme, s képteleneknek érezzük magun- látszik fenyegetõnek. Egyet kell értenünk U. Körtnerrel, kat arra, hogy befolyást gyakoroljunk a történések alaku- aki az emberlét elidegeníthetetlen sajátjaként értelmezi a lására; félelmet érzünk, ha a döntési helyzetekben nem szorongást.18 Amennyiben emberek vagyunk, van jö- tudjuk, mi szolgál a magunk vagy mások javára, mi a võnk, s amennyiben jövõnk van, szorongunk is. Azok hasznos, mi válik a boldogulásunkra, s mitõl kellene számára azonban, akiknek minden alapjuk megvan a re- (vagy kellett volna) inkább tartózkodnunk. Rontja a ménykedésre – mert hitük szerint ez az alap maga Isten helyzetet, hogy embervoltunkból fakadóan, tisztában va- –, a szorongás mindig figyelmeztetõ jel arra, hogy re- gyunk azzal, hogy egyik szükségletünk kielégülésével ménykedhetnének ugyan, de valamiért nem képesek tel- kapcsolatban sem lehetünk soha nyugodtak, egyikre néz- jes bizalommal és hittel tekinteni a jövõ felé. „Remény- ve sem lehetünk egészen bebiztosítva. Tudjuk, hogy a ség ellenére reménykedve hinni” (Róm 4,18) mindig legharmonikusabb emberi kapcsolat is törékeny. Vitat- csak belsõ hitbeli küzdelem révén lehet, amikor különbö- hatatlan, hogy a sikerek mérlege és a környezetünk érté- zõ hittartalmak, ellentétes értékelések és értelmezések kelései mindig fognak hiányosságokat kimutatni, s nem- megütköznek egymással. Az a reménység, amely eleve csak kevésnek találtathatunk, de elveszíthetünk mindent, kizárja az egyébként mindig fennálló másik lehetõséget, még az életünket is. Továbbmenve önbecsapás lenne egy vélhetõleg szorongásmentes lesz (ha egyáltalán van pillanatig is azt gondolni, hogy a kezünkben tartjuk a ilyen), de egyszersmind emberhez méltatlanul naiv és hi- sorsunkat, úgy irányítjuk a dolgok alakulását, amint székeny is. akarjuk, és nem kellene folyton véletlen meglepetésektõl tartanunk. Végül világos, hogy a legkörültekintõbb dön- tésrõl is kiderülhet: kellemetlenségeket, fájdalmat, szen- Mitõl szorongunk? vedést tartogat magunk vagy mások számára. Ezek az el- bizonytalanító sejtések és feltevések kényszerítenek ben- Külön most nem foglalkozhatunk azokkal a szorongá- nünket arra, hogy a tapasztalható valóság határain átlép- sokkal, amelyek annyira egyeduralkodókká válnak sze- ve a hit világában keressünk kapaszkodókat aggályaink mélyek életében, hogy klinikai tünet-együttesekkel írha- és szorongásaink ellen. tók csak le, mint amilyen a pánik, a fóbiák különbözõ formái, vagy a szociális szorongás válfajai. A figyelmün- a) Kötõdésszükséglet, a szeretetelvesztés félelme és az ket inkább a mindennapi aggodalmainkra irányítjuk, s elrejtettség Isten örökkévaló szeretetében azok jobb megértésére teszünk kísérletet. Nagy a valószínûsége, hogy aggodalmaink a legalap- Ma már senki nem vonja kétségbe, hogy születésünk- vetõbb lelki szükségleteink kielégülése körüli zavarok- tõl fogva igényünk van szociális kötõdésre. John hoz kapcsolódnak. Olyan, a biológiai létfenntartás felté- Bowlby20 már a 60-as években felismerte, hogy a kötõ- telein túl esõ szükségletekre kell gondolnunk, melyek ki- dés egy összetett viselkedési rendszer, ami biztosítja a elégülése elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember jól érez- csecsemõ és kisgyermek számára a gondoskodó személy ze magát. Ha ezek a szükségletek tartósan kielégítetlenül „hozzáférhetõségét” és „érzékenységét”. A hangadás, a maradnak, akkor kezdünk aggódni, majd szorongani, mosoly, a tekintettel követés, de a sírás is, gondoskodás- míg végül kóros lelki zavarok megjelenésére is számít- ra felszólító viselkedési módok, míg az anya tartós távol- hatunk. léte dühös tiltakozást vált ki, majd a gyermek remény- Számos elmélet született már arra, hogy mit lehet va- vesztett lesz, érdeklõdése a külvilág iránt feltûnõen csök- lóban alapvetõ lelki szükségletnek tekinteni az emberi ken, ellenségesen viselkedik, míg végül a beletörõdés fá- életben, mi az, ami minden ember lelki jólétéhez elen- zisában újra nyit a felnõttek felé, de a kötõdése már erõ- gedhetetlen. E helyen meg kell jegyezni, hogy a szükség- sen szorongó lesz. Ez a viselkedési rendszer szabályozza let fogalma magában hordozza a belsõ igényt éppúgy, a szociális távolságot a gyermek és a külvilág között. A mint a kielégítéséhez szükséges külsõ feltételeket. A bel- kötõdés egyben a biztonságérzet forrása is. Késõbbi ku- sõ igény tehát mindig valami külsõ adottság, vagy hatás tatások is igazolták, hogy csak a biztosan kötõdõ gyer- megtalálására, vagy elõteremtésére irányul. A szükségle- mek kiegyensúlyozott, nyugodt és érdeklõdõ. Az anya teink kielégülésének a forrását magunkban nem találhat- távozásakor nem tiltakozik hevesen, csupán nyûgös, hív- juk meg. A legalapvetõbb lelki szükségleteinkrõl ezen ja, keresi az anyát, amikor visszaérkezik, örömmel fo- túl még az is elmondható, hogy teljes kielégítésük a te- gadja, és hamar megnyugszik. Az ilyen gyermekekbõl remtett világ adottságai és lehetõségei segítségével sem reménykedõ, magabiztos, elégedett és kooperatív felnõtt valósítható meg, hanem csak a teremtményi adottságok válik. Ritkán fordul elõ, hogy szorongás, vagy aggodal- (legyenek azok mégoly optimálisak) transzcendálásával maskodás motiválja társas viselkedésüket, a kapcsolatai- érhetõ el. kat veszélyeztetõ helyzetekben inkább a belátás és az ak- A kutatási eredmények nagyrészt egybecsengenek tív megbirkózás jellemzi a válaszukat. Képesek bizalom- négy alapvetõ pszichikus szükséglet megnevezésénél. ra, de nem bagatellizálják a negatív tapasztalataikat sem Ezek: a társas kötõdés, az önérték-érzet fenntartása, a másokkal kapcsolatban. kontroll, és a jó és rossz közötti választás szükséglete.19 A kutatók két további kötõdési mintázatot figyeltek A leggyakoribb aggályaink ezek körül a szükségletek meg.21 Amennyiben az anya viselkedése, vagy külsõ körül csoportosulnak. Félünk attól, hogy számunkra fon- kényszerítõ körülmények (pl. betegség miatti elszaka- tos személyek szeretetét, közelségét, támaszát elveszít- dás) megakadályozzák, hogy biztos kötõdés kialakuljon, jük; aggaszt mindnyájunkat, hogy sikertelenségek, vagy aggodalmas-elkerülõ, vagy aggodalmas-ambivalens a személyünkkel kapcsolatos negatív értékelések megin- kötõdés22 jön létre. Szélsõséges esetben – amikor a gon-

21 dozó személy részérõl a gyermeknek bántalmazást, erõ- ban, mint ahogy átvivõdik a késõbbi társas kapcsolatok- szakot is el kell szenvednie – rendezetlen-zavart lesz a ra. Az eddigi eredmények valószínûvé teszik, hogy kapcsolat, sztereotip, vagy váratlan, nem helyzethez illõ amennyiben a transzcendenssel való kapcsolat szemé- viselkedési módok kísérik, ami késõbb nagy eséllyel be- lyes jellegû, a kötõdés stílusa alapvetõen megegyezik az tegségtünetekhez is vezet. Ilyenkor a kötõdés annyira fo- egyén horizontális kötõdéseivel. Elõfordul azonban, gyatékos, hogy a gyermek már nem is szenved a hiányá- hogy a spirituális élmények – intenzitásuk és megragadó tól, megtanul nélküle „boldogulni”. Az elõbbi két bi- erejük miatt – kiigazító, kiegészítõ, vagy helyettesítõ je- zonytalan kötõdési mintázat esetén viszont akadozik, lentõséget kölcsönöznek a megélt közösségnek Isten és vagy csupán részleges a kapcsolati szükséglet kielégülé- ember között. se, ezért jellemzõ velejárójuk az aggódás. A Szentírás életrendje szerint társakra van szüksé- Az aggodalmas-elkerülõ (felnõttkorban bizonytalan- günk, mert „nem jó az embernek egyedül lenni” (1Móz távolságtartónak nevezett) kötõdésû személyek a korai 2,18). Megbízható társas kapcsolatokban a bizonytalanul csalódások (szomorúság, félelem, fájdalom esetén ta- kötõdõ ember kapcsolatszükséglete is kielégülhet olyan pasztalt magára hagyás, vagy elutasítás, estenként még mértékig, hogy az aggodalmai elviselhetõkké váljanak. szidás és felelõsségre vonás is az ilyen helyzetekben) Az Istennel való kapcsolathoz pedig olyan ígéretek tar- nyomán „megtanulták”, hogy jobb nem belemenni köze- toznak, hogy „örökkévaló szeretettel szerettelek téged” li kapcsolatokba, nem várni semmit másoktól, tanácsos (Jer 31,3), hogy „veletek vagyok minden napon a világ kerülni az intimitást, a bensõséges közelséget. Így meg végezetéig” (Mt 28,20), hogy „semmi el nem szakíthat lehet elõzni az elszakadás, elutasítás, vagy elhagyatott- minket Isten szeretetétõl” (Róm 8,38), hogy „a ti életetek ság fájdalmát. Felnõtt korban ezek a személyek aggályo- el van rejtve a Krisztussal együtt az Istenben” (Kol 3,3), san kerülik a szorosabb társas kapcsolatokat, féltve õrzik vagy hogy „a szeretet soha el nem múlik” (1Kor 13,8). függetlenségüket, távolságtartók. Azt az elvet követik, Aki a kötõdési igényével Isten feltétlen szeretetéhez kap- hogy mindenki oldja meg maga a problémáit. csolódik, az nem vár többé mértéken felüli szeretetet az Az aggodalmas-ambivalens (felnõttkorban bizonyta- embertársaitól, ezért nem kell félnie sem a csalódástól, lan-elfogódottnak nevezett) típusú kötõdéssel bíró embe- sem a szeretet elvesztésétõl. rek ezzel szemben túlzottan függõk. Tíz körömmel ra- A 20. századi gyakorlati teológiában O. Pfister szen- gaszkodnak meglevõ kapcsolataikhoz, igénylik mások telt terjedelmes monográfiát a szorongás problémájá- fizikai közelségét, mert rettegnek attól, hogy a számukra nak.24 Ebben leszögezi, hogy „a keresztyénség küzdelem fontos személyek közül valakit elveszítenek (sokszor az a szorongással, az iszonyatos életszorongással, amellyel idõleges távolságot is így élik át), vagy valakinek a ré- szemben senki sincs teljes biztonságban, aki nem hor- szérõl elutasítást kell elszenvedniük. Miközben sok te- dozza magában a tökéletes szeretetet”.25 Hozzátartozik kintetben idealizálják a számukra fontos személyeket, az ehhez Pfisternek azon meggyõzõdése, hogy a keresz- elhagyatottságtól félve dühöt is éreznek irántuk (gyer- tyénség lényege a szeretet, melynek tökéletes megjelené- mekkorban is nehezen nyugodtak meg és dühösek voltak sét Jézus életén szemlélhetjük. Keresztyén módon azáltal az anyjukra, amikor az visszatért). Kapcsolataikat ez a dolgozható fel a szorongás, hogy mindent elkövetünk a kettõsség jellemzi. Keresik a közelséget, de aggályaik keresztyén szeretet érvényre jutásáért. A félelem csak (és agresszív indulataik) miatt sohasem érzik azt igazán „szublimált” formában, az Isten nagysága és szentsége kielégítõnek. elõtti tisztelet érzésében maradhat meg.26 Isten azonban Hogy a szorongás, ill. aggodalmaskodás milyen szere- szeretetként mutatja meg az embernek a hatalmát. Jézus pet játszik a felnõttek kötõdésében, azt a következõ áb- ezt jelentette ki és az Õ kegyessége és tettei mutatják be, rán lehet szemléltetni:23 hogy miként terelhetõ az ember természetes szeretetké- pessége az Isten-szeretet, a felebaráti szeretet és az kevéssé elkerülõ egészséges önszeretet csatornáiba. Korábban kevés figyelmet kapott, ma azonban egyre viselkedés többen hangsúlyozzák azt a tényt, hogy a túlságosan szoros, meghitt és egészen a felnõttkorig bensõségesnek biztos bizonytalan- megmaradó anya-gyermek kapcsolat éppúgy szorongóvá elfogódott tehet, mint a távolságtartó, elutasító, vagy túl kevés biz- tonságot nyújtó anyai viselkedés. Ha az a szimbiotikus

gyenge erõs kapcsolat, ami a csecsemõkorban nélkülözhetetlen az

szorongás szorongás egészséges fejlõdéshez, a kisgyermekkorban nem kezd el lazulni, hanem az anya a gyermek minden önállósulá- erõsen aggódó- si törekvéseit fenyegetésként éli át, mintha ezek a tõle elkerülõ elkerülõ való eltávolodásra, az õ cserbenhagyására irányulnának, s közben még aggódik is, nehogy a gyermeknek valami baja essék általuk, akkor a gyermek gyámoltalanná válik, többnyire lemond a „naggyá” válás kalandjáról és beletörõdik (sõt megbarátkozik a ténnyel), hogy neki minden tevékeny- elkerülõ séghez szülõi asszisztenciára van szüksége.27 Az anya viselkedés ilyenkor saját lénye részének tekinti a gyermeket, s ké- nyeztetésével tulajdonképpen a maga igényeit próbálja Az újabb valláslélektani kutatások vizsgálták, hogy a kielégíteni. A következmény: a gyermek az anya bizton- kötõdésnek a szülõkkel kapcsolatban kialakult belsõ mû- ságot adó közelsége nélkül tehetetlen, a duális unión kí- ködési módja ugyanúgy érvényesül-e az Isten-kapcsolat- vüli világot veszélyekkel telinek, fenyegetõnek tapasz-

22 talja. Ez a már-már kóros egység olyankor szokott létre- vol is áll ez a kép a realitástól, konokul ragaszkodunk jönni, ha egyetlen gyermek van a családban, ha nagyon hozzá. Belsõ ösztönzést érzünk arra, hogy megõrizzük, várták már a megszületését (mert elsõ), vagy ha különös vagy lehetõség szerint erõsítsük. helyet foglal el a családban (mert utolsó, vagy lényege- Aggódásaink jelentõs része olyan képzetekbõl táplál- sen késõbb született, avagy fogyatékkal élõ), ha a gyer- kozik, hogy ha ez vagy az történik, valaki így vagy úgy mek a partnert is helyettesíti (mert a szülõk elváltak, viselkedik velünk, mi magunk ezt vagy azt tesszük, ak- vagy megromlott a kapcsolatuk), illetve ha az anya lelki- kor elutasításban részesülünk, alábecsülik a személyün- ismeret-furdalást érez a gyermekével kapcsolatban (mert ket – míg végül magunkat is el nem kezdjük leértékelni. nem kívánta, vagy mert kénytelen másokra bízni).28 Az önérték-vesztés miatti szorongás a teljesíthetetlensé- Holger Bertrand Flöttmann, az imént ismertetett megfi- gig fokozza az igényeket magunkkal szemben, például: gyelésekbõl kiindulva, a szorongás elsõdleges forrásá- – „Azt akarom, hogy minden fontos ismerõsöm elfo- nak az anya-gyermek „szimbiózis” feloldatlanságát ne- gadjon, kedveljen és megbecsüljön. S ha ez nem tel- vezi. „A szorongás a szimbiózis fenntartását szolgálja jesül, akkor elfogadhatatlan vagyok.” azáltal, hogy a szimbiotikus kötõdésû személyt mindig – „Minden tevékenységemet tökéletesen kell végre- visszatartja attól, hogy önállóvá merjen válni. A szoron- hajtanom. S ha ez nem sikerül, akkor értéktelen az gás azt az anyai felszólítást helyettesíti: ’Mellettem ma- életem.” radsz, nem nõhetsz fel!’”29 Minden szorongásos állapot A túlzó követelmények törvényszerûen vezetnek ku- visszaparancsol az anyaöl rejtekébe, vagy egészen az darcélményekhez, majd ennek nyomán kialakul egy álta- anyaméhbe, ahol egykor teljes volt a biztonság. lános „sebezhetõségi érzés”.30 A személyünk pozitív ol- Ez a szimbiotikus vonás felfedezhetõ az Isten-ember dalát, az erényeinket elkezdjük alábecsülni, hajlamossá kapcsolatban is: „elfeledkezhetik-e az anya gyermekérõl, válunk arra, hogy a gyengeségeinkre, deficitjeinkre össz- hogy ne könyörüljön méhe fián…” (Ézs 49,15), „hány- pontosítsuk a figyelmünket és ezeket nagyobbaknak lás- szor akartam egybegyûjteni a te fiaidat, amiképpen a suk, mint amekkorák valójában, végül még azt is feltéte- tyúk egybegyûjti kiscsirkéit szárnya alá” (Mt 23,37), lezzük, hogy mindez egy rosszabb állapotnak csupán az „maradjatok énbennem és én is tibennetek” (Jn 15,4), elõjele. A pozitív önértékelési mozzanatok szinte telje- „bemehet-e az õ anyjának méhébe másodszor, és szület- sen háttérbe szorulnak, így bármihez kezdünk, csakis si- hetik-e” (Jn 3,4). Az Istenben való elrejtettség képzete és kertelenségre merünk számítani, s szorongva tekintünk élménye, az Istennel való misztikus közösség erõsen em- mind a feladat elvégzésére, mind a várható végered- lékeztet az anyaöl, ill. az anyaméh rejtekére. Valóban így ményre. Pedig az élet kihívásaiban való helytállás folya- van, de ezt a biztonságérzetet a hívõ ember „magával vi- matát ismerve tudjuk, hogy a helyzetértékelés után azon- heti” a veszélyek közé, ennek erejével szembe mehet a nal a rendelkezésre álló erõtartalékok felmérése követke- félelmetes dolgokkal, és nem kell kimenekülnie a világ- zik. Itt dõl el, hogy képesnek tartjuk-e magunkat a küz- ból ahhoz, hogy biztonságot találjon. Az újjászületés fo- delemre, van-e elég önbizalmunk, vagy a sebezhetõsé- galma szimbolikusan azt fejezi ki, hogy Isten rejtekébõl günk tudata gyõzedelmeskedik. Ez utóbbi esetben a lép ki az ember a világba, s mivel Isten mindenütt jelen helyzettel kapcsolatos minden információt „igyekszünk” van, nem kell elhagyni ezt a biztonságot, hanem az Õ a gyengeségünk szempontjából feldolgozni, amibõl nem szeretetében elrejtve nézhet szembe a veszélyekkel. A következhet más, minthogy a kudarcot fogjuk elõvéte- vallásosság torzulásának számít, ha az elrejtettség átélé- lezni és tovább fokozódik a szorongásunk. Az önbizalom se a világból való kivonulás árán válik csak lehetõvé viszont megvéd a kudarcvárástól és a cél elérésének a le- (egyes misztikusoknál figyelhetõ meg), vagy ha fanati- hetõségét erõsíti. „Mindaddig, míg az egyén erõsen hisz kus vakmerõségbe torkollik, amikor a hívõ ember buzgó- saját kompetenciájában, védelmet élvez a bizonytalan- ságában reális kockázatokat is figyelmen kívül hagy. ság, az önmagában való kételkedés és a kudarc miatti ag- gódás káros hatásaival szemben.”31 A szorongást a saját b) Az önérték-érzet fenntartásának igénye, az önérték- személlyel kapcsolatos negatív hiedelmek és az ezekbõl vesztés félelme és az Isten általi kiválasztottság bi- fakadó értékelések okozzák. Rövid jelmondatokban zonyossága megfogalmazhatók azok a meggyõzõdések, amelyek mottóként állnak az alacsony önbecsülésû emberek cse- Sajátosan emberi szükséglet, hogy mások szemében lekedetei és helyzetmegítélései elõtt. Gery Emery a kö- értékesnek, megbecsültnek érezzük magunkat és képe- vetkezõket sorolja fel: sek legyünk tisztelettel és szeretettel tekinteni önnön sze- – „A teljesítményeim határozzák meg, hogy ki va- mélyünkre, azaz legyen önbecsülésünk. Egyedül az em- gyok. ber tudja kívülrõl nézni magát. S mivel mindent értékel, – El kell érnem, hogy legyen belõlem valaki. amivel kapcsolatban csak élményeket szerez, így azt is, – A siker minden. amit magával kapcsolatosan tapasztal, vagy amire mások – Az életben csak gyõztesek és vesztesek vannak. felhívják a figyelmét. Ezért nemcsak egy objektív kép – Ha nem sikerül a csúcson maradnom, az azt jelenti, alakul ki benne arról, hogy õ kicsoda, hanem egy minõ- hogy kudarcot vallottam. sítésekkel ellátott képzet a személye jelentõségérõl és ér- – Ha lazítok, akkor kudarcot fogok vallani. tékérõl abban a szociális kapcsolati rendszerben, ahova – Bármit is teszek, abban a legjobbnak kell lennem. tartozik. Nem annyira az önképünk, mint inkább az ön- – Mások sikerei az én sikereimet ritkítják. becsülésünk van hatással a lelki hogylétünkre. Pedig ez – Ha elkövetek egy hibát, végem. olyan információk gyûjteménye rólunk, amely nem men- – A kudarc a világ végét jelenti.”32 tes túlzásoktól, általánosításoktól, nagyításoktól és kicsi- E feltevések közös nevezõje egy maghiedelem, ebbõl nyítésektõl. Azt mutatja, hogy mit hiszünk magunkról, nõ ki valamennyi: ez a kisebbrendûség. Meggyõzõdés nem pedig azt, hogy valóban kik vagyunk. Bármilyen tá- arról, hogy másokhoz képest gyengébb, értéktelenebb és

23 felkészületlenebb vagyok. Ugyanakkor folytonos rette- pontot, de legalább ugyanekkora hangsúly esik – fõképp gés, hogy ez a következõ megnyilvánulásomnál leleple- az Újszövetségben – az egyén megszólítottságára, meg- zõdik, beigazolódik. El kell követni ’hát mindent ennek ragadottságára, megtérésére és újjászületésére is. Isten elkerülésére. Az alacsonyabb-rendûség hite ezek szerint nemcsak Izráel népéhez, majd Jézus Krisztusban az em- mégsem áll meg annyira rendíthetetlenül, hogy ne lenne beriséghez jött közel, hanem az egyes emberhez is, neki érdemes legalább az igazolódását elkerülni. A leleplezõ- kínál bûnbocsánatot és új, örökkévaló életet. Miután ezt déstõl, ill. igazolódástól való félelem, rejtetten ugyan, de elfogadtuk, hit által benne tudhatjuk az életünket egy magában hordozza a „maradék” önérték-érzet megõriz- olyan személyes kapcsolatban, amely egész létünknek hetõségének reményét. Jobb lehetõség híján a lebecsülés más helyi-értéket kölcsönöz. Azon a „helyen” ugyanis, és a csalódás elkerülésére irányuló törekvésre szorítko- az Istennel közösségben, nem ugyanaz az értéke a lé- zik az önérték-érzet fenntartásának szükséglete.33 Az ön- tünknek, mint ami más közösségekben volt, vagy lenne. becsülésükben bizonytalan emberek rafinált stratégiákat A mindenség Ura keresett meg és lépett kapcsolatba ve- alkalmaznak annak érdekében, hogy pozitív adatokhoz lünk. Ennél nagyobb megtiszteltetés senkit nem érhet. jusson az önértékelésük. Például annyira könnyû felada- Ezért nem is maradhat következmények nélkül az önbe- tokat vállalnak, hogy biztos legyen a siker, vagy annyira csülésünkre nézve. Amint minden ember önértékelésé- nehezeket, hogy kudarc esetén számíthassanak mások nek az õsforrása azoknak a verbális és non-verbális úton megértésére. Ilyen fura menekülési út a felsõbbrendûsé- érkezõ értékelõ (igézõ) üzeneteknek az összessége, ame- gi tudat kialakítása. Mások becsmérlése, teljesítményei- lyeket a „szignifikáns Másik” (anya) juttatott el hozzá, nek leértékelése által elérhetõ, hogy a saját fogyatékos- úgy a „transz-szociális szignifikáns Másik” (Isten)35 fe- ságok miatti rossz érzés lényegesen csökkenjen. Ennek lõl érkezõ életértelmezõ és személyértékelõ Igék alapjai olyan „haszna” is van, hogy a figyelem másokra terelése lehetnek önmagunk újraértékelésének, majd megválto- után már kevésbé kell félni a saját gyengeségek leleple- zott önbecsülésünknek. A negatív önértékelés és az ab- zõdésétõl. Ide sorolható az a megfigyelés is, hogy az ból származó kisebbrendûségi érzés „keletkezési logiká- ilyen emberek szeretnek náluknál nem jelentõsen, de ja” az, hogy az egyes tulajdonságokhoz, vagy viselkedé- egyértelmûen erõsebb önbizalommal rendelkezõ szemé- si módokhoz fûzõdõ negatív értékeléseket általánosítjuk, lyekkel barátkozni, ill. keresik az ilyenek közelségét. és a személyünk egészére vonatkozó minõsítésekként Az önbecsülés és a szorongás kapcsolatához figye- kezdjük kezelni. Hitben ez a folyamat megfordulhat. Az lembe kell még vennünk azt a körülményt, hogy az önér- egész személyünkre vonatkozó pozitív minõsítés felõl ték-érzetet jelentõsen veszélyezteti minden olyan hely- nézhetjük az egyes tulajdonságainkat és értékelhetjük a zet, amelyben az egyén bensõséges, személyes titkokkal konkrét helyzetekhez tartozó viselkedésünket. teli életszférája hozzáférhetõvé válik, vagy alkalmatlan- További hitbeli támpont az önbecsülés megerõsödésé- sága, ill. hibái leleplezõdhetnek. Az ilyenkor fellépõ kel- hez az, hogy a Szentírás egyik központi üzenete, hogy Is- lemetlen, kínos érzés a szégyen.34 A szégyenérzet az ön- ten kiválasztása és megújító kegyelme nem függ az érin- becsülés védelmére szolgál. Ha az egyén elõre látja, tettek tulajdonságaitól, érdemeitõl, vagy teljesítményei- hogy megszégyenítõ helyzetbe kerülhet (mert pl. nyilvá- tõl. Sõt azt mondhatnánk, hogy egyenesen kontraszt- nosan kell szerepelnie, mert versengésben kell helytáll- szelektív,36 vagyis azokat keresi és szólítja meg, akiknek nia, mert számot kell adnia kétséges teljesítményérõl, – adottságaikból eredõen – a „természetes kiválasztódás” stb.), akkor szorongás fogja el. Minél gyakrabban élt át, törvényei alapján hátratételt, megalázást, lenézést kell el- vagy él át valaki megaláztatást, nyilvános kudarcot, vagy szenvedniük. Az isteni kiválasztás többnyire együtt jár a tehetetlenséget, annál erõsebb benne a félelem a megszé- kicsik és megalázottak felemelésével, s a nyomán az gyenüléstõl. Ezért sok esetben a veszélyt túlértékeli, s „erõtlenek erõssé”, a „bolondok bölcsé”, a „senkik vala- már elõre számol a sikertelenséggel, ami annyira lebénít- kikké” válhatnak (1Kor 1,25kk). Ezzel nem egyszerûen ja, hogy még arra sem lesz képes, amivel kapcsolatban kegyet gyakorol Isten, hanem a helyére teszi az embert, rendes körülmények között nem voltak nehézségei. El- megteremti számára a reális önbecsülés alapját. kerülõ magatartása miatt azután sikerekhez sem juthat, s Az új értékelési szempont feltétel nélküli. Sem az nem tapasztalhatja meg, mik lennének az erõsségei. adottságok, sem a múltbeli cselekedetek minõsége, sem Az önbecsülés erõsítése többnyire eredménytelen, ha pedig a jövõ történései és cselekedetei nem befolyásol- erényekre mutatunk rá, vagy észre nem vett sikereket, hatják, ezért képes relativizálni minden feltételekhez kö- teljesítményeket tudatosítunk. Ezeket ugyanis külsõ té- tött emberi személyértékelést. „Csekély dolog, hogy titõ- nyezõkre, kedvezõ körülményekre, vagy a véletlenre letek ítéltessem meg (…), aki engem megítél, az Isten fogja az ilyen ember visszavezetni. Amint õ maga eljár, az” – mondja Pál apostol (1Kor 4,4). Ily módon az éppúgy a segítõnek is rejtett utakon és módokon kell az egyébként nagyon nehezen változó és mélyen bevésõdött illetõt az elismertség, a megbecsültség és az alkalmasság szülõi értékelések is elveszíthetik mindent meghatározó élményeihez eljuttatni. Ilyen indirekt megoldás az Isten jelentõségüket és ellensúlyozódhatnak, jobb esetben ki is pozitív értékelõ üzeneteivel való találkoztatás is. váltódhatnak. Az a személy ugyanis, aki az új értékelést A közgondolkozás szerint a vallás – mivel alázatot kö- adja, mindenkinél jobban ismer, és mindenkinél õszin- vetel – negatívan hat az emberek önbecsülésére. A hatal- tébben szeret minket, az Igéje pedig igazság (Jn17,17). mas katedrálisok égbe szökõ belsõ tereiben és monu- Végül a hívõk gyülekezete – optimális esetben – a mentális oszlopai mellett az ember csak apró senkinek kölcsönös megbecsülés közössége is, ahol „nincs többé érezheti magát. Az istentiszteleti liturgia sodrásában is görög és zsidó, körülmetélkedés és körülmetéletlenség, elvész az én, a mennyeiek és a földiek megszámlálhatat- idegen, szkithiai, szolga, szabad, hanem minden és min- lan sokaságában az egyén egyetlen ponttá zsugorodik. A denekben Krisztus” (Kol 3,11; vö. Gal 3,28). Mindenki Szentírásban az Isten népéhez, a kiválasztottak közössé- azonos értékûnek, egyaránt elfogadhatónak érezheti ma- géhez tartozás gondolata valóban megjeleníti ezt a szem- gát. A gyülekezet életének úgy kell felépülni és szerve-

24 zõdni, és minden életmegnyilvánulásának úgy kell mû- letes kísérlettel bizonyította ezt. Két, külön ketrecbe zárt ködni, hogy az emberi élet feltétlen érték-volta érezhetõ kísérleti állatnak ugyanazon kapcsolóval adott fájdalmas legyen benne. Azt is jelenti ez, hogy nem elvárások van- áramütéseket. Az egyiknek a ketrecében elhelyezett egy nak „a levegõben” – mint sajnos a valóságban sok he- lábbal mûködtethetõ kapcsolót, amellyel az áram mind- lyütt –, mert ezek az önbecsülésében zavart emberben két ketrecben kikapcsolható volt. Természetesen a másik szorongást keltenek, hanem lehetõségek kínálkoznak, ketrecbe is tett ugyanilyet, de azt nem kötötte be a rend- erõsítõ Igék hangzanak, melléállás tapasztalható, miköz- szerbe. A „szerencsésebb” állat rájött a titokra, és sietett ben a közösség tagjai együtt növekednek. megszüntetni az áramütéseket, megszabadítva ezzel a fájdalmaktól a másik ketrecben levõ társát is. A két állat c) Kontroll-szükséglet, a kiszolgáltatottság félelme és tehát pontosan ugyanannyiszor és ugyanolyan hosszan gondviseléshit kapott áramütést. A stresszt tehetetlenül elszenvedni kénytelen állat mégis szervi károsodásokat mutatott, el- Sokáig azt képviselte és hirdette a keresztyénség, lentétben azzal, amelyik uralni tudta a helyzetet.39 Szem- hogy Isten rendet szabott a világ folyásának és az embe- ben az állatokkal az embernek elég, ha hinni tudja, hogy ri életnek, melynek zavartalan fennmaradásáról szemé- nincs egészen kiszolgáltatva a kellemetlenségeknek. Már lyesen gondoskodik. Aki szembeszegül vele, annak la- ezzel védve van azok nyomasztó (vagy éppen betegítõ) kolnia kell. Az események ellenõrzése tehát a legmaga- hatásától, no meg a szorongástól, amit a kontrollszükség- sabb fórumon és a számunkra elképzelhetõ legalaposabb let kielégítetlensége okozna. A szorongást ugyanis ezek- módon, de egyszersmind „kézi vezérléssel” történik. An- ben a helyzetekben az váltja ki, hogy tehetetlenségünk nak az embernek, aki az Isten akaratát és döntéseit tisz- miatt felerõsödik bennünk az a gyanú, hogy elveszítünk teletben tartja, nincs mitõl félnie. A felvilágosodás után valami számunkra fontosat, vagy bekövetkezik valami egyre közkeletûbbé vált az a gondolat, hogy a világ a ter- elviselhetetlenül rettenetes. mészetbe beépített törvényszerûségek szerint mûködik. A kognitív pszichoterápiában „katasztrofizálásnak” Feltételezhetjük, hogy függetlenül a mi döntéseinktõl nevezik ezt a folyamatot.40 Ilyenkor az egyén valóságos minden e szabályoknak megfelelõen zajlik körülöttünk vagy vélt külsõ vagy belsõ történéseket száz százaléko- és bennünk. Az tud eligazodni a világban, aki megisme- san rosszaknak ítél, melyeknél rosszabb – érzése szerint ri annak mûködési rendjét és elfogadja azt. Általános – be sem következhetne. Ami számára nem kívánatos a volt az a reménység is, hogy egyszer majd sikerül a tu- tõle független valóság eseményeiben, vagy emberek vi- dománynak minden titkot megfejtenie, és akkor nem kell selkedésében, azt azonnal katasztrofálisnak minõsíti, az embernek semmitõl sem félnie, mert a számára ked- mert a megváltoztatására nincs hatalma, az elfogadására vezõtlen fejleményekre elõre számíthat, és védekezhet pedig képtelen. Az a téves szemlélet húzódik tehát a hát- ellenük. Mára kénytelenek voltunk belátni, hogy mindig térben, hogy „borzasztó, ha a dolgok nem úgy alakulnak, lesznek olyan elõre ki nem számítható, véletlenszerû ese- amint nekem megfelelõ lenne”. mények az életben, amelyekkel szemben kiszolgáltatott- Vannak emberek, akik eleve le is mondanak arról, nak kell éreznünk magunkat, más területeken viszont be- hogy hatást gyakoroljanak a körülöttük zajló történések- folyást gyakorolhatunk a történésekre és alakíthatjuk re, vagy befolyásolják személyi környezetüket. Az a azokat a saját céljaink megvalósulása érdekében. Ezek a meggyõzõdésük alakult ugyanis ki, hogy az emberi szen- hétköznapi tapasztalatok és megfigyelések felvetik azt a vedés mindig külsõ okokra vezethetõ vissza, magunk kérdést, hogy mennyire erõs bennünk az igény arra, hogy semmit nem tehetünk az enyhítése, vagy elkerülése érde- külsõ hatalmak és erõk, vagy/és saját szándékaink és ak- kében. Minden külsõ irányítás és ellenõrzés alatt áll, a tivitásaink ellenõrzése alatt tudjuk a világunk és az éle- kérdés pusztán az, hogy a rajtunk kívül álló hatalmak a tünk folyását. javunkat akarják, vagy sem. Ez a szemlélet akár fatalista A lélektan ma azt képviseli, hogy mindenkiben szüle- nyugalomra is okot adhat, aggodalmaskodáshoz vezet tésétõl fogva ott él az az igény, hogy az élete körülmé- viszont azoknál, akik titkon ellenséget látnak az életüket nyeire és a számára fontos történésekre, azok alakulásá- meghatározó erõkben, s nem tudják mikor miben rejt el ra befolyást gyakoroljon, de az élete egészének az irá- valamilyen csapdát, vagy tesz ki elviselhetetlen megpró- nyát, céljait is maga határozhassa meg. Ezt a különálló báltatásnak. motivációs rendszert „kontrollszükségletnek” nevezik.37 A folyamatos szorongást a legtöbb embernél az okoz- A kontrollszükséglet – a legáltalánosabban meghatároz- za, hogy a figyelmét a vélt vagy valós veszélyekre szö- va – arra irányul, hogy „tehessünk valamit, ami fontos a gezi. Mindenben veszélyt szimatol, s állandóan igazolá- céljaink megvalósulása és fenntartása érdekében”.38 Sé- sokat keres gyanúja alátámasztására. Végül kényszeres rül ez a szükségletünk, valahányszor egy cél megvalósu- védekezõvé válik, mert csak így érezheti, hogy valame- lását fontosnak tartjuk ugyan, de semmit nem tudunk lyest ellenõrzése alatt tarthatja a dolgokat. Ha nem is kül- tenni az érdekében. Ha a céljaink elérésének, vagy a vá- sõleg, de legalább belsõleg, a reakciók „kézben tartása” rakozásaink beteljesülésének az ügye annyira kicsúszik a által.41 „kezünkbõl”, hogy sem tevõleges, sem pedig gondolati, Segíteni szokott, ha a katasztrófát váró embert köze- ill. hitbeli ellenõrzést nem gyakorolhatunk fölötte, vagy lebb visszük a realitásokhoz. Tisztázzuk például a vesz- az észlelt tények netán éppen a célok megvalósulása el- teség, vagy a borzalom bekövetkeztének a reális esélye- len hatnak, akkor szorongás fog el bennünket. Egyébként it. Ilyenkor általában kiderül, hogy minimális a valószí- a legkellemetlenebb és a céljainkkal és vágyainkkal leg- nûsége, s ráadásul még tenni is lehet valamit az elkerülé- inkább ellentétben álló hatások is elviselhetõk, ha tudjuk, se érdekében. Erre az érintettek azt szokták mondani: ha hogy befolyásolhatjuk õket. Még az állatok is jobban vi- fél százalék az eshetõsége, akkor is rettenetes. Meggyõ- selnek megpróbáltatásokat, ha módjuk van a változtatás- zõbb ereje lehet az ellenkezõ irányú gondolatmenetnek. ra. A neves amerikai pszichológus, Martin Seligman öt- Nevezetesen, ha valóságnak vesszük a rettegett ese-

25 ményt. Végiggondoljuk, hogy mi lenne, ha valóban úgy dünkért” (Mt 6,7) hallgattatnánk meg, s nem kelti azt a történne, ha az elképzelhetõ legrosszabb „forgatókönyv” hamis reményt, hogy bizonyos cselekmények automati- valósulna meg. Lehetne-e egy ilyen ténnyel tovább élni, kusan vonnának maguk után meghatározott isteni vála- hogyan lehetne azt elviselni, elfogadni? Végül latba kell szokat. Isten nem kényszeríthetõ, de szabadon és gazda- vetni, hogy legyõzhetõ-e a katasztrófaváró hit (negatív gon ad – azon felül is, mint ahogy várnánk, vagy elgon- reménység) a halálon is túlmutató isteni gondviselésbe dolhatnánk. A belsõ kontrollnak ezért nem az Isten rábí- vetett bizalommal. rására kellene koncentrálnia, hanem a kapott ajándékok A dolgok befolyásolhatatlanságával kapcsolatos féle- észrevevésére és számon tartására, valamint arra az értel- lem mindig is jelentõs szerepet játszott az emberek val- mezõ munkára, melynek nyomán a negatív történések, lásosságában. A könyörgés, az áldozatbemutatás, vagy a vagy megváltoztathatatlan tények elhordozhatók, vállal- fogadalom gyakorlata minden vallásban annak a hata- hatók, vagy éppen elfogadhatók lesznek. Aminek megta- lomnak a befolyásolhatóságával (rosszabb esetben kény- láltuk az értelmét, afölött uralmat is nyertünk, és annak szeríthetõségével) kapcsolatos gondolatokat és reménye- megszûnik a félelmetessége számunkra. ket foglal magában, aki a dolgok menetét végsõ soron A hívõ ember külsõ kontrolltudatának sem kell a fata- meghatározza. Ugyanakkor mindig ismerték a vallások lizmus, vagy az entuziazmus szélsõségeibe tévednie. Ta- azt a lehetõséget is, hogy az ember teljesen lemond az lál ugyan biztatást olyan bibliai kijelentésekben, mint „az élete irányításáról és a sorsát bizalommal Isten kezébe Úr hadakozik érettetek, ti pedig veszteg legyetek” (2Móz helyezi. 14,14), vagy „minden gondotokat Õreá vessétek, mert Mintegy fél évszázad óta (J. Rotter felismerései nyo- néki gondja van reátok” (1Pét 5,7), vagy „minden jó ado- mán) beszél a pszichológia a kontroll belsõ, vagy külsõ mány és tökéletes ajándék onnan felülrõl, a világosságok „helyérõl”,42 attól függõen, hogy az egyén egy eseményt Urától száll alá” (Jak 1,17), stb. és kiindulhat abból, a saját viselkedése következményének, vagy egészen raj- hogy „az Õ akarata nélkül egyetlen hajszál sem eshetik ta kívül álló tényezõk hatásának vél. Akiben erõs a haj- le fejemrõl” (HK esõ felelet), ez mégsem szolgálhat sem lam a belsõ kontroll lehetõségének feltételezésére, az általános passzivitás, sem kritikátlan csodavárás alapjá- esetleg még a személyétõl teljesen független történések- ul. Arra viszont elegendõ lehet, hogy helyzetrõl helyzetre is hatni szeretne. Némelyek, a racionalitás keretein bere átélje Isten hatalmas és szeretõ jelenlétét. Ez több is lül maradva, hatalmi törekvésekkel próbálják kiterjeszte- annál a meggyõzõdésnél, hogy nem az Õ tudta és akara- ni befolyásolási területüket. Mások irracionális eszkö- ta nélkül történnek a dolgok. Mert eszerint nemcsak is- zökhöz nyúlnak és babonás, ill. okkult praktikákat vesz- merõje, de még nem is csak irányítója, hanem résztvevõ- nek igénybe, vagy ezektõl tartózkodnak ugyan, de az je azoknak. imádságaiknak adnak némi mágikus színezetet: ugyanannak a kérésnek sokszori ismétlésével, formaságok d) Igény a jó választására és a rossz elkerülésére, a kényszeres betartásával, fogadkozással, felajánlásokkal, lelkiismereti szorongás és a kegyelem saját teljesítményekre, ill. isteni ígéretekre való követe- lõzõ hivatkozással, stb. Ilyen utakon és módokon lehet Kétségkívül elementáris törekvés van bennünk a kel- növelni a belsõ kontrolltudatot és csökkenteni a kiszol- lemetlen élményekkel járó dolgok elkerülésére és a jó ér- gáltatottság és tehetetlenség miatti szorongás érzését. zéseket keltõ, örömöt, elégedettséget, élvezetet nyújtó Akikben a külsõ kontrollal kapcsolatos meggyõzõdés helyzetek keresésére. Megfigyelhetjük azonban azt is, erõs, azok hajlanak a passzív kivárásra. Abból indulnak hogy képesek az emberek fájdalmat, szenvedést, fáradsá- ki, hogy érdemben úgysem változtathatunk a körülmé- got, nélkülözést, sõt anyagi áldozatokat is vállalni vala- nyeken, egyszerûen el kell fogadni a dolgokat úgy, amint mely számukra vonzó cél (pl. sportteljesítmény) elérése vannak. Fölösleges az aggodalmaskodás, minden úgy érdekében. Szembe megyünk a kellemetlenségekkel egy történik, amint történnie kell. Vallásos köntösbe öltöztet- remélt jó érzés átéléséért. De nemcsak a különös teljesít- ve ugyanez annyit tesz: „Nincs mitõl félni, Isten elhozza ményekkel, vagy kiválóan nemes célokkal kapcsolatban, a megoldást, nekünk csak bíznunk kell benne”. Az Isten- hanem általában is igyekezett minden emberi kultúra nek „átengedett” tejes kontroll alapvetõen kétféle válto- kordában tartani a rövid távú élvezetek hajszolását és tá- zatban figyelhetõ meg. Az egyik fatalisztikus jellegû, mogatni a józan önmegtartóztatást. Az ember azt tapasz- amikor az ember mintegy beletörõdik az isteni döntések talja ugyanis, hogy az azonnali élvezettel kecsegtetõ ösz- megváltoztathatatlanságába, jobb esetben el is fogadja, tönös vágyak féktelen kiélése hosszú távon kárára van optimális estben pedig be is látja azok feltétlen helyessé- mind az egyénnek, mind pedig a közösségnek. Ezért ala- gét. Az aggódást ilyenkor a befejezettség érzése semle- kít ki minden emberi közösség olyan szabályrendszere- gesíti. Nem a jövõben dõlnek el a dolgok, mert Isten már ket, amelyek konstruktív célok irányába terelik az öröm- meghozta a döntéseket, csak kissé késve jutnak a tudo- szerzés szükségletét. másunkra. A másik változat az entuziasztikus, lelkende- Freud már korán észrevette, hogy az élvezetek iránti zõ, csodaváró (és -elváró) külsõ kontrolltudat. Eszerint vágy és a szorongás között összefüggés van. Látta, hogy Istennek azonnal be kell avatkoznia, ha gyermekeit vala- valahányszor az ösztönös vágyak kielégülése akadályba mi baj éri, vagy ha a vágyaik teljesülése akadályba ütkö- ütközik, az ösztönenergiák feltorlódnak és szorongás lép zik. Itt a pozitív fejlemények feszült várása szorítja ki az fel. Úgy tûnt, mintha a libidó alakulna át szorongássá. A aggódás, vagy a szorongás érzéseit. szorongás ugyanis az elfojtás nyomán keletkezik. Ké- A biblikus kegyesség elkerülheti valamennyi elõbb sõbb rájött,43 hogy a félelem és a szorongás az Én reak- felsorolt szélsõséget. Bár vitathatatlan, hogy a Szentírás ciója a kívülrõl vagy belülrõl fenyegetõ veszélyekre. A egyértelmûen biztat az imádságban való kitartásra (Kol külsõ veszélyekre „reális félelemmel”, a „hatalomátvé- 4,2; Jak 5,16), és óv a meglankadástól a könyörgésben tellel” fenyegetõ ösztönerõkre „neurotikus szorongás- (1Thess 5,17), mégsem biztat azzal, hogy a „sok beszé- sal”, a felettes-én követelményeire pedig „lelkiismereti

26 szorongással” válaszol. Az elsõ két helyzet azzal rende- taim arra a mechanikusan ismétlõdõ szokásomra, hogy zõdik, hogy egészséges esetben személyiségfejlõdés fo- amikor valakinél látogatóban voltam, jól éreztem ugyan lyamán az én megerõsödik annyira, hogy a reális veszé- magam, érthetetlen módon mégis az volt az benyomá- lyekkel megbirkózzon és az ösztönös törekvések fölött som, hogy esetleg valami hibát követtem el, majd órák- átvegye az uralmat. A felettes-énbõl megszólaló paran- kal, vagy napokkal késõbb kényszert éreztem rá, hogy csok, tilalmak, követelmények és fenyegetések viszont telefonon, vagy írásban bocsánatot kérjek, vagy megér- egész életen át képesek szorongást elõidézni. Olyan vi- deklõdjem, hogy nem viselkedtem-e botránkoztató mó- selkedési normák ezek, amelyeket a szülõk képviseltek, don. Alapvetõ bizonytalanság élt bennem afelõl, hogy a gyermek pedig azonosulás útján magáévá tett. A szü- nem sértettem-e meg egy számomra sem egészen világos lõk különbözõ módokon adtak súlyt a gyermek viselke- normát, hogy nem következik-e be rövid idõn belül vala- désére vonatkozó elvárásaiknak: ritkábban magyaráza- mi váratlan büntetés, nem vesztettem-e el valakik rokon- tokkal, gyakrabban szigorral. Az utóbbi esetekben a szenvét, vagy nem haragítottam-e valakit nagyon ma- gyermek nem kockáztathatja az engedetlenséget, mert gamra. Alaposan megfosztottál attól a reménységtõl, akkor a szülõk szeretetével játszik. Ezért a legtöbb hogy valaha is rendben levõnek érezhetem magam, hogy felettes-én-tartalomhoz a büntetéstõl való félelem, ill. a egyszer kibékülhetek magammal, vagy, hogy valamikor szeretet elvesztésének a félelme kapcsolódik. Késõbb is jónak gondolhatom magam.”44 Elpanaszolja továbbá természetesen megszûnik a szülõi fenyegetés, a belsõvé Istennek, hogy gyermekkorában a szülei olyan gyakran vált viselkedési normák jelentõs része azonban – ame- föltették a kérdést, hogy „mit szól ehhez a jó Isten”, hogy lyekhez nem kapcsolódik tudatos belátás – továbbra is a egy idõ multán már nem is a szülõk, hanem Isten utasí- félelem-keltés útján hat. Súlyosbítja a helyzetet, ha a tásaiként és tilalmaiként tartotta számon a különféle, szülõk Istenre hivatkozva nyomatékosították a követel- többnyire túl szigorú viselkedési szabályokat, s a meg- ményeiket. Így amint a szülõk személye elhomályosul a szegésüket, de már az arra irányuló kívánságot is, Isten felettes-éntartalmak hátterében, úgy válik egyre határo- elleni vétekként értékelte. Minél több az elõírás és a tilos zottabbá Isten szerepe. Õ lesz a törvényadó és Õ kéri szá- tábla, annál félelmetesebb, annál elviselhetetlenebb az az mon az engedelmességet. A szülõi normák észrevétlenül Isten, akinek a hangja a lélekben megszólal. Képes meg- isteni normákká minõsülnek át, megtartásuk az Isten mérgezni az egész életet, mert megfoszt a gyermeki fel- iránti engedelmességgel lesz egyenértékû, megszegésük szabadultság, az önfeledt bizalom örömteli élményétõl. pedig Isten szeretetének, jó-tetszésének, kegyelmének az Moser azt gondolta, hogy csak Istennel leszámolva me- elvesztését vonja maga után. A felettes-én a bennünk lehet végbe a lelkében a „méregtelenítés”. Valójában azon- võ Isten szerepét kezdi játszani, aki kizárólag a büntetés ban nem istenmérgezéstõl, hanem „bálványmérgezéstõl” és a jutalmazás eszközeivel irányítja az ember viselkedé- szenvedett – állapítja meg D. Stollberg.45 Az a hatalom, sét. A szülõ-gyermek kapcsolat ezen mintázatának az át- amellyel harcol, nem a Jézus Krisztus által megjelenített tevõdése az Isten-kapcsolatra még olyankor is megtör- Isten, hanem egy a felettes-ént bitorló, és azon keresztül ténhet, amikor a hívõvé vált személy neveltetésének nem uralkodó bálvány. Isten nem megfélemlít, hanem megvolt kimondottan vallási színezete, de szeretetüket a szü- szabadít (Róm 8,15), nem elítél, hanem felment (1Jn 2,1; lei többnyire elvárásokhoz kötötték. Súlyosabb esetben 3,20), nem utasít, hanem belátásra juttat (Gal 3,24). ez nemcsak a moralitást teszi félelemmotiválttá, hanem Hasonló megfontolásokból kiindulva különböztet az egész vallásosságot, az Istennel való kapcsolat min- meg W. Härle „teremtményi” és „démonikus” félelmet. den vonatkozását ilyen értelemben határozza meg. A ke- Az egyik figyelmeztet a külsõ-belsõ veszélyekre, a má- gyesség ritualizálttá, kényszeres jellegûvé válik, s min- sik az Istennel kapcsolatos bizalmatlanságból táplálko- dent megszáll a félelem a vétkezéstõl, ill. a rákövetkezõ zik, és kárhozattal fenyeget.46 A démonikus félelem leg- büntetéstõl és a kárhozattól. Az egyénnek, ha meg akar rettenetesebb vonása éppen az, hogy hamis istenképze- menekülni szorongásaitól, egyetlen lehetõsége marad: tek, azaz bálványok állnak a hátterében. A démonikus fé- aprólékosan megtartani minden valós, vagy vélt isteni lelem „démonikus istenképzetbõl” (Frielingsdorf) ered. életszabályt, pontosan eleget tenni minden elõírásnak, K. Frielingsdorf, katolikus teológus, hívõ emberek isten- vagyis tökéletesen megfelelni annak az ideálnak, amit az képzetét vizsgálta és egy sor tipikus „családi bálványra” illetõ Isten követelményének gondol. Valójában a köve- lelt, amelyek nevelés által hagyományozódnak és tudat- telmények nem Istentõl valók, hanem egy idealizált szü- talanul, a felettes-énbe épülve regnálnak. „Ez a negatív lõkép idealizált követelményrendszerének a részei. Ezért istenkép általában átveszi az anya, ill. az apa életellenes, a megkérdõjelezése, vagy a megszegése sem Isten elleni vagy életet nyomorító kulcsüzeneteit, majd észrevétlenül lázadás, pusztán felnövekedés, a gyermekkor elhagyása. és hosszútávon ezeknek megfelelõen határozza meg a Híressé vált a német pszichoanalitikus, Tilmann Moser beállítottságot az élethez és az alapvetõ életérzést.”47 A vallomása saját „istenmérgezésérõl” és szabadulásáról. szerzõ a következõ négy démonikus istenképzetet találta Õ is beleesik persze abba a tévedésbe, hogy felettes-én- a leggyakoribbnak, melyek tulajdonképpen egyazon „ke- jének megfellebbezhetetlen parancsait és tilalmait Isten gyetlen” istenkép különbözõ árnyalatai:48 parancsolataival azonosítja, s úgy véli, hogy amennyiben – Büntetõbíró-isten. Ez az isten összevont szemöldök- ettõl a nyomástól meg akar szabadulni, Istennel kell sza- kel figyeli az ember minden cselekedetét, de még a kítania. Augustinus stílusában imádkozva számol le gondolatait is. Szigorú tekintetében fenyegetés van. „felettes-én-istenével”. Számos hasonló tartalmú megfo- A vétkezõnek valamilyen módon bûnhõdnie kell, ez galmazása közül lássuk az egyik legjellegzetesebbet: az egyetlen lehetõség a „tartozás” kiegyenlítésére. „Majdnem húsz éven át a legfõbb célom az volt, hogy Sokan önbüntetéssel, önsanyargatással igyekeznek neked kedves legyek. Ez nem jelenti azt, hogy különösen kérlelhetetlen istenük jó-tetszését megnyerni, vagy jó lettem volna, csupán hogy mindig és mindenütt bûntu- visszaszerezni. Ezzel az istenképpel csak úgy lehet datot éreztem. Viccelõdve hívták fel a figyelmemet bará- együtt élni, ha az ember folyamatosan tökéletesíti

27 magát (így csökkentve a szorongását), majd egy bíró, aki ítél, az egyén maga, a félelem pedig „az önelve- ponton el is hiszi, hogy ez sikerült. A Biblia Istene tés vagy az önkárhoztatás”50 félelme. Szabadulás belõle ezzel szemben az elnyomottaknak, a megalázottak- csak önigenlés révén lehetséges, önmaga igenlésére pe- nak és a kisemmizetteknek igazságot szolgáltató Is- dig csak egy igenelt én képes. Elsõ lépésként ezen az ten (lásd: Ószövetség), aki „a megrepedt nádat nem úton a felettes-én trónfosztásának, mitológiátlanításának töri el és a pislogó gyertyabelet nem oltja ki” (Mt kell megtörténnie. A pszichoanalízis szóhasználatával – 12,20), és aki „jóltévõ a háládatlanokkal és gono- a freudi követelmény mintájára, mely szerint „ahol ösz- szokkal” (Lk 6,35). tön-én volt, énnek kell lennie” –, ahol felettes-én volt, ott – Halál-isten. Ennek az istennek alapjában véve ter- énnek kell lennie.51 A félelembõl, s ezért vakon gyako- hére van az ember. Ezért mindenkit el akar kárhoz- rolt engedelmességet fel kell váltania a belátásnak és a tatni. Neki senki sem lehet elég jó, mert nem leli tudatos döntéshozásnak. Az a vallásosság, amelyben Is- örömét az ember létezésében. Frielingsdorf vizsgá- ten a felettes-én tartalmaként irányítja az ember életét, lataiból kitûnik, hogy meglepõen sokan vannak, csak félelem-motivált, vagy vágy-vezérelt lehet. Az akik azzal a meggyõzõdéssel élnek, hogy õk nem kí- egészséges keresztyén hit dialógusban fogant, és belátás vánt gyermekként születtek erre a világra. Valószí- nyomán érlelõdött meggyõzõdéssé, ezért idegen tõle az nûleg kaptak olyan jelzéseket a szülõktõl, amelyek- aggódás és a félelem. bõl arra lehetett következtetni, hogy a szüleik jobb- nak látnák (a hivatásbeli elõmenetelük, anyagi hely- zetük, idõbeosztásuk, célelérési esélyeik, stb. miatt), Halálfélelem és hit ha õk nem lennének. Magától adódik aztán, hogy a létnek ez a megkérdõjelezése „átragad” a lét legfõbb Mindig voltak képviselõi és ma is sokan osztják azt a felelõsére, Istenre. A Szentírás olyan Istenrõl tesz nézetet, hogy minden szorongás tulajdonképpen halálfé- bizonyságot, aki feltétlenül „igenli” az életet, és lelem. Freud nem értett egyet vele. Szerinte, ha a halál- mindent elkövet, hogy a halálon át is megtartsa azt. félelem nem valóságos külsõ életveszély következmé- – Teljesítmény-isten. Frielingsdorf ezt írja: „akit a nye, akkor csak úgy magyarázható (mint pl. a melankó- Diabolosz (az Összezavaró) közvetlenül nem tud lia esetében), hogy „az én mintegy lemond magáról, mert gonoszra csábítani, azt arra veszi rá, hogy mértékte- a felettes-éntõl nem szeretve, hanem gyûlölve és üldöz- lenül cselekedje a jót”.49 Isten kegyelméért meg kell ve érzi magát. Élni ugyanis egyet jelent az én számára dolgozni, és nem lehet eleget dolgozni érte. Ha pe- azzal, hogy szeretve lenni, a felettes-én által is szeretve dig csak úgy kapta az ember, akkor teljesítmények lenni.”52 Élete kezdetén az anyától elszakítva, majd az felmutatásával kell meghálálni, de eléggé nem lehet apa biztonságot adó és megmentõ jelenléte hiányában, meghálálni. Folyamatosan tartozásban vagyunk, késõbb pedig az óvó hatalmaktól elhagyatva éli át az em- ami állandósult bûntudatban nyilvánul meg. Ezzel a ber, hogy nincs meg a legfontosabb életfeltétele, ilyen- felfogással is szembeállítható a Szentírás istenkép- kor tehát halálfélelem lesz úrrá rajta. Freud gondolatme- zete, amely szerint Isten Krisztusban „megbékéltet- nete elfogadható a halálfélelem egyik magyarázataként. te magával a világot” (2Kor 5,19), és „kegyelembõl De lehet-e a halálfélelmet egyedül a szeretetelvesztés fé- tartattatok meg, hit által; és ez nem tõletek van: Is- lelmével azonosítani? Az egzisztencialista gondolkodás ten ajándéka ez; nem cselekedetekbõl, hogy senki nemcsak a filozófiában, de a pszichológiában is a tudat ne kérkedjék” (Ef 2,8-9). Jézus a szõlõmunkások középpontjába helyezte a lét szükségszerû végességének példázatával (Mt 20,1kk) teszi egyértelmûvé, hogy a a tényét. Azt jelenti ez, hogy a veszélyeztetettségünk teljesítmények és a kegyelem nincsenek ok-okozati nem felejthetõ, a veszélyhelyzetek nem kerülhetõk el, kapcsolatban egymással. hanem folyamatosan kísérik az életünket. Az ember ab- – Könyvelõ-isten. Ez az isten gondosan jegyzi a pozi- ban a tudatban kénytelen élni, hogy meg kell halnia, s rá- tív oldalon az ember jótetteit, a negatívon pedig a adásul ez bármikor bekövetkezhet. „A halálfélelem ál- vétkeit és mulasztásait. Különösebben nem fenyege- landó horizont” lett, „ráveti az árnyékát minden konkrét tõzik, csak emlékeztet, hogy egyszer lesz egy végel- félelemre és végsõ komolyságot kölcsönöz valamen- számolás. Jó biztos pozitívumban tartani az egyen- nyinek”.53 Nem lehet úgy igent mondani az életre, hogy leget, mert sohasem tudhatja az ember, hogy mikor ne tartanánk szem elõtt a meghalás elkerülhetetlenségét. jön el az a vég, amikor a két oldal egybevettetik. A Csak az tud méltósággal élni, aki méltósággal szembe „könyvelõ-isten” azzal fegyelmez, hogy a végkime- tud nézni a halállal. Emberhez méltóan szembenézni a netelt nyitva tartja és azt az ember cselekedeteinek halállal pedig csak reménykedve lehet. minõségétõl teszi függõvé. Egy ilyen istenképzet Ha visszatekintünk az elõbb mondottakra, megállapít- mellett a haláltól és a kárhozattól való félelem lesz a hatjuk, hogy mind a négy szükséglethez tartozó aggódás szent élet motorja. A Biblia tanítása szerint viszont halálfélelem formájában is elõfordul: már itt a földi életben teljes bizonyosságunk lehet – A kötõdésszükséglethez kapcsolódik az a félelem, afelõl, hogy örök életet nyertünk (Jn 5,24; 17,3; hogy a halállal megszakad a kapcsolatunk a szeretteink- Róm 8,38k). kel (bár bizonyos esetekben éppen a már meghalt hozzá- Világos, hogy ezeknek az istenképzeteknek sem az tartozókkal való találkozás reménye teszi elviselhetõvé, ószövetségi, sem az újszövetségi kijelentésbõl megis- esetleg kívánatossá a halált), s valami szörnyû egyedül- merhetõ Istenhez nincs közük, sokkal közelebb állnak a lét vár ránk. A neopszichoanalitikus I. Caruso részletes szülõknek a gyermekük iránt tanúsított viszonyulási esszét szentelt a szeretteinktõl való elszakadás és a halál, módja, valamint az általuk képviselt nevelési elvek és vi- ill. a halálfélelem kapcsolatának.54 Abból a feltevésbõl selkedési normák leképezõdéseihez az egyén lelkében. indul ki ebben, hogy a szeretett, vagy a szeretetet adó Egyetérthetünk Paul Tillich-hel, amikor azt írja, hogy a személytõl történõ elválások a halált teszik jelenvalóvá

28 az életben. Egymást szeretõ személyek között az elválás ket.”60 Ugyanezt képviseli I. D. Yalom is, amikor a ha- pszichikus értelemben egyet jelent a halállal. Megállapít- lálszorongással szemben a „végsõ megmentõ” mellett a ja, hogy „az elszakadás életveszélyes, mert az én számá- „különlegesség-hitet” nevezi meg a legfõbb védekezési ra katasztrófát jelent. Ily módon minden elszakadást egy módnak.61 A különlegesség-hit megnyilvánulhat „kény- többé-kevésbé elfojtott halálfélelem kísér.” Ugyanakkor szeres hõsiességben”, amikor valaki mindenképpen utá- – folytatja késõbb – „a halálban, amely végérvényes el- nozhatatlan, mások számára is emlékezetes tettek végre- szakadás önmagunktól és szeretteinktõl, paradox módon hajtásával akarja erõsíteni az önbecsülését, s csökkente- minden elszakadás véget is ér”.55 Ehhez persze a halálról ni a halálfélelmét (paradox módon egyes esetekben az úgy kell gondolkodnunk mint nagy visszatérésrõl a kez- öngyilkosságnak is ilyen funkciója van). Némelyek a dethez (Freud), a természetbe (materializmus), vagy az munkába menekülnek, „munkamániásokká” válnak. Ez a egészbe (a misztika, vagy az ezotéria különbözõ vál- halandóság tényét azáltal felejteti, hogy egyfelõl az fajai). egyénnek nem marad ideje arra, hogy az életrõl és a ha- E. Jüngel, a halálról szóló teológiai tanulmányában a lálról gondolkozzon, másfelõl meg azt a tévhitet táplálja, halálfélelmet a „kapcsolatnélküliség” félelmeként jel- hogy folyton lehet elõbbre haladni, gyarapodni, mintha lemzi. „A hit azzal megy bele a halálfélelem kérdésébe, így legyõzhetõ lenne a halál. Vannak továbbá, akiknek hogy az ember Isten-kapcsolatának a gondját magára az önszeretete, „nárcizmusa” szinte a személyiségzava- veszi.”56 A Szentírás vonatkozó helyeinek vizsgálata rig fokozódik, annyira sebezhetetlennek, mindenhatónak után Jüngel arra a következtetésre jut, hogy élni annyit és örök csodálatra méltónak akarják érezni magukat. Aki tesz, mint kapcsolatban lenni – mindenek elõtt –, az élet ennyire a középpontja mindennek, az nyilván „halhatat- Urával. Ennek megfelelõen a meghalás kapcsolatvesztés, lan” is. Hasonlít ehhez a különlegességhitnek az a formá- a halál pedig kapcsolatnélküliség. Az Ószövetség felfo- ja, amikor valaki másokon „hatalmaskodva” csillapítja gása szerint a halál az ember Istennel való kapcsolatának saját halálfélelmét. Például olyan hivatást választ, a vége (Zsolt 6,6; 115,17; Ézs 38, 18k.). Isten kívül ma- amelyben bizonyos értelemben élet-halál ura lehet, mi- rad az ember végsõ, vagyis halálos kapcsolatnélküliségé- közben azzal áltatja magát, hogy õ nincs kiszolgáltatva a nek az állapotán. Az Újszövetségben viszont „az élet és halál hatalmának. Orvosok, pszichológusok, lelkészek, a halál nem számít többé az ember Isten-kapcsolata kri- az igazságszolgáltatás bírái, de bármely vezetõ beosztá- tériumának. Az Isten-kapcsolat egyetlen kritériuma Jé- sú személy is táplálhatja magában azt az érzést, hogy az zus Krisztus és a belé vetett hit”.57 Mivel Jézus minden- õ döntéseitõl emberi életek függenek. Vizsgálatok bizo- kiért megízlelte a halált és megjelenítette Istent a kapcso- nyítják, hogy ilyen pozíciókban csökken a halálfélelem. latnélküliségben, megszüntette az ember számára az Is- A megsemmisülés félelme táplálja a különbözõ vallá- tentõl távoli kapcsolatnélküliség rémisztõ állapotát. sokban a lélek halhatatlanságának a hitét. A keresztyén- „Ahol a kötõdések megszakadnak és a kapcsolatok véget ség sem kivétel. A keresztyének körében jelentõs azok- érnek, pontosan ott száll síkra Isten. És ebben az önzet- nak a hányada, akik meg vannak gyõzõdve arról, hogy len közbelépésben jelenti ki valódi lényegét. Azzal, hogy van az emberlétünkben valami, ami túléli a halált. Nyil- a Názáreti Jézussal, aki ember volt és meghalt, minden ván nem a testünk, hanem a lelkünk (vagy a szelle- ember javára azonosul Isten, akként jelenti ki magát, münk?) ez. Le kell szögeznünk, hogy a Bibliából ilyen mint a véges embert végtelenül szeretõ lény. Mert ahol tanítás nem olvasható ki. A Szentírás arról tesz bizony- minden kapcsolatnélkülivé vált, ott csak a szeretet teremt ságot, hogy Isten életigenlõ akarata átível a halálon. De új kapcsolatokat.”58 A kötõdésszükséglet végsõ kielégí- nem meghosszabbítani akarja az ember véges életét, ha- tetlenségét elõvételezõ halálfélelem ellenszere tehát a nem a magáéból akarja részeltetni. Nem végteleníti a vé- szeretõ Istennel való örök érvényû szövetséges kapcso- gest, hanem örökkévalóvá teszi azt. Önmagában rejti el a lat. Vannak persze látszatmegoldások is. Ebbe a körbe mi életünket (Kol 3,3). „Ilyen értelemben – mondja Jün- tartozik a halott-, és ereklyekultusz minden változata, gel – a feltámadás reménységének a legrövidebb megfo- melynek segítségével fenntarthatónak véljük a kapcsola- galmazása az a mondat, hogy ’Isten az én túlvilágom’.”62 tunkat a szeretteinkkel, és magunk is elõre gondoskodha- Az ember tehát nem éli túl a saját világát, de van világa tunk arról, hogy az ittmaradottak majdan kapcsolatot e világon túl is: ez Isten. Istenrõl viszont tudhatjuk, hogy ápolhassanak velünk. A spiritizmus egészen odáig megy, nem enged minket belehalni a semmibe, nem feledkezik hogy a kommunikációt is lehetõvé gondolja tenni a megel rólunk, mert együtt akar lenni velünk, ill. azt akarja, haltak szelleme és a földön élõk között. hogy ahol Õ van, ott legyünk mi is (Jn 14,3). Ez egyben – Mások számára a halálfélelem elsõsorban az önér- azt is jelenti, hogy az ember identitása nem tûnik el, nem ték-vesztés, vagy az önelvesztés, általánosabban fogal- oldódik fel az örökkévalóság „tengerében”, hanem sze- mazva a megsemmisülés félelme. Alapvetõ egzisztenciá- mélyes kapcsolatban marad Istenével örökre. De hogyan lis szorongásnak is szokták nevezni a rettegést a nem-lét- képzelhetjük el az egyéniség megmaradását? Wilfried tõl. Ijesztõ belegondolni abba, hogy „egy napon meg- Joest erre a kérdésre a következõ választ adja: „Identitá- szûnhet az az entitás, aki én vagyok”.59 Emberlétünk ve- som megmarad abban, amit Isten tud rólam, abban, lejárója, hogy nem tudunk szabadulni ettõl a gondolattól. amint hozzám, mint meghatározott személyhez odafor- Ezért a félelmünk mérséklésén fáradozunk. dul, akaratában, hogy én is ott legyek az Õ országá- Egyik módja az, hogy a személyünk értékességére, ban”.63 Pál apostol az 1Kor 15,35kk.-ban az elvetett ga- egyedülállóságára, kiválóságára gyûjtünk bizonyítéko- bonamag példáján szemlélteti az identitás és az újdonság kat. A vallásosság és a halálfélelem összefüggését vizs- viszonyát a mostani és a feltámadott létünk között. Lé- gáló egyik kutatócsoport úgy véli: „A pozitív önérték-ér- nyege az, hogy az elvetett mag elrothad, az új növény zet fenntartása, illetve az önérték óvása és emelése vég- mégis az a fajta lesz, amelynek a magját elvetettük (38. sõ soron arra szolgál, hogy minimalizáljuk a saját halan- v.). Ami továbbadódik – ma így mondanánk –, a geneti- dóságunk tudatából fakadó fenyegetettség-érzésün- kai információk összessége, azaz minden, ami az elvetett

29 fajtát jellemezte. Ezekbõl újra építhetõ, klónozható az hetõségeiben, még nem is a sok fáradsággal „kiérde- adott növény. Hasonlóképpen vagyunk jelen egyedileg melt”, így elõre bebiztosított üdvösségben, hanem egye- mindannyian Isten gondolatában a halálunk után. dül Isten szeretetében bíznak. A „kontrollt” átadják egé- – Sokaknak fõképp az okoz szorongást a halállal kap- szen Istennek (vö. Mt 10,39; 16,25 par.). Intrinzikus csolatosan, hogy egészen elvétetik tõlük a lehetõség a (belsõ meggyõzõdésen alapuló) vallásossággal bíró sze- sorsuk további alakítására. Félelmetes számukra a teljes mélyek könnyebben el tudják engedni az életet. Annak kiszolgáltatottság. A személyes kontroll gyakorlására ellenére, hogy elégedettebbek és hálásabbak Istennek az nagyobb hangsúlyt helyezõk kevésbé a halál utáni álla- életben elnyert ajándékokért, el tudják fogadni a halált, s pottal, mint inkább a meghalás folyamatával foglalkoz- csekély mértékû a halállal kapcsolatos szorongásuk.66 nak, ekörül forognak az aggodalmaik is. Az bizonyos, Nem függ ugyanis az Istennel való kapcsolatuk attól, hogy meg kell halni, nem mindegy azonban, hogy mikor hogy itt vannak-e még a földi életben, vagy meghaltak, és hogyan. Egy vizsgálat szerint a dolgok befolyásolha- mert a Jézus Krisztusba vetett hit e kapcsolatot az élet és tatlanságának az érzése a következõ aggodalmakat ger- a halál eseményei fölé emeli (Róm 14,8k). A Luther ha- jeszti: lálos ágyát körülvevõ barátok feljegyezték a reformátor „Mindennek vége szakad, amibe belekezdtem utolsó imádságát, amelyben ez a halálon is átívelõ biza- vagy elterveztem. lom fogalmazódik meg: „Ó mennyei Atyám, Isten, a mi A haldoklás fájdalommal járhat. Urunk Jézus Krisztus Atyja, minden vigasztalás Istene, Nem gondoskodhatom a hozzátartozóimról. köszönöm neked, hogy szeretett Fiadat, Jézus Krisztust Félek, hogy mi történik a testemmel a halál után.”64 kijelentetted nekem, akiben hiszek, akit prédikáltam és Amikor egy kérdõíves felmérésben idõs embereket ar- megvallottam, akit szerettem és dicsõítettem. Kérlek, ról kérdeztek meg, mit tartanának „jó halálnak”, a több- Uram Jézus Krisztus, fogadd magadhoz a lelkemet. Ó ség a meghalás körülményeivel kapcsolatban fogalmazta mennyei Atya, ha e testet el is kell hagynom, és ebbõl az meg kritériumait, és válaszaikban feltûnõen nagy súllyal életbõl ki is kell ragadtatnom, mégis bizonyosan tudom, szerepelt a saját kontrol szempontja. Eszerint az emberek hogy örökké nálad maradhatok és a te kezeidbõl senki ki a) tudni akarják, hogy mennyire van közel a vég, b) sze- nem ragadhat engem”.67 retnék a fájdalmaikat kontroll alatt tartani és beleszólást W. Härle megfogalmazása szerint a halál „minden ak- igényelnek abba, hogy hol haljanak meg, c) maguk akar- tív lehetõség definitív végét” és egy véget nem érõ „tisz- ják meghatározni, hogy ki legyen ott, amikor meghalnak, tán passzív állapot” kezdetét jelenti.68 Az utolsó két cse- d) nem kívánnak a környezetük terhére lenni, inkább sze- lekvési lehetõség: minden lehetõség tudatos elengedése retnének õk adni valamit.65 és akaratlagos ráhagyatkozás Isten elfogadó szeretetére Némelyek úgy próbálnak megbirkózni a félelmükkel, és kizárólagos gondoskodására. Lényegileg ugyanez tör- hogy különféle egészségmegõrzõ programokkal és gya- ténik valamennyi hitdöntés alkalmával az emberi élet so- korlatokkal a meghalás idõpontját igyekeznek minél ké- rán, ezért joggal mondhatjuk, hogy a hit a „meghalás sõbbre tolni, vagy ha erre nincs mód, akkor saját döntés- begyakorlása”.69 Minél „gyakorlottabb” valaki a hitben, sel határozni felõle (lásd eutanázia). Idõs emberek elõre annál ismerõsebb számára a teljes ráhagyatkozás érzése megtervezik a temetésükkel kapcsolatos eseményeket, és annál kevésbé szorong, amikor a halálra gondol. rendelkeznek a tulajdonukban levõ tárgyak és eszközök – Vannak továbbá olyan emberek, akik számára azért további sorsáról, néha még személyek életútjával kap- félelmetes a halál, mert Isten ítéletétõl tartanak. Minden- csolatosan is kifejezik kívánságukat. Mintha tovább irá- kit szorongás fog el, ha arra gondol, hogy elkerülhetetle- nyíthatnák az életet. Félelemelhárító jelentõsége van an- nül megítéltetik minden cselekedete, gondolata és érzé- nak az igénynek is, hogy a környezetükben minden vál- se. Fõleg, ha tudja, hogy több szempontból nemcsak el- tozatlan rendben legyen. vétette rendeltetését, hanem tudatosan gonoszul járt el. Különösen aktívvá teszi a kontrolligény azokat, akik a Nem tudott, vagy nem akart különbséget tenni a jó és a szeretteik halála miatt aggódnak. Ilyenkor a legésszerût- rossz között. Kultúrtörténészek állítják, hogy a keresz- lenebb cselekményekre (babonák betartása, ezoterikus tyénség történetének jó részében a hívõ emberek nem a gyógymódok alkalmazása, mágikus imádkozás, stb.) is haláltól, hanem a kárhozattól féltek.70 A menny és a po- képesek a halál befolyásolása érdekében. Ha mégis be- kol kettõsségének egyszerû képlete mindig jelen volt a következik, buzgón ápolják az elhunyt emlékét és a ha- keresztyén emberek halál utáni léttel kapcsolatos képze- gyatékát. teiben. Úgy látszik, nehezünkre esik másképp gondol- Jól szolgálják a kontrollt a vallási rítusok minden kodni Isten igazságtételérõl, mint hogy mindenki érde- olyan élethelyzetben, amikor az egyén vagy érzelmi érin- mei szerint nyer jutalmat vagy büntetést, örök életet vagy tettsége, vagy az események sorsszerûsége folytán tehe- örök kárhozatot. Ez a logika jelenik meg „magasabb tetlennek érzi magát, s nem tud úrrá lenni az adott élet- szinten” abban a felfogásban is, hogy akik hisznek Jézus helyzeten. A rituális cselekmény teret biztosít a saját ak- Krisztusban, azok – mintegy a hitük jutalmaképpen – üd- tivitásra (mintegy a befolyásgyakorlásra), egyúttal azon- vösségben részesülnek, akik pedig nem hisznek, kárho- ban túl is utal az emberi lehetõségeken és az Isten jelen- zatra jutnak. A Szentírás azonban ismer a tett és követ- létét teszi megtapasztalhatóvá, ezért a rendezettség be- kezmény, a bûn és büntetés összefüggésen túl egy olyan nyomását kelti és jelentõsen csökkenti a szorongást. Az isteni igazságosságot is, ami gyökeresen eltér a mi gon- imént mondottak elsõsorban a kívülrõl irányított (ex- dolkodásmódunktól (vö. Ézs 55,8k; Róm 11,33k). Jézus trinzikus), azaz szokások és szabályok megtartására so- erre hívja fel a figyelmet a szõlõmunkásokról szóló pél- kat adó, érdekalapon mûködõ, félelem- és vágymotivált dázatával (Mt 20,1kk), s utal rá, amikor az utolsó ítélet- vallásosságú emberek megküzdésére jellemzõ. rõl tanít (Mt 25,31kk). Ki értheti meg, hogy miért ad a Sikeresebben birkóznak meg a halál problémájával szõlõsgazda ugyanannyit azoknak, akik egyetlen órát azok, akik Istenre mernek hagyatkozni. Nem a maguk le- dolgoztak, mint az egész napot végigdolgozó munkások-

30 nak? Az, aki rádöbben, hogy az ítélet a megítélt számára szellemi mind a materiális régióját, „az igazságosság el- legkedvezõbb végkifejlet irányába mutat. Ez értetlenke- vének engedelmeskedve mûködik”. Az elkövetett bûnök dést vált ki mindenkiben. A végítéletrõl szólva Jézus vagy jótettek következménye az egyén sorsában automa- egyértelmûvé teszi, hogy a Bíró döntése meglepetéseket tikusan megjelenik: valamilyen módon bûnhõdnie kell, tartalmaz. Egyik oldalon állók sem értik a kritériumokat ill. megjutalmaztatik. Az igazságosság mérlege önmûkö- (Mt 25,37-44), azok ugyanis éppen ellenkezõek, mint az dõen egyensúlyi helyzetbe áll be.73 emberi megfontolások. A mi gondolatunk szerint az íté- A halálszorongás valamennyi formájára érvényes az letnek ahhoz kell igazodnia, hogy ki tudott legteljeseb- az empirikus vizsgálatokból származó eredmény, hogy a ben eleget tenni a krisztusi emberség követelményeinek. vallásosság erõssége és a halálfélelem nem úgy viszony- Jézus ezzel szemben a minimumot, a legapróbb „felmen- lik egymáshoz, amint általában gondolják, hogy ti. minél tõ körülményt” keresi, s azt teszi az ítélet alapjává. Fel- erõsebb az egyén vallásossága, annál gyengébb a halál- tételezhetõen nincs olyan ember, aki a felsorolt jócsele- félelme. Az újabb kutatások azt mutatják, hogy a két té- kedetek közül soha egyet sem tett volna meg. Az Igaz nyezõ összefüggése fordított U alakú görbét ad ki, vagyis Bíró az egyetlen értékelhetõ felmentõ körülményt keresi, a kevéssé vallásos emberek és a különösen buzgó hívõk és abba kapaszkodik bele az ítélet meghozatalakor. Nem halálfélelme alacsonyabb szintû, míg a közepesen vallá- mérlegel, nem állít fel fokozatokat, mert nem a cseleke- sosak halálfélelme a legerõsebb.74 A vallásosság intenzi- detek száma, ill. a jó- és gonosztettek aránya számít, ha- tásán túl azonban – mint láttuk – döntõ jelentõsége van nem a cselekvõ személye. Pál apostol eltekint még a leg- az Isten és ember kapcsolata minõségének, valamint an- szerényebb, önkéntelenül végrehajtott krisztusi cseleke- nak, hogy a hívõ ember mit hisz Istenrõl, önmagáról és dettõl is, és rámutat, hogy már a Krisztusban adott alap annak a kapcsolatnak a történéseirõl, ami õt Istennel ösz- is elegendõ (1Kor 3,11kk). Ha a felépítmény nem állja ki szeköti. az ítélet próbáját, az egyén azért megmenekül, bár úgy, Németh Dávid mint akit tûzbõl ragadtak ki. A cselekedetek megítélésé- nek nincs üdvösséget eldöntõ jelentõsége, de van tisztá- zó, igazságot napvilágra hozó értelme (1Kor 5,4; 2Kor JEGYZETEK 5,10). E bibliai helyek alapján megállapíthatjuk, hogy 1 E. Drewermann, Glauben in Freiheit, oder Tiefenpsychologie und annak van oka félni a halál utáni ítélettõl, aki feltételezi, Dogmatik, Solothurn/ Düsseldorf 1993, 309. hogy Isten olyan, mint amilyenek mi vagyunk, és úgy 2 M. Heidegger, Sein und Zeit, Tübingen 1979, 187. ítél, ahogyan mi ítélnénk. 3 K. Schneider, Klinische Psychopatologie, Stuttgart 1955. (5. kiad.), Hívõ emberek két téves stratégiát szoktak alkalmazni 67. arra, hogy a halálfélelemnek ezt a formáját elkerüljék. 4 A.T. Beck/ G. Emery, A szorongásos zavarok és fóbiák kognitív Az egyik esetben a tisztítótûzrõl szóló középkori tanítást szemlélete, Budapest 1999, 4. 5 Vö. G. Condrau, Zur Phänomenologie der Angst, in: H. Lang/H. hívják segítségül, ami a szorongást ugyan nem szünteti Faller, Das Phänomen Angst, Frankfurt/M. 1996, 34. meg, de konkrét félelemmé teszi és relativizálja, vala- 6 A.T. Beck egészen sajátos meghatározást javasol a félelem és a szo- mint biztos reménységet társít hozzá arra nézve, hogy a rongás fogalmaira. Szerinte a félelem kognitív folyamat, amelyben büntetés idõtartama a földiek felajánlásai nyomán csök- az egyén valamely bekövetkezõ szituációt, vagy eseményt potenci- kenthetõ, egyszer azonban mindenképpen véget ér. Bíz- álisan veszélyesnek értékel, míg a szorongás a veszélyeztetettségnek tatónak látszik, hogy az Isten ítéletének való teljes ki- megfelelõ érzelmi állapot, „amely olyan kellemetlen érzésekkel jár, mint feszültség vagy idegesség; olyan fiziológiai tünetekkel, mint szolgáltatottság ideje nem érkezik el azonnal a halál szívdobogás, remegés, hányinger és szédülés”. In: i.m. 7. után, egy ideig van még lehetõség a hibák, a bûnök és a 7 O. Haendler, Angst und Glaube, Berlin 1952, 12. mulasztások „jóvátételére”. A számlát ki lehet egyenlíte- 8 S. Kierkegaard, A szorongás fogalma, h. n. Göncöl Kiadó 1993, 52. ni: vagy mások által felajánlott jótettek segítségével, Ma biológiai vizsgálatok tárgya a félelem élvezeti oldala. vagy a megfelelõ büntetés elszenvedésével. A tartozás 9 U.H.J. Körtner, Weltangst und Weltende, Göttingen 1988, 111. Ko- rendezése azonban bizonyos. Jellemzõ módon az ember rábban E. Jüngel is hangsúlyozta: „A szorongásban az ember a jelene jövendõjéért aggódik. A szorongás tehát a lehetõ legközvetleneb- semmit sem vár Istentõl, egyedül a szenvedések elmúlá- bül kapcsolódik az ember reménységre utaltságához.” In: E. Jüngel, 71 sát várja. Tod, Stuttgart 1971, 162. A másik, még az életben bevethetõ szorongáselkerülõ 10 I.D. Yalom, Egzisztenciális pszichoterápia, Budapest é.n. 150. stratégia: jócselekedetekkel elõre bebiztosítani az üdvös- 11 Az aggódáshoz lásd: H.-R. Lückert, Félelem és pánik, Budapest séget. Mintha Isten üzletfél lenne, akitõl megvásárolható 1997, 30kk. 12 U. Luz, Das Evangelium nach Matthäus I/1. Neukirchen-Vluyn az üdvbizonyosság. 1997, 367. Mindkét törekvés hátterében az a morális felfogás áll, 13 Luz nyelvészeit érvekkel meggyõzõen igazolja, hogy a kép abszur- amit L. Kohlberg a prekonvencionális erkölcsi szint má- ditása nem tompítható azzal, hogy „életidõ meghosszabbítást” fordí- sodik fokozataként írt le, és „instrumentális hedonizmus- tunk. U. Luz, i.m. 369. nak” és „konkrét reciprocitásnak” nevezett.72 Az a gon- 14 Vö. R. Bultmann, Theologie des Neuen Testaments, Tübingen 1958, dolkodási séma jellemzi, hogy mindenkinek érdemei 320kk. 15 R. Otto, A szent, Budapest 1997, 34. szerint jár a büntetés és a jutalmazás, a személyes kap- 16 Vö. G. Theissen, Erleben und Verhalten der ersten Christen, csolatokban az „amilyen az adjonisten, olyan a fogadjis- Gütersloh 2007, 170. Theissen a bölcsesség és az istenfélelem ószö- ten” elvének kell érvényesülnie, továbbá minden tartozás vetségi összekapcsolódásához (Zsolt 111,10, Péld 1,7) azt is meg- kiegyenlítendõ, ugyanakkor a saját érdekek joggal hatá- jegyzi, hogy „a görög bölcsesség bizonyos értelemben minden féle- rozzák meg az emberi cselekvést. Jól illik ebbe a szem- lem végét kívánja, a zsidó bölcsesség viszont az istenfélelmet min- léletmódba mind a tisztítótûz, mind az érdemszerzõ jó- den bölcsesség kezdetének tekinti.” Lásd még K. Berger, Historische Psychologie des Neuen Testaments, Stuttgart 1991, 173. cselekedetek elképzelése. Megfigyelték ezt a morális fel- és 176. fogást általános világszemléletté bõvített változatban is. 17 Theissen, i.m. 172. Sokan úgy vélik, hogy a világ egésze, beleértve mind a 18 Körtner, i.m. 341kk.

31 19 Legújabban a szükségletek kérdésével részletesen foglalkozott a lel- 7. Vagy teljesen én kontrollálok egy helyzetet, vagy egyáltalán ki egészség szempontjából K. Grawe, Neuropsychologie, Göttingen nem kontrollálom azt. etc. 2004, 183kk. 8. Nem tudom elviselni, ha nem tudok kontrollálni valamit. 20 J. Bowlby, Bindung. Eine Analyse der Mutter-Kind-Beziehung, 9. A szabályok és elõírások gúzsba kötnek. München, 1975., Uõ, Trennung. Psychische Schäden als Folge der 10. Ha valakit túl közel engednék magamhoz, akkor az õ kontrollja Trennung von Mutter und Kind, München 1976.; Uõ, Verlust – alá kerülnék.” Trauer und Depression, München 1983. 42 Részletes ismertetését lásd B. Weiner, Motivationspsychologie, 21 Elsõsorban M. Ainsworth et al., Patterns of Attachment: A Weinheim 1994, 195kk. Vö. valláslélektani szempontból B. Grom, Psychological Study of the Strange Situation, Hillsdale, NJ 1978.; Religionspsychologie, München 1992, 112kk. lásd még K.H. Brisch, Bindungsstörungen. Von der Bindungstheorie 43 S. Freud, Hemmung, Symptom, Angst (1926), München 1978. zur Therapie, Stuttgart 2010. 44 T. Moser, Gottesvergiftung, Frankfurt/M. 1977 (3. kiad.), 16k. Idõ- 22 A magyar kifejezéseket lásd: Fodor László, Fejezetek a motiváció- közben Moser felfogása lényegesen árnyaltabbá vált, amirõl „Von der kutatásból, Budapest 2007, 72kk. Bowlby kötõdéselméletét részlete- Gottesvergiftung zum erträglichen Gott. Psychoanalytische Über- sen ismerteti P. Fonagy/ M. Target, Pszichoanalitikus elméletek a legungen zur Religion” (Stuttgart 2003.) címû mûvében ad számot. fejlõdési pszichopatológia tükrében, Budapest 2005, 287kk., a kötõ- 45 D. Stollberg, Wenn Gott menschlich wäre, Stuttgart 1978, 156kk. dés pedagógiai vonatkozásaihoz lásd Zsolnai A., Kötõdés és neve- 46 W. Härle, Dogmatik, Berlin/ New York 1995, 481. lés, Budapest 2001., a valláslélektani kutatásokról referál Horváth- 47 K. Frielingsdorf, Dämonische Gottesbilder. Ihre Entstehung, Szabó K., Vallás és emberi magatartás, Piliscsaba 2007, 133kk. Entlarvung und Überwindung, Mainz 1997 (3. kiad.), 105. 23 Az erre vonatkozó kutatásokra hivatkozva közli: M. Richard, 48 K. Frielingsdorf, Dämonische Gottesbilder, 107kk. A következõk- Religiosität als psychische Bindung: Die Struktur „innerer höz lásd K. Frielingsdorf, Gottesbilder in der religiösen Arbeitsmodelle” von Gottesbeziehung, in: Ch. Zwingmann/ H. Persönlichkeitsentfaltung, in: Uõ. (Hg.), Entfaltung der Persönlichkeit Moosbrugger (Hrsg.), Religiosität: Messverfahren und Studien zu im Glauben, Mainz 1996, 61kk. Gesundheit und Lebensbewältigung. Münster etc. 2004, 131kk. 49 Frielingsdorf, Gottesbilder in der religiösen Persönlichkeitsentfaltung, 24 O. Pfister, Das Christentum und die Angst (1944), Olten 1975. 64. 25 Pfister, i.m. 444. 50 P. Tillich, Mut zum Sein, Stuttgart 1964, 41k. 26 Pfister, i.m. 449. 51 J. Scharfenberg, Seelsorge als Gespräch, Göttingen 1974, 41. 27 K. König „magához kötõ” (’A’ típusú) anyának nevezi az elkényez- 52 S. Freud, Das Ich und das Es (1923.), S. Freud, Werkausgabe in tetõ, túlgondoskodó anyát, szemben a „távolságtartó” (’D’ típusú) zwei Bänden (Hg. von A. Freud/ I. Grubrich-Simitis), Bd. I. anyával, aki általában zavaró körülményként éli át a gyermek jelen- Frankfurt/M. 1978, 401. I.D. Yalom, Egzisztenciális pszichoterápia létét az életében, s igyekszik a lehetõ leggyorsabban elintézni a ve- (Budapest é.n.) c. mûvében részletesen elemzi, hogy Freud szoron- le kapcsolatos feladatait. Mindkét anyai attitûd szorongáskeltõ hatá- gáselméletében miért kap olyan jelentéktelen szerepet a halálfélelem sú. Lásd K. König, Angst und Persönlichkeit. Das Konzept vom (51kk.). steuernden Objekt und seine Anwendungen, Göttingen 1996 (5. ki- 53 Tillich, Mut zum… 36. ad.), 16kk. 54 I. Caruso, Die Trennung von den Liebenden. Eine Phänomenologie 28 Vö. H. B. Flöttmann, Angst. Ursprung und Überwindung, Stuttgart des Todes, München 1974, 14-21. 79. 1993. (3. kiad.), 30k. 55 I. Caruso, Die Trennung… 149k. 29 Flöttmann, i.m. 53. 56 E. Jüngel, Tod, Stuttgart 1971, 163k. 30 Beck/ Emery, i.m. 56., az alábbiakhoz is lásd az itt mondottakat, 57 Jüngel, Tod 106. 57kk. Lásd még M. Johnson, Önbecsülés és alkalmazkodás, Buda- 58 Jüngel, Tod, 139. pest 2008. 59 W. Butollo, A szorongás-erõ, Budapest 1996, 237. 31 Beck/ Emery, i.m. 58. 60 R. Ochsmann/M. Pietschker/ Ch. Zwingmann, Der Einfluss der 32 Beck/ Emery, i.m. 243. Religiosität auf die Konsequenzen der Beschäftigung mit Tod und 33 Vö. K. Grawe gondolatmenetét arról, hogy az önérték-érzet fenntar- Sterben, in: H. Moosbrugger et al. (Hrsg.), Religiosität, tásának, ill. az önbecsülés növelésének szükséglete ellenére miért Persönlichkeit und Verhalten. Beiträge zur Religionspsychologie, vannak olyan sokan, akiknek nagyon gyenge az önbecsülésük. An- Münster/ New York 1996, 182. nak igazolására, hogy az ilyen személyek rejtetten mégis építgetik 61 I.D. Yalom, Egzisztenciális pszichoterápia, Budapest é.n. 99kk. A az önbecsülésüket idézi a szerzõ egyebek mellett azt a kísérletet, következõkhöz is lásd Yalom megfigyeléseit. melyben a kísérleti személyeknek tulajdonságokat kellett megjelöl- 62 Jüngel, Tod, 152. niük magukkal, egy hozzájuk hasonlító és egy idegen személlyel 63 W. Joest, Dogmatik Bd. 2. Der Weg Gottes mit dem Menschen, kapcsolatban. Az önmaguk lebecsülésére hajló résztvevõk a hozzá- Göttingen 1986, 652. juk hasonlító személyt lényegesen pozitívabban értékelték, mint ma- 64 Ismerteti I.D. Yalom, i.m. 39. gukat. In. K. Grawe, i.m. 251kk. 65 K. Wilkening, Spirituelle Dimensionen und Begegnungsebenen mit 34 Vö. Ph. Mollon, Szégyen és féltékenység. A háborgó mélység, Bu- Tod und Sterben im Alter, in: R. Kurz (Hrsg.), Religiöse Begleitung dapest 2004; Th. Hülshoff, Emotionen, München 2001, 168kk. im Alter. Religion als Thema der Gerontologie, Zürich 2007, 128k. 35 A kifejezést lásd B. Grom, Religionspsychologie, München/ 66 D. Frank/ H. Moosbrugger/ Ch. Zwingmann, Einstellungen zu Tod Göttingen 1992. und Sterben und ihr Bezug zu Glaubensinhalten und religiöser 36 Vö. G. Theissen „unbedingter antiselektionistischer Protest” kifeje- Orientierung, in: H. Moosbrugger et al. (Hrsg.), Religiosität, zésével. Theissen szerint „a bibliai hit a természetes kiválasztódás Persönlichkeit und Verhalten. Beiträge zur Religionspsychologie, elve elleni lázadás”. G. Theissen, Evolutionäre Religionstheorie und Münster/ New York 1996, 175. biblische Hermeneutik, in: Wege zum Menschen, 1985/2, 107kk. 67 Idézi E. Lohse, in: O. Kaiser/E Lose, Tod und Leben, Stuttgart 1977, 37 Lásd K. Grawe, i.m. 230kk. 142. 38 Grawe i.m. 232. 68 W. Härle, Dogmatik, Berlin/ New York 1995, 633. 39 Ismerteti B. Bandelow, Das Angstbuch. Woher Ängste kommen und 69 Härle, i.m. 633. wie man sie bekämpfen kann, Reinbek b. Hamburg 2006, 123k. 70 A. Hahn, Konstruktionen des Selbst, der Welt und der Geschichte, 40 A. Ellis, Grundlagen und Methoden der Rational-Emotiven Frankfurt/M. 2000, 129. Verhaltenstherapie, München 1997, 141kk. 71 Vö. G. Ebeling, Dogmatik des christlichen Glaubens III. Berlin 41 A. T. Beck/ G. Emery ezzel a problémakörrel kapcsolatosan is fel- 1986, 462. sorolják a leggyakoribb hiedelmeket (Uõk, i.m. 243.): 72 L. Kohlberg, Die Psychologie der Moralentwicklung, Frankfurt/M. „1. Önmagamat én magam kell irányítsam. 1996, 93. 2. Saját problémáimat egyedül csak én oldhatom meg. 73 Az „immanens igazságosság” képzetét elõször J. Piaget figyelte 3. Nem bírom elviselni, ha mások mondják meg, mit tegyek. meg 10/11 éves kor alatti gyermekeknél. J. Piaget, Das moralische 4. Képtelen vagyok segítséget kérni. Urteil beim Kinde, Frankfurt/M. 1979, 284kk. B. Grom ismerteti 5. Mások mindig ellenõrizni próbálnak engem. M.J. Lerner késõbbi vizsgálatát az „igazságos világgal” kapcsolatos 6. Ahhoz, hogy az én kezemben lehessen a kontroll, tökéletesnek hitrõl, in: B. Grom, Religionspsychologie, München 1992, 152. kell lennem. 74 Frank/ Moosbrugger/ Zwingmann, i.m. 175.

32 A jegyesoktatás története

A tanulmány kísérletet tesz a jegyesoktatás kialakulása történetének felvázolására egyházi és szekuláris kontextusban. Mindkét irányzat kezdetei az 1970-es és ’80-as évekre nyúlnak vissza, amikor számos ország- ban hirtelen megemelkedett a válások és lecsökkent a házasságkötések száma. Egyházi színtéren a dolgozat a Római Katolikus Egyház és a Hetednapi Adventista Egyház példáját mutatja be. Mindkét egyház biblikus- rendszeres teológiai megközelítésbõl jut el a késõbbi gyakorlati teológiai megközelítés felé. Ezzel párhuzamo- san az empirikus tudományokban is megfigyelhetõ egy fejlõdés az analitikus terápiai megközelítéstõl az edukativ szemlélet irányába. A teológiai és az empirikus diszciplínák így hasonló eredményekre jutnak, ami jó kiindulási alapot képez a párbeszédre.

Der Aufsatz ist ein Versuch zur Darstellung der Entwicklungsgeschichte der Ehevorbereitung im kirchlichem und sekularem Kontext. Beide Richtungen finden Ihre Anfänge in den Gesellschaftlichen Veränderungen der 1970-er und ’80-er Jahren, als die Zahl der Ehescheidungen in vielen Ländern enorn anwuchs und die Zahl der Eheschliessungen abnahm. Im kirchlichen Rahmen werden die Entwicklungen der Römisch-Katholischen Kirche und der Freikirche der Siebenten Tags-Adventisten exemplarisch dargestellt. Beide Gemeischaften fangen das Aufarbeiten des Themas biblisch-systematisch an, und gelangen zum pastoraltheologischen Ansatz. In den empirischen Wissenschaften ist auch eine Entwicklung vom analytischterapeutischen Ansatz hin zum edukativen erkennbar. So gelangen theologische und empirische Disziplinen zum gemeinsamen Nenner, der einen guten Boden zum Dialog bildet.

Bevezetés házasságkötéssel kapcsolatban a legfõbb célja a tudatos- ságra való nevelés: A jegyesoktatás számos egyházi közösségben kötelezõ a „Fiatal barátaim, tanácskozzatok Istennel és istenfélõ házasságra készülõ párok számára. A lelkipásztorok ön- szüleitekkel. Foglaljátok ezt az ügyet imáitokba. Fontolja- kéntes alapon, vagy az esketés feltételeként; önállóan, vagy tok meg minden érzelmet és figyeljétek meg annak minden más szakemberek, esetleg házaspárok bevonásával; saját jellemvonását, akivel életsorsotokat akarjátok összekötni. tematikával, vagy az egyre bõvülõ szakirodalom felhaszná- A lépés, amelyre magatokat elhatározzátok, életetek leg- lásával végzik ezt a szolgálatot. fontosabb lépése és azt nem szabad elhirtelenkedni. Bár Ezzel párhuzamosan a házasságra való felkészítés, mint szeressetek, de ne szeressetek vakon.”3 szolgáltatás megjelenik az egyházi hátteret nélkülözõ, szekuláris segítõ foglalkozások kínálatában is. Az elmúlt Boldog otthon évtizedekben komoly empirikus kutatások is napvilágot Az ugyancsak szerkesztõi munka eredményeként szüle- láttak a témában. Dolgozatunkban e fiatal diszciplína törté- tett kötetet 1952-ben adták ki elõször. Közel 500 oldalon netének felvázolására teszünk kísérletet. mutatja be a családi élet legkülönbözõbb aspektusait. Olyan témaköröket dolgoz fel, mint az otthon berendezése, a férj és a feleség szerepe, a gyermekek értéke és nevelése, a csa- Egyházi megközelítések lád lelki élete, pénzkezelés, pihenés és kikapcsolódás, stb. A házasságra való felkészülésben a legnagyobb hang- Hetednapi Adventista Egyház súlyt a társ jellemének megfigyelésére, valamint a gyakorlati készségek elsajátítására helyezi. Jegyesoktatás Ellen G. White írásaiban „A felek semmiképpen se kössenek házasságot addig, E. G. White (1827-1915) a Hetednapi Adventista Egyház amíg nincs ismeretük a gyakorlati otthoni élet kötelessége- egyik alapító tagja volt. A fiatal egyház korai szakaszában irõl. A feleség kapjon szellemi és gyakorlati képzést jöven- „Õ volt a mozgatóerõ az egyház kiadói munkájának, is- dõ gyermekeinek helyes nevelésére. Sok tanult nõ, aki ki- koláinak, orvosi, misszionáriusi munkájának és világszéles tüntetéssel végezte tanulmányát, szégyenletesen tudatlan evangelizálásának elindításában. […] Írásos munkái több az élet gyakorlati kötelességeit illetõen. Nélkülözi a család mint 80 könyvet, 200 traktatust és füzetet, valamint 4600 megfelelõ irányításához szükséges képzettséget és ennél folyóiratcikket tartalmaznak. Ezeken kívül prédikációi, fogva azt, ami nélkülözhetetlen boldogságához.”4 naplói, külön bizonyságtételei és levelei 60000 kéziratol- A pénzkezelés fontosságát is kiemeli a sikeres házasság dalt foglalnak magukban.”1 Munkáiban számos gyakorlati nélkülözhetetlen feltételeként: kérdésben foglalás állást, adott útmutatást vagy személyes „Senkinek sem lehet mentsége, hogy nem ért a pénz ke- tanácsot. A jegyesoktatás szempontjából két kötet különö- zeléséhez. Sok emberrõl elmondható, hogy kedves, szere- sen kiemelkedik, az „Üzenet az ifjúságnak”, valamint a tetre méltó, adakozó, jó ember, jó keresztény, de saját dol- „Boldog otthon” címû munkák.2 gait nem tudja irányítani. Ami javainak kiadását illeti, olyan mint egy gyermek. Szülei nem nevelték arra, hogy Üzenet az ifjúságnak megértse és gyakorolja az önfenntartás elveit.”5 A mûvet elõször 1930-ban adta ki a szerzõnõ hagyatékát Korára jellemzõ, hogy a kapcsolati dinamikai elemek kezelõ szerkesztõbizottság. A 345 oldalas kötet az ifjúság helyett a kötelességek oldaláról közelíti meg a házasságra erkölcsi nevelésének számos területét öleli fel, közülük az való felkészülést. Ugyancsak fontos megjegyeznünk, hogy utolsó fejezet foglalkozik a párválasztás kérdéskörével. A nem gondolkodik lelkész által tartott jegyesoktatásban, ha-

33 nem a házasságra való felkészítést kizárólag a család fel- újból elkötelezték magukat a házasságra való felkészítés adatkörébe delegálja. fontossága mellett.10

Nemzetközi szabályozások 1977 után A lelkészi kézikönyv ajánlása 1977 azért jelentõs dátum az egyház jegyesoktatói szol- A különbözõ határozatok és értékes segédanyagok elle- gálatában, mert a világszervezet (Generál Konferencia) nére úgy tûnik, nem vált általános gyakorlattá a lelkészek Otthon- és Családszolgálatának akkori vezetõi, D. W. Hol- által felkínált jegyesoktatás. A lelkészek munkájának brook és B. Holbrook összehívtak egy konferenciát Wa- irányelveit összefoglaló „Lelkészi kézikönyv” ugyanis né- shingtonban, amelyen számos lelkipásztor és család szak- mileg kritikus hangnemben beszél errõl a kérdésrõl: értõ is részt vett. A konferencia fõ témája az volt, hogy az „Az adventista lelkészek ellenzik a válást, mégis sokkal egyház miként válaszolhat a családi életet érõ kihívásokra. könnyebben veszik az új otthonok teremtését, mint számos A megoldási javaslatok között szerepelt egy egységes egyéb felekezetben történik. Ott a lelkészek nem esketnek jegyesoktatási segédlet összeállítása, amelyet az egyházban meg senkit, akinek nem tartottak házassági elõkészítést, ka- világszerte használhatnak.6 tekizmust, vagy jegyesoktatást. Gyakran hetenkénti talál- A segédanyag összeállítására létre hívtak egy munkacso- kozót kérnek, és házi feladatot adnak a párnak több hóna- portot, amelyet lelkipásztorok, tanárok, családi életre neve- pon át, mielõtt megtartanák az esküvõt. Az adventista lel- lõk, családterapeuták, nõgyógyászok és pszichológusok al- készeknek is intenzív jegyesoktatást kell tartaniuk, mielõtt kottak. Közöttük volt Ron és Karen Flowers is, akik 1980 és sor kerülhetne az esküvõre. […] megtörténhet, hogy a há- 2010 között az egyház világközösségének Családi Osztályát zasság elõtti tanácsadás még akkor sem változtatja meg a vezették. Két éves szerkesztõi munka után elkészült a jegye- jegyesek elhatározását, ha komoly gondok vannak, mégis soktatói segédlet kézirata, amely három kötetbõl és három van haszna ennek a szolgálatnak. A lelkész és a pár között hangkazettából állt. A dokumentum fontos része volt egy há- olyan bizalmi kapcsolat alakul ki, ami alapot ad a késõbbi zassági elõrejelzõ teszt, amelyet Ernest Burgesstõl adaptál- pásztorációs szolgálathoz.”11 tak, valamint hét ülés beszélgetésvázlata (6 az esküvõ elõtt, A kézikönyv megerõsíti a jegyesoktatás fontosságát. 1 az esküvõ után). A munka elméleti részére nagy hatással Egyúttal arra is rámutat, hogy a jegyesoktatás folyamatával volt Norman Wright, ismert keresztény szerzõ és tanácsadó fontos bizalmi kapcsolat alakul ki a pár és a lelkész között, munkássága, aki 1977-ben az egyház J. N. Andrews Egyete- ez pedig természetes közeget biztosít a házassági problé- mén tanított családi életre nevelést. Ugyancsak fontos forrás- mák megoldásához való késõbbi segítségkéréshez. ként szolgáltak Edward Bader és Claude Gulder munkái, Fontos megjegyezni, hogy az adventista állásfoglalások akik a ’70-es évek elején Torontóban végeztek kutatásokat a és munkaanyagok jelentõs része gyakorlati teológiai jelle- házasság elõtti tanácsadás hatékonyságáról.7 A munkaanyag gû. Ennek jelentõségére a dolgozat végén szereplõ össze- „Marriage Education; Togetherness, Oneness, Joy.” (Házas- foglalásban térünk vissza. sági nevelés; közösség, egység, öröm) címen jelent meg, és 1980-ig három kiadásban mintegy 1.500 példányban fogyott el. A mûvet azzal a kritikával illették, hogy túl szerteágazó, Római Katolikus Egyház annyi információt tartalmaz, hogy a felkészítõk és a párok elvesznek benne, ezért 1985-ben revidiálták és egyszerûsített A II. Vatikáni Zsinat változatban újra kiadták „Preparing for marriage” (Felkészü- A házasságra való felkészítéssel kapcsolatos katolikus lés a házasságra) címen.8 A dokumentum a házasság számos források között elsõként a II. Vatikáni Zsinat házasságra területét dolgozza fel, jellemzõen nagy hangsúlyt fektetve a vonatkozó ajánlásairól kell szólnunk. Tesszük ezt annak el- kapcsolati dinamikai elemekre. Olyan területeket ölel fel, lenére, hogy a zsinat dokumentuma explicit módon nem mint: párválasztás, értékek és célok, szerelem és érzelmek, tesz ajánlást a jegyesoktatásra, viszont a házasság fontossá- vallásos meggyõzõdés és elvárások, szerepek és felelõsségek gának megerõsítésével ráirányítja a figyelmet a kérdésre, a házasságban, kommunikáció és konfliktuskezelés, pénz- ami a késõbbi évtizedekben konkrét ajánlások, dokumentu- ügyek, egymás szüleivel való kapcsolat, szexualitás és csa- mok, szabályozások formájában testesül meg. A zsinat aján- ládtervezés, egészség és szokások. lásait az 1965. december 2-án megjelent „Roma Locuta” cí- mû dokumentum foglalja össze. A dokumentum megszüle- 1984-es Generál konferenciai határozat tésének indoklásaként a 47. szakasz a társadalmi változáso- 1984-ben az egyház legfelsõ döntéshozó testülete a Ge- kat nevezi meg: többnejûség, válási járvány, szabad szere- nerál Konferencia az egész világközösségre vonatkozóan a lem és egyéb erkölcsi eltévelyedések, önzés, gyönyörhaj- következõ határozatot hozta: hászás, meg nem engedett fogamzásgátló eljárások.12 „A hetednapi adventista lelkészek részesítsék házasságra A házasságra való felkészítésre mindössze egy általános való felkészítésben a házasságkötésre jelentkezõ párokat. ajánlást fogalmaz meg, amelyet azután a késõbbi doku- Ahol lehetséges, ez a felkészítés néhány tanácsadási ülésbõl mentumok konkretizálnak: álljon, amelyet az esketõ lelkész, vagy más képzett személy „A szülõk, vagy a gyámok kötelessége, hogy családala- tart. A házasság elõtti tanácsadás javasolt módszereként, va- pításkor okos tanácsadással irányítsák a fiatalokat. Ezek vi- lamint ahol a tanácsadás nem lehetséges, ott a párok részé- szont készségesen hallgassák meg õket.”13 re önképzõ segédletként a Generál Konferencia Otthon- és A késõbbi források ezt az ajánlást viszik tovább és fejtik Családszolgálata kiadta a ’Marriage Education’ (Házassági ki, a jegyesoktatás feladatát továbbruházva az egyház, va- nevelés) címû programot, amely tanulmányozási útmutatót, lamint a lelkipásztorok irányába. kazettákat, javasolt irodalomjegyzéket, teszteket és más lé- nyeges információkat tartalmaz.”9 Házasság elõtt A határozatot az egyház családszolgálata osztályvezetõ- Ezt a címet viseli egy több mint 300 oldalas kézikönyv, inek elsõ világtalálkozóján 1996-ban megerõsítették, ahol amelyet a Magyar Katolikus Egyház 1972-ben adott ki.

34 Érdekessége, hogy részletes teológiai alapvetés után is- témát és formát kap az a vizsgálat, amelyet a házasságkö- merteti a témával kapcsolatos zsinati dokumentumokat és tés elõtt a kánonjog megkíván. Erre a minden esetben fon- pápai körleveleket, majd konkrét lépéseket is megfogalmaz tos elõkészítésre különösen azok a jegyesek szorulnak rá, a házasságra való felkészítéssel kapcsolatosan. Ennek kere- akiknek a keresztény tanítás és élet kérdéseiben hiányossá- tében különbséget tesz a jegyesvizsgálat és a jegyesoktatás gaik vagy nehézségeik vannak. A katechumenátushoz ha- között: sonló házassági elõkészítésben – amely úgy is fölfogható, „Mindenekelõtt tudni kell, hogy más a jegyesvizsgálat mint hitre vezetõ út – az átadásra kerülõ anyagban helyet és más a jegyesoktatás. Rendszerint egymásután következ- kell kapnia Krisztus és az Egyház misztériumának, a ke- nek ugyan, de más a kerete és a jelentõsége. A jegyesvizs- gyelemnek, és a keresztény házasság feladatainak, de sze- gálat elsõsorban jogi szempontból igyekszik fényt deríteni repelnie kell benne a házasságkötés liturgiájában való tevé- arra, hogy a jegyesek alkalmasak-e arra, hogy Isten oltára keny és tudatos részvétel elõkészítésének is. A házassági elé lépjenek és ott megkössék a házassági szerzõdést, va- elõkészítés körvonalazott fokozataiban részt kell vállalnia a gyis házasságot kössenek.”14 keresztény családnak és az egész egyházi közösségnek.”19 E bevezetõ után a könyv 25 oldalon taglalja a jegyes- Ez a szakasz a jegyesoktatást is ketekézis jelleggel ru- vizsgálat módját és tematikáját. Magára a jegyesoktatásra házza fel, úgy tûnik, mintha a foglalkozások fõ témái kime- ezzel szemben csak 5 oldalt szentel, ám ez mindenképp rülnének dogmatikai és ekléziológiai kérdésekben. Késõbb fontos lépésként értékelendõ a jegyesoktatás önálló disz- azonban kifejezetten bátorítja a püspöki konferenciákat, ciplínává válásában. A jegyesoktatás tematikájának felállí- hogy dolgozzanak ki saját családi pásztorációs direktóriu- tásában jórészt rendszeres teológiai talajon marad, azt 11 mot, amelyben más jellegû, inkább a kapcsolat dinamikájá- pontban fogalmazza meg: (1) Isten rendelése, (2) A házas- ra és a házasság egészségügyi kérdéseire vonatkozó témá- ság szentsége, (3) A hûség, (4) Soha fel nem bontható élet- kat is szerepeltetnek. Itt érhetõ tetten a hangsúlyeltolódás a szövetség, (5) A polgári házasság, (6) A szeretet, (7) A biblikus-rendszeres teológiai megközelítéstõl a gyakorlati gyermekáldás, (8) A teremtõ Isten munkatársai, (9) A mag- teológiai szemlélet felé: zatelhajtás, (10) A házassági szándék, valamint (11) A há- „[…] törekedjenek arra, hogy kiadják a Családi pasz- zasságkötés után.15 toráció direktóriumát. E direktóriumban elsõsorban az Összességében elmondhatjuk a mûrõl, hogy a magyar ’Elõkészítõ kurzus’ idõtartamát, módszereit és témáit kell egyház ezzel megelõzte a nemzetközi egyházi intézménye- rögzíteni. Úgy kell összeállítani, hogy ismeretközlõ, peda- ket, mert már a nagyobb horderejû nemzetközi dokumentu- gógiai, jogi és orvosi részei között egyensúly uralkodjék és mok megjelenése elõtt komolyan foglalkozott a témával. úgy fogalmazzák meg, hogy a házasságra készülõk, amellett, hogy értelmileg felfogják a közölt anyagot, arra is in- Familiaris Consortio dítást kapjanak, hogy szorosabban kapcsolódjanak az egy- A „Familiaris Consortio” II. János Pál pápa apostoli házi közösséghez.”20 buzdítása a katolikus egyház püspökeihez, papjaihoz és hí- A katolikus egyház tehát ezen a ponton nem ad részletes veihez a keresztény család feladatairól a mai világban, módszertant, vagy tematikát a jegyesoktatáshoz, ám felhív- amely 1981 december 16-án jelent meg.16 A késõbbi forrá- ja a figyelmet annak fontosságára és bátorítja az egyház he- sok ezt nevezik a katolikus családszemlélet Magna Chartá- lyi képviselõit a társadalmi kihívásoknak, a helyi szokások- jának.17 nak és kultúrának megfelelõ program kidolgozására. A mû bõséges összefoglalást nyújt a katolikus egyház család- és házasságszemléletérõl. Témánk szempontjából A Boldogabb Családokért különösen érdekes a 66. szakasz, amely „A házassági elõ- „A Boldogabb Családokért” a Magyar Katolikus Püspö- készület” címet viseli. Ez kimondja: ki Kar körlevele a hívekhez és minden jóakaratú emberhez „Napjainkban különösen szükséges, hogy a fiatalokat a házasságról és a családról Magyarországon, amelyet fölkészítsük a házassági és családi életre. A világnak van- 1999-ben adtak ki.21 nak még olyan részei, ahol õsi hagyományaik szerint ma- Ez a dokumentum úgy is felfogható, mint a „Familiaris guk a családok adják át a fiataloknak – beavatással, vagy Consortio” helyi, magyar viszonyokra átültetett, és aktuali- fokozatos neveléssel – a házastársi és családi élet tudniva- zált változata. Gyakran hivatkozik az 1981-ben megjelent lóit. De azok a változások, amelyek korunk szinte minden mûre és konkrét lépésekben fogalmazza meg annak általá- társadalmában lezajlottak, azt követelik, hogy ne csupán a nos, elvi felhívásait. család, hanem a társadalom és az Egyház is törekedjék ar- A jegyesoktatás fontosságának indoklásában részletes sta- ra, hogy a fiatalokat jól fölkészítse eljövendõ felada- tisztikai adatokkal kitér azokra a társadalmi jelenségekre, taikra.”18 amelyeket a késõbbiekben részletesen bemutatok: a házas- A házasságra való felkészítés tehát elsõdlegesen a család ság intézményének kedvezõtlenebb társadalmi megítélése, a feladata lenne, ám mivel a család nem mindenhol tölti be házasodási kedv csökkenése a válások számának növekedé- ezt a feladatát, felhívja a társadalmat, valamint az egyházat, se, valamint a születések számának csökkenése.22 hogy pótolja a család mulasztásait és segítse a házasulandó A jegyesoktatás konkrét tematikájára térve idézi a párokat a megfelelõ felkészülésben. Familiaris Consortio 66. szakaszát, és hozzáteszi: A házasságra való felkészülés folyamatát három lépcsõ- „Napjainkban minden korábbinál nagyobb szükség van ben különbözteti meg: (1.) távoli, (2. közelebbi és (3.) köz- arra, hogy a házasságra készülõk megfelelõ elõkészítésben vetlen. Az elsõ két szakasz a gyermek- és ifjúkor részesüljenek.”23 katekézisébe kerül beépítésre, a harmadik szakasz pedig az, Jelentõs változás a korábbi munkához képest, hogy a amit általánosan a „jegyesoktatás” kifejezéssel foglalunk jegyesoktatás tematikájába a kapcsolat dinamikáját érintõ össze: fontos lélektani kérdéseket is bevon. A jegyesoktatás szak- „Hasznos, ha a közvetlen elõkészület a házasságkötés mai komolyságát azzal is növeli, hogy a lelkipásztor fel- elõtti hónapokban és hetekben történik; s ha új tartalmat, adatává teszi, hogy megfelelõ kompetenciák hiányában

35 vonjon be képzett szakembereket vagy tapasztalt párokat a A tanácsadáson való részvételrõl az orvos igazolást adott jegyesekkel való foglalkozásba, továbbá szorgalmazza a a párnak, ami nélkül nem lehetett a házasságot megkötni. lelkiségi mozgalmak és házas csoportok létrejöttének Ennek a tanácsadásnak az információs anyagaként jelent támogatását. Itt már egyértelmû a gyakorlati teológiai meg több kiadvány is, amely a házasság más-más aspektu- jelleg: sára fektetett hangsúlyt. Mindegyik kiadvány a „Házasság „Kívánatos, hogy a felnõtt élet kapujában minden fiatal elõtt” címet viseli. Bemutatásukban ezért nem a könyv cí- vegyen részt házasságra felkészítõ kurzusokon, akkor is, ha me alapján, hanem a kiadás éve alapján sorakoztatjuk fel még nem készül esküvõre, házasságra. E tanfolyamokon õket. megtanulhatják és gyakorolhatják az egymással való érint- kezés, az egymáshoz való alkalmazkodás törvényeit, a 197428 konfliktusok megoldásának alapszabályait. Ezeknek az is- A Fõvárosi Egészségnevelési Központ 20 oldalas kiad- mereteknek s fõleg készségeknek mindenképpen hasznát ványának legfõbb célja a családtervezésrõl való felvilágo- veszik, akárhogyan alakul is késõbb az életük. A lelkipász- sítás. A bevezetõben felsorolja a családalapítással kapcso- toroknak legyen gondjuk arra, hogy jól felkészült elõadók- latos érvényes jogi szabályozásokat (terhesek jogai, gyer- kal rendezzenek ilyen tanfolyamokat. Nagy segítséget je- mekneveléshez nyújtott anyagi segítség), majd rátér a kü- lenthetnek azok a házaspárok, akik saját életük tapasztala- lönbözõ fogamzásgátlási módszerek bemutatására. Nem tát meg tudják osztani a fiatalokkal.”24 preferál egyetlen fogamzásgátlási módot sem, mindegyik- „Reményeink szerint egyre több házasságra készülõ pár nek bemutatja az elõnyeit és hátrányait, majd a párra bízza kaphat segítséget tapasztaltabb házaspártól, akik bevezetik a választást. Végül beszél az abortuszról is, bemutatva an- õket a gyakorlati tudni- és tennivalókba, tanácsaikkal, se- nak rövid és hosszú távú kockázatait, és figyelmezteti az gítségükkel átsegítik õket az indulás nehézségein. Remél- olvasót, hogy azt amennyire csak lehet, kerülje el. A kiad- jük azt is, hogy egyre több lelkiségi mozgalomban, sõt az vány különös értéke egy egyoldalas bibliográfia, amely to- egyházközségben alakulnak házas csoportok is.”25 vábbi támpontokat nyújthat a felkészülést komolyan vevõ Figyelemre méltó, hogy a Familiaris Consortiohoz ha- párnak. sonlóan ez a levél is különbséget tesz a még konkrét háza- sodási szándék nélküli, a családi életre nevelés keretébe 197529 tartozó felkészítési munka és az esküvõt megelõzõ jegye- A 32 oldalas füzet szerzõje meleg hangvétellel, már-már soktatás között. Az elõzõt fontosabbnak és hatékonyabb- atyáskodó stílusban vezeti be a párokat a házasság kérdésé- nak ítéli az utóbbinál: be. Alapállása, hogy minden házasság más, ezért nem léte- „A házasságra való felkészülésre ugyanis többnyire zik megbízható recept annak jó megélésére. „Mégis van né- elégtelen az esküvõt közvetlenül megelõzõen tartott né- hány, évszázadok tapasztalataiból levont alapgondolat, hány „jegyesoktatás”, de ugyanígy alkalmatlanok a hittan- amely eligazíthatja az útra indulót.”30 órák hagyományos keretei és módszerei is, minthogy a há- Három tényezõt sorol fel: (1) a szerelem jelentõsége, (2) zasságra való alapvetõ felkészülés a személyiség formálá- némi objektivitás szükségessége, valamint (3) a családala- sával kezdõdik. Az Egyháznak egyre több módon részt kell pításhoz szükséges körülmények biztosítása. vállalnia abban, hogy a helyes önismeretre, rendszeres ön- A továbbiakban a füzet ismerteti a házassággal kapcso- nevelésre és tudatos életvezetésre, a másokkal való kapcsolatos családjogi szabályozásokat, majd kitér néhány lénye- latteremtésre elsegítse a gyermekeket és a fiatalokat, ennek ges, a kapcsolat dinamikájával is foglalkozó kérdésre, mint pedig már a gyermekkorban el kell kezdõdnie. Különleges például egymás személyiségének elfogadása, egyenlõség- felelõsség hárul itt a katolikus iskolákra: a személyiség for- elvû szereposztás megvalósítása, a szülõkkel és barátokkal málásának és a családi életre nevelésnek példaadó mûhe- való kapcsolat és annak házasságra gyakorolt hatása, a szü- lyévé kell válniuk.”26 lõi szerepre való felkészülés. A szexualitás csak marginális szerepet kap, ám mindenképp kiemelendõ, hogy nagy hangsúlyt fektet a házassági hûségre, amit az 1974-es csa- Szekuláris megközelítések ládjogi törvény is megfogalmaz.

Állami kezdeményezések 197931 Ez a legátfogóbb felvilágosító anyag a felsoroltak közül. Család- és nõvédelmi tanácsadás 70 oldalon mutatja a be a családjogi törvény mindennapi al- Magyarországon az 1970-es években minden elsõ há- kalmazását, valamint a családalapításhoz igénybe vehetõ ál- zasságkötésre készülõ, 35 évet be nem töltött házasulónak lami támogatásokat. Hogy miért fektet ilyen aránytalanul kötelezõen részt kellett vennie erre kijelölt orvosok (általá- nagy hangsúlyt a jogi oldalra, azt az 5. oldalon így magya- ban szülész-nõgyógyászok) által tartott család- és nõvédel- rázza: „Mindezeknek az ismerete szükséges a házasulók mi tanácsadáson. számára. Ismerjék meg jogaikat és kötelességeiket. Csak „A tanácsadás alkalmával sor kerül családtervezési kér- így tudnak azokkal élni, illetõleg azokat teljesíteni. Akkor dések megbeszélésére, de arra is, hogyan képzelik el a há- lesz jó a családi közösség, ha ezek ismeretében a család zastársak a jövõjüket, hol fognak lakni, biztosítva vannak- minden tagja tiszteletben tartja egymás jogait és kötelessé- e a feltételek (lakás, munka, stb.) ahhoz, hogy együtt élje- geit. A család érzelmi közösség is, ezért az egymás iránti nek és hogy leendõ gyermekeiket felnevelhessék. Lehetõ- tiszteletet, a jogok és kötelességek teljesítését a szeretetnek, ség van arra, és indokolt is, hogy feltárják elõtte esetleges megértésnek, egymás megbecsülésének kell áthatnia.”32 más problémáikat. Így különösen indokolt vele megbeszél- Kiemelendõ elõnye a mûnek, hogy sokat foglalkozik a ni, hogy nincs-e valamelyiküknek olyan betegsége, amely pénzügyekkel, így a házasulandókat az igénybe vehetõ tá- születendõ gyermekükre káros lenne. Ennek érdekében – mogatások és takarékossági lehetõségek bemutatása mel- kérelmükre – az orvos vizsgálatot is végezhet.”27 lett tudatosságra is neveli, hogy tervezetten, kiszámítható

36 módon éljék meg kapcsolatuk pénzügyi aspektusait. Hátrá- volna hosszabb távú után-követéses vizsgálatokra, amelyek nya viszont, hogy a kapcsolat dinamikai tényezõket telje- bemutatják a házasság elõtti tanácsadás hosszabb távú sen figyelmen kívül hagyja. hatásait.38

David H. Olson Empirikus kutatások Olson a Minnesotai Egyetem családszociológiai tan- székének professzor emeritusa, aki az 1960-as évek óta A különbözõ megközelítések bemutatását a pszichológi- publikál a házasság és a házasságra való felkészítés téma- ai megközelítéssel zárjuk. Ahogyan látni fogjuk, az egyhá- körében. Kutatásainak kezdetétõl fogva az a cél vezette, zi intézkedésekkel párhuzamosan a házasságra való felké- hogy egy tesztcsomagot kidolgozzon, amely átfogó képet szítés kérdéskörére az empirikus kutatómûhelyek is felfi- ad a pár kapcsolatáról, és amely a tanácsadási folyamatban gyeltek. Egyúttal fel kell hívnunk a figyelmet a különbözõ fontos információkat nyújt a tanácsadónak. Az elsõ teszt- diszciplínák szóhasználatára is. A „jegyesoktatás” jellegze- csomag, amelyet kidolgozott, az 1968-as „Pre-Marital Atti- tesen magyar és jellegzetesen egyházi terminológia. A tude Scale” (PMAS).39 Többszöri revideálás után 1977-ben pszichológiai irodalom inkább házasságra való felkészítés- jelent meg a ma is használt „PREmarital Personal And rõl beszél. A német és angol nyelvû irodalomban az egyhá- Relationship Evaluation” (PREPARE) tesztcsomag elsõ zi és empirikus diszciplínák ugyanazt a terminust alkal- változata, amely a párkapcsolat három síkját méri fel: (1) mazzák: „Ehevorbereitung” (házassági felkészítés) és Intraperszonális sík (idealisztikus torzulás, házasság iránti „Premarital counseling” (házasság elõtti tanácsadás). A to- elvárások, hitbeli meggyõzõdés, szabadidõtöltés), (2) inter- vábbiakban az egyes szerzõk által alkalmazott kifejezés perszonális sík (kommunikáció, konfliktuskezelés, szexua- magyar megfelelõjét használjuk. litás, szerepértelmezés, szülõség), valamint a (3) külsõ sík (pénzügyek, család és barátok, származási család). A teszt- Rövid történeti áttekintés csomag mindegyik kérdéskörre tartalmaz 10-10 kérdést, Adler már 1926-ban felvetette a házasság elõtti tanács- aminek megválaszolása után egy speciális számítógépes adás gondolatát.33 A második világháború után azonban a program összeveti egymással a nõ és a férfi adatait és egy pszichológiai vizsgálatok érdeklõdésének középpontjában 15 oldalas értékelés formájában összesíti a tanácsadó szá- az individum állt, ezért a párkapcsolat és család témakör- mára. Az eljárás megbízhatóságáról számos hitelességi és ében csak elvétve találkozunk publikációkkal. Az 1970-es megbízhatósági vizsgálat készült,40 a teszt normacsoportja évek elejétõl fokozatosan szélesedik a kutatók látóköre és pedig 500.000 párból áll. Ezzel a PREPARE a világ legna- elkezdenek foglalkozni a házasság és ezen belül a házasság gyobb normacsoporttal rendelkezõ házassági felkészítõ elõtti tanácsadás kérdéskörével is. Meadows és Taplin tesztcsomagja. 1970-ben kijelenti: „Szükség van a házasság elõtti tanács- Olson kutatásainak további eredménye egy pártipológia, adás elméleti kereteinek kidolgozásra, valamint olyan kuta- amely szerint a házasság elõtti párok a kapcsolati dinamikai tásokra, amelyek igazolják annak gyakorlatát.”34 jellemzõik alapján négy csoportba sorolhatók: (1) vitális Ugyancsak a ’70-es években indulnak el a nagyobb csa- (olyan párok, akik magas pozitív megegyezést mutatnak a ládterápiai kutatások is, ám ezek fõként patológiás esetek- kapcsolat legtöbb aspektusában), (2) harmonikus (párok, kel foglalkoznak és nem térnek ki a házasság elõtti tanács- akik a kapcsolat interperszonális síkján magas pozitív meg- adásra, így vizsgálódásunk szempontjából nem lényegesek. egyezést mutatnak, de lehetnek növekedési területeik a hit, Az 1980-as években intenzív kutatások kezdõdnek a valamint a szülõség terén), (3) tradicionális (akik a tradicio- témában.35 Ekkor kerül sor a házasság elõtti tanácsadás cél- nális értékekben erõsek, mint a hit, vagy a szülõség, de gyen- jának pszichológiai meghatározására is. gébbek az interperszonális kategóriákban) és (4) feszült „A házasság elõtti tanácsadás alapvetõ törekvése, hogy (akik kifejezetten elégedetlenek partnerük személyiségével, segítsen a leendõ házastársaknak kapcsolatuk kiértékelésé- a kapcsolati kommunikációjukkal, a szabadidõ eltöltésével, ben, valamint megismertesse õket olyan módszerekkel, a szexualitáshoz való viszonyukkal, valamint egymás csa- amelyekkel boldogabbá és sikeresebbé tehetik házasságu- ládtagjaival). Olson 393 páron végzett utánkövetéses vizsgá- kat.”36 latot, amelynek során megállapította, hogy: Említésre méltó Charles Huber tanulmánya, aki 1987- „1. A legnagyobb válási arány a feszült pároknál figyel- ben részletesen kidolgozott kerettervet fogalmaz meg a há- hetõ meg. zasság elõtti tanácsadáshoz.37 A tanácsadási folyamat 2. Az elégedett párok legnagyobb százalékaránya a vitá- olyan témákat dolgoz fel, mint a házasság erõforrásai, a lis csoportban figyelhetõ meg. kapcsolat megértése, kongruencia a házasságban, és a dön- 3. A tradicionális párok kevésbé hajlamosak a külön- téshozatal. Alkalmazza az Olson által kidolgozott PRE- élésre és a válásra, mint a harmonikusak. PARE tesztcsomagot is (lásd késõbb!), amely a kapcsolat 4. A házasságkötésükkor harmonikus csoportba tartozó számos dinamikai elemét felméri. párok az utánkövetés szerint elégedettebbek voltak a kap- A témával való intenzív foglalkozás ellenére 1993-ban csolatukkal, mint a tradicionálisak. még mindig hiányosságok mutatkoznak a házasság elõtti 5. Az összeházasodott párok elégedettségi szintje a leg- tanácsadás terén. Bishop a következõ pontokat veti a szak- elégettebbtõl a legelégedetlenebbig a következõ sorrend- ma szemére: (1) Még mindig nem vált evidenssé a házas- ben alakul: vitális, harmonikus, tradicionális és feszült ság elõtti tanácsadás szükségessége, hiszen házassági és párok.”41 családi szakkönyvek sora jelenik meg anélkül, hogy akár Ugyancsak Olson dolgozta ki azt a modellt, amelyben csak egy alcímet is szentelne ennek a kérdéskörnek, (2) a ábrázolható a házasság elõtt álló pár egymás iránti kötõdé- kutatók nem jutottak megállapodásra a házasság elõtti ta- se és rugalmassága, valamint a kötõdésnek és rugalmasság- nácsadás technikáit illetõen, ahány szerzõ megnyilatkozik nak az a szintje, amelyet a felek a származási családjukban a témában annyi féle módszertan létezik, és (3) szükség megtapasztaltak.42 A PREPARE tesztben ez „pár- és csa-

37 ládszerkezeti térkép” néven jelenik meg. A szülõkhöz való hozott létre a pszichológiában. Mivel a házasság elõtti ta- kötõdés és a rugalmas nyitottság értékének tudatosítása nácsadás nem terápia jellegû foglalkozás, ezért a pszicho- fontos eleme a házasságra való felkészülésnek: lógia tudományán belül a házasság elõtti tanácsadást nem a „A családszerkezeti térkép azért fontos, mert az embe- terápia, hanem az úgynevezett pszichoedukatív irányzatok rek hajlamosak a szülõi ház családi kötelékében tapasztalt közé sorolják.46 mintákat a párkapcsolatukban is megvalósítani. Vagy meg- próbálják ugyanazt a családi mintát megvalósítani, mint amit a gyermekkorukból ismernek, vagy pedig próbálnak A jegyesoktatást befolyásoló ellene hatni, és mindent ellenkezõ módon megélni. Ha a társadalmi kontextus házasulandó pár különbözõ családi környezetbõl jön, akkor ez konfliktusokat okozhat a kapcsolatukban.”43 A jegyesoktatás történetének vizsgálódását nem fejezhet- Kutatásainak összefüggõ rendszerbe foglalásaként jük be annak megválaszolása nélkül, hogy miért éppen az Olson 1999-ben kiadta „Building Relationships: Develop- 1970-es és ’80-as években kezdték el egyházi és szekuláris ing Skills for Life”44 címû könyvét, amely 13 fejezetben szakemberek felismerni a házasságra való felkészítés fon- foglalja össze házasságra készülõ párok számára a sikeres tosságát. Miért éppen ebben az idõszakban fogalmazódtak házassági kapcsolat elemeit. A könyv nem csupán elméleti meg az egyházi állásfoglalások és ezekben az évtizedekben ismereteket közöl, hanem tesztekkel és gyakorlatokkal ösz- kezdõdtek el azok a kutatások, amelyek mára önálló disz- tönzi a párokat a témák feldolgozására, az azokról vallott ciplínává fejlesztették a házasságra való felkészítést? Már nézeteik megbeszélésére. az egyházi megközelítések bemutatásakor felhívtuk a fi- Olson külön érdeme, hogy a házasság várható sikerét gyelmet arra, hogy azok szoros párbeszédben álltak a társa- meghatározó témák körébe a hit kérdését is bevonja. Az ál- dalommal és a társadalmi kihívásokra való válaszként fo- tala kidolgozott házasság elõtti tanácsadói rendszer ezért galmazódtak meg. Több forrás kiemeli a társadalmi változá- jól alkalmazható egyházi kontextusban is, ami miatt egyhá- sok között a házasságkötések számának csökkenését, a vá- zi szakemberek széles köre bedolgozta a saját jegyesok- lások számának növekedését, valamint a népesség fogyását tatási rendszerébe.45 és az abortusz problematikáját. Az alábbiakban bemutatunk Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy Olson mun- néhány példát arra vonatkozóan, hogy ezek a változások mi- kásságával a házasság elõtti tanácsadás egy új irányzatot ként alakultak az említett évtizedekben.

Magyarország:47 Magyarország 1941 1949 1960 1970 1980 1990 2001 Házasságkötések száma 79 074 107 820 88 566 96 612 80 331 66 405 43 583 Válások száma 6 858 12 556 16 590 22 841 27 797 24 888 24 391 Terhességmegszakítások száma – – 162 160 192 283 80 882 90 394 56 404 Természetes szaporodás 53 698 84 680 44 936 31 622 3 318 –19 981 –35 136

Megfigyelhetõ, hogy a hullámzó házasságkötési szám sebb!), ugyanakkor ebben az idõszakban (1981-ben) a ter- mellett Magyarországon folyamatosan nõtt a válások szá- mészetes szaporulat átment negatív értékbe (vagyis a lama. 1970 és 1980 között azonban a házasságkötések száma kosság száma elkezdett csökkenni). drasztikusan csökkent (16.281 házasságkötéssel keve-

Németország:48

Németország 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2008 Házasságkötések száma 750 452 689 028 575 233 496 603 516 388 418 550 377 055 Válások száma 134 600 73 418 103 927 141 016 154 786 194 408 191 948

Németországban nem figyelhetõ meg ebben az idõszak- szakkönyvek a jegyesoktatás témájában,49 és talán ez lehet ban nagyobb méretû változás. Az évtizedek során folyama- az oka annak is, hogy a Németországban jelentõs tagsággal tosan csökkent a házasságkötések száma, valamint nõtt a bíró evangélikus egyház nem adott ki jelentõsebb nyilatko- válások száma. Talán ez is az oka annak, hogy Németor- zatot a témában. szágban csak az új évezredben jelentek meg jelentõsebb

Amerikai Egyesült Államok:50 USA 1950 1960 1970 1980 1996 Házasságkötések száma 1 667 231 1 153 000 2 158 802 2 413 000 2 344 000 Válások száma 385 144 393 000 708 000 1 182 000 1 150 000 Arány 4,3:1 3,9:1 3,0:1 2,0:1 2,0:1

38 Az Egyesült Államokban Magyarországhoz hasonló Összefoglalás nagy kilengés figyelhetõ meg 1970 és 1980 között. Míg ko- rábban a házasságkötések és válások aránya 0,4-el, majd Vizsgálódásunk összegzéseként elmondhatjuk, hogy 0,9-el csökkent, az említett két évtized között egy egész úgy az egyházi jegyesoktatás, mint a szekuláris házasság számmal közelebb került a két érték egymáshoz. Sem elõt- elõtti tanácsadás az 1970 és 1980 között lezajló társadalmi te, sem utána nem volt ilyen nagyméretû változás (sõt, utá- változásokra adott válaszként született meg. Az ebben az na mintha az arány stabilizálódott volna). idõszakban robbanásszerûen megnõtt válási mutatók, vala- Kijelenthetjük tehát, hogy a jegyesoktatásra vonatkozó mint az ezzel együtt megfigyelhetõ házasodási kedv csök- kibontakozó törekvések, nyilatkozatok, kutatások és publi- kenése, valamint a népesség fogyása szerzõk és szerveze- kációk tudatos válaszkeresések voltak a társadalomban tek sorának irányította a figyelmét a házasságra és a házas- végbemenõ eseményekre. ság válságáinak megelõzésére, ami a házasságra való felké- szítésben testesült meg. Az egyes megközelítésekben vég- bemenõ változásokat a következõ ábrával szemléltethetjük:

Kontextus: társadalmi változások

Témák: 1. Intraperszonális sík (idealisztikus torzulás, házasság iránti elvárások, hit, szabadidõ) Szekuláris Egyházi 2. Interperszonális sík házasság elõtti jegyesoktatás tanácsadás biblikus-rendszeres (kommunikáció, konfliktuskezelés, analitikus terápiai szexualitás, szerepértelmezés, szülõség) 3. külsõ sík (pénzügyek, család és barátok,

Szemléletváltás: teológiától a gyakorlati teológia felé származási család) Szemléletváltás: megközelítéstõl a pszichoedukatív megközelítés felé

Kontextus: társadalmi változások

Jóllehet az egyházi és szekuláris irányzatok különbözõ Bishop, D. Russel. „An Evaluation of Premarital Counseling from an oldalról közelítették meg a témát, hasonló fejlõdési utat jár- Adlerian Perspective.” Individual Psychology. 1993 szeptember-de- tak be és hasonló következtetésekre jutottak el. Az egyházi cember, 294-305. p. Bochmann, Andreas. Praxisbuch Ehevorbereitung: Anregungen für megközelítésben a biblikus-rendszeres teológiai munkától Seelsorger und Berater (Giessen, Basel: Brunnen, 2004). a gyakorlati teológia felé fejlõdött a jegyesoktatás, amely a Craig, Bryan. Beginnings: A Pre-Marital Counselling Resource for dogmatikai tényezõk mellett fokozatosan kiterjedt pszicho- Pastors. Sydney: Adventist Family Ministries, 2002. lógiai, kapcsolati, dinamikai szempontokra is. Ezzel párhu- Damsteegt, P. G. et al. A hetedik napot ünneplõ adventisták hitelvei: a zamosan a szekuláris kutatások fokozatosan elmozdultak a 27 alapvetõ hitelv bibliai magyarázata. Budapest: Advent Kiadó, terápia megközelítéstõl a pszichoedukatív megközelítés fe- 2002. Flowers, Ron; Watts, Kit. Preparing for marriage. Silver Spring: lé, a házasság elõtti tanácsadás tematikájába pedig a hit Department of Family Ministries, General Conference of Seventh- kérdését is bevonták, mint a kapcsolat dinamikáját és vár- day Adventists, 1985. ható sikerét meghatározó tényezõt. Az egyházi irány tehát Flowers, Karen; Flowers, Ron. „Preparing Coulpes for Marriage.” fokozatosan haladt a pszichológia felé, míg a pszichológia Forrás: http://www.adventistfamilyministries.org/world/premarital_ a vallásosság felé. Így mára a jegyesoktatás egy többé-ke- preparing.htm (Találat napja: 2010.11.19.). vésbé egységes, interdiszciplináris és interkonfesszionális Fowers, Blaine J.; Montel, Kelly H.; Olson, David H. „Predicting tevékenységként határozható meg. Marital Success For Premarital Couple Types Based on PREPARE.” Journal of Marital & Family Therapy. 1996/22, 103- Mihalec Gábor 119. p. Goldenberg, Herbert; Goldenberg, Irene. Áttekintés a családról három BIBLIOGRÁFIA kötetben. Budapest, Animula, 2008. 3. kötet. Grunlan, Stephen A. Marriage and the Family: a Christian perspective. Ablonczy Dániel; Gyökössy Endre; Adorján József. Nem jó az ember- Grand Rapids: Zondervan, 1999. nek egyedül: Útravaló házasságot kötõ fiataloknak;Pásztori segít- Huber, Charles H. „Premarital Counseling Using Time for a Better ség a családi élet kérdéseiben minden református családnak. Buda- Marriage.” Individual Psychology. 1987 június, 202-205. p. pest: Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1991. Majzik Lászlóné. Házasság elõtt. Budapest: Állami Ifjúsági Bizottság, Bánk József (Szerk.). Házasság Elõtt. Budapest: Szent István Társulat, Magyar Nõk Országos Tanácsa, Minisztertanács Tanácsi Hivatala, 1972. 1975.

39 Olson, D. H.; Russell, C. S.; Sprenkle, D. H. Circumplex Model: 18 Familiaris Consortio, 66. szakasz. Systemic Assesssment and Treatment of Families. New York: 19 Familiaris Consortio, 66. szakasz. Haworth, 1989. 20 Uo. Olson, David H.; DeFrain, John; Olson, Amy K. Building 21 A Boldogabb Családokért. Forrás: http://www.katolikus.hu/csalad. Relationships: Developing Skills for Life. Minneapolis: Life html (Találat napja: 2010.11.16.) Innovations, 1999. 22 I. m. 31-43. szakasz. Olson, David H. PREPARE, PREPARE MK, ENRICH, MATE Tanács- 23 I. m. 125. szakasz. adói kézikönyv. Szeged: Ketten Együtt Házassági Felkészítõ és Ta- 24 I. m. 126. szakasz. nácsadó Mûhely, 2008. 25 I. m. 127. szakasz. Pálhegyi Ferenc. Keresztyén házasság. Budapest: Református Zsinati 26 I. m. 126. szakasz. Iroda Sajtóosztálya, 1992. 27 Sulyok K., Bacsó J., Hajdú T., Takács F.-né, Némethy L., Nagy L., Sulyok K.; Bacsó J.; Hajdú T.; Takács F.-né; Némethy L.; Nagy L. Há- Házasság elõtt (Budapest: Állami Ifjúsági Bizottság, Magyar Nõk zasság elõtt. Budapest: Állami Ifjúsági Bizottság, Magyar Nõk Or- Országos Tanácsa, Minisztertanács Tanácsi Hivatala, 1979), 8. p. szágos Tanácsa, Minisztertanács Tanácsi Hivatala, 1979. 28 Sz. N. Házasság elõtt (Budapest: Fõvárosi Egészségnevelési köz- White, Ellen G. Üzenet az ifjúságnak. Budapest: Bibliaiskolák közös- pont, Magyar Vöröskereszt Budapesti Titkársága, 1974). sége, 1989. 29 Majzik Lászlóné, Házasság elõtt (Budapest: Állami Ifjúsági Bizott- White, Ellen G. Boldog otthon. Budapest: Advent Kiadó, 1998. ság, Magyar Nõk Országos Tanácsa, Minisztertanács Tanácsi Hiva- Sz. N. Házasság elõtt. Budapest: Fõvárosi Egészségnevelési központ, tala, 1975). Magyar Vöröskereszt Budapesti Titkársága, 1974. 30 I. m. 7. p. Sz. N. Hetednapi adventista lelkészi kézikönyv. Budapest: Advent Ki- 31 Sulyok et al., i. m. adó, 1996. 32 I. m. 5. p. A Boldogabb Családokért. 33 A. Adler, Cooperation between the sexes: Writings on women, love Forrás: http://www.katolikus.hu/csalad.html and marriage, sexuality and its disorders (New York: Anchor Találat napja: 2010.11.16. Books, 1978). Idézi: D. Russel Bishop, „An Evaluation of Premarital Familiaris Consortio. Counseling from an Adlerian Perspective.” Individual Psychology, Forrás: http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h=202 1993 szeptember-december, 294-305. p. Találat napja: 2010.11.07. 34 Vö: M. E. Meadows, J. F. Taplin, „Premarital counseling with „Premarital Guidance in the Seventh-Day Adventist Church.” college students: A promising triad.” Journal of Counseling Forrás: http://www.adventistfamilyministries.org/world/premarital Psychology, 1970/17, 516-518. p. Idézi: Bishop, i. m. _guidance.html B. Silliman, W. R. Schumm, „Topics of interest in premarital Találat napja: 2010.11.12. counseling: Clinet’s views.” Journal of Sex & Marital Therapy, Preparation For The Sacrament of Marriage. 1989/15, 199-206. p. Idézi: Bishop, i. m. Forrás: http://www.vatican.va/roman_curia/pontifical_councils/ Kiemelkednek még ebben az idõszakban David H. Olson kutatásai, family/documents/rc_pc_family_doc_13051996_preparation-for- akinek szakmai jelentõsége miatt külön alfejezetet szentelünk. marriage_en.html 35 P. Giblin, D. H. Sprenkle, R. Sheehan, „Enrichment outcome Találat napja: 2010.11.06. research: A meta-analysis of premarital, marital and family inter- ventions.” Journal of Marital and Family Therapy, 1985/11, 257- JEGYZETEK 271. p. Idézi: Bishop, i. m. 36 D. A. Bagarozzi, P. Rauen, „Premarital counseling: Appraisal and 1 P. G. Damsteegt et al., A hetedik napot ünneplõ adventisták hitelvei: status.” American Journal of Family Therapy, 1981/9, 13-30. p. Idé- a 27 alapvetõ hitelv bibliai magyarázata Budapest: Advent Kiadó, zi: Bishop, i. m. 37 2002), 242. p. Charles H. Huber, „Premarital Counseling Using Time for a Better 2 Meg kell jegyeznünk, hogy mindkét kötet E. G. White idézetek te- Marriage.” Individual Psychology, 1987 június, 202-205. p. matikus gyûjteménye, amelyet a szerzõnõ hagyatékát kezelõ bizott- 38 Bishop, i. m. ság állított össze. 39 David H. Olson, PREPARE, PREPARE MK, ENRICH, MATE Ta- 3 Ellen G. White, Üzenet az ifjúságnak (Budapest: Bibliaiskolák nácsadói kézikönyv (Szeged: Ketten Együtt Házassági Felkészítõ és közössége, 1989), 320. p. Tanácsadó Mûhely, 2008), 44. p. 4 Ellen G. White, Boldog otthon (Budapest: Advent Kiadó, 1998), 75. p. 40 Vö. Olson (2008), 67-69. p. 5 I. m. 79. p. 41 Blaine J. Fowers, Kelly H. Montel, David H. Olson, „Predicting 6 „Premarital Guidance in the Seventh-Day Adventist Church.” For- Marital Success For Premarital Couple Types Based on PREPARE.” rás: http://www.adventistfamilyministries.org/world/premarital_ Journal of Marital & Family Therapy, 1996/22, 103-119. p. guidance.htm (Találat napja: 2010.11.12.) 42 D. H. Olson, C. S. Russell, D. H. Sprenkle, Circumplex Model: 7 Uo. Systemic Assesssment and Treatment of Families (New York: 8 Ron Flowers, Kit Watts, Preparing for marriage (Silver Spring: Haworth, 1989). Department of Family Ministries, General Conference of Seventh- 43 Olson (2008), 59. p. day Adventists, 1985). 44 David H. Olson, John DeFrain, Amy K. Olson, Building 9 Határozat száma: 245-84NG. Forrás: „Premarital Guidance in the Relationships: Developing Skills for Life (Minneapolis: Life Seventh-Day Adventist Church.” Innovations, 1999). 10 Határozat száma: 96FMWA-8. Forrás: „Premarital Guidance in the 45 Például: Karen Flowers, Ron Flowers, „Preparing Coulpes for Seventh-Day Adventist Church.” Marriage.” Forrás: http://www.adventistfamilyministries.org/ 11 Hetednapi adventista lelkészi kézikönyv (Budapest: Advent Kiadó, world/premarital_preparing.htm (Találat napja: 2010.11.19.). 1996), 231. p. Bryan Craig, Beginnings: A Pre-Marital Counselling Resource for 12 Roma Locuta. Idézi: Bánk József (Szerk.), Házasság Elõtt (Buda- Pastors (Sydney: Adventist Family Ministries, 2002), 53-61. p. pest: Szent István Társulat, 1972), 99-108. p. 46 Herbert Goldenberg, Irene Goldenberg, Áttekintés a családról há- 13 Roma Locuta, 52. szakasz. rom kötetben (Budapest, Animula, 2008), 3. kötet, 95-118. p. 14 I. m. 137. p. 47 Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/ 15 I. m. 164-168. p. i_wnt001a.html (Találat napja: 2010.11.02) 16 Familiaris Consortio (Budapest: Szent István Társulat, 1982. Fordí- 48 Forrás: http://www.destatis.de/jetspeed/portal/cms/Sites/destatis/ tottal: Dr. Diós István). Forrás: http://uj.katolikus.hu/konyvtar.php?h Internet/DE/Content/Statistiken/Zeitreihen/LangeReihen/ =202 (Találat napja: 2010.11.07.) Bevoelkerung/Content75/lrbev06a,templateId=renderPrint.psml 17 Pontifical Council For The Family: Preparation For The Sacrament (Találat napja: 2010.11.02.) of Marriage, 4. szakasz. 49 Például: Andreas Bochmann, Praxisbuch Ehevorbereitung: Anre- Forrás: http://www.vatican.va/roman_curia/pontifical_councils/ gungen für Seelsorger und Berater (Giessen, Basel: Brunnen, 2004). family/documents/rc_pc_family_doc_13051996_preparation-for- 50 Stephen A. Grunlan, Marriage and the Family: a Christian marriage_en.html (Találat napja: 2010.11.06.) perspective (Grand Rapids: Zondervan, 1999), 284. p.

40 Dr. Békési (Panyik) Andor élete 1945–1946-ban, különös tekintettel meghurcolására

Az egykori ócsai lelkipásztorról keveset tudunk, pedig XX. századi magyar egyháztörténetünk egyik meg- határozó alakja volt. Egy hitvalló lelkipásztor életére kívánom publikációm által fölhívni a figyelmet. Fontos sze- replõje, még inkább alakítója volt az 1956-os, Református Egyházunkban végbement eseményeknek. 1946-ban politikai perben ítélték el. Errõl eddig keveset tudtunk, ám új források elsõ közlésével még jobban betekinthetünk a zavaros idõszak egy kordokumentumába. A korabeli jelentéseket, beszámolókat, tanulmányokat minden esetben szöveghûen közlöm. Tanulmányom elején, életének és tudományos munkájának rövid ismertetésével kezdek, azután az 1945. év zavaros helyi (ócsai) körülményeire, lelkipásztori kinevezésére, majd megválasztására térek ki. Következõ fejezetben pedig a tanulmány központi témájára, Békési Panyik Andor 1946-os perére kitérve mutatok be egy 1948 elõtti, lelkész ellen indított hatósági eléjárást, annak hatását, illetve utójátékát. Békési Andort egy temeté- sen elhangzott prédikációja kapcsán jelentették föl; az eset részletes ismertetése érdekes adalék lesz a korral foglalkozó egyháztörténészeknek.

Although, little is known about the former pastor of Ócsa, but in turn, he was a significant character of 20th century Hungarian Church History. I intend to focus on the life of a pastor and a confessor in my publication. He was an important participant, or rather a shaper of the events, which took place in our Reformed Church, in 1956. He was convicted in a political lawsuit, in 1946. So far, little was known about this procedure, but by the first publication of new sources one can get an insight into a contemporary document of a chaotic period. The reports, referrals and studies of the period will be given forth according to the original texts. In the beginning of my treatise I will discuss his life and scholarly work then I will touch upon the chaotic local circumstances of 1956 (in Ócsa) and is pastoral nomination and election. In the next chapter the main topic of the treatise will be introduced Andor Békési Panyik’s lawsuit of 1946. Connected to this, an official proceeding will be presented prior to 1848, with its impacts and afterlife. He was denounced because of a preaching at a funeral; a detailed description of the case can be an interesting data for church historians specialised in this era.

Az egykori ócsai lelkipásztorról keveset tudunk, pedig tatásainak középpontjában késõbb mégis a dogmatika, 20. századi magyar egyháztörténetünk egyik meghatáro- Kálvin teológiája állt. 1938-ban változtatott nevet.5 A State zó alakja volt. Egy hitvalló lelkipásztor életére kívánom Island-i gyülekezet lelkipásztora volt négy esztendeig.6 publikációm által fölhívni a figyelmet. Fontos szereplõ- Számos cikket, tanulmányt írt. Külföldön, mint Kál- je, még inkább alakítója volt az 1956-os, Református vin-kutató tartották / tartják számon. Részt vett a Jubile- Egyházunkban végbement eseményeknek. 1946-ban po- umi Kommentár munkálataiban, szerkesztette az Evan- litikai perben elítélték: errõl eddig keveset tudtunk, ám új géliumi Kálvinizmus könyvsorozatot, és a Hirdesd az források elsõ közlésével még jobban betekinthetünk a Igét… kézikönyvet (1980). Kilenc önálló könyve jelent zavaros idõszak egy kordokumentumába. A korabeli je- meg,7 s õ fordította le az Institúció 1559-es kiadását. lentéseket, beszámolókat, tanulmányokat minden esetben szöveghûen közlöm. Békési Andor 1945–1946-ban

Békési Andor életének, Dr. Békési Andor Amerikából hazatérvén a budapesti tudományos munkájának rövid áttekintése középiskolák vallástanára lett,8 majd rendkívüli tanár volt a Teológiai Akadémián, angolt és hébert tanított Tárgyalt személyünk Panyik András néven 1910. feb- 1938-1939-ben.9 A háború során két kisgyermekével, és ruár 10-én született Ócsán a Kálvin utcában, és február feleségével10 a Fasorban, egy légoltalmi pincébe húzód- 26-án keresztelte Mészáros János akkori ócsai reformá- tak, ahol elkezdett oroszul tanulni. Késõbbi elmondása tus lelkipásztor. Édesapja Panyik András földmûvelõ, szerint a kiváló nyelvész-teológus így meg tudta magát édesanyja Czibula Lídia volt.1 1924-ben konfirmált, mint értetni, annyira, hogy tolmácsnak is elvitték.11 Panyik Andor.2 Az ócsai gyülekezet pásztor nélkül maradt, mivel Dal- Elemi és polgári iskoláit helyben végezte, majd Kõbá- los Béla12 1944. november 2-án elhagyta a gyülekezetét, nyán, a Szent László Gimnáziumban érettségizett.3 1928. és feltételezhetõen Budapest felé vette útját, ahol hitvesé- szeptember 21-én iratkozott be a Budapesti Református vel együtt bombatalálat következtében elhunyt.13 Darázsi Teológiai Akadémiára.4 János rektor február 27-én levelet küldött a dunamelléki Budapesten tanult 1928-32 között, majd Montpellier- püspöknek tájékoztatván az ócsai helyzetrõl. Ezt követõ- ben (1931), Bonnban (1932) Karl Barthot hallgatja, majd en, 1945. március 6-án megjelent Ócsán Békési Andor, Princetonban és Philadelphiában (1932-38) szerezte meg mivel Ravasz László püspök kirendelte õt a gyülekezet- két doktorátusát, Új-, és Ószövetségi tudományokból. Ku- be.14 Békési gyalog érkezett Ócsára, ahol szembesülnie

41 kellett azzal, hogy a parókia altisztképzõ, a többi egyházi mai rendszer és annak mûködésére. Azt azonban határo- épület pedig szükségkórház volt.15 Az Árpád-kori temp- zottan állítom, hogy beszédeiben mindig átérzem a sok- lom viszont sértetlenül állt. A gyülekezet egyhangúan szor burkoltan tett kijelentéseit, amit a demokratikus kor- megválasztotta, és „Békési Tiszteletes úr” 1983-ig, nyug- mány ellen és annak egyes intézkedései ellen tesz.”24 díjazásáig volt a gyülekezet szeretett lelkipásztora. Békési Andor – gyanúsított – vallomásában beismerte, Békésirõl és a tevékenységeirõl szóló 1956 elõtti ügy- hogy a presbitérium elõtt több alkalommal erõsen kritizál- nöki jelentések nagy része megsemmisült.16 Mind a for- ta már a politikai eseményeket. Szerinte nem õ, hanem más radalom elõtt, mind pedig utána „Erdélyi” f. n. ügynök17 presbiterek vontak párhuzamot a csendõrség és az akkori beszámolóiban találkozunk nevével. Megállapítható, rendõrség mûködése között, de õ ez ellen nem tiltakozott. hogy ebben a korszakban szinte folyamatos megfigyelés Tildy Zoltánt és a kormányt is gyengének nevezte – ezt be- alatt tartották. ismerte vallomásában. Bán Albertrõl elmondta, hogy isko- Az államosítást az Ócsai Református Egyházközség is lás kora óta ismerte, és pótpresbiter is volt. Érthetõ, hogy a megsínylette: elvették földjeiket, az 1932-ben épített lelkipásztort megérintette az õ halála. Ezért mondta azokat Kálvin-házat, a református iskola épületét, a szolgálati a szavakat, melyeket egytõl-egyig beismert.25 lakásokat. Egyedül a parókia és a templom maradt Ezek után ügyét 1946. július 1-én az Államrendõrség- meg.18 Ám mindezek elõtt, igen korán elkezdõdött az ál- rõl a Népügyészséghez utalták,26 s még aznap az ítélet is lammal való „összetûzése”. megszületett. „… az 1946. évi VII. tc. 1. §. 1 pontjában, valamint 2. §. b /-d/ pontjában27 ütközõ bûncselekményt követett el. Alsódabas 1946. július 1.”28 Ugyanitt olvas- Békési Andor pere 1946-ban hatjuk, hogy az Alsódabasi Járási Rendõrparancsnokság Politikai Osztályán kellett megjelennie, másnap délelõtt Az egyházi személyek ellen 1948 elõtt indított eljárá- 10 órakor. Levélben tájékoztatták Ravasz László püspö- sokra – melyeknek nagy részét máig nem tárták föl – jó köt is (!), akinek azt írták, hogy Békésit õrizetbe vették példa Békési Andor esete, akinek már a „fordulat éve” és átkísérték a Népügyészségre.29 Ez a jelentés azért fur- (1948) elõtt meg kellett megküzdenie a balra tolódó csa, mert az ítélet csak a rendõri felügyelet alá helyezés- hatósággal.19 rõl szólt, melynek értelmében Békési Andornak az ócsai 1946 nyarán, egy ócsai parasztembert orosz katonák rendõrségen minden héten keddtõl szombatig, 8-10 óra kiraboltak, és megöltek.20 1946. június elején tartott te- között meg kellett jelennie.30 metésén a lelkész fölemelte a szavát: milyen az a közbiz- Még ugyanezen a nyáron kellett tiltakoznia a helyi tonság, ahol orosz katonák így garázdálkodhatnak. Az presbitériumnak azon rágalom ellen, miszerint „tiltott fa- igehirdetésnek meg lett a következménye: három napra siszta politikai összejöveteleket tartanának, ahol az or- Dabasra szállították. szág vezetõit szidják.”31 Ócsán úgy tudták, hogy tárgyalás is volt, kétszáz em- Az 1946. évi büntetõper eljárását, s a „ref”-et (rendõri ber, többnyire férfi be is ment rá. Eddig helyben szinte felügyeletet) 1947-ben szüntették meg.32 legenda szinten maradt fönt a köztudatban ez az informá- ció, ám ezt hivatalos forrásunk is alátámasztja az Állam- biztonsági Levéltárban.21 Négy tanú is beszámolt a teme- Utóhatás tési igehirdetés tartalmáról, Nagy Pál presbiter, Feszler Pál, Dönti Ádám, és Fucskó Imre presbiter. Az elsõ val- Ennek az állam szemében „rosszul sikerült” temetési lomás inkább a presbitériumi összejöveteleken elhang- prédikációnak következményei is voltak. Békési Andor zottakról szólt, mely szerint Békési összehasonlította az feljelentésével kapcsolatos gyanúja, mind saját meggyõ- akkori rendõrség mûködését a régi csendõrséggel. „meg- zõdésébõl, mind a faluban elterjedt pletykákra alapozva jegyezte, hogy a jelenlegi rendõrség nem megfelelõ úgy- „bizonyos” emberekre terelõdött. Ahogy Lányi Imre fo- szintén a kormány sem, és eljön az idõ, hogy a jelenlegi galmazott tanúvallomásában: „Kb. 4 héttel ezelõtt 1946. gyönge kormányt és rendszert egy másik fogja felváltani, június végén feleségemmel közölte Dr. Gál Lajos orvos, amikor is vissza lesz állítva a régi csendõrség, mert csak hogy õt felkereste Dr. Kun Károly ügyvéd és kérte, hogy az képes megszüntetni ezeket az áldatlan-állapotokat.”22 a Békési féle ügyet tisztázzák, mivel Békési feltevése sze- A második, ill. harmadik jelentés nagyon kevés eltérést rint a feljelentés zsidó fajhoz tartozóktól származhat, s mutat, ezért valamilyen sugallt „közös fogalmazást” sejt- annak a gyanújának adott kifejezést, hogy ez az intelli- hetünk a háttérben. A harmadik jelentés – Dönti Ádám ta- gensebb rétegbõl, illetve Dr. Gáltól, vagy Kenéz Ferenc- núvallomása – szerint Békési a következõket mondta: tõl [gyógyszerész], vagy tõlem, Dr. Lányi Imrétõl szár- „Ha bármilyen nemzetiségû is követte el a gyilkosságot, mazhat.”33 Lányi felkereste a lelkészt, s úgy tûnt, sike- a legsürgõsebben a gyilkosokat kézre kell keríteni. Ha az rült tisztázniuk egymás közt a dolgot. (Nem tudjuk, hogy elöljáróság, karhatalom, fõjegyzõ, alispán, fõispán nem a Békésinek tulajdonított megjegyzések a valóságban is tudja a gyilkosság elkövetõit elfogni, úgy követeljük ezek- elhangzottak-e.) Ám ez még az egyszerûbb kérdés. nek az azonnali lemondását. […] Úgy látszik, így akarják Bonyolítja a helyzetet az, hogy Gál Lajos tanúvallo- egyenkint a magyar parasztot kiirtani.” 23 mását is megtaláljuk a vizsgálati dossziéban. Õ részlete- A negyedik jelentés újra inkább a presbitériumi meg- sebben beszámolt – nyilván a maga szemszögébõl – az beszélésekkel foglalkozott. A vallomásban ezt olvashat- eseményekrõl, illetve egy adott diskurzusról, miszerint juk: „Ilyen alkalmakkor több ízben megfigyeltem, hogy a Békési egy faluban elterjedt pletyka alapján állította: a tiszteletes úr olyan kijelentéseket tesz ami azt mutatja, fent megnevezett három személy döntött úgy, hogy poli- hogy nem híve a demokratikus rendszernek. […] Mivel tikai hajszát indítanak a lelkész ellen. én földmûves ember vagyok nehezen tudom visszaadni Békési tiszteletes kijelentéseit, amiket beszédeiben tesz a Csûrös András Jakab

42 „dr. Békési Andor […] kérdésemre, hogy honnan vette 17 Uo. „Bp., 1959. augusztus 10-én. Tárgy: „Erdélyi” f.n. ü. Foglal- tulajdonképpen azt a megállapítást, hogy eleinte nekünk koztatási terve. imputálta a feljelentést, határozottan és kifejezetten azt sze- „Erdélyi” f.n. ügynököt a B.M. II/5. osztályától vettük át. Hazafias gezte le, hogy õ mást nem mondhat, csak annyit, hogy úgy- alapon lett beszervezve és református egyházi vonalon foglalkoztat- ták. Az ügynöknek nagy hírszerzõ lehetõsége van, mivel mint espe- is tudja a doktor úr, milyen környezetbõl indult ez ki, annyit res dolgozik egyházi funkcióban. [sic!] A vele való foglalkozás so- mondhatok, hogy egyik politikai csoport tagjai közül. Mikor rán részletes és alapos tájékoztatást adott egyes lelkészekrõl, a Meg- én ezt követeltem, hogy megmondja, hogy megfelelõ úton el- újulási Mozgalomról, különös tekintettel az abban vezetõ szerepet járást indíthassak az illetõk ellen, nem óhajtott nyilatkozni. játszó lelkészekrõl…” Kiemelés tõlem. Cs.A. Kérem a T. Politikai Osztály vezetõségét arra, hogy méltóz- 18 A gyülekezeti házat, és a kisebb gyülekezeti termet a Tanács „igény- tassék az itt elfekvõ ügyet kivizsgálni, mert nem tûrhetõ, be vette gabonaraktárnak, bérfizetés nélkül.” In. Ócsai Református Egyházközség Levéltára. 138/1952. hogy holmi zavarosban halászó egyének itt tisztességesen 19 E korszakról átfogó beszámolót közölt: Vincze Gábor: Egyházi sze- eltöltõ emberek életét akár fajilag, akár hitbelileg becsüle- mélyek elleni hatósági eljárások a Békés-Bánáti Református Egy- tében aláássanak, illetve rágalmazzanak. Ócsa, 1946. július házmegyében (1945–1948). Elõadás. Fiatal kutatók és doktoran- 23. Gál Lajos ócsai lakos, községi orvos.”34 duszok I. nemzetközi konferenciája. Bp. 2010. október 8-10. 20 Furcsának tarthatjuk, hogy egy ember, a „tisztességét” a Az ócsai parasztember Bán Albert volt. A fõvárosba szállított szé- Politikai Osztálynál próbálja bizonyítani, illetve, hogy egy nát, és éppen onnan ment hazafelé, mikor ez az atrocitás történt. 21 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. [továbbiakban: feljelentésben szeretné cáfolni azt, hogy õ nem olyan, aki fel- ÁBTL] V-111007. Vizsgálati Dosszié Dr. Békési Andor ügyében. 35 jelenti a másik embert – pedig jelen esetben ez történt. A 22 Uo. 6. o. „holmi zavarosban halászó egyént” arra kérte, nevezze meg 23 A tanú mindezekhez hozzáteszi: „Bár én református ember a legna- hírforrását – nyilván azon neveket sem hallgatta volna el… gyobb mértékben elítéltem Békési tiszteletest fenti kijelentéséért, de Ez az eset is rámutat arra, hogy az 1945 elõtti feljelenté- voltak a temetésen olyanok is kiknek nagyon tetszett ez a reakciós lá- sek és eljárások sok esetben jártak meghurcoltatással. zító kijelentés.” Uo. 8. o. Kiemelés tõlem. Cs.A. 24 Uo. 12. o. Békési esetében tudjuk, hogy ez az eseménylánc mégsem 25 Uo. 15. o. tántorította el az egyház belügyeiben való aktív szerepléstõl, 26 Uo. 18. o. amely 1956-ban, de még a forradalom elõtt nélkülözhetetle- 27 „1. § (1) Bûntett miatt büntetendõ, aki az 1946. évi I. törvényben nül fontossá vált a Megújulási Mozgalom kibontakozásában. megalkotott demokratikus államrend vagy demokratikus köztársa- ság megdöntésére irányuló cselekményt követ el, mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez, vezet vagy azt lényeges anyagi támoga- JEGYZETEK tásban részesíti. (2) Bûntettet követ el az is, aki az (1) bekezdésben meghatározott 1 Ócsai Református Egyházközség Levéltára. Keresztelési Anya- mozgalomban vagy szervezkedésben tevékeny részt vesz vagy azt könyv, 1910-1961. elõmozdítja. 2 Uo. Konfirmáltak anyakönyve, 1905-1971. 3 2. § Bûntettet követ el: Darázsi János: Dr. Békési Panyik Andor ócsai lelkipásztor küldeté- a) aki az 1. § (1) bekezdésében meghatározott államrend vagy köz- se. Kézirat. 1. o. 4 társaság megváltoztatására lázít, A Budapesti Református Theológiai Akadémia története 1855-1955. b) a demokratikus államrend vagy annak alapintézményei ellen gyû- Szerk.: Pap László és Bucsay Mihály. Bp., Református Egyetemes löletre izgat, Konvent Sajtóosztálya. 1955. 227. o. 5 c) egyes személyek vagy csoportok ellen azok demokratikus vagy Magyar Életrajzi Lexikon. 1000–1990. Elektronikus kiadás. Szerk: köztársasági meggyõzõdése miatt gyûlöletre izgat, Kenyeres Ágnes. Arcanum Kiadó Bp., 2001. d) az állampolgári szabadság vagy jogegyenlõség érvényesülése el- 6 Szabó László: Emlékezés B.A.-ra, 1910-1989. Református Egyház len vagy nemzetiségi, faji vagy felekezeti gyûlölködésre izgat, il- 1989. 6. sz.128. o. letõleg annak felkeltésére alkalmas más cselekményt követ el.” 7 Csendesedjetek el… (Bp., 1943); A felemás Biblia… (Bp., 1943); – In. http://www.1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8225 Isten embere a viharban (Bp., 1943); Isten országa és mi (Bp., 28 1943); Aki gyõz… (Bp., 1944, 1990); A Szentlélekrõl szóló tanítás ÁBTL V-111007. 19. o. 29 ÁBTL V-111007. 20-21. o. (Bp., 1979); Kicsoda az ember? (Bp., 1981); Kálvin a Szentlélekrõl 30 (Bp., 1985); Kálvin a sákramentumokról (Bp., 1987), Mi, kálvinis- Uo. 22. o. Tárgy: Dr. Békési Andor ref. pap rendõrhatósági felügye- ták (Bp., 1989). In. Magyar Életrajzi Lexikon. 1000–1990. Elektro- let alá helyezése. nikus kiadás. Szerk: Kenyeres Ágnes. Arcanum Kiadó Bp., 2001. „Elrendelem, Békési Andor 36 éves ref. lelkész foglalkozású ócsai 8 Egyidejûleg a Református Jövõ c. hetilap szerkesztésében is részt lakost, a 8130 / 1949. M.E. sz. rendelet 1.§-ának a. pontja és ugyan- vett. Tanított a Lovag utcai polgári leányiskolában, a Dobó Katalin ezen rendeletben nyert felhatalmazás alapján kiadott 760/ 1939. féle leánykereskedelmi iskolában és a Szilágyi Erzsébet féle leány- B.M. sz. rendelet alapján rendõrhatósági felügyelet alá helyezését gimnáziumban vallástant. – Ezen adatok nem elsõdleges forrásból elrendelem. Egyidejûleg elrendelem, hogy jelentkezni köteles az származnak. Lásd: ÁBTL. V-111007. 23. o. ócsai rendõrbiztosságon minden hét kedd-szombat napján 8-10 óra 9 A Budapesti Református Theológiai Akadémia története, 200. o. között személyesen. 10 ÁBTL V-111007. 2 / 43. szerint Békési Andor katonai szolgálatot Megokolás. nem végzett! Szintén itt olvashatjuk, hogy Õ és felesége 1941. júni- A lefolytatott vizsgálat során megállapítást nyert, hogy 1946 június us 24-én, Budapesten kötött házasságot. elején tett több demokrácia ellenes kijelentéseket, melyben 1946. évi 11 Darázsi János szóbeli közlése alapján. VII. törvénycikk 1.§. 1. bekezdésébe, valamint 2.§.b.d. pontjában üt- 12 Dallos Béla 1933-1940-ig Rákoscsabai lelkész, majd 1940-tõl közõ bûncselekményt kimerítette. Ezen cselekményért a szigorú Ócsán szolgált. Nagy Kornéllal cseréltek szolgálati helyet, aki 1930- rendõrhatsági felügyelet alá helyezését rendelem el. Alsódabas. 1940 között Ócsán, majd 1940-1944 között Rákoscsabán volt lelki- 1946. július 2-án.” pásztor. In. Reformátusok Budapesten. I. kötet. Szerk.: Kósa Lász- 31 Ócsai Presbitériumi Jegyzõkönyvek. 1946. június 30. ló. Bp., Argumentum Kiadó. 2006. 428. o. 32 „Az eljárást 1947. március 12-én szüntették meg.” ÁBTL V- 13 Darázsi János szóbeli közlése alapján. 111007. 5 / 43. Illetve: „1946-ban eljárás volt ellene izgatás btt. mi- 14 Ócsai Presbitériumi Jegyzõkönyvek. 1945. évi iktatás. att, Bp Nb. az eljárást megszüntette 1947-ben.” ÁBTL V-73/96/1. 15 Darázsi János szóbeli közlése alapján. Békési Andor kérdõjegye. 26a. 16 ÁBTL. Tárgy: „Erdélyi” f.n. ügynök jelentései. 3.1.2. M-25.801. 45. 33 ÁBTL V-111007. 26. o. o.: „Ezenkívül nincs tudomásunk arról, hogy még milyen munkákat 34 Uo. 34-35. o. végzett, mivel munkadossziéja az ellenforradalom alatt meg lett 35 Békési Andor irataihoz csatolták Gál Lajos feljelentését, és azt to- semmisítve, a beszervezésétõl átadásáig végzett munkájáról pedig vábbították a Népügyészségnek. Uo. 36. o. Lehetett volna ennek a nem kaptunk értékelõ-minõsítõ jelentést a központi osztálytól…” feljelentésnek komolyabb folytatása is…

43 KITEKINTÉS

Az Európai Unió soros elnöksége és az ökumené

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Szociáletikai Bizottsága évek óta foglalkozik az európai integráció kérdésével, annak különbözõ aspektusaival. A soros magyar el- nökség ennek az általános európai kitekintésnek új lendületet adott. Az Ökumenikus Tanács egésze is sajátos egyházi/ökumenikus programsorozattal csatlakozik a soros elnökség priori- tásaihoz. Ezt az elkötelezettséget fejezte ki az Ökumenikus Tanács 2010 évi Közgyûlésének tematikus munkája is, amelyre december 6-án került sor. A témát négy elõadás közelítette meg az alábbiak szerint: Fazakas Sándor – A lelkiismeret kultúrája és Európa jövõje, Prõhle Ger- gely – A magyar EU elnökség kormányzati prioritása, Rüdiger Noll – Az elnökséget adó or- szágok egyházi részvételének tapasztalatai, Hámori Ádám – Javaslatok és elõkészületek az EU elnökséghez kötõdõ ökumenikus programokról. Az alábbiakban Fazakas Sándor elõadá- sát közöljük. (a szerkesztõ)

A lelkiismeret kultúrája és Európa jövõje

„A magyar EU-s elnökség politikai napirendjét az em- 3. Szakadék tátong generációs értelemben is, azok kö- beri tényezõ köré kívánja építeni”1 – olvasható a külügy- zött, akik egyrészt jól/rosszul-áldozatot vállalva minisztérium honlapján a magyar EU-s elnökség priori- vagy kompromisszumokat kötve végigküzdötték a tásait meghatározó elõzetes dokumentumban. S bár a ’89 elõtti idõszak évtizedeit, másrészt, akik a ké- végleges program 2010 decemberében kerül elfogadásra, sõbb születés kegyelmében részesültek; akik a múlt az elõzõ elnökség eredményeinek értékelését követõen, mûködtetõi vagy áldozatai voltak; a „spongyát rá, az elõzetes elkötelezettség iránya egyszerre töltheti el ne beszéljünk róla” hívei és a tisztán látni akarók tá- megelégedéssel és aggodalommal a MEÖT tagegyháza- bora között; it. Megelégedéssel azért, mert aki az Európai Unió kiala- E három új válaszfal, „ezüstfüggöny”, lelki szakadék kulásának történetét figyelte és az Unió bõvítésének kö- – nevezzük bárhogy – nem magyar sajátosság, jellemzõ vetkezményeit reálisan szemlélte, tudja: a gazdasági ér- Kelet- Közép Európa valamennyi társadalmára. dek sokszor megelõzte az emberi tényezõt, valójában az Értelemszerûen vetõdik fel a kérdés: mit nyújthat3 és érétkek uniója mindeddig nem sikerült. Ezért az emberi mit adhat a magyar keresztyénség, a magyarországi ke- tényezõre, az ember szükségleteire és boldogulására va- resztyén/keresztény egyházak az európai unió fejlõdésé- ló figyelés valóban helyénvaló. Ugyanakkor az aggoda- hez? Mivel járulhatunk hozzá a magyar elnökség sikeré- lom és az intõ kritika sem elhamarkodott vagy felesle- hez? Van olyan speciális téma, eszme, gondolat vagy ges: kérdés, nem túl nagy elvárásokra jogosít fel ez az megnyilvánulás, amelyet az egyházak és csak az egyhá- ígéret? Nem vitatva az elért eredmények értékét és a jó zak adhatnak? Igen, van! De elõbb néhány megállapítást szándékú elkötelezettséget, a folyamat már eddig is na- itt le kell szögezni! gyon sok emberi csalódást, meghasonlást, sok esetben tragédiát okozott, mert a gazdasági érdek nem egyszer 1. Nem most kezdjük… félrevezetõ ideológiai-mitikus köntösbe öltöztetve került érvényesítésre. Nem véletlen, hogy a MRE Zsinatának 2. Hosszú távon gondolkodunk! nyilatkozata az Unióba való belépés elõestéjén így fogalmaz: „könyörögjünk együtt a józanság Lelkéért, hogy 1. Ha a keresztyénség és a világ, a hit és a közösség örömünk legyen és ne hamis illúziónk!”2 A többi egyház kapcsolatát vizsgáljuk európai népeinek történelmében, is hasonló módon gondolkodik és osztja véleményünket! feltûnõ, hogy azok az értékek és magatartásformák ke- A megosztott kontinens egységesülésének reménye rülnek tematizálásra, amelyek ma is elvárásként fogal- tájainkon éppen 20 évvel ezelõtt csillant fel! Még van mazódnak meg az egyházakkal szemben! A 15-16. szá- emlékünk a hidegháború által megosztott, vasfüggöny és zad legnagyszerûbb képzõmûvészeti alkotásai úgy ábrá- betonfalak által elválasztott két világ szembenállásának zolják az utolsó ítéletet, a megváltást és kárhozatot, az idejérõl… Viszont józanul kell megállapítanunk: azóta evangélium és a törvény összefüggéseit, hogy a tablóké- új típusú válaszfalak húzódnak Európában, méghozzá 3 peken a bûn konkretizálása mellett vagy ezekkel szem- vonatkozásban: ben megjelennek az erények: az éhezõk és szomjazók 1. Új falak emelkedtek gazdasági értelemben tehetõs és táplálása, a hajléktalanok és jövevények befogadása, a a szegénység szélére sodródott vagy teljesen elsze- mezítelenek felöltöztetése, a betegek ápolása, a foglyok gényedett emberek, népcsoportok, nemzetek közé; meglátogatása, a gyászolók vigasztalása. Ilyen ábrázolá- 2. Felerõsödtek a kulturális, etnikai, nemzeti identitá- sokat Európa neves múzeumaiban, templomaiban bõség- sokat elválasztó/megosztó válaszvonalak; gel találunk (pl. L. Cranach) – e szolgálatokat az egyhá-

44 zak az egykori és mai Európában, akkor is, és azóta is vé- igazolódott – hogy olyan új politikai és gazdasági struk- gezték és végzik! Ugyanakkor az egyházak a kialakult túrák kerülnek kialakításra, amelyek a személyes felelõs- krízishelyzetekben a szociális és kulturális kérdések séget nem ismerik vagy nem viselik el.7 Ezzel szemben megoldását mindig strukturális szinten kezelték: kórhá- ki kell alakítani a lelkiismeret kultúráját, amelyre az egy- zak és árvaházak, iskolák és egyetemek alapítása, fenn- ház hivatott, s erre – rajta kívül – egyetlen szervezet vagy tartása, mûködtetése által. Ez az egyház önértelmezésé- intézet sem képes. Viszont ennek a kialakulása és után- ben és rendjében is változást hozott, pl. a diakonátus ki- pótlása – legyen szó lelkiismeretes személyekrõl vagy a építése, a tanító-rendek szolgálatba állítása, a gazdasági- lelkiismeret kultúrájáról – hosszú, fáradságos, nevelés- gazdálkodási tevékenységének kifejlesztése által. Az el- sel, oktatással, értékközpontú és vallásos szocializáció- sõ hozzájárulás a múltban Európa arculatának kialakítá- val összefüggõ folyamat, amelyhez idõre van szükség. sához szociális és kulturális jellegû volt. A második a A fenti megállapítások már önmagukban felvillantot- szekularizációs folyamat, amelynek szintén keresztyén ták azt, amit a keresztyén egyház és teológia adni tud és gyökerei vannak: a teremtéshiten alapuló lelki-szellemi adni képes az egységesülés folyamatához. Nem kívánom magatartás, a világ mitológiátlanítása a természettudo- résztelezni egyházaink szociális szolgálatok (szeretet- mányok fejlõdéséhez adott hatalmas lökést. A politika és szolgálat, diakónia) terén elért teljesítményét és tapaszta- a jogrend deszakralizálása pedig az emberi jogok fejlõ- latait, az oktatás és a kultúra terén – ha kellett áldozatok dését készítette elõ, amelyre a reformáció még ráerõsí- árán is vállalt eredményeit, az elesettek és peremre szo- tett: az a hitbeli meggyõzõdés, hogy az Isten és ember rultak szociális integrációja terén kifejtett erõfeszítéseit. személyes kapcsolata felett senki nem rendelkezik és azt Mindezek szintjén továbbra is partnerei kívánunk lenni a senki nem korlátozhatja, a vallás- és lelkiismereti sza- mindenkori államnak, a közjó munkálása érdekében – badság érvényesítésének egyengette az útját! Persze nem folytatni kell a társadalmi megbékélés és kiengesztelõdés hallgathatjuk el a vallásháborúk, boszorkány- és eretnek- szolgálatát saját köreinkben, nemzedékek és etnikumok üldözések, a vallás nevében kialakított és fenntartott között egyaránt. De a keresztyén teológia néhány olyan igazságtalan hatalmi struktúrák árnyoldalait sem. Egyes közös örökségét kívánom felvillantani, amelyek nem fel- elemzések szerint az Európa-fogalom mint kulturális tétlenül konfesszionális színezetûek, hanem közösen vál- identifikációs eszme, a „keresztyén nyugatot” vagy a lalhatók az ökumené tagegyházaiban, ugyanakkor alap- corpus Christianum-ot kívánja felváltani4. Ez a rövid ját képezik annak a magatartásnak, amellyel egyházaink elõadás nem teszi lehetõvé, de nem is feladata, hogy az az Európa-kérdéshez viszonyulhatnak a jövendõben is. Európa-fogalom valamennyi értelmezését, történelmi as- 1. Az európai teológia egyik alapvetõ felismerése, pektusát bemutassa, feltárja (ennek megvan a maga iro- hogy a politikai hatalom mindig a szabadság rend- dalma5). A lényeg viszont az, hogy miközben tudatában je kell, hogy legyen és nem az igazság rendje. Pál vagyunk (és tudatában is kell lennünk) e gazdag múltbe- apostol, (Szent)Ágoston egyházatya, Luther és Kál- li örökségnek, az Európai Unió fejlõdésének további fo- vin, VII. Gergely pápa és a clunyi reform jelezik az lyamatához a keresztyén teológia és egyház nem azzal „imperium” és a „sacerdotium”, a világi hatalom járulhat hozzá, hogy meddõ vitába kezdünk a múlt értel- és a lelki hatalom közötti különbséget, az egyház és mezése kapcsán. Nem sokra megyünk azzal, ha polemi- a politika egymással össze nem keverhetõ fela- kus lendülettel bizonygatjuk, hogy Európa lelki-szellemi datköreit.8 Ezt a különbségtételt más kultúra nem fundamentumát márpedig a keresztyénség adja meg, ismeri: sem az iszlám, sem a zsidóság, sem a budd- vagy hogy a kereszténység és a felvilágosodás-humaniz- hizmus. Sõt napjainkban éppen a fundamentalista mus szembeállítása téves… Az, valóban nem vitatható, vallásos magatartás követeli újból a vallás és politi- hogy az európai kultúra három alappillére: Jeruzsálem, ka összefonódását. A keresztyén hit viszont felhív- Athén és Róma. Másként fogalmazva: a keresztyénség ja a figyelmet a kettõ közötti különbségre! A min- Európában olyan teológiával tudott hatást elérni, amely a denkori államnak a szabadság kereteit és feltételeit görög filozófiával való kapcsolatának köszönhetõen ké- kell, hogy biztosítsa a polgárai számára, minden pes volt racionálisan érvelni és ismereteit szisztematiku- eszközzel, de nem tarthat igényt polgárainak lelki- san rendszerezni, majd a római jogrend segítségével in- világnézeti beállítottságára. Miért fontos ez? Azért, tézményes formát ölteni! És akkor az iszlám kultúráról mert ha a politikai hatalom vagy bármely más rend, és jelenlétrõl nem is szóltunk. Tehát nem a múlt feletti pl. gazdasági rendszer vagy a sokat emlegetett piac, vita, hanem a jelenre figyelõ és jövõ-orientált eszmélke- abszolút igényekkel lép fel és úgy hivatkoznak rá, dés és cselekvés az, amely a keresztyénséget a modern mint láthatatlan és mindnet meghatározó tényezõre, Európában megkerülhetetlenné teszi. ott az ember szabadsága kerül veszélybe. Ilyen ide- 2. Hosszú távon gondolkodunk! A rendszerváltás haj- ológiákban és totális igényekben volt már részünk, nalán, 1992-ben éppen itt Budapesten fogalmazta meg nem kérünk újból belõle… Az igazság rendjét Eberhard Jüngel, a neves protestáns teológus, hogy Eu- egyedül az Evangéliumban kívánjuk elfogadni és rópának a jövõben olyan személyekre és egyénekre van elismerni, amelyrõl valljuk, hogy szabadságot ad és szüksége, akik lelkiismeretük alapján döntenek és cse- ezzel az igazsággal és szabadsággal lehet minden lekszenek! A keresztyén egyház, közelebbrõl a reformá- olyan hazugsággal szemben megállni, amely az tori hit, jelentõs szerepet kap az individuum for- egyéni és a kollektív, a vallásos és a profán, a nem- málásában6 – mégpedig a lelkiismereti beállítottság ki- zeti és a kulturális, a politikai és a gazdasági életet alakításában. Igen, mert Európának szüksége van ilyen köreit fertõzi és csak az egyéni ill. csoportérdekek- egyénekre, akik a kialakuló, egységre törekvõ, határokat nek kíván teret készíteni. Tehát az egységesülõ Eu- meghaladó „kultúr- és életteret” nem csak igazgatják, ha- rópában az egyházak partnerek kívánnak lenni min- nem a felelõsséget is felvállalják! Az új Európának az a den olyan programban és projektben, amely való- veszélye – mondja Jüngel ’92-ben, s félelme valóban be- ban több szabadságot, biztonságot, egyenlõ esélye-

45 ket kíván biztosítani az embereknek, családoknak, hív, hanem aktív cselekvésre; éppen a jövõ remény- közösségeknek – de nem tudjuk elfogadni a progra- sége nem engedi, hogy belenyugodjunk a jelen vi- mok és jelszavak ideológizálódását, mert a lelkiis- lág igazságtalanságaiba. Ez a jövõ-orientáltság ad meret szabadsága nem eladó! (Sajnos korunk poli- célt és értelmet erõfeszítéseinknek is, hogy életkö- tikai kultúrája sokszor a személyes lelkiismeret fö- rülményeinket és környezetünket szebbé, ember- lé helyezi a pártfegyelmet, frakciófegyelmet vagy léptékûvé, igazságosabbá alakítsuk a jövendõ nem- pártérdekeket). Viszont a lelkiismeretes és felelõs- zedéke számára, akikért szintén felelõsséggel tarto- séggel élni képes polgárok nevelését, képzését to- zunk. Az Európa-szkepticizmust és közönyt éppen vábbra is örömmel vállaljuk. a keresztyén egyházak reménysége rázhatja fel: 2. Az európai keresztyénség és teológia reálisan nem hiábavaló az, amit ma teszünk, mert a holnap szemléli az embert és az emberi közösséget! Látjuk jobb lehet! azt, hogy az ember esendõ. Nem kívánom itt a teo- lógia bûnrõl való értelmezését és ennek teológiatör- A legtöbb és a legjobb, amit a keresztyén hit és a ke- téneti vitáit bemutatni. Annyi viszont leszögezhetõ: resztyén egyházak Európáért tehetnek nem más, mint a az ember a bûn hatalmából saját erejébõl szabadul- kontinens lelkének és a társadalom lelkiismeretének fel- ni nem képes, rá van utalva a kegyelemre, s ez a szítása a reménység által, amely az Evangélium igazágá- tény etikai és politikai tekintetben sem maradhat ból él. Ilyen alapon a magyar kormányzat valóban szá- következmények nélkül. James Medison (1751- míthat a MEÖT tagegyházaira – az egyházak pedig reá- 1836), az amerikai „alkotmány atyja” mondta egy- lis emberlátásukkal, józan világszemléletükkel és a kü- kor: „ha az emberek olyanok lennének, mint az an- lönbözõ politikai-gazdasági intézmények iránti kritikus gyalok, nem volna szükség kormányzásra”9. Tehát szolidaritásvállalásukkal valóban partnerek lehetnek egy az ember esendõsége, megkísérthetõsége szüksé- humánusabb Európa megteremtése érdekében. gessé teszi a hatalom kontrollját, a hatalmi ágak megosztását, a nyilvános viták és konszenzus kere- Fazakas Sándor sését, egyszóval a több demokráciát. Ez egybe- cseng azzal, amit az EU-elnökség prioritásai között JEGYZETEK olvasunk: erõsebb Európára van szükség ahhoz, hogy az emberi tényezõ ne szenvedjen csorbát, 1 A magyar EU-elnökség prioritásai. Lásd: hogy a politika kohéziós politika legyen, és tartalmi http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/ (2011. 12. 05.) vita folyjon az ágazati politika célkitûzései tekinte- 2 A Zsinat Nyilatkozata az Európai Unióba való belépéskor, 2004. tében. Ezt a politikai etika nyelvén így fogalmazzuk május 6. In: A Magyarországi Református Egyház éves jelentése, meg: az ember igazság iránti érzéke teszi lehetsé- Budapest 2004, 22. gessé a demokráciát, de az igazságtalanságra való http://www.reformatus.hu/adattar/eves_jelentes_2004.pdf (2010. hajlandósága teszi szükségessé azt (R. Niebuhr)! 12. 03.) 3 Az Európai Unió kapcsán számba vehetõ teológiai és szociáletikai Mindeközben nem tagadhatjuk meg a szolidaritás témákat lásd korábbi tanulmányaimban: Az Európai integrációt se- és irgalmasság gyakorlását azok felé, akik mások gítõ teológia témái. In: Theologiai Szemle 47 (2004/3), 165-171. = bûne miatt vagy a maguk gyengesége, esélytelensé- Confessio 28 (2004/2), 41-51. – Wirklichkeit wahrnehmen. Die ge következtében nem képesek saját sorsukat jobb- ungarische Kirchen vor neuen Herausforderungen / Discerning ra fordítani. A bûnös ember és az Isten irgalma kö- Reality. The Hungarian Churches face New Challenges, in: M. Friedrich < H.J. Luibl < Chr. Ruth-Müller(Hg./Eds), Theologie für zötti összefüggés (ill. ennek az irgalomnak kötele- Europa. Perspektiven evangelischer Kirchen/Theology for Europe. zõ továbbadása) mint a keresztyén antropológia sa- Perspectives of Protestant Churches, Frankfurt a. M.: Otto Lembeck játossága, újból olyan tartalmi kritérium, amellyel Verlag, 2006, 177<190/191<203. a hazai keresztyénség segítheti, inspirálhatja a kor- 4 PETER GROSSHANS: Das Evangelium schmackhaft machen. Die mányzati szervek felelõs szolgálatát. deutschsprachigen evangelischen Kirchen und ihr Beitrag zur 3. A keresztyén teológia: jövõ-orientált. Mai témánk Einheit und Freiheit Europas, in: Theologie für Europa, i.m. (268- 279), 275. összefüggésében így foglalhatjuk össze az eddigie- 5 Lásd: GOTTFRIED SEEBAß: Art. Europa, in: RGG4, Bd 2, 1661-1673. – ket: Európának jövõje van! Igen, a keresztyén egy- WOLFGANG SCHWEITZER: Art. Europa, in: TRE 10, 528-537. – WAL- házat az a reménység és az a bizonyosság élteti, TER FÜRST – MARTIN HONECKER, M (Hrsg.): Christenheit – Europa hogy a világ történelme nem az ismeretlenségbe, 2000, Baden-Baden: Nomos Verlagsgesellschaft, 2001. – I. U. hanem jól meghatározott cél felé halad. A Biblia DALFERT – H.J. LUIBL – H. WEDER, H.(Hrsg.): Europa verstehen. Zum idõszemlélete szerint a régi világ az új felé tart! europäischen Gestus der Universalität, Zürich: Pano Verlag, 1997. 6 EBERHARD JÜNGEL: Das Evangelium und die evangelische Kirchen Gyakran ér minket az a vád, hogy túl sokat foglal- Europas, in: Ders.: Indikative der Gnade – Imperative der Freiheit. kozunk a múlttal és keveset a jövõvel. Igen, a múlt Theologische Erörterungen IV., Tübingen: Mohr&Siebeck, 2000, szemlélésénél is le lehet ragadni – de éppen azért (279-295), 293. 7 Uo. van szükség a múlt tudományos igényû ismeretére, 8 a múlt feldolgozására, az emlékezés kultúrájának Lásd: Egyház és állam kapcsolata. A MEÖT Szociáletikai Bizottsá- gának állásfoglalása, in: Theologiai Szemle 49 (2006/2), 107-110. kialakítására, hogy a múlt hibái és bûnei újból nem 9 ALEXANDER HAMILTON – JAMES MADISON – JOHN JAY: A föderalis- fordulhassanak elõ, s hogy a jelenben és a jövendõ- ta. Értekezések az amerikai alkotmányról. Budapest: Európa Könyv- ben legalább elkerülhetõ legyen az, ami emberileg kiadó, 1998, 381. – Vö.: EGEDY GERGELY: Az amerikai konzervati- elkerülhetõ, emberileg biztosítható. Egy igazságo- vizmus gyökerei: „a föderalista” és John Adams, in: Magyar Szem- sabb és „humanizált Európa” – Jürgen Moltmann le online, Új folyam XVII (2008/1-2), http://www.magyarszemle.hu/szamok/2008/1/Az_amerikai_ szavaival élve – „a keresztyén reménység történel- konzervativizmus_gyokerei 10 mi formája.” A keresztyén reménység és a teoló- 10 JÜRGEN MOLTMANN: Göttliches Geheimnis, in: Zeitzeichen 7 giai eszkatológia ugyanis nem tétlen szemlélõdésre (2005/6), 20-22.

