DOCSLIB.ORG

Coleoptera: Carabidae)

Total Page：16

File Type：pdf, Size：1020Kb

Download full-text PDF Read full-text
Coleoptera: Carabidae) Az ÉszaA !"#$%& a!'%(a )01&a2 0a&a# a3 4s %a &a(z a15saa 6& )7863 4&z4s 9 #5z @& 6#&5' E$AB C&B4sz! B%'A 9a& 6#&5'D EFFG Ezen értekezést a Debreceni Egyetem TEK Biológia Doktori Iskola Biodiverzitás programja keretében készítettem a Debreceni Egyetem TEK doktori (PhD) fokozatának elnyerése céljából. Debrecen, 2007. április 11. Ködöböcz Viktor Tanúsítom, hogy Ködöböcz Viktor doktorjelölt 1998-2007 között a fent megnevezett Doktori Iskola Biodiverzitás programjának keretében irányításommal végezte munkáját. Az értekezésben foglalt eredményekhez a jelölt önálló alkotói tevékenysége révén meghatározóan hozzájárult. Az értekezés elfogadását javasolom. Debrecen, 2007. április 11. Prof. Dr. Varga Zoltán egyetemi tanár témavezetõ Ca&aB 1. HIz4s ... .. 1 1.1. A vizsgálatok kezdete és célja .... .. ... 1 1.2. Irodalmi elõzmények .... .. .. 5 2. A'Aa$ 4s P" sz& . 25 2.1. A vizsgált területek és a gyûjtési módszerek ...... 25 2.2. Az adatok statisztikai elemzése ....... 29 3. E& B4'A ....... 31 3.1. Számszerû eredmények .. ..... 31 3.2. Faunisztikai eredmények . ....... 34 3.3. A statisztikai elemzések eredményei .... .. 37 4. C%&$Aa%s .. 39 4.1. A Beregi-síkságon 1995-1999 között végzett vizsgálatok .......... 39 4.2. A Carabus hampei ormayi Reitter, 1896 elterjedése a Felsõ-Tisza vidékén . .. ........ 47 4.3. A Carabus hungaricus Fabricius, 1792 elterjedése a Nyírségben .. 58 4.4. Az elterjedési terület, a szétterjedés módjai a futóbogarak körében .. 68 4.5. A hegyvidéki futóbogár fajok eredete az Alföld északkeleti térségében .. ..... 77 4.6. Délkelet-európai faunaelemek az Alföld északkeleti térségében ... 86 5. Qssz$a%s . 88 6. S!BBa&A .. 95 7. 9sz''AI%'T%s .... 102 8. V& aB($Az4 ..... 103 9. WX$$4 ... 119 9.1. Y` a'!B%'A T. Magura, V. Ködöböcz, B. Tóthmérész, T. Molnár, Z. Elek, G. Szilágyi and G. Hegyessy (1997): Carabid fauna of the Beregi-síkság and its biogeographical relations (Coleoptera: Carabidae). Folia Entomologica Hungarica 58: 73-82. 9.2. E` a'!B%'A V. Ködöböcz and T. Magura (1999): Biogeog- raphical connections of the carabid fauna (Coleoptera: Carabidae) of the Beregi-síkság to the Carpathians. Folia Entomologica Hungarica 60: 195-203. 9.3. a` a'!B%'A V. Ködöböcz and T. Magura (2005): Forests of the Bereg-Plain as refuges on their Carabid fauna (Coleoptera: Carabidae) Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica 40 (3-4): 367-382. 9.4. b` a'!B%'A T. Magura, V. Ködöböcz and B. Tóthmérész (2001): Effects of habitat fragmentation on carabids in forest patches Journal of Biogeography 28: 129-138. 9.5. Az Alföld északkeleti térségébõl ismertté vált futóbogár fajok (táblázat) 9.6. Az Alföld északkeleti térségébõl elõkerült futóbogár fajok jellemzése 9.7. Ábrák, térképek Y` HIz4s 1.1. A vizsgálatok kezdete és célja Az Alföld északkeleti része ma Magyarország természeti értékekben még mindig gazdag területei közé tartozik. A gyertyános-tölgyesek, keményfa ligetek, mocsarak, lápok, láperdõk, homokpuszták és szikes élõhelyek igen változatos élõhelyi feltételeket biztosítanak a futóbogarak számára, amelyek között szép számmal találhatók montán és boreális elemek is. A térség egyes tájegységei (pl. a Szamos-Kraszna köz) még manapság is kevéssé kutatottak, futóbogár faunájuk pedig szinte teljesen ismeretlen. A Beregi-síkságon 1995-ben elkezdett vizsgálataimnak az volt az elsõdleges célja, hogy témát biztosítsak diplomamunkám megírásához. A vizsgálatokat mindössze egy évre terveztem, melynek során viszonylag szerény célokat tûztem magam elé. A Beregi-síkság korábban hazánk kevéssé kutatott tájai közé tartozott, ahol voltak ugyan alkalmi gyûjtések, de a térség futóbogár faunájának részletesebb feltárását, Szilágyi Gábor kezdeményezésére, Szalai Krisztina kezdte el, aki 1991- 1993-ban talajcsapdás vizsgálatokat végzett néhány erdõben, valamint a Kaszonyi- és a Tarpai-hegyen. Vizsgálatainak legfõbb célkitûzése a korábban itt megtalált Carabus hampei ormayi élõhelyeinek, életviszonyainak a feltárása volt. Eredményei jelentõsen inspirálták munkámat, mivel a Carabus hampei ormayi mellett igen figyelemre méltó, a Nagy-Alföldrõl korábban nem ismert domb- és hegyvidéki fajok elõfordulását is kimutatta a vizsgált erdõk egy részébõl. Szalai Krisztina munkájának folytatásaként célul tûztem ki a vizsgálat alá vont erdõk (Dédai-, Bockereki- és Lónyai-erdõ) futóbogár faunájának felmérését és megismerését, hozzájárulva ez által az egész tájegység faunájának részletesebb feltárásához. Vizsgálatom tárgyát képezte, hogy milyen faji és egyedszámbeli különbségek mutathatók ki az eltérõ típusú erdõk futóbogár faunája között. Emellett, célként szerepelt még, hogy az újabb erdõk feltárása révén, ha lehet, adatokkal járuljak hozzá a Carabus hampei ormayi magyarországi elterjedésének feltárásához, élõhelyigényének megismeréséhez. 1 1996-ban halasztottam egy évet az egyetemen, ezért úgy gondoltam, kihasználom az évet arra, hogy a Beregi-síkság határon túli részén is vizsgálatokat folytassak. Ennek során már nem csak azt tûztem ki célul, hogy feltárjam és megismerjem az erdõk futóbogár faunáját, hanem, hogy összehasonlítsam a magyar oldalon vizsgált erdõk futóbogár faunájával. Célként szerepelt még hegyvidéki fajok elõfordulásának kimutatása a vizsgált erdõk futóbogár faunájában, ami a Beregi-síkság sajátos biogeográfiai helyzetét támasztotta volna alá, amit korábban már Deli et al. (1993, 1994), Rácz (1993) és Varga (1995) is hangsúlyozott munkájában. Valamint, szerettem volna képet kapni arról is, hogy a Carabus hampei ormayi a Beregi-síkság kárpátaljai részén hol fordulhat elõ. A két év vizsgálati eredményei egy tanulmány formájában meg is jelentek (lásd WX$$42 Y` tanulmány). 1997-ben folytattam az elõzõ években megkezdett vizsgálatokat a Beregi- síkság határon túli részén. Az elõzõ két év eredményei azt bizonyították, hogy a Beregi-síkság futóbogár faunája biogeográfiai szempontból meglehetõsen egyedi, ezért a térség állatföldrajzi kapcsolatainak részletesebb feltárása érdekében a vizsgálatokat kiterjesztettem a Beregi-síkság vulkanikus szigethegyeire (Kaszonyi-, Nagybégányi- és Beregszászi-hegy), valamint a Kárpátok területére, ahol két mintavételi helyen végeztem felmérést. A Kárpátok területérõl azért volt szükség adatokra, hogy a Beregi-síkság futóbogár faunájának biogeográfiai kapcsolatait a hegyvidéki területekkel közvetlen módon is bizonyítani tudjam. A vizsgálatok során alapvetõen három kérdésre kerestem választ: (1) kimutathatók-e további olyan erdõk, ahol számos, a Kárpátok erdõs övezetére jellemzõ futóbogár faj populációja található; (2) tekinthetõk-e ezek az erdõk a hegyvidéki elterjedésû futóbogár fajok menedékterületeinek (refugiumainak); (3) a Beregi-síkság erdõi fluktuációs övezetként mûködnek-e a hegyvidéki futóbogár fajok számára, ezért a Beregi-síkság tekinthetõ-e Praecarpathicumnak. A vizsgálatok eredményei szintén egy tanulmányban jelentek meg (lásd WX$$42 E` tanulmány). 1998-1999-ben az elõzõ évi vizsgálatok alapján levont állatföldrajzi következtetések kiteljesítése érdekében vizsgálataimat további, addig még nem tanulmányozott erdõterületekre terjesztettem ki. 1998-ban a kutatási terület, a beregi szigethegyeken kívül, további síksági erdõket és a Kárpátokban két új mintavételi helyet foglalt magába. 