46 Ébredj bizonyságtévõ lélek! A teológia és a tudományok világa

Az Október a Reformáció Hónapja 2010. évi rendezvénysorozatának meghatározó ese- ménye volt a megnyitó ünnepség, amely az Ökumenikus Tanács kápolnájába 2010. október 1-jén 14:00 órai kezdettel zajlott. A megnyitó keretet és helyet adott a Theologiai Szemle ala- pítása 85 éves évfordulójának megünneplésére. Az ünnepségen három elõadás hangzott el. Petrõczi Éva, költõ, egyetemi tanár: Teológiai szemlélõdés a bölcsésztudományban, Szász- falvi László, államtitkár: Teológiai szemlélõdés a politikatudományban és Patkó Gyula, rektor: Teológiai szemlélõdés a mûszaki tudományban címmel tartott elõadást. Az ünnepség Szebik Imre nyitó áhítatával kezdõdött és Kádár Zsolt zárszavával ért véget. A kulturális programot Czabán Angelika és gitárkísérõje valamint a Baár-Madas Gimnázium énekkara bizto- sította. Az alábbiakban az említett három elõadást közöljük. (a szerkesztõ)

Teológiai szemlélõdés a bölcsésztudományban: Sem úr, sem szolga – testvérek, társak

„A filozófia a teológia szolgálóleánya” – szól a régi zett bölcsészeket. E találkozókon az érettebb korú és ifjabb mondás. S megértünk itt Kelet-Európában olyan, nagyon kollégákkal nagyon tartalmas eszmecseréket folytattunk, keserves és megalázó évtizedeket is, amikor a teológiát sok viharálló és vészhelyzetben vigasztaló szakmai barát- kényszerítették szolgálóleányi szerepkörbe, kizárva az ság keletkezett. Visszatérve a mindennapokba: tanári mun- „igazi” tudományok körébõl, mi több, az universitas õsi kám során hamar és nagyon szomorúan tapasztalnom kel- rendszerébõl. Nagyon és fájdalmasan jellemzõ, hogy a te- lett azt is, hogy a bölcsészhallgatók és a teológusok a sem- ológiai doktorok tisztes és igényes kutatómunkával meg- minél alig többet tudnak egymás világáról, tanulmányairól. szolgált titulusa sokáig nem szerepelhetett a személyi iga- Ezért kezdtem meg, három évvel ezelõtt, kezdetben kísér- zolványukban. Ez a méltatlan kiszorítósdi, ez végzetesen leti, majd egyre állandóbb jelleggel azt a programot, téves szemlélet természetesen nem tett, s napjainkban sem amelynek keretében a Károli Gáspár Református Egyetem tesz jót a két, egymástól elszakíthatatlan diszciplina, a teo- Bölcsészettudományi és Hittudományi Karának diákjait lógia és a filozófiát egyik fontos ágának valló bölcsészet, s együtt tanítom, például a magyar puritanizmus irodalmára, ezen belül az irodalomtudomány kapcsolatának sem. Ter- vallásos költészetre, a zsoltárok helyére a magyar- és a vi- mészetes, hogy ilyen elõzmények után a teológusok olda- lágirodalomban, de még olyan speciális témára is, mint a láról is gyakori elzárkózás volt a válasz. Élesebben fogal- „papi szereplõk a magyar- és világirodalomban.” A kísér- mazva: ezt a két szférát a múltban, a közelmúltban, de saj- let legalábbis egészséges ötletnek bizonyult – a „siker” nos még a jelenben is sokan megpróbálták és megpróbál- szót nem szeretem, hideg, üres és idegen fogalom, a ver- ják kijátszani egymás ellen. Sok-sok többdiplomás teoló- senyistálló szellemû képzés minden, csak nem keresztyén gus, sok-sok Kováts J. István, de nem kevésbé sok teoló- pedagógiai program. Egyrészt: legalább tanulótársi, de giabarát irodalmár kellene ahhoz, hogy a gyanakvó rokon- olykor baráti kapcsolat alakult ki az egymást korábban köl- ra-sandítgatások, a mindenki szellemét-lelkét csak szegé- csönösen csodabogárként szemlélõ teológiai hallgatók és nyítõ rivalizálások helyett e két tudomány az legyen, ami- filoszok között, másrészt a közös órákon üldögélõ hallga- nek Isten szánta: egymást oltalmazó és erõsítõ édestestvé- tóság, ha nem is azonnal és nem is látványosan, de fokoza- rek, társak. Emlékszem, 1989 õszén, amikor megjelentem tosan kezdett egymás hite és tudása által épülni. A bölcsé- az akkori Teológiai Akadémia (egyetemünk mai Hittudo- szek sem kérdezik már, ugyan, hány fogásból áll az úrva- mányi Kara) levelezõ tagozatának felvételi elbeszélgeté- csora, s a hitélet ifjú tanoncai sem riadnak meg túlságosan, sén, egy körünkbõl, azóta már eltávozott, nagytekintélyû ha egy-egy 17. századi prédikáció metaforakészletérõl be- teológiaprofesszor gyanakodva kérdezte meg tõlem: „Mit szélek nekik. Nem tagadom, tapintatos és gyöngéd tan- keres maga itt, bölcsészdoktor létére?” Erre a magam köz- anyai misszió is akar lenni részemrõl a sokszor hittõl távo- vetlen modorában rávágtam: „Professzor úr, hiszen éppen li közegbõl érkezõ bölcsészek krisztianizálása, s az ugyan- azért vagyok itt, mert bölcsészdoktor vagyok, de abból a csak sokszor – többnyire önhibájukon kívül – az irodalom- fajtából, akit 1977-ben avattak, következésképpen teológi- ban nem éppen túlképzett teológus-agyak megnyitása is, a ai képzettségem nem elegendõ ahhoz, hogy bölcsészként belles lettres világa felé. A teológusok irodalomtudományi vállalt feladataimnak igazán hitelesen eleget tudjak tenni.” képzettségének javítása végsõ soron a gyülekezetek mû- Némi töprengés után fölvett, fölvettek, s végül ezek a ta- veltségi szintjét, mûvészethez való viszonyát is jótékonyan nulmányok is segítettek és mindmáig segítenek abban, befolyásolhatja, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy ige- hogy a puritanizmus kutatást ne csupán az irodalmár, de hirdetési sormintaként N.N. hívõ költészetként számontar- legalább a „mezei teológa” agyával és szemléletével vé- tott, ám valójában igénytelen zöngeménye, vagy egy való- gezzem. Hála Istennek, ma már vannak olyan teológiai ban értékes vallásos költemény hangzik el. Magyarorszá- mûhelyek, például a Debreceni Hittudományi Egyetem gon, s általában a mi régiónkban ez nem is olyan csekély Doktoriskolája, ahová szívesen hívják meg, örömmel vár- eredmény, s nem is olyan jelentéktelen célkitûzés. Angol ják-fogadják a magyar reformáció irodalmának elkötele- szakos vagyok, vezettem angol irodalom tanszéket is, ang-

47 lomán azonban egyáltalán nem voltam, nem vagyok és so- konferenciáknak” nevezem õket. Ilyen volt néhány évvel ha nem is leszek. Maradéktalanul helyeslem, s itthon is be- ezelõtt, pontosan 2004 tavaszán Miskolcon a teológusokat- vezetném azonban azt a Nagy-Britanniában, s általában az irodalomtudósokat, történészeket egybegyûjtõ hitvita-ta- angolszász kultúrában dívó szokást, hogy teológiai tanul- nácskozás, ilyen a 2006-os kolozsvári „Emlékezet és devó- mányait csak az kezdhesse meg, aki már rendelkezik egy ció a régi magyar irodalomban”, s ilyen az egyházzenésze- bölcsészettudományi – többnyire irodalmi – B.A. fokozat- ink színét-javát is bevonó és megmozgató 2007-es csurgói tal, tehát úgy indulhat el a hit dolgait tanulmányozó stúdi- zsoltárkonferencia. Ezek a nagyon termékeny együtt-gon- umok felé, hogy tud fogalmazni, szerzett valamelyes álta- dolkodások lehetõvé teszik azt is, hogy a magyar reformá- lános mûveltséget, s a szószékre úgy lép fel elõször, hogy ció legjelesebb íróinak életmûve új szempontú vizsgálatok már van némi fogalma a retorika történetérõl és alapjairól. révén új értelmezést nyerhessen. Ahogyan a kolozsvári kö- Vizsgáljuk meg ezek után legalább nagyon röviden, mit tet két szerkesztõje, Balázs Mihály és Gábor Csilla kollé- profitálhat egy irodalomtudós abból, ha intézményes, gáink írták: „Konferenciánk, várakozásaink szerint, kísér- vagy akár magánjellegû teológiai tanulmányokat folytat, letet tett egyes kanonizált mûvek (Szenci Molnár Albert…, ha rendszeresen olvassa a Szentírást, s lehetõleg teológiai Bethlen Miklós, Árva Bethlen Kata stb.) újraolvasására, szakkönyveket is, legalább a ma még új tudománynak szá- ezekhez újszerû, olykor váratlan megközelítési szempont- mító teológiai esztétika témakörében. Ezúttal elvonatkoz- okkal hozzájárulva, egyúttal megszólaltatott számos olyan tatva puritanizmus kutatói munkámtól, csak az elmélet és ismeretlen, feltáratlan forrást, forráscsoportot is, amelyek az általánosság szintjén kezelve a kérdést: úgy vélem, korábban kívül estek az irodalomtörténet érdeklõdésén minden irodalmárnak, sõt, gyakorló írónak jót tesz, tehet a vagy tudomásán…” Itt jegyzem meg egészen halkan: a ha- teológia kínálta nagyobb fegyelem és távlatosság, az, zai puritanizmus (mint a honi devóció kitüntetett korsza- hogy az ilyen-olyan irodalmi kánonocskák szajkózása he- ka!) irodalomtudományi szempontú vizsgálata egészen az lyett egy, a teológia közelében is élõ literátor az ideigvaló utóbbi évtizedekig lehetetlen volt, e mûvek elemzése – dolgok hajszolása helyett nagyobb biztonsággal fordul- mint léleképítõ iratoké, amelyeket azonban jóformán senki fordulhat az örök értékek felé. Magyarán: távol tudja tar- nem tekintett irodalmi mûveknek – csak az egyháztörténe- tani magát a pillanatnyi divatoktól, érdekközösségektõl, s ti vizsgálódásokig jutott el, odáig már nem, hogy ezeket az az igénytelen, tünékeny és hiú „bandázgatások” helyett írásokat a régi magyar irodalom szerves és értékes részé- képes lesz arra, hogy méltó szellemi közösséget alakítson nek tekintsék. Ez a beszûkülés azután az egyházat is, a vi- ki magának, még akkor is, ha ezektõl a közösségektõl hír- lági tudományosságot is szegényítette. nevet és pénzt nem remélhet. Remélhet viszont nyugal- Mi lehet ezek után az elmondottak summája: ma, ami- mat, szellemi és lelki biztonságot, egy vállalható életút bi- kor a világ ismét bibliai hét szûk esztendõkben jár, anya- zonyosságát, amely sokkal fontosabb a romlandó „public- gi javaink és lehetõségeink szûkülésének évadán panasz ity”-nél és az anyagi javaknál. Óvva intenék azonban min- és szûkölés helyett annak örüljünk, amink van. Így a teo- den történelmi egyházat – így a miénket is – attól, hogy lógusaink és irodalomtudósaink kínálta szellemi lelki ja- komolyan vegye, befogadja és futtassa az egyházi témák vaknak is, amelyek gazdagsága többek között a derûs túl- „perc emberkéit”, azokat, akik a „reménység szerint” és élésben is segíthet. Hisszük és reméljük, hogy a Reformá- más egyháztájias fordulatok, félig emésztett teológiai tus Pedagógiai Intézet és más, tanárainkat továbbképzõ morzsák révén igyekeznek saját fontosságukat és kétes fórumok olykor el-elfogadják azokat az ajándékokat, ame- hírnevüket növelni. Ha papságunk az eddiginél komo- lyeket mi, nem-papi szolgák, szolgálók kínálunk fel, kol- lyabb irodalmi mûveltséget szerez, ritkulni fog a tegnap légáink és diákságunk épülésére. szocialista brigád-névadó, ma hit hõse típusú tollforgatók Végül: külön elõadást érdemelne az egyházi könyvtá- állandó szerepeltetése, túlbecsülése, plenáris elõadások, rak-gyûjtemények még mindig tapasztalható, csak egy- központi hitéleti rendezvények állandó szónokává ma- egy rendezvény erejéig megnyíló zárvány-létének meg- gasztosítása. Akiknek teológiai zagyvaságait egyébként szüntetése is. Örömteli és bölcs kezdeményezés e témában egy elsõéves papnövendék is azonnal észreveszi, s joggal a Debreceni Nagykönyvtár ez év októberében megrende- mosolyogja meg. zésre kerülõ „Írók a könyvtárban” sorozata, amely – ter- Teológia és irodalomtudomány kapcsolatát vizsgálva mészetesen nem azonos „konzerv-mûsorral”, csupán mint nem szabad megfeledkeznünk azokról a tudományos kon- rendezvény-modell – a következõ évek során bejárhatná ferenciákról sem, amelyeket nagy hivatalosan és tudomá- az összes hazai református könyves végvárat, Pataktól nyosan az „interdiszciplináris” jelzõvel illetünk ugyan, én Pápáig! azonban magamban, sokkal családiasabban, „közeledés- Petrõczi Éva * * *

Teológiai szemlélõdés a politikatudományban

Köszönetet mondok a meghívásért és a lehetõségért, Ezelõtt azonban õszinte tisztelettel és nagy szeretettel hogy – Kormányunk nevében elmondandó köszöntésem és köszöntöm az Október a Reformáció Hónapja rendez- õszinte jókívánságom mellett – megoszthatom személyes vénysorozat megnyitóján megjelenteket a Magyar Köztár- gondolataimat arra nézve, hogy hogyan is élem meg hitbé- saság Kormánya, az általam vezetett Államtitkárság és a li meggyõzõdésemet, a protestáns teológiával nyilvánvaló- magam nevében. Ébredj bizonyságtévõ lélek hangzik az an meghatározott értékrendemet a politikai munkám hét- egész hónap buzdító mottója. Hiszem, hogy a szervezõk köznapjaiban. ennek az éneksornak a kiválasztásánál tudatosan vagy leg-

48 alábbis tudat alatt utalni kívántak a különleges történelmi szorítását feszegeti az örökkévalóság távlata. Az idõ, mint idõszakra, amelyben a Magyar Kormány a lehetõ „legjobb Isten teremtménye határt szab földi életünknek és teendõ- állam” megszervezésével az elvesztett bizalmi viszonyok inknek. De ugyanennek az idõnek egy-egy pillanatát meg- helyreállításával és a kiépült vagy kiépített akadályok le- szenteli az örökkévaló kegyelem ideje. A nagy krisztusi bontásával egy új fejezetet kíván nyitni a nemzet történe- kairosz a mi idõnkben is minõsített pillanatokkal, minõsí- tében. Az emelkedõ pályára lépésnek, az önbecsülésnek, a tett órákkal, Istentõl adott lehetõségekkel megjelenik az sikernek, a boldogulásnak, a mindenki által átélt otthonos- életünkben. Az erre való érzékenység nagy áldás általában ságnak, a nemzetközi elismertségnek, más szóval a nemze- is. Akik pedig mások sorsának hordozásából is többet kap- ti egységnek a fejezetét. Az állam és az egyház valamint az tak, azoknak különösen is figyelni kell arra, hogy lehetõleg állami és egyházi intézmények, szervezetek kapcsolatában ne mulasszanak el szent pillanatokat. Ugyanakkor azzal a az egyenjogú partnerség, a nemzet közös szolgálatára való méltósággal tehetik ezt, hogy bár vannak alkalmak, amik elkötelezettség jegyében vállalkozunk. Az általános társa- vissza nem térnek – tehát ahogy Babits mondja Horatius dalmi összefogásban az egyházakkal való együttmûködés után „meg kell ragadnunk a napot” – a kegyelem visszatér- különleges stratégiai szerepet tölt be. Ezért különösen is tét újra és újra megélheti. A sub specie aeternitatis szemlé- nagy jelentõségû számunkra az olyan egyházi rendezvény, let egyszerre adhat éberséget és békességet a politika gya- amely önmagában is az összefogáson, az ökumenikus korlásában is. együttmûködésen nyugszik. Isten áldását kívánom a prog- 4. S ha jövünk közelebb a mindennapi munkához és an- ramsorozat rendezvényeire, az egész hónap eseményeire nak emberi kapcsolataihoz, akkor a 2.) pontban általános- és minden szolgálatukra. ságban elmondottak sorát a konkrétumokban éljük meg. Impozáns a cím és a feladat, amire a következõ néhány Híressé vált Pozsgai Imrének az a józan és kijózanító mon- percben vállalkozom: Teológiai szemlélõdés a politikatu- dása, hogy a „hála nem politikai kategória”. Sajnos sok dományban. Ennek hallatán elsõ gondolatom az volt, hogy igazság van e mondásban a tapasztalatok szerint. Õ és sok vagy kitérek a feladat elõl, vagy a téma megváltoztatását más politikus nyilván életes példákkal tudja ezt igazolni. kérem. Aztán arra gondoltam, hogy ugyanúgy ahogy a Ugyanakkor a „teológiai szemlélõdés” elvezet oda, hogy az gyakorló orvos is bármilyen helyzetben az orvostudomány ember rájön arra, hogy nem a politikának vannak kategóri- felismeréseit alkalmazza, a lelkész is mindennapos misszi- ái, hanem a politikusoknak vannak kategóriái. Persze a ójában a teológiai felismerések mentén végzi szolgálatát – kontextus meghatározó, de a politikusnak is – a maga kor- miért ne volna igaz ez a politikai tevékenységre is? Ezzel látain belül – mégiscsak van szabadsága arra, hogy „szem- az értelmezéssel tekintem magamat a teológiai és a politi- lélõdése” alapján meghatározza kategóriáit. A „teológiai kai tudományokban illetékesnek és ennek jegyében mon- szemlélõdéssel” – nem konfliktusmentesen, de valóságosan dom a következõket. – konkrét esetekben olyan politikusi kategóriák is befolyá- 1. Sokat hallottuk a közelmúltban és halljuk manapság is, solhatják a politikát, mint a hála, a bizalom, a tisztesség, hogy a „kormány erõs felhatalmazással” bír. A demokrácia megbocsátás, szeretet. Ezek valóban nem önmagukban po- világában ez nagyon fontos tényezõ, amelynek alapján bá- litikai kategóriák, de a politikus bevezetheti õket a politika tor, határozott döntések, radikális változtatások feljogosult- egyébként sokszor valóban kegyetlennek tûnõ arénájába. jaként tekinthetnek a vezetõk magukra. Nem vitatva ennek Ezekrõl hosszan lehetne beszélni történelmi összefüggés- az igaz voltát mondom „teológiai szemlélõdésemmel”, hogy ben is. Nem véletlen, hogy egyik király jelzõje a kegyes az emberi felhatalmazásnál még nagyobb jelentõséggel bír volt, a másiknak a rettegett. A politika valóban könnyen be- az isteni elhívás ténye és tudata. Remélem az isteni elhívás folyásolhatja a politikus jellemét. A „teológiai szemlélet” tényét és hordozom tudatát magamra nézve. Belülrõl sok- talán éppen ott végzi el a legnagyobb szolgálatát, hogy et- szor felteszi az ember a kérdést a mindennapok harcában: tõl a jellemrombolástól megóvja az embert, sõt a fordított- tényleg érdemes ezt tenni? A lelkészek is szembesülnek ez- ját segíti elõ nevezetesen, hogy az Evangélium által megha- zel a kérdéssel. S nekem politikusként e szembesülésnél is tározott politikusi gondolkodás alakítsa a politikát. nyilván az „ultima rációm” az, hogy a mindenség Ura kül- Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim! Bizonyára detéstudatával – érdemes-nem érdemes – ezt kell tennem. hosszan lehetne még sorolni, hogy – mint kötésen a vér – Ez a küldetés és hivatástudat meghatározó a munkámban. S hogyan üt át egyes politikuson az a lelki, szellemi, erkölcsi ez a szemlélõdés nyilvánvalóan nem csak erõt ad, hanem hi- meghatározottság, amely egyébként a sajátja. Én a fentiek- szem, hogy a szükséges alázatban is megtart. ben igyekeztem megfogalmazni azt a néhány pontot, ahol 2. A politika a kisebb-nagyobb közösségnek, az én ese- tudatosan is újra és újra jelentkezik bennem a hívõ ember temben elsõsorban a magyar nemzeti közösségnek a szol- munkám során. Hosszan lehetne írni azoknak a jelenségek- gálatát jelenti. Hogyan tekintek erre a közösségre? A teo- nek a sorát, ahol nem tudatosodik bennem, hogy az adott lógiai szemlélõdés jegyében úgy, mint Isten népére. Ez pillanatban miért azt mondom amit mondok, vagy miért szenteli meg a munkámat és ez adhat minõséget a döntés- úgy ítélek, ahogy ítélek. Ezekrõl nyilván mások, akik kívül- hozás és az ügykezelés terén egyaránt. A választók töme- rõl látnak, jobban tudnának nyilatkozni, mint én magam. gével, nemzetem alkotó tagjaival is csak tisztelettel és sze- Amint fentebb említettem e témakörben elvi, akadémi- retettel illendõ bánni. De ez a tisztelet és szeretet türelem- kus elõadásra nem vállalkoztam volna. A felkérõ fõszer- ben, odaadásban, áldozathozatalban még többet jelent – kesztõ bizonyságtételt, tanúságtételt, talán egy kis vallo- legalábbis az igyekezet szintjén – ha az ember Isten népe- mást kért tõlem. Ennek igyekeztem eleget tenni. ként Isten gondviselésének, kormányzó akaratának cím- Az októberi rendezvénysorozatra, a Magyarországi zettjeiként tekint a választóira és a rábízottjaira. Egyházak Ökumenikus Tanácsának missziójára, a ma- 3. A „teológiai szemlélõdésnek” van következménye az gyarországi egyházak szolgálatára a magam hivatalából idõre is. A politikus hajlamos ciklusokban gondolkodni partneri készséggel tekintek és arra Isten áldását kívánom. vagy jobb esetben projektumok, tervek határidején belül szemlélni a világot. A teológusnak tágabb a világa. Az idõ Szászfalvi László

49 Teológiai szemlélõdés a mûszaki tudományban

Amikor erre a tizenöt perces felszólalásra a felkérést hogy a mérnöki tudományoknak, elsõsorban azok tanításá- megkaptam nagyon nagy örömmel vállaltam, mert azt gon- nak az elmúlt idõszakban két nagy irányzata alakult ki. Az doltam, hogy nemes szolgálat lehet teológusok elõtt, vagy egyiket angolszász iskolának nevezhetjük. Ennek kialaku- a teológiához közel álló tudós emberek elõtt a mûszaki tu- lása valószínûleg szorosan kötõdik a gyarmatosításhoz. A dományokról beszélni. Amikor a mai beszédre a felkészü- gyarmatokra elküldött mérnöknek nem csak elméletileg lést elkezdtem, sokat töprengtem, hogy vajon fontosak-e a felkészült alkotó embernek, hanem kiváló szakmunkásnak mûszaki tudományok a teológusok számára és tudhatok-e is kellett lennie, mivel nem küldhettek mindig egy mérnök- én a mûszaki tudományokról érdekesen szólni. kel együtt építõmestert, lakatost, vagy más szakmunkást. A teológia a hit tudománya, amely az egyház szent ira- Így az angolszász felfogás szerint, a mérnökség egy mé- taira és történelmi hagyományaira támaszkodva a logika és lyebb tudományos ismeretekkel rendelkezõ szakmunkás a filozófia gondolkodási szabályait és eszközrendszerét al- rétegbõl fejlõdött ki. Az európai kontinensen a porosz isko- kalmazza. Sokan szóltak és sokan is írtak elõttem a hit- és larendszerben a mérnökség a természettudományokból ala- a természettudományok, a teológia- és a természettudo- kult olyan módon, hogy magas szintû természettudomá- mányok kapcsolatáról. A magyar szerzõk közül feltétlenül nyos ismeretek egészültek ki mesterségbeli tudással. Ennek érdemes megemlíteni Végh László, Bolyki János és Gaál a porosz típusú iskolarendszernek nagyon komoly értékei Botond professzor urakat és szûkebb környezetüket, akik vannak, amelyeket az új típusú Bologna-rendszerrel éppen természettudósként és teológusként hazánkban sokat tettek a közelmúltban veszítettünk el. azért, hogy a hívõ embereket hitükben természettudományi Mindkét módon kiképezett mérnökök jelentõs mûszaki oldalról is megerõsítsék. alkotásokat hoztak létre, de érdemes utalni a köztük meglé- Ugyancsak sokak hitének erõsítésére szolgált pl. Martin võ kulturális különbségekre, amelyek elõször talán a Rees: Csak hat szám címû világhírû munkája, amely hat na- Concorde repülõgép építése során váltak nyilvánvalóvá. Itt gyon fontos fizikai állandó tudományos elemzését mutatja az angol és francia mérnökök együttmûködése során nem a be. Ezen állandóktól való legkisebb eltérés is összeroppan- nyelvi nehézségek, hanem a kulturális különbségek okoz- taná a mai világunkat, és nem tenné lehetõvé a természet és ták a legfõbb problémát. az élet létrejöttét. A nagyszerû természettudományi mun- Annak ellenére így van ez, hogy az európai kultúra lé- kák olvasása sokunkat gyõzött meg a Teremtõ bölcsességé- nyegében egységes, ahogy Szathmáry Sándor professzor úr rõl, mind a világ megalkotását, mind annak mûködtetését a Theologiai Szemlében a közel múltban gyönyörûen meg- illetõen. fogalmazta: „Akár tetszik, akár nem az európai szellemiség A természettudományok egzakt tudományok, pontos de- és kultúra a keresztyénségben találta meg alapját, azt bon- finíciókkal dolgoznak. Pontosan tudjuk axióma-rendszere- takoztatta ki századokon át, amit Kálvin és a többi reformá- ik érvényességét, állításaik, tételeik határait. Ismerjük, tor, pontosabban a keresztyénség egésze jelentett és hozott hogy természettudományos eredményeiket pontosan mi- magával.” lyen feltételek mellett használhatjuk a természet leírására, A mûszaki tudományok egyidõsek az emberiséggel, s vagy vizsgálatára. azoknak a mesterségbeli alapokról tudományos, vagy ter- A mûszaki tudományok különleges helyet foglalnak el a mészettudományos alapra való helyezése is régi törekvé- tudományok között. A mûszaki tudományok két nagy rész- sünk. Gyönyörûen írja le ezt Jób könyvének 28. része: bõl tehetõk össze: szilárd természettudományos alapokból 1 Az ezüstnek bányája van, az aranynak pedig helye, ahol és részben rájuk, részben sok évszázados, vagy évezredes mossák. emberi tapasztalatra épülõ mesterségbeli tudásból. Ez tudo- 2 A vasat a földbõl hozzák elõ, a rezet pedig kõzetbõl ol- mányosabban megfogalmazva azt jelenti, hogy az egzakt vasztják. természettudományos módszerek mellett vannak úgyneve- 3 Véget vet az ember a sötétségnek, sorra végigkutatja a zett gyakorlati, mesterségbeli, vagy mérnöki módszerek, sûrû homályban és sötétségben levõ köveket. amelyeknek igazságát a mindenkori tudásunk szerint nem 9 A legkeményebb követ is megmunkálja, a hegyek tövét tudjuk pontosan bizonyítani, és amelyek használatára kizá- is földúlja. rólag a mérnöki tapasztalat jogosít fel bennünket. 10 A sziklákban folyosót hasít, és minden drágaságot meg- Így a mûszaki, vagy mérnöki tudományok területén lát a szeme. gyakran mondhatjuk Pál Apostollal, hogy „csak rész sze- 11 Eltömi a beszivárgó vizet, napvilágra hozza, ami rejtve rint ismerünk, és rész szerint prófétálunk”. Természetesen van. a mûszaki emberek, mérnökök törekednek arra, hogy a ta- 12 De a bölcsesség hol található? Hol van az értelem lelõ- pasztalatra támaszkodó módszereket, vagy, ahogy õk helye? mondják, az ökölszabályokat, szigorú természettudomá- 13 Nem ismeri értékét a halandó, nem található az élõk nyos alapra helyezzék. Ennek ellenére manapság is sokszor földjén. megtapasztalják a mérnöki alkotómunkában és a tudomá- 14 A mélység ezt mondja: Nincs bennem! A tenger ezt nyos kutatásban is a zsoltáros által a 127. zsoltárban mon- mondja: Nálam sincsen! dottakat: „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az 15 Nem lehet megvenni színaranyért, nem lehet árát ezüst- építõk. Ha az Úr nem õrzi a várost, hiába vigyáznak rá az ben kimérni. õrök.” Szinte válaszol erre a Példabeszédek Könyvének 3. része: A mûszaki tudományokban nem csak arra törekszünk, 13 Boldog az az ember, aki megtalálta a bölcsességet, és az hogy még jobban megértsük a körülöttünk lévõ világot, ha- az ember, aki értelmet kap. nem elsõsorban arra, hogy annak anyagi részét az emberek 14 Mert több haszna van ennek, mint az ezüstnek, és na- javára átalakítsuk, megváltoztassuk. Talán nem közismert, gyobb jövedelme, mint a színaranynak.

50 Ezt a gondolatot folytatja a Prédikátor könyvének 8. része: természettudományok fejlõdésének útjából a legfõbb aka- 1 Kicsoda elég bölcs, és ki tudja megmagyarázni a dolgo- dályt – a Biblia szószerinti értelmezésének dogmáját”. kat? A bölcsesség derûssé teszi az ember arcát, és ke- Mindkét fölvetésért hálásnak kell lennünk, de a természet- mény arcvonásai megenyhülnek. tudományok felõl nézve a kálvini gondolatokat, erõtelje- A fentiek részletes elemzése nélkül talán arról kellene sebb megállapításokat tehetünk, ezért szükséges ezeket ki- inkább szólni, hogy vajon mit jelent a mai világban a teo- egészítenünk, illetve másként érvelve elmondanunk szak- lógiai szemlélõdés: szempontú véleményünket. • a mûszaki embernek, a mérnök embernek • a mûszaki tudományokkal foglalkozó embernek 1. A korábban idézett szövegek alapján és az Institutio • az alkotó mérnöknek más részeit is olvasva, látszik, hogy Kálvin a természettu- • a kutató mérnöknek dományokat azért „bátorítja”, mert az Isten által teremtett • a tanítással és kutatással foglalkozó egyetemi tanárnak világ rendjét tárják föl. „…. e világ szép rendje számunkra • a hívõ embernek és tükör” – hangsúlyozza. A világ rendjében, mint tükörben • egy hívõ közösségért felelõs presbiternek magát a Teremtõt láthatjuk meg. Ezt a rendet ismerheti meg az ember, tehát a természetet értelemmel kutathatja, Ezt a kérdést arról az oldalról érdemes talán megközelí- vizsgálhatja, vallathatja, mert annak megismerése Isten di- teni, hogy segít-e a teológiai szemlélõdés abban, hogy még csõségére mutat. Galileinek még közel száz évvel késõbb is kiválóbb mérnöki alkotásokat hozzunk létre, vagy, hogy a éppen az volt a „bûne”, hogy kísérletezett, azaz kutatta en- mérnöki alkotásokat természettudományos szempontból nek a világnak a rendjét! még jobban megalapozzuk. Amikor ezt a tevékenységün- 2. Kálvin és követõi a Szentírásból minduntalan azt olvas- ket végezzük, akkor mi mérnökök gyakran gondolunk arra, ták ki, hogy Isten dicsõsége a legfõbb jó. Ha pedig ezt szol- hogy lényegében Isten titkait kutatjuk, és a Teremtõ mun- gáljuk, akkor minden más tekintély relativizálódik ehhez ké- káját igyekszünk valamilyen formában kisebb-nagyobb si- pest. Ebbõl pedig az következik, hogy mindazok a tekinté- kerrel folytatni. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a teremtett lyek, amelyek korábban meghatározták a természet szemlé- élõlények közül az ember az egyetlen, aki érdemben felfog- letét, vagy megakadályozták annak vizsgálatát, eltûnnek az ja a körülötte lévõ világot. Eszközeinkkel, mûszereinkkel emberi gondolkodás útjából. Az ember szabad vizsgálódásá- sok ezer, vagy sok millió fényév távolságra ellátunk, és az nak nincs többé emberi tényezõre épülõ akadálya. Nem lehet anyag felépítését az atomokon belül, az elemi részecskék többé arra hivatkozni, hogy a Philosophus dicit! kis méretéig is meg tudjuk figyelni. 3. A Szentírás továbbra is tekintély marad Kálvinnál, de Talán érdemes ezen a ponton elmondani, hogy magam másként. Olyan értelemben tekintély, hogy isten kijelenté- gyermekkorom óta mesterségbeli tudásra vágytam, mûsza- sét tárja elénk, s ebben a kijelentésben természetszerûleg ki pályára készültem. Akkoriban még nem tudtuk, hogy találhatók olyan szavak, kifejezések, leírások, melyek a ter- szakoktatóink és tanáraink közül vajon kik lehetnek a hívõ mészetre vonatkoznak ugyan, de ezeknek nem a tudomány- emberek. Csak most, évtizedek múlva csodálkozom rá, mûvelés a rendeltetése, hanem a kinyilatkoztatás jobb érté- hogy azok a mestereink, akikre igazán felnéztünk vala- se. Mai nyelven szólva, azt segítik, hogy jobban megértsük, mennyien hívõ emberek voltak. Nemrég jutott el hozzám kicsoda Isten az Õ örök létében és mit tett az általa terem- az a hír, hogy a Miskolci Egyetemen a hatvanas évek köze- tett világért. pén, amikor én egyetemista voltam, az egyetem rektora és 4. Annak ellenére, hogy Kálvin értelmezése szerint is a három mûszaki karának dékánja Bencés Gimnáziumban Szentírás az elsõdleges tekintély, mégis nyelvezete korok- érettségizett mérnök ember volt. Az Õ világukban, oktatói hoz, vagy kultúrákhoz kötött. Ezért szövegét tekintve sem- és kutatói munkájukban mi, akkor fiatal diákok megérez- miképpen nem szabad mindent szószerinti értelemben ven- tünk valamit, amit csak jóval késõbb értettünk meg. A teo- ni. A szövegek írói különbözõ korok nyelvén és más-más lógiai szemlélõdés, amirõl ma itt beszélünk, abban segít, kulturális környezetben fogalmazták azt meg, s ez mindig hogy igazán teljes életet élõ emberré váljunk. A teológiai tükrözi annak a kornak és népnek a szellemi szintjét. A le- szemlélõdéssel a test, a szellem és a lélek egységében gon- írások – úgymond – „alkalmazkodnak” az akkori emberek dolkozva mássá válunk, másképp alkotunk, és magunk más mûveltségéhez. Ezt MecGrath találóan akkomodációs elv- alkotások létrehozására leszünk képesek. nek nevezi. Így még a természettudományi kifejezések mö- Ezekhez a gondolatokhoz egy klasszikusunk, nagy re- gött is csupán Isten kijelentéséhez való „alkalmazkodást” formátorunk Kálvin János gondolatait érdemes közel félév- kell és szabad látnunk, nem pedig tudományos információt ezred távlatából megítélni. Engedjék meg, hogy ezeket a vagy közlést. Ilyenek a teremtéstörténet, vagy Jézus példá- gondolatokat, vagy legalábbis ezeknek egy részét szó sze- zatai, és még ezernyi leírás a Bibliában. Itt Kálvin, Luther rint idézzem Gaál Botond professzor úr tollából: és a katolikus egyház akkori szószerinti bibliafelfogásával ›› Kálvin fõmûvét, az Institutio-t sokszor kiadták, széles is polemizál. körben ismert lehetett a 16. és 17. század európai tudomá- Ha tehát a Biblia Isten kijelentése, revelatio-ja, azaz a nyos világában. Szemlélete bátorítólag hatott a természet- lepel elvétele, leleplezés, kinyilatkoztatás, akkor azt úgy tudósok között is. Többször határozott véleményt fogalmaz kell érteni, hogy amikor Isten valamint tudtunkra ad és azt meg a természettudományokkal kapcsolatban. Hogy ezek a mi megismerjük, akkor azzal együtt és azzal egy idõben gondolatok miképpen és milyen mértékben járultak hozzá újabb isteni titkokat tár elénk. Másképpen megfogalmazva, az egzakt tudományok fejlõdéséhez, azt inkább a sejtés a bibliai kijelentés világa egy olyan világ, amely fölfelé szintjén lehet megfogalmazni. Alister E. MecGrath bátran nyitott. Ha Arisztotelész szerint néznénk, azaz a filozófia fölveti ezt a kérdést, s arra a következtetésre jut, hogy „Kál- logikája szerint haladnánk benne, akkor zárt világot képez- vin két fontos kérdésben szól hozzá ehhez a témához”: ne, mert az emberi értelem lépésrõl lépésre fölfedezhetné, „Egyfelõl határozottan bátorítja a természettudományos megállapíthatná az isteni tények igazságát. De a Szentlélek tanulmányokat, ….. Másfelõl viszont Kálvin eltávolította a ereje segítségével végtelenül nyitottá válik a kijelentés a

51 hitben. Kálvin ezt vallotta, s ezzel egy zárt világot nyitott nyíti nemcsak a természettudományokat, hanem a termé- föl. Ez a tudományos nyitottság tulajdonképpen az õ legna- szettudományokra és az emberi tapasztalatokra épülõ mû- gyobb hozzájárulása az egzakt tudományok fejlõdéséhez. szaki tudományokat is. Simonyi Károly természettudós ennek a kultúrtörténeti je- A teológia a Teremetõ és az ember viszonyával foglal- lentõségét így fogalmazza meg: „A reformáció, …., rádöb- kozik, a test, a szellem és a lélek harmóniájához járul hoz- benti az embereket arra, hogy a hit kérdéseirõl is, beleértve zá. A mûszaki tudomány, a mérnökség alkotó tevékenység. a tekintély kérdését, vitatkozni lehet; a reformáció eredmé- Látszólag messze állnak egymástól. A mérnökök épülete- nyessége éppen azt mutatta meg, hogy ezen a téren másnak ket, utakat, hidakat, gépeket, technológiai folyamatokat ter- is lehet igaza, nem csak az igazság eddigi egyetlen letéte- veznek, és ezek megvalósítását irányítják. ményeseként tisztelt Egyháznak.” Ezért volt az, hogy Ma- Összefoglalva szeretném elmondani, hogy mi mérnökök gyarországon az elsõ természettudósok, beleértve a mate- a teológiai szemlélõdésbõl erõt merítünk az alkotó munká- matikát is, valamennyien kálvinista papok voltak.‹‹ hoz, ahhoz, hogy a mûszaki tudományokban az emberek, körülöttünk élõ közösség javára hasznosabb és jelentõsebb Fentieket elolvasva számomra az a legfontosabb tanul- mûszaki alkotásokat hozzunk létre. Az a célunk ezzel, hogy ság, hogy az említett teológiai megközelítés évszázadokkal ez által szolgálhassunk és betölthessük azt a küldetésünket, ezelõtt megtermékenyítette a természettudományokat. amelyre a mi Urunk elhívott minket. Meggyõzõdésem szerint a mai világban teljesen hasonló módon a Teológiai Szemlélõdés ugyanúgy megterméke- Patkó Gyula

Reformáció a délszláv népek között nemcsak egyházi szempontból

Bevezetés… ire szinte magyarázat és vita nélkül adott feleletet mindaz, amit a reformáció megfogalmazott és hirdetett. Fontos A reformáció százada Magyarországon az egyetemes volt az a megtapasztalás, amely a keresztyénség lényegét felemelkedés kora, a maga ellentmondásosságával, hatal- hozta közel és ismertette meg népünkkel, a nemzeti nyel- mi, katonai megoldások kudarcaival, társadalmi migráci- vû liturgia és a prédikáció eszközeivel. ójával együtt. Fontos volt a kardinális kérdésekre adott válasz, mely a Ennek a kornak mûvelõdéstörténeti közhelye, hogy a választott nép történetének tanulságaiból merítve gondol- humanizmus döntõ változást hozott a tudomány világába, ta végig a magyarság sorsát és az így meglelt párhuzamok a reformáció pedig a hit világába. elõsegítették a nemzeti identitás és küldetés tudatosítását.2 E kor vallási megközelítésénél felhívjuk a figyelmet ar- A reformáció teremtette meg a magyarországi nyomdá- ra, hogy a magyarországi reformáció kibontakozása egy szatot. Egyesek szerint a 16. század döntõ fordulatát nem hosszú folyamat része. a reformáció, még csak nem is a humanizmus, hanem a A magyarországi reformációt elõ-reformátori mozgal- könyvnyomtatás meghonosodása jelentette.3 mak készítik elõ alaposan és nem pusztán nyugati hatásra, Látnunk kell, hogy a reformáció világában vallásos in- hanem a nyugat-európaival egyidejûleg bontakozik ki. Ezt díttatást fedezhetünk fel a társadalmi cselekvés minden a tényt illusztrálja az, hogy Magyarországon, az 1510-es mozzanata mögött. években „eretnek irodalmat” égetnek, néha a terjesztõik- Ha a reformáció folyamatát csak a vallásra és egyházi kel együtt. életre szûkítve vizsgálnánk, akkor megtagadnánk azokat a Az 1520-as években, már országgyûlési törvénycikk kulturális törekvéseket, amelyek ebben a korszakban val- rögzíti a lutheranizmus üldözését, az 1530-as években pe- lásos köntösben, a reformátori ideológia részeként jelent- dig figyelemmel kísérhetõ a demokratikus egyházalkot- keztek. mánynak megfelelõ egyházszervezet kiépülése, lelkész- A reformáció részben szellemi örököse, részben partne- képzõ akadémiák felállítása, amelyek mutatják a hazai re- re a humanizmusnak. A humanizmustól örökli az akkor formáció nyugatival egyidejû talpraállását. Kétség kívül legjelentõsebb kommunikációs eszközt, a nyomdát, a kardinális kérdés az egyház kérdése. Ne feledjük, hogy könyvnyomtatás kézmûipari színvonalát. tiszte szerint az egyház – ekkor – nem csupán a társadalom Valószínûsíthetjük, hogy a 16. századi magyar embernek élõ lelkiismerete, hanem annak elsõdleges modellálója is. a könyv fogalmát elsõsorban a Biblia jelentette. A könyv A kritikus történelmi helyzet, és a többoldalú válság kultúráját megelõzte a könyv kultusza. A magyar Biblia tör- fölerõsítette az egyházkritikát, és a széles néprétegek kö- ténete így, némiképpen a magyar könyv története is. rében terjedõ „elõ-reformátori” mozgalmak felgyorsítot- Az elsõ, Magyarországon felállított nyomda Budán ták a középkori, római egyház intézményrendszerének 1473-ban kezdi meg mûködését. összeomlását.1 Az elsõ magyar nyelvû Bibliafordítás 154l-ben jelenik A reformáció evangéliumi hirdetésével egy lélegzetre meg (Újtestamentum, magyar nyelven, Sylvester János- választ kínált a fölmerülõ sorskérdésekre, hathatós vigasz- tól) Sárvár-Újszigetben. talást nyújtott a kivérzett nemzetnek, reménységet adott a Magyarország területén a török által két meg nem szállt reményteleneknek. Kárpát-medencei gyors elterjedésében országrészben a 16. században összesen 30 helységben nagy szerepe lehetett annak, hogy a népesség sorskérdése- mûködött nyomda. Ebben az idõben a nyomdák átlag élet-

52 kora 5 és fél esztendõ. A viszonylag sok, rövid életû Haláláig, 1586-ig Dereningenben élt lelkipásztorként. nyomda a külsõ és belsõ harcokkal teli kor következmé- Közel két tucat szlovén és két német nyelvû könyvet je- nye volt. lentetett meg, továbbá 10 elõszót írt németül. Trubar mû- A 15. századi magyarországi nyomtatványok száma vei egyet kivéve mind külföldön Tübingenben és mindössze 5 kötet. A következõ században 814 kiadvány Würtembergben jelentek meg, hol néhány földije tekinté- készül. A könyvnyomtatás tehát a reformáció eszméinek lyes állást töltött be, mint pl. Tiffurnus Mihály magiszter, gyõzelmével szoros kapcsolatban áll. A könyvnyomtatás, az uralkodó herceg kancellárja és elsõ tanácsosa. Itt a reformáció korában Magyarországon is, tömegkommu- Trubar menedékhelyet is kapott és Kristóf hercegben iro- nikációs eszköz lett, s mint ilyen nem csak az egyháziak, dalmi törekvéseinek nagylelkû pártfogójára talált. Rajta vagy tudósok szûk rétege számára készített könyveket, a kívül még több protestáns fejedelem és néhány szabad, bi- nagy értékû, díszes kiadványok helyébe a társadalom szé- rodalmi város is szívesen és készséggel járult mûvei tete- lesebb rétegei által is megvásárolható és olvasható új ki- mes nyomtatási költségeinek fedezéséhez. adványok léptek.4 Trubar munkabírásával meghaladja kortársait és a köz- Ezen a vonalon elindulva tegyünk kitekintést déli vetlen utána jövõ nemzedéket, ám tudományosságban és szomszédaink felé. különösen nyelvismeret dolgában kortársai és segítõi tá- mogatására szorul. A görög és héber nyelvben teljesen já- ratlan volt. E hiányosság pótlásában óriási segítség volt Nézzük elõször Szlovéniát számára Jurij Dalmatin és Sebastian Krelj hathatós támo- gatása.7 Az avaroknak Bizánctól elszenvedett nagy veresége Trubar elkészítette az Újszövetség teljes fordítását, igaz (626) után a többi alávetett szláv törzszsel együtt az alpe- több részletben: az elsõ rész 1557-ben jelenik meg, az si szlávok is felkeltek a Kagán uralma ellen és megalapít- utolsó rész 1577-ben. Egy összefoglaló Újszövetségi ki- ják az alpesi szláv államkezdeményt Karantánia (vagy) adás 1582-ben jelenik meg. Az Ószövetségbõl pedig Dá- Karinthia néven. vid zsoltárainak a fordítását készíti el (1566). Katekizmu- A szlovénok lakta területen a 10. században megszilár- sokat jelentetett meg és összeállította a Protestáns Egyház duló német–római birodalom részeként több õrgrófságot Szabályzatát. Bár fõleg fordítói tevékenysége a jelentõs, szerveztek, s ezzel megkezdõdött a német telepesek be- de maga is írt néhány vallásos témájú verset. Gyakorlati- vándorlása is. A birodalom belsejébõl származtak a mai as szellem, energikus és ambiciózus ember volt, aki élete szlovéniai városok Ljubljana (Laibach), Maribor alkonyán megrögzött lutheránus lett. (Marburg) alapítói. A szlovén nép jövõjét a német birodalmon belül kép- A fõnemesség német anyanyelvû volt, a szlovénok zö- zelte el, de az önálló lutheránus egyház gondolata mellett me a jobbágysághoz tartozott. A szlovén államiság megte- állt ki.8 remtésére (mint hogy nem volt meg a területi, közigazga- Trubarnak a „szláv Luthernek”köszönhetõ a szlovénok tási egység és hiányzott a nemzeti uralkodó osztály) gya- nyugatias irányzatú nemzeti identitás kialakítása9 . korlatilag semmilyen kísérletet nem tettek. Noha a parasz- Személyét illetõen a történelmi értékelések megegyez- ti tömegek nagy része megmaradt a katolikus egyház kö- nek abban, hogy Trubar toleráns, népeket összekapcsoló, telékében, a szlovén reformáció vezéralakja által szer- kultúraformáló személyiség volt és maradt a mai napig.10 kesztett „Abecedarium és katekizmus” ill. a „Dalmatin- féle szlovén Bibliafordítás” gyökeres változást idéztek elõ Jurij Dalmatin (1547–1589)11 a szlovén kultúra fejlõdésében. Primož Trubar szárnyai alatt nevelkedett Jurij Dalmat- Az, hogy a szlovén nyelv és a szlovén kultúra mégis in, aki Krškóban született. Elõször Adam Bohoriè iskolá- fennmaradt, a lutheránus prédikátor Primož Trubar és jában tanult, majd a thübingeni teológián. Jurij Dalmatin érdeme.5 1572-ben prédikátor lett Ljubljanában. Közel 10 éves kitartó munkájának korszakos gyümölcse a teljes Biblia Primož Trubar (1508–1586)6 szlovén nyelvû fordítása. A szlovén reformáció atyja, a szlovén szépirodalom 1584-ben Wittenbergben, 1500 példányban terjedelmes kétségkívül elsõ jelentõs alkotója, a Velike Lašæe melletti német elõszó kíséretében jelent meg Biblija tu je vse svetu Rašèicában született iparos apától. Fiumében, Triesztben pismu stariga ino noviga Testamenta (Biblia, azaz az és Bécsben végezte iskoláit, ahol kapcsolatba került a pro- Ótestamentum és Újtestamentum összes könyve) címmel. testantizmussal. Dalmatin fordítása azoknak a törekvéseknek betetõzé- 1527-ben a Zidani, Most melletti Loka-ban lett pap. sét jelenti a szlovén kultúrában, amelyek kezdeményezõ- 1530-ban vikárius Laskóban. Már ekkor ellentétbe ke- je Trubar volt. rült a hívekkel, mert a szentek tisztelete ellen prédikált. A 16. század második felében megszületett az a mû, 1535-ben Ljubljanában prédikátor lett. amely kétségtelenné tette a szlovén nyelv szépirodalmi al- 1540-ben el kellett menekülnie Triesztbe, mert üldöz- kalmasságát. A Biblia-fordítás megszületésének pillanatá- ték. Csak 2 év múlva térhetett vissza, s lett ljubljanai ka- tól hivatkozási alappá vált a szlovén irodalomban. Dal- nonok. matin fordításának nyelvi és stiláris megoldásai ma is 1548-ban Németországba menekült, Rothenburgba és meglepnek bennünket frissességükkel. Nyelvi tudatosság- Kempelemben prédikátor lett. ra jellemzõ, hogy a német nyelvû elõszóban a szlovén 1561-ben szuperintendensként tér vissza Ljubljanába. nyelvet dicséri, a szlovéneket pedig a szlávság részének 1565-ben a Cerkovna ordninga (Egyházi rendtartás) cí- tekinti. mû könyve miatt üldözték. Egyéb fontosabb mûvei: Urachban élt, ahol megalapította a szlovén és horvát 1584 Karšanszke lepe molitve – Szép keresztyén imád- könyvek kiadását szorgalmazó Bibliai Társaságot. ságok

53 1585 Ta kratki würtemberški katehismus – Rövid ra került sor, ahol a jezsuiták két kiváló tanítványa II. Fer- würtembergi katekizmus dinánd – a késõbbi császár – és unokatestvére Bajor Mik- 1589 Agenda – Szertartáskönyv sa 1598-tól a protestantizmust teljesen kiírtotta.17 A szlovén ellenreformáció sem vallási, sem ideológiai, Adam Bohoriè (1520–1598?)12 sem irodalmi szempontból nem hozott áttörést a szlovén A szlovén protestáns reformátorok közül laikusnak szá- kultúra fejlõdésében, ellenben egyre határozottabban mító tanárember Rajhenburg (ma Brestanica) környékén megerõsíti a kor kommunikációs vívmányának, a nyomda született. Wittenbergben tanult Philipp Melanchtonnál, birtoklását és használatának nélkülözhetetlen fontosságát. majd utána Krskóban iskolát alapított. Az ellenreformáció kapcsán nem tehetjük meg, hogy 1566-ban a rendi iskola igazgatója lett Ljubljanában. nem említsük meg annak vezéregyéniségét: 1598-ban számûzték. Ismeretlen helyen halt meg. Fõleg ABC-s könyvek, szótárak, nyelvtanok írásával Tomaž Hren (1560–1630)18 foglalkozott. Ljubljanában, protestáns családban született, Gráczban Legfõbb érdeme, hogy egységesítette Trubar és Dal- tanult a jezsuitáknál, majd elõbb ljubljanai kanonok és ezt matin helyesírását, amely a 19. század közepéig Prešeren követõen 1599-ben ljubljanai püspök lett. S mint az ellen- koráig (ekkor nevezték el bohorièicának), helyesírási nor- reformáció vezéralakja üldözte a protestánsokat, imaháza- mának számított. Philipp Melanchton latin nyelvtanának ikat bezáratta vagy leromboltatta, könyveiket elégette. mintájára készült az Arcticae horulae (1584 Téli órácskák Nem kedvelte túlságosan az irodalmat, inkább a zenét és nyelvtan) címû latin nyelvû mûve az elsõ szlovén nyelvtan. festészetet pártolta, mûvelte. Bohoriè a könyvhöz írott terjedelmes elõszóban szláv 1613-ban kiadott egy könyvet „Evangéliumi Részle- orientációját hangoztatja, és belsõséges melegséggel és tek” címmel. Valójában egy lekcionárium, vasárnapra és büszkeséggel szól mindarról, ami „hazai”. Itt fejti ki azt, ünnepnapokra szóló részleteket tartalmaz az Újszövetség- hogy minden nemzetnek joga van saját kultúrájához. bõl. Érdekessége, hogy mûve alapjául éppen Jurij Dal- Egyéb mûvei: matin Bibliája szolgált. 1580 Elementale – ábécéskönyv németül, latinul és Az ellenreformáció, irgalmatlanul máglyára ítélte a szlovénul protestáns könyveket, miközben hatalmas elánnal ontotta 1580 Nomenclatura trium linguarum – Latin–német–s- saját, igényes nyelven megfogalmazott teológiai és világi zlovén szótár irodalmát. Ilyen volt pl. Tomaž Hrennek nyomdája és könyvkereskedése Ljubljanában. Sebastian Krelj más néven Boštjan Krelj (1538–1567)13 Tehát – visszatérve az alapgondolathoz –, a protestáns Szlovén, protestáns reformátor, író, teológus, nyelvész könyvek legnagyobb része, szinte hihetetlen tömegben, és prédikátor. A 16. században õt tekintik a legmûveltebb Ljubljanában és Gráczban lett a lángok martalékává az szlovén protestánsnak. 1600 és 1601-es években. Ezt az eljárást késõbb más he- Vipavában a Krajna-i hercegségben született. A jénai lyeken is alkalmazták. S ami e pusztításból még fennma- egyetemen tanult, itt vált követõjévé a reformációnak. radt, azt a jezsuiták begyûjtötték ljubljanai rendházukba – Ljubljanában Primoš Trubart segítette munkásságában.14 amely azonban 1774-ben teljesen leégett. Ez alkalommal Széleskörû nyelvi, és filológiai ismeretek mellett, szlo- a protestáns irodalomnak az ellenreformáció dühétõl meg- vén, német és latin nyelven értekezik, otthonosan mozog mentett iratai is elvesztek. Ezért, ennek a kornak a nyom- az ó-görög, a héber és a horvát nyelvben. tatványai ma a legnagyobb könyvészeti ritkaságok közé Irodalmi munkásságával megteremti a „glagolita” iro- tartoznak. Ljubljanában az 1560 óta fennálló nyomdát is dalom alapjait, melynek köszönhetõ az Adam Bohoriè ál- ahelyett, hogy saját céljára fordította volna az ellenrefor- tal megteremtett helyesírás és nyelvtan elterjedése. mátor, kegyetlenül feldúlta és felégette, hogy 1678-ban A Trubar féle reformokat közvetítette az Istria és a ugyanazon a helyen egy másikat állítson fel. Vipava völgyének lakossága felé. Ljubljanában õ lett a Az ellenreformáció vezetõ személyiségei felismerték szlovén protestáns egyház szuperintendense.15 azt, hogy fokozott irodalmi munkásságot kell kifejteniük a katolikus tanok terjesztése és védelme érdekében, hogy A fent említett férfiak és az itt említésre nem kerülõ tár- a reformáció nagy érdemeit ezen a téren – a nyomdászat saik három évtized alatt elismerésre méltó magaslatra és könyvkiadás terén – kellõképpen ellensúlyozni tudja. emelték nemzetük irodalmát. E virágzás azonban nem Ez azonban elég hosszú idõbe tellett. A protestantizmus volt hosszú életû és az ellenreformáció következtében hir- amúgy is hamar veszíteni kezdett fáradtságosan meghódí- telen és szomorú véget ért. tott terébõl, még pedig a saját hibái folytán, melyek között a legsúlyosabb és legvégzetesebb, az iskolai tanítás mód- jának fonák alapelve volt. Az ellenreformációról…16 Amíg ugyanis egyfelõl a reformátorok a vallásos esz- méik terjesztésének szolgálatára, a nép nyelvét használták Az ellenreformáció elsõ nagy sikerét Bajorországban – igen nagy sikerrel – addig ugyanazt a népnyelvet nem aratta, ahol 1559-tõl V. Albert herceg rekatolizálta a pap- csak a felsõbb, hanem még az elemi oktatásban is egy holt ságot és alattvalóit katolikus hitvallásra kötelezte, a pro- és idegen nyelv használatának kedvéért feláldozták. Ezzel testáns nemeseket pedig kirekesztette az országgyûlésbõl. elszakították azt a kapcsot, amely a fejlõdõ és majdan ve- 1575-ben Bajorország újra teljesen katolikus. Az ellenre- zetésre hívatott réteget a néppel összeköthette volna és a formáció, a Habsburg tartományokban a városokat vette leendõ irodalom mûvelõjévé tehette volna. Így folyton el- célba, míg a vidéki nemesség megõrizhette vallásszabad- lentmondások között hányódtak, mivel saját vívmányai- ságát. Krajnában és Karintiában azonban brutális erõszak- kat sem tudták kellõképpen megbecsülni azáltal, hogy

54 elvbõl nem engedték, hogy a nyelv, amelyet maguk iro- nyelvû fordítása õrzi. A jogi kézikönyvet Ivanuš Pergošæ dalmi eszközül használtak, egyre nagyobb jelentõséggel varasdi jegyzõ magyar fordítás alapján ültette át horvátra. bírjon és fokozatosan táguló hatáskörhöz jusson.19 Fordítása a kaj-horvát irodalom legrégibb nyomtatott em- Ugyanebbe a hibába estek ellenfeleik és utódjaik a je- léke. A što-nyelvjárás szerint is meg akarták jelentetni a zsuiták is, kiknek tanítási módszere is hasonló volt. Így mûvet, de a kísérlettel a második füzet után fölhagytak.22 érthetõ, hogy a 17–18. század úgy mennyiség, mint minõ- A szlovéniai magyarság településterülete a török hó- ség tekintetében olyan „szegényes” az irodalom terén. doltság idején viszonylag keveset szenvedett, így válhat- Mindezeket a bajokat tetézte az is, hogy a nemesség és a tak a már említett Bánffy, Szécsy, Zrínyiek, Nádasdyak, polgárság, amely azelõtt az irodalom lelkes pártolója volt, Batthtyániak birtokai a protestantizmus mentsváraivá, a egyszerre teljes közömbösséggel viseltett mindennemû végvárak közül az Alsólendvai Vár, a protestantizmus és törekvéssel szemben. Ez abban is megmutatkozik, hogy szellemi élet központjává. az 1693-ban alapított Ljubljanai Akadémia rövid fennállás Szlovéniának és Horvátországnak – a reformáció szá- után dicstelenül feloszlott. zadában – az eszmélõdése és önmagára találásának folya- Az ellenreformáció féktelen indulatai nyomán kialakult matában nemcsak a protestáns lelkészek játszottak döntõ helyzetben az értelmiség nem törõdött a reformáció nagy szerepet, hanem az a tény is, hogy felismerték a nyomdák vívmányaival, vagy fogalmuk sem volt azok értékérõl és jelentõségét. így a Bohoriè féle grammatikát, a Dalmatin féle Bibliát és Ezen felül elismerésre méltó tény az is, hogy a kor e korabeli munkák egyikét-másikát a 19–20. század for- nyomdái és nyomdászai hallatlanul rugalmasak voltak. dulóján szó szoros értelmében „újra” fel kellett fedezni.20 Mire eljutott a nyomda sikeres tevékenységének híre az A szlovéniai reformációt taglalva nem tehetjük meg, udvarig, õk addigra már más helyen állították fel nyomdá- hogy nem említjük meg a Szlovéniában élõ magyarokat, ikat. Ahogy a közelmúlt balkáni háborúit lényegében a akik zömmel a mai Szlovén Köztársaság, Ausztria és Ma- mobil telefonok döntötték el, úgy a reformáció századá- gyarország hármas határövezetében élnek. A reformáció ban egy nemzet sorsát, identitását, a nyomdák mobilitása szempontjából, azonban korántsem elhanyagolható ez a döntötte el. vidék, különösen azért nem, mert a reformációt segítõ A kor megpezsdülõ szellemi életének köszönhetõen, Bánffy, Zrínyi és Nádasdy családok birtokai helyezkedtek szembetûnõen megnõ a nyomdák száma. Néhány érdekes itt el, akik a reformáció hívei voltak és birtokaikon, elõse- adat a kor nyomdáiról: gítették annak terjedését és megerõsödését. Így az említett magyar nemesi családok közvetve is hozzájárultak ahhoz, Nyomdák Magyarországon: hogy a szlovén nemzet a reformációban önmagára találjon és önazonosság tudata megerõsödjön. Talán ezért is nem- 1473– Buda zeti ünnep Szlovéniában a reformáció ünnepe. Egyébiránt 1477–1480 Pozsony a Szlovéniában élõ protestánsok csekély száma nem tenné 1529–1530 Nagyszeben indokolttá, a reformáció napjának állami ünneppé emelé- 1544–1552 sét. (A protestánsok számaránya a lakosságban a legutób- 1575–1600 bi 2002-es népszámlálás szerint: evangélikusok 0,8 %, re- 1539–1594 Brassó (az egyik leghosszabb ideig formátusok 0,3 %.21) töretlenül mûködõ nyomda) 1539–1541 Sárvár 1600 Lendva – reformáció és nyomda 1550–1600 Kolozsvár 1558–1559 Magyaróvár A tatár pusztítását követõen a lendvai vár a 13. század 1560 Kassa végére újjáépül és a Bánffy család birtokába kerül. A re- 1561–1600 Debrecen formáció terjedésének hatására Lendva lakossága követte 1565–1570 Nagyvárad urait, Bánffy Istvánt és Miklóst és a 16. század közepén 1584–1585 protestánssá lett. A Bánffy család megbecsült lelkésze volt 1567–1569 Gyulafehérvár Kulcsár György, a patrónus Bánffy Miklós egyik lányának 1578–1579 keresztapja (1573). 1569 Abrudbánya Az Alsólendvai udvar a 16. században mindvégig je- 1573 Komjáti lentõs szellemi központ volt. Bánffy Miklós 1573-ban 1573 Nedelic (ez a mi esetünkben érdekes, Alsólendvára nyomdászt keresett. Így került ifj. Hoffhal- mert Alsólendva mellett van) ter Rudolf 1573 közepén Alsólendvára, ahol a protestáns 1573–1574 Alsólendva gyülekezet vezetõjének és az iskola tanítójának, Kulcsár 1573–1578 Szempte Györgynek (†1577) irodalmi alkotásait nyomtatta ki. Si- 1577–1600 Bártfa kerének híre gyorsan eljutott a bécsi udvarig és II. Miksa 1577 Pápa erélyes fellépését követõen Hoffhalter Rudolf nem marad- 1578 Besztercebánya hatott Lendván. A 20 km-rel távolabb a Csáktornya mel- 1579–1584 Detrekõ letti Nedelicén a Bánffyakkal rokoni kapcsolatban levõ 1580 Szászsebes Zrínyi György oltalma alatt folytatta nyomdászi munká- 1582–1585 Németújvár ját. A nyomdájából kikerülõ horvát nyelvû protestáns mû- 1589 vek miatt hamarosan innen is menekülnie kellett. Távozá- 1595–1597 sát követõen az általa nyomtatott protestáns kiadványok 1582 Szászváros többségét elégették. Itteni tipográfiájának emlékét Werbõ- 1584–1588 Galgóc czy István magyarországi joggyûjteményének horvát 1584 Rárbok

55 1587–1592 Monyorókerék A magyarok és szlovének (a Pannon síkság határvidékének keskeny 1589–1599 Vizsoly sávján összetalálkozó két régi szomszéd) történelmében vallási téren igen gyakran azonos, vagy hasonló folyamatok játszódtak le. Megemlít- 1592–1593 Németlövõ hetünk néhány fontos különbséget is, álljon itt egy példa: 1593–1599 Vimpác Az ellenreformáció Szlovén területre viszonylag korán érkezett, és 1598 Keresztúr (Sopron)23… ott gyökeres átalakulást eredményezett. A magyarokra viszont a refor- és felsorolásunkban még csak az 1600-as évekig jutottunk mációt követõen, még az ellenreformáció sötét korszakának dacára is, el. 30 helységben, 37 nyomda mûködött. jellemzõ volt a vallási sokszínûség. Sõt, azt is kijelenthetjük, hogy a magyar protestánsok által kiharcolt bécsi béke tette lehetõvé a szlovén pro- testáns reformáció „maradékának” a túlélést is. Az elsõ Magyarországon kiadott magyar könyv a Ma Szlovéniában a protestáns egyházaknak mintegy 20.000 tagja Sylvester Biblia (Újtestámentom magyar nyelven) Sárvár- van.27 Újsziget (1541) Dubrovnikban, a korabeli Európa második leggazda- IRODALOMJEGYZÉK gabb államában az elsõ nyomdát 1783-ban állítják fel. Az elsõ magyar nyomda (Buda 1473) és Dubrovnikban Kiss Endre József: Reformáció és könyvkultúra a XVI. századi Magyar- felállított elsõ nyomda (1783) között 310 esztendõ telik el. országon 310 esztendõ elõnyünk van nekünk, magyaroknak. Makkai L: A reneszánsz és reformáció Magyarországon, Bukarest, 1974 A könyvkereskedelem fejlõdése a magyarországi reformáció korában Az elsõ teljes magyar Újszövetség (Sylvester Biblia (1526–1600) forrás: internet Sárvár-Újsziget 1541) kinyomtatása és a Dubrovnikban Élet és Tudomány 41. szám, 1991. október felállított nyomda (1783) között 242 év a különbség. Krek Gergely: A szlovén irodalom, www.tankonyvtar.hu Akikrõl, és amirõl még nem esett szó a szlovéniai re- Lukács István–Mladen Pavièiæ: A szlovén irodalom története formáció kapcsán azok a vendek és Küzmics István internet, www.siol.net/slovenija (Sztrukóc 1723-Surd 1779)24 internet, Polgár Info Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban, és képekben. A szlovén iroda- Mivel a dolgozatom a „Reformáció a délszláv népek lom Krek Gergelytõl között” címet viseli, de az elõadás idõtartamára való te- Wapedia – Wiki: Szlovénia 5.5. Vallás kintettel csak egyik déli szomszédunkat Szlovéniát említ- A kézi sajtó kora – Országos Széchenyi Könyvtár honlapján hettem, ezért felsorolnám, a teljesség igénye nélkül, hogy Kiss Endre József: Reformáció és könyvkultúra a 16. századi Magyaror- mi minden tartozik még ide, ahhoz, hogy a mai magyar szágon Küzmics István, Wikipédia határ és a dalmát tengerpart közötti földrajzi terület refor- Láng Endre a Horvátországi reformációról mációját áttekintsük. Wapedia – Wiki: Szlovénia 5.5 vallás Feltétlenül szólnunk kellene Marian Smrke: A szlovén valláskutatás hullámverései a rendszerváltás – elsõsorban a Horvátországi reformációról általában idején – öt püspökségrõl: a zágrábi, a varaždini, a muraközi, a Karl Heussi: Az egyháztörténet Kézikönyve szlavóniai, az isztra és a kvarneri püspökségekrõl, – egy katonai körzetrõl – a horvát–szlavón katonai ha- JEGYZETEK

tárõrségrõl, 1 – a horvát reformáció jelentõsebb alakjairól, mint Kiss Endre József: Reformáció és könyvkultúra a XVI. századi Ma- gyarországon – Matija Vlaèiè Ilirik (1520–1575) 2 Kiss Endre József: Reformáció és könyvkultúra a XVI. századi Ma- – Marko Antu de Dominik (1602–?) gyarországon – Petar Pavao Vergerije az ifjabb (1489–1565) 3 Makkai L: A reneszánsz és reformáció Magyarországon, Bukarest, – Az isztriai Stipan nagykövet (1521–1579) 1974 4 – Antin Dalmatin (?) A könyvkereskedelem fejlõdése a magyarországi reformáció korában (1526–1600) forrás: internet – Juraj Cveèiæ (1561?) 5 Élet és Tudomány 41. szám, 1991. október – az Urah-i bibliafordítás és annak körülményei 6 Lukács ISTVÁN–M LADEN Pavièiæ: A szlovén irodalom története És még egy sor egyéb cím és alcím, ami szorosan kö- 7 Krek Gergely: A szlovén irodalom, www.tankonyvtar.hu tõdik a fenti témához, ám az idõ rövidsége miatt részletes 8 Lukács István–Mladen Pavièiæ: A szlovén irodalom története 25 9 internet, www.siol.net/slovenija kidolgozása még várat magára. 10 Gönczõ Sándor internet, Polgár Info 11 Lukács István–Mladen Pavièiæ: A szlovén irodalom története 12 Lukács István–Mladen Pavièiæ: A szlovén irodalom története FÜGGELÉK 13 Lukács István – Mladen Pavlièiæ: A szlovén irodalom története 14 Sebastian Krelj, Wikipédia Néhány adat a mai Szlovéniáról 15 Buèanoviæ Branimir: Reformacija u Hrvatskoj Népesség 2,5 millió lakos 16 Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képekben, A szlovén iro- Szlovénia vallási térképe a két legutóbbi népszámlálás (1991, 2002) dalom Krek Gergelytõl adatai alapján a következõ képpen alakul: 17 Karl Heussi: Az egyháztörténet Kézikönyve 1991-ben 71% katolikus 18 Lukács István–Mladen Pavièiæ: A szlovén irodalom története 2002-ben 57,8% katolikus 19 Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képekben, A szlovén iro- 15% nem közölte vallási hovatartozását dalom Krek Gergelytõl 10,1% mondja magáról, hogy ateista 20 Krek Gergely: A szlovén irodalom, www.tankonyvtar.hu 7% ismeretlen vallási hovatartozású 21 Wapedia – Wiki: Szlovénia 5.5. Vallás 2,3% ortodox (montenegrói, szerb kisebbség) 22 A kézi sajtó kora – Országos Széchenyi Könyvtár honlapján 2,4% muszlim (bosnyák, albán kisebbség) 23 Kiss Endre József: Reformáció és könyvkultúra a 16. századi Ma- o,8% evangélikus gyarországon 0.3% egyéb vallásokból áll ezek között van 24 Küzmics István, Wikipédia a református, jobbára a Muravidéken.26 25 Láng Endre a Horvátországi reformációról A fenti adatokból kiviláglik, hogy a két népszámlálás között jelentõs 26 Wapedia – Wiki: Szlovénia 5.5 vallás tömegek távolodtak el az egyháztól, legszembeötlõbbek a római katoli- 27 Marian Smrke: A szlovén valláskutatás hullámverései a rendszervál- kus egyház veszteségeinek adatai. tás idején

56 ÖKUMENIKUS SZEMLE

A Biblia az átalakuló keresztyén világban A bibliamunka perspektívái egy megváltozott világban

2010. szeptember 20-24. között Szöulban tartotta 8. világgyûlését a Bibliatársulatok Világszövetsége. A hatévente megrendezett nagyszabású találkozón a jelenleg 147 országban mûködõ bibliatársulatok valamennyi vezetõje képviseltette magát. A tavalyi találkozó fõ témái az Egyház (fõelõadó: Philip Jenkins, USA), a kultúra (fõelõadó: Melba Maggay, Fülöp-szigetek) és a fiatalok (fõelõadó: Alois testvér, a Taizé-mozgalom vezetõje) voltak. A világgyûlés fõ témájának, „fiatalok közötti bibliamunkának” különös aktualitást kölcsönzött, hogy az ENSZ statisztikái szerint a világ népességének fele jelenleg 25 év alatti, ezért a fiatalsággal kapcsolatos témák és kérdések nem csak az egyház és a bibliatársulatok számára döntõek, hanem a politikusok a szociológusok és a közgazdászok számára is. Nem mindegy, hogy ez a robbanás- szerû növekedésnek induló generáció milyen felnõtté válik, hogyan látja a világot és benne a maga szerepét. A világgyûléssel párhuzamosan egy ifjúsági világgyûlés is zajlott, a Koreai Bibliatársu- lat szöuli vendégházában. 17 országból 20 fiatal, valamint 20 koreai diák a világgyûlés prog- ramjával párhuzamosan (élõ webkamerás közvetítés segítségével) megvitatták és értékelték az elhangzott elõadásokat, referátumokat, és kialakították a saját ajánlásaikat a Világszövetség számára. A világgyûlés végén elfogadott tizennyolc ajánlás közül négy a „fiatalok” témakö- rébe tartozik. Hangsúlyozták, hogy a bibliatársulatoknak jobban ki kellene használniuk az internetes társasági fórumokat (facebook, twitter stb.) ahhoz, hogy hatékonyabban elérjék a fiatalabb korosztályt a Biblia üzenetével. Több fiataloknak szóló ismeretterjesztõ anyagot kellene kidolgozniuk és több fiataloknak szóló programot kellene meghirdetniük, valamint létre kellene hozniuk egy globális, fiatalos és fiatalok által vezetett „agytrösztöt”, hogy releváns módon szólíthassák meg ezt a generációt. A Bibliatársulatok Világszövetsége hat évre megválasztotta új elnökét, az indiai Dr. Robert Cunville-t, aki az új-zélandi Dr. George Bartont váltotta ebben a tisztségben. Dr. Cunville több mint harminc éven át evangelizált Billy Graham munkatársaként szerte a vilá- gon. 1994 és 2000 között az Indiai Bibliatársulat elnöke volt. Dr. Miller Milloy megbízatásá- nak lejártával a malajziai születésû brit Michael Perreaut veszi át az UBS fõtitkári posztját. Az alábbiakban Philip Jenkins professzornak a globális keresztyénség megváltozott és folyamatosan változásban lévõ helyzetérõl szóló elemzését adjuk közre, amelyet a világhírû egyháztörténész a Szentírás megváltozott értelmezési horizontjáról szóló, igen elgondolkodta- tó látleletével zár. Reményeink szerint egy késõbbi lapszámban Melba Maggay professzor elõ- adásával egészíthetjük ki rövid betekintésünket a Bibliatársulatok Világszövetségének globá- lis eszmecseréjébe. (Pecsuk Ottó)

Bár ritkán lehet ellenõrizni és bizonyítani egy prófécia tyénség –, többé nem tartható. E kétségtelen ténynek igen beteljesülését, mégis erre lehet példa St. Vincent de Paul komoly következményei vannak arra nézve, hogy mit gon- 1640 körüli jóslata. Európa történelmének egyik legsöté- doljunk magáról az egyházról és a misszióról. tebb idõszaka volt ez; éppen a harmincéves háború legádá- zabb küzdelmei zajlottak, és az európai boszorkányüldözé- sek is ekkor érték el tetõpontjukat. Ezekben a szörnyû na- Súlypont-eltolódások pokban Vincent arra figyelmeztetett, hogy Jézus ígérete szerint egyháza ugyan az idõk végezetéig fennmarad, de A folyamat, amelyet bemutatok, igen egyszerû, mégis azt nem említette, hogy Európában. A jövõ egyháza – így bonyolult következményei vannak. Röviden beszámolnék Vincent – Dél-Amerika, Afrika, Kína és Japán egyháza arról, hogy az elmúlt egy évszázadban hogyan változott lesz. Noha vitatkozhatnánk Japán említésének jogosságán, meg világszerte a keresztyén hívõk létszáma és területi el- mégis, amit mond, lényegét tekintve helytálló, sõt, ki me- oszlása, és hogy ennek a változásnak mi volt az oka. Ezt rem mondani: prófétai. A hagyományos álláspont, misze- követõen e változás egyes következményeit vizsgálom. rint a keresztyénséget túlnyomórészt fehér bõrû európaiak Egyszerûnek neveztem ezt a folyamatot, mert valóban és amerikaiak alkotják – azaz lényegében a nyugati keresz- az is. 1900-ban a világ akkori lakosságának hozzávetõle-

57 gesen a harmada volt keresztyén, s ez az arány többé-ke- 2005-ben viszont a földrész lakossága meghaladta az egy- vésbé máig megmaradt, sõt, a becslések szerint 2050 kö- milliárdot, 2050-re pedig elérheti a 2-2,25 milliárdot is. rül is körülbelül egyharmad lesz a keresztyének aránya. A Hogy csak egy példát említsünk: a mai Kenya területén világ keresztyén népességének az aránya tehát – igen fel- 1900-ban csupán egymillió ember élt – ez mára, alig több tûnõ módon – állandónak tûnik. mint egy évszázad alatt negyvenmillióra emelkedett. Másfelõl azonban szembeötlõek a végbement változá- 2050-re pedig Kenya népessége elérheti a 80 millió fõt, sok. Hogy csak egyet említsünk: a világ népességének vagy akár még ennél többet is. robbanásszerû növekedésével együtt a keresztyének szá- Ez nem csupán azt jelenti, hogy Afrika lakossága, de ma is meredeken emelkedett. Míg a világ népessége 1900- azt is, hogy a keresztyén lakosság lélekszáma is megnõtt. ban 1,62 milliárd fõt tett ki, ma ez a szám 6,9 milliárd, Ennek következtében, az afrikai keresztyének száma, ami 2050-re pedig valószínûleg eléri a 9,2 milliárd fõt. Ennek 1900-ban még csak tízmillió volt, 2015-re 500 millióra eredményeképpen a világon ma nagyjából négyszer annyi emelkedik, és – ha az elõzetes számítások helyesek – keresztyén él, mint 1900-ban. Azzal együtt, hogy szám- 2050-re elérheti az elképesztõ, egymilliárdos létszámot. arányát a világ népességében megõrizte, egyes területeken Másként fogalmazva, az afrikai keresztyének száma – ahol ez korábban elképzelhetetlennek tûnt – hihetetlen 2050-ben majdnem a kétszerese lesz annak, ahány keresz- mértékben megnõtt a keresztyének száma. tyén 1900-ban az egész világon összesen volt. Még inkább figyelmet érdemel e hívõk földrajzi meg- A huszadik századi keresztyénség határozottan euro- oszlása (ezt mutatjuk be az 1. táblázatban, amelyben a amerikai vallás volt. 1900-ban e két földrész adta a világ World Christian Database /WCD/ értékes kutatási ered- keresztyénségének 82%-át, és ez az arány még 1970-re is ményeit vesszük alapul). Ahogyan arra majd részletesen csak 57%-ra csökkent. Ettõl kezdve azonban nagy válto- kitérek, e számok helytállósága kapcsán fenntartásaim zás következett. Mára az euro-amerikai keresztyének a vi- vannak, különösen is egyes régiókra vonatkozóan. Nagy lágkeresztyénség 38%-át teszik ki, ami 2050-re 27%-ra vonalakban azonban az adatbázis megbízható. fog csökkenni. A legfontosabb változás, ami ezekbõl a számokból ki- Voltaképpen, még ezekbõl a számokból sem derül ki a tûnik, természetesen az, hogy Észak-Amerika és Európa, változás valódi mértéke, hiszen manapság az „európaiak” mint egykori keresztyén fellegvárak, arányaikat tekintve vagy az „észak-amerikaiak” közé besorolt keresztyének zuhanó tendenciát mutatnak. Ez nem azt jelenti, hogy a között is sokan származnak a déli országokból. 2050-re keresztyének lélekszáma ezeken a területeken csökkent például az USA lakosságának nagyjából mintegy egyne- volna, sõt, éppen ellenkezõleg: a keresztyének száma más gyede latin-amerikai származású lesz, és 50-60 millió területeken nõtt meg oly mértékben, hogy az arányok amerikai fogja magát mexikói származásúnak vallani. Az ennyire eltolódtak; mindazokon a területeken, amelyeket amerikaiak 8%-a lesz ázsiai eredetû, miközben e közössé- az 1980-as évektõl kezdve Global South-nak (tkp. „a vi- gek tagjai – koreai, kínai, vietnami – fõleg keresztyének. lág déli része”, a fejlõdõ harmadik világ) neveznek, az af- Európa keresztyén lakosságának jelentõs része szintén a rikai, ázsiai és latin-amerikai földrészeken. A WCD ada- bevándorlók közül – afrikai, ázsiai és afro-karibi – kerül tai szerint 1900 és 2010 között Európában mintegy 29%- majd ki. 2050-ben tehát a Párizsban élõ kongói, vagy a kal nõtt a keresztyének száma, ami igencsak komoly nö- Los Angeles-i koreai is az „euro-amerikai” keresztyének vekedésnek tekinthetõ. Viszont, ugyanebben az idõszak- közé fog tartozni. ban, ha az abszolút számokat tekintjük, Afrikában a ke- Ha a 21. század közepére tekintünk elõre, akkor – a resztyének száma hihetetlen mértékben, 4930%-kal nõtt. számadatok alapján – azt láthatjuk, hogy a keresztyének Ez a növekedés Dél-Amerikában 877%-os. Az egyes fele- többsége az egyenlítõhöz közel fog élni. A WCD adatai kezetek növekedése még inkább elképesztõ: Afrika kato- alapján 2050-re a világ keresztyén népességének messze likusainak száma a huszadik század alatt 1,9 millióról 130 legnagyobb része afrikai lesz, a világ keresztyénségének millióra emelkedett – ez 6708%-os növekedést jelent. mintegy 32%-át téve ki. A dél-amerikaiak aránya 21%-ra Két különbözõ folyamat figyelhetõ meg ebben. Miköz- nõ, és ez a szám még tovább emelkedne, ha hozzávennénk ben a világ egyes részein a keresztyénség lélekszáma nö- az Észak-Amerikában élõ latin-amerikai származásúakat. vekedik, a hagyományos vagy az õsi vallások lélekszáma Röviden, 2050-re a világ keresztyénségének jóval több, csökken. Ez leginkább Afrikára jellemzõ, ahol a huszadik mint a fele afrikai vagy latin-amerikai lesz. Ha felidézzük, század folyamán a keresztyénség aránya a földrész lakos- hogyan oszlott meg a keresztyénség alig pár évtizede, ságának 10%-áról 46%-ra emelkedett. 1970 körül, azt kell észrevennünk, hogy két-három nem- Nem kevésbé jelentõs az sem, hogy a déli területek lé- zedéknyi idõ alatt hihetetlen, világméretû változások tör- lekszáma kiugróan megnõtt. Miközben Európa népesség- téntek. növekedési mutatói nem változtak, vagy éppen csökkenõ irányszámot mutatnak, a világ más részein nagyon maga- Magyarázat a fenntartásokra sak maradtak. Latin-Amerikában a keresztyének lélekszá- mának nagymérvû emelkedése teljes egészében a lakos- Meg kell magyaráznom, miért voltak fenntartásaim a ság lélekszám-növekedésének a következménye. A föld- WCD adatainak minden további nélküli elfogadását ille- résznek, amely már 1900 körül is szinte teljes egészében tõen. A 2. táblázatban azokat az országokat sorolom fel, keresztyén volt (legalábbis abban az értelemben, ahogyan amelyekben az említett forrás szerint a legnagyobb szám- ma a keresztyén jelzõt használják), egyszerûen sokkal ban élnek keresztyének. Két olyan kérdés is felvetõdik, több lakója lett. amelyek a hit számszerû felmérésének módszertani ne- A demográfiai változás még jellemzõbb Afrikára, hézségét jelzik. Nagy-Britannia esetében például, az 50 amelynek 1900 körül talán ha 100 millió lakosa lehetett, milliós becsült lélekszámba alapjában véve az ország

58 minden olyan lakosát beleszámolták, aki nem más vallá- resztyénség új megnyilvánulási formái erõsen karizmati- súnak vallotta magát. Ebbõl természetesen nem lehet arra kus jellegûek, teljesen más képet mutatnak, mint ami az következtetni, hogy az illetõ valóban keresztyén feleke- észak-amerikai vagy európai keresztyénség „fõ irányvo- zethez tartozik vagy keresztyén életet él, de még azokra nalát” jellemzi. sem, akik egy felmérés során – akármilyen sajátos egyéni E különbség okairól lehet vitatkozni. Egyesek az újabb szempont szerint – keresztyénnek vallják magukat. Azt gyülekezetek eksztatikus és karizmatikus jellegét azzal gondolom tehát, hogy a WCD eltúlozta a hagyományosan magyarázzák, hogy azokon a területeken, ahol a keresz- keresztyénnek tekintett országokban található keresztyé- tyénség újabban elõretört, a régebbi és ennél fogva meg- nek számát; itt azokról az országokról van szó, amelyek határozó mûveltségre ez volt jellemzõ; például a hagyo- történelmük során a bevett keresztyén felekezeteket támo- mányos, õsi vallások Afrikában is folyamatosan hatnak a gatták, és ami különösen is nagy hatással volt arra, hogy keresztyénségre. Más eltérések magából az újszerûségbõl mit is gondolunk európai keresztyénségnek. Akármilyen erednek. Ahogyan azt már a vallásszociológusok régóta nagyot is csökkent Európa jelentõsége a keresztyén világ- tudták, az új, még kialakulóban lévõ vallási közösségek ban az elmúlt egy évszázadban, a WDC kimutatásaiban hajlanak az olyan sajátosságok elfogadására, amelyek kö- mégis alulbecsülik ezt a csökkenést. vetkeztében inkább szektának, mintsem egyházi közös- Ezzel együtt a WCD azon országokra vonatkozó becs- ségnek tûnnek. Hozzá kell tennem, e kifejezések egyikét lése is kérdéses, ahol a keresztyének szigorú felügyelet sem használom negatív értelemben, hanem csak mint egy alatt állnak, vagy a kormány, esetleg más vallási közössé- adott jellemzõvel bíró vallási csoport jelzõit. A szekták, gek nem nézik õket jó szemmel. Senki sem kételkedik ab- általában véve, inkább szenvedélyesen és rajongó lelkese- ban, hogy az olyan országokban, mint India és Kína, ko- déssel élik meg hitüket, sokkal karizmatikusabb jelleggel, moly létszámban élnek keresztyének, bizonyára többen, a csodás isteni beavatkozás lehetõsége iránt jóval fogéko- mint ahányan ezen országok hivatalos kimutatásaiban sze- nyabban. Emellett a nem-egyházi (laikus) tagokat is na- repelnek. De hányan lehetnek azok, akikrõl nincs tudomá- gyobb szerepvállalásra buzdítják. A „szektás” modell szá- sunk? Sokan kétségbe vonják azt, hogy Kínában és Indiá- mos olyan jellemzõt foglal magában, amelyeket általában ban olyan nagy lenne a keresztyének létszáma, mint sokan véve Afrika, Ázsia vagy Latin-Amerika új gyülekezetei- feltételezik: 115 illetve 58 millió fõ. Indiában például, a hi- nek a jellemzõiként is emlegetnek. vatalos kormányadatok szerint 23 millió keresztyén él; er- Akármik is legyenek az okok, az újabb gyülekezetek – rõl azonban mindenki tudja, hogy alulbecsült szám. Ke- és azok a gyülekezetek, amelyek egyre inkább meghatáro- resztyének millió, különösen is a szegényebbek, a funda- zókká válnak a világ egyházi életében – hajlamosak a hit, mentalista hinduk általi üldözéstõl tartva – teljes joggal –, a teológia, és a keresztyén élet bizonyos kérdéseit elõtér- félnek nyíltan megvallani a hitüket. Ezzel kapcsolatban be helyezni, és ennek következtében egyre inkább elsza- nagyjából az az álláspont alakult ki a hozzáértõk között, kadnak az „északi országok” (a Global North) régebbi fe- hogy India tényleges keresztyén népessége inkább 40, lekezeteitõl. Nagy általánosságban felvázolnám ezeket a mintsem 58 vagy 23 millió fõ. A Kínára vonatkozó adatok kulcsfontosságú különbségeket, amelyek az elkövetkezõ kapcsán még inkább kénytelenek vagyunk találgatásokra évtizedekben valószínûleg egyre szembetûnõbbek lesznek hagyatkozni; a WCD által közölt 115 millió valószínûleg a keresztyének gondolkodásában. túlzás. Én magam a kínai keresztyének számát jóval ez alá Nyilvánvalóan nem arra utalok itt, hogy ezek a jellem- becsülném, a WCD által közölt számadat felét tartom va- zõk földrajzi kiváltságok volnának, hogy csak Afrikában lószínûnek. Lehet, hogy én is tévedek, de erre vonatkozó- léteznek, Európában viszont nem. Igen könnyen be lehet- an sem nekem, sem a WCD kutatóinak nincs semmi olyan ne bizonyítani azt, hogy egyes európai vagy amerikai gyü- biztos adatunk, amire támaszkodhatnánk. lekezetekre ezek éppígy jellemzõk. A célom, hogy meg- Ha a WCD-nek a jelenre vonatkozó becslései túlzottak, határozzam, az adott területre a hitnek melyik irányzata a akkor ez igaz lehet az elkövetkezõ évtizedek elõzetes jellemzõ, és hogy ez az irányzat hogyan nyilvánul meg. becsléseire is. E számok különösen is azzal kapcsolatosan okozhatnak gondot, ha az ázsiai keresztyének jövõbeli Döntõ kérdések számát akarjuk felmérni. Szerintem az ázsiai keresztyének 2050-es létszámára vonatkozó becslés – 600 millió fölötti Az elõbb leírtak alapján utalnék néhány olyan halasz- lélekszám – jócskán eltúlzott. De ahogyan azt már megje- tást nem tûrõ teológiai kérdésre, amelyek a keresztyénség gyeztem, én sem tudok semmi olyan biztosat, ami alapján globális méretû átrendezõdésébõl következnek. Most csu- ezt a számot jobban meg tudnám becsülni. pán érintõlegesen foglalkoznék ezekkel a kérdésekkel, mivel más munkáimban már részletesebben írtam róluk, s A változás jelentõsége ezekkel olyan kiváló tudósok is foglalkoztak már, mint Lamin Sanneh, Mark Noll és John Allen1. Ha csupán arról lenne szó, hogy a világ keresztyén né- pességét különbözõ földrajzi vagy etnikai szempontok 1 Philip Jenkins, The New Faces of Christianity: Believing the Bible in szerint újra elrendeznénk, annak nem volna akkora jelen- the Global South (Oxford University Press, 2006); Lamin Sanneh, tõsége, a lényegen az nem változtatna. Mindazonáltal, a Disciples of All Nations: Pillars of World Christianity (New York: keresztyénség éppen elõretörõ és egyre jobban terjedõ Oxford University Press, 2007); Mark A. Noll, The New Shape of irányzatai bizonyos jellemvonásaikban nagyon is eltérnek World Christianity: How American Experience Reflects Global Faith (IVP Academic, 2009); John L. Allen Jr., The Future Church: How attól, amit az euró-amerikai világ elfogadottnak vagy álta- Ten Trends are Revolutionizing the Catholic Church (New York: lánosan jellemzõnek tart. Ahogyan azt látni fogjuk, a ke- Doubleday, 2009).

59 A karizmatikus hit ahogyan az a legtöbb tanult nyugati számára aligha len- Ahogyan azt már korábban említettem, ha megvizs- ne elképzelhetõ. Ugyanez a helyzet az ördögûzéssel és a gáljuk a Global South leggyorsabban növekedõ gyüleke- gyógyításokkal is. Ha nem tartjuk a gyógyítást közpon- zeteit, azok karizmatikus jellege azonnal szembetûnõvé ti jelentõségûnek, aligha tudjuk megérteni a modern ke- válik. Igehirdetésük – a fõbb nyugati egyházak számára resztyénség világméretû növekedésének az okát. Az – a végletekig leegyszerûsítve karizmatikusnak tûnik, egészség és a gyógyítás fontosságát, annak hangsúlyo- nem is említve annak látomásosságát és apokaliptikus zását nem lehet többé figyelmen kívül hagyni, mivel a jellegét. Ebben a gondolkodásmódban mindennapos a fejlõdõ társadalmak egyik legátfogóbb jellemzõje a be- prófécia, miközben a hit általi gyógyítás, az ördögûzés és tegség. A helyzetet csak súlyosbítja az, hogy ezekben az az álomlátás is mind alapvetõ, nélkülözhetetlen elemek. országokban a kórházak, az egészségügyi intézmények Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy ezek az újabb közös- túlzsúfoltak, nem higiénikusak, olyannyira, hogy sokan ségek valamelyik történelmi pünkösdista felekezethez eleve lemondanak az orvosi ellátásról, akármennyire sú- tartoznának, hanem hogy hasonló megnyilvánulások jel- lyos is az állapotuk. Ennek következtében különösen is lemzik õket, akárhogyan viszonyuljon is hozzájuk a tár- megnõ azok szerepe, akik szellemi, természetfölötti esz- sadalom vagy az egyház. Igaz ez az anglikánokra, sõt, közökkel való gyógyulást kínálnak; kétségtelen, hogy még a katolikusokra is, éppúgy, mint a baptistákra vagy az efféle misszió a legmeghatározóbb Afrika, Latin- a presbiteriánusokra. Amerika és a Csendes-óceáni szigetvilág leggyorsabban Az elkövetkezõ évtizedekben a keresztyén teológia növekvõ gyülekezeteiben. Az ilyen gyülekezetek a nagy egyik legfõbb feladata a pneumatológia, azaz a Szentlélek gyógyító missziók, ébredések és csodakampányok révén munkálkodásáról szóló tanítás újbóli felfedezése lesz, s ez különleges látványosságot is kínálnak. Más szervezetek a feladat az egyházak és a gyülekezetek közös feladata. azzal szereznek támogatókat, hogy önkéntes orvosok és ápolók révén orvosi ellátást biztosítanak; az efféle szol- Megváltás és lelki (szellemi) hadviselés gálatot a keresztyén misszionáriusok éppúgy felkarol- Ha létezik egyetlen olyan, döntõ jellemvonás, ami a ják, mint az iszlám fundamentalisták. A West African modern nyugati keresztyénséget megkülönbözteti az Új- Mosama Disco Christo Church egyik vezetõjének az szövetség világától, akkor az nem más, mint az alapvetõ igehirdetésébõl idéznék, aki ezt mondta követõinek: hit a gonosz természetfölöttiségében, ami a földön beteg- „Mi mindannyian azért vagyunk ebben a gyülekezetben, ségekben, elnyomásban, megszállottságban és megkötö- mert itt találtunk gyógyulást. A legtöbben azok közül, zöttségben egyaránt megnyilvánul. Az észak-déli felosz- akik ma itt összegyûltünk, egyébként már nem is él- tás nem kizárólagos, valamint vannak olyan euro- nénk. Ez az, amiért itt vagyunk.” Ez az, ami annyira amerikai keresztyének, akik elfogadják az ördögi és a dé- nyilvánvaló Afrikában, és annyira idegen a nyugati ke- moni dolgok létezésével kapcsolatos, a természetfölötti resztyéneknek. Még azok a mennoniták is, akik Afriká- harcra, és a spirituális gyógyításra vonatkozó elméleteket. ban vannak, gyógyítanak. Máskülönben mit is keresné- Mégis, a legtöbb nyugati keresztyén csak gúnyolódik nek ott? mindezen, s a világiasabb gondolkodásúak így tekintenek az efféle megnyilvánulásokra. A felvilágosodás utáni A gyógyítással és az ördögûzéssel kapcsolatos gondo- nyugati keresztyének számára az Újszövetségnek a dé- latok egyáltalán nem újak a keresztyénség számára: azok monokkal kapcsolatos kijelentései olyan keveset jelente- a történetek, amelyek két évezred szentjeinek az életérõl nek, hogy még a fáradságot sem veszik azok tanulmányo- és olyan helyekrõl szólnak, ahol csoda történt, errõl ta- zására. Számos nyugati keresztyén, amikor e szakaszokat núskodnak. Az elmúlt fél évszázadban ezek a gondolatok olvassa, úgy gondolja, hogy azok az írásfejlõdés egyik ismét a keresztyénség érdeklõdésének az elõterébe kerül- korai, mára régen túlhaladott állomását jelzik. Mindazo- tek, ahogyan a karizmatikus és pünkösdista gyülekezetek náltal, ez a természetfölötti személetmód, természetesen, létszáma is világszerte robbanásszerû növekedésnek in- a keresztyénség õsi gyökereihez nyúlik vissza. dult. És ahelyett, hogy csupán a régmúlt korok szent hõ- Ha az evangéliumokat olvassuk, a démonokkal és a dé- seirõl szóló történetekben fordulna elõ, a gyógyítás még moni erõkkel közelrõl is megismerkedhetünk. Amikor ar- a legkisebb pünkösdista gyülekezet életétõl is elválaszt- ról írt, hogy a keresztyénségnek ki kell vennie a részét a hatatlan, mindennapjaik része lett. társadalmi igazságosságért való küzdelmében, Jim Wallis John Allen nagy hozzáértéssel tárta föl ezt a változást helyesen hívta fel a figyelmet arra, hogy ha a „szegények- a római katolikus egyház vonatkozásában, amelyik jere” vonatkozó utalásokat kihagyjuk, a bibliai szöveg ér- lenleg is a világ legnagyobb vallási intézménye. Miköz- telmének az egésze sérül. Ugyanígy, akkor is igen kevés ben a római katolikus egyház mindig is kizárólag önma- maradna az Újszövetségbõl, ha minden, az angyalokra, gát tekintette az „egyedüli, szent, katolikus és apostoli” démonokra és szellemi lényekre vonatkozó említést ki- egyháznak, Allen ezt az intézményt, amelynek súlypont- hagynánk abból. A csodás gyógyítások történetei nélkül a ja egyre inkább délre helyezõdik át, a „globális, eltökélt, négy evangélium csak egy vékonyka röpirat volna. Az új pünkösdi és kifelé forduló” jelzõkkel illette. Az, hogy a keresztyénségen belül igen sokan feltételezik egy olyan déli gyökerû katolikus egyház karizmatikus vagy szellemi világmindenség létét, ami teljesen eltér attól, pünkösdista lesz, majdhogynem elkerülhetetlennek tû- amit a fõbb nyugati egyházak képviselnek. nik. Hogy elég pünkösdista lesz-e ahhoz, hogy tagjai hû- ségesek maradjanak hozzá – azaz kellõképpen rugalmas, Gyógyítás hogy elismerje, a hagyományos hierarchikus szervezeten Ebbõl fakadóan a démonokról szóló tanítást az afrikai kívüli kegyelmi ajándékok hatalmát – még megválaszo- és az ázsiai egyházak tagjai elfogadják, mégpedig úgy, landó kérdés.

60 Felekezetek és cimkék Az iszlámmal való kölcsönhatás teljesen más problé- Amikor amerikaiak kérdezik azt tõlem, hogy mi a leg- mákat vetett föl, amelyek – ha azokat rosszul kezelték – fontosabb dolog, amit – például – az afrikai keresztyének komoly vérontásokhoz vezethettek. életérõl szükséges tudniuk, mindig azt válaszolom, hogy Az ázsiai keresztyéneknek, az olyan kifinomult vallá- mindenekelõtt el kell felejteniük minden olyan bevett sokkal érintkezve, mint a buddhizmus, a konfucianizmus szólamot, amelyek a különféle egyházi csoportokra és és a taoizmus, kevésbé komoly problémákkal kellett felekezetekre vonatkoznak. Akik a déli keresztyénséget megküzdeniük. A hívõk ki akarták alakítani és meg akar- nyugati szemmel figyelik, gyakran megpróbálják – ták védeni a maguk életterét a társadalomban, megõrizve amúgy sikertelenül – azt különféle csoportokba sorolni, a jó kapcsolatot, ugyanakkor ellenállni a szinkretizmus úgy, ahogyan különbséget teszünk a jobb és baloldali, a bármiféle kísértésének. Hogy erre képesek legyenek, ál- konzervatív és a liberális, a hívõ karizmatikus és a hitet- landóan a bibliai példákat és a történelmi elõzményeket len társadalmi aktivista között. Számtalan amerikai pél- kellett szem elõtt tartaniuk. da támasztja alá ennek a besorolási módnak a hiányossá- gait, a déli egyházak esetében azonban ennek a felosztás- Az iszlám nak még kevesebb értelme van. A keresztyénség ott csu- Minden egyes vallásnak, amelyik a keresztyénség ve- pán annyit jelent, mint a hit, ami gyógyít – meggyógyít- télytársa, megvannak a maga sajátosságai és veszélyei, ja a testet, a lelket és a szellemet, éppúgy, mint a társa- de talán egyik sem okoz annyi gondot, mint az iszlám, dalmat és a közösséget. A megváltás és a felszabadulás amelyiknek ugyanakkor a keresztyénséggel is sok közös egy és ugyanaz. Ehhez hasonlóan, a magatartási formák gyökere van. Sok kortárs tudós szerint a keresztyénség és és a gyakorlat úgy fogják át a felekezeteket, ami nyugati az iszlám kialakulásának korai formái sokkal közelebb szemmel idegennek tûnik, s ennél fogva az olyan jelzõk, állnak egymáshoz, mint ahogyan azt feltételeztük. Egye- mint „evangélikál”, „liturgikus”, „katolikus” és „kariz- sek szerint magában a Koránban is maradtak fönn ke- matikus” olyan módon kapcsolódnak össze, ami teljes- resztyén szövegek, és számos muzulmán vallási gyakor- séggel érthetetlen a „mainstream” nyugatiak számára. lat is keresztyén eredetû. Az új évszázad egy másik sürgetõ teológiai kihívását Kisebbségek fogalmazza meg a következõ kérdés: milyen kapcsolat A nyugati keresztyének évszázadok óta olyan társa- van, és milyen kapcsolatnak kellene lennie a keresztyén- dalmakban éltek, amelyekbõl lényegében hiányzott a ség és az iszlám között? Vajon az iszlám egy teljesen kü- vallási vetélkedés bármely formája. Néhány társadalom lönálló vallás, ami úgy különbözik a keresztyénségtõl, kész volt arra, hogy megtûrje a kisebb zsidó közösségek mint a sintoizmus vagy a hinduizmus, vagy a két vallás meglétét, míg másoknak ez sajnos nem sikerült. A hívõk olyan, mint két testvér, akiket születésükkor elválasztot- hûségét hosszú ideig leginkább világi mozgalmak tették tak egymástól, és különbözõ környezetben nõttek fel? próbára, akár szocialista, akár kommunista, akár liberá- Vajon az iszlám az ördög mûve? Vagy egy olyan keresz- lis, akár fasiszta mozgalmakra gondolhatunk. A keresz- tyén tévtan, amelyet valahogyan vissza lehetne terelget- tyének gyakran politikai hatalommal is bírtak, így lehe- ni az akolba? És mi a helyzet a Koránnal: vajon valóban tõvé vált számukra az, hogy a szélesebb társadalmat is prófétai irat, Isten kijelentése? A multikulturalizmus en- úgy alakítsák, ahogyan az nekik megfelelt. A többségi lét nek az elfogadását kívánná meg, de ha eddig elmegyünk, hosszú ideig nem volt kérdéses. mi tart vissza bennünket attól, hogy végig menjünk ezen A Global South keresztyénsége természetesen más és az úton, és muzulmánná legyünk? És a kívánságot, hogy más környezetben, az õsi és igen mélyen gyökerezõ he- egy másik világvallással békében éljünk, hol kell felvál- lyi vallások ellenében alakult ki. A keresztyéneknek te- tania a sürgetõ szükségnek, hogy meghúzzuk és megerõ- hát meg kellett tanulniuk kisebbségként élniük, mind- sítsük az igaz hit határvonalait? azokkal az ellenérzésekkel és korlátozásokkal együtt, És mi legyen a muzulmánok irányában végzett igehir- amelyek az evangélium nyílt hirdetésének és a hittérítés- detéssel, feltételezve persze, hogy erre még egyáltalán nek a velejárói. Mi történik akkor, amikor egy teológiai van esély? Vajon a muzulmánok egy másik vallás tagjai, párbeszéd résztvevõi olyan elõfeltevésekbõl indulnak ki, olyanok, akiknek szükségük van arra, hogy a keresztyén amelyek egészen eltérnek a világi bírálókéitól, amikor a kijelentést megismerjék, vagy már elegendõ mértékben vetélytársak eleve elfogadják annak a személyes Isten- ismerik az igazságot ahhoz, hogy az efféle erõfeszítések nek a létét és hatalmát, aki az ember dolgaiba közvetle- szükségtelenek és nem kívánatosak legyenek? Mind Eu- nül beavatkozik, és inkább a kijelentés sajátos természe- rópában, mind Észak-Amerikában számos keresztyén tét igyekeznek tisztázni? egyház döntött már úgy, különösen is a liberális beállí- Afrika vallástörténetét a huszadik században legin- tottságúak, hogy a zsidók felé nem kell az evangéliumot kább az a tény határozta meg, hogy a földrész lakosságá- hirdetni, hiszen ezzel Istennek a zsidókkal kötött szövet- nak a fele az animizmusról és az õsi vallásokról a keresz- ségét ítélnénk el és tennénk érvénytelenné. De vajon a tyénségre és az iszlámra tért át; körülbelül negyven szá- muzulmánok is ismerik az Istenhez vezetõ utat? zalékuk lett keresztyén, tíz százalékuk pedig muzulmán. Az afrikai keresztyéneknek tehát naponként kellett tisz- A Biblia olvasásának különbözõ módjai tázniuk, hogyan viszonyulnak az animizmushoz és az Más tekintetben, az új gyülekezetek keresztyéneinek iszlámhoz, meghatározva, meddig mehetnek el a közös ismét fel kell tenniük néhány régi kérdést, újra nyitva dolgokban. A pogánysághoz való viszony meghatározá- azokat a vitákat, amelyeket a Nyugat már régen lezárt- sának a folyamata, természetesen, hasonlít ahhoz, amit nak gondolt. Az egyik legfontosabb kérdés magának a az õsegyház teológusainak is át kellett gondolniuk. Bibliának a helyes olvasása és értelmezése. Ha csak egy

61 kicsit is megismerjük az afrikai vagy az ázsiai keresz- keresztyén, aki kedveli az ókori zsidók történeteit, azt is tyénséget, hamarosan kiderül, hogy ott a Biblia és a bib- tudja, hogy ezek a történetek egy teljesen más társadalmi liai történetek hatnak át mindent. A Bibliát igen kedve- és gazdasági helyzetben születtek, amely csupán korláto- zõen fogadták azokban a közösségekben, amelyek tagjai zott gyakorlati jelentõséggel bír a modern társadalomra bele tudták élni magukat a Biblia által felvázolt társadal- nézve. Ezzel szemben, éppen az Ószövetség világa az, mi és gazdasági körülményekbe, nem kevésbé abba a ami számos afrikai és ázsiai keresztyénhez idõszerûen politikai helyzetbe is, amely az elsõ keresztyéneket kö- szól. Példaként idézném Madipoane Masenyát, egy libe- rülvette. Azokban a kultúrákban, amelyekben a Biblia rális teológust Dél-Afrikából: „Ha korunk afrikai embe- világnézetével könnyen tudtak azonosulni, sokkal köny- re nem érzi otthon magát az Ószövetség világában, akkor nyebb a Bibliát nem csak történelmi beszámolóként, ha- szükséges elgondolkodnia azon, hogy így vagy úgy, de nem a mindennapi élethez szükséges idõszerû útmuta- talán már elveszítette afrikai mivoltát”. Vajon egy mai tásként olvasni. európaira vagy észak-amerikaira tehetnénk-e hasonló Ha a Bibliát „déli” szemmel olvassa, a nyugati hívõ is megjegyzést? segítséget kap ahhoz, hogy a Bibliát kortárs iratként fo- A képesség, hogy bele tudták élni magukat az Ószö- gadja el, és nehéz lesz arra többé puszta történeti szöveg- vetség világába, hozzásegítette az afrikai és ázsiai ke- ként tekintenie. Nem állítom azt, hogy a jelenkori afrikai resztyéneket ahhoz, hogy azt saját történetükként fogad- vagy ázsiai keresztyének olyan prófétai látásmódot kap- ják el, és olyan könyvként, amely róluk szól. Különösen tak volna, amely révén képessé váltak volna arra, hogy az afrikai keresztyénekre van nagy hatással a zsidó az elsõ századi mediterrán világ dolgait tökéletesen értel- Ószövetség társadalma, különösképpen is a patriarchák mezzék. Sõt, elég gyakran fordul az elõ, hogy bibliaértel- világa és a sajátjuk közötti kézenfekvõ kulturális párhu- mezésük távol áll a valóságtól, és modern nézetek alap- zamok. Miközben Afrika mai lakosságának többségében ján helytelenül ítélik meg az ókori világot. Sok esetben ugyan nincs közvetlen tapasztalata a nomád élettel vagy azonban ezek a kortárs értelmezések igen mély értelmû a többnejûséggel kapcsolatban, mégis, igen könnyen tud- dolgokra világítanak rá. Minél jobban megérti valaki a nak azonosulni egy olyan társadalommal, ahol az effélék Biblia világát, annál könnyebben lesz képes elfogadni a megszokottak voltak. Sokak számára nem idegen a szöveg tekintélyét. Egy liberális afrikai teológus, a ke- véresáldozat, vagy a vér általi engesztelés gondolata nyai Musimbi Kanyoro szavai szerint „azokban a kultú- sem. rákban, amelyek messze kerültek a Biblia világától, nagy Ha Afrika mai lakói az Ószövetség világát megértik, a kockázata annak, hogy a Biblia beszámolóit nem tekin- ha abban a maguk világának párhuzamát ismerik föl, az tik valóságosnak”. Milyen furcsa: fikcióként olvasni a megkönnyíti az abban lefektetett erkölcsi, sõt, törvényi Bibliát! elõírások elfogadását is. Isten által ihletett szövegként Korunk Közép-Amerikájáról írva Francisco Goldman nem csupán a Biblia egésze hordoz különleges tekintélyt, arra hívja fel a figyelmet, hogy de ugyanezt a tiszteletet kell tanúsítani annak részletei Guatemala olyan, mintha a Biblia világa kelt volna iránt is, nagyobbat annál, mint ami a legtöbb „északi” életre. Juhok, disznók, szamarak, kígyók – ezek min- keresztyén számára megszokott. Még ha nem is külön- denhol ott vannak, éppúgy, mint a századosok, a ván- böznek egymástól, de a „dél” Bibliája sokkal vaskosabb, dorló hamis próféták minden fajtája, farizeusok, leprá- mint az „északi”, azaz: a déli keresztyének sokkal többet sok és szajhák. A szegény, falusias, maja jellegû vi- készek abból elfogadni, mint az északiak. dékben van valami varázslatos... Tökéletes hátteret nyújt azokhoz a vallási példázatokhoz, amelyek sivár és termékeny földekrõl, termésrõl és aratásról, éhség- Következtetés rõl és bõségrõl szólnak. Afrikában és Ázsiában olvasók milliói ismernek olyan Nyilvánvaló, hogy gondolataimat a lehetõ legtömö- utakat, ahol nagy a valószínûsége annak, hogy az utazót rebben igyekeztem kifejezni, és a folyamatban lévõ glo- kirabolják és megölik, annak reménye nélkül, hogy a hi- bális változásnak számos más következményét is említ- vatalos szervek bármit is tennének ennek megakadályo- hetnénk. Összegzésként azonban hadd emeljek ki két zására. Át tudják érezni, milyen az, amikor egy utca zsú- fontos dolgot. folásig megtelik beteg emberekkel. Megértik milyen az, Elõször is, a keresztyénségben jelenleg végbemenõ amikor a szegény asszony, aki csak pár fillért vesztett el változásokra nincs korábbi példa, s emellett még az a otthon, kétségbeesetten keresi az aprópénzt, hogy gyer- forradalmi átalakulás is eltörpülhet, amit mi reformáció- mekeinek élelmet vehessen rajta. Számos országban az nak nevezünk. olvasó számára nem idegen a szeszélyes gazdag ember, Másodszor, a jelenlegi változások megértése széles aki egyszer felajánlja vendégszeretetét, máskor viszont körû tájékozottságot kíván, jártasságot a társadalom- és a megfizethetetlen adósság kifizetését és erõn felül való ál- gazdaságtudományokban, éppúgy, mint a teológiában, dozatokat követel, és akit semmiképpen sem szabad fel- de talán mindennél nagyobb szükség van a történelmi ingerelni. Ma ez nem egy egyszerû gazdag ember vagy a változások helyes értékelésére. Mindezeken túl, azon görög világ elõkelõsége, hanem a kormánypárt korrupt „új” kérdések többsége, amelyekkel az elkövetkezõ évti- hivatalnoka. zedekben a gyülekezeteknek szembe kell nézniük, egyál- talán nem újak, sõt, azokról már az õsegyházban s az azt Az Ószövetség követõ korokban is folyt a párbeszéd és a vita. Ha nem A „friss szemek” számára a Biblia különbözõ részei ismerjük ennek a történetét, azaz az elõtörténetet, akkor közötti kapcsolat ma is élénk vita tárgya. Sok amerikai csak a meleg vizet fogjuk ismét feltalálni.

62 Noha gyakran idézik, engedtessék meg zárásként ne- 2. táblázat kem is T. S. Eliot találó szavait idéznem: A legnagyobb keresztyén népességû államok És nem hagyhatjuk abba a kutatást 2010-ben (millió fõ) És az lesz kutatásunk vége, Ha megérkezünk oda, ahonnan elindultunk USA 260 És elõször ismerjük fel azt a helyet. Brazília 177 (Little Gidding, Vas István fordítása) Kína 115 Oroszország 115 1. táblázat Mexikó 106 A keresztyén hívõk változó megoszlása (millió fõ) Fülöp-szigetek 84 Nigéria 72 1900 1970 2010 2050 Kongói köztársaság 65 Afrika 10 143 493 1,031 Németország 58 India 58 Ázsia 22 96 352 601 Nagy-Britannia 50 Észak-Amerika 79 211 286 333 Etiópia 50 Dél-Amerika 62 270 544 655 Európa 381 492 588 530 Forrás: World Christian Database, Óceánia 5 18 28 38 http://www.worldchristiandatabase.org/wcd/ Összes 558 1,230 2,291 3,188

Forrás: World Christian Database, Philip Jenkins http://www.worldchristiandatabase.org/wcd/ Fordította: Darvas-Tanács Erik

Könyvszemle

Blázy Árpád: Simon Griner (Grynaeus) és Buda (1521–1523) – Károli Gáspár Református Egyetem, Bp. 2010 –

Igen figyelemre méltó Blázy Árpád doktori munkája kezése elõtt még a Griner nevet használta, majd 1523- (PhD-értekezése). A mû jelentõségét mutatja, hogy nem- ban a preceptor biztatására Wittenbergben változtatta csak könyv alakban vehetõ kézbe, hanem a Studia Car- meg azt Grynaeusra. oliensia címû folyóirat is közreadta [XI(2010)1–2], így a A szép kiállítású könyv négy fõ fejezetre tagolódik, szûkebb szakmai (egyetemek, kutatóhelyek) rétegek amit Függelék és Képek egészítenek ki. A kötet végén számra is rögtön elérhetõvé vált. pedig jól használható Névmutató segít az eligazodásban. A 269 oldalas értekezés alapos kutatói munka alapján Az elsõ három fejezet tulajdonképpen háttérmunká- született. A szerzõ Bázelben, Tübingenben kutatta fel a nak számít: a szerzõ bemutatja Budát a 13. századtól legfontosabb forrásokat, de igyekezett a hazai szakiro- Mohácsig (I. fejezet), azzal a céllal, hogy megismertes- dalmat is a lehetõ legjobban megismerni s felhasználni. sen bennünket Griner mûködési helyével, továbbá meg- Simon Griner (Grynaeus) a szerzõ pontosítása szerint ismerhetjük a humanista gondolkodás fõbb jellemzõit 1494 szeptembere és 1495 márciusa között született (az- (II. fejezet), majd a magyarországi középkori oktatásról az nem 1493-ban) és 1541-ben halt meg Bázelben, ahol kapunk átfogó képet (III. fejezet). Mindezek segítenek mint a város (egyik) reformátorát tartják számon. Élete bennünket az adott kor légkörének megismerésében. A igazán változatos és mozgalmas volt. Így például részt legfontosabb és egyben a legizgalmasabb a Simon vett a speyeri birodalmi gyûlésen (1529), több egyete- Griner és Buda címet viselõ IV. fejezet. A történetírá- men tanított (Heidelberg, Bázel és Tübingen), vendéges- sunkban vita tárgyát képezte, hogy Griner egyáltalán kedett VIII. Henrik angol udvarában (1531), s az 1533- járt-e a magyar fõvárosban, s ha igen, akkor vajon met- ban Bázelben általa sajtó alá rendezett Euklidész kiadás tõl-meddig tartózkodhatott itt? A Budán töltött idõszak (A geometria elemei) elõszaváért, újabban már, mint milyen szerepet játszott életében? Blázy Árpád az általa Descartes filozófiájának úttörõjeként is számon tartják. idézett források alapján meggyõzõen bizonyítja, hogy A reformáció helvét ágának határozott képviselõje teoló- Griner járt Budán. Egész pontosan Bécsbõl érkezett, giai értekezést ugyan sohasem írt, mégis aktív részt vál- ahonnan 1520 decembere és 1521 nyara között indult út- lalt több fontos hitvita elõkészítésében és lebonyolításá- nak, és akkori magyar fõvárosunkban legkésõbb 1523 ban. Szoros baráti szálak fûzték Melanchthonhoz és a ná- februárjáig volt iskolamester. A szerzõ filológiai alapos- la mintegy 15 évvel fiatalabb Kálvinhoz. Grinert a ma- sággal veszi számba azokat a forrásokat, amelyek alap- gyar történetírás, mint humanista iskolamestert említi, ján bemutatja Griner Budán való tartózkodását. Példának aki az 1520-as évek elején Budán mûködött. Budára ér- okáért hadd említsük meg azt a Giriner(Grynaeus)-éle-

63 - B3 Ára: 1575,– Ft trajzot, amely a neves bázeli orvos, Heinrich Pantaleon szen a vérbeli humanistát ez az átlagnál jobban kellett, (1522–1595) által kiadott biográfia-gyûjtemény harma- hogy érdekelje. Példaként említhetjük Oláh Miklóst, aki dik kötetében olvasható: „És ezt követõen ugyanõ a ma- néhány évvel késõbb (1527 õszén) Hungaria címû mun- gyarországi Budán tûnt fel, ahol másfél évig egy iskola kájában megemlékezik a híres bibliotékáról. Biztatjuk a élén állott.” Mindezek Griner halálát követõen 25 évvel szerzõt a kutatások folytatására, hogy találjon újabb íródtak! Griner mûködésének színhelye nagy valószínû- Griner-forrásokat, leveleket, amelyek a budai tartózko- séggel – a szerzõ szerint – a Buda fõtemplomához (a Má- dás további, apró részleteire rávilágítanak. Merjük ezt tyás-templom elõdjéhez, a Nagyboldogasszony-temp- annak tudatban javasolni, hogy a Függelékben már így is lomhoz) tartozó városi plébániaiskola volt. jelentõs és elsõsorban teológiai tartalmú leveleket közöl. A magyar mûvelõdéstörténet szempontjából izgalmas Mindezek akár újabb irányba is vihetik Griner/Grynaeus kérdést feszeget a szerzõ, amikor arra a fontos kérdésre életmûvének kutatását. keres választ, hogy vajon mit és mennyit látott Griner a Összegzésként elmondható: Blázy Árpád logikusan híres Corvina-könyvtárból. Végkövetkeztetése így hang- felépítve, jelentõs forrásokat feltárva és elemezve készí- zik: „Griner minden bizonnyal jól ismerte a Corvi- tette el munkáját. Horváth János Az irodalmi mûveltség na–könyvtárat, sõt sok más humanistához hasonlóan ne- megoszlása. Magyar humanizmus (Bp.,1935) címmel ki is sikerült kivenni részét a »corvinamentésbõl«. Az ál- megírt munkájában foglalkozott többek között a Mohács lítólagos könyvtárosi megbízás azonban, hogy tudniillik elõtti humanizmus történetével. Azóta több neves szerzõ Griner is õre lett volna Buda várának eme világhírû, ám is foglalkozott a témával, pl. Csapodi Csaba (1910– kezdeti pompáját fokozatosan elvesztõ gyöngyszem- 2004) vagy Borzsák István (1914–2007). A teológus-tör- ének, valószínûtlen feltételezésnek bizonyult.” S hogy ténész szerzõ, ha szükséges, olykor vitázva érvel jeles hogyan is kell érteni a „corvinamentést”? Erre is kapunk kutatók téziseivel. Tegyük hozzá egy doktori értekezés- választ: a ferences barátból idõvel neves orientalistává és nek ez is fontos eleme. Griner munkásságának teljes fel- kozmográfussá lett Sebastian Münster (1488–1552) tárása természetszerûleg még folytatásra vár, e munka 1527-ben Bázelben kiadta Moses Maimonides Logiká- azonban nagyban segít még jobban megérteni a huma- ját. Ennek ajánlásából kiderül, hogy Griner egy olyan nizmus-kereszténység találkozásának sokszor ellent- héber kéziratot adott át Münsternek, amelyet még a bu- mondásoktól sem mentes korszakát, és feltárni a magyar dai Corvina-könyvtárból „mentett meg” és hozott magá- történelmet is alakító eszmei áramlatokat. val. A recens elgondolkozott azon, hogy Grinertõl miért nem maradt részletes leírás a Corvina-könyvtárról, hi- Szilágyi Csaba

TARTALOM

A FÕSZERKESZTÕ JEGYZETE A Theologiai Szemle alapításának BÓNA ZOLTÁN: 85 éves évfordulóján elhangzott elõadások: A vallásszabadság ...... 2 PETRÕCZI ÉVA: Teológiai szemlélõdés SZÓLJ, URAM! a bölcsésztudományban: KÁDÁR ZSOLT: Sem úr, sem szolga – testvérek, társak ...... 47 Korszakváltás Krisztus által ...... 3 SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: Teológiai szemlélõdés TANÍTS MINKET, URUNK! a politikatudományban ...... 48 (Ebben a rovatban csak lektorált tanulmányok jelennek meg!) PATKÓ GYULA: GALLUSZ LÁSZLÓ: Teológiai szemlélõdés A trón motívuma Ezékiel próféta könyve a mûszaki tudományban ...... 50 elsõ fejezetében ...... 4 GÖNCZÕ SÁNDOR: ITTZÉS GÁBOR: Reformáció a délszláv népek között Szerkezet és retorika nemcsak egyházi szempontból ...... 52 Luther meghalásra felkészítõ sermójában ...... 10 NÉMETH DÁVID: ÖKUMENIKUS SZEMLE Félelem – szorongás – hit ...... 18 PHILIP JENKINS: MIHALEC GÁBOR: A Biblia az átalakuló keresztyén világban A jegyesoktatás története ...... 33 A bibliamunka perspektívái CSÛRÖS ANDRÁS: egy megváltozott világban Dr. Békési (Panyik) Andor élete 1945–1946-ban, (Fordította: Darvas-Tanács Erik) ...... 57 különös tekintettel meghurcolására ...... 41 KÖNYVSZEMLE KITEKINTÉS SZILÁGYI CSABA: FAZAKAS SÁNDOR: Blázy Árpád: Simon Griner (Grynaeus) A lelkiismeret kultúrája és Európa jövõje ...... 44 és Buda (1521–1523) ...... 63

64 - B4 THEOLOGIAI SZEMLE

A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSÁNAK FOLYÓIRATA

ALAPÍTVA 1925 A TARTALOMBÓL

Struktúrák a Rohonci-kódex szövegében Helyzetjelentés egy amatõr kutatásról

* * *

Az Európai Unió és az arab világ párbeszéd lehetõségei

* * *

Cigány festészet – Gipsy painting ÚJ FOLYAM (LIV) – egy páratlan könyv ismertetése háttérrel – 2011 2 A fõszerkesztõ jegyzete THEOLOGIAI SZEMLE A fenntarthatóság mindannyiunk kimondott vagy kimondatlan kérdése. Van a fogalomnak in- 2011. 2. szám dividuálisabb, személyesebb valamint kollektívabb, személytelenebb vál- tozata. Van, akinek a puszta létfenntartás a nagy feladata, van akinek egy Felelõs kiadó: bizonyos életszínvonal fenntartása jelent égetõ kérdést. Szélesebb társadal- Magyarországi Egyházak mi, gazdasági összefüggésben beszélünk például az intézményfenntartás Ökumenikus Tanácsa dilemmájáról. Ezeken és az ezekhez hasonlókon túlmenõen azonban loká- lis és globális feladatként nehezedik ránk a fenntarthatóságnak a kérdése a Szerkesztõség: maga teljességében. Ökumenikus Tanács Irodája E kérdéskör leegyszerûsítve így hangzik: élhetünk-e úgy a teremtett vi- 1117 Budapest, lágunkban és a teremtett világunkkal, ahogy eddig tettük és most tesszük. Magyar tudósok körútja 3. A válasz a természettudományos kutatások részérõl és a teológiai, szo- Telefon: 371-2690 ciáletikai aspektusból is rövid és egyszerû: nem. A természettudomány Fax: 371-2691 szempontjából azért nem, mert elfogy az energia, mert megváltozik a klí- ma, mert élvezhetetlenné válik a víz, mérgezetté a levegõ és terméketlen- Kiadóhivatal: A Magyarországi né a termõföld. A kizsákmányolásnak a tempóját immáron a természet ön- Református Egyház reprodukciója nem tudja követni s a használat féktelensége okán olyan Kálvin János Kiadója geológiai, klímabeli és légköri változások állnak be, amelyeknek regenerá- 1113 Budapest, Bocskai út 35. lódása, gyógyulása teljességgel bizonytalan. Teológiai, szociáletikai szem- Telefon: 386-8267, 386-8277 pontból pedig azért folytathatatlan, fenntarthatatlan az az életstílus, amit a keresztyén világ is „megengedett magának” eddig, mert ellentétes a terem- Index: 26 842 tés rendjében az embernek adott feladattal és lehetõséggel. A megbízatá- ISSN 0133 7599 sunk arra vonatkozott, hogy óvjuk, védjük, kezeljük az Istentõl kapott te- remtést, de arra nem, hogy benne „Istent játszunk”, s a ránk bízott terem- Fõszerkesztõ: téssel, az úgynevezett élõ és élettelen világgal azt tegyük, ami jólesik, ami dr. Bóna Zoltán rövidtávon nagy hasznot jelent. A felelõsség, a bölcsesség és a mértékletesség a bûnbeesés után is – leg- Szerkesztõségi bizottság alább a szándék szintjén – követelmény az embertõl a teremtett világgal elnöke: dr. Kádár Zsolt való gazdálkodása során. A fenntarthatósághoz e három értéknek, mérték- tagjai: dr. Cserháti Sándor nek és jellegzetességnek újjá kell születnie az emberben, s ez újjászületés- dr. Fekete Károly nek radikális életmódváltozásban kell megvalósulnia. Újra meg kell talál- nunk a helyünket az elõkelõ, Istentõl nagy feladattal felruházott helyünket dr. Kodácsy Tamás a teremtett világon belül. Egyaránt meg kell erõsödnünk a saját teremtett dr. Reuss András voltunk és a körülöttünk lévõ világnak a teremtett volta tudatában. Véget Háló Gyula kell vetnünk annak, hogy a természetet instrumentalizáljuk, hogy arra esz- Kalota József közként úgy tekintsünk, mint aminek önmagában nincs értelme, hanem ki- Szuhánszky T. Gábor zárólag a mi szolgálatunkban van jelentõsége. T. Németh László Ez a mentalitás fenntarthatatlan, mert ezzel a mentalitással Isten teremtett világa fenntarthatatlan. Újra kell olvasnunk a teremtés történetét, a tör- Olvasószerkesztõ: vényt, az evangéliumot és az apostoli tanítást, hogy gyarló, bûnös, megvál- Jakab László Tibor tásra szoruló emberekként is az Isten teremtett világának a fenntartóiként és ne a pusztítóiként tudjunk élni. Nyomás: MondAt Kft. Bóna Zoltán Felelõs vezetõ: Nagy László Nyomdai elõkészítés: Külalak Bt. A Theológiai Szemle egyes számainak megjelenési ideje: 1. szám március 15. 2. szám június 15. Elõfizethetõ a kiadóhivatalban, pos- 3. szám szeptember 15. 4. szám december 15. tautalványon, vagy átutalással a Re- formátus Kálvin Kiadó 11711034– KÉZIRAT LEADÁSÁNAK IDEJE: 2011. 06. 01. 20856731 számlájára. A szerkesztõség közleménye Kérjük kedves munkatársainkat, hogy szövegszerkesztõvel készült írásaikat E-mail- Elõfizetési díj egy évre: 6300,– Ft ben Microsoft Word dokumentumban küldjék el szerkesztõségünkbe. A dokumentum Egyes szám ára: 1575,– Ft mérete A/4-es álló formátum, 2,5 cm-es margóviszonyokkal. A kenyérszöveg 12 pontos Times New Roman betûtípusból legyen szedve, szimpla sorközzel, ezzel is meg- Elõfizetési díja nyugati terjesztés- könnyítve az elõzetes terjedelemszámítást. Ha a dokumentum tartalmaz görög vagy ben befizethetõ a fenti forintszám- héber írást is, úgy csatolják ezeket a betûtípus file-okat is az anyaghoz, ennek hiányában nem garantált az írás pontos megjelenítése. E-mail címünk: [email protected]. lára. Internet: http://www.meot.hu. Az írás közlése nem jelenti azt, hogy a szerkesztõség a szerzõvel mindenben egyetért. Megjelenik negyedévenként A cikkek tartalmáért minden szerzõ maga vállalja a felelõsséget. Dokumentumok meg- õrzését, visszaküldését nem tudjuk vállalni." SZÓLJ, URAM!

Isteni szeretet Az Isten-szülte egyház kétféle szeretetgyakorlatáról

Fogadjátok be tehát egymást, ahogyan Krisztus is befoga- te a pünkösdi evangélizációt hallgató sokaságot: „Szabadulja- dott minket az Isten dicsõségére. (Róma 15,7) tok meg végre ettõl az elfajult nemzedéktõl!” (ApCsel 2,40). Mert mit tartozik rám, hogy a kívül levõk felett ítélkez- Ezért olvassuk késõbb a gyülekezetrõl, hogy élõ hit és zem? Nem a belül levõk felett ítélkeztek-e ti is? A kívül levõ- megváltozott élet nélkül senki nem mert hozzájuk csatlakoz- ket pedig Isten fogja megítélni. Távolítsátok el azért a go- ni, miközben elismerte és dicsérte õket a nép (ApCsel 5,13). noszt magatok közül! (1Kor 5,12-13) A Krisztusban nyert tiszta élethez való ragaszkodás újból Az egyházat a szeretet két megnyilvánulása jellemezte és újból kiszorítja soraink közül a bûnös és korrupt gyakorla- mindig: egyszerre volt befogadó (inkluzív) és kizárólagos tokat. Olykor maga Isten lép kirekesztõen, mint Anániás és (exkluzív). Befogadó, mert új és új Krisztus-követõk csatla- Szafira tragikus történetében. Mert nem maradhat Isten népe koztak hozzá. Kizárólagos, mert nem minden magatartást között hazugság következmények nélkül, még akkor sem, ha tûrt meg körében. az jelentõs részben szent célokat szolgál. Befogadó szeretet Az egyház befogadásában nem ismert Korunk közfelfogása szerint az értékek sokszínûek, ezért sem szociális, sem etnikai, sem kulturális határokat. Kezdet- az erkölcsi felfogásokat tolerálni illik. Így válik a házasság- tõl fogva szeretetgyakorlatához tartozott a szükségben lévõk- ban hûtlenkedõ, a vagyonát összeügyeskedõ, a szervezetét rõl való gondoskodás. Így ma sem tesz különbséget gazdag- szerrel romboló ember sztárrá, sõt akár példaképpé is. ság vagy szegénység alapján az emberek között, hisz a szere- „Ne ítélkezz!” – idézik Jézus Krisztust az egyházon belül tet nem tulajdonít önmagában értéket a gazdagságnak, de a azok, akiket már áthatott ennek a korbetegségnek mételye. S szegénységnek sem. Aki tehetõsebb, az Úrért az, s ilyen érte- ezalatt azt értik, hogy hívõ ember nem alkothat ítéletet sem- lemben „legyenek gazdagok a jó cselekedetekben, adakozza- mirõl és senkirõl. Azon munkálkodnak, hogy a keresztyének nak szívesen, javaikat osszák meg másokkal” (1Tim 6,18). végül ne tudják megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat Ezért olvassuk rögtön a születõ egyház megnyilvánulásaként, az igazitól. Így férkõzhetnek be az egyházba soha meg nem hogy a tehetõsebbek vagyonuk és javaik egy részét eladták és tért emberek, vagy akik bár valaha megtértek, de a hitet lel- „szétosztották mindenkinek: ahogyan éppen szüksége volt kükben megtagadták, s csak emberi mérce szerint élnek. rá” (ApCsel 2,45). Néha még a lelkiismereti szabadságra is hivatkoznak az Az egyház szeretetgyakorlatában az idegenek, az újak be- eltévelyedett tanítók: mindenki a lelkiismeretének felel. A fogadása is természetes, bár nem mindig zökkenõmentes. Az probléma az, hogy a lelkiismeretet valóban föl lehet szabadí- egyház mindig jól tudta, hogy tagjait nem maga válogathatja tani a bûntudat alól, hogy már nincs bûnismerete a léleknek, meg, mivel Isten választja ki magának õket. Így lettek az el- miközben vétkezik. Isten evangéliuma egészen másról szól: a sõ gyülekezet tagjai, vezetõi között nagyon hamar görögök lelket szabadítani föl a bûn rabsága alól. Mert az ember Isten- is. Így lett tagja az egyháznak hamarosan egy „szerecsen”. nek felel életével. Így lettek meghatározó tagjai a görögök, a barbárok, a szkí- A korinthusi gyülekezetet oly erõsen megkísértette az ták. Hamarosan sok papot, nõt, rabszolgát találunk sorai „ítélkezés-mentes” (a megítélésre való képtelenség) hamis- között. tan, hogy Pálnak figyelmeztetni kellett õket: „Vagy nem tud- A szeretetnek ez a határokat nem ismerõ befogadása min- játok, hogy a szentek a világ felett fognak ítélkezni? És ha ti den idõben Krisztus gyülekezetének igazi jele, s bár a világ ítélkeztek a világ felett, arra talán méltatlanok vagytok, hogy számára ez érthetetlen botrány, mégis kívánkozik utána. Mig- jelentéktelen ügyekben ítélkezzetek? Vagy nem tudjátok, rációs politikával, kisebbségi jogokkal igyekszik ezt az ideált hogy angyalok fölött is ítélkezünk majd? Akkor mennyivel megvalósítani, de Krisztusban gyökerezõ szeretet nélkül ez inkább ítélkezhetünk a mindennapi élet dolgaiban!” „Nem a lehetetlen. Krisztus nélkül csak idegengyûlölet, fajgyûlölet, belül levõk felett ítélkeztek-e ti is? A kívül levõket pedig Is- kirekesztés, vagy épp a másság és kisebbség diktatúrája az, ten fogja megítélni. Távolítsátok el azért a gonoszt magatok amit a közösségek védelmében gondol és tesz az ember. közül!” (1Kor 6,2-3 és 5,12-13). Péter apostolnak is csak az Úr segítségével nyílt meg a A tökéletes etikai „tolerancia” (azaz elvtelenség) és a meg- szeme arra, hogy megértse, „nem személyválogató az Isten, szokottól eltérõ „másság” (azaz az erkölcsi szabadosság) ko- hanem minden nép között kedves elõtte, aki féli õt, és igaz- rában különösen is fontos, hogy a hívõk „tiszta és szent éle- ságot cselekszik” (ApCsel 10,34). te” szemmel láthatóan ütközzön a társadalom jót és rosszat A befogadásnak valójában egyetlen feltétele volt és van összemosó irányultságával. azóta is: megtérni a Jézus Krisztusban való hit által Istenhez, Jézus Krisztus magasra tette a mércét: „…ha valaki a leg- és így befogadni az igazi éltetõt, a Szentlelket. kisebb parancsolatok közül akár csak egyet is eltöröl, és úgy Kizárólagos szeretet Szeretete tisztaságából adódóan vi- tanítja az embereket, az a legkisebb lesz a mennyek országá- szont az egyház minden korban törekszik arra, hogy ne enged- ban…” (Mt 5,19). jen semmilyen más evangéliumnak, más Jézusnak, más lélek- Az Isten-szülte egyház lelki hagyományát azok a gyüleke- nek, és ezzel más etikának teret maga között. Ahogy már Jé- zetek követik, melyek merik maguk közé befogadni a Lélek zus földi élete során minden tanítványnak elõször számot kel- által megszólított „idegeneket”, és merik maguk között meg lett vetni a követés árával, úgy folytatódott ennek gyakorlata nem tûrni azt, amit Krisztus sem tûrne. a feltámadott Krisztus követésében is. Péter apostol így kérlel- Háló Gyula

67 TANÍTS MINKET, URUNK!*

A trón motívuma 1Énók 14-ben

A trón motívuma mindössze egyszer fordul elõ Az Õrangyalok könyvében. Ennek ellenére jelentõsége abban rejlik, hogy stratégiailag fontos ponton szerepel, hiszen egyben a pátriárka tekintélyét alapozza meg, de ugyanakkor az apokaliptikára jellemzõ mennyei utazások kiindulópontjává válik. A látomás alapvetõ teológiai üzenete összhangban van a négy ószövetségi trónlátomás teológiai alaphangjával (1Kir 22,19-23; Ézs 6,1- 13; Ez 1,4-28; Dán 7,9-10, 13-14), amelyben a jelkép elsõdlegesen Isten felsõbbségére, az õ királyi uralmá- ra utal. Mindazonáltal, Énók trón-látomása négy pontban lépi túl ószövetségi elõdeit: (1) a látnok új, aktív szerepben jelenik meg; (2) az Isten és a teremtményei közötti ontológiai dualizmus hangsúlyozása új módon tör- ténik, hiszen a mûben Énókon kívül senki sem járulhat közvetlenül Istenhez; (3) a mennyei templom bemuta- tása egyedülálló; (4) Énók misztikus spekulációi, különösen a látomást követõ mennyei utazások példátlanok.

The throne motif appears only once in The Book of Watchers. Nevertheless, its significance lies in the appearance on a strategically significant location, since on one hand it lays foundation for the authority of the patriarch and at the same time it appears as a starting point for heavenly journeys characteristic to the apocalyptic. The basic theological message of the vision is consistent with the theological key-note of the four Old Testament throne visions (1Kgs 22,19-23; Isa 6,1-13; Ez 1,4-28; Dan 7,9-10, 13-14) in which the symbol points primarily to God’s supremacy, his kingly rule. Still, the throne vision of Enoch goes beyond its Old Testament predecessors in four points: (1) the visionary appears in a new, active role; (2) the emphasizing of the ontological dualism between God and his creatures appears on a new way, since in the work nobody is allowed to approach God directly except Enoch; (3) the presentation of the heavenly temple is unique; (4) the mystical speculations of Enoch, particularly his heavenly journeys are without parallel.

1. Bevezetés gebbi merkavah látomás, amely a kánoni Írásokon kívül ismeretes”.7 Ezért a trón motívumának újszövetségi vagy Az elmúlt néhány évtizedben az apokaliptikus irodalom zsidó irodalomhoz kötõdõ kutatása megkerülhetetlen ré- és annak szerepe a korai kereszténység kialakulásában szét képezi az említett látomás. Fontos továbbá megvizs- forró vita tárgyát képezte.1 Habár az „apokaliptika” meg- gálni az ószövetségi trón-látomásokkal kapcsolatos vi- határozása a közelmúltban számos rangos konferencia és szony természetét, mivel, amint az ismeretes, a késõbbi kiemelkedõ publikáció témája volt,2 Rowland húsz évvel zsidó hekhalot irodalomban a trónnal kapcsolatos speku- ezelõtti figyelmeztetése a viták után is aktuális maradt: lációknak kiemelkedõ helye lesz és lényegesen külön- „Az apokaliptikus anyagok használata mind a zsidó mind bözni fognak a kanonikus trón-látomásoktól. a keresztény forrásokat illetõen túl gyakran ... az eszkato- Tanulmányunkban elõször röviden Isten trónjának lógikus elemekre összpontosult, ahelyett, hogy az apoka- ószövetségi látomásaival foglalkozunk, mivel a vizsgá- liptikus jelenség egésze lett volna figyelembe véve.”3 Vi- landó szövegünk elõtörténetét és egyben kiindulópontját tathatatlan, hogy az apokaliptikus irodalom egyik legfon- képezik. Mielõtt az 1Énók 14-ben megjelenõ trón-motí- tosabb jellegzetessége az eszkatológiai szempont,4 mégis vum elemzésére térnénk, úgyszintén szükséges megis- elengedhetetlen, hogy a mûfaj többi jellegzetessége háttér- merkednünk a látomás háttértörténetével és kontextusá- be szoruljon ennek a szempontnak a túlhangsúlyozása mi- val. Ez a motívum-tanulmány nem foglalkozik a fejezet att. 1Énók nagyszerû példája annak, hogy az apokaliptikus minden exegetikai részletével, mivel vizsgálódásunk irodalomnak az eszkatológikus szemléleten kívül más ki- központjában a látomásban megjelenõ mennyei trón mo- emelkedõ vonásai is vannak, amelyek központi helyen áll- tívuma áll. Ezért a trónnal kapcsolatos fogalmakra több nak a mûfajt illetõen. Ilyen vonást képez azokba az embe- figyelmet fordítunk, mint azokra a gazdag, ebben az ri szemek elõl rejtett titkokba való betekintés, amelyek esetben mellékes motívumokra, amelyek külön tanul- gyakran az ún. „mennyei utazások” alkalmával tárulnak mány tárgyát képezhetik. Tanulmányunk végén az ószö- fel a látnok elõtt.5 Az utazások fontos részét, gyakran vetségi trón-látomások és az 1Énók 14-ben található le- csúcspontját képezik a mennyei trónhoz és az azon ülõ is- írás közötti folyamatosság kérdését tárgyaljuk rámutatva teni figurákhoz kötõdõ látomások. arra, hogy miben lépi túl az általunk vizsgált szöveg az Ez a tanulmány a mennyei trón motívumát vizsgálja ószövetségi látomásokat. 1Énók 14-ben. A mû nem csak „a nem kanonikus apokalipszisek legismertebbje”,6 hanem, amint azt Gruenwald megfigyelte, az említett fejezet trónlátomása „a legré- * Ebben a rovatban csak lektorált tanulmányok jelennek meg!

68 2. Az Ószövetségi trón-látomások központi szerepû.16 Úgy tûnik, hogy a hangsúly itt a szentség ítéleten keresztül történõ megnyilvánulásán Jahve trónja harmincegyszer jelenik meg az Ószövet- van, amely a prófétának adott üzenet lényegével cseng ségben – annak mindhárom részében elõfordul. Az ószö- egybe. Motyer szerint az Ézsaiásra bízott üzenet „a leg- vetségi trón-szövegek két csoportra oszthatók: trón-láto- furcsább megbízás, amely valaha is prófétának adatott” a másokra, valamint csupán a trónra hivatkozó szövegek- prédikálás megkeményítõ hatása miatt.17 Landy nagy- re. Mivel 1Énók 14 a nem kanonikus trónlátomások ka- szerûen mutatott rá arra, hogy a mennyei tróntól szárma- tegóriájába sorolható, ezért itt röviden csak azokkal az zik „a fejezet retorikai energiájának teljessége”, mivel a ószövetségi trón-szövegekkel foglalkozunk röviden, trónközpontú isteni tanács jelenet alapvetõ célja a prófé- amelyek trón-látomásoknak minõsíthetõk.8 ta által hirdetett ítélet igazolása.18

2.1. 1Királyok 22,19-23 2.3. Ezékiel 1,4-28 Ez a trón-látomás egy szélesebb elbeszélés részét ké- Ezékiel könyve két trón-látomást tartalmaz: az elsõ és pezi (22,1-40), amely Akháb halálának teológiai magya- a tizedik fejezetben. Rövid vizsgálatunkat itt csupán a rázatát tárja az olvasó elé.9 Az elbeszélés szerint Izráel könyv elsõ fejezetére korlátozzuk a keresztény apokalip- királyának halála mennyei döntés eredményeként értel- tikus irodalommal való szoros kapcsolat miatt. Ismeretes mezhetõ. A szakaszban elõforduló trón-látomásnak az a a szöveg bonyolultsága és értelmezési sokoldalúsága.19 rendeltetése, hogy a próféták közötti konfliktus össze- Maticich megállapítása szerint az ószövetségi írók közül függésében igaz prófétaként igazolja Mikeást, aki az csupán Ezékiel mutatja be Isten trónját dinamikus, felhõ- üzenet közvetítõjeként jelenik meg. ben közlekedõ objektumként.20 A mozgás gondolatát A látomásban leírt események mennyei kontextusban misztikus kerekek ábrázolják (1,15-21), amelyeket a ra- történnek. Jahve királyként van megjelenítve, aki a saját gyogás nyelvezetén mutat be a próféta.21 A többi ószö- királyi székén trónol (Aas.Ki-l[; bveyOO) és egy olyan gyûlésen vetségi trón-látomásban a mennyei trón mozdulatlan. elnököl, amelyen az egész mennyei sereg körülötte áll. Habár Ezékielhez hasonlóan a trón Dániel könyvében is Ez a leírás jogosan tekinthetõ az isteni tanács gyûlésé- kerekkel rendelkezik (Dán 7,9), a mozgás gondolatával nek, mivel összhangban van a Fleming által kidolgozott mégsem találkozunk. isteni tanács jelenség alapkritériumaival.10 Habár maga a A látomás a trón és a trónon ülõ leírásában éri el %l,m szó nem fordul elõ a szövegben, a aSeK királyi trónra csúcspontját (1,26-28). A trón leírását óvatosság és utal, hiszen Jahve azon ülve hoz döntéseket egy másik, „szent félelemmel való tartózkodás”22 jellemzi. Nam földi király jövõjét illetõen. Az ilyen szerep egy király meggyõzõen érvel Ez 1,26 khiasztikus szerkezete mel- munkakörébe tartozik és ezzel a jelenet Jahve szuvereni- lett, amelynek központjában a aSeKi tWmD („trónnak ha- tását hangsúlyozza. sonlatossága”) kifejezés áll, amely a motívum központi- A szöveg párhuzamba állítja Jahve mennyei trónját ságát hangsúlyozza.23 A trónt egyetlen leírás jellemzi: (22,19) Akháb és Josafát földi trónjaival (22,10). A hason- ryPis;-!b,a, haer>m;K. („mint a zafírkõ megjelenése”). Heng- ló nyelvezet a két jelenet közötti összefüggést hangsúlyoz- stenberg szerint a zafírkõ szimbolika kapcsolata a trón- za, de ugyanakkor kiemeli, hogy mind Izráel mind Júda nal a mennyei tisztaság gondolatát közvetíti: „A trón uralkodói kizárólag Jahve királyi uralmának fényében bir- mennyei színe Isten uralmának végtelen méltóságát jel- tokolhatják trónjaikat.11 Ezért minden földi hatalom csu- zi, amely a tehetetlen, bûnös és igazságtalan föld felett pán Isten szuverén uralmának köszönhetõen létezhet, de is megvalósul.”24 csakis alárendelt szerepben. Isten trónjának motívuma a A trón motívumának teológiai jelentõsége a látomás látomás fókusz-pontját képezi és De Vries megjegyzése szándékának fényében értelmezendõ. A többségi nézet szerint azt az üzenetet közvetíti, amely szerint „semmi szerint pozitív szándékú látomásról van szó, mivel Isten sem akadályozhatja meg Jahve végsõ tervét”.12 Így a trón- jóindulata nyilvánul meg benne Ezékiel és rabtársai látomás szerint az Õ szándéka minden földi szándék felett iránt.25 Így Ez 1. betekintést enged Jahve szuverenitásá- áll, még ha az trónon ülõ királyok terveit is érinti. nak transzcendens jellegébe: Õ „minden földi korláttól mentes”26, ezért a „korrekt dogmatika ellenére”27, amely 2.2. Ézsaiás 6,1-13 a jeruzsálemi templomhoz fûzi jelenlétét, teljes királyi Von Rad szerint Ézs 6-ban „az egész Ószövetség leg- dícsõségében még egy távoli pogány földön is megjelen- erõteljesebb teológiai jelensége” testesül meg.13 A láto- het az õ mozgó trónján. más témája Ézsaiás prófétai elhívása. A fejezet az isteni tanács gyûlését jeleníti meg, amely a templom/palotában 2.4. Dániel 7,9-10, 13-14 (lk’yhe) zajlik.14 A trón és a trónon ülõ istenség nincs Dániel 7. fejezetét a könyv „valóságos közepének”,28 közelebbrõl jellemezve. Az egyetlen kifejezés, amely va- „kulcs-fejezetének”29 tartják. A kutatók gyakran rámu- lószínûleg a trónra vonatkoztatható a aF'nIw> ~r" („magasra tattak arra, hogy khiasztikus szerkezetû fejezetrõl van emelt”), habár Istenre is utalhat az összefüggésben.15 A szó, amely a 7,9-10 ítélet-jelenetére összpontosul a 7,13- felemeltetés gondolata mindkét esetben Isten királyi 14 kiegészítésével.30 uralmát és transzcendenciáját emeli ki. Kétszer jelenik meg a trón a 7,9 arameus szövegében: A látomás részletesen bemutatja a mennyei trón kör- elõször többesszámban (!w"s'r>k'), majd egyes számban nyezetét. Az egyik legjlentõsebb részlet a szeráfok há- (HyEs.r>K'). Az egyes számban elõforduló kifejezés az romszoros sanctus-a (6,3), amely Isten természetének a „Öregkorú” trónjára vonatkozik, azaz Isten trónjára lényegét határozza meg. Isten szentségének témája nem- utal.31 A többi trónnal kapcsolatos vita tanulmányunk csak a látomásban, hanem az egész könyv teológiájában érdeklõdésén kívül esik, ezért itt csupán az isteni trónra

69 összpontosítunk.32 Az Öregkorú trónjának leírásában a Az õrangyalok könyve, amelyben az 1Én 14-ben fel- tûz képe dominál: „Trónja olyan volt, mint a lángoló jegyzett trón-látomás található, az egyik legrégebbi tûz, s annak kerekei, mint az égõ tûz. Tûzfolyam fakadt intertestamentális pszeudo-énóki mû, amely a pátriárka és áradt ki elõle” (7,9b-10a). Mivel az Ószövetségben a történetének „legvilágosabb kifejtését” tartalmazza.40 A tûz gyakran a megsemmisítõ isteni ítéletet jelképezi,33 mû jelentõs figyelmet váltott ki az elmúlt években.41 Segal nem meglepõ, hogy a Dán 7-ben leírt mennyei ítélet je- „utazási katalógusnak” nevezte, mivel két kozmikus uta- lenetben kiemelkedõ szerepe van. Ennek ellenére, a tûz zást is feljegyez: a 17-19. valamint a 20-36. fejezetek- funkciója mégis kérdéses Dán 7-ben. Stefanovic megfi- ben.42 A 12-16. fejezetek bemutatják Énókot és kozmikus gyelte, hogy a 7.9-ben használt trónnal kapcsolatos utazásának kiindulópontját képezik. A könyvvel kapcsola- „tûz” (rWn) különbözik a 7,11-ben használt „tûztõl” tos Sitz im Leben körül nincs egyetértés a kutatók között. (aV'a,), amely a vadállatok ítéletére vonatkozik. Ez alap- A kérdést a mûben megjelenõ két tradíció (Šemihazah és ján Isten trónját meggyõzõen a „világosság” és a „ra- 'Aœa’el tradíciók) keveredése és ellentéte nehezíti. Kvan- gyogás” képével hozza kapcsolatba, ami véleménye sze- vig szerint a Šemihazah anyag erõszak motívuma, amely- rint nem az ítéletet, hanem „Isten jelenlétét és szentsé- ben jelentõs szerepet képvisel a megfertõztetett föld gon- gét” jelképezi.34 dolata, a Nagy Sándor utódai (Diadocoi, ) közötti viszályo- A fejezet kulcs-kifejezése a !jl' v. ' („hatalom”), kulcs- kat tükrözi (i.e. 323-302).43 Az 'Aœa’el tradíció útmutató kérdése viszont: Kinek van hatalma és joga uralkodni?35 A motívuma, másik oldalról, a hellenista kultúrára vonatkoz- látomásban megjelenõ vadállatok és szarvak földi hatal- tatható. Egy alternatív nézet a Šemihazah-ban megjelenõ makat jelképeznek (7,17, 14), de befolyásuk korlátozott szexuális bûnt hangsúlyozva, valamint Lévi Testamentu- Isten uralmával szemben. A látomás központi üzenete sze- mára és a Damaszkuszi Dokumentumra hivatkozva a jeru- rint a trónon ülõ Istenség a világtörténelem valós ura, an- zsálemi papságra történõ vontakoztatás mellett érvel.44 nak ellenére, hogy a földön más a látszat. Isten trónja, ezek Collins szerint ezek a javaslatok nem zárják ki egymást, szerint, a korábban elemzett ószövetségi trón-látomások- ezért véleménye szerint Nickelsburg helyesen látja az 1Én kal összhangban elsõsorban Isten szuverenitására utal, de 12-16-ban a papság elleni polemikát.45 Az anti-jeruzsále- ugyanakkor az ítélet jelképeként is szerepel. mi álláspont bizonyos qumráni szövegek hátterében is fel- lelhetõ, de egyik legerõteljesebb megfogalmazása a T. Lévi 2-7-ben található.46 3. 1Énók 14 háttértörténete 3.2. Az õrangyalok könyvének datálási kérdése Mielõtt az 1Én 14-ben leírt trón-látomás exegéziséhez Amint arra rámutattunk, Az õrangyalok könyve külön- kezdenénk, a fejezetet szélesebb összefüggésbe helyez- bözõ szöveghagyományokat tartalmaz.47 A szöveg, mint zük és röviden a könyv keletkezési kontextusával, szer- irodalmi egység, valószínûleg az énóki irodalom legõsibb kezetével, valamint datálási kérdésével foglalkozunk az alkotása.48 A rendelkezésünkre álló legrégebbi fragmen- alábbiakban. tum a qumráni könyvtár részét képezi (4QEna). Magába foglalja a könyv 1,1-6 és 12,4-6 szakaszait, amelyek a mû 3.1. A könyv keletkezési kontextusa és szerkezete két különálló részéhez tartoznak. Ez alapján arra lehet kö- Énók személyiségének, akinek jelentõs számú zsidó vetkeztetni, hogy ezek a szakaszok már a qumráni teker- irodalmi mûvet tulajdonítanak, „kifejezetten enig- csek másolása alkalmával egy nagyobb egység integrált matikus”36 szerep jut a bibliaszövegben. Mózes elsõ részeként voltak ismertek.49 Milik szerint a qumráni könyvébõl azt tudhatjuk meg róla, hogy Jered fia és Énók-fragmentumok azt bizonyítják, hogy az i.e. 2. szá- Metúselah apja volt, aki „Istennel járt, és egyszer csak el- zad elején Az õrangyalok könyve ugyanabban a formá- tûnt, mert magához vette õt Isten” (1Móz 5,24).37 Nick- ban létezett, amelyben a késõbbi görög és etióp verziók- elsburg szerint ez a „kriptikus” jellemzés két szempontja ban rendelkezésünkre áll.50 Stone véleménye szerint ez volt irányadó az Énókkal kapcsolatos késõbbi spekuláci- arra a valószínûségre enged következtetni, hogy a mû va- ókhoz: (1) Énók igaz volt a gonosz világban, ezért (2) Is- lamilyen formában már az i.e. 3. században létezett.51 ten úgy vélte, hogy magához kell vennie õt a földrõl, hogy ezoterikus kinyilatkoztatásokban részesítse a világ- egyetem természetével és a végidõvel kapcsolatosan.38 4. Exegetikai tanulmány Általánosan elfogadott nézet, hogy 1Énók különbözõ idõszakokból származó apokaliptikus szövegek gyûjte- A qro,noj szó egyszer fordul elõ az 1Én 14,8-25-ben ménye, amely Énók tapasztalatairól szól és az õ neve feljegyzett látomásban. Habár a motívum funkciójának alatt pszeudoním mûként íródott. A mû bevezetõ (1-5. megértéséhez az egész fejezet elemzése szükséges, még- fej.) és záró fejezetein (106-108. fej.) kívül öt különálló is fõleg a 14,18-ra összpontosítunk, mivel ebben a szö- részre osztható: (1) Az õrangyalok könyve (6-36. fej.); vegben fordul elõ tanulmányunk kulcsszava. (2) A Messiás könyve (37-71. fej.); (3) Az asztronómiai könyv (72-82. fej.); (4) A történelem könyve (83-90. 4.1. Szövegkritika és fordítás fej.); (5) Az intõ könyv (91-105. fej.). Milik úgy véli, Az 1Én 14,18 szövege: evqew,roun de. kai. ei=don qro,non hogy Énók öt könyve egy „énóki pentateuchoszt” alkot, u`yhlo,n kai. to. ei=doj auvtou/ w`sei. krusta,llinon kai. tro- ami párhuzamba állítható a mózesi pentateuchosszal.39 co.j w`j h`li,ou la,mpontoj kai. o;roj ceroubi,n. Fordítás: Az ötlet kreativitása ellenére nem szól meggyõzõ érv az „És láttam ott egy méltóságos trónt: kinézete olyan volt, énoki iratgyûjtemény pentateuchoszként történõ értelme- mintha kristályból készült volna, és kerekei mint a ra- zése vagy a tórával való párhuzamba állítottása mellett. gyogó nap, és kérubok voltak a látomásban.”52

70 Az idézett görög szöveg Penner-Scott edíciójából va- Engesztelési ünnep alkalmával, amikor évente egy alka- ló, amely a The Online Critical Pseudepigrapha projec- lommal a Szentek Szentjébe léphetett (3Móz 16,32-34).60 tum részét képezi.53 A szerkesztõk textuális döntései ob- Halperin még egy lépéssel tovább megy és amellett érvel, jektíveknek tûnnek – mindössze egyetlen komolyabban hogy Énók a mennyei szentélyben fõpapként lép fel, ami vitatott problémával találkozunk, amely a szakasz jelen- azt jelenti, hogy azoknál az angyaloktól is magasabb stá- tését befolyásolhatná. A kai. o;roj ceroubi,n kifejezéssel tusban van, mint akik nem vétkeztek. Énók fõpapi köz- kapcsolatosan Charles a o;rasin ceroubi,n („kérúbok láto- benjárása azoknak a mennyei lényeknek a nevében törté- mása”) variánst támogatja. Meyer és Flemming- nik, akik megfertõztették magukat azzal, hogy az embe- Radermacher viszont inkább a coro,j ceroubi,n („a kérú- rek között éltek (1Én 12,4; 15,3-4).61 Habár Halperin vé- bok kórusa”) variáns mellett érvelnek. Nehéz megállapí- leménye Énók státusáról túlzottnak tûnik, a könyvben tani, hogy a szövegromlás lehetõségét fenntartva melyik mégis õ az egyetlen, aki Isten trónja elé járulhat. Az Isten javaslat áll közelebb az eredetihez, ezért Penner-Scott irgalmáért történõ közbenjárás azonban mégis eredmény- edíciójánál maradunk.54 telen. A vétkezõ angyalok ítélete a könyv központi témá- ját képezi, amint azt Nickelsburg megfigyelte: „Alig akad 4.2. Szerkezeti analízis olyan oldal 1Énókban, amely valamilyen módon ne kapc- Az õrangyalok könyve Nickelsburg szerint négy alap- solatódna a közelgõ isteni ítélet váradalmához, amely az vetõ részre osztható: (1) bevezetés (1-5. fej.), (2) az an- emberi bûnökkel és igazságtalanságokkal, valamint az gyalok lázadása (6-11. fej.), (3) Énók mennyei megbíza- angyali lázadásokkal foglalkozik.”62 tása/felhatalmazása (12-16. fej.), (4) Énók nyugati túrája (17-19. fej.), valamint (5) további utazási hagyományok 4.3.2. A mennyei templom motívuma (20-36. fej.).55 Amint látható, a 14. fejezet trón-látomása Az õrangyalok könyve részletes figyelmet szentel a a könyv harmadik részéhez tartozik. Az Énók mennyei mennyei valóság leírásának. A mû az elsõ nem-kanoni- megbízatását leíró szakasz szívében helyezkedik el meg- kus zsidó apokalipszis, amely a mennyet templomként elõzve így az apokaliptikus iratokra jellemzõ kozmikus mutatja be, ezért hatalmas volt befolyása a téma késõbbi túrákat. A látomás elsõdleges célja Énók tekintélyének a kifejtését illetõen. Himmelfarb megfigyeli, hogy az etióp megalapozása,56 ezért nem meglepõ, hogy hasonlóságok szöveg szerint Énók a trónhoz vezetõ úton három meny- figyelhetõk meg Ézs 6-al, valamint Ez 1-el, amelyek nyei szerkezeten halad át: falon, külsõ házon és belsõ há- nemcsak trón-látomások, hanem ugyanakkor próféta-el- zon. A leírás görög verziója házat említ a fal helyett – hívó látomásokként is ismeretesek.57 kristályból épített tüzes épületet (14,9). A három részes Az 1Én 14,8-25 trón-látomása Carlsson szerint egyben struktúra mindkét esetben egyértelmû és a jeruzsálemi „templom-látomás” is.58 A fejezet szerkezete egyszerû: a templom hármas alapszerkezetével párhuzamos.63 Nick- látomás elején Énók a mennybe ragadtatik és a mennyei elsburg szerint az a tény, hogy az Énók által látott struk- templom különbözõ szerkezeti részein áthaladva Isten túra két része „háznak” van nevezve, további bizonyíté- trónjához érkezik, amely a mennyei templom legbelsõ ré- kot szolgáltat a menny templomként való értelmezésé- szében helyezkedik el. A látomás csúcspontján Énók a hez.64 Ezért Carlsson jogosan nevezi 1Én 14-et „temp- trónon ülõ Istent szemléli és kinyilatkoztatásban részesül lom látomásnak”.65 az õ jelenlétében. Így Isten trónjának motívuma közvetlen A mennyei templom bútorzata is a földi templomét kapcsolatban áll a kinyilatkoztatás gondolatával. tükrözi. A hármas struktúra középsõ részében tûz labdák és fényforrások, valamint tüzes kérúbok jelennek meg 4.3. A közvetlen szövegösszefüggés (14,11). Ezek a kérúbok azonban nem hozhatók kapcso- Énók Isten trónja elõtti megjelenésének értelmezése latba azokkal a kérúbokkal, amelyek a földi templomban két fontos szövegösszefüggési kérdés tisztázását igénye- a frígyláda fölött helyezkedtek el. Inkább a szentély kár- li. Elõször, szükséges fényt vetni arra, hogy miért kerül pitjára hímzett (2Móz 26,1, 31; 36,8, 35), majd késõbb a Énók a mennyei trón elé, azaz milyen céllal jelenik meg templom falára metszett kérúboknak (1Kir 6,29; 2Krón Isten jelenlétében. Másodszor, szükséges választ keresni 3,7) a mennyei megfelelõi. Annak ellenére, hogy az 1Én arra, hogy mi a funkciója a menny struktúrája alapos be- 14-ben bemutatott mennyei templom összefüggésben áll mutatásának és milyen szerepet képvisel Isten trónja eb- a földi templommal, részletei nem tükrözik egyik ószö- ben a struktúrában. vetségi templomot sem. Himmelfarb rámutatott arra, hogy a késõbbi apokaliptikus mûvek mennyei templomai 4.3.1. Énók közbenjárása még kevesebb hasonlóságot mutatnak az ószövetségi le- Az õrangyalok könyvének hátterében az angyalok („õr- írásokkal. Véleménye szerint a mennyei és a földi temp- angyalok”) lázadásáról és ítéletérõl szóló történet áll, lomok leírásai közötti eltérés szándékos, melynek célja a amely 1Móz 6,1-4-en alapul. Amint azt Nickelsburg mennyei templom felsõbbrendûségének hangsúlyozása.66 megjegyzi, ez a történet képezi a könyv „nukleuszát”, „forrását”, amelyre az egész leírás épül.59 Az angyalok 4.4. A kulcskifejezések analízise feletti ítélet összefüggésében Énók a közbenjáró szerepé- 4.4.1. A trón leírása ben jelenik meg Isten és a lázadók között: „És mondd Az általunk vizsgált látomás a trón és az Istennel való meg a mennyek vigyázóinak (õrangyaloknak), akik el- találkozás leírásában éri el a csúcspontját. A trón a men- küldtek, hogy közbenjárj értük” (15,2). A pátriárka szere- nyei templom legbelsõ helyiségében található és az pe azért jelentõségteljes, mivel a könyvben õ az egyetlen, egész komplexum központi tárgyát képezi. A padlóval és aki Isten trónja elé járulhat. Carlsson utalást lát Énók köz- a Szentek Szentje belsõ falaival együtt a ragyogás nyel- benjárásában a fõpap különleges közbenjáró szerepére az vezetével van bemutatva. Az ilyen jellegû leírás Ezékiel

71 trón látomásaira emlékeztet: „A padlója tûzbõl készült, következik be, amikor a földi szentély megsemmisül fölötte villámok csapkodtak és a csillagok ösvényei ha- vagy megfertõztetetté lesz helytelen rituális aktivitások ladtak, és a mennyezete szintén tûzbõl volt. És láttam ott vagy papi utódlások következtében.76 Az ilyen összefüg- egy méltóságos trónt: kinézete olyan volt, mintha kris- gésekben született ábrázolásokban a mennyei templom tályból készült volna, és kerekei mint a ragyogó nap, és illõ helyszín Isten trónja számára: egyik oldalról megfe- kérubok voltak a látomásban. A trón alól lángoló tûz lö- lelõ isteni „lakhely”, de ugyanakkor alkalmas eszköz föl- vellt ki, hogy rá sem tudtam tekinteni” (1Én 14,18). di templomban zajló események bírálására.77 Isten trónja „emelkedett trónként” (qro,non u`yhlo,n) van bemutatva. A jellemzés azonos az Ézs 6,1-ben talál- ható leírással és Isten szuverenitására, valamint királyi 5. Konklúzió uralmára utal. Ez a nézet teljesen összhangban áll az ószövetségi próféták trón-teológiájával és a többi nem- Ebben a tanulmányban a trón motívumát vizsgáltuk kanonikus zsidó forrásokban is megjelenik, különösen meg Az õrangyalok könyvében, az egyik legismertebb 5Móz 4,2-ben. A trón megjelenését 1Én 14,18 egy ellen- zsidó intertestamentális apokalipszisben. Rámutattunk ar- tétpárral ábrázolja, a jég és a nap jelképeivel. A hasonlat ra, hogy a motívum használata 1Én 14-ben teljesen össz- lényege nem a hideg és a meleg közötti ellentét kiélezé- hangban van az ószövetségi trón-látomások teológiájával, se, hanem a ragyogás gondolatának hangsúlyozása.67 A amelyben a jelkép elsõdlegesen Isten felsõbbségére, az õ látvány annyira lenyûgözõ, hogy Énók képtelen arra, királyi uralmára utal. A téma áttekintése végén az itt kö- hogy az isteni dicsõséget tovább szemlélje, ezért az em- vetkezõ konklúzióban röviden összegezzük azt, hogy mi- beri természet Isten jelenlétében történõ lerobbanásának ben lépte túl Énók trón-látomása ószövetségi elõdeit: tradicionális motívuma bontakozik ki a leírásban.68 1. A látnok új, aktív szerepe példa nélküli az ószövet- Az ezékieli leírással összehasonlítva jelentõs fejle- ségi irodalomban, amelyben a próféta passzív szerepet ménynek számít a „tüzes folyó” megjelenése tölt be, esetleg reagál arra, amit észlel. Nickelsburg sze- (evxeporeu,onto potamoi. puro.j flego,menoi).69 Ez a kép a rint Énók szerepe közelebb áll a merkavah irodalom lát- Dán 7,10 teofanikus leírásában is szerepel (evxeporeu,eto nokaihoz, mint a bibliai próféták magatartásához.78 ... potamo.j puro,j). A kifejezések azonosak mindkét szö- 2. Az Isten és a teremtményei közötti ontológiai dua- vegösszefüggésben és Black szerint ez a párhuzam arra lizmus hangsúlyozása új módon történik. Ez annak a ki- enged következtetni, hogy legalább közös hagyomány emelésében nyilvánul meg, hogy Énókon kívül senki áll a szövegek hátterében.70 sem járulhat közvetlenül Istenhez, amíg az elõtörténeti szekcióban említett ószövetségi trón-látomások Istent ál- 4.4.2. Isten jellemzése talában a mennyei tanács kontextusában mutatják be. Ez 1,26-28-hoz hasonlóan, a látomás csúcspontján a Habár Ez 1. kivételt képez, mégsem nyerünk olyan be- trón bemutatását Isten jellemzése követi, aki „a nagy di- nyomást, hogy a mennyei lények Istenhez való járulása csõség”-ként (h` do,xa h` mega,lh; 1Én 14,20) van ábrázol- korlátozott lenne. va. Ez az Istenre vonatkozó kifejezés az említett szöveg 3. A menny templomként történõ bemutatása nem pél- mellett kizárólag 102,3-ban jelenik meg újra a da nélküli az ószövetségi irodalomban,79 de a motívum könyvben.71 Nickelsburg rámutat arra, hogy a jellemzés felhasználása egyedülálló, mi több, példaértékûvé vált a lényege Isten fénylõ pompaként való bemutatása.72 Je- késõbbi zsidó apokaliptikus irodalom számára. lentõs különbség Ez 1,26-hoz és Dán 7,9-hez viszonyít- 4. Énók misztikus spekulációi, különösen a látomást va, hogy a szerzõ kerüli Isten összehasonlítását az em- követõ mennyei utazások,80 példátlanok a bibliai héber berrel. Amíg Dániel Isten haját és ruházatát is megemlí- irodalomban és közelebb állnak a késõbbi zsidó miszti- ti, Énók kizárólag az utóbbira korlátozza leírását, talán cizmushoz. Ézs 6,1-el maradva így összhangban.73 Habár az énóki hagyomány újításai lényegesen eltér- Amíg Rowland véleménye szerint Énók leírása óvato- nek az Ószövegség trónlátomásaitól – Nickelsburg meg- sabb Ez 1-nél,74 Himmelfarb addig megy el, hogy az fogalmazása szerint „minõségileg más irodalomról van énóki szövegben nem is Isten ábrázolását látja, hanem az szó”81 – a precedens irodalom formáló szerepe nem be- õ ruhájának bemutatását, amely „a napnál erõsebben ra- csülhetõ le az újítások fényében. Orlov találóan jegyzi gyogott” és „fehérebb volt a legfehérebb hónál” meg, hogy a „bibliai látomások nem letted teljesen elfe- (14,20).75 A leírás fókuszpontja mindkét esetben Isten lejtve”, de szerepük inkább abban rejlik, hogy „fontos szentsége, melyet még jobban kiemel az a gondolat, exegetikai szerkezettel látják el” az énóki szerzõt.82 mely szerint sem emberek („egyetlen test”), sem angya- Amint láthattuk, a trón motívumának kiemelkedõ sze- lok nem léphetnek be a Szentek Szentjébe és nem pil- repe van Az õrangyalok könyvében. Habár a motívum lanthatják meg Istent, aki ott egyedül ül trónján (14,21). mindössze egyszer fordul elõ, mégis stratégiailag fontos ponton szerepel. A 14. fejezetben megjelenõ trón-láto- 4.5. A látomás teológiai funkciója más egyben a pátriárka tekintélyét alapozza meg, de Amint arra rámutattunk, a mennyei templom motívu- ugyanakkor az apokaliptikára annyira jellemzõ mennyei ma az általunk tanulmányozott látomás sarkallatos pont- utazások kiindulópontjává válik. A fejezet hatástörténe- ját képezi. Ezért a trón funkcióját is templom-kontextus- tének gazdagsága ismeretes, hiszen a spekulációk egész ban szükséges értelmeznünk. A zsidó papi hagyományo- lavináját indította el a késõbbi zsidó irodalomban, ami kat tanulmányozó tudósok rámutattak arra, hogy a meny- egy újabb kutatás gyümölcsözõ tárgyának ígérkezik. nyei szentély fogalma a vallási krízisek idején növekvõ mértékben jelentõségteljessé válik. Ez általában akkor Gallusz László

72 JEGYZETEK im Alten Testament (BZAW, 74; Berlin: Verlag Alfred Töpelmann, 1955); C.A. Evans, To See and not Perceive: Isaiah 6.9-10 in Early 1 Az apokaliptikus irodalmat illetõ idõszerû viták nagyszerû két rész- Jewish and Christian Interpretation (JSOTSup, 64; Sheffield: JSOT, 1989). – 18 F. Landy, ‘Strategies of Concentration and Diffusion in bõl álló összegzéséhez lásd L. DiTommaso, ‘Apocalypses and Apoca- 19 lypticism in Antiquity (Part I)’, CBR 5 (2007), 235-86; Idem., Isaiah 6’, BibInt 7/1 (1999), 58-82(82). – A.A.K. Low Ez 1. értelme- ‘Apocalypses and Apocalypticism in Antiquity (Part II)’, CBR 5 (2007), zésével kapcsolatosan tíz különbözõ hermeneutikai megközelítést sorol 367-432. – 2 A következõ publikációk példaértékûnek tekinthetõk a vi- fel és elemez: (1) mitológiai, (2) költészeti, (3) pszichológiai álom, (4) tát illetõen: J.J. Collins, Apocalypse: The Morphology of a Genre héber misztikus, (5) héber allegorikus, (6) koszmológiai, (7) meteoroló- (Semeia 14; Atlanta, Ga.: Scholars Press, 1979); D. Hellholm (szerk.), giai, (8) UFO, (9) jelképes és (10) szószerinti megközelítés. Kizárólag Apocalypticism in the Mediterranean World and the Near East: az utolsót tartja elfogadható magyarázati módszernek (A.A.K. Low, Proceedings of the International Colloqium on Apocalypticism, Interpretative Problems in Ezekiel 1 [ThD Dissertation; Dallas 20 Uppsala, 12-17 August, 1979 (Tübingen: Mohr Siebeck, 1983); J.J. Theological Seminary, 1985], 23-77). – Maticich, ‘The Divine King Collins és J.H. Charlesworth (szerk.), Mysteries and Revelations: and His Throne’, 1. Az Ószövetségben a felhõ gyakran az isteni harcos Apocyliptic Studies since the Uppsala Conference (JSPSup, 9; motívumával kapcsolatosan jelenik meg és az Õ harci szekerét jelképe- Sheffield: Sheffield Academic Press, 1991). – 3 C. Rowland, ‘The zi (Zsolt 18,8-14; 68,8f.; 104,3; 2Sám 22; Ézs 63,19; Bír 5,4f.; 5Móz Visions of God in Apocalyptic Literature’, JSJ 10 (1979), 137-54(137). 33,2). H.K. Larondelle szerint Jahve felhõn ülõ harcosként történõ be- – 4 Az 1979-ben összeülõ SBL apokaliptikával foglalkozó munkacso- mutatása teológiai jelentõséggel bír, mivel a kép Baál ábrázolására ha- portja a zsidó, keresztény, hellenista, gnosztikus és perzsa apokalipszi- sonlít, aki gyakran „felhõn közlekedõként” van megjelenítve (H.K. sek vizsgálata után 13 pontban foglalta össze az apokaliptikus mûfaj Larondelle, Chariots of Salvation: The Biblical Drama of Armageddon 21 formájának és tartalmának fõ jellegzetességeit. A listán szereplõ jelleg- [Washington és Hagerstown, Md.: Review and Herald, 1987], 67). – zetességek között több is a mûfaj eszkatológikus természetéhez fûzõdik. A ragyogás nyelvezete a mennyei légkörre emlékeztet, amelyben a Lásd J.J. Collins, ‘Introduction: Towards the Morphology of a Genre’, mennyei trónnak jelentõségteljes szerepe van (C.B. Vawter és L.J. Semeia 14 (1979), 1-20(5-8). – 5 J.J. Collins az apokalipsziseket két cso- Hoppe, A New Heart: A Commentary on the Book of Ezekiel [ITC; portra osztotta: (1) mennyei utazásokat tartalmazó- és (2) a történelmet Grand Rapids, Mich.: Eerdmans; Edinburgh: The Handsel Press, 1991], szakaszokban áttekintõ apokalipszisek (J.J. Collins, ‘The Jewish 28). Zimmerli kapcsolatot lát az Ez 1,16 és az 1,27 „ragyogó nyelveze- Apocalypses’, Semeia 14 [1979], 21-59[50]). – 6 Rowland, ‘Visions of te” között. Véleménye szerint az utóbbi szöveg az elõzõ forrását képezi God’, 137. – 7 I. Gruenwald, Apocalyptic and Merkavah Mysticism (W. Zimmerli, Ezekiel 1: A Commentary on the Book of the Prophet (AGJU, 14; Leiden: Brill, 1980), 36. – 8 Isten trónja motívumának Ezekiel, Chapters 1-24 [Hermeneia; Philadelphia, Pa.: Fortress Press, 22 szisztematikus ószövetségi feldolgozásához lásd a következõ mûveket: 1979], 129). – W.H. Brownlee, Ezekiel 1-19 (WBC, 28; Waco, Tex.: 23 24 M. Metzger, Königsthron und Gottesthron: Thronformen und Word, 1986), 18. – Nam, ‘Throne of God’ Motif, 256-57. – E.W. Throndarstellungen in Ägypten und im Vorderen Orient im dritten und Hengstenberg, The Prophecies of the Prophet Ezekiel Elucidated zweiten Jahrtausend vor Christus und deren Bedeutung für das (Clark’s Foreign Theological Library 4/21; Ford. A.C. Murphy és J.G. 25 Verständnis von Aussagen über den Thron im Alten Testament (AOAT, Murphy; Edinburgh: T. & T. Clark, 1869), 24. – A nézet legismer- 15/1-2; Kevelaer: Verlag Butzon & Bercker, 1985); K.K. Maticich, tebb képviselõit és kihívóit illetõen lásd L.C. Allen, ‘The Structure and 26 ‘The Divine King and His Throne: A Study of Visions of Yahweh Intention of Ezekiel 1’, VT 43 (1993), 145-61. – W. Eichrodt, Ezekiel 27 Seated on His Stationary Throne in the Hebrew Bible’ (PhD Disserta- (OTL; Philadelphia, Pa.: Westminster, 1970), 59. – W. Zimmerli, tion; University of Cambridge, 1993); D. Nam, The ‘Throne of God’ ‘The Message of the Prophet Ezekiel’, The Fiery Throne: The Prophets Motif in the Hebrew Bible (Korean Sahmyook University Monographs and Old Testament Theology, szerk. K.C. Hanson (Minneapolis, Minn.: 28 Doctoral Dissertation Series, 1; Seoul: Institute for Theological Fortress Press, 2003), 75-95(81). – A. Lacocque, The Book of Daniel 29 Research Korean Sahmyook University, 1994); H-J. Fabry, ‘aSKe ’, (London: SPCK, 1979), 122. – N.C. Habel, ‘Introducing the 30 TDOT, VII, 232-59. – 9 A beszámoló történetisége komoly vita tárgyát Apocalyptic Visions of Daniel 7’, CTM 41 (1970), 10-26(13). – Lásd képezte. A vita áttekintéséhez lásd M.A. Sweeney, First and Second pl. A.J. Ferch, The Son of Man in Daniel 7 (AUSDDS, 6; Berrien Kings: A Commentary (OTL; Louisville, Ky.: John Knox, 2007), 255- Springs: Andrews University Press, 1979), 136-37. – 31 Az „Öregkorú” 57. – 10 D.M. Fleming disszertációjában bemutatta, hogy a bibliai iste- titulus egyedülálló a Bibliában és Istent jelképezi. A leghasonlóbb bib- ni tanács jeleneteket egy bizonyos séma jellemzi, amelyben a követke- liai kijelentés Istent „kezdettõl” létezõ királyként mutatja be. Ismeretes zõ pontok szerepelnek: (1) bevezetés, amelyet látomásra való hivatko- a párhuzam az Ugarit irodalommal is, amelyben El isten „királyként, zás vagy elbeszélõ kommentár jellemez; (2) a kontextus leírása, amely évek atyjaként” és ítélõbíróként szerepel (Lásd Lacocque, The Book of mennyei lények bemutatását feltételezi; (3) az isteni tanács résztvevõi Daniel, 142-143). – 32 A különbözõ lehetõségekhez lásd pl. Nam, The közötti párbeszéd, amely Jahve dekrétumával ér véget; (4) zárszó, ‘Throne of God’ Motif in the Hebrew Bible, 416. – 33 Lásd pl. 5Móz amely a dekrétum következményeire mutat rá (D.M. Fleming, ‘The 4,24; Zsolt 18,9-14; 21,10; 50,3; 97,3. – 34 Z. Stefanovic, Daniel: Divine Council as Type Scene in the Hebrew Bible’ [PhD Dissertation; Wisdom to the Wise: Commentary on the Book of Daniel (Nampa, The Southern Baptist Theological Seminary, 1989]). – 11 J.J. Collins Idaho: Pacific Press, 2007), 262. – 35 Stefanovic, Daniel, 265. – 36 J.J. szerint a hasonlóság a mennyei és a földi királyi udvar között világosabb Collins, The Apocalyptic Imagination: An Introduction to Apocalyptic az 1Kir 22-ben, mint bármely hasonló ószövetségi szövegben (J.J. Literature (The Biblical Resource Series; 2; Grand Rapids, Mich.: Collins, Isaiah [Collegeville Bible Commentary; Collegeville, Pa.: The Eerdmans, 2. kiad., 1998), 44. – 37 VanderKam a mellett érvel, hogy Liturgical Press, 1986], 26). – 12 S.J. De Vries, 1 Kings (WBC, 12; ebben a kontextusban az „Isten” szó helyesebb fordítása „angyalok” Waco, Tex.: 1985), 270. – 13 Gerhard von Rad, Die Botschaft der (J.C. VanderKam, Enoch and the Growth of an Apocalyptic Tradition Propheten (München: Siebenstern-Taschenbuch-Verlag, 1967), 115. – [CBQMS, 16; Washington: Catholic Biblical Association, 1984], 31). – 14 Jelentõs vita folyt a lkyh' e mennyei vagy földi vonatkoztatása kérdésé- 38 G.W.E. Nickelsburg, Jewish Literature Between the Bible and the ben Ézs 6-ot illetõen. A kérdés vitatása túlhaladja a jelen tanulmány cél- Mishnah: A Historical and Literary Introduction (Philadelphia, Pa.: ját. A különbözõ vélemények összegzéséhez lásd M. Metzger, Fortress Press, 2. kiad., 2005), 43-44. – 39 J.T. Milik, The Books of ‘Himmlische und irdische Wohnstatt Jahwes’, UF 2 (1970), 139-58(144 Enoch: Aramaic Fragments of Qumrân Cave 4 (Oxford: Oxford lábj. 15). – 15 Maticich, ‘The Divine King and His Throne’, 41. – 16 University Press, 1976), 4. – 40 Collins, Apocalyptic Imagination, 47. – G.F. Hasel, The Remnant: The History and Theology of the Remnant 41 Bibliográfiai adatokhoz és a könyvvel kapcsolatos vitákhoz lásd pl. Idea from Genesis to Isaiah (Andrews University Monographs, 5; G.W.E. Nickelsburg, ‘The Books of Enoch in Recent Research’, Berrien Springs, Mich.: Andrews University Press, 1972), 220. RelStudRev 7 (1981), 210-17; P. Sacchi, Jewish Apocalyptic and Its Ringgren rámutatott arra, hogy Ézsaiás szentség-teológiájának két History (Ford. W.J. Short; JSPSup, 20; Sheffield: Sheffield Academic szemptontja van: egyik az Õ hozzáférhetetlenségét hangsúlyozza, a má- Press, 1997), 32-71. – 42 A. Segal, ‘Heavenly Ascent in Hellenistic sik viszont az Õ jóindulatát (H. Ringgren, Israelite Religion [ford. D.E. Judaism, Early Christianity and their Environment’, ANRW, 2.23.2 Green; London: SPCK, 1966], 74). A két szempont közötti dialektikus (1980), 1333-94(1359). – 43 H.S. Kvanvig, Roots of Apocalyptic: The viszonnyal kapcsolatosan lásd R. Fey, Amos und Jesaja. Abhängigkeit Mesopotamian Background of the Enoch Figure and the Son of Man und eigenständigkeit des Jesaja (WMANT, 12; Neukirchen-Vluyn: (WMANT, 61; Neukirchen-Vluyn: Neukirchener Verlag, 1988), 96-97. Neukirchener Verlag, 1963), 105-20. – 17 J.A. Motyer, The Prophecy of – 44 G.W.E. Nickelsburg, ‘Apocalyptic and Myth in 1Enoch 6-11’, JBL Isaiah: An Introduction & Commentary (Downers Grove, Ill.: 96 (1977), 383-405; D.W. Suter, ‘Fallen Angel, Fallen Priest: The InverVarsity, 1993), 78. A megkeményedés témájának vizsgálatához a Problem of Family Purity in 1Enoch 6-16’, HUCA 50 (1979), 115-35. – bibliai és a zsidó irodalomban lásd F. Hesse, Der Verstockungsproblem 45 Collins, The Apocalyptic Imagination, 50. – 46 G.W.E. Nickelsburg,

73 ‘Enoch, Levi, and Peter: Recipients of Revelation in Upper Galilee’, the Book of 1 Enoch, Chapters 1-36; 81-108 (Hermeneia; Minneapolis: JBL 100 (1981), 575-600(587). – 47 Collins Hansonnal és Nickelsburgal Fortress Press, 2001), 264. – 68 A látomásban ez a motívum már kétszer szemben kételyét fejezi ki azzal kapcsolatosan hogy a jelen szöveg pon- is elõfordult: 1Én 14,14, 16. – 69 Rowland a következõ szövegek lehet- tosan elhatárolható hagyományfonalakra bontható-e (J.J. Collins, séges befolyását látja a „tüzes folyó” képének kialakulásában: Ez 1,13; ‘Methodological Issues in the Study of 1 Enoch: Reflections on the 47,1; 2Móz 19,16; Zak 14,18 (Rowland, ‘Visions of God’, 142). A zsi- Articles of P. D. Hanson and G.W. Nickelsburg’, SBLSP [1978], I, 315- dó uranológia ezen jellegzetességével kapcsolatosan lásd H. Bietenhard, 22). – 48 Fenn áll a lehetõség, hogy Az asztronómiai könyv (1Én 72-82) Die himmlische Welt im Urchristentum und Spätjudentum (WUNT, 2; idõsebb hagyományokat tartalmaz (L. Carlsson, Round Trips to Tübingen: Mohr, 1951), 75. – 70 Black, The Book of Enoch or I Enoch, Heaven: Otherworldly Travelers in Early Judaism and Christianity 149. – 71 Lásd úgyszintén T. Lévi 3,4. – 72 Nickelsburg, 1 Enoch 1, 264. [Saarbrücken: VDM Verlag Dr. Müller, 2008], 34). – 49 J.J. Collins, – 73 Nickelsburg, 1 Enoch 1, 264. – 74 Rowland kifejezettebb antromor- ‘The Apocalyptic Technique: Setting and Function in the Book of fikus leírás mellett érvel arra alapozva, hogy 1Én 14,20 elhagyja azt a Watchers’, CBQ 44 (1982), 91-111(95). – 50 Milik, The Books of minõsítõ fõnevet (hare m> K; . tWmD),> amely fontos szerepet képviselt Ez 1,27- Enoch, 25. – 51 M.E. Stone, ‘The Book of Enoch and Judaism in the ben. Véleménye szerint 1Én 14,21 Istent emberi formához hasonló lény- Third Century B.C.E.’, CBQ 40 (1978), 479-92. – 52 Póli Pál fordítása. ként mutatja be (Rowland, ‘Visions of God’, 141). – 75 Himmelfarb – 53 A projectum felelõsei Charlesworth, Kraft és Evans. Elérhetõsége: megfigyeli a ruházat leírásával kapcsolatos közeli párhuzamot Dán 7,9- http://ocpnews.blogspot.com/ – 54 A textuális vita részleteivel kapcso- 10-el és ezt a mennyei templommal hozza kapcsolatba. Véleménye sze- latosan lásd M. Black, The Book of Enoch or I Enoch: A New English rint Isten ruhája 1Én 14,20-21-ben a fõpap egyszerû len gyolcsból ké- Edition with Commentary and Textual Notes (Leiden: Brill, 1985), 149. szült ruhájára utal, amelyet évente egyszer öltött magára, amíg a Szen- – 55 A könyv részletesebb felosztásához lásd Nickelsburg, Jewish tek Szentjében szolgált (3Móz 16,4). Harant idézve, arra következtet, Literature , 46-48. – 56 Collins, The Apocalyptic Imagination, 55. – 57 hogy „ezek a ruhák azt a célt szolgálják, hogy valamilyen dialektikus Az énóki trón-látomás és az ezékieli, valamint ésaiási látomások közöt- emelkedettségre mutassanak” (Himmelfarb, Ascent to Heaven, 16-20). ti hasonlósággal kapcsolatosan lásd Rowland, ‘Visions of God’, 137-54. – 76 A témát alaposan tárgyaló irodalommal kapcsolatosan lásd A.A. – 58 Carlsson, Round Trips to Heaven, 43. – 59 Nickelsburg, Jewish Orlov, The Enoch-Metatron Tradition (TSAJ, 107; Tübingen: Mohr Literature, 47. – 60 Carlsson, Round Trips to Heaven, 44. Josephus is Siebeck, 2005), 72 lábj. 133. – 77 Himmelfarb, Ascent to Heaven, 27. – alátámasztja, hogy a papoknak tilos volt belépni a Szentek Szentjébe, 78 Nickelsburg, ‘Enoch, Levi, and Peter’, 579-80. – 79 A témát tárgya- kivéve a fõpapnak egyszer évente az Engesztelési ünnepen (Antiquities, ló példaértékû mûvekhez tartozik pl. G.K. Beale, The Temple and the III, 123, 181). – 61 D.J. Halperin, The Faces of the Chariot: Early Church´s Mission: A Biblical Theology of the Dwelling Place of God Jewish Responses to Ezekiel´s Vision (TSAJ, 16; Tübingen: J.C.B. (NSBT, 17; Downers Grove, Ill.: InterVarsity; Leicester: Apollos, Mohr, 1988), 82. – 62 G.W.E. Nickelsburg, ‘The Apocalyptic 2004); G. Stevenson, Power and Place: Temple and Identity in the Book Construction of Reality in 1Enoch’, Mysteries and Revelations: of Revelation (BZNW, 107; Berlin: Walter de Gruyter, 2001). – 80 Betz Apocalyptic Studies Since the Uppsala Colloquium, szerk. J.J. Collins rámutatott arra, hogy a túlvilági utazások már a görög filozófiában is je- and J.H. Charlesworth (JSPSup, 9; Sheffield: JSOT, 1991), 51-64[53]). len voltak. Platóntól és Plutarkhosztól kezdve arra használták õket, hogy – 63 M. Himmelfarb, Ascent to Heaven in Jewish and Christian phobos-t gerjesszenek vele és érzelmi erõt kölcsönözzenek ez által a kü- Apocalypses (New York: Oxford University Press, 1993), 14. Mind az lönbözõ filozófiai és etikai tanításoknak (H.D. Betz, ‘The Problem of elsõ, mind a második templom a Szentély és a Szentek Szentje mellett Apocalyptic Genre in Greek and Hellenistic Literature: The Case of the egy harmadik résszel, elõcsarnokkal, is rendelkezett (elsõ templom: Oracle of Trophonius’, Apocalypticism in the Mediterranean World and 1Kir 6,3; második templom: Josephus, Jewish War 5.207-219; m. the Near East: Proceedings of the International Colloqium on Middot 4:7). – 64 Nickelsburg, ‘Enoch, Levi, and Peter’, 580 lábj. 19. – Apocalypticism, Uppsala, August 1979, szerk. D. Hellholm (Tübingen: 65 Carlsson, Round Trips to Heaven, 43. – 66 Himmelfarb, Ascent to Mohr, 1983). – 81 Nickelsburg, ‘Enoch, Levi, and Peter’, 579. – 82 Heaven, 15-16. – 67 G.W.E. Nickelsburg, 1 Enoch 1: A Commentary on Orlov, The Enoch-Metatron Tradition, 73.

Kegyesség és teológia

A szerzõ saját kegyességi és teológiai fejlõdésének kritikai elemzése után hangsúlyozza, hogy kegyesség és teológia elválaszthatatlan. A kettõ egymást megtermékenyítõ kölcsönhatásban áll, és az egy- házat kell, hogy szolgálja. A teológia kegyesség nélkül, illetve a kegyesség teológia nélkül céltévesztett és káros. A helyes kegyesség Isten és a felebarát szeretete, ebben a Biblia egységes. Ezt 3 ószövetségi (Ám 2; Jer 34; Ézs 58) és 3 újszövetségi szakasz (Lk 3; Mt 22; 1Kor 11) elemzése húzza alá. Emellett a helyes teoló- giai kegyesség a kritikus hagyományõrzésben ölt testet.

After a critical analysis of his piety and theological development the author emphasizes the necessary interconnection of piety and theology. They need to be in an organic relationship—for the benefit of the church. Theology without piety is just as harmful and a failure as piety without theology. Correct piety results in the love of God and neighbor stressed throughout the Bible. This is illustrated by 3 Old Testament (Am 2; Jer 34; Isa 58) and 3 NewTestament texts (Lk 3; Mt 22; 1Cor 11). In addition right theological piety is visible in the critical safeguarding of tradition.

Isaac Bashevis Singer A Sátán Gorajban címû regé- aki történetesen nem vett részt a gyûlésen, õ a szobájába nyében egy 17. századi pogrom után kabbalista követ ér- zárkózik. Nem szívleli a kabbalát, ezt az ezoterikus ke- kezik Goraj városába ezzel az üzenettel: A Messiás szín- gyességi irányzatot. Miután a Messiás eljövetelének kér- re lépett, a megváltás küszöbön van. Nem csoda, a zsidó dését egész éjszaka tanulmányozta, találkozik a követtel. közösség felbolydul. Amikor a hír eljut Benis rabbihoz, „Soha senki nem tudta meg, mit mondott Benis rabbi

74 azon a reggelen, s azt sem, mint felelt rá a követ. Egy do- eusebés, theosebés) segítségével beszél a kegyességrõl ill. log azonban hamarosan nyilvánvaló lett: a követ búcsú a kegyes emberrõl. Nincs idõ annak tisztázására, mi a kü- nélkül eltávozott Gorajból ugyanazon a szánon, amelyi- lönbség és átfedés a fenti melléknevek és pl. a ne’emán, ken érkezett.”1 A követ távozását általános felzúdulás „megbízható”, ill. dikaios, „igaz”, vagy a fenti fõnevek és követi, úgyhogy a rabbinak is mennie kell. az „emúnáh/”emet, ill. a pistis, „megbízhatóság, hit, hû- Az epizód jelképes: a közösség egyébként „erények- ség” között. Azzal sem akarok idõt tölteni, a bölcsesség- ben gazdag”2, hivatalos vallási vezetõje nincs jelen a irodalom, melynek egyik központi témája a kegyesség, sorsdöntõ „kegyességi összejövetelen”, s a kérdést teoló- milyen szavakat használ, s ebbõl mik állapíthatók meg. gus módjára, könyvei segítségével igyekszik megoldani. Jóllehet szótanulmányok is segíthetnek a téma körüljárá- A kegyesség és teológia feszültségét további két mozza- sában, a kérdést véleményem szerint hatékonyabb bibliai nat fokozza: a rabbi és a követ négyszemközti vitája, szakaszokat összefüggésükben vizsgálva tanulmányozni.4 melybõl vélhetõleg az elõbbi került ki gyõztesen, a Ide tartozik, hogy a „kegyesség” a kevésbé vitatott ér- „vesztes” fél azonban ezt nem ismerte el nyilvánosan. Ez telmû szavak közé tartozik, ezért értelmezésében nincse- az oka, hogy a rabbi gyõzelme pürrhoszinak bizonyul: a nek döntõ eltérések. A kegyesség „az az állapot, melyben közösséget nem érdeklik a teológiai érvek, amikor a ke- az ember mély tiszteletet tanúsít valaki vagy valami, kü- gyesség reménnyel kecsegtet. lönösen Isten és a vallás iránt”5. Így nem meglepõ, hogy A teológia és kegyesség kapcsolata korántsem egysze- az eusebeia („kegyes, istenfélõ”) szó Biblián kívüli hasz- rû. Én most e kapcsolatot fogom boncolgatni. nálatát tanulmányozva megállapítható, a kegyesség olyan erény, mely az igaz módon és istenek elõtt kedves embert jellemzi.6 Mutatis mutandis ez a keresztény emberre sem 1. Bevezetés: kevésbé igaz. A szót ebben az értelemben fogom hasz- „Kegyesség” és „spiritualitás” nálni.

A felkérés alapján spiritualitásról kellene beszélnem, 3. Kegyességi nem pedig kegyességrõl, így magyarázattal tartozom a és teológiai fejlõdésem szóhasználatért és az elõadás címéért. Amikor én voltam teológus jó 20 évvel ezelõtt, a Magyarországi Reformá- Mivel tudatában vagyok teológiai és kegyességi állás- tus Egyházban spiritualitásról még nem lehetett hallani, pontom személyes és szubjektív tényezõinek, vagy leg- annál többet kegyességrõl. A „spiritualitás” („A vallás alábbis igyekszem tudatosítani azokat, elõször szemé- vagy az emberi lélek iránti érdeklõdés képessége”)3 szó lyes fejlõdésemrõl és az engem ért hatásokról szeretnék tágabb értelmû, mint a „kegyesség”. Azonban a „kegyes- beszélni.7 Ahogy hangsúlyoztam, számomra a kegyesség ség” szóval továbbra is jelentésátfedés áll fenn, továbbá és a teológia elválaszthatatlan, a követhetõség kedvéért biblika-teológusként jobban érdekel ez utóbbi, mint az hadd válasszam a kettõt mégis külön. Elõször kegyessé- inkább a vallásfenomenológia tárgykörébe tartozó elõb- gi, majd teológiai fejlõdésemrõl fogok szólni. bi. Ezért engedtessék meg, hogy „kegyesség”-rõl beszél- jek a továbbiakban. 3.1. Kegyességi fejlõdésem Az elõadásnak a „Kegyesség és teológia” címet ad- Kegyességi fejlõdésemben a legmeghatározóbb a szü- tam, amivel jelezni kívánom a kettõ szoros kapcsolatát: lõi ház volt. Bár különösen apám mindig nyitottságot ta- ezeket ugyanazon érme két oldalának tekintem. A ke- núsított más vallásúak és kegyességûek iránt, a döntõ ha- gyesség kérdése a Bibliában nem elméleti-leíró, hanem tás szüleim pietista kegyessége volt, amelyet ma legin- egzisztenciális. Ezért mint ilyenrõl kívánok beszélni. kább talán a Biblia Szövetség képvisel. Errõl a követke- Elõször saját kegyességi-teológiai fejlõdésemet, majd zõ teológiai-kegyességi elveket tudom megállapítani:8 a teológia, kegyesség és egyház kapcsolatát fogom bon- 1. Istennel való személyes kapcsolat; colgatni, hogy a végén a kegyesség biblikus jellegéhez és 2. ebben Jézusnak, mint Megváltónak, Úrnak, Mester- kritikus hagyományõrzõ szerepéhez megérkezzem. nek és Barátnak a kitüntetett szerepe; Minderrõl biblika-teológusként fogok szólni. 3. komolyan vett Biblia-központúság; a sola scriptura reformátori elve; 4. a megtérés szükségességének és a megszentelt élet- 2. A bibliai szóhasználat módnak a sürgetése; 5. ezen kegyességi és teológiai hagyomány gyakorlá- A Biblia nem beszél magáról a kegyességrõl. A fogal- sa és õrzése. mat nem határozza meg, és nem fejti ki tartalmát. Úgy tû- A hazai pietizmus pragmatikus, olykor pragmatista nik, a bibliai íróknak a kegyesség magától értetõdõ volt. kegyességi irányzat. A gyakorlatban ez a napi Biblia-ol- Ez is lehet az oka, hogy az Ó- és Újszövetség több, felcse- vasás és az imádság, a bûn és bûnbánat, illetve Jézus rélhetõ szóval jelöli a „kegyesség”-et. Az Ószövetség el- Krisztus példaadó és megváltó mûvének és személyének sõsorban a tóm („feddhetetlenség”) és a jir’at jhvh („az Úr hangsúlyozásában jelentkezik. A szülõi örökségért hálás félelme”) fõnevekkel, valamint a tám, támím („feddhetet- vagyok, és annak ellenére mindmáig értéknek tekintem, len”) melléknevekkel utal a kegyességre és a kegyes em- hogy teológiai felfogásom és kegyességem egyaránt je- berre. Az Újszövetség több fõnév (eulabeia, eusebeia, lentõs fejlõdésen ment át. Azt is gondolom továbbá, theosebeia) és ezekbõl képzett melléknevek (eulabés, hogy ezek az elvek és gyakorlat a történelmi, trinitárius

75 kereszténység hitével nagyjából összhangban van, ter- ség nem ismeri a poklot, a holtak hazája (ÓSZ: seol; mészetesen a helyi módosulásokkal és torzulásokkal. Jó- ÚSZ: hádész) nem az isteni büntetés-végrehajtás helye. részt ezekhez az elvekhez köthetõ kegyességi-teológiai Hogy két általánosabb példát is említsek a másik ol- eszmélõdésem is, mely az elvek és a gyakorlat közti kö- dalról, kezdettõl fogva nem tudtam mire vélni a magyar- vetkezetlenségek felismerésébõl fakadt: ezt a kegyessé- országi teológiai oktatás leíró jellegét, különös tekintet- get szûklátókörûség, egyfajta teológia-ellenesség és az tel a biblikumra. A jelenlegi állapot hosszú, legalább 250 azzal járó populizmus jellemzi. éves folyamat eredménye, de röviden a következõrõl van 1. Az Istennel való személyes kapcsolat individualiz- szó. A 18. század végén a protestáns ortodoxia ellenha- musba, a gazdasági, közegyházi, politikai és társa- tásaként ó- és újszövetségesek sürgették a bibliai tudo- dalmi tényezõk figyelmen kívül hagyásába hajlik; mányoknak az egyházi hitvallási értelmezéstõl való füg- 2. Jézus személye gyakran a Szentháromság többi getlenedését. A bibliai tudományok egyre kevésbé a dog- személyét, különösen a Szentlelket háttérbe szorít- matika „beszállítóiként” mûködtek, hanem „régiségtudo- ja; az áldozati teológia és nyelvezet túlzott hang- mányokként”: Hogyan, mikor, milyen fejlõdés útján ke- súlyt kap; letkezett a bibliai szöveg? Milyen szövegen túli valóság- 3. a Biblia kizárólagossága gyakran csak elv marad; va- ról tanúskodik? Hogyan éltek, mit hittek akkor? Amíg te- lójában teológiai elvek és dogmák a meghatározók; hát korábban az egyházi, hitvallásos teológiát csak az 4. a bûn, a megtérés és a megszentelõdés hangsúlyo- idõtlen, normatív eszmék érdekelték, a 19. századra az zása individualista kegyességben, önvizsgálati akkor és ott kérdése kizárólagossá vált. Ennek az ára a kényszerességben és törvényeskedésben, múltat a jelennel összekötõ híd összeomlása lett.9 Remé- 5. a hagyománytisztelet pedig a hagyományt képvise- lem, ez egyre kevésbé jellemzõ a mai lelkészképzésre, de lõk, a „kipróbált” vezetõk iránti tekintélytisztelet- 20 évvel ezelõtt a biblikumok oktatása még javarészt a ben, illetve a kívülállók iránti gyanakvásban, szûk- 19. századi örökség jegyében folyt. keblû „pártpolitikában” ölt testet; a hagyomány és Ezzel már rá is tértem a másik példára. Sokáig nem az azt képviselõk szava lesz Isten szava. tudtam szavakba önteni, mi az oka a bibliai tárgyak kö- Más szóval, e kegyesség a saját elveihez nem ragasz- rüli visszás érzésemnek. Walter Brueggemann segített kodik következetesen. A Biblia gyakran csak ugródesz- ezt megfogalmazni, aki így jellemezte saját, 50-es évek- ka a saját világképhez, teológiához. A mások felé el- beli teológiai tanulmányait: „Tanultunk a Bibliáról, de a hangzó kritika a pietista kegyességre is érvényes: hitval- Bibliát alig vettük a kezünkbe. Tanulmányoztunk hátte- lási hangsúlyokban van különbség a különbözõ kegyes- ret, kort, népeket, történelmet, ám hogy a Biblia szövege ségi irányzatok között, ám az adott hitvallás megfogal- mit mond, és hogyan mondja, amit mond, azzal édeske- mazásának módszerében nincs. A Biblia a kegyességi- veset foglalkoztunk.”10 világnézeti-teológiai hangsúlyok áldozatává válik, igazá- Mindez a bibliai szöveg eredeti rendeltetését tekintve ból nem hagyják szóhoz jutni, bizonyos bibliai szaka- is érthetetlen volt. A Bibliában található történetek, lis- szok semlegesítenek más szakaszokat. ták, imák, beszámolók, hitvallások között lényeges kü- Mint minden kegyességben és világnézetben, a pietiz- lönbségek vannak, az azonban megállapítható, hogy ha mus számára is vannak erények és bûnök. Az elõbbinél a normatív voltukban van is eltérés, egytõl-egyig egyéni és rangsort az alázat, szerénység és szelídség vezeti, míg az közösségi egzisztenciális válsághelyzetekben született utóbbi tekintetében talán a lázadás, a szexuális és okkult teológiai írás. Akadémiai „laborvizsgálataink” során épp bûnök a listavezetõk. Mindez óhatatlanul egyenk- ez az aligha túlbecsülhetõ egzisztenciális-teológiai moz- egyességhez vezet. zanat sikkadt el gyakran. Mivel Jézus jó tanítványa akartam lenni, aki „újat és 3.2. Teológiai fejlõdésem ót hoz elõ éléskamrájából” (Mt 13,52), mohó kíváncsi- Jóllehet teológiai szempontok és elvek korábban is sággal, egyszersmind kritikus óvatossággal szívtam ma- fontos szerepet játszottak világnézetemben és életvite- gamba az újat. A teológiával való ilyen találkozás fej- lemben, azok hatásának csak teológiai tanulmányaim lesztette kritikai készségemet: mind addigi, kegyességi megkezdésétõl vagyok tudatában. Ekkortól kétféle, egy- értékrendemet, mind az új, teológiai hatásokat mérlegre mást megtermékenyítõ hatásról tudok számot adni ma- tettem. Ahogy az lenni szokott, az eredmény vegyes volt: gamnak. Az egyik az imént vázolt kegyességi háttér: to- hol ez, hol az bizonyult súlyosabbnak, idõnként pedig vábbra is naponta olvastam a Bibliát, imádkoztam, fon- mind kegyességemet, mind a teológiát kritikusan át kel- tos kérdésekben vártam Isten vezetését, eljártam lett értékelnem. csendesnapokra és -hetekre. Egyszóval, igyekeztem A kegyességi és teológiai hatások emellett egy átfo- megélni a Krisztusban kapott megváltást. góbb kérdésre is ráirányították figyelmemet: Milyen ré- Ugyanakkor kegyességem lassan átalakult, ahogy szesedése, haszna és kára van az egyháznak az egyikbõl nem vonhattam ki magam a teológia hatása alól. A héber illetve a másikból? és görög szöveggel való ismerkedés, a hermeneutikai, dogmatikai és egyháztörténeti ismeretek óhatatlanul ki- hívásként jelentkeztek korábbi teológiai-kegyességi né- 4. Teológia, kegyesség és egyház zeteimre nézve. Emlékszem, milyen megütközést okozott egyik tanárunk, amikor elsõ éven azt a (visszatekint- Teológiai tanulmányaim megkezdése óta gyakran ta- ve) magától értetõdõ kijelentést tette, hogy az Ószövet- lálom magam két tûz között: a kegyességet teológia nél-

76 kül (vagy teológiával szemben) gyakorlók, illetve a teo- gyakran intellektuális igénytelenségrõl és bezárkózásról lógiát a kegyesség rovására hangsúlyozók tábora közt. A tanúskodnak. Az elõbbi kérdésre nemsokára visszatérek, két, egymást sokszor kizáró álláspont szerint vagy ke- most az utóbbinál maradjunk. Ez az igénytelenség és be- gyes valaki, vagy teológus; a mondanivaló vagy „lelki”, zárkózás nem ritkán individualizmushoz vezet. Ezen in- vagy teológiailag megalapozott. Lessingnek a történel- dividualista kegyesség legfontosabb jellemzõi: met a teológiától elválasztó csúnya árkát a két tábor nem 1. teológiai és kegyességi téren Isten megváltásának in- betemeti, hanem tovább mélyíti. Miért káros mindkét ál- dividualista hangsúlyozása, többnyire áldozati teoló- láspont, és mi a megoldás? giai nyelvezettel („Jézus vére lemosta bûneidet”); 2. a teológiából antropológia lesz: Bultmann szelleme 4.1. Kegyesség teológia nélkül a pietistákat még mindig kísérti.12 Szolzsenyicin elsõ regényének fõhõsérõl ezt írja: Két rövid megjegyzés: 1. e kettõ egymással szoros „Suhov most nem haragszik senkire, semmire: se a hosz- kölcsönhatásban áll; 2. individualizmusa miatt és min- szú ítéletre, se a hosszú munkanapra, arra se, hogy den retorikája ellenére ezen kegyesség biblikus volta megint nem lesz vasárnap. Most csak egyet gondol: túl- igen kérdéses. éljük! Túlélünk mindent, s isten [sic!] segítségével min- Egy hermeneutikai és egy ekléziológiai következ- den véget ér!”11 mény is megfigyelhetõ: Ivan Gyeniszovics túlélési stratégiája a szocialista em- 1. a Biblia individualista értelmezése; más értelmezé- ber túlélési stratégiája dióhéjban. Mint ilyen a fogolytá- sek iránti érdektelenség; borok elítéltjei mellett talán legjobban a lelkészekre állt. 2. az egyházat ez az individualista kegyesség nem A szocializmusban apáinknak az egyházat igen szûkös mindig becsüli eléggé, minthogy hajlamos az eklézi- anyagi és teológiai források és mostoha körülmények kö- ola közösségét az eklézsia közössége fölé helyezni. zött kellett nemcsak fenntartani, hanem lehetõleg építe- Ekléziológiai szempontból tehát a teológia nélküli ke- ni. És apám életét és szolgálatát látva bárcsak én is olyan gyesség gyakran felelõsség nélküli. hûséges lehetnék a rám bízottak felett, amilyen õ és nem- zedékébõl sokan voltak. 4.2. Teológia kegyesség nélkül Ez a korszak még feldolgozásra vár, az azonban talán Már teológus hallgatóként láthattam, ahogy a teológia megállapítható, hogy a szocializmus idõszaka nem a te- tudományával és eredményeivel való találkozás során di- ológiai munka, hanem a kegyességek kora Magyarorszá- áktársaim közül többen anélkül fordulnak szembe koráb- gon. A Református Egyház kegyességeiben élt. Ivan bi kegyességükkel, hogy higgadtan számot vetnének, mit Gyeniszovicshoz hasonlóan és néhány kivételtõl elte- köszönhetnek annak, és miben nem kell azt követniük. kintve még a teológiailag képzettebb lelkészek és teoló- Ezért magatartásuk gyakran kamaszos lázadás formáját giai tanárok is a túlélésért küzdöttek. Még aki olvasta is öltötte: magukat becsapottnak, korábbi kegyességüket a legújabb nyugati teológiai írásokat, nemigen volt ideje, szõröstül-bõröstül rossznak ítélték. Bár céljuk megalapo- energiája igényes teológiai munkára. Vagy ha igen, az zottabb teológia volt, túllõttek rajta, valahányszor a vég- egyházi közösségben nem talált vevõre. Azt gondolom, eredmény kegyesség nélküli teológia lett. Ennek fõ eré- ezért senki sem marasztalható el, az adott körülmények nye a racionalizmusba hajló racionalitás és a hitvallási közt ez törvényszerû volt. bizonyosság helyett a bizonytalanságot zászlajára tûzõ Ennek a kegyességi hangsúlyú egyházi életnek az agnoszticizmus. árnyoldala viszont idõvel nyilvánvaló lett. Lehetne be- Úgy vélem, e változás jórészt egy egyszerû, ám kellõ- szélni „árnyoldalak”-ról, de azt hiszem, ezek mind egy képpen nem méltatott oknak tulajdonítható. A hívõk nor- okra vezethetõk vissza: a megalapozott teológia hiányá- matív (világnézeti, hitelvi, etikai) eligazításért veszik ke- ra, ami olykor egyenesen teológia-ellenességben jelent- zükbe a Bibliát, és járnak gyülekezetbe: Mit higgyünk, kezett. Ez az idõsebb nemzedékben mindmáig érzõdik, mit tegyünk? Az egyháztól az emberek teológiát várnak ami bizonyos szempontból érthetõ: Az egyház túlélte a és kapnak.13 Ez az elvárás, s az egyház így mûködik, ha legellenségesebb rendszert is, emberek megtértek, a ke- nem akar Istentõl kapott megbízatását feladva társadalmi gyesség mûködött. Mi szükség többre? egyletként létezni. A teológiai tanulmányok során azon- Én azok nemzedékéhez tartozom, akiknek már lehetõ- ban egy másfajta megközelítéssel találkozik a hallgató. sége nyílt külföldi és behatóbb teológiai tanulmányokra, Megismerkedik a Biblia keletkezésével, az írásmagyará- akiket régi kérdésekre régi válaszok nem mindig elégí- zat elveivel, Izráel és az egyház történelmével. Nemcsak tettek ki. Akik megalapozottabb teológiai egzisztenciára azt látja, hogy a tananyag jó része nem kapcsolódik köz- törekedtek. Az ilyen teológusok hamar felismerték: a te- vetlenül a hitéhez, hanem óhatatlanul azt is, hogy a leg- ológia nélküli kegyesség nélkülözi a teológiai tartalmat, több kérdés nem fekete-fehér. Ha a lelkészképzés nem ezért minden retorika ellenére sekélyes. képes a leíró jellegû tananyagot (amire egyébként szük- Ahogy már említettem, a teológia nélküli kegyesség ség van) összekapcsolni a gyülekezet normatív teológia egyházunkban gyakran teológia-ellenességben jutott kife- iránti igényével, az zavart, félreértéseket és kiábrándult- jezõdésre: Az embereknek üdvösségre van szükségük, ezt ságot eredményez. pedig bármely Biblia-olvasó „megszerezheti”. A teológu- A kegyesség megkérdõjelezõdése és átértékelõdése sok egyszerû kérdésekbõl bonyolultakat gyártanak, tudá- elkerülhetetlenül teológiai elvek megkérdõjelezõdéséhez lékosak, munkájuk az egyházat nem építi. Valljuk meg, és átértékelõdéséhez is vezet (bár a folyamat körkörös). ezeknek a vádaknak idõnként van alapjuk, ám ugyanilyen Hadd említsek ezek közül néhányat:

77 1. A többi vallási és teológiai irat/nézet között a Bib- rint az akadémikus teológia függetlensége és az egyház lia relativizálódása, szerepvesztése a kegyességre gyakran állt feszültségben. Ezzel elérkeztem oda, hogy a nézve;14 helyes kegyességrõl beszéljek. 2. Jézus Krisztus személyének és megváltásának a vi- szonylagossá válása; 3. az egyház jelentõségének leértékelõdése. 5. Kegyesség A teológia-ellenes kegyességhez hasonlóan a kegyes- ség nélküli, akadémikus teológia gyakran felelõsség nél- A kegyesség és teológia nem felhõtlen viszonyát látva küli, minthogy az egyháztól független, „elszámolással” felvetõdik a kérdés: Hogyan kerülhetõ el a teológiailag nem tartozik senkinek. naiv kegyesség, illetve a kegyesség nélküli teológia? A Mivel az egyházat mind a teológia nélküli kegyesség, biblikus kegyesség két irányban válik láthatóvá: Isten és mind a kegyesség nélküli teológia lebecsüli, a kegyesség, a felebarát felé. Kegyességrõl e kettõs irányultság nélkül teológia és egyház kapcsolatára külön is ki kell térnem. nem lehet érdemben beszélni. A bibliai próféták is mindig így beszélnek a kegyességrõl. 4.3. Kegyesség, teológia és egyház Jóllehet történelme során az egyház nem egyszer ke- 5.1. Kegyesség: Isten és a felebarát szeretete gyesség- vagy teológia-ellenes magatartást tanúsított, Az Ószövetség vallása és kegyessége számára az Is- most az érme másik oldala foglalkoztat, nevezetesen: ke- ten és felebarát iránti szeretet a két rendezõelv. Az ószö- gyességi és akadémikus teológiában egyaránt tapasztal- vetségi próféták két bûne miatt hirdetnek ítéletet Izráel ható idõnként nyílt, burkolt vagy öntudatlan egyházelle- ellen: 1. a Jahve iránti hûség megszegése, vagy 2. a fe- nesség. Hogyan maradhatunk kegyes és az egyháznak el- lebaráttal szembeni kötelesség elmulasztása miatt. E kötelezett teológusok? kettõs kötelességet a Sínai-szövetség, azon belül pedig a Ahogy az eddigiekbõl kiderült, nézetem szerint a ke- Tízparancsolat (Ex 20,1-17) részletezi. gyesség, teológia és egyház nem lehet meg egymás nél- Az elsõ három parancs (2-7. versek) Jahve szentségét kül. Itt nem is arra gondolok elsõsorban, hogy a kegyes- hangsúlyozza, aki minden olyan ideológiai próbálkozásnak ség nélküli teológia ártalmas lehet az egyházra nézve, ellenáll, mellyel õt haszonelvû céljainkra hasznosíthatnánk. ahogy a teológiailag megalapozatlan kegyesség is rom- Jahve abszolút voltának minden ideológiai próbálkozással bol. Sokkal inkább arra, hogy a teológiának csakúgy, szembeni célja, hogy minden olyan társadalmi-gazdasági mint a kegyességnek az egyház épülését, a gyülekezeti szándékot viszonylagossá tegyen, mely elvileg bálványimá- életet kell szolgálnia. Természetesen teológiát lehet dó. Isten szeretete tehát minden végsõ szeretet és hûség szekulárisan tanulni, és „szekuláris” teológusoktól ma- visszautasítását jelenti. Az utolsó hat parancs (12-17. ver- gam is sokat tanultam. Ám ha a teológiai oktatás a lel- sek) a felebaráti szeretetet érinti. A felebaráti szeretet itt készképzés jegyében történik, az csak az egyházra nézve nem valami romantikus szeretetet, hanem olyan elszánt ön- mûvelhetõ: a teológiai tanulmányoknak a gyülekezeti fegyelem, mely minden felebarát életterének védelmét és munkát kell célozniuk. Más szóval, a lelkészképzés fel- tiszteletét szolgálja, azokat is beleértve, akiknek nincs hatal- adata teológia az egyház számára. Hasonló mondható el muk magukat megvédeni, vagy érdekeiket képviselni. Ezen a kegyességrõl is. A kegyesség nem öncél. Kegyessé- elemi garanciák védik a gyengét az erõssel szemben. Az Is- günk célja nem önjavítás, öntökéletesítés, önmegváltás. ten szentségével kapcsolatos elsõ három, illetve a felebarát- A kegyesség a gyülekezet mûködésének feltétele. A nem tal szembeni igazságot érintõ utolsó hat parancs egymás egyházi célú kegyesség céltévesztett csakúgy, mint a mellé helyezése arra utal, hogy Isten szentsége és a feleba- nem teológiai célú lelkészképzés. rát szeretete az ókori Izráel ezen forradalmi kísérletében Ószövetségi teológiája legelején Brueggemann siet összetartozik. Sõt, Izráel kezdettõl fogva tudta, hogy Isten megállapítani, hogy „maga a reformáció felfogható szeretete nem szakadhat el a felebarát szeretetétõl (1Jn olyan törekvésnek, mely a Biblia evangéliumi valóságát 4,20), hogy szentség és igazság mindig kéz a kézben jár.18 az egyházi értelmezés reduktív szándékaival szemben A próféták vádjai szerint a Jahvéval kötött szövetség egyenjogúsítani kívánta”.15 Ám Brueggemann nem az sérül, akár az egyik, akár a másik tekintetében marasz- egyházi írásértelmezés egyeduralmát szándékszik az talható el Izráel. Hogy mennyire szorosan összetartozik, akadémiai értelmezés egyeduralmára cserélni. Az akadé- és mennyire kéz a kézben jár Isten és a felebarát sze- miai írásmagyarázat kizárólagossága veszélyeinek is tu- retete, három, különbözõ korból és társadalmi-politikai datában van,16 és igyekszik a kettõ között egyensúlyt helyzetbõl származó ószövetségi példán fogom szem- tartva az egyház számára értelmezni a Bibliát. léltetni. Ezen szempontból érdekes ellentét figyelhetõ meg a Így szól az Úr: Három, sõt négy vétke miatt nem bocsá- kegyességi és akadémikus teológia közt. A kegyességi tok meg Izráelnek, mert eladják pénzért az igazat, és egy pár saruért a szegényt. Azt kívánják, hogy a nincstelenek a föld teológia mindig hajlamosabb a hagyományos, dogmati- porát szórják fejükre, és elutasítják a nyomorultak ügyét. kai-etikai Biblia-értelmezésre. Ebben a tekintetben tehát Apa és fia ugyanahhoz a nõhöz jár, így gyalázzák meg szent nem a reformáció radikalizmusát követi. Cáfolva a ke- nevemet. Zálogba vett ruhán nyújtózkodnak minden oltár gyességi teológia retorikáját, az akadémikus teológia a mellett, és a megbírságoltak borát isszák Istenük házában. reformáció hagyományát folytatja, amennyiben az egy- (Ám 2,6-8) házi értelmezés tekintélyétõl igyekszik a Bibliát megsz- Ámósz 8. századi üzenete az északi, eretnek szom- abadítani.17 Az elmúlt három évszázad tapasztalata sze- szédnak, Izráelnek szól. Üzenete azonban nem az, hogy

78 térjenek meg a bálványimádatból. A hat felsorolt bûn kö- kegyességeteket csak Isten felé gyakoroljátok, annak a zül legalább öt a társadalmi igazságtalanság tárgykörébe felebarátra nézve viszont semmi következménye nincs. tartozik. A vallás, a kegyesség nem utalható a „privátszférába”. A Mintegy másfél évszázaddal Ámósz után szorul a hu- böjtnek csak úgy van értelme, ha nem a felebarát elleni rok Jeruzsálem körül. Röviddel a város 587-es eleste elõtt bûnökben való kikapcsolódásként, hanem a felebarátért a kormány példátlan intézkedésre szánja el magát: való gondoskodó szeretet megerõsítéseként szolgál.19 Az Úr igéje szólt Jeremiáshoz, miután Cidkijjá király Az Újszövetség nem szakít az Ószövetség szemléleté- egyezséget kötött Jeruzsálem egész népével, hogy hirdessék vel, az újszövetségi próféták – akik közül hármat fogok ki a rabszolgák felszabadítását, és engedje szabadon minden- idézni – méltó örökösei elõdeiknek. A megtérni szándé- ki héber rabszolgáját és rabnõjét, és ne tartsa szolgaságban kozók ezt kérdik a prófétától: senki júdai embertársát. Engedelmeskedtek is a vezetõk va- „Akkor hát mit tegyünk?” János így válaszolt nekik: lamennyien meg az egész nép; belementek az egyezségbe, „Akinek két ruhája van, adjon annak, akinek nincs, és aki- hogy mindenki szabadon engedi rabszolgáját és rabnõjét, és nek van ennivalója, hasonlóan cselekedjék.” Vámszedõk is nem tartja tovább senki szolgaságban õket. Engedelmesked- mentek hozzá, hogy keresztelje meg õket. Ezek szintén tek, és elengedték õket, de azután visszakényszerítették a megkérdezték tõle: „Mester, mit tegyünk?” Nekik ezt szabadon bocsátott rabszolgákat és rabnõket, és erõszakkal mondta: „Semmivel se hajtsatok be többet, mint amennyi újra rabszolgákká és rabnõkké tették õket. (Jer 34,8-11) meg van szabva.” Megkérdezték tõle a katonák is: „Mi pe- A felszabadítás pontos körülményei nem ismertek, ám dig mit tegyünk?” Nekik viszont ezt felelte: „Senkit ne bán- néhány következtetés megalapozottnak tûnik. Az állami talmazzatok, meg ne zsaroljatok, és elégedjetek meg a zsol- vezetõk a rabszolgák felszabadítását bûnbánatuk jeleként dotokkal.” (Lk 3,10-14) rendelték el. Korábbi kijelentéseikkel és magatartásukkal Keresztelõ János szerint a megtérés a felebarát kizsák- szakítva – tehát gyakorlatilag elfogadva Jeremiás kritiká- mányolásával, bántalmazásával való szakításban, a sze- ját és helyzetelemzését – ezzel beismerték eddigi szövet- retet gyakorlásában nyilvánul meg. ségszegõ magatartásukat. Jahve megtérésüket annak elle- Amikor Jézust egyszer egy teológus megkérdezi, me- nére elfogadja, hogy az csak az ostromló babiloni sereg lyik a nagy parancsolat, Jézus így válaszol: nyomására következik be, õszinteségük vitatható. (A tett Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lel- vitathatóságát a visszakozás igazolja. A rabszolga-felsza- kedbõl és teljes elmédbõl. Ez az elsõ és a nagy parancsolat. badítás visszavonása szintén politikai okokkal magyaráz- A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint ma- ható, nevezetesen a Hofra fáraó vezette egyiptomi fel- gadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a prófé- mentõ seregbe vetett hiú reménnyel; vö. Jer 37,3-5.) ták. (Mt 22,37-40; vö. Dt 6,4-5; Lv 19,18) Ami ebben az összefüggésben minket érdekel, az, A téli vásár jegyében teológusunk egyet fizet, kettõt ahogy Jeruzsálem megtér: nem kultikus, szexuális vagy kap Jézustól. A válasz elsõ felével minden vallásos kor- okkult bûnök (ezekbõl is volt bõven), hanem a társadalmi társa egyetértett. Ám Jézus rámutat: Isten szeretete elvá- igazságtalanság miatt gyakorolnak bûnbánatot. Felismer- laszthatatlan a felebarát szeretetétõl; egyik a másik nél- ték a legégetõbb kérdést, amiben változásra volt szükség. kül nem létezik. Jézus tanításában ez meghatározó, ám a A harmadik példa: Mester ezzel nem újít, pusztán az Ószövetség meggyõzõ- Kiálts, ne sajnáld a torkod! Harsogjon hangod, mint a dését teszi magáévá, és húzza alá egy olyan korban, ami- kürt! Mondd meg népemnek, hogy mi a bûne, Jákób házá- kor ez elsikkadt. nak, hogy mi a vétke! Õk mindennap keresnek engem, sze- Végül: retnék megismerni utaimat, mint egy olyan nép, amelynek … aki méltatlanul eszi az Úr kenyerét, vagy issza az Úr po- tettei igazak, és nem hagyja el Istene törvényét; igaz dönté- harát, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Vizsgálja meg azért seket kérnek tõlem, szeretnének Istenhez közel lenni. Miért az ember önmagát, és úgy egyék abból a kenyérbõl, és úgy böjtölünk – mondják –, ha te nem látod meg, miért gyötörjük igyék abból a pohárból. Mert aki úgy eszik és iszik, hogy magunkat, ha nem akarsz tudni róla? De hiszen ti a böjti na- nem becsüli meg az Úrnak testét, ítéletet eszik és iszik ön- pokon is megtaláljátok kedvteléseteket, mert robotosaitokat magának. (1Kor 11,27-29) hajszoljátok. Hiszen pörölve és veszekedve böjtöltök, sõt bû- Ez az újszövetségi szakasz gyakran elhangzik úrva- nösen, ököllel verekedve. Nem úgy böjtöltök, ahogyan ma il- csorai liturgiánkon, méghozzá azzal a céllal, hogy a lenék, nem úgy, hogy meghalljam hangotokat a magasság- résztvevõk tartsanak önvizsgálatot (ld. 28. vers), nincs-e ban. Ilyen az a böjt, amely nekem tetszik? Ilyen az a nap, me- valami titkos vagy titkolt bûnük. Pál azonban nem indi- lyen az ember a lelkét gyötri? Ha lehajtja fejét, mint a káka, viduáletikai szándékkal írta e sorokat, hanem eklézioló- zsákba öltözik, és hamut szór maga alá, azt nevezed böjtnek, giai megfontolásból. Ahogy az elõzményekbõl követ- és az Úr kedves napjának? Nekem az olyan böjt tetszik, amikor leoldod a bûnösen fölrakott bilincseket, kibontod a járom keztetni lehet (ld. 1Kor 11,17-22), a korinthusi gyüleke- köteleit, szabadon bocsátod az elnyomottakat, és összetörsz zet összejövetelein a gazdagok elkülönültek a szegé- minden jármot! Oszd meg kenyeredet az éhezõvel, vidd be nyektõl. Az úrvacsorát megelõzõ közös étkezésen nem házadba a szegény bujdosókat, ha mezítelent látsz, ruházd osztották meg élelmüket a nélkülözõkkel. Ez megosztot- fel, és ne zárkózz el testvéred elõl! (Ézs 58,1-7) ta a gyülekezetet, amiért Pál az Isten gyülekezetének Trito-Ézsaiásnak ez a próféciája (feltehetõleg a perzsa megvetésével vádolja õket (11,22). kor elejérõl) a böjttel, egy jellegzetesen egyéni kegyessé- Az Ó- és Újszövetség egységes abban, hogy Isten és a gi gyakorlattal kapcsolatos. A próféta nem technikai ta- felebarát szeretete szorosan összetartozik, egyik a másik nácsokat ad a helyes böjtölésre nézve, hanem az egyéni, nélkül elképzelhetetlen.20 Aki Isten szeretetét a felebará- „belsõ” kegyesség és a kegyesség „külsõ” megnyilvánu- ti szeretetet elfeledve hangsúlyozza, annak kegyessége lásai közti szakadékra mutat rá. Nem járja, mondja, hogy merev, vallásossága kegyetlen, a társadalmi igazságos-

79 ság iránt érzéketlen. Merevség, érzéketlenség, elõítéletek nakvás és az újrafelfedezés hermeneutikája közti köl- gyakran jellemzik a konzervatívabb keresztényeket, csönhatás révén továbbléphetünk az „elsõ naivitás”-on akiknek ezért meg kell hallaniuk a próféták hangját. egy „második naivitás” felé. Ez a második naivitás ismét Ám akármilyen fontos is a felebaráti szeretet, az nem képessé teheti a kritikus és kegyes teológust, hogy a szö- lehet független Isten szeretetétõl. A másik iránti szerete- veget mint egészet nyitottan olvassa és értelmezze. Ám tünk abban gyökerezik, amit Isten tett értünk. Mi nem a ez a második naivitás nem prekritikus, hanem posztkriti- Rotary Club-hoz, hanem Krisztus testéhez tartozunk. kus, tudatos és felkészült naivitás.24 Amíg a gyanakvás Ezért nem egyszerûen humánus tetteket hajtunk végre hermeneutikája eltávolítani szándékszik mindent, ami (amivel önmagában nincs semmi baj), hanem Jézus meg- annak megállapítását akadályozná, hogy egy állításban váltásából és szeretetének fényében élünk. Amekkora mi igaz, az újrafelfedezés hermeneutikája azt is felfede- szükség van liberális keresztények társadalmi fellépésé- zi, ami ebben az akadályoztatásban értelmes, igaz és jó.25 re, éppennyire nem szabad azt teológiai-krisztológiai Leegyszerûsítve: A Bibliát meghagyni Isten Szavának, összefüggésébõl kiszakítani.21 azaz lemondani szelídítési hajlamunkról, hogy a Szentlé- Amelyik kegyesség nem gyakorolja a nagy parancso- lek szólhassa azt és úgy, amit és ahogy neki tetszik. A latot, az céltévesztett, és bûnbánatot kell tartania. Ame- gyülekezet javát ez szolgálja. lyik teológia nem ennek gyakorlását segíti elõ, az re- A kegyesség és teológia közötti egyensúlyt a keresz- formra szorul. És amelyik teológus nem a nagy paran- tény ember folyamatosan igyekszik fenntartani. E tekin- csolatban, Isten és a felebarát szeretetében látja teológiá- tetben hasznosnak bizonyulhat Robert Polzinnak egy egé- ja célját, és nem ebben él nap mint nap, annak megtérés- szen más összefüggésben tett megállapítása26. Szerinte a re van szüksége. Deuteronomista Történet (Józsué, Bírák, Sámuel, Kirá- Fentebb megállapítottam, hogy a biblikus kegyesség- lyok könyve) a tekintélyelvû dogmatizmus és a kritikus ben Isten és a felebarát szeretete elválaszthatatlan. Ez hagyományõrzés közti harc színtere. Ez áll az egyházra meglehetõsen közhelyszerûnek hangozhat, és valóban is, mely szintén e két erõ összecsapásának színtere. nem tartalmaz forradalmi újat.22 A kegyességi csatározá- Amíg az akadémikus, teológusi létforma számára a sokat látva azonban talán nem szükségtelen hangsúlyozni. kritika sokszor öncél, a kegyességi hagyomány gyakran Láttuk egy példában, Jézus hogyan merít az Ószövet- naiv és kritikátlan. A kritikus hagyományõrzés a múlt ségbõl. Az Újszövetséget olvasva azt is tapasztalhatjuk, gazdagságából merít. „S ha az elõre mutat, merünk gaz- hogy mind Jézus, mind tanítványai a hagyományokhoz dag örökségünkbõl más hagyományhoz fordulni. Ám idõnként kritikusan közelednek: azokat újraértelmezik ezt nem öncélúan, hanem kritikusan tesszük: ha a ha- (pl. Mt 5; Róm 4), szükség esetén pedig felülbírálják (pl. gyomány nem mutat a jövõbe, készek vagyunk azt kriti- Mk 7,1-23; ApCsel 10-11). Hadd térjek ki befejezésül a kusan kezelni.”27 A kritikus hagyományõrzés számára a kritikus hagyományõrzés kérdésére, mint amelyben a ke- teológia a kegyesség kiigazítását szolgálja, a kegyesség gyesség testet ölt. pedig a teológia megélését. Az tehát mind a teológiai, mind a kegyességi hagyományt tiszteletben tartja, 5.2. Kritikus hagyományõrzés ugyanakkor a megfelelõ kritikával közeledik hozzájuk. John Goldingay szól arról, hogy A helyes teológiai kegyesség, mely Isten és a felebarát diákjaim szerint professzoruk feladata az, hogy biztosítsa szeretetében ölt testet, állandóan mérlegre téve õrzi a õket: az Írás nem mond ellent annak, amiben eddig hittek. hagyományt. Liberális beállítottságú keresztényeknek nincs szükségük Azt gondolom, hogy e kegyesség számára szükség- erre a megerõsítésre. Õk egyszerûen azzal számolnak, hogy szerûen a gyülekezet lesz a táptalaj, ez a kegyesség egy- az Írás téved. Konzervatívok ezt nem tehetik, így e célból 28 módosítaniuk kell az Írás értelmét, hogy továbbra is hihes- házépítõ. Azt is gondolom továbbá, hogy az Isten és fe- sék azt, amit mindig is hittek.23 lebarát szeretetén kívül vannak más, a kegyesség elvi Hogyan kerülhetõ el a liberális és konzervatív kelep- alapjaival és gyakorlati megnyilvánulásaival kapcsolatos ce? Hogyan tanulmányozhatjuk anélkül a Bibliát, hogy kérdések, amelyekre nézve Ágoston kijelentése az irány- lemondanánk a kritikus teológiai gondolkodásról, vagy mutató: „A fõ kérdésekben egység, a mellékesekben sza- az elkötelezett kegyességrõl? badság, mindenekben pedig szeretet.” A Szentírás tanulmányozása megtermékenyítõleg Szüleim kegyességében Isten és a felebarát szeretetét, kell, hogy hasson kegyességünkre és teológiánkra egy- a rászorulttal való törõdés következetes és semmilyen ál- aránt. Kritikus teológusként nap mint nap találkoznunk dozattól vissza nem riadó gyakorlását láttam. Ennek ér- kell azzal, amit Paul Ricoeur a „gyanakvás hermeneu- téke azóta sem kérdõjelezõdött meg bennem. A Bibliát tikájá”-nak (hermeneutic of suspicion) nevez: a Bibliát behatóan tanulmányozva ez az érték ma számomra teo- kritikusan olvasva és értelmezve nem vesszük minden lógiailag megalapozottabb, mint volt húsz esztendeje. mondatát készpénznek, hanem megpróbálunk a kijelen- Erre az alapra épül kegyességem. tések mögé látni, hogy megértsük Isten üzenetét. A gya- nakvás hermeneutikáját a Nyugat a felvilágosodás óta gyakorolja. Ricoeur azonban nem áll meg itt, hanem fe- 6. Végszó szültséget teremt az „újrafelfedezés hermeneutikájá”-t (hermeneutic of recovery) tûzve ki célul. A kritikus mód- Singer regénye szomorúan végzõdik. A Messiás-vá- szerek segítségével a szöveg naiv, felszíni olvasatán át- rásban a zsidó közösség teljesen elszegényedik, szétesik: hatolhatunk, hogy a rejtett szándékokat is lássuk. A gya- Gorajban a Sátán jó munkát végzett. A városkát a bûnbá-

80 natot gyakorló, kabbalista Mordeháj Joszéf menti meg a adódó tévutakhoz ld. Barr, J. The Semantics of Biblical Language. Lon- teljes pusztulástól: az ördögöt kiûzi egy megszállottból, don: Oxford University Press, 1961; Carson, D.A. Exegetikai tévedé- sek. Budapest: KIA, 2003. – 5 Wehmeier, S. (fõszerk.) Oxford ezután az élet visszatér a rendes kerékvágásba. Hogy a Advanced Learner’s Dictionary, 1140. – 6 Günther, W. történet tanulsága mégsem a kegyesség diadala a teoló- „Frömmigkeit, Gottesverehrung [se`bomai]”, Theologisches gia felett, a hagyományos zsidó teológiai hitvallást meg- Begriffslexikon zum Neuen Testament (szerk. L. Coenen, E. erõsítõ befejezés bizonyítja: Beyreuther, H. Bietenhard). Wuppertal: R. Brockhaus Verlag, 1971, 7 Senki se próbálja rábírni Istent, hogy 395-98, 395. – Brueggemann saját történetével szemlélteti, hogy véget vessen kínjainknak itt lent; mikor õ akarja Biblia-értelmezésünk is „részint családi, szomszédi és baráti kapcsola- jön el a Messiás; és akkor elmúlik tok története (szocializációs folyamat), részint pedig a hit hosszú, Isten irányította fejlõdése”; Brueggemann, W. „Biblical Authority: A minden baj és csapás; Halál eldobja kardját Personal Reflection”, Struggling with Scripture. Louisville-London: ennek láttán; s rettegve hal meg a Westminster John Knox Press, 2002, 5-31, 10. – 8 Noha úgy látom, je- számûzött Sátán; Lilit eltûnik lentõs változás nem történt (ezért a jelen idõ végig), itt és alább java- és vele az éjjel; fogságunk részt korábbi tapasztalataimra hagyatkozom. Azt is megjegyzem, hogy véget ér, fény árad széjjel az alábbi öt kegyességi elv tekintetében a Biblia Szövetség tagjai és az Amen Szela29 ahhoz nem tartozók között gyakran olyan mértékû egyezés figyelhetõ Ezzel visszatértünk a teológia és kegyesség kapcsola- meg, mely a különbségeket elhomályosítja. – 9 Ehhez ld. különösen tához, amelyet egymást kölcsönösen megtermékenyítõ- Kraus, H.-J. Die Biblische Theologie: Ihre Geschichte und Problematik. Berlin: Evangelische Verlagsanstalt, 1974; Frei, H.W. ként igyekeztem bemutatni. Kívánom, hogy hallgatósá- The Eclipse of Biblical Narrative: A Study in Eighteenth and gom minden tagja megtalálja, miként szolgálhatja egy- Nineteenth Century Hermeneutics. New Haven-London: Yale házát kegyes teológusként. University Press, 1974. – 10 Szóbeli közlés. – 11 Szolzsenyicin, A. Ivan Czövek Tamás Gyenyiszovics egy napja. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1963, 155. – 12 Bultmann igehirdetéseinek jelentõs pietista hallgatósága volt, akiket Bultmann antropologikus megközelítése vonzott. Nota bene: „A teoló- FELHASZNÁLT IRODALOM gia számomra antropológia”, mondá a nagy egzisztencialista újszövet- séges. – 13 Kegyességi körökben szokás inkább „lelki”-rõl beszélni. Ez Barr, J. The Semantics of Biblical Language. London: Oxford részint egyezik azzal, amire én „teológia”-ként utalok, ám a „teológia” University Press, 1961. kifejezés nemcsak individuális, hanem társadalmi-közösségi, politikai, Brueggemann, W. „Biblical Authority: A Personal Reflection”, gazdasági szempontokat is tartalmazhat, ezért átfogóbb. – 14 A nyuga- Struggling with Scripture. Louisville-London: Westminster John ti szellem-, kultúr- és teológiatörténet iróniája, hogy amíg több kritikus Knox Press, 2002, 5-31. teológus számára a Biblia egzisztenciálisan nem feltétlenül létszükség- Brueggemann, W. The Covenanted Self: Explorations in Law and let, muzulmán országokban vagy Észak-Koreában Krisztus (prekri- Covenant. Minneapolis: Fortress Press, 1999. tikus) követõi csak az életük kockáztatásával olvashatják. Itt a megél- Brueggemann, W. Theology of the Old Testament: Testimony, hetés, ott az élet forrása. – 15 Brueggemann, W. Theology of the Old Dispute, Advocacy. Minneapolis: Fortress Press, 1997. Testament: Testimony, Dispute, Advocacy. Minneapolis: Fortress Carson, D.A. Exegetikai tévedések. Budapest: KIA, 2003. Press, 1997, 2. Ehhez ld. még Gánóczy S.-Scheld, S. Kálvin hermeneu- Czövek T. „A protestáns dilemma”, http://parokia.hu/kozosseg/ tikája: Szellemtörténeti feltételek és alapvonalak. Budapest: Kálvin Ki- 200804_index_protdilemma.php, megtekintve 2009. jan. 24-én. adó, 1997. – 16 Brueggemann, W. Theology of the Old Testament, 9- Frei, H.W. The Eclipse of Biblical Narrative: A Study in Eighteenth 15. – 17 Brueggemann, W. Theology of the Old Testament, 14. – 18 and Nineteenth Century Hermeneutics. New Haven-London: Yale Brueggemann, W. The Covenanted Self: Explorations in Law and University Press, 1974. Covenant. Minneapolis: Fortress Press, 1999, 49-50. Brueggemann Gánóczy S.-Scheld, S. Kálvin hermeneutikája: Szellemtörténeti felté- szerint a két legfenyegetõbb veszély a barbarizmus és nihilizmus, me- telek és alapvonalak. Budapest: Kálvin Kiadó, 1997. lyek ellen a Tízparancsolat Isten- és emberszeretete irányul; 49. – 19 Az Goldingay, J. Theological Diversity and the Authority of the Old 58. fejezet 14 versébõl legfeljebb egy (58:13) érinti az individuáletikát. Testament. Carlisle: Paternoster Press, 1995. – 20 Úgy tûnik, amíg az Isten szeretete magától értetõdõ volt az ókori Goldingay, J. „ TynBull Theology and Canon”, 59 (2008) 1-26. világben, ezért nem kellett külön hangsúlyozni, a felebaráti szeretet tar- Günther, W. „Frömmigkeit, Gottesverehrung [se`bomai]”, talma kultúránként és társadalmanként változott, ezért újból és újból fel Theologisches Begriffslexikon zum Neuen Testament (szerk. L. kellett szólítani Isten népét ennek gyakorlására. Furcsa módon ma a Coenen, E. Beyreuther, H. Bietenhard). Wuppertal: R. Brockhaus nyugati kultúrkörben az utóbbi a „magától értetõdõ”, az elõbbi koránt- Verlag, 1971, 395-98. sem (ami nem jelenti azt, hogy a keresztényeket felesleges a felebaráti Kraus, H.-J. Die Biblische Theologie: Ihre Geschichte und szeretetre biztatni). Isten Nyugat általi számûzetéséhez ld. Problematik. Berlin: Evangelische Verlagsanstalt, 1974. Brueggemann, W. The Covenanted Self, különösen is 18-34. – 21 Eh- Lonergan, B. „The Ongoing Genesis of Methods”, SR 6 (1976-77) hez ld. különösen Wright, N.T. Jesus and the Victory of God: Christian 341-55. Origins and the Question of God, 2. kötet. London: SPCK, 1996. – 22 Ricoeur, P. Freud and Philosophy: An Essay on Interpretation. New A kegyesség elsõ fele, az Istennek való engedelmesség Brueggemann Haven: Yale University Press, 1970. Singer, I.B. A Sátán Gorajban. Budapest: Európa Könyvkiadó, 1979. szerint „az ezzel a másikkal [Istennel] való kiegyezés folyamata, mely Szozsenyicin, A. Ivan Gyenyiszovics egy napja. Budapest: Európa sem nem túlzottan meghunyászkodó, sem túlzottan ellenálló” (ti. Isten- nek); Brueggemann, W. The Covenanted Self, 2; ehhez ld. még az 1-8 Könyvkiadó, 1963. 23 Wehmeier, S. Oxford Advanced Learner’s Dictionary. oldalakat. A felebaráti szeretethez ld. különösen 76-90. – Goldingay, (fõszerk.) 24 Oxford: Oxford University Press, 2005. J. „Theology and Canon”, TynBull 59 (2008) 1-26, 20-21. – Ricoeur, Wright, N.T. Jesus and the Victory of God: Christian Origins and the P. Freud and Philosophy: An Essay on Interpretation. New Haven: Question of God, 2. kötet. London: SPCK, 1996. Yale University Press, 1970, 496; idézi Goldingay, J. Theological Diversity and the Authority of the Old Testament. Carlisle: Paternoster Press, 1995, 131-32. – 25 Lonergan, B. „The Ongoing Genesis of Methods”, SR 6 (1976-77) 341-55, 355; idézi Goldingay, J. Theological JEGYZETEK Diversity, 132. – 26 A Deuteronomista Történetrõl írt valamelyik tanul- mányában, a pontos hivatkozást nem találtam. – 27 Czövek T. „A pro- 1 Singer, I.B. A Sátán Gorajban. Budapest: Európa Könyvkiadó, testáns dilemma”, http://parokia.hu/kozosseg/200804_index_ 1979, 41. – 2 Singer, A Sátán Gorajban, 173. – 3 Wehmeier, S. (fõ- protdilemma.php; megtekintve 2009. jan. 24-én. – 28 Itt nem tudom ki- szerk.) Oxford Advanced Learner’s Dictionary. Oxford: Oxford Uni- fejteni, de ahogy az eddigiekbõl is kiderült, ez a szemlélet az egyház versity Press, 2005, 1475. – 4 Az etimológiai és szótanulmányokból szerepét, küldetését felértékeli. – 29 Singer, I.B. A Sátán Gorajban, 187.

81 Struktúrák a Rohonci-kódex szövegében Helyzetjelentés egy amatõr kutatásról

A Rohonci-kódex egy kisalakú, de terjedelmes kézirat, melyet ismeretlen írással írtak tele valamikor a 16. és a 18. század között. Különös jellegzetessége a szöveget illusztráló több mint 80 furcsa tollrajz, melyek közül némelyik felismerhetõen Krisztus passiójának és feltámadásának jeleneteit ábrázolja. Számos tudós és amatõr próbálta már megfejteni az írást, sikertelenül. A 19. század végén a magyar tudományos közvélemény hamisított rovásírásként könyvelte el. A megfejtési próbálkozások általános kudarca ellenére a 70-es években Gyürk Ottó, a 90-es években Locsmándi Miklós tett kisebb megfigyeléseket az írás rendszerére vonatkozóan. Hosszú távú célom az, hogy feltárjam a szöveg nyelvtanát. E cél érdekében – Gyürk és Locsmándi fel- fedezéseire építve – mondathatároló jeleket, számozott bekezdéseket és fejezetkezdéseket azonosítok a kód- ban. Bemutatok egy hosszabb párhuzamos szövegrészt, melynek segítségével megállapítható a kódex elsõ öt lapjának helyes sorrendje, s amely az alanyok vagy állítmányok azonosításában is nagy segítségre lehet.

The Rohonc Codex is a small-sized but lengthy manuscript with an undeciphered script written some time between the 16th and 19th century. It is especially notable for its more than 80 bizarre-looking pen drawings, some of which are recognizable scenes from Christ’s passion and resurrection. Numerous scholars and amateurs tried to break its code without success. By the end of the 19th century Hungarian scholarship accepted the opinion that the codex is a forged linguistic record of old Hungarian runes. Although the code has so far defied any deciphering attempts, some minor observations on the regularities of the text have been made by Ottó Gyürk in the 1970’s and Miklós Locsmándi in the 1990’s. My aim in the long run is to look for a syntax of the text. To achieve this, in this study I identify sentence delimiters, numbered paragraphs, and chapter headings in the code, based on the fundamental findings of Gyürk and Locsmándi. Furthermore, I expose closely parallel sections that help us determine the correct order of the first five folios, and the minor differences of which may enable further research into identifying verbal and noun parts of the sentences.

A Rohonci-kódex egyik méltatlanul ismeretlen kurió- Egyik ismert íráshoz sem hasonlít viszont a kódex zumunk. Amikor 1838-ban Batthyány Gusztáv egész írásjel-készlete. Némäti Kálmán közel 800 jelet számolt rohonci könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiá- össze és rendszerezett, levonva a következtetést, hogy az nak adományozta, a könyvek számbavétele során került írásrendszer semmiképp sem betûírás.4 (Összetettebb elõ az ismeretlen írású könyvecske.1 Hogy a rohonci rendszerû, pl. homofón titkosírásra nyilván nem gondolt, Batthyány-könyvtárba hogyan s mikor került, ismeret- vagyis hogy egy betût több jel is kódolhat.) Eddig azon- len. A vízjel alapján állítható, hogy a papírt 16. századi ban egyetlen valaha létezett írást sem ismerünk, amely- olasz mûhelyben gyártották, a jelek papírra vetése azon- nek a jelei a kódexével valóban rokoníthatóak lennének. ban ez után 1838-ig bármikor megtörténhetett.2 A megfejtési kísérletek általános kudarcai után a tudo- A kódex kis alakú (kb. 12×10 cm-es), de 224 teleírt és mányos közvélemény végül arra az álláspontra helyezke- -rajzolt lapot számlál. Kötése szakadt, táblakötés helyett dett, hogy ez is egy Literáti Nemes Sámuel 1830 körül egyszerû bõrtokba van fûzve. Állapota huzamosabb készített rovásírás-hamisítványai közül.5 Ezzel a véle- használatra utal, az elején és a végén több lap ki van sza- ménnyel sokáig csak azok álltak szembe, akik – nyilván kadva a kötésbõl, az olvasást – különösen az utolsó nyolc a „hun-székely” írás gondolati holdudvarában – a ma- oldalon – elázásban keletkezett sötét folt nehezíti. Két gyarság valamilyen õsi dokumentumát vélték megtalálni helyen összesen kb. 10 kivágott lap csonkja is látható. benne (így pl. Némäti Kálmán „nemzetnevelõ” is). A kódex különlegessége az a több mint 80 bizarr toll- A 20. század a tudományos érdektelenség és az ama- rajz, melyek egy része felismerhetõen evangéliumi jelene- tõrök meddõ lelkesedésének ideje volt. Talán egyedülál- teket ábrázol (Jézus bevonulása Jeruzsálembe, keresztre ló kivétel Gyürk Ottó, aki Gárdonyi Géza titkosnaplójá- feszítése, feltámadása stb.), más részük azonosíthatatlan. nak a megfejtése révén vált ismertté,6 s aki egzakt kód- Noha a kódex papírja hazánktól inkább nyugat felé fejtési módszerekkel közelített a kódexhez. Ismétlõdõ mutat, számos más jellemzõje miatt már kezdettõl fogva szövegrészek összehasonlításával megerõsítette, hogy az kelettel hozták kapcsolatba: bõrtáblája ázsiai (török?) írás jobbról balra és fentrõl lefelé halad, és számjegyeket módra van ráfûzve, a rajzok a keleti keresztény ikonog- azonosított a szövegben.7 Ezzel az áttörõ felfedezéssel ráfia számos jellegzetességét mutatják, és nem utolsósor- megtette a jelek konkrét megfejtésének elsõ lépését. ban a szöveg láthatóan jobbról balra halad, akárcsak a A 90-es években Locsmándi Miklós a szöveg kompu- héber, arab, szír stb. írás, vagy a székely rovásírás.3 teres kódolásával próbálkozott, de nem jutott sokkal

82 messzebbre, mint Gyürk. A szöveget ismétlõdés-vizsgá- A kódex lapjaira a kéziraton látható (utólag ráírt) szá- lat alapján „szavakra” bontotta, de ezek értelmezésében mozás szerint hivatkozom, mely a 63. lapig a recto oldal semmilyen sikert nem ért el. Próbálkozott a szöveg mon- alján, a 64.-tõl végig a recto oldal tetején látható. A hé- datokra bontásával (az írásban ugyanis nincs felismerhe- ber papirológiában is megszokott módon – mivel a kóde- tõ központozás, sõt egyértelmû szóköz sem), de csak sej- xet „hátulról” lapozzuk – a recto a kiterített oldalpár bal tésekig jutott. Locsmándi ragokat, végzõdéseket is kere- felére, a verso pedig a következõ oldalpár jobb felére esõ sett abban a reményben, hogy a magyar nyelv rendszerét oldalt jelenti. megtalálja a jelekben, de eredménytelenül.8 A kódex soraira a következõ formában hivatkozom: a Az utóbbi években végre felizzott a kódex iránti tudo- 001r01 az 1-es számú lap recto oldalának elsõ sorát jelen- mányos érdeklõdés. Láng Benedek (többek közt) a kódex ti, hasonlóan 001v01 a verso elsõ sorát. Sornál kisebb kódjának jellegét próbálta behatárolni. Három alternatívát egységet a hivatkozásban nem használok, ezért pl. 001r01 lát: a kódex vagy homofón monoalfabetikus titkosítást tar- az adott sor egészét vagy részét, 001r01–05 a közrezárt talmaz, vagy gyorsírást, vagy mesterséges (tökéletes) nyel- sorokat és a közrezáró sorok egészét vagy részét jelenti. vet; ugyanakkor hangsúlyozza, hogy mindhárom ellen egyformán erõs érveket lehet felhozni. Fontos módszertani következtetése azonban, hogy elõször fogalmaknak és sza- Kötõjel? vaknak megfelelõ jelsorozatok jelentését kell tisztáznunk, mielõtt konkrét rejtjelezés rendszere után kutatnánk.9 Gyürk Ottó talált a kódexben olyan jelet is, amely „nem Egy másik cikksorozatban Tokai Gábor közölt mûvé- tartozik szervesen egy szöveghez, és elõfordulási helye ál- szettörténeti elemzéseket a kódexrõl. Ennek egyik ki- landó: a sor vége”, szerinte tehát ez „kötõjel”.18 Például: emelkedõ erénye, hogy a tollrajzok ábrázolási jellegze- 022r06 tességei alapján próbálja datálni azokat (elõtte legfeljebb 022r07 a jelenetek azonosításával próbálkoztak). Felhívja továb- 022r08 bá a figyelmet egy másik rendkívüli tényre, hogy egy, az 1804-ben leégett debreceni régi Nagytemplom feliratai- A 6. sor végén látható hat jel a következõ sorokban sor- nak és két címerének tollrajzú másolatát õrzõ lap készí- töréssel megismétlõdik. A törés helyén látható az illetõ jel, tõjének a „Rohonci Kódex Mesterét” tartják. Ezt a sokat mely alakilag is emlékeztet a diviz korrektúrázásban hasz- sejtetõ adatot azonban nem tárja fel részletesebben, és nált jelére. Ha ez valóban kötõjel, az rengeteget segíthet a végkövetkeztetései is viszonylag általánosak.10 szorosan összetartozó jelsorozatok megállapításában, kü- A kódex mikrofilmen szabadon kutatható,11 sõt – egy lönösen pl. prefixumok, szuffixumok azonosításában. román régésznõ délibábos megfejtési kísérletének12 hatá- Számtalan olyan esetet tudunk azonban felmutatni, sára – beszkennelt oldalai néhány kivétellel az interneten ahol egy adott jelsorozat egy adott helyén a sortörésben is elérhetõek.13 A kódex angol nyelvû wikipédiás oldala14 hol feltûnik, hol nem tûnik fel a „kötõjel”. Néhány példa: jó bevezetést kínál az érdeklõdõknek, többek közt egy hasznos bibliográfiával. A kódex körül virtuális közössé- gek is létrejöttek, pl. egy yahoo-csoport, amelynek néhány 019v05–06 029r12–13 morzsaszerû, de igen fontos kezdeti észrevételt köszön- hetünk.15 023r11–12 023v02–03 Saját kutatásom

Gyürk Ottónak sok olyan eredménye volt, amit nem 026v10–11 019v02–03 publikált, csak utalt rá: „…statisztikai adataim alapján megállapítottam a számok egy részének titkos jeleit, a pont és mondatkezdõ jeleket [sic], a kódexet fejezetekre, 130r04–05 054r12–13 mondatokra, szavakra és betûjelekre tudom bontani, is- merem a kódex ragjait, amiket a szavak végéhez ír… Az A jel tehát nem egészen úgy viselkedik, ahogy a kötõ- is bizonyítható, hogy a kódex egyes szövegrészeit jeltõl elvárnánk. Elhamarkodott dolog lenne tehát kötõ- másolták…”16 Kutatásom egyik célja ezeknek az állítá- jelnek vélni, így aztán arra sem következtethetünk, hogy soknak a módszeres ellenõrzése volt. Az említettek közül összetartozó jelsorozatokat köt össze. Tény, hogy sok többet az alábbiakban be is mutatok. „kötõjeles” sortörésben egy viszonylag gyakori jelsoro- Távlati célom, hogy a szöveg szabályosságainak felis- zat törik meg (pl. a fenti 130r04–05-ben megtört „hatbe- merésével, statisztikai vizsgálódásokkal és a képek segít- tûs” kifejezés). Az azonban eldönthetetlen, hogy a „kö- ségével eljussunk az írás szintaxisának leírásáig (leg- tõjel” mely gyakori jelsorozatok sortörésénél soha nem alább pl. elegendõ fõnév és ige azonosításáig17), amely szerepel, noha indokolt volna, és ugyanígy azt sem tud- alapján az írás nyelve behatárolhatóvá válik, és lehetõvé juk, hogy – ha már egyszer következetlen – mikor hasz- teszi a kód teljes visszafejtését. nálta az író olyan helyen, ahol nem kellett volna.

83 Mindemellett nem csak a kötõjelre igaz, hogy sorvége- párhuzamos szövegrész kezdete; az elsõ, „idézõjellel” je- ken jelenik meg, és „nem tartozik szervesen egy szöveg- lölt sor valószínûleg szó közepén kezdõdik (a 8. sor vé- hez”. Pl. a középkori kéziratokban elõszeretettel használt gén egy rendkívül gyakori jelsorozat törik meg – ugyan- sorkitöltõ jelek és díszek is ilyenek. Ezek általában a be- az a kifejezés, ami a 9. sor végén is szerepel). Még zava- kezdések utolsó, részlegesen kitöltött sorát töltötték fel, róbb, hogy majdnem az egész oldal, a 025v01–11 idézi a de pl. héber ószövetség-kéziratokban arra is láthatunk 020v04–021r01-t, vagyis az „idézõjel” nem az egész idé- példát, hogy belsõ sorokat is kiegészítettek sorvégi pon- zett szakaszt jelzi, ráadásul az a 12. sor elején is szerepel, tokkal, hogy a sorok bal széle is egyenes legyen.19 A pedig az már nem tartozik az idézetbe. Rohonci-kódex „kötõjele” ugyan általában csak egyesé- Következtetésünk hasonló ahhoz, mint amit a „kötõjel” vel fordul elõ a sorok végén, de ezt az is indokolhatja, esetén levontunk. Talán idézõjelet használt az író, csak kö- hogy a kódszavak rövidek, ezért ennél több hely nincs is vetkezetlenül, vagy még fel nem ismert elvet, szempontot neki. Egyetlen helyen, a 017r07 végén elõfordul kétszer követve. Sõt, hozzá kell tenni, még az is lehetséges, hogy egymás után, ráadásul itt többször is, valamint a közeli amit Gyürk Ottó kötõjelként azonosított, az is valamiféle 018r08 végén is a jelet kiegészíti egy függõleges vonal szokatlan idézõjel. vagy egy hurok. Ez a néhány hely kimondottan sorkitöltõ jelleget sugall. Az is sorkitöltõ jel benyomását kelti, pl. a Mondatok 177v02 vagy a 213v05, ahol a jel láthatólag egy fejezet utolsó szava után áll (a fejezetekrõl ld. késõbb). Gyürk Ottó reménysége az volt, hogy kellõ számú is- A „kötõjel” sorkitöltõ funkciójával szemben két érv is métlõdõ jel segítségével sikerül szavakra bontani a szö- adódik. Egyrészt a sorok bal széle nem kimondottan veget. Ebben a kötõjel-hipotézise is megerõsítette. A ku- egyenes, vagyis a sorkizárással az író sokszor nem törõ- tatás jelen pillanatában viszont a szavakra bontásnak dött. Másrészt a „kötõjel” gyakran az oldal legfelsõ sorá- semmilyen szilárd alapja nincs. Láttuk a kötõjel-hipoté- ban szerepel (pl. 15r, 16r, 19v, 23r stb.), ahol hosszabb zis gyengéit, és mivel a kódex nem alkalmaz egyértelmû- sorhoz nem igazodhatott, és elõre kijelölt margóknak en felismerhetõ szóközt sem,21 magából a jelsorozatból sincs semmi nyoma. Igaz, az író utólag is kiegészíthette kéne kikövetkeztetni a szóhatárokat. A nyelv ismerete a rövidebb sorokat a hosszabbak alapján. nélkül azonban legfeljebb csak a morfémákat lehet felis- Az imént tárgyalt „kötõjelhez” hasonló jel tûnik fel a merni, a szóhatárokat nem, mivel azokat a nyelv számta- 25v oldal alsó öt sorában (és csak itt), de nem a sorok vé- lan egyéb tulajdonsága befolyásolja, pl. a hangsúlyozás gén, hanem az elején. vagy a helyesírási tradíció. Ezzel szemben a mondatokra bontáshoz könnyebben találhatunk kapaszkodókat. Noha a szövegben semmilyen felismerhetõ központozás nem látszik, próbálkozha- tunk olyan jelek keresésével, melyek elõfordulásai egy- mástól általában „egy mondatnyi” távolságra találhatóak a szövegben. Locsmándi ezen az alapon fogalmazta meg sejtését, hogy az mondathatároló jel (amellett, hogy ez a számok írásában vélhetõen helyiérték-határoló jelként is szerepel, máshol pedig egyenesen számjegynek tûnik), megemlítve egy másik jelsorozatot, mely igen gyakran, de nem kizárólag, e jellel együtt jelenik meg .22 Hasonló sejtésrõl tudunk beszámolni nemcsak az emlí- tettekkel, hanem egy másik, feltûnõ jelcsaláddal kapcsolatban is ( és változatai). Ezeket a sejtéseket hamarosan további megfigyelésekkel megerõsítjük. Az „egy mondatnyi” persze nem véletlenül van idézõ- jelek közt, hiszen ennek meghatározására egyelõre semmilyen kész módszerünk nincs. Azt sem tudjuk, hogy a Bizonyítható, hogy ez sem a szöveg szerves része: a határolónak tûnõ jelek szavak-e vagy a központozás ré- 025v08–12 gyakorlatilag „szó szerint” ismétli meg a szei, és azt sem, hogy hány és milyen egyéb funkciói le- 020v11–021r01 tartalmát, a különbség (a „kötõjeleken” hetnek a mondathatároláson kívül. Az „idézetek” (hosz- kívül) az, hogy amott ezek a jelek nem szerepelnek a szö- szabb ismétlõdõ jelsorozatok) viszont támpontot nyújt- vegben. A soreleji kettõs vonalak viszont rendkívül emlé- hatnak a mondatok határainak kijelöléséhez. A hosszabb, keztetnek az idézõjelek egykori használatára: a 17.–19. fõleg a több (tag)mondatból álló idézetek utolsó tagmon- századi nyomdászok a többsoros idézeteknek gyakran datát ugyanis rendszerint nem bõvítjük tovább, hanem le- minden sorát idézõjellel kezdték.20 (Ha tehát az illetõ jel zárjuk a mondatot. Az ilyen idézetek elsõ mondata is sok- idézõjel, az így a kézirat datálásához is hozzájárulhat.) szor csak egy rövid bevezetõ formulához kapcsolódik, Zavaró ellenben, hogy nincs egyértelmûen megjelölve a bár az is gyakori, hogy pl. az elsõ mondat alanya még

84 nem az idézet része. Mindenesetre az ismétlõdõ hosszabb jelsorozatokat határoló elemek vizsgálata nagyban hozzá- segíthet minket a mondatok elhatárolásában. Ilyen párhuzamos szakaszt találunk például a 018v13–019r05-ben és a 019r11–019v04-ben. Az ismét- lõdõ szakasz mindkét esetben jellel kezdõdik, és jelsorral végzõdik, melyet ismét az kö- vet. A szakasz egyes részei azonban a környezõ oldalakon még többször felbukkannak. Az ábrán

Itt az is látszik, hogy az helyett néha csak áll, erre késõbb is látunk még példát. A 4r oldal annak is jó példája, hogy a szöveg elveszett részeit (pl. a papír leron- gyolódott szélén) az ismétlések révén nagy valószínû- séggel rekonstruálni lehet. 018v13-019r05 A jelek központozásos jellegét sugallja a föléjük he- lyezett pont. Mindössze ezt a két jelet ismerjük, amely- a más helyeken „idézett” részszakaszokat a hivatkozás rõl biztonsággal állítható, hogy felsõ ponttal és anélkül is megkönnyítése érdekében megjelöltem az a–f betûkkel. elõfordul. Késõbb látni fogjuk, hogy az rendszeresen Érdemes megfigyelni, hogy már a c és d részek elején is áll nagyobb szövegegységek közvetlen kezdetén – ké- áll (s bizonytalanul hozzátehetjük, hogy a b második zenfekvõ a sejtés, hogy szöveg belsejében a mondatkez- pozícióján is, mely egy helyen, a 022r10-ben helyet cse- dõ szerepet egy felsõ ponttal egyértelmûsítette az író. rél az elõtte álló jellel). Természetesen más is segíthet a mondatok szétválasz- Az 005v04–11-ben a szakasz több közbevetéssel jele- tásában. Például ugyanaz a tulajdonnév szinte biztosan nik meg, de az egészet vezeti be, és az abc és d kö- nem fordul elõ kétszer ugyanabban a (tag)mondatban. zötti közbeékelõdést mindkét oldalról határolja. A Ha tehát egymáshoz közel ugyanazt a nevet találjuk, szá- 017r09–12-ben és a 017v06–09-ben ugyanilyen elrende- míthatunk rá, hogy köztük mondathatár van. zésben látjuk az abc-t és a d-t, ráadásul a d-t ezeken a helyeken zárja. A két részlet közti közbeékelõdések elsõ fele azonos, a második pedig a 005v07-ben jel- Felsorolások és szövegblokkok sorral, a 017r11-ben és a 017v08-ban jellel indul. A b ugyan megjelenik a 022r10–11-ben egyértelmû Gyürk Ottó a számjegyek meglétét egy kis eltéréssel elhatárolás nélkül, de a 026v04–05-ben a bc elõfordulá- ismétlõdõ jelsorozattal igazolta, mely a 22v–23r oldala- sát követi. kon található. Mind a 026v09–12, a 027r10–027v01 és a 027v03–06 is egybefüggõen tartalmazza a def szakaszt (mely így jellel kezdõdik), s mindhárom esetben azonos, jellel kezdõdõ jelsorozat zárja az „idézetet”. Az f rész még egyszer felbukkan a 027v11–12-ben, ahol közbeékelésével (mely Jézus valamilyen nevét jelenti, ld. késõbb) vezeti be, és áll a végén. Az ember könnyen meggyõzõdhet róla, hogy ezek a sza- bályosságok nem csak az iménti, sokszor elõforduló szakasz körül jellemzõek. Hasonló figyelhetõ meg az összes olyan helyen, ahol hosszabb szöveg ismétlõdik. Ilyen jelek veszik körül pl. a 030v03–031r04 ill. 095r10–095v10 pár- huzamos részeit, vagy a 135r08–135v07 ill. 136r04– 136v04 szövegét is, valamint a 135r01–03-at, amely az elõbbiek egy részét idézi némi variációval. Igen jól láthatóak a mondathatárok az ismétlõdésektõl hemzsegõ 4r oldalon, amelyet a szemléletesség kedvéért tördelve mutatunk. A bal oszlopban látható (a 004v15 be- vezetésével) az oldal elsõ fele, a jobb oszlopban a második fele. Szürkével jelöltük azt, ahol a lap széle lerongyolódott. Számok 4-tõl 8-ig

85 nem felsorolásról van szó, evidens a feltételezés, hogy ez sorszámnévképzõ jel (a magyar „-dik” vagy „-dszor” stb. képzésnek megfelelõ).24 Ezt az alábbi megfigyelés is megerõsíti. Számok után kutatva hamar belebotlunk a 23-as lap oldalain egy másik, 1-tõl 5-ig haladó felsorolásba. A sorszámnévképzõ jel itt is megjelenik a számok elõtt, kivéve az 1-est: erre a várt „-dik + I” képlet helyett az író külön jelet alkalmaz: . A magyar nyelvben a sor- számnevek szabályszerû képzése alól épp az „elsõ” szó a kivétel, de hasonló a helyzet pl. a franciában is. Míg viszont németül minden sorszámnév szabályosan vég- zõdik, addig angolul az elsõ három képzése rendhagyó, a latinban pedig egészen változatosak az alakok. Ha tehát a sorszámjelek rendszerében az írás nyelvének jellegzetességeit keressük, ez máris egy szempont a le- hetséges nyelvek halmazának szûkítéséhez. Említésre méltó azonban, hogy a kódex sorszámnévképzõje a szá- mok elõtt áll, és nem utána. Ez azonban nem csak a nyelv szerkezetének tulajdonítható, mert a kód lehet olyan is, hogy az egész sorszámnév-kifejezést tekinti egy egységnek, azon belül pedig lényegtelen, hogy a képzõ hol áll. A sorszámnevek formáján túl viszont e felsorolás Számok 9-tõl 11-ig azért is igen jelentõs, mert a körülötte levõ szöveg rend- kívül tömör, formulaszerû, így a benne szereplõ változó A „kifejezés” egy adott pozíciójában a római számok tartalom kulcsszavakat, kulcskifejezéseket tartalmazhat. rendszerére emlékeztetõen változó jelekre lett figyelmes. Ezt az a szerencsés felismerés igazolja, hogy a felsoro- 23 Így azonosította a következõ számjegyeket: lást követõ kb. 6 oldalon öt olyan szövegblokk találha- 1691011 tó, amelyet a megfelelõ sorszám, ill. a megfelelõ kulcs- kifejezést tartalmazó formula vezet be, majd az öt blok- kot ismét a formula zárja, de immár az 5-ös tõszámnév- Az 1-essel kapcsolatban megjegyezte, hogy önmagá- vel (kvázi: „[ez tehát] az öt [xyz]”). Magyarán a felso- ban állva más jelentése is lehet, ezért azonosítása proble- rolás a következõ hat oldal anyagának tartalomjegy- matikus. Az ismétlõdõ kontextusban pedig a számok zéke. csak 4-tõl 11-ig szerepelnek, ezért ez nem segít. Na- A szemléltetés végett álljon itt ez a tartalomjegyzék gyobb számok részeként azonban Gyürk 1-ese valóban a kicsit áttekinthetõbb formába tördelve; elõtte és utána római I-hez hasonló funkciót tölt be. pedig a közvetlen kontextusa, melyben szintén megfi- Gyürk említi, hogy a 28r-en szerepel a 12-es és a gyelhetõek a felsorolás egyes kulcskifejezései. 13-as szám. Ezek kontextusa egy jel kivételével azonos a (023r07–023v13) fenti számokéval:

Továbbkeresve a 28v-n ismét találunk ilyen kifejezést:

Ez valószínûleg a 14-es. Mivel azonban 6-osnál nagyobb számjegyeket más felsorolásban még nem találtunk, ezért ezek értelmezése nincs még más forrásból meg- erõsítve.

Vegyük most észre, hogy az iménti kontextusban a Látható, hogy a felsorolást is egy összegzés vezeti be, számok elõtt – a 12-t és 13-at kivéve – végig a jel az 5 tõszámnévvel, hasonlóan ahhoz, ahogy a teljes szerepelt, pedig egyébként ez nem általános (ld. pl. anyag összegzéssel zárul a 026v02–03-ban. Az is látha- 004v09, 005v13, 008v02, 011r02 stb.). Mivel itt aligha- tó, ahogy az elsõ szövegblokk a „tartalomjegyzék” után

86 azonnal kezdõdik a formulával, a sorszámmal és a kulcs- lyek egyik oldalról a másikra átfolynak, míg máshol ol- kifejezéssel. daltörés nélkül szerepelnek. Elegendõen hosszú sztring Az öt szövegblokk „szókincse” látványosan eltér esetén elenyészõ annak a valószínûsége, hogy az egyik egymástól, tartalmukkal kapcsolatban viszont egyelõre oldal alján a sztring elsõ felét, egy másik oldal tetején csak sejtéseink lehetnek. Tény, hogy szinte a teljes ne- pedig a másik felét találjuk úgy, hogy a két fél nem tar- gyedik blokk (025v01–12) precízen szó szerint megis- tozik össze. métli a 020v04–021r01 szövegét, a „három királyok ér- Egy ilyen – egyelõre rövidebb – ismétlõdés meggyõz- kezését” ábrázoló kép a 21r-en valószínûleg ennek tar- het minket arról, hogy a 4r után a 2r következik: talmát ábrázolja. Így végül is három képet lehet kapcsolatba hozni az öt blokkal. A második blokkhoz tartozó kép a 24v-n nehezen értelmezhetõ – talán a gyermek Jé- zus és szülei (Lk 2, 41–52?), esetleg Jézus megdicsõülé- 004r10–12 004r13; 002r01–02 se („színeváltozása”, Mt 17, 1–8parr). A negyedik blok- kot lehet a párhuzamos szakaszon keresztül a „három Ez azt is jelenti, hogy a 4-es számú lap megfordult, királyokkal” rokonítani. Az ötödik blokk pedig bizo- helyesen elõbb jön a verso, aztán a recto oldala. nyosan a keresztre feszítéssel kapcsolatos, amit nem- A kódex másik néhány lapját egy nagyszerû felfe- csak a 26r tollrajza ábrázol, hanem a szövegben itt sû- dezés segít tovább rendezni. A 121r09–126r04-en rûbben elõforduló kereszt alakú jel is ezt sugallja ugyanis (tehát több mint 9 oldalon át!) egy, az elsõ né- (026r02, 026v02 és 05). hány lappal párhuzamos szöveg olvasható. (Kisebb Az öt blokk elején és végén álló összegzés viszont különbségek vannak, de ezek nem vonják kétségbe a nyilván egyszerre mond valamit mind az ötrõl. Feltûnõ, párhuzamot, sõt, a kód megfejtéséhez alapvetõ kulcso- hogy két olyan jelsorozat is található benne, amelyet jog- kat tartalmaznak.) Még ha a 121–126-os lapok sor- gal tarthatunk Jézus Krisztus valamelyik nevének: rendje bizonytalan is lenne, a párhuzamos szövegek és (ezekrõl bõvebben ld. késõbb). A kérdés már eltérõ sor- és oldaltörései révén mindkét lapcsoport csak az, hogy ezek közül egyik a másik bõvítménye (pl. helyes sorrendje rekonstruálható. Ez a kódex elején le- „Jézus, az Isten Fia”), vagy predikatív szerkezetet képez- võ lapok esetében tehát a következõ: 2, 3, 1, 7. A ko- nek (pl. „Jézus az Isten Fia” stb.). Ez utóbbi esetben az rábbi érvünk szerint az elejét kiegészíthetjük a meg- öt pont nem más, mint Jézus Krisztus valamelyik nevé- fordított 4-essel. nek a magyarázata. Érdekességként hadd hívjam fel a figyelmet arra, A tárgyalt részek elemzése viszont a szövegfolyás egy hogy a 121–126. lapok írója az elsõ lapok szövegét dol- érdekes jellegzetességére is rámutatott: a képek keretére gozta fel, és a szöveget alapvetõen onnan másolta. Ezt vagy a kereten belülre írt jelsorok itt (24v és 26r) nem egy haplográfia bizonyítja, amely a 003v04 és 06 sorok önálló képfeliratok, hanem a fõszöveg részei. Csak a sze- homoioteleutonja miatt történt. A 123r-en az író a kiha- mélyek, városok stb. fölé írt neveket tarthatjuk bizonyo- gyott mondat lényegét utólag a sorközbe írta. san képfeliratnak, illetve azokat a szavakat, amiket vél- hetõleg az egyik szereplõ mond a képen (pl. 42r, 163r). A 24v képén azonban a fõszöveg fut: a kereten belül, az alsó sorban kezdõdik ugyanis a 3. blokk bevezetõ formu- lája (mely aztán átfolyik a következõ oldalra), a 26r-en pedig a képkeretre írt sorban fejezõdik be az 5. szöveg- blokk elõzõ oldal alján megkezdett bevezetõ formulája. Ugyanígy bebizonyítható, hogy a 14v és az 54v képén is a fõszöveg olvasható. Más képek esetén (pl. 42r, 45r) még biztosat nem állíthatunk, de ennyi példa után méltán sejthetjük, hogy akár ott is.

Néhány lap sorrendje

A kódex elsõ néhány lapja (akárcsak az utolsó né- hány) nincs a többivel egybekötve, hanem különálló lap- ként maradt ránk. Talán leszakadtak, és össze is kevered- tek. Az sem kizárt, hogy el is veszett néhány. Annyit fel- tételezhetünk, hogy a kódex elején levõ lapok eredetileg is egymás közelében voltak. Az oldalak sorrendjét legkönnyebben úgy állapíthat- juk meg, ha vannak olyan hosszabb jelsorozatok, me-

87 001r06–001v10 123v08–124v08

A szöveg ilyen strukturálhatósága megerõsíti a sorok elejére tördelt jelek mondathatároló jellegét. Emellett az is láthatóvá válik, hogy a különbségek sok helyütt igen szisz- tematikusak. Nemcsak a mondathatároló jelek változnak egyformán, hanem az 1-es lap jelei is nagy következe- tességgel cserélõdnek jelsorozatra. Azt is ér- demes figyelni, hogy ahol a 123–124. lapon áll, ott a másik változatban mi szerepel. Mivel az alighanem fõnév (ld. alább), ezért számíthatunk rá, hogy a helyette szereplõ kifejezések is névszói mondatrészek.

Képek és fejezetek

A kódexet 83 keretes tollrajz díszíti. A keret nélküliek száma viszonylagosabb. Van egy egész oldalas ábra köz- Az összekeveredett lapok sorrendjét számozott szöveg- tük (83r) és egy szûk fél oldalas illusztráció (8v), ezeket blokkok is megerõsítik. (Érdekes módon a számozást a a „képek” közé soroljuk. Vannak ugyanakkor díszek, 121–126 kihagyja.) Azonos kontextusban találjuk a 3-ast melyeket nem sorolunk a „képek” közé. Ezek általában (002r11), az 5-öst (003v02), a 6-ost (001r06) és a 7-est az oldal alsó margóján vannak, egy akad köztük, amely (001r09). A pontok átfogó témáját a közel fél oldal helyet tölt ki egy szövegblokk végén kifejezés jelentheti, mivel ez, vagy valamely jellemzõ része (209v). Elõfordulnak még kihúzott szöveg figuratív dí- egy jellel elválasztva követi a számot (az 5-öst kivéve). szítései is (pl. 017v11). Ennek segítségével a hiányzó számok helyét is valószínû- Egy rövid üzenet, melyet Brian Tawney tett közzé síthetjük. A 3-as és az 5-ös között csak a 002v06–07-ben 2005-ben a „rohonczi” nevû yahoo-csoportban,26 hívta fordul elõ a „téma”, ez lehet tehát a negyedik szövegblokk fel a figyelmemet a keretes képek melletti szövegek kezdete. Az elsõ két blokk kezdetét egyelõre több helyen is egyes szabályosságaira. feltételezhetjük: 004v04, 004v13, 004r08, esetleg 004r02, 05 vagy 12; mindegyik mellett lehet (erõsebb-gyengébb) érveket találni. Az újonnan megállapított sorrendben a sorok oldalan- kénti száma is egyenletesebben változik: oldal 4v 4r 2r 2v 3r 3v 1r 1v 7r 7v sorok 15 13 14 13 12 12 11 11 11 11 Az is figyelemreméltó, hogy az íráskép éppen a 007v06-ban változik,25 vagyis nem sokkal azután, hogy a hosszú párhuzam véget ért. Az író itt nyilván megállt az írásban (talán tematikai váltás is van), meghegyezhet- te a tollat, esetleg más folytatta helyette. Jómagam ugyan nem tartom szükségszerûnek, hogy az íráskép változásá- val más írót is feltételezzünk, a toll meghegyezése pl. ap- róbb betûs írást tesz lehetõvé; a lendületes és a határozat- lan írások közti különbséget pedig sok minden magya- rázhatja – ha más nem, pl. az, ha az illetõ útközben (ló- Az ötletet szisztematikusan végigvíve összehasonlítot- háton vagy szekéren) is írt – a könyv jellege és állaga ta- tam az egyes képek melletti jelsorozatokat; a képek több- lán megenged ilyen feltételezéseket is. ségénél megtalálható formai elemek azonnal láthatóvá A fent említett hosszú párhuzam (002r12–003– váltak. Az alábbi táblázatban azt a 44 esetet foglaltam 001–007v03 ~ 121r09–126r04) – éppen az apró különb- össze, ahol a kép melletti jelsorozat felismerhetõen egy sé- ségek révén – a kódex nyelvtanához is közelebb segíthet mára illik (a képek 52%-a!). A táblázat elsõ (jobb szélsõ) minket. Egy kb. kétoldalnyi részben a párhuzam lazább, oszlopa a képek sorszámát tartalmazza, a következõ a kép és a mondatok elején jellegzetesen más szerkezetet talá- oldalszámát. Ezután jobbról balra haladva a kép melletti lunk a két változatban: szöveg elegendõen hosszú részletének tagolása látható.

88 Mindenekelõtt azt vegyük észre, hogy a jel- nélküli szöveg, de néhány sorral lejjebb új kezdéssel sorozat, melynek szöveghatároló jellegét már láthattuk a megjelenik a séma. A táblázatba ezeknek csak a sémára párhuzamos szövegek környezetének vizsgálatakor, 36 illõ második kezdését emeltem be, de a megkülönbözte- kép mellett (vagyis az összes kép 43%-ánál!) egy jel tés végett csillaggal megjelöltem. után a kép melletti elsõ sor elején szerepel, további 3 Elõfordul, hogy mind a , mind a mellett nélkül (ezek közül egyedül a 21r esete bizony- kifejezés hiányzik a sémából. Ezek tehát an- talan). Hogy ezek szöveg kezdetét és nem végét jelzik, nak nem nélkülözhetetlen részei. azt sok más apró érv mellett az is bizonyítja, hogy sok Mindebbõl elõször is a képek funkciójára következtet- esetben a képeket megelõzõ szöveg éppen hetünk: ezek iniciálék gyanánt a szövegben való tájéko- jelekkel fejezõdik be (nyilvánvaló példa a 69r, de ld. zódást szolgálják. A képeken ábrázolt jelenetek nemrit- még pl. 063r10, 064v11, 066r11, 071v12, 090v06, kán teljesen jellegtelenek, sematikusak (pl. egy ember áll 094v11, 166v09, sõt 9v, 71r, 213v is stb.), melynek szö- két emberrel szemben). Valószínû, hogy a kép melletti vegzáró szerepét kiemeli, amikor az utolsó sor nincs ki- szöveg utal az ott kezdõdõ „fejezetek” tartalmára, ezért a töltve, és az író még néha középre is igazítja azt (pl. 54r, képeknek végsõ soron elég a szöveghatárt jelölni, esetleg 116r, de még 68r, 209v, 211v is). nagy általánosságban utalni az adott tartalomra. Látható, hogy néhány esetben a he- Két dolgot kell ezzel kapcsolatban megvizsgálnunk: a lyett a szöveg elején áll. Ez a kifejezés jellem- séma elõfordulását kép nélkül, és képek elõfordulását sé- zõen csak képek mellett fordul elõ, néha ott is, ahol nem ma nélkül. Ami az elsõt illeti, a séma igen ritkán jelenik követi a séma (101v, 116v). Két esetben (107v és 134r) meg kép nélkül (080v04, 118v07, 160r07, 164v08, a képek mellett ezzel a kifejezéssel kezdõdik egy séma 194v07), kimondhatjuk tehát, hogy az író ezt a típusú

89 szövegindítást elõszeretettel emelte ki képpel. (Ezért is párban szerepel, mintegy keretezve egy mondatot nevezzük az ilyen szöveghatárt „fejezetnek”.) (072r05–07, 158v08–159r01, 199r04–07 stb.). Lehetsé- Azok a képek, amelyek környezetében nem találjuk ges, hogy ez a következõ szövegrész címe. meg a sematikus jelsorozatot, gyakran egész oldalasak. A táblázatban kiemelt szövegkezdetek egyik különle- Ezek közül is feltûnik az a tíz (37v-tõl 59r-ig), mely a gessége, hogy bennük azonos pozíción számok szerepel- passió és a feltámadás jeleneteit ábrázolja sorban. Ezek nek. Itt láthatjuk a Gyürk Ottó által azonosított számje- bizonyára azért lehetnek teljes oldalasak, és azért nem ta- gyeket is, illetve három helyen (66v, 92v, 210r) megjele- lálunk tipikus szövegkezdést körülöttük, mert a passió- nik egy újabb, amely az általunk 14-esként azonosított narratíva egységes szövegként fut mellettük. Egyedül a számjegy tükörképe. (Lehetséges, hogy ez ugyanaz a jel, feltámadás (temetõ-jelenet) képe mellett látunk fejezet- de ezt egyelõre nem tudhatjuk.) További ismeretlen, kezdõ sémát, de ez talán önmagában meg is magyarázza, számjegynek vélhetõ jeleket láthatunk a 88v, 92v, 205v, hogy miért. 210r oldalakon, illetve „ékezetes” számokat a 71r, 87v, Két helyen (29r és 52r) a sémára némiképp emlékez- 134r, 195v, 202v oldalakon. Ezek értelmezéséhez egy- tetõ, azonos ritka jeleket tartalmazó jelsorozatot látunk a elõre nem találtunk támpontot: az egymás utáni képek kép mellett. Az elsõ a kép alapján az utolsó vacsora le- melletti számok között ugyanis semmilyen összefüggés írását vezetheti be, a másik – Jézus kereszthalála után – nem látszik. talán az istentiszteleti úrvacsora (eukharisztia) ábrázolá- A szövegkezdõ séma másik rendkívüli jelentõsége a sa („valamennyiszer eszitek e kenyeret, és isszátok e po- számok elõtt látható jelekben van. Amint látható, az harat, az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljön.” 1Kor adott pozícióban összesen négyféle kifejezés szerepel 11, 26). (igaz, ezek közül az egyik alakja némi ingadozást mutat). A képek eme sorozatát (az utolsó vacsorától a feltá- Nehéz ellenállni a sejtésnek, hogy a számokkal együtt madásig) talán kiegészíthetjük a rá következõ néhány ezek a jelek bibliai szövegrészek hivatkozását alkotják, s fejezetkezdõ képpel, bár a rajzok tág értelmezési lehetõ- a négyféle kifejezés a négy evangélista neve. Ezzel az is ségei erõsen hipotetikussá teszik ezt. Az 59v képe ábrá- összecseng, hogy mind a négyet elõzi meg, mely a zolhatja Jézus elsõ megjelenését a tanítványok között szövegben másutt is általában együtt jár ezekkel (és más (Jn 20, 19–23) vagy az asztalközösséget az emmausi ta- jelcsoportokkal is), de többször elmarad (a 074v09-ben nítványokkal (Lk 24, 13kk). A következõ a 63v-n lehet pl. az író utólag pótolta a margón); tekinthetjük tehát Jézus és Tamás (Jn 20, 24–29). Néhány teljesen semmit- akár pl. a „szent” szó kódjának. A négy kódból pedig mondó kép után (amelyek tartozhatnak további, akár legalább az egyik személynév, a 193v képén ugyanis az apokrif megjelenés-történetekhez) viszont a 75v-n meg- illetõ egy asztalnál ül Jézussal – errõl pedig máris sejthetjük a mennybemenetel ábrázolását (Lk 24,51 és eszünkbe juthat az a történet, amikor Jézus a vámszedõ ApCsel 1, 9). A részt ezek után logikusan zárná le egy Mátéval és barátaival együtt étkezik többek megbotrán- leírás Jézus kozmikus megdicsõülésérõl (Fil 2, 9–11) kozására (Mt 9, 9kk parr). vagy második eljövetelérõl (Jelenések 19–22), ennek ki- Sajnos mindez egyelõre sejtés marad: a jelek minden fejezése lehet a 78v ábrája. (Itt a három fenti emberfigu- további azonosításnak ellenállnak. Kézenfekvõ lenne ra közül a középsõ Jézus, de a két szélsõ nem feltétlenül ugyanis a Bibliában sorra azonosítani a történeteket a ké- a Szentháromság másik két személye: lehet Mózes és Il- pek és a lehetséges szövegek megfeleltetésével (pl. 9v-t lés [Mt 17, 3 parr] vagy a „két tanú” is [Jelenések 11, az evangéliumok 10. fejezetének tartalmával), de így 3].) A 79v mutathatja a megalakult egyházat mint földi nem kapunk eredményt. Egy példa: a 14v kép ábrázolja és mennyei istentiszteleti közösséget, melyet a Szentlé- Jézus bevonulását Jeruzsálembe, illetve a folytatást, lek mennyei ereje éltet (itt a „csillárra” célzok). A 83r- amint Jézus kiûzi az árusokat a templomból (vö. Mt 21, en látható világtérkép (?) pedig az egyház missziójára Mk 11, Lk 19). A szövegben szereplõ számot értelmez- vagy elterjedésére utalhat. A 83v-n levõ keretezés su- hetjük 21-nek (bár ez azért kissé problematikus), ekkor gallhat szövegzáró kiemelést, bár ugyanígy vélhetjük, jelentené „Szent Máté”-t. Ugyanakkor találunk a hogy csak a másik oldalról átütõ hatalmas tintafolt szé- 170r-en egy olyan esetet, ahol három hivatkozás is sze- pítését szolgálja. A 84v képével viszont új szöveg kez- repel a sémában (ld. a fenti táblázatot). A három hivatko- dõdik, amit már semmiképpen nem tudunk kapcsolatba zás három különbözõ „evangélistát” tartalmaz, vagyis hozni Jézus Krisztus halálával és megdicsõülésével. Hi- olyan, mintha egy bibliai történet három párhuzamos potézisünk szerint viszont a 29r-tõl egészen a 84r-ig er- változatára utalna a szerzõ (X. 5, Y. 8 és Z. 9). Egyetlen rõl szól a szöveg. olyan történet van, amely három evangéliumnak rendre Visszatérve a képek melletti szövegkezdõ sémára ér- az 5., a 8. és a 9. fejezetében szerepel: a vérfolyásos asz- demes még megfigyelni a kifejezés kiemelt szere- szony meggyógyításának és Jairus lánya feltámasztásá- pét. Mondatkezdõ jellegét sugallja az is, hogy olyan ké- nak kettõs csodatétele (Mt 9, Mk 5, Lk 8). Ez viszont azt peknél, ahol nincs séma, több esetben ezzel a jelsorozat- implikálná, hogy X = Mk, vagyis a jelsorozat je- tal kezdõdik a szöveg (4v, 84r, 132v). (Ez erõsíti a sej- lentése „Szent Márk”. A 14v-n a jeruzsálemi bevonulás tést, hogy pl. a 4v a kódex elsõ oldala lehetett.) Érdemes számkifejezését viszont semmiképpen nem olvashatjuk még arra felfigyelni, hogy a kifejezés több helyen 11-nek.

90 Emlékeznünk kell azonban arra, hogy a Biblia ma régi kéziratokban használatos jelzések után kutattunk. A használatos fejezetszámozását a XIII. sz.-ban vezették bekezdéseket pl. az ókorban egy lapszéli vízszintes vo- be, a bibliai szöveget viszont már legkésõbb a IV. sz.- nallal jelölték, a középkorban görög gamma alakú ban felosztották fejezetekre. Az ún. Euszebioszi kánonok „akasztófával” (ebbõl származik a mai § paragrafusjel). például (melyek az evangéliumok párhuzamos szakasza- Tartalmi egységek közti váltást jelölhetett feltûnõen it rendszerezik) a negyedik századból valók. (Nagyság- hosszabb szóköz is, melyre a lap szélén más jelzés is fel- rendileg ezek 2-300-ig terjedõ számok, tehát esetünkben hívhatta a figyelmet (pl. paragrafusjel). nem jöhetnek számításba.) Noha a kódexbeli számok – Mind sorszéli aláhúzásból, mind hosszabb szóközbõl már amennyire értelmezhetõek – 1-tõl kb. 25-ig terjed- találunk jó néhányat a kódexben – igaz, nem együtt. nek, vagyis a mai felosztásnak nagyságrendileg megfe- Vannak teljes lapszélességû vízszintes elválasztó vona- lelnek, a kódex írója mégis használhatott a maitól eltérõ lak is, sõt dekorációvá fejlesztett (pl. hal vagy kígyó fejezetszámozást, akár saját rendszerût is (annál is in- alakú) vízszintes minták, amelyeket szintén érdemes a kább, mivel pl. Mk-ot ma 16 fejezetre osztjuk, azonban a szövegtagolás szempontjából figyelembe venni (vö. pl. négy kódjel mindegyike mellett találunk 16-nál nagyobb 137r, 192v alján stb.). Akad továbbá még néhány nehe- számot). zen értelmezhetõ alakzat, mely nyomatékosító dekorá- Az viszont egyelõre csak merõ feltételezés, hogy a cióként is szolgálhat, de lehet, hogy csak egy hibás toll- szövegrészek elején bibliai hivatkozások vannak. Az vonás „eltüntetését” szolgálja (pl. 013r06 alatt, 131r03 evangéliumok szerkezetének ellentmond pl., hogy a kó- fölött stb.). Nem számoltuk bele a pontokkal ékezett dexben a feltámadás-jelenethez tartozó szám 7-es (ld. vagy körbevett jeleket, mert ezeket az írás részének te- 054v01–055r01), ugyanakkor az adott „evangélista” kintjük. mellett jóval nagyobb „fejezetszámot” is találunk Ezekrõl statisztikát készítettünk, de hogy az adatokat (072r03–04 és talán 170r10). Az újszövetségi evangéli- beszédesebbé tegyük, osztályoztuk a vízszintes vonáso- umokban ugyanis a feltámadás 15-nél nagyobb fejezet- kat aszerint, hogy találunk-e a közelükben már azonosí- számok alatt szerepel, ugyanakkor a történet mindegyik tott szövegtagolási vagy mondathatáron szereplõ jeleket. evangélium legvégén található, az utolsó 1-2 feje- Négy osztályt hoztunk létre: a) ahol nem találunk az zetben. adott sorban vagy eggyel alatta látványos szöveghatárt, Hogy ezek egyáltalán hivatkozások, azt viszont egy b) ahol legfeljebb mondathatárolást fedezünk fel ( olyan példa is sugallja, hogy két különbözõ helyen vagy magányos ), c) ahol határozottabb szövegkezdést ugyanolyan jelzet után ugyanaz a szöveg szerepel találunk (ez alatt tulajdonképpen az és a (068v01–069r05 és 080r01–080v04). Ezzel szemben kifejezéseket értjük), illetve d) ahol az aláhúzás vagy azonban elõfordul több olyan is, amikor egyezõ jelzet vízszintes vonal ismert fejezethatáron található. A mérés után különbözõ szövegek következnek (pl. 195v04-tõl szempontjából a b és a c osztály érdekes igazán. ill. 202v07-tõl kezdve). Igaz, ez ellen is fel lehet hozni Ezek mellett feltüntetjük a talált hosszú szóközök szá- érvként, hogy pl. egy újszövetségi számozott fejezet is mát. Ezek megítélése olykor kissé szubjektív, és mivel tartalmazhat több, néhol akár 6-8 perikópát is. Néhol úgy nehéz is õket a szövegben kiszúrni, ezt az adatot csak is tûnik, mintha a jelzet után újabb, számra hasonlító jel- tentatív jelleggel közöljük. Idesoroljuk azt az esetet is, zést látnánk, amely további megkülönböztetést tehet le- ahol a sor behúzással kezdõdik (093r09). hetõvé (pl. 182v07–183r01 és 080v05–06). Csakhogy az Mellétettük viszont a csonka sorok számát. Ezek min- „al-jelzetekben” a számszerû kifejezések nem vagy alig den esetben egy szövegrész utolsó sorai. Ilyen általában variálódnak, ugyanakkor ugyanazok az „al-jelzetek” lap alján szerepel, vagy a lap nincs alatta kitöltve, eset- gyakran egészen eltérõ jelzetek után is állnak (vö. pl. az leg rögtön alatta kép következik. Több esetben középre iménti 080v05–06-ot a 072r01–07-tel, vagy a 211v05 van igazítva. Amint arra számítani lehet, az ilyen csonka –06-ot a 213v06–11-gyel). Ezekbõl tehát egyelõre sem- sorok nagyrészt a fejezethatárokat erõsítik. Az utolsó milyen következtetést nem lehet levonni. szám mellé azért tettünk csillagot, mert az utolsó három A hivatkozások gondolata azért csábító, mert egy lek- lap anyagát nem számoltuk bele. Nemcsak azért, mert cionárium, misekönyv vagy evangéliumi olvasókönyv ezek a lapok igen ázottak és rongyosak, ezért tanulmá- ilyen szerkezetû hivatkozásokkal vezeti be a bibliai sze- nyozásuk a mikrofilmen igen nehézkes, hanem azért is, melvényeket. Egyelõre tehát vonatkozzon ez az észrevé- mert a nehézségek ellenére itt egészen újszerû vertikális tel a könyv jellegére; a tartalmának meghatározásához szövegtagolást látunk, ami egyáltalán nem jellemzõ a kó- további felfedezésekre van szükség. dex egészére. Hogy a táblázat teljes legyen, összehasonlításul fel- tüntetjük benne a keretes képek (plusz a két említett il- Egyéb tagolási jelek lusztráció) és a kép nélküli fejezetek számát is. A képe- ket is osztályoztuk, mégpedig háromfelé: a) ahol nem ta- A kódex szövege elsõ ránézésre teljesen tagolatlannak lálunk látványos szöveghatárt közvetlenül sem elõtte, tûnik. Az imént már láttuk, hogy a vizuális tagolást a ké- sem utána, b) ahol egyéb határozott kezdést találunk pek segítik. A szöveg további tagolásának vizsgálatához mellette a szövegben, c) ahol fejezethatárt jelöl.

91 Aláhúzás, dekoratív kiemelés Nagy- Csonka Kép Egyéb Lapok ab c d Ó szóköz sor abcÓ fejezet 1–28 5 11 12 1 29 21714 12 – 29–56 6 54– 15 12641 11 – 57–84 – 312 6 12539 17 1 85–112 5 1–2 8 11139 13 – 113–140 4 21– 7 42–34 7 1 141–168 – ––– 0 3–223 7 2 169–196 – 113 5 2––27 9 1 197–224 2 –11 4 83*–17 8 –

Egészen szembeötlõ a különbség a kódex elsõ negye- (215v–222r) hosszabb egybefüggõ de és a maradék háromnegyede között. Látható, hogy az szövegek 84r – 222r elsõ negyedben az átlagosnál messze sûrûbben található- Kolofon (?) 222v–224v ak aláhúzások és hasonló jelzések, és ezeknek egy jelen- tõs része szöveghatár kiemelésének tekinthetõ (még ha a b osztály nem, akkor is), bár ezek nem fejezethatárok. Fõnevek Ezzel szinkronban az elsõ negyed képeinek kétharmadát nem tudjuk szöveghatárhoz kötni, noha a képek sûrûsé- Tanulmányunkban a szöveg strukturális jellegzetessé- ge is némileg nagyobb itt az átlagosnál. geire koncentráltunk. Feltételezésünk szerint a kódot A kódex második negyedétõl azonban az aláhúzások csak így lehet eredményesen megközelíteni. De ahogy a és a hasonló kiemelések igen megritkulnak, míg a feje- kód végsõ felfejtéséhez is elengedhetetlen néhány fõnév zetkezdést kiemelõ képek száma megnõ. Hozzá kell ten- (pl. tulajdonnév) vagy ige jelentésének ismerete, úgy a ni, hogy a kódex harmadik negyedében ismét igen kevés nyelvtan megállapításához is szükség van egyes jelek a képes fejezetkezdés, de az aláhúzásos-dekoratív jelzé- mondatbeli szerepének ismeretére. Ezért olyan nagy a je- sek nem szaporodnak ezzel együtt (helyettük inkább a lentõsége annak, hogy a kódex rajzain gyakran a keleti nagyszóközök). Az íráskép változását jól szemlélhetjük ikonfestõ hagyományhoz hasonlóan a szereplõk fölé oda az elsõ néhány lap sorrendjének megállapításához hasz- van írva a nevük. Ezek ugyanis fõnevek, sõt tulajdonne- nált hosszú párhuzamon. Képek egyik változatban sin- vek, s ezzel korlátozni lehet ezeknek a jeleknek a lehet- csenek, a kódex elején levõ lapokon viszont 6 aláhúzást séges mondatrészi szerepét. Elegendõen rövid mondatok találunk, míg a 121r09–126r04-ben csak kettõt (egyéb- esetén ez lehetõvé teheti az állítmány beazonosítását is. ként egyiket sem ott, ahol a másik változatban van). Néhány a könnyen felismerhetõ jelek közül: Kérdés, hogy ezek a változások minek köszönhetõek. Jézus nevei: (28v, 40v, 42r, 193v), (37v, Nyilvánvaló, hogy a kódexben leírt szöveg szerkezete 44r), (78v) önmagában is meghatározza a tagolások fajtáit és gyako- Pilátus vagy Heródes neve: (40v) riságát. A jelölések változása alapján viszont arra is gon- személynév: (26r) dolhatunk, hogy a kódex megalkotója esetleg készítés személynév: (193v) közben is fejlesztette a fejezetek, szöveghatárok közpon- két „mennyei figura” neve: és (78v) tozását. földrajzi név: (24v, 65r, 109v) Mindezek figyelembevételével, ha pusztán a kíváncsi földrajzi név: (24v) kísérletezés kedvéért is, megkísérelhetjük felvázolni a Nem tartozik sajnos a könnyen felismerhetõ jelek kö- kódex hipotetikus „tartalomjegyzékét”. zé Jézus „INRI” keresztfelirata (26r, 51r, 52r). A jeleket Bevezetõ szöveg számozott ugyanis olyan apró helyre próbálta beszorítani az író, szövegblokkokkal 4(v–r), 2, 3, 1, 7 hogy azok részletei elmosódtak, és olykor hat-nyolcféle- Egybefüggõ szöveg képpen is értelmezhetõek. Ezt mi sem mutatja jobban, sok belsõ „idézettel”, egy 14 pontból mint hogy a 26r és az 52r keresztfeliratán kissé eltérõ je- álló számozással, közbeszúrva lek látszanak. öt számozott szövegblokk 5? – 28v A fenti nevek a szövegben is elõfordulnak, és további Passió 29r – 54r alakokat is elénk hoznak. A mellett gyakori a , Feltámadás; a feltámadt Jézus de elvétve elõfordul , sõt más változatok is. Az történetei; Krisztus megdicsõülése 54v – 83v egyes jelek önálló jelentésére azonban ebbõl még nem Kb. 40-45 rövid olvasmány, közben következtethetünk. két nagyobb szakaszon Érdekesebb az és az vizsgálata. A két (137v–154r és 182v–191r) és a végén kifejezés egymás variánsa, máskülönben nem szerepelne

92 mindkettõ önálló képfeliratként. A két elem közt felbuk- 9 LÁNG Benedek: „Why Don’t We Decipher an Outdated Cipher kanó harmadik igen gyakori jel, és elképzelhetõ, hogy System? The Codex of Rohonc”, Cryptologia 34/2 (2010), valamilyen nyelvtani funkciója van. Pl. a magyarban 115–144. old. 10 TOKAI Gábor: „A Rohonci-kódex mûvészettörténész szemmel”, ilyen az „Isten Fia” és „Istennek (a) Fia”. A fentiek kö- Élet és Tudomány 65 (2010), 1. rész: „Ugratás vagy titkosítás?” zül a hosszabb forma ritkább a szövegben. 938–40. old., 2. rész: „Másolt képek”, 1004–6. old., 3. rész: „Mi- Azt már láttuk, hogy a 193v képén Jézussal együtt ét- kor készült?” 1104–6. old. kezõ személy egy ama négy közül, akiknek a neve a fe- 11 Magyar Tudományos Akadémia mikrofilmtára, MF 1173/II. 12 jezetkezdõ sémában rendre elõfordul. Hozzájuk hasonló- ENÃCHIUC, Viorica: Rohonczi Codex: descifrare, transcriere ºi traducere, Editura Alcor, 2002 an még számos jelcsoport elõtt megjelenik a jel. 13 http://www.dacia.org/codex/original/original.html (2010. okt. 18.) Ezekrõl tehát joggal feltételezhetjük, hogy tulajdonne- 14 http://en.wikipedia.org/wiki/Rohonc_Codex (2010. okt. 18.) vek, bár ezzel azért óvatosan kell bánni. A fejezetkezdõ 15 http://tech.groups.yahoo.com/group/rohonczi/ (2010. okt. 18.) és szövegzáró végén megjelenõ kifejezés 16 GYÜRK Ottó: „Megszólal a Rohonci-kódex?” Theologiai Szemle 39 is ilyen, ez pedig, hacsak nem valamilyen liturgikus for- (1996), 381. old. dulat (pl. doxológia), akkor valamit az egész adott szö- 17 Ennek kapcsán meg kell jegyeznem munkahipotézisszerû elõfelte- vegrõl mond. Ha nem adja az író az összes nagyobb szö- véseimet a kódex nyelvét illetõen, hiszen a fenti nyelvtani kategó- riák nem univerzálisak. Feltevésem szerint a kódex nyelve vagy vegegységet valakinek (egy „szentnek”) a szájába, akkor magyar, vagy indoeurópai (ógörög, latin vagy élõ XVI–XVIII. sz.-i ez nem személynév. Lehet ugyanakkor pl. ’Szentírás’, európai nyelv), vagy oszmán török (amely hazánkban teljesen ak- ’Szent Evangélium’, ’szentlecke’ stb., de mindenképpen, tuális volt az adott idõszakban, ráadásul arab betûkkel jobbról balra írták), esetleg sémi (héber mint biblikus nyelv, vagy arab mint a akárcsak a többi hasonló, jelzõs fõnév. hazánkban is jelenlévõ iszlám nyelve). 18 GYÜRK Ottó: „Megfejthetõ-e …”, 1926. old. A jelet Locsmándi is azonosította, i.m. 44. old. Összegzés 19 Pl. a X. sz.-i Leningrádi Kódex (B19A) 40a fólióján, melynek fa- csimiléje értelmezõ jegyzetekkel megtekinthetõ in: KUSTÁR Zoltán: A héber Ószövetség szövege, Budapest: Kálvin Kiadó, 2010, Azt gondolom, hogy ennyi hipotetikus felvetés ellené- 398–399. old. re sikerült annyi tényszerû összefüggést is felmutatnom 20 Robert BRINGHURST: The Elements of Typographic Style, Hartley & a Rohonci-kódex szövegében, amely alapján módszeres Marks, 1997, 86. old. kutatást lehet tervezni. Ennek lényege az lenne, hogy 21 LOCSMÁNDI (i. m., 44. old.) helyesen hívta fel a figyelmet, hogy a szófaji osztályozással azonosítjuk a mondatrészeket, le- szorosabban összetartozó jelek csoportjai között alig észrevehetõ térköz van. Ez azonban nem egyértelmû, mert nem tudjuk, hogy szûkítjük a lehetséges nyelvek körét, majd a képek segít- pontosan mely jelek is tartoznak szervesen össze, a térköz pedig ségével meghatározzuk a jelek jelentését. Ehhez még a valóban annyira „alig észrevehetõ”, hogy meglétét vagy hiányát szöveg struktúrájának számtalan jellegzetességét fel kell számtalan esetben nem lehet eldönteni. tárni, de tanulmányom talán meggyõzi az olvasót, hogy 22 LOCSMÁNDI: i. m., 50. old. 23 ez lehetséges. A helyzet merõben ironikus: a kódex már GYÜRK: i. m., 1926–1928. old. 24 több mint 170 éve elõttünk van, csak olvasni kell. Tolle, Ezt a lehetõséget említi már LOCSMÁNDI is, i. m., 51. old. 25 TOKAI, i. m., 1004. old. lege! 26 „Episodes and Themes”, 2005. jún. 28, http://tech.groups.yahoo. Király Levente Zoltán com/group/rohonczi/message/5 (2010. nov. 13.)

JEGYZETEK:

1 A kódex ma az MTA Régi Gyûjteményében található, jelzete K Telefon-lelkigondozás 114. 2 JERNEY János: „Némi világosítások az ismeretlen jellemû rohonczi – Budapest írott könyvre”, Tudománytár (új folyam) 8 (1844), 15. kötet, 1. könyv, 25–36. old., küln. 26–32. old. A kódex papírjának vízjeles datálását NÉMÄTI Kálmán újra elvégezte 1911-ben, õ a papír forrá- 0066--11 220011--00001111 sául a XVI. sz. elsõ felét és Felsõ-Magyarországot jelölte meg (jegyzete a kódex mellékleteként található meg). 3 Vö. JERNEY: i. m., 28. old. 4 NÉMÄTI Kálmán: Rohonczi Codex Tantétel, Budapest, 1892., 27. old. 5 SZABÓ Károly: „A régi hun-székely írásról”, Budapesti Szemle 6 (1866), 123–124. old. 6 Z. SZALAI Sándor: „A Titkosnapló története”, in: Gárdonyi Géza: Titkosnapló (szerk. Z. Szalai Sándor), Budapest: Szépirodalmi Lelki válság esetén, emberi, családi, Könyvkiadó, 1974., 9–10. old. lelkiismereti, hitbeli kérdések megbeszélésére 7 GYÜRK Ottó: „Megfejthetõ-e a Rohonci-kódex?” Élet és Tudomány 25 (1970), 1923–1928. old. mindennap 17–21 óráig 8 LOCSMÁNDI Miklós: „A Rohonci Kódex. Egy rejtélyes középkori írás megfejtési kísérlete”, Turán 2004/6 = 2005/1, 41–58.

93 A Tolna megyei német reformátusok „lelki öröksége”

A dolgozat a Tolna megyében élõ német reformátusok teológiai örökségével foglalkozik. Ebben a me- gyében három településen éltek német reformátusok: Nagyszékelyen, Gyönkön és Mórágyon. A kutatások nagy része azt az álláspontot képviseli, hogy a betelepítettek döntõ többsége Hessenbõl származik: elsõsor- ban Nagyszékely és Gyönk lakói. Mórágyon legalább két szakaszban zajlott betelepítésekrõl lehet tudni: egy hesseni és egy pfalzi hullámról. A hazai német reformátusok kutatásához és jobb megértéséhez fontos, hogy megvizsgáljuk azt a teo- lógiai hátteret, amelybõl hozzánk Magyarországra érkeztek. A dolgozat ezért vizsgálja Hessen és Pfalz szerepét a reformáció idõszakában, és figyelemmel kíséri a „második reformáció” folyamatát. Szó esik a német reformátusság sajátosságairól és a német református képzési helyekrõl, valamint em- lítés történik a német református bibliafordításokról. Ezzel a munkával méltó emléket szeretnénk állítani a hajdan virágzó német református gyülekezeteknek.

Die Arbeit beschäftigt sich mit dem theologischen Erbe der im Komitat Tolna lebenden deutschen Reformierten. In diesem Komitat lebten die deutschen Reformierten in dem drei Siedlungen: Nagyszékely/ Großsekel/, Gyönk /Jink/ und Mórágy/Moratz/.In dem Forschungen wird größtenteils der Standpunkt vertreten, dass die entscheidende Mehrheit der Ansiedler aus Hessen stammt: in erster Linie die Bewohner von Großsekel und Jink.Von Moratz weiß man, dass die Ansiedlung in wenigstens zwei Abschnitten geschah: die eine Welle kam aus Hessen und die andere aus der Pfalz. Für die hiesige Forschung der deutschen Reformierten und für ihr besseres Verständnis ist es wichtig, dass wir ihren theologischen Hintergrund, aus dem sie zu uns nach Ungarn kamen, untersuchen. In der Abhandlung wird deshalb die Rolle von Hessen und Pfalz wärend der Reformationszeit untersucht und dem Ablauf der „zweiten Reformation” Beachtung geschenkt. Die Rede ist auch von der Eigenart der deutschen reformierten Theologie und von den deutschen reformierten Bildungstätten, ebenfalls werden, die deutschen reformierten Bibelübersetungen erwähnt. Mit dieser Arbeit möchte ich den einstigen blühenden deutschen reformierten Gemeinden ein würdiges Denkmal setzen.

1. Bevezetõ gondolatok lomban jelentõs szerephez jutottak a fejedelmek. Mivel a dolgozatban szereplõ református atyafiság túnyomó rész- A gyönki német reformátusok Magyarországon csak- ben a Hessenbõl érkezett, ezért ennek a területnek a hit- nem egyedülállóak abban, hogy még a kitelepítés után is életével foglalkozik. Egészen a reformáció elterjedésérõl igényelnék, hogy anyanyelvükön szólítsa meg õket a kezdve Hessen vonatkozásában vázolja fel a legfontosabb Mindenség Ura az õ Igéje által.1 eseményeket, majd a református konfessióra való áttérést A német reformátusság helyzete Gyönkön kissé más, fejti ki. Szó esik Pfalz vezetõ szerepérõl is, amely egy- mint a két másik tolnai gyülekezeté, Nagyszékelyé és részt a folyamat figyelemmel kísérése okán, másrészt a Mórágyé,2 ahol a történelem során a német reformátusság mórágyiak szempontjából jelentõs. Igyekszik átfogó ké- képezte a lakosság többségét.3 Gyönkön jelen volt egy má- pet adni a német református teológia sajátosságairól és sik erõs német felekezet, az evangélikus. A családi és öku- képzéshelyeirõl. A leírtak fényében a lelki háttér megraj- menikus kapcsolatok révén elõfordulhat, hogy a szokások zolásával érthetõbbé válnak a tolna megyei, közelebbrõl a az együttélés során átalakulnak és nem jelennek meg oly gyönki, nagyszékelyi és mórágyi német reformátusok tisztán, mint a két másik német református faluban. egyházias szokásai, gyakorlata, egész hitélete. A nagyszékelyi és gyönki német ajkú betelepítettek származási helyeként a legtöbb szakirodalom Hessent je- löli meg.4 Mórágy esetében két betelepítési hullámról 2. A Tolna megyei német reformátusok esik szó, amelyek közül az elsõ Hessenhez kapcsolódik, a második Pfalzhoz.5 Ezért logikusnak tartom, hogy Hes- teológiai öröksége – lelki útravaló sen egyháztörténeti eseményeirõl áttekintést adjak, hiszen ezt a fajta „lelkiséget” hozta magával a német ajkú 2.1. A reformáció elterjedése Hesszenben reformátusság a 18. század elején. A reformáció lutheri Nagylelkû (Kegyes) Fülöp tartománygrófot alig 14 ága terjedt el elõször, és ezt követte a szakirodalomban évesen V. Károly császár teljes jogúnak nyilvánította. „második reformáció” –nak nevezett egyháztörténeti fo- Zsenijét mutatja, hogy a protestantizmuson belül korá- lyamat, amikor a hangsúly áttevõdött a reformáció refor- nak legjelentõsebb államférfiává vált. Kezdetben az mátus irányára. Mindkét evangéliumi szinezetû mozga- evangélikus mozgalmat visszautasította és a régi hitûek

94 oldalán állt. Miután Philipp Melanchton egy iratában, Königstein és Isenburg-Büdingen grófságban 1535- 1524-ben számára világossá tette a különbséget a tradí- ben, Offenburgban 1542-ben vezették be a reformációt. ció és az evangélium között, átállt az evangélikus oldal- Reinhard gróf Solms-Lich ura eltûrte a tartományá- ra. Azonnal meghívta udvari papjának Adam Krafft lel- ban, hogy lutheránus istentiszteletet tartsanak, az úrva- kipásztort. A Speyeri Birodalmi Gyûlésen a szállása fölé csorát két szín alatt szolgáltassák ki, és a lelkészek háza- helyeztette a következõ betûket: VDMIE (Verbum domi- sodjanak. Õ maga azonban csak a halálos ágyán (1562) ni manet in aeteram - Isten Igéje örökké megmarad.) vette két szín alatt a sákramentumot, fia Ernst beteljesí- Nyitottszívûségét mutatja, hogy a vitás kérdéseket be- tette apja végakaratát. szélgetésekben világíttatta meg. 1526. október 20-ára A 2. Speyeri birodalmi gyûlés (1529) súlyos csapás összehívta a tartományi gyûlésre a lelkészeket, a kolos- volt az evangélikus rendek számára. Hat fejedelem és ti- torok képviselõit, a lovagrendeket és a városokat zennégy rend aláírta az ünnepélyes protestálást. A csá- Hombergbe (Hombergi Zsinat). Meghívta Franz Lam- szár a wormsi végzéseket akarta keresztülvinni. bertet (1487-1530), akit Speyerben ismert meg a birodal- Fülöp világosabban látta a veszélyt, amely az evangéli- mi gyûlésen. Elõterjesztett egy 158 pontból álló és a Bib- kus rendekre nehezedett. Az volt az elképzelése, hogy az lián alapuló tézist az egyház alapvetõ reformjáról, az õs- evangélikus rendek kössenek szövetséget a svájci váro- gyülekezet mintájára. Nikolaus Ferber (1485-1535), a sokkal és kantonokkal. Ezzel egy védõfal víziója rajzoló- marburgi ferencesek vezetõje kétségbe vonta a fejede- dott ki elõtte az Északi-tengertõl egészen a Földközi-ten- lemnek azt a jogát, hogy a lutheri „eretnekséget” beve- gerig. Ugyanakkor felismerte a dogmatikai különbségeket zethesse. A pápa kiközösítõ bullája által a wormsi biro- a közép-német, felsõ-német és a svájci teológia között. dalmi gyûlésen és a teológiai fakultáson is elvetették. Hessen nemcsak földrajzilag, hanem egyházilag is híd Johann Feige (1482-1543) kancellár azt válaszolta, hogy volt a wittenbergi és a felsõ-német egyháziasság között, a tartományúrnak joga és kötelessége a hamis istentiszte- mely a reformátorok személyes közeledését remélte, és letet megszûntetni. Végül a hombergi egyházi rend sza- lehetõleg a szövetség helyeslését. Diplomáciai ügyesség- bályzatát megszavazták, jóllehet Luther óvott attól, hogy gel kérdezte a teológusokat, hogy beszélgetésre készek „törvények halmazával” kezdjenek. Így keletkezett a legyenek. Ulrich Zwingli egyetértett Fülöp véleményé- hesszeni egyház, több alkotórésznek a keverékébõl, a vel a szövetséget illetõen. szász, felsõ-német és hesszeni elemekbõl. Nagylelkû Fülöp halála után (1567) birodalmát 4 fia 1527-ben és 1528-ban vizitátorokat rendeltek ki, hogy között osztották fel, akik számára testamentumban rögzí- tanácsolják a reformáció bevezetésénél a gyülekezeteket. tette, ki melyik részt kapja. A kolostorok és alapítványok figyelmébe is ajánlották, IV. Vilmosnak (¦1592) jutott Hessen-Kassel, aki ap- amelyek eközben kiürültek.6 Az apácakolostorokban a ja egyházpolitikáját követte. folyamat azonban óvatosan ment végbe. Itt többnyire a Az országért azt a vonalat támogatta, amelyik az nemesek és a felemelkedett polgárok nem házas lányai Augsburgi Hitvalláshoz kötõdött. Vilmos a birodalom tartózkodtak és számukra ez az életforma az ellátást biz- felét örökölte Kassel fõvárossal. tosította. A kolostorok javait nem államosították, hanem IV. Lajos (¦1604) neveltetése és képzése szempontjá- a lelkész fenntartására, az iskolák berendezésére, bete- ból fontos évet töltött a württenbergi udvarban. A hitval- gek ápolására és szegények támogatására fordították. láshoz és a császárhoz való lojalitás és feltétlen birodal- Az egykori dominikánus és ferences kolostorban Mar- mi hûség jellemezte. Arra is figyelnie kellett, hogy ne burgban 1527-ben az elsõ evangélikus egyetemet ünne- veszélyeztesse testvéreivel a konszenzust, valamint a pélyesen megalapították. Minden fakultást a reformátori belpolitikai egyensúlyt ne törje meg. Apja birodalmának szellemiség jegyében formáltak és alakítottak, ezért az egy negyed részét kapta meg, Marburg fõvárossal. evangélikus tanítás az egész tartománygrófságban kisu- II. Fülöp (¦1583) Katzenelnbogen alsógrófságot örö- gárzott. Adam Krafft, aki eközben professzorrá vált és költe meg Coar fõvárossal. Osztályrésze atyja területé- mintegy tartományi püspök funkcióját gyakorolta, támo- nek egy nyolcad része lett. gatottságot élvezett. A felsõgrófságban Nikolaus Maurus I. György (Hessen-Darmstadt) (¦1596) (1483-1539), az alsógrófságban Eugenius Ungefug Katzenelnbogen felsõgrófságot kapta meg atyja halála (+1542) jutottak vezetõ szerephez. után. Õ is egy nyolcad részt tudhatott magáénak a biro- A nehézségek abban jelentkeztek, hogy a Giessen kör- dalomból. Teológiai-politikai irányultságát tekintve kö- nyékén fekvõ helyek egyszerre tartoztak a tartomány- zel állt Lajoshoz. Arra kellett tekintettel lennie, hogy az grófsághoz és a nassaui grófsághoz. évenként tartott Hesseni Generális Zsinat aktuális teoló- A tartománygróf III. Fülüp Nassau-Weilburgban ked- giai-politikai nézeteiben a kényes kérdéseket kikap- velõje volt a reformációnak, de nem akarta azt olyan len- csolja. dületesen véghezvinni, mint Nagylelkû Fülöp. Az önálló A törekvésük az volt, hogy mind a négy territórium- hesszeni grófságban csak egy évvel késõbb ment végbe ban legyen egyesített szövetség vallási vonalon a Con- a reformáció. 1526-ban a gróf meghívta Waldeckbõl a fessio Augustana és a Wittenbergi Concordia értelmé- Fritzlarból elûzött Johann Hefentragert vizitátornak, aki ben. Ennek az egységnek a kifejezõi és kiábrázolói a 13 artikulusával összefoglalt hitvallását és a Wildungi fi- Marburgi Tartományi Egyetem és a Zsinat voltak.7 ókrendet 1532-tõl a lutheránus egyházba konszolidálta. Nassau-Weilburgban 1526 óta Erhard Schnepf (1495- 2.2. A „második reformáció” 1558) munkálkodott, III. Fülöp 1533-ban fogadta el a lu- Református gyülekezetek viszonylag késõn jöttek lét- theránus egyházi rendet. re német földön. Amíg Kálvin élt, addig egyetlen német

95 református gyülekezet sem alakult. „A kálvinizmus átvé- tanításával. A város csak késõbb, 1538-ban fogadta el a tele bonyolultan folyt le német területen.”8 A lutheri re- lutheránus igehirdetést és úrvacsorát. formátori mozgalom már megelõzte.9 A reformáció Amikor Franciaországban és Hollandiában heves ül- szász-lutheri gyökerei mellett azonos mértékben a felsõ- dözések törtek ki, sok kálvinista menekült érkezett Pfalz- német-buceri és a református befolyás is éreztette hatá- ba. Mialatt sok német lutheránus város nem akarta befo- sát. Luther és Melanchton tekintélye mellett éppúgy ott gadni a vallásuk miatt üldözötteket, mivel az augsburgi állt Bucer Mártoné és Kálvin Jánosé is. Az országban vallásbéke rájuk nem terjedt ki, Pfalz viszont megnyílt versengtek egymással a különféle evangéliumi irányzatú elõttük.13 teológusok az intellektuális befolyásért és a szellemi 1559. február 28-án a régensséget III. Frigyes vette át, irányításért.10 akit késõbb „nagylelkû”-nek vagy „kegyes”-nek nevez- „ A XVI. század végén és a XVII. század elsõ évtize- tek. A tartomány geográfiai helyzete nagy gondosságot deiben fõként a kálvinizmus jelentõsége nõtt meg. Ez a követelt a szomszédokkal való érintkezésben. Az új vá- folyamat Pfalz áttérésével kezdõdött és késõbb csatla- lasztófejedelem családi és dinasztikus kapcsolatai az idõ koztak hozzá Brandenburg és Hessen-Kassel fejedel- folyamán Hollandiával és Angliával együttmûködést mei.”11 hoztak. „Politikai döntéseiben prioritást élveztek a val- Egy 1549-ben végbement megállapodás nyilvános- lási szempontok, olykor tekintet nélkül a politikai érte- ságra hozása az egyház lelkészei és szolgái között a gen- lemre, elveszítve ezzel belpolitikai erejét.”14 fi és zürichi egyházban az úrvacsoratan kérdésében, 1560 és 1592 között háromszor történt a tartományban 1551-ben kiinuló pontja volt egy elkeseredett vitának. A konfesszió váltás: III. Frigyes bevezette a református hamburgi Joachim Wesphal és Kálvin között elhúzódó irányzatot, VI. Lajos 1576-tól a lutheri reformációra tért vita nyilvánvalóvá tette, hogy a törés a genfi és witten- vissza és Johann Casimir, mint V. Frigyes gyámja 1583 bergi reformáció között végleges. és 1592 között újra a református irányultság mellett Eddig a birodalom területén a zürichi és genfi refor- döntött. máció értelmében szervezett egyház csak a menekültcso- III. Frigyes úgy értelmezte magát, mint keresztyén portok alakjában volt meg, amely 1553/54 tele óta, Tu- uralkodó, aki döntéseinek mértékét a Szentírásból merí- dor Máriának Angliában kitört üldözése elõl menekülve tette. Ez vezetett ahhoz, hogy az úrvacsoráról szóló vitá- el kellett hagyniuk Angliát. A városok vezetõségét, ame- ban, mely 1559 nyarán kitört és elhúzódott 1560-ig, ma- lyekben menedéket kerestek a hitükért üldözöttek, nagy ga kereste Philipp Melanchtonnál a konszenzust. feladat elé állította. Az õshonos városi lelkészség és pol- 1560 szeptemberében III. Frigyes Melanchtonnak az gárság a kálvinizmus tartós fellépése ellen úgy védeke- úrvacsorakérdésében kifejtett véleményét (amelyet 1559 zett, hogy az istentiszteleti szabadságot nem akarta biz- november 1-jén alkotott meg) kinyomtatta, Melanchton- tosítani. nak Johannes Crato-hoz írott levelével együtt latin és né- Kurpfalz-cal kezdõdõen 1563 és 1619 között 33 terü- met nyelven. Egy olyan szövegrõl van szó, amely az úr- letre, rezidenciára és városba vezették be a református vacsoratan értelmezését az 1Kor 10,1615-ra és nem Jézus hitvallást. Rendszerint a felsõbbség által motivált ese- szavaira vezeti vissza. mény volt a wittenbergi reformációról a genfi illetve zü- 1561 végén a kenyér megtörése bevezetésének kérdé- richi reformációra való áttérés. Ebben a folyamatban csa- se szorongatta a választófejedelmet. ládi kapcsolatok, gyámsági kötelékek és házasságok is Már 1562 júliusa óta gondoskodott rendõri felügyelet- jelentõs szerephez jutottak. rõl a prédikáció látogatása és a vasárnapi nyugalom vé- A 17. század kezdetén sok fejedelem és fõrangú úr a delme számára, leállította a mértéktelen evést és ivást, a lutheránizmusból áttért a kálvinizmusba, jóllehet ez biro- varázslás megszûntetését szorgalmazta. dalomjogi szempontból még nem volt elismert. 1563. január 19-én új egyházi rendet léptetett életbe, A kálvinizmus vonzereje külsõleg a hollandoknak a amelynek magját a Heidelbergi Katekizmus képezte, spanyolok felett aratott gyõzelmén alapult, valamint a amely az eddig érvényben lévõ, Johannes Brenz féle kat- hugenották franciaországi kezdeti sikerein, amely a nan- echizmus helyébe lépett. tesi ediktum (1598) által nyert elismerést. Ezt követte egy egyháztanácsi rend 1564. július 21-i A kálvinizmusnak belsõleg az erkölcsi szigorúság és megjelenése, mely egy hét fõbõl álló gremium személyes az egyházi rend vált elõnyére, valamint az aktivitásra va- politikája. Ez felügyelt az egyházra és képzésre, feladata ló bátorítása. A 17. század kálvinizmusa jó példát adott. átterjedt az egyházi fegyelemre is. Egyszerû kultuszával úgy tûnt fel, mint a protestantiz- 1566-tól egy ülnököt ellenõrzõ szereppel ruházott fel mus „okos” formája.12 a nyomda felett. A házassági jog mértékeit szabályozta A rokoni kapcsolatok a holland, hesszeni és nasszaui és feloldotta a középkori fellebbviteli fokok kompetenci- uralkodók között szintén segítették a kálvinizmus meg- áit. A szegények ellátására a keresztyén gyülekezetekben erõsödését. könyöradomány rendeletet hozott 1564-ben. Csak 1570- ben került sor a presbiterek választására és rájuk az egy- 2.3. Pfalz szerepe házfegyelem gyakorlásának átruházására. A német református egyház története Heidelberghez kötõdik. A pfalzi fejedelemség fõvárosát Luther már A református felekezetté válási folyamatban a kurp- 1518-ban meglátogatta, ahol az Ágoston-rendi kolostor- falzi terület mértékadó és döntõ szerepet ez játszott. Az ban elõterjesztette reformátori tanításait. A látogatás elért állapot visszafordíthatatlannak bizonyult, amit az is eredményeként a fiatal Bucer Márton is azonosult Luther mutat, hogy a vallási témájú beszélgetések eredményte-

96 lennek bizonyultak. Christoph herceg (Württenberg) holland menekülteknek a várost hitvallás dolgában a lu- Wolfgang választófejedelem (Zweibrücken) és Karl õr- theranizmusból a kálvinizmusba átvezetnie. gróf (Baden) Maulbronnban 1564. áprilisában tartott Két területen tudtak a menekült gyülekezetek a refor- megbeszélései az egyesítésre vonatkozóan nem hoztak mátus egyháziasság profiljához hozzájárulni: egyetértést krisztológiai és sákramentumteológiai kérdé- sekben. a) Nagy súlyt helyeztek a zsinat-presbiteri egyházal- Pfalznak a teológiai folyamatban betöltött aktivitásá- kotmányra. A Weseli konvent (1569) végzései fon- val a hitvallások szétválása mindinkább felgyorsult. tos lépcsõk voltak az Emdeni Zsinathoz vezetõ A felekezetek kikristályosodása az új Biblia fordítá- úton. Ellentétben az episzkopális és felsõbbségi sok és Biblia kiadások16 vonalán is megjelenik. 1588- egyházi alkotmánnyal kifejlesztettek egy holland ban Neustadt an der Hardtban új Biblia jelenik meg, ágat és Emden, Frankfurt am Main és Hamburg amely David Pareus (1548-1622) átdolgozása volt, aki számára kötelezõvé tették. 1584 óta Heidelbergben tevékenykedett. Címében úgy b) Nagy tapasztalatot hoztak magukkal politikai alkal- mutatkozott be, mint a Luther-Biblia, de versbeosztást és mazásban és ezt közvetlenül vallási céljaik megva- összegzést is tartalmazott. lósítására is felhasználták. Befolyásolták, alakítot- Ezt megelõzõen két kurpfalzi Bibliakiadás már volt: ták a területi egyházi reformátusság politikai eti- 1568/69-bõl és 1579-bõl, melyeknek szövegét versekre káját. osztották, hogy könnyebben és pontosabban idézhetõ le- Az Emdeni Zsinaton (1571) a 29 képviselõbõl 16 gyen. A margóra írt jegyzeteken keresztül fel lehetett is- francia és holland nyelvû gyülekezetekbõl érkezett. A merni, hogy református teológiai tradíción állt. A Luther meghívó Heidelbergbõl jött és a felügyeletet Alba herceg Biblia képei helyett térképek és régészeti leletek kaptak gyakorolta. A zsinat határozatot hozott és aláírta az egy- benne helyet. A neustadti, 1588-ban kiadott Biblia, Lu- házalkotmányra vonatkoztatott instrukciók egész sorát, thernek az 1545-ös Bibliája elõszavát többnyire amelyek református területeken helyesnek bizonyultak: a neustadti illetve heidelbergi teológusok szövegével he- gyülekezetek pásztoraiból, véneibõl és diakónusaiból ál- lyettesítette. Az elõszó a Szentírás céljáról és tartalmáról ló konzisztóriumok képzése, a pásztorok választása a szólt és bemutatta a latin Bibliához írt elõszó fordításá- konzisztóriumok által, a konzisztóriumok regionális nak parafrázisát, amelyet 1557-ben Genfben Robert gyûlései (egy classis=részleg), a provinciális zsinat, mint Stephanus nyomtatott. a classis képviselõgyûlése és az egyetemes vagy generá- A Neustadti Bibliát a szomszédos Württembergben fi- lis zsinat, mint a lelkészek és vének delegációjának gyû- gyelemmel kísérték, a lutheránus teológusok polemizál- lése a tartományokban. A konzisztórium hetente egyszer, va magyarázták és egy újabb, 1590/91-es thübingeni Lu- a classis gyûlései 3-6 havonta, a tartományi zsinat éven- ther Biblia utánnyomással válaszolták meg. Az elõszó a te, a generális zsinat kétévente ült össze. Minden évben fent említett 1545-ös megfogalmazású szöveggel került a a vének és a diakónusok felének ki kellett válnia. Rész- Biblia elejére. letes rendelkezéseket tartalmazott az egyházfegyelemre Kurpfalzban a neustadti Bibliát ettõl független Biblia vonatkozóan, melynek a lelkészeket is alávetette. Ez volt kiadás követte, Paul Tossanus (1572-1634) neve által jel- az elsõ generális zsinat. A zsinat ajánlotta a francia gyü- zett, 1617-ben.17 lekezeteknek a Genfi Kátét, a német gyülekezeteknek pedig a Heidelbergi Kátét. 2.4. A menekültekbõl álló gyülekezetek jelentõsége A menekült gyülekezetek szerepe a felekezetté válás 2.5. A kálvinizmus elterjedése folyamatában döntõ fontosságú. Az elsõ hullám a Né- Mindenütt, ahol német földön a református irányzat metalföldrõl 1567-1590 között érte el tetõpontját. A spa- kezdett tért hódítani, a háttérben az állt, hogy meg voltak nyol csapatok bevonulása alatt Brüsszel, Gent és Ant- gyõzõdve a további reformáció szükségességérõl, mert werpen meghódítása után (1585) csatlakoztak a kiván- úgy gondolták, hogy Luthernek és barátainak munkája dorlási mozgalomhoz növekedett számban nagykereske- befejezetlen maradt.18 dõk, vállalkozók és pénzügyi foglalkozásúak. Az emig- Gróf VI. Johann, Nassau- Dillenburg tartományát ránsok a bevándorlási országokból nyelvcsoportok sze- 1578-82 között „utóreformáción”19 vezette keresztül. rint szervezõdtek és az egyházi életet vallon és alsó-né- Az új század kezdetén Solms, Ysenburg-Büdingen, met, azaz flandriai vagy hollandul beszélõ gyülekezetek- Wied, Hanau és Sayn grófjai is átléptek a kálvinizmusba. ben folytatták. Így keletkeztek egészen Kelet-Poroszor- Miközben Brandenburg választófejedelmei, akik 1613- szágig, mindenek elõtt pedig a német északi tengerpar- ban a református hitvallást átvették, nem kívánták meg a tig, az északi Rajna vidékén Frankfurtban, Neu- felekezetváltást alattvalóiktól, addig a hesszeni grófok Hanauban és Pfalzban bevándorlókból álló kolóniák, minden lakóstól az új hitvallás átvételét megkövetelték. amelyek pl. Emdenben és Weselben a lakosság 40%-át is IV. Lajos Hessen-Marburg tartomány grófja 1604-ben elérték. Neu-Hanauban és Frankenthal bei Mannheim- gyermektelenül távozott el az élõk sorából. Végrendelet- ban zárt településeket alkottak. Emden például amikor ében meghagyta, hogy területét azonos részben Hessen- elérte 1595-ben a politikai autonómiát, hosszú ideig tel- Darmstadt és Hessen-Kassel kapja meg. jesen a bevándorlók és kultúrájuk hatása alatt állott. Így kapta Móric (1572-1632) Marburg fõvárossal a Hamburgban és Frankfurtban a bevándorlók külön jog- felsõ-hesszeni területet. Felsõ-Hesszen déli része Darm- gal végül elértek egy státuszt, de Kölnben és Achenben stadthoz került. Móric, akit „tudós” névvel illettek, beve- az integráció teljesen meghiúsult. Weselben sikerült a zette, hogy az újonnan hozzá került területeken éppúgy,

97 mint a korábbiakon Alsó-Hessenben vigyék keresztül a tele után Zürichben tartózkodott és erõs késõ „jobbító pontokat”. Ezek a következõk voltak: zwingliánus meghatározottságú teológiát talált, a Heidel- – A nem építõ disputációk Krisztus mindenütt jelen- bergbe való meghívásával (1561-ben) generációjának valóságáról (Ubiqvitás tana) maradjanak el. befolyásban gazdag teológusává vált az egyetemen. – A Tízparancsolatot úgy tanítsák, ahogyan azt Isten VI. Lajos választófejedelem uralkodása alatt, 1576 és maga mondta. Azaz úgy, mint Zwingli, Kálvin és a 1583 között, aki a területtel együtt az egyetemet is átme- Heidelbergi Katekizmus tanítja, az elsõ parancsolat netileg lutheránusnak vezette, sok professzor és diák a szerint, a képtilalom a második parancsolathoz tar- Casimirianum Gimnáziumába ment át, amely Casimir tozzék.20 Johann (1543-1592) uralkodásához tartozott. – Az úrvacsora nem ostyával, hanem sütött kenyérrel Heidelberg vonzó volt a növekvõ számú magyarorszá- legyen kiszolgáltatva.21 gi, lengyel és svájci hallgatók körében. A magas képzettségû fejedelem 1599-ben egy sor te- A német református teológia másik legjelentõsebb ológust és jogászt kért Genfbõl, Bernbõl és Zürichbõl az centruma a Herborni Hohe Schule23 volt. (Ennek az úrvacsoratan tisztázására. A fejedelem joggal neveztetett inézménynek volt tanára Johan Jakob Keck, aki 1764- „tudós”-nak. Amatõr teológus, hymnológus, aki 1612- ben érkezett Nagyszékelybe, hogy anyanyelvû pásztora ben kiadott egy saját énekeskönyvet. A korai barokk zse- legyen hazájától elszakadt népének.)24 niális zeneszerzõjét, Heinrich Schützöt (1585-1672), A református felekezetté válás folyamatának jelentõs Bach (1685-1750) elõfutárát nagylelkûen támogatta. tényezõje volt a Fõiskola. VI. Johann gróf, Nassau- A marburgi teológia professzorait felszólította a „job- Dillenburg grófja alapította elitnevelés céljából 1584- bító pontok” szemléletére. ben a Strassburgi Akadémia mintájára. 1605. augusztus 12-én Móric kijelentette a marburgi A fõiskola pártfogásba vette a teológiában és az egy- Mária-templomban tartott istentisztelet után, hogy min- házalkotmányban fennálló problémák reflexióját, de a den baj és kellemetlenség a „néma bálványokból” szár- társadalomtant és a pedagógiát is, úgy, hogy kisugárzása mazik és tör elõ, amelyek a „pápaságból maradtak”. Az messze túllépett a teológia mezején. A ramizmus filozó- egyházat Izrael királyainak mintája szerint akarta meg- fiai alapja kezeskedett arról, hogy az oktatás enciklopé- tisztítani. Parancsára a katonák elõre mentek, hogy a dikus ismereteket nyújtson valamint a tudás elõmenetel- gyülekezet szeme láttára a középkori gyõzelmi keresztet ének megfelelõ gyakorlásról. Herborn a ramizmus legsi- levegyék, a képeket az oltárról eltávolítsák és azokat a keresebb haszonélvezõjévé vált. A professzorok a hitval- templom épülete elõtt elégessék. lásra tett szigorú kötelezettség nélkül dolgoztak, a diákok A professzorok közül Balthasar Mentzer I. (1565- is csak a Szentírás és az Apostoli Hitvallás szerinti 1626) és Johan Wickelmann elhagyták a várost és trinitástanhoz kötõdtek, és csak az istentiszteletek láto- Giessenbe költöztek, ahol még 1605-ben gimnáziumot gatására és az erkölcsileg kifogástalan életre kötelezték alapítottak, amely intézmény késõbb, 1607-ben egyetemi õket. rangra emelkedett. A fõiskola meghatározó tanáregyéniségei között meg- Kasselben 1605 márciusában rendelték el a kenyér említendõk a következõk: megtörését és a Heidelbergi Katekizmus bevezetését. Az Olevian Gáspár, akin keresztül Herborn a szövetségi elsõ istentiszteletet az új rítus szerint ez év május 19-én teológiának a központjává vált. 1609-1629 között volt ünnepelték, az ostya használatát 1607-ben törölték el. Johann Heinrich Alsted Herbornban tanár. Enciklopé- Már 1601-ben a genfi zsoltárokat felvették az énekes- dikus horizontban filozófiával, teológiával, pedagógiá- könyvbe Ambrosius Lobwasser fordításában. val, politikával és etikával foglalkozott. 1630-ban kiadott egy kompendiumot, amely elõször az „Encyklopédia” 2.6 A német református teológia és képzéshelyei címet viselte. Alsted a ramizmus kritikusai közé tarto- A református teológia képzéshelyei a birodalmon be- zott. lül a református felekezetté válás 1560 körül kezdõdõ fo- A „Politica ecclesiastica” Wilhelm Zepper-tõl lyamata következtében keletkeztek. Ez azt jelenti, hogy (1550-1607) kifejlesztesse a kísérletet arra nézve, hogy a református teológusok a Melanchton tanítványok ké- egy jogi formájú gyülekezeti szabályzatot átvigyen egy sõbbi nemzedékéhez tartoztak és életútjukat nem a kál- kora abszolutisztikusan kormányzott állami létre. vinista Nyugat-Európa vezette. Ez a körülmény és a tra- Johannes Althusius (1597-1638), aki elõször Her- díció, amely a birodalom területén összességében kifor- bornban, Siegenben és Steinfurtban jogtudományt taní- málódott, valamint a ramizmus22 erõs filozófiai hatása tott, elõterjesztett egy társadalomtant „Politica vezetett ahhoz, hogy kialakult a teológiának egy sajátos methodice digesta” címmel, amely a politikát, mint köz- típusa, amelyet német református teológiának nevezünk. vetlenül teológiai megalapozottságú feladatot érti. Különbözik a genfi és zürichi teológiától és alkalomad- A fennállása elsõ évtizedeitõl kezdve egészen a har- tán vitába is kerül vele, de a svájci központtal való állan- mincéves háború kezdetéig a Herborni Hohe Schule dó kapcsolatot és eszmecserét nem szakítja meg. A né- messze Nyugat-Európába kisugárzó hatással bírt. met református teológia hatása kisugárzott Hollandiára, Herborn jelentõsége abban is megmutatkozott, hogy Angliára és Franciaországra is. egy saját német nyelvû Biblia kiadásával büszkélkedhe- A Heidelbergi Egyetem az elsõ, amely III. Frigyes tett, amelyet Johann Piscator (1546-1625) szerkesztett. választófejedelemnek a kálvinizmusba való átlépésével a A Bibliakiadást maga VI. Johann gróf indítványozta és református teológia számára megnyílott. Ursinus Zakari- szorgalmazta. Teológusok, jogászok és pedagógusok ás, Melanchton tanítványa, aki Breslauból való elmene- csoportjának munkájaként született meg, köztük Wil-

98 helm Zepper és Johannes Althusius tevékenysége foly- A hitvallás magyarázatának Olevian szövetségi teoló- tán. A Biblia fejezetverseihez fûzött tanításokat kevésbé giai struktúrát adott: Isten a forrása, Krisztus a summája, épülésre, mint inkább a mindennapi feladatokban történõ a Szentlélek az ajánlása, elsajátítása a szövetségnek, a eligazodásra és orientálódásra tekintettel és a birodalom szövetséges népnek, az egyháznak. lakosságának üdvösségére szánták, gondolták és írták. A A kegyelmi szövetség teológiai kifejtésében, mint „kormányváltás” után, mely az adott korban gyakran fe- aminek tartalma a bûnbocsánat Krisztusban történt kien- lekezetváltást is jelentett, 1606-ban ennek a Bibliának a gesztelõdése és a hívõk megújítása a Szentlélek által. használatát megtiltották a nassaui területen, hogy az ösz- A szövetség az Ótestamentumban ígéretként van je- szekuszáltságnak gátat vessenek, mely a Luther Bibliák len, az Újtestamentumban pedig megvalósított voltában, azonos idejû, párhuzamos használatából adódott. Bern- és dupla célt szolgált, Isten dicsõségére és a kiválasztott- ben a Piscator nevével fémjelzett Bibliát egészen a 19. ság bizonyosságára történt. század kezdetéig megtartották, természetesen magyará- Herborn fontos közlõ helyévé vált a szövetségi teoló- zat nélkül. giának Hollandiában, Angliában és Skóciában. A református teológia kibontakozása és kiszélesedése Wolfgang Musculus Bernben egy dupla szövetségrõl szempontjából fontos még két városi tudós iskola, ame- beszél, ti. egy általánosról a teremtéssel, a Nóéval kötött lyekben a felnövekvõ elit nevelõdött. Brémában 1581 szövetségrõl és egy speciálisról és örökrõl, az Ábrahám- óta Christopf Pezel (1539-1604) tevékenykedett, aki mal kötött szövetségrõl. Ursinus Zakarias Heidelberg- Melanchton tanítványa volt és 1576-ban hagyta el Wit- ben az isteni szövetség tanát a melanchtoni különbségté- tenberget. A következõ brémai generáció Matthias Mar- tel körébe sorolja a törvény és az evangélium között: a tini (1572-1630) és Ludwig Crocius (1586-1637) voltak. szövetség, amely a teremtésben minden emberrel kötött A másik tudósképzõ iskola Danzigban volt, amely természeti szövetség, a törvénynek felel meg, (foedus ebben az idõben a református irányú városi tanács befo- naturale) a kegyelmi szövetség viszont, amelyet Isten a lyása alatt állt. Itt dolgozott 1601-tõl Barthalomaus hívõkkel köt, az evangéliumnak felel meg (foedus Keckermann, mint tanár. gratie). Református tudós és fõiskola volt még Brémán kívül A református teológia ezen kérdésköre tükrözõdik vis- (1812-ig): Neustadt an der Hardt-ban (1586-ig), Zerbst- sza a kegyességi életben, például az énekek szövegé- ben (1582-1798), Herborn in Burgsteinfurt (Grafschaft ben.26 Bentheim-Steinfert 1591-1810), Duisburg (1655-1818), Hamm (1657-1779), Hanau (1665-1812), Lingen (1697- 2.7.4 Politikai etika 1820). Zerbstben a gimnázium az ottani tanár, Markus A 16. század utolsó évtizedében támadt a kérdés a re- Friedrich Wendelin (184-1652) által lett jelentõs, aki formátus teológusok és a jogászok között, megfelelõ-e a „christianae theologiae libri” címmel tankönyvet írt, politikai etikát a római jog elõírása szerint (és ezzel a amely hosszú idõre meghatározta a református képzésû császári jog szerint is) megalkotni, vagy az ószövetségi- iskolai oktatást. Hanauban adták ki 1634-ben.25 mózesi jog tekinthetõ a keresztyén állami lét alapjának. A teológusok és jogászok között alapvetõ egyetértés 2.7 A német református teológia sajátosságai volt. A politikai etika számára a Szentírás, speciell az 2.7.1 Sákramentumtan és krisztológia Ótestamentum mózesi törvényei tekintéllyel bírnak. Az 1525-ös úrvacsorai kérdésekben kirobbant vita Ebbõl kifolyólag Althusiusnak az állampolitikai alap- Wittenberg és Zürich között maradandó nyomokat ha- mûve bibliai idézetekkel és utalásokkal volt átszõve, leg- gyott és a diszkusszióba bevonta a keresztségrõl szóló ta- többje Mózes 5. könyve, Sámuel 2. könyve és a Királyok nítást és a krisztológiát is. 1. könyve igéire hivatkozott. Megfigyelhetõ, hogy Isten A zürichi teológia az augusztinizmusban talált értel- szövetsége az emberrel alapstruktúráját képezte Althu- met, melynek axiómája a jel és a jelzett dolog szigorú sius mûvének, így teológiai következtetései áttekint- különbsége volt. A zürichi és genfi tradició sákramen- hetõek. tumteológiája számára megmutatkozott, hogy a kereszt- ség és úrvacsora bemutatása hasonló, mint a sákramen- 2.7.5 Hitvallások tum fogalmának általános definíciója egy késõ-melanch- – Heidelbergi Káté: választófejedelmi dekrétumra toni teológiában, mely a jel és a jelzett dolog megkülön- 1563. január 19-én Pfalzban új katekizmust vezettek böztetésével a keresztség és úrvacsoratan kibontásának be, mely a magját képezte a pfalzi egyházi rendnek. kereteit kitûzte. Ursinus Zakariás, (aki Melanchton tanítványa) volt és Olevianus Gáspár (aki Kálvin tanítványa volt) 2.7.2 Predestináció. munkájaként született meg, de rajtuk kívül más pro- A német református teológián ebben a kérdésben erõ- fesszorok és lelkészek is részt vállaltak az elkészíté- sen érzõdik Philipp Melanchton hatása. A kettõs predes- sében. tinációt illentõen egy, a kálvini tannál sokkal mérsékel- – Confessio fidei: Johann Sigismund választófejede- tebb tartalommal jelenik meg. lem hitvallása. A brandenburgi választófejedelem 1614 májusában az õ neve alatt hitvallást adott ki. 2.7.3 Szövetségi teológia Ez a megjelenés mutatja, hogy a hitvallás a jövõben A Herborni Hohe Schule által megalapozott és kidol- teológiai keretet tûzött ki területén a tanítás számá- gozott tanítás volt, mely Olevian Gaspar nevéhez fû- ra. Hivatkozással az Ézs 30,8-ra és a 49,23-ra hang- zõdik. súlyozta a felsõbbség kötelességét az éberségre Is-

99 ten szavának tanítása felett. A hitvallás a református SZILÁGYI, 1992 – Szilágyi Mihály: Mórágy Mórágy, 1992. konfesszió terminológiájával kezdõdik és hivatko- TÓTH – KÁSA, 1997 – Egyháztörténet I. Szerk.: Tóth-Kása István – Tõkéczki László, RPI Budapest, 1997. zik az óegyházi hitvallásokra úgymint a 431-es WÖRTERBUCH, É. N. – Wörterbuch des Christentums, Benzinger efézusi zsinatra és az Augsburgi Hitvallásra. Az os- Verlag, 189. p. tya használatát, mint „látszat kenyeret” elutasítja és ZEEDEN, 1985 – Ernst Walter Zeeden: Konfessionsbildung (Studien ezzel a kenyér megtörésének rítusát lehetõvé teszi. zur Reformation, Gegenreformation und Katholischen Reform) A predestináció tant tagadja az isteni akaratban Spätmittelalter und Frühe Neuzeit, Stuttgart, 1985. DIE ZEIT, 1992 – Die Zeit der Konfessionen (1530-1620/30) Herder, megalapozott dekrétum értelmében az örök elvetést Freiburg-Basel-Wien, 1992. 47-61. p. (Die Geschichte des illetõen és összeköti a kiválasztást és elvetést a hit- Christentums 8.) tel és hitetlenséggel. LEVÉLTÁRI FORRÁSOK, KÉZIRATOK 2.7.6 A német reformátusság sajátossága, hogy a me- nekült gyülekezeteknek jelentõs szerep jutott a felekezet- RL Bp. IV/2. 701. p. A nagyszékelyi ev. Ref. német ajkú egyház törté- té válás folyamatában, melynek jelentõségét fennebb nete 1722-1886. Szász Károly püspök idején 1887. május 18. Keck már vizsgáltuk. Endre lelkész idején Sík Endre: Mórágy község és a Mórágyi Református Egyház története 1724-1961. Kézirat, Mórágyi Ref. Egyházközség, Mórágy

3. Befejezés JEGYZETEK

A magyarországi német református gyülekezetek lel- 1 Budapesten a Németajkú Ref. Egyházközségben vannak rendszeres- ki, teológiai és egyházszervezeti örökségének figyelem- séggel német nyelvû istentiszteletek, valamint üdülõhelyeken a német 2 mmel kísérése segít minket a hazánkban élt és szórvá- turistáknak. – Ld. Keresztes Hajnalka: Mórágy, egy református német falu In. Tanulmányok Prof. Dr. Dr. Csohány János tiszteletére, Sáros- nyosan ma is élõ németajkú hittestvéreink egyházi életé- patak- Debrecen 2009. 105-119. p. – 3 Sík Endre: Mórágy község és a nek közelebbi és mélyebb megértésében és feldolgozásá- Mórágyi Református Egyház története 1724-1961. Kézirat. Mórágyi ban. Ebbõl a szellemi háttérbõl érkeztek hozzánk a 18. Református Egyházközség irattára, Mórágy – 4 Ld. pl. Schmidt János: század elején és gyakorolták hitüket közöttünk. Német telepesek bevándorlása Hesszenbõl Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. század elsõ felében Gyõr, 1939. vagy Szilágyi Mihály: Gyönk c. könyve – 5 Szilágyi Mihágy: Mórágy. Mórágy, 1992. 47-50. p. – 6 Keresztes Hajnalka Enst Schering: Hessische Kirchengeschichte in Grundzügen – Schönberger Hefte, Sonderheft 1989, Folge 9 28. p. – 7 Ernst Koch: FELHASZNÁLT IRODALOM Das konfessionelle Zeitalter – Katholizismus, Luthertum, Calvinizmus (1563-1675) Evangelische Verlangsanstalt, Leipzig é.n. 263. p. – 8 COLIJN, 2001 – Jos Colijn: Egyetemes egyháztörténet, Iránytû Kiadó Wörterbuch des Christentums, Benzinger Verlag, Címszó: 9 Alapítvány, 2001. 232-236. p. Calvinizmus 189p. – A német nyelvû szakirodalom a kálvini irányt FULBROOK, 1997 – Mary Fulbrook: Németország története, „második reformációnak” nevezi, de találkozhatunk olyan szóhaszná- 10 Maecenas, Budapest, 1997. 38-97. p. lattal is, hogy „utóreformáció”, vagy a reformáció „befejezése” – 11 GESANGBUCH, 1906 – Gesangbuch zum Gebrauche der evangelisch- Manfred Rudersdorf: Hessen – Mary Fulbrook: Németország törté- 12 reformierten deutschen Gemeinde in Ungarn, Paks, 1906. nete, Maecenas Kiadó 1997. 53p. – Ernst Schering: Hessische HAUSSCHILD, 2000 – Wolf-Dieter Hausschild: Lehrbuch der Kirchengeschichte in Grundzügen, Schönberger Hefte – Sonderheft 13 Kirchen- und Dogmengeschichte II. Reformation und Neuzeit, 1989. 42p. – Jos Colijn: Egyetemes egyháztörténet kiadja: Iránytû 14 15 Gütersloh 2000. 163-166. p. Alapítvány, h.n. 2001. 233. p. – Ernst Koch: i.m. 261. p. – „Az ál- KERESZTES, 2009 – Keresztes Hajnalka: Fejezetek a nagyszékelyi dás pohara, amelyet megáldunk, nem a Krisztus vérével való közössé- német reformátusság történetébõl, in. Tolna Megyei Levéltári Füze- günk-e? A kenyér, amelyet megtörünk, nem a Krisztus testével való kö- tek 12. Szekszárd, 2009. 274. p. zösségünk-e?” Biblia A Magyar Bibliatanács megbízásából kiadja a 16 KERESZTES, 2009 – Keresztes Hajnalka: Mórágy, egy református né- Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1991 – Ezen a helyen is meg 17 met falu IN. Tanulmányok Prof. Dr. Dr. Csohány János tiszteletére kell emlékeznünk arról, hogy 2008. a Biblia éve volt. – Ernst Koch: 18 Sárospatak – Debrecen, 2009 i. m. 263. p. – Emmerich Werner Teschenmacher (1589-1638) refor- 19 KOCH, É. N. – Ernst Koch: Das konfessionelle Zeitalter – mátus lelkész „teljes reformációról” beszél. – Ernst Schering: i. m. Katholicizmus, Luthertum, Calvinizmus (1563-1675) Evangelische 42 p. – 20 Utalás a Tízparancsolatnak az evangélikus és református el- Verlagsanstalt, Leipzig (Kirchengeschichte in Einzeldarstellungen térõ számozására. – 21 Ezek a pontok a lutheri iránytól való elkülönü- II/8.) 259-288. p. lést célozták. A lutheri úrvacsoratan szerint pl. Krisztus valóságosan je- RANKE, É. N. – Leopold von Ranke: Deutsche Geschichte im Zeital- len van a jegyekben. Az úrvacsorát Zwingli emlékvacsorának tekinti, ter der Reformation, Wien, é. n. melyben a kenyér és a bor csupán jelei Krisztus testének és vérének. RÉVAI, 1912 – Révai Nagy Lexikona (hasonmás kiadás 1990), Kálvin a hangsúlyt a Szentlélek munkájára teszi az úrvacsora Bp.1912. XVI. 67. p. kérdéséban. (Egyháztörténet I. szerk: Tóth-Kása István, Tõkéczi Lász- RUDERSDORF, É. N. HESSEN – Manfred Rudersdorf: Hessen (Die ló Bp. 1997. 135. p.) – 22 Ramus Péter, francia filozófus hívei. Szüle- Territorien des Reiches im Zeitalter der Reformation und tett 1515. Meghalt a Bertalan-éj áldozataként 1572. augusztus 24-én. Konfessionalisierung 4. ) Aschendorf Münster, 254-270. p. Európa szerte nagy hatást tett. Az újkori filozófia elõfutára, új logika SCHMIDT, 1939 – Schmidt János: Német telepesek bevándorlása megalapozásán fáradozott. A módszer fontosságát felismerve Arisz- Hesszenbõl Tolna-Baranya-Somogyba a XVIII. Század elsõ felé- totelesz ellen küzdött. Nálunk Apáczai Csere János vallotta magát ta- ben Gyõr, 1939. nítványának. Protestáns kollégiumokban voltak hívei, halála elõtt meg- SCHERING, 1989 – Ernst Schering Hessische Kirchengeschichte in hívták Erdélybe. Révai Nagy Lexikona XVI. Kötet 67. p. – 23 Keresz- Grundzügen, Schönberger Hefte – Sonderheft 1989. Folge 9. 28-30. tes Hajnalka: Fejezetek a nagyszékelyi német reformátusság történeté- 38. 42-44. p. bõl, in. Tolna Megyei Levéltári Füzetek, 12. Szekszárd, 2009. 274. p. SCHEUCH, ATLAS 1997 – Mansfred Scheuch: Historisches Atlas – 24 RL Bp. IV/2. 701.p. – 25 Erst Koch: Das konfessionelle Zeitalter Deutschland vom Frankenreich bis zur Wiedervereinigung, Wien, – Katholizizmus, Luthertum, Calvinisus (1563-1675) 289p. – 26 1997. 172-174. p. 195-199. p. A”Gesangbuch” 240. énekének 3. és 4. versét énekelték konfirmáció- SZILÁGYI, É. N. - Szilágyi Mihály: Gyönk (Száz magyar falu köny- kor, és itt is megjelenik a „szövetség” fogalma. Tehát a református sa- vesháza), Bp. é. n. 98-112. p. játosságok áthatották a német reformátusok énekeinek szövegét.

100 A dunántúli protestantizmus politikai védelme Bethlen Miklós röpiratainak tükrében (1671–1681)

Bevezetés. kat.” A magyarországi protestáns üldözés másik zászló- tartója Szelepcsényi György prímás, 1673. szeptember A török seregek felett Szentgotthárdnál aratott gyõze- 25-én az alsó- és felsõ-magyarországi bányavárosokból lem után I. Lipót magyar király (1640-1705) megkötötte harminckét lutheránus és egy református lelkésznek kül- a vasvári békét.1 A Habsburg udvar szeptember 27-én dött idézést a Judicium Delegatum (vértörvényszék) elé tett bejelentését óriási megdöbbenés és felháborodás fo- Pozsonyba.11 A lelkészek és tanítók elleni vád felség- és gadta. A magyarországi vármegyei nemesek erélyesen hazaárulás és a katolikus egyház elleni szervezkedés tiltakoztak. A békekötést elfogadhatatlannak tartották. volt. A lelkipásztorok ellen felhozott vádak kapcsán, bi- Az Erdélyi Fejedelemség tragédiaként értékelte és élte zonyítékul hamisított leveleket olvastak fel. Ezek alapján meg a bejelentést. mindannyian részt vettek a Wesselényi-féle összeeskü- A vasvári békekötéssel elégedetlenkedõ magyarorszá- vésben. A Judicium Delegatum elé idézettek nem kaptak gi államférfiak szervezkedni kezdtek. Murányban talál- lehetõséget arra, hogy védekezzenek. Három lehetõsé- koztak. 1666. október 23-án ahol azt felvetették annak gük volt elkerülni a kínvallatást és a halálbüntetést: 1. lehetõségét, hogy Magyarországot a szultán protektorá- amennyiben beismerik bûnösségüket, kegyelmet kérnek tusa alá helyezzék. A politikai tervezet szerint a Porta al- és áttérnek a katolikus hitre 2. lemondanak protestáns kotmányt, szabad királyválasztást és szabad bel-és kül- lelkészi hivatásukról vagy 3. számûzetésbe mennek. politikát biztosítana. A Bécsi Udvar jól mûködõ kém há- Benczédi László történész megfogalmazásában így lózata útján az összeesküvésrõl tudomást szereztek, de hangzik: „az ellenreformáció nagy támadásának igazo- még évekig figyelték és várták a fejleményeket. 1671- lására elsõsorban a protestáns papokat okolta a kuruc ben I. Lipót magyar király meglepetésszerûen csapott le támadásért… akár így vagy akár úgy a katolikus egyház az összeesküvõkre. Az összeesküvõk csoportjának szel- vezérkara kétségtelenül most látta igazában elérkezett- lemi vezetõit: Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet és nek az idõt nagy álma az õsi katolikus hitéhez visszata- Nádasdy Ferencet kivégezték.2 A magyarországi bujdo- lált, egy vallású ország megvalósítására…”12 sók Erdélyben kerestek menedéket. Az üldözés bár kezdetben politikai indíttatású volt, az összeesküvõk meg- büntetése ürügyén keletkezett állapotot különösen alkal- Gróf Bethlen Miklós masnak találták arra, hogy a magyarországi protestán- és a dunántúli protestáns lelkészek, sokkal végleg leszámoljanak. A politikai üldöztetés, val- lásos színezetet kapott.3 A protestánsoknak jogait és sza- tanítók ügye bad vallásgyakorlatát biztosító országos törvények közé iktatott 1606-os bécsi, 1621-es nikolsburgi és 1626-os Az üldözött magyarországi protestánsok ügye vissz- linzi békekötéseket semmisnek tekintették.4 hangra talált I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem udvará- A Habsburg udvar elérkezettnek látta a pillanatot a pro- ban. Az üldöztetések idején (1671. április 6-án) levelet testáns egyházak elleni támadásra. A protestáns egyházak írt Rottal katonai kormányzóhoz, amelyben az õ támoga- elleni támadások legfõbb indoka az volt, hogy a Wesselé- tását kérte a meghurcolt lelkészek ügyében. I. Apafi Mi- nyi-féle összeesküvés kezdeményezõi a protestáns egyhá- hály (1661-1690) és a fejedelmi tanács határozatot ho- zak lelkészei és tanítói voltak. Az 1670-ben ismételten zott annak érdekében, hogy a külföldi protestáns uralko- megfogalmazott politikai elmélet szerint a protestánsok a dók, fejedelmek és politikai elit körök tudomására hoz- politikai mozgalmaik alapján a számukra biztosított val- zák a magyarországi eseményeket és azoknak vallási lásszabadság jogát „eljátszották”. A protestáns egyházak hátterét.13 ezért jogtalanul mûködnek és be kell tiltani azokat.5 A Bethlen Miklós erdélyi politikus és a személye körül protestáns történetírás az 1671-1681 közötti idõszakot kialakult értelmiségi kör oroszlánrészt vállalt ebben. A gyászévtizednek6 vagy „véres ellenreformációnak” nevez- nyugati protestáns nagyhatalmak királyaihoz, fejedelme- te el. Az egyházak elleni agresszív fellépés és az ebbõl ihez intézett röpiratokban azon fáradoztak e kör tagjai, származó üldöztetés miatt kapta ezt az elnevezést.7 hogy az európai közvélemény tudomást szerezzen a Ma- A magyarországi (dunántúli, felsõ-magyarországi) pro- gyarországon történõ vallásos üldözésrõl.14 A röpiratok- testánsok elleni támadások szorgalmazója Bársony Györ- ban a szerzõk leleplezik a magyar ellenreformációt, I. Li- gy váradi püspök volt.8 Az 1671-ben Kassán és Bécsben pót császárkirály merényleteit és felmutatják a nagy re- megjelent könyveiben meghirdette a magyarországi pro- formátus fejedelmek védekezõ harcát ezekkel szemben. testantizmus megsemmisítését. Bársony püspök 1671.- A szakirodalom sokáig tévesen Bethlen Miklóstól ere- ben kiadott Veritas toti mundo declarata9 címû mûvében deztette e politikai röpiratokat. Jankovics József iroda- meghirdetett program alapján: a királynak nem kötelessé- lomtörténész – Bethlen Miklós életének és munkásságá- ge a protestánsokat (reformátusokat, evangélikus lutherá- nak kiváló ismerõje –, kutatásaiban erre rácáfolt.15 Any- nusokat, unitáriusokat) megtûrnie az országban és a ma- nyi azonban bizonyos, hogy Bethlen Miklós hatása érez- gyar királyt semmi sem kötelezi arra, hogy a magyarorszá- hetõ a röpiratok keletkezésének hátterében. A röpiratok gi protestánsoknak biztosítsa a szabad vallásgyakorlatot.10 keletkezése körül egy kisebb értelmiségi kört kell lát- A karhatalom mellé csatlakozott jezsuiták megkezd- nunk. Bethlen Miklós gyámkodásával mûködhetett ez az ték a „protestáns lelkészek és tanítók elleni hadjáratu- irodalmi, értelmiségi kör. Tagjai között ott találjuk

101 Pósaházi Jánost, Szatmárnémeti Mihályt, Fajgel Pétert és delkezõ tevékenységére vetít fényt az a tény, hogy Bécs- Eszéki Istvánt.16 ben és Pozsonyban egyaránt számon tartották és felhasz- Az üldözött protestáns lelkészek és tanítók ügyén nálták személyét a vádak kapcsán. Bethlen Miklós erdélyi politikus diplomáciai úton pró- A gályarabságra ítélt protestáns lelkészek ügye egész bált segíteni. I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem és taná- Európában nagy felháborodást keltett. Sokan siettek a se- csosai megbízásából leveleken keresztül megkereste a gítségükre. Politikusok, diplomaták, professzorok, tehe- nyugati protestáns országok uralkodóit és egyetemek tõs polgárok mindent elkövettek a magyarországi protes- professzorait. Azoknak támogatását kérte az üldözött táns hitsorsosaik kiszabadításáért.28 Öt évnek kellett elmagyar protestáns lelkipásztorok és tanítók érdekében. telnie azonban, hogy a protestáns nagyhatalmak diplo- Segítségére volt Kovásznai Péter református püspök, Pa- máciai úton tegyenek valamit az érdekükben. Bethlen taki István kolozsvári református professzor és Adami Miklós az Epistola Nicolai Bethlen ad Ministros István erdélyi szász lutheránus püspök.17 Exules…29 1675. január 4-én keltezett levelében önma- A jól megfogalmazott és szerkesztett leveleket Beth- gát tisztázta a vádak alól, a meghurcolt és elítélt protes- len Miklós 1672-ben egy német lutheránus tiszttel Kõ- táns lelkészek és tanítók ártatlanságát és az ellenük emelt várba küldte, hogy onnan Lengyelországot érintve Ber- vádak alaptalanságát bizonyította. A nyugati protestáns linbe és Heidelbergbe juttassák el. A levelek egy részé- államok uralkodóinak politikai támogatását kérte a val- nek kiküldését azonban Teleki Mihály tanácsos megaka- lásüldöztetés megakadályozása érdekében, amit a késõb- dályozta. Valószínûsíthetõ az a feltevés, hogy Telekit biekben el is ért. A levél végén a gályarabságra hurcolt politikai meggondolás vezette a levelek elkobzásában. A lelkészeket kitartásra és a hitük melletti helytállásra buz- levelek egy része Szelepcsényi György érsek kezébe ju- dította.30 Az Apologia Ministrorum Evangelicorum tott és a Pozsonyba idézett lelkészek elleni vád fontos Hungaricae (Magyarországi evangélikus lelkipásztorok anyagát képezték.18 védelme) címû röpirata két évvel késõbb a jelent meg.31 Az 1674-ben felállított pozsonyi vértörvényszék kirá- A röpiratban védelmébe vette a hitükért üldözött hitsor- lyi ügyésze koholt vádak alapján próbált érvényt szerez- sosait és az országban keletkezett elégedetlenség okaira ni a protestáns lelkészek és tanítók elleni pernek.19 A vád mutatott rá. Vitatkozott Lapsánszky Jánossal, a pozsonyi alapján Vittnyédi István, Bethlen Miklós és Ketzer Amb- vésztörvényszék titkárával megcáfolván a felkelésnek és rus leveleket váltottak egymással és a protestáns dunán- a protestáns lelkészeknek és tanítóknak állítólagos kap- túli lelkészekkel.20 A jegyzõkönyvben a perrõl fennma- csolatát. Bethlen Miklós határozottan állította azt, hogy a radt adatok alapján, megállapítható az a tény, hogy a protestánsok üldözése vallási okok miatt történt.32 Ennek vádlottak levelei nagyon erõs politikai színezetet kap- a röpiratnak a függelékeként jelent meg nyomtatásban tak.21 Ezek a levelek a megelõzõ év õszén tartott tárgya- Kolozsvárott az Epistola ad Ministros Exules terjedel- lás alkalmával szerepeltek. Burius János korponai lelki- mes levele. Bethlen Miklós e kettõs munkájával az erdé- pásztor már visszautasította azt a vádat, amely szerint a lyi és a külföldi közvélemény tájékoztatását kívánta lelkészeknek és az említett személyeknek ahhoz közük megszólítani. Ez sikerült is elérnie a késõbbiekben. A lenne. A pozsonyi vértörvényszék által kinevezett ügy- számûzött prédikátorokhoz intézett levele nyomtatásban véd, Heussler Ferdinánd is a lelkészek és tanítók mellett is megjelent Hollandiában.33 Bethlen Miklós diplomáci- foglalt állást. Határozottan állította és bizonyította, hogy ai sikereként könyvelhetõ el az a tény, hogy Hamel Ger- a vád bizonyítékaként felmutatott levelek állevelek és a ard van Brunigh (Bruininx) holland követtel egy idõben vádlottaknak azokhoz semmilyen közük nincs. nyújtotta be Bergt Gabrielson Oxenstierna svéd követ is Az elítélt lelkészek elleni „bizonyíték” – a „Vitnyédi kormánya nevében azt a felterjesztést, amelyben szót levelek”22 egyike –, állítólag Vitnyédi István Eperjesrõl emelt a magyarországi protestantizmus védelmében.34 A Bethlen Miklóshoz címzett 1669. május 10-én kelt leve- Belga és Holland állam Bécsben székelõ diplomatája hi- le.23 A levél hitelessége ellen szólt számos ellenérv: 1. telt érdemlõen gyakorolt nyomást a bécsi udvarra. Ham- Bethlen Miklós nem a hajdúknak és a hódoltságnak, hamel Gerard van Brunigh (Bruininx) a császárkirálynak nem a székelyeknek volt a fõkapitánya, amit Vitnyédi benyújtott „Onschuld der Vereenigde Nederlander, ver- István jól tudott. 2. Bethlennek s általában az erdélyiek- toont aan den Roomsen Keiser Leopoldus de I. Door der nek Rákóczi Ferenccel semmi kapcsolata nem volt. 3. selver Resident de Hr. Hamel Bruininx. In den Jaare Vitnyédi 1668. június 19-én Bethlenhez küldött levele24 1675. Tot Weene”címû emlékirata négy tételben tárgyal- miatt keletkezett nézeteltérés után a két fél egymással so- ja a belga és holland szövetséges rendek állásfoglalását ha többé nem váltott levelet. Ezt maga Bethlen Miklós és kéréseit a vallásukért üldözött magyar protestáns lel- erõsíti meg. 4. Vitnyédi a levél keltezésének idejében készek és tanítók ügyében.35 A rendek ártatlanoknak ne- nem tartózkodott Eperjesen.25 5. A Bethlenhez intézett vezik a lelkészeket és tanítókat. Hangsúlyozzák, hogy levél eredetiségével kapcsolatosan feltehetõ a következõ Magyarországon nem lázadás elleni per folyik, hanem kérdés: A levél eredeti formája vagy annak másolata ke- vallásüldözés, amely káros az egész keresztyén világra.36 rült napvilágra és a levél melyik változatát vette kézbe A bécsi udvarra történõ nemzetközi diplomáciai beavat- Bethlen? Erre a kérdésre Bethlennek a rabprédikátorok- kozás és politikai nyomás gyakorlás értékes dokumentu- hoz intézett levelében válaszolt: „ De én soha ne lássam mai a Hammel Gerard van Brunigh (Bruininx) bécsi hol- meg az Isten kegyelmes orcáját, ha ilyesmit valamit lát- land követtõl származó latin és francia nyelvû levelek.37 tam! …”26 6. Bethlen állítása szerint 1669-ben Witnyédi Ezek a levelek a holland diplomáciai erõfeszítésekre vo- már nem élt.27 A napvilágra került állevelek ügyének natkoznak, amelyeket a magyarországi protestánsok ér- volt egy másik fontos üzenete Bethlen Miklós személyé- dekében tettek.38 A protestáns és más külföldi diploma- vel kapcsolatosan. Bethlen Miklós politikusi személyé- ták levelein keresztül Bethlen Miklós elérte eredeti cél- nek ismertsége és kiterjedt politikai kapcsolatokkal ren- ját: a magyarországi gályarabok kiszabadítását és nem-

102 zetközi politikai nyomás gyakorlását a Habsburg udvar- 80 református lelkész és tanító jelent meg. A pozsonyi törvényszé- ra, amelynek eredménye az 1681-es soproni országgyû- ken Szelepcsényi György érsek elnökölt. A bíráskodásban egy katolikus püspök és öt katolikus fõúr segítette. A vádat Majláth Miklós lésben csúcsosodott ki, a protestánsüldözés leállításával. koronaügyész képviselte. A megfélemlítés és a lelki terror hatásos volt. Sokan megtörtek és. aláírták a kötelezvényt. Mások áttértek a katolikus vallásra. Az elítélt protestáns lelkészek és tanítók egy ré- Befejezés sze azonban kitartott. Ezeket Kollonich Lipót várbörtönökbe küldte. A várbörtönökben uralkodó embertelen körülmények és a jezsuita páterek állandó zaklatása megtörte a foglyok egy részének ellenállá- Bethlen Miklós szellemi kiválósága vezérszerepet jut- sát. Azokat, akik továbbra is kitartottak a berencsi, a komáromi és a tatott számára az erdélyi és a nemzetközi politikai élet- lipótvári börtönbõl 1675 tavaszán Nápolyba szállították. A 42 fo- ben, az erdélyi protestantizmusban, az oktatás, a mûvelõ- golyból csak 32 jutott el Nápolyba és Buccariba. Ott gályarabnak adták el õket. Michiel Adriaeszoon de Ruyter (1607-1677) a Hol- dés terén valamint a külföldi szellemi tõke beáramlása land Köztársaság admirálisa szabadította ki Nápoly kikötõjében ra- érdekében kifejtett munkában. Életének hívatását és kül- boskodó és sínylõdõ magyar protestáns gályarabokat. V.ö. Némethy detését az erdélyi és királysági politikai, társadalmi, kul- Sándor: Delegatum Judicium Extraordinarium Posoniens anno 1674 turális és vallási problémák megoldásában látta. Egy története és jogászi kritikája. In: Theologiai Szemle, 1980. 6. sz. 331-334. p. 1981, 3. sz. 162-163. 1981, 4. sz. 219-224.p. 1981, 5. sz. ilyen probléma megoldására vállalkozott Bethlen Miklós 295-300. p. 1982. 2. sz., 99-105.p. 1983, 1. sz., 234-244. p., 1983, 5. a 18. század második felében, a királyságban zajló pro- sz., 276-286. p. 1984, 2. sz., 97-102. p. V.ö. Péter Katalin: A ma- testáns lelkészek és tanítók üldöztetése idején. gyarországi protestáns prédikátorok és tanítók ellen indított per Az elüldözött sárospataki kollégium gyulafehérvári 1674-ben. Budapest, 1983. In: A Ráday Gyûjtemény Évkönyvei. 35. p. Wien, Staatsarchiv, Hungarica Specialia, Fasc. 325/C, Folio 3-4. letelepítésének az elõmozdítója, az üldözött dunántúli 6 A gyászévtized szóhasználat a protestáns értelmezésben a magyar protestánsok védelmezõje, a földönfutóvá tett magyaror- koraújkori történelem legerõszakosabb idõszaka volt. Az 1674-es szági lelkészek befogadója, pártfogója volt Bethlen Mik- gályarabper és a késõbbi gályarabság fogalmak hatására keletkezett. lós. Államférfiúi tevékenysége alapján méltó helyet fog- A Magyar Nagylexikon megfogalmazása szerint:”A magyar jogtör- lal el a 17-18. századi erdélyi és magyarországi politika- ténetben a pozsonyi rendkívüli delegált bíróság 1673-ban és 1674- ben hazaárulás és felségsértés címén elítélt és gályára küldött pro- , mûvelõdés- és egyháztörténetben. testáns lelkészek sorsával összefüggésben bukkant fel a 17. század Életmûvének üzenete az, hogy nehéz, viharos idõkben végén.”- Ld. Magyar Nagylexikon, VIII. Bp., Magyar Nagylexikon, is kell építeni, gátat vetni a romlásnak és reménységet éb- 1999. 7 reszteni a kilátástalan helyzetben élõknek. Rendületlen V.ö. Péter Katalin: A magyarországi protestáns prédikátorok és ta- nítók ellen indított per 1674-ben. Budapest, 1983. In: A Ráday hûséggel kell szolgálni Istent, az egyházat és a magyar ál- Gyûjtemény Évkönyvei. 35. p. –Bitskey István: De Ruyter admirá- lamiságot. lis és a magyar irodalom: négyszáz éve született a magyar gályarab- ok szabadítója. Debreceni Szemle, 15. évf. 2007. 2. sz., 164. – 173. Rezümé p. – Bitskey István: Szellemi élet a koraújkorban. In: Magyar mûve- lõdéstörténet. Szerk. Kósa László. 2. jav. Kiad. Budapest, 2001. 242. p. – Benczédi László. A prédikátor perek történeti háttere. Bethlen Miklós szellemi kiválósága vezérszerepet jut- Theologiai Szemle, 1975. 7-8. sz. 199-205. 264-267. o. tatott számára az erdélyi és a nemzetközi politikai élet- 8 Bársony György (1626- 1678) váradi, majd késõbb egri püspök, az ben, az erdélyi protestantizmusban, az oktatás, a mûvelõ- 1671-1681 közötti magyarországi ellenreformáció egyik jeles kép- viselõje. dés terén valamint a külföldi szellemi tõke beáramlása 9 Veritas toti mundo declarata. U. ott, 1671. (G. B. E. V. P. S. S. C. R. érdekében kifejtett munkában. Életének hívatását és kül- M. C. C jegyek alatt, azaz Georgius Bársony, Episcopus Varadien- detését az erdélyi és királysági politikai, társadalmi, kul- sis, Praepositus Scepusiensis, Sacrae Caesareae Regiaeque turális és vallási problémák megoldásában látta. Egy Majestatis Consiliarius Cameralis. 2. kiadása Bécs, 1672. 3. kiadása Nagy-Szombat, 1706. neve alatt. V.ö. ilyen probléma megoldására vállalkozott Bethlen Miklós http://hu.wikipedia.org/wiki/Bársony_György a 18. század második felében, a királyságban zajló pro- 10 Debreceni Ember Pál szerint e munka a magyar ellenreformációs testáns lelkészek és tanítók üldöztetése idején. Munkás- törekvések legfontosabb irodalmi példánya: „Universali ságának és kitartásának üzenete szerint: viharos idõkben Evangelicorum in Hungaria persecutioni praeludens Classicum cecinit Georgius Barsony” –V.ö.Debreceni Ember Pál: Historia is kell építeni, reménységet ébreszteni és megharcolni a Ecclesiae Reformatae in Hungaria et Transylvania…Trajectum ad hit szépharcát. Rhenum 1728.443-444.o. Albert András 11 Zsilinszky Mihály: A magyar országgyûlések vallásügyi tárgyalásai a reformációtól kezdve. III. köt. 1647-1687. Budapest, 1893. 351- 357. o. EGYZETEK J 12 Benczédi László. A prédikátor perek történeti háttere. Theologiai Szemle, 1975. 9-10. sz. 266. o. 1 A békeszerzõdést Vasváron 1664. augusztus 10-én kötötték meg és 13 Pokoly József: Az erdélyi református egyház története. II. kötet, az 1663-64-es török elleni háborúk sorozatát zárta le. (1605-1690) Budapest, 1904. 266. o. – 2 Pauler Gyula: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeeskü- 14 Bethlen Miklós Bársony György váradi püspök mûvének cáfolatát vése. 1664-1671. 2. köt. Budapest, 1876. 48-51.o. készítette el a „Falsitas toti mundo detecta. Antverpiae, amelyet Ko- 3 I. Lipót császár és udvara elõtt Csehország és Morvaország mellett lozsvárott jelentetett meg, 1672. –ben. V.ö. Richelieu és Mazarin bíboros Franciaországa lebegett. Az abszolút hu.wikipedia.org/wiki/Bethlen_Miklós hatalom kiépítésére törekedtek. Az országos alkotmányos 15 Az elsõ röpirat az Austriaca Austeritas (1671), a második az intézmények,az országgyûlés, a nádori méltóság, a vármegyei ön- Austriacae Austeritas continuatio, a harmadik röpirat az Austriacae kormányzat megszüntetését akarták elérni. Az összeesküvés jogala- Austeritatis, eiusdemque Continuationis Confirmatio volt. A mûve- pul szolgált a koronázási eskü ellen. A császár-király a jogeljátszás ket álnéven jelentették meg. A mûvek szerzõjének kilétérõl elméletével próbálta felmenteni magát az alkotmány betartására tett Jankovics József irodalomtörténész írt részdolgozatában kimutatta, királyi eskü alól. hogy nem Bethlen Miklós a szerzõ. Maga Bethlen sem ismerte a 4 Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon. szerzõt. V. ö. Jankovics József: Bethlen Miklós levelei. Budapest, 1521-1945. Budapest, 1985. 116. p. 1987. I. köt. 38-43. o. – R. Várkonyi Ágnes: Erdélyi változások. 5 A Pozsonyi Vértörvényszékre beidézett 736 protestáns lelkész és Budapest, 1984. 143. o. tanító közül 250-nél valamivel több lutheránus lelkész és tanító és 16 Diarium theologicum… Kolozsvár, 1675. RMK I. 1359. o.

103 17 Pokoly József: Az erdélyi református egyház története. II. Kötet testáns nagyhatalmakat értesíteni a magyarországi protestáns lelké- (1605-1690) Budapest, 1904. 269. o. szek és tanítók nyomorúságos sorsáról. Egy másik személy, Zaffius 18 Nagy Géza: A református egyház története (1608-1715). Mária- Miklós velencei orvos-lelkész svájci professzorokhoz intézett se- besnyõ-Gödöllõ, 2008. 508. o. gítségkérõ levelet. Gyûjtést szervezett a gályarabok kiváltása érde- 19 Az 1674-es gályarabper jegyzõkönyve az Esztergomi Prímási Le- kében. Mind anyagilag mind lelkileg támogatta a nápolyi és buccari véltárban található. Archivum Ecclesiasticum Vetus, Acta kikötõben sínylõdõ lelkészeket és tanítókat. Vö. Payr Sándor: A Religionaria, 1790/4-es jelzet alatt. Nyomtatásban megjelent a Vi- magyar protestáns gályarabok. Budapest, 1928. 75. o.- Révész Im- tetnek ítélõszékre… Az 1674-es gályarabper jegyzõkönyve, kiad. S. re: A gályarabok lelke. Debrecen, 1936. 85. o. – Thury Etele: Gá- Varga Katalin, Pozsony, 2002. 344. p. lyarabjaink megszabadítása, Protestáns Szemle, 1909.-Thury Etele: 20 V.ö. S. Varga Katalin: Az 1674-es gályarabper jegyzõkönyve. Tex- A Dunántúli Református Egyházkerület története. Pozsony, 1998. tus és értelmezése. /Értekezés/. Kézirat. Budaörs-Budapest, 2004. II. köt. 72-98. o. 30. o. 29 Bethlen Miklós e levele Epistola ad ministros exules (1675) cím 21 I. m. 30. o. alatt jelent meg. Nyomtatásban elõször 1677-ben az Apologia 22 Két levelet mutattak fel a Pozsonyi vértörvényszék bírói. Az egyiket ministrorum evangelicorum Hungariae etc. Címû munka mellé csa- Bethlen Miklóshoz, a másikat Ketzer Ambrushoz intézték. Vö. Rácz tolva, hely nélkül jelent meg. Megjelent Utrechtben 1678-ban vala- Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. Sárospatak, mint Poot Abraham 1684 – ben Amsterdamban megjelent 1874. 239. o. „Naawkeurig Verhaal van de Verfolginge aangerecht tegens de 23 Vitnyédi Istvánnak tulajdonított és a Pozsonyi Vésztörvényszék elé Euangelise Leeraaren in Hungarien etc.” Címû munkájában. Jelzet: idézett protestáns lelkészek és tanítók ellen felhasznált és Bethlen RMK. I. 1313b. Országos Szécsényi Könyvtár, Budapest. Miklóshoz címzett hamísított levél szövege:” Generoso Domino- 30 Bethlen Miklós levele a számûzött protestáns prédikátorokhoz In: Domino Nicolao Bethlen, Domino et fratri mihi confidentissimo. Ma Bethlen Miklós levelei (1699-1716) Összegyûjtötte, sajtó alá ren- májusnak 10-én Kelmed levelét, Eperjest vettem. El vagyon szentül dezte, bevezetõ tanulmányt és a tárgyi jegyzeteket írta Jankovics Jó- végezve, hogy szabadságunkat vérünkkel oltalmazzuk. Török csá- zsef. (Régi Magyar Prózai Emlékek, Szerk. Tolnai Gábor) Budapest, szárnak adózunk. Erdélyországgal egy szívek leszünk. Francia ki- 1987. 6/II. 1159-1180. o. rály megadgya az adót. Francia követ által offerálta. Hogyha nem 31 V.ö. Apologia Ministrorum Evangelicorum Hungaricae ad adná magunk is megh adgyuk csak készen legyen minden. Lobkovich innocentiam suam Orbi Christiano declarandam, opposita Judicio bolond szavaitul nem kell tartani, se hamis Montekukkulitul, hanem Tribunalis Posoniensis, a quo Perduellionis crimine contra Regiam igen jó volna, hogyha erdélyországi szent Corona titkos levelet írna Majestatem iniquissime accusati et condemnati, non modo toto a prédikátoroknak minden felé. Jól disponálnák az községet az adó- Regno proscrptr sunt, sed exemplo a Pietate et Mansvetudine ra, hogy fegyvert fogjon, mikor jel adatik. Evangelicus status jól el- Christiana prorsus alieno, magnam partem ad Triremes Hispanicas rendelte. Dunántúl való földet soproni és kõszegi fõprédikátorokra damnati. Anno Patientiae Sanctorum. MDC. LXXVII. Ultrajecti, Ex bíztuk, Bányavárosokat, Pozsonyt, Kassát, Eperjest, Lõcsét, Trenc- Officina Guilielmi …Typograph. Ao: 1678. Leírása Szabó Károly sint, Árvát, Liptót, Túrócot és a többit oda való püspökök és R: M: K: II. 384. o.- széniorok készentartyák. Mi mindnyájan pro Deo, ecclesia et liber- 32 Lukinich Imre: A bethleni Gróf Bethlen-család története, Budapest tate pugnaturi et morituri és az pápista ebeket meghtanítjuk, csak 1927. 389. o. kegyelmetek ne mulasson a hajdu városokkal és hódoltsággal. Rákó- 33 RMK II. 1400, Bethlen Miklós levelei (Jankovics József kiad.) Bp. czi Ferencet megh kell ( ) de biztatni is kell.Isten velünk ki ellenünk. 1987. I. 89. II. 1159-1180. o. Stepanus Witnyedi de Musaly m. pr. Kelt: Eperjesen, május 10-én 34 Bevezetõ tanulmányt írta Makkai László. In: A magyarországi gá- 1669. „Vö. Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai lyarab prédikátorok emlékezete. Szerk. Makkai László. Magyar He- 1674-ben. Sárospatak, 1874. 235. o. – Sárospataki Füzetek 1863. likon, 1976. 20-23. o. évf. 557. o. – Egyháztörténeti Emlékek. Forrásgyûjtemény a Dunán- 35 Az 1670-es években elkezdõdött magyarországi protestáns üldözé- túli Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházkerület történetéhez. I. sek egyik szenvedõ alanya a Sárospataki Református Kollégium kötet. Összegyûjtötte Payr Sándor. Sopron, 1910. 236-237. o. volt. A római katolikus hitre visszatért Báthory Zsófia fejedelemasz- 24 Vitnyédi István Bethlen Miklóshoz írt utolsó levele, mely után a két szony a Habsburgok iránti lojalitását igyekezett maximálisan kife- fél között megromlott a jó viszony: „Jó Bethlen uram. Csúfos eleit kegyelmed levelének olvastam, ahol engem kedves régi elvesztett ba- jezni és azt érvényre juttatni. Ennek egyik megnyilvánulási formája rátjának nevez, ha disputálni és választ adni akarnék, sok szókkal le- volt a Sárospataki Református Kollégium 1671-es megszüntetése. hetne a válasz, mert kegyelmed engem el nem vesztett, hanem elve- Az elüldözött Sárospataki Református Kollégium egyetlen mentsvá- tett, és amirõl magát menti, azzal nem csak engemet, de másokat is ra az akkor még független Erdély nyújtott menedéket és anyagi tá- és mindnyájunkat is illetett, amint híre vala, akár mint lett, nekem mogatást az intézet tanárainak és diákjainak. Az elüldözött sárospa- mint öreg embernek nehezen esett, hogy olyan becstelenítsen, aki fi- taki kollégium a hajdani Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által am lehetne akit szerettem, és érette fáradtam, gyûlölségbe jutottam, 1622-ben alapított Collegium Academicum épületében folytatta mû- és attól még így megmocskoltattam, ha nem úgy volt, én könnyen ködését. Az 1671-ben elüldözött sárospataki kollégium csak 1672- megnyugszom a kegyelmed mentségével. Én nem ránkorizálok ,mert ben érkezett Erdélybe. I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem és udvara hozzám nem illik, de ha az engemet magától elvetõnek érdeme sze- valamint a többi református fõúr határozatot hozott a menekültek rint fizettem, nem lett annak tõlem rövidsége. Ha Bethlen Miklós megsegítése ügyében. Adományokat gyûjtöttek Bethlen János és volnék, ránkorizálnék, de mivel az nem vagyok, nem bolon- Bethlen Miklós szervezésében. A Sárospataki Református Kollégi- doskodom. Kegyelmed örvendetes házasságát áldom azzal, hogy um Gyulafehérváron történõ letelepítésében és anyagi támogatásá- szent Isten csendes békességessé és szerencséssé tegye és engedje, ban vezetõ szerepet játszott Bethlen Miklós. A sárospataki kollé- hogy valahány nemzetségig örülhess maradékidon! Én pedig annyi gium mellett számos lelkész, tanító és értelmiségi menekült akkor földre, hogy mehessek, ez elõtted mentségem. Ezek után maradok én Erdélybe. Fellendült az irodalmi és vallási élet. Az erdélyi mûvelõ- is egy hitvány Soproni! Eperjesen, Junius 19-én 1668. évben. Vit- dés virágkorát élte. A gyászévtized végén, 1681-ben a kuruc sikerek nyédi István. N. B. A kegyelmed atyjának, nékem igen jó akaró hatására Bécs változtatott magyarországi politikáján és I. Lipót haj- uramnak, ajánlom köteles szolgálatomat. –Sárospataki Füzetek landónak mutatkozott bizonyos engedményekre is. 1681. április 1868. évf. 921. o. 28-ra országgyûlést hívott össze Sopronba, ahová meghívták Thö- 25 Vö. Bethlen Miklós levele az elítélt prédikátorokhoz. Jan. 4. 1675. köly Imre követeit is, de azok visszautasították azt., Az országgyû- MOL. lés három lényeges engedményt ígért: 1. eltörölte a kormányzósá- 26 Vö. Bethlen Miklós levele az elítélt prédikátorokhoz. Jan. 4. 1675. got, kimondta a magyar kamara egyenrangúságát az udvari kamará- MOL. val; 2. az 1671-es magas adókat eltörölte; 3. kimondta a protestán- 27 V.ö. Geschichte der evangelischen Kirche in Ungarn von Ungarn sok szabad vallásgyakorlatát és az elvett protestáns templomok he- von Anfang der Reformation bis 1850. Berlin. 1854. 225. o. – Beth- lyett vármegyénként két-két kijelölt helyen új templomok építését len Miklós levele az elítélt prédikátorokhoz. Jan. 4. 1675. MOL.: engedélyezte. „De amint a koholónak tetszik te énnékem jóllehet halott létedre, 36 Rácz Károly: A pozsonyi vértörvényszék áldozatai 1674-ben. Sáros- mint egy második Théseus, a pokolból felidéztetve, felelsz és írsz. patak, 1874. 28-249. o. Stb…” 37 Tóth Endre:Hamel Bruininx a soproni országgyûlésen. ThSz. 1926. 28 A gályarab prédikátorok ügyét külföldön Hamel Bruyninx bécsi 678-707. o. holland követ karolja fel. Diplomáciai úton minden elkövet a pro- 38 HHStA. Ungarische Akten, Miscellanae, Fasc. 427. 6566. 6768.

104 Az Európai Unió és az arab világ párbeszéd lehetõségei

Fischl Vilmos evangélikus lelkész, külügyi szakértõ, a hadtudomány (PhD) doktora, a Magyarországi Evangélikus Egyház alkalmazottja. Publikációjának címe: „Az Európai Unió és az arab világ párbeszéd lehetõ- ségei” A szerzõ azt vizsgálja, hogy az Európai Unió, aminek természetesen része Magyarország is, milyen módon tudna kapcsolópontokat keresni és kiépíteni az arab világgal, a felmerülõ arab országokon belüli konfliktusokat is szem elõtt tartva. A párbeszéd lehetõségére helyezi a hangsúlyt, különös tekintettel a diplomá- ciai tárgyalásokra. Vizsgálja azt is, hogy Magyarországnak ebben a folyamatban van-e, vagy lehet-e speciá- lis szerepe, hogy az EU és az arab világgal a kapcsolat stabilizálódjon, illetve ezekben az országokban a meg- békélés irányába lépések történjenek.

The Rev. Dr. Vilmos Fischl is a Lutheran pastor, with Master of Arts in International Relations, he is (PhD) Doctor of Military Science, and he is the employee of the Evangelical Lutheran Church in Hungary. The title of his publication is: „The dialogue possibilities of the European Union and the Arabic World” The article, an in-depth study, examines the European Union and Arabic World’s connection points in view of conflicts in arabic countries. The publication puts the accent on the diplomatic negotiations. The author tries to unfold the point, on what kind of special roll can Hungary have in this process, to stabilize the connection between the European Union and the Arabic World and to shift in the direction of reconciliation.

Kiindulópont és Ahmad Haszan al-Banná 1928-ban alakította meg az iszlám fundamentalizmus talaján álló talán leghíresebb Rövid elemzésemben szeretnék rávilágítani arra, hogy csoportosulást, a Muszlim Testvérek mozgalmát. Vezetõ az Európai Unió, aminek természetesen része Magyaror- teoretikusaiként nagy hatással voltak Észak-Afrika jelen- szág is, milyen módon tudna kapcsolópontokat keresni és kori történelmére is. Mindketten bírálták a Nyugatot, és kiépíteni az észak-afrikai, a közel-keleti és ázsiai arab or- célul tûzték ki a politikai rendszer és a társadalom szágokkal. A párbeszéd lehetõségére szeretném fektetni a iszlamizációját.2 A Nyugathoz való viszonyulásban a pál- hangsúlyt, különös tekintettel a diplomáciai tárgyalásokra. fordulást azonban mégis csak az 1967-es hatnapos hábo- Vizsgálom azt is, hogy Magyarországnak ebben a folya- rú hozta el, amely azáltal, hogy Izrael totális vereséget matban van-e, vagy lehet-e speciális szerepe, hogy az EU mért három muszlim országra – Egyiptomra, Szíriára és és az észak-afrikai, közel-keleti, valamint ázsiai arab or- Jordániára –, rámutatott a nyugati minták kritikátlan má- szágokkal, hogy a kapcsolat stabilizálódjon ezekben az or- solásában rejlõ ellentmondásokra. A nacionalizmus, a ka- szágokban és a megbékélés irányába lépések történjenek. pitalizmus, a szocializmus és egyéb nyugati vívmányok átültetésének kísérlete kudarccal végzõdött tehát. Az 1960-as évek végétõl egy máig ható, második ge- Iszlám modernizmus – nyugati mintára nerációs reformmozgalom indult útjára, az iszlám fundamentalizmus, amelynek legfontosabb célkitûzése a val- Észak-Afrika (és a tágabb értelemben vett Közel-Ke- lás visszaintegrálása a politikába; az irányzat alappillére let) elmaradottságára a történelemben elõször a 18. szá- ugyanis, hogy a problémákra megoldást csakis az iszlám zad végi napóleoni terjeszkedés irányította rá a figyel- jelenthet. Mára már bebizonyosodott, hogy ez az irány met. Ennek hatására szinte azonnal reformok indultak sem hozta meg a kívánt hatást a régióban. meg a térségben az Oszmán Birodalom égisze alatt, sõt ezzel egy idõben a korabeli teoretikusok is elkezdték a válaszkeresést a problémákra. Helyzetismertetés A 19. században tevékenykedõ Dzsamál ad-Dín al- Afghání (1839—1897) és Muhammad Abduh (1845– Észak-Afrikának Európa – és Magyarország – számá- 1905) a helyi reformmozgalmak, azaz mind a 19. század- ra mind biztonságpolitikai, mind gazdasági (mint felve- ban és a 20. század elsõ felében meghatározó iszlám mo- võpiac és mint nyersanyagexportõr), mind pedig turiszti- dernizmus, mind pedig a 20. század második felében in- kai szempontból megkérdõjelezhetetlen jelentõsége van. duló iszlám fundamentalizmus atyja. Afghání és Abduh Ma, a globalizáció idõszakában a korábban távolinak tanításai szerint az európai modell helyi viszonyokra va- számító konfliktusok is közelivé váltak, hatással lehet- ló átültetése – kellõ kritikával – hozhatja meg a várt át- nek a mi régiónkra is. Biztonságpolitikai szempontból törést. Úgy tûnt, hogy követõkre talált ez a fajta „mo- aggodalomra adhat okot az a tény is, hogy a 2004. már- dern” gondolkodás. cius 11-i madridi merényletek elkövetõi között maghre- A reformmozgalmak elsõ generációja, vagyis az isz- bieket is azonosítottak. lám modernizmus számára a Nyugat jelentette az abszo- Vajon tényleg a terrorizmus melegágya lenne ez a tér- lút példát. Ez a korszak egyúttal az arab nacionalizmusok ség? Valóban igaz lenne, hogy a helyi diktátorok minde- virágzásának, az arab egységtörekvéseknek is az idõsza- nütt sárba tiporják az emberi jogokat? Tényleg nincs re- ka.1 Ezzel persze párhuzamosan a Nyugat iránti ellenállás mény a demokratikus intézmények meghonosítására? is megvolt az arab világban. Egyiptomban Szayyid Qutb Ezekre a kérdésekre keresem a választ az alábbiakban.

105 A Közel-Kelet is hasonlóan fontos partnere az EU-nak ra. A két országban lezajlott (illetve jelenleg is zajló) és Magyarországnak is gazdasági és turisztikai szem- események és elõzményeik között azonban jelentõs kü- pontból egyaránt. Izrael geopolitikailag itt kiemelkedik, lönbségek fedezhetõk fel. Amíg Tunéziában „lefejezték” hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy milyen a vezetés a az iszlamista erõket, addig Egyiptomban a legbefolyáso- környezõ arab országokban. sabb iszlamista csoportosulás féllegális státust és a la- Az ázsiai arab országok tekintetében azonban inkább kosság jelentõs részének támogatását élvezte. csak gazdasági kapcsolatokról beszélhetünk, mint turisz- Emellett az országok hadseregei között is alapvetõ kü- tikairól az Egyesült Arab Emirátusok kivételével. lönbségek vannak. Tunézia 36 ezres haderõt tart fenn, A gazdasági kapcsolatokat a turisztikától biztonságpo- amelybõl a szárazföldi erõk létszáma nem haladja meg a litikai szempontok miatt választom el, mivel a gazdasági 30 ezer fõt. A biztonsági erõk létszáma sokszorosa a had- kapcsolatokban fõként „csak” üzletemberekrõl van szó, seregének, amelyet az elmúlt években nem is nagyon fej- akik jó esetben családjukkal élnek néhány évig az adott lesztettek. Ezzel szemben Egyiptomé a térség legerõsebb országban. Azokban az országokban azonban, ahol tu- hadserege (legalábbis arab viszonylatban), amely 468 risztikai kapcsolatok is vannak, ott egy polgárháború ki- ezer emberbõl áll, s a szárazföldi erõk létszáma megha- törésekor sokkal nagyobb kockázatnak van kitéve az EU, ladja a 340 ezret. Mindezek mellett a belbiztonsági erõk hiszen állampolgárai viszonylag nagyobb létszámmal tar- létszáma is jelentõs. tózkodnak ott. Nem szabad elfeledkeznünk a kulturális Mubárak február 11-én távozott az elnöki posztról, a ha- kapcsolatokról sem. Az EU több országa is bilaterális talmat ideiglenesen, az elnökválasztás lebonyolításáig (fél egyezményekkel rendelkezik az arab világ több országá- évre) a hadsereg vette át. Muhammad Musztafá al- val oktatási és kulturális területen. Magyarországnak Ka- Barádeinek (1942–), a Nemzetközi Atomenergia-ügynök- iróban pl. a Magyar Kulturális Tanácsosi Hivatalon3 ke- ség volt fõigazgatójának a személye – aki mint lehetséges resztül is hagyományosan jó kapcsolatai vannak Egyip- ellenzéki vezetõ tért haza – megosztja az ellenzéket, Egyip- tommal. Át kell értékelni a lehetõségeinket a kialakult tomban sokan nem szeretnék õt vezetõ tisztségben látni. válsághelyzetre való tekintettel. Mostantól már Líbia nem Líbiában több ellenzéki csoportosulás mûködik. 1993 ugyanaz az ország lesz, mint ami eddig volt, ahogyan Tu- októberében katonák egy csoportja merényletet követett nézia sem lesz a régi, de Egyiptom sem. Az Öböl-háború el Kadhafi ellen, 1996 júliusában egy futballmeccs után is megváltoztatta Kuvaitot 1991-ben. Az kuvaiti emirátus pedig véres összecsapásba torkolló tiltakozások kezdõd- átértékelte önmagát és a veszteségek elgondolkodtatták a tek a vezetõ ellen. vezetést. Kísért a múlt, hiszen Kadhafi is az egyiptomi határtól nem messze fekvõ Bengáziból indult 1959-ben, és most Tüntetések – és mi lesz utánuk? ugyanitt kezdõdtek a tüntetések. A megmozdulások már olyan intenzitásúak, hogy megbontották a líbiai vezetõk A tüntetések 2010 decemberében Tunéziában kezdõd- egységét is: egy miniszter és egy nagykövet lemondott, tek, onnan terjedtek át Egyiptomra. Hasonló megmozdu- és több katona is a felkelõk oldalára állt. lásokról érkeztek már hírek Jordániából, Jemenbõl és Szudánból is. Sõt ezek az események Algériára is átter- jedhetnek. Mindenki Egyiptomra figyel, hiszen ez a leg- A párbeszéd lehetõségei az arab nagyobb népességû és kulturális kisugárzású arab or- országokkal szág. Geostratégiai helyzete rendkívül fontos, ráadásul az Egyesült Államok legfontosabb arab katonai partnere. Felvetõdik a kérdés, hogy vajon az arab országokhoz Felvetõdik a kérdés, hogy mi volt a fõ oka ennek a fo- hogyan viszonyuljon az EU és Magyarország? Az EU, lyamatnak. Erre a fentebb írtakból részben megkaphat- azon belül is Olaszország Líbiától különösen sok olajat tuk a választ, azonban van még más is a háttérben. Álta- kap, ez annyit jelent, hogy a líbiai olajkitermelés 32%-ka lában említeni lehet az érintett országokra jellemzõ szo- Olaszországba áramlik. A líbiai olaj igen jó minõségû, ciális viszonyokat és a gazdasági állapotokat. Tunéziá- ezért vásárolja az EU. Az olaj világpiaci ára egyre nõ a lí- ban és Egyiptomban is nagyon magas a munkanélküliek biai konfliktusok óta. A függõséget Oroszországtól ener- száma. Az elõbbiben hivatalosan 14,1 százalékos a mun- giapolitikai szempontból az EU szeretné csökkenteni, ezért kanélküliek aránya, a nem hivatalos adatok szerint vi- keres más forrásokat is. A magyar érdek is az, hogy több szont 24-25 százalék. Egyiptomban hivatalosan az aktív lábon álljunk energiaforrások tekintetében. Magyarország népesség tíz százaléka munkanélküli, valójában azonban hagyományosan jó kapcsolatokat ápolt Líbiával. Sok ma- ennél jóval többen nem tudnak elhelyezkedni. Különö- gyar orvos dolgozott évtizedek óta Líbiában és Kuvaitban sen fontos megemlíteni, hogy a nyolcvanmilliós egyipto- is. Meg kell vizsgálni, hogy milyen kapcsolópontokon ke- mi népesség fele a szegénységi küszöb alatt vagy annak resztül tudunk majd az arab országokkal új kapcsolatokat közelében él, és gyakoriak a korrupcióval kapcsolatos hí- kiépíteni, különös tekintettel Tunéziára, Egyiptomra és Lí- rek. Nagyon súlyos gondot jelent az, hogy sok egyetemet biára. Tunéziában és Egyiptomban már nem a régi elnök végzett fiatal nem tud elhelyezkedni. A tunéziai esemé- regnál. Kadhafi az úgynevezett Zöld könyvében fejtette ki nyek láncolatát is egy diplomás fiatalember végsõ elke- elméletét a politikai intézmények szerepérõl. Leszögezi seredésében elkövetett öngyilkossága indította el tavaly például, hogy a modern politikai pártok nem alkalmasak a december 17-én, s a történtek ez év január 14-én az ad- nép érdekeinek érvényesítésére. Az ország hivatalos elne- digi elnök, Ben Ali bukásához vezettek. vezésében is a „közvetlen néphatalom” (dzsamáhiríya) Ezekben a társadalmakban a politikai rendszernek na- szerepel, valójában azonban az ország sajátos diktatórikus gyon szûk a játéktere, ezért is szükség van a változások- köztársaság.4 Annyiban rokon vonásokat mutat a korábbi

106 arab szocializmusokkal is, hogy retorikájában baloldali, il- künk is az, hogy síita és szunnita vezetõkre maga nép is letve hogy épít a nép közvetlen részvételére. igényt tart a parlamentben és a kormányzásban. Az 1990-es évek második felét megelõzõen nem volt Sok kérdés van még amit nem tudott a Nyugat sem felhõtlen a viszony Líbia és a Nyugat között, az olajárak tisztázni, mint pl, hogy beavatkozzanak-e vagy ne Líbiá- csökkenése viszont azt eredményezte, hogy mára egyfaj- ba a NATO vagy az EU-s erõkkel? A NATO fõtitkár ta konszolidálódás, hídépítés figyelhetõ meg Kadhafi ré- megerõsítette, hogy a NATO katonailag csakis ENSZ- szérõl, melynek eredményeképp tavaly májusban Líbia felhatalmazás és erõs helyi támogatás alapján avatkozik lekerült a terrorizmust támogató országok listájáról. Lí- be Líbiában.6 Egyenlõre úgy tûnik, hogy a líbiaiak ma- biában Kadhafi még kitart, de ha esetleg marad is még guk akarják rendezni a sorsukat, mind kormány oldalról, egy darabig, akkor is tudomásul kell venni, hogy Líbia mind a fellázadt nép oldaláról tekintve. Azt gondolom a már nem lesz olyan, mint amilyen 41 éven keresztül volt. népakarat fontos, és meg kell adni az esélyt nekik, hogy Az olajra szüksége van az EU-nak, ezért kérdés, hogy maguk próbálják meg rendezni az életüket. Láttuk az mit tegyünk, ha kialakul az új líbiai vezetés, amely eset- eredményét az afganisztáni és iraki katonai beavatkozá- leg a fundamentalista gondolkodást jobban elõtérbe he- soknak, ami sajnos azt jelentette, hogy a háború „vége” lyezi, mint eddig? Meglátásom szerint Európának stabil óta több ember halt meg, mint a háború elõtti diktatóri- képet kell mutatni. Amikor Európáról beszélünk, akkor a kus kormányzásban és a háború alatt összesen. Pontosan Nyugat kifejezést is használjuk az iszlámmal való össze- ezért kell az ilyen külsõ katonai beavatkozásokkal óvato- hasonlítás során. Ilyenkor a Nyugat alatt, nem csak Eu- san bánni. Ne felejtsük el, hogy a háború negatív tétele rópát és az Egyesült Államokat értjük, hanem a keresz- az – a pontos fegyverek ellenére is –, hogy az ártatlan ci- tyénséget is. Az iszlám arab világ elsõsorban mus- vil lakosság körében nagy áldozatokkal jár.7 zlimokból áll. Persze vannak olyan országok is, ahol Az érintett arab országok lakossága és a külföld egy- szép számban élnek keresztyének, mint pl. Egyiptom- aránt kíváncsian várja, mit hoz a jövõ a polgárháborúk ban, Jordániában, Szíriában vagy Algériában. Amikor új után. párbeszédrõl beszélünk, akkor a vallást nem hagyhatjuk Fischl Vilmos ki. Az iszlám gondolkodásban a keresztyének a „Könyv népéhez” tartoznak. Ez egyfajta tiszteletet jelent a ré- FELHASZNÁLT IRODALOM szükrõl. Azt gondolják sokan, hogy az arab világhoz úgy kell közeledni, hogy semleges vagyok világnézetileg. Ez ARMSTRONG Karen: Az iszlám világ nyugati szemmel. Európa, Budapest, 1998. nagy tévedés!!! Ha keresztyén emberként és a keresztyén ANWAR Musztafa: Az iszlám. In: Kultúra és közösség – Vallás és értékrend alapján közelítek egy tárgyaláson az arab közösség. Szerk.: S. Szabó Péter. 2001/4 – 2002/1. sz. 89-97. o. (muszlim) tárgyalópartnerhez, akkor õ ezt – ahogy mi õt BRETT Michael – Forman, Werner: A mórok – Az iszlám kultúra –, tiszteletben tartja. Nem szabad úgy gondolkodni meg- Nyugaton. Gondolat, Budapest, 1985. látásom szerint, hogy mivel szükségünk van olajra, ezért BENKE József: Az arabok története. Alexandra. 533.p. ISBN 963 367 302 X amit kér majd pl. az új líbiai vezetés azt meg kell tenni CAHEN Claude: Az iszlám a kezdetektõl az oszmán birodalom létre- az olajért. Ez a gondolkodás nem vezet elõre, hanem ki- jöttéig. Budapest, 1989. fejezetten kudarcra van ítélve. Az olajban gazdag orszá- DETLEF Pollack: Vallás és modernitás: vallásszociológiai modellek. gok, mint pl Líbia is, nem szeretetbõl adják az olajat, ha- Lelkipásztor. Evangélikus lelkészi szakfolyóirat. Luther Kiadó. 83. évf. 2008/1. 40.p. ISSN 0133-2821 nem pénzért, nem is kevés pénzért. Ha nekik kell a pénz, GOLZICHER Ignác: Az iszlám kultúrája I-II. Gondolat, Budapest, és az EU-nak szüksége van az olajra, akkor ez egy ki- 1981. egyensúlyozott és korrekt munkakapcsolathoz és gazda- GOLDZICHER Ignác: Az iszlám. Magvetõ, Budapest, 1980. sági kapcsolathoz vezethet. Magyarország bár nem nagy HARAI Dénes: Az erõszak kultusza és a civilizáció védelme. (A terro- ország, mégis hagyományosan jó kapcsolatai voltak és rizmus elleni küzdelem társadalmi, társadalomtudományi kérdései) Kézirat. ZMNE, 2008.1-9.p. vannak is az arab országokkal. Miért? Ennek okát én a M. AMIR Ali:Islam, Jihad and Terrorism./Jihad: one of the most magyar emberek gondolkodásában, jó és szakszerû szak- misunderstood concepts in Islam http://iiie.net/index.php?q=node/43 maiságában látom elsõsorban. A magyar virtusban van M. Fethullah Gülen: Az igazi iszlámban nem létezik terrorizmus, 2007. egy különleges empatikusság, ami más nemzetben nem szeptember 25. http://hu.fgulen.com/content/view/48/45/ Kis-Benedek József: Az iszlám terrorizmus napjainkban, 2006. márci- található meg. Ezt az arab mentalitású emberek észreve- us 23. szik és tetszik nekik. Közép-Európa egykori kommunis- http://www.hm.gov.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsesegi_szemle/ ta országai modellként szolgálhatnak Észak-Afrika és a az_iszlam_terrorizmus_napjainkban Közel-Kelet nemzetei számára a demokráciáért és véle- Korán magyar fordítása. http://www.egyistenhit.com/Quran/default.php ményszabadságért vívott harcukban – mondta a NATO Qutb Szayyid: A társadalmi igazságosság az iszlámban. 1983. http://index.hu/kulfold/oszama 5 fõtitkára egy varsói konferencián. Meglátásom alapján ROGERS Michael: A hódító iszlám. Helikon, Budapest, 1987. kacsoló pontok az arab világgal a politikán, a gazdasá- ROSTOVÁNYI Zsolt: Mit kell tudni az iszlámról? Kossuth, Budapest, gon, a kultúrán (oktatáson), az egészségügyön, a sporton 1983. és a vallási értékek kölcsönös tiszteletben tartásán ke- ROSTOVÁNYI Zsolt: Az iszlám a 21. század küszöbén. Aula. Buda- pest ,1998. 498.p. ISBN 963 9078 58 1 resztül lehetségesek. Jövõbeni kapcsolatunk az új kor- SIMON Róbert: Korán – A Korán világa. Helikon, Budapest, 1994. mányzást és demokráciát akaró arab országokkal ezeken Shmuel Bar: Az iszlám terrorizmus vallási gyökerei. 2004. az új alapokon kell, hogy álljanak és kapcsolódjanak http://cikkek.soti.ca/religious-sources-of-islamic-terrorism.html egymáshoz. Nem szabad félni a vallástól, hiszen az isz- http://biztpol.corvinusembassy.com/?module=corvinak&module_id=4 lámban a vallás és politikai funkciók egybeolvadnak, ez &cid=100 http://mti.hu/cikk/2011/03/17/nato-fotitkar-_kozep-europa_ az organikus vallás lényege. Ez már nincs így Európá- modellkent_szolgalhat_eszak-afrika_szamara-536004 ban, ami az arab világ számára furcsa, de ilyen furcsa ne- http://www.magyarintezet.hu

107 JEGYZETEK pest ,1998. 186.p. – 5 http://mti.hu/cikk/2011/03/17/nato-fotitkar 1 _kozep-europa_modellkent_szolgalhat_eszak-afrika_szamara-536004 http://biztpol.corvinusembassy.com/?module=corvinak&module_id 6 7 =4&cid=100 l.p. – 2 BENKE József: Az arabok története. Alexandra. – U.o. – HARAI Dénes: Az erõszak kultusza és a civilizáció védel- 381.p. – 3 http://www.magyarintezet.hu/index2.jsp?HomeID=7 – 4 me. (A terrorizmus elleni küzdelem társadalmi, társadalomtudományi ROSTOVÁNYI Zsolt: Az iszlám a 21. század küszöbén. Aula. Buda- kérdései) Kézirat. ZMNE, 2008. 7.p.

KITEKINTÉS

Állam és egyház kapcsolata: modellek, alternatívák dióhéjban

Az Európai Unión belül állam és egyház kapcsolatát vallásának” a státuszát élvezi), valójában ennek mégsem illetõen nincs egységes modell. Természetesen fõbb mo- volt meghatározó jelentõsége: az állam és a katolikus dellek megkülönböztethetõek (államegyházi modell, ra- egyház közötti kapcsolatokat konkordátum szabályozza dikális elválasztás, kapcsolódó modell, együttmûködõ (a legutolsó 2004-ben köttetett). elválasztás), mindazonáltal a konkrét esetek többet mon- A vallásszabadságról szóló 2001-es törvény számos danak, a valóságban ugyanis nemzeti sajátosságokkal, olyan jogot biztosít a nem katolikus közösségeknek, egyedi esetekkel találkozhatunk. Rövid elemzésemben amelyek korábban csak a katolikus egyházat illették. kilenc tagállamot mutatok be (összesen 9 tagállam sajá- Portugáliában az önmagát egyházként elismertetni tosságait ismertetem, elsõsorban az egyházi közösségek akaró közösségnek legalább 30 éve kell jelen lennie az jogállására, illetve az egyházalapítás feltételeire fóku- országban! Nemzetközileg „jegyzett” (ismert és elis- szálva). mert) közösség is mûködhet egyházként, ha a közösség legalább 60 éves múltat tudhat maga mögött. Írország

Bár az ország a common law precedenseken alapuló Olaszország hagyományához tartozik, Írország rendelkezik írott al- kotmánnyal, mely alkotmány garantálja a vallásfelekeze- Olaszországban nincs államvallás. Mindazonáltal a tek önrendelkezési jogát. Római Katolikus Egyház a többi egyházhoz képest spe- A vallási közösségek önkéntes egyesületként mûköd- ciális és kitüntetett helyzetben van (a lakosság 86 száza- nek. Az egyházi vagyon fölött alapok rendelkeznek, a léka katolikus, maga a Szentszék is Olaszországban szé- katolikus egyház tulajdonáról azonban külön jogszabály- kel, amely nagy befolyást biztosít a katolikus egyháznak ok szólnak. az ország politikai és társadalmi történéseire.) Az alkotmány – a görögökéhez hasonlóan – a Szent- A jogi szabályozás alapja az alkotmány, amely bizto- háromságra való utalással kezdõdik, államegyház azon- sítja a vallási egyenjogúságot (a 3. és a 19. cikkely). ban nincs. „A mindenható Szentháromság nevében, Az állam a Szentszéket önálló autoritásként ismeri el. amelytõl minden hatalom származik és amely minden Az 1984-es konkordátum szerint az állam szekularizált emberi cselekedet végsõ célja, mi, az ír nép alázatosan és fenntartja a jogot az új egyházak elismerésére (a kato- elismerjük a mi Urunk, Jézus Krisztus iránti kötelezett- likusokkal kötött konkordátumokhoz hasonló szerzõdé- ségeinket, aki õseinket a megpróbáltatások idején évszá- sekben ismerik el a többi egyházat). zadokon át gyámolította.” Az 1984-es Villa Madama megállapodást követõ Az alkotmány bûncselekménnyé minõsíti az istenká- egyezmények alapján megegyezések (intese) jöttek létre romlást (40. cikkely), azonban soha nem indult még az olasz állam és a valdensek zsinata (1984), a hetedna- ilyen ügyben eljárás. A személyiségi jogokról szóló tör- pi adventista egyház (1986), a pünkösdisták (1986), a vény módosításának eredményeként 2011. január 1-jétõl zsidó hitközségek uniója (1987), a keresztyén evangéliu- az „istenkáromlást” elkövetõket akár 25 ezer eurós pénz- mi baptista unió (1993) és az evangélikus-lutheránus bírsággal is sújthatják. egyház (1993) között. Több más közösséggel megkötött megállapodás parlamenti ratifikációra vár. A valóságban az olasz állami egyházjog háromszintû Portugália rendszer: a csúcsán a katolikus egyház áll. A középsõ po- zíciót azok az egyházak foglalják el, amelyek az állam- Bár az elmúlt másfél évszázadban az alkotmányjogi mal megállapodásokat kötöttek, az alsó szinten található- szabályozás a római-katolicizmust többször is a nemzet ak azok a felekezetek, amelyek viszonylag újak Olaszor- vallásává tette (1971 óta a „portugál nép hagyományos szágban. Ez utóbbiak az egyesületi jog alá tartoznak.

108 Csehország (egyesületek) jöhettek létre, a Szentszék és Franciaország közötti megállapodásoknak köszönhetõen (a rendszer érde- Csehország 10,3 millió lakosának közel 60%-a „fele- kessége, hogy a Szentszékkel kötött megállapodás alapján kezetnélküli”. Ez a felekezetnélküliség azonban gyakor- a katolikus egyház úgynevezett egyházmegyei egyesületek latilag ateizmust jelent. Csehország nagyvalószínûséggel formájában nyerte el a jogi személyiséget). A szerzetesren- az EU „legateistább” országa. A lakosságnak egy jelen- dek jogállása a közhasznú egyesületekéhez hasonló). tõs része azonban katolikus (kb. 2,7 millió fõ), és él az Az egyházak önfenntartóak, az állam közvetve ad országban egy kb. 110-120 ezres evangélikus/protestáns csak némi támogatást. A vallási, illetve egyházmegyei közösség is („cseh testvérek”). egyesületek adókedvezményekben részesülnek. Franciaországban minisztériumközi szektafigyelõ A Vallásszabadságról, illetve az Egyházakról és a val- szolgálat is mûködik. A MIVILUDES – Mission Inter- lási közösségekrõl szóló 2002-es törvény egy kétszintû ministérielle de Vigilance et de Lutte Contre les Dévires rendszert hozott létre. Az elsõ csoportba azok a közössé- Sectaires – szektafigyelõ szolgálat szerint az utóbbi gek tartoznak, amelyeknek legalább 300 felnõtt tagjuk években a szekták elsõrendû célcsoportja a gyermekek van. Ezeknek a közösségeknek évente jelentési kötele- lettek. zettségük van az állam felé, illetve e közösségek csupán részleges kedvezményekben részesülhetnek. A „második Szlovákia szintre” azok a közösségek pályázhatnak, amelyek leg- alább 10 éve regisztrált tagjai az „elsõ szintnek”, és ame- A Szlovák Köztársaság vallási és ideológiai kérdések- lyek a „második szintre” való regisztráláskor legalább a ben semleges. Ami az egyházakat illeti, egyik egyház teljes lakosság 0,1%-val rendelkeznek (kb. 10.000 fõ). sem bír a „hivatalos” állami vallás státusával, a vallási Azok a közösségek, amelyek 1991 elõtt már bejegyzett csoportok az államtól elválasztva mûködnek. közösségként léteztek – ilyen például a zsidó közösség is – nem kell, hogy az új feltételeknek megfeleljenek. Az A vallási közösségek regisztrációja a Kulturális Mi- olyan kisebb közösségek, amelyek nem teljesítik a re- nisztériumhoz tartozik, igaz, a vallási közösségeknek gisztrációs feltételeket – mint például a csehországi mu- nem kötelezõ önmagukat regisztráltatniuk. Mindazonál- zulmánok közössége –, egyesületet alapíthatnak, és mint tal a regisztráció sok esetben szükséges lehet: csak a re- ilyen közösség válnak alkalmassá arra, hogy ingatlanuk gisztrált közösségek kaphatnak adókedvezményeket, ré- legyen stb. szesülhetnek állami támogatásban, vagy éppen tarthatnak nyilvános istentiszteletet. Franciaország Az 1991-ben, illetve 1992-ben a vallásokkal, illetve a felekezetek jogállásával kapcsolatban elfogadott jogsza- A Szentszékkel 1904-ben megszakadtak a diplomáciai bályok meglehetõsen nehéz akadályokat gördítenek a kapcsolatok. Ezt követõen a Nemzetgyûlés megalkotta vallási csoportok egyházként való elismertetése elé: azt a törvényt, amely az országban bevezette az állam és adott közösség egyházként történõ regisztrációjához egyház elválasztását (az 1905. december 9-én elfogadott 20.000 Szlovákiában élõ tag szükséges, továbbá a be- szeparációs törvény kimondja, hogy az állam nem ismer jegyzés feltétele a törvényesség, a többi felekezet, illetve el, és nem finanszíroz felekezetet). Ennek eredményeként a felekezeteken kívüliek tiszteletben tartása. a köztársaság garantálja a szabad vallásgyakorlás lehetõ- ségét, de az elismert egyházak kategóriáját megszünteti. Az 1958-as alkotmány 2. cikkelye ekként fogalmaz: Litvánia „Minden polgár törvény elõtti egyenlõségét biztosítja származás, faj vagy vallás alapján tett különbségtétel Az Alkotmány egyértelmûen megkülönböztet „ha- nélkül. Ez minden hitbeli meggyõzõdésre vonatkozik.” gyományos” és „nem hagyományos” vallásokat („más A lelkiismereti szabadság kibõvítéseként értelmezhe- vallások”). tõ vallásgyakorlás szabadságának alapelve az államra A mindennapi gyakorlatban tulajdonképpen egy „né- pozitív kötelezettségeket ró, mégpedig az elválasztáson gyes rendszer” érvényesül. Az elsõ kategóriába a már alapuló berendezkedés megteremtését, azaz az állam korábban említett hagyományos vallások, a másodikba mindenki számára köteles biztosítani annak a lehetõsé- az állam által elismert közösségek, a harmadikba a „csak gét, hogy saját egyházának szertartásán részt vehessen, regisztráltak”, a negyedikbe pedig a nem regisztrált val- és hogy saját vallásának hittételeit megismerje. lási csoportosulások tartoznak. Egyik egyház sem élvez különleges közjogi státuszt A tradicionális vallási közösségek azok, amelyek Lit- Franciaországban (kivétel Elzász, ahol a katolikus, evangé- vánia történelmi és szellemi örökségének a részei. Az ál- likus, református és zsidó felekezetek közjogi jogállással lamilag elismert vallási közösségek esetében az elismerés rendelkeznek). A vallási egyesületek a magánjog talaján feltétele, hogy adott közösség tartozzon a társadalom tör- állnak. Az 1905-ös törvény hozza létre a vallási társulások ténelmi, szellemi és társadalmi örökségéhez, és legalább (egyesületek) kategóriáját. A 19. cikkely meghatározza, 25 éves múlttal rendelkezzen Litvániában. Elutasítás ese- hogy „kizárólagos célként csak a vallásgyakorlás” szere- tén – az elismerést a Parlament adhatja meg – legkoráb- pelhet, és „semmilyen természetû támogatást nem kaphat- ban 10 éve elteltével lehet újabb kérelmet benyújtani. nak az államtól, a megyéktõl vagy a településektõl”. Ekkor Az 1995-ös Vallási közösségekrõl szóló törvény 5. a katolikus egyház nem alapított vallási társulásokat (ké- cikkelye 9 tradicionális közösséget ismer el (római kato- sõbbi – kedvezõbb helyzetben – egyházmegyei társulások likusok, görög katolikusok, evangélikusok, reformátu-

109 sok, ortodoxok, „óhitû ortodoxok”, zsidók, muzulmánok alapítás feltételeit).1 A 2006-os szabály elismeri a vallá- és az ún. karaiták). A többi vallási közösségnek regiszt- si felekezetek egyenlõségét egymás között és a törvény ráltatniuk kell magukat (szabályzattal, legalább 15 fel- elõtt. nõtt taggal). A regisztráltak egy része – a nagyobb, ko- A 2006-ban elfogadott törvény három csoportot kü- molyabb közösségek – elismert közösséggé válnak, a lönböztet meg: 1. jogi személyiséggel nem rendelkezõ többiek csak regisztrálttá. vallási csoport, 2. jogi személyiséggel bíró elismert val- lási kultusz, 3. jogi személyiséggel bíró vallási egyesület. A román ortodox egyház a 2. csoportba tartozó vallások Ciprus egyike. A bíróságokon bejegyzett 3. csoportba tartozó közösségek esetében a minimális alapítói létszám 300 fõ. Hivatalosan nincs se államvallás, se „privilegizált” Hitvallásukat – a 2. csoportba tartozó kultuszokhoz ha- vallás a Ciprusi Köztársaságban, igaz, az Alkotmány sonlóan – ezeknek az egyesületeknek is be kell mutat- 110. cikkelye különleges fontosságot biztosít az ortodox niuk. hitnek, illetve a török ciprusi muzulmán közösségnek A kultuszok elismerése kormányzati hatáskörben van. (Vakf). Az alkotmány nevesíti továbbá az örmény orto- A bejegyzett egyházak elismerését a kormány rendelet- dox, a maronita és a római katolikus közösséget is. Ez az ben határozza meg. Feltételek: a szervezet legálisan, leg- öt vallási csoport speciális autonómiával rendelkezik, alább 12 éve mûködik Romániában, tagjainak száma el- adókedvezményekben és állami támogatásokban része- éri az utolsó népszámlálási adatok szerinti 0,1 %-ot (kb. sül, jogállásuk közjogi jellegû. Az Alkotmány 18. cikke- 22.000 fõ), továbbá saját szabályzat, mely tartalmazza az lye mindenki számára biztosítja a vallásszabadságot. A egyház nevét, céljait, szervezeti felépítését, továbbá a ve- vallásszabadságot egyébként a török oldal Alkotmánya zetését ellátó személy(ek) adatait. is elismeri. Az Alkotmány biztosítja a vallási közösségek jelenlétét is a törvényhozásban. Miként az a fenti példákból is jól látszik, nincs egysé- A vallási csoport megnevezés megszerzését a jog más ges szabályozás az Európai Unióban. A most megszüle- közösségek számára nem teszi lehetõvé. Utóbbiak civil tõ magyar szabályozás is a fentiek sorába illeszkedik: az szervezetként vetetik magukat nyilvántartásba. figyelembe veszi az ország sajátosságait, történelmét, a társadalom sokszínûségét. Birkási Antal Románia

Romániában 18 bejegyzett egyházat tartanak számon 1 Romániában – az ortodox közösség dominanciája ellenére – nincs ál- (a 489/2006 számú jogszabály határozza meg az egyház- lamvallás.

Szendrey László Hernádszentandrás szülötte

A Kárpát-medence Abauj-Torna megyei kicsiny, de A település szülötteit továbbtanulásra részben a mis- szép nevû településének Hernádszentandrásnak több ne- kolci Református Lávay József Gimnázium, de fõleg és vezetes szülötte ismert nemcsak helyben, nemcsak a ma- különösen a két világháború között a Sárospataki Refor- gyar hazában, hanem a nagyvilágban is. Ezek közül most mátus Kollégium vette szárnyai alá. Ezek az iskolák kü- Szendrey László (+1959) református lelkipásztor, költõ lönösképpen a kisdiákok Istentõl kapott tehetségeinek – író és közéleti személyiségre emlékezünk és avatjuk fel kibontakoztatását segítették elõ. Kit-kit milyen képes- síremlékét és 50 éves jubileuma alkalmából készült mell- séggel áldott meg a mennyei Atya, abban képezhette ma- szobrát szülõfalujában. Legyen áldott Isten, hogy van ki- gát tovább, alkothatott hasznosat és maradandót Isten di- re emlékezni, és van kiknek emlékezniük: „Mert nemze- csõségére. dékrõl nemzedékre való az Õ hûsége” (Zsolt. 100,5), és Így lett egyre láthatóbbá a kis Szendrey László Isten- igaz: „Uram, te voltál hajlékunk nemzedékrõl nemze- tõl kapott tehetségének széles skálája. A jó felfogó ké- dékre!” (Zsolt. 90,1). pességhez Isten szolgálatának készsége mellé megnyerte Szendrey László mellett, több nevezetes személy neve a magyar nyelv mûvelésében a költészet iránti érzéket, kapcsolódik ehhez a településhez. Itt született Dr. Zsíros ehhez a prózai irodalom felé való hajlandóságot, amely- Sándor professzor, aztán Dr. Béky Zoltán amerikai refor- hez kapcsolódhatott a humoros elõadásmód képessége. mátus püspök, a Benke református lelkészcsalád több Ugyanakkor kialakult benne a közélet iránt való érdeklõ- tagja: úgymint József, Kálmán, Imre lelkipásztorok. Sza- dés talentuma. Vele született, és iskolai nevelés folya- bó István, Dr. Szabó Zoltán professzor atyja itt volt re- mán egyre növekedett benne az, ami napjaink magyarsá- formátus kántor-tanító, valamint Szendrey László nagy- gának nagy hiányossága: a hazaszeretet Szendrey László atyja, János, szintén Hernádszentandrás kántortanítója- igazában Sárospatakon talált önmagára, és kapott olyan ként szolgált az itteni egyházban. széles látókörû szellemû képzést, amely kibontakoztatva

110 Isten dicsõségét, a magyar református egyház javát, és a 2. Mikor az 1920-as évek elején a gimnáziumot befe- mi drága magyar hazánk épülését szolgálta. jezve, a Fõiskolát is elvégezve, kilépett – mint ahogy õ 1. Elhivatottságát, képességeinek kibontakoztatására nevezte – a nagybetûs ÉLET-be, amely a Kollégiumnak történõ hajlandóságát a szülõi házból hozta magával. Ott nagy ellensége, ijedten volt kénytelen megküzdeni vele, nyerte el azokat a képességeket. Vallásos nevelésének mint az álomnak harcolni kell a valósággal. helyszíne a családi otthon volt, amelynek két szeretõ szí- A nagybetûs életbe kilépve szülõföldjére, Hernád- vû egyénisége a gyülekezet irányításában is részt vevõ szentandrásra vezetett az útja. Volt miért odaindulni, volt Édesapa, és a lelkipásztorcsaládból származó Édesanya oka hazasietni. Egyrészt háládatos, szülõföldszeretõ szí- formálta és nevelte azon képességeinek kibontakoztatását. ve köszönte meg az otthon nyert ajándékokat, az elnyert Ebben az otthonban, amikor eljött az idõ, és kérdéses- megsokasított talentumot. Másrészt a szülõföldjén felál- sé vált, hogy mi lesz a „fiúból”, és már a varjak a Hernád lított hõsi emlékkõ leleplezése alkalmával emlékezni ér- nyárfásaiban összegyülekezve károgtak, a fecskék pedig kezett. Ekkor szavalta saját IMA c. szép, hazafias eposz- csapatosan kezdtek szállni, a szentandrási kisdiák akkor szerû hõsköltemény hangvételû versét. Ebben hálát ad elindult a Kollégiumba. Így írt errõl késõbb: Istennek a hazájukért és szülõföldjükért életüket kockára „Szeptember eleje kezdete a télnek, tevõ hõsök hazafiúi áldozathozataláért. Idézzünk néhány Diák vándormadár akkor ered szélnek!...” sort belõle: Magasabb képesítést nyújtó iskola végzésére, tovább „Atyánk! Ki vagy a tündöklõ egekben tanulás végett, valamelyik városban mûködõ oktatási in- És országolsz e nagy világ felett! tézményt kellett elvégezni. Hivatásának végleges kivá- Kinek szavára rendülnek a trónok lasztását, továbbá költõiséghez való hajlandóságát, iro- És porba hullnak erõs nemzetek! dalomhoz való készségét a „Múzsák Iskolájában” vagyis ……… Sárospatakon szerezte meg. Ott, ahol a magyar iroda- S a nagy viharban – Istenünk – Te látod, lomnak mindenkor jelentõs nép-nemzeti irányzata élt és Hogy elveszett az ország, a haza. virult. Ott, ahol a nagy elõdökre – többek között Tompá- S a nagy viharban – Istenünk – Te látod, ra – emlékezve nagy tetszésnyilvánítás közepette, önma- Hogy hányan soha nem jöttek haza.” gára értve is szavalta a lelkész-költõ versét, melybõl idé- ……… zünk: Isten! Ki védtél át egy ezredéven, „Hogy pap vagyok, mindenki tudja, Ha támadt ránk a sujtoló vihar! Alázatosság jelszavam: Ím özvegyek és árvák jajszavában És erre a mestergerenda Így könyörög most néped a magyar! Emlékeztet derekasan, Áldd, óh áldd meg és hozz ránk víg esztendõt Mert a világ ha néha elkap, Hisz megbûnhõdtük már a múltakat S kissé föllebb emelkedem: Elapadt már könnyeink kútja, Megrendül még az agyvelõm is, Óh hozz ránk Isten vídám napokat1 Úgy bevágom a fejem. Ez lehet az imádsága ma is a szülõföldnek és a szü- Egyébiránt amilyen, olyan löttnek egyaránt. Amire együtt mondhatjuk rá az Költõ is volnék talán? Áment! (Így szokta most ezt odavetni Szendrey Lászlót a nagybetûs életbe lépve akkor már Sok siheder nagy pongyolán)” sokan várták, úgy a gyülekezetek szószékein, mint a tár- Patakon érték a költõi ihletések, amelyek végleg elkö- sadalomban Õ pedig nagy szeretettel ment az Õ népéhez. telezték Szendrery Lászlót, az igehirdetés szolgálata Akkor pedig, amikor az örök hazába szólította az Úr, az mellett, a magyar nyelv és irodalom iránt. Ez oly mérté- övéi közelében akart maradni: haza vágyott! Lelke itt kû volt, hogy abból még a Petõfi érintettség sem hiány- van most is köztetek! zott. Szendrey László Patakon került kapcsolatba a ha- Életmûvében különösen két fontos tevékenységben gyomány szerint ott õrzött Petõfi ereklyével, azaz szaru- valósította meg Isten terveit. Egyik a magyar föld védel- kürttel, amelybõl a neves költõ ott jártában, kórus talál- me – másik a magyar szívek hívogatása. kozón, ivott, ajkával érintve azt egy korabeli introituson A hazai föld védelmére gátat építtetett. Nem csak a (kórus belépõ ünnepély). Ezáltal Szendrey László egész magyar rónákat és lakóházakat, ringó kalászokat elsöprõ életére szóló ihletést merített. Vallásos áhítattal tisztelte tiszai árhullámok ellen Tiszadorogmán, de gátat épített a az ereklyét. Sõt, neki jutott az a kiváltságos feladat, hogy lelkeket elsöpörni akaró istentelenség árhullámai ellen az elsõ világháború viharában, a kidobni szánt szemét- is. Írásaival, költeményeivel és prózai alkotásaival a ma- törmelékbõl kiemelve megmentse, és visszajuttassa a gyar szívekbe, lelkekbe kívánta felépíteni a gátat az is- Fõiskolának. tentelenség, a hitetlenség, a szeretetlenség ellen. Napja- Szendrey László egyénisége és kiváló személyiségé- inkban is erre lenne legnagyobb szükség. nek egyes értékes karaktere Patakon bontakoztak ki. Pró- A másik feladatvégzése a hívogató hangadás volt. Ne- fétai küldetéséhez szükséges lelki erõt, amely az Isten hezen halló füleken át bele harangozott a szívekbe. En- egyháza felé irányult, ott nyerte el. Felkészülése ott ka- nek megvalósulása az erõteljes hívogató szónak lelkek pott erõteljes töltést a költõi, a prózai irodalmi tevékeny- belsejébe juttatása volt. Annakidején maga is hallotta a ségéhez, a magyar nemzet egésze felé. Továbbá itt ka- szentandrási torony kisebb harangjától, amely azt taní- pott készséget a pataki diákélet könnyedségébõl arra, hogy életében késõbb elõjövõ próbákat is mosolygó arccal s humorosan tudja elhordozni. 1 123. o.