1999-ben tovább bõvítettem a vizsgálandó 2 síksági erdõk körét, és kutatást végeztem a Kárpátokhoz legközelebb esõ, de szintén elszigetelt Salánki-szigethegyen is. Fõ célom a határ közeli szigethegyek és a Kárpátok között elterülõ síksági erdõk futóbogár faunájának feltárása volt, melynek során újabb adatokkal szándékoztam megerõsíteni azon korábbi megállapításomat, mi szerint a Beregi-síkság biogeográfiai szempontból Praecarpathicumnak tekinthetõ, valamint, hogy a Beregi-síkság egyes erdõfoltjai refugiumok, amelyek potenciális szétterjedési gócai a hegyvidéki futóbogár fajok populációinak. Az 1995-1999 közötti vizsgálatok eredményei egy összefoglaló tanulmányban jelentek meg (lásd WX$$42 a` tanulmány). 1999-ben befejeztem a Beregi-síkság határon túli részén található erdõk vizsgálatát. Azonban, három év után a talajcsapdával fogható futóbogár fajok számát kevésnek tartottam ahhoz képest, hogy csak hazánkban több mint 500 fajuk ismert, ezért ismereteim bõvítése végett 1998-ban elkezdtem a lakóhelyem környékén található élõhelyek futóbogarainak egyelõ módszerrel történõ gyûjtését. A mocsaras, lápos, vízparti, hullámtéri vagy mezõgazdasági területekrõl teljesen más fajok tömkelege került elõ a gyertyános-tölgyes erdõkhöz képest. 1997 és 2002 között Baloghné Bokor Zsuzsanna talajcsapdás vizsgálatokat végzett a Beregszászi-erdõben (Beregdaróc) és a Bockereki-erdõben (Gelénes), ahol különbözõ erdõfelújítási módok talajfelszíni ízeltlábú faunára kifejtett hatását tanulmányozta. Gyûjtéseinek teljes futóbogár anyagát én dolgoztam fel, és az adatokat e munka megírásához felhasználtam. 2000 és 2003 között a debreceni Malompark áruház erõs reflektorokkal megvilágított falfelületei mentén végeztem intenzív gyûjtéseket, melynek során számos olyan ritka faj került elõ, amelyeket más módszerrel addig nem sikerült gyûjtenem. E sajátos lámpázás faunisztikai adatait szintén felhasználtam e munka megírásához. 1998 és 2006 között, részben a Hortobágyi Nemzeti Parknál betöltött munkakörömbõl adódóan, lehetõségem volt részt venni számos kutatási programban, melynek során talajcsapdás vizsgálatokat végeztünk a Nyírség és a Szatmár-Beregi-síkság legkülönbözõbb pontjain, amelyeket az alábbiakban röviden ismertetek. 2000-ben feltáró jellegû vizsgálatokat végeztünk a Nyírségben, a Bódvaji- és a Nagyfenéki-erdõben (Terem), valamint a piricsei
Load more

Recommended publications
  • QQR 7 Information Pack
    7th Quinquennial Review of Schedules 5 and 8 of the Wildlife and Countryside Act (1981) Information Pack (version 2.21) 14 May 2021 1 Version 2.2: Four reptiles and two seals removed from the EPS list (Annex 1); one EPS amphibian and two EPS reptiles that are all Endangered removed from Annex 2 – these species were included in Version 2 and/or 2.1 in error. See Annex 1 and Annex 2 for further information. 1. Introduction Every five years, the country nature conservation bodies (Natural England, Natural Resources Wales and NatureScot), working jointly through the UK Joint Nature Conservation Committee (JNCC), review Schedules 5 and 8 of the Wildlife and Countryside Act (WCA) 1981. The review will provide recommendations to the Secretary of State for the Environment, Food and Rural Affairs and to Ministers for the Environment in the Scottish Government and Welsh Government for changes to these schedules2. This is known as the Quinquennial Review (QQR). As part of the QQR, stakeholders are provided with the opportunity to propose changes to the species on the schedules. This Information Pack has been produced for the 7th QQR (QQR 7). It is important to note that this QQR differs from previous ones. The Information Pack explains the new selection criteria, provides a timetable, and explains the process to be used by stakeholders. Contact details of the QQR Inter-agency Group who are managing QQR 7, are listed in Section 5. In addition, the Information Pack provides details of how to complete the online survey through which stakeholders propose new species for inclusion on, or removal of existing species from Schedules 5 and 8, or propose a change to how species are protected on the schedules.