111 totta neki: a „hitkincs”…”hitkincs”, a nagytól meg azt: Vajon igaz-e, hogy a szenvedõk „baj van”…”baj van”! Szendrey László érces hangja hí- Krisztus útját járják? vogatva azt hirdette Hejõbábán, mit annakidején ottho- Az Úristen azonban – nem úgy, mint a Golgotán – itt nában is meghallott hogyha baj volt: a hit a legnagyobb nem hagyja el szolgáját! Elküldte angyalát és megren- kincs! dültek a börtön alapjai, hogy lehulljanak a bilincsek, és 3. Mi lett a jutalom? szólt az angyal: Kelj fel! És a változó korok prófétája 1945 elõtt áldozatos közéleti tevékenységéért a Kor- megéli a nehéz idõkben is Isten szabadítását: mányzó Magyar Királyi Kormánytanácsosi kitüntetés- „A börtön felett él az Isten, ben részesítette. Tagja lett a Megyei Törvényhatósági Bi- És meghallja, ha sír a lélek! zottságnak, és a Közjóléti Szövetkezeti Igazgatóságnak. S mivel az Isten úgy akarta: 1945 után sem gyülekezeti, sem gazdag irodalmi, sem Szabad vagy! Itt vagyok! Élek!” termékeny közéleti, néprajzi tevékenysége még napja- A Szendrey László lelkipásztort, irodalmárt, közéleti inkban sem jött szóba. Sõt, vádat, rágalmazást és börtönt embert ért börtön megpróbáltatások véget értek. Istentõl viselt érte. Így olvashatjuk egyik költeményében a meg- kapta a szabadítást és Tõle is fogadta el. Elõzõleg annak állapítását: (Falevél voltam, mostan rab vagyok! 200. o.) elhordozásához is Istentõl nyert erõt. Halálának félszáza- Falevél voltam virágzó faágon, dos évfordulóján szülõföldjének temetõjében várja az De vihar támadt, megrendült a föld is… igazságot szolgáltató Örökkévaló Isten angyalainak föl- Kidõlt a fa letörött az ága: támadásra hívó trombitaszavának a megzendülését a fel- Lehulltam én is. támadásra, az ítéletre és az igazság szolgáltatására!! Mélységbe hulltam! Budapest – Hernádszentandrás 2009. Börtönrács vigyázza lépésem, álmom Lelkem szárnyalását! Ágoston István György

ÖKUMENIKUS SZEMLE

A világ, ahol szolgálunk A globalizáció hatása a Bibliatársulatok missziós törekvéseire

A Theologiai Szemle elõzõ számában már közreadtunk magyar fordításban egy tanul- mányt Philip Jenkins professzortól, aki a Bibliatársulatok Világszövetsége (United Bible Soci- eties) szöuli világgyûlésének (2010. szeptember 20-24.) fõelõadója volt az „egyház” témakör- ben, és igen érdekes elõadást tartott a keresztyénség globális állapotáról, valamint a Biblia szerepérõl ebben a globális keresztyénségben. Mintegy folytatásként, ezúttal a másik fõelõ- adó, a Fülöp-szigeteki Melba Padilla Maggay professzor asszony (Ázsiai Egyház és Kultúra Kutatóintézet, Pasig City, Fülöp-Szigetek) elõadását szeretnénk közre bocsátani. Dr. Maggay a maga sajátos ázsiai nézõpontjából szól hozzá a globalizációval kapcsolatos teológiai és val- lásszociolgiai diskurzushoz, s meggyõzõdésünk, hogy ez a nézõpont különösen érdekessé és tanulságossá teszi megállapításait a magyar olvasók számára. (Dr. Pecsuk Ottó)

Bevezetés Akik átéltük az elmúlt fél évszázadot, jogosan érezzük úgy, hogy egy szép új világban élünk, ahol a régi dolgok A 60-as években írói munkásságot is kifejtõ média- többé már nem mûködnek. Abban az ellentmondásos prófétától, Marshall McLuhantõl, hangzott el egyszer az helyzetben vagyunk, hogy tudjuk, a hitünk újborként a titokzatos mondat, hogy „Ami mûködik, az már el- mindig felülemelkedik a tér és idõ múló divatirányzata- avult.” Azt értette ez alatt, hogy, amikor valami annyira in, mindeközben mégis szüntelen régi tömlõkben marad, jól mûködik, hogy már nem is lehet javítani rajta, az jó amelyek kopottak és már majdnem szétrepednek. Az úton halad afelé, hogy elavulttá váljon. Itt is érvényes a evangélium mindig újbor, de a tömlõi mindig elöre- termodinamika második törvénye: minden gyorsan ha- gednek. nyatlik, és végül darabjaira hullik, még nagy becsben tar- Hogyan újítsuk meg azokat a hanyatló rendszereket és tott hagyományaink és intézményeink is. struktúrákat, amelyek olyan jól mûködtek az elõzõ gene-

112 rációk alatt? Hogyan frissítsük fel beszédmódunkat egy identitásunkban, mely valójában vallásos eredetû. Szem- új médiumoktól hemzsegõ piactéren úgy, hogy az fel- ben azzal a marxista tétellel, miszerint a civilizáció alap- keltse egy olyan generáció figyelmét, amelynek érzékei ját a gazdaság alkotja, igazából a vallás határozza meg a túl vannak terhelve? Hogyan írhatnánk meg a „jövõ tör- népek kultúrájának formáját és irányvonalait. Stephen ténelmét” úgy, hogy a „nagy fordulatról”, „a feje tetejé- Neill, missziológus, már réges rég megfogalmazta ezt az re állított királyságról” – ahol a szegények és nyomorul- igazságot: „A nagy vallások mind valamilyen magas tak felemeltetnek és a hatalmasok ereje megdõl – szóló szintû kultúrában fejezõdnek ki. A magas szintû kultúrák bibliai váradalmak újra és újra kiábrázolódhassanak ko- pedig egytõl-egyig nagy vallásokban gyökereznek.”2 runk fontosabb eseményeiben? Ezen a megállapításon nyugszik Samuel Huntington Ebben az elõadásban azt próbálom bemutatni, hogyan megfigyelése is, miszerint napjainkban „civilizációk ös- igazodhatunk el korunk társadalmának gyors változásai szeütközésének” lehetünk tanúi. Talán a legjobban úgy között. Az elõadás során szeretnénk megnevezni néhány értelmezhetõ a „fundamentalista vallások” újjáéledése, kihívást, amellyel fontos volna foglalkoznunk. mint a nyugati szekuláris liberalizmus globális média ál- tal elterjesztett túlkapásaira és érzékelhetõ dekadenciájá- ra adott reakció. A modernizáció kínjai közt sok nem Hogyan élünk ma? iparosodott kultúra tart attól, hogy bekebelezi egy olyan – „történelem alulnézetbõl” gazdag megatársadalom, amely határain túl is jelentõsen kiterjesztette gazdasági és kulturális hatalmát. A harma- A harmadik világ tudatos tagjaként, a globalizáció té- dik világban sok társadalom úgy védekezik, hogy õsi máját én abból a szemszögbõl nézem, amit a latin ameri- vallásaihoz fordul, mint egyfajta megújult értelemforrás- kaiak a „történelem alulnézetének” neveznek. Én egy hoz, amely pajzsként szolgál a modernizáló erõk támadá- olyan világban élek, amely nem írható le azokkal a kate- saival szemben. góriákkal, amelyek alapján az északi félteke értelmisége Az igazság az, hogy egy szûk modernizált elitet leszá- értekezik a globalizációról. mítva, a világ kétharmad részén az emberek gondolkodá- sa, még ha öntudatlanul is, de mélyen hagyományos kul- „Posztszekuláris”? Nem igazán. Az én szemszö- túrájukban gyökerezik. Ezt nem csak az õslakó népek gembõl például a társadalom, amelyben élünk sem nem újonnan felfedezett asszertivitásában láthatjuk megvaló- „posztkeresztény”, sem nem „posztszekuláris”. Az atyá- sulni, hanem azokban a transzlokális bevándorló kultú- inktól örökölt õsi vallásnak továbbra is erõs tudatalatti rákban is, amelyek napjaink globális központjaiban tele- befolyása van népünk életére. A kereszténység, ami a pültek le. Szembesülve „a másik” idegenségével, a be- spanyol conquistadorok megérkezésével jutott el hoz- vándorlók egyrészt tudatára ébredtek annak, hogy men- zánk, nálunk nem ment keresztül a reformáció nyomában nyire különbözõ rendszerekre épül fel az életük, más- járó felforduláson – a szekularizáción és az egyre na- részt tudatosult bennük történelmük, áthozott hagyomá- gyobb teret nyerõ kételkedésen, ami a felvilágosodás ra- nyaik és népszokásaik etiológiája, melyeknek gyökerei cionalista eszméiben kapott filozófiai keretet. Azon a tár- kibogozhatatlanul kötõdnek vallásos hagyományaikhoz. sadalmi individualizáción sem mentünk keresztül, amit a A harcias fundamentalisták politikai szerepvállalása is tudomány felemelkedése, az ipari forradalom és az ezek részben ennek az újraéledt vallási gyökerû öntudat vé- talaján felnövõ modern társadalmak hoztak magukkal. delmi funkciójának a megnyilvánulása. Legtöbbünk még most is az „intézményes keresztény- ség” régi befolyása alatt él – keresztény püspökeink to- „Posztmodern” vagy pluralizált világ? A gondolat, vábbra is akkora hatalmat gyakorolnak, hogy az a közép- hogy „posztmodern” világban élünk, szintén annak a kori papságot juttathatja eszünkbe. A választások idején szörnyû tendenciának a tartozéka, hogy egyesek a Nyu- politikusok udvarolnak népszerû vallási mozgalmak ve- gat modernizációs tapasztalatát egyetemes metanarratí- zetõinek, és a kutatások szerint az emberek következete- vaként értelmezik. Ez a gondolat is azon a feltételezésen sen nagy bizalmat szavaznak az egyháznak politikai nyugszik, hogy a nemzetek fejlõdése azonos mintát kö- vagy más jellegû intézményekkel szemben. vet, tudniillik azt a mintát, amit az északi országok már Peter Berger szociológus és kollégái a ’90-es évek bejártak. végén a „világ deszekularizációját” hirdették, felhívva a Nekem azonban úgy tûnik, hogy míg a modernizáció figyelmet a világvallások „újjáéledésére”.1 Megfigyelé- „hardware”-ének óriási része valóban elterjed, a „soft- sük azonban nem teljesen helyénvaló. A régi Európára ware” kevésbé átültethetõ. Sok országban a premodern, nézve ez igaz lehet ugyan, hiszen az az elmúlt 200 évben a modern és a posztmodern mind egyfajta kulturális ös- szekularizálódott, és kisebb mértékben igaz az Egyesült szeférhetetlenségek montázsává olvad össze egyazon Államokra is, a világ többi része azonban még nem sze- idõn és téren belül.3 Ferrari és háromkerekû bicikli, szá- kularizálódott. Sok társadalomban, fõleg az ázsiai kultú- mítógép és abakusz, Jet Li és Mátrix videófilmek, csillo- rákban, az emberek továbbra is a vallásból merítik életük gó plázák és csúf nyomornegyedek, mobiltelefon és értelmét, és a vallás jelenti számukra a társadalomba va- pletyka a falu kútja körül – ezek a nagy kulturális kü- ló beilleszkedés alapját is. Ez a tény egészen addig ész- lönbségek mind életünk szerves részét alkotják. Félreve- revétlen maradt, míg az USA vallásos jobboldala „kultu- zetõ lenne ezt a „kultúrák hibridizációjának” nevezni, hi- rális háborúba” nem lépett a liberálisokkal, és szeptem- szen az õslakos struktúrák sértetlenek maradnak a mo- ber 11-e árnyékából elõ nem bukkant az iszlám ummah. dernizáció vékony máza alatt. Erre nemrégiben döbben- Most, hogy már szemtõl szemben látjuk a globalizáció tem csak rá. Épp hazafelé tartottam, amikor egy fiatalok hatásait, úgy tûnik, mintha az megerõsítene minket õsi ezreibõl álló irdatlan hosszú felvonulás keresztezte uta-

113 mat, feltartva a forgalmat Ortigasban, Manila városának a jelenségre, Tu Wei-Ming, harvardi sinológus, megal- legnagyobb keresztezõdésénél. Meglepett, amikor meg- kotta a „sokféle modernitás” árnyaltabb fogalmát.4 tudtam, hogy ez a farmeros, mobiltelefonos, iPod-os fia- Egykor attól is tartottak, hogy egyre nagyobb fokú tal sereg, némelyikük mezítláb, épp az antipolói Szûz homogenizáció következik be, mivel mind a technológia, kegyhelyéhez zarándokol. mind a piac az egységes fogyasztói kultúra kialakulását A 60-as évek nemzedékéhez tartozóként azt gondol- táplálja. Mostanság, a sokféleség világában és az olyan el- tam, hogy ez a gyakorlat kihalt szüleim régi vágású, ke- lentmondásos jelenségek sodrásában, mint Bollywood, a gyes generációjával. Letekertem a kocsiablakot és meg- koreai telenovellák és a régi selyemút virtuális térben va- kérdeztem pár boldogan ballagó sportos megjelenésû fi- ló megjelenése, „többféle globalizációról”5 beszélnek. A út, miért tesznek meg ekkora utat, csupán hogy tisztele- „folyékony modernitás”6 korában, azok a képlékenyebb tüket tegyék a Békesség és a Jó Utak Asszonyának, aki- kultúrák, melyek rugalmasabbak, adaptálhatóbbak és in- nek az ereklyéje állítólag csodatevõ erõkkel bír. „Panata novatívabbak, a folyamatos sodrásban valószínûleg alkal- po” – válaszolták, mint azok a vezeklõk, akik korbáccsal masabbnak bizonyulnak arra, hogy a virtuális világban ütik, vagy keresztre feszíttetik magukat: ezek a fiatalok szerepet játsszanak, így érthetõ India és a Fülöp-szigetek is ígéretet tettek, már életüknek ebben a korai szaka- kiemelkedõ jelenléte az információ- és tudásiparban. szában. A világ valóban pluralizálódott globális szinten, és ki- Meglepõ volt látni, hogy egy látszatra sokkal moder- hívás számunkra, hogy ezt azokon az intellektuális ska- nebb új generáció is megörökölheti ezt az õsi vallásos tulyákon és kereskedelmi szabályokon kívülrõl szemlél- igényt. Olyan ez, mint a DNS. jük, melyekbe a globális színtér legerõsebb játékosai szí- Ez számomra arra világít rá, hogy egy bizonyos kultú- vesen beszorítanának. ra úgynevezett „felszíni struktúrái” könnyen változnak az idõ múlásával és más dominánsabb kultúrákkal való A világ a szomszédunk. A mai világ különbözõ ré- kölcsönhatásban. A „mély struktúrák” azonban, amelyek szeinek egymásrautaltsága és szoros összefonódása több az értékrendet, a világnézetet, és a vallásos irányultságot dolgot is eredményezett. Egyfelõl azt, hogy egy karnyúj- érintik, nagyon ritkán változnak. Ha egyáltalán változ- tásnyira van tõlünk a nagyvilág, s ez ráébresztett minket nak, akkor is csak nagyon hosszú idõ alatt. a másik létezésére, másrészt a faji ellenségeskedés és Van például egy globális ifjúsági kultúra, melynek a sztereotipizálás felerõsödött, fõleg az alsóbb társadalmi jellemzõi mindenütt ugyanazok – farmer, zselézett haj, osztályok között.7 popzene és fekete bõrdzseki. De ha egy kicsit megkapar- A világpiac követelményei és az elesettebb államok gatjuk a felszínt, egyértelmûvé válik, hogy hatalmas kü- instabilitása tömeges bevándorlást hozott magával, lönbség van a kollektív öngyilkosságot elkövetõ japán ti- amelynek következtében sokféle etnikum tömörült és nédzserek és az osztálytársaikat fegyverrel megölõ elide- zsúfolódott össze egyes államokban. Ennek fejleménye- genedett amerikai tinédzserek között. ként egyre nagyobb lett a konfliktus az állampolgári jo- Lehet, hogy Ázsiában létezik egy „globális középosz- gok és az emberi jogok között, ami különösen a mene- tály”, ami ugyanolyan fogyasztói mintázatot követ, mint külteket és a szintén kiszolgáltatott helyzetben lévõ ven- a világ bármely más részén található értelmiségi elit. De dégmunkásokat érintette rosszul. Én világviszonylatban a hasonlóság ebben ki is merül. A modernitás ragyogása a legnagyobb munkaerõ-exportáló országból szárma- alatt ugyanis még mindig sokakban él az õsök szellemét zom. Vendégmunkás diaszpóránk 200 országban van je- hûségesen tisztelõ lelkület, és sokakat tart hatalmában a len és sokakat közülük nem illetnek meg a dolgozókat kasztrendszer, a klán és család felé érzett kötelességtu- védõ általános jogok. Eddig még egyik nagyobb befoga- dat, a patriarchális viszonyok, a feng shui, vagy más dó ország sem írta alá az ENSZ vendégmunkások jogai- olyan szokások és rituálék, melyekkel a természettõl se- ra vonatkozó nyilatkozatát. gítséget, az õsöktõl az egészség, boldogság, és bajoktól Vinoth Ramachandra a globális mítoszokról szóló való védelem áldását kérik. írásában jegyezte meg, hogy „az az irónikus a jelen tech- A globalizáció nem hasonlítható az egyirányú utcához nológiai és gazdasági változásokkal kapcsolatban, hogy sem. Nyilvánvaló, például, hogy megváltoztak az étke- bár folyton a globalizációt és egy globális falu létrejöttét zési szokásaink. De a McDonalds megjelenése nemcsak emlegetik, a gazdag nemzetek nemzethatáraikat mégis a gyorséttermi életstílust hozta magával, hanem ennek újranyomatékosítják és megerõsítik annak érdekében, következtében olyan õsi hagyományos ételeket is újra hogy kinn tartsák a menekülteket és a nemkívánatos felfedeztek és divatba hoztak, mint a dimsum, a sushi, bevándorlókat.”8 vagy mint a mi régi gyorskajánk, a turo-turo. Most már A globalizáció ígérete a sokféleséget illetõen teljesen olyan modern elvek szerint történik ezen ételek gyártása átváltott a kulturális konformitás törvényesítésének és eladása, mint a tömeggyártás, a standardizálás, a mar- kényszerébe és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos aggo- keting és a méretgazdaságosság, ahogy a Meiji korszak dalmakba. A 90-es évek óta az ENSZ a „társadalmi beil- Japánja is a német technológiát felhasználva, õsi kohá- leszkedést” halasztást nem tûrõ kérdésként kezeli. szati és kulturális hagyományai alapján létrehozta az ipa- Itt az ideje teológiai választ adni a jövevénység és a rosodásnak egy sajátos verzióját. migráció problémájára, arra, hogyan lehetünk együtt Volt idõ, amikor azt gondolták, hogy az iparosodás lo- „zsidók és pogányok”, illetve arra, hogy a bevándorlás- gikája azt diktálja, hogy minden kultúra ugyanarra a hoz kapcsolódó krízis hogyan oldható fel a vendégszere- szintre emelkedik majd. Eleinte Japán, majd Kína és a tet, a biztonság és a gazdasági igazságosság irányába el- frissen iparosodott ázsiai országok mind meghazudtolták mozdulva mind az idegenek, mind az õket befogadó or- ezt a fajta technológiai determinizmust. Válaszként erre szágok számára.

114 A globalizáció gazdasági folyamatát annak idején úgy kularizálódott környezete között. Ez a távolság, úgy tû- harangozták be, hogy olyan lesz, mint az emelkedõ da- nik, nem hidalható át csupán újabb fordítások kiadásá- gály, ami „minden hajót magával emel majd.” Eddig val. Valami több kell annál, hogy a Szent Szöveget lefor- azonban inkább úgy tûnik, hogy egy olyan idõszakot ve- dítsuk – ha úgy tetszik, egy második fordításra van szük- zetett elõ, amelyben példátlanul nagy az egyenlõtlenség ség, ami a nagyon tudatos „inkulturációja” vagy „kon- mind a gazdagság, mind pedig az esélyegyenlõség tekin- textualizációja” annak, hogy mit üzen a Biblia az élet tetében a nemzetek között és azokon belül is.9 Egy rádi- egészére és azokra a problémákra vonatkozóan, ame- ós mûsorvezetõ ezt azzal magyarázta, „hogy az emelke- lyekkel ezekben a szekularizált kultúrákban találkoznak dõ dagály minden hajót magával emel, de ha te egy jach- az emberek. ton vagy, én meg egy gumicsónakban, akkor mégiscsak Ezzel szemben, a világ többi része bármennyire vallá- megmarad az alapvetõ probléma. És akkor még nem is sos is, azokon a területeken, ahol ez igazán megmutat- említettük azokat, akik a vízben úsznak, mert se jachtra, kozhatna, még nem történt változás. Egy nemrégiben se gumicsónakra nem telik nekik.”10 végzett közvélemény-kutatás szerint az ázsiaiaknak és az Mit jelent mindez a Bibliatársulatok munkájára nézve? afrikaiaknak jelent a legtöbbet a vallás az életükben. Bangladeshben az emberek 99%-a látja a vallást a min- Az elõttünk álló út a világot megváltoztató Ige felé dennapi életük szerves részének, ezt követi Pakisztán, visz Afganisztán, Dzsibuti, Sierra Leone és Szenegál. Koráb- Mibe kerülne struktúráinkat és intézményeinket úgy bi felmérések alapján, a Fülöp-szigetek és Latin Ameri- megváltoztatni, hogy az Ige azokból elindulva a követke- ka országai, mint például Argentína, is a legvallásosabb zõ generációknak életet hozhasson? országok közé tartoznak.12 A gyülekezetnövekedési iskola képviselõje, Eddie Ezekben az országokban azonban a „keresztény nyu- Gibbs szerint a Lélek tüzétõl felhevült férfiak és nõk gat” évszázados evangelizációja még nem termette meg mozgalmakat generálnak, amelyek elõbb hatékony gépe- az igazság és igazságosság vágyott gyümölcseit, ame- zetekké alakulnak át, késõbb azonban öncélú, megköve- lyek a prófétai hagyomány alapján a megtérés következ- sedett intézményekké fejlõdnek vissza, és így végül mû- ményeiként várhatók lennének. A Fülöp-szigeteken már emlékekké válnak. A szervezetfejlesztési szakértõk sze- majdnem öt évszázada él a keresztény hagyomány a spa- rint ez a folyamat elkerülhetetlen, és az egyházi mozgal- nyol és az amerikai gyarmatosítás következtében. Bár az mak sem lehetnek kivételek ez alól. ország az orientalizmus elavult nyelvén „a Távol-Kelet Hogyan tudnak ebben a helyzetben megújulni olyan egyetlen keresztény országaként” híresült el, óriási mér- több évszázados múlttal bíró intézmények, mint a biblia- tékû korrupciójával szégyent hoz Krisztus nevére. Igaz- társulatok? Hadd vázoljak fel néhány szerény javaslatot ságszolgáltatás és társadalmi egyenlõség tekintetében jó- a jövõre nézve. val alulmarad a környezõ buddhista országokhoz képest. Az ország alkalmazkodó képessége révén készségesen Fordítás a változásért. Érdekes dologra derített fényt fogadta és magáévá tette gyarmatosítói hitét, de mélyebb egy kilenc, többnyire régi keresztény hagyományokkal alrendszerei változatlanok maradtak. bíró európai országban végzett bibliaolvasást vizsgáló Sok szó esik arról, hogy a kereszténység központja az katolikus felmérés, miszerint a válaszadóknak gondot je- úgynevezett „Nyugatról” a perifériák felé tolódik. A jelentett a Biblia olvasása. A válaszadóknak több mint felek szerint azonban a kereszténység különbözõ kulturális le – az USA-ban 56%, Németországban pedig a válasz- kontextusokban terjed és nem az északi kultúrák feltét- adók döntõ többsége (70%) tartja a Bibliát nehezen ol- elei szerint. Mégis, amíg ezekben az országokban a vasható könyvnek.11 mélystruktúrák nem változnak meg – kifejezetten azok A legtöbb válaszadó otthonában van Biblia: 93%-nak az aspektusok, amelyek összeütközésbe kerülnek az az USA-ban, 85%-nak Lengyelországban, 75%-nak egyetemes emberi értékekkel, amelyek nem csupán tár- Olaszországban, 74%-nak Németországban, 67%-nak az sadalmi építmények, hanem a teremtési rend építõkövei Egyesült Királyságban és Hollandiában, 65%-nak is –, addig ezen társadalmak továbbra sem fogják tudni Oroszországban, 61%-nak Spanyolországban, és 48%- felmutatni azokat a járulékos társadalmi következménye- nak Franciaországban. De az USA kivételével, ahol a vá- ket, melyeket történelmileg a keresztény hittel asszociál- laszadók 75%-a olvasta a Bibliát az utóbbi 1 évben, az nak, mint például a „jogállamiság”, vagy a szociálde- európaiak alig nyitják ki a Bibliájukat, kivéve Lengyel- mokrácia. országban, ahol 38%-uk és Spanyolországban, ahol Az autentikus megújulási mozgalmak egyik jellemzõ- 20%-uk olvasta a Bibliát. Több protestáns olvas Bibliát, je, hogy temérdek módon jeleskednek a szociális helyzet de a felmérés szerint egészében véve statisztikailag nem javításában, mint ahogy az a metodista ébredés nyomá- jelentõs a különbség. Ezek szerint a hozzáférhetõség a ban is történt a 18. századi Angliában. De némely spiri- vizsgált országokban nem jelent problémát, nem úgy, tuális ébredésen keresztülment országban, mint például mint a szegényebb országokban, például a Fülöp-szige- Afrika sok részén, a Fülöp-szigeteken, vagy Brazíliában, teken, ahol a lakosság 60%-ának nincs saját Bibliája és a társadalmi következmények még nem mutatkoztak nem is olvas Bibliát. A probléma a Biblia megértésével meg számottevõen. van. Az õsi kultúrák, valamint azok, melyeknek vallásos Valami azt súgja nekem, hogy a tény, hogy az embe- hagyománya a kereszténység riválisának tekinthetõ filo- rek nem értik a Bibliát, kevésbé van összefüggésben a ré- zófiai mélység tekintetében, különösen ellenállók és szí- gies nyelvezettel, mint a kulturális távolsággal; hatalmas vósak. Nem csoda, hogy a kereszténység terjesztése szakadék van a Biblia világa és a válaszadók erõsen sze- többnyire sikertelen Ázsiában, annak ellenére, hogy már

115 az elsõ századtól kezdõdõen jelen van ezen a területen. A zött is kibírja. Ez az alkalmazkodó képesség rugalmassá mélystruktúrákat – azokat a szocializáció által világné- tesz, de csendes belenyugvásra és a szegénységbe való zetté alakított tudati elemeket és értékeket, melyeket a beletörõdésre is indít. Annak a gondolata, hogy a takaró környezet, a vallás és a faji emlékezet formált – még nem nagyobbra is szabható, nagyon ritkán fut át egy olyan fi- sikerült elérni. lippínó agyán, akinek túl sok mindent kell elviselnie, és Milyen gyakorlati lépésekkel lehetne a mélystruktú- még azokhoz a nehézségekhez is alkalmazkodnia kell, rákra is hatást gyakorolni? melyek egy olyan elnyomó társadalomgazdasági rend A folyamat elsõ lépése a kulturális motívumok fel- következményei, ami megkérdõjelezhetõ, és amit meg térképezése. Ehhez a társadalomtudományoknak és a hit kellene változtatni. elemeinek – a Léleknek és az Igének – nagyon tudatos A szofisztikált filozófiai kontextusból ír ó Jayaku- alkalmazására van szükség, hogy segítségükkel kiszûr- mar Christian is a karma központi gondolatából szár- jük a kultúra világnézetének azon alapelemeit, melyek mazó „hazugsághálóról” beszél, amely azt tanítja, hogy változtatásra szorulnak és megkérdõjelezhetõk. az ember sorsa valójában elõzõ életének igazságos kö- A második lépés a megfelelõ szövegváltozat kivá- vetkezménye. A hindu hitrendszerben olyan elnyomást lasztása. Ez tulajdonképpen a helyi közösség feladata, kifejezõ motívumokat azonosított, amelyek az istenfoga- melynek olyan „hermeneutikai közösséggé” kell válnia, lomban intézményesedtek, megtépázva a szegények ami képes nemcsak az Írást olvasni, hanem a kontextust identitását.13 is, és amely képes meghallani a Lélek hangját, valahány- Ez azt jelenti, hogy nekünk, akik alulról építkezõ kö- szor az leszáll és meglátogatja az õ népét. zösségekben élünk, oda kell figyelnünk a kognitív tér- Ehhez szükség van ugyan bibliai tudásra, de a feladat képezésre és a világnézetváltásra. Mindig könnyebb elsõdlegesen pneumatikus jellegû. A Lélek az, aki arra olyan problémákra választ keresni, mint az élelmiszerhi- indít egy közösséget, hogy észrevegye azokat az eleme- ány, az írástudatlanság vagy a vízkészletek hiánya. Ezek ket, melyekkel foglalkozni kell a saját kontextusában, a könnyen megoldhatók. De azoknak a lerombolása, ami- Lélek vezeti õket az Igében, és õ ad bölcsességet arra ket Pál, „szellemi hatalmasságoknak” nevez – azok a tu- nézve, hogyan alkalmazzák az Írást egy adott világnézet- datalatti világképek, melyek a világ elemei által tartanak tel, vagy helyzettel kapcsolatban. minket szolgaságban, beágyazva magukat társadalmi Eugene Nida könyveibõl kiindulva az a benyomá- struktúrákba – sokkal nehezebb feladatot jelent. Ez arra som, hogy egy adott kultúrának csak egy töredékét kell is késztet, hogy változtasunk mentális modelljeinken. megkérdõjelezni vagy elvetni. Habár gyakran pont ezek Olyan szellemi harcról van szó, amely egész közösségek az elemek azok, melyek az egész kultúrára befolyással és kultúrák életét vagy halálát eredményezheti. Ügyel- vannak, és így megmutatkoznak annak központi struktú- nünk kell arra, hogy életadó világnézetek hiteles képvi- ráiban, mint például a kasztrendszer Indiában, az egész selõi legyünk és ne csupán a modernitás evangéliumának Ázsiában jelenlevõ nepotizmus, vagy az áldozat és a ri- hordozói. tuális tisztaság azon ideáljai, amelyek következtében nõ- ket taszítanak prostitúcióba vagy csonkítanak meg nemi Képként megjeleníteni az Igét. Tudjuk, hogy Jézus- szervükön. ban az Ige képpé is lett (Kol 1,15). A láthatatlan látható- A világnézetek lehetnek formálisak, vagy informáli- vá vált – „amit szemünkkel láttunk, amit megfigyeltünk, sak. Filozófiailag minél kidolgozottabb egy világnézet, amit kezünkkel is megtapintottunk” – mondja János. annál inkább áthatja az egész kultúrát és annál inkább Napjaink gazdagon színezett, vizuálisan túlterhelt vilá- testet ölt abban, amit Pierre Bordieu szociológus „habi- gában vissza kell térnünk a héber gondolkodás vizuális tus”-nak nevez: ilyenek a különbözõ rendszerek és szo- és szimbolikus megfoghatóságához. kások. A formális világnézetek kódoltak és rendszerezet- Nem szerencsés, hogy a Reformáció óta elvált egy- tek, mint az olyan nagy vallások, mint az iszlám, a hin- mástól az Ige és a Kép, az oltár és a szószék. Itt az ide- duizmus, vagy a buddhizmus és olyan modern ideológi- je, hogy újra összekössük õket. Az embereknek hallani- ák, mint a szekularizmus vagy a materializmus. Az infor- uk és látniuk is kell ahhoz, hogy higgyenek. Az evangé- mális világnézetek nincsenek rendszerbe foglalva, mégis lium egyszerre Ige és Jel: igazságot szól nekünk és meg- belõlük épülnek fel a kultúrák alrendszerei, mint amilyen mutatja, milyen is az új világ. például az animizmus, vagy azok a hagyományos hiedel- Az új média megjelenése nem szükségszerûen jelenti mek, melyek elég elterjedtek ahhoz, hogy egy nép visel- egyszersmind a hagyományos média elavulását. Érde- kedését alapvetõen meghatározzák. Ezek megtalálhatók mes megjegyezni azt is, hogy hispán õseink tudtak ugyan a közmondásokban, történetekben, találós kérdésekben, írni és olvasni, az írást azonban csak udvarlásra és udva- népies szólásokban, vagy azokban a mítoszokban és szo- riaskodásra használták. A vallás, a törvény és a kor- kásokban, melyek koherenssé teszik és rendet visznek az mányzat mind szájról szájra hagyományozódott és meg- egyébként értelmetlen és szabályozatlan életbe. õrzõdött azokban a dalokban és szólásokban, amiket Van például egy olyan mondásunk a Fülöp-szigete- gyerekkorukban tanultak, ahogyan hallották õket a felken, ami a nélkülözéshez és a kényszerûséghez alkal- nõttektõl hajózás, földmûvelés, lakomák, temetések, mazkodó gondolkodást tükrözi: „kung maikli ang vagy az istenek és õsök tetteinek dicsérete során. Mi tu- kumot, matutong mamaluktot” [„Ha a takaród túl rövid, dunk írni-olvasni, mégsem alakítottunk ki egy nyomta- tanulj meg összekuporodni”]. Ez arra világít rá, hogy egy tott kultúrát annak absztrakt linearitásával együtt. olyan néppel van dolgunk, amely hajlandó beérni kevés- A kultúrák nem csupán passzív befogadói az új tech- sel, ha szükséges össze is húzza magát annak érdekében, nológiáknak. Arra használjuk ma a mobiltelefont, amire hogy szorult helyzetekben vagy szûkös körülmények kö- annak idején az írást: kb. 200 millió sms-t küldünk el na-

116 ponta, nem annyira az információ átadása céljából, ha- formát kaphat az Ige képi megjelenítése során. Isten nem azért, hogy kapcsolatainkat ápoljuk. A perszonaliz- megtartó ereje csak a társadalmi kontextusban tud meg- mus kultúrája azt követeli, hogy a média elsõdleges mutatkozni. Abban a világban, amely küzd a multikul- funkciója kapcsolataink fenntartása és a kapcsolatokra turálitással, az Egyház elhívása az, hogy Jelként mutas- irányuló vágyunk kielégítése legyen. son rá, mit jelent igazán globális közösségnek lenni. Fontos megértenünk, hogy minden új médium olyan A Biblia legalább két paradigmát is elénk tár azzal feladatot lát el, amire egy adott idõben szükség van, de kapcsolatban, hogyan lehet egységesíteni egy társadal- nem feltétlenül veszi át a helyét a régebbieknek. Az e- mat. Az egyik a bábeli torony története, ahol az egységet mail jó a gyors üzenetküldésre, de nem képes hordozni a az egyformaság hozza létre. Ez egy olyan monokul- hivatalos levél komolyságát. Legtöbben a televízión ke- turális világról szól, ahol mindenki ugyanazt a nyelvet resztül tájékozódunk a hírekrõl, de akiket a részletek is beszélte, amire sok szervezet és társadalom is törekszik, érdekelnek, azok továbbra is újságot olvasnak.14 A rádió a vállalati kultúra és közös identitás elérése érdekében. páratlanul könnyen elérhetõ és szinte azonnal értesít a hí- Az isteni utalás, hogy „most semmi sem gátolja õket, rekrõl, a könyvre ennek épp az ellenkezõje jellemzõ: tar- hogy véghezvigyék mindazt, amit elterveznek” a homo- tósítja a tudást, vagy megállít egy adott pillanatot az idõ- genizált kultúra erejének bizonyságául szolgál (1Móz ben és segít minket emlékezni. Az összes médium közül 11,1-9). ez a legmaradandóbb forma. Érdekes, hogy a Fülöp-szi- A másik paradigma a Pünkösd, amikor az egység cso- geteken, míg drámaian nõtt az internethasználat – 2009- dálatos módon a sokféleségben született meg: Isten sok- tõl az egész helyi lakosság 25%-a, ami magasabb a fejlõ- féle néphez beszél azok saját nyelvén (ApCsel 2,1-13). dõ országok 17%-ánál és a globális szint 22%-ánál –, Késõbb Pál továbbviszi ezt abban a víziójában, amely mégsem csökkent a könyvolvasási kedv a 18-24 évesek egy olyan társadalomról szól, ahol Jézus lerombolja a fa- körében, még ha a többi korcsoportban meg is csappant ji, osztály- vagy nembeli különbségek emelte válaszfala- a könyvolvasók száma. kat (Gal 3,28). Nem kell attól tartanunk, hogy az új médiumok robba- A birodalmak idejében, de még most is, a társadalmi násszerû betörésével a könyvolvasás kimenne a divatból. beilleszkedés problémájára adott válasz az alkalmazko- Sõt, egy olyan idõben, amikor az emberek mélységet ke- dás kikényszerítése, egy domináns nyelv vagy valami resnek, még mindig a nyomtatott média képes a legjob- más egységesítõ kulturális elem segítségével, mint ami- ban megragadni az emberek lelkét és gondolatait. Nem lyen például a császárkultusz volt. Abban az új közös- véletlen, hogy a keresztény hit a Könyv vallása. Ennek a ségben, amit Jézus alapított, minden nyelv, minden törzs, jelentõségét akkor értettem meg elõször, amikor azt a minden nép és nemzet egy közös alapzaton áll, akiket az történetet olvastam, amelyben Jósiás király uralkodása egész földön uralkodó egyetlen Úrban való közös hit tesz idején megtalálják a törvénykönyvet. A könyv megtalá- eggyé. Annyira tud majd az Egyház az új korszak Jelévé lása, amely Manassé hosszú uralma alatt a porban hevert, válni, amennyire ezt a sokféleségben megjelenõ egysé- ösztönözte Jósiás reformjait (2Kir 22-23). Amikor egy get vizualizálni tudja, azt a nagy sokaságot minden törzs- generáció elfelejt valamit, a Könyv az, ami megõrzi és bõl és népbõl, nyelvbõl és nemzetbõl, akiknek az ember- visszahozza az emberek kollektív emlékezetét, a Könyv sége a megszokott komfortzónákon kívül is újjászületik. visz vissza a gyökereinkhez, emlékeztetve arra, kik is va- Ahogy a mondás tartja: „madarat tolláról, embert barát- gyunk és kihez tartozunk. járól”. Szeretünk a hasonszõrûekkel barátkozni. A vilá- Ami engem illet, nagyon hálás vagyok a fordítók hát- gon az egyház az egyetlen olyan szociális csoportosulás, országban végzett csendes munkájáért. Õk azok, akik amely arra indít, hogy olyan emberekkel legyünk együt- miközben Isten Igéjét saját nyelvünkre fordítják, õsi mí- t, akik mások, mint mi. A közöttünk munkálkodó Lélek toszaink és történeteink tárházát is átírják és írásba fog- ereje által, koreaiak és japánok, szerbek és horvátok, lalják, amely különben örökre elveszne a következõ hutuk és tuszik, tamilok és szingalézek, zsidók és arabok, nemzedékek számára. Nyelvek és kultúrák, melyek amerikaiak és a harmadik világ kizsákmányolt népei ké- egyébként már kihaltak volna, új életre támadnak az Ige pessé válnak áttörni az ellenségeskedés választófalait és által, ami mostanra saját világaikba lett kódolva és be- Krisztusban eggyé válni. ágyazva. A kommunikációs szakemberek szerint nem tudunk Úgy tûnik, hogy nem annyira a könyv, mint médium nem kommunikálni. Egyfolytában mondunk valamit, avult el, hanem sokkal inkább az az absztrakt, bal agyfél- szavakkal, vagy azok hiányával. A becslések szerint az tekés linearitás, ami köréje épült. Az új média nyelvén egy kultúrához tartozó emberek társalgása csak 30%-ban beszélõ fiatalok mégis Harry Potter könyveket olvasnak. verbális, a maradék 70% nonverbális. Gyanítom, hogy az Az irodai dolgozók is õsi nyelvünkön íródott regényeket ázsiai kultúrákban, ahol a kommunikáció mintázata sok- olvasnak munkába menet, amelyek sok pénzt hoznak a kal indirektebb, az ilyen „metaüzenetek” százalékos ará- kiadóknak. nya még magasabb, talán 90% is lehet. Az is tudvalevõ, Vissza kell térnünk a Történethez, a képzelet alkotása- hogy amikor egy helyzetben a verbális és a nonverbális ihoz, azokhoz a vizuálisan gazdag, szimbólikus elbeszé- jelek ellentmondanak egymásnak, az emberek a nonver- lési formákhoz, amiket Jézus példabeszédeiben vagy Já- bális jeleknek hisznek. nos Jelenéseiben találunk, amelyeket a bal agyféltekés Ez azt jelenti, hogy nincs olyan pillanat, amikor nem emberek a legjobban furcsállnak. teszünk bizonyságot valamirõl. Vagy Isten és az õ orszá- ga jelenlétérõl, gyógyító és megbékítõ erejérõl tanúsko- Az Egyház, mint Jel. Az egyház az elsõdleges közös- dunk, vagy pedig tagadjuk õt azzal, akik vagyunk, és ség, amelyben egy új „társadalmi képzetvilág” konkrét ahogy közösségként élünk.

117 Olyan idõket élünk, amikor az emberek a személyes- Mindennek a kiindulópontja pedig a Biblia, ami a kultú- ségre vágynak, kimenekülni abból a steril, hangtalan gé- rákat megérintve átformálja a nemzetek szociális szerke- pezetbõl, melyben a modern ember kénytelen élni. zetét. Andrew Walls, missziológus-történész így írja le Azokban a társadalmakban, ahol a kapcsolatok csupán ezt a folyamatot: funkcionálisak, és ahol a hitet is eszközzé degradálták – „Az Igének át kell járnia azokat a sajátos gon- terápiák segédeszközévé, vagy, hogy segítségével a dolkodási sémákat, rokoni hálózatokat, speciális gondterhelt és stresszes embereket egészségessé és bol- cselekvési módokat, amelyek egy nemzetet egysé- doggá tegyék – mély vágyakozás él az emberekben a gessé, koherenssé és önazonossá tesznek. Át kell maradandó kapcsolatokra és a meghitt közösségre. Lát- járnia a közösség mentális és erkölcsi folyamatait, hatjuk ezt a bandákba verõdött utcagyerekeknél, vagy a közösség döntéshozatalának módjait.”15 azoknál az internet felhasználóknál, akik elsõdlegesen Nekünk pedig, akik multikulturális világban élünk, szociális célokra használják ezt a médiumot. Úgy érzem, azt kell megtanulnunk, hogyan lehetünk igazán sokszínû hogy egy olyan világban, ahol az emberek végképp bele- globális közösséggé. Nemcsak hogy szép és gyönyörûsé- fáradtak abba, hogy elszigetelt, bezárkózott individuu- ges, ha a testvérek egyetértésben élnek, ahogy a zsoltár- mok legyenek, a Facebook és más hasonló közösségi író írja, de az Úr is akkor küld ránk áldást, ha különbö- médiahálózatok megpróbálják újraépíteni a régi szemtõl- zõségeinkben is együtt vagyunk és egymás mellett ál- szembeni közösséget, amit a modernizáció óta egyre in- lunk (Zsolt 133). kább elveszítettünk. Fordította: Kiss Eneh Persze vannak elõnyei annak, ha az ember párbeszé- det folytathat a világ különbözõ részein élõ társaival. JEGYZETEK Feltételezem, hogy ezért van 200 millió blogíró világ- szerte. Valaha azt mondták Soren Kierkegaardról, 1 Peter L. Berger, és mások, The Desecularization of the World, hogy azért volt belsõ monológra ítélve, mert egész Dáni- Resurgent Religion and World Politics, Ethics and Public Policy ában nem volt senki, akivel beszélgetni tudott volna. Center and Wm. B. Eerdmans Publishing Company: Washington D.C. and Grand Rapids, Michigan, 1999. Azonban, mindez mégiscsak virtuális, és a technológi- 2 Stephen Neill, Religion and Culture: A Historical Introduction, ának is határai vannak. Ahogy mondják, egy kézfogást The Gospel and Culture, John RW Stott and Robert T. Coote, eds., nem tudsz elfaxolni, vagy, ahogy egy tévéreklám félre- William Carey Library, Pasadena, CA, copyright by Lausanne vezetõen ígéri külföldön dolgozó vendégmunkások csa- Committee for World Evangelization, 1. o. 3 Majid Tehranian és Katharine Kia megjegyzése: „Egy afrikai falu- ládtagjainak a telefon nem tudja „hazahozni õket”. Sem- ban párhuzamosan lehetnek jelen a premodern, a modern és a poszt- mivel nem tudsz helyettesíteni egy ölelést, vagy egy tá- modern élet jelei ugyanazon térben, magukba foglalva az ekét, az vol levõ anya érintését, aki az arab-sivatagban robotol, automobilt, a Coca Colát, Madonna slágereit és félmeztelen képeit.” vagy Hong Kongban és Szingapúrban vezeti karrierista Lásd: That Recurrent Suspicion: Democratization in a Global nõk háztartását, saját gyermekeit felügyelet nélkül hagy- Perspective, The Democratization of Communication, Philip Lee, szerk., University of Wales Press: Cardiff, 1995. va. A gyökérvesztett emberek gyakran válnak erõszakos- 4 Tu Wei-Ming, Multiple Modernities: A Preliminary Inquiry into sá vagy betegednek meg, csak mert elszakadnak lényük the Implications of East Asian Modernity, Culture Matters, How legbensõbb részétõl. Nem igaz az, hogy ide-oda sodródó Values Shape Human Progress, Lawrence E. Harrison and Samuel világpolgárok lehetünk állandó lakóhely nélkül. Arra va- P. Huntington, szerk., Basic Books: New York, 2000. 5 Peter L. Berger and Samuel P. Huntington, szerk., Many gyunk teremtve, hogy gyökeret eresszünk azon a helyen, Globalizations, Cultural Diversity in the Contemporary World, amit Isten kijelölt nekünk (ApCsel 17,26). Saját magunk Oxford University Press: New York, 2002. vesztére sértjük csak meg ezeket a határokat. 6 A folyékony modernitást’ Zygmunt Bauman úgy definiálja, hogy Ma, sokkal inkább, mint valaha, a gyülekezeteknek „folyamatos bizonytalanságban élt élet.” Bauman a ‘posztmodern’ meg kell találnia azt a hitelesen személyes hangot, amely jelzõ helyett jobban szereti ezt a kifejezést használni. Liquid Life, Polity Press: Cambridge, 2005, p.2. az emberek identitásának a mélységeit szólítja meg az- 7 Daniel Katz, Psychological Barriers to Communication címû cik- zal, hogy elmondja, kiknek álmodta meg õket Teremtõ kében éleslátóan jegyezte meg: „Míg a kommunikáció fizikai hatá- Istenük. Kísérnünk kell az embereket abban a küzdelem- rai rohamosan megszûnnek, a pszichológiai akadályok megmarad- ben, ahogy transzlokális közösségekként definiálják újra nak.” Lásd: Annals of the American Academy of Political and Social Science, 1947. önmagukat, és megoldást kell találnunk azon gazdasá- 8 Vinoth Ramachandra, Subverting Global Myths, Theology and gok hosszútávú fenntartására, melyek kényszerítve érzik the Public Issues Shaping our World, IVP Academic: Downers magukat arra, hogy szétszórják az embereket a túlélés ér- Grove Illinois, 2008, p.113. dekében. 9 A UNDP Human Development Report utána járt ennek az egyre nö- vekvõ egyenlõtlenségnek. 1992-ben a társadalmak leggazdagabb és legszegényebb 20%-ának jövedelme közötti különbség 60-szor na- Befejezésképpen, soha nem szûnök meg csodálkozni gyobb volt, mint a 60-as években, amikor ez a szám 30-szoros volt. azon, hogy a világegyetem Istene zsidóként jelent meg. A 90-es évek végére ez a szám a 89-szeresre ugrott. Volt történelme, kultúrája, és nemzetisége, az a földrajzi 10 Idézet Travis Smiley On The Future of Capitalism c. cikkébõl, hely és az az idõszak határozta meg, amiben élt. El tudjuk Time Magazine, 2009. május 25. 11 Cindy Wooden, Not an Easy Read: Survey Indicates Bible Hard to helyezni õt az idõszámításban. Egyetlen másik vallás sem Read, Vatican Letter, 2008, május 2, Catholic News Service. beszél így Istenrõl, legfeljebb isteni „avatárokról” hallunk, 12 Míg Norvégiában mindössze 20%, Franciaországban 25%, Nagy- akik leszállnak a földre és gyors látogatásokat tesznek. Britanniában 29%, Hollandiában 33%, Kanadában 45%, és az USÁ- Ugyanígy, nekünk is ügyelnünk kell rá, hogy minden, ban 67% a vallásosság aránya. Az is említésre méltó, hogy a fõbb amit teszünk, az emberek önazonosságában gyökerez- európai országokban (Nagy-Britanniában, Franciaországban, Né- metországban) élõ muszlimok jobban azonosulnak tartózkodási hezen, és így újra felfedezhessék elvesztett identitásukat és lyükkel, mint az átlag népesség, az új hazájukhoz való feltételezett közösségüket, és megtalálják helyüket Isten világában. hûtlenségük ellenére. A brit muszlimok 77%-a azonosul lakóhelyé-

118 vel, míg az átlag népesség 50%-a, a német muszlimok 40%-a, míg 14 Egyetemesen a televízió marad az elsõdleges hírforrás, bár a fiata- az átlag népesség 32%-a, a francia muszlimok 52%-a, míg a népes- lok körében ezt kezdi felváltani az internet. A National Statistics ség kicsit kevesebb, mint 55%-a. (Gallup Poll és Coexist Foundation Office 2006-os felmérése alapján a filippínó népesség 61,8%-a tévé- szerint, Agence France Press, 2009, május 8. zik, a 2009-es Nielsen Media Index alapján az emberek 60,1%-a 13 Jayakumar Christian, Powerlessness of the Poor, Toward an azonban továbbra újságot is olvas. Alternative Kingdom and God-Based Paradigm of Response, 15 Andrew F. Walls The Missionary Movement in Christian Ph.D. Thesis, Fuller Theological Seminary, Pasadena, CA. 1994, History: Studies in the Transmission of the Faith, Mayknoll, pp.199, 262, 334. Orbis Books: NY, p.50.

Az osztrák reformátusok Kálvin ünneplése

Johannes Calvin zum 500. Geburtstag (Festgottesdienst, Festakt und Wissenschaftliches Symposion). Universität Wien, Evangelisch-theologische Fakultät, Wien, 2009.

Kálvin személyével kapcsolatban egész Európát átfo- miként jelent meg az európai dimenzió Kálvin levelezé- gó megmozdulások sora zajlott születésének 500. évfor- sében. A professzor felvázolja, hogy mely személyekkel dulóján, 2009-ben. Így történt ez Ausztriában is, ahol az folytatott rendszeres levelezést a genfi reformátor: Hein- osztrák reformátusok június 14-16. között ünnepi isten- rich Bullinger zürichi, Guillaume Farel neuchâteli, Pierre tisztelettel, ünnepi elõadással és tudományos konferenci- Viret lausanne-i és Philipp Melanchthon wittenbergi re- ával emlékeztek a reformátorra. Az eseményekrõl beszá- formátorokkal viszonylag intenzív kapcsolatban állt. moló kötetet a Bécsi Teológiai Fakultás adta ki. Már ezek a levelek is jelzik azt, hogy Kálvin területileg Az ünnepi elõadást a Nemzetközi Kálvin Kongresszu- nem zárta le mûködését Genf kantonra nézve. Ugyanezt son is elõadó zürichi professzor Emidio Campi tartotta. a kitekintést jelzik az 1547 és 1555 között megjelent új- Elõadásában rövid áttekintést ad Kálvin életérõl és teológi- szövetségi kommentárjai is, amelyek közül nyolcat würt- ájáról, végül Kálvin János idõszerûségének kérdését tár- tembergi, angol, lengyel és dán uralkodóknak vagy elõ- gyalja. A reformátor életének összefoglalását egy Barth kelõknek ajánlott. A szülõföld iránti ragaszkodásának Károly idézet adja: „Kálvin nem volt hõs és nem is alkal- köszönhetõek a Franciaországba irányuló levelek, ám a mas arra, hogy hõsként tiszteljük. Õ csupán az isteni ige el- többi, fent felsorolt ország közül Lengyelország felé irá- sõ szolgája akart lenni. Nem kívánta, hogy tiszteljék vagy nyult leginkább Kálvin János figyelme. ünnepeljék, vagy akár csak szeressék, hanem csak annak A keleti országok közül Lengyelország mellett Ma- az ügynek a tanúja akart lenni, amelyhez elkötelezte ma- gyarország emelkedik ki, amely befogadta Kálvin tanait gát.” (15.) Az Isten ügyéhez való ragaszkodásában formál- és egyházkormányzati elképzeléseit. Kálvin magyaror- ta teológiai gondolkodását. Ennek megfelelõen mondja ki szági fogadtatásáról Vladár Gábor pápai rektor számolt a reformátor, hogy az egyház ott van jelen, ahol Isten igé- be elõadásában. Tekintettel arra, hogy tõlünk nyugatabb- jét hirdetik és meghallják és a sákramentumokat Krisztus ra nem sokat tudnak a magyarországi reformáció helyze- rendelése szerint szolgáltatják ki. Az igét nem elég tehát térõl és annak kezdeti sikereirõl, éppen ezért fontos volt hirdetni az egyházban, hanem követni is kell! Vagyis a ke- az elõadásban tisztázni az alapfogalmakat. A kálvini ta- resztyén ember tiszte nem fejezõdik be a prédikáció meg- nok befogadása nem szolgai vagy szószerinti átvételt je- hallgatásával. Tovább zajlik a hétköznapi életben, a feleba- lent, hanem egy hatástörténeti folyamatot, amely formál- ráti szeretet gyakorlásában. Kálvin gondolkodásának idõ- ta a magyar egyházak életét. A magyar területek nem csu- szerûségét pedig abban mutatta meg Campi professzor, pán a mai Magyarországra terjednek ki, hanem a korábbi, hogy nem az aktuális pénzügyi, természeti kérdésekben ad elsõ világháború elõtt ismert országra. Végül pedig a re- választ a reformátor, hanem az emberi lét alapvetõ kérdé- formáció kezdeteinek és formálódásának bemutatása is a sének felvetésében idõszerû: „Micsoda az ember”? (21.) fontos alapvetések közé tartozott. Kálvinnak magyar ta- A tudományos konferencia keretében 5 elõadás hang- nítványai alig lehettek és levelezésében sem nagyon em- zott el. Karl Schwarz bécsi professzor egy 20. századi lít Magyarországon mûködõ reformátorokat. Éppen ezért osztrák Kálvin kutató, Josef Bohatec életébe és munkás- hatását közvetett hatásként kell megragadnunk. Ezek kö- ságába ad belepillantást. Megrázó élményt jelentett elol- zül az elsõ Méliusz Juhász Péter munkája, aki 1563-64- vasni Bohatecnek Herman Bavinck amszterdami pro- ben, tehát még Kálvin életében, kiadta az 1542-es genfi fesszorhoz 1912-ben írt levelét, amelyben a kutatásaihoz káté magyar fordítását. A latin nyelvû káté hitvallási irat- szükséges könyveket kéri kölcsön, tekintve, hogy saját ként való említése történik meg az 1562-es tarcali zsina- eszközeibõl nem tudja az összes mûvet beszerezni, hi- ton, míg 1566-ban a gönci zsinat Kálvin kátéjának tanul- szen ahogyan a levélben írja: „szegény vagyok”. (35.) mányozását írja elõ. Az Institutio magyar fordítására Mindezek ellenére törekszik Kálvin életmûvének és gon- azonban még hat évtizedet várni kell. Csak 1624-ben je- dolkodásának feltérképezésére, amelyet életének további lenik meg Szenci Molnár Albert fordításában. Vladár Gá- 42 esztendejében meg is tett. bor, Kálvin közvetett hatásaként kiemeli Méliusz Juhász A Pápai Református Teológián jól ismert erlangeni Péter úrvacsoratanát, Károlyi Gáspár bibliafordításának professzor, Alasdair Heron arról tartott elõadást, hogy széljegyzeteit, amelyek Kálvin kommentárjaira nyúlnak

119 vissza, valamint Szenci Molnár Albert 150 zsoltár-fordí- egyház egységérõl, valamint a református reformáció tását. Kálvin tanainak és gondolatainak megjelenését lát- ökumenikus jelentõségérõl beszélt. Kálvin gondolatai hatjuk Magyarországon a presbitériumok 17. századi fel- ugyanis erõteljes hatással lehetnek a katolikus-protestáns állításában, az ellenállási jognak az erdélyi fejedelmek ál- közeledésre, vagyis az ökumenikus mozgalom megele- tali alkalmazásában. A 17. században aztán az ellenrefor- venedésére. Kálvin egyházról alkotott felfogását nagyon máció szorításában egyre inkább elvesznek a teológiai jól megmutatja az Institutio 1559-es kiadásának IV. ré- gondolatok. Kálvin újrafelfedezése a 20. század elejére sze. Kálvin számára az egyház nem csupán Krisztus tes- tehetõ, amikor 1909-ben, Kálvin születésének 400. évfor- te, hanem „mindannyiunk édesanyja” (102.) Kálvin szá- dulóján megjelent Kálvin több mûvének fordítása, vala- mára éppen ezért az egyháznak és az egyház egységének mint egy nagy ívû Kálvin életrajz. mindig láthatónak kell lennie. Ökumenikus szemszögbõl A konferencia negyedik elõadását James-Alfred Loader fontos a reformátornak a különbözõ tisztségekrõl alko- bécsi professzor tartotta, Kálvin és az Énekek-éneke cím- tott felfogása. Az egyház ugyanis a kegyelem kincseit a mel. A reformátor errõl a könyvrõl nem írt kommentárt és tisztségeken keresztül osztja szét. Ezekre a tisztségekre prédikációt sem tartott. Mégis megjelenik az Institutioban pedig Isten hív el és tesz alkalmassá a szolgálatra. Kál- és az egyik levelében is ez a bibliai könyv. A bécsi pro- vin alapvetõen „egyházi teológus” (111.) volt. Luther az fesszor Kálvin János viszonyát az Énekek-énekéhez két egyetemi teológiából indult ki, az egyházról pedig úgy fontos pontban vázolta fel: Kálvin elutasítja ennek a gondolkodott, hogy majd magától fejlõdik. Kálvin azon- könyvnek az allegorikus magyarázatát, ugyanakkor eluta- ban hangsúlyozta, hogy az egyház egységét õrizni kell, sítja az értelem szerinti, tehát erotikus magyarázatát is. Ez miközben a szétszóratott gyülekezetek erejét ki kell utóbbi jól érzékelhetõ a Sebastian Castellioval való össze- használni. ütközésében. Kálvin így ír errõl: „Õ (t. i. Castellio) ugyan- A reformátor, Kálvin János élete és teológiája újabb is úgy értékeli az Énekek-énekét, mint pajkos és obszcén ismeret-szeletekkel bõvülhet, ha elõvesszük és forgatjuk dalt, amelyben Salamon az õ szemérmetlen szerelmi az osztrák reformátusok által kiadott könyvet, ugyanak- ügyeit írja le.” (78.) Kálvin számára ennek a bibliai kor ismereteket szerezhetünk a szomszédunkban, szinte könyvnek az értékelését a 45. zsoltár adja meg, ahol a ki- elenyészõ kisebbségben élõ reformátusok életérõl is. rály Krisztus alakját formázza, a király menyasszonya pe- Ezen ismeretek megszerzése azért is fontos, mert a ma- dig az egyházat mutatja. Ezt a rövid bemutatást fejti ki bõ- gyar és osztrák protestánsok élete, mind a reformáció el- vebben az Énekek-éneke. Vagyis ez a bibliai könyve nem terjedésében, mind elnyomásában, mind pedig megmara- erotikus ének, hanem a 45. zsoltár bõvebb kifejtése. dásában, az eltelt évszázadok során teljesen összefo- A konferencia ötödik, egyben utolsó elõadását Martin nódott! Friedrich bochumi professzor tartotta, aki Kálvin és az Szabó Elõd

KÖNYVSZEMLE

Örömhír cigányoknak is Ökumenikus tanulmányi füzetek, 22. szám

Kiadja az Ökumenikus Tanulmányi Központ (1114 Budapest, Bocskai út 15.) 2010. Szerkesztette D. Dr. Tóth Károly ny. református püspök, az ÖTK elnöke. A kiadvány a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásával jelent meg.

Az Ökumenikus Tanulmányi Központ húsz éve ad ki kérdésre: „Miért ez a téma?” – válaszában legalább há- tanulmányi füzeteket az egyház és a társadalom aktuális rom okot említ, amiért ez a kötet napvilágot látott. Min- kérdéseirõl. Mostani, 22. számú füzete határainkon is denek elõtt a hit parancsát, amellyel az egyház megszó- túlmutató kérdésrõl, a cigányság felzárkóztatásáról szól, líthatja Európa legnagyobb és legmélyebb szegénység- keresztyén szerzõk olvasatában. A 140 oldal terjedelmû ben élõ kisebbségét. A határok megnyílásával az Európai kiadványban 9 szerzõ szólal meg, az evangélikus, refor- Unió földrajzi térségébe helyezve ennek a megszólítás- mátus, baptista, metodista és pünkösdi egyház tagjaként nak térbeli jelentõsége is óriásira nõtt, és az idõ dimen- vagy tanárként, és adja közre gondolatait. A szerkesztõ zióját is mélyebben kell megérteni, hiszen ma már a ke- Tóth Károly ny. református püspök az elõszóban föltett resztyén egyházak együtt, ökumenikus távlatban gondol-

120 kodhatnak és szolgálhatnak a hozzávetõlegesen 12-15 lizációra, hogy szociálisan érzékeny, az egészségügyben milliós európai cigányság fölemeléséért, és immár együtt különösen tevékeny és foglalkoztatja az oktatásügy, a ta- hirdethetik „az Úr kedves esztendejét” (Lk 4,18-19). nulás, továbbtanulás kérdése. A szerzõ hisz abban, hogy Az elsõ tanulmány szerzõje a kötet szerkesztõje Tóth a társadalom befogadó készségét Isten igéjével fokozni Károly Ph.D., Bibliai antropológia címû munkája – lehet. ahogyan a cím is kifejezi – igei alapon álló „embertan”, amely a teremtés, a bûnbeesés és a megváltás nagy ívé- Landauer Attila, a Magyarországi Református Egyház be helyezi el a teljes emberré válás lehetõségét. Isten, az Zsinatának cigányügyi megbízottja „A magyarországi özönvíz után – bár az ember esendõ és bûnös – mégis cigányok – népcsoportok és nyelvek” címû tanulmá- szövetséget köt vele: „Íme, szövetségre lépek veletek és nyát azzal indítja, hogy a téma feldolgozásához a legké- utódaitokkal” (1Móz 9,9) „Ez az elsõ evangélium. A zenfekvõbb támpontot a különbözõ cigány közösségek nagy örömhír kezdete.” Isten, egyszülött Fiában, Jézus anyanyelvei nyújtják. A hazai cigányság három nagyobb Krisztusban pedig az egész emberiséget megáldotta… „a csoportja: a magyar anyanyelvû magyarcigányok, a ma- teljes emberré válás lehetõsége nyílt meg elõttünk. Szü- gyar és cigány anyanyelvû oláhcigányok és a magyar és letésünknél fogva hajlamosak vagyunk a bûnre de még- román anyanyelvû beás cigányok. Részletesen és ponto- sem a bûn az ember rendeltetése. Ezért minden emberel- san ír mindhárom csoport betelepülési idejérõl, az orszá- lenes tett bûn. A krisztusi hit senkirõl sem mondhat le”. gon belüli elhelyezkedésérõl, õsi foglalkozásaikról, nyel- A szerzõ bibliai alapvetése a jövõ nemzedékekhez is vük használatáról, változásairól, jellegzetes vezetékne- szól, mert a modern embernek, a technika és a tudomány veik kialakulásáról, kultúrájukról és fölsorolja a három vívmányaitól megittasodott nemzedékeknek is önvizsgá- cigány népesség alcsoportjait is. A szerzõ, tanulmányát latot kell tartania: kihez is hasonlít? Kihez is tartozik? nem csupán leíró munkának szánja, hanem mindenek- Meglátja-e a legkisebb ember arcán is Isten vonásait? elõtt továbbgondolásra ajánlja azoknak, akik a cigányság Hiszen minden embernek, legyen bár szegény, vagy gaz- témakörében behatóbban kívánnak elmélyedni. Értékes dag, egészséges, vagy beteg, idõs, vagy fiatal, bõre szí- kiegészítésül részletes forrásmunka felsorolással zárja nére tekintet nélkül Istenhez tartozónak kell éreznie ma- tanulmányát, általános, bevezetõ munkák, cigány nyel- gát. Ezt nem csupán a teremtettsége folytán, hanem a vek, nyelvváltozatok, nyelvi helyzet, szociológia, statisz- Krisztusban való méltóságra emeltetése miatt érezheti. tika, néprajz, kulturális antropológia, történelem, kuta- Jézus Krisztus a második Ádám, akiben az új ember-lét- tástörténet felosztásban. Az ajánlott forrásmunkák mu- re, méltóságra teremtettünk. A hitnek ez a fölismerése és tatják azt, hogy nyelvi, kulturális, néprajzi, történelmi, elfogadása határozhatja meg a másik emberhez való vi- szociológiai vonatkozásban Magyarországon az elmúlt szonyunkat. évtizedekben milyen mélyreható és alapos kutatások tör- téntek. Csuhai József, a Magyar Baptista Egyház cigánymisz- sziójának koordinátora. „Az evangélium erejével a ci- Surman László író, költõ, az Evangéliumi Pünkösdi gányokért” címû tanulmánya szintén igei alapvetés. Az Közösség Országos Cigánymissziójának gyülekezet- egész társadalom keresi ugyan a problémák megoldását, plántálás- és munkacsoport vezetõje, „A roma vallásos- a hívõ ember azonban meggyõzõdéssel vallja, hogy Is- ság sajátosságai” címû tanulmánya bevezetõjében tennel együtt könnyebb megtalálni. Nem csak a cigány- hangsúlyozza, hogy „a cigányság vándorló életmódja ság életében, hanem a magyarság Istentõl eltávolodott folyamán állandó társadalmi hatások, ok és okozati ösz- életvitelében is mélyek a problémák. „Amennyiben az szefüggések viszontagságainak »köszönhetõen«, folya- egyház visszanyeri ízét, mennyei ragyogását, akkor a matosan változó sajátossági formát mutat”. Ír a romák társadalom is elindulhat a gyógyulás útján.” – írja. Vall- kultúrájáról, név szerint is megemlít írókat, költõket, ja, hogy akkor fog ismét emelkedni az egyházba lépõk méltatja muzikalitásukat és képzõmûvészetüket. Na- száma, ha az egyház hitelesen tudja éreztetni az embe- gyobb terjedelmû és néprajzi értékû a második fejezet, rekkel, hogy egyáltalán nem a belépés a fontos, hanem amely a „Babonák és hiedelmek” címet kapta. A szüle- maga az ember. Több, Szentírásból vett igével támasztja tés, a keresztelõ, a házasság, a halál, a temetés szokásait alá a gondolatot, hogy „nem személyválogató az Isten, írja le, külön ír az u.n. „Romani Kris”-rõl, a cigány tör- hanem minden nép között kedves elõtte, aki féli õt és vényrõl. Mindezek után tér rá a tanulmány címadó témá- igazságosan cselekszik” (ApCsel 10,35). Nem elég ci- jára, a cigány vallásosságra, ahol a bevezetõben említett gány testvéreinket tagként integrálni az egyházakba, ha- többségi társadalmi hatásokat hangsúlyozza. A cigány- nem tanítani is kell õket. Olyan emberekké segíteni, akik ság általában ahhoz az egyházhoz kötõdik, amely lakó- maguk is tovább tudják majd adni az evangéliumot. helyén domináns, sok, korábban felvett vallási szokást, Gyakran az írni-olvasni is nehezen tudók éppen a Szent- esetenként babonát is megtartva. Örvendetes, hogy egy- írás olvasása, tanulmányozása során lesznek kiváló re több cigány származású lelkész van, mind a történel- misszionáriusok, szolgálattevõk. Az egyház szerepe a mi, mind a kisegyházakban. A karizmatikus irányzatok társadalomban továbbra is a só és kovász szerep, miköz- követõinél a vallásosság életforma, és rendszeres a rész- ben azt is tudja, hogy Isten adhat egyedül ébredést, meg- vétel a gyülekezet életében. Zárógondolatként õ is hang- térést. Éppen ezért, az értük való szüntelen imádkozás is súlyozza azt, hogy a cigányság, amelyet „etnikum”-ként az egyház feladata. tart számon a többségi nemzet, egyúttal megfosztva a Csuhai József tanulmánya további részében ismerteti, „nemzetiség” fogalmától – „Isten elõtt olyan kegyelemre hogy a baptista egyház hogyan tudja valóra váltani a fen- talált, amely egyenlõvé teszi a világ minden egyes nem- ti teológiai szempontokat. Azzal, hogy kész az evange- zetével.”

121 Csonka József Ph.D. református missziós lelkész, a vel. A keresztyén családokban tisztességes, becsületes, Reménység Háza Cigánymissziós Alapítvány kuratóriu- közösségi áldozatokra is képes, tisztán látó gyermekek mának elnöke „A cigány holokauszt” címû hiánypótló nevelõdjenek, olyanok, akik nem félnek és nem zárkóz- tanulmányában rávilágít az elõítéletek és üldöztetés oka- nak el a cigányoktól, hanem megismerésükre töreked- ira, a fajelmélet és a nacionalista ideológiák kialakulása nek. Ez önmagában is hathat az elõítéletesség ellen. A ci- után, taglalja a Harmadik Birodalom irányelveit és intéz- gányokhoz való viszonyunk hit kérdése és az egyházak- kedéseit a cigányok deportálására. A megszállt területek nak a jövõben többet kell tenni értük. országait, és Németország szövetségeseit egyenként fel- Másik tanulmánya „Cigányok és a bûnözés” címû, sorolva adatokat is közöl a cigány holokausztról, bár a „Ahogyan egy börtönben is szolgáló református lel- cigány áldozatok számát illetõen még mindig csak be- kész látja” alcímmel. Börtönlelkészi tapasztalatai alap- csült adatokra támaszkodhatunk. Külön fejezetet szentel ján tárja föl a bûnözés okait, a cigányoktól elkövetett a kor magyarországi állapotainak ismertetésére. Össze- bûntetteket, a bûnözés következményeit és fölteszi a foglalójában, említi, hogy még ma is – hatvan év után – kérdést is: ki a felelõs? Miközben a társadalom nagy alig beszélnek a cigányság tragédiájáról – mint népírtás- szervezetei – és az egyházak is – tehetnek arról, hogy ról. A szerzõ gazdag forrásjegyzéket is közöl, a téma toma hazánkban ilyenek a viszonyok, „Az egyes emberek vábbi kutatói számára, köztük több külföldi szerzõ mû- egyenként is felelõsek az ország erkölcsi állapotá- vét is megemlítve. ért…Ahhoz, hogy élhetõbb legyen ez az ország, hogy az emberek jobban érezzék magukat…hogy a felnövekvõ Derdák Tibor, a Dr. Ambedkar Gimnázium igazgató- nemzedéknek jobb lehessen a jövõképe, javítani kell a ja, (Dzsaj Bhim Közösség) tanulmányának címe: közerkölcsöket”. „Együtt? Külön? – A cigányok gondjainak megoldá- Ahogyan a bibliai József és Pál apostol is – igaz, ár- sáért” . A szerzõ a cigány fiatalok tanítása, és a velük tatlanul – börtönben volt, kisebbségiként a többségi nem- való foglalkozás révén, sok cigány család „sokféle zet felügyelete alatt és Istennek gondja volt rájuk, éppen gondját ismeri, az írástudatlanságtól az eladósodottsá- úgy látja Isten a börtönökbe került cigányembereket, gig, az áldozattá válástól a bûnözésig.” Tapasztalata akik büntetésüket töltik. De a keresztyénségnek arra is szerint, az egyik gond mögött mindig ott a másik. Úgy gondolnia kell, hogy Istennek ezekkel az emberekkel is látja, hogy a hazai cigányság legproblémásabb rétege terve van, és látja helyzetüket. A szerzõ szívesen végez még mindig kívül esik az egyházi közösségek látókörén. börtön-lelkészi szolgálatot. Nem csupán azért, mert a ra- Mivel a mélyszegénységben élõkkel többnyire nem le- boknak az evangéliumot hirdetheti, hanem érzi, hogy ne- het az istentiszteleti alkalmakon, a templomban talál- ki, személy szerint is építõ ez a szolgálat, hiszen Krisz- kozni, ezért a gyülekezeti élet sokszínûsége lehet a be- tus követése igazán ebben mutatkozik meg. fogadás terepe. Fölsorolja a különbözõ felekezetek sze- retetszolgálati lehetõségeit és azokat a pozitív diszkri- Tóth Károly Ph.D. ny. református püspök, az Öku- minatív eszközöket, amelyekkel a cigány családok még menikus Tanulmányi központ elnöke, „Az Európai mélyebbre süllyedését meg lehetne akadályozni (szoci- Unió a romákért” címû tanulmánya fontos és aktuális ális munkások alkalmazása, kamatmentes karitatív hitel tájékoztatást nyújt azokról az erõfeszítésekrõl, amelye- folyósítása, elõfizetéses mérõóra fölszerelése, második ket az EU a romák ügyében folytat. Az EU területén élõ esély típusú középiskolai lehetõség, felzárkóztató okta- roma nemzetiségû kisebbséget ma 10-12 millióra be- tás, felnõtt általános iskolás képzés, speciális készség- csülik. (más becsült adatok közelítik a 15 milliót). Az fejlesztés). Az egyház és a társadalom közös dolga, EU, fennállása óta, fokozatosan fordít figyelmet a ki- hogy a külvilág felõl a zárt cigány közösségekhez érke- sebbségek – köztük a romák – gondjaira, de ez a figye- zõ ingereket „élvezhetõvé” tegye. Erre is mutat példá- lem a 2004-es és 2007-es bõvítéssel még erõteljesebbé kat, utakat. Úgy tapasztalja, hogy „az egyházak jelenlé- vált, hiszen ekkorra „az európai roma kisebbség zömét tére, tevékenységére a romák körében nagyobb szükség magában foglaló területek kerültek az Európai Unió van mint valaha. Fontos jelzés az állam részérõl, hogy szervezeti keretei közé.” Hazánk 2004-ben csatlakozott ezen a területen a legmagasabb rangú állami vezetõ további 9 országgal, a 2007-es bõvítéssel pedig, Romá- posztjára gyakorlott lelkipásztor kapott kinevezést 2010 nia és Bulgária is EU tagállam lett. A tanulmány felso- nyarán.” A cigányok gondjainak megoldásában szükség rolja és részletezi az EU, a különféle alapok létrehozá- van egyrészt széles látókörû országos koncepcióra, de sára tett erõfeszítéseit, és roma-ügyekben összehívott ugyanolyan fontossággal bír a helyi, mindennapos apró- konferenciáit. Az elsõ roma-értekezletet 2008-ban szer- munka, és mindezeknek a felebaráti szeretet jegyében vezték Brüsszelben, amelyen elhangzott, hogy az EU kell mûködni. stratégiailag koordinálja és pénzügyileg segíti õket, a „strukturális alap” révén, valamint további alapokból Hadházy Antal Ph.D. református lelkipásztor, fõisko- nyújtott támogatásokkal. Itt fogalmazták meg, hogy a lai tanár, két tanulmánnyal szerepel a kötetben. Elsõ ta- felzárkóztatásra már korábban létrehozott és mûködõ nulmánya az „Elõítéletek ellen” címet viseli. Miközben intézmények aktivitását fokozni kell. A második roma- pontosan definiálja az elõítélet fogalmát, úgy véli, hogy csúcs viszonylag rövid idõn belül (2010-ben Cor- az eredményes cigánymisszió legfõbb akadálya az dobában) követte az elsõt. Itt határoztak arról, hogy a elõítélet. Ennek lebontásához segítségül hívja a Szent- nemzeti programokba beépítik az EU-Bizottság új, in- írást, illetve az lenne az optimális, ha az egyháztagok tegrációs tervét. Alapjogokról: az oktatás, a munka, a össze tudnák egyeztetni Isten mindenek fölött való tisz- lakhatási lehetõség és az egészségügy témájáról szület- teletét, szeretetét, az embertárs feltétel nélküli szereteté- tek határozatok. 2011 elsõ félévében Magyarország az

122 EU soros elnöke és itt is kiemelt feladatként szerepel a Bakay Péter a Magyarországi Evangélikus Egyház romák integrációja az Európai Unió országaiban. cigánymissziói referensének tollából olvasható a kötet utolsó tanulmánya: „Ne féljetek” címmel. A cigány- Szuhánszky István metodista lelkész „Mit tehetnek a magyar egymás mellett élésben, vagy inkább együtt- keresztyén egyházak?” címû tanulmányában, elõször is élésben, a cigányság felzárkóztatásában, az elmúlt év- bemutatja a keresztyén sokszínûséget, de rámutat arra, századok nem hozták meg a kívánt eredményt. Európai hogy emellett közös felelõsségérzetünk és küldetéstuda- viszonylatban is ez a helyzet. A szerzõ fölteszi a kér- tunk van, melynek alapja a Szentírás. Jézus Krisztus dést: mi hiányzott? Válaszát igei alapra helyezi. Jézus, mindig velünk van, Õ küld el és Õ segít meg a misszió a názáreti zsinagógában elhangzott szavait idézi: „Az és a szolgálat nehéz munkájában. A keresztyén egyházak Úr lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evan- tehát felelõsek a mélyszegénységben élõ családok hely- géliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, zetének jobbításáért. Hazánkban több mint 3 millió em- hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak és a vakok- ber él a létminimum alatt, ebbe pedig, a 700 ezer fõs ci- nak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a gányság is beletartozik. Történelmi példákon át ad bete- megkínzottakat és hirdessem az Úr kedves esztendejét” kintést az egyháztól végzett szolgálatba, és kendõzetle- (Lk 4,18). Erre a szolgálatra küldi el az egyházakat az nül tár föl konfliktus forrásokat, helyzeteket is. A ci- Úr és nekünk is a názáreti zsinagógában elhangzott be- gánymisszió kulcsának azt tartja, hogy „aki foglalkozni széd határozza meg küldetésünket. Embermentés tehát akar velük, annak külön meg kell »tanulnia õket«”. az egyház feladata, és ha félne az elindulástól, Jézus pa- „Meg kell tanulni kezelni, érteni, elfogadni, de legfõkép- rancsára figyelmezhet, hogy akik elindulnak Jézus kül- pen szeretni õket.” Állami vezetõk és EU-s képviselõk is dõ szavára, ne vigyenek magukkal két felsõruhát, ta- kiemelik az egyházi szerepvállalás fontosságát. Idézi a risznyát, botot, mert mindig és mindenhez elegendõ a köztársasági elnököt, aki felszólalt Brüsszelben az EU velük lévõ Jézus. Nincs ennél bátorítóbb örömhír! A Parlamentben nemrégiben rendezett konferencián, ame- „hogyan”-ra az a válasza, hogy nincsenek sablonok a lyet az egyházak szerepérõl tartottak a romák társadalmi cigánymisszióban. Ezer ága és lehetõsége van a jézusi befogadásáról, Járóka Lívia EU-képviselõ felszólalását szeretetnek. A cigánysághoz való fordulás keresztyén- ugyanezen konferencián és Balog Zoltán, társadalmi fel- ségünk mércéje, és ha ebben a szolgálatban az elmúlt zárkóztatásért felelõs államtitkár nyilatkozatát e kérdés- évszázadokban gyengén teljesítettünk, annak oka az, ben. A szerzõ idéz még Dúl Géza, a Magyar Katolikus hogy Jézushoz sem fordultunk oda úgy, ahogyan õ taní- Püspöki Kar cigánypasztorációs referensének Brüsszel- totta és elvárta tõlünk. Minden szolgálat, a legkisebb is, ben tartott elõadásából is, majd összefoglalva alapos föl- számít. sorolást ad arról, hogy mit is tehetnek az egyházak a ci- A kötet megvásárolható az Ökumenikus Tanulmányi gányság szociális felemelésére. A cigány emberek köré- Központban és egyházi könyvesboltokban. (második ki- ben bizalom él az egyházak iránt, és ez jó alap a közös adása folyamatban) munkálkodásra. Gimesi Zsuzsa

Vezetés egykor és most Tomka János–Bõgel György: Vezetés egykor és most A Biblia és a menedzsment, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt, 2010. – 336 oldal

Különleges kezdeményezés a szerzõpáros, Tomka Já- A bibliai alakok sorában megtaláljuk Nehémiás prófé- nos és Bõgel György közgazdász szép külsejû könyve. A tát, a templomépítõt; a kapernaumi századost; a talentu- 336 oldalas mû, amelynek külsõ borítóján az isztambuli mokról szóló példázatot; Pilátust, a felelõsséget vállalni Hagia Szophia templom Krisztus Pantokrátor festménye nem merõ, sodródó vezetõ típusát; Józsefet, az idegen látható, ugyanakkor modern számítógépek egy szem- országból érkezõ különleges tehetséget és békességet te- üveg társaságában. A könyv a Nemzeti Tankönyvkiadó remtõ személyiséget; Naamánt, a csúcsmenedzsert; Zrt. vállalkozása. Elizeust, prófétát a szakértõt; Barnabást és Sault együtt, Együttlátásra késztet a könyv. Világos elhatárolással folytathatnánk a sort. A könyvet azonban kézbe kell ven- tárgyalja a mindennapi életben a vezetés sajátos feladat- ni és el kell olvasni. körét, különbözõ stílusait. Bibliai példákat vesz alapul, A bibliai személyek szinte vezetõi archetípusokként hogy személyükön keresztül bemutassa pl. Mózes vezeté- lehetõséget kínálnak, adnak arra, hogy a jó és jól képzett si módszerét, aki apósa Jetró tanácsára a zsidó nép szelle- vezetõ tulajdonságait, egy-egy helyzethez alkalmazkod- mi-lelki terelgetéséhez nem kevesebb, mint ezer munka- ni tudó, változni képes és különféle szituációk megítélé- társat választ ki, ezzel minden idõk vezetõinek példát ad- sében szakértelmet és emberismeretet egyszerre figye- va arra, hogy jó vezetõ csak az lehet, aki a munkát meg- lembe vevõ módszereit az író páros bemutassa. osztja, delegálja és a felelõsséget is párosítja hozzá. A különleges könyv megjelenésének kettõs célja lehet.

123 Az egyik az, hogy a vezetõi munkakör végzésére dálkozással kell és lehet újra felfedezni azt az igazságot, megválasztott, kinevezett személyek – vállalt feladatuk- hogy a Biblia tényleg a meglepetések könyve. Nem ide- ra történõ szakmai felkészülés közben – akarva-akaratla- genek tõle azok a helyzetek, amelyek vezetõi felelõsség- nul közelebb kerülhetnek a Bibliához. Jóllehet a Szent- rõl, irányításról, feladatmegosztásról vagy éppen válság- írás szerzõi nyilván nem vezetõ típusok bemutatása érde- kezelésrõl szólnak.” kében írtak Mózesrõl vagy Jézusról, de személyükön ke- E sorok írójának az a megbízatás adatott, hogy a resztül az olvasó arról is információt kap, mit akart raj- könyv bibliaismereti leírásait lektori szempontok alapján tuk keresztül maga Isten elvégezni, megvalósítani. átnézhette. A kiadványt jó szívvel ajánlom minden egy- A könyv megírásának másik célja a mai kor vezetõi házi és világi vezetõi felelõsséget betöltõ személynek, elvárásainak korszerû megfogalmazása, a zsákutcák vá- lelkészeknek és felügyelõknek, iskolaigazgatóknak és zolása. A felmerülõ gondok humánus kezelésére, szemé- vállalkozás vezetõknek. lyiségjegyek és gazdasági törvényszerûségek együttes Egyszóval, szinte mindenkinek. A könyv megvásárol- alkalmazásának felismerésére pedig sikeres kísérlet. ható a Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt könyv üzleteiben. A könyvhöz dr. Bölcskey Gusztáv református püspök írt elõszót. Így vélekedik: „Az olvasónak örömteli cso- Szebik Imre

Handbuch interreligiöse Seelsorge A „Vallások közötti lelkigondozás kézikönyve” Neukirchen-Vluyn: Neukirchener Verlagsgesellschaft 2010, (Hg.: H. Weiß et al.) 428 S. ISBN 978-3-7887-2448-1, 30 €

Feltehetõen nem elõször találkozik az olvasó olyan Nem mintha a világ más tájain ez a kérdés nem lenne könyv bemutatásával, amelyrõl elsõ olvasatra eszébe jut- jelen, de az a társadalmi háttér, amelyre irányul és hat az is, hogy ne keresse, vagy ne olvassa a bemutatott amelybõl e könyv táplálkozik – nyugat-európai. Sarraz- könyvet. Általában azért nem kíváncsi az ember, mert: in,3 a német jegybank elnökségének volt tagja 2010 nya- nem olvasható a bemutatott könyv magyarul, illetve rán megjelent könyvével a vallások közötti különbségbõl olyan sajátos területtel foglalkozik, ami a mi hazai való- fakadó emberi, társadalmi problémára, mint akkut jelen- ságunk számára egyelõre még nem aktuális.1 ségre, mint megoldandó kérdésre hívta fel a figyelmet. Azért tartom fontosnak, hogy írjak pár sort errõl a Minden heves tiltakozás ellenére, maga a kérdés jelen könyvrõl, mert véleményem szerint e könyv olyan terü- van Európa mindennapi életében, még akkor is, ha az lettel foglalkozik, aminek aktualitása Magyarországon sokféle módon értelmezhetõ. sem tûnik számomra távolinak, illetve ez a könyv olyan A vallások közötti lelkigondozói munka segíthet ab- sajátos értékkel rendelkezik, ami egyedivé teszi Európá- ban, hogy a fenti sarrazini témafelvetésre – vagy annak ban – de talán a világ más részein is – a gyakorlati teoló- tágabb hullámverésére – olyan válasz szülessen, amely giát mûvelõk között. Ugyanis ezzel a lelkigondozói terü- javára lehet a multikulturális és religiózus társadalom- lettel, ilyen összefüggésben – ismereteim és a könyv nak. Azt gondolom, hogy erre részben garancia az a szerzõi szerint – nem nagyon foglalkozott ez ideig ilyen szakértelem és tapasztalat, elméleti és gyakorlati tudás, behatóan senki. Írtak már korábban is az interkulturális illetve az adott szociológiai-társadalmi helyzetbõl fakadó lelkigondozásról2, ami közelebb áll hozzánk is, és sajá- sürgetõ késztetés, ami a Vallások közötti lelkigondozás tos aktualitása egyre jobban teret kérhet magának ha- kézikönyvében jelen van. Az nem vezet messzire, ha zánkban is. Viszont, a vallásközi/vallások közötti csak a keresztyének számára kérdés és téma a könyv ál- lelkigondozás fontosságának megértése, az abban való tal sugallt üzenet. Ezért, ez a könyv nemcsak a keresz- jártasság elsajátítása egyelõre csak ott számíthat na- tyén értelemben vett lelkigondozók, hanem a más világ- gyobb érdeklõdésre, ahol a különbözõ világvallások vallást követõ vallásos emberek iránt elkötelezett (sza- érintkezési felülete jelentõsebb. A szerzõk az interkul- k)emberek számára is biztos alapot, támpontot ad. turális lelkigondozás alapjaiból kiindulva, a korábban Így válhat ez a kézikönyv a különbözõ világvallások még fel nem dolgozott területeket veszik nagyító alá. Az hívei között szükséges lelkigondozás, valamint a kérdést interkulturális lelkigondozás területét kibõvítve, e könyv rendezni kívánó dialógus fontos motorjává, segítve a hét- szerzõi a vallások közötti lelkigondozásról szóló kézi- köznapok emberi kapcsolataiban, hogy a világ ne sod- könyvben, jobban belátva és értelmezve a jelen gyors ródjon a feszültségek irányába, melyek hátterében a vi- társadalmi folyamatainak változásait – melyeknek része- lágvallások követõi sajnos nem egyszer a politikai és sei lehetünk –, a témát a valóságra és a jelen kihívásaira gazdasági célok játékszerévé vál/hat/nak. kihegyezve adják elénk. Azaz, bemutatják azt, hogyan történhet a lelkigondozás olyan közegben, ahol az érin- E könyv központi kérdése valahogy így foglalható tett fél/felek más-más világvallás követõi – akár egy csa- össze: a társadalom egésze, ezen belül a vallási közössé- ládon belül is. gek, így az egyház számára is kihívás a mai Európában a

124 multikulturális és religiózus társadalom. Hiszen a vallási lat és teória, a tradíció és szituáció között. Ebben a két- közösségek is egyre inkább heterogén közösségek. Ilyen pólusú szerkezetben tud igazán azzá lenni, amivé lennie közösségekkel kerül kapcsolatba a lelkigondozó, mert ez kell. E gyakorlati teológiai kritériumoknak – látásom a heterogenitás nem maradhat csupán egy meghatározó szerint – a Handbuch interreligiöse Seelsorge messze- és adott tény, mert korunkban egyre fontosabbá válik a menõen megfelel. másik ember megértésére való törekvés. Hogyan lehetsé- Örömmel ajánlom e könyvet mindazoknak, akik saját ges ez és milyen követelményeket von maga után ez a munkájuk számára – így annak gyakorlati, akár elméleti feladat a lelkigondozás területén? Ehhez kínál elméleti elmélyítésére is – használni tudják. De fontos alapmûnek és gyakorlati útmutatást e könyv a maga egyediségével tartom abban a tekintetben is, hogy ez a könyv számunk- és újszerûségével, mind az európai vallási- és kultúrkör- ra elõremutató. Segít abban, hogy mint keresztyén egyház be születettek, mind az Európában új világra és otthonra ne az események mögött ballagjunk, hanem ha van rá le- találó más vallási kultúrkörben szocializálódottak szá- hetõségünk, akkor azokhoz elõ/hozzá készülhessünk, a mára. Tudjuk, hogy a vallások a maguk saját módján ke- hiányosságokat észrevegyük, a folyamatokat értelmezzük resnek követõik számára válaszokat a mindennapi élet és a válaszokkal lehetõség szerint készüljünk. Ami a je- kihívásaira, a krízisekkel való megküzdésre. lenben sokszor oly távolinak látszik, az holnap esetleg Kétségtelen, hogy ezen a területen tanulhatunk egy- már kopogtat a mindennapok valóságának ajtaján. mástól, így a lelkigondozás területén is. Hogy ne kelljen félnünk ajtót nyitni az eddig „idegen A könyv részletes tartalmi ismertetésétõl eltekintek történések és életértelmezések” megérkezésekor, hogy annak tudatában, hogy a kíváncsi olvasó erre valamelyik tudjuk mivel és hogyan fogadni a furcsa „idegent”, ehhez weboldalon rátalálhat. Inkább csak a fõ tematikát emlí- a fogadás-elõkészítéshez – a lelkigondozás területén – tem, mintegy kedvcsinálóként, miszerint az öt fõ témate- egy alapmûvet vehetünk kézbe. rületen belül olvashatunk: a többféle vallás – ezen belül Kocsev Miklós a vallások lelkigondozás-értelmezési témakörérõl; a val- lások közötti lelkigondozás alapjairól; az e területre vo- JEGYZETEK natkozó lelkigondozói témákról; azoknak a mindennapi élet különbözõ területein való megvalósíthatóságáról; 1 Tény persze, hogy ha hazánk ebben a félévben az EU soros elnöke, valamint a vallások közötti lelkigondozás perspektíváiról akkor a hazai egyházak számára, amelyek ebben a félévben – elmon- dásuk szerint – nagyobb aktivitással kívánnak jelen lenni az Európai – európai kitekintésben. Egyházakkal való kapcsolattartásban, nem lehet érdektelen az a mun- A gyakorlati teológia egyik fontos feladata, hogy ér- katerület, amelyben jelen könyv szerkesztõi és szerzõi úttörõ munkát zékeny legyen arra a valóságra, amelyben az emberi élet végeznek. zajlik. Erre figyelve próbáljon válaszokat keresni, elmé- 2 Interkulturelle Seelsorge, Vandenhoeck & Ruprecht 2002. letet alkotni a hogyan tovább kérdését illetõen. Azaz, le- 3 Sarrazin, Th: Deutschland schafft sich ab. Wie wir unsere Land auf gyen benne mindig egy egészséges összhang a tapaszta- Spiel setzen, DVA 2010.

Cigány festészet – Gipsy painting – egy páratlan könyv ismertetése háttérrel –

Cigány festészet – Magyarország 1696–2009 Gypsy painting – Hungary 1969–2009 Megjelenés: 2009 Fõszerkesztõ/Chief editor: Zsigó Jenõ A könyvet tervezte/Graphic designer: Kerényi János, Ferenczy Noémi-díjas grafikusmûvész Szerkesztõ/Editor: Fris E. Kata Nyomdai munkák/Printed by: Pauker Nyomdaipari Kft.

A könyvrõl általában 550 oldalas „könyv-csoda” ez. (Magyarország 1969- 2009). Válogatás a Cigányház közgyûjteményébõl, Az íróasztalom melletti kis asztalon van az olvasásra 2009. Zsigó Jenõ igényes szerkesztõi munkája. váró könyvek sora. Állandóan cserélõdnek. Amit már Hetvennégy cigány festõ hív bennünket látogatásra, elolvastam vagy recenzáltam elkerül onnan, változik a elmélyülésre, meglepetések sorára… A színek orgiája ez sor, de csaknem egy éve tartósan az olvasandó várólistán a könyv. Túl a megszokott térbeli és idõbeli kötöttsége- áll a Cigányfestészet – Gipsy painting címû, hatalmas, ken, itt egy valódi új, ismeretlen világba kerülünk. Egyik kétnyelvû (magyar-angol) könyv. Várja, hogy sorra ke- meglepetés a másik után ér, mert valami olyasminek va- rüljön: gyunk tanúi, amirõl eddig nem is tudtunk.

125 Az elsõ benyomás a színek désnek számít. Ezért nem járok idegen területen, mert ez kavalkádja is hozzátartozik mai életünkhöz, nemcsak etnikai feszült- ségekrõl, megoldhatatlannak látszó kérdésekrõl van szó, Sárga, zöld, mélykék, lila, barna és ezek együtthatása. hanem egy reményteljes kulturális értékrõl, amihez van Csaknem mindennap lapozgatok e különös értékû mondanivalója a keresztény etikának, hiszen a kulturális könyvben állandóan használatos albumként, csakúgy, területek minden szakasza a keresztény szociáletika mint több szobrászatot, festõi alkotásokat, grafikai-, épí- tárgykörébe is tartozik. Úgy tekintem tehát, hogy ez a táj tészeti alkotásokat megjelenítõ könyveimben, de ehhez sem „terra incognita” a jövõben. Ezzel a könyvvel meg- hasonló album még nem került kezembe! Az egyik mû- hívást kaptam, a cigányfestõk meghívását, akik arra vár- vész ezt írja: „a könyvek szemlélõje egy napsütötte or- nak, hogy õszintén bemutathassák magukat. Azt kíván- szágba kerül.” A színek élénkek, erõteljesek. A barna sö- ják, hogy megértsük õket, és ezzel talán sok régi rossz ta- tétbarna, a fekete ijesztõen sötét, a sárga citrom és na- pasztalat, lenézés, gúnyolódás helyett a következõ gene- rancs színû váltakozva. A piros kiáltóan vérvörös, a zöld ráció fiataljai közelebb kerülhetnek ehhez a „csoda-biro- tavaszi, májusi friss szín. A kék tengerkék vagy páratla- dalomhoz”. Ma már nemcsak cigányzenével, annak népi- nul kék és lila keveréke. A fehér patyolatfehér vagy át- es formájával, cigányszobrászattal, hanem cigány iroda- látszóan fátyol-fehér. A gyümölcsök színe harapnivaló, lommal, festészettel is foglalkoznunk kell. Így hát a ba- még a csendéletek is szokatlanul színesek, szinte érezzük ráti meghívást, amely e könyvbõl árad, elfogadom, és az illatukat is. megpróbálok élni vele, mert akarva-akaratlanul is egy- másra vagyunk utalva. Ez nem etnikai árulás, hanem ön- tudatos egymás mellett és egymásért élés jele lehet. Meglep a cigányfestészet

Indiai hatásokra, egyiptomi kopt emlékekre, más élet- Mit tanulhatunk a cigány festészettõl érzésre épít. Sõt olyan rokonságokat mutat, különösen a legmodernebb része, ami már Chagall-ra emlékeztet és A család szeretete: a közösség megbecsült a cigányság élete abszurditására, orosz, francia idõ és térfeletti mûvé- minden rétegében. Az öreg cigány férfi vagy cigány nõ szetre, Aragonra. Néha arcunkra fagy a mosoly, hogy részese és szerves tagja családjának. Az öreg cigány ar- ilyen is van, de eddig nem tudtunk róla. Gauguin élet- ca vagy keze meditációs anyag. Az ifjú cigány férfi dél- szemlélete, képeinek sugárzása, árnyak játéka, nem várt ceg, mindig táncra kész, a fiatal cigánylány férjére és cigány rokonság. Van Gogh és Caravaggio, õsi ikonké- anyaságára vár szüntelenül. A meglett asszony sokszoros pek levegõje érint meg. Sõt a képek néha Picasso-szerû- édesanya. A cigány család életében az állatok, növények ek és a 20-21. század fordulója életérzése kerít hatal- nem szobacicák, szalonkutyák, dísznövények, hanem az mába. élet teljességéhez tartozó festészeti objektumok is. Lo- Elsõsorban a színek varázslatos hatása, illetve ezek te- vaik is vannak, szilajok. A ház élete inkább az udvaron lítettsége, kavalkádja, az ókeresztény és a mai harmadik játszódik, mint az épületen belül. A melléképületek való- világnak nevezett, európaiak számára alig ismert szelle- sághûek. Az utcák, terek emberektõl nyüzsögnek, itt élik mi klímát varázsolja elénk. Kopt, perui, indiai mûvészi az életüket, az olaszországi Nápolyra emlékeztetve. Fel- éghajlatba kerülünk. E mûvészeti irány egy új kontinen- nõttek és gyerekek egyszerû ruhában, néha rongyosan, sét ismerjük meg. máskor díszesen öltözve mutatkoznak be. Bizony gyakran rendetlenek, nincs parádés rend az épületek között, mint német udvarokban, kertekben vagy angol díszker- A teológus nézõpontja tekben. Erdõszélen vagy erdõ közelében laknak, és le- festik mindazt, amit tapasztalnak, és a szerszámokat, Sokáig haboztam, hogy egy teológus hozzányúlhat-e amiket használnak. Sok a hangszer, elsõsorban a hegedû, jogosan mindehhez, hiszen nem egyszerûen az esztéti- de az egyszerû gitár is, ami hozzátartozik a nép életéhez, kum teológiája ez, amirõl már többször írtam (pl. Miért dalolásukhoz, táncolásukhoz, különös életvitelükhöz. szép a szép? Dr. Szabó Lajos szerk.), hanem egy érdek- Fantáziájuk csapongó! A börtönlakóktól a Madonnáig lõdõ ember új területre tévedése, tudván azonban azt is, mindenféle emberrel találkozunk képeiken. Még a ke- hogy mi sem mondhatjuk, bármi legyen is - ami emberi - resztre feszített Jézussal is. Néha meglepõen démonûzõ , nem lehet idegen tõlünk. Hiszen a keresztény ember is hatalom birtokában látják a Krisztus-arcot. A démoni je- ember. Így ez a terület sem maradhat csak a humanizmus lenségek arra mutatnak, hogy teológiailag kifejezve dua- világában, a mi számunkra sem idegen tõlünk ami embe- listáknak számítanak, akik tulajdonképpen két istenben ri, ahogy Jézustól sem volt idegen és tanítványaitól sem hisznek, a jó és megértõ, irgalmas Istenben és az átkot soha. Ezért megpróbáltam tájékozódni e tájakon is, nem adó rossz istenben, „aki” õket is a teremtett emberek kö- szakértõként, hanem alázatosan tanulóként, „vénember” zött az utolsó sorba állította, sõt önmagukat gyakran el- koromban is. A jó pap holtig tanulásra kötelezett, nyitott átkozott vándor népnek tekintik. ember minden irányban. Ez a tudat bátorított. Nem be- Különös, hogy toprongyosságuk mellett, amit reáli- szélve arról, hogy a kisebbségi kérdéseken belül Magyar- san ábrázolnak, arany díszítést, a csillogó dekorációt na- országon és Európában az ún. cigány probléma kulcskér- gyon szeretik. A szentek feje köré mindig glóriát fon-

126 nak, és Mária tisztelete, sõt imádata különbözõ formá- nyektõl, kígyóktól, madaraktól. Ábrázolnak táltosokat, ban kerül ábrázolásra. Néha saját nõi arcképeik is ma- mesemondókat, ördögûzõket is. Néha a nõk portréjához donnaszerûek. madarat vagy lepkét használnak díszítésül. Érdekesség a cigány csendéletek festményeinek sora. Csupa zöldség, paradicsom és az elmaradhatatlan boros- üveg poharakkal, hozzátartozik a cigány csendéletek A cigány holocaustról tárgyaihoz. De gyümölcs is mindig szerepel, sõt mai képeiken a feketekávés csésze is ott látható. Meggon- Auschwitz emlékére évenként küldöttséget meneszte- dolkoztató álmaik tartalmának lefestése. Az álomvilág nek. Együtt gyászolnak a zsidó holocaust megemlékezõi- és az ébrenlét egymásba torkollik. Álmodozásukhoz tar- vel. Új jelenség ez a második világháború után. A szenve- tozik, hogy képeiken nemcsak barnahajú, barnaszemû dõkhöz akarnak tartozni. Róluk gyakran megfeledkezett a cigánylányokkal találkozunk, hanem világos szõke és társadalom nálunk és a környezõ országokban egyaránt. kékszemû tündérekkel, mintha azt mondanák, ilyenek szeretnénk lenni, de a Teremtõ nem volt ilyen kegyes Végül írjunk a könyv kiállításáról is valamit. Magas hozzánk. Az absztrakt irányzatok a jelen korban náluk is szintû, nagyigényû irodalmi alkotás ez, ennek megfelelõ megtalálhatóak, ahogy egy trombitás, egy kártyavetõ, formában. A bevezetésben nemcsak festõmûvészekrõl, egy kutyafej - néhány grafika vagy metszet - errõl is be- de Bari Károly költõjükrõl méltó megemlékezés törté- szélnek. nik. Kimondottan igénylik a jelen és jövõ cigány mûvé- Pipázó vajda, a dohányzó, szivarozó öregasszony, szeinek elismerését, európai szintre felzárkózását. meg a cigarettás serdülõ fiú egymás mellett ülnek. A ci- Megkérdezhetjük õszintén, kinek van ideje e kétnyel- gánylányok testszíne szinte kivétel nélkül citrom- vagy vû könyvet olvasni, értékelni és új meg új ismereteket narancssárga. Ugyanakkor szürke-lilás habselyembe öl- szerezni? Talán egyértelmû a válasz: a nyugdíjasoknak, töznek. Láthatunk a képeken jósnõt, aki tenyérbõl ha szeretnek még olvasni és tudnak tanulni is: új tantárgy mondja meg a jövendõt, akinek hisznek, s akinek egyre ez. Befejezésként hadd adjam át a szót Zsigó Jenõ igaz- többet fizetnek, hogy szerencsésebbnek mutassa a hol- gatónak, hiszen õ mesterien foglalja össze, mit akart, mi- napot. ért dolgozott, mi volt a célja e publikációnak. Néhány A nálunk található három különbözõ csoport közül, az mondatát idézem: „Szemünk elõtt született meg a cigány oláh cigányok specialitása Jézus-ábrázolásuk, ti. hogy a festõmûvészet. Csaknem negyed évszázadon keresztül Megváltót nagy szakállal és tarka ruhába öltözve mutat- gyûjtögettük a gazdag anyagot. Sok volt a bizonytalan- ják. Ugyancsak különlegesség, hogy a férfiakat nem csu- ság bennünk és körülöttünk. A Képzõmûvészeti Köz- pán szomorúnak, kilátástalan jövõjûnek, hanem mulatás gyûjteményt 1984-ben alapítottuk. Többször rendeztünk közben ábrázolják, táncoló lányok, fiúk csupa tûz moz- kiállításokat. A 20. század hatvanas éveitõl kezdve rep- gása közepette. A leghétköznapibb élet eseményei és rezentáltuk a cigány vásznakat, mûvészeti alkotásokat és szereplõi is láthatók a cigány festõk képein. Kosárfonók észrevettük, hogy egyre inkább gazdagodás jelentkezik, és kovácsok, lókupecek és zenészek, kenyeret majszoló mûvészeink egymás felfogását tisztelik. Kivételes tehet- lurkók és szabad tûzhelyen fõzõ asszonyok állnak, ülnek, ségeink jelentkeztek. Köztük átütõ tehetségûek, páratlan sürögnek-forognak elõttünk. egyéniségûek cáfolták meg a megszokott ellenszenvet, a A változó évszakok is markánsan jelentkeznek képei- faji lenézést, megkülönböztetést, a kisebbrendûségi érzés ken. A tavaszi táj mindig pompában virágzó, hiszen is- táplálását, és elismerést nyertünk a cigány kultúrára, a merik a természetet. A téli táj nagy havat és sok nehéz- képzõmûvészet területén. Még mindig átsüt a bizonyta- séget jelent. Látjuk a nagy hóban bandukoló, tüzelõnek lanság érzése, a kitaszítottság, a hazátlan nép szomorúsá- valót gyûjtõ öreg cigányasszonyt, és a silány ruhában öl- ga, sötét jövõnk jóslása, de hiszem, hogy a nap cigányok- tözött, fázó gyermekeket. ra is egyformán süt, jókra és gonoszokra egyaránt. Az ember ember tud maradni még vészkorszakokban is. Jelentõs téma a halál Tartsák bemutatkozásnak ezt a könyvet, õszinte, könyör- telenül hiteles bemutatkozásnak! Ez a kötet a cigánykul- A halál, a haldoklás ábrázolása és a temetés megjele- túra hiteles tõkéje, szellemi, lelki, társadalmi helykeresé- nítése visszatérõ téma. Temetéskor halotti tort, lakoda- se. A cigányok is hazájuknak tartják Magyarországot és lomhoz hasonló vendégséget is rendeznek. A halott kö- most a magyar népet szólítják meg: nézzétek és lássátok zelsége megrendülést, gyászt, félelmet jelent. meg, itt vagyunk! Fejtsétek meg mûvészetünket, álmain- A csillagos ég mutatja a természet közelségét és sze- kat és vágyainkat, örömünket és bánatunkat, sajátos ízlé- retetét. Titokzatosnak, jövendõt jósolónak vélik a csilla- sünket, múltbeli és mai törekvéseinket, ahogy próbáljuk gos égboltot, a holdfényt és a sötétséget. A város pere- követni Európa szellemi világát. Mi is láttuk a másik mén vagy a falu szélén lakók mostoha körülményei ter- embert, hol szépnek, hol rútnak. Veletek együtt akarunk mészetes módon kerülnek a mûvészi alkotásokra. Reali- élni! De még mindig félünk, szorongunk, alig merjük tásokat ábrázolnak, nem csupán álmaikat vetítik ki. Fel- visszafogni érzéseinket, amikor színre lépünk. Jó barátok tûnõ a félelem különbözõ megjelenítése. Félnek életük lehetünk, szegényebbek vagyunk, mint ti, de egyetemes sorsától, barátban is gyakran ellenséget látnak. Félnek a értékeink szintjén mi is gazdagok lehetünk közöttetek. villámcsapástól, az elhagyott házaktól, a víz alatti élõlé- Fogadjatok hát már be minket is tiszta szívvel. A cigány

127 - B3 Ára: 1575,– Ft mûvészek és a cigányház munkatársai megtalálták az Örömhír a cigányoknak is. élet értelmére adott egyik fontos választ: »Tedd szebbé Ökumenikus tanulmányi füzetek 22. az életedet, hogy másoké is azzá váljon«.” Szerk.: Dr. Tóth Károly. ÖTK. 2010 Bari Károly költeményei: A némaság könyve, Hafenscher Károly (id.) Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983 Holtak arca fölé, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1975 P.s. A cigányságról néhány mai kiadványt figyelembe H. Barta Lajos: Kiáltás. Magvetõ, 1967 ajánlok: Herbert E. Hoefer (Ed.): Christian Art in India. Mai szótárakat: Madras, 1982 Herbert Vorgrimler: Új teológiai szótár, Robert Payne: Caravaggio élete. Corvina Kiadó, 1976 Göncöl Kiadó, 2006 Henri Peruchot: Gauguinélete. Corvina Kiadó, 1969 Magyar Szinonima Szótár, 2. kiadás, Budapest, 1980 Hét Hárs. A csillaghegy-békásmegyeri Magyar Értelmezõ Kisszótár 1-2. kötet. –sub verbo: ev. gyülekezet lapja. 2010. karácsony. cigány, cigányság, vándorlás Vatikáni dokumentumok a II. Vatikáni Zsinat után: MTA Nyelvtudományi Intézet, Nostra Aetate témakörben (holland, francia, O. Nagy Gábor–Ruzsiczky Éva mûve. angol nyelven) Romológiai alapismeretek. Arno Lehmann: Die Kunst der Junge Kirchen. Sorozatszerk.: Dr. Bencze Lóránt. Evangelische verlangsanstalt Berlin, 1955 Zsámbéki Katolikus Tanítóképzõ Fõiskola sorozata. Redl Károly (közread.): Az égi és a földi széptõl. Corvinus Kiadó,1999 Gondolat, 1988

TARTALOM

A FÕSZERKESZTÕ JEGYZETE KITEKINTÉS DR. BÓNA ZOLTÁN: DR. BIRKÁSI ANTAL: A fenntarthatóság ...... 66 Állam és egyház kapcsolata: modellek, alternatívák dióhéjban ...... 108 SZÓLJ, URAM! DR. ÁGOSTON ISTVÁN GYÖRGY: HÁLÓ GYULA: Szendrey László Hernádszentandrás szülötte . . . 110 Isteni szeretet Az Isten-szülte egyház kétféle szeretetgyakor- ÖKUMENIKUS SZEMLE latáról ...... 67 DR. PROF. MELBA PADILLA MAGGAY: TANÍTS MINKET, URUNK! A világ, ahol szolgálunk (Ebben a rovatban csak lektorált tanulmányok jelennek meg!) A globalizáció hatása a Bibliatársulatok missziós törekvéseire DR. GALLUSZ LÁSZLÓ: (Fordította: Kiss Eneh) ...... 112 A trón motívuma Énok 14-ben ...... 68 CZÖVEK TAMÁS: DR. SZABÓ ELÕD: Kegyesség és teológia ...... 74 Az osztrák reformátusok Kálvin ünneplése . . . . 119 KIRÁLY LEVENTE: KÖNYVSZEMLE Struktúrák a Rohonci-kódex szövegében Helyzetjelentés egy amatõr kutatásról ...... 82 GIMESI ZSUZSA: Örömhír cigányoknak is KERESZTES HAJNALKA: A Tolna megyei német reformátusok Ökumenikus tanulmányi füzetek, 22. szám . . 120 „lelki öröksége” ...... 94 D. SZEBIK IMRE: ALBERT ANDRÁS: Vezetés egykor és most ...... 123 A dunántúli protestantizmus politikai védelme DR. KOCSEV MIKLÓS: Bethlen Miklós röpiratainak tükrében Handbuch interreligiöse Seelsorge (1671–1681) ...... 101 A „Vallások közötti lelkigondozás kézikönyve” 124 DR. FISCHL VILMOS: DR. HAFENSCHER KÁROLY (ID.): Az Európai Unió Cigány festészet – Gipsy painting és az arab világ párbeszéd lehetõsége . . . . 105 – egy páratlan könyv ismertetése háttérrel – . 125

128 - B4 THEOLOGIAI SZEMLE

A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSÁNAK FOLYÓIRATA

ALAPÍTVA 1925 A TARTALOMBÓL

Az új protestáns bibliafordítás revíziója

* * *

Egy õsi nép sanyarú sorsa

* * *

Az állam semlegességének tévtanítása

* * * ÚJ FOLYAM (LIV)

Veszélyben a könyvolvasásunk? 2011 3 A fõszerkesztõ jegyzete THEOLOGIAI SZEMLE A népszámlálás nem csak adatszolgáltatás a statisztika számára, amelybõl a társada- 2011. 3. szám lomtudósok ilyen-olyan következtetésekre juthatnak egy nemzet, or- szág, régió vagy település életét, jövõjét illetõen, hanem az önvizsgá- Felelõs kiadó: latnak, önmagam azonosságával valós szembesülésnek is fontos ese- Magyarországi Egyházak ménye. Ökumenikus Tanácsa A rutinosan, kegyetlenül egyhangúan vagy éppen viharosan és embert próbáló kihívások között zajló életünkben könnyen azon kapjuk Szerkesztõség: magunkat, hogy mintha mások lennénk, mint amit gondolunk magunk- Ökumenikus Tanács Irodája ról vagy, hogy egyszerûen nem is tudjuk, mit gondoljunk magunkról, 1117 Budapest, mert elveszítettük identitásunk tudatát. S egyszer csak jön egy papír, Magyar tudósok körútja 3. ami „ránk kérdez”. Mi pedig csodálkozunk. Tényleg ennyi éves va- Telefon: 371-2690 gyok? De sokszor viselkedem úgy, mint ha ennél sokkal fiatalabb, más- Fax: 371-2691 kor pedig úgy, mint ha ennél sokkal öregebb lennék. Miért is nem élek úgy, gondolkodom úgy, ahogy koromhoz illenék?! S tényleg ha ez az Kiadóhivatal: A Magyarországi iskolai végzettségem, ha ez a szakmám, akkor miért teszek olyat, ami Református Egyház ellentmond ennek? S jaj, de régen lakom már itt és még mindig nem Kálvin János Kiadója csináltam meg ezt vagy azt, amit már beköltözésemkor terveztem. És a 1113 Budapest, Bocskai út 35. gyerekeimmel, szüleimmel, testvéreimmel, unokáimmal tényleg olyan Telefon: 386-8267, 386-8277 vagyok, amilyennek helyzetemben lennem kellene? S a kérdések elvezetnek a nemzetiségi hovatartozásom ismérvein át, Index: 26 842 a hazaszeretet elvárásain keresztül a hitemhez, s a hitem bizonytalan- ISSN 0133 7599 ságaihoz. Már írom is könnyedén, hogy „református” vagy „katolikus” vagy „más” ami vagyok. De tényleg az vagyok? – állítja meg a belsõ Fõszerkesztõ: kérdés a tollamat. Miben jelenik meg a hitem? Szabad nekem még eb- dr. Bóna Zoltán ben az állapotomban reformátusnak, katolikusnak vagy bármelyik felekezethez tartozónak neveznem magam? Mikor imádkoztam, mikor úr- Szerkesztõségi bizottság vacsoráztam? Mikor tettem Isten iránti hálából jót? Mikor fájt a bûn elnöke: dr. Kádár Zsolt utoljára? És már hagynám is üresen a rubrikát. De valami akkor is meg- tagjai: dr. Cserháti Sándor szólal belülrõl – vagy kívülrõl? – s a hitetlenség, közösségtelenség dr. Fekete Károly megvallásában nem hagy. Én nem vagyok lelketlen, én nem vagyok hi- dr. Kodácsy Tamás tetlen. Az nem lehet, hogy én az legyek. És elõbukkannak az elfelejtett dr. Reuss András igék. Mintha most lett volna, hogy ott álltam az Úr asztalánál vagy az Háló Gyula oltárnál és teljesen otthon voltam ott. Az nem lehet, hogy ezt teljesen Kalota József elveszítettem… Az a közösség még mindig az enyém, még akkor is, ha Szuhánszky T. Gábor elhanyagoltam… T. Németh László A népszámláláskor számot adunk magunknak is. S ha elég õszinték és elég engedelmesek vagyunk, akkor azt is megértjük, hogy – akár- Olvasószerkesztõ: hogy is alakult az életünk, akárhogy is formálódott, deformálódott az Jakab László Tibor azonosságunk az évek során – a kegyelmes Isten számon tart bennün- Nyomás: MondAt Kft. ket, számol velünk és mi számíthatunk Rá. Bóna Zoltán Felelõs vezetõ: Nagy László Nyomdai elõkészítés: Külalak Bt. A Theológiai Szemle egyes számainak megjelenési ideje: 1. szám március 15. 2. szám június 15. Elõfizethetõ a kiadóhivatalban, pos- 3. szám szeptember 15. 4. szám december 15. tautalványon, vagy átutalással a Re- formátus Kálvin Kiadó 11711034– KÉZIRAT LEADÁSÁNAK IDEJE: 2011. 10. 25. 20856731 számlájára. A szerkesztõség közleménye Kérjük kedves munkatársainkat, hogy szövegszerkesztõvel készült írásaikat E-mail- Elõfizetési díj egy évre: 6300,– Ft ben Microsoft Word dokumentumban küldjék el szerkesztõségünkbe. A dokumentum Egyes szám ára: 1575,– Ft mérete A/4-es álló formátum, 2,5 cm-es margóviszonyokkal. A kenyérszöveg 12 pontos Times New Roman betûtípusból legyen szedve, szimpla sorközzel, ezzel is meg- Elõfizetési díja nyugati terjesztés- könnyítve az elõzetes terjedelemszámítást. Ha a dokumentum tartalmaz görög vagy ben befizethetõ a fenti forintszám- héber írást is, úgy csatolják ezeket a betûtípus file-okat is az anyaghoz, ennek hiányában nem garantált az írás pontos megjelenítése. E-mail címünk: [email protected]. lára. Internet: http://www.meot.hu. Az írás közlése nem jelenti azt, hogy a szerkesztõség a szerzõvel mindenben egyetért. Megjelenik negyedévenként A cikkek tartalmáért minden szerzõ maga vállalja a felelõsséget. Dokumentumok meg- õrzését, visszaküldését nem tudjuk vállalni." SZÓLJ, URAM!

„… hogy semmi ne menjen kárba” Jn 6,12 és 1Móz 1,26-31

E szép õszi napokban könnyû elképzelni a következõ képet. ország Fejlesztési Terv által támogatott KEOP programját, Hazai folyóink, tavaink egyikének partján ücsörög egy derûs amelynek címe: „Tradicionális és innovatív értékek tudatosí- arcú nyugalmat és méltóságot sugárzó férfi. Jóízûen eszegeti azt tása és érvényre juttatása a fenntartható közösségi életmód a halat, amit néhány órával ezelõtt kifogott és parázson megsü- szolgálatában – MEÖT kampány”, rövidebben: Tradicionális tött. Nézegeti a naplementét, a természet szépségét. Odacsikor- és Innovatív Értékek Dialógusban. Mozaikszóval: TIÉD. Ez azt dul egy modern terepjáró, kipattan belõle egy fiatalember a leg- jelenti, hogy e témát, problémát és feladatkört nem bízhatjuk a drágább ruhákban aranylánccal s idegesen rágva rágógumiját globális iparra és kereskedelemre, a nemzeti, regionális és glo- néz körül a tájon. Vibráló feszültséggel, számonkérõen fordul bális folyamatokat meghatározó politikai hatalmasságokra, ha- oda a számára provokatív nyugalmat sugárzó emberhez: „Maga nem magunkkal kell kezdeni, mert mindannyiunknak van valamit csinál itt?” „Látja” – válaszolja rendületlen derûvel a férfi – mije, amit a teremtés javára vagy kárára tud használni. eszegetem azt a keszeget, amit az imént fogtam, megsütöttem s S ebben erõsít meg a három esztendõvel ezelõtt bevezetett közben élvezem a természet idilljét. A fiatalember méltatlan- Teremtés Hetének ez évi igei üzenete is, „… hogy semmi nem kodva válaszolja: „Magának erre van ideje?”. Miért nem csinál- menjen kárba”. Október elsõ vasárnapja a Teremtés Hetének je- ja azt amit én! Én is így kezdtem. Pecáztam, sok halat fogtam, les napja, amelyen az ötezer ember megvendégelése történeté- eladtam, vettem még botokat, aztán üzletet nyitottam, alkalma- nek egy fontos mondata hangzik felénk. A tanítványok számuk- zottakat vettem fel, koncessziós szerzõdéseket kötöttem, s ma ra megoldhatatlan problémával találkoznak. Ám Jézus meghívja már hozzám tartozik a fél ország halászható vize. Itt is azért va- tanítványait a probléma megoldására, bár ismeri képességeik ha- gyok, hogy hátha ide is betehetjük a lábunkat, fokozhatjuk a ter- tárát. Fülöp megerõsíti, hogy a feladat megoldhatatlan. Rengeteg melést és a profitot. Merthogy erõsen fogynak a halak a többi kenyér kell. Nem tudják beszerezni. András egy fokkal már kre- területen”. „S mindezt miért csinálja?” – kérdezi még mindig atívabb és pozitívabb. Hoz egy gyereket, akinek van öt kenyere derûs nyugalommal az idõsebb férfi. „Azért, hogy szabad le- és két hala. Jézus ebbõl kiindulva az embert, a tanítványt, a prob- gyek, hogy a magam ura legyek, hogy biztonságban érezzem léma megoldásába beemelve ad táplálékot az éhezõknek. Az em- magamat”. Erre a derûs férfi – arcizmának rándulása nélkül – ber nem vett részt a teremtésben, de a fenntartásban, a termelés- egyszerûen csak ezt mondja: „Én már régen szabad vagyok, a ben, az elosztásban helyet kap. Még a csodálatos, ha úgy tetszik magam ura vagyok, és nem érzem veszélyben magam.” irracionális termelésben és elosztásban is. Jézus meghív bennün- Mindkét férfi élt azzal a lehetõséggel, amelyet a teremtéstör- ket, hogy részt vegyünk a világ szükségeinek megoldásában, ténetben olvastunk. Ura volt a teremtett világnak, meg kívánta legszélesebb értelemben a társadalmi és gazdaságossági igazsá- hódítani azt, élni akart azzal és élni akart abból. Az egyik azon- gosság munkálásában. S tegyük ezt úgy, hogy a „felesleg” se ban úgy, ahogy azt Isten rendelete, tiszteletben tartva a teremtés „menjen kárba”. Az ember azt hinné, hogy a felesleg az nem egyes elemeit, élve velük, belõlük, de nem kipusztítva azokat. A kell. A feleslegnek a sorsa a kuka, a szemétdomb. A felesleg azt másik visszaélve a megbízatásával nagy-nagy sebeket ütve a te- jelenti, hogy itt és most nekünk nem kell. De máskor, máshol, remtésen, mintegy a Teremtõ helyére lépve, csak a maga hasz- másnak nagyon is kell. A felesleg az érték, amit össze kell gyûj- nát tekintve, kizsákmányolta azt. Az ember uralkodhat a teremteni és hasznosítani kell. A történetbõl nem derül ki, hogy Jézus tésen nyilvánvalóan, gazdálkodhat, sáfárkodhat a vadakkal, a és tanítványai a tizenkét kosár maradékot hogyan hasznosították. halakkal, a növényekkel, a földdel, a levegõvel, az ásványokkal, De az kiderül, hogy nem engedték kárba veszni. de nem pusztíthatja ki azokat, nem okozhat kárt. Az embernek A tradíciót, a régi mûködõ értékeket újra kell gondolni, a te- tudomásul kell venni, hogy õ maga is teremtmény és mindaz, remtett és megváltott felelõsségünk újragondolása pedig új élet- ami létezik, az neki társa még akkor is, ha hatalma van fölöttük. stílus és életminõség igényére hív bennünket. Az ember min- Nekünk adta a Teremtõ a teremtést azért, hogy éljünk, sokasod- denbõl hasznot akart és igyekezete a mindenség kárára lett. A junk és boldoguljunk. Mindezt azonban nem tehetjük a teremtés körülöttünk lévõ riasztó jelek tudomásul vételére, a teremtésben kárára, mert ha úgy tesszük, akkor mi magunk testünkben és lel- kapott felelõs szerepünk megfontolására, s Jézus parancsának künkben egyaránt kárt vallunk. Ez a testi és lelki károsodás komolyan vételére rezonálnak Wass Albertnek hatvan eszten- nyilvánvalóan látszott a bevezetõben elmondott történetbeli dõvel ezelõtt leírt gondolatai: „Mert tudod, valahogy így van ez: „vérbeli vállalkozón” és ez a testi/lelki károsodás látszik az mo- az ember jár-kel a világban, mint valami nyugtalan vadállat, és dern világ sok-sok úgynevezett „sikeres emberén”. valamit keres. De alig hogy megtalálja, már hasznot akar belõ- Tudomásul kell vennünk, hogy a körülöttünk lévõ élõ és le, és ezzel el is rontja a dolgokat. Mert a világ nem arra való, élettelen világnak önmagában is van értelme. A Teremtõ külön- hogy hasznot hozzon valakinek. A világ arra való, hogy szép le- külön minden nap után látta, hogy amit teremtett az jó. Még gyen, békés legyen, jó legyen. Hogy élni lehessen benne fáradt- nem volt ember, de a teremtés jó volt. A teremtés egészében és sággal, de haszon nélkül. Mert az élet értelme a szép. És a ha- részleteiben nem attól jó, vagy nem jó, hogy az ember milyen- szon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált. nek minõsíti, vagy hogyan használja/hasznosítja. A teremtés Pedig ma már annyira van vele, hogy ha valami szépet meglát, elemei önmagukban is megállnak. Az ember nélkül is van értel- nyomban arra gondol: mi hasznom lehetne ebbõl? S ezért van mük és méltóságuk. az, hogy amit ilyen céllal fölépít, az hamarosan le is dõl. Leg- S ha most körülnézünk, nem mondhatjuk, hogy azt látjuk, többször egy másik ember dönti le, aki irigyli a hasznot és a he- hogy minden jó. Sokkal inkább környezetkárosodást látunk, lyén nem marad más, csak egy folt csalán: az ember örök nyo- amely társadalomkárosodásban, humán károsodásban és érték- ma.” (A funtineli boszorkány II. kötet 6.o.) károsodásban is megjelenik. Tudósok és teológusok évtizedek Jézus szava, „… hogy semmi ne menjen kárba” arra hív, óta látják és mondják, hogy ez károsító életforma. Elfogy az hogy lábunk nyomába ne egy folt csalán, ne is szeméthegyek, energia, megszegényedik a biológiai fajok sokfélesége, megvál- igazságtalanságok és szükségek bogáncsai, hanem a felelõs hit- tozik a klíma, elszennyezõdik a világ. Egyszerûen élhetetlenné nek, reménynek és szeretetnek szép virágai és édes gyümölcsei válik. Ez a felismerés és az ez ellen való felszólalás hozta a Ma- teremjenek. gyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának az Új Magyar- Bóna Zoltán

131 TANÍTS MINKET, URUNK!

S. alm-nevek az Ószövetségben

Jelen tanulmányban kísérletet teszek arra, hogy bemutassam az Ószövetségben található azon nevek hátterét, melyek a s.alm tagot tartalmazzák. Feltételezem, hogy a mezopotámiai és arábiai szövegekbõl ismert

S.almu isten neve kapcsolatban állhat az ószövetségbeli tulajdonnevekkel. Így bemutatom röviden, hogy ki ez az isten illetve milyen biblián kívüli forrásban található meg. Ezután az Ószövetségben¡¡¡ található két földrajzi - nevet (S.almon és S.almonah) illetve két személynevet (S.almunna1 és S.almon) vizsgálom. Feltételezem, hogy ezek a tulajdonnevek nem genuin héber kifejezések, hanem kívülrõl kerültek a héber nyelvû szövegbe. Annak a kérdése, hogy, bár nagy a valószínûsége, a mezopotámiai / arábiai isten nevét fe- dezzük fel e nevekben, nem egyértelmûen eldönthetõ, ám kizárni sem lehet.

In this recent paper, I try to present the background of the s.alm-names from the Old Testament.

I presume that the name of the god S.almu, which is known from Mesopotamian and Arabian texts, could be

in connection with those proper names from the Old Testament. Therefore, I demonstrate shortly who¡¡ this god is, and in which sources his name can be found.¡ Thus, two geographical names (S.almon and S.almonah) - and two personal names (S.almunna1 and S.almon) will be analyzed. As a matter of fact, I suppose, these proper names are not genuine Hebrew phrases, but “loan-names” in the Hebrew language texts. However, might it be possible, the question whether the name of that Mesopotamian / Arabian god could be found in those names, is not yet unambiguously decided, but we cannot be refuted either.

1. Bevezetõ vagy inkább a napisten Šamaš egyik megistenült aspektusa, illetve maga a szárnyas napkorong lenne.4 Az Számos alkalommal találkozunk olyan tulajdonnevek- ugariti Királyi Temetési Liturgia5 címsorában6 található kel az Ószövetség lapjain, melyek a régi korok istenei- z.lm7 kifejezés egyik jelentésében valamilyen túlvilági nek neveit tartalmazzák. Azonban sokszor nem egy is- erõt, lényt, (fél)istenséget jelölhet.8 mert isten nevét találjuk (pl. Ba1al vagy Él), hanem ke- Istenként ezen kívül pedig az északnyugat-arábiai

véssé ismert, illetve a kutatás által hipotetikusnak vagy Taymában jelenik meg két arámi nyelvû sztélén9 és szá- kérdésesnek tartott isten nevét (pl. Šalim, S.edeq). Szó le- mos taymai dialektusú és írású feliraton10. A kutatás ¡ so- het településnevekrõl, földrajzi nevekrõl vagy személyek rán felmerült, hogy talán a babiloni uralkodó Nabu-na- neveirõl egyaránt. Külön érdekesség lehet például az, ’id lenne a taymai S. alm. Ugyanis uralkodása közepén hogy egy-egy település vagy földrajzi hely mikor kapta a tíz évet töltött (Kr.e. 553/2-543/2) Arábiában a babiloni nevét és melyik népcsoport nevezte el. király, a Kr.e. 6. században pedig egy vallási reform (ta- Jelen munkában azokat a tulajdonneveket vizsgálom, lán szkizma is) le zajlott Taymában.11 Észak-nyugat ará- melyek a mezopotámiai és/vagy az arábiai S.almu isten- biai feliratokon az isten neve, illetve a teofórikus sze- nek a nevét tartalmazzák, tartalmazhatják az Ószövetség mélynevek egészen a nabateusok uralmának koráig szövegében. Véleményem szerint, ezen tulajdonnevek fennmaradtak. egyike sem eredeti héber név, valamennyi „jövevény- Az isten eredetét illetõen felmerült, hogy Szíria térsé- név”1 az Ószövetségben.2 Az következõ oldalakon elõ- géhez, majd az arámiakhoz,12 vagy Mezopotámiához ször röviden bemutatom S.almu istent az írásos forrás- kössük. Véleményem szerint lehetséges az, hogy egy kö- anyag figyelembevételével, majd megvizsgálom az zös sémi istenfogalomra vezessük vissza, mely legerõ- Ószövetségben található konkrétumokat. A kutatás során sebben Mezopotámiában, de a Levante térségében is fel- felmerült a kérdés, hogy vajon mennyiben tekinthetõek bukkant valamilyen formában. valamilyen õsi vallási képzet (például egy isten név) megõrzõinek ezek a tulajdonnevek. 1.2. S.alm-nevek Ószövetségen kívüli forrásokban A s.almu kifejezés megtalálható Mezopotámiában, 1.1. Ki S.alm isten? mint nevek tagja. Bár nem állíthatjuk biztosan, hogy eb- S.almu isten neve elõször mezopotámiai isten-listákon ben az esetben valamennyi ilyen név teofór név, érdemes fordul elõ a Kr.e. II. évezredben, majd a Közép- és Új- arra felhívni a figyelmet, hogy évszázadokon át folyama- asszír korszakban S.almu és S.almu-šarri formában szere- tosan jelen vannak olyan nevek, melyek tartalmazzák a pel.3 Feltételezhetõ, hogy S.almu isten bizonyos össze- s.almu kifejezést. Legelõször Kr.e. 1400 körüli idõkbõl, függésekben az uralkodói jelenlétet személyesítette meg, Nuziból.13 Késõbb, az új-asszír korszakban számos eset-

132 ben a s.almu az isten determinatívummal (DINGIR) áll, ám konkrét helyet nem sikerült azonosítani, de erõsen felté- van, amikor ez hiányzik, s az is elõfordulhat, hogy az ak- telezhetõ, hogy a Holt-tenger vidékétõl délre, lényegé- kád s.almunak megfelelõ logogrammával (nevek eseté- ben Edóm területén található. ben NU) írják a nevet.14 A kassú-korszakból egy név maradt fenn15. Az új-babiloni idõszakból is ismerünk b) S.almôn neveket.16 Az Amarna-levelekbõl pedig a babiloni király Az Ószövetségben két helyen említenek egy ilyen ne- követének nevét, aki ilyen nevet visel.17 A késõbbi év- vû helyet, a Zsolt 68,15-ben és a Bír 9,48-ban. A két századokból Arábia területén kerültek elõ teofórikus ne- helyszín azonosságának kérdésében biztosat nem állítha- vek, melyekben a S.alm szerepelt.18 Emellett egy földraj- tunk, azonban erõteljesen feltételeznünk kell, hogy kü- zi hely is ismert az Amarna-levelekbõl, mely tartalmaz- lönbözõek. za S.almu nevét.19 A 68. zsoltár Yahweh teofániájáról szól. Ebben az Az Ószövetségen kívüli forrásaink idõre (Kr.e. énekben három hegyet említ a szöveg: a Sînay-t, a - - 15.–Kr.u. 1. század) és térre (Mezopotámiától a Földkö- S.almôn-t és a Bašan-t. Az elsõ az Exodus-tradícióból jól zi-tenger partvidékéig és délen Arábiával bezárólag) va- ismert, mely számos klasszikus teofánia-leírásban szere- ló tekintettel elég erõs elterjedtséget mutatnak. Ez arra pel. Az utóbbi is kapcsolatba hozható az Exodus-tradíci- indít bennünket, hogy azt feltételezzük: párhuzamosan óval, 1Ôg király legyõzése kapcsán; Kánaán elfoglalása az Ószövetség szövegével, más helyeken is találunk apropójából és prófétai könyvekben is szerepel, ahol olyan tulajdonneveket, melyek tartalmazzák ennek az is- többnyire erdejével kapcsolatban említik. A S.almôn az a tenségnek a nevét. hegy, a 68. zsoltár kontextusában, ahol hóviharok tom- bolnak – mely Yahweh idegen királyokon aratott gyõzel- mének metafórája. E zsoltár segítségével azonban nem 2. S.alm-nevek az Ószövetségben tudjuk lokalizálni. Ha a másik két helyszín nem lenne biztosan különbözõ, akkor lehetséges lenne, hogy a 2.1. A köznév jelentése az Ószövetségben S.almôn csupán egy másik elnevezése ugyanannak a Elõször tehát a s.lm-t, mint köznevet mutatom be röv- hegynek, de ebben az esetben ezt kizárhatjuk. iden.20 Az Ószövetségben a s.lm névszó jelentése Mégis figyelemreméltó, hogy egy jellegzetes termé- kép(más). A Gen 1,26-27-ben a s.lm ’E¢lo-hîm képmását szeti jelenségrõl emlékezik meg a szerzõ. A jellegzetes jelenti. A LXX fordításban a s.elem szónak a görög viharok ugyanis teofórikus események is lehetnek. Vagy eikon felel meg. Ezek teológiai elemzése azonban a régi, teofórikusnak tartott események halvány emlékké- munka terjedelmi korlátai miatt most kimaradnak. Emi- pei. att itt listaszerûen mutatom be a különféle jelentéseket. A Talán ugyanez a hegy szerepel a Bírák 9,48-ban.

s.elem lehet Isten(ek) képmása, egyrészt abban az érte- 1Abîmelek király és Še kem városának történetében - lemben, hogy az ember(iség) ez a képmás21, másrészt pe- S.almon a város melletti hegy. További információnk dig valamilyen istenkép, -szobor, relief, bálvány vagy fé- azonban nincs a hegy különlegességét illetõen. Az egyet- tis az. De lehet a király vagy valamilyen emberi személy len használható információ az az, hogy Sikem városa reprezentánsa.22 mellett fekszik.

A következõ kifejezés a héber Bibliában a s.alma-wet, A városhoz két ismert hegy van közel, a G rizzîme és - - melynek jelentései: „áthatolhatatlan homály”, „sötét- az 1Êbal. Arra a kérdésre, hogy a S.almon esetleg ezek ség”,23 ez kapcsolatban lehet a s.elemmel. A népi etimo- közül valamelyikkel egyezne, nem tudunk választ adni, - - - lógia alapján ez a szó a s.el (árny[ék]) és a mawet (halál) sem arra, hogy a zsoltárban szereplõ S.almon azonos-e összetétele. Magam elfogadom ezt az etimológiát, és ké- ezzel/ezekkel. telkedem abban, hogy a s.alma-wet a s.lm gyökbõl eredne. Továbbá vitatom azt is, hogy a s.alma-wet a s.alm nõnemû 2.3. Személynevek - - alakja lenne – ennek okát a vokalizációban látom: a waw a) S.almunna1 - betû itt ugyanis nem mater lectionisként áll. S.almunna1 tizenkétszer szerepel az Ószövetségben. Minden alkalommal egy másik midiánita királlyal, - 2.2. Földrajzi nevek Zebah. személyével együtt. S.almunna1 és Zebah. története a) S.almônah a Bírák könyve 8. fejezetében szerepel.26 Õk mindketten

Ez a fölrajzi név a pusztai vándorlás történetében sze- Midián királyának (héb. melek midya-n) vannak címezve, - e repel, a zsidó nép vándorlásának egyik állomása volt. ellentétben 1Ore-bbel és Z ’e-bbel, akik mindössze herce- Egyedül a Num 33,41-42-ben találjuk meg ezt a hely- gek, kapitányok (héb. œar).27 - ségnevet. Ez a térség a Hor hegy és Punon között talál- S.almunna1 neve28 két részre oszlik: az elsõ a S.alm is- ható. tennév; a másik pedig a mn1 ige, mely azt jelenti, hogy Punon megfelel Faynânnak,24 ami a Wa-dî Faynânnál visszahúzódni, elrejteni. A népszerû etimológia szerint a található. Ez a terület Edóm fennhatósága alá tartozhatott név jelentése az, hogy „a sötétség vissza lett tartva”; ha- a Gen 36,41 (és 1Krón 1,52) alapján. Az edomiták gene- bár a görög és a latin változatok megtartották az eredeti

alógiájában szereplõ Pinont ugyanis könnyen azonosít- vokalizációt, s így a jelentése: „S.alm védelmezett”.29 hatjuk Punonnal.25 A Wâdî¡ Faynân (egyiptomi források- Knauf kétségek nélkül írja, hogy a midiánita király neve ban pwnw) lakói a šasu nomádok voltak II. Ramszesz tartalmazza a S.alm teofór elemet,30 és úgy véli, hogy korában, Se1irhez hasonlóan. Feltehetõen ez a lakosság egyértelmûen arab névrõl van szó,31 és én ezt teljes mér- lehetett az, amelyik S.almônah nevét is adta. Sajnos a tékben elfogadom.

133 Ugyanakkor ez a tény két kérdést vet föl: miért és ho- a babiloni fogság ideje is lehet. Ha párhuzamokat és ana- gyan lett a midiáni király S.alm isten nevérõl elnevezve? lógiákat keresünk, akkor is szóba jöhet bármilyen kor- Az arábiai oázisban, Taymában, e kultusz elsõ írásos szak. nyomát a Kr.e. 6.-5. századra lehet datálni – figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a Bírák könyvében található tör- ténet jóval ez elõtti idõre nyúlik vissza. Ha elfogadjuk, 3. Mennyiben lehet ezen neveket hogy S.almu egy Mezopotámia térségében imádott isten- õsi vallási képzet ség volt, továbbra sem tudjuk tisztán látni, hogy a király (isten név) megõrzõjének tekinteni? hogyan és miért lett elnevezve egy távoli istenrõl. Sõt, - mikor élt egyáltalán S.almunna1, ha egyáltalán történelmi Véleményem szerint, mivel nagyon sok esetben úgy személyrõl van szó? maradnak fenn istenek nevei, hogy már az eredeti jelen- A válasz nem könnyû, úgyhogy megpróbálok egy tés sem világos a nevet használók között, könnyen elõ- „minimális konszenzust” létrehozni a különbözõ tézisek fordulhat, hogy az itt felsorolt ószövetségi tulajdonnevek között. Semmilyen Biblián kívüli forrásunk nincsen e ki- ilyen módon emlékeznek meg S.almról. rály életérõl32. Az Ószövetségben két tradíció õrizte meg Az azonban már más kérdés, hogy ennek az istennek - S.almunna1 nevét. Az egyik a Bírák könyvében Gedeon melyik aspektusa jelenhetett meg Palesztina térségében. õsi története; a másik pedig a 83. zsoltár. Az én vélemé- Isteni tekintélyû képmás, elvont fogalom perszonifikáci- nyem, hogy ezek függnek egymástól; habár a nagy hõs- ója, vagy esetleg holtak, illetve õsök isteni rangú szelle- rõl szóló történet, aki két ellenséges vezért megölt, igaz me lenne? és õsi lehet. A Bírák könyvének utolsó redakciója azon- Ha valamilyen isteni tekintélyre emelkedett képmás ban épp a babiloni Fogság idején (vagy azután) történt. vagy bálvány, ahogyan az a név gyökének egyik jelenté-

Olyan személynevek, melyek tartalmazzák a S.alm nevet sébõl ered, illetve a kifejezés mezopotámiai használatá- elõkerültek Mezopotámiából, Arábiából és feltehetõen a ból következik,¡ akkor sem áll párhuzam nélkül. A Kun- Levante-térségbõl,33 így a név Bírák könyvébe való be- tillet 1Ag¢ rudban és Hirbet el-Qomban talált feliratok kerülésére az õsi eredettõl a fogság utáni korig minden- elemzése során máig ¢eldöntetlen tulajdonképpen, hogy hol volt esély. Ašêrâ a júdai nem-hivatalos (vagy monoteizmus elõtti) vallásosságban egy kultuszi tárgy neve volt, aki isteni te- b) S.almôn kintéllyel bírt vagy pedig egy õsi istennõ megjelenési A következõ tulajdonnév S.almôn neve a 2Sám 23,28- formája és Yahweh párja volt.40 Ezzel párhuzamba állít- ból. Az egyetlen forrás csupán ez az ószövetségi vers.34 va S.alm, mint valamilyen isteni képmás isteni rangban A S.almôn a s.lm gyök kicsinyítõ képzõs változata. Én el- létezhetett, akit a kultuszát gyakorlók az istenek sorában fogadom azt a nézetet, miszerint S.almôn az azonos nevû véltek létezni.41 hegy után kaphatta a nevét, mely Efraim területén fek- Ha valamilyen elvont fogalom, például az eskü vagy üdt.35 Ebben az esetben a személynév ugyan megmarad az államhoz való lojalitás isteni perszonifikációjának te- teofór névnek, ám nem közvetlenül, hanem „mintegy kintjük, amelyre szintén következtethetünk mezopotámi- akaratlanul” hordozza az istenség nevét.36 A történet, ai és arábiai feliratokból, akkor ez esetben sem áll telje- melyben található ez a név, a Kr.e. 10. századra megy sen párhuzam nélkül, hiszen a (DINGIR)S.almu-šarri és az adê vissza, s figyelembe véve a fentebb jegyzetben tárgyalt ša šarri (és az ebbõl képzett DINGIRAdêšu) az állam illetve szövegromlás tényét a 2Sám és az 1Krón utolsó redakci- az uralkodó iránti lojalitást hivatott kifejezni.42 Ugyan- ója után, a név maga még lehet igen régi, mert a késõbbi akkor pedig az a tény, hogy vannak olyan istennév felso- korokban a hegy pontos helyét elfelejtették. rolások, ahol az isteni determinatívummal (DINGIR) állnak, Ugyanakkor az sem jelentéktelen tény, hogy az EA arra enged következtetni, hogy isteni tekintélyûnek is te- 7-es amarnai levélben szerepel egy ugyanilyen nevû ba- kinthették õket. biloni követ,37 így ez a név nem lehetett teljesen ismeret- Ha pedig a harmadik lehetõséget tekintjük, tehát S.alm len Kánaán térségében. valamiféle túlvilági árny vagy szellem, akkor sem áll a képzet mindenféle párhuzam nélkül. Különösen pedig 2.4. A datálás kérdése éppen Kánaánban nem. Az AT 366-ban található Úgy gondolom, hogy ezek közül a tulajdonnevek kö- DINGIRALAM43 az ugariti KTU 1.161-es szövegben talál-

zül egy sem héber nyelvû, hanem valamennyi „jöve- ható z.lm párhuzama lehet.44 Ugaritban a rpum (= héb. vény-név” az Ószövetség szövegében.38 A midiánita ki- rpe a-’îm) is egy ilyen csoportra vonatkozik, akik túlvilá- rály neve kétségtelenül idegen eredetû, hiszen õ egy ide- gi holt lelkek, de képesek az evilági embereknek segítsé- gen nép vezetõje volt. Véleményem szerint a pusztai get nyújtani.45 Lehetséges, hogy S.alm is egy ilyen isten- vándorlásnak ez az állomása a régió õslakosssága által ség lehetett, aki egy egykor élt király vagy hõs megiste- lett elnevezve (például a Wa-dî Faynân nomádjai által). nült „túlvilági lelke”, akinek kultusza alakult ki. A hegy(ek) szintén az õslakos kánaániak által lett(ek) Ezen megoldások közül bármelyik is legyen S.alm, bi- - elnevezve. S.almon pedig, aki egy volt Dávid híres had- zonyíthatóan van a bronzkori Palesztina térségébõl olyan - vezérei közül, benjáminita volt, talán a S.almon hegy transzcendens alak, amelyikhez hasonló lehetett. A név- után kapta a nevét, mely hegy az efraimi térségben fek- anyagban is elõkerült a térségbõl a vizsgált idõszak elõt- szik.39 trõl és utánról is. Ebbõl azt a következtetést tudom le- Maguk a nevek tehát könnyen lehetnek akár vaskor vonni, hogy nem bizonyítható az, hogy az általam S.alm- elõttiek is, de mire írásba foglalásuk megtörtént, az akár neveknek tekintett ószövetségi nevek ne lennének S.alm

134 teofórikus nevek. Lehetséges, hogy a vallási gyakorlat tems, Inc. (electronic ed.). Oak Harbor, WA: Logos Research Sys- vagy a kultusz területén ez az isten elvesztette minden je- tems Clay, A. T. 1912: Personal Names from Cuneiform Inscriptions of the lentõségét Levantéban az Ószövetség megszövegezésé- Cassite Period (Yale Oriental Series vol.1), New Haven, Yale Uni- nek évszázadaira; de nevek formájában mégis fennma- versity Press. radt. A terület eredeti lakosságára, akik talán a földrajzi Cooke, G. A. 1903: A Text-book of North-Semitic Inscriptions, Oxford, Calderon Press nevek adói lehettek, újabb lakosság és kultúra települt, - de a lokális kulturális emlékezet megõrizte az õsi infor- Cross, F. M. 2003: A New Aramaic Stele from Tayma’ in: Cross, F. M.: Leaves from an Epigrapher’s Notebook – Collected Papers in mációkat. Hebrew and West Semitic Papaeography and Epigraphy, Winona Gér András László Lake, Indiana, Eisenbrauns, 184-187. Cunchillos, J. 2007: The Texts of the Ugaritic Data Bank, Logos RÖVIDÍTÉSEK: Research Systems, Inc. Dahood, M. J. 1989: Ugaritic-Hebrew philology, (Biblica et orientalia ABD: Anchor Bible Dictionary (Freedman, D. N. ed.) 17) Rome; Biblical Institute Press Dalley, Pro- AI: Aramaic Inscriptions (Hardy, H. H. II; Otte, Ch. III. ed.) S. 1985: Stelae from Teima and the god S.LM (S.almu) in: ceedings of the Seminar for Arabian Studies AIE: Aramaic Inscriptions in English Translation (Hardy, H. H. II; 15: 27-33. Dalley, Iraq Otte, Ch. III. ed.) S. 1986: The God S.almu and the Winged Disk in 48: 85- ANET: The Ancient Near East: an anthology of Texts and Pictures 101. Delitzsch Assyrisches Handwörterbuch, (Pritchard, J. B. ed.) , Friedrich 1896: Leipzig, J. C. ARNA: Ancient Records from North Arabia (Winnett, F. V.; Reed, Hinrich’sche Buchhandlung. Dietrich, Texte aus der Umwelt des Alten Testa- W. L) M. (& al. ed) 2001: ments, ARNA: Ancient Records from North Arabia (Winnett, F. V.; Reed, Güteraloher Verlagshaus Donner, Röllig, Kanaanäische und Aramäische W. L) H. – W. (eds.) 2002: Inschriften5 Band 1-2 AW: Assyrisches Handwörterbuch (Delitzsch, Friedrich) ., Wiesbaden, Harrassowitz Doughty Wanderings in Arabia, vol. II. BDB: Enhanced Brown-Driver-Briggs Hebrew and English Lexi- , Ch. M. 1908: London, Duck- con (Brown, F., Driver, S. R., Briggs, C. A. ed.) worth and Co. Euting, Tagbuch einer Reise in Inner-Arabia vol. 2. CAD: The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the Uni- J. 1914: , Leiden, versity of Chicago (Oppenheim, A. L. & al. eds.) E. J. Brill. Fisher, L. R. – Smith D. E. – Rummel S. (eds.) 1975: Ras Shamra CDA2: A Concise Dictionary of Akkadian2 (Black, J., George, A., parallels. The texts from Ugarit and the Hebrew Bible, Vol II. Postage, N. ed.) (Analecta orientalia, 50) Roma, Pontificium Institutum Biblicum COS: The Context of Scripture (Hallo, W. W., Younger, K. L. ed.) Freedman, D. N. (ed.) 1992: The Anchor Bible Dictionary vols I-VI., DNSI: Dictionary of the North-West Semitic Inscriptions New York: Doubleday (Hoftijzer, J., Jongeling, K.) Glueck, N. 1934 – 1935: Explorations in Eastern Palestine II. in: The DOSA: Dictionary of Old South Arabic, Sabaean dialect (Biella, J. Annual of the American Schools of Oriental Research 15: 1-200. C.) Gordon, C. H. 1998: Ugaritic Textbook. Grammar, Texts in Translit- ISBE: The International Standard Bible Encyclopedia, Revised eration, Cuneiform Selections, Glossary, Indices (Analecta orien- (Bromiley, G. W. ed.) talia 38) Roma, Pontifical Biblical Institute KAI: Kanaanäische und Aramäische Inschriften5 (Donner, H., Röl- Grimme, H. 1926: Die Lösung des Sinaischriftproblems – die alt- lig, W. ed.) thamudische Schrift, Münster, Verlag der Aschendorffschen Ver- KAT2: Die Keilinschriften und das Alte Testament2 (Schrader, E.) lagsbuchhandlung KAT3: Die Keilinschriften und das Alte Testament3 (Schrader, E.) Halayqa, I. K. H. 2008: A Comparative Lexicon of Ugaritic and RSP II: Ras Shamra parallels. The texts from Ugarit and the Canaanite, Ugarit Verlag, Münster. Hebrew Bible, Vol II. (Fisher, L. R., Smith D. E., Rummel S. ed.) Hallo, W. W. – Younger, K. L. (eds.) 1997: The Context of Scripture RTU: Religious Texts from Ugarit (Wyatt, N.) Vol I. – Canonical Compositions from the Biblical World, Leiden; TNSI: A Text-book of North-Semitic Inscriptions (Cooke, G. A.) New York, Brill TUAT: Texte aus der Umwelt des Alten Testaments (Dietrich, M. Hardy, H. H. II – Otte, Ch. III. (eds.) 2008: Aramaic Inscriptions in & al. ed) English Translation. Logos Research Systems, Inc. TWOT: Theological Wordbook of the Old Testament (Harris, R. L., Hardy, H. H. II – Otte, Ch. III. (eds.) 2008: Aramaic Inscriptions. Harris, R. L., Archer, G. L., Waltke, B. K. ed.) Logos Research Systems, Inc. UDB: The Texts of the Ugaritic Data Bank (Cunchillos, J.) Harris, R. L. – Harris, R. L. – Archer, G. L. – Waltke, B. K. (eds) 1999: Theological Wordbook of the Old Testament (electronic ed.) BIBLIOGRÁFIA: Chicago, Moody Press Hayajneh, H. 2009: Die frühnordarabischen tayma-nischen Inschriften Aggoula, B. 1985: Studia aramaica II in: Syria, 62,1/2: 61-76 und die Frage der Antipathie gegen den Gott ?lm in der Region von - - - - - Al-Ans.arl, A. R. – Abu al-H. asan, H. 2005 (AH 1426): Tayma’ – Tayma’ in: Arnold, W. – Jursa, M. – Müller, W. W. – Procházka, Crossroads of Civilizations, Dar al-Qawafil, Riyad.. St. (hrsg): Philologisches und Historisches zwischen Anatolien und Beaulieu, P-A. 1989: The Reign of Nabonidus – King of Babylon 556- Sokotra, Harrassowitz Verlag, Wiesbaden, 74-104. 539 B.C.; Yale University Press, New Haven and London. Hoftijzer, J. – Jongeling, K. 1995: Dictionary of the North-West Becking, B. – Dijkstra, M. – Korpel, M. C. A. – Vriezen, K. J. H. Semitic Inscriptions, vol 1-2, Leiden, New York, Köln, E. J. Brill. 2001: Only One God? – Monotheism in Ancient Israel and the Ven- Hoyland, R. G. 2001: Arabia and the Arabs from the Bronze Age to the eration of the Goddess Asherah, Sheffield Academic Press, Lon- Coming of Islam, Routledge, London don, New York. Jastrow, M. 1903: A Dictionary of the Targumim, the Talmud Babli Biella, J. C. 1982: Dictionary of Old South Arabic, Sabaean dialect, and Yerushalmi, and the Midrashic Literature, vol. II., London; Harvard University. Luzac & Co.; New York; G. P. Putnam’s sons Black, J. – George, A. – Postage, N. (eds.) 2000: A Concise Diction- Jenni, E. – Westermann, C. 1984: Theologisches Handwörterbuch ary of Akkadian2, Wiesbaden, Harrassowitz Verlag. zum Alten Testament, München, Chr. Kaiser Verlag Breton, J.-F. 1999: Arabia Felix. From the Time of the Queen of She- Karasszon I. 2010: Az Ószövetség másik fele, Sapientia Fõiskola – ba. Eight Century B.C. to First Century A.D., University of Notre L’Harmattan, Budapest. Dame Press; Notre Dame, Indiana. Keel, O. – Uehlinger, Ch. 1998: Gods, Goddesses, and Images of God Bromiley, G. W. (ed.) 2002: The International Standard Bible Ency- in Ancient Israel, (Trapp, T. H. ford.) T&T. Clark, Edinburgh. clopedia, Revised. Wm. B. Eerdmans Knauf, E. A. 1988: Midian, Harrassowitz, Wiesbaden. Brown, F. – Driver, S. R. – Briggs, C. A. 2000: Enhanced Brown- Knauf, E. A. 1989: Ismael, Harrassowitz, Wiesbaden. Driver-Briggs Hebrew and English Lexicon, Logos Research Sys- Knauf, E. A. 1992a: Feinan, Wadi in: ABD II: 780-782.

135 6 Knauf, E. A. 1992b: Punon (Place) in: ABD V: 556-557. Spr . dbh. . z.lm = a „z.lm szertartásának írása” (ld. RSP II:2 §31, Knudtzon, J. A. 1915: Die El-Amarna Tafeln, Leipzig; J. C. Hin- Wyatt 2002: 430, 6. lábjegyzet, COS I:356, 1. lábjegyzet) rich’sche Buchandlung 7 A sémi nyelvészet szerint megfeleltethetõ a s.lm-nek. Kõszeghy M. 2003: Cseréplevelek – Héber feliratok a fogság elõtti Pa- 8 A címsor után a következõ szakasz kezdetén invokáció található: lesztinából (Kréné 2.), Új Mandátum Kiadó, Budapest „[te] idézted meg az [al]világi Rephaim-ot / [te] hívtad össze a Lane, E. W. 1968: An Arabic – English Lexicon in eight parts, vol. I- Didanu[a]k gyûlését” (saját fordítás). Itt a rpi ars. kifejzés az VIII. Librairie du Liban, Beirut. „(al)világi Refaim” csoportot jelöli, akik az õsi királyok és hõsök Lidzbarski, M. 1898: Handbuch der Nordsemitischen Epigraphik lelkei lehettek az alvilágban, A qbs. ddn kifejezés a nebst Ausgewählten Inschriften, Weimar, Verlag von Emil Felber. Didanu/Didániták gyûlését/tanácsát jelöli, akiket az ugaritiak az Livingstone, A. 1999: Image in DDD2: 448-450. õseiknek tekintenek – ez lehetett egy törzs vagy népcsoport (COS Luckenbill, D. D. 1911: Benhadad and Hadadezer in: The American I:356, 5. lábjegyzet, v.ö. Spronk 232-233). Ez annak megítélése Journal of Semitic Languages and Literatures 27,3: 267-284. szempontjából fontos, hogy kiket is jelöl ez a címben szereplõ zlm. - . Maraqten, M. 1996: The Aramaic pantheon of Tayma’ in: Arabian A TUAT fordításának fényében („Schatten” = „árny”) a z.lm a kora- Archaeology and Epigraphy 7: 17-31. beli emberek gondolkodásában azt jelenti, hogy, miszerint a meg- Mendelhall, G. E. 1992: Zebah and Zalmunna in: ABD IV: 1055 halt emberek árnyakként vagy vándorló lelkekként „élnek” tovább a Moran, W. L. 1992: The Amarna letters. Translation of Tell el- félhomályos túlvilágban. A COS fordításának a fényében („patron” Amarna tablets, Baltimore, John Hopkins University Press = „patrónus”) a z.lm jelentése az õsök tiszteletét és kultuszát idézi Na’aman, N. 2005: Canaan in the Second Millennium B.C.E. Collect- emlékezetünkbe. Az RTU fordításban Wyatt „szárnyas [nap]ko- ed Essays vol. 2., Eisenbrauns rong” kifejezést preferálja Dalley kutatásaira alapozva, s kijelenti, Niehr HWH , H. 1997: In search of Y ’s Cult Statue in the First Temple’ „a szárnyas korong képének a kapcsolata S.almuval a királyhoz tár- in: Toorn, K. van der (eds.): The Image and the Book, Leuven, Uit- sul az ugariti ikonográfiában.” E látásmód a királyi reprezentáció geverij Peeters, 73-93. ókori közel-keleti gondolkodásában gyökerezik. Hettita és egyipto- Olmo Lette, G. del. – Sanmartín, J. 2003: A Dictionary of the Ugarit- mi hatáson nyugszik, miszerint a király maga a Nap, vagy Napnak ic Language in the Alphabetical Tradition part I-II. (Watson, W. G. címzik. Továbbá a z.lm itt a király(ság) végtelen hatalmának repre- E. ford.), Brill, Leiden. zentációját jelenti, beleértve a halott királyok erejét is. Oppenheim, A. L. (& al. eds.) 1956-: The Assyrian Dictionary of the v.ö. Dalley 1986: 89, ahol az AT 366-ban található DINGIRALAM és Oriental Institute of the University of Chicago in 21 vols., Chicago, az ugariti szövegben található z.lm közötti párhuzamra mutat rá. The Oriental Institute 9 Az egyik az un. Tayma-sztélé, melyet ma a Louvre-ban lehet meg- Pritchard, J. B. (ed.) 1958: The Ancient Near East: an anthology of tekinteni (szövegét ld. AI: 31; AIE: 31; TNSI: 69; KAI: 228; Texts and Pictures, University Press, Princeton - - - Libdzbarski: 447; Euting: 160; Al-Ans.arl – Abu al-H. asan: 77-79; Schley, ABD D. G. 1992a: Ahohi in: I: 124 TUAT II:4 580; Aggoula: 61-63), a másik az un. Lih.yanita-sztélé Schley, D. G. 1992b: Ilai (person) in: ABD III: 338 - - - (ld. Cross 184-187 és Al-Ans.arl – Abu al-H. asan: 80, 84-86). Schley, D. G. 1992c: Zalmon (person) in: ABD VI: 1039 Ezeken a sztéléken Salm több jelzõvel együtt szerepel: zî mahram, 2 . . Schrader, E. 1883: Die Keilinschriften und das Alte Testament , zî hagam és zî rabb. Giessen, J. Riecker’sche Buchhandlung A mahram jelentése: az arab harama gyökbõl ered, és azt jelenti, 3 . . Schrader, E. 1902-1903: Die Keilinschriften und das Alte Testament , hogy „tiltott”, „tilos”, „tabu”, „szent” (=elkülönített) valamint Berlin, Verlag von Reuther & Reichard „szent és sérthetetlen” (ld. Wehr: 171-172, Lane: 553-554). A Spronk DDD2 , K. 1999: Dedan in : 232-233. Mah. ram egyben szentély is (Hoyland: 158); az Iszlám két legszen- Tallqvist, Assyrian Personal Names K. L. 1914: (Acta Societatis Sci- tebb helyét (Mekka és Medina) al-mah. ra-nnak nevezik (Wehr: 171, entiarium Fennicæ XLIII:1), Helsingfors. Doughty: 294). Az arámi szó jelentése elsõdlegesen is „szentély” van der Toorn, K. – Becking, B. – van der Horst, P. W. (eds.) 1999: (DNSI: 615). A hrm-gyök sábai feliratokon több jelentés körül cso- 2 . Dictionary of Deities and Demons in the Bible , Leiden; Boston; portosul. Igeként jelentheti: „szentnek lenni”, illetve „tabu alatt len- Grand Rapids, Mich.: Brill; Eerdmans ni”, „megakadályozni”; fõnévként: „tiltott”, „szentély”, „templom”, Wehr, H. 1976: A Dictionary of Modern Written Arabic, Spoken Lan- „erõdített tábor” és „tabu” (DNSI: 198-190). Dél-Arábiában a guage Services Inc. h. aram egy elkerített terület, mely úgy tûnik, hogy nyitott látogatók Winnett, F. V. – Reed, W. L. 1970: Ancient Records from North Ara- számára; habár ez a terület sérthetetlen és (meg)szent(elt). Ilyen he- bia, Toronto, Toronto University Press lyeken épülnek például szentélyek (Breton: 94). Cooke megjegyzi, Winnett, F. V. 1937: A Study of the Lihyanite and Thamudic Inscrip- hogy Mah. ramâ egy konkrét helység neve, mely a G¢ abal Salmah tions, Toronto, Toronto University Press - mellett található, H. a’il szomszédságában, nem messze Taymától Wood, C. 1916: The Religion of Canaan: From the Earliest Times to the (TNSI: 198). Hebrew Conquest in: Journal of Biblical Literature 35,1/2: 1-113 A hagam jelentése: a hag¢ama arabul a „támadni”, „rohamozni”, Wyatt, N. 2002: Religious Texts from Ugarit, (Biblical seminar 53) „ostromolni” kifejezéseknek felel meg (Wehr: 1020). Al-Hag¢m egy London; New York: Sheffield Academic Press helynév Jemenben, Cooke szerint eredetileg itt imádták S.almot (TNSI: 197, jegyzet a 10. sorhoz; Aggoula: 63). Emellett a jelenté- JEGYZETEK se kapcsolatban lehet a „forrás” jelentéssel, mely lehetett az a hely, ahol S.alm kultusza zajlott (DNSI: 270). Figyelemre méltó, hogy a 1 loan-word „loan-name” 137. számú Amarna-levélben Buru-s.ilim nevû helyre van utalás, 2 Az Ószövetségben vagy Izrael népének vallástörténetében nem ta- mely azt jelenti, hogy S.almu forrása (ld. késõbb!). Az arab hag¢ama lálkozunk ezzel az istennel. szó jelentése a „rom” szóval is kapcsolatban van (Aggoula: 63). 3 DINGIR DINGIR Kr.e. II. évezredbõl: ALAM (= S.almu) az alalakhi AT 366- Aggoula elemzésében bemutatja, hogy a hag¢ama szó a kelet-sémi- os szövegben és DINGIRS.a-la-mu a bog¢ azköyi KUB 37-es szövegben ben ’agammu, melynek a jelentése mocsár (v.ö. AW: 17; KAT2: szerepel. 524), ami a héberben azt ’agamnak felel meg, de az arab formája az A közép- és újasszír forrásokkal kapcsolatban az továbbra is kérdé- ’ag¢ima (BDB: 8), nem pedig a hag¢ama. Így ezt a megoldást kizár- ses, hogy S.almu isten egyik változata lenne a S.almu-šarri (DINGIR- hatjuk. Az én véleményem, hogy S.alm zî Hagam lehetett a háborúk NU.MAN) istennév, vagy tõle független isten? Ez utóbbi ugyanis istene, a harcoló seregek ura. Ugyanis az arab hag¢ama jelentése megtalálható volt Anu, Gula és Adad templomában. ld.: Dalley kapcsolatban áll a „támadni”, „ostromolni” jelentéssel. A sábai hgm 1985: 29, Dalley 1986: 90, Maraqten: 19 és CAD 16: 80-81. (hyg-gyökbõl) pedig azt jelenti, hogy háború (DOSA: 108). Vala- Ugyanis az akkád S.almu szónak a sumér ALAM és NU logogram- mint számos felirat harcokról, háborús konfliktusokról szól, és e té- mák feleltek meg, a korai idõkben a DÙL is (ld. Livingstone 1999: nyek alapján kijelenthetjük, hogy ez az isten kapcsolatba hozható a 448, Dalley 1986: 89, v.ö. AW: 569-570 és KAT3: 476) háborúkkal. 4 Dalley 1985: 29-31, Dalley 1986: 91-96. A rabb szó jelentése: az arabban „mester”, „úr” (Wehr: 320, Lane 5 KTU 1.161 (= RS 34.126) jelzetû szöveget ld. átírásban: UDB: 1863: 1003). A Koránban ez Isten egyik jelzõje. Az asszír rabbu je- 1.161; német fordításban: TUAT II,3: 332; angol fordításokban: lentése „nagy”, „hatalmas” (AW: 608; KAT2: 585; CDA2: 293-294). COS I: 356; Wyatt 2002: 430. Az ugaritiban a rb jelent „nagy”-ot és „fõ”-t (=vezetõt) is (Gordon:

136 482, Dahood: 71). Az arámiban a rb gyök jelentése „nagy”, „jelen- 20 V.ö. részletesebben: HALOT: 1028-1029; BDB: 853-854; TWOT: tõs”, valamint „mester” és „fõ” (HALOT: 1975-1976; BDB: 1112; 767; ISBE II: 803-805. Jastrow II: 1438). A héberben „sok”-at, „nagy”-ot és „fõ”-t jelent 21 Niehr: 93. szintén (BDB: 912-913; HALOT: 1170-1172). A sábaiban a rb(m) 22 További információért ld. Jenni – Westermann: 556-563. egyik jelentése egy isteni jelzõ, azt jelenti, hogy „úr” (DOSA: 475). 23 HALOT: 1029. Következésképpen az istenre vonatkoztatva S.alm, a hatalmas vagy 24 Glueck 1934/35: 32. Knauf 1992b: 556 S.alm, az úr értelemben adhatjuk vissza a kifejezést. Ez a név arabul azt jelenti, hogy „hosszú, gyönyörû hajúnak lenni”, Az én véleményem, hogy S.almot imádták, mint a templom istenét ld.: Lane: 2475, Wehr: 736, Knauf 1992a: 780, Knauf szerint a tér- (S.alm zî mah. ram), aki szent; mint a csataterek (vagy forrás?) istenét ség elnevezése a Kr.e. IV. / III. évezredig nyúlhat vissza. (S.alm zî hagam), aki harcos; mint az úr(alkodó) istent (S.alm zî 25 Knauf 1992a: 780-782; Knauf 1992b: 556. rabb), aki hatalmas. 26 E két név emlékeztet minket az ugariti KTU 1.161-es szövegre, mely-

10 - - -

Ld. ARNA: 88-112, Al-Ans.arl – Abu al-H. asan: 68-75 és Hayajneh nek elsõ sorában ezt olvassuk: „dbhés zlm se-fer-je”. A mássalhangzók ¡ . . 2009: 73-92. azonossága e két pár esetén nagy valószínûséggel a véletlen mûve. 11 Nabu-na-’id és Salm azonosítását több kutató azonban elveti. Ezen 27 -

. A LXX fordítás követi ezt a különbségtételt. S .almunna1 és Zebah. - e véleményekhez ld.: Winnett – Reed: 92-93, Knauf 1989: 78-79, basilewn Madiam címet viselnek, míg 1Ore-b és Z ’e-b címe Beaulieu 177, Hayajneh 2009: 90-92. arxontaj Madiam. 12 Maraqten: 19. -

1Ore-b neve azt jelenti, hogy holló, és számos s.afaita feliraton szere- 13 DINGIR . e S.almu-eki (Dalley 1986: 97.) pel (grb formában), Z ’e-b neve azt jelenti, hogy farkas, szintén szá- 14 DINGIR DINGIR Ld.: S.almu-ahu(ti) (Dalley 1986: 97), S.almu-malik mos iszlám elõtti arab dialektus feliratain fennmaradt, mint sze- DINGIR ¢ (Tallqvist: 205 NU-ma-lik formában; Dalley 1986: 97; Maraqten: d’b h DINGIR DINGIR mélynév (- formában), Zeba. is létezõ személynév dél-arábiai fel- 20), S.almu-hini (Tallqvist: 205 NU-mu-hi-ni formában; Dal- dbhm mu ¢ DINGIR iratokon (- . formában). Ld. Knauf 1988: 90. ley 1986: 97; Maraqten: 20 S.almu -he-ni formában), S.almu-šar- 28 ¢ A LXX fordításban Selmana, a Vulgataban Salmana, a Targum- iqbi (CAD 16: 82 NU.MAN.E = S.almu-šarri-iqbe, NU.MAN-iq-bi, ban pedig maradt a MT forma. DINGIRNU.MAN.E, Salmu-MAN-iq-bi formákban; Tallqvist: 205 DINGIR- . 29 Ld. Knauf 1988: 91; Mendelhall: 1055. NU-LUGAL-iqbi, NU-MAN-E, DINGIRNU-MAN-E, NU-MAN-iqbi, 30 Mely számos más mezopotámiai és észak-arábiai személynévben DINGIRNU-MAN-iqbi, DINGIRNU-MAN-KA-E, Salmu-LUGAL-iq-bi, . felbukkan: Dalley: 97, Knauf 1989: 80, 429. lábjegyzet; Winnett – Salmu-MAN-iq-bi, DINGIRSalmu[…] formákban; KAT3: 476; Dalley . . Reed: 192-193; Winnett 22-25; Grimme: 39-43. 1896: 97; Wood: 80; Maraqten: 19 DINGIRSalmu-šarr-l-iqbi formában), . 31 Knauf 1988: 91. DINGIRSalmu-im-me (Maraqten: 20; Dalley 1986: 97), Salmute . . 32 Bár fontos itt megjegyezni, hogy III. Tukulti-apil-e-šarra palotai fel- (Tallqvist: 205; Dalley 1986: 97), Salmu-ahe- (Tallqvist: 205 . iratán található a hasonlónevû Salamanu, aki azonban Moáb királya NUPAPMEŠ, DINGIRNU-PAPMEŠ, Sal-mu-PAPMEŠ formákban;¢ KAT3: 476; . volt – ld. ANET: 282. Továbbá az ókori görög hagyományban is van Wood: 80; Maraqten: 19 Sal-mu-PAPMEŠ formában). . egy hasonló nevû alak, Salmoneuj, aki egy mitikus uralkodó volt, Maraqten ezen nevek közül némelyrõl azt írja, hogy arámi nevek: bár a görög abc nem tud különbséget tenni a sade és a œin/sameh kö- Salmu-im-me, Salmu-he-ni, Sa-lam-il és Salmu-ma-lik, ld.: ...... zött. Sajnos egyik – rendkívül problémás – Biblián kívüli forrás sem Maraqten: 20. ¢ a midiánita Salmunna-1-ról szól 15 Sa-li-mu-ti-mu-še-zib-tum (Clay: 194). . . 33 Ld. fentebb! 16 DINGIRSalmu-il (Dalley 1986: 97; Maraqten: 20), Ea-Salmu-ila-ni . . 34 Ebbõl a forrásból tudjuk meg, hogy Salmo-n ’Ahôah klánjából és (Dalley 1986: 97; Maraqten: 19 DINGIRBE-s.al-mu-DINGIR.MEŠ for- . . . mában). Benjámin törzsébõl származik. E leszármazás párhuzamos említése o- 1 17 Salmu az EA 7-es szövegbõl, ld.: KAT3: 476, Knudtzon: 84, Wood: az 1Krón 11,29-ben van, ahol S.alm n helyett Îlay nevét találjuk. . ade 1ayin- 80. Ennek az oka szövegromlás lehet, hogy ti. az elsõ betû, a s. 18 - ra változott, melyet a két betû hasonlósága lehetõvé tesz (c (); A legismertebb a Tayma’-sztélérõl S.alm-šazib neve. További ilyen habár fontos megjegyezni, hogy erre a quadrát betûk használatára nevek: s.lm, s.lm’, s.lmgd, s.lmm, s.lmmdd, s.lmt, s.lmy, s.lmyh. b, s.m’, s.md1, smkfr, smn1m, smr’, smrf’, smy, šmsslm; ld.: Dalley: 97, Knauf 1989: való áttérés után kerülhetett sor, ugyanis a régebbi héber írásban ez ...... c O ( A Y 80, 429. lábjegyzet; Winnett – Reed: 192-193; Winnett 22-25; a hasonlóság nem létezett ( – ; – v. )! Az eredeti név Schley Grimme: 39-43; Maraqten: 21-22. A s.m névalak Winnett szerint az szerint S.ilay lehetett (ld. Schley 1992a: 124), melyet nem feltétlenül slm kell elfogadnunk. arámi . arab megfelelõje. Grimme felveti, hogy esetleg a felirat- 35 okon l-m ligatúrában szerepelne, de ezt Winnett cáfolja. Ld. Ld. fentebb! 36 Winnett: 23.) V.ö. Schley 1992a: 124; 1992b: 338; 1992c. 37 19 EA 137:64-65, 80. Ld. fentebb! 38 A különbözõ szöveggyûjtemények, kiadások és cikkek más és más Ha ezt elfogadjuk, akkor felmerül a datálás kérdése: ezen nevek ere- módon írják át ezt az adott szót: Burusilim (A Moran-féle angol ki- detének a datálása a Kr.e. 10. század elé megy vissza az egyik meg- adásban szerepel. Luckenbill azt írja, hogy Winckler az Amarna- oldás szerint. Ekkor azonban feltételeztük azt, hogy ezen tulajdon- levelek kiadásában átformálta a Bu-ru-zi-lim szót Burus.ilimmé, nevek a fogság elõtti zsidóság szájhagyományában éltek tovább egé- azért, hogy ezt S.elem isten létére való bizonyítékként használja fel; szen a lejegyzés idejéig, mely sokszor a „legjobb” esetben is a Kr.e. ld.: Luckenbill: 270); Burus.ilim (Wood: 20, 80); Buruzilim (ANET: 8./7. századig nyúlik csak vissza. Másik lehetõség, hogy e nevek 484); és puruzi (Na’aman: 281). A KAT3: 477 szerint mindegyik ol- eredetét nem tudjuk a „zsidóság kora” elé datálni, s így az, hogy mi- vasat elfogadható. Ugyanis ebben a korban a s, s., z és z. hangzók je- kor lettek elnevezve, teljesen homályba vész. Egyedüli fogódzó pont lölése még nem tisztult le. Na’aman az eredeti szöveget az alábbi lehet talán kiindulni abból az elvbõl, hogy a megtelepedõ új lakos- módon írja át: bu-ru-zi-ši, és ennek egy új olvasatot ajánl: pu-ru-zi- ság (ha jelen esetben elfogadjuk, hogy az Ószövetségben jelzett kor- ši (mely nem akkád szó, hanem egy hipotetikus proto-kánaáni, me- ban történt valamiféle nagyobb népmozgás Kánaán térségében) a lyet a bibliai héberbõl következtetett vissza), ld.: Na’aman: 281. Eb- korábbi lakosság elnevezéseit veszi át, melyre számtalan példa van ben a tekintetben ez a szó nem tulajdonnév, hanem köznév, azzal a Mezopotámiától Európáig. jelentéssel, hogy „letelepedés, táborhely”. Noha, egy ilyen új hipo- 39 Schley 1992c: 1039. tetikus proto-kánaáni szónak a létezése eléggé homályos, s én ma- 40 A kérdés rendkívül összetett, ezekhez ld.: Becking – Dijkstra – Kor- gam egyelõre kételkedek abban, hogy ez megállja a helyét; s elfo- pel – Vriezen: Only One God? – Monotheism in Ancient Israel and gadom a Burus.ilim olvasatot. Ugyanakkor mégis hipotetikusnak te- the Veneration of the Goddess Asherah c. könyvét, valamint Keel – kintem ezt a forrást. Uehlinger: 177-77, Karasszon: 192-195, Kõszeghy: 120-138, Wyatt

A kifejezés jelentése lehet „S.elem forrása” (Wood: 20), bár a loka- 1999: 99-105, Day: 483-486.

lizációja ismeretlen (v.ö. HALOT: 106, BDB: 91, héb. b’e e-r; Wehr: 41 Pl. NU Tukulti-apil-Ešarra az asszír istenek felsorolásában található 39, Lane: 145, arab bi’r, Gordon: 370, Halayqa: 102, Olmo Lete¡ – egy feliraton, ld. CAD 16: 81. Sanmartín: 203 ugariti bir, DNSI: 141-142, b’r, AW: 164, buru). A 42 Dalley 1986: 90-92. 43 buru másik jelentése „térség, terület” (V.ö. arab barr = föld, terület) Megj.: Sum. ALAM = Akk. S.almu és ebben a tekintetben azt jelentené, hogy „a s.alim [törzs] területe”. 44 Dalley 1986: 89. Én személy szerint a „forrás” kifejezést tartom a legvalószínûbbnek. 45 Smith: 675-676, Rouillard: 692-700.

137 Az új protestáns bibliafordítás (1975) folyamatban lévõ revíziója és annak ószövetségi vonatkozásai

A Magyar Bibliatársulat Alapítvány 2009-ben kezdte meg az új protestáns bibliafordítás (1975, 1990) második revízióját. E nagyszabású projekt célja az, hogy nyelvezetében, stílusában szebb és modernebb, ahol pedig feltétlenül indokolt, exegetikai döntéseiben is naprakészebb formában tárhassa Isten üzenetét a magyar bibliaolvasók elé. A tanulmány e revíziós munka elõkészületeit (1.), a revíziós munka célját és menetét (2.), valamint annak ószövetségi vonatkozásait ismerteti (3.). Ez utóbbi fejezet mutatja be a revízió mértékét, ér- tékeli a beérkezett módosító javaslatokat, majd ismerteti számos példán keresztül a végrehajtott módosítások fontosabb típusait. A szerzõ a revíziós munkabizottságban az Ószövetség elsõdleges szerkesztõje.

Die Stiftung Ungarische Bibelgesellschaft hat eine zweite Revision der ungarischen Neuen Protestantis- chen Bibelübersetzung (1975, 1990) in 2009 gestartet. Dieser Projekt möchte das Wort Gottes sprachlich und stilistisch in einer schöneren, inhaltlich in einer noch treueren Form den Bibellesern anbieten. Der Aufsatz berichtet über die Vorarbeiten dieser Revision (1.), über das Ziel und Ablauf der Arbeit (2.), sowie über ihre bisherigen Ergebnisse innerhalb des Alten Testaments (3.). Dieses letztgenannte Kapitel zeigt das Ausmaß der Revision, bewertet die eingesammelten Verbesserungsvorschläge, um dann die wichtigsten Typen der Kor- rektionen vorzuführen. Der Verfasser ist der primäre Redaktor des Alten Testaments.

1. Az elõkészületek iratcsoportok fordításának összesimítása, ami a stílus- ban, illetve a konzisztenciában komoly egyenetlensége- A Magyar Bibliatársulat Alapítvány 2005. december ket eredményezett; ezeket a gondokat az 1990-es reví- 6-ai közgyûlésén határozta el, hogy megkezdi az 1990- zió sem tudta érdemben orvosolni.3 A mostani revízió ben revideált új protestáns bibliafordítás (1975) átdolgo- már csak ezeknek az utómunkáknak a pótlása szem- zásának elõmunkálatait.* pontjából is helyes döntésnek bizonyult – mint ahogy a Az elhatározást részben az indokolta, hogy a Nemzet- revízió nem várt mélységének okai is elsõsorban itt ke- közi Bibliatársulat nagyjából 25-30 évente ajánlja egy resendõk. bibliafordítás áttekintését1: ennyi idõ alatt már jelentõs A Bibliatársulat ugyanezen a közgyûlésén döntötte el, nyelvi változások történhetnek, illetve módosulhatnak a hogy a nyilvánossághoz fordul, és a biblikus szakembe- bibliai szöveggel szemben támasztott olvasói elvárások reket, a tagegyházak szélesebb bibliaolvasó rétegeit, va- is. Az új protestáns bibliafordítás esetében egy ismételt, lamint „a társadalom valamennyi Bibliát szeretõ tagját” ennél korábbi revízió annál is indokoltabb, mivel a törté- arra bíztatja, hogy tegyenek javaslatokat a fordítás szö- nelmi jelentõségû Károli-Bibliával szemben a protestáns vegének javítására.4 Az észrevételeket 2007 végéig kí- egyházak körében ez az elsõ komoly, alternatív biblia- vánták fogadni – levélben, e-mailben, de mindnek elõtt fordítás, amelyet a Károli-Biblia (1908) önkéntelenül is az online ÚJ FORDÍTÁSÚ BIBLIA felületéhez illesztett befolyásolhatott: vagy a kedvelt és jól ismert igehelyek szerkesztõrendszeren keresztül, amelyen a módosító ja- konzerválásának irányába, vagy a „csak azért is” új meg- vaslatokat az adott versekhez közvetlenül is regisztrálni oldások keresésére való ösztönzés formájában. Az 1975 lehetett. 2007-ben a United Bible Societies tudomást óta eltelt 30 év megadja a kellõ rálátást e kettõs befolyás- szerzett a revízió elõkészületeirõl, és elvi támogatásáról ra, és lehetõvé teszi az új fordítás sajátos jellegének elfo- biztosította a Bibliatársulatot – és kíséri máig is segítõ gulatlan megerõsítését. Komoly bírálatok érték az új for- módon a munkálatokat. dítást az „eufónia”, azaz a jó hangzás, a felolvashatóság A Bibliatársulat a Biblia évére való tekintettel meg- területén – fõleg ismét a Károli-Bibliával való összeha- hosszabbította a határidõt, és végül 2008. december 31- sonlítás jegyében. Napjaink számítógépes könyvészeti éig fogadta az észrevételeket,5 s úgy határozott, hogy megoldásai egy modern könyvformátum kialakítását is azok értékelése után, a Szöveggondozó Bizottság állás- egyre elodázhatatlanabbá tették, mint ahogy az új biblia- foglalását figyelembe véve dönt majd a revízió szük- fordítás szövegének szerzõi jogi kérdései is egy revízió ségességérõl.6 2008. december 4-én aztán a Bibliatársu- kapcsán tûntek a legegyszerûbben megoldhatónak.2 lat közgyûlése – elsõsorban az anyagi megfontolások mi- Az érdemi munka megkezdése után vált aztán nyil- att – a revízió megindításával kapcsolatos döntést a Szö- vánvalóvá, hogy 1975-ben elmaradt, vagy nem kellõ veggondozó Bizottság hatáskörébe utalta, azzal a fenn- mélységben történt meg az egyes bibliai könyvek és tartással, hogy a revíziós munka fázisát szükség esetén el lehet választani a nagyobb költségigényû kiadási fázis- tól. Miután a Szöveggondozó Bizottság értesült arról, * Jelen tanulmány a MRE Doktorok Kollégiumának 2011. évi konfe- hogy az Amerikai Bibliatársulat a revízió költségeinek renciáján, az Ószövetségi és az Újszövetségi Szekció ülésein elhang- egy jelentõs részét magára vállalta, 2009. február 18-ai zott elõadás bõvített és szerkesztett változata. Köszönöm dr. Pecsuk 7 Ottónak, a Magyar Bibliatársulati Alapítvány fõtitkárának, hogy az ülésén döntést hozott a revízió megkezdésérõl. I. fejezet megírásához szükséges dokumentumokat a rendelkezésem- 2009. augusztus 1-jétõl munkába állt a revíziós mun- re bocsátotta. kabizottság, és a javaslatok érdemi feldolgozásával meg-

138 kezdõdött a munka. A revízió lezárásának tervezett ha- munkacsoport ó- és újszövetségi bontásban, elektronikus tárideje 2011 vége volt. Ez a határidõ menet közben levelezés (Ószövetség) és szûkebb munkabizottság (Új- 2012. december 31-ére módosult, a nyomtatott változat szövetség) formájában végzi a munkáját. elkészülte pedig 2013 õszére várható. Maga a Szöveggondozó Bizottság a revízió legfõbb döntéshozói testületeként mûködik, és dönt többek kö- zött a revízió munkamenetérõl, ütemezésérõl, a próbaki- 2. A revíziós munka célja és menete adásokról, illetve a munkacsoport vagy a fõtitkár által elõterjesztett minden olyan kérdésben, amely a revízió A revíziós munka elvi alapjait, szabályait és gyakorla- egésze szempontjából elvi jelentõségû, vagy amelyben a ti lépéseit a Szöveggondozó Bizottság által elfogadott (és munkacsoport tagjai megerõsítést, állásfoglalást vagy azóta többször módosított) Elvi dokumentum határozza döntést kérnek tõle. A Szöveggondozó Bizottság 3-4 ha- meg. E dokumentum a revízió céljait az alábbiakban rög- vonta ülésezik, és a jelenlévõk egyszerû szótöbbségével zíti: hozza döntéseit.