    [Show full text]
  • Relazione Finale Della Ricerca Sui Coleotteri Carabidi Del Parco Nazionale Delle Foreste Casentinesi, Monte Falterona E Campigna
    Associazione di Ricerca e Studio nelle Scienze Naturali c/o Museo Civico di Storia Naturale di Ferrara RELAZIONE FINALE DELLA RICERCA SUI COLEOTTERI CARABIDI DEL PARCO NAZIONALE DELLE FORESTE CASENTINESI, MONTE FALTERONA E CAMPIGNA Calosoma sycophanta (L.) Lestes – 2004 – Relazione della ricerca sui Coleotteri Carabidi del PNFC Indice Introduzione p. 3 Metodologia dell’indagine p. 4 Localizzazione dell’indagine p. 7 Metodi di elaborazione dati p. 12 Risultati e considerazioni generali p. 13 Carabidi del suolo p. 16 Altri Coleotteri delle trappole a caduta al suolo p. 21 Carabidi e altri Coleotteri arboricoli p. 21 Considerazioni sulle specie di interesse p. 24 Conclusioni e indicazioni gestionali p. 45 Ringraziamenti p. 47 Bibliografia p. 48 Allegato 1 - Elenco sistematico delle specie 12 pp. Allegato 2 - Elenco dati di raccolta per specie 48 pp. Allegato 3 - Cartine di distribuzione delle specie di particolare interesse 11 pp. 2 Lestes – 2004 – Relazione della ricerca sui Coleotteri Carabidi del PNFC INTRODUZIONE I Coleotteri Carabidi sono diffusi in tutto il mondo con oltre 40.000 specie, sono tra gli invertebrati terrestri meglio studiati e sono utilizzati come organismi indicatori del livello di inquinamento, per la classificazione degli habitat per la protezione della la natura, per la caratterizzazione dello stato dei nutrienti dei suoli forestali ed anche come indicatori della biodiversità (BRANDMAYR, 1975; THIELE, 1977; LÖVEI & SUNDERLAND, 1996; BRANDMAYR et al., 2002; RAINIO & NIEMELÄ, 2003). Un ridotto numero di specie svolge in Europa il ciclo vitale all’interno degli alberi morti a terra o in piedi e questi sono perciò considerate a tutti gli effetti come invertebrati saproxilici, al contrario molte altre entità geofile passano solo parte della loro esistenza nel legno morto e vengono definiti come subxaproxilici, o xaproxilici temporanei, ma tutti svolgono come predatori un ruolo importante nella regolazione dei processi di decomposizione del legno (BELL, 1994; SPEIGHT, 1989; SCHLAGHAMERSKÝ, 2000).
    [Show full text]
  • The Ground Beetles (Coleoptera: Carabidae) of Three Horticultural Farms in Lombardy, Northern Italy ()
    Boll. Zool. agr. Bachic. 31 dicembre 2007 Ser. II, 39 (3): 193-209 D. LUPI, M. COLOMBO, S. FACCHINI The ground beetles (Coleoptera: Carabidae) of three horticultural farms in Lombardy, Northern Italy () Abstract - Ground beetles (Coleoptera: Carabidae) were surveyed across three hor- ticultural farms, located in a peri-urban area, in the Po plain in Lombardy (Northern Italy) from April 2003 to March 2005. Their biodiversity was estimated using pitfall traps. A total of 29 genera and 39 species were collected. Notes on ants and spiders presence were also furnished. Land use seemed to have a significant effect on the number and composition of the species: catches were lower in the conventional farm and higher in biological farms. Apart from land use, all the species detected have already been recorded as frequent in agricultural fields and are characteristic of lowland agroecosystem in Northern Italy. Riassunto - I Coleotteri Carabidi di tre aziende orticole lombarde Si riferisce di un’indagine biennale (aprile 2003 - marzo 2005) effettuata sui Co- leotteri Carabidi di tre aziende orticole lombarde inserite in un contesto periurbano nella Pianura Padana. La biodiversità di tale famiglia è stata stimata utilizzando trappole a caduta. È stato catturato un totale di 39 specie afferenti a 29 generi. Vengono fornite indicazioni anche dei formicidi e ragni catturati nelle stesse trap- pole. La gestione aziendale sembra aver avuto un ruolo significativo sul numero e sulla composizione delle specie: le catture erano significativamente più basse nell’azienda convenzionale rispetto a quelle biologiche. Indipendentemente dalla gestione aziendale le specie catturate sono comunque comuni nei campi coltivati e caratteristiche degli agroecosistemi del nord Italia.