„3.1. Meg kívánjuk õrizni az 1990-es új fordítás alap- A revíziós munka folyamatát szintén az Elvi doku- vetõ szövegkritikai és fordítási döntéseit, a bib- mentum szabályozza. Az ott rögzített kereteken belül a liai szöveg tagolását és az emelkedett, mai be- gyakorlat az Ószövetség esetében a következõ munka- szélt köznyelvi szintre való törekvését. menetet alakította ki: 3.2. A tervezett változtatások érintik: Az elsõdleges szerkesztõ mérlegeli a 2008 végéig be- 3.2.1. az 1990 és 2008. december 31. között a MBTA- érkezett és elektronikusan regisztrált módosító indítvá- hoz beérkezett észrevételeket, nyokat, majd a saját ellenõrzõ munkája révén elvégzi az 3.2.2. az idõközben felismert nyomdahibákat, adott könyv revízióját, javaslatait pedig versrõl versre 3.2.3. az egyértelmûen téves fordításokat, haladva szövegszerûen rögzíti az online ÚJ FORDÍTÁ- 3.2.4. az értelemzavaróan archaikus/régies kifejezése- SÚ BIBLIA felületéhez illesztett számítógépes program- ket, ban. Elviekben õ dönt minden beérkezett javaslat sorsá- 3.2.5. a szöveg megértését zavaró inkonzisztenciákat ról: amit elutasított, az lényegében „kihullott a rostán”, (nem egységes kifejezések, tulajdonnevek, meg- azaz kikerült a revíziós anyagból; a munka az általa tá- fogalmazások, Biblián belüli idézetek, hivatko- mogatott, illetve általa hozott javaslatokkal folyik to- zások, reminiszcenciák), vább. Tartalmi jellegû változtatásait egy külön munka- 3.2.6. az értelemzavaró hebraizmusokat/grécizmu- dokumentumban köteles a másodlagos szerkesztõ és a sokat/latinizmusokat vagy más, nem a magyar fõtitkár számára megindokolni. nyelvbõl eredõ hatásokat. Ez utóbbiak esetében A másodlagos szerkesztõ véleményezi az elsõdleges különösen, de minden bizonytalan esetben el- szerkesztõ módosításait, nevesítve minden olyan változ- sõbbséget kell hogy kapjanak a »jó magyarsá- tatást, amellyel nem ért egyet. Elviekben neki új javasla- gú« nyelvi megoldások. tok megtételére már nem lenne lehetõsége, a gyakorlat- 3.2.7. Nehezen eldönthetõ esetekben törekszünk a fel- ban azonban az elsõdleges szerkesztõ általa nem módo- olvasva is jól hangzó megoldások alkalmazá- sított pontokon is gyakran tesz a szöveghez hasznos és jó sára.”8 indítványokat. Írásbeli jelentését az elsõdleges szerkesz- tõ és a fõtitkár is megkapja. A munka elvégzésére a Szöveggondozó Bizottság az A másodlagos szerkesztõ észrevételeit elsõ körben az Elvi dokumentumnak megfelelõen revíziós munkacso- elsõdleges szerkesztõ kommentálja, és így továbbítja azt portot alapított. A munkacsoportban 4 biblikus szakem- a fõtitkárnak. Hármójuk közül kettejük egybehangzó vé- ber vesz részt, 1-1 mint „elsõdleges”, és 1-1 mint „má- leménye dönt a másodlagos szerkesztõ javaslatairól, de sodlagos” szerkesztõ. Az Ószövetség esetében az elsõd- bármelyik, leszavazott fél a Szöveggondozó Bizottság- leges szerkesztõ dr. Kustár Zoltán (DRHE), a másodla- hoz fordulhat, ha a döntést nem tudja elfogadni, vagy ha gos szerkesztõ pedig dr. Tokics Imre (ATF). Az Újszö- azt elvi jelentõségûnek, esetleg teológiai szempontból vetség esetében az „elsõdleges” szerkesztõ dr. Vladár kiemelkedõ jelentõségûnek ítéli. A Szöveggondozó Bi- Gábor, aki dr. Hanula Gergely bevonásával végzi ezt a zottság az Ószövetség kapcsán ülésenként 4-5 ilyen munkát (mindketten: PRTA), a másodlagos szerkesztõ problémás esetet szokott napirendre tûzni. pedig dr. Bácskai Károly (EHE). Tagja a munkacsoport- Az így elfogadott szöveget egy harmadik körben a fõ- nak szupervizor minõségben dr. Pecsuk Ottó, az MBTA titkár egészében is átolvassa, és az elsõdleges szerkesztõ projektet koordináló fõtitkára, dr. Galsi Árpád, a Kálvin számára véleményezi – illetve megteszi a maga, a leg- Kiadó könyvészeti szempontokat képviselõ vezetõje, aki több esetben stiláris jellegû észrevételeit. Itt kettejüknek egyben mint olvasószerkesztõ is tevékenykedik, vala- kell közös nevezõre jutniuk – amennyiben ez nem sike- mint adminisztrátorként Göndöcz Miklós, az MBTA rülne, a minimális változtatás elve alapján marad az új egyik munkatársa. A munkacsoport tágabb köréhez tar- fordítás jelenlegi szövege, illetve a döntésbe ismét csak tozik dr. Marijke de Lang, a United Bible Societies for- bevonhatják a Szöveggondozó Bizottságot. dítói konzultánsa, elsõdleges nyelvi lektorként Szik- Végül az olvasószerkesztõ is átolvassa és véleménye- szainé dr. Nagy Irma professzorasszony (DE), valamint zi a szöveget. Észrevételeit a fõtitkár szûri meg, majd az a még felkérés alatt álló nyelvi lektorok egy tágabb cso- elsõdleges szerkesztõ is véleményezi, szótöbbséggel ki- portja, akik észrevételeikkel hozzájárulhatnak majd a alakítva a közös álláspontot. Vitatott stiláris vagy he- szöveg nyelvi, stilisztikai minõségének a javításához. A lyesírási kérdésekben a nyelvi lektor véleménye dönt,

139 aki a hozzá továbbított kérdéseket a fõtitkárnak címzett Az 1990-es átdolgozás során az új fordításhoz valami- levelében válaszolja meg. vel több, mint 1300 hozzászólás és kritikai megjegyzés Ebben a négy lépésben áll elõ a próbakiadás szövege. érkezett,9 az Ószövetségben pedig végül mintegy 1090 Anyagi okokból arra nincs lehetõség, hogy elõzetesen versben történt kisebb-nagyobb változtatás.10 Az Ószö- valamennyi bibliai könyv próbakiadása nyomtatott for- vetség összesen 23.028 versbõl áll: ez azt jelenti, hogy az mában is megjelenhessen, ám mindegyik elérhetõ az 1990-es revízió az Ószövetség verseinek csupán 4,7%-át Interneten, az MBTA honlapján. Nyomtatásban eddig érintette. A jelenlegi revízió során azonban csak az Mózes elsõ könyve (és a Római levél) jelent meg a Re- Ószövetséghez több mint 10x ennyi észrevételt regiszt- formátusok Lapja, valamint az Evangélikus Élet mellék- ráltak, és az eddig elkészült bibliai könyvek alapján el- leteiként; a Szöveggondozó Bizottság a közeljövõben mondhatjuk, hogy a módosított versek száma is nagyság- Eszter és Ruth (valamint Márk evangéliuma) megjelen- rendekkel magasabb lesz, mint az 1990-es revízió esetén. tetését tervezi. Nézzük ezeket az adatokat kicsit részletesebben: Az Elvi dokumentum szerint a próbakiadások szöve- Az Ószövetség 23.028 versébõl 2008. december 31- ge átkerül majd a nyelvi lektorhoz és a külsõ lektorok- áig 13.325 vershez érkezett egy vagy több módosító in- hoz, akik a fõtitkárhoz címezve kommentálhatják azt; dítvány – ez az ószövetségi versek 58%-a. A Történeti természetesen a próbakiadások szövegét más is vélemé- könyvek (Józs–Eszter) és a Tóra esetében ez a szám- nyezheti, és élhet észrevételekkel vele kapcsolatban – a arány jóval magasabb (Történeti könyvek: 77%, Tóra: próbakiadásoknak éppen ez a célja. A beküldött, illetve 71%), a Prófétai iratokban (Ézs–Mal) ezzel nagyjából a lektorok által felvetett javaslatokat a fõtitkár szûri azonos (60%), a Tanítói könyvek esetében (Jób–Énekek) majd meg, és fogja az elsõdleges szerkesztõnek továbbí- pedig ennél jelentõsen kisebb (13%). tani azokat, akivel aztán együtt dönt majd a javaslatok Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a számadatok nem a sorsáról. beérkezett javaslatokra, hanem a javaslatokban érintett versekre vonatkoznak. Természetesen megtörténhetett, hogy ugyanahhoz a vershez 2-3 módosító indítványt is 3. A revízió ószövetségi vonatkozásai regisztráltak – ám az esetek zömében egy vershez csak egyetlen javaslat kapcsolódik. A tényleges javaslatok 3.1. A revízió mértéke néhány számadat tükrében száma tehát a 13.325-nél némileg magasabb lehet, de A projekt általános bemutatása után térjünk át a követ- óvatos becsléseim szerint maximum 4-5%-kal. kezõ kérdésre: milyen jellegû és mélységû változtatást A következõ táblázat bibliai iratcsoportokra lebontva hoz az új fordítás szövegében a folyamatban lévõ reví- hozza ezeket az adatokat, kiegészítve a végrehajtott reví- zió? zióra vonatkozó további információkkal is:

Versek Versek beérkezett Versek módosító Módosított Iratcsoport száma javaslattal javaslattal versek száma a revízió elõtt a revízió végén Tóra 5.845 4.127 (71%) 4.985 (85%) 4.036 (69%) Történeti könyvek* 5.251 4.046: 77% 4.588: 87% 3.409 (65%) Tanítói könyvek 4.851 620 (13%) 1.113 (23%) 687 (14%) Nagypróféták 3.928 2.241 (57%) 3.465 (88%) 2.386 (61%) Kispróféták** 1.295 912 (70%) 1.136 (88%) 677 (52%) * a még le nem zárt 1-2Krón nélkül ** a még le nem zárt Zak–Mal nélkül

A ténylegesen, eddig végrehajtott változtatások szá- zünk. Mivel azonban az elsõdleges szerkesztõi munka az máról nehéz pontos adatokkal szolgálni. Sajnos abban a 1–2Krón, Zak és Mal kivételével lényegében lezárult, a számítógépes programban, amelyben a változtatások gé- táblázatban szereplõ adatok – az eddigi tapasztalatok sze- pi regisztrálása történik, nem lehet módosító javaslatot rint – lényegesen már nem fognak módosulni. visszavonni, illetve törölni: a program az elsõdleges Lássuk tehát a számadatokat! A Tóra 5.845 versébõl szerkesztõ valamennyi módosító indítványát új javaslat- 4.127 vershez érkezett be módosító indítvány, ami az ként kezeli. Számos helyen megtörtént, hogy egy koráb- összes vers 71%-a. A revízió végére ez a szám, a munka- bi javaslatot a szerkesztõk valamelyik munkafázisban bizottság saját javaslataival kibõvülve, 4.985-re (85%- visszavontak, és az adott versnél visszatértek az új fordí- ra) emelkedett, míg a ténylegesen megváltoztatott versek tás eredeti szövegéhez – ám a gép ezt a döntést is a vers száma végül 4.036 lett – ami a Tóra összes versének szövegének módosításaként értelmezi. 69%-a. A ténylegesen módosított versek számaránya a A valóságban tehát a módosított versek száma némileg Történeti könyvek esetében nagyjából hasonlóan fog kevesebb, mint amit a táblázat adott rovata megad – ám az majd alakulni (az 1–2Krónikákat egyelõre nem számítva eltérés, ismét csak óvatos becsléseim szerint, nem lehet a lezárt próbakiadásokban ez: 65%), ám a Tanítói köny- nagyobb 2-3%-nál. Mára Mózes elsõ könyvétõl Nehémiás veknél várhatóan ennél lényegesen kisebb arányszámot könyvéig készültek el a próbakiadások, így végleges ada- kapunk majd (az elsõdleges és másodlagos szerkesztõi tokkal az Ószövetség egészére nézve még nem rendelke- munka alapján: 14%). A Nagypróféták esetében ez a

140 számarány némileg kisebb lesz (az elsõdleges szerkesz- 3.3. Az Ószövetségben végrehajtott változtatások leg- tõi munka alapján: 61%), a Kispróféták esetében pedig fontosabb típusai 50% körüli eredmény várható (az elsõdleges szerkesztõi A módosítások jellege és foka természetesen erõsen munka alapján, a Zak–Mal nélkül: 52%). eltérõ. A skála a tényleges, exegetikai alapú változtatás- tól az azonos szövegek fordításának harmonizálásán és a 3.2. A beérkezet javaslatok értékelése stiláris jellegû javításokon át a központozás megváltozta- A revíziós munka megkezdése után hamar nyilvánva- tásáig, a nyomdahibák kiszûréséig vagy egy új referen- lóvá vált, hogy a beérkezett javaslatok zömét nem lehet cia-hivatkozás beiktatásáig meglehetõsen széles palettán és nem is szabad az új fordítás szövegében megjelení- mozog. teni. A módosításokat elviekben a számítógépes rendszer A javaslatok kb. 70%-a ugyan egy szintén lehetséges, bizonyos szempontok alapján csoportosítani tudja, de tartalmilag nem pontosabb, stilárisan pedig semmivel amennyiben az elsõdleges szerkesztõt javaslatának resem szebb alternatívát kínál, amit emiatt, a minimális gisztrálása során az alábbi kategóriák közötti választásra változtatás elvét követve, nem lehet figyelembe venni. kényszeríti: 1) nyomdahiba, 2) helyesírás, 3) nyelvtani Különösen igaz ez akkor, ha a javaslat egy gyakori kife- szerkezet, stílus, 4) exegetikai probléma, 5) rossz fordí- jezés, szófordulat, vagy egy adott héber szó bevett fordí- tás, 6) szöveghiány, 7) referencia módosítása. tása kapcsán nem következetes, és így az elfogadása a E kategóriák szerint a számítógép osztályozni is tudja fordítás konzisztenciájának gyengítését eredményezné. a beérkezett javaslatokat, tehát itt újabb statisztikai ada- E kategórián belül a megjegyzések 5-10%-a kifejezetten tokat is ismertethetnénk. Ám valós, értékelhetõ adatokat archaizáló jellegû, és a Károli-Biblia régies kifejezéseit a rendszer csak egy-két kategória kapcsán tudna szolgál- szeretné belecsempészni a szövegbe (ilyen pl. az „iva- tatni.12 Egyrészt ugyanis a gép nem képes a beérkezett dék” és az „atyafi” szó, a „mondotta” igealak vagy a javaslatok halmazából a legutolsó, elfogadott javaslato- passzív igeformák), ami alapvetõen nem egyeztethetõ kat kiszûrni, tehát a számadatok nem a véglegesnek szánt össze az új fordítás fordítói elveivel. szövegre, hanem valamennyi, beérkezett és regisztrált ja- A javaslatok 20%-a lehet az, ahol a magyar szöveg va- vaslatra vonatkoznának. Másrészt egy vershez akár több lóban stilárisan jobb, gördülékenyebb, mint az új fordítás kategória is meg lett jelölve, ha a módosítás több típusba jelenlegi szövege. Viszont ezeknek az eseteknek a zöme is besorolható volt. Harmadrészt a rendszer nem tudja nem csak a magyar szöveget, hanem magát az eredeti hé- rögzíteni a módosítások mellé szánt indoklást. Márpedig bert is javítaná. A bibliai héber például hajlik arra, hogy az exegetikai jellegû módosítások esetében a szerkesz- az igéket a rövid tõmondatok elején többször megismé- tõknek a javaslataikat írásban indokolni kell, ugyanígy telje. „És lett este és lett reggel” – olvassuk például több- az inkonzisztencia felszámolására vonatkozó javaslatok ször is a papi teremtéstörténetben. Természetesen ma- esetében is. Emiatt aztán az Ószövetség esetében a meg- gyarosabb és stiláris elvárásainknak megfelelõbb lenne állapodás született, hogy minden olyan esetben, ahol az azt mondani, hogy „és lett este és reggel”, ahogy ezt egy adott vershez írásos indoklást fûztünk, a „rossz fordítás” hozzászóló konkrétan javasolta is, de itt ezzel a héber rublikát jelöltük meg. Emiatt például rossz fordításnak szöveg javítása, „megrövidítése” következne be. Ugyan- minõsült egy névátírás megváltoztatása is. Ugyanakkor csak hajlik a héber arra, hogy az igék alanyát egymás ugyanazt a javítást gyakran más-más kategóriába kellett után minden mondatban megismételje, ami a mi stílusér- besorolni. Egy a stilisztikai simítás elsõ esetben például, zékünknek gyakran, fõleg egyetlen versen belül, fölösle- mint „stiláris javítás” került a számítógépben rögzítésre, ges szóismétlésnek tûnik. Ám az ide vonatkozó javasla- ám ha ugyanaz a héber formula többször is elõjön az tok elfogadása szintén a héber szöveg megrövidítését, il- Ószövetségben, ugyanez a módosítás a parallel helye- letve a modern ízlésünk szerinti átszerkesztését jelente- ken, már mint „rossz fordítás” van elkönyvelve, hiszen né. Gyakran vonatkoznak javaslatok arra is, hogy a szö- az eredeti forma megõrzése a javított formához képest vegben szereplõ egyéb szóismétléseket szinonimák se- már inkonzisztenciának, azaz fordítási hibának minõsül. gítségével iktassuk ki – ám ha a szóismétlést maga a hé- Tekintsünk most el ezért a számítógépes rendszer ka- ber szöveg hozza, ez az eljárás szintén nem lenne elfo- tegóriáitól, és tekintsük át a végrehajtott módosítások gadható. Vannak bibliafordítások, amelyekben elfoga- legfontosabb típusait az alábbi csoportosításban! dott az eredeti héber szöveg ilyen jellegû egyszerûsítése, kivonatolása, stiláris simítgatása (pl. a Luther-Biblia is 3.3.1. Személy- és földrajzi nevek átírása: ilyen), ám az új fordítástól ez az eljárás alapvetõen ide- Az új fordítás alapvetõen kiejtés szerint, pontosan írja gen.11 A fordításnak ezen a jellegén nem szabad, és nem át a meghonosodott formával nem rendelkezõ ószövetsé- is kívánatos módosítani. gi neveket – természetesen egy egyszerûsített, a magyar A javaslatoknak kb. 10%-a lehet az, amelyik az új for- ábécé betûkészletével gazdálkodó átírást alkalmazva. dítás jelenlegi szövegénél valóban szebb vagy tartalmá- Ez alól kivételt képez például a hosszú í, amit az új ban pontosabb fordítást kínál, vagy esetleg olyan fordítás a szó belsejében és a szó végén is igyekszik el- exegetikai problémára hívja fel a figyelmet, ami miatt az kerülni, ám ezt meglehetõsen következetlenül teszi. adott bibliai vershez valóban hozzá kell nyúlni. Ám ez Ugyanabban a helyzetben, illetve összetett nevek azonos utóbbi esetek zömében is legfeljebb figyelemfelkeltõ ér- szóeleménél is hol hosszú í-t, hol rövid i-t kínál, de még téke van a javaslatoknak, a felkínált megoldást csak el- ugyanannak a névnek az átírásában is (néha bibliai köny- vétve lehet közvetlenül a bibliai szövegbe átemelni. A venként) ingadozik, hol a hosszú í-s, hol a rövid i-s át- változtatás nélkül elfogadott módosító indítványok írást választva. Így például az Ammihúd és az Ammisad- számaránya óvatos becsléseim szerint kb. 5%-ra tehetõ. daj nevekben rövid az i, ezzel szemben helyesen, hosszú

141 í-vel írja az új fordítás az Ammínádáb nevet. Hol hosszú, az Ézs 8,18-ban, miközben az Ószövetségben mindenütt hol rövid i-vel írja át az új fordítás például az Abírám / máshol a „Sion hegye” genitivuszos forma áll; a „Refáim Abirám, Ammínádáb / Amminádáb vagy az Élim / Élím völgye” forma fordul elõ az Ézs 17,5-ben, miközben 6 neveket. másik helyen a kötõjeles „Refáim-völgy” forma jön A szóvégi qámec átírásában az új fordítás szintén kö- elõ.20 Jeruzsálem egyik kapujának a nevét az új fordítás vetkezetlenül jár el: számos, fõleg ritkább nevek eseté- a Jer 20,2-ben kisbetûvel, mint „benjámini kapu” írja, ben maga az új fordítás is á-t kínál,13 számos egyéb név miközben a könyv másik két helyén (Jer 37,13; 38,7) a esetében azonban az á-t mint a hangot írja át,14 mint nagybetûs és kötõjeles „Benjámin-kapu” szerepel, mint ahogy arra itt is van példa, hogy ugyanazt a nevet hol ahogy a Jeremiás könyvében 2x elõforduló „Szöglet-ka- így, hol úgy találjuk átírva.15 Az új fordítás a jódot idõn- pu” és a Zak 14,10-ben említett „Szeglet-kapu” is nyil- ként szintén nem hozza, ahol pedig a héber olvasás sza- ván egy és ugyanaz. bályai szerint azt ki kellene ejteni.16 Ez különösen gyak- A revízió során természetesen itt is igyekszünk egysé- ran megtörténik a héber -ím végzõdés elõtt, illetve a gesíteni az eltérõ formákat. dualisz -ajim végzõdés belsejében,17 holott ugyanezek- ben a helyzetekben, más, ritkább nevek esetében, maga 3.3.3. Régies szavak és szófordulatok kiiktatása az új fordítás is átírja j-nek a jód betût.18 Ma már régiesnek, vagy éppen népiesnek hangzik az Ugyancsak következetlen az új fordítás az összetett új fordítás számos kifejezése. Ilyen például a „mondta” nevek átírásában. Így a bét- és az én- elõtagú település- szó helyett a „mondotta” forma,21 a „néne” szó „nõvér, neveket az esetek zömében – a nemzetközi gyakorlatnak lánytestvér” értelemben, emberekre használva az „iva- megfelelõen – két szóban, kötõjellel írja át, lásd pl. a dék” szó pedig ma már kimondottan sértõ is lehet. „Bét-Jeárím” és a „Bét-Leóbót”, valamint az „Én- Ugyancsak régies az „atyafi, atyámfia, atyádfia” stb. for- Hácór”, „Én-Mispát” vagy az „Én-Rimmón” település- ma, ami a kontextustól függõen egyszerûen testvért, em- neveket.19 Ám az új fordítás pl. „Bétseán”, „Éngedi” bertársat, illetve rokont vagy honfitársat jelöl. A „ba- vagy „Endór” esetében nem ezt az eljárást követi, hanem rom” szó „nagytestû háziállat” értelemben ma már nem a két szót egybeírja egymással. Hogy az új fordítás ebben használatos, a szót a köznyelv inkább csak a szidalmak mennyire nem következetes, azt világosan mutatja, hogy összefüggésében ismeri. A zavaró archaizmus kategóriá- a „Bétseán” és az „Éngedi” neveket egy-egy helyen ma- jába tartozik pl. a „megcsal” ige használata „rászed”, il- ga is kötõjellel írja át (Bír 1,27 és Józs 15,62). letve „csalás által megkárosít” értelemben. Szintén ingadozik az új fordítás eljárása a tájegységek Értelmezõ szótár nélkül a bibliaolvasók többsége ma nevének írásmódjában. Itt a kissé régies „Nebó hegye”, már aligha érti, hogy mit akar a „zsellér” szó jelenteni, „Párán hegye”, „Móáb síksága” stb. genitivuszos formák vagy az sem feltétlenül világos a számára, hogy a „rab- mellett a magyar helyesírásban preferált kötõjeles nõ” nem egy börtönben ülõ nõi elítélt, hanem a „rabszol- „Abárim-hegy”, „Baalá-hegy”, „Básán-hegy”, „Calmón- ga” szó nõi megfelelõje. Azt, hogy a „szolgáló” a „szol- hegy” formák is szerepelnek, mint ahogy a kötõjel számos ga” nõnemû párja, a többség ma már szintén aligha sejti: esetben ilyenkor elmarad, lásd pl. „Abárim hegység”, a „szolgálóleány” forma itt kellõ eligazítást jelentene. Az „Hermón hegység”, „Ébál hegy”, „Garizim hegy”, „Széír „orca” szó hangzása a fiatalabb korosztályok számára hegy” stb. – adott esetben még ugyanannak a tájegységnek szintén régiesen, illetve kissé népiesen cseng. A „harag- a neve is hol az egyik, hol a másik helyesírást követi. ra gerjed” kifejezést sem nagyon használjuk ma már, A revízió során mindezeket a következetlenségeket mint ahogy a „ráveti a tekintetét valamire” kifejezést is igyekszünk kiküszöbölni. egyébként csak a reformkor nagy költõinek mûveibõl ismerjük.22 3.3.2. Helyesírás / névátírás egységesítése: Érdekes eljárást alkalmazott az új fordítás a nórá’ par- Alkalmanként az új fordítás ugyanannak a szónak el- ticipium fordítása kapcsán: ha ugyanis emberi félelemrõl térõ helyesírását követi. Így például a bíborzsinór szó 1x van szó, akkor a fordítás a ma is használatos „félelmetes” egybe van írva, 4x külön, 1x pedig kötõjellel – a helyes formát hozza, ha viszont Istenre vagy az õ tetteire vonat- forma itt az egybeírt változat lenne, lásd maga az új for- kozik a jelzõ, akkor ennek a régiesebb, „félelmes” válto- dítás a „bíborfonál”, „bíborruha” szóösszetételekben. A zatát kínálja. Ez a kettõsség egy „szent kánaáni nyelv” zebach szó fordításaként a „véres áldozat” szavakat az új megteremtése felé mutat – ami semmiképpen sem támo- fordítás 4x külön írja, holott az „égõáldozat, ételáldozat, gatható. vétekáldozat” szavak analógiájára itt természetesen az Nem csak ez utóbbi, hanem a legtöbb, itt idézett pél- egybeírt forma a helyes, lásd maga az új fordítás is az dáról elmondható, hogy az adott héber szót vagy kifeje- esetek zömében, összesen 50 helyen. zést az új fordítás koránt sem következetesen adja egy E kategórián belül a legtöbb eset azonban a földrajzi régies vagy népies kifejezésekkel vissza, hanem számos helyek átírásával kapcsolatos. Így például a hajjám hag- helyen talált a fordítására másik, nem kifogásolható gádól kifejezést az új fordítás 4x mint „a nagy tenger” ír- megoldást. Ezek az esetek ezért a legtöbbször magából ja át (Num 34,6.7; Józs 1,4; 23,4), miközben 8x maga is az új fordításból vett megoldásokkal javíthattuk ki, a for- a magyar helyesírást követve nagybetûvel és kötõjellel dítás belsõ konzisztenciáját is megerõsítve ezzel. mint „Nagy-tenger” hozza – a bibliai „Sós-tenger”, „Sás- tenger”, „Vörös-tenger” helyesírásának az analógiájára 3.3.4. Stiláris javítások (Józs 9,1; 15,12.47; Ez 47,10.15.19.20; 48,28). A „ruha- A javítások többsége ebbe a kategóriába tartozik, ám festõk mezeje” kisbetûvel szerepel a 2Kir 18,17-ben, vi- ezeket meglehetõsen nehéz lenne csoportosítani. A skála szont nagybetûvel az Ézs 7,3-ban; „Sion-hegy” szerepel itt a központozás vagy a mondatzáró írásjel megváltozta-

142 tásától egy névelõ kitételén vagy törlésén át a szórend át- 8,28k.); „tanácsot tanácsolni” (1Kir 12,8), „boszszantás- rendezéséig, egy találóbb szinonima becseréléséig, köl- sal bosszantani” (1Kir 15,30), „gondolatot gondolni” (Jer tõi szövegek esetében pedig ritmikai alapú változtatáso- 49,20), „hallomást hallani” (Jer 49,23), „félelemmel fél- kig terjedhet. ni” (Jón 1,16), „ismeretet ismerni” (Num 24,15). Írjuk A „nõtestvér” (az új fordításban összesen csak 3x) szó azonban az új fordítás javára, hogy például az „esküt es- például ma már meglehetõsen ritka, helyette maga az új küdni” vagy a „fogadalmat fogadni”, „vétket vétkezni”, fordítás is a legtöbb helyen a „nõvér” szót kínálja, szá- „hûtlenséget hûtlenkedni” formulákat a legtöbb esetben mos esetben pedig, ahol a kontextus alapján világos, helyesen, magyarosan adja vissza, és kínálja az „esküt/fo- hogy nõrõl van szó, a „testvér” szó ugyanolyan elfogad- gadalmat tenni”, illetve a „vétket/hûtlenséget elkövetni” ható. A királyok nem „egyesülnek”, legfeljebb a király- fordításokat,24 illetve azt is, hogy a fent említett hebraiz- ságok vagy a seregeik: a királyok inkább „összefognak” musokat gyakran csak egy-egy könyvben vagy iratcso- egymással a közös ellenséggel szemben (Józs 11,5), egy portban alkalmazza, míg más könyvekben vagy iratcso- országot pedig nem „elosztanak” maguk között, hanem portokban azt helyesen, magyarosan adja vissza.25 inkább „felosztanak” (Józs 13,7, így maga az új fordítás Ugyancsak hebraizmusokhoz vezet, ahogy az új fordí- is a Józs 13,8-ban). „Üres hencegés” van, de azt, hogy tás a több birtokossal megképzett birtokos szerkezetek valaki „üres hencegõ” (Ézs 16,6), nem szoktuk mondani. fordítását végzi. A héber ugyanis alapvetõen képtelen Stiláris hiba a bajban levõ ember kapcsán a „nyögdécsel” egy birtokhoz egyszerre több birtokost is hozzárendelni, szót használni (Ézs 59,11), hiszen ezt az igét inkább egy s ezért valamennyi birtokos elõtt kénytelen a birtokot új- boldog szerelmespár vagy a jóllakott csecsemõ kapcsán ra és újra megismételni. A helyes eljárás itt az, ha ezeket szoktuk emlegetni: a szenvedõ ember inkább a szerkezeteket egyetlen birtokos szerkezetként fordítjuk „nyög/nyöszörög”.23 Egyenesen félrevezetõ a „víztartó” – ahogy ezt számtalan helyen maga az új fordítás is szó használata a Jer 2,13-ban, ami alatt az „olajtartó, megteszi.26 Tehát például az 1Kir 2,33-ban a „Jóáb fejé- szappantartó, szenteltvíz-tartó stb.” szavak alapján auto- re és utódainak a fejére” fordítás helytelen, magyarosan matikusan egy edényre asszociálunk. Az adott helyen ennek így kellene hangoznia: „Jóáb és utódai fejére”. azonban egy „ciszterná”-ról van szó – ez a szó ugyan Ugyanehhez a típusú hebraizmushoz vezet a bibliai hé- idegen eredetû, de a Magyar Értelmezõ Kéziszótár is is- ber nyelvnek az a jellegzetessége, hogy a felsorolások meri, és a Neovulgata alapján készült magyar katolikus tagjai, illetve azonos mondatrészek elõtt ugyanazt a pre- bibliafordítás (2003) nem is fél azt használni. pozíciót vagy jelzõt is kénytelen mindig megismételni: A stiláris hibák egy része valójában hebraizmus, és itt a magyar nyelv szabályai szerint szintén elég lenne abból adódik, hogy az új fordítás a kontextustól függet- ezeket egyszer lefordítani, lásd pl. Ez 42,13; Zof 1,16. lenül ragaszkodik egy adott szó egyazon fordításához, Pedig van egy eset, amikor ezt a típusú hebraizmust a vagy veszi át szó szerinti fordításban a héber szóösszeté- magyar fordítások nem veszik át: amikor a mennyiség- teleket. Magyarul meglepõ például a „lázas félelem” szó- jelzõ (számnév) összetett tagjai mögött a jelzett szót a összetétel a Jer 15,8-ban, hiszen egyrészt mi nem kap- héber többször is megismétli, lásd pl. „kilencszáz év és csoljuk a „lázas” jelzõt a félelemhez, másrészt ez utóbbi harminc év volt”, helyesen természetesen: „kilencszáz- inkább pozitív töltetû, lásd pl. a „lázas készülõdés, lázas harminc év volt” (Gen 5,5; így nem csak az új fordítás, izgalom, lázas kapkodás” összetételekben. A stiláris hiba hanem a Károli-Biblia is).27 itt az ‘ír úbehálót „izzás és rettegés” szavak szó szerinti Szintén viszonylag gyakran megtörténik, hogy a hé- fordításaként állt elõ. A két fõnév összekapcsolását való- berben egy ige jelentését egy mellérendelt névszó színe- jában fokozásnak kellene tekinteni, és mondjuk a „rette- zi. Ilyen például a jáqac „felébredni” ige. Ez a szó a Gen netes félelem” fordítással kellene visszaadni. Ugyancsak 9,24-ben a mijjajin „a borból/mámorból” névszói szerke- zavaró „az írás beszéde” kifejezés az Ézs 29,18-ban: a zettel bõvült, s a két szó együtt azt jelenti: „felébred a 11. versben ugyanezt a dibré széfer szóösszetételt maga mámorból” (így még a Károli), azaz magyarul „kijóza- az új fordítás is helyesen, hebraizmus nélkül, így adja nodik”. Azzal, hogy az új fordítás a jáqac igét a „kijóza- vissza: az „irat szavai”. nodik” igével adja vissza, de mellette a mijjánó „mámo- rából” szót is lefordítja, valójában szükségtelenül ragasz- 3.3.5. Hebraizmusok kiiktatása kodik a formális megfeleltetés elvéhez, és ezzel megszül Összességében az új fordítás szabad és jó fordításnak egy új hebraizmust. tekinthetõ, amiben jóval kevesebb hebraizmus érhetõ tet- Ugyanígy hebraizmus az új fordításban a qárá’ bösém ten, mint a Károli-Bibliában; ám azért még ezen a téren kifejezés „nevérõl nevezni” tautologikus fordítása (pl. az is van mit javítani a szövegen. Ézs 43,7-ben), hiszen a qárá’ „hív, kiált” ige csak a Klasszikus, sokféle variációban visszatérõ hebraizmus sém/bösém névszói taggal kiegészülve veszi fel az „elne- például a figura etimologica egyik válfaja: amikor a hé- vez” jelentést. A kifejezés helyes fordítása tehát egysze- ber egy igéhez tárgyként egy ugyanabból az igetõbõl kép- rûen csak ennyi: „róla elnevez” (lásd helyesen maga az zett fõnevet kapcsol. Így mondja a héber például azt, új fordítás is az Ézs 43,7 mellett parallelként megadott /!/ hogy chálam chalóm – ám ennek az „álmot álmodni” for- Jer 14,9; 15,16-ban). dítása természetesen hebraizmus, mert a megfelelõ ma- Az új fordítás szó szerint fordítja a hébert, s ezzel gyar kifejezés itt ez lenne: „álmot látni / álmodni valamit hebraizmusokat hoz létre pl. az alábbi esetekben is. A / valakinek volt egy álma”. Ugyanez a hebraizmus rejlik szé‘ár jelentése „szõr(zet)”. A haj úgy van héberül, hogy az alábbi fordítások mögött is: „áldozatot áldozni” (Lev szö‘ar rós, azaz „a fej szõre”. Tehát ezt a kifejezést a Bír 17,5), „parancsot parancsolni” (Bír 3,4), „könyörgést kö- 16,22-ben nem úgy kell fordítani, hogy „fején a haj”, ha- nyörögni” (1Kir 9,3), „imádságot imádkozni” (1Kir nem egyszerûen úgy, hogy „a haja”. A Bír 1,6–7-ben a

143 héber szó szerint ezt mondja: „a kéz és a láb nagyujjai”, „szent ajándék” (7x), a Num-ben pedig egyszerûen amit az új fordítás így ad vissza: „keze hüvelykujjait meg „ajándék” (14x).29 Nyilvánvaló, hogy ugyanannak a kul- a lába nagyujjait”. Az új fordítás itt a „kéz”, de valójában tikus dolognak a neve nem változhat a magyar fordítás- a „láb” lefordításával is hebraizmust hordoz, hiszen a ban a Tórán belül bibliai könyvenként, és hogy ezeket az magyarban a „hüvelykujj” szó önmagában mindig a kéz, eltérõ fordításokat egységesíteni kell. de soha nem a láb egyik ujját jelöli – elég lenne tehát itt Ugyanez a helyzet a héber éfá szóval is. Az új fordítás annyit mondanunk: „a hüvelykujjait és a nagylábujjait”. ezt az ûrmértéket az Ószövetségben a legtöbb esetben kö- A „fazekasok korsója” kifejezés is szó szerint jött át a hé- vetkezetesen lefordítja, és a magyar „véka” szóval adja berbõl (pl. Ézs 30,14), ami persze nem azt jelenti, hogy vissza. Ez alól csak Ezékiel könyve jelent kivételt: itt, és a „fazekas birtokában lévõ korsó”, hanem azt, hogy „fa- csakis itt, az új fordítás következetesen fordítatlan hagyja zekas által készített korsó”, magyarul tehát „agyagkor- a szót, és az éfá átírásban hozza azt (pl. Ez 46,5).30 só/cserépkorsó” lenne a megfelelõ fordítás. Tucatjával lehetne sorolni az egyéb eseteket. Nem vi- lágos például, hogy a jam-kinneret egyszer miért 3.3.6. Zavaró inkonzisztenciák kiiktatása „Kinneret-tenger” (Józs 12,3), máskor miért „Kinneret- Nyilvánvaló, hogy ugyanazt a szót vagy kifejezést egy tó” (Num 34,11), hogy a jóséb hakkörúbím epitheton for- bibliafordítás sem adhatja vissza a kontextustól függetle- dítása egyszer miért „a kerúbokon ülõ” (1Sám 4,4), ha nül mindig ugyanúgy, ám az indokolatlan variációkat, másik két helyen „kerúbokon trónoló” áll (Zsolt 80,2, amennyire csak lehet, fontos lenne elkerülni. Ezt a fajta 99,1), vagy hogy a masszá’ szó fordítása egy helyen mi- belsõ konzisztenciát nem csak a filológiai pontosság kö- ért „fenyegetõ kijelentés” (Ézs 13,1), ha próféciák felira- veteli meg. A bibliai szöveg esetében legalább ilyen lé- tában egyébként mindenütt máshol a „fenyegetõ jöven- nyeges szempont a keresztyén hermeneutikának az az el- dölés” formula szerepel (13x). Ugyancsak kérdés, hogy ve is, hogy Szentírást a Szentírással kell magyarázni. Ez a Királyok könyvének állandóan visszatérõ formuláiban azt jelenti, hogy az olvasónak a nemzeti fordításokban is az eredeti hébertõl függetlenül miért szerepel hol az észre kell vennie az egyes igehelyek közötti összefüggé- „õse, Dávid” (1Kir 15,3), hol az „õsatyja, Dávid” fordí- seket. Látnia kell, hol idézi szó szerint az egyik bibliai tás (1Kir 15,24; 2Kir 14,3; 16,2; 22,2), a hára‘ böéné szakasz a másikat, vagy hol használja egy szerzõ ugyan- jhwh magyar megfelelõjeként miért áll esetenként az azt a szót, kifejezést, szófordulatot, mint más szövegek – „amit rossznak tart az ÚR” (2Kir 8,27), miközben a Ki- azért, hogy a párhuzamos igehelyeket az adott bibliai rályok könyvén belül és azon kívül is csaknem minde- hely megértéséhez figyelembe lehessen venni. nütt az „amit rossznak lát az ÚR” formula szerepel,31 Indokolatlan inkonzisztenciának minõsül tehát példá- vagy hogy miért lesz a bevett „…történetérõl szóló ul az, hogy a héber sö’ól szót az új fordítás 6x úgy for- könyv” formula két helyen „…történetérõl írott könyv” dítja, hogy a „halottak hazája”, 39x úgy, hogy a „holtak (2Kir 13,8 és 15,21), ha az adott helyeken a héber szöveg hazája”, egyetlen helyen pedig fordítatlanul hagyja a szó szerint megegyezik. szót, és nagybetûvel átírva, „Seol”-ként hozza. A biblia- Fontos hangsúlyozni: ezekben az esetekben mindkét olvasónak világosan látnia kellene, hogy a vonatkozó fordítás jó, tartalmilag és stilárisan legalábbis elfogadha- igehelyeken az alvilágnak nem két, illetve három külön tó lenne, s a problémát az átlagos bibliaolvasó nyilván szférájáról van szó, hanem egy és ugyanazon dologról: a észre sem veszi, különösen, ha rövidebb szakaszokban „holtak hazájáról”. vagy kiragadott igék formájában olvassa a Szentírást, és Teológiailag nagy jelentõségû a héber mispát szó fordí- ha nem lapozza fel a parallelként megadott igehelyeket. tásának a következetlensége. A szót az új fordítás a Tórá- Ám egy bibliafordítás nem csak az ilyen bibliaolvasási ban csak elvétve fordítja „törvény”-nek (Lev 24,22), ehe- szokások kielégítésére kell, hogy alkalmas legyen, ha- lyett szinte következetesen a „döntés” szóval adja vissza, nem, mint említettük, az önmagát magyarázó Szentírás lásd például a Deuteronómium felsorolásaiban a „rendel- hermeneutikai elvének is a lehetõ legnagyobb mértékben kezések és döntések” (pl. Deut 4,1), illetve az „intelmek, eleget kell tennie. rendelkezések és döntések” (Deut 4,45) kifejezéseket. Ez- zel szemben a Tórán kívül a szónak teljesen bevett fordí- 3.3.7. Parallel igehelyek fordításának egymáshoz iga- tása az, hogy „törvény”.28 Különösen szembeötlõ, hogy zítása, illetve széttartása: Ezékiel könyvében a szó szinte mindig „törvény”-nek van Ez a kategória valójában az elõzõ kategória egyik al- fordítva, ráadásul ebben a könyvben – a Deuteronómi- csoportja is lehetne: az új fordítás a parallel igeszaka- umhoz hasonlóan – rendre a chuqqá fõnévvel áll párban. szok, versek vagy versrészletek fordításában indokolat- Így míg a Deuteronómiumban a chuqqót umispát szóösz- lan eltéréseket mutat ott, ahol pedig az eredeti héber szö- szetétel fordítása következetesen így hangzik: „rendelke- veg szó szerint megegyezik, illetve esetenként fordítva zések és döntések”, Ezékiel könyvében ugyanez a szóösz- is: szó szerint egyezik a magyar fordítás ott, ahol az ere- szetétel, ismét csak önmagában következetesen, a „rendel- deti héberben különbségek is vannak. kezések és törvények” fordításban szerepel. Itt is igaz, amit a fentiekben mondtunk: legtöbb eset- Máskor is elõfordul, hogy ugyanazt a héber kifejezést ben önmagában mind a két fordítás megállná a helyét az új fordítás könyvenként vagy iratcsoportonként elté- mind tartalmi, mind stiláris szempontból – ám az eltérõ rõen fordítja. Így például a héber törúmá kultikus szak- megfogalmazás, gyakran a meglévõ kereszthivatkozások kifejezést az Ex-ban és a Deut-ban végig, és máshol is ellenére is, elfedi azt a tényt, hogy a két bibliai szakasz az gyakran így adja vissza: „felajánlás/fölajánlás, felaján- adott helyeken (csaknem) szó szerint megegyezik, vagy lott/fölajánlott (dolog)” – összesen 44x. Ám a Lev-ban éppen különbözik. Így jelenleg az új fordítás olvasója ugyanez a szó, ugyanebben a kultikus értelemben már nem veheti észre, ha egy prófécia szó szerint idéz egy má-

144 sikat, hogy Jeremiás könyve hol idézi a Deuteronómium A Num 22,14-ben az új fordítás nem fordította le a rendelkezéseit vagy frázisait, hogy Ezékiel szóhasználata má’an „nem akar, vonakodik” igét, és Bálák küldöncei- hol követi csaknem szó szerint a Leviticus elõírásait, és nek a szavait így adta vissza: „Nem jött el velünk Bá- hol tér el valóban attól, vagy, hogy a Királyok és a Kró- lám.” Itt azonban lényeges információ az, amit a má’an nikák párhuzamos elbeszélései között hol van az eredeti- ige kifejez: „Nem akart Bálám eljönni velünk.” – a siker- ben, és hol nincs szó szerinti egyezés. telenség tehát nem a küldöncökön, hanem a vonakodó Az érintett versek száma itt százas nagyságrendû – ám prófétán múlott. A Num 23,18-ban a qúm igét hagyja az most is kénytelen vagyok csupán néhány példára szorít- új fordítás fordítatlanul, nyilván azért, hogy a költõi szö- kozni. Az Ézs 60,13-ban a pusztai növényeknek a héber- veget egyszerûsítse: „Hallgass csak rám, Bálák, figyelj ben ugyanaz a listája szerepel, mint az Ézs 41,19-ben, ám ide, Cippór fia!” Ám a qúm ige lefordítása sem stiláris, ez az új fordításból nem lesz nyilvánvaló; az Ézs 62,11- sem költõi szempontból nem jelentene problémát: „Kelj ben a vers második fele szó szerint idézi az Ézs 40,10b-t, fel, Bálák és hallgass rám, figyelj ide, Cippór fia!” ám az új fordításból ez ismét csak nem világos; a Jer 6,22 Ahogy például a Bír 3,20 is mutatja, a prófétai kijelentést és a parallel 50,41 között jelenleg nem látszik az egyezés, a címzettnek állva kellett végighallgatnia – ez itt is lé- ahogy a Jer 7,30 és 32,34, vagy a Jer 6,14 és 8,11, a Jer nyeges információ, amit nem szabad a magyar fordítás- 5,9.29 és 9,8, valamint a Jer 30,10 és 46,27 között sem. A ból kiiktatni. Jer 7,33 pár szó híján szó szerint idézi a Deut 28,26-ot, a A Num 27,21-ben egyenesen félrevezetõ, amikor az új Jer 28,16 pedig a Deut 13,6 rendelkezését, ezt azonban az fordítás a ló „neki” prepozíciót nem fordítja le. Az adott új fordítás olvasója képtelen megfigyelni. Az Ez 6,5 a szakasz jelenleg így hangzik: „Józsué álljon Eleázár pap Lev 26,30-at idézi, az Ez 20,11b.13 szintén szó szerint elé, és kérjen döntést az Úrtól sorsvetés útján.” E fordí- veszi át a Lev 18,5-öt, a Dán 9,4 pedig részben szó sze- tás szerint a második ige alanya is Józsué: Õ áll Eleázár rint egyezik a Deut 7,9-cel – ám ezeket az egyezéseket az mellé, és õ kér döntést az Úrtól. Ám a ló prepozíció a hé- új fordítás jelenlegi szövege sajnos elfedi. berben világosan mutatja, hogy alanyváltás történt: Józ- sué odaáll Eleázár mellé, aki döntést kér neki, azaz Józ- 3.3.8. A héber szöveg stiláris alapú lerövidítése suénak az Úrtól! Az úrím és a tummím kezelése egyér- Az új fordítás a funkcionális ekvivalencia elve mellett telmûen papi hatáskör (lásd Ex 28,30; Deut 33,8), s így a is alapvetõen úgy fordítja a héber szöveget, hogy annak honfoglaló harcok kapcsán az Úr megkérdezése termé- lehetõleg valamennyi lexémáját a magyarban is megjele- szetesen Eleázár fõpap, nem pedig a hadvezér Józsué fel- nítse, a stiláris alapú egyszerûsítések pedig alapvetõen adata lesz. idegenek tõle.32 Stiláris okokból nem fordítja le az új fordítás az Ex Számos esetben azonban az új fordítás mégis él a hé- 6,3-ban és a 6,6-ban vagy a 23,18-ban a fõnevek mögöt- ber szöveg stiláris alapú egyszerûsítésének eszközével: ti birtokos szuffixumot33, a Num 31,6-ban megismétlõ- A fordítók gyakran döntöttek úgy, hogy egy-egy szót, dõ laccábá „a csatába” szót, a kol szót a Num 18,29-ben például ismétlõdõ személynevet, igei vonzatot (legtöbb- és a Bír 3,1-ben, a láhem ragozott prepozíciót a Num ször ragozott prepozíciót), kötõ- és határozószót, illetve 19,21-ben, a kí kötõszót a Num 22,34-ben, a hazze mu- például az igei tárgyragot vagy a birtokos szuffixumot tató névmást a Num 32,15-ben vagy a mippönéhem szót nem fordítják le, ha az általuk kifejezett információt a a Deut 2,12-ben. Nem fordítja az igei tárgyragot a Deut kontextus alapján evidensnek vagy mellõzhetõnek érez- 16,10-ben, ami pedig ott eléggé nyomatékosnak tûnik. ték, illetve ha ez egy gördülékenyebb, jobban olvasható A Deut 21,19 esetében kétszer is elhagyja az igei tárgy- szöveget eredményezett. ragot, holott lényeges, hogy az engedetlen fiún szülõvá- Az eljárás önmagában nem kifogásolható, a revízió pe- rosának bírái kell, hogy bíráskodjanak.34 Semmi sem in- dig ennek megfelelõen számtalan esetben hagyta változta- dokolja a löká prepozíció mellõzését a Deut 28,12 tás nélkül az így elõállt szöveget. Ám számos helyen ezek „Megnyitja az Úr gazdag kincsesházát” mondatában: a az apró rövidítések stilárisan fölöslegesek, hiszen nem teljes fordítás itt ez lenne: „Megnyitja az Úr elõtted gaz- eredményeznek szebb vagy gördülékenyebb szöveget, tar- dag kincsesházát”. Szintén gyakran elmarad a lö prepo- talmilag pedig gyakran zavarónak tûnnek, mert igenis el- zíció egyéb formája is35, de mellõzi az új fordítás a gam veszhetnek így a szövegbõl fontos információk. A pontos- (Ex 10,25), az ’ó (Ex 30,20), az ‘ód (Ex 36,6) szavakat, ság itt lényegesebb szempont, mint a szépség. Ezeket az vagy a mimmenú (Lev 7,14), ‘áláw (Lev 1,4) stb. rago- eseteket a revízió során fordítási hibának tekintettük, és ki- zott prepozíciót. A példákat tetszõleges számban sorol- javítottuk, mindenek elõtt akkor, ha a héber szöveg lerövi- hatnánk tovább. dítését a referencia-fordítások többsége (vagy egyike sem) nem támogatja, és a többi magyar bibliafordítással való 3.3.9. A fordítás tartalmi pontosítása, fordítási hibák összehasonlítás az új fordítás megbízhatóságával kapcso- kiiktatása latban indokolatlan kételyeket támaszthat. Végül egy utolsó csokorba a revíziónak azokat a vál- Így például a Gen 7,16-ban az új fordítás az „ahogyan toztatásait lehetne összegyûjteni, amelyek exegetikai Isten parancsolta” fordításában nem hozza a héber ’ótó alapon javítják az új fordítás szövegét. prepozíció megfelelõjét – helyesen a mellékmondat így Ezen a téren az Elvi dokumentum visszafogottságra hangzik: „ahogyan Isten megparancsolta neki”. A Gen inti a szerkesztõket, hiszen a revízió során alapvetõen 7,19-ben a kol szó maradt fordítatlanul a „mindenütt az tiszteletben kell tartani az új fordítás szövegkritikai, illet- ég alatt” szerkezetben – az új fordítás készítõi nyilván ve exegetikai jellegû döntéseit. Ám az 1975 óta eltelt úgy gondolták, hogy „az ég alatt” önmagában is a föld esztendõk számos helyen tették szükségessé a szöveg teljességét fejezi ki. tartalmi pontosítását, korrigálását. Alapszabály azonban,

145 hogy ezt csak akkor lehet megtenni, ha az új fordítással Rudolph is39: „mehettek, ahová akartak” – ez, kissé sza- szemben javasolt megoldás széles konszenzuson alap- badabban visszaadva, így hangozhatna: „hogy menjen, szik, azaz a legfontosabb referencia-fordításokban, illet- amerre lát…”. Ugyanebbe az irányba mutat a Zürcher- ve a kommentár-irodalomban jelentõs támogatottsággal Bibel (2007) is, ami itt az „önmagukra maradtak” kifeje- rendelkezik. Lássunk ezen a kategórián belül is néhány zés német megfelelõjét hozza. jellegzetes példát! Teológiailag jóval relevánsabb az eddigi példáknál az A Ruth 2,8 szerint Boáz megengedi Ruthnak, hogy a Ézs 2,4 esete. Itt az új fordítás szövegében ez áll: „Ítéle- földjén szedegetve „szolgái nyomában” járjon. Az olva- tet tart a nemzetek fölött, megfenyíti a sok népet”. Ám ez só a „szolga” alatt minden bizonnyal férfiakra gondol, a fordítás teljesen elhibázott. A sáfat ige ugyanis azt is fõleg mivel az új fordítás a nõi munkásokat a legtöbbször jelenti, hogy „ítélkezni / bírói döntést hozni két vitázó fél „szolgáló”-nak vagy „szolgálóleánynak” nevezi. Ám a között”, lásd maga az új fordítás is helyesen például Sá- héberben itt a nõnemû na‘arót forma szerepel, ahogy a muel kapcsán az 1Sám 7,6.15.17-ben. Ez a jelentés az következõ versben az ’aharéhen „utánuk” szó is egyér- Ézs 2,4-ben is teljesen nyilvánvaló – már a bén „között” telmûen nõnemû. Azaz az aratás úgy zajlott, ahogy a ma- prepozíció miatt is. A jákach ige a lö prepozíciós szerke- gyar vidékeken is: a férfiak vágták a gabonát, utána men- zettel itt ugyanezt kell, hogy jelentse. De ezt a fordítást tek a nõk, és azt összeszedték, Ruth pedig a menet legvé- követeli a kontextus is: e csodálatos eszkatológikus pró- gén, a nõk (!) mögött szedegetett. A szöveghûség itt fécia ugyanis az elõzõ versekben már arról beszélt, hogy azért is fontos, nehogy az a téves képzet alakuljon ki az az utolsó idõkben a népek mind megtérnek, és békés za- olvasókban, hogy Ruth volt az egyetlen nõ az aratók rándokokként özönlenek a Sionhoz, hogy ott fogadják Is- táborában.36 ten tanítását és útmutatását. Nyilván nem azt akarja mon- Az 1Sám 19,13 szerint amikor Míkal segít Dávidnak dani a prófécia, hogy Isten az így Jeruzsálembe csaloga- megszökni a király elõl, álcaként befekteti Dávid ágyába tott pogányokat majd jól megbünteti, megtartva felettük a házi bálványt, majd pedig egy kecskeszõr-párnát tesz – az (utolsó) ítéletet – hanem azt, hogy a már megtért né- az új fordítás szerint – a bálvány „feje alá”. Ám a héber pek nem csak vallási kérdésekben kérnek Istentõl útmu- möra’asótáw valójában azt jelenti, hogy „(oda) a fejé- tatást, hanem vitás ügyeikben is hozzá fordulnak ítéle- hez”, a „feje mellé”, lásd magát az új fordítás is helyesen tért, azaz a nemzetközi konfliktusokban is õ lesz a dön- az 1Sám 26,7.11.16-ban, ahol az alvó Saul feje mellett tõbíró. Ezért nem lesz majd szükség többé fegyverekre: lévõ korsóról és lándzsáról van szó, vagy az 1Kir 19,6- ezeket, mint fölösleges és haszontalan dolgokat maguk a ban, ahol az Illés feje mellé tett lángosról és vízrõl olva- népek törik össze, és alakítják át a békés termelés eszkö- sunk. Míkal tehát valójában a kecskeszõrrel borított pár- zeivé. Így értelmezi és fordítja a verset a kommentárírók nát nem a szobor feje „alá” tette, hanem a szobor elé, il- közül pl. Wildberger, Kilian, Kaiser, a Jensen-Irwin letve annak a végébe illesztette, hogy a szobába bepillan- szerzõpáros vagy a Jubileumi kommentárban Karasszon tó katonák azt az alvó Dávid fejének, illetve hajának néz- Dezsõ,40 de ugyanígy a Jerusalemer Bibel (1969), a zék.37 Today’s English Version (1976), az Einheitsübersetzung A Jer 14,3 jelenlegi fordítása szerint az eljövendõ (1980), a Luther-Bibel (2001), a Zürcher-Bibel (2007), nagy szárazság idején az elõkelõek szolgái még „a tó- de félig-meddig az 1908-as Károli-Biblia, a Gute csákhoz is elmennek” vizet keresni, ám nem fognak ta- Nachricht (1986) és a Neovulgata alapján készült ma- lálni. Az itt szereplõ héber géb szó jelentése azonban gyar katolikus bibliafordítás (2003) is. nem „pocsolya”, hanem „gödör”, ami itt nyilván ciszter- nát, illetve a hegyek között meghúzódó, természetes sziklahasadékot jelent.38 A „pocsolya” fordítás már csak 4. Összefoglalás azért is kizárható, mivel szárazság idején legelõször a felszíni tócsák száradnak ki, és csak utána apadnak el a Ahogy a fenti adatok és példák is mutatják, a jelenle- kutak és a hatalmas ciszternák. gi revízió méretében és mélységében összehasonlíthatat- A Jer 34,16 szerint Jeruzsálem ostromának ideje alatt lanul nagyobb léptékû lesz, mint amilyen az 1990-es re- a júdai elõkelõk felszabadították rabszolgáikat, az új for- vízió volt – és talán még annál is nagyobb, amilyennek dítás szerint mindenkit „kívánsága szerint”. Az itt sze- azt maga a revíziós munkabizottság a tervezés fázisában replõ lönafsám valóban jelentheti azt is, hogy „az õ kí- szánta, illetve remélte. Hogy ez a nagy mennyiségû vál- vánságára/saját kérésére”. Ám itt nyilvánvalóan nem ar- toztatás hasznára válik-e az új protestáns bibliafordítás- ról van szó, hogy a rabszolgák maguk dönthették el, nak, azt e rövid ismertetés, de még inkább a próbakiadá- menni akarna-e, vagy maradni: A gazdagok az ostrom sok átolvasása alapján ki-ki maga is megítélheti. idején elküldték a rabszolgákat, hogy ne nekik kelljen Vállalva az elfogultság vádját, jómagam azon a véle- gondoskodni róluk, mikor az ostromállapot miatt amúgy ményen vagyok, hogy az Ószövetség fordításában végre- is szûkössé váltak a készletek, viszont a rabszolgák kéz- hajtott változtatások nyelvében egy modernebb, tartal- zel fogható hasznot nem tudtak termelni. A döntés nyil- mában pontosabb és koherensebb, a választott fordítói ván az urak döntése volt, nem pedig a rabszolgáké. Ami- elvhez hûségesebb bibliai szöveget eredményeznek, mikor aztán enyhülni látszott a baj (lásd Jer 34,21), ismét közben az új protestáns bibliafordítás stiláris jellegzetes- szolgálatba kényszerítették õket. A lönafsám tehát ebben ségei, de zömében exegetikai döntései is változatlanok az összefüggésben inkább a szélnek bocsátás értelmében maradnak. A revideált szöveg az új fordítás szövege ma- áll, ahogy a magyar is azt tudja mondani: „Eredj, ahová rad, ahol csak lehet, megõrizve annak értékét és szépsé- akarsz!” – értsd: „Mindegy, hová mész, csak itt ne ma- geit. radj!” Így fordítja a szöveget a Luther-Bibel (2001) és Kustár Zoltán

146 JEGYZETEK: 23 Lásd maga az új fordítás a parallelként megadott Ézs 38,14-ben és a Náh 2,8-ban, illetve a galamb hasonlat nélkül még annyi más he- 1 Lásd Pecsuk, O.: Az 1990-es protestáns új fordítású Biblia revízió- lyen. 24 jának elmélete és gyakorlata, in: Magyar terminológia 4 (2011), Természetesen ellenpéldák ezekben az esetekben is bõ számmal 72–81, ebben: 77. akadnak, lásd pl. Gen 26,3; Num 24,15; Deut 12,11.17; Józs 9,20; 2 Lásd Pecsuk: Az 1990-es protestáns új fordítású Biblia, 77k. Bír 3,4; Neh 1,6. 25 3 Szembetûnõ sajátossága például az új fordításnak, hogy az ószövet- Így a fenti példák egy része szinte csak a Tórában fordul elõ, azon ségi rész erõsen ö-zik (fölemel, föltámad, födém stb.), míg az újszö- kívül pedig csak elvétve, vagy éppen fordítva. 26 vetségi rész következetesen e-zik, kerülve az ö-zõs formákat (fel- Lásd pl. Jer 5,11; 7,34; 13,11; 16,9; 19,1.9; 21,7; 22,25; 31,31; emel, feltámad, fedél stb.). Az egyes bibliai könyvek vagy iratcso- 32,30; 32,44; 33,7.20; 34,19; 35,11; Abd 19. portok eltérõ fordítási megoldásaihoz lásd a folytatást, mindenek 27 Viszonylag gyakran okoz hebraizmust a káláh „befejez” + infinitivus elõtt a 3.3.6. és a 3.3.7. fejezeteket. szerkezet fordítása is, amit az új fordítás pl. a Józs 8,24-ben így ad 4 Pecsuk, O.: Fõtitkári jelentés a MBA 2005. december 6-ai közgyû- vissza: „miután teljesen lemészárolta”, a Jer 51,63-ban így: „befejezi lése számára (publikálatlan kézirat), 6. oldal. a könyv felolvasását”, az Ez 42,15-ben pedig így: „befejezte a ... 5 A 2006. évi fõtitkári jelentés szerint 2006 végéig „körülbelül 150- megmérését”. Ám valójában a héber csak körülírással tudja kifejezni 200 módosítás érkezett be […], amit semmiképpen sem tekinthe- a perfectumi, befejezett cselekvést (mint tudjuk, a „perfectum”-nak tünk soknak, még akkor sem, ha egy jelentõs méretû revíziós anyag nevezett igealakok funkciója a héberben valójában teljesen más), és Kövendi Dénestõl feldolgozás alatt van.”, lásd Pecsuk, O.: Fõtitkári ehhez esetenként „segédigeként” használja az itt is szereplõ káláh jelentés a MBTA 2006. december 12-ei közgyûlése számára (publi- igét. A szerkezetet tehát helyesen – a fent említett példákban – így kálatlan kézirat), 4. oldal. kellene visszaadni: „miután lemészárolta”, „miután fölolvasta”, „mi- 6 Pecsuk, O.: Fõtitkári jelentés a Magyar Bibliatársulat Alapítvány után megmérte”, lásd helyesen maga az új fordítás is pl. a Józs 10,20- 2008. december 4-ei közgyûlése számára (publikálatlan kézirat), 4. ban vagy a Bír 15,17-ben ugyanehhez a szerkezethez. oldal. 28 Méghozzá az egyes rendelkezések, de a Tóra utasításainak összessé- 7 Pecsuk, O.: Fõtitkári jelentés a Magyar Bibliatársulat Alapítvány ge értelmében is, lásd pl. Józs 24,25; 2Sám 22,23; Ézs 9,6; 32,1; Jer 2009. december 2-ai közgyûlése számára (publikálatlan kézirat), 4. 4,2; Hós 2,21; Zsolt 81,5; 89,31; 106,3; Jób 34,17; Péld 2,8.20; oldal. 1Krón 22,13; Neh 1,7. 8 Az 1990-es revideált új fordítású Biblia „Új kiadásának” revíziós el- 29 A Num-ben ezen kívül az „adomány” (3x), „felmutatott” (1x), és az vei és gyakorlata (javított munka-dokumentum, 2011.06.17-ei álla- „áldozathozatal” (1x) fordításban is elõfordul a szó. Ezékiel könyvé- pot) (publikálatlan kézirat), 1. oldal. ben bevett fordítás a „(szent) terület” (6x), ám itt, az új templom szá- 9 Lásd [név n.:] Az újfordítású Biblia (1975) revíziójának eredményei mára felajánlott területek összefüggésében ez az eltérés indokolt. (1990), Bp., 1995, Bevezetés (számozatlan oldal). 30 Ráadásul itt azt sem mondhatjuk, hogy ez a hiba elkerülte a fordítók 10 Kustár, Z.: Az újfordítású Biblia (1975) revíziója (1990) ószövetsé- vagy az 1990-es revízió munkatársainak a figyelmét, hiszen az új for- gi részének eredményei, in: Theologiai Szemle 2001/4, 235–241. dítás függelékében szereplõ táblázat világosan utal e kettõs fordításra. 11 Az új fordítás alapvetõen kerüli a héber szöveg stiláris alapú egysze- 31 Lásd pl. Deut 4,25; 17,2; 32,29, a Bírákban végig, majd 1Kir 11,6; rûsítését (illetve pl. a tagmondatok sorrendjének átrendezését); ez 14,22; 15,26.34; 16,7 stb. alól prepozíciók, nevek, igei tárgyragok és birtokos szuffixumok 32 Ugyanígy alapvetõen idegen az új fordítástól a mondatrészek vagy a mellõzése jelent gyakori kivételt; a kérdéshez lásd még lentebb, a szavak sorrendjének átrendezése, illetve az értelmezõ parafrázisok 3.3.8. fejezetben. alkalmazása is. Ellenpéldák azért itt is szép számmal akadnak – ám 12 Így pl. a nyomdahiba, helyesírás vagy a referencia-módosítás kap- ezek mennyisége százalékosan nézve elhanyagolható (pl. szokatlan csán. A magam részérõl a régies kifejezések esetében is igyekeztem egyszerûsítések: Ex 28,21.34; Lev 16,29; Num 4,31; 10,15–27; a vonatkozó rublikát bejelölni, de ez és a stiláris javítások kategóri- 16,16–17; 18,17; 21,24; Deut 1,33; 15,2; Józs 8,25; Bír 6,22; Jer ája között a határ nagyon képlékeny, s így a számadatok meglehetõ- 25,30, parafrazáló kiszínezés/kommentálás: Ex 30,34; Zsolt 2,7; Jer sen pontatlanok. 34,17; 38,17, mondatok vagy mondatrészek fölcserélése egy versen 13 Lásd pl. „Adádá”, „Dúmá”, „Elísá”, „Gérá, Havilá, Hácór-Hadattá, belül: Num 16,3.22; 32,5; Ézs 46,2). Viszonylag gyakori, de csak el- Hormá, Jimná, Jisvá, Kíná, Libná, Madmanná, Masszá, Mismá, vétve indokolható eljárása az új fordításnak, hogy az eredeti héber Móládá, Orpá, Puvvá, Ramá, Sélá, Szabtá, Szaktebá, Szanszanná, egyenes idézeteit – legtöbbször a kettõspont többszöri alkalmazásá- Szebá, Tarsísá, Tógarmá, Tólá. nak kerülése érdekében – függõ idézetté alakítja át, pl. Ex 7,9.19; 14 Lásd pl. Bocra (helyesen maga az új fordítás is: Jer 49,13), Elisáma, 8,1.12; 9,1; 13,17; 16,15.19.32; 21,5; 32,5; Lev 4,2, 7,33 stb. Elkána, Hakila, Makkéda, Médeba, Piszga, Púva, Tirca. 33 Így még pl. Ex 7,28; 23,18; 29,17; 32,11; 40,18; Lev 1,11; 7,32; 15 Lásd Médebát a-val az Ézs 15,2-ben, de helyesen, á-val az 1Krón 25,37; Num 10,010; 15,25; 21,24; 23,6; 27,8–11; Deut 2,25; 16,14; 19,7-ben. 32,17 stb. 16 A héber végzõdéseket és szavakat itt, és a folytatásban – a köny- 34 Szintén fordítatlan marad az igei tárgyrag pl. az alábbi esetekben: Ex nyebbség kedvéért – egy egyszerûsített, kiejtés szerinti átírásban kö- 13,9; 20,2; Deut 5,6; 6,17; 8,1; 9,26; 16,10; 26,14. zöljük. 35 Így pl. Ex 2,7.9; 12,2.48; Lev 11,5–10; 21,13 stb. 17 Így „Ain” helyesen „Ajin”, „Almób-Diblátaim” helyesen „Almób- 36 Így ehhez a vershez a Luther-Bibel (2001), a Zürcher-Bibel (2007) Diblátajim”, „Cebóim” helyesen „Cebójim”, „Góim” helyesen és kommentárjában pl. Hertzberg is, lásd Hertzberg, H. W.: Die „Gójim” (így maga az új fordítás is: Józs 12,23), „Kirjátaim” helye- Bücher Josua, Richter, Ruth (ATD 9), 2. durchgesehene Auflage, sen „Kirjátajim”, „Micraim” helyesen „Micrajim” lenne. Göttingen, 1959, 266. 18 Lásd pl. „Miszrefót-Májim”, „Haróset-Gójim”, „Parvajim”. 37 Így a Luther-Bibel (2001), a Zürcher-Bibel (2007) és kommentárjá- 19 Ugyanígy még pl. „Bét-Markábót” és „Bét-Paccél”, valamint pl. ban pl. Hertzberg is, lásd Hertzberg, H. W.: Die Samuelbücher „Én-Eglaim”, „Én-Haddá”, „Én-Ganním”. (ATD 10), 2., neudurchgesehene Auflage, Göttingen, 1960, 134. 20 Hasonló példák: Hós 1,5: „a jezréeli völgy”: az új fordításban min- 38 Így az Einheitsübersetzung (1980), a Luther-Bibel (2001), a denütt máshol „Jezréel síksága”; Hós 2,17: „az Ákór völgye”, mi- Zürcher-Bibel (2007) és kommentárjában Rudolph is, lásd Rudolph, közben az új fordítás a Józs 15,7-ben maga is helyesen így hozza: W.: Jeremia (HAT 12), Tübingen, 1968, 98. „Ákór-völgy”. 39 Rudolph, W.: Jeremia (HAT 12), Tübingen, 1968, 222. 21 Hasonlóan a „szólni” helyett a „szólani”, vagy az „állnak” helyett az 40 Wildberger, H., Jesaja, I. Teilband, Jesaja 1–12 (BKAT X/1), „állanak” forma is elõfordul az új fordításban. Neukirchen-Vluyn, 1972, 76; Kilian, R., Jesaja 1–12 (NEB. AT 18), 22 Lásd még az alábbi archaikus, vagy ma már népiesnek tûnõ szava- Stuttgart, 1980, 29; Kaiser, O., Das Buch des Propheten Jesaja. Kapi- kat és kifejezéseket: „áthágni a szövetséget”, „boglár” (= „kitûzõ, tel 1–12 (ATD 17), Göttingen, 1981, 60; Jensen, J. – Irwin, W. H.: díszcsat”), „drágaság” (= „kincs, érték”), „ezerízig, negyedízig” stb. Izajás 1–39. könyve, in: Jeromos Bibliakommentár I. Az Ószövetség (= „x nemzedéken át”), „függõ” (= „fülbevaló”), „keresmény” (= könyveinek magyarázata, Budapest, 2002, 365–393, ebben: 369; „kereset”), „kisded”, „magtalan” (= „meddõ, gyermektelen”), „mar- Karasszon, D.: Ézsaiás könyvének magyarázata, in: Jubileumi Kom- talóc”, „plántál”, „tõr” (= „csapda”), „tulok”, „vallást tenni”. mentár. A Szentírás magyarázata II, Bp., 1998, 691–748, ebben: 697.

147 Messiási királypróféciák és a keresztyén krisztológia Értelmezéstörténeti áttekintés

A messiási királypróféciák a Krisztusról szóló keresztyén tanításnak egyik fontos bibliai forrását jelentik. Az alábbi tanulmányban e prófétai szövegcsoport definiálása után a messiási királypróféciák értelmezé- sének történetét mutatjuk be vázlatosan, vizsgálva ezeknek a szövegeknek ószövetségi értelmezését (1.), az intertestamentális kor értelmezéseit (2.), valamint az Újszövetség sajátos adaptációját (3.). A messiási király- próféciákat, különösen azok újszövetségi értelmezését aztán a keresztyén hittételekben fedezhetjük fel újra, ahol a Krisztusról szóló keresztyén tanítás fontos hivatkozási pontjaiként jelennek meg mind a középkor mér- tékadó református hitvallásaiban, mind az újabb kori keresztyén dogmatikában (4.).

Eine der wichtigsten biblischen Quelle der christlichen Lehre über Jesus Christus ist die Textgruppe der messianischen Königsprophetien. Nach einer Definition dieser Textgruppe wird in dem folgenden Aufsatz die Auslegungsgeschichte der messianischen Königsprophetien kurz vorgestellt, wie diese prophetischen Texte in dem Alten Testament (1.), im Schrifttum der zwischentestamentlichen Epoche (2.) und in dem Neuen Testament (3.) interpretiert wurden. Die messianischen Weissagungen, besonders ihre neutestamentiche Adaptation wird zu einem wichtigen Bezugspunkt der späteren Christologie, sowohl in den maßgebenden reformierten Glaubensbekenntnissen des Mittelalters, als auch in der neuzeitlichen christlichen Theologie (4.).

Bár az Ószövetség nagy teológiai toposzai között kö- A xvm „felkenni” igébõl származó xyvm „felkent” ki- zel sem legnagyobb jelentõségû a messiásváradalom, fejezés összesen 39-szer jelenik meg az Ószövetségben,3 keresztyén gondolkodásunknak mégis központi kérdé- legmeghatározóbb a kifejezés elõfordulása Deuterono- sei közé tartozik. A Messiás várásának jelentõsége a mista Történeti Mûben és a Zsoltárok könyvében.4 A Kr. e 1. századra fokozatosan nõtt a zsidóság körében, prófétai iratokból, ahol talán leginkább számítanánk a ki- melynek irodalmi lecsapódása az intertestamentális kor fejezésre, majdnem teljesen hiányzik (kivéve Ézs 45,1; vallásos szövegeiben tárul elénk, majd az elsõ keresz- Hab 3,13).5 A királypróféciák is jól mutatják tehát, hogy tyének számára egyértelmûen központi gondolattá vá- a xyvm szó megjelenése és egy szöveg messiási termé- lik, ahogyan azt az Újszövetség teológiája közvetíti fe- szete nem feltétlenül jár együtt.6 lénk. A xyvm kifejezés az Ószövetségben legtöbbször a ki- A kései fogság utáni kortól kibontakozó messianiz- rályra vonatkozik,7 de vonatkozhat papra (Lev 4,3.5.16; mus ószövetségi gyökereit leginkább a 2Sám 7 dinasztia- 6,15)8 is, illetve egy esetben az õsatyákra (Zsolt 105,15 ígéretében, a királyzsoltárokban (Zsolt 2; 18; 20; 21; 45; par. 1Krón 16,22). Igei formája megjelenik a prófétai 72; 101; 110; 132; 144), és a királyság helyreállításáról tisztbe való beiktatás leírásában (pl. 1Kir 19,16).9 Az szóló prófétai jövendölésekben találhatjuk meg.1 Ószövetségben a Messiásról mint eszkatológiai személy- Jelen tanulmány ez utóbbi, prófétai szövegcsoporttal rõl még nem beszélhetünk, a Messiás mindig egy valós, foglalkozik, és azt igyekszik vázlatosan bemutatni, hogy emberi(!) személy, aki a felkenés aktusában nyeri el miként értelmezhetjük ezeket a szövegeket saját kontex- tisztét.10 A királyság megszûnésével megjelenõ kirá- tusukban (1.), hogyan értette és használta õket az lyváradalmak aztán egyre inkább jövõ idõben gondol- intertestamentális kor (2.), majd pedig az Újszövetség koznak a Messiás személyérõl és Dávid házának restau- (3.), és miként találták meg helyüket a messiási király- rációjáról. Ilyen, a jeruzsálemi királyság megújításáról próféciák a középkor mértékadó református hitvallásai- szóló ígéretek a prófétai irodalomban az: Ézs 16,4b–5; ban, valamint az újabb kori keresztyén teológiában (4.). 32,1–8; 55,3; Jer 23,5–6; 30,8–9; 33,14–16; Ez 17,22–24; 34,23–24; 37,21–25; Hós 2,1–3; 3,5; Ám 9,11–12; Hag 2,20–23; Zak 3,8; 4,1–14; 6,9–14.11 Ezek 1. Ószövetség mellett jelennek meg az úgynevezett messiási királypró- féciák, melyek egy jövõbeli uralkodóra vonatkoz(hat)- 1.1. Messiási szövegek definiálási problémája nak: Ézs 7,14–16;12 9,1–6; 11,1–9; Jer 23,5–6; Mik Az Ószövetség messiási szövegeinek behatárolása 5,1–5; Zak 9,9–10.13 Ezeket a próféciákat a kétértelmû- nem problémamentes. Eltérõ definíciókat találunk ség jellemzi. Egyrészt utalhatnak egy kegyes jeruzsálemi ugyanis arra nézve, hogy mit nevezhetünk messiási szö- királyra (pl. Ezékiás, Jósiás) mint vaticinia ex eventu, vegnek: Ahol szerepel a xyvm „Messiás” elnevezés? másrészt a konkrétumok hiánya miatt teljesen nyitot- Amelyeket az Újszövetség messiásinak ért? Amelyeket tak.14 az óegyházi vagy a középkori keresztyén teológia messi- Bár az Ószövetségben még nincs koncepcionálisan ki- ásinak értelmez? Amelyeket a zsidó exegézis messiási- alakult messianológia, a dávidi dinasztiának adott isteni nak értelmez? Amelyek eszkatológikus megváltóalakról ígéret, a királyság elvesztésének történelmi ténye, és az szólnak?2 ószövetségi királyteológiában rejlõ teológiai feszültsé-

148 gek alkalmas talajt kínálnak a késõbbi messianizmus ki- vagy JHVH-ra vonatkozó birtokos szuffixummal áll (pl. alakulására. „az én felkentem”).18 Joachim Becker szerint a fogság után kétféle 1.2. Teológiai feszültségek teokratikus irányzat jelenik meg. Az egyik teokratikus el- a messiási királypróféciákban gondolás összekapcsolódik a földi (dávidi) királyság res- taurációjával, a másik egy olyan abszolút teokráciát vár, Restauráció és utópia feszültsége mely kizárja a királyságot, illetve JHVH-t tartja az egye- Az ókori királyideológiák természetéhez hozzátarto- düli királynak.19 Az eszkatológikus üdvösségvárás vég- zik, hogy abban egymásnak feszül a reális és az ideális. célja tehát mindenképpen JHVH királyi uralmának eljö- Az ókori keleti királyszövegek, köztük a monarchia ko- vetele; a feszültség abban jelentkezik, hogy JHVH maga rára datálható bibliai királyszövegek is tartalmazzák ezt uralkodik királyként, vagy egy választott (üdv)közvetítõ a tudatos feszültséget, mely szerint a reális soha nem ide- révén uralkodik (Messiás-király, Ebed-JHVH, Ember- ális. A királysággal kapcsolatos mindenkori váradalmak fia).20 Jan Assmann a teokráciának ezt a két típusát úgy egy ideális uralkodóra irányultak, aki igazságos, irgal- különbözteti meg, mint reprezentatív teokrácia és jelenlé- mas, akinek országa hatalmas. Az ideálisnak nem meg- ti teokrácia (identitäre Theokratie). A reprezentatív felelni tudó aktuális uralkodók a múlt nagy (és idealizált) teokráciában a földi királyság nem jelent konkurenciát az uralkodóiban, illetve a jövõben trónralépõ, még nem Isten királyságának, a jelenléti teokráciában viszont konkretizálható ideál-királyokban találhatnak példa- JHVH nem tûr meg maga mellett más uralkodót.21 JHVH képre. Felkentjének uralkodása mellett tehát folyamatosan jelen Izráel esetében a királyság elvesztése értelemszerûen van Izráelben az az õsi tradíció is, mely JHVH-t tartja kihatott a királyteológiára is. Ahogyan azt a messiási egyedüli uralkodónak. E tradíciók együttesen válnak ké- próféciák is jól láttatják, a fogság utáni korban mivel már sõbb a messianizmus kialakulásának hajtóerejévé.22 nincs reális uralkodó, csak egy ideális uralkodóról lehet Werner H. Schmidt érdekes megállapítást tesz a Mes- már beszélni. Ezekben a királysággal kapcsolatos siás királysága és JHVH királysága között fennálló teo- váradalmakban egyszerre jelenik meg egy restaurációs lógiai feszültséggel kapcsolatban. Szerinte a kronológiai szándék és egy utópikus15 tendencia. rendbe állított messiási próféciákban két tendencia rajzo- Ez a két jelenség, annak ellenére, hogy természetük lódik ki.23 Megfigyelhetõ egyrészt a messiási király ha- szerint ellentétben állnak, szorosan összefonódnak: a talmának és erejének fokozatos csökkenése, aki bár restauratív elképzelések kicsit utópikusak, az utópia JHVH hatalmával bír, nem használja azt. Az Ézs 9-ben restauratív igényû. A restauráció a múlt ideálkirályát, az így még isteni titulusokkal és hatalmat sugárzó trónne- utópia pedig a jövõ ideálkirályát akarja realizálni. A pró- vekkel felruházott királyról van szó, a Mik 5-ben a fõvá- féciák egyszerre nyúlnak vissza a múltba és egyszerre ros, Jeruzsálem helyett már csak egy kis település, Betle- projektálnak a jövõbe. Az egészen új hordozza a nagyon hem szerepel a király származási helyeként, a Zak 9-ben régi elemeket, a régi pedig nem egészen a múlt realitása, pedig már egy „szegény király” jelenik meg, akinek se- hanem egy idealizált valóság.16 gítségre van szüksége.24 A katonai hatalomról teljesen A váradalmak egyrészt egy valós dávidi uralkodóra lemondva a Messiás-király a szó eszközét választja, így irányulnak, aki igazságosan ítélkezik (Ézs 9,6; 11,3–5; a munus regium helyét átveszi a munus propheticum.25 A Zak 9,9), akiben helyreállhat (vö. Ám 9,11–12) és meg- másik, az elõzõvel párhuzamos tendencia, hogy a Messi- szilárdulhat Dávid trónja (Ézs 9,6). Másrészt azonban ás-király „elgyengülése” ellenére uralmi területe univer- utópikus király-kép tárul elénk, hiszen a várt ideál-király zálissá nõ. Ez azzal magyarázható, hogy a tényleges ki- uralkodási területe irreálisan nagy (Mik 5,3; Zak 9,10) és rályi hatalmat egyre inkább JHVH gyakorolja. Ahogyan rendkívül túlzó a király által megteremtett békeállapot idõvel egyre hangsúlyosabb JHVH transzcendenciája, (Ézs 9,6; 11,6–9) is. A restauráció és utópia dialektikus úgy csökken földi reprezentánsának hatalma.26 Az ural- feszültségében születik meg a késõbbi messianizmus. mi terület mégis univerzálissá és kozmikussá tágul. A Zak 9,10-ben már ezt olvassuk: „Uralma tengertõl tenge- Földi királyság és teokrácia feszültsége rig ér, és a folyamtól a föld végéig.” Ezzel a reprezenta- A messiási szövegek által felvetett egyik fontos kér- tív teokrácia folyamatosan átadja helyét JHVH kizáróla- dés, hogy miként viszonyul egymáshoz a Messiás-király gos uralmának, a jelenléti teokráciának.27 uralma és JHVH uralma. Az ószövetségi királyteológia szerint a földi király, mint Isten reprezentánsa gyakorolja a hatalmat. A messiási próféciákból is kitûnik, hogy a 2. Intertestamentális kor dávidi-messiási királyság mindig JHVH királyságának alárendelt.17 Az Ézs 9 szerint például a Dávid trónján ülõ A Messiás várása nem központi eleme a zsidó eszka- földi király uralkodik, de mégis mindent a „Seregek Urá- tológikus gondolkodásnak,28 de bizonyos korszakokban nak féltõ szeretete” visz véghez. Az Ézs 11-ben Isai sar- fokozottabban jut szóhoz ez a gondolat.29 Az ószövetsé- ja JHVH Lelkének erejével képes csak igazságosan ural- gi messiási szövegekbõl látjuk, hogy az eszkatológiai ér- kodni. A Mik 5 betlehemi származású uralkodója JHVH telemben vett messianizmus gyökerei a dávidi királyság hatalmával és fenséges nevével legelteti Izráelt. Ugyan- megszûnése és a babiloni fogság okozta krízisben kere- ezt igazolja a terminológia is. Bár a xyvm kifejezés mes- sendõk.30 Hasonlóan a Kr. e. 2. sz. – Kr. u. 1 sz. politi- siási próféciákban nem jelenik meg, a szó többi elõfordu- kailag bizonytalan idõszakát is felfokozott Messiás-várás lásából tudjuk, hogy nem absolutusként használatos, ha- jellemezte.31 A messianizmus tényleges megjelenése va- nem mindig birtokos szerkezetben („JHVH felkentje”), lójában erre a korszakra esik.32 Az ideális Messiás-király

149 tulajdonképpen a csalódást okozó földi királyok kritikus- 24,15–19, Gen 49,10 és a Zsolt 2 mellett leginkább a Jer utópikus ellenképe.33 Ezt az ideálképet kezdik megfor- 23,5–6 próféciájában találjuk ószövetségi gyökereit, de málni többek között az ószövetségi királypróféciák. fontos utalásokat találunk az Ézs 10,33–11,5; Ám 9,11 Az ebbõl a korszakból fennmaradt biblián kívüli szö- próféciáira is.53 A qumráni szövegekben a xyvm mellett vegek azt mutatják, hogy az intertestamentális kor a szintén egy jövõbeli királyi figurára utal a xmc „sarj, haj- megváltozott történelmi és politikai helyzet hatására tás” fõnév. Ennek ószövetségi gyökereit ugyancsak a többféle irányban továbbgondolja az ószövetségi Messi- prófétai irodalomban találjuk (vö. Jer 23,5; 33,15; Zak ás-hagyományt. A korszakot a hagyományok keveredése 3,8; 6,12).54 valamint a messiási figurák és koncepciók sokfélesége Szintén egy differenciált Messiás-képet mutat a Ti- jellemzi.34 zenkét patriarcha testamentuma (Kr.u. 2. sz.). Júda Tes- Már Dániel könyvében megjelenik a késõbb is bizo- tamentuma (24,25) és Naftali Testamentuma (5,35) pél- nyos körök által markánsan képviselt apokaliptika, mely dául szétválasztják a pap-királyok személyében összeol- az Emberfia (~da-!b) alakját állítja a váradalmak közép- vadt funkciókat. Ezekben az iratokban is fontosabbnak pontjába. Ez a tradíció egészen más gyökerekbõl táplál- tûnik a papi funkció.55 kozik, mint a Messiás-hagyomány,35 a késõbbi apokaliptikus irodalom mégis üdvközvetítõ szereppel ruházza fel az Emberfia alakját és összekapcsolja a Messiással.36 Ezt 3. Újszövetség látjuk például az etióp Énók 48-ban (Kr.e. 3–1. sz.), ahol a két eszkatológiai alak egymással identikus:37 „Abban Az Újszövetség teológiája jelentõs fordulatot jelent a az órában az az Emberfia a Szellemek Uránál volt…” messianizmus történetében. Az Újszövetség válaszokat (1Énók 48,2), „...a Szellemek Urát és Felkentjét tagadták ad az Ószövetségben és az intertestamentális korban meg” (1Énók 48,10).38 megjelenõ teológiai feszültségekre. A heterogén Messi- Kifejezett messiási váradalmakat csak a Kr. e. 1. szá- ás-kép teljesen letisztul azáltal, hogy az Újszövetség a zad irataiban találunk, mindenekelõtt Salamon Zsoltára- Názáreti Jézust azonosítja az eszkatológiai Messiással. iban és a qumráni közösség szövegeiben.39 A Kr.e. 1. Ezáltal Krisztus személyében egyesül a Messiás, az Em- századból származik a Salamon Zsoltárai nevû pszeude- berfia és az Úr Szolgája eszkatológiai alakja.56 Ugyanígy pigráf gyûjtemény, melynek 17. és 18. része a Messiás- egyesíti az Újszövetség Krisztus személyében a királyi, tematikát állítja középpontba.40 A gyûjtemény hátteré- prófétai és papi tisztet, mint messiási tiszteket. Választ ben az éppen hatalmon lévõ Hasmóneus-dinasztiával kapunk arra is, hogy hogyan viszonyul egymáshoz a szemben megjelenõ ellenséges hangulat áll.41 Az uralko- Messiás emberi és JHVH isteni királysága, hiszen az Új- dó papi család tagjai a fõpapi cím mellett a királyi címet szövetség emberré lett Istennek nevezi a Messiást. Az is felvették.42 A fõpap-királyok hatalmának Pompeius Ószövetségben még a hwhy xyvm birtokviszonyban defi- vetett véget, amikor Kr.e. 63-ban elfoglalta Jeruzsále- niált felkent helyett Jézust már o` Cristo,j-nak nevezi az met, és Róma által kinevezett királyt ültetett trónra. A Újszövetség, sõt névelõ nélküli formájában mint tulaj- gyûjtemény Messiás-képét a Nátán-jövendölés (2Sám donnév kezd mûködni a titulus.57 Bár Jézus magát nem 7,8–17) és a királyzsoltárok (Zsolt 2; 72) mellett alapve- nevezte Messiásnak halála után egyértelmûen, mint tõen meghatározzák a messiási próféciák, leginkább az Messiást kezdik hirdetni.58 Az Újszövetség szerint az el- Ézs 11.43 A SalZsolt 17 és 18 váradalmai egy új dávidi- jövendõ messiási királyról szóló ígéretek és próféciák Jé- ta királyra irányulnak, aki helyreállítja a politikai helyze- zus Krisztusban maradéktalanul beteljesedtek. Az Újszö- tet. A SalZsolt 17-ben feltûnõ, ahogyan a világi és isteni vetség ezért többször hivatkozik a messiási királyprófé- királyság, a restauratív és teokratikus tendencia egymás ciákra, igazolva ezzel Jézus Messiás voltát.59 mellett áll.44 Többször megismétlõdik a gondolat, hogy Fontos azonban megemlíteni azt is, hogy az eszka- „maga JHVH a mi királyunk” (17,1.34.46), holott a zsol- tológiai figurák és váradalmak, valamint a különbözõ tár központi kérése éppen az, hogy: „támaszd nekik kirá- messiási tisztek integrálása Krisztus személyében azzal lyul Dávid fiát” (17,21), és legyen a királyuk a cristo,j is együtt járt, hogy a királypróféciák ígéretei idõben po- ku,rioj /hwhy-xyvm a „felkent Úr” (17,32; 18,7).45 larizálódtak. Egy személyben, de nem egy idõben telje- A qumráni közösség Messiás-várása nem teljesen ho- sednek be az ígéretek, ezért is hangsúlyozza az Újszövet- mogén, mivel a szintén heterogén ószövetségi váradal- ség Krisztus második eljövetelét. Ugyanez a polarizáció makat gondolja tovább.46 Az ismert qumráni iratokban a figyelhetõ meg Krisztus kettõs természetében, és mûkö- xyvm kifejezés 25x fordul elõ 14 különbözõ mûben, désének kettõs színterében. Míg a zsidó hagyományban eszkatológiai és nem eszkatológiai értelemben egy- a Messiás-király emberi személy és földi uralkodóként aránt.47 A messiási váradalmakban megjelenik a papi, gyakorolja hatalmát, addig az Újszövetség Krisztusról prófétai és királyi funkciók ötvözete.48 A qumráni teker- nemcsak. mint emberrõl beszél, és mûködése nemcsak a csekben szó esik „Áron és Izráel Felkentjé”-rõl, más szö- földre korlátozódik, hanem mennybemenetele után az Is- vegekben azonban egymás mellett jelenik meg egy ten jobbján ülve uralkodik. áronita (papi) Messiás és egy dávidita (királyi) Mes- A születéstörténetekben különféle visszautalásokat ta- siás,49 de a végidõk bírójának és egy eszkatológiai prófé- lálunk. Lukács evangéliumának születéstörténetében fel- tának (Mózes redivivus, Illés redivivus) az érkezését is fedezhetõ az Ézs 7 és 9 jövendölése a Messiás-király fo- várták.50 A qumráni szövegekbõl úgy tûnik, hogy a papi gantatásáról, dávidi származásáról, és vég nélküli szerep fontosabb,51 sõt a dávidi Messiást sem nevezik a uralmáról.60 Az Ézs 7 Immánuel-jövendölését a Mt 1,23 szövegek soha „király”-nak.52 A holt-tengeri tekercsek- szó szerint idézi, mint beteljesedett próféciát, és mint a ben megjelenõ „dávidi messianizmus”-nak a Num szûztõl való születés ószövetségi igazolását.

150 „Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: »Íme, a szûz61 fogan méhé- ben, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek« – ami azt Ézs 7,14 jelenti: Velünk az Isten.” „Íme egy fiatal nõ teherben van, és fiút fog szülni, és (Mt 1,22–23) Immánuélnak nevezik el.” „Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak…” (Lk 1,31 )

Ézs 9,1 „…hogy világítson azoknak, akik sötétségben s a halál „A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát. A árnyékában lakoznak, hogy ráigazítsa lábunkat a békes- halál árnyékának földjén lakókra világosság ragyog.”62 ség útjára.” (Lk 1,79 )

Ézs 9,6 „Nagy lesz õ, és a Magasságos Fiának mondják majd; „Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége a az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, õ pe- Dávid trónján és országában, mert megerõsíti és meg- dig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának szilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva nem lesz vége.” mindörökké.” (Lk 1,32–33)

Szintén Jézus születésének történetében látjuk betelje- használják:64 „Vesszõszál hajt ki Isai törzsökérõl, hajtás sedni a Mik 5 jövendölését. Máté nemcsak visszautal a sarjad gyökereirõl […] Azon a napon Isai gyökeréhez próféciára, hanem szó szerint idézi is azt: „mert így írta fognak járulni a nemzetek, mert zászlóként magaslik ki a meg a próféta: »Te pedig Betlehem, Júda földje, semmi- népek közül, és székhelye dicsõséges lesz” (Ézs képpen sem vagy a legjelentéktelenebb Júda fejedelmi 11,1.10); „Eljön majd az idõ – így szól az ÚR –, amikor városai között, mert fejedelem származik belõled, aki le- igaz sarjat támasztok Dávidnak...” (Jer 23,5–6; Jer geltetni fogja népemet, Izráelt«” (Mt 2,5–6, vö. Mik 33,15-17); „…elhozom szolgámat, a Sarjadékot” (Zak 5,1.3).63 János evangélista egy Jézus személye és Messi- 3,8; vö. Zak 6,12). Ez a terminológia szintén megjelenik ás volta körül kialakult vitában utal vissza a mikeási pró- az Újszövetségben, a Jel 5,5-ben és 22,16-ban így talál- féciára: „Nem az Írás mondta-e, hogy Dávid magvából kozunk a h` r`i,za Daui,d és h` r`i,za kai. to. ge,noj Daui,d ki- és Betlehembõl, abból a faluból, ahol Dávid élt, jön el a fejezésekkel. A Róm 15,12 pedig idézetként utal vissza a Krisztus?” (Jn 7,42). próféciára: „Ézsaiás pedig így szól: Hajtás sarjad Isai A Messiás-király személyének ószövetségi leírásában gyökerébõl…”. fontos szerepet játszik dávidi származása. Az Újszövet- Az Ézs 11 meghatározó gondolata, hogy a Dávid há- ség ezt elsõsorban a születéstörténetben hangsúlyozza és zából való ideál-király JHVH lelkét kapja. Jézus megke- a Dávid Fia titulusban vonatkoztatja Jézusra. A messiási resztelésének leírásában (Mt 3,16; Jn 1,32) ugyanez a próféciák jellegzetesen a „sarj” kifejezést és képet mozzanat válik hangsúlyossá.

„Amikor pedig Jézus megkeresztelkedett, azonnal ki- jött a vízbõl, és íme, megnyílt a menny, és látta, hogy Isten Lelke galamb formájában aláereszkedik, és õreá Ézs 11,2 száll.” „Az ÚR lelke nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem (Mt 3,16) lelke, a tanács és erõ lelke, az ÚR ismeretének és félel- mének lelke.” „Így tett errõl bizonyságot János: »Láttam, hogy a Lé- lek leszállt az égbõl, mint egy galamb, és megnyugo- dott rajta.«” (Jn 1,32)

A megígért dávidi uralkodó fontos ismérve a király- Horst Seebass szerint az ószövetségi uralkodóígére- próféciákban az igazságosság. A Jer 23,5–6-ban (par. Jer tekben a ~Alv’ kifejezés mint a „legkisebb közös neve- 33,15-17) a hûtlen pásztorokkal szemben jelenik meg az zõ” jelenik meg.65 A békesség gondolata az újszövetségi „igaz sarj”, a király, aki „jog és igazság” szerint jár el. messiás-képhez is kapcsolódik, amikor az Ef 2,14 Jézust Különösen is hangsúlyos az igazságos uralkodás gondo- így nevezi meg: „õ a mi békességünk” (vö. Ézs 9,5; Mik lata az Ézs 11-ben. Az Újszövetségben egyértelmû utalá- 5,1). sokat találunk erre a próféciára.

151 „És akkor jelenik meg nyíltan a törvénytipró, akit az Ézs 11,4 Úr Jézus meg fog ölni szájának leheletével, és meg fog semmisíteni eljövetelének fenségével.” (2Thessz 2,8) „…hanem igazságosan ítél a nincstelenek ügyében, és méltányosan dönt az ország szegényeinek dolgában. „Szájából éles kard jött ki, hogy megverje vele a népe- Megveri a földet szájának botjával, ajka leheletével ket: […] A többiek pedig megölettek a lovon ülõ kard- megöli a bûnöst.” jával, amely a szájából jött ki, …” (Jel 19,15.21)

„Álljatok meg tehát, felövezve derekatokat igazságsze- retettel, és magatokra öltve a megigazulás páncélját…” Ef 6,14 Ézs 11,5 ( ) „Igazság lesz derekának öve, csípõjének öve pedig a „És láttam a megnyílt eget: íme egy fehér ló, és aki hûség.” rajta ül, annak neve Hû és Igaz, mert igazságosan ítél és harcol…” (Jel 19,11)

A Zak 9-bõl való szó szerinti idézetek Jézus jeruzsá- zakariási próféciában egyedi módon megjelenõ ynI[' lemi bevonulásának történetéhez kapcsolódnak az evan- aWh…%Kel.m,; azaz a szegény és alázatos király alakját, aki géliumokban. Az Újszövetség tehát Jézusban ismeri fel a lemondva a lóról szamárháton vonul be.66

„Mondjátok meg Sion leányának: Íme, királyod jön hozzád, szelíden és szamáron ülve, igavonó állat csi- Zak 9,9 kóján.” (Mt 21,5) „Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem le- ánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, „Jézus pedig egy szamárcsikóra találva, felült rá, aho- alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán.” gyan meg van írva: »Ne félj, Sion leánya, íme, kirá- lyod jön, szamárcsikón ülve.«” (Jn 12,14–15)

4. Theologia messianica és vérébõl valóságos emberi természetet öltött magára, hogy így Dávidnak valóságos magva legyen, s minden- 4.1. A Messiás és messiási próféciák ben hasonlatos atyafiaihoz, kivéve a bûnt.” A héber szö- a református hitvallásokban vegben szereplõ hm'l.[;(h') „(még gyermektelen) fiatal nõ” a Septuaginta fordításában mint (h`) parqe,noj „szûz” Heidelbergi Káté jelenik meg.68 A héberben a hl'WtB. fõnév írja le azt a „Az ember megváltásáról” szóló fejezetben több kér- nõt, aki még nem volt férfival (vyai h['d>y"-al{ rv,a] rk"z" dés-feleletben is fellelhetõ az ószövetségi messiási jö- bK;v.mil.)69. A Septuaginta fordítása és értelmezése alap- vendölések hatása. A 15. kf.; 18. kf.; 19. kf. Krisztus ket- ján az Újszövetség, utalva Ézsaiás próféciájára (Lk tõs természetére vonatkozik, melynek alátámasztásaként 1,31), kifejezetten hangsúlyozza Mária szûz voltát (Mt a Káté olyan messiási jövendölésekre is hivatkozik, ahol 1,22–23; Lk 1,27.34–35). A szûztõl való fogantatás így az eljövendõ Messiás emberi volta és Istenhez való rend- már nagyon korán részét képezte a keresztyén tanítás- kívüli közelsége egyaránt kifejezésre jut.67 A hivatkozott nak, és a késõbbi református hitvallások is tartalmazzák királypróféciák: Ézs 9,5; Ézs 7,14; Jer 23,5.6 és Jer ezt a doktrínát. 33,15.16. A 31. kf. foglalkozik Krisztus hármas tisztével, ahol II. Helvét Hitvallás utalás történik az Ézs 11,1–2-re, mint Krisztus Lélekkel A II. Helvét Hitvallás (továbbiakban: II. HH.) a Hei- való felkenetésének bibliai igazolására. delbergi Kátéhoz hasonlóan többször hivatkozik messiá- A Heidelbergi Káté az Újszövetség bizonyságtétele si próféciákra. Ezentúl érdekessége a hitvallásnak, hogy alapján az Apostoli Hitvallás magyarázatában utal vis- szövegében a görög „Krisztus” megnevezés mellett sza az Ézs 7,14 Immánuel-jövendölésére. „A Fiú Isten- többször is használja a héber „Messiás” kifejezést. Jézus rõl és a mi megváltásunkról” szóló fejezet 35. kérdés- Messiásként való megnevezése összesen 5x fordul elõ ebben: Mit tesz az, hogy „fogantaték Szentlélektõl, ben a hitvallásban. születék szûz Máriától”? A felelet szerint: „Azt, hogy A krisztológiai tanítást tartalmazó XI. rész 1. pontja Istennek örök Fia, aki valóságos és örök Isten és az is így kezdodik: „Hisszük és tanítjuk, hogy Istennek Fiát a marad: a Szent lélek munkája által szûz Mária testébõl mi Urunk Jézus Krisztust, az Atya öröktol fogva eleve

152 kijelölte vagyis eleverendelte a világ Megváltójául és mentumai „megsemmisültek és megszûntek”, és helyük- hisszük, hogy Õ született, nemcsak akkor, midõn szûz be léptek az új szövetség jegyei, „úgymint a körül- Máriából testet öltött magára és nemcsak a világ alapjá- metélkedés helyébe a keresztség és a húsvéti bárány és nak letétele elõtt, hanem a teljes örökkévalóság elõtt, áldozatok helyébe az úrvacsora.” A hitvallás szerint ez a még pedig az Atyától, kibeszélhetetlen módon. Mert „csere” azért vált lehetségessé, „mivel Krisztust igaz Ésaiás ezt mondotta: Az Õ nemzetségét kicsoda beszél- Messiásul adta nekünk az Isten és a kegyelem bõségesen hetné meg? (Ésa. 53,8) Mikeás pedig ezt: Az Õ szárma- kiáradott az újszövetségi népre”. Azaz a Krisztusban be- zása eleitõl fogva öröktõl fogva van. (Mik. 5,2).” A teljesült messiási jövendölések tették lehetõvé az új szö- Mikeástól idézett messiási prófécia ezúttal Krisztus vetség létrejöttét. preegzisztenciájának alátámasztásául szolgál. Ezt az igehelyet az ókori és középkori zsidó exegézis is úgy ma- 4.2. Messiási próféciákra való hivatkozások gyarázza, mint a Messiás preegzisztenciáját igazoló kije- Kálvin Institutiojában lentést.70 Kálvin az Institutio (1559) több fejezetében is felhasz- Ugyanennek a fejezetnek a 15. pontjában ezt olvas- nálja a messiási királypróféciákat bibliai hivatkozásai suk: „Határozottan valljuk és hirdetjük tehát, hogy Jézus között. Az Institutio (továbbiakban: Inst.) II.15. Krisztus Krisztus a világ egyedüli Megváltója és Idvezítõje, Kirá- hármas tisztét tárgyalja, ahol két esetben utal konkrét lya és Fõpapja, amaz igaz és várva várt Messiás, ama messiási jövendölésre.73 Elõször Krisztus prófétai tisztét szent és áldott, akit a törvény minden példázolata és a említi, ami Kálvinnál elsõsorban tanítói feladatot jelent. próféták jövendölései eleve kiábrázoltak és megígértek, A messiási ígéretek közül itt az Ézs 9,6-ra hivatkozik, Isten pedig nekünk ajándékozott és elbocsátott, hogy mely szerint a Messiás „Isten nagy tanácsa magyarázója” többé immár senki másra ne várjunk.” A tétel tehát Mes- (Inst. II.15.1.). Az Inst. II.15.3–5-ben Kálvin rátér a kirá- siásként nevezi meg Jézust, utalva fopapi és királyi lyi tisztre. Ebben a szakaszban fõleg királyzsoltárokra hi- tisztére.71 A hitvallási tétel utal az ószövetségi gyökerek- vatkozik (Zsolt 2; 45; 89; 110), de megemlíti az Ézs re, megvallva, hogy a messiási királypróféciák maradék- 11,2-t is, utalva arra, hogy a Messiás-király felkenetése talanul beteljesedtek a Názáreti Jézusban. A megfogal- nem olajjal történik, hanem „bölcsesség, tudás, tanács, mazásból kiérzodik a zsidóság elleni polémia, mely sze- erõ és Isten félelmének lelke” nyugszik a Felkenten (Inst. rint õk nem ismerték fel Jézusban a Krisztust, ezért még II.15.5). mindig várnak a Messiásra. Az Inst. II.6-ban Kálvin arról ír, hogy az elveszett em- A XVII. rész egyházról szóló tanítása tartalmazza leg- bernek Krisztusban kell keresnie a megváltást, hiszen többször a Messiás titulust (az 5 elõfordulásból 3x). A már az Ószövetség kegyesei is Krisztusban keresték a re- rész 2. pontja leszögezi, hogy az egyház egy és egyete- ménységüket. Az Inst. II.6.3-ban Kálvin megállapítja, mes. Az elõbbi megállapítás igazolására hozza fel a tétel hogy amikor az Ószövetség a nép szabadulásáról és azt a tényt, hogy „egyedül csak egy az Isten, egy a köz- megújulásáról ír, ahhoz a prófétai igehirdetésben leg- benjáró Isten és emberek között, Jézus a Messiás”. többször a jeruzsálemi királyság megújításának ígérete is Ugyanennek a résznek 4. pontja fejti ki, hogy az egy társul. Kálvin királypróféciák egész sorát idézi a fejezet- egyetemes egyházban korszakoktól és kultúráktól füg- nek ebben a szakaszában: Ézs 7,14; Jer 23,5; Ez 34,23; goen több rész-egyház alakult ki, „Mindezen népekre Hós 3,5; Ám 9,11; Zak 9,9. A reformátor ezeket a jöven- nézve azonban csakis egy közösség volt és van, egy döléseket Krisztusra vonatkoztatja. idvesség az egy Messiásban, akiben – mint egy testnek a Az Inst. II.17.6-ban Kálvin Lombardusszal és a sko- tagjai – egy Fõ alatt egyesülnek mindnyájan, ugyanazon lasztikusokkal vitatkozik, akik arra kérdeznek rá, hogy hitben, ugyanazon lelki eledelben és italban részesülvén Krisztus magának szerzett-e érdemet. Kálvin szerint ez […] Mindamellett itt elismerjük, hogy különbözõk vol- „balga kíváncsiság” és „vakmerõ meghatározás”, hiszen tak az idõk, különbözõk a hitvallások, a megígért és az szükségtelen, hogy a Fiú magának is érdemet szerezzen. elküldött Messiásra vonatkozólag, és hogy a szer- Az érdemszerzés a világra irányul, ahogyan ezt prófétai tartáskodások eltöröltetése után tisztább világosság fény- kijelentések is igazolják: „Gyermek születik nekünk” lik elõttünk és dúsabb lelki ajándékokat és teljesebb sza- (Ézs 9,6), „örvendj Sionnak leánya, íme a te királyod eljõ badságot nyertünk.” néked” (Zak 9,9). [Kiemelés NÁ] A XVIII. rész 10. pontja tér ki az egyházi szolgák ha- Kálvin az Inst. I.13.-ban a Szentháromság bibliai bi- talmának és kötelességeinek kérdésére, ahol a hangsúlyt zonyítékaira mutat rá. Az Inst. I.13.9–13-ban Krisztus is- arra helyezi, hogy a tényleges hatalom Krisztusé. A hit- tenségének bibliai bizonyítékai között szerepelteti a mes- vallás felhasználja érvelésében az Ézs 9 messiási prófé- siási próféciák közül az Ézs 7,14; Ézs 9,6 és a Jer 23,6 ciáját is: „Ezt a hatalmat az Úr magának tartja fenn és (par. Jer 33,16) verseket (Inst. I.13.9).74 Ebben a fejezet- nem ruházza át senki másra, hogy aztán Õ maga, folyto- ben más összefüggésben még két további hivatkozással nosan, a tevékeny szolgáinak szemlélõje gyanánt álldo- találkozunk az Ézs 11,10 (Inst. I.13.13) és Ézs 11,4 (Inst. gáljon ott tétlenül. Mert Ésaiás ekként szól: Az Õ vállá- I.13.15) versekre. ra adom a Dávid házának kulcsát; (Ésa. 22,22)72 aztán Elszórtan még néhány helyen hivatkozik Kálvin így: Kinek vállán lészen fejedelemség. (Ésa. 9,6). Mert a messiási királypróféciákra. Az Inst. II.3.4-ben például kormányzást nem teszi másoknak a vállaira, hanem leszögezi, hogy Krisztus elfogadása nélkül nincs isten- megtartja és gyakorolja hatalmát ma is, mindeneket félelem sem, hiszen Ézsaiás azt tanítja, hogy Krisztu- igazgatván.” son nyugszik meg az istenfélelem lelke (Ézs 11,3). A A XIX. rész a sákramentumokról tanít, melynek 7. tétel, mely szerint Krisztusnak emberré kellett lennie, pontja arra mutat rá, hogy az Ószövetség népének sákra- hogy közbenjárói tisztét elvégezze, az Ézs 7,14 Immá-

153 nuel-jövendölésébõl nyer alátámasztást (Inst. II.12.1). nenberg és Friedrich-Wilhelm Marquardt is, akik több Krisztus preegzisztenciáját a Mik 5,2-vel igazolja Kál- ponton is megkérdõjelezik Krisztus hármas tisztének vin (Inst. II.14.7).75 Az Inst. III.13.4-ben Kálvin arra teológiáját.90 jut, hogy a Krisztusban nyert bûnbocsánat következmé- nye a békesség, „ezért neveztetik Krisztus a békesség A „messiási” mint kategória a 20. századi királyának” (Ézs 9,6). A sákramentumokról szóló feje- dogmatikában zetben az Ézs 11,2 téves magyarázatára hívja fel a fi- Ulrich Körtner írja: „A keresztyénség, nevénél fogva, gyelmet a sákramentumok száma tekintetében: „Már egy messiási mozgalom.”91 Azaz a zsidó eszkatológia maga a hetes szám, a Szentírás helytelen magyarázata egyik kategóriája „a messiási”, keresztyének önmeghatá- folytán lett szentté téve, amennyiben úgy tetszik nekik, rozásának és hitvallásának lényegi elemévé vált. Mivel a hogy Ézsaiásnál azt olvasták, hogy a Szentléleknek hét- messiási mint kategória egy teljességgel zsidó kategória, féle ereje van, holott egyfelõl Ézsaiás valósággal nem ezért annak keresztyén értelmezése csak a zsidósággal többet, mint hatot említ, s másfelõl nem is akarta a pró- való párbeszédben születhet meg.92 Igaza van azonban féta itt mindeniket felszámlálni” (Inst. IV.19.22). A Gerhard Scholemnek is, aki szerint a Messiás-téma a zsi- polgári kormányzatról szóló fejezetben Kálvin az Ézs dó-keresztyén párbeszéd egyik legkényesebb pontja, és a 11,9 alapján azt fejtegeti, hogy az Isten szent hegyén, zsidóság és a keresztyénség konfliktusának lényege.93 A azaz az anyaszentegyházban nem nyomorgathat és nem keresztyén messianizmus nemcsak történeti és vallástör- árthat senki, nem számít azonban ilyennek, amikor az téneti gyökereit találhatja meg a zsidóságban, hanem ál- istenfélõk a nyomorgattatásért bosszút állnak (Inst. landó és ma is létezõ „Kontrapunkt”-ját.94 A 20. századi IV.20.10). keresztyén dogmatika egyik nagy kihívása tehát egy nem antijúdaista krisztológiát megfogalmazni, melyben kar- Munus triplex Christi dinális kérdés az Ószövetség messiási szövegeinek A klasszikus dogmatika Jézus messianitását abban értelmezése.95 A problémát jól érzékelteti, hogy a zsi- látja, hogy Lélek által felkenve egyesíti magában a ki- dó–keresztyén teológiai párbeszédbõl fakadó konfliktu- rályi, papi és prófétai tisztet (munus triplex Christi sok elkerülésére megfogalmazódott már olyan szélsõsé- vagy officio Christi triplici).76 A három messiási hiva- ges javaslat is, hogy a keresztyénség mondjon le önként tal összekapcsolását láttuk már a qumráni szövegekben, a Messiás-titulus használatáról (így pl. Leonard de késõbb Josephusnál is megjelenik (Ant. XIII.10.7), Swindler).96 majd pedig Euszebiosznál, Hieronymusnál, Augusti- A 20. század rendszeres teológusai között nem egy nusnál, Aquinóinál és Luthernél is találkozunk vele,77 olyannal találkozunk, akiknek teológiájuk meghatározó de részletes és mély kidolgozását Kálvinnak tulajdonít- része lett ennek a problematikának a körüljárása. Hans- ja a teológiatörténet.78 Kálvint közvetlen megelõzõen Joachim Kraus, aki a bibliai teológia és a rendszeres te- Andreas Osiander (1498–1552) említi meg mindhárom ológia határterületén mûködött, komolyan részt vett a 20. tisztet.79 A tant a Heidelbergi Káté (31–32. kf.) is tar- század zsidó–keresztyén teológiai párbeszédben. Nem talmazza,80 de a római katolikus teológiában is helyett véletlen, hogy rendszeres teológiai mûvében fontos sze- kapott ez a mára már klasszikusnak mondható felosz- repet játszik a „messiási” mint kategória.97 tás. A három tiszt közül leginkább Krisztus királyi tisz- A 20. században Jürgen Moltmann teológiáját hatá- te az, amelyik az ószövetségi királyígéretekben gyök- rozza meg leginkább a „messiási” mint rendszeres teoló- erezik.81 giai kategória. Moltmann saját ekléziológiáját és krisz- Kálvin nyomán Victor János,82 Török István83 és Se- tológiáját is mint „messiási teológia” határozza meg.98 A bestyén Jenõ84 dogmatikájában is nagy hangsúlyt kap messiási Moltmannál utópikust jelent. A zsidó–keresz- Krisztus hármas tisztének tanítása. Krisztus királyi tiszte tyén dialógusban megszületõ krisztológia fõ kérdése ná- kapcsán a messiási királypróféciák közül Victor a Jer la: „Kann nicht Israel bei aller Selbstachtung des jüdis- 23,5-re hivatkozik85 Sebestyén az Ézs 9,6–7 mellett chen Nein das Christentum als die praeparatio messian- ugyancsak Jer 23,5–6 verseket említi.86 Török direkt mó- ica der Völker ansehen und damit das Christentum als don nem hivatkozik az Ószövetség messiási próféciáira. den Weg seiner eigenen Messiashoffnungen zu den Kocsis Elemér csak egy rövid fejezetben említi ezt a té- Völkern wiedererkennen?”99 telt, szerinte, mint a legtöbb tan, Krisztus hármas tiszté- Friedrich-Wilhelm Marquardt célja megegyezik Molt- nek tanítása is vitatható és helyesbíthetõ, de tagadhatat- mannéval, de módszere lényegesen eltér.100 Nem „messi- lanul bibliai alapokon áll. A sok bibliai hivatkozás között ási teológiát” fogalmaz meg, hanem az ortodox zsidósá- azonban egyet sem sorol fel a prófétai Messiás-ígéretek- gon és a rabbinikus tóraértelmezésen tájékozódó „evange- bõl.87 lische Halacha” körvonalait vázolja fel. Krisztológiájának A Kocsis által említett ellenvetések igazságtartalmát mottója a Jn 4,22: „mert az üdvösség a zsidók közül tá- nem hallgathatjuk el, de jobb rendszert nem kínálnak a mad”, tanításának középpontjában pedig a „zsidó Jézus” kritikusok sem. A tan elsõ nagy kritikusa Johann August áll.101 Marquardt életmûve és teológiai gondolkodása az Ernesti, aki a De officio Christi triplici (1773) címû mû- Auschwitz utáni zsidó–keresztyén párbeszéd szolgálatá- vében támadja meg Krisztus hármas tisztének ban állt, a keresztyén antijúdaizmussal szemben. Szerinte tanítását.88 A 19–20. században is megjelenik a tan kri- a keresztyén teológiának pozitív módon kell reagálnia a tikája. Karl Barth nem mond explicit kritikát a tanról, de zsidók által Jézusra kimondott „nem”-re.102 mellõzi, illetve átalakítja azt (KD IV,3). Otto Weber azt Paul M. van Buren hasonlóan Marquardthoz szintén a hangsúlyozza, hogy ez a tan nem exegézis, hanem egy- zsidó–keresztyén dialógus kontextusában fogalmazza házi interpretáció.89 Hasonlóan vélekedik Wolfhart Pan- meg teológiáját.103 Hangsúlyozza, hogy zsidók és ke-

154 resztyének reménysége nem tér el egymástól, mindkettõ KUSTÁR, Z.: Az Ószövetség király-szövegeinek messianisztikus értel- „messiási reménység.”104 mezése a 72. zsoltár alapján, in: Református Tiszántúl, 11/5–6 (2003), 7–10. KÜSTER, V.: Messias/Messianismus, V.: Dogmatisch. Mission, in: 4RGG 5 (2002), 1159–1161. 5. Konklúzió LICHTENBERGER, H.: Messianic Expectations and Messianic Figures, in: uõ – Charlesworth, J. H. – Oegema, G. S. (ed.): Qumran – A messiási királypróféciák bibliai és rendszeres teoló- Messianism, Tübingen, Mohr Siebeck, 1998, 9–20. LINK, CH.: Messias/Messianismus, V.: Dogmatisch, in: 4RGG 5 (2002), giai értelmezéseinek rövid áttekintése után összefoglalá- 1156–1159. sul megállapíthatjuk, hogy ezek az ószövetségi próféciák MARTÍNEZ, F. G.: Messianische Erwartungen in den Qumranschriften, és újszövetségi alkalmazásuk fontos hivatkozási pontjai in: Baldermann, I. – Dassmann, E. – Fuchs, O. et. al. (Hg.): Der a keresztyén krisztológiának, különös tekintettel Krisz- Messias (JBTh 8), Neukirchen-Vluyn, Neukirchener Verlag, 1993, tus hármas tisztének reformátori tanítására. 171–208.. PANNENBERG, W.: Grundzüge der Christologie, Gütersloh, Gütersloher Fontos továbbá, hogy a keresztyénségnek úgy kell meg- Verlagshaus Gerd Mohn, 31969. találnia a theologia messianica helyét a dogmatikában, PATAI, R.: The Messiah Texts. Jewish Legends of Three Thousand hogy az a keresztyén identitás feladása nélkül is jól szol- Years, Detroit, Wayne State University Press, 1988. gálhassa korunk zsidó–keresztyén teológiai dialógusát. ROSE, W. H.: Messiási váradalmak a korai fogság utáni korban (ford.: Xeravits, G.), in: Studia Biblica Athanasiana 4 (2001), 39–56. RÓZSA, H.: Üdvösségközvetítõk az Ószövetségben, Budapest, Szent Ist- Németh Áron ván Társulat, 2001. SÆBØ, M.: Zum Verhältnis von „Messianismus” und „Eschatologie” im IRODALOMJEGYZÉK: Alten Testament. Ein Versuch terminologischer und sachlicher Klärung, in: Baldermann, I. – Dassmann, E. – Fuchs, O. et. al. ASSMANN, J.: Uralom és üdvösség. Politikai teológia az ókori Egyiptom- (Hg.): Der Messias (JBTh 8), Neukirchen-Vluyn, Neukirchener ban, Izraelben és Európában, Budapest, Atlantisz Könyvkiadó, 2008. Verlag, 1993, 25–55. BECKER, J.: Messiaserwartung im Alten Testament (SBS 83), Stuttgart, SCHIMANOWSKI, G.: Weisheit und Messias. Die jüdische Voraussetzun- Verlag Katholisches Bibelwerk, 1977. gen der urchristlichen Präexistenzchristologie (WUNT 17), Tübin- BLIDSTEIN, G. J.: Messiah in Rabbinic Thought, Encyclopedia Judaica gen, Mohr Siebeck, 1985. 14 (22007), 112–113. SCHMIDT, W. H.: Die Ohnmacht der Messias. Zur Überlieferungs- BORNKANN, K.: Amt Christi, in: 4RGG 1 (1998), 439–440. geschichte der messianischen Weissagungen im Alten Testament BODA, M. J.: Figuring the Future. The Prophets and Messiah, in: Porter, [eredeti megjelenés: 1969], in: Struppe, U. (Hg): Studien zum S. E. (ed.): The Messiah in the Old and New Testaments, Grand Messiasbild im Alten Testament (SBAB 6), Stuttgart, Katholisches Rapids, Eerdmans, 2007, 35–74. Bibelwerk, 1989, 67–88. BROOKE, G. J.: Kingship and Messianism in the Dead Sea Scrolls, in: SCHMIDT, W. H.: Alttestamentlicher Glaube in seiner Geschichte, 7 Day, J. (ed.): King and Messiah in Israel and the Ancient Near East. Neukirchen – Vluyn, Neukirchener Verlag, 1990. Proceedings of the Oxford Old Testament Seminar, (JSOT.SS 270), SCHOLEM, G.: Zum Verständnis der messianischen Idee im Judentum Sheffield, Sheffield Academic Press, 1998, 434–455. [eredeti megjelenés: 1963], in: Koch, K. – Schmidt J. M. (Hg.): CHARLESWORTH, J. H.: The Interpretation of the Tana kin the Jewish Apokalyptik (WdF 365), Darmstadt, Wissenschaftliche Buchge- Apocrypha and Pseudepigrapha, in: Hauser, A. J. – Watson, D. F. sellschaft, 1982, 237–369. (ed.): A History of Biblical Interpretation, Vol 1.: The Ancient SCHREIBER, S.: Gesalbter und König. Titel und Konzeption der Period, Eerdmans, Grand Rapids, 2003, 253–282. königlichen Gesalbtenerwartung in frühjüdischen und CHARLESWORTH, J. H.: Messianology in the Biblical Pseudepigrapha, urchristlichen Schriften (BZNW 105), Berlin – New York, Walter in: uõ – Lichtenberger, H. – Oegema, G. S. (ed.): Qumran – de Gruyter, 2000. Messianism, Tübingen, Mohr Siebeck, 1998, 21–52. SEBESTYÉN, J.: Református dogmatika, 2. kötet.: Christologia, Buda- COLLINS, J. J.: Jesus, Messianism and the Dead Sea Scrolls, in: pest, Református Teológiai Akadémia Kurzustára, 1940 [reprint: Charlesworth, J. H. – Lichtenberger, H. – Oegema, G. S. (ed.): Budapest–Gödöllõ, Iránytû, 1994.] Qumran – Messianism, Tübingen, Mohr Siebeck, 1998, 100–119. SEEBASS, H.: Herrscherverheißungen im Alten Testament, COLLINS, J. J.: The Scepter and the Star. Messianism in Light of the Neukirchen–Vluyn, Neukirchener Verlag, 1992. Dead Sea Scrolls, Grand Rapids – Cambridge, Eerdmans SEYBOLD, K.: xv;m', in: ThWAT 5 (1986), 46–59. Publishing Company, 22010. STEMBERGER, G.: Messias/Messianische Bewegungen, II.: Judentum, FLUSSER, D.: Messiah. Second Temple Period, in: Encyclopedia in: TRE 22 (1992), 622–630 Judaica 14 (22007), 111–112. STRAUß, H.: Messias/Messianische Bewegungen, I.: Altes Testament, HAHN, F.: Christologische Hoheitstitel. Ihre Geschichte im frühen in: TRE 22 (1992), 617–621 Christentum, Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1966. TÖRÖK, I.: Dogmatika, Kolozsvár, Protestáns Teológiai Intézet, 22006. KÁKOSY, L.: Az ókori Egyiptom története és kultúrája, Budapest, Osiris [eredeti megjelenés: Amsterdam, Free University Press, 1985.] Kiadó, 2005. ULLRICH, L.: Ämter Christi, in: 3LThK 1 (2006), 561–563. KÁLVIN, J.: A genfi egyház kátéja, azaz a gyermekeknek Krisztus tudo- VANYÓ, L. (szerk.): Apokrifek (Ókeresztény írók 2), Budapest, Szent mányában való oktatására szolgáló formula, Budapest, Kálvin Ki- István Társulat, 21988. adó, 1998. WOLTERS, A.: The Messiah in the Qumran Documents, in: Porter, S. E. KÁLVIN, J.: A keresztyén vallás rendszere (1559), Pápa, MRE kiadása, (ed.): The Messiah in the Old and New Testaments, Grand Rapids, 1909. Eerdmans, 2007, 75–89. KARRER, M.: Der Gesalbte. Die Grundlagen des Christustitels WANDREY, I.: Messias/Messianismus, III.: Judentum, in: 4RGG 5 (FRLANT 151), Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1991. (2002), 1146–1148. KARRER, M.: Messias/Messianismus, IV.: Christentum, in: 4RGG 5 WASCHKE, E.- J.: Messias/Messianismus, II.: Altes Testament, in: (2002), 1150–1153. 4RGG 5 (2002), 1144–1146. KOCSIS, E.: Református dogmatika, Debrecen, Kölcsey Ferenc Refor- WASCHKE, E.- J.: Die Frage nach dem Messias im Alten Testamentm mátus Tanítóképzõ Fõiskola, 1998. als Problem alttestamentlicher Theologie und biblischer Hermeneu- KÖRTNER, U. H. J: Theologia messianica, in: Baldermann, I. – tik, in: Der Gesalbte. Studien zur alttestamentlichen Theologie Dassmann, E. – Fuchs, O. et. al. (Hg.): Der Messias (JBTh 8), (BZAW 306), Berlin – New York, 2001, 157–169. Neukirchen-Vluyn, Neukirchener Verlag, 1993, 347–369. WASCHKE, E.- J.: „Richte ihnen auf ihren König, den Sohn Davids” – KRAUS, H.-J.: Systematische Theologie im Kontext biblischer Psalmen Salomos 17 und die Frage nach dem Messianischen Tradi- Geschichte und Eschatologie, Neukirchen-Vluyn, Neukirchener tionen, in: Der Gesalbte. Studien zur alttestamentlichen Theologie Verlag, 1983. (BZAW 306), Berlin – New York, 2001, 127–140.

155 WASCHKE, E.- J.: Wurzeln und Ausprägung messianischer Vorstellun- 19 BECKER: Messiaserwartung im Alten Testament (SBS 83), Stutt- gen im Alten Testament. Eine traditionsgeschichtliche Unter- gart, 1977, idézi RÓZSA: Üdvösségközvetítõk (2001), 47. suchung, in: Der Gesalbte. Studien zur alttestamentlichen Theolo- 20 RÓZSA: Üdvösségközvetítõk (2001), 27–28. gie (BZAW 306), Berlin – New York, 2001, 3–104. 21 ASSMANN: Uralom és üdvösség (2008), 62. XERAVITS, G.: King, Priest, Prophet. Positive Eschatological 22 WASCHKE: Frage nach dem Messias, (2001), 161–162. Protagonists of the Qumran Library, Groningen, Rijkuniversiteit 23 A Schmidt által vizsgált szövegek kronológiája: Ézs 9,1–6; Ézs Groningen, 2002. 11,1–5(+6–8); Mik 5,1–5; Jer 23,5–6; Ez 17,22–24; Hag 2,20–23; ZENGER, E.: Psalmen Auslegungen, Band 3.: Dein Angesicht suche ich, Zak 9,9–10, lásd SCHMIDT: Ohnmacht (1989), 68–85. Freiburg – Basel – Wien, Verlag Herder, 2003. 24 SCHMIDT: Ohnmacht (1989), 96.81.86. ZENGER, E.: „Es sollen sich niederwerfen vor ihm alle Könige.” Redak- 25 SCHMIDT: Ohnmacht (1989), 87. tionsgeschichtliche Beobachtungen zu Psalm 72 und zum Pro- 26 SCHMIDT: Ohnmacht (1989), 87. gramm des messianischen Psalters Ps 2–89, in: Otto, E. – Zenger, 27 Hasonló vallástörténeti folyamat megy végbe Egyiptomban is a E. (Hg.): „Mein Sohn bist du“ (Ps 2,7). Studien zu den XXI. dinasztia idején a Kr. e. 11. században, lásd ASSMANN: Ura- Königspsalmen (SBS 192), Stuttgart, Verlag Katholisches lom és üdvösség (2008), 62, vö. KÁKOSY: Egyiptom (2005), 200. Bibelwerk, 2002, 66–94. 28 SCHMIDT: Ohnmacht (1989), 88; STRAUß: Messias/Messianische ZENGER, E: Jesus von Nazaret und die messianische Hoffnungen des Bewegungen I. (1992), 618; HOFIUS: Thesen (1993), 109; alttestamentlichen Israel, in: Kasper, W. (Hg.): Christologische WASCHKE: Frage nach dem Messias, (2001), 157. Schwerpunkte, Düsseldorf, Patmos Verlag, 1980, 37–78. 29 VERMES: A zsidó Jézus (1995), 175–176. ZIMMERMANN, J.: Messianische Texte aus Qumran. Königliche, 30 ZENGER: Jesus von Nazaret (1980), 39. priesterliche und prophetische Messiasvorstellungen in den Schrift- 31 Otfried Hofius szerint a hamóneus-korszak elõtt nem is beszélhe- funden von Qumran (WUNT 104), Tübingen, Mohr Siebeck 1998. tünk messiási váradalomról, lásd HOFIUS: Thesen (1993), 110. 32 Vö. CHARLESWORTH: Messianology (1998), 21–22. 33 ZENGER: Jesus von Nazaret (1980), 39; WASCHKE: Wurzeln (2001), 7. JEGYZETEK 34 WASCHKE: Frage nach dem Messias, (2001), 168; WANDREY: Messias/Messianismus III. (2002), 1146; SZABÓ: Salamon zsoltárai 1 vö. WASCHKE: Wurzeln (2001), 7–9. (2009), 46. 2 RÓZSA: Üdvösségközvetítõk (2001), 46; WASCHKE: Frage nach 35 HAHN: Hoheitstitel (1966), 157. dem Messias, (2001), 157; KUSTÁR: Ószövetség király-szövegei 36 RÓZSA: Üdvösségközvetítõk (2001), 290. Az alapvetõen földi vál- (2003), 7. tozásokban reménykedõ messiási váradalmak és a mennyei esemé- 3 LISOWSKY: Konkordanz (1993), 871–872. nyekrõl szóló apokaliptika ilyen összeolvadása egy mindent meg- 4 Az 1–2Sám könyvekben 18x, a Zsoltárok könyvében 10x. változtató reménységet eredményezet, lásd LINK: 5 SÆBØ: Verhältnis (1993), 44; RÓZSA: Üdvösségközvetítõk (2001), Messias/Messianismus V. (2002), 1156. 42.43; WASCHKE: Psalmen Salomos 17 (2001), 128; uõ: 37 RÓZSA: Üdvösségközvetítõk (2001), 321; WANDREY: Messias/Messianismus II. (2002), 1144. Messias/Messianismus III. (2002), 1146. 6 A kérdéshez lásd például WASCHKE: Frage nach dem Messias, 38 lásd Hénokh könyve (ford.: Baán, I.), in: VANYÓ (szerk.): Apokri- (2001), 158–159; SAUR: Königspsalmen (2004), 15–17. fek (1988), 68.69. 7 ZENGER: Jesus von Nazaret (1980), 39; WASCHKE: Frage nach dem 39 STEMBERGER: Messias/Messianische Bewegungen II. (1992), 622. Messias, (2001), 158; Ezeken túl az Ószövetség egyértelmûen messiási interpretációját 8 A fõpapokra alkalmazott Messiás cím a király nélküli fogság utáni mutatja annak arám fordítása is, lásd CHARLESWORTH: Messianology korban terjedt el, lásd WASCHKE: Messias/Messianismus II. (2002), (1998), 23. 1144. 40 XERAVITS: King, Priest, Prophet (2002), 140. 9 WASCHKE: Messias/Messianismus II. (2002), 1144; BODA: Messiah 41 VERMES: A zsidó Jézus (1995), 170; SCHREIBER: Gesalbter und (2007), 39. König (2000), 99; SZABÓ: Salamon zsoltárai (2009), 19. 10 FLUSSER: Messiah (2007), 111. 42 Mindkét cím legitimitása kérdéses, hiszen a család nem cádókita, 11 RÓZSA: Üdvösségközvetítõk (2001), 46; WASCHKE: Mes- és nem is dávidita. VERMES: A zsidó Jézus (1995), 176; SZABÓ:Sa- sias/Messianismus II. (2002), 1145. lamon zsoltárai (2009), 21–22. 12 Az Ézs 7,14–16 jelenlegi formájában eszkatológiai-messisási pró- 43 HAHN: Hoheitstitel (1966), 149; CHARLESWORTH: Messianology fécia, kérdéses azonban a prófécia eredeti formája, lásd RÓZSA:Üd- (1998), 30; COLLINS: Messianism (1998), 104; SCHREIBER: vösségközvetítõk (2001), 47. Az Ézs 7. recepciótörténetéhez lásd Gesalbter und König (2000), 165.170.172–173; WASCHKE: pl. IRSIGLER, H.: Beubachtungen zur Rezeptionsgeschichte des Psalmen Salomos 17 (2001), 134; CHARLESWORTH: Interpretation »Immanuel« in Jes 7–11, in: Busse, U. – Hoppe, R. (Hg.): Von (2003), 266; SZABÓ: Salamon zsoltárai (2009), 48.115. Jesus zum Christus. Christologische Studien. Festschrift für Paul 44 SCHÜPPHAUS: Psalmen Salomos (1977), 65; SCHREIBER: Gesalbter Hoffmann (BZNW 93), Berlin, Walter de Gruyter, 1998, 3–24; und König (2000), 98–99; WASCHKE: Psalmen Salomos 17 (2001), KUSTÁR, Z.: „Durch seine Wunden sind wir geheilt”. Eine Unter- 137. suchung zur Metaphorik von Israels Krankheit und Heilung im 45 SZABÓ: Salamon zsoltárai (2009), 116–120. Jesajabuch (BWANT 154), Stuttgart, Verlag W. Kohlhammer, 46 HAHN: Hoheitstitel (1966), 145; STEMBERGER: Messias/ 2002, 149–157. Messianische Bewegungen II. (1992), 622; MARTÍNEZ: 13 Vö. SEEBASS: Herrscherverheißungen (1992), 1–3; SCHMIDT: Messianische Erwartungen (1993), 173–174. Alttestamentlicher Glaube (1990), 231–246; RÓZSA: Üdvösségköz- 47 XERAVITS: King, Priest, Prophet (2002), 130–135.205. vetítõk (2001), 93–184; WASCHKE: Messias/Messianismus II. 48 VERMES: A zsidó Jézus (1995), 176; XERAVITS: King, Priest, (2002), 1145. Prophet (2002), 130–132. 14 WASCHKE: Messias/Messianismus II. (2002), 1145–1146. 49 Az egymás mellett megjelenõ papi és királyi Messiás gondolatának 15 Utópikus tendencia alatt a reális alapokat nélkülözõ elképzeléseket hátterében nyilvánvalóan Zakariás könyve áll, ahol a Dávid házá- értjük. Vö. BAKOS: Idegen szavak és kifejezések szótára (1973), ból való Zerubbábel és Jósua fõpap, mint messiási alakok jelennek 882. meg. Vö. Zak 4,13: „Ezek ketten a felkentek, akik az egész föld 16 ZENGER: „Es sollen sich niederwerfen…” (2002), 83.90–91, vö. Urának a szolgálatára állnak”; Zak 6,12–13 „...Van egy férfi, aki- SÆBØ: Verhältnis (1993), 82. nek Sarjadék a neve, […] trónra lép, és uralkodik. Egy pap is lesz 17 SÆBØ: Verhältnis (1993), 54; RÓZSA: Üdvösségközvetítõk (2001), mellette a trónon, békés egyetértés lesz kettõjük között.” Lásd még 45.48 HAHN: Hoheitstitel (1966), 146; MARTÍNEZ: Messianische 18 SEYBOLD: xv;m' (1986), 52–53; STRAUß: Messias/Messianische Erwartungen (1993), 177; LICHTENBERGER: Messianic Expectations Bewegungen I. (1992), 617; RÓZSA: Üdvösségközvetítõk (2001), (1998), 10; SCHREIBER: Gesalbter und König (2000), 199–245. Vö. 41–42.43; WASCHKE: Messias/Messianismus II. (2002), 1145. Az ROSE: Messiási váradalmak (2001), 35–56. egyetlen kivételt a Dán 9,35 meglehetõsen kései szövegében talál- 50 A kép tehát összetettebb annál, semmint hogy egyszerûen „messi- juk. ási dualizmusról” beszélhessünk. A király–pap dualizmus mellett,

156 megjelenik egy angyal–próféta dualizmus is, sõt két szöveg (1QS Krisztus név jelentését, és a hozzá kapcsolódó három tisztet, lásd IX 11; 4Q175) konkrétan említi a „hármas messianizmust”, me- KÁLVIN: A genfi egyház kátéja (1998) 16–17. lyekben a király, a pap és a próféta egyszerre jelenik meg pozitív 74 Ugyanezeket az igéket sorolja fel Krisztus istenségének igazolásá- eszkatológiai figura. BROOKE: Kingship and Messianism (1998), ra a Heidelbergi Káté is. (15. kf; 18.kf.; 19.kf.), lásd fentebb. 443–444; LICHTENBERGER: Messianic Expectations (1998), 9–10; 75 Ugyanígy II. HH. XI.1., lásd fentebb. XERAVITS: King, Priest, Prophet (2002), 221–225.228. John J. 76 LINK: Messias/Messianismus V. (2002), 1156–1157. Collins szerint négy „messiási paradigma” él Qumránban: király, 77 Helyenként csak a munus duplex, Krisztus királyi-papi tiszte jele- pap, próféta, mennyei Messiás, lásd COLLINS,: Scepter (2010), 18; neik meg. E tan teljes kidolgozását Luther végzi el (WA ugyanígy WOLTERS: Messiah (2007), 76. 7,27–28.56–58.), lásd BORNKAMM: Amt Christi (1998), 439. Rész- 51 HAHN: Hoheitstitel (1966), 146; LICHTENBERGER: Messianic letesen lásd uõ: Christus – König und Priester: das Amt Christi bei Expectations (1998), 13; XERAVITS: King, Priest, Prophet (2002), Luther im Verhältnis zur Vor- und Nachgeschichte (BHTh 106), 131; WANDREY: Messias/Messianismus III. (2002), 1147. Tübingen, Mohr Siebeck, 1998. 52 Az egyetlen kivétel a 4Q458 rejtélyes megfogalmazása: „Felkent a 78 VICTOR: Dogmatika (1953), 64; SEBESTYÉN: Dogmatika II. (1994), királyság olajával”. Úgy tûnik, hogy a pozitív értelmû királytitulust 92; KOCSIS: Dogmatika (1998), 168.169–170; BORNKAMM: Amt Istennek tartották fent, lásd ZIMMERMANN: Messianische Texte Christi (1998), 439; TÖRÖK: Dogmatika (2006), 181; ULLRICH: (1998), 48. Ämter Christi (2006), 562. Kálvinhoz lásd lentebb. 53 Lásd például MARTÍNEZ: Messianische Erwartungen (1993), 174; 79 PANNENBERG: Grundzüge (1969) , 218–219. COLLINS: Messianism (1998), 103; LICHTENBERGER: Messianic 80 Lásd fentebb. Expectations (1998), 13; ZIMMERMANN: Messianische Texte 81 VICTOR: Dogmatika (1953), 75. (1998), 59–71.104–137; XERAVITS: King, Priest, Prophet (2002), 82 VICTOR: Dogmatika (1953), 142–176. 206–207.211–121. 83 TÖRÖK: Dogmatika (2006), 180–201. 54 XERAVITS: King, Priest, Prophet (2002), 154–159. 84 SEBESTYÉN: Dogmatika II. (1994), 92–130. 55 HAHN: Hoheitstitel (1966), 149; VERMES: A zsidó Jézus (1995), 85 VICTOR: Dogmatika (1953), 75. Messiási királypróféciára hivatko- 178; LICHTENBERGER: Messianic Expectations (1998), 11. zik Victor Isten tulajdonságainak felsorolásakor. Isten igazságát 56 RÓZSA: Üdvösségközvetítõk (2001), 24. többek között a Zak 9,9-cel támasztja alá: „Királyod érkezik hoz- 57 HAHN: Hoheitstitel (1966), 218–225; lásd bõvebben KARRER: zád, aki igaz…”, lásd VICTOR: Dogmatika (1953), 29. Gesalbte (1991), 48–80. 86 SEBESTYÉN: Dogmatika II. (1994), 128. Sebestyén Krisztus fõpró- 58 ZENGER: Jesus von Nazaret (1980), 38; KARRER: Messias/ fétai tisztének bibliai alátámasztáskor utal a Zak 9,9 messiási jö- Messianismus IV. (2002), 1150. vendölésére is. Nem egészen világos azonban, hogy hogyan igazol- 59 A hivatkozás olykor szószerinti Septuaginta-idézetekkel történik, ja ez az ige Krisztus prófétai tisztét (a felsorolásban több textusnál máskor csak a motívumok szintjén, de mégis egyértelmûen utalva is felmerül ez a probléma), lásd SEBESTYÉN: Dogmatika II. (1994), egy adott próféciára. 94. 60 Krisztus királyi tiszte már a születéstörténetben is hangsúlyossá vá- 87 KOCSIS: Dogmatika (1998), 165–171. lik, nem véletlen, hogy Heródes szemében Jézus, mint ellenkirály 88 Lásd BORNKAMM: Amt Christi (1998), 439. jelenik meg, lásd LINK: Messias/Messianismus V. (2002), 1157. 89 Lásd LINK: Messias/Messianismus V. (2002), 1157. 61 Máté a Septuaginta szövegét idézi, melynek fordítása némileg eltér 90 PANNENBERG: Grundzüge (1969), 218–232; MARQUARDT, F.-W.: az eredeti szövegtõl. Az hm'l.[; „(még gyermektelen) fiatal nõ” je- Das christliche Bekenntnis zu Jesu, dem Juden. Eine Christologie lentésû fõnév parqe,noj „szûz” kifejezéssel való visszaadásának 2., 215–216, utóbbit idézi KÖRTNER: Theologia messianica (1993), dogmatikai következményeit lásd lentebb. 357–358. 62 A sötétség-világosság tematika a Jn 1,5-ben is megjelenik, ahol a 91 KÖRTNER: Theologia messianica (1993), 347. szinoptikusokkal ellentétben nem klasszikus születéstörténetet ta- 92 KÖRTNER: Theologia messianica (1993), 347. lálunk: „A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fo- 93 SCHOLEM: Verständnis (1982), 327, vö. SEEBASS: Herrscherver- gadta be.” heißungen (1992), 1. 63 Bõvebben lásd JENSON, PH. P.: Models of Prophetic Prediction and 94 KÖRTNER: Theologia messianica (1993), 347. Matthew’s Quotation of Micah 5:2, in: Satterthwaite, Ph. E. – Hess, 95 A témához lásd még BREUNING, W.: Grundzüge einer nicht anti- R. S. – Wenham, G. J (ed.): The Lord’s Anointed. Interpretation of jüdischen Christologie, in: Baldermann, I. – Dassmann, E. – Fuchs, Old Testament Messianic Texts, Grand Rapids – Carlisle, Baker O. et. al. (Hg.): Der Messias (JBTh 8), Neukirchen-Vluyn, Book House – The Paternoser Press, 1995, 204–211. Neukirchener Verlag, 1993, 293–311. Az ókori és középkori zsi- 64 A prófétai motívumhoz többféle héber kifejezés is tartozik, mint a dó–keresztyén párbeszédhez lásd például JUSZTIN: Párbeszéd a zsi- xm;c, „sarj”, rc,n< „hajtás”, valamint hasonlóan értelemben és kontex- dó Trifónnal (ford.: Ladocsi Gáspár), in: Vanyó, L.(szerk.): A II. tusban szerepel a [r;z< „mag, utód” kifejezés a 2Sám 7,12-ben. századi görög apologéták (Ókeresztyén írók 8), Budapest, Szent 65 SEEBASS: Herrscherverheißungen (1992), 79–80. István Társulat, 1984, 133–311; STEMBERGER, G.: Die Messias- 66 ZENGER: Auslegungen (2003), 162. frage in den christlich-jüdischen Disputationen des Mittelalters, in: 67 Az ószövetségi Messiás-képbõl következõen ezek az igehelyek Baldermann, I. – Dassmann, E. – Fuchs, O. et. al. (Hg.): Der csupán JHVH és a király speciális kapcsolatát írják le. Arról nincs Messias (JBTh 8), Neukirchen-Vluyn, Neukirchener Verlag, 1993, szó, hogy a Messiás-király és JHVH azonos, hiszen a Felkent egy- 239–250. értelmûen emberi személy. Krisztus Isten voltát csak az Újszövet- 96 Lásd KÜSTER: Messias/Messianismus (2002), 1160. Körtner szerint ség fogalmazza meg. a Jézus messianitására kimondott „jüdisches Nein” nem ok arra, 68 Károli fordításában: „Ezért ád jelt néktek az ùr maga: ímé, a szûz hogy a keresztyénség lemondjon a messiási gondolkodásról, mert fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek.” (Ézs 7,14) így a „kereszt botrányához” is hûtlen maradna, lásd KÖRTNER: 69 lásd Bír 21,12. Theologia messianica (1993), 369. 70 A Messiás preegzisztenciájának zsidó és korakeresztyén értelmezé- 97 KRAUS: Systematische Theologie (1983), séhez lásd SCHIMANOWSKI: Weisheit und Messias (1985), 107–304; 16.139.329–333.333–336.339–341.386–388.495.558–559. PATAI: Messiah texts (1988), 16–20; BLIDSTEIN: Messiah (2007), 98 MOLTMANN, J.: Kirche in der Kraft des Geistes. Ein Beitrag zur 112. Bõvebben lásd LEE, A. H. I.: From Messiah to preexistent son. messianischen Ekklesiologie, München, 1975; uõ: Der Weg Jesu Jesus’ self-consciousness and early Christian exegesis of Christi. Christologie in messianischen Dimensionen, München, Messianic psalms (WUNT 192), Tübingen, Mohr Siebeck, 2005. 1989. 71 A prófétai tisztrõl érdekes módon nem tesz említést ez a tétel. A 99 MOLTMANN: Der Weg Jesu Christi (1989), 55. munus duplex tanhoz lásd lentebb. 100 MARQUARDT, F.-W.: Das christliche Bekenntnis zu Jesu, dem 72 Az Ézs 22,22 nem klasszikus messiási prófécia, mivel a 20. vers- Juden. Eine Christologie, Band 1–2, München, 1990–1991. ben név szerint szerepel Eljákim király, akire az ígéret vonatkozik. 101 Lásd KÖRTNER: Theologia messianica (1993), 358. A II. HH. ennek ellenére az Ézs 9,6-tal együtt Krisztusra alkalmaz- 102 A témához lásd KÖRTNER: Theologia messianica (1993), 355–362. za a próféciát. 103 BUHREN, P. M. VAN: A Theology of the Jewish-Christian Reality, 73 A munus triplex Christi tana már a Genfi Kátéban (1536) is meg- Part I–III., New York – San Fransisco, 1980–1987. fogalmazódik. A hitrõl szóló elsõ fejezetben tárgyalja Kálvin a 104 lásd KÖRTNER: Theologia messianica (1993), 364.

157 Megáll az Istennek igéje

Elterjedt a 19. század óta istentiszteleti gyakorlatunkban az igen rövid közének. Mintája ennek a fenti kez- detû kivágat Luther 46. zsoltárából, a negyedik strófa elsõ fele. Dallama pedig az unitárius változatból való. Érintetlen volt a zsoltár 1560-tól 1800-ig, nem ismerjük a fordítóját. Aztán ismételten átdolgozták. A 20. század óta az erdélyi unitáriusoknál csak két strófa maradt meg, református használatban 1948-ig pedig a négystrófás változat átdolgozva; azóta az evangélikusokkal közös új átdolgozást énekeljük.

Since the 19th century a widespread custom in the Sunday morning service of the Reformed Church in Hungary to sing a very short hymn between the prayer, lesson and sermon. One of these is nothing but the first half of stanza four of the famous Ein feste Burg, Psalm 46 by Luther. The melody became modified in the daily practice of the Unitarian Church in Transylvania. The Hungarian version was first published in 1560, retained unchanged up to 1800. The author of its early wording is not known. Later the text was revized several times. Since the 20th century consists of only two stanzas in unitarian use, but the reformed kept all the four up to 1948; since than a new wording of the Hungarian Lutherans was accepted.

Gyülekezeti énekeskönyvünk 171. sorszámú igehirde- rábban nem is feltételezett szerzõséget. Kinek tulajdonít- tés elõtti éneke nem más, mint félstrófa Luther híres 46. ják akkortájt a szerzõséget vagy a fordítást? zsoltárából (Deus noster refugium et virtus – Ein feste Burg ist unser Gott). Dallama módosult, nem református, * * * hanem unitárius eredetû. Lássuk fõ vonalakban az ének hazai történetét. Az Tízenévesen országszerte elismert költõ lett volna Erõs várunk nékünk az Isten megvolt a 16–17. századi Skaricza Máté (1544–1591), ha valóban õ Luther híres református és evangélikus énekeskönyvekben,1 de a 46. zsoltárának (Ein feste Burg) magyarítója. Nem tud- Cantionale catholicum (1676)2 és az Illyés-féle Soltari hatjuk, mi volt az indítéka Bod Péternek (nincs adata);7 enekek (1693)3 szintén átvette. Négy érintetlen strófája véleménye vagy gyanítása nem igazolódott. A 19. század megvolt a 17. századi unitárius énekeskönyvben, késõbb vége óta nem számít hiteles és tudományos feltételezés- az Új zengedezõ mennyei kar (1734) kiadásaiban, az nek, hogy a zsoltárt Skaricza Máté fordította. Tudniillik 1760 táján készült soproni énekeskönyvekben (ezek 18. akkor Németországban megtalálták mind a váradi éne- század eleji debreceni kiadást másoltak, címlapjukon el- keskönyvet (1566)8 mind a Szegedi Gergely-féle debre- titkolásul Frankfurt 1730 vagy késõbbi évszám olvasha- ceni énekeskönyvet (1569),9 mindkettõben megvan az tó),4 megvolt az 1744-es kolozsvári református és az Erõs várunk. Bod Péternek sem errõl, sem más korai 1777-es unitárius énekeskönyvben, az öreg debreceni énekeskönyvekrõl (1560, 1562) nem voltak (nem is le- énekeskönyvben is egészen 1817-ig. Elhagyta a reformá- hettek) pontos és részletes ismeretei. ció jelképes zsoltárát például az 1777-es kolozsvári re- Megkérdõjelezte Csomasz Tóth Kálmán is 1970-ben a formátus énekeskönyv, majd a Benedek-féle 1806-os és nyilvánvalóan téves adatot, de azért meghagyta.10 171. az 1837-es kolozsvári. énekünk szerzõsége már 1948-ban kérdõjeles az énekes- A 16. századi zsoltárének változatlan maradt egy sor könyv mutatójában. 1950-ben a dallamot himnológiai énekeskönyvben 1800 utánig. Ekkor átírták. Az unitáriu- kézikönyvében még ismeretlen eredetûnek vélte.11 Hiá- sok ismételten meg is nyirbálták. Elõször az 1837-es uni- ba. Bizonnyal lesznek ezután is, akik vakmerõen erõs- tárius énekeskönyvben jelent meg jócskán módosult dal- ködnek és a 20. századi dallamkivágat is õsrégi kuruc- lama (a reformátusban nem volt meg); nem eléggé zene- magyarként méltatják. Felróják, hogy az 1948-as énekes- értõ kántorok (úgynevezett népi) változatot foglaltak könyv ritmizálta a kései romlás során kiegyenlített dal- hangjegyekbe; nem pedig az 1744-es református énekes- lamrészletet. könyv dallamformáját. Négynegyedes ütemekbe erõltet- Megítélésünkben (és így a készülõ református énekes- ték a dallamsorokat, melyek egy vagy két hosszú érték- könyvben) igazolható valósághoz ragaszkodunk, nem a kel (félhanggal) záródnak, illetve a 2. 4. és 10. sor is fél- valós adatokat kiszorító képzelõdéshez és téveszmékhez. hanggal kezdõdik. Pontozott ritmus van a 3. és 8. sor Ismereteinket ezért kell ismételten összegeznünk. Lás- kezdetén.5 Azaz ekkor még nem a késõbbi kiegyenlített suk, mi is történt az énekkel, illetve ennek 4. strófájával (és eszményített) alakban találjuk a megváltozott dalla- a 19–20. században. mot. Három strófa maradt a négybõl Aranyosrákosi Szé- * * * kely Sándor átdolgozásában. A következõ, a máig hasz- nált Pálffi Márton (1873–1936) szerkesztette unitárius Átdolgozta az Erõs várunkat, 4. strófáját is a Baltazár- énekeskönyv (1924) csak elsõ meg utolsó strófáját hagy- féle 1921-es énekeskönyv. Reformáczió emlékünnepén ta meg, újból átdolgozva. Mai napig így éneklik unitári- felirattal 236. sorszámú az ének. Eleinte Skaricza Máté us atyánkfiai.6 nevének feltüntetése nélkül jelent meg. A mutatóban a Mi lett az ének további sorsa 1900 után a református szöveg és dallam szerzõje Luther. Ez az átírt református énekeskönyvekben, amikor visszakerült? Ez érinti a ko- záró strófa (nem egyezik az unitárius átírással):

158 Eredeti 4. strófa (1560)12 Református átdolgozás (1921) Megáll az Istennek igéje Isten szava megáll mindenha, És nem állhat senki ellene Nem dönti meg senki hatalma! :/: Az nagy Isten vagyon mi velünk Az Ige és Szentlélek bennünk És Szent Lelke lakozik bennünk. Nekünk mindig erõs védelmünk: Ha testünk nékünk elvész Gyermeket, nõt, testi éltet Ha marhánk elvész, Hírt és jólétet Hírünk-nevünk, Elvihet, benyelhet Feleségünk, gyermekünk A föld gonoszsága : Az mennyország megmarad nékünk. De megmarad Isten országa!

1560 március havában Óvárott (Magyaróvár) elkez- örökségrõl. Hanyagolta és tilalmazta a 16. századi szer- dett énekeskönyvébe illesztette a zsoltárt Huszár Gál; tartást, kezdve a Passió éneklésén. Néhány puritán prédi- egy év múlva meg is jelent Debrecenben.13 kátor csak genfi zsoltárt akart énekeltetni a 17. század- Fontoljuk meg, hogy Huszár Gálnál a keltezett énekek ban, és két századdal késõbb egyes reformátusok már az az 1540-es évekbõl valók. Azaz Skaricza csecsemõ vagy összes zsoltárt törölték volna. Ilyen légkörben született kisfiú korából. Ezeket gyûjtötte össze az ország nyugati 1837-ben két énekeskönyv. Egyazon református sajtón részén Huszár Gál, amikor gyülekezeti énekeskönyv nyomták Kolozsvárott. Egyiket az Erdélyi Nagy Fejede- szerkesztéséhez és kiadásához fogott. Egy vagy két évvel lemségbeli Evangelico-Reformata Anyaszentegyház’ korábban ismertnek, énekeltnek kellett lennie Magyaror- használatára adta ki a kerület, másikat az unitárius atya- szágon a 46. zsoltárnak, az Erõs várunknak. Azért vetet- fiaknak Aranyosrákosi Székely Sándor (1797–1852) ték el végleg a hozzáértõk a fordítás Skariczára fogását, szerkesztette. mert nem csak a váradi énekeskönyvben van meg. Ha Harmadát sem hagyták meg a zsoltárkönyvnek. 40-nél frissiben fordította volna az énekeskönyvbe, 22 éves lett is kevesebb zsoltárt, egyiket-másikat késõbb még jobban volna Skaricza; éppen hogy befejezve felsõbb tanulmá- kurtítva énekeltek. Ebben református atyáink jártak élen, nyait atyai mestere, Szegedi Kis István keze alatt. Nem Szenci Molnárnak náluk kettõvel kevesebb zsoltára ma- így volt, mert 1566-ban elment Kolozsvárra, hogy foly- radt, mint unitárius atyánkfiainál. Hosszabb énekeink tassa tanulmányait. Megszakította korábban diákságát, egy-két strófává zsugorítása ellen unitárius atyánkfiai köztanítóságot vállalt 1563-ban, 19 évesen. között kisebb lehetett a gyülekezetek ellenállása, énekes- Nem is 22 éves volt, legalább hat esztendõvel fiata- könyvük máig ilyen maradt, 1924-ben is ez jutott diadal- labb, mikor elõször megjelent a zsoltár. Csak 1975-ben, ra, jelentõs arányban vannak néhány soros énekeik. Eze- Csomasz Tóth Kálmán ismertetõ könyvének elsõ kiadá- ket éneklik a 21. században is. 1924-ben kezdték – kö- sa után öt esztendõvel került elõ Huszár Gál elsõ énekes- vetve a reformátusokat – Skaricza Máté nevét a Megáll könyve; így az ének legkorábbi kiadásáról még nem tud- az Isten igéje alá írni, addig ezt nem tették. hatott (késõbb könyve változatlan 1995. évi második ki- Láttuk, mit mûveltek a zsoltárral, amelyet dallamostól adásában a Kálvin Kiadó nem gondoskodott az avult hûségesen lejegyzett Huszár Gál 1560-ban. Látjuk azt is, adatok igazításáról). 1560-ban felsõbb tanulmányai kez- hogyan módosult dallama a 19. századtól. A négysoros detén 16 esztendõs lehetett Skaricza. Tizenöt esztendõ- ének négysoros dallama is torzó. Mégis máig kedvelt kö- sen fordított énekének kellett volna hamar elterjednie or- zének határon innen és túl. szágszerte, úgy kerülhetett volna Huszár Gál elé, majd Az a felfogás társult a 19. századi néhány soros éne- énekeskönyvébe. Lássuk be, Luther magyarított éneke kek divatjához a 18. század óta (Zoványi Pipiske Györ- akkor keletkezhetett magyarul és terjedt el bizonnyal, gy püspök énekeskönyvi reformtervében is),14 hogy a amikor Skaricza járni és beszélni tanult, legfeljebb kisis- sokkal kevesebb éneket jól tudja és jól énekli a gyüleke- kolás volt, vagy talán még meg sem született. zet. – Majd. Bizonnyal. Majd egyszer. Éppen ellenkezõ Foglalkozzunk ezután a zsoltárének kései kivágatával. a folyamat eredménye. Egyre kevesebbet énekeltek egy- Milyen szellemi és kegyességi folyamat zajlott egyhá- re rosszabban. Ezzel párhuzamosan a vallásosság és a zunkban, amely egy négystrófás éneket négysorossá zsu- prédikálás szintje is egyre süllyedt. A papi beszédek há- gorított? Dallamostól ez a sorsa Luther énekének a Meg- tat fordítottak a hitvallásnak, nem kegyeskedtek, azaz áll az Istennek igéje kezdetû közénekben. Van-e igaz nem a Bibliát magyarázták, hanem a koreszméket. Elég- oka, hogy dallamát 1907-re keltezik? Miként lehet még- nek tartották, ha egy ének helyett egy strófát énekel a is õsi református némelyek szerint? Erre találjunk vá- gyülekezet. Így aszott össze Luther híres énekének négy laszt. strófája négy sorrá. Hitvalló reformátusságukat eleink a 18. század szelle- Mintha Kolozsvárott a Mátyás szobor levágott fejét mi-erkölcsi viszontagságai között megható ragaszkodás- tennék a teljes szobor helyére, azzal, hogy nekünk ennyi sal õrizték. Sem a vértelen ellenreformáció, sem a felvi- tökéletesen elég. lágosodás vallást károsító hatásai nem tudták végleg * * * visszaszorítani a protestantizmust hazánkban. De aztán a Türelmi Rendelet (1781) után föllélegezve, majd a re- 1921-tõl találjuk meg a Baltazár-féle énekeskönyv formkor nemzeti lelkesedéséhez idomulva sokat veszített kezdõ és záró énekei sorában 32. számmal a 4. strófa el- lelki tartásából reformátusságunk. Önként mondott le az sõ felét, az eredeti alakjában meghagyott 1–4. sort: Meg-

159 áll az Istennek igéje, szerzõi adat nélkül, de feltüntetve, A rövid közének megmaradt 1948-ban és 1996-ban. hogy az átvétel az Erdélyi énekeskönyvbõl való. Ez az Réginek gondolt hagyomány jegyében maradt meg; elfo- erdélyi az 1837-es kolozsvári református énekeskönyv gultság is tapad hozzá a korálok méltóságos és lassú utódaként készült volna, áthidalónak szánták a Magyar- éneklésérõl meg kiegyenlített ritmusáról. Az elmúlt év- országon 1903-ban megjelent próbakiadás elutasítása ezred végén és az új elején változatlanul közölte, ismét- miatt. Seprõdi János (1874–1923) szerkesztette és adta ki lõjellel, a Királyhágómellék református énekeskönyve 1907-ben, másodszor 1909-ben. Õ volt az 1921-es éne- (2. ábra). Oly rövid az ének, alig van mit énekelni rajta, keskönyv egyik szerkesztõje is.15 Nem tudjuk, volt-e ko- tényleg jobb megismételni 3–4. sorát. rábbi hagyománya Erdélyben a négysoros dallamkivá- A dallam a mai unitárius énekeskönyvben ugyanúgy gatnak, íratlan hagyomány szerint énekelhették így már található, mint 1924-ben. Sztárai Mihály nevét találjuk a azelõtt. Erre helyi kutatók adhatnak választ, ha maradtak végén (újabban), ez hiányos tájékozottságból ered, sem följegyzések és iratok. A dallam eme részletét Seprõdi nem fordítása, sem nem szerzeménye. ritmizálatlanul, de két sor elején pontozott ritmussal je- Különbség, hogy az unitáriusok hagyományosan C- lentette meg - 1. ábra. dúrban jegyzik a dallamot. Ez túl magas a mai reformá- Egyezik az Erõs várunk 19. század eleji unitárius dal- tus gyülekezetnek, B-dúrban találjuk 1948 óta, kivéve a lamváltozatával hangról hangra, amelybõl kimetszették. Délvidék énekeskönyvét (ennek átdolgozott 2. kiadása Láthatjuk a 3. ábrán. A dallam elterjedt, átvették az ame- 1971-ben, változatlan utánnyomása 2001-ben jelent rikai magyar reformátusok is 1947-ben szerkesztett, az- meg). Ezekben maradt a C-dúr hangnem. óta is használt énekeskönyvükben.16 Az idejét múlt el- képzelések máig ehhez a dallamhoz tapadnak. A Délvi- déki énekeskönyvben (Szabadka, 1939) a kivágat is megvan; de az Erõs várunk átdolgozatlan maradt, nem vették át a 4. strófa 1921-ben megjelent református átírá- sát. Föltüntetik Skaricza Máté nevét és az 1569-es éne- keskönyvre hivatkoznak (ez Szegedi Gergely halála után jelent meg három évvel);17 akkor ez már idejét múlt adat volt, közismert, hogy nem itt jelent meg legkorábban az ének.

1. ábra: Kolozsvár, 1907, Seprõdi János átmeneti énekeskönyve; 2. kiadása 1909

3. ábra: a dallam unitárius formája 1924 óta

Eszméltetõ, hogy unitárius atyánkfiai a 19. században, sõt még a 20. század elején sem az õsiként eszményített kiegyenlített ritmussal adták közre a dallamot. Seprõdi kiadása után, 1913-ban jelent meg a Székely Sándor-fé- le énekeskönyv utolsó lenyomata, abból való a dallam el- sõ fele, ezt látjuk a 4. ábrán. Seprõdi János megfogalmazta az okot, mintegy a gyakorlat igazolását, ez általában jellemezte a korabeli refor- mátus énekfelfogást. Azért választotta a ritmizálatlan formát, mert „a mi régi énekes könyvünk dallamai ritmi- 2. ábra: záltak ugyan, de éneklésünk a valóságban chorál–szerû, a dallam a Királyhágómellék kiadta énekeskönyvben (1992, 1996, 2001) lassú, egyenletes beosztású”.18

160 6 Vö. a részletekre Fekete Csaba: Református-unitárius énekeskönyvi párhuzamok a 19–20. században. Collegium Doctorum. Magyar re- formátus teológia. VI (2010). 167–192. 7 Vö. Bod Péter: Magyar Athenas, [Nagyszeben], 1766. 242. 8 Hellebrandt Árpád találta meg Wolfenbüttelben; lásd a hasonmás ki- adást (Budapest, 1975, BHA IX.) Schulek Tibor tanulmányával, amelynek egyes következtetéseit és feltételezéseit szintén helyesbí- tenünk kell, mert még õ is Huszár Gál elsõ énekeskönyvének (1560) megtalálása elõtt összegezte az akkori ismereteket és elképzelése- ket. 9 RMNy 264; kiadására lásd még a 17. lábjegyzetet. 10 Dicsérjétek az Urat. Tudnivalók énekeinkrõl. A 2. változatlan kiadás alcíme: A Református Egyház iskolái és a hittanoktatás számára. 11 „Ismeretlen eredetû [dallamát] megpróbáltuk mozgékonyabb ritmi- kus köntösbe öltöztetni”. A református gyülekezeti éneklés, Buda- pest, 1950, 351. (Református Egyházi Könyvtár XXV.) Kiegészítet- te az adatot az elõzõ jegyzetben hivatkozott könyvében. 12 S6a–b levél 13 Lásd a részleteket Borsa Gedeonnak a hasonmás kiadáshoz írt kísé- 4. ábra: rõ tanulmányában, (Budapest 1983, BHA XII.), õ már végleg töröl- a dallam eleje a 19. századi és a 20. század eleji te Skaricza szerzõségét. 14 Vö. Csáji Pál: Énekeskönyv-revízió kísérlet 1729-ben. Egyháztörté- unitárius énekeskönyvekben net IV (1958) 166–173. 15 Az elnöklõ Baltazár Dezsõ (1871–1936) tiszántúli püspök mellett * * * Szügyi József (1857–1928) békési kántor volt a szerkesztõbizottság harmadik tagja. Összegezzünk. 16 2. kiadása 1951, 3. kiadása 1960; 4. kiadása 1971; ma használt 5. ki- adása 2004-ben jelent meg; 135. számú benne a prédikáció elõtti A dallamnak és az ének záró strófájának mottószerû ének, Megáll az Istennek igéje, az 1921-es szerint B-dúrban; refor- kivágata leépülõ folyamat terméke. Az unitárius énekes- mációi énekek között 316. számú az Erõs várunk. 17 RMNy 264 – álhasonmás (betû szerint újraszedett) kiadását (Buda- könyv közölte elváltozott, az eredetitõl ritmusban és pest, 1893) Szilády Áron szerkesztette és írt hozzá a korabeli isme- egyes sorokban eltérõ dallammal a 19. század eleje óta. reteket összegzõ tanulmányt, amelyben szintén vannak idejétmúlta Ebbõl kiemelte a négy elsõ sort Seprõdi János és kora. megállapítások és elhibázott feltételezések. Négy évtizede folytak akkor már Magyarországon az 18 V. lap. – Az ének besorolása: Könyörgés és prédikáczió között (129. 1806-os (Benedek-féle) énekeskönyvet felváltó új lap). A X. csoportban van, az Új énekek sorában. Hátrább követke- szerkesztmény kudarcok kísérte munkálatai. A hét zik az Erõs várunk eredeti, de kiegyenlített dallamával és átdolgo- füzet19 után 1903-ban megjelent elsõ próbakiadást azon- zott szövegével (47. szám). Funkciója: Reformáczió emlékünnepén. Utána – igen jellemzõen – a Térj magadhoz drága Sion következik; nal elvetették; zsinatunk visszaadta és újra kezdette a több református énekeskönyvben ugyanígy, legutóbb a Király- 20 munkálatokat. Ezért adtak ki Erdélyben átmeneti éne- hágómellék kiadásában (2001). keskönyvet. Ebben van legelõször a dallam kivágata. Át- 19 Fejes István (1838–1913) bizottsági elnök szerkesztette, Elõmunká- vette az 1921-es énekeskönyv. 1948-ban (nem ismervén latok a Magyarországi Református Egyház megújítandó énekes- a dallam eredetét) javítani próbált rajta, némileg önké- könyvéhez címmel jelentek meg 1890-tõl, majd összevont kiadás- nyesen, Csomasz Tóth Kálmán. Nem hibáztathatjuk érte; ban. 20 csakhogy ettõl a dallam jobb nem lett, közelebb sem ke- Az esperesi kar úgy döntött, hogy az 1903-as „próba-énekeskönyvet nem lehet elfogadni kötelezõ használatra. Sem a berendezése, sem rült Luther eredeti dallamához, és valóban nem volt soha az új énekek nem olyanok, hogy azok elfogadásával egy újabb szá- azelõtt ilyen alakú. zadra bezárjuk az útját annak, hogy jó énekes könyv legyen. A zsol- Lelkészeink szertartási gondolkodása, meg a 19. szá- tárok könyvét megcsonkították, az átdolgozások a költészet szabá- zadra kialakult és máig megõrzött szokásaink követelik lyainak nem felelnek meg, dogmatikai tekintetben is kifogásolhatók, az egyverses énekeket21 istentiszteletünk súlypontján, a kátémagyarázathoz való énekek nagy része kimaradt. Tehát a kon- igehirdetés elõtt, ezek keletkezésének szemléletes példá- ventnek nem ajánlja az egyházkerület elfogadásra. Több egyházme- ja az Erõs várunk zsugorítása és kivágata. gye a konventnek azon intézkedését, hogy az énekeskönyv ügyét bizonytalan idõre elhalasztotta, nem helyeselte. Az egyházkerületi gyûlés azonban azt felelte, hogy megnyugszik a konvent intézkedé- Fekete Csaba sében […]. Az 1905–07. évi zsinat azonban újra felszínre vetette az énekeskönyv ügyét, amennyiben az új énekeskönyv szerkesztésére JEGYZETEK 16 tagból álló egyetemes énekügyi bizottságot alkotott, melybe min- denik egyházkerület küld 2–2 bizottsági tagot”. Egyházkerületi ira- 1 Vö. részleteket RPHA 392 tok alapján így summázta a történteket Barcsa János: A Tiszántúli 2 RMK I. 1188 Református Egyházkerület történelme. 1822–1908. Debreczen, 3 RMK I. 1446 1938. III. 187. 4 V. Ecsedy Judit: Titkos nyomdahelyû régi magyar könyvek 21 Kiterjedtebb a jelenség. Igen gyakran éneklünk egy énekbõl (illetve 1539–1800. Borda Antikvárium, Budapest, 1996. 97, 100, 108, 125 egy ének helyén) csupán egyetlen strófát. Legendásként emlegetett (1783??), 129 (1784??). tétel. 90. zsoltárunknak is mindig csupán az elsõ verse hangzott el több vi- 5 RMDT I. 125; a készülõ új kiadás ideiglenes száma, a kolozsvári és lággyûlésen vagy más rendkívüli alkalmon. Sok lelkészünk rövid az Illyés-féle dallamot kiegészítve Huszár Gál korábban ismeretlen énekeket is énekeltet rendszeresen három vagy négy részre metélve dallamával: RMDT I. 94. Ferenczi Ilona szíves tájékoztatását itt is – egy vagy két versenként. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy hajdan megköszönöm. A 19. század elején közölt unitárius dallamváltozat sokszor annyi éneket énekeltek végig egy istentiszteleten, ahány elsõ felét lásd a 4. ábrán. verset sok mai istentiszteleten éneklünk (tehát négyet vagy ötöt).

161 A dogmatikus Krisztuskép meghaladására tett kísérletek a 19. századi történeti Jézus-kutatásban

Albert Schweitzer: „The Historical Jesus Quest” címû mûve alapján1

A teológiai reflexió mindenkori feladata, hogy tudatában legyen annak a veszélynek, amit a teológiai és filozófiai vagy teoretikus magyarázatok felcserélése okozhat. Schweitzer alapvetõ mûve segítségével ki tudtuk mutatni azt, hogy a 19. századi történeti Jézus-kutatás jól látható jeleit mutatja annak a végül sikertelen kísérletnek, amely a trinitárius szimbólumokat és Jézus kettõs természetének tanát nem egy sokszor homá- lyos ideológiai kerettel helyettesítette. A sikertelenség azokon a pontokon válik láthatóvá, ahol a történészekre nehezedõ, Jézus mindmáig tartó hatásának megkerülhetetlenségébõl fakadó nyomás magyarázatot szül. Ezek a teóriák Jézus isteni természetének jegyeit visszacsempészték a valódi Jézus életébe, a korszak esztétikai, filozófiai, pszichológiai vagy történeti kategóriáin keresztül.

Theological reflection should always be aware of the danger that theological issues are not interchangeable with philosophical or theoretical explanations. With the assistance of Schweitzer’s groundbreaking study we were able to show, that the Quest for the historical Jesus in the 19th century shows the explicit signs of an unsuccessful attempt to overwrite the Trinitarian symbol and the “double nature” Christ with obscure ideological agendas. This failure becomes visible when the historian’s struggle with the still lasting influence of Jesus results in an explanation. These theories smuggle back the divine nature of Christ through aesthetic, philosophical, psychological or historical concepts into the real Jesus.

1. Tézis sa alatt formálódtak. A SCHWEITZER által felszínre hozott elõfeltevések nem válnak meghaladottá az õ munkásságá- A történeti Jézus-kutatás a felvilágosodás ráció-cent- ban sem, pusztán radikalizálódnak: spirituális és eszka- rikus gondolkodásában fogant. A dogmatikussal szem- tológiátlanított Krisztusa és az eszkatológiát beteljesítõ és beni ellenérzésébõl következõen megpróbálta felülírni a megsemmisítõ történeti Jézusa ugyanennek a hagyo- már meglévõt, azzal a heroikus céllal, hogy a hagyo- mánynak radikális újraértelmezése marad. A megtagadott mány korrekciójául „új dogmatikát” nyújtson az egyház egyházi hagyomány továbbélésének kimutatására tesz kí- számára. (1.o.) Ezt a kritikát a görög metafizikai hagyo- sérletet az alábbi írás néhány fontos Jézus-életrajz tanul- mány keresztyén teológiára gyakorolt hatása felkutatásá- sága alapján. val egyidõben, annak felszámolása érdekében végezte. A történeti Jézus-kutatás ezért premisszaként elfogadta, hogy a hit Krisztusa helyett a történetivel foglalkozik, és 2. Hermann Samuel Reimarus a hagyomány által eltakart és eltorzított eredeti Jézust (1694–1768) igyekszik megtalálni. Bár SCHWEITZER az eszkatológia nézõpontjából közelí- REIMARUS az elsõ, aki valóban történeti igénnyel vizs- ti meg a vizsgált korszakot, az általa nyújtott történeti Jé- gálja meg Jézus életrajzát. Titokban írt és töredékeiben zus-kutatás kritika arra mutat rá, hogy a kutatás megõrzi LESSING által közreadott hatalmas, 4000 oldal körüli a metafizikai és fizikai kettõsségének ontológiai különb- munkája a keresztyénség elleni pusztító kritika. Az 1774 ségét, sõt, Jézus megértésében egészen JOHANNES WEISS és 1778 között kiadott hét fragmentum közül az utolsó a munkásságáig megpróbálja fenntartani a hagyományos „Jézus és az õ tanítványainak célja” címet viseli. Alap- krisztológiában jelen lévõ, a spirituális-reális, vagy szel- feltevése, hogy a történeti Jézus és a róla alkotott kép ra- lemi-anyagi valóság egybeilleszkedésének értelmezõi ke- dikálisan különbözik egymástól. Szerinte Jézus alapve- retét. Ez az értelmezõi keret teljességgel meghatározza a tõen zsidó eszméket vallott, és az Isten Országának meg- kutatás eredményeit, mivel valamilyen oppozícióban, ál- hirdetésekor nem szellemi természetû, hanem politikai talában mégis: Jézus és a kortárs eszmevilág ellentétében természetû királyságra gondol. A tanítványok kiküldeté- gondolkodott. Ebben az összefüggésben, ha nem is Jézus se tulajdonképpen propaganda, melynek könnyû hinni, istenségét, de legalábbis „isteniségét” igyekezett igazolni. hiszen Jézus csak annyiban hirdet mást a már ismert Ennek felismerése azért jelentõs, mivel felszínre hozza messiási váradalmakhoz képest, hogy a régóta várt Mes- azt az egyébként rejtõzködõ tényt, hogy a dogmatikus Jé- siás – az õ személyében – megérkezett. Jézus megértésé- zus, és az azt kiérlelõ metafizikai hagyomány, kizárva, és hez elengedhetetlen tehát korának ismerete. Ez alapján az elõfeltevésekbe visszahúzódva ugyan, de megmarad. válik felismerhetõvé, hogy Jézus nem szakít a törvény- Ezáltal a Jézus alakjában keresett „valódiság” megértését nyel, sõt, arra építi munkásságát. (18.o.) Jézus emellett a tudat irányítása alatt tartotta, más szóval, a rekonstruált fenntartja a zsidó exkluzivitást (a tanítványokat csak sa- életrajzok a megtagadott dogmatikus kép rejtett befolyá- ját népéhez küldi). Arra pedig, hogy Jézus más lett volna

162 (Isten Fia, a Szentháromság második személye), még az olvasásmód az egész XIX. sz-i kutatást jellemzi. Lé- nem bizonyíték a két sákramentum bevezetése. A keresz- nyege, hogy a dogmatikus olvasás univerzális igényét a telés ugyanis nem Jézusi eredetû – maga Jézus sosem ke- történeti olvasás univerzális igénye veszi át. A bibliai resztelt. Az utolsó vacsora pedig nem egy új vallás alapí- szöveget az ész elvei alapján feltárva kell olvasni, meg- tó eseménye, hanem a páskavacsora része, és Jézus az ál- kerülve a dogmatikus olvasatokat, melyek rátelepednek tala küszöbön állónak tartott Isten Országa elõvételezett a szövegekre, le kell fejteni õket, és a történeti magot kell ünneplése volt. Jézus üzenetének átformálódása akkor feltárni, azt a Jézust, melyet még nem érintett a hit torzí- következik be, amikor Jézus álma összeomlik a keresz- tó hatása. Furcsa, hogy a teológiai horizontról a parado- ten, és halála után a tanítványok hite is megsemmisül. xon a szövegbe tevõdik át. Arra kell választ találni, és ez Valahogyan mégis meg akarták menteni hitüket, ezért a határozza meg a teljes kutatást, hogy a természetes, föl- kor Emberfiával kapcsolatos apokaliptikus spekulációk- di Jézus köré hogyan épült a szövegekbe a természetfe- hoz folyamodtak, elspiritualizálták a halál botrányát, el- letti. A dogmatikai kérdésbõl szövegkritikai kérdés lett, lopták a Mesterük holttestét, majd 40 napra rá kihirdet- anélkül, hogy az alapprobléma megváltozott volna. A ték feltámadását, megváltó halálának tanát, és közeli szöveg vizsgálatához REIMARUS esetében az az önkényes visszatértét. Ennek az egész hazugságnak a legékesebb és radikális értékítélet társul, hogy a dogmatikus tudás bizonyítéka, hogy a megígért parúszia nem következik hamis, a történeti pedig helyes. SCHWEITZER mutatja ki be. Az újszövetségi iratok (pl. 2Péter) igyekeznek ellep- meggyõzõen, hogy bár ez az olvasásmód kritikainak lezni ezt a csalást: a második eljövetelt kitolják a távoli mondja magát, elõfeltevései reflektálatlansága miatt jövõbe, ezzel elveszik az élét, a keresztyénség pedig Jé- azonban legalább annyira naiv, mint az a módszer, amit zus saját tanításával szöges ellentétben berendezkedik kritizál. Ez az optimizmus annak a magabiztos raciona- egy „spirituális” tanítás ködébe. lizmusnak a jele, amely HEINRICH EBERHARD GOTTLOB Érdekes megfigyelni, hogy a keresztyén egyház dog- PAULUS munkásságában tetõzik majd. mája, mely szerint a földre jött Jézus Krisztusban elvá- laszthatatlanul és elegyíthetetlenül jelen van az isteni és emberi, itt történeti formát ölt, és szembekerül egymás- 2. A korai racionalizmus sal. A felvilágosodást követõen már nem tartható össze Jézus-életrajzai az isteni és emberi kettõssége a hagyományos dogmatikai keretek között. Emiatt újabb lehetõséget kell keresni ALBERT SCHWEITZER szerint a korai racionalizmus a paradoxon fenntartására, vagy megsemmisítésére. A még megõrzi a szupranaturalista jegyeket, mivel nem történeti Jézus pusztán történetivé válik, korának függ- célja a hagyományos keresztyén Jézus-kép átírása, pusz- vényévé, vallásalapító helyett prédikátorrá, Isten Fia he- tán történeti kiegészítést szeretne hozzá nyújtani. (28.o.) lyett Messiás-jelöltté, aki nem különbözik radikálisan A korszak emiatt alapvetõen ahistorikus, mivel a Jézus korának emberétõl, és akinek reménysége ezen felül életrajzokban nem a múltat kutatja, hanem õt magát a még kudarcba is fullad. A tanítványok Jézusa pedig már múltban. Az az alapvetõ szándék vezérli, hogy Jézust kö- egy átalakult, sõt, tudatosan átformált Krisztus lesz, aki zel hozza a korához. Jézust tehát olyan nagy erénytanító- nemhogy megõrzött, hanem éppen meghamisított képe a ként mutatja be, akinek tanítása az intellektuális igazság- „valódi” Jézusnak. A preexisztencia és feltámadás taní- gal egyezik. Ekkor ugyanis még lehetséges volt azon az tása, mely a folytonosságot teremtette meg a történeti és alapon teológiát mûvelni, hogy a tudomány igazsága nem történeti között, és az egymásba átjárhatóságot biz- megdönthetetlen ugyan, a metafizikai igazság azonban tosította, kérdésessé válik, és utólagos képzõdmények- átfogja a tudományost, és meg is haladja azt.2 Jézus cso- ként látszik kitüremkedni a szövegtestbõl. A teológiai dáinak kezelése már racionalista alapon történik, vagyis paradoxon, vagyis az absztrakt és fogalmi jellegû „em- megkísérlik a minimumra szorítani õket – ugyanakkor berségrõl” és „istenségrõl”, valamint kettõjük viszonyá- nem tulajdonítanak neki nagy jelentõséget, mivel a kor- ról folyó vita, most történeti paradoxonná válik, és az szak szerzõi szerint a vallást belülrõl kell megalapozni, elõbbi Jézus önértelmezésének, az utóbbi pedig a tanít- önmaga racionalitásából, és nem külsõ bizonyítékok se- ványok koholmányának felel meg. A „realitás” és „taní- gítségével, mint amilyenek a csodák. tás” antagonisztikus egymásnak feszülése REIMARUS-nál JOHANN JAKOB HESS (1741-1828) munkája azért je- már nem maradhat meg a maga feszültségében, hanem lentõs számunkra, mert Jézus életének két legnagyobb most elõször a történeti elõtt meg kell hajolnia a hit csodáját érintetlenül hagyja, ezzel pedig megõrzi a dog- Krisztusának. A dialektikus Isten-ember viszony látszó- matikus Krisztus tanításának alapvonásait. Az egyik lag ugyan igen, gyakorlatilag azonban nem válik meg- csoda a szûztõl születés, ezzel Jézus bûntelenségének ta- haladottá, csak a megtagadottságban fennmaradttá: Jé- nítását nem kérdõjelezi meg, a másik pedig a testi feltá- zus és Krisztus között megszûnik a természetes kapcso- madás tanítása: emiatt például Lázár történetét hiteles- lat, természetfeletti léte többé nem vezethetõ vissza a nek tartja. Jézus HESS számára még Isten Fia, akinek történeti Jézus életébe, a történeti Jézus mégis a Krisz- csodái ugyan nem bizonyítják kilétét, mégis annak nyil- tus ellentéte marad, mint annak negatív lenyomata, „an- vánvaló jelei. Nála a feszültség még abban rejlik, hogy ti-tüposza”. Jézus több mint egyszerû erkölcstanító. A gadarai meg- Figyelemreméltó az a hermeneutika, amely itt mûkö- szállott történetének értelmezése azonban már egyértel- dik. A visszafelé olvasás (REIMARUS nyelvezetén a „kat- mûen racionalista. A következõ hatvan év Jézus-életraj- echézis” nyelve) indoktrináló módszerével szemben itt zainak visszatérõ eleme lesz ez a magyarázat, mely sze- egy fordított, elõre-vetítõ olvasásmóddal találkozunk. Ez rint nem a „Légió” nevû démon, hanem maga a meg-

163 szállott rohan a disznók közé, a megzavarodott állatok idegen, és modern szemléletben azonban ott kísért a pedig emiatt vetik bele magukat a vízbe. Jézus „csodá- „szellemi” és „testi”, anyagi és spirituális közötti kapcso- jának” célja valójában pedagógiai jellegû, hogy kiderül- lat kérdése, és az az elõfeltevés, hogy a kettõ valamilyen jön, mit választanak a gadaraiak: a megszállottat, vagy a módon összekapcsolódik Jézus személyében, úgy, hogy disznónyájat. Jézus a testit szellemivé szublimálja. Az alábbi állítások FRANZ VOLKMAR REINHARD (1753-1812) számára Jé- a kutatás ismételgetett kliséi lesznek: Jézus szembemegy zus Istensége feltételezett, ugyanakkor már nem bizo- korának elvárásaival; tanításai szellemivé alakítják korá- nyítandó igazság. (32.o.) Érvelése a következõ: Jézus nak anyagias, testies elképzeléseit; Messiási képzetét „isteni” tanító, mivel tanítása különleges. Különlegessé- nem érinti a politika; õ a spirituális fejlõdést meghirdetõ ge abban rejlik, hogy a világ bármely nagy bölcsénél na- apostol. Így lesz a földi Jézus az átszellemiesített és mo- gyobb jót akart az embernek. Ez a jó nem partikuláris, dernizált Krisztus-maradvány földi megtestesítõje. hanem univerzális természetû, minden ember lehetõsé- ge. Jézus egyetemes változást akart, de nem politikai, hanem szellemi módon. Emiatt a korban ismert Isten 3. Az elsõ Jézus-életrajz Országa és Mennyek országa képzetet radikálisan átala- „koholmányok” kítja. Jézus halálának éppen az a célja, hogy a politikai Messiás-értelmezésrõl elterelje a tanítványok figyelmét, Két szerzõ kapcsolható ide: KARL FRIEDRICH BAHRDT ahogy õ fogalmaz: „kilépjen a világ színpadáról, hogy a (1768-1849) és KARL HEINRICH VENTURINI (1741-1792). tanítványok gondolatait más irányba terelje.” (33.o.) Jé- Az övéik az elsõ ténylegesen racionalista kísérletek. zus az, aki összeköti a szeretetet és a törvényt – elvá- SCHWEITZER szerint jelentõsségük éppen az, hogy az laszthatatlanul. Megszünteti a babonákat, vagyis a pa- evangéliumokból hiányzó összefüggéseket észlelik, és pok tekintélyét, bevezeti a szociális fejlõdést, és ennek a kényszerítve érzik magukat, hogy kipótolják azokat. (38. fejlõdésnek a vége az egyetemes béke lesz. Jézus tehát o.) A végeredmény egy fantasztikus összeesküvés-elmé- az emberi értelem keretein belül képzelte el a vallást. Jé- let, melynek fõszereplõi az esszénusok, akik Jézust a sa- zus nem birtokolni akarta az értelmet, hanem vezetni a ját spirituális tanításaik és céljaik érdekében bábként belátás útján. használják. Szempontunkból annyi érdekes, hogy A két szerzõ esetében nyilvánvaló, hogy az üzenet tar- BAHRDT az esszénusok szájába adja a keresztyén dogma- talma lassan megváltozik. A hagyományos protestáns ta- tika elképzeléseit: õk azok, akik egy egyetemes megvál- nítás helyett már egy korának elõfeltevéseivel küszködõ tástanban gondolkodnak a zsidó partikularizmussal teologizálás jelei látszanak. Bár a dogmatikai elõfeltevé- szemben, akik elsõsorban lelki és nem testi megváltás- sek megmaradnak, Jézus Krisztus alakja egyre kevésbé ban hisznek; ennek elterjesztéséhez szükséges számukra hasonlít a keresztyén Megváltóéra, és egyre inkább a kor egy olyan Messiás, aki felvállalja korának messiási sze- racionalizmusának arculatára formálódik. Jézus „isteni”, repét, majd az általuk hirdetett új üzenet fényében tuda- „bûntelen” természete továbbra is a hitvallás része. Jézus tosan lerombolja azt. A cél elérése érdekében az accomo- életét azonban a kor fogalmain áterõltettett képzetek töl- datio elvét használják: csodáknak tûnõ illúziókon ke- tik ki: Jézus tanítása ésszerû; Jézus természetes úton resztül vezetik közelebb az embereket, hogy aztán fel- gyógyítja a kora szerint csodának gondolt betegségeket; nyissák a szemüket. Jézus kettõs tanítást nyújt: ezoteri- Jézus elsõsorban etikai jellegû tanításokat ad át. Az átér- kus beszédei csak a választottaknak szólnak, de a tömeg- telmezés egészen a kor nyelvezetének szinte nevetséges hez kizárólag az exoterikus tanokat hirdeti. A hagyomá- átvételéig megy: REINHARD kezében a magvetõ példáza- nyos Messiás-képzet lerombolása az esszénusok szerint ta földmûvelési szakmunkává válik, Keresztelõ János akkor lesz igazán eredményes, ha Jézus látszólag meg- kérdése pedig tudományoskodó-teologizáló hangnem- hal: eltemetik mint hagyományos messiást, és feltámad ben fogalmazódik meg. SCHWEITZER szerint pedig mind- mint az új tanok követe. Ehhez tudatosan megrendezik a ezt áthatja egy erõteljes szentimentalizmus – a rosszabb halálát: Jézust Jeruzsálembe küldik, ahol provokációja fajtából. Ez a megjegyzés azért érdekes, mert úgy tûnik, kikényszeríti elfogatását, túléli a keresztre feszítést, és Jézus alakjának „történetfelettiségét” egyfelõl egy spiri- néhány megjelenés után a testvériség központjában hal tualizált észvallás, másfelõl egy kétséges értékû esztéti- meg. kum próbálja helyettesíteni. Irodalmi módon igyekeznek A könyv érdekessége, hogy a szellemi és korabeli megtámogatni azt a nagyságot, melyet a racionalizmus messiási váradalmak feszültségét Jézuson belül zajló ruház Jézusra. A természetfeletti lassan történeti vagy konfliktusként értelmezi: Jézusnak problémát okoz, irodalomkritikai problémává válik, és különbözõ módon hogy a kor elvárásainak hazug köntösébe kell rejtõznie. kiküszöbölhetõvé alakul. Ennek az átmenetnek határszö- Ezzel elõrevetíti a korszak pszichologizáló Jézus értel- vegei ezek a mûvek. Mégis ott marad egy késztetés, mezését. hogy Jézus földi életébe visszavezessék a transzcen- KARL HEINRICH VENTURINI A Názáreti nagy próféta denst, még ha az a modern premisszák és értékek legma- nem természetfeletti története c. mûvében BAHRDT mun- gasabb rendû szublimációja is. Emiatt a klasszikus teoló- káját teljesíti ki. VENTURINI alaptézise már magában rej- giai vonalvezetés egy idegen felépítmény terhe alatt kezd ti a paradoxont, és annak feloldási kísérletét is: senki sem roskadozni: a görög filozófiai hagyomány erõszaktevése értetheti meg magát (még Jézus sem), ha nem alkalmaz- után, melyet a XIX. századi kutatás alapvetõ kritikával kodik kora képzeteihez. Alá kell vetnünk magunkat illet, a modern koncepciók erõszaktevése következik, ezeknek, még ha látszólag is, annak érzékiségéhez ido- anélkül, hogy SCHWEITZER-ig ez felszínre bukkanna. Az mulva, hogy fel tudjuk emelni a hallgatóságot a testitõl a

164 lelki magasságokig. (44.o.) Szerinte Jézust az esszénu- hogy a paradox inkább BARDTH, VENTURINI és az evan- sok tartják szemmel, és tanítják a szellemi igazságokra, géliumok jelenlegi formája közt húzódik, hiszen a szer- miután meggyõzõdtek, hogy Jézus a céljaiknak megfele- zõk racionalista álláspontja „leplezi le” Jézus természet- lõ ember. Jézus feladata Messiásnak kikiáltani magát, felettiségét, mint csalást, és rántja vissza a valóságba, majd lerombolni a hagyományos képzeteket. A feladat úgy, hogy a dogmatikusat a fikció szintjén fenntartja. Ál- elsõ része sikeresen zajlik, az utóbbi nem: amikor le lításuk szerint Jézus tanítványai ugyanis a tapasztalatuk akarja rombolni a hagyományos képzeteket, Jézus zavart naiv szintjén állva foglalják írásba az eseményeket: õk és értetlenséget okoz. Rövid idõn belül elfogják és meg- mit sem tudnak a háttéreseményekrõl, hiszen nem voltak ölik. Az esszénusok kénytelenek megmenteni, ami sze- avatottak. A feszültség tehát a „Jézus-fikció” és a valódi rencsére sikerül is. Jézus újraéledése után azonban már Jézus között feszül, vagyis az Újszövetségbõl ismert nem épül fel teljesen. Tanítványaival találkozik, de 40 „koholt”, és BAHRDT illetve VENTURINI „ezoterikus tudá- nap után kimerül. Jeruzsálembe hívja õket, ahol búcsút sa” révén feltárt hiteles Jézus-arc között. A feszültséget int nekik és visszavonultan hal meg. összetartani hivatott összeesküvés-elmélet viszont éppen A Jézus-életrajz központi elméletének kiötlése kétirá- ott robban szét, ahol a szálakat összefûzi: a szerzõktõl nyú logikát követ: elõször is bizonyítani kell, hogy Jézus olyan „isteni” tudást követel, melyet õk maguk tagadnak. életének természetfeletti részei nem természetfelettiek, Vajon honnan szerezték információikat a „nagy tervrõl”? ugyanakkor meg kell magyarázni, miért része mégis a És honnan tudják, hogy a paradoxont hogyan kell felol- természetfeletti a történeti Jézus életének. Ezt a kettõs dani? Nem leplezõdik le számukra, mennyire a saját ko- célt elégíti ki az összeesküvés-elmélet, és a paradoxon ruk racionális, ugyanakkor mélyen ezoterikus elõfelte- feloldását kínálja. Mint az látható, a kettõs természet vésének rabjai. Így titkos tudásuk õket is becsapja: elõ- paradoxona mindkét életrajzban eltávolodik Jézus sze- lük is elrejti a saját elõfeltevéseit. mélyétõl – és az esszénusok és hagyományos zsidók kö- zé ékelõdik: az egyetemes tanítás és a természetfeletti titok birtokosaiként õk érzik hivatottnak magukat a testies 4. A kiteljesedett racionalizmus (Paulus), képzeteibe ragadt világ megmentésére – egy csalás kö- és utolsó idõszaka vetkezetes végrehajtása révén. SCHWEITZER hívja fel arra (Hase és Schleiermacher) a figyelmet, hogy Jézus mindkét életrajzban passzív: a történeti szereplõ mit sem tud a nagyarányú tervrõl, csak HEINRICH EBERHARD GOTTLOB PAULUS (1761-1851) végzi, amit elõírnak számára. A magányos imádkozások- esetében a racionalizmus áthatja az egész vizsgálódást. nak hitt alkalmak a tulajdonképpeni titkos találkák, ame- Alapelve, hogy az evangéliumok beszámolói Jézus korá- lyeken Jézus a következõ lépésekre kapja az eligazítást. nak ismeretei alapján vannak rögzítve. Ráadásul a kor (42. o.) Így válik az „isteni terv” emberi megvalósítójá- emberei túlságosan készségesen tulajdonítottak isteni vá a Názáreti Jézus, anélkül, hogy a kettõs természet ha- csodának olyan eseteket is, melyek valójában nem szük- gyományos dogmáját neki kellene tulajdonítani. Ezek az ségszerûen természetfelettiek. Jelenlegi tudásunk azon- életrajzok szerintünk azért jelentõsek, mert világosan lát- ban már ismeri a valódi okokat, emiatt a csodák ténye szik az arra vonatkozó kísérlet, hogyan lehet a dog- megmarad ugyan, a csoda jelleg azonban szükségszerû- matikusat úgy megszûntetni, hogy mégis fennmaradjon. en túlhaladottá vált: a természetfeletti okok helyett meg- Jézus kettõs természetének tanítása egy ál-történelmi találhatjuk a természetieket. Itt, szemben VENTURINI-VEL konstrukcióban megõrzõdik, de úgy, ahogy REIMARUS- és BARDTH-TAL, már a látszatja sincs a történeti parado- nál: egymás ellen kijátszva. Jézus éli a számára elõírt xonnak, hanem az ellentmondás nyíltan két világszemlé- életet, vagyis a terv nem az övé, és természetfeletti léte let közötti feszültségként realizálódik, mely feszültség is álca. Életébõl minden csodás elem eltûnik, és egy feloldását maga a jelen tudományos ismerete biztosítja. szekta ideológiájának eszközévé válik: minden az általuk A feltámadás-esetek a korai temetés borzalmától meg- mozgatott „nagy tervbe” olvad bele. Jézus látszólagos mentett tetszhalottak újjáélesztését jelentik, Jézus halála élete egy tudatos pedagógiai folyamat és megtévesztés csak szintén ilyen látszat-halál. A kenyérszaporítás való- része, melynek a mélyén rejlõ valódi motívumokat csak jában Jézus jó példájának a tömegben kialakuló követé- a beavatottak, és természetesen a racionalizmuson isko- se következménye: mindenki megosztja, amije van, így lázott elmék értik. Jézus megmenthetõvé válik a kor szá- lesz bõven mindenkinek. A természetfeletti nem csalás, mára, mint „báb”, melyet mozgatnak: a hagyományosan csupán félreértés, melyet ki lehet küszöbölni. A kettõs „Isteni terv”-ként és „gondviselés”-ként értett folyama- természet dogmáját, a természetes és természetfeletti fe- tok pedig a történelembe vetítve egy esszénus közösség szültséggel teli együtt-létezését a természet folyamatai- üdvözítõ céljává válnak. A hagyományos teológiai kép- nak megismerése felülírja, és beilleszthetõvé teszi zeteket így történeti jelenséggé téve és egy közösséghez PAULUS korának képzeteibe. A történeti gondolkodás csatolva ki lehet iktatni, mint a múlt részét – és meg le- alapfeltevései itt rejtõznek a legmélyebbre, de ugyanak- het menteni a jelen számára. kor a legmeghatározóbbak, mivel észrevétlenül irányít- BAHRDT és VENTURINI a nap hõsei, akik ezt az árulás ják a megértést: a racionalizmus belsõ törvényei felszip- részeként keletkezett paradoxont leleplezik, és Jézust ki- pantják az evangéliumok és a modern kor közti szakadé- szabadítják az esszénusok „rabságából”, ezzel pedig re- kot, mintha az csak egy félreértés következménye lenne. habilitálják a történeti Jézust a hozzá tapadt természetfe- PAULUS azonban csak eltakarja ezt a problémát, amit az letti cicomák miatti félreértésekbõl. Az egész kísérlet ab- is mutat, hogy egyfelõl a tanítványokat naivnak tartja, szurditása akkor válik érhetõvé, amikor világossá válik, feltételezve, hogy nem tudnak különbséget tenni a termé-

165 szeti okok és a csoda között, Jézust – SCHWEITZER ítéle- FRIEDRICH ERNST DANIEL SCHLEIERMACHER-NEK te alapján – pedig egyszerûen csalónak nézi, aki ugyan (1768-1834) SCHWEITZER még azt veti a szemére, hogy a ismeri a csodák mögött álló valódi okokat, ezekre nem történeti problémákkal nem a történeti kérdezés hori- hívja fel a figyelmét még a tanítványainak sem. (56k o.) zontján foglalkozik, hanem Jézus Krisztust a maga teoló- Ez a kulcsmozzanat a mûben, hiszen Paulus Jézusnak tu- giai rendszerén belül, vagyis öntudatának helyes megér- lajdonítja saját felvilágosult kora ismereteit, melyek Jé- tése felõl közelíti meg. (62. o.) HEIDEGGER után azonban zus kortársai számára még a természetfeletti tudás kate- már nem tartható ez az értékrend: SCHLEIERMACHER-RE góriájába tartoztak. Végeredményben ez a „felvilágo- mint egy új korszak nyitányára tekintünk. Mielõtt kifej- sult” világszemlélet lesz Jézus embersége mellett „ter- tenénk jelentõségét, röviden ismerjük meg nézetit a mészetfeletti természete”, vagy ha úgy tetszik, „isten- schweitzeri mû lencséjén keresztül. sége”. SCHLEIERMACHER számára Jézus nem fejlõdik, mivel õ PAULUS után azonban egy olyan generáció következik, Isten Fia, és folyamatosan ekként jelenti ki magát. Jézus mely már másként gondolkodik. HASE és SCHLEIERMA- öntudata változatlan, isteni. SCHWEITZER sommás össze- CHER a csodák magyarázatában nem olyan magabiztos: foglalója szerint SCHLEIERMACHER módszerével és elõ- már a természetes és természetfeletti okok feltételezésé- feltevéseivel Krisztus életét igen, de Jézus életét nem le- re egyaránt nyitottak. KARL AUGUST HASE (1800-1890) het megírni. (67. o.) És éppen ebben a kritikai megjegy- számára például a feltámadás valódi megtörténte is meg- zésben bukkan elõ az, amiben korszakalkotó. HANS engedhetõ, annak ellenére – és ezt fenn is tartja –, hogy GEORG GADAMER szerint vele kezdõdik a tulajdonképpe- a halál tényének bizonyossága csak az oszlás elkezdõdé- ni hermeneutikai kérdezés. Számára a megértés ugyanis sekor állapítható meg. Sõt, szerinte a kánai csoda és a ke- már nem technikai, hanem egzisztenciális kérdés: a nyérszaporítás esetében egyedül a természetfeletti ma- tárgyra vetett pillantás függvénye. Ahogyan a tárgyat lá- gyarázat elfogadható. Érdekes, hogy HASE a jánosi cso- tom, olyanként értem meg.3 Ezzel a felismeréssel megte- dákat tartja egyedül autentikusnak, a szinoptikusokat remtõdik a történeti és teológiai kérdezés közti megkü- hajlamos racionalista alapon értelmezni. A kulcsfontos- lönböztetés. Lényege szerint a kérdezés módja határozza ságú mégis az a paradigmává váló minta, amit HASE al- meg a vizsgált tárgy megértését. Ha a szöveg szándéká- kot a történeti-Jézus kutatás számára. Õ az elsõ, aki Jé- nak megfelelõen kérdezek, a megfelelõ választ fogom zus életében két korszakot különböztet meg. Az elsõ kor- kapni. Hogy Schweitzer ezt nem érti, mutatja az a kérdé- szakban Jézus teljes mértékben azonosul korának messi- se, mely a feltámadás körüli fogalomhasználatot fesze- ási képzeteivel. Amikor rádöbben ezeknek hibáira és geti: ha a feltámadás egyszerû feléledés, SCHLEIERMACH- csalódik bennük, akkor kezdõdik második korszaka, ER miért használja rendszeresen a feltámadás kifejezést? melyben megtagadja õket, és saját nézeteit fejti ki. A for- (65. o.) Ez számára következetlenség, holott csak annak dulópont Caesarea Filippi: innentõl kezdõdik Jézus Mes- jele, hogy a hit számára a feltámadás csoda, míg a hit siási önértelmezésének nyílt felvállalása. Az elsõ kor- nélküli látás számára a feltámadás feléledés. Mindkettõ szak a korabeli eszkatológia fogságában zajlik, a máso- érvényes válasz lehet, de a bibliai szövegek esetében a dik megtagadja azt. Míg a szinoptikusok nem törõdnek a hit szempontjai érvényesek. A felmerülõ problémákat a két korszak elkülönítésével, addig a második idõszaknak hit szabta keretek közt kell vizsgálni, a hit szabályainak a nyomait a János evangéliuma szinte teljes mértékben megfelelõen: és SCHLEIERMACHER saját elveihez hûen ezt megõrizte. is teszi. Számára a történeti Jézus-kérdés ezáltal megold- HASE megoldása típus-teremtõ, ezért érdemel figyel- ható: a kétféle olvasat közti rés veszi át az isteni és em- met. A rendszeres teológia oldaláról megoldása azért ér- beri természet közötti megkülönböztetés szerepét, s mi- dekes, mert Jézus kettõs természetének dogmatikus kép- vel egy egyetemes szemlélet már nem tudja egybetartani zetét pszichológiai és történeti képzetté alakítja át. Két a paradoxont, ezért SCHLEIERMACHER a János evangéliu- korszakot különböztet meg Jézus életében, azért, hogy ma „spirituális” Krisztusa mellett dönt, vagyis szentesíti érthetõvé váljon az a folyamat, melyben Jézus a „testies” a hit és a történeti látás közti szakadékot. megváltó képzetekbõl a „lelki” megváltás fogalmáig el- SCHWEITZER fenntartásokkal ugyan, de a korai racio- jut. A paradoxon feloldását az biztosítja, hogy a két kor- nalistákhoz sorolja JOHANN GOTTFRIED HERDER-t (1744- szakban csak egy-egy képzet jelenik meg: konfliktusuk 1803). Véleményem szerint azonban HERDER korát meg- pedig egy belsõ pszichológiai folyamattá, az egyiktõl a elõzve már SCHLEIERMACHER nézetének párhuzama, az- másikba való átmenet megküzdésévé válnak, mely jelen- zal a különbséggel, hogy HERDER szerint az Újszövetség ség ugyan nem kikutatható, de legalább tudományos helyes megértése akkor következik be, ha a dogmatikus igénnyel leírható. SCHWEITZER kritikája azonban éppen olvasatot egy új olvasat váltja le: a mûvészi. Másképp arra mutat rá, hogy ezek a pszichológiai elõfeltevések megfogalmazva: HERDER számára az evangéliumok he- nem igazolhatók a szövegbõl (332kk o.), hallgatólagos lyes olvasása nem a „tanulságok elsajátításán” keresztül, egyezményen alapulnak, anélkül, hogy problémává vál- hanem „ízléssel” lehetséges. (36. o.) Jézus története tu- nának. Ez azt mutatja, hogy a krisztológiai hagyomány lajdonképpen eposz, vagyis egy szimbolikus jelentõségû egy megváltozott formája alakítja a szövegek érveit saját történet, mely hõsét az ószövetségi próféciák fényében érdekeinek megfelelõen, és önmagát igyekszik fenntarta- formálja meg. Ezzel ugyan Herder elkerüli a történeti ni, most már tudományos jelleggel felruházva: a termé- kérdezést, a paradoxont mégis fenntartja, csak másik szeti és természetfeletti – a kettõs természet maradványa szintre tolja: Jézus természete az olvasásmódon múlik: – Jézus tudatában csap össze, hogy végül az utóbbi gyõ- ha eposzként olvasom a történetét, megszûnik a kora szá- zedelmeskedjen. mára botrányos metafizikai vagy szupranaturalista fel-

166 hang, ha nem, Jézus csodái, a rá vonatkozó próféciák egy don reprodukálják magukat.” (79-80. o. fordítás tõlem – idegen szemléletmód nyomaivá, botránnyá válnak. A pa- K. GY.) STRAUSS kritikájának eredménye egyfelõl nega- radoxon – Schleiermacher olvasásmódjához hasonlóan – tív, mivel az eleddig történetiként értett mitikus köpeny immár az olvasásmódok között feszül. levetése miatt hagyományos értelemben vett6 Jézus élet- rajz nem lehetséges. Másfelõl ugyanakkor éppen ez a fel- ismerés nyitja meg az utat egy újfajta dogmatika felé – 5. David Friedrich Strauss egy hegeli alapokon álló teológia felépítésére. A tény (1808–1873) ugyanis, hogy Jézus egy eszmét közvetít, és ezt az esz- mét mindmáig élõ hatással életre hívta az emberek kö- STRAUSS mérföldkõ a történeti Jézus-kutatásban. A zött, vitán felül áll. Két faktum tehát megdönthetetlen: a racionalizmus és szupranaturalizmus ízekre szedésével szellem önkiteljesedésének aktusa és Jézus léte, mint en- egy új módszer elõtt nyitja meg az utat, a mitológikus nek az önkiteljesedésnek a csúcsa. Jézus személye ebben interpretáció elõtt. A racionalizmussal és a szupranatu- a megismerhetetlenségben kerül védelem alá. Történeti- ralizmussal vitázva végzi az evangéliumi szövegek ségébõl kiszakítva kritikán felül állóvá magasztosul. megelõzõ történeti kritikai vizsgálatát. Számára azon- STRAUSS a történeti vitát kívánja meghaladni, azáltal, ban ez csak az elsõ lépés, mégpedig azt a célt szolgálja, hogy az evangéliumi tények megelõzõ történeti kritikáját hogy kimutassa a mitologikus képzetek külsõ váza és a nyújtja. Ezzel STRAUSS túllép a keresztyén kettõs-termé- belsõ tartalom közötti viszonyt. (73. o.) Saját definíció- szet dogmán, és a paradoxon történeti kutatás révén tör- ja szerint a mítosz: vallásos képzetek történeti köntösbe ténelembe vetített változatán is, úgy, hogy a szellem bel- öltöztetve. (79. o.) Ebben a meghatározásban ott cseng sõ történetébe helyezi át a bennük rejlõ paradoxont. Et- Hegel különbségtétele bármilyen kijelentés Begriff-je és tõl kezdve a teológiai tan helyett a hegeli filozófiai rend- Vorstellung-ja, azaz egy képzet belsõ tartalma és külsõ szer szellem-tana jelenti az Isten-ember kettõs természe- formája között. Mivel az evangéliumok valódi üzenete te közötti kötõszövetet. A negatívumot magában hordo- elválik a külsõ, történetiként megmutatkozó vázuktól, zó, és azt meghaladva önmagára találó szellem belsõ tehát nem függ a történeti vizsgálat eredményeitõl, mozgásának folyamata válik a testet öltött idea belsõ lé- STRAUSS képes radikálisan kezelni a szövegkritikai nyegévé. Ez a filozófiai konstrukció a hegeli rendszer módszereket. Körülbelül 1400 oldalas fejtegetésének bukásáig menedéket nyújt a történeti kérdezéssel szem- eredménye annak kimutatása, hogy az újszövetségi tör- ben, de kizárólag csak addig. Élete végén, saját rendsze- ténetek jobbára mitikus karakterûek, egy személy körül, rének összeomlását látva, STRAUSS önmaga meghaladá- az ószövetségi váradalmak fényében költött legendák. sára tett kísérletet. SCHWEITZER meglátása szerint ez a he- Ez a felismerés mégsem veszteség a kutatás számára, geli rendszer nélkül pusztán egy egységesítõ elv nélküli sõt, elõny: a fogalmak eredeti tartalmának megértését tapogatózás maradt. segíti elõ, azáltal, hogy a külsõ héj eltávolítása után a STRAUSS HEGEL rendszerének vonzáskörében marad valódi tartalom megmutatkozhat. akkor is, amikor vallja: Jézus életében a szellem önki- Mi ez a valódi jelentés? STRAUSS itt HEGELT hívja se- nyilvánítása egy új valóságot hoz létre, a szellem valósá- gítségül. Az egyetemes szellem HEGEL szerint un. „pilla- gát. „Ezáltal Krisztus, akit eleinte az igazság tanítójának, natokban” manifesztálódik: ezek a pillanatok az örök és barátjának, mártírjának tekintettek, egészen más össze- az idõi érintkezési pontjai, a szellem önmegjelenítésének függésben jelenik meg. Krisztus halála egyfelõl egy em- és önkiteljesedésének mozzanatai. A történeti folyama- bernek, egy barátnak a halála, akit megöltek, erõszakos tok pillanataiban a szellem egyre inkább önmagához tér halállal elpusztítottak; szellemi értelemben viszont ez a vissza, egyfelõl a történelembe hozott, másfelõl a törté- halál az üdvösség, a megbékélés középpontjává lesz.”7 nelembõl szublimált által. STRAUSS a filozófus alapján SCHWEITZER STRAUSS Jézus életrajzának negyedik, né- úgy látja, hogy a szellem legmagasabbrendû önkiteljese- met kiadása kapcsán éppen ennek a spirituális-anyagi dése az Isten-emberség, az emberi elme által felfogható megkülönböztetésnek a kritikáját adja, amikor önké- legmagasabb idea megjelenése Jézusban.4 Ez a megjele- nyesnek, és az evangéliumi szövegekbõl nem igazolha- nés egy újfajta tudat megjelenése is.5 A hagyományos tónak látja. Jézus ugyanis STRAUSS szerint olyan öntudat- dogmatikához képest ebben a tanításban az a különbség, tal rendelkezik, mely felülírja korának minden képzetét. hogy az Isten-emberség „megtestesülése” nem lehet tö- Jézusra viszont ezek a képek nincsenek hatással, mivel kéletes, hiszen egyetlen eszme sem valósulhat meg töké- színre lépésekor már kiforrott önértelmezéssel érkezik: letesen a történelem folyamatában. Az eszme igazsága Isten Országának szellemi és apolitikus képzetével. Ez a ugyanakkor nem külsõ megjelenésének teljességén mú- magasabb rendû idea gyõz. A paradoxon ismét a történe- lik, hanem tökéletesedése azon keresztül zajlik, amit a lembe vetül, anélkül, hogy érintkezne vele: Jézus függet- történelembe hoz, vagy amit a történelembõl szublimál. len marad korától, és a testies elképzeléseket a szellemi „Emiatt végsõ soron közömbös, hogy Jézusban az Isten- erejével utasítja el. (198-199. o.) Jézusnak azonban el ember eszme mennyiben valósult meg. Ami lényeges, kell tûnnie, hogy jelentõségének tudata megszülethessen. hogy az eszme élõ azoknak a közös tudatában, akik fel (114. o.) A Jézus távollétében, az õ hiányának negatívu- vannak készítve az eszme megtestesülése látható formá- mát felölelõ, és annak révén megvalósuló egyesülõ meg- jának felfogására, illetve, hogy azokban, akiknek tudatát tapasztalás, a „feltámadás” az a felismerés, mely a szel- teljességgel birtokolja ez a történeti személy, a benne fel- lemet önmagába hozza vissza. A szellemnek ez a mun- tételezett Isten-ember egység eszméje a közös tudatba kája a valódi csoda. A testi és szellemi egyesülése vi- jutva, Jézus életének külsõ mozzanataiként szellemi mó- szont csak a testit megszüntetve és felemelve lehetséges,

167 úgy, hogy az megszüntetve megmarad, miközben a szel- utat nem látott már maga elõtt. Jézus nem maradt tanít- lem önmagára találásának lépéseként realizálódik. ványok nélkül, egyszerre kettõt küldött ki, azzal a céllal, hogy halála utáni munkára felkészítse õket. Jézus messi- ási öntudatának alakulásában a keresztelés sorsdöntõ, de 6. A Márk-hipotézis meg kellett elõzze egy idõszak, amikor leszámol korának messiási képzeteivel, és mire színre lép, már kiforrott ön- A Márk hipotézis megalapozó kidolgozása CHRISTIAN tudattal prédikál. Jézus nem engedi magát Messiásként HERMANN WEISSE (1801-1866) érdeme. A kutatás eddigi láttatni, csak a bevonulás után. Önértelmezésének kulcsa történetében – HERDERT leszámítva, aki jóval megelõzte az Emberfia képzet, melynek kétfajta értelme lehet: je- korát – a második evangéliumot kivonatként kezelték: lenthet pusztán embert, de jelentheti a dániel-i vízióban Máté és Lukács rövidített változatának. WEISSE megfor- szereplõ túlvilági alakot. Jézus korában ez utóbbit ismer- dítja a kérdezést, és rádöbben, hogy Márk tömörsége, be- ték. A probléma az, hogyha Jézus egy nyilvánvalóan szélt nyelvhez közeli stílusa, töredezettsége valójában messiási címet használ, hogy akarta elleplezni magát? korábbi keletkezésének jele. Fõ érve, hogy Máté és Lu- SCHWEITZER szerint itt WEISSE kiváló kérdésre rossz vá- kács evangéliumának közös anyaga csak akkor egyezik, laszt ad. Azt ugyanis, hogy egyfelõl Jézus nem számol a ha az Márkkal is egyezést mutat. Vagyis közös forrás- cím általános ismeretével. Másrészt a cím misztikus: Jé- anyagukat Márk közvetítésének köszönhetik (123- zus ennek használatával saját magasabbrendû természe- 124.o.). Ezen felül WEISSE János evangéliumát gyakorla- tére akarja irányítani a figyelmet. WEISSE hevesen tilta- tilag kikapcsolja a kutatásból azáltal, hogy kimutatja: az kozik az ellen a feltevés ellen, hogy Jézus elfogadta vol- evangélium nem Jézusról, hanem egy Jézus szájába adott na korának apokaliptikus képzeteit, mivel ezek a Krisztus-tanról szól. A negyedik evangélium esetében a váradalmak fantasztikus képzelgések, és hamis remény- tanítvány-szerzõ teológiája áll a középpontban, szemben ségek: ha Jézusnak tulajdonítanánk õket, azt kellene a szinoptikusokkal, amelyek még Jézus történetét mutat- mondanunk, hogy Jézus hibázott. Majd csak a tanítvá- ják be, és a szerzõk teológiai látása nem nyomul elõtér- nyok azok, akik Jézus feltámadása után megváltó halálát be. (125-127.o.) csak részleges beteljesedésnek fogták fel, és emiatt alá- Ennek a lépésnek a történeti Jézus-kutatásra nézve vetik magukat az apokaliptikus képzeteknek, visszavetít- messzemenõ következményei lesznek, fõként a liberális ve azokat Jézusra. SCHWEITZER szerint ez az eszkatológia Jézus-életrajzok esetében, melyet a 8. pontban vizsgá- elleni küzdelem alapkoncepciója, mely egészen lunk meg. Egyelõre azt nézzük meg, milyen hatással van JOHANNES WEISS-IG meghatározza a kutatást. WEISSE tézisének saját Jézus-élete rekonstrukciójára. Az eszkatológia elleni harcban nyilvánvalóan az attól WEISSE STRAUSS munkáját folytatja. Mindegyik evan- való félelem is munkál, hogy Jézusnak túlságosan testies géliumban feltételezi a mito-poetikai folyamatok elõreha- képzeteket kellene tulajdonítani, olyan értékeket, melyek ladott voltát. Ez óvja meg attól, hogy a késõbbi, HOLTZ- nem spiritualizálhatóak, és nem emelhetõek szellemi MANN félreértése következtében kidolgozott „liberális” magaslatokba. A szándék apologetikus: meg kell védeni Márk-hipotézis hibájába essen, mely a legkorábbi evangé- Jézust a hibázás lehetõségétõl. Ez vagy azáltal lehetsé- lium Jézus életrajzának alapvonásait már kritikátlanul ke- ges, hogy a korabeli képzetek spirituális értelmezését ad- zeli. Számára éppen az a kérdés, hogyan magyarázható juk, vagy ahogyan WEISSE tette, úgy, hogy a tanítvá- meg a mitikus elemek jelenléte egy Jézushoz ilyen közel nyoknak tulajdonítjuk a félreértést. Továbbá meg kell álló tanítvány mûvében. Ennek a kérdésnek a fényében védeni Jézust azzal a váddal szemben, hogy rajongó veszi szemügyre a csodaelbeszéléseket, és arra a belátásra vagy képzelgõ lenne. Jézus tökéletes emelkedettséggel jut, hogy minden csodának egy tanítás az alapja. (128kk kellett szemlélje korának anyagias jellegû megváltás-ta- o.) Például az ötezer megvendégelésének története a Mk nát, és sajátját ezzel szemben kellett megvalósítania. Ez 8, 14-15-ban elhangzott farizeusok kovászáról szóló taní- az igyekezet annak bizonyítéka, hogy a kritikai szemlé- tás történeti applikációja. Az üzenet egy ponton esemény- letet alapvetõen még mindig Jézus kettõs természetének nyé vált. Hasonló történt Jézus megkeresztelkedésének el- történelembe vetített dogmatikus elõfeltevése mozgatja: beszélésével: Jézus egy elmondott belsõ élményének tör- Jézus szemben áll korával, magasabbrendû természete ténetesített változataként maradt fenn. A feltámadás is egy pedig legyõzi a testit, és felemeli a szellemibe. Ezzel pe- belsõ élmény, melyek csak utólagos bizonyítéka lett a tör- dig a történeti kritika saját vádja alá kerül: Jézust akarja ténelemmé tétel során az üres sír ténye. (129k o.) kiszabadítani az ortodoxia rabságából, miközben éppen Jézus élete rekonstrukcióját nem végzi el, kizárólag az ortodoxia történeti Jézust bekebelezõ spiritualizálását egy általános séma felállítása a célja. Szerinte ugyanis élteti tovább: a történeti Jézus úgy történeti, hogy bele Márk nem hiteles a részletekben, egyedül az átfogó kép kerülve legyõzi azt, életének végsõ tanulsága pedig az, vázának tekintetében. A hitelesnek tekinthetõ adatok hogy a történelemben ugyan, de abból kivonulva él. alapján úgy látszik, Jézus nem volt kiszolgáltatva a kö- rülményeknek. Nem megdöbbenése és sorsának elfoga- dása vezeti Jeruzsálembe. Csodatévõ erejének megszû- 7. Bruno Bauer (1809–1882) nése jelzi, hogy eljött Isten órája. Jézus önértelmezésé- ben Ézs 53-nak annyiban van szerepe, hogy Jézus kivé- BRUNO BAUER MÁR fiatalkorában kegyvesztetté és teles belátása és érzékenysége miatt rádöbben: ez az õ út- „kényszernyugdíjazottá” válik. A János evangéliumról ja. Jeruzsálembe meghalni utazik, és nem azért, mert le- írt 1840-es és a szinoptikus evangéliumokról írt 1841-es mondott volna a galileaiakról, vagy a kudarca miatt más szkeptikus munkája miatt végérvényesen el kellett bú-

168 csúzzon tanári állásától. Úgy hal meg, hogy késõi mûvei ták” szorításából kiszabadítsa Jézust, és helyreállítsa élõ tökéletesen visszhang nélkül maradnak. viszonyát a történelemmel. Végsõ célja viszont már en- Mi a félretettség oka? Röviden: BAUER radikális nek éppen ellenkezõje: megszabadítani a világot a judeo- szkepticizmusa. Elsõ vizsgálata során – melyben irodal- római bálványtól, „Jézustól a Messiástól”. Lassan a kép, mi szempontból veszi a János evangéliumot górcsõ alá – mely kutatásait mániákusan kísértette, végül 1950-1951- arra jut, hogy a szöveg teljes egészében irodalmi konst- es mûvében, a Kritik der Evangelien und Geschichte rukció, „mûvészi”munka, mivel minden ízében tetten ér- ihres Ursprung-ban eluralkodik gondolkodásán, és gyõz: hetõ a szerzõ kreatív reflexiója. (139. o.) Kezdetben a a történeti Jézus sosem létezett. (157. o.) Ezzel az állítá- szinoptikusok kontrasztként állnak a jánosi szöveg mel- sával azonban elveszti a történeti alapot, amire építeni le- lett, azonban az alaposabb vizsgálat során – melyet az het. A keresztyénség eredetének rekonstrukciója már 1841-es munka végez el – arra a következtetésre jut, nem követ semmiféle történeti vonalat: Seneca és Jose- hogy csak fokozatbeli különbségeket jelentenek a negye- phus Flavius lesz a keresztyénség két forrása: a görög fi- dik evangéliumhoz képest. (140. o.) BAUER tisztán látja lozófia sztoikus tartalmának és a zsidó történetírás for- az ebbõl fakadó problémát, mely azon alapszik, hogy a májának újszerû keveréke. „Jézustalanított” keresztyén- történeti kutatás egyetlen pillérre terheli a történeti kér- ség-koncepcióját arra a filozófiai alaptézisére építi újra, dés súlyát, Márk evangéliumára. De vajon a Márk evan- hogy a római korban az önmagától elidegenedett szellem gélium tényleg megbízható-e? Vajon csak a történetek eljut önmaga zavarodottságának és elidegendettségének kapcsolódási pontjaiért felelõs az evangélium szerzõje? tudatára, és arra a pontra, hogy felismeri: természetfelet- Vagy maguk a történetek is az õ tollából származnak? ti és természeti antitézise szintézisre vár. (154. o.) Össze- Máté és Lukács esetében valószínû az irodalmi eredet: a kapcsolódásuk egy történeti alakot kíván, akiben egye- születéstörténetek például közösek ugyan, mégis alapve- sülhetnek és kibontakozhatnak. (143. o.) A keresztyén- tõ dolgokban eltérnek. Emiatt nem lehetnek önálló és két ség tulajdonképpen a Római Birodalom egyénének ma- irányban továbbfejlesztett hagyomány, hanem irodalmi gára maradottságára és veszélyérzetére adott válasz: ek- invenciók kell legyenek. Az egyéb bõvítések, önálló kor ismeri fel az önmagára maradt én, hogy ki kell me- anyagok helyzete is hasonló. Nem források, hanem a nekülnie a világból ahhoz, hogy legyõzhesse. A keresz- Márkban már jelenlévõ tendencia irodalmi kiteljesedésé- tyénség, és Jézus alakja ezt a gyõzelmet ígéri, mivel Jé- nek fokozatait tükrözõ fikciók. A teória tehát dióhéjban zus, aki elõször nem önmagára mutat, hanem az elméjé- az, hogy Máté és Lukács irodalmi forrásként használja be érkezõ ismeretet közvetíti, a követõi hitében feltá- Márk-ot. (141. o.) Viszont úgy tûnik, Márk mögött sincs madva Isten Fiává válva az antitézis feloldójává válik, konkrét történeti hagyomány. A legõsibb evangélium akiben megnyugvást talál a vallási öntudat, és megoldást történetiségét akkor lehetne bizonyítani, ha sikerülne az elidegenedett ember. A keresztyénség mégis megra- igazolni: Jézus korában már létezik egy megszilárdult gad félúton, és belekövesedik a világgal szembeni ellen- messiási váradalom. Márk azonban ilyen váradalomról állásba. A csodák ennek félúton megragadt torzképnek a nem tud, evangéliumon kívüli forrásokból pedig nem le- legkifejezõbb jelei: a csoda „prüszköl” a természet törvé- het ilyenre következtetni. (142. o.) Végsõ soron annak nyei ellen, tagadja és a természetfelettivel egyszerûen fe- megállapítása marad: a szinoptikusok saját Messiás-kép- lülírja azokat, míg a valódi szellem aláveti az antitézis- zetük alapján ábrázolják Jézust, és a jánosi szövegtõl nek magát, hogy keresztülküzdve legyõzze azt. Ha Jézus csak abban különböznek, hogy a bennük taláható refle- létezett, akkor semmiképpen sem lehetett az evangéliu- xió egyszerûbb és praktikusabb mint az utóbbi, amely mok Krisztusa, hanem az, aki az Isten-ember távolságot filozófikus és dogmatikus jellegû. Amikor tehát Jézusról megbékítette magában, tehát olyasvalaki, aki nem exklu- mint messiásról beszélnek, az evangéliumok történetiet- zív hitet kínál, és nem veti el a törvényt csak azért, hogy lenek, mert az õsegyház hitét tükrözik. újat adjon. (155.o.) A vallás Krisztusa, ahogyan most is- Az evangéliumi események rendkívül életszerûnek merjük, már egy torzalak, egy égbe emelt, önmagától el- tûnnek. Számára éppen ezért nem kielégítõ STRAUSS idegenedett kép, egy istenné lett ego, mely ahelyett, hogy „mítosz” kategóriája, hanem bevezeti helyette a „refle- eljuttatta volna az emberi szellemet önmaga kiteljesítésé- xió” fogalmát. Ezzel visszaadja a történetek tapasztalati ig, és megmutatta volna az utat a zavar közepette az ön- hátterét, de megszünteti közvetlen vonatkozásukat, azt magára ismerés felé, felszippantotta és megsemmisítette állítva, hogy az evangéliumok eseményei az õsegyház ta- azt. A keresztyénségnek azóta mindent be kell kebelez- pasztalatainak tükrözõdései. Ezzel sikerül sok érthetetlen nie, hogy ne érezze saját ürességét. Így válik ez az ego dolgot tisztáznia: például Jézus legendás megkísértés- mindenné, és marad mégis ûr. Az önmagától elidegene- története az õsegyház belsõ harcainak lenyomatává vá- dett ego hatalma akkor törik meg, ha bebizonyosodik: az lik; a keresztség története azután keletkezett, hogy Jézust evangéliumok az õ szülöttei. Ezzel nyílik meg az út egy Messiássá tették – emiatt szükséges volt Keresztelõ Já- egyetemes vallás felé, mely nem tagadja a világot, ha- nossal is kapcsolatba hozni. A hegyi beszéd botrányos nem átformálja azt. szavait Jézus szájába az õsegyház adja. Például Jézusnak Azért ismertettük BRUNO BAUER nézeteit ilyen hossza- az a mondása: „hagyd, hogy a holtak eltemessék halot- san, hogy láthatóvá legyen az a modern, az emberi ego taikat…” nem lehet eredeti, mivel ez a családi etikettel elidegenedettségébõl kiinduló filozófiai háttér, amelybõl szembemegy: az õsegyház világgal szembefordulásának kritikája kibontakozik. BAUER számára az evangéliumok irodalmi kifejezõdésérõl van itt szó. (145k o.) Krisztusa nem vállalható amiatt a világot elutasító bot- BAUER szándéka idõvel egyre radikalizálódik. Kezdet- rány miatt, amit képvisel. A Krisztus-kép felszámolása ben csak annyi a célja, hogy amint õ hívja: az „apologé- tulajdonképpen az õsegyház hazugságának leleplezése,

169 és a szellem felszabadítása. Szkepticizmusa odáig juttat- meg: „Van egyfajta színlelés ebben a könyvben az elejé- ja, hogy azt állítja: Jézus alakja filozófiailag érthetõ, de tõl a végéig. RENAN a negyedik evangélium Krisztusát történetileg nem valószínûsíthetõ. Tanulságos, hogy míg próbálja felvázolni, miközben õ nem hisz ennek az evan- az evangéliumok alapján kinyerhetõ Krisztust, és vele géliumnak a csodáiban.” (kiemelés tõlem – K.Gy) Ennek együtt természetesen az egyházi kettõs-természet dog- a gondolatnak a feszültségét úgy tûnik, Schweitzer nem mát is elutasítja, a filozófia oldaláról ugyanazt a parado- érezte igazán. RENAN ugyanis bár látszólag pusztán tör- xont állítja helyre – HEGELRE rendkívül emlékeztetõ mó- téneti könyvet akar írni, lépten nyomon dogmát ír: nem- don. A paradoxon feloldására tett kísérlete legalább két csak akkor, amikor a szentimentális és örvendezõ Jézust dolog miatt is kudarcra ítélt. Schweitzer kimutatja, hogy ábrázolja, hanem akkor is, amikor a fordulat utáni sötét BAUER elmélete módszertanilag hibás. Nem tudja ugyan- és apokaliptikus Jézust festi. Valójában ezt nem azzal te- is következetesen bizonyítani, hogy a Márk evangélium szi, amit mond, hanem azáltal, ahogyan Jézust ábrázolja. fikció. Az „egy szerzõs irodalmi mû” tézissel nem tudja Számára Jézus a „legnagyobb ember”, Jézus a „nemes ugyanis sem a duplumokat, sem a példázatok rejtjelezett úttörõ”, a „magasztos természet” (187.o.) Az elborult el- voltát kielégítõen megmagyarázni. (147k o.) Miért jelen- méjû Mária Magdolnát Jézus „tiszta és elbájoló szépsé- nek meg példázatok, melyeknek a jelentését sem a tö- ge” térítette észhez. (185.o.) Jézus szépsége mellett a meg, sem a tanítványok nem értik? Mit akarhat a szerzõ? személyiségébõl áradó kedvességével nyert meg soka- BAUER erre a kérdésre nem találja a választ. De arra sem, kat: végtelen gyengédsége, nemessége, egyszerû öröme hogy miért szerepel két szinte szó szerint egyezõ történet vonzotta köré a nõket és a követõket. A „szeretet édes te- egy evangéliumon belül. A több-forrás elmélet ezt kön- ológiája”, valamint „édesbús” és „nyájas” igehirdetése, nyen megmagyarázza, és õ is arra kényszerül, hogy mely tele volt élettel és a „vidék illatával”, pedig nagy WILKÉ-hez forduljon segítségért: egy õs-Márk evangéli- népszerûséget kovácsolt az ifjú rabbinak (185.o.). Ennek umot feltételez, melybõl a szerzõ átemelte a duplumot. az érzelgõs és ízléstelen képekkel8 jellemzett korszaknak Ezzel az õsforrás-hipotézissel viszont csak saját elméle- az ellenpontjaként jelenik meg Jézus életének második tét gyengíti, anélkül, hogy a végsõ kompozíció követke- szakasza, melyet a jeruzsálemi farizeus körökkel folyta- zetlenségét megmagyarázná. Másfelõl, véleményünk tott eredménytelen vitája nyit meg. Ez utóbbi korszaká- szerint filozófiailag is hajótörést szenved: számára az an- hoz kapcsolt természetfeletti események értelmezése titézist realizáló és a szellemet kibékítõ személy elveszí- azonban szinte teljes mértékben racionalista: Jézus csalá- ti történetiségét, és egy absztrakt fenomén marad, melyet sok sorozatát viszi véghez, miután útja félresiklik az õsegyház torzít felismerhetetlenné. Ha pedig az õs- (186.o.) Elfogadja az emberek hozzá fûzõdõ váradal- egyház hazudik a valódi Jézussal kapcsolatban, akkor mait, a csodákról szóló legendákat, a neki adatott isteni sem az egyház hagyománya, sem az evangéliumok tudó- kijelentésekrõl szóló pletykákat, és imitálni kezdi azokat. sítása nem lehet informatív. Ebben az esetben teljesen új Tanítványai és lelkes követõi megrendezik számára a alapokra kellene állni. A görög filozófia és az ismert zsi- csodákat, többek között Lázár feltámadását is. Jézuson dó párhuzamok azonban semmi egyesítõ princípiummal lassan erõt vesz a mártíromság iránti vágyódás: ezt azon- nem tudnak szolgálni. Nem is csoda, hiszen a természeti ban nem a népéért érzett szeretet, hanem a saját kétség- és természetfeletti ellentétét kibékítõ szintézis mélyen beesése vezérli. Jézus a Jeruzsálemi úton kívülrõl ugyan krisztológiai kategória, mely viszont nem tartható fenn, hõsként, belül azonban összetörve vonul abban a tudat- ha az egyház Jézusát torzképként kezeljük. Ennek a he- ban, hogy meg kell halnia, mivel hazug szerepe nem tart- roikus harcnak BAUER maga válik áldozatává: az a ha- ható fenn tovább. Tettének motivációja a leleplezéstõl gyomány buktatja el, mely ellen foggal-körömmel küzd: való félelem, és az amiatt érzett lemondás, hogy el kel- úgy, hogy a dogmákkal szemben létrehozott igazibb „fi- lett hagynia az útját. lozófiába” visszalopódzik az Isten Fia krisztológia itt Az egész Jézus-életében azonban nem annyira maguk „szellemivé” érlelt premisszája: a kettõs természet tana. az események az érdekesek, mert azok a BAHRDT, HASE és HOLTZMANN-FÉLE Jézus életsémák variációinak tekint- hetõk, hanem az a szerep, amit RENAN az esztétikumnak 8. Ernst Renan (1823–1892) tulajdonít Jézus életében, és amelyet mûvének stílusában is meg kíván jeleníteni. Érzésünk szerint itt nem keve- SCHWEITZER megfogalmazása szerint RENAN nem kí- sebbrõl van szó, mint arról, hogy RENAN esztétikai mó- vánt a történeti és természetfeletti egységében gondol- don teremtse újra Jézus természetfölöttiségét, miközben kodni: õ pusztán históriai értelmezést szándékozott nyúj- történészként nem mond róla többet, mint amit megtehet. tani. (180.) „Egy ötödik evangélium lebegett a szemeim Jézus embersége és „isteni” természete tehát a szöveg elõtt” – írja maga RENAN – „részeiben megcsonkítva, történeti és esztétikai karakterének találkozási pontján mégis kibetûzhetõen, és ezt, amit Máté és Márk evangé- feszül egymásnak, amikor a szövegbõl világossá válik: liuma mögött láttam, tettem irányítómmá: a dicsõséges az „esztéta” Jézus a valódi Jézus, és nem az, akivé máso- emberi ábrázatot, telve élettel és mozgással; egy ideális dik korszakában lennie kellett. Nem véletlen a sok maró Létezõ helyett – akirõl egyébként azt kellene tartanom, kritika, mely a munka egészének színpadiasságát pellen- hogy sosem létezett.” (183. – saját fordítás K.GY.) gérezi ki. RENAN szerint ugyanis az esztétikum Jézus SCHWEITZER, bár elismeri, hogy RENAN célja Jézus élet- egész életét átjárja: szépsége, igehirdetésének hatása, telivé varázslása volt, a kísérletet önkényesnek és siker- személyisége maga a „fenséges”, az esztétikai kategóri- telennek tartja. (191-192.o.) Ami azonban bennünket ér- ák csúcsa, mely maga körül egy szintén esztétikai való- dekel, az, amit Schweizter a következõképpen fogalmaz ságot, idill-t teremt. Jézus bukását az okozza, hogy ami-

170 kor felfedezi hatásának korlátait, megtagadja ezt az erõt, ban rögzített formájának komolyan vétele lehetetlen, mi- és rúttá válik. Tehát szó sincs arról, hogy RENAN pusztán vel elképzelhetetlen, hogy egy élõ személy saját testi történelmet kívánt írni. Mûvének SCHWEITZER által ala- visszatérését ígérje. A „liberális” kutatás Jánossal egybe- posan félreértett tézisét így fogalmazhatnánk meg: a jé- hangzóan inkább a Szentlélekben való visszatérés ígére- zusi megváltás útja nem a kényszerû halál, hanem a Jé- tét fogadja el hitelesnek. zusban és Jézus által megtapasztalt szépség átélése. Eb- Nem szükséges hosszan kommentálni a fentieket. Az ben RENAN HERDER nyomán jár, hiszen, ha jól értjük a állandóan visszatérõ séma szerint Jézus elleplezi azt, szerzõt, Jézus istenisége és természetfelettisége végsõ amit hisz, mivel nem egyezik korának látásmódjával. Jé- soron abból fakad, hogy alakját, és a róla szóló történe- zus eszkatológiátlanított szellemi vezetõ, egy új vallás teket az ízlés kategóriáin belül értelmezzük. alapítója. Nem Isten, mégis: Jézus ember-voltában is egyedülálló, „isteni”. A pszichológiai séma SCHWEITZER szerint kisebb 8. A „liberális” Jézus-életrajzok módosításokkal unalomig ismétlõdik a korszakban, anélkül, hogy konstruktív továbblépésre lenne képes. Bár nem ez SCHWEITZER vizsgálódásainak csúcspont- (220. o.) Értékítélete szerint JOHANNES WEISS (1863- ja, számunkra helyszûke miatt mégis elegendõ utoljára 1914) szabadítja fel az eszkatológiai kérdést, és WIL- ebbe az irányba is elindulni, hogy a „liberális” Márk-hi- HELM WREDE (1859-1907) illetve õ maga a továbblépés potézis körül kibomló Jézus életrajzok kapcsán világos- lehetõsége, a szkepszis, és az eszkatológiai értelmezés sá váljon a hagyományos teológiai krisztológia elemei- radikalizálása révén. Mindketten alapvetõ kritikával il- nek visszaszüremkedése. A hipotézis megszilárdítója letik a kor elõfeltevéseit. Felismerik, hogy a kutatás ter- HEINRICH JULIUS HOLTZMANN (1832-1910). Figyelemre- mészetesnek tekintett bizonyos pszichológiai és törté- méltó, hogy a történeti Jézus-kutatásban a tézis nem ön- neti magyarázó sémákat, melyek a szövegek vizsgálata magának, hanem az ennek alapján felállított mindössze- fényében nem tarthatók fenn. Ilyenek például a tanítvá- sen húszoldalnyi Jézus-életrajz vázlatnak köszönheti si- nyok pszichológiai fejlõdésének feltételezése, a lelki és kerét, melyet HOLTZMANN saját mûvének végére függe- politikai messiás-szerep Jézus lelkében zajló konfliktu- lékként illesztett. Ez az áttekintés lett az elkövetkezendõ sa, a sikeres és sikertelen korszak teórája. Ezen felül évtizedek krédója és mintája. A váz a következõ esemé- nyilvánvalóvá válik az is, hogy a kutatás történetének nyeket tartja hitelesnek: Jézus Galileai mûködése során minden egyes Jézus-képe a kutatók saját elképzelései- megtalálja az Isten Országának ideális jelentését, de nek megvalósítói. A források közti válogatás az alapján mindvégig, egészen Caesarea Filippi-ig elrejti messiási történik, hogy mi illik a szerzõk koncepciójába. (332k öntudatát. Galileai szolgálata végén kijelenti titkát, o.) Emiatt az eddig természetesnek gondolt egységesítõ melyhez szenvedései során a szenvedõ messiás képzet elméleteket újra kell gondolni, és minden egyes szö- kapcsolódik. Végül Jézus Jeruzsálembe megy, hogy pró- vegrészt és hagyománydarabot egyenként kell megvizs- bára tegye öntudata hatását. Tanítványai vele tartanak, gálni, és a bennük rejlõ kapcsolódási pontokat megta- hogy tanúi legyenek annak, hogyan teljesíti be Jézus a lálni. végzetét. (203. o.) Ennek a vizsgálatnak a során SCHWEITZER és WREDE A liberális kutatás a hipotézisbõl messzemenõ követ- ugyanarra a felismerésre jutnak: felfedezik a Márk evan- keztetéseket vont le. A kifinomult irodalmi kritika során géliumban végighúzódó kettõs történetet (!), a történeti HOLTZMANN azzal a felvetéssel élt, hogy a szinoptikusok Jézus és a dogma történetét. A két elbeszélés egymásba és János Jézus-képét úgy lehetne igazán instruktív mó- fonódik, úgy, hogy a dogmatikai adja az elbeszélés kötõ- don összehasonlítani, hogy külön-külön rekonstruáljuk, anyagát és dinamikáját, sõt tematikus egységét is. (336. majd ütköztetjük õket. A kutatás ebbõl a források kriti- o.) Innen tovább elválnak az utak. Két lehetõség felé kátlan keverésére olvasott ki engedményt. Így az elkö- nyílt meg az út: vagy a radikális szkepszis, vagy a radi- vetkezendõ Jézus-életrajzok a négy evangélium kompi- kális eszkatológia felé. WREDE az elõbbi megoldás köve- lációi, általában a jánosi keretelbeszélés vázába próbál- tõje: a Márk evangélium dogmatikus kötõszövete nem ják a szinoptikus anyagot beilleszteni. Ezen felül az új történeti: a „Messiási-titok” dogmatikus koncepciója hú- érdeklõdés HOLTZMANN Jézus-képét pszichológiai moti- zódik végig az evangéliumon, melynek lényege, hogy vációkkal tölti fel: munkásságában legalább két korsza- Jézus csak halála és feltámadása után válik Messiásként kot különböztet meg, egy kezdeti sikerekkel teli, majd felismerhetõvé. Márk célja, hogy Jézus életébe vissza- egy kudarcokkal tarkított részt. Determinisztikus elemet csempéssze ezt a címet, mint ami rejtve ugyan, de jelen vél felfedezni akkor, amikor azt állítja: Jézus az elutasí- volt. A valóság azonban az, hogy Jézus sosem volt Mes- tás során odáig jut, hogy nem lát maga elõtt más utat, siás: ez a cím az õsegyház találmánya, és Jézus feltáma- mint a halált. Jézust s lehetõségek radikális beszûkülésé- dásának tapasztalatában születik meg. Jézus valójában nek kényszere viszi Jeruzsálembe. A liberális életrajzok tanítóként tevékenykedik, és Jeruzsálembe sem meghal- ezen felül a kutatás hagyományához ragaszkodva eluta- ni, pusztán tanítani megy. Halálának oka, hogy szembe- sítják az eszkatológiát: Jézus célja ugyanis „a megbánás kerül a hatóságokkal és a farizeusokkal, akik csapdát ál- belsõ birodalmának” létrehozása, és nem egy külsõ ren- lítanak neki. Jézus passzív marad elítélésekor, és ki is dé. Izrael hitébõl Jézus meggyõzõdése felé való átlépést végzik. WREDE megoldásában a testi és isteni Jézus radi- Simon Péter vallomása tanúsítja: a „test és vér” kijelen- kálisan kettészakad – Krisztus az õsegyház találmánya- tette hitbõl való kilépés, és a Lélek által kijelentett hit el- ként Jézus halála utánra számûzött történetietlen konst- nyerésének pillanata ez. A eszkatológia evangéliumok- rukciónak minõsül. (338k o.)