    [Show full text]
  • Laboulbeniales (Ascomycota) of the Canary Islands
    VIERAEA Vol. 32 107-115 Santa Cruz de Tenerife, diciembre 2004 ISSN 0210-945X Laboulbeniales (Ascomycota) of the Canary Islands ERIK ARNDT * & SERGI SANTAMARÍA** *Anhalt University of Applied Sciences, Department LOEL, Strenzfelder Allee 28, D-06406 Bernburg, Germany. Correspondence address. *Unitat de Botànica, Departament de Biologia Animal, de Biologia Vegetal i d’Ecologia, Facultat de Ciències Universitat Autònoma de Barcelona, E-08193-Bellaterra (Barcelona), SPAIN ARNDT, E. & S. SANTAMARÍA (2004). Laboulbeniales (Ascomycota) de las islas Canarias. VIERAEA 32: 107-115. RESUMEN: Se presenta una lista con 23 especies y 8 géneros de Laboulbeniales (Ascomycota). Seis de ellas son primeras citas para las islas Canarias. La mayoría de las especies citadas infectan Carabidae (Coleoptera). Muchas de las especies de hospedantes (23) son endémicas, siendo sólo nueve las de hospedantes que también se encuentran fuera de la región Macaronésica. Los Carabidae, como familia más diversa de hospedantes, incluyen 21 especies endémicas y 6 de amplia distribución. Las pautas de distribución de Laboulbeniales dependen de dos factores ecológicos (humedad y biodiversidad de los hospedantes) que varían mucho entre las distintas islas. Palabras clave: Laboulbeniales, Carabidae, Staphylinidae, Anthicidae, Blattaria, Ephydridae, islas Canarias. ABSTRACT: The list includes 23 species of Laboulbeniales (Ascomycota) in 8 genera. Six species are new for the Canary Islands. The majority of recorded species infests Carabidae (Coleoptera). Most host species (23) are endemic, only nine hosts also occur outside the Macaronesian region. There are 21 endemic and 6 widespread host species in the Carabidae as most diverse host family. The distribution pattern of Laboulbeniales corresponds with two ecological factors (moisture and host biodiversity respectively) which vary strongly between the different islands.
    [Show full text]
  • Col., Scarabaeidae, Melolonthinae, Pachydemini)
    VIERAEA Vol. 32 1-6 Santa Cruz de Tenerife, diciembre 2004 ISSN 0210-945X Pachydema keithi Lacroix, 2000, sinonimia de Pachydema ameliae López-Colón, 1986 (Col., Scarabaeidae, Melolonthinae, Pachydemini) JOSÉ I GNACIO L ÓPEZ-COLÓN Plaza de Madrid, 2, 1º/D. E-28529 Rivas-Vaciamadrid (Madrid). España. LÓPEZ-COLÓN, J. I. (2004). Pachydema keithi Lacroix, 2000 synonimy of Pachydema ameliae López-Colón, 1986 (Col., Scarabaeidae, Melolonthinae, Pachydemini). VIERAEA 32: 1-6. RESUMEN: Se establece la nueva sinonimia: Pachydema keithi Lacroix, 2000 = Pachydema bipartita ameliae López-Colón, 1986, la cual pasa a ser considerada con rango específico: Pachydema ameliae López-Colón, 1986 (n. stat.). Palabras clave: Coleoptera, Scarabaeidae, Melolonthinae, Pachydemini, Islas Canarias, Pachydema keithi, Pachydema bipartita ameliae, nueva sinonimia. ABSTRACT: A new synonimy, Pachydema keithi Lacroix, 2000 = Pachydema bipartita ameliae López-Colón, 1986, is set up. Its specific validity is here considered: Pachydema ameliae López-Colón, 1986 (n. stat.). Key words: Coleoptera, Scarabaeidae, Melolonthinae, Pachydemini, Canary Island, Pachydema keithi, Pachydema bipartita ameliae, new synonimy. INTRODUCCIÓN Marc Lacroix ha descrito recientemente una nueva especie canaria de Pachydema: Pachydema keithi Lacroix, 2000, nominada en honor de su colega Denis Keith, cuyo holotypus está conservado en el Museo de París (Museum national d’Histoire naturelle). El nuevo taxon procede del Pozo de las Nieves, en la isla de Gran Canaria. Sin embargo, en realidad Lacroix ha redescrito, paso por paso, a Pachydema bipartita ameliae López-Colón, 1986, una subespecie de Pachydema bipartita (Brullé, 1838) [cuyo holotypus, que procede de Valleseco, Gran Canaria, está conservado en el Departamento de Biología Animal de la Universidad de La Laguna (Tenerife)] que Galante & Stebnicka (1992) pasaron a sinonimia de esta última (ver pág.
    [Show full text]
  • Raznolikost Kornjaša (Insecta: Coleoptera) Zagreba U Zbirkama Hrvatskog Prirodoslovnog Muzeja
    Raznolikost kornjaša (Insecta: Coleoptera) Zagreba u zbirkama Hrvatskog prirodoslovnog muzeja Ružanović, Lea Master's thesis / Diplomski rad 2021 Degree Grantor / Ustanova koja je dodijelila akademski / stručni stupanj: University of Zagreb, Faculty of Science / Sveučilište u Zagrebu, Prirodoslovno-matematički fakultet Permanent link / Trajna poveznica: https://urn.nsk.hr/urn:nbn:hr:217:731446 Rights / Prava: In copyright Download date / Datum preuzimanja: 2021-09-29 Repository / Repozitorij: Repository of Faculty of Science - University of Zagreb Sveučilište u Zagrebu Prirodoslovno-matematički fakultet Biološki odsjek Lea Ružanović Raznolikost kornjaša (Insecta: Coleoptera) Zagreba u zbirkama Hrvatskog prirodoslovnog muzeja Diplomski rad Zagreb, 2021. University of Zagreb Faculty of Science Department of Biology Lea Ružanović Diversity of beetles (Insecta: Coleoptera) of Zagreb in the collections of the Croatian Natural History Museum Master thesis Zagreb, 2021. Ovaj rad je izrađen u Zoološkom odjelu Hrvatskog prirodoslovnog muzeja u Zagrebu, pod voditeljstvom prof. dr. sc. Mladena Kučinića. Rad je predan na ocjenu Biološkom odsjeku Prirodoslovno-matematičkog fakulteta Sveučilišta u Zagrebu radi stjecanja zvanja magistra struke znanosti o okolišu. Iskrene zahvale dr. sc. Vlatki Mičetić Stanković, voditeljici zbirki kornjaša Hrvatskog prirodoslovnog muzeja, na pomoći pri izradi ovog diplomskog rada, na savjetima i strpljenju. Hvala ostalim djelatnicima HPM-a koji su mi uljepšali boravak na muzeju prilikom izrade diplomskog rada. Hvala i mentoru prof. dr. sc. Mladenu Kučiniću na korisnim savjetima. Zahvaljujem roditeljima na velikoj potpori kroz cijelo obrazovanje, Sebastianu na tehničkoj i mentalnoj podršci, cijeloj obitelji i prijateljima koji su u bilo kojem trenutku morali slušati o detaljima izrade ovog diplomskog rada. Zahvaljujem i psu Artiju koji me neumorno podsjećao kad je vrijeme za napraviti pauzu.
    [Show full text]
  • Tutela VEDECKÝ ČASOPIS SLOVENSKÉHO MÚZEA OCHRANY PRÍRODY a JASKYNIARSTVA V LIPTOVSKOM MIKULÁŠI 22 Číslo 1
    tutela VEDECKÝ ČASOPIS SLOVENSKÉHO MÚZEA OCHRANY PRÍRODY A JASKYNIARSTVA V LIPTOVSKOM MIKULÁŠI 22 číslo 1 NATUR AE 2018 1 Vedecký časopis zameraný na pôvodné a originálne vedecké práce z oblasti ochrany prírody, mapovania bio a abio zložky prírodného prostredia so zameraním najmä na chránené územia Slovenska. Scientific magazine centred on original scientific works from the field of nature protection, monitoring of bio and abio elements of natural surroundings with orientation especially on protected areas of Slovakia. Environmentálny fond Tento projekt bol nančne podporený Environmentálnym fondom MŽP SR Editor: doc. RNDr. Dana Šubová, CSc. Výkonný redaktor: RNDr. Dagmar Lepišová Predseda redakčnej rady: prof. RNDr. Oto Majzlan, PhD. Redakčná rada: doc. RNDr. Pavel Bella, PhD., Ing. Roman Bies, CSc., RNDr. Růžena Gregorová, PhD., RNDr. Zuzana Kyselová, PhD., RNDr. Dagmar Lepišová, Dr. István Matskási, RNDr. Monika Orvošová, PhD., doc. RNDr. Ľubomír Panigaj, CSc., RNDr. Jozef Radúch, Ing. Jozef Školek, CSc., doc. RNDr. Dana Šubová, CSc., RNDr. Zuzana Višňovská, PhD. © Slovenské múzeum ochrany prírody a jaskyniarstva v Liptovskom Mikuláši, 2018 ISSN 1336-7609 2 O B S A H Jozef Školek: Biotopy nelesnej vysokohorskej vegetácie v NPR Furkotská dolina vo Vysokých Tatrách ....................................................................................................................... 5 Jozef Školek: Mapovanie rastlinných spoločenstiev na prameniskách a rašelinisku vo Furkotskej doline ......................................................................................................................