171 SCHWEITZER a kérdést másik oldalról közelíti meg: Jé- emberi-isteni együtt-létének paradoxonát különbözõ zus korának eszkatológiai lángolásában él, élete és taní- szinteken (szövegkritikai, ideológiai, pszichológiai, esz- tása ezt tükrözi: Isten a beavatottaknak megmutatja ter- tétikai és történeti szinten) még azok az életrajzok is új- veit, és országának titkát. Jézus Isten Országa követe, an- ratermelték, amelyek határozottan megtagadták egy ter- nak eljövetelét hirdeti meg. Jézus ennek a dogmának a mészetfeletti Jézus, vagy történeti Krisztus létezését. Az varázsában él (350. o.), azonban csalódik, amikor a Ki- így megmaradt paradoxon kiaknázására ugyan történt kí- rályság azonnali eljövetele hitében kiküldött tanítványai sérlet különbözõ filozófiai, pszichológiai és történeti el- visszatérnek, anélkül, hogy a várt eljött volna. A való- méletek segítségével, ezek alkalmazása már nem volt ké- sággal való keserû találkozás zárja munkásságának elsõ pes teológiailag termékeny feszültség létrehozására. Az korszakát. Ezután úgy határoz, hogy saját kezébe veszi a eszkatológia körüli vita, az Emberfia cím jelentése körü- dolgokat: elhatározza, hogy önkéntes áldozatával Istent li egyet nem értés, a Messiás szerep értelmezésének el- közbeavatkozásra kényszeríti. Felutazik Jeruzsálembe, lentmondásos megközelítése, Jézus halálának értelmezé- kiprovokálja elfogatását, és keresztre feszítik. Ott a ke- se körüli bonyodalom annak az állandóan egyoldalúság- reszten azonban csalódott kiáltással adja ki a lelkét; ösz- ba csúszó kísérletnek a tanúbizonyságai, melyben vagy a szetörik az álma, mivel Isten nem avatkozik közbe. Ez- természetfelettit nyelte el az anyagi, vagy pedig az anya- zel a csúcspontjára juttatja az eszkatológiát, és vele git szippantotta fel a természetfeletti. A kutatás kiábrán- együtt össze is roskasztja. Jézus egy dogma szerint élt, dító tanulsága szerint a 19. századi kritika heroikus küz- melyet a valóság összeroppantott. Nekünk az eszkatoló- delmének kérdésére, hogy vajon van-e a krisztológiai gia nélküli „spirituális” hit jut, melynek alapjait élete so- dogmát helyettesítõ igazibb, vagy ahhoz méltó elmélet, a rán õ maga teszi le. válasz egyértelmû nem. WREDE és SCHWEITZER ellentétes megoldást javasol- Kustár György nak: WREDE a dogmatikus anyagot megtagadja a szöveg- tõl, SCHWEITZER pedig Jézusnak tulajdonítja. A feszült- JEGYZETEK ség az elsõ esetben azáltal oldódik fel, hogy Jézus nem volt Messiás, csak az õsegyház hittapasztalatában vált 1 A dolgozat tanulságai a Schweitzer kritika alapján fogalmazódtak meg. Igazságai az õ állításainak igazságán múlnak, mivel érveit a azzá, SCHWEITZER esetében pedig azzal, hogy Jézus meg- schweitzeri mûbõl nyeri. Kizárólag annyit tesz hozzá, hogy azokat új próbált egy dogma szerint élni, de a valóság szétzúzta ezt szempont alapján vizsgálja. A használt angol nyelvû fordítás az elsõ az álmot. Mindkét megoldás radikális kiélezése a dogma német nyelvû kiadás alapján készült. Schweitzer, Albert: The és történelem kérdésének, az egyik radikális szétválasz- Historical Jesus Quest, Collier Books, Macmillan Publishing tásukat, a másik egybeforrasztásukat kísérli meg, de Company, New York, 1968. A hivatkozások oldalszámát az egysze- mindkettõ ugyanarra az eredményre jut: a kettõ közti vi- rûség kedvéért a szövegtörzsbe illesztve közöljük. 2 Ezt Schweitzer mellett Charles H. Talbert is megfogalmazza a szony kibékíthetetlen. A kutatás kérdése kiélezve a törté- Reimarus Fragmentumai elé írt bevezetõjében (Reimarus: Fragments, neti és történetfeletti paradoxonjának kötõanyagára vo- Ed. Chares H. Talbert, Fortress Press, Philadelphia, 1970), 5kk. natkozik: vajon Jézus maga tartotta egyben a kettõt, vagy 3 Gadamer, Hans Georg: Igazság és módszer, Osiris, Bp., 220k .o. – az õsegyház teremtette meg a kettõsséget? „Schleiermacher a „mûvészi gondolkodásban” kitüntetett mozzana- tokat lát, amelyekben annyi tetszés rejlik, hogy megnyilvánulásban törnek ki, de – bármennyi tetszést idéznek is elõ a „mûvészeti alkotás õsképeiben” – akkor is megmaradnak individuális gondolkodásnak, 9. Összegzés szabad, a lét által nem kötött kombinációknak. Épp ez különbözteti meg a költõi szövegeket a tudományos szövegektõl. Schleiermacher A 19. századi kutatás egy szeletének vizsgálata a jelen ezzel nyilván azt akarja mondani, hogy a költõi beszéd nincs alávet- ve a dologról való egyetértés mércéjének, mert amit mondanak ben- dolgozatban SCHWEITZER felismeréseit használva arra a ne, az nem választható el attól, ahogyan mondják. Például a trójai következtetésre jutott, hogy a történeti kutatásban mind- háború Homérosz mûvében van – aki a történeti tárgyi valóságra irá- végig jelen volt a szellemi és anyagi természet összekap- nyul, az már nem költõi beszédként olvassa Homéroszt.” csolódásának krisztológiai dilemmája, még ha a kor elõ- 4 Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: Vallásfilozófiai elõadások, Atlan- feltevéseinek megfelelõen elspiritualizált módon, a törté- tisz, 2000, 289. o. – „Ez az Istenben rejlõ emberség, mégpedig a leg- absztraktabb jellegû emberség, a legnagyobb fokú függõség, a végsõ nelembe vezetve, vagy attól elszakítva is. REIMARUS, gyengeség, a legnagyobb fokú törékenység – ez a természeti halál. STRAUSS, BAUER és a fejlõdés végén SCHWEITZER a törté- „Isten halott”, szól az egyik lutheránus ének, kifejezve azt a tudatot, nelembõl kiszakított Krisztus, míg BAHRDT, VENTURINI, hogy az emberi, véges, a törékeny, a gyenge, a negatív – isteni moz- a „liberális” Jézus-élete korszak szerzõi, és ennek vég- zanat, Istenben létezik; hogy a végesség, a negativitás, a másság nem Istenen kívüli, s mint másság nem akadályozza az Istennel való egy- pontjaként WREDE a történelembe vetített krisztológia séget. A másság, a negatív mint az isteni természet mozzanata tuda- képviselõi. Mindkét út ugyanabból a szükségbõl, a ha- tosul. Ebben rejlik a szellem legmagasabb rendû eszméje.” gyományos krisztológiai dogma elutasítása után talaját 5 Hegel, im., 294. o. – „Miután az abszolút kibékülés tudatáról van szó, vesztett Jézus-megértésnek az újragondolásából szárma- itt új emberi tudat, új vallás jelenik meg. Ez új világot, új valóságot, zott. A dogmatikus Isten-tant elvetõ radikális szkepticiz- új világállapotot jelent.” 6 Schweitzer éppen arra hívja fel a figyelmet, hogy Strauss igenis meg- musnak arra kellett választ találni, hogyan alakult ki az hagyja a lehetõségét egy Jézus-életrajz kimunkálásának, de úgy, hogy evangéliumok Krisztus-képe, és ebben az alakulásban maga csak elszórt utalásokból enged erre következtetni. Mihelyst a hogyan torzult el az eredeti Jézus-kép. De ezekben, csak- német kiadásban megpróbálja Jézus életét ábrázolni, elveszíti az elsõ úgy, mint a kevésbé radikális életrajzokban a megtalált „Jézus élete” dinamikáját és életszerûségét. (90-95. o., 195-199. o.) 7 Hegel, im., 288. o. Jézus minden ellenkezõ kísérlet ellenére mégis krisz- 8 Gyakorlatilag az egész Renan-fejezeten végighúzódik a francia szer- tologikus jellegû maradt. A kutatás schweitzeri áttekinté- zõ ízléstelen és szentimentális-érzelgõs stílusával szembeni gúnyos se arra mutat rá, hogy a természeti-természetfeletti, és kritika. (180-192.)

172 KITEKINTÉS

Az állam semlegességének „tévtanítása”

A fõcímben jelzettekkel ellentétben szeretném rögtön nem fonódhat össze egyetlen vallási szervezettel (egy- leszögezni, hogy az állam semlegességének elve lehet házzal) sem. Emellett – más tényezõkön túl – a semle- fontos elv. Itt és most nem ezt kérdõjelezem meg. Célom gesség (az én meglátásom szerint) – sokkal inkább egy- sokkal inkább az, hogy az ezen elv kapcsán megfogalma- fajta technikát jelent: annak technikáját, hogy a különbö- zódó – véleményem szerint – hibás következtetéseket, zõ világnézetû emberek miként és hogyan élhetnek ill. „szokásdiskurzusokat” szemügyre vegyem, illetve, együtt békében úgy, hogy közülük egyik se érezze magát hogy az állam és egyház viszonyának egy sajátos mo- másodrangú állampolgárnak saját hazájában: azaz, an- dellje mellett érveljek, lutheri és praktikus, a való élet vi- nak technikáját, hogy az állam minden polgárához szonyait szem elõtt tartó „józan” érvek alapján. ugyanúgy viszonyul, függetlenül vallási-világnézeti ho- A szekularizáció eredményeként az államot és a szol- vatartozásától. gáltató intézményeket „köti” a világnézeti semlegesség elve. Sokan azonban – errõl a médiában szinte nap mint nap lehet hallani – ezt az elvet félreértelmezik. Rövid Állam és egyház együttmûködõ modellje3 elemzésem elsõ felében jelzem, hogy mi az, amit ez az – teoretikus és praktikus érvek – elv biztosan nem jelent, és mi az, amit demokratikus viszonyok között – egy plurális világban – jelenthet. Fontos látnunk, hogy az állam semlegességének elve – ide értve e helyen az ezzel szoros összefüggésben lévõ Az elsõ „félreértés”: az állam semlegessége világné- állam és egyház elválasztásának az elvét is – nem lehet zeti semlegességet jelent. akadálya állam és egyház együttmunkálkodásának. Ál- Az elsõ „téveszme” annak elfogadása, hogy az állam, lam és egyház együttmunkálkodása mellett teoretikus és ill. az állami intézmények világnézeti semlegessége va- praktikus érvek egyaránt felsorakoztathatóak. lamifajta semleges világnézetet, ill. annak követését jelenti. Semleges világnézet amúgy sem létezik. Vagy ha Teoretikus érvek – a lutheri szempont létezne, akkor az államnak azzal szemben is semlegessé- Luther egyértelmûen beszél: az emberiség kormány- get kellene tanúsítania. A semleges világnézet – ez egy zásában két elv érvényesül. Az egyik az evangélium hir- másik téves felfogás – pedig végképp nem jelent valami- detése és tanítása, a másik a jog és a kényszer eszköze. féle vallásellenességet. Azaz – ahogy azt a régiek is vallották – Isten alapvetõen kétféle módon kormányozza a világot: az evangélium és A második „félreértés”: az állam semlegességének az a törvény, ill. a kényszer erejével. Bár a kettõ különbözik elve közömbösséget jelent. egymástól, mégis, mindkét uralmi dimenzió Isten „domí- Fontos látnunk, hogy a semlegesség nem jelenthet kö- niuma” alá tartozik. E lutheri felfogásban – amelyet Isten zömbösséget sem. Nem attól lesz egy állam „semleges”, kettõs uralmának, vagy kétféle birodalmának is nevez- hogy közömbös a vallás iránt, vagy, hogy nem foglalko- nek – Isten kétféle módon siet a bûnbe esett emberiség zik vallási jelenségekkel, vagy éppen a jogi szabályozás megsegítésére: az evangélium és a jog, ill. a kényszer szükségszerûségével, az állami egyházjog megalkotásá- eszközei által. val. AB határozatok sora – és a józan ész maga – bizo- A fentebb röviden bemutatott felfogásban szereplõ két nyítja, hogy az állam semlegességének az elve nem je- eszköz – ha nem is teljes egészében –, de mégiscsak vo- lenthet közömbös állami szerepfelfogást. natkoztatható az egyházra és az államra.4 Mindkettõre szükség van az emberek kormányzása érdekében: az evan- A harmadik „téveszme”: a semleges állam értéksem- gélium embert megváltoztatni képes erejére, mely „belsõ- leges. leg hat”, és a jog erejére is, amely „külsõleg hat”, és képes A semleges állam nem jelent értéksemlegességet vagy az önkéntes jogkövetés, vagy pedig a kényszer ereje sem! Az állam nem „légüres térben” létezik: van törté- által a kívánt és elvárható magatartást biztosítani. nelme, múltja, ebbõl következõen az adott államnak ill. Egyik sem mellõzhetõ, a sikeres kormányzás érdeké- társadalmának van valamiféle értékorientáltsága is. Sõt, ben mindkettõre szükség van – méghozzá mindegyikre a az egyes államok „anyajogának” tekinthetõ alkotmá- saját maga területén, az emberek érdekében.5 A kettõ nyai is megfogalmaznak bizonyos értékeket, azaz, az egymással nem összekeverhetõ, de mindkettõ munkájára állam bizonyos értékek iránt is elkötelezõdhet! Éppen és küldetésére szükség van. Ráadásul az élet egy sor te- ez az, ami miatt – más egyéb tényezõk mellett – állam rületén lehetséges és szükséges e két „kormányzási mód” és egyház(ak) partneri együttmunkálkodása kívánatos közös együttmunkálkodása. lehet. Az együttmûködés szükségszerûsége – praktikus érvek Ezek után azonban jogosan merül fel a kérdés, hogy Bár az egyház elsõdleges feladata6 az evangélium hir- mit jelent az állam semlegességének az elve? Mit jelent detése, Krisztus kegyelmének a tanítása, mégis, egy sor az állam semlegessége? Leginkább azt, hogy az állam olyan területe van és lehet az életnek, amelyek részben

173 teológiai, részben pedig praktikus érvek alapján az SCHANDA, Balázs: Vallásszabadság és egyenlõ bánásmód a magyar együttmunkálkodás mellett szólnak. A legkülönfélébb jogrendszerben. Kézirat. Budapest. 2005. SCHWEITZER, Gábor: Az állam és az egyház elválasztásának ma- területeket lehetne e helyen felsorolni, ill. elemezni, gyarországi szabályozása és gyakorlata. In: KÖBEL, Szilvia (sz- kezdve az oktatástól az egészségügyön át a szociális erk.): A vallási diszkrimináció ellen – az esélyegyenlõség megte- együttmunkálkodáson keresztül a vallás identitásmegõr- remtéséért. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. Budapest. zõ és erõsítõ funkciójáig. Én itt és most – terjedelmi kor- 2010. 105-112 oldalak. látok miatt – csak egyetlen egyre kívánok fókuszálni, méghozzá egy olyan területre, amely mellett teológiai és JEGYZETEK praktikus érvekkel egyaránt jól lehet érvelni. Ez a terület 1 A címben – a szakirodalomhoz hasonlóan – egyház szerepel. Termé- a környezettudatosság erõsítésének az ügye. szetesen itt nem egy egyházról van szó, hanem egyházakról! Ugyan- akkor fontos azt is megemlíteni, hogy szerencsétlen dolog egy ki- Be Eco! mondottan keresztyén, teológiai kifejezést használnia a jogalkotónak Ki ne tartaná fontosnak a környezetvédelmet, vagy (amely értelemben csak egy egyház létezik, a Krisztusban hívõk kö- éppen a környezeti nevelést. Hívõk és nem hívõk egy- zössége). Ezt mind a keresztyén, mind pedig a nem keresztyén vallá- sok követõi sérelmezik. Talán célszerûbb lett volna, illetve lenne egy aránt szenvednek a környezet tönkretétele miatt. Elsõ semlegesebb kifejezést használni helyette, pl. vallási csoportok, vagy hallásra talán furcsán hangozhat, de ez egy olyan terület, felekezetek. Itt és most – az elõbbieken túl – a magyar helyzetet is- ahol az egyháznak is lehet – sõt kell, hogy legyen – mon- merve elsõsorban a keresztény/keresztyén felekezeteket szem elõtt danivalója, akár az emberek, akár a politika felé.7 Milyen tartva írok, hangsúlyozva azonban, hogy a partneri viszony, az együttgondolkodás és együttmunkálkodás a nem keresztény/keresz- alapon? A teremtett világ megóvásának a teológiai alap- tyén „egyházakkal” is kívánatos, ill. megkerülhetetlen. ján. A teremtett világ megóvása ebben az összefüggés- 2 A címben szereplõ kifejezés az együttmûködést hangsúlyozza. A fen- ben teológiai kötelezettség, a hívõ ember kötelezettsége! ti kifejezést használó tipológiák – négy fõbb modellt különböztethe- Nem véletlen, hogy számos gyülekezet – különösen tünk meg állam és egyház viszonyában: államegyház, radikális elvá- Angliában, de itthon is – nagy hangsúlyt helyez erre a te- lasztás, kapcsolódó modell és az együttmûködõ elválasztás modellje – „együttmûködõ” modelljei természetesen – különösen tartalmi rületre. szempontból – jóval összetettebbek a kifejezésnek az általam itt és most csak az együttmûködést, a „partneri viszonyt” hangsúlyozó Zárszó használatánál. 3 Ezen a helyen – miként azt már korábban is jeleztem – nem a megszokott tipológia alapján használom a kifejezést, csupán állam és A „semlegesség elve” – és az elválasztás – az állam egyház együttmunkálkodásának a fontosságára utalok a jelzõvel. részérõl „világnézeti semlegességet” követel.8 Ez azon- Csak, mint kitekintés jelzem, hogy a magyar modell – véleményem ban nem jelent/jelenthet közömbösséget, hisz az életnek szerint – talán a német modellhez állhatna a legközelebb, bár nálunk számos területe van, ahol az állam másokkal együtt – az az Alkotmány határozottan kimondja az elválasztást Németország „alapszövegével” ellentétben, illetve az egyházügyi szabályrendsze- egyházi közösségeket is ideértve – jobban és hatéko- rünk messze más. Komoly „rokonság” figyelhetõ meg azonban az nyabban mûködhet az állampolgárok, hívõk és nem hí- együttmûködõ elválasztás modelljével is több téren (pl. az oktatás te- võk javára egyaránt. rén). Birkás Antal 4 A protestáns felfogás szerint – némileg leegyszerûsítve – az egyház az, ahol az evangélium tisztán hirdettetik és a szentségeket kiszolgál- ják, az államnak pedig az egyik legfõbb sajátja az erõszak monopóli- IRODALOM: uma (a „kard hatalma” és a jogrend). 5 A fenti értelemben van szükség egyház és állam „elválasztására”, BIRKÁS, Antal: Állam – egyház – rendszerváltás. In: Politika.hu – A megkülönböztetésére. fiatal politológusok lapja. 2009/2-4. Budapest. 2010. 75-80 oldalak. 6 Jelen tanulmányomban itt és most elsõsorban az egyházak oldaláról PACZOLAY, Péter: A semleges állam és kritikája. In.: Az állam és közelítek a kérdéshez. egyház elválasztása, FORRAI, Tamás. Faludi Ferenc Akadémia – 7 Az egyháznak lehet mondanivalója a politika számára. Ebben az ér- Távlatok, Budapest, 1995. telemben – miként azt a fenti példa is mutatja – az egyház „politizál- SCHANDA, Balázs: Az állam és az egyház elválasztásának gyakorla- hat”. ta a mai magyar jogban. 8 Ami azonban nem ideológiai semlegességet jelent – hiszen ha létez- In.: Az állam és egyház elválasztása, FORRAI, Tamás. Faludi Ferenc ne ilyen, akkor attól is el kellene határolódnia az államnak – hanem Akadémia – Távlatok, Budapest, 1995. sokkal inkább egyfajta technikát, méghozzá annak technikáját, hogy SCHANDA, Balázs: Magyar állami egyházjog. Szent István Társulat. az állam minden polgárához egyformán viszonyul, függetlenül attól, Budapest. 2000. hogy annak mi a vallása.

Egy õsi nép mai sanyarú sorsa

I. és nem a lépten-nyomon meglévõ mecsetek egyikébe botlottam, rendkívül megörültem. Bent pedig még kelle- Egyszer Bagdadban, az akkor mintegy ötmillió lakost mesebb, mondhatnám megható élményben volt részem: számláló nagy mohamedán városban, bementem vasár- éppen ünnepi istentisztelet volt, amit a keresztyének va- nap este egy éppen nyitva tartott keresztyén templomba. sárnap a mohamedán világban rendszerint csak este tart- Akkor már néhány hónapja itt éltem, s igen vegyes be- hatnak meg, mert ott az ünnepnap a péntek, így a vasár- nyomásaim voltak a mekkai próféta követõirõl. Már a nap munkanapnak számít. A kellemes és megható meg- puszta ténynek is, hogy keresztyén templomot találtam, lepetés az volt, hogy itt a templomban az emberek egé-

174 szen másak voltak, mint azok, akik az utcát megtöltötték. Több egyháztörténész gondolja úgy, hogy ebben a Nem tudom miért, de akkor nékem úgy tûnt, mintha az Rómától távoli régióban, a keresztyénség kezdetben sok- istentisztelet mindegyik látogatója arcára rá lett volna ír- kal szabadabban terjedhetett, mint a Földközi tenger tér- va, hogy õ Krisztus követõje! Talán még sosem voltam ségében, mert ide már nem jutottak el az üldözések. Ró- olyan boldog amiatt, hogy én is keresztyén vagyok. ma keze messze volt. A keresztyénség terjedéséhez szük- A liturgia szövegét és az emberek sugdolódzó beszé- séges légkör még Parthia bukása (226) után, a Szászáni- dét egyáltalán nem értettem, mert egy nagyon különös, da Birodalom elsõ éveiben is megvolt. Kezdetben egy- számomra érthetetlen nyelvet beszéltek. Késõbb, amikor házjogilag az egész Kelet az Antiochiai Patriarchátus már kijöttünk a templomból, arabul szóba elegyedtem fennhatósága alá tartozott, mégpedig földrajzi fekvése, velük, s megtudtam, hogy õk az õsi arám nyelv egyik új, és rítusa miatt is. az asszírnak nevezett nyelvjárását beszélõ nesztoriánus A keleti egyház megszervezése Mar Papa nevéhez fû- keresztyének. Tehát annak a nyelvnek keleti és újkori di- zõdik, aki a Kr.u. 3. és 4. század fordulóján a szétszórt alektusát beszélik, amit Krisztus Urunk is beszélt. Na- gyülekezeteket és misszionárius állomásokat megpróbál- gyon kedvesek voltak, készségesen, szeretettel beszél- ta szervezett egyháztestté alakítani. Ebben nagyon fontos gettek, s engem, a jövevényt elõzékeny vendégszeretet- szerepet játszott Agai, Kteszifom és Szeleukia püspöke tel fogadtak. Bevallom, addig igen keveset tudtam róluk. is, aki alá tulajdonképpen Mezopotámia és Perzsia ke- Jószerivel csak annyit, hogy tudtam, valamikor a negye- resztyénjei tartoztak.3 dik században volt egy Nesztor, aki tagadta, hogy Mária, Tudni kell még azt is, hogy ebbe a térségbe nemcsak Krisztus Urunk anyja istenszülõ lett volna, mert szerinte maga a keresztyénség jutott el igen korán, hanem a ke- Mária csak embert szülhetett. Múlóan talán még arra is resztyén mûveltség is. Edesszában és Niszibiszben (hív- emlékeztem, hogy ezért Nesztort, aki talán Konstantiná- ták Niszbenának is, arab nevén Rahhá, vagy Niszíbín) poly patriarchája volt, valamelyik zsinat elítélte és szám- már a 4.-5. századtól kezdve színvonalas keresztyén teo- ûzte. Még arra is emlékeztem, hogy Nesztor tanának kö- lógiákat találunk, amin nem is nagyon kell csodálkozni, vetõi valahol Palesztinától keletre leltek menedéket, ott hiszen ezek a híres antiochiai teológia amolyan testvér- telepedtek le és talán még mindig élnek. intézményei voltak. A perzsa uralkodók u.i. nagyon jól Rövid idõ alatt azonban, mindjárt ott a helyszínen sok ismerhették azt a mondást, mely szerint „ellenségem el- mindent megtudtam róluk. Hamarjában rengeteg érde- lensége a barátom”, mert a Bizánci Birodalomból el- kes, és – sajnos – hátborzongatóan rettenetes dolgot ûzött keresztyén tudósokat rendre befogadták, sõt, szá- mondtak el magukról. Szinte áradtak belõlük a ször- mukra még iskolákat is biztosítottak, hogy azok mûköd- nyûbbnél szörnyûbb történetek. Annyira fantasztikusak- ni tudjanak. Bizonyára azt gondolták, hogy Bizáncnak nak, valószínûtleneknek tûntek, hogy elsõ hallásra el így tudnak leginkább ártani és bosszúságot szerezni. sem akartam hinni. Addig úgy tartottam, hogy én sem Sajnos, a rivalizálás mellett az itteni keresztyének az vagyok valami szerencsés és üldözéstõl mentes nép fia, üldözéseket is elég korán megismerték: II. Sáhpukr (309- nékem és nékünk is már volt részünk szenvedésben, nyo- 379) uralkodása alatt 340 és 379 között a keresztyének- morúságban, üldöztetésben, megaláztatásban. Ráadásul, nek kegyetlenül üldöztettek, aminek következtében szá- a legjobban magam elõtt azt szégyelltem, hogy róluk jó- muk erõsen megcsappant. Még a pogromokat túlélõk is szerivel semmit sem tudok. Ez volt az indítéka annak, tömegesen hagyták el otthonaikat, útjukat kelet felé vet- hogy közelebbrõl megismerkedjem velük, történelmük- ték, hogy ott keressenek maguknak nyugalmasabb hazát kel, sorsukkal. Megtudjam, kik is azok az asszír nesz- – hiszen ott még addig keresztyénüldözés nem volt. A toriánusok? keresztyének üldözése itt csak az 5. század elejére hagyott alább, s ekkor nyílott alkalom arra, hogy hivatalo- II. san is megszervezzék az egyházat. Antiochia fennhatósága alól elsõként a nesztoriánusok Irodalmi kutatásaim és szóbeli érdeklõdéseim nyo- szakadtak ki, akik magukat Kelet Apostoli Egyházának mán fokozatosan oldódott a rejtély, sok minden kiderült. nevezték. Ez az a keresztyén egyház csak két ökumenikus Az arám nyelvet beszélõ nesztoriánusok a legõsibb ke- zsinatot ismer el; mivel. Nesztor tanait a III. ökumenikus resztyének soraiba tartoznak. Ismert tény, hogy a ke- zsinat (431, Efézus) ítélte el és magát Nesztort kizárta az resztyénség Jeruzsálembõl a legrégibb idõktõl fogva ke- egyházból és számûzte. Emiatt a nesztoriánusok megsza- leti irányban is terjedt, hiszen az ApCsel 2,9-ben arról kították együttmûködésüket az összes többi egyházzal. olvasunk, hogy Péter beszédét az elsõ pünkösd alkalmá- Maga Nesztor 380 körül született a Szászánida Perzsa val hallották pártusok, médek, elámiták, és azok, akik Birodalom területén, majd Antiochiában, a kor egyik Mezopotámiában laknak, és az örömüzenetet minden bi- legkiválóbb keresztyén iskolájában tanult. Ott abban az zonnyal el is vitték magukkal otthonaikba. A hagyo- idõben a teológiai gondolkodókat középpontjában legin- mány szerint, amit Órigenész és Euszebiosz egyház- kább Krisztus istenségének a megítélése állt. Fõleg – atyák le is írtak, a keresztyénséget ebben a térségben Ta- mégpedig az arianizmus friss voltára való tekintettel – az más apostol terjesztette1. A kiküldött hetven apostol kö- Atyával egylényû voltának a megvédése és annak igazo- zül pedig minden valószínûséggel Addai és Mar ebben a lása. A laodiceai Apollinarisz pl. platonista módon ma- régióban hirdette az evangéliumot2. Már a 2. és a 3. szá- gyarázta a kérdést azt állítván, hogy az Ige (núsz = zadi forrásokból értesülünk arról, hogy az Antiochiától logosz) Krisztusban a szellemi értelem helyét foglalja el, keletre elterülõ térségben is vannak keresztyén gyüleke- és megtartja a másik két teremtett képességet, az értelmet zetek – bár akkor itt még semmilyen egyházi szervezet (pszüché logiké) és a testi élet princípiumát (pszüché nem mûködött. szarkiké). Ezek Jézusban a Máriától kapott testtel együtt

175 a testté lett Isten-ember, a Megváltó személyének az Patriarchátustól való teljes elszakadás volt. Ez meg is összetevõi4. Az ilyen és az ehhez hasonló elméletek történt, mégpedig a Markabtába 424-ben összehívott zsi- megosztották Jézus személyét, s nem tudott megszületni naton, amelyen az összesereglett püspökök kihirdették hosszú idõn át az egységesítõ elmélet. Nesztor is ebben az Antiochiától való elszakadást és a teljes önállóságot. akart segédkezni. Ekkor alakult meg az önálló Perzsa Egyház5. Szerinte Mária semmiképpen sem nevezhetõ Istenszü- A külön perzsa egyház megalakulása az akkori gon- lõnek (teotokosznak), hanem csak az ember-Krisztus ter- dolkodás szerint teljesen indokolt volt, hiszen a keresz- mészetes anyjának, vagyis antropotokosznak! Különben tyének a perzsa Szászánida Birodalomban, tehát egy más a Megváltó nem születhetett volna emberré. Ezért logi- országban éltek, mint ahová Antiochia tartozott. A ke- kátlan és elfogadhatatlan, hogy Mária istenszülõ lett vol- resztyén egyházak pedig akkor, mint ahogyan most is, na. Krisztus ugyan egy, de isteni természete külön sze- országhatárokon belül szervezõdtek egyháztestekké6. mély is, mert – legalább is a bölcsészet szerint – ahány Késõbb, több mint fél évszázad eltelte után pedig 486- természet, annyi személyiség is! Nesztor szerint a ban a perzsa egyház feje felvette „az egész Kelet katho- Logosz, vagyis Isten teremtetlen Igéjének jóindulata sze- likosza és patriarchája” címet, s magát keleti szokás rint (kat`eudokian) erkölcsi egységre vonta (henozisz szerint „nemes egyszerûséggel” csak katholikosznak, ál- szchétiké) az emberi természetet. Ennek az egységre vo- talános püspöknek nevezte. Ezt a méltóságát természete- násnak az eredménye a megtestesült Isten, Jézus Krisz- sen a perzsa uralkodók is elismerték. Az egyház magát tus, a Megváltó. Hogy Isten az embert megválthassa, Kelet Apostoli Egyházának nevezi. összekapcsolta azokat, amik lényegüknél fogva egymás- Nesztor híveinek ideköltözte után – az említett 486- tól különböznek. Mindez Isten jóindulatának (eudokia) ban megrendezett zsinaton – ez a keleti egyház teljes egé- az eredménye az ember felé, hogy azt megválthassa. szében elfogadta Nesztor tanítását. Ahogyan azt már em- Nesztor, amikor ez elméletét megalkotta, már Kons- lítettük, ez az egyház csak az elsõ két ökumenikus zsinat tantinápoly érseke volt, amely tisztségbe õt II. Teodosius tanítását ismeri el. Az egyház dogmatikai rendszere elég császár helyezte – mégpedig rendkívüli szónoki tehetsége laza. Nesztor tanítása mellett még fõleg Mopszvesztai miatt. Nesztor teológiai eszmefuttatását I. Celestin pápá- Tódor tanait veszik figyelembe. Ezen felül, a nesztoriánu- nak is elküldte Rómába, talán éppen azért, hogy elisme- sok tagadják az eredendõ bûnrõl szóló tanítást, mert sze- rést vívjon ki magának. A pápa azonban az elméletet rintük egyrészt minden bûnért személyes felelõsséget kell helytelennek találta, s meggyõzõdésének helyességét ki- vállalnia minden embernek, másrészt pedig az elsõ em- kérendõ, elküldte azt az akkor nagy tekintélynek örvendõ berpár bûnesete nem érintette magát az emberi természe- Kirillosznak Alexandriába. Abban az idõben Alexandria tet. Meg kell még említeni, hogy a nesztoriánus egyház- és Antiochia között nagy rivalizálás, sõt, ellenségeskedés ban Mária különös tiszteletnek örvend – mégpedig annak folyt, így nem csoda, hogy Kirillosz Nesztor tanítását 12 ellenére, hogy nem theotokosznak, istenszülõnek, hanem pontban megcáfolta. Erre Nesztor a császár közbenjárásá- csak chrisztotoksznak, krisztusszülõnek tartják. val összehívatta Efézusba (431) a III. ökumenikus zsina- A nesztoriánus egyház hét szentséget ismer, bár ezek tot. Ez a zsinat viszont – nem kis meglepetésre – Kirillosz közül egyöntetûen mindenütt csak a keresztséget, az eu- cáfolatát fogadta el, aminek következtében Nesztort meg- charisztiát (úrvacsorát) és a papszentelést ismerik el fosztották konstantinápolyi érseki székétõl és számûzték. mindenhol. Ezekhez járul az egyik verzió szerint a bûn- A zsinat verdiktumához azonban hozzá kell tenni, bocsánat, a kovásszentelés (az úrvacsorai kenyérbe), a hogy annak végkicsengése egy fatális tévedés eredmé- keresztszentelés, és az olajszentelés. A másik verzió sze- nye volt! Ugyanis, amikor Alexandria tudós teológusai a rint pedig a szerzetesszentelés, az oltárszentelés, a házas- phüzis, vagy a prozópon kifejezést használták, alatta sze- ságkötés és a temetés. mélyt (personát) értettek. Ugyanazon terminus alatt Az istentisztelet nyelve az óarámi, vagy keleti szír. azonban az antiochiaiak – mint ami Nesztor is volt – lé- Régebben több liturgiai formulát (anafórát) is használ- nyeget, substantiát értettek. Ez vezetett ahhoz, hogy tak, mára azonban már csak hármat, mégpedig Addai és Nesztor és hívei kiélezték Mária emberszülõségét, mi- Mári apostolok, valamint Mopszvesztai Tódor és Nesz- közben tagadták istenszülõi mivoltát. tor anafóráját. Az istentisztelet alkalmával csak hangszer Nesztor az ítélet után elõbb a mai Jordánia területén kísérete nélküli vokális éneket hallunk. Szakrális építmé- található Petrába, majd késõbb az egyiptomi Oazisz-ba nyeik feltûnésmentesek. Az oltárt a templom hajójától megy, ahol a chalcedoni zsinat évében, 451-ben meghalt. fal választja el, amit egy függöny szimbolizál, amely az Hívei, mint késõbb megannyi másként gondolkodó ke- istentisztelet alatt szét van húzva. Valamikor a nesz- resztyén, a Perzsa Birodalomban találnak menedéket – a toriánusoknál is dívott a képek használata, manapság már említett okból – noha a birodalom vallása a maz- azonban már templomaikban képek nincsenek, egyetlen daizmus volt. dísz a kereszt. A nesztoriánusokat már keleten egy a Bizánc fennha- A mezopotámiai egyház, tehát a Kelet patriarchája és tóságától független egyház várta. Hiszen Mar Papa katholikosza alatt mûködõ egyháztest az ókorban és a szervezésében megalakult Szeleukia-Kteszifon szék- középkorban hatalmas missziót fejtett ki Kelet felé. Még hellyel – kezdetben még Antiochia fõhatósága alatt – a az után is, hogy 637-ben Isojah (=Jézus ajándéka) katho- mezopotámiai egyház. Ez 410-ben, az úgynevezett „40 likosz (628-644) alatt az egyházat hatalmas csapás, a püspök zsinatán” történt meg, amikor elfogadták a niceai mohamedánok inváziója érte. Az addig nagy elismerés- és a konstantinápolyi hitvallást, s a város püspökét érse- nek örvendõ egyház egy csapásra megtûrt egyházzá, má- ki rangra emelték. Már maga ez a tény is sejtetni enged- sodrendû vallássá lett. A gyõztes sereg feldúlta templo- te, hogy a Szeleukiai Érsekség távlati célja az Antiochiai maikat, kolostoraikat, apácáikat háremekbe hurcolták. A

176 helyzet csak akkor normalizálódik, amikor a sereg to- A néhai Ninive (a mostani Moszul) máig örök szim- vább vonul és más országokat célzott meg. Néhány évti- bóluma maradt az asszír nesztoriánusoknak. Sosem fe- zed leforgása alatt azonban a keleti egyház újfent, a mo- lejtem el, amikor egyik, magát asszírnak valló nesz- hamedán világban is megbecsült tényezõ lesz: az toriánus ismerõsömet vittem kocsival Bagdadból Omajjáda Kalifátus idején és az Abbaszida Kalifátus Moszulba. A városhoz este elõtt érkeztünk, s amikor az kezdetén a mohamedán társadalom mûveltségének fel- utolsó magaslat lejtõjérõl ereszkedtünk a város felé, lendítésében jelentõs szerepet játszanak a nesztoriánus mintha kicserélték volna, különös boldogsággal nézte az papok és értelmiségiek. Õk azok, akik jól tudnak görögül eléje táruló látványt. Majd amikor a városban átmentünk és arabul is (bár anyanyelvük az arámi szír), s akik a gö- a Tigris-folyó egyik hídján, mellettünk jobbra a Jónás- rög bölcselet mûveit ültetik át arabra. A fordítók talán ki- domb volt, majd késõbb az õsi Ninive falai következtek, vétel nélkül mind nesztoriánusok7. Ezek mûködése ké- akkor ismerõsöm csillogó szemekkel mondta: „wászal- sõbb azért is bizonyult olyannyira áldásosnak, mert több ná!” = megérkeztünk! Õ nem úti célunk elérésére gon- görög munka csak arab fordításaiknak köszönhetõen ma- dolt, nem is odavalósi volt (talán már a szülei is Bagdad- radt meg az utókor számára, érte meg a középkor végét, ban születtek) – de õ mégis haza érkezett! Ninive volt bi- amikor azokat újra fordították, de ekkor már latinra ülte- rodalmuk egyik fõvárosa, dicsõ történelmük fényes kor- tik át a 14.-15. században a tudásszomjjal Andalúziába szaka. Õ Ninivében van otthon. Amikor ott van, számá- érkezõ kegyes szerzetesek8. ra megszûnik a jelen, csak a múlt emlékei között él. Az iszlám elsõ századaiban a keresztyén egyház hely- Szörnyû sorsa volt a keresztyéneknek a mohamedá- zete konszolidálódik, még missziós tevékenységét is nok alatt. Hiába hirdette és hirdeti az iszlám nagy fenn- folytatni tudja. Igaz, nem a mohamedánok között – hisz szóval azt, hogy a keresztyénséget megtûri, tolerálja – az a keresztyén hitre térõt fejvesztéssel fenyegette volna mint ahogyan a más szent könyvekkel rendelkezõ vallá- – hanem a kalifátus félreesõ tartományaiban, a Kaukázus sokat is. Az iszlám máig is agresszív vallás, amely ma- hegyei között, Közép-Ázsiában, Transoxániában téríte- gát egyedüli igaz hitnek tartja, így eleve minden más val- nek keresztyén hitre türk törzseket. Még a kínai misszió lást ellenségének tekint. Igaz, hogy Jézus is prófétaként is folyik, bár ott az éppen elõretörõ buddhizmus jelent említteti a Korán, ám a próféták pecsétje mégiscsak Mo- komoly konkurenciát a nesztoriánus misszionáriusok- hamed. Ezért a többi, lett légyen az tolerált vallás is, nak. A szeleukiai patriarchátusnak a 13. század elején mind a tévelygõk hite. A keresztyének a mohamedánok még 25 metropolitája és több száz püspöke volt9. alatt állandó, újra és újra megismétlõdõ zaklatásoknak A nagy mohamedán tengerben azonban a keresztyé- voltak kitéve. Minden enyhülést újra meg újra megszorí- nek száma – hol lassabban, hol gyorsabban – de mind e tások követtek, s minden üldöztetés a keresztyén közös- mai napig állandóan fogy. A keleti keresztyén ember egy ség sorvadását, vagy egy-egy térségbõl való kiszorítását szûnni nem akaró, hosszú temetés részese és szenvedõ jelentette. Sok-sok megaláztatásban volt része a keresz- alanya. Naponta saját bõrén tapasztalhatja a Jeremiási tyén egyházak vezetõinek: pl. Jób antiochiai patriarchát Igét, „az Úr kegyelmessége, hogy még mindig élünk”. (813-tól) Mu´,taszim kalifa arra kényszerítette, hogy Népe nemzedékrõl nemzedékre mindig kiszorul egy-egy részt vegyen a Bizánc elleni hadjáratokban, és hogy gö- új területrõl. A termõföld, az élettér, a kereskedelmi- és rög nyelven élõszóval hívja fel a bizánci katonákat arra, kultúrközpontok fokozatosan a mohamedánok kezére hogy ne harcoljanak a mohamedánok ellen. kerülnek. Onnan a keresztyének vagy teljesen kiszorul- Nagyon sokat ártottak a keresztyéneknek a keresztes nak, vagy jelentéktelen kisebbséget képeznek. A keresz- hadjáratok is. Azok végül is – még ha lett is Jeruzsále- tyén közösség a muszlim világban mindjobban az elha- mi Királyság, amely egy ideig létezett – sikertelenül vég- gyatott peremterületekre, elhagyatott, nehezen megköze- zõdtek, s a mohamedánok haragját még inkább a keresz- líthetõ, silány hegyi területekre szorul vissza10. tyének ellen fordították. Késõbb minden csapást, vagy Ez a rendkívül gazdag Mezopotámiában az északkele- sikertelenséget a keresztyének nyakába varrtak, még a ti, többnyire kopár hegyvidéket jelenti. Oda, ahová az mongol betörést is, amikor 1258-ban elpusztították Bag- életadó Tigris és Eufrátesz vize nem jut el. Itt csak a Tig- dadot a keresztyének bûnének tulajdonítottak, mondván, ris mellékfolyói zúdulnak le nagy sebességgel a magas õk hívták be a mongolokat, hiszen nekik vannak Közép- hegyekbõl, s vizük csak nagyritkán használható fel öntö- Ázsiában püspökségeik! Minden különleges esemény, zésre, mert arra csak kivételes esetekben van alkalmas vagy csapás ok volt a keresztyének üldözésére. sík terep. Itt nedvet a szomjas föld csak esõbõl kaphat, A mohamedán hatalom, hogy a keresztyéneket kollek- abból pedig igencsak kevés van – májustól szeptemberig tíve uralja, létrehozta az úgynevezett millet intézményét. úgymond semmi. A néhai Híra, Szeleukija-Kteszifon (a Maga a szó népet, nemzetet, vagy vallási közösséget je- mostani Bagdad közelében), Kirkúk, Tikrít, Erbil (az lent. A mohamedán kalifátusban elsõként az asszír nesz- egykori Arbela), meg fõleg Ninive (a mostani Moszul) toriánus millet alakult meg, mégpedig a mongolok, Ti- neve régi szép emlékeket kavar fel a mai keleti keresz- mur Lenk csapatainak a távozása után 1296 és 1318 kö- tyén ember történelmi tudatában; fájó sebeket, soha be zött. A millet vezetõje, feje a nesztoriánusok patriarchá- nem gyógyuló hegeket szakaszt fel, s ilyenkor ajkát min- ja lett. Ez azt jelentette, hogy a közösséget kifelé mindig dig keserû, fájdalmas sóhaj hagyja el, miközben azt a patriarcha képviselte, s egyben az egész közösségért is mondja: „Igen, egykor ez is a miénk volt!”. Mégis, ami- õ volt a felelõs a hatalom felé. Ez az intézkedés az egykor emlékezik, amikor gondolatban már a dicsõ múlt me- házat etnikai csoporttá degradálta. Sõt, a megmaradás zején jár, a máskor oly gondterhelt, az öröm hiányát nél- egyetlen eszköze és módja a nemzeti alapokra való épít- külözõ, fájdalmas arca felvidul, mintha nem is õ lenne, kezés volt. Végül ez lett az egyik oka az asszír nesz- elfeledi a jelent, lelkesedve beszél a múltról. toriánusok végsõ romlásának.

177 A mongol betörés idején még 30 provinciája volt a ke- Hegyeknek elnevezett térséget. Sokszor az asszírok – leti egyháznak. A mongolok távozása után, a keleti ke- esetleg más, ma már ismeretlen népek – rovására. resztyénség horizontján megjelennek a törökök, és a A nesztoriánusok újabb katasztrófája a 19. század vé- kurdok. Ez utóbbiak késõbb majd hathatósan hozzájárul- gén, és a 20. század elején kezdõdött. Mezopotámia tér- nak a keleti egyház sorvasztásához. Már közvetlen a ségébe, az akkor Isztanbul fennhatósága alá tartozó mongolok távozása után is, tehát az említett 1296 és moszuli, bagdadi és baszrai vilájet térségébe megjelen- 1308 között, rettenetes üldöztetéseken ment keresztül a tek az angolok – jobban mondva, azok misszionáriusai, keleti keresztyének asszír és káldeus nesztoriánus közös- mégpedig térítõi – de azért illik tudni, hogy kolonizátori sége. Az utolsó fõpap neve Ebed Jesu volt, s 1308-ig élt. minõségben is. Támaszul itt a keresztyéneket használták, Utána 1553-ig egyetlen patriarcha nevét sem ismerjük. akiket látszólag segítettek, de a fõ céljuk a saját terveik A külsõ veszélyek mellett a keleti egyház létét a bel- megvalósítása volt. Ezért azután nagyon sokat ártottak is viszályok is veszélyeztették. Érdekes – bár ez más kö- a nesztoriánusoknak. Igaz, alapítottak itt iskolákat, misz- zösségek életében is ugyanígy megtapasztalható – hogy szionárius-központokat is, de ezzel rögvest kivívták a a belsõ viszályok egyenes arányban növekednek a kö- mohamedánok ellenszenvét, akik a port nem az angolo- zösség gyöngülésével. A belviszályok többféle irányúak kon, hanem az asszírokon verték el. Ellenük éppen a kur- voltak, de legélesebb harc a patriarcha tisztségéért folyt. dokat használták fel azzal, hogy felbújtatták az asszírok Akkor pedig, amikor az egyház a nemzeti közösséggel ellen. A kurdok ezt készségesen vállalták, hiszen szá- lett a millet következtében egyenlõ, e korszakban a pat- mukra ez a kaland nem kisebb reménnyel, mint a föld, a riarcha tisztsége is családi örökséggé degradálódott, terület, az élettér megszerzésének reményével kecsegte- mégpedig a Simeon család örökségévé. tett. Hogy a katasztrófa teljes legyen, az angolok ráadá- Ez is a további osztódás, gyöngülés okozója lett: mi- sul az asszírokat 1916-ban még arra is rávették, hogy vel az arám nyelvet beszélõ mezopotámiai nesztoriánu- nyilvános felkelést hirdessenek meg az oszmán hatalom sok két etnikumhoz tartoztak, úgymint a magukat asszí- ellen, mert számukra semmi sem volt elég drága! roknak és káldeusoknak nevezõ népcsoporthoz, amikor a Talán mondani sem kell, hogy az akkori török hata- patriarcha tisztsége az asszír Simeon család örökös do- lom nem maga harcolt az asszírok ellen, hanem erre míniuma lett, a káldeusoknál szeparatista, elszakadási megint a kurdokat használta fel, szabadította rá némi tá- tendenciák törtek a felszínre. Ezeket minden bizonnyal mogatással az asszírokra. Akkor a törököknek az asszí- külsõ erõk is szorgalmazták, mégpedig nagyon valószí- rok ellen jól jöttek a kurdok – most már nem annyira nû, hogy keresztyén oldalról is. Ennek eredménye az lett, kedvelik õket… Egy végtelenbe nyúló, kegyetlen népir- hogy Simeon bar Mama patriarcha után nem a Simeon tó háború kezdõdött el. A kurdok nagycsaládokat, törzse- családból választottak fõpapot, hanem 1553-ban, a Rab- ket irtottak ki mind egy szálig. Az angolok védenceiknek ban Hormizd kolostor (Moszultól mintegy 40 km-re (az asszíroknak) semmilyen segítséget sem nyújtottak. Északkeletre van) szerzetesét, Juhanná Szulaqát válasz- Mindössze menekülttáborokat szerveztek. Viszont a me- tották meg patriarchának. Az õ patriarchátusa alatt ketté- nekülttábor igénybevétele a szülõföld feladását, sõt táv- szakad az a keleti egyház. Megválasztása után Rómába latokban a közösség halálát jelentette. Az, aki menekült- utazott, ahol elfogadták hitvallását, és õt Róma az egye- táborba húzódott meg, az elveszítette lába alól a talpalat- sült káldok patriarchájaként megerõsítette tisztségében. nyi földet. Annak e kerek világon sehol sem jutott hely a Ezzel – 1553. április 20-val megalakult a Katolikus Káld létezésre. A menekülttáborokból csak külföldre, Ameri- Patriarchátus, amelynek székhelye Dijarbekir (cÁmida) kába, vagy Ausztráliába lehetett menekülni; vagy vala- lett, s amely Rómával egyesült, uniót kötött. hol valamelyik arab városban letelepedni, örökösen ide- A nesztoriánusoknak tehát a továbbiakban csak az genek között élni. Ki ezt, ki azt választotta. Az asszírok asszírok népcsoportja maradt meg. A nesztoriánus egy- tízezrei menekültek ekkor külföldre, s talán még többen ház tovább már csak velük élt. Õk is teljesen visszahú- telepedtek le az arab városokban. zódtak a mostani Irak északkeleti hegyeibe. A néhai Me- Csak egy kevés, néhány tízezret számláló közösség zopotámia és a 2700 évvel ezelõtti mûvelt világ büszke tudta megtartani szülõföldjét Irak északkeleti hegyeiben urai hegylakók lettek, mert csak így tudtak megmaradni. a török- és az iráni határszélen. Elesett, nehezen hozzá- A hegyek sokáig védték is az asszírokat, ám itt, ebben a férhetõ falucskák voltak ezek, szegény vidék, amely tu- nyomorúságos helyzetben is új ellenségre találtak: ezek lajdonképpen már senkinek sem kellett. Ezért is hagyták a nomád kurdok voltak, akik keletrõl, északkeletrõl szi- meg õket ott a kurdok. De itt legalább egyedül, maguk várogtak be az évszázadok során a térségbe. Igaz, a kur- között, ellenség nélkül élhettek dok nem hatalomként jelentek meg – hiszen saját orszá- Sajnos azonban nem sokáig, mert az asszírok kálvári- guk, officiális hatalmuk máig sincs – de azért a fogyóban ájának máig sincs vége. Bár most, az utóbbi két évtized- lévõ asszírok számára halálos veszedelmet jelentettek. ben, mintha a tragikus sors már valóban a végjátékhoz Hiszen ellenük igazából még csak harcolni sem lehetett, közeledne. Az 1980-ban kirobbant iráni-iraki háború el- mert ha veszély fenyegette õket, akkor egyszerûen to- sõ éveiben az iraki hatalom elhatározta, hogy az asszírok vább álltak. által lakott határ menti területeket katonai térségnek nyil- Az asszírok is – mint a térség többi népei – családi vánítja, s a civil lakosságot onnan kilakoltatja! Micsoda közösségekben, törzsekben éltek és élnek. A földdel, a hajsza ez Szargon és Tiglatpilesszár késõi utódai ellen!! szántókkal és legelõkkel a családok rendelkeznek. Így No, nem maguk a történelmi személyek ellen folyik a ha a kurdok családi háborúban kiirtottak egy családot, diszkrimináció – hiszen azokat, mint a térség történelmi akkor annak földje az övék lett. A kurdok így tették fo- alakjait nyakra-fõre emlegeti a mostani iraki arab – csak kozatosan magukévá a ma Kurdisztánnak, vagy Kurd azok ellen, akik ezeket igazi elõdeiknek tekintik.

178 Tehát az asszírok falvait felszámolták. A lakosokat általuk asszírnak nevezett nyelv (amelyet a tudomány új- ugyan kártalanították, megfizették házaikat, ingó és in- kori keleti arám dialektusnak nevez) írását, mûvelt hasz- gatlan vagyonukat, kaptak pénz, vehettek rajta házat, ott- nálatát, megerõsítik identitástudatukat és megmaradnak hont. Anyagilag talán még jól is jártak – csak otthonuk, õseik hitében, nyelvében és nemzettudatában. Híven hazájuk nem lesz már talán soha többé. A világon egyet- megmaradnak asszír nesztoriánusnak. len hely sincs, amit magukénak mondhatnak, ahol egy- Az asszírok nyelvében az arab nyelv beütései is mini- más között maguk élhetnének. Ahol csak az õ nyelvük málisak. Idegennel nem keverednek sem nyelvükben, hangzik, ahol csak az õ vallásukat gyakorolják, ahol ott- sem házasságban. Számunkra talán elképzelhetetlen, de hon érezhetik magukat. A legtöbbjük Dohukban, az õk mohamedánnal nem kötnek házasságot. Ha ez kivéte- észak-iraki városkában telepedett le, amely magát a kis les esetben mégis megtörténik, akkor az ilyen házasság- faluból, városkából tekintélyes 300 ezres várossá nõtte ra lépõt a családja kiközösíti, szinte eltemeti. A moszlim ki. Sok benne az asszír, de még több a kurd és az arab. törvények szerint ugyanis a mohamedán egész családjá- Az iraki hatalom az asszírok falvait – amint kihurcol- nak moszlimnak kell lennie, ezért az a keresztyén, aki tatták õket – rögvest leromboltatta – házaikkal, templo- mohamedánnal házasságot köt, annak mohamedánná maikkal együtt. Állítólag nem volt ritka az 1500 éves kell válnia, mert a mohamedán semmiképpen sem hagy- templom sem… Amikor összejöttek valamelyik háznál, hatja el vallását. a régi otthont, a kicsi hegyi falut emlegették – nem kis A nesztoriánus asszírok így védekeznek beolvadásuk szívfájdalommal. Emlegették maguknak és gyermekeik- ellen megmaradásukért. Vállalják a megkülönböztetést, nek, hogy valamikor – még nem is olyan régen – voltak megkérdõjelezhetetlenül vállalják hovatartozásukat, õse- asszír falvak, ahol mindenki csak az õ nyelvüket beszél- ik fájdalmas történelmét. Ez számunkra, magyarok szá- te, ahol csak az õ templomuk állt, s ahol a temetõkben mára is példaértékû lehetne – bárhol is éljünk ebben a vi- csak az õ õseik nyugodtak. Az idõ mindent megszépített, lágban. még a viszontagságos, nehéz életet is – de csak azért, Dr. Cs. Molnár János hogy a szívnek még jobban fájjon! Egyszer azután, kila- koltatásuk után vagy 6-7 évre – jól emlékszem rá – 1989- IRODALOM: ben, a hosszú, nyolc évig tartó iraki-iráni háború befejezte után, Szaddám Huszein kormánya megengedte az asz- Assemani, J.De Syris nestorianis. Roma 1728. „Bibliotheca Orientalis”, III.- 2. szíroknak, hogy személyenként majdnem 400 amerikai Assemani,J.: De Catholicis seu Patriarchis Chaldeorum et Nestoniano- dollár fejében meglátogathatják néhai otthonaikat. A lá- rum. Commentarius historico-chronologicus. Roma 1775. togatás egy napig tarthattott, az érdeklõdõket autóbusz- Dussand,R. Les Arabes en Syrie avant l`Islam. Paris 1935. okkal vitték a helyszínre. Sok jelentkezõ volt, több tur- Gordillio,M. Compendium Theologiae Orientalis. Roma 1950. De Ecclesia Nestoriana. nust is rendeztek. Az asszírok majdnem egy teljes napot Qanawátí, Dzsordzs Saháta: al-Maszíhíja wa l-hadhára al-arabbíja („A sírhattak néhai otthonukban, õseik sírja, lerombolt temp- keresztyénség és az arab kultúra”). at-Taba ath-tháníja ( 2. kiad.). lomaik és házaik felett…A lehetõséget öregek és fiatalok Baghdád, al-Maktaba al-Álamíja 1974. egyaránt kihasználták, hogy felidézzék a régi emlékeket, Labourt, J.: Le Christianism dans l’empire perse sius la dynastie sassanide. Paris 1994. szívükbe véssék a fájdalmas múltat. Ladomerszky,N.:Theologia Orientalis. Roma 1950. De Ecclesia Nesto- Az Amerikába kiköltözöttek 1940-ben megalakították riana. a chicagói patriarchátusukat. Az õshaza, Mezopotámia Lassus, J. :Sanctuaires chrétiens de Syrie. Paris 1949. területén csak két püspökük, metropolitájuk maradt, a Nauf, F.: Les Arabes chrétiens de Mésopotamie et de Syrie. „Cahiers bagdadi amádíjai. de la Societé Asiatique”. 1933. Paris. és az Asszír nesztoriánusok élnek Strothmann,R. :Heutiges Orientchristentum und Schicksal der Assyrer még Perzsia (Irán) területén is, ahol Urmia a központjuk, (ZKG 55,1936, s.17-82) távoli testvéreik Indiában a Malabár-parton élnek, akik- Timkó,Imre: Keleti kereszténység, keleti egyházak. Budapest, nek ugyancsak van saját püspökük. Irakban még 70-100 Szt.István Társulat 1971. ezer nesztoriánus asszír élhet, Perzsiában kb. 7-10 ezren, Tisserant,E.: Nestorienne (Église). In: Dictionaire de la Thologie, Catholique. XI., (1931). 157-323. s a malabárok is kb. ilyen számban vannak, Amerikában 20-30 ezerre tehetõ a számuk. JEGYZETEK Hivatalos iskolarendszerük már régen nincs. Az asszír gyermekek Irakban csak arab, vagy legfeljebb kurd isko- 1 V.ö.Timkó,Imre: Keleti kereszténység, keleti egyházak. Budapest, lákba járhatnak, de azért nyelvükhöz, történelmükhöz, Szt.István Társulat 1971. 141.p. kultúrájukhoz és vallásukhoz görcsösen ragaszkodnak. 2 U.o. 3 Elképzelhetetlen, hogy az asszír (de ugyanez mondható V.ö. Qanawátí, Dzsordzs Saháta: al-Maszíhíja wa-l-hadára alcarabí- ja („A keresztyénség és az arab kultúra”). Baghdád 1984. p.12-15. el a káldeusról és a kurdról is!) az asszírhoz ne asszír 4 Bõvebben l. Ladomerszky,N.:Theologia Orientalis. Roma 1950. De nyelven szólna. Még akkor is, ha olyanok társaságában Ecclesia Nestoriana p.274-296.; Gordillio,M. Compendium Theolo- van, akik ezt a nyelvet nem értik! Hiába járnak a gyerme- giae Orientalis. Roma 1950. De Ecclesia Nestoriana. p.205-225.; keik arab iskolába. Arról is gondoskodnak, hogy gyer- Qanawátí,i.m. Dzsordzs Saháta: al-Maszíhíja wa l-hadhára al-arab- bíja. at-Taba ath-tháníja. Baghdád, al-Maktaba al-Álamíja 1974. mekeik ne csak a konyhanyelvet beszéljék, hanem elsa- p.26-38.; Labourt, J.: Le Christianism dans l’empire perse sius la játítsák népük kultúráját, irodalmát, történelmét és vallá- dynastie sassanide. Paris 1994. sát is. A nyári iskolai szünetben, ami a mai Irakban – te- 5 Talán inkább nevezhetnénk „perzsiainak”, hiszen hívei döntõ több- sége arám anyanyelvû volt. kintettel a nyári hõségre – május végétõl október elejéig 6 tart, a gyermekek a templomok melletti iskolába járnak, Érdekes, és különös dolog megállapítani, hogy a keresztyénség fo- lyamán a keresztyén ember mindig az emberi erõ által alkotott or- és asszír nyelven tanulják népük történetét, irodalmát és szágban, világi hatalomban, és nem Isten által teremtett népben, vallásukat. Megtanulnak írni és olvasni, elsajátítják az nemzetben gondolkozott!! Azon, hogy ez helyes-e, vagy sem, min-

179 denképpen el lehetne, és el kellene gondolkozni. Trianonnal, keserû 8 V.ö.: Forget,J.:L´influence de la philosophie arabe sur la philosophie történelmi tapasztalatunkkal a hátunk mögött mi ugyan joggal scolasique. In: „Revue Néoscolastique de Philosophie“ Vol.1 (1894), mondhatnánk azt, hogy nyelvi, vagy népi hovatartozás alapján kel- pp.385-410.; Pollack,J.: Etwicklung der arabischen und der jüdischen lene megalkotni az egyháztesteket, a mindenkori úgynevezett „nem- Philosophie im Mittelalter. In:„Archiv für Geschichte der zeti egyházakat”, de – sajnos – félõ, hogy a világ gondolkodása még Philosophie”, vol. 1= (1904), pp. 196-236, pp.433-459.; Rosenthal, nem jutott el idáig. Pedig a liturgia, és az érintkezés nyelve, a közös Franz: Das Fortleben der Antike im Islam. Stuttgart 1963; Quadri, történelmi tudat keresztyén szempontból többet kellene nyomjon a Goffredo: La philosophie arabe dans l,Europe Medievale. Paris 1947. latban, mint a világi hatalmak által meghúzott határok! 9 Bõvebben: Strothmann,R. :Heutiges Orientchristentum und Schick- 7 V.ö. Qanawáí, Dzsordzs Saháta: al-Maszíhíja wa l-hadhára al-arabí- sal der Assyrer (ZKG 55,1936, s.17-82) ja. Baghdád, al-Maktaba al-alamíja1984, p. 66-112. 10 Többet errõl, Strothmann,R. i.m.

Az 1536. évi Genfi Hitvallásról

Mindenki, aki hisz Istenben, elõbb-utóbb szembesül hasonló volt Genfben 1536-ban, mint hazánkban 2011- azzal, hogy – akár rákérdeznek a hitére akár nem –, ha ben: a lelki dolgok iránt érdeklõdõket, hogyan lehet elkö- hûséges akar maradni meggyõzõdéséhez, akkor meg kell telezni Krisztus ügyének? vallania hitét. Egy-egy ilyen hitvallási alkalom egyben A genfi lelkészek összeültek és kidolgoztak egy prog- számadás is hitbéli állapotunkról. Szembesít minket Is- ramot, amit jóváhagyás végett a Városi Tanács elé ter- ten iránti elkötelezettségünk mértékével. Az egyén szint- jesztettek 1537 januárjában. Ez a tervezet a következõket jén egy hitvallás többnyire feltételezi a szív és a száj tartalmazta: minden vasárnap legyen úrvacsoraosztás, összhangját. A közösség tekintetében már bonyolultabb énekeljenek zsoltárokat az istentiszteleten, a város pol- a helyzet. A népegyházi keretben elõjönnek az automa- gárai tegyenek egységesen hitvallást és kötelezzék el tizmusok, a megszokás – igaz nem csak a gyülekezetnél, magukat a Krisztus ügye mellett, az egyház ügyeinek in- hanem egyes keresztyén embereknél is. Klasszikus példa tézésére állítsanak fel presbitériumot, az egyházfegyel- erre a kisgyermek, aki anélkül, hogy értené, mondja a met a presbitérium gyakorolja ne a Városi Tanács, új há- hitvallást. A szolgáló egyház idejében felerõsödött ten- zasságjog a családi élet megtisztításáért, a gyermekek dencia: a külsõ elvárásnak való megfelelés – ez szintén oktatása és hitre nevelése érdekében iskolák létesítése. A befolyásolja a hitvallástételt. Erre szembetûnõ párhuza- kérések nagy részét a Tanács elutasította (évente négy mot nyújt a konfirmáció, mint a gyülekezetbõl eltûnõ fi- úrvacsoraosztást engedélyeztek, presbitériumról szó sem atalok hitvallástétele. Viszont nem csak megszokásból, lehetett…). De a Hitvallás letételét és az elkötelezést a vagy megalkuvásból lehet a hitet megvallani – sõt így reformok mellett megengedték, sõt törvénybe iktatták! nem is érdemes; hanem meg lehet ezt tenni szívbõl is, Ehhez a hitvallástételhez készült az 1536. évi Genfi Hit- egy hitvalló élet megnyilvánulásaként. Ezen érdemes is vallás és annak kateketikai formája az elsõ Genfi Káté. A elgondolkoznunk most, mert a készülõ liturgiai példatár- hitvallásban az egyházról azt olvassuk: ban tervbe van véve, hogy minden istentiszteleten han- „Arról ismerszik meg Jézus Krisztus egyháza, hogy gozzék el a hitvallás. Hogy ez ne csak a gyülekezeteink tisztán és hûségesen hirdetik, hallgatják és megtartják tagjainak a templomban eltöltendõ idejét növelje, fel kell az õ Szent Evangéliumát; hogy helyesen szolgáltatják készülnünk nekünk is – és fel kell õket is készítenünk ar- ki a szentségeket, még akkor is, ha vannak tökéletlen- ra –, hogy õszinte hitvallókká váljunk. ségek és hibák, hiszen emberek közt mindig lesznek ilyenek. Azt a helyet viszont nem tekintjük Egyháznak, ahol nem hirdetik, nem hallgatják, és nem tartják meg Az 1536-os Genfi Hitvallás története az Igét.” (18. Tétel Az egyház). Nem elég tehát hûségesen hirdetni az evangéliumot, Kálvin 1536. július 13-án Genfbe érkezve azt tapasz- sõt még a hallgatás is kevés – meg is kell élni az evangé- talta, hogy Farel igehirdetésének hatására már kidobálták liumot! Ennek a hitvallásnak a legnagyobb visszhangot a templomból a bálványszobrokat, képeket, elvetették az kiváltó tétele az egyházfegyelemrõl szól: evangéliumot eltakaró emberi hagyományokat; már el- „19. Tétel: Az Exkommunikáció ûzték a püspököt, elfordultak a katolikus hierarchiától – Mivel mindig vannak olyanok, akik Istent és az õ tehát csatlakoztak a reformációhoz. Viszont a gyakorlat- szent beszédét ócsárolják, és nem használ nekik sem ban nem tudták, mit kell tenniük. Azt hitték az élet megrovás, sem intés, sem feddés, és mindent megtesz- ugyanúgy mehet tovább, mint eddig, csak a templomban nek a nagyobb büntetésért, szent és üdvös dolognak másik „pap” vezeti a megváltozott szertartásokat. Farel tartjuk a hívek között az exkommunikációt, mint fe- nagy kérdése az volt, hogy hogyan lehet élõvé és hatóvá gyelmezési szabályt, melyet bölcsen rendelt el a mi tenni az evangéliumot a genfi polgárok hétköznapi életé- Urunk. Azért, hogy a gonoszok ne rontsák meg kárho- ben is. Ehhez kért segítséget a városba egyetlen éjszaká- zatos beszédükkel a jókat, és ne káromolják a mi ra érkezõ Kálvintól, akinek májusban jelent meg Basel- Urunkat, és hogy szégyenükben bánják meg bûneiket. ben csodálatos kézikönyve a Biblia olvasásához, megér- Ezért úgy véljük, célszerû, hogy kellõ figyelmeztetés téséhez és útmutatásának megéléséhez. Hiszen az Insti- után, ha nem tér jobb belátásra, minden közismert tutio ezért született meg, nem pedig azért, hogy dogma- bálványimádót, káromkodót, gyilkost, útonállót, ha- tikai összefoglaló mû legyen. A gyakorlati kérdés tehát mis tanút, lázítót, veszekedõt, becsmérlõt, verekedõt,

180 iszákost, pazarlót zárjanak ki a hívek közösségébõl a gyülekezet számára, s ekkor jelenik meg elõször latinul mindaddig, míg meg nem bánja bûnét.” a tudományos nagyközönség számára is. Viszont Kálvin mûveinek szerkezetével nem azonos a felépítése ennek a A középkor hagyományos népegyházi keretében csak hitvallásnak. Hiszen mind az 1536-os1, mind az 1559-es az eretnekeket, boszorkányokat, varázslókat taszították Institutioban2, mind az elsõ Genfi Kátéban3, mind a ké- ki az egyházból. A Szentírás alapján viszont a reformá- sõbbiben az egyházról szóló tanítás megelõzi a sákra- ciónak ez a hitvallása elõírja az erkölcstelen életet élõk mentumokról szóló tanítást – ezzel szemben az 1536. kizárását is. Ez óriási felháborodást keltett. Sokan nem Genfi Hitvallásban ez fordítva van. Ebben vélik felfedez- tették le a hitvallást. A város kettészakadt: „esküt tettek”- ni Farel hatását. Adódik a kérdés: van-e mintája a kora- re és „esküt nem tettek”-re. A helyzet a nyilvános mabeli Európában, Svájcban a Genfi Hitvallásnak? 1536-ra gyarázatok, személyes beszélgetések, és intések után számos hitvallás keletkezett a reformáció vonalán. Írtak sem változott. Ebben a helyzetben a genfi lelkészek úgy vezetõ személyek, fogadtak el városok – sõt több város, döntöttek, hogy nem adnak úrvacsorát 1538 húsvétján országrész, s még birodalom is hitvallást. De születtek azoknak, akik esküt nem tették a hitvallásra. A helyzetet hitvitákon is különféle tételsorok, állásfoglalások. bonyolította a Városi Tanács döntése a berni minta, azaz Vezetõ személyek hitvallásai: Zwingli Ulrik: 67 tétel lutheránus módon való úrvacsoraosztásról. A folytatást (1523), Luther Márton: Kis Káté (1529), Luther Márton: ismerjük: Kálvint 1538. április 23-án számûzték a város- Nagy Káté (1529), Melanchton Fülöp: Ágostai Hitvallás ból. Amikor 1541. szeptember 13-án Kálvin visszatért (1530), Melanchton Fülöp: Az Ágostai Hitvallás Apoló- Genfbe feltételül szabta az új Egyházalkotmány jóváha- giája (1531), Wittembergi egységformula (Concordia gyását, amely az egyházi ügyekben függetlenséget bizto- 1536). sított a gyülekezetnek. Kálvin a kátét is átdolgozta 1545- Városok hitvallása: Oecolampadius János (1531-ben ben a gyermekek számára írt kiegészítésekkel és magya- írta, Myconius Oswald 1532-ben átnézte): Az I. Bázeli rázatokkal. Hitvallás (1534-ben Bázel elfogadta). A nagy áttörést Kálvin genfi mûködésében mégis az je- Több város közös hitvallása: Keleti–Fríz Hitvallás (33 lentette, amikor 1555-ben miután megtagadta az úrvacso- artikulus) (1528). Bucer – Capito: Strassburg – Konstanz rát Ami Berthelier-tõl – a libertinusok vezetõjétõl –, a meg- – Lindau – Memmingen Hitvallása (Confessio Tetrapoli- szégyenült városvezetõ barátaival együtt elhagyta a várost. tana 1530). A német nyelvû svájci kantonok hitvallása, S ettõl kezdve nem volt ellenfele Kálvinnak a Városi Ta- melyet Bullinger Henrik – Grynaeus Simon – Myconius nácsban. Azok kerültek oda, akik elkötelezettek voltak a Oswald – Leo Jud állítottak össze, és II. Bázeli vagy I. reformáció mellett. Hogy mennyit jelent az elkötelezettség Helvét Hitvallás (Confessio Helvetica Priori sive azt jól mutatja az, hogy 1555 elõtt egymást követték az Basileensis Posterior 1536) néven ismert. egyházat lejárató viták és perek, ezek közül a két legneve- Birodalmi gyûlésen bemutatott hitvallás: Melanchton zetesebb: Bolsec Jeromos pere 1551; Szervét Mihály pere Fülöp: Ágostai Hitvallás (1530), 1553. Amikor elhallgattak ezek a hangok, és megszûntek a Egy hitvita, disputa eredményeként megfogalmazott zaklatások, szárnyra kapott a reformáció ügye. hitvallás: Lausannei Tételek (1536), Haller Berthold – 1556-ban a szegénység leküzdésére Kálvin kórházat, Kolb Ferenc: A 10 Berni Tézis (1528). árvaházat, szegényházat alapít, mértékletes kamatgazdál- Látható, hogy neves svájci városok (Zürich, Bern, Bá- kodást javasol. 1559-ben a közép- és fõiskola megnyitása zel) már megfogalmazták hitüket summázó hitvallásukat következik, ahol a legmagasabb szintû teológiai képzés – sõt a németajkú svájci területek közös hitvallásaként folyt. Késõbb megindult a jogi és az orvosi képzés is – 1536-ban Bázelben kiadták az I. Helvét Hitvallást. S eb- így egyetemmé bõvült az akadémia, aminek elsõ rektora ben az évben Genf reformációja is ahhoz a ponthoz érke- Théodore de Bèze volt (Kálvin utódja, és elsõ életrajz író- zett, amikor színt kellett vallani, mások számára értel- ja). Kálvin halálakor 1500 diákja volt a teológiának. mezhetõ módon számot adni a hitrõl. A Genfi Hitvallás 1562-ben: elkészül a teljes Zsoltároskönyv. mégsem egy másik hitvallás szerkezetét követi, hanem Kálvin Institutio-jának vázlatát adja vissza. Az 1536-os Genfi Hitvallás háttere Az 1536-os Genfi Hitvallás tartalma A nagy kérdés: ki írta az 1536. évi Genfi Hitvallást – szinte megválaszolhatatlan. A szakirodalomban többféle Az 1536. évi Genfi Hitvallás tartalma nagyrészt meg- álláspontot találunk errõl, mert megoszlik a vélemény egyezik a kor hitvallásaival. A tanbeli kérdéseken4 túl Farel szerepérõl. Részt vett a hitvallás megszövegezésé- tárgyal egyház igazgatási5 és társadalmi6 kérdéseket. Az ben, vagy csak instrukciókat adott a szerzõnek, esetleg új és hangsúlyos, ami végighúzódik az egész hitvalláson, csak a szerkesztésben, a hitvallás tematikájába volt bele- de önálló kifejtést nem nyer, az a dolgokhoz való etikai szólása? Nem tudjuk. Ami tény: Kálvin, amikor 1538- hozzáállás. Nem csak arra ad választ ez a hitvallás, hogy ban Baselben kiadta elsõ Genfi Kátéját, s annak függelé- mit hisz az evangélium alapján a keresztyén ember, ha- kében közli a Genfi Hitvallást, akkor szerzõként önma- nem arra is, mit kíván tõle ez a hit. Kezdve a Harmadik gát tünteti csak fel (CATECHISMUS, SEV CHRIS- cikkelytõl, amely Isten törvényérõl szól: TIANAE RELIGIOnis institutio Ecclesiae Geneuensis, „… Valljuk, hogy egész életünket szent törvénye uulgari prius idiomate edita, nuncq; postremo latinitate parancsolatainak kell alávetnünk, mely törvényben etiam donata IOAN. CALVINO AVTORE). Ebbõl az is benne van a tökéletes igazság, és a kegyes és a neki kiderül, hogy eredetileg a nép nyelvén, franciául íródott tetszõ helyes élethez nincs is szükségünk más törvény-

181 re, sem arra, hogy más jó cselekedeteket találjunk ki, szerzõi szánták, hogy elkötelezze a reformáció ügye mel- mint azok, amelyek törvényében benne foglaltatnak, lett a város polgárait, s ösztönözze õket arra, hogy a min- ahogy írva van.” dennapi életükben is megéljék evangéliumi hitüket. a Nyolcadik és Kilencedik cikkelyen át, amelyek az újjá- születésrõl és a bûnbánatról szólnak: „… akaratunk Isten akaratával fog egybeesni, hogy Az 1536-os Genfi Hitvallás szövege az õ útját kövessük és a neki tetszõt keressük – így ál- és aktualitása tala kikerülünk a bûn (rab)szolgaságából, melynek hatalma természetünk miatt fogva tart minket, s ezzel Az 1536-os Genfi Hitvallás fordítását Csiszár Nóra a megszabadulással képessé válunk arra, hogy a jót készítette Karl Müller 1903-ban megjelent hitvallásgyûj- cselekedjük és ne mást.” teménye alapján,7 amit én egybevetettem a Kálvin által „… Bármennyire is igyekszünk napról napra növe- közreadott latin szöveggel és a modern német és angol kedni hitben és követni Isten igazságát, amíg itt va- nyelvû fordításokkal. gyunk, soha nem érjük el a teljes tökéletességet. Ezért Miért is készült ez a fordítás? Elsõsorban azért, mert van mindig szükségünk Isten irgalmasságára, hogy aktuális! Mi reformátusok a Kálvin években megerõsöd- megbocsáttassanak a mi bûneink és vétkeink…” hetünk hitünkben. Akkor tudunk nyitottak lenni mások Egészen a már idézett egyházról szóló 18 cikkelyig ível a felé is, ha nem féltjük saját identitásunkat, ha biztosak keresztyén ember erkölcsi kiteljesedésérõl szóló tanítás. vagyunk hitünkben. Minden más felekezet számára pe- Melyben különös hangsúlyt kap, hogy egyház ott van, dig frappáns összefoglalását adja ez a rövid hitvallás a ahol az Isten igéjét nem csak hirdetik és hallgatják, hanem kálvini irányzat ma is aktuális üzenetének. Idõszerûségét meg is tartják. Mindezt megkoronázza a már idézett 19. csak fokozza a mai kor emberének etikai deficitje, ez a cikkely a megjavulni nem akaró bûnösök egyházból való hitvallás félreérthetetlenül tanítja, hogy megélt hit nélkül kizárásáról, s a 21. cikkely a felsõbbségnek való engedel- még a helyes tanítás sem ér semmit. Ennek nyomatékot messég kötelezettségrõl. A hit így Genfben nem csak tan- ad az egyházfegyelem gyakorlására vonatkozó 19. cik- beli kérdés, hanem a hétköznapokat meghatározó, motivá- kely, amely nem csak szankciót jelent a megrögzött go- ló erõ is. A helyes hit (orthopisztisz) ugyanis mindig ösz- nosztevõkkel szemben, hanem egyértelmûvé teszi min- szetartozik a helyes cselekvéssel (orthopraxisz) – legyen denki számára, hogy „aki tudna jót tenni, de nem teszi: az társadalmi, etikai, vagy liturgiai kérdés. Összességében bûne az annak” (Jak 4,17). Ez alapján nekünk, ma élõ tehát a Genfi Hitvallás a kor kérdéseit veszi sorra és a re- keresztyéneknek is meg kell fontolnunk, hogy a formátoroktól már ismert evangéliumi választ adja, de lelkigondozás mellett szükség van egyházfegyelemre is mindvégig szem elõtt tartva a keresztyén ember etikai kö- gyülekezeteinkben! telezettségét. Így alkalmas volt arra a feladatra, amire Sándor Balázs

Fárel Vilmos–Kálvin János: Genfi Hitvallás (1536)

Minden genfi polgár és lakos, valamint az ország min- kell helyeznünk minden bizodalmunkat és reménysé- den állampolgára esküdjön meg e hitvallás betartásáról günket: bizonyosan tudjuk, hogy nála van minden böl- és megtartásáról, részlet ezen város egyházának pásztori csesség, hatalom, igazság, kegyesség és kegyelem; és levélébõl mivel õ Lélek, ezért lélekben és igazságban kell õt szol- gálnunk. Egyszersmind irtózunk attól, hogy bizodal- „Egykori gyermekekként a tiszta és bûntõl mentes te- munkat és reménységünket bármilyen más teremt- jet kívánjátok.” (1Pt 2,2) ménybe vessük, rajta kívül mást, angyalt vagy egyéb te- „Legyetek készek bárkinek számot adni a bennetek la- remtett lényt dicsõítsünk; és lelkünk Urának mást, kozó reménységrõl.” (1Pt 3,15) szentet vagy földi halandót és ne csak egyedül õt tekint- „Ha szóltok, Isten szavával szóljatok.” (1Pt 4,11) sük; továbbá, hogy a neki járó tiszteletet külsõséges szertartásokkal és testi szokásokkal adjuk meg, mintha 1. Isten igéje az ilyesmi kedvére volna; vagy, hogy istenségét képen Elõször kijelentjük, hogy egyedül a Szentírást szeret- jelenítsük meg vagy magasztalás céljából készítsünk nénk követni, mint hitünk és vallásunk elõírását, nem ke- képet. verve bele semmit abból, amit az emberek Isten igéje nélkül találtak ki; és nem kívánunk lelki útmutatásként 3. Isten törvénye, az egyetlen törvény más tanítást követni, mint amit az Írásból tanulunk, eh- Mivel õ a mi egyetlen Urunk és parancsolónk, õ ural- hez semmit nem adunk hozzá és semmit nem veszünk el, kodik lelkiismeretünkön, és az õ akarata minden igazság- ahogy ezt a mi Urunk parancsolja. szolgáltatás egyetlen törvénye. Valljuk, hogy egész éle- tünket szent törvénye parancsolatainak kell alávetnünk, 2. Az egyedüli Isten mely törvényben benne van a tökéletes igazság, és a ke- A Szentírás tanítását követve valljuk, hogy egy Isten gyes és a neki tetszõ helyes élethez nincs is szükségünk van, õt kell magasztalnunk, õt kell szolgálnunk, belé más törvényre, sem arra, hogy más jó cselekedeteket ta-

182 láljunk ki, mint azok, amelyek törvényében benne foglal- bocsáttassanak a mi bûneink és vétkeink. Ennélfogva, tatnak, ahogy írva van: 2Móz 20,2-17: „Én az Úr va- mindig Jézus Krisztusban kell keresnünk a kegyelmet, és gyok, a te Istened …” nem magunkban, benne kell bíznunk, semmiben sem ha- gyatkozva saját cselekedeteinkre. 4. Az ember természete Valljuk, hogy az ember természeténél fogva vak, ho- 10. Minden jó Isten kegyelmébõl való mályban jár és semmit nem képes felfogni, szíve tele van Azért tehát, hogy (kellõképpen) magasztaljuk és di- bûnnel és romlottsággal, olyannyira, hogy a maga erejé- csõítsük Istent, és hogy lelkünk megbékélhessen és meg- bõl nem képes igazán megismerni Istent és ezért a jót nyugodhasson, hisszük és valljuk, hogy minden fent em- cselekedni sem. Ha Istentõl elhagyatva, saját természete lített jót csakis Isten kegyelmének és irgalmasságának szerint él, tudatlanságban marad, és nem tud mást csele- köszönhetünk, tekintet nélkül saját érdemünkre és cselekedni, csak a bûnt. Ezért van szüksége Isten világosságá- kedeteinkre, melyekért nem jár semmiféle jutalom, csak ra, hogy üdvözülésérõl helyes ismeretet szerezzen, szere- örök kárhozat. A mi Urunk ennek ellenére olyan kegyes tetében felemelkedjen, és megigazulván engedelmesked- volt, hogy fiát, Jézust áldozta fel értünk, s neki tetszõnek jen az isteni igazságnak. és kedvesnek fogadja el azokat a cselekedeteinket, melyeket hittel teszünk; nem azért, mert érdemesek arra, ha- 5. Az ember önmagában kárhozatra van ítélve nem mert nem tulajdonítja nekünk azok tökéletlenségét, Mivel az ember természetétõl fogva meg van fosztva csak azt nézi, hogy az õ lelke járja át azokat. minden isteni világosságtól és igazságtól (amint azt fent írtuk), valljuk, hogy magára utalva nem várhat mást, 11. Hit mint Isten haragját és kárhozatát, ezért nem magában, Valljuk, hogy hit által jutunk Isten ránk kiáradó ke- hanem másban kell keresnie az üdvözülés lehetõségét. gyelmének ily nagy kincseihez és gazdagságához, úgy, hogy feltétlen bizalommal és szívbéli bizonyossággal 6. Üdvösség Jézusban hisszük az Evangélium ígéretét és elfogadjuk Jézus Valljuk, hogy Jézus Krisztust azért adta nekünk a mi Krisztust, amint megjeleníti az Atya és leírja Isten igéje. Atyánk, hogy benne megtaláljuk mindazt, ami belõlünk hiányzik. S mindazt, amit Jézus tett és elszenvedett a mi 12. Egyedül Istenhez könyörgünk, és Jézus közbenjá- megváltásunkért, igaznak tartjuk, és nem kételkedünk rását kérjük benne, ahogy írva van az Apostoli Hitvallásban, melyet Amint megvallottuk már, üdvözülésünket és minden a templomban mondunk, nevezetesen: „Hiszek egy Is- jót egyedül Istentõl várjuk és reméljük Jézus Krisztus tenben, mindenható Atyában…” közbenjárásával. Azt is valljuk, hogy minden szüksé- günkben könyörögnünk kell Istenhez Jézus Krisztusért, 7. Megigazulás Jézusban mert õ a mi közbenjárónk, szószólónk, aki elvezet hozzá. Elismerjük, hogy Isten Jézus Krisztusban adta nekünk Egyben el kell fogadnunk, hogy minden jó tõle szárma- az alábbiakat: elõször is, mivel természetünknél fogva zik, ezért hálával tartozunk neki. Ugyanakkor tartózko- Isten ellenségei vagyunk, és csak haragját és ítéletét ér- dunk attól, hogy a szentek közbenjárását kérjük, mert ez demeljük, de Jézus Krisztus közbenjárásával kiengeszte- emberek által kitalált, a Szentírásnak ellentmondó babo- li Istent és visszakerülünk az õ kegyelmébe, Jézus igaz- na, s abból a bizalmatlanságból fakad, hogy Jézus Krisz- sága és ártatlansága miatt megbocsáttatnak a mi bûneink, tus közbenjárása nem lenne elegendõ. kiontott vére minden bûntõl megszabadít és megtisztít minket. 13. Érthetõ imádság Azt is valljuk, hogy minden imádságunkat bizonyos 8. Újjászületés Jézusban fokig értenünk kell, mert ha az imádság nem szívünk mé- Másodszor, hogy az õ Lelke által lélekben újjászüle- lyébõl, szeretetbõl fakad, akkor csak képmutatás és szín- tünk – vagyis testünk gonosz vágyai az õ kegyelme által lelés. Ezért megtanuljuk a mi Urunk imádságát, hogy jól elfojttatnak, és többé már nem uralkodnak bennünk. S tudjuk, mit kell tõle kérnünk: „Mi Atyánk, ki vagy a men- éppen ellenkezõleg, akaratunk Isten akaratával fog egy- nyekben…”. beesni, hogy az õ útját kövessük és a neki tetszõt keres- sük – így általa kikerülünk a bûn (rab)szolgaságából, 14. Szentségek melynek hatalma természetünk miatt fogva tart minket, s Valljuk, hogy a szentségek, melyeket a mi Urunk ren- ezzel a megszabadulással képessé válunk arra, hogy a jót delt egyházának, a hit gyakorlásának eszközei, és arra hi- cselekedjük és ne mást. vatottak, hogy egyrészt megerõsítsék Isten ígéretébe vetett bizodalmunkat, másrészt tanúságot tegyenek az em- 9. A híveknek mindig szükségük van a bûnbánatra berek felé. S a keresztyén egyház csak két, Isten által el- Végezetül, hogy újjászületésünk olyan, hogy mindad- rendelt szentséget ismer: a keresztséget és az úrvacsorát; dig, míg meg nem szabadulunk földi testünktõl, sok tö- amit pedig a pápa uralma alatt hirdetnek a hét szentség- kéletlenség és gyöngeség marad bennünk, ezért Isten rõl, azt mesebeszédnek és hazugságnak tartjuk. szemében továbbra is szegény és szerencsétlen bûnösök leszünk. Bármennyire is igyekszünk napról napra növe- 15. Keresztség kedni hitben és követni Isten igazságát, amíg itt va- A keresztség külsõ jel, mellyel a mi Urunk azt bizo- gyunk, soha nem érjük el a teljes tökéletességet. Ezért nyítja, hogy gyermekeivé és fiának, Jézusnak tagjaivá van mindig szükségünk Isten irgalmasságára, hogy meg- fogad minket. A keresztségben megjelenik a mi bûneink-

183 tõl való megtisztulás, amit Jézus Krisztus vére által nye- megrovás, sem intés, sem feddés, és mindent megtesz- rünk el; és a mi testünk megöldöklése, amit az õ halálá- nek a nagyobb büntetésért, szent és üdvös dolognak tart- ban nyerünk el, hogy benne élhessünk az õ Lelke által. S juk a hívek között az exkommunikációt, mint fegyelme- mivel gyermekeink is részesei Isten szövetségének, bizo- zési szabályt, melyet bölcsen rendelt el a mi Urunk. nyosak vagyunk afelõl, hogy helyesen szolgáltatjuk ki Azért, hogy a gonoszok ne rontsák meg kárhozatos be- nekik e külsõ jelet. szédükkel a jókat, és ne káromolják a mi Urunkat, és hogy szégyenükben bánják meg bûneiket. Ezért úgy vél- 16. Az Úrvacsora jük, célszerû, hogy kellõ figyelmeztetés után, ha nem tér Az Úrvacsora külsõ jel, mely a kenyérrel és a borral jobb belátásra, minden közismert bálványimádót, ká- ábrázolja az õ testével és vérével való igazi lelki közös- romkodót, gyilkost, útonállót, hamis tanút, lázítót, ve- séget. És azt valljuk, hogy amint õ elrendelte, az úrva- szekedõt, becsmérlõt, verekedõt, iszákost, pazarlót zár- csorát a hívek társaságában kell kiosztani, hogy mindaz janak ki a hívek közösségébõl mindaddig, míg meg nem részesülhessen belõle, aki Jézussal szeretne élni. Mivel bánja bûnét. pedig a pápai mise átkozott és ördögtõl való, mert felfor- gatja a fenti úrvacsora misztériumát – valljuk, hogy gyû- 20. Az Ige hirdetõi löletes számunkra, mint Isten által kárhoztatott bálvány- Csak azokat tartjuk az egyház lelkészeinek, akik hû- imádás. Egyrészt mert úgy veszik, mint a lelkek megvál- en hirdetik az Igét, és Jézus Krisztus bárányait eszerint tásáért való áldozatot, másrészt mert a kenyérre úgy te- táplálják tanítással, feddéssel, vigasztalással, intéssel, kintenek, mint Istenre és úgy magasztalják, mint õt; megrovással, ugyanakkor ellenállnak az ördög minden egyéb benne rejlõ gyûlöletes istenkáromlások és babo- hamis tanításának és hazugságának nem keverve a nák miatt is, s mert Isten igéjét haszontalanul emlegetik, Szentírás tiszta tanításába sem álmaikat, sem képzeletük mert gyümölcsöt sem terem, és épülésükre sem szolgál. vad szüleményeit. Nem tulajdonítunk nekik más hatalmat, mint azt, hogy az ige által vezessék, irányítsák és 17. Emberi hagyományok kormányozzák Isten rájuk bízott népét, az ige hatalmaz- Az egyház külsõ rendjéhez szükséges elõírásokat, me- za fel õket arra, hogy irányítsanak, védjenek, ígéretekkel lyek célja, hogy béke, tisztesség és rend legyen a keresz- bíztassanak és fegyelmezzenek, az ige nélkül nem sza- tyének közösségében, nem emberi hagyományoknak bad és nem is kell semmit megkísérelniük. Isten igéjé- tartjuk. Benne foglaltatnak ugyanis Pál apostol általános nek igaz hirdetõit pedig Isten hírnökeiként és követei- rendelkezéseiben is, ahol azt kéri, hogy magunk között ként fogadjuk, akiket úgy hallgatunk, mint magát Istent, mindent ékesen és szép renddel intézzünk. Viszont elve- szolgálatukat az egyház mûködéséhez szükséges isteni tünk és a sátán gonosz tanításának tartunk minden más küldetésnek tekintjük, másrészt viszont valljuk, hogy olyan törvényt és alkotmányt, mely célja, hogy megbék- nem szabad eltûrni, sem támogatni egyetlen olyan rossz- lyózza a hívek lelkiismeretét, hogy nem Isten által elren- ra csábítót, hamis prófétát sem, aki eltér az evangélium delt dolgokra kötelezze õket, hogy más istentiszteletet tisztaságától és saját fantáziáit követi, bármilyen lelké- tartsanak, mint amilyet Isten elrendelt, és amely igyek- szi címet is viseljen, sõt el kell utasítani, és el kell távo- szik véget vetni a keresztyének szabadságnak, hiszen a lítani Isten népétõl. mi Urunk azt mondja, hogy hiába dicsõítik õt emberek által parancsolt módon. Ilyennek tartjuk a zarándoklatot, 21. A felsõbbség a szerzetesi életet, a húsok megkülönböztetését, a házas- Szent célért és Isten helyes rendelése szerint éppúgy ság megtiltását, a gyónást és a hasonlókat. uralkodnak és vezetnek minket az elöljárók és a feljebb- valók, mint a királyok és a hercegek. Az utóbbiakhoz ha- 18. Egyház sonlóan kötelességüket teljesítve õk is Istent szolgálják, Bár Jézus Krisztusnak csak egyetlen egyháza van, el- és keresztyén hivatást töltenek be, egyrészt védelmezik ismerjük, hogy a hívek gyülekezetei különbözõ helyeken az elesetteket és ártatlanokat, másrészt jóváteszik és vannak¸ minden ilyen gyülekezetet is egyháznak neve- megbüntetik a romlott emberek gonoszságát, ezért meg- zünk. Mégis, mivel vannak olyan gyülekezetek, melyek becsülést, tiszteletet, engedelmességet és alázatot érde- nem a mi Urunk nevében gyûlnek össze, hanem éppen melnek tõlünk, meg kell tartanunk parancsolataikat, vi- azért, hogy káromolják, és szentségtörésükkel bemocs- selnünk kell a tõlük kapott terheket úgy, hogy Isten elõtt kolják õt, úgy véljük, hogy arról ismerszik meg Jézus ne vétkezzünk. Tehát Isten helytartóinak kell õket tarta- Krisztus egyháza, hogy tisztán és hûségesen hirdetik, nunk, akiknek nem szabad ellenszegülnünk, mert az Is- hallgatják és megtartják az õ szent evangéliumát; hogy tennek való ellenszegülés lenne, szolgálatukra pedig úgy helyesen szolgáltatják ki a szentségeket, még akkor is, ha kell tekintenünk, mint Isten rájuk bízott szent küldetésé- vannak tökéletlenségek és hibák, hiszen emberek közt re, hogy minket kormányozzanak és irányítsanak. Ezzel mindig lesznek ilyenek. Azt a helyet viszont nem tekint- azt valljuk, hogy minden keresztyénnek kötelessége, jük egyháznak, ahol nem hirdetik, nem hallgatják, és hogy imádkozzon Istenhez hazája elöljárói és uralkodói nem tartják meg az Igét. Márpedig a pápa elõírásai sze- boldogulásáért, hogy betartsa mindazokat a törvényeket rint mûködõ egyházak inkább az ördög imaházai, mint és szabályokat, melyek nem ellentétesek Isten parancso- keresztyén egyházak. lataival, hogy tegyen a közösség javáért, nyugalmáért, hasznáért, hogy igyekezzen biztosítani az elöljáróknak 19. Exkommunikáció kijáró tiszteletet és a nép nyugalmát, hogy ne áskálódjon, Mivel mindig vannak olyanok, akik Istent és az õ ne szítson zavargást, viszályt. Sõt, kijelentjük, hogy szent beszédét ócsárolják, és nem használ nekik sem mindazok, akik hûtlenek elöljáróikhoz, és nem viselik

184 szívükön a közjót abban az országban, ahol élnek, ezzel 1. Isten igéje; 2. Az egyedüli Isten; 3. Isten törvénye, az egyetlen tör- Istenhez való hûtlenségüket mutatják. vény; 4. Az ember természete; 5. Az ember önmagában kárhozatra van ítélve; 6. Üdvösség Jézusban; 7. Megigazulás Jézusban; 8. Újjá- születés Jézusban; 9. A híveknek mindig szükségük van a bûnbánat- ra; 10. Minden jó Isten kegyelmébõl való; 11. Hit; 12. Egyedül Isten- JEGYZETEK hez könyörgünk, és Jézus közbenjárását kérjük; 13. Érthetõ imádság; 14. Szentségek; 15. Keresztség; 16. Az Úrvacsora; 17. Emberi hagyo- 1 A II. fejezetben, amely a hitrõl szól, a hitvallás magyarázata közben mányok. kitér az egyházról szóló tanításra, s a IV. és az V. fejezetben szere- 5 A 21 cikkelybõl 3 foglalkozik az egyház kérdésével: 18. Egyház; 19. pelnek a sákramentumok. Exkommunikáció; 20. Az Ige hirdetõi. 2 A IV. könyvben megelõzi az egyháztan a sákramentum-tant. 6 Ez pedig a 21. cikkely A felsõbbségrõl. 3 Amelynek a felépítése megegyezik az Institutio elsõ kiadásának szer- 7 Die Bekenntnisschriften der reformierten Kirche. In authentischen kezetével. Texten mit gischichtlicher Einleitung und Register herausgegeben 4 A 21 cikkelybõl 17 a helyes tanítást fejti ki a következõ kérdésekben: von E. F. Karl Müller. Lipcse 1903.

ÖKUMENIKUS SZEMLE

Gyûlölet az európai keresztyénnekkel szemben?

Mire jutott a római EBESZ-konferencia?

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ, angol rövidítése OSCE) szeptember 12-én a római Centro Alcide de Gasperi konferenciaközpontban tartotta tanácskozását. Ennek témája az európai keresztyénekkel szemben megnyilvá- nuló diszkrimináció, s annak egyik mai formája, a „hate crime”, a gyûlöletbûnözés volt. Ezzel az egyre gyakoribb jelenséggel a szervezet eddig még nem foglalkozott. Hogyan is néz ki Európa ebben a tekintetben, s mit lehet tenni az intolerancia kordá- ban tartásáért? (B. L.)

Az EBESZ-ODIHR szervezetrõl Reakciók és megelõzés

Az EBESZ vagy OSCE a világ legnagyobb biztonsá- A római tanácskozás napirendjén egészen pontosan ez gi szervezete. Európából, Észak-Amerikából és Közép- a téma állt: a keresztyének elleni gyûlölet és bûnözés Ázsiából 56 ország az alkotó tagja, 11 ország partnerál- eseteire adott válasz és a megelõzés esélyei. Ezen a kon- lamként mûködik együtt a szervezettel. A Helsinki Záró- ferencián 150 delegátus vitatta meg a megelõzés és konf- okmány értelmében 1975-ben hozták létre, székhelye liktuskezelés lehetõségeit. Az 56 országból érkezett kül- Bécs. Azzal a céllal alakult, hogy fórumot biztosítson a döttek és szakértõk között római katolikus, ortodox püs- többoldalú párbeszédnek. Jelenlegi nevét 1994-ben, a pökök mellett a protestáns egyházak, a zsidóság és az budapesti konferencián kapta. Tevékenységének súly- iszlám képviselõi is jelen voltak. A Szentszék és az eu- pontja: a válságok korai felismerése, figyelmeztetés a rópai országok kormányszintû küldöttekkel voltak ott. megelõzésre, a válságkezelés segítése, illetve a válságok A találkozást az EBESZ litván elnöksége és azon ke- lefutása után a rehabilitáció végzése. Itt természetesen resztyén egyházak kezdeményezték, melyek jól ismerik elsõsorban politikai, emberjogi krízisekrõl van szó. az erõszakos konfliktusokat a muszlim többségû orszá- A római ülés szervezõje a litván EBESZ-elnökség és gokban, de az európai szekularizációs, elvilágiasodás fo- az EBESZ ODIHR Irodája volt, amit a demokratikus in- lyamatait is. Olyan esetek ismeretében érveltek a türel- tézmények és az emberi jogok betartásának vizsgálatára metlenség és a gyûlölet-bûnözés ellen, melyeket a ke- hoztak létre. Az ODIHR-Irodának az elsõ konferenciáját resztyénség-fóbia (azaz a keresztyénektõl való félelem) 2009-ben tartották, melynek témája ez volt: „Keresztyé- és a keresztyénüldözés fogalmával határoznak meg. Ki- nekkel szembeni intolerancia és diszkrimináció”. A váltképpen a CDU/CSU parlamenti frakciójának vezetõ- szakértõi tanácskozás egyértelmûen megállapította: a je, Volker Kauder volt az, aki keresztyén-üldözés témáját nagy demokratikus hagyományú európai országokban a politika és a tömegtájékoztatás napirendjére tûzte. So- egyre növekvõ számban lelhetõk fel a keresztyénekkel kak által vitatott, de nem alaptalan fogalmazása szerint szembeni türelmetlenség és diszkrimináció esetei. „a keresztyének a leginkább üldözött vallási csoportosu-

185 lás. Keresztyének a világon sehol sem üldöznek másokat, ezek között jelentõs az agresszív szekularizmus, ami õket viszont nagyon sok helyen”. Ezzel a megállapításá- nem ritkán az agresszív vallási fanatizmusra adott válasz val hazájában egyet ért Angela Merkel német kancellár, egyik formája. Vannak, akik viszont a vallási, keresztyén Guido Westerwelle külügyminiszter és Dirk Niebel, a oldalon jelentkezõ „szekularizmus-fóbia”, elvilágia- fejlesztési segélyekért felelõs miniszter is. Kauder véle- sodás-gyûlölet veszélyeire emlékeztetnek. ményét az Amnesty International német szekciójának sajtószóvivõje, Ferdinand Muggenthaler viszont nem osztja. Az nem kétséges, hogy az európai keresztyénelle- Keresztyén eszmék, személyek kiszorítása nes gyûlölet-bûnözés valós probléma, aminek akár ha- zánkban is megfigyelhetjük verbális szitokformuláit, A Szentszék képviseletében Dominique Mamberti ér- vagy a gyûlöletkeltõ falfirkákat templomokon, meg ke- sek emlékeztetett arra, hogy a morális relativizmus, az resztyén temetõk sírjainak meggyalázását... erkölcs normáinak kérdésessé tétele lett az egyik elõidé- zõje az emberi méltóság tagadásának, vagy legalább is vitatásának. Az érsek több példát is idézett a keresztyé- Éppen ideje… nek elleni növekvõ intoleranciára Európában és más kontinensen. Utalt az egyházközeli emberjogi szervezet, Janez Lenarèiè, az OSZE-Iroda igazgatója a résztve- az OSCE Observatory (ODIHR) bécsi irodája által 2010 võk általános véleményét fogalmazta meg: éppen ideje, decemberében kiadott jelentésére, melyben számos pél- hogy az európai keresztyénekkel szembeni gyûlöletbõl da lelhetõ fel olyan cselekményekre, melyek lelkészek, elkövetett bûncselekményekre, támadásokra és türelmet- vallási rendezvények, templomok és keresztyén temetõk lenségre, szitokbeszédre ráirányuljon a figyelem, aminek ellen irányultak. Ebben jelenik meg egyre gyakrabban a a célja nem a pánikkeltés, hanem a kérdés tudatosítása, „christianofóbia” kifejezés. A jelentés valójában öt évet és a jelenség megelõzése, illetve helyes kezelése. Beszé- tekint át, s vonja meg a legfõbb tanulságokat. Értekezik dében rámutatott: ezeknek a jelenségeknek a hátterében a keresztyénség marginalizálásáról, kiszorításáról a tár- túl az emberi tényezõkön az adott térség szociális bi- sadalmi életbõl, ami megmutatkozik a keresztyén gondo- zonytalansága és az egyes államok közötti viszony minõ- latok, eszmék, tanítások és személyek marginal- sége is meghúzódik. A római tanácskozás után kiadott izálásában is. sajtóközlemény is azt hangsúlyozza, hogy az ilyen jelen- ségeket idejében kell megakadályozni és leküzdeni. En- nek ígéretes módszere lehet az, hogy a problémáról nyíl- Madonna a gyerek Hitlerrel tan beszélünk, nem tussoljuk el, továbbá az oktatásban is és más negatív „példák” – hazánkból is! idejében feldolgozásra kerülhet ez a felnövekvõ nemze- dékek helyes etnikai, vallási magatartásának kialakítása Hazánkat is említi a jelentés a verbális, szóbeli rágal- céljából. A közvélemény helyes tájékoztatása, formálá- mazás negatív példájáról. 2010 januárjában az egyik tv sa, s ebben a sajtószervek ugyanúgy fontos helyet kap- talkshowban ez hangzott el: „Egy gyermek életét két do- nak, mint a törvényi szabályozás, amire hazánkban is sor log rombolhatja. A keresztyénség és a pornográfia”. De került. (Ez a faji, etnikai, nemzetiségi és vallási gyûlölet- a mûvészeti ábrázolásokat sem hagyja említés nélkül a keltés, illetve gyûlöletbeszéd elleni Büntetõ Törvény- jelentés. Például Ausztriában 2010 novemberében egy könyvi rendelkezésekben került szabályozásra.) kiállításon Mária szobrát nagyméretû óvszergumival vonták be. Olaszországban egy festészeti kiállításon az egyik kép Madonnát ábrázolja, ölében a kis Jézus helyett Együtt a „christianofóbia” ellen a gyerek Hitlerrel. Mind zsidó, mind a keresztyén egyhá- zi vezetõk tiltakozása kísérte a kiállítást. Portugáliában A római katolikus és ortodox, valamint más felekeze- egy playboy magazin Jézust meztelen csúcsmodell tû képviselõk egymást segítve igyekeztek feltárni e sú- „szépségek” között mutatja. A verbális, plakátokon meg- lyos kérdés európai összefüggéseit és a megoldási lehe- jelenõ gyûlöletbeszéd megdöbbentõ formáját adta az a tõségeket. Hilarion Alfejev orosz ortodox metropolita német csoport, amelyik keresztyén fiatalok 15 ezer fõs óvott azoktól az európai csoportoktól, melyek a keresz- fesztiválját zavarta meg ilyen szövegû plakátokkal: tyén civilizáció egyetemes jelképeit igyekeznek kizárni a „Maszturbáljatok evangélizálás helyett!” – „Soha többé nyilvános és politikai helységekbõl, intézményekbõl. Jézust!”. Számos vandál cselekményrõl és gyújtogatás- Még a többségében katolikus Itáliában is, ahol sok ke- ról is hírt ad a jelentés. Albániában sírgyalázások történ- resztyén intézmény, iskola, gimnázium, egyetem mûkö- tek egy katolikus temetõben, Bécsben, Belgiumban fel- dik, vihart kavart a kereszt kitételének vitatása a középü- gyújtották egy-egy templom ajtaját. Gyûlöletbûnözés letekre, osztálytermekbe, aminek kapcsán az orosz fõpap sértettje lett 16 személy Bosznia-Hercegovinában 2009- megállapította: „A radikális szekularizmus, elvilágia- ben, Párizsban megszentségtelenítették a Saint Denis ba- sodás éppúgy veszélyezteti a vallásszabadságot, mint a zilika szentélyét. Hamburgban felgyújtottak egy 15. szá- vallási extrémizmus, szélsõségesség”. Idézte XVI. Bene- zadi protestáns templomot. Litvánia, Oroszország, Ang- dek pápa újévi nyilatkozatát, aki új jelenségrõl szólt Eu- lia, Svédország, Törökország sem marad ki a szomorú rópában, ez az ún. „christianofóbia”, azaz a keresztyé- sorból. Ez utóbbiban hite miatt megöltek egy német vál- nektõl való ösztönös viszolygás vagy irracionális, értel- lalkozót. Közel száz esetet hoz a tanulmány, ami Isztam- mileg indokolhatatlan félelem. S ez már (tömeg)lélektani bultól Dublinig, Szicíliától Skóciáig, Moszkvától Londo- kategória is, aminek igen messze vezetnek a motívumai, nig jelzi a keresztyén kultúra õsbölcsõjének, Európának

186 a lehangoló, válságos helyzetét a gyûlölet-bûnözés, a ke- gyobb hangsúlyt kell fektetni a vallások megismerésére, resztyénekkel szembeni intolerancia és diszkrimináció és az emberi jogok mélyebb megismerésére. Szükséges a tekintetében. Ki gondolta volna, hogy itt tartunk?! (nem csak) felnövõ nemzedéknek is pontos tájékoztatást kapnia a rasszizmusról (fajgyûlöletrõl), a xenofóbiáról (az idegengyûlöletrõl), a christianofóbiáról (a keresz- Kampányok, közvélemény formálás tyéngyûlöletrõl), a diszkriminációról, az intoleranciáról. – baltikumi vétó A bécsi Observatory–jelentés ajánlásainak szellemében dolgozott tovább a hate crime, a gyûlöletbûnözés témakör- A római konferencia utalt arra, hogy szükség lenne a ben a római tanácskozás is. Megerõsítették a bécsi ajánlá- keresztyének elleni gyûlölettel szemben kampányokra, sokat, melyeket az európai kormányokhoz, az EU-hoz, illetve tiltakozó felvonulásokra, hiszen ellenkezõ elõjel- nemzetközi emberjogi szervezetekhez intéztek a keresz- lel fõleg az utóbbiból adódik egyre több. Ateista és sza- tyénség, és más vallások védelme, a tolerancia fenntartása badgondolkodó egyesületek, kommunista és szocialista érdekében. Talán egy szép napon majd arról is írhatunk, ifjúsági szervezetek Madridban és másutt nem fáradnak hogy Európában és hazánkban is érezhetõen csökkent el ezek megtartásában. mind a gyûlölet, mind a bûnözés – ami nem csak keresz- Evaldas Ignatavièius litván külügyminiszter-helyettes tyéneket, hanem zsidókat és egyre inkább muszlimokat is felhívta a figyelmet arra, mennyire fontos a folyamatos érint, de minden embert – legyen roma, magyar vagy bár- emlékeztetés arra, hogy a közvéleménybe, a közgondol- ki. Addig pedig tegyünk meg a magunk helyén szóban, kodásba épüljön bele a vallási türelem, tisztelet, és mér- tettekben mindent azért, hogy a világ ne csak a konferen- séklõdjék a lejárató gyûlöletbeszéd, valamint a vallásos ciák, Bécs, Róma szintjén, hanem a mindennapi emberi hit és szertartások gúnyolása, lejáratása. Igen fontos to- érintkezésben is elmozduljon, vagy éppen megmaradjon a vábbá a baltikumi politikus szerint a nyilvános reagálás türelem és tisztelet légkörében. A római EBESZ-konfe- a keresztyénellenes esetekre, de más, vallási türelmetlen- rencia errõl is szólt. séget jelzõ esetekre is. Az iskolai oktatásban sokkal na- Békefy Lajos

„Istenrõl beszélni” A Hollandiai Protestáns Egyház a bizonyságtételrõl tanácskozik

Bevezetés zonyságot az elégedetlenek a renitens lelkésznek, hogy Isten személyes létezõ valóság. A vita mindenesetre arra A Protestantse Kerk in Nederland (Hollandiai Protes- jó volt, hogy a holland társadalomban ismét vita bontako- táns Egyház) 2004-ben jött létre a két nagy református zott ki Isten körül, és a magánszférába szoruló Isten-kér- egyház, a Nederlandse Hervormde Kerk és a Gere- dés ismét a nyilvánosság középpontjába került egy idõre. formeerde Kerken in Nederland, valamint a kicsiny luthe- A vita idején ígéretet tettek a Protestantse Kerk in Neder- ránus egyház egyesülése nyomán. Az egyházban ugyan land vezetõi, hogy 2010 õszére memorandumot készíte- most is jelentõs számban vannak hitvallásos elvek alapján nek a kérdésrõl az általános zsinat (generale synode) ta- álló keresztyének, de általában kijelenthetjük, hogy a nácskozására. Ez az anyag el is készült „Spreken over Protestantse Kerk in Nederland plurális egyháznak tekint- God”, azaz „Istenrõl beszélni” címmel. hetõ, amelyben minden hitvallási irányzat megtalálható. A memorandum bevezetõjében leszögezik, hogy az Ennek jele, hogy a Protestantse Kerk in Nederland ber- irat megszületését az „utóbbi idõben lezajlott különbözõ kein belül nagy felzúdulást keltett dr. Klaas Hendrikse intenzív viták” indokolják, amelyek Isten létezésérõl PKN-lelkész 2007-ben megjelent könyve „Geloven in een folytak, valamint az, hogy egyre több egyháztagnak az God die niet bestaat”, amelynek címét így lehetne fordíta- Apostoli Hitvallás elsõ mondata („Hiszek egy Istenben, ni: „Hinni egy olyan Istenben, aki nem létezik”. Ebben az mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtõjé- egyik szabadelvû protestáns közösség lelkésze, az amúgy ben…”) a „legkevésbé sem magától értetõdõ”. Emellett ateista családból származó, önmagát is annak valló Hen- az Istenrõl szóló beszéd már nem kizárólag a keresztyén drikse tiszteletes arról ír, hogy lejárt a teista megközelítés egyház monopóliuma, hiszen a holland is egy plurális ideje, és az egyházban is egyre többen vannak olyanok, társadalom. Az írás célja az, hogy hozzájáruljon az Isten- akik nem tudnak hinni a személyes Isten létezésében. Isten rõl szóló hitvalló és „egyházi” (kerkelijk) beszédhez1. ennek megfelelõen egy fogalom, ha jót cselekszünk egy- mással, akkor beszélhetünk „Istenrõl”. A Protestantse Kerk in Nederland hitvalló körei ezt természetesen nem Istent szóba hozni fogadhatták el, és eljárást követeltek ellene. Az illetékes egyházmegyei bizottság a vizsgálatot lefolytatta, majd A zsinati vitairat az elsõ fejezetében leszögezi, hogy megállapította, hogy a lelkész nem sértette meg az PKN habár a szekularizáció miatt úgy tûnt, hogy az Istenrõl egyházrendjét, és nem mozdították el állásából. Az egyház szóló beszéd el fog tûnni fokozatosan, és csak egy kisebb vezetõje, Arjan Plasier is azt javasolta, hogy tegyenek bi- csoport beszél Istenrõl, a trend megfordulni látszik, és

187 egyre több ember keres spirituális élményeket. Ez azon- szélni lehet, hanem meg is lehet tapasztalni. Különösen a ban nem minden esetben azonos az Istenrõl szóló beszéd- Zsoltárok könyve van tele olyan költeményekkel, ame- del. Az Istenrõl szóló beszéd egészen sosem tûnt el, hi- lyek eezzel az emberi tapasztalattal vannak tele. Jézus szen keresztyén körökben újra és újra elhangzanak a bib- Krisztusban pedig Isten „megérinthetõvé” vált. „Az liai történetek, sokan hisznek Istenben, hol erõteljeseb- evangélium nem csak mint elmélet Istenrõl, hanem mint ben, hol gyengébben beszélnek errõl a hitrõl2. A hit, sem- üdvtörténet jött a világba. Ez a jó hír arról az élõ Isten- miképpen sem irracionális dolog, amikor az értelmet ki rõl szól, aki embereket megérint, meggyógyít és feltá- kell kapcsolni. A keresztyének fontos jellemzõje, hogy maszt a halálból7.” Mindenképpen fontos Isten megta- közösségben (gemeenschap) élik meg a hitüket, és ott pasztalása, de ez nem mindig kellemes, az emberek nem csak beszélnek Istenrõl, hanem ezt a hitet meg is gyakran igen nagy mélységekben tapasztalják meg Isten élik. A keresztyén közösségek hite forrása a Biblia, közelségét, szeretetét. „Keresztyénnek lenni gyakran azt amelyben számos történet, történés, költemény, látomás, jelenti, hogy a kétségek között (amely nem kerül el sen- prédikáció, törvény, evangéliumi történet és példabeszéd kit) hûségesek maradunk és a támadásokat kiálljuk8.” által ismerjük meg Istent. Sok módon magyarázzák Az is fontos dolog, hogy Istent miként tapasztaljuk ugyan, de a Biblia (és Isten megszólító hangja) sok ember meg. Tapasztalat nélkül nem lehet Istenrõl beszélni. Ezt életét megújította3. A Biblia különlegessége abban áll, egyesek a liturgiában, mások a prédikációban, szentségek- hogy arról az Istenrõl beszél, aki közel jött az emberhez, ben, természetben, másokkal való közösségben élik meg9. kezdve Ábrahámmal és Izsákkal. Jézus Krisztusban Isten Sokan viszont egyáltalán nem szereznek ilyen „istenta- testté lett és velünk él. Ez nem jelenti azt, hogy Jézus be- pasztalatokat”, amelynek több oka is lehet. Jézus Krisztus, szédét mindenki értené, sõt Istennek ezek a szavai sokak a Biblia, a gyülekezet közösségének mellõzése, az egyhá- számára kifejezetten idegenek. Mindenesetre az Istenrõl zi nyelv és a mindennapok valóságának távolsága, a „fej szóló beszédünkre csak egy válasz lehetséges, mert ennek és a szív távolsága”, azaz a racionális gondolkodás, Isten elõfeltétele, hogy Isten kinyilatkoztatta önmagát. A ke- kiszorítása a közéletbõl és gyakran a magánszférából is10. resztyén közösség másik jellemzõje, hogy nem csak Is- Éppen ezek miatt van szükség a „keresztyén spirituali- tenrõl beszélhetünk, hanem Istennel folytatunk párbeszé- tás” ismételt felfedezésére. Sokak szerint a keresztyén hit det imában és meditációban. Isten megszólítható4. nem rendelkezik ezzel a spiritualitással, de ez nem igaz. A keresztyénség része a modern kultúrának, így használ- nia kell a modern kor eszközeit, mint a film, zene, iroda- Hogyan beszélhetünk Istenrõl lom. A szerzõk a keresztyén spiritualitás két formáját em- lítik meg, amelyek igen közel tudják hozni Istent: az Az Istenrõl való személyes beszédet kiegészíti a „sze- evangéliumi mozgalmakét (evangelische spiritualiteit) és mélytelen beszéd”, tehát amikor Istenrõl nem csak úgy a miszticizmust (mystieke spiritualiteit). Az elõbbit az an- beszélünk, mint „egy felülrõl való személyrõl”, hanem golszász országok ébredési-pünkösdi mozgalmaiban kell olyan fogalmakkal is kapcsolatba hozzuk, mint „logosz”, kereseni, az utóbbinak már az újkori holland keresztyén- „örökkévaló”, „mindenütt jelenlévõ”. Isten nagyobb an- ségben is van elõzménye. Fontos azonban, hogy a medi- nál, hogy szavakba tudnánk önteni. tációban és az imában az ember nem válik eggyé Istennel, Istenrõl ugyan olyan képekben beszél a Biblia, amelyek és az ember lelke sem lesz isteni (goddelijk)11. személyes létezõre utalnak, de Istenrõl nem készül kép, Mi van a tragédiákkal? Hogyan beszéljünk ilyenkor ábrázolás. Isten arcát egy ember sem láthatja. A bibliai Istenrõl? – teszik fel a kérdést végül a szerzõk. A gyász, szóhasználat alapján mi is személyes módon beszélünk ró- fájdalom, trauma, Auschwitz, GULAG szavak hallatán la, aki ismer bennünket, cselekszik, szeret bennünket, bû- „a beszéd legyen szótlansággá”, tehát elõször hallgas- nös embereket. Jézus is személyhez kötõdõ kifejezésekkel sunk, aztán beszéljünk. Meg kell hallgatni a szenvedõt. beszélt Istenrõl. Jó példa erre a tékozló fiú példázata, „Az Istentõl való elhagyattatásban maga a Messiás is amelyben Isten megkeresi és hazahozza az elveszetteket5. osztozott.” A meghallgatás után pedig arról lehet beszél- A keresztyén szóhasználatban Isten egyúttal Teremtõ ni, hogy a Messiás él12. (Schepper), Megváltó (Verlosser) és Megújító (Vernieuwer) is, aki a Názáretiben emberi alakot öltött. Ezek a fogalmak az Atya, Fiú, Szentlélek, tehát a Szenthá- Hitvalló egyház romság szinonimái. A személyes istenképhez kapcsolják a tanulmány szerzõi az emberrõl szóló gondolataikat, akik A tanulmány utolsó fejezete a „Hitvalló egyház” „személyek, és nem számok”. Az ember egyedi és megis- („Een belijdende kerk”) címet viseli. A szerzõk leszöge- mételhetetlen lény, mivel a Biblia szerint is Isten „képvi- zik: az egyház szóbahozza Istent, tanúskodik róla, hiszen selõi” (beelddrager), azaz képének hordozói. Ebbõl követ- Istenbõl, Isten Igéjébõl és az Úr kegyelmébõl él. Az egy- kezik, hogy a felebaráttal is szeretettel kell bánnunk, mert ház misszionál13. Az egyház feladata az Ige hirdetése és „Isten az, aki méltóságot ad az embernek.” Ennek a mél- a Szentháromságról való bizonyságtétel, ahogy az Egy- tóságnak az alapja „Isten Lelke és az õ szeretete6.” házi Rendtartás is írja. Ezen áll vagy bukik az egyház, és ha ezt nem teszi meg, már többé nem egyház. Amikor összegyûlnek a keresztyének, Istent vallják meg, aki Isten és a tapasztalatok Atya, Fiú, Szentlélek és egyúttal személy (wezenlijk) is14. Itt a szerzõk minden bizonnyal Hendrikse tiszteletes A tanulmány harmadik és negyedik fejezetében a felvetéseire reagálnak. A Szentháromság megvallása szerzõk azzal foglalkoznak, hogy Istenrõl nem csak be- összeköti õket a többi keresztyén egyházzal, az öku-

188 menével. A hitvallás aktusa azt jelenti, hogy igent mon- JEGYZETEK dok Isten hozzám forduló szeretetére, de egyúttal nemet is jelent. Nemet mondunk mindarra, ami a Bibliában le- 1 Spreken over God, 4.p. fektetett istenképnek ellentmond. „Az olyan egyház, 2 „Mensen hebben over God gesproken en in Hem geloofd en zullen amelyben mindent el lehet mondani, tulajdonképpen egy dat blijven doen. Soms aarzelend, tastend, zoekend. Sons met volle semmitmondó egyház.” Az egyház védekezik az ellen, overtuiging, blijdschap en gedrevenheid.” Spreken over God, 6.p. 3 Spreken over God, 6-7.p. ami ellentmond a hitvallásának. 4 Spreken over God, 8-9.p. Érdekes fogalom a holland protestánsoknál a „geloof- 5 Spreken over God, 10.p. sgesprek” fogalma, amelyet úgy fordíthatnánk, hogy hit- 6 Spreken over God, 12.p. rõl folytatott beszélgetés. A tanulmány szerzõi arra biz- 7 Spreken over God, 14.p. tatnak, hogy folytassunk minél több ilyen beszélgetést, 8 Spreken over God, 16.p. és tegyünk hitvallást Istenrõl15. 9 Érdemes ezt a szakaszt szó szerint idézni, mert véleményem szerint nagy jelentõsége van a mai keresõ keresztyének számára Isten meg- tapasztalása különbözõ formáinak: „Na het voorgaande moet de vraag gesteld worden hoe God wordt ervaren. Immers, deze komt Összegzés niet uit de lucht vallen. Zonder vormen van vertolking en bemiddeling is er geen ervaring. Er is daarbij niet één soort bemiddeling. A nyugat-európai protestáns folyamatokat ismerve há- Voor de een ligt deze in de liturgie. Voor de ander in de preek of in lásak lehetünk Istennek azért, hogy magyarországi egyhá- het sacrament. Of in de zondag die bijna als een sacrament wordt zainkban még Ige-központú, Krisztusra figyelõ teológiát beleefd. Sommigen ervaren God in de stilte van de meditatie of het mûvelnek, miközben sok nyugati gyülekezetben régóta gebed. Of in het persoonlijk bijbellezen. Voor anderen is de ervar- üres intellektuális fecsegéssé degradálták a prédikációt a ing van God nauwelijks los te maken van die van geloofsgemeen- schap. Weer anderen kennen ’heilige plaatsen’ in de natuue. Steeds vasárnapi istentiszteleteken. Tudomásul kell venni viszont weer opnieuw worden mensen aangesproken door God eb ervaren azt is, hogy az Ige-teológia csak egy teológiai álláspont a zij zijn heil.” Spreken over God, 18.p. sok közül, még akkor is, ha ez nekünk a legkedvesebb. 10 Spreken over God, 18-19.p. Különösen fontos a teológusok hitben nevelése, megtérés- 11 Spreken over God, 20.p. re vezetése. A hollandiai református közösségeknek min- 12 Spreken over God, 20-21.p. denesetre sokat köszönhetünk anyagi és szellemi téren 13 „De kerk brengt God ter sprake. Zij getuigt van Hem. Hoe zou het egyaránt. A fent idézett zsinati vitairat is hasznos gondo- ook anders kunnen? De kerk is de gemeenschap van menschen, die leeft van God en zijn Woord. Dat Woord is er niet voor bestemd om latokat adhat a szekuláris környezettel való párbeszédben, onder de kerkstoelen getopt te worden. De kerk is missionar.” és megtanulhatjuk, hogy fontos az Istenrõl való beszéd a Spreken over God, 22.p. hétköznapokban is. 14 Spreken over God, 22.p. Mucsi András 15 Spreken over God, 24.p.

Emberségünk összetartozásra kötelez

A soros magyar EU-elnökség megkezdése elõtt 2010 decemberében a Magyarországi Egy- házak Ökumenikus Tanácsa Közgyûlésének tematikus részét az európai integráció elvi és gyakorlati kérdéseinek szentelte. Ugyanez a Közgyûlés közel húsz programot tervezett, amelyek temati- kájukban kapcsolódtak a magyar EU-elnökség prioritásaihoz. Ilyenek voltak például a romakér- dés, a családok helyzete, a regionális együttmûködés, állam és egyház kapcsolata, és az önkéntes- ség. Ezek a programok ez év elsõ felében meg is történtek, s a soros lengyel EU-elnökség ünnepé- lyes egyházi megnyitóján való részvétellel fejezõdtek be. Az ünnepségen az Ökumenikus Tanács képviseletében D. Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök, szervezetünk elnöke, Dr. Bóna Zoltán református lelkipásztor, fõtitkár, és Hámori Ádám, a református külügyi iroda európai referense vettek részt. A szolgálat stafétája átadásának szimbolikus cselekedeteit az elnök úr ünnepi beszéde elõzte meg, amelyet az alábbiakban olvashatunk. (a szerkesztõ)

Tisztelt Egybegyûltek! Azért gyülekezetünk ma délután össze, hogy miután a Exellenciás Uraim! Magyar EU-elnökség munkája véget ért, tisztelettel átadjuk Fõtisztelendõ Püspök Urak! azt az egyházi virtuális szolgálati stafétabotot, amellyel a Szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban! magyar egyházak igyekeztek segíteni a magyar kormány felelõs szolgálatát. Tegyék ezt lengyel testvéregyházaink is. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa ne- Tudom, tennék ezt a mi biztatásunk nélkül is. vében tisztelettel, szeretettel és megbecsüléssel köszön- Polak venger dva bratanki, idos kabli, idos klanki. töm kedves mindnyájukat. Lengyel–magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát.

189 Történelmi múltunkra jellemzõ a két nép õszinte ba- A keresztény egyház osztozik hívõ népe sorsában rátsága. Géza fejedelem, elsõ királyunk apja második fe- mindenütt a világon. Magyar egyházakként örülünk, leségként a lengyel Adelheid Siemomyslt vezette oltár hogy éppen lengyel testvéreink veszik át tõlünk az euró- elé. pai uniós elnökséget, ezzel is szorosabbra fûzzük a két I. Géza és I. László királyunk magyar–lengyel házas- nép és a két országban élõ protestánsok és ortodox egy- ságból született. A ma is mûködõ visegradi találkozót el- házak kapcsolatát. sõ alkalommal 1335-ben tartották. Az 1364-ben alapított Összetartozunk közös múltunk, és az élõ Krisztusban krakkói egyetemen a 15. században a hallgatók 18 %-a gyökerezõ hitünk alapján. Az egyház Ura azt várja tõlünk, magyar volt. A reformáció idején sok magyar protestáns hogy egyek legyünk, s így tegyük hitelessé az õ küldetését, lelkész tanult Krakkóban teológiát. amelyet az Atyától kapott. Egyek legyünk egy megosztott I. Lajos és I. Ulászló közös királyaink voltak. Az világban, a sokféle nézetkülönbségtõl szenvedõ Európá- 1848-s szabadságharc legendás Bem apója lengyel em- ban, jelezve hangsúlyossá tehetjük azt, ami közös ügyünk, ber volt. s ami összekapcsol minket. Lehet közösen cselekednünk. Idõben nagyot ugorva 1939-ben a lengyel nagykövet, Emberségünk összetartozásra kötelez minden honfi- Leo Orlovszky Budapesten így nyilatkozott: társunkkal, Európa polgáraival, Isten minden teremtmé- „A magyar társadalomnak a lengyelekhez való vi- nyével is. Egy Atyától származunk, teremtett világának szonya tüntetõen barátságos volt.” 5000 menekült érke- õrzõi s gondozói vagyunk. Ebben a felelõs munkában zett hazánkba, lengyel iskolák sorát nyitották városa- osztozunk minden becsületes, lelkiismeretes emberrel. inkban. Áldja meg Isten lengyel testvéreink EU-s elnökségi 1956-ban a lengyelek véradással segítették a forrada- munkáját, benne az egyházak kormányukat segítõ imád- lom viharában megsérültek gyógyulását, s magyar zász- ságát és valamennyi szolgálatát. ló lengett a lengyel egyetemek bejárata fölött. Mi magyarok és lengyelek pedig maradjunk továbbra Ízelítõnek talán elég e néhány önkényesen kiragadott is jó barátok, remélve jobb idõk közeli érkezését. történelmi mozzanat a két nép egymás iránti, máig tartó szimpátiájának, szeretetének igazolására. Szebik Imre

KÖNYVSZEMLE

Veszélyben a könyvolvasásunk? – Veszélyben a kézírásunk?

Mi lesz velem, mi lesz velünk, kortársainkkal? „Vége a Most az Új Ember múlt heti magazinja a következõ cí- Gutenberg galaxisnak” címû könyv – Halász László Gyûj- men közöl tanulnivalót: „Új korszak hajnalán: lassú bú- teménye, megjelent: Budapest, 1985. Gondolat Kiadó – csú a kézírástól”. Koncz Veronika számomra nem ismert mondanivalója 1986 óta állandóan fenyeget. Számtalan- nevû írónõ leírja az USA-ban történteket: „az Egyesült szor rágtam magam át e kiadványon, amely ecseteli a „ti- Államok 42. tagállamában a kisdiákok csak két évet bí- pográfiai ember” kialakulásának végnapjait, jobban mond- belõdnek a kézírás tanításával és elsajátításával, késõbb va, nem is a mainzi Johannes Gutenberg, a könyvnyomta- már nem érnek rá ezzel foglalkozni, és ez a jelenség azt tás 15. századi feltalálója a tárgya a könyvnek, hanem mutatja, hogy gyermekeink egy egészen másfajta civili- nagyrészt a ma divatossá lett kanadai Marshall McLuhan, záció küszöbén állnak.” Mi lesz velem, mi lesz velünk, pontosabban a Gutenberg-galaxis világhírûvé lett, sok kortársainkkal, akik csak kézírást tanultunk és ma is gon- nyelvre lefordított publikációja. Olyan emberrõl szól, mint dolatainkat rendszeresen így vetjük papírra. Mi lesz ve- mi vagyunk, akik jellegzetesen a nyomtatás termékeibõl lünk, ha már 8-10 éves gyermekeinknek tízujjas gépelést gazdagodtunk, és akik eltértek a Gutenberg elõtti és utáni tanítanak, s az iskolában megkövetelik, hogy késõbb há- ember-típustól. Hiszen a galaxisok sem idõtlenek, úgy lát- zi feladataikat is már csak gépelt formában adhatják le. szik a keletkezés éppen úgy hozzájuk tartozik, mint az el- Ugyanez érvényes a felsõfokú oktatás vizsgáira, kollok- múlás. A kötet tulajdonképpen vitafórum. Pro és contra vé- viumaira, sõt általában az elektronikus levelezésre, az lemények jelennek meg a könyv oldalain McLuhan láto- internet világára, az ügyintézés mai formáira, ahol már másában. Ilyen témákat olvasunk: „Gutenberg ólombetûi, nem használhatjuk a kézírást. Vajon Európában is felve- a tipográfiai logika korszaka, a Gutenberg galaxis elmúlá- tõdik-e már a kérdés: miért gyötörjük gyermekeinket a sa, a falak nélküli tanterem, a közönség interaktív részvé- teljesen hiábavaló kézírással?... tele, a televízió és az elektronikus ember megjelenése és Legere necesse est, scribere necesse est. Ezt a két axi- vele együtt a gondolkodásmód átalakulása. A kultúra sor- ómát emlegettük Keken Andrással munkatársi kapcsola- sa, túl a Gutenberg-galaktikán, a kommunikációs ipar és tunkban, hiszen állandóan olvastunk és minden elõadá- termékei, a szellemi világ újra-felosztása…” sunkat, igehirdetésünket szorgalmasan „leírtuk az utolsó

190 napig”. Elmúlt a mi idõnk? Sem könyvolvasás, sem kéz- bális méreteket öltõ új civilizáció? Valóban kopogtat-e írás nem szükséges, még akkor sem, ha mi még nem ol- egy új korszak s vele együtt egy egészen másfajta civili- vasunk képregényben Tolsztojt, Dosztojevszkijt vagy a záció, mint amit megszoktunk. kötelezõ olvasmányokat. Még akkor is, ha nem tudunk Vessünk számot a valós helyzettel, sérelmeink emle- nem írni jegyzetpapírokra gondolatokat, karcolatokat, getése nélkül. (közben figyeljünk a kínai vagy japán írás nemcsak összefüggõ elõadásokat. Navigare necesse est – védelmére, az angol nyelv bevezetésével együtt is). mondták a mediterrán övezet hajós népei jelmondat-sze- Köztudott, hogy pedagógusok és pszichológusok sze- rûen. A görögök, a rómaiak, az egyiptomiak olvastak és rint egy sor probléma forrása lehet, ha a kézírást csak írtak. Nemcsak hajóztak. És amint a hajózás szükséges- ezen a minimális szinten fogják oktatni iskoláinkban? A sége sokat segített a valóság felfedezésében, az ismeret- cikkíró, Koncz Veronika nem jós, nem próféta, de leírja len felkutatásán, gazdagodásukon, a cserekereskedelem ezt a mondatot is: „a szakemberek szerint a kellõen nem fejlõdésén, ugyanúgy az olvasás és írás, legalább is egy fejlesztett kézírás ronthatja az olvasási készséget. A bizonyos réteg számára életszükséglet volt, a Földközi gyermekek finommotoros mozgása, csiszolatlan kon- tenger emberei nem érezték magukat bezárva a Mediter- centráló képességük nagy eséllyel fejletlenebb marad a rán tenger világába. Újítást jelentett Kolumbusz utazása, folyóírás kellõ gyakorlása nélkül”, majd a cikkíró késõbb ha õ nem is sejtette, hogy nem Amerikát fedezi fel, csak így folyatatja: „a kézírás ezen felül a kéz és szem kapcso- egy rövidebb utat sejtetett India, az álom-földrész meg- lat erõsítésében, az agyi idegpályák fejlesztésében is közelítésére. A valóságban igazzá vált az 1492-es utazás nagy szerepet játszik.” után, hogy letörölték a gibraltári szikla híres feliratát, Magyar tapasztalat szerint is több felmérés azt bizo- legalább is egy szót töröltek így: a Non plus ultra helyett nyítja, hogy az általános iskolás gyerekek tartalmasabb = nincsen tovább. Ettõl kezdve hiányzott a non, vagyis a fogalmazást írnak úgy, ha mondanivalójukat papírra ve- híres mondat így hangzott: van tovább. Ez a mondat vi- tik és nem a számítógépbe pötyögik be. lágtávlatot nyitott. Az addig bezárt mediterrán népek Grafológusok szerint azt sem szabad elfelejtenünk, „evangéliuma” lett. Ehhez hasonló már csak akkor tör- hogy a folyóírás személyiségünk egyik legfontosabb tént, amikor a Szuezi csatornát megnyitották, és a tenge- védjegye, amelyet nyomtatott betûkkel aligha lehet pó- ri átkelés lehetõvé vált India és a Távol-Kelet felé. A tolni. Talán vészharang kongatásának ismerhetjük fel a „Van tovább!!” – minden kutatásban, tudományágban cikk alapvetõ mondanivalóját? – pedig tapasztalat, bensõ bizonyossággá vált: Van tovább! Még a teológiá- hogy a kézírás visszaszorulásával a nyelvhez fûzõdõ vi- ban is új szelek kezdtek fújni. Nem igaz, hogy meg kell szonyunk máris jócskán megváltozott. Nézzünk csak állnunk, meg kell torpannunk véglegesen Augustinus, gyermekeink füzeteibe, esetleg olvassunk bele a mai fi- Ambrosius, Krüszosztomosz, Franciscus,Szent Bernát atal nemzedék internetes társalgásába, ahol már termé- vagy a Cluny Mozgalom korában, a Port Royal helyén szetes, hogy mûködik a javító program. Az alapiratban vagy hatáskörén, Pascalnál vagy Hieronymusnál, hemzsegnek a helyesírási hibák. Ugyan minek menje- Aquinói Tamásnál vagy a Trentoi Zsinat idején, ami az nek át a másik szobába helyesírási szótárért azok, ami- Ágostai Hitvallásra volt reagálás, és alkotói véglegesnek kor a gép úgyis kijavítja a hibákat? Summa summarum, tekintették évszázadokra, hanem lehet tovább is jutni, a cikkíró szerint olyan korszak elõtt állunk, amelyben a amint azt jól mutatta a 20. század nagy egyházi esemé- felnövõ nemzedék nemhogy hibásan fog írni, hanem nye a II. Vatikáni Zsinat. Non plus ultra? Nem igaz! Plus egyáltalán nem tud majd kézzel írni. A múltra is sérü- ultra. És még a protestantizmusra is érvényes, hogy nem lést jelenthet ez a hiányosság, hiszen képtelen lesz elol- csupán a sötétség irányába lehet tájékozódni, vagy a mai vasni nagyszülei leveleit, feljegyzéseit, titkait a fia- Losung-ige alapján: Legyen világosság! – egy állandó talok. belsõ körön mozogni, hanem van tovább. Lehet és sza- Magyar tanítónõk általános tapasztalata, hogy a hazai bad gondolkodni, és a jövõ sok újat jelenthet. Nem lehet alsó tagozatos kisiskolás gyerek már nem hajlandó a be- abszolút módon bezárni az ajtókat, a kapukat és az abla- tûk gömbölyítésére és azt mondja: „apa számítógépén kokat, hanem kötelezõ ismerkedni a való világgal, sõt di- már négyéves koromban is le tudtam írni nevemet.” alógusba kell kezdeni, esetleg múltbeli tévedéseket sza- Vannak sötéten látók, akik civilizációnk végnapjairól bad korrigálni, bevallani és megvallani volt ellenfeleink beszélnek, és egy elbutított jövõ nemzedéket vázolnak elõtt is, sõt mind a római katolikus, mind a protestantiz- elénk. Lehet, hogy mindez túlzásnak tûnik, de évtizedes mus világában a plus ultra, a „van tovább” a helyes. tapasztalatunk immár, hogy a számítógép használatáért Hogy mennyire érvényes ez a bizánci vagy keleti keresz- fizetnünk kell. Mert ára van a felgyorsult világnak, ahol ténységre, ahol lezárták az utakat az elsõ évezred végén, bármi bármikor letölthetõ, elérhetõ, törölhetõ. „A most az nyitott kérdés, és számomra egy bizonyos reményte- hátramaradó szép nagy örömben füzetek, töltõtollak, tin- lenséget jelent az a magabiztosság, ami a keleti keresz- ták, ceruzák (Kosztolányi) radírok, hegyezõk, jegyzetek, ténységbõl árad és fékezi az ökumené természetes versek, szerelmes levelek, naplók emlékei lapulnak”. lendületét… „Két dologban mégis bíznunk kell, hogy a következõ A reformáció óta tapasztalható sok-sok áldása a Gu- nemzedék kézírás nélkül is ember marad, és a másik, tenbergi kornak és a kézírás gyakorlásának. Remélhetõ- hogy nem megy el az áram soha…” leg még sem ér véget. Most azonban térjünk a másik jelenségre, ami ijeszt, Valósak-e nekem, olvasó embernek – akit egyik tanít- sõt rettegéssel tölt el, hogy lassan búcsút kell vennünk a ványa így szólított meg: „Hafó bácsinak, egyházunk kézírástól, és mi lesz velünk ebben a helyzetben, velünk, utolsó olvasójának” – a félelmeim a Gutenberg galaxis a kézírás gyakorlóival? Van-e tovább? végét, vagy a kézírás gyakorlásától való lassú búcsút il- Beszéljünk hát errõl, hogy mit jelent, ha valósággá vá- letõen. Gondolkodjunk együtt! lik az amerikai és egyúttal lassanként az európai, sõt glo- Hafenscher Károly

191 - B3 Ára: 1575,– Ft TARTALOM

A FÕSZERKESZTÕ JEGYZETE Albert Schweitzer: „The Historical Jesus Quest” címû DR. BÓNA ZOLTÁN: mûve alapján ...... 162 A népszámlálás ...... 130 SZÓLJ, URAM! KITEKINTÉS DR. BIRKÁS ANTAL: DR. BÓNA ZOLTÁN: Az állam semlegességének „tévtanítása” ...... 173 „… hogy semmi ne menjen kárba” ...... 131 DR. CS. MOLNÁR JÁNOS: TANÍTS MINKET, URUNK! Egy õsi nép mai sanyarú sorsa ...... 174 (Ebben a rovatban csak lektorált tanulmányok jelennek meg!) DR. SÁNDOR BALÁZS: GÉR ANDRÁS LÁSZLÓ: Az 1536. évi Genfi Hitvallásról ...... 180 S. alm-nevek az Ószövetségben ...... 132 ÖKUMENIKUS SZEMLE DR. KUSTÁR ZOLTÁN: DR. BÉKEFY LAJOS: Az új protestáns bibliafordítás (1975) Gyûlölet az európai keresztyénnekkel szemben? folyamatban lévõ revíziója Mire jutott a római EBESZ-konferencia? . . . 185 és annak ószövetségi vonatkozásai ...... 138 MUCSI ANDRÁS: NÉMETH ÁRON: „Istenrõl beszélni” Messiási királypróféciák A Hollandiai Protestáns Egyház és a keresztyén krisztológia a bizonyságtételrõl tanácskozik ...... 187 Értelmezéstörténeti áttekintés ...... 148 D. SZEBIK IMRE: DR. FEKETE CSABA: Emberségünk összetartozásra kötelez ...... 189 Megáll az Istennek igéje ...... 158 KUSTÁR GYÖRGY: KÖNYVSZEMLE A dogmatikus Krisztuskép DR. HAFENSCHER KÁROLY: meghaladására tett kísérletek a 19. századi Veszélyben a könyvolvasásunk? történeti Jézus-kutatásban – Veszélyben a kézírásunk? ...... 190

192 - B4 THEOLOGIAI SZEMLE

A MAGYARORSZÁGI EGYHÁZAK ÖKUMENIKUS TANÁCSÁNAK FOLYÓIRATA

ALAPÍTVA 1925 A TARTALOMBÓL

A „nyilvánosság” mint a teológia „új témája” a kelet-közép európai rendszerváltások után

* * *

A kereszt botránya: kereszténység és hatalom

* * *

Konkrétan ÚJ FOLYAM (LIV) az egység felé (?) 2011 4 A fõszerkesztõ jegyzete THEOLOGIAI SZEMLE A verseny, a gyõzni akarás mindig fontos szerepet játszott az ember életében álta- 2011. 4. szám lában és az emberi élet fejlõdésében konkrétan. A hétköznapiban, a rendesben is megnyerni egy állást, vagy valaki figyelmét, egyetértését, Felelõs kiadó: szeretetét, vagy szerelmét és a különlegesben, a rendkívüliben is meg- Magyarországi Egyházak nyerni egy versenyt, vetélkedõt, pályázatot, csatát, háborút. Minden Ökumenikus Tanácsa versenynek megvan a maga szabálya, etikája. Azokat az eseteket, amelyekben ez nincs, vagy ignorálják nem is említjük. A versenyeket pe- Szerkesztõség: dig aszerint nevezzük nemesnek, vagy nemesebbeknek, hogy az etiká- Ökumenikus Tanács Irodája juk mennyire kifinomult. 1117 Budapest, A verseny szabálya, etikája két fõ célkitûzéssel bír. Az egyik az Magyar tudósok körútja 3. esélyegyenlõség biztosítása, a másik a vesztes fájdalmának, kudarcél- Telefon: 371-2690 ményének minimalizálása, elviselhetõvé tétele. Mert, hogy vesztes Fax: 371-2691 mindig van és, hogy a veszteség mindig fáj, vitathatatlan. „A részvétel a fontos, nem a gyõzelem.” – bölcsesség a legtöbb esetben sovány vi- Kiadóhivatal: A Magyarországi gasz a vesztes számára. Különösen is igaz ez a kegyetlen emberi konf- Református Egyház liktusokban, áldozatokat követelõ gazdasági harcokban és véres hábo- Kálvin János Kiadója rúkban. 1113 Budapest, Bocskai út 35. Jézus legközvetlenebb tanítványai is versengtek az elsõbbségért. Jé- Telefon: 386-8267, 386-8277 zus tudott a versengésükrõl, tudott a kísértésükrõl „… és így szólt hoz- zájuk: Tudjátok, hogy azok, akik a népek fejedelmeinek számítanak, Index: 26 842 uralkodnak rajtuk, és nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk. De nem így van ISSN 0133 7599 közöttetek, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgá- tok; és aki elsõ akar lenni közöttetek, az legyen mindenki rabszolgája. Fõszerkesztõ: Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy õ dr. Bóna Zoltán szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.” Krisztus a kereszten gyõzött s ebben a gyõzelemben mindenki osz- Szerkesztõségi bizottság tozik, csak a gonosz és a halál nem. Õk a vesztesek. A krisztusi verseny elnöke: dr. Kádár Zsolt pedig számunkra azt jelenti, hogy a kísértést és a gonoszt legyõzhetjük tagjai: dr. Cserháti Sándor önmagunkban, s ettõl partneri együttmûködésben tudunk élni a másik dr. Fekete Károly emberrel. Ennek a krisztusi gyõzelemnek a vágya megoldana sok konf- dr. Kodácsy Tamás liktust az emberek között és kisegítené a gazdasági és társadalmi vál- dr. Reuss András ságból az egész emberiséget, amely a jelenlegi gyõzni akarásával köny- Háló Gyula nyen közös vesztét érheti el. Kalota József A 12 tanítvány mai utódainak sem szabad elfelejteni, hogy a krisz- Szuhánszky T. Gábor tusiak versengésének nem lehet vesztese a másik krisztusi, a másik T. Németh László egyház, a másik felekezet. Az ökumené világában a szép szavak elég- telenek. Erre a krisztusi versenyre van szükség, amelyben együtt akar- Olvasószerkesztõ: juk legyõzni a gonoszt és a halált. Aki nem ezt teszi, halálos gyõzelmet Jakab László Tibor arat magának. Bóna Zoltán Nyomás: MondAt Kft.

Felelõs vezetõ: Nagy László Nyomdai elõkészítés: Külalak Bt. A Theológiai Szemle egyes számainak megjelenési ideje: 1. szám március 15. 2. szám június 15. Elõfizethetõ a kiadóhivatalban, pos- 3. szám szeptember 15. 4. szám december 15. tautalványon, vagy átutalással a Re- formátus Kálvin Kiadó 11711034– KÉZIRAT LEADÁSÁNAK IDEJE: 2011. 10. 31. 20856731 számlájára. A szerkesztõség közleménye Kérjük kedves munkatársainkat, hogy szövegszerkesztõvel készült írásaikat E-mail- Elõfizetési díj egy évre: 6300,– Ft ben Microsoft Word dokumentumban küldjék el szerkesztõségünkbe. A dokumentum Egyes szám ára: 1575,– Ft mérete A/4-es álló formátum, 2,5 cm-es margóviszonyokkal. A kenyérszöveg 12 pontos Times New Roman betûtípusból legyen szedve, szimpla sorközzel, ezzel is meg- Elõfizetési díja nyugati terjesztés- könnyítve az elõzetes terjedelemszámítást. Ha a dokumentum tartalmaz görög vagy ben befizethetõ a fenti forintszám- héber írást is, úgy csatolják ezeket a betûtípus file-okat is az anyaghoz, ennek hiányában nem garantált az írás pontos megjelenítése. E-mail címünk: [email protected]. lára. Internet: http://www.meot.hu. Az írás közlése nem jelenti azt, hogy a szerkesztõség a szerzõvel mindenben egyetért. Megjelenik negyedévenként A cikkek tartalmáért minden szerzõ maga vállalja a felelõsséget. Dokumentumok meg- õrzését, visszaküldését nem tudjuk vállalni. SZÓLJ, URAM!

Újuljatok meg!

„Újuljatok meg lelketekben és elmétekben” – hangzik véleménye a nagyvárosi liberális gondolkodású emberé- Pál apostol felhívása (Ef 4,23). hez. A média és az információs világháló mindegyiket Egy új esztendõ aktuálissá teszi az újnak és a megúju- egyformán eléri. lásnak a gondolatát. Ugyanakkor a hívõ ember életében A keresztény ember gondolkodásmódjára is erõs ha- a megújulás nem az újévi fogadkozások kategóriájába tást gyakorol, amit hall és lát. Ugyanakkor a hívõ ember tartozik. ebben a világban, de nem e világ szerint él. Gondolkodás- Amikor Krisztust, mint urat a szívünkbe fogadtuk, egy módját, az eseményekhez való viszonyát elsõsorban az egészen új kezdõdött az életünkben. „A keresztség által Isten Igéje határozza meg és nem a világ értékrendje. En- ugyanis eltemettettünk vele a halálba, hogy amiképpen nek érdekében szükséges, hogy határozott igazodási pont Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsõsége által, legyen számára a Szentírás. Amikor körülötte minden úgy mi is új életben járjunk.” (Róm 6,4) gyorsan változó és relatív, a Mindenható beszéde marad- Szívünk az övé lett, lelkünket betöltötte Szentlelkével, jon az abszolút igazság! A Római levélben határozott uta- és gondolkodásmódunk is megváltozott. Ezzel tehát va- sítást kapunk Pál apostoltól arra nézve, hogy amikor egy- lami új kezdõdött az életünkben. Ez nem egy befejezett egy kérdésben mérlegelünk, Isten akaratának keresése állapot, hanem egy folyamat. Amint igaz az ecclesia vezessen bennünket: „Ne igazodjatok e világhoz, hanem semper reformanda gondolata, úgy biblikus az, hogy a változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítél- hívõ ember állandó megújulásban él. Pál apostol a hessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tet- kolosséi hívõknek azt írta: az új ember a teremtõjének szõ és tökéletes.” (Róm 12,2) Isten embere megújult gon- képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megis- dolkodásmódja szerint cselekszik. Egy elfogadott elv a merje Istenét – Kol 3,10. gyakorlat által erõsödik meg. Fontos, hogy a jónak tartott Textusunkban az apostol a lélekben és az elmében va- elvek szerint éljünk. Már a mózesi rendelkezések felhív- ló megújulásra szólít fel. Mindannyian hajlamosak va- ják Izrael népének figyelmét, hogy ne az egyiptomi és ká- gyunk csüggedésre, megkeseredésre. Elõfordulhat, hogy naáni népek szokása szerint éljenek, hanem Isten törvé- szolgálatunkat fásultan, rutinszerûen végezzük. A renge- nye szerint (3Móz 18,3-4). Évszázadokkal késõbb Ezs- teg munka, mások bajának hordozása, az egyházban elõ- drás pap nem könnyû lépések megtételét várja a megtér- forduló nézeteltérések és feszültségek lélekölõvé válhat- ni kész hazatértek gyülekezetétõl. Meg kell szüntetniük nak. Gyakran érezzük a Szentlélek megújító jelenlétének az etnikai keveredést (Ezsd 10,1-12). Szomorú és kiáb- szükségét. Ilyenkor úgy imádkozhatunk, mint Dávid: „az rándító, ha egy keresztény ember hite és tettei diszharmó- erõs lelket újítsd meg bennem”. Isten, amikor szolgálat- niáról tanúskodnak. Pál apostol az elvek és a cselekede- ra hív, nem hagy magunkra, Pártfogót állít mellénk. Õ a tek elkülönülésének veszélyére hívja fel a figyelmet, ami- mi vigasztalónk is. „Ha megtelik szívem aggodalommal, kor azt írja: „de mindezt valóban tegyétek is” – Róm vigasztalásod felüdíti lelkemet.” (Zsolt 94,19) Napról 13,11. A világ nem szép eszméinkre kíváncsi, hanem napra szükségünk van a Szentlélek megújító fürdõjére krisztusi cselekedetekre vár. Bár különcnek tarthatnak és (Tit 3,5-6), nélküle szárazzá válik életünk, kiüresedik ki is rekesztenek másként gondolkozásunk miatt, morális szolgálatunk. A lélek megújulásának eszközei az imád- válságukban mégis segítségünket igényelhetik. Jézus ar- ság, a Biblia tanulmányozása és a testvéri közösség. A ról beszélt, hogy tanítványai a föd sója és a világ világos- nagy nyilvánosság elõtt egyházi szolgálatot végzõk éle- sága (Mt 5,13-14). Felelõsségünk, hogy hatással legyünk tében elengedhetetlen a személyes imádságból és a környezetünkre! Gondolkodásunk megújulása nem csak Szentírás olvasásából származó, intim közösség Istennel. magánügy. Változást indíthat körülöttünk. De törekednünk kell arra is, hogy gyülekezeti szolgála- A Szentírás tanúsága szerint a lelkünkben és elménk- tunk, imáink és igehirdetéseink ne váljanak közszerep- ben való megújulás nem a mi erõfeszítéseink eredménye, léssé, hanem Urunkkal való megelevenedõ kapcsolat hanem a Szentlélek munkája. Mindez úgy történik, hogy munkálójává legyenek saját magunk számára is. Ellen- Krisztus jelenlétében idõzünk, az õ akaratára és cseleke- kezõ esetben a szakrális cselekedetek közben is kiég- deteire figyelünk, vele közösséget vállalunk: „Mi pedig, hetünk. miközben fedetlen arccal, mint egy tükörben szemléljük Mai világunkban minden eddiginél több információ az Úr dicsõségét mindnyájan, ugyanarra a képre formá- éri el az embert. Reklámok özönével árasztanak el ben- lódunk át az Úr Lelke által dicsõségrõl dicsõségre.” nünket. A piaci globalizáció ugyanazon márkát kívánó és (2Kor 3,18) Tapasztaljuk meg az új esztendõben is, hogy fogyasztó embert akar a maga oldalán tudni a Föld legtá- csodálatos és állandó megújulásban lehet részünk Jézus volabbi pontjain is. Hovatovább erkölcsi és etikai kérdé- Urunkkal járva! sekben is közeledik egy hagyományos kis falu lakosának Pataky Albert

195 TANÍTS MINKET, URUNK!*

A választott nép titka Keresztyén történelmi tanulságok a népiség kapcsán Czeglédy Sándor írásaiban

Czeglédy Sándor egész életében fontosnak tartotta Izráel és az egyház viszonyát vizsgáló tárgykört. Legerõteljesebben akkor foglalkoztatta a választott nép kérdése, amikor az antiszemitizmus hullámai egyre nagyobb mértékben érték el hazánkat is. A professzor a zsidóság és Ószövetség elleni támadások kereszttüzé- ben megalkuvást nem tûrõ bátorsággal, tisztánlátással védte az Ó- és Újszövetség egységét, és dolgozatai- ban síkra szállt a zsidó nép kiválasztottsága mellett. A náci Németországban ösztöndíjasként ezeket tanulta a Hitvalló Egyháztól is. A mai társadalmi helyzetben ez a bátor helytállást bemutató írás nagyon idõszerû és komoly teológiai segítség mindenkinek a kisebbségek elfogadásában és a kisebbségi lét értelmezésében.

Sándor Czeglédy hielt es zeitlebens für wichtig den Themenbereich, der die Beziehung zwischen Israel und der Kirche behandelt. Überwiegend beschäftigte sich er dann mit der Frage des auserwählten Volkes, wann die Wellen von Antisemitismus auch unsere Heimat in zunehmendem Maße erreichten. Der Professor behütete die Einheit des Alten und Neuen Testaments, darüber erduldete er keine Widerrede und mit Hellsichtigkeit, Tapferkeit arbeitete er in dem Kreuzfeuer, was gegen das Judentum und das Alte Testament äußerte sich beziehungsweise einsetzte er sich in seinen Aufsätzen für das ausgewählte Sein des jüdischen Volkes. Alles erlernte er auch von den Mitgliedern der Bekennender Kirche als Stipendiat in der braunen Epoche von Deutschland. In gegenwärtigem sozialen Verhältnis ist diese Abhandlung – die ein Beispiel der unverzagten Tapferkeit vor unsere Augen führt – wahrlich aktuelle und richtungsweisende theologische Hilfeleistung für alle die Minderheiten annehmen und das Sein in der Minderheit interpretieren können.

Elkötelezõdés a választott nép mellett A választott nép tárgykörével kapcsolatosan azonban a legmeghatározóbb benyomások a náci Németország- Czeglédy Sándort1 egész életén keresztül foglalkoz- ban érték, amikor 1936 szeptemberétõl 1937 februárjáig, tatta Izráel és az egyház viszonya. Már teológus korától egy tanulmányi féléven keresztül a Halle-Wittenbergi kezdve érlelõdött benne az a gondolat, hogy Izráel nép- Egyetem Teológiai Fakultásán rendszeres teológiával és ének van egy sajátos és egyedülálló titka, amelyet az em- dogmatörténettel foglalkozott.5 Már útban Halle felé, ber képtelen teljes mértékben megfejteni. Ez bizonyára amikor megszállt Drezdában, figyelmes lett a felfokozott abban áll, hogy Isten tetszése szerint, kegyelmi szövetsé- antiszemitizmusra és arra, hogy ez már a német protes- ge alapján Izráel a választott nép.2 táns egyházak köreiben is elterjedt. Visszaemlékezései- Az a forrás, amelyben az elsõk között kimutatható a ben, prédikációban többször elmondta, hogy amikor professzor választott nép iránti érdeklõdése, egy jól át- ezen az estén a drezdai utcákon sétált, egy elõadóterem gondolt, 1931-ben az Ohio-ban lévõ Dayton-ban írt ta- kivilágított ablakán hatalmas plakátra lett figyelmes. A nulmánya The Permanent Value of the Old Testament3 képen egy villámcsapás alatt két alak látszott. Az egyik címmel, amelyben részletesen kifejtette, hogy az Ószö- kezében két kõtáblával balra zuhant, a másik pedig ke- vetség páratlan tulajdonsága, illetve vallásának fõ elve resztjével együtt jobbra süllyedt el a sötétségben. A kép Izráel Isten-hitében keresendõ, amelyben Izráel megvall- alatt ez a felirat volt olvasható: „Megváltás Jézus Krisz- ja, hogy Isten a világ személyes teremtõje, fenntartója és tustól”.6 Az elõadóterem a Deutsche Christen hitmozga- ura. lomhoz tartozott. A zsidó nép kérdésköre iránti elkötelezõdése csak mé- Ösztöndíjasként Halle-ban a Tholuck Konviktusban lyült, amikor Czeglédy Sándor az Amerikai Egyesült Ál- lakott, amelyrõl csak ott tudta meg, hogy a Hitvalló Egy- lamokból hazatérve 1932 augusztusától két évig a Skót házzal rokonszenvezõ diákság egyik központja. Emiatt az Missziónál volt segédlelkész, ahol sokat tanult a zsidó- épület már odaérkezésekor is a titkosrendõrség állandó misszió jelentõségérõl. A budapesti zsidómisszió, amely lehallgatása és megfigyelése alatt állt. Diáktársai a kezde- akkor már több mint 90 éve végezte munkáját a magyar ti óvatosság után teljes bizalommal voltak iránta. Illegális zsidók között, szoros kapcsolatot ápolt a Magyar Refor- összejöveteleikre is elvitték mondván: „Te külföldi vagy, mátus Egyházzal. Tanulmányi ösztöndíjakban részesített legfeljebb hazaküldenek.” Így találkozott a Hitvalló Egy- teológusokat, ezen kívül alkalmazottai és tanítói a Refor- ház számos vezetõ személyiségével, köztük 1936 decem- mátus Egyház tagjai közül kerültek ki.4 Ilyetén dolgozott berében Martin Niemöllerrel is, nem sokkal a nyolc évre õ is közöttük, és az itt végzett szolgálata alatt számtalan elhúzódó koncentrációs táborbeli internálása elõtt.7 Inter- alkalma nyílt közelebbrõl is megismerni a zsidókérdéssel kapcsolatos összefüggéseket, valamint a német fasizmus egyházi vonatkozású kijelentéseit. * Ebben a rovatban csak lektorált tanulmányok jelennek meg!

196 jút is készített vele, amely a következõ hónapban cikk lyel Isten a maga népét a Jézus Krisztusban és a Jézus formájában Mások helyett is harcolunk címmel jelent Krisztus által összegyûjti. Nem tévedne az, aki a Bibliá- meg a Református Életben. Martin Niemöller a Hitvalló nak ezt az alcímet adná: Isten népe.”14 Lássuk ennek lé- Egyház harcáról a következõképpen nyilatkozott: „A nyegét: mi is a választott nép titka? mostani válság (…) egy hosszú szellemi fejlõdés végsõ A könyv témaválasztásának indokaként Czeglédy eredménye. Csak most látjuk igazán, hogy azelõtt mind- Sándor leírta, hogy mivel kora igehirdetés problémái leg- nyájan német keresztyének voltunk. Theologiai szem- inkább a nép kérdésével vannak összefüggésben, ezért pontból úgy gondolom, hogy a külföldi keresztyén egynem a korszellem, hanem az igehirdetés tisztasága köve- házakban és így a magyar egyházakban is van ‘német ke- telte meg, hogy a népiség problémáját teológiai témává resztyénség’, amelytõl ezeknek az egyházaknak egyszer tegye. Ebbõl is látható, milyen mélyen összekapcsoló- el kell szakadniok. Ez a szakítás súlyos válságot jelent. dott benne a rendszeres és a gyakorlati teológia, hiszen a Lehet, hogy a németországi evangéliumi egyházunk a je- rendszeres teológiai vizsgálódásainak célja az, hogy szi- len válságban nemcsak önmagáért, hanem mások helyett lárd alapot teremtsen az igehirdetés számára. Irányvonal- is harcol, és ez a helyettes harc talán sok zavartól (…) ként a reformátorok által megjelölt utat jelölte meg, és menti meg más országok keresztyén egyházait.”8 azon haladt tovább a népiség kérdésében. Leírta, hogy a A németországi élmények mély nyomot hagytak reformátorok azáltal, hogy csak Isten népérõl akartak be- Czeglédy Sándorban. Ennek áldásos következménye az szélni, tulajdonképpen a világ népeinek problémáira is lett, hogy az itt szerzett tapasztalatait és a Hitvalló Egyház feleletet adtak. Ebbõl következõen azért fontos a válasz- harcának nagy tanulságait hitvalló módon irodalmilag is tott nép bibliai témája, mert aki megérti a választott nép értékesítette egyházunkban a fenyegetõ szélsõ-jobboldali és az anyaszentegyház titkát, az megérti saját népét és a veszedelmekkel szemben.9 Ekkor már Magyarországon is népiség problémáját is.15 egyre nyilvánvalóbb módon támadták az Ószövetséget azt A professzor szerint Isten végtelen szeretetét mutatja hangoztatva, hogy „az Új-Európában a keresztyén egyhá- az, hogy üdvöt adó kijelentése a nép teremtési rendje ál- zak jövõje attól függ, hogy milyen mértékben tudják ma- tal a bûnös emberhez van kötve. A gyûlölet és harc vilá- gukat felszabadítani a mózesi-mítosz hagyatéka alól és gában Isten szeretete küzd a bûnös emberrel, és az isteni milyen mértékben tudnak a faji lélek öntudatosításának, szeretet harcáról beszél annak a népnek a története, kibontakoztatásának nagy mûvébe belekapcsolódni.”10 amely nevét az Istennel küzdõ emberrõl, Izráelrõl kapta. A németországi tanulmányai után egy évvel, 1938- A harc célja az, hogy az evangélium az egész emberiség- ban jelent meg hitvalló cikke Protestáns Róma-zarándo- hez eljusson.16 kok címmel, amelyben a professzor éles kritikáját fogal- Isten tehát Izráel történetében mutatta meg a föld ösz- mazta meg Alfred Rosenberg Protestantische Rompilger szes népének, hogy mit jelent szeretetének mélysége és címû propagandaírásával11 szemben. Rosenberg Luther- magassága. Izráelnek a szent nép jelleget a papi hivatal re hivatkozva a reformációt a germán jellem tiltakozása- adja. Ez az Ábrahámmal kötött szövetség értelme. Ábra- ként tüntette fel a katolicizmus ellen. Ennek fényében el- hámnak Isten egészen különös parancsot és ígéretet adot- ítélte a Hitvalló Egyházat azért, mert az Luther Márton- t: „Menj el földedrõl, rokonságod közül és atyád házából nal ellentétben a római katolikus egyházhoz közeledett arra a földre, amelyet mutatok neked! Nagy néppé tesz- azáltal, hogy a katolikusokhoz hasonlóan fellépett a ke- lek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás le- resztyénség germanizálása ellen. Ezzel párhuzamosan szel. Megáldom a téged áldókat, s megátkozom a téged elítélte az eredendõ bûn tanát is, mivel szerinte a német gyalázókat. Általad nyer áldást a föld minden nemzetsé- nép eredendõen nem bûnös, hanem eredendõen nemes és ge.” (1Móz 12,1-3) ezáltal nemesítette meg a keresztyénséget. Czeglédy Ezzel Isten a választott nép õsatyját papi tisztségre Sándor azonban élesen szembe fordult Rosenberg félre- hívta el. Sajátos szolgálata a közbenjárás volt. Istentõl magyarázott és tévesen értelmezett tanaival, amikor fel- rendelt hivatalát gyakorolta akkor, amikor Sodoma és tette a kérdést, hogy miként merészel a náci ideológus az Gomora érdekében közbenjárt. A Sínai-hegyen kötött antiszemita elveinek védelmére Lutherre mint a germán szövetségben is egészen nyilvánvalóvá vált, hogy a vá- jellem nagy képviselõjére hivatkozni, miközben a refor- lasztott nép a közbenjárói, papi hivatalra hivatott: „Most mátorok tanításait, a sola fide és a sola gratia nagy kije- azért, ha engedelmesen hallgattok szavamra, és megtart- lentés-igazságát sárba tiporja.12 játok szövetségemet, akkor ti lesztek az én tulajdonom valamennyi nép közül, bár enyém az egész föld. Papok királysága és szent nép lesztek.” (2Móz 19,5-6) Megszületik Isten uralkodói igénye szeretetébõl adódik, és aho- A választott nép címû könyv gyan szeretetének nincs határa, éppen úgy uralkodói igé- nye is teljes. Isten az egész népre, annak minden egyes Ilyen elõzmények és elõhatások után Czeglédy Sándor tagjára totális igényt tart. Mindez akkor lett nyilvánvaló- budapesti professzorságának ideje alatt 1940-ben írta vá, amikor Jézus megjelent. Az a harc, amelyet Isten ví- meg a zsidó nép titkát részletesen kifejtõ bátor hitvallá- vott Izráelért és Izráellel, Jézus Krisztusban jutott végsõ sát, a Róm 11,1 kifejtésére: „Avagy elvetette-e Isten az õ kiélezõdéséhez és befejezéséhez. Õ a testté lett Ige, és a népét? Távol legyen.”13 választott népet Õ állította végsõ döntés elé.17 Korának szellemiségében már könyvének címe is Izráel azonban nem fogadta el Jézust Megváltójául. A provokatívnak tûnt: „A választott nép”. Czeglédy Sándor választott nép a neki adott isteni kijelentés privilégiumát szerint azonban e cím alatt „tulajdonképpen az egész arra használta fel, hogy Isten igénye elõl elbástyázza ma- Biblia tartalmát el lehetne mondani, mert a Bibliát (…) gát és Isten szeretetigénye elõl kitérjen. Jézus azonban Isten szuverén kegyelmének a világ teremtésétõl kezdve Isten országának diadalmas hõsévé vált azáltal, hogy a világ végéig tartó szakadatlan mûködése érdekli, amel- nem alkalmazott erõszakot és nem támaszkodott világi

197 hatalomra, hanem csak az Igét hirdette. Az egyház isten- közelebb van Istenhez, mint az angol, a román vagy a káromlóként, az állam politikai bûnösként ítélte el Õt, de zsidó.24 A professzor ellenben kifejtette azt is, hogy a Jé- ezzel önmaguk felett mondtak ítéletet. Jézus Krisztus ha- zus Krisztust keresztre feszítõ zsidók éppen ezzel a hitté- lála Isten hûségének megpecsételése volt, mivel Jézus tellel aknázták alá népi hitüket és tették magukat – Páli- Krisztus vére által kötötte meg Isten népével az „új szö- kifejezéssel – az átok népévé, amikor azt képzelték, hogy vetséget”. Az ótestamentumi nép helyére egy másik nép Isten õket nem ingyen kegyelembõl, hanem népi elõnye- lépett, mégpedig Krisztusnak minden népekbõl való és ikért és érdemeikért választotta ki magának.25 minden népek közötti anyaszentegyháza. Azzal, hogy a Ha Czeglédy Sándor könyve kapcsán azt vizsgáljuk, papi tanács és a zsidó nép által a halálos ítélet végrehaj- hogy kik azok a magyar „hitvédõk”, akiket ismert és idé- tására átadott Jézus Krisztust Isten feltámasztotta, leom- zett, érdekességként állapítható meg, hogy a sok német lott az a népi választófal, amely a választott népet az forrás mellett alig találunk magyar neveket, ami arra Ószövetségben körülvette. Isten népe ettõl kezdve a lel- utal, hogy kevesen merték felemelni szavukat hitvalló ki Izráel lett, az új teremtés kezdete.18 módon a választott nép ügye mellett. E kevés név között Czeglédy Sándor könyvének utolsó fejezetében Nép és szerepel Bereczky Albert neve, akinek mély üzenetû pré- egyház címmel megfogalmazta, hogy az örök és idõtlen dikációjára utalt a professzor,26 amely 1938-ban nyomta- igazságok után sóvárgó emberi ész, amely szembeállítja a tásban is megjelent A zsidók „titka” címen.27 Ezen kívül „szükségszerû észigazságokat” az „esetleges történeti megemlítette még Vasady Béla Rosenberg mythus- igazságokkal”, nem tudja megérteni, hogy miért vannak a elméletének bírálatát,28 valamint idézett29 Ravasz László keresztyénség igazságai bizonyos történeti tényekkel ösz- Alfa és Omega címû prédikációskötetébõl.30 szekötve. Miért kellett a Hitvallást is megterhelni történe- ti elemekkel: „szenvede Poncius Pilátus alatt”. Mindez azonban hozzátartozik a keresztrõl való beszédhez. Krisz- A választott nép mint égetõ kérdés tust csak úgy szabad hirdetni, mint megfeszítettet, mint más írásaiban valóságos történeti személyt. Mindaddig, amíg ebben a világban élünk, az isteni kijelentés univerzalitásának nem Czeglédy Sándor 1943 májusában Székelyhídon ren- oldódik fel a feszültsége. Az isteni kijelentés dialektikája dezett lelkészképzõ tanfolyamon egy nagyon átfogó elõ- az idõbeliség és az örökkévalóság polaritása.19 adást tartott Az Ószövetség és igehirdetésünk31 címmel, A professzor megfogalmazása szerint azért hangzik amelyben részletesen kifejtette, hogy keresztyén nézõ- egyetlen népnek a „Ti lesztek az én tulajdonom vala- pontból az Ószövetség a teljes kánon szerves és elenged- mennyi nép közül” kijelentés, hogy nyilvánvalóvá váljék hetetlen része, amely Krisztusra és az evangéliumra mu- Istennek az egész világ minden népére kiterjedõ uralko- tat. Világosan látta, hogy a támadások nemcsak az Ótes- dói igénye, mert ugyanennek az igének ez a folytatása: tamentumot érték, hiszen az önmagát önmagából megér- „bár enyém az egész föld. (2Móz 19,5)” A választott nép teni próbáló, természettudományosan és történetileg és a világ többi népe közötti viszonyt az evangélium ha- gondokozó autonóm újkori ember számára az egész Bib- tározza meg, amely végsõ és egyetemes üzenetként lia problémává, sõt botránkozássá vált. Ez a koncentrált hangzik a Krisztus mennybemenetele és második eljöve- támadás akkor indult, amikor a bibliaellenes törekvések tele között. Amikor a népeknek és az Isten népének egy- a faji gondolattal találkoztak és egyesültek. A faji gon- máshoz való viszonyát vizsgáljuk, akkor mind a népek- dolkodás fejlõdésmenetérõl írva eljutott Rosenbergig és nek, mind pedig az anyaszentegyháznak a valóságát a a német keresztyének mozgalmáig, és aktualizálva a végsõ dolgok felõl kell néznünk. Tudnunk kell azt, hogy helyzetet megjegyezte, hogy ez a fertõzõ tan nagyon erõ- mind a nép teremtési rendje, mind pedig az egyház az sen terjed a hazai közvéleményben is.32 emberiség történetének ebben a Krisztus mennybemene- Korának növekvõ antiszemitizmusa gyökereit abban tele és visszatérése közötti idõszakában, az idõk között látta, hogy amikor az elsõ világháborút követõen a nyu- töltik be Istentõl kapott rendeltetésüket.20 gati társadalom meghatározó része vallásilag közönyös- A nép igazi méltóságát csak az a hit értékeli, amely tud- sé vált, rengetegen elszakadtak az egyháztól. Egy idõ ja, hogy a nép teremtési rendje Isten ajándéka. Ezzel ellen- múlva ezek az emberek a szekularizálódás és a vallásta- tétben Rosenberg ezt mondja: „A nemzet az elsõ és utol- lanság állapotát elhagyva valamilyen vallást kerestek, és só, amelynek kell, hogy magát minden alárendelje.”21 „A mivel ezt sokan a keresztyénségben nem tudták vagy germán jellemérték az az örökkévaló mérték, amihez min- nem akarták megtalálni, új vallást teremtettek maguk- den másnak szabnia kell magát”.22 Ez a nézet a keresztyén nak, amelyben az osztálynélküli társadalom eszményét, a hit szempontjából maga a teljes pogányság. A nép rendje fajt, a népet tették abszolúttá. Ezáltal az Ószövetség el- történeti rend, és a történetben nincs semmi, ami ne pusz- len harcoló faji fanatizmus vallásos jellegûvé vált, amely tulna el. Egyedül Isten Igéje örökkévaló. A népek pedig a keresztyénség halálos ellensége lett.33 meghalnak. Éppen ezért tanítja azt a Szentírás, hogy Isten Czeglédy Sándor az elõadásában világosan leszögez- meghatározza a népek eleve elrendelt idejét.23 te: nem lehet vita tárgya az, hogy a keresztyén anya- Czeglédy Sándor tehát élesen támadta Rosenberg né- szentegyház alapja a két testamentum teljes, szerves el- zetét, amely szerint az északi lélek privilégiuma az, hogy szakíthatatlan egysége. A keresztyén egyház csak úgy jö- legmagasabb szárnyalása mindig Isten felé irányul. Kije- hetett létre, hogy Jézus halála és feltámadása által betöl- lentette, hogy csak a bálványimádás mondatja az ember- tötte az Ószövetség ígéreteit, és Istennek az emberiség- rel azt, hogy pusztán népiségénél fogva kvalifikálva van gel kötött új szövetségét az Ószövetséggel egybekap- az örök életre. Szerinte emellett ugyanilyen bûn az em- csolta. Az Ószövetség volt Jézus Bibliája, és az Ószövet- ber saját népiségét összemérni más népek népiségével és ség Istenét nevezte Jézus Atyjának és a mi Atyánknak. az ilyen érték összehasonlítás szerint azt állítani, hogy az Az Ószövetség kánoni tekintélye és az Újszövetséggel ember magyarként, vagy németként népiségénél fogva való egysége tehát Jézus Krisztus személyében van.34

198 Megfogalmazta, hogy amikor az Ószövetséget olvas- ezekben az antikrisztusi idõkben is hiszik és vallják, suk, magát Krisztust kell keresnünk. Az emmausi tanít- hogy a názáreti Jézus a Krisztus, az Ószövetség Mes- ványok értelme is csak akkor világosodott meg, amikor siása.”40 a feltámadt Jézus hozzájuk lépett és „Mózestõl meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mind- A történet utóhatása azt, ami az Írásokban róla szólt.” (Lk 24,27) Ez a jelenet mutatja meg igazán, hogy az ószövetségi írásmagyará- Czeglédy Sándor akkor is nyíltan kiállt a választott zat nem más, mint Krisztus keresése és Krisztus megta- nép és az Ószövetség mellett, amikor a legtöbben nem lálása. Ha nem Jézust keressük az Ószövetségben, ha- merték felvállalni véleményüket ezzel kapcsolatban. Vi- nem tudományt, a világ elõállítására vonatkozó ismere- lágosan megfogalmazott cikkeiben nem ködösített, ha- teket, annak megbotránkozás a vége. Kereshetünk bennem a Szentírás fényével világított rá egyértelmûen kora ne irodalmat is, de mit ér az esztétikai elragadtatás, ha égetõen aktuális kérdésére. nem értjük meg, hogy mi volt az ótestamentumi szent- A választott nép melletti kiállásának hatástörténetét írók számára egyedül fontos: az Isten dicsõítésének hir- vizsgálva Bereczky Albert egyik 1945-ben írt visszaem- detése. Kereshetünk benne morált, de a végén így is lékezésébõl is látható, hogy amikor 1944-ben a magyar csalódunk.35 sajtót részben megvásárolták, részben megfélemlítették Czeglédy Sándor világos megfogalmazása szerint vis- és egészen szoros bilincsbe verték, akkor az egyházi saj- sza kell térnünk tehát az õskeresztyénség és a reformáció tót is a legszigorúbb cenzúra alá helyezték. Mégis ki- bibliamagyarázatához. Az írott Ige kulcsa a testté lett emelt néhány szemelvényt, bizonyítva azt, hogy az egy- Ige, mert Krisztus az egész Írás nézõpontja. Emiatt nem házi sajtó ennek ellenére is igyekezett odaállni az üldö- elválasztható a két testamentum. Ezért aki számára bot- zöttek mellé, s amennyiben egyáltalán lehetséges volt, ránkozás az, hogy Isten éppen a zsidó népet választotta megpróbált bizonyságot tenni az evangéliumi igazságról. ki kegyelme eszközéül, az Isten kegyelmén botránkozik E kevés számú szemelvény között olvashatjuk Czeglédy meg, sõt a botránkozás sziklájába, Jézus Krisztusba üt- Sándor Harc az Ótestamentum ellen címû tanulmányá- közik, mert Jézus ember-voltához, szolgai állapotához nak egy részletét is.41 Évtizedekkel késõbb, 1984-ben tartozik hozzá az is, hogy a zsidó nép fiaként végezze el Bartha Tibor püspök is azok közé sorolta õt, akik 1944- megváltói munkáját a földön, valamint egész tanítása a ben is a zsidóság mellett állást foglaló, bátor és hitvalló maga egészében és részleteiben is az Ótestamentumban írásokat jelentettek meg.42 gyökerezik. Ezért egészen világosan látnunk kell, hogy a Hitvalló állásfoglalása azonban nemzetiszocialista kö- professzor korának vallásos jellegû antiszemitizmusa lá- rökben szenvedélyes sajtótámadásokat váltott ki a Sztó- zadás Isten szuverén kegyelme ellen.36 jay-kormány utolsó szakaszában és a nyilas uralom ide- Czeglédy Sándor tanulmányára nemcsak református jén, fõleg budapesti napilapokban.43 Czeglédy Sándor körökben figyeltek fel, hanem ennek összefoglalója önéletrajzában leírta, hogy mivel ekkor már Debrecen- 1943. december 9-én a Magyar Zsidók Lapjában is megben tanított, e cikkek híre a város körüli harcok idején, jelent Református lelkész érdekes elõadása az Ótesta- majd a város felszabadulása után már nem jutott el hoz- mentum alapvetõ jelentõségérõl címmel.37 Az 1944-ben zá. Minderrõl egy történeti kutató értesítette õt, jelezve, megjelent Harc az Ótestamentum ellen címû cikkének38 hogy ezek a cikkek megtalálhatók Berlinben, a Német alcíme pedig így hangzik: „Ne tegyük az Ószövetséget a Demokratikus Köztársaság könyvtáraiban.44 zsidók Bibliájává, mert az a miénk, azoké, akik azt vall- Ha nem is hatástörténeti jelentõségû, de mindenesetre ják, hogy Jézus a megígért Messiás.” Ezáltal világosan érdekes együttcsengésre vall, hogy A választott nép címû leszögezte azt, hogy ha valaki keresztyénnek vallja ma- könyv megjelenése után két évvel jelent meg Karl Barth gát, abban benne van az Ótestamentum elismerése. Mert Dogmatikájának II/2-es kötete, amelyben a nagy hitvalló amikor azt mondom: keresztyén vagyok, akkor megval- teológus Czeglédy Sándorhoz hasonlóan ugyancsak ki- lom azt, hogy krisztus-hívõ, Messiás-hívõ vagyok, ezzel fejtette Izráel vissza nem vont, örökké tartó kiválasztá- pedig kinyilvánítom azt, hogy a názáreti Jézust Krisztus- sát. Barth leírta, hogy Isten a zsidó népen mutatta meg az nak tartom, azaz hiszem, hogy õ az Ótestamentumban emberek iránti hatalmas szeretetét, de Izráel népe vissza- megígért Messiás. Ezeket a kijelentéseket akkor írta le, utasította azt, és Jézust keresztre feszítette annak ellené- amikor a zsidóság és közvetve az Ószövetség ellen már re, hogy benne teljesedtek be az ószövetségi próféciák. Magyarországon is koncentrált és erõs támadás indult. Ennek ellenére az Isten kiválasztását visszautasító zsidó Minderrõl így írt: „Ma is vannak magukat keresztyének- nép az egyház elõdje, amely Jézus Krisztus majdani elis- nek nevezõ emberek, akik vad dühvel harcolnak az Ótes- merésével és kiválasztottsága folytán Isten egyházával tamentum ellen. Sõt fájdalmas megdöbbenéssel kell lát- együtt üdvözülni fog.45 nunk, hogy ma, amikor a közélet hangos a keresztyénség A lelkésznemzedékeket nevelõ tanár életmûvébõl és jelszószerû emlegetésétõl, az Ószövetség elleni támadá- írásaiból nyilvánvalóan látszik, hogy mennyire szívén sok úgy kiélesedtek és kiszélesedtek, mint még soha eb- viselte a választott nép kérdését, és milyen részletesen ben az országban.”39 magyarázta azt biblikus tudományossággal egész életén A cikk konklúzióként megfogalmazta, hogy „az Ótes- keresztül. Éppen ezért érintette õt érzékenyen, amikor tamentum a leghatalmasabb bizonysága annak, hogy az 1990-ben Majsai Tamás, a Theologiai Szemlében megje- Isten igazsága felette áll minden fajiságnak, mert nem az lent Crucifixus sub Pontio Pilato címû tanulmányában ember, hanem Isten Lelkének megnyilatkozása (…) Ne azzal vádolta meg, hogy a Jubileumi Kommentár Kije- tegyük tehát az Ótestamentumot a zsidók Bibliájává! lentés, Üdvtörténet, Ószövetség, Újszövetség, Szentírás Mert az Ószövetség a miénk, a lelki Izráel tulajdona, és Szentlélek46 címû bevezetõ tanulmány teológiai kon- azoké, akik lelki atyáikkal, a gályarabokkal, a reformáto- cepcióját a masszív antijudaizmus szelleme hatja át,47 rokkal együtt éneklik Dávid zsoltárait, és akik ma is, amely dolgozatot részben Czeglédy Sándor írt.48

199 Bírálója ennek alátámasztására ebbõl a tanulmányból JEGYZETEK a következõket idézte: „A választott nép döntõ kérdése az volt: felismerik-e Azt, aki eljövendõ vala, (…) de a 1 Tanulmányunkban mi a debreceni professzor Czeglédy Sándorral választott nép a vele kegyelmesen kötött szövetség ki- foglalkozunk, s fölhívjuk a figyelmet arra, hogy az õ édesapja is a Czeglédy Sándor nevet viselte és ugyanebben a korban élt szintén váltságát éppen arra használja fel, hogy vele magát Isten tudós lelkipásztor volt. igénye elõl elbástyázza. (…) Isten Fiát halálra ítélik. (…) 2 Gaál Botond: Czeglédy Sándor (1909-1998), a rendszeres teológus. A templom leomlik. (…) Eddig Sion fennállása volt Is- Confessio, XXV évf. (2001), 103. 3 ten uralmának jele, most pedig Sion romja. (…) Íme, Is- Czeglédy Sándor: The Permanent Value of the Old Testament. Day- ton, 1931 January 7. 3. ten népének fejedelme ott van a kereszten; a saját népe 4 V.ö. Forgács Gyula: A zsidómisszió hazánkban. In: Külmissziói Ju- 49 adta õt a római hatalom kezébe teljes tudatossággal.” bileumi Emlékkönyv. (Szerk.: Draskóczy László és Virágh Sándor). Czeglédy Sándor Eleven és nyílt vita a Szentírásról?50 A Magyar Református Külmissziói Szövetség Kiadása, Budapest, 1934, 59. címû cikkében kategorikusan visszautasította ezt a vádat. 5 Tanulmányának eredeti címe Eleven és nyílt vita a Szent- Czeglédy Sándor: Önéletrajz. (Helységnév és dátum nélkül) Szerzõ birtokában. 1. írással? volt, utalva arra, hogy a kifogásolt szövegrész- 6 Czeglédy Sándor: Eleven és nyílt vita a Szentírásról? Theologiai ben egyetlen mondat sincs, amely ellenkezne a Szent- Szemle 1990, 371. írással, az Ó- és Újszövetség együttes bizonyságtételé- 7 V.ö. Czeglédy Sándor: Egyházunk ébredésének teológiai impulzu- vel.51 Czeglédy Sándor tehát elutasította a „masszív anti- sai. Debrecen, 1985, TtREL I.27.c.184. 9. 8 Czeglédy Sándor: Mások helyett is harcolunk. Református Élet judaizmus” vádját hivatkozva arra is, hogy bírálója egy- 1937. 3. szerûen elhagyta azokat a folytatólagos mondatait, 9 A Budapesti Református Theologiai Akadémia története: 1855- amelyben idézte és kommentálta a Római Levél kulcs- 1955. (Szerk.: Pap László és Bucsay Mihály) Református Egyete- fontosságú verseit: „Mert nem akarom, hogy ne tudjátok, mes Konvent Sajtóosztálya, Budapest, 1955. 120. 10 Málnási Ödön: Feladatok. Könyv- és Lapkiadó Rt., Budapest, 1942. atyámfiai, azt a titkot, hogy magatok el ne higgyétek, 132. hogy a megkeményedés Izráelre nézve csak részben tör- 11 Rosenberg, Alfred: Protestantische Rompilger. Der Verrat an Luther tént, ameddig a pogányok teljessége bemegyen. És így und der „Mythus des 20. Jahrhunderts”. München, 9. Auflage, 1938. az egész Izráel megtartatik.”52 471-520. 12 Ezt követõen felhívta olvasói figyelmét arra, hogy V.ö. Czeglédy Sándor: Protestáns Róma-zarándokok. Református Élet 1938, 62. még kevésbé szólhatott volna bírálója „masszív anti- 13 Czeglédy Sándor: Eleven és nyílt vita a Szentírásról? Theologiai judaizmusról” vele kapcsolatban, ha figyelembe vette Szemle 1990, 370. Eme tanulmány címét a Theologiai Szemle szer- volna ugyancsak a Jubileumi Kommentárban megjelent, kesztõi változtatták meg, mert azt hitték, hogy a szerzõ eltévesztet- az 1Thesszalonikai levél híres antiszemita szakaszával te. Eredetileg ez volt: Eleven és nyílt vita a Szentírással? 14 Czeglédy Sándor: A választott nép. Sylvester, Budapest, 1940. 3. foglalkozó magyarázatát. Itt ugyanis a következõket írta: 15 V.ö. Czeglédy Sándor: i.m. 19. „A zsidók és pogányok viszonya a thessalonikai keresz- 16 V.ö. Czeglédy Sándor: i.m. 58. tyéneket is foglalkoztatta, mivel látták, hogy Pál és társai 17 V.ö. Czeglédy Sándor i.m. 69. a zsinagógában kezdték az evangélium hirdetését. De lát- 18 V.ö. Czeglédy Sándor: i.m. 73. 19 ták azt is, hogy éppen az ígéret népe, a zsidók vezettek V.ö. Czeglédy Sándor: i.m. 96. 20 V.ö. Czeglédy Sándor: i.m. 97. az evangélium szenvedélyes elutasításában. Pál itt még 21 Rosenberg, Alfred: Der Mythos des 20. Jahrhunderts. Eine Wertung nem fejti ki Izráel titkát, ahogy késõbb teszi. Pál olyan der seelisch-geistigen Gestaltenkämpfe unserer Zeit. 147-148. határozottan és erélyesen szól itt a zsidók megkeménye- Auflage. München, 1930, 595. désérõl, hogy ennek jellemzésére még a pogányok jól 22 Rosenberg, Alfred: i.m. 655. 23 V.ö. Czeglédy Sándor: i.m. 100. ismert szólamait is felhasználja. A zsidók ölték meg az 24 V.ö. Czeglédy Sándor: i.m. 101. 53 Úr Jézust és saját prófétáikat.” De Czeglédy Sándor 25 V.ö. Czeglédy Sándor: i.m. 101. tanulmányában hangsúlyozta azt is, hogy az emberelle- 26 V.ö. Czeglédy Sándor: i.m. 94. nességet Pál nem valami faji vagy népi tulajdonságnak 27 Bereczky Albert: A zsidók „titka”. Két beszéd. Elmondatott a po- tartja, mint a zsidók antik és modern ellenségei, hanem zsonyi-úti „hálaadás temploma” gyülekezeti termében, Budapest, 1938. 21. A szerzõ kifejti, hogy a zsidók titka az Isten titka, és az az itt világosan megmondja: azzal válnak minden embernek egyház, amely nem tud, vagy nem akar áhítattal megállni e legna- ellenségeivé, hogy akadályozzák az evangélium hirde- gyobb isteni titok elõtt, megszûnt keresztyén egyház lenni. tését.54 28 Czeglédy Sándor: i.m. 100. 29 Czeglédy Sándor: i.m. 100. 30 Ravasz László: Alfa és Omega. II. kötet. Budapest, 1932. 41. „Ha Összegzés nekünk most válogatni lehetne, hogy melyik nemzethez tartozzunk, akkor a könnyelmûek, az önzõk, a haszonlesõk menekülnének in- Czeglédy Sándor a teológiáról így vallott: „nem lehet nen, ide csak a mártírok, a hõsök, a misszionáriusok, csak a szentek gettóban mûvelni, annak az egyháztörténet tanulsága jönnének.” Czeglédy Sándor jól ismerte Ravasz László személyét és szerint vállalkoznia kell arra, hogy beilleszkedjék a kor szerteágazó munkásságát. Kapcsolatuk korábbra nyúlik vissza. Még fiatal dayton-i ösztöndíjasként az éppen ott idõzõ püspök iktatta be kulturális kontextusába, megalkuvások nélkül, identitá- õt a közeli Middletown-ba lelkésznek, majd miután hazatért az sát megõrizve, de nem félelemmel és aggályoskodva, ha- Egyesült Amerikai Államokból, akkor 1934 novemberétõl segédlel- nem a segíteni kész szeretet indulatával.”55 E gondolatá- készként szolgált a Budapest-Kálvin téri gyülekezetben a püspök hoz híven egész életében ezzel a segíteni kész szeretet- mellett majdnem egy évig. Késõbb pedig az Isten rostájában címû mûvérõl jól összefoglalt ismertetõt is írt, (Czeglédy Sándor: Ravasz indulattal, hitvalló módon tanította az Ószövetség és az László – Isten rostájában címû mûvének ismertetése. Theologiai Újszövetség egységét. Sõt, minél nagyobb volt eme egy- Szemle 1941. 169-180.) nem mellõzve a bíráló szavakat sem. Boros ség elleni támadás, annál erõsebben, megalkuvások nél- Géza azt írta róla, hogy õ volt Ravasz László egyik legbátrabb és kül érvelt a Szentírás fényében Izrael kiválasztottsága legtalálóbb korabeli kritikusa. (Boros Géza: Igehirdetés. In: Tanul- mányok a Magyarországi Református Egyház 1867-1978 közötti mellett. Bátor magatartása példát mutat az utókor szá- történetébõl. Szerk.: Bartha Tibor, Makkai László. Magyarországi mára. Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya. Budapest, Pótor Áron 1983. 409.)

200 31 Czeglédy Sándor: Az Ószövetség és igehirdetésünk. Theologiai gyarázata. Szerk.: Bartha Tibor vezetésével a Zsinati Bizottság, Re- Szemle 1943. 163-176. formátus Zsinati Iroda Sajtóosztálya, Budapest, 1968. 17. 32 V.ö. Czeglédy Sándor: i.m. 164. 47 V.ö. Majsai Tamás: Crucifixus sub Pontio Pilato. Theologiai Szemle 33 Vasady Béla: Mítosz vagy Kijelentés!? In: Az Országos Református 1990. 98. Lelkészegyesület és az Országos Református Presbiteri Szövetség 48 A Jubileumi Kommentár szerzõként Czeglédy Istvánt – Czeglédy ceglédi gyûléseinek emlékkönyve. (Szerk.: Vasady Béla) Debrecen Sándor öccsét – tünteti fel, de a neve mellett kereszttel, annak jelzé- szabad királyi város és a Tiszántúli Református Egyházkerület sére, hogy a mû megjelenésekor írója már nem élt. Azonban a kifo- Könyvnyomda Vállalata, Debrecen, 1939. 53. gásolt mondatokat saját bevallása szerint Czeglédy Sándor írta, mi- 34 V.ö. Czeglédy Sándor: i.m. 165. vel a nyomtatás elõtt a szerkesztõség elhalt testvérének tanulmányát 35 V.ö. Czeglédy Sándor: i.m. 167. hozzá küldte, hogy kinyomtatásra készítse elõ, így a professzor sa- 36 V.ö. Czeglédy Sándor: i.m. 172. ját gondolataival egészítette ki elhunyt testvérének tanulmányát. ld. 37 Református lelkész érdekes elõadása az Ótestamentum alapvetõ je- Czeglédy Sándor: Eleven és nyílt vita a Szentírásról? Theologiai lentõségérõl. A Magyar Zsidók Lapja 1943. december 9., 1. (Szerzõ Szemle 1990. 370. megjelölése nélkül.) 49 38 Czeglédy István: i.m. 17. Czeglédy Sándor: Harc az Ótestamentum ellen. Református Jövõ 50 Czeglédy Sándor: Eleven és nyílt vita a Szentírásról? Theologiai 1944. aug. 30., 1. Szemle 1990. 369. 39 Czeglédy Sándor: i.m. 1. 51 A Theologiai Szemle munkatársai változtatták át a címet oly módon, 40 Czeglédy Sándor: i.m. 1. 41 Bereczky Albert: A magyar protestantizmus a zsidóüldözés ellen. hogy a „Szentírással” szót a „Szentírásról” szóra cserélték fel, mivel Református Traktátus Vállalat, Budapest, 1945. 36. azt hitték, hogy Czeglédy Sándor tévedésbõl írta így a címet. 42 52 Czeglédy Sándor: i.m. 370. Bartha Tibor: Emlékezzünk. Reformátusok Lapja 1984. május 6. 1. 53 43 V.ö. Fekete Károly: A választott nép szolgálatában. In: A választott Czeglédy Sándor: A Thessalonikaiakhoz írt elsõ levél magyarázata. nép szolgálatában. (Szerk.: Gaál Botond) Debrecen, 1989. 5. In: Jubileumi kommentár: A Szentírás magyarázata. (Szerk.: Bartha 44 Czeglédy Sándor: Önéletrajz. (Helységnév és dátum nélkül). Szerzõ Tibor vezetésével a Zsinati Bizottság) Református Zsinati Iroda Saj- birtokában. 5. tóosztálya, Budapest, 1968. 278. 45 Barth, Karl: Kirchliche Dogmatik. II/2. Theologischer Verlag 54 V.ö. Czeglédy Sándor: i.m. 278. Zürich, 1988. 219. 55 Czeglédy Sándor: A teológia tanítása a Kollégiumban. In: A debre- 46 Czeglédy István: Kijelentés, Üdvtörténet, Ószövetség, Újszövetség, ceni Református Kollégium története. A MORE Zsinati Irodájának Szentírás és Szentlélek. In: Jubileumi kommentár: A Szentírás ma- Sajtóosztálya, Budapest, 1988. 580.

A Kispróféták könyvének elõállása Kutatástörténeti áttekintés

A Kispróféták vizsgálatát napjainkban a redakciótörténeti diakron, és a „végsõ szöveg” orientált szinkron megközelítés uralja. Mindkét irányzat máshonnan indul és eltérõek a módszereik is, de eredményeik abban egybevágnak, hogy ez a 12 prófétai irat több, mint egymástól független könyvek antológiája. A kutatás kezdeti történetének (1. fej.), majd a redakciótörténeti (2. fej.), illetve „végsõ szöveg” orientált megközelítés legújabb kori történetének áttekintése után (3. fej.) a szerzõ megállapítja, hogy a két módszer a Kispróféták kutatásában együttesen alkalmazandó. Csak így lehet elkerülni azt, hogy a redakciótörténeti modell alapossá- ga elaprózódássá váljon, s hogy a szinkron megközelítés a túlzó leegyszerûsítések csapdáit elkerülje (4. fej.).

Die Analyse des Zwölfprophetenbuches wird zurzeit vom redaktionsgeschichtlichen und vom end- textlich orientierten Modell beherrscht. Ihre Voraussetzungen und Arbeitsweise sind zwar unterschiedlich, doch ihre Ergebnisse sind darin deckungsgleich, dass die „Zwölfpropheten“ mehr als eine Anthologie unab- hängiger Bücher sei. Nach dem Überblick der Forschungsgeschichte der Anfänge (Kapitel 1), sowie der diachronen (Kapitel 2) und der synchronen Annäherung (Kapitel 3) stellt die Autorin fest, dass in der Zwölfpropheten-Forschung beide Methoden zusammen anzuwenden seien. Nur so sei es vermeidlich, dass die Tiefgründigkeit des Ersten zur Verzettelung des Textes führe, und dass des Zweiten die Falle einer extremen Simplifikation vermeide.

1. A kezdetek A korai zsidó és a keresztyén hagyományban is talál- hatunk erre utaló jeleket. A qumráni 4. számú barlangból Jézus, Sirák fia könyvében (Kr.e. 190 körül) az „atyák elõkerült kéziratból kiderül, hogy a tizenkét iratot mindig dicsérete” címû szakaszban (JSir 44,1–50,24) – a héber együtt, egyetlen tekercsre írták.2 A Kr.u. 1. századból va- kánonnak megfelelõ sorrendben – Ézsaiás (48,22), Jere- ló az a kézirat, mely a Wadi Murrabbaatból került elõ. miás (49,7) és Ezékiel (49,8) után a „Tizenkét próféta” Ebben a tekercsben a Kispróféták3 iratai között csupán következik (49,10). Ez a tény egyrészt azt bizonyítja, egy nagyobb bekezdés, három üres sor található, de az új hogy a 12 prófétai iratból álló gyûjtemény ekkorra már könyvet nem indítják még csak új oszlopban sem: mind- összeállt,1 sõt kanonikus tekintélyét is elérte, másrészt ez azt jelzi, hogy ezek az iratok egyetlen bibliai könyvet viszont úgy is értelmezhetõ, hogy Sirák ezeket az irato- alkotnak.4 Ugyanígy kezeli a kispróféták iratait a Babilo- kat egy könyvnek tekintette. ni Talmud (Baba Batra 14b/15a ), a Vulgatában (Kr.u. 4.

201 sz.) a Kispróféták elé írt prológusában Hieronímusz,5 és Zakariás könyve;12 3. végül a Kr.e. 5. sz. végén lett tel- a Kr.u. 9-10-ban keletkezett masszóra eljárása is.6 jes a gyûjtemény a Zak 9–11; 12–14 és Mal könyvével.13 A hagyomány tehát a tizenkét Kispróféta könyvét a Carl Steuernagel (1912) szintén a címfeliratok hason- kezdetektõl fogva egy összefüggõ kompozíciónak tekin- lósága (aFm" ,; rbD" )" alapján alkotja meg a maga elméletét. tette. S valóban: a 12 szám szimbolikus, hiszen Izráel ti- Szerinte Hós, Mik és Zof könyve a Kr.e. 7. században állt zenkét törzsét jelképezi; az egyes iratok egy feltételezett össze, melyhez a fogság idején hozzáfûzték Ám könyvét. kronológiai sorrendben követik egymást, e kronológai A fogság után nem sokkal ehhez a gyûjteményhez csatol- rendben a masszoréta változatban Izráel fennállásáig ták Hag és Zak 1–8 könyvét. Kr.e. 300 körül került a mindig egy izraeli és egy júdai (vonatkozású) próféta kö- gyûjteménybe Náh és Hab könyve, majd egy következõ veti egymást, az egyes iratok tematikájukban gyakran lépésben Zak 9–14 és Mal. Egy utolsó, hetedik fázisban nyilvánvalóan a szomszédos könyvekhez kötõdnek (pl. került be Jóel, Abd és Jón könyve a korpuszba.14 Abd – Jón, Hagg – Zak), mint ahogy számos helyen iro- Karl Budde (1921) olyan redakciót feltételezett, mely dalmi kapocs-szövegek, bizonyos témák fokozatos ki- a próféták személyes életéhez kapcsolódó részleteket tu- bontása, illetve kulcsszó-láncolatok is kimutathatóak datosan elhagyta. Ennek nyomait abban ismerte fel, hogy több vagy kevesebb könyvei között. a Hós 1 „ügyetlenül” kapcsolódik a Hós 3-hoz, az Ám egyetlen könyvrõl mégis csak fenntartásokkal be- Ámósz bételi tartózkodásáról szóló (Ám 7,10–17) tudó- szélhetünk. A 12 irat mindegyike önmagában is kerek sítás hiányos, illetve a Mik 3,1-ben lévõ „én mondtam” egész, és szerkezetében némelyikük önmagában is meg- kijelentés elszigetelt.15 E redakció célja az volt, hogy az felel a nagyprófétáktól is ismert eszkatológikus hármas emberi motívumokat kikapcsolja az Isten igéjébõl. El- szerkezetnek. Ráadásul mindegyik saját címfelirattal, gondolása eléggé spekulatív, s nem is nyert további elis- vagy legalábbis könyvkezdettel rendelkezik, míg magá- merést.16 nak a gyûjteménynek a többi bibliai könyvvel ellentét- Roland Emerson Wolfe (1933) a Kispróféták négylép- ben nincs közös címfelirata.7 csõs elõállásáról beszél: 1. Hós és Ám összeillesztése, Ez utóbbi szempontok egyoldalú érvényesítésének melyet az ún. „Két próféta könyvének” nevezett; 2. a volt köszönhetõ, hogy a kritikai bibliatudomány a Kis- fogság ideje alatt ez kibõvült Mik, Náh, Hab és Zof próféták könyvének szoros összetartozásának szemléle- könyvével („Hat próféta könyve”); 3. a Kr.e. 3. sz. elsõ tét hosszú idõre feladta, és a könyvet tizenkét, egymástól felében csatolták hozzá Jóel, Abd és Jón könyvét („Ki- független prófétai irat antológiájának látta. lenc próféta könyve”); 4. végül ugyanennek a századnak A 19. századig visszanyúló elõzményekre is építve, a a második felében Hag, Zak és Mal könyveivel lett tel- kutatók az utóbbi évtizedekben azonban e tizenkét könyv jessé a gyûjtemény. A prófétai könyvek közötti kapcso- összetartozását ismét felfedezték. A „Tizenkét próféta latok alapján több kiegészítésrõl is beszél, mint pl. az könyvének” vizsgálatánál ugyan alapvetõen más-más „Anti-Neighbour Editor”, aki a perzsa idõszakban Júda utat követ az angolszász szakirodalom a maga szinkron szomszédai ellen beszél, vagy a „Day of the Lord Edi- megközelítésével és a német nyelvû szakirodalom a ma- tor”, aki az „Úr napja” passzusok nagy részéért a ga diakron, redakciótörténeti kérdésfeltevésével, ám ma felelõs.17 Irodalomkritikai megfontolásai azonban több már mindkét tábor alapvetõen a 12 könyv végsõ formá- esetben igen problémásak, illetve a rétegek relatív datá- jának irodalmi egységével számol.8 A kutatás modern lása nem mindig kellõen megalapozottak.18 kori történetének áttekintésében A. Schart (1998) és J. Dale Allan Schneider (1979) az egyes könyvek egysé- Wöhrle (2006) kutatástörténeti összefoglalására gessége mellett érvel, s úgy véli, hogy maga a gyûjte- támaszkodhatunk.9 mény az alábbi négy lépésben állt elõ: 1. Hós, Ám, Mik összekapcsolása Ezékiás király idõszakában; 2. még a fogság elõtt tovább bõvült Náh, Hab, Zof könyveivel; 3. 2. A redakciótörténeti modell a fogság ideje alatt került bele Jóel, Abd, Jón; 4. végül a Kr.e. 5. században Hag, Zak és Mal.19 Elmélete elég egy- E modell képviselõi szerint a Kispróféták könyve szerû, hiszen irodalmilag egységesnek tartotta az egyes több, mint tizenkét prófétai irat gyûjteménye, hiszen a iratokat, továbbá igen erõsek a hermeneutikai implikáci- gyûjtemény kialakulása egy olyan tudatos redakciós fo- ók munkájában.20 lyamat eredménye, ahol az iratokat nem csak kiválasztá- Erich Bosshard (1987) kompozíciós azonosságokat suk szerint, hanem a közöttük lévõ összefüggésekben is mutat ki a Kispróféták és Ézsaiás próféta között, amelye- látni és értelmezni kell. E diakron (növekedési- és redak- ket az Ézsaiás könyvéhez való hasonulás következmé- ciótörténeti) szemlélet szerint valamennyi kisprófétai irat nyeként magyaráz. Így az Ézs 1,1 és a Hós 1,1 feliratá- önálló redakciótörténeti vizsgálata is szükséges, hogy ban ugyanazok a déli uralkodók (Uzzijjá, Jótám, Áház és mind a gyûjtemény elõállásának kérdésére, mind pedig a Ezékiás) vannak megnevezve, továbbá mind Ézsaiás könyveken átívelõ kompozíció kérdésére válaszokat (66,18kk), mind Zakariás (14,16kk) könyvének vége kapjunk. meghirdeti a népek Sionhoz való zarándoklását. Ám Heinrich Ewald már 1867-ben foglalkozott a Kispró- mindkét korpuszon belül, a tematikus sorrendben is fel- féták címfeliratainak vizsgálatával és felismerte a közöt- ismerhetõek azonosságok (pl. a szimbolikus jelentéssel tük lévõ hasonlóságokat (a !Azx' és a aF"m; szavak bíró gyermeknevek: Hós 1,4kk / Ézs 1–12; vagy az „Úr ismétlõdése),10 s ezek alapján kidolgozott egy többlép- napja” témája: Jóel 1–2 / Ézs 13). Ézsaiás könyvéhez a csõs elõállási folyamatot: 1. a Kr.e. 7. században kapcso- legtöbb kompozicionális hasonlóság a Jóel, Abd és Zof lódott össze Jóel, Ám, Hós, Mik, Náh és Zof könyve könyvén belül található, melyeket Bosshard a könyveken („kronológiai sorrendet” követve)11, s így jött létre az ún. átívelõ redakcióra vezet vissza.21 Wöhrle szerint „Hat próféta könyve”; 2. a fogság után ehhez a gyûjte- Bosshard munkája tartalmazza elõször a Kispróféták ményhez csatlakozott Abd, Jón, Hab, Hag és Proto- könyve elõállásának valóban módszertanilag jól átgon-

202 dolt magyarázatát.22 Schart szerint azonban sajnálatos, Barry Alan Jones (1995) a Kispróféták sorrendjét hogy Bosshard nem tér ki például az Ézs 2,2–4 / Mik vizsgálva redakciótörténeti téziseket állított fel. A szö- 4,1–4 szinte szószerinti párhuzamára.23 vegállapot mindegyik tradícióban szinte azonos, de a Odil Hannes Steck (1991) leginkább Bosshard ered- sorrend eltérõ. Így az elsõ hat könyv sorrendje más a ményeit vette át, és kidolgozta a Zak 9 és a Mal 3 több- masszoréta szövegben: Hós, Jóel, Ám, Abd, Jón és Mik, lépcsõs elõállásának komplex elméletet.24 és más a Septuagintában: Hós, Ám, Mik, Jóel, Abd és James Nogalski (1993) a prófétai könyvek elsõ és Jón. A Qumrán negyedik barlangjában (4QXIIa) talált utolsó fejezeteinek vizsgálatából indult ki, s megállapí- irattekercsben Jón könyve a gyûjtemény végén áll, Mal totta, hogy mely szavak bukkannak fel újra és újra. Így könyvéhez csatoltan. Jones szerint ez arra utal, hogy számos olyan „kulcsszó-összefüggést”25 talált, melyek Jóel, Abd és Jón könyvei relatíve késõn kerültek be a for- vagy szomszédosak, vagy épp ellenkezõleg, igencsak tá- málódó Kispróféták gyûjteményébe. Feltételezi továbbá voliak egymástól. Ezeket a „kulcsszó-láncolatokat” re- a Jón és Mal, illetve a Jóel és Abd közötti tematikus és dakciós technikaként értelmezte, melyek a sorrend rög- terminológiai kapcsolatok alapján, hogy a 4QXIIa õrizte züléséért felelõsek. Egyúttal a kulcsszavak jelzik, hogy a meg Jón könyvének eredeti helyét, míg a Septuginta Jóel különbözõ iratok mely módon kapcsolódnak tematiku- és Abd eredeti helyét hagyományozta.30 san egymáshoz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bizo- Erich Bosshard-Nepustil (1997) a Kispróféták és nyos szavakat, melyeket egy adott iratban már egy meg- Ézsaiás könyve közötti hasonlóságokat vizsgálta újra és határozott értelemben használtak, s azért, hogy ez az ér- vezeti tovább, s kidolgozta az ún. „Assur/Bábel-réteg” telmezés ne vesszen el az olvasó számára, a következõ rétegelméletét (Ézs 13 – Jóel 1,1–2,11; Ézs 21 – Hab iratban is alkalmazzák.26 1,1–2,4; Ézs 22 – Zof 1,1–3,8).31 E részek bedolgozása a Kimutatta továbbá azt is, hogy eltérõ kulcsszavak és Tizenkét próféta könyvét megelõzõ gyûjteménybe, mely kifejezések jellemzõek a redakciós rétegekre. A „könyv- már magába foglalta Hós, Ám, Mik és Náh könyveit, egy szélek”, azaz az egyes kispróféták legvégének és legele- olyan közös rétegre utal, melyet a Tizenkét próféta köny- jének redakciótörténeti analízise alapján különbözõ iro- vének „Assur/Bábel-redakciójának” nevez, s amely Jóel dalmi szinteket állapított meg, s kidolgozta a Kispróféták és Zof könyveit is kialakította.32 Az „Assur/Bábel-redak- háromlépcsõs elõállását: 1. a fogság idején kapcsolódott cióhoz” csatlakozva, Ézs könyvének „Bábel-redakciója” össze Hós, Ám, Mik és Zof („Négy próféta könyve”), keretében lett további szövegekkel kiegészítve, illetve ez melyek címfelirataiban azonos a datálási szisztéma, illet- a redakció vette fel a gyûjteménybe Zak könyvét.33 ve deuteronomisztikus karakterük („Deuteronomic cor- Bosshard-Nepustil redakciótörténeti analízise többnyire pus”) is felismerhetõ (Hós 2; Mik 1,2–7; 6). E négyes az Ézs könyvében lévõ felismeréseken nyugszik, anélkül gyûjtemény analógiájára beszél az ún. „Két próféta hogy a Kispróféták könyvét újra a szükséges mértékben könyvérõl” is, mely Haggeus könyvét és a Zak 1–8 feje- átvizsgálta volna.34 zeteket tartalmazta. 2. E két gyûjteményhez illesztették a Aaron Schart (1998) elmélete kettõs alapra épül: elõ- késõi perzsa idõszakban Jóel, Abd, Náh, Hab és Mal ször átgondolta Ewald és Steuernagel nézeteit (címfel- könyveit, s így jött létre az ún. „Tizenegy próféta köny- iratok), melyekbõl átveszi bizonyos könyvek csoportosí- ve”. Ezeknél a könyveknél több „kulcsszó-összefüggést” tását, majd ezt követõen elvégzi Ámósz könyvének teljes is megállapított, és mivel bizonyos esetekben ezek sze- redakciótörténeti elemzését. Így hat növekedési fokozat- kunder kiegészítések a jelenlegi szövegben, ezért azokat tal számol: 1. Hós és Ám (mint a Kispróféták könyvének a könyveken átívelõ redakcióra vezette vissza. Mivel magva); 2. Mik és Zof együttesen az ún. „Deuterono- ezek a betoldások többnyire tudatos tartalmi és termino- misztikus-réteg”; 3. Ám himnuszok (Ám 4,12–13; lógiai összefüggéseket mutatnak Jóel könyvéhez, ezért 5,8–9; 9,5–6); 4. Náh és Hab; 5. Ám 9,11–15; Hag és Nogalski itt az ún. „Jóel-orientált” rétegrõl („Joel-related Zak; Ám 9,12–13; Jóel és Abd; 6. Jón–Mal.35 layer”) beszél. 3. Késõbb e redaktornak tulajdonítja még Schart feltételezi, hogy a datált iratkezdések „kronoló- a Zak 9–14 és Jón könyvének csatolását is, mivel ezek a giai” sorrendben helyezkednek el, melybõl arra követ- szövegek nem sorolhatók be a könyvszélek közötti lán- keztet, hogy az egész gyûjtemény olyan, mintha egyfajta colatba.27 kivonat lenne az izraeli prófécia történetébõl, mely a leg- Munkája mérföldkõnek számít a Kispróféták kutatá- régebbi íróprófétával – a Kispróféták szerint –, Hóseás- sában, hiszen hipotéziseit a könyvszélek redakciótörté- sal kezdõdik. A teljes gyûjteményben a legmélyebb törés neti elemzése által támasztotta alá. Elméletének gyenge Zof és Hag között található, mert a babiloni fogságot pontjai, hogy a „kulcsszó-kapcsolatok” nem mindegyike „hallgatással” lépi át.36 egyformán szignifikáns az egyes könyvek között (pl. Zof Klaus Koch (2000) a prófétai iratok címfeliratait mû- 3,18–20 és Hag 1,1–4), továbbá olykor elég általánosan faji jellegzetességük alapján kategorizálta: rbD' ' („beszéd, értékeli ezeket a „kulcsszó-összefüggéseket”.28 ige, szó, dolog”): Hós 1,1; Jóel 1,1; Ám 1,1; Mik 1,1; Zof Jörg Jeremias (1995) A Kispróféták gyûjteményének 1,1; 2. a aF'm; („fenyegetõ jövendölés”): Náh 1,1a; Hab elsõ két könyvét, Hóseást és Ámószt hasonlította össze, 1,1; Zak 9,1; 12,1; Mal 1,1; a !Azx] („látomás”): Abd 1,1; majd megállapította, hogy Hóseás könyvében olyan re- Nah 1,1b. Jól elkülöníthetõ továbbá egy negyedik kezdé- dakciós kiegészítések találhatóak, melyek terminológiája si formula is, az ún. „bevezetõ mondat” típusa: Jón 1,1; Ámósztól származik, illetve egyes, az Ámósz könyvében Hag 1,1; Zak 1,1.37 megjelenõ redakciós kiegészítések Hóseásból jönnek (pl. Kyu-Sang-Yu (2000) a címfeliratok vizsgálatakor azt Hós 4,15 – Ám 4,4; 5,5; 8,14, vagy Hós 8,14 – Ám állapította meg, hogy elsõként Hós, Ám, Mik, Zof, Hag 3,9–11; 6,8).29 A hagyományozók tehát nem elégedtek és Zak alkottak egy közös gyûjteményt, mert ezek mind- meg azzal, hogy pusztán összekapcsolnak bizonyos szö- egyikének van datálás a címfeliratában. Ehhez csatlako- vegeket, hanem mélyen átgondolták Ámósz üzenetét, s ezt zott késõbb Jóel, Jón és Náh könyve, amelyek címfelira- állították dialógusba Hóseással („Két próféta könyve”). tában az a közös vonás, hogy közelebbi utalásokat tartal-

203 maznak a próféták személyére, s legvégül került a gyûj- konstrukciókkal, illetve a korábbi megfigyeléseket ebbõl teménybe Abd, Hab és Mal könyve.38 a szempontból elkezdték hasznosítani, ahogy az pl. már Rainer Albertz (2001) Nogalski és Schart elméletét vi- E. Bosshard 1987-es munkájában is jól megfigyelhetõ. szi tovább, és a „Négy próféta könyvén” (Hós, Ám, Mik, Andrew Yueking Lee (1985) B. S. Childs „canonical Zof) belül beszél az ún. „tisztító ítélet” motívumról (Hós approach” munkamódszerét követve, az üdvjövendölé- 3,1–5; Ám 9,7–10; Mik 5,9–13; Zof 1,4–6; 3,11–13).39 seket és azok kanonikus értelmét vizsgálta a Kisprófétá- Rainer Kessler (2002) javaslata szerint Náh és Hab kon belül. Egyfajta „reménység-perspektiváról” beszél, könyve már a Kispróféták gyûjteményébe való felvétele amely folyamatosan beépült a Kispróféták gyûjtemé- elõtt közös gyûjteményt alkotott. Az eredetileg önállóan nyébe.44 hagyományozott ítélethirdetés Ninive ellen a Náh 2–3- Paul R. House (1990) a Kispróféták könyvét a jelen- ban és a káldeusok ellen a Hab 1–2-ben, ugyanannak a legi állapotában tudatosan összetartozó egészként szem- kéznek köszönhetõ, mint a Náh 1-ben és a Hab 3-ban lé- léli, s a makrostruktúráját akarta kidolgozni, melynek võ teofánia-zsoltárok, aki így kapcsolta hozzá a chi- alapja szerinte az elbeszélõ részek analízise. A prófétai asztikus felépítésû „Két próféta könyvéhez.”40 kijelentés hármas alapkoncepciója: 1. „bûnfelmutatás” Rüdiger Lux (2002) Haggeus és Proto-Zakariás közös (Hós, Jóel, Ám, Abd, Jón, Mik); 2. „büntetés” (Náh, gyûjteményének elméletét viszi tovább, s arra a megálla- Hab, Zof); és a 3. a „restauráció” (Hag, Zak, Mal).45 pításra jut, hogy összeállításukért egy olyan kétlépcsõs Terence Collins (1993) szerint több vezértéma kap- redakció a felelõs, ahol – szemben a jelenlegi állapotuk- csolja össze a Kispróféták könyvét: a föld termékenysé- kal – a megtérésre való hívás volt a központi téma.41 ge (Hós 2,22; Jóel 1,10; Hab 3,17); megtérésre hívás Jakob Wöhrle (2006) a prófétai iratok önálló redakció- (Hós 14,2; Jóel 2,12; Jón 3); a Templom „sorsa” a történeti elemzése és a kompozíciótörténeti megfontolá- Sionon (Jóel; Mik 3,12–4,4); az „Úr napja” (Jóel 2,1–2; sokkal együtt megerõsítette a már korábban elfogadott Ám 5,18; Abd 1,15kk; Zof 1,14–16). Ezek a témák min- „Négy próféta könyve” (Hós, Ám, Mik és Zof), illetve a dig más perspektívából kerülnek megvilágításra, melyet „Két próféta könyve” (Hag és Zak 1–8) elméletet. Ám õ jól példáz a Templom motívuma: Hóseás korának szen- amellett érvel, hogy Jóel könyve – a korábbi kutatásokkal télyeit kritizálja, hiszen azokban nem Izrael Istenét tisz- szemben – nem késõn, hanem épp ellenkezõleg, még a telték, hanem a bálványokat (Hós 6,9; 9,15; 10,1kk). Jóel többi irat elõtt integrálódott a fogság korabeli „Négy pró- világossá teszi, hogy a jeruzsálemi Templom ettõl még féta könyvébe” (Jóel-korpusz). A Kispróféták korai gyûj- nem hanyatlik, s igaz bûnbánattartásra hív (Jóel 2,12kk). teménye tehát a hagyományozott prófétai iratok recepció- A Mik 3,12 azonban már a jeruzsálemi Templom buká- jába ad bepillantást a fogság utáni idõszakban.42 sával fenyeget, de meghirdeti azt is, hogy a Sion lesz a A redakciótörténeti modell képviselõ sok tekintetben világ közepe, ahová mindenhonnan elzarándokolnak nem jutottak közös nevezõre. Mindannyiban egyetérte- (Mik 4,1–5). A Zof 3,9–20 továbbviszi ezt a reménysé- nek azonban abban, hogy a jelenlegi Kispróféták köny- get, és a Templomhegy megtisztításáról és megszentelé- vét önálló prófétai iratok elõzték meg, melyekbõl több sérõl beszél. Így kerül a felszínre az utolsó három irat lépésben, fokozatosan alakult ki a jelenlegi, 12 könyvet (Hag, Zak, Mal) problémafeltevése. A Zak 8 – mely va- tartalmazó gyûjtemény, s hogy e fokozatos összeállás lószínûleg egy idõszakban a „Több próféta könyve” vé- könyveken átívelõ szerkesztõi átdolgozásokkal járt ge volt – a Zof 3-ra emlékeztet (Zak 8,3 – Zof 3,11.15). együtt. Konszenzusnak tekinthetõ elméleteikben a Végül Mal lesz az, aki elmondja, hogy az újjáépített „Négy próféta könyve” és a „Két próféta könyve” felté- Templomban olyan papság szolgál, akik nem tisztelik Is- telezése. A modell további pozitívuma, hogy a „kulcs- ten nevét, és õk a felelõsek azért, hogy Izrael megígért szó-kapcsolatok” mélyebb kidolgozására törekszik. helyreállítása még várat magára.46 Richard J. Coggins (1994) is egy egységként látja a Kisprófétákat és szinkron olvassa õket.47 Elméletének 3. A „végsõ szöveg” orientált modell kiindulási alapja, hogy a Kispróféták hasonló felépítésû- ek, mint Ézs, Ez és Jer (LXX kiadás) próféta könyve. Át- B. S. Childs 1979-ben megjelent „Introduction to the veszi House hármas koncepcióját és így õ is az: 1. Izrael Old Testament as Scripture” címû munkája szemléletvál- elleni ítéletes beszédek (Hós, Jóel, Ám, Abd, Jón, Mik); tozást hozott az ószövetségi próféták kutatásában is. A 2. idegen népek elleni ítéletes beszédek (Náh, Hab, Zof) „Kanonikus szemléletmód” („canonical approach”) új és 3. a jövõbeli restauráció (Hag, Zak, Mal) mellett irányt képviselt az addig szinte egyeduralkodó történet- érvel.48 Olyan fejlõdési fokozatoknak tekinti ezeket, me- kritikai nézettel szemben, mely a különféle beszédek kö- lyekben az idegen népek szerepe a kapocs: Hós–Mik: rülhatárolására és az azokhoz tartozó szituációk rekonst- Jahve eszköze népe megbüntetésében; Náh és Hab: Jah- ruálására törekedett (pl. H. Gunkel, H. W. Wolff).43 ve ellenségei; Hag–Mal: a békét garantálják, s Jahvét A „végsõ szöveg” orientált modell a kisprófétai köny- tisztelik a megújított Izraelen belül.49 vek szinkron olvasására törekszik, s megpróbálja kimu- Raymond C. van Leewen (1993) érdeklõdésének kö- tatni azokat a visszatérõ kulcsszavakat és nagy témákat, zéppontjában a Kispróféták könyve végsõ redakciójának melyek a Kispróféták gyûjteményének kompozíciós egy- céljai és tradíciótörténeti elrendezése áll. Abból a megfi- ségét bizonyítják. E modell angolszász képviselõ e meg- gyelésbõl indul ki, hogy a 2Móz 34,6–7 kivált az elsõ hat figyelésekbõl nagyon gyakran nem is törekednek redak- kispróféta könyvének végsõ szövegére bír központi je- ciótörténeti következtetések levonására, ami miatt meg- lentõséggel. Ez a szakasz ugyanis arról beszél, hogy Is- figyeléseiket a német nyelvû szakirodalom sokáig szkep- ten lényének két aspektusa van: az irgalmasság az egyik tikusan fogadta, illetve hallgatólagosan ignorálta. Az oldalon, illetve a bûnös igazságos megbüntetése a mási- 1990-es évektõl azonban ezek a megfigyelések egyre kon (Hós 14,10; Jóel 2,12–14; Mik 7,18–20 és a Náh gyakrabban kapcsolódtak össze redakciótörténeti re- 1,2b.3a). Isten mindkét oldala dinamikus kapcsolatban

204 áll egymással, melyet jól mutat Jón és Náh könyve is, hi- zik, nem is rendelkezhet abszolút meggyõzõ erõvel. Ér- szen Jón pozitívan értékeli Ninive megtérését, míg Náh vek és ellenérvek sorakoznak mind a történeti, diakron már a Ninive fölötti ítéletrõl beszél. Van Leewen szerint szemlélet, mind a kanonikus, szinkron nézet mellett és a redaktorok nem akarták egyenlõvé tenni a különbözõ ellen. isteni megtapasztalásokat, hanem tudatosan akarták be- Ám amíg a két irányzat évekig alig vett tudomást egy- mutatni az Istenben lévõ feszültséget.50 más eredményeirõl, mára már rá kellett döbbenniük arra, Rolf Rendtorff (1997) szerint az „Úr napja” a Kispró- hogy nem egymás ellen kell tudományos kutatásaikat vé- féták könyveinek meghatározó és központi témája (pl. gezniük, hanem egymással karöltve. Hiszen mindkét Jóel 1–2; Ám 5,18–20; Mal 3,1–2; 3,23–24).51 irányzat máshonnan indul, eltérõek a módszereik is, de Laurie J. Braaten (2000) koncepciójában a „föld” a megállapításaik bizonyos pontokon feltûnõen egybevág- Kispróféták általános témája (pl. Hós 1,2; Mal 3,24; nak. Mindkét irányzat vallja, hogy a tizenkét kispróféta Jóel1,2.14; 2,1.21–22).52 könyveinek egy-egy darabja ugyan valamikor önálló éle- James L. Crenshaw (2001) a Tizenkét kispróféta tet élhetett, illetve a mai, nagyobb gyûjteményt kisebb, könyvében különbözõ koncepciókat tár fel a teodícea csak néhány könyvet felölelõ gyûjtemények elõzhették problémakörében, s három eltérõ álláspontról beszél: 1. meg. Ám egy hosszú és szerteágazó elõállási folyamat a probléma tagadása (Zof 3,1–5; Hós 14,10); 2. Jahve eredményeként a ma egyetlen irattekercset alkotó tizen- igazságosságának hangsúlyozása (Mal 2,17; 3,13–15); és két prófétai irat irodalmilag elszakíthatatlan egymástól, 3. Jahve lényegének új meghatározása (Hab 1,13).53 amit világosan mutatnak például a könyveken átívelõ Ruth Scoralick (2002) a Kispróféták könyveit prófétai nagy gondolati egységek. teológiaként olvassa, amelyet az ítélet és a kegyelem di- Nyilvánvaló tehát, hogy mindkét szemlélet eredmé- alektikája határoz meg (pl. Jóel 2,13; Jónás 4,2; Mik nyesebbé teheti a másik munkáját azáltal, hogy felhívja a 7,18–20; Náh 1,2–3a; vö. 2Móz 34, 6–7).54 figyelmet annak erõsségeire és gyengeségeire egyaránt. Martin Leuenberger (2005) a különbözõ uralmi leírá- A redakciótörténeti modell alapossága így talán nem ve- sok kompozíciószerû beillesztését vizsgálta a Kisprófé- zet elaprózódáshoz, az egész szem elõl tévesztéséhez, ták könyvébe, a királyt kritizáló beszédektõl egészen a míg a kanonikus szemlélet sem vezet önmagában túlzó Jahve királyságáról szóló szakszokig.55 leegyszerûsítésekhez. Martin Roth (2005) Izrael és az idegen népek viszo- Koncz-Vágási Katalin nyát vizsgálta a Kispróféták gyûjteményében. Az idegen népek mindig fontos szerepet játszottak Izrael életében, FELHASZNÁLT IRODALOM hiszen Jeruzsálemet és az országot is a legtöbb esetben fenyegetõen (sokszor uralmuk alá is hajtva) vették körül. ACKROYD, P.: The Book of Hag and Zach 1–8, in: Journal of Jewish Így Izrael identitását meghatározta a környezetétõl való Studies 3 (1952), 151–156. ALBERTZ, R.: Religionsgeschichte Israels in alttestamentlicher Zeit elhatárolódás, továbbá ebben a közegben bontakozott ki (ATD Ergränzungsreihe 8/2), Göttingen, Vandenhoeck & a Kispróféták eszkatológikus próféciájának reménység- Ruprecht, 1992. motívuma és jövõváradalma.56 ALBERTZ, R.: Die Exilszeit: 6. Jahrhundert vor Christus (Biblische A „végsõ szöveg” orientált modell kiemelkedõ voná- Enzyklopädie 7), Stuttgart, Kohlhammer, 2001, 232–251. BAUER, L.: Zeit des Zweiten Tempels – und Zeit der Gerechtigkeit. Zur sa, hogy betekintést nyújt a Kispróféták könyvein átíve- sozio-ökonomischen Konzeption im Hag-Sach-Mal-Corpus lõ összefüggésekbe, felmutatva ezáltal olyan témákat és (Beiträge zur Erforschung des Altes Testaments und des antiken struktúrákat, melyek ténylegesen a tudatosan kialakított Judentums 31), Bern, Verleg Peter Lang, 1992. gyûjteményrõl szólnak. Ám ezek a modellek hajlanak – BECK, M.: „Tag YHWHs” im Dodekapropheton. Studien im Span- nungsfeld von Traditions- und Redaktionsgeschichte (BZAW 356), épp a Kispróféták könyvének komplexitása miatt – az Berlin – New York, 2005. egyszerûsítésre: a Kispróféták könyve nem redukálható BEN ZVI, E.: Twelve Prophetic Books or „The Twelve”. A Few le egy bizonyos témára vagy teológiai vitára.57 Eredmé- Considerations, in: Watts, J. W. – House, P. R. (ed.): Forming nyeik ezért csak a diakrón módszerrel kiegészülve hasz- prophetic Literature: Essays on Isaiah and the Twelve. FS John D. Watts (JSOT.S 235), Sheffield, Sheffield Academic Press, 1996, nosítható. 125–156. BEUKEN, W. A. M.: Hag–Sach 1–8: Studien zur Überlieferungs- geschichte der frühnachexilischen Prophetie (Studia Semitica 4. Összefoglalás Neerlandica 10), Assen, Van Gorcum & Co.: H. J. Prakke & H. M. G. Prakke, 1967. BOSSHARD, E.: Beobachtungen zum Zwölfprophetenbuch ( BN 40), Áttekintve a Kispróféták kutatástörténetét feltehetjük a 1987, 30–62. kérdést: „Tizenkettõ az egyben, vagy egy a tizenkettõ- BOSSHARD-NEPUSTIL, E.: Rezeptionen von Jesaia 1–39 im Zwölf- ben?” Utólag lettek az önálló kis gyûjtemények egybe- prophetenbuch. Untersuchungen zur literarischen Verbindung von szerkesztve, hogy a végsõ formában ugyan kapcsolódja- Prophetenbüchern in babylonischer und persischer Zeit (OBO 154), Freiburg, Schweiz – Göttingen, 1997, 17–267. nak is egymáshoz, ám mindvégig megõrizzék a maguk BRAATEN, L. J.: God Sows the Land: Hosea´s Place in the Book of the egyedi, korhoz kötött sajátosságait, világosan elárulva ma Twelve, in: SBL:SP 39 (2000), 218–242. is az egybeszerkesztés folyamatát? Vagy a könyvek elõ- BUDDE, K.: Eine folgenschwere Redaktion des Zwölfprophetenbuchs, története teljesen lényegtelen, mert a szerkesztõi átdolgo- in: ZAW 39 (1921), 218–229. CHILDS, B., S.: Introduction to the Old Testament as Scriptura, zások mindenben koherens irodalmi egységet teremtet- Philadelphia, Fortress Press, 1980. tek, ahol a kapcsolódási pontok sokkal szembeötlõbbek, COGGINS, R. J.: Haggai, Zechariah, Malachi (OTG), Sheffield, mint az elõállásra utaló halvány jelzések, amelyekbõl az Sheffield Academic Press, 1987. elõállás folyamata ma már nem is rekonstruálható? COGGINS, R. J.: The Minor Prophets – One Book of Twelve? in: Porter, Meggyõzõdésem, hogy ez az alternatíva hamis. A ku- S. E. (ed.): Crossing the Boundaries. FS. Michael D. Goulder, Leiden, Brill, 1994, 57–68. tatástörténet áttekintése során két olyan szemlélet bonta- CRENSHAW, J. L.: Theodicy in the Book of the Twelve, in: SBL.SP 40 kozott ki a szemünk elõtt, melyek egyike sem rendelke- (2001), 1–18.

205 DELITZSCH, F.: Wann weissagte Obadja?, in: Zeitschrift für die STEUERNAGEL, D. C.: Einleitung in das Altes Testament, Tübingen, J. gesammte Lutherische Theologie und Kirche 12 (1851), 91–102. C. B. Mohr (Paul Siebeck), 1912. ELLIGER, K.: Das Buch der Zwölf Kleinen Propheten II (ATD 25), TOLLINGTON, J. E.: Tradition and Innovation in Hag and Zech (JSOT.S Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 1959. 150), Sheffield, JSOT Press, 1993. EWALD, H.: Die Propheten des Alten Bundes. 3 Bd., Göttingen, WÖHRLE, J.: Die frühen Sammlungen des Zwölfprophetenbuch: Vandenhoeck & Ruprecht, 1868. Entstehung und Komposition (Hos–Mal) (BZAW 360), Berlin – FULLER, R. E.: The Form and Formation of the Book of the Twelve: the New York, Walter de Gruyter, 2006. Evidence from the Judean Desert, in: House, P. R. – Watts, J. W. WOLFE, R., E.: The Editing of the Book of the Twelve, in: ZAW 53 (ed.): Forming Prophetic Literature: Essays on Isaiah and the (1935), 90–129. Twelve in Honour of John D. W. Watts (JSOT.S 235), Sheffield, YU, K.-S.: Die Entstehungsgeschichte des Dodekapropheton und sein Sheffield Academic Press, 1996, 86–101. Kanonisierungsprozess, Diss., München, 2000. HOUSE, P. R.: The Unity of the Twelve (JSOT.S 97), Sheffield, ZENGER, E. – FABRY, H.-J. – BRAULIK, G. et al. (Hg.): Einleitung in das Sheffield Academic Press, 1990. Alte Testament, Stuttgart, Kohlhammer, 62006. JEREMIAS, J.: Hosea und Amos. Studien zu den Anfängen des Dodekapropheton (FAT 13), Tübingen, Mohr Siebeck, 1996. JONES, B. A.: The Formation of the Book of the Twelve. A Study in Text and Canon (SBL.DS 149), Atlanta, Scholars Press, 1995. JEGYZETEK KAISER, O.: Grundriss der Einleitung in die kanonischen und deuterokanonischen Schriften des Alten Testaments, Bd. 1–3, 1 SCHART: Die Entstehung des Zwölfprophetenbuchs, 4–6, vö. Gütersloh, Gütersloher Verlag, 1992–1994. CHILDS: Introduction, 64.373. 2 KESSLER, J.: The Book of Haggai: Prophecy and Society in Early A témához lásd bõvebben: FULLER: The Form and Formation of the Persian Yehud (VT.S 91), Leiden, Brill, 2002. Book of the Twelve. 3 KESSLER, R.: Micha, Feriburg im Breisgau, Herder, 1999. Az elnevezés Augustinustól ered: De civitates Dei, 18,29, lásd TRE KESSLER, R.: Nahum–Habakuk als Zweiprophetenschrift. Eine Skizze. 9 (1993), 18. in: Zenger, E. (Hg.): „Wort JHWHs, das geschach...” (Hos 1,1). 4 SCHART: Die Entstehung des Zwölfprophetenbuchs, 1–2. Studien zum Zwölfprophetenbuch (HBS 33), Freiburg, Herder, 5 ZENGER: Einleitung, 367. 2002, 149–158. 6 A héber kánonban a Kispróféták könyvének végén a záró masszóra KLOSTERMANN, A.: Geschichte des Volkes Israels bis zur Restauration egyszerûen „Tizenkettõnek” (rf[ ~ynv) nevezi a gyûjteményt. A zá- Esra und Nehemia, München, Beck, 1896. ró masszóra számba veszi mind a tizenkét könyv verseit (~yqwsp) és KOCH, K.: Prophetenüberschriften. Ihre Bedeutung für das hebräische megjegyzi, hogy a korpusz közepén a Mik 3,12 helyezkedik el. Ez Verständnis von Prophetie, in: Graupner, A. – Delkurt, H. – Ernst, az eljárás azt mutatja, hogy a zsidó hagyomány a Kr.u. 9–10. szá- A. B. (Hg.): Verbindungslinien. Festschrift W. H. Schmidt, zadban a gyûjteményt egyetlen bibliai könyvként kezelte, lásd Neukirchen-Vluyn, Neukirchener Verlag, 2000, 165–186. SCHART: Die Entstehung des Zwölfprophetenbuchs, 1. 7 KRATZ, R. G.: Maleachi im Zwölfprophetenbuch, in: BN 52 (1990), Épp ezért SCHART: Die Entstehung des Zwölfprophetenbuchs, 5; 27–46. KESSLER: Micha, 51; RENDTORFF: Tag Jhwhs, 1, fogalmi különbséget LEE, A. Y.: The Canonical Unity of the Scroll of the Minor Prophets, tesznek, s csak a Kispróféták teljes gyûjteményét nevezik könyvnek, Diss., Waco, 1985. míg az egyes könyveket csak iratoknak. A 12 könyv összetartozásá- LEEUWEN VAN, R. C.: Scribal Wisdom and Theodicy in the Book of the val kapcsolatban szkeptikus véleményt fogalmaz meg újabban pl. Twelve, in: Perdue, L. G. u. a. (ed.): In Search of Wisdom. FS J. G. BEN ZVI: Twelve Prophetic Books or „The Twelve”, 125–156. Véle- Gammie, Louisville, 1993, 31–49. ménye szerint túl könnyen megállapítják a könyveken átívelõ össze- LEUENBERGER, M.: Herrschaftsverheißungen im Zwölfprophetenbuch. függéseket, miközben nincs meg a tulajdonképpeni markáns egyezés Ein Beitrag zu seiner tematischen Koheränz und Anlage, in: (pl. Nogalski). Véleménye szerint jelentõs párhuzamok nem csak a Schmid, K. (Hg.): Prophetische Heils- und Herrschererwartungen Kispróféták könyvei között, hanem más ószövetségi könyvek között (SBS 194), Stuttgart, Katolisches Bibelwerk, 2005, 75–111. is találhatók, ezért nem lehet csak ezekre a kapcsolatokra felépíteni LUX, R.: Das Zweiprophetenbuch. Beobachtungen zu Aufbau und egy elméletet. A Kispróféták nem alkotnak összefüggõ korpuszt, ha- Strukturen von Haggai und Sacharja 1–8, in: Zenger, E. (Hg.): nem a prófétai iratok laza gyûjteményeként alakult ki. „Wort JHWHs, das geschach...” (Hos 1,1). Studien zum Zwölf- 8 Lásd ZENGER: Einleitung, 517–518. prophetenbuch (HBS 33), Freiburg, Herder, 2002, 210–213. 9 SCHART: Die Entstehung des Zwölfprophetenbuchs, 1–30; WÖHRLE: MASON, R.: The Purpose of the Editorial Framework of the Book of Die frühen Sammlungen des Zwölfprophetenbuches, 3–27. Haggai, in: VT 27 (1977), 413–421. 10 EWALD: Die Propheten des Alten Bundes, 77. MEYERS, C. L. – MEYERS, E. M.: Haggai – Zechariah 1–8 (The Anchor 11 i.m., 74kk. Bible 25B), New York, Doubleday, 1987. 12 i.m., 79–80. NOGALSKI, J.: Literary Precursors to the Book of the Twelve (BZAW 13 i.m., 81. 217), Berlin – New York, Walter de Gruyter, 1993. 14 STEUERNAGEL: Einleitung, 670. POLA, T.: Das Priestertum bei Sacharja: historische und traditions- 15 BUDDE: Eine folgenschwere Redaktion des Zwölfprophetenbuchs, geschichtliche Untersuchungen zur frühnachexilischen 218–229. Herrschererwartung (FAT 35), Tübingen, Mohr Siebeck, 2003. 16 WÖHRLE: Die frühen Sammlungen des Zwölfprophetenbuches, 4. REDDITT, P. L.: Haggai, Zechariah and Malachi (New Century Bible 17 WOLFE: The Editing of the Book of the Twelve, lásd WÖHRLE: Die Commentary), London, Marshall Pickering, 1995. frühen Sammlungen des Zwölfprophetenbuches, 4–5. ROGERSON, J. W.: Dodekapropheton, in: TRE 9 (1993), 18–20. 18 SCHART: Die Entstehung des Zwölfprophetenbuchs, 6–7. ROTH, M.: Israel und die Völker im Zwölfprophetenbuch. Eine 19 SCHNEIDER: The Unity of the Book of the Twelve, lásd WÖHRLE: Die Untersuchung zu den Büchern Joel, Jon, Mich und Nah (FRLANT frühen Sammlungen des Zwölfprophetenbuches, 5-6. 210), Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht, 2005. 20 SCHART: Die Entstehung des Zwölfprophetenbuchs, 8. RUDOLPH, W.: Hag–Sach 1–8/9–14 – Mal (KAT 13,4), Gütersloh, 21 BOSSHARD: Beobachtungen zum Zwölfprophetenbuch, 30–62. Gütersloher Verlag, 1976. 22 WÖHRLE: Die frühen Sammlungen des Zwölfprophetenbuches, 7. SCHART, A.: Die Entstehung des Zwölfprophetenbuches (BZAW 260), 23 SCHART: Die Entstehung des Zwölfprophetenbuchs, 9–10. Berlin – New York, Walter de Gruyter, 1998. 24 STECK: Der Abschluss der Prophetie im Altes Testament, 30–72. SCHART, A.: Zur Redaktionsgeschichte des Zwölfprophetenbuchs, in: 25 DELITZSCH: Wann weissagte Obadja? 91–102: õ használta elõször a VF 43/2 (1998), 13–33. kifejezést a maga történetkritikai exegézisében. Nogalski „catch- SCHNEIDER, D., A.: The Unity of the Book of the Twelve, Diss., Yale, word phenomenon”-ról beszél. 1979. 26 NOGALSKI: Literary Precursors, 20. SCORALICK, R.: Gottes Güte und Gottes Zorn. Die Gottesprädikation in 27 NOGALSKI: Literary Precursors, 276–282. Exodus 34,6f und ihre intertextuellen Beziehungen zum 28 WÖHRLE: Die frühen Sammlungen des Zwölfprophetenbuches, 13. Zwölfprophetenbuch, in: Zenger, E. (Hg.): „Wort JHWHs, das 29 JEREMIAS: Hosea und Amos, 52–53. geschach...” (Hos 1,1). Studien zum Zwölfprophetenbuch (HBS 30 JONES: The Formation of the Book of the Twelve, 14-15. A témához 33), Freiburg, Herder, 2002, 131–207. lásd FULLER: The Form and Formation of the Book of the Twelve, STECK, O. H.: Der Abschluss der Prophetie im Altes Testament. Ein 191–242. Versuch zur Frage der Vorgeschichte des Kanons, Neukirchen- 31 BOSSHARD-NEPUSTIL: Rezeptionen von Jesaia 1–39, 269–270. Vluyn, Neukirchener Verlag, 1991. 32 i.m., 271.

206 33 i.m., 408. 47 COGGINS: The Minor Prophets, 57–58.63. 34 WÖHRLE: Die frühen Sammlungen des Zwölfprophetenbuches, 16. 48 i.m., 60–61. 35 SCHART: Die Entstehung des Zwölfprophetenbuchs, 304kk. 49 i.m., 64kk. 36 i.m., 342kk. 50 LEEUWEN VAN: Scribal Wisdom and Theodicy, 31–49, lásd SCHART: 37 KOCH: Prophetenüberschriften, 165–186. Die Entstehung des Zwölfprophetenbuchs, 13–14. 38 YU: Die Entstehungsgeschichte des Dodekapropheton, 136kk, lásd 51 RENDTORFF: Der „Tag Jhws”, 1–11, vö. BECK: „Tag YHWHs”, 1- WÖHRLE: Die frühen Sammlungen des Zwölfprophetenbuches, 18-19. 23.322-323. 39 ALBERTZ: Die Exilszeit, 164-185. 52 BRAATEN: God Sows the Land, 218–242, lásd WÖHRLE: Die frühen 40 KESSLER: Nahum–Habakuk als Zweiprophetenschrift, 149–158. Sammlungen des Zwölfprophetenbuches, 10. 41 LUX: Das Zweiprophetenbuch, 210–213. 53 CRENSHAW: Theodicy in the Book of the Twelve, 1–18, lásd 42 WÖHRLE: Die frühen Sammlungen des Zwölfprophetenbuches, 461- WÖHRLE: Die frühen Sammlungen des Zwölfprophetenbuches, 10. 465. 54 SCORALICK: Gottes Güte und Gottes Zorrn, 131–207, lásd WÖHRLE: 43 SCHART: Zur Redaktionsgeschichte des Zwölfprophetenbuchs, 14. Die frühen Sammlungen des Zwölfprophetenbuches, 11. 44 LEE: The Canonical Unity of the Scroll of the Minor Prophets, lásd 55 LEUENBERGER: Herrschaftsverheißungen im Zwölfprophetenbuch, WÖHRLE: Die frühen Sammlungen des Zwölfprophetenbuches, 6. 75–111, lásd WÖHRLE: Die frühen Sammlungen des Zwölf- 45 HOUSE: The Unity of the Twelve, 71–72. prophetenbuches, 21. 46 COLLINS: The Mantle of Elijah, lásd SCHART: Zur Redaktions- 56 ROTH: Israel und die Völker im Zwölfprophetenbuch, 9. geschichte des Zwölfprophetenbuchs, 21–22. 57 WÖHRLE: Die frühen Sammlungen des Zwölfprophetenbuches, 11.

A „nyilvánosság” mint a teológia „új témája” a kelet-közép európai rendszerváltások után

Az 1989/90-es évek politikai történései változást jelentettek az egyházak számára is. Régi kapuk tárul- hattak fel ismét, és újakat lehetett megnyitni. Az egyházak nyilvánosságban való megjelenése már nem volt társadalmi tabu-téma, jóllehet mindmáig megszólalnak olyan hangok, amelyek az egyházak ilyetén szerepvál- lalását kétségbe vonják. De hogyan értékelték az egyházak (jelen esetben a Magyarországi Református Egyház) a politikai ese- ményeket? Egyáltalán: hogyan élte meg maga az egyház az átalakulást? Lezajlott-e az egyházon belül is egyfajta fordulat? Milyen témákkal segítette, vagy segíthette volna a társadalmi átalakulást? Hogyan képzelte el, és miként valósította meg a nyilvánosságban való megjelenését? Mennyire állt tudatos teológiai intenció az egyház cselekvése mögött, vagy inkább ad hoc módon élt az új lehetõségekkel? S hogyan képzeli el a jövõ- ben az egyház nyilvános szerepvállalását? Hogyan, milyen eszközökkel és milyen módon akar, illetve szeretne szóhoz jutni az egyház a nyilvánosságban akár társadalmi kérdések megválaszolásában? Segítségül lehet- e számunkra a nyugati teológiai gondolkodásmód, lehet-e azt adoptálni a speciális magyar helyzetre? Nos, mindezek a kérdések húsz esztendõvel a rendszerváltás után is kurrensek, sõt némelyek most kezdenek igazán aktuálissá válni. Megválaszolásuk nem minden esetben egyszerû és problémamentes.

Die politischen Ereignisse im Jahren 1989/90 bedeuteten Wandeln auch für die Kirchen. Alte Türen eröffneten sich wieder, und könnte man neue eröffnen. Das kirchliche Präsens in der Öffentlichkeit war keine Tabu-Thema mehr, obwohl bis heutzutage man solche Stimmen hört, die sagen, dass diese Rolle der Kirche bestreitbar ist. Aber wie bewerteten die Kirchen (in diesem Fall die Ungarische Reformierte Kirche) die politische Ereignissen? Überhaupt: wie hat die Kirche diese Wandel erlebt? Gab es eigentlich in der Kirche eine Wen- de? Mit welchen Themen half die Kirche dem gesellschaftlichen Wandel? In wieweit stand eine bewusste Intention hinter dem Kirchlichen Handeln, oder Sie Lebte nur „ad hoc” mit der neuen Möglichkeiten? Wie stellt die Kirche Ihre Öffentlichkeitsarbeit vor in der Zukunft? Wie will die Kirche in der Öffentlichkeit zur Wort kommen, wie will Sie die gesellschaftliche Fragen beantworten? Kann das westliche theologische Denken zur Hilfe kommen, kann man das adoptieren auf die ungarische Situation? Nun, diese Fragen 20 Jahren nach der Wende sind noch kurrent, und einige sind nur jetzt ganz aktuell gewesen., und die Beantwortung ist nicht immer Problemlos.

1. Teológia, egyház és rendszerváltás rikus kijelentéstõl, hogy a rendszerváltást politikai axió- maként és homogén európai (politikai) eseményként A rendszerváltás megítélése – akár politikai, gazdasá- aposztrofáljuk, s az egyházak, jelen esetben a Magyaror- gi, szociológiai stb. aspektusból – még húsz év után is vi- szági Református Egyház új lehetõségeit, vagy a régi le- tatott. Nem feladata ennek a dolgozatnak annak értékelé- hetõségek megújulását messianisztikus köntösbe öltöz- se, de figyelmeztet, hogy óvakodjunk attól a túlzott, eufó- tessük.1 Tény, hogy az egyház számára a rendszerváltás-

207 ként emlegetett politikai-társadalmi átalakulás számos vallásunk-ban, de a múlt bûneinek megbánása, illetve az változást hozott. Ha csak a jogi és alkotmányos kereteket arra való felhívás egész késõbbi teológiai munkásságára nézzük, megállapítható, hogy a korábban az államhata- rányomja a bélyegét. Jóllehet Hegedûs Lóránton kívül is lom részérõl és (az egyházon belül is) felülrõl irányított, voltak hangok, még ha nem is olyan erõsek, de a múltfel- meghatározott és kontrollált egyházi és teológiai élet va- tárás és a konkrét bûnbánattartás néhány elegáns gesztus- lamint munkásság kikerült – legalábbis jogi és elvi szem- ban9 és igazi következmények nélküli frázisban merült ki, pontból – az említett kormányzati szervek gyámkodása sem komolyabb közegyházi, sem teológiai következmé- alól. Napvilágot láthattak itthon és külföldön egyaránt nye nem lett akkor, s ennek az elmulasztása máig hiányát olyan írások (többek között Vályi-Nagy Ervin és Török érezteti a teológiai gondolkodásban és egyházi közélet- István tollából), amelyek azelõtt kvázi szamizdatiro- ben egyaránt.10 Vajon mi lehet ennek az elodázásnak az dalomként a hivatalos egyházi-teológiai közélet feketelis- oka? táján, de legalábbis az íróasztalfiókok mélyén vesztegel- Ismét utalni szeretnék ezen a ponton a német teológiai tek, rendszer- és egyházkritikai hangvételük miatt. gondolkodásra, ahol 1989 után hatványozottan fordul az Elkerülhetetlen a kérdés, hogy beszélhetünk-e egyálta- érdeklõdés a bûn, bûnbocsánat, illetve a múlt és múltfel- lán egyházon belüli „rendszerváltásról”? Történtek-e az dolgozás irányába.11 Nem véletlenül tartotta fontosnak egyház alkotmányában, belsõ szerkezetében, pályázati M. Beintker az 1994. márciusában Berlinben Közép-kelet rendszerében mélyreható változások?2 S oka fogyottá Európa protestáns teológusai részvételével tartott, „Die váltak-e azok a kritikák, amelyeket pl. Török István meg- Aufgaben theologischer Neuorientirerung in den evange- fogalmaz?3 Ugyanakkor az is érdekes, hogy jóllehet a lischen Kirchen Mittel- und Osteuropas” [A teológiai új- rendszerváltás sokak számára (a politikai elit számára is!) orientáció feladatai a Közép-kelet európai evangélikus hirtelen, és részben váratlan áttörés volt, mégis elõjelei egyházakban] címû konferencia felvezetõjében, hogy a már korábban láthatók voltak, addig úgy tûnik, az MRE teológia a közelmúlt eseményeinek feldolgozása felõl nem volt felkészülve a változásra és annak következmé- kérdezzen.12 nyeire. Mi sem bizonyíthatja ezt jobban, mint az, hogy a De valójában lehet-e beszélni új témákról a rendszer- változás elõtt egy évvel korábban – 1988. december 14. – váltás után? Illetve lehet-e úgy definiálni a nyilvánossá- a Zsinat akkori lelkészi elnöke még a szocialista jogállam got, mint amely új témaként, keretként, vagy platform- megalkotását látta a kibontakozó események céljaként, il- ként kínálkozott a teológia számára 1989 után? A kérdés letve kritikátlanul éltette az állam és egyház között 1948- megválaszolása meglehetõsen problematikus. Egyrészt ban kötött – a MRE számára akkor súlyos veszteséget azért, mert nehéz homogén definíciót adni a nyilvános- okozó – egyezményt.4 S azt sem szabad figyelmen kívül ságra, másrészt azért is, mert az egyház számára 1989 hagyni, hogy jóllehet 1989 után általános tisztújítás tör- elõtt is létezett nyilvánosság. Ez utóbbi csupán abból a re- tént a Református Egyházban, ez azonban nem jelentette formátori felismerésbõl is következik, amely kimondja: automatikusan a (korábbi) egyházi szereplõk bármily „Az egyházi összejövetelek pedig ne legyenek rejtettek és szintû számonkérését – míg pl. az egykori NDK-ban az titkosak, hanem nyilvánosak…,”13 illetve az Ágostai Hit- Evangélikus egyház egyik püspökét menesztették a válto- vallás XIV. cikkelyébõl vissza lehet következtetni a zás után, mivel meghívta az NDK elsõ emberét, Eric „publice docere” (nyilvános tanítás) elvére. Mivel teoló- Honeckert, a greifswaldi dóm újraszentelésére éppen giailag, mind a hit (tan)tételei, mind az egyház munkája, 1989-ben.5 szolgálata nyilvános (ecclesia manifesta),14 téves lenne Éppen ezért, vagy talán ebbõl kifolyólag azt sem lehet azt állítani, hogy 1989 elõtt az egyház minden tekintetben figyelmen kívül hagyni, hogy az egyház és állam 1945 és gettólétbe kényszerült volna. Jóllehet, korlátozott volt az 1989 közötti – akkoriban áldásosként is aposztrofált – egyház cselekvésének tere, és korlátozott volt cselekvésé- kapcsolatának kritikai értékelése a közegyházi gondolko- nek az iránya is, mégis ilyen-olyan módon megjelenhetett dás perifériáján marginalizáltan jelent meg 1989 után, s a nyilvánosság elõtt – még akkor is, ha minden ilyen egy- csupán néhány doktori értekezés szerzõje tartotta illõnek házi prezentáció felsõbb kontroll alatt történhetett csak és méltónak, hogy a témával behatóan foglalkozzon.6 Ez- meg. Gondoljunk csak arra, hogy az egyház milyen poli- zel szemben pl. Németországban antológiák és monográ- tikai elismertséggel végezhette diakóniai munkáját, de a fiák vaskos kötetei igyekeztek a „Kirche im Sozialismus” „korabeli” egyházmegyei esperesi jelentésekbõl, vagy (Egyház a szocializmusban) kísérletet (teológiai) vizsgá- éppen püspöki beszámolókból is világossá válik, milyen lat alá vetni.7 Úgy tûnik ez Magyarországon a teológia ta- „gyümölcsözõ” volt a kapcsolat akár a megyei pártveze- bu-témája lett, és egy rosszul értelmezett felebaráti szoli- téssel, vagy magával az állammal15. A probléma sokkal daritás köpönyegét hordja magán, amely a „fátylat rá” elv inkább abban állt, hogy ez egy manipulált és felülrõl ge- égisze alatt akarja meg nem történtté tenni a múltat, a nerált nyilvánosság volt – ahonnan a szó eredeti értelmé- múlt bûneit, illetve mulasztásait. S talán ez az elodázott, ben kitakarásra (elkendõzésre) került az, ami az állam-, vagy meg sem valósított értékelés és a kritika hiánya ve- vagy az egyházvezetés megítélése szerint nem volt pub- zetethetett oda, hogy az MRE Zsinata csak az elmúlt esz- likus. tendõben (2010) hozott határozatot a múltfeltárásra.8 S a döntõ változás ebben mérhetõ le 1989 után, amikor Köztudott, voltak ugyan kísérletek arra nézve 1989 ez a gyámkodás, és manipuláció hivatalosan megszûnt, után, hogy a múltban történtek tisztázásra és nyilvános- többek között az Állami Egyházügyi Hivatal felszámolá- ságra kerüljenek. Ez a kezdeményezés mindenek elõtt az sával. Az egyház újra részt vehetett az oktatási és szociá- újonnan megválasztott Dunamelléki püspök, Hegedûs lis szférában, kontrollálatlan formában a közösségi élet- Lóránt teológiai gondolkodásában és egyházkormányzati ben, s mivel már nem kellett tartani az állami, munkahe- koncepciójában manifesztálódott. „Itt és most egyéni és lyi retorzióktól, az egyház maga is sokak számára vált korszakos bûnöket egyaránt meg kell bánnunk.” – írja olyan közösséggé, ahová következmények nélkül lehetett 1990-ben, a „Míg tart a ma” címû teológiai alapvetõ hit- tartozni.

208 Ebben az új szituációban új értelmet nyer(het) a „nyil- hogy vezetési koncepció és szakmai kompetencia nélkül vánosság” kérdése. Egyrészt azt, hogy hol és miként he- vettek vissza gyülekezetek oktatási és szociális intézmé- lyezkedik el az egyház az új társadalmi-politikai nyilvá- nyeket, vagy alapítottak újakat, amelyekbõl esetenként nosságban, milyen feladatokat kíván betölteni, illetve át- még az egyházi szellemiség is hiányzott. A probléma nem vállalni? Másrészt: milyen témákat szólaltatott meg az csak elvi és „ideológiai” síkon konkretizálódott, hanem a egyház 1989 után nyilvánosan, ami talán 1989 elõtt tabu- mûködési feltételekben is jelentkezett, amikor rá kellett nak számított? S végül: mennyiben és milyen módon kí- döbbeni, s amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az új, demok- vánja az egyház a nyilvánosságot, illetve a nyilvános vé- ratikus rendszeren alapuló kormányzatok némelyike nem leményt befolyásolni; azaz: milyen mondanivalója lehet a preferálja az egyházi jelenlétet az oktatási vagy szociális teológiának a nyilvánosság számára, létezik-e a „nyilvá- szférában, s ez a normatívak megvonásában manifesztá- nosság teológiája”? lódott. Az egyház nem csak institucionális formában töreke- dett a nyilvánosság meghódítása, illetve a térhódítás felé. 2. Az egyház helye A nyugatról – immáron „felsõbb” kritika és kontroll nél- a nyilvánosságban 1989 után kül – beáramlott gyülekezetépítési koncepciók kellõ im- pulzusokkal szolgáltak arra nézve, miként lehet egy-egy Tény, hogy az egyház 1989 elõtt a nyilvánosság, vagy gyülekezet territóriumát kiszélesíteni, a gyülekezeti tagok éppen a társadalmi érdeklõdés perifériájára kényszerült. létszámát megnövelni, az egyház lelki, anyagi potenciál- Néhány oktatási intézményt leszámítva, társadalmi elkö- ját megerõsíteni. Ez a pozíciókeresés érthetõen nem ért telezettségét csupán a diakóniában fejthette ki – ott is véget – és teológiai alapon nem is érhet véget, hiszen a csak szûk keretek között. A politikai változásokat követõ- protestáns egyházfelfogás szerint a nyilvánosság alapve- en azonban elérkezett az idõ, hogy újra elfoglalja méltó tõ igénye az egyháznak.19 helyét a közösségi életben, a nyilvánosságban. Ez elsõ lá- tásra, vagy elsõ nekifutásra zökkenõmentesnek indult. A kárpótlás folyamán elkezdte visszakapni régi iskoláit, in- 3. Az egyház gatlanait, vagy járadék formájában kártalanították – jólle- és teológia témái a nyilvánosságban het ez a folyamat, nem éppen problémamentesen, még a 1989 után mai napig is tart. A probléma akkor kezdõdött, amikor szembesülnie Míg 1989 elõtt az egyháznak fel kellett adnia kritikai kellett az egyháznak azzal, hogy már nem tarthat igényt funkcióját többek között az államhatalommal szemben, arra a közéleti státuszára, megbecsültségére és értékelésé- addig a rendszerváltást követõen felsõ kontroll nélkül él- re, amelyet 1948 elõtt magáénak tudhatott. Tehát az egy- hetett ezzel a genuin lehetõségével. Kérdés azonban, ház társadalmi szerepvállalása többé nem számított evi- hogy mennyiben akart az egyház olyan témákat megszó- denciának, történelmi privilégiumnak, hanem egyike lett laltatni, amelyek esetleg társadalmi-politikai lavinát is el- a különbözõ szférákban,16 versenyhelyzetben lévõ „szol- indíthattak volna? Úgy tûnik, a radikalizmus és a forra- gáltatóknak”. Ráadásul a történelemi egyházak elveszí- dalmi hang (mely utóbbit egyházi berkekben prófétai tették egykori, történelmi monopóliumukat, és konkuren- hangként is aposztrofálják) csak egyeseknél volt tapasz- ciaként tekintettek a szaporodó kisegyházakra, szektákra, talható. A hivatalos egyházvezetés a kényes kérdések vagy vallásos közösségekre, amelyeknek létrejöttét és megválaszolását nem vállalta fel. Így elsõként azt a szo- megalapítását a 1990-es vallásszabadságról szóló törvény morú konzekvenciát kell megfogalmazni, hogy az egyház nagyban elõsegítette, s amelyekkel, mint riválisokkal nem lett a kezdeményezõje olyan témáknak, mint a már meg kell küzdeniük mind a mai napig. említett múltfeltárás, a múlt bûnei, megbékélés, igazság- Persze ez nem hungaricum! Az egykori NDK egyháza szolgáltatás, holott a fogalmak erõteljesen teológiai, egy- számára épp ilyen, ha nem nagyobb, csalódással járt a házi, sõt, bibliai identitásúak, tehát evidens lett volna, ha fordulat! Köztudott, hogy Kelet-Németországban az az egyház kezdeményezi a társadalomban ezt a diszkus- 1989-es eseményekben oroszlánrésze volt az Evangélikus sziót. Sok esetben az egyházi vezetõk és a teológiai elit Egyháznak. Az egyház volt az a szabad, és államvezetés- képviselõi (más egyházak esetében) sem voltak teljesen tõl, párttól, ideológiától mentes tér, ahol demokratikus és felkészülve a változásra, így a szabad és független teoló- demokratikus változást sürgetõ hangok megszólalhat- giai mondanivaló tarsolyában sem volt sok minden,20 el- tak,17 és számos lelkész lett a kerekasztal beszélgetések tekintve néhány alulról jövõ kezdeményezéstõl.21 Mind- moderátora.18 Éppen azért volt csalódás, hogy 1989 után ezek ellenére meg lehet nevezni olyan témákat, amelyek egyre kevesebben keresték fel a templomokat és a gyüle- hangot kaptak 1989 után, s nagyban karakterizálják az kezeteket, ahol korábban „teltházzal ment” a békeima, és egyház mondanivalóját a nyilvánosságban. politikai fórum. (A szociológiai felmérések alapján az Talán a legmarkánsabb téma, amely megszólalt 1989 egykori NDK Európa egyik legelvallástalanodottabb or- után – még ha idõnként látens módon is – az identitás kér- szága, megelõzve Magyarországot is!) dése volt.22 Ez érthetõ, hiszen a rendszerváltást követõen Tehát a nyilvánosság már nem jelentette az egyház számos területen kellett szembesülni az identitás megvál- számára azt 1989 után, amit 1948 elõtt. Hiába állnak a tozásával, újraértékelésével, vagy éppen megújulásával.23 templomok ma is a városok és falvak fõterén, már nem Miért? Azért, mert az elmúlt rendszer többé már nem ma- szavatolja és garantálja a fizikai nyilvános jelenlét a me- nipulálta a lakosságot, illetve a társadalom befolyásolha- tafizikai, tehát a szellemi és lelki, sõt a spirituális ottlétet tó rétegét a világnézeti semlegesség címszava alatt a mar- és prioritást. Sok esetben ez a csalódottság, de a régi nyil- xista-leninista ideológiájával, másrészt a megváltozott vános pozíció iránti kritikátlan (idõnként romantikus) társadalmi, politikai, gazdasági kontextusban az egyén vágy, és a közéleti pozíció iránti törekvés vezetett arra, helye, helyzete is megváltozott.24 A szocialista-kommu-

209 nista identitást erõsítõ kisdobos és úttörõmozgalmat fel- san hozta magával az individualizálódást, amelyben a váltotta újra a keresztyén értékrenden alapuló, és éppen hangsúly az egyéni egzisztencia biztosításán volt a ezért egyházi bábáskodással elinduló cserkészmozga- „nagycsalád” vállalásával szemben. Ugyanakkor a sza- lom.25 Az eddig kormányzatilag meghatározott ifjúságne- badságjogokat erõsen korlátozó kormányzat elnyomó po- velést javarészt az egyházak, illetve az egyházi szerveze- litikája miatt a társadalomban erõs depresszió volt megta- tek vették át, amelyek ezt a funkciójukat leginkább az új- pasztalható, amely szintén nem kedvezett a gyermekvál- ra megelevenedõ szervezeti és egyesületi életben igye- lalásnak. Az abortuszok rendkívül magas számában az is keztek betölteni – bár ilyen téren szerezett tapasztalataik közrejátszhatott, hogy az egyház nem tudta kellõ nyilvá- már korábbról is voltak.26 nosság elõtt prezentálni preventív etikai tanítását ezzel A társadalmi és politikai változások sokak számára kapcsolatban. A rendszerváltást követõen a szexuális li- identitásvesztést, de legalább is identitás krízist hoztak beralizmus terjedése továbbmélyítette ezt a morális válsá- magukkal. Amiben addig hittek, az egyszerre semmivé got. Így érthetõ, hogy a nemzeti identitás megtalálást elõ- vált. Az internacionalizmust felváltotta az ismét újult erõ- segítõ és sürgetõ teológiai reflexiókban fontos szerepet re kapó nacionalizmus, a materializmust preferáló ideoló- kap a családi identitás hangsúlyozása, és az abortusz elle- giát a keresztyén értékrend. De ezzel szinte egy idõben ni harc.34 megjelent a kapitalizmus a szocializmus és kommuniz- Az identitáskeresés harmadik fázisát a vallásos, ez mus alternatívájaként is. esetben a református önazonosság jelentette. Míg 1989 Azonban a kérdés az, hogy a MRE milyen pontokon elõtt hátránnyal járt a felekezeti hovatartozás megvallása igyekezett eligazítást adni a szemléletváltozást és az új és vallásgyakorlás, addig a rendszerváltást követõen nem orientációt illetõen? A következõ témakörök jelentek egy esetben elõnyt jelenthetett a vallásos identitás nyilvá- meg a teológiai irodalomban: elsõként a nemzeti identi- nos megélése. S ez persze nem csak az egyének számára tás, illetve önazonosság újrafelfedezését szükséges meg- jelentett fordulatot, hanem az egyház számára is, amely említeni. A kommunista rezsimnek egyik sajátossága volt saját identitását immáron a nyilvánosság elõtt élheti meg, a nemzeti mozgalmaktól való félelem,27 hiszen az ellen- s már nem kell és nem is szabad azt „vitrin alatt” állást tanúsítók leginkább a vallásos vagy nemzeti önálló- õriznie.35 A vallásos identitás megerõsítése elsõsorban a ságra törekvõ közösségekbõl kerültek ki.28 Ez a félelem hitoktatás állami iskolákban való újraindításában és az természetszerûleg a rendszerváltozást követõen meg- újabb egyházi iskolák alapításában jelentkezett, s aho- szûnt. De a nemzeti identitás kérdése igazából ekkor vált gyan a nyugati demokráciákban a nemzeti identitás for- igazán érdekessé. Egyrészt a Szovjetunió uniformizálási málásának a helyét az iskolákban látták,36 úgy a felekeze- igényének elmúltával már nem volt tabu-téma a nemzeti ti önazonosság elõsegítését a megújuló egyházi iskola- identitás. Ám ezzel egy idõben megjelent a Nyugat glob- rendszerben vélték felfedezni. Külön problémának bizo- alizációja, s kicsit késõbb az amerikanizálódás veszélye. nyult azoknak a fiataloknak a vallási, illetve felekezeti in- Míg az elmúlt rendszerben a fiatal generáció a kommu- tegrációja, akik már egy eleve ateista, vallástalan, egy- nista internacionálé ideológiájának, addig a rendszervál- háztól távol élõ családban nõttek fel. Ebben az esetben tást követõen a globalizáció élmény- és fogyasztói társa- külön kellett számolni az alapvetõ vallási, illetve egyházi dalomszellemének esett áldozatul.29 S az amerikanizáló- fogalmak hiányával. Mivel sok esetben különbözõ sza- dás mellett megjelenik a világpolgár-szemlélet, amely badidõs, fakultatív programok voltak a felekezeti integrá- gyakorlatilag neutralizálja a nemzeti identitást, és az indi- ció eszközei, gyakran feloldódott a felekezeti identitás, és viduális egzisztenciát a kollektív felelõsség és lojalitás elé élét veszítette a protestáns jelleg, s ez nem csak az ifjúság helyezi.30 Aki valamilyen módon hangot adott nemzeti körében tapasztalható, hanem a felnõttek esetében is. Az elkötelezettségének, azt könnyen a nacionalizmus és szél- egyháztól elsõsorban spiritualitást, s nem konfesszional- sõjobboldaliság vádjával illettek. Az egyházon belül sem itást vártak el. teljesen egyértelmûek mindig az álláspontok. A nemzeti Ugyanakkor a teológiának is újra kellett gondolnia sa- zászló templomban való elhelyezése, a Himnusz gyakori játos protestáns jellegét. Hiszen míg az elmúlt rendszer- éneklése, a nemzeti ünnepeken való egyházi eltúlzott ben fel kellett adnia kritikai funkcióját az államhatalom- „szereplés” sokak számára azt a képzetet kelti, hogy a ke- mal való kollaborációja következtében, addig 1989 után resztyén identitás feloldódik a nemzeti identitásban. Fõ- újra megfogalmazhatta más véleményét akár a politikai ként a határon túli magyarságnál tapasztalható ez a jelen- elittel szemben is – látszólag mindenféle hátrányos követ- ség (mindmáig). S éppen ezért autentikus Kozma Zsolt kezmények nélkül.37 S itt jutunk el a harmadik ponthoz, definíciója, miszerint: „nem azért kell keresztyéneknek mi következik a MRE protestáns voltából? Mennyiben és lennünk, hogy magyarságunkat megtartsuk, hanem azért milyen módon kívánja az egyház a nyilvánosságot, illet- kell magyarságunkat megtartani, hogy (jobb) keresztyé- ve a nyilvános véleményt befolyásolni; azaz: milyen nek legyünk.”31 mondanivalója lehet a teológiának a nyilvánosság számá- Másodikként a fõként Hegedûs Lóránt gondolkodásá- ra, létezik-e a „nyilvánosság teológiája”? ban fellelhetõ család és szexuáletikai, illetve bioetikai út- mutatást kell kiemelni. Ez egyrészt a népességcsökkenés egyházi reflexiójaként,32 másrészt (jóllehet késõbb) a fõ- 4. Az egyház lehetséges témái ként nyugati, pervertálódott keresztyén értékrend és libe- a nyilvánosságban, rális szociáletika térhódításával való konfrontációként33 illetve az egyház lehetséges nyilvánossága interpretálható. A szocializmus egy deviáns magyar tár- sadalmat hagyott maga mögött, amelyben a kommunista Vajon mi lehetne a korrekt elnevezése annak a teológi- morál konfrontálódott a keresztyén értékrenddel. Az erõl- ai irányzatnak, amely a társadalom (s ebben a politika, tetett urbanizáció, a vidéki, többgenerációs együttélésen gazdaság, kultúra stb.) kurrens kérdéseiben foglal állást, alapuló családmodellt felváltó panel-létmód automatiku- illetve ad eligazítást? Mivel mind a politikai teológia,

210 mind a politikai etika fogalmak több szempontból is komolyan vétele – bibliai és teológiai-etikai mega- problematikusnak tûnhetnek,38 (s a „hallgatóság” számá- lapozás;43 2. Az egyház beszéde legyen kétnyelvû: a bib- ra nem egy esetben megterheltnek is) célszerû lenne a (fõ- liai és az értelmi megalapozottság jelentõsége; 3. A szak- ként) német teológiai irodalomban „nyilvános teológia”- szerûség követelménye – az interdiszciplinaritás fontos- ként (öffentliche Theologie) aposztrofált megjelölést al- sága; 4. Az egyház beszéde legye kritikai-konstruktív – a kalmazni. Ez az egyház, illetve a teológia a (civil) társa- politikai tanácsadás jelentõsége;44 5. Az egyház beszéde dalom iránti elkötelezettségét jelenti, s amely a társadal- álljon globális kontextusban – az ökumené jelentõsége. mi kérdésekben való egyházi állásfoglalásokban és teoló- Az egyháznak és a teológiának a mában és a jövõben giai véleménynyilvánításokban és argumentációkban ma- elengedhetetlen feladata lesz, hogy a társadalmat érintõ és nifesztálódik. A nyilvános teológiát a J. B. Metz és J. foglalkoztató témákban világos és érthetõ útmutatást Moltmann nevével fémjelzett „új politikai teológia”39 to- nyújtson – sok esetben preventív normatív formában.45 vábbgondolásának lehet tekinteni, s amelyet az USA-ban Azonban a „kifelé” irányuló, a társadalom széles rétegeit Ronald Thiemann, Max Stackhouse, Don Browning és elérni és megszólítani kívánó nyilatkozatokon túl, számos David Tracy, Nagy-Britanniában Duncan Forrester és olyan téma létezik, amely az egyház saját maga „belsõ” Will Storrar, Németországban pedig Wolfgang Huber és életével kapcsolatosak, s amelyeket az MRE-nek is újra Jürgen Moltmann vezettek be a teológiai diszkusszióba.40 kell(ett) gondolnia 1989 után: pl. sákramentumok, A nyilvános teológia a társadalmi, gazdasági, politikai, missziói lehetõségek a nagyvárosokban, illetve vidéken, kulturális és szociális élet minden oldalát lefedi, mint azt újra belépés az egyházba, teológiai képzés, vallásoktatás, többek között (s talán leginkább) az EKD nyilatkozatai is egyházkormányzás, népegyház stb. bizonyítják, melyek közül ezen a helyen lehet megemlíte- Dolgozatom azzal a megállapítással kezdtem, hogy ni, a 2008-ban kiadott „Das rechte Wort zur rechten nem lehet homogén rendszerváltásról beszélni. Ez – véle- Zeit41” (A jó idõben kimondott helyes szó) címû nyilat- ményem szerint – nem csak politikai és fogalmi síkon kozatot, amelynek az egyház nyilvános kérdésekben való tartható, hanem idõi síkon is: a rendszerváltás imperfekt állásfoglalása a témája. A hat fejezetbõl álló dokumentum esemény, s az egyházon belüli változások – ha csak a olyan kérdésekre ad választ, mint 1. Milyen megbízatása semper reformanda elv alapján is – állandónak tekinthe- van az egyháznak? (A krisztusi megbízatás és a közösség tõk. Politikai szempontból is identifikálódhatunk a Zsi- iránti elkötelezettség komolyan vétele) 2. Ki beszélhet az dókhoz írt levél locus classicusának tartalmával: „Nin- egyház nevében? (Ki képviseli az egyházat?) (Egyéni és csen itt maradandó városunk (polin – polisunk), hanem közösségi – institucionális felelõsség; különbségtétel a az eljövendõt keressük.” (Zsid 13,14) – Útkeresésünk so- különbözõ egyházi megnyilvánulások – pl. hitvallás és rán ezt se feledjük! nyilatkozat – között) 3. Milyen célból beszél az egyház? Kovács Krisztián (Az egyházi nyilatkozatok lelkigondozói-pásztori, szo- ciáletikai-politikai aspektusairól.) 4. Kihez szól az egy- FELHASZNÁLT ház? (Az egyházi beszéd belsõ és külsõ irányultságáról.) ÉS FIGYELEMBE VETT IRODALOM 5. Milyen társadalmi feltételek mellett szól az egyház? (A pluralizmus, vallás- és lelkiismereti szabadság figyelem- B. SZABÓ ISTVÁN: Múltjában él az egyház?, THÉMA, 2009/1 1-11. BEDFORD-STROHM,HEINRICH: Öffentliche Theologie in der be vétele, az egyház bizonyuljon pluralizmusra alkalmas Zivillgesellschaft. in: INGEBORG GABRIEL (Hg.): Polithik und The- egyháznak.) 6. Hogyan beszél az egyház? (A különbözõ ologie in Europa, Ostfildern, Matthias-Grünewald-Verlag, 2008, médiumok és orgánumok megfelelõ használata.) 340-357. Mint a fentiekbõl világossá válik, a nyilatkozatnak tu- BEINTKER, MICHAEL: Schuld und Vergangenheitsbearbeitung im Horizont des christlichen Glaubens, Zeichen der Zeit 46. (2/1992), lajdonképpen az a célja, hogy hangsúlyozza a keresztyén 201-205 kollektív és individuális felelõsséget és elkötelezettséget BIRGIT WEIEL: Die Jugendweihe, Berliner Theologischer Zeitschrift 26. a közösségi és társadalmi élet minden területén, s szá- (1/2009) 31-46. munkra – az MRE számára – segítségül lehet abban, mi- Das rechte Wort zur rechten Zeit. Eine Denkschrift des Rates der Evangelischen Kirche in Deutschland zum Öffentlichkeitsauftrag lyen szempontokat vegyen figyelembe akkor, amikor a der Kirche. EKD, Gütersloher Verlagshaus, Gütersloh, 2008. nyilvánossághoz szól. ERDÉLYI GÉZA: Ügynökkérdés Szlovákiában, THÉMA, 2009/1, 12-14. Azonban tájékozatlanság lenne azt állítani, hogy az Fazakas Sándor: Wirklichkeit wahrnehmen. Die ungarischen Kirchen MRE Zsinata nem él ilyetén lehetõségével. Már több íz- vor neuen Herausforderungen. 179-180. In: M. FRIEDRICH/H.J. ben adott ki, s folyamatosan is ad ki több kurrens társadal- LUIBL/CHR. RUTH-MÜLLER [Hg./eds]: Theologie für Europa. Perspektiven evangelischer Kirchen/Theology for Europe. mi, politikai, gazdasági, etikai stb. kérdésekben, valamint Perspectives of Protestant Churches. Otto Lembeck Verlag. értékelést igénylõ események kapcsán nyilatkozatokat, Frankfurt a. M. 2006. 177-190/191-203 amelyek igyekeznek az egyháztagok és lelkészek számára GLATZ FERENC: Az állam legyen minden identitás otthona, „Ha Isten teológiai támpontokat adni – még ha kisebb formában is. nem volna…”, 31-50. HEGEDÛS LÓRÁNT: „Testvérek menjünk bátran…”, Budapest, 1992. A Zsinat nyilatkozatai mellett feltétlenül meg kell említe- HEGEDÛS LÓRÁNT: Harmadik püspöki jelentés, RE 1994/március 65-73. ni a „Reformátusok a Közéletben Alapítvány” kiadványa- HONECKER, MARTIN: Öffentlichkeit, TRE XXV, Berlin-New York, de it, amelyek már jóval nagyobb összefüggésben koncent- Gruyter, 18-26. rálnak egy-egy problémakörre.42 A közeljövõ nagy kihí- HÜTTENHOFF, MICHAEL: Identität und Neuanfang, Evangeliche Theologie 50. (3/1995) 277-291.46 SZABÓ Ildikó, Nemzeti identitás vása, de egyben lehetõsége is lenne hasonló kaliberû nyi- és politikai szocializáció, Confessio 2005/3 26. latkozatok szerkesztése, ill. kiadása, olyan módon, hogy KOZMA ZSOLT: A keresztyén szellemiség a világban, in: Másképpen van az gyakorlatilag mindenki számára elérhetõ legyen. megírva, Kolozsvár, Erdélyi Református Egyházkerület, 2007,149- További szempontok lehetnek Heinrich Bedford- 158. Strohm ismérvei arra nézve, hogy milyen legyen a nyil- KOZMA ZSOLT: A református értelmiség megújulása, RE 1992/szeptember 209-212. vános teológia a civil társadalomban, azaz, milyen legyen KOZMA ZSOLT: Apadó egyház, lelki megújulás, in: Másképpen van meg- az egyház „beszéde”. Ezek szerint: 1. Saját tradíciójának írva, 161-165.

211 KOZMA ZSOLT: Erdélyi önazonosság-tudatunk az Európai Unió küszöbe tozik még Vályi-Nagy Ervin 1993-ban kiadott tanulmánykötete is a elõtt, in: Másképpen van megírva 140-148. „Minden idõk peremén”. (Budapest/Basel 1993.), illetve az ezen a te- KOZMA ZSOLT: Magyar protestáns önazonosságunk az új Európában, in: ológiai vonalon orientálódó THÉMA egyesület munkássága és folyó- Másképpen van megírva,135-139. irata is. KRÖTKE, WOLF: Die friedliche Revolution in der DDR, Zeitschrift für 7 Pl. Thumser, Wolfgang, Kirche im Sozialismus, Geschichte, Theologie und Kirche, 87. (4/1990) 521-544. Bedeutung und Funktion einer ekklesiologischen Formel, Tübingen, METZ, JOHANN BAPTIST: Az új politikai teológia alapkérdései, Budapest, Mohr, 1996. Meg lehez ezen a ponton említeni a magyar evangélikus L’Harmattan, 2004. szituációt elemzõ (igaz elõször német nyelven és Németországban MOLTMANN, JÜRGEN: Politische Theologie, Politische Ethik, München, megjelent) kritikai munkát is: Vajta Vilmos, Die diakonische Theolo- Kaiser, 1984. gie im Gesellschaftssystem Ungarns, Frankfurt/Main, Verlag Otto SAUTER, Bekannte Schuld, Evangelische Theologie 50. (6/1990) Lembeck, 1987. (magyarul: Vajta Vilmos, A diakóniai teológia a SZABÓ ILDIKÓ: Nemzeti identitás és politikai szocializáció, Confessio magyar társadalmi rendszerben, Budapest, Luther Kiadó, 2006.) 2005/3 26-36. 8 A poszt szocialista államok közül sem mindegyikben történt meg SZÁLE LÁSZLÓ (szerk.): „Ha az Isten nem volna…” Egyház és állam azonnal – 1989 után – a múltfeltárás. Lengyelországban pl. 2007-ben másfél évtizede a Magyar Köztársaságban, Budapest, Magyar egy érseki beiktatást kísérõ botrány után indult el a katolikus egyhá- Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2005. zon belül a múlt feltárása, illetve akkor fogalmaztak meg egy bûnbá- SZÛCS FERENC: A konstantini fordulat teológiai összefüggései, RE nó nyilatkozatot. (lásd: pl. Jozef Pucilowski-val való beszélgetést. In: 1992/október 254-257. Vigila 2007/10 http://www.vigilia.hu/2007/10/kalman2.htm utolsó THUMSER, WOLFGANG: Kirche im Sozialismus, Geschichte, Bedeutung megtekintés: 2011.03.23.) und Funktion einer ekklesiologischen Formel, Tübingen, Mohr, Szlovákiában radikális, a korrektív-kritikai módszert mellõzve hoz- 1996. ták nyilvánosságra az ügynökök listáját, amely sok esetben döbbene- TÓTH KÁROLY: Az Egyezmény 40. évfordulójára, Képes Kálvin Kalen- tet keltett a lakosság körében. (Lásd: Erdélyi: Ügynökkérdés Szlová- dárium 1988, 33-38. kiában. 12-14.) Csehország esetében sem lehet lezárt múltfeltárásról TÓTH KÁROLY: Lelki ébredés Isten Szentlelkének ajándéka, lelkészi el- beszélni: újabb és újabb fordulatot vesz a kínos ügy. (Lásd pl: MNO nöki elõterjesztés, RE XLI/2 (1989) 25-29. 2007. 02. 14. Somogyi Mátyás: Cseh múltfeltárás meglepõ fordula- TÖRÖK ISTVÁN: Határkérdések szolgálatunkban, Budapest, Református tokkal. http://mno.hu/portal/397047# utolsó megtekintés: Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1990. 2011.03.23.) VÁLYI-NAGY ERWIN: Wende und Wandlungen. Eine christliche Lesart. A Magyar Evangélikus Egyház múltfeltárásának kezdete is erre az In: ÁGNES VÁLYI-NAGY (Hrsg.): Geschichtserfahrung und die Suche idõszakra datálható. A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos nach Gott. 136-143. Közgyûlése 2005 májusában állította fel az ügynökkérdés vizsgálatá- VISHER LUKAS: Református identitás Európában, RE 1994/október ra az MEE Tényfeltáró bizottságát. Lásd Mirák Katalin (szerk.), Há- 227kk. ló. Dokumentumok és tanulmányok a Magyarországi Evangélikus ZACHHUBER, JOHANNES: Zur Freiheit befreit, Evangelische Theologie Egyház és az állambiztonság kapcsolatáról, 1945-1990, Budapest, 70. (2/2010), 98. Luther Kiadó, 2010. 9 Például a kárt és hátratételt szenvedtek rehabilitációjában. 10 B. Szabó István, Múltjában él az egyház? 9. in: THÉMA, 2009/1 JEGYZETEK 1-11. 11 Pl. Beintker, Michael, Schuld und Vergangenheitsbearbeitung im 1 Vályi-Nagy Ervin figyelmeztet arra, hogy „a változás önmagában Horizont des christlichen Glaubens, in: Zeichen der Zeit 46. sem üdv- sem szerencsehozó. A változás (az elõrelépése és a fejlõdé- (2/1992), 201-205 sé) apoteózisa – a tartalmi jelentés világossá tétele nélkül – éppoly el- 12 „Hogyan dolgozzák fel a közelmúlt eseményeit? Milyen teológiai hibázott lépés, mint a fennálló rend istenítése és a tények apológiá- felismerések játszanak ebben szerepet?” (A konferencián többek kö- ja.” Vályi-Nagy Ervin, Wende und Wandlungen. Eine christliche zött magyar, cseh, erdélyi, lengyel és német teológusok vettek részt.) Lesart. 140-141, in: Ágnes Vályi-Nagy (Hrsg.): Geschichtserfahrung 13 II.HH XXII. 183. und die Suche nach Gott. 136-143. Lásd még: Fazakas Sándor, Wirk- 14 Honecker, Martin, Öffentlichkeit, 18, in: TRE XXV, Berlin-New lichkeit wahrnehmen. Die ungarischen Kirchen vor neuen Heraus- York, de Gruyter, 18-26. forderungen, 179-180. In: M. Friedrich/H.J. Luibl/Chr. Ruth-Müller 15 Lásd pl. Kürti László, Egyházunk és az állam viszonyának alakulása [Hg./eds], Theologie für Europa. Perspektiven evangelischer az elmúlt 40 év alatt, in: RE XXXVIII/7 (1985) 173-174. A szerzõ Kirchen/Theology for Europe. Perspectives of Protestant Churches. paradigmaként látja az állam és egyház viszonyát a térség, sõt a har- Otto Lembeck Verlag, Frankfurt a. M. 2006, 177-190/191-203 madik világ országai számára: „Az a konstruktív jó viszony, amely a 2 A lelkészi állások pályázat nélküli módjáról mindenek elõtt Török szocialista magyar állam és a Református Egyház között létrejött, fel- István kritikájában olvashatunk (pl. Török István, Határkérdések keltette a szomszédos szocialista országok állami és egyházi vezetõ- szolgálatunkban, Budapest, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, inek a figyelmét, és egyre nagyobb érdeklõdéssel tanulmányozzák 1990, 50-54.), a pályázati rendszer igénye pedig megjelenik az 1989 azt a Harmadik Világ országai is, amelyek gyökeres társadalmi vál- utáni reformokat sürgetõ legtöbb igényben. tozás elõtt állnak.” Uo. 174. 3 Török az 1974-ben írt „Presbiteri konferencia” c. írásában utal arra, 16 Pl. oktatás, idõsellátás, kultúra, sõt: vallás! hogy sok résztvevõ kritikusan tekintett az egyházban tapasztalható 17 Ennek mindenekelõtt a lipcsei Nikolai-Kircheben volt nagy kultusza, hierarchizmusra: „annyi fõtiszteletû és nagytiszteletû cím röpködött amelyrõl késõbb regény és film is születetett. a levegõben, hogy a letûnt neobarokk korszak is megirigyelhette vol- 18 Lásd pl. Krötke, Wolf, Die friedliche Revolution in der DDR, 87, in: na…” (Török, Határkérdések szolgálatunkban, 30.). Akut probléma Zeitschrift für Theologie und Kirche, (4/1990) 521-544. akkor és ma egyaránt a lelkészválasztás kérdése, hiszen sok esetben 19 Honecker, Öffentlichkeit, i. m.,18. ma is tapasztalható Török megjegyzésének keserûsége: „a gyüleke- 20 Erdõ Péter visszaemlékezése szerint a rendszerváltozás készületlenül zeti választás gyakorlatilag most is már csak a döntés tudomásulvé- érte a katolikus egyházat is, annak ellenére, hogy Rómában korábban tele és elfogadása…” (u.o. 52.) vagy „a központi hatalom pl. a gyü- már figyelmezették: a szocializmusnak vége lesz. (in: Szále László lekezet lelkészválasztási jogából választásnak álcázott kinevezési (szerk.): „Ha az Isten nem volna…” Egyház és állam másfél évtize- rendszert csinál…” (u.o. 92.). De megjelenik az egyházlátogatás, az de a Magyar Köztársaságban, Budapest, Magyar Közlöny Lap- és egyházi bürokrácia és az egyházfegyelem kritikája is. (u.o. 147-148.) Könyvkiadó, 2005, 72.) Hasonlóan élte meg a helyzetet Bölcskei 4 „Tisztában kell lennünk ugyanakkor azzal, hogy az országunkban Gusztáv is: „Aztán bekövetkezett a rendszerváltás, amit az egyházon zajló reformfolyamatnak a célja a szocialista jogállam megalkotása. belül sokszor megjósoltak, de igazából senki sem hitte el. Olyan nagy … Világosan kell látni, hogy a cél a szocializmus fejlesztése és nem látványos esemény belülrõl nem volt érzékelhetõ, inkább azt éreztük, a szocializmus elvetése” Tóth Károly, Lelki ébredés Isten Szentlelké- hogy történt valami, amire mi nem vagyunk felkészülve.” (Szále: nek ajándéka, lelkészi elnöki elõterjesztés, 27-28, in: RE XLI/2 „Ha az Isten nem volna…”i. m., 89-90.) (1989) 25-29. illetve l. uõ, Az Egyezmény 40. évfordulójára, in: Ké- 21 Pl. Kölkedi-konferencia pes Kálvin Kalendárium 1988, 33-38. 22 „Társadalmunk az utóbbi idõben mozgásba lendült, vele együtt az 5 Lásd: pl. Zachhuber Johannes, Zur Freiheit befreit, in: Evangelische egyház is. A megnyílt lehetõségek közt újra keresi helyét, hivatását, Theologie 70. (2/2010), 98 kérdésesnek tûnõ identitását. …” (Török: Továbblépésünk közös 6 Lásd: Szabó István, Egyházvezetés és teológia a Magyarországi Re- gondja… 1989) formátus Egyházban 1948 és 1989 között, Debrecen, 1995. ill. Faza- 23 Lásd: Hüttenhoff, Michael, Identität und Neuanfang, 278. in: Evan- kas Sándor: Új egyház felé?, Debrecen 2000. Ebbe a kategóriába tar- geliche Theologie 50. (3/1995) 277-291.24

212 Hüttenhof hármas identitásról beszél, amely a rendszerváltás után dítani az egyházakkal szemben, amelyek leginkább az anyagi ellehe- kurrenssé vált: nemzeti, vallásos, és individuális identitásról. tetlenítésben és a nyilvánosság perifériájára való szorításban mani- 24 Szabó Ildikó, Nemzeti identitás és politikai szocializáció, 26. in: Con- fesztálódnak. fessio 2005/3 38 A „politikai teológia” fogalma egyrészt C. Schmidt szekuláris politi- 25 Németországban a Jugendweihe intézményével szemben prioritást kainterpretációja, illetve a J. Moltmann és J. B. Metz nevével fémjel- kapott újra a konfirmáció. Lásd pl. Weiel, Birgit, Die Jugendweihe, zett „új politikai teológia” által van megterhelve, s utóbbit egy bizo- in: Berliner Theologischer Zeitschrift 26. (1/2009) 31-46. nyos teológiai irányzatként értelmezik sok helyen. A politikai etika 26 Kozma Zsolt, A református értelmiség megújulása, 212. in: RE kifejezést pedig – ma – sokkal inkább az alkalmazott etika területén 1992/szeptember 209-212. (azaz a szekuláris diszciplínákban is) alkalmazzák. Ráadásul a ma- 27 Glatz Ferenc, Az állam legyen minden identitás otthona, 35. in: gyar szóhasználatban, különösen a teológiával összekötve a politika Szále: „Ha Isten nem volna…”, 31-50. kifejezésnek negatív kicsengése is lehet. 28 Visher Lukas, Református identitás Európában, 228. in: RE 39 Lásd: Moltmann, Jürgen, Politische Theologie, Politische Ethik, 1994/október 227kk. München, Kaiser, 1984. illetve Metz, Johann Baptist, Az új politikai 29 Lásd: Kozma Zsolt, A keresztyén szellemiség a világban, 149. in: teológia alapkérdései, Budapest, L’Harmattan, 2004. Másképpen van megírva, Kolozsvár, Erdélyi Református Egyházke- 40 Bedford-Strohm, Heinrich: Öffentliche Theologie in der Zivillge- rület, 2007,149-158. sellschaft. in: Ingeborg Gabriel (Hg.): Polithik und Theologie in 30 Kozma, Apadó egyház, lelki megújulás, 170. in: Másképpen van Europa, Ostfildern, Matthias-Grünewald-Verlag, 2008, 340-357. megírva, 161-165. 41 Das rechte Wort zur rechten Zeit. Eine Denkschrift des Rates der 31 Kozma, Erdélyi önazonosság-tudatunk az Európai Unió küszöbe Evangelischen Kirche in Deutschland zum Öffentlichkeitsauftrag der elõtt, 143. in: Másképpen van megírva 140-148. Kirche. EKD, Gütersloher Verlagshaus, Gütersloh, 2008. 32 Hegedûs Lóránt, Harmadik püspöki jelentés, 67-68. in: RE 42 Pl. Globalizáció és környezetvédelem; Magyarország és az EU; Az 1994/március 65-73. eutanázia keresztyén szemmel… 33 Kozma, Magyar protestáns önazonosságunk az új Európában, 138. 43 „Azok a közösségek, amelyek nem biztosak saját identitásukban, nem in: Másképpen van megírva,135-139. lehetnek érdekes és figyelemreméltó partnerek a diszkusszióban.” 34 Mindenekelõtt Hegedûs Lóránt teológiai reflexiójában jelenik meg Bedford-Strohm, Öffentliche Theologie in der Zivillgesellschaft. 347. ez markánsan. L. Hegedûs, „Testvérek menjünk bártan…” Budapest, Idézi: R. Thiemann, Constucting a Public Theology. 40. 1992. 52. 54.55. 60. ill. Hegedûs, Harmadik püspöki jelentés, 67-68. 44 Ezen a ponton utal a szerzõ a politikai (párt)semlegességre. Nem le- 35 Szûcs Ferenc, A konstantini fordulat teológiai összefüggései, 256. in: het egy társadalmi probléma megoldását egy pártprogrammal identi- RE 1992/október, 254-257. fikálni. 36 Szabó, Nemzeti identitás és politikai szocializáció, 26-27. 45 A teljesség igénye nélkül néhány megemlíteném EKD nyilatkozat cí- 37 Azért csak látszólag, mert a liberális-szociális kormányok állandóan mét, illetve irányultságát: Az igazságos béke; Missziói esélyek a vi- fenyegetve érzik magukat a konzervatív értékeket képviselõ történel- déki településeken; Gazdasági krízis; Házasság; Szociális rend; Kül- mi egyházaktól, s ezért igyekeznek a vallási, morális és értéksemle- földiek, bevándorlók. Továbbiakat lásd: http://www.ekd.de/EKD- gesség és pluralizmus égisze alatt nyílt, vagy burkolt támadásokat in- Texte/2013.html

Ahogy én látom Kálvin Jánost Jean Calvin evangélikus szemmel

A reformátor születésének félévezredes jubileuma jó alkalmat ad arra, hogy más felekezethez tartozó teológusok is foglalkozzanak nagy hatású, maradandó mûvével. Ez a rövid tanulmány bemutatja Kálvin személyét, zsenialitását, elkötelezett keresztény gondolkodását, teológiai felfogásának jellemzõ vonásait. Szól Luther és Kálvin, de különösképpen Melanchthon és Kálvin kap- csolatáról. Végsõ konklúziójában megállapítást nyer, hogy a két reformációi irányzat sokkal közelebb áll egy- máshoz, mint ahogy az a köztudatban tévesen elterjedt. Ezért is jó alkalom a jubileumok alkalmából újra visszanyúlni a forrásokhoz.

Das Calvins Jubilaeum ist ein guter Anlass sich mit seinem Werk zu befassen Dieser kurze Artikel macht die Person Calvin bekannt, skizziert seine karakteristische theologische Denkweise, schreibt von dem Verhaeltnis zwischen Luther und Calvin und Melanchthon und Calvin. Als letzte Konklusion wird festgestellt, dass die zwei verschiedene reformatorische Richtungen nicht so weit voneinander weggelaufen sind, wie es sich sonst unter den Glaubigen oft verbreitet ist. Dadurch ist es zu betonen, dass es nötig ist, uns zu echten Quellen anzuwenden..

A reformátor 1509. július 10-én Noyonban, római ka- Maga választotta családi címere: Cor mactatum tibi tolikus családban született. Apja, aki a helyi püspök mel- offero – Neked áldozott szívet hozok eléd. lett titkárként szolgált, eleinte fiát papnak szánta, aztán Valóban áldozat volt élete és reformátori munkássága- végül a jogtudományban és a filozófiában mélyedt el. Fi- Saját vágyainak és a maga akaratának feladása és oda- atalon maga sem tudta még, milyen különös úton vezeti hajlás Isten akarata alá. Isten, hiszen méltán mondhatjuk õt a reformáció máso- Lühnsdorf Károly magyar festõmûvész által készített dik nemzedékéhez tartozó francia Luthernek. portréja szigorú belsõ fegyelmet sugároz.

213 Vasakarattal odakényszeríti magát, ragyogó szellemi ahol az egyházról csak anyagi javakat követelõ intézmény- képességeit és beteg törékeny testét Isten dicsõségének a ként szólnak, ott ahol a jogos, törvény által biztosított ja- szolgálatába. De haladjunk sorjában élete és mûve vizs- vak elmaradása iskoláinkat és öregotthonaink lakóit rövi- gálatában – evangélikus szemmel. dítik meg, s közben az egyház iránti ellenszenv erõsödését munkálják. A következmény: az egyház szolgálatának alá- becsülése és elfordulás attól az intézménytõl, amely Isten 1. Elkötelezett, megmentõ szándékának és új fajta életszemléletet kínáló Krisztustól megragadott keresztény tudós ajándékának meghirdetõje, jelt adó intézmény egy újfajta szociális háló kiépítésének szükségességérõl és eligazít ko- Élete nagy forduló pontja volt az, amikor hátat fordított runk szerteágazó morális kérdése sûrû szövevényében. a gondtalan életet ígérõ jogi pályának, hogy a reformáció (Génetika, környezetvédelem,az élet tisztelete..stb.) hányatott életû, sokszor üldözött fáklyavivõje legyen. Kálvin szerette egyházát és féltette. Ezért harcolt tan- Döntésében közrejátszott az általa megismert albigensek beli tisztaságáért és erkölcsi megújulásáért. és valdensek mozgalma, de a 16. században Párizsban új A tanbeli tisztaság védelmének egyik sajátos megnyil- erõre kapott az egyházi reform mozgalom, híveit „luthe- vánulása Michael Servet megégetése. Sokan – tudatlan- riens”-nek nevezték. Kálvin a fõvárosban Etienne de la ságukban – Kálvin nevéhez kapcsolják a tragikus ese- Forgesegen házában lakott, aki Luther mûveit olvasta és ményt. Valójában Kálvin csupán egyik tagja volt annak saját költségén kinyomtatta. Minden bizonnyal Kálvin is a genfi tanácsnak, amely ezt a szigorú ítéletet meghozta. kézbe vehette Luther mûveit. Kálvin így vall saját lelki Szervét, aki orvos volt és a kis és nagy vérkör feltaláló- állapotáról:”Mint hirtelen felvillanó fénysugár, hasított be- jaként írta be nevét az orvostudomány nagyjainak sorá- lém az a felismerés, hogy a tévelygésnek micsoda mélysé- ba, tagadta a Szentháromságot. A gyermekkeresztség el- ges szakadékában, milyen káoszban is voltam.”1 Naponta len is felszólalt. Megjelent mûvében tanait egyértelmûen Biblia olvasó és szívbõl imádkozó ember, aki vár a Lélek kifejtette. Bécsben eljárás indult ellene. Ott ö maga he- vezetésére. lyett könyveit égették el. Amikor Genfben megjelent, Kálvin kívánságára letartóztatták. 1553 aug. 13-t írtak 2. Rendkívüli tehetség, zseniális akkor. A genfi városi tanács vádat emelt ellene. A szö- szellemi erõkkel és különleges képességekkel vetségi kantonok (megyék) szakvéleménye alapján megajándékozott személyiség Szervétet halálra ítélik. Kálvin több lelkésztársával együtt nem megégetést, hanem kevésbé brutális kivégzé- Az a tény, hogy magán szorgalomból behatóan foglal- si formát kért Servet esetében. Ennek ellenére 1555 okt. kozik a teológia szerteágazó tudományával, jogi, filozó- 26-án nyilvánosan megégették.3 fiai mûveltsége mély és átfogó, nyelvismerete sokrétû, Az egyház sem mentes korának kivégzési formái alól. kitûnik az általa írt mûvek hosszú sorából. Itt elsõ helyen Nem lehet mai szemmel és a jelenleg hatályos törvények kell említenünk Tanítás a keresztény vallásra. (Istitutio ismeretében a tragikus esetet megítélni. Ezzel nem sza- religionis Christianae). Maga Kálvin így ír munkájáról: bad a genfi tanács határozatát helyeselni – s benne Kál- „Munkám végzésében az volt a végcélom, hogy a szent vin részvételét sem lehet annulálni –, de Kálvin szemé- teológia jelöltjeit az isteni Ige olvasására úgy elõkészít- lyére sem lehet a felelõsséget kizárólagosan megállapíta- sem és megtanítsam, hogy az rájuk nézve könnyen hozni. A mögöttes szándékban mégis csak az egyház iránti záférhetõ legyen és minden fennakadás nélkül haladhas- féltõ szeretet húzódik meg. sanak abban.... ha valaki ezt jól megtanulja, nem lesz ne- Idetartozik a Kálvin által gyakorolt szigorúbb egyház- héz számára annak megállapítása, hogy fõképpen mit fegyelem kérdése. A korabeli társadalmi viszonyokból kell keresnie a Szentírásban”2 következett a laza erkölcsiség mindennapi gyakorlata. Ennek az elõadásnak nem a feladata, hogy Kálvin Kálvin nagyon helyesen úgy látta, Krisztussal való kö- nagyívû teológiai munkásságát ismertesse, de zseniális zösségünk áthatja az élet egész területét. A nyilvánvaló- képességeinek igazolására legyen szabad arra utalnunk, an erkölcstelen életfolytatású személyeket egy idõre el- hogy õ magát a Szentírás magyarázójának tartotta s tiltotta az úrvacsorai közösségtõl, betiltotta szerencsejá- majdnem minden biblia könyvet végig is egzegetált, de tékokat, a kártyázást, a kockavetést, mert sokak pénze el- nincs a teológia tudományának olyan ága, amelyben Kál- úszott és a család leszegényedett. Táncolni csak a házas- vin ne alkotott volna újat és útmutatót, akár korunkig ha- ságkötéshez kapcsolódó lakodalomban volt engedélye- tó aktualitással. zett, ez azonban Kálvin távollétében hozott döntés 1539- Nincs ma olyan teológus, aki Kálvin teológiai mûveit ben. Sõt 1549-tõl általános tánctilalmat vezetett be a gen- megkerülheti, ha egy-egy kérdésben elmélyülten kutat és fi tanács. Két hónapra valamennyi vendéglõt is bezártak. állásfoglalásra vállalkozik. Munkássága a római katoli- Ez utóbbi a schmalkaldeni háborús idõkkel magyarázha- kus teológusok által nemzetközileg is elismert. tó, amely hamar feloldást nyert.4 Kálvin morális felfogása ellen aligha emelhet bárki is kifogást. A genfi lakossság jelentõs többségének véle- 3. Kálvin rendkívül szereti ményével is találkozott a városi tanács döntése. Hogy a a keresztény egyházat. szerencsejátékokból élõk, kártyagyártók tiltakoztak a rendeletek ellen, azt meg lehet érteni.5 Talán ezt nem is kellene hangsúlyozni. Alap Egyházfegyelmezésre vonatkozó munkája Ordo- axiomaként feltételezhetnénk. De korunk összefüggésében nances ecclesiastiques de l’Eglise de Genéve címmel je- és a magyar kontextualitásban nagyon is szükséges. Ott lent meg 1542-ben.

214 A helyzetre jellemzõ Kálvin vallomása egy utcai vé- Isten nemcsak az üdvösségre kiválasztottak felõl döntött, rengzés alkalmával, ahol a szigorúbb és a liberálisabb hanem azokról is, akiket örök kárhozatra rendelt..” Azt gondolkozásúak csaptak össze: „Az Istenre kérlek, kezd- állítom, hogy Isten nemcsak elõre látta az elsõ ember jétek rajtam, ha vérnek kell folynia!” Megdöbbenve néz- bûnesetét és benne a késõbbiek romlását, hanem dönté- tek rá és a kardok visszacsúsztak hüvelyükbe. A vihar le- sével el is rendelte azt. Elismerem, borzalmas döntés” csendesedett. (Institutio 1559. III. 23,7)8 Kálvin pedig a városházára ment és ellenfelei elõtt így Tisztelem Kálvint, mert nem tette ezt a felfogását az szólt: Gondoskodjunk róla, hogy akik az evangéliumot egyházának kötelezõ tanításává, sõt saját teológiai rend- hallják, szent élettel meg is bizonyítsák keresztyénsé- szerében nem szerepel külön fejezet cím alatt. Maga írja, güket... Senki se remélje, hogy büntetlen maradhat, mert nem prédikált róla sohasem. Felfogásának értelmezésére a legelõkelõbbek is alá vannak vetve a törvénynek.”6 évszázadok során többféle kísérlet született. Mivel nem Kálvin kísérletét megértem, teológiai felfogásából kö- hangsúlyos része a református egyház hivatalos tanításá- vetkezett ez irányú fáradozása is. Napjainkban azonban nak, ezért nem is kívánok vele vele többet foglalkozni. efféle kísérlet eleve kudarcba fulladna és bukásra lenne Némely teológus olykor túlhangsúlyozta elválasztó tan- ítélve. beli szerepét. f) Az úrvacsora tanítással kapcsolatos kálvini felfogás. A különbség a közhiedelemmel ellentétben nem ab- 4. Kálvin teológiai felfogásának ban van, hogy Luther Krisztus testi jelenlétét vallja a néhány jellemzõje szent jegyekben, míg Kálvin Krisztus szellemi, lelki va- lóságának a jelenlétét hangsúlyozza. Kálvin szerint is a) Kálvin hangsúlyt tett Isten törvényére a keresztény Krisztus teste az úrvacsora szentségi ajándéka. A kü- életben. Nem törvényeskedõ volt, hanem Isten törvényét lönbség a jelenlét hogyanjában van. Luther szerint az in- komolyan vette, hirdette és számon kérte. Igy gondolko- karnáció módján, Kálvin szerint a Szentlelkében van tes- dásában fontosabb helyet foglal el az Ószövetség, mint tileg is jelen Krisztus az úrvacsorában.9 pl. Luther esetében. Kálvin a törvényt is Isten kegyelmes Nem lõttek itt túl a célon mindketten? Beszél Jézus ar- ajándékának tekintette. Bár szól a keresztény élet sza- ról, hogy miként van jelen a szent vacsorában? badságáról, benne a törvényt normatív karakterûnek tart- Egyszerûen kijelenti: „ez az én testem, s ez az én vé- ja. Luther a keresztény új életben való járást a Szentlélek rem”. Hogyan? Nem mondja. Ahol a Szentírás hallgat, vezetésében és a hit belsõ szabadságában értelmezi. ott a pap se beszéljen! Melanchthon pedig a tertius usus legis, vagyis a törvény Ezt ismerte fel a két egyház a methodista testvéreink- új életben való fontosságát hangsúlyozza – ellentétben kel együtt, s vállalta a Leuenbergi Concordatumban egy- Lutherrel. Lehet, hogy inkább Melanchthonnak volt iga- mással az urvacsorai- és szószék-közösséget. za? g) Isten dicsõségének hangsúlyozása. Soli Deo Gloria. b)A megigazulás kérdésében Kálvin és Luther teljesen Olyan felismerés ez, amelyre egy emberközpontú, a sa- azonos teológiai meggyõzõdést artikuláltak, mint ahogy ját dicsõségét és személyes érdemeit túlhangsúlyozó vi- napjainkban is a két egyház közös tanítása a reformáció lágban különösen nagy szükség van. Kálvin alázatossá- alapvetõ felismerése. Az isteni kegyelem nagyságának gát, szerénységét és puritán életfelfogását egyszerre jut- vallomása ez minden emberi érdemmel és jó cselekedet- tatja kifejezésre ez a nevéhez fûzõdõ vallomás. Mind- tel szemben. Kálvin felfogásában nagyobb hangsúlyt ka- annyiunk közös kincsévé vált. Ez is jelzi több más felis- pott a megszentelt keresztény élet. merésével együtt Kálvinnak az egyetemes keresztény- c) Krisztus Urunk hármas tisztérõl vallott – fõleg ségre gyakorolt múlhatatlanul maradandó nagy hatását. ószövetségi gyökerû tanítása: Jézus Krisztus prófétai, fõ- h) A munka és hivatás szolgálatának felismerése egy- papi és királyi mûvérõl beszélhetünk, római katolikus és becseng Luther látásával. A Max Weber óta elterjedt né- evangélikus körökben is gyakran emlegetett, elfogadott zet szerint Kálvin a kapitalizmus társadalmi ideológiájá- felfogás. Különösen jól lehet a zsidókkal való beszélge- nak atyja, számomra elfogadhatatlan, mivel Kálvin pre- tésben alkalmazni. destinációról szóló tanítása kizárólag az örök életre vo- d) A Szentlélek munkája Kálvin értelmezésében sajá- natkozik, s nem e világi életünket meghatározó. A Kál- tosan hangsúlyos. Kálvin különbséget tesz a Léleknek az vin ajánlatára történt szerény kamat (5%) bevezetésének egyházban végzett sajátos munkája és a teremtettségben gondolata rendkívül elõremutatónak bizonyult az évszá- végzett egyetemes munkája között. Ez utóbbi a világban, zadok során.10 a tudományokban, a mûvészetekben, az értelemben és felsõbbség kormányzói tevékenységében megy végbe. Máshelyen szól még Kálvin a Lélek belsõ bizonyságtéte- 5. Luther és Kálvin egymásról lérõl is (testimonium Spiriti Sancti internum). Valójában ebben a kérdésben egy szûkebb és egy tágabb Szentlélek Kevésbé ismert fejezet ez közös múltunkból. Kálvin munkájára vonatkozó tanítással találjuk magunkat szem- kezdetben Luther lelki tanítványának vallotta magát. be, amely elgondolkoztathatja a mindkét oldalon Institutiojának elsõ kiadása is emlékeztet Luther Kiská- állókat.7 téjára. Kálvin Albert Pighius római katolikus teológus- e) A legizgalmasabb kérdés a kettõs predestináció ta- hoz írt levelében Luthert Krisztus apostolának nevezi.11 na. – A mindenkire kiáradó isteni kegyelmes kiválasztás 1545-ben Lutherhez írt levelében pedig a keresztény a kereszténység egyetemes kincse. Ugyanakkor Kálvin egyház pásztorának és az Úrban nagyra becsült atyának arról is szól legfontosabb mûvében az Institutioban, hogy szólítja.12

215 Bullingerhez írt levelében Kálvin kérleli: Szeretném ságukból született kicsi gyermekük is korán elhunyt. Az elõször is eszetekbe juttatni, milyen nagy ember Luther idõsebb feleség 1549-ben fejezte be kilenc évi házasság és mily ragyogóak a képességei; mekkora lelki bátorság- után életét. Kálvin pedig egyedül maradt kiújuló beteg- gal és állhatatossággal, mily nagy ügyességgel és a tu- ségének gyötrelmeivel. Ennek ellenére szorgalmasan írt dásnak micsoda erejével fáradozott eddig az Antikrisztus könyveket s fáradhatatlanul dolgozott a gyülekezetben. uralmának megdöntésén és az üdvösség tudományának 2500 prédikációja maradt fenn. Megírt mûveinek a szá- terjesztésén.( ) Majd arról ír: te magad tudod, mily hatal- mát is nehéz volna megmondani, felsorolni pedig szinte masan felülmúlja õt (Zwinglit) Luther.13 lehetetlen. Jóllehet, mindössze 55 évet élt, 1564-ben Hogyan látja Kálvint Luthert, akik személyesen itt a hunyt el, szellemileg rendkívül termékeny volt. Kérésére földön soha nem találkoztak? hamvait ismeretlen helyen tették az anyaföldbe. A genfi Jóval kevesebb nyilatkozata van Luthernak Kálvinról. reformációi emlékmû azonban méltó módon jelzi refor- Ez talán a korkülönbségbõl is adódik.Luther Bucerhez írt mátori nagyságát.18 levelében üdvözli Johannes Sturmot és J.Kálvint, s hoz- Mekkora belsõ tartásra, szilárd hitre volt szüksége záteszi:” akiknek könyveit igen nagy gyönyörûséggel ol- Kálvinnak e megpróbált élet úton való járásra. Hogy vastam.”14 eközben nem tudott vidám és hilaritást sugárzó egyéni- Egyes források szerint Luther 1545-ben úgy nyilatko- ség lenni, azt nemcsak megértéssel fogadhatjuk, hanem zott volna Kálvinrõl, amikor belelapozott egy könyvke- hitben való megállására példaként nézhetünk fel reá. reskedésben Kálvin úrvacsoráról szóló munkájába: „A A félévezredes évfordulón Istennek köszönjük, hogy szerzõ kétségtelenül tudós és kegyes férfiú, s ha a férfiak Kálvin lelki-szellemi kincseinek gazdag tárházába bete- kezdettõl fogva így tanítottak volna, sohasem támadt kinthetünk valamennyien, reformátusok és evangéliku- volna ilyen harc velük.” sok. Kálvin az Ágostai Hitvallást aláírta és elfogadta a Szebik Imre Melanchthon által megváltoztatott formájában. A két reformátor különbözõ nézeteik ellenére is tisz- JEGYZETEK telik és becsülik egymást. Meggyõzõdésem, ha szemé- lyesen találkoztak volna, talán ma egy reformációi egy- 1 Dr. Nagy Gyula: Kálvin. Lelkipásztor 1959. 10. sz. 608. o. ház lenne szerte a világon?!15 2 Niesel: Kálvin theológiája. Debrecen, 1943. Ford. Nagy Barna, 17. o. 3 A Kálvin és Melanchthon közti barátságnak számtalan Georg Plasger: Aus dem Reich der Legende In: Zeitzeichen 2009. 10. Évf. l. sz. 30. o. levélváltás és személyes találkozás a tárgybeli bizonyíté- 4 Georg Plasger: i.m. 30. o. ka. Kapcsolatuk rendkívül szívélyes és testvéri volt. 5 G. Plasger: i.m. 29-30. o. Erre magyarázatként szolgálhat mindkettõjük elköte- 6 Dr. Nagy Gy.: Kálvin evangélikus szemmel. Evang. Naptár 1959. lezettsége az egyház egysége, ma így mondhatnánk – az Bp. 66. o. 7 ökumené – iránt. Kálvin így ír errõl: „Bárcsak elérhetõ Werner Krusche: Das Wirken des Heiligen Geistes nach Calvin. 1957, volna, hogy egy meghatározott helyen a legfontosabb 8 Calvin: Institutio. 1559. III. 23, 7. in: Fazekas Sándor: Kálvin szo- egyházakból összejönnének tudós, komoly férfiak, akik ciáletikája. In: Kálvin idõszerûsége. Bp. 2009 110. o. szorgalmasan tárgyalnák a hit egyes fejezeteit. Én sze- 9 Niesel i.m. 188. o. mély szerint nem sajnálnám a fáradtságot. Ha szükség 10 Benke György: (Kálvin) társadalom etikája. In: Evangéliumi Kálvi- van rám, tíz tengeren is átkelek, ha kell.”16 Örömmel üd- nizmus. Bp. 2009. 153-154. o. és Fazekas Sándor: Kálvin szo- ciáletikája. i.m. 119. o. vözölte Thomas Cramer canterbury érsek tervét összpro- 11 Dr. Nagy Gy: Kálvin evang. szemmel. 68. o. testáns zsinat összehívására. 12 Szénási Sándor: Kálvin emberi arca. In: Evangéliumi kálvinizmus. Bp. 2009. 310. o. 13 H. Grass: Abendmahllehre bei Luther. 1954. 203. o. 6. Kálvin 14 H. Grass i.m. 193-194 15 H. Grass i.m. 195. o. gyötrelmekkel teli életútja 16 Szénási S. i.m. 328. o. 17 Szénási S. i.m. 308. o. Kálvint elõször Farel hívja Genfbe, majd rövid szol- 18 Szénási S. i.m 303. gálatuk után mindkettõjüket elûzik Genfbõl. Öt év múl- tán visszahívják õket. Kálvin lelkészi hiványában korlát- lan borfogyasztást biztosítanak a genfi gyülekezet pres- biterei, talán betegségére való tekintettel. Közismert, Telefon-lelkigondozás hogy sokat kínlódott gyomrával, epebántalmaival.17 Kálvin annyira komolyan vette reformátori tevékeny- – Budapest ségét, hogy még nõsülésre sem volt ideje. Megkérte legjobb barátjait, nézzenek körül, s ajánljanak neki néhány általuk jónak tartott jelöltet. Meg is történt. Négyen sor- 0066--11 220011--00001111 jáztak Kálvin elõtt, akik közül egyiket sem választotta hitvestársnak. Míg nem egy özveggyel találkozott, aki 10 Lelki válság esetén, évvel idõsebb volt nála és két fiú gyermek érkezett ket- emberi, családi, lelkiismereti, hitbeli kérdések tejük frigyébe. Idelette de Bure korábban Stordeur ana- megbeszélésére baptista prédikátor özvegye volt. Megértésben és bol- mindennap 17–21 óráig dogságban éltek együtt. De az újra meg újra jelentkezõ betegségek beárnyékolták életük mindennapjait. Házas-

216 A kereszt botránya: kereszténység és hatalom

A szerzõ a kereszténység és politika viszonyát vizsgálja három bibliai és négy egyháztörténeti esetet tanulmányozva. Dávid király (2Sámuel 6), a júdai arisztokrácia (Jeremiás 34) és Jézus (Márk 8) teológiai és politikai szempontú teológiai vizsgálatát a Diognétosz-levél (200 körül), Nagy Konstantin a mulviusi hídnál Maxentius felett aratott gyõzelme, a reformáció és Barthnak a magyar reformátusokhoz írt 1948-as levelének rövid elemzése követi, s így érünk el a 2010-es választásokhoz. Az elemzéseket általános teológiai észrevé- telek zárják.

This paper examines the relationship of Christendom and politics by three biblical (King David, 2Samuel 6; Judahite aristocracy, Jeremiah 34; Jesus, Mark 8) and four historical (the Epistle to Diognetus; the victory of Constantine the Great over Maxentius; the 16th century Reformation; Barth’s letter to the Hungarian Reformed Church in 1948) case studies, so arriving at the 2010 elections. The article concludes with some general theological remarks about power and Christianity and Christendom respectively.

1. Bevezetés az ifjú Dávid (kb. Kr.e. 1000-960) ügyesebben járt el. Si- kereiként könyvelheti el a következõket: A hatalom korrumpál, az abszolút hatalom abszolút 1. Egyesítette a kettészakadt országot. módon korrumpál. Jóllehet Lord Acton ezt az igazságot 2. Az egységes Izráel így sikeresen szembe tudott csak 1887-ben fogalmazta meg, szavainak érvénye visz- nézni a külsõ, filiszteus fenyegetéssel. szamenõleges hatályú. Néhány hete voltak az országgyû- 3. A nemzetnek erõs, központi hatalomra volt szüksé- lési választások, amelyek döntõen meghatározzák orszá- ge, hivatalokkal és semleges területen fekvõ fõvá- gunk jövõjét. Ebben a rövid tanulmányban a keresztény- rossal. Dávid hadvezéri-politikusi tehetségét dicsé- ség és politika viszonyával kívánok foglalkozni. Isten ri ezeknek a megvalósítása. népének történetébõl válságos idõszakokban fellépõ je- Dávid ezeket Isten és népe támogatásával elérte, így lentõs személyiségeket fogok tanulmányozni írásos be- Isten népe az elõzõ századok bizonytalanságai után vi- számolók alapján a politika és hatalom szemszögébõl. A szonylagos biztonságban élhetett. Nem véletlen, hogy Biblia néhány meghatározó nézetét bemutató fejezet Dávidot az utókor mintakirálynak tekintette. Ugyanak- után a kereszténység történetére térek, hogy a három év- kor ezen sikertörténetnek árnyoldala is van, és a szentíró ezred történetébõl és változásaiból okulva a tanulságokat ennek említését sem mulasztja el. Az uralkodói hatalom levonjam a mára nézve. és propaganda gyakran félreérthetetlen módon jelentkezett: 1. A központosított kormányzás és a királyi palota ter- 2. A Biblia mészetesen óriási pénzeket emésztett fel, aminek terhét közvetve vagy közvetlenül Izráelnek kellett A Bibliát nem politikai mûként szoktuk olvasni, ami viselnie (ld. 2Sám 5,11-12). részint érthetõ. Ám ha Isten uralma az egész világot, éle- 2. Az uralkodói propaganda elmaradhatatlan része a tünk minden területét érinti, joggal várhatjuk el, hogy a nagy építkezések mellett a hárem. Ez nem a király Biblia eligazítást adjon politikai kérdésekben. Ha nem is libidóját volt hivatott kielégíteni, mint inkább or- abban, éppen kit válasszunk, de az olyan általánosabb szág-világnak a király hatalmát hirdetni. Bár utód- kérdésekben, mint hogyan szemléljük a hatalmat, vagy ja, Salamon ezer felesége mellett Dávid alig tucat- milyen legyen a hatalommal kialakítandó viszonyunk, nyi ágyasa igazán szerény királyi hatalomról és abban eligazít. propagandáról árulkodik, az ellentétes az egyenlõ- ségen és testvériségen alapuló izráeli uralommal1 2.1. A király: 2Sámuel 6 (ld. 2Sám 2,2; 5,13-15; 1Kir 11,3; vö. 5Móz 17,17). Történetünk idején Dávid már hosszabb ideje van po- A királyi propaganda a 2Sám 6,1-19-ben mutatkozik litikai pályán, és több éve készül a legmagasabb közjogi meg talán a legmegtévesztõbb módon: méltóságra. Némi anakronizmussal élve, választókörze- Ezután összegyûjtötte Dávid Izráel egész ifjúságát, har- tében igen népszerû, az elsõ szabad választásokat kihívó mincezer embert. Elindult és elment Dávid az egész hadi- nélkül megnyerte (ld. 2Sám 2,1-4). A nemrég tartott má- néppel Baalé-Jehúdába, hogy elhozza onnan az Isten ládá- sodik választáson már nemcsak választókörzete, hanem ját, amelyet a rajta levõ kerúbokon ülõ Seregek Urának a az egész ország egyöntetûen rá szavazott (ld. 2Sám 5,1- nevérõl neveztek el. Az Isten ládáját egy új szekéren szállí- 5). Népszerûségének oka érthetõ. Elõdje nem tudta az or- tották, és elvitték Abinádáb házából, amely a dombon volt. szág függetlenségét megszilárdítani, nem építette ki a Abinádáb fiai, Uzzá és Ahjó irányították az új szekeret. El- szükséges intézményeket, sem a központi hatalmat. vitték az Isten ládáját Abinádáb házából, amely a dombon Emellett a propagandát sem használta megfelelõen, így volt. Ahjó ment a láda elõtt. Dávid és Izráel egész háza pe- politikáját nem tudta hatékonyan népszerûsíteni, elfo- dig szent táncot járt az Úr színe elõtt mindenféle ciprusfa gadtatni. De amiben Saul király sikertelen volt, utódja, hangszernek, citerának, latnak, dobnak, csörgõnek és cintá-

217 nyérnak a kíséretével. Amikor Nákón szérûjéhez értek, Dávidnál hasonlónak lehetünk a tanúi. Az új fõváros- Uzzá az Isten ládájához kapott, és megfogta, mert megbot- nak, a frissen elfoglalt Jeruzsálemnek a „Dávid városa” lottak az ökrök. Ezért fellángolt az Úr haragja Uzzá ellen. nevet adja (2Sám 5,7, 9; vö. 6,10, 12, 16), ott nagy épít- Nyomban lesújtott rá meggondolatlanságáért az Isten, és kezésbe, többek közt a királyi palota felépítésébe kezd meghalt ott, az Isten ládája mellett. Dávid pedig megdöb- (2Sám 5,9, 11). Ezután ünnepélyes módon, áldozatok bent attól, hogy az Úr összetörte Uzzát. Ezért nevezik azt a kíséretében5 a városba viteti a szent ládát, amit nagy ven- helyet Perec-Uzzának mindmáig. Akkor félni kezdett Dá- dégség zár le, ha az nem is vetekedhet II. Asszúrnaszir- vid az Úrtól, és ezt gondolta: Hogy jöhetne hozzám az Úr páléval. Dávid azt is tervezi, hogy szentélyt építtet ládája? És nem akarta Dávid magához vitetni az Úr ládáját Jahvénak (2Sám 7). Így az egész nemzet tudhatja, Dávid Dávid városába, hanem elvitette a gáti Óbéd-Edóm házába. istenfélõ uralkodó, akinek politikája a nemzeti istenség, Három hónapig volt az Úr ládája a gáti Óbéd-Edóm házá- Jahve támogatását élvezi. Amit tesz, azon Isten áldása ban, és megáldotta az Úr Óbéd-Edómot és egész háza né- nyugszik. pét. De jelentették Dávid királynak, hogy megáldotta az Úr Ami Izráelt eddig sebezhetõvé és kiszolgáltatottá tet- Óbéd-Edóm háza népét és mindenét az Isten ládájáért. El- te, az a törzsi széttagoltság, az erõs, központi vezetés hi- ment Dávid, és örvendezve vitte az Isten ládáját Óbéd- ánya. Az erõs államot Dávid az állam és vallás közpon- Edóm házából Dávid városába. Amikor hat lépést tettek tosításával kívánja megteremteni. Több modern mag- azok, akik az Úr ládáját vitték, õ egy bikát és egy hízott yarázóval6 egyetértésben úgy látom, hogy az ahhoz kö- borjút áldozott. Dávid teljes erõvel táncolt az Úr színe elõt- tõdõ ünnepséggel együtt a fõváros kiválasztása, kiépíté- t, és gyolcs éfódot kötött magára Dávid. Így vitte el Dávid se és felszentelése (2Sám 5-6), majd a központi szentély és Izráel egész háza az Úr ládáját örömrivalgással és kürt- építésének terve (2Sám 7) a király politikai elképzelése- zengéssel. De Míkal, Saul leánya éppen akkor tekintett ki it, azaz központosítási és birodalmi terveit és – ezzel szo- az ablakon, amikor az Úr ládája Dávid városába ért, és lát- ros összefüggésben – a keleti uralkodói propagandát ta, hogy Dávid király ugrálva táncol az Úr színe elõtt, ezért szolgálta. Ugyanezt a célt szolgálta a királyi hárem is. szívbõl megvetette õt. Az Úr ládáját bevitték, és odatették a Mint minden politikai propaganda, mindez legalább any- helyére, annak a sátornak a közepén, amelyet Dávid vont nyira szükséges, mint politikailag számító lépés volt. fel. Akkor Dávid égõáldozatokat és békeáldozatokat muta- Ezen felül az erõs államhoz központi zsoldoshadseregre tott be az Úr elõtt. Miután Dávid befejezte az égõáldozat és és jól szervezett állami hivatalokra (ld. 2Sám 8) van a békeáldozat bemutatását, megáldotta a népet a Seregek szükség.7 A központosítással önmagában még nem lenne Urának nevében. Majd az egész népnek, Izráel egész soka- baj, ha ahhoz a király a vallást nem használná eszközül. ságának, minden férfinak és nõnek osztott egy-egy lepényt, Az uralkodó a közel-keleti királyokat követve Izráel val- préselt datolyát és aszúszõlõt. Azután az egész nép haza- lását a királyi hatalomnak kívánja alárendelni, és a köz- ment.2 ponti hatalom részeként szándékszik irányítani. Ebbõl Bevett szokás szerint az ókori Közel-Kelet uralkodói származik a feszültség Dávid és Jahve között. Isten nem- új fõváros alapításakor a városba vonultak, amit aztán tetszésének igen drasztikus módon ad hangot: Uzzát gyakran magukról neveztek el. Így II. Szargon (721-05) megöli, az ünnepélynek véget kell vetni. Dávid haragra az általa épített fõvárost „Szargonváros”-nak nevezte el. gyullad a meghiúsult politikai szándék láttán (2Sám 6,8), A város és benne a királyi palota elkészültével Asszíria de kénytelen tudomásul venni, Istent nem használhatja fõistenét, Asszúrt, valamint a többi nagy istent ünnepé- politikai céljaira. Ám a gazdasági-politikai haszonelvû- lyes keretek között a városba hívta, és áldozatokat muta- ség (ld. 2Sám 6,11-12) eloszlatja Dávid félelmét: nemso- tott be nekik. Az ünnepséget fényes vendégség zárta. II. kára folytatódhat a királyi propaganda. Szargon fia és utódja, Szanhérib (704-681) hasonló mó- A vallási indíték és a politikai szándék kibogozhatat- don számol be a birodalom új fõvárosa, Ninive felszen- lanul összefonódik. Ezen nem lepõdhetünk meg. Azon telésérõl. A királyi palota elkészülte után Asszíria istene- csodálkozhatnánk igazából, ha ez nem így lenne. A poli- it meghívták a városba. Ezt áldozatok bemutatása és tikusok hatalmat akarnak, és mindent politikai céljaikra nagy vendégség követett.3 használnak. A politika világában ez megszokott. És Dá- II. Asszúrnaszirpál asszír király (884-60) Kelah fõvá- vid nem az elsõ és nem is az utolsó politikus, akit a ha- rossá szentelésekor és a királyi palota elkészültekor talom korrumpált. Enlilnek és Ninurtának új szentélyeket építtetett, több istennek a megrongálódott templomát pedig helyreállítot- 2.2. Az arisztokrácia: Jeremiás 34 ta, és képmásaikat ott felállította. A királyi palota fel- Jogos ellenvetés az eddigiekre, hogy a hatalmat lehet szentelésére meghívta az ország fõistenét, Asszúrt és rosszul, de lehet jól is használni. Az utóbbi esetben mi számos más istent. Tíz napon keresztül összesen 69.574 bajunk lehet vele? Nem ezt kellene inkább sürgetnünk, bel- és külföldi méltóságot látott vendégül az ünnepélyt mint általában bírálni a hatalmat? A hatalom jó és rossz követõ lakomán.4 használatából ízelítõt kaphatunk egy másik, szintén vál- Ahogy az a fentiekbõl is világos, az ünnepség célja a ságos idõbõl származó beszámolóból. nemzeti istenség fõvárosba való meghívása s ezzel az is- Az Úr igéje szólt Jeremiáshoz, miután Cidkijjá király ten támogatásának megnyerése a politikai célokhoz. Ez egyezséget kötött Jeruzsálem egész népével, hogy hirdessék az ünnepség részeként nem egyszer az isten szobrának az ki a rabszolgák felszabadítását, és engedje szabadon min- új fõvárosba szállításával járt együtt. Az uralkodó hálája denki héber rabszolgáját és rabnõjét, és ne tartsa szolgaság- jeleként végül gyakran szentélyt építtetett isteneinek a ban senki júdai embertársát. Engedelmeskedtek is a vezetõk fõvárosban. A politikai szándék félreérthetetlen: vallási valamennyien meg az egész nép; belementek az egyezség- eszközökkel politikai támogatás biztosítása. A vallás a be, hogy mindenki szabadon engedi rabszolgáját és rabnõ- politikai propaganda részévé válik. jét, és nem tartja tovább senki szolgaságban õket. Engedel-

218 meskedtek, és elengedték õket, de azután visszakénysz- szövetségkötést, valamint a hálás kötelességet, hogy erítették a szabadon bocsátott rabszolgákat és rabnõket, és Izráel ennek jegyében éljen. „Amikor a rabszolgatartók erõszakkal újra rabszolgákká és rabnõkké tették õket. (Jer visszakoztak, és korábbi rabszolgáikat ismét rabszolga- 34,8-11) sorba kényszerítették, éppen ott voltak eredményesek, A fenti események minden valószínûség szerint Jeru- ahol a fáraó sikertelen volt.”11 Ez a cinikus politizálás zsálem végsõ ostroma idején, valamikor Kr.e. 588 késõ órája, amikor vallás és felebarát, Isten és embertárs a po- tavaszán vagy nyarán történtek, alig egy esztendõvel az- litikai játszmák eszközévé válik. Az ilyen politizálás elõtt, hogy Nebukadneccar babiloni király csapatai el- napjai azonban meg vannak számlálva. A cinikus politi- foglalták a várost. Az ostrom viszontagságai között az kusok csak rövid ideig élvezhetik álnok korruptságuk ostromlott városban a király és a fõnemesség, azaz a po- gyümölcsét: Jahve ítélete rövid idõn belül lesújt a város- litika meghatározó szereplõi a sok bizonytalanságban ra és vezetõire; mindkettõ a babiloni hadsereg pusztításá- szeretnék biztosítani Jahve támogatását, a katonai segít- nak esik áldozatul (ld. Jer 34,12-22). séget. Ezért készek gazdasági engedményre is: a júdai származású rabszolgákat felszabadítják. Mindebben né- 2.3. A Messiás: Márk 8 mi önös érdek is gyanítható, hiszen a rabszolgák nem vé- Mintegy ezer esztendõvel Dávid és hatszáz esztendõ- gezhették napi munkájukat a földeken vagy mûhelyek- vel Jeremiás után egy másik fiatalemberrel találkozunk. ben, ám a falakon minden férfikézre szükség volt. Ter- Dávid kései leszármazottja, fellépésekor hozzá hasonló mészetesen lehettek olyan rabszolgatartók, akik valóban korú, ám neki nincsenek nagyra törõ politikai céljai, nem õszintén a mózesi törvénynek (2Móz 21,2; 5Móz 15,12- akar hatalmat. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a 18) akartak eleget tenni.8 Mindenesetre vallási eszközök- politikától tartózkodna. Nem is tehetné, lévén népszerû kel az arisztokrácia elérte célját: a város ostroma egy idõ- szereplõje kora Palesztinájának. Már puszta fellépése is re megszakadt (Jer 34,22). politikai állásfoglalás. „Közel jött Isten országa”, azaz Cidkijjá királyról (Kr.e. 597-87) feltételezhetjük, „Isten uralkodik” – jelenti be. Ezzel a korabeli szélsõ- hogy jóhiszemûen járt el, amikor Jahve tetszését és ily jobb retorikáját használja. Ám a szavaknak radikálisan új módon a szövetség áldásait, konkrétan az ellenség elleni jelentést ad tetteivel és szavaival. Gyógyítások, halottak katonai segítséget biztosítandó vissza akart térni a életre keltése, a kitaszítottakkal és a társadalom peremén szövetséghez.9 Ám Cidkijjá nem határozottságáról és élõkkel való szolidáris közösségvállalás révén világosan erõs kormányzásáról volt ismert. Júda befolyásos neme- megmutatja, milyen az, amikor Isten uralkodik. A temp- seivel szemben gyakran tehetetlennek bizonyult (ld. Jer lom megtisztításával pedig jelképes támadást intéz a 37,17-21; 38,1-28). Gyaníthatóan most sem egyedül az õ mindenki által gyûlölt, korrupt vallási-gazdasági vezetés döntésének következtében gondolták meg magukat, az ellen. Mindezzel újraértelmezi Isten népét: ahhoz bárki uralkodó csak engedett a befolyásos politikacsinálók tartozhat, aki alárendeli magát Isten nemzetek és etniku- akaratának. Mint annyiszor, a gazdasági érdekek fonto- mok, társadalmi osztályok és politikai csoportok12 felett sabbaknak bizonyultak az etikai szempontoknál. álló uralmának.13 A válság szemmel látható bûnbánathoz és ahhoz a vágy- Ám a szélsõjobbal ellentétben Jézus elutasít mind a hoz vezetett, hogy Jahve törvényének engedelmeskedjenek, római megszállók, mind áruló vagy más politikai meg- és azt tegyék, ami helyes és igazságos. Ám meggyõzõdésük gyõzõdésen levõ honfitársai ellen irányuló mindennemû nem volt megalapozott, így az önelégültséghez és igazságta- erõszakot – Jézus a más állásponton levõk iránti szeretet- lansághoz való visszatérés azonnal bekövetkezett, mihelyt a re buzdít. Isten uralmának alapja a mindenkit átölelõ, be- válságnak vége lett.10 fogadó szeretet. Viszont azt is látja, hogy Isten uralmá- Ez a történet jó példa arra, hogy a hatalmat jó célokra nak ára van: is lehet használni, lévén az egyetlen feljegyzett eset az Jézus pedig elindult tanítványaival együtt Cézárea Filip- Ószövetségben, amikor a héber rabszolgákat intézmény- pi falvaiba. Útközben megkérdezte tanítványaitól: „Kinek szerûen felszabadítják. Ehhez nem kis politikai bátorság mondanak engem az emberek?” Õk így feleltek: „Kereszte- kellett. Ugyanakkor azt is kiválóan szemlélteti, hogy a lõ Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások pedig egynek a politikai hatalom, idõnként még a legmagasabb közjogi próféták közül.” Jézus tovább kérdezte õket: „Hát ti kinek méltóságok hatalma is milyen korlátozott, és milyen mondotok engem?” Péter így válaszolt neki: „Te vagy a mértékû lehet a hatalom korrupciója – a hatalmat milyen Krisztus.” Jézus ekkor rájuk parancsolt, hogy senkinek ne önzõen, milyen cinikusan képesek használni azok, akik- beszéljenek õróla. És tanítani kezdte õket arra, hogy az Em- nek adatott. Ezt húzza alá a héber szóhasználat (34,11): berfiának sokat kell szenvednie, és el kell vettetnie a vének- „... de azután visszakényszerítették a szabadon bocsátott tõl, a fõpapoktól és az írástudóktól, és meg kell öletnie, de rabszolgákat és rabnõket, és erõszakkal újra rabszolgák- harmadnapon fel kell támadnia. Jézus nyíltan beszélt errõl a ká és rabnõkké tették õket.” A dõlt betûvel szedett kife- dologról. Péter ekkor magához vonva õt meg akarta dorgál- jezés héber megfelelõje a kábas ige, amely az Ószövet- ni; õ azonban megfordulva tanítványaira tekintett, megdor- ségben gyakran más népek meghódítását jelöli (4Móz gálta Pétert, és ezt mondta: „Távozz tõlem, Sátán, mert nem 32,22, 29; Józs 18,1; 2Sám 8,11; 1Krón 22,18; vö. 1Móz az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint.” 1,28; Mik 7,19). Amennyiben Isten népe a szenvedõ Ekkor magához hívta a sokaságot tanítványaival együtt, és alany, mindig a honfitársaknak az uralkodó osztály álta- ezt mondta nekik: „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja li leigázását, rabszolgasorba taszítását jelöli (2Krón meg magát, vegye fel a keresztjét, és kövessen engem. Mert 28,10; Neh 5,5; Jer 34,16; vö. Eszt 7,8). aki meg akarja menteni az életét, az elveszti, aki pedig el- A júdai arisztokrácia elárulta Izráel alkotmányát, a veszti az életét énértem és az evangéliumért, megmenti azt. nemzet létének egyik sarokkövét, az egyiptomi elnyo- Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot meg- másból való szabadulást, a Jahvéval történt, ezt követõ nyeri, lelkében pedig kárt vall? Mert mit adhat az ember

219 váltságdíjul lelkéért? Mert ha valaki szégyell engem és az én talmat, mely nemcsak népét, hanem teremtett világát fe- beszédeimet e parázna és bûnös nemzedék elõtt, azt az Em- nyegeti: bûnt és halált, evilági korrupt, kizsákmányoló berfia is szégyellni fogja, amikor eljön Atyja dicsõségében a politikai erõket és túlvilági elnyomó hatalmakat. szent angyalokkal.” (Mk 8,31-38) Hogy Jézus evangéliuma nem egyszerûen spirituális Két, egymással szorosan összetartozó dolgot szeret- tartalommal rendelkezik, hanem az élet minden területét, nék kiemelni. Jézus küszöbön álló szenvedésérõl és ha- így a politikát is érinti, a heródesek, a pilátusok, a szad- láláról beszél, ami elképzelhetetlen a tanítványoknak. duceusok tökéletesen megértették, és igyekeztek eltenni Péter óva inti mesterét: Itt valami félreértésrõl van szó, a õt láb alól, evangéliumát pedig kiirtani. Azzal, hogy elsõ Messiás nem halhat meg. De az események Jézust iga- követõi Jézust, nem pedig a római császárt nevezték „Is- zolják. A Jézust elítélõ Nagytanács két vallási-politikai ten Fiá”-nak, egyenértékû volt annak visszautasításával, pártból áll: a népszerû farizeusokból és a közutálatnak hogy a kereszténység magánkegyességgé, szektává, örvendõ szadduceusokból. Ahogy Jézus tárgyalásán az misztériumvallássá váljon. Ez a megnevezés egyúttal sa- egymással ellenséges Pilátus és Heródes Antipás politi- játos kai szövetséget köt (Lk 23,12), úgy felejtik el a farizeu- igényt jelentett be a világra nézve: egy egyszerre ab- sok és szadduceusok kibékíthetetlen ellentéteiket (vö. szurd (senkik kis csoportja kihívást intézett Róma hatal- Mk 3,6). Jézus halálában egyaránt részesek a konzerva- ma ellen) és igen komoly igényt, annyira komolyat, hogy tívok és a progresszívek, a politikai és vallási hatalom, két nemzedék múltán Róma hatalma megpróbálta azt el- akik sem jogtiprástól, sem erõszaktól nem riadnak vissza fojtani – sikertelenül. Ennek alapja egy lényegében pozi- céljaik elérésében. tív világ- és teremtésszemlélet volt. Ez elutasította, hogy Az érem másik oldala: mivel a hatalom korrumpál, Jé- a világot fejedelemségeknek és hatalmaknak rendelje zus a hatalmat megtagadva vállalja az erõszaktételt, a alá, ám még ezeket is a Messiással való szövetségre szó- jogtalanságot. Önkéntes ragaszkodást akar, nem pedig lította fel, aki az úr, a küriosz volt.16 önkénnyel, manipulációval, olcsó és teljesíthetetlen ígé- retekkel megszerzett népszerûséget. Az ellenségei felé is gyakorlandó szeretetet a végsõkig, a keresztig képviseli. 3. Az egyház És Jézus figyelmeztet, aki õt követi, annak szintén magát megtagadva fel kell vennie keresztjét, az erõszak eszkö- Az egyháznak kezdettõl kezdve szembe kellett néznie zét. A kereszt vállalása a hatalom és erõszak visszautasí- a hatalommal, mely hol ellenségesen, hol közömbösen, tása. A kereszt a manipuláció, az olcsó népszerûség, az hol pedig barátságosan fordult az egyre növekvõ új val- önkény, a bosszú, az önbíráskodás elutasítása. A kereszt lási csoporthoz. De hogyan tekintett a hatalomra a külön- összeegyeztethetetlen a politika kedvelt eszközeivel. bözõ történelmi és politikai helyzetekben maga az egy- Nem véletlen, hogy Jézus nem keresett népszerûsége ti- ház? szavirág-életû volt, s a Messiás a politikai hatalom önké- nyének esett áldozatául. 3.1. A Diognétosz-levél Isten a gonosz ellen a kereszt által fordult, ahol Jézus le- Egy magát Mathétésznak, azaz Tanítványnak nevezõ gyõzte a gonoszt. „Lefegyverezte a fejedelemségeket és a ember levelét 200 körül írta egy számunkra ismeretlen, a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette õket, és kereszténység iránt érdeklõdõ Diognétosz nevû címzett- Krisztusban diadalmaskodott rajtuk” (Kol 2,15). Jézus korá- nek. A levél sokszor idézett 5. fejezete így ír a kereszté- nak hatalmasságai, a római jogrend és a zsidó vallás azt ál- nyekrõl (5.1-17): lították magukról, hogy õk az Istentõl származó legfõbb jó A keresztényeket sem területi, sem nyelvi szempontból, az ember számára. Jézus nem volt hajlandó alávetni magát még faji szempontból sem lehet megkülönböztetni a többi csábító állításuknak, és magára vállalta büntetésüket – a ha- embertõl. Sehol nincsenek olyan városok, melyekben mint lált. Látszólag elvesztette a küzdelmet, ám a feltámadás sajátjukban laknának, nincs külön nyelvük sem, melyet be- megcáfolta ezt.14 szélnének, nincs sajátos, rájuk jellemzõ életmódjuk. Nem Hadd hangsúlyozzam ismét, Jézus fellépése és mûkö- gondolkodás és bölcselkedés révén jöttek rá a tanításra, nem dése, az evangélium semmiképpen sem jelentett politika- is kíváncsi emberek eszmefuttatásai által, nem is emberi té- mentességet. Éppen ellenkezõleg: szavaival és tetteivel teleket vallanak, mint mások. Görög és barbár városokban Jézus kihívást intézett a politika teljhatalmúnak vélt irá- egyformán laknak, kinek mi jutott osztályrészül étkezés és nyítói ellen, hatalmukat nemcsak élesen bírálta, hanem a öltözködés tekintetében[,] alkalmazkodnak azon vidék szo- végsõ, isteni hatalom árnyékába állítva relativizálta. A kásaihoz, s az élet egyéb területén mutatkozik a közösségi feltámadással pedig Izráel Istene igazolta Jézust, Izráel életük alkotmánya különösnek és elismerten meglepõdnek. képviselõjét és Messiását, azaz Isten Fiát15. Saját hazájukban laknak, de mégis jövevényekként; min- A politikai hatalmak elleni kihívás része volt, hogy denben részt vesznek polgárokként, de mindent elviselnek, szenvedése és megöletése után a Messiás fel fog támad- mint idegenek; bárhol, idegenben is otthon vannak, de min- ni (ld. Mk 8,31). A feltámadás Izráelt a pogány környe- den haza idegen számukra. Mint mindenki más, házasod- zetétõl élesen megkülönböztetõ, valamint létét, identitá- nak, gyermeket nemzenek, de a magzatot nem hajtják el. sát és jövõképét meghatározó reménysége volt: a jelenle- Közös az asztal, melyhez letelepednek, de nem közös az gi politikai és társadalmi berendezkedés átmeneti, a Mes- ágy. Testben vannak ugyan, de nem a test szerint élnek. A siás eljövetelével és Izráel feltámadásával Isten egy új földön idõznek, de a mennyben van polgárságuk. Engedel- világot fog teremteni. És bár a feltámadás nemzeti re- meskednek a meghatározott törvényeknek, de életükkel fe- ménység volt, arra senki nem számított, hogy Jézus fel- lülmúlják a törvényeket. Mindenkit szeretnek, mindenki ül- támadásával Izráel nemzeti váradalma és a világ remény- dözi õket. Félreismerik õket, elítélik õket; halálra adják sége egyszerre teljesedik be. Isten legyõzött minden ha- õket, de életre támadnak. Szegények, és sokakat gazdagíta-

220 nak; mindenben szûkölködnek, és mindenben bõvelkednek. Eszébe jutott, hogy Diocletianus környezetének, akik a Gyalázzák õket, és a gyalázatban megdicsõülnek; káromol- görög isteneket tisztelték, ebbõl semmi hasznuk sem szár- ják õket, és megigazulnak. Szidják õket, és õk áldást mon- mazott. Úgy találta, hogy apja, Constantius, aki elfordult a danak. Megalázzák õket, és õk tiszteletet tanúsítanak. Jóte- görög vallástól, sokkal boldogabb életet élt. Miközben tehát võk, akiket gonosztevõkként büntetnek; amikor megkínoz- kétségek közepette menetelt a katonákkal, történt, hogy va- zák õket, örvendenek, mint akik életre támadtak. A zsidók lami csodálatos és szinte leírhatatlan látomás jelent meg küzdenek ellenük, mint tõlük idegenek ellen, a görögök ül- elõtte. Amikor a nap körülbelül delelõbõl az alkonyat felé dözik õket; de akik gyûlölik õket, nem tudják megmondani hajlott, kereszt alakú fényoszlopot látott az égen, amiben a gyûlöletük okát. ezeket a szavakat olvasta: Ebben gyõzöl! A megpillantott jel Nyilván némileg eszményített jellemzése ez a keresz- ámulattal, vegyes félelemmel töltötte el a császárt. Alig hitt tényeknek, akik külsõleg semmiben nem különböztek a szemének, ezért a jelenlevõket is megkérdezte, hogy vajon polgártársaiktól. Mégis sok igazságot tartalmazhat, ha a õk is gyönyörködtek-e ugyanebben a látványban. Amikor megvetettek, üldözöttek, félreismertek, szûkölködõk, pedig ezek is egybehangzóan nyilatkoztak, a császár felbá- gyalázottak, megkínzottak közössége ekkorra már olyan torodott az isteni és csodálatos tüneményen. Leszállt az éj, erõvel rendelkezett, amivel birodalomszerte számolni és álmában Krisztust látta, aki azt mondta neki, készítsen kellett, s amely egy évszázad múltán megadásra késztet- jelvényt a látott mintájára, és ezt használja biztos gyõzelmi te a gyõzhetetlen Római birodalmat. Mindezt erõszak és jelül az ellenséggel szemben. Ennek a jóslatnak az indításá- politikai hatalom nélkül. A levélbõl világosan kiderül, a ra elkészítette a kereszt alakú gyõzelmi jelvényt, amit máig Krisztus-követõk sikerének oka világnézetük és élet- is õriznek a császári palotában. Még nagyobb kedvvel fogott módjuk. hozzá, hogy cselekedjék. Róma elõtt, az ún. mulviusi híd A hatalom, erõszak elutasítása az elsõ keresztény környékén csapott össze az ellenséggel és gyõzött, Maxen- nemzedékek számára nem volt kérdés. Ezért is választot- tius pedig a folyóba fulladt.18 (2.12-14) ták jelképüknek épp Megváltójuk gyalázatos kivégzési A kereszténység „gyõzelmi jelvénye” valóban „ke- eszközét. A levél késõbb ezt írja, miért küldte Isten Jé- reszt alakú”, ám tartalma a felismerhetetlenségig eltor- zust (7.3-9): zult. Jézus egyik fõ üzenete az volt, hogy a pogányokat Talán félelem keltésére, rettenet keltésére, zsarnokságra legyõzendõ a zsidó elvárásokkal dacolva a Messiás nem küldte volna, mint egyesek gondolnák? Egyáltalán nem; ha- áll Isten népe hadainak élére, hanem a szenvedést és hanem szeretettel és szelídséggel küldte, mint király küldte a lált vállalva magával a gonosszal küzd meg. Konstantin- királyfit, emberként küldte az emberekhez, megváltóként nal ez visszájára fordul, s az állam hatalmi eszközeit küldte, hogy meggyõzzön, ne pedig kényszerítsen; Istenben most már a kereszténység céljaira használja. A kereszt, a ugyanis nincs erõszak. Azért küldte, hogy hívjon, nem azért, szégyenletes megaláztatás és kínhalál eszköze, a hatalom hogy büntessen; úgy küldte, mint aki szeret, nem úgy, mint és erõszak elutasításának jelképe az államhatalommá aki ítél. El fogja küldeni bíróként is, s eljövetelének ki állhat vált kereszténység kezében a fegyveres gyõzelem, a ka- ellent? Nem látod, vadállatok elé dobják õket, hogy megta- tonai dicsõség jele lesz. Ami eddig elképzelhetetlen volt, gadják az Urat, s nem gyõznek fölöttük? Nem látod, minél a megvert és megölt Vallásalapító követõi kacérkodni többet kínoznak meg közülük, a többiek száma annál inkább kezdenek a politikai hatalommal. De ezen nem szabadna növekszik? Nem emberi mûnek látszik ez; ez Isten ereje, az csodálkoznunk, hisz mint annyi esetben, a politika most õ jelenlétének bizonysága.17 is csak hatalmi céljainak megfelelõen használta a vallást. A levél szerint a keresztények Istene erõszakhoz, ön- Ezért azonban drága árat fizetett: Konstantin elnököl az kényhez nem nyúl, ezért követõi lemondtak a politikai elsõ egyetemes zsinaton, és annak döntéseit nagy mér- hatalomról. Isten iránti hûségük jeleként az üldöztetést tékben befolyásolja. A hatalom az egyházat is korrum- is vállalják. Ám mindez nem jelenti az adott államhata- pálta: Ha az üldözöttek evangéliuma megdöntötte a biro- lom feltétlen elfogadását. Jézus királyként, megváltó- dalmat, most a birodalom hatalmi politikája döntötte ként, úrként érkezett, s ezzel minden földi hatalmat rel- meg az evangéliumot. A politika, azóta is beleszól az ativizál. Ha uralkodók királynak (baszileusz), megváltó- egyház ügyeibe. nak (szótér), úrnak (küriosz) nevezik is magukat, hatalmuk viszonylagos, és eltörpül Krisztus, az egyetlen 3.3. Reformáció Megváltó és Úr hatalma mellett. Ez valóban nem emberi A reformációt elsõsorban teológiai megújulási moz- mû, hanem az evangélium, Isten hatalomról lemondó galomnak szoktuk tekinteni, noha az nem elhanyagolha- ereje. tó jelentõségû volt kora és az utókor politikájára sem. A A kereszt evangéliuma kihívást intézett a hatalmas reformáció nagyon is tudatában volt politikai súlyának, Római birodalom ellen, és három évszázad alatt térdre és a politika kérdésének számos képviselõje több írást is kényszerítette. Ám a hatalom elutasítása csak addig tar- szentelt. tott, míg a kereszténység üldözött volt, politikai hatalom A reformátorok igen kényes helyzetben voltak. Feltett híján. Mintegy száz esztendõvel a Diognétosz-levél után, szándékuk az egyház megújítása volt, s mivel az egyház- a kereszténység államvallássá válásával ez gyorsan és szervezet kérdésében a központosított pápai hatalom el- gyökeresen megváltozott – a birodalom visszavágott. utasításával és a helyi, nemzeti egyházszervezetek füg- getlenségével meglehetõsen radikális álláspontot képvi- 3.2. Nagy Konstantin seltek, védekezniük kellett az anarchia vádjával szem- A konstantini fordulatot elõidézõ híres eseményrõl így ben. Borotvaélen táncoltak, és sikerük jórészt egyensú- számol be Szókratész egyháztörténete (440 körül). Max- lyozó képességüktõl függött. A kényes helyzetben állást entius zsarnokságáról hallva Konstantin azon töpreng, kellett foglalniuk az egyháznak a felsõbb hatalomhoz va- hogyan gyõzheti le ellenfelét. ló viszonyának kérdésében. A két legbefolyásosabb re-

221 formátor gondolatait fogom a kérdésrõl röviden áttekin- ten kezdette volna. És így mindannyian megvallották, hogy teni az alábbiakban, mielõtt az úgynevezett radikális re- semmi kormányzati formát sikeresen be nem lehet hozni, ha formáció egyik pacifista alakjára térnék. csak elsõ sorban a vallásosságra nem fordítanak gondot és Luther több írásában is foglalkozott a világi felsõbb- hogy balgatagok azok a törvények, amelyek Isten jogát fi- séggel, legbehatóbban 1523-ban íródott A világi felsõbb- gyelmen kivül [sic] hagyván, csupán az emberekrõl gondos- ségrõl (Von weltlicher Obrigkeit. Wie weit man ihr kodnak. Mivel tehát az összes bölcsészeknél a vallás áll az Gehorsam schuldig sei) címû tanulmányában. A mû elsõ helyen és ezt az összes nemzetek közmegegyezése min- megértéséhez fontos tudni, hogy az 1520-as évek elején dig megtartotta, a keresztyén fejedelmek és felsõbbségek a reformáció politikai üzenetét meglovagoló és az egy- szégyeljék [sic] tunyaságukat, ha erre a legnagyobb gondot ház és a feudális rend ellen irányuló lázongásokban, fõ- nem fordítják. És már megmutattuk, hogy ezt a feladatot Is- ként pedig az 1524-25-ös parasztfelkelésben kicsúcsoso- ten különösképpen rájuk bízta, amint méltó is, hogy a legna- dó radikális reformáció Lutherék dolgát Németország- gyobb buzgalommal védjék és oltalmazzák annak tisztessé- szerte igen nehezítette. gét, akinek helytartói és akinek jótéteménye folytán ural- Luther ezen írásában fejtette ki legrészletesebben, kodnak. A Szentírásban a szent királyok is fõleg azért di- amit késõbb kétbirodalom-tannak (Zwei-Reiche-Lehre) csértetnek, mivel Istennek megrontott, vagy felforgatott nevezett a teológia. Az ember vagy hit által Isten orszá- tiszteletét helyreállították, vagy a vallásnak gondját viselték, gához/birodalmához tartozik, vagy nem hisz, s így a vi- hogy alattuk tisztán és sértetlenül virágozzék. lág birodalmához. Mindkét birodalomnak megvannak A 10-11. bekezdésben Kálvin az államhatalom erõ- az eszközei. Isten birodalma az igehirdetés és a sákra- szakhoz való jogát bizonyítja, bibliai példákkal is alátá- mentumok segítségével a hitet munkálja, míg az állam a masztva álláspontját, a 12. bekezdésben pedig a háború kard által a hitetlenek, a gonoszok ellen a hívõket meg- szükségességét. A 24. bekezdés megállapítja, hogy az al- védi, és békét teremt. A megigazulás által a hívõ ember kalmatlan uralkodóknak is engedelmességgel tartozunk. Isten országában él, ahol nincs szüksége a világi hata- A 25. bekezdés a gonosz uralkodókról szól. Kálvin sze- lom eszközeire (azaz a kardra), minthogy hitébõl magá- rint „annak bizonyításával, hogy az istentelen király Is- tól értetõdõen jó cselekedetek következnek. A kereszté- ten haragja a földön, nem kell soká fáradnunk, mivel vé- nyek azonban felebaráti szeretetbõl alávetik magukat a leményem szerint senki sincs, aki ennek ellent monda- világi hatalomnak és eszközeinek, noha ez nem lenne na.” Még tehát a gonosz hatalom is az isteni rend meg- kötelességük. nyilvánulása, ezért „tisztelettel, sõt vallásos kegyelettel De milyen mértékben kell a hívõknek az állam életé- tartozunk a [sic] legszélsõ határig minden elõljárónknak, ben, a politikában tevékenyen részt vállalniuk? Luther [sic] akárminõk is azok” (20.29). Ám ezt a nézetet a kö- szerint Isten országában a Hegyi beszéd és a szeretet pa- vetkezõ bekezdésben némileg módosítja, amikor a zsar- rancsa érvényes, az emberek nem ítélkezhetnek egymás nokságról írva kijelenti, hogy Isten felett. Ugyanakkor a világban élõ keresztényeknek, akik majd az õ szolgái közül támaszt nyilvános bosszúállókat és annak nem polgárai, a kardot kell használniuk a gonosz parancsolatával látja el õket, hogy megtorlást vegyenek a és az igazságtalanság megbüntetésére. „Egy keresztény bûnös [sic] uralkodásért és hogy az igazságtalan módon el- se használjon kardot a maga és ügyei érdekében, ám más nyomott népet a nyomorult balsorsból kiemeljék, majd pe- megsegítésére kell és lehet is kardot használnia, hogy a dig a más terveket szövõ és mást tervezõ embereknek dühét gonoszságot eltávolítsa, és az igazságot megvédje.”19 fordítja rájuk. (20.30) Luther számol gonosz és alkalmatlan uralkodókkal, sõt: Ezt igazoló bibliai példák következnek, majd az egész „Ha nagy ritkán egy fejedelem értelmes, igazságos vagy fejezetet a felsõbb hatalom iránti engedelmesség szüksé- keresztény, az az egyik legnagyobb csodája és leggyö- gének hangsúlyozása zár (20.31-32). nyörûségesebb jele az adott országra kiáradó isteni A reformáció balszárnyán álló anabaptisták nem tettek kegyelemnek.”20 A zsarnokok és istentelen uralkodók el- különbséget jó és rossz világi hatalom között, mindkettõ len Luther az erõszakmentes ellenállást tartja helyes- vallási illetékességét egyaránt elutasították. Az elutasítás nek.21 Luther a késõbbiekben nem tudta ezt a nézetét kö- módjában azonban volt különbség. A legtöbb anabaptis- vetkezetesen képviselni, és arra az álláspontra helyezke- ta a fegyveres eszközöktõl sem riadt vissza. Voltak azon- dett, hogy a keresztények mindkét birodalomnak a pol- ban, akik az erõszak minden formájától tartózkodtak. A gárai.22 mennoniták névadója, a németalföldi Menno Simon Kálvin 1559-es Institutioja23 IV. könyve 20. fejezete (1496-1561) Krisztus keresztje24 címû mûvében elõször elején ugyan nem említi Luthert, hozzá hasonlóan azon- Krisztus szolgáiról beszél, akiknek igehirdetését hallva ban õ is különbséget tesz kétféle hatalom között, ha nem olvasói elindultak Krisztus követésén. is annyira élesen, mint német harcostársa. Az egyik a Õk teljes valójában megmutatták nektek a megvetett kes- belsõ kormányzás, azaz a Szentlélek-Isten uralma a ke- keny utat; hirdették a keresztet, és hangsúlyozták ezen iste- resztény ember felett, a másik pedig a polgári kormány- nes épület szenvedését és árát, és buzdítottak titeket erre. zás (IV.20.1). Az utóbbinak szenteli az egész fejezetet. A Mert ez sosem lehet másként, ahogy jól tudjátok, mint hogy 20.9-ben ezt írja: mindenki, aki hallja és követi a jó ajtót, Krisztus Jézust, és Most már futólag azt kell megmutatnunk ezen a helyen, belép rajta, és Krisztus fényében megy az örök élet felé, elõ- hogy Isten igéje a felsõbbségeknek micsoda kötelességet ször teljes szívével meg kell tagadnia magát és mindazt, ami szab eléjük és miben áll az. Hogy pedig az a törvénynek õ maga. Minden nyomorúságban, gyalázatban és bajban ma- mindkét táblájára kiterjed, ha a Szentírás nem tanítaná, a vi- gára kell vennie teljes súlyával a keresztet, és követnie kell lági íróktól kellene azt megtanulnunk. Mert a felsõbbségek az elutasított, kivetett, vérzõ és megfeszített Krisztust, tisztérõl, a törvényhozásról és a közálladalomról senki úgy ahogy õ maga mondta: „Ha valaki utánam akar jönni, tagad- nem értekezett, hogy mûvét ne a valláson és az istentisztele- ja meg magát, vegye fel keresztjét, és kövessen engem.”

222 Igen, mindaz, aki nem kész a kereszt és nyomorúság életé- Ha visszagondolunk a két reformátorra, írásában Lu- nek felvételére, és meggyûlölni apját és anyját, fiát, lányát, ther nem idézi a Mk 8,34-et (vagy a párhuzamos verse- férjét és feleségét, házát, földjét, pénzét, vagyonát és életét, ket Mátétól vagy Lukácstól), bár biztosak lehetünk bennem lehet Krisztus tanítványa. ne, hogy az számára nem volt mellékes. Mégis meglepõ, Krisztus követésének ára itt a napnál is világosabb. hogy noha Luther a theologia crucis, a kereszt teológiá- Menno nem sokkal késõbb arról beszél, hogy az igaz ke- jának szenvedélyes teológusa, a kereszt hatalmat elutasí- gyességet mindig üldözték, Krisztus követõinek tehát fel tó vonatkozásairól nem hallunk. Az Institutio-ban Kál- kell vértezniük magukat minden megpróbáltatásra az vin háromszor utal Jézus mondatára. A III.15.8-ban (a Efezus 6-ból ismert lelki fegyverzettel. Akik õket üldö- megigazulásról) a Lk 9,23-ra, a III.7.2-ben (a keresztény zik, még ha szájukkal Istent is dicsérik, nem ismerik õt, életrõl). A III.8-at „A kereszt szenvedésérõl, mely egyik sem Krisztust, hanem hitetlen, testies, vak, megkemé- része önmegtagadásunknak” kérdésének szenteli. Rög- nyedett, hazug, bálványimádó, rosszindulatú, bosszúvá- tön az elején (8.1) utal a Mt 16,24-re, és buzdítja olvasó- gyó, kegyetlen és gyilkos indulatú emberek. it, hogy Mesterükhöz és Megváltójukhoz híven hordoz- Íme, mily gõgösen és rosszindulatúan, minden félelem és zák a keresztet. Krisztus keresztje, mint ami az üldözte- tisztelet nélkül Isten birodalmát és a Szentlélek hivatalát tés és szenvedés, valamint az erõszakról való lemondás képviselik. Elûzik isteni dicsõsége trónjáról Krisztus Jézust, vállalása mégis Mennónál a leghangsúlyosabb. Menno minden fejedelem és hatalom fejét, akié minden hatalom emellett Krisztus szuverenitását már-már kálvini mérték- mennyen és földön. És vaskardjukkal saját vak döntéseik és ben húzza alá. testi vágyaik szerint ítélik a kiválasztott, istenfélõ, kegyes Mindebbõl nem lehet messzemenõ következtetéseket szíveket, akiket Isten megvilágosított Jézus Krisztus által, levonni, az azonban kétségtelen, hogy Menno számára akiket semmilyen kard nem ítélhet, mert lelkiek, és teljes Krisztus követése nemcsak az erõszak, hanem a világi ha- lelkükkel Istenért és szent Igéjéért égnek, ha az életükbe ke- talom igénybe vételének, a hatóságokkal való együttmû- rül is. ködésnek radikálisabb elutasítását is jelentette, mint Lu- Ó-, majd újszövetségi példákból, legvégül pedig Jézus ther vagy Kálvin számára. Mind Menno fogalmazása, szenvedéseibõl bizonyítja, hogy nem lehet más a sor- mind a tény, hogy egy viszonylag rövid írásában kétszer sunk, mint Mesterünknek: fel kell vennünk a keresztet, is idézi Jézus ezen szavait, ezt támasztja alá. Ez nyilván és hordoznunk kell azt. Itt ismét idézi a Mk 8,34-et. összefügg a fentebb már említett körülménnyel, hogy tud- Krisztus keresztjét és követõit nemcsak a törökök és pá- niillik a reformátorok küldetésüknek az egyház és társa- pisták üldözik kegyetlenül, hanem azok is, „akik elõször dalom megreformálását tartották. Ez igen kényes felada- sokat hirdették a hitet, hogy az Isten ajándéka, és hogy tot rótt rájuk: a változtatás érdekében radikálisoknak kel- azt nem karddal lehet kikényszeríteni, hanem az Igével lett lenniük, ugyanakkor a reformok foganatosításához az emberek szívébe, mivel az a szív önkéntes egyetérté- politikai-társadalmi támogatottsággal kellett rendelkezni- se.” Majd így folytatja: ük. Így egész mûködésükre, különösen bizonyos kérdé- Ám a tanult emberek az utóbbi idõben mellõzték ezt a ta- sekben vallott nézeteikre (pl. egyházi tekintély, világi ha- nítást, és – nekem úgy tûnik – könyveikbõl eltávolították, talom) jellemzõ e két szempontnak való megfelelés vá- mert újabban testies tanításukhoz, uraikhoz, fejedelmeikhez, gya, vagy a két szempont közti ügyes taktikázás, esetleg városaikhoz és országaikhoz vonzanak. Az ellenkezõjét hir- bizonytalanság. Menno radikalizmusa (ahogy a mennon- detik annak, amit korábban hirdettek, ahogy világos az írá- izmus korlátozott sikere) viszont az átfogóbb társadalmi saikból. Felbujtó írásaikkal és prédikációikkal sok kegyes látás és szélesebb támogatottság hiányáról árulkodik. lelket kiszolgáltatnak hóhéraiknak, akik Isten világos szava A világi hatalom tekintetében tehát a reformátorok által meghazudtolják, megintik és megdorgálják õket, és az konzervatívok, rendpártiak voltak. Ez minden bizonnyal evangélium igaz alapját kifejtik nekik... nagyobb mértékben áll Lutherre és a fejedelemségek és Az erõszak elutasításának még egyértelmûbb hangot királyságok oltalmában megerõsödõ nemzeti lutheránus ad: egyházakra, mint Kálvinra és a szervezeti felépítésében Nem ismerünk és használunk más kardot, mint amit mais függetlenebb kálvinista felekezetekre. (Ez alól talán ga Krisztus hozott le a mennybõl, s amelyet az apostolok ha- egyedüli kivétel a magyar reformátusság.) talommal és Lélekkel használtak; amely az Úr szájából szár- Az is látható, hogy az állam és egyház illetékességé- mazik, a Lélek kardja, amely „élesebb minden kétélû kard- nek kettéválasztásával Luther megteremtette a hatalom nál.” Nem más karddal, hanem ezzel akarjuk az ördög ural- dualizmusát, ami a Luthert követõ egyházak terhes örök- mát elpusztítani, minden gonoszságot megróni, a megigazu- ségének bizonyult. Menno politikai-társadalmi-kulturális lást hirdetni, az apát a fia, a fiút az apja, az anyát a lánya, a dualizmusával szintén nem adott megnyugtató kérdést a lányt az anyja ellen fordítani. kereszténység és hatalom dilemmájára, aminek egyik Mindez azonban nem jelenti az államnak, mint intéz- következménye, hogy a mai amerikai mennoniták már ménynek az elutasítását: nem utasítják el a politikai-társadalmi szerepvállalást. Ez Ismét csak nem igaz, hogy elutasítjuk a hatóságokat minden bizonnyal Kálvin amerikai hatásának is betudha- mindabban, amiben Isten rendelte õket. Értsetek meg en- tó. Kálvin teológiailag azért vonzó, mert mindent Isten gem: a törvényes dolgokban, mint amilyen az adók megfize- uralma alá rendelt, a lutheri és anabaptista dualizmust tése stb. Ám, hogy uralkodjanak és parancsoljanak a lelkiis- egyaránt elutasította, és a corpus Christianum eszméjé- meretünkön, ahogy nekik tetszik Krisztus Lelkével szem- nek igyekezett érvényt szerezni.25 ben, ezzel nem értünk egyet, hanem inkább feláldozzuk va- Hogy Luthernek a kétbirodalom-tannal és Kálvinnak gyonunkat és életünket, semmint szándékosan vétkezzünk az Institutio IV.20. fejezetével valóban célja volt-e az ál- Jézus Krisztus és szent szava ellen, akárkinek a kedvéért, le- lam és egyház szétválasztása, nem célom eldönteni. Akár gyen az császár vagy király. így, akár úgy, tény, hogy a felvilágosodás és az azt köve-

223 tõ szekularizáció elérte azt, ami a reformátoroknak leg- dést választotta. Három évvel késõbb Bereczky Albert feljebb korlátozott mértékben, az anabaptistáknak pedig püspök nemcsak kínos helyzetbe hozta a kommunizmust kimondott célja volt. A reformáció második és azt köve- és kapitalizmust egyaránt bíráló Barthot, hanem az állam- tõ nemzedékeinek története a hitviták köntösében jelent- hatalom kiszolgálásának igazolására kérte. Mire Barth ezt kezõ egyházi hatalmi harcok jegyében telt, amihez az válaszolta egy 1951. szeptember 16-án kelt levélben: adott egyházak a világi hatalom segítségét is nem egy- Azt mondja [...], hogy Magyarországon az Egyházak Vi- szer igénybe vették. A reformációt közvetlenül követõ lágtanácsa Központi Bizottságának döntéseit „a Szentírás protestáns egyháztörténelem nem kis mértékben megerõ- mértékének fogjuk alávetni, és alapos teológiai vizsgálat síti Lord Acton tételét, hogy a hatalom korrumpál: a pro- tárgyává fogjuk tenni”. Rendben, tegyék csak! De kérem, testáns ortodoxia idején a reformáció egyházai mind ta- kedves Püspök úr, ne mulasszák el, hogy elõször azt a tulaj- nításuk, mind politikai irányultságuk-elkötelezettségük donképpeni történetfilozófiát, amely azzal fenyeget, hogy tekintetében is eltértek a reformáció látásától és célkitû- Önöknél kanonikus rangra emelkedik – mielõtt azt Magyar- zéseitõl. Ettõl legfeljebb csak az egyház és állam szétvá- országon és nekünk a Nyugaton hirdetnék –, ugyanazon el- lasztását következetesen valló, s az üldözések elõl jobbá- járásnak alávetni. Nem tudnám, hova tettem az eszem, és az ra az Újvilágba kivándorló protestáns csoportok voltak Önnel szembeni felelõsségemet mulasztanám el, ha nem mentesek. mondanám meg Önnek: valami hibádzik az Önök egész Végezetül pedig az állami és egyházi hatalom kérdé- egyházpolitikájának teológiai alapfeltevéseivel. [...] sében a nyugati társadalomban az idõ – a felvilágosodás Látja, kedves Püspök úr, ismét csak 1936-os elsõ ma- hathatós segítségével – a reformáció balszárnyát annyi- gyarországi utazásomra kell gondolnom, amikor nem gyõz- ban mindenképpen igazolta, hogy az államhatalom vallá- tem csodálni, hogy a reformátusok milyen mértékben képe- si ügyekben való teljes elutasítása és az állam és egyház sek a szent koronában, a Trianon elleni és a csehek és romá- szétválasztása, valamint a szabad vallásgyakorlás meg- nok elleni jogos harcért, a keresztény „nyugat” élharcosai- valósult. A mennoniták céljaival pedig a háború és erõ- ként vállalt történelmi küldetésükben (!) minden további szak értelmetlenségét és pusztítását látó társadalom nélkül causa Dei et ecclesiae látni.27 Azt kérdezem magam- mintha egyre nagyobb mértékben tudna azonosulni. tól: A református Magyarországon soha nem történik más, mint hogy Önök mindig ilyen százszázalékos összhangban 3.4. Kommunista fordulat Magyarországon együttmûködnek az éppen uralkodó rendszerrel?28 Több mint másfél ezer évvel Konstantin és mintegy Barth leveleiben alig található nyoma a reformátorok négyszáz esztendõvel a reformátorok után a háború utá- óvatosságának. Ez érthetõ is. Õ a szekuláris Európa ni kommunista hatalom, jelentõs szerepet szánt politikai gyermeke: az állam és egyház szétválasztása Németor- céljai elérésére a Református Egyháznak. Az államhata- szágban és Európa nagy részén már megtörtént. De nem lom döntött az egyházi iskolák államosításáról és Ravasz a szocialista Magyarországon. László püspök lemondatásáról. Az igen kényes politikai helyzetben az egyház néhány vezetõje a korábban Ma- 3.5. 2010: A választások után gyarországon kétszer is járt Karl Barthnak, a hitleri Né- Ezzel elérkeztünk a mába, és most már rövid leszek, metország önkénye ellen szót emelõ s a század talán leg- hisz e történet magáért beszél. Nyolc évig olyan kormá- meghatározóbb teológusának a tanácsát kérte. Õ a törté- nyunk volt, amely nem rokonszenvezett a kereszténység- nelmi pillanat súlyáról ezt írta egy 1948. május 23-án gel, s amelyet a történelmi egyházak is némi távolságtar- kelt nyílt levélben: tással szemléltek. Az új kormány egyik pártja keresz- [A Református Egyház] kettõs terhet hordoz: elõször az- ténydemokrata, a miniszterelnök református, templomos által, hogy a múltban az állammal és az állam képviselte tár- ember. Meg vagyok gyõzõdve, hogy az új kormány job- sadalommal szembeni szabadságát nem õrizte meg úgy tu- ban fogja szolgálni az ország és egyház érdekeit, mint dása szerint, hogy a mai állammal szemben egyértelmûen a elõdje, ami, valljuk be, nem lesz nagy mûvészet. múltbeli magatartására hivatkozhatna. […] Mindeközben azonban nem feledhetjük, a kormány is A maguk részérõl Önök a szükségszerûség tudatától át- csak egy politikai erõ: erõssége és hiányosságai már hatva az egyház szabadságáért ma komolyabban, meghatá- most láthatók. Az új kormány az egyházakkal együtt rozóbban és radikálisabban készek síkra szállni, mint ez a akar mûködni, de eszközei és céljai politikai eszközök és múltban történt. Önök gyülekezeteik evangélizációjának és célok, nem a kereszt és nem Isten uralma, akárhogy is újjáépítésének sürgõs feladata elõtt állnak, amelynek a csomagolják. És épp ez jelenti a fenyegetést vagy a kihí- Szentírás helyesebb ismeretén és az Urunk Jézus Krisztusba vást számunkra: Milyen áron vagyunk hajlandók együtt- mint egyháza egyedüli Fejébe vetett megújult hitén kell mûködni? Az új politikai helyzetben milyen bibliai-teo- nyugodnia. Ezen szabadságuk gyakorlásában az új állam lógiai elveket tartunk szem elõtt? Ezen és ehhez hasonló épp oly csekély segítséget nyújthat, mint a régi. Ám semmi kérdéseket annál is inkább mérlegelnünk kell, mert oly- szín alatt sem hagyhatják, hogy az állam zavarja és akadá- kor könnyebb Krisztus követését a nyílt fenyegetéssel lyozza Önöket szabadságuk ezen gyakorlásában. […] szemben, mint a hatalomból részesedve vagy a hatalom- Ha mindebben jól értettem Önöket, akkor az az út, mal együttmûködve vállalni. amelynek a kezdetén állnak, igen keskeny, igen nehéz és ve- szélyekkel teli, ám egyszersmind igen ígéretes út. Hogy mi- ként fognak azon járni, nemcsak a saját egyházuk jövõjére 4. Befejezés nézve lesz meghatározó, hanem az összes többi keleti és nyugati egyház számára példaadó jelentõségû lesz.26 A fentiekben láthattunk bibliai és egyháztörténeti sze- Ám az egyház elszalasztotta a történelmi lehetõséget: melvényeket a hatalom és vallás ellentétére. Dávidnak és nem a keresztet, hanem a hatalommal való együttmûkö- Cidkijjának a példája arra figyelmeztet, a vallást milyen

224 nehéz politikai céloktól és propagandától mentesen hasz- 3. Végül pedig: nekünk olyan Istenünk van, aki eluta- nálni. Jézus a politikai hatalom teljes elutasításával és a sítva a hatalmat magára vállalta az erõszakot, szen- hatalomnak való teljes kiszolgáltatottságával követendõ vedett és meghalt. De harmadnap feltámadott, és példát nyújtott elénk. feltámadásával egy új világot készített elõ, melyben Jézus követõi Mesterük példáját követve az elsõ három nem lesz korrupció, beváltatlan ígéretek, erõszak, évszázadban hûek maradtak a hatalom elutasítása eszmé- szenvedés. Magyarország is csak egy Victor-ban nyéhez. A konstantini fordulat azonban e tekintetben is reménykedhet: aki valóban gyõzött a bûn, a Sátán, változást hozott: a kereszténység azonosult a hatalommal, a halál fölött. Mivel egy földi kormányzás sem tö- azt használta, a hatalom pedig használta és korrumpálta a kéletes, Krisztus követõi nem politikusokban bíz- kereszténységet. A reformáció idején a hatalomhoz vi- nak, hanem abban, akié noha minden hatalom, a ha- szonyulás kérdése ismét felvetõdött. Különbözõ mérték- talom politikáját megtagadva vívta ki e világ megben, de Luther és Kálvin egyfelõl szót emelt a hatalom váltását. helytelen használata ellen, másfelõl jórészt megmaradtak Mindezt keresztény meggyõzõdésünk jegyében: E vi- a középkori államegyház-paradigmánál. A reformáció lág urai jönnek és mennek, a mi Urunk jön! balszárnya e tekintetben is radikális volt. Menno Simon azonban radikális társainál is radikálisabb volt, amikor az Czövek Tamás erõszakot elutasítva szólította fel hallgatóságát Krisztus követésére, az üldöztetések vállalására.29 A radikális JEGYZETEK Krisztus-követés lehetõsége a Magyar Református Egy- ház számára is megadatott a háborút követõ kommunista 1 Ehhez ld. McConville, J.G. „Book of Deuteronomy”, Dictionary of hatalomátvétel nyomán, ám az egyház Karl Barth intését the Old Testament: Pentateuch (szerk. T.D. Alexander és D.W. Baker). Downers Grove-Leicester: IVP, 2003, 182-93, 187. elutasítva nem élt a történelmi lehetõséggel, nem vállalta 2 A bibliai idézetek a Magyar Bibliatanács 1990-es fordításából valók. az üldöztetéseket és Krisztus követését, nem vette fel ke- 3 McCarter, P.K. Jr. II Samuel: A New Translation with Introduction resztjét, hanem együttmûködött a hatalommal. and Commentary (AB, 9). Garden City, NY: Doubleday, 1984, 181. Ugyanakkor akármennyire is erény üldöztetéseket 4 „The Banquet of Ashurnasirpal II”, The Ancient Near East, 2. kötet, A New Anthology of Texts and Pictures (szerk. J.B. Pritchard). elszenvedni, egyetlen épeszû ember sem kíván üldözte- Princeton, NJ: Princeton University Press, 1975, 99-104. tésekre berendezkedni. Ugyanígy minden józan ember 5 Amikor Asszurbanipal (668-27) Marduk istent visszajuttatta Assur- szeretne hatással, befolyással lenni közösségére, a tár- ból Babilonba, minden második mérföldnél áldozott. sadalomra, mindarra, amit fontosnak tart. A befolyás 6 Anderson, A.A. 2 Samuel (WBC, 11). Dallas, TX: Word Books, 1989, 107-08; McCarter, P.K. Jr. II Samuel, 178-82; McKenzie, S.L. hatalom nélkül elképzelhetetlen. De mikor lehetünk King David: A Biography. Oxford: Oxford University Press, 2000, biztosak benne, hogy a kapott hatalmat jól és körülte- 134-34; ld. szintén Brueggemann, W. David’s Truth in Israel’s kintõen, mindenki javára, nem pedig önzõen használ- Imagination and Memory. Philadelphia: Fortress Press, 1985; 67-77; juk? Egyáltalán lehetséges és kívánatos ez? Milyen Brueggemann, W. First and Second Samuel (Interpretation). áron vállalható az együttmûködés? Mikortól megalku- Louisville, KY: John Knox Press, 1990, 236-59; Goldingay, J. Men Behaving Badly. Carlisle: Paternoster Press, 2000; 204-14; Halpern, vás, elvtelen kompromisszum a hatalomnak engedel- B. David’s Secret Demons: Messiah, Murderer, Traitor, King. Grand meskedni, vele együttmûködni? A Biblia és az egyház- Rapids, MI–Cambridge: Eerdmans, 2001, 333-44; Polzin, R. David történelem tanúsága szerint a kérdésre nem egyszerû and the Deuteronomist: A Literary Study of the Deuteronomic válaszolni, és ezen írás nem is vállalkozott ennek eldön- History, 3. rész, 2 Samuel (ISBL). Bloomington & Indiana, IN: Indiana University Press, 1993, 60-70. tésére. Az azonban remélhetõleg világossá vált, hogy a 7 Mivel az ezzel kapcsolatos érveimet másutt részletesen kifejtettem, nyugati és magyar kereszténységnek készségesebbnek hadd utaljak tanulmányomra: Three Seasons of Charismatic kell mutatkoznia a hatalomról lemondani, mint ameny- Leadership: A Literary-Critical and Theological Interpretation of the nyire az elmúlt évszázadokban mutatkozott.30 E tekin- Narrative of Saul, David and Solomon. Milton Keynes: Paternoster, tetben a kisebbségben élõ keresztény testvéreinktõl so- 2006, 118-29; illetve magyarul: „Három karizmatikus vezetõ, II: Dávid”, Theologiai Szemle 45 (2002) 192-202. kat tanulhatunk. 8 Thompson, J.A. The Book of Jeremiah (NICOT). Grand Rapids, MI: Jézus példája és az egyház történelme egyaránt leg- Eerdmans, 1980, 609-10. Bár leszögezik, hogy a szakasz nem mutat alább három dologra tanít, amelyek segíthetnek Krisztus érdeklõdést az indíték iránt, Keown, Scalise és Smothers három le- egyházának a politika világában eligazodni. hetséges okát említik a rabszolgák felszabadításának: gazdaságit, ka- tonait és vallásit, de csak a legutóbbit tartják igazán valószínûnek; 1. Jóllehet törekednünk kell mindenkivel, így a politi- Keown, G.L., Scalise, P.J., Smothers, T.G. Jeremiah 26-52 (WBC, kusokkal is együttmûködni, mindig világosan lát- 27). Dallas, TX: Word Books, 1995, 187. nunk kell ennek árát. A politika az egyházat, a val- 9 Ld. Thompson, J.A. The Book of Jeremiah, 611. lást és Istent hajlamos saját céljaira használni. A 10 Thompson, J.A. The Book of Jeremiah, 611. politikai hatalom iránti egészséges bizalmatlanság 11 Keown, G.L., Scalise, P.J., Smothers, T.G. Jeremiah 26-52, 190. 12 Elhívott tanítványai között ott találjuk Simont, aki kánaáni szárma- az elsõ századok hiteles kereszténységéhez való zású Máténál (10,4) és Márknál (3,18), Lukácsnál (6, 15) pedig visszatérést eredményezheti: az Úr Jézus iránti hû- szélsõjobboldali zélóta. ség más urak elutasítását jelenti. 13 Az általam képviselt Jézus-képhez ld. N.T. Wright írásait, különö- 2. Jézus felismerte és következetesen gyakorolta, sen is The New Testament and the People of God (Christian Origins and the Question of God, 1). London: SPCK, 1992; Jesus and the hogy a politikai népszerûség és hatékonyság, azaz a Victory of God (Christian Origins and the Question of God, 2). hatalom és a megváltás összeegyeztethetetlen, s az London: SPCK, 1996); The Resurrection of the Son of God (Christian elõzõrõl lemondott, de nem az utóbbiról – vállalta a Origins and the Question of God, 3). London: SPCK, 2003. keresztet. Krisztus követõiként fel kell vennünk a 14 Sugden, Ch. A Different Dream: Non-violence as Practical Politics (Grove Booklet on Ethics, 12). Bramcote: Grove Books, 1976, 22. keresztet: lemondani a hatalomról és a hatalommal 15 Az „Isten Fia” az Újszövetségben még nem a 325-ös niceai hitval- való erkölcstelen együttmûködésrõl, és vállalni az lásban megfogalmazott krisztológiai cím (a Szentháromság máso- erõszak elszenvedését. dik személye). Jelentése az Ószövetség (ld. pl. 2Sám 7; Zsolt 2)

225 alapján: a Messiás, Isten népének képviselõje. Ugyanakkor gyakran 21 Luther, M. „Die weltliche Obrigkeit”, 134-35. egy másik, politikaibb jelentés is társult a kifejezéshez. Ha a római 22 Luther nézetének rövid bírálatát ld. Sugden, Ch. A Different Dream, uralkodó állíthatta magáról, hogy „isten fia”, a megfeszített és feltá- 18-19. madt Isten Fia kihívást intézett hatalma ellen. Ld. N.T. Wright The 23 Kálvin, J. A keresztyén vallás rendszere. Pápa: Református Fõisko- Resurrection of the Son of God, 723-31. lai könyvnyomda, 1910. 16 Wright, N.T. The Resurrection of the Son of God, 729. Az utolsó há- 24 http://www.mennosimons.net/ft043-crossofchrist.html; megtekint- rom bekezdésemben nem kis mértékben Wright könyvének érvelé- ve 2010. május 7-én. sére és következtetéseire támaszkodtam. Tom Wright megjegyzi: 25 Ehhez ld. Kyle, R. „Anabaptist and Reformed Attitudes Toward „Gyaníthatjuk, hogy azok közül, akik a hal jelét manapság kocsijuk- Civil Government: A Factor in Political Involvement”, Direction 14 ra ragasztják, vagy kitûzõként viselik, kevesen vannak tudatában, (1985) 27-33, 30. mennyire nyilvánvaló módon birodalomellenes volt az eredetileg.” 26 Barth, K. „An ungarische reformierte Christen”, Karl Barth Gesam- Wright, N.T. The Resurrection of the Son of God, 729, 22. lj. A tausgabe, 5. kötet, Offene Briefe 1945-1968 (szerk. D. Koch). Zü- „hal” görögül ichthüsz, mely az õsi keresztény hitvallás akronimja: rich: Theologischer Verlag, 1984, 139-47, 141, 142, 143 (kiemelés Iészousz Chrisztosz Theiou Hüiosz Szótér, azaz: Jézus Krisztus, Is- tõle). ten Fia a Megváltó. Ez egyúttal minden magát szótérnak-megmen- 27 Hogy Barth mire utalt, arra a kelenföldi református templom elõte- tõnek nevezõ uralkodó kritikája is volt. rében látható felirat jó szemléltetést nyújt. 17 www.tavasz56.hu/szombat/Patrologia/Diognétosz%20levél.rtf; 28 Barth, K. „An Bischof Albert Bereczky, Budapest”, Karl Barth megtekintve 2010. május 17-én. Bár a 7. rész közepének görög ere- Gesamtausgabe, 5. kötet, Offene Briefe 1945-1968 (szerk. D. detije meglehetõsen romlott, az angol és magyar fordításokkal egye- Koch). Zürich: Theologischer Verlag, 1984, 274-89, 281-82 (ki- zõen közöltem a fenti szöveget. emelés tõle). Az EVT KB-t a szocialista propaganda a nyugati ka- 18 Szókratész Egyháztörténete (Ókeresztény írók, IX). Budapest: Szent pitalizmus politikai eszközének tekintette. István Társulat, 1984, 36-37. 29 Menno Simon és a mennoniták modellje sem áll természetesen min- 19 Luther, M. „Die weltliche Obrigkeit und die Grenzen des Gehorsams”, den vita felett. Azonban érdemes eljátszani a gondolattal, a Nyugat Christ und Gesellschaft (Martin Luther Taschenausgabe. Auswahl in történelme hogyan alakult volna, ha az erõszakmentes mennonita fünf Bänden, Band 5; szerk. H. Beintker, H. Junghans és H. Kirchner). modell érvényesül. Berlin: Evangelische Verlagsanstalt, 1982, 108-49, 127. 30 Megkockáztatom, hogy a hindu Gandhi hûbb követõje volt Krisz- 20 Luther, M. „Die weltliche Obrigkeit”, 135-36. tusnak, mint Jézus sok tanítványa.

KITEKINTÉS

Magyarországi református lelkészek és teológusok a hallei Reformiertes Convict-ban a két világháború között1

Százhúsz éves jubileumi ünnepséget tartottak 2010. hetõ. Az 1948-1989 közötti állami szinten is ellenõrzött április 24-én a halle an der saale-i Reformiertes Convict egyházi ösztöndíjas utazások nehezítették az újabb teoló- (elterjedt rövidítése RC) lakói.2 Ebbõl az alkalomból ka- giai hatások áramlását. Ezzel szemben a két világháború mara kiállítást rendeztek, és számos régi dokumentumot közötti ösztöndíjasok szinte a teljes kommunista, szocia- állítottak ki. Ezek közé tartoztak a kollégium lakóinak lista államrendszer idõszaka alatt megtalálhatóak voltak emlékkönyvei, krónikái és fotógyûjteménye. E források a Magyarországi Református Egyház vezetõ tisztségvi- megtekintése után merül fel bennem, hogy megnézzem selõi között. Ez azt jelenti, hogy jelentõs érdekérvénye- kik laktak a patinás egyetemi városnak ebben a kollégiu- sítõ hatással rendelkeztek az egyház teológiai életére is. mában. Az áttekintés után mintegy 23 magyar evangéli- A magyarországiak külföldi egyetemjárását tekintve kus és református teológusra és lelkészre találtam rá. A kidolgozott kutatási módszertannal az elsõ világháború Reformiertes Convict lakói azért fontosak, mert az ún. végéig rendelkezünk.4 A legfontosabbnak tekintett adat a „rövid huszadik század”-ra jellemzõ református lelkészi születési hely. Az elsõ világháborút lezáró békét követõ életpályamodellek bemutatására alkalmas. Ez a 23 fõ határrendezésig viszonylag egyértelmûnek tekinthetõ az mintának kicsiny ahhoz, hogy a magyar református lel- az elv, hogy mindenkit, aki az 1920 elõtti határokon be- készek életpályamodell vizsgálataihoz tendenciákat von- lül született fel kellett venni a listára. Ez természetesen junk le, de arra alkalmas, hogy a késõbbi kutatási irányo- felvet etnikai kérdéseket, de a kutatás elsõdleges szem- kat felvázolhassa.3 pontjából lényegtelen, hiszen állampolgárság tekinteté- A két világháború közötti külföldi egyetemjárásokon ben magyarnak tekintettek minden külföldön beiratko- keresztül jelentõs mértékben megújult a teológiai gon- zott hallgatót. A nemzeti azonosságtudat ebbõl a szem- dolkodás is. Bizonyítják ezt a gazdag külföldi szakiro- pontból tehát másodlagos. A két világháború közötti idõ- dalmi cikkek és kötetek fordításai, csakúgy mint a kül- ben azonban a territoriális változások miatt szinte lehe- földi teológiai hatások magyarországi vitáinak interpre- tetlen a korábbi elv érvényesítése. Továbbmenve, alig tálása, recepciója egyaránt. A két háború közötti egye- rendelkezünk olyan kutatási támponttal, amely alapján temjárás legfontosabb hatása mégis 1948 után volt érez- valódi eredményeket lehetne kapni a két világháború kö-

226 zötti külföldi egyetemjárásokról. A felekezeti felsõokta- tek ki az összes magyarországi hallgatónak,12 vagyis a tás valamelyest segítséget nyújthat ebben. A református teológusok felülreprezentáltak voltak Halléban. Az ösz- teológiai akadémiák és egyetem hallgatósága etnikai szes teológushallgató közül viszont csak öten voltak re- szempontból homogénnek tekinthetõ. Éppen ezért a teo- formátusok, többek között Biberauer Richárd.13 A 189 lógusok esetében a születési hely csak másodlagos. Más- teológus java részben Erdélyben született és késõbb ott is részt a református teológiai képzés intézményei mindig szolgáltak. Ez azt jelenti, hogy az Osztrák-Magyar Mo- is magyar egyházi közigazgatási felügyelet alatt álltak.5 narchia idején a hallei egyetem az erdélyi szász evangé- Harmadrészt könnyebbség, hogy mindegyik hallgató, aki likus gyülekezetek lelkészeinek utánpótlásának egyik a hallei RC lakója volt, még az OMM idején született. célállomása volt. Ebben a korszakban egyetlen egy ma- Tehát a korábbi korokban használt módszertani elvet is gyarországi egyetemi hallgató sem lakott a Hallei Refor- figyelembe lehet venni. mátus Gyülekezet kollégiumában. Ezt azért is fontos A fentebb elmondottak alapján a Reformiertes Con- hangsúlyozni, mert a korszakban még nem voltak olyan vict lakóinak a két világháború közötti áttekintése alkal- központi kollégiumok, mint majd az 1950-es évtõl kez- mas az egyetemjárási kutatások módszertani alapjainak dõdõen. Ugyanakkor ezen kis kollégiumok fontos sarok- lefektetésérhez, illetve a vitás kérdések feltevésére is. kövei voltak az elitképzésnek is. Kutatási alapelvként, tehát a 20. század elsõ felében Az elsõ világháború végétõl a második világháború meglévõ kárpát-medencei reformátusság etnikai homo- végig terjedõ idõszak a korábbiaktól eltérõ képet mutat. genitását figyelembe véve, minden a Kárpát-medencébõl Az egyetemi beiratkozási anyakönyvek az 1920 õszi fél- érkezett teológus magyarnak tekinthetõ. Másodsorban a év és 1935 tavaszi félév között maradtak fenn. Az 1935 hallgatók oktatási intézményei (alma mater), mind ma- téli félév és az 1945 tavaszi félév közötti beiratkozási gyar egyházi közigazgatási egység (egyházkerület) tarto- anyakönyvek a II. világháborúban vagy azután megsem- zott. A kutatás folyamán csak néhány esetben kellett ki- misültek.14 A vizsgált korszak utolsó évtizedére vonat- vételt tennem, de azokat jelöltem a megfelelõ helyeken. kozóan, csak elvétve vannak adataink, mivel a beiratko- A két világháború közötti egyetemjárási szokások zási anyakönyvek megsemmisültek, a kari teológiai vizsgálatát nehezíti az adott országok levéltári törvénye- anyakönyvet15 ebben az idõszakban pedig csak részben inek korlátozása illetve az Európai Uniós adatvédelmi vezették. Az ún. törzskönyv maradt fenn a teljes kor- törvények szigorúsága. Az ebben a tanulmányban sze- szakra vonatkozóan; de ez ehhez a kutatáshoz nem szol- replõ adatok közlése lehetséges, mivel azok egy magán gáltat releváns adatokat. A törzskönyvben a név, születé- gyûjtemény részét képezik. si idõ és beiratkozási szak rublikák vannak feltüntetve, Elõadásom célkitûzése tehát a hallei Reformiertes amelyekbõl nem lehetséges megállapítani az elengedhe- Convict magyar lakóinak felderítése és a legfontosabb tetlenül szükséges születési helyet.16 Az egyetemi anya- kérdések, további kutatási irányok bemutatása. A kollé- könyvben összesen 41 beiratkozott magyarországi hall- giumot még 1890-ben alapították a hallei református gató található 1920 és 1935 közötti idõszakból, amit to- gyülekezet tagjai. A református kollégium története,6 a vább bõvít még az 1935-37 közötti idõben a kari beirat- Frankesche Stiftung-val, Schlesisches Konvikt-val és az kozási anyakönyv 7 személlyel. Az RC-ben 1937-1945 un. Sprachen Konvikt-val szemben eddig kevésbé kuta- között mintegy 9 magyarországi teológus lakott, a tott.7 A református kollégium a Kleine Klausstrasse és a Sprachen Konviktban pedig mintegy 10-en fordultak Kleine Ulrichstrasse keresztezõdésében található, amely meg. Az RC esetében minden esetben megállapítható, csak néhány lépésnyire van Halle történelmi belvárosá- hogy a diákok református teológusok voltak, addig a tól. A gyülekezet a kollégium épületét más gyülekezeti Sprachen Konvikt lakóiról ez nem bizonyítható. A két célokat szolgáló épületekkel együtt építette meg, mely- világháború közötti magyar protestáns teológus hallga- bõl a város szívében lévõ oázis született. A kollégium tók számát tehát 60-80 fõ közé tehetjük, akiknek harma- eredetileg a Domgemeinde korábbi épületeiben kapott da-negyede az RC-ben lakott. helyett, majd még a 19. század végén épült fel a majd 30 A felekezeti megoszlás az 1918 elõttinek mondhatni férõhelyes kollégiumi épület, melyet, mind a mai napig pont a fordítottjára változott. A beiratkozási anyakönyv- használnak.8 Az alapításánál, majd késõbbi mûködésénél ben található 41 hallgató közül mindösszesen csak 5 vol- fontos szerepet kapott August Lang lelkipásztor és pro- tak evangélikusok, viszont az egyetem teológiai karának fesszor9, aki jó kapcsolatokat tartott fenn mind a debre- 36 református hallgatója volt. Mi állhat pontosan az ará- ceni, mind a budapesti teológiák professzoraival.10 Bár a nyok ekkora változásában még további kutatásokat igé- kollégiumot 1890-ben alapították, és annak lakói között nyelne. Az erdélyi szász evangélikusok elmaradása elsõ- az elsõ évektõl kezdõdõen szép számmal fordultak meg sorban a vesztes világháború majd az azt lezáró béke Közép-Európában születettek, azonban az elsõ magyar- okai között kell keresni. A református hallgatók számá- lakta területekrõl érkezett lakója csak az elsõ világhábo- nak emelkedése mögött hasonlóan ismeretlen okok áll- rú utolsó évében az erdélyi területekrõl származó nak. Hasonlóan érdekes a Reformiertes Convict szerepé- Schmidt Alfred volt.11 Az elsõ kérdés tehát, mit tudha- nek vizsgálata, ahol összesen 23 teológus és lelkész latunk az 1890-1918 közötti hallei magyarországi peregri- kott. nusokról. Az eddigi kutatások eredményeinek figyelem- A két világháború közötti magyar-német kapcsolatok bevételével megállapítható, hogy a francia forradalom és feltárásához tartozó protestáns lelkészképzés történetére az elsõ világháború között mintegy 1040 magyarország eddig nem került sor. Ennek okáról nincsenek adataink. béli beiratkozottja volt a halle-wittembergi egyetemnek. Arról is csak elvétve tudunk egy-egy visszaemlékezésbõl Amibõl a kollégium alapítása (1890) és az azt követõ következtetni, hogy miként nyílt meg a hallei mintegy 30 esztendõben 451 diák iratkozott be az egye- Reformiertes Convict kapuja. A korábban már említett temre. Az 1890-1918 között beiratkozott hallgatók közül August Lang egyházkormányzó és teológus 1927 õszén 189-en voltak teológusok, tehát mintegy 41,09%-ot tet- a Református Világszövetség megbízásából Magyaror-

227 szágra látogatott. Ezen látogatás diplomáciai súlyát mu- Az ösztöndíjasok és a késõbbi emigráció közötti kap- tatta, hogy Ravasz László kíséretében találkozott a kor- csolat felderítésére eddig még a kevésbé kutatott témák mányzóval, a miniszterelnökkel és a kultuszminiszterrel közé tartozik. A Reformiertes Convict lakói közül 3-an is. A találkozás után pedig Debrecenbe látogatott. Lang élték életük egy jelentõs részét távol hazájuktól. Mindhá- magyarországi útjáról és jelentõségérõl a következõkép- rom lelkész Észak-Amerikában telepedett le. Az elsõ kö- pen emlékezik önéletrajzi írásában; „Da fragte ich, – ob zöttük Tóth Kálmán23 volt, aki még a két világháború sie nach Halle kommen wollten? Die Anregung fiel idején került elõször az USA-ba, majd Kandadába. A sofort auf guten Boden. Bald nach meiner Rückkehr legismertebb a sárospataki teológia egykori diákja, majd meldete sich als erster der Kandidat Balasz,17 den wir in késõbbi washingtoni lelkész Bertalan Imre volt.24 De fel- unser Konvikt aufnahmen und mit Hülfe eines vom merül a kérdés, hogy az egykori ösztöndíjasok között Central-Vorstand des Gustav-Adolfs-Vereins gewährten mekkora volt a hajlandóság a már mondhatni történelmi Stipendiums mit allem Nötigen versorgen konnten. Als gyökerekre visszatekintõ kivándoroltak gyülekezetbe mit ihm die Bahn gebrochen, folgten in den kommenden szervezésére és az új emigrációba kényszerült tömegek Jahren bis in den jetzigen Kriege hinein eine Reihe pásztorációjára. anderer, die teils in unserem, teils im Tholuck-Konvikt A két világháború között ketten érkeztek a Felvidékrõl, oder sonst untergebracht wurden.”18 féléves ún. kontaktstippendiumra, stúdiumra. Kúr Géza,25 A Reformiertes Convict 1890. április 24-i megnyitá- és Tóth Zsigmond26 lelkészek, mindketten a nyugat szlo- sával együtt kezdték el vezetni az emlékkönyvet is. Két vákiai régióban szolgáltak. Kúr Géza a második világhá- emlékkönyvrõl van tehát szó, melyek egyforma nagysá- ború végéig a Pozsony közelében fekvõ Csicsón volt lel- gúak és egyenként mintegy 350 lapból állnak. A kötetek kész, majd a háború végén az USA-ba vándorolt ki és ott felépítése egységes, így címoldal, seniorok listája, a kol- is élt a Niles-ben az 1970-es években bekövetkezett halá- légium lakóinak beírásai és végezetül egy névmutató. láig. Munkásságának gyümölcseit az utóbbi két évtized- Mindkét kötetnek a borítóján olyan igék szerepelnek, ben újra kiadta a Kalligram kiadó. Tóth Zsigmond pedig melyek a kollégium jelmondatai is egyben. Így az 1Péter Nagymad lelkésze volt 1910-tõl haláláig 1966-ig. Mind- 2,5 és a Róm 11, 36. A második kötetet az 1960-as évek két felvidéki hallgató szinte rögtön a világháború után járt közepéig vezették, sajnos a tradíció mára már megsza- Halléban. Eddig nem kerültek elõ olyan levelezések, ada- kadt.19 tok, melyek a tanulmányút célját, okát mélyebben bon- A Reformiertes Convict 23 lakójára vonatkozó életraj- colták volna. A két felvidéki lelkész nem volt beiratkozott zi adatok összegyûjtése nagy feladatnak bizonyult. Eddi- hallgatója az egyetemnek. Mi állhatott tehát az RC-ben gi kutatásaim szerint 18 teológus életére és munkásságá- eltöltött ösztöndíjnak a hátterében jelenleg nem ismert. A ra vonatkozó sajtó források, szakkönyvek és szaklexiko- felvidéki lelkészekkel szemben viszont erdélyi területek- nok, illetve levéltári források20 állnak rendelkezésre. A rõl senki sem érkezett a halle-wittembergi egyetemre ta- magas szám ellenére az életút követés viszonylagosan nulni. Sem az erdélyi Kolozsvári Egyesített Teológiai Fa- nehézkes, hiszen több esetben csak az ún. Törzskönyvi kultásról sem a felvidéki Losonci Református Teológiáról adatlaphoz lehet hozzáférni, melyek sokszor hiányosak nem érkeztek az RC-be. Mi állhatott ennek hátterében, és minimális mennyiségû adatot tartalmaznak.21 A leg- még további kutatásokat igényel. nagyobb nehézséget a vizsgált személyekkel kapcsolato- A 23 diák közül többen az 1920-as határokon kívül san a halálozásuk helyének illetve idõpontjának megha- születtek. Így 4-4 hallgató a Felvidéket és Erdélyt tekint- tározása jelentette. A magyar protestáns egyháztörténet hették szülõföldjének, ami majdnem az egyharmada az adóságai közé tartoznak azon segédletek (lelkészi tárak, összes magyar teológusnak. A maradék kétharmad közül egyházmegyei tárak) elõkészítése, melyekbõl az egyház- legtöbben 7-en a Dunammelléki Egyházkerületben szü- történet és mûvelõdéstörténet iránt érdeklõk és kutatók lettek. A születési helyekbõl jelen kutatáshoz releváns naprakész adatokat kaphatnának.22 Számos esetben se- adatok nem gyûjthetõek. A hallgatók alacsony száma mi- gítséget jelentettek az ún. pályaelhagyottak illetve kül- att nem lehetséges kimutatni egyes városok, vagy régiók földön szolgálatot teljesítõkrõl írott nekrológok és visz- jelentõségét. szaemlékezések. Sokkal érdekesebb és izgalmasabb kérdés a külföldi A pályaelhagyás a vizsgált 23 hallgató esetében vi- tanulmányokat folytató hallgatók teológiák közötti meg- szonylagosan magasnak mondható, hiszen bizonyosan oszlásának vizsgálata. Az RC-ben lakott 23 teológus és 3-an választottak késõbb tanári vagy könyvtárosi hiva- lelkész magyarországi képzési helyeinek részesedése tást. Ez a több mint 10%-os ráta, felveti a kérdést, hogy igen érdekes viszonyokat mutat. Így legtöbben a Debre- a két világháború közötti teológusképzésben résztvevõk ceni Egyetemrõl érkezetek (összesen 11-en), a Budapes- közül hányan kényszerültek vagy adták fel korábbi hi- ti Teológiai Akadémiáról 9-en, Pápáról hárman és Sáros- vatásukat. További kutatásokat igényelne ennek felderí- patakról ketten. Két diák két teológiai karon is tanult tése, de bizonyosan látható az eddigi adatokból, hogy ezért õket mindkét intézmény hallgatói közé soroltam. erre a váltásra az 1945-50-közötti idõszakban került sor. Ebbõl az látszik, hogy két teológia a debreceni és a bu- Érdemes lenne olyan kutatások elõkészítését elvégezni, dapesti adta a külföldi ösztöndíjasok java részét. A két hogy az 1945-56 közötti évtizedben a magyarországi re- egyházkerület közötti versenyre bemutatására lenne ez formátus lelkészi kar hány százaléka vált meg korábbi így csak alkalmas, ami koránt sem volt így. Ha az egye- szolgálatától és vállalt állami vagy egyházon kívüli temre beiratkozott összes hallgató számát nézzük, akkor munkát. Továbbá érdekes lenne annak felderítése, mi ez a kép szinte teljesen megváltozik. Legszembetûnõbb, állhatott a lelkészek pályamódosításának hátterében is. hogy a pápai teológiáról egyetlen hallgató iratkozott be. Az ebben a tanulmányban szereplõ pályaelhagyókról Ezzel szemben Debrecenbõl – Budapestrõl – Sárospatak- megállapítható, hogy továbbra is megmaradtak egy gyü- ról mondhatni kiegyensúlyozottan 15-en, 12-en és 11-en lekezeten belül. érkeztek Hallébe. Ezek szerint a Reformiertes Convict

228 helyeire elsõsorban a budapesti és a debreceni teológiák tartó volt három diák hátterében álló szülõ. Ezen összeg- hallgatóit vették fel, de az egyetemen hasonlóan magas zés leginkább annak visszaigazolására alkalmas, hogy a arányban tanulmányokat folytató sárospataki hallgatók- két világháború közötti magyar református lelkészjelöl- nak más szállás után kellett nézniük. Mi lehet ennek hát- tek a társadalom tág értelemben vett középsõ részébõl terében egyelõre nem tisztázott. származtak. Kiugróan rossz, vagy jó anyagi helyzetre A lelkészi pálya mindig lehetõséget adott az elõrelé- egyik esetben sem található adat. pésre. A két világháború között a Halle-Wittembergi Bár átjárási lehetõség volt az egyházi territóriumokon, egyetemen tanult 23 fiatal közül hatan érték el a doktori mégis általánosságban megállapítható, hogy a lelkészek fokozatot. Ezek közül ketten Németországban tették le általában abban az egyházkerületben szolgáltak , ahol al- sikeres szigorlataikat és védték meg munkáikat, akik ké- ma materük is volt. Négy lelkipásztor esetében jelenleg sõbb mindketten a Budapesti Református Teológiai Aka- nem rendelkezünk a szolgálati helyre utalással. Egy eset- démia rendes tanárai lettek, így Bodonhelyi József27 és ben pedig az eltérõ evangélikus közigazgatási területek Szabó Géza28. miatt ezen szempont szerint lehetetlen a vizsgálat. Ös- A második világháború utáni magyar református egy- szesen 18 lelkészre vonatkozóan vannak adataink a szol- ház történetének egyik meghatározója Bartha Tibor volt, gálati helyüket illetõen. Több lelkipásztor több egyház- aki tanulmányai bejezése után Hallében töltötte el az kerületben is bekebelezésre került, így az összegzésnél 1933-1934-es tanévet. Nagyon érdekes fotók találhatók mindegyik szolgálati helyet figyelembe kellett venni. Bartha Tibor hallei tartózkodásáról a kollégium magán- Ennek értelmében a legtöbben (kilencen) a Dunamelléki gyûjteményében. A kollégium lakója volt a 20-as évek Református Egyházkerületben, heten a Tiszántúli Refor- második felétõl Loofs Amelie diakonissza,29 akinek az mátus Egyházkerületben szolgáltak. A két egyházkerület 1933-34-es év lakói a tanévben egy meglepetés album- vezetõ szerepe tehát a késõbbi szolgálati helyek vizsgá- mal kedveskedtek.30 Míg az albumban Bartha Tiborról latánál is tetten érhetõ. Ebben a két egyházkerületben négy , addig más magyar hallgatókról csak egy-egy ké- volt a legmagasabb a reformátusok száma a két világhá- pet találhatunk. Bár a két világháború között élénk vita ború között is.33 Ugyanakkor nagyon izgalmas, hogy a folyt a teológus képzés mikéntjérõl, azonban annak vég- nagy múltú intézményekkel büszkélkedõ Tiszáninneni és legesítésére csak a korszak utolsó szakaszában került sor. Dunántúli Egyházkerületekben végzett hallgatók ezen A korszakban még nem volt része a képzésnek az ún listában szereplõ diákok adatai figyelembe véve mennyi- diakóniai munka. Ezt a hallgatók önkéntes szolgálatként re alacsony. A Dunántúli Egyházkerületben hárman és a végezték, elõírási kötelezettség nélkül.31 Éppen ezért Tiszáninneni Egyházkerületben pedig egy lelkész teljesí- meglepõ, hogy a gyûjteményben Bartha Tiborról egytõl- tett szolgálatot. egyik csak olyan képek találhatóak, amikor a Érdekes kérdés a tanulmányok finanszírozásának kér- Bodelschwingi szeretetetotthonban dolgozott. Sajnos ed- dése. Sajnos a 23 életrajzból és tanulmányi elõmenetelt dig nem került látóterembe más feljegyzés, mely alapján bemutató írásból nem derül ki minden esetben, milyen értékelhetõ tenné Bartha Tibornak a Boldelschwingi mo- forrásból finanszírozták a teológusok külföldi tanulmá- dellrõl alkotott véleményét. Bartha Tibor egyike volt an- nyait a két világháború közötti idõszakban. Annyit bizo- nak a több mint száz önkéntesnek, akik a megfordultak nyosan megállapíthatunk, hogy hat esetben tehát a kollé- ebben az intézményben a II. világháború végéig.32 giumi lakók majdnem egyharmadának esetében visszaté- Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni ezen teológusok rõ motívumnak bizonyul a Gusztáv Adolf Egyesület ösz- benyomásairól, magukkal hozott emlékeikrõl, amelyek- töndíjának hálás megköszönése. rõl valószínûleg beszámoltak tanáraiknak és vezetõik- A Gusztáv Adolf Egyesületet 1832-ben alapították a nek. Ez a minta feltételezhetõen hatott a magyar teológus lützeni csata kétszázados évfordulója alkalmából.34 A képzésre és az egyház diakóniai munkájára egyaránt. Monarchia végére meghatározó szervezete lett a diasz- Mindez azonban további mélyebb kutatásokat igényel. pórában élõ németek gondozásában. A két világháború A huszonhárom diák példaként használható fel arra, között pedig számos magyar diák tanulmányait finanszí- hogy a teológusok családi hátterére vonatkozó adatokat rozták. Sajnos a Gusztáv Adolf Egyesület hivatalos lap- is megvizsgáljuk. Sajnos két diák esetében nincsen adat jának és értesítõjének tekinthetõ „Die evangelische Dias- az édesapa foglalkozását illetõen, egy esetben pedig né- pora”35 címû periodika, majd lap nem minden esetben hány betû vált olvashatatlanná, tehát csak 20 diákra vo- tartalmazza az ösztöndíjasokra vonatkozó adatokat. A natkozóan lehet következtetéseket levonni. Lelkészi il- szervezet levéltára jelenleg Berlinben található és továb- letve tanári szülõvel rendelkezett öt tanuló, ami az RC- bi kutatásokat igényelne annak feltárása vajon a Gusztáv ben lakott teológusoknak és lelkészeknek majd egyne- Adolf Egyesület mekkora mértékben támogatott magyar gyedét jelenti. Két alkalommal fordul elõ „a vasúti hiva- hallgatókat. talnok” kifejezés (10 %). Felmerülõ kérdések, hogy az A 20. századi európai diktatúrák egyik sajátossága OMM idején az vasúti dolgozóknak hány százaléka volt volt, a különbözõ keresztyén felekezetek lelkészeinek és valamelyik protestáns felekezetnek tagja. Mennyire ját- szolgálóinak a megfigyelése illetve saját érdekeik szerin- szott szerepet a vasúti dolgozók gyermekeinél a mobili- ti beszervezése. Éppen ezért érdekes további kutatási tási könnyebbség? Van-e összefüggés a vasúti dolgozók iránynak tûnhetne a többek között az ebben a tanulmány- gyermekeinek lelkészi pályaválasztása illetve a különbö- ban szereplõ lelkészekre vonatkozó adatok és kartonok zõ kegyességi mozgalmaknak az elõretörése között? Hi- kikérése a III. Birodalom titkosszolgálati iratállományá- vatalnok és közelebbrõl meg nem határozott állami hiva- ból. További életút követési kutatásokat igényelne, hogy talnok édesapára három alkalommal történik utalás. Hét az ösztöndíjasok korábbi tanulótársaik közül kikkel és diák esetében a szülõk valamilyen formában, de a föld- milyen intenzitással maradtak kapcsolatban, és ezt a kap- mûveléssel vagy gazdálkodással teremtették meg egzisz- csolattartást mennyire tartotta fontosnak a Német De- tenciájukat. Kézmûves vagy kisüzemi gazdaságot fenn- mokratikus Köztársaság titkosszolgálata.