    [Show full text]
  • Kapitel 35 Sandlaufkäfer Und Laufkäfer Rote Listen Sachsen
    Rote Listen Sachsen-Anhalt Berichte des Landesamtes 35 Sandlaufkäfer und für Umweltschutz Sachsen-Anhalt Laufkäfer (Coleoptera: Halle, Heft 1/2020: 551–570 Cicindelidae et Carabidae) Peer SCHNITTER, Konstantin BÄSE, Roten Liste (SCHNITTER et al. 1994, SCHNITTER & TROST Astrid THUROW & Martin TROST 1999) weiterentwickelt. Grundlage der fortlaufenden 3. Fassung (Stand: Oktober 2019) Bearbeitung der Laufkäferfauna Sachsen-Anhalts ist weiterhin die systematische Erfassung aller erreich- baren Angaben zu Funden der einzelnen Arten. Zwar Einführung fand die Bibliographie von GRASER & SCHNITTER (1998) Die Imagines unserer heimischen Sandlauf- und Lauf- bisher keine Weiterführung, insbesondere die histori- käfer leben überwiegend epigäisch und besiedeln ein sche Literatur sollte nun aber bereits wohl lückenlos sehr weites Habitatspektrum. Nur wenige Spezies erfasst und digital umgesetzt sein. Berücksichtigt leben vorwiegend bis ausschließlich nichtepigäisch, wurden bislang neben vielen Arbeiten mit Angaben wie z.B. grabend im Boden, in Tierbauten/Höhlen, zu einzelnen Arten u. a. nachstehende zusammenfas- arboricol auf Bäumen und Sträuchern oder auch an sende Veröffentlichungen und Faunenlisten: AL-HUS- Pflanzen der Krautschicht. Die meisten Arten graben SEIN & LÜBKE-AL HUSSEIN (2007), ARNDT (1989), BÄSE, K. sich zumindest zeitweise (Überwinterung, Trockenpe- (2009, 2010, 2017), BÄSE, W. (2007, 2008, 2013, 2018), rioden etc.) in den Boden ein. Die Larven sind beson- BÄSE & BÄSE (2013), BÄSE & JUNG (2019), BÄSE & THUROW ders an die endogäische
    [Show full text]
  • Jschmidt & Jtrautner.Indd
    Herausgehobene Verantwortlichkeit für den Schutz von Laufkäfervorkommen in Deutschland: Verbesserter Kenntnisstand und kritische Datenbe- wertung erfordern eine Revision der bisherigen Liste Joachim SCHMIDT & Jürgen TRAUTNER Abstract: Germany’s special responsibility to maintain populations of ground beetle species: Improved knowledge and critical analysis of data demand revision of the previous list. - Parallel to the revision of the Red List and Checklist of the Ground Beetles of Germany (Schmidt et al. 2016), a critical review was carried out of Germany’s levels of responsibility in a world context for German populations of all the taxa included in the list. This resulted in a revised list of those taxa for which Germany has been proven or can be assumed to bear special responsibility. Of a total of 582 ground beetle taxa shown to be established in Germany, Germany has a particularly high degree of responsibility for maintaining the populations of 12 taxa and a high degree of responsibility for maintaining the populations of 18 taxa. In the case of nine taxa, Germany has a particularly high degree of responsibility for protecting “highly isolated outposts”. Though sufficient data are not available for further ten taxa, Germany can also be assumed to bear a high degree of responsibility for these populations, too. Deviations from the preceding list by Müller-Motzfeld et al. (2004) are discussed in detail and are found to be caused by a strict application of the criteria laid out by Gruttke et al. (2004) for the allocation of specific levels of responsibility, an increase in biogeographic knowledge, changes in taxonomy or the ascertainment of an increased global threat.
    [Show full text]
  • The Ground Beetles (Coleoptera: Carabidae) of the Bulgarian Black Sea Coast
    370 Bulgarian Journal of Agricultural Science, 18 (No 3) 2012, 370-386 Agricultural Academy THE GROUND BEETLES (COLEOPTERA: CARABIDAE) OF THE BULGARIAN BLACK SEA COAST T. TEOFILOVA1, E. MARKOVA1 and N. KODZHABASHEV2 1 Sofia University, Faculty of Biology, Department of Ecology and Environmental Protection, BG - 1164 Sofia, Bulgaria 2University of Forestry, Faculty of Forestry, Department of Hunting and Game Management, BG - 1756 Sofia, Bulgaria Abstract TEOFILOVA, T., E. MARKOVA and N. KODZHABASHEV, 2012. The ground beetles (Coleoptera: Carabidae) of the Bulgarian Black Sea coast. Bulg. J. Agric. Sci., 18: 370-386 The publication represents the first complete overview of the established in the area of the Bulgarian Black Sea coast spe- cies from the Carabidae family. Full checklist of the all 465 species is given. Species of ground beetles are characterized and classified by their zoogeographical belonging, degree of endemism, habitat preferences, and life form they refer to Carabid’s subsuming to the subdivisions Northern or Southern Black Sea coast is pointed. Key words: Carabidae, ground beetles, Black Sea coast Introduction occurring in the area of the Bulgarian Black Sea coast 98 species were described, and for 5 more it was consid- Combination of various environmental factors con- ered that they would probably be found there. Data for tributed to the definition of the Black Sea coast as a de- the species of the researched zoogeographical region tached zoogeographical region (Gruev and Kuzmanov, was found also in the revision of Rambousek (1912). 1994) and in terms of wildlife, it could be claimed that The second period of studies included the time until ground beetles are convenient and expedient group for around 1950 and was characterized by more intensive monitoring and bioindication researches (Desender and and detailed faunistic researches.