229 1. Táblázat Összefoglaló táblázat az RC-ben lakott magyar református lelkészekrõl és teológusokról 1920–1945 Születési hely, Melyik Késõbbi szolgálati hely, Születési a Trianoni Tanulmányi Édesapa tanévben Nr. Név melyik hely békediktátum hely foglalkozása voltak egyházkerületben36 után Halleban Földtulajdonos 1. Ábrahám, Anton37 Szeged Magyarország Debrecen és kertész 1938-1939 TT 2. Balázs, Ladislaus Ipolypásztó Csehszlovákia Budapest Vasúttisztviselõ 1927-1928 DM 1934-1935, 3. Balogh, Sándor38 Nagyszalonta Románia Debrecen Földmûves 1940-1941 TT, DM 4. Bartha, Tibor Magyarkapud Románia Debrecen Tanár 1934-35 TT 5. Bertalan, Imre Nyírtass Magyarország Sárospatak Lelkész 1941-1942 TI és külföld (USA) 6. Bodonhelyi, Jószef Fülöpszállás Magyarország Debrecen Gazdálkodó 1932-1933 TT és DM 7. Boldizsár, Endre39 Mágócs Magyarország Budapest Intézõ 1936-1937 DM Hentes mészáros, kisvendéglõ 8. Böröczky, Gábor40 Marcaltõ Magyarország Pápa tulajdonos 1940-1941 DM, ma Szlovákia, DT 9. Csikai, Kálmán41 Kecskemét Magyarország Budapest Szabómester 1930-1931 DM Máramaros- 10. Deák, Lajos sziget Románia Debrecen Állami erdész 1931-1932 Nincs adat 11. Dobos, János42 Budapest Magyarország Budapest Hivatalnok 1937-1938 DM Vasúti 12. Galambos, József43 Tass Magyarország Budapest hivatalnok 1935-1936 DM Debrecen, 13. Horeczky, Béla44 Tiszaföldvár Magyarország Budapest. Tanár 1921-1922 DI 14. Kopasz, Gábor Foktõ Magyarország Debrecen Földmûves 1937-1938 Nincs adat 15. Kúr, Géza Kulcsod Csehszlovákia Pápa Lelkész 1922 DT és Csehszlovákia 16. Kurucz, József45 Nagypáll Magyarország Debrecen Gazdálkodó 1929-1930 TT 17. Medgyessy, István46 Nagykõrös Magyarország Debrecen Adótisztviselõ 1937-1938 TT 18. Molnár, Gyula Kádárta Magyarország Debrecen Földmûves 1935-1936 Nincs adat Kunszent- 19. Szabó, Gábor miklós Magyarország Budapest Cipész 1936-1937 Nincs adat 20. Szabó, Géza Zólyom Csehszlovákia Budapest Nincs megadva 1938-1939 DM Megadva, de 21. Tóth, Kálmán (1906)47 Billed Románia Debrecen nem kiolvasható 1928-1931 TT 22. Tóth, Kálmán (1913) Szeremle Magyarország Budapest Lelkész 1933-1934 Külföld (USA, Kanada) 23. Tóth, Sigmund Felsõvárad Csehszlovákia Pápa Nincs megadva 1922 DT majd Csehszlovákia

Összegzés hatóvá válnának a különbözõ intézmények által elõny- ben részesített nemzetközi szervezetek és egyetemek. A két világháború közötti magyar református teológu- Németország négy városában mûködött jelentõs refor- sok és lelkipásztorok külföldi egyetemjárási szokásai az mátus kollégium; így Erlangen-ben, Erbelfeld-ben, Göt- alig kutatott témák közé tartozik.48 A legújabb peregriná- tingen-ben és Halle-ban. Eddig egy erbelfeld-i peregri- ció kutatási konferenciákon is alig esik szó errõl a nus fiának feldolgozásából vannak ismereteink a két há- korszakról.49 Ezeken az alapkutatásokon keresztül való- ború közötti német-magyar egyházi mozgások színûleg több eredményhez is juthatnánk. Legfontosabb mikrotörténetérõl. A magán kézen lévõ dokumentumok lenne, hogy milyen hatások érték a magyar református bemutatása is jelentõs. A szerzõ törekedett arra, hogy lelkészek külföldön és azokból mit hoztak haza, ezen is- összeállítsa az erbelfeld-i egyetemen megfordult teoló- mereteket miként formálták a hazai viszonyokhoz. A gusok és lelkészeknek a névsorát.50 Azonban nem férhe- külföldi egyetemjárásokban részvett teológusok és lelké- tett hozzá az egyetemi beiratkozási anyakönyvekhez, szek listája segédlete lehet egy késõbbi magyar reformá- ami alapján valószínûsíthetné, hogy még más diákok is tus egyháztörténeti lexikon összeállításakor. megfordultak Erbelfeldben. Hasonlóan elengedhetetlen A további kutatások eredményei alapján meghatároz- feladat a két háború között készült hasonló összeírások- ható lenne, hogy az 1920-1945 között teológiai tanulmá- nak az ellenõrzése is.51 nyokat folytatók közül hányan vettek részt külföldi kép- E tanulmány kereteit szétfeszítené annak a kérdésnek zésben. Ebbõl kiindulva pedig a teológiai képzésre a te- a feldolgozása, hogy a két világháború közötti idõben a ológiai irányokra, valamint az ekkor kialakult kapcsolati Magyar Református Egyház milyen nemzetközi szerve- hálókat lehetne feltérképezni. A külföldi egyetemjárá- zetekkel állt kapcsolatban, illetve ez(ek) a nemzetközi sokkal kapcsolatos kutatások segítségével differenciál- kapcsolatok milyen mértékben hatottak a magyar teoló-

230 giára, és kegyességi életre. A dolgozatban „csak” 23 KOVÁCS 1994 – Kovács Bálint: In memoriam Dobos János, in. Re- életút egyik fontos állomására a hallei ösztöndíjas tartóz- formátus Egyház 1994. 4. szám, 116-117 KOVÁTS – Kováts J. István: Egy élet prédikációja, Budapest 2005. kodásra koncentráltam. Nem szabad elfelejteni, hogy e LADÁNYI-ZOVÁNYI – Zoványi Jenõ: Magyarországi protestáns teológusok ismeretei, az 1945-89 közötti idõben még in- egyháztörténeti lexikon, 3. javított és bõvített kiadás, szerk.: Dr. La- kább felértékelõdtek. Az ösztöndíjak elmaradása, vala- dányi Sándor, Budapest, 1977. mint a külföldrõl érkezõ szakirodalmak megszûrése, LANG – Lang, August; „Herr, weise mir deinen Weg”, Lebenserin- nerungen eines reformierten Theologen, Embder Beiträge zum mind-mind gátja volt annak, hogy a nyugati teológiai vi- reformierten Protestantismus, Band 12. Herausgegeben von Jürgen ták és hatásuk eljuthassanak a Kárpát-medencébe. Ezzel Reuter, foedus verlag, 2010 párhuzamosan pedig elkezdõdött a teológiai gondolko- MAKKAI – Makkai Sándor, A magyar reformátusság egyházi élete, dás csontosodása, ami ebben az esetben természetes fo- Az igazság és élet füzetei 17., Debrecen, 1940 lyamatnak kell tekinteni. A teológusok egy részének ÖTVÖS – Ötvös László, A Nagykunsági Református Egyázmegye tör- ténete. Az egyházi élet hétköznapjai., Kunmadaras, 1996. munkássága csak 1989 után vált újra „aktuálissá”. A RÁCZ – Rácz Lajos; Fejezetek a nagykörösi református egyházközség közvetlenül a második világháború után keletkezett dol- történetébõl, Nagykõrös, 1988. gozatok, tehát szakmai szempontból mindenképpen po- REFORMÁTUSOK BUDAPESTEN – Reformátusok Budapesten, Ta- rosnak tekinthetõk, közreadásuk viszont elengedhetetlen nulmányok a magyar fõváros reformátusságáról, szerk. Kósa, Lász- ló, Kötet 1-2 kötet, Budapest, 2006. ahhoz, hogy a teológiai gondolkodás és annak társada- SÍPOS 2007 – Sípos Ete Álmos: ‘Bittet den Herrn der Ernte’, Gyula lomtörténeti hatásai érhetõvé váljanak. Forgács (1879-1941): Pionier der ungarischen reformierten Inneren Remélem, hogy kutatásaimat folytatni tudom, és ah- Mission, [S.I.]: [s.n.], 2007. hoz szükséges anyagi és szellemi feltételek biztosítása SOMOGYINÉ 2002. – Somogyiné Sörös Márta: A füleki református gyülekezet története, in. Gömörország 2002. 3. évf., 4. szám mellett részletekben gazdagabb tanulmányokkal gazda- SZÖGI 2001. – Szögi László: Magyarországi diákok németországi gíthatom az egyháztörténetet. egyetemeken és fõiskolákon 1789-1919, Budapest 2001. Molnár Sándor TARCZY – Tarczy Péter, Bertalan Imre, in Szabad Hajdú, Hajdúbö- szörményi városi hetilap, 2008. 18. évf., 24. szám, 2. UMÉL – Új Magyar Életrajzi Lexikon, szerk.: Markó László, Kötet 1- ELHASZNÁLT IRODALOM F 6, Budapest, 2001-2006.

BALOGH – BALOG ZOLTÁN: Mitarbeiter des Zeitgeistes? Die Auseinandersetzung über die Zeitgemäßheit als Kriterium kirchlichen Handelns und die Kriterien theologischer Entscheidungen in JEGYZETEK der Reformierten Kirche Ungarns 1967-1992. Eine Dokumentation, Frankfurt am Main – Berlin – Bern – Wien – Paris – New York, 1 A Doktorok Kollégiuma Pápán 2010 augusztus 25-27 között meg- 1997. rendezésre került konferenciájának Egyháztörténeti Szekciójában BARCZA 1994 – Barcza József: Az 1956-os forradalom megtorlása a elhangzott elõadás szerkesztett és bõvített változata. Magyarországi Református Egyházban – Megtorlások gyakorlatban 2 Detlef Färber, Internationale Herberge im Hinterhof, in der Mit- – in. Confessio 1994. 2. szám teldeutsche Zeitung, 25.04.2010., http://www.mzweb.de/servlet/ BAUZT IV – Bigraphisch-Bibliographisches Kirchenlexikon, hrsg. ContentServer?pagename=ksta/page&atype=ksArtikel&aid=12692 von Friedrich-Wilhelm Bautz, IV. kötet, Herzberg, 1992., 1077- 91687270, 15.09.2010. 1078. 3 A Felvidéken szolgálatot teljesítõkrõl Kiss Jolán a Szlovenszkói Re- BRINKMANN – Brinkann, Ernst, Diakonische Vorbereitung auf den formátus Egyház levéltárnoka és a Dunamelléki Levéltárban lévõ Dienst in den ungarischen protestantischen Kirchen, Magyarische forrásokról pedig Nagy Edit levéltárvezetõ látott el adatokkal, mind- Theologen als „freier Helfer” in Bethel, in.: Jahrbuch für Westfalis- kettõjük segítségét hálásan köszönöm. che Kirchengeschichte, Band 81, 1988. 95-112.n…. 4 SZÖGI DRK – A Debreceni Református Kollégium története, hrsgszerk.. Bar- 5 A Csehszlovákiához csatolt korábbi országrészekben Losonc alakult cza, József, Budapest, 1988. teológiai szeminárium, mely 1925-1938 között mintegy 120 növen- FATA-KURUZ-SCHINDLING – Peregrinatio Hungarica, Studenten dékkel. Az alapításnál a Skót Misszió játszott fontos szerepet és két aus Ungarn an deutschen und österreichischen Hochschulen vom Skót Missziós lelkész ajánlotta az akkor formálódó egyházi vezetés 16. bis zum 20. Jahrhundert, hrsg. von Márta Fata, Gyula Kurucz figyelmébe Sörös Béla losonci lelkészt, mint a feladatra alkalmas und Anton Schindling, Stuttgart 2006. személyt. Bár Sörös Béla maga is a Skót Misszió ösztöndíjasa volt FÓNOD – A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004., az 1899-1900-as tanévben, továbbá a szemináriumban az angol szerk.: Fónod Zoltán, Madách-Posonium, 2004. nyelv oktatására is nagy hangsúlyt fektettek, mégsem küldtek kül- GAÁL 1997. – Gaál Botond, Példaadó elõdök nyomában. Tóth Kál- földi tanulmányútra diákokat. ld. HÖRCSIK 1985. A Felvidéki re- mán emlékezete., in: Ref. Lap XLI. évf. 1997. 26. 4. formátus lelkészjelöltek távolmaradásának okait a külföldi egyetem- GAÁL 1998. – In memoriam Dr. Tóth Kálmán (1906-1997) in: Debre- járásoktól további kutatásokat igényel. CSOMÁR 1940, 137-150., A ceni Református Kollégium Gimnáziumának évkönyve az 1996/97 kolozsvári teológia múltja és kapcsolatai miatt sokkal jobb helyzet- – 1997/98. iskolai évrõl., Debrecen, 1998. 56-57 ben volt a csehszlovákiainál, így vannak adataink az ottani hallgatók HEIN-JUNGHAUS – Die Professoren und Dozenten der Theologis- egyetemjárásairól. chen Fakultät der Universität Leipzig von 1409 bis 2009, szerk.: 6 Das Reformierte Studenten-Konvikt am Dom zu Halle a. S., hrsg. MARKUS HEIN, ÉS HELMAR JUNGHANS, Leipzig 2009. vom Kuratorium des Konvikts, hrsg. von dem Kuratorium des Kon- GRAF – Graf, Hermann: Anhaltisches Pfarrerbuch, Die evangelischen vikts, Halle, 1930, Festschrift anlässlich des 75 jährigen Bestehens Pfarrer seit der Reformation, Dessau, 1996. des Reformierten Studentenkonvikts in Halle (Saale), hrsg. vom HÖRCSIK – Richárd Hörcsik, History of the Hungarian Scholarship at Evangelisch-reformierten Senior der Kirchenprovinz Sachsen Dr. Edinburgh, Edinburgh New College Manuscript Theses, HOR 1 Fritz Schröter, Halle 1965, Martin Gabriel: Die reformierten (1985), fol. 1-54. Gemeinden in Mitteldeutschland: Geschichte und Verfassung einer KÁROLI – A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kará- Bekenntnisminderheit im 18. Jahrhundert und danach, Witten 1973. nak története 1855-2005, szerk.: Ladányi Sándor, Budapest, 2005. 7 Friedrich de Boor, Michael Lehmann: Studien- und Lebensgemein- KONVIKT – Das Reformierte Studenten-Konvikt am Dom zu Halle a. schaft unter dem Evangelium. Beiträge zur Geschichte und den Per- S., hrsg. vom Kuratorium des Konvikts, hrsg. von dem Kuratorium spektiven des Evangelischen Konviktes in den Franckeschen des Konvikts, Halle, 1930. Stiftungen zu Halle (Saale), Halle 1999. KÓSA 2004. – Kósa, László: Studentenaustausch zwischen Elberfeld 8 A 19. század végi viszonyokra emlékezteti mind a mai napig az oda und Debrecen. Ein Kapitel aus der Geschichte der Beziehungen betérõket a kapualjban található kád, mely korábban a lovak itatá- zwischen der Bekennenden Kirche in Deutschland und der sára szolgált. Erre azért volt szükség, mert a környezõ utcákban Reformierten Kirche Ungarns, in: Kirchliche Zeitgeschichte (KZG volt a helyi vámhivatal és sok kereskedõ számára lehetõséget kínált 17 2004), Internationale Halbjahresschrift für Theologie und a gyülekezet arra, hogy lovaikat megitassák, míg a vámügyeket in- Geschichtswissenschaft, 17. Jahrgang, Heft 2, 2004, 459-499. tézték.

231 9 Lang, August ( Huppichteroth (Rheinland) 1867. 02. 26. – Halle an böszörményben végezte, majd 1935-1939 között a Sárospataki Re- der Saale 1945. 12. 24.) református teológus és egyházi vezetõ. – formátus Teológiai Akadémia hallgatója volt. 1939-1941 között se- 1893-tól a hallei Dóm gyülekezet lelkipászotra volt. 1920-tól a Re- gédlelkész volt Noszvajon és Miskolcon. 1941-42-ben hallei ösztön- formátus Szövetség moderátoraként tevékenykedett. 1921-tõl a püs- díjas. 1946-ban ösztöndíjas volt az USA-ban, ahol késõbb családot pök volt és a hallei teológiai fakultás tanára lett, ahol korábban alapított Kósa Margittal. Az 1940-es évek végén és az 1950-es évek 1900-ban tett egyetemi magántanári vizsgát. Késõbb a genfi és a elején a New Jersey állambeli Manville és a New York állambeli hallei teológiai karok díszdoktorává választották meg. In : BAUZT Staten Island magyar református gyülekezeteiben szolgált. 1954- IV. 1077-1078, LANG 1963 között a New Jersey állambeli Passaic-ben lévõ Magyar Refor- 10 Kováts J. István önéletrajzában megemlékszik Lang professzorral mátus Egyházközösségben látta el a lelkipásztori szolgálatokat. való 1913-as abredenn-i Presbiteri Világgyûlésen történt találkozá- 1963-ban apósa után õ lett a New Brunswick-i Magyar Református sukról. Hogy késõbb ez mennyire maradt ez élõ kapcsolat további Egyház lelkipásztora. 1980-tól 1992-ig három cikluson át az Ameri- kutatásokat igényelne. KOVÁTS, 2005. 308. A gyülekezet levéltá- kai Magyar Református Egyesület országos elnöki tisztét látta el. rában található iratanyagokban számos levélt található Csikesz Sán- 1997-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta dortól, ennek feldolgozása jelenleg folyamatban van. meg. Munkái: Az újrakezdés népe: az amerikai magyar református- 11 Schmidt Alfred ( Hermannstadt/ Nagyszeben 1898. 04. 03. – ?,?) in. ság száz éve [Das Volk des Neuanfangs: 100 Jahre der ungarischen Album des reformierten Conict’s, 1890-1933. 212 Reformierten in der USA], Budapest, 1996, “Ott ülék ... õ közöttük”, 12 SZÖGI 2001, Budapest, 2005. Irod.: TARCZY 13 Bieberauer Richárd (Budapest, 1872. jan. 23. – Budapest, 1939. jan. 25 Kúr Géza (Kulcsod, 1893. 07. 30. – Niles/USA, 1991. 12. 23.) re- 12) református lelkipásztor – UMÉL, 1.k., 723-724 formátus lelkipásztor és egyháztörténetíró – Teológiai tanulmányait 14 Archiv, Universität Halle, Beirtakozási anyakönyvek a halle-wit- Pápán végezte1911-1915 között, majd az elsõ világháború idején tembergi egyetemben 1920-1935: katonai lelkigondozóként csapatszolgálatban volt. Késõbb a Csicsói • S.S. 1920 –W.S. 1921/22 Református egyházközség lelkipásztora volt 1920-1945 között. • S.S. 1922 – W.S. 1925/26 Egyháztörténeti munkáit 1918-1944 között írta. A hallei Református • S.S. 1926 – W.S. 1928/1929 Kollégium lakója volt 1922-23 téli félévében. A II. Világháború • S.S. 1929 – S.S. 1931 után emigrált az USA-ba. Munkái: Küzdelmeink. Három református • W.S. 1931/1932 – W.S. 1934/35 egyházközség-történet, Pozsony, 20002, A komáromi református 15 Fakultätsmatrikel 1909-1945 – Album der theologischen Fakultät egyházmegye I, Komárom 1936., 1994., Cseh-magyar ref. történel- Halle-Wittenberg zwischen 1935-1937, in. Universitäts Archiv in mi kapcsolatok, Komárom, 1937, Morzsák a magyar református Halle, Signatur 57. életbõl: elõadások a cseh-uralom alatt, Komárom, 1938, Lifting the 16 Archiv, Universität Halle, Das Stammbuch, W.S.1935 és S.S. 1947. fog ... : some references concerning “Czech Justice” towards the között Hungarians, Warren, 1957, The speaking Etruscan inscriptions : 17 Balázs László (Ipolypásztó, ma Szlovákia, 1907. 07. 26. – Budapest, sound documents of the Hungarian and Etruscan relationship, War- 2001. 08. 12.) református lelkipásztor, levéltáros – Teológiai tanul- ren, 1965. Irod.: FÓNOD 227. mányait a Budapesti Református Teológiai Akadémián végezte. 26 Tóth Zsigmond (Felsõvárad/Szlovákia, 1893. 05.01. – Nagy- 1930-ban tette le elsõ lelkészképesítõ vizsgáját, majd 1933-ban a mad/Szlovákia, 1966. 11. 28.) református lelkipásztor – Középisko- másodikat. 1932-33-ban latin szakos diplomát szerzett a Budapesti lai tanulmányait 1895-98 között a Lévai Piarista Gimnáziumban Tudományegyetemen. 1936-ban doktorált történelembõl. 1935-52 majd 1898-1903 között a Pápai Református Gimnáziumban végez- között a Lónyai utcai Református Gimnázium tanára volt. 1956- te. 1903-1907 között a pápai Református Teológiai Akadémia hall- 1982 között lelkipásztor volt Vértesacsán. Nyugdíjasként 1982-tõl gatója volt. Segédlelkész volt 1907. jan. 1. – 1908. jún. 30. között haláláig a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Gyûjte- Garamszentgyörgyön. Késõbb a Nagymadi Református Egyházköz- ményének volt munkatársa. Munkái: Vértesalja : a Vértesaljai Re- ségben szolgált 1910. márc. 12-tõl haláláig. A hallei Református formátus Egyházmegye története, Budapest, 1986, Adatok Áporka Kollégium lakója volt 1922 õszén, de a Halle-Wittembergi Egye- és Majosháza település- és egyháztörténetéhez, in: Református Egy- temnek nem volt beiratkozott hallgatója. Forrás: A Szlovákiai Re- ház, 1956. 8. évf., 17. szám, 392-398, Egyháztörténeti adatok átér- formátus Keresztyén Egyház Zsinati Elnökség Levéltára 2A/T9 tékelése a Studia et Acta nyomán, in. Református Egyház, 1968. 20. 27 Bodonhelyi József (Fülöpszállás, 1909. 03. 15. – Budapest, 1965. évf., 10. szám, 213-215, Dr. Patay Pál, in. Református Egyház, 10. 24.) református lelkész és egyetemi tanár – Több gyülekezetben 1971. 23. évf., 9. szám, 198-199, Vizsgálódás a herczegszõllõsi ká- volt segédlelkész 1933-1934-es tanévben. Az 1934-35-ös tanévet nonok két névsoráról és a 23. kánonról, in. Református Egyház, ösztöndíjjal Halle-ban töltötte majd pedig az 1935-38-as tanévet 1977. 29. évf., 1. szám, 12-15, A gyászévtized puritán vigasztaló Aberden-ben. Bölcsészdoktor lett 1936-ban, majd 1938-ban teológi- irodalma, in. Theologiai Szemle, 1978, 11-12. szám, 72-77, A refor- ai doktorátust szerzett. Orgoványon volt lelkész 1938-1939 között, mátus Ápolónõk Szeretet Szövetsége (1939-1945), in: Református majd 1939-40-ben kórházlelkészként szolgált. A Budapesti Refor- Egyház, 1981. 33. évf., 4. szám, 79-80., Irod: Ráday Levéltár, C/155 mátus Teológia gyakorlati teológiai tanára volt 1941-tõl haláláig. A 18 LANG, 202 Budapest Kálvin-téri Református Egyházközség lelkésze volt 1951- 19 Album des reformierten convict’s 1890-, Album des Reformierten tõl. Munkái: A superintendensi intézmény a skót református egyház- StudentenKonvikts 1933- ban, Debrecen, 1938., Az angol puritanizmus lelki élete és magyar 20 Törzskönyvi lapok C 155, in. Dunamelléki Református Egyházkerü- hatásai, Debrecen 1942, A belmisszió kora (1896-1918) in.: A Bu- let Ráday Gyûjtemény Levéltára, Budapest, Törzskönyvi lapok, dapesti Református Theologiai Akadémia története 1855-1955, Bu- 2A/T9 in, Szlovákiai Református Keresztyén Egyház Zsinati Elnök- dapest, 1955, UMÉL 1, 791. ség Levéltára, Konarno/Szlovákia 28 Szabó Géza (Zólyom, ma Szlovákia, 1916. 03. 18. – ?,?) református 21 A törzskönyvi lapok bevezetése az egyházi adminisztráció történe- lelkész és egyetemi tanár – Középiskolai tanulmányait Salgótarján- tének még kevésbé kutatott részei közé tartoznak. A legtöbb esetben ban végezte, majd 1934-1938 között a Budapesti Teológiai Akadé- nehézséget jelent, hogy a törzskönyvi lapok vezetése nem volt egy- mia hallgatója volt. 1938-1939 között a hallei ösztöndíjas volt. Ké- séges. Így vannak esetek mikor szinte egy teljes életpálya rekonstru- sõbb még Lousanne-ben is folytatott tanulmányokat. 1940-ben szer- álható belõle, máskor viszont, csupán a születési és tanulmányi ada- zett teológiai doktorátust, majd 1943-ban a Pázmány Péter Egyetem tokat vezették fel. böcsészdoktora lett. 1945-1950 között vallástanár volt. 1950-1966 22 Az egyes német egyháztartományokban szolgáló lelkészekrõl adnak között több budapesti egyházközségben volt lelkész. 1966-1981 kö- ki ún. „Pfarrerbuch”-ot, mely a legfontosabb életrajzi és szolgálati zött a Budapesti Református Teológiai Akadémia gyakorlati teoló- adatokat illetve munkásságot tartalmazza. Például GRAF. Hasonló giai tanszékének tanára. Munkái: Geschichte des ungarischen Coe- segédlet jelent meg a teológiai karon oktatókról is: HEIN-JUNG- tus an der Universität Wittenbeg 1555-1613, Bibliothek d. Protes- HAUS tantismus im mittleren Donauraum. Band 2., Halle 1941. W: A ma- 23 Tóth Kálmán (Szeremle, 1913. 08.02. – ?, ?) református lelkipásztor gyar református orthodoxia: a XVII század teológiai irodalma, Bu- – Teológiai tanulmányait a Budapesti Református Theológiai Aka- dapest, 1943. Pszichológia, Kézikönyv a lelkipásztorok munkájá- démián végzete, majd a Halle-ben volt ösztöndíjas. Egyetemi tanul- hoz, Budapest 1976, 19792. Irod.: Reformátusok Budapesten 789, mányai után elõször az USA-ban, majd késõbb Kanadában szolgált KÁROLI 254-255A doktori eljárásra vonatkozó dokumentumok lelkészként. Munkái: The Helvetic Reformation in Hungary. in: megtalálhatóak Universitäts Archiv in Halle, Rep 27 531. jelzett John Calvin, His influence in the Western World. Grand Rapids, alatt. 1982, 139-169. Irod.: KOVÁTS 280. 29 Amelie Loofs diakonissza 1926-tól volt a kollégium háziasszonya. 24 Bertalan Imre (Nyírtass, 1918. 06. 02. – Washington/USA, 2008. 30 „Unserer lieben und verehrten Schwester Amelie Loofs als kleines 07. 10.) református lelkipásztor – Középiskolai tanulmányait Hajdú- Zeichen unserer Dankbarkeit und zur Erinnerung an ihre Tätigkeit

232 im Reformierten Konvikt, gewidmet vom Inspektor u. den Studen- Református Teológiai akadémia hallgatója volt. 1939-1940-ben a ten des Ref. Konviktes. Halle a. S., Ende Juli 1934.“ – Ez a bejegy- hallei egyetem hallgatója volt. 1941-1945 között a Füleki Reformá- zés található abban az albumban, amiben számos magyar vonatko- tus Egyházközség lelkipásztora volt. Irod.: SOMOGYINÉ 2002. zású kép is található, a Reformiertes Konvikt tulajdona. 41 Csikai Kálmán (Kecskemét, 1910. 02. 16. – ?, 1987, ?) református 31 „A lelkészképzés ügye Erdélyben már többszöri, korszerû reformon lelkipásztor – 1928-tól a Budapesti Református Teológiai Akadémia ment keresztül, míg Magyarországon ez még most is inkább a sür- hallgatója. 1930-1931-es tanévben a Hallei Egyetem hallgatója volt. getés tárgya, de remélhetõleg közelebbrõl itt is a megvalósulás fo- Elsõ lelkészképesítõ vizsgáját 1932-ben tette le, másodikat 1934- lyamatába jut.”írta MAKKAI 76. – 1940-ben ben. 1953-1980 között Solton volt lelkipásztor. Irod.: BARCZA 32 BRINKMANN 95-112 1994, Ráday Levéltár, C155. 33 MAKKAI 13. 42 Dobos János (Budapest, 1911. 03. 30. – Budapest, 1993. ?) reformá- 34 A Gusztáv Adolf Egyesületet 1832-ben Dr. Christian Großmann tus lelkipásztor – 1929-1933 között teológiai tanulmányait a Buda- lipcsei püspök kezdeményezésére hozták létre. Az egyesületi for- pesti Református Teológiai Akadémián végzete. 1933-35 között se- mát hamar kiépítették és már az 1840-es évektõl kezdõdõen fiók- gédlelkész volt Nagykõrösön, és Budapesten a Budai valamint a egyesületei voltak szerte a német dominanciájú területeken. Fontos Külsõlipótvárosi Református Egyházközségekben. 1935-36-os tan- munkát végeztek a Dél-Amerikában illetve a történelmileg már év- évben a Church of Scottland ösztöndíjasa volt. 1946-78 között a Bu- századok óta németek által lakott területeken, így az erdélyi szá- dapesti Skót Misszió lelkipásztora. Irod.: KOVÁCS 1994, 116-117., szok között is. REFORMÁTUSOK BUDAPESTEN 912-913. 35 Die Evangelische Diaspora, hrsg. von Franz Rendtorff, 1. Jahrgang, 43 Galambos József (Tass, 1912. 04. 03. – ?, ?) református lelkipásztor 1919/20. A folyóirat késõbb havonta, majd kéthavonta jelent meg, – Teológiai tanulmányait a Budapesti Református Teoplógiai Aka- és 1966 óta a Gusztáv Adolf Egyesület értesítõjeként jelenik meg. démián végezte, majd az 1935-1936-os tanévben hallei ösztöndíjas 36 Bár az egyházi közigazgatás a 20. században többször módosult, az volt. 1939-1983 között a Soroksári Református Egyházközség lelki- egyházkerületek határai az 1950-es éveket leszámítva viszonylag pásztora volt. Irod: Ráday Levéltár C/155, REFORMÁTUSOK konstansnak tekinthetõk. A lelkészek szolgálati helyeinél éppen BUDAPESTEN 447-448. ezért az egyházmegyéket nem vettem figyelembe, mivel azok több- 44 Horeczky (késõbb Harmati) Béla (Tiszaföldvár 1900. 03. 21. – Bu- szörösen módosulhattak, pl. Budapest és vonzáskörzete esetében. dapest, 1994. 02. 02) evangélikus lelkipásztor, Harmati Béla evan- Az egyházkerületek rövidítései a következõk: gélikus püspök édesapja – Középiskolai tanulmányait Szarvason, DM Magyarországi Református Egyház Szatmárnémetiben és Debrecenben végezte. Egyetemi tanulmányait Dunamelléki Egyházkerülete Debrecenben, Budapesten és Sopronban végezte. 1921-1922-es tan- DT Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerülete évben a Hallei Egyetemen tanult. Segédlelkész volt Mezõberényi és TI Magyarországi Református Egyház Tiszaföldvári Evangélikus Egyházközségekben. Késõbb még egy Tiszáninneni Egyházkerülete éven át Angliában tanult. Hazatérve öt éven át volt a Brit- és Külföl- TT Magyarországi Református Egyház Tiszántúli Egyházkerülete di Bibliatársulat munkatársa. 1933-tól az Õsagárdi Evangélikus 37 Ábrahám Antal (Szeged, 1914. 05. 31. – Tiszaderzs, 1980. 11. 04.) Egyházközség lelkipásztora volt. Tagja volt a „Baráti Mozgalom”- református lelkipásztor – Középiskolai tanulmányait a Kiskunhalasi nak. Munkái: Az õsagárdi ág. hitv. evangélikus egyház története, Szilády Áron Gimnáziumban végezte, majd teológiai tanulmányait Õsagárd 1936, A Miatyánk : népies magyarázat Luther kis kátéja a Debreceni Tisza István Egyetemen folytatta 1933-1938 között. A nyomán, Gyõr 1938, Olvasod-e a bibliát? : nélkülözhetetlen tudni- hallei egyetem hallgatója volt 1938-39-ben. Segédlelkész volt 1939 valók a könyvek-könyvérõl, Õsagárd 1939, Budapest 1944, A ke- novemberétõl Biharkersztesen, majd 1940. novemberétõl Szentesen, resztyén ember és a háború, Fegyverfogás, Õsagárd 1940, A lélek és 1942-tõl Törökszentmiklóson. Tiszaderzsen volt lelkipásztor halhatatlanságának védelme, A Szentírás tanítása a lélekrõl, 1952. aug. 17 és 1980. nov. 2. között. Irod.: ÖTVÖS 126 Õsagárd, 1944, Vallásos költemények, hazafias versek, menyegzõi 38 Balogh Sándor (Nagyszalonta, ma Románia 1914. 06. 26. – Abony, felköszöntõk, halotti búcsúztatók, Budapest, 1994. 1981. 02. 05) református lelkipásztor – Középiskolai tanulmányait 45 Kurucz József (Nagypáll, 1902. 09. 02. – ?, ?) református lelkipász- Békéscsabán végezte, majd a Budapesti Teológiai Akadémia hallga- tor – Teológiai tanulmányait a Sárospataki Teológiai Akadémián és tója volt 1932-1936 között. Két alkalommal volt ösztöndíjas Hallé- a Debreceni Egyetemen végezte. 1928-1929-es tanévben segédlel- ban 1934-1935-ös és 1940-1941-es tanévben, majd 1941-42-ben kész volt Vámosatyán. 1929-1930-as tanévben ösztöndíjas volt Hal- Greifswald-ban. 1944-ben vallástanári diplomát szerzett Kolozsvá- léban. Késõbb segédlelkész volt még Újlétán, Tiszaföldváron, ron. 1937-1940 között segédlelkész volt Szigetszentmikóson, majd Dévaványán, Derecsen és Debrecenben. 1941-1945 között lelki- 1942-1944 között Nagyszalontán és 1944-1946 között Abonyban. pásztor volt Hegyközlakon és 1946-1953 között Derecskén. Utolsó 1945-62 között Tószegen volt lelkipásztor, majd 1962-77 között szolgálati helye Eszlár, ahol 1953 febr. és 1956 jún. között látta el a Abonyban. 1977-ben nyugdíjba vonult. Munkái: Abonyi parasztkró- lelkipásztori feladatát. nikák. 1. Adatok Abony 19. sz.-i történetéhez, Abony, 1966, Abonyi 46 Medgyessy István (Nagykõrös, 1912. 08. 19. – ?, ?) református lel- parasztkrónikák. 2. Öreg Cseri István emlékezései (1877-1918), kipásztor – Gimnáziumi tanulmányait 1924-1932 között a Debrece- Abony, 1971; Kinizsi és Abony. Adatok Abony nagyközség 1450- ni Kollégiumban végezte, majd 1933-1937 között a teológus hallga- 1550. évek közötti történetéhez, Abony, 1974, Abony történeti és tó ugyanott. 1937-1938-as tanévben hallei ösztöndíjas. 1950-1958 mûvészeti emlékei (1450-1741), Abony-Cegléd, 1975, Adatok között a Debreceni Református Teológia titkárságának munkatársa, Áporka és Majosháza település- és egyháztörténetéhez, in. Reformá- majd 1981-ig a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvátrá- tus Egyház, 1956. 8. évf., 17. szám, 392-398., Egyháztörténeti ada- nak munkatársa. Irod.: DRK 340. tok átértékelése a Studia et Acta nyomán, in. Református Egyház, 47 Tóth Kálmán (Billéd, 1906. 09. 22. – ?, 1997, ?) református lelki- 1968. 20. évf., 10. szám, 213-215., Dr. Patay Pál, in. Református pásztor és pedagógus – Középiskolai tanulmányait a Debreceni Re- Egyház, 1971. 23. évf., 9. szám 198-199., Vizsgálódás a her- formátus Kollégiumban végezte, majd teológiai tanulmányait a czegszõllõsi kánonok két névsoráról és a 23. kánonról, in. Reformá- Debreceni Egyetemen folytatta. A tanulmányai után a bécsi Col- tus Egyház, 1977. 29. évf., 1. szám 12-15., A református Ápolónõk légium Hungaricum ösztöndíjasa, majd 1928-1931 között a Halle- Szeretet Szövetsége (1939-1945) in. Református Egyház, 1981. 33. ban folytatott tanulmányokat. Segédlelkész volt Nagyrábé-n és Kar- évf., 4. szám, 79-80. Irod.: Ráday Levéltár C155 cagon. A Sárospataki Fõsikolán tett valláspedagógiai vizsgát. Dok- 39 Boldizsár Endre (Mágócs, 1913. 06. 08. – Nagykõrös, 1989. 03. 15.) tori fokozatot 1944-ben kapta meg. 1947-1952 között a Debreceni református lelkipásztor és tanár – Középiskolai tanulmányait Tanítóképzõ tanára volt, majd 1952-66 között a Debreceni Kollégi- Gyönkön, Kaposváron és Csurgón végezte, ahol érettségi vizsgát is um tanára volt. 1966-ban a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemke- tett. Teológiai tanulmányait a Budapesti Református Teológiai Aka- resztje kitüntetést kapta meg. Irodalom: GAÁL 1997 4., GAÁL démián végezte.1936-1937 között a Hallei Egyetem hallgatója. 1998 56-57., Csohány János, Korszakváltások évszázada 1937-38-ban Nagykörösön segédlelkész. 1939-41 között a (1849–1950), in DRK, 274., ÖTVÖS 33-34. Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatalának mun- 48 Néhány listát már összeállítottak pl. a skóciai egyetemjárásról; katársa. 1941-1947 között Nyársapáton lelkész és tanító. 1947-tõl Ungarischen reformierten Theologen in Edinburgh (1843-1986), in: tanító egy nagykörösi általános iskolában. 1955-ben biológia-föld- SÍPOS 2007, 257-259 rajz szakos diplomát szerez. 1970-ben vonul nyugalomba. A 49 FATA-KURUZ-SCHINDLING, 2006 Nagykörösi Református Egyházközség presbitere volt lelkészi szol- 50 KÓSA 2004 gálata után. Irod.: RÁCZ 51 Tóth, Lajos, Magyarországi tanulók a hallei egyetemen az alapítás- 40 Böröczky Gábor (Marcaltõ, 1915. 08. 30. – ?, 1982, ?) református tól 1934 nyári szemeszteréig. Kézirat, Sárospataki Református Kol- lelkipásztor – Középiskolai tanulmányait 1926-1934 között a Pápai légium Tudományos Gyûjteményei Nagykönyvtárában, Jelzett KT. Református Gimnáziumban végzete majd 1934-1938 között a Pápai 4041.

233 A panasz elvesztése

A panaszzsoltárok új keletû kutatása hangsúlyozza az Izráel hitében és liturgiájában, majd az egyház életében betöltött meghatározó szerepüket. A panaszzsoltárok semmiképpen sem mellõzhetõk a hit közösségének életében. E tanulmányban1 azt fogom vizsgálni, életünk- nek és hitünknek milyen hiányosságokkal kell szembenéznie, ha a panaszzsoltárokat nem használjuk sajátos társadalmi céljuknak megfelelõen.

1. nem szentelt e kérdésnek külön figyelmet. Az errõl folyó tudományos vitának négy mozzanatát különböztethetjük Kezdjük az ószövetségi tudomány jelenlegi konszen- meg. zusának felvázolásával. A zsoltárok megértéséhez Claus Elõször is, a kutatást meghatározta Mowinckel kultu- Westermann járult hozzá a legnagyobb mértékben, mun- szi Sitz im Leben-je, és Aubrey Johnson Mowinckel mo- kája minden további tanulmány számára normatív.2 A delljét alkalmazta is.11 Ez a fajta értelmezés azonban bi- zsoltárirodalom jelenlegi értelmezése szempontjából zonyos mértékben elszakadt a panasz mint mûfaj valósá- Westermann hozzájárulása jelentõségben Gunkel és gától, mintha az valamely nagy nemzeti drámában elját- Mowinckel munkáival vetekszik.3 szott cselekmény lett volna, nem pedig a közösség tagjainak meghatározó élménye. 1.1. Westermann munkásságának mindenekelõtt a kö- Másodszor, Schmidt, Delekat és Beyerlin12 bírósá- vetkezõket köszönhetjük: Elõször is kimutatja, hogy gijogi Sitz im Leben-je fontos és üdvözlendõ modell. A ezek a zsoltárok a könyörgéstõl a dicsõítésig jutnak el.4 panaszzsoltárok nyelvezete kétség nélkül bírósági-jogi Ennek során az imádkozó helyzete és/vagy hozzáállása hátteret tükröz. Ugyanakkor kérdés, mennyire kell ezt megváltozik, és Isten az imádkozó érdekében cselekvés- a nyelvezetet „realisztikusnak” tartanunk. A hipotézis- re szánja el magát. Isten beavatkozása teszi lehetõvé a nek az a gyengéje, hogy hajlamos a jogi nyelvezetet könyörgéstõl a dicsõítésig való eljutást.5 pusztán „utánzónak” tekinteni. A 109. zsoltár esetében Másodszor, Westermann megállapítja, hogy a panaszt például kézenfekvõ a nyelvezetet realisztikusnak te- a hálaadás éneke oldja fel, s az utóbbi egyúttal meg is fe- kinteni.13 A bíró követelése valóságos. Az imakérés ar- lel az elõbbinek.6 Sõt, valójában a hálaadás éneke nem ra irányul, hogy a bírói-jogi eljárás a megfelelõ módon más, mint a válság megszûnését követõen újrafogalma- történjen. zott panasz. Westermann hajlamos úgy olvasni a panasz Harmadszor, Mowinckel meghatározó modellje, mi- és hála ezen megfelelését, mint az imádkozó reakciójá- szerint a „gonoszok” mágiát használó emberek, vélemé- nak tompított, fegyelmezett és számító formáját, míg a nyem szerint tévút.14 A társadalmi folyamatról realiszti- dicsõítés, szemben a hálaadással, teljesen szabad.7 kusabban gondolkodva inkább azt mondhatnánk, hogy Harmadszor, bármit is gondoljunk a hálaadás és a di- azok, akik kellõ befolyással rendelkeznek ahhoz, hogy csõítés különbségérõl, Westermann rámutat, hogy a pa- így beszéljenek, a társadalmi folyamatok irányítói és ha- nasz jellegzetes módon dicsõítéssel zárul, mely teljes és szonélvezõi. Ez a modell újabb kísérlet arra, hogy a pa- szabad. Valóban, a dicsõítés megfelelõ háttere a feloldott naszzsoltárokat a valós társadalmi folyamatoktól elszige- panasz. Bizonyos értelemben a doxológia és a dicsõítés teljük: „idealista” olvasat. csak az Isten megmentõ beavatkozására adott válaszként Negyedszer, véleményem szerint Albertz15 és Ger- értelmezhetõ, amelyet pedig a panasz váltott ki.8 stenberger16 mûvei nyújtják a legtöbb segítséget annak Negyedszer, maga Westermann úttörõ módon veti fel megértésében, hogy a panaszzsoltárok lelkigondozói jel- a panasz Sitz im Leben-jének kérdését. Õ maga nem szí- legûek. Albertz megállapította, hogy az egyéni panasz- vesen használja a kultusz kategóriáját, de ha e kategóriát zsoltárok Sitz im Leben-je nem a templomi, hanem vala- kizárjuk, a Sitz im Leben-t igen nehéz formálisan tárgyal- mely helyi kultusz, ahol az élet és meghalás személyes ni.9 életciklusa van válságban. Gerstenberger megerõsítette Végül pedig Westermann nem fordított külön figyel- ezt a meglehetõsen általános hátteret, amikor ezen zsol- met arra a kapcsolati dinamikára, amely a szerkezeti ele- tárok keletkezési közegeként valamiféle házicsoportot mek velejárója. Ám formatörténeti elemzésébõl, úgy vagy helyi közösséget feltételezett, melyben a közösség gondolom, a következõ kapcsolati dinamika bizonyosan tagjai egyfajta gyógyulási-helyreállítási rituálét gyako- következik. Ezen zsoltárokban Izráel a fájdalom és a ha- rolnak a reménység jegyében. Gerstenberger Sitz im rag megfogalmazásától eljut odáig, hogy alárendelje Is- Leben-je igen hiteles, és a költeményeknek valós hátteret tennek, és végül elengedje õket.10 Funkcióját és a tapasz- kínál. talatot tekintve a szavakba öntés és az Istennek való hû- séges alárendelés az elengedés elõfeltétele. Csak ha az 1.3. A fent említett hozzájárulások és Westermann pó- elengedésre sor kerül, beszélhetünk dicsõítésrõl és nagy- tolhatatlan munkássága ellenére az ószövetségesek lelkû cselekedetekrõl. Így az Istennel szembeni kapcsola- mindeddig csak kerülgették a panaszzsoltárok teológiai ti dinamika megfelel a formai elemek mozgásának. jelentõségét. Meg kell tehát kérdeznünk: Mit jelent az, hogy a valóság ezen szociális konstrukciójában rendel- 1.2. A Sitz im Leben kérdése nem annyira egyértelmû, kezésre áll ez a forma?17 Mi a jelentõsége annak a hitnek, mint a mûfajé. Ennek oka talán az, hogy Westermann mely lehetõvé és nélkülözhetetlenné teszi ezt az imafor-

234 mát? Az én válaszom az, hogy ez „újraosztja a lapokat” azt jelenti, hogy a személynek más, valódi, objektív sze- és megváltoztatja a két fél közti erõviszonyokat: a kérel- mélyekhez kell viszonyulnia, akik nem projekciók, ha- mezõ félt nem lehet félvállról venni, s a megszólított Is- nem a hatalom és az akarat makacs megnyilvánulásai. A ten olyan új módon vesz részt a válság megoldásában, kisgyermek számára egy ilyen objektív másik természe- melyben õ maga is kockázatot vállal. Ahogy a gyengébb tesen az anya. Témánk szempontjából párhuzam vonha- fél, a kérelmezõ (a zsoltáros) jogosultságot nyer, úgy az tó az anya-gyermek kapcsolat és az Isten-hívõ kapcsolat erõsebb félnek (Istennek) csorbítatlan szuverenitása között. megkérdõjelezõdik – a kérelmezõ számára Isten elérhe- Az elmélet szerint amennyiben a gyermek egóját erõ- tõvé válik. Azon következtetésünk alapja, miszerint a ké- síteni akarjuk, lehetõvé kell tennünk, hogy kezdemé- relmezõt nem lehet félvállról venni, és hogy e kapcsolat- nyezzen az anyával való kapcsolatában, és mindenható- ban legitim (jogos) hatalmat kap, az, hogy a kérelmezõ ságot tapasztalhasson. Ez pedig csak akkor történhet, ha beszédét Isten meghallgatja, méltányolja és hogy az ko- az anya nyitott a gyermek megnyilvánulásaira, és nem él molyan veendõ beszédként került feljegyzésre. A kultusz túlzottan kezdeményezõkészségével a gyermek ellené- szempontjából feltételezhetjük, hogy Isten az ilyen be- ben. Winnicott ezt írja: szédet komolyan veszi. Az ilyen beszédminta és annak Az igazi szelf abból az erõbõl születhet meg, amelyet ilyen társadalmi szerepe egyetlen erõviszonyt sem tart a csecsemõ gyenge egója akkor kap az anyától, amikor szentnek és véglegesnek. az teret ad a csecsemõ mindenható megnyilvánulá- A panaszforma tehát a hatalom újraelosztásával áll sainak.19 kapcsolatban. A következõkben ennek negatív vonatko- A negatív lehetõség az, hogy az anya nem válaszol, zásaival kívánok foglalkozni: Mi történik, ha a panasz- hanem kezdeményez, s így a gyerek az anyát mindenha- nak mint egyfajta hit- és beszédformának pozitív megíté- tónak tapasztalja: lése elvész, ahogy az véleményem szerint a mai gyüleke- A nem elég jó anya nem képes teret adni a csecsemõ zeti használatban történik? Mi történik, ha azon beszéd- mindenhatóságának, s így ismételten elmulaszt megfele- formákat, melyek a hatalomelosztást kívánják orvosolni, lõ módon reagálni a csecsemõ gesztusára. Saját gesztu- elhallgattatjuk és kiiktatjuk? Úgy vélem, a válasz az, sait helyezi elõtérbe, és behódolásra készteti a gyerme- hogy ily módon egyfajta teológiai monopóliumot sikerül ket. Ez a behódolás a hamis szelf legkorábbi állomása, érvényre juttatnunk, ezáltal szolgalelkûséget és behódo- mely összefüggésben áll azzal, hogy az anya nem képes lást erõltetünk, melyeknek a társadalmi gyakorlatra ki- érzékelni a csecsemõ szükségeit.20 fejtett hatása a status quo politikai-gazdasági monopóli- Az anya-gyermek kapcsolatából találó párhuzam von- umának a megerõsítése és megszilárdítása. Ha tehát a pa- ható témánkra, a panaszra nézve. Ahol a panasznak van naszt eltávolítjuk életünkbõl és liturgiánkból, az nem helye, a hívõ kezdeményezhet Isten felé, aminek révén pártatlanságból, és szerintem csak részint akaratlanul ego-ereje Istennel szemben kifejlõdhet. E nélkül nincs történik. Az alábbiakban a panasz elvesztését két szem- felelõs hit. Ahol azonban a panasz kezdeményezésének pontból fogom vizsgálni, majd a panasz visszaszerzésé- nincs helye, csak dicsõítés és doxológia marad. Ez eset- nek két lehetséges hasznát. ben Isten mindenható, akit csak dicsõíteni lehet. A hívõ senki, aki kritikátlanul dicsõíthet, vagy nyomaszthatja bûntudat, ha az Istennel való élet nem megfelelõen mû- 2. ködik. Ennek eredménye egy „hamis én”, egy olyan té- ves hit, melynek félelem és bûntudat az alapja, az ered- A panasz elvesztésébõl fakadó egyik veszteség az ménye pedig az önigazultság neheztelõ és önámító csele- õszinte és kölcsönös szövetségi viszony elvesztése, mivel kedetei. A panasz hiánya csak kényszerû engedelmessé- a szövetség gyengébb tagja (a kérelmezõ) hang-talanná get tesz lehetõvé. vált, vagy legfeljebb dicsõítésre és doxológiára használ- Nem azt akarom mondani, hogy a biblikus hit lélekta- ható hanggal rendelkezik. Ahol a panasz nincs jelen, a ni kategóriákra redukálható, de a párhuzamot találónak szövetség csak az öröm és jólét ünneplésében ölthet tes- tartom. Eszerint az az Isten, aki kiváltja a panaszt, s aki tet. Vagy politikai kategóriákban: az erõsebb félt olyan válaszol rá, nem hagyományos értelemben mindenható, alattvalók veszik körül, akik állandóan csak bólogatnak, és nem olyan Isten, akit szolgalelkû és kezdeményezõ- s akiktõl soha nem hallható a hivatalostól eltérõ véle- készséggel nem rendelkezõ emberek vesznek körül. mény. Minthogy az ilyen ünnepélyes és egyetértõ hallga- Nem, Isten inkább anya, aki együtt álmodik a kisgyer- tás nincs összhangban a valósággal, a panasz híján a szö- mekkel, hogy az egykor majd felelõs, érett szövetséges vetség végeredményben a tagadásnak, álcázásnak és sze- féllé cseperedjen, aki képes komoly kapcsolatra és be- repjátszásnak gyakorlata, amely a társadalmi kontrollt szélgetésre. Az ilyen komoly beszélgetésben és kapcso- szentesíti. latban alakulhat ki az õszinte engedelmesség, mely nem Fontos heurisztikus nyereség lehet, ha mindezt a számító tetszéskeresés, hanem õszinte, odaadó elkötele- „tárgykapcsolat-elmélet”-nek nevezett személyiség-fej- zettség. lõdési elméletre vonatkoztatjuk.18 A szóhasználat furcsa Ahol nincs helye a panasznak, melynek révén a hívõ és félrevezetõ. Az elmélet olyan pszichológiai elméletek kezdeményezhet, Istent a hívõ mindenható anyaként éli ellen tiltakozik, amelyek szerint a személyiség-fejlõdés meg. A hívõnek nem marad más, mint egy olyan hamis meghatározó elemei a személybõl fakadnak. A tárgykap- nárcizmus, mely makacsul reménykedik a kiegyensú- csolat-elmélet ezzel szemben azon az állásponton van, lyozott énben, ám híjával van az igazi én kifejlõdéséhez hogy a személyiség-fejlõdés külsõdleges elemek, azaz szükséges erõnek. Amirõl itt végeredményben szó van, másokkal való kapcsolatok függvénye. A tárgykapcsolat ahogy Kálvin olyan jól megértette, az nem más, mint az

235 emberi szelf helyes megértése, ám ugyanakkor annak ugyanazon váddal.26 A zsoltár kérlelhetetlen, ami igen az Istennek a radikális felismerése is, aki képes és kész veszélyes: kockázatos ismételten Jahve bíróságához fo- válaszolni, nemcsak kezdeményezni.21 lyamodni a bíróság saját jogtiprása miatt. Mindkét panasz esetében – elmulasztott emberi hesed és Jahve hall- gatása – az igazságosság a tét. A kérelmezõ egyik eset- 3. ben sem ismer el bûnt vagy felelõsséget a rendszerhibá- ért, hanem a másik félt tartja felelõsnek. A panasz kiiktatásának második káros hatása a E panaszok természetesen vallási dilemmát fogalmaz- teodicea kérdésének elnémítása. Itt nem olyan ezoteri- nak meg. Ám e beszédek/imák nem puszta vallásos gya- kus kérdésre gondolok, mint Isten és a rossz ontológiája. korlatok: értékük nem elsõsorban katartikus jellegû. Sokkal inkább arra, hogyan tehetünk fel és legitimálha- Nem, a vallásos beszéd mindig politikai, gazdasági, tár- tunk kérdéseket az igazságosságról a társadalmi javak, a sadalmi terhet hoz magával. A megszólított Isten vagy a társadalmi elérhetõség és a társadalmi hatalom kontex- társadalmi folyamat hitelesítõje és szavatolója (mint a tusában.22 Nézetem szerint az Ószövetségben Izráelt 88. zsoltárban), vagy a rendszer elleni fellebbviteli bíró- jobban érdekli a diké, mint a theos, az igazság vagy jo- ság (mint a 109. zsoltárban). A beszélõ/imádkozó köve- gosság/igazságosság kérdése, mint az Istennel kapcsola- telését és jogait a csõdöt mondott rendszer színe elõtt tos kérdések.23 Schmidt, Delekat és Beyerlin értelmezé- erõsíti meg Istennek. Ez a rendszer látható a földön, és az sei tehát helyesek, amikor megállapítják, hogy a panasz imádkozó szenvedélyes meggyõzõdéssel ostromolja a egy olyan perbeadványban való részvétel, amelynek ré- mennyet, hogy meg lehet és meg kell változtatni, és meg vén az igazság kérdését formálisan megfogalmazzuk. is fog változni. Westermann felhívta figyelmünket arra, hogy Jób köny- A panaszforma rendszeres használatával Izráel a jo- ve lényegében ilyen perbeadványokból áll, amelyeket gosság kérdését nyilvánossá és megszokottá tette. Jób barátai elég furcsán és szerencsétlenül próbálnak Ugyanígy az igazságosságnak panasz formájába öntött cáfolni.24 kérdése az, mely az exodus-elbeszélést lendületben tart- A panaszzsoltárok tehát makacs kitartással megfogal- ja. Valójában Izráel kiáltása az (Ex 2.23-25), mely mazott kesergések: Jahvét cselekvésre készteti, mely Izráel történetét elin- 1. A jelenlegi helyzet tûrhetetlen. dítja. A kiáltás történelmet változtat.27 Paul Hanson28 2. Ennek nem kell így maradnia, hanem megváltozhat. rámutatott, hogy a panaszformába öntött kérelem joga 3. Az imádkozó nem fogadja el a tûrhetetlen helyze- megtalálható Izráel törvényeiben (Ex 22.22-24), amely- tet. nek értelmében a szegény kiálthat. Noha a kiáltás cím- 4. Isten kötelessége változtatni a helyzeten.25 zettje Jahve, világos, hogy az nem puszta vallásos csele- De a döntõ az elsõ pont. Az élet elviselhetetlen. A kedet, hanem meghatározó és közvetlen kapcsolatban zsoltáros észleli, hogy az élet nem olyan, amilyennek Is- áll társadalmi folyamatokkal. Amikor egy ilyen kiáltás a ten ígérte, s ennek hangot is ad. Az Isten trónusa elõtt ál- bírósági vád szerepét tölti be, a hagyomány tanúsága ló ember számára ez a lehetõ legveszélyesebb pillanat. szerint Jahve meghallja és cselekszik (vö. Zsolt 107.4- Épp oly veszélyes, mint amikor Lech Walesa vagy Rosa 32). A Szövetség Könyvében két ilyen törvényt is talál- Parks a saját testével fejezte ki azt a meggyõzõdését, hatunk. Az elsõ esetben (Ex 22.22-24) Jahve válaszol a hogy a rendszer nem mûködik, és többé nincs értelme el- kiáltásra, „és fegyverrel öllek meg benneteket”. A má- fogadni. A (politikai, gazdasági, vallási, erkölcsi) rend- sodik esetben (22.27) Jahve meghallja a kiáltást, és rész- szer fenntartói váltig reménykednek abban, hogy a szen- vétre indul. A kiáltás mindkét esetben a nyilvános élet- vedõk nem veszik észre a rendszerhibát, vagy hogy bizo- ben látható tettre serkenti Istent. A válasz egyik esetben nyos mértékû rendszerhibát, még ha az kellemetlen is, sem pusztán vallásos segítség, hanem a bírói ítélet hoz- megszokottnak és szükségszerûnek fogadnak el. A pa- za a szabadítást. Izráel panasza ilyen természetû, és így naszra akkor kerül sor, amikor a rendszerhiba elviselhe- mûködik. tetlenné válik, amikor a jogtalanság tûrhetetlen, és ami- Ahol a panasznak nincs helye, a teodicea kérdésének kor a változás elkerülhetetlen. természetes módja elvész.29 Ha a panasz megrovásban A panasz tehát két különbözõ irányba hat. Mindkét részesül, az igazságosság kérdését nem lehet feszegetni: irányt két végletes példával kívánom szemléltetni. A pa- az végül láthatatlanná és tiltottá válik. Ehelyett meg kell nasz egyfelõl megszólíthatja Istent a felebaráttal szem- elégednünk értelmezési kérdésekkel,30 és a problémákat ben. A 109. zsoltár végletes panasz. A zsoltáros Jahve a szeretetre mutatva oldjuk fel. Ám az értelmezés és a hesed-éhez folyamodik (21, 26) az embertárs hesed-ével szeretet kategóriái nem érintik a rendszerre vonatkozó szemben, amely csõdöt mondott (16). Isten a fellebbvite- nyilvános kérdéseket, amelyekrõl a bibliai hit kérlelhe- li bíróság, akitõl a zsoltáros jogorvoslatot vár (vö. 6). Jól- tetlen õszinteséggel beszél. A panaszt tagadó hit közös- lehet az emberi igazságosság kudarcot vallott, Isten igaz- sége következõ lépésként úgy fog dönteni, hogy az igaz- ságosságára biztosan lehet számítani. Ugyanakkor a ké- ságosság makacs kérdését nem lehet Isten trónja elé vin- relem feltehetõleg tulajdonnal kapcsolatos, igazságossá- ni, mivel a trón elõtt csak a dicsõítésnek van helye. Hi- got érintõ konkrétumokra vonatkozik. Másrészt a panasz szem, hogy ebbõl az következik, hogy ha a jogosság kér- intézhetõ Isten ellenében Istenhez. A 88. zsoltár szintén déseit nem lehet Isten trónja elé vinni (amely következ- végletes példa. Itt Isten igazságossága mondott csõdöt. tetésre a liturgiában láthatunk példát), következõ lépés- Ilyen esetben Izráel „jogrendszerében” nincs más fel- ként már a nyilvánosság elõtt, iskolákban, kórházakban, lebbviteli bíróság, így Izráelnek a kockázatot vállalva új- a kormánnyal és végül a bíróságokon sem lehet róluk be- ból és újból ugyanazon bírósághoz kell folyamodnia szélni. Az igazságosságot érintõ kérdések udvariassági

236 formává és szolgalelkûséggé lényegülnek át.31 A „dol- ám a kérés nem túl nyomatékos. Ez még mindig elmél- gok rendje” megkérdõjelezhetetlenné válik, s nekünk kedés, mindenféle magabiztosságot nélkülöz. nem marad más, mint a fásult engedelmesség, majd vé- A zsoltár hangulata hirtelen változik a 8. versben, gül a reményvesztettség. A komoly változás egyetlen le- amelyben a zsoltáros immár másodszor szólítja meg Is- hetõségét vesztettük el, amikor ezen beszédforma he- tent. A szövegben adonaj szerepel, ám némely kézirat- lyességét megkérdõjeleztük. ban Jahve áll. Ám a döntõ retorikai lépésre a veatta, „Így hát” kifejezéssel kerül sor.34 Itt fordulópontnak lehetünk tanúi, ahogy a zsoltár az elmélkedéstõl az aktív, rendít- 4. hetetlen reménység felé halad. Így hát mit várhatok (qavaj), Uram? Egyedül benned A panasz elvesztésének kérdését a fentiekben két reménykedem (jhl)! szempontból vizsgáltam. Lélektani megközelítésbõl Jahve megragadása az a rendíthetetlen remény, hogy a egyfelõl a tárgykapcsolatot és az én fejlõdését boncol- helyzetnek nem kell így maradnia, és nem is fog. A 9. gattam. Másfelõl pedig, szociológiai szempontból az versben ezt határozott felszólítás-kérés követi: ncl, „kira- igazság nyilvános, társadalmi kérdését tanulmányoz- gad” vagy „kiszabadít”. A 10. versben a könyörgés még tam. Nem szándékom a panasz kérdését sem lélektani, merészebb lesz, mert a zsoltáros most már kész megfo- sem szociológiai kategóriákra korlátozni. Nem, a pa- galmazni: „Te tetted.” A hallgatás vádra vált, ám a vád nasz Istenrõl állít valamit: hogy ezzel a veszélyes, az aktív reménység egy formája. A 12. vers hangvétele jelenlevõ Istennel az élet minden területén számolni ismét inkább elmélkedõ. Ám a 13. vers harmadszor em- kell. Valahányszor Isten veszélyes jelenléte elvész an- líti Jahvét, ismét csak határozott felszólítással: nak következtében, hogy e terhes párbeszédben a ma- Hallgasd meg imádságomat, Uram, figyelj segélykiál- gunk részét nem teljesítjük, valahányszor Isten sebez- tásomra! Könnyeim láttán ne légy néma, mert jövevény hetõsége és szenvedélye beszédünkbõl eltûnik, nekünk vagyok nálad… csak a félelem és kétségbeesés marad, s a jelenlegi he- A beszéd, mely véget vetett a hallgatásnak, Jahve me- lyett egy abszolutizált világ. Hitértésünk drámai válto- rész sürgetése. Ahogy a zsoltáros elutasította a hallga- záson megy keresztül attól függõen, hogy Isten élette- tást, úgy most könyörög Jahvéhoz, hogy szólaljon meg len jelkép, akit nem szólíthatunk meg, s aki csak a sta- végre (13). A zsoltáros beszéde igyekszik Jahvét beszéd- tus quo néma fenntartója, vagy pedig kockázatos módo- re és beavatkozásra késztetni. kon a még nem látott kiformálójaként megszólítható. A zsoltár a velõs énenni–vel zárul: „nem leszek többé” Ami a lélektani vonatkozásokat illeti, az én fejlõdése (14). A zsoltáros azért könyörög Istenhez, hogy avatkoz- nem pusztán az „elég jó” anyától függ,32 hanem egy zon be, mielõtt – a társadalmi nullifikációs folyamat olyan Istentõl is, akinek teljhatalmát módosítja a eredményeként – a zsoltáros nem lesz többé. Hogy a szenvedélye.33 Ami a társadalmi kérdéseket illeti, az zsoltáros elpusztul-e a hatalmas erõk ellenében, akik nul- igazságosság nem csupán a társadalmi struktúrák kér- lifikációval fenyegetnek, Jahve beavatkozásán múlik. dése, hanem olyan független, a rendszeren kívül álló Ez a zsoltár mindkét általam felvázolt kérdést érinti. személyeké is, akikhez a rendszer ellenében hatéko- Egyfelõl a zsoltáros a hallgatástól eljut a beszédig,35 egy nyan lehet folyamodni. Az ego-erõ és a társadalmi igaz- sor merész felszólításig-kérésig, és a 10. versben egy ságosság végül azonban teológiai kérdésekhez vezet. A olyan megfogalmazásig, mely Isten elleni vádként is ol- mindig dicsõítendõ és soha nem támadható Isten össze- vasható: „Te tetted!” A zsoltár Jahve elõtti bátorságról és függésben van a „hamis én” fejlõdésével és a kritikát- énerõrõl tanúskodik, mely kaput nyit a reményre, vára- lan status quó-val. Ám a támadhatóságában is jelenlevõ kozó imperativuszokra és a változáshoz való ragaszko- Isten a valódi én kialakulásával és a felelõs igazságos- dásra, mielõtt késõ lenne.36 A Jahvéhoz ragaszkodó ság kifejlõdésével áll kapcsolatban. megszólításhoz a nem-lét fenyegetése miatti félelemér- zet társul. E fenyegetés, úgy gondolom, társadalmi ter- mészetû, a társadalmi rendszer következménye. 5. Másfelõl a jogosság kérdését veti fel a zsoltáros. Ez már a 2. versben felmerül a gonosszal (rasa) kapcsolat- A 39. zsoltárral kapcsolatos néhány rövid észrevétel- ban.37 Részleteket nem tudunk meg, ám a „jövevény” lel szeretném e tanulmányt zárni, hogy lássuk, egy konk- említése a 13. versben arra utal, hogy társadalmi hata- rét bibliai szövegben hogyan érvényesülnek a fenti meg- lomról és társadalmi helyzetrõl van szó, mely a zsoltárost állapítások. A 39. zsoltár Jahvét ostromló panasz. A zsol- kiszolgáltatottá, sebezhetõvé és a biztonságától megfosz- táros elõször hangot ad elhatározásának: hallgatást foga- tottá tette (Jahvét leszámítva).38 A zsoltáros emlékezteti dott (2-4a). Ám az önmérséklet csak elmélyíti a válságot. Jahvét, hogy õ felelõs az ilyen jövevényért, és a jöve- A 4b-ben végre tanúi vagyunk beszédnek, hiszen a szol- vény érdekében felelõsségre is vonja, mert „én jövevény gai hallgatás nem ért célt. Az 5. versben a zsoltáros elsõ vagyok köztetek”. ízben nevezi meg Jahvét. Isten merész megszólításának Mind az ego megerõsítése, mind a nyilvános igazsá- pillanatában máris változás kezdõdik. A baj oka nyitott gosság értelmében a 39. zsoltár változást idéz elõ a kérdéssé vált a kapcsolatban. A zsoltáros a gonoszság mennyben, melynek közvetlen következménye a földi láttán nem akar tovább néma maradni. Ezen döntés új le- társadalmi rendszer változása. A zsoltár jellegzetes mó- hetõségeket tartogat. Az 5-7. versben a zsoltáros az em- don ad hangot a nyomorgó föld kiáltásának (13). Ahol a beri élet korlátairól és múlandóságáról elmélkedik. Sze- kiáltás elnémul, a menny nem avatkozik be, és nem kez- retné tudni a véget, azaz hogy miként végzõdik az élet, dõdik történelem. A végeredmény a reménytelenség.

237 Ahol a kiáltás hangot kap, a menny válaszolhat, és a föld Sacral Kingship in Ancient Israel (Cardiff: University of Wales új jövõ elé nézhet. Az új iránti mennyei akarat s az új föl- Press, 1967). Hayes és Clements számos kritikát ismertet. 12 H. Schmidt, Das Gebet der Angeklagten im Alten Testament di lehetõségek a tiltakozáson múlnak. (BZAW 49; Giessen: A. Töpelmann, 1928); L. Delekat, Asylie und Schutzorakel am Zionheiligtum (Leiden: Brill, 1967); W. Beyerlin, Die Rettung der Bedrängten in den Feindpsalmen der Einzelnen auf 6. institutionelle Zusammenhänge untersucht (FRLANT, 99; Göttin- gen: Vandenhoeck & Ruprecht, 1970). 13 Hogy a társadalmi valóság hogyan viszonyul ehhez a zsoltárhoz, ld. Udvariasságunk ára kérdéses számomra. Nem tudom, tanulmányomat, „Psalm 109: Three Times ’Steadfast Love’”, Word hitünk ezen lehetõsége nem azért veszett-e el, mert a pa- and World 5 2(1985), 28-46. naszzsoltároknak nincs helye gyakorlatunkban. E veszte- 14 Mowinckel a Psalmenstudien-ben fejtette ki nézeteit. Ennek össze- ség alkalmával talán akaratlanul is hamis ént hagyunk jó- foglalása megtalálható: The Psalms in Israeel’s Worship, II (Nashville: Abingdon, 1962), 4-8. vá, amely a mindenható Istennel szemben nem képes 15 Rainer Albertz, Persönliche Frömmigkeit und offizielle Religion kezdeményezésre. Szintén akaratlanul támogathatunk (Calwer Theologische Monographien, 9; Stuttgart: Calwer Verlag, igazságtalan rendszereket, melyekkel kapcsolatban nem 1978). tehetõ fel jogos kérdés. Panasz híján, kritikátlan dicsõíté- 16 Erhard Gerstenberger, Der bittende Mensch (Neukirchen-Vluyn: sünkkel talán a történelmet fojtjuk meg. E szövegek el- Neukirchener Verlag, 1980). 17 A beszédformák társadalmi erejének ilyen értelmezéséhez ld. P. vesztése lélektani hiteltelenséget éppúgy eredményez, Berger és T. Luckmann, The Social Construction of Reality (Garden mint a társadalom konzerválását. Ha számunkra fontos a City: Doubleday, 1966). Ezen értelmezésnek a panaszzsoltárokra hitelesség és a jogosság, mielõbb fel kell fedeznünk eze- való alkalmazásához ld. W. Brueggemann, „The Formfulness of Grief”, Interpretation 31 (1977), 273-75. ket a zsoltárokat. 18 Walter Brueggemann Az elmélet tömör összefoglalását ld. Charles V. Gerkin, The Living Human Document (Nashville: Abingdon, 1984), 82-96. Gerkin le- Fordította: Czövek Tamás és Tóth Sára kötelezettje vagyok e tanulmány több vonatkozásában. Az elmélet irodalmához ld. Otto Kernberg, Object Relations Theory and Clinical Psychoanalysis (New York: Jason Aronson, 1976); Internal JEGYZETEK World and External Reality (New York: Jason Aronson, 1981); Object Relation Theory and its Applications (New York: Jason 1 Eredetileg „The Costly Loss of Lament” címmel jelent meg, JOST Aronson, 1981); Heinz Kohut, The Analysis of the Self (New York: 36 (1986) 57-71. International Universities Press, 1971); D.W. Winnicott, The 2 Claus Westermann, Praise and Lament in the Psalms (Atlanta: John Maturational Processes and the Facilitating Environment (London: Knox Press, 1981); szintén õ: The Psalms, Structure, Content and Hogarth, 1965); és Harry Guntrip, Psychoanalytic Theory, Therapy Message (Minneapolis: Augsburg, 1980). and the Self (New York: Basic Books, 1971). 3 Hermann Gunkel és Sigmund Mowinckel munkásságához ld. A.R. 19 Winnicott, op. cit., 145. Johnson, ‘The Psalms’, The Old Testament and Modern Study, 20 Ibid. szerk. H.H. Rowley (Oxford: Clarendon Press, 1951), 162-209; 21 J. Calvin, Institutes of the Christian Religion (Library of Christian John H. Hayes, An Introduction to Old Testament Study (Nashville: Classics, XX; szerk. John T. McNeill, Philadelphia: Westminster, Abingdon, 1979), 285-317; és Ronald E. Clements, One Hundred 1960), 35-39, kitûnõen megfigyelte, Isten és az ember ismerete ho- Years of Old Testament Interpretation (Philadelphia: Westminster gyan függ össze. Hogy Calvin miként igyekezett Isten vitathatatlan Press, 1976), 76-98. szuverenitását és kapcsolat iránti igényét fenntartani, ld. Ford Lewis 4 Westermann, Praise and Lament, 33, 75, és passim. Battles, „God was Accommodating Himself to Human Capacity”, 5 Hogy Isten miként avatkozott be, az homályos. Hans Joachim Interpretation (1977), 19-38. Begrich elmélete még mindig a legjobb: „Das Priesterliche Tora”, 22 A gonosz és teodicea társadalmi vonatkozásaihoz ld. Peter Berger ZAW 66 (1936), 81-92, újranyomva: Gesammelte Studien zum Alten és Robet Merton mûveit és különösen Jon Gunnemann, The Moral Testament (ThB 21; München: Chr. Kaiser Verlag, 1964), 217-310. Meaning of Revolution (New Haven: Yale University Press, Begrich szerint a papi üdvprófécia a panasz közepette hangzott el, s 1979). a könyörgést dicsõítésre változtatta. Begrich munkájához ld. 23 Isten és az igazságosság, theos és dike kérdéséhez, az ószövetségi Thomas M. Raitt, A Theology of Exile (Philadelphia: Fortress, teodicea-kérdéshez ld. Brueggemann, „Theodicy in a Social 1977). Dimension”, JSOT 33 (1985), 3-25, és The Message of the Psalms 6 Westermann, Praise and Lament, 27-30. (Minneapolis: Augsburg, 1984, 168-76. 7 Harvey H. Guthrie, Theology as Thanksgiving (New York: Seabury 24 Claus Westermann, The Structure of the Book of Job (Philadelphia: Press, 1981), 1-30, látásom szerint jobban megérti a hálaadást, mint Fortress, 1981). ami az Istennek adott válasz eleven formája. 25 A bibliai imádság ilyen merészségéhez ld. Moshe Greenberg, 8 Guthrie, ibid., 18-19, a formatörténeti megfigyeléseket ügyesen kap- Biblical Prose Prayer (Berkeley: University of California Press, csolja össze a szociológiai valósággal. Westermann-nal ellentétben 1983), 11-14 és passim. Guthrie a hálaadást a hit meghatározóbb módjának tekinti, mint a di- 26 Hogy Istenen kívül máshoz is lehet vakmerõen folyamodni, ld. Jób csõítést. Ebben egyetértek vele. 19.25. Samuel Terrien, Job: Poet of Existence (Indianapolis: Bobbs- 9 Az utóbbi idõben a formatörténet a Sitz im Leben merev és egysíkú Merrill, 1957), 151, így olvassa a szöveget. Ez a nem szokványos ér- értelmezésétõl átfogóbb és dinamikusabb irányba mozdult, amellyel telmezés ellentétben áll a jellegzetes ószövetségi felfogással, misze- szerintem Westermann jobban rokonszenvezne. Ehhez ld. Rolf rint csak ugyanazon Istenhez lehet folyamodni. Fontos, hogy Izráel Knierim, „Old Testament Form Criticism Reconsidered”, Interpre- Isten elleni dühe nem tántorította el Izráelt Istentõl ateizmus vagy tation 27 (1973), 435-68; és Martin J. Buss, „The Idea of Sitz im bálványimádás felé, hanem Istenhez intézett még szenvedélyesebb Leben—History and Critique”, ZAW (1978), 157-70. imádságra kényszerítette. 10 Ez az elengedés liturgiai, retorikai és érzelmi. Ám szerintem fontos, 27 Hogy Izráel hite számára ez a kiáltás mennyire meghatározó volt, ld. hogy ezen elengedést összekapcsoljuk azon gazdasági elengedéssel, see James Plastara, The God of Exodus (Milwaukee: Bruce Publish- amirõl Marie Augusta Neale, A Socio-Theology of Letting Go (New ing Company, 1966), 49-59. York: Paulist Press, 1975) beszél. Véleményem szerint az elengedés 28 Paul D. Hanson, „The Theological Significance of Contradiction ezen két formája szorosan összetartozik. Ebbõl következik, hogy a within the Book of Covenant”, Canon and Authority, szerk. George panasz elvesztése mint az elengedés egy módja a gazdasági elenge- W. Coats és Burke O. Long (Philadelphia: Fortress, 1977), 110-31. dés lehetõségét igen problematikussá teszi, mely biztos ellenállásba Az emberi szükség iránti részvét dialektikájáról ld. Hanson, „War fog ütközni. and Peace in the Hebrew Bible”, Interpretation 38 (1984), 341-79. 11 Sigmund Mowinckel, Psalmenstudien II, Das Thronbesteigungsfest 29 A társadalmi gonoszság ilyen hangsúlyozása eltér James L. Jahwäs und der Ursprung der Eschatologie, Aubrey Johnson, Crenshaw egyébként kitûnõ megállapításától, Theodicy in the Old

238 Testament (Philadelphia: Fortress, 1983), 1-16. Crenshaw szerint a 1985), 67-73. Alter szintén megfigyelte, mennyire fontos ebben a gonosz csak „erkölcsi, természetes és vallási” vonatkozásaiban léte- zsoltárban a hallgatástól a beszédig való eljutás: „Éppen ellenkezõ- zik. Úgy gondolom, ez azért elégtelen, mert az Ószövetség igen leg: az õsi héber irodalmi képzelet újból és újból a beszéd hatékony- hangsúlyozza a társadalmi igazságosság és igazságtalanság kérdését. ságának meghatározó feltételezéséhez tér vissza. Ezt az Úr szemlél- 30 Különösen is Paul Tillichet foglalkoztatta a dolgok értelme. Ld. teti kozmogonikusan (a Genezis 1-ben), akit követ az ember. Költe- Courage to Be (New Haven: Yale University Press, 1952), 41-42 és ményünkben a zsoltáros végeredményben azt kéri, hogy Isten hallja passim. Visszatekintve azt mondhatjuk, hogy Tillich halál-bûntudat- meg kiáltását, s ez feltételezi a beszéd hatékonyságát, azon igaz- értelmesség hármasa, ahogy az a modern korszakban jelentkezik, mondó erõt, mellyel a nyelv a könyörgõ nyavalyájának megvilágítá- kritikátlanul idealista. A társadalmi valóság materialistább megérté- sára használható… Az elsõ két sorban a hallgatás témája egyre erõ- se sem oldhatta volna meg az „értelmesség” kategóriáját mint a mo- södik: a zsoltáros elõször eltökéli magát, hogy nem fog beszédével dern kor célkitûzését. ártani, majd megzabolázza száját, végül pedig teljes némaságot fo- 31 Hogy az udvariasság mint társadalmi kontroll hogyan mûködik, ld. gad (három egymást követõ szinonima révén). A hallgatás tûrhetet- John M. Cuddihy, The Ordeal of Civility (New York: Basic Books, lensége belsõ tüzet gerjeszt, heves gyötrelmet, mely a kezdeti elha- 1974) és Norbert Elias, Power and Civility (New York: Panthom tározás módosításához, majd beszédhez vezet.” Books, 1982). 36 Erhard Gerstenberger, „Der klagende Mensch”, Probleme biblisch- 32 Winnicott, op. cit., jellemzõ módon az „elég jó” anyáról beszél. er Theologie, szerk. Hans Walter Wolff (München: Chr. Kaiser Ver- Nem dolgozza ki a tökéletes anya modelljét, inkább azon anyát vá- lag, (1971), 64-72, azt vizsgálja, a panasz (a beletörõdés panaszával zolja fel, aki ösztönösen válaszol a gyerek kezdeményezéseire. ellentétben) valójában hogyan lehet a reménység cselekedete. Winnicott szerint az anyák általában ilyenek. 37 Jose Miranda, Communism in the Bible (Maryknoll: Orbis Books, 33 Egyre többen a szenvedélyességet látják Isten azon tulajdonságának, 1981), 44, erre a következtetésre jut: „Megállapítható, hogy a Zsol- mely átformálja mindenható voltát. Ld. Abraham Heschel, Dorothy tárok könyvében az igaz és hamis harcával van dolgunk.” Amellett Sölle, Kamo Kitamori, Jürgen Moltmann mûveit. Két nemrég meg- érvel, hogy a rasa szót nem szabad vallási kategóriaként felfognunk, jelent tanulmányomban amellett érveltem, hogy az Isten mindenha- mivel az a társadalmi hatalom és igazságosság kérdésével áll kap- tó és szenvedélyes volta közti feszültség lehet az alapja egy ószövet- csolatban. ségi teológiának. Ld. Brueggemann, „A Shape for Old Testament 38 A jövevény társadalmi helyzetéhez ld. Frank Anthony Spina, Theology, I: Structure Legitimation”, CBQ 47 (1985), 28-46; és „A „Israelites as gerim, ’Sojourners’, in Social and Historical Context”, Shape for Old Testament Theology, II: Embrace of Pain”, CBQ 47 The Word of the Lord Shall Go Forth, szerk. Carol L. Meyers és M. (1985), 395-415. O’Connor (Winona Lake: Eisenbrauns, 1983), 321-35. A jövevény 34 A nyelvtani kapcsolat retorikai hatásához ld. James Muilenburg, társadalmi helyzetéhez kapcsolódik Spinának a társadalmi haragról „The Form of Structure of the Covenantal Formulations”, VT 9 írt átfogóbb tanulmánya: „The Concept of Social Rage in the Old (1959), 74-79. Testament and the Ancient Near East” (publikálatlan értekezés, Uni- 35 E tanulmány befejezése után került kezembe Robert Alter kitûnõ versity of Michigan, 1977). Ezt a zsoltárt a teodicea kapcsolhatja a fejtegetése, The Art of Biblical Poetry (New York: Basic Books, társadalmi haraghoz.

A magyar református egyházi delegátusok nehézségei az ökumené 1954-es nagygyûlésein

Az egyház társadalmi szerepvállalásáról Az állam és az egyház sajátos és szeparált, valamint általában átfedõ és együttmûködõ szolgálatának éppen az az igény a nehézsége, hogy egymást ne zavarják, ne manipulálják, A protestantizmus általában, a kálvinizmus pedig kü- hanem közös felelõsséggel töltsék be hivatásukat a tõlük lönösen is érzékeny a világ dolgai iránt. A Soli Deo Glo- várható legmagasabb szinten. Ennek az optimális eset- ria elv és az Isten abszolút szuveneritásáról szóló tan nek az egyik torzult formája az, ha egymásnak hátat for- nem ismer az Isten hatáskörén kívüli területet. Csak dítanak és ad absurdum az állam és az egyház szétválasz- civitas Dei van még akkor is, ha ezt diabolikus erõk meg- tása okán az egyház megtagadja az imádságot az állam zavarják. Kálvin társadalomelmélete világosan különb- valamelyik képviselõjétõl/képviseletétõl, az állam tûzol- séget tesz állam és egyház között funkcionális értelem- tósága pedig – képletesen szólva – nem oltja el az égõ ben. Világosan megkülönbözteti hatáskörüket, de azt templomot, hiszen az az egyházhoz tartozik. A másik mindig hangsúlyozza, hogy mindkettõ Istentõl kapja aberrált állapot az, amikor az egyház rövid távú elõnyök megbízatását és mindkettõ Istennek tartozik elszámolás- kedvéért direkt állami érdekeket szolgál ki, akár teológi- sal. Az Isten dicsõségét pedig mindkettõ hivatott szolgál- ai elvei ellenére vagy azokat elferdítve. Az is elõfordul- ni a maga eszközével, a maga területén. A terület pedig hat, hogy az állam a maga céljainak legitimizáló és pro- mindkettõ számára a teremtett világ, a természet és a tár- pagáló eszközévé igyekszik silányítani az egyházakat. sadalom. Nyugodtan mondhatjuk, hogy nem volt még a történe- A hívõ kálvinista ember Isten iránti elkötelezettsége lemben olyan pillanat, amely ne szolgált volna – jobban egyaránt manifesztálódni akar a templomban és templo- vagy kevésbé abszurd – példákat ezekre. mon kívül. Az állam és az egyház szétválasztása tehát azt Az ’50-es évek Magyarországa – e témakörben a pél- jelenti, hogy ebben az isteni rendeltetésben állam és egy- dák tárháza. ház ne befolyásolja, és ne korlátozza a másikat. Isten A háborúk megpróbáltatásaiban szétzilált egyház élni elõtti felelõsséggel hivatott mindkettõ szolgálni a közjó akar és ebben a vágyában jobban kísérthetõ, mint valaha. minden formáját és ezzel betölteni Isten rendelését, Akié Az állam bizonytalan, ezért erõszakosabb és gátlástala- Egyedül a Dicsõség. nabb, mint valaha. Az alábbiakban két nemzetközi öku-

239 menikus nagygyûlés körül kialakult, részben diplomáci- püspököt még nem iktatták be hivatalába. Erre az inter- ai abszurditásokat is hordozó eseménysorozatot muta- regnumra esett a genfi nagygyûlés. Vasady professzor tunk be. ugyan debreceni egyetemi tanár volt, de mint princetoni vendégprofesszor tulajdonképpen az Egyesült Államok- ban lakott és oda is tért vissza. Lázár Andort és Szentpé- A Magyarországi Református Egyház részvétele teri Kun Bélát pedig hamarosan elsodorta az 1948. évi a Református Világszövetség magyarországi nagy átalakulás. Így a Magyarországi és az Egyházak Világtanácsa létrehozásában Református Egyháznak Genfben nem volt reális képvise- és munkájában lete. Annál meglepõbb, hogy a nagygyûlés hivatalos jelen- A Református Világszövetségrõl tése milyen pontos és tárgyilagos képet ad egyházunk Jóllehet Kálvin az egymástól elszakadt egyházak egy- helyzetérõl. Örömmel regisztrálja, hogy a 100 éves Skót ségre jutásának a gondolatát már 1552-ben kimondta, a Misszió még akadálytalanul mûködik. A kelet-európai Református Világszövetség megalakításának a gondola- egyházakról a skót Alexander King, a Skót Misszió volt ta csak a 19. század közepén vetõdött fel. Elsõként Dr. budapesti lelkésze készítette a jelentést. Elmondta, hogy James McCosh írt róla és hamarosan lelkes támogatóra a német majd pedig a szovjet harcok során a magyar nép talált Dr. William Garden Blaikie személyében. A Refor- valóban elénekelhette: „Megbûnhõdte már e nép a múl- mátus Világszövetség megalapítását végül is 1875-ben tat s jövendõt!”. A leírhatatlan káoszban azonban nem határozta el egy Londonban megtartott konferencián 12 veszett el az egyház. A szenvedések kútjából új életet ország 21 egyházának 64 képviselõje. Miután elfogadták nyert. Megújult a szociális lelkiismeret a lelkészek és a az alapszabályt, megegyeztek, hogy a többi református laikusok között. Egy másik jelentés pedig több mint két és presbiteriánus egyháznak is küldenek meghívót az el- oldalon felsorolja, hogy az elmúlt tíz év alatt milyen re- sõ nagygyûlésre. Joggal mondhatjuk, hogy a Református formátus egyházi publikációk, teológiai munkák jelentek Világszövetség bár hitvallásos világszövetség, elõfutára meg Magyarországon. a késõbbi nemzetközi ökumenikus testületeknek, köztük Az idõközben hivatalába lépett Bereczky Albert püs- az Egyházak Világtanácsának is. Az elsõ összejövetel pöknek azonban ez kevés volt és már itt elég kritikus napja 1877. július 3. volt, amikor 25 ország 43 egyházá- hangot ütött meg a Világszövetséggel kapcsolatban. ból 220 hivatalos képviselõ és 80 megfigyelõ jelent meg Munkáját az élet fejlõdésétõl elmaradottnak, az egyház- Edinburghban. Így alakult meg a Református Világszö- tól idegen érdekek uszályában szegõdöttnek tartotta. Bá- vetség, pontos nevén: The Alliance of the Reformed tor kritikának tûnik ez az õ szájából. Ennek ellenére Churches throughout the World holding the Presbytarian 1950-ben – amikor felkérték, hogy a Világszövetség Order. strasbourgi konferenciáján tartson egy áhítatot – igema- A Világszövetség elsõ 15 nagygyûlését – egészen a II. gyarázatának ezt a címet adta: „Gyümölcstelenkedõ egy- Világháborúig – Nagy Britanniában, illetve Észak-Ame- ház a világban”. Bereczky Albert idehaza már „kegyel- rikában tartották. 1948-ban született meg az a jelentõs met hirdetett”, a Világszövetség számára azonban még határozat, hogy a 16. Nagygyûlést Genfben kell megtar- mindig „ítéletrõl” beszélt.1 Az ezt követõ években meg- tani és a Világszövetség székhelyét is át kell tenni Edin- felelõ változásokkal hangzott el elismerõ és kritikai szó burghból Genfbe, amely idõközben már az Egyházak Vi- Bereczky szájából a Református Világszövetséget illetõ- lágtanácsa és más egyházi szervezetek központja is lett. en. 1953-ban a hidegháború kellõs közepén kétségtelen, Bizonyára ez is közrejátszott abban, hogy ezt követõen a hogy Bereczky felhívása is hozzájárult ahhoz, hogy a Vi- Világszövetség tagegyházainak száma igen rövid idõ lágszövetség háborúellenes felhívást adjon ki. Ugyanak- alatt 50-rõl 96-ra emelkedett. A cca. 100 millió tagot kor a Református Világszövetség körében sokaknak fel- számláló református és presbiteriánus család több mint tûnt Berenczky kettõs mércéje a háború elleni retorikájá- 80 %-a tartozik a Világszövetséghez. A Magyarországi ban: kegyetlen kritikája a Nyugat iránt és teljes kritikát- Református Egyház már az Elsõ Világháború után nagy lanság a Kelet iránt. érdeklõdést mutatott a Világszövetség iránt, s amikor annak európai-kontinentális jellege megelevenedett az ér- Az Egyházak Világtanácsáról deklõdés kölcsönössé lett, hiszen egyházunk – mind A 19. század végére nyilvánvalóvá lett, hogy a külön- Trianon elõtti egységében, mind pedig Trianon utáni bözõ felekezetek és missziós társaságok tevékenysége széttöredezettségében – a maga 3 milliós tagságával je- sem a klasszikus külmisszióban – pl. a gyarmatokon – lentõs református tömeget jelentett. Hogy ez mennyire sem a szociális érzékenységû belmisszióban – például így van, még napjainkban is kifejezõdik abban, hogy né- diákmozgalmakban, népjóléti mozgalmakban, antialko- hány évvel ezelõtt a Református Világszövetség Debre- holista és antiprostitúciós programokban stb. – nem lehet cenben tartotta a legutóbbi nagygyûlését. hiteles munkát végezni felekezetközi harmónia, együtt- A háború után lassan magához térõ egyházunkat mûködés nélkül. Ennek a tevékenységnek egyik legna- négytagú delegáció képviselte Genfben a 16. nagygyûlé- gyobb megmozdulása volt az 1910-es Edinburghi Misz- sen: Dr. Ravasz László püspök, Dr. Vasady Béla teológi- sziós Világkonferencia. Ez a vállalkozás egészült ki az ai professzor, Dr. Lázár Andor fõgondnok és Dr. Szent- Élet és Munka/Life and Work, valamint a Hit és péteri Kun Béla debreceni egyetemi professzor. A dele- Egyházszervezet/Faith and Order Bizottságokban. Az gáció összetétele azonban már jelzi a kommunista dikta- egyik inkább a praktikus együttmûködést, a másik in- túra viharfelhõinek közeledtét. Hiszen ekkor Ravasz kább a teológiai egyetértést szorgalmazta. E két bizottság püspök már nyugalomba vonult, de utódját, Bereczky találkozása jelentette az Egyházak Világtanácsa létreho-

240 zásának gondolatát, amelyet az 1938-as utrechti elhatá- meg; mindig különböztettek és kárhoztattak. Most elõ- rozás után a Második Világháború még egy évtizedig ször történt meg, hogy a zsinat a közeledést, a megértést, késleltetett. az egységre jutást szolgálta összefoglalni, kibékíteni és Az Egyházak Világtanácsa alakuló nagygyûlését egyesíteni igyekezett. Ez az egyháztörténelmi újság volt Amsterdamba hívta össze 1948 augusztusára „Az embe- az amszterdami zsinat nagy prófétasága, vállalkozása és riség zûrzavara és Isten szándéka” címmel. Az ülésen je- ígérete.”4 – méltatja Ravasz László az egyházak közele- len voltak a legnagyobb protestáns tömböket képviselõ désének ezt a nagy eseményét. Mindez azonban nem lutheránus, református és anglikán egyházak mellett a semlegesíti azt a magyar belpolitikai feszültséget, amely náluk kisebb, de világméretekben jelentõs neoprotestáns nemcsak a részvétel nehézségében vagy lehetetlenségé- egyházi képviselõk is. Ezen kívül az ókatolikusok és a ben fejezõdött ki, hanem abban is, hogy az Egyházak Vi- keleti ortodoxok egy töredéke is képviseltette magát. 44 lágtanácsa alakuló ülésérõl szóló beszámolók csak az ország 147 egyházából 352 delegátus, majdnem ugyan- esemény után 45 esztendõvel késõbb nyerhettek széle- ennyi alternatív helyettessel. Körülbelül 1500-2000 em- sebb nyilvánosságot az ide vonatkozó idézetek forrásául berre tehetjük az amsterdami jelenlévõk számát. „Ilyen is szolgáló könyvben. nagyszámú zsinatról nem tud a korábbi egyháztörténe- lem… Az Amsterdami Zsinatot nem volna szabad össze- téveszteni valamiféle konferenciával. Mögötte maguk a A Magyarországi Református Egyház konkrét történelmi egyházak állottak és azoknak hivata- részvétele a Református Világszövetség los kiküldötteibõl alakult meg az a Világzsinat, és a Vi- Princetoni és az Egyházak Világtanácsa lágzsinat határozatából jött létre aztán az Egyházak Evansotni nagygyûlésén 1954-ben Világtanácsa.”2 – hangzik Ravasz László nagyra értéke- lõ megfogalmazása. Ki delegálja az egyházi résztvevõket az egyházi gyûlé- A Magyarországi Református Egyházat Dr. Ravasz sekre? László püspök, Dr. Vasady Béla Princetonban élõ egye- A megelõzõ években csak romlott a magyarországi temi tanár, Dr. Pap László budapesti professzor és Dr. egyházak és az állam kapcsolata. Erõsödött a diktatóri- Nagy Barna sárospataki teológiai tanárok képviselték. kus egyházpolitika az állam részérõl. Pap László errõl Tanácsadói státusban elutazott Bereczky Albert is, az így emlékezik: „1953 végére a következõ két dolog vilá- idõközben lemondott Ravasz László helyett már törvé- gossá vált: a politikai helyzet gyökeres megváltozása kö- nyesen megválasztott püspök is. Ifjúsági küldöttünk Sza- vetkeztében az egyházi helyzet sem merevedhet meg ott, bó Éva budapesti leánytitkár volt. ahol 1953-ig volt, viszont az egyházi életben a normali- A delegáció összetétele egyrészt jelzi azt, hogy milyen zálódást több körülmény késlelteti és akadályozza, hi- nagy jelentõségûnek tartották ezt a Világgyûlést, de jelzi szen sem az államnak, sem a pártnak nem állott érdeké- másrészt a már folyamatban lévõ politikai nemzedékvál- ben, hogy egészségesen fejõdõ és így megerõsödõ egyhá- tást. Az államnak Ravaszt ki kellett engednie a tekintélye zi élet alakuljon ki.”5. Erre az állam a személyi biztosíté- miatt, Bereczkyt pedig az új állam iránti hûsége miatt. kokat is garantálta, amit témánk szempontjából például A nagygyûlésre a Magyarországi Evangélikus Egyház az fémjelez, hogy 1948 és 1954 között bár Pap László is meghívást kapott. A küldöttség vezetõje, Ordass Lajos volt az EVT Központi Bizottságának a magyar reformá- püspök nem kapta meg a kiutazási engedélyt. Helyette tus tagja, a gyûléseken következetesen Bereczky Albert mást nem volt hajlandó megjelölni az akkori egyházi ve- és Péter János vettek részt. Ki is delegált valójában az zetõség, így a többiek kiutazását sem engedélyezték. egyházi gyûlésekre az egyház nevében? Nem az egyház, Ordass Lajos így emlékszik vissza az utazása körüli hu- hanem az állam. Ugyanakkor az evanstoni EVT nagy- zavonára: „Amsterdamba való utazásom dolga közben gyûlésre „…már nem lehetett azt a Bereczky-Péter-Kiss mind kétségesebbé vált. Amikor már küszöbön állt az in- Roland hármast kiküldeni, mely nem csak itthon, hanem dulás napja – augusztus 7-én –, akkor közölte Mihályfi külföldön is teljesen lejáratta magát.”6 Az Állami Egy- egyházegyetemünkkel a végleges, nemlegesen hangzó vá- házügyi Hivatal képviselõi a szükségnek megfelelõen ez laszt: Ordass nem mehet ki! Hozzáfûzte azonban, ahogy alkalommal odafordultak ahhoz a Pap Lászlóhoz, akit amennyiben az egyház más megbízottat nevez meg, az 24 évekig igazságtalanul és jogtalanul mellõztek. Pap Lász- óra alatt megkapja útlevelét. Ez alkalommal még egyszer, ló erre a megkeresésre így emlékszik: „Horvát ismét ma- utoljára befolyásolásom nélkül azonosították magukat ve- gához kéretett, ezúttal Bereczkyvel és Péter Jánossal. lem püspöktársaim. A döntés az volt, hogy ha engem eltil- Rövid úton közölte, hogy mi hárman megyünk a reformá- tanak az amszterdami úttól, akkor más nem óhajt helyet- tus egyház képviseletében Evanstonba s azt megelõzõen tem kiutazni. Így bíztuk meg aztán külföldön tartózkodó a Református Világszövetség közgyûlésére Princetonba. ösztöndíjasaink közül Vajta Vilmost, Pósfaí Györgyöt és Bereczky és Péter helyeseltek, én ellentmondtam. Megje- Leskó Bélát, hogy vegyenek részt az Egyházak Világtaná- gyeztem, hogy évek óta nincs kapcsolatom a külfölddel, csának alakutó közgyûlésén, és ott képviseljék magyaror- sohasem tartózkodtam angol nyelvterületen s Amerika szági evangélikus egyházunkat. Ezt a döntésünket kor- idegen világ számomra. Horváth azonban nem tágított: mánykörökben roppant fölháborodással fogadták”3 én vagyok a Központi Bizottság tagja, nekem mennem „A zsinat legnagyobb eseménye és eredménye az, kell. Nem segített az sem, amikor közbevetettem, hogy hogy megtörtént. Megtörténtével egy hosszú elõkészítés eddig is én voltam, s mégis Bereczky és Péter vettek részt fejezõdött be és még hosszabb, bizonyára századokra helyettem a gyûléseken. Be kellett tehát látnom, hogy ko- szóló, további fejlõdés indult el. Eddig még a zsinatok és moly következmények nélkül nem utasíthatom vissza ezt a hitvallások mindig valaki, vagy valami ellen szólaltak megbízatást.7

241 Az állam delegáló privilégiuma tiltó, engedõ vagy amiért a vízumkéréshez ujjlenyomatokat vesznek. küldõ hatalma érvényben volt. Mind a három delegátust Bereczky nem akarta vagy nem tudta észrevenni, milyen az állam jelölte ki, de – biblikusan szólva – míg Berecz- komikusan hat, hogy õ felháborodottan tiltakozik az el- kyt és Péter Jánost szívbõl, addig Pap Lászlót színbõl. len, hogy õt bûnözõként kezeljék s ujjlenyomatot, vegyenek tõle, miközben a Canterbury-i érsekkel vagy velünk Huzavona a vízum kiadása körül ugyanúgy teszik, mint vele s ennek semmi köze a bûnö- A szervezés során a Református Világszövetség veze- zéshez! Ennek ellenére, amikor végre odáig jutottunk, tõsége – nyilván takarékossági meggondolásokból is – hogy együttesen felvonultunk az amerikai konzulátusra, úgy döntött, hogy a nagygyûlés helyéül az Egyesült Ál- ahol udvariasan fogadtak bennünket, Bereczky ugyanazt lamokbeli Princetont választja, mivel az Egyházak Vi- a játékot játszotta meg, mint a chichesteri püspök és Vis- lágtanácsa választása a szintén USA-beli Evanstonra ser’t Hooft elõtt. Utána pedig ki kellett vonulnunk az esett. A delegátusok nagy része ugyanis mind a két nagy- Egyházügyi Hivatalba s beszámolni a történtekrõl, mint- gyûlésére elutazna, így egy utazást megtakaríthatnak. ha valami nagy dolog lett volna, hogy a két magyar pro- 1954 augusztusára tehát két világgyûlést is terveztek az testáns egyház öt vezetõje vízumot kért egy idegen állam- Egyesült Államokba. tól, annak általános elõírása szerint!”10. Közel hat évti- Péter János püspök, aki mindkét nagygyûlésen képvi- zed távlatából legalábbis kérdéses, hogy melyik a na- selte volna egyházunkat – nyilván saját belsõ sugallatára gyobb támadás a demokrácia ellen, ha vízumkiadáshoz –, már 1953 õszén az országos esperesi konferencián ki- egy ország ujjlenyomatot kér, vagy az, ha egy egyházi fejezte ezzel kapcsolatban az aggodalmát: „Mint ismere- vezetõnek a vízumbeszerzési procedúráról személyes je- tes, a gyûlések színhelye még nem tekinthetõ véglegesen lentést kell tenni az adott állami fõhatóságnak. eldöntöttnek, mert mind az Egyházak Világtanácsa, mind Az azonban tény, hogy már hónapokkal a nagygyûlé- a Presbiteri Világszövetség olyan elvi nyilatkozatott tett, sek elõtt az amerikai sajtó egyes orgánumaiban cikkek hogy nagygyûlésük csak abban az esetben lesz az Ameri- jelentek meg, amelyek a magyarországi és csehszlováki- kai Egyesült Államok területén, ha az amerikai kormány ai delegátusok kiutazásának eltiltását vagy korlátozását szervei nem gördítenek akadályokat.”8. Egyébként a Re- követelték. Az úgynevezett Amerikai Légió felszólította formátus Világszövetség és az Egyházak Világtanácsa a külügyminisztert, hogy ne adjon beutazási engedélyt mindent megtettek annak érdekében, hogy az amerikai négy európai delegátusnak: Bereczky Albert püspöknek, hatóságok beutazási engedélyt adjanak minden delegá- Hromádka professzornak, Theodor Ansidson svéd püs- tusnak. A vízum feltételeinek kényelmetlenségeivel kap- pöknek és Visser’t Hoofnak, az Egyházak Világtanácsa csolatban Bereczky Albert így osztja meg véleményét az Fõtitkárának. Az Amerikai Légió indoklása szerint ezek Eötvös Lóránt Tudományegyetem Aulájában: „Nem kön- a delegátusok ellenséges magatartást tanúsítanak a kapi- nyû probléma volt számunkra, hogy az Egyesült Államok talizmussal és az Amerikai Egyesült Államokkal szem- csak ujjlenyomatadással volt hajlandó vízumot adni. ben. A hosszú egyházközi és diplomáciai elõkészületek- Amikor Visser’t Hooft az Egyházak Világtanácsa fõtitká- nek végül az lett az eredménye, hogy egyházunk küldöt- ra elõtt kifejeztem azt a véleményemet, hogy elég hosszú tei mind megkapták a beutazási engedélyt az evanstoni életet éltem anélkül, hogy ilyen ujjlenyomatadásra kény- nagygyûlésre. szeríttettek volna, az volt a válasz, hogy európai egyhá- Péter János püspök viszont azzal a megszorítással zak többi vezetõi sem lelkesednek ezért a kikötésért, de kapta, hogy Princetonba nem mehet. mivel kivétel nélkül mindenkire kötelezõ, az ügy érdeké- Ez, s további korlátozások élesen kritikus retorikát ben hozzuk meg az áldozatot. A fõtitkár megjegyezte, provokáltak különbözõ egyházi fórumainkon. Ezekbõl hogy nemcsak a chicagoi gengszterek, hanem a canter- csak néhányat idézünk. A Református Zsinati Tanács, a buryi érsek is ad ujjlenyomatot, s lám ez a demokrácia. Református Világszövetséghez küldött határozatában ezt Siettem válaszolni, hogy ez pontosan az ellenkezõje, mert olvassuk: „Megdöbbenéssel értesültünk kiküldött dele- az igazi demokráciában a canterburyi érseknek az a fel- gátusaink jelentésébõl arról, hogy a delegáció egyik tag- adata, hogy katedrálisában prédikáljon, minél jobban, s ja, Péter János püspök, zsinatunk lelkészi alelnöke, nem a gengszter üljön a börtönben. kapott beutazási engedélyt Princetonba, annak ellenére, Miután az amerikai követségen a konzul személyes el- hogy ott az egyik albizottság társelnöki tisztét éppen ne- lenõrzése mellett minden egyes ujjunkat elõször külön- ki kellett volna betöltenie. Zsinatunk tiltakozik az önké- külön azután együttesen fekete festékbe kellett mártogat- nyes, egyházunkat sértõ diszkrimináció ellen. Beható tanunk, a konzulnak arra a kérdésére, hogy van-e már né- nácskozásunk után úgy döntöttünk, hogy a magyar refor- mi gyakorlatom ebben, azt válaszoltam, hogy pillanat- mátus egyház delegációja megcsonkítva ne utazzék a nyilag zavarban vagyok: nem kell-e a cipõt is levetni. A közgyûlésre. Nem szeretnénk ugyanis precedenst terem- konzul élõszóban közölte velünk, hogy vízumunkat csak teni arra, hogy politikai hatóságok szabják meg, kik ve- abban az esetben adhatja ki, ha különbözõ elõzetes felté- hetnek részt a Református Világszövetség közgyûlé- teleket elfogadunk”9. Ha nem felejtjük el, hogy 1954 sén.”11 Gyõri Elemér püspök így interpretálta-e korláto- Magyarországán vagyunk, akkor talán nem túlzás mini- zást: „Azok az üres székek, amelyeket a magyar reformá- mum ellentmondásosnak tekinteni Bereczky fölháboro- tus egyház küldöttei számára tartott fenn a Világszövet- dását és azt a bátorságát, hogy demokráciából kioktat ség, bizonyságot tesznek, és küldötteink helyett is beszél- egy nemzetközi tekintéllyel bíró holland teológust. Pap ni fognak, mint ahogy Jézus Krisztus szerint bizonyos László így ítéli meg az eseményt és Bereczky kicsit hisz- esetekben a kövek is beszélnek. Az üres székek tanúságot térikus reakcióit: „Bereczky teljes erõvel s egyenes, pri- tesznek ügyünkrõl, ügyünk igazáról, de ugyanígy tanúsá- mitív durvasággal támadta az amerikai hatóságokat, got tesznek azok ellen, akik a Református Világszövetség

242 nagygyûlésén való részvételünket erõszakosan megaka- Akadémia dékánja, Dr. Vetõ Lajos és Dezséry László dályozták.”12 Ferenczy Károly a tiszavidéki egyházkerü- evangélikus püspökök. Ordass Lajos ekkor már teljes- let fõjegyzõje szerint: „…ami Péter János püspök séggel kegyvesztett volt. princetoni vízumával kapcsolatban történt, a Krisztus A vízumkiadásnál az amerikai hatóságok diszkrimi- evangéliumának arculcsapása”13. Tóth Endre profesz- náltak, amellyel éppen a kedvezményezetett Pap Lászlót szor, a debreceni teológiai akadémia dékánja a követke- hozták kínos helyzetbe. Errõl az érintett így ír: „sajnos zõt mondta: „a princetoni vízum megtagadása különösen csináltak az amerikaiak ennél nagyobb ostobaságot is a megbotránkozást vált ki teológiai professzorainkból, vízumkérdésben. Amikor ugyanis megkaptuk a vízumo- akik hosszú idõn át nagy buzgalommal készültek a Refor- kat, kiderült, hogy az öt delegátus közül egyedül az mátus Világszövetség princetoni nagygyûlésére.”14. Ko- enyém volt teljesen korlátozásoktól nélküli, míg a többi vács József egyetemi lelkipásztor az alábbiak szerint dra- négy delegátusé súlyos korlátozásoknak volt alávetve. matizált: „a magyar református egyházi küldöttség meg- Ezzel a ténnyel engem szinte amerikai ágensnek bélye- bízóit és kiküldõit, ezerhétszáz gyülekezet hitét, szeretetét geztek, mint akiben feltétlenül megbíznak, míg a többiek és imádságát tiltották ki az amerikai hatóságok.”15 vízumkorlátozásaiban ismét bõ propagandára adtak al- Majd hatvan esztendõ távlatából ezek a reakciók eny- kalmat, aminek kihasználása nálunk nem is maradt el.”18 hén szólva is túlzóak, sõt megmosolyogtatóak. Nem azért mintha mentességeket keresnénk az amerikai hatóságok- Konkrét – diplomáciai – atrocitások az Evanstoni nak, hanem azért, mert egy olyan kontextusban hangzot- Naggyûlésen tak el, ahol a demokrácia, emberi jogok és különösen a A magyar delegációval szembeni szigorítások hamar vallásszabadság naponta szenvedtek súlyos sérelmeket. közismertté váltak. A New York Times ezzel kapcsolat- Nem ítélhetjük másképp a fenti szavakat, már csak ban azt jelentette Washingtonból: Kormányunk oda fog azért sem, mert néhány év múlva Péter János külügymi- hatni, hogy Péter János debreceni református püspök itt- niszteri szerepet kapott a Kádár-rendszerben. Jogilag ez léte alatt egy lépést se tehessen titkosrendõri ellenõrzés nyilván rendben van, morálisan kétséges, politikailag pe- nélkül és szállásáról sehova máshova ne menjen, mint a dig megmagyaráz mindent. Péter János vízumkorlátozá- nagygyûlési terembe és onnan vissza, a nagygyûlés lezaj- sa volt a legsúlyosabb, amely egyébként a következõket lása után pedig egyenesen haza. Bekapcsolódott a ma- tartalmazta: gyarok elleni hangulatkeltésbe a chicagói Daily Tribune 1. Hogy ön közvetlenül belépése után egyenesen is, azzal, hogy egy karikatúrát közölt, amely egyfelõl a Evanstonba utazik, azért, hogy részt vegyen az nyugati népeket mutatja az ökumené százmillióival a fel- Egyházak Világtanácsa második nagygyûlésén au- kelõ nap fényében ezzel a felirattal: hit a gazdagságban gusztus 15-tõl augusztus 31-ig, és hogy Ön ott fog és a fényességben! Másfelõl nyomorult embereket mu- maradni a konferencia ideje alatt, és, hogy az Ön el- tat, akik valamilyen szovjet város lenyugvó napja alatt utazása az Egyesült Államokból megtörténik legké- menetelnek, ezzel az aláírással: Hit a semmibe! sõbb szeptember 3-ig. A nagygyûlés tagjai közül sokan, szemben a hatóság 2. Hogy Ön nem bocsátkozik semmi olyan tevékeny- intézkedésével szolidaritást mutattak a magyar delegáció ségbe, amely az Egyesült Államok közérdekére iránt. „Evanstoni nagygyûlés egyes bizottságai nézve káros lehetne, vagy az Egyesült Államok jó- Chicagoban üléseztek. Tekintettel arra, hogy delegátusa- létét, biztonságát és rendjét veszélyezteti. ink Evanston területét nem hagyhatják el, velünk való 3. Hogy Ön nem bocsátkozik semmiféle nyilvános be- együttérzésbõl Evanstonba fáradtak, mert nem akarták szédbe a konferencia gyûléseinek keretén kívül. nélkülünk tartani üléseiket.”19 4. Hogy abban az esetben, ha Ön mégis megsérti az A közéleti szolidaritás is megjelent. „Péter János a Egyesült Államokban való tartózkodás privilégiu- konferencián tartott elõadása után a legnagyobb napi- mát bármi olyan aktivitással, amely a fenti kerete- lapok kértek interjút, aki azonban vízumának a feltételek ken kívül van, ebbe beleértve a fenti kereteken kí- miatt nem beszélhetett az újságírókkal. Az újságírók erre vüli beszédnek hanglemezre vételét is, abból a cél- nagyon dühösek lettek, megteltek a telefonfülkék, ame- ból, hogy akár ott-tartózkodása alatt, akár eltávozá- lyekbõl Washingtonnal próbáltak beszélni, hogy szidják sa után azt az Egyesült Államok területén újból le- a kormányt azért, hogy nem engedte meg a sajtófoga- játsszék, akkor ezzel Ön megsérti az Egyesült Álla- dást. Végül olyan kompromisszum született, hogy az új- mokba való belépésének a jogszabályait.16 ságírók 32 kérdést állítottak össze, amire Péter János Ezek után is érvényes részvételi szándékát, kiutazását írásban megadhatta a válaszát.”20 inkább indokolhatjuk a rendszer iránt érzett hûségével, Természetesen a kellemetlenkedõ megkülönbözteté- mint az egyház iránti hûségével. Pap László sem menti seket kiterjesztették Bereczky Albertre is, „annál is in- az amerikaiak döntését, de nem is védi Péter Jánost. „Az kább, mert õ közölte a nagygyûléssel a Zsinati Tanács amerikaiaktól érthetetlenül primitív dolog volt, hogy határozatát, hogy az Egyházak Világtanácsa Központi megtagadták Péter részére Princetonba a beutazási en- Bizottsága a legközelebbi ülését tartsa Magyarországon. gedélyt, hiszen nyilván nem tudott volna Péter jelenléte Ez a meghívás nagy érdeklõdést váltott ki nemcsak a de- annyit ártani, mint amennyi propagandisztikus hatása legációkban, hanem a világsajtóban is. Ez a meghívás volt az egész magyar delegáció távolmaradásának.”17 nem nagyon tetszett azoknak a politikai köröknek, ame- Végül a magyar delegáció elutazott az EVT Evanstoni lyek minden módon a vasfüggöny teóriájának fenntartá- Nagygyûlésére a következõ tagokkal: Bereczky Albert sát erõltetik.”21 A Bentley-Bizottság mindent megtett a dunamelléki református püspök, Péter János tiszavidéki kelet-európai delegációk lejáratásáért. Ezek sorában arra református püspök, Pap László a Budapesti Theologiai szólította fel Bereczky Albertet, hogy Clevelandban eskü

243 alatt tegyen vallomást arról, hogy Magyarországon való- A hatóságok figyelmét jól szimbolizálja az az eset, ban van-e vallásszabadság. Ez ellen az eljárás ellen szin- amely Bereczky és Vetõ püspökökkel történt a Michigan te mindenki tiltakozott. „Még a kommunistaellenességé- tó partján. „Gyönyörû este volt, és a nappali 35-40 fokos rõl közismert Lilje püspök is azt írta a Sonntagsblatt hõség után végre egy kis szellõ is fújdogált. Alig ültek ott szept- 5-i számában: Egyetlen civilizált államban sem pár percet, a pázsiton mögéjük kanyarodott egy rendõr- szokás külföldi látogatókat eskü alatti vallomások ügyé- ségi autó és egy kedves hang a következõket mondta: ben hatóság elé idézni.”22 Mindez azonban nem akadá- Gentlemen a tó felõl hûvösödik az idõ. Szíveskedjenek lyozta meg az illetékes Kongresszusi Bizottságot, hogy hazafáradni. Természetesen hazafáradtak…”24 – a szál- „tanúkihallgatásokkal” zaklassák Péter Jánost és Berecz- lásukra. Manapság szinte elképzelhetetlen, hogy tóparti ky Albertet. A nagygyûlés tagjai egyébként ez ügyben sétányok füvén békésen üldögélõ külföldieket a rendõr szimpátiatüntetést rendeztek mellettük. hazatérésre buzdít. Akkor ott a „szeles Chicago” szom- A meglehetõsen ellenséges politikai hangulatot a ma- szédságában ilyen szelek is jártak. gyar delegáció egyes tagjainak személyes félelme is Magyarországon pedig a rákosista fagyos szelek éppen fémjelzi. Pap László így emlékszik erre: „Feltûnõ volt, ekkor fordultak enyhébbre. Ennek kapcsán nyert meghí- hogy Péter János és Dezséry mennyire félnek. Úgy lát- vást az EVT Központi Bizottsága Galyatetõre 1956 szik attól tartottak, hogy elrabolják õket, mert egyedül augusztusára. A program „kitûnõen” zajlott le. Mind az ál- sohasem mentek ki az utcára. Ha más lehetõség nem lam, mind pedig a magyar tagegyházak mindent megtettek volt, Péter engem kért meg, menjek vele sétálni. Ezzel a annak érdekében, hogy a delegátusok jól érezzék magukat félelemmel függött össze, hogy bár eredetileg neki utal- és szép élményeiket vigyék magukkal otthonaikba. tak ki egyes szobát s nekem kellett volna kétágyasba Volt ott elõkelõ állami fogadás, ringó mezõs TSZ lá- menni, de valami elnézés folytán én mentem az egyesbe. togatás, s tömött templomos igehirdetési lehetõség. Kel- Amikor a tévedés kiderült, Péter nem volt hajlandó cse- lemes nyári szellõk lengték körül a Galyatetõi Nagyszál- rélni, hanem megjegyezte: még jó, hogy azt gondolják, õ ló teraszát. Vendég és vendéglátó egyaránt megelégedés- lakik ott, ahol valójában én lakom s fordítva.”23 sel térhetett vissza otthonába. De a szelek újra fordultak még az év októberében és ismét fagyosra fordultak az azt követõ többéves megtorlásban. Ezek a szelek fújták a fa- A hatósági atrocitások pozitív melléktermékei leveleket, a propagandisztikus fáklyákat és az illuzórikus az Evanstoni Nagygyûlés után gyertyalángokat is. Változó világunkban azonban az atrocitás, a megalá- Elmondható, hogy a diszkrimináció, a sokoldalú kor- zás marad mindaddig, amíg a Szentlélek újjáteremtõ és látozás sokkal nagyobb publicitást eredményezett Péter „nyelveket egyezõ hitre” vezetõ szele ki nem söpri azo- Jánosnak és Bereczky Albertnek, mint amennyi elvárha- kat. tó lett volna. A sajtó képviselõi a legtöbb esetben szim- Csobolyó Eszter pátiát éreztek és keltettek a magyar delegátusok iránt, amelynek gyökerei nyilván a kényelmetlenségekre ve- JEGYZETEK: zethetõk vissza. 1 Egy hollandiai napilap ilyen cím alatt ír hosszabb cik- Dr. Bajusz Ferenc: Az ökumenikus mozgalom története és mai problémái: Felekezeti világszövetségek és Kontinentális egyházi ket Péter János elõadásról: Nem hajolni meg egy rend- konferenciák, kézirat, Budapesti Theologiai Akadémia kurzustára, szer elõtt sem, mondja a kommunista Magyarországról 1975. 22. való Péter János püspök, aki az elsõ delegátus, aki a vas- 2 50 éves az Ökumenikus Tanács Magyarországon, Magyarországi függönymögöttiek közül elõadást tartott az Egyházak Egyházak Ökumenikus Tanácsa, 1993. 103-104. 3 Nagygyûlésén. Természetesen a cikk aztán nemcsak az Ordass Lajos: Önéletrajzi írások, Európai Protestáns Magyar Sza- badegyetem, Bern 1985. amerikai hatóságok derékhajtó praktikáiról ír, hanem Pé- 4 50 éves az Ökumenikus Tanács Magyarországon, Magyarországi ter János hazájáéról is. Elmondható, hogy ott és akkor ál- Egyházak Ökumenikus Tanácsa, 1993. 96. talában visszafelé sültek el mindazok a kísérletek, ame- 5 Papp László: Tíz év és ami utána következett 1945-1963, Európai lyeket az amerikai politikai körök annak érdekében tet- Protestáns Szabadegyetem, Bern, 1992. 96. 6 Uo. 97. tek, hogy a kelet-európai delegátusok részvételét hitelte- 7 Uo. 98-99. lenítsék. 8 Református Egyház, a Magyarországi Református Egyház Hivatalos Lapja 1953. 19. szám. 9 Az Út, Országos Református Hetilap, VII. évfolyam, 42. szám 1954. Széljárások október 17-23. 10 Pap László: Tíz év és ami utána következett 1945-1963, Európai a Michigan tavától Galyatetõig Protestáns Szabadegyetem, Bern, 1992. 105. 11 Az Út, Országok Református Hetilap, VII. évfolyam, 31. szám 1954-ben az amerikai hatóságok a kelet ügynökeitõl 1954. augusztus 1-7. 12 és a kelet eszméjétõl féltették országukat. Ez vonatkozott Uo. 13 Uo. minden idegenre, minden odalátogatóra, egyházi szemé- 14 Uo. lyekre is. Megítélés kérdése, hogy ezt mennyiben tekint- 15 Az Út, Országok Református Hetilap, VII. évfolyam, 31. szám jük egy ország szuverenitása védelmének vagy beteges 1954. augusztus 1-7. paranoiának. Az mindenesetre alig vitatható, hogy a CIA 16 Református Egyház, a Magyarországi Református Egyház Hivatalos Lapja, VI. évfolyam, 19. szám, 1954. október 1. Pap László: Beszá- ügynökei elég sûrûn botlottak KGB-s kollegáikba ameri- moló az Egyházak Világtanácsa központi bizottságának és közgyû- kai földön ilyen-olyan álruhában, ideértve a papi ornátu- lésének Chicagóban, illetve Evanstonban tartott ülésérõl 6. sokat is. 17 Pap László: Tíz év és ami utána következett 1945-1963, Európai

244 Protestáns Szabadegyetem, Bern, 1992. Lapja, VI. évfolyam, 19. szám, 1954. október 1. Kádár Imre konven- 18 Pap László: Tíz év és ami utána következett 1945-1963, Európai ti fõtanácsos az evanstoni nagygyûlés sajtó visszhangjáról 17. Protestáns Szabadegyetem, Bern, 1992. 105. 23 Pap László: Tíz év és ami utána következett 1945-1963, Európai 19 Az Út, Országos Református Hetilap, I. évfolyam 34. szám 1954. Protestáns Szabadegyetem, Bern, 1992. augusztus 22-28. 24 Református Egyház, a Magyarországi Református Egyház Hivatalos 20 Uo. Lapja, VI. évfolyam, 20. szám, 1954. október 15. Amerikai tapasz- 21 Az Út, Országos Református Hetilap, I. évfolyam 34. szám 1954. talatok, részletek Bereczky Albert püspöknek az Egyházak Világta- augusztus 22-28. nácsa evanstoni nagygyûlésérõl és amerikai élményeirõl tartott elõ- 22 Református Egyház, a Magyarországi Református Egyház Hivatalos adásából 4.

Akié a Fiú, azé az Élet Mi teszi Életté az életet?

Mi az élet? Ki él igazán? Mitõl lesz a földi életünk De valóban ez az élet? Az él igazán, aki tönkreteszi a nagybetûs Életté? Kimondva, kimondatlanul minden saját életét és másokét is hiábavaló és mulandó örömök- embert foglalkoztat ez a kérdés. Csupán annyi az élet, kel? Az él, aki önpusztító és felelõtlen életvitelével ki- hogy reggel felkelünk, elmegyünk dolgozni, fáradtan ha- égeti a saját lelkét és veszélybe sodor másokat is? Bizo- zamegyünk a munkából, elvégezzük otthoni teendõinket, nyára sokan vannak, akik határozott igennel válaszolná- aztán lerogyunk a TV vagy a számítógép elé, persze nak erre a kérdésre. idõnként eszünk és iszunk is valamit, azután lefekszünk, Jézus azonban mást mond: „Mert mit használ az em- alszunk, és reggel minden kezdõdik elõröl? Ennyi az bernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig élet? Egy mókuskerék csupán, amiben hiába törjük ma- kárt vall?” (Mk 8,36) Jézus ezzel a kérdésével mindenkit gunkat, nem jutunk sokkal elõbbre? Ennyi az élet, hogy figyelmeztet, aki sóvárogva tekint az ilyen hamis életet ha vannak is földi örömeink ideig-óráig, azok hamar el- keresõ és hirdetõ emberekre és csoportokra. illannak, mintha soha nem is lettek volna? Sokan való- Lássunk most néhány jól ismert példát a nem is olyan ban ennyit látnak az életbõl rohanó világunkban, ezért is távoli múltból. Néhány olyan élettörténetet, amelyek el- van annyi elkeseredett, depressziós ember, és ezért van gondolkodtató és intõ példaként állnak elõttünk és fi- oly sok szenvedélybeteg, akik valamilyen pótszertõl, gyelmeztetnek mindenkit, aki földi dolgokban keresi az vagy szokástól függenek. Mert nem látják az élet értel- életet. mét, nem találják az élet igazi, maradandó örömét. Hadd mondjam így: nem találják az életet. Ebben a cikkben 1.1. Siker, gazdagság, hírnév nem csupán az élet értelmérõl, hanem az életrõl szeret- Talán a legismertebb és egyben a legjobb példa arra, nék írni, mert az élet fogalmának tisztán látása mindany- hogy ez az életvitel nem segít megtalálni az életet, annak nyiunk számára elengedhetetlen, ezért ennek tisztázása a fiatalembernek az élete, aki a kilencvenes évek elején igen fontos. „robbant be” a zenei világ érdeklõdésének középpontjá- ba: Kurt Cobain, a Nirvana énekese. Hatalmas bálványa lett fiatalok millióinak világszerte, egy egész nemzedék 1. „Ezek tudnak élni!” került a hatása alá. S nem mellesleg a könnyûzene törté- (élet az emberi mérce szerint) netét gyakorlatilag átírta egyszerû, de mégis fülbemászó dalai által. Mindenki szó szerint õt „majmolta”. Minden- Sokszor halljuk fiataloktól, és filmekben is, amikor ki õt utánozta, olyanok akartak lenni, mint õ, olyan dalo- egy-egy „nagyvilági” embert, vagy csoportot minõsíte- kat akartak írni, mint õ, olyan sikeresek akartak lenni, nek, hogy „ezek tudnak élni”. Amikor emberek fittyet mint õ. Dollár milliókat keresett. S bár sokan irigyelték, hánynak a törvényekre, a szabályokra, az erkölcsi nor- sokan beérték volna az õ karrierjének csupán a töredéké- mákra, és csak a saját örömeiket, élvezeteiket keresik, vel is, de Kurt Cobain mégsem volt boldog. A siker, a amikor emberek belemerülnek a bûnözésbe, a bulizásba, népszerûség, a pénz, a hírnév… nem tette boldoggá. Sú- az alkoholba, a drogozásba, a parázna kapcsolatokba… lyos lelki gondok és depresszió gyötörte. Kereste az örö- és még sorolhatnánk, hogy mi-mindenbe, akkor sokan, möt, a megoldást a kábítószerben, de nem találta meg. akik átlagosnak, szürkének érzik az életüket, irigykedve Végül a depresszió és a súlyos kábítószer-függõség kö- néznek ezekre az emberekre, mert õk úgymond „tudnak vetkeztében fõbe lõtte magát. Kereste az életet, de nem élni”. Amikor a saját életét nagyon sok ember nem látja találta meg. 27 évesen öngyilkos lett. többnek egy mókuskeréknél, és feltûnik valaki, aki - Nagyon hasonló az õ élettörténete Jim Morrison törté- ahogy mondani szokták – „nagykanállal eszi az életet,” netéhez, aki szintén hihetetlen, világra szóló sikert ért el akkor nagyon sokan vágyódnak az ilyen életre. A holly- két évtizeddel korábban, milliók lettek volna boldogan a woodi filmek nagy része is ezeket az ábrándozó, vágya- helyében, de õ mégsem volt boldog, súlyos kábítószer- kozó tömegeket célozza meg. S miközben megnézik eze- függõségben élt, és végül egy fürdõkádban ülve kábító- ket a filmeket, kicsit bele is képzelik magukat a sikeres szer-túladagolás következtében meghalt szintén 27 éve- fõhõs szerepébe, mert neki legalább sikerült kitörnie. sen.

245 Isten nagy tehetséget és nagy lehetõségeket adott ne- lásos neveltetést kapott. A szülei ráadásul nem is csak kik. Gazdagok és nagyon híresek voltak. Mindenük meg- „egyszerû hívõk”, hanem presbiteriánus (azaz reformá- volt, amit csak ember kívánhat, de mégsem voltak boldo- tus) lelkipásztorok. Elég kiábrándító ezt látni, hogy lel- gok. Mélyen gondolkodó és mélyen érzõ emberek vol- készek gyermekei (is) ide juthatnak. Õ is kereste az éle- tak, akik õszintén keresték az életet, de sajnos rossz he- tet, de nem találta meg a vallásosságban, ezért máshol lyen keresték, és nem találták meg. A lelkükben ott tá- keresi: a biszexuális kísérletezésben, az istentelenség- tongott a kiáltó üresség, amit sem a hírnév, sem a népsze- ben, a földi gyönyörökben… rûség, sem a dollár milliók, sem a kábítószer nem tudott Sok vallásos családban felnövõ fiatal, amikor úgy- betölteni. Mindent megkaptak, mindent elértek, csak az mond „kiszabadul” a szülõk keze alól, és nem találja életet nem találták meg. vonzónak a szülõk vallásos életét, értékrendjét, máshol keresi az életet. „Élni akarok!” mondják sokan, és elin- 1.2. Vallásos neveltetés dulnak az életet és a boldogságot keresve a szülõk érték- De akkor hol találjuk meg az igazi életet? Talán a val- rendjével szemben. lásban, vagy a vallásosságban? Látnunk kell, hogy a val- Ez az élet? Bizonyára sokan mondanák, hogy igen, de lás önmagában nem elég. Elég, ha szétnézünk a vallásos a Biblia, Isten Igéje azt mondja, hogy nem, nem élet ez. családokban, és megnézünk néhány példát a vallásos Aki ilyen torz értékrend szerint él, aki ilyen kificamo- családokban felnõtt hírességek közül. Csak két jól ismert dott, feje tetejére állított értékrend szerint keresi az éle- példát szeretnék említeni. tet, az Isten szerint: „élvén megholt” (1Tim 5,6). Az élet Ne értsük félre, nem a vallásos neveltetés ellen aka- Urának ez a diagnózisa a bûnben gyönyörködõ emberrõl. rok beszélni, sõt. Nagyon fontos és szükséges, hogy a Hallgassunk rá és keressük Vele az életet. Õ az, Aki keresztyén ember hite és meggyõzõdése szerint nevelje elénk adja az életet és a halált, az áldást és az átkot, vá- a gyermekeit. A szülõ felelõssége, és kötelessége, hogy lasszuk azért az életet, hogy élhessünk! (5Móz 30,19) vesse a magot hûségesen, de tudjuk, hogy nem minden „Te tanítasz engem az élet ösvényére, teljes öröm van te- mag kel ki (Máté 13,3-9). Gyermekeink megkeresztelé- nálad; a te jobbodon gyönyörûségek vannak örökké.” se alkalmával is fogadalmat tesszünk, hogy „úgy nevel- (Zsoltárok 16,11) mondja Dávid. jük és neveltetjük” gyermekeinket, hogy megismerjék hitünk alapját, életünk megváltóját: Jézus Krisztust. Itt 1.3. Vallásos élet most csak arról szeretnék írni, hogy a vallásos nevelte- Az említett hírességek vallásos családokban nõttek tés bár nagyon fontos, de önmagában mégsem ele- ugyan fel, kaptak lehetõséget és indítást az Istennel va- gendõ. ló kapcsolatra már fiatal koruktól kezdve, de ez nem Elõször is, vessünk egy pillantást James Hetfield éle- volt vonzó számukra, sõt egyenesen taszította õket. Vi- tére. Szülei nagyon vallásosak voltak, õt is így igyekez- szont arra, hogy maga a vallásosság, a vallásos élet sem tek nevelni. Egy olyan szektához tartoztak, ahol elutasí- tesz feltétlenül boldoggá, és a vallásosság nem automa- tották az orvostudományt, és ha valaki beteg volt, az nem tikusan közvetíti az életet, arra talán a legjobb példa Lu- mehetett orvoshoz. Azt mondták, azért beteg, mert nincs ther Márton élete a megtérése elõtt. Luther tényleg nagy rendben a kapcsolata Istennel, ha megbánja a bûneit és buzgalommal szerette volna a vallásosság legkomo- rendezi a kapcsolatát Istennel, akkor testileg is meg fog lyabb, legodaadóbb módján megtalálni az életet, de ez gyógyulni. (Bizonyára ismerõs ez a gondolat, hiszen Jób nem tette õt boldoggá, sõt egyre elkeseredettebben, barátai is valami ilyesmit mondogattak Jóbnak). Emiatt egyre kétségbeesettebben kereste a megnyugvást, de Hetfield fiatalon elvesztette a szüleit. A vallásos nevelte- nem találta meg a vallásosságban. Hiába gyötörte ma- tés pedig fordítva sült el, hiszen a Metallica énekeseként gát, hiába ostorozta magát, az élettõl egyre jobban eltá- kifejezetten Isten- és egyház ellenes szövegeket ír és volodott. Nem volt öröme, nem volt élete. Pedig azt re- énekel (Pl.: „Leper Messiah”, azaz „Leprás Messiás” és mélte, hogy a kolostor áhítatos csendjében és testét a „Follow the God that Failed”, azaz „Kövesd az Istent, végletekig sanyargató életvitelében megtalálja Isten aki elbukott”). Nem találta meg az életet, az élet örömét jótetszését, de ehelyett csak az ítélõ Istent látta maga a vallásban, amit a szülei kínáltak neki, s most a nagyvi- elõtt, aki elítéli õt, mivel nem elég jó, nem elég szent. A lági életet élve keresi azt. Azt gondolhatnánk, hogy vi- békességet, a megnyugvást, az életet kereste, de attól lágsztárként, minden idõk egyik legismertebb zenekará- egyre távolabb került s a kétségbeesés és a halál kerítet- nak az énekeseként bizonyára boldog és megtalálta a te hatalmába. Késõbb megtalálta, de nem a vallásosság boldog életet, de ha így volna, akkor nem került volna a külsõségei útján, hanem Isten kegyelme által az Õ Igé- kétezres évek elején elvonó kúrára súlyos alkohol prob- jében, a Szentírásban. Amikor hosszú gyötrelem után lémái miatt. rátalált Isten Lelkének munkája nyomán a megoldásra: A másik példánk, amelyik talán közelebb áll hozzánk, „Az igaz ember hitbõl él.” (Hab 2,4 és Róm 1,17). Az (hiszen Hetfield szektás szüleit látva sajnáljuk és némi- életet találta meg és meg is változott az egész élete. Fel- leg megértjük õt.) az utóbbi évek egyik „nagy felfede- támadt a halálból és felragyogott neki a Krisztus (Ef zettje”, a pop világ üstököse Katy Perry, az a fiatal lány, 5,14). aki elénekelte pl. az „I Kissed a Girl” („Megcsókoltam Látjuk tehát, hogy sem a földi örömök, sem a földi si- egy lányt”) címû slágert. A legtöbben ma már fel sem kerek, sem a neveltetés, sem a buzgó vallásosság önma- kapják a fejüket, ha egy ilyen szöveget hallanak, hogy gában nem adhat maradandó boldogságot, mert nem ve- egy lány arról énekel, hogy csókolózott egy másik lány- zethet el az életre. Mindegyiknek megvan a maga fontos- nyal. De ha kicsit utánanézünk az énekesnõnek, azt lát- sága, a maga helye és szerepe az ember életében, de nem juk, hogy õ is keresztyén családban nõtt fel. Komoly val- ezek adnak életet, nem ezek vezetnek az életre.

246 2. Akik átmentek a halálból az Életbe átmeneti, vagy látszólagos örömöt, szeretetet és jutalmat, (Élet az isteni mérce szerint) hanem a teljeset, a teljességet: az Életet. Az élet ugyanis sohasem lehet részleges, az vagy van, vagy nincs. Vala- Láttunk sikeres életeket, akik valamiért mégis boldog- ki vagy él, vagy halott. Vagy kapcsolatban van az Élet talan, kisiklott, depressziós, vagy szenvedélybeteg életek forrásával, Istennel, vagy Tõle elszakítva a sötétségben voltak. Megdöbbenve kell meglátnunk, és belátnunk, és a halálban van. Jézusban lehet teljes kapcsolatunk Is- hogy egészséges, életerõs, sikeres és gazdag emberek ér- tennel az ÉLET-tel. telmetlennek, hiábavalónak és üresnek látják az életüket, Mert Isten az ÉLET. A mi földi létünket nélküle, bár és a boldogság reménytelen keresése közben tönkrete- életnek nevezzük, de az ÉLET nélkül ez maga a halál. A szik, majd eldobják maguktól. lelki halál állapotában létezik az, aki Isten nélkül akar él- A kontraszt még erõsebb kiemelésére, ellenpéldaként, ni. Ahogyan a Biblia nevezi ezt az állapotot: „élvén meg- és az elrettentõ példák mellé pozitív példaként szeretném holt” (1Tim 5,6) és „az a neved, hogy élsz és halott ide állítani Joni Eareckson életét. Egy olyan emberrel ta- vagy” (Jel 3,1). A bûn elválaszt bennünket az ÉLET-tõl lálkozunk, az õ személyében, aki tizenhét évesen súlyos és a halálban tart. De megjelent az ÉLET (1Jn 1,2). Meg- balesetet szenvedett és nyaktól lefelé lebénult. Nem tu- jelent Jézus Krisztus, eljött ebbe a világba, hogy az Ör- dott egyedül öltözni és nem tudott egyedül enni sem. dög munkáit lerontsa (1Jn 3,8). Az Ördög emberölõ volt Teljesen tehetetlen és kiszolgáltatott volt. Mégsem lett kezdettõl fogva (Jn 8,44), õ az, aki a lelki halálban akar öngyilkos, és nem is keseredett meg, bár sok keserûsé- tartani minket, elválasztva Istentõl, távol az ÉLET-tõl. gen ment keresztül. Nem tékozolta el a tehetségét, nem De az örömhír, az evangélium az, hogy lejött az ÉLET a dobta el magától az életet. Amikor ott feküdt magatehe- halál birodalmába, hogy utat készítsen számunkra Isten- tetlenül, elkeseredve, valaki felolvasta neki a Róm hez, hogy vele és általa nekünk is Életünk lehessen, hogy 8,28-at, amely így szólította meg õt nyomorult helyzeté- valóban Élhessünk. Ahogy az egyik énekünkben énekel- ben: „Tudjuk pedig, hogy azoknak, akik Istent szeretik, jük: „A te Lelkednek ereje Az új életnek kútfeje; Hogy minden javukra van.” Amikor õ ezt hallotta, emberileg hát legyek élõ személy: Lelked által én bennem élj.” reménytelen helyzetben, akkor nem utasította el az igét, (RÉ: 347 /5). „Nálad nélkül nem is élek: Te vagy örök nem gúnyolta ki, nem tett rá cinikus megjegyzéseket, ha- élet” (RÉ: 294/1). nem elkezdte keresni, hogy hogyan teljesül ez be. Isten Jézussal és Jézus által mehetünk át a halálból az Élet- megígérte, és õ kereste, hogy hogyan lesz ez valóság az be (Jn 5,24). A halálból, az ÉLET-telen élet (lét) állapot- õ életében. Kereste, és mivel jó helyen kereste, meg is ta- ból, az Isten nélküliség állapotából az Életbe, ahol Élõ lálta a választ Istennél Jézus Krisztusban. Kiderült, hogy kapcsolatunk van az ÉLET-tel. Ez csakis azért lehetsé- Isten tehetséget adott neki a nyomorúsága ellenére is: ges, mert az ÉLET vállalta értünk a halált, a kárhozatot a úgy rajzol szájjal, ahogy sok egészséges ember még kéz- kereszten. „Az élet ottan halni tér, holtával nyervén drá- zel sem tud, és egy olyan segítõ alapítványt hozott létre, ga bért.” (RÉ: 344 /1). Az ÉLET meghalt a halottakért, amely világszerte igyekszik segíteni a testi-fogyatékos hogy mi Életre kelhessünk és Élhessünk. János így szá- emberek sokaságának. mol be a megdicsõült Krisztussal való találkozásáról: Súlyos sérülése következtében sokan elfogadhatónak „Mikor pedig láttam õt, leesém az õ lábaihoz, mint egy és megmagyarázhatónak tartanák, ha eldobta volna ma- holt. És reám veté az õ jobbkezét, mondván nékem: Ne gától az életet. De õ mégsem ezt tette. Miért? Mert meg- félj; én vagyok az Elsõ és az Utolsó, És az Élõ; pedig ha- találta az Életet. Nem csak az élet értelmét találta meg, lott valék, és ímé élek örökkön örökké Ámen, és nálam hanem az ÉLET-et magát, és Õbenne és Õáltala lett az vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai.” (Jel 1,17-18). élete Életté. Õ halott volt, hogy mi Életet nyerjünk, hogy átmehes- sünk a halálból az Életbe. Õ miattunk, érettünk és helyet- 2.1. Az ÉLET, az Élet és az élet fogalmának tisztázása tünk vállalta a halált, hogy mi, akik halottak voltunk a Hogy ezt jobban megértsük, nézzük meg az Élet bûneinkben (Ef 2,1) általa kiszabaduljunk a halál börtö- könyvét a Szentírást, hogy mit is tanít az életrõl. nébõl és bemehessünk az Életre. Az élet fogalma a teljes Szentírásban nagyon hangsú- A halálból az Életbe való átmenetel azonban itt kell, lyos és a Szentírás egészében összhangban van. Viszont hogy megtörténjen. Csakis itt a földi életünk ideje alatt azt is látjuk, hogy a Jánosi iratokban különösen is hang- jöhetünk az ÉLET-hez az Élet Urához, és kérhetjük, súlyozottan találkozunk ennek a fogalomnak a magyará- hogy legyen irgalmas hozzánk bûnösökhöz. A testi ha- zatával, elmélyült kifejtésével. lál után már nincs lehetõség a változtatásra. A testi ha- János apostol nem ismer középutat. Számára az öröm lállal az ember örök sorsa véglegesen megpecsételõdik, teljes öröm Krisztusban (Jn 16,24; 17,13; 1Jn 1,4), a sze- és ha valaki nem ment át a halálból az Életbe, akkor a retet teljes szeretet, amely Istentõl van és kiûzi a félelmet halálban marad örökre. Ezért szól az Élet Igéje, az Isten (1Jn 4,12; 4,18; 2Jn 12), és a jutalom is teljes jutalom szava, hogy mindenkit hívjon az ÉLET-hez az Életre. A (2Jn 8). Nem éri be kevesebbel, mert Isten a teljesség és halottak hallják az Isten fiának szavát, és akik hallják, Õ jött el a Földre Jézus Krisztusban teljesen és valóságo- Élnek (Jn 5,25), mondja Jézus. Ezért fontos, hogy az san, és amit hozott nekünk, az a teljesség: teljes öröm, Ige, az Életre hívó szó mindenhova eljusson, hogy mi- teljes szeretet és teljes jutalom. Õ az, Aki teljes volt ke- nél többen hallják, hogy minél többen meghallják és Él- gyelemmel és igazsággal és az Õ teljességébõl kapunk jenek általa. mi is kegyelmet (Jn 1,14 és 16). Ez az Élet már itt elkezdõdik, ahogy az egyik éne- Isten nem részleges dolgokat akar adni nekünk, ha- künkben énekeljük: „Érzem, hogy az örök élet már e föl- nem a teljességet. Nem részleges, mulandó, ideigvaló, dön az enyém lett.” (RÉ: 480/1). És, ha már itt elkezdõ-

247 dik, akkor ezt már a testi halál sem veheti el tõlünk. Jé- Jézus egy alkalommal fügét keresett egy fügefán, de zus feltámadásával legyõzte a halált és Õ az, Aki megtart nem talált, ezért megátkozta azt a fát és az azonnal el- bennünket a halálban is. A testi halál minden földi kap- száradt (Mt 21,19). A fügefa élt, de gyümölcstelen volt csolatot szétszakít, de van egy kapcsolat, ami felett nincs az élete. Aztán mondott Jézus egy példázatot is egy má- hatalma, amit nem szakíthat szét a halál sem, ez pedig az sik fügefáról, amikor a gazda már három éve kereste a ÉLET-tel való kapcsolatunk. Ha Istennel Élõ kapcsolat- fügét a fán, de nem talált. Ki akarta vágatni a fát (Lk ban vagyunk Jézus Krisztus által, akkor ez a kapcsolat a 13,6-9), mert a fa élt, és kapott lehetõséget az Életre is, testi halál után is megmarad, ahogy Jézus mondta ott a de mégis gyümölcstelen marad. Vannak rajta levelek, Bethániai temetõben: „Én vagyok a feltámadás és az fotoszintetizál, áramlik a nedvesség a fa testében a gyö- élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él, és a ki csak él kerektõl a levelekig, de mégis hiába, mert gyümölcste- és hisz én bennem, soha meg nem hal.” És azt kérdezi tõ- len marad az élete. Meddõ, öncélú élet ez, amely termé- lünk is, ma is, hogy: „Hiszed-é ezt?” (Jn 11,25-26) A ketlensége miatt sohasem nevezhetõ Életnek. Isten nem Krisztusban hívõ ember a halál pillanatában átmegy a erre az életre hív minket, hanem arra az Életre, ahol so- mulandó világból Isten örök mennyei országába, a rom- hasem öncélúan, hanem mindig gyümölcstermõ Élettel landó világból a romolhatatlanba. Ha meghal is Él, mert szolgál az ember, ahogyan Élt például Pál apostol és Istennel Él, és soha meg nem hal, mert Jézus és az Atya Kálvin is. kezébõl még a halál sem ragadhat ki bennünket (Jn Isten erre az Életre hív mindanyiunkat, hogy megis- 10,28-29), és meg lehetünk gyõzõdve, hogy Isten szere- merjük és megragadjuk Jézust az ÉLET-et, mert akié a tetétõl még a halál sem választhat el bennünket (Róm Fiú azé az Élet (1Jn 5,12). Az ember megtalálhatja élete 8,38-39). értelmét hiábavaló és mulandó dolgokban is, találhat örömöket sokmindenben, de az Életet csak Jézus Krisz- 2.2. Az Élet jelei tusban találhatjuk meg, mert Õ az ÉLET, aki múlhatatlan Azonban azt is látnunk kell, hogy ha valaki átment a és felülmúlhatatlan boldogságot tud és akar adni nekünk. halálból az Életbe, akkor az Élet látható jeleinek nyilván- Válasszuk azért az ÉLET-et, hogy Élhessünk! valókká kell lenniük a gondolkodásán, a szavain és a cse- lekedetein egyaránt. Amikor Lázár kijött a sírból Jézus Sándor Levente szavára, akkor mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy Lázár, aki addig nyilvánvalóan halott volt, most nyilván- valóan él (Jn 11). Ennek a változásnak valóságosan meg- FELHASZNÁLT IRODALOM: tapasztalható, mindenki számára érzékelhetõ, nyilvánva- ló jelei voltak. Ehhez hasonlóan, amikor az ember át- JOÓ Sándor: A húsvét homiletikuma; Bethlen Gábor Irodalmi és Nyom- megy a halálból az Életbe, annak is valóságosan megta- dai Részvénytársaság nyomása, Debrecen, 1942. KÁLVIN János: Psychopannychia vagyis értekezés arról, hogy nem pasztalható, mindenki számára érzékelhetõ, nyilvánvaló alusznak, hanem a Krisztusnál élnek azoknak a szenteknek a lelkei, jelei vannak. Az Élet ugyanis nem elmélet, hanem való- kik a Krisztusban való hitben haltak meg; Pápa, 1908. ság. Keresztyén Bibliai Lexikon; Szerkesztette: Dr. Bartha Tibor; Kiadja a Ahogyan a halálnak is vannak jelei, úgy az Életnek is. Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója; Buda- A lelki halálnak és a lelki Életnek is. Az Élet legfonto- pest, 1993. sabb ismertetõjelei, hogy aki Él, az hallgat az ÉLET sza- VARGA Zsigmond J.: Görög-Magyar szótár az Újszövetség irataihoz; Kiadja a Magyar Bibliatársulat megbízásából a Magyarországi Re- vára, és követi Õt (Jn 10,3-4). Nem csak hallja, hanem formátus Egyház Kálvin János Kiadója; Budapest, 1996. hallgatja is, nem csak hallgatja, hanem hallgat is Rá. Aki SÁNDOR Endre: Én vagyok az Élet, Meditációk az életrõl; Készült a Re- Életet nyert Istentõl, annak fontos, hogy hallja az Isten formátus Kollégium Sokszorosító Irodájában; Debrecen, 1994. szavát, az Õ Igéjét, de nem úgy, mint a feledékeny hall- TRAUSCH Liza: Csendes napok üzenete; Kiadja Borsós Róza; Budapest, gatók, hanem odaadással, figyelmesen és engedelmesen. 1997. Nem úgy, ahogy Hetfield és Perry hallották, de nem je- JONI Eareckson/ JOE Musser: JONI; Evangéliumi Kiadó; Hely és év- lentett nekik semmit, hanem úgy, ahogy Joni Eareckson szám nélkül. SZABÓ Andor: „Lábam elõtt mécses a te igéd” III. kötet. Kiadja a Ma- hallotta meg, mint neki szóló, õt Életre hívó szót. Ahogy gyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója; Budapest, meghallotta Saul és lett belõle Pál apostol. Ahogy meg- 1995. hallotta Luther és lett belõle Isten egyházát féltõ szeretet- SZABÓ Andor: „Lábam elõtt mécses a te igéd” IV. kötet. Kiadja a Ma- tel megújító reformátor. Így hallhatjuk meg mi is és kö- gyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója; Budapest, vethetjük Isten szavát és járhatunk általa az igazság és az 1998. Élet útján. MATT Appling: Mi köze az egyháznak a palacsintához? Egy lelkész- Ha ezen az úton járunk, amit maga Jézus készített el blogger véleménye; http://www.mindennapi.hu/cikk/kultura/mi- koze-az-egyhaznak-a-palacsintahoz-/2010-11-25/406 számunkra Élete és halála által, akkor ez látszani fog a WILLIAM Irwin (szerk): Metallica és filozófia, Agysebészeti gyorstal- tetteinken, mert az Élet legfõbb jellemzõje a szeretet. paló; Hungarian edition: Szenzár Kiadó, Budapest, 2008. „Errõl ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim Énekeskönyv, Magyar reformátusok használatára; A Magyarországi vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.” (Jn 13,35). Ez Református Egyház kiadása, Budapest, 1991. az Élõ ember ismertetõjele, hogy meghallotta Isten RÉVÉSZ Imre: Egyháztörténelem; Kiadja a Károli Gáspár Református szavát és igyekszik tovább adni másoknak is, hogy õk Egyetem Hittudományi Kara és a Magyarországi Református Egy- is meghallják és Éljenek általa. Az Életével, a cseleke- ház Kálvin János Kiadója; Budapest, 1995. RÉVÉSZ Imre: „Akikre nem volt méltó a világ”; Képek a keresztyénség deteivel, a szeretetével is Krisztusra mutat, hogy Éle- történetébõl; A Debreceni Református Teológiai Akadémia Egy- tének bizonyságtételével is Krisztushoz segítsen máso- háztörténeti Tanszékének Tanulmányi füzetei 20. Szerkeszti: Dr. kat. Dr. Csohány János; Debrecen 1993.

248 ÖKUMENIKUS SZEMLE

Reformfolyamat a Németországi Protestáns Egyházban

1. Egyházi helyzet Németországban viden vázolni szeretném a reformfolyamat eddig megtett lépéseit. Hogy miért érdekes ez számunkra? Talán nem A német protestánsok jó része az Evangelische Kirche sok idõ, és a Magyarországi Református Egyháznak is in Deutschland, azaz a Németországi Protestáns Egyház komolyan el kell gondolkodnia a megújulásról, már ami valamelyik tagegyházának tagja. Vannak szabadegyhá- a népegyházi szerkezet összeomlását, a falusi gyülekeze- zak is Németországban, így metodisták, baptisták, pün- tek összezsugorodását illeti. Teológiailag talán még nin- kösdiek, más keresztyén irányzatok híve, de jelen vannak csenek olyan nagy szakadékok, mint a német protestáns a bevándorlók egyházai (ortodoxok, koptok, keleti katoli- népegyház és annak evangéliumi (evangélikál) körei kö- kusok) is. A reformáció korában a katolikus egyház da- zött, de ki tudja, talán néhány évtized múlva itt is lángol rabjaira hullott, és az akkori Német-Római Birodalom te- a teológiai küzdelem. Egyházunkban is jelen van a mé- rületén minden államban önálló lutheránus egyháztest kelyen biblikus áramlat, a kálvinista-hitvallásos irányzat letkezett, amelyek területi elhelyezkedése mind a mai na- mellett azon lelkészek csoportja, akik már a nyugati, libe- pig mutatja az egykori tartományok-államok politikai ha- rális, modernista teológiák követõi. Mindenesetre a né- tárait. Ezért is nevezik õket úgy, hogy Landeskirchen. A met folyamatok tanulságunkra szolgálhatnak. szó fordítása általában tartományi egyház, de ez nem adja vissza a német kifejezést, amely az egykori önálló or- szágokra utal. Jelenleg a lutheránus, református és uniált 2. Elkészül az Impulspapier tartományi egyházak vannak jelen Németországban, és a legnagyobbak lutheránus hitvallást követnek. A szekula- A fenti folyamatok miatt 2006-ban elkészült az az rizáció, természetes fogyás, a keleti tartományok nagy- anyag, amely a megújulást volt hivatott bevezetni. Ez a mértékû elvallástalanodása, az ezzel a jelenséggel együt- Kirche der Freiheit. Perspektiven für die evangelische tjáró pénzügyi gondok arra sarkallták az egyházat, hogy Kirche im 21. Jahrhundert (A szabadság egyháza. Pers- egy megújulási folyamatba kezdjen. Németországban az pektívák a protestáns egyház számára a 21. században) cí- ember jövedelemadójának egy bizonyos részét annak az met viselte, de sokat csak úgy emlegetik, mint egyháznak utalja át az állam, amelynek tagja, de ez csak „Impulspapier”, mivel a kiadványon ez állt: Impulspapier a két nagy népegyházra (protestáns és katolikus) vonatko- des Rates der EKD (Az EKD Tanácsa impulzus-papírja). zik. Ha spórolni akar az illetõ, egyszerûen egy nyilatko- Az elõszóban Wolgang Huber, az EKD Tanácsának zattal kilép az egyházból, és az a pénz máris a számláján elnöke arra utal, hogy Németországban ismét szóba ke- marad. Sokan élnek ezzel a lehetõséggel. Ha megnézünk rül Isten, a keresztyén hit, és éppen ezért új kihívások elé néhány számadatot, szembetûnõvé válnak az EKD gond- kerül az igehirdetés és a misszió. Annak érdekében, hogy jai. 2002-ben 26,21 millió tagja volt az EKD-nek, 2003- az egyház egyre inkább romló helyzetében változás áll- ban már csak 26,16 millió, 2005-ben 25,4 millió, 2007- jon be, szükség van a paradigma- és mentalitásváltásra ben pedig ez a szám 25 millió alá csökkent, egész ponto- az egyházi munkatársaknál2. Az egész anyagra nézve a san 24,8 millióra. Azt lehet mondani, hogy öt év alatt az következõ négy feladatot tûzte ki a püspök: EKD másfél millió tagot vesztett. Ez a folyamat a katoli- – szellemi profil3 erõsítése az értehetetlen tevékeny- kusokat sem kíméli, akiknek taglétszáma 2002-2007 kö- ség helyett, zött 26,5 millióról 25,5 millióra olvadt. Összességében a – súlypontok megfogalmazása a teljességre törekvés németországi összes keresztény aránya 65,7%-ról 63,4%- helyett, ra süllyedt1. Mindez elgondolkodtató mindkét népegy- – mozgékonyság a formákban a régi struktúrákhoz va- házban. A csökkenõ taglétszám, egyre több kilépés, ló ragaszkodás helyett, templomok bezárása mellett komoly gondot okoz a pro- – kifelé tájékozódni az önelégültség helyett. testáns identitás válsága. A teljes tolerancia jegyében ide- Emellett megfogalmazta, hogy alapvetõ „ébredés” gen eszmeiség áramlott be az EKD-ba, a missziót felvál- (Aufbruch) szükséges az egyházi „alapkínálatban” totta a párbeszéd, a reformátori teológia a dogmatörténet (Kernangebot), az egyházi munkatársaknál, a világban múzeumába került. Az egyház vezetése egyre nagyobb való cselekvésnél, és az egyházszervezetnél4. teret enged olyan káros jelenségeknek, mint a feminizmus Az anyag elsõ fejezetében (Chancen und Heraus- és a gender-ideológia. Mindezek ellen a hitvalló-evangé- forderungen) a szerzõk azt veszik számításba, hogy mi- likál körök próbálnak fellépni. A protestáns profil teljes lyen tényezõk segítik elõ a kívánt reformokat. A refor- elhalványulása még olyan ismert teológusokat is a meg- máció alapimpulzusa szerintük éppen az volt, hogy lehe- újulást szorgalmazók táborába hívott, akik nem nevezhe- tõvé tegyék az emberhez kegyelmesen odaforduló Isten- tõk teológiai munkásságuk révén konzervatívnak, pl. ben való hitet, amely vígaszt, megerõsítést és felszaba- Wolgang Huber és Margot Käßmann. 2006-ra elkészült dulást ad5. A protestáns keresztyénség alapvonása a sza- az új vitairat, és beindult az egyházi reformfolyamat. Cik- badság, de ezt nem szabad a tetszõlegességgel összeté- kem célja ennek a dokumentumnak, valamint az arra veszteni. Ebbõl a szabadságból fakad az is, hogy minden adott konzervatív válaszoknak a bemutatása. Ezen túl rö- megkereszteltnek joga van részt venni az egyház vezeté-

249 sében, építésében. A reformátori örökség része a szabad feladatokban. A hagyományos parokiális gyülekezetek teológiai reflexió, amely minden korban újraértelmezi az mellett megjelennek más gyülekezetek is: televíziós is- egyház szerepét6. Az egyház fõ „esélye” a vallás vissza- tentiszteleti, egyházzenei, iskolákhoz, diakóniához kö- térése (Wiederkehr der Religion), amelyet már a kilenc- tött gyülekezetek15. Az összevonások miatt a közös fel- venes évek egyháztag-vizsgálatai is kimutattak. Az em- adatok ellátásában nagyobb szerepet kapnak majd az berek ismét érdeklõdnek a vallás iránt, de kritikusan el- egyházkörök, valamint a tartományi egyházak, de az ismerik a szerzõk, hogy ez nem biztos, hogy az evangé- EKD-t is meg kell erõsíteni. A különbségek ellenére is liumnál is lecsapódik, azaz nem biztos, hogy az emberek fontosnak tartják a tanulmány szerzõi, hogy kialakuljon kérnek a keresztyénségbõl. Mindenképpen esélyt kap a egy közös profil, egy közös egyháztudat, egy összeha- protestáns egyház, hogy központi témáit megvitassa az sonlítható „minõség”, amely révén tartalommal lehet emberekkel7. Ehhez jön a „stabil protestáns milliö” Né- megtölteni a „kínálatokat16”. Az „erõk koncentrálása” metországban, amelyben nagyon sok jól mûködõ gyüle- szükséges, de tudni lehet, hogy konfliktusokkal jár, és kezet található. A gyülekezetekben magas számú önkén- sokan központosításként élik majd meg17. A holtpontról tes dolgozik. Örömmel állapítják meg, hogy a hetvenes- való elinduláshoz a következõ feladatokat jelölték meg: nyolcvanas évek egyházi harcai is elcsendesedtek, és a a szervezet „megjobbítása”, az „alapkompetenciák meg- különbözõ protestáns kegyességi irányzatok is közelebb fogalmazása”, a misszió erõsítése18, valamint az erõssé- kerültek egymáshoz. A konzervatív, népegyházi, liberá- gek felfedezése és aktiválása, és a gazdasági szemlélet lis, evangéliumi-karizmatikus csoportok már nem har- meghonosítása. Ez utóbbi különösen érdekes, mert a colnak egymás ellen, és nem ítélik el egymást8. Nõ az szerzõk azt mondják, hogy tanulni kell a vállalkozási, egyházba belépõk száma, újraértelmezik a missziót (ami üzemgazdasági és marketinges módszerekbõl is, azokat ismét az emberek megszólítása a hitébresztés céljával), meg kell honosítani az egyházban19. sokan választják a felekezeti iskolákat gyermeküknek. A tanulmány igazi, fõ fejezete A protestáns egyház A fõbb kihívások között az ökumenikus párbeszédet, perspektívái a 21. században címet viseli. Érdemes né- a vallásközi párbeszédet (erre az iszlám egyre nagyobb hány mondatot szó szerint is idézni a bevezetésbõl: „(…) arányú jelenléte miatt van szükség), a kedvezõtlen de- a protestáns profil élesítése szellemi és teológiai téren a mográfiai folyamatokat említik meg. A 2006-os 26 mil- helyes válasz a küszöbön álló kihívásokra. (…) A refor- lió protestánssal szemben 2030-ban már csak 17 millió máció korában végbement egy pozitív odafordulás az fõvel számolnak. Emellett a gyülekezetek elöregedésé- egyén hitéhez. Az evangéliumban megígért és valóssággá vel is számolni kell9. Ehhez járul a katasztrófálissá váló vált megigazulás felszabadított minden hibás világi füg- pénzügyi helyzet. Elõreláthatóan 2030-ban a mostani be- gõségtõl, és arra bátorított, hogy felelõsséget vállaljunk a vételek felével rendelkezik majd az EKD10. Ennek meg- felebarátokért a saját életünkben. A reformáció – minden felelõen óriási terhet jelent a 23 tartományi egyházszer- kritika mellett – a modern világ alapvetõ tiszteletéhez ve- vezet és a 21.000-nél is több templom fenntartása, a zetett. Egy felvilágosult, a tudományokkal való szoros munkatársak fizetése. párbeszédet keresõ protestáns teológia a protestantizmus A tanulmány szerzõi számba vették az egyház gyenge jellemzõ vonásává vált. A felvilágosult kegyesség ezen pontjait is. Szerintük fontos a minõség javítása az egyházi örökségét a jövõben is meg kell õrízni. A profil élesítését szolgálatban, a megfelelõ standardok felállítása és ellenõr- semmiképpen sem szabad úgy félreérteni, hogy az beszû- zése. Minden szervezet jövõje attól függ, hogy képes-e a külés, egyháziasság, az ökumenikus beállítottságtól való tanulásra11. További kérdés, hogy miért olyan nehéz a lel- elfordulás, a többi vallás iránti csekély tolerancia. Nem készek mobilitása az egyes tartományi egyházak között. A erre gondoltunk. Az itt leírt profilélesítés része a 21. szá- jövõben a szerzõk ezen is módosítani kívánnak12. zadi szabadság egyháza koncepciójának, amely nyitott, A második fõ részben a szükséges változás kiinduló- hívogató, felelõsséget vállal a világért, és érdeklõdik a pontjait vizsgálja meg a tanulmány. A szerzõk a protes- kultúra iránt is20.” Mindezen célok elérésére 12 „jelzõtü- táns profilt vizsgálva arra helyezik a hangsúlyt, hogy zet” határoztak meg, amelyeket négy csokorba fûztek: nagy elõnyt jelent a protestáns egyház számára a szabad- ság, amely a reformáció óta kialakult. Az egyház külsõ I. Ébredés az egyházi alapvetõ kínálatoknál egységének jele az igehirdetés és a szentségek kiszolgál- (Aufbruch bei kirchlichen Kernangeboten) tatása, de ezen felül számos kegyességi és teológiai 1. jelzõtûz: Az embereknek szellemi otthont nyújtani. irányzat létezik, amelyek közös vonása az „Isten jóságá- 2030-ra a protestáns egyháznak minden emberhez közel ban való bizalom”, „Isten kegyelme”, amelyeket a Lélek kell lenni, és el kell kísérnie az élet fontos eseményeiben által érhetünk el. A protestánsok a hitükbõl kifolyólag mindenkit, akik ezt igénylik. Ennek megfelelõen szüksé- részt vesznek a diakóniában, a közéletben, a kulturális ges az egyházi munkatársak állandó továbbképzése, kü- életben is. A számos egyéni hittapasztalat, az „egyházi lönösen szellemi kérdésekben. Fontos bizonyos standar- zsargonon” és a „dogmatikai formális nyelven” túl dok meghatározása a minõségbiztosítás érdekében. együtt alkotja a keresztyén bizonyságtételt. „Elõször úgy Mindezek által biztosított lesz a protestáns egyház felis- tûnik, hogy a hiányoznak az felismerhetõség jelei, de ez merhetõsége és így az egyház mindenki számára szelle- tulajdonképpen egy erõsség13.” – utalnak a szerzõk arra, mi otthon lehet21. hogy nincs határozott protestáns profil. Az egyház fel- 2. jelzõtûz: A protestáns gyülekezeti formák sokféle- adata, hogy „ezt a gyakorlati keresztyénséget megújítsa ségét támogatni kell. 2030-ra már sokféle gyülekezet és megerõsítse” a mindennapokban14. lesz a protestáns egyházban. Általuk folyik majd a tag- A megváltozott idõk „eltolódásokat” hoznak maguk- szervezés és a misszió. Különbözõ kínálatok alapján ala- kal az egyházszerkezetben is. Hagyományosan négy kul majd a protestáns profil. Az egyháztagok szabadon szintje van az egyháznak: gyülekezet, egyházkör (ma- választott gyülekezeti tagságát támogatja az egyház, és gyarul egyházmegye), tartományi egyház, EKD. Ezt lehetõség lesz a különbözõ gyülekezeti formák közötti meg kell tartani a jövõben is, de eltolódások várhatóak a verseny is22.

250 3. jelzõtûz: Kisugárzással rendelkezõ „találkozási he- közbeszéd tárgyává teszi. A professzionális kommuniká- lyeket” (Begegnungsorte) teremtenek. 2030-ra olyan ció az erõs és profillal rendelkezõ jelenlét legfontosabb egyházi központok jönnek létre, amelyek misszionáló, elõfeltétele. Ugyancsak idetartozik a keresztyén és pro- diakóniai és kulturális kínálatokat nyújtanak az egyház- testáns profil elemeinek hangsúlyozása, mint pl. a ke- tagoknak, és amelyek alkalmasak lesznek arra, hogy a reszt, a három nagy ünnep, a Szentháromság Isten meg- keresztyének ott találkozzanak egymással. Egy-egy ilyen vallása, vagy pl. a Luther-Biblia, a reformátorok, bizo- központ egy adott régióért lesz felelõs. Ezek megszerve- nyos épületek, zeneszerzõk bemutatása29. zésének elsõsorban pénzügyi okai vannak, mivel a gyü- lekezetek nagyon összezsugorodnak, és a munkatársak IV. Ébredés az egyház szervezeténél (Aufbruch bei fizetését nem lehet elõteremteni23. der kirchlichen Selbstorganisation) 10. jelzõtûz: Minden egyháztag pénzügyi szolidaritá- II. Ébredés az egyházi munkatársaknál (Aufbruch sának erõsítése. 2030-ra az egyház az egyházadó mellett bei kirchlichen Mitarbeitenden) egy másik finanszírozási rendszert is kiépít, mégpedig 4. jelzõtûz: Megnyerni az emberek bizalmát szellemi alapítványokon, projektekhez kötött támogató egyesüle- hozzáértés (geistliche Kompetenz), minõségtudat és tel- teken, egyházi épületek megóvásáért létrehozott szerve- jesítményre való hajlandóság révén. 2030-ra a munkatár- zeteken keresztül. Mindezek révén az egyház plusz pénz- sak teljesítménye, az arra való hajlandóság és a minõség- ügyi forrásokhoz jut a közös feladatok ellátásához, ebben re való törekvés lényegesen magasabb. Az egyház addig- az egyháztagok szolidaritása van a segítségére30. ra már megtalálja a módját annak, hogy a megfelelõ tel- 11. jelzõtûz: A tartományi egyházakban az erõk kon- jesítményt anyagilag is elismerje. A munkatársak kikép- centrálása folyik. 2030-ra a protestáns egyház tagegyhá- zése és továbbképzése a legmagasabb fokú prioritást zainak számát úgy koncentrálják, hogy megközelítõleg élvezi24. azonos erõsségû szervezetek jöjjenek létre. Politikailag 5. jelzõtûz: Támogatni az egyetemes papságot és az az az ésszerû, ha ezek számát és nagyságát a tartomá- önkéntes munkát. 2030-ra letisztázzák az önkéntes alanyok (Länder) határaihoz igazítják (ebbe nem tartoznak pon dolgozó és a fõfoglalkozású munkatársak viszonyát, bele a kisebb tartományok). 2030-ra összesen 8-12 tarto- jogosítványait. Az önkéntesek részt vesznek az egyházi mányi egyháznak kellene lennie31, amelyek egyikének igehirdetési szolgálatban is, munkájukat elismerik. En- sincs egy milliónál kevesebb tagja. A folyamat „elõnye”, nek megfelelõen nagyon fontos például a képesítések hogy „példát mutat” a gyülekezeteknek és az egyházkö- megszerzését biztosító képzési formák egyeztetése, röknek a fúzióra32. egységesítése25. 12. jelzõtûz: Az EKD-szintet úgy megerõsíteni, hogy 6. jelzõtûz: A lelkészek munkájának, mint a protestáns az bemutassa a „németországi protestáns jelleget” egyház kulcsfontosságú foglalkozásának megerõsítése. (Evangelisch in Deutschland). 2030-ra az EKD képvise- 2030-ra a lelkészek foglalkozása vonzóbb, igényesebb, li a tartományi egyházak összessége akaratából a német anyagilag jobban elismert. Az alapkompetenciájukhoz protestantizmust. Tartalmi kérdésekben minõségi stan- tartozik a teológiai kérdésekben való eligazodás, a dardokat fogalmaz meg és pénzügyi-jogi téren nagyjából lelkigondozói munka, a kommunikációs képesség, a csa- azonos munkafeltételeket biztosít mindenkinek. Az EKD patszellem, a minõség és az egyház egészéért való fele- szervezi meg a kompetencia-központokat és a szervezeti lõsségvállalás. Jelenleg 21.000 lelkész dolgozik a protes- szolgáltató-központokat is33. táns egyház(ak)ban Németországban, de ez a szám 2030- Mindezen célok megvalósítása érdekében a tanul- ra 13.000-re csökkenhet – ha így folytatódik a taglétszám mány szerzõi hangsúlyozták a konkrét lépések meghatá- 26 fogyása . rozását, így pl. 2007-re egy „jövõkongresszust” hívtak össze Wittenbergbe34. III. Ébredés az egyház világban végzett szolgálatánál (Aufbruch beim kirchlichen Handeln in der Welt) 7. jelzõtûz: A protestáns oktatómunkát úgy kell felfogni, mint a világban végzett bizonyságtétel részét. 3. Kritika 2030-ra az oktatás a protestáns egyház egyik legfonto- a tanulmánnyal kapcsolatban sabb feladata. A gyermekekkel és a fiatalokkal megis- merteti a keresztyén hitet és megerõsíti a keresztyéneket Az Impulspapier elég sok kritikát kapott evangéliumi abban, hogy a családban, munkahelyen, társadalomban körökbõl, amelyekbõl csak kettõt szeretnék idézni. A Istenrõl, a keresztyén hitrõl beszéljenek. Ennek során fi- „Nincs más evangélium” Hitvalló Mozgalom gyelembe veszi a saját hitbeli tradíciók áthagyományo- (Bekenntnisbewegung „Kein anderes Evangelium) az zását és a más vallásokkal, világnézetekkel való párbe- Info spezial sorozatának egyik számában35 bírálta az szédre való képesség megõrzését27. anyagot. A szerzõ, Rayer Mayer üdvözölte, hogy az 8. jelzõtûz: A diakónia protestáns profilját erõsíteni. egyház végre félreverte a harangokat, mert felismerte a 2030-ra a diakónia a protestáns egyház központi cselek- bajt, de ebben részben saját maga is hibás. Az egyház is vési területe. Minden ilyen tevékenységnek van egy vilá- kiállt a „terméketlen életformák” támogatása mellett, gosan felismerhetõ protestáns profilja. Az egyház és a nem lépett fel az abortusz ellen és nem foglalt állást a diakónia összekapcsolása jobban meg van oldva. Az misszió és evangélizáció érdekében. A bevándorlás ré- egyház közéleti tevékenységét az emberi méltóság, az vén egyre kisebb lesz a protestánsok százalékos aránya emberi jogok, az igazságosság, erõszakmentesség és a Németországon belül. A túlzott politikai tevékenység az béke melletti kiállás jellemzi28. oka, hogy elhalványult a sajátságos protestáns profil, 9. jelzõtûz: Bizonyos témák egységes képviselete a így az egyház éppen azért veszíti el a súlyát, mert eze- nyilvánosság elõtt. 2030-ra a protestáns egyház egysége- ket a politikai nézeteket máshol hitelesebb formában is sen lép fel bizonyos társadalmi kérdésekben, és ezeket a meg lehet találni36. Az Impulspapier célja a csüggedés

251 elhárítása, a szellemi profil kialakítása, a megújulás, de észak-elbai egyházi szervezete is. Ez a konzervatív egye- igazából a szellemi-teológiai elgondolkodás helyett a sület a reformátori-lutheránus teológia elvein áll. Lapjá- szervezeti és strukturális megfontolások dominálnak. nak (amely a Kirchliche Sammlung címet viseli) 2006/1. A papír megállapítja: a vallásnak egyfajta újjászületé- számában dr. Dieter Müller nyugalmazott kieli lelkész sét éljük meg, egyre többen keresnek vallásos válaszo- tollából jelent meg egy cikk, amely a reformfolyamattal kat, és ez lehetõségeket ad a protestáns egyháznak is. foglalkozik42. A lelkipásztor elsõsorban azt kritizálja ta- Egy rendkívül tág vallásfogalommal olyan embereket is nulmányában, hogy az egyházi reformfolyamatból éppen meg akarnak szólítani, akik talán nem is akarnak valláso- a legfontosabbat hagyták ki: Jézus Krisztust. A megúju- sak lenni. Sokan azt gondolják, hogy visszatért a liberá- lás a profi marketing és szervezetépítés jegyében törté- lis teológia, amely szintén az ember vallásosságára ala- nik, de a lelki dolgok teljesen kimaradnak belõle, ponto- pozott. Miután az egyház felismerte, hogy az „önszeku- sabban hiányzik a Lélek, „aki a holtakat élõkké teszi”. larizálódás” veszélye fenyeget, belekapaszkodott a vallá- Igaz, hogy elismeri a papír: ahol az áll, hogy „evan- sosságba, de eközben önmagát relativizálja és a keresz- gelisch”, az evangéliumnak is jelen kell lennie, de hogy tyénség nem más, mint a vallásosság egy válfaja. A szer- az evangélium szó alatt pontosan mit értenek, nem derül zõ keményen bírálja a protestáns egyház „olcsó kegyel- egyértelmûen. Gyakorlatilag mindent beletuszkolnak eb- mét”, hiszen az Impulspapier arról szól, hogy az egyház be a kifejezésbe, ami a népegyházban jelen van. Problé- feladata az Isten kegyelmérõl való beszéd, amely minden ma az is, hogy az egyház lemond a misszióról, Jézus emberhez odafordul – eközben azonban elfelejti a bûn- Krisztus vezetésérõl, tágas tér nyílik a tetszõleges Krisz- bánat fontosságát. Szó sem esik a bûnös emberrõl, Isten tus- és gyülekezetképeknek is. Jellemzõ, hogy az EKD haragjáról, a bûnbánatról, megtérésrõl, megújulásról. tanácsa nem Krisztushoz, hanem az egyházhoz való hû- „Isten jóságáról” van csupán szó, és a missziói „innová- ségre hív fel. A papír erõssége, hogy átvette az üzemgaz- ciós kompetencia” fõ feladata is az, hogy errõl a jóságról daság, a szervezeti management és a humánpolitikai beszéljen37. Problémás azt is, hogy szó sincs arról, hogy szakemberek tapasztalatait. Habár a „szellemi” és „mi- mit is kell „misszió” alatt érteni. Az viszont biztos, hogy nõség” szavakat gyakran használják, de nem húzzák meg az egyháznak profi arculat-tervezést kell végrehajtania, az „evangelisch” fogalmának határait. Gyengeségei kö- hogy az egyház azonnal felismerhetõ legyen. A nevelés- zött fel lehet sorolni a bibliai-reformátori megalapozott- tudományból vették át a „kompetenciák” fogalmát, ság hiányát, a gyülekezetrõl alkotott elképzeléseket, azt, amely alapján minden lelkészt a kompetenciáinak fej- hogy nem derül ki, mitõl keresztyén valaki. Ugyancsak lesztésére köteleznek38. Ezt olyan szigorúan veszik, nem biztosított a lelkiismereti szabadság az egynemû hogy felvetik: nem maradhat következmények nélkül, ha kapcsolatok megáldása elutasítására, de távol van a bûn- egy lelkész elutasítja a továbbképzést, de a „pasztorális bánat is. A „minõségbiztosítás” jegyében félõ, hogy az szeparatizmust” sem engedheti meg magának a protes- egységesítés, az eltérõ gondolatok elnyomása terjed el, táns egyház39.” Ez azt jelenti, hogy azt a teológust, aki így nem beszélhetünk a „szabadság egyházáról”. „nem áll be a sorba”, az egyház megbünteti? Az oktatás terén az Impulspapier a protestáns jelleg erõsítését szeretné ugyan, de elhallgatja, hogy a toleran- 4. Beindul a reformfolyamat cia jegyében már így is több szó esik a protestáns oktatá- si-képzési intézményekben az idegen vallásokról és a A Reformprozess, azaz a reformfolyamat már 2006- modern pogányság keresztyénellenes nézeteirõl, mint a ban beindult, és azóta is gõzerõvel folyik. Elõször Wolf- keresztyén hitrõl. Ugyancsak szükséges az egyházi gang Huber elnök-püspök koordinálta a folyamatot, diakóniában hangsúlyozni a cselekedeteink motivációját, majd röpke néhány hónapra Margot Käßmann került az azaz arról beszélni, hogy mi a keresztyén diakónia alap- EKD – és ezzel a megújulás – élére, aki 2010 elején ja egyáltalán. Mindezek rávilágítanak a protestáns okta- kénytelen volt lemondani. tásügy és diakónia jelenlegi nyomorult helyzetére. Az A reformfolyamat állomásait bárki nyomon követheti Impulspapier nem említ meg olyan fontos problémákat, az erre a célra létesített internetes honlapon (), amelyen a mint a keresztyén bizonyságtétel erõsítése az iszlámmal megújulás jegyében kidolgozott újítások, új istentisztele- szemben, arra sem kapunk választ, hogy mi különbözte- ti formák, motivációs és missziós tapasztalatok is olvas- ti meg az egyházat a világi intézményektõl, de nem esik hatók a Beispiele guter Praxis (Jó gyakorlat példái) cím szó arról sem, hogy Krisztus Istennek azon Igéje, akire alatt. hallgatnunk kell (Barmeni Teológiai Hitvallás). Így, mi- A 2006 nyarán kiadott Impulspapier alapján elindult a vel ez a „jelzõfény” hiányzik, a többi fény csupán szal- reformfolyamat, amelynek elsõ állomása 2006 novembe- maláng lehet (a szerzõ itt a Leuchtfeuer – Strohfeuer né- rében a Würzburgban tartott EKD-zsinat volt. Ezt a vitát met szójátékra utal). a 2007 januárjában Wittenbergben tartott „jövõkongresz- „Ha világos a központ, akkor másodsorban elgondol- szuson” (Zukunftskongress) folytatták, majd még sok kodhatunk strukturális kérdésekrõl is. Akkor a bibliai egyházi fórumon elõkerült a kérdés. A 2007 novemberé- igehelyeket már nem csupán „alátámasztásul” használ- ben Drezdában tartott zsinaton a protestáns sajátosságok- ják, ahogy az az Impulspapier-ban megtörténik, hanem a ról folytattak eszmecserét (az Evangelisch Kirche sein bibliai üzenet felõl fogják meghatározni a gondolkodás mottó alatt). 2009 szeptemberében Kassel adott otthont és cselekvés irányát.” – írja Mayer40. A középpont az Ige egy újabb jövõkongresszusnak. Minden elhangzott elõ- és sákramentumok körül összegyûlt gyülekezet, és ha az adást, tanulmányt publikált az egyház, így azok német egyház hû marad megbízatásához, akkor egyházként fel- nyelven elérhetõk. Ezek közül kettõt említenék meg: az ismerhetõ lesz, másokat befogadó közösség marad, és egyik a „Von anderen lernen” (Másoktól tanulni) címet nem kell félnie a jövõtõl41. viseli, és egy 2008 februárjában Hannoverben tartott Megszólalt a Kirchliche Sammlung um Bibel und Workshop, azaz mûhelymunka eredményeit összegzi. Bekenntnis (Egyházi Gyûlés a Biblia és Hitvallás Körül) Ennek lényege az istentiszteletek „minõségének” javítá-

252 sa volt43. A másik ilyen tanulmánykötet a missziói mun- 13 Impulspapier, 2006: 34.p. kacsoport 2008. június 3-i tanácskozásának anyagát pub- 14 Impulspapier, 2006: 32-345.p. Már ebbõl a bevezetésbõl is látható, likálja, amely a missziót a gyülekezetek alapfeladataként hogy hiányoznak azok a hitvallásos alapok, amelyre az egyház Isten 44 szerinti megújítását fel lehetne építeni. Kérdéses, hogy milyen mér- jelölte meg . Ebben az idõszakban az EKD számos nagy tékben lehet itt keresztyén egyházról beszélni, hiszen ennek a feje- jelentõségû tanulmányt adott ki az „EKD-Texte” és az zetnek alapján minden belefér a protestantizmusba, kezdve a refor- „Orientierungsschriften” sorozatban, amelyek közül mátori teológiától egészen az olyan modern teológiákig, mint a fe- csak egyet kívánok kiemelni: 2009-ben jelent meg a Der minizmus vagy a „Gott-ist-tot-Theologie” (Isten halott-teológia). Ez 45 nem meglepõ, ha ismerjük a 20. századi német teológiatörténetet. Gottesdienst címû könyv, amely az istentiszteletek fon- Az ilyen szellemben felnõtt teológusoktól nem is várhat mást az em- tosságát hangsúlyozta ki. ber. Wolgang Huber elnök-püspöki megbízatása lejárt, és 15 Ennek a logikának az alapvetõ hibája abban rejlik, hogy gyülekezet utódjára egy olyan egyházszövetséget hagyott, amely csak ott van, ahol keresztyének összegyûlnek, hogy együttesen di- csérjék Istent, meghallgassák az igehirdetést, együtt ünnepeljék a gõzerõvel dolgozott a reformfolyamaton. szentségeket. Ennek megfelelõen nem beszélhetünk „TV-gyüleke- zetrõl”. 16 Impulspapier, 2006: 37-39.p. 5. Záró gondolatok 17 Impulspapier, 2006: 39.p. 18 A misszióval kapcsolatban a következõket írták le: aki hisz, annak mesélnie kell Isten jóságáról. Nem az üres kasszák és az üresjárat- Úgy érzem, egyházunk bármely lelkésze és vezetõje ban levõ szervezet jár kihívással, hanem az üres szívek és templo- számára hasznos lehet a fent ismertetett anyagok áttanul- mok. Éppen ezért szükséges a misszió, amely elmeséli az emberek- mányozása, az egyház megújításán való elgondolkodás. nek, hogy milyen szép, jó a keresztyén üzenet. Ezért fogalmazta Véleményem szerint az EKD reformfolyamata zsákutca, meg 1999-ben az EKD zsinata a misszió újraélesztését. Vö.: Impulspapier 2006: 41.p. Mindezzel az a bajunk, hogy üres az üze- fõként azért, mert az egyházat pusztán szervezetként, nete. Valóban szép a keresztyén hit, de azt tartalommal kell megtöl- emberi alkotásként értékeli és úgy is próbálja megújíta- teni, úgymint a megváltás, a menny és pokol kérdése, a megbocsá- ni. Az egyház Krisztus teste, így az egyház feje kihagyá- tás, a bûnbánat; nem elég csupán Isten jóságáról beszélni, mert Isten sával nem lehet reformokat végrehajtani. Szükséges a igazságos, számon kéri a bûnöket is. 19 Impulspapier 2006: 42.p. szellemi megújulás, de az csak Isten Igéje alapján, a 20 Impulspapier, 2006: 44.p. Szentlélek vezetése alatt történhet. A minõségbiztosítás, 21 Impulspapier, 2006: 49-52.p. a szervezeti management, az istentiszteletek színvonalá- 22 Impulspapier, 2006: 53-57.p. 23 Impulspapier, 2006: 59-61.p. nak emelése mind-mind nagyon fontos, de csak úgy, ha 24 nem tévesztjük el a célt. A lelkileg üres egyháztól elfor- Impulspapier, 2006: 63-65.p. 25 Impulspapier, 2006: 67-69.p. dulnak az emberek. Aki nem hisz, azért, mert nem látja 26 Impulspapier, 2006: 71-75.p. értelmét az egyháztagságnak, aki pedig hisz, azért, mert 27 Impulspapier, 2006: 77-80.p. nem kap szellemi táplálékot. „Halál van a fazékban” 28 Impulspapier, 2006: 81-83.p. 29 (2Kir 4,40). Az olyan egyház, amely elszakad Istentõl, Impulspapier, 2006: 85-87.p. 30 Impulspapier, 2006: 89-91.p. úgy jár, mint az a fa, amelynek elvágják a gyökereit: kí- 31 Ebbe az irányba mutat a tartományi egyházak már folyamatban levõ méletlenül elszárad és meghal. összeolvadása. 2009-ben alakult meg Thüringia és Szász-Anhalt te- Mucsi András rületén a Közép-Németországi Protestáns Egyház a türingiai és a szász egyháztartományi lutheránusok egyesülésébõl. 2012-ben alakul meg a Nordkirche, amely az észak-elbai, mecklenburgi és pom- merániai protestáns egyházak fúziója. Már régóta tárgyal Hannover, JEGYZETEK Braunschweig és Oldenburg lutheránus egyháza, valamint a kicsiny Református Egyház egy közös alsó-szászországi protestáns egyház 1 Ezek lásd: Evangelische Kirche in Deutschland. Zahlen und Fakten megalakításáról. zum kirchlichen Leben. 2003-2006. évi kötetek. Kiadja: az EKD Hi- 32 Impulspapier, 2006: 93-95.p. vatala, Hannover. 33 Impulspapier,2006: 97-100.p. 2 Impulspapier, 2006: 7.p. 34 Impulspapier 2006: 101.p. 3 „Geistliche Profilierung” szerepel az eredeti szövegben. A legtöbb 35 Mayer, Rainer: Beobachtungen und Überlegungen zum Impulspapi- kritikus szerint éppen itt van a probléma, hogy a Geist, azaz a Lélek er der EKD: „Kirche der Freiheit. Perspektiven für die Evangelis- hiányzik az egész folyamatból. Nem Isten Szentlelke, hanem az em- che Kirche im 21. Jahrhundert”. Info spezial Nr. 98/2007. beri okoskodás vezeti a „megújulást”. 36 Mayer, 2007: 1.p. 4 Impulspapier, 2006: 8-9.p. 37 Mayer, 2007, 2-3.p. 5 Az igazán nagy baj ezzel kapcsolatban az, hogy mindez igaz, de az 38 A lelkészeknek az egyetemi képzésen túl állandóan képezniük kell egész anyagban szó sem esik a megtérés, a bûnbánat szükségességé- magukat, és négy alapterületen kell kompetenciákat elsajátítani: te- rõl, arról, hogy Isten nem csak kegyelmes, hanem féltõn szeretõ Úr ológiai és lelkigondozói cselekmények, missziói innovációs kompe- is, aki számon kéri rajtunk bûneinket is. Istenhez csak Jézus Krisz- tenciák, tehetségtõl függõ motivációs és kvalifikációs kompetenciák tuson keresztül lehet eljutni. és minõsített vezetési kompetenciák. Vö: Mayer, 2007: 4.p. 6 Impulspapier, 2006: 13-14.p. 39 Mayer, 2007: 4.p. 7 Impulspapier, 2006: 14-15.p. A vallásos-spirituális érdeklõdés 40 Mayer, 2007: 6.p. ugyan megvan az emberekben, de mivel a protestáns egyház már ré- 41 Mayer, 2007: 6.p. gen nem azt képviseli, amit reformátor elei képviseltek, és a tiszta 42 Dr. Müller, Dieter: Perspektiven für die evangelische Kirche im 21. evangéliumot eléggé felhígították a modern teológiák képviselõi. A Jahrhundert? In: Kirchliche Sammlung, 2006/1. 2-3.p. protestantizmus csak egy a vallásos nézetek piacán, amelynek 43 „Von anderen lernen” – Dokumentation eines Workshops des Rates amúgy nincs világos, megfogható üzenete, a vallásközi párbeszéd- der Evangelischen Kirche in Deutschland am 22. und 23. Februar ben is inkább a teljes önfeladás a megfigyelhetõ, mint egy, az isz- 2008 in Hannover zum Thema „Qualitätsentwicklung von Gottesdi- lámhoz hasonló világos álláspont képviselete. ensten”. Hannover, Kirchenamt der EKD, 2008. 8 Impulspapier, 2006: 17-18.p. 44 Erwachsen glauben. Missionarische Bildungsangebote als Kernauf- 9 Impulspapier, 2006: 20-21.p. gabe der Gemeinde. Dokumentation eines Hearings der Arbeitsge- 10 Impulspapier, 2006: 22.p. meinschaft Missionarische Dienste im Diakonischen Werk der EKD 11 Ez a világi szervezeteknél valóban így van, de az egyház jövõje am 3. Juli 2008 in Hannover. Hannover, Kirchenamt der EKD, 2008. egyedül attól függ, hogy hûségesen teljesíti-e Isten parancsait, és 45 Der Gottesdienst Eine Orientierungshilfe zu Verständnis und Praxis azon az úton jár-e, amelyet az egyház feje, Jézus Krisztus kijelöl. des Gottesdienstes in der evangelischen Kirche, Im Auftrag des 12 Impulspapier, 2006: 27-28.p. Rates der EKD, 2009, Hrsg. Gütersloher Verlagshaus.

253 KÖNYVSZEMLE

Konkrétan az egység felé (?) Jutta Koslowski: Die Einheit der Kirche in der ökumenischen Diskussion. Zielvorstellungen kirchlicher Einheit im katholisch-evangelischen Dialog (Lit Verlag, Berlin, 2008) címû könyvérõl

Az irodalommal együtt majd 600 oldalas könyv szerzõje a münsteri egyetem ökumenikus intézetének volt tudományos munkatársa. Doktori értekezése 2008-ban a fenti címen jelent meg, és az elmúlt években semmit sem veszített aktualitásából, sõt! A mû átfogó képet ad az elmúlt év- tizedek, illetve az 1910. évi edinburghi missziói világkonferencia óta eltelt évszázad ökumenikus törekvéseirõl, ábrándjairól, lehetõségeirõl és lehetetlenségeirõl. Már csak azért is, mert az evangélikus szerzõ 1995-2000 között evangélikus, katolikus és ortodox teológiát tanult, és mind- háromból diplomázott a müncheni egyetemen. Ugyanitt doktorált a katolikus fakultáson, Peter Neuner professzor vezetésével. Bár az alcímben a katolikus-protestáns (utóbbi elsõsorban evan- gélikus) párbeszédet említi, tekintettel van az ortodoxokra is. Tankönyvként is jól használható.

A bevezetés (3-40.) szerint az ökumenikus mozgalom tõségét elsõsorban az adja, hogy célkitûzésének megfele- célja: az egyházak látható egysége. Az egységrõl folyta- lõen igyekszik rendet tenni ezen a területen. A legfonto- tott megbeszélésekre, vitára mindmáig érvényes: 1. Az sabbak: egységrõl folyó vita dinamikus, mindig újabb elképzelé- Szervezeti egység, összeolvadás. Ezt valósította meg, de sekkel, modellekkel. 2. Nincs általános konszenzus. 3. A csak részleges sikerrel 1817-tõl a porosz unió. 1925 óta vita szisztematikus hiányosságokat mutat, modellek és egymáshoz közelálló egyházak között több helyen is sor feltételek keverednek. 4. A vita fogalmilag diffúz, na- került rá. 1961-68 között az EVT hivatalos modellje volt. gyon is szükséges a tisztázás, azonos kifejezések tartal- Konciliáris közösség: A II. Vatikáni Zsinatra adott milag azonos használata. Hivatkozik Reinhard Frielin- protestáns válasznak tekinthetõ. Az Újszövetség és az gre, az EKD bensheimi ökumenikus intézetének ny. egyetemes zsinatok alapján vetõdött fel. Az 1990-ben igazgatójára: „Az egység céljáról való legkülönfélébb el- Szöulban tartott „Igazságosság, béke, teremtett világ képzelések állnak leginkább az egység útjában.” megõrzése” (JPIC) világkonferencia eredetileg koncil- A szerzõ visszatérõen hangsúlyozza, hogy az egység iáris folyamat állomásaként lett meghirdetve. Hátránya, céljáról való elképzelés két kritériuma: teológiailag fele- hogy a zsinat, bármilyen fontos is az egyház életében, lõsen vállalható és ökumenikusan konszenzusképes le- még nem maga az egyház. gyen. Ehhez rendelhetõk a célokról való elképzelések Megbékélt különbözõség: (1974 óta.) Eszerint a kü- amelyek azt jelölik, hogyan érhetõ el a cél. lönbségek elhordozhatók a sokkal jelentõsebb azonossá- Az elképzelések kétfelé oszthatók: egyrészt egység- gok, hasonlóságok folytán. Hátránya: túl nagy különbsé- elképzelés, egység-értelmezés, egység-koncepció,) más- gek is vannak, elsõsorban az egyházi hivatal kérdésében. részt egységmodell, egyesülés modellje. Az elõbbiek az Egyházközösség: hitbeli, szószéki és úrvacsorai kö- egyház egységének lényegérõl vallott alapvetõ értelme- zösség. Strukturális elemek lehetségesek, de nem szük- zést, az utóbbiak ezen egység láthatóvá tételének lehet- ségesek. Hátránya: a hasonlóság folytán mint a megbé- séges formáit jelölik. Az egységdiszkusszió, egységrõl kélt különbözõségnek. folytatott vita mindazt átfogja, ami az egységgel kapcso- Koinónia: homályos, inkább elképzelés. Fontos az Új- latos: a cél, az elképzelések és a modellek szintjén. szövetségben, a II. Vatikáni Zsinat óta egyháztani kulcs- A dialógus a kommunikáció intézményesített formája, fogalom, az EVT számára is döntõ jelentõséggel bír, de lehet bilaterális és multilaterális, különbözõ testületek nehezen konkretizálható az elõzõekhez képest. folytatják. Az egyházi egység, egyház egysége helyett A könyv a kevésbé fontos, illetve (még) pontatlanabb gyakran az egyházközösség fogalmát használják. Ez modellekre, modellrészletekre is kitér. Ezek: utóbbinak így kétféle értelme van: Egyrészt konkrét mo- Föderatív unió (1910) felekezetek összefogása, több- dell, egység konkordia által, másrészt az ökumenikus nyire úrvacsorai közösség nélkül. Az EVT is ilyennek te- mozgalom célja: egység, amely nem uniformizált. kinthetõ. A szerzõ mind az ökumenikus párbeszéd legfontosabb Korporatív unió (1937) testületi egyesülés – egyesü- eseményeire és dokumentumaira, mind pedig kiemelke- lés a különbözõségben. Az egyházak egyszerre megma- dõ személyiségeire igyekszik tekintettel lenni, de arra is radnak és mégis új egyház létrejötte. Kérdés, hogy figyelmeztet, hogy a bemutatás még ilyen terjedelemben mennyire tér el a szervezeti egységtõl. sem lehet hiánytalan. Úrvacsorai közösség (1937): a közösség megpecséte- A második fejezet (41-337.) amely a könyv nagyobbik lése. Nem teljes egységmodell, de nélkülözhetetlen felét teszi ki, az egységmodelleket tárgyalja. A mû jelen- része.

254 Kölcsönös elismerés: az ökumenikus mozgalom egész A döntõ probléma: apostoli szukcesszió: LG 19, 21 történetét végigkíséri az igény egymás szolgálatának el- (különösen), 28. – ehhez katolikus részrõl kellene lépni, fogadására, kiegészítésére. Jelenleg erõsen korlátozott. bár az UR nagy lépés volt elõre más egyházak elismeré- Gyakorlati együttmûködés (1925): nélkülözhetetlen, se felé. Ugyanakkor a subsistit in (LG 8.) magyarázata az de nem elegendõ. Ut unum sint enciklikában progresszív, a Dominus Iesus Katolikus részrõl két javaslat vagy inkább elképzelés (és a Responsa, 2007) nyilatkozatban restriktív. tekinthetõ jelentõsnek: Az egyházi hivatal kérdése az egység láthatóságának Közösségek közössége: részegyházak egymás mellett, jeleként is fontos. Protestáns részrõl nincs abszolút ok a más felekezetûek is. Kérdés a római katolikus egyházhoz történelmi szukcesszió elutasítására, katolikus (ortodox) való viszony: a többiek valamiképpen alárendeltek-e. részrõl viszont visszamenõleg is el kellene ismerni a pro- A testvéregyházak kifejezés az egyházak testvéri elis- testáns hivatalt. A pápának pedig az egység kedvéért le merését jelenti pontatlan, homályos, A Dominus Iesus kellene mondania bizonyos jogokról (joghatósági primá- nyilatkozathoz (2000) fûzött megjegyzés az apostoli tus, tévedhetetlenség). szukcesszióhoz köti a megnevezést. A negyedik, összefoglaló fejezet (477-493.) a kitekin- A fejezet végén nyolc teológus hozzájárulását ismer- tés címet viseli. Egyetértés van a következõkben: 1. Az teti, az elõzõekhez képest inkább csak érdekességként. egyház egysége alapvetõ egyháztani követelmény. 2. Az Joseph Ratzingerrel, a jelenlegi pápával nem foglalkozik egyház egysége egyszerre isteni adomány és emberi fel- külön pontban, de többször is hivatkozik rá. A Luther- adat. 3, Az egységnek láthatónak kell lennie. 4. Az egy- évforduló alkalmából (1983), a közösségek közössége ház egysége és a sokféleség összetartozik. kapcsán ezt írta: „Minden ökumenikus fáradozás tulaj- Az egység öt alapvetõ eleme: 1. az úrvacsora. 2. a kö- donképpeni céljának természetesen annak kell lennie, zös hitvallás 3. a keresztség, 4. a világért való közös szol- hogy az egymástól elválasztott felekezeti egyházak töb- gálat, az egyház alapvonásai a leiturgia, a martüria és a bes számát a helyi egyházak többes számává változtas- diakónia 5. az egyházi hivatal. Minden modellnek vala- suk, amelyek sokféle formájukban valóban egy egyház.” milyen struktúrára van szüksége az egység kifejezéséhez. – Hadd tegyem hozzá: ezen nincs mit vitatni, „csak” a Majd ráadásként az epilógusban (495-524.) egy lehet- konkrét megvalósítás a probléma. Frielingre visszautal- séges forgatókönyvet vázol az „egység a sokféleségben” va: egység és egység egymással szemben… megvalósításáról. A mû nélkül is éppen elég terjedelmes A harmadik fejezet (339-475.) az ekkléziológiai alapo- lenne, valószínûleg akkor is kereknek is éreznénk, így kat és különbségeket tárgyalja. (Az ezekhez csak többé-ke- viszont konkrétan, személyesen szembesít az egység vésbé áttételesen kapcsolódó, az egység útjában álló továb- megvalósításának problémájával az alábbi pontokban: bi problémákkal, így Mária és a szentek tiszteletével nem 1. Az eszmény: a különbözõ felekezetek erõsségei foglalkozik. Talán röviden ki lehetett volna térni rá, és ak- egészítsék ki egymást, hogy a gyengeségeket kiegyenlít- kor még nem beszéltünk a szentségek számáról.) Minden sék. Az „egység a sokféleségben” a szervezeti egység és egyház a saját egyháztanának megfelelõ modellt favorizál- a megbékélt különbözõség szintézise. ja – sokszor rejtetten. A katolikus-protestáns egységhez az 2. A feltétel a tanításbeli elítélések általános visszavo- egyetértés jelenlegi szentje nem elegendõ. Katolikus-orto- nása, mint pl. a megigazulás-nyilatkozatban történt a dox viszonylatban a pápaság a döntõ probléma. nyilatkozat témájára vonatkozóan. Protestáns felfogás szerint az Újszövetségben nincs 3. Az alap: a közös hitvallás, ennek leginkább a Nicea- határozott gyülekezeti és hivatali rend. Konstantinápolyi Hitvallás felel meg, az ortodoxokra te- Az ellentmondásokat, így a zsidó- és pogánykeresz- kintettel a filioque nélkül. tyének ellentéteit is egységben kezelték. 4. A végrehajtás: az egyházak közössége. Egyháznak A közösség jele a keresztség, legmagasabb kifejezése kellene elismerni egymást, egymás hivatalát és cselek- a közös úrvacsora. ményeit, végül a megbékélés jeleként kölcsönös kézráté- A protestáns hitvallási iratok: nagy szabadságot bizto- tellel. sítanak az egység konkrét formáit illetõen. Egyébként 5. A következmény: az intézményes forma. Az óegy- pedig az egyház mindörökre megmarad, egysége nem házi pentarchia mintájára az egyes kontinensek lehetné- szûnhet meg innen van a látható és láthatatlan egyház kinek részegyházak. A jelenlegi felekezeti tagolódás eltûn- fejezése. A congregatio sanctorum azt fejezi ki, hogy az ne. A kisebb egységek régiók, országok, városok stb. egyház „alulról” építkezik. Ágostai Hitvallás VII cikke a szerint tagolódnának. Alapegység: a helyi gyülekezet. A hivatalt legfeljebb implicite említi. pap mellett presbitérium, a püspök mellett püspöki ta- Ha katolikus részrõl a hivatali struktúrája teológiájá- nács, valódi döntési jogokkal, egyhangúlag. Az egyete- nak átvételét is megkövetelik, nem lehetséges az egység. mes egyházban a személyes vezetés a pápáé lenne, a kol- Ugyanakkor hivatal kérdését protestáns szempontból is legiális a zsinaté. A zsinatot 25 évenként. kellene össze- át kell gondolni. hívni, hogy minden nemzedék életében ismétlõdjön. A Katolikus felfogás szerint Péternek különleges helyze- pápaság a péteri szolgálat az egyház egységéért, de való- te van. Õ a szóvivõ a szinoptikus evangéliumok leírásá- di jogosítványokkal. Mivel a zsinat csak ritkán jönne ban, de nem világos, hogy személy szerint miben dönt- össze, mondjuk, hogy a pápát pl. Róma, Konstantiná- hetett. Vita lehetséges az Újszövetségben elfoglalt helyé- poly, New York, Nairobi és Sydney „pátriárkáiból” álló, rõl, és római szerepérõl. Hivatkozhatnak arra, hogy léte- állandó pápai tanácskozó testület segítené. Történelmi zik Istentõl akart péteri tisztség –, de nagy kérdés a gya- okokból a péteri szolgálat Róma püspökéé maradhatna. korlás módja. A szerzõ itt a CIC 204-205. kánonjára és a A nõi szerzõ számára különösen fontos, hogy a nõk zsinati dokumentumok közül az I: Vatikáni Zsinattól a pappá szentelése nem kerülhetõ meg. Aktív részvételük Pastor aeternusra, a II.-tól a Lumen gentiumra és az Uni- (meg)akadályozása mindenkinek kárára van. Teremtéste- tatis redintegratióra utal. ológiailag az istenképûségre és a kultúrparancsra, (1Móz

255 Ára: 1575,– Ft

1,27-28), az Újszövetségbõl Gal 3,26-ra szoktak hivat- masztó. Az ár magas, a nyereség kétséges. Ugyanakkor kozni. A bibliai hagyomány szerint (kevés kivétellel) fér- az ökumené több mint „az egyház egysége”. Ha az el- fiak a vezetõk, de fel lehet tenni a kérdést, hogy még ha múlt száz évben nem is értük el az egységet, a követke- ilyen hosszú ideig így is volt, nem korhoz kötötte? zõket mégiscsak: kölcsönös tûrés, tisztelet, ismeret, teo- Végül arra figyelmeztet, hogy az egyház egysége nem lógiai párbeszéd, gyakorlati együttmûködés, kiátkozások belsõ keresztyén ügy, hanem a keresztyénség hitelessé- visszavonása, néhol egyházként való elismerés, az úrva- gének kérdése. E javaslat nem irreális utópia, hanem csorai és egyházi közösség különbözõ formái. Viszont ha konkrét vízió, az egyházi egység megvalósítható modell- nem célozzuk meg a látható egységet, akkor egy fontos elképzelése. Mégis igencsak valószínûtlen, hogy valaha feladatunk elvégezetlen marad. Ezt egyesek azzal pró- is megvalósulhatna. Az „egység a sokféleségben” mo- bálják elütni, hogy az egyház egysége a jövendõ világ- delljének kilátásai sokkal csekélyebbek másokénál, mert ban, az eszkatonban valósul meg. Ez csak teológiai ön- igényes és fáradságos, az egyházi egység maximális el- igazolás, hiszen ott már nem lesz egyház, hanem „Isten képzelését írja le. De jelenleg más modellek megvalósu- minden mindenben”. lása sincs kilátásban. Lehetséges a teljes egység a katoli- A szerzõ végkövetkeztetése nyilvánvaló, és az öku- kus egyház és a protestáns egyházak, de más egyházak mené minden munkása számára is annak kell lennie: Az között is. Az egyházak helyreállíthatják az egységet, de egyház egységének a történelemben kell megvalósulnia. nem a jelenlegi feltételek között. Ha mégsem, akkor el- Ha nem lesz részünk benne, azt lehet, hogy Isten megen- sõsorban a nem teológiai tényezõk miatt. gedi, de nem õ akarja így. Nyilván nem csupán emberi A keresztyén egység a szerzõ szerint azért nem való- jóakarat és elhatározás kell hozzá, hanem a megfelelõ sul meg, mert nem akarják eléggé. Miért törekedjünk az óra és Isten kegyelme, aki egymáshoz vezeti az embere- egyházak egységére, amikor a status quo annyira- ket. De bizonyosan nem Isten segítsége hiányzik, hiszen amennyire kielégítõ. – Hadd vessem közbe: természete- miénk az ígéret: „Ha ketten vagy hárman összegyûlnek sen nem kötelezõ egyetérteni a szerzõvel, de amíg nem az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20). valósul meg az egység, addig elég nehéz cáfolni. – Az egyesült egyház víziója nyitott, bizonytalan, talán nyo- Szentpétery Péter

TARTALOM

A FÕSZERKESZTÕ JEGYZETE CZÖVEK TAMÁS: A kereszt botránya: kereszténység és hatalom . . 217 DR. BÓNA ZOLTÁN: A verseny ...... 194 KITEKINTÉS SZÓLJ, URAM! MOLNÁR SÁNDOR: Magyarországi református lelkészek PATAKY ALBERT: és teológusok a hallei Reformiertes Újuljatok meg! ...... 195 Convict-ban a két világháború között ...... 226 TANÍTS MINKET, URUNK! DR. WALTER BRUEGGEMANN: (Ebben a rovatban csak lektorált tanulmányok jelennek meg!) A panasz elvesztése ...... 234 PÓTOR ÁRON: DR. CSOBOLYÓ ESZTER: A válsztott nép titka A magyar református egyházi delegátusok Keresztyén történelmi tanulságok nehézségei az ökumené a népiség kapcsán 1954-es nagygyûlésein ...... 239 Czeglédy Sándor írásaiban ...... 196 SÁNDOR LEVENTE: Akié a Fiú, azé az Élet KONCZ-VÁGÁSI KATALIN: Mi teszi Életté az életet? ...... 245 A Kispróféták könyvének elõállása Kutatástörténeti áttekintés ...... 201 ÖKUMENIKUS SZEMLE KOVÁCS KRISZTIÁN: MUCSI ANDRÁS: A „nyilvánosság” Reformfolyamat mint a teológia „új témája” a Németországi Protestáns Egyházban . . . . . 249 a kelet-közép európai rendszerváltások után . 207 D. SZEBIK IMRE: KÖNYVSZEMLE Ahogy én látom Kálvin Jánost DR. SZENTPÉTERY PÉTER: Jean Calvin evangélikus szemmel ...... 213 Konkrétan az egység felé (?) ...... 254

256