    [Show full text]
  • Download Kent Biodiversity Action Plan
    The Kent Biodiversity Action Plan A framework for the future of Kent’s wildlife Produced by Kent Biodiversity Action Plan Steering Group © Kent Biodiversity Action Plan Steering Group, 1997 c/o Kent County Council Invicta House, County Hall, Maidstone, Kent ME14 1XX. Tel: (01622) 221537 CONTENTS 1. BIODIVERSITY AND THE DEVELOPMENT OF THE KENT PLAN 1 1.1 Conserving Biodiversity 1 1.2 Why have a Kent Biodiversity Action Plan? 1 1.3 What is a Biodiversity Action Plan? 1.4 The approach taken to produce the Kent Plan 2 1.5 The Objectives of the Kent BAP 2 1.6 Rationale for selection of habitat groupings and individual species for plans 3 2. LINKS WITH OTHER INITIATIVES 7 2.1 Local Authorities and Local Agenda 21 7 2.2 English Nature's 'Natural Areas Strategy' 9 3. IMPLEMENTATION 10 3.1 The Role of Lead Agencies and Responsible Bodies 10 3.2 The Annual Reporting Process 11 3.3 Partnerships 11 3.4 Identifying Areas for Action 11 3.5 Methodology for Measuring Relative Biodiversity 11 3.6 Action Areas 13 3.7 Taking Action Locally 13 3.8 Summary 14 4. GENERIC ACTIONS 15 2.1 Policy 15 2.2 Land Management 16 2.3 Advice/Publicity 16 2.4 Monitoring and Research 16 5. HABITAT ACTION PLANS 17 3.1 Habitat Action Plan Framework 18 3.2 Habitat Action Plans 19 Woodland & Scrub 20 Wood-pasture & Historic Parkland 24 Old Orchards 27 Hedgerows 29 Lowland Farmland 32 Urban Habitats 35 Acid Grassland 38 Neutral & Marshy Grassland 40 Chalk Grassland 43 Heathland & Mire 46 Grazing Marsh 49 Reedbeds 52 Rivers & Streams 55 Standing Water (Ponds, ditches & dykes, saline lagoons, lakes & reservoirs) 58 Intertidal Mud & Sand 62 Saltmarsh 65 Sand Dunes 67 Vegetated Shingle 69 Maritime Cliffs 72 Marine Habitats 74 6.
    [Show full text]
  • Vegetation and Fauna of River Tisza Basin II
    TISCIA monograph series Vegetation and Fauna of River Tisza Basin II. Edited by László Gallé Szeged 2008 Vegetation and Fauna of River Tisza Basin II. TISCIA monograph series 1. J. Hamar and A. Sárkány-Kiss (eds.): The Maros/Mureş River Valley. A Study of the Geography, Hydrobiology and Ecology of the River and its Environment, 1995. 2. A. Sárkány-Kiss and J. Hamar (eds.): The Criş/Körös Rivers’ Valleys. A Study of the Geography, Hydrobiology and Ecology of the River and its Environment, 1997. 3. A. Sárkány-Kiss and J. Hamar (eds.): The Someş/Szamor River Valleys. A Study of the Geography, Hydrobiology and Ecology of the River and its Environment, 1999. 4. J. Hamar and A. Sárkány-Kiss (eds.): The Upper Tisa Valley. Preparatory Proposal for Ramsar Site Designation and an Ecological Background, 1999. 5. L. Gallé and L. Körmöczi (eds.): Ecology of River Valleys, 2000. 6. A. Sárkány-Kiss and J. Hamar (eds.): Ecological Aspects of the Tisa River Basin, 2002. 7. L. Gallé (ed.): Vegetation and Fauna of Tisza River Basin, I. 2005. 8. L. Gallé (ed.): Vegetation and Fauna of River Tisza Basin, II. 2008. TISCIA monograph series Volume 8 Vegetation and Fauna of River Tisza Basin II. Edited by László Gallé Szeged 2008 Vegetation and Fauna of River Tisza Basin Series editor: L. Gallé László Gallé (ed.): Vegetation and Fauna of Tisza River Basin II. Tiscia Monograph Series 8, Szeged, 2008. Published by the support of the Regional University Knowledge Center for Environmental and Nanotechnology, University of Szeged. Depatment of Ecology, University of Szeged, POB 51, H-6201, Szeged, Hungary Printed by Juhász Nyomda Szolgáltató Kft.
    [Show full